1
ZEMPLÉN EURORÉGIÓS NAPOK 2014. ÁPRILIS 23. – MÁJUS 14. „10 év az Európai Unióban”
„10 éves a Zemplén Eurorégió”
„10 ÉVES A ZEMPLÉN EURORÉGIÓ” KONFERENCIA Zemplén Európa Ház 2014.05.14. Sátoraljaújhely, Rákóczi u. 18.
A BAZ MEGYEI ENERGIASTRATÉGIAI FELMÉRÉSEK ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL ELEMZÉSEK a jelenleg készülő, a CEP által finanszírozott: „REGIONÁLIS ENERGIA-KONCEPCIÓK BEVEZETÉSE” (REC) 3sCE417P3 PROJEKT 8 ország 9 régiója (NUTS 3) ezen belül BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE részére készülő ENERGIASTRATÉGIA c. munka MAGYARORSZÁGI TÉMAFELELŐS: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a WWF Magyarország Alapítvány Regionális kutatás-fejlesztés kidolgozója, a közbeszerzési pályázat nyertese: a PYLON Kft. és a MAKK Alapítvány
Előadó: Dr. Unk Jánosné: okl. erősáramú, aranydiplomás villamosmérnök, regionális szakértő-tervező; ügyv. ig. PYLON Amerikai–Magyar Építési és Kereskedelmi Kft., H-1126 Budapest, Istenhegyi út 9/D.; Tel.: 06 (1) 355-4614; e-mail:
[email protected]
2
EURÓPAI UNIÓ KÖZÉP-EURÓPAI TRANSZNACIONÁLIS PROGRAMJA FELADAT: a 8 ország mintarégiójára EGYSÉGES ENERGIAGAZDÁLKODÁSI ÉS ELLÁTÁSI KONCEPCIÓK optimális kialakítása; egységesen végzett energiakeresleti-kínálati helyzetelemzésre alapozva FŐCÉL: • A MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS RÉSZARÁNYÁNAK NÖVELÉSE • EU 2012/17 EED irányelv szerint AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG, PRIMER ENERGIAFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE, a hazai ÉPÜLETENERGETIKAI STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÜHG GÁZKIBOCSÁJTÁSOK CSÖKKENTÉSE Problémák: - egységes területi adatbázis hiánya - az arányos összehasonlíthatóság
•
Hatalmas különbségek az egyes régiók között, például:
•
Mazowia, PL: 5 millió lakó, 5000 MW beépített kapacitás Mazowia
•
Südburgenland, AT: 70.000 lakó, 25 MW beépített kapacitás Zlin
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Trnava Allgau Sudburgenland Savinska Friuli-Venezia Giulia Provincia di Torino
1. sz. ábra: a CEP-REC projekt résztvevő régiói [1] Forrás: WWF
•
15 projektpartner, 9 projektrégió: • Ausztria • Csehország • Lengyelország • Magyarország • Németország • Olaszország (2 régió) • Szlovénia • Szlovákia
3
A CEP-REC PROJEKT TARTALMI ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
2. sz. ábra: A CEP-REC projekt bemutatása [1]
3. sz. ábra: Keresleti elemzés [1]
Forrás: WWF
Forrás: WWF
Szakértők:
4. sz. ábra: Hazai résztvevők és munkamegosztás [1]
5. sz. ábra: Kínálati elemzés [1]
Forrás: WWF
Forrás: WWF
4
6. sz. ábra: BAZ megye Mintarégió „regionális Energia koncepció”-jához szükséges HELYZETFELMÉRÉSÉRTÉKELÉS munkarész kidolgozásának FOLYAMATÁBRÁJA, a részjelentések (3.1.3, 4.1.2, 4.2.1, 3.3.2) tartalmi kapcsolódása [2], [4], [5], [7], [8]
5
BAZ MEGYE LEGFŐBB ADATAI ORSZÁGOS, REGIONÁLIS és MEGYEI BONTÁSBAN JÁRÁSOK, 1. sz. táblázat: Összehasonlító országos, regionális és megyei adatok 2012 (településszám): Megnevezés ORSZÁG É-Mo. Régió BAZ megye 1. Cigánd (15) Terület, népesség, népmozgalom 1 Terület, km2 93 024 13 430 7 247 2. Edelény (45) 2 Lakónépesség az év végén, ezer fő 9 908,8 1 189,4 682,4 3. Encs (29) Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, keresetek 3 Foglalkoztatott, ezer fő 3 877,9 386,5 216,0 4. Gönc (32) 4 Munkanélküli, ezer fő 475,6 76,7 45,2 10,9 16,6 17,3 5. Kazincbarcika (22) 5 Munkanélküliségi ráta, % 6 Foglalkoztatási arány, % 50,6 43,3 42,5 6. Mezőcsát (8) Lakás, kommunális ellátás 7 Lakásállomány az év végén, 4 402 008 508 975 284 351 7. Mezőkövesd (23) 8 Háztartási vezetékes gáz-fogyasztók a 74,7 72,3 71,8 7. sz. ábra: Magyarország belföldi energialakásállomány %-ában 