316/1
Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja
316/2
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Vezetői összefoglaló .......................................................................................................... 4
2.
A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása................................ 10 2.1
Az akcióterület kijelölése ......................................................................................... 10
2.2
Jogosultság igazolása ............................................................................................... 17
2.3
Helyzetelemzés......................................................................................................... 21
2.4
Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ................................................... 24
2.5
Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása ....................................... 30
2.6
Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása ....... 39
2.7 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása............................................................................................................... 49
3.
2.8
Funkcióelemzés ........................................................................................................ 55
2.9
Tulajdonviszonyok értékelése .................................................................................. 70
2.10
Tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata ................................................ 71
2.11
Piaci igények, lehetőségek felmérése....................................................................... 73
Az Akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai.......................................................... 75 3.1
Az akcióterület beavatkozásai .................................................................................. 75
3.2 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége......................................................................................................................... 78 3.3
Beavatkozás típus ..................................................................................................... 82
3.4 Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma: ................................................................................................................................ 86 3.4.1 Számszerűsített eredmények...................................................................................... 105 3.4.2. Szinergia vizsgálat .................................................................................................... 127 3.4.3 bevonandó partnerek.................................................................................................. 127 3.4.4 Jellemzően az önkormányzat általellátandó feladatok .............................................. 131 3.5 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán ... 132 3.6 Kapcsolódó fejlesztések - a pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen ........................................................................................ 133 3.7 A tervezett fejlesztések várható hatásai........................................................................ 135 3.8 kockázatok elemzése .................................................................................................... 139 3.9 Az Akcióterületi terv elkészítése során lezajlott partnerségi egyeztetések .................. 147 4.
Pénzügyi terv.................................................................................................................. 152 4.1
A Pénzügyi elemzés általános elvei ....................................................................... 152
4.2
Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve ................................................ 154
4.3
A megvalósításhoz szükséges források meghatározása ......................................... 165
4.4
A pályázat pénzügyi terve ...................................................................................... 168
316/3
5.
A megvalósítás intézményi kerete.................................................................................. 173 5.1
Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ................................................. 173
5.2
Üzemeltetés, működtetés........................................................................................ 183
316/4
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Magyarország számára a 2004-es Európai Uniós csatlakozással elérhetővé váltak a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból folyósított fejlesztési támogatások. Szintén a csatlakozásnak köszönhető, hogy a tervezett fejlesztéseket most már nem csupán nemzeti forrásból kell finanszírozni: a nemzeti forrás kiegészítő forrássá vált az alapoktól igényelhető támogatások mellett. Számos más pályázó mellett Szeged városa is azon fáradozik, hogy igénybe véve az alapok forrásait egy szebb, jobb, újabb, barátságosabb, igazi európai város alapjait fektethesse le a felnövekvő generációk számára. Szeged az ország délkeleti részének egy fontos szereplője. Közvetlen szomszédságában húzódik a szerb és a román határ, így a Schengeni egyezményhez való csatlakozásunk óta szerepe a térségben még kitüntetettebb, mivel így az Unió jelenlegi külső határai a város mellett fekszenek. Emellett a város az ország egyik oktatási központja is, melynek következtében a szorgalmi időszak alatt a város lakossága nagymértékben megnövekszik. Szeged régiós központ státuszából kifolyóan sok hazai és külföldi vállalat és vállalkozás vendéglátója is, melynek köszönhetően sok munkahelyet kínál a lakóinak és a környéken élőknek. Nyáron a város az ország egyik kulturális fővárosává alakul, mikor a Szegedi Szabadtéri Játékok megnyitja kapuit. Ahhoz, hogy Szeged megfeleljen az európai követelményeknek, folyamatosan szem előtt kell tartania a fenntartható fejlesztés elvét. Szeged Megyei Jogú Város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt lakosságának, a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit, támogatja egyediségek – „szegedikumok” – létrehozását, „hírösségeivel” várja vendégeit. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket – városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése – folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. Szeged Város Integrált Városfejlesztési Stratégiai dokumentuma (IVS) 10 fejlesztési akcióterület (AT) kijelölésére tesz javaslatot. Az AT-ek lehatárolása általában igazodik a városszerkezeti egységekhez, a város településszerkezeti és szabályozási tervében (TSZT és SZÉSZ) is meghatározott területi egységekhez. A 2007-2013 finanszírozási időszakra öt akcióterületet határoz meg az IVS, ezek prioritást élveznek a többivel szemben. Közülük három funkcióbővítő, kettő pedig szociális városrehabilitációs fejlesztési kategóriába tartozik. A két szociális városrehabilitációs fejlesztés közül az egyiket Odessza városrészben tervezzük megvalósítani. Az Odessza lakótelep akcióterületének határai: Torontál tér – Székely sor – Temesvári körút – Újszegedi vasútvonal – Alsókikötő sor által határolt területen helyezkedik el. Az Odessza lakótelep a Belváros része, Újszeged kiemelt területén a Tisza mellett a Liget közelében helyezkedik el, Szeged első lakótelepe. • Az akcióterület döntő részben lakófunkcióval rendelkező terület, lakótelepnek minősül, 1945 után épült iparosított technológiával, középmagas, illetve magas lakóházak, házsorok alkotják.
316/5
• •
•
A területi mutatószámok alapján a területen alacsony a gazdasági aktivitás, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül magas (62,5%). A szegénység és kirekesztettség szintje magas: az akcióterületen magas az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, illetve alacsony a legfeljebb három éves gépjárművek aránya. A területen az építés óta nem történt átfogó fizikai rekonstrukció, ezért mind a környezet, mind az épületállomány leromlott állapotban van. A rossz energiahatékonyságú épületek aránya a teljes lakás állományhoz képest igen magas (51,9%).
32 hektáros területén a szociális rehabilitáció keretében közterület rehabilitáció és lakóépület felújítások valósulnak meg, továbbá az akcióterületen található Vedres utcai Óvoda energetikai korszerűsítése is megvalósul. A rehabilitáció célja az élhetőbb, egészségesebb lakókörnyezet kialakítása.
A szociális város rehabilitáció célja a lakótelepi környezet leromlásának megállítása, az ott élők életminőségének javítása. Átfogó cél a minőségi életkörülmények kialakítása. A feltételek ehhez adottak, a fizikai környezet megújításával, a közterületek XXI. századi igényeknek megfelelő újraformálásával, a terület fejlesztése hozzájárul a városfejlesztés átfogó céljának eléréséhez. A fejlesztés átfogó célja: Szeged tartós térnyerése a formálódó új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon, minőségi életkörülmények biztosításával a lakossága számára. Kiemelt cél, hogy az akcióterületen a környezet megújítása után vonzó lakó és életlehetőséget biztosítson a város lakóinak.
316/6
Tematikus célok I. Élhető városi környezet biztosítása: • •
Épített környezet védelme: lakótelepek rehabilitációja, lakhatási körülmények javítása az infrastruktúra fejlesztésével és a közterek állapotának fejlesztésével. Belső elérhetőség javítása: gyalogos tengelyek bővítése.
II. A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése: • • •
A lakosság egészségi mutatóinak javítása, egészségtudatosság növelése és prevenció, sport és rekreációs feltételek biztosítása. Oktatásfejlesztés: oktatási nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése. Közösségfejlesztés: közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése.
A városrehabilitációs projekt tartalmi elemei: 1. Közterületek fejlesztése (városi funkció): az akcióterületen a következő beavatkozásokat tervezzük: Fogadó-találkozótér: • • • • • •
Csanádi utcai térkapcsolat kibővítése, a buszmegálló felől érkezők számára könynyen, organikusan megközelíthetővé tétele. A meglévő, felmerülő terepakadályok áthelyezési lehetőségének megvizsgálása. Találkozótér funkciónak megfelelően utcabútorok kihelyezése. Kerékpárral érkezők igényeinek kiszolgálása. Esetlegesen később kihelyezendő köztéri alkotás helyének kijelölése. Zöldterület felújítása.
Sétány: • • • • •
A sikátor jelleget megtörő burkolati minta kialakítása. A meglévő támfalak felhasználása, ülő támfallá alakítása. A zöldterület növelése, a meglévő közművek figyelembe vételével. A két épület közötti pergolával fedett kiteresedés átfogalmazása. Közvilágítás kialakítása.
Iskola előtér – Agóra • • • •
Az előtér ingerszegénységének megszüntetése, a napi szülő-gyerek, szülő-szülő, gyerek-gyerek találkozások számára alkalmassá tétele. A funkciónak megfelelően, utcabútorok kihelyezése. Kerékpárral érkezők igényeinek kielégítése. A gyalogos átkelőt keresztező gépjárműforgalom csillapítása vízszintesen és magasságban.
316/7
Park- Játszótér: • • • • • • •
A játszótér bekerítése. A játszótér és a sétány csillapított kapcsolatának kialakítása. A játszótér eszközeinek bővítése egy közepes méretű játszóvárral és az idősebbek igényeit kielégítő szabadtéri fitness eszközökkel. Pergolával fedett találkozótér kialakítása, melynek bútorzata lehetővé teszi szabadtéri tanórák megtartását is. A növényzet bővítése, figyelembe véve az iskola igényeit (társulások bemutatása, pillangókert, madárbarát kert stb.) A játszótérhez kapcsolódóan ivókút kialakítása
Közvilágítás: •
A területrészek térvilágításának kialakítása, új közműhálózat kialakításával
Az akcióterület több alrészre osztható, anyaghasználatában, formai kialakításában egységesnek kell lennie, figyelembe véve a területet leginkább használó, általános iskolás korosztály ízlésvilágát, valamint a meglévő építészeti környezetet. A terveinknek foglalkoznia kell a terület közvilágításával, a szükséges közműhálózat kiépítésével is (ivókút, közvilágítás). 2. Közszféra funkciónak megerősítését szolgáló fejlesztések: Vedres Utcai Óvoda energetikai felújítása Az óvoda 200 férőhelyes, 100%-os kihasználtsággal működik, 8 csoportban. A gyerekekkel 16 állandó pedagógus és 8 dadus foglalkozik. Az ő munkájukat segíti a fejlesztő pedagógus, logopédus, néptánc oktató, angol tanár is. Az óvoda a képességfejlesztés, ismeretterjesztés, valamint a sport tevékenység fejlesztése iránt elkötelezetett. Az intézmény a Vedres utca 15. szám alatt található, kertvárosi 975 m2-es ingatlanban. Az épület UNIVÁZ épületszerkezettel épült, az épület állagromlásából fakadó problémák: •
•
Homlokzat: a meglévő hőszigetelés állapota nem kielégítő és műszakilag sem jelent már megfelelő védelmet az épület számára. A panelokban levő hőszigetelés a konstrukciós kialakítás miatt sem elegendő, továbbá a PS lemez összeesése is valószínűsíthető. Külső oldalon korábban kiegészítő hőszigetelés nem készült. Nyílászárók: a meglévő fa nyílászárók, rossz fizikai és esztétikai állapotban vannak, ami részben magának az alapanyagnak, ill. a szerkezetek életkorának tudható be. A nyílászárók elavult konstrukciójúak. A tömítések, zárszerkezetek, vasalatok elhasználódott állapotban vannak.
