1. Vezetői összefoglaló 4 2. Az intézményi munkatervben foglaltak érvényesülése 5 3. A kormányhivatalt feladat- és hatáskörök változása 5

Beszámoló a 2014. évi tevékenységről

CSMKH

TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló ________________________________________________________________________4 2. Az intézményi munkatervben foglaltak érvényesülése____________________________________________5 3. A kormányhivatalt feladat- és hatáskörök változása _____________________________________________5 3.1. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok (továbbiakban: járási hivatalok) működésével és a települési ügysegédek tevékenységével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok ismertetése. __________________________________________ 5 3.2. A Kormányhivatal egyéb feladat- és hatásköreinek változása 2014. évben, az ehhez kapcsolódó főbb szervezeti és személyi változások, fontosabb intézkedések bemutatása. ___________________________________________________ 7

4. Törvényességi felügyeleti tevékenység _________________________________________________________7 4.1. Az Alaptörvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján a helyi önkormányzatokat (ideértve a társulásokat, nemzetiségi önkormányzatokat és a közös önkormányzati hivatalokat) törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. A 2014. évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatás során megadott statisztikai adatokra figyelemmel az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. _________________________ 7 4.2. A törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazásának következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében a helyi önkormányzatok által tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága (kiemelve a legjellemzőbb jogsértéseket). ____ 8 4.3. A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak a bemutatása (jó gyakorlaton azon példák, esetek ismertetése értendő, amikor a törvényességi felügyeleti munka a lehető leghatékonyabb módon, az érintettek teljes együttműködésével, eredményesen valósult meg). _________________________________________________________ 9 4.4. Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartásnak, az elektronikus felület (Nemzeti Jogszabálytár Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás modulja) megfelelő alkalmazásának, valamint a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása. _______________________________________________________________________________________ 9

5. Államigazgatási hatósági tevékenység ________________________________________________________ 10 5.1. A polgármester és a jegyző 2014. évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításai, illetve a Korm. rendelet 26.§-a szerint megtett intézkedések bemutatása. ___________ 10 5.2. A Kormányhivatalok, a járási hivatalok, a szakigazgatási szervek, valamint a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A 2014. évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatokra figyelemmel tendenciák, tapasztalatok összefoglalása. _____________________________ 11

6. A Kormányhivatal ügyfélszolgálati tevékenysége _______________________________________________ 15 7. A szakigazgatási szervek egyéb tevékenysége __________________________________________________ 17 7.1. A Kormányhivatalok és a szakmai irányító szervek között létrejött, 2014. december 31-én hatályos (együttműködési, vagy egyéb jellegű) megállapodások jellemező tárgya, valamint a megállapodásban foglaltak teljesülésének általános tapasztalatai, figyelemmel a 3. sz. excel táblázatban szereplő adatokra. ________________________________________ 17 7.2. Az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatása (összevont ellenőrzések száma, az összevont ellenőrzésekben részt vevő szervek/szervezeti egységek felsorolása, az ellenőrzések jellemző tárgya, az összevont ellenőrzések főbb megállapításai, a megállapítások alapján tett intézkedések, ellenőrzési cél megvalósulása). ____________________________________________________________ 18

8. A Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó egyes feladatok _______________________________ 19 8.1. A Korm. rendelet 14.§ a-h) pontjaiban felsorolt, a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatellátásával kapcsolatos 2014. évi tapasztalatok bemutatása.____________________________________________________________________ 19 8.2. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 16. § (3) bekezdése értelmében a Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek működésének – koordinációs jogkörébe felmerülő – tapasztalatai. ____ 20 8.3. A Khtv. 18. §-ában felsorolt véleményezési jogkörök (vezetők kinevezése és felmentése; szervek létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztés; foglalkoztatottak létszámára és a költségvetés megállapítására vonatkozó előterjesztések, javaslatok) gyakorlásának esetei 2014. évben (mely szervek esetében, hány alkalommal véleményezte a Kormányhivatal a kinevezést, felmentést, stb.). A 7. sz. Exceltáblázatban szereplő adatokra figyelemmel a felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása. ______________________________________________________________________________________ 20 8.4. A Khtv. 19. § (1) bekezdésében foglalt jogkörök (döntés bekérése, szerv intézkedéséről tájékoztatást kérése, iratbetekintés) gyakorlásának esetei 2014. évben. (Az iratbetekintési joggal, a tájékoztatás kérésével kapcsolatos esetek száma, az érintett szervek köre). A felsorolt jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása. ___________ 20

9. Közérdekű bejelentések és panaszok _________________________________________________________ 21

2

Beszámoló a 2014. évi tevékenységről CSMKH 9.1. A közérdekű bejelentések, panaszok nyilvántartásának módja (a Kormányhivatal rendelkezik-e a közérdekű bejelentések és panaszok kezelésének eljárás rendjét meghatározó szabályzattal, a szakmai irányító adott-e ki az egyes szakigazgatási szervek tekintetében irányadó szabályozást, milyen formában tartják nyilván a közérdekű bejelentéseket, panaszokat, milyen gyakorisággal kerülnek frissítésre az adatok, melyik szervezeti egység felelős a nyilvántartás aktualizálásáért). __________________________________________________________________________________ 21 9.2. A közérdekű bejelentések intézésének a tapasztalatai, a benyújtott közérdekű bejelentések főbb tárgyköreinek ismertetése. A közérdekű bejelentés alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása. Figyelemmel a 8. sz. excel-táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. ___________ 21 9.3. A panaszügyek kezelésének tapasztalatai, a benyújtott panaszok főbb tárgykörei, a panaszok alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása. Figyelemmel a 8. sz. excel táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. _____________________________________________________ 22

10. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházások ____________________ 24 11. Az integritásnyitási rendszer működési tapasztalatai __________________________________________ 24 11.1. A 2014. évi korrupciómegelőzési intézkedési terv elkészítésének megvalósulása. ___________________________ 24 11.2. Az integritás tanácsadó kijelölése szerven belül. _____________________________________________________ 25 11.3. A szabálytalanságok és korrupciós kockázatok bejelentésének fogadására és kezelésének rendjére vonatkozó belső irányítási eszköz rendelkezésre állása.__________________________________________________________________ 25 11.4. A 2014. évben a Kormányhivatalhoz érkező szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések száma, kivizsgálásuk, kezelésük módja. ________________________________________________________________ 25 11.5. 2014. december 31-ig elkészítendő éves integritásjelentés elkészítésének megvalósulása. _____________________ 25

3


CSMKH

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Csongrád Megyei Kormányhivatal a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (Khtv.) 2. § (1) bekezdése alapján a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként jött létre. Ez a szervezeti integráció alapjaiban változtatta meg a feladat- és hatásköri tagozódást a területi államigazgatás szintjén. Jogállását a tárgyidőszakban a Khtv., a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, valamint tárgyidőszakban hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2013. (I. 18.) KIM utasítás, valamint a 11/2014. (XII. 23.) MvM utasítás rendezte. A hatósági tevékenység feladatainak ellátása folyamatos volt az év során. Kiemelést érdemel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos hatósági tevékenység és együttműködés bemutatása. A kormánymegbízott koordinációs jogkörébe tartozó nemzetgazdasági szempontból 5 beruházást minősített jogszabály a tárgyidőszakban: az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő megvalósítása és a hozzá tartozó Szegedi Tudományos Park kialakítása, a kormányablakok, illetve az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fizikai kialakítását célzó beruházások Bács-Kiskun megyében, a Szeged, Dorozsmai úti Labdarugó Stadion kialakítását megvalósító beruházás, valamint a KEOP-2012-5.6.0 kódszámú „Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai” című projekthez kapcsolódó beruházás Bács-Kiskun megyében. A racionális és költséghatékony működtetés érdekében tovább folytatódott a kormányhivatali ingatlanok hatékonyabb kihasználása. Ennek érdekében az év során az Igazságügyi Szolgálat, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és Megyei Földhivatal telephelyeinek a költözése valósult meg. Csongrád megyében a kormányablak-hálózat bővítésének újabb állomásaként 2014. március 26-án Szegeden a TESCO Áruházban, majd 2014. április 3-án Mindszenten új típusú okmányirodai szolgáltatásokkal rendelkező Kormányablak nyílt meg. Kiemelendő a 2014. évben a járási hivatal működésének társadalmasításában való előrehaladás, mely több vonatkozásban is megjelent. Újdonságként jelentkezett a képviselő-testületi üléseken való járási hivatali képviselet biztosítása, aminek a települési vezetők és testületek részéről pozitív fogadtatása. A kormányzati célkitűzésekkel összhangban elősegítvén az e csoportba tartozó személyek foglalkoztatási rehabilitációját, a munkaerőpiacról a munkavégzési képesség csökkenése, vagy más okok miatt kiszorult munkatársak foglalkoztatására is sor került. A pályázatokban elnyert támogatások révén a 2014. december 31-én a közfoglalkoztatotti jogviszonyban 20 főt, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalóként 114 főt alkalmaztunk. A belső kommunikáció kapcsán megállapítható, hogy a koordináció és kapcsolattartás a Törzshivatal és a járási hivatalok, valamint szakigazgatási szervek között napi szintű és közvetlen. A horizontális kapcsolattartás terén megállapítható, hogy nem minden szakigazgatási szerv részéről zökkenőmentes az együttműködés. A Kormányhivatal kapcsolata a szakágazati főhatóságokkal sem volt minden esetben gördülékenynek tekinthető. Az egyes főhatóságokkal a kapcsolattartás kifejezetten nehézkes, a pénzeszközök elosztásában tanúsított magatartásuk néhol a kormányhivatali működést veszélyeztette. Legfontosabb eredményünk a szervezeti rendszer és a személyi állomány stabilizálása, az egységesítés területeinek bővítése voltak. A növekvő számú ügyeinket a meglévő létszámmal maradéktalanul biztosítottuk. Fontos szempont volt a költséghatékony működés, mely tevékenységünk minden területén 4


CSMKH

megmutatkozott A működést a szervezeti eljárásrendek egységesítésén túl a személyi állomány szakmai feladat ellátási színvonalának erősítése, valamint a külső kapcsolatrendszerek erősítése jellemezte. Összességében megállapítható, hogy a Kormányhivatal minden szervezeti egysége magas színvonalú, ügyfélbarát ügyintézés kialakítására törekedve jó példával szolgált a Jó Állam megvalósítása felé vezető úton.

2. AZ INTÉZMÉNYI MUNKATERVBEN FOGLALTAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A 2014. évre meghatározott munkatervi feladatok közel 100 %-a határidőre megvalósult. Azokban az esetekben, amikor a teljesítés nem vagy nem teljesen valósulhatott meg, ott a felhalmozódó feladatok indokolttá tették a rangsorolást és a helyben történő átütemezést.

3. A KORMÁNYHIVATALT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK VÁLTOZÁSA 3.1. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok (továbbiakban: járási hivatalok) működésével és a települési ügysegédek tevékenységével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok ismertetése. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Csongrádi Járási Hivatal Hatósági Osztályán a szociális feladatokat 2014. október közepéig öt fő látta el, ezt követően négy fő. Végzettségüket tekintve valamennyien felsőfokú végzettségűek. A szabálysértési feladatokkal egy fő felsőfokú végzettségű kolléga foglalkozott a tavalyi évben. A Hatósági Osztály ügyfélforgalma 2014-ben 6639 fő volt, ami a 2013-as évhez viszonyítva több mint 1800 fős emelkedést mutat. Jelentősen emelkedett az ápolási díjat, valamint a közgyógyellátást igénylők száma. Az ápolási díjat igénylők számának növekedése visszavezethető a térség munkaerő-piaci helyzetére. A települési ügysegédek részére valamennyi Önkormányzat (Felgyő, Tömörkény, Csanytelek) megfelelő körülményeket biztosít. Állandó ügysegéd nincs, ügysegédeink a településeken heti két napon tartanak ügyfélfogadást, a településeken élő polgárok megelégedésére. Az Okmányirodai Osztály kilenc munkatársa közül két fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel, hét fő középfokú végzettségű. Az Iroda 2014. év májusáig 7 munkaállomással, ezt követően 9 munkaállomással 26.500 fős ügyfélforgalmat bonyolított, ami a 2013. évhez képest 2500 fős emelkedést jelent. Ez igen magas szám, ha figyelembe vesszük, hogy a Csongrádi Járás lakosságszáma 22.697 fő. Egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ügyfelek Bács-Kiskun megye közelben lévő településeiről. Az Okmányirodai Osztályon 2014. évben az alábbi ügyintézési területeken tapasztaltunk növekedést: az ügyfélkapu ügyintézés és a mozgáskorlátozottak igazolványának ügyintézése majdnem a kétszeresével nőtt a korábbi évhez képest, továbbá a személyazonosító igazolványok kiadása is növekedő tendenciát mutatott. Kiadott vezetői engedélyek száma kb.10%-kal emelkedett. Járműigazgatás ügyintézés területén: közel 3500 ügyintézéssel, míg a lakcímügyintézésnél is 500 ügyintézéssel volt több mint a 2013. évben. Az útlevelek ügyintézésénél csökkenő tendencia mutatkozott (kb. 10%) Összegezve az Okmányirodai Osztályon is megállapítható, hogy változatlan létszám mellett, majdnem minden okmányirodai területen növekedett az ügyintézések száma. 2014. évben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Törzshivatalában (Hatósági Osztály, Kormányablak Osztály és Okmányirodai Osztály) a feladatok ellátásához mind a személyi, mind a tárgyi feltételek biztosítva voltak. A Hivatal életében jelentős változás volt az, hogy 2014 áprilisában megnyílt Mindszenten a Kormányablak, ami egyben azt is jelentette, hogy az ügysegédi feladatellátás ezen a településen megszűnt. Mártélyon és Székkutason a hét minden napján, állandó jelleggel állt az ügyfelek szolgálatára az ügysegéd. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kisteleki Járási Hivatal illetékességi területében változás 2013. 01. 01. napjától a járások felállását követően nem történt. Az 1993. évi III. törvényben szabályozott 5


CSMKH

szociális igazgatási feladatok - Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Ópusztaszer,– azaz 6 település vonatkozásában került ellátásra. 2014. január 01. napjától az ápolási díjat érintő jogszabály módosítás következtében a hatáskörünkbe tartozó ápolási díjak köre a kiemelt ápolási díjjal bővült. Az illetékességi területhez tartozó községek polgármesteri hivatalaiban hetente volt ügyfélfogadás, Kisteleken pedig heti 3 napon. Az elmúlt év folyamán az ideiglenes ügysegéd ügyfélfogadási idejét több alkalommal is módosítani volt szükséges, annak érdekében, hogy a feladatot racionálisan, költséghatékonyan és az ügyfelek érdekeit maximálisan szem előtt tartva tudjuk ellátni. Balástyán hétfőn, pénteken látták el az ügyfeleket, Csengelén, Pusztaszeren, Bakson, és Ópusztaszeren hetente fél-fél napot voltak jelen a munkatársak. A települési ügysegéd a kérelem nyomtatványok kiosztásán túl segítséget nyújtott azok kitöltésében és meg is kezdte a beadványok feldolgozását, a döntés előkészítését, valamint az adatok egyes nyilvántartásokba való felrögzítését. Munkáját segítette, hogy 2014. év végén kapott egy hordozható számítógépet. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatal 10 fő ügysegéddel látta el a járáshoz tartozó 15 település lakosainak helyszíni ügyintézést. Az ügysegédek heti egy napon vannak jelen a településeken, illetve a székhely településen hetente három napon van ügyfélfogadás. Az ügysegédek segítséget nyújtanak az ügyfeleknek a kérelmek kitöltésében. Ha szükséges hiánypótlásra hívnak fel, belföldi jogsegélyt kérnek, elkészítik a döntés tervezetet és rögzítik a megállapított jogosultságokat a nyilvántartásokba. Az adott településekre vonatkozó ügyfélfogadási időpontok meghatározásánál figyelemmel voltunk a helyi ügyfélfogadási időpontokra is. Csongrád Megyei Kormányhivatal Mórahalmi Járási Hivatalban a települési ügysegédek működésével kapcsolatban mind az ügyfelek, mind a helyi önkormányzatok részéről elismerő vélemények fogalmazódtak meg. A járás területén ideiglenes ügysegédek működtek 2014. évben, azonban minden településen sikerült megtartani jelenlétüket. Akadályozó körülményként az egyes településeken jelentkező „leszakadások” (informatikai elérési lehetőségek hibái), valamint a létszámhiányból fakadó helyettesítési nehézségek fogalmazhatók meg. Az ügysegédek megfelelő informatikai háttérrel és belső felkészítéssel/képzésekkel minden olyan ügy elintézésére, tájékoztatásra alkalmasak, melyekkel jellemzően hozzájuk fordulnak az ügyfelek. Közlekedésüket tömegközlekedési eszközökkel biztosítottuk. Ügyfélfogadásuk megszervezését a járáson belüli tömegközlekedési hiányosságok figyelembe vételével alakítottuk ki, s folyamatosan igazodni kellett a települési polgármesteri hivatalok ügyfélfogadásához is. Szegeden kívül a Szegedi Járási Hivatalhoz tartozó 12 településen látnak el az ügyfélfogadással, tájékoztatással, kérelmek átvételével, környezettanulmány elkészítésével, felülvizsgálattal kapcsolatos feladatokat. Az ügysegédek a Hatósági Osztályhoz tartoznak, többnyire szociális és lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyekben járnak el. Az ügyfélfogadási időket a települési önkormányzatokkal egyeztetve alakítottuk ki. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szentesi Járási Hivatala 78.193 ügyfelet fogadott 2014. évben. Szentes járás lakosságszáma Munkánk során törekedtünk arra, hogy valamennyi ügyfelünk az állami szolgáltatásokkal elégedetten, ügyének megnyugtató és jogszerű elintézése után távozzon hivatalunkból. A hivatal lelkiismeretes, jól felkészült munkatársainak köszönhetően e törekvéseinket – az elvégzett ügyfél elégedettségi mérések alapján – siker koronázta. A közvélemény általánosnak mondható ítélete szerint a járási hivatal rendben végzi a munkáját. Hivatalunk elhelyezése, felszereltsége jónak minősíthető, a 2014. év végén végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően az informatikai eszközeink a lehető legkorszerűbbek. A Szentesi Járási Hivatal élő kapcsolatokat ápol a járás önkormányzataival; valamennyi önkormányzattal sikerült kifejezetten produktív munkakapcsolatot kiépíteni.

6


CSMKH

3.2. A Kormányhivatal egyéb feladat- és hatásköreinek változása 2014. évben, az ehhez kapcsolódó főbb szervezeti és személyi változások, fontosabb intézkedések bemutatása. A 2014. évben olyan mérvű jogszabályváltozások mint a korábbi évben volt tapasztalható nem volt jellemző, megemlíthető, hogy a Törzshivatal, a szakigazgatási szervek, járási hivatalok feladat- és hatáskörét meghatározó anyagi és eljárási jogszabályok az év során olyan mérvű módosulása nem volt tapasztalható mint a 2013. év során. A tárgyidőszakban jellemzőbb volt a meglévő hatáskörök bővülése mint pl. járási hivatalok esetében az ápolási díj ellátások terén lévő hatáskör tekintetében, vagy a honosított ügyfelek személyi okmány ügyintézésében, gépjármű ügyintézésben a jogszabályi kötelezettségek maradéktalan teljesítésében (pl. gépjármű-felelősségbiztosítási eljárások megindítása, háttéranyagok feldolgozása) jelentkezett. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításai következtében hatáskör került elvonásra az Igazságügyi Szolgálattól. A szabadságvesztésből szabadultak utógondozása, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése és a feltételes szabadság tartamára megállapított vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása a büntetés-végrehajtási szervezet feladata lett. (két státusz a BVOP-hoz került, mindössze 88 folyamatban lévő üggyel. A 2014-es évben az Oktatási Főosztályon új feladatként szerepelt a pedagógiai-szakmai ellenőrzés,melynek keretében 2014. májusában elkészítettük a 2014/2015-ös tanévre szóló megyei pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet.

4. TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG 4.1. Az Alaptörvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján a helyi önkormányzatokat (ideértve a társulásokat, nemzetiségi önkormányzatokat és a közös önkormányzati hivatalokat) törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. A 2014. évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatás során megadott statisztikai adatokra figyelemmel az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. A kormányhivatal 2014. évben Csongrád megyében 61 helyi önkormányzat, 40 nemzetiségi önkormányzat, valamint 39 társulás tekintetében látta el a törvényességi felügyeleti jogkört. Időközi választás megtartására Csongrád megyében nem volt szükség. 2014. évben kiemelendő körülmény volt az általános önkormányzati választások megtartása. A választások eredményeként Csongrád megyében 13 településen változott a polgármester személye. Egy településen (Szatymaz község) a korábbi ciklus polgármestere újraválasztását követően lemondott a polgármesteri tisztségről, az időközi választást 2015. évre tűzték ki. Egy községi önkormányzat esetében (Baks) a Területi Választási Bizottság az önkormányzati választás eredményét megsemmisítette, emiatt a megyei önkormányzati választás eredményét sem lehetett véglegesíteni. A megismételt választás 2014. novemberben rendben lezajlott. Területszervezési kezdeményezés 2014. évben nem volt, egy község (Ásotthalom) döntött a nagyközségi cím felvételéről. Az önkormányzati választásokat követően az Mötv. által megszabott határidőn belül lezajlott a közös önkormányzati hivatali megállapodások megkötése, illetőleg felülvizsgálata, erre tekintettel Csongrád megyében az Mötv. 85. § (3) bekezdése alapján kijelölésre nem volt szükség. A nemzetiségi önkormányzatok közül a helyi nemzetiségi önkormányzati választások eredményeként Csongrád megyében 3 új nemzetiségi önkormányzat alakult meg. Csanytelek községben települési roma, megyei szinten területi román nemzetiségi önkormányzat jött létre, míg Baks községben a 2013. évben megszűnt roma nemzetiségi önkormányzat helyett választottak új képviselő-testületet. A választásokkal 7


CSMKH

megszűnt három nemzetiségi önkormányzat: Deszken a roma, Hódmezővásárhelyen a román, Szentesen a görög nemzetiség önkormányzata. 2014. évben 12 település 27 ügyletre vonatkozóan teljesített előzetes adatszolgáltatást az önkormányzat által tervbe vett adósságot keletkeztető jogügyletekről, míg kormányzati hozzájárulás megadása iránti kérelmet 4 önkormányzat nyújtott be az ÖNEGM rendszerben. A 4 kérelemből 3 (összesen 7 ügylet tekintetében) hitelfelvételre, míg 1 kérelem kezességvállalás engedélyezésére irányult, mindegyik ügyben támogató véleménnyel került továbbításra a kérelem. A vis maior ügyeket tekintve 2014-ben új bejelentés az ebr42 rendszerben nem keletkezett. 3 eljárásban a 2013. évben tett bejelentés elszámolása megtörtént, utólagos helyszíni ellenőrzésre csak az egyik ügyben volt szükség, amelynek során jogsértést nem tapasztaltunk. A törvényességi felügyelet körébe tartozó szervektől 2014. évben összesen 3714 db (2013-ban 4218 db) jegyzőkönyv érkezett és került beiktatásra. A jegyzőkönyvek legnagyobb része a képviselő-testületektől (1416 db) és a bizottságoktól (1728 db) került beküldésre, a társulásoktól 255 db jegyzőkönyv érkezett. A nemzetiségi önkormányzatoktól 296 db jegyzőkönyv érkezett be 2014-ben (ez némileg kevesebb a 2013es érkezésszámnál, ami 338 volt). A beérkezett jegyzőkönyvek számát tekintve az előző évhez viszonyítva csökkenés tapasztalható, amely kisebb részben a jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztésével magyarázható, nagyobb részben azonban annak tudható be, hogy az önkormányzati választásokat megelőző időszakban a képviselő-testületek inaktívabbá válnak, kevesebb ülést tartanak, és számos (nem sürgető) döntés meghozatalát már a következő önkormányzati ciklusra halasztják. Az önkormányzatok és szerveik törvényes működését érintően, illetve ezzel kapcsolatos mulasztások miatt 42 db felhívást adtunk ki, felhívást tettünk például közmeghallgatás megtartásának, illetőleg hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötésének elmulasztása okán. A törvényességi felügyeleti jogkört érintően bírósági, alkotmánybírósági eljárás megindítására 2014. évben nem került sor. 4.2. A törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazásának következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében a helyi önkormányzatok által tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága (kiemelve a legjellemzőbb jogsértéseket). Hivatalunk a törvényességi felügyeleti eszközök tekintetében – figyelemmel a sűrű jogszabályváltozásokra – a korábbi években kialakult gyakorlatot követve az adott ügyre alkalmazható legenyhébb eszköz érvényesítését preferálta. A megelőzésre nagy hangsúlyt fektettünk, az utólagos intézkedések között törvényességi felügyeleti bírság kiszabására nem került sor. Az eljárás folytatására, alkotmánybírósági, bírósági eljárás megindítására nem volt szükség. Javaslattételt 2014. évben nem adtunk ki, az információkérés mint felügyeleti eszköz alkalmazása 27 esetben történt – ez a 2013. évhez képest (10 illetve 34 db irat) csökkenést jelent. Az információkérések elsődlegesen a jegyzőkönyvfelterjesztési kötelezettség és a rendeletek publikálásának elmulasztása miatt kerültek kiadásra, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatok közmeghallgatási jegyzőkönyveinek meglétére vonatkozóan kértünk információt. A törvényességi felhívások száma 2014. évben 71 db volt, ez a 2013. évi adat (250 db) töredéke. A tapasztalt jogsértések száma (171 db) is jelentősen csökkent az előző évhez képest (341 db). A csökkenés oka elsődlegesen a jegyzőkönyvek számának csökkenése kapcsán már említett ritkább ülésezés, de természetesen jelentőséggel bír ebben az önkormányzatok törekvése is a jogszerűség elérésére. A 2014. évben végzett törvényességi felügyeleti munka során a célvizsgálatok kapcsán törvényességi felhívás kiadására elsősorban az önkormányzati vagyonnyilvántartás vezetésének hiátusai, valamint a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződések és az ahhoz kapcsolódó rendeletalkotás miatt került sor. A célvizsgálatoktól függetlenül feltárt jogsértések között gyakoriak voltak a szociális tűzifa juttatásra vonatkozó rendeletalkotás hibái (hibás felhatalmazó rendelkezés, jogosulti kör jogsértő szabályozása), a helyi építési szabályzat véleményeztetési eljárásával kapcsolatos mulasztások, a szociális tárgyú rendeletekben tapasztalható pontatlanságok, leginkább azonban a mulasztási jellegű jogsértések miatt alkalmaztunk felügyeleti eszközt. Csongrád megyében a törvényességi felügyeleti eljárások keretében megtett intézkedések minden esetben eredményesen zárultak, a 2014. év utolsó hónapjaiban kiadott felhívások lezárása 2015. évben fog megtörténni. 8


CSMKH

4.3. A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak a bemutatása (jó gyakorlaton azon példák, esetek ismertetése értendő, amikor a törvényességi felügyeleti munka a lehető leghatékonyabb módon, az érintettek teljes együttműködésével, eredményesen valósult meg). A törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása során kiemelt munkamódszerünk a rendszeres kapcsolattartás a jegyzőkkel, polgármesterekkel, hivatali ügyintézőkkel, amelynek során mind egyedi, mind általános jelleggel igyekeztünk segédkezni a felmerült problémák megoldásában. A törvényességi felügyelet keretében az elmúlt év során összesen 8 esetben éltünk a Miniszterelnökség (korábban a KIM) és általa a szakminisztériumok felé jogszabály-módosítási javaslattal, illetőleg jogalkotásra irányuló jelzéssel. Ezek részben az önkormányzatok érdekkörében felmerült problémákkal, részben a kormányhivatal szakigazgatási szerveinek tevékenységével álltak összefüggésben. A 2014. évben is rendszeresen konzultáltunk a hulladékkezelési és a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása tekintetében a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, mint szakmai felügyeletet ellátó szervvel. Folyamatos az együttműködés az önkormányzatok érdekében a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságával is. 2014. évben új kötelezettségként jelent meg a kormányhivatalnál az önkormányzati képviselők képzésének lebonyolítása, a törvényességi referensek valamennyien részt vettek a képzések megtartásában. 2014. évben is folyamatosan gyűjtöttük az önkormányzatokra vonatkozó adatokat, személyi és egyéb változásokat, amely nagymértékben megkönnyítette mind az önkormányzati működés áttekintését, mind az OSAP adatszolgáltatás, valamint a főhatóságtól érkező soron kívüli adatkérések eredményes teljesítését. Nyilvántartásaink megbízhatóságát bizonyítja az is, hogy külső szervektől (rendőrség, iparkamara, stb.) több ízben is érkezett megkeresés az önkormányzatok elérhetőségeire vonatkozó naprakész tájékoztatás megadása érdekében. 4.4. Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartásnak, az elektronikus felület (Nemzeti Jogszabálytár Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás modulja) megfelelő alkalmazásának, valamint a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása. 2014. évtől a kormányhivatalok és az önkormányzatok közötti kapcsolattartás kiemelt eszközévé vált a Nemzeti Jogszabálytár Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás modulja. A rendszer alkalmazása sajnálatos módon nehézkesen haladt, elmondható azonban, hogy a problémák nagyrészt a technikai megvalósításból eredtek. A kormányhivatal részéről a rendszer alkalmazása hamar zökkenőmentessé vált. A jegyzőkönyvek NJT rendszeren keresztül történő felterjesztése 2014. évben már hiánytalanul megvalósult, mivel azonban az önkormányzati oldalról a Nemzeti Jogszabálytár rendszeres használata nem minden önkormányzatnál valósult meg, a jegyzőkönyv-küldésen, valamint a kormányhivatal részéről alkalmazott törvényességi felügyeleti eszközök továbbításán kívül a kapcsolattartás egyéb formái 2014-ben még nem tevődtek át az elektronikus felületre. A helyi önkormányzati választások megtartásának jogszerű és zökkenőmentes lebonyolítását szakmai segédanyagok készítésével segítettük elő, illetve e tárgyban jegyzői értekezlet megtartására is sor került. Ezen kívül is elmondható azonban, hogy főosztályunk elsődleges prioritásai között kezeltük az önkormányzatok folyamatos szakmai tájékoztatását. 2014. évben is folytattuk azon jól bevált gyakorlatot, hogy az önkormányzatokat érintő aktuális problémákról, a jogszabályi környezet változásairól, jogértelmezési kérdésekről rövid úton, körlevél formában, illetőleg a kormányhivatal által szerkesztett Hivatali Tájékoztatóban értesítettük az érintetteket. A nemzetiségeket érintő témákban közvetlenül a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek juttattuk el a rájuk vonatkozó megkereséseket, tájékoztatókat. Az általános, többeket érintő tájékoztatók mellett egyedi állásfoglalások kiadásával is igyekeztünk elősegíteni az önkormányzatokkal való együttműködést. Az éves munkatervben előírt célvizsgálatok megkezdése előtt minden esetben felhívtuk az önkormányzatok figyelmét a teendőkre, tapasztalatunk szerint ezzel a lépéssel számos, főként mulasztásból eredő jogsértés került megszüntetésre anélkül, hogy felügyeleti intézkedés vált volna szükségessé. 9


CSMKH

2014. január 1. és december 31. között a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlójaként a kormányhivatal összesen 8 alkalommal működött közre rendelettervezet, illetőleg társulási megállapodás tervezetének előzetes véleményezésében. Jogértelmezési kérdésben írásbeli állásfoglalás és egyéb szakmai segítségnyújtás kiadására 28 esetben került sor. A kiadott állásfoglalások között volt polgármesteri/alpolgármesteri összeférhetetlenséggel, az önkormányzati hitelfelvétel és kezességvállalás engedélyezésével, társulási tanács működésével, népi kezdeményezés megtartásával kapcsolatban írt állásfoglalás is. A telefonon, személyes megbeszélés keretében nyújtott tájékoztatások száma 2013. évhez képest (638 db) jelentősen megnőtt (729 db), ennek oka főként a választásokban keresendő, az alakuló ülések és a kapcsolódó témakörök (vagyonnyilatkozat-tétel, összeférhetetlenség, képviselői juttatások, SZMSZ felülvizsgálat stb.) kiemelkedően sok kérdést generáltak. Rendszeresek voltak a Nemzeti Jogszabálytár működésével kapcsolatos jogi és gyakorlati kérdések is.

5. ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 5.1. A polgármester és a jegyző 2014. évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításai, illetve a Korm. rendelet 26.§-a szerint megtett intézkedések bemutatása. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya a jegyzők felügyeleti ellenőrzéseit 2014. évben is az ellenőrzési ütemtervnek megfelelően végezte el. Ennek keretében 8 komplex ellenőrzést folytattunk le anyakönyvi-, kereskedelmi-, ipari és adóigazgatási ügyköröket érintően Szeged Megyei Jogú és Mindszent városok Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában. 27 célvizsgálatot tartottunk kereskedelmi, anyakönyvi- és adó ügyekben a Csanyteleki (3), és a Szatymazi Polgármesteri Hivatalban (3), a Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatalban Tömörkény (3) és Felgyő (3), a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatalban Nagymágocs Nagyközség (3) és Árpádhalom Község (3), a Szegvári Közös Önkormányzati Hivatalban Szegvár Nagyközség (3) és Derekegyház Község (3) Polgármesteri Hivatala vonatkozásában, továbbá kizárólag anyakönyvi ügyeket vizsgálva: Domaszék Község (1), valamint az Algyői Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó Algyő Nagyközség székhely (1), és a Deszki Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó Újszentiván Község (1) tagönkormányzatnál. Az ellenőrzéssel érintett elsőfokú hatósági eljárásokban tapasztalatunk szerint mindhárom (kereskedelmi-, ipari és adóigazgatási) ügykört érintően betartották az ügyintézési, adatszolgáltatási határidőket, illetékfizetési kötelezettségeket és az egyéb, a vonatkozó ágazati jogszabályokban és a Ket-ben foglalt rendelkezéseket. Tapasztalatunk szerint egyes településeken a bejelentés- és engedélyköteles tevékenységet végzőkről a jogszabályban előírt nyilvántartást az önkormányzat honlapján nem vezetik naprakészen, valamint a leggyakrabban előforduló hiba, hogy az üzletek és a telephelyek jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségének főleg kis településeken nem tesznek eleget. Ennek szükségességére a jegyzők figyelmét minden esetben felhívtuk. Az anyakönyvi eljárásokról elmondható, hogy az anyakönyvvezetők szakmailag felkészültek, az önkormányzatoknál ezen ügykörben többnyire kiegyensúlyozott munka folyik, – az ügyek érdemét nem érintő, néhány kisebb, javítható hiba ellenére – az intézkedések mind az eljárási, mind az anyagi jogi jogszabálynak megfelelnek. Az ellenőrzések során tett észrevételeket, javaslatokat további munkavégzésük során figyelembe veszik és hasznosítják. Az adóigazgatás területén továbbra is a központi számítógépes program pontatlanságaiból eredő típushibák fordultak elő, mint pl. az adófizetés esedékességének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. számú melléklet II. pontja szerinti határidőktől eltérő időpontban való közlése; 0,-Ft adó, mulasztási bírság előírására, törlésére vonatkozó rendelkezések döntésekben való indokolatlan szerepeltetése; az adott adó, a késedelmi pótlék és az illeték befizetésére szolgáló 10


CSMKH

számlaszámok feltüntetésének, illetőleg az adó megfizetése módjára vonatkozó tájékoztatás hiánya; mérlegelési jogkörben hozott döntéseknél a mérlegelésben szerepet játszó körülmények ismertetésének és értékelésének elmaradása. Továbbra is jellemző a következetlen végrehajtási gyakorlat folytatása, valamint a letiltási rendelvények Art. és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályainak mindenben meg nem felelő szövegezése. Fentieken túlmenően a kereskedelmi igazgatási ügyekre is kiterjedően előforduló hiba a hatáskör gyakorlójának pontatlan megnevezése, a fellebbezési határidő számításának és a jogorvoslati eljárási illeték mértékének helytelen megjelölése, továbbá a döntések nem kellően egyediesített indokolása. Mindezek alapján arra tettünk javaslatot, hogy a végrehajtásban használt letiltási rendelvényt a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekkel egészítsék ki; a végrehajtást elsősorban pénzintézetnél kezelt összegre és munkabérre foganatosítsák; az adózók adófizetési hajlandóságát kíséreljék meg következetes végrehajtási gyakorlat folytatásával növelni; a határozatok rendelkező részét átláthatóbban szerkesszék meg; a határozatok indokolási részében törekedjenek az egyediesített indokolásra; a döntés alapjául szolgáló, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megalapozó jogszabályhelyeket ne csak megjelöljék, hanem annak lényegét az indokolásban ismertessék; továbbá a Ket. és az Art. szabályainak maradéktalan betartása érdekében készítsenek minél több saját döntésmintát (határozat, végzés), a már bevezetett mintákat pedig javítsák, egészítsék ki, és egyéniesítsék a javasoltak figyelembevételével. Az ellenőrzések során tapasztalt hibák nem voltak olyan súlyúak, amelyek szükségessé tették volna a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 26. §-ában foglalt intézkedések megtételét. 5.2. A Kormányhivatalok, a járási hivatalok, a szakigazgatási szervek, valamint a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A 2014. évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatokra figyelemmel tendenciák, tapasztalatok összefoglalása. A hatósági tevékenység bemutatására az alábbi példák említhetők: A Törvényességi Felügyeleti és Hatósági Főosztályra érkezett ügyiratok száma 2014. évben főszámon: 3735 db (2013. évi: 2204 db), alszámon: 9894 db (2013. évi: 5580 db). Első fokú eljárásokban 2.639 db (előző év: 2.147 db), másodfokú eljárásokban 685 db (előző év: 639 db) döntést hoztunk. A számadatokból láthatóan 2014. évben közel ezer darab (924 db) főszámmal emelkedett a Hatósági Főosztály munkaterhe, mert a 2014. évi 3735 db. főszámból 3128 db. főszám a Hatósági Főosztályé, míg a 9894 db alszámból 6130 db. A 2014. szeptember hó 25. napjával – Törvényességi Osztályként – beolvadt Törvényességi Főosztálynak 2014. évben 607 főszámos és 3764 alszámos érkezése volt. Az ügyiratszám növekedése a közlekedési igazgatási ügykörben benyújtott fellebbezések számának mérsékelt számú (144 db-os), továbbá a – kártalanítás nélküli – szolgalmi jog megállapítása iránti kérelmek számának drasztikus (780 db-os) emelkedésére vezethető vissza. Bányaszolgalmi ügykörben jelentős munkaterhet eredményezett, hogy az év közben érkezett 1354 kérelem 71,34%-át az év utolsó hónapjában nyújtották be a bányavállalkozók. A Lombard Lízing Zrt. ugyanakkor továbbra is folyamatosan a székhelye szerint illetékes Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatalához intézte a gépjárművek forgalomból történő kivonása iránti kérelmeit, így a 678 főszámon (alszám: 1720) lefolytatott közlekedésigazgatási jogorvoslati eljárások ugyancsak komoly munkaterhet eredményeztek mind a humánerőforrás, mind a hivatali költségvetés szempontjából. Kisajátítás: a kisajátítási eljárások nagyobb részét ez évben is „közlekedési infrastruktúra fejlesztése” közérdekű célra folytattuk le a Magyar Állam javára és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kérelmére, az „55. számú főút Szeged-Baja elkerülő közötti szakaszának 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolat megerősítése és vele párhuzamos kerékpárút” megépítése, valamint a „Mórahalom várost elkerülő” szakaszának megvalósítása érdekében Domaszék, Öttömös és Mórahalom településeket érintően. Ugyancsak a közúthálózat fejlesztéséhez szükséges területszerzés eredménytelensége miatt vonjuk el 1 szegedi és 1 hódmezővásárhelyi ingatlan tulajdonjogát az 5. számú főút felújítása és a már megépült 4415-ös jelű országos közút nyomvonala által érintett ingatlanok jogi helyzetének utólagos rendezése érdekében. Önkormányzat kérelmére 2 ingatlant érintően indult kisajátítási eljárás Deszk és 5 11


CSMKH

ingatlant érintően Röszke településen „terület-és településrendezés” közérdekű célra. Tulajdonos kérelmére – az Étv. 30. § (4) bekezdése szerinti építési korlátozások megszüntetése érdekében – 2 belterületi ingatlan tulajdonjogának megszerzésére köteleztük a szegedi önkormányzatot. Bányászati célú kisajátítás érdekében a MOL Nyrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. terjesztett elő kérelmet 1 deszki és 2 bordányi ingatlant érintően, az „Árvízvédelmi Fővédvonal Fejlesztése a HármasKörös folyón” projekt megvalósításához pedig az MNV Zrt. nyújtott be kérelmet Csongrád település területét érintően szükséges kisajátítási eljárás lefolytatására. Kisajátítási ügykörben összesen 363 főszámos és 2951 alszámos ügyiratforgalmunk volt, 111 ingatlant és 225 ügyfelet érintően 90 határozatot, 3 megszüntető végzést és 224 egyéb végzést hoztunk. 2014-ben indult perek száma: 5, (3 db „közlekedési infrastruktúra fejlesztése”, 2 db „természetvédelem” közérdekű célból történt kisajátítás ellen). 2 határozatunkat a bíróság megváltoztatta, 3 határozatunkat hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasított. 2014. december 31-én 5 per volt folyamatban. Bányaszolgalom alapítása: elhelyezési szolgalom alapítása iránt mindössze 3 ingatlanra indult eljárás, az „Algyő-50-81 kútvezeték” elhelyezése érdekében, a MOL Nyrt. kérelmére. Az eljárások 11 ügyfelet érintettek, 3 határozat és 8 végzés született. Üzemeltetési szolgalom alapítása iránti eljárást is csupán 28 üllési (22 db „Üllés-Zsana gázvezeték és létesítményei”, 2 db „Üllés-62 DN150 vízlikvidáló kútvezeték” és 4 db Ü-26., Ü-17. és Ü72. jelű kutak kútvezetékei biztonsági övezetére), 14 zákányszéki (a „Ru-21 DN 65 olajvezeték és létesítményei”), 3 Szeged II. kerületi („Algyő-821 kútvezeték” biztonsági övezetével érintett), valamint 9 db ruzsai (Ruzsa gyűjtő-Üllés kihelyezett gyűjtősor közötti DN100-as olajvezeték és létesítményeivel érintett) ingatlanra kezdeményezett a MOL Nyrt. Az üzemeltetési szolgalom alapítása 101 ügyfelet érintett, 42 határozat és 110 egyéb végzés keletkezett. A Bt. 50/D. (2) bekezdése szerinti – kártalanítás megállapítása nélküli – szolgalmi jog megállapítása iránt – a vezeték típusától függően, azonos településekre vonatkozóan akár több alkalommal is – a MOL Nyrt. és az FGSZ. Zrt. meghatalmazottjai 1354 kérelmet terjesztettek elő Algyő, Balástya, Bordány, Domaszék, Dóc, Csongrád, Felgyő, Földeák, Hódmezővásárhely, Klárafalva, Makó, Nagymágocs, Ópusztaszer, Pusztaszer, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Szeged II., Szeged III. Kiskundorozsma, Szegvár, Szentes, Székkutas, Röszke, Ruzsa és Üllés települések vonatkozásában, a 2004. január 1-je előtt, idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, a bányatörvény 50/D. § (2) bekezdése szerinti bányászati létesítményeket és biztonsági övezetüket érintően. A hivatal költségeinek csökkentése érdekében – a Ket. előírásainak megfelelően, külön ügyfélértesítés nélkül – 8 napon belül hoztuk meg a határozatokat. A kérelmeket szolgalmi jog megállapítása érdekében nyújtották be az „Algyő-Vecsés (Algyő-Újhartyán szakasz) DN600”, a „Kardoskút-Városföld DN400”, a „Szentes leágazó DN100”, a „Kiskundorozsma-Röszke DN600”, a „Ferencszállás-Makó DN250", a „Szeged Leágazó DN200”, a „Kiskundorozsma-Röszke DN700”, az „Algyő-Kiskundorozsma DN600”, a „Szank-Üllés DN300”, a„Kiskundorozsma-Üllés DN400”, az „Üllés 0 pont-Üllés csomópont DN250”, a „Mezőtúr-Kiskundorozsma DN700", a „Hódmezővásárhely-Makó DN300”, a „Városföld-Kiskundorozsma DN600” megnevezésű földgázszállító vezetékek és tartozékaik, továbbá az „Algyő-Százhalombatta DN300” kőolajvezeték, a „20 kV-os elektromos légvezeték”, a „Ferencszállás-SzT-12 DN200 olaj és DN200” gázgerincvezeték, a „Ferencszállás-Maros balpart DN80” kondenzátum vezeték, a „Ferencszállás-SzG-6 DN200” gázvezeték, a „Szank-Algyő I. DN100” kondenzátum vezeték, a „SzankAlgyő II. DN150” kondenzátum vezeték, a „Ruzsa-15 kútvezeték DN75 olaj, 0,4 kV-os kábel” és a „Méhkerék-Algyő DN300” kondenzátum gerincvezeték megnevezésű bányászati létesítmények és tartozékaik biztonsági övezete vonatkozásában, de szép számmal kezdeményeztek különféle bányászati eszközökre és segédvezetékekre, továbbá kutakra („Algyő-94 jelű olajkút”, „Köm-D-3M jelű szénhidrogénkút”, „Makó-1,2,3,4 jelű szénhidrogénkút”, „Algyő-96 jelű szénhidrogénkút”) és biztonsági övezetükre is szolgalmi jog megállapítása iránti eljárásokat. Bányaszolgalmi jog alapítása ügykörben 1622 főszámos és 909 alszámos ügyiratforgalom mellett 1396 határozatot, valamint hoztunk, az eljárások 3859 ügyfelet érintettek. 2014. december 31-én folyamatban lévő perek száma 1 db, a 2012. évről áthúzódó „Városföld-Algyő DN1000” stratégiai földgázszállító vezeték és létesítményei biztonsági övezetére alapított bányaszolgalmi jogi ügyben. Anyakönyv: Magyar állampolgár külföldön történő házasságkötéséhez 3 db határozatot hoztunk tanúsítvány bemutatása alóli felmentés ügykörben. 42 db határozat kiadására került sor külföldi állampolgár Magyarországon történő házasságkötésének engedélyezése ügyében. Külföldi állampolgárok által tett apai elismerő nyilatkozat alapján 45 db anyakönyvi bejegyzés történt. Külföldi okirat alapján történő anyakönyvi bejegyzést 13 esetben 12


CSMKH

rendeltünk el. A jegyzők kérelmére 5 esetben került sor helyettesítő anyakönyvvezető kijelölésére. Anyakönyvi okiratokat 16 alkalommal juttattunk el külföldre külképviseleteken, illetve a Külügyminisztériumon keresztül. 2 db kérelem érkezett anyakönyvi okirat külföldről történő beszerzése iránt. 2014. július 01. napját követően az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerbe (EAK) az előírtaknak megfelelően minden esetben bejegyzésre kerültek a szükséges adatok. Az anyakönyvvezetőknek nem volt lehetőségük – téves, hibás bejegyzés esetén – a bejegyzett adatok javítására, törlésére, így azokat Hivatalunknak kellett az EAK-ból törölni. 2014. július 01. és 2014. december 31. napja között összesen 121 db törlési kérelem érkezett. Külföldiek ingatlanszerzése: a beszámolási időszakban 15 db döntést hoztunk; ebből 13 db ingatlanszerzést engedélyező határozatot. Eljárás megszüntetésére kettő ügyben került sor, az egyéb első fokú végzések száma 27 db volt. A megvásárolt ingatlanok elsősorban lakóingatlanok (lakás, illetve lakóház) és elsősorban Szeged településre koncentrálódtak. Az ingatlanszerzők állampolgárság szerinti megoszlása változást mutat az előző évekhez viszonyítottan. Míg a korábbi években a környező országok állampolgárai – elsősorban szerbek – vásároltak ingatlanokat, addig 2014-ben európai ország állampolgára alig nyújtott be kérelmet, mindössze 4 engedély adtunk ki ukrán, szerb és belorusz kérelmezők részére. A kérelmezők többsége ázsiai (Kína, Szingapúr) származású. Az ingatlanvásárlás célja elsősorban Magyarországi tartózkodás, valamint országunkban munkavállalás, gazdasági tevékenység folytatásának ideje alatti lakhatás biztosítása volt. A 2014. évben bekövetkezett, többlépcsős jogszabályváltozás miatti bizonytalanság, valamint a szigorodott szabályozás miatt Csongrád megyében jelentősen visszaesett a külföldiek ingatlanvásárlási kedve. Az októberben hatályba lépett kormányrendeletben részletesen szabályozott eljárási rend ismeretében decemberben érkeztek meg az első kérelmek, így a döntéshozatalra 2015. évben került sor. Magyar Igazolvány: 1 db igazolvány került kiadásra, jelenleg 4 db igazolvány vár átvételre. A KEK KH határozatai alapján 6 db igazolványt és 5 db pótfüzetet adtak le, mivel tulajdonosaik Magyar igazolványra való jogosultsága – a magyarországi lakóhely létesítése okán – megszűnt. Már meglévő magyar igazolványhoz 15 db pótfüzetet adtunk ki, és 6 db lejárt őrzési idejű magyar igazolványt küldtünk vissza a KEK KH-nak. Adóigazgatási eljárásban 45 másodfokú (megoszlása szerint 28 helybenhagyó, 2 megváltoztató, 3 megsemmisítő, 12 megsemmisítő és új eljárásra utasító) határozatot valamint 7 db (4 másodfokon hozott első fokú és 3 db helybenhagyó) végzést hoztunk. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ebben az évben 1 db érkezett, a döntéseink ellen bírósági felülvizsgálat iránt 8 keresetet terjesztettek elő. Ebből 5 db pert megnyertünk, 1 db pert elvesztettünk, és 2 peres eljárás 2014. december 31. napján még folyamatban volt. Kereskedelmi és ipari igazgatás területén 1 megsemmisítő és 1 megváltoztató határozatot hoztunk, továbbá eljáró hatóság kijelölése iránti kérelemre 7 első fokú (2 telepengedéllyel, 2 szálláshellyel és 3 üzlettel kapcsolatos) végzést hoztunk. Bejelentés köteles társasházkezelői tevékenység: 1 ügyben az elsőfokú döntést megsemmisítettük és új eljárás lefolytatására utasítottuk az elsőfokú hatóságot. Gázszolgáltatás felfüggesztése, fogyasztói helyre bejutás hatósági ügyben 2 helybenhagyó határozatot hoztunk. Bírósági felülvizsgálat 1 döntésünk ellen indult, amely 2014. december 31. napján még folyamatban volt. Általános igazgatás: építésügyi másodfokú szakhatósági tevékenység körében 1 helybenhagyó határozatot, valamint 1 megsemmisítő és új eljárás lefolytatására utasító döntést hoztunk. Telekalakítással kapcsolatban 58 db eljáró hatóság kijelölése tárgyú végzést hoztunk. 2 esetben került sor az eljáró hatóság iránti kérelem áttételére. Környezet-és természetvédelem: 1 db (helybenhagyó) II. fokú szakhatósági állásfoglalást adtunk ki. Vízügyi igazgatás: kút létesítésével összefüggésben 1 eljáró hatóság kijelölése végzést hoztunk. Földművelésügy, állat- és növény-egészségügyi igazgatás: másodfokon 4 határozatot hoztunk állattartási ügyben (3 ízben az elsőfokú döntést megsemmisítettük, 1 ügyben az elsőfokú döntést megsemmisítettük és az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítottuk.) Okmányirodákkal kapcsolatos ügyek: lakcímbejelentés ügyben 2 helybenhagyó határozatot bocsátottunk ki, 1 ügyben megsemmisítő és új eljárásra utasító végzést adtunk ki. Végzések elleni fellebbezések: 3 helybenhagyó végzés. Egyéb: 1 végzés (áttétel). Peres eljárásban a bíróság 1 ügyben a felperes keresetét elutasította, nemperes eljárásban 2 ügyben a kérelmet elutasította. Személyi adat- és lakcímnyilvántartás: A KEK KH 24 esetben összesen 79 db lakcím-bejelentőlapot küldött adategyeztetésre, melyeket továbbítottunk az illetékes okmányirodáknak, majd a javítás megtörténtéről a KEK KH-t minden esetben értesítettük. Közlekedési igazgatás: 502 határozatot hoztunk, melyből 423 határozat helybenhagyó (forgalomból kivonás: 412, bejelentési kötelezettség elmulasztása: 2, forgalmi rendszám visszavonása: 2, közigazgatási bírság: 1, vezetői engedély visszavonása: 6) volt, 49 megváltoztató (forgalomból kivonás 10 db), 21 13


CSMKH

megsemmisítő (forgalomból kivonás 19, KGFB hiánya miatt 2), 9 megsemmisítő és új eljárásra utasító (ebből 1-1 átírás elmulasztása és vezetői engedély kiadása ügyében született). 29 végzést hoztunk, melyek közül 1 megszüntető, 6 másodfokú, 22 pedig másodfokon hozott első fokú döntés. Bírósági felülvizsgálatot 138 döntésünkkel szemben kértek; a per 61 ügyben elállás folytán, 5 ügyben szünetelés miatt megszűnt. 2 ügyben a per megszüntetésre került, mert az első tárgyalást a felperes elmulasztotta és nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, 1 ügyben a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül utasította el. 60 ügyben a kereset elutasításra került, 22 perben az eljárás december 31én még folyamatban volt. A bíróság 1 ügyben hatályon kívül helyezte a határozatunkat és új eljárásra utasított. Súlyos mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa: 27 ügyben végzéssel kirendeltük a rehabilitációs szakigazgatási szervet szakértőként történő eljárásra, és döntése alapján 19 helybenhagyó, 3 megsemmisítő, és 5 megváltoztató határozatot hoztunk. 4 ügyben másodfokú végzéssel megsemmisítettük és új eljárásra utasítottuk az első fokon eljárt közigazgatási hatóságot. A fellebbezés visszavonása miatt 3 ügyben végzéssel megszüntettük az eljárást. Bírósági felülvizsgálatot 1 döntésünkkel szemben kért az ügyfél, a per a felperes elállása okán szűnt meg. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos hatósági tevékenység és együttműködés bemutatása: „a 47. számú főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolat megerősítése, és vele párhuzamos kerékpárút megépítése” érdekében Szeged II. kerületében és Székkutas külterületén 1-1 ingatlant érintően (4+1 ügyfél, 4+2 végzés) van folyamatban kisajátítási eljárás. A „47. sz. főút Hódmezővásárhely elkerülő szakasz megépítése” megnevezésű kiemelt beruházáshoz fűződő kisajátítási eljárások Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén 140 ingatlant és 221 ügyfelet érintettek. (132 határozat és 415 végzés született, melyekből megszüntető végzés 5 db, HP végzés 1 db, kirendelő végzés 135 db.) M43-as főközlekedési út: 2014. évben a „Makó-országhatár” közötti szakaszt érintően 4 kisajátítási határozatot és 26 végzést hoztunk. 2 db határozat, és 6 db végzés ellen indult bírósági felülvizsgálat, 4 db. kérelmet a bíróság elutasított, a perek és két nemperes eljárás 2014. december 31. napján folyamatban voltak. A 2013-ban indult előmunkálati perben a bíróság mind a keresetet, mind a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmeket – egyet másodfokon is – elutasította. Egy 2010-ből áthúzódó perben a bíróság a határozatunkat megváltoztatta, és csekély összegű többletkártalanítást állapított meg a tulajdonos javára. 2 db, a 43-as főút M43 gyorsforgalmi útba történő bekötése érdekében kisajátított ingatlan vonatkozásában a Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította. A perek jelenleg is folyamatban vannak. Birtokvédelem ügykörben, végrehajtási eljárásban 23 esetben kellett eljárnunk, melynek keretében 9 másodfokú döntést hoztunk, (4 helybenhagyó, 1 megsemmisítő valamint 4 megsemmisítő és új eljárásra utasító) valamint 14 végzést eljáró hatóság kijelölése tárgyában. Két döntésünk ellen indult nemperes bírósági felülvizsgálat, az egyik kérelmet a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította, a másik nemperes bírósági eljárás 2014. december 31. napján még folyamatban volt. Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv maradéktalanul ellátta az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII.17.) Korm. rendeletben meghatározott feladatait. A szakigazgatási szerv 58 fős létszámához képest kimagaslóan magas volt az ügyek száma (122 787 db), és a kimenő ügyiratforgalom (126 390 db). A lefolytatott első fokú hatósági eljárások során 130 057 db döntés született, melyből az önálló határozatok száma 116 361 db volt. Érdemi végzés 247 db, egyéb elsőfokú végzés 12 741 db született. 698 db hatósági bizonyítvány és 10 db végrehajtási eljárás során hozott végzés került kiadásra. Ügyhátralék nem keletkezett. A szakigazgatási szervnél dolgozó kormánytisztviselők magas színvonalú szakmai munkáját mutatja, hogy valamennyi ügyet határidőn belül intéztek el, mindösszesen 4 panasz beadvány érkezett – amelyek közül a kivizsgálást követően egy sem minősült jogosnak –, és a megtámadott döntések száma is rendkívül alacsony (76 db) volt. Fellebbezés alapján saját hatáskörben 5 döntés került visszavonásra, a fellebbezésben felhozott új tények okán. A másodfokon eljáró szerv (OEP) a szakigazgatási szerv 2 első fokú döntését változtatta meg, 11-et megsemmisített, és 8 esetben utasított új eljárás lefolytatására. 57 ügyben az elsőfokú döntést helyben hagyó másodfokú döntés született. A bíróság előtt megtámadott egyetlen ügyben a keresetet elutasító döntés született. 14


CSMKH

Az Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó Osztálya munkája részben ügyfélszolgálati tevékenység, részben a jogi segítségnyújtási kérelmekhez kapcsolódó hatósági munka. A Szolgálat 2014. évben 3178 ügyfelet illetve ügyet regisztrált, ügyfelektől 767 peres ill. peren kívüli jogi segítségnyújtás iránti kérelem érkezett be az osztályra, melyre 727 határozati döntés készült. A peres ügyekben az ügyfeleket képviselő pártfogó ügyvédek részére 193 ügyben született díjmegállapító határozat, díj/díjelőleg visszafizetésére 95 határozati kötelezést adtunk ki. Az összes kiadott határozat száma 1054. Az Áldozatsegítő Osztály által 2014. évben nyújtott hatósági tevékenység: 1165 önálló döntés, ebből 343 határozat, 600 hatósági bizonyítvány, 88 eljárást lezáró végzés (31 elutasító, 57 megszüntető), 137 egyéb első fokú végzés. A Munkaügyi Központ 2014. évben 969 db I. fokú határozatot, 594 db végzést hozott és 296 db érdemi döntésnek minősülő hatósági bizonyítványt állított ki. A Munkaügyi Kirendeltségek 40.806 db elsőfokú határozatot 6618 végzést hoztak és 64.053 db érdemi döntésnek minősülő hatósági bizonyítványt állítottak ki. 2014. évben 23 méltányossági ügy indult a Munkaügyi Központban, jellemzően képzési támogatás, jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátás, vállalkozóvá válás támogatás visszaköveteléséhez kapcsolódóan. A fenti ügyszámból 7 esetben született az ügyfél kérelmének helyt adó, azaz a tartozást részben vagy egészben elengedő döntés, 4 esetben az eljárás (jellemzően a hiánypótlás teljesítésének elmulasztása miatt) megszüntetésre került, 3 esetben érdemi vizsgálat nélkül elutasító, 9 ügyben pedig (különös méltánylást érdemlő körülmény hiánya miatt) érdemi elutasító döntés meghozatalára került sor. A Makói Járási Hivatal Hatósági Osztályán a szociális hatósági döntések száma 3292 volt, a bejövő ügyiratforgalmi adatok száma 3287 db, melyet 10 fő ügyintéző látott el, akik egyben az ügysegédi feladatokat is ellátták a településeken. A Makói Járási Okmányirodában 2014. évben 41728 ügyfél jelenet meg ügyintézés céljából. Az ügyfélszám a 2013. évhez képest emelkedett, ugyanakkor tovább nehezítette a helyzetet, hogy a KAB képzést követő NKE igazgatásszervező főiskolai végzettséget biztosító képzésre 4 fő ügyintéző iratkozott be, így a vizsgaidőszakokban kiemelt munkateher hárult a nem tanuló kollégákra. A Kisteleki Járási Hivatal Hatósági Osztályán a tárgyévben született döntések száma 2544, melyből 2333 a szociális területen született. A 2013. évi adatokkal összevetve az egyes ügyekhez kapcsolódó hatósági döntések száma jelentős emelkedést mutatott, mely elsősorban az ápolási díj megállapítására irányuló kérelmeknél volt tapasztalható. Okmányirodára kiemelten nagy terhet rótt a beadott honosítási kérelmek kiemelkedően magas száma a 2013. évben (787), mely 2014. évben 94 darabra mérséklődött. Az osztály 2110 döntést hozott a 2014. évben, melynek legnagyobb hányada a gépjármű forgalomból való kivonás, illetve forgalomba történő visszahelyezés tárgyában született, mindez 1287 önálló határozatot jelentett. A Törzshivatal döntéseire vonatkozóan 18 jogorvoslati kérelem született, 16 esetben a másodfokú hatóság helybenhagyta intézkedésünket, további kettőben pedig saját határkörben intézkedtünk

6. A KORMÁNYHIVATAL ÜGYFÉLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGE A Csongrád Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveit ügyfélszolgálati tevékenység alapján két csoportba lehet osztani. Az egyik csoportba tartoznak azok a szakigazgatási szervek, melyek klasszikus értelemben vett ügyfélszolgálattal nem rendelkeznek, azonban jelentős számú ügyfélforgalmat bonyolítanak le, mivel a szakügyintézők saját munkaállomásuknál fogadják az ügyfeleket. Ide tartoznak az alábbi szakigazgatási szervek: Szociális és Gyámhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, valamint a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság. A másik csoportba tartoznak azok a szakigazgatási szervek, melyek rendelkeznek ügyfélszolgálattal. Ide sorolandó a Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv, mely állandó jelleggel három telephelyen, Szegeden, Szentesen és Hódmezővásárhelyen, hetente 1-1 alkalommal pedig 3 Kistérségi Ügyfélszolgálati Ponton (KÜP), Makón, Csongrádon és Mórahalmon működtetett ügyfélszolgálatot. Az ügyfelezői tevékenységet Szentesen és Hódmezővásárhelyen 2-2 15


CSMKH

munkatárs, 1 pénzbeli ellátási és 1 nyilvántartási ügyintéző, a KÜP-ökön 1-1 nyilvántartási ügyintéző látta el. Szegeden 1 pénzellátási és 2, szükség esetén 3 nyilvántartási ügyintéző ügyfelezett. Kizárólag ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó munkatársa nincs az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervnek, az ügyfelezést a kollégák forgó rendszerben látták el, és az ügyfélfogadási időn túl egyéb szakmai feladatokat is végeztek. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szegedi, hódmezővásárhelyi és szentesi állandó ügyfélszolgálata mellett heti egy alkalommal tart kihelyezett ügyfélszolgálatot Makón a polgármesteri hivatal épületében, Mórahalmon és Csongrádon pedig a járási hivatal épületében. Az Igazgatóság valamennyi szakterülete, illetve munkatársa törekedett arra, hogy a mennyiségi munkavégzés mellett, az ágazatban korábban megszokott magas minőségi szintet fenntartsák. Továbbra is jelentős volt a személyes és a telefonos ügyfélforgalom. Az ügyfelek – életkorukból adódóan is – továbbra is előnyben részesítetik a személyes ügyintézést. Az elektronikus ügyintézés lehetőségével kevesen éltek. A Megyei Munkaügyi Központ és a 7 Járási Munkaügyi Kirendeltség alaptevékenysége – a munkaügyi szervezet működési sajátosságaiból adódóan – kettős: részben szolgáltatási, részben hatósági tevékenységet folytatnak, mind az illetékességi területükön lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, regisztrált álláskereső ügyfelek, illetve egyéb szolgáltatást kérő személyek, mind pedig az illetékességi területükön székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkáltatói kör és települési önkormányzatok vonatkozásában. Mind a szolgáltatási, mind pedig hatósági tevékenységhez kapcsolódik ügyfélszolgálati tevékenység. Mindkét szakmai területhez kapcsolódóan a Munkaügyi Központ és a Kirendeltségek jelentős számú ügyféllel tartottak kapcsolatot. 2014. évben 8222 fő kereste fel a Munkaügyi Központhoz tartozó Foglalkozási Információs Tanácsadót. Jogi tanácsadás 1064 fő részére valósult meg, illetve jelentősnek mondható a különféle központi programok kapcsán jelentkezett ügyfelek száma is (877 fő). A Munkaügyi Kirendeltségek közérdekű munkavégzéssel kapcsolatosan 8153 esetben fogadták a náluk jelentkezőket, ez havi átlagban mintegy 1000 fővel történő kapcsolattartást jelentett. Az Igazságügyi Szolgálat szakügyintézői a napi folyamatos munkavégzésük közben, munkaállomásuknál fogadták az ügyfeleket az esetek 87,8%-ában. Kihelyezett ügyfélszolgálatot működtetett a Szolgálat Makón (a Makói Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségén), Szentesen (a Szentesi Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalában) és Csongrádon (a Csongrádi Járási Hivatal épületében) a pártfogó felügyelői és a jogi segítségnyújtási szakterületek vonatkozásában. A területi ügyfélszolgálatok fenntartása eredményes és szükségszerű, mert az ügyfelek (fiatalkorúak is) a lakóhelyükhöz közel található településen tudnak - utazással járó időveszteség és költség nélkül - jogi segítségnyújtási és pártfogó felügyelői szolgáltatást igénybe venni, illetve a pártfogó felügyeleti feladatok végrehajtása vonatkozásában kötelezettségüknek eleget tenni. Az irodák a Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek területén találhatók, esetenként közös használatúak. Megyei Földhivatalnál kifejezett ügyfélszolgálat nem működik, a tisztviselők a régi székhelyen a hivatali helyiségeikben – ügyfélfogadási idő kereteiben - fogadták 2014. évben is a megjelent ügyfeleket, majd a székhelyváltozást követően kizárólag a Szegedi Járási Földhivatalnál kialakított ügyfélterében történt az ügyfélfogadás. A Megyei Földhivatalnál nem áll rendelkezésre statisztika a személyes ügyintézéssel összefüggésben, ugyanakkor elmondható, hogy az átlagnak megfelelően, alacsony számmal keresték fel az ügyfelek a Hivatalt 2014. évben, havonta legfeljebb 1-2 személyes tájékoztatásra került sor ügyintézőnként. Ügyfélszolgálat ugyanakkor a hat járási földhivatalnál folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére állt. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság ügyfélszolgálati tevékenységet kizárólag Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) ügyintézéssel kapcsolatban folytat, egyéb esetekben a szakügyintézők a napi folyamatos munkavégzésük közben, munkaállomásuknál fogadják az ügyfeleket. ENAR ügyintézéssel kapcsolatban csak a Hódmezővásárhelyi valamint a Szentesi Járási Hivatal Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Szakigazgatási Szerv ügyfélszolgálatán lehet eljárni. A Földművelésügyi Igazgatóság 2014-ben - a Csongrád megyei mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó ügyfelek nagy megelégedésére - átköltözött az Agrárkamara székházába. A 167 m2-es irodahelyiségeinkben lehetőség nyílt ügyfélfogadó helység kialakítására is. Ügyfélszolgálati tevékenységünk értékelésénél figyelembe kell venni, hogy hivatalunkat évente közel 4250 ügyfél keresi fel. Heti megoszlásban ügyfélforgalmunkra jellemző számadatok a következők általánosságban: hétfő: 31 fő, kedd: 30 fő, szerda: 33 Fő, csütörtökön nincs ügyfélfogadás, de a betérő tisztelt ügyfelek maradéktalan kiszolgálása megtörténik, péntek: 15 fő. Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv az elmúlt évben a megye két városában, Szegeden és Hódmezővásárhelyen, 2-2 16


CSMKH

helyen üzemeltet ügyfélszolgálatot más szakigazgatási szervvel közös helyiségben. Ügyfélszolgálati tevékenységünket továbbra is nehezíti a több helyszínen történő ügyfelezés, ezért a közvetlen vezetőnek fokozottan kell figyelni a koordinációra, illetve a szűkös humán erőforrás lehető leghatékonyabb beosztására. A Közlekedési Felügyelőség hozzávetőlegesen 59700 fő ügyfélforgalmat bonyolít le. 2014-ben összesen kb. 39700 ügyfél jelent meg személyesen a 3 ügyfélszolgálaton. Hagyományos értelemben vett ügyfélszolgálatokon kívül, az ügyfeleknek a szakterületeket kell felkeresniük. A forgalmi adatokra vonatkozóan támpont lehet a 7156 járművizsga, a 9513 elméleti vizsgázó és 10431 gyakorlati vizsgázó forgalma, amelyek mellett az ügyintézők a közel 28000 ügyiratot iktattak, 63000 telefonhívást és 6600 emailt kezeltek és 10659 kimenő iratot hoztak létre. Csongrád megyében a Rákóczi tér 1. szám alatt működő Integrált Ügyfélszolgálat (továbbiakban Kormányablak) mellett 2014. március és április hónapokban 2 új generációs Kormányablak nyílt, mely Kormányablakok okmányirodai és földhivatali tevékenységet is ellátnak. Az egyik Szegeden a TESCO Áruházban, a másik Mindszenten nyílt. Mindkét Kormányablak jelentős ügyfélforgalmat bonyolított le 2014. évben.