8. Miskolc (39) 9 A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt 94,2 90,2 88,8 felhasználásénak területi – megyei szintű – lakások aránya, % 9. Ózd (17) megoszlása 1997. évben (PJ/év) [8] 10 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt 74,0 69,1 70,5 lakások aránya, % 10. Putnok (26) Bruttó hazai termék, gazdasági szervezetek, beruházás, kutatás-fejlesztés 11. Sárospatak (16) 11 Egy lakosra jutó GDP, ezer Ft 2 771 1 648 1 672 12 Regisztrált vállalkozás 1 666 402 144 836 74 501 BAZ megye igényli 12. Sátoraljaújhely (21) 13 ebből: társas 600 759 39 195 22 655 14 Külföldi érdekeltségű vállalkozás 29 879 744 383 Magyarország teljes energia13. Szerencs (14) 15 Külföldi befektetés, millió Ft 17 988 489 502 809 209 965 Mezőgazdaság felhasználásának: 14. Szikszó (24) 16 Földterület máj 31-én, ezer ha 9 303,4 1 315,1 681,0 ebből: szántó a 16,37 ~ 16,4 %-át 17 4.323,6 460,0 250,4 15. Tiszaújváros (16) Ipar a végső fogyasztásának: 16. Tokaj (11) 18 Ipari termelés, milliárd Ft 23 141,0 2 918,7 1 972,0 Energiafelhasználás Forrás: KSH 2012. és [9] 14,1%-át 19 Teljes energiafelhasználás 1997-ben PJ/év [7] 1 086 000 265 368 177 798 20 21 22
Teljes energiafelhasználás 2012-ben PJ/év Végső energiafelhasználás 1997-ben PJ/év [7] Végső energiafelhasználás 2012-ben PJ/év
*999 300 (-8%) 673 234 **698 267 (1%)
244 138 [8] 117 125 122 070 (4,2%) [8]
163 574 [8] 89 047
98 245 (1,1%)
Forrás: KSH 2012
Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2012, 2.4. sz. táblázat * Forrás: KSH – Energiagazdálkodás 3.8.1. táblázat ** Forrás: KSH – Energiagazdálkodás 5.7.1. táblázat
6
MEGYE ENERGIAIGÉNYÉNEK ENERGIAFORRÁS ÉS ENERGIA ÁGAZATI MEGOSZLÁSAI VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK
BAZ megyében (Pest megye után) a legnagyobb: a kőolaj, a földgáz és a villamos energia fogyasztás
8. sz. ábra: A nemzetgazdaság közvetlen energiafelhasználásának területi szerkezete (PJ/év) [8]
Országosan és BAZ megyében is fokozatosan növekedik a villamos energia felhasználás Forrás: MVM
9. sz. ábra: Közvetlen energiafelhasználás fogyasztói szerkezete megyénként 1997 [8]
1994-től 37.198 TWh-ról 2012-re 58.036 TWh-ra, ami 2,5% évi növekménynek felel meg [10] 10. sz. ábra: Magyarország villamos energia felhasználása szektoronként
7
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS-FELHASZNÁLÁSOK Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terve 2020-ig (NMCST) szerint az ország végső energiafelhasználásának 14,65%-át megújuló energiaforrásokkal! kell kielégíteni, „átváltani” a hagyományos, főleg import földgáz helyettesítésével, csökkentésével, azaz 55,25 PJ/év-ről (2010) megnövelni 120,57 PJ/évre (2020-ig), illetve ha 20%-ra kell növelni (egyéb pl. Nemzeti Éghajlati Stratégia változásai miatt), úgy az átállítási, hasznosítási igény: 160 PJ/év Csökken a biomassza hányad a) b) (égetési technológia) túl nagy növekedik a közlekedésben a bio biomassza hajtóanyag+villamos energia arány növekedik a nap, a szél, a geotermikus energia és földi hőáram hasznosítás Nagyobb hányadot a hőenergia igények 11. sz. ábra: A villamos energia + hűtés-fűtés és közlekedési ágazatokban felhasznált megújuló energiahordozók kielégítésére!!! megoszlása-változása (NMCST) [6] - fűtés-hűtés célra, - távhőellátási rekonstrukcióra, Forrás: NFM: „MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI - decentralizált kis-, középteljesítményű új CSELEKVÉSI TERVE A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról” (a 2009/28/EK irányelv 4. cikk (3) bekezdésben előírt hőbázisok fejlesztésére, adatszolgáltatás) Budapest, 2010. december - épületenergetikai korszerűsítésre, - energiatakarékos, új technológiákra, - károsanyag csökkentésre, - energiaimport csökkentésére.