3. Lakófunkciót erősítő tevékenységek: A szociális város rehabilitáció célja a lakótelep környezeti lerombolásának megállítása, az ott élők életminőségének javítása. Odessza lakótelep a Belváros része, Újszeged kiemelt területén a Tisza mellett, a Liget közelében helyezkedik el. Szeged első lakótelepe. A területen az építés óta nem történt átfogó fizi-
316/8
kai rekonstrukció, ezért mind a környezet mind az épületállomány leromlott állapotban van. Hiányoznak a pihenő- és játszóterek. A lakófunkciót erősítő tevékenységek megvalósulásaként 17 db tízemeletes ház személyi felvonóját tervezzük felújítani. A területen lévő 17 db felvonó műszaki állapota igen eltérő, vannak olyanok, amelyek részben felújítottak, de van olyan is, amelyekhez szinte hozzá sem nyúltak a beépítése óta eltelt évtizedekben. Az alábbi táblázat összefoglalva mutatja meg, melyik liftnél milyen műszaki beavatkozás vált szükségessé:
Épületek
11 db Sebess aknaajt éghatár ó oló zárcser csere e
Csanádi 17 X Csanádi 15. X Vedres u.13. Alsó-kikötő sor 5. X Alsó-kikötő sor 6. Vedres u. 10. Vedres u . 12. Vedres 14/A Vedres 14/B Vedres u. 16/A Vedres u. 16/B Vedres u. 18/A Vedres u. 18/B Vedres u. 20/A Vedres u. 20/B Székely sor 21/A Székely sor 21/B
X X X X X
X X
Vezérlé Földszi Túlterh s kieg. nti elés frekven aknaajt érzékel ciaszab ó csere ő beép. ályzóva l X X
X
Fülkeaj tó Aknaajt 10 db Komple Fülke függes Fafülke ó aknaajt tt burkola ztés felfügg ó vezérlé cseréje tcsere fényfüg esztés cseréje scsere gönnye l
X X
X X X X X X X X X X X
X X
X X
X X
X
X
X
X
X X
X X
X X X
X X
X X
4. Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő (ún. „soft”) elemek Az Önkormányzat az alábbi három projektötletet kívánja megvalósítani programalap keretében): • Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés (városmarketinghez, hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, honlap tartalom fejlesztése, éves program háttéranyagai) és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra. (képzési anyagok készítése). (ERFA típusú) •
Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.) (ESZA típusú).
•
Munkaerő piaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok. (ESZA típusú).
316/9
Az Önkormányzat konzorciumi partnereként, a Vörösmarty Általános Iskola Alapítványa által megvalósítandó akciók: • Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók •
Közlekedésbiztonság növelését szolgáló, közlekedőknek szóló közlekedési célú szemléletformáló kampányok megrendezése
A fejlesztés tervezett pénzügyi kereteinek rövid összefoglalása Beruházási költségek Előkészítési költségen belül terület- és ingatlanvásárlás költsége Projekt előkészítés Projekt előkészítésen belül IVS költsége
Összes elszámolható költség (bruttó Ft) 0 10 299 000 0
Projekt előkészítésen belül ATT költsége
4 953 000
Projekt menedzsment költségek városfejlesztő társaság esetében
5 080 000
Műszaki ellenőr költsége
2 413 000
Külön könyvvizsgálat Jogi szolgáltatások igénybevételének költsége Nyilvánosság biztosításának költsége
299 999 0 1 270 000
Tervellenőr költsége
0
Tervezői művezetés
0
Tartalék
0
Gazdasági tevékenység
0
Lakóépület-megújítás lakótelepi akcióterület esetén Közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények valamint azok kiszolgáló épületei Közműfejlesztések
49 478 311 0 9 805 829
Közterület rehabilitáció
92 142 121
Közszféra funkcióba tartozó tevékenységek Komplex terület előkészítés: tényfeltárás, bontás, ingatlanrendezés, közművek felújítása, felosztása, kiépítése, rekultiváció, műszaki beavatkozás, kármentesítés
33 771 759
Tárgyi eszköz beszerzése Önállóan nem támogatható "soft" tevékenységek Összes elszámolható költség
0 8 698 638 19 738 500 237 950 157
316/10
2.
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 2.1 AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), ebben rögzítve a város hosszú és középtávú fejlesztési céljait. Szeged város átfogó célja: tartós térnyerés az új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon minőségi életkörülmények biztosítása a lakosság számára. Ezen cél érdekében az IVS három tematikus célt jelöl ki: T.1 A gazdaság élénkítése, befektetés-ösztönző város imázs kialakítása T.2 Élhető városi környezet biztosítása T.3 A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése Az IVS ezenkívül három horizontális célt jelöl ki: 1. Városrészi lakókörnyezeti különbségek csökkentése, sokfunkciós városrészek specifikumokkal Az egyes projektek megvalósítása során szem előtt kell tartani, hogy az egyes városrészekben a lakókörnyezet, az ellátás és a szolgáltatások színvonala kiegyensúlyozott legyen. Törekedni kell arra, hogy a lakófunkció mellett a munkahely és a szolgáltatási funkciók sokasága is helyben legyen megtalálható, elkerülve ezzel a felesleges utazásokat. Mindemellett ki kell hangsúlyozni és hasznosítani minden városrészben annak jó adottságait, specialitásait, ezzel is növelve lakóinak identitástudatát. 2. Környezettudatos településfejlesztés, fenntarthatóság. Minden projekt esetében már a tervezés során érvényesíteni kell a környezettudatosság, a fenntarthatóság elveit. Törekedni kell a lehető legkisebb környezeti beavatkozás elérésére és annak is lehetőség szerinti kompenzálására. 3. Esélyegyenlőség biztosítása Biztosítani kell minden esetben a létrehozott infrastruktúrához, szolgáltatáshoz az egyenlő esélyű hozzáférést a társadalom minden tagja számára, különös tekintettel az esélyegyenlőségi célcsoportok számára.
316/11 SZEGED VÁROS FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK TÁBLÁZATA
Szeged tartós térnyerése a formálódó új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára Tematikus célok T.1. A gazdaság élénkítése, befektetés-ösztönző városimázs kialakítása 1. Tudásintenzív ipar fejlesztése 2. Turizmusfejlesztés 3. Magasszintű üzleti szolgáltatások fejlesztése 4. Külső elérhetőség javítása, logisztikai szolgáltatások bővítése 5. Hagyományos ipar fejlesztése, a termékek piacra jutásának segítése
T.2. Élhető városi környezet biztosítása 1. Vízgazdálkodás 2. Épített környezet védelme 3. Hatékony és tiszta energiagazdálkodás 4. Belső elérhetőség javítása 5. Természeti környezet védelme
T.3. A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése 1. A lakosság egészségi mutatóinak javítása 2. Szociális biztonság javítása 3. Oktatásfejlesztés 4. Közösségfejlesztés, kulturális szolgáltatások fejlesztése
Horizontális célok Városrészi lakókörnyezeti különbségek csökkentése, sokfunkciós városrészek specifikumokkal Környezettudatos településfejlesztés, fenntarthatóság Esélyegyenlőség biztosítása
Fenntartható fejlesztés Ahhoz, hogy Szeged megfeleljen az európai követelményeknek, folyamatosan szem előtt kell tartania a fenntartható fejlesztés elvét. Szeged Megyei Jogú Város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt lakosságának és a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit, támogatja egyediségek –„szegedikumok” – létrehozását, várja „hírösségeivel” vendégeit. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket – városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése – folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. Az IVS 10 fejlesztési akcióterület kijelölésére tesz javaslatot. Az akcióterületek lehatárolása általában igazodik a városszerkezeti egységekhez, a város településszerkezeti és szabályozási tervében (TSZT és SZÉSZ) is meghatározott területi egységekhez. A 2007-2013-as finanszírozási időszakra öt akcióterületet határoz meg az IVS, ezek prioritást élveznek a többivel szemben. Közülük három funkcióbővítő, kettő pedig szociális városrehabilitációs fejlesztési kategóriába tartozik.
316/12
A kijelölt Akcióterületek a városrészekbe ágyazva: 1. Belváros: 1. Mars tér – Gutenberg utca – Kölcsey utca 2. Biopolisz Park 3. Stefánia 4. Odessza lakótelep 2. Felsőváros: 5. Tarján lakótelep
A pályázatunkban érintett Odessza városrész akcióterület az IVS 5. fejezetében meghatározásra került „BELVÁROS” városrész részét képezi. A Belváros városrészhez kapcsolódó célmeghatározás: Átfogó cél: sokfunkciós városrész városközponttal, a funkciók megőrzése mellett cél a városközponti funkciók további bővítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a turisztikai funkciók megerősítése.