7. A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK EGYÉB TEVÉKENYSÉGE 7.1. A Kormányhivatalok és a szakmai irányító szervek között létrejött, 2014. december 31-én hatályos (együttműködési, vagy egyéb jellegű) megállapodások jellemező tárgya, valamint a megállapodásban foglaltak teljesülésének általános tapasztalatai, figyelemmel a 3. sz. excel táblázatban szereplő adatokra. A Hivatal és a szakmai iránytó szervek között kötött szerződések teljesülése vegyes képet mutat. Szerződéskötésre legtöbb esetben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal került sor. Megemlítendő még az üzemletetési megállapodások, illetve a pályázati projektekhez kapcsolódó szerződések. Az elmúlt évben 12 szerződést kötött a Hivatal a következő szervekkel: Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal, nemzeti Közszolgálati Egyetem, NISZ Zrt., Közigazgatási és igazságügyi Hivatal. A szerződések teljesítése kapcsán az alábbi példák emelhetők ki: Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai megállapodása a méhegészségügyi felelősök által elvégzett méhcsaládonkénti, állategészségügyi járványügyi ellenőrző vizsgálatokra 2014. évre vonatkozóan a megállapodásban rögzítettek teljesítésre kerültek, és a kifizetések megtörténtek. A Földművelésügyi Igazgatóság a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer (MKR) működését segítő KMTR (Kármegállapítás Támogató Rendszer) EKOP-1.1.12-2012-2013-0001 kiemelt projekt fejlesztésében egy fő részvételével sikeresen vett részt. A konzorciumi tagként részvevő NÉBIH megbízása alapján dolgozónk a kitűzött célfeladatot teljesítette. A fejlesztés eredményeként már működőképes az elektronikus kárbejelentés, helyszínre történő navigáció, elektronikus jegyzőkönyv készítése a helyszínen, a jegyzőkönyv alapján határozat generálása, a kiadmányozás. 2015. évben az elemi kárbejelentéseket már csak elektronikus felületen lehet bejelenteni. Az együttműködés keretében négy turnusban biztosította a NÉBIH FM Igazgatósága a KMTR rendszer és az tablettekre alapozott helyszíni ellenőrzés oktatását az ellenőrzést végző dolgozóinknak és a segítő NAK falugazdászoknak. Az oktatásokon országosan 258 fő vett részt. Az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések keretében helyszíni ellenőrzések elvégzése 214/29/70 számú szerződés alapján a talajvédelmi és a növényvédelmi felügyelők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársaival közösen 26 estben vettek részt AKG ellenőrzésben, 5 ellenőrzött esetében a növényvédelmi felügyelők, növényvédőszer maradék vizsgálatra, mintát is vettek. A 17


CSMKH

szerződésben rögzítetteknek megfelelően az ellenőrzések elszámolását a NÉBIH felé, az ellenőrzések befejezése után elkészítettük. Szintén növényvédelmi tárgykörben megkötött laborüzemeltetési megállapodásban foglaltak (2013/26) 2014. évben maradéktalanul teljesültek, az együttműködés folyamatos volt. 7.2. Az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatása (összevont ellenőrzések száma, az összevont ellenőrzésekben részt vevő szervek/szervezeti egységek felsorolása, az ellenőrzések jellemző tárgya, az összevont ellenőrzések főbb megállapításai, a megállapítások alapján tett intézkedések, ellenőrzési cél megvalósulása). A Nemzeti Adó-és Vámhivatal és Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (továbbiakban: ÉBÁI) az EU-n belüli és 3. országba irányuló állati eredetű termékek illetve élő állat szállítmányok mélységi ellenőrzése vonatkozásában kevesebb, mint havi 2 alkalommal valósult meg, mivel a kijelölt ellenőrzési időpontokban nem volt ellenőrzésre köteles szállítmány. Összesen 2014. év folyamán 10 db ellenőrzés történt, az alábbiak szerint: 2014.02.19-én a Nagylaki Vámhivatal jelezte, hogy egy román kamion a Romániai Brailaból 19.966 kg. nyers fagyasztott sertés szalonnát szállít Szlovákiába. A szállítmányt a 764/2013. EU rendeletnek megfelelően visszafordításra került Romániába. 2014.05.30. román állampolgárságú személyek engedély nélküli szállító eszközzel, érvényes szállítási dokumentáció nélkül szállítottak sertéseket. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készült, az állatok a származási megye értesítése mellett visszaszállításra kerültek az indító helyre. 2014. 06. 14-én román állampolgárok által ismeretlen eredetű sertések szállítása során a származási helyet nem lehetett beazonosítani, ezért az állatok a leölési határozat meghozatalát követően leölésre kerültek, és a román állampolgárral szemben bírság kiszabására került sor. A 24. héten Nagylaknál kilépésre jelentkezett szállítmányt kísérő dokumentációban az úti tervben szereplő jármű eltért a ténylegesen szállításra használt gépjármű rendszámától, az átrakodást nem tüntették fel az okmányokon. A szállítmány a szükséges bejegyzések megtétele után tovább lett engedve. A többi ellenőrzés alkalmával nem volt hiányosság megállapítható. A NAV Dél-alföldi Regionális Igazgatóság ellenőreivel együttműködve az ÉBÁI felügyelői pékségekben is tartottak közös ellenőrzést. Az ellenőrzés alá vont 8 egység vonatkozásában a higiéniai és a jelölési jogszabályban előírtak megsértése, valamint egészségügyi alkalmasság igazolásának hiánya és a nyomon követési elvárások hiányos teljesülése miatt került sor szankcionálásra. A kifogásolás 6 egységet érintett, amelyek esetében élelmiszer-ellenőrzési bírság, élelmiszerlánc-felügyeleti bírság került kiszabásra illetve egy esetben a figyelmeztetés eszközével éltünk. Eseti helyszíni ellenőrzések történtek még az ÉBÁI munkatársai és a rendőrség helyi szerveivel állatvédelmi szabálytalanságok feltárása érdekében, melynek során egy esetben indult eljárás eb veszélyessé nyilvánítsa tárgyában. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal 2014-ben is előzetesen egyeztett a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által átvett, illetve közösen lefolytatott ellenőrzésekről. Az átvett ellenőrzések nagy segítséget jelentettek, mivel jelentős munkatehertől mentesítette a Hivatalt. Az ellenőrzések eredményéről az NRSZH értesített Hivatalunkat, melynek eredménye képpen – az általuk feltárt hiányosságok alapján – aktuális ellenőrzési tervünkben figyelembe vettük a tapasztalt problémákat, így ezekre kiemelt figyelmet tudtunk fordítani. Jellemzően mind személyi, mind tárgyi feltételekben tapasztalhatóak voltak hiányosságok az ellenőrzött intézményekben. A 2014. évi munka- és ellenőrzési ütemterv összeállításánál előzetesen egyeztettük az NRSZH ellenőreivel a közös, illetve az általuk átvett hatósági ellenőrzéseket. Közösen végeztük 2014. május 5-10. közötti időszakban a Szentes Város Önkormányzata fenntartásában lévő Szentes Város Gondozási Központja szakmai ellenőrzését. Röszke országhatáron a NAV Dél-alföldi Regionális Igazgatóság munkatársaival a Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság havonta egyszer közös ellenőrzést végzett, melynek során minden olyan szállítójármű megbontásra került, amely potenciálisan fa csomagolóanyagon szállította a rakományát. Az 18


CSMKH

ellenőrzött járművek száma éves szinten hozzávetőlegesen 180 db volt. Az ellenőrzések során jelöletlen, illetve károsítóval fertőzött fa csomagolóanyagot nem találtak az ellenőrök. A friss fogyasztásra szánt zöldségek és gyümölcsök ellenőrzése során a kiemelt ellenőrzések időszakában (tavaszi, nyári, téli ellenőrzési időszak) a piacokon a NAV és a Földművelésügyi Igazgatóság munkatársaival végzett közös ellenőrzéseket az Igazgatóság éves szinten 10 alkalommal. Az ellenőrzések során elsősorban a nyomon követhetőségre és a megfelelő jelölés ellenőrzésére került hangsúly. Ezeken az ellenőrzéseken két alkalommal a Rendőrség munkatársai is részt vettek. A NÉBIH KÜI-vel (Kiemelt Ügyek Igazgatósága) valamint a NAV és a Békés Megyei Kormányhivatal Vetőmag Felügyeleti Osztályának munkatársaival is közösen két alkalommal hajtott végre GMO szennyezett vetőmag felderítésére irányuló ellenőrzéseket mélységi ellenőrzés, illetve vásári ellenőrzés formájában az Igazgatóság. Az ellenőrzések során szennyezett vetőmagtételt nem találtak az ellenőrök. A Földhivatalokkal közösen 25 alkalommal vettek részt talajvédelmi felügyelőink rekultiváció végrehajtásának helyszíni ellenőrzésén. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséggel közösen a kármentesítési tevékenységek végrehajtását ellenőrizte Igazgatóságunk. A talajvédelmi és a növényvédelmi felügyelők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársaival közösen, 26 estben vettek részt AKG ellenőrzésben, 5 ellenőrzött esetében a növényvédelmi felügyelők, növényvédőszer maradék vizsgálatra, mintát is vettek. Az AKG ellenőrzésre a gazdálkodókat központilag jelölte ki az MVH, az ellenőrzésre kijelöltekről előzetes tájékoztatást kapott Igazgatóságunk. Az ellenőrzéseket az MVH munkatársai szervezték. A talajvédelmi felügyelők a tápanyag-utánpótlás szabályainak betartását, míg a növényvédelmi felügyelők a növényvédőszer felhasználást vizsgálták. Súlyos problémát az ellenőrzés során nem észleltünk. A közös ellenőrzések során az együttműködő egyes hatóságok adatbázisait kölcsönösen hasznosíthatták az ellenőrzésben érintettek.

8. A KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS JOGKÖRÉBE TARTOZÓ EGYES FELADATOK 8.1. A Korm. rendelet 14.§ a-h) pontjaiban felsorolt, a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatellátásával kapcsolatos 2014. évi tapasztalatok bemutatása. A Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium jogszabályban rögzített koordinációs feladatait elsősorban ülések megtartásával teljesíti. Az előadások között olyan aktuális témák szerepeltek, amelyek a területi államigazgatási szervek, helyi önkormányzatok működését, feladatellátását segítették. Kiemelt szerepet kapott a közigazgatás-fejlesztés eredményeinek ismertetése, illetve felkészülés a területi államigazgatási szerveket és a helyi önkormányzatokat érintő jogszabályváltozásokra. Ennek tükrében a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2014. évben egy ülést tartott. Az ülésen a Miniszterelnökség Területi Közigazgatás Irányításáért Felelős Helyettes államtitkára tartott előadást a járási hivatalok szerepének erősödésére, a szociális rendszer átalakulásáról, majd bemutatta a 2015. évi központi költségvetést. A testület folyamatosan törekszik aktuális feladatok széleskörű bemutatására, ezért ismertető hangzott el, a NAV dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság Tájékoztatási és koordinációs Osztály tájékoztatási referenséről a 2015. évben várható adóváltozásokról. Előadásában a munkavállalókat érintő pozitív változásokról, a családi adókedvezményről adott részletes tájékoztatót, majd bemutatta az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert. A téli időjárási viszonyokra felkészülve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatóság Igazgatója ismertette a szervezet téli időjárási helyzetre történő felkészülését. Az aktualitások körében tájékoztató hangzott el a Magyar Kormánytisztviselői Kar Csongrád megyei területi tisztviselői választásáról, illetve a helyi önkormányzati képviselők számára szervezett képzések tapasztalatairól a Csongrád Megyei kormányhivatal Koordinációs Osztály vezetőjétől. A közigazgatási szervek és a civil szervezetek közötti együttműködés megerősítése érdekében a Civil Információs Centrum képviselője az együttműködés kereteiről és eszközeiről tartott ismertetőt.

19


CSMKH

8.2. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 16. § (3) bekezdése értelmében a Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek működésének – koordinációs jogkörébe felmerülő – tapasztalatai. A Khtv. 16. § (3) bekezdése értelmében a Csongrád Megyei Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek 2014. évben a következők voltak: 1. Alkotmányvédelmi Hivatal Csongrád Megyei Kirendeltsége 2. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-Alföldi Regionális Igazgatóság 5. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6. Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 7. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Csongrádi Tankerület 8. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerület 9. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kisteleki Tankerület 10. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 11. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mórahalmi Tankerület 12. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerület 13. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerület 14. Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága 15. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád Megyei Kirendeltsége 16. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Csongrád Megyei Területi Iroda 17. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-alföldi Területi Hivatala 18. Szegedi Fegyház és Börtön 19. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltség Ezen szervekkel a tárgyidőszakban egy kiegyensúlyozott együttműködés valósult meg, koordinációs jogkörből kiemelendő a közös feladatok végrehajtásában való közreműködés, mely a közös ellenőrzési tevékenységeinkben, pályázati projektekben való együttműködésben és a szakmai támogatásnyújtásban valósult meg. 8.3. A Khtv. 18. §-ában felsorolt véleményezési jogkörök (vezetők kinevezése és felmentése; szervek létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztés; foglalkoztatottak létszámára és a költségvetés megállapítására vonatkozó előterjesztések, javaslatok) gyakorlásának esetei 2014. évben (mely szervek esetében, hány alkalommal véleményezte a Kormányhivatal a kinevezést, felmentést, stb.). A 7. sz. Excel-táblázatban szereplő adatokra figyelemmel a felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása. A Khtv. 18. §-ában rögzített véleményezési jogkör gyakorlására 2014. évben Csongrád megyében nem került sor. 8.4. A Khtv. 19. § (1) bekezdésében foglalt jogkörök (döntés bekérése, szerv intézkedéséről tájékoztatást kérése, iratbetekintés) gyakorlásának esetei 2014. évben. (Az iratbetekintési joggal, a tájékoztatás kérésével kapcsolatos esetek száma, az érintett szervek köre). A felsorolt jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása. A Khtv. 19. § (1) bekezdésében rögzített jogkörök gyakorlására 2014. évben Csongrád megyében nem került sor.

20


CSMKH

9. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK 9.1. A közérdekű bejelentések, panaszok nyilvántartásának módja (a Kormányhivatal rendelkezike a közérdekű bejelentések és panaszok kezelésének eljárás rendjét meghatározó szabályzattal, a szakmai irányító adott-e ki az egyes szakigazgatási szervek tekintetében irányadó szabályozást, milyen formában tartják nyilván a közérdekű bejelentéseket, panaszokat, milyen gyakorisággal kerülnek frissítésre az adatok, melyik szervezeti egység felelős a nyilvántartás aktualizálásáért). 2014. január 1. napjával hatályba lépett a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény. A tárgyidőszakban a Kormányhivatal két szabályzattal rendelkezett. 2014. szeptember 30-ig volt a hatályba az Sz01/6771-1/2011. számon nyilvántartott, a Kormányhivatalba érkező panaszok és közérdekű bejelentések kezelésének rendjéről szóló szabályzat, majd kiadásra került a 18/2014 (V.27.) Kormánymegbízotti rendelkezés. Jellemzően a szervezeti egységek a beérkező közérdekű bejelentéseket, panaszokat iktatását követően külön már nem tartják nyilván tekintettel arra, hogy a tanúsított iratkezelő szoftverek tételszám szerint kezeli a panaszokat. Ezen túlmenően azonban alakultak ki speciális gyakorlatok az érintett témában keletkezett ügyek nyilvántartására. A törvényességi felügyeleti jogkört érintően beérkező közérdekű bejelentéseket, panaszokat – azok iktatását követően – egy erre a célra kialakított táblázatban tartjuk nyilván, ahol megtalálhatóak az adott ügyre vonatkozó alapvető információk (iktatószám, ügyfél neve, érintett település/szerv, beadvány tárgya, típusa, ügyintéző neve). Emellett a törvényességi referensek tevékenységét összefoglaló – saját használatra készített – havi jelentésben megtalálható az adott ügyben tett intézkedés összefoglalása, továbbá az ügyet lezáró válaszleveleket a közös meghajtón összegyűjtve tároljuk. A telefonon, személyesen tett bejelentéseket, amelyek további ügyintézést nem igényelnek és ezért ezekben az ügyekben nem keletkezik iktatott irat, szintén a táblázatban, valamint a havi jelentésben tartjuk nyilván. A Munkaügyi Központban, valamint a Munkaügyi Kirendeltségeken vezetői utasítás szabályozta a panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos intézkedések rendjét. A bejelentéseket a Szervezési és Hatósági Osztályon elkülönített nyilvántartásba vettük és kivizsgáltuk. A nyilvántartásba az ügy lezárását követően vezettük fel az adatokat. A Munkaügyi Kirendeltséghez érkezett bejelentéseket belföldi jogsegély keretében, a Munkaügyi Központ ellenőrei vizsgálták ki. A kivizsgálás eredményéről ismert bejelentő esetén – tájékoztatást küldtünk a bejelentőnek. 9.2. A közérdekű bejelentések intézésének a tapasztalatai, a benyújtott közérdekű bejelentések főbb tárgyköreinek ismertetése. A közérdekű bejelentés alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása. Figyelemmel a 8. sz. excel-táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. 2014. évben 7 db közérdekű bejelentés, valamint 3 db közérdekű kérdés (amelyekben jogértelmezési felvetésre várt választ a kérdező) érkezett a Törvényességi Felügyeleti (Fő)Osztályra, ez a szám az előző évi adathoz képest (6 db és 2 db) lényegesen nem változott. A 7 db bejelentés közül 3 esetben hatáskör hiánya miatt nem történt érdemi vizsgálat (ebből 1 esetben megállapítható volt a hatáskörrel rendelkező szerv, így áttételre került sor). 3 esetben a bejelentés nem volt megalapozott, erről jogszabályi tájékoztatást adtunk az ügyfélnek. A bejelentések között előfordult önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos, illegális fakitermelés miatti, vagy éppen komp működtetésével összefüggő beadvány. A tárgyköröket tekintve határozottan kirajzolódó tendencia nem állapítható meg, megfigyelhető azonban, hogy a hulladékszállítási közszolgáltatásra vonatkozóan – akár a feladat ellátása, akár a díjszámítás és fizetés kapcsán – minden évben akad legalább egy bejelentés. 21


CSMKH

Egy esetben a közérdekű bejelentésben foglaltak megalapozottnak bizonyultak, az adott ügyben a hulladékkezelést végző közszolgáltató jelezte, hogy egy települési önkormányzat határidőben nem tett eleget a hulladékszerződés megkötésére irányuló kötelezettségének. A vizsgálat lefolytatását követően az ügyben törvényességi felhívást tettünk, a jogsértés megszüntetésre került. 2014. évben 6 esetben érkezett közérdekű bejelentés a Munkaügyi Központhoz. Kettő esetben közfoglalkoztató szabálytalan foglalkoztatásával kapcsolatos bejelentés kivizsgálására került sor. Két bejelentés nyilvántartásba vétel nélkül folytatott, külföldi munkavégzésre irányuló magánmunkaközvetítés kivizsgálására irányult. Két esetben pedig a bejelentő arra hívta fel a hatóság figyelmét, hogy jogosulatlan munkanélküli ellátás kifizetésére került sor. A bejelentéseket kivizsgálva megállapítottuk, hogy - a külföldre irányuló magán-munkaközvetítési tevékenységen kívül, - a bejelentések nem voltak megalapozottak. A szabálytalanul eljáró magán-munkaközvetítővel szemben bírságot szabtunk ki. Csökkenő tendenciát mutat a közfoglalkoztatási programok végrehajtásával kapcsolatos bejelentések száma, a 2013. évi 4 esettel szemben 2014-ben csak 2 bejelentés érkezett. A külföldre irányuló magán-munkaközvetítés esetében, bírság kiszabása mellett, felszólítottuk a szabálytalanul eljáró magán-munkaközvetítőt a nyilvántartásba vétel nélkül végzett tevékenység megszűntetésére. A megalapozatlan bejelentések esetében intézkedés megtételére nem volt szükség. 9.3. A panaszügyek kezelésének tapasztalatai, a benyújtott panaszok főbb tárgykörei, a panaszok alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása. Figyelemmel a 8. sz. excel táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. Az egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányuló panaszok száma a Törvényességi Felügyeleti és Hatósági Főosztályon 2014. évben 52 db volt. A panaszok ügyintézése nagyobbrészt írásbeli formában (44 db), kevés számban telefonon, illetőleg személyesen (8 db) zajlott. A szóbeli formában tett bejelentések esetében az ügyintéző által adott tájékoztatást követően az ügyfél a további ügyintézést nem tartotta szükségesnek. Az előző évhez viszonyítva a panaszok számának növekedése volt tapasztalható (2013-ban 34 db), megjegyzendő azonban, hogy számos ügyben hatáskör hiányát kellett megállapítanunk, az érdemben vizsgálható panaszok száma alig több mint fele (31 db) az összes panaszügynek. A megalapozottságot tekintve megállapítható, hogy nincs lényegi eltérés a korábbi évhez képest, míg 2013-ban a 34 panaszból 2 volt (részben) megalapozott, addig 2014. évben a kivizsgált panaszok közül mindössze 3 bizonyult megalapozottnak. Az egyik ügyben az önkormányzat intézkedésének elmaradását kifogásolta az ügyfél, a kormányhivatali megkeresést követően a jegyző haladéktalanul pótolta a mulasztást, így további intézkedésre nem volt szükség. 2 esetben kormányhivatali szakigazgatási szerv ellen éltek panasszal, az egyik ügyben szintén intézkedés elmaradása volt a probléma, míg a másik ügyben a járási hivatali szakigazgatási szerv hibás joggyakorlatát kifogásolták. Az első esetben a megkeresést követően pótlásra került az elmulasztott válaszadás, a második esetben felkértük a másodfokon eljáró szervet a hibás gyakorlat megszüntetése érdekében egységes iránymutatás kidolgozására, amely rövid időn belül megvalósult. A panaszügyek tárgyukat tekintve rendkívül szerteágazó területet öleltek fel, a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is több olyan bejelentés is érkezett, amelyekben az érintett az önkormányzati szerv (polgármester, jegyző) válaszadásának elmaradását kifogásolta. Ezen felül azonban nem mutatható ki kikristályosodott ügytípus, így például a segélyezéssel, birtokvédelemmel kapcsolatos (szokványosabb) bejelentések mellett előfordultak közlekedési tábla kihelyezésével, magánlaksértéssel, közterület tisztántartási kötelezettséggel, vízjogi engedély beszerzésével, hulladékszállítási díj fizetésével, önkormányzati bérlakás megvásárlásával, parkolással, illegális fakitermeléssel, sőt emberi maradványok exhumálásával kapcsolatos panaszok is. Az egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányuló panaszok száma, amelyet a Belső Ellenőrzési Osztály vizsgált ki 2014. évben 2 volt. Az egyik esetben - a gépjárművek vonatkozásában - a vagyonszerzési illeték megfizetésének igazolása és dokumentálása került ellenőrzésre a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatalában, ügyfél panasza alapján. A vizsgált esetben nem volt megállapítható egyértelműen a felelősség, azonban az ügyintéző elismerte, hogy nem tartották be a 22


CSMKH

vagyonszerzési illeték befizetésénél az előírásokat. Az ügyfél aláírásának eltérése és a jelentős összegű meg nem fizetett illeték is indokolta a tényállás pontos tisztázását, amelyet korábban a NAV is jelzet. A büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében Kormányhivatal vezetése feljelentést tett az illetékes nyomozó hatóságnál. A Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya 2014. július 9-én a 06010/180416/2014.bü. számon a nyomozást megszüntette, mivel az általuk lefolytatott vizsgálat alapján, a cselekmény nem bűncselekmény. A másik esetben a Mórahalmi Járási Hivatal Járási Földhivatalánál folytatott le vizsgálatot a Belső Ellenőrzési Osztály – panaszbejelentést követően -, hogy az ügyintézés és iratkezelés a hatályos jogszabályoknak, belső normáknak megfelelően és szabályosan történik-e, a személyesen benyújtott küldemények átvétele során. A panaszos állítása szerint kérése ellenére sem adtak részére igazolást a személyesen benyújtott küldemény átvételéről. A fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 20/2013. (VI. 25.) KIM utasítás 22. § (6) bekezdése alapján, ha az iratot személyesen vagy képviselő útján nyújtják be, kérésre az átvétel tényét átvételi elismervénnyel, vagy az irat másodpéldányán dátummal és aláírással kell igazolni. A panaszos és felesége részére „Nyilatkozat közeli hozzátartozói viszonyról” szóló adatlap benyújtásának tényéről, annak időpontjáról szóló igazolás elkészítésére, és megküldésére került, valamint a belső normák, munkaköri leírások is módosításra kerültek. Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervhez 2014-ben mindösszesen 1 közérdekű és 4 panasz bejelentés érkezett. A szakigazgatási szerv magas ügyszámához viszonyítva – 2014-ben 122 787 – ez rendkívül alacsony szám, különösen úgy, hogy a kivizsgálásokat követően egy panasz sem volt jogosnak tekinthető. A közérdekű bejelentés, a tárgyát tekintve (közgyógyellátásra való jogosultságot vitató szomszédi bejelentés) nem tartozott a szakigazgatási szerv hatáskörébe, így annak áttételéről rendelkezett az ügy kivizsgálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Járási Hivatalhoz. A panaszok közül kettő a pénzbeli ellátási szakterülethez kapcsolódott. Az egyik panaszos az ügyfélszolgálaton kapott tájékoztatást kifogásolta. Véleménye szerint téves felvilágosítást kapott a gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatban és ezért jelentős összegtől esett el. A kivizsgálás során a megállapított tényállás szerint a tájékoztatás megfelelő volt, a jogi lehetőségeket kimerítő korrekt tájékoztatás a panaszos gyermekgondozási díjra való jogosultságára nemleges volt ugyan, de ha a kérelmet benyújtotta volna, úgy a tájékoztatás szerint az elutasításra került volna és így csak a másik, kisebb összegű ellátás más Hatóságnál való igénylését javasolhatta az ügyintéző. A másik pénzbeli ellátást érintő panasz az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő kérelmező kísérője részére megállapított utazási költségtérítésre vonatkozott. A kiutalás pontos levezetését követően a panaszos a válaszunkat elfogadta. A két másik, közgyógyellátást érintő panasz kapcsán csak egyikben született a panaszra részletes tájékoztató levél, amely szintén elfogadásra került a bejelentő részéről. A másik panaszos a megkeresésére indított gyors és hatékony telefonos tájékoztatást követően megköszönte segítségünket a hatóságokkal való egyeztetésben és úgy nyilatkozott, hogy levelére nem kér írásbeli választ. A Munkaügyi Központhoz 2014-ben 1 panaszbejelentés érkezett. Az ügyfél kifogásolta a tájékoztatás hiányát, melyre hivatkozással kérte az álláskeresési ellátásra való jogosultságának visszamenőleges megállapítását. Az ügyféllel történt személyes tárgyalás eredményeként a panasz bejelentés visszavonásra került. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási szervéhez rendszeresen érkeznek panasz, illetve közérdekű bejelentések, a 2014. évben 247 bejelentés érkezett, amely számadat csökkenést mutat a korábbi időszakban beérkező bejelentések számához. A legtöbb bejelentés közérdekű bejelentés 169 db., 78 db. panaszbejelentéssel fordultak a felügyelőségünkhöz. A vizsgálandó panaszok, közérdekű bejelentések nagy része munkaügyi vonatkozású (122 db.). A beérkezett panaszok/közérdekű bejelentéseket helyszíni ellenőrzések során vizsgáltuk ki. A lefolytatott vizsgálatok során amennyiben feltártunk szabálytalanságot megtettük a szükséges intézkedéseket.

23


CSMKH

10. NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰVÉ NYILVÁNÍTOTT BERUHÁZÁSOK

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A § értelmében a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott a tárgyidőszakban öt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) intézését kísérte figyelemmel - az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósításával összefüggő közigazgatási ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló 97/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet; - a Szegedi Tudományos Park kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 225/2013. (VI. 24.) Korm. rendelet; - az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 132/2013. (V. 9.) Korm. rendelet; - a Szeged, Dorozsmai úti Labdarugó Stadion kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 143/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet; - a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2012-5.6.0 kódszámú „Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai” című projekthez kapcsolódó egyes beruházásokkal összefüggő hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 189/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet szerinti beruházásokat. Az ELI integrált európai kutatási nagyberendezéshez és a kormányablakokhoz kapcsolódó beruházások zajlanak, a kormányablakok közül 2014. évben Bács-Kiskun megyében is törtétek átadások. A beruházások közül a Szegedi Tudományos Park kialakításával összefüggő és a KEOP-2012-5.6.0 kódszámú projekthez kapcsolódó beruházások tekintetében kérelem nem érkezett eljárás nem indult meg. A Dorozsmai úti Labdarugó Stadion kialakításához kapcsolódó elsőfokú eljárások (pl. építésengedélyezési, erődfelügyeleti) folytak le. A beruházásoknál olyan eljárást akadályozó körülmény, ami megakasztotta volna a beruházást nem merült fel, a kormánymegbízott részéről koordinációs jogkörébe utalt intézkedések alkalmazására sem került sor.

11. AZ INTEGRITÁSNYITÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI TAPASZTALATAI 11.1. A 2014. évi korrupciómegelőzési intézkedési terv elkészítésének megvalósulása. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a kormányhivatal Intézményi munkaterv részeként készült el a hivatal korrupciómegelőzési intézkedési terv. A tárgyidőszakban három feladat került rögzítésre: - A Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységeinél dolgozó munkatársak 30 %-ának részvétele „Közszolgálati etika” és „Integritásmenedzsment” képzésen. - Az integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására általános eljárásrend kidolgozása. - Szabályzatok felülvizsgálata, amennyiben szükséges módosítása az integritás alapelveknek megfelelően. 2014. évben az összességében 344 fő vett részt etikai képzésen, amely nagyban hozzájárul az ügyfelekkel való bánásmód fejlesztéshez, a kommunikatív képesség fejlesztéshez. Kiadásra került az integritási és 24


CSMKH

korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálásáról szóló szabályzat, mely az eljárásrendet tartalmazta, a hivatal szabályzati felülvizsgálata folyamatos volt. 11.2. Az integritás tanácsadó kijelölése szerven belül. 2013-ban két fő integritás tanácsadó képzése kezdődött meg, akik sikeresen be is fejezték azt 2014-ben, de szeptember és október hónapban áthelyezésre kerültek, így 2014. év végéig az integritás tanácsadói feladatokat, a bejelentő rendszer működtetését a Kormánymegbízott látta el személyesen. 11.3. A szabálytalanságok és korrupciós kockázatok bejelentésének fogadására és kezelésének rendjére vonatkozó belső irányítási eszköz rendelkezésre állása. 2014-ben kiadásra került a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, valamint az integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálásáról szóló szabályzat, amely az integritási és korrupciós kockázatoktól mentes működését biztosításának egyik jelentős lépése, de nem az utolsó. A szabályzatok megtalálhatók az Intraweb „Belső normák” között, valamint az Integritás rendszerről szóló tájékoztatás is közzétételre került a Hivatal honlapján, mind a munkavállalók mind a közvélemény számára hozzáférhető módon. A szabályzatban lefektettek bejelentések fogadásához, majd azt követő eljárások gyakorlatba történő átviteléhez szükséges bejelentő rendszerek kialakításra kerültek. 11.4. A 2014. évben a Kormányhivatalhoz érkező szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések száma, kivizsgálásuk, kezelésük módja. 2014. évben a Kormányhivatalhoz szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentés nem érkezett. 11.5. 2014. december 31-ig elkészítendő éves integritásjelentés elkészítésének megvalósulása. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet szerint előírt integritás jelentés elkészült, mely megküldésre került a közigazgatás-fejlesztési és a rendészetért felelős miniszter részére.

25


CSMKH Szociális és Gyámhivatal

1. sz. Függelék

1. A szakigazgatási szervek működési környezete (a kormányhivatal törzshivatala adatai alapján)

1.1. A szakigazgatási szervek rendelkezésére álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a tárgyévben a) szervezeti egységek szerinti létszámok évközi alakulására vonatkozó adatok bemutatása és azok hatásának elemzése (fluktuáció, rendelkezésre álló kapacitás, esetleges kapacitáshiány, üres álláshelyek), A szervezeti egységre vonatkozó létszámokat az aktuális SZMSZ, jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (XII.23.) MvM utasítás határozta meg. Ezek alapján terveztük humán-erőforás szükségletünket. Elmondható, hogy a feladat elvégzése minden szervezeti egységnél gyakran követelt meg túlmunkát, a meglévő létszámkeret a feladatok ellátásához szűkösen elegendő, bármilyen kiesés – egészségügyi, vagy tanulmányi okból adódott is – komoly munkaszervezési beavatkozást igényelt. A Szociális és Gyámhivatal (SZGYH) 14 fős létszámmal rendelkezik. Ennek betöltöttsége állandó volt, 1 kolléganő szülési szabadsága miatt került sor 1 fő határozott idejű kinevezésére. A járási gyámhivatalok 71 fő szakmai létszámmal tevékenykedtek, ami év közben – kormánymegbízott asszony döntése alapján – 2 fővel növekedett, amely a 2 leginkább leterhelt, kis létszámú gyámhivatalnál 1-1 fő létszámbővítés formájában realizálódott. A szociális területtel kapcsolatban általában a járási hivatalok hatósági osztályai látják el ezeket a feladatokat. Itt a munkatársak osztott munkakörben tevékenykednek, megyei szinten kb. 30 fő látott el a járási hivatalvezetőkhöz telepített I. fokú szociális hatósági hatásköröket. Szerencsére a fluktuáció két járás kivételével nem volt jelentős, azonban Makó esetében több kolléga pszichésen nem bírta a munkaterhelést, illetve az ügyek lelkiismereti oldalon jelentkező nyomását, illetve Szegeden komoly vezetői válság okozott jelentősnek mondható elvándorlást. Figyelmeztető azonban az a tény, hogy további kollégák is jelezték távozási szándékukat. b) illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint, Az átlagos illetménybeállási szint a jogszabály szerinti 100% volt, a SZGYH egy munkatársa részesült 2014. december 31-ig pozitív eltérítésben. c) a szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések, A képesítési előírásoknak mindenben eleget tettünk, a kollégák az általuk betöltött munkakörhöz szükséges képesítési előírásoknak megfeleltek. A végzettségek közt szerepel jogász, szociális munkás, gyógypedagógus, szociálpedagógus is. 1 fő rendelkezik a megyében tanulmányi szerződéssel, aki a járások megalakulásával került állományba, és korábban, az őt foglalkoztó jegyzővel kötött tanulmányi szerződést. d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai eszközök is) minősége, mennyisége, A tárgyi feltételek – főleg az elhelyezési körülmények – nagyon nagy szórást mutatnak, nagyon rossz és nagyon jó körülmények egyaránt megtalálhatóak. Mórahalmon egy 2012-ben átadott, minden igényt kielégítő épületben kapott elhelyezést a járási hivatal, míg Makón korábban a helyszűke, 2014-ben a pedig az egészségtelen körülmények közé költözés jelentett és jelent most is szinte elviselhetetlen állapotokat. A többi járás esetében az elhelyezés átlagosnak mondható, de szinte mindenhol gondot jelent az ügyfelek bizalmas meghallgatása, mivel többen használnak egy helyiséget, és nehéz megoldani az elkülönült ügyintézést. Az informatikai eszközök minősége, megbízhatósága, állapota erősen változó.

1



1. sz. Függelék

e) a használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok, A SZGYH az IRMA ügyviteli programot, valamint az NRSZH által működtetett MŰKENG programot használta a szolgáltatói nyilvántartás kezelésre. Hozzáférésünk van a CSTINFO programhoz is. Természetesen napi rendszerességgel használtuk a munkavégzéshez szükséges egyéb szoftver programokat (MS Office, Web-Jogtár, Outlook levelező) is. A járásokban további programokat (WinGyer, Takarnet, Lakcímnyilvántartó IPL) is használtak, melyek közül problémát két program okozott. A WinGyer program nem képes utalásos listát készíteni, emiatt a Winszoc programban is rögzíteni kell a megelőlegezett gyermektartásdíjban és az otthonteremtési támogatásban részesülteket, emiatt dupla nyilvántartást kell vezetni. A Takarnet program esetében pedig továbbra is az okoz nehézséget, hogy az csak helyrajzi számra tud lekérdezni, míg adott személyre nem, mely főleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti pereknél jelentett nehézséget. A törzshivatal informatikusai rendkívül segítőkészek, bármilyen problémával meg lehetett keresni őket. Az év során gyakran voltak gondok az IRMA gyorsaságával, illetve a levelező szerver túlterheltségével. Ezek tipikusan rajtunk kívül álló, Budapesten, a központi szervernél jelentkező gondok voltak. f) elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra A d) alpontnál már történt erre utalás. Összegezve azt lehet megállapítani, hogy az ügyfélfogadás fizikai adottságai többnyire jelentősen elmaradtak az elvárható minőségtől. Ehhez jelentős javulásra lenne szükség az elhelyezési körülmények tekintetében.

1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) az ügyiratkezelés helyzetének bemutatása különös tekintettel az ügyiratkezelő informatikai rendszerre, iratok tárolási feltételeire, irattárakra, A megyében ügyiratkezelő informatikai rendszerként az IRMA programot használtuk. Az ügyintézők napi szinten használták az IRMA programot, mivel döntően maguk iktatták a kimenő iratokat (határozatokat, végzéseket, jegyzőkönyveket, feljegyzéseket, megkereséseket), illetve végezték az egyéb (például irattárba helyezésre vonatkozó) tevékenységeket. Az irodákban az iratok tárolására szekrények biztosítva vannak, irattárba helyezés során pedig külön irattár áll rendelkezésre. Megjegyzendő azonban, hogy a szűk keresztmetszet itt is megnyilvánult, a keletkezett iratanyag mennyisége folymatosan nőtt, ami kapacitásbeli gondokat okozott. b) az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói, Csongrád megyében 2014-ben a SZGYH-hoz, illetve a járási hivatalokhoz 171.716 irat érkezett (főszám és alszám öszesen). Ez lényegesen több, 20%-kal magasabb, mint a 2013. évben realizálódott. Ez természetesen hatalmas munkateher-növekedést is jelentett, amit gyakran csak túlmunka végzésével sikerült elvégezni. Az iratforgalom növekedését egyebekben a meghozott döntések számszaki növekedése is alátámasztotta. c) az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok. Az adatvédelem területén probléma nem jelentkezett. Adatokat kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján szolgáltattunk, és kiemelt hangsúlyt fektettünk arra, hogy illetéktelenek semmiképpen ne juthassanak hozzá az általunk kezelt, illetve nyilvántartott adatokhoz. Természetesen ez nem vonatkozott azokra az információkra, melyeket a hivatal honlapján megjelentettünk a szervezet működésével kapcsolatban. Tény az is, hogy nem érkezett olyan adatigénylés, amit vissza kellett volna utasítanunk. A sajtóval történt kapcsolattartásnál az ágazati protokollt minden esetben betartottuk, és csak olyan adatokat, információkat

2



1. sz. Függelék

szolgáltattunk, amelyeket a vonatkozó adatvédelmi szabályok alapján megtehettünk. Ez viszont azzal az anomáliával járt, hogy egyedi hatósági ügyekben nem adhattunk ki hiteles, tényszerű információkat, míg az ügyfél a sajtó nyilvánosságával visszaélve próbálta hivatalunk hitelét rontani. 1.3. Külső belső kapcsolatok, kommunikáció a) a szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, A SZGYH – a viszonosság elvének betartásával – kifejezetten jó kapcsolatot alakított ki mind a törzshivatallal, mind az egyéb szakigazgatási szervekkel. A több szervezetet érintő információkat haladéktalanul megosztottuk az érintettekkel, rendszeresen jelentéseket készítettünk a Kormányhivatal vezetői számára, illetve több szervezetet érintő problémakör esetén elektronikus, vagy személyes kapcsolatfelvétel keretében alakítottuk ki álláspontunkat. A klasszikus értelemben vett, hagyományos városi hivatalvezetői értekezletek jelentősen átalakultak mind struktúrájukat, mind tartalmukat tekintve. Kiemelten nagy hangsúlyt fektettünk 2014-ben is az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás megyei szintű megteremtésére, illetve a folyamatos szakmai konzultációkra, nemegyszer munkacsoportok keretében. Arra is volt példa, hogy más helyszínen, pl. a TEGYESZ-nél került sor az értekezletre. Minden esetben figyelembe vettük az „alulról jövő” kezdeményezéseket, megpróbáltuk azokat helyi szinten megoldani, illetve szükség esetén segítséget kértünk a Kormányhivatal vezetésétől, illetve ágazati irányító szerveinktől. b) a szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, Mind az EMMI-val, mind az NRSZH-val kifejezetten jó szakmai együttműködés alakult ki az egyes rokonterületen dolgozó kollégák szintjéig. Problémafelvetéseinkre nagyon gyorsan segítő választ, vagy informatikai támogatást kaptunk (pl. a MŰKENG progra alkalmazása során). A kapcsolattartás formái az egyéni kommunikációtól az országos értekezletek megtartásáig terjedtek. c) a szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai, A SZGYH-on belüli kommunkáció problémamentes volt, a szükséges információkat a kollégák haladéktalanul – apparátusi értekezlet, vagy belső körlevél formájában – megkapták. Ugyanez volt igaz mind a járási hivatalvezetők, gyámhivatalvezetők, jegyzők esetében. A fogadtatás mindenhol pozitív volt, gyakran hangzott el, hogy milyen fontos a SZGYH ilyetén hozzállása a közös működéshez. d) a szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése Ezen a területen egy országos érdeklődést kiváltó program létrejöttéről is be tudunk számolni, amely az áldozatvédelmen túl a gyermekvédelmi jelzőrendszer minél hatékonyabb működését hivatott szolgálni. A „Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében” a TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0023 pályázat támogatásával létrejött megyénkben az Áldozatvédelmi Kabinet, majd 2014. március 25-én sor került egy együttműködési keretmegállapodás aláírására. Ennek tagjai: a Csongrád Megyei Kormányhivatal (és 4 szakigazgatási szerve, az Igazságügyi Szolgálat, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, valamint a Szociális és Gyámhivatal), a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Szeged-Csanádi Egyházmegye, a Csongrádi Református Egyházmegye, a Szegedi Tudományegyetem, a

3



1. sz. Függelék

Szegedi Törvényszék, a Csongrád Megyei Főügyészség, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, a Szegedi Fegyház és Börtön, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény, és végül, de messze nem utolsó sorban az ÁGOTA Alapítvány, ami valójában Kothencz János személyén keresztül jelenti a Lakótelepi Emberek Érdekvédelmi Társulását is. Ide kívánkozik, hogy ehhez az összefogáshoz nagyon nagy támogatást adott B. Nagy László képviselő úr, korábbi kormánymegbízott. 2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások,

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 2014. január 01-jén bekövetkezett főbb változásai, valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), illetve a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 2014. március 15-én történő hatálybalépése jelentősen érintette a gyámhivatalok feladat-és hatáskörét (a gondnokság intézményének teljes átalakulása, ehhez kapcsolódóan a szükséges felülvizsgálati perek megindítása, az átmeneti és tartós nevelésbe vétel nevelésbe vétellé történő változatása, a gyermekvédelmi gyámok megjelenése, a családi jogállás rendezésére, a kapcsolattartásra vonatkozós jogszabályok megváltozása, a támogatott döntéshozatal megjelenése, a szülői vagyonkezelés átalakulása, stb.). A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 140/U. § (6) bekezdése alapján a 2013. december 1-jén működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatókat, szociális intézményeket (székhelyeket, telephelyeket) a működést engedélyező szervnek 2014. június 30-áig kellett hivatalból bejegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba. Gyakorlatilag ettől az időponttól kezdve a Szolgáltatói Nyilvántartás (a továbbiakban: MŰKENG) felváltotta a Szociális Regisztert, amely a papír alapú engedélyek adatait tartotta nyilván. A MŰKENG újdonsága, hogy egy konstitutív hatályú, közhiteles hatósági nyilvántartásként működik a Szociális Regiszter követő nyilvántartásával szemben. A MŰKENG-re való átállás során - a nagyszámú, segítő elméleti és gyakorlati képzések, valamint az NRSZH munkatársainak nagyfokú segítőkészsége ellenére - folyamatosan szembesülnünk kellett a felmerülő, többnyire informatikai jellegű rendszerhibákkal. Több esetben vált szükségessé az áttöltéssel kapcsolatos segítség, iránymutatás kérése. A „szolgáltatás duplikáltan szerepel” hibatípus hivatalunknál a tanyagondnoki szolgálatoknál és a lakóotthonok áttöltésénél okozott problémát. A NRSZH részben írásban (a tanyagondnoki szolgáltatásokra vonatkozóan), részben szóban (a lakóotthonokra vonatkozóan) tájékoztatott a fenti problémákkal összefüggő álláspontjáról. Hivatalunk ezen ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság iránymutatása alapján járt el. Álláspontunk szerint a jogszabályszerűség és egyértelműség biztosítása érdekében azonban ezekben az esetekben a vonatkozó rendelkezések módosítására lenne szükség, tekintettel arra, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Sznyr.) alapján engedélyesnek a szolgáltató székhelye és telephelye minősülhet és ágazati azonosítót engedélyesenként kell kiadni, nem pedig például egy telephelyen nyújtott szolgáltatásonként, mondjuk lakóotthonok esetében. Szintén nagy kihívást jelentet a 4



1. sz. Függelék

közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 21 napos általános ügyintézési határidejének betartása. b) a szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések. A szervezetet 2014-ben jelentősebb változás nem érintette. Két járásnál került sor 1-1 fős létszámbővítésre, illetve az ügyviteli feladatokat ellátó dolgozók kerültek esetenként a törzshivatal állományából a járásokhoz, aminek egyértelmű munkaszervezési és célszerűségi oka volt.

2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók - hatósági döntések, szakhatósági állásfoglalások, szakvélemények típusonként, etc. - és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése, A 2013-ban hozott I. fokú döntések számához képest (19928) további emelkedést mutatott. 2014-ben az I. fokú gyámhatóságok 21202 döntést hoztak, mely 6,4%-os emelkedést jelentett. Itt meglehetősen jelentős szórás mutatkozott: volt olyan járás, ahol az előző évihez képest 16%kal kevesebb döntést hoztak, míg volt példa 23,2%-os emelkedésre is. Ez utóbbi Szegeden, ami azért is fontos, mert ott kiemelkedően magas ügyirathátralékot is le kellett dolgozni, ami sajnos csak részben sikerült. Jellemző volt továbbra is a nevelésbe vételi, illetve felülvizsgálati, a gondnoksági, a kapcsolattartás végrehajtási ügyek magas száma, ami azért probléma, mert ezek kifejezetten elhúzódó, hosszú és részletes bizonyítást igénylő eljárások. b) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb - ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói - tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése, 2014-ben is minden lehetőséget megragadtunk arra, hogy ügyfeleink a lehető legteljesebb körű kiszolgálást kapják. Ez igaz volt az intézményfenntartókra, de a többi ügyfélre is. Törekedtünk arra, hogy honlapunkon időben megjelenjenek a releváns információk, illetve nemcsak személyes ügyfélforgalmunk volt magas, hasonló nagyságrendben fordultak hozzánk telefonon, de nem mondható kevésnek az elektronikus úton történő megkeresés sem. A kollégák igyekeztek minden kapcsolatfelvétel esetén szakmailag megalapozott, mindenre kiterjedő tájékoztatást adni. c) az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága, Ügyiratforgalmi adatainkhoz mérten a hátralékos ügyek száma alacsonynak mondható, Szeged járás kivételével. A SZGYH-nál tényleges ügyhátralék nem volt, az IRMA-programban ilyen státuszon megjelent iratok csupán virtuális hátralékot képeztek, amelyet nem tudtunk a rendszerből kivenni. Volt rá példa, hogy a bíróságtól tájékoztatás céljából kapott, intézkedést nem igénylő, határidő nélküli végzés hátralékosként szerepelt a rendszerben, és nem sikerült onnan törölni. Szintén probléma volt, hogy a korábban 650 napos ügyintézési határidővel “irattározott” iratok (akkor ugyanis nem volt más lehetőségünk) újra megjelentek, és nem lehetett határidő nélküliként átvezetni azokat. Jó eséllyel ugyanez várható a 999 napos határidők letelte esetén is. Ami a tényleges hátralékot jelenti: Kisteleken 2 ilyen volt (1 db számadás elfogadása és 1 db gondnokság felülvizsgálata), Mórahalmon 87 db (69 db számadás elfogadása, 15 db gondnokság felülvizsgálata, 3 egyéb). Elmondható, hogy ezeknél a járásoknál a hátralékos ügyintézés nem járt együtt az ügyféli jogok súlyosabb sérülésével, mivel a számadások elfogadása technikai feladat, illetve a gondnokság felülvizsgálati ügyek

5



1. sz. Függelék

folyamatosan kerülnek felterjesztésre a bíróságra. Szeged járás nem tudott pontos adatokat szolgáltatni, jelentésükben úgy fogalmaztak, hogy ügyintézőként 7-8 hátralékos irat lehet (ez, amennyiben a valóságnak megfelel, maximum 250 hátralékos ügyet takar). Kétségtelen tény, hogy a szegedi önkormányzattól 2013. január 1-én kétségbeejtő állapotban került átadásra a gyámügyi terület (pl. 8 ügyintéző 225.000 lakosra), de ettől függetlenül fokozottan figyeltük a szegedi ügyhátralék ledolgozásának adatait. Sajnálatosan egészen kirívó eseteket is tapasztaltunk, olyanra is volt példa, hogy egy féléves késéssel meghozott, egyébként a kérelem visszavonása miatt az eljárást megszüntető végzést a kiadmányozást követően 33 nap múlva expediálták. Ez megengedhetetlen, ismételten nyomatékosan felhívtuk a figyelmet a hasonló esetek elkerülésére. Természetesen nem maradt nyom nélkül az aktuális teljesítményértékelésben sem. d) jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése, Évekre visszatekintve Csongrád megyében a helybenhagyó döntések magas aránya volt a jellemző, (2010. évben még mintegy 86%), míg 2012-ben a helybenhagyó döntések aránya a mélypontot jelentő 61% volt. 2014-ban a fellebbezéssel megtámadott I. fokú ügyekben 72 helybenhagyó döntés született, ami 2013-hoz képest kismértékű javulással az ügyek 78%-át jelenti, ami Csongrád megyében közepesnek mondható. A II. fokú megváltoztató döntések aránya gyakorlatilag stagnált (16% a 2013. évi 17%-kal szemben). A megsemmisítő, illetve a megsemmisítés mellett új eljárásra utasító II. fokú döntések aránya szignifikánsan nem változott, mivel 2 esetben került sor az I. fokú döntés megsemmisítésére (mindkettő felügyeleti eljárás keretében), míg 2 esetben a megsemmisítés mellett új I. fokú eljárás lefolytatására utasítottuk az I. fokú gyámhatóságot. Fentieken túl 1 módosító döntés is született 2014-ben. A megváltoztató II. fokú döntések közül 1 született felügyeleti eljárás keretében. Továbbra is jellemző, hogy a megváltoztatás kisebb fokú jogsértés miatt történt, így pl. volt olyan I. fokú, egybefoglalt döntés, amely tartalmát tekintve a tényállás teljes körű felderítését, a bizonyítékok egyenkénti és összességükben történt helyes értékelését követően született meg, azonban nem a megfelelő döntési formát alkalmazta az I. fokú gyámhatóság, ezért egy megváltoztató, illetve egy felügyeleti eljárás keretében született döntést is hozott a Szociális és Gyámhivatal úgy, hogy az a döntés eredményét, tartalmát mindez ténylegesen nem is érintette. II. fokú szociális hatósági eljárásaink még jobb képet mutatnak: a rendszeres konzultációknak, illetve az ügyintézők felkészültségének köszönhetően a 143 döntésből (ez egyébként közel 40 %-os csökkenést jelentett 2013-hoz képest) 123 volt helybenhagyó (86%), és 10 esetben került sor kisebb súlyú jogszabálysértés miatt az I. fokú döntés megváltoztatására. 3 esetben új eljárásra utasítás nélkül, 4 esetben pedig új eljárásra utasítás mellett került sor az I. fokú döntés megsemmisítésére. Különösen lecsökkent az aktív korúak ellátása ügyében benyújtott fellebbezések száma, mivel a jogintézmény szabályai egyre inkább ismertté és elfogadottá váltak ügyfeleinknél. e) ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül, Egyértelműen kimondható, hogy annak ellenére, hogy nem rendelkezünk klasszikus ügyfélszolgálattal, kimondottan magas volt a hozzánk forduló ügyfelek száma. A SZGYH-nál összesen 563 ügyfél jelent meg személyesen, míg a járási gyámhivataloknál ez a szám 25734 volt, vagyis midnösszesen 26297 ügyfél tisztelt meg bennünket személyes megjelenésével 2014-ben. A megyei szakigazgatási szervnél részben tanácskérés, konzultáció volt a megjelenés fő oka, mennyiségi megoszlását tekintve pedig a szolgáltatói nyilvántartással felmerülő kérdések indukálták a megjelenést. A járási gyámhivataloknál ez a forma lényegesen kisebb arányt képviselt, ott főleg az eljárás megindításával, illetve egyes eljárási cselekmények foganatosításával kapcsolatban jelentek meg személyesen ügyfeleink. A beérkezett ügyféli panaszok igen alacsony arányára figyelemmel megállapítható, hogy az ügyfeleinket a kollégák

6



1. sz. Függelék

megpróbálták lehető legjobb tudásuk szerint kiszolgálni, ami természetesen nem jelenti, nem is jelentheti azt, hogy mindenki az általa kívánt eredménnyel fejezte be az eljárást. f) a szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, A legnagyobb sikernek az tekinthető, hogy a lelkiismeretes szakmai munka általában jellemző volt a területre, a kollégák túlnyomó többsége nagy szakmai és emberi alázattal végzi munkáját. Problémát jelentett az eljárási határidő csökkenése, illetve az új Ptk. hatályba lépésével kapcsolatos hatalmas mennyiségű joganyag áttanulmányozása és alkalmazása, melynek elősegítése érdekében folyamatosan tartottunk konzultációkat. g) pályázatokon való részvétel, A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal kezdeményezésére a TÁMOP5.6.1.C-11/2-2011 „Nem vagyunk egyedül” elnevezésű pályázati programban, Svájci-Magyar Együttműködési Program keretén belül megvalósuló „Többszintű közösségi rendőrségi hálózat az együttműködés alapú bűnmegelőzésért” projektben, ÁROP pályázatának (ÁROP-1.A.6-2013 Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése – „Közigazgatás közelebbről”) pályázatban vettünk részt. h) szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is). 2013. év folyamán a Szegedi Járási Gyámhivatal – kormánymegbízott úr támogatásával és az SZGYH szakmai iránymutatásával – képzési tervet készített és akkreditáltatott sikeresen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető és Továbbképzési Intézet; Módszertani és Minőségirányítási Központjával PM-0439-1304-BS számon, „Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban” címmel. 2014 év első félévében a képzés teljes anyagának kidolgozása, egységesítése és tesztelése lezajlott. 2014 szeptemberétől tíz héten keresztül, heti 5 napon át, több mint 300 kormányhivatali és önkormányzati munkatárs vett részt a 73 kreditpontot jelentő képzésen. Kiemelkedő szerepet láttunk el a képzések, továbbképzések területén. Minden évben több hallgató is jelentkezett szakmai gyakorlatra, ami 3 héttől akár 3 hónapig is tarthatott. Nagy hangsúlyt fektettünk a gyakorlati munkára, ezt mutatja az a tény is, hogy a hallgatók eljutottak arra a szintre, hogy önálló döntést hoztak. Jelentős szakmai sikernek, hogy 2014-ban összességében a Hivatal 7 kollégája kapott pályázata alapján alapvizsgakonzulensi, OKV-tagi, KAB-oktatói/tréneri/tutori/mentori megbízást, illetve egyes kollégák más felnőttképzési körbe tartozó oktatói feladatokat is elláttak. A hivatalvezető minősített tréneri képesítést is szerzett, és rendszeresen kapott felkérést jogi kari záróvizsgáztatásra közigazgatási jog tantárgyból. A hivatásos gondnokok éves továbbképzését, illetve a hivatásos támogatók képzését is saját erőforrásból oldottuk meg. Fontos megemlíteni, hogy több mint 10 kolléga vett részt KAB-os, illetve munkába illesztő képzésen, ezen túlmenően többen migránsügyi, illetve esélyegyenlőségi képzésen is megjelentek.

2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása, 2014-ben a SZGYH-nál 24 panaszbejelentést regisztráltunk, míg a járási gyámhivataloknál összesen 8 db-ot, melyből 4 áttételére került sor, míg 4-et saját hatáskörben orvosoltak. A SZGYH-hoz 12-12 gyámügyi, illetve szociális területre vonakozó panasz érkezett, főleg intézményi ellátási kérdésekkel, de természtesen elhúzódó eljárások miatt is kaptunk ügyfél részéről panaszt. b)

kezelésük gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések. 7



1. sz. Függelék

Valamennyi panasz részletes kivizsgálására sor került. Elmondható, hogy azok jelentős része alaptalan volt, sőt, nem egy esetben magának az ügyfélnek volt felróható a helyzet kialakulása. A megalapozott panaszok esetében – amennyiben az intézménnyel volt összefüggésben – haladéktalanul megtettük a szükséges intézkedéseket. Amennyiben más hatósági eljárás elhúzódását panaszolta meg az ügyfél, felhívtuk a mulasztó hatóság figyelmét a határidők maradéktalan betartására, illetve folyamatos tájékoztatást kértünk az adott ügy aktuális állásáról mindaddig, amíg a döntést az eljárásra jogosult és kötelezett hatóság meg nem hozta. Egy közérdekű panaszra részletesen is kitérnék: A 2009. évben látókörünkbe került engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatás ügyében a „szolgáltatóval” szemben - tekintettel arra, hogy a felek közötti bérleti szerződés megkötése által Hivatalomnak a továbbiakban nem volt hatásköre az eljárás folytatására - az eljárás megszüntetésére került sor 2014. január hónapban. 2014. június 30. napján tárgyi ügyben újabb közérdekű bejelentés (panasz) érkezett a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalhoz. A bejelentés alapján hatósági ellenőrzést indított Hivatalunk, amelynek keretében - az ingatlanban tartott helyszíni szemle során - jegyzőkönyv felvételére, iratok lefoglalására, valamint fényképfelvételek készítésére került sor a tényállás tisztázása céljából. A helyszíni ellenőrzés során megállapítható volt, hogy az ingatlanban tizennyolc - önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes - idős személy ellátásáról gondoskodnak. Az ellátás keretében - lakásbérleti szerződés alapján - az idősek számára biztosított a napi háromszori étkezés, a szükséges ruházat, textília, a mentális gondozás, egészségügyi ellátás és a lakhatás, azaz a teljes körű ellátás. Az ellátást szervezett formában, „intézményesítetten” folytatják, hiszen az egyes hozzátartozók nem csak a saját, hanem valamennyi ott lakó idős személyről „gondoskodnak” és biztosítják számukra a teljes körű ellátást. Fentiekről tájékoztattuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályát, továbbá állásfoglalásukat kértük a Hivatalunkhoz rendszeresen érkező panaszokra és a leírt tényekre tekintettel abban, hogy a hozzátartozók által biztosított szolgáltatás bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatásnak minősül-e, valamint a hozzátartozókat tekintjük-e a szolgáltatást megszervező személyeknek, azaz eljárásjogi szempontból ügyfélnek. Az álláspontunkat alátámasztó választ követően tényállás tisztázására hívtuk fel a „szolgáltató” ingatlanrészében élő idős személyek hozzátartozóit annak érdekében, hogy eldönthető legyen, a nevezett ingatlanban élők számára nyújtott szolgáltatások tekintetében kik a szolgáltatást működtető vagy szervező személyek, illetve, hogy a szolgáltatást nyújtók nevében ki jár el a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél. A bejegyzés nélküli szolgáltatást nyújtó személy konzekvensen, a jogrendszer adta lehetőségeket kihasználva törekedett/törekszik Hivatalunk eljárását ellehetetleníteni, a 2010. január hónapban megkötött tartási szerződések, majd a 2013. április hónapban megkötött lakásbérleti szerződések általi polgári jogi jogviszony keletkeztetésével hatóságom jogait kijátszani, és ezen színlelt szerződések alapján a továbbiakban is bejegyzés nélküli szolgáltatást nyújtani. Hasonló esetek elkerüléséhez szükséges a jogalkotó segítsége. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése a) az év során lefolytatott ellenőrzések, ellenőrzést végző szervezet, ellenőrzés típusa, A beszámolási időszakban az Alapvető Jogok Biztosa, az ügyészség, illetve az EMMI folytatott le felügyeleti típusú, illetve egyéni panaszokra induló eljárásokat. b)

az ellenőrzések lényeges megállapításai és azok alapján tett intézkedések.

