1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, december 19

Fejlesztési terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9- 12. évfolyamon tanulók számára

TÁMOP 3.1.2 – 12/1 “Új tartalomfejlesztések a közoktatásban” pályázathoz

Budapest, 2012. december 19.

Eduweb Multimédia Zrt.

Tartalom 1.

2.

A fejlesztés tárgya............................................................................................................................ 4 1.1.

Digitális tananyagok ................................................................................................................ 4

1.2.

Képzésmenedzsment rendszer ................................................................................................ 4

1.3.

Pedagógiai módszertani segédletek ........................................................................................ 5

A fejlesztés szakaszai ....................................................................................................................... 5 2.1.

A fejlesztés előkészítése .......................................................................................................... 5

2.2.

A tananyagfejlesztés szakaszai ................................................................................................ 6

2.2.1.

Szakmai és módszertani koncepció megalkotása............................................................ 8

2.2.2.

Forgatókönyvírás ............................................................................................................. 8

2.2.3.

Multimédia fejlesztés ...................................................................................................... 9

2.2.4.

Tananyag utómunka és publikálás ................................................................................ 10

2.2.5.

Tananyag tesztelése ...................................................................................................... 10

2.2.6.

Tananyagok digitális taneszközként való akkreditálása ................................................ 11

2.3.

A tananyag fejlesztés időtartama .......................................................................................... 11

2.4.

Képzés-menedzsment rendszer fejlesztés szakaszai ............................................................. 12

2.4.1.

Tervezés ......................................................................................................................... 14

2.4.2.

Fejlesztés ....................................................................................................................... 14

2.4.3.

Telepítés ........................................................................................................................ 15

2.4.4.

Tesztelés ........................................................................................................................ 15

2.4.5.

Dokumentálás................................................................................................................ 15

2.4.6.

Átadás ............................................................................................................................ 15

2.4.7.

Képzésmenedzsment rendszer digitális taneszközként való akkreditálása .................. 16

2.5. 3.

A képzésmenedzsment rendszer fejlesztés időtartama ........................................................ 16

A projekt erőforrás igénye............................................................................................................. 17 3.1.

Személyi feltételek ................................................................................................................ 17

3.2.

Tárgyi feltételek ..................................................................................................................... 19 Eduweb Multimédia Zrt. 2

3.2.1.

Tervezés és forgatókönyvírás ........................................................................................ 19

3.2.2.

Multimédia fejlesztés .................................................................................................... 19

3.2.3.

Utómunka ...................................................................................................................... 19

3.2.4.

Képzésmenedzsment rendszer fejlesztése .................................................................... 20

4.

Taneszköz tesztelési folyamata ..................................................................................................... 20

5.

Kutatási eredmények beépítése a fejleszteni kívánt taneszközökbe ............................................ 21

Eduweb Multimédia Zrt. 3

1. A fejlesztés tárgya 1.1. Digitális tananyagok A digitális tananyagok online elérhető formában, az alábbi táblázatban összefoglalt, a projekt közben megszülető sportiskolai kerettanterv, vagy ha ilyen nem áll majd rendelkezésre, akkor az eddig érvényes sport kerettanterv új szabályozás keretei között is érvényes elemei alapján készülnek el. A digitális tananyagok kb. 550 tanegységből épülnek fel. A digitális taneszközakkreditációra egy műveltségi terület 9-12. évfolyamot lefedő tanegységei kerülnek, így ennek alapján 4 db digitális tananyagot készítünk el. A digitális tananyagok részletes leírása a Pedagógia tervben található.

Digitális tananyagok (9-12. évfolyam számára) Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Matematika

Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Etika Matematika Testnevelés-elmélet Sportegészségtan Edzéselmélet Sport és szervezetei Sportági ismeretek Sport pszichológiája Sport történet

és

1.2. Képzésmenedzsment rendszer A fejlesztés további tartalmi eleme egy az önálló tanulást támogató képzésmenedzsment rendszer, egy ún. tanulói portál létrehozása. A képzésmenedzsment rendszer funkcionalitásának kialakításakor a legfontosabb cél, hogy a benne rendszerezetten megtalálható digitális tananyagok elérésén túl maximális támogatást adjon az önálló tanulás megszervezésére és menedzselésére. A képzésmenedzsment rendszert külön akkreditáljuk digitális taneszközként. A képzésmenedzsment rendszer részletes leírása a Pedagógia tervben található.


1.3. Pedagógiai módszertani segédletek A digitális tananyagokhoz (4 db), valamint a képzésmenedzsment rendszerhez (1 db) külön-külön módszertani segédletek készülnek a tanulók illetve a tanárok számára. Így összesen 5 darab pedagógiai módszertani segédlet készül a fejleszteni kívánt digitális taneszközökhöz.

