Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet
http://fahiba.fmk.nyme.hu
10.
Faanatómia (Fahibák) , Jellegzetességek, szabálytalanságok II.
Görbeség • Görbeség: a hengeres fa hossztengelye íves növekedés következtében eltér az egyenestől. • egyszeres görbeség összetett görbeség • lehet fafajoknál faji jellemző, pl. a vörösfenyő kard alakú törzsformája. • méreteként a legnagyobb görbület helyén a választék behajlásának húrmagasságát mérjük és a behajlás 1 m-ére egész cm-ben • A görbeség csökkenti a termékkihozatalt és a rostok átvágása miatt a szilárdságot. • A faállomány zárt állományban nevelésével, korai egyenletes fakorona kialakítással és rendszeres koronaápolással a görbe törzsek képződése mérsékelhető. 1
Görbeség
2
Bordás növés • A bordás növekedés jellemzője a törzs hossza mentén kiálló ormók és mélyedések keletkezése. • Leggyakrabban tővastagodással együtt jelentkezik (bordás terpeszesség). • A bordásság méreteként a tőszakasz maximális átmérője és a bordafenéken mért minimális átmérő különbségét szokták megadni. • A fűrészáru- és furnértermeléskor nagymértékben csökkenti a kihozatalt. • A bordás növést nem lehet befolyásolni.
3
Bordás növés
4
Kétágúság (villás növés) • A két (vagy több) vezérhajtás nyomán fejlődő fatörzs rendellenes növését villásnövésnek nevezzük. • A villásnövés (kétágúság) leggyakrabban a csúcshajtás tönkremenetelével áll összefüggésben (pl. szarvasrágás). • A villás növekedés főleg a lombos fafajokra jellemző. • Az értékes fűrész- és furnérrönk lerövidül a villaszerű elágazás miatt. • Vihar és hónyomásra erősebben veszélyeztetett. • A faállomány megfelelő védelme a vadrágások és rovarok ellen. 5
Kétágúság (villás növés)
6
Rendellenes elszíneződés a gesztben (álgeszt) • Az álgeszt a fatest nagyméretű, szabálytalan alakú, az évgyűrűhatárokat általában nem követő rendellenes elszíneződése. • Könnyen felismerhető a színes geszttel nem rendelkező fafajoknál. • Az álgeszt nem követi pontosan az évgyűrűhatárokat, a valódi geszt pedig minden esetben. • A hazai fafajok közül álgesztesedésre különösen hajlamosak a cser, a bükk és a nyárak. • A fahiba által érintett metszet legkisebb vastagságát mérjük (lineáris méreteivel vagy a bütü átmérőjének hányadában adjuk meg). • Az álgesztnek a valódi gesztnél általában valamivel nagyobb a repedési és vetemedési hajlama, nehezebb telíteni és ragasztani. Az álgesztes fa általában sűrű, tartós. 7
Rendellenes elszíneződés a gesztben (álgeszt)
8
Korhadás (szíjács, geszt)
• A korhadás a farontó gombák sejtfalakat bontó tevékenysége.
• A károsítás 3 alaptípusa: barna, lágy, valamint fehér korhadás. • A korhadás mértékét a fertőzött rész felületének és behatolási mélységének (vagy hosszának) mérésével határozzuk meg. • A korhadás előfordulási helyétől függően lehet: szijács- vagy gesztkorhadás. • A farontó gombák elleni szakszerű védekezéssel elkerülhető a fertőzés.
9
Korhadás (szíjács, geszt)
10
Gombabontott bükk
Gombabontott bükk
Olivafa (Olea europaea)
Olivafaanyag
Magas, 800 kg/m3 absz. Száraz sűrűség, kis méretváltozás, alacsony anizotrópia (A = 1,24)
Csavarosság, ferdeszálúság • Csavartrostúság, másnéven ferdeszálúság, illetve csavarosság esetén a rostok a hengeresfa palástján az alkotótól eltérő irányú, spirális lefutásúak. • Legtöbbször már kívülről, a kéregcserepek, repedések csavarodó lefutása alapján felismerhető. Jól láthatóvá válik a kéreg lehántása után a száradás során, vagy hasítási próbáknál. • Mértékét vagy a hosszegységre eső szögelfordulással, vagy a csavarossági százalékkal határozzák meg. • A ferdeszálúságból eredő rostátvágások a megmunkálást nehezítik, jelentősen csökkentik a faanyag szilárdságát, rugalmasságát is. • Többnyire fafaji sajátosság.