Az EMMI felügyeleti ellenőrzése a gyermekbántalmazás kérdéskörére koncentrált, az abból nyert tapasztalatok elemzése még nem történt meg. Az ügyészségi vizsgálatok részben felügyeleti jellegűek (eseti gondnokrendelés), részben egyéni panszok alapján történtek. 8



1. sz. Függelék

Valamennyi vizsgálat úgy zárult le, hogy az ügyészség nem állapított meg jogsértést. Az Alapvető Jogok Biztosa több egyéni bejelentés alapján is folytatott vizsgálatot (ideiglenes hatályú elhelyezés, kapcsolattartási ügyek). Egy eset kivételével alapvető jogok nem sérültek az ombudsman szerint. Egy kapcsolattartási ügyben azonban – még szegedi városi gyámhivatalra visszavezethetően – súlyos jogsértést állapított meg az Alapvető Jogok Biztosa, mely jelentésében felhívta a járási gyámhivatalvezető figyelmét, hogy a jövőben törekedjen a hasonló jogsértések elkerülésére. Mivel a jelentést a szegedi járási gyámhivatalvezető nem küldte meg részemre, figyelmeztetésben részesítettem, és nyomatékosan felhívtam figyelmét az eljárási határidők maradéktalan betartására. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez. Az ágazatpolitikai célok érvényesítése mindenek felett álló feladatunk volt, maximálisan igyekeztünk megfelelni a “Jó Állam” létrejöttével kapcsolatos teendőinknek azzal, hogy ez elvárásként jelentkezett minden kollégánk felé. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések. Álláspontunk, illetve a külső visszajelzések alapján nagyon jó megítélést sikerült kivívni magunknak szakmai körökben, de az intézményfenntartói oldalon is. Kiemelkedő feladataink közé tartozik a már említett jelzőrendszer működésének további javítása, különösen azért, mert az alapellátás helyenként kifejezetten gyengén teljesített. Abszolút prioritást élvez a szociális segélyezési rendszer átalakításából fakadó feladataink maradéktalan végrehajtása, annak elérése, hogy az ügyfelek ebből a folyamatból semmilyen negatívumot ne érezzenek. Szintén kiemelt feladatunk lesz a közreműködés a kormányhivatalok külső és belső integrációjában. 3.3. Javaslatok. Nagyon fontos lenne, hogy jogalkalmazóként időben bevonjanak bennünket a jogalkotási folyamatokba, illetve esetleges módosítási javaslataink – amennyiben a jogalkotó úgy ítéli meg – megkapnák a szükséges támogatást. Szintén szükség lesz arra is, hogy az integrációt követően is maradjanak meg azok a nagyon jól működő kapcsolatok, fórumok, amelyek segítséget jelentettek eddig is a magas színvonalú szakmai munkához. Az általános eljárási határidő 15 napra történ módosítása esetére javasoljuk ügytípushoz kapcsolódó specifikus ügyintézési határidők meghatározását, mivel nagyon sok ügytípusnál a jelenlegi határidők is betarthatalanok.

9

CSMKH Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal


2. sz. Függelék 1. Az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal működési környezete 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a) szervezeti egységek szerinti létszámok évközi alakulására vonatkozó adatok bemutatása és azok hatásának elemzése (fluktuáció, rendelkezésre álló kapacitás, esetleges kapacitáshiány, üres álláshelyek), 2014. évben az SZMSZ alapján az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban Megyei Hivatal) engedélyezett létszáma 11 fő volt, ebből a betöltött státusz 9 fő volt (1 fő hivatalvezető, 1 fő hivatalvezető-helyettes 1 fő építésügyi hatósági ügyintéző és 2 fő építésfelügyeleti hatósági ügyintéző, 1 fő műemléki főfelügyelő, 1 fő állami főépítész ügyrendi helyettes, 1 fő terület-és településrendezési ügyintéző, 1 fő adminisztratív munkatárs). Mind a 9 kormánytisztviselő határozatlan idejű jogviszonyban, teljes munkaidőben foglalkoztatott. A jogszabályokban előírt építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátásának biztosítása érdekében 2014. év első felében hivatalunk 1 munkatársa kirendeléssel dolgozott a Szegedi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalban (januártól - júliusig). 2014. év második felében hivatalunk 2 munkatársa kirendeléssel dolgozott a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatalban, 1 fő két hónap időtartamra (október, november), 1 fő pedig 5 hónap időtartamra (augusztustól - decemberig). A 30/2014. kormánymegbízotti rendelkezés a Megyei Szakigazgatási Szerv létszámát 2014. szeptember 1. napjától az SZMSZ-ben megállapított 11 fő engedélyezett létszámot 9 főre csökkentette. A rendelkezés 2. § (2) bekezdése szerint a 1-1 fő szabad státusz (álláshely) a Szegedi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalhoz, valamint a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatalhoz került. 2014. évben a Szegedi Hivatal SZMSZ szerinti létszáma 14 fő volt: 1 fő hivatalvezető (egyben az építésügyi és építésfelügyelet osztály vezetője) 1 fő örökségvédelmi osztályvezető (egyben a hatósági munka jogi támogatója), 8 fő építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyintéző (ebből 3 fő építésfelügyelő), 1 fő műemlék felügyelő, 2 fő régészeti felügyelő, 1 fő ügykezelő. Mind a 14 kormánytisztviselő határozatlan idejű jogviszonyban, teljes munkaidőben foglalkoztatott. 2014. évben a Hódmezővásárhelyi Járási Építésügyi Hivatal (Hódmezővásárhelyi Szerv) SZMSZ szerinti létszáma 4 fő volt (1 fő hivatalvezető, 1 fő építésügyi hatósági ügyintéző és 2 fő építésfelügyeleti hatósági ügyintéző). Mind a 4 kormánytisztviselő határozatlan idejű jogviszonyban, teljes munkaidőben foglalkoztatott b) illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint, A Megyei Hivatal munkatársai illetményeltérítésben nem részesültek. A Szegedi Szerv 5 dolgozója esetében 106-107 %, a Hódmezővásárhelyi Szerv 2 kormánytisztviselője esetében 103% volt az illetményeltérítés mértéke. c) a szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések, A Szervek munkatársai a munkavégzéshez szükséges, jogszabály szerinti szakképesítéssel rendelkeznek, illetve a jogszabályokban előírt továbbképzéseken, továbbképzési kötelezettségüket teljesítették, a Megyei Hivatal munkatársai sikeres építésügyi vizsgát tettek. Érvényes tanulmányi szerződéssel a kollégák nem rendelkeznek. 1



2. sz. Függelék d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai eszközök is) minősége, mennyisége, Az építésfelügyeleti és az építésügyi hatósági ellenőrzésekhez szükséges hivatali személygépjármű rendelkezésre állt 2014. évben, a dolgozók közül gépjárművezetői engedéllyel mindenki rendelkezik, a hivatali gépjármű használata a szükséges mértékben engedélyezett. A tárgyi eszközök ellátottsága tekintetében a hatósági ellenőrzéshez szükséges eszközök (laptop, mobil internet, mobil nyomtató, lézer távolságmérő, mérőszalag, fényképezőgép) rendelkezésre álltak a tárgyévben. A helyszínen felvett jegyzőkönyvek alapján a nyilvántartás vezethető, a statisztikai adatok szolgáltathatóak. A helyszíni munkavégzéshez az egyéni védőeszközök közül védősisak biztosítva volt. Egyéb védőeszköz (építésfelügyelők részére védőbakancs, védőkabát) nem volt biztosítva. e) a használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok, Az irodai munkavégzéshez szükséges tárgyi és informatikai eszközök biztosítottak voltak. Minden munkaállomáson szélessávú internetkapcsolat rendelkezésre állt. Az informatikai eszközök, rendszerek használatával kapcsolatosan a törzshivatal informatikusaitól a szükséges segítséget megkaptuk. A számítógépekre előre telepített programokat nem használunk. Minden alkalmazást webes böngésző felületről ügyfélkapus bejelentkezéssel használunk. Használt alkalmazások: IRMA, Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (röviden: ÉTRD), Országos Építésügyi Nyilvántartás (röviden: OÉNY), Építésügyi Monitoring Rendszer (röviden: ÉMO), Takarnet. f) elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra Az irodai munkavégzéshez szükséges tárgyi és informatikai eszközök biztosítottak voltak. Minden munkaállomáson a szélessávú internetkapcsolat rendelkezésre állt. Az informatikai eszközök, rendszerek használatával kapcsolatosan a törzshivatal informatikusaitól a szükséges segítséget megkaptuk. Munkavégzésre biztosított irodák felszereltsége megfelelő, ügyfélfogadásra alkalmas. 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) az ügyiratkezelés helyzetének bemutatása különös tekintettel az ügyiratkezelő informatikai rendszerre, iratok tárolási feltételeire, irattárakra, Az ügyiratkezelő informatikai rendszer a Hivatalban IRMA iktatórendszer működik. A lezárt iratok tárolása a Hivatal irattárában történik. A folyamatban lévő iratok tárolása szervek irodáiban történtek, a megfelelő számú irattároló-szekrény rendelkezésre áll. A határidőben vagy véglegesen irattárba helyezett iratok a szervek székhelyein lévő irattárakba kerültek elhelyezésre. b) az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói, A Megyei Szerv esetében: 2014. évben 371 db főszámon érkezett irat mellé 988 db alszámú irat érkezett, ez 1359 db ügyiratforgalmat jelentett. A Szegedi Szakigazgatási Szerv iktatott ügyiratforgalma: 1879 db volt 2014. évben. A Hódmezővásárhelyi Szakigazgatási Szervnél főszámon 1111 db, illetve alszámon 6949 darab irat került iktatásra. c) az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok. Magánszemélyek és külső szervektől adatkérésre vonatkozó megkeresés nem volt.

2



2. sz. Függelék 1.3. Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) a szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint az egyéb szervekkel való kapcsolattartás személyesen, e-mailen, telefonon keresztül történik. A szakigazgatási szervekkel, társhatóságokkal kölcsönösen egymás munkáját segítettük a szakági jogszabályok értelmezésében, adatszolgáltatások területén. A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, A Hivatal feladatait az építésügy szakmai irányításáért felelős miniszter irányításával látja el. Minden évben szakmai beszámolót kell küldeni a Miniszter részére. A kapcsolattartás telefonon, e-mailen és postai úton történik. b) a szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai A kormánymegbízotti vezetői értekezleteket követően, minden esetben szakigazgatási szervi vezetői értekezletet tart a Hivatal. A Hivatal hivatalvezetője szükség szerint, de legalább negyedévente szakmai egyeztető, értékelő és feladat-meghatározó munkamegbeszélést tart a Hivatal közszolgálati tisztviselőinek. A Hivatalon belüli vezetői kontroll és kapcsolattartás folyamatos. A járási szakigazgatási szervek esetében járási hivatalvezetőkkel, a járási törzshivatallal és a többi szakigazgatási szervvel is szoros volt az együttműködés. c) a szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése A Hivatal kapcsolatot tart a szakmai kamarákkal (mérnöki, építész, kereskedelmi és iparkamarával). 2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások, Az Építésügyi Hivatalokat érintő feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozás, szervezeti változás 2014. évben nem történt. b) a szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések. A Csongrád Megyei Kormányhivatal 30/2014. kormánymegbízotti rendelkezése alapján 2014. szeptember 1. napjától a Hivatal SZMSZ-ben megállapított 11 fő engedélyezett létszámot 9 főre csökkentette. A rendelkezés 2. § (2) bekezdése szerint a 1-1 fő szabad státusz (álláshely) a Szegedi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalhoz, valamint a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatalhoz került. Ez a rendelkezés személyi változással nem járt. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai c) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók - hatósági

1



2. sz. Függelék döntések, szakhatósági állásfoglalások, szakvélemények típusonként, etc. - és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése, A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján a Szegedi Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal elsőfokú építésfelügyeleti hatósági és egyes jogszabályokban meghatározott kiemelt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat lát el Csongrád, Kistelek, Mórahalom és Szeged Járások közigazgatási területén, mely illetékességi területen összesen 33 település található. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) adatai alapján, az illetékességi területen élő lakosságszám 275047 fő. Ennek megfelelően elsőfokú örökségvédelmi hatósági feladatokat lát el Csongrád megye illetékességi területén (7 járás, 60 település). Az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) adatai alapján, az illetékességi területen élő lakosságszám 420651 fő. A fenti feladatok alapján végzett tevékenységek az alábbi mennyiségi mutatókat eredményezték 2014 év folyamán: Építésügyi hatósági intézkedések: - határozatok száma: - végzések száma: - szakhatósági állásfoglalások száma: - hatósági bizonyítványok száma: - használatbavétel tudomásul vétel: összesen:

77 286 8 2 2 375

Építésfelügyeleti hatósági intézkedések: - építésrendészeti kötelezés: - jókarbantartási kötelezés: - bontás bejelentés tudomásul vétele: - figyelmeztetések száma: - építésfelügyeleti bírság száma: - hatósági bizonyítvány: összesen:

24 36 66 149 11 44 330

Örökségvédelmi hatósági intézkedések: - építéshatósági határozatok: - építéshatósági végzések: - örökségvédelmi engedélyek: - feltárási engedélyek: - szakhatósági állásfoglalások: összesen:

34 19 61 22 367 503

Lefolytatott hatósági ellenőrzések: Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések: építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzését 200 alkalommal, jókarbantartási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos ellenőrzést 48 alkalommal, szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében építésrendészeti ellenőrzést 71 alkalommal, összesen 319 építésfelügyeleti ellenőrzést végzett a Szegedi Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, melyből 11 alkalommal más hatósággal (I. fokú általános építésügyi hatóságok, Katasztrófavédelmi Hatóságok, ÉMI, örökségvédelem) közös hatósági ellenőrzés került lefolytatásra. Az építésfelügyeleti ellenőrzési munkatervben 2014. évre vonatkozóan betervezett ellenőrzésszámot teljesítette hatóságunk. 2



2. sz. Függelék Szankciók, kiszabott bírságok összege: A 2014. évben végzett építésfelügyeleti ellenőrzések során feltárt szabálytalan, jogsértő állapotok miatt alkalmazott szankciók: 149 esetben figyelmeztetés, 11 esetben építésfelügyeleti bírság kiszabása történt. A kiszabott építésfelügyeleti bírság összege: 860.000. Ft. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján a Járási Építésügyi Hivatal elsőfokú építésfelügyeleti hatósági és egyes jogszabályokban meghatározott kiemelt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat lát el Hódmezővásárhely, Makó és Szentes Járások közigazgatási területén, mely illetékességi területen összesen 27 település található, az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) adatai alapján, az illetékességi területen élő lakosságszám 145 604 fő. A hatósági jogalkalmazói tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók 2014-ben: Építésügyi hatósági intézkedések: - határozatok száma: - végzések száma: - szakhatósági állásfoglalások száma: - használatbavétel tudomásul vétel: összesen:

50 264 2 3 319

Építésfelügyeleti hatósági intézkedések: - határozatok száma: - végzések száma: - bontás bejelentés tudomásul vétele: - figyelmeztetések száma: - hatósági bizonyítvány: összesen:

168 1087 40 68 24 1387

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházások építésügyi hatósági engedélyezési eljárásai közül a 2014. évre áthúzódó ügyek száma 2 volt. A tárgyévben 23 kiemelt beruházás építésügyi hatósági engedélyezési ügye indult szakigazgatási szervünknél. 2014. év végéig a 25 eljárásból 19 engedélyezési ügy jogerősen lezárult. 2014-ben 6 eljárás nem zárult le, ezen 2015. évre áthúzódó ügyek közül 4 esetben az építtető kérelmére az építési engedélyezési eljárás felfüggesztésre került. Egy esetben sem volt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást akadályozó körülmény. A tárgyi engedélyezési ügyekről 2014-ben havonta monitoring jelentést küldött hatóságunk a törzshivatalba. Szankciók, kiszabott bírságok összege: A 2014. évben végzett építésfelügyeleti ellenőrzések során feltárt szabálytalan, jogsértő állapotok miatt alkalmazott szankciók: 68 esetben figyelmeztetés, 8 esetben építésfelügyeleti bírság kiszabása történt. A kiszabott építésfelügyeleti bírság összege: 1.220.000,- Ft. Építésügyi bírságot nem szabott ki építésügyi hatóságunk. A jogerős és végrehajtható kötelezettség végrehajtása érdekében 20 esetben került sor a végrehajtás megindítására, a jókarbantartási és építésrendészeti kötelezési ügyekben kiszabott eljárási bírságok összege: 145.000,- Ft volt. Egy esetben a végrehajtási eljárás felfüggesztésre került.

3



2. sz. Függelék A Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, mint másodfokú építésügyi hatóság általános építésügyi hatáskörét a többször módosított 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése, másodfokú építésfelügyeleti hatáskörét a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdése állapítja meg. A részletes feladatokat a hatályos SZMSZ, ügyrend határozza meg. Hatósági döntések száma: A másodfokon eljáró Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 2014. évben összesen: 31 db határozatot hozott ebből: Másodfokú helybenhagyó határozat: 19 db Másodfokú megváltoztató határozat: 6 db Másodfokú megsemmisítő határozat: 6 db Felügyeleti jogkörben határozatot nem hozott az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal. Másodfokú módosító, visszavonó, kijavító és kiegészítő határozatot nem hozott az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal. A másodfokon eljáró Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 2014. évben összesen: 273 db végzést hozott ebből: Kijelölési kérelemre hozott végzés: 64 db Másodfokú helybenhagyó végzés: 4 db Másodfokú megsemmisítő végzés: 1 db Másodfokú megsemmisítő + új eljárást elrendelő végzés: 22 db Felügyeleti intézkedést tartalmazó végzés: 1 db Egyéb végzések: 181 db A jogerős és végrehajtható kötelezettség végrehajtása érdekében 12 esetben került sor a végrehajtás megindítására, a jókarbantartási és építésrendészeti kötelezési ügyekben kiszabott eljárási (végrehajtási) bírságok összege: 680.000- Ft volt. d) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb - ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói - tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése,

Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1.) pontjával kiemelt beruházássá nyilvánított 55. számú főút Mórahalom elkerülő szakasz, az M43 autópálya Makó – országhatár közötti szakasz kivitelezésével kapcsolatos a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a 8. § (1) bekezdése alapján, a becsatolt ingatlanokat érintő kisajátítási változási vázrajzokat záradékkal látta el. A 47. sz. főút Hódmezővásárhely északi elkerülő szakasz megvalósulásával kapcsolatban 295 telek kisajátítási tervét építésügyi eljárás keretében átvizsgáltuk és záradékoltuk. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggő településrendezési eszközök módosítás az Eljr. 32. § (6) a) pontja alapján a tárgyalásos eljárás szerint történik. Az év során 9 település esetén 12 alkalommal került sor, tárgyalásos eljárásra. e) az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága,

4



2. sz. Függelék A 2014. évben 1 ügy esetében lépte túl az ügyintézési határidőt az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, az eljárási illeték visszatérítéséről a hivatal intézkedett, az illeték megtérítésének összege az eljáró ügyintéző béréből levonásra került. A Szegedi és Hódmezővásárhelyi Szakigazgatási Szervek esetében az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások során a jogszabályokban előírt egyes határidők betartása – nyilvántartások vezetése - karbantartása, építésfelügyeleti ellenőrzési jegyzőkönyvek feltöltése az OÉNY-ba, papír alapon érkezett kérelmek feltöltése az ÉTDR-be jogerőre emelkedett döntésekről az ügyfél értesítése, az előírt kötelezettségek végrehajtásának visszaellenőrzése időnként nehézségekbe ütközött. Az ügyintézési határidők indokolt esetben meghosszabbításra kerültek. Az ügyintézési határidők betartása érdekében az alábbi intézkedéseket kerültek végrehajtásra: folyamatos vezetői kontroll, a folyamatban lévő ügyek rendszeres ellenőrzése, munkamegosztás, a bejövő kérelmek arányos elosztása, feladatok átcsoportosítása. Az intézkedések ellenére a határidők sok esetben csak a hivatalos munkaidőn túl végzett munkával (túlórákkal) tarthatók. f) jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése, 2014. évben összesen nyolc döntésünk ellen éltek keresettel, ezekből jogértelmezési különbség okán egy pervesztességünk volt, egy peres eljárás pedig folyamatban van. Hat döntésünknél a felperes keresetét elutasította a bíróság.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésének b.) pontja alapján Csongrád Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalának jegyzői hatáskörébe tartozó építéshatósági ügyek célvizsgálatát elvégeztük. Az integrált ügyfélszolgálatok kialakításában a koordinációs és lebonyolítói feladatokat lát el az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal. Az Állami Főépítész Iroda részéről II. fokú építésügyi eljárásokhoz 2 szakvélemény került kiadásra. Természetvédelmi eljárások során 6 db véleményezés történt. A DAOP pályázatokhoz 4 szakmai véleményt készített az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal. A Szegedi Szakigazgatási Szerv döntései ellen Építéshatósági feladatkörben jogorvoslati eljárás nem volt. Építésfelügyeleti feladatkörben: Építésrendészeti ügyekben 9 db jogorvoslati kérelem került benyújtásra. A II. fokú hatóság (Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal) 4 döntést helyben hagyott, 3 esetben új eljárásra utasított, 2 esetben a fellebbező a fellebbezését visszavonta. Jókarbantartási ügyekben 2 db jogorvoslati kérelem került benyújtásra, mindkét esetben a II. fokú hatóság a döntést helyben hagyta. Örökségvédelmi feladatkörben 4 fellebbezett ügy volt, 2 esetben részben 2 esetben teljesen helybenhagyta a döntést a II. fokú hatóság. A Hódmezővásárhelyi Szakigazgatási Szerv esetében a 2014 évben hatósági ügyben hozott, megtámadott döntések száma 9. Saját jogorvoslat száma 1 (a fellebbezés alapján a döntés módosításra került), felterjesztett fellebbezések száma 4, két esetben a fellebbezési eljárás megszüntetésre került, mert a fellebbező ügyfél visszavonta a jogorvoslati kérelmét, 2 esetben a jogorvoslati kérelmet elutasította a szerv az elkésettség, ill. illeték meg nem fizetése miatt. A felterjesztett 4 fellebbezés közül a másodfokú hatóság (Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal) 2 esetben a döntést megsemmisítette és új eljárásra utasította a szervet, 1 esetben

5



2. sz. Függelék megváltoztatta a döntést. Egy esetben nem zárult le a másodfokú eljárás 2014. év végéig. Felügyeleti intézkedés megtételére a tárgyévben nem került sor. g) ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül, Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése: az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal és járási szakigazgatási szervei szokványos ügyfélszolgálati tevékenységet nem folytatnak, ügyfélszolgálati irodát nem működtetnek. Az ügyintézők és a hivatalvezető a napi folyamatos munkavégzésük közben, munkaállomásuknál fogadják az ügyfeleket, ill. az ügyfelek telefonhívásait, válaszolnak az e-mail-ben küldött megkeresésekre. Az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalnál 2014. évben 251 fő ügyfél jelent meg személyesen illetve 2014. 1497 fő ügyfelet telefonon, 268 fő ügyfelet e-mailben tájékoztatott. A Szegedi Járási Szakigazgatási Szervnél személyesen megjelent ügyfelek száma: 1317 fő. h) a szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek,

Mindhárom szerv esetében a 2014. évre meghatározott ütemterv szerinti ellenőrzés szám teljesítésre került, illetve a Hódmezővásárhelyi Szakigazgatási Szerv esetében ez az arány 204%-os. Az engedélyezési ügyekben a kérelmek elbírálása határidőben megtörtént, a szakhatósági állásfoglalások határidőben megszülettek. Az építésfelügyeleti, jókarbantartási és építésrendészeti ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok tekintetében az intézkedések megtörténtek kötelezések, illetve szankciók (bírságok, figyelmeztetések) alkalmazása által. A Dél-Alföldi Régió elsőfokú építésfelügyeleti hatóságai közül a Hódmezővásárhelyi Szerv hozta a legtöbb döntést, és ez az 1000 lakosra vetített döntésszám vonatkozásában is a legmagasabb volt Szervnél, 10 döntés/ 1000 lakos. Mindhárom Szerv esetében a megfelelő létszám hiánya jelentős mértékben befolyásolja az ügymenetet. A helyettesítés a betegségek és szabadságok idején, különösen váratlan vagy akár hivatalos távollét (továbbképzések) esetén nem megoldott sem az építésügyi, sem az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátásában, különös tekintettel arra, hogy az ellenőrzések során 2 fő hatósági ügyintéző, építésfelügyelő részvételét határozza meg a jogszabály. i) pályázatokon való részvétel, A Megyei Hivatal pályázaton nem vett részt az év során. j) szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is). A szervek munkatársai részt vettek a jogszabályokban előírt továbbképzéseken, továbbképzési kötelezettségüket teljesítették, sikeres építésügyi vizsgát tettek.

2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása, A 2014. évben közérdekű bejelentések és panaszok nem érkeztek a Megyei Hivatalhoz, illetve a Szegedi Szakigazgatási Szervhez nem érkeztek. A Hódmezővásárhelyi Szakigazgatási Szerv részére 12 közérdekű bejelentés alapján mindegyik esetben építésfelügyeleti eljárást (jókarbantartási kötelezési eljárást) eredményezett a közterületet is veszélyeztető életveszélyes állapotú építmény tulajdonosával szemben.

6



2. sz. Függelék 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése a) az év során lefolytatott ellenőrzések, ellenőrzést végző szervezet, ellenőrzés típusa, b) az ellenőrzések lényeges megállapításai és azok alapján tett intézkedések. 2014. évben a Megyei Hivatal tevékenységére irányuló ellenőrzés nem történt. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez Az épített környezet alkotmányos védelmének biztosítása állami feladat, melyet az állam az épített környezet védelmével, az építésügyi jogszabályok megalkotásával, és építésügyi hatósági eszközökkel való kikényszerítésével, valamint az épített és természetes környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatásával valósítja meg. Az Építésügyi Hivatal kiemelt feladata a szakmai irányításáért felelős miniszter ellenőrzési feladatai teljesítésének, valamint az ágazati jogszabályok hatályosulásának segítése. A Szervek a 2014. évben végzett szakmai munkájukkal az ágazatpolitikai célkitűzésekhez hozzájárultak. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések (a 2015. évi irányelvek megvalósítása). A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások kérelmeinek azonnali gyors ügyintézése teljesült. Költséghatékony működést szem előtt tartva végzi feladatait az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal. A jövőben, a célok meghatározásában változás nem történik. Az ÉTDR rendszerben való ügyintézés, az ügyintézőkre háruló adminisztratív és ügyfélszolgálati feladatok, a nagy illetékességi területen történő helyszínelés időigényessége a szakmai munkára fordítható időt csökkenti. Az örökségvédelmi felügyeleti feladatkörben ellátandó jogszabályban előírt kötelezettséget az adminisztratív leterheltség nagymértékben nehezítette. Változatlanul fontos szempont az ügyintézési határidők maradéktalan betartása. A fennálló létszámproblémák minél előbbi megoldása szükséges.

7


CSMKH Igazságügyi Szolgálat

3. sz. Függelék

1. Az Igazságügyi Szolgálat (a továbbiakban Szolgálat) működési környezete 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a) A létszám évközi alakulása és annak hatása a szervezet működésére. 2014. január 01. napjától az engedélyezett létszám 24 fő, betöltve 24 álláshely, valamint egy fő a TÁMOP 5.6.1.C. keretében foglalkoztatott pszichológus, akinek továbbfoglalkoztatása októbertől kezdődően már az engedélyezett létszámkeret terhére történik. 2014. április 2-tól keresőképtelenség miatti tartós távolléten egy fő pártfogó felügyelő, akinek álláshelye – az adminisztratív feladatok ellátását erősítendő – határozott időre május 1-től betöltésre került. A határozott idős foglalkoztatás a pártfogó felügyelő kolléga munkába állásával 2014. szeptember 30-án befejeződött. 2014. május 14-én közös megegyezéssel megszüntetésre került a jogi segítségnyújtási szakterületen adminisztratív feladatokat ellátó munkatárs jogviszonya. Az üres álláshely 2014. június 15-től került betöltésre jogi segítségnyújtási ügyintézői feladatok ellátása érdekében. A 30/2014. (08.27.) kormánymegbízotti rendelkezés értelmében 2014. szeptember 1-jétől a törzshivatalhoz tartozó ügykezelők, iratkezelési feladatokat ellátó ügyintézők álláshelyei a munkavégzés helye szerinti szervezeti egység állományába kerültek. Ennek eredményeként 2014. szeptember 1-jétől 27 fő engedélyezett létszámmal működik a Szolgálat. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályát vezető munkatárs jogviszonya közigazgatási áthelyezéssel 2014. szeptember 30-án megszűnt, ez az álláshely – költségtakarékossági szempontok miatt – a mai napig nem került betöltésre. Szintén 2014. szeptember 30-án – a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának igénybevétele miatti felmentéssel – szűnt meg az egyik, iratkezelési feladatokat ellátó ügyintézőnk jogviszonya. A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatos átadásátvételről szóló 1539/2014. (IX. 24.) Korm. határozatban foglaltak értelmében 2014. október 1-jével két pártfogó felügyelő – státusszal együtt – átkerült a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága állományába. Ezzel a Szolgálat engedélyezett létszáma 25 főre csökkent. b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint. A 2014. évben három fő részesült illetményeltérítésben, valamint egy fő a Kttv. 128. § (2) bekezdés szerinti címadományozásban részesült. A Szolgálat állományába tartozók kizárólag az alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékban részesültek. c) Szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések.

tisztviselők

kötelező

Szolgálat munkatársai a feladatuk ellátásához szükséges, - a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet szerinti - a feladatkörre meghatározott képesítések valamelyikével rendelkeztek. Egy fő pártfogó felügyelői asszisztens képzési kötelezettségnek teljesítése folyamatban van, a felsőoktatási tanulmányi kötelezettségek teljesítését igazoló Abszolutóriummal rendelkezett és a szakdolgozatát eredményesen megvédte. A szakvizsgára kötelezett munkatársak közül két fő vizsgája 2015. évben lesz, a többi kormánytisztviselő rendelkezik szakvizsgával. 2014. évben egy fő eredményes vizsgát tett. A közszolgálati továbbképzési programkeretében a Csongrád Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban Kormányhivatal) által szervezett „Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban” belső továbbképzési programját sikeresen teljesítette tíz munkatárs. 1



3. sz. Függelék

TÁMOP-5.6.3.-12/1-2012-0001 „A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje” című kiemelt projektben kilenc munkatárs vett részt Csapatépítés című PL-6931 lajstromszámú, 30 órás akkreditálttovábbképzési programon. ÁROP 2.2.16 pályázat keretében - Képzés az Új Polgári Törvénykönyvről – című képzésen hat munkatárs vett részt. A 2014. év során a Szolgálat igazgatója, pszichológusa, az Áldozatsegítő Osztály vezetője, valamint ügyintézői sikeres vizsgát tettek a TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0023 kódjelű projekt részét is képező, „Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon” című e-learning képzésben. 2014. július 3-án került sor a TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0023 kódjelű pályázat programjai közül az éves kríziskommunikációs tréningre, ahol az Áldozatsegítő Osztály vezetője, ügyintézői, valamint a Sértett Gondozó Pszichológusi Szolgálat munkatársa vett részt. A Szolgálat munkatársai 2014. évben nem rendelkeztek tanulmányi megállapodással. d) A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai is) minősége, mennyisége A munkavégzés szükséges tárgyi feltételeket a Kormányhivatal biztosította, az informatikai eszközök elhelyezése munkaállomásokon megfelelő, biztonságos, a javasolt munkavédelmi előírásoknak megfelelt, az ügyintézők által használt eszközök életkora átlagosan 11 év, a meghibásodások száma növekedett, az eszközállomány cseréje indokolt. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok A munkavégzés során használt informatikai rendszer az ügyintézők igényeit kielégítette, lehetőséget biztosított a szakmai rendszerek adatbázisainak használatára (kivéve a hódmezővásárhelyi és szentesi iroda). A szükséges támogatást a Kormányhivatal Informatikai Osztálya látta el, az esetleges meghibásodásokat jelzés után rövid határidővel orvosolta. A szolgálat költözését követően szinte azonnal használható rendszert biztosított a munkavégzéshez. A KIH Informatikai Főosztálya majd Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban IH) a jogszabályokban foglalt szakmai feladatellátás biztosítása érdekében országosan egységes informatikai rendszert (HIR és IRMA rendszer) működtetett, amely az év során több alkalommal minimális időre leállt. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra A Szolgálat szakügyintézői a napi folyamatos munkavégzésük közben, munkaállomásuknál fogadták az ügyfeleket az esetek 90%-ában, az ügyintézés a szakmai jogszabályoknak megfelelően, zavartalanul zajlott, bár a pártfogó felügyelők egy részének nem biztosított az önálló iroda, amely nehezítette a munkavégzést (személyes bűnügyi adatok kezelése). Az év első nyolc (Jogi Segítségnyújtó Osztály 10) hónapjában kihelyezett ügyfélszolgálatot működtetett a szolgálat Makón és Csongrádon. Az osztályok munkatársai havonta egy, illetve két alkalommal fogadták az ügyfeleket. Szentesen a pártfogó felügyelők tartottak hetente ügyfélfogadást, tekintettel az ügyfélkör anyagi helyzetére. Az irodák a Kormányhivatal szerveinek irodái, esetenként közös használatúak. A munkatársak leterheltek, növekvő számú ügyféllel tartanak kapcsolatot. A TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0023. pályázati munka megkezdéséig az áldozatsegítő szolgálat munkatársai önálló irodahelyiségben nyertek elhelyezést, az ügyfelek zavartalan meghallgatásához szükséges optimális feltételek adottak voltak. A pályázat keretében foglalkoztatott személyek elhelyezése kényszerű változást hozott: az áldozatsegítő szakmai tanácsadó az egyik – pályázatban szintén áldozatsegítő szakmai tanácsadó feladatokat is ellátó 2



3. sz. Függelék

– áldozatsegítő ügyintéző irodájában kapott helyet, míg a pszichológus kolléga az áldozatsegítő osztálytól elkülönülten, a pártfogó felügyelői osztály irodahelyiségében került elhelyezésre. 2014 szeptemberében a Szolgálat a Szeged, Horváth Mihály u. 1/B szám alatti irodaházba költözött, ahol biztosított az Áldozatsegítő Osztály és a Jogi Segítségnyújtó Osztály kormánytisztviselői és két pártfogó felügyelő számára az önálló irodahelyiség, a többi munkatárs számára közös irodahelyiségek állnak rendelkezésre. 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak Az ügyiratok érkeztetése a Kormányhivatal által működtetett IRMA rendszeren keresztül történt, valamint az igazgatói iratok iktatása is. Az országosan egységes szakmai iktató rendszereket a KIH majd az IH biztosította. Egyes pártfogó felügyelői ügycsoportok (jóvátételi munka, szabálysértési mediáció) esetében az iktatás a szakmai irányító által biztosított excel táblákban történt, ennek oka, hogy nincs forráskódja az iktatórendszernek. A keletkezett iratok az iratkezelési szabályzatnak megfelelően kerültek elhelyezésre, az aktuális székhelyen kialakított irattárban, átmeneti irattár az irodákban található. A tárolási feltételek megfelelőek. b)

Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói

A Pártfogó Felügyelői Osztályok ügyintézői a 2014. év során, a 4066 db (2013. évben 2157 db) folyamatban lévő főszámmal rendelkező ügyben mindösszesen 28649 db alszámot keletkeztettek. A Jogi Segítségnyújtó Osztály ügyintézői a 2014. év során, a 1596 db főszámmal (folyamatban lévő) rendelkező ügyben mindösszesen 6454 db alszámot keletkeztettek. Az Áldozatsegítő Osztályon 2014. évben (HIR iktatórendszerben) 756 db főszámos, valamint 3039 db alszámos iktatott ügyirat keletkezett. Az iktatórendszerben egy kérelmező egy főszámot jelent akkor is, ha az ügyfél több szolgáltatás iránti kérelmet nyújtott be. (Az önálló döntések száma: 1168 db, az iktatott tájékoztatások, szolgáltatások száma 873 db.) c)

Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok

Az adatvédelem és adatkezelés a vonatkozó jogszabályoknak, illetve a Kormányhivatal Adatvédelmi Szabályzatának megfelelően történt. 1.3. Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai A Szolgálat munkatársai rendszeresen részt vettek a Kormányhivatal által szervezett értekezleteken, képzéseken. A szakmai együttműködésen felül a többi szakigazgatási szerv rendezvényein, társszervek rendezvényein kölcsönösen részt vettünk. Az együttműködés minden területen folyamatos volt, egymás tevékenységét segítő, kiegészítő. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai A szakmai irányító szervvel (KIH, majd IH) folyamatos volt a kapcsolattartás, a felmerülő szakmai kérdésekre a legtöbb esetben azonnali választ kaptunk, a hatáskör átadáskor pontos utasításokat adott a végrehajtás módjára. Jogszabályok változására felhívta a figyelmet, és módszertani javaslatokat adott. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a jogalkalmazás során felmerülő, állásfoglalást igénylő kérdésekre adott válaszokat az IH összegyűjtötte, és azt az összes megyének/fővárosnak megküldte. 3



3. sz. Függelék

A közvetlen kapcsolattartásra adott lehetőséget a két alkalommal megvalósuló Regionális Szakmai Konferencia, melyet május hónapban a Szolgálat szervezett. A pénzügyi kifizetésekkel kapcsolatos pénzügyi jelentéseket és azok mellékleteit, jelentéseket rendszeresen megküldtük és statisztikai adatokat szolgáltattunk. A szakmai irányító szerv Áldozatsegítési Osztálya támogatóan működött közre a TÁMOP 5.6.1. C „Áldozatsegítés, áldozattá válás megelőzése” című pályázat keretein belül szervezett rendezvényeinken. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai A Szolgálat szervezeti egységei a napi feladatok során - az eltérő hatáskör okán – ritkán kerülnek szakmai kapcsolatba. Egyedi ügyekben a jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő osztályok között van szorosabb kapcsolat, mert itt gyakori, hogy az ügyfél minkét osztályon igényel segítséget ugyanahhoz az ügyéhez kapcsolódóan. A szakigazgatási szerv egyéb feladatainak végrehajtásában szakszerűen együttműködtek, az ügyfél-orientáltságukkal, kedvességükkel és szolgálatkészségükkel, elhivatottságukkal és emberségükkel segítették egymás munkáját és a hozzájuk forduló ügyfeleket. A szakmai kommunikáció tere elsősorban az osztályértekezlet, és az egyéni konzultáció volt. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése Az igazságügyi szervekkel és a büntetőügyekben eljáró hatóságokkal (bíróság, ügyészség, rendőrkapitányságok, büntetés-végrehajtási intézetek), a társhatóságokkal és a gyermekvédelmi intézményekkel folytatott együttműködés magas színvonalon és hatékonyan valósult meg. A szociális alap- és szakellátás szervei a Szolgálat valamennyi szervezeti egységével hatékonyan együttműködtek, de ugyanez elmondható a helyi önkormányzatok, valamint a társadalmi és civil szervezetekkel kapcsolatban is. A közérdekű munka végrehajtásának eredményesebbé és költséghatékonyabbá tétele érdekében együttműködési megállapodást kötött a kormányhivatal négy munkáltatóval. 2. Az Igazságügyi Szolgálat szakmai tevékenysége 2.1. Az Igazságügyi Szolgálatot érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások A pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozó változást a 2014. évi XXX. törvény egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról hozta, amely módosította a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet, hatáskört vont el az Igazságügyi Szolgálattól. A szabadságvesztésből szabadultak utógondozása, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése és a feltételes szabadság tartamára megállapított vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása a büntetés-végrehajtási szervezet feladata lett. 73/2013. (XII. 18.) BM rendelet a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről vezette be 2014. január 1. napjától az új ügycsoportot, melynek a végrehajtását csak pártfogó felügyelők végzik. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény a jogi segítségnyújtó osztály által engedélyezhető támogatásokat kiterjeszti az illegális migránsokra, akiktől beérkezett, a kiutasító határozattal szembeni jogi segítségre irányuló kérelmeket azonnal – legkésőbb a beérkezést követő napon – el kell 4



3. sz. Függelék

bírálni. Megyénkben nagyon nagy számban jelennek meg az illegális migránsok, mint potenciális ügyfélkör, 2014-ben ennek ellenére nem érkezett be kiutasító határozattal szembeni jogi segítségre irányuló kérelem. Az áldozatsegítő szakterületen a 2014. évben feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozás nem volt. b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések A munkáltatói jogokat gyakorló, s a funkcionális és költségvetési hátteret biztosító kormányhivatal mellett a szakmai felügyeletet a KIH szakmai vezetője (igazságügyi elnökhelyettese), illetve 2014. október 1. napjától kiválással létrejött IH főigazgatója látta el az által vezetett szervezeti egységeken keresztül. A Szolgálat szervezeti struktúrájában a 2014. évben változás nem történt négy elkülönült, osztály szintű szervezeti egység működött. Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya a szakmai feladatait a megbízott osztályvezetővel együtt 2014. szeptember 30. napjáig 7 fővel látta el, ebből 6 fő Szegeden, 1 fő pedig Hódmezővásárhely városában, majd az osztály létszáma - a megbízott osztályvezető Miniszterelnökségre történő áthelyezésével - 1 fővel csökkent. Az állományból az áthelyezés óta már csak 1 fő foglalkozik a büntetőügyi, valamint a szabálysértési közvetítői eljárások végrehajtásával, aki a mentori feladatkörrel kapcsolatos kötelezettségeket is ellátja. A 2014. év november 1. napjától az osztály irányítására vonatkozó feladatot a felnőtt osztály egy pártfogó felügyelője kapta meg, munkaköri leírásában rögzítetten. Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya a felnőtt korú bűnelkövetők pártfogó felügyeletét, továbbá az egyéb szakmai feladatokat az osztályvezetővel együtt 10 fő (1 fő osztályvezető, 7 fő pártfogó felügyelő, 1 fő ügyintéző és 1 fő pártfogó felügyelői asszisztens) látta el, ebből 8 fő Szegeden, 1-1 fő Hódmezővásárhely, és Csongrád városában. A pártfogó felügyelői létszám csökkent, - hatáskör megszűnése miatt - 2 fő a BVOP-nál büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő lett. Az 1 fő ügyintéző munkatárs – átirányítással 2014. szeptember 18. napjától végzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását. Az osztály munkatársai közül 2 fő mediációs feladatokat is ellátott. Az osztály állományába tartozó 1 fő pártfogó felügyelői asszisztens egyedi felkérés esetén munkaszervezési és adminisztratív feladatok tekintetében a Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályát is segíti. A pártfogó felügyelői szakterület munkájában két fő ügykezelő (közfoglalkoztatott) működött közre, majd egy fő végezte a feladatot, akinek tevékenysége kiegészült a gazdasági feladatokkal. Az ügykezelői feladatok egy részét a pártfogó felügyelők látják el. Jogi Segítségnyújtó Osztály a szakmai feladatait osztályvezetővel és adminisztrátorral együtt 2014. július 1. napjáig 4 fővel, 2014. július 1-től 2014. szeptember 17-ig 5 fővel látta el a munkát. 2014. szeptember 17-től az illegális migránsokkal összefüggő többletfeladatokra felvett ügyintéző kirendelésre került a Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályára, ahol a közérdekű munka büntetés végrehajtását végezte. Az Áldozatsegítő Osztály 2006. január 1.-től kezdődően: 1 fő osztályvezető, igazgatóhelyettessel,1 fő ügykezelővel, és 2 fő ügyintézővel látta el feladatait. 2012. szeptember 17.-től 2014. szeptember 16-ig, a TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0023 pályázat keretében foglalkoztatott: 1 fő áldozatsegítő szakmai tanácsadó (heti 20 órában)– korábban áldozatsegítő ügyintézőként dolgozó szakember, aki az egyéb pályázati feladatai mellett részt vesz a szolgálathoz forduló ügyfelek tájékoztatásában, igény esetén segítséget nyújt a kérelmek kitöltéséhez, valamint 1 fő sértett-gondozó pszichológus (heti 40 órában). 2012. szeptember 17-től 2014. szeptember 16-ig az osztályvezető és 1 fő ügyintéző heti 20 órában a „Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés

5



3. sz. Függelék

érdekében.” című projekt keretében meghatározott feladatait látta el, heti 20 órában pedig a munkaköri leírásában rögzített szakmai feladatait. 2014. október 1. óta (nyugállományba vonulás miatt) az osztályon ügykezelő nincs. Az ügyviteli feladatokat az ügyintézők látták el. A gazdasági feladatokat 2014. augusztus 31-ig egy fő gazdasági ügyintéző látta el, majd feladatainak egy részét a Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya vette át, a fennmaradó feladatokat a pártfogó felügyelői szakterület ügykezelője, pártfogó felügyelői asszisztense és egy pártfogó felügyelő végzi. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése Jogi Segítségnyújtó Osztály munkája részben ügyfélszolgálati tevékenység, részben a jogi segítségnyújtási kérelmekhez kapcsolódó hatósági munka. A Szolgálat 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban, megyénkben 3178 ügyfelet illetve ügyet regisztrált, ügyfelektől 767 peres, ill. peren kívüli jogi segítségnyújtás iránti kérelem érkezett be az osztályra, melyre 727 határozati döntés készült. A peres ügyekben az ügyfeleket képviselő pártfogó ügyvédek részére 193 ügyben született díjmegállapító határozat, díj/díjelőleg visszafizetésére 95 határozati kötelezést adtunk ki. Az összes kiadott határozat száma 1054. Ezen kívül számos ügyben az eljárás szükségessé tette végzések meghozását is. Ezek tárgya jellemzően valamilyen hiány pótlására felhívás, belföldi jogsegély kérelem, az eljárás felfüggesztése, megszüntetése, pártfogó ügyvéd kirendelése/felmentése, részletfizetés engedélyezése volt Az Áldozatsegítő Osztály által 2014. évben nyújtott szolgáltatások: Tájékoztatás: 873db, érdekérvényesítés elősegítése: 485db, azonnali pénzügyi segély: 343db, jogi segítségnyújtás: 115db, állami kárenyhítés:17 db, pszichológusi segítségnyújtás: 327 regisztrált ügyfél, 87 fővel krízisintervenciós foglalkozás. Hatósági tevékenység: 1165 önálló döntés, ebből 343 határozat, 600 hatósági bizonyítvány, 88 eljárást lezáró végzés (31 elutasító, 57 megszüntető), 137 egyéb első fokú végzés. Az áldozatsegítési szakterületen Csongrád megye 2014-ben is országosan kiemelkedő szerepet játszott mind a szakmai felkészültség, mind az ügyfélszám tekintetében. 2014. évben a kérelmezők száma országosan: 1. Főváros: 1440 db, 2. Csongrád megye: 737 db, 3. Fejér megye: 551 db, az utolsó megye: 232 db. Átlagos ügyfélszám megyénként: 401,63 db. Csongrád megye az összes megyei kérelmezők 9,45 %-ának ügyét intézte. b) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya ügyterhének jelentős részét a környezettanulmányok elkészítése teszi ki. A 2013. évről 43 db környezettanulmány elkészítésére irányuló ügy maradt folyamatban. A 2014. évben a fiatalkorú bűnelkövetőkhöz kötődő környezettanulmány készítése iránti megkeresések száma jelentősen csökkent az előző évihez képest. Míg a 2013. év során 387 db megkeresés érkezett az osztályhoz, addig a 2014. évben összesen 316 db ilyen ügy érkezett. A 2014. évben a Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya által ellátott felnőtt korú bűnelkövetők esetében a környezettanulmány készítése iránti kérelmek száma az előző 6



3. sz. Függelék

évihez képest növekedett. A 2013. évben elkészített 70 db környezettanulmányhoz képest a 2014. évben 90 db környezettanulmányt készítettek el a pártfogó felügyelők. 2014 évben az előző évihez képest 8,99%-kal több környezettanulmánnyal foglalkozott az osztály. Fiatalkorúak esetében a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére irányuló megkeresések száma az 2014-es évben 38 db. Felnőtt korú terheltek esetében a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére irányuló megkeresések száma 36 db. A fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos pártfogó felügyeletek nagy része viszonylag rövid egy vagy két éves időtartamú. A 2014. évben összesen 483 db pártfogó felügyelettel kapcsolatos ügyet látott el az osztály, az előző évben 519 ügyet. Felnőtt korú terheltek esetében jellemző a hosszabb tartamú pártfogó felügyelet. A 2014. év kezdetén 358 ügy maradt folyamatban, és év közben még 202 új pártfogó felügyelet végrehajtási ügy érkezett, az ellátott ügyek száma 560, míg 2013 évben ez a szám 566. Feltételes szabadságra bocsátás okán146 ügy volt folyamatban. 2014. augusztus 9. napján folyamatban 77 db ilyen ügy volt, amely a hatáskör megszűnése miatt a BVOP-hez került átadásra. A jóvátételi munka ügycsoportban mindössze három ügy volt folyamatban. A közérdekű munka büntetés végrehajtását 2014. december 1. napjától végzi minden pártfogó felügyelő, a feladat elosztását területi illetékesség határozza meg. A 2014. év január 1. napján a fiatalkorú és felnőtt korú bűnelkövetők vonatkozásában összesen 1258 db közérdekű munka végrehajtási ügy volt folyamatban, amelyhez az év során 878 db új ügy érkezett. Az év végén folyamatban maradt 1635 db ügy. A folyamatban maradt ügyek száma az előző évihez képest 29.97%-kal nőtt. 2014. évben szolgálatunk az utógondozási ügyeket 2014. augusztus 8. napjáig - a hatáskör megszűnéséig - látta el. A 2014. év során fiatalkorúak esetében utógondozási ügyünk nem volt. Felnőtt terheltek estében az előző évről folyamatban maradt 59 db utógondozási ügyhöz, az év során 52 db új ügy érkezett, mindezek a hatáskör átadásáig befejezésre kerültek. A büntetőügyi mediáció területén az előző évről 84 db (72 felnőtt korú, (a továbbiakban fn) és 12 fiatalkorú (a továbbiakban fk) olyan ügyet hoztunk át, melyek befejezése és lezárása 2014. évben történt meg. A tekintett időszakban összesen 250 db (226 fn és 24 fk) új közvetítői eljárásra utaló ügyészi határozat vagy bírói végzés érkezett, 5-tel több, mint 2013.évben. Az előző évivel együtt így 334 db ügyben jártunk el az év folyamán. 2014. január 1. óta hajt végre Hivatalunk szabálysértési ügyekben is közvetítői tevékenységet. Ebben az ügycsoportban 75 ügyben jártunk el. A környezettanulmányokat és a pártfogó felügyelői véleményeket, pártfogó felügyelet végrehajtását a pártfogó felügyelők, precízen és kiemelkedő szakmai színvonalon készítették el, az utógondozási ügyekben is elégedettek voltak a fogvatartottak, illetve terheltek. A közérdekű munkabüntetés végrehajtása - tekintettel az egy főre eső magas ügyszámra és a végrehajtás során a foglalkoztathatósági vizsgálat szervezési módjára – lassabb ütemben halad. Az ügyfelek a közvetítői megbeszélések végén többnyire elégedetten távoztak. Az eljárással, a közvetítőkkel, a Hivatallal kapcsolatosan egyetlen esetben sem fogalmaztak meg kritikai észrevételt. Jogi Segítségnyújtó Osztályra a hatósági döntésekben engedélyezett, és az ügyfelek által igénybevett jogi segítségnyújtásról 2014-ben 598 számla érkezett be, melyeket az osztály rögzített, ellenőrizte teljesítést és a számlákat feldolgozva és összesítve továbbította kifizetésre az IH-hoz. A jogi segítségnyújtási díj visszatérítésére kötelezett ügyfelek vagy peres ellenfeleik tartozását a Jogi Segítségnyújtó Osztály tartja nyilván és szükség esetén intézkedik a behajtás – fizetési felszólítások, végrehajtás kezdeményezés, felszámolási 7



3. sz. Függelék

eljárásban érvényesítés-, elengedés vagy törlés iránt. 2014. dec. 31-én 116 darab követelést tartottunk nyilván 1.730.885 Ft összegben, melyből 73 darab volt lejárt követelés 1.127.635 Ft összegben. Áldozatsegítő Osztály: Az áldozatsegítés feladata a bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések áldozatainak segítése, ügyfélszolgálat működtetése, hatósági feladatok ellátása, tájékoztatás, érdekérvényesítés elősegítése, azonnali pénzügyi segély, jogi segítségnyújtás, közreműködő hatóságként a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak segítése, állami kárenyhítés iránti kérelmek felvétele, továbbítása, pszichológusi segítségnyújtás annak érdekében, hogy a bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések áldozatai hangsúlyosabb szerepet, ezáltal nagyobb támogatást kapjanak az elszenvedett érzelmi megrázkódtatások és anyagi károk mérséklésére. A döntések kimutatása Döntések (db) Azonnali pénzügyi segély Érdekérvényesítés elősegítése Jogi segítségnyújtás Összesen

Engedélyező

Elutasító

Megszüntető

Visszatérítés

Összesen

117

169

57

0

343

449

21

15

0

485

114 680

0 190

1 73

0 0

115 943

A szolgáltatást kérelmező ügyfelek származási hely szerinti megoszlása: Város Más település Összesen Csongrád Megye 605 95 700 Más megye 22 13 35 Az EU más tagállamaiból 0 0 0 Az EU-n kívüli államból 1 1 2 A szolgáltatást kérelmező ügyfelek nem szerinti megoszlása: nő: 436, férfi: 301 A szolgáltatást kérelmező ügyfelek életkor szerinti megoszlása: 0-14 év 15-18 év 19-24 év 25-59 év 600 9 67 422 239 Az Áldozatsegítő Osztály minden hónap 5. napjáig elektronikus úton, táblázat kitöltésével adatot szolgáltat az IH részére a bármely módon látókörébe került, illetőleg a veszélyeztetett gyermekekről. Szükség esetén írásban jelzéssel él – a veszélyeztetés mértékétől függően – a hatáskörrel rendelkező szervek felé.(Gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, jegyző.) A gyermekvédelmi és hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos jelzőrendszer tagjaként az áldozatsegítés 2014-ben 106 kiskorút regisztrált. Minden negyedév 15. napjáig elektronikus úton, táblázatos formában az IH részére tájékoztatást kell nyújtanunk a szolgálatunkhoz forduló emberkereskedelem áldozatairól. A terület látenciája okán 2014-ben mindössze egy előfordulásról tudtunk adatot szolgáltatni. c) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága A pártfogó felügyelői szakterület esetében a határidők betartását - az ügyintézőhöz érkezéstől számítva – nehezítette a postai szolgáltatás lassúsága (szabálysértési mediáció), a közérdekű munka büntetés végrehajtás esetén a foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítéséhez kapcsolódó megállapodások késése, a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények esetében a gépkocsi használat koordinációja (több feladat összevárása a költségek csökkentése érdekében), valamint a megnövekedett ügykezelői feladatok. 8



3. sz. Függelék

Jogi Segítségnyújtó Osztály Az ügyfélfogadáson személyesen megjelent, elbírálható kérelmet benyújtó ügyfelek túlnyomó része azonnal megkapja a határozati döntést. A gyors ügyintézést a díjmegállapító határozatok esetében a megalapozott döntéshez szükséges Pp. szerinti adattartalmú bírósági döntésről szóló értesítés késése, hiányos tartalma, a felek részleges hiánypótlásai nehezítik. Az Áldozatsegítő Osztályon határidőn túli ügyintézés nincs. Amennyiben az ügyfél áldozati státusz igazolással érkezik, az ügyintézési határidő azonnali. Egyéb esetekben az igazolás beérkezését követő 8 napon belüli. Az ügyek jellegénél fogva indokolt a szoros határidő, pl. azonnali pénzügyi segély esetén. d) Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése A Jogi Segítségnyújtó Osztály - 2014-ban saját hatáskörű jogorvoslatot 25 esetben alkalmazott, ezek túlnyomó része kijavítás volt. Másodfokú jogorvoslati eljárásra megyénkben 9 ügyben került sor. A másodfokú hatóság 7 ügyben helybenhagyta, 2 ügyben módosította döntésünket. Megyénket érintően bírósági felülvizsgálat a 2014-e évben nem volt. Az Áldozatsegítő Osztály döntéseinek száma összesen: 943 db volt, ebből, a fellebbezések száma: 1 db, bírósági felülvizsgálat iránti kérelem/kereset: 5 db, első fokon jogerőre emelkedett döntések száma: 942 db, jogorvoslat során megváltoztatott döntések száma: 1 db, a határidőben intézett ügyek száma: 943 db e) A szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 2431 esetben fogadott személyesen ügyfelet (terheltet), a Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 3379 terhelt esetében volt személyes ügyfélfogalom. A kihelyezett ügyfélfogadások mellett az ügyek egy részében a terheltet a lakókörnyezetében kereste fel a pártfogó felügyelő. A vizsgált időszakban Jogi Segítségnyújtó Osztálytól 2318 ügyfél kért segítséget személyesen (1665) vagy telefonon (649), 101 darab válaszadást igénylő írásbeli beadvány érkezett be. Érzékelhető volt a válság utóhatásaként jelentkező egzisztenciális nehézség az ügyfelek növekvő mennyiségében, mind az ügyek jellegében. Az ingyenes jogi segítségnyújtásra jogosító jövedelemhatár már évek óta nem változott, az ezt kis összeggel meghaladó jövedelemből viszont a mindennapi létfenntartás is komoly terhet jelent. Az ingyenes rászorultság hiányában nagy az igény az ügyfélszolgálati tanácsadásra, mert az nem jár visszatérítési teherrel, mint a visszatérítéssel igénybe vett jogi segítség. Az Áldozatsegítő Osztályon ügyfélszolgálat nem működik, azonban az osztály minden munkatársa (ügykezelő nincs) saját munkaállomásán naponta fogadja az ügyfeleket a meghatározott ügyfélfogadási időben, illetve azon kívül is. Személyesen megjelent ügyfelet elküldeni nem megengedett azzal, hogy nincs ügyfélfogadás. Az osztályon 1255 ügyfél személyesen kért segítséget, tájékoztatást, telefonon 1565 fő. f) Pályázatokon való részvétel A pártfogó felügyelői osztályok tekintetében sikerként könyveljük el, hogy előadóként kapott meghívást pártfogó felügyelő a Magyar Igazságügyi Akadémiára, a Szegedi Törvényszékre és Szegedi Fegyház és Börtönbe. A szakmai felügyeleti szerv munkacsoportjaiban két munkatárs vett részt (mediáció, közérdekű munka) Jogi Segítségnyújtó Osztály meghívást kapott és részt vett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az illegális migránsokhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet szabályainak előzetes egyeztetésében, melyet levélben köszöntek meg. 9



3. sz. Függelék

A TÁMOP 5.6.1.C projektzáró konferenciáján 2014. szeptember 9-én Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter országosan példaértékűnek minősítette a Csongrád megyei összefogást, amelynek szakmai megvalósítója a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata volt. g) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) TÁMOP 5.6.1.C-2/11. „Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében” címmel a Kormányhivatal pályázatot nyert. A két éves projekt megvalósításának kezdete: 2012. szeptember 17. A projekt 2014. szeptember 16-án zárult, a fenntartási idő 3 év. (2017. szeptember 16.) h) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) ART (Aggression Replacement Training) Agresszióhelyettesítő tréneri végzettséget szerzett két pártfogó felügyelő (KIH szervezés) A Sértett Gondozó Pszichológusi Szolgálat szakembere 2014-ben is folytatta - saját költségén - a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület módszer specifikus képzését. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések Az Igazságügyi Szolgálathoz 2014. évben közérdekű bejelentés, panasz nem érkezett. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése A Szolgálat tekintetében 2014. évben ellenőrzés nem volt. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez A Pártfogó Felügyelői Osztályok sikeres működését jelzik a társszervek megkereséseinek hatékony teljesítése, a büntetés végrehajtási feladatok eredményes végrehajtása, a mediációs megbeszélésről elégedetten távozó ügyfelek. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések A Pártfogó Felügyelői Osztályok sikere a társszervek megkereséseinek hatékony teljesítése, a büntetés végrehajtás eredményes végrehajtása, a mediációs megbeszélésről elégedetten távozó ügyfelek. 3.3. Javaslatok A Pártfogó Felügyelői Osztályok tekintetében a folyamatban lévő ügyek száma jelentősen megnövekedett, a létszám bővítése indokolt, tekintettel a hatáskör elvonása okán lecsökkent létszámra, és az arányaiban kevés ügyszámra, amely a BVOP- hoz került, valamint a két új ügycsoportra (szabálysértési mediáció és 2015. január 1-től a megelőző pártfogás).

10


CSMKH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság

4. sz. Függelék 1. A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság működési környezete (a kormányhivatal törzshivatala adatai alapján) 1.1. A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság rendelkezésére álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a tárgyévben a) szervezeti egységek szerinti létszámok évközi alakulására vonatkozó adatok bemutatása és azok hatásának elemzése (fluktuáció, rendelkezésre álló kapacitás, esetleges kapacitáshiány, üres álláshelyek), Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 2014-ben 38 fő volt. Az adott évben 2 munkatársunk tartósan távol volt, fizetés nélküli szabadság keretében GYED-et vett igénybe. Helyettesítését részben határozott idejű munkaszerződés keretében biztosítottuk. A munkánkat két fő megváltozott munkaképességű foglalkoztatott segítette. Év közben két munkatársunk közös megegyezéssel távozott (~ 5%) amely megítélésünk szerint nem jelentős fluktuáció. b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint Az Igazgatóság dolgozói 100 %-os illetménybeállási szinten voltak. A felügyelői feladatokat ellátó dolgozók, Károsító Diagnosztikai Osztály dolgozói a jogszabályban megállapított veszélyességi pótlékot kaptak, valamint 23 fő részesült képzettségi pótlékban és 20 fő nyelvpótlékban. Gépjármű vezetési pótlékban munkatársaink a Kormányhivatal Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatának megfelelően alkalomszerűen a levezetett alkalom és km. alapján c) a szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések, Az Igazgatóság munkatársainak 90%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A kötelező továbbképzésen valamennyi dolgozó részt vett, 2 fő az elmúlt évben közigazgatási szakvizsgát tett. d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai eszközök is) minősége, mennyisége, Az Igazgatóság eszközellátottsága megfelelő volt. Igazgatóságunk létszámának megfelelő számítógéppel és konfigurációval rendelkezett. A számítógépek átlagos életkora 8 év. A terepi munkák végzéséhez szükséges mobilitást biztosító gépjármű park gerincét a szakmai irányító szerv (NÉBIH) által biztosított Arval flotta alkotta. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok Az Igazgatóság munkatársai az év folyamán a Kormányhivatal által működtetett informatikai rendszereket használtak, melyek a csmkh.hu oldalon keresztül, az elmúlt évben megfelelően elérhető és használható volt –IRMA, stb. A speciális szakmai informatikai rendszerek a hálózatban lévő számítógépekről jól használhatóak voltak. Az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival a kapcsolat megfelelő volt. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra Az Igazgatóság elhelyezési feltételei az elvárásoknak megfelelően alakultak, amely alkalmas a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra.

