Beszámoló az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízkárelhárítási műveinek állapotáról a 2011. évi őszi felülvizsgálatok tükrében (Komárom-Esztergom megye) 1. Vízkárelhárítási létesítmények ismertetése 1.1 Árvízvédelmi művek Komárom-Esztergom megye területén két árvédelmi öblözet (a Komárom-Almásfüzitői és a Tát-Esztergomi) található. A mértékadó árvízszinthez tartozó veszélyeztetett területe összesen 44 km2. A Komárom-almásfüzitői és Esztergomi védvonalak összes hossza 22,5 km. A védvonalak között magas parti szakaszok vannak, magasságuk legalább a mértékadó árvízszint felettiek. A megyében 73 település valamilyen mértékben érintett az árvízvédekezés, belvízvédekezés vagy helyi vízkárelhárítás kapcsán. 01.01. Esztergomi árvízvédelmi szakasz Duna jobb parti védvonal egyrészt Esztergom belvárosát védi, melynek hossza 3363 fm (Esztergomi gátőrjárás), másrészt a megépült Tokod-Tát elkerülő úthoz tartozó 4974 fm (Táti gátőrjárás), összesen 8134 fm. A védvonalon kívül érintett települések Nyergesújfalu, Tokod, Pilismarót, Dömös, valamint Esztergom Prímás sziget. Az árvédelmi töltés magasságilag biztonsággal megfelelő, de keresztmetszeti és altalajhiányos szakaszai vannak. A térségben kimutatható az árvízszintek jelentős emelkedése, emiatt a kiépítési biztonság jelentősen romlott. Árvízvédelmi szempontból az Esztergomi gátőrjáráson 1346 m hosszú vegyes szerkezetű védvonal folyamatos állapotromlást mutat, amely megakadályozására a fenntartásra fordítható lehetőségek nem elegendőek. A további 2017 m hosszú töltésben keresztmetszeti és altalaj hiányok vannak. A gátőrjáráson a védvonalban található műtárgyak jelentős része Esztergom város tulajdona. Az Önkormányzat évek óta nem fordít kellő figyelmet a műtárgyak állapotára, a műtárgy felülvizsgálaton feltárt hiányosságokat nem orvosolta, illetőleg a már nem üzemeltetett, de árvízvédelmi kockázatot jelentő műtárgyait többszöri felszólítás ellenére sem szüntette meg. A város árvízi fejlesztése nagyon időszerű, ennek ellenére egyetlen jelenleg futó projektben sem szerepel, a következő projektciklusban történő elinduláshoz azonban mindenképpen szükséges, hogy a városvezetés az árvízvédelmi fejlesztésnek irányvonalat szabjon. Erre azonban több koncepcióterv és tanulmány ellenére nem született egységes állásfoglalás. A táti gátőrjáráson a táti védvonal I. ütemben elkészült szakasza az előírás szerint kiépített, de a patakok visszatöltésezésének hiányában (Kenyérmezei és Unyi) jelenleg még ideiglenes védművekre is szükség van. A patakok melletti védvonalak megépítése a KEOP projekt keretében fog megvalósulni. 01.02. Komárom-Almásfüzitői árvízvédelmi szakasz A megye másik árvízvédelmi vonala Almásfüzitő keleti oldalán indul és Komáromban a koppánymonostori magas partig tart, 14 283 m hosszban, melyből árvízvédelmi földtöltés 6494 m, árvízvédelmi fal 479 m, magas part 2680 m és vasúti töltés 4630 m.