316/13
Szükséges beavatkozások: Funkcióbővítés: • A városközpontot ki kell terjeszteni a nagypiac felé a zsidó negyed kulturális értékeinek bemutatásával, a terület kereskedelmi-vendéglátó és kulturális funkcióval történő megtöltésével, a piac rehabilitációját be kell fejezni. • A városközponthoz közeli „zárvány” területet, rozsdaövezetet – a Tisza pályaudvar használaton kívüli területét – fel kell tárni, funkcióváltást kell megvalósítani az egyetemhez, a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódóan. • Szeged és a Belváros fő utcája a Tisza. A szlömös, a várostól beton támfallal és közúttal elzárt folyópartot vonzóvá kell tenni, közösségi térré formálni, megtölteni közösségi, vendéglátó és turisztikai funkciókkal. A vár maradványait fel kell tárni, városképi és turisztikai attrakcióként bemutatni. Szociális városrehabilitáció: • A Belváros városrészre kijelölt célok és akció területek közül a funkcióbővítő fejlesztések közül az első a Mars tér – Gutenberg utca – Kölcsey utca területén a tervezett fejlesztés már megvalósult. Jelenleg zajlanak a 2. akcióterület a Biopolisz Park kivitelezési munkái. • A belváros újszegedi oldalán épült - Szeged egyik legrégebbi – lakótelepének rehabilitációját el kell végezni a szegregáció megelőzése érdekében, egyúttal vonzó és kulturált lakóhelyet kell kialakítani közel a városközponthoz. Jelen fejlesztés a Belváros részét képző Odessza városrész integrált szociális jellegű városrehabilitációs fejlesztésére vonatkozik, amely a fent említett átfogó célok és prioritások közül az alábbiakhoz kapcsolódik: T2: Élhető városi környezet biztosítása T2.2: Épített környezet védelme - Lakótelepek rehabilitációja A népességi, munkanélküliségi, segélyezési mutatók alapján Szeged Odessza városrésze szociálisan hátrányos lakóterület, az épített környezet rehabilitációja, a lakófunkció erősítése és a minőségi lakókörnyezet biztosítása elengedhetetlenül szükséges. T2.3: Hatékony és tiszta energiagazdálkodás A projektben közintézmények energiatakarékosságot eredményező felújítását tervezzük, amellyel a nagyüzemi technológiával épült lakóépületek folyamatban lévő, energiatakarékos felújítási programjához kapcsolódunk. T2.4: Belső elérhetőség, közlekedésminőség javítása: Gyalogos tengelyek bővítése Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése: a közterületi rehabilitáció folyamán megvalósul a gyalogos- és kerékpáros útvonalak racionalizálása, lakossági igényekhez történő igazítása.
316/14
T3: A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése T3.1: Lakosság egészségi mutatóinak javítása, egészségtudatosság növelése és prevenció, sport- és rekreációs feltételek biztosítása A köztér rekonstrukcióval, játszótér felújításával és szabadtéri fitnesz eszközök beszerzésével járulunk hozzá a cél eléréséhez. T3.4: Közösségfejlesztés - közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése: • A projektben megvalósuló „szoft” elemek, helyi akciók keretében az ifjúságot és a lakosságot célzó, a helyi kötődést erősítő, ill. közösségfejlesztést szolgáló programok valósulnak meg. • Közterületek fejlesztése: közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése, játszótér felújítása. Az akcióterületen tervezett fejlesztések céljai A szociális városrehabilitáció célja a lakótelep környezeti leromlásának megállítása, az ott élők életminőségének javítása. Odessza lakótelep a Belváros része, Újszeged kiemelt területén a Tisza mellett, a Liget közelében helyezkedik el, Szeged első lakótelepe. A területen az építés óta nem történt átfogó fizikai rekonstrukció, ezért mind a környezet, mind az épületállomány leromlott állapotban van. Hiányoznak, ill. nem megfelelő színvonalúak a pihenő- és játszóterek. A terület fekvéséből adódóan a környezet megújítása után vonzó lakó- és élet lehetőséget biztosíthat a városrész lakóinak. Átfogó cél a minőségi életkörülmények kialakítása. A feltételek ehhez adottak, a fizikai környezet megújításával, a közterületek XXI. századi igényeknek megfelelő újraformálásával, a terület fejlesztése hozzájárul az átfogó cél eléréséhez. A fejlesztés hozzájárul az "Élhető városi környezet biztosítása” tematikus cél alábbi pontjaihoz: a lakótelep rehabilitációjával az épített környezet védelméhez, a közintézmény energetikai felújításával a hatékony és költségtakarékos energiafelhasználás valósítható meg. A terület fizikai megújítása mellett figyelmet kell fordítani az itt élők testi és lelki szükségleteinek, jólétének megteremtésére is. A területen található alapfokú oktatási és nevelési intézmények megújítása, fejlesztése, nemcsak az akcióterület, hanem Újszeged vonzáskörzetében is hatást gyakorol. Fontos feladat a prevenció megerősítése, a helyi lakosok bevonása a környezeti rehabilitációba és annak fenntartásába, a rekreációs lehetőségek bővítésével, a közterületek átgondolt alakításával (pihenő- és játszóterek létesítése).
316/15
Szeged Odessza lakótelep akcióterületének határai az IVS-ben
A projekt által lefedett akcióterület lehatárolásakor is az IVS-ben kijelölt akcióterületből indultunk ki, a kettő egyértelműen megfeleltethető egymásnak, de éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az akcióterület utcahatárok szerinti pontosítását az Akcióterületi Terv készítése során is elvégezhetjük. Az alábbi akcióterületet határozzuk meg: Határai: Torontál tér – Alsókikötő sor – Újszegedi vasútvonal – Temesvári körút – Székely sor – Torontál tér. Az akcióterület az IVS-ben meghatározásra került „Belváros” városrész részét Területi adatok: • az akcióterület kiterjedése: 32 ha • az akcióterület népessége (2001. évi népszámlálási adat): 4.398 fő • az egész település kiterjedése: 281 km2 • lakónépesség száma (2001. év elején): 168.273 fő 32 ha-os területén a szociális rehabilitáció keretében többek közt lakófunkció erősítés, közterület rehabilitáció és játszótérfejlesztés valósulnak meg. Az akcióterületen található óvoda energetikai felújítása is megvalósul. A rehabilitáció célja az élhetőbb, egészségesebb lakókörnyezet kialakítása, a városrész leszakadásának megakadályozása. Az akcióterület döntő részen lakó funkcióval rendelkező terület, lakótelepnek minősül, iparosított technológiával 1945 után épült középmagas illetve magas lakóházak, házsorok alkotják.
316/16
A foglalkoztatottságra vonatkozóan az alábbi adatok (2001) jellemzik a lakótelepet: • népesség száma:
4.398 fő
• foglalkoztatottak száma:
1.660 fő
• munkanélküliek száma:
151 fő
- inaktív keresők szám: - eltartottak száma:
1.795 fő 1.190 fő
Népesség megoszlása gazdasági aktivitás alapján
Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma Inaktív keresők száma eltartott
316/17
2.2 JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Az akcióterület kijelölését meghatározó jogosultsági feltételeknek a városrész az alábbiak szerint felel meg: • Az akcióterület teljes területe belterületen, a Belváros területén valósulnak meg. • Az önkormányzat városfejlesztési támogatások elnyeréséhez IVS-t készített 20072013 évekre. A dokumentum tartalma, háttérmunkálatai, következtetései, illetve az IVS szoros kapcsolódása az egyéb városrendezési és városfejlesztési dokumentumokhoz, a civil szervezetek és lakosság általi elfogadottsága, a várakozásbeli érdeklődést alátámasztják, hogy az akcióterületek ezekre a jelentős nagyságrendű, városrészek újjászületését eredményező fejlesztésekre megfelelő előkészítés eredményeként kerültek kijelölésre. Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. • Lakónépesség száma min. 1.000 fő lakótelep esetén: a városrész népessége 4.398 fő. • Az akcióterületen található lakások száma 2 465, 2001 óta bontás nem történt az akcióterületen, új építésű lakások száma 15 tehát a lakásszám nem változott 20%-ot meghaladó mértékben.
A jogosultság igazolása a pályázati kiírás alapján az alábbiak szerint történt:
Indikátor típusa
Határérték a lakótelepeken pályázati kiírás szeaz akcióterületen rint
Megfelelőség
ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 1559 éves népesség körében magas volt 2001-ben (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001- ben (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok)
minimum 20 %
15%
× nem megfelelő
maximum 14 %
22,1%
× nem megfelelő
316/18
Indikátor típusa
Határérték a lakótelepeken pályázati kiírás szeaz akcióterületen rint
Megfelelőség
ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok) A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok)
minimum 28%
25,1%
× nem megfelelő
minimum 60%
62,5%
megfelelő
MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok)
minimum 10%
8,5%
× nem megfelelő
minimum 3,5%
2,9%
× nem megfelelő
SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15- 59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok) Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) (Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat) Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás került kiosztásra. (Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat)
minimum 10,5%
8,6%
× nem megfelelő
minimum 8%
14,4%
megfelelő
a rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,3szerese a városi átlagnak.
589 fő a 2 465 lakásra (589/2483)/12 685/70787)= 132,37%
megfelelő
316/19
Indikátor típusa
A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két év) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest (Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat)
Határérték a lakótelepeken pályázati kiírás szeaz akcióterületen rint Városi átlag: 3,64 % SZEGED ÖSSZES LAKÁS: 70 787db, összes 2010,2009,2008-as gépjármű: 2578db) maximum 65%-a váOdessza városrész larosi átlagnak kások száma 2 483, összes 3 éves gépjármű 30 db: 1,2% 3,64*0,65=2,3% 1,25<2,3% A városi átlag 33,18%a
Megfelelőség
megfelelő
ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) AZ 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001ben (Adatforrás: KSH, 2001-es népszámlálás adatok) Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001- ben (Adatforrás: KSH, 2001-es népszámlálás adatok)
min. 60% az 5 szintnél magasabb épületekben található lakások aránya
42,3%
minimum 25%
0,6%
× nem megfelelő
× nem megfelelő
minimum 30% az 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban
15,4%
× nem megfelelő
A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Az épületek energia kibocsátása nem fele meg az 1982-es szabványnak
küszöbérték: lakótelep: min. 50%
51,93%
megfelelő
Ezek alapján az akció terület megfelel a jogosultsági kritériumoknak a szegénység és kirekesztettség magas szintje és az alacsony gazdasági aktivitás indikátor teljesítésével.