1



4. sz. Függelék 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak Az ügyirat kezelési feladatokat az IRMA iktató program felhasználásával végeztük. Az iratok tárolása telephelyen belül jól megoldott, sőt társ Szakigazgatási Szervek részére is tárolunk iratokat. b) Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói Igazgatóságunkon 2014. évben 5943 főszámon alszámokkal együtt összesen 10820 db iktatott irat keletkezett. c) Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok Az adatvédelem vonatkozásában probléma nem merült fel, az érintett személyes adatainak kezeléséről való tájékoztatásra, adatainak helyesbítésére, törlésére vagy zárolására vonatkozó kérelem, illetve közérdekű adat megismerése iránti kérelem sem érkezett, ennek következtében elutasítás sem történt. 1.3.Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság feladat és hatásköréből adódóan kiterjedt külső-belső kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A feladataiból következően szoros munkakapcsolatot tartott a Csongrád Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalaival és egyes szakigazgatási szerveivel. A kapcsolattartás a rendszeressé vált értekezleteken túlmenően részben személyesen, részben telefonon, vagy leggyakrabban elektronikus úton történt. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Az NTI szakmai irányítását és ellenőrzését a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság látja el. Az irányító szervvel a kapcsolat jó és folyamatos. A kapcsolattartás részben telefonon keresztül, részben elektronikus úton, valamint a meghatározott rend szerint megtartott értekezletek és továbbképzések keretében történt. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai Az Igazgatóság heti rendszerességgel tartott vezetői értekezleteket, ahol az osztályok vezetői tájékoztatást adtak a munkájukkal kapcsolatos feladatok állásáról az esetlegesen felmerülő problémákról. Itt kerültek továbbításra a Kormányhivatal, valamint a szakmai irányító szerv által meghatározott feladatok információk is. Az értekezletek lehetőséget biztosítottak a feladatok koordinálására és rendelkezésre álló források minél optimálisabb felhasználásának megszervezésére. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése Az Igazgatóság munkája kapcsán együttműködött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Csongrád Megyei Szervezetével és több más szakmai társadalmi szervezettel (pl: KISOSZ stb.). A társszervek közül a környezetvédelmi hatósággal, a vízügyi hatósággal, az önkormányzatokkal. A közös ellenőrzések kapcsán rendszeres kapcsolatot tartott a NAV és a Rendőrség munkatársaival. A szakmai feladatellátás 2



4. sz. Függelék során kapcsolatot tartott a régió felsőoktatási intézményeivel valamint nemzetközi szinten elsősorban Szerbia vonatkozásában az ottani szakmai szervezetekkel és felsőoktatási intézményekkel. A szakmai irányító szerven keresztül (NÉBIH) bekapcsolódott az Európai Uniós szakfeladatot ellátó intézményekkel történő kapcsolattartásba (EFSA, FVO stb.). Munkatársaink közül az elmúlt évben többen, több alkalommal vettek részt az Európai Unió által szervezett képzésen, továbbképzésen, ellenőrzésen. 2. A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakmai tevékenysége 2.1. A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságot érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások A Növény és Talajvédelmi Igazgatóság feladat és hatáskörét elsősorban az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, és a végrehajtására kiadott rendeletek, valamint a közvetlenül hatályosuló Európai Uniós rendeletek és a 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. A jogi aktusokban alkalmazandó uniós jogszabályokban bekövetkező jogszabályváltozások a szakmai irányító szerv felügyelete és irányítása mellett a megadott határnapokkal bevezetésre kerültek. A Károsító Diagnosztikai Osztály minőség irányítási rendszerét szabályozó 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről hatályát vesztette és új rendelet lépett életbe: 42/2014. (VIII. 19) EMMI rendelet. a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről, amelynek átvezetése szintén megtörtént. b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések A szervezetet érintő jelentősebb szervezeti és személyi változások nem következtek be, így intézkedésekre sem volt szükség. 2.2. A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése. b) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság négy, feladatában jól elhatárolható osztályra tagozódik. A Talajvédelmi és Agrár Környezetgazdálkodási Osztály hatósági tevékenységét alapvetően a 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg, e jogszabálynak megfelelően alapvető feladat a termőföld minőségi védelme, a megye területén. A hatósági tevékenység keretében az elmúlt évben 15 talajvédelmi engedélyt adott ki első sorban hígtrágya, fermentlé, egyéb nem veszélyes anyagok termőföldön történő elhelyezéséhez. 6 esetben adott ki határozatot szőlőtelepítés engedélyezéséhez. 648 esetben működött közre szakhatóságként engedélyezési eljárásoknál. A legtöbb szakhatósági megkeresés a földügyi, vízügyi és építésügyi igazgatáshoz kapcsolódott, de több esetben működött közre útépítés, elektromos hálózat kiépítés, környezetvédelmi engedélyezés kapcsán is. 25 esetben adott ki talajvédelmi véleményt, leggyakrabban település építési szabályzatához kapcsolódóan. Egy esetben adott ki határozatot humuszjárulék megfizetésére, 7 664 000 Ft összegben. Az engedélyek, 3



4. sz. Függelék szakhatósági állásfoglalások kiadásához 116 esetben volt szükséges hiánypótlás kiadása. A hiánypótlás leggyakoribb oka az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációk, talajvédelmi tervek, vagy díjfizetés hiányossága volt. A Talajvédelmi Osztály feladata a termésnövelő anyagok forgalmazásának és minőségének ellenőrzése is. Az előző évben 55 esetben végeztek ellenőrzést termésnövelő anyagokhoz kapcsolódóan. 28 esetben vizsgáltak engedélyköteles termékeket, 12 esetben mintavételezés is történt, a mintázott termékek közül 3 nem felelt meg az engedélyokiratban előírtaknak.27 esetben vizsgáltak EK jelölésű termésnövelő anyagokat, 10 esetben mintavételezéssel. A talajvédelmi felügyelők 23 esetben ellenőrizték a nitrátdirektíva előírásainak betartását. A növény és talajvédelmi felügyelők közösen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársaival, 26 estben vettek részt AKG ellenőrzésben, 5 ellenőrzött esetében a növényvédelmi felügyelők, növényvédőszer maradék vizsgálatra, mintát is vettek. A növény és talajvédelmi felügyelők 5 esetben ellenőrizték az AKG minimumkövetelmények betartását a megyében és 80 KM ellenőrzést hajtottak végre. 2014 speciális feladata volt, az AKG monitoring vizsgálatok keretében, 34 kijelölt terület felvételezése és biológiai mintavételezése, valamint 26 széleróziós pont felvételezése és mintavétele. 2014.-ben is sor került a megye 44 db TIM pontján a talajmintavételezésre. Az elmúlt évben a talajvédelmi eljárásokból befolyt eljárási díj összege: 25 818 500 Ft volt. A Növényegészségügyi Határállomás és Növényi Termék Ellenőrzési Osztály hatósági tevékenységét alapvetően a 2008. évi XLVI. törvény, és a végrehajtására kiadott, növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet és az Európai Bizottság 543/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 7.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozott gyümölcs- és feldolgozott zöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról, határozza meg. Röszke Országhatáron 2014-ben összesen 15771 ügyfél jelent meg személyesen, ahol az import vizsgálatokat az osztályon dolgozó hat határkirendeltségi növényvédelmi felügyelő végezte. Ez a szám hasonló a korábbi évek számaihoz. Az export és egyéb megyei ellenőrzéseket az osztály három ellenőre mellett a növényvédelmi osztály hét növényvédelmi felügyelője is végzi. A növényegészségügyi szakterületen az import vizsgálatok tekintetében a korábbi évekhez képest minimális emelkedés történt, így 2014-ben 946 szállítmány ellenőrzése történt meg a röszkei növényegészségügyi határkirendeltségen, ahol az Európai Unió bármely tagállamába érkező vizsgálatköteles szállítmányt ellenőrizték. A mérsékelt emelkedés a kukorica vetőmag import növekedésének volt köszönhető. Korábban zárlati károsító fertőzést nem tapasztaltak, így a kockázatos termékekből 10%-os gyakorisággal, szúrópróba szerűen vették a laboratóriumi mintákat. Miután az év elején napraforgó vetőmagban és csonthéjas gyümölcsfa oltványokban zárlati károsító jelenlétét mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat, e termékek mintavételi arányát 100%-ra emelték. A napraforgó esetében további fertőzött tételt nem találtak, azt az egyet pedig a célállomáson növényvédő szeres kezeléssel mentesítették. Gyümölcsfa oltványok esetén összesen 14 fertőzött tételt találtak. A központi eljárásrendnek megfelelően a mintavételt követően eleinte minden szállítmányt beléptettek, így a fertőzött tételeket a célország hatósága semmisítette meg. Miután több minta fertőzöttnek bizonyult, saját döntés alapján a szállítmányokat a laboratóriumi vizsgálat eredményének megérkezéséig a határkirendelségen feltartóztatták, és a fertőzött tételeket visszautasították, így ezek a szállítmányok már be sem jöhettek az Európai Unió területére. Ezt jóváhagyva, később a szakmai irányító szerv módosította a központi eljárásrendet. Minden terméket figyelembe véve összesen 141 tételből vettek növényegészségügyi vizsgálatra laboratóriumi mintát. További két szállítmány dokumentációs probléma miatt került visszautasításra, ilyen hiba a korábbi években jóval több fordult elő. A növényegészségügyi export vizsgálatok száma a korábbi évekhez képest stagnált, 2014-ben 765 vizsgálatra került sor. E szállítmányoknál 4



4. sz. Függelék zárlati károsító fertőzés nem fordult elő. A termőhelyi szemlék száma a korábbi évek nagyságrendjéhez hasonlóan alakult, 2014-ben 742 szemlét folytattak le munkatársaink. Ehhez kapcsolódóan 759 mintát vettek laboratóriumi vizsgálatra. A korábbi években a megye területén található faiskolákban egyre több esetben fordult elő szilvahimlő fertőzés. A szaporítóanyag a megyében található törzsültetvény mellett más megyék ültetvényeiből származott. A probléma megoldásának érdekében saját kezdeményezésre a megyei törzsültetvény összes gazdanövényéről laboratóriumi mintát vettek, melyet a normál protokoll szerinti vizsgálat mellett egy jóval érzékenyebb, de nem tömegtesztelésre alkalmas módszerrel is vizsgáltattak. Az eredmények tükrében a szakmai irányító szerv módszertani vizsgálattá minősítette Igazgatóságunk kezdeményezését, így további vizsgálatokhoz is vettek mintákat. Ez a munka várhatóan 2015-ben is folytatódni fog. Új növényegészségügyi nyilvántartási szám 213 esetben került kiadásra. A növényegészségügyi vizsgálatok támogatása iránt 67 termelő nyújtott be kérelmet. Ez a korábbi évek több mint kétszerese, köszönhetően annak, hogy jóval több dughagymatermelő folyamodott a támogatásért. Az import zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés keretében vizsgált szállítmányok száma az előző évekhez hasonlóan továbbra is valamelyest 3000 szállítmány felett volt. Az ipari feldolgozásra szánt szállítmányok száma viszont a 2013. évhez képest jelentősen lecsökkent. Ellenőrzések során 24 esetbe merült fel javítható hiba. Kiszállítási vizsgálatokat kevesebb, mint 20 partner esetében végeztek, ezek száma 2014-ben már jóval 1000 szállítmány alatt volt. Ugyanakkor a beszállítási vizsgálatok száma az őszi időszakban megnövekedett, Makó térségébe hoztak be jelentős mennyiségben lengyel illetve szlovák származású petrezselyemgyökeret, valamint osztrák származású vöröshagymát. Ezen szállítmányok mindegyikét ellenőrizték, és kiszerelés után az eredeti származási ország megjelölésével kerültek forgalomba. A növekedés oka az, hogy a 2013-ban megkezdett és 2014-ben is folytatott szigorú nagybani piaci ellenőrzéseknek köszönhetően egyre több vállalkozás tesz eleget jogszabályi kötelezettségének, és bejelenti a behozott (import) szállítmányait vizsgálatra. A belföldi forgalmazás ellenőrzésénél továbbra is nagy hangsúlyt fektettek a nagybani piaci forgalmazás illetve a fogyasztói piaci forgalmazás ellenőrzésére. Főleg a piaci ellenőrzésekre szerveztek rendszeresen társhatóságokkal közös ellenőrzést. Javarészt ennek a munkánknak is köszönhetően megyénkben 2014-ben is tovább folytatódott az a 2012. év vége óta tartó tendencia, hogy egyre több „ál-őstermelő” vált ki a vállalkozói igazolványt, és így már legálisan végez forgalmazói tevékenységet. Az év végéig összesen 1526 ellenőrzést végeztek. Szabálytalanságot az előző évhez hasonló nagyságrendben összesen 231 esetben találtak. A regisztrációs kérelmek folyamatosan érkeztek Igazgatóságunkhoz, számuk egy-egy piaci ellenőrzést követően érezhetően megnő. 2014-ben ezek száma 437 darab volt. Különböző analitikai és monitoring vizsgálatokra összesen 237 mintát vettek az elmúlt évben. 2014. évben 10.366.592 Ft élelmiszerlánc-felügyeleti és élelmiszer ellenőrzési bírságot és 1.014.800 Ft eljárási költséget róttak ki. A hatósági tevékenység során 82.208.880 Ft államigazgatási eljárási díjat számláztak ki. A Növényvédelmi Osztály a feladat- és hatáskörét meghatározó az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, és a végrehajtására kiadott rendeletek, valamint a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályok alapján látta el. A növényvédelmi felügyelők a növényvédelemről szóló 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet alapján 549 helyszíni szemlén ellenőrizték a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartását és a növényvédő szer felhasználás megfelelőségét. 63 közérdekű és kötelező védekezést elrendelő határozatot adtak ki. Szabálytalan növényvédő szer felhasználás miatt 2 figyelmeztetés és 5 bírságoló határozat született. 1 esetben kellett méhpusztulás ügyben eljárni. A megyét is sújtó mezei pocok kártétel enyhítése érdekében 310 gazdálkodó kérésére 168000 hektáron járultak hozzá a Redentin 75 RB rágcsáló irtó szer felhasználásához. Igazoltan növényvédő szer okozta 5



4. sz. Függelék méhpusztulás 1 esetben következett be, szabálytalan növényvédő szer alkalmazásért növényvédelmi bírságot szabtak ki. A rendkívül csapadékos vegetációs időszak miatt kialakult növényvédelmi helyzetre tekintettel a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM rendelet szerint benyújtott kérelmek alapján 81 légi kijuttatást engedélyező határozatot hoztak, melyek 11286 ha kezelését tették lehetővé. Összesen 614 db I-es és II-es kategóriájú növényvédő szer forgalmazásra, vásárlásra és felhasználásra jogosító engedélyt adtak ki illetve újítottak meg. A 43/2010. FVM r. szerint a megye 75 növényvédő szer forgalmazójánál 97 helyszíni szemle során 3761 készítményt ellenőriztek, 655 növényvédő szernél tapasztaltak szabálytalanságot, forgalmi korlátozást 10, forgalmazás megtiltását 3, megsemmisítést 4 esetben rendeltek el. A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004 (V.15.) FVM rendelet és a 43/2014 FVM r. előírásainak megszegése miatt folytatott több megyére kiterjedő eljárásban fipronil rovarölő szer hatóanyaggal szennyezett Póker Extra 85 WDG kereskedelmi forgalomban lévő tételeinek zárolását, visszaszállítását és a végfelhasználók ellenőrzését a végezték el felügyelőink a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának útmutatása alapján. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak ellenőrzésére 209 mintavételre került sor. 1 termőhelyi retekmintában a megengedett határértéket 45-szörösen meghaladó, a kultúrában nem engedélyezett hatóanyag miatt, az állomány megsemmisítését rendelték el és növényvédelmi bírságot szabtak ki. 2 forgalmazóval szemben szabtak ki élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot az élelmiszerelőállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendeletben előírtak megszegése miatt. A gabonafélékben előforduló mikotoxin monitoring vizsgálat során 102 termőhely kockázat elemzését követően az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításárólhttp://uj.jogtar.hu/ - lbj0id14240706791206c8d szóló 401/2006/EK bizottsági rendelet szerint 20 mintavételre került sor. A kukoricára vonatkozóan az aflatoxin, és fuzárium fertőzöttség meghatározására összesen 10 mintavétel történt. Az eredmények alapján a Csongrád megyei minták megfeleltek az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK a bizottsági rendeletben foglaltaknak. 2014. évben 100.000 Ft élelmiszerlánc-felügyeleti, 2.825.905 Ft növényvédelmi bírságot és 187.701 Ft eljárási költséget róttak ki. A hatósági tevékenység során 2.561.000 Ft államigazgatási eljárási díjat számláztak ki. A Károsító Diagnosztikai Osztály fő tevékenységét alkotó károsító diagnosztikai hatósági vizsgálatok szakterületenként a következő képen alakultak: Virológiai szakterületen 49 db hatósági felderítés és 65 db hatósági laboratóriumi vizsgálat (összesen 114 vizsgálat). Növénykórtani szakterületen 40 db hatósági felderítés és 10 db hatósági laboratóriumi vizsgálat (összesen 60 db vizsgálat). Nematológiai szakterületen 21 db hatósági felderítés és 224 db hatósági laboratóriumi vizsgálat, amelyből 129 db támogatott, (összesen 245 db vizsgálat). A diagnosztikai tevékenység során termelői megrendelésre 162 virológiai és növénykórtani vizsgálatot végeztek. Megrendelés alapján 53 db növényvédő szer és termésnövelő anyag engedélyezéshez kapcsolódó biológiai hatékonysági vizsgálatot végeztek. Az év során 42 605 859 Ft vizsgálati díj került kiszámlázásra.

6



4. sz. Függelék c) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága Az ügyintézési határidők az Igazgatóság által lefolytatott ügyekben betartásra kerültek, ügyhátralékok nem keletkeztek d) Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése A Növény-és Talajvédelmi Igazgatósághoz 2014. évben 5 jogorvoslati kérelem érkezett, amelynek során a felügyeleti szerv az elsőfokú határozatokat minden esetben helybenhagyta. A Talajvédelmi-és Agrár Környezetgazdálkodási Osztályon 2014.-ben egy panaszbejelentés kivizsgálása kapcsán kért az ügyfél ügyészségi felülvizsgálatot. Az ügyészségi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az ügyintéző a panasz kivizsgálása során nem kizárólag a panasztörvényben leírtak szerint járt el, hanem a KET előírásait is alkalmazta, de az ügy érdemére kiható törvénysértést nem állapítottak meg ezért jelzéssel éltek. e) Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság klasszikus ügyfélszolgálati rendszert nem üzemeltet, ugyanakkor minden esetben biztosít lehetőséget az ügyfeleknek a személyes megjelenésre, meghallgatásra f) A szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság az államigazgatási feladatkörében feladatait maradéktalanul ellátta, a végzett szakmai tevékenység sikeresnek minősíthető, a feladatellátást akadályozó nehézségek nem merültek fel. g) Pályázatokon való részvétel A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 2014. év során pályázatokban nem vett részt. h) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 2014. évben több szakmai képzésen résztvevőként és szervezőként egyaránt közreműködött. A növényvédelmi felügyelők, talajvédelmi felügyelők és a Károsító Diagnosztikai Osztály munkatársai a NÉBIH által szervezett országos szakmai továbbképzéseken vettek részt, valamint több esetben tartottak tájékoztató előadást diákoknak, ügyfeleknek, szakembereknek egyaránt. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságra 5 közérdekű bejelentés érkezett. 2014. évben a panaszbejelentések száma az elmúlt évek átlagához megháromszorozódott. A bejelentések többsége elhanyagolt ingatlanokra, feltételezett növényvédő szer elsodródásra vonatkozott. A 45 panaszbejelentésből a kivizsgálás során 21 megalapozatlannak bizonyult. b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések Az év elején a Kurca szentesi szakaszán észlelt halpusztulásról történt bejelentés. A vízmintavételt azonnal elvégeztük. A társhatóságokkal lefolytatott eljárás során tisztázódott, hogy a halpusztulás nem növényvédő szer mérgezés miatt következett be. 4 közérdekű bejelentést vizsgáltunk ki, melyek a NÉBIH zöld számán keresztül érkeztek. Három esetben ismeretlen származású zöldség – gyümölcs forgalmazása, egy esetben pedig a forgalmazás 7



4. sz. Függelék során alkalmazott növényvédőszeres kezelés kapcsán történt a bejelentés. A bejelentésekben szereplő jogszabálysértést egyik esetben sem találtuk megalapozottnak. A bejelentések száma és megalapozottsága hasonló a korábbi évekhez. 2.4. A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság tevékenységének ellenőrzése a) az év során lefolytatott ellenőrzések, ellenőrzést végző szervezet, ellenőrzés típusa, A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságánál 2014. évben az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Magyar Államkincstár illetve azok megbízottjai által végzett külső ellenőrzés nem történt. A NÉBIH mint szakmai irányító szerv az éves felülvizsgálati terv alapján két alkalommal végzett külső ellenőrzést. b) az ellenőrzések lényeges megállapításai és azok alapján tett intézkedések. Az ellenőrzések ellenőrzési jelentései intézkedési terv készítését nem írtak elő, javaslatot nem tartalmaztak. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság éves tevékenységével hozzájárult az ágazatpolitikai célkitűzések minél teljesebb körű megvalósulásához. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések A Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság feladatkörében végzett szakmai tevékenységét a vonatkozó jogszabályok betartásával végezte. A szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek a szoros gazdálkodási követelmények betartásával sem merültek fel. Jövőbeni legfontosabb célkitűzések között szerepel a szakmai feladatellátás azonos szinten történő biztosítása és az ügyfelek igényeinek és elvárásainak történő megfelelés. 3.3. Javaslatok. Az elmúlt évek, és különösen 2014. év tapasztalatait hasznosítva és felhasználva lehet a fentebb vázolt célokat megvalósítani.

8

CSMKH Földművelésügyi Igazgatóság 5. sz. Függelék


1. A Földművelésügyi Igazgatóság (FMI) működési környezete 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a) A létszám évközi alakulása és annak hatása a szervezet működésére A Földművelésügyi Igazgatóság (a továbbiakban FMI) engedélyezett létszámkerete a 2014. évben 14 fő, mely az Igazgató vezetésével az alábbi szervezeti struktúrában látta el feladatait: Földművelésügyi Osztály: 1 fő osztályvezető irányítása alatt működött, aki egyben az igazgató-helyettesi feladatokat is ellátta, 8 fő munkatárssal; Vadászati és Halászati Osztály: 1 fő osztályvezető irányítása alatt és 3 fő munkatárs segítségével végezte a vadászati és halászati államigazgatási tevékenységet. Részletezve: 3 fő vezető,10 fő I. besorolású kormánytisztviselő, 1 fő II. besorolású kormánytisztviselő. A létszámadat a múlt évben nem változott, fluktuáció nem volt. A rendelkezésre álló kapacitás a legszükségesebb feladatok ellátására elengedő volt. A földárverések, az elektronikus kárenyhítési feladatok, valamint a megnövekedett halászati feladatok miatt kettő fő felvételére lett volna szükség. Üres álláshellyel nem rendelkezünk. b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint 2014. évben 7 fő kormánytisztviselő részesült, kimagasló teljesítményére tekintettel, illetményeltérítésben. Az illetményeltérítés átlagos mértéke a középfokú végzettséggel rendelkezőknél 17.6 % volt. A többi munkatárs illetménybeállási szintje átlagosan 1,8 %-al haladta meg a 100%-os szintet. Előbbi illetményeltérítések 2015. január 1-jével megszüntetésre kerültek. A tárgyévben összesen 5 fő esetében volt szükség az illetmény garantált bérminimumra történő kiegészítésére. 1 fő rendelkezik szakmai tanácsadó, 1 fő közigazgatási tanácsadói címmel. Képzettségi pótlékban 7 fő kolléga, nyelvvizsga pótlékban 4 fő részesült. c) Szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések Mindenki rendelkezik a munkaköri feladatai ellátásához szükséges, a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7) Kormányrendelet 3. sz. melléklet foglalt iskolai végzettséggel. A 2014-ben kötelezően előírt továbbképzéseken részt vettek. 1 munkatársunkkal kapcsolatban 2015. év júniusában lejáró tanulmányi szerződéssel rendelkezünk. d) A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai is) minősége, mennyisége. Az FMI a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik, eszköz ellátottsága 2014-ben is folyamatosan megújuló (tekintettel az informatikai eszközökre). A használt informatikai rendszerek folyamatosan a kor igényeinek megfelelően fejlesztésre kerülnek. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok 2014-ben is. 2013-ban került bevezetésre és 2014-ben teljesedett ki az IRMA nevű iktató programunk használata. Vadászati és Halászati Osztály az igazgatási szolgáltatási díjakat nyilvántartó ún. Forrás SQL számlázási programmal rendelkezik. A Vadászati Osztály munkáját segíti az ún. trófeabírálati program, a halászati és horgászati hatósági feladatok ellátását a NÉBIH által kifejlesztett SZÁK program könnyíti meg. A földművelésügyi hatósági munkáját, a családi gazdaságot, őstermelőket nyilvántartó program segítette. 2014. 2



november 1-től a NÉBIH FM Igazgatóság által fejlesztett KMTR program működtette az elektronikus ellenőrzési rendszert. A Törzshivatal informatikusai maximális szintű segítséget nyújtottak a rendszerek üzemeltetéséhez, a zavarok elhárításához. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra Az FMI a tevékenységét 2014-ben - a Csongrád megyei mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó ügyfelek nagy megelégedésére - az Agrárkamara székházában végezte. 2014. január 1-jével több államigazgatási jogkör átkerült az Agrárkamarához (pld. őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés), az elhelyezésnek köszönhetően az ügyfelek számára ez semmiféle komolyabb változást nem jelentett. 167 m2-es irodahelyiségeinkben lehetőség nyílt ügyfélfogadó helység kialakítására is. 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak Az FMI-nél az iratkezelés vegyes rendszerben valósul meg. Az IRMA programban, mint központi iktatórendszerben valamennyi szervezeti egység végez iratkezelést. A hely hiányában az elhelyezésünk nem teszi lehetővé irattár kialakítását. A probléma megoldásában sokat segített a Kormányhivatal megyei székházában kialakított irattár és a társ szakigazgatási szervünk helységeiben felállított jelentős bővítési lehetőségekkel rendelkező új irattárunk. b) Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatóit jól jellemzik a következő számadatok. 2939 főszám, 10654 alszám, összesen 13593 ügyirat keletkezett a múlt esztendőben. c) Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok Az FMI-hez magánszemélyek részéről érkezett adatkérések száma: 47 db. Az alábbi szervektől NAK, MVH, NAV, CSMKH Egészségbiztosítási Pénztár, NÉBIH, CSMKH Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság érkező adatkérések száma: 905 db. Elutasított kérések száma: 0. Teljesített kérések száma: 905 db. Az adatkezeléseket célhoz kötötten a szükségesség-arányosság vizsgálatával teljesítettük. 1.3. Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Az FMI és a megyei Törzshivatal közti együttműködés a napi problémák megoldását illetően kitűnő volt. A szakigazgatási szervek részére a Törzshivatal által rendezett igazgatói értekezleteken az FMI igazgatója minden alkalommal részt vesz. A többi szakigazgatási szervvel, így például jogszabály értelmezést érintően, folyamatosan egyeztettünk, napi munkakapcsolatban álltunk. A más szakigazgatási szervekkel folytatott egyeztetés, információcsere az ügyfélszolgálati működésünket zavartalanabbá, magasabb színvonalúvá tette. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Igazgatóságunk szakmai irányítója, ill. felügyeleti jogokat gyakorló szerve a NÉBIH. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal a szakmai együttműködésünk a különféle jogszabályok egységes értelmezését, ill. alkalmazását értve ugyancsak kitűnő. Igazgatói, osztályvezetői értekezletekre negyedévente került sor. A különféle jogszabályok egységes értelmezését illetően a NÉBIH heti, ill. napi rendszerességgel nyújtott segítséget. 3



c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai Az FMI Igazgatója a Megyei Kormányhivatal által szervezett igazgatói értekezleteket követően, minden egyes alkalommal igazgatói értekezletet tartott az FMI osztályvezetői részére. Igazgatói értekezletre heti rendszerességgel került sor, ezt követően a 2 osztályunk munkaértekezletét az osztályvezetők irányításával végeztük d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése A Földművelésügyi Igazgatóság 2014-ben is, úgymint korábban, jó szakmai kapcsolatot ápolt társadalmi szervezetekkel, így például a MOSZ, a Gazdakörök, az Ifjú Gazdák megyei, ill. nemzetközi alapszerveivel. 2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások A halászatról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény, a kormány 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelete a mező – és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól, a 1997. évi CLIX törvény módosítása, mely a fegyveres biztonság őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szól. A 2014. évi LV. törvény módosította a 2011. évi CLXVIII. tv. a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényt, amely elsősorban az FMI kárenyhítésel kapcsolatos feladatait érintette. Ezt kiegészítette a végrehajtást elősegítő 27/2014. (XI.25.) FM rendelet a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. 44/2007. (VI.8.) FVM rendelet az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések 2014. január 1-jétől a Csongrád megyei falugazdász hálózat működtetését az FMI-től átvette a NAK Csongrád Megyei Igazgatósága. Az FMI-nél a múlt esztendőben más szervezeti, ill. személyi változás nem történt. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése. A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése;  vadászjegy és vadászati engedély kiadása, visszavonása;  vadászterületek, jogosultak vadászati jog és haszonbérleti szerződések nyilvántartása;  vadászvizsga megszervezése; 4



              

hivatásos vadászok nyilvántartása; vadászati napló nyilvántartása és hitelesítése; a nyilvántartásból történő átvezetés vagy a vadaskert létesítési engedély hatályon kívüli helyezése iránti kérelem; a vadászatra jogosult kérelmére a vadászterület rendeltetésének megváltoztatás esetén 10.000 ha felett hivatalból; trófeabírálat, hatósági bizonyítvány kiállítása; állami halászjegy és horgászjegy kiadása; felvilágosítás, adat, igazoláskérés a jogosulttól, valamint betekintés annak a halászati joggal kapcsolatos irataiba, nyilvántartásaiba; a halászati vízterületeken a halászat állapotának megfigyelése; a mezőgazdasági őstermelői igazolvány, a mezőgazdasági őstermelő adatainak, a mezei őrszolgálat valamint a családi gazdálkodók nyilvántartása; a családi gazdaságok nyilvántartása; agrárkár megállapítása; közreműködés a földkiadással és a földárveréssel kapcsolatos feladatokban; ellenőrzi az állami támogatások felhasználását; mezőőrök nyilvántartásba vétele, szolgálati naplóval és szolgálati igazolvánnyal való ellátása iránti kérelem; termőföld árverések;

A múlt esztendőben igazgatóságunk által hozott I. fokú döntések közül az önálló határozatok száma 4911 db. Az egyezség jóváhagyását tartalmazó érdemi döntések száma 0. Hivatalunk által kiállított hatósági bizonyítványok darabszáma: 2329. Hatósági szerződések kötésére 6 esetben került sor. Eljárást lezáró a Ket. 30 §-a alapján történő elutasítások 5 esetben történtek. A Ket. 31 §-a alapján történő eljárás megszüntetése 7 esetben volt. Egyéb I. fokú végzést 36 esetben adtunk ki. Végrehajtási eljárásban hozott végzések száma 42. Eljárási határidőn belül hozott döntések száma 7240 db. Határidőn túl hozott döntés igazgatóságunkon nem volt. Kijavított vagy kiegészített döntések száma 10. Hatósági ellenőrzések száma 2014-ben 51 db. Igazgatóságunk Földművelésügyi Osztályának jogkövető a Ket. előírásait mindenkor betartó munkavégzését bizonyították a fentiekben példaként felhozott számadatok. A halászok, ill. a sporthorgászok jogkövető magatartása az elmúlt esztendőben sokat javult. b) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése Az FMI államigazgatási feladatihoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói tevékenysége az igazgatóságunknak nem volt. Az FMI hatáskörébe tartozó jogszabályokkal kapcsolatban tájékoztatást, felvilágosítást illetve jogszabály-értelmezést illetően mindenkor álltunk az ügyfelek rendelkezésére. c) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága Hatósági ügyekben hozott megtámadott döntések száma 9. Jogorvoslati eljárásokban született döntések száma 46. Fellebbezés alapján módosított majd visszavont I. fokú döntések száma 4. Az I. fokú döntésekkel szembeni jogorvoslatok esetében a II. fok helyben hagyta 1 esetben. A 5



II. fok elutasította a keresetet 3 esetben. A hivatalból módosított majd visszavont I. fokú döntések száma 20. Földművelésügyi Osztályunkon határidőt meghaladó ügyintézésre sor nem került, a II. fokhoz felterjesztett esetek száma is minimális, jelentősebb bírósági ügyünk pedig nem volt. A Vadászati és Halászati Osztály munkájára ugyancsak jellemzőek a Földművelésügyi Osztály tevékenységénél ismertetett kedvező mutatók. A halvédelmi bírságolások száma csökkenő tendenciát mutatott. Ez a folyamat egyértelműen az adott osztály következetes és szigorú bírságolási gyakorlatának tudható be. d) Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése Hatósági ügyekben hozott megtámadott döntések száma: 9 db Fellebbezés alapján módosított vagy visszavont elsőfokú döntések száma: 4 db Az érdemi döntésekkel szembeni jogorvoslatok esetében a másodfokon eljáró szerv 1 esetben helyben hagyta döntésünket. Érdemi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság 3 esetben utasította el a keresetet vagy szüntette meg a pert. e) Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül Ügyfélszolgálati tevékenységünk értékelésénél figyelembe kellett venni, hogy hivatalunkat 2014. évben 4250 ügyfél kereste fel, az FMI egyetlen szegedi ügyfélszolgálati irodájában. Az éves átlag alapján a hét munkanapjaira történő lebontásban az alábbi ügyfélforgalmat bonyolítottuk le: hétfő: 31 fő, kedd: 30 fő, szerda: 33 hő, csütörtökön nincs ügyfélfogadás, de a betérő ügyfelek maradéktalan kiszolgálása megtörtént ez átlagban 1-2 fő, illetve péntek: 15 fő. f) Pályázatokon való részvétel Az FMI pályázaton nem vett részt. g) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) Vadászati és Halászati Osztályunk szervezésében a megyei halászati főfelügyelő személyes irányításával végeztünk a múlt esztendőben mezőőri, ill. halőri vizsgáztatást. A vizsgát megelőzően konzultációs lehetőséget biztosítottunk. Résztvevői voltak a Csongrád megyei mezőőrök, ill. halőrök, igazgatóságunk részéről pedig a Csongrádi megyei halászati főfelügyelő. „Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban” c. előadássorozaton az Igazgatóság 11 fő munkatársa vett részt. „Kármegállapítási Munkafolyamatot Támogató Rendszer és a helyszíni szemle lefolytatását támogató mobil alkalmazás használata a gyakorlatban” c. képzésen ugyancsak 11 fő munkatársunk vett részt. „Támogató Rendszer és a helyszíni szemle lefolytatását támogató mobil alkalmazás használata a gyakorlatban, agrárkár megállapítással összefüggő jogszabályi ismeretek” c. képzésen FMI képviseletében 1 fő vett részt. Földművelésügyi továbbképzésre az Igazgatóság 2 fő kormánytisztviselőjét delegáltuk. Halgazdálkodási hatósági képzésben 2 fő részesült. A KMTR rendszer fejlesztésében és tesztelésében ketten vettek részt. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása A múlt esztendőben közérdekű bejelentésre, ill. panaszos beadvány benyújtására nem került sor. 6



b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések A közérdekű bejelentések és panaszok kezelése a panaszok és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, valamint a kormánymegbízott által e tárgyban kiadott rendelkezés alapján történik. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése A szakmai irányításunkat végző NÉBIH részéről 2014-ben nem volt ellenőrzés. CSMKH Belső Ellenőrzési Osztálya 2014-ben az FMI iratkezelése általános és speciális követelményeinek, valamint az elektronikus iratkezelés megvalósításának gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontjainak érvényesítését ellenőrizte. Az iratkezelési szabályozásunk hatályossági felülvizsgálatát megtörtént, a részletszabályok aktualizálásra kerültek. Igazgatóságunk irattári helységei továbbra is a Törzshivatal épületében, ill. az NTI-nél Hódmezővásárhelyen voltak elhelyezve. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez Igazgatóságunk elsődleges feladatának tekintette a Kormányzat agrár és élelmiszer ágazattal szemben támasztott elvárásainak a gyakorlati megvalósítását. Feladatunknak tekintettük a Kormányzat szakmapolitikai munkájában való a NÉBIH FM Igazgatósága, mint főhatóságuk felkérésére való további részvételt. Az egészséges és biztonságos élelmiszerellátás és ellenőrzés során folytattuk az őstermelői és családi gazdálkodói ellenőrzéseket. A földforgalmi törvény szellemében rugalmasan intéztük, illetve ellenőriztük a földárveréseket. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések Igazgatóságunk feladatait maradéktalanul ellátta, eredményeink között tudjuk felmutatni a SZÁK és a KMTR programok kifejlesztésében, működtetésében való aktív részvételünket. Legfontosabb célkitűzésünk a szakmai és jogszabályi elvárásoknak való megfelelés. 3.3. Javaslatok Árverés A mező és erdőgazdasági hasznosítású földek árverés útján történő értékesítéséről szóló 191/2014.(VII.31.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítását szorgalmaztuk, amely a lebonyolítást egyszerűsítené és költséghatékonyabbá tenné. A kormányrendelet szerint az árveréseket az árverésre kerülő ingatlan helye szerint illetékes járási hivatal hivatali helyiségében kell megtartani. Célszerűbb lenne az árverés helyének meghatározását úgy módosítani, hogy a föld fekvése szerinti FM Igazgatóság, mint árverési hely kerülne meghatározásra, mely a költségeket csökkenthetné. A másik fontos változtatási javaslatunk, hogy azoknál az árveréseknél, ahol nincs az árverésre előleg és licit díj befizetés, ott ne kelljen az árverés helyére kiszállnia az Igazgatóságnak, hisz az árverés eredménytelen lesz. Ennek megvalósulásához azonban a letéti számlára történő befizetési határidejének módosítása is szükséges. A jelenlegi szabályozás szerint kétszeri eredménytelen árverést követően az ingatlant át kell adni az NFA-nak, mely becsértéken azt kifizeti a megkeresőnek. Ebben az esetben a 7



kormányhivatal költségeit senki sem téríti meg, ezért javasolnánk legalább a közvetlen költségek megtérítését az NFA- által. Őstermelők ellenőrzése A 228/1996.(XII.26.) Korm. rendelet az FM Igazgatóság hatáskörébe utalja az őstermelők helyszíni és piaci ellenőrzését, illetve szankcionálását. Az ellenőrzések során nagyon nehéz az álőstermelők kiszűrése. A piaci ellenőrzést minden esetben követnie kell egy termelés helyén történő ellenőrzésnek, hisz csak ekkor állapítható meg, hogy a piacon árult termékek valóban őstermelésből származnak e, vagy viszonteladásból történik az értékesítés. Igazgatóságunk hasznosnak tartaná egy olyan ellenőrzési gyakorlat felállítását, mely a termelő kérésére indulna meg, mely ellenőrzés kiterjedne a termelés helyére, eszközeire, felhasznált anyagokra, stb. Az ellenőrzés végeztével a termelő egy hatósági igazolást kapna arról, hogy az általa eladásra szánt termékek a termesztéstechnológiai, növényvédelmi, állatjóléti előírásoknak, illetve a hatályos jogszabályoknak megfelelnek. Ezt az igazolást kifüggeszthetné a piacon, mely biztosítaná a vásárlókat arról, hogy ellenőrzött terméket vásárolnak. A termelő e hatósági igazolás kiadásáért igazgatásszolgáltatási díjat fizetne. Úgy tűnik, hogy pozitív fogadtatása lenne egy ilyen kezdeményezésnek, annál is inkább, mert teljesen önkéntes alapon működne. Gyümölcs kataszterrel kapcsolatos feladatok A föld védelemről szóló 2007. évi CXXIX. törvény az FM Igazgatóságok feladataként határozza meg az újtelepítésű ültetvények művelésének ellenőrzését, a nem művelt területek használóinak szankcionálását, illetve kényszer intézkedés elrendelését. Igazgatóságunk korábban már javasolta és továbbra is javasolja, hogy egy működőképes gyümölcskataszterhez a már korábban eltelepített ültetvényeket is fel kellene térképezni, illetve azok használatát nyilvántartásba kellene venni. A jelenlegi nyilvántartások nem a tényleges állapotot mutatják. A felvételt csak egyszer kellene rendesen elvégezni, utána csak karbantartani kellene. Erre az FM igazgatóságok alkalmasak lennének. A későbbi változásokat a termelők jelentenék be, mely a nyilvántartásban átvezetésre kerülnének. MKR, mezőgazdasági vízszolgáltatás, Igazgatóságunk reformtörekvései akár a 2007-2013, akár a 2014-2020 időszakban hasonlóak. Mind mezőgazdasági szakigazgatási szerv feladatainkat lehetőleg minél szakszerűbben és gyorsabban, minél kevesebb papírmunkával oldjuk meg. Ennek megvalósítása érdekében elsők között vállaltunk részt az elektronikus közigazgatási projekt keretei között a gyakorlati megvalósításban. A Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer ( MKR) működésében Igazgatóságunk, mint agrárkár-megállapító hatóság vesz részt. A KMTR (Kármegállapítás Támogató Rendszer) EKOP-1.1.12-2012-2013-0001 kiemelt projekt fejlesztésében a NÉBIH megbízása alapján részt vettünk. A már működő rendszer keretei között elektronikus úton történik a kárbejelentés, a kárbejelentés kezelése, a kárbejelentés helyszíni ellenőrzésére történő navigáció, elektronikus jegyzőkönyv készítése, visszaküldése a KMTR-be, utóellenőrzés, határozathozatal, kiadmányozás. További összehangolt Kormányzati szintű fejlesztést igényel, hogy a különböző EKOP-os fejlesztések alkalmasak legyenek egységes iktatásra. Minden fejlesztés kommunikáljon az jelenleg legáltalánosabb IRMA iktató rendszerrel, azaz automatikusan azonosítsa az ügy előzményét, illetve adjon iktató számot.

8



A jelenlegi teljes körű elektronikus ügyintézést hátráltatja, hogy kézi iktatás szükséges, melyet vissza kell tölteni a rendszerbe. A további ügymenet során a beadott ügy folyományait előzetesen be kell azonosítani és manuálisan iktatni. E kérdés megoldása kardinális probléma, melyet sürgősen meg kell oldani. Cél legyen, hogy minél több ügyfélnek legyen ügyfélkapuja, így az elkészült határozatokat elektronikus formában kaphatnák esetünkben a mezőgazdasági kárt szenvedett termelők. Első körben a területalapú támogatást igénylő mezőgazdaság termelők körében tennénk kötelezővé az ügyfélkapu nyitását. A mezőgazdasági miniszter feladatai között szerepelt a mezőgazdasági vízszolgáltatással kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása. E kérdésben mint földművelésügyi hatóságnak egyenlő és azonos feltételekkel történő vízszolgáltatás biztosításában feladatot kértünk. Kimunkálás alatt van a Mezőgazdasági Öntözési Kataszter (MÖK), melyben vélhetően a NÉBIH FM Igazgatósága, mint konzorciumi tag felkérésre részt fogunk venni.

9


CSMKH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság

6. sz. Függelék

1. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (ÉBÁI) működési környezete 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a) A létszám évközi alakulása és annak hatása a szervezet működésére Az ÉBÁI engedélyezett létszám 2014. január 01-én 36 fő volt, ez szeptember 01.-től 38 főre emelkedett. A létszám megoszlása: 5 fő vezető, 24 fő I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, 4 fő II. besorolási osztályú ügyintéző, illetve 4 fő munka törvénykönyve hatálya alá tartozó fizikai alkalmazott munkavállaló. 2014. december 31-én 1 fő betöltetlen álláshely volt. Járási Állategész ségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal

Csongrád Hódmező vásárhely Kistelek Makó Szeged Szentes

Engedé lyezett

Vezető

I. Besorolá si osztály

II. Besorolási osztály

Munkavállaló

Betöltetlen

Tartósan távol

4

1

2

1

0

0

0

5

1

3

1

0

0

0

8 8 19 19

1 1 1 1

4 4 6 6

1 1 2 1

2 1 8 7

1 1 1 0

1 1 1 0

b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint Az ÉBÁI munkatársai közül 7 fő részesült illetmény-eltérítésben, 28 fő kapott képzettségi illetve veszélyességi pótlékot. 16 fő részére volt megállapítva alanyi jogon járó nyelvpótlék, illetve a határállomás 1 dolgozója részesült a munkaköre miatt, a nem alanyi jogon járó (olasz nyelv) rendszeres használata után idegen-nyelvtudási pótlékban. Az illetménybeállási szint az ÉBÁI átlagában 105%. A járási ÉBÁI munkatársai illetménybeállási szintje : 103,45% volt. Nyelvpótlékban 12 fő egyéb (képzettségi illetve veszélyességi) pótlékban 33 fő részesült. c) Szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések Az ÉBÁI és a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal munkatársai a feladatuk ellátásához szükséges, - a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet szerinti - a feladatkörre meghatározott képesítések kel rendelkeztek. A közszolgálati továbbképzési programkeretében a Csongrád Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban Kormányhivatal) által szervezett „Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban” belső továbbképzési programjaiban illetve egyéb képzésekben részt vettek. Tanulmányi szerződéssel az ÉBÁI illetve a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalok munkatársai nem rendelkeznek. d) A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai is) minősége, mennyisége. A fertőtlenítő autó műszaki vizsgáztatása megtörtént, az állat leölő jármű karbantartása megtörtént. A hivatali gépjárművek rendelkezésre álltak, a magán gépjárművek hivatali 1



6. sz. Függelék

használatával a hatósági munkavégzéshez biztosított km kerettel megoldható volt. A járványügyi készlet feltöltésre került. A Röszke határkirendeltségen lévő lófogadó átalakítása megkezdődött. A munka- és védő felszerelések, fertőtlenítőszer biztosítottak voltak a járvány elfolytások során. A vágóhídon dolgozók munka- és védőruhával ellátottak voltak. Az informatikai eszközök 8-10 évesek. A járási hivataloknál a több esetben fordult elő az informatikai rendszer hosszabb ideig tartó működésképtelensége, illetve sok esetben a nagyon lassú működés. Mobil internet egy működött az igazgatóságon. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok: Az informatikai rendszerek használatával kapcsolatban mind a NÉBIH, mind a törzshivatal a kapcsolattartás folyamatos volt, a felmerülő problémákat megoldották. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság ügyfélszolgálati tevékenységet kizárólag Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) ügyintézéssel kapcsolatban folytat, egyéb esetekben a szakügyintézők a napi folyamatos munkavégzésük közben, munkaállomásuknál fogadják az ügyfeleket. ENAR ügyintézéssel kapcsolatban csak a Hódmezővásárhelyi valamint a Szentesi Járási Hivatal Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Szakigazgatási Szerv ügyfélszolgálatán lehet eljárni. E Szervek elhelyezési feltételei az elvárásoknak megfelelően alakultak, amelyek alkalmasak a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak Az iratok selejtezése megtörtént. Az épület padlás terében helyezkedett el egy irattár, illetve az első emelten a nyomtató helyiségben és egy irodában történt az iratok tárolása. b) Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói 2014-ben az IRMA iktató rendszerben 13 635 irat iktatása történt meg, melyből bejövő irat 8020, kimenő irat 5615 volt. Az első fokon hozott döntések száma: 2114, ebből önálló döntések száma 1457 volt. 425 hatósági bizonyítvány került kiállításra. c) Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok A magánszemélyek adatkérései: nem volt. A külső szervektől érkező adatkérések: Egy esetben a Szeged Rendőrkapitányság Mórahalom rendőrőrs kereste meg Igazgatóságunkat a szállított állatok számának vonatkozásában. Elutasított/teljesített: A megkeresésre a válasz megadtuk. 1.3. Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Törzshivatalban tartott rendszeres értekezletek. Egyezető megbeszéléseket folytattunk a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervvel az ételfertőzések kivizsgálása során. A megyei növény- és talajvédelmi igazgatósággal egyeztettünk a tavaszi mezei pocok invázió leküzdése során használt Redentin alkalmazását követően felmerülő élelmezés-egészségügyi várakozási idő kérdésének megoldására. A Földművelésügyi Igazgatósággal egyeztetések, értekezletek több témában is történtek: 1.) Nagy vadak etetése ivermektines táppal várakozási idők kérdése; 2.) Tavaszi és őszi rókák veszettség elleni immunizálásának végrehajtása, minták gyűjtése; 3.) Afrikai sertés pestis megelőzősére tett intézkedések – kilőtt 2



6. sz. Függelék

vaddisznók mintagyűjtése. A megyei földhivatallal egyeztetés történt a földhaszonbérleti szerződésekhez szükséges hatósági bizonyítványokhoz szükséges adatok szolgáltatásával kapcsolatban. A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársaival közös rendezvényen előadást tartottunk. Az állategészségügyi határ kirendeltség rendszeresen egyeztet a növényegészségügyi határkirendeltséggel a növényi eredetű termékek vonatkozásában. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai A NÉBIH rendszeresen tartott szakmai értekezletet mind az igazgatók, mind a szakterületek (élelmiszer, takarmány, állatvédelem, járványügy, határ, víz mintavételi referens, melléktermékek, stb.) vezetői, munkatársai részére. 2014-ben 14 db szakmai értekezlet megtartására került sor. Szakmai kérdésekben állásfoglalásokat adott ki, útmutatókat készített, az aktuális jogszabályok gyűjteményét rendszeresen megküldték. A KM-ben közreműködő új ellenőrök részére vizsgával záruló online képzést tartott. Regionális képzéseket tartott 3 alkalommal. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai Vezetői értekezlet, osztályértekezlet, stb.: Az igazgatóságon minden hétfőn vezetői értekezlet megtartására került sor, melyen az osztályvezetők vettek részt. Ezt követően az osztályvezetők tájékoztatást tartottak az általuk vezetett osztály munkatársai részére. Havonta egy alkalommal járási főállatorvosi értekezlet megtartására került sor az igazgatóságon, melyen minden járási főállatorvos, kirendeltség-vezető és a megyei munkatárs részt vett. Rendkívüli események alkalmával (pl:RASFF riasztás, járványos állat betegség, mentesítési terv) az érintett szakmai irányító és az érintett terület munkatársai bevonásával került sor egyeztetésre. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése Közös helyszíni ellenőrzések a rendőrséggel történtek, melyeket elsősorban állatvédelmi szabálytalanságok feltárása érdekében folytattunk le. Egy esetben indult eljárás eb veszélyessé nyilvánítsa tárgyában. Illegális sertés kereskedelem, szabálytalan állatszállítás, az állatok tartására vonatkozó előírások megszegése vagy annak gyanúja volt az ellenőrzés tárgya sok esetben. Egy további ellenőrzésre került sor a NAV Dél-alföldi Régiójának ellenőreivel a nagybani zöldség piac területén fűszerpaprika őrlemény illegális árusításának gyanúja miatt. A Csongrád Megyei Rendőr Főkapitányság belföldi jogsegély keretében kérte a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságtól az Engi-T-Hús Kft. tevékenységének kivizsgálását illegális előállításra és forgalmazásra utaló feljelentés miatt. 2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a. Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások 1. Életbe lépett a 1169/2011 EU rendelet, amely a fogyasztók kötelező tájékoztatásáról szól, és jelentős mértékben megváltoztatta az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett kötelező jelöléseket. 2. Ezzel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium is kiadta a 36/2014. (XII. 17.) FM rendeltét, ami a jelölésekkel kapcsolatosan az uniós jogszabály által nem szabályozott, nemzeti hatáskörbe utalt területek tekintetében ír elő kötelezettségeket.

3



6. sz. Függelék

3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény az áfa csalások csökkentése céljából 2015. 01.01-től kötelezővé tette az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszert, a „EKÁER”-t. Ezzel kapcsolatosan Igazgatóságunknak az Országos Állategészségügyi Informatikai rendszerben el kellett végezni az adatok módosítását az első betárolási helyek vonatkozásában. A rendszer bevezetésével kapcsolatban az Igazgatóságunkra vonatkozó ellenőrzési feladatok tekintetében útmutató került kiadásra. Az országos főállatorvos 2014. áprilisában elrendelte a sertés állományok PRRS mentesítést. A mentesítést a 22/2012. (II.29.) Kormányrendelet alapján a PRRS Mentesítési tervben foglaltak szerinti ütemezésben kell végrehajtani. A pozitív kis létszámú állományok felszámolása a PRRS mentesítési terv alapján megtörtént, illetve folyamatban van. 2014 elején Magyarország elnyerte az Európai Unió Bizottságától a gümőkór mentes státuszt, melynek következtében a közeljövőben a vizsgálatok számának csökkentése, illetve a vizsgálatra kötelezett állatok életkorának emelése várható. b. A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések A járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivataloknál dolgozó falugazdászok (27 fő) áthelyezésre kerültek a Megyei Agrárkamarához. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése b) Ellenőrzési számok 2014. év vonatkozásában (belevéve a járások által végzett ellenőrzéseket is, élelmiszer, takarmány): Ellenőrzés szám: 2254 db (a kiemelteket is tartalmazza) Élelmiszer ellenőrzési bírság: 5.323.965,- Ft (22 db) (a kiemelteket is tartalmazza) Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság: 3.860.000,- Ft (40 db) (a kiemelteket is tartalmazza) Eljárási bírság: 850.000,- Ft (3 db) 2014. nyári kiemelt Ellenőrzés: 278 db Bírság: 230.000,- Ft (2 db) Figyelmeztetés: 14 db Tételek ellenőrzése: Összesen: 420 Kifogásolt tételek 2 (15 kg) 2014. tavaszi kiemelt Ellenőrzés: 116 db Bírság: 285.000,- Ft (3 db) Figyelmeztetés: 1 db Tételek ellenőrzése: Összesen: 311 Kifogásolt tételek: 50 (231 kg) Állatszállítás: 1 szállítmány, 200 db állat 2014. téli kiemelt Ellenőrzés: 217 db Bírság: 708.790,- Ft (3 db) Figyelmeztetés: 10 db Tételek ellenőrzése: Összesen: 322 Kifogásolt tételek: 1 (0,25 kg) Állatszállítás: 101 szállítmány, 12088db állat Mintavétel: Az élelmiszer mintavételekre az előzőekhez hasonlóan több szempontrendszer alapján került sor. 1. A NÉBIH által kiadott éves élelmiszer monitoring mintavételi program alapján. 2. Kiemelt ellenőrzési időszakhoz kapcsolódó mintavétel. 3. Gyors riasztási rendszer, közérdekű bejelentés, gyanú alapján végzett mintavétel. 4. Az éves terven felül, további folyamatos mintavételi kötelezettségünk az un. „Magyar termék” rendeletben foglaltak betartatásának ellenőrzése céljából.

4



6. sz. Függelék

Monitoring 2014.: Tárgyévben összesen: 3355 db minta került levételre. Élelmiszer eredetű megbetegedés gyanúja 3 esetben merült fel, ebből 2 esetben nem igazolódott be a gyanú, egy esetben a megbetegedések élelmiszer eredete beigazolódott. Engedélyezések, nyilvántartásba vételi eljárások: 1. A 853/2004 EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer előállító üzemek részére 2014. évben 18 engedély, illetve módosítás került kiadásra. 2. Nyilvántartásba vételi eljárás során a 64/2007. (VII.23.) FVM-EüM együttes rendelet alapján 13 egység regisztrációját végeztük el. A NÉBIH előírta a tejtermelő gazdaságok nyilvántartásba vételét, és részükre regisztrációs szám kiadását. Ennek során 45 egység részére került regisztrációs szám kiadásra. RASFF riasztáshoz kapcsolódó kivizsgálásra 10 esetben került sor. Ebből 1 esetben mi terjesztettük fel a RASFF-ra az általunk vizsgált terméket, 9 esetben nyomon követési vizsgálatot végeztünk, és a forgalmazó egységben illetve az érintett üzemben tettük meg a szükséges intézkedéseket. ÉTDR: Az ÉTDR rendszerben 72 építési engedélyt adtunk ki, 27 használatba vételi engedélyt és 8 esetben hatáskör hiánya miatt az ügyet áttettük. Ivóvíz: Továbbra is problémát okoz, hogy az ivóvíz sok településen nem felel meg a 201/2001 Korm. rendelet követelményeinek, és nincs lehetőség arra, hogy az élelmiszeripari vállalkozások megfelelő minőségű ivóvizet használjanak. A lakosság részére egyes településeken elhelyezésre kerültek konténerek, azonban sem az élelmiszer előállító üzemeket, sem a főzőkonyhákat, közétkeztetést végzőket, vendéglátói tevékenységet folytatókat nem tudják ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel. Ennek a problémának a megoldása a közüzemi kutak vízminőségének javítása lenne. Saját kút: 24 egységünk van, amely saját kúttal rendelkezik. Borászati hatósági jogkörben eljárva a NÉBIH BAII által elrendelt éves tervében foglaltak (2014.01.01-2014.12.31.) hiánytalanul teljesültek az alábbiak szerint (ezen ellenőrzések központilag külön ellenőrzési tervként szerepelnek): Tárgyévtől valamennyi szeszesital ellenőrzése a BAII hatáskörébe került. 2014-ben végzett összes hatósági mintavétel (121 db), ebből bor: 82, sör: 12, pálinka:12, egyéb szeszes ital 15. A forgalomból történő kivonás 26 tétel vonatkozásában vált szükségessé. A laboratórium vizsgálatok alapján a borászati termékek előállítóival szemben 15, pálinka esetében 3, sör előállítóval szemben pedig 1 esetben indult hatósági eljárás. Szankcionálások megoszlása: minőségvédelmi bírság (bor): 11 eset (550.000 Ft), pálinka 1 eset (100.000 Ft). Végrehajtott üzemellenőrzések: Összesen 55 egység ellenőrzése történt, ebből 42 esetben figyelmeztetésre került sor. Kistermelők hatósági ellenőrzése: A kistermelői élelmiszer előállítást végző magánszemélyek száma fokozatosan nő (2014.- végéig 1134 fő). Takarmány előállítás és forgalmazás ellenőrzésének 2014. évi mutatói: Csongrád megyében 64 takarmány előállító üzem működik. Részükre 2014-ben 2 engedély és 17 nyilvántartásba vétel lett kiadva. Az utóbbi évben jellemző, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően az élelmiszer előállító üzemek kérték nyilvántartásba vételüket takarmány előállító üzemként. 2014-ben 46 előállító hely ellenőrzés történt. Év végén megyénkben 125 takarmánybolt és 147 állat eledel üzlet volt. Ezeket az önkormányzatok tartják nyilván, ezek közül 67 ellenőrzésről adtak számot a járási hivatalok. A mintavétel keretében 2014-ban 446 takarmány vizsgálatára került sor (ebből 66 mikroszkópos állati fehérje, 79 mikrobiológia, 44 mikotoxin, 11 GMO vizsgálat). Két esetben súlyos biztonsági hibás takarmányt találtunk. Járványügyi ellenőrzések, monitoring mintavételek: Aujeszky pozitivitás 2014. évben nem fordult elő. Összesen a megye 60 településnek 1179 tenyész-, hízó- és egyéb kis létszámú 5



6. sz. Függelék

sertés tartó gazdasága került ellenőrzésre. 2253 tenyészállat és 2651 hízó állat vér mintája lett vizsgálat alá vonva. A 45 db nagy létszámú sertés tartartó gazdaság 60234 hízó és 12543 tenyészállata is minden esetben negatív vizsgálati eredményt adott. Tovább folytatódott a sertések PRRS betegség előfordulásának felmérésére irányuló monitoring program. 1179 kis létszámú sertés tartó gazdaság került ellenőrzésre, összesen 5074 állat vér vizsgálata történt meg. A pozitív udvarok száma 9 db, a pozitív állatok száma 56 db. A 45 nagy létszámú sertés tartó gazdaság közül 5 db fertőzött PRRS vonatkozásában. A megye 580 juhtartó gazdaságából 124 került bevonásra a Brucella melitensis monitoring vizsgálati körbe. A 6 hónaposnál idősebb 27116 állat 7,4 %-a került vizsgálatra (2028 állat). A vizsgálat minden esetben negatív eredménnyel zárult. A vizsgálat alá vont 4 kecske-tartó gazdaság 25 állata szintén negatív volt. Csongrád megye területén 33 gazdaságban mutatták ki a kéknyelv betegség vírusát. Kitöréssel a következő települések (11 db) voltak érintettek: Deszk, Hódmezővásárhely, Székkutas, Mártély, Csanádpalota, Szatymaz, Ópusztaszer, Balástya, Ásotthalom, Szeged (Szőreg és Kiskundorozsma), Röszke. A kitörések hat eset kivételével kis létszámú gazdaságokat érintett. A megfigyelési zárlat január 8-án minden esetben letelt. A megye 1572 gazdaságában 56265 állatnál történtek klinikai vizsgálatok, és 3310 állatból vettek vérmintát. A felmérés során 99 állat bizonyult viro pozitívnak. Ezek közül 35 állat leölésre, 60 pedig vágásra került. A rókák veszettség elleni orális immunizálásának ellenőrzése a tavaszi és őszi kampány végrehajtása után a vadásztársaságok részére megállapított mintaszámok alpján a határozatok kiküldésre kerültek. 64 vadásztársaság területéről összesen 237 minta küldése került elrendelésre. A kilövések folyamatosan történnek. Az eb tartók körében romló tendenciaként tapasztalható a veszettséggel kapcsolatos előírások, különösen a védőoltások és az ebek egyedi jelölésére vonatkozó szabályok megszegése. Az év során elrendelt szankciók jelentős része ezzel függ össze. A Lyssa-aggályos állat megfigyelése 2014. évben emelkedő tendenciát mutatott. A madárinfluenza monitoring mintaszámok a háztáji állományok mintaszámai tekintetében csak részben kerültek teljesítésre. A vadmadarak vonatkozásában a minimális mintaszám került beküldésre. A sertéspestis monitoring: az előírt 58db vaddisznóvér teljesítése tekintettel a február 28-án záruló vadászati idényre időarányosan teljesítésre került. Csongrád megye vonatkozásában 1266 db TSE vizsgálat történt. Rendes vágás során 10 db szarvasmarha, 459 db juh, kényszervágás, elhullás miatt 779 állat került vizsgálatra. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott 16 db macska ellenőrzése is megtörtént. A vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak. A megye kis- és nagy létszámú szarvasmarha és juh állományaiban az Igazgatóság, a járási főállatorvosok és a hatósági állatorvosok által a TSE-re irányuló ellenőrzések folyamatosan történnek (150 alkalom).Az ellenőrzések olyan súlyú hiányosságot nem tártak fel, ami miatt intézkedést vagy utóellenőrzést kellett volna végezni. Az ENAR ellenőrzéssel együtt a szarvasmarha állományok (kis- és nagy létszámú egyaránt) 10%-ában a kijelölt állatorvosok TSE ellenőrzést is végeztek (51 udvar). Az ellenőrzések során megállapítható volt, hogy az SRM anyagok begyűjtése minden esetben az ATEV-en keresztül szabályszerűen történt. Az állati hulladékgyűjtő helyeken lefolytatott ellenőrzések alapján megállapítható, hogy az ENAR nyilvántartás szerint és az ATEV által havonta rendelkezésünkre bocsátott kimutatás alapján nincs probléma az elhullott szarvasmarhák ártalmatlanítása tekintetében. Az ATEVnél és a hullagyűjtő helyeken az SRM anyagok begyűjtése és továbbítása szabályszerű (hatósági állatorvos, kerületi főállatorvos, megyei szakállatorvos és takarmányfelügyelő). Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség előfordult: Leukózis, mézelő méhek nyúlós költésrothadása, lovak fertőző kevésvérűsége vonatkozásban. Az év során 2 település 2 háztáji állományában állt fent a forgalmi korlátozás leukózis betegség megállapítása miatt. 6



6. sz. Függelék

A pozitív állatok eltávolítása után a mentesítési eljárás újra elrendelésre került, mely jelenleg is tart a kedvező vizsgálati eredmények megérkezéséig. Mézelő méhek nyúlós költésrothadása fordult elő 7 település 7 méhészetében. A járványügyi intézkedések megtétele után a korlátozó intézkedések feloldásra kerültek. Lovak fertőző kevésvérűsége fordult elő 1 település 1 állattartójánál. Mivel a tulajdonos nem tartotta be az állat tartására és jelölésére vonatkozó előírásokat, az állat állami kártalanítás nélküli kiirtására került sor. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatósága által 2014. évi KM ellenőrzési ütemtervet maradéktalanul, határidőre végrehajtottuk. Az ellenőrzésben 22 hatósági állatorvos 199 ellenőrzést végzett, a határozatok minden esetben kiadásra kerültek. 25 esetben fordult elő nem megfelelés. A terv szerinti ENAR ellenőrzések megvalósultak. Az állati melléktermékek hatósági felügyelte területén feldolgozásra 3, eltérő felhasználásra 4, szállításra 1, raktározásra 3, biogázüzem működtetésre 1, kis kapacitású telepi égetőműre 1, mobil hamvasztó működésére 1, toll üzem működésére 1 engedély került kiadásra. Az állati eredetű melléktermékek nyilvántartását biztosító, a NÉBIH által üzemeltetett MEBER regisztrációs rendszer teljes körű beüzemelése folyamatban van. A Szalmonella – mentesítés vonatkozásában: 2014-ben egy baromfi állományban izoláltak közegészségügyi szempontból fontos szalmonella törzset (Salmonella Thyphimurium) Az előírásoknak megfelelően a hatósági minták levétele megtörtént. Egyéb szerotípusok előfordulása: tojó állományokban: Infantis: 1, broiler állományokban: Infantis: 8, hízópulyka állományokban:Infantis: 13, Bredney: 9, St.Paul: 2, Stanley: 2, Newport: 2, Hardjo: 1, Kentucky: 1 Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007 (XII.8.) FVM rendelet alapján igénybevett támogatások a 2014. évben: A támogatás az állatállományokat veszélyeztető egyes állatbetegségek megelőzésére, felszámolására, felderítésére és leküzdésére irányuló állatorvosi vizsgálatra, immunizálásra, gyógykezelésre, mintavételezésre és diagnosztikai vizsgálatra, a rendeletben meghatározott feltételekkel vehető igénybe. A 2014. évben, Csongrád megyében 474 db határozat került kiadásra. Az állattartó telepeken 47 db engedélyes (állatorvos, állatgyógyászati cég, laboratórium) nyújtott állategészségügyi szolgáltatást. Az évben összesen, hatóságom által 289. 476. 816,- Ft lett jóváhagyva. Ez 380 db kedvezményezett által igénybevett összeg. A tavalyi év során hatóságom 27 db állattartónál tartott helyszíni ellenőrzést a 2014. tárgyévre vonatkozóan. Hiányosság nem került megállapításra. Az állatvédelmi ellenőrzések tapasztalatai: 2014-ben 14 alkalommal engedélyeztünk kereskedelmi állatszállítói tevékenységet. Export szállítások esetén a szállítók és a járművek ellenőrzése egyaránt megtörtént, az ellenőrzések során kiemelt jelentőségűként kezeltük a szállítók TRACES-ben történő elérhetőségét. A megye területén működő három pihentető állomás (Vet-Expressz Kft.: Nagylak és Magyarcsanád, valamint Global-Horse Kft. Ópusztaszer) a 2014. évi kéknyelv-betegség miatt fokozott ellenőrzésre került. Mindhárom létesítmény kórokozó-átvivőktől való mentességét határozatban ismertük el, miután a működtető vállalkozók megteremtették ennek jogszabályban előírt feltételeit. A korábbi évekhez hasonlóan elvégeztük a kísérleti állatokat tartó és állatkísérletet végző létesítmények éves állatvédelmi ellenőrzését. A Szegedi Tudományegyetem klinikáin nagy volumenű beruházásokra és átszervezésekre is sor került, illetve ezek jelentős része folyamatban van. A tárgyévben 6 új állatkísérleti projektengedélyt adtunk ki.