2. A fejlesztés szakaszai 2.1. A fejlesztés előkészítése A digitális taneszközök tényleges fejlesztését megelőzi a projekt szakmai és adminisztratív előkészítése. Ennek során az alábbi fő feladatokat kell végrehajtani: 

Projektmenedzsment rendszer felállítása a projekttagok munkájának technikai támogatására



Projektszervezet kialakítása



Szakértők és tananyagfejlesztők kompetencia alapú kiválasztása, amely alapján az alábbi minimális elvárásoknak kell megfelelni: o

elhivatottság és motiváltság a szaktárgy oktatásában;

o

átlagon felüli szaktárgyi módszertani ismeretek és alkalmazásuk;

o

átlagos tájékozottság az interneten található oktatási tartalmakról, portálokról, eszközökről;

o

MS Office programok készség szintű használata (Word, Power Point, Excel alapok);

o

internetes keresés, levelezés készségszintű használata;

o

nyitott, konstruktív, kreatív és tanulásra kész személyiség;

A szakértők és tananyagfejlesztők kiválasztása minden szándéknyilatkozatot aláíró pedagógussal, személyes interjú keretében történik. 

Megbízások, szerződések megkötése

A projektszervezet felállításával kezdődhet el a szakmai munka, amelynek első legfontosabb lépése, a projekttagok informálása a projekt céljairól, a rendelkezésre álló szakmai információk megosztása, a közös munkanyelv kialakítása. Ezt követően a tananyagfejlesztésben résztvevő projekttagok két képzésen vesznek részt, amelyek tematikájukban és módszertanukban a fejlesztési feladatok hatékony és innovatív megoldására készítenek fel. Ennek alapján két képzést tervezünk: 1. Tananyagfejlesztők prezentációs képzése ( kb. 22 fő, 2 csoport), amelynek célja, hogy a fejlesztésben résztvevő pedagógusokat felkészítse és fejlessze arra a feladatra, hogy adott ismeretmennyiségből optimálisan határozzák meg a lényegi információkat és azt a lehető


legszemléletesebben, tudatos struktúra alapján készítsék elő bemutatásra. Az oktatóvideók forgatókönyvírását kívánjuk ezzel hatékonyabbá és könnyebbé tenni számukra. 2. Tananyagfejlesztők képzése tartalomfejlesztő eszközök használatáról (kb. 22 fő, 2 csoport), amelynek célja, hogy a fejlesztésben résztvevő pedagógusokat felkészítse és fejlessze arra a feladatra, hogy adott ismerettípust mely médiumtípus segítségével és milyen innovatív tananyagfejlesztő megoldások segítségével lehet a leghatékonyabban professzionális tananyagfejlesztésre előkészíteni. (Például képernyőfelvételek készítése az okatóvideókba.) Az előkészítő feladatok elvégzése után és a képzéseken való sikeres részvétellel lesznek képesek a projekttagok a fejlesztési feladatok megkezdésére.

2.2. A tananyagfejlesztés szakaszai A tananyagfejlesztés folyamatát hat lépésben lehet meghatározni, amelynek részfeladatait az alábbi folyamatábra tartalmazza:


1. Szakmai és módszertani koncepció megalkotása

3. Multimédia fejlesztés

4. Tananyag utómunka és publikálás

2. Forgatókönyvírás

5. Tananyag tesztelése

Célcsoport elemzés

Tantárgyi tematikák kidolgozása, kifejtése

Tananyag arculat elkészítése

Szabványosítás

Tananyagok tesztelése pilotprojekt keretében

Tantárgyi tematikák összeállítása kerettanterv alapján

Tanulási szcenáriók elkészítése (oktatóvideók és feladatok forgatókönyve)

Videóelemek felvétele

Tananyag technikai tesztelése

Tananyagok hibajavítása, módosítása

Módszertani koncepció meghatározása tantárgyanként

Szakmai tartalmi lektorálás

Hangelemek felvétele

Tananyag javítása

Végleges tananyagok feltöltése a képzésmenedzsment rendszerbe

Anyanyelvi lektorálás és stílusszerkesztés

Grafikai elemek készítése (fotó, rajz, ábra)

Tananyagok feltöltése a képzés-menedzsment rendszerbe

Pedagógia módszertani segédletek megírása

Animációk készítése

6. Tananyagok digitális taneszközként való akkreditálása

Multimédia elemek szerkesztése, utómunkája

Tananyag összeállítása


2.2.1. Szakmai és módszertani koncepció megalkotása A digitális taneszközök fejlesztését a szakmai és módszertani koncepció megalkotásával kezdjük. Ennek alapját a kutatási eredmények, a pedagógiai tervben rögzített pedagógiai elvek és a fejlesztésbe bevont szakértők képzésfejlesztési tapasztalata képezi. 1. Célcsoport elemzés: A kutatás eredményeit felhasználva konkrétan meghatározzuk a digitális

taneszköz

szűkebb

és

tágabb

célcsoportját,

elemezzük

tanuláselképzelésüket, tanulási motivációikat. 2. Tantárgyi tematikák összeállítása kerettanterv alapján: A sportiskolai kerettanterv, valamint

a fejlesztésbe bevont

szaktanárok tanítási tapasztalatai alapján

meghatározzuk a digitális tananyagok tartalmi-tematikai komponenseit. 3. Módszertani koncepció meghatározása tantárgyanként: Azt, hogy a lehetséges tanulási módszerek közül melyiket válasszuk, nagyban befolyásolja, hogy mit akarunk megtanítani. Itt kerülnek tipizálásra az egyes tantárgyak és azok témái, és eszerint tudjuk a legoptimálisabb megoldást kiválasztani az oktatóvideók tipológiájából (részletesen erről a Pedagógia tervben írunk). 2.2.2. Forgatókönyvírás A forgatókönyvírás az elkészített szakmai és módszertani koncepció mentén valósul meg, felhasználva a fejlesztés előkészítő szakaszában lezajlott képzések (prezentációs készségek, tartalomfejlesztő eszközök ismerete) ismereteit. 1. Tantárgyi tematikák kidolgozása, kifejtése: Az elfogadott tantárgyi tematikákat ki kell fejteni szövegesen, valamint az összes kapcsolódó segédanyagot és referencia multimédia anyagot hivatkozás szinten össze kell állítani. Elsődleges szempont a kidolgozásnál, hogy mi az a lényegi információ, tényadat, összefüggés, háttéranyag, amely mindenképpen szükséges a tanegység elsajátításához és nem feszíti túl a meghatározott tanulási időt, amely egy tanegységre meg van határozva. 2. Tanulási szcenáriók elkészítése (oktatóvideók és feladatok forgatókönyve): A kifejtett tematikákból önálló tanulásra alkalmas tanegységeket kell megtervezni a Pedagógiai tervben előzetesen vázolt módszertani és pedagógiai jellemzők alapján. Gyakorlatilag ebben a szakaszban

készülnek el a tanegységek

multimédiás forgatókönyvei, amelyek pontosan tartalmazzák a képernyőre kerülő tartalmat, valamint a fejlesztéshez szükséges technikai instrukciókat. Ekkor készülnek el részben azok a multimédia anyagok is, amelyek forrásként Eduweb Multimédia Zrt. 8

szolgálnak

a

prefesszionális

multimédia

fejlesztőknek,

többek

között

képernyőfelvételek (képernyő rögzítő szoftverek segítségével – pl. Captivate, BB Flash), prezentációk (prezentációs szoftverek – pl. Articulate, Power Point), szimulációk

(egyéb tantárgyspecifikus tartalomszerkesztő

szoftverek, pl.

matematikai képletszerkesztő). 3. Szakmai tartalmi lektorálás: Az elkészült forgatókönyveket egy külső, a forgatókönyvírásban nem közreműködő (de az azt megelőző szakaszokba szintén bevont) szakértő tartalmi és pedagógiai szempontból lektorálja, javítja. Javaslatait korrektúrával teszi meg és konstruktívan. Tehát az anyagot a szakmai lektor véglegesíti, szükség esetén bevonja a forgatókönyvírót a javításba, de csak konzultáció szintjén. 4. Anyanyelvi lektorálás és stílusszerkesztés: A szakmailag és tartalmilag elfogadott forgatókönyvek anyanyelvi lektorokhoz kerülnek, akik anyanyelvi és helyesírási szempontból javítják a szövegeket, valamint stílusszerkesztik az egységes nyelvi stílus megteremtése érdekében. 5. Pedagógia módszertani segédletek megírása: A forgatókönyv írókkal kooperálva szakértők kidolgozzák a tananyagokhoz szükséges módszertani segédleteket. 2.2.3. Multimédia fejlesztés A végeleges forgatókönyvek folyamatos leadással kerülnek a megfelelő multimédia fejlesztőhöz. 1. Tananyag arculat elkészítése: A tananyagok egységes arculattal kerülnek megvalósításra, ehhez egy arculati prototípus készül, amelyből variánsok készülnek az évfolyamok és tantárgyak stílusos differenciálására (színvariánsok). 2. Videó elemek felvétele: A videó felvételek blubox technológiával élő szereplőkkel, külső helyszíneken tárgyfelvétellel, vagy számítógép alkalmazások capture-jeinek felvételével készülnek. 3. Hangelemek felvétele: Az élőszereplős videókat leszámítva minden videóhoz utószinkron készül, profi hangstúdióban, profi szinkronszínészekkel. 4. Grafikai elemek készítése (fotó, rajz, ábra): A forgatókönyvek referencia ábráinak felhasználásával teljesen új vektorgrafikus vagy digitális fotó alapú grafikai elemek készülnek. 5. Animációk készítése: A forgatókönyvek referencia ábrái és szöveges instrukciók alapján olyan animációk készülnek, amelyek elsődleges célja egy folyamat, összefüggés dinamikus szemléltetése.


6. Multimédia elemek szerkesztése, utómunkája: Az elkészült multimédia elemeket (szöveg, videó, hang, grafika, animációk) a forgatókönyvek alapján összeállítják végleges formátumukban. 7. Tananyag összeállítása: A végleges multimédia elemekből összeállításra kerülnek az egyes tanegységek, a Pedagógiai tervben megadott előzetes felépítés szerint, valamint szabványosítják őket a tanulásnyomonkövető funkcióhoz. 2.2.4. Tananyag utómunka és publikálás 1. Szabványosítás: Az elkészített digitális tananyagot szabványosítjuk a SCORM 1.2es tananyagszabványt használva. Ekkor kerülnek beállításra a tananyag nyomon követési opciói. Szintén ebben a szakaszban készítjük elő

a tananyagokat

objektum szinten az SDT-be való implementációhoz. A fejleszteni kívánt digitális tananyag (önállóan is értelmezhető) tananyagelemekből épül fel, amelyek kisebb-nagyobb egységekbe lehet szerkeszteni, figyelembe véve a tanórákat, a témakörök feldolgozási idejét. A feldolgozott fogalmakat egységenként megadjuk és besoroljuk aszerint, hogy bemeneti-, kimeneti- vagy kapcsolódó fogalmak. A fejleszteni kívánt tananyagegységek tartalmaznak tanulóknak és tanároknak szóló

módszertani

útmutatót.

Az

elkészült

tartalmakat

az

SDT

tananyagszerkesztővel lehet összeállítani és utána kerülhet a Tudásbázisba. 2. Tananyag technikai tesztelése: Az elkészített tananyagokat egy független, tanulást nyomonkövetni képes képzésmenedzsment rendszerbe töltjük és a forgatókönyvírók, valamint a szaklektorok rendelkezésére bocsátjuk. Minden egyes tanegységet tesztelni kell és arról tesztelési jegyzőkönyvet vezetni. 3. Tananyag javítása: A javításra visszaküldött tanegységeket a tesztelési jegyzőkönyv alapján a fejlesztők javítják, ellenőrzik és véglegesítik. 4. Tananyagok

feltöltése

a

képzés-menedzsment rendszerbe:

A végleges

tanegységeket feltöltjük a projekt keretében fejlesztett képzésmenedzsment rendszerbe. 2.2.5. Tananyag tesztelése 1. Tananyagok tesztelése pilotprojekt keretében: A kész tananyagokat az ekkorra szintén elkészített képzésmenedzsment rendszerben a projektben együttműködő iskolák rendelkezésére bocsátjuk. A bevont pedagógusok feladata, hogy tanulóikkal mind a tananyagot, mind a képzésmenedzsment rendszert teszteljék.


A tesztelési időszak után egy online felméréssel rögzítjük a visszajelzéseket, észrevételeket. 2. Tananyagok hibajavítása, módosítása: A pilotprojekt során és a fenntartási időszakban is online support szolgálatot működtetünk, ahová folyamatosan várjuk a tananyaggal kapcsolatos esetleges hibajelzéseket. A technikai jellegű hibák javítása folyamatos, a tartalmi hibákat blokkszerűen, havi rendszerességgel javítjuk és frissítjük az adatbázisban. 3. Végleges tananyagok feltöltése a képzés-menedzsment rendszerbe: A pilot teszt zárása után az észrevételeket feldolgozzuk és a tananyagokat szükség esetén módosítjuk. Az így előállt végleges tananyagokat feltöltjük a képzésmenedzsment rendszerbe. 2.2.6. Tananyagok digitális taneszközként való akkreditálása A véglegesen feltöltött tananyagokat nyújtjuk be digitális tananyagként akkreditációra.

2.3. A tananyag fejlesztés időtartama A fejlesztési folyamat egyes részfeladataiból kiindulva az alábbi fejlesztési időtartamokkal lehet számolni a teljes projektre vonatkoztatva. Az egyes fejlesztési lépések átfedésben is lehetnek egymással, pl. a forgatókönyv írás első kimeneteinek (kb. 4 hét után) multimédiás fejlesztése azonnal indul. A teljes projekt megvalósítására a rendelkezésre álló 18 hónapot igénybe kívánjuk venni.


1. Szakmai és módszertani koncepció megalkotása

8 hét

2. Forgatókönyvírás

24 hét

3. Multimédia fejlesztés

24 hét

4. Tananyag utómunka és publikálás

2 hét

5. Tananyag tesztelése

8 hét

Tananyagok digitális taneszközként való akkreditálása

8 hét

2.4. Képzés-menedzsment rendszer fejlesztés szakaszai A képzés-menedzsment rendszer fejlesztésének folyamatát hét lépésben lehet meghatározni, amelynek részfeladatait az alábbi folyamatábra tartalmazza:


1. Tervezés

2. Fejlesztés

3. Telepítés

4.Tesztelés

Rendszerterv elkészítése

Sitebuild elkészítése, mock up tesztelése

Szerver szoftveres telepítése

Tartalomfeltöltés tesztelése

Funkcionális specifikáció elkészítése

Videólejátszók fejlesztése

Képzésmenedzsment rendszere telepítése

Felhasználókezelés tesztelése

Szoftveres követelmények meghatározása

Hardver követelmények meghatározása

Grafikai tervek elkészítése

Felhasználókezelés fejelsztése

Tanegység kezelése tesztelése

Tanegység kezelés fejlesztése

Értékeléskezelés tesztelése

Értékeléskezelés fejlesztése

Tanulásszervező funkciók tesztelése

Tanulásszervező funkciók fejlesztése

Üzenetkezelés tesztelése

Üzenetkezelés fejlesztése Admin felület fejlesztése

Képzés-menedzsment rendszer terheléses tesztje

5. Dokumentálás

6. Átadás

Fejlesztési, üzemeltetési és felhasználói dokumentáció elkészítése

Rendszer átadása

7. Képzésmenedzsment rendszer digitális taneszközként való akkreditálása

Dokumentáció átadása Kulcsfelhasználók oktatása

Képzésmenedzsment rendszer tesztelése pilotprojekt keretében

Képzésmenedzsment rendszer hibajavítása, módosítása

Képzésmenedzsment rendszer végleges üzembe helyezése


2.4.1. Tervezés 1. Rendszerterv elkészítése: A képzésmenedzsment rendszertől elvárt funkciók, modulok megtervezése; a rendszerterv dokumentáció összeállítása. 2. Funkcionális specifikáció elkészítése: A funkcionális specifikáció összeállítása, kezelő felületek készítése a webergonómia és a tanulásmódszertan elveinek szem előtt tartásával. 3. Szoftveres

követelmények

meghatározása:

A

rendszerterv

valamint

a

funkcionális specifikáció alapján a kiépítendő szerver szoftveres környezetének meghatározása. 4. Hardver

követelmények

meghatározása:

Az

elvárt

működés

(pl.

oldalletöltés/sec) és látogatószám, valamint a szoftveres környezet alapján a szerver oldali hardver követelmények meghatározása. 5. Grafikai tervek elkészítése: A rendszerterv valamint a funkcionális specifikáció és az elvárt működés alapján a rendszer grafikai megjelenésének, kezelőfelületének megtervezése. Logó tervezés. 2.4.2. Fejlesztés 1. Sitebuild elkészítése, mock-up tesztelése: Az elfogadott design alapján a megtervezett kezelőfelület webes implementálása, bejárható bemutató rendszer készítése. 2. Videó lejátszók fejlesztése: Flash és HTML5 alapú videó lejátszók elkészítése. (AbFlash alapú lejátszó a régebbi verziójú böngészőkhöz szükségesek, amelyek még nem kezelik a HTML5-ös szabványt.) 3. Felhasználó kezelés fejlesztése: 3 szintű felhasználó kezelés kialakítása, hierarchikusan, jogosultsági szintekkel ellátva. 4. Tanegység-kezelés fejlesztése: Oktatóvideók, tesztfeladatok, tevékenységek kezelése, adminisztrátori szerkeszthetősége(pl. metázás , adminisztrátori backend modulok fejlesztése.). 5. Értékeléskezelés fejlesztése: Feltöltött feladatok értékelése diák és tanár által a front-end felületen, ennek a funkciónak a nyomon követése a back-end felületen. 6. Tanulásszervező funkciók fejlesztése: Tanulási útvonal, naptár, kedvencek,, nyomon követés kialakítása,( SCORM szabvány szerinti metodikával).


7. Üzenetkezelés fejlesztése: Push típusú email-ek back-end kezelése, felhasználók célzott „megszólítása”, a felhasználók által megadott e-mail fiókokhoz igazítása. 8. Adminisztrációs felület fejlesztése: Back-end modulok, komponensek fejlesztése a fenti funkciók kiegészítéseként. 2.4.3. Telepítés 1. Szerver szoftveres telepítése: Szoftveres alkalmazások telepítése a szerverre, az előzőleg összeállított hardveres környezetre. 2. Képzés-menedzsment rendszer telepítése: A lefejlesztett rendszer beüzemelése a szerveren, tesztüzemben. 2.4.4. Tesztelés 1. Tartalomfeltöltés tesztelése: A tartalomkezelő rendszer helyes működésének tesztelése, kulcsfelhasználók tesztelése. 2. Felhasználó kezelés tesztelése: A felhasználói jogosultságok, szintek, funkciók kulcsfelhasználók általi tesztelése. 3. Tanegység-kezelés tesztelése:

A tananyagok elérésének, használatának

kulcsfelhasználók általi tesztelése. 4. Értékeléskezelés tesztelése: A tananyagok értékelésének, pontozásának kulcsfelhasználók általi tesztelése. 5. Tanulásszervező funkciók tesztelése: Tanulói profilok létrehozásának, tanulási célok, útvonalak kialakításának kulcsfelhasználók általi tesztelése. 6. Üzenetkezelés tesztelése: Funkció kulcsfelhasználók általi tesztelése. 7. Képzés-menedzsment rendszer terheléses tesztje: A kész rendszer tesztelése, melyek során nagy mennyiségű látogatást szimulálva vizsgáljuk a rendszer teljesítményét, a tesztre adott válaszát. 2.4.5. Dokumentálás 1. Fejlesztési, üzemeltetési és felhasználói dokumentáció, pedagógia módszertani segédlet elkészítése: A rendszer továbbfejlesztéséhez, üzemeltetéséhez, használatához szükséges dokumentációk elkészítése. 2.4.6. Átadás 1. Rendszer átadása: A rendszer végleges fizikai helyén (szolgáltató szerverparkja) történő átadás. 2. Dokumentáció átadása Eduweb Multimédia Zrt. 15

3. Oktatás: Kulcsfelhasználók, rendszerüzemeltetők oktatása. 4. Képzésmenedzsment rendszer

tesztelése pilotprojekt keretében: a kész

tananyagokkal együtt az elkészített képzésmenedzsment rendszert a projektben együttműködő iskolák rendelkezésére bocsátjuk. A bevont pedagógusok feladata, hogy tanulóikkal mind a tananyagot, mind a képzésmenedzsment rendszert teszteljék. A tesztelési időszak után egy online felméréssel rögzítjük a visszajelzéseket, észrevételeket. 5. Képzésmenedzsment rendszer hibajavítása, módosítása: A pilotprojekt során és a fenntartási időszakban is online support szolgálatot működtetünk, ahová folyamatosan várjuk a tananyaggal és a képzésmenedzsment rendszerrel kapcsolatos esetleges hibajelzéseket. A technikai jellegű hibák javítása folyamatos, a tartalmi hibákat blokkszerűen, havi rendszerességgel javítjuk és frissítjük az adatbázisban. 6. Képzésmenedzsment rendszer végleges üzembe helyezése: A pilot teszt zárása után az észrevételeket feldolgozzuk és a képzésmenedzsment rendszert szükség esetén módosítjuk. Az így előállt végleges képzésmenedzsment rendszert üzemeltetjük a fenntartási időszak alatt.

2.4.7. Képzésmenedzsment rendszer digitális taneszközként való akkreditálása A véglegesen átadott képzésmenedzsment rendszert nyújtjuk be digitális taneszközként akkreditációra.

2.5. A képzésmenedzsment rendszer fejlesztés időtartama A fejlesztési folyamat egyes részfeladataiból kiindulva az alábbi fejlesztési időtartamokkal lehet számolni a teljes projektre vonatkoztatva. Az egyes fejlesztési lépések átfedésben is lehetnek egymással. A teljes projekt megvalósítására a rendelkezésre álló 18 hónapot igénybe kívánjuk venni.


1. Tervezés

12 hét

2. Fejlesztés

30 hét

3. Telepítés

1 hét

4. Tesztelés

4 hét

5. Dokumentálás

2 hét

6. Átadás

1 hét

7. Képzésmenedzsment rendszer digitális taneszközként való akkreditálása

8 hét

3. A projekt erőforrás igénye 3.1. Személyi feltételek Projektmenedzsment 

szakmai vezető – 1 fő



projektmenedzser -1 fő



pénzügyi vezető – 1 fő

Szakértők 

pedagógus kutató – 1 fő



informatikus kutató – 1 fő



sportpedagógia szakértő – 1 fő



pedagógiai-módszertani szakértő – 1 fő



anyanyelvi lektor – 4 fő

Forgatókönyv író pedagógusok 

magyar nyelv és irodalom szakos tanár – 6 fő Eduweb Multimédia Zrt. 17



történelem szakos tanár – 4 fő



etikát és társadalomismeretet oktató tanár – 1 fő



matematika tanár – 4 fő



testnevelés szakos tanár illetve az alábbi tárgyak oktatásában minimum 1 éves oktatási tapasztalattal rendelkező tanár – 7 fő o

testnevelés-elmélet

o

sportegészségtan

o

edzéselmélet

o

sport és szervezetei

o

sportági ismeretek

o

sport pszichológiája

o

sport történet

Szaklektorok 

Magyar nyelv és irodalom – 3 fő



Ember és társadalom – 3 fő



Matematika – 2 fő



Testnevelés és sport – 2 fő:

Multimédia fejlesztők 

grafikus – 2 fő



flash programozó – 5 fő



videóvágó – 2 fő



hangszerkesztő – 2 fő



tananyagszerkesztő – 10 fő

Programozó 

grafikus (webdesign) – 1 fő



rendszer tervező (adatbázis, architectura stb.) – 1 fő



vezető webfejlesztő – 1 fő



tananyagfejlesztő – 1 fő



webfejlesztő – 3 fő



mobil alkalmazás fejlesztő – 2 fő



tesztelő – 5 fő


3.2. Tárgyi feltételek 3.2.1. Tananyagfejlesztés 3.2.1.1.

Tervezés és forgatókönyvírás

A tananyagok fejlesztésének első szakasza a tervezés és forgatókönyvírás, amelynek során elkészítjük a módszertani koncepciót (illetve kreatív koncepciókat, storyboardokat) és a tananyagok forgatókönyvét. A tervezés során irodai szoftvercsomagot (MS Office Home and Business 2010) valamint kreatív tervezőprogramokat (Mindomo, Mindjet MindManager) használunk és az előállított dokumentumokat, forrásanyagokat elektronikusan tároljuk szerverünkön. Ebben a szakaszban kiemelten intenzív kommunikáció és adatcsere folyik a forgatókönyv írókkal és szakmai illetve anyanyelvi lektorokkal, amihez a technikai infrastruktúrát (nagyméretű adatok feltöltése és letöltése) FTP kapcsolaton keresztül biztosítjuk. A forgatókönyvek egy része már referencia multimédia anyagokat is tartalmaz, amelyek tervezése, előkészítése, szerkesztése prezentációs illetve képszerkesztő, valamint képernyő rögzítő alkalmazásokkal készülnek (MS Office Home and Business 2010,BB FlashBack Professional, Captivate 6, Articulate, Creative Suite 6 Production Premium). 3.2.1.2.

Multimédia fejlesztés

A megvalósítás szakaszában készül el a tananyagok designja, valamint a multimédia tartalom. A grafikus több designtervet készít grafikai tervezőprogramok segítségével (Creative Suite 6 Production Premium), amelyből egy kiválasztott kerül teljes kidolgozásra. A fejlesztők a multimédia tartalmakat (feladatok, animációk) flash illetve HTML5 technológiával készítik el (Creative Suite 6 Production Premium, Adobe Air). A multimédia tartalmak képi elemeit a fejlesztők grafikai tervezőprogramokkal készítik (Creative Suite 6 Production Premium). A hang elemek anyanyelvileg lektorált és stílusszerkesztett forgatókönyv alapján professzionális hangstúdióban, kizárólag hivatásos szinkronszínészek alkalmazásával kerülnek felmondásra és utómunkázásra. A videókat professzionális filmkészítő partnereinkkel készítjük. Meglévő és autentikus mozgókép források esetében közreműködünk a szerző jogi felhasználási engedélyek beszerzésében. Új anyag elkészítése esetén professzionális stúdióban, digitális technológiával készül a filmanyag és az utómunkázás. 3.2.1.3.

Utómunka

Az elkészített digitális tananyagot szabványosítjuk a SCORM 1.2-es tananyagszabványt használva. Ekkor kerülnek beállításra a tananyag nyomon követési opciói, illetve ebben a szakaszban publikáljuk Eduweb Multimédia Zrt. 19

és teszteljük a tananyagot a képzésmenedzsment rendszerben (szabványosításhoz szükséges Oxygen xml szerkesztő). Szintén ebben a szakaszban készítjük elő

a tananyagokat objektum szinten az SDT-be való

implementációhoz (SDT tananyagszerkesztő). 3.2.1.4.

Tesztelés, kipróbálás

Az elkészített digitális tananyagokat több platformon és eszközön kell kipróbálni, ehhez asztali számítógépeket, laptopokat, táblagépeket és okos telefonokat használunk (iOS, Android, Windows operációs rendszerekkel). 1.1.1. Képzésmenedzsment rendszer fejlesztése A megvalósítás szakaszában készül el a webportál designja, a portál logója valamint a kitüntetett aloldalak arculata, a főbb kezelőelemek. A grafikus több designtervet készít grafikai tervezőprogramok segítségével (Creative Suite 6 Production Premium), amelyből egy kiválasztott kerül teljes kidolgozásra. A webfejlesztők a webportált PHP, HTML+CSS, HTML5+CSS3, Javascript és Flash technológiák felhasználásával készítik el (open source PHP és HTML Editor, Creative Suite 6 Production Premium). A portál adatbázisát mySQL adatbázis kezelő segítségével készítjük el. A rendszer implementációjához szükséges egy úgynevezett médiaszerver, amely biztosítja a digitális tananyagok tárolását, többek között az oktatóvideók streamelt, azaz hatékony letöltését (ezzel biztosítjuk az eltérő technikai színvonalon lévő, valamint a különböző platformú kliensgépek azonos színvonalú hozzáférését a tartalmakhoz).

4. Taneszköz tesztelési folyamata A fejlesztett digitális taneszközök hatékonyságát pilot időszak keretében teszteljük az együttműködő iskolákban, a projekt megvalósításában résztvevő pedagógusok bevonásával. A tesztelés kiinduló alapját, bemeneti értékeit a jelen pályázati anyag kutatása képezi. A digitális taneszközök tesztelését az alábbi modell szerint végezzük. 

A digitális tananyagok otthoni felhasználását segítő feladatok adása a tanárok részéről a tanulóknak.