8
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ÉS HASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK VÁLASZTÉKA
12. sz. ábra: Hazai megújuló energiaforrások csoportosítása az ismert hasznosítási módok alapján [9] A MINTARÉGIÓ MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓI adottságai kedvezőek, kihasználatlanok
9
MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSAI, POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK 2. sz. táblázat: Összesítés Magyarország megújuló energiaforrásainak elméleti, átalakítható, műszaki, gazdaságos, fenntartható és realizálható potenciáljaira [7] Megújuló energiaforrások Források: ∗ MTA, ebből aktív szoláris 48,815 + passzív szoláris termikus 37,8 + szoláris termikus a mezőgazd.-ban 15,911 PJ/év ∗∗ MTA Energetikai Biz.Megújuló Energia Albizottsága 2006 ∗∗∗ Dr. Szeredi J.: 7446 GWh/év becslés alapján 4∗ Abszolút elméleti potenciál: 500.000 TWh/év, reális elméleti 10.000 TWh/év, megfelel = 129.600 PJ/év Dr. Büki G. 5∗ MTA 2006 6∗ Készletszámítás Dabois & Prade (1988), Szanyi J. (2005) 7∗ VITUKI 343,0 Exajoule/év, éves utánpótlódás a földi hőáramtól 264 PJ/év 8∗ Teljes biomassza + energiaültetvényezésből Horváth J. 9∗ Dr. Pálfy Miklós: GKM – PYLON Kft. Megújuló energiahordozó felhasználás növelésének költségei c. kutatás
elméleti potenciál
átalakítható potenciál nagy távon
műszaki potenciál hosszú távon
[PJ/év]
[PJ/év]
[PJ/év]
2030
417.6009∗ 100
2050 103∗ 1749∗ 27∗∗∗
Napenergia fotovillamos pot. Vízenergia vill. energia pot. Szélenergia villamos energia pot. Szélenergia kombinált vill+hő pot. Biomassza (szilárd, foly.) hően.pot. Biomassza villamos energia pot.
36.0004∗
[PJ/év]
2030
2020 14,74+ 4,81 1,45
532∗∗
30
25
20,0
12,1
11,6
420-5008∗ 203-3285∗
150
180
180
158,6
115,69
30 10 15 25 30 15
20 8 12 20 15 5
23,2 4,3 6,1 13,15 10,0 1,0
22,0 2,55 6,05 8,90 9,75 1,00
425
350
250,54
198,54
102.180.0006∗ 343.0007∗
Egyéb és kombinált technológia pot.
100 345.839
500
Összesen
[PJ/év]
2020 15,0 4,84 2,3
erőmű Geotermikus energia fűtőmű potenc. hőszivattyús
tech.
[PJ/év]
2030 50,0 15,0 5,0
50 15 20 30 35 25
egyéb
[PJ/év]
65 25 15
Biomassza ferment. techn. biogáz p. Biomassza, (hulladék)
fenntartható középtávú realizálható növekmény
75 50 20
időszak Napenergia hőpotenciálja
gazdaságos fenntartható fenntartható potenciál potenciál hosszú pot. (meglévő hosszú távon távon + növekm.)
pot.
13. sz. ábra: A Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv keretében a Magyarországon realizálható energiapotenciál helye a potenciálok hierarchiájában [7]
10
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁRA JAVASOLT TERÜLETEK
14. sz. ábra: Megújuló energiaforrások hasznosítására javasolt területek Jelmagyarázat
Forrás: OTrT 1979. VÁTI
15. sz. ábra: Üzemelő megújuló energiaforrás-bázisú erőművek és javasolt fejlesztési területek, 2005 [11]
11
BAZ MEGYE TERÜLETI TELEPÍTÉSI KORLÁTOZÁSA – MÁSRÉSZT ÚJSZERŰ (1. sz.) KÍNÁLATA
16. sz. ábra: Szélerőművek, szélerőtelepek, okos-hálózati szélgépek elhelyezésére megvizsgálható és ajánlható, preferált területi lehatárolások [3], [32]
17. sz. ábra: Napenergia hasznosító termelő és fogyasztói technológiák elterjedésére alkalmas javasolható területek és ütemek [3], [32] A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS MIKROREGIONÁLIS TÉRSÉGI JAVASLATA ÉS ÜTEMEZÉSE
Adottságok hasznosítására TERÜLETI JAVASLATOK: min. 3 változatban 2020-ig I. a Mintarégió középső és déli sávja (I.a, I.b) II. az I. változat + a keleti sáv (II.a, II.b) III. a II. változat + a Sajó, a Hernád mente (III.a, III.b)
Becsült szélenergia átalakító kapacitások:
1. 2. 3.