7



6. sz. Függelék

Földforgalommal kapcsolatos, állattartó telep működéséről szóló, hatósági bizonyítványok kiadására 276 esetben került sor, 1 esetben határozatban megtagadtuk a bizonyítvány kiadását nem igazolható, valótlan adatok miatt. ENAR szabályok megsértése miatt a hódmezővásárhelyi járáshoz tartozó tenyészetben 3 önálló ügyben, összesen 7 állattartóval szemben bírság kiszabására is sor került. c) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése Az emlős és baromfi vágóhidakon végzett húsvizsgálatok adatai: 579658 db sertés; 544 db szarvasmarha; 352 db kiskérődző; 14898991 db - 31778,163 tonna Gallus gallus; 11006079 db 39367,849 tonna vízi szárnyas vizsgálata történt meg. Határforgalom állategészségügyi ellenőrzése továbbra is 24 órás szolgálatban történik a Röszke Állategészségügyi Határkirendeltségen. 1939 import illetve tranzit szállítmány került ellenőrzésre, 481 takarmány-, 923 állatvédelmi ellenőrzésre került sor. Összesen 10 szállítmány került visszautasításra. Laboratóriumi vizsgálatra 27 mintavétel történt. Magyarcsanád, Nagylak pihentető állomáson összesen 316 db élő állat szállítmány ellenőrzése történt meg. d) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága Valamennyi ügy határidőben elintézésre került. Ügyhátralék nem keletkezett. e) Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése Az igazgatóság első fokú jogkörében hozott megtámadott döntések száma 20 db volt. Fellebbezés alapján saját hatáskörben 1 db döntés került visszavonásra, a fellebbezésben felhozott új tények okán. A másodfokon eljáró szerv az első fokú döntését 17 esetben jóváhagyta, egyet megváltoztatott egyet pedig megsemmisített. Új eljárás lefolytatására nem került sor. Felügyeleti intézkedésre 2014-ben nem került sor. A járási állategészségügyi hivatalok első fokú hatósági jogkörben hozott megtámadott döntéseinek száma 5 db volt, melyből 1 esetben az igazgatóság a döntést helyben hagyta, 1 esetben megváltoztatta, 3 esetben pedig megsemmisítette f) Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül Az Igazgatóságon mintegy 8424 fő jelent meg személyes ügyintézésre - szakmai konzultáció, előzetes tervegyeztetés, engedély kérelem, hatósági bizonyítvány kérése állatjóléti támogatás igénybevételéhez, illetve föld elő-haszonbérlet/ elővásárlási jogosultság érvényesítéséhez. A járási állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző hivatalokban: 2014-ben összesen 13461 ügyfél (Szentes:3369, Hódmezővásárhely:4158, Makó:2030, Kistelek:1820, Szeged:2084) jelent meg személyesen állategészségügyi igazolás, mentességi igazolás, engedély kérelem, nyilvántartásba vételi kérelem, hatósági bizonyítvány kérése állatjóléti támogatás igénybevételéhez. 2014-ben összesen 3503 ügyfél jelent meg személyesen a három ENAR (Igazgatóság, Hódmezővásárhely, Szentes) ügyfélszolgálaton. A szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenysége eredményes volt. g) Pályázatokon való részvétel Az igazgatóság pályázaton nem vett részt.

8



6. sz. Függelék

h) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) Az igazgatóság munkatársai az Európai Unió Bizottsága által szervezett a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” –„BTSF” program keretében továbbképzéseken vettek részt. Összesen 6 fő különböző témakörökben. A résztvevők az ott megszerzett tudást megyei képzés keretében adták tovább az érintett hatósági állatorvosoknak, felügyelőknek. Hatósági állatorvosok részére az igazgatóság 2 alkalommal szervezett szakmai továbbképzést a Magyar Állatorvosi Kamara Csongrád megyei szervezetével közösen Kéknyelv betegség, a Gümőkór, PRRS betegség és mentesítés témakörökben. A NÉBIH szervezésében regionális továbbképzések voltak 3 alkalommal. (pro bonon rögzítve) Az igazgatóság hatósági állatvédelmi képzést tartott az állat szállítók részére 2 alkalommal. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása Igazgatóságunk a saját hatáskörébe tartó ügyeket kivizsgálja, és a bejelentő részére tájékoztatást küld. A járási hivatalokat, illetve más szerveket érintő ügyeket a panasz törvény előírásai szerint áttesszük. A NÉBIH zöldszámon keresztül érkezett bejelentés kivizsgálását 48 órán belül megkezdjük, és a vizsgálat eredményéről a NÉBIH-et is tájékoztatjuk. Valamennyi bejelentés kivizsgálásra kerül, függetlenül attól, hogy a bejelentő megadta-e a nevét és elérhetőségét. A magánemberek felől érkező állatvédelmi tárgyú közérdekű bejelentések a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan sokszor megalapozatlannak vagy túlzónak bizonyultak. Az ilyen jellegű bejelentések kivizsgálásakor legtöbbször inkább az ebek vonatkozásában az oltási és/vagy jelölési kötelezettség elmaradását tapasztaljuk, a panaszok jelentős része állatvédelmi szempontból kevéssé alapos. A korábbi évekhez hasonlóan állatvédő szervezetek és társhatóságok bejelentései nyomán kellett legtöbbször – valós állatvédelmi okkal – helyszíni szemlét lefolytatni, illetve rendőrségi eljárásban segítséget nyújtani. 1 esetben állatvédelmi okokból történt bejelentést követően az eb veszélyessé nyilvánítása megtörtént. Élelmiszerlánc élelmiszer előállítás, forgalmazás, közétkeztetés, vendéglátás, állati melléktermékek kezelése területét érintő a bejelentések több mint két harmada került áttételre az illetékes hatósághoz. A saját hatáskörben kivizsgált esetek száma 16 db volt, ebből 5 esetben állapítottunk meg jogsértést, 12 esetben forgalomból történő kivonásról rendelkeztünk, 10 esetben bírságolásra is sor került, 1 esetben a kifogásolt tételt megsemmisítésre utaltuk, 1 esetben köteleztük az állatok tartásával kapcsolatban a tulajdonost a járványvédelmi előírások betartására. b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések A közérdekű bejelentések és panaszok kezelése a panaszok és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, valamint a kormánymegbízott által e tárgyban kiadott rendelkezés alapján történik. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése A NÉBIH-ÉTbI-Takarmány előállítás- és forgalmazás Felügyeleti Osztály részéről történt ellenőrzés az éves takarmány ellenőrzési terv végrehajtása vonatkozásában. Az ellenőrzés megfelelő eredménnyel zárult. DG SANCO három alkalommal végzett ellenőrzést az import ellenőrzési rendszerek, a TRACES ellenőrzési rendszerek, valamint a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek ellenőrzése témakörökben. Az import és a TRACES ellenőrzés során feltárt hiányosságok

9



6. sz. Függelék

megszüntetésére intézkedési terv került bevezetésre. A 3. ellenőrzésről még nem érkezett meg az értékelő jelentés. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez 2014 elején Magyarország elnyerte az Európai Unió Bizottságától a gümőkór mentes státuszt, melynek következtében a közeljövőben a vizsgálatok számának csökkentése, illetve a vizsgálatra kötelezett állatok életkorának emelése várható. Az országos főállatorvos 2014. áprilisában elrendelte a sertés állományok PRRS mentesítést. A mentesítést a 22/2012. (II.29.) Kormány rendelet alapján a PRRS Mentesítési tervben foglaltak szerinti ütemezésben kell végrehajtani. Csongrád megye vonatkozásában a kis létszámú állományok felmérése a betegség vonatkozásában határidőre megtörtént. A pozitív kis létszámú állományok felszámolása a PRRS mentesítési terv alapján megtörtént, illetve folyamatban van. 2015-ben el kell készíteni a megye illetve a pozitív állományok mentesítési tervét. A kéknyelv betegség miatt fennálló védő zónára vonatkozó intézkedések betartása. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy megfelelő a lakosság részére eladott élelmiszerek biztonsága, azonban az egyre nagyobb követelményeknek nagyon nehéz minden téren megfelelni. Az FM szakmai felügyelete mellett működő Magyar Élelmiszerkönyv Szakbizottságok munkájában hatóságunk képviselői továbbra is szerepet vállalnak (húsipar, tejipar, fűszerpaprika stb.). Különböző szakmai szervezetek felkérésére az aktuális élelmiszerláncot érintő jogszabályi változásokról adtunk tájékoztatást (dietetikusok, pék és cukrász ipartestület) A kistermelői élelmiszer előállítást végző magánszemélyek száma fokozatosan nő (2014.végéig 1134 fő). A NÉBIH által kötelezően előírt ellenőrzések a jelenleg hatósági feladatot ellátó létszámmal nem teljesíthetőek. Ezen terület felügyelete szempontjából problémát jelent, hogy a kistermelők nagy számban csak kiegészítő tevékenységként végzik az élelmiszer előállítás, így munkaidőben történő ellenőrzésük sok esetben kivitelezhetetlen. A létesítmény ellenőrzési tervben foglaltak csak részben teljesültek, a NÉBIH által kijelölt ellenőrzés-szám (különösen az élelmiszert forgalmazó (kis)kereskedelmi egységek, kistermelők tekintetében) igen magas, ugyanakkor a jelenlegi végrehajtó állománynak más szakterületeken járványügy, állatvédelem, KM-ellenőrzések is helyt kell(ene) állnia. A mezőgazdasági haszonállattartó telepek állatvédelmi ellenőrzéséhez a központi hatóságtól környezeti paraméterek mérésére alkalmas berendezéseket kaptunk, amelyeket részben a járási hivatalok járási állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalok részére átadtunk, illetőleg azok használatát igazgatósági szinten is megkezdtük. 3.3. Javaslatok Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervek részére történő elosztásának normatív rendszerének kidolgozása. Az állategészségügyi készenléti rendszer szabályzatának országos szinten történő megalkotása.

10


CSMKH Földhivatal

7. sz. Függelék

1. A Földhivatal működés környezete: 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a) A létszám évközi alakulása és annak hatása a szervezet működésére A szervezet a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) előírásainak megfelelően 151 fővel működött, bár 2014. évben számos személyváltozás történt a tisztviselők körében. A Megyei Földhivatal az SZMSZ-nek megfelelően év elején még 18, majd 2014. közepétől 19 fővel látta el a feladatait úgy, hogy számos megyei státuszban lévő kormánytisztviselő egyes járási földhivatalokhoz kerültek átirányításra az ottani ügyiratok feldolgozásának segítése érdekében. 2014. május hónaptól ugyanakkor a Megyei Földhivatal feladatai is megnőttek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben foglalt új feladatok – nevezetesen a föld tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges hatósági jóváhagyási feladatok- megjelenésével, melynek következtében a járási földhivataloknál besegítő négy munkatárs közül kettő visszahívásra került és így 5 fő látta el a feladatokat, valamint az ügyek nagy számára tekintettel a megyei Földügyi és Földmérési Osztály egy munkatársa is folyamatosan besegített. A megyei Földhivatalt terhelő hatósági jóváhagyással összefüggő eljárásokkal kapcsolatosan kiemelendő, hogy a jelenlegi 6 fős létszám is alig volt elegendő a feladatok ellátására tekintettel arra, hogy heti szinten átlag 100 új kérelem érkezik be és gyakran a technikai feltételek nehezítik az eljárások lefolytatását – például szerzési korlátok ellenőrzése érdekében az országos lekérdezés akadozik. Ezen a területen mindenképpen kapacitáshiánnyal küzdött a Hivatal. A 2014. évben felmerülő kiemelt feladatok ellátása érdekében a Megyei Földhivatal kormánytisztviselői tevékenyen részt vettek a járási földhivatalok támogatásában, magas szakmai szinten biztosították a szabályos működést. 2014. évben – ellentétben 2013. évvel - a Megyei Földhivatalnál nyári igazgatási szünet és a téli igazgatási szünet nem került megtartásra. A Megyei Földhivatal folyamatosan biztosította - még az ünnepek körül is - a földhivatali feladatok ellátását. Az év során a járási földhivatalok vonatkozásában nagyarányú volt a felmondások száma, ugyanakkor az így keletkező üres álláshelyeket igyekeztek minél hamarabb feltölteni. Az új kollégák betanítása azonban hosszabb időt vett igénybe, mivel a megnövekedett feladatok mellett nehezebb volt nekik is megmutatni az eljárásokat és feladatokat. b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint Megyei Földhivatalban 13 fő részesült illetményeltérítésben az illetménybeállási szint 102 %. Nyelvpótlékban 7 fő, képzettségi pótlékban 4 fő részesült. A Járási Földhivatalok átlagos illetménybeállási szintje 101,82%. 21 fő részesült illetményeltérítésben. Idegennnyelv-pótlékban 18 fő, egyéb pótlékban 5 fő részesült. c) Szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések Az év során a földhivatali dolgozók részére elérhető továbbképzés kevés volt, szakmai továbbképzés – kreditet érő – nem került tartásra és kizárólag az egyéb, nem szakmai területen tudott (1 napos új Ptk.-ról szóló képzés, 5 napos szakmai készségek és kompetenciák elnevezésű képzés) a Megyei Földhivatal minden kormánytisztviselője részt venni, bár egyes járási földhivatali dolgozók ezeken már nem tudtak részt venni, így az ő vonatkozásukban a szükséges pontszerzés még inkább kritikus.

1


CSMKH Földhivatal

7. sz. Függelék

d) A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai is) minősége, mennyisége. A munkavégzés tárgyi feltételei vonatkozásában elmondható, hogy minden rendelkezésre állt, ugyanakkor kiemelendő, hogy a számítógéppark elöregedett és gyakoriak a munkafolyamatok közben történő lefagyások, melyek hosszabb-rövidebb ideig akadályozzák a feladatellátást. Az év során a nyomtatókkal mind a megyei, mind a járási földhivataloknál voltak problémák, melyek a nyomtatók korára volt visszavezethető, de ősszel lecserélésre kerültek. 2014. évben számos takarékossági intézkedés került bevezetésre, mely a dologi erőforrásokat is érintette, ezeket a Megyei Földhivatal maradéktalanul betartotta. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok A földhivatalok a kormányhivataltól eltérő informatikai programokat használtak (pl.: MIR, TAKAROS, FÖNYIR), melyek működéséért a megyei rendszergazda volt a felelős, aki a földhivatali programokkal összefüggésben folyamatosan kapcsolatot tartott a földhivatalok ezen területen meglévő szakmai irányítójával, valamint a törzshivatal informatikusaival is. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra A Hivatali szervezet életében nagy változást jelentett, hogy 2014. szeptember 1. napjával a Megyei Földhivatalnak megváltozott a székhelye, mellyel összefüggésben a költözést alig egy hét alatt valósította meg a Hivatal úgy, hogy az ügyintézés gyakorlatilag egy napig szünetelt csak, így az ügyfelek nem érzékeltek fennakadást. A Megyei Földhivatal vonatkozásában az ügyfélfogadás rendje az új székhelyen kis mértékben változott, de a személyes ügyfélfogadás nem volt jellemző ebben az évben sem, ugyanakkor a telefonos tájékoztatás kérések száma a hatósági jóváhagyással összefüggő eljárások tekintetében nagymértékben megnövekedtek és gyakran korlátozzák a feladatellátást. A járási földhivatalok vonatkozásában változás 2014. évben ebben a vonatkozásban nem történt, de több járási földhivatal vonatkozásában (például Mórahalmi Járási Földhivatal és Makói Járási Földhivatal) megindultak az előkészületek költözésre. 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) az ügyiratkezelés helyzetének bemutatása különös tekintettel az ügyiratkezelő informatikai rendszerre, iratok tárolási feltételeire, irattárakra, Az ügyiratkezelés vonatkozásában 2014. évben a földhivatalok vonatkozásában változás nem volt. Az irattárazás az év során folyamatosan megvalósult, ugyanakkor a megyei Földhivatal székhelyváltozásakor problémaként merült fel, hogy az új székhelyen rendelkezésre álló irattár nem volt elegendő az iratanyag befogadására, így külső irattárba történő átszállítás elintézése vált szükségessé, valamint jelenleg is találhatóak iratok a régi székhelyen is. A járási földhivatalok vonatkozásában a Mórahalmi Járási Földhivatalnál jelentett folyamatos problémát, hogy az iratok megfelelő tárolására nem állt rendelkezésre elegendő helyiség, melynek következtében az iratok elhelyezése nem volt megfelelően biztosítva. A többi járási földhivatal vonatkozásában pedig az irattár mérete és az ott tárolt iratok mennyissége nem felelt meg egymásnak, melyen a levéltár részére történő iratátadás javíthatna. b) Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói A járási földhivatalokhoz 2014. évben főszámon összesen 102.291 db beadvány érkezett, valamint 147.553 db alszámon és így összesen – az előző évről áthozott folyamatban lévő

2


CSMKH Földhivatal

7. sz. Függelék

ügyekkel együtt 215.844 db elintézendő ügyirat keletkezett, melyből az év során 96.313 db ügy került elintézésre. A megyei földhivatal vonatkozásában az ügyiratok döntő többségben a fellebbezésekből, bírósági kérelmekből (lásd 2.2. d) alpont) és 2014. májusától kezdődően a hatósági jóváhagyási feladatokból tevődött össze. Ez utóbbi esetben havi szinten a beérkező iratok száma elérte a 100 új beadványt, 2015. évre 800 ügyirat került áthozatalra. c) Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok 2014. évben a magánszemélyek a korábbi évekhez hasonlóan számos esetben keresték meg a földhivatalokat tulajdonilap-másolat kérése iránt, melynek során az adatvédelem biztosítása a jogszabályban előírt adatellenőrzések és formanyomtatvány használatával megvalósultak. Tulajdoni kap kiadására vonatkozóan a járási földhivatalok nem jelentettek egy elutasító döntést sem. 2014. évben is számos megkeresés érkezett nyomozó hatóságoktól, adóhatóságtól adatszolgáltatás érdekében, melyeket az ingatlan-nyilvántartási szabályok alapján és keretek között teljesített a megyei földhivatal. Jelentős volt a felszámoló biztosoktól érkező megkeresések száma a felszámolással érintett cégekre vonatkozó adatszolgáltatás iránt, melyek során rendszerint tájékoztatva lettek, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény alapján a saját irodahelyiségükben a TakarNet szolgáltatást igénybe véve kérhetnek adatot. Az adatvédelemmel összefüggésben a járási földhivatalok közül kizárólag a Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal jelentett 8 db olyan esetet 2014. évben, amikor a kérelmezett lakcímváltozást nem vezették át tekintettel arra, hogy a jogszabályban előírt személyi adat- és lakcímnyilvántartóból történő adatátvétel nem volt lehetséges, mivel ott a változást még nem jelentették be az érintettek.

1.3. Külső belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai A Megyei Földhivatal 2014. évben is igyekezett együttműködni a Csongrád Megyei Kormányhivatal Törzshivatalával, valamint valamennyi szakigazgatási szervvel, melynek során szükség szerint segítették egymást a hivatalok. A kapcsolattartás leginkább az év során tartott vezetői értekezleteken valósult meg, egyebekben az elektronikus kapcsolattartási formák alkalmazása volt a jellemző. Összességében elmondható, hogy az év során mind a törzshivatallal, mind más szakigazgatási szervekkel problémamentes együttműködést valósult meg. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai A szakmai irányítóval a Megyei Földhivatal elsődlegesen elektronikus úton tartotta a kapcsolatot, valamint a hivatalvezetőknek tartott értekezleteken. Az év során az új feladatként jelentkező hatósági jóváhagyással összefüggő eljárások tekintetében országos értekezleteken is biztosították az egységes gyakorlat kialakításának lehetőségét. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai 2014. évben a földhivatalok vezetői 6 db értekezletet tartottak, melyek mindegyike az év első felében valósult meg tekintettel arra, hogy a takarékossági intézkedések betartása érdekében az év második felében már nem került sor értekezletre.

3


CSMKH Földhivatal

7. sz. Függelék

A megyei osztályvezetők az év során mindösszesen 3 alkalommal tudtak értekezletet tartani a járási földhivatalok osztályvezetőinek, illetve dolgozóinak, melyek a hatályba lépő új jogszabályokkal összefüggő feladatok végrehajtására nézve bírtak jelentőséggel. A járási földhivatalok és a megyei földhivatal közötti kommunikáció elektronikus úton, de leginkább telefonon keresztül valósult meg, de az együttműködés így biztosított volt. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése A földhivatalok ilyen együttműködésben 2014. évben nem vettek részt.

2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) a Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások A földhivatalok vonatkozásában 2014. évben a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény jelentette a legnagyobb változást a hatósági jóváhagyásra irányuló eljárások bevezetésével, mely érintette mind a megyei földhivatalt, mind a járási földhivatalokat. A megyei földhivatal feladat és hatáskörébe került ugyanis a föld tulajdonjogának megszerzésével összefüggő hatósági jóváhagyás, míg a járási földhivatalok a föld használatának megszerzésével összefüggő hatósági jóváhagyási eljárásokban járnak el. Mindezeken túlmenően a járási földhivataloknál új feladatként jelentkezett a földművesnyilvántartás vezetése, továbbá 2014. októberétől kezdve a földekre bejegyzett haszonélvezeti jogok felülvizsgálatával összefüggő feladatok indultak meg tekintettel arra, hogy törvény erejénél fogva a nem közeli hozzátartozók között fennálló haszonélvezeti jog, törlésre kerül. b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések 2014. évben a földhivatalok vonatkozásában szervezeti és olyan személyi változások nem történtek, melyek a földhivatal működését befolyásolták volna.

2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók - hatósági döntések, szakhatósági állásfoglalások, szakvélemények típusonként, etc. - és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése,

2014. évben a Megyei Földhivatalban – ahogy az ország minden földhivatalában – kiemelt feladatként jelentkezett 2014. május havától a föld tulajdonjogának megszerzéséhez kötődő hatósági jóváhagyásra irányuló eljárás, mely a kérelmek nagy számára tekintettel jelentősen megterhelték a földhivatalokat. A járási földhivataloknál pedig a föld használatának megszerzéséhez szükséges hatósági jóváhagyási feladatok ellátása növelte a leterheltséget. Fontos feladata volt 2014. évben is a Megyei Földhivatalnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű eljárásokkal kapcsolatos, Csongrád Megyei Kormányhivatal felé történő havi adatszolgáltatások koordinálása és a járási földhivatali adatok összegzése. A megyében a legtöbb eljárás az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Kormányrendeletben meghatározott, 47. számú főút Hódmezővásárhely északi elkerülő 4


CSMKH Földhivatal

7. sz. Függelék

szakaszával kapcsolatosan indult és jelenleg is számos eljárás van folyamatban. Az eljárások döntő többsége a kisajátítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányult (december hónapban 388 db érintett eljárás szerepelt a jelentésben csak ezzel a beruházással összefüggésben). Mindezeken túlmenően a kiemelt beruházások közül is jelentősebb volt a szintén 345/2012. (XII.6.) Kormányrendeletben meghatározott, M43 autópálya (Makó-országhatár új út építése) építésével összefüggő eljárások, melyek közül az előkészítő földmérési eljárások voltak jelentősebbek, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezése iránti eljárások. Kiemelt beruházásként jelentkezett még az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 380/2012. (XII. 19.) Kormányrendelet meghatározott, "Makó és Térsége " Ivóvizminőségjavító Önkormányzati Társulás KEOP-1.3.0/09-11-2011-0025 - víztorony és a hozzá kapcsolódó bekötőút, valamint vezeték nyomvonalak megvalósításával összefüggő eljárások, melyek között telekalakítási eljárások és termőföld más célú hasznosítása iránti engedélyezési eljárások voltak elsősorban. Jelentős volt továbbá az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 345/2012. (XII.6.) Kormányrendeletben foglalt, 55. számú főút 18+202-25+275 km sz. közötti elkerülő szakaszával kapcsolatos eljárások, melyek elsősorban már a kisajátítások átvezetésére irányultak. b) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb - ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói - tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése,

2014. évben a Megyei Földhivatal számos esetben tevékeny szerepet vállalt a szakterületre vonatkozó jogszabályok módosításával kapcsolatban, több esetben fogalmazta meg szakmai véleményét egyes jogszabályhelyek felülvizsgálatának szükségességéről konkrét javaslat megtétele mellett. Az új földforgalmi törvénnyel és annak folyományaként kialakuló hatósági jóváhagyási eljárásokkal kapcsolatosan számos tájékoztatót tartott a Megyei Földhivatal (például 2014. április 9. napján tartott Földügyi Fórum), mellyel összefüggésben számos elismerést kapott a Hivatal. c) az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága,

A 2014. év május hónaptól jelentkező hatósági jóváhagyással összefüggő feladatok megnövelték a terheket és az ügyintézési határidők tartása nehézkes volt, ugyanakkor mind a járási földhivatalok, mind a megyei földhivatal a dolgozók átcsoportosításával igyekezett a feladatokat határidőben megoldani. A beérkező nagyszámú – és nem csökkenő – kérelmekre tekintettel azonban a meglévő létszámok mellett a határidők tartása nehezen volt megoldott. A hatósági jóváhagyásra irányuló eljárások kivételével a többi ügycsoportban a határidők betartásra kerültek, ügyhátralék nem keletkezett. 2014. év elején a járási földhivatalok jelentős ügyhátralékkal indultak a 2013. évben elrendelt földhasználati bejelentések miatt, melyeket február hónapra sikerült feldolgozni úgy, hogy mind a megyei földhivatal segített, mind pedig a járási földhivatalok is egymásnak. Az év során az ügyintézési határidőket folyamatosan tartották a járási földhivatalok és a megyei földhivatal is. 5


CSMKH Földhivatal

7. sz. Függelék

d) jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése, 2014. évben 145 db fellebbezés érkezett be a földhivatalokhoz, melyek közül a járási földhivatalok saját hatáskörben 74 db ügyet intéztek el. A másodfokon eljáró megyei Földhivatal a járási földhivatalok döntéseit 46 esetben hagyta helyben, 14 esetben megváltoztatta az elsőfokú döntést és 3 esetben utasította új eljárásra a járási földhivatalt, mindezeken túlmenően 2 alkalommal egyéb okból megszüntette a fellebbezési eljárást. 2014. évben 59 esetben nyújtottak be bírósági felülvizsgálati kérelmet földhivatali döntéssel összefüggésben, melyek közül 10 esetben a felperes elállása miatt megszüntették az eljárást, 14 esetben a bíróság helyben hagyta a földhivatali döntést és 2 eset volt csak, amikor új eljárásra utasító döntés született. Felügyeleti intézkedésre 2014-ben nem került sor. e) Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül A Megyei Földhivatalnál kifejezett ügyfélszolgálat nem működött, a tisztviselők a régi székhelyen a hivatali helyiségeikben – ügyfélfogadási idő kereteiben - fogadták 2014. évben is a megjelent ügyfeleket, majd a székhelyváltozást követően kizárólag a Szegedi Járási Földhivatalnál kialakított ügyfélterében történt az ügyfélfogadás. A Megyei Földhivatalnál nem áll rendelkezésre statisztika a személyes ügyintézéssel összefüggésben, ugyanakkor elmondható, hogy az átlagnak megfelelően, alacsony számmal keresték fel az ügyfelek a Hivatalt 2014. évben, havonta legfeljebb 1-2 személyes tájékoztatásra került sor ügyintézőnként, ugyanakkor a telefonos tájékoztatások aránya magas. Ügyfélszolgálat ugyanakkor a hat járási földhivatalnál folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére állt, ahol 2014. évben összesen 81.485 fő ügyfél jelent meg személyes ügyintézés céljából. f) a szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, A Megyei Földhivatalnál és a járási földhivataloknál az ügyintézés a szakmai jogszabályoknak megfelelően, zavartalanul zajlott. A Szakigazgatási Szerv tevékenysége eredményes volt, hiszen valamennyi hatósági ügyet megfelelően képes volt – minden nehézség ellenére – ellátni és az ügyfelek összességében elégedettek voltak a földhivatalok munkájával. g) Pályázatokon való részvétel A földhivatalok 2014. évben pályázaton nem vettek részt. h) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) Az évben szakmai képzésen sem szervezői, sem résztvevői oldalon földhivatali dolgozó nem vett részt.

2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása 2014. évben a Megyei Földhivatal mindössze 8 esetben vizsgált panaszbeadványt, de közérdekű bejelentést nem tettek. A panasz beadványok a panasz kivizsgálását és eredményét magában foglaló tájékoztatással zárultak, intézkedés elrendelésére nem került sor. Az év végéig csak egy panasz vonatkozásában nem született eredmény.

6


CSMKH Földhivatal

7. sz. Függelék

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy 2014. évben a járási földhivataloknál sem volt jelentős a közérdekű bejelentések, illetve a panaszok száma. A járási földhivatalokhoz 31 esetben érkezett panasz, melyek közül 29 saját hatáskörben elbírálásra került, 2 esetében az év végéig még nem született döntés. A járási földhivatalok a panaszokkal összefüggésben nem jelentettek intézkedést szükségessé tevő eredményt, az ügyek a panasztevő tájékoztatásával zárultak. A panaszok többsége arra volt visszavezethető, hogy az ügyfelek nem értették a jogszabályi rendelkezéseket és ez alapján a földhivatal eljárását sem, melyet így magukra nézve sérelmesnek tartottak. A Megyei Földhivatal és az illetékességi területéhez tartozó járási földhivatalok megfelelő működését és az ügyfelek elégedettségét jelzik ezek a számadatok. Kiemelendő továbbá, hogy 2014. évben számos szóbeli elismerést kapott a Megyei Földhivatal és valamennyi járási földhivatal is, valamint a Szegedi Járási Földhivatal vonatkozásában írásbeli dicséret is érkezett. b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések A közérdekű bejelentések és panaszok kezelése a panaszok és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, valamint a kormánymegbízott által e tárgyban kiadott rendelkezés alapján történik. Minden esetben a panasszal érintet ügy tényállása teljes mértékben felderítésre került és a panaszra teljes körű tájékoztatást nyújtottak a földhivatalok, melyek szükség szerint magukban foglaltak javaslatokat az ügyfél részére a problémájának jogszabálynak megfelelő módon való rendezésére.

2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése Megyei Földhivatal az éves munkatervének megfelelően két járási földhivatalnál (Mórahalmi Járási Földhivatal és Szentesi Járási Földhivatal) folytatott le minden szakterületet érintő átfogó szakmai ellenőrzést, valamint a többi járási földhivatalnál az egész év folyamán célvizsgálatokat tartott (például iktatás, széljegyzés, földtulajdonjog megszerzése). Az így lefolytatott vizsgálatokról ellenőrzési jelentések készültek és kerültek megküldésre a szakmai irányító részére. A lefolytatott szakmai ellenőrzések során feltárt hiányosságokat az érintett járási földhivatalok felé írásban jeleztük, melyek kijavítása iránt a hivatalvezetők intézkedtek szükség szerint intézkedési terv készítésével, melyek végrehajtását a megyei Földhivatal ellenőrizte. Az ellenőrzések során olyan tény nem merült fel, mely valamely kormánytisztviselő felelősségre vonását vonta volna maga után. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez A földhivatalok 2014. évben a jogszabályokban rögzített feladataiknak mindenben eleget tettek ezzel elősegítve a célkitűzések megvalósulását, melyekkel összefüggésben valamennyi kért adatszolgáltatásnak maradéktalanul eleget tettek. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések

7


CSMKH Földhivatal

7. sz. Függelék

Mind a Megyei Földhivatalra, mind a járási földhivatalokra nagy nyomás hárult 2014. évben az új földforgalmi törvénnyel összefüggésben megjelenő feladatok ellátása vonatkozásában, melyeket gyakran túlóra árán voltak csak képesek megfelelően ellátni. A terhek ellenére a Hivatalok a jogszabályoknak megfelelően és határidőben igyekeztek eleget tenni a kötelezettségeiknek. Aktívan részt vettek az új jogszabályokkal összefüggésben az ügyfelek minél hatékonyabb tájékoztatásában és a gyakorlati problémák megoldása érdekében folyamatosan kapcsolatot tartottak egymással és a szakmai irányítószervvel. A bevételek alakulása kapcsán továbbra is megközelítette a 700 millió forint körüli összeget a bevétel, mely a földhivatalok vonatkozásában általánosnak mondható, a járási földhivatalok nagyobb csökkenést nem jelentettek. Mindenképpen sikeresnek ítéljük a 2014. évet tekintettel arra, hogy a nehézségek ellenére a földhivatalok képesek voltak ellátni a feladataikat és az ügyfelek részéről a szokásosnál több panasz nem érkezett, sőt valamennyivel kevesebb is volt, mint a 2013. évben. 3.3. Javaslatok A sikerek ellenére 2015. évben is számos feladat vár a földhivatalokra, melyek a már így leterhelt tisztviselők helyzetét nehezítik, mely kifejezetten az alacsonyabb 10-11 fő létszámmal rendelkező járási földhivatalokat érinti súlyosabban és melyek miatt indokolt lenne a létszámbővítés a járási földhivataloknál. A Megyei Földhivatal vonatkozásában a legnagyobb feladatellátást jelenleg a hatósági jóváhagyással összefüggő eljárások jelentik, melyek nagy számára tekintettel a létszám bővítése itt is indokolt lehet.

8


CSMKH Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv

8. sz. Függelék

1. Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv működési környezete 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a) A létszám évközi alakulása és annak hatása a szervezet működésére Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv (a továbbiakban: EPSZSZ) 2014. évben négy önálló szervezeti egységgel, két telephelyen – a 6720 Szeged, Deák Ferenc utca 17. és a 6600 Szentes, Ady Endre u. 29. szám alatt – látta el az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII.17.) Korm. rendeletben meghatározott feladatait. A szakigazgatási szerv engedélyezett létszáma 2014. január 01-jén 54 fő volt, amely a Kormánymegbízott döntése alapján elvégzett szervezeti átalakítás következtében 2014. augusztus 01-jén 55 főre, majd 2014. szeptember 01-jén 58 főre emelkedett. A döntés értelmében a Törzshivatal személyi állományába tartozó, de a munkavégzésük helyét tekintve az EPSZSZ-nél dolgozó 4 munkatárs – két lépcsőben – az EPSZSZ személyi állományába került át. Az EPSZSZ 4 szervezeti egysége közül három Szegeden működik. A beszámoló évében 2 kolléganő került tartós távollétre gyermekvállalás miatt, a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály egyik pénzellátási szakügyintézője 2014. június 02. napjával, majd az osztályvezető 2014. július 01jével. Mindkét helyettesítő állás egyszerre került betöltésre 2014. július 22. napjával. 2014. november 30. napján a Nyilvántartási Osztály egyik ügyintézőjének a határozatlan idejű jogviszonya szűnt meg, saját kérésére, a „Nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjának” igénybevétele okán. A megüresedett státusza 2014. december 01-jével betöltésre került. A 2014. december 31-i állapot szerint az EPSZSZ-nél üres álláshely nem volt, gyermekgondozás címén 7 kolléganő volt tartósan távol, helyettesítő státuszuk betöltött. b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint 2014. évben az EPSZSZ 5 kormánytisztviselője – 3 fő II. besorolású, 2 fő I. besorolású – részesült, kimagasló teljesítményére tekintettel, illetményeltérítésben. Az illetményeltérítés havi bruttó összege összesen 249.500,-Ft, átlagos mértéke a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében 45%, a felsőfokú végzettségűek esetében pedig 14% volt. A többi munkatárs illetménybeállási szintje 100% volt. A tárgyévben összesen 5 fő esetében volt szükség az illetmény garantált bérminimumra történő kiegészítésére. 1 fő rendelkezik szakmai tanácsadó, 1 fő közigazgatási tanácsadói címmel. Az aktív állományból képzettségi pótlékban 7 középfokú végzettségű kolléga, nyelvvizsga pótlékban 13 fő részesült. c) Szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések Az EPSZSZ valamennyi munkatársa kormánytisztviselő. Mindenki rendelkezik a munkaköri feladatai ellátásához szükséges, a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7) Kormányrendelet 3. sz. melléklet 31. pontjában foglalt iskolai végzettséggel. Az 58 fős létszámból 5 fő vezető besorolású, az ügyintézők közül 22 fő II. besorolású, 31 fő I. besorolású. A tárgyévben 1 fő tette le a közigazgatási szakvizsgát, 21 fő vett részt a közszolgálati tisztségviselők kötelező továbbképzésének keretein belül szervezett „Szakmai készségek és kompetenciák a közigazgatásban” című előadássorozaton. Két munkatárs saját költségén folytatott felsőfokú tanulmányokat. d) A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai is) minősége, mennyisége Az informatikai eszközpark rendkívül elavult, 2009 óta informatikai fejlesztés nem történt, az esetleges meghibásodások esetére tartalék eszközök nem állnak rendelkezésre. Legtöbb gond a kártya nyomtatókkal volt, meghibásodásuk több esetben okozott hosszabb-rövidebb 1



8. sz. Függelék

fennakadást az ügyfelek kiszolgálásában. A Kormányhivatal nehéz költségvetési helyzete miatt az év utolsó negyedévében a gépkocsipark használatának korlátozására került sor. Ez az intézkedés érzékenyen érintette az ellenőrzési szakterületet. Azokat a IV. negyedévre tervezett ellenőrzéseket, amelyek esetében a társadalombiztosítási kifizetőhely kizárólag gépkocsival közelíthető meg (pl. külterületen fekszik), át kellett ütemezni 2015 évre. Az ellenőrzési határidők tartását azonban az átütemezések nem érintették. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok Az EPSZSZ 31 informatikai alkalmazást használt az elmúlt évben, melyből 18 a szakmai irányító szerv, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által működtetett program. Ezek fejlesztéséről, és a jogszabályoknak megfelelő frissítéséről az OEP Informatikai Főosztálya gondoskodott. A szakmai programokkal kapcsolatos hibák jelzésére az OEP Help Desk levelezőlistát üzemeltetett. Mind a szakmai irányító, mind a törzshivatal informatikusai igyekeztek a jelzett problémákat a lehető leghamarabb megoldani, a hibás eszközök javításáról gondoskodni, szükség esetén csereeszközt biztosítani. A korrekt hozzáállásnak és a jó kapcsolatnak köszönhetően a szervezet működőképességét veszélyeztető helyzet nem alakult ki. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra Az EPSZSZ szegedi épülete három emeletes, lifttel felszerelt és a belvárosában fekszik. A kedvező elhelyezkedésének köszönhetően mind az ügyfelek, mind pedig a dolgozók számára könnyen megközelíthető. Egyedüli nehézséget a gépkocsival érkező ügyfelek számára a parkolás okoz. Egyrészt nehéz parkolóhelyet találni, másrészt az épület a legmagasabb díjú parkoló övezetben fekszik. Az ügyfélszolgálat az épület második emeletén található, de a feljutáshoz a liftet az ügyfelek is igénybe vehetik. A szentesi épület a belvároshoz közel helyezkedik el, de már a parkoló övezeten kívül és teljesen akadálymentesített. Így az épületben kialakított ügyfélszolgálatot az ügyfelek rendkívül kedvező feltételek mellett látogathatják. 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak Az EPSZSZ-nél az iratkezelés vegyes rendszerben valósul meg. Az IRMA programban, mint központi iktatórendszerben a Központi Ügykezelésen kívül valamennyi szervezeti egység végez iratkezelést. A szűkös humánerőforrás és a magas ügyszám miatt a Központi Iktatóban dolgozó egyetlen kolléganő csak a beérkező posta bontására, azok szervezeti egységre történő kiosztására, a kimenő levelek postázására és az elintézett ügyek iratainak Központi Irattárba történő elhelyezésére képes. A kérelmek, egyéb beadványok iktató programban történő érkeztetése, iktatása, a kiadmányok iktatása, az ügyiratok határidőzése, a határidőben lévő ügyiratok tárolása, a tértivevények kezelése az osztályokon történik. Az ad acta tett iratok tárolása Szegeden az épület alagsorában, Szentesen az épület pincehelyiségében és melléképületében kialakított irattárban, irattári jelre szétválogatva, ügyiratszámra növekvő sorrendben, évenként elkülönítve történik. A lejárt megőrzési idejű ügyiratok selejtezésére utoljára 2014 év elején került sor. b) Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói Főszámra iktatott iratok száma: 122 787 db, alszámra iktatott iratok száma: 148 742 db, kimenő ügyiratforgalom: 126 390 db volt.

2



8. sz. Függelék

c) Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok A magánszemélyek szabályos adatkéréseit (az adatkérő beazonosíthatósága a fő kritérium) mindig teljesítette hivatalunk. A külső szervektől érkező adatkéréseket szigorú jogszerűségi, arányossági, célszerűségi szűrőn át vizsgálva bíráltuk el. Elutasítottunk számos adatkérésre jogalappal nem rendelkező megkeresőt, akik az érintettek általunk kezelt adataihoz kívántak hozzájutni (pl. ellenoldali peres jogi képviselő adatkérését; felsőoktatási intézmény megkeresését a hallgatója korábbi jogviszonyadataira vonatkozóan). A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyes igazgatóságaitól is igen élénk érdeklődés volt külföldi biztosítási jogviszonnyal rendelkező személyek külföldi elérhetőségére vonatkozóan, de jogalap hiányában adatkéréseiket el kellett utasítanunk. Közérdekű adatkérés 2014-ben nem érkezett. 1.3. Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Rendkívül szoros, szinte napi kapcsolat tartására volt szükség a Törzshivatal humánpolitikai, koordinációs, informatikai, ellátási-vagyongazdálkodási és a pénzügyi terület munkatársaival. A szakigazgatási szervek egymás közötti, szakmai munkát érintő levelezését a kormányhivatal belső postai hálózatán keresztül bonyolítottuk le, mellyel jelentős postai díj megtakarítást értünk el. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Az EPSZSZ szakmai irányítói és felügyeleti jogot gyakorló szerve az OEP, ill. annak meghatározott főosztályai. A jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében az OEP Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztálya 2014. március 05-én, a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály 2014. január 08-án és 2014. december 12-én rendezett országos értekezletet. Év közben szakmai körlevelek kibocsátásával, eljárási szabályzatok készítésével adtak a főosztályok iránymutatást az egységes jogalkalmazás érdekében. A megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek, konkrét ügyekben, országos levelezőlisták segítségével, e-mailben és/vagy telefonon tartották egymással a kapcsolatot. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai Az EPSZSZ vezetője havonta tartott értekezletet az osztályvezetők részére, ahol valamennyi, a szakigazgatási szerv működtetése szempontjából releváns információ ismertetésre került. Az értekezleten lehetőség volt a mindenkit érintő aktuális problémák megbeszélésre, a kapcsolódó szakmai területek vitás kérdéseinek tisztázására és a megyei egységes eljárások kialakítására. Az egyes szakterületek osztályvezetői szintén havonta tartottak szakmai értekezletet az osztályon dolgozó ügyintézők részére, jogszabályváltozás vagy egyéb szakmai kérdések felmerülése esetén pedig eseti jelleggel is. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése A kormányhivatal szervezetrendszerén kívüli szervek közül a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal, Csongrád megye önkormányzataival és a Magyar Államkincstárral rendszeres, napi szintű kapcsolattartás volt szükséges. A társadalombiztosítási kifizetőhelyekkel a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály nem csak rendszeres kapcsolatot tart a szakmai kérdések tisztázása érdekében, hanem szakmai felügyeletet is gyakorol felettük, illetve esetükben az EPSZSZ 3



8. sz. Függelék

másodfokú hatóságként is eljár. A nemzetközi szakterület ügyintézői nemzetközi jogsegély keretében, postai úton, faxon keresték meg a másik EGT tagállambeli, állami egészségbiztosítási szerveket E-s/SED-es nyomtatványok kiállítása, megválaszolása érdekében, de a Magyarországgal szociális biztonsági, egészségügyi együttműködési, szociálpolitikai egyezményt kötött államok biztosítóival is rendszeres kapcsolatot tartottak. 2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (1) bekezdésében meghatározott általános ügyintézési idő 21 napra módosult, ami jelentős hatással volt a teljes szervezet működésére. A folyamatokat újra kellett gondolni, munkaerő átcsoportosítást kellett eszközölni annak érdekében, hogy a beérkezett kérelmeknél a 21 napos ügyintézési határidőt tudjuk tartani. A pénzbeli ellátási és ellenőrzési szakterület munkáját az alábbi jogszabályváltozások befolyásolták: - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 82/F.§ (1) bekezdése alapján a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély (thgys) vagy gyermekgondozási díj (gyed) összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos jogszabályok alapján járt volna. A fenti változás jelentős túlmunkát jelentett a pénzbeli ellátási szakterület számára, ugyanis 2014. évben 929 db thgys és 991 db gyed esetében kellett az ellátásokat kétféle módon is elbírálni. - 2014. évben került bevezetésre a „GYED EXTRA”, amely intézkedés csomag 4 pillérre épült. Az új szabályokat csak a 2013. december 31-ét követően született gyermekekre lehet alkalmazni, kivéve a gyed melletti munkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket.  Egy szülőnek több gyermek után egyidejűleg is járhat ellátás [Ebtv. 39.§] A fenti intézkedés hatására 98 esetben gyes és 61 esetben gyed folyósítása mellett történt thgys.  A gyedre jogosult szülő a gyed folyósítása mellett, a gyermek 1 éves kora után visszamehet / elmehet dolgozni (nincs munkaidő korlát) [Ebtv. 42/C. §] 2014. évben 48 ténylegesen munkát végző kisgyermekes szülő kérelmezte a gyed újraindítását.  Ikrek esetében a gyed folyósításának időtartama, a jogosultság lejártát követően további 1 évvel meghosszabbodott, ezáltal a gyermekek 3 éves koráig is járhat. [Ebtv. 42/B.§ (1a) bek.] Ennek a rendelkezésnek a hatása legkorábban 2016-ban lesz érzékelhető.  Bevezetésre került a diplomás gyed. [Ebtv. 42/E. §] 2014. évben Csongrád megyében összesen 17 db „diplomás gyed” iránti kérelem érkezett. - A 2013. december 31-ét követően kezdődő jogosultságoknál a korábbi szabályozással ellentétben már nem csak az a szülő vehet igénybe gyermekápolási táppénzt (gyápot), aki a közös háztartásban élő gyermek után ellátásban részesül, és emellett munkát végez, hanem választásuk szerint a másik szülő is. Ezen intézkedés hatását Csongrád megyében nem tapasztaltuk, sőt a gyáp iránti kérelmek száma 2013 évhez képest közel 30%-al csökkent. - Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) 462/D. §-ában foglaltak szerint már nem csak az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követően, hanem az ellátás folyósítása alatt is, az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. A

4



8. sz. Függelék

kedvezmény érvényesítéséhez 2014. évben 144 igazolást adtunk ki, melyből 94 fő részére az igazolás a gyed folyósítása melletti munkavégzés kapcsán került kiállításra. - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 24/A.§-a alapján a biztosított személy 2014. január 01-től családi járulékkedvezményt érvényesíthet a járulékalapot képező jövedelmére tekintettel. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. Az EPSZSZ által a biztosítottak részére folyósított gyed díjak kapcsán 16.540.280,- Ft családi járulékkedvezmény került figyelembe vételre. - A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127. § (1) bekezdése értelmében 2014-től az anya a 24 hét szülési szabadságból két hetet köteles igénybe venni. Ez a változás többletmunkát nem jelentett a Szakigazgatási Szervünknek, mivel nem érkezett olyan terhességi-gyermekágyi segély megállapítása iránti kérelem, amely esetében az édesanya mindössze kettő hét ellátást igényelt volna. A nyilvántartási, azon belül is a nemzetközi szakterületen történt legfontosabb változás, hogy 2014. december 1-jén hatályba lépett Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi CCXXXIV. törvény. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette Magyarország és a Szerb Köztársaság vonatkozásában a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, 1957. október 7-én aláírt egyezményről szóló 1959. évi 20. számú tvr. Fontos megjegyezni, hogy a Szociálpolitikai egyezmény Macedónia és Koszovó vonatkozásában továbbra is hatályos maradt. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) számú Korm. rendelet 2014. január 01. napján lépett hatályba. A főkönyvi könyvelésre és a követelések vezetésére szolgáló nyilvántartási programokat (TBFOK, KARTON) már fejlesztéssel sem lehetett alkalmassá tenni a kormányrendeletben előírt új feltételek teljesítésére, ezért az OEP egy új program, a Forrás.Net bevezetéséről döntött. A program tesztelése 2013. év szeptemberében kezdődött el, amely munkatársaink részére több, az OEP által biztosított oktatáson történő megjelenést igényelt. A program tesztelési ideje rövidnek bizonyult, számos olyan váratlan probléma merült fel a tesztidőszakban, amely megakadályozta a program 2014. január 01-jére ütemezett bevezetését. A Forrás.Net program ténylegesen 2014. február 01-jtől került alkalmazásra. b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések Az EPSZSZ szervezetét közvetlenül érintő szervezeti változás 2014-ben nem volt. A Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály osztályvezetőjének személyében történt változás. Ennek oka, hogy az osztályvezető 2014. július 01-jétől szülési szabadságra ment, majd ennek lejártát követően 2014. december 16-tól 2015. augusztus 31-ig fizetés nélküli szabadságot igényelt, gyed igénybevétele céljából. A tartós távolléte időtartamára az osztályvezetői feladatok ellátására az osztály egyik pénzellátási szakügyintézője került megbízásra. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése A pénzbeli ellátási és ellenőrzési szakterület önálló döntéseinek közel 85%-át (56 651 db) az ellátásokat megállapító döntések tették ki. A munkaviszonyban álló foglalkoztatott keresőképtelensége kapcsán megállapított táppénz bruttó összege után a foglalkoztató táppénz-hozzájárulást köteles fizetni. A fizetési kötelezettség megállapítására a szakigazgatási szerv ún. 1/3-os határozatot bocsát ki, melyek a tárgyévben az önálló döntések 13,1 %-át 5



8. sz. Függelék

(8860 db) adták. A fennmaradó 1 631 db határozat jelentős része, 1 056 db elutasító határozat volt. Az ellenőrzési szakterület 2014. év folyamán a kifizetőhelyek felügyeleti és a foglalkoztatók hatósági ellenőrzése során 350 db határozat adott ki. A nyilvántartási szakterületen 37 822 db önálló döntés született. Lakásépítési támogatás vagy otthonteremtési támogatás igénybevétele céljából, a legalább 180 napja fennálló biztosítási jogviszony igazolásáról az elmúlt évhez képest (546 db) 25%-al több, összesen 685 db hatósági bizonyítványt állítottunk ki. A 206 db eljárást megszüntető végzés kiadásának leggyakoribb oka az volt, hogy ügyfeleink a hiánypótlásra felszólító végzésekben foglaltaknak nem tettek eleget, ezért a rendelkezésünkre álló információk alapján nem tudtunk érdemi döntést hozni. A 6 737 db egyéb végzés közül a legtöbb hiánypótlásra felszólító végzés, jogosultságot nyilvántartásba jegyző, hatósági eljárást felfüggesztő végzés, illetve belföldi jogsegély volt. Illetékesség és/vagy hatáskör hiánya miatt kiemelkedően magas, 506 db végzést kellett kiadnunk annak ellenére, hogy a TAJ-Kártya és az EU-Kártya kiállítása tekintetében országos illetékességet határoz meg az ágazati jogszabály. Tapasztalatunk szerint a másik EGT tagállambeli egészségbiztosítási szervek, illetve az ügyfelek gyakran nem rendelkeztek arról információval, hogy az egyes közigazgatási hatósági eljárások tekintetében az ügyfél lakóhelye, vagy pedig a munkáltató székhelye az illetékességet meghatározó tényező. Az Ellátási Gazdálkodási Osztály által vezetett követelés nyilvántartás szerint 2014. december 31-én a záró követelés állományunk 10 793 977,- Ft (7 817 778,- Ft tőke, 722 538,Ft késedelmi kamat és 2 253 661,- Ft késedelmi pótlék) volt. A követeléskezelés keretében 5 esetben nyújtottunk be munkabér és 2 alkalommal nyugdíjból történő letiltó végzést. Intézkedéseink eredményesek voltak, mivel a térülések folyamatosan érkeztek az Egészségbiztosítási Alap számlájára. A jelentés évében a bevételi oldalon 92 372 620,- Ft, a kiadási oldalon pedig 5 722 506 223,- Ft lett könyvelve, mely 41 527 db utalási tételt jelentett. Fennálló tartozás közlése miatt a beszámolás évében 13 alkalommal keresték meg szakigazgatási szervünket és kérték a hatósági bizonyítvány kiállítását. A jelentős mennyiségi mutatókat az alábbi táblázat tartalmazza. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének 2014. évi hatósági jogalkalmazói tevékenysége mutatószámok alapján Pénzbeli Ellátási Szakterület megnevezése Ellátási és Nyilvántartási Gazdálkodási Ellenőrzési szakterület Döntések típusai szakterület szakterület I. Első fokú döntések 1. Önálló döntések száma 67 142 db 38 722 db 10 497 db 2. Hatósági bizonyítványok száma 685 db 13 db 3. Ket. 30 §. alapján érdemi vizsgálat nélküli 28 db 3 db 0 db elutasító végzések száma 4. Ket. 31 §. alapján kiadott eljárást megszüntető 13 db 206 db 82 db végzések száma 5. Egyéb végzések 3 978 db 6 737 db 1 366 db 6. Illetékesség/hatáskör hiánya miatti áttételről 506 db 0 db 154 db rendelkező végzések száma 7. Végrehajtási eljárásban hozott végzések száma 10 db 8. Fellebbezéssel megtámadott elsőfokú hatósági 30 db 15 db 31 db döntések száma 9. Saját hatáskörben, fellebbezés alapján módosított 4 db 1 db db vagy visszavont hatósági döntések száma 10. Saját hatáskörben, nem fellebbezés alapján 9 db 0 db módosított vagy visszavont hatósági döntések 5 db száma 11. Másodfokon megváltoztatott vagy megsemmisített, vagy megsemmisített és új 5 db 8 db 0 db eljárásra kötelező döntések száma 12. Bírósági úton megtámadott hatósági döntések 1 db 0 db 0 db

6

Összesen

116 361 db 698 db 31 db 301 db 12 081 db 660 db 10 db 76 db 5 db 14 db 13 db 1 db



8. sz. Függelék A Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének 2014. évi hatósági jogalkalmazói tevékenysége mutatószámok alapján Pénzbeli Ellátási Szakterület megnevezése Ellátási és Nyilvántartási Gazdálkodási Ellenőrzési szakterület Döntések típusai szakterület szakterület I. Első fokú döntések száma 13. Bíróság által elutasított keresetek száma 1 db 0 db 0 db 14. Bíróság által hatályon kívül helyezett vagy 0 db 0 db 0 db megváltoztatott döntések száma II. Másodfokú döntések száma 2 db 0 db 0 db

Összesen

1 db 0 db 2 db

b) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése A pénzbeli ellátási szakterületre beérkezett 20 252 db kérelemből 16 399 db táppénz, 929 db terhességi-gyermekágyi segély, 991 db gyermekgondozási díj, 1 721 db gyermekápolási táppénz, 212 db pedig baleseti táppénz megállapítás iránti kérelem volt. A táppénz megállapítás iránti kérelmek száma az előző évhez képest közel 12%-os növekedést mutatott. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a Kormány közfoglalkoztatási politikájának hatására jelentősen nőtt Csongrád megyében a biztosítottak száma, így az ellátásra jogosultak száma is. Az utazási költségtérítés iránti kérelmek száma (24 939 db) közel azonos volt az előző évihez képest (23 797 db). A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak 2014-ben is lehetősége volt arra, hogy méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően pénzbeli ellátásra jogosultságot állapítson meg. A tárgyévben 26 db méltányossági pénzbeli ellátás iránti kérelem érkezett, melyből 15 esetben pozitív döntés született. A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott az Egészségbiztosítási Alap terhére 2014-ben 13 500 000,-Ft-ot fordíthatott segélyezésre. A tárgyévben 927 db segély iránti kérelem érkezett, ebből 436 esetben került a kérelmező részére segély megállapításra. Az átlagos egy főre jutó segély összeg 31 089,-Ft volt. A nyilvántartási szakterületen a TAJ kiadással, valamint az Európai Egészségbiztosítási Kártya és kártyahelyettesítő nyomtatvány kiállításával kapcsolatos ügyek száma volt kiemelkedően magas. Az összesen 33 053 db ügyben indult eljárás során 11 678 db TAJKártya és 20 635 db EU-Kártya került kiadásra. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló Európai Uniós Rendelet alkalmazására, az alkalmazandó jog tekintetében 930 esetben került sor. Ugyanezen Rendeletet alkalmazzuk a teljes körű magyarországi egészségügyi ellátásra jogosultság megállapításakor vagy megszűnésekor, amelynek kapcsán 1416 db határozatot/végzést hoztunk. A más EGT-tagállamban igénybe vett ellátások költségeinek utólagos visszatérítése iránt – a megyénkben országos szinten kiemelkedően magas számban kiadott EU-Kártyák miatt – „csak” 55 db kérelem került benyújtásra. A magyarországi egészségügyi szolgáltatási járulék megállapításához összesen 3 106 db, a biztosítási, foglalkoztatási vagy helybenlakási időszakok összeszámításáról szóló E104-es a jelű nyomtatványt vettünk nyilvántartásba. A közhiteles hatósági nyilvántartásokból történő írásbeli adatszolgáltatások száma a nyilvántartási szakterületen a legmagasabb. A 36 796 adatkérésből 10 484 db érkezett az önkormányzatoktól (adóhatósági jogkörükben eljárva), 18 333 db pedig az önálló bírósági végrehajtóktól. Az Ellátási Gazdálkodási Osztályhoz közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása kapcsán a járási hivataloktól, önkormányzatoktól 10 818 db szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem érkezett, melyekből 123 db volt az ún. 18 hónapos, 542 db az egyszerűsített és 10 153 db a normál kérelem. A járási hivatalok és az önkormányzati képviselő testületek határozatai alapján 9 374 db – alanyi jogcímen 4 908 db, normatív 7



8. sz. Függelék

jogcímen 2 507 db, méltányos jogcímen 1 959 db – közgyógyellátás igénybevételére jogosító igazolvány került kiadásra. A korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is kiemelkedően magas, 48 172 db volt a szakigazgatási szervet telefonon megkeresők száma, mely heti 926 db bejövő hívást jelentett. A személyes, illetve telefonon történő megkeresés mellett, az elektronikus úton történő tájékoztatáskérésre is lehetőséget biztosítottunk ügyfeleink számára, a [email protected] e-mail címen. Az email-ben tájékoztatást kérők száma az előző évhez képest drasztikus mértékben, 180%-kal növekedett. Az EPSZSZ szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatókat ügytípusonként az alábbi, 2. számú táblázat tartalmazza. Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének 2014. évi tevékenysége főbb ügytípusonként Pénzbeli Szakterület Ellátási Ellátási és Nyilvántartási megnevezése Gazdálkodási Ellenőrzési szakterület Mutatók megnevezése szakterület szakterület

Összesen

1. Beérkezett pénzbeli ellátási kérelmek száma:

20 252 db

20 252 db

2. Beérkezett utazási költségtérítések száma: 3. Pénzbeli ellátások méltányossági jogon történő megállapítása iránti kérelmek száma: 4. Egyszeri segély megállapítása iránti kérelmek száma: 5. Kiadott adóigazolások száma: 6. Ellátások elszámolása a kifizetőhelyek által folyósított pénzbeli ellátások megtérítéséhez 7. Adóhatósági megkeresések száma követelések behajtása érdekében 8. Szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelmek 9. Hatósági bizonyítvány kiállítása 180 nap óta fennálló folyamatos biztosítási időről: 10. Okirati bizonyítási eljárással összefüggő ügyek száma: 11. TAJ kiadással kapcsolatos ügyek száma: 12. Külföldön biztosítással rendelkezők bejelentésével kapcsolatos ügyek száma: 13. Egészségügyi ellátásra való jogosultság igazolása külföldön való helybenlakás esetében (E 106,E121,E109,E108) : 14. Más EGT-tagállamban igénybe vett ellátások költségeinek visszatérítésének száma ( E 126 nyomtatvány) 15. Európai Egészségbiztosítási Kártya és kártyahelyettesítő nyomtatvány kiállításának száma: 16. Alkalmazandó jog meghatározása iránti kérelmek száma: 17. Egyéb, közösségi rendelet alapján hozott hatósági döntések (E 104, E 115, E118) száma: 18. Egyéb nemzetközi egyezmény alapján kibocsátott biztosítási jogviszony-, és egészségügyi ellátásra való jogosultság igazolások száma: 19. Hatósági nyilvántartásból történő, írásbeli adatszolgáltatások száma: 20. Érdeklődő levelek száma:

24 939 db

24 939 db

26 db

26 db

927 db

927 db

16 024 db

16 024 db

21. Telefonon érdeklődők száma:

1 781 db

1 781 db

120 db

120 db

10 818 db

10 818 db

685 db

685 db

2180 db

2 180 db

12 343 db

12 343 db

2 708 db

2 708 db

1 416 db

1 416 db

55 db

55 db

20 710 db

20 710 db

930 db

930 db

3 106 db

3 106 db

81 db

81 db

4 147 db

36 796 db

55 db

40 998 db

147 db

1 308 db

2 db

1 457 db

14 036 db

32 789 db

1 347 db

48 172 db

8



8. sz. Függelék

c) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága Valamennyi ügy határidőben elintézésre került. Ügyhátralék nem keletkezett. d) Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése A megtámadott döntések száma rendkívül alacsony, 76 db volt. Fellebbezés alapján saját hatáskörben 5 döntés került visszavonásra, a fellebbezésben felhozott új tények okán. A másodfokon eljáró szerv (OEP) a szakigazgatási szerv 2 első fokú döntését változtatta meg, 11-et megsemmisített, és 8 esetben utasított új eljárás lefolytatására. 57 ügyben az elsőfokú döntést helyben hagyó másodfokú döntés született. A bíróság előtt megtámadott egyetlen ügyben a keresetet elutasító döntés született. Felügyeleti intézkedésre 2014-ben nem került sor. e) Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül Az EPSZSZ óriási ügyfélforgalmat bonyolít le. 2014-ben összesen 74 718 ügyfél jelent meg személyesen a hat ügyfélszolgálaton. Az ügyfelezők rendkívül leterheltek, különösen Szegeden kritikus a helyzet. Az ügyfélforgalom telephelyenkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja. Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv ügyfélszolgálati adatai Ügyfélszolgálat helyszíne

Nyitva tartás

Ügyfelek száma (fő)

Szeged

6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17.