Azonos tantárgyat tanítók és tanulók szakmai közösségeinek létrehozása, célzott keresés, értékelés a portálon, fórumok és online kérdőívek segítségével.



Tanári közreműködéssel az órákon közös tananyag-értékelés, tanórai tesztelés, tapasztalatmegosztás. Eduweb Multimédia Zrt. 20



A képzésmenedzsment rendszer tananyagértékelő funkció használatának ösztönzése, a rendszer monitorozása.



Online kérdőíves kutatás keretében a pilot időszak végén a tapasztalatok és attitűdváltozások felmérése.

5. Kutatási

eredmények

beépítése

a

fejleszteni

kívánt

taneszközökbe A kutatási záródokumentációban a kutatási eredmények értékelésénél részletesen kifejtettük, hogy a kapott eredmények hogyan befolyásolják a fejleszteni kívánt digitális taneszközök specifikációját. A részletes magyarázattól eltekintve összefoglalóan a következő módon kívánjuk beépíteni a kutatás eredményeit: a kutatás eredménye, hogy a tanuláshoz való viszony, a tanulásértelmezés, valamint a belső motivációk rendszere – ezek az elméleti kiindulópontok szerint az eredményesség és a hatékonyság alapvető meghatározó tényezői a tanulás tekintetében – elsősorban akkor fejleszthető, ha a számítógép- és az internethasználat tanulási időben képviselt arányát sikerül növelni. Ez természetesen akkor lehetséges, ha nagyon színvonalas, a tanulók érdeklődését felkeltő, a tanulás szempontjából nagyon hasznos, továbbá élvezetes, szórakoztató taneszköz készül. Ezt célozza(ák), 

a több platformon elérhető és emiatt bizonyos szinten térbeli és időbeli korlátokat feloldó digitális tananyagokhoz való hozzáférés, hozzásegítve az élsportoló diákokat az iskolán kívüli idejük hatékonyabb beosztásához a tanulás szempontjából;



a képzésmenedzsment rendszer önálló tanulást menedzselő funkciói, amelyek segítik az élsportoló diákokat tanulásuk önálló és felelős menedzselésében is;



a képzésmenedzsment rendszer közösségépítő funkciói, amelyek realizálják a kooperatív tanulást és az egymás közötti tudásmegosztást, keretet adva a már jelenleg is működő kooperációnak, amellyel az élsportolók egymást segítik az iskolai feladatok megoldásában;



az oktatóvideók, amelyek az adott műveltségterület tudásanyagának didaktikai és metodikai szempontjai alapján vannak megtervezve és létrehozva és egyszerűen lehetővé teszik bonyolultabb ismeretek és összefüggések elmagyarázását, amelyet normál esetben az iskolai óra kereteiben kapna meg az élsportoló a tanár előadásából;



a hangos mozgókép, mint médium, amely megkönnyíti a digitális bennszülött nemzedék információhoz, tudáshoz való hozzáférését bármikor és bárhonnan, legyen szó külföldi vagy itthoni sportversenyre való készülésről vagy részvételről; Eduweb Multimédia Zrt. 21



hogy a Nat-ban és a kerettantervben szereplő műveltségi tartalmak témáiból, fogalmaiból,

ismeretelemeiből

levezetve,

az

egyes

tanegységekhez

olyan

kompetenciákat és képességeket rendelünk, amelyeket a tanuló saját tanulásának menedzselésében

értelmezni

tud

és

a

képzésmenedzsment

rendszer

tanulástámogató funkcióival valamint saját önreflexiójával is fejleszteni tud, ezáltal változik a tanulásról alkotott képe, és így belső motivációi is pozitív irányba fordítják a tanuláshoz való viszonyát; 

hogy az oktatóvideók ugyan a tudás passzív ám mégis hatékony befogadását biztosítják, de a kapott információk rendszerezett feldolgozását interaktív feladatok támogatják, amelyek túlmutatnak az egyszerű feleletválasztós teszteken – az adott műveltségi területre jellemző didaktikai és metodikai értékelési elvek figyelembe vételével készülnek, és ellentétben a legtöbb hozzáférhető feladatlappal, munkafüzettel azonnali visszacsatolást adnak;



hogy a tudásanyag szintézisét, a tudással való munkát komplex, nyílt típusú feladatok biztosítják, amelyek alkalmat adnak a kooperációra más tanulókkal illetve keretet adnak az órán kívüli, de mégis kontrollált munkára tanuló és pedagógus között, amely az élsportolók sajátos időbeosztásából fakadóan nem magától értetődő;



végül, de nem utolsó sorban, hogy a fejlesztés megalapozza egy olyan magyar nyelvű oktatási portál létrejöttét, amely mind technológiájában, mind funkcionalitásában és tartalmában teljes körűen, professzionálisan és relatív önfenntartó módon kiszolgálja az érettségire készülő diákokat illetve alapvető struktúrája révén alkalmas mind a tartalmi, mind a technológiai funkcionális bővítésre.


1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, december 19

Recommend Documents