11
Csavarosság, ferdeszálúság
12
Nyomottfa (fenyők) • Nyomottfa vagy vaseresség a fenyők jellegzetes reakció fája, az évgyűrűk belsejében jelentkező igen sűrű vörösesbarna szövetrész (melyek színét a rendkívül széles késői pászták okozzák). • Általában a külpontos törzsek nyomott oldalán keletkezik. • Mérése a kiterjedés területének meghatározásával történik. • A nyomottfa sűrűbb, kevésbé rugalmas, és így mechanikai megmunkálása nehezebb. • A fatestben belső feszültségek alakulnak ki: különösen a rostirányú zsugorodás növekszik, ez hosszirányú vetemedést okoz. • Zárt erdőneveléssel a reakciófa képződése mérsékelhető. 13
Nyomottfa (fenyők)
14
Húzottfa (lombos fák) • • • •
• • • •
A húzottfa a lombos fák reakciófája. A különböző okokból elhajló törzs (ág) húzott, szélesebb oldalán keletkezik, ellentétben a fenyők nyomottfájával. Általában ív alakú sötétebb foltok formájában jelentkezik a hengeresfa-választékok bütüjén. A húzottfára jellemző a farostok tercier sejtfalának megvastagodása, elváltozása, gélesedése (100 %-ban csak cellulózt tartalmaz). Mérése a kiterjedés területének meghatározásával történik, A húzottfa jelenléte növeli a fatest inhomogenitását. Szárításkor könnyebben reped, erősen vetemedik . Korai egyenletes korona kialakítással és szakszerű, zárt erdőneveléssel a húzottfa keletkezése mérsékelhető.
15
Húzottfa (lombos fák)
16
Egyenlőtlen, torz évgyűrűk • • •
• •
Az egyenlőtlen, torz évgyűrűk a hengeres fa felületén hosszanti árkok és/vagy kidudorodások formájában jelentkeznek. Az évgyűrűszélesség nagymértékű ingadozása előnytelen, mechanikailag heterogén fatestet eredményez. Mérése a szabályos évgyűrűrész által képviselt – körgyűrűtől való legnagyobb eltérés meghatározásával történik a körgyűrű érintőjével párhuzamosan. A torzulás mértékét – a torzult körgyűrű által meghatározott – körcikk területének a vágáslap területéhez való viszonyával fejezzük ki. Az évgyűrűtorzulás növeli a fatest inhomogenitását. Az ilyen fa kevésbé szilárd, nehezebben megmunkálható. A fatörzs megfelelő ápolásával és szakszerű erdőneveléssel az évgyűrűtorzulás mérsékelhető. 17
Egyenlőtlen, torz évgyűrűk
18
Hullámosság, fodrosság, csomorosság • A hullámos, szabálytalan rostlefutásnak 3 típusa van: hullámosság, fodrosság, csomorosság. A hullámosságnál a bélsugarak síkjában (sugármetszet) a farostok hullámvonalban görbülnek. • A hullámosság leginkább a törzs alsó szakaszában jelentkezik és szélhatásra kialakuló ingamozgással magyarázható. • A fodrosság térbeli hullámosság. • Csomorosságnak nevezzük a fatestben lévő alvó (adventív) rügyek, kisebb göcsök körül kialakuló, a rostokkal párhuzamos síkban jelentkező rajzolatokat. • A hullámosság, fodrosság, csomorosság a szerkezeti faanyagoknál kedvezőtlen, mivel mérsékli a mechanikai szilárdságot. • A szélhatás a szakszerű telepítéssel csökkenthető, bár egyes fafajoknál (pl. juhar, feketenyár) a fatermék gyártáshoz ezen fahibák esztétikailag előnyösek. Így a fekete nyáraknál ilyen célú erdészeti fajtanemesítés is folyik. 19
Hullámosság, fodrosság, csomorosság
20
Iker- (kettős) bél • Kettős bél (ikerbél) a törzs vágáslapján két vagy több bél látszik, amelyek körül részben önálló, részben közös évgyűrűrendszer alakult ki. • Jellemző rá a kettősbél körüli évgyűrű torzulás, a kéregbenövés és a törzs ovális keresztmetszete. • A hibát a feldolgozás módja és a törzs egészségi állapota szerint szubjektive kell megítélni. • Az ikerbelű faanyag rendkívül hajlamos a vetemedésre, repedésre. Minőségi fatermék gyártására alkalmatlan. • Az erdőállomány megfelelő védelme a vadrágások és rovarok ellen. 21
Iker- (kettős) bél
22
Héjaszás (szárazoldal) • A héjaszás (száraz oldal): a fa növekedése, sérülése során elhalt, a palást felületén bemélyedt, leváló kéregrészek • Legtöbbször kéregleválással is jár. Keletkezésének oka gyakorta az erős napsugárzás, de kiválthatják külső mechanikai hatások is. • A héjaszás (száraz oldal) méreteként a legnagyobb mélységet, szélességet és hosszúságot mérjük A héjaszás csökkenti a fűrész- és furnéripari kihozatalt. • A külső mechanikai hatásoktól óvni kell a fatörzset. Az erős napsugárzásra érzékeny fafajoknál kerülni kell a faállomány erős megbontását. 23
Kéregbenövés • A kéregbenövés a paláston sugárirányba résszerűen behatoló nyílással kísért benőtt vagy részben benőtt seb, belseje kéreggel vagy elhalt szövetmaradványokkal van kitöltve. • A kéregbenövések ág összenövésekkel és az élő fák külső sérüléseivel állnak kapcsolatban. • A kéregbenövés méreteként a fahibával érintett metszet legkisebb vastagságát mérjük • A kéregbenövés torzítja az évgyűrűszerkezetet, összefügghet gombás elszíneződések, fertőzések keletkezésével, és a fenyőknél gyantatáskák képződését okozhatja. • A fatörzset védeni kell a külső sérülésektől. 24
Kéregbenövés
25
Rák • A hengeresfák palástján előforduló rákos daganatok, kinövések valószínű okozói a külső sérüléseket fertőző baktériumok és gombák. • A rákos daganatok sebszövete hullámos, szabálytalan rostszerkezetű, s a sebzési reakciók biokémiai folyamatainak következtében a seb környékén a fatest elszíneződése is megfigyelhető. • A rák vastagsága alatt a palást síkjában fekvő és a rák magasságában húzott párhuzamos egyenesek közti távolságot értjük. • A rákos farész egyrészt szerkezeti célra használhatatlan, másrészt – ha korhadt részeket nem tartalmaz – különleges esztétikai megjelenése miatt gyakran felhasználják egyedi bútorok, dísztárgyak készítésére. • A rákos fa térfogatát formája miatt mérni nagyon nehéz és ezért tömegméréssel értékesítik. • A fatörzseket védeni kell a külső sérülésektől, baktérium- és gombafertőzésektől. 26
Rák
27
Belső szíjács (holdgyűrű) • A holdgyűrű, vagy belső szijács a gesztben egy teljes vagy részleges gyűrű jelenléte, melynek színe és tulajdonsága megegyezik a szijácséval. • A tölgynél, diónál és vörösfenyőnél gyakorta előforduló fahiba. Tulajdonsága hasonlít a szijács fára: kevésbé tartós és kemény, mint a környező gesztrészek. • A belső szijács méreteként a szijácsgyűrű külső átmérőjét és a gyűrű szélességét mérjük. • Ezen fahiba miatt a fa kevésbé tartós és kemény, mely a felhasználhatóságát korlátozza. • Esztétikailag is kedvezőtlen (pl. furnér gyártás, tömörfa bútorelemek). • A belső szijács különösen a szabad állásban vagy fagyzugos helyeken növő törzseknél fejlődik ki, erre a telepítés alkalmával ügyelni kell. 28
Belső szíjács (holdgyűrű)
29
Rovarrágás • A rovaroknak a fatestben lévő, fajra jellemző, járatszerű rágásait nevezzük rovarrágásoknak. • A rovarrágások alakja, nagysága jellemző a különböző rovarfajokra. • Felületi rovarrágás a faanyagba legfeljebb 2 mm mélyre, a sekély, vagy nem mély rovarrágás 2-5 mm mélyre, a mély rovarrágás 5 mm-nél mélyebbre hatoló járatokból áll. • Kisméretű rovarrágásnál a faanyagba hatoló járatok felszíni nyílás átmérője legfeljebb 3 mm, nagyméretű rovarrágásnál pedig 3 mm-nél nagyobb.
• A felületi rovarrágást nem mérjük. Előfordulását megállapítjuk. • A sekély és mély rovarrágást változata szerint (kis-, és nagyméretű) számbavesszük és mérjük. • A farontó rovarok károsíthatnak az élő fákban, a rakodókon, rönktereken tárolt faanyagban és a beépített szerkezetekben, bútorokban egyaránt. 30
Rovarrágás
31
Farontó rovarok
Bontott faanyag tervezőkre, gyártókra vár
Rovarrágta szelídgesztenyefából tervezett bútor
Madarak okozta károsodás
Madárkárosítás a hengeres faanyagba madarak élettevékenysége során vájt lyuk, üreg, odú vagy egyéb károsítás. Madárkárosítás leggyakrabban a beteg, rovarkárosításnak kitett törzseknél figyelhető meg. A keletkező lyukak, vájatok elszíneződést is okozhatnak a fatestben. A madarak által okozott károsítás mélységét, szélességét és hosszúságát mérjük (lineáris méretükkel vagy a választék méretének hányadában adjuk meg). Ha a választék sajátossága indokolja, elegendő az említett paraméterek egyikének mérése is. A sérülés mértéke befolyásolja a fatörzs felhasználhatóságát. 32
Madarak okozta károsodás
33
Égésnyom • Erdőtüzek, avarégések emlékét őrzik az elszenesedett palástrészekkel (égésnyomokkal) rendelkező fák. • Elszenesedés (égésnyom) a tűzkár következtében a paláston égett, elszenesedett részek keletkezése, előfordulása. • Az elszenesedés méreteként az égés következtében elszenesedett rész mélységét, szélességét és hosszúságát mérjük. • A tűzkár következtében a faanyag jelentősen veszít értékéből, és felhasználhatóságát korlátozza. • Erdőtüzek kialakulásának megelőzése.
34
Égésnyom
35
Köszönöm a figyelmet!