H,K,SZ: 8.00-15.30, P: 8.00-12.00 H:7.00-17.00,K:8.00-16.00, SZ:8.0012.00, CS:8.00-18.00, P:8.00-12.00 H,K,SZ: 8:00-15:30, P: 8:00-12:00

Hódmezővásárhely

6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.

Szentes

6600 Szentes, Ady Endre u. 29.

Csongrád

44 341 12 713

6640 Csongrád, Justh Gyula u. 2/B

SZ: 9.00-14.00

3 367

Makó

6900 Makó, Széchenyi tér 22.

CS: 9.00-14.00

2 899

Mórahalom

6782 Mórahalom, Szentháromság tér 1.

CS:9.00-14.00

1 544

9 854

f) A szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek A Szakigazgatási Szerv tevékenysége eredményes volt, hiszen valamennyi hatósági ügyet ügyintézési határidőben el tudtuk végezni, minimális panasz és alacsony jogorvoslati kérelem mellett. g) Pályázatokon való részvétel Az EPSZSZ pályázaton nem vett részt. h) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) Az EPSZSZ két, regisztrált mérlegképes könyvelő munkatársa 2014. november 05-06-án részt vett a kötelező továbbképzésen. 2014. február 05-én „Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat érintő 2013. II. félévi és 2014. évi változások” címmel szakmai továbbképző fórumot szervezett a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, valamint a könyvelő irodák ügyintézői számára. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása A szakigazgatási szervhez 2014-ben mindösszesen 1 közérdekű és 4 panasz bejelentés érkezett. A közérdekű bejelentés, a tárgyát tekintve nem tartozott a szakigazgatási szerv hatáskörébe, így annak áttételéről rendelkeztünk az ügy kivizsgálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Járási Hivatalhoz. A panaszok közül – a kivizsgálásokat követően 9



8. sz. Függelék

– egyik sem volt jogosnak tekinthető. Két panasz bejelentés a pénzbeli ellátási szakterülethez kapcsolódott. Az egyik panaszos a gyed-re való jogosultságát érintő ügyfélszolgálaton kapott tájékoztatást kifogásolta, a másik panasz az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő kérelmező kísérője részére megállapított utazási költségtérítésre vonatkozott. A további két panasz közgyógyellátást érintő beadvány volt. b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések A közérdekű bejelentések és panaszok kezelése a panaszok és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, valamint a kormánymegbízott által e tárgyban kiadott rendelkezés alapján történik. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése 2014. évben az EPSZSZ tevékenységére irányuló ellenőrzés nem történt. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez A szakigazgatási szerv valamennyi hatósági eljárása során figyelemmel volt az E-Alap védelmére, és mindenkor szem előtt tartotta a költséghatékony, ügyfélbarát szolgáltató közigazgatás alapelvét. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések Fontos eredménynek és egyben sikernek tekintjük, hogy az ügyfelektől számos köszönetnyilvánítást kaptunk a gyors és korrekt ügyintézésünkkel kapcsolatban. Többen elégedettségüket fejezték ki az ügyfélszolgálati tevékenységünk színvonala és az ügyfeles kollégák hozzáállása miatt is. A legfontosabb jövőbeni célunk, hogy a hatékony és magas színvonalú, az ügyfelek elégedettségét szolgáló ügyintézést a jövőben is fenntartsuk. 3.3. Javaslatok Javasoljuk jogszabályban kötelezővé tenni az elektronikus ügyintézést a biztosítotti nyilvántartásból történő adatszolgáltatás vonatkozásában

10

CSMKH Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság


9. sz. Függelék

1

A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság működési környezete

1.1. A szakigazgatási szervek rendelkezésére álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a tárgyévben a) szervezeti egységek szerinti létszámok évközi alakulására vonatkozó adatok bemutatása és azok hatásának elemzése (fluktuáció, rendelkezésre álló kapacitás, esetleges kapacitáshiány, üres álláshelyek), Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2014. január 1-jei engedélyezett létszáma 72 fő volt. Március 26-tól 1 fő -státusszal együtt- átkerült a Szeged Járási Hivatal Kormányablak Osztályra. Áprilistól 1 fő jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnt meg, státuszára az addig határozott időre foglalkoztatott kormánytisztviselő kapott határozatlan idejű kinevezést. Augusztus elejétől a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv határozatlan idejű státuszára került áthelyezésre igazgatóságunk 1 fő munkatársa. Ezekkel a változásokkal együtt a feladatellátás hatékonyságának fenntartása érdekében az osztályok között számos további átirányítás végrehajtására került sor: 2 fő az Ellenőrzési Osztályról az Igényelbírálási és Adategyeztetési I. Osztályra, ügyfélszolgálati ügyintéző munkakörbe került át. Gyermekgondozás miatti tartós távollétről visszatért 3 fő, ugyanakkor 1 fő tartós-távollévő állományba került. Szeptember 1től igazgatóságunk állományába visszakerült 3 fő –korábban „funkcionális” létszámban lévő munkatársunk a Törzshivatal állományából. 2014. december 31-én az engedélyezett létszámunk 74 fő, a statisztikai záró létszám 73 fő, -a munkajogi létszám 80 fő volt. Egy fő tartósan távollévő kormánytisztviselő álláshelye betöltetlen maradt. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szervhez a 2013-ban kirendelt 4 fő 2014. évben többszöri kezdeményezésre sem került vissza az Igazgatóság állományába. b)

Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint

I. besorolási osztályban 63 fő, II. besorolási osztályban 9 fő, valamint 8 vezető a hatályos közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján kapta havi illetményét. Garantált bérminimumban 3 kormánytisztviselő részesült. A vezetői pótlékon felül 7 fő – ebből 2 fő vezető – részesült képzettségi, 44 fő (a munkajogi állomány 55 %-a) alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékban. Illetményeltérítésben – a 2013. évi munkateljesítmény alapján – 20 főt tudtunk részesíteni, melynek átlagos mértéke 108,83 % volt. c) a szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések,

tisztviselők

kötelező

Az Igazgatóság valamennyi munkatársa megfelel a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben foglalt, irányadó képesítési előírásoknak. 2014. évben 3 fő szerzett további felsőfokú iskolai végzettséget a Pécsi Tudományegyetem közigazgatási szakán, valamint 4 fő közigazgatási szakvizsgát tett. d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai eszközök is) minősége, mennyisége,

1



9. sz. Függelék

Az Igazgatóságon összesen 137 számítógép található. Ebből 4 db hordozható személyi számítógép. További számítógépek a következők: IBM Thinkcenter Intel Pentium 4-es processzorral, 1 GB RAM-mal felszereltek, 7 évnél öregebbek. Dell Optiplex GX260: Intel Pentium 4 1 GB RAM-mal, szintén 7 évnél öregebbek. Dell Optiplex 360, Intel Core 2 Duo, 2 GB RAM, életkoruk kb 5 év. Rendelkezésre áll 4 db HP 5000, 2 db Canon 6050 és 1 db HP 6035 szkenner a dokumentumok digitalizálására, életkoruk kb. 2 év. Nyomtatók száma 46, db átlag életkoruk 7 év. Hálózati eszközök: 3 db TP-LINK TL-SG3424P, 1 db TP-LINK TLSG3424, 1 db TP-LINK TL-SF1048, életkoruk 1 év. HP Proliant DL380G7 szerver életkora 2 év, HP Proliant DL320 szerver életkora szintén 2 év. A géppark átlagéletkorát nézve idősnek mondható, de a munkavégzés ezen feltételekkel is biztosítható a felhasználók számára. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok Több informatikai szakrendszer is segíti a szakmai tevékenységet, melyeknek működéséről elmondható, hogy sokszor nem stabil. A feladat ellátást akadályozó lassú működés és számos leszakadás és volt jellemző minden programban. Az igazgatóság előző évi költöztetését követően a régi működési helyen maradt járulékfolyószámla-, illetve jegyzék iratanyag kiszereléséhez október hónaptól nem tudtunk hivatali gépjárművet igénybe venni. Az adatszolgáltatások ügyintézési időn belüli kiadása érdekében szükségmegoldásként, kerékpárral, illetve saját gépjárművel történt az iratanyag kiszerelés. f)

Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra

A szegedi működési helyünkön az ügyfélfogadásra kialakított munkaterület elég szűkösnek bizonyul a nagy ügyfélforgalom miatt. Hódmezővásárhelyen és Szentesen megfelelő környezetben történik az ügyfélfogadás. Havonta 1-1 alkalommal kihelyezett ügyfélszolgálati feladatok ellátása Makón, Mórahalmon és Csongrádon zökkenőmentesen történt. A hatósági ellenőrzések lefolytatása érdekében az ellenőrök az igazgatóságra hívták be az ellenőrzötteket, mivel 2014 nyarától takarékossági intézkedésekre tekintettel csak indokolt esetben lehetett igénybe venni gépkocsit. A 2014. októberi gépkocsi-leállítás miatt a helyszíni eljárások lehetősége teljes mértékben meghiúsult. Ekkor szintén saját gépkocsit vettünk igénybe a halaszthatatlan eljárási cselekmények elvégzéséhez, illetve eljárási határidő hosszabbításáról 67 ügyben kellett intézkedni. Az ellenőrök részére kialakított szobát – szükség szerint - az ügyfélszolgálati munkatársak is használják. Ebben az esetben az ügyfélfogadó helyiségbe, illetve a folyósóra szorulnak ki a kollégák, ahol nem megfelelő a környezet ellenőri eljárások lefolytatására. 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a)

Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak

Az Igazgatóságon a Lotus Notes alapú informatikai rendszerben történik az iratkezelés. A jogi és igazgatási szakterület gondoskodott teljes körűen az igazgatóság általános jellegű, méltányossági, humánpolitikai, megtérítési, peres és pénzügyi iratok előzményezéséről, iktatásáról, határidőzéséről, irattárazásáról. Az ellenőrzési és nyilvántartási szakterület kézi irattárából 2 év megőrzési idő után kerültek az irattárazott ügyiratok a központi iktatóba. 2



9. sz. Függelék

Tárgyévben is megtörtént a szabályszerű iratselejtezési- és megsemmisítési eljárás lefolytatása, melynek eredményeként szabadult fel tároló kapacitás. Az adategyeztetési eljárásban elektronikus ügyintézés és ügykezelés folyik, minden papír alapú okmány szkennelésre kerül. b)

Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói

Január 01-jétől a nyugellátási szakterületen – tesztelés nélkül - új iktatórendszer került bevezetésre, melynek kezelését a munkatársaknak saját tevékenységük ellátása mellett kellett elsajátítani. Az igazgatóság 2014. évi iktatásainak száma c)

főszám 38 748

alszám 148 678


Az Igazgatóság a nyugdíjbiztosítási alapfeladat ellátása során a személyes adatok kezelésére, feldolgozására, továbbítására, illetve az érintettek adatvédelemmel kapcsolatos jogaira irányadó jogszabályokat, előírásokat betartva alakította ki eljárási, intézkedési gyakorlatát. Az adatigénylések jellemzően rehabilitációs szakigazgatási szervektől, rendőrség szerveitől, adóhatóságtól, munkaügyi kirendeltségektől, bíróságoktól, ügyészségektől és járási hivataltól érkeztek, többnyire törvény felhatalmazása alapján, jogsegélykérés formájában. A kért adat leggyakrabban a szolgálati idő, illetve a biztosítási jogviszony, az igényelbírálás során közölt tartózkodási hely, illetve a megállapított ellátás összege, valamint az abból történő letiltás. Ezen utóbbi megkereséseket az Igazgatóság továbbította a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, mint az adat kezelésére jogosult hatósághoz. Az adatigénylések formai és alaki kritériumoknak való megfelelését, az adatkérő szerv jogosultságát az igazgatóság minden esetben vizsgálta. A megkereső szervek tájékoztatása megtörtént az ágazati adatkezelés hatásköri szabályairól is. 1.3. Külső belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Az együttműködés az adott helyzetnek megfelelő formában és intenzitással zajlott. A Törzshivatal irányába havi rendszerességgel készült jelentés az elvégzett munkáról, ill. a tervezésről. A szakigazgatási szervek közötti belső postaszállítás költségtakarékosnak bizonyult. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Az ONYF –mint országos szakmai főhatóság- szakmai értekezletek tartásával, illetve helyben szervezett továbbképzésekkel, szakmai leíratok megküldésével és folyamatos monitorozással segítette az igazgatóság szakmai munkáját. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai 3



9. sz. Függelék

A szakterületek között szoros a napi kapcsolat. Az intézkedést igénylő problémákat helyben, illetve szükség szerint az ONYF bevonásával sikerült kezelni. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése Felkérésre ismertető előadások megtartására került sor pl. a Tabán Családsegítő Közösségi Ház, a Mozgáskorlátozott Nyugdíjasok megyei és városi szervezeténél, a Szegedi Idősügyi Tanács ülésén. A hallgatók aktuális tájékoztatása történt meg a hódmezővásárhelyi Rádió 7 adásában. A Magyar-Szerb Nyugdíjtanácsadó Napok lebonyolításában is részt vállaltak az Igazgatóság munkatársai. A társigazgatóságokkal való kapcsolattartás konkrét kérdések, adatszolgáltatások kapcsán élőnek és intenzívnek volt mondható. 2

A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége

2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások 2014. január 01-jétől hatályba lépett az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11.) Korm. rendelet. Az új számviteli rendszer – a nemzetközi formáknak megfelelve – a kettős könyvvitel zárt rendszerén belül elkülöníti a bevételi és kiadási előirányzatok, a követelések és kötelezettségvállalások, és ezek teljesítésének folyamatos mérésére szolgáló költségvetési számvitelt, valamint a vagyon, és annak összetétele, illetve a tevékenység eredményének mérésére szolgáló pénzügyi számvitelt. A korábbi módosított pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést felváltotta az eredményszemléletű számvitel, így változott beszámolási kötelezettség költségvetési és pénzügyi beszámolót érintő része is, s módosultak a számviteli elszámolás feltételrendszerei valamint módosultak a beszámolási és zárlati határidők is. Az egységes rovat azonosítókat (ERA) új Áhsz. 15. melléklete tartalmazza a költségvetési bevételekhez és kiadásokhoz. Az ERA a kincstári tranzakciós kódokat (KTK) váltotta fel. Az egységes rovatrend a korábbi KTK-rendszerhez képest mélyebb alábontású. Az új Áhsz. előírásai, illetve az ERA bevezetése miatti változások rendkívül megnehezítették és megsokszorozták a napi munkavégzést. A Csongrád Megyei Területi Elszámolási Számla kezelése is megváltozott. 2014. évtől nem csak az Egészségbiztosítási Alapot, illetve Nem TB Alapot megillető bevételek kerültek havonta elszámolásra, hanem a Tárgyévi kifizetésekhez kapcsolódó Nyugdíjbiztosítási Alapba érkezett bevételek is. b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések Az Igazgatóságot érintő jelentősebb változás intézkedés az 1.1 pontban részletezetteken felül nem történt. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a)

A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a 4



9. sz. Függelék

hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése A nyugellátási szakterület főbb feladata a nyugellátások megállapítása, adategyeztetési eljárás lefolytatása, rokkantsági járadék, baleseti járadék megállapítása, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék megállapítása, amelyek tárgyában 9.883 db határozat és 1.650 db végzés született. Az elektronikus ügyintézés keretében kérelemre és hivatalból indult adategyeztetési eljárások száma 3004 db volt az évben NYUGDMEG Elintézetlen ügyek Lezárások száma igénybejelentések, iktatások száma Megye Hmvhely Szeged Megye Hmvhely Szeged Megye Hmvhely Szeged 4 152 6 563 6 480 281 645 10 715 10 579 4 101 926 A jogi és igazgatási szakterület látta el a kivételes méltányossági, jogi, perképviseleti, megtérítési, központi iratkezelési, igazgatási, statisztikai jellegű és az igazgatóság egészét érintő adatszolgáltatási feladatokat, és segítette a humánpolitikai vonatkozású kapcsolattartást. Az osztály kiemelten fontos feladatköre a kivételes nyugellátás emelése iránti és az egyszeri segély kérelmek elbírálásának előkészítése, javaslattétel a Kormánymegbízott részére, majd a döntést követő határozathozatal és a NYUFIG értesítése.

Ebből:

Beérkezet t emelési egyéb kérelmek száma Teljesí Elutasí módo -tett -tott n (db) lezárt 1 892

817

931

126

Egy Beérkezet Egy Beérkefőre t főre zett Egyéb jutó megálla jutó segély Teljesí Elutasí módo emelé segély pítási kérelme -tett -tott n s kérelmek összeg k száma lezárt átlaga száma e (db) (Ft/fő) (db) (Ft/fő) 724 481 16 19 552 3 432 74 1236

A Nyugdíjbiztosítási Alap védelme érdekében fontos a baleseti megtérítési ügyek kivizsgálása. Ennek eredményeként kárszámla 8, ill. megtérítésre kötelező határozat 5 esetben született. A mögöttes felelősségen alapuló fizetésre kötelezésre 10 ügyben született döntés, továbbá hitelezői igény benyújtására 13 esetben került sor. Az adatszolgáltatási szakterület a helyi igényelbírálási szakterülettől érkező megkeresések megválaszolása mellett belföldi jogsegély keretében szolgáltat adatot az igazgatóságok közötti adatszolgáltatásra irányuló megkeresésekre. Nagy mennyiségben érkezik megkeresés a már felrögzített járulék-folyószámla adatok, illetve egyéni vállalkozók alkalmazottai adatainak felülvizsgálata érdekében. A szakterület feladata még az egyéb szervtől érkező megkeresésekre adatszolgáltatás nyújtása, továbbá természetes személy kérelmére a hatósági nyilvántartásban róla szereplő személyes adatokról kivonat kiadása. A pedagógus életpálya modell kialakításával kapcsolatban a kivonatot kérők száma egyre több. b) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó 5



9. sz. Függelék

jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése Az adatszolgáltatási szakterület számadatai Személyes adat megismerésére irányuló kérelem 1 085

NAV-tól átvett, Belföldi jogsegély (nem Belföldi járuléknyugdíjbiztosítási jogsegély(nyugdíjb folyószámlákból igazgatási szerv iztosítási adatkérés) történő jogosítások megkeresése) 751 1 555 1 126

A nyilvántartási szakterület hatósági jogalkalmazói tevékenysége körében a felszámolók, végelszámolók kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről: Hatósági bizonyítvány nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokról Felszámolási-végelszámolási eljárással kapcsolatos levelezés

449 6

Hivatalból indított eljárás keretében a szakterületek végzést adnak ki az elmaradt adatszolgáltatások teljesítése érdekében. Az adategyeztetési eljárások megindításával az adatszolgáltatási területen megnövekedett a kiadott végzések száma. E eljárás eredménytelensége esetén, mulasztási bírság kirovására kerül sor. Végzés elmaradt adatszolgáltatás teljesítése érdekében Mulasztási bírság határozat kiadása

313 4/275 e Ft

A nyilvántartási szakterület okmányrögzítési és adattisztázási feladata az alábbi táblázatban foglalt számadatokkal valósult meg az elmúlt évben. E feladatellátás fontos azért, hogy a hatósági nyilvántartás digitális formában tartalmazza az ügyfelek biztosítási jogviszonyait. Okmányrögzítésre került sor a még papíralapon meglévő 1960. január 01. napját követően születettek járulék-folyószámla iratanyagának vonatkozásában. E korosztály folyószámláinak töredéke került eddig rögzítésre, illetve digitalizálása. Rögzítési feladat továbbá a felszólításra beérkező papíralapú, 2010. január 1. napját megelőző időszakra vonatkozó adatszolgáltatások, továbbá az értesítési dossziék megnyitásakor keletkező állományokban található szkennelt okmányok digitalizálása. Szeptemberben újabb adattisztázási feladat vette kezdetét: a hatósági nyilvántartásban szereplő, de személyhez nem rendelt egyéni- és járulékelszámolási nyilvántartó lapok, és munkabér-jövedelem igazolások személyhez rendelését kell elvégezni. Szkennelt és papír alapú okmány rögzítése, revíziója Adattisztázás

14 764 7 516

A meghatározott rögzítési, adattisztázási feladattal minden esetben határidőre elkészült a Nyilvántartási Osztály. c) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága

6



9. sz. Függelék

A különböző jogcímeken távollevő kollegák helyettesítését munkaerő-átcsoportosítással, vegyes munkakörök kialakításával oldották meg annak érdekében, hogy ügyintézési időn belüli teljesítés megvalósuljon. d)

Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése

Az igazgatóság által hozott és másodfokon helybenhagyott döntések elleni kereseti kérelmek száma 43 db volt az évben. A perek tárgyát képezte jellemzően a rokkantsági járadék, baleseti járadék, özvegyi nyugdíjjogosultsági feltétel, a szolgálati idő mértéke, a korkedvezményre jogosító idő megalapozottsága és a nyugdíj összegszerűsége. A bíróság csupán 9 esetben hozott, döntést hatályon kívül helyező és megváltoztató ítéletet. A nyugdíj határozatokkal szemben 166 esetben érkezett fellebbezés, ebből a másodfokú hatóság 30 ügyben hozott megváltoztató, ill. új eljárása kötelező döntést. e) Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül Továbbra is jelentős volt a személyes és a telefonos ügyfélforgalom. Az ügyfelek – életkorukból adódóan is – továbbra is előnyben részesítetik a személyes ügyintézést. Az elektronikus ügyintézés lehetőségével kevesen éltek. 2014. évi ügyfélforgalom

személyes 33 042

telefonos 36 844

f) A szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek A nyugdíjigények és korhatár előtti ellátások elbírálása évről-évre bonyolultabb feladat. Az adategyeztetési eljárásban már nincs papíralapú dosszié, ezért az elektronikus ügyintézés igen nagy figyelmet igényel, -ezen kívül itt nem állnak rendelkezésre azok a tevékenységet segítő programok, amelyek az öregségi nyugdíjigények elbírálásánál megvannak. Az adategyeztetési eljárás lényege, hogy a nyilvántartásban lévő adatokról kimutatást kap az ügyfél, akinek lehetősége van észrevételt tenni, illetve nyilatkozattal elfogadni a kimutatásban foglaltakat. Tapasztalatok alapján az érintettek nagyobb része együttműködik az egyeztetésben, de sok ügyfél, egyáltalán nem reagál. Az év elején tapasztalható magas igényszám -a Tny. 22/A §-on alapuló- 0,5% emelési kérelmekhez köthető. Tekintettel arra, hogy a jogszabály nem határoz meg igényérvényesítési határidőt, ezért egyre több az olyan kérelem, melyben több évre visszamenőleg kérik ellátásemelését megállapítani. A lezárások száma az év nagy részében állandó ütemű, kivéve azokat a hónapokat, amelyekben a korábban beérkezett nagyszámú 0,5 %-os növelések elbírálása történik. A folyamatban lévő lezáratlan ügyek számában a II. félévtől megjelenik a korhatárt betöltő korosztály magas lélekszáma, s az ehhez kötődő öregségi nyugdíjigényeknek az emelkedése. Az esedékes orvosi felülvizsgálatokkal kapcsolatos valamennyi feladat július 1-jétől hódmezővásárhelyi működési helyre került át, - tekintettel arra is, hogy az érintett ügyiratok nagyobb része korábban ott került elhelyezésre. Az ügyintézési idő 22 munkanapon belül van. 2014. évben 3.338 db ellenőrzési ügy került lezárásra, (3.167 db ügyirat, s 171 db ellenőrzés) 2015. évre áthúzódó ügyek száma az ellenőrzési területen 243 db (237 ügyirat, 6 ellenőrzés). A 2014. évre tervezett 80 db. ellenőrzés megvalósult. A tervezésnél már figyelembe vételre került a nyugellátási szakterületre történő átirányítás, valamint a munkatársak leterheltsége. 7



9. sz. Függelék

Lezárt ellenőrzések és ügyiratok száma Átfogó téma, cél és utóellenőrzés 152

Záró ellenőrzés 19

Ellenőrzések összesen 171

Ügyirati megkeresés 3 167

Mindösszesen 3 338

Ügyirati megkeresések vonatkozásában a legtöbb megkeresés (2064 db) bérellenőrzésre történt. Adategyeztetés kapcsán 354 ügy került iktatásra. A megállapított jogsértések száma adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása adatszolgáltatási kötelezettség hiányos/hibás jogszerűtlen teljesítése biztosításban töltött időszak téves megjelölése biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hibás elbírálása Korkedvezménnyel összefüggő jogsértés kereseti korlát vizsgálatának elmulasztása nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem jogszerűtlen közlése/mulasztása összesen:

35 412 170 92 2 1 190 902

A lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalataiból megállapítható, hogy az ellenőrzési szakterület megkeresése 2014.évben is minden esetben indokolt volt, mivel döntő többségben eltérés mutatkozott a hatósági nyilvántartásban szereplő dokumentáció és a foglalkoztatónál, egyéni vállalkozónál, illetve az őstermelőnél található alapbizonylatok között. Mulasztási, illetve eljárási bírság nem került kirovásra 2014-ben. Összességében az Igazgatóság munkatársai a megnövekedett feladatok és az ezzel járó leterhelés mellett is kiválóan helyt álltak, szakmai tevékenységük példamutató. Ki kell azonban emelni, hogy már egy munkatárs kiesése esetén sincs további tartalék az igazgatóságon, -amely működési kockázatot jelent. g) Pályázatokon való részvétel Az Igazgatóság pályázatokban nem vett részt. h) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) Az Igazgatóság dolgozói a Kormányhivatal, illetve a szakmai főhatóság szervezésében hét alkalommal vettek részt belső képzésen. A résztvevők száma az egész évben 157 fő volt. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása Az Igazgatósághoz panasz beadvány nem érkezett az elmúlt évben. b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések Közérdekű bejelentés tárgyában egy esetben történt iktatás, amely nyomán egészségkárosodás mértékét érintő rendkívüli felülvizsgálat elrendelése történt meg, - ennek eredményeként a rokkantsági járadék folyósításának megszüntetésére került sor - így megalapozottnak minősült a bejelentés. 8



9. sz. Függelék

2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése a) az év során lefolytatott ellenőrzések, ellenőrzést végző szervezet, ellenőrzés típusa, A szakmai főhatóság témaellenőrzést végzett az adategyeztetési eljárás megindításának körülményeiről, valamint vizsgálta a Tny. 87-88/A §-ai alapján a megtérítési igények mellőzése során folytatott gyakorlat jogszerűségét. Az ellenőrzési eljárás az igazgatóság gyakorlatát rendben-lévőnek találta, - intézkedés előírására nem került sor. b) az ellenőrzések lényeges megállapításai és azok alapján tett intézkedések. A Törzshivatal Belső Ellenőrzési Osztálya az igazgatóság feladatellátását teljesítményellenőrzés keretében vizsgálta. Ellenőrzés nyomán az intézkedési tervben előírtak végrehajtása megtörtént. 3 Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez A „jó állam” célkitűzés megvalósítása érdekében az ügyfélszolgálati feladatok ellátását az ügyfelek maximális megelégedettségére igyekeztünk biztosítani. A benyújtott igények kapcsán a tényállás teljes körű kivizsgálása volt a célunk, hiszen a megállapításra kerülő ellátások alapja az életpálya során megszerzett valamennyi szolgálati idő-, és kereset-adat. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések Igazgatóság minden munkatársa tartotta magát ahhoz, hogy jogszerű, és összegszerűségében is pontos nyugdíjszolgáltatások kerüljenek megállapítására. Az ezzel kapcsolatos szakterületi feladatokat határidőben láttuk el, s az ügyfelek érdekeinek maximális szolgálatát tűztük ki. Továbbiakban is, ennek megvalósításán dolgozik a szervezet minden elkötelezett munkatársa. 3.3. Javaslatok Tevékenységünk speciálisnak tekinthető, ugyanis ügyfeleinket az idős korosztálybeliek jelentik. Az ő számukra nagyon fontos, hogy megbízható és pontos válaszokat kapjanak, amikor megkeresik igazgatóságunkat, mivel már ellátottak, vagy azok szeretnének lenni. Érzékeny közösséget képeznek, amelynek kiszolgálását továbbra is magas színvonalon, professzionálisan kívánunk ellátni, s ehhez szükségünk van a Kormányhivatal vezetésének-, illetve a szakmai irányító szerv hathatós támogatására is. Szeretnénk, ha mindkét részről olyan döntések születnének, amelyekkel a szolgáltatásaink színvonalát javítani tudnánk. Az igazgatóság valamennyi munkatársa mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat a legjobban használjuk fel, eszközeinkkel hatékonyan gazdálkodjunk. A felmerülő problémákat úgy kezeljük, hogy abból az ügyfelek ne érezzenek meg semmit. Ezt csak a munkatársak elhivatottsága tudta-, és tudja biztosítani. Az elmúlt évben olyan létszámfeltételek között-, s folyamatos feladat-átcsoportosítás mellett kellett dolgoznunk, amelyet hosszú távon nem lehet fenntartani. Szeretnénk, ha a nyugdíjbiztosítási feladatellátáshoz szükséges létszám biztosítása a szervezeti integráció során kiemelt szempont lenne. Célunk, hogy a feladatellátásba vetett bizalmat minden körülmények között erősítsük, azonban ehhez a jelenlegi személyi és tárgyi feltételeket javasoljuk felülvizsgálni.

9

CSMKH Munkaügyi Központ 10. sz. Függelék


1. A Munkaügyi Központ és a Járási Kirendeltségek működési környezete (a kormányhivatal törzshivatala adatai alapján) 1.1 A Munkaügyi Központ és a Járási Kirendeltségek rendelkezésére álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a tárgyévben a) Szervezeti egységek szerinti létszámok évközi alakulására vonatkozó adatok bemutatása és azok hatásának elemzése (fluktuáció, rendelkezésre álló kapacitás, esetleges kapacitáshiány, üres álláshelyek) A Munkaügyi Központ engedélyezett létszáma 2014. évben 42 fő, a Munkaügyi Kirendeltségeké: 84 fő volt. Nyugdíjazás nem történt. Tartósan üres álláshely nem volt. A TÁMOP ügyintézők száma: 77 fő, a vásárolt szolgáltatással foglalkoztatott mentorok száma: 14 fő volt. b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint, Az illetményi eltérítés mértéke 3, 8 % volt, átlagos illetménybeállási szint 101 %-on volt. Nyelvpótlékot 81 fő kapott, képzettségi pótlékot nem kapott senki. c) Szakképzési és képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések, A Munkaügyi Központban 2014-ben 41 felsőfokú végzettségű munkatárs és két 4 órás középfokú végzettségű munkatárs dolgozott. Mindenki rendelkezik a munkaköri feladatai ellátásához szükséges, a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7) Kormányrendelet 3. sz. melléklet 42. pontjában foglalt iskolai végzettséggel. A vezető beosztású munkakört ellátókon kívül, mindenki részt vett a „Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban képzésben”. Kötelező szakmai továbbképzésben a Munkaügyi Központból illetve a Munkaügyi Kirendeltségekről nem vett részt senki. Tanulmányi szerződése nem volt senkinek. d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai eszközök is) minősége, mennyisége. A Munkaügyi Központban 2014-ben mindenki rendelkezett a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételekkel. A TÁMOP projekt keretein belül, irodabútorok, számítástechnikai eszközök, nyomtatók és irodaszerek kerültek beszerzésre. Az informatikai eszközállományunk minősége megfelelő volt. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok, Informatikai rendszerünk meglehetősen elavult elsősorban software tekintetében. A használt informatikai rendszerekben a jogszabályok módosítása jellemzően késedelmesen történik, a programok iratmintái ezért nem minden esetben alkalmazhatók. A törzshivatal informatikusai a hiba elhárításában rendelkezésre álltak és a megyei fejlesztésű programokkal is segítik munkánkat. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra. A Munkaügyi Központ és Munkaügyi Kirendeltségei mindenütt állami tulajdonú ingatlanban, megfelelő munkakörülmények között látták el napi feladataikat. A TIOP 3.2.1 keretében 3 kirendeltség felújítása kezdődött el.

2



1.2 Ügyiratkezelés, adatvédelem a) az ügyiratkezelés helyzetének bemutatása különös tekintettel az ügyiratkezelő informatikai rendszerre, iratok tárolási feltételeire, irattárakra, Az ügyiratkezelés a Munkaügyi Központban és a Munkaügyi Kirendeltségeken is az IMAP elnevezésű iktató programmal történt. A Munkaügyi Központ központi irattára a Makói Munkaügyi Kirendeltség III. emeleti helyiségeiben lett kialakítva. Az ott elhelyezett iratanyag mennyisége mintegy 1200 folyóméter. A Munkaügyi Központban és a Munkaügyi Kirendeltségeken további 3370 folyóméter iratanyagot tárolnak. b) az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói, Az iktatott anyagok száma 2014-ben mindösszesen: 561.096 db volt. c) az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat betartásra került. Közérdekű adatkérés 2014-ben magánszemélyek részéről 5 esetben, egyéb szervezetek 7 esetben érkezett. 1.3 Külső belső kapcsolatok, kommunikáció a) a szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, Rendszeresen sor került a kormánymegbízotti értekezletre, amelyen valamennyi szakigazgatási szervet érintő tájékoztatást kaptunk az aktuális feladatokról, és a szervezetet érintő változásokról, valamint a velünk szemben támasztott elvárásokról. A Munkaügyi Központ rendezvényeire, fórumaira 2014. évben is meghívtuk a törzshivatalt a járási hivatalokat és a szakigazgatási szerveket is, amelyeken e szervek rendszeresen képviseltették magukat és a munkaügyi szervezet is részt vett a törzshivatal illetve a szakigazgatási szervek által szervezett eseményeken. A funkcionális feladataink eredményes elvégzése érdekében, napi kapcsolatban álltunk a törzshivatal osztályaival és rendszeresen informálódunk az intraweb-es felületen megjelent hírekből, a szabályzatokról, kormánymegbízotti rendelkezésekről, a szervezetet érintő eseményekről, hírlevelekből, tájékoztatókból. A szakigazgatási szervekkel, a belföldi jogsegélyekkel kapcsolatos megkeresések útján, illetve személyes kapcsolatfelvétellel kommunikálunk. b) a szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, A szakmai felügyeletünket ellátó irányító hatóságok közül kiemelkedő jelentőségű volt a kapcsolattartás a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságával, a Nemzeti Munkaüg yi Hivatallal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A kapcsolattartás zömmel elektronikus formában zajlott, de rendszeresen sor került szakmai értekezletekre és konzorciumi ülésekre is.

3



c) a szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai, Havi rendszerességgel tartottunk szakmai értekezletet szervezeti egységek és a Munkaügyi Kirendeltségek bevonásával. A gyorsan változó jogszabályi rendelkezések, informatikai módosítások szükségessé tették a feladatok mielőbbi megbeszélését, ezért gyakran vettük igénybe a kapcsolattartás informatikai eszközeit (belső kommunikátor, belső levelezés) is. A MEV rendszerén belül lehetőség volt arra, hogy a partnerelégedettségi felmérések kapcsán a kirendeltségek véleményét megismerhettük, kielemeztük és megvitattuk, és a rossz gyakorlatot kijavítottuk. A kialakított kommunikációs rendszerek megfelelően működtek. d) a szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése, 2014-ben három ízben került sor a szerb-román- magyar munkaügyi szervezetek határ menti találkozójára, mely hasznos tapasztalatokat adott a szomszédos országok munkaügyi szervezeteinek és intézményeinek működéséről. A pályaválasztás elősegítése érdekében, rendszeresen tartottunk kapcsolatot a megye általános és középiskoláival. Különböző civil szervezettel 3 esetben kötöttünk együttműködési megállapodást. Az év során 11 partnernek adtunk ki együttműködési szándéknyilatkozatot. Napi kapcsolatban álltunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Dél-alföldi Regionális Igazgatóságával, a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalásának engedélyezéséhez szükséges szakhatósági állásfoglalás érdekében. A foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása érdekében rendszeres a munkakapcsolat a megyei ágazati kamarákkal (megyei szakképzési koncepciók kialakítása, vállalkozások tájékoztatása, szakmai rendezvényeken való részvétel). 2.

A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége

2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (1) bekezdésében meghatározott általános ügyintézési idő 21 napra módosult, ami jelentős hatással volt a teljes szervezet működésére. Az ügyintézési határidőt tudjuk tartani, mivel határidőn túli ügyintézésünk nem volt. b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések. 2014. december 31. napjával jogutód nélkül megszűnt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók – hatósági döntések, szakhatósági állásfoglalások, szakvélemények típusonként, etc. – és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése, A Munkaügyi Központ 2014. évben 969 db I. fokú határozatot, 594 db végzést hozott és 296 db érdemi döntésnek minősülő hatósági bizonyítványt állított ki. A Munkaügyi 4



Kirendeltségek 40.806 db elsőfokú határozatot 6618 végzést hoztak és 64.053 db érdemi döntésnek minősülő hatósági bizonyítványt állítottak ki. A Munkaügyi Központ másodfokú döntéseinek bíróság általi felülvizsgálatát 2014. évben egy ügyben kezdeményezték, mely ügyben a Munkaügyi Központ a II. fokú határozatot visszavonta és az I. fokú határozatot megsemmisítette. A Munkaügyi Központ szervezeti egységei elsőfokú döntéseivel szemben 1 db vállalkozóvá válási támogatási ügyben nyújtottak be fellebbezést, amelyet felterjesztettünk a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz. Az ügyben a II. fokú eljárásban az alaphatározatot helybenhagyó döntés született. b) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb –ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése, Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásaink 2014-ben: pszichológiai tanácsadás: 276 főnek, álláskeresési tanácsadás: 113 főnek, munkatanácsadás: 145 főnek, pályatanácsadás: 38 főnek, rehabilitációs tanácsadás: 10 főnek, EURES tanácsadás: 503 főnek, csoportos pályatanácsadás diákoknak: 239 fő, önéletrajzírás: 20 fő. c) az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága, A jogszabályi előírásoknak megfelelő ügyintézési határidőt nem léptük túl. d)

jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése,

Az ügyfelek által benyújtott fellebbezések jellemzően a Munkaügyi Kirendeltségek által az álláskeresők nyilvántartásából szankciósan törlő, a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelése tárgyában hozott, illetőleg képzési támogatást a hatósági szerződésben foglaltak megszegése miatt visszakövetelő határozatok ellen irányultak. Az ügyfél kérelmére indult jogorvoslati eljárások döntő többségében a Munkaügyi Kirendeltségek saját hatáskörben (1323 esetben) a döntést visszavonták, mindössze 16 esetben került sor a fellebbezés felterjesztésére. A másodfokú eljárások során 13 esetben I. fokú határozatot helybenhagyó, 3 esetben a fellebbezési kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntés született. A Munkaügyi Központ másodfokú döntéseinek bíróság általi felülvizsgálatát 2014. évben egy ügyben kezdeményezték, mely ügyben a Munkaügyi Központ a II. fokú határozatot visszavonta és az I. fokú határozatot megsemmisítette. A Munkaügyi Központ szervezeti egységei elsőfokú döntéseivel szemben 1 db vállalkozóvá válási támogatási ügyben nyújtottak be fellebbezést, amelyet felterjesztettünk a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz. Az ügyben a II. fokú eljárásban az alaphatározatot helybenhagyó döntés született. e)

ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül,

A Foglalkozási Információs Tanácsadási Szolgálat ügyfélszolgálati tevékenységünk keretében 5766 esetben adtunk tájékoztatást a hozzánk forduló ügyfeleknek, jogi tanácsadásunkat 1064-en vették igénybe az érdeklődők.

5



f) a szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, A jogszabályok által előírt államigazgatási feladatok maradéktalanul végrehajtásra kerültek. Tanácsadóink különböző rendezvényeken is szolgáltatásaikkal képviselték a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központját. (Szegedi Ifjúsági Napok, Európa Nap, ÁGOTA Tábor, Közigazgatási Partnerségi Kapcsolatok Erősítése) g) pályázatokon való részvétel, A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. évben pályázatot nem hirdetett, pályázatban nem vett részt. h) szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is). A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. évben szakmai képzést nem szervezett illetve a munkatársai ilyen jellegű képzéseken nem vettek részt. 2.3 Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása, 2014. évben 6 esetben érkezett közérdekű bejelentés a Munkaügyi Központhoz. Két esetben közfoglalkoztató szabálytalan foglalkoztatásával kapcsolatos bejelentés kivizsgálására került sor. Két bejelentés nyilvántartásba vétel nélkül folytatott, külföldi munkavégzésre irányuló magán- munkaközvetítés kivizsgálására irányult. Két esetben a bejelentő arra hívta fel a hatóság figyelmét, hogy jogosulatlan munkanélküli ellátás kifizetésére került sor. A bejelentéseket kivizsgálva megállapítottuk, hogy a külföldre irányuló magánmunkaközvetítési tevékenységen kívül a bejelentések nem voltak megalapozottak. A szabálytalanul eljáró magán-munkaközvetítővel szemben bírságot szabtunk ki. Csökkenő tendenciát mutat a közfoglalkoztatási programok végrehajtásával kapcsolatos bejelentések száma, a 2013. évi 4 esettel szemben 2014-ben csak 2 bejelentés érkezett. b)

Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésük gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések. A külföldre irányuló nyilvántartásba vétel nélkül folytatott magán-munkaközvetítési tevékenység esetében, első alkalommal felszólítottuk a tevékenység megszűntetésére, második alkalommal 200.000,- Ft bírság kiszabására került sor. A megalapozatlan közérdekű bejelentések esetében intézkedés megtételére nem volt szükség.

2.4 A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése a) az év során lefolytatott ellenőrzések, ellenőrzést végző szervezet, ellenőrzés típusa, A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a támogatások felhasználását ellenőrizte, a Kormányhivatal pedig belső ellenőrzés keretében a megbízási (és személyi jellegű vállalkozási) szerződések, az informatikai és ügyirat-kezelési tevékenységünket érintően végzett ellenőrzést. b) az ellenőrzések lényeges megállapításai és azok alapján tett intézkedések. Az ellenőrzések elmarasztaló megállapítást nem tartalmaztak, intézkedési terv készítésére nem volt szükség. 3. Összegző megállapítások 6



3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez A Munkaügyi Központ és a kirendeltségek is maradéktalanul végrehajtották a 2014. évi munkatervi célkitűzéseiket, mellyel eredményesen hozzájárultunk a 2014. évi Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat irányelveinek megvalósításához. 2014. évben havonta átlagosan 2013 fő pályakezdő, az összes álláskereső 13,5%-a szerepelt a kirendeltségek nyilvántartásában. A pályakezdő fiatalok száma egy év alatt 715 fővel, 26%kal csökkent. Megkezdtük a felkészülést az Ifjúsági Garancia program végrehajtására. Csongrád megyében a 2014-es évben 11 214 fő volt a közfoglalkoztatási programokban résztvevők érintett szuper nettó létszáma (minden közfoglalkoztatásban résztvevő álláskereső csak egyszer kerül számolásra), melyhez összesen 8 201 208 099 Ft forrást használtunk fel. A közfoglalkoztatási programok végrehajtása során a Csongrád megye számára előírt létszámot teljesíteni tudtuk, a megye részére biztosított keret 98,93%-át felhasználtuk. Az értékteremtő közfoglalkoztatás kiemelkedő eredményének tekintjük, hogy a munkaerőpiacon minimális elhelyezkedési eséllyel rendelkezők részére nagy létszám bevonása mellett folyamatos foglalkoztatást és kiszámítható, rendszeres jövedelmet tudott biztosítani. A hagyományos segélyezés helyett motivációt teremtett a munkavégzésre, mellyel nagymértékben hozzájárult a munkaerőpiac előnybe részesítéséhez, a munkamorál fejlesztéséhez, ezáltal is növelve a kis települések megtartó erejét. A közfoglalkoztatás keretében elvégzett tevékenységek eredményeként mérséklődött a bel- és árvízveszély, rendezettebbek lettek a települések, járhatóbbá váltak a dűlőutak, csökkent a parlagfűvel fertőzött területek nagysága. Az illegális hulladéklerakó helyek felszámolásával a település, a környező területek és az erdők köztisztasági állapotát sikerült elfogadhatóvá tenni. A kistérségi startmunka mintaprogramok keretében a megtermelt és feldolgozott termékek segítették az iskolai és óvodai konyhák működtetését. Az új típusú közfoglalkoztatás jelentős mértékben elősegíti a hátrányos helyzetű álláskeresők és az inaktív célcsoportok foglalkoztatását. Ösztönöz a munka világába való visszatérésre, növeli az egyén önbecsülését, megakadályozhatja a tartós leszakadást, a munkanélküli lét állandósulását. A közfoglalkoztatás értékteremtő jellegének megőrzése, a foglalkoztatás távlati céljainak kiépítése és ezek eredményeinek folyamatos nyomon követése alapvető célkitűzésünk. A 2014. évben Csongrád megyében megvalósult közfoglalkoztatási programok létszám- és pénzügyi adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Csongrád Megye Közfoglalkoztatási programok Támogatások forrása megnevezés Ft Hosszabb időtartamú 1 622 309 833 közfoglalkoztatás támogatása Szociális földprogram 9 757 965 Önkormányzati fejlesztési támogatáshoz kapcsolódó 7 346 545 hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

2014. pénzügyi teljesítés

évi 2014. évi érintett Keretfelhasználás létszám % fő %

1 607 509 650

5 520

99,09%

9 757 965

20

100,00%

4 755 192

47

64,73%

7



2014-2015. évi képzésekkel kombinált téli közfoglalkoztatás 2013-2014. évi téli átmeneti közfoglalkoztatás decentralizált keret Közfoglalkoztatás kiadás decentralizált keret Országos közfoglalkoztatási program támogatása Kistérségi startmunka mintaprogramok Vízügyi Igazgatóságok kazán mintaprogramja ATIVIZIG Tisza partfal rekonstrukció mintaprogram Energiafalu mintaprogram

146 803 148

146 165 414

1 806

99,57%

1 864 855 893

1 864 855 893

5 889

100,00%

3 651 073 384

3 633 044 114

1 825 956 215

1 797 365 097

3 100

98,43%

1 936 763 720

1 895 821 577

3 725

97,89%

17 240 829

17 240 829

9

100,00%

1 655 951

1 655 951

0

100,00%

49 300 963

48 268 176

18

97,91%

3 000 675

4

100,00%

804 811 680

2 323

100,00%

Start plusz mintaprogram 3 000 675 2013-2014. évi téli átmeneti közfoglalkoztatás - országos 804 811 680 közfoglalkoztatási program Közfoglalkoztatás kiadás 4 638 730 033 központi keret Közfoglalkoztatás mindösszesen

kiadás

8 289 803 417

99,51%

4 568 163 985

98,48%

8 201 208 099

98,93%

Széles körben ismertettük a munkahelyvédelmi akcióterv által nyújtott kedvezményeket, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében, Fórumok tartásával, szórólapok ismertetésével, ill. a mindennapi kapcsolattartás során személyes információ nyújtásával segítettük ezt folyamatosan. A Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett NFA-2014-KKV „mikro-, kis-, középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” c. pályázatról tájékoztatás, majd a beadási határidőt követően a pályázatok befogadása, feldolgozása, szükség esetén hiánypótlások megküldése ütemezés szerint megtörténtek. 2014-ben 120 Csongrád megyei kis- és középvállalkozás nyert el támogatást beruházásaik megvalósításához. A pályázatok folyamatosan benyújtott elszámolásai alapján a kifizetések előkészítése, támogatások kifizetése ütemezés szerint megtörtént. 2014. évben összességében 911,7 millió Ft került kifizetésre, 444 főt érintően. Munkahelymegőrző támogatással 2014-ben mintegy 352 fő volt érintett a megyében, melynek pénzügyi vonzata meghaladta a 100 millió forintot. Az elmúlt évben a 2014. évi NFA decentralizált foglalkoztatási alaprészéből (345.762.600,Ft.) munkaerő-piaci programokra 63.830.451,- Ft-ot különítettünk el, amelyből 137 fő foglalkoztatását támogattuk. 2013. évről kettő program húzódott át („Közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerő-piacra”, valamint az „Iskolapadból a munkaerő-piacra”), 2014. évben pedig két új programot indítottunk (ismételten a „Közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerő-piacra”, valamint a „Tiéd a pálya”). A mindösszesen kifizetett támogatási összeg 56.038.894, - Ft. volt. 2014. évben 33,6 ezer álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, ami az előző évi munkaerőiigényeket 11%-kal múlta felül. A bejelentett állások több mint egy negyedéhez (27%) nem 8



igényeltek a munkáltatók támogatást, a nem támogatott állásokra vonatkozó munkaerő-igény így 9000 állást jelentett 2014. évben. Amíg az általános, nem támogatott állásbejelentések száma a megelőző évhez képest 21%-kal emelkedett, addig a támogatott állások száma a 2013. évit 8%-kal haladta meg. A bejelentett állások 69%-a alapfokú iskolai végzettséggel is betölthető, 17%-a szakmunkás végzettséget, 11%-a középfokú, 3%-a pedig felsőfokú végzettséget igényelt. Ágazatokat tekintve az új állásbejelentések több mint fele közfoglalkoztatás területére irányult, 15%-a az ipar, 6%-a az egészségügy, 5-5% a kereskedelem és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területéről került a rendszerünkbe. Foglalkozásokat tekintve a legtöbb betölthető álláshely 2014. év folyamán: egyszerű szolgáltatási foglalkozásúak, takarítók, egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak, irodai adminisztrátorok, ügyintézők, kubikusok, bolti eladók, ipari, építőipari foglalkozások. A szolgáltatásokba bevont létszám meghaladta a 20 ezer főt, a szolgáltatásokban érintettek aránya 67%-os volt. Összességében a nyilvántartott álláskeresők havi átlagszáma a megyében 25,5%-kal 14 915 főre csökkent. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatásban részesülőké mindössze 3,7%-kal esett vissza. 2014-ben a TÁMOP 1.1.2 és a TÁMOP 2.1.6 keretében több mint 2 milliárd Ft került kifizetésre különféle támogatásokra és képzésekre, mintegy 11,5 ezer főt érintően. TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” projekt A projekt által nyújtott támogatások és szolgáltatások igénybevételére 2015. április 30-áig van lehetősége a munkaügyi központok ügyfeleinek. A projekt forrása a teljes projektidőszakra vonatkozóan: 4.104.000.000 Ft. Ebből 2014. december 31-ig felhasznált összeg összesen: 3 747 833 237 Ft. A program célja az alábbi hátrányos helyzetű álláskeresők támogatás nélküli munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, személyre szabott, komplex segítségnyújtással (mellettük feltüntetve az eddigi – 2011.05.01-től 2014.12.31-ig történő – bevont létszámuk, illetve azok aránya az összes bevont ügyfélhez képest): alacsony iskolázottságúak (619 fő, 11 %); pályakezdők (2082 fő, 37 %); 50 év felettiek (782 fő, 14 %); gyesről, gyedről, hozzátartozók gondozásából visszatérők (225 fő, 4 %); foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak (559 fő, 10 %); tartósan munkanélküliek vagy tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (1345 fő, 24%); A bevontak körében a  nemek megoszlása: 2968 fő nő (az összes bevont 53 %-a), és 2644 fő férfi (47 %),  megváltozott munkaképességűek száma 44 fő (az összes bevont 0.78 %-a).  roma nemzetiségű: 696 fő (az összes bevont 12 %-a). A projektek ismertetései: TÁMOP 2.1.6-12/1-2012-0001 „Újra tanulok” kiemelt projekt Az „Újra tanulok!” című kiemelt projekt olyan országos jelentőségű program, amelyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közösen valósított meg. A projekt megvalósítási időszakának kezdetétől, 2012. április 23-tól, a megvalósítás végéig 2015. augusztus 30-ig a rendelkezésre álló finanszírozási összeg 2 074 033 587,- Ft. A program általános célja a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, a felnőttek tanulási kedvének javítása, a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása. Célcsoportjai: alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek, elavult szakképzettséggel rendelkezők, elbocsátással veszélyeztetett munkavállalók, hátrányos helyzetben lévő társadalmi rétegek pl. a fogyatékkal élők, nők, romák. A projekt megvalósítása kapcsán 2014 évben sor került a Támogatási Szerződés 6. számú módosítására. A projekt egészére vonatkozóan, a bevonandó létszám, 7003 fő. 9



2014. évben 3061 fő bevonása valósult meg, melyből 217 fő roma származású ügyfél. A lemorzsolódók száma a 2014. évben 24 fő. A 2014. év elején megyénkben 2 fő mentor és 26 fő szakmai megvalósító foglalkoztatása valósult meg. A munkavégzés helyét illetően a megyén és a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségein. 2014 évben indított képzéseink: Országos közfoglalkoztatási program: Összesen 9 tanfolyam indult, 172 fő bevonásával. A képzésbe bevont romák száma 10 fő. Képzésből lemorzsolódó létszám 11 fő. A képzést sikeresen elvégzők száma: 161 fő. Általános képzések: A kiemelt projekt kapcsán képzésben 34 csoportot, munkáltatói igények alapján indítottuk. A munkahely melletti képzésekbe 715 fő került bevonásra. A tanfolyamot sikeresen befejezők száma 215 fő, lemorzsolódás nem volt. 500 fő képzése jelenleg is folyamatban van. Leghátrányosabb helyzetű kistérségek képzések (LHH) 2014. évben 3 csoport képzése valósult meg 2014. évben 1 női szabó és 2 textiltermék összeállító OKJ képzés keretében, mindösszesen 81 fő bevonásával. Téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések A 2013/2014. évi Téli közfoglalkoztatás keretében 2014. év elején 290 fő bevonása valósult meg OKJ és betanító képzések tekintetében. A 2014/2015. évi Téli közfoglalkoztatás kapcsán 2014. évben mindösszesen 1803 fő került bevonásra, 111 tanfolyam keretein belül. 1100 fő OKJ-s szakképesítést adó képzésben, 663 fő betanító képzésben, 40 fő alapkompetencia fejlesztés tanfolyamra került beiskolázásra. A képzésekben 198 fő roma származású ügyfél vesz részt. Az fent említett képzések még nem fejeződtek be. Lemorzsolódók száma: 0 fő. Megkezdődtek az előkészületek a következő időszakra szóló programok kialakítására, működtetésére is. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések (a 2015. évi irányelvek megvalósítása). 2014. évben 25,5 %-al, 14915 főre csökkent a megyében a nyilvántartott álláskeresők havi átlagos létszáma. A foglalkoztatottá válók száma a megyében 21 425 fő volt. A támogatásokra a decentralizált keretek év közben többször módosultak, a támogatásba történő bevonásra sok esetben nagyon rövid idő állt rendelkezésre. A feladatellátást segítő informatikai rendszerek fejlesztése, aktualizálása késedelmesen történt, amely miatt párhuzamos nyilvántartások vezetése többletmunkát jelentett. Fő törekvésünk 2015-ben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kiadott irányelvek megvalósítása A kormányhivatali integráció várhatóan jelentős szervezeti változásokkal jár majd. Az ebből adódó feladatok lehetőség szerinti előre tervezése, az új helyzetből adódó, megfelelő módszerek kidolgozása, a teljesítés nyomon követése, az új helyzetben való teljesítés fejlesztése 3.3. Javaslatok Javasoljuk, hogy a 2015-ben az önkormányzatok hatásköréből a járási hivatalok (munkaügyi kirendeltség) hatáskörébe kerülő foglalkoztatás helyettesítő támogatással megnövekedett feladat miatt a kirendeltségek engedélyezett létszáma felülvizsgálatra kerüljön.

10


CSMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv

11. sz. Függelék 1.A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv (MMSZ) működési környezete 1.1. A szakigazgatási szerv rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a 2014 évben a) Szervezeti egységek szerinti létszámok évközi alakulására vonatkozó adatok bemutatása és azok hatásának elemzése (fluktuáció, rendelkezésre álló kapacitás, esetleges kapacitáshiány, üres álláshelyek) 2014 évben 11 fő felügyelővel kezdte a szakigazgatási szervünk a hatósági munkát, 2 fő vezető irányításával. A beszámolási időszakban 4 fő felügyelő távozott a felügyelőségtől, 2 fő ügyintézővel bővült a szakigazgatási szervünk. A szakigazgatási szervünknél a távozások, valamint az érkezések során 4 üres álláshely maradt. b)

Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint,

A szakigazgatási szervünk esetében a 2014 évben illetményeltérítés nem történt, az illetménybeállási szint 100%-os volt. Képzettségi pótlékban az MMSZ munkatársai nem részesültek, idegennyelv-tudási pótlékot 4 fő részére folyósítottak. 1 fő részére a garantált kötelező legkisebb munkabérre kell kiegészíteni. c) Szakképzési és képesítési helyzet, a közszolgálati továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések,

tisztviselők

kötelező

Mindenki rendelkezik a munkaköri feladatai ellátásához szükséges, a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7) Kormányrendelet 3. sz. mellékletében foglalt iskolai végzettséggel. A felügyelők közigazgatási szakvizsgával rendelkeztek (3 fő kivételével), a szakmai főhatóság 5 munkaügyi és 10 munkavédelmi szakmai továbbképzést szervezett, amelyen a felügyelők vettek részt. A Kormányhivatallal 2 főnek van hatályos tanulmányi szerződése. d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai eszközök is) minősége, mennyisége. A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek a hatósági feladatok ellátáshoz megfelelőek voltak. A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek a hatósági feladatok ellátáshoz megfelelőek voltak. Az informatikai eszközök felújításra szorulnak. A Szakigazgatási szervnél 24 db. asztali számítógép, 23 db. monitor, 4 db. asztali nyomtató és 2 db. multifunkcionális (nyomtató és scanner) eszköz található, ezen eszközök átlagéletkora 10 év. A hatósági munka során használatos mobiltelefonok (15 db.), fényképezőgépek (20 db.) elavultak, felújításra, cserére szorulnak. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok, A szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival a kapcsolat, valamint a 2014 évben az általuk nyújtott szolgáltatások megfelelőek voltak. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra. Az MMSZSZ elhelyezése nem változott az előző évekhez képest. Az irodák kihasználtsága megfelelő volt, a napi munkavégzést nem befolyásolta.

1



11. sz. Függelék 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) az ügyiratkezelés helyzetének bemutatása különös tekintettel az ügyiratkezelő informatikai rendszerre, iratok tárolási feltételeire, irattárakra, Az ügyiratok tárolása megoldott, a szakigazgatási szervünk megfelelő minőségű és nagyságú irattárral rendelkezett. A Szervünk a szakmai irányító szervezet által felügyelt a FEIR (Felügyelői Ellenőrzések Informatikai Rendszere) alkalmazásával látta el az iratkezelését. b) az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói, A szakigazgatási szervünknél a 2014 évben összesen 15.0252 db ügyirat (ebből főszámon 2.800, alszámon 12.252 db) iktatása történt meg. c)

az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok.

Az Informatikai Biztonsági Szabályzat betartásra került. Közérdekű adatkérés 2014-ben magánszemélyek valamint egyéb szervezetek esetében nem érkezett. 1.3. Külső belső kapcsolatok, kommunikáció a) a szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, A szakigazgatási szervünk és a törzshivatallal, valamint a többi szakigazgatási szervvel a kapcsolattartás a belső levelezési rendszeren keresztül, illetve a rendszeresen megtartott vezetői értekezleten történtek. Az együttműködés kiváló a szakigazgatási szervek egymás munkáját segítették. Az MMSZ-t rendszeresen kérték fel a társ szakigazgatási szervek együttműködésre, közös ellenőrzésre b) a szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, A szakmai irányító szerv és a kormányhivatal közti együttműködés megfelelő volt, viszont a szakmai irányító, az általa készített értékelések (negyedéves statisztikák) esetében a kormányhivatal működési, költségvetési szempontjait, korlátait nem értékelte megfelelően. c) a szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai, A szakigazgatási szervünk esetében rendszeresen tartottunk vezetői értekezleteket, melyről jegyzőkönyv készült jelenléti ívvel. Az információáramlás minden esetben GroupWise levelezési rendszeren történt, ezen a levelezési rendszeren kaptuk, illetve továbbítottuk az információt, amit Kormányhivataltól, valamint a szakmai főosztálytól kaptunk. Jelentések megküldése, tájékoztatások kérése szintén ezen a levelezési rendszeren történt. A szakmai főosztálytól az NMH Intraweb belső honlapján juthattunk információhoz. Az Intraweb belső honlapon rendszeresen töltöttek fel, szakmai, humánpolitikai és egyéb információkat, ezen a honlapon érhettük el a kiadmányozás során használatos iratmintákat, módszertani útmutatókat, szabványokat és jogalkalmazási álláspontokat. Vezetői értekezlet, osztályértekezlet.

