1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, december 19

Kutatási terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9- 12. évfolyamon tanulók számára

TÁMOP 3.1.2 – 12/1 “Új tartalomfejlesztések a közoktatásban” pályázathoz

Budapest, 2012. december 19.

Eduweb Multimédia Zrt.

Tartalom 1.

Bevezetés......................................................................................................................................... 3

2.

A kutatási téma szakirodalmi áttekintése ....................................................................................... 5

3.

Kutatási célok, hipotézisek .............................................................................................................. 7

4.

A vizsgálat célcsoportja ................................................................................................................... 8

5.

Kutatási módszertan...................................................................................................................... 10 5.1.

Adatgyűjtési módszerek ........................................................................................................ 14

5.2.

Fókuszpontok kijelölése ........................................................................................................ 14

5.3.

A mérőeszköz ........................................................................................................................ 15

6.

A kutatás eredményeinek feldolgozása ........................................................................................ 16

7.

Tevékenységek leírása és ütemezése ............................................................................................ 17

8.

Kutatáshoz szükséges erőforrások ................................................................................................ 18 8.1.

Személyi erőforrások........................................................................................................... 18

8.2.

Tárgyi erőforrások ............................................................................................................... 19

1. számú melléklet ................................................................................................................................. 20

Eduweb Multimédia Zrt. 2

1. Bevezetés Tíz éve alakult meg a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, amely a megalakulása óta dolgozott azon, hogy modern formában élessze újjá a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező sportiskolai rendszert. 2007-ben indult el az „új sportiskolai program”. A program indulására készen állt a sportiskolai kerettanterv, az állam biztosította a normatív támogatást a sportiskolások számára. A kialakított jogi- és tantervi környezet vonzó volt az iskolák számára, ezt az is jól mutatja, hogy a programban kidolgozott kerettantervek szerint ma már több mint 80 iskolában nevelik az élsportoló fiatalokat. Már az újjáéledő sportiskolai rendszer tervezésénél felmerült, hogy az új sportiskolai rendszernek nem csak a jogi szabályozást kell megoldania, hanem „fiatalok adekvátabb fejlesztését” is. Ennek az „adekvátabb fejlesztésnek” az lenne a szerepe, hogy a sportiskolákba járó fiatalok a lehető legjobban fejlődjenek, minél több tudást, ismeretet szerezzenek a közoktatási intézményekben és ezzel párhuzamosan a sportkarrierjük se szenvedjen hátrányt. A fiatalok adekvátabb oktatását elősegítő fejlesztésekkel a mai napig adós a sportiskolai rendszer és a tananyagfejlesztés. A kerettanterveken kívül nem készült olyan szakmai anyag (sem oktatási, sem sportszakmai), amely célzottan a sportiskolások fejlesztését tűzné ki célul. Épp ezért a pályázati kiírásban meghatározott fejlesztési feladatok közül, a Nemzeti alaptanterv (Nat) műveltségterületeinek oktatását célzó digitális taneszköz-rendszer fejlesztése került pályázatunk középpontjába. Ezen belül is olyan digitális taneszköz-rendszert szeretnénk fejleszteni, amely azon 9-12. évfolyamon tanuló diákokat támogatja az önálló tanulásban, akik élsportolói kötelezettségüknél fogva nem tudnak teljes mértékben a hagyományos iskolai tanrend szerint tanulni. Kutatásunk célja, megvizsgálni az élsportoló fiatalok tanulási szokásrendszerét és ehhez alkalmazkodva kidolgozni az őket segítő rendszert. Kutatásunkban fel kívánjuk deríteni a „sportiskolába” járó fiatalok tanulási és sportolási motivációját, fel kívánjuk mérni, hogy mennyire különbözik az időbeosztásuk, a tanulási stratégiájuk az átlagos középiskolai tanulókhoz képest. Kutatásunkban kifejezetten az élsportoló diákokat célozzuk, de úgy gondoljuk, a fejleszteni kívánt taneszközrendszer sokkal szélesebb körben is használható lesz, mert alapvetően az önálló tanulás nehézségeiben és menedzselésében kíván támogatást nyújtani. A különbözőségek felkutatása nyomán olyan tanulást segítő környezetet kívánunk létrehozni, mely az egyediségekre fókuszálva segíti a célcsoportot a kerettantervi követelmények hatékony elsajátításában. Az önálló tanulás a nem hagyományos iskolai tanrend szerint tanuló diákok esetében kulcs fontosságú. Ennek támogatására olyan online digitális tananyagok és képzésmenedzsment Eduweb Multimédia Zrt. 3