316/20
Jogosultság a lakosság száma alapján
Akcióterület lakossága
Lakónépesség (lakótelep esetén)
pályázati kiírás szerint
az akcióterületen
minimum 1 000 fő
4 398 fő
316/21
2.3 HELYZETELEMZÉS Történeti áttekintés: 1550 körül Királyi térnek, szerbül Királicának hívták Újszegedet, amely akkoriban Zápolya János feleségének birtoka volt, majd a Bánsághoz, Torontál megyéhez tartozott. 1796-ban lett mezőváros, önálló piac- és vásártartási joggal rendelkezett. 1880. június 5-én egyesült Szegeddel. Azóta Újszeged a város elválaszthatatlan részévé lett. A városvezetés alaposan átformálta az új negyedet. A külső területeken kertészetek létesültek, a belső fasorokon polgári villák épültek. Ekkoriban alakult át az 1858-ban létrehozott liget is. A Tisza két partját előbb hosszú töltés, „százlábú híd" kötötte össze, 1883 óta híd vezet át a folyón, 1979-re a Belvárosi mellett másik átkelő is épült, a Bertalan híd. 1909-től hatvan éven át villamossal lehetett átutazni Újszegedre, később troli- és buszjáratokat indítottak. A szegediek ide jártak és járnak a ligetbe majálisozni, a Partfürdőre, a Laposra, az 1930-ban elkészült SZUE-ba és a Gomba helyén két éve megnyílt Napfényfürdő Aquapolisba sütkérezni, strandolni. A sportot szolgálják a liget teniszpályái, az 1974-ben épített sportcsarnok, a rá öt évre felhúzott sportuszoda. 1987-ben épült Újszeged szállodája, a nemrégiben felújított Hotel Forrás.
Odessza madártávlatból (Fotó: Karnok Csaba)
A negyed intézményekkel is jól ellátott: két bölcsődéje (Töltés és Vedres utca), öt óvodája (Tisza-parti, Vedres utcai, Temesvári körúti, Bérkert sori, Fő fasori), három általános iskolája (Tisza-parti, Gregor József és Vörösmarty Mihály) és egy középiskolája (Szegedi Műszaki és Könryezetvédelmi Középiskola és Szakközépiskola Csonka János Tagintézménye) működik, valamint 100 éve itt található a vakok intézete. Az egyetemet a Természettudományi Kar biológiai intézete képviseli a Közép fasoron, az Egészségtudományi Kar a Temesvári körúton, az 1922-ben alapított Füvészkert a Lövölde úton, a Csillagvizsgáló a Kertész utcában, illetve a
316/22
Herman Ottó, a Móra Ferenc és a Madzsar József Kollégium. Ugyancsak a tudomány újszegedi fellegvára a Magyar Tudományos Akadémia biológiai központja, és az eredetileg „kendörakadémiának" létrehozott gabonatermesztési kutatóintézet is itt kapott helyet. A kultúrát a Bálint Sándor Művelődési Ház, a Somogyi-könyvtár fiókrészlege és a ligetbeli szabadtéri színpad jeleníti meg. Az egészségügy intézménye a menhelynek épült gyermekkórház, a MÁV- és a háziorvosi rendelők. Két katolikus templom várja a híveket: a liget bejáratánál az 1910-ben avatott Szent Erzsébet-templom – amely az élményfürdő építésekor bővült –, és a Fő fasoron 2006-ban szentelt Boldog Kalkuttai Teréz-templom. A református imaház alapkövét 1828-ban tették le, az élményfürdő építésekor ugyancsak bővítették. Jellegzetes vendéglátóegység a városrészben mind a mai napig a harmincas években épült és azóta többször átalakított Liget vendéglő, Tóth Dezső nevén. 1883-ban szintén liget éke lett a cukrászdakioszk, amely teljesen eltűnt, és a Vigadó, amely ma nem csak a városrésznek, hanem Szegednek is méltatlanul magára hagyott szégyenfoltja. Újszegeden épült a város első lakótelepe; az egykori ládagyár helyén, a mai Torontál tér, Alsó-kikötő sor, vasúti töltés, Temesvári körút és Székely sor határolta területen először téglablokkos épületek nőttek ki a földből. Az üzem lassú kiürítése vontatottá tette az építkezést, de 1962-ben már el is nevezték a lakótelepet Odesszának, az akkori szokás szerint Szeged szocialista testvérvárosáról. A technológiát rövidesen panel váltotta; a hetvenes évekre Odessza a város legkedveltebb lakótelepe lett a liget, a belváros és a szabad strand közelében. Újszegeden épült fel 1977-ben Szeged legmagasabb lakóháza; az 54 méter magas toronyház 17 emeletét ma is 120 család lakja. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Temesvári körúton túl élnek a város legtehetősebb polgárai.
MUTATÓ MEGNEVEZÉSE
ODESSZA VÁROSRÉSZ AKCIÓTERÜLET (2001)
Lakónépesség száma
4 398
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
13,8
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
60,1
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
26,2
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
15,0
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
22,1
Lakásállomány (db)
2 465
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
0,8
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
44,6
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az
9,6
aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
50,9
316/23
MUTATÓ MEGNEVEZÉSE
ODESSZA VÁROSRÉSZ AKCIÓTERÜLET (2001)
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
50,8
Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében
14,3
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében
23,5
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
25,1
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül
62,5
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
8,5
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek + foglalkoztatottak száma)
2,9
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
8,6
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül
0,6
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
15,4
Ezek alapján az akcióterület főbb jellemzői a következők: a területen a mutatószámok alapján alacsony a gazdasági aktivitás, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül magas (62,5%). A szegénység és a kirekesztettség szintje magas: az önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (14.4%) és alacsony a legfeljebb három éves gépjárművek aránya a lakásokhoz viszonyítva. A lakóépületek energiahatékonysága alacsony, a rossz energiahatékonyságú épületek aránya a teljes lakásállományhoz képest igen magas.
316/24
2.4 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE Szegedi városrészek Az IVS tíz, egyértelműen körülhatárolt és megkülönböztethető városrészt különböztet meg: Belváros, Alsóváros, Móraváros, Rókus, Felsőváros, Újszeged-Szőreg Kertváros, Déli Kertváros, Északi Kertváros, Kiskundorozsma – Nyugati Iparváros és Tisza-Maros Hullámtér. 1.
Belváros
2.
Alsóváros
3.
Móraváros
4.
Rókus
5.
Felsőváros
6.
Újszeged-Szőreg Kertváros
7.
Déli Kertváros
8.
Északi Kertváros
9.
Kiskundorozsma
10. – Nyugati Iparváros Tisza-Maros Hullámtér A projekt keretében szociális város rehabilitációs fejlesztésben bevont Odessza városrész, ezen lehatárolás alapján az 1. terület a Belváros része. Szeged város Építési szabályzatát Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 59/2003 Közgyűlési rendelettel , illetve módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan a 27/2004 Közgyűlési rendelettel hagyta jóvá. Az önkormányzat jelenleg hatályos Építési Szabályzata (a továbbiakban SZÉSZ) a 27/2004. (XII.5) Kgy. rendelet szabályozza a város közigazgatási területén belül megvalósuló bármely területhasználatot, telekalakítást, valamint az építési munkálatokat, ezen belül az építési, átalakítási, bővítési, felújítási, helyreállítási, korszerűsítési, bontási és elmozdítási munkálatokat. Az előírásai I. és II. rendű kötelező, valamint irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak. A részletes szabályozási terv készítésére kijelölt területre eső I. rendű szabályozási elemektől történő kisebb mértékű eltérést (pontosítást) a részletes szabályozási terv készítése során indokolni kell. A rendelet 1., 2., és 3. jelű területekre bontja a várost.
316/25 Szeged város település szerkezeti tervlapja
316/26
A város területén a szabályozási terv: • rendeltetési (terület felhasználási), • építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő), • környezetvédelmi, • értékvédelmi, • tilalmi és korlátozási zónákat jelöl ki. A szabályozási terv a város közigazgatási területén - a beépítésre szánt területen a) lakó: (L) b) vegyes: (V) c) gazdasági: (G) d) üdülő: (Ü) e) különleges: (K) - a beépítésre nem szánt területen a) közlekedési és közmű: (Kö) b) zöld: (Z) c) erdő: (E) d) mezőgazdasági: (M) e) vízgazdálkodási (VG)6 zónákat határol le.
316/27
Odessza városrész Település szerkezeti tervlap részlete
316/28
Odessza városrész a Belváros részeként
Odessza városrész település szerkezeti tervlap részlete alapján megállapítható, hogy a városrészben a következő zónák találhatók: A Településszerkezeti Terv alapján az akcióterületet nagyvárosias lakózóna területfelhasználási egység besorolás jellemzi. Ugyanakkor megtalálható itt központi vegyes terület is, ahol a teleknagyságok és a beépítési formák nem kerülnek merev előírásokkal leszabályozásra. Jelentős kiterjedésű, a terület felhasználási egység besorolás alapján különleges intézményi zóna (Sportcsarnok, Biológiai Kutató központ) minősülő részek mellett zöldterületnek, közparknak minősített egység nincs az akcióterületen. A Város Településrendezési Tervének építési szabályzata szerint a területfelhasználási egységek övezeti szabályozása értelmében az akcióterület a következők vonatkoznak: • Nagyvárosias lakózóna: A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (Ln) • Központi vegyes zóna: A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. A zóna területén az épületekben kialakítható összes lakószint-terület nem lépheti túl az összes alapterület 75%-át. (Vk) • Különleges intézményi zóna: A terület különleges célokat szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál. A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.(Ki)
316/29
• Kereskedelmi és szolgáltató zóna: A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek befogadására kijelölt terület. A területen az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények, valamint a 10 000 m2 épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi épületek helyezhetők el. Az akcióterületen ezen kívül még található • Általános közlekedési és közmű zóna • Vasúti közlekedési és közmű zóna Az adott területen elhelyezhető építményeket az OTÉK előírásai szabályozzák. Az alábbi táblázat tartalmazza az előírások szerint a területen elhelyezhető funkciókat és a projekt keretében tervezett funkciókat.
REHAB. JELLEGE
AKCIÓTERÜLET
VÁROSRÉSZ
AKCIÓTERÜLET FUNKCIONÁLIS ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ
TELEPÜLÉS-SZERKEZETI TERV
szociális
Odessza városrész
TERVEZETT
FUNKCIÓK
FUNKCIÓK
Kül. intézményi zóna
Lakóépület,
Lakóépület
Nagyvárosias lakó zóna
Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
Közösségi, szociális
Hitéleti, nevelési, oktatási egészségügyi, szociális,
Oktatási,
Központi vegyes zóna Belváros
ELHELYEZHETŐ
Egészségügyi-, szociális, turisztikai rendelt. Általános közlekedési és közmű zóna, Vasúti közlekedési és közmű zóna, Kereskedelmi-, szolgáltató, gazdasági zóna
Kulturális közösségi, szórakoztató,
Közlekedési, Pihenést szolgáló építmény,
Szállás jellegű, Igazgatási irodai, Sport
Az akcióterületen belüli beavatkozásokra a SZÉSZ alapján sajátos előírások nem vonatkoznak. Odessza városrész akcióterületi projekt fejlesztései illeszkednek a Településrendezési Tervhez. A város meglevő stratégiai és tervdokumentumai, valamint a készülő akcióterületi terv összhangja biztosított. Az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések az Integrált IVS-ben megfogalmazott stratégiai célokhoz illeszkedően, azok megvalósítását támogató módon kerültek meghatározásra, a fejlesztések illeszkednek a SZÉSZ-hez.