~15 MW ~46 MW ~95 MW
I. ütem: Referencia hely teremtés és tudatformálási céllal előbb a fejlett térségekben, így: - a „Borsodi tengely” mikrorégióban (az I. jelű) területén és - a „Mezőkövesd – Tiszaújváros logisztikai térség” (a II. jelű) területén célszerű a napcellás villamos energia termelő-fogyasztó technológiákat és a napkollektoros hőenergia termelő-fogyasztó egyedi berendezéseket beépíteni, kellő támogatással s az önrész vállalhatóságával. II. ütem: Folytatódhat a program, a szerényebb igényű; Hernád-menti aprófalvas térség bevonásával (III. jelű), mely mind az ország, mind a Mintarégiónak egy északi irányú fejlesztési tengelyébe tartozik, így támogatottsága külön is indokolt. III. ütem: A társadalmi-gazdasági és műszaki infrastrukturális szempontból is elmaradott Kelet-Zempléni, a Tisza és Bodrog közi; IV. jelű térség fejlesztése speciális támogatás árán vonható a stratégiai programba, mivel ez a Mintarégió leginkább táppont és hálózathiányos (a 120 kV-os, a 20 kV-os középfeszültségű és a 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózati rendszereken), s a jelentős roma lakosság foglalkoztatása és felzárkóztatása is összekapcsolható ezzel a fejlesztéssel. IV. ütem: A csereháti (V. jelű) térségben csak fokozott természeti-, táj- és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehet a napenergiás panelek telepítését végezni, ugyanakkor nélkülözhetetlen ezek beépítése, mivel e térség része az a mintegy 50 db. aprófalvas területnek, amely kimaradt az ország gázellátási programjából, igen elmaradott, de ezzel a komfortos ellátási esélyük megnövekedik.
12
A NAP SUGÁRZÁSI ENERGIÁJA – VÍZENERGIA POTENCIÁL Becsült fotovillamos napenergia potenciál: 1,5 PJ/év 2020-ig termikus napenergia potenciál: 1,0 PJ/év
12001222 kWh/m2
18. sz. ábra: Az érkező besugárzás megoszlása [12]
20. sz. ábra: Vízlépcsők, vízerőművi meglévő és tervezett telephelyek Magyarországon és a szomszédos határvidéken [13], [14], [15] Az ábrán fel vannak tüntetve a Bársonyos patakra telepített törpe vízerőművek is (5db.)
19002050 óra/év
A Hernádra tervezett erőművek a meglévő 3 mellett (+6 darab)
Tervezett kapacitásbővítés: 84,0 MW Becsült vízenergia potenciál: 0,1 PJ/év
19. sz. ábra: A napos órák száma, területi eloszlása [12]
21. sz. ábra: A projekt magyarországi területén tervezett kis vízerőművek [16]
13
TERMÉSZET-KÖRNYEZET-TÁJVÉDELMI BEHATÁROLÁSOK, HATÁRON ÁTNYÚLÓ VÍZERŐMŰVEK KÖZÖS HASZNOSÍTÁSA – FELVETÉSEK, 2. sz. ÚJSZERŰ JAVASLATA
22. sz. ábra: „NATURA 2000” védett területek (nagyobb területi korlát, megtűrt legeltetés, biomassza hulladékhasznosítás) [3]
23. sz. ábra: Szomszédos országi tervezett vízerőművek,tározós vízmű tervek [9]
14
GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁLIS ADOTTSÁGAI: referencia erőműre, fűtőműre, hőáram hasznosításra (hőszivattyús technológia)
24. sz. ábra: A Pannon-medence és környezete] hőáram-sűrűség térképe (mW/m2) [17], [18]
25. sz. ábra: Hőmérséklet eloszlás 2000 méter mélységben [19]
26. sz. ábra: Az 50°C-nál melegebb, repedezett és karsztos termálvíztároló rendszerek elterjedése [19]
28. sz. ábra: BAZ megye hévíz- CH-meddő kútjainak eloszlása [20]
27. sz. ábra: Az ország meddő CH kútjai [20]
Becsült új erőművi kapacitás: 2x25 MW fűtőművi: 6x3 MW ipari parki: 5x2 MW hőszivattyús lakossági: 2 MW fűtés-hűtés középtáv új: 15x2 MW 110 MW Becsült potenciál: 0,013 PJ/év
15
BIOMASSZA ENERGIAFÉLESÉGEK ENERGIAPOTENCIÁL BECSLÉSEI Országos szintre: 203-328 PJ/év [MTA] EEA (2006): 145 PJ/év FVM (2007): 260 PJ/év
PJ
30. sz. ábra: Összes biomassza mennyiség energiatartalma megyei bontásban [21]
%
PJ Forrás: MGSzH
33. sz. ábra: Az erdőterület aránya (2011) [23]
29. sz. ábra: Magyarország körzeteinek értékelése a föld termőképessége szerint (AK-ban kifejezve) [22]
BAZ RÉGIÓ BECSÜLT ENERGIAPOTENCIÁLJA: 1. szántóföldi növénytermesztés melléktermékeiből (gabonafélék, napraforgó, repce): 12,02 PJ/év 2. állattenyésztésből: 1,29 PJ/év 3. száraz tüzelők, erdészeti hulladék : 5,26 PJ/év 4. szőlő- és gyümölcsültetvények: 0,44 PJ/év 5. faipari hulladék: 0,46 PJ/év 6. egyéb hulladék: 0,53 PJ/év összesen 20,00 PJ/év
31. sz. ábra: A hasznosítható szalma energiatartalma megyénként [21] PJ Hozam (t/év) 0 – 9250 9250 – 18560 18560 – 27840 27840 – 37120 37120 – 46400 46400 – 55680 55680 – 64950 64950 – 74240 74240 – 83520 83520 - 92800
32. sz. ábra: Fás jellegű melléktermékek területi leoszlása [21]
34. sz. ábra: Energetikai célra hasznosítható faanyag átlagos éves mennyisége a lehatárolt BAZ megye kistérségeiben [24]
16 BAZ Megye MINTARÉGIÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI TÁPPONTJAI, MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT BÁZISLÉTESÍTMÉNYEI 3. sz. táblázat: BAZ m. Mintarégió középteljesítményű erőművi, fűtőművi adatainak összesítése s. sz.