rendszer létrehozását látjuk hasznosnak, amelyek kifejezetten a tanulók önálló tanulását támogatják helytől és időtől függetlenül. A strukturált digitális tartalmak mellett fontos hangsúlyt kapna a tanulói aktivitás, az egyéni haladási ütem biztosítása és a tanulási folyamatban résztvevők szerepeinek dedikálása. A kutatás eredményei alapján a fejlesztendő taneszköz pedagógiai koncepcióját a következő módszertani szempontok mentén fogjuk meghatározni:    

interaktivitás; a tanulásszervezés támogatása; értékelési és önértékelést segítő funkciók; támogatja az egész életen át tartó tanulás stratégiájának (EKB 20001) megfelelő „bárholbármikor” tanulás elvet;  azonnali hozzáférhetőség többféle platformon. Ezen módszertani alapvetéseket a kutatás eredményei alapján, a célcsoport támogatását legmegfelelőbben szolgáló módszertan kidolgozásával kívánjuk érvényesíteni.

1

http://www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/egesz-eleten-at-tarto/egesz-eleten-at-tarto-090803-2


2. A kutatási téma szakirodalmi áttekintése A múlt század hatvanas éveiben a politikai és sportvezetés felismerte, hogy szervezeti átalakulásra van szükség annak érdekében, hogy a magyar sportsikerek folytatódhassanak. A kibontakozó kádári konszolidációnak elemi érdeke volt, hogy Magyarország továbbra is a világ sportjának élvonalában maradjon, ugyanakkor az is látszott, hogy az ötvenes évek kimagasló sportsikerei után a magyar sport eredményessége csökkent. A sport, az utánpótlás-nevelés átalakulásának egyik évtizedekre meghatározó elemévé vált a sportiskola, ahol lehetővé vált, hogy a sportiskolába járó fiatal egy szervezetrendszeren belül közismereti és magas szintű sportképzést is kaphasson. Ez a képzési forma az egész országban elterjedt, a rendszerváltozásig gyakorlatilag minden nagyobb településen működött sportiskola, ahol mindent megtettek annak érdekében, hogy a fiatal eredményes élsportolóvá válhasson (tanórák és edzések összeegyeztetése, edzőtáborok, kollégiumok, tudományos háttér). A rendszerváltozás után ez a sportiskolai hálózat felbomlott. A sportiskolák mögül felszámolódott a támogatói kör (vállalatok, egyesületek), ami lehetetlenné tette az addigi költséges működést. Ugyanakkor a társadalom (a gyermekek, szülők és a közvélemény) elvárása is megváltozott: a sportoló gyermekek és szüleik számára világossá vált, hogy az élsportolói karrier önmagában kevés: a sportolói karrier mellett egyre fontosabbnak gondolták a minél magasabb szintű közismereti képzést, a továbbtanulást is. Manapság nem létezik egységes sportiskolai rendszer, ugyanakkor több száz iskola részben, vagy teljes egészében az élsportolóvá váló fiatalok képzését tekinti fő profiljának. Ezen iskolák döntő hányada csatlakozott a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet által létrehozott sportiskolai rendszerhez – 55 támogatott és kb. 30–40 nem támogatott közoktatási intézmény. Ezek sportiskolai kerettanterv szerint oktatnak, de szép számmal találhatunk emelt szinten testnevelést oktató iskolákat, valamint a sportiskolai rendszerhez nem csatlakozott „sportiskolákat”, élsportolói programok szerint oktató iskolákat2 is. A továbbiakban az élsportoló fiatalokat képző intézményeket összefoglalóan „sportiskoláknak” nevezzük. A sportiskolások csoportjáról nem rendelkezünk megbízható ismeretekkel. Az elmúlt évtizedben ugyan több kutatás is folyt a fiatal élsportolók körében, de jellemzően ezek a kutatások csak a „korosztályos válogatottnak” számító Héraklész Program tagjait vizsgálták, őket is leginkább csak a társadalmi hátterükről, sportfejlesztési lehetőségeikről kérdezték a kutatók.

2

Kb. 240 ilyen közoktatási intézmény van. Lsd. Lehmann László: Sportiskola – Múlt, jelen, jövő, 2005, 5. oldal, http://nupi.hu/download/sportiskola/sportiskola_elemzes.pdf


Ezekből a kutatásokból tudjuk, hogy az élsportoló fiatalok fizikai leterheltségük, hosszú és gyakori edzéseik és edzőtáboraik miatt egyébként is időzavarban vannak, ezért mindenképpen szükséges, hogy a számukra új és hatékony tanulási módszereket és tanulást támogató eszközöket fejlesszenek ki. Pontos időmérleg-felvétel ezekben a kutatásokban sem történt, a kutatók megelégedtek azzal, hogy általánosságban kérdezték meg a fiatalokat a legfontosabb problémáikról, köztük az időbeosztásukról is. Azért is fontos a terület kutatása, valamint az önálló tanulás támogató tananyagok fejlesztése, mert a 14–20 éves életkori szakasz az élsportoló fiatalok számára a tanulmányaik és a sportolásuk területén is vízválasztó: ebben az életkorban egyszerre kellene bekerülniük a korosztályuk legjobb sportolói közé, ugyanakkor a tanulmányaik területén is élesedik a verseny, a középiskolai osztályzatok, az érettségi eredmények alapvetően meghatározzák a továbbtanulási esélyeiket, lehetőségeiket. Ennek a dupla kihívásnak csak akkor tudnak megfelelni, ha olyan tanítási – tanulási megoldások állnak a rendelkezésükre, amelynek segítségével a nagyfokú fizikai és időbeli leterheltség mellett (62%-uk több időt szán a sportra, mint a tanulásra; további 24%-uk ugyanannyit tanul, mint amennyit sportol. 3