2



11. sz. Függelék d) a szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése, A szakigazgatási szervünk a 2014 évben az előző évekhez hasonlóan kereste a társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel a kapcsolatot, hogy a Kormányhivatal, valamint a szakigazgatási szervünk szolgáltató jellegét erősítse. Több előadást, tájékoztatást szerveztünk, illetve kérték fel erre, valamint közös ellenőrzésekre a más szervek, vagy hatóságok a szervünket. Az MMSZ Munkaügyi Felügyelősége 69 esetben végezett társhatóságokkal közös ellenőrzéseket. A Rendőrség-határőrséggel 36, Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal 10, Katasztrófavédelemmel 3, Vám- és Pénzügyőrséggel 7, BM Bevándorlási Hivatallal 5, Munkavédelmi Felügyelőséggel 3, NÉBIH-el 2 és egyéb társhatósággal 3 esetben tartottunk közös ellenőrzéseket. A rendőrség munkatársaival a vendéglátás ágazatban, azon belül a „kocsmák”, éttermek, illetve a szórakozóhelyek vizsgálatát végeztük. Ezen ellenőrzések péntek-szombat este zajlottak, ezekben az esetekben társhatóságként a NAV munkatársai is részt vettek. A Nemzeti Adó és Vámhivatal munkatársainak a felkérése okán a közös ellenőrzéseink pékségekben, valamint a mezőgazdasági ágazatban zajlottak, valamint folytattuk le. 2 A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége A Szakigazgatási Szerv - munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységei (munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség) útján - a hatáskörébe tartozó, jogszabályokban meghatározott általános hatáskörű első fokú munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési, illetve a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében a jogszabályokban meghatározott intézkedési és felelősségre vonási, továbbá végrehajtási, bírságbehajtási tevékenységet végez. 2.1 A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások, Az MMSZ-t érintő jogszabályváltozás nem történt. b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések. A szakigazgatási szervünk esetében szervezeti változás nem történt. A 2014-es évben a felügyelőségünk felügyelői létszáma jelentősen csökken, 3 munkaügyi, illetve 1 munkaegészségügyi felügyelő távozott. Ez a létszám csökkenés befolyásolta a szakigazgatási szerv hatósági munkáját, kevesebb helyszíni ellenőrzést tudtunk végezni. Szeptember hónapban a Kormányhivatal állományából 2 fővel növekedett az ügyintézői létszám, ezen 2 fő korábban is a szakigazgatási szerünknél dolgozott, de a Kormányhivatal állományához tartoztak. 2.2 A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók – hatósági döntések, szakhatósági állásfoglalások, szakvélemények típusonként, etc. – és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése, A 2014 évre a szakmai irányító az előző évekhez hasonlóan meghatározta az időszakos célvizsgálatokat, melyet a megyei szakigazgatási szerveknek kellett teljesíteni. 3



11. sz. Függelék Az MMSZ munkavédelmi felügyelősége Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzése (2014 I. negyed év), Építőipari kivitelezés célvizsgálatát (2014 II-III. negyed év), Anyagmozgatási tevékenységek célvizsgálatát (2014 II. félév.), Hőségriasztástól függően rendkívüli időjárási körülmények miatti akcióellenőrzést (2014 nyár) és a Bányászat munkaegészségügyi célvizsgálatát társhatósággal (2014 II. félév) tartotta meg. Az MMSZ munkaügyi felügyelősége a Védett munkavállalók foglalkoztatásának célellenőrzését (2014 03.-04.), Rendezett jogviszonyú munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést (2014 06.-07.) és a Munkabérrel kapcsolatos szabályok célellenőrzését (2014 10.-11.) tartotta meg. Az ellenőrzéseink során 924 munkáltató vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat alá vont munkáltatók közül 692 esetben tártunk fel szabálytalanságot. b) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb –ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése, Az I. negyedévben a szakigazgatási szervünk munkaügyi felügyelői 7 helyszínen tartottak előadásokat Járási Munkaügyi Központok közreműködésével. A munkáltatói fórumokon 6 munkaügyi felügyelő képviselte a szakigazgatási szervünket. A vezetett nyilvántartás alapján 467 fő volt kíváncsi az előadásokra. A II. negyedévben, felkérésre kettő munkáltatói fórumon vettünk részt, 1-1 munkaügyi felügyelő részvételével. Május 29.-én építőipari, június 25.-én mezőgazdasági ágazatban tartottunk munkáltatóknak előadást. A III. negyedévben kettő munkáltató fórumon vett részt a szakigazgatási szervünk. A Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesülete felkérése alapján előadás tartottunk, amelyen tájékoztatást kaptak a jelenlévő vállalkozók (elsősorban kereskedő és vendéglátó vállalkozók, de a rendezvényre meghívást kaptak a gazdasági élet más szereplői is) a munkavállalók szabályszerű foglalkoztatásáról, a szükséges nyilvántartások, dokumentációk vezetéséről, továbbá az egyszerűsített foglalkoztatásról. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve, illetve a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által működtetett TÁMOP 1.1.1-12/1. projekt Csongrád megyei Irodája állásbörzével egybekötött fórumot tartott foglalkoztatók valamint megváltozott munkaképességű ügyfeleik részére. Az állásbörzén a szakigazgatási szervünk munkaügyi telőadást tartott a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban. c) az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága, A hatósági munkáink során törekedtünk az ügyintézési határidők betartására, az utolsó negyedévben a felügyelők a korábban megkezdett vizsgálataikat lezárták. d) jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése, A 2014 évben a szakigazgatási szervünk a hatósági munka során feltárt szabálytalanságok eredményeképpen 959 határozatot/végzést hozott. Ezen határozatok/végzések esetében 19 esetben éltek az ügyfelek (munkáltatók) a jogorvoslati lehetőségeikkel. Megállapítható, hogy az intézkedések megalapozottak, jogszerűek voltak, a tényleges szabálytalanságok kerültek feltárásra.

4



11. sz. Függelék e) ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül, Az MMSZ-nél nem működik ügyfélszolgálat. A szakigazgatási szerv hatósági munkája során ügyfél az, akit a felügyelőség ellenőrzés alá vont. A szakigazgatási szervünkhöz rendszeresen érkezett tájékoztatáskérés. A 2014 évben 169 db levél, e-mail, illetve személyes megkeresés érkezet tájékoztatás témakőrben. A tájékoztatás kérése több kérdésre irányul, több pontban kell megválaszolni a feltett kérdéseket a tájékoztatás nyújtása a munkaidő jelentős részét teszi ki. A felügyelőségünkön ügyeleti rendszert alakítottunk ki, mindig az aktuális ügyeletes látja el az ügyfelek tájékoztatási igényeit. Tájékoztatást kérő munkavállalókat, munkáltatókat személyesen, telefonon illetve e-mailben informáljuk, de ezen tájékoztatást minden esetben írásban is megküldjük az érdeklődőknek. f) a szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, A Szerv 2014 évben 924 munkáltató ellenőrzését tartotta meg. A vizsgálatok során 692 munkáltatónál tártunk fel szabálytalanságot. Az ellenőrzött munkáltatók 5069 munkavállalót foglalkoztattak, ebből 2723 munkavállalót érintett szabálytalanság. A beszámolási időszakban 959 érdemi döntést hozott a szakigazgatási szervünk. g) pályázatokon való részvétel, Az MMSZ pályázatokban nem vett részt. h) szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is). A szakigazgatási szervünk munkavédelmi és munkaügyi felügyelői a NMH által szervezett TÁMOP-2.4.8.-12/1-2012-0001 számú szakmai képzéseken vettek részt. A képzések 5 munkaügyi és 10 munkavédelmi tárgykört foglalt magába. Ezek a képzések 2-3 naposak voltak, 2-3 felügyelő vett részt a szakigazgatási szervünk részéről. 2.3 Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása, A Csongrád Megyei Kormányhivatal MMSZéhez rendszeresen érkeznek panasz, illetve közérdekű bejelentések, a 2014. évben 247 bejelentés érkezett, amely számadat csökkenést mutat a korábbi időszakban beérkező bejelentések számához. A legtöbb bejelentés közérdekű bejelentés 169 db, 78 db panaszbejelentéssel fordultak a felügyelőségünkhöz. A vizsgálandó panaszok, közérdekű bejelentések nagy része munkaügyi vonatkozású (122 db). b) az ellenőrzések lényeges megállapításai és azok alapján tett intézkedések. A beérkezett panaszok/közérdekű bejelentéseket helyszíni ellenőrzések során vizsgáltuk ki. A lefolytatott vizsgálatok során amennyiben feltártunk szabálytalanságot megtettük a szükséges intézkedéseket. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése Sem a szakmai felettes hatóság sem egyéb szerv nem vizsgálta az MMSZ működését. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez A hatósági ellenőrzéseinket a 2014. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek, a teljesítés mutatói alapján kezdtük meg. Az ellenőrzésre kerülő munkáltatók tervezésénél 5



11. sz. Függelék elsősorban a kiemelt ágazatokban (építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar, kereskedelem és vendéglátás, vagyonvédelem) működő munkáltatókra fordítottuk a figyelmet. Elsődleges feladatunknak tekintettük a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek megelőzését, a munkavállalók életének, testi épségének és egészségének megőrzését, mint legfőbb munkavédelmi szempont érvényre juttatását. A munkavédelmi hatóság 2014. évben továbbra is törekedett a munkahelyeken előforduló valamennyi szabálytalanság feltárására, kihasználva az egymásra épülő ellenőrzési módszerek adta lehetőségeket. A munkavédelmi hatósági ellenőrzéseink egyaránt kiterjedtek a munkahelyen megtalálható munkabiztonsági és munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására és ellenőrzésére. Ennek keretében, ahol szükséges rendszeresen és következetesen a megelőzésre koncentráló ellenőrzésekkel, egységes, fokozatos és arányos intézkedésekkel törekedtünk a munkavédelmi tudatosság növelésére, a helyes gyakorlat támogatására és terjesztésére. A fenti időszakban a felügyelőségünk törekedett arra, hogy ellenőrzéseink során a munkaszerződés, illetőleg az adóhatósági nyilvántartásba való bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárásra kerüljön az NMH célkitűzéseinek megfelelően. Fokozott figyelmet fordítottunk a munkavállalók anyagi érdekeinek, különösen a munkabérhez, a pihenéshez való jogának biztosítására, a valóságnak megfelelő és hiteles munkaidő nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzésére. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések (a 2015. évi irányelvek megvalósítása). A MMSZ 2014 évben 924 munkáltató ellenőrzését tartotta meg. A vizsgálatok során 692 munkáltatónál tártunk fel szabálytalanságot. Az ellenőrzött munkáltatók 5069 munkavállalót foglalkoztattak, ebből 2723 munkavállalót érintett szabálytalanság. A 2014-es évben a felügyelőségünk felügyelői létszáma jelentősen lecsökken, 3 munkaügyi, illetve 1 munkaegészségügyi felügyelő távozott. Ez a létszám csökkenés befolyásolta a szakigazgatási szerv hatósági munkáját, kevesebb helyszíni ellenőrzést tudtunk végezni, kevesebb energiát tudtunk fektetni a megelőzésre, amely feladat lenne mind a munkavédelemnek, valamint a munkaügynek is. A szakigazgatási szervünk hatósági munkáját befolyásolta, hogy a 2014 év III. és IV negyedévben a Kormányhivatal takarékossági intézkedéseinek során korlátozta a hivatali gépjárművek használatát így a felügyelők az éves tervet teljesítve (ellenőrzött munkáltatók száma 100/ év) az irodai munkát részesítették előnybe, ezáltal a 2015 évre - az előző évekhez képest – kevesebb ügy került áthozatalra. A 2014 évben sikeres volt a felügyelők képzése, az elmúlt évekhez képest kettő-háromhavonta szakmai továbbképzést tartott a szakmai főosztály, mely nagymértékben segítette a szakmai munkát. Ezen képzéseken mind módszertani, eljárási információk, ellenőrzési tapasztalatok cseréltek gazdát. A 2015 évben cél, hogy a munkavédelmi felügyelőség növelje az ellenőrzések hatékonyságát azok tervezésével, az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzéseivel. A munkavédelmi felügyelőség minél több olyan munkahelyen folytasson ellenőrzést, ahol veszélyes munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, kézkarrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak. Fokozottabban vizsgálja a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjainak (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők,

6



11. sz. Függelék megváltozott munkaképességűek, mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit. A munkavédelmi felügyelőség fokozott figyelmet fordít a 2015. évben a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy területén. A faipari tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével, valamint a bányászat munkaegészségügyi szempontú célvizsgálatával kell figyelmet ráirányítani az ágazatok legsúlyosabb veszélyforrásaira. A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén kiemelten szükséges ellenőrizni. A munkaügyi ellenőrzésnek kiemelt feladata a 2015 évben továbbra is a munkaszerződés, illetőleg az adóhatósági nyilvántartásba való bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi érdekeinek, így különösen a munkabérhez, valamint a Magyarország Alaptörvénye által is biztosított pihenőidőhöz, éves fizetett szabadsághoz való jog érvényesülésének, illetve a valóságnak megfelelő munkaidő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése A munkaügyi felügyelőség törekszik az ellenőrzések arányos ágazati elosztására annak érdekében, hogy a munkaügyi ellenőrzések valamennyi ágazatban, a foglalkoztatási arányoknak megfelelően alakuljanak. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak, valamint a munkahelyteremtés támogatása céljából a felügyelőségünk nyílt napokat szervez, tájékoztatásokat tart az alapvető foglalkoztatási szabályokról. Cél, hogy a munkavállalók ismerjék a munkaviszonyból származó legfontosabb jogaikat és kötelességeiket, illetve a munkáltatók számára egyértelműen körülhatárolható legyen a betartandó és a munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálandó munkajogi előírások köre. 3.3. Javaslatok A szakigazgatási szervünknél informatikai rendszer felújítása szükséges, a tárgyi eszközök, ezen belül a hatósági munka során használatos eszközök, informatikai berendezések cseréje elkerülhetetlen. Több támogatást kapjon a megelőzés, mind munkavédelemből, mind munkaügyből, a hatóság minél több munkaterületen tudjon megjelenni. Ezen felül javasoljuk mélyíteni a kapcsolatot az oktatási intézményekkel, hogy már az iskolás korban megismerkedjenek a munkavégzés során a veszélyekkel, azok kezelésével, megelőzésével. A tudatosságot, felelősséget már iskoláskorban elsajátítsák, ezáltal a munkaerőpiacra már előnnyel érkezzenek. Minél több támogatást kapjanak a hatóságok által szervezett nyílt napok, előadások, sajtó nyilvános rendezvények. A MMSZ, valamint a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv hatósági munkájának összehangolása a foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, valamint a megelőzése céljából. Javasoljuk a foglalkoztatás elősegítése céljából más szakigazgatási szervekkel – Munkaügyi Központ, Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szerv, Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv - történő együttműködés mélyítését. A 2014 évben sikeres szakmai továbbképzés folytatása szükséges, mivel a képzések során a résztvevők rengeteg hasznos információhoz jutottak, mely megszerzése önképzés során lehetetlen, vagy igen nehéz.

7

CSMKH Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 12. sz. Függelék


1. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség működési környezete 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a) A létszám évközi alakulása és annak hatása a szervezet működésére A Felügyelőség létszámában 2014. évben változás nem történt. A hatályos SZMSZ-ben, illetve a Felügyelőség Ügyrendjében meghatározott 12 fős létszám az év végén kiadott, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 11/2014. (XII. 23.) MvM utasítása, a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról 8. függelékében meghatározott létszámnak is megfelel. A létszám 1 fő igazgatóból, 1 fő felügyelőségvezetőhelyettesből, 3 fő jogi ügyintézőből, 5 fő felügyelőből és 2 fő adminisztratív ügyintézőből tevődik össze. b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint 2014. évben 1 fő jogi ügyintéző részesült illetményeltérítésben, amely +17 %-os volt. Középfokú nyelvvizsga teljesítésével 3 fő felügyelő jogosult nyelvpótlékra. Képzettségi pótlékban egy munkatársunk sem részesül. c) Szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések A szakmai irányító által 2014-ben szervezett következő szakmai tovább képzéseken vettek rész a felügyelőség munkatársai: Rezsicsökkentéssel és számlaképpel összefüggő közüzemi továbbképzés 5 fő, Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer 2 bevezetésével kapcsolatos továbbképzés 4 fő, I-DOK iktatórendszerrel kapcsolatos továbbképzés 2 fő, Építőanyag forgalmazással kapcsolatos jogszabályváltozás 2 fő. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 1 fő dolgozója kötött tanulmányi szerződést jogi egyetemi tanulmányaival kapcsolatban, amely 2015. évben jár le. d) A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai is) minősége, mennyisége A szakmai munkavégzéshez szükséges informatikai eszközöket a Kormányhivatal megfelelő minőségben és mennyiségben biztosította. Összességében jelentős fennakadást, az apróbb hibáktól eltekintve nem tapasztaltunk. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok A számítógépes szakmai rendszereket (iktató program, KPIR, bírságmodul) a szakmai irányító bocsátott rendelkezésünkre. Mind a szakmai főhatóság, mind a kormányhivatal informatikusaival megfelelő a Felügyelőség kapcsolata. A rendelkezésre álló eszközök és programok üzemeltetése során esetlegesen előforduló meghibásodások rövid időn belül elhárításra kerülnek. Az elmúlt évben jelentősebb fennakadás az informatikai rendszerekben nem volt. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2014. szeptember hónapban az addigi Szeged, Tisza L. krt. 11. szám alatti telephelyéről a központi Szeged, Rákóczi tér 1. sz. alatti épületbe költözött. Az új helyen megfelelő mennyiségű és méretű irodával rendelkezünk. Az ügyfélszolgálati tevékenységet részben az épületben működő Integrált Ügyfélszolgálati Irodában, illetve az ügyintéző irodájában végezzük. 1



1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak A 2014. évben a Csongrád Megyei Kormányhivatal központi irattárában selejtezési eljárásban kiválogatott lejárt megőrzési idejű, összesen 70 ifm terjedelmű iratmennyiség selejtezése, valamint a 2014. szeptember hónapban a Kormányhivatal székhelyére történő beköltözést követő iratszelektálás után, a Felügyelőségünk iratraktározási problémái megoldást nyertek. A központi irattárban lévő irataink a Kormányhivatal központi irattárában kerültek elhelyezésre. b) Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói 2014-ben 1.880 db irat került irattárba. Az ügyintézések során összesen 1.353 db főszámos és 4.098 db alszámos irat keletkezett. c) Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján személyes adat kezeléséről való tájékoztatásra, adatainak helyesbítésére, törlésére vagy zárolására vonatkozó, valamint közérdekű adat megismerése iránti kérelem Felügyelőségünkre nem érkezett. Külső szervek sem fordultak közérdekű adatkéréssel szervezetünkhöz. 1.3. Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai A Felügyelőség a 2014. évben 116 ellenőrzést végzett társhatóságok bevonásával. Az ellenőrzések során 44 esetben észleltek az eljáró felügyelők hiányosságot vagy szabálytalanságot, melyek alapján 41 esetben indítottunk fogyasztóvédelmi eljárást, 3 esetben áttételt alkalmaztunk a hatáskörrel rendelkező szervhez. Az ellenőrzés során 31 esetben került sor összesen 2.240.000,- Ft összegű pénzbírság kiszabására, ez a tavalyi évhez képest erőteljes növekedést mutat, mivel a 2013. évben összesen 1.575.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírság került kiszabásra. Az emelkedő tendencia a fiatalkorúak egészségének a védelme érdekében kiszabott szigorúbb büntetéseknek tudható be. A helyi szinten szerezett témavizsgálat során a megyei Rendőrkapitányságokkal és Rendőrőrsökkel, a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, a területi Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival, és a Csongrád Megyei Kormányhivatal többi szakigazgatási szerveivel működtünk együtt. A közös ellenőrzések az alábbi területeket érintették: A Felügyelőség közérdekű bejelentés alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Operatív Ellenőrzési Osztály, valamint az illetékes rendőrhatóság közreműködésével 4 ellenőrzést végzett az engedély nélküli személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozások kiszűrése céljából. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség részvételével 9 autósiskola ellenőrzését végezte el a Hatóságunk, melynek célja az általános kereskedelmi feltételek meglétének a vizsgálta volt. Az éjszakai szórakozóhelyek biztonságosságának és az általános kereskedelmi feltételek meglétének ellenőrzése a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Szeged Megyei Jogú város Jegyzői Irodájának részvételével zajlott, mely során 3 fiatalkorúak által látogatott szórakozóhelyet ellenőriztünk. Az év során kiemelt figyelmet fordítottunk a 18. évüket be nem töltött személyek alkoholtartalmú itallal, illetve dohánytermékkel való kiszolgálásának ellenőrzésére és ennek visszaszorítására. Az ellenőrzések során 2 módszert alkalmaztunk, egyrészt megbízott 2



fiatalkorú személyekkel végeztünk próbavásárlást, másrészt a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság nyomozóinak közreműködésével 10 ellenőrzést végeztünk megfigyelés útján, melynek a lényege, hogy az egységben tartózkodó felügyelők figyelemmel kísérik a kiszolgálást végző személynek az értékesítési tevékenységét, és ha felmerül a gyanúja, hogy a kiszolgált személy nem töltötte be a 18. életévét, akkor a társhatóság részéről eljáró nyomozók felhívják életkoruknak igazolására. Az ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordítottunk a fiatalkorúakra irányuló kiszolgálást tiltó, illetve korlátozó előírások betartásának ellenőrzésére, mely során megbízott fiatalkorú személyek bevonásával 65 helyszíni hatósági ellenőrzést végeztünk. A tapasztalat alapján ezen jogszabályi rendelkezések betartása tekintetében a kifogásolási arány továbbra is magas, mivel 30 esetben szolgálták ki jogsértő módon a megbízott fiatalkorú személyeket. A lefolytatott eljárások során a Felügyelőség összesen 2.680.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, valamint 10 esetben tiltotta meg 30 napra a dohányforgalmazást nemzeti dohányboltban, 1 esetben pedig elrendelte 30 napra a dohánybolt bezárását. Az ellenőrzések során egy esetben kifogásolta a Felügyelőség a vásárlók könyvének kezelését, 1 esetben pedig a dohányboltban előírt kötelező feliratok hiányát, mely eljárások eredményeképpen kötelezte a vállalkozásokat a jogsértő tevékenység további folytatásának megszüntetésére. A kormányzat fogyasztóvédelmi stratégiájának megfelelően, a fogyasztóvédelmi célkitűzések hatékonyabb megvalósítása érdekében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság olyan preventív eszközök kidolgozását és alkalmazását valósította meg az elmúlt években, amely többek között a pozitív megkülönböztetés módszerével érte el a vállalkozások önkéntes jogkövetését, fogyasztóvédelmi affinitását. A pozitív lista bevezetése, a fogyasztóbarát vállalkozás pályázat kiírása és a fogyasztóbarát város elismerés elindítása ösztönzően hat mind a vállalkozások, mind az önkormányzatok és civil szervezetek fogyasztóvédelmi tevékenységére. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Felügyelőség a tervezett hatósági tevékenységét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által készített, a Nemzetgazdasági Miniszter által jóváhagyott „Éves Vizsgálati Programban” meghatározott feladatok alapján végzi. A szakmai irányító a meghatározott témavizsgálatokkal kapcsolatosan elkészíti és megküldi a felügyelőségek részére a részletesen kidolgozott vizsgálati útmutatókat. A folyamatos konzultáció biztosítása mellett támogatja a végrehajtandó témavizsgálatok hatékony és országosan egységes lefolytatását. Koordinálja a mintavételeket, illetve a felmerült kérdésekben szakmai iránymutatást ad az országosan egységes eljárások érdekében. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Legfőbb Ügyészség között megkötött együttműködési megállapodás keretében Felügyelőségünk negyedévente megküldi jogerős határozatait a Csongrád Megyei Főügyészség részére. A megküldött döntésekkel kapcsolatban a Főügyészség 2014-ben észrevételt nem tett. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai A Felügyelőség nem tagolódik további szervezeti egységekre a belső kommunikáció a vezetők és az ügyintézők között folyamatos. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése A fent említett kezdeményezések területén 2013-ban elért kimagasló Csongrád megyei eredményekre tekintettel fogalmazódott meg az igény a megyei gazdasági kamara vezetése, illetve a megyei fogyasztóvédelem szakemberei részéről, egy olyan elismerés létrehozására, 3



amely alkalmas az eddigi teljesítmények elismerésére és a kialakult tendencia fenntartására. Így Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület vezetői 2014. március 15-én, első alkalommal adták át a „Dr. Csada László Díj”–at, ezzel elismerve a fogyasztóvédelemmel foglalkozó személyek erkölcsi és szellemi tevékenységét. 2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések 2014-ben a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szakmai munkáját érintő jelentősebb jogszabályi, vagy az intézményrendszerét érintő változás nem volt 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése 2014-ben a megyei felügyelőség hatósági tevékenységét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által készített, a Nemzetgazdasági Miniszter által jóváhagyott „Éves Vizsgálati Programban” meghatározott feladatok végrehajtása, valamint a beérkezett fogyasztói bejelentések, kérelmek kivizsgálása, illetve a fogyasztók és vállalkozások ismeretének bővítése határozta meg. A 2014-ben lefolytatott 37 témavizsgálat során a felügyelőség 996 ellenőrzést végzett. Az elvégzett vizsgálatok során észlelt hiányosságok 38,7 %-os kifogásolási arányt eredményeztek. A helyi vizsgálat keretében lefolytatott „társhatósággal közös ellenőrzések” témavizsgálat során 116 helyszíni ellenőrzést végzett a felügyelőség, a városi rendőrkapitányságokkal, a NAV Vám- és Pénzügyőrségével, a NAV Adóigazgatóságával, a Katasztrófavédelemmel, illetve a Kormányhivatal Szakigazgatási Szerveivel együttműködve. A helyi vizsgálat során kifogásolt tevékenységek aránya az ellenőrzött vállalkozások számához képest 38 % volt. A felügyelőség 2014-ben 261 db kötelezést tartalmazó határozatot hozott meg, a fogyasztóvédelmi bírságot kiszabó határozatok száma pedig 213 db volt. A bírságot is tartalmazó határozatokban összesen 32.505.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírság került kiszabásra. Szükséges megemlíteni azonban azt az adatot is, hogy a kis- és középvállalkozások a számukra kedvező jogszabályi környezet miatt 2014-ben, több mint 7 millió forint bírság befizetésétől mentesültek. A fogyasztóvédelmi felügyelőség ügyfélforgalmának száma 5.484 fő, az ebből keletkezett iktatott kérelmek és bejelentések száma 2014-ben 753 db volt. A 2014. évben 135 beadvány érkezett a villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, távhő-, és hulladékgazdálkodási közszolgáltatókkal szemben, amelyekből 46 hatósági eljárás indult, ebből 20 esetben fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését nem volt megállapítható, 41 esetben került sor szankciót tartalmazó határozat meghozatalára, illetve összesen 11.855.000,Ft. fogyasztóvédelmi bírság kiszabására. Az országos átlagnak megfelelő kifogásolási arány (62 %) főleg a szolgáltatókhoz érkező panaszbeadványok nem, vagy késedelmes megválaszolásából adódó jogsértésekből keletkezett. A másik jellemző jogsértés elsősorban a hálózati elosztó szervezeteket érintette, akik nem, vagy késedelmesen olvasták le a mérőberendezéseket, ezzel hiúsítva meg a jogszerű számlázást. Külön kiemelendő, hogy a nem egyetemes szolgáltatást nyújtó közüzemi szolgáltató – egy piacvezető 4



telekommunikációs szolgáltató – számlázása számos esetben kívánni valót hagy maga után, de a rájuk vonatkozó engedékenyebb jogszabályi rendelkezések miatt a büntetésük nehezebb. b) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése „A rezsicsökkentések végrehajtására és a kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó jogszabályi előírások teljesítésének ellenőrzése a közszolgáltatások körében” című témavizsgálat keretében 2014. január 1. és 2014. december 31. napja között végzett ellenőrzéseink a közszolgáltatók teljes körére kiterjedtek. Az ellenőrzések a beérkezett fogyasztói panaszok alapján indított egyes eljárások keretében valósultak meg oly módon, hogy a beadványokhoz csatolt számlákat abban a tekintetben is megvizsgáltuk, hogy azok megfelelnek-e rezsicsökkentésre és a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó kötelező törvényi előírásoknak. Általánosságban elmondható, hogy a Felügyelőségünkre az eltelt időszakban egyetlen olyan írásban benyújtott fogyasztói panasz sem érkezett, mely kifejezetten a rezsicsökkentéssel, vagy a tájékoztatási kötelezettséggel lett volna kapcsolatban, kivéve a közös képviselőket érintő beadványokat. Ennek ellenére minden közműszolgáltatók ellen indított eljárásban vizsgáltuk a fent említett követelmények betartását. Az eltelt időszakban, a Felügyelőségünk előtt kérelemre indult 46 eljárásban – 17 db gázszolgáltatás, 18 db villamos energia szolgáltatás, 6 db víziközmű szolgáltatás, 5 db távhő szolgáltatás, 1 db hulladékgazdálkodási szolgáltatás - egyetlen esetben sem volt megállapítható rezsicsökkentéssel kapcsolatos hiányosság. A fogyasztóvédelmi hatóság az elmúlt évekhez hasonlóan a hagyományos hatósági munka mellett nagy hangsúlyt fektet a vállalkozások oktatására, fogyasztóvédelmi ismereteinek bővítésére, illetve a már korábban bevezetett alternatív és innovatív kezdeményezések megismertetésére, ezzel elősegítve vállalkozások jogszerű működését, a fogyasztók vállalkozásokkal szembeni bizalmának erősödését, a fogyasztói elégedettség növekedését. Ennek eredményeként megyénkben is tovább javult a vállalkozói morál, pozitív irányban fejlődött a hatóság és a vállalkozások közötti kapcsolat. Ezt kiegészítve a fogyasztói tudatosság erősítésére, a fogyasztóvédelemi ismeretek iskolai oktatására is kiemelt figyelmet fordítottunk. A hatóság a kereskedelmi egységekben ellenőrizte a szavatossági, illetve jótállási jogokkal kapcsolatos kifogások intézését, amelynek részét képezték a próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzések, valamint a témában a felügyelőségekhez beérkező fogyasztói panaszok egységes szempontok alapján történő vizsgálata. A kifogások legtöbbször az üzletben, illetve ügyfélszolgálaton kihelyezett minőségi kifogás intézésével kapcsolatos információk fogyasztót félrevezető tájékoztatásaiból adódtak (34 %). Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység vizsgálata során a területi felügyelőségek 4 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, amelyből 4 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 100 %-os volt. Figyelemmel arra, hogy a tavalyi évhez képest nem volt tapasztalható javulás, a megoldáshoz a 2014-ben hatályba lépett új, a cégek tevékenységének számonkérését hatékonyabbá tevő jogszabályi környezet vihet közelebb. Javulás volt megfigyelhető az idegenforgalmi főszezonban végzett ellenőrzések eredményeiben: a kifogásolási arány a vendéglátóhelyek tekintetében 53 %-os volt, amely a tavalyi évhez szinte azonosnak mondható. Továbbra is a prevenciót szemelőt tartva, az időszakos fesztiválok és rendezvények nyitónapján segítő, átfogó „ellenőrzéseket” végeztünk, amely során lehetőséget biztosítottunk a nyitást megelőzően talált hiányosságok 5



megszüntetésére. Így a fogyasztók már az első naptól kezdődően a jogszabályok előírásainak megfelelő árusoknál, vendéglátóknál vásárolhattak. Az elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzése továbbra is fontos feladat. A 93 %-os kifogásolási arány azt mutatja, hogy figyelemmel arra is, hogy az online bonyolított vásárlások aránya a tavalyi évben tovább nőtt – a web áruházak üzemeltetői továbbra sem fordítanak kellő figyelmet a fogyasztói tájékoztatáshoz szükséges információk teljes körű biztosítására. Javult a kifogásolási arány ugyanakkor az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartása tekintetében a 2014. évben 41 %-os kifogásolási arányát állapítottak meg az ellenőrzések. A 2013-as, országos átlag alatti kifogás betudható a folyamatos és következetes hatósági ellenőrzéseknek csakúgy, mint az alternatív ösztönző eszközök alkalmazásának. A piacfelügyeleti témavizsgálatok körében a felügyelőség 2014-ben is kiemelt figyelmet szentelt a legfiatalabbak életének, testi épségének és egészségének a védelmére, így az ellenőrzött termékek között szerepeltek a csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek, és a játszótéri eszközök piacfelügyeleti; a játékok, a kerékpárra szerelhető gyermekülések, illetve a csecsemő cumik laboratóriumi vizsgálata. A korábban veszélyesnek nyilvánított termékek felkutatása során összesen 137 kereskedelmi egységben került sor ellenőrzésre, amelyek közül 7 egységben találtak a felügyelők korábban már letiltott termékeket. Az ellenőrzések során Csongrád megyében, összesen 10 féle (122 db) veszélyes terméket vontunk ki a forgalomból. A megyében megrendezésre kerülő fesztiválok, alkalmi rendezvények és fórumok során 11 alkalommal voltunk jelen fogyasztóvédelmi kitelepüléssel. c) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága. Valamennyi ügy határidőben elintézésre került. Ügyhátralék nem keletkezett. d) Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése A Felügyelőségünk által hozott 2.790 döntéssel szemben 44 jogorvoslati kérelem érkezett, amelyekből 36 esetben született másodfokú döntés. A jogorvoslati eljárásokban 28 helybenhagyó, 5 megváltoztató, valamint 2 megsemmisítő és új eljárásra kötelező másodfokú döntés született. Eljárásainkkal kapcsolatban összesen 4 panasz érkezett, amelyeket felügyeleti eljárásban vizsgált a szakmai irányítónk. A felügyeleti eljárásokban a lefolytatott elsőfokú eljárásainkkal kapcsolatosan szabálytalanság nem került megállapításra. e) A szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek A Szakigazgatási Szerv tevékenysége eredményes volt, hiszen valamennyi hatósági ügyet ügyintézési határidőben el tudtuk végezni, minimális panasz és alacsony jogorvoslati kérelem mellett. f) Pályázatokon való részvétel ÁROP-1.A.6-2013-2013-0066 pályázat keretében általános iskolák alsó-, illetve felső tagozatos, valamint középiskolák tanulói részére tartottunk fogyasztóvédelmi tárgyú előadásokat Szegeden és Hódmezővásárhelyen.

6



g) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) Tudatos fogyasztóvá nevelés, tájékoztatás, oktatás a „Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése” ÁROP-1.A.6-2013-2013-0066 pályázat keretében fogyasztóvédelmi tárgyú előadásokat. Az általános, illetve középfokú iskolákban, illetve egyetemeken 28 órában tartott fogyasztóvédelmi előadásokon, tájékoztatókon összesen 410 fő diák, illetve hallgató vett részt. 2014. évben folyamatosan jelen voltunk a fogyasztóvédelmi műsorokban és a sajtóban. Ennek során 12 alkalommal szerepeltünk a helyi és regionális rádióban, televízióban az éppen aktuális fogyasztóvédelmi kérdésekkel kapcsolatban, különös tekintettel a szezonális jellegű vizsgálatokhoz kapcsolódó ellenőrzésekre. A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének kezdeményezésére a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével a Felügyelőség 2014. évben két alkalommal – 2014. május 21, valamint 2014. november 12. - vett részt dohánytermék kiskereskedők képzési napján. A képzés keretében a Felügyelőség részletesen ismertette a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó szabályokat, valamint ezen rendelkezések betartásának a gyakorlati szabályait, kitérve a 2013. évben lefolytatott ellenőrzések tapasztalataira. A megyében megrendezésre kerülő fesztiválok, alkalmi rendezvények és fórumok során 11 alkalommal voltunk jelen fogyasztóvédelmi kitelepüléssel. A rendezvényeken közel 300 fogyasztó kereste fel a helyszínen lévő kollégáinkat kérdésekkel, problémákkal, illetve ismerkedhetett meg hatósági és tájékoztatási munkánkkal. A vállalkozások naprakész tájékoztatása érdekében 6 alkalommal tartottunk előadásokat a jogszabályváltozásokkal, kereskedelmi előírásokkal kapcsolatban. Az előadásokon 280 vállalkozó, ügyfélszolgálati munkatárs és kereskedő vett részt. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása Felügyelőségünkhöz 2014-ben összesen 37 közérdekű bejelentés érkezett, amelyben a bejelentők elsősorban a termékbiztonsággal, az általános kereskedelmi feltételekkel, illetve jogsértő gazdasági reklámmal kapcsolatban éltek kifogással. b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések A bejelentéseket követően 28 esetben indítottunk hatósági eljárást, illetve 9 esetben az illetékes hatóság részére továbbítottuk azokat. A Felügyelőség eljárásával kapcsolatban 4 esetben érkezett panasz, illetve kérték a központi hatóságnál eljárásunk felülvizsgálatát. A központi hatóság ezekben az ügyekben a felügyelőség eljárásában jogsértést nem állapított meg. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése 2014. évben a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységére irányuló ellenőrzés nem történt. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez Az előző részekben foglaltak alapján megállapítható, hogy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a 2014. évre meghatározott vizsgálati programot, illetve az ezek alapján összeállított intézményi tervben szereplő feladatokat teljes egészében, határidőben teljesítette.

7



3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések Az előző évhez képest a fogyasztói megkeresések száma továbbra is emelkedett, azonban az ezekből intézkedést igénylő eljárások száma kismértékben csökkent. A feladatok végrehajtásához biztosított volt a megfelelő szakképzettségű humánerőforrás, illetve rendelkezésre állt a szükséges infrastrukturális háttér is. A Kormányhivatal a témavizsgálatok kapcsán felmerült és igényelt költségek – a mintavételek és próbavásárlások költségei, a fiatalkorúak dohánytermékkel és alkohollal történő kiszolgálásának ellenőrzési költsége – fedezetét minden esetben biztosította. A következő időszakban az V. középtávú fogyasztóvédelmi stratégiában meghatározott feladatok végrehajtása lesz a legfontosabb feladat. Továbbra is a koruk folytán, illetve az egészségi állapotuk miatt legjobban veszélyeztetett fogyasztói réteg védelmére fektetjük a nagyobb hangsúlyt. E mellett kiemelt feladatunk a termékbiztonsággal kapcsolatos ellenőrzések hatékonyságának növelése. Fontos a már meglévő határ menti kapcsolatok további ápolása, és új kapcsolatok kiépítése Románia felé. 3.3. Javaslatok A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága 9 fogyasztóvédelmi munkacsoport felállítását kezdeményezte a megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek részvételével. Csongrád megye „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) egyszerűsítésére irányuló javaslatok” témakörében kezdte meg kutató munkáját. Figyelembe véve a megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségektől érkezett javaslatokat, a Hatóságunk 2014. november 04. napján elkészítette az érintett jogszabályok és eljárások módosítására vonatkozó javaslattervezetét, melyet előzetes véleményezés céljából megküldött a Csongrád Megyei Kormányhivatal Főigazgatója részére is. Felügyelőségünk javaslat tervezetét 2014. november 26. napján küldte meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága részére. A fentiek alapján javasoljuk, hogy a jogalkotó a fogyasztóvédelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló témakörben, a jogszabály megalkotásakor fontolja meg a munkacsoport által előterjesztett észrevételek megvalósításának lehetőségét.

8

CSMKH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 13. sz. Függelék


1. A Népegészségügyi Szakigazgatási és a járási intézetek működési környezete (a kormányhivatal törzshivatala adatai alapján) 1.1. A szakigazgatási szervek rendelkezésére álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a tárgyévben a) A szervezeti egységek szerinti létszámok évközi alakulására vonatkozó adatok bemutatása és azok hatásának elemzése (fluktuáció, rendelkezésre álló kapacitás, esetleges kapacitáshiány, üres álláshelyek), A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv ( a továbbiakban NSZSZ) SZMSZ-ben engedélyezett létszáma 64 fő, ebből a laboratóriumban dolgozók létszáma 37 fő. Az év folyamán 5 fő -akik mindannyian a laboratóriumban dolgoztak – vette igénybe a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjaztatásának lehetőségét. Ennek következtében a laboratóriumban 3 üres állás van, 2 laboratóriumi asszisztens, 1fő előadó, adminisztrátor. A szakmai osztályokon dolgozók létszámában változás nem történt , a közegészségügyi osztályon dolgozó kémiai biztonsági ügyintéző novemberben visszajött gyermeke gondozási szabadságáról. Intézetünk dolgozóira nem jellemző a fluktuáció, így állandó létszámmal tudunk kalkulálni. Szegedi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (a továbbiakban Szegedi Intézet): az engedélyezett létszám 22 fő, ebből 1 fő vezető, 18 fő felsőfokú végzettségű munkatárs, 1 fő középfokú végzettségű munkatárs, és 2 fő kormányzati ügykezelő. Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (a továbbiakban Hódmezővásárhelyi Intézet): 15 fő engedélyezett létszámmal működik. A Járási székhelyen dolgozó munkatársak elsősorban a Hódmezővásárhelyi járás, a Kirendeltségen dolgozó munkatársak elsősorban a Makói járás illetékességi területének hatósági és ügyviteli feladatait látták el. Családvédelmi Szolgálat Hódmezővásárhelyen és Makón is működött. Az egészségfejlesztési feladatokat 1 munkatárs látta el részmunkaidőben a Makói Kirendeltségen. A védőnői és ápolási szakterületen a szakfelügyeleti feladatokat 1fő vezető védőnő és 1 fő vezető ápoló munkatárs látta el Hódmezővásárhely székhelyen mindkét járás területén. Szentesi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (a továbbiakban Szentesi Intézet): Az engedélyezett létszám tíz fő: hat közegészségügyi-járványügyi felügyelő, egy védőnő, két ügykezelő/adminisztrátor és egy tiszti főorvos. A védőnő munkatársunk egy személyben látja el a járási vezető védőnői és a CSVSZ védőnői munkaköröket. Minden álláshely betöltött. b) illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint, NSZSZ: 2014 évben 10 dolgozó részesült illetmény eltérítésben + 7 %-24 %-ig . 16 fő részesült képzettségi, 24 fő idegen-nyelvtudási pótlékban részesült. Szegedi Intézet: 4 fő részesült illetményeltérítésben. Az átlagos illetménybeállási szint 101,14% volt. 6 fő részére került megállapításra idegennyelv-tudási pótlék, 1 fő egyéb pótlékban részesült. Hódmezővásárhelyi Intézet: 4 fő részesült illetményeltérítésben. Az átlagos illetménybeállási szint 102,71%. 6 fő részesült idegennyelv-tudási pótlékban illetve 3 fő egyéb pótlékot kapott. Szentesi Intézet: 3 fő részesült illetményeltérítésben. Az átlagos illetménybeállási szint 102,53% volt. 3fő részére került megállapításra idegennyelv-tudási pótlék, 5 fő egyéb pótlékban részesült.

2



c) a szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések, A NSZSZ és a Járási Intézetek munkatársai a feladatuk ellátásához szükséges, - a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet szerinti - a feladatkörre meghatározott képesítésekkel rendelkeztek. d) a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai eszközök is) minősége, mennyisége, Új műszerek beszerzése évek óta nem történt. A hatósági és a laboratóriumi munkában használatos műszereinknél a kalibrációt megtörtént. Minden munkatárs rendelkezik asztali számítógéppel, monitorral. A Járási Intézetek is rendelkeznek a feladatok ellátásához szükséges egyéb eszközökkel: notebook, fényképezőgép, nyomtató, scanner, nyomtató. A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. Az eszközök egy része kissé elavult, de működőképes. e) a használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok, Az informatikai eszközök száma megfelelő, azonban a géppark elöregedett, emiatt a működése lassú, a felújítás illetve csere indokolt. Internet kapcsolat számítógépeinken hozzáférhető. Részben a hardwerek, részben az informatikai hálózat sajátossága miatt az internet kapcsolat nagyon lassú, akadozik, szakmai anyagok letöltése nehézkes. A használt informatikai rendszerek nagy része jól alkalmazható. A külső felhasználók, ügyfelek részéről tapasztaltunk használatukkal kapcsolatos nehézségeket az OSZIR KBIR és fertőző beteg bejelentő kapcsán. Az informatikai szakmai irányítóval egész évben nagyon jó munkakapcsolatot tartott fent az intézet. f) elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra Az NSZSZ 1982-ben költözött a Derkovits fasori székházba. Az épület hátsó részének négy emeletén helyezkedik el a laboratórium. Az irodák az elülső szárnyban kerültek elhelyezésre. Az épület kényelmes, világos, a munkafeltételek jók. Az épület főbejáratánál aula található, ahol a személyesen megjelenő ügyfeleknek várakozó hely áll rendelkezésükre. Külön részben kapott helyet a Családvédelmi Szolgálat, ahol a megjelenő ügyfelek diszkrét módon , elkülönítve várakozhatnak. Az Intézet hátsó portájánál a Nemzetközi Oltóhely kapott helyet. A váróteremből juthatnak az orvosi rendelőbe. Az épület első emeletén kapott helyet a Szegedi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet is. A Hódmezővásárhelyi, Szentesi Járási Intézetek épületeinek nagy része néhány éve fel lett újítva. A munkavégzéshez és az ügyfelek fogadására megfelelő mennyiségű és méretű helyiség áll rendelkezésre. Az akadálymentesítés azonban csak részben megoldott. 1.2 Ügyiratkezelés, adatvédelem a) az ügyiratkezelés helyzetének bemutatása különös tekintettel az ügyiratkezelő informatikai rendszerre, iratok tárolási feltételeire, irattárakra, Az ügyiratkezelés a szakmai irányító szerv által karbantartott és működtetett ETEL, illetve az IRMA programokon keresztül zajlik. Ehhez kapcsolódnak a különböző szakmai alrendszerek, melyeket a mellékelt táblázat tartalmazza. Az irattári anyagok a szervek székhelyein kerültek elhelyezésre a kialakított irattárakban.

3



b) az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói, Az NSZSZ Megyei Intézet összesített ügyiratforgalmát tekintve 2014-ben 2484 ügyben összesen 13295 db. irat került iktatásra. Az ügyek száma elhanyagolható mértékű, 0,1%-os csökkenést mutat az előző évhez képest. Az iratok esetében 1,5%-os, ezen belül a kimenő iratok esetén 6,4%-os, enyhe mértékű csökkenés tapasztalható. Szegedi Intézet: 10 ezer főszám mellett mintegy 20 ezer alszám. Hódmezővásárhelyi Intézet: 12854 irat került iktatásra. Szentesi Intézet: az Ügyek száma 3411 volt, ez 2013. évhez mérten képest kissé csökkent. Ügyiratok száma 9757 volt, a kimenő ügyiratforgalmunk 2840 volt, mely az előző évhez képest emelkedett. c) Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok Az adatvédelem területén probléma nem jelentkezett. Adatokat kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján szolgáltattunk, és kiemelt hangsúlyt fektettünk arra, hogy illetéktelenek semmiképpen ne juthassanak hozzá az általunk kezelt, illetve nyilvántartott adatokhoz. Ennek a szervezeteknél különös jelentősége van, mivel munkánk során a külön jogszabályokban védett egészségügyi adatokat is kezeljük és továbbítjuk. Jelenlegi gyakorlatunk megfelel az előírásoknak.

1.3. Külső belső kapcsolatok, kommunikáció a) a szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, Az NSZSZ a törzshivatal különböző főosztályaival főként a megyei tisztifőorvoson keresztül tartja a kapcsolatot. Jó együttműködést alakítottunk ki a Gazdálkodási és a Pénzügyi Főosztállyal, hiszen laboratóriumunk által felhasznált anyagok megrendelése, engedélyeztetése havi rendszerességgel történt. Az NSZSZ a többi szakigazgatási szerv közül elsősorban az Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósággal, a Munkaügyi Központtal, a Munkavédelemi és Munkabiztonsági Szakigazgatási Szervvel és a Fogyasztóvédelemi Felügyelőséggel áll szoros kapcsolatban. Közös rendezvények szervezése, közös ellenőrzések és napi kommunikáció jellemzi viszonyunkat. b) a szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai, A szakigazgatási szerv szakmai irányítója az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Minden hónap első csütörtökén tisztifőorvosi értekezlet keretében tájékoztatást nyújtanak az új jogszabályokról, azok értelmezéséről. Ezen a fórumon számolhattunk be a megyénkben felmerült problémáinkról. A 2014 évi az OTH által összeállított munkatervi feladatokat megkaptuk és véleményeztük, illetve annak végrehajtásáról éves beszámolót készült. A megyei és a járási vezető védőnők részvételével az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal két pályázatában (TÁMOP 6.1.3.A-13/1 2013 0001 Pilot jellegű szűrőprogramok védőnői méhnyakszűrési illetve vastagbélszűrési programok - kiterjesztésének támogatása című projekt; TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) programja kiemelt projekt) történt együttműködés a szakmai irányító szervvel. c) a szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai, Az NSZSZ-en belüli kommunikáció elsősorban a vezetői értekezleteken keresztül valósult meg, amely jellemzően kéthetente minden szervezeti egység vezetőjének részvételével voltak megtartva. E fórumokon ismertetésre kerültek a Kormánymegbízott Asszony által tartott

4



értekezleten elhangzottak. Amennyiben akut probléma merült fel, a megyei tisztifőorvos személyes beszélgetés keretében segített a probléma megoldásában. A szervezeti egységek együttműködése kielégítő, koordinálását a tisztifőorvos végzi. d) a szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése A Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi és Szociális Képzési Karával szakmai együttműködés keretében főiskolai hallgatók gyakorlatának szervezése, a területi védőnői hálózatban gyakorló helyszínek biztosítása történt. A társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel való együttműködésünk jó ( pl. Rendőrséggel, Polgárőrséggel, Katasztrófavédelem, NAV munkatársaival közös ellenőrzések tartása, Egészségkoalíció működtetése, EFI-vel együttműködés az egészségfejlesztő programok szervezésében) . 2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások

a) feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások, Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságba történő beintegrálásával a hatósági eljárásokba történő szakhatósági közreműködést meghatározó jogszabályban – 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet – változás történt. Változás történt a többször módosított 18/1998. (IV.3) NM rendelet azon rendelkezéseiben, mely a fertőző beteg bejelentésekről rendelkezik. b) a szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések. Az elmúlt évben sem személyi, sem szervezeti változás nem történt. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai

a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése Egészségügyi igazgatás vonatkozásában a hatósági döntések száma: 68 db. (emberen végzett orvostudományi kutatást engedélyező, egészségügyi dolgozó munkaköri alkalmasságát megállapító, illetve egészségügyi intézmény katasztrófatervével kapcsolatos határozatok; szakértőt kijelölő, szakhatóságot felkérő, illetve eljárási végzések). Az ápolási és védőnői szakfelügyeletet érintő módszertani feladatok keretében az NSZSZ heti rendszerességgel adott szakvéleményt mind a szakmai irányító szerv, mind az egészségügyi ellátórendszer tagjainak kérésére. A Sugár-egészségügyi osztály három megye területén látja el az elsőfokú sugár-egészségügyi hatósági tevékenységet (az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéseket és radioaktív izotópokat felhasználó munkahelyek engedélyezését, nyilvántartását és ellenőrzését). Tárgyidőszakban 228 ellenőrzést végeztünk, és 158 engedélyt adtunk ki. Az ellenőrzések nagy része az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódott. Engedély visszavonására 12 esetben került sor, tevékenység megszűnése, vagy átalakítása miatt. Sugárvédelmi hiányosság nem indokolta a visszavonást. Rendelkező határozatot mindössze 1 esetben kellett kiadnunk apróbb hiányosságok megszüntetésére, bírságolásra nem került sor. Egyéb határozatot

5



(sugárvédelmi szabályzat jóváhagyása, inaktívvá nyilvánítás, szolgálati idő meghosszabbítás stb.) 63 esetben adtunk ki. Szakhatóságként nem működünk közre más szervek eljárásaiban. Település és környezet-egészségügy területén 19 db. határozatot hoztunk, vízmintavételi ütemtervek véleményezése 14 db, átmeneti ivóvízellátás elrendelése 5 db, valamint fürdővízprofil megállapítása 1db kapcsán . Az eljáró hatóságok megkeresésére 169 db szakhatósági állásfoglalást és szakvéleményt adtunk ki. Másodfokú szakhatósági állásfoglalás kiadására nem került sor a 2014. év folyamán. Az átmeneti ivóvízellátás (magasabb arzén tartalom miatt) kapcsán kiemelten foglalkoztunk a lakosság egészséges ivóvízellátásával. Élelmezés és táplálkozás egészségügy területén kiemelten kezeltük a vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó- potencia fokozás céljából forgalmazott étrend kiegészítő készítmények forgalmazását. Gyermek és ifjúsághigiéne területen kiemelt munkatervi feladatként került meghatározásra a bölcsődék közegészségügyi körülményeinek felmérése, ennek kapcsán 46 felmérőlapot töltettünk ki. Járványügy területén 3 db államigazgatási döntést hoztunk a kötelezően előírt védőoltások indokolatlan elmulasztása miatt. b) a szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb - ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói - tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egység(ek) tevékenységének értékelése, Az ügyfelekkel jellemzően emailben, telefonon illetve az ellenőrzésekkor történt kapcsolattartás. Az ivóvízminőség-javító beruházások próbaüzemi időtartamának meghatározása, valamint az ivóvíz-biztonsági terv felülvizsgálata ügyében folytattunk egyeztetéseket. A próbaüzemek időtartama a vízjogi engedélyezés során kiadott szakhatósági állásfoglalásokban rögzítésre került. 2014. év során került kihirdetésre a közétkeztetésről szóló 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet. A rendelet tartalmazza a közétkeztetésre jövőben alkalmazandó új előírásokat, melyekkel kapcsolatosan a közétkeztetést végzők állásfoglalást kértek a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében. A rendelet értelmezését illetően összehívtuk járásaink székhelyén a közétkeztetési konyhaüzemek vezetőit, s előadások formájában tájékoztatást nyújtottunk a rendelet előírásairól. Egyéb, jogszabályi, de nem hatósági tevékenységeink keretében végzett egészségvédelmi tevékenységeink: az adott osztály a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint 2014. évben az egészségvédelmi, egészségnevelési, egészség megőrzési tevékenységét egyrészt az országosan kiemelt munkatervi feladatok alapján, másrészt a megye morbiditási és mortalitási adatainak vezető helyén lévő betegségek, halálokok és a szenvedélybetegségek prevenciója érdekében végezte. Kiemelt feladatunknak tekintettük még a népegészségügyi szűrési koordinációs valamint az e-Bug koordinátori tevékenységet. Munkatervi feladatunk volt az egészségfejlesztési tevékenységek támogatása, kiemelt figyelmet fordítva az egészséges táplálkozásra, a testmozgásra és a személyi higiénére; a népegészségügyi célú szűrések helyi koordinálása, a lakosság tájékoztatása, a kommunikáció elősegítése, kapcsolattartás az alapellátásban dolgozó szakemberekkel; a kistérségi, települési és helyi színtereken megvalósuló egészségfejlesztési programok támogatása és új együttműködések létrehozása. Járványügyi tevékenységünk: A megye területén figyelemmel kísértük a fertőző betegségek előfordulását, az előforduló járványokat kivizsgáltuk, gondoskodtunk terjedésük megakadályozásáról.

6



Kórházhigiénés tevékenységünk során a megye fekvőbeteg intézményeiben kórházhigiénés ellenőrzéseket végeztünk, különös tekintettel a kézhigiéne betartására. Elemeztük a bejelentett nosocomiális infekciókat, járványokat. Intézetünk Nemzetközi oltóhelyet működtet. c) az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága, Az ügyintézési határidőket valamennyi eljárás során betartottuk. d) jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése, Az NSZSZ egészségügyi igazgatás területén hatósági ügyben hozott, fellebbezéssel megtámadott döntései száma (jogorvoslat): 1 db, a másodfokú eljárásban a felügyeleti szerv az elsőfokú döntést helybenhagyta. Táplálkozás-egészségügyi ellenőrzés eredményeként született döntés másodfokon történő elbírálására egy alkalommal került sor. A Járási Intézeteknél saját hatáskörben kijavított döntések száma 3, fellebbezés alapján visszavont döntés 1 volt a 2014-es évben. e) ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül, Klasszikus ügyfélszolgálati tevékenység nem tartozik az NSZSZ munkatársainak feladatkörébe, de munkaidejük egy részében ügyfél tájékoztatást végeznek. Ügyfélkontaktusra elsősorban telefonon, emailen keresztül, ritkább esetben személyesen került sor. A Járási Intézetek dolgozói előjegyzés, személyes megbeszélés alapján teljes munkaidőben fogadják az ügyfeleket. A halottakkal kapcsolatos eseti ügyintézést teljes munkaidőben: beosztás szerint Intézetek munkatársai folyamatosan végzik. Személyes ügyfélforgalom 1934 volt. Telefonos ügyfélforgalom 4983. Interneten keresztüli ügyfél tájékoztatások: 984. Az előző évekhez képest kifejezett emelkedő tendencia tapasztalható. f) a szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, Az NSZSZ Működési területünkön az ionizáló sugárzás felhasználása a szabályok betartásával történik az ellenőrzések tapasztalata szerint. A megfelelő sugárbiztonságot bizonyítja, hogy kivizsgálási szintű személyi dózisról egy esetben sem kaptunk visszajelzést az országos személyi dozimetriai szolgálattól. Egészségügyi igazgatási feladatkörben végzett tevékenység során az 2014 év sikereként értékeljük, hogy az emberen végzett orvostudományi kutatások engedélyezési eljárási gyakorlata letisztult, az ügyfelekkel folytatott folyamatos egyeztetés, információ átadás eredményeként egyszerűbbé, áttekinthetőbbé vált. g) pályázatokon való részvétel, Az NSZSZ négy pályázatában vettünk részt előadások tartásával (pl. dohányzás-prevenció, lelki egészség, egészséges táplálkozás), partneri együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft-vel, melynek keretében az általános iskolás korosztály környezeti egészségnevelését segítette az általuk szervezett nyári táborok több turnusában és világnapokhoz kapcsolódóan.

7



h) szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is). A nem fertőző betegségek epidemiológiája területén 2014-ben intézetünkben akkreditált orvostovábbképzést rendeztünk és az SZTE Patológiai Intézetében előadást tartottunk a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltésének szabályairól. A jelentési évben 4301 db. beérkező halottvizsgálati bizonyítvány került feldolgozásra és 430 db. validálására került sor. Jogszabályi előírásnak megfelelően elkészítettük a „Tájékoztató Csongrád megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról” című 2014. évi beszámolót. Felügyeltük a Veleszületett Rendellenességek Nyilvántartásába megyénkből történő bejelentések menetét és segítettük az on-line bejelentési felület működésének szüneteltetése miatti ideiglenes áttérést a papír alapú bejelentőlap használatára. Az NSZSZ dolgozói az OTH által szervezett szakmai továbbképzéseken részt vettek, ill. a Közszolgálati Egyetem által akkreditált képzéseken is, különböző témakörökben. A Járási Intézetek munkatársai az alábbi témájú képzéseken/továbbképzéseken vettek részt: Készségek és kompetenciák a közszolgálatban, Népegészségügyi programok tervezése és monitorozása (egészségfejlesztés), Reach, CLP, Biocid, Ivóvíz biztonsági tervek jóváhagyásának szakmai és jogi gyakorlata, az Új Polgári Törvénykönyvnek a központi és területi közigazgatást érintő rendelkezései, Multirezisztens kórokozók és Clostridium difficile okozta fertőzések, Országos Epidemiológiai és Központi járványügyi továbbképzés, ügyiratkezelés és egységnyilvántartás a területi népegészségügyi szerveknél. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása, A sugárvédelemmel, illetve sugárzásokkal összefüggő megkeresések általában a közérdekű bejelentés kategóriába tartoznak, mert legtöbb esetben, amennyiben a bejelentés megalapozott lenne, a hatás közösségeket érintene. 2014. évben öt esetben került sor közérdekű bejelentés kivizsgálására: ebből három esetben mobil kommunikációs átjátszó állomás sugárzásától való félelem miatt. Egy bejelentést kezeltünk panaszként. Egy Békés megyei kamionsofőr külföldi munkavégzése során elmondása szerint munkáltatója által eltitkolt módon radioaktív jelöléssel ellátott tartályt szállított, és így egészségkárosodást szenvedett. Az OSSKI-ban lehetőség nyílt biodozimetriai vizsgálatára. Az egészségkárosodást és a bejelentés megalapozottságát nem sikerült igazolni. Egy közérdekű bejelentés egy közkifolyó által szolgáltatott ivóvíz minősége kapcsán érkezett, mely saját hatáskörben került kivizsgálásra. A közegészségügyi ellenőrzést követően megállapításra került, hogy az érintett közkifolyóról szolgáltatott ivóvíz minősége nem megfelelő. A szükséges közegészségügyi intézkedések megtörtének a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében. Egy webáruházban vásárolt, grapefruitmag kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő készítmény minőségi követelményeknek való meg nem felelésével kapcsolatos bejelentés illetékes népegészségügyi intézet részére történő áttételről intézkedtünk. A nem dohányzók védelmére vonatkozó szabályok be nem tartásával kapcsolatos 2 db közérdekű bejelentést az illetékes népegészségügyi intézet részére áttettük. Két panaszbejelentés (egy szolgáltatott ivóvíz, valamint egy használati melegvíz minőségével kapcsolatban) esetében az érintett szolgáltatók által történt kivizsgálás, valamint az NSZSZ tájékoztatása alapján megállapításra került, hogy azok nem voltak megalapozottak. Egy, a közfürdő medencéinek használatát egészségügyi okokból megtiltó intézkedés miatt érkezett telefonos panaszbejelentés az illetékes járási népegészségügyi intézetnek továbbításra került.

8



Egy büfében forgalmazott ételtől történt megbetegedés miatt tett állampolgári bejelentéssel kapcsolatos ügyet áttettük a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási népegészségügyi intézetnek. Egy megyénkben lévő kórház ápolási tevékenységére panaszkodott egy elhunyt beteg hozzátartozója. A panaszt kivizsgáltuk, mely alaptalannak bizonyult. Szegedi Intézet: 2014-ben összesen 38 bejelentés érkezett, melyből 6 nem tartozott az Intézmény hatáskörébe ezért azokat áttételre kerültek. A hatáskörbe és az illetékességbe tartozó 32 bejelentés közül 2 közérdekű bejelentés volt, 30 egyedi panasz. A két közérdekű bejelentés közül a vizsgálat során az egyik megalapozottnak bizonyult volt (panzió tisztaságát kifogásolta bejelentő) a másik nem. A Szentesi Intézethez 2014-ben 9 panasz, 18 közérdekű bejelentés érkezett. 2 panasz és 3 közérdekű bejelentés áttételre került más hatósághoz. A többi ügy esetében a kivizsgálás után, szükséges intézkedéseket végrehajtották. Egészségügyi igazgatás területén kettő panaszügy volt, háziorvosokkal kapcsolatban. A kivizsgálások eredményeként nem volt megállapítható szakmai hiba, vagy mulasztás. Járványügy területén összesen 15 bejelentés volt, rágcsálókkal, rühességgel kapcsolatosan. Kivizsgálás, intézkedés megtörtént. Telepegészségügy területén ivóvízellátással, szennyvízelfolyással kapcsolatban érkeztek bejelentések, melyek intézkedésünkre megoldódtak. Gyermek- és Ifjúság egészségügy kapcsán egy iskolai mellékhelységgel, egy iskolaudvar emberi ürülékkel való szennyezettségével és egy rühességgel kapcsolatos közérdekű bejelentés kivizsgálása történt. b) kezelésük gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések. Valamennyi Intézet a közérdekű bejelentéseket a jogszabály által megszabott határidőben kivizsgálta vagy az eljárásra más hatóságok részére átette. Az illetékességi körbe tartozó bejelentések esetében a szükséges intézkedések maradéktalanul megtörténtek. A bejelentők minden esetben értesítést kaptak a vizsgálatok eredményéről. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése a) az év során lefolytatott ellenőrzések, ellenőrzést végző szervezet, ellenőrzés típusa, 2015. március-április hónapban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a sugár-egészségügyi hatósági tevékenység vizsgálatával kapcsolatos intézkedések célellenőrzését végezte. Az ellenőrzés előre megküldött ütemterv szerint zajlott. Megadott szempontok szerint önértékelés szerű adatszolgáltatást kértek az osztály munkájáról. A 2013. év I. félévében keletkezett, és a 2013. december 31-ig lezárt, hatósági tevékenységre vonatkozó iratok közül a létesítési engedélyezési és tevékenységi engedélyezési ügyiratokat, valamint a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatok jóváhagyásával kapcsolatos iratokat bekérték és áttanulmányozták. A helyszíni ellenőrzéskor a gépjármű használati engedélyek, a radioaktív anyagok közúti szállítására vonatkozó engedélyek és a panaszügyek irataiból végeztek szúrópróba szerű ellenőrzést. b) az ellenőrzések lényeges megállapításai és azok alapján tett intézkedések. Néhány apróbb hibát, illetve típushibától eltekintve, amelyek a helyszínen egyeztetésre kerültek, az ellenőrző felettes szerv hiányosságot nem tapasztalt. Az ellenőrzést végzők megállapítása szerint az NRSZH a feladatok ellátását a szakmai szempontokra figyelemmel, az esetek döntő részében a jogszabályoknak megfelelően látja el, ennek megfelelően a felügyeleti intézkedési terv készítését szükségtelen volt.

3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez. Munkánk során valamennyi dolgozónk törekedett az ügyfélbarát ügyintézésre, ennek keretében széles körű alapos tájékoztatást kaptak ügyfeleink . Az ügyintézés során minden 9



esetben a lehető legrövidebb ügyintézési határidő alatt hoztuk meg érdemi döntéseinket. Ellenőrzéseink során igyekeztünk a feltárt kisebb hiányosságok vonatkozásában ügyfeleinket tájékoztatni a jogszerű tevékenység végzéséről és határidőt tűzve lehetőséget adni azok kijavítására. 3.2 A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések. Az elmúlt évi tevékenységünk során is igyekeztünk valamennyi szakmai szabály betartására és betartatására is, beleértve a belső szabályzatainkban foglaltaknak érvényesülését is. Szakmai ügyeinkben a közigazgatási eljárás szabályait is mindenkor betartottuk. Az elm últ évben egyetlen alkalommal fordultak döntésünk ellen közigazgatási bírósághoz, mely ügyben a Bíróság itéletében igazolta helyes döntésünket. Laboratóriumunk három megye vonatkozásában látja el a közegészségügyi-járványügyi vizsgálatokat. A tavalyi évben az általunk felhasználható anyagi erőforrások szűkülése miatt csak rendkívüli szervező készséggel, bizonyos feladatok elhagyása mellett tudtuk e tevékenységünket ellátni.

