Z. Máté Judit
A JAPÁN ÍRÁS GYAKORLATA
• 1000 KANJI Hiragana, katakana és kanji írás munkafüzet az 1. és 2. kiadáshoz, CD melléklettel
Nemzetközi Japán Nyelvvizsga 4., 3. és 2. szint
野ばら Nobara Kiadó 2008
Kiadja a
野ばら Nobara Kiadó
Összeállította és szerkesztette: Z. Máté Judit Anyanyelvi lektor: Matsui Miko
Megrendelhető: Tel.: 30/276-6428 E-mail:
[email protected]
Nyelvvizsga tesztek, szótárak a Nemzetközi Japán Nyelvvizsga 4. és 3. szintjéhez CD-ROM melléklettel: http://www.nobarakiado.hu http://web.t-online.hu
A kötet Z. Máté Judit: 1000 kanji szótára a japán nyelv tanulásához és nyelvvizsgákhoz c. kötetének 1., latin betűs átírású kiadása nyomán készült. 1 db CD-ROM melléklettel
ISBN 978-963-87972-0-9
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fénymásolat, szkennelés, elektronikus változat bármilyen adathordozón) nem sokszorosítható és nem dolgozható át!
© Máté Judit, 2008 © Cseke Imre, 2008
Tartalomjegyzék
A teljes japán szótagábécé (módosító jelekkel, kétféle átírásban)
(5)
A 214 történelmi gyök (főbb variánsokkal)
(6)
A japán hangok magyar kiejtése
(8)
Iroha ábécé
(8)
Útmutató A japán írás gyakorlata munkafüzet használatához
(9)
Japán betűtípusok (TrueType)
(13)
Hiragana
1
Katakana
28
Kanji 1–1000
55
Útmutató 1000 kanji szótára
Útmutató A japán írás gyakorlata munkafüzet használatához A munkafüzet a 2003-ban megjelent 1000 kanji szótára c. kötethez készült, azt egészíti ki. Ugyanakkor ez a kötet a CD melléklettel önállón is, az 1000 kanji szótára nélkül is használható! Az első 54 oldalon megtalálható a teljes hiragana és katakana abc, a módosított jelekkel együtt, a továbbiakban pedig az 1000 kanji. Az írásjelek sorrendje teljesen megegyezik az 1000 kanji eredeti sorrendjével. Az első íráskép bemutatja az adott kanjit, a körvonalas írásjelek pedig arra szolgálnak, hogy Ön át tudja írni az egyes írásjeleket, itt, a munkafüzetben. Az utolsó sorban mód van az önálló írásra is. Az átírással könnyebben megtaláljuk a helyes arányokat. Első lépésként a CD-n nézze meg az adott írásjel vonássorrendjét. Leírhatja a levegőben, követve a vonások sorrendjét és próbálja memorizálni! A kanji írás általános szabálya: a vonalvezetés balról jobbra és a felső pontból az alacsonyabb pontba történik. A CD mellékleten minden egyes kanjinál megtalálható a sorszáma, az olvasat, a vonássorrend. A táblázatokból (szótagábécé; kanji 1-99; 100-199; stb.) keresse ki a megfelelő írásjelet, rákattintva megjelenik az adott jel vonássorrendje, mozgó gifekkel. Meg is hallgathatja a sorszámot, az olvasatokat. Az írás tanulásával párhuzamosan próbálja megtanulni az adott kanji jelentését és olvasatait is. Az egyes írásjegyekhez tartozó, a könyvben található összes szó is meghallgatható. Az egy kanjihoz tartozó szavak (kb. 6-10 szó) egy file-ban találhatók. Amennyiben az Ön számára nem elegendő ez a gyakorlás, lehetősége nyílik saját írólap kinyomtatására vagy másolására. A munkafüzet végén talál mintát, négyzetrácsos és valódi japán íráshoz előnyomtatott papírt, amelynek segítségével minél tökéletesebben leírhatja az adott írásjelet. Ez az alábbi oldalról letölthető és kinyomtatható: http://incompetech.com/graphpaper/genkoyoushi/
A japán írás – Az írásrendszerek és használatuk* A kanji fogalmi (képírásos és fogalomjelölő), kínai eredetű írásjel. Ige, főnév, melléknév, számnév, valamint japán nevek írására használatos. A hiraganák a kanjival jelölt szavak végződéseinek, a partikuláknak és egyéb, nem kanjival jelölt szavak írására használt szótagjelek (pl. egyes szavaknak kanjival írt alakja nem használatos, elavult). A furigana ('segédjel', más néven rubi ill. yomigana, 'olvasat jele') a kanjival írt szavak olvasata szótagjellel írva (általában kisebb méretű hiraganával, de előfordul katakanás átírás is; vízszintes írás esetén a kanji fölött vagy alatt, függőleges írás esetén a kanji jobb oldalán találhatók). Az okurigana a hiragana írásjelű toldalékok elnevezése (a kanjival írt fogalmi jelek mellett). A katakanát főként idegen eredetű szavak (gairaigo) és külföldi nevek, valamint hangutánzó szavak írására, továbbá kiemelésre használják (pl. reklámokban, feliratokban; ld. A teljes japán szótagábécé, belső borító). Egy szón belül nem lehet hiraganát és katakanát használni (kivételt képeznek az összetett szavak, ez esetben azonban a szó egyik