) biztosítják a hatékony ismeretszerzést.

A „sportiskolások” tanulási motivációiról, időbeosztásáról és tanulási stratégiáiról Magyarországon a rendszerváltozás óta biztosan nem készült átfogó felmérés. A sportszociológia tudománya általában megelégedett azzal, hogy az élsportoló fiatalok társadalmi helyzetét, tanulmányi eredményét, továbbtanulási terveit, sportolási motivációit és sporteredményeit vizsgálja. Ugyanakkor kutatások bizonyítják4, hogy az élsportoló fiatalok5 körében nagyon gyakran előfordulnak a tanuláshoz kötődő negatív élmények (a tanulás során kapott negatív élményeket csak a sérülések előzik meg): sokat hiányoznak az iskolából és a felkészülésük hiányossága miatt gyakran éri őket stressz.

3

Nádas Zsófia: Élsportoló fiatalok vizsgálata szociológiai kontextusban – egy empirikus vizsgálat alapján. Szakdolgozat, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, szociológia szak. (Külső opponens: Kovács Árpád) 62. oldal 4 Kovács Árpád – Velenczei Attila: Társadalmi esélyek egy államilag támogatott tehetségmenedzselési rendszerben résztvevők között. Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet belső anyag. 5 A Heraklész Programban támogatott sportolók között


3. Kutatási célok, hipotézisek Ahhoz, hogy a sportiskolába járó fiatalok számára az igényeiknek legjobban megfelelő taneszközöket fejleszthessünk ki, elengedhetetlenül szükséges, hogy pontosan megismerjük, hogy a sportiskolás diákok miben különböznek a nem sportoló kortársaiktól. A kutatás tervezése során azt feltételezzük (H1), hogy markáns különbségeket fogunk találni a sportoló és a nem sportoló fiatalok életcéljai, ehhez kapcsolódva a tanuláshoz kapcsolódó motivációi között. Azt is feltételezzük (H2), hogy a sportoló fiatalok időbeosztása alapvetően különbözik a nem sportoló diákok időbeosztásától. Feltételezzük, hogy a sportiskolába járó fiatalok sokkal kevesebb időt töltenek tanulással és szabadidős tevékenységekkel, ugyanakkor rengeteg időt vesz el tőlük az edzés, a versenyzés és az utazás. Fel kívánjuk deríteni, hogy a fiatalok számára milyen konfliktusokkal jár a tanulás, a sport és a magánélet összehangolása, valamint azt is, hogy a különböző tevékenységek közötti ellentét esetén melyik az a feladat, amit előnyben részesítenek. Feltételezzük (H3), hogy a sportban elért eredmények nagymértékben befolyásolják, hogy a diákok melyik területet részesítik előnyben. Kíváncsiak vagyunk, hogy a sportoló fiatalok tanulási módszerei és stílusa különböznek-e a nem sportoló kortársaiktól. Korábbi tanulmányok eredményéből6 tudjuk, hogy az élsportoló fiatalok általában magasabb társadalmi státuszú családokból származnak, családjuk tudás- és anyagi tőkéje is lényegesen jobb, mint a kortársaiké. Vizsgáljuk a gyermekek szociodemográfiai adatait is, azt feltételezzük (H4), a sportiskolások családi háttere is jobb az országos átlagnál.

6

Kovács Árpád – Velenczei Attila: Társadalmi változások a magyarországi sportutánpótlás-nevelésben egy sportegyesület tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, 9. évfolyam 36. szám. 25-30. oldal