10


CSMKH Mérésügyi és Műszaki Biztonsága Hatósága 14. sz. Függelék

1. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága működési környezete 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a) A létszám évközi alakulása és annak hatása a szervezet működésére A Hatóság engedélyezett létszáma 2014. évben 24 fő, fluktuáció nem volt. 2014-ben az egy megüresedett álláshelyeket azonnal sikerült feltölteni, így az engedélyezett létszám teljesen fel van töltve és a legalább 3 évig nem megy senki nyugdíjba. A felvétel nyert új munkatárs még nem dolgozik önállóan, a vizsgái lerakását követően önállóan tud dolgozni. A hivatalnál 12 fő lát el mérőeszköz hitelesítési tevékenységet, 9 fő műszaki biztonsági tevékenységet valamint 3 fő adminisztrációs tevékenységet. A hatóság személyi állományának összetétele 2014.12.31-én: Metrológus: Mértékhitelesítő: Mérésügyi osztály összesen: feladatokat lát el)

7 fő (Szeged 4 fő, Békéscsaba 3 fő) 5+3 fő (Szeged 2+3 fő, Kecskemét 2 fő) 15 (12) fő (ebből 3 fő csak adminisztrációs

Nyomástartó berendezés felügyelő: Villamos felügyelő: Gáz fogyasztói berendezés felügyelő: Villamos biztonságtechnika felügyelő: Veszélyes folyadék tároló tartály felügyelő: Műszaki Biztonsági osztály összesen: Összesen:

3 fő (Szeged 2 fő, Békéscsaba 1 fő) 3 fő (Szeged 3 fő) 1 fő (Békéscsaba 1 fő) 1 fő (Szeged 1 fő) 1 fő (Szeged 1 fő) 9 fő 24 fő

b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint A Hatóság dolgozói közül nyelvvizsga utáni pótlékot 7 fő, vezetői pótlékot 1 fő kapott. I. besorolású ügyintézők száma 14 fő, II. besorolású ügyintézők száma 8 fő, vezető beosztásúak száma 2 fő. 2014-ben a 3 legjobban teljesítő ügyintéző kapott havi + 10 % illetményeltérítést. A Hatóság dolgozóinak átlagos illetmény-beállási szintje: 102,47% volt. 8 fő részesült idegennyelv-tudási pótlékban, 2 fő kapott egyéb pótlékot. c) Szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések A szakmai belső vizsgák rendben lezajlottak, 3 fő közigazgatási szakvizsgája 2015-re tolódott át. A szakmai továbbképzéseken a 2014. évre ajánlott krediteket minden ügyintéző megszerezte. d) A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai is) minősége, mennyisége. A jelenlegi gépkocsi állománnyal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatainkat el tudjuk látni, saját gépkocsi használat igénybevételét megszüntettük. 2014-ben az ingatlanok helyzete a Hivatal elhelyezési körülményei nem változtak, a rendkívüli javításokat leszámítva az ingatlanokon nem történt állagmegóvás és korszerűsítés Minden ügyintéző saját munkaállomással rendelkezik, a számítógépek átlagéletkora 6 év. Az informatikai háttér elegendő volt a működési feltételek biztosításhoz.

1



g) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok A hivatal két informatikai rendszert használ a CSMKH-ét és MKEH-ét, rendszerek kisebb leállásokkal működtek, mely a napi munkamenetben csak kisebbe fennakadást jelentett. A szegedi iroda épületben egy fő törzshivatali informatikus látja a rendszergazdai feladatokat. h) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra A hivatalokban nem volt külön ügyfélfogadó tér, az ügyfeleket az ügyintézők saját irodájukban fogadták. Egy irodában többen is dolgoznak ezért az ügyfelek fogadása kismértékben zavarta az ott dolgozó többi ügyintézőt. 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak A folyamatban lévő ügyek irati az ügyintézőknél kerülnek tárolásra, a két éven belüli lezárt ügyek iratai a hivatal épületeiben lévő irattárakba kerültek elhelyezésre, a két évnél régebben lezárt ügyek iratai a külső irattárba kerültek elszállításra. b) Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói 2014-benn a hatóságnál 6546 db ügy került iktatásra (4611 műszaki + 1935 mérésügyi), vagyis ennyi hatósági ügy volt folyamatban, ezen ügykehez 20123 db alszámos ügyirat került iktatásra (17388 műszaki + 2735 mérésügyi döntés, hiánypótlás, értesítés, jegyzőkönyv stb.) kapcsolódott. A hivatal postai kimenő levélforgalma 15742 db volt (a hivatali kapun és ÉTDR-en keresztül kb. 5000 db elektronikus levél). c) Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok A magánszemélyek adatkérései nem voltak. A külső szervektől érkező adatkérések rendben lezajlottak, az adatkérések minisztériumból, kormányhivataltól, szakmai főhatóságtól és társhatóságoktól érkeztek. Az adatkéréseket határidőn belül teljesítette a hivatal. 1.3. Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai 2014 évben a CSMKH Fogyasztóvédelmi Felügyelőség részéről néhány esetben kaptunk hatáskör áthelyezést, melyek minden esetben a fogyasztók által kifogásolt mérőeszközök helyszíni pontossági vizsgálatát tették szükségessé. A bevizsgált mérőeszközök minden esetben rendelkeztek érvényes hitelesítéssel és a helyszíni pontossági követelményeknek is mindenben megfeleltek. A CSMKH Fogyasztóvédelmi Felügyelőség részéről – az előző évekhez hasonló – közös ellenőrzésre irányuló megkeresés nem érkezett. A műszaki biztonsági területen rendszeresen tarjuk a kapcsolatot a társhatóságokkal, hol engedélyező hatóságként a szakhatóságokkal, valamint szakhatóságként az engedélyező hatóságokkal. A társhatóságok felkérésére és bejelentései alapján többször hivatalból indított hatósági ellenőrzést tartottunk és folyattuk le az eljárást.

2



b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai A szakmai főhatósággal a szakmai kapcsolat rendszer napi szintű, szakmai irányi előírásokat mindene esetben egyeztetik. A hatóság vezetője látja el a villamos biztonságtechnikával kapcsolatos országos egyeztetéseket, rendszeresen ott van az ágazati egyeztetéseknél. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai Az főosztályvezető és az osztályvezető rendszeresen napi szinten egyeztet, továbbá a mérésügyi osztály és műszaki biztonsági osztály ügyintézőivel rendszeresen napi szinten történik a vezetői egyeztetés. Rendkívüli események alkalmával, illetve 3 havonta történt összevont értekezlet. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése A hatóság tevékenysége során nem kerül kapcsolatba társadalmi szervezetekkel, így nem alakult ilyen jellegű együttműködés. 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások A hitelesítési előírások és egyéb, a szakterületet érintő (pl. KET) jogszabály-változásokat folyamatosan nyomon követjük. Részt veszünk a tervezetek megvitatásában, véleményezésében. Műszaki biztonsági szakterületen rendszeresen véleményezzük a jogszabálytervezetek. b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések A szervezetet érintő egyéb személyi vagy strukturális változás 2014-ben nem történt. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügy és Műszaki Biztonsági Hatósága 2014-ben 6546 db ügyet érkeztetett, melyből 4611 db ügy műszaki biztonsági ügy volt valamint 1935 db mérésügyi hitelesítési kérelem volt. A hatóság Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyében eljárásai során 150276 db mérőeszközt hitelesített valamint 2419 db műszaki biztonsággal kapcsolatos engedélyt adott ki. b) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése A hivatal legnagyobb és legtöbb bevételi eljárást kérő ügyfele az áramszolgáltató illetve a közműszolgáltatók, mellyel napi kapcsolatban állunk. 3



c) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága Valamennyi ügy határidőben elintézésre került. Ügyhátralék nem keletkezett. Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése Mérésügyi területen másodfokú ügy nem volt, a műszaki biztonsági területen az eljárás számhoz képest kevés fellebbezés érkezett, 11 db fellebbezés 1 db bírósági kereset. 1 ügyben az első fok helyadott a fellebbezésnek, 4 ügyben új eljárásra kötelezetett a másodfok, 1 ügyben megsemmisítette, 5 ügyben helybenhagyta, 1 db bírósági ügy folyamatban van. d) Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül 2014-ben összesen 1150 ügyfél jelent meg személyesen a 3 kirendeltségen. A Hatóság klasszikus értelemben vett ügyfélszolgálattal nem rendelkezik, azonban jelentős számú ügyfélforgalmat bonyolított le, mivel a szakügyintézők saját munkaállomásuknál fogadták az ügyfeleket. A Szakigazgatási Szerv tevékenysége eredményes volt, hiszen valamennyi hatósági ügyet határidőn belül lezárta. e) Pályázatokon való részvétel A hivatal pályázaton nem vett részt. f) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) A hivatal ügyintézői a szakmai főhatóság által szervezett ingyenes szakmai továbbképzéseken vettek részt. A képzések lefedték a hatóság hatáskörébe tartozó tevékenységeket. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása A Szakigazgatási szervhez 2014-ben nem érkezett közérdekű bejelentés és panasz. b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések A közérdekű bejelentések és panaszok kezelése a panaszok és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, valamint a kormánymegbízott által e tárgyban kiadott rendelkezés alapján történik. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése 2014. év folyamán a szakmai főhatóság többször ellenőrizte a hatóságot, többek között a hitelesítési betartását valamint a műszaki biztonsági döntések maglapozottságát. A szakmai főhatóság súlyos hibát, hiányosságot nem tárt fel, észrevételi a további eljárásokba beépítésre kerületek. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez A hatóság eljárásai során segített az ágazatpolitikai célok érvényesülését, melyben segítette a jogszerűen működő vállalkozások működéséhez szükséges engedélyek kiadását.

4



3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések A 2014. évre előirányzott bevétel 320.000.000 Ft volt, a tényleges bevétel 405.000.000 Ft, melyből a mérésügy szakterülete 185.000.000.- Ft-tal a műszaki biztonsági szakterület 220.000.000 Ft-tal segítette a bevitelt terv teljesítését. Az elmúlt évek bevételi alapján a 2014. évi bevétel már megegyezik a sokévi 2008. előtti évek átlagával (2008-2012 között a villamos vezetékjog utólagos bejegyzései extra bevételt hoztak a hatóságnak). A bevételi tervet nehéz meghatározni egy olyan hatóságnál, melynek nincs hatása a bevételre, mert az összes eljárás kérelemre indul. A kérelmek száma nem a hatóságtól függ. A 2014-es bevételt alapul véve és a 2015-ös évre vonatkozó hatások nem ismertek. 2014-ben volt több nagyobb beruházás (útépítések, szennyvíztisztítók stb.) melyek a becsült értékhez képest növelték a bevételt. A mérésügyi eljárások bevétele az elmúlt éveket tekintve tíz-milliós pontossággal becsülhető, az elmúlt években mindig 180 millió és 190 millió közé esett. A műszaki biztonsági eljárások bevétele az elmúlt években nagy szórást mutat, nagyon függ a jogszabályi környezettől és az ipar (építőipar, energetika, gyártóipar stb.) termelőképességétől vagyis pontosabban a GDP-től. Ügyletek szerinti bevétel (Szeged) 2014. év

Egyéb hatósági tevékenység 0,5%

Tömegmérések kalibrálás 0,0%

Hosszúságmérők 1,0%

Nyomásmérések kalibrálás 0,0%

Súlyok: 0,4%

Óradíjjal elszámolt nem hatósági tev. 14,7%

Gépjármű használat 2,9%

Mérlegek 31,7%

Bizonyítvány 2,1%

Időráfordítás alapján számított díjak 4,6%

Gázmérők 6,4%

Gépjármű kipufogógáz gázelemzők 3,1%

Gépjármű gumiabroncsnyomás mérők 0,2%

Víztől eltérő foly.menny.meghatározása 23,1%

Vízmérők 8,5%

Viteldíjjelzők 0,8%

3.3. Javaslatok A GDP növekedéssel egyenes arányban növekedhet a hatósági eljárások száma mivel a hatóság engedélyezési és hitelesítési tevékenysége az ipar és szolgáltatások fejlődésével szoros kapcsolatban van. Az építőipar és az ipari termelés növekedése több hatósági munkát és engedélyezést jelent a hatóságnak. Az ügyfelek jogkövető magatartása a gazdaság kifehérítése további eljárásokat generálhat. A hatósági eljárások számnak növekedése bevétel növekedést jelent. Az elektronikus ügyintézésre való áttérés bevezetése csökkentheti a papírmunkát, kisebb adminisztrációs teher várható, nem kell külön irattárat fenntartani és működtetni. 5



Az elmúlt négy év alatt eljárásainkat racionalizáltuk és optimalizáltuk. A hatósági tevékenység humánoldali erőforrás növelésén és fejlesztésén túl a dologi feltételek is meg kell teremteni informatikai és gépjárműháttér fejlesztés területén is. A cél, hogy minél több kérelmet nyújtsanak be a hatósághoz, melyhez a hatósági ellenőrzéseket növelni kell, melynek célja a nem hiteles mérőeszközök és engedély nélküli berendezések felderítése. A kezdeti időszakban ehhez dologi és humán költségek is kapcsolódnak, de hosszútávon bevétel realizálódhat belőle. Mellette a gazdaságra nézve is pozitív hatást jelneten, növelné az ügyfelek elégedettségét, tisztítaná a piacot a jogkövető ügyfelek versenyképességét növelné.

6

CSMKH Közlekedési Felügyelőség 15. sz. Függelék


1. A Közlekedési Felügyelőség (Felügyelőség) működési környezete 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a) A létszám évközi alakulása és annak hatása a szervezet működésére Felügyelőségünk létszámkerete 43 fő, ebből az év során 1 fő járművezetői vizsgabiztos kolléga közös megegyezéssel távozott. Év közben egy kolléganőnk visszatért a gyesről, aki helyettesítette, határozott idejű szerződése lejárta előtt távozott. A szervezeti egységeken belül létszám (keret) változás nem vált szükségessé. Legnagyobb létszám hiány a járművezető képzés területen járművezetői vizsgabiztosból van, a meglévő kollégák létszáma (4 fő) az év jelenős részében nem elegendő az igényelt gyakorlati vizsgák végrehajtásához, ezen a területen megbízási szerződéses foglalkoztatás jelentett megoldást. Év végén 1 fő álláshelye üres volt, megfelelő jelentkező kiválasztása folyamatban. A létszám megoszlása: 30 fő I. besorolási osztályú kormánytisztviselő, 8 fő középfokú végzettségű ügyintéző, 4 vezető beosztású kormánytisztviselő. b) Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint Az átlagos illetménybeállási szint 101,5 %, 12 fő kiemelkedő szakmai munkát végző - nem vezető - beosztású kolléga részesült + 1- 5 % közötti eltérítést. A Felügyelőség dolgozói közül 9 fő részsült nyelvpótlékban képzettségi pótlékot 1 fő részére állapítottak meg. c) Szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések Az évre tervezett szakmai képzések megvalósultak, közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzései közül csak az ingyenes és helyi képzésekre volt lehetőségünk. A kötelező szakmai továbbképzések közül a vizsgabiztosok (ember – járműves) részére ingyenes továbbképzést az NKH biztosította, a közúti ellenőrök kötelező továbbképzésére saját tanfolyamot szerveztünk a Felügyeleten. Tanulmányi szerződések a kollégáknál már a korábbi években lejártak. A szakigazgatási szerv vezetőjének közgazdász másoddiplomás tanulmányai fejeződtek be 2014.-ben d) A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai is) minősége, mennyisége. Az eszközellátottság (informatikai eszközök is) minősége, mennyisége: Az informatikai eszközök állapota egyre elavultabb, a meghibásodott eszközök hardver pótlása nehézkes, új számítástechnikai eszköz egyetlen sem érkezett a Felügyelőséghez. A vizsgasoron a fokozott igénybevétel miatt (por és hő terhelés) számítógépek állapota folyamatos javítást és cserét igényel. Villámcsapás következtében egy laptop, egy hálózati adapter és egy asztali számítógép meghibásodott, a biztosító a kárt nem térítette meg. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok: Az informatikai rendszerekkel kapcsolatban legnagyobb gondot a 2014 áprilisi havaria okozta. Ennek oka és pontos hatása általunk nem ismert, de annyi tudható, hogy az NKH szakmai adatokat tároló szervei közül olyanok mentek tönkre, amelyekről mentés nem készült, így több, máshol nem mentett adat végleg elveszett. Emiatt jelentős számú, főleg járművezető képzéshez kapcsolódó adatot kellett újból felvinni a kollégáinknak jelentős túlórában. Az adatvesztés miatt 1-2 hónap adatállománya jelenleg is papír alapon kereshető csak vissza, a végleges hatás 1



hosszabb távon fog jelentkezni. A visszaállítás és újratöltés után a munka zavartalanul folytatható volt áprilistól. Az adatveszetés a gépjármű javító vállalkozások nyilvántartását is érintette, de ennek helyreállításáról vagy további kezeléséről nincs hírünk. A Felügyelőség számítógépes állománya elavult, a folyamatos szoftverkövetésekre már elavultságuk miatt sem alkalmasak gépeink, a leállás és várakozás az alkatrész cserére igen gyakori. A működő szélessávú internetkapcsolat bővítésre került, de ennek ellenére is időszakonként a szakmai programok lassúak, akadoznak. A korszerű ügyfélkiszolgálás egyik legnagyobb akadálya a géppark elhasználódott állapota, a nyomtatók folyamatos kiesése. f) Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra Elhelyezkedésünk elsősorban a szakmai feladatok szempontjából előnyös. A műszaki vizsgáztatáshoz használt jármű vizsgasorok máshová nem helyezhetőek el, az épület előtt akár 50- 70 db jármű is ingyenesen parkolhat. A korlátozott tömegközlekedési lehetőségek miatt a tanuló vezetők nehezen tudnak megközelíteni minket, ez az egyetlen terület, ami nehézséget okozhat. A járművezető képzéshez kapcsolódó tanpálya a képviselet udvarán található, így a belső közel 4 ha területen belül van lehetőség a nagy (C, D, E) kategóriás rutin vizsgák megtartására is. Ügyfélfogadásra - a törzshivatalhoz igazodva - hétfőtől csütörtökig 7.30 – 15.00-ig, pénteken 7.30 – 12.00 van lehetőség 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a) Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak Iratkezelési rendszerünk a Posszeidon oktató rendszert használja. A program rendkívül lassú és nehézkes kezelésű. A várható változásokat ezzel az informatikai rendszerrel nem fogjuk tudni kezelni, az eddigi feladatokat is csak jelentős plusz munkaidő ráfordításával tudtuk kezelni. Iratforgalmunk jelentős része - a Posztidon mellett - a szakmai programokban történik (KÖKIR), amely az iratok elektronikus tárolását is elvégzi, így ezek esetében már nincs szükségünk papír alapú tárolásra. Az megőrzendő iratok irattárazása a telephelyen belül több konténerben történik, ahol a megőrzési követelmények nem biztosítottak, az iratok egy része az időjárástól függően melegnek, nedvességnek, pornak van kitéve. A felszaporodott iratok miatt több irodát is be kellett vonnunk irattárnak, ezzel a munkaállomások száma csökkent. Javulást egyedül az évi selejtezések jelentenek, azonban a útügyi és egyes képzési iratok örökös megőrzése folyamatosan nagy irattári kapacitást köt le. Az egész hivatalra végleges megoldást egy központi irattár kialakítása jelentene, a felszabaduló helyekre új munkaállomások lennének kialakíthatóak, ami további megtakarításra adna lehetőséget. Az központi irattár kezelése és őrzése jelentősen kevesebb munkaerőt kötne le, mint a mostani. b) Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói Az iratkezelés főbb mutatószámai 11.403 főszámra iktatott irat mellett 16.991 alszámra iktatásra is sor került. A kimenő határozatok száma elérte a 10.659-t. Emellett legnagyobb forgalmú szolgáltatásunk a műszaki vizsga, amely saját rendszert használ (KÖKIR) így ezen ügyek száma nem is kerül be az iktató rendszerünkbe c) Az adatvédelemre vonatkozó tapasztalatok Adatvédelemmel kapcsolatos megkeresés vagy igénylés nem történt, sem magánszemélyek sem külső szervektől nem érkezett adatkérések. 1.3. Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való 2



kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai Közös munkára és egyeztetésre a Fogyasztóvédelmi Hatósággal és Mérésügyi szakigazgatási szervvel került sor. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai A szakmai munkánkat irányító NKH-val közös megbeszélésre mindhárom szakterület vonatkozásában évente 2 alkalommal megrendezett szakág vezetői értekezleten került sor. Ezeken részt tudtunk venni, és megyei kollégáinkkal a tapasztalatainkat megosztani. Vezetői szintű egyeztetésre 2014.-ben nem került sor. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai A szerven belül nincs ilyen rendszer, mivel egy telephelyen belül vagyunk, a közös témákat a vezetői értekezleteken 2 hetente vitatjuk meg. Az osztályszintű értekezletekre 2 havonta kerül sor. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése Részt vettünk a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság által lebonyolított "supervisori ADR-es ellenőrzés" illetve magyar-román közúti ellenőrzési akciókban. Az M43-as autópálya Kéthalmi pihenőhelyénél megszervezett Hármas határ megnevezésű kitereléses közúti ellenőrzési akcióban mobil vizsgálóállomásunkkal közlekedésbiztonsági ellenőrzést végeztünk. Részt vettünk a Csongrád Megyei Ipari Kamara által szervezett és egyéb szakmai fórumokon. 2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a) Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások 2014-ben olyan jogszabályi változás, amely feladat- és hatáskörünket érdemben módosította volna nem volt. Apróbb, szakmai illetve csekélyebb eljárási jellegű jogszabályi módosítás azonban több is akadt az év folyamán. (pl. hogy a járásoknál lefolytatott útügyi eljárások díjait most már a fővárosi és megyei kormányhivatalok megfelelő számláira kell befizetni az ügyfeleknek). b) A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések Személyi és szervezeti változások 2014-ben a területet nem érintették. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése Szakhatósági állásfoglalást 117 esetben adtunk ki útügyi eljárások során. További útépítési ügyben 464 határozatot és végzést adtunk ki. Döntéseink közül 1 útépítési engedélyünket és 1 reklámtáblákkal kapcsolatos döntésünket fellebbezték meg. Előbbi fellebbezés a költségmentességi eljárás lefolytatása közben visszavonásra került, így másodfokra felterjesztésre nem volt szükség. Az utóbbiban a

3



másodfok döntését követően megismételt eljárást folytattunk le, amelynek az eljárást okafogyottság miatt megszüntető döntése azóta jogerőssé vált. b) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése A Felügyelőségnek nincs egyéb tevékenysége. c) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága Az ügyintézési határidőket betartottuk, erre vonatkozó panasz vagy határidő túllépés miatti eljárás nem volt. Az ügyintézési határidőket a vezetők havi szinten ellenőrzik és az ügyintézők is jelentik a folyamatban lévő ügyeik számát. Valamennyi ügy határidőben elintézésre került. Ügyhátralék nem keletkezett. d) Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése Éves hatósági tevékenységünkre vonatkozóan megtámadott döntések száma 20 db volt. Ezen ügyek szakterületenként 13 esetben közúti ellenőrzéshez (és ez alapján kiszabott szankcióhoz), 3 esetben járművezető képzés szakmai feltételeinek megsértése miatt kiszabott bírsághoz és 4 esetben útépítésügyi eljáráshoz kapcsolódtak. A fellebbezések hatására saját hatáskörben 5 esetben módosítottunk a döntésen, a többi másodfokú elbírálására került. A másodfok 6 esetben a döntésünket megváltoztatta. A másodfok által hozott döntések ellen ügyfeleink további bírósági jogorvoslattal élhettek, amire 4 esetben sor is került. Ezek közül döntés, azaz bírósági hatályon kívül helyezésre 1 esetben került sor. Felügyeleti eljárásban egy döntésünk került megváltoztatásra 2014.-ben. e) Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül A Közlekedési Felügyelőség hozzávetőlegesen 59700 fő ügyfélforgalmat bonyolít le. 2014ben összesen kb. 39700 ügyfél jelent meg személyesen a 3 ügyfélszolgálaton. Hagyományos értelemben vett ügyfélszolgálatokon kívül, az ügyfeleknek a szakterületeket kell felkeresniük. A forgalmi adatokra vonatkozóan támpont lehet a 7156 járművizsga, a 9513 elméleti vizsgázó és 10431 gyakorlati vizsgázó forgalma, amelyek mellett az ügyintézők a közel 28000 ügyiratot iktattak, 63000 telefonhívást és 6600 e-mailt kezeltek és 10659 kimenő iratot hoztak létre. Járművezető képzési és utánképzési osztály: 2014. évben a vizsgaesemény-szám, a 2013. évhez képest, 11 %-kal növekedett. A vizsgaeseményünk 80 %-át kitevő „B” kategóriában (személygépkocsi) a beiskolázás 16,8 %os növekedést produkált. Az elmúlt években most tapasztaltuk először, hogy már nem csak az elméleti vizsgát tett hallgatók létszámában következett be növekedés, hanem a költség igényesebb gyakorlati vizsgát tettek számában is. Ennek oka, remélhetőleg a válságból történő kilábalás, amely valószínűsíthetően a közeljövőben is pozitív irányba befolyásolja a járművezetői vizsgákra való jelentkezési kedvet. A lebonyolított vizsgaesemények száma és azok eredményességi mutatói kategóriánként bontva a vizsgaprogram modulból mellékelve. (melléklet: Vizsga eredmények statisztikája 2014 Csongrád) Szóbeli elméleti vizsgát 23 fő tett, akik dyslexiás betegségük miatt kértek és kaptak lehetőséget.

4



A kiadott vizsgaigazolások száma 2014. évben 4185 db új (+16,05%) és 57 db korábban (+7,5%) tett vizsgáról lett vizsgaigazolás kiállítva. Sajnos a kategóriás vizsgaprogram a mai napig nem ad lehetőséget a kategóriánkénti és havi bontásra, amit a program módosításával el lehetne érni. Ezeket az adatokat csak manuálisan lehetne, irreálisan nagy emberi munkával elérni, ezért ezt az adatsort nem tudjuk megadni. Kiadott utánképzési igazolások száma 2014. évben 101 db (+3,06%) utánképzési igazolást adtunk ki. Az igazolások programonkénti bontása az utánképzési program modulból mellékelve. (melléklet: Szakmai statisztika 2014 Csongrád) Az utánképzési programok Lebonyolítását és a feltárást változatlanul külső szakemberekkel, vállalkozási rendszerben végeztetjük, 1 fő pszichológus és 2 fő közlekedési pedagógus bevonásával. A csoportfoglalkozások végzésében jó az együttműködésünk az egyetlen szerződött (Aggod Bt.) autósiskolával. Az utánképzésre jelentkezők száma 2014. évben 48,71%-al, míg a programokat elvégzők száma 3,06%-al nőtt. Ezzel ugyan a létszámaink és a költségeink némileg nőttek, de sajnos a programokat még így sem tudjuk addig indítani, míg a minimálisan meghatározott létszám össze nem áll. Így a csoportba soroláskor az ügyfelek érdekében kölcsönösen együttműködünk a két szomszéd megyével, a jelentkezők esetleges átirányításával lehetővé tesszük részükre a rövidebb időn belüli végzést. (melléklet: Szakmai statisztika 2014 Csongrád) Közúti Jármű Osztály: A Felügyelőség egyik legfontosabb és legtöbb bevételt biztosító tevékenysége a gépjárművek műszaki vizsgálata (ez lehet honosítás, egyedi és sorozat forgalomba helyezés vagy időszakos vizsgálat, de nálunk több speciális vizsgálat is lefolytatható). A megnövekedett használtautó forgalomba helyezések miatt a vizsgálatok száma 2014-ben tovább bővült, a forgalmunk 7156 db vizsgaeseménnyel 14 % növekedést hozott 2013-hoz képest. A megyében ennyi vizsgával 9,39 %-os piaci részesedést értünk el, ami a több év stagnálás után kiemelkedő eredmény, és újra a legnagyobb forgalmú vizsgaállomás lettünk. Az ügyfélfogadási rendszerünk átalakításával, internetes bejelentkezéssel, kihelyezett vizsgákkal és nyílt napokkal próbáljuk ügyfélkörünket tovább bővíteni. A növekedés a bevételeinkben is jelentkezett, 2013-hoz képest 10 mFt növekedéssel 925mFt bevételt értünk el. Ennek oka az is, hogy a honosítást egyre nagyobb számban kérik az ügyfelek, azonban ez a fajta „vizsga” a legolcsóbb eljárások közé tartozik. A vizsgaállomások tevékenységének ellenőrzése: A vizsgáztatás mellett a külső un. közreműködő állomások ellenőrzését és hatósági szerződés aktualizálását is el kellett végeznünk. A dologi kiadások visszafogása, és a személyi állomány korlátozott rendelkezésre állása miatt, az ellenőrzés területén csökkentettük a külső ellenőrzéseket, a nyilvántartásba vételt illetve az adminisztrációs tevékenységet helyeztük előtérbe. 2014-ben 128 esetben ellenőriztük helyszínen a vizsgáló állomások tevékenységét. 22 esetben történt szankcionálás saját hatáskörben, 8 esetben indult eljárás a vizsgáló állomásokkal szemben. Környezetvédelmi felülvizsgálathoz kapcsolódó ellenőrzést műszaki vizsgához kötődően 64 esetben ellenőriztünk, 4 helyen tártunk fel hiányosságot. Informatikai ellenőrzésre 439 ügyben került sor ezekből 7 esetben alkalmaztunk további szankciót.

5



Előzetes eredetiség vizsgálók ellenőrzése: 2014-ben e tevékenységhez kapcsolódóan 2 esetben kötöttünk új hatósági szerződést, 21 esetben - kérelemre - került sor a szerződés módosítására. A szerződés megszüntetését 2 esetben az állomás kérelmére végeztük, de itt új szerződés kötésére is sor került. A tevékenység ellenőrzésére 48 esetben került sor, 13 esetben tártunk fel hiányosságot és 2 esetben szabtunk ki szankciót. Az eredetiség vizsgálatból származó igazgatási szolgáltatási díj bevételek közül a 7%-t folyamatosan megkapta a hivatal, a KEKKH havi elszámolása alapján közel 20 mFt értékben. Forgalmi engedélyezési eljárások: A közúti közlekedési szolgáltatásokhoz (KKSZ) kapcsolódó engedélyek (és kivonatok) száma 2014-ben 2470 db-ot ért el, továbbra is növekedett a korábbi évekhez képest. Szintén jelentősen növekedett a digitális tachográf kártya kiadások száma is, 1148 ilyen kártyát adtunk ki (ez a korábbi terveink 200%-). A terület bevétele: a KKSZ meghaladta a 15 mFt-ot, míg a digitális kártyák után 8,7 mFt bevételt szedtünk be. Járműfenntartók ellenőrzése: 136 esetben került sor gépjármű fenntartók telephelyi ellenőrzésére. Tárgyi hiányosság miatt 32 telephelyen összesen 93 db különféle hiányosságot tártunk fel, személyi hiányosság (azaz végzettség hiánya) 6 esetben került megállapításra. A hiányosságok pótlása minden esetben a határidőben megtörtént. 2 esetben a további tevékenységet megtiltottuk. Alkatrész forgalmazók ellenőrzése: Alkatrész forgalmazással kapcsolatos ellenőrzést 66 esetben végeztük, a termékek további forgalmazásának a betiltására 7 esetben 13 termék vonatkozásában került sor. f) A szakigazgatási szerv államigazgatási feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek Közúti ellenőrzések száma: Közúti ellenőrzéseinket az NKH által megadott féléves tervszámok alapján folytattuk le. Jelentős korlátozást jelentett a feladatok végrehajtásban a 2014 szeptemberétől bevezetett gépjármű használati korlátozás, az elvárt szintű feladat ellátáshoz szükséges km keret felét sem kaptuk meg, ami novembertől a tevékenység - szinte - teljes leállítását okozta. 2014-ben új tevékenységként kerültek hozzánk a közúti közlekedési szolgáltatásokhoz szükséges engedélyek ellenőrzései, a rakományrögzítés ellenőrzései, valamint a menetíró berendezéssel kapcsolatos csalások és manipulációk felderítései. A közúti ellenőrzések mellett több alkalommal végeztünk úthasználati díj ellenőrzést is a D1 járműkategóriában. Részt vettünk a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság valamint a Megyei Rendőr-főkapitányság által lebonyolított „ADR ellenőrzésben” illetve a magyar-román közös közúti ellenőrzésben. A M43 autópálya kéthalmi pihenőjénél megszervezett „Hármas határ” megnevezésű kitereléses ellenőrzési akcióban mobil vizsgáló állomásunkkal a közlekedés biztonsági ellenőrzéseket végeztük el. Április elején 2 napos tapasztalatcserére hívtuk a győri és nógrádi kollégáinkat. Az NKH szervezésben 2014-ben kétnapos jármű műszaki és rakományrögzítési Európai Uniós konferenciára került sor Szegeden, amely rendezvényen számos külföldi kolléga előadóként és látogatóként vett részt. Felügyelőségünk munkatársai az év folyamán folyamatosan részt vettek az TISPOL és ECR uniós közlekedés biztonsági akciókban: Emellett számos önálló szervezési akciónk is volt (pl. Józan Húsvét, Téli Átállás). 2014-ben ismét lehetőségünk nyílt román társszervekkel közös ellenőrzésre és 6



tapasztalatcserére. A közúti ellenőrök a szükséges továbbképzéseken saját szervezésben részt tudtak venni. Itt ADR, AETR, élőállat szállítási témákban voltak szakmai előadások. Az ellenőrzések főbb számai: Tengelyterhelés mérések száma 563 mérés és 18 meghiányolás. Vezetési pihenő idő ellenőrzésére több mint 53000 munkanap esetében került sor, ahol 1050 munkanap esetében hiányosságra is fény derült. Közlekedés biztonsági ellenőrzést 5616 esetben végeztünk, itt 200 hiányosságot derítettünk fel. A mobil vizsgáló állomásunkon 144 jármű vizsgálata során 27 műszaki hiányosság került elő. A szolgáltatási engedélyek 2353 esetben kerültek ellenőrzésre itt 80 esetben tapasztaltunk jogsértést. Az akciók során 1820 esetben rakományrögzítést néztünk és 21 esetben hiányosságot találtunk. Az ADR hatálya alá tartozó szállítmányok 73 ellenőrzése során 5 hiányosságot tártunk fel. Az útügyi osztály ellenőrzési tevékenységet 172 esetben végzett és ezzel 81 esetben intézkedést igénylő hiányosságot tárt fel. g) Pályázatokon való részvétel Két fontos pályázatban tudtunk részt venni 2014-ben közel hasonló rendezvényekkel, az egyik az ÁROP 1.A.6 A Közigazgatás Közelebbről címmel a másik az ÁROP 1.A.7 Szervezetfejlesztés a Csongrád Megyei Kormányhivatalban címmel futott. Mindkét pályázat keretében általános iskolás gyerekek részére közlekedéssel kapcsolatos tájékoztatókat tartottunk, ahol az oktatás mellett játékos feladatokkal, tesztekkel próbáltuk a közlekedésre nevelés iránt felkelteni a figyelmet. h) Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is) A kötelező szakmai továbbképzések közül 6 fő műszaki vizsgabiztos 7 fő járművezetői vizsgabiztos részére ingyenes továbbképzést az NKH biztosította. A közúti ellenőrök és járműhatósági területen dolgozó munkatárak kötelező tovább képzésére saját tanfolyamot szerveztünk a Közlekedési Felügyelőségen 9 fő részére Közúti ellenőri továbbképzés címmel. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése a) Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása 2014-ben 10 közérdekű bejelentés és 2 panasz érkezett a Felügyelőséghez, ezeket saját hatáskörünkben kivizsgáltuk. A panaszok közül 1 esetben a járművezető vizsgáztatási tevékenységünk során egy jármű esetében alaptalanul utasítottunk el honosítási kérelmet, ez az „alapos” panasz alapján azonnal korrigálásra (az eljárást lefolytattuk) került, és az érintett dolgozónak oktatást tartottunk. Másik ügyben két járművezetőket képzőszerv tanpálya használati vitáját kívánta hatóságunkkal rendeztetni, azonban ebben a polgári jogi szerződésben nincs hatáskörünk eljárni, így a panasz elutasításra került. (1 alaptalan) A bejelentések ügyében a 9 alaptalan minősítés ellenére is, korábban főként járműjavításhoz és üzemeltetéshez kapcsolódó ügyeink mellett megjelentek az útépítési és kezelői eljárásokra vonatkozó bejelentések is. A konkrét esetek: egy ügyben a bejelentő az eljáró közúti ellenőr viselkedését kritizálta, több esetben (3 esetben) különböző városokban az illegális taxizásra hívták fel a figyelmet. Egy esetben egy engedély nélkül átalakított járművet véltek bejelenteni (konkrét járműadat nélkül), egy esetben egy használt jármű adásvétel során panaszkodott az ügyfél az eladó (kereskedés) elégtelen tájékoztatására. Egy esetben egy útépítés során tapasztalt visszaélést a bejelentő, illetve szintén egy esetben jelentettek be szabálytalan kialakítású vasúti átkelőhelyet. A fenti ügyek vizsgálata alapján alaptalan minősítést kaptak.

7



Egyetlen alapos minősítés esetében, egy névtelen bejelentő járművezető, a volt munkáltatója tevékenységével kapcsolatban tett bejelentést, itt a telephelyi ellenőrzés során tapasztaltunk is szabálysértéseket. b) Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések A bejelentések kezelésében a 2013 évi CLXV. tv, valamint a kormánymegbízott által e tárgyban kiadott rendelkezés alapján járunk el, eszerint minősítjük és vizsgáljuk ki őket 30 napon belül. A kivizsgálásról minden esetben az igazgató intézkedett. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése Tárgyévben a Felügyelőség munkáját külső szervezet nem ellenőrizte. A Kormányhivatal belső ellenőrei több célellenőrzés mellet átfogó ellenőrzést is végeztek, jelentős ügyvitelei hiányosságot azonban egyetlen ellenőrzés sem tárt fel. 3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez Tevékenységünkkel alapfeladataink ellátásán túl hozzájárultunk a kiemelt ágazatpolitikai célok közé sorolt közlekedésbiztonság javítási célkitűzések eléréséhez 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések 2014-ben egyértelműen a szolgáltatási jellegű tevékenységünk további jelentős növekedése került előtérbe és sajnos a költséges, kijárással járó ellenőrzési tevékenységünk szorult háttérbe. Az alkalmazott informatikai rendszerek – ha korszerűek és működőképesek lennének - több esetben kiválthatnák a költséges kijárást, azonban a hatáskörünkbe tartozó ügyek legtöbbje nem elég megalapozott az informatikai rendszer adatai alapján, továbbra is szükséges a helyszíni ellenőrzés. Ennek aránya azonban csökkenthető. Szakmai munkánk két elismerést ért el 2014 márciusában Márta János NKH elnöki dicséretben részesült, míg az igazgató Szeri István Közlekedésért Érdem érmet kapott. 3.3. Javaslatok A további tervezhető feladatellátáshoz szükséges a költséghely szintű tervezés és elszámolás, mivel a feladat finanszírozása továbbra sem alakult ki, és legnagyobb gondot a dologi kiadások megvonása okozza.

8

CSMKH Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv 16. sz. Függelék


1. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv (RSZSZ) működési környezete 1.1 A rendelkezésre álló személyi és tárgyi/dologi erőforrások megoszlásának alakulása a)

A létszám évközi alakulása és annak hatása a szervezet működésére:

Rehabilitációs Szakigazgatási Szervünk 2012. július hó 01-ei megalakulásakor a rendelkező kormányhatározatban a szükséges munkaerő lényegesen alacsonyabb számban került meghatározásra központilag, mint ami egyébként a feladatellátáshoz szükséges. Az RSzSz Ellátási- és foglakozási rehabilitációs területe jelenleg is több olyan feladatot lát el, amely a létszámadatok meghatározásakor nem volt betervezve. Ilyen például a rehabilitációs kártya teljes körű kezelése, a nemzetközi ügyek intézése valamint több helyen történő teljes körű ügyfélszolgálat biztosítása. Az ellátási területről egy fő ment el, akinek a helyére sikerült szakembert találni így az ő munkába helyezése zökkenő mentes volt. Foglalkozási rehabilitációs területen 2014-ben egy fő ment el szülési szabadságra, helye azóta is betöltetlen. Ezzel párhuzamosan a rendelkezésre bocsátott betölthető álláshelyek száma szerinti orvosszakértői létszámot sem sikerült folyamatosan feltölteni. A folyamatos hirdetéseknek köszönhetően 2014. január hónapban már 6 orvos-szakértő kezdhette meg munkáját – melyből 2 fő kezdő szakorvosként még betanuló volt -. 2014. év júliusától azonban az orvos-szakértők száma - felmentések miatt – 2 fővel csökkent, 1 fő pedig szülési szabadságra ment. 2014. év szeptemberétől Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél a munkát végző orvosszakértők száma 3 fő volt. Az RSZSZ létszáma 37 fő, ebből 4 vezető beosztású, 20 fő I. besorolású, 11 fő II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő. 2014-ben több fórumon (újsághirdetés, szakmai rendezvények) történtek felhívások az orvosszakértők toborzása érdekében. Az NRSZH központi statisztikai kimutatása szerint a Csongrád Megyei RSzSZ 2014. január 1 és 2014. június 30-a között – a nehézségek ellenére is - országosan a második legtöbb komplex szakvéleményt készítette. Az NRSZH munkatársaival közösen 2014. év októberében értékeltük a megyénkben kialakult orvoshiány okait és az alábbi megállapítást tettük: A szakorvosok toborzása az alábbiak miatt jelent különös nehézséget Csongrád megyében:  A Szegedi Tudományegyetem nagyon sok szakorvost foglalkoztat, a külföldi intézmények irányába tartó elvándorlások miatt azonban így is folyamatos a hiányuk,  A háziorvosok száma is egyre csökken Csongrád megyében, a Kamara szintén állandóan hirdet az üres álláshelyek betöltésére. A háziorvosok átlag életkora Csongrád megyében igen magas,  A 2013. évben lezárult büntető eljárási ügy - rokkantnyugdíjak megállapításával kapcsolatos visszaélések, és az ahhoz kapcsolódó előzetes letartóztatások itt Csongrád megyében – nagyon rossz színben tüntetik fel a rehabilitációs orvos-szakértői tevékenységet.  Az NRSZH a volt regionális központokban (7 megyében országosan) továbbra is II. fokú orvos-szakértőket foglalkoztat. Itt Csongrád megyében is három képzett szakértő dolgozik az NRSZH-nak, kik összeférhetetlenség okán nem dolgozhatnak az RSzSz-nek.

1



 A jogszabályi előírások indokolatlanul magas végzettséget, képzettséget követelnek meg a leendő orvos-szakértőktől, így igen nehéz megfelelő munkatársat találni. Erre egyébként jogszabály-módosítási javaslatot terjesztettünk elő.  A hatályos jogi szabályozás szerint a dolgozó orvos-szakértőknek 2015. december 31-ig rendelkezniük kell egészségbiztosítási szakvizsgával. Eddig Szegeden nem volt ilyen szakirányú képzés, az első évfolyam jövőre fog végezni, de az ott tanulók nagy többsége az ország más RSzSz-einél dolgozó orvos-szakértő.  A ráépített egészségbiztosítási szakvizsga letételének ideje 2,5 év, és több százezer forintba kerül az arra vállalkozó orvosnak. b)

Illetmények, pótlékok, illetményeltérítések alakulása, átlagos illetménybeállási szint

Az orvosok mellett munkát végző II. besorolási osztályba tartozó asszisztensek illetményei 2014. évben átlagosan + 20-30%-os illetményeltérítésben részesültek. Az illetménybeállási szint 103,8% volt. Képzettségi pótlékban 1 fő, munkaköri pótlékban 3 fő, idegennyelv-tudási pótlékban 9 fő részesült. c) Szakképesítési, képesítési helyzet, a közszolgálati továbbképzéseinek alakulása, tanulmányi szerződések

tisztviselők

kötelező

A NRSZH Szakigazgatási Módszertani és Nemzetközi Ügyek Főosztálya Budapesten ügyintézőink számára folyamatos szakmai képzéseket szervez, melyen kollégáink arányos beosztással részt vettek. Helyi szinten legalább havi rendszerességgel szakmai megbeszéléseket tartunk a szakmai körlevelek, iránymutatások valamint a felmerült megbeszélendő ügyek kapcsán. Az orvos-szakértők kötelező kamarai továbbképzése is havi rendszerességgel történik (OFTEX képzés). Ezeken a napokon, Budapesten a foglalkozási és szociális szakértők képzésére is sor kerül. d) A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek, az eszközellátottság (informatikai is) minősége, mennyisége. Az informatikai eszközök működése a megfelelő sávszélesség hiánya miatt folyamatosan akadozott. Ez még 2014. évben is több alkalommal problémát jelentett az Oroszlán utcai telephelyen. Az NRSZH által elnyert TIOP 3.2.2. projekt keretén belül, az RSzSz munkatársainak egy harmada új számítógépeket és monitorokat kapott még 2013. évben. e) A használt informatikai rendszerek áttekintése, használatukkal, az informatikai szakmai irányító és a törzshivatal informatikusaival kapcsolatos tapasztalatok Nehezítő körülmény, hogy a nincs olyan központi ügyfél adatbázis ill. NYUFIG lekérdező, BÜN rendszer, ill. közvetítési rendszer, melynek segítségével az ügyfél előzményezését, kiközvetítését meg lehetne oldani. Mindezekre, ill. a nyilvántartási rendszerekre word ill. excell programokat is használjuk. Szakigazgatási Szervünk adatszolgáltatását nehezíti, hogy a Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer nem tud statisztikai adatokat legyűjteni, így nagy részben kézi adat legyűjtéssel 2



tudunk eleget tenni a különböző adatkérésnek, ill. bizonyos módosításokat, törléseket tesz csak lehetővé. f)

Elhelyezési feltételek és azok hatása a napi munkavégzésre, ügyfélfogadásra

Szegeden az Oroszlán utcában az Ellátási és Foglalkozási Rehabilitációs Osztály telephelyén a munkatársak igen szűk helyen kerültek elhelyezésre. Az épület műemlék jellege miatt sem alkalmas közigazgatási feladatok ellátására. 1.2. Ügyiratkezelés, adatvédelem a)

Az ügyiratkezelés helyzete, iratok tárolási feltételei, irattárak

Minden telephelyen az irodákban zárható szekrények kerültek elhelyezésre, illetve mindkét nagy irattárunk is megfelelő műszaki állapotú, így az iratok biztonságos elhelyezése megoldott. . b) Az ügyiratkezelés mennyiségi mutatói 2014. évben 23.120 db ügyirat fordult meg a POSSZEIDON ügyirat kezelési rendszerünkben. Ez tartalmaz minden olyan számot, mely az ellátási- és foglalkozási rehabilitációs terület és szekértői területet érintő ügyiratokat. c)


A munkatársak által kezelt szenzitív egészségügyi adatok miatt Rehabilitációs Szakigazgatási Szervünknél kiemelt jelentőséggel bír az adatvédelem. Az informatikai rendszereink a vonatkozó szabályoknak megfelelően védettek, illetve a munkatársak pedig oktatás keretén belül sajátíthatták el az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket. Az adatvédelem és adatkezelés a vonatkozó jogszabályoknak, illetve a Kormányhivatal Adatvédelmi Szabályzatának megfelelően történt. 1.3. Külső, belső kapcsolatok, kommunikáció a) A szakigazgatási szerv és a törzshivatal, valamint a többi szakigazgatási szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai: A Törzshivatallal a kommunikáció mindennapos, a fórumai az értekezletek, illetve a telefonon vagy személyesen folytatott egyeztetések. A napi munkavégzés jellege miatt az RSzSz munkatársai rendszeresen tartanak kapcsolatot a társhatóságokkal. Ez 2014. évben is nagyrészt levélben történő megkeresés útján történt. b) A szakigazgatási szerv szakmai irányítói, felügyeleti jogokat gyakorló szervvel való kapcsolattartás fórumai, az együttműködés tapasztalatai: Az NRSZH rendszeres havonkénti értekezletet tartott az igazgatók részére. Ill. a szakmai kapcsolattartás, mind a szakértői területen, mind az ellátási területen, mind a foglalkozási rehabilitáció területén rendszeres volt. Akár telefonon, akár írásban. c) A szakigazgatási szerven belüli kommunikáció fórumrendszer működésének és a szervezeti egységek együttműködésének tapasztalatai: Szakigazgatási Szervünkön belül a kommunikáció sok esetben nehézkesen folyt, mivel a Hivatalunk tagoltsága – illetve a tárgyaló terem hiánya – nem teszi lehetővé a közös szakmai 3



megbeszélések lefolytatását. Sok esetben a vezetők több helyen, több időben is ugyan azt kell, hogy előadják ahhoz, hogy minden munkatárs maradéktalanul értesüljön a munkavégzéshez szükséges információkról. d) A szakigazgatási szervek társadalmi szervezetekkel, társszervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való együttműködése: Rehabilitációs Szakigazgatási Szervünk, a kiemelt kormányzati szándékot figyelembe véve a megváltozott munkaképességű személyek visszafoglalkoztatása érdekében megalakulása óta 12 foglalkoztatói fórumot és 5 egyéb rendezvényt tartott sikeresen. Ezeken a Csongrád megyében jelen lévő összes olyan civil szervezet részt vett, mely fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű ügyfeleink érdekeit képviseli (SINOSZ, MEOSZ, ÉFOÉSZ, MVGYOSZ, Kreatív Formák Alapítvány, Napos Oldal Alapítvány, SZITI Egyesület). 2014. év márciusában egy országos tárlat helyi megnyitóját rendeztük meg. A Tapintható Kiállítás elnevezésű rendezvényünkön több mint négyszáz fogyatékkal élő, sérült ember vett részt. Az RSZSZ ezt meghaladóan 2014. évben közreműködött egy 150 fős munkáltatói fórum lebonyolításában, illetve szeptemberben a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületével közösen tartott szakmai napot az Ifjúsági Ház nagytermében (megjelentek száma közel 500 fő volt). 2. A szakigazgatási szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakigazgatási szervet érintő jogszabályi környezet és az intézményrendszert érintő változások a)

Feladat és hatáskört érintő jogszabályváltozások

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 34. § (6) bekezdésének 2014. 01. 01-től hatályos módosítása hivatalból történő felülvizsgálatot rendelt el azon, határozattal már lezárt ügyekben, ahol a rehabilitációs járadék lejárata utáni ellátás megállapítása még a jogszabály-módosítást megelőzően hatályos rendelkezések szerint történt. E felülvizsgálatok végrehajtása során közel 1.500 db ügyirat kiszerelésére került sor az irattárból, az átnézést követően 508 db módosító határozat kiadására került sor. Ahol nem került határozat kiadásra, feljegyzéssel zártuk le az ügyet. A szakmai feladatok ellátásánál nehézséget okoz, hogy a Nyugdíjfolyósítási előzményező rendszerhez valamint a Cégnyilvántartás adatait lekérdező programhoz nincs hozzáférési jogosultságunk. Jogalap nélküli ellátásokkal kapcsolatos eljárás: 464 db jogalap nélkül kifizetett ellátás visszafizetési kötelezettségét előíró határozat került kiadmányozásra, ezen belül módosító határozat 41 db, visszavonó 18 db. Illetékesség hiánya miatti áttételre 1 esetben került sor. Méltányossági jogkörben 136 esetben hoztunk határozatot. Az NRSZH főigazgatójának 11/2014. sz. utasítása a felelősségi szabályok alkalmazásáról, a visszafizetési és megtérítési igények érvényesítésének eljárási rendjéről szóló módszertani útmutatója 2014.08.12. napján lépett hatályba. 4



Ezt megelőzően a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek az ügymenet vonatkozásában segítő jellegű tájékoztató leírással nem rendelkeztek. Sem iratminta, sem pedig főigazgatói utasítás nem állt rendelkezésre, mely nagymértékben nehezítette a napi szintű szakmai munkavégzést. b)

A szervezetet érintő főbb szervezeti és személyi változások, intézkedések

2014-ben egy munkatársunknak szűnt meg kormánytisztviselői kinevezése, helyette szakképzett, gyakorlott munkatársat tudtunk felvenni. 2.2. A szakigazgatási szerv államigazgatási hatósági tevékenysége és ehhez kapcsolódó feladatai a) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatok, a hatósági jogalkalmazói tevékenységére vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése: Ellátási terület: 2014. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig kiadott határozatok száma havonkénti bontásban: Új igények esetén rehabilitációs pénzbeli ellátást megállapító határozatok száma: I II III IV V VI VII VIII IX X XI 36 41 82 68 55 64 42 44 96 78 92

XII 53

Új igények esetén rokkantsági ellátást megállapító határozatok száma: I II III IV V VI VII VIII IX 56 68 82 90 92 107 66 76 103

X 91

XI 96

XII 68

Soros felülvizsgálatok során rehab. ellátást megállapító határozatok száma: I II III IV V VI VII VIII IX X 55 66 59 62 69 83 40 99 174 73

XI 77

XII 11

Soros felülvizsgálatok során rokkantsági ellátást megállapító határozatok száma: I II III IV V VI VII VIII IX X XI 164 232 254 173 373 325 141 384 445 245 231

XII 32

Elutasító határozatok száma: I II III IV 79 122 150 128

V 68

VI 152

Megszüntető határozatok soros ügyekben: I II III IV V VI 19 29 15 20 16 31

VII 77

VIII 89

IX 131

X 98

XI 142

XII 87

VII 16

VIII 15

IX 21

X 25

XI 12

XII 0

Megszüntető határozatok öregségi nyugdíj megállapítása, korhatár előtti ellátásra való jogosultság miatt megszüntető döntések száma: I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 58 27 40 39 30 38 4 28 67 64 51 81

5



A Hatósági Bizonyítványok száma: I II III IV V 16 16 278 114 42

VI 77

VII 31

VIII 26

IX 34

X 21

XI 31

XII 13

Egyéb kiadott határozatok és döntések száma: I II III IV V VI VII 301 293 411 451 435 243 285

VIII 234

IX 353

X 264

XI 312

XII 414

XI 27

XII 10

Kiemelt ápolási díj tárgyában kiadott hatósági bizonyítványok száma: I II III IV V VI VII VIII IX X 0 0 271 110 42 71 31 21 29 18 Visszafizetési igények érvényesítése:

464 db jogalap nélkül kifizetett ellátás visszafizetési kötelezettségét előíró határozat került kiadmányozásra, ezen belül módosító határozat 41 db, visszavonó 18 db. Illetékesség hiánya miatti áttételre 1 esetben került sor. Méltányossági jogkörben 136 esetben hoztunk határozatot. Foglalkozási rehabilitációs terület:       

Rehabilitációs terv megkötések száma: 1.531 fő Rehabilitációs járadékban részesülő személyek száma: 290 fő Beérkezett munkaerőigények száma: 334 db Felkínált álláshelyek száma: 760 db Kiközvetített megváltozott munkaképességű személyek száma: 1.262 fő Sikeresen elhelyezkedettek száma: 615 fő Megkötött egyéni megállapodások száma (akkreditációs fogl.) 1.200 db

Szakértői osztály feladatellátása: I. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Kiadott komplex szakvélemények száma: 9.473 db Kiadott szakhatósági állásfoglalások Hozzátartozó nyugellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás): 506 db Baleseti járadék: 149 db rokkantsági járadék: 427 db Fogyatékossági támogatás: 1.708 db Aktív korúak ellátása: 360 db Magasabb összegű családi pótlék: 548 db

III. 1. 2. 3. 4. 5.

Szakértői feladatellátás során kiadott szakvélemények Keresőképesség vagy keresőképtelenség elbírálása: 275 db Táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodás megállapítása: 78 db Baleseti táppénz idejének meghosszabbítása: 15 db Közúti járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata: 265 db Közlekedőképesség elbírálása: 940 db

6



b) A szakigazgatási szerv szervezeti egységei által ellátott államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó egyéb – ügyfelekkel való együttműködés, szolgáltatói – tevékenységre vonatkozó jelentős mennyiségi mutatók ügytípusonként, és azok elemzése, a szervezeti egységek tevékenységének értékelése: Szakigazgatási szervünk Ellátási szakterülete az elmúlt évben a megye két városában, Szegeden (Deák F.u. 17.) és Hódmezővásárhelyen (Andrássy út 33.) üzemeltetett ügyfélszolgálatot. A foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos feladatokat ellátásán felül, az RSZSZ tevékenységét felölelő kérdésekre, az ügymenetekkel kapcsolatban is kimerítő tájékoztatást nyújtottunk. Ügyfélszolgálati tevékenységünket továbbra is nehezíti a több helyszínen történő ügyfelezés, ezért a közvetlen vezetőnek fokozottan kell figyelni a koordinációra, illetve a szűkös humán erőforrás lehető leg hatékonyabb beosztására. c) Az ügyintézési határidők betartása, ügyhátralékok, vizsgálati hátralékok alakulása ügycsoportonként, a tett intézkedések és azok hatékonysága Valamennyi ügy határidőben elintézésre került. Ügyhátralék nem keletkezett. d)

Jogorvoslatok, felügyeleti intézkedések mennyiségi mutatóinak elemzése:

Szakigazgatási Szervünk megalakulása napjától az NRSZH Jogorvoslati és Perképviseleti Osztálya végzi a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú döntések felülvizsgálatát. A fellebbezés értékelése, teljesíthetőségének vizsgálata után - amennyiben a fellebbezés saját körben nem orvosolható – továbbításra kerül az NRSZH- hoz. Bizonyos másodfokú döntést követő munkafolyamatokat azonban a megyei szakigazgatási szervek végeznek el. Így osztályunk feladata a fellebbezett ügyekben az elkészített határozatok kézbesítése a budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére illetve az ügyfélnek. Ezen felül minden visszaérkezett ügyben a rehabilitációs kártyára való jogosultságot is vizsgálja. Az elmúlt év során 826 db. Ügy került felterjesztésre a megtámadott elsőfokú döntések felülvizsgálata miatt. A múlt évben ügyfeleink a szakigazgatási szerv ellen 98 db. közigazgatási pert indítottak. Ezekben az ügyeken az ellátás alapjául szolgáló egészségi állapot mértékét vagy a kérelem benyújtását megelőző 5, 10, 15 éven belüli 1095 nap, 2555 nap, 3650 nap biztosításban töltött időt, jövedelem adatokat vitatták a felperesek. 2014. évben 91 db közigazgatási per fejeződött be jogerősen. 2014. évben a perek aránya 83 nyert és 8 vesztes per. e)

Ügyfélszolgálati tevékenység értékelése a mennyiségi mutatókon keresztül:

2014-ben összesen 18866 ügyfél jelent meg személyesen a négy állandóan, illetve az öt időszakosan-esetileg működő ügyfélszolgálaton. Szakigazgatási szervünk az elmúlt évben a megye hét városában, Szegeden, két helyen, Hódmezővásárhelyen, két helyen, esetenként, meghatározott rendben Makó, Mórahalom, Kistelek, Szentes, Csongrád Járási Hivatalok épületeiben üzemeltet ügyfélszolgálatot, melynek nyitva tartása a helyi sajátosságokhoz igazodott. Ügyfélszolgálati irodáinkban – ahol az ügyfelek fogadása érkezési sorrendben történik – az egészségi állapotváltozáson alapuló kérelmek, hatósági bizonyítvány és rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapítása iránti kérelmek, valamint nemzetközi ügyekkel kapcsolatos ügyintézés zajlik, ill. foglalkozási rehabilitáció, bejelentések kezelése. . Ügyfélszolgálati tevékenységünket továbbra is nehezíti a több helyszínen való ügyfelezés, ezért a vezetőnek fokozottan kell figyelni a koordinációra. 7



f)

Pályázatokon való részvétel

Az RSZSZ pályázaton nem vett részt. g)

Szakmai képzések (szervezői, illetve résztvevői oldal is):

2014-ben az orvos asszisztensek kivételével , mindenki részt vett az NRSZH által szervezett szakmai továbbképzésen. A NRSZH Szakigazgatási Módszertani és Nemzetközi Ügyek Főosztálya Budapesten ügyintézőink számára folyamatos szakmai képzéseket szervez, melyen kollégáink arányos beosztással részt vettek. Helyi szinten legalább havi rendszerességgel szakmai megbeszéléseket tartunk a szakmai körlevelek, iránymutatások valamint a felmerült megbeszélendő ügyek kapcsán. Az orvos-szakértők kötelező kamarai továbbképzése is havi rendszerességgel történik (OFTEX képzés). Ezeken a napokon, Budapesten a foglalkozási és szociális szakértők képzésére is sor kerül. 2.3. Közérdekű bejelentések, panaszok kezelése Közérdekű bejelentések, panaszok száma, tartalmuk szerinti megoszlása: 2014. évben 17 db közérdekű bejelentés érkezett. Illetékesség hiányában ügy áttételére 1 db ügy esetében került sor. Minden bejelentés előzményezése és áttekintése megtörtént függetlenül attól, hogy a bejelentő személye ismert volt-e vagy sem. Az előzményi iratok ismeretében Szakigazgatási Szervünk 4 db ügyben kezdeményezett rendkívüli felülvizsgálatot. 7 db bejelentés nem bizonyult megalapozottnak. Közérdekű bejelentés alapján, megváltozott munkaképességű személy pénzbeli ellátásának megszüntetésére 1 db ügy esetében került sor. A beérkezett panaszok száma 4 db. Egy esetben helyt adott hatóságunk a panasznak, az ügyfél számára 2015.02.01. napjától rokkantsági ellátás került megállapításra. 3 db panasz nem volt jogos Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének gyakorlata, a megalapozott, részben megalapozottak alapján tett intézkedések A közérdekű bejelentések és panaszok kezelése a panaszok és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, valamint a kormánymegbízott által e tárgyban kiadott rendelkezés alapján történik. 2.4. A szakigazgatási szerv tevékenységének ellenőrzése A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv vonatkozásában 2014. évben két ellenőrzés valósult meg. Mindkét ellenőrzés a jogalap nélküli ellátásokkal kapcsolatos eljárásmenetet tekintette át. Az NRSZH szakmai szempontból tartott témaellenőrzést, a Kormányhivatal pedig a Ket. hatályosulását vizsgálta. Mindkét ellenőrzésre tett intézkedések megvalósítása jelenleg is folyamatban van. Az ezen a területen realizálható létszámhiányt azonban a mai napig sem tudtuk orvosolni, így az ügyintézési határidők betartása néhány esetben továbbra is nehézséget okoz.

8



3. Összegző megállapítások 3.1. Hozzájárulás az ágazatpolitikai célkitűzésekhez: Összegzésként megállapítható, hogy az elmúlt évben Rehabilitációs Szakigazgatási Szervünk a jelentős létszámhiányra tekintettel is – az előírt feladatait teljesítette. 3.2. A szakigazgatási szerv feladatkörében végzett tevékenységének értékelése, az év során elért eredmények, sikerek, joggyakorlat, a szakmai tevékenységet akadályozó nehézségek, jövőbeni legfontosabb célkitűzések: Az orvos-szakértői létszám tartós hiánya azonban nagymértékben visszavetette a felülvizsgálatok számát, mely azt eredményezte, hogy kevesebb megállapító határozat került kiadásra, mely egyértelműem magával vonta azt, hogy kevesebb megváltozott munkaképességű személy került elhelyezésre a munkaerő piacon. Ez a folyamat 2015. évben megállni látszik, mivel további 1 fő orvos-szakértő kezdi meg munkavégzését március 1-től, illetve az NRSZH külsős szakértők bevonásával kezdi meg az országosan jelentős mértékű vizsgálati hátralék minél előbbi ledolgozását. Foglalkozási rehabilitációs területén véleményem szerint a rendőrségnél országosan elsőként Csongrád megyében bevezetett támogatott foglalkoztatás megvalósítása olyan példaértékű feladatvállalás volt, mely hosszú távra megváltoztatta a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról kialakult véleményt. Ezzel összefüggésben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság méltán pályázott a fogyatékkal-élő barát munkahely kitüntetésre, melynek átadó ünnepsége 2015. március 24-én lesz az Emberi Erőforrások Minisztériumának dísztermében. 3.3. Javaslatok: A szakmai munka hatékonyságát mindenképpen növelni szükséges a további humán erőforrás átcsoportosításokkal az ellátás- és foglakozási rehabilitáció irányába. Amennyiben nem sikerül megoldani a kormányhivataloknál állományban dolgozó orvosszakértők pótlását, úgy az országosan is hosszútávon jelentős elmaradást fog generálni a vizsgálatok számánál (A külsős szakértők bevonása csak ideiglenesen jelent megoldást). Az orvos-szakértői álláshelyek betölthetősége tárgyában javaslatot tettünk a személyi követelményekkel összefüggésben, mely mindenképpen alacsonyabb szintű szakmai képzettséget igénylő elbírálási javaslatot tartalmaz.

9

1. Vezetői összefoglaló 4 2. Az intézményi munkatervben foglaltak érvényesülése 5 3. A kormányhivatalt feladat- és hatáskörök változása 5

Recommend Documents