Megnevezés Erőművek
2014. évi állapot
Prognózis 2020-ig
Tüzelő anyag
Villamos teljesítmény MW
hő teljesítmény MW
javasolt energiahordozó
Villamos teljesítmény MW
hő teljesítmény MW
70,0
160,0
1.
Borsodi I. (Berente) Miskolc
szén+biomassza
(171) leállt
(160) leállt
új biom. +szén
2.
Tiszapalkonya
szén+biom.+gáz
(200) leállt
(150)
biomassza
50,0
50,0
3.
Tisza II. Tiszaújváros
szén+biomassza
(860) leállt
-
új biomassza
50,0
100,0
4.
Sajószöged (tartalék)
gáz (olaj)
(120) tartalék
-
gáz
(120,0)
-
5.
Kazincbarcika CHP
gáz
9,6
55,0
biom.+szén
10,0
60,0
6.
Ózd CHP
gáz
4,8
4,8
geotermikus
5,0
25,0
7.
TVK gyári CHP
gáz
33,4
-
gáz
70,0
-
8.
Miskolci fűtőmű
gáz
-
64,0
gáz
-
100,0
9.
Miskolc-Diósgyőr fűtőerőmű
gáz
3,9
4,1
biomassza
5,0
5,0
10.
Miskolc MIFÜ fűtőerőmű
gáz
64,0
11.
Miskolc Bulgárföldi fűtőerőmű
gáz
1,1
12.
Miskolc Gázturbinás
biogáz
13.
Miskolc Tatár u.
gáz
14.
Miskolc geotermikus
geotermikus
-
15.
Tiszaújváros
gáz
16.
Sárospatak
gáz
17.
Sátoraljaújhely
18.
gáz
1,1
biogáz
2,0
2,0
3,0
3,0
biogáz
6,0
6,0
20,4
12,0
gáz
3,0
geot. bővítés
-
12,0
6,4
50,0
geotermikus
25,0
100,0
1,0
1,6
geotermikus
4,0
16,0
-
-
-
geotermikus
1,0
5,0
Szerencs
-
-
-
biomassza
19.
Mezőkövesd
-
-
-
geotermikus
25,0
100,0
20.
Sajószentpéter
-
-
-
biomassza
21.
Putnok
-
-
-
biomassza
22.