4. A vizsgálat célcsoportja A kutatás célcsoportjába elsősorban a valamilyen típusú „sportiskolába” (kerettanterv szerint tanuló, élsportolói osztályban tanuló, emelt szinten testnevelést – sportot végző stb.) járó, érettségizni készülő diákok tartoznak. A Nemzeti Sport Intézet adatai szerint7 sportiskolai kerettanterv szerint működő iskolába a 2011-2012-es tanévben csaknem 15 000 gyermek és fiatal járt, ezeknek kb. a harmada végez jelenleg középiskolai tanulmányokat. Ugyanakkor – mint már említettük nem csak ezek a fiatalok tekinthetők „sportiskolai tanulónak”, a Sportegyesületek Országos Szövetségének 2009-es adatai szerint8 a diákság 6-8%-a sportol versenyszerűen, ez mintegy 40-50 ezer érettségire készülő fiatalt jelent.9 A vizsgálat populációja a tananyagfejlesztés célcsoportjánál szükségképpen szűkebb. Mivel pontos nyilvántartással a tananyagfejlesztés célcsoportjai közül csak azokról rendelkezünk, akik a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (majd Nemzeti Sport Intézet, ma Magyar Olimpiai Bizottság) által gondozott „sportiskolai kerettanterv” szerint tanulnak, így kézenfekvőnek tűnik, hogy a vizsgálat alappopulációját az ő csoportjukban határozzuk meg. A „sportiskolai kerettanterv” szerint oktató iskolák közül a kiírási feltételeket figyelembe véve (minimum két eltérő régió, minimum 5 eltérő közigazgatási hely) véletlenszerűen választunk ki 18 iskolát, majd az iskolákat arra kérjük, hogy egy relatív rövid (1,5 hetes) kitöltési időszak alatt lehetőleg minden elérhető tanulóval töltessék ki a kérdőívet. Elérhető gyermekeknek az iskolák 9-10. osztályos tanulóit tartjuk, hiszen a kérdőívünk kitöltéséhez internet kapcsolatra, valamint számítógépre van szükség, így leginkább informatika órán nyílik lehetőség a kitöltésre, ami a sportiskolai kerettanterv szerint csak ezeken az évfolyamokon van a középiskolákban. A kérdőív kitöltése során megkülönböztetünk versenysportoló- (egyesületben igazolt sportoló, aki legalább hetente kétszer 2 órányit edz és rendszeresen indul versenyeken) és nem versenysportoló gyermekeket. A versenysportolók alkotják a felmérésünk célcsoportját, a nem versenysportoló diákokból pedig kontroll csoportot képzünk. A két csoport egymástól némileg eltérő kérdőívet tölt ki. A tanulási motivációkat, időmérleget, tanulási módszereket vizsgáló kérdések mindkét kérdőívben megegyeznek, a versenysportoló fiatalok által kitöltendő kérdőív a fentieken kívül kiegészül egy sportolási motivációt, valamint egy sport és tanulás konfliktusait vizsgáló fejezettel. Azzal, hogy a kontroll csoportot ugyanabból az iskolából választjuk, mint a vizsgált csoportot, kiküszöböljük, hogy az iskolák közötti különbségek torzítsák a versenysportolók és a nem 7

http://nupi.hu/download/sportiskola/az_uj_tipusu_sportiskola_bemutatasa_szakdolgozat.pdf, 92. oldal http://www.sosz.hu/hirek/egyesuletek-eletebol/330-a-nemzeti-sporttanacs-napirendjen 9 http://hvg.hu/itthon/20120701_ksh_altalanos_kozepiskolasok 8


versenysportoló diákok közötti különbségeket. (Feltételezzük, hogy az azonos iskolába járó versenysportoló és nem versenysportoló gyermekek ugyanabból a társadalmi környezetből érkeztek az iskolába.)


5. A kutatási módszertana 5.1. A minta leírása A kutatási mintavétel után az alábbi 18 középiskolával vesszük fel a kapcsolatot.


SorOM szám azonosító 1.

100537

Intézmény neve Kovács Pál Gimnázium Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola Kaposvári Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Bródy Imre Oktatási Központ, Általános Iskola és Gimnázium Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium

Régió

Helység

Általános Speciális Kollégiumi, Szakiskolai Gimnáziumi Szakközépiskolai iskolai szakiskolai diákotthon feladatok feladatok feladatok feladatok feladatok i feladatok

KözépBudapest Magyarország

x


x

2.

035464

3.

034143

4.

034866

5.

200346

6.

034799

7.

035232

Kölcsey Ferenc Gimnázium


x

8.

035234

Vörösmarty Mihály Gimnázium


x

200290

Pannon Oktatási Központ Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat

KözépDunántúl

9.

Dél-Dunántúl Kaposvár

x

x


x

x


x

x


x

x

Dunaújváros

x


x

x

x

x

x

x

10.

x

027945

Bolyai János Gimnázium Dél-Alföld

Kecskemét

11.

038368

Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, KözépSzakképző Iskola, Dunántúl Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

Várpalota

12.

035994

Széchenyi István Gimnázium

Észak-Alföld

Szolnok

13.

030708

Adyvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Óvoda, Általános- és Középiskola

NyugatDunántúl

Győr

14.

036728

Nagy Lajos Gimnázium

NyugatDunántúl

Szombathely

x

15.

201173

KözépDunántúl

Tata

x

16.

027975

Dél-Alföld

Baja

17.

032557

Eötvös József Gimnázium és Kollégium Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági, Gépészeti Szakképző Iskola Madách Imre Gimnázium

x

x

x

x

x x

x

x

x

KözépVác Magyarország

x

x

x x


18.

028279

Orosháza Városi Önkormányzat - Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont

Dél-Alföld

Orosháza

x

x

x

x


5.2.Adatgyűjtési módszerek A kutatáshoz kérdőíves módszert alkalmazunk. A kérdőíveket a vizsgálat alanyaihoz elektronikus formában juttatjuk el (az online-kerdoiv.com oldalon), az elektronikus felület segítségével az adatok azonnal a statisztikai elemzőszoftver számára elvárt formátumban kerülnek rögzítésre. A kérdőívben lickert skálás és feleletválasztós kérdéseket teszünk fel. A kérdőív 103 kérdésből áll, a kitöltéséhez szükséges idő kb. 15-25 perc. Az adatgyűjtést 2012. október 15. és október 25. között tervezzük.

5.3.Fókuszpontok kijelölése A kérdőív fókuszpontjai a következő „tanulási összetevőkkel”, köztük bizonyos motivációs tényezőkkel kapcsolatosak: 

a tanuláselképzeléssel, lényegében egy felszínes, memorizálásra és begyakorlásra épülő, illetve egy megértésre, feldolgozásra épülő, mélyebb tanulásfelfogás,



a tanulás egyéni és társas jellegével,



a tanulás belső vagy külső motivációs meghatározottságával,



az iskolai tanuláshoz való alapvető motivációs viszonnyal,



bizonyos tanulási stratégiai, módszerbeli kérdésekkel, elsősorban a digitális anyagok és eszközök használatával összefüggésben.

Ezek mintegy a dimenzióit adják a tanuláshoz való viszony feltérképezésének. Az adatok kiértékelése során az egyes dimenziók mentén való elhelyezkedést értékelhetjük, és a végén a tanulók jellemző pozíciói, valamint az azoktól való jellemző eltérések alapján vonhatunk le következtetéseket a fejlesztési folyamatra vonatkozóan. I.

Motivációk a tanulásban 1. Külső motivációk a tanulásban  szülő elvárása  tanár elvárása  edző elvárása 2. Belső motivációk a tanulásban  megfelelő tanulmányi eredmény  továbbtanulás  későbbi megélhetés  külföldi továbbtanulás, munka  jó érzés tudni  el tudja végezni az iskolát  a jól végzett munka örömforrás

II. Motivációk a sportban (Csak a célcsoport) 1. Külső motivációs dimenziók a sportban


 szülők elvárásai  edzők elvárásai  barátok, csapattársak, kortárs csoportok elvárásai 2. Belső motivációk a sportban  híres sportoló legyen  a sportból éljen meg  megmutatni, hogy én vagyok a legjobb  egészségmegőrzés  jó külső  a jól végzett munka örömforrás III.

Sporteredmények (Csak a célcsoport)

Helyi, területi, országos, nemzetközi és világversenyeken (eb, vb) elért eredmények. IV.

Sport és a tanulás konfliktusai (Csak a célcsoport)

V.

Időbeosztás

Hétköznapi és hétvégi időbeosztás, 48 itemben, óránként választható „alvás”, „edzés”, „iskola”, ”szabadidő”, „számítógépezés”, „személyes elfoglaltság”, „tanulás”, „utazás” és „versenyzés” elfoglaltságokkal. VI.

Tanulási módszerek



Tanulási hely és idő



A tanulásról alkotott elképzelésekről



Tanulási módszerek és sítlusok (önálló, kooperatív)



Informatikai eszközök használata a tanuláshoz

VII.      

Szociodemográfiai változók Informatikai eszközökkel való ellátottság Könyvek száma otthon Szülők iskolázottsága Szülők foglalkoztatottsági státusza Jövedelmi viszonyok Saját bevétel (sportból, zsebpénz)

5.4.A mérőeszköz A tervezett kérdőívet az. 1. számú melléklet tartalmazza.


6. A kutatás eredményeinek feldolgozása A kutatás eredményeit SPSS statisztikai elemzőprogrammal dolgozzuk fel. A kitöltött kérdőíveket Excel fájlba mentjük le a lekérdező felületről. Az importálás után a változókat numerikussá kódoljuk, majd labelekkel látjuk el. A kész adatbázison leíró statisztikákat, hipotézistesztelő statisztikákat (t-teszt, Mann-Whitney teszt, Chi – négyzet teszt) és faktoranalízist futtatunk le. A leíró statisztikai eljárások segítségével fel kívánjuk tárni a sportiskolába járó élsportoló fiatalok (a kutatás célcsoportja) tanulási és sportbeli motivációs rendszerét, időbeosztását – időmérlegét és társadalmi hátterét. A hipotézistesztelő statisztikák segítségével össze tudjuk hasonlítani az élsportoló és a hagyományos osztályokba járó (kontroll csoport) fiatalok motivációs mintázatát, időbeosztását, szociodemográfiai hátterét, annak érdekében, hogy az élsportoló fiatalok számára a legmegfelelőbb tananyagot készíthessük el. Faktoranalízis segítségével próbáljuk majd meg azonosítani a motivációs kérdések mögött megbújó látens motivációs mintázatokat, annak érdekében, hogy a különböző motivációs mintákban jellemző és koherens csoportokat hozhassunk létre.


7. Tevékenységek leírása és ütemezése

Feladatok

Tervezett időszak

Kutatási terv összeállítása

2012. augusztus 3. – szeptember 1.

Szakirodalom feldolgozása

2012. szeptember 1. – szeptember 15.

Konceptualizálás és operacionalizálás, a kérdőív elkészítése, próbalekérdezés

2012. szeptember 15. – október 10.

Adatfelvétel

2012. október 10. – október 15.

Kutatási adatok értékelése, feldolgozása

2012. október15. – október 20.

Kutatási záródokumentáció elkészítése

2012. október 20. – október 26.


8. Kutatáshoz szükséges erőforrások 3.1.Személyi erőforrások Bevont kutatók és szakértők száma:

8 fő

Bevonni kívánt pedagógusok száma:

18 fő

Bevont kutatók rövid bemutatása: 

Vezető kutató: Dr. Nahalka István, egyetemi docens, ELTE Kutatási területei:



o

Pedagógia

o

Oktatáselmélet

o

A tanulás folyamata

o

Tanuláselmélet

o

Az oktatás társadalmi meghatározottsága

o

Komprehenzív pedagógia

o

Pedagógiai kutatásmódszertan

o

Természettudományos nevelés

Kutató: Kovács Árpád, informatika tanár, Kovács Pál Gimnázium Kutatási területei:



o

Utánpótlás –nevelési programok

o

A sport és az oktatás kapcsolata

o

Tehetséggondozás

Szakértő: Józsa Gabriella, oktatási és tartalomfejlesztési igazgató, Eduweb Multimédia Zrt. Szakterületei:



o

médiaalapú oktatás módszertana

o

médiaalapú oktatás fejlesztése

o

önálló tanulás támogatása digitális taneszközökkel

Kutató, szakértő: + 5 fő – kiválasztás alatt o

pedagógiai szakértő

o

szociológus szakrétő

o

sportpedagógia szakértő

o

jogász


A bevonni kívánt pedagógusok szándéknyilatkozatukkal erősítik meg a kutatásban történő részvételi szándékukat. Feladatuk alapvetően a tanulók felügyelete és támogatása a kérdőív kitöltésekor.

3.2.Tárgyi erőforrások A kutatáshoz szükséges infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak, alapvetően a bevonni kívánt iskolák informatika órán használatos géptermeiben zajlik a kérdőív kitöltése, tanári felügyelettel. Az iskolák együttműködési megállapodás keretében vállalták a kutatásban való részvételt, valamint a kutatás lebonyolításához szükséges gépterem használatát az informatikai órák keretében.

A kérdőíveket online formában a http://online-kerdoiv.com Professional szolgáltatási csomagját igénybe véve készítettük el és az adatfelvétel is ezen szolgáltatáson keresztül zajlott.


1. számú melléklet ISKOLAI MOTIVÁCÓS KÉRDÉSEK (Cél- és kontroll csoportnak is, 6 fokú likert skála) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Vannak olyan iskolai tanulnivalók, amelyekkel szívesen foglalkozom. Szoktam együtt tanulni társaimmal. Számomra csak kényszer az iskolai tanulás. A legtöbb tanulnivaló esetén elgondolkodom a témákon, a feladatokon. Sokszor előfordul, hogy amiről az iskolában tanultunk, azzal külön is foglalkozom. Nagyon fontos számomra, hogy iskolai tanulási eredményeimről mit mondanak a szüleim. 7. Nagyon fontos számomra, hogy iskolai tanulási eredményeimről hogyan vélekednek a tanáraim. 8. Az esetek többségében szeretek tanulni. 9. Szívesen beszélgetek a szüleimmel arról, hogy mi történt az iskolában 10. Sokszor annyira megragad az iskolai tanulnivaló, hogy mélyebben is foglalkozom vele. (Könyvekben, interneten olvasok róla) 11. Nem szoktam egyszerre sokat tanulni, gyakran megszakítom a tanulást más tevékenységek miatt. 12. Ha az iskolában rosszul teljesítek, furdal a lelkiismeret. 13. A szüleim és az iskola túl sokat követelnek tőlem. 14. Nagyon jólesik, ha a szüleim értékelik a tanulmányi eredményemet. 15. Rossz érzés csalódást okozni a tanáraimnak. 16. Jó érzés, ha az osztálytársaim elismerik a tudásomat. 17. Az iskolában sok olyan dolgot tanulunk, amit az életben is felhasználhatunk 18. Mindig számíthatok a szüleimre, ha a tanuláshoz segítségre van szükségem. 19. Ha nekiállok a tanulásnak, akkor addig nem állok fel, amíg nem végeztem 20. Örömmel tölt el, ha új, engem érdeklő tananyagba kezdünk. 21. A szüleim jobb eredményt várnak el tőlem, mint amit én teljesíteni tudok 22. Nem bánom, ha sokat kell tanulnom, ha olyan ismereteket szerzek, amelyeket hasznosnak tartok. 23. Az iskola unalmas. 24. Házi feladatomat mindig az utolsó pillanatban készítem el. 25. A szüleimet nem igazán érdekli, hogy mi történik az iskolában. 26. A szüleim büszkék a tanulmányi eredményeire. 27. Amit az iskolában tanulunk, annak nem igazán vesszük majd hasznát. 28. Néha úgy érzem, hogy nincs időm semmire, és a feladatok összecsapnak a fejem felett. Eduweb Multimédia Zrt. 20

SPORTMOTIVÁCIÓS KÉRDÉSEK (Csak a célcsoport számára releváns kérdések) 1. 2. 3. 4.

Ha túl nagy erőfeszítést igényel valami, akkor inkább feladom. Bántana, ha az edzőm csalódna bennem. Aki nem edz eleget, nem szerezhet rangot a csapatban. Sokat dolgozom az edzéseken azért, hogy a versenyek után büszkének érezhessem magam. 5. A keményebb edzéseket szeretem, mert ha teljesíteni tudom a feladatokat, akkor elégedett vagyok. 6. Néha lusta vagyok edzeni. 7. Azért edzem keményen, mert jobb akarok lenni a többieknél. 8. A sport számomra szenvedély. 9. A sportban mindig a maximumot nyújtom. 10. A sportból szeretnék megélni. 11. Az edzéseken gyakran gondolok arra, hogy a sok munkának a versenyeken meg lesz az eredménye. 12. Ha sokat edzek, híres élsportolóvá válhatok. 13. Elsősorban azért edzek, hogy jól nézzek ki. 14. Gyakran gondolok arra, hogy abbahagyom a versenyszerű sportot. 15. A sportsikereimet a civil életemben is kamatoztatni tudom majd. 16. A szüleim büszkék a sporteredményeimre. 17. A kortársaim felnéznek rám a sporteredményeim miatt. 18. A sportolás nagyon fárasztó.

SPORTEREDMÉNYEK (Csak a célcsoport számára – Azért van rá szükség, hogy megtudjuk, van-e összefüggés a sporteredmények és a többi téma között. Mondhatjuk-e azt, hogy az eredményesebb sportolók jobban motiváltak?)  Jelenleg…………………………….. sportágat űzök. Az elmúlt két évben a sportágadban milyen sikereket értél el? (Többet is megjelölhetsz!) 1-3. helyezés

4-6. helyezés

7-12. helyezés

Helyi bajnokság Területi-megyei bajnokság Országos bajnokság Kisebb nemzetközi verseny Európa bajnokság Világbajnokság Eduweb Multimédia Zrt. 21

SPORT ÉS A TANULÁS KONFLIKTUSAI (Csak a célcsoport) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A sport és a tanulás számomra egyforma fontosságú. Nehéz egyszerre jól tanulni és eredményesen sportolni. Az edzések és a tanulás mellett nem marad szabadidőm. A barátaimmal mindig elég időt tudok eltölteni. Az edzőim nagyobb hatással vannak rám, mint a tanáraim. Csak a számonkérésekre készülök. Az edzőm rendszeresen figyelemmel kíséri a tanulmányi eredményeimet. A tanáraim a számonkéréseknél általában figyelembe veszik, hogy a sport miatt nem tudok napról-napra készülni. 9. A sport miatt gyakran elhanyagolom a tanulmányaim. 10. Nagyon fontos a számomra, hogy jó legyen a tanulmányi eredményem. 11. Gyakran lemaradok a tanulmányaimban az osztálytársaimhoz képest. 12. Sokszor rohanok az iskolából az edzésre, vagy az edzésről az iskolába. 13. Az edzések után gyakran nincs már erőm tanulni. 14. Annyi az elfoglaltságom, hogy gyakran elkések az iskolából. 15. A sportból szeretnék megélni. 16. Ha a sportban nincs elfoglaltságom, akkor be tudom hozni a tanulmányi lemaradásomat. 17. A sport másodlagos számomra a tanulás mellett. 18. Tovább szeretnék tanulni, és ezért mindent megteszek. 19. Rendszeresen készülök a tanórákra. 20. A sport fontosabb számomra, mint a tanulás. IDŐBEOSZTÁS (Célcsoport és kontrollcsoport is) Az alábbi táblázatban add meg, hogy hogyan alakul az időbeosztásod egy átlagos hétköznapon és hétvégén! Itt egy 0-24 óráig tartó táblázat lesz 3 oszloppal(átlagos hétköznap, szombat, vasárnap). legördülő menüből kell majd választani minden cellában (alvás, személyes elfoglaltság, utazás, iskola, edzés, szabadidő, tanulás, verseny, számítógépezés közül. Ez a legtöbb itemes kérdés, ugyanakkor kb. pontos időmérleget kapunk cserében). TANULÁSI MÓDSZEREK (Célcsoport és kontrollcsoport) 1. Az iskolában szinte semmit nem tanulok meg, a tanulás számomra otthoni feladat.