316/30
2.5 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA A megelőző városrehabilitációs projektek alapján az önkormányzat munkatársai számos hasznos tapasztalatra tettek szert. A korábbi fejlesztésekkel kapcsolatos sok száz elvégzett munkaóra eredményeképpen még körültekintőbbek a helyzetelemzéseknél, illetve igyekeznek a fejlesztések ütemezésétől a lakossági reakciók kezeléséig minden téren még előrelátóbban cselekedni. Mindenkor szem előtt tartják, hogy az egykor árvíz sújtotta, mára újjáépített Szegeden a város rehabilitáció a lakosságért, a lakosság igényeivel a lehető legnagyobb harmóniában, ám a hosszú távú szakmai elképzeléseknek megfelelve valósul meg. A fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, az akadálymentesítés alapfogalmak, mint alapelvek, szerves részét képezik a mindennapi munkának – nemcsak városrehabilitációs, hanem egyéb feladatoknál is. Az akcióterületet közvetlenül érintő városrehabilitációs tevékenységek
Akcióterületi fejlesztés célja
Tartalma
BELVÁROS I. Akcióterület A Dél-alföldi Regionális Operatív Program forrásaira alapozva – komplex városrész-rehabilitációs fejlesztés valósult meg Szeged belvárosi területein: a Kölcsey utca felújítása, a Reök palota előtti tér felújítása, a Gutenberg utca közterületeinek felújítása, valamint a Mars téren a közlekedési csomópontok fejlesztése, a piac területének rendezése, az asztalos piacot is befogadó új, fedett piaccsarnok építése és parkoló létesítése. A megvalósult akcióterületi fejlesztést egyrészt a piaci kereskedelem körülményeinek sürgős javítására való igény, másrészt – a piac fejlesztésével párhuzamosan a Mars tér mellett épült üzletközponttal (ÁRKÁD) együttesen – a Mars téri kereskedelmi-szolgáltató decentrum fejlődése indokolta. A Mars téren több, az egész város és a környező települések szempontjából is meghatározó funkció (kereskedelem, lakossági és üzleti szolgáltatások, közlekedés) alakult ki és fejlődik, így kívánatos e terület és a belső városmag közötti „távolság” csökkentése. A fejlesztések eredményeként: Kiterjesztésre került a belváros − A Kölcsey utca és a Reök palota előtti tér közterületeinek megújítása az Európa Nostra díjjal is elismert belvárosi közterület-rehabilitáció folytatásaként értelmezhető, egyben összekapcsolja a belső városmagot – a felújított Gutenberg utcában és környezetében lévő, turisztikai szempontból is fontos építészeti és kulturális értékek feltárásával – a Mars téren dinamikusan fejlődő kereskedelmi alközponttal. − Feltárásra kerültek a Gutenberg utca és környezete építészeti és kulturális értékei, a csillapított forgalmú gyalogos és kerékpáros közlekedést Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terve (2007-2009.) előnyben részesíti, a közterületek a Gutenberg utcában is minőségi környezetet biztosítanak a kereskedelmi és szolgáltató funkciók fejlődéséhez.
316/31
BELVÁROS I. Akcióterület Korszerűsítésre került a Mars téri piac. • Rendezésre került a Mars téri piac területe és minőségi környezet került kialakításra a város és környező települései lakossága mindennapjai szempontjából meghatározó kereskedelmi területen. Magántőkéből megvalósult fejlesztések bővítik az akcióterület funkcióit, javítják azok minőségét. − Minőségi kereskedelmi szálláshelyek létesültek, bővült és minőségében javult a turisztikai kínálat. − Kereskedelmi és szolgáltató központ (ÁRKÁD Üzletház) létesült a Kendergyár területén. − Újabb kiskereskedelmi és szolgáltató egységek létesültek, vagy a meglévők átalakultak, minőségükben fejlődnek a megújult közterületeken. Bekerülés teljes költsége 3 277 286 eFt, amiből támogatás: 2 130 236 eFt Fejlesztés hatásai
Akcióterületi fejlesztés célja
2010-re elkészült 27 ha rehabilitált városi terület, mely közvetlen környezetében több, mint 2000 fő lakost érint. A projekt keretében elkészült mintegy 7.782 m2 zöldfelület, 12.115 m2 forgalomcsillapított – gyalogos illetve vegyes forgalmú – közterület jött létre a belvárosban. A piac területén a korszerűtlen elárusító helyek helyett új, korszerű, 4.500 m2 hasznos alapterületű nagycsarnok épült. A fejlesztéssel egyidőben 810 millió Ft értékű magánberuházás valósult meg, de a közcélú fejlesztések beindulása ennél jóval nagyobb volumenű magántőkés fejlesztést indukálhat az elkövetkezendő években. A fejlesztések – így különösen a magántőkéből megvalósuló új szolgáltatási funkciók – következtében legalább 25 új munkahely létesült, legalább 5 új szolgáltatás jelent meg az akcióterületen.
BELVÁROS II. Akcióterület Biopolisz Park akcióterületi fejlesztés célja: funkcióváltó és funkcióbővítő projekt Az akcióterületen e projekt keretén belül az egyetemi fejlesztésekhez kapcsolódóan városi és közösségi funkcióbővítési, megerősítési beavatkozásokat valósít meg a város. A beavatkozások középtávú célja, hogy az akcióterület barnamezős területén funkcióváltás történjen, egymás közvetlen közelségében működő klinika, egyetemi kutatóintézet, magántőkére alapozottan kutató-fejlesztő tevékenység és ezekhez kapcsolódó gyártás, egészségipari tevékenység kapjon helyet a későbbiekben a BIOPOLISZ Parkban. A város a beavatkozásokkal előkészíti a jövőbeli K+F+I, illetve a tudásalapú termelés számára nélkülözhetetlen, azt idevonzó, kutatói és ipari hasznosításra egyaránt alkalmas terület kialakításával alapozza meg a további terveket. Az akcióterület nagyobb része kiemelt ellátottságú belvárosi rész, kifejezetten idegenforgalmi kuriózumok halmaza, de a déli rész, különösen a MÁV eladó ingatlana - ami a jelenlegi BIOPOLISZ PARK projektnek nem része - jelenleg alulhasznosított, és a közművek nem biztosítanak elég kapacitást az új létesítményekhez. A tervezett Déli hídhoz, tudomá-
316/32
BELVÁROS II. Akcióterület nyos parkhoz, 265 ágyas klinikai szárnyhoz nélkülözhetetlen feltételeket kívánja a város megteremteni. (Útépítés, szélesítés, közművek áthelyezése, kapacitásbővítése). Cél a gazdaságélénkítés, a befektetés-ösztönző városimázs kialakítása, a terület elérhetőségének javítása. Tartalma
Klinika közterület Komplex terület előkészítés keretében az építendő klinikai központ helyén húzódó közmű vezetékek kiváltása, nyomvonaluk áthelyezése a környező közterületekre, számolva az épülő klinika központ kapacitásigényével is. Forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása a klinikák és az oktatási intézmények, kollégiumok környezetében – kapcsolódva az elektromos közösségi közlekedés nagyprojekt keretében kialakítása kerülő új trolivonalhoz, figyelemmel az intenzív betegforgalom és a diákság igényeire Közúthálózat felújítása, új útszakasz kialakítása az új klinikai központ jobb megközelíthetősége érdekében, hosszabb távon a Déli Tisza-híd és az alulhasznosított területeken tervezett innovációs központ megközelíthetősége érdekében
Dugonics tér parkfelület felújítása: A park helyi védett természeti terület, a karakterét adó faegyedek megtartása mellett új növénytelepítéssel, öntözőrendszerrel, a parkon belüli a meglévő Dugonics szobrot kiemelő sétány felújításával fenntartható természetes anyagból kiegészítésre, egységesítésre kerül a park. Dugonics tér ovális térrész újjáépítése: A Dugonics tér a gyalogos zóna, itt a Kárász utca folytatása, mely egyben az egyetemi épület előtere ill. a kedvelt szökőkút tere. A burkolat megváltoztatásával a szökőkút kiemelésre kerül ill. a szabad gyalogos felületek bővülnek, teret adva a szokásos időszakos vásároknak, kitelepüléseknek, szervező elem az egyetemi programok eseménynek helyszínt biztosító főbejárati tér és a szökőkút tere között, az egész teret egységes elegáns kőburkolattal fogja össze. - Árpád tér újjáépítése új közösségi funkciójú elemként: A jelenleg aszfaltos parkoló és közlekedő felület helyett a gyalogos közelekedési irányok által határolt területen közösségi akció terület készül, mely a Dugonics térrel összefüggő burkolati rend-
316/33
BELVÁROS II. Akcióterület
szerből egyedi formájával tűnik ki: a kráter, mely egyben vízpermetet nyújt, pihenő-leülő, vagy akár gördeszkás akciók helye, színes térbútorok egészítik ki. - Vízi létesítmények (ivókút, szökőkút) építése: A meleg nyári napok miatt a meglévő szökőkút mellett további vizes felületetek, vízberendezések elhelyezése szükséges. Az Árpád téren a kráterben alulról több szelepen feltörő keresztül permetez a víz, a tér oldalán a beton támfalon 6 db függőleges, habzó vízoszlop emelkedik 2,5 m magasra. Valamint a közbiztonság javítását célzó térfigyelő rendszer kialakítása. - új közösségi funkciójú elemként kiegészítő építészeti munkák: Volt jegyárusító pavilon átalakítása, "kráter"- ifjúsági játszótér kialakítása, takaró Nagyáruház előtti beton támfal takarás készítése, utcabútorok kihelyezése Bekerülés teljes költsége 2 245 465 027 Ft
316/34
ELEKTROMOS TÖMEGKÖZLEKEDÉS NAGYPROJEKT Folyamatban lévő fejlesztés célja
2008-2015 között a szegedi tömegközlekedés fejlesztése. Indokoltság: Szeged hatályos közlekedésfejlesztési koncepciója szerint kiemelten fontos a közösségi közlekedés részarányának fenntartása, lehetőség szerinti növelése. Korszerűsíteni és fejleszteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét. A városi környezetszennyezésért elsősorban a közlekedés felelős. A személygépkocsik elárasztják az utakat, a forgalmi dugók állandósulnak a városban. A kipufogógázok, a szálló por, a zaj mindinkább veszélyezteti egészségünket. Az autók egyre több helyet igényelnek, parkolóhellyé változnak köztereink, csökken a bennünket körülvevő zöldterület. A forgalom növekedésével a balesetek száma is emelkedik. A közösségi közlekedést még a közúti forgalom rovására is érdemes támogatni.