A védvonal tulajdonjogilag, kiépítettségét tekintve és szerkezetileg is vegyes képet mutat (árvédelmi fal, töltés, magas part, vegyes szerkezet). A legkritikusabb szakasz a 7+520 – 12+150 tkm közötti vasúti védvonal, mely magasságilag sem kiépített. Árvízvédelmi szempontból, a védvonalból 4231 m megfelelő. A III. fokú árvízvédelmi készültségi szintnél a töltés olyan terhelést kap, hogy várható a vasúti közlekedés korlátozása. A védvonal fejlesztése KEOP projekt keretében fog megvalósulni. 1.2. Síkvidéki és dombvidéki művek: Komárom-Esztergom megye területén a domborzati jelleg miatt egy belvízvédelmi szakasz található a 01.02. számú, amely a Szőny-Füzitői csatorna völgyelete kb. 2 000 ha kiterjedésben. A belvízvédelmi szakaszhoz tartozik 15,044 km hosszú belvízcsatorna, 4 db szivattyúállás 1 db műtárgy. A Szőny-Füzitői belvízcsatorna Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő hossza 11,603 km. A szakaszhoz tartozik még a Dunaalmási belvízcsatorna, mely teljes (3,441 km) hosszban Igazgatóságunk vagyonkezelésében van. A belvízcsatorna felújítása a BNV munkálatainak befejezésével, illetve a rehabilitációs keretek megszűnésével elmaradt, felújítása a „Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja” című projektben valósul meg. A belvízvédelmi szakaszon tározó nincs, így vízvisszatartásra csak a meder szolgál. A SzőnyFüzitői és a 10 sz. főközlekedési út találkozásánál árvízvédelmi zsilip és szivattyúállás épült (1961-ben) a Duna visszaduzzasztó hatásának kivédésére és a belvizek átemelésére. Együttes ár-és belvízvédekezésnél a vizek átemelése erről és másik 3 db szivattyúállásról történik mobil szivattyúegységgel. A szivattyúállások és műtárgyak állapota megfelelő, funkciójukat ellátják. Dombvidéki vízfolyások A megye többi részein a vízkárokat nem a belvíz, hanem a dombvidéki vízfolyások nagyvizei, vagy a vízfolyásokon visszaható Dunai nagyvizek okozzák. Komárom-Esztergom megyében 143,4 km kizárólagos állami tulajdonú és 35,8 km nem kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás, 18 db zsilipes műtárgy és 3 db mederőr telep van Igazgatóságunk vagyonkezelésében. A többi vízfolyás úgynevezett közcélú társulati, Megyei Kormányhivatal illetve önkormányzati kezelésű meder. A megye területén a Komáromi és a Gerecse-Pilis Vízi Társulat működik, amelyek lefedik a teljes vízgyűjtőterületet. 2. Vízkárelhárítási szervezet rövid ismertetése: Az Igazgatóság vízkárelhárítási szervezetét a Központi Védelemvezető irányítja. Munkáját a védelmi törzs segíti. A védekezés időszakában, az Igazgatóság központjában műszaki ügyelet működik. A védelmi szakaszokon az operatív feladatokat a szakasz-védelemvezetés irányítja. A speciális védelmi feladatok ellátását Védelmi Osztag biztosítja. Igazgatóságunk vízkárelhárítási szervezeti beosztását minden évben felülvizsgálja és aktualizálja. Az Igazgatóság állományából védekezésre bevonható létszám 314 fő. A működési területünkön egyidejű ár- és belvízvédekezést feltételezve Igazgatósági keretek között csak az I. fokú készültség ellátása oldható meg, mely során a védekezés irányítása és az 2
őrszolgálat ellátása megoldott. A jelenlegi létszám szám szerint elégséges, de a szakmailag felkészült műszaki gárda kiállítása már nehézséget jelent. II. fokú, vagy azt meghaladó készültség esetén a műszaki irányító és őrszolgálati létszám biztosításához, valamint az operatív feladatok végzéséhez társigazgatósági és egyéb szervezetek bevonása szükséges. A védekezésben az Igazgatósággal együttműködési megállapodást kötött alvállalkozók száma jelentős. 3. Vízkárelhárítási készültségek 2011-ben: 3.1 Árvízvédekezés Ebben az évben a Komárom-Almásfüzitői január 15-19-e és Tát-Esztergomi védvonalakon januárban 16-19-e között vonult le I. fokú készültség elrendelését igénylő árhullám. A védekezés a készültségnek megfelelően történt a műtárgyak szükség szerinti lezárásával, megfigyelést igénylő helyek fokozott ellenőrzésével. Táton, a 117 sz. út és árvízvédelmi töltés talpárkánál mobil szivattyúk működtetése vált szükségessé. A Komárom-Almásfüzitői védvonalon a nagykolóniai szivárgó víz átemelő rendszer működtetésére is sor került. Mindkét szakaszon természetesen értesítettük az érintett külső szervezeteket, önkormányzatokat, igény esetén műszaki segítséget nyújtottunk. 3.2 Belvízvédelem A 01.02. sz. Szőny-Füzitői belvízvédelmi szakaszon 2011. évben belvízvédekezésre nem került sor. 3.3 Helyi vízkár-elhárítás Helyi vízkár-elhárítási készültség 2011. évben nem volt. 3.4 Vízminőségi kárelhárítás 2011. november 24-ig Igazgatóságunkhoz bejelentett és kivizsgált káresemények száma: összesen 51 eset (2010-ben 85), ebből Komárom-Esztergom megyét érintette 15 eset (2010ben 26). Komárom-Esztergom megyét érintő elrendelt vízminőségi kárelhárítási fokozatok száma: III. fok - 1 alkalommal /operatív beavatkozás/ 2011. 01. 17-én közúti baleset történt Héreg és Tarján között. Egy kamion a csúszós úton a Szent-László patak balparti mellékága – Szenék-patak – felett átívelő híd korlátját átszakítva felborult, melynek következtében közelítően 750 liter gázolaj került a környezetbe. A szennyezőanyag a mederben és a parton lévő növényzeten és talajon fennakadt, nem terjedt tovább a Szent-László patakra. 2011. 01. 17-én 9,30 órától III. fokú vízminőség-védelmi kárelhárítási készültség keretében Igazgatóságunk Tatai Szakaszmérnöksége, valamint Vízminőségi Kárelhárítási Csoportja a Szenék patakon többsoros Sanol merülő falas zárással lokalizálta a szennyezést, majd a szennyező megbízása alapján a Szakaszmérnökség munkatársai eltávolították a gázolajjal szennyezett növényzetet és a mederrézsű szennyezett talaját. A védekezést a hídfelújítási munkák befejezéséig fenn kellett tartani, mivel a hídtest anyaga is átitatódott a szennyező-
3
anyaggal. A hosszan elhúzódó készültséget Igazgatóságunk 2011. 03. 28-án szüntette meg. A káresemény további hatásainak felszámolására az ÉDUKTVF a károkozót kármentesítésre kötelezte. Igazgatóságunk az eset kapcsán intézkedett arról, hogy a hasonló káresemények gyors kezelése érdekében a központi vízminőség-védelmi raktárból vízminőség-védelmi kárelhárítási eszközök (merülő falak stb.) kerüljenek raktározásra az almásfüzitői árvízvédelmi raktárba. Bejelentett és kivizsgált káresemények a szennyezés jellege szerint: Olajszennyezés 6 esetben Kommunális szennyvízbevezetés élővízbe 2 esetben Habosodás 2 esetben Iszapelfolyás 1 esetben Halpusztulás 1 esetben Bejelentés érkezett, de területünkön nem okozott szennyezést 1 esetben Talajszennyezés 2 esetben ----------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 15 eset 4. Védművek állapota és a felülvizsgálatok tapasztalatai A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 8. § (1) d) pontja, valamint a 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet 6. §-a értelmében a védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladata a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések rendszeres, évenkénti felülvizsgálata. Az Igazgatóság 2011. június 22. - november 17. közötti időszakban végezte el a kezelésében lévő vízkárelhárítási művek felülvizsgálatát. A felülvizsgálatok előkészítését az alábbi szakbizottságok végezték: o műtárgy felülvizsgáló, o gépészeti, o erdészeti, o informatikai, o védelmi anyagokat, eszközöket és telephelyeket vizsgáló bizottságok. A szakbizottsági ellenőrzést követően került sor a Központi Védelemvezető vagy helyettese által vezetett fő művi felülvizsgálatokra. A fő művi vizsgálatokat követően 2011. november 17-én záró kiértékelésre került sor, mely alapján az Igazgatóság intézkedési tervet készített. Az intézkedési terv a felülvizsgálatokon tapasztalt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges feladatokat tartalmazza. Az intézkedési terv végrehajtását a védelemvezetés folyamatosan ellenőrzi. 4.1. Árvízvédelmi művek A védművek rendszeres őszi felülvizsgálatát 2011. október 18-án tartottuk a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően. A megyében lévő árvízvédelmi fővédvonalak egyben határ menti árvízvédelmi rendszerbe tartoznak, így a felülvizsgálaton a Szlovák Vízügyi szervezet képviselői is részt vettek, valamint a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Megyei Védelmi Bizottság, Esztergom és Komárom város önkormányzatának munkatársai és a Honvédelmi Minisztérium képviselője is.
4
A védvonalak állapota elfogadható, kaszáltsága, töltéskorona karbantartottsága, járhatósága megfelelő. A füves területek fenntartásánál előnyként jelentkezik a kaszáló/legelő iránti kereslet újbóli megnövekedése, és a közmunkaprogramban való részvétel. Különösen a birkák legeltetésből adódó trágyázás/taposás segíti az erős gyeptakaró kialakulását. A közmunka jól alkalmazható a géppel nem megközelíthető helyeken, pl. a kőburkolatok gaztalanításánál, pótlásánál. Ennek ellenére növekvő problémát jelent a forráshiány miatt a kőburkolatok valamint az árvízvédelmi falak állapotának folyamatos romlása. Ez különösen az esztergomi árvízvédelmi védvonalon jelentkezik erőteljesen, ahol fokozott ütemű a fal tönkremenetele. A védvonalak nem mindenhol felelnek meg a kiépítettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezért fejlesztésük szükséges. A töltésen a gyeptakaró kétszeri kaszálása megtörtént. A védvonalakban lévő műtárgyak felülvizsgálatát az Igazgatóság elvégezte. Vizsgálati eredmények értelmében: - megszüntetendő a 0+347 tkm Malom utcai, 0+233 tkm Liszt Ferenc utcai gravitációs bevezetés (Esztergom), a vörös iszap zagyvezetékek és a 3+121 tkm timföldgyári vízkivétel (Almásfüzitő), valamint 13+655 tkm MÁV vízkivételi zsilip (Komárom), és a Dunaalmási zsilip (védvonalon kívül), - megfigyelés alatt tartandó 2+300tkm Lázár utcai csapadékvíz átvezetés (Esztergom), - A KEOP projekt keretében átépítésre tervezett az 0+000tkm Almásfüzitői Kettős zsilip, a 11+153 tkm Komáromi új szennyvízátemelő és a 12+140 tkm Komthermál használtvíz bevezetése a Komárom-Almásfüzitői szakaszon és a 3+325 tkm Dunakanyar Termelő Szövetkezet ivóvíz nyomócsöve az esztergomi védvonalon. A 2011. évben az alábbi helyeken történtek helyreállítási munkák: - Esztergomi gátőrház épületének felújítása, - Esztergom belterületén a lábazati kőszórás helyenkénti javítása, pótlása. További helyreállítási feladatok több helyen a burkolatok kiüregelődéseinek javítása, lábazati kőszórás helyreállítása, valamint Esztergomban a burkolt vízoldali rézsűlábnál kilépő források drénezése forrásfoglalat készítése. A védvonalak nem mindenhol felelnek meg a kiépítettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezért fejlesztésük szükséges. 4.2 Vízrendezési művek 2011. évben végzett fenntartási munkákat segítették a közmunka programban végrehajtott fenntartási és a projektekben lévő felújítási munkák. Ugyanakkor hiányzott a korábbi preventív védekezés forrása. A március hónapban elrendelt költségvetési zárolások miatt augusztus hónap közepéig a kezelésünkben lévő csatornákon és vízfolyásokon érdemi munkát nem végezhettünk, csak minimális szintű üzemelési munkavégzés történt. Ez alól kivételt csak a közmunka program keretében végrehajtott cserjeirtási munkák jelentettek. Augusztus hónap végén a költségvetési zárolások részleges feloldása lehetővé tette, hogy koncentrált erőkkel elkezdjük a legszükségesebb kaszálási, medertisztítási feladatokat. Azonban a vegetációs időszak eddig eltelt ideje alatt olyan mértékben megerősödött, elburjánzott a növényzet, hogy azok kaszálása komoly erőfeszítést igényeltek.
5
4.2.1. Belvízcsatornák A Szőny-Füzitői belvízcsatorna állami tulajdonú és ÉDUKÖVIZIG vagyonkezelésű szakasza jó karba helyezésre került 1998-2001 között. A munkák finanszírozása a Bős-Nagymarosi vízlépcső elhagyása miatti rehabilitációs munkák keretében történt. Az állami kezelésű szakaszt Igazgatásunk a szinten tartás érdekében ez évben egyszer kaszálta. Ugyanakkor a Dunaalmási belvízcsatorna felújítása folyamatban van a ”Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja” c. projekt keretén belül. 4.2.2. Vízfolyások 2011. évben Igazgatóságunk által kezelt 179 km dombvidéki vízfolyáshosszból 145 km-t tudott egyszer kaszálni kézi erővel és géppel. A fenntartási munkákat jelentősen segítette a közmunka program az előző évekhez hasonlóan. Megállapítható, hogy jelen helyzetben a rendelkezésünkre álló gazdasági, pénzügyi források elmaradnak a minimális fenntartáshoz szükséges igényszinttől. A „Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja” című projekt keretében végzett munkák azonban nagy előrelépést fognak jelenteni a térség vízfolyásainak levezető képességében.
Győr, 2011. november 25.
Dunai Ferenc osztályvezető
Némethné Deák Irén osztályvezető
Szilbekné Molnár Katalin osztályvezető
6