2. Házi feladataim és tanulnivalóm naponta több alkalommal is előveszem, de legfeljebb csak fél órákra. 3. Hetente egy-két alkalommal foglalkozom a tanulnivalóval, de akkor több órát is eltöltök vele. 4. A számonkérésekre készülök fel, a napi házi feladatokra nem jut időm. 5. Sokat segít a felkészülésben, ha előre tudom a dolgozatkérdéseket. 6. A saját jegyzeteimből tudok a legjobban tanulni. 7. Nem sokat segít a tanulásban a tanórán való részévétel. 8. Előfordul, hogy házi feladatomhoz az interneten keresek megoldást vagy társaim segítségét kérem. 9. A házi feladatok közül elsősorban az írásos feladatokat oldom meg. 10. A szóbeli tanulnivalót elolvasom, majd memorizálom és visszamondom. 11. Elég gyorsan elfelejtem, amit tanulok, úgyhogy felelésre, dolgozatírásra vagy vizsgára mindig újra kell tanulnom szinte mindent. 12. Főleg azokból a tantárgyakból készülök, amelyekből gyengébb vagyok 13. Tévézés közben gyakran kapcsolok ismeretterjesztő csatornákra (Spectrum, National Geographic) 14. Nagyon fontos, hogy értékelést kapjak a házi feladatomra, így megtudhatom, hogy mit rontottam el. 15. Fontos számomra, hogy értsem is a tananyagot. 16. Azokat a tantárgyakat tanulom többet, amelyekből jobb jegyeim vannak. 17. Használok tanulásra asztali számítógépet. 18. Használok tanulásra laptopot. 19. Használok tanulásra táblagépet. 20. Használok tanulásra okostelefont. 21. Nem szeretem, ha az iskolai tanulás és a sport összekeveredik (pl. nem szeretem a sport témájú matekfeladatokat). 22. A számítógépet …..%-ban játékra …..%-ban kommunikációra (chat, voip, levelezés) ….%-ban szórakozásra (elektronikus újságok, magazinok olvasása) ….%-ban tanulásra és ismeretszerzésre ….% egyéb célra, mégpedig…………………….-re/ra használom. SZOCIODEMOGRÁFIA Kérlek, jelöld meg, hogy az alább felsoroltak közül mely tárgyakkal rendelkezel!       

Számítógép Notebook Mobiltelefon Okostelefon Táblagép Internet Mobil internet Eduweb Multimédia Zrt. 23

Ha most még nincs, kérlek jelöld meg, hogy az alább felsoroltak közül melyeket szeretnéd beszerezni az elkövetkező 3 éven belül?       

Számítógép Notebook Mobiltelefon Okostelefon Táblagép Internet Mobil internet

Kérlek, becsüld meg, hogy hány darab könyvetek van otthon! Szüleid legmagasabb iskolai végzettsége kevesebb , mint 8 általános

8 általáno s

szakmunkásképző , szakiskola

gimnázium, szakközépiskol a

főiskol a

egyete m

Édesapád Édesanyá d

Szüleid jelenleg… kereső

nyugdíjas

rokkant nyugdíjas

munkanélküli háztartásbeli

Édesapád Édesanyád

Szerinted szüleid az átlagoshoz képest milyen keresettel rendelkeznek?            

Az átlagosnál jóval kevesebbel Az átlagosnál kevesebbel Átlagos keresettel Az átlagosnál nagyobb keresettel Az átlagosnál jóval nagyobb keresettel Szüleid jövedelméből…. egyáltalán nem jöttök ki csak úgy jövünk ki, hogy csak a legszükségesebb dolgokra költünk kijövünk és néha másra is jut (nyaralás, kirándulás, mozi) jól kijövünk és még félre is tudunk tenni Szüleidtől kapsz rendszeresen zsebpénzt? nem Eduweb Multimédia Zrt. 24

   

igen, havonta 1000 forint alatt igen, havonta 1000 – 5000 forintot igen,havonta 5000-10000 forintot igen, havonta 10000 forint felett


1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, december 19

Recommend Documents