Tartalma
Indóház tér, mint intermodális közlekedési csomópont megújulása: a villamos kitérő vágány hátrébb kerül, mindkét vágányhoz peron épül. Az autóbuszok megállói az állomással szemközti oldalra kerülnek. Az állomás előtt széles, Arculatterv – Indóház tér, a város kapuja díszburkolatos gyalogos felület (az akcióterületen) - Nagy Imre építész terve lett, amely szintben vezeti át a gyalogosokat a Szent Ferenc utcába. Épült taxiállomás, gépkocsi parkolók mindkét oldalon, és kerékpár-tároló is. Körforgalom a Szent Ferenc utca- Boldogasszony sgt. kereszteződésében. Szeged „városkapuja”, a Nagyállomás épülete már megújult, épület előtti tér rekonstrukciója befejeződött. Az 1-es vonal a város legnagyobb utasforgalmú viszonylata, és az utas szám növekszik. A fejlesztés keretében a vonal teljes hosszában átépült, korszerű, zaj- és rezgéscsillapított vágánynyal. Az alacsony padlós járművekhez alkalmazkodva, a szintbeli, akadálymentes beszállás érdekében a vonalon valamennyi peron 30 cm magas lett akadálymentes rámpával a gyalogátkelőhelyek felé, korláttal a közút felől és esőbeállóval. A szintbeli beszállás lehetősége gyorsítja a ki- és beszállást. Aradi téren stílusos kőburkolat került a vágányra. A 2-es villamos vonal a Rókusi körúton, a Kossuth Lajos sugárút és a Csongrádi sugárút között épült meg, amely - az 1-es vonalból, a Kossuth sugárút - Rókusi körút csomópontban kiágazva - egészen az Indóház tértől szolgálja az utazóközönséget. A fontosabb megállóhelyeken elektronikus kijelzők fogják mutatni, hogy melyik viszonylat járműve mikor várható. Hasonló információk mobiltelefonról és internetről is elérhetőek lesznek, néhány nagyobb csomópontban érintőképernyős gépek segítik majd az útvonal-tervezést, a legmegfelelőbb járatok kiválasztását.
Bekerülés teljes költsége
29.258.228.271 Ft
Projekt szervezet
Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.
316/35
ELEKTROMOS TÖMEGKÖZLEKEDÉS NAGYPROJEKT Kedvezményezettek
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szegedi Közlekedési Kft.
Közreműködő szervezet
Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet
Irányító hatóság
KÖZOP Irányító Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Fejlesztés hatásai
Ezért létfontosságú, hogy városunkban vonzó közösségi közlekedést kínáljunk az autóforgalom növekedésével szemben. A korszerű elektromos közlekedés kiemelten környezetkímélő, hiszen a legkevesebb káros anyaggal, csendesen üzemel. A füves vágány elsősorban környezeti szempontból kedvező: radikálisan csökkenti a villamos-járművek elhaladásának zaját, elnyeli, megköti a szálló port, párologtat illetve nem zárja el a talajnedvesség útját, és esztétikus látványt ad a nyomvonalnak. A beruházásnak köszönhetően, a buszforgalom megszűnésével, a számítások szerint évente 2 050 kg-mal csökkenhet a szálló por mennyisége Szeged levegőjében. A beruházásnak köszönhetően, a buszforgalom megszűnésével, a számítások szerint évente 6 084 kg-mal csökkenhet a nitrogén-dioxid mennyisége Szeged levegőjében. A beruházásnak köszönhetően, a buszforgalom megszűnésével, a számítások szerint évente 1 038 tonnával(!) csökkenhet a szén-dioxid mennyisége Szeged levegőjében.
Fejlesztés hatásai az akcióterületre
A projekt keretében elkészült a 8-as trolibuszvonal meghosszabbítása a Kálvin tértől a Tisza Lajos körúton a Klinikákig. A korábban végállomásként működő Honvéd tér viszonylag távol esik az oktatási intézményektől, az egészségügyi ellátást végző klinikáktól. A csöndes és kibocsájtás-mentes trolibuszokkal feltárható az Aradi vértanúk terén túli terület is. A megvalósult útvonal a Tisza Lajos körút Semmelweis utca - Markovits utca - Vitéz utca - Szentháromság utca Tisza L. körúton halad. Új megállóhelyek létesültek az Aradi téren a Ságvári Gimnázium előtt és a Semmelweis - Markovits utca sarkánál, míg visszafelé az SZTK előtti buszmegállót érintik. A mellékutcák burkolat-erősítésére is szükség volt. Csillapított közlekedés a zsákutcává alakulás miatt Indóház térnél - elsődlegesen gyalogos és tömegközlekedés számára kialakított terület, biciklitárolók miatt a kerékpárforgalom erősödhet. A környéken 100 autó parkolásának biztosítása – a környék parkolási problémáinak rendezése. Trolibuszvonal épült a 10-es autóbuszvonal helyén Tarjántól. A vonal a Szent István téren halad át, és - a 8-as trolihoz hasonlóan - szintén a Klinikákig közlekedik. A tervekben a vonalak működéséhez szükséges 13 db új, alacsony padlós, csöndes, kedvező gyorsulású, csuklós trolibusz beszerzése szerepel.
A KÁRÁSZ UTCA FELÚJÍTÁSA 2003-BAN Fejlesztés célja
A korzó revitalizációja, a sétáló utca funkció erősítése, a terület felértékelése
316/36
A KÁRÁSZ UTCA FELÚJÍTÁSA 2003-BAN Tartalma
A közművek felújítása, díszburkolat lerakása, utcabútorok és dézsás növények kihelyezése, közvilágítás rekonstrukciója, díszkút telepítése, homlokzatok felújítása – a Kárász utcán és a Klauzál téren.
Bekerülés teljes költsége
500 millió Ft
Fejlesztés hatásai
A revitalizáció Európa Nostra díjat kapott, a terület Magyarország egyik legszebb köztere lett, a közterületre sok vendéglátó terasz települt ki.
Kapcsolódás Biopolisz Park akcióterülethez
A Kárász utcai gyalogoszóna folytatása Dugonics tér-Árpád tér felé Biopolisz Park akcióterületi fejlesztés része.
TARJÁN VÁROSRÉSZ KIJELÖLT AKCIÓTERÜLETÉNEK REHABILITÁCIÓJA Fejlesztés célja
A projekt konkrét célja a Szeged, Tarján városrész Budapesti körúton kívül eső szakaszán a teljes rehabilitáció első ütemének megvalósítása.
Tartalma
Közterületeken lévő kereskedelmi-szolgáltató alközpontok és közművek megújítása, a zöldfelületek arányának növelése, a középületek akadálymentesítése, valamint a hosszú távú fenntarthatóság és fejlődés lehetőségeinek biztosítása. 1 010 millió Ft Összességében a felújítások a lakosság részéről kedvező fogadtatásban részesültek, néhány apró hiányosságra hívták fel a figyelmet. Ilyenek az elaprózott játszóterek és a parkolószám problémái.
Bekerülés teljes költsége Fejlesztés hatásai
SZEGED, SZENT ISTVÁN TÉRI VÍZTORONY Fejlesztés célja
Tartalma
Bekerülés teljes költsége
Szent István téri Víztorony- és térrehabilitáció – lakosság megelégedettségének növelése, az értékek, hagyományok megőrzése, bemutatása, Szeged hírnevének öregbítése, turista forgalom növekedése, környezetvédelem ügyének erősítése célokkal. A projekt keretében felújításra került a szegedi Szent István téren található , a mai napig ipari létesítményként is működő, immár több,mint 100 éves műemlék Víztorony, megvalósult a Szent István tér teljes rekonstrukciója, nagyméretű zöld felületek, sétányok kialakításával, a gyalogosforgalmú,- közutak és hozzátartozó parkolók újraburkolásával, parkosításával, dísz kutak és szobrok elhelyezésével, közvilágítás és troli felső vezeték felújításával. Kiépítésre, illetve felújításra került 11 km hosszú kerékpárút, amely része a Magyarországot átszelő EUROVELO11 jelzésű nemzetközi útnak. 12 fő hátrányos helyzetű, fiatal munkanélküli parkgondozóvá történő képzése, 5 fő környezetvédelmi és 1 fő kerékpáros referens foglalkozatása valósult meg. A projekt kulturális vonatkozása, hogy kialakításra került a Víztoronyban Európa egyetlen szódamúzeuma. A múzeumban megtekinthető továbbá fizikai kísérleti eszközök, képkiállítás. A Torony kilátóhelyként is funkcionál. 849.53 millió Ft
316/37
SZEGED, SZENT ISTVÁN TÉRI VÍZTORONY Fejlesztés hatásai
−
A város idegenforgalmi vonzerejének növelése
−
A téren és vonzáskörzetében a vállalkozások jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességének javítása
−
Szeged város környezetterhelésének csökkenése
TISZA LAJOS KÖRÚT FELÚJÍTÁSA Fejlesztés célja
Tartalma
Bekerülés teljes költsége Fejlesztés hatásai
A belváros rekonstrukciójának folytatása, a kellemetlen zajhatással járó villamosközlekedés csendesítése, célszerűbb forgalomszabályozás, a városközpont kiterjesztése. A közművek rekonstrukciója, az útburkolat cseréje, az úttest forgalmi újraosztása, a villamossínek rugalmas ágyba helyezése, a járdák és tömegközlekedési peronok díszburkolattal történő ellátása, a zöldfelületek revitalizációja, a közvilágítás korszerűsítése, a homlokzatok felújítása 680 millió Ft A városközponti funkciók megjelenése a felújított utcán, csendesebb villamosközlekedés, kényelmesebb közlekedés a gyalogosok és a járművek számára is, a lakosság elégedettsége.