Sajóbábony Ipari Park
-
-
-
biomassza
35. sz. ábra: A Mintarégió meglévő erőművei, fűtőművei és távhőellátási fűtőművei Forrás: MVM [9]
17
BAZ Megye Mintarégió TERVEZETT VILLAMOS ÉS HŐENERGIAELLÁTÁSI TÁPPONTJAI, BÁZISLÉTESÍTMÉNYEI 4. sz. táblázat: Hosszú és középtávra prognosztizált, megújuló energiabázisú új fűtőerőművek és fűtőművek jegyzéke [9], [32]
36. sz. ábra: A Mintarégió decentralizált energia-ellátásának tervezett bázisai, területi javasolt eloszlása [9], [32]
táblázati jel sötétzöld = sz lila = l zöld = z lila = l kék = k
18
MAGYARORSZÁG VILLAMOS ENERGIA ÁTVITELI HÁLÓZATI RENDSZERE ÉS FORGALMA
37. sz. ábra: A magyar villamos energia rendszer alaphálózata a nemzetközi kooperációs kapcsolatai a tervezett fejlesztésekkel [25] egyben az előírt 4.1.G térkép 2014.02.16. 08:06-kor Rendszer terhelés 4468 MW Termelés 3064 MW Import-export szaldó Terv 1462 MW Tény 1434 MW Eltérés pill. - 28 MW Eltérés átlag - 139 MWh/h
Forrás: MAVIR
38. sz. ábra: Az átviteli rendszer forgalma az adott időpontban
A MINTARÉGIÓ ÁTVITELI ÉS ELOSZTÓ HÁLÓZATAI, TÁPPONTI ÉS HÁLÓZATI HIÁNYAI
3. sz. ÚJSZERŰSÍTÉSI JAVASLAT
39. sz. ábra: BAZ Megye Területrendezési Terv felülvizsgálata Energiarendszerek [2]
A MINTARÉGIÓ TÁPPONTI (120/20 kVos tr.állomás) ÉS ELOSZTÓHÁLÓZATI (120 kV-os) HIÁNYAI (a smart grid bővítések biztonsága érdekében) 40. sz. ábra: Mo-on üzemelő meglévő privatizált 120 kV-os villamos energia főelosztóhálózat (külföldi monopóliumok birtokában) [9]
19 MAGYARORSZÁGI MINTA-PÉLDA AZ OKOS RENDSZER (smart grid) KEZDEMÉNYEZÉSÉRE A BAZ megye megyeszékhely: Miskolci agglomeráció térségében, kiterjesztéssel a Mintarégió megújuló energiahasznosításra preferált nagyobb térségeiben A BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft. (Bükkaranyos, BAZ megye) eszmei és gyakorlati kezdeményezése és terve alapján [10] indított: „MAKROVIRKA rendszerű: 1 falu – 1 MW” helyi mozgalom megcélozta ún. „Faluközösségi Energiaudvarok” kifejlesztését – UMVP (LEADER) és KEOP projekt támogatással – a helyi megújuló energiaforrásokra alapozott, önellátó energiatermelést, okos hálózatra történő táplálást, mérést és energiaellátási hálózat működtetést és szabályozást végző integrált rendszerét, I. és II. ütemi megvalósítását és III. ütemi tervét (lásd a 41., 42., 43. és 44. sz. ábrákat).
5. sz. táblázat: Beépített új kapacitások az I. ütemben [31] 27 db Faluközösségi Energia-udvarban 24 db 5 db 44 település, 94.363 fő
41. sz. ábra: A magyarországi BAZ megye, Miskolc megyei jogú város (mjv.) agglomerációja [31]
2 db 2 db 1 db 18 db
3-5 kWp/db 5-15 kWp/db 60 kW/db 120 kW/db 1,7 kWp 2 m2-es
naperőmű növényolajos mini erőmű napparabola faapríték kazán szélgenerátor napkollektor
1 A MAKROVIRKA rendszerű „1 falu – 1 MW” integráció [10] II. üteme (2011.) 9 I. üteme (2010.)
42. sz. ábra: Az I. ütemben csatlakozott agglomerációs települések és energiaudvarok helye [31]
43. sz. ábra: A II. ütemben csatlakozott agglomerációs települések és energiaudvarok helye [31]
20 MAGYARORSZÁGI MINTA-PÉLDA AZ OKOS RENDSZER (smart grid) KEZDEMÉNYEZÉSÉRE A BAZ megye megyeszékhely: Miskolci agglomeráció térségében, kiterjesztéssel a Mintarégió megújuló energiahasznosításra preferált nagyobb térségeiben III. ütem A MAKROVIRKA rendszerű „1 falu – 1 MW” integráció [10] III. üteme (2012.) 6. sz. táblázat: Beépített új kapacitások a III. ütemben [31] 26 db Faluközösségi Energiaudvar létesítményei 23 db 0,5-12 kWp/db naperőmű 3 db napelemes garázs 2 db 150 kW/db biomassza kazán 18 db tároló 23 db elektromos töltő 1 db geotermikus rendszer 1 db 5 kWp szélerőmű
44. sz. ábra: A III. ütemben csatlakozott agglomerációs települések és energiaudvarok helye [31]
E munkarész megvalósítása egyelőre eltolódik, a szükséges támogatás elnyeréséig
Magyarország 120 kV-os főelosztó hálózata a fokozatos igénynövekedések következtében, megfelelő ütemben fejlődött a 20 évvel ezelőtt bekövetkezett „privatizáció”-t megelőzően. Továbbfejlődése azonban megrekedt, mivel az újabb közép- és nagyfogyasztók nem kényszerültek 120/20 kV-os táppont bővítésekre, alállomások fejlesztési hozzájárulására, illetve új 120 kV-os szakaszok kétoldali ellátáskialakításokra, illetve megépítésére. Napjainkra már jól érzékelhetők a hálózat és tápponthiányos térségek, így a mintarégió északi féltekén is és a keleti határ mentén.