része az egyik, másik része a másik jelsorral írandó, pl. フランスご /フラ ンス語 'francia nyelv' katakana/hiragana és katakana/kanji írásmóddal, váltogatni tilos!). *** A gyökök meghatározása Andrew N. Nelson a The Modern Reader's Japanese–English Character Dictionary c. munkájának mellékletében (1002–1006.oldal) leírja a gyökök meghatározásának új és hatékony módját, minthogy a szerző szerint ez nem egyszerű feladat. A 截 kanji gyöke lehet pl. az 1, 2, 3, 4, 24, 62, 172 (ld. A 214 gyök és variánsai, hátsó borító belseje). Nelson 12 lépésből álló elsőbbségi rend alapján sorolta be a szótárában összegyűjtött kanjikat a megfelelő gyökök alá, és azt tapasztalta, hogy új módszere segítségével a kanjik
Útmutató 1000 kanji szótára
88%-a az eredeti gyök alá került. A fennmaradó 12% esetében mutató segíti a kanji eredeti besorolási helyének megtalálását. Az alapvető szabály a következő: mindig a bal oldalon álló gyökkel kezdjük a meghatározást, amikor az írásjegy mindkét oldalán jól felismerhető gyök található. Ha más elrendezésű a kanji (vízszintes tagozódású), és mind a felső, mind az alsó rész gyök, akkor a felsőt kell elsőként gyöknek tekinteni. Ezzel a módszerrel a kanjik 75%-ának gyökét egy lépésben meg lehet határozni. 1) a kanji maga a gyök (ld. A 214 gyök és variánsai, *-gal jelölt gyökök; a példák után álló számok ugyanerre a táblázatra utalnak): 土 (32), 万 (70), 生 (100), 米 (119), 高 (189), 鼻 (209) 2) a kanjinak egyetlen gyöke van: 乃 (4), 及 (4), 久 (4), 了(6) 3) a gyök záróelem; a) 2 oldalról zárók: 巴 (5), 勿 (20), 原 (27), 処 (34), 局 (44), 肩 (63), 翅 (65), 毬 (82), 取 (128), 起 (156), 歴 (200) b) 3 oldalról zárók: 同 (13), 凶 (17), 医 (22), 問 (169), 斎 (210) c) 4 oldalról záró: 国 (31) 4) a bal oldali elem a gyök (a teljes bal oldal, nemcsak egy része): 夭 (4), 九 (4), 協 (24), 杉 (75; mindkét rész gyök, de vegyük mindig először a bal oldalit) 5) a jobb oldali elem a gyök: 欧 (76), 頂 (181) (megjegyzés: a bal oldali rész nem gyök egyik esetben sem) 6) a felső elem a gyök: 分 (12), 套 (37), 安 (40), 男 (102) 7) az alsó elem a gyök: 梵 (3), 学 (39), 急 (61), 朶 (75) (a felsorolt példákban a felső elem nem gyök) A fent felsorolt 7 lépés az összes kanji 97%-ának meghatározásában eligazítást nyújt. A további 3%-ban a következő 5 lépés szerint lehet a gyököt meghatározni. 8) a gyök a bal felső sarokban levő elem: 就 (8), 孰 (8), 報 (32), 截 (32) 9) a gyök a jobb felső sarokban levő elem: 尤 (3), 求 (3) 10) a gyök a jobb alsó sarokban levő elem: 君 (30), 布 (50) 11) a gyök a bal alsó sarokban levő elem: 来 (4), 虱 (142) 12) a leghosszabban kinyúló függőleges elem, vagy a legmagasabban elhelyezkedő vízszintes elem a gyök: 民 (1), 与 (1), 央 (2), 史 (2), 事 (6). A kanjikat más szempontok szerint is lehetséges csoportosítani: eredet, összetétel, vonásszám, olvasat stb. alapján (ld. mutatók). A kanjik csoportosítása eredetük és elemeik szerint A kanjik eredetük és elemeik szerint hat csoportba sorolhatók (a kategorizálás a Kanji Power Handbook c. kötet alapján történt, ld. Felhasznált irodalom): 1) A képjelek (piktogrammok, shōkei moji) hétköznapi tárgyak, természeti jelenségek egyszerűsített rajzai (山 やま 'hegy', 川 かわ 'folyó', 木 き 'fa', 目 め 'szem' stb.). 2) A fogalomjelek (ideogrammák, shiji moji) elvont fogalmak és számok kifejezésére használt egyszerű írásjelek (一 いち 'egy', 二 に 'kettő', 下 した 'lent', 上 うえ 'fent' stb.). 3) Az összetett ideogrammák (kaii moji): a meglevő kép- és fogalomjelek összekapcsolásával keletkeztek (人 ひと 'ember' + 木 き 'fa' = 休む やすむ'pihen'; 木 き 'fa' + 木 き'fa' = 林 はやし 'kis erdő'; 日 ひ 'nap' +月 つき 'hold' = 明り ひかり'fény' stb.). 4) Összekapcsolt fonetikai-fogalmi jelek (keisei moji): az írásjegy egyik eleme a jelentést, a másik a kiejtést hordozza (a fonetikai elem kiejtése megegyezik a már meglevő, azaz a leírni kívánt szóéval). A kanjik kb. 85%-át ily módon képezték (蜴 えき 'gyík': 虫 むし 'rovar' + 易 えき). 5) Fonetikai jelként használt írásjegy (kashaku moji): csak a hangalakot használják fel egy fogalom, gyakran idegen nevek (országok, városok) nevének leírására (az összetételből nem lehet következtetni a kifejezés jelentésére; 亜米利加 アメリカ 'Amerika', 巴里 パリ'Párizs'; 倫敦 ロンドン 'London', 独逸 ド イツ 'Németország' stb.). A kanjiknak ilyen típusú használata hasonlít a kana szótagíráséhoz. (Hasonló módszerrel írják át kanjival pl. a Japánban dolgozó külföldiek nevét a névjegykártyákon.)
Útmutató 1000 kanji szótára
6) Származékos írásjegy (tenchū moji): olyan írásjegy, amelynek csak a jelentését használják fel egy-egy kifejezéshez, a hagyományos on és kun olvasatoktól eltérő ejtésmóddal (お母さん おかあさん 'anya'; 大 人 おとな 'felnőtt'; 一日 ついたち 'elseje'). A kanji írásmódja, a vonások sorrendje és száma A vonásszám meghatározása nem olyan egyértelmű, mint elsőre látszik. A fönt vízszintesen indított és jobbra lefelé (╗), valamint a balról függőlegesen indított és lent, vízszintesen folytatott (╚) vonalakat egy vonásnak kell számítani. Érdemes megfigyelni pl. a 214 gyököt és variánsait, amelyek vonásszám szerint vannak besorolva a táblázatba (hátsó borító belseje). Az egyes kanjik vonásszáma más-más betűtípussal, ill. kézírással megjelenítve eltérő lehet. A kanjik írásánál a vonások sorrendje szigorúan meghatározott. Legalapvetőbb szabály, amelyet be kell tartani: az írásjegyek elemeit mindig föntről lefelé és balról jobbra haladva kell írni. A függőleges vonásokat mindig fentről lefelé, a vízszinteseket balról jobbra húzzuk! Az egyes kanjik írásmódjára külön nem térünk ki; a vonások sorrendjén kívül az arányokra is figyelnünk kell; mindegyikük egy-egy négyzetbe írható. A legalapvetőbb sorrendi szabályok a következők (A Guide to Reading & Writing Japanese, ld. Felhasznált irodalom): 1) fentről lefelé haladunk: 三 季 幸 2) balról jobbra haladunk: 川 竹 池 3) ha két vagy több vonás keresztezi egymást, a vízszintes vonás írása általában megelőzi a függőlegesét: 十共末 4) a függőleges vonás megelőzi a vízszintes vonásokat: 王 (a felső vízszintessel kezdjük, utána a függőleges következik, majd a többi vízszintes vonás) 5) a középső résszel kezdjük, majd a bal és jobb oldal következik: 小 水 6) a függőleges hosszú vonást írjuk le utoljára (ezek a vízszintes elemeken túlérnek): 中 車 7) a hosszú, vízszintes keresztező vonást írjuk le utoljára: 女 子 母 8) a 'kerítést' írjuk le először, alul nem zárjuk, majd kitöltjük, s az alsó záróvonal az utolsó: 国園 9) a jobbról balra haladó átlós vonal általában megelőzi a balról jobbra haladót: 人 文 又 父 (ez utóbbinál a felső rövidekkel kezdjül, balról) Amennyiben egy-egy elem leírását megtanultuk, az más kanjiban való előfordulásakor is ugyanúgy írandó. Az olvasat A legtöbb kanjinak két, illetve több olvasata van, némelyiknek húsz is. A jelentése attól függ, melyik olvasat társul hozzá. A japánok nemcsak az írásjegyeket, hanem olvasataikat is átvették a kínaiaktól. A kínai nyelv négy tonális szintjét azonban a japánok nem ismerték fel, így számos azonos hangalakhoz különböző jeleket rendeltek. Az 1946. évi írásreformmal azonban az olvasatok hivatalosan elfogadott számát is csökkentették. A kanjiknak kétféle olvasatát különböztetik meg: az on (kínai) és a kun (japán) olvasatot. A legtöbb kanjinak van mind on, mind kun olvasata is. Valamivel kevesebb azoknak a száma, amelyek csak on olvasatúak. A csak kun olvasattal rendelkező írásjegyeket (kokuji) kínai mintára a japánok maguk képezték, számuk egészen alacsony (pl. 畑 はた、はたけ 'szántóföld'). Az ON olvasat jelölésére a katakana jelek vagy a latin nagybetűk, a kun olvasatéra hiragana vagy latin kisbetűk használatosak. (E kötet olvasat szerinti indexe is ily módon készült, a kétféle olvasat megkülönböztetésével.) Kun-yomi 1) Az egyetlen írásjegyből álló szavakat kun (japános) olvasatuk szerint ejtjük: 月 つき 'hold'; 'hónap'; 口 くち 'száj'.
Útmutató 1000 kanji szótára
2) Amely szavakban okurigana (hiraganás toldalékolás; a zárójelben álló szótagok) szerepel, a kun olvasatot kell figyelembe venni: 上げる あ(げる) 'felemel'; 三つ みっ(つ) 'három'; 大きい おお(きい) 'nagy'; 立つ た(つ) 'áll'; 買い物 かいもの 'bevásárlás'. 3) A személyneveket rendszerint kun olvasat szerint ejtik: 田中 たなか; 小石 こいし. On-yomi 1) Néhány kanjinak csak on olvasata van. 2) Az okurigana nélküli kanji összetételeknek rendszerint on olvasatuk van: 動物 どうぶつ 'állat'; 公園 こ うえん 'park'; 学校 がっこう 'iskola'. Az összetett szavak esetében lehetséges, hogy ugyanannak a kanjisornak on és kun olvasata is van, hasonló vagy teljesen eltérő jelentéssel: 明日あした/みょうにち (あす ejtése is van) 'holnap, másnap'; 一日 いち にち/いちじつ 'egy nap'; ついたち 'elseje';白鳥 はくちょう'hattyú'; しろとり 'fehér madár'. Ateji Előfordul, hogy a kanjinak csak a jelentését használják fel egy-egy kifejezéshez, a hagyományos on és kun olvasatoktól eltérő ejtésmóddal, pl. お母さん おかあさん 'anya'; お兄さん おにいさん 'bátya'; 大人 お とな 'felnőtt'. A kanji jegyzék példáiban az ide tartozó kifejezések mellett *jel található. Más esetben fonetikai jelként használják a kanjisort; az összetételből nem lehet következtetni a kifejezés jelentésére: 出来る できる 'képes vmire'. Ily módon használnak kanjikat összetételekben országnevek leírására, az adott ország nevének elavult, fonetikus kanji írásmódját alkalmazva: 日 にち'Japán'; 米 べい 'Amerika'; 英 えい 'Anglia'; 仏 ふつ 'Franciaország'; 中 ちゅう 'Kína'. Mindkét, a fent leírt módon használt kanjik neve ateji. *** Forrás A kiadvány az alábbi könyvek és mellékleteinek felhasználásával készült: 1000 kanji szótára. Szerk. Z. Máté Judit. Bp., 2003. Kanji Power Handbook for the Japanese Language Proficiency Test. Tokyo, ALC Press Inc., 1994. Kojima Y.–Takebayashi S.–Nakao K.: Kenkyusha Lighthouse Japanese–English Dictionary. 4th ed. Tokyo, Kenkyusha, 1999. Masatoshi Yoshida–Yoshikatsu Nakamura: Kodansha's Furigana English–Japanese Dictionary. Tokyo, Kodansha International, 1996. Masatoshi Yoshida–Yoshikatsu Nakamura: Kodansha's Furigana Japanese–English Dictionary. Tokyo, Kodansha International, 1995. Nelson, Andrew N.: The Modern Reader`s Japanese–English Character Dictionary. 2nd rev. ed. Rutland, Vermont and Tokyo, Tuttle, 1974 [1991]. Nihongo Nōryoku Shiken. 3・4kyū juken mondaishū. Tokyo, ALC, 1992. Nihongo Nōryoku Shiken. 3 kyū. Tokyo, 1993–1994. Nihongo Nōryoku Shiken. Chōkai mondai ni tsuyoku naru hon. Tokyo, ALC, 1993. Takebayashi S.–Kojima Y.–Higashi N.: Kenkyusha Lighthouse English–Japanese Dictionary. 3rd ed. Tokyo, Kenkyusha, 1996.
Köszönet Köszönetet mondok Matsui Miko sannak, önzetlen és pontos lektori munkájáért. Budapest, 2008. július Máté Judit Nobara Kiadó 野ばら *Részlet az 1000 kanji szótára c. kötet bevezetőjéből, Z. Máté Judit, 2003
A teljes japán szótagábécé (módosító jelekkel, kétféle átírásban) A 46 alapszótag Hiragana
あ い う え お か き く け こ さ し す せ そ た ち つ て と な に ぬ ね の は ひ ふ へ ほ ま み む め も や ゆ よ ら り る れ ろ わ を ん
Katakana
Nihon
Hyōjun
ア a a イ i i ウ u u エ e e オ o o カ ka ka キ ki ki ク ku ku ケ ke ke コ ko ko サ sa sa シ si shi ス su su セ se se ソ so so タ ta ta チ ti chi ツ tu tsu テ te te ト to to ナ na na ニ ni ni ヌ nu nu ネ ne ne ノ no no ハ ha ha ヒ hi hi フ hu fu ヘ he he ホ ho ho マ ma ma ミ mi mi ム mu mu メ me me モ mo mo ヤ ya ya ユ yu yu ヨ yo yo ラ ra ra リ ri ri ル ru ru レ re re ロ ro ro ワ wa wa ヲ wo ン n n Módosított hangok
Kiejtés
a i u e o ka ki ku ke ko sza si szu sze szo ta csi cu te to na nyi nu ne no ha hi fu he ho ma mi mu me mo ja ju jo ra ri ru re ro va o n
Hiragana
Katakana
Nihon
Hyōjun
Kiejtés
が ぎ ぐ げ ご ざ じ ず
ガ ギ グ ゲ ゴ ザ ジ ズ
ga gi gu ge go za zi zu
ga gi gu ge go za ji zu
ga gi gu ge go dza dzsi dzu
Hiragana
Katakana
ぜ ぞ だ ぢ づ で ど ば び ぶ べ ぼ ぱ ぴ ぷ ぺ ぽ きゃ きゅ きょ ぎゃ ぎゅ ぎょ しゃ しゅ しょ じゃ じゅ じょ ちゃ ちゅ ちょ ぢゃ ぢゅ ぢょ にゃ にゅ にょ ひゃ ひゅ ひょ びゃ びゅ びょ ぴゃ ぴゅ ぴょ みゃ みゅ みょ りゃ りゅ りょ
ゼ ゾ ダ ヂ ヅ デ ド バ ビ ブ ベ ボ パ ピ プ ペ ポ キャ キュ キョ ギャ ギュ ギョ シャ シュ ショ ジャ ジュ ジョ チャ チュ チョ ヂャ ヂュ ヂョ ニャ ニュ ニョ ヒャ ヒュ ヒョ ビャ ビュ ビョ ピャ ピュ ピョ ミャ ミュ ミョ リャ リュ リョ
っ 々
Nihon
Hyōjun
Kiejtés
ze ze dze zo zo dzo da da da di ji dzsi du zu dzu de de de do do do ba ba ba bi bi bi bu bu bu be be be bo bo bo pa pa pa pi pi pi pu pu pu pe pe pe po po po kya kya kja kyu kyu kju kyo kyo kjo gya gya gja gyu gyu gju gyo gyo gjo sya sha sa syu shu su syo sho so zya ja dzsa zyu ju dzsu zyo jo dzso tya cha csa tyu chu csu tyo cho cso dya ja dzsa dyu ju dzsu dyo jo dzso nya nya nja nyu nyu nju nyo nyo njo hya hya hja hyu hyu hju hyo hyo hjo bya bya bja byu byu bju byo byo bjo pya pya pja pyu pyu pju pyo pyo pjo mya mya mja myu myu mju myo myo mjo rya rya rja ryu ryu rju ryo ryo rjo Egyéb jelek ッ hosszabbítás jele ー hosszabbítás jele szótagkettőzés jele (kanji jel)
A 214 történelmi gyök (főbb variánsokkal)
1
13
2 1*
2
3
4
(4)
5*
(5)
6
14
15
16
17
18*
(18)
19*
20
30*
31
32*
32
33*
7*
8
9*
(9)
10
11*
12*
21*
22
23
24*
25*
26
27
28*
34
35
36*
37*
38*
39*
40
41*
42*
53
54
55*
56*
57*
58
61*
(61)
(61)
62
63*
3 29*
(162)
43
44*
45
46*
47*
(47)
48*
49*
50*
51*
52
(58)
59
60*
(61)
(64)
(85)
(94)
(140)
(162)
(163)
(170)
64*
(64)
65
66
(66)
67*
68*
69*
70*
71
72*
73*
74*
75*
76*
77*
(77)
78
79
80*
(80)*
81*
82*
83*
84
85*
(85)
86*
(86)
87*
(87)
88*
89
90
91*
92*
93*
(93)
94*
(94)
(96)
(103)
(113)
(125)
(130)
(80)
95
96*
(96)
97*
98*
99*
100*
101*
102*
103*
(103)
104
105
106*
107*
108*
109*
110*
111*
112*
113*
118*
(118)
119*
120*
(120)
121*
122
(122)
132*
133*
134*
135*
147*
148*
149*
4
5
6 (113)
114
115
116*
(116)
117*
(122)
(145)
123*
(123)
124*
(124)
125*
(125)
126*
127*
128*
129
130*
(130)
131*
136
137*
138
139*
140
(140)
141
142*
143*
144*
145*
(145)
146*
7
150*
151*
152*
164*
165*
166*
178
179*
180*
153
154*
155*
156*
157*
158*
159*
160*
161*
162
(162)
8
(162)
163*
(163)
176*
177*
191
192
193
205
206*
207*
9 167*
168*
169*
170*
(170)
182*
183*
184*
185*
186*
171
172
173*
174*
175*
187*
188*
189*
190
10 181*
11 194*
12 195*
196*
14 208*
197*
198*
15 209*
210*
199*
200*
16 211*
13 201*
202*
17 212*
213*
214*
203*
204
A *-gal jelölt gyökök egyben önálló kanjik is.
Megjegyzés: a variáns (zárójelben álló számmal jelölve) csak ott szerepel, ahol írásmódja lényegesen eltér az eredeti gyöktől, ill. eltérő a vonásszáma. A variánsok egyrészt a vonásszám szerinti helyükön, másrészt az eredeti gyök mellett is szerepelnek.
A japán hangok magyar kiejtése a: a magyar a és á közé eső, rövid hang; i: magyar i; u: ajakréses u hang (nem ajakkerekítéses, mint a magyar u); e: zárt magyar e (mint az 'ember' 2. e-je); o: magyar o ka, ki, ku, ke, ko: magyar k (értsd: ka, ki, ku, ke, ko) sa, shi, su, se, so: átírásban s, ejtésük:magyar sz; sh: ejtése magyar s ta, chi, tsu, te, to: magyar t; ch: magyar cs; ts: magyar c na, ni, nu, ne, no: magyar n; ni: magyar nyi ha, hi, fu, he, ho: magyar h; fu: a magyar f-hez hasonló, tkp. az f és h közti hang ma, mi, mu, me, mo: magyar m ya, yu, yo: magyar ja, ju, jo ra, ri, ru, re, ro: kevésbé pergetett, mint a magyar r; idegen szavakban az l átírására is használják (a japánban nincs l hang) wa: a magyar v-hez hasonló, inkább u-ból indított hang; wo: magyar o hang; (csak a tárgyrag partikulájaként használatos) n: magyar n, egyedüli önálló szótagalkotó mássalhangzó a japánban ga, gi, gu, ge, go: magyar g za, ji, zu, ze, zo: magyar z; ji: magyar dzs; szó belsejében és szó végén a z és j: magyar z és zs da, ji, zu, de, do: magyar d; ji, zu: ld. mint fent ba, bi, bu, be, bo: magyar b pa, pi, pu, pe, po: magyar p kya, kyu, kyo: ki-ből indított magyar kja, kju, kjo (egy szótagként; a ki i-jét nem ejtjük) gya, gyu, gyo: gi-ből indított gja, gju, gjo (egy szótagként; a gi i-jét nem ejtjük) sha, shu, sho: magyar sa, su so ja, ju, jo: magyar dzsa, dzsu, dzso (a sa és a ta sorban is!) cha, chu, cho: magyar csa, csu, cso nya, nyu, nyo: nyi-ből indított nja, nju, njo (egy szótagként) hya, hyu, hyo: hi-ből indított hja, hju, hjo (egy szótagként) bya, byu. byo: bi-ből indított bja, bju, bjo (egy szótagként) pya, pyu, pyo: pi-ből indított pja, pju, pjo (egy szótagként) mya, myu, myo: mi-ből indított mja, mju, mjo (egy szótagként) rya, ryu, ryo: ri-ből indított rja, rju, rjo (egy szótagként) kis tsu: gégezárhang; a következő mássalhangzó nyújtásával jelöljük a latin betűs átírásban – : magánhangzó nyújtás jele; az előtte levő magánhangzó nyújtását jelöli Az öt magánhangzó ejtése mind önállóan, mind szótagban nagyjából megegyezik. Zöngétlen mássalhangzók közt ill. szó végén az i és u zöngétlenné válik: képzése, a képzés helye megmarad, de szinte nem hallatszik (desu, ejtsd: desz'; shita: ejtsd: s'ta). Összetett szavakban a második tag zöngétlen szókezdő mássalhangzója gyakran zöngésedik: shiro ('fehér') + kuma ('medve') = shiroguma (ejtsd: siroguma, 'jegesmedve').
Iroha ábécé
いi ち chi わ wa つ tsu うu け ke あa ゑ we
ろ ro り ri か ka ね ne ゐ wi ふ fu さ sa ひ hi
は ha ぬ nu よ yo な na の no こ ko き ki も mo
に ni る ru た ta ら ra おo えe ゆ yu せ se
ほ ho を wo れ re む mu く ku て te め me す su
へ he
と to
そ so や ya
ま ma
み mi
し shi
Japán betűtípusok (TrueType)
TSC JpnMincho S TT
雨が降る。あめがふる。 MS PGothic
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnGyokaisho S TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnGyokaisho M TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnGyosho S TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnGyosho M TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnKaisho M TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnKanteiryu L TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnKoin M TT
雨が降る。あめがふる。
Japán betűtípusok (TrueType)
TSC JpnKuromaruPop L TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnLeisho M TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnMincho S TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnPop M TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnRoundGothic M TT
雨が降る。あめがふる。 TSC JpnShiroMaruPop L TT
雨が降る。あめがふる。
Hiragana a-i-u-e-o
あ
い
う
え
お
1
2
Hiragana ka-ki-ku-ke-ko
か
き
く
け
こ
Hiragana sa-shi-su-se-so
さ
し
す
せ
そ
3
4
Hiragana ta-chi-tsu-te-to
た
ち
つ
て
と
Hiragana na-ni-nu-ne-no
な
に
ぬ
ね
の
5
6
Hiragana ha-hi-hu-he-ho
は
ひ
ふ ふ
へ
ほ
Hiragana ma-mi-mu-me-mo
ま
み
む
め
も
7
8
Hiragana ya-yu-yo
や
ゆ
よ
Hiragana ra-ri-ru-re-ro
ら
り
る
れ
ろ
9
10
わ
を
ん
Hiragana wa-wo-n
Hiragana ga-gi-gu-ge-go
が
ぎ
ぐ
げ
ご
11
12
ざ
じ
ず
ぜ
ぞ
Hiragana za-ji-zu-ze-zo
Hiragana da-ji-zu-de-do
だ
ぢ
づ
で
ど
13
14
ば
び
ぶ
べ
ぼ
Hiragana ba-bi-bu-be-bo
Hiragana pa-pi-pu-pe-po
ぱ
ぴ
ぷ
ぺ
ぽ
15
16
きゃ
きゅ
きょ
Hiragana kya-kyu-kyo
Hiragana gya-gyu-gyo
ぎゃ
ぎゅ
ぎょ
17
18
しゃ
しゅ
しょ
Hiragana sha-shu-sho
Hiragana ja-ju-jo
じゃ
じゅ
じょ
19
20
ちゃ
ちゅ
ちょ
Hiragana cha-chu-cho
Hiragana ja-ju-jo
ぢゃ
ぢゅ
ぢょ
21
22
にゃ
にゅ
にょ
Hiragana nya-nyu-nyo
Hiragana hya-hyu-hyo
ひゃ
ひゅ
ひょ
23
24
びゃ
びゅ
びょ
Hiragana bya-byu-byo
Hiragana pya-pyu-pyo
ぴゃ
ぴゅ
ぴょ
25
26
みゃ
みゅ
みょ
Hiragana mya-myu-myo
Hiragana rya-ryu-ryo
りゃ
りゅ
りょ
27
28
ア
イ
ウ
エ
オ
Katakana a-i-u-e-o
Katakana ka-ki-ku-ke-ko
カ
キ
ク
ケ
コ
29
30
サ
シ
ス
セ
ソ
Katakana sa-shi-su-se-so
Katakana ta-chi-tsu-te-to
タ
チ
ツ
テ
ト
31
32
ナ
ニ
ヌ
ネ
ノ
Katakana na-ni-nu-ne-no
Katakana ha-hi-hu-he-ho
ハ
ヒ
フ
ヘ
ホ
33
34
マ
ミ
ム
メ
モ
Katakana ma-mi-mu-me-mo
Katakana ya-yu-yo
ヤ
ユ
ヨ
35
36
ラ
リ
ル
レ
ロ
Katakana ra-ri-ru-re-ro
Katakana wa-wo-n
ワ
ヲ
ン
37
38
ガ
ギ
グ
ゲ
ゴ
Katakana ga-gi-gu-ge-go
Katakana za-ji-zu-ze-zo
ザ
ジ
ズ
ゼ
ゾ
39
40
ダ
ヂ
ヅ
デ
ド
Katakana da-ji-zu-de-do
Katakana ba-bi-bu-be-bo
バ
ビ
ブ
ベ
ボ
41
42
パ
ピ
プ
ペ
ポ
Katakana pa-pi-pu-pe-po
Katakana kya-kyu-kyo
キャ
キュ
キョ
43
44
ギャ
ギュ
ギョ
Katakana gya-gyu-gyo
Katakana sha-shu-sho
シャ
シュ
ショ
45
46
ジャ
ジュ
ジョ
Katakana ja-ju-jo
Katakana cha-chu-cho
チャ
チュ
チョ
47
48
ヂャ
ヂュ
ヂョ
Katakana ja-ju-jo
Katakana nya-nyu-nyo
ニャ
ニュ
ニョ
49
50
ヒャ
ヒュ
ヒョ
Katakana hya-hyu-hyo
Katakana bya-byu-byo
ビャ
ビュ
ビョ
51
52
ピャ
ピュ
ピョ
Katakana pya-pyu-pyo
Katakana mya-myu-myo
ミャ
ミュ
ミョ
53
54
リャ
リュ
リョ
Katakana rya-ryu-ryo
Kanji 1-5
一
右
雨
円
火
55
56
下
何
外
学
間
Kanji 6-10
Kanji 11-15
気
九
休
金
月
57
58
見
五
後
午
語
Kanji 16-20
Kanji 21-25
校
行
高
国
今
59
60
左
三
山
四
子
Kanji 26-30
Kanji 31-35
時
七
車
十
出
61
62
書
女
小
上
食
Kanji 36-40
Kanji 41-45
人
水
生
西
川
63
64
千
先
前
大
男
Kanji 46-50
Kanji 51-55
中
長
天
電
土
65
66
東
読
南
二
日
Kanji 56-60
Kanji 61-66
入
年
白
八
半
67
68
百
父
分
聞
母
Kanji 67-70
Kanji 71-75
北
木
本
毎
万
69
70
名
友
来
六
話
Kanji 76-80
Kanji 81-85
悪
安
医
意
以
71
72
飲
院
員
運
英
Kanji 86-90
Kanji 91-95
映
駅
屋
音
花
73
74
歌
夏
家
画
会
Kanji 96-100
Kanji 101-105
海
開
界
楽
館
75
76
漢
帰
起
究
急
Kanji 106-110
Kanji 111-115
牛
去
魚
強
教
77
78
京
業
近
銀
空
Kanji 116-120
Kanji 121-125
計
兄
犬
研
建
79
80
験
言
元
古
口
Kanji 126-130
Kanji 131-135
工
広
考
黒
作
81
82
紙
思
姉
止
仕
Kanji 136-140
Kanji 141-145
死
使
始
試
私
83
84
字
自
事
持
室
Kanji 146-150
Kanji 151-155
質
社
写
者
借
85
86
手
主
週
秋
集
Kanji 156-160
Kanji 161-165
習
終
住
重
春
87
88
少
場
色
心
新
Kanji 166-170
Kanji 171-175
親
真
図
青
正
89
90
世
赤
夕
切
早
Kanji 176-180
Kanji 181-185
走
送
足
族
多
91
92
体
待
貸
台
代
Kanji 186-190
Kanji 191-195
題
知
地
茶
着
93
94
昼
注
町
鳥
朝
Kanji 196-200
Kanji 201-205
通
弟
店
転
田
95
96
度
答
冬
同
道
Kanji 206-210
Kanji 211-215
動
堂
特
肉
売
97
98
買
発
飯
病
品
Kanji 216-220
Kanji 221-225
不
風
服
物
文
99
100
別
勉
歩
方
妹
Kanji 226-230
Kanji 231-235
味
明
目
問
夜
101
102
野
有
曜
用
洋
Kanji 236-240
Kanji 241-245
理
立
旅
料
力
103
104
愛
圧
暗
委
位
Kanji 246-250
Kanji 251-255
衣
囲
胃
移
偉
105
106
違
依
域
育
引
Kanji 256-260
Kanji 261-265
印
因
羽
宇
雲
107
108
泳
栄
永
営
鋭
Kanji 266-270
Kanji 271-275
易
液
越
遠
園
109
110
塩
演
延
煙
汚
Kanji 276-280
Kanji 281-285
王
横
央
欧
押
111
112
奥
億
温
科
化
Kanji 286-290
Kanji 291-295
荷
貨
課
加
果
113
114
可
過
河
菓
靴
Kanji 296-300
Kanji 301-305
貝
絵
回
階
械
115
116
改
快
解
灰
介
Kanji 306-310
Kanji 311-315
皆
害
角
各
覚
117
118
確
格
革
額
掛
Kanji 316-320
Kanji 321-325
活
割
寒
感
管
119
120
官
完
関
観
慣
Kanji 326-330
Kanji 331-335
刊
簡
巻
干
乾
121
122
患
甘
汗
缶
換
Kanji 336-340
Kanji 341-345
丸
岩
顔
岸
願
123
124
含
記
期
器
季
Kanji 346-350
Kanji 351-355
喜
希
機
規
寄
125
126
危
机
幾
祈
議
Kanji 356-360
Kanji 361-365
技
疑
喫
詰
客
127
128
逆
球
級
泣
給
Kanji 366-370
Kanji 371-375
求
救
久
旧
吸
129
130
許
居
巨
漁
御
Kanji 376-380
Kanji 381-385
橋
競
共
協
境
131
132
胸
供
恐
叫
況
Kanji 386-390
Kanji 391-395
狭
挟
局
曲
極
133
134
玉
禁
均
勤
苦
Kanji 396-400
Kanji 401-405
区
具
偶
隅
掘
135
136
君
訓
軍
群
形
Kanji 406-410
Kanji 411-415
係
軽
景
型
経
137
138
警
敬
傾
芸
迎
Kanji 416-420
Kanji 421-425
劇
血
決
欠
結
139
140
県
検
券
険
件
Kanji 426-430
Kanji 431-435
権
軒
堅
肩
賢
141
142
原
限
現
減
戸
Kanji 436-440
Kanji 441-445
湖
庫
固
個
呼
143
144
枯
雇
誤
互
黄
Kanji 446-450
Kanji 451-455
光
交
向
幸
港
145
146
航
候
好
耕
講
Kanji 456-460
Kanji 461-465
構
鉱
効
厚
紅
147
148
降
香
更
郊
荒
Kanji 466-470
Kanji 471-475
硬
肯
合
号
谷
149
150
告
刻
骨
込
根
Kanji 476-480
Kanji 481-485
混
困
婚
差
査
151
152
砂
座
細
才
祭
Kanji 486-490
Kanji 491-495
最
菜
採
際
妻
153
154
再
済
歳
材
在
Kanji 496-500
Kanji 501-505
財
罪
咲
昨
殺
155
156
察
刷
札
冊
雑
Kanji 506-510
Kanji 511-515
皿
算
散
参
産
157
158
賛
残
糸
市
指
Kanji 516-520
Kanji 521-525
歯
史
師
枝
資
159
160
支
詞
誌
刺
伺
Kanji 526-530
Kanji 531-535
脂
耳
寺
次
治
161
162
児
辞
示
似
式
Kanji 536-540
Kanji 541-545
識
失
湿
実
捨
163
164
弱
若
首
取
守
Kanji 546-550
Kanji 551-555
酒
種
受
州
拾
165
166
周
収
舟
柔
宿
Kanji 556-560
Kanji 561-565
祝
述
術
順
準
167
168
純
所
暑
初
諸
Kanji 566-570
Kanji 571-575
署
処
緒
助
除
169
170
商
章
勝
消
賞
Kanji 576-580
Kanji 581-585
笑
照
象
焼
招
171
172
承
将
昇
床
召
Kanji 586-590
Kanji 591-595
紹
乗
状
常
情
173
174
城
蒸
畳
植
職
Kanji 596-600
Kanji 601-605
触
森
申
神
身
175
176
進
深
信
臣
針
Kanji 606-610
Kanji 611-615
辛
伸
震
寝
吹
177
178
数
星
声
晴
成
Kanji 616-620
Kanji 621-625
静
省
清
政
性
179
180
制
勢
精
製
姓
Kanji 626-630
Kanji 631-635
税
石
昔
積
席
181
182
責
績
隻
籍
跡
Kanji 636-640
Kanji 641-645
雪
説
折
接
設
183
184
絶
線
船
浅
選
Kanji 646-650
Kanji 651-655
戦
洗
泉
専
占
185
186
全
然
組
祖
草
Kanji 656-660
Kanji 661-665
相
想
争
総
層
187
188
装
窓
捜
掃
双
Kanji 666-670
Kanji 671-675
燥
増
像
造
臓
189
190
蔵
憎
贈
速
息
Kanji 676-680
Kanji 681-685
側
束
則
測
続
191
192
卒
率
村
孫
損
Kanji 686-690
Kanji 691-695
尊
存
他
打
太
193
194
対
帯
退
替
袋
Kanji 696-700
Kanji 701-705
第
宅
濯
達
炭
195
196
短
単
担
探
談
Kanji 706-710
Kanji 711-715
団
断
暖
段
池
197
198
置
値
遅
恥
竹
Kanji 716-720
Kanji 721-725
築
畜
虫
柱
仲
199
200
宙
駐
貯
著
調
Kanji 726-730
Kanji 731-735
兆
頂
庁
超
直
201
202
珍
沈
追
痛
定
Kanji 736-740
Kanji 741-745
庭
低
停
底
程
203
204
泥
的
適
滴
鉄
Kanji 746-750
Kanji 751-755
点
伝
殿
都
徒
205
206
塗
途
渡
努
怒
Kanji 756-760
Kanji 761-765
頭
当
島
等
登
207
208
投
湯
灯
党
塔
Kanji 766-770
Kanji 771-775
到
盗
筒
凍
逃
209
210
倒
童
働
銅
導
Kanji 776-780
Kanji 781-785
得
毒
独
突
届
211
212
曇
鈍
内
難
軟
Kanji 786-790
Kanji 791-795
乳
任
認
熱
念
213
214
燃
農
能
脳
濃
Kanji 796-800
Kanji 801-805
悩
波
破
馬
配
215
216
敗
拝
背
杯
倍
Kanji 806-810
Kanji 811-815
泊
薄
麦
爆
箱
217
218
畑
肌
髪
抜
坂
Kanji 816-820
Kanji 821-825
板
反
犯
判
版
219
220
般
販
番
晩
皮
Kanji 826-830
Kanji 831-835
悲
費
飛
比
非
221
222
否
彼
疲
被
美
Kanji 836-840
Kanji 841-845
鼻
備
筆
必
匹
223
224
氷
表
秒
猫
貧
Kanji 846-850
Kanji 851-855
瓶
負
付
府
夫
225
226
布
富
婦
浮
怖
Kanji 856-860
Kanji 861-865
普
膚
符
部
武
227
228
舞
封
福
副
複
Kanji 866-870
Kanji 871-875
復
腹
幅
払
沸
229
230
仏
粉
平
兵
並
Kanji 876-880
Kanji 881-885
閉
米
返
変
辺
231
232
編
片
便
補
捕
Kanji 886-890
Kanji 891-895
暮
募
放
法
包
233
234
豊
報
訪
宝
抱
Kanji 896-900
Kanji 901-905
望
暴
貿
防
棒
235
236
忘
亡
帽
忙
坊
Kanji 906-910
Kanji 911-915
磨
枚
埋
末
満
237
238
未
民
眠
無
夢
Kanji 916-920
Kanji 921-925
務
娘
鳴
命
迷
239
240
面
綿
毛
門
薬
Kanji 926-930
Kanji 931-935
役
約
油
由
輸
241
242
遊
勇
郵
優
予
Kanji 936-940
Kanji 941-945
預
余
与
葉
陽
243
244
様
要
容
幼
溶
Kanji 946-950
Kanji 951-955
腰
踊
浴
欲
翌
245
246
頼
落
絡
乱
卵
Kanji 956-960
Kanji 961-965
利
裏
陸
律
略
247
248
流
留
粒
両
良
Kanji 966-970
Kanji 971-975
量
領
了
療
涼
249
250
緑
林
輪
類
涙
Kanji 976-980
Kanji 981-985
礼
令
例
冷
零
251
252
齢
戻
歴
列
練
Kanji 986-990
Kanji 991-995
連
恋
路
労
老
253
254
録
論
和
湾
腕
Kanji 996-1000
Free Genkoyoushi (Japanese Character) Paper from http://incompetech.com/graphpaper/genkoyoushi/
Free Genkoyoushi (Japanese Character) Paper from http://incompetech.com/graphpaper/genkoyoushi/