DUGONICS TÉRI ZENÉLŐ SZÖKŐKÚT FELÚJÍTÁSA Fejlesztés célja
A szökőkút rendbetétele, a zenei kínálat megújítása, a zene és vízjáték harmonizálása.
Egyéb megvalósult, nem városrehabilitációs fejlesztések az akcióterületen Odessza akcióterületen a közelmúltban megkezdődött a területen található közoktatásinevelési intézmények korszerűsítése. Az intézmények akadálymentesítése, valamint a 21. századi oktatási nevelési környezet megteremtése. Tisza-parti iskola és Óvoda DAOP-2007-4.1.2/C Fejlesztés célja Tartalma
Az intézményben a 21. századi oktatási környezet kialakítása Új 500 fő befogadására alkalmas tornaterem építése Az iskola és Óvoda akadálymentesítése A tantermek funkcionális átalakítása, szaktantermek kialakítása Tisza-parti iskola és Óvoda Energetikai korszerűsítése
Fejlesztés célja
az épület teljes energetikai rekonstrukciója, nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés, tetőszigetelés, fűtéskorszerűsítés
VEDRES UTCAI BÖLCSŐDE KOMPLEX AKADÁLYMENETESÍTÉSE Fejlesztés célja
Mozgássérült parkoló került kialakításra, ezáltal a mozgássérült szülők gépjárműinek közeli parkolást tesz lehetővé. Mozgássérültek részére akadálymentes rámpák (3db) épültek a mozgás-
316/38
VEDRES UTCAI BÖLCSŐDE KOMPLEX AKADÁLYMENETESÍTÉSE sérült parkolóhoz tartozó bejárathoz, valamint az udvar és az épületek közötti átjáráshoz. A látássérültek részére vezetősávok kerültek kialakításra a járdaburkolaton és az épületen belüli padlóburkolaton Mozgás- és látássérültek részére akadálymentes wc épült mozgássérült vízellátási berendezésekkel, kapaszkodókkal, szappanadagolóval, dönthető tükörrel, orvosi csapteleppel, figyelmeztető lámpával, megkülönböztető festéssel, vészhívóval felszerelve A hallássérültek részére indukciós hurok került telepítésre A látássérültek részére megkülönböztető festések (ajtók, kapcsolók, kilincsek, ajtókeretek, felszerelési tárgyak) és infokommunikációs táblák (9db) kerültek kihelyezésre
316/39
2.6 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA 2.6.1 Demográfiai helyzet Szeged Debrecen után Magyarország második legnépesebb vidéki városa. Tipikus alföldi városként viszonylag nagy területen – 281 négyzetkilométeren – fekszik. A város egy négyzetkilométerére átlagosan 605 ember jut. Népességének megyén belüli súlya jelentős, hiszen minden 100 Csongrád megyei személyből 40 a megyeszékhelyen lakik. Demográfiai folyamataiban a 90-es évtized egy új szakasz kezdete volt, mivel ezekben az években kezdődött el a város lakosságának csökkenése, amely 2001-ig több mint másfélezer fővel fogyott. A 2001-es népszámlálást követően tovább folytatódott, sőt fokozódott is Szeged népességvesztesége, aminek következtében a város lakossága 4 év alatt majd 7 ezer fővel lett kevesebb. 2001 és 2005 között már nem csak az élveszületések és halálozások eredője, hanem a vándormozgalom is negatív egyenleggel zárult, így a 2005-ös mikrocenzus idején már csak 161 ezer főnek adott otthont. A 2005-ös mikrocenzus után Szeged népességfogyása már nem folytatódott, az azóta eltelt időszakban a város népessége gyarapodásnak indult a vándorlási egyenleg újbóli pozitívvá válása miatt. Ennek köszönhetően napjainkban már több, mint 170 ezer fő él Szegeden. A demográfiai helyzet változását, ezen belül az elöregedés jelenségének bekövetkeztét nagyobb biztonsággal meg lehet jósolni, mint az ökológiai katasztrófa közeledtét – hangsúlyozta a Szabadegyetem 2008. március 5-i előadásában Dr. Botos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Pénzügytani Szakcsoportjának vezetője. Előadásában elmondta továbbá, hogy a globalizáció következtében felerősödött nemzetközi egyensúlyhiányokban szerepe van a lakosság elöregedésének, a kialakuló államháztartási hiányoknak és megváltozott megtakarítási szokásoknak. A tb-rendszerek visszahatnak a társadalom demográfiai mutatóira. Az országos demográfiai adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy Csongrád megye népességének korösszetétele igen kedvezőtlen, mivel a gyermekkorúak aránya alacsonyabb, a 60 éves és idősebbeké magasabb az országos átlagnál. Az utóbbi érték a megye népességének 22,2 százaléka, mely értékkel Csongrád megye a 7. a rangsorban. Az időskorúak gyermekkorúakhoz viszonyított aránya, azaz az öregedési index átlagot meghaladó volt 2007-ban, melyet az alábbi ábra is mutat.
316/40
A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján az akcióterület lakónépessége a 2001. évben 4 398 főt számlált, amely a város teljes népességének (168 273 fő) mintegy 2,6 %-át jelentette. Ha az állandó népesség kor szerinti megoszlását nézzük, megállapítható hogy az akcióterületen magasabb az időskorúak aránya, mint a város egészében (7,6% pont) és az aktív korúak aránya 6,5 ponttal alacsonyabb. Az időskorúak magas arányszámának magyarázata lehet, hogy az akcióterület Szeged első lakótelepeként az 1960-as években kezdett kiépülni, a lakótelep első beköltözői 2012-re a hetven feletti korba értek. MUTATÓ MEGNEVEZÉSE
SZEGED ÖSSZ.
BELVÁROS
AKCIÓTERÜLET
168 273
30 580
4 398
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
14,9
11,0
13,8
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
66,5
63,1
60,1
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
18,6
26,0
26,2
Lakónépesség száma
Forrás: KSH
70
60
50
40 Szeged összes Odessza városrész
30
20
10
0 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
Az akcióterület a korcsoport szerinti összetétele alapján elöregedő stádiumban van, mely a fentiekben említett öregedési index adataival megegyező. A gyermekvállalás csökkenése, a férfiak nőket meghaladó halandósága tovább módosította a férfi-nő arányt. 2005-ben Szeged lakosságának több mint 54%-a nő volt, számuk városszinten nem egészen 14 ezer fővel haladta meg a férfiakét. Az akcióterületen a fenti adatok tekintetében 2 372 nő és 2 026 férfi él. Önmagában a nők magasabb aránya nem meglepő, hiszen országosan is ez az arány jellemző, de annak mértéke azonban már szembetűnő, a százezer főnél népesebb vidéki városok közül a Csongrád megyei megyeszékhely a legjobban „elnőiesedett”.
316/41
Családi állapot Szegeden a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint összetételében az elmúlt évtizedekben elkezdődött változások folytatódtak. A házasságkötések számának visszaesésével és a családalapítás idejének kitolódásával párhuzamosan a házasságban élők aránya mindkét nemnél jelentősen csökkent, amit az özvegyek, a nőtlenek, illetve a hajadonok arányának növekedése kísért. A 2005-ös mikrocenzus idején Szeged 15 éves és idősebb népességnek 42 százaléka házas, 35 százaléka nőtlen, hajadon, 11 százaléka özvegy, 12 százaléka pedig elvált volt. Ezek az arányok, ha nem is lényegesen, de eltérnek a százezernél népesebb városok átlagától. A városban továbbá a nőtlenek és hajadonok hányada nagyobb, ugyanakkor a házasoké kisebb, mint a többi nagyvárosban általában, az özvegyek és az elváltak esetében azonban nincs jelentősebb különbség. Iskolázottság Szeged népességének iskolázottsága a város nagyságrendjétől és funkcionális szerepköréből eredően hagyományosan magas fokú, mely a 2001. évi népszámlálást követően is folyamatosan emelkedett. A 2001-es adatok alapján az aktív korú népesség 17,7%-a végzett egyetemet vagy főiskolát, 47,3%-a középiskolát, 22,5%-a szakmunkásképzőt. 2005-ben Szeged 18 éves és idősebb népességének már több mint 58 százaléka legalább középiskolai érettségivel, a 24 éven felülieknek 22 százaléka egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezett. MUTATÓ MEGNEVEZÉSE
SZEGED ÖSSZ.