Nemzetközi példákat a „smart grid” rendszerek elemeire a 45. és a 46. sz. ábrák szemléltetik. Központi erőmű
Kisvízerőmű
Vízerőmű állomás Alacsony kibocsájtású erőmű
Intézmények
Nagyfeszültségű hálózat
Lakóházak Tárolás
Kapcsolt hő- és villamos energia termelés
Transzformátor Lakótömbi CHP kiserőmű
Fotovillamos
Mikro turbinák Tüzelőanyag-cellák
Föld alatti Központi energia-elosztó, szabályozó egység
Szél turbinák
Virtuális erőmű
Ipari létesítmények Kis-elektromos tároló
45. sz. ábra: Példa az „okos hálózati rendszer” és elemeire [27], [28]
Naperőmű
Hőtárolás
Megjegyzés: A decentralizált villamos energia termelő-fogyasztó helyek kisfeszültségű. 0,4 kV-os és középfeszültségű 10., 20., 35 kV-os villamos elosztó hálózatokra csatlakoznak.
Tárolás
46. sz. ábra: Példa a hagyományos és az okos-hálózati alrendszerek összekapcsolására [27], [28]
21 HOSSZÚ TÁVÚ ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2030-ig A NAGYTÉRSÉGEKRE, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA
47. sz. ábra: A külsö és belső gyűrűs városhálózat [29]
48. sz. ábra: Stratégiai kapcsolatok szerkezete [29]
Magyarország „NEMZETI FEJLESZTÉS 2030. Országos Fejlesztési és Területrendezési Koncepció”-ja az 1/2014. (I.3.) OGY Határozattal elfogadva: készült a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 1254/2012. (VII.19.) sz. Kormányhatározat alapján: a Mintarégiót átszeli az ország külső városgyűrű szakasza, melyben 3 nagyvárosa: Miskolc, Kazincbarcika és Ózd beletartozik, azonfelül két határon átnyúló térsége, így a Hernád mente Kassáig és Sátoraljaújhely-Királyhelmec-Nagykapros-Tőketerebes térsége: nagytérségi megújulást biztosító tengelybe esik (lásd a 47. sz. ábrát) a Mintarégió és Miskolc régióközpont része az északi irányú térszerkezeti és nemzetközi közlekedési kapcsolatfejlesztési tengelynek (lásd a 48. sz. ábrát) a Mintarégió koncepcionális javaslatai illeszkednek a vázolt országos fejlesztési koncepcióval
22
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]
[8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17]
WWF Magyarország Alapítvány: Benkő Dániel: „A CEP-REC projekt bemutatása.” Regionális energiastratégiák bevezetése – szakmai egyeztetés, Miskolc, 2014. május BAZ Megyei Önkormányzat: BAZ Megye Területfejlesztési Koncepciója (Miskolc, 2013. dec.) és Fejlesztési Programja, stratégiai részprogram – egyeztetési változata (Miskolc, 2014. január) Kidolgozója: Pro-Vital Kft. Wächter Balázs és munkacsoportja Budapest, 2014. BAZ Megyei Önkormányzati Közgyűlés – Teampannon Kft. 2007. Koszorú Lajos, Lázár Tibor: „Borsod-AbaújZemplén megye Területrendezési terve” Bp. 2008. NEMZETI FEJLESZTÉS 2030. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Melléklet az 1/2014. (I.3.) OGY Határozathoz NFM: „NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030” Budapest, 2012 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozói felhasználás alakulásáról. 2010 december MEH-PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és munkacsoportja: Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv (NMCST) háttértanulmányai „A", ;,B", „C" kötet: Hasznosítható megújuló energiaátalakítási technológiák, megújuló energia-potenciálok, gazdasági-benchmark technológiák GREEN-X modell szerinti számításai, alapforgatókönyvek, változatok" A támogatáspolitikai téma KÁT szerzői: Dr. Unk Jánosné, Kapros Zoltán, Mészáros Géza, Budapest, 2010, május PYLON Kft. – VÁTI Kht.: Országgyűlési beszámoló alapozó tanulmánya: Dr. Unk Jánosné: „AZ ENERGIA-GAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS HAZAI TERÜLETI FOLYAMATAINAK HELYZETÉRTÉKELÉSE az 1990-1998. közötti időszakra (Budapest, 1999. szept.) Dr. Unk Jánosné: „Regionális megújuló energiagazdálkodás és energiaellátás kutatások, területi-fejlesztés koncepció és programjavaslatok, ezen belül a geotermikus energiahasznosítások” Önálló, folyamatos kutatás. Bp. VÁTI – PYLON 1981-2014. KSH – Energiagazdálkodás – 3.2.8. sz. táblázat, 2012 KSH – VÁTI Kht.: Magyarország környezetstatisztikai atlasza (Budapest, 2005.) GKM 6800/2003. sz. V.1. Kutatás – PYLON Kft.: „A megújuló energiahordozói felhasználás növelésének költségei”. I.,II.,III. kötet. Kutatási munka szakági technológiai fejezete. Kaboldy Eszter: „Napenergia napkollektoros hőhasznosítása” 2004 Kullmann László Dr., Dr. Lakatos Károly, Ötvös Pál: „A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás terén. MTA Bp. 2003. MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁG. Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága: „A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás területén 2003.” Kerényi A. Ödön: „Az EU és a megújuló áramtermelés”. A Magyar Villamos Művek Közleményei 2003/3. Juhász István (Vállalkozásfejlesztési Alapítvány): „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés” Program 2007-2013. (ECO-TRUCK N.O. Levice projekt) VITUKI Dr. Lorberer Árpád: „A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési koncepciója” Bp. 2004.
23
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE - folytatás 18]
[
[19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33]
Csináljuk jól! UNDP/GEF Projekt energiahatékonysági sorozat 21. kiadvány. Energia Kp. Kht. – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: „A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon” MOL Rt. – OGIL Magyar Olaj és Gázipari Rt., Dr. Pápay József, Dr. Árpási Miklós: „AZ ORSZÁG GEOTERMÁLIS LEHETŐSÉGEINEK FELMÉRÉSE” Bp. 1993 PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: „A magyarországi meddő CH szénhidrogén kutak területi megoszlása az önálló kutatás digitális térképi feldolgozása. 19972000 között.” Bp. Világbank – GM – FVM Műszaki Intézet Pecznik Pál – EKFM Kft. Zsuffa László témafelelős koor. – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: „A biomassza potenciális energia felhasználása Magyarországon” Gödöllő, 199. márc. Magyar Köztársaság Kormánya: „Országos Területfejlesztési Koncepció” az Országgyűlés 35/1998. (III. 20.) OGY Határozatának háttéranyaga Bp. 1997. Energia fejezet, Megújuló energiahasznosítások területi javaslata (szerző: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné) Magyar Közlöny 2014. évf. 1. szám: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2030. Készült a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 1251/2012. (VII.19.) Korm. Határozat alapján WWF Hungary Alapítvány – CEP-REC – Vaszkó Csaba: „Borsod-Abaúj-Zemplén County’s potential renewable energy source assessment” jelentés Bp. 2010. PYLON Kft. – VÁTI Kht.: Országgyűlési beszámoló alapozó tanulmánya: Dr. Unk Jánosné: „AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS HAZAI TERÜLETI FOLYAMATAINAK HELYZETÉRTÉKELÉSE az 1990-1998. közötti időszakra (Budapest, 1999. szept.) VÁTI Kht. – Pro Terra Kft. – PYLON Kft.: „Tisza-folyó menti térségek (140 település régiója) TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA” ENERGIA munkarész szerző: Dr. Unk Jánosné Bp. 1995. nov. PYLON Kft., Dr. Unk Jánosné: Komplex, korszerű energiagazdálkodási rendszer kialakítási programja az Országos Vízügyi Főigazgatóság Duna-menti – jobb parti – térségére Bp., 2013. nov. EUROPEAN COMMISSION 2006. Janeƶ Potočnik: „European Smart Grids Technology Platform: Vision and Strategy for Europe’s Electricity Networks of the Future” Belgium Magyarország „NEMZETI FEJLESZTÉS 2030. Országos Fejlesztési és Területrendezési Koncepció”-ja az 1/2014. (I.3.) OGY Határozattal elfogadva: készült a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 1254/2012. (VII.19.) sz. Kormányhatározat alapján PROJECT Green-X (funded by the EC DG RESEARCH (FWP5) No: ENG-CT-2002-00607 Part Introduction, Dynamics of cost-resource curves for RES-E, Results of the model runs, Interaction between different support mechanisms Decision making by staheholders, RES-E courent promotion strategies.” Final Conf. Sept. 2004 Brussel Dr. Nagy József: LEADER-MAKROVIRKA Projekt 44 település vidékfejlesztő közösségei „1 falu-1 MW” megújuló energiahasznosítás célú, decentralizált mini erőművi, biomassza bázisú, faapríték tüzelésű kisfűtőművek, szélgenerátorok, PV villamos energia átalakító, napparabolás átalakítók, 18 db. 2 m2-es napkollektoros HMV és smart grid hálózat kiépítése több ütemben (2011-folyamatos). Jelen munkához kidolgozott 4.1.2, 4.2.1, 4.6.1 számú részjelentések. Kidolgozója: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és munkacsoportja Budapest, 2014. április 30. PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: BAZ Megye Regionális energiastratégiáját megalapozó: energiakeresleti-kínálati felmérések eddigi eredményei, megújuló energiaforrások potenciális adottságai, hasznosítási helyi szándékok feltérképezése, csatlakoztatásuk támogatási lehetőségei Miskolc, 2014. március 20.
23
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
A Kárpát-medence és benne Magyarország domborzati, hegy és vízrajzi térképe, a koncepcionális régió lehatárolásával