BELVÁROS
AKCIÓTERÜLET
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
17,2
13,0
15,0
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
20,7
30,8
22,1
25
22,1 20,7
20
17,2 15
15
10
5
0 Legfeljebb általános iskolai Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és végzettséggel rendelkezők aránya az idősebb népesség arányában aktív korúakon belül Szeged összes
Odessza városrész
Képzettségi fokot tekintve az akcióterület lakossága a Belvárosi mutatóknál valamivel roszszabb képet mutat, ugyanakkor a város egészét tekintve magasabb számban vannak a felsőfo-
316/42
kú végzettségűek. Ennek magyarázata az, hogy a terület belvárosi fekvése miatt a városban tanuló egyetemi diákok kedvelt lakóterülete. 2.6.2 Gazdasági helyzet Szegeden a rendszerváltást követően az alacsony technikai színvonalú, fejlődésképtelen vállatok megszűnése elhúzódva 15 esztendő alatt ment végbe. A másfél évtized alatt egykor jó hírű, sikeres ipari kultúrák és cégek sora szűnt meg (Kábelgyár, Textilművek, Ecset- és Seprűgyár, Szőrmeipar, Pincegazdaság, Konzervgyár, Cipőgyár, Hangszergyár), vagy „olvadt el" (Ruhagyár, Újszegedi Kendergyár, Kenderfonó stb.). Ugyanakkor eközben számottevő új, zöldmezős telepítésre nem került sor. A dinamikusan fejlődő ágazatok máig hiányoznak a város iparából. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknak a megyéknek - és így a megyeszékhelyeknek - a fejlődése volt a leggyorsabb, ahol a feldolgozóipar, abból is a modernizációt, magas technikai színvonalat képviselő szakágazatok voltak jelen. (Magyarországon leginkább GyőrMoson-Sopron, Fejér, Vas megyében és a főváros térségében). Az ország ipari termelésének három tizedét a gépipari ágazatok adják, míg ez megyei szintű összevetésben nálunk csak 14%. Ugyanakkor a ruházati és élelmiszeripari ágazatok tevékenysége országosan az ipari termelés egyötödét, a megyében pedig csaknem az egyharmadát teszi ki. Szeged ipara – mint számos korábbi statisztikai elemzés is rámutatott – nem szerencsés szerkezetű, a múltban és ma is magas arányt képviselnek benne a kedvezőtlen fejlődési lehetőséggel rendelkező könnyű- és élelmiszeripari szakágazatok. Szeged iparában a foglalkoztatottak háromnegyede alacsony technikai színvonalú ágazatban dolgozik, a magas technikai színvonal részesedése még nem jelentős. A szegedi ipar szerkezetének eltérése az országostól A fellendülés 1996-tól vált érzékelhetővé. 2001-ben már (a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján) 4 %-kal nőtt az ipari termelés. Ma Szeged meghatározó ipari nagyüzemei a MOL Nyrt. Kutatás-Termelési Ágazat Szegedi Bányászati Üzeme, a PICK Szalámigyár és Húsüzem Zrt., a Sole-Mizo Zrt., a ContiTech Rubber Industrial Kft., a DÉMÁSZ Nyrt., a DÉGÁZ Zrt., a Medikémia Zrt., a Florin Zrt., a Swedish Match Hungária Kft. stb. Szeged gazdaságának fontos ágazata az építőipar. A megye építőipari termelésének több mint kétharmadát szegedi székhelyű kivitelezők adják. Legjelentősebb szegedi vállalkozás a KÉSZ Kft. és a Ferroép Zrt. Az agrárágazat szerepe Csongrád megye foglalkoztatásában, és az ellátásban a már régóta csökkenő termelési tendencia ellenére is jelentős. Szeged életében értelemszerűen kisebb, ami a nagyvárosi életnek (a tercier szektor megerősödésének) és a városba települt, nagy hagyományokkal rendelkező, világpiaci kihívásoknak megfelelő élelmiszeriparnak köszönhető. Szeged nemzetközi hírű hungarikumai a PICK szalámi és a fűszerpaprika. Azonban mindkettő piaci helyzete az élesedő nemzetközi élelmiszer kereskedelmi versenyben megrendült. A város speciális helyzetének, országhatáron is túlnyúló szerepének köszönhetően fejlett kereskedelmi hálózattal rendelkezik. Meghatározó szerepet játszanak az utóbbi években megjelenő nemzetközi cégek kereskedelmi áruházláncai: az Interfruct, Spar, a Penny Market, a
316/43
Plus, a Lidl élelmiszerláncok, a Baumax, az OBI, a Mediamarkt, a Praktiker a szakáruházai. A fizetőképes keresletben bízva nyíltak meg a TESCO és a METRO hipermarketjei. Emellett a vegyes profilú Szeged Plaza és az ÁRKÁD Bevásárlóközpont is színesíti a kereskedelmi- és programkínálatot. Ugyanakkor az olcsó tömegáruval kielégített kereslet elvonja a csak drágán üzemeltethető belvárosi üzletekből a forgalmat. A gazdaság fontos konjunkturális jelzőszáma a gazdaság szereplőinek, a gazdaságban tevékenykedő szervezetek számának alakulása: Szegeden 1996 és 2000 között a regisztrált vállalkozások száma - valamennyi gazdasági ágban együttesen - némileg csökkent, ebből a működő vállalkozások köre 12 %-kal emelkedett, 2001 – 2005. között pedig 9 %-kal nőtt. A vállalkozások közel fele kereskedelmi profilú, a toplista második helyén a gazdasági szolgáltatással, ingatlanügyletekkel foglalkozók állnak, miközben az országosnál kisebb az ipar és a mezőgazdaság súlya. Az akció terület relatíve kis alapterületű lakó és intézményi terület. Odessza Szeged legrégebbi lakótelepe, így zömmel iparosított technológiával készült többszintes épületek találhatók, illetve az épületek aljában garázsüzletek valamint az épületek között a „Szolgáltató soron” egy kis üzletsor. A terület alapvetően az itt lakók mindennapi kiskereskedelmi és egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítését tudja felvállalni. Új tevékenység betelepítésére az akcióterület jellegéből nincs lehetőség. Az akcióterületen leginkább kereskedelmi jellegű vállalkozások találhatók. A mindennapi megélhetéshez szükséges szolgáltatások nagyrészt elérhetők, a lakótelepen van több élelmiszerbolt, zöldséges, papír és vegyi áru bolt, helyben fogyasztásra és rendelésre szállító pizzéria, gyógyszertárak. Nincs a lakótelepen postai illetve banki szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató. Az akcióterületen található válallkozások nagyrésze családi vállalkozásként működnek általában 2-3 alkalmazottal. Nagyobb foglalkoztatóként a 2 nagyobb élelemiszerbolt és a két gyógyszertár jelenik meg. A város egészéhez viszonyítva az akcióterületen a vállalkozások száma alulreprezentáltságot tükröz, a vállalkozássűrűség alacsony. A befolyó iparűzési adó adatok azt támasztják alá, hogy az akcióterületen mikro- és kisvállalkozások működnek, jellemzően a szolgáltatási szektorban Más ágazatok, mint például ipar, illetve építőipar, gépipar, feldolgozóipar, élelmiszeripar egyáltalán nincsenek jelen az akcióterületen. A vállalkozások szolgáltató ágazatra való leszűkülése az akcióterület nagyvárosias lakózóna jellegéből adódik. Termelő tevékenység betelepítésére az akcióterület jellegéből nincs lehetőség. Az akcióterületen az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2012-es évben mindössze 152 db volt, ez a városban iparűzési adót fizető vállalkozásnak mindössze 1%-a. 2.6.3 Társadalmi helyzet Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Szeged Csongrád megye gazdasági, társadalmi, kulturális életében centrális szerepet tölt be, ebből adódóan foglalkoztatásban elfoglalt helye is kiemelkedő. 2005-ben – a városba ingázókat is ideszámítva – a megyében foglalkoztatottak csaknem fele, mintegy 74 ezer fő dolgozott a megyeszékhelyen. A foglalkoztatottak számának 90-es évekbeli csökkenése az egyes gazdasági ágakat eltérően érintette, így a foglalkoztatottak ágazati struktúrája is jelentősen átalakult a rendszerváltást
316/44
követő években: a termelő ágak részesedése számottevően visszaesett, miközben a szolgáltatási szektor foglalkozatásban betöltött szerepe dinamikusan növekedett. A gazdasági ágak közül ennek eredményeképpen a legnagyobb vesztese a mezőgazdasági foglalkoztatás. Az iskolai végzettség vonatkozásában Szeged országosan kiemelkedő mutatókkal rendelkezik. A 2001-es adatok alapján az aktív korú népesség 17,7 %-a végzett egyetemet vagy főiskolát, 47,3 %-a középiskolát, 22,5 %-a szakmunkásképzőt. A foglalkoztatási mutatók alapján megállapítható, hogy nincs kiugró eltérés a város adataihoz képest. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb a városi átlagnál. MUTATÓ MEGNEVEZÉSE
SZEGED ÖSSZ.
BELVÁROS
AKCIÓTERÜLET
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
44,2
51,2
44,6
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
10,6
9,2
9,6
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
52,7
46,0
50,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
41,1
51,9
50,8
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Odessza városrész akcióterületen legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében 15 %, a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éve feletti népesség körében 22,1 %. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül a területen 50,9 %. A munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliség ráta) 8,5 %. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 62,5 %, amelyet a népesség elöregedéséből, valamint, hogy az akcióterületen élők közül sok a 60 év felettiek arányából ered. A 2012-as adatok alapján a területen élők közül a segélyezettek vagy támogatásban részesülők száma 589 fő amely magas szám a lakások számához viszonyítva, 23 %. Ez 1,33 szorosa a városi átlagnak. A 2005-ös mikrocenzus idején Szegeden a foglalkoztatottak 72 százaléka (a 2001. évinél alig magasabb hányada) dolgozott szolgáltatási jellegű ágban, az ipar részesedése mintegy 27 százalékot tett ki, míg a mezőgazdaság korábban is szerény hányada 2 százalék alá csökkent. Ezek az arányok közel azonosak a százezernél népesebb nagyvárosok átlagával. A foglalkoztatottak foglalkozási viszony szerinti összetételét 2005-ben is az alkalmazásban állók dominanciája jellemezte, sőt az arányok a korábbi évekhez képest még inkább e kör irányába tolódtak el. 2005-ben Szegeden – a 4 évvel korábbihoz viszonyított 4 százalékos növekedésnek köszönhetően – a foglalkoztatottaknak már 87 százaléka dolgozott alkalmazásban állóként. A százezer főnél népesebb vidéki városok között ez volt a második legmagasabb érték.
316/45
A foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása Szegeden (%) MEGNEVEZÉS Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágak Összesen
2001
2005
2,0
1,6
26,5 71,5 100,0
26,6 71,8 100,0
A város versenyképességének növelése csak a lakosság – munkavállalók – képzettségi színvonalának jelentős emelésével, alkalmazkodási készségének, mobilitásának fejlesztésével képzelhető el. A szegedi munkaerőpiacon a legmagasabban kvalifikált professzionális munkaerő mellett a képzetlen, betanított munkások tömegei is jelen vannak. A felsőfokú képzésben a humán területek többségében túlképzés, a műszaki vonalon szakemberhiány jelentkezik – ennek kiegyensúlyozása tudatos oktatáspolitikával befolyásolható.
2.6.4 Jövedelmi helyzet A lakosság jövedelmi helyzetére elsősorban a személyi jövedelemadó adatok alapján lehet következtetni. A város jövedelmi viszonyainak alakulását alapvetően befolyásolja az adófizetők száma Szegeden az 1 000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 2000 és 2005 között minden évben jóval a megyei illetve a régiós városok értéke alatt volt. Emellett azonban fontos megemlíteni, hogy Szegeden az öt év alatt történt változás mégis kedvezőbb képet mutat a megye városainak értékéhez képest, mivel ez utóbbinál folyamatos és egyre határozottabban romló értékek tapasztalhatók. Ezzel szemben Szeged adófizetőinek száma — bár az évek során ingadozott — jelentősen nem csökkent. Az akcióterületen élő lakosok jelentős része részesül különböző szociális támogatásokban. A munkanélküliek közel fele, a nem regisztrált munkanélküliek többsége veszélyeztetett, hogy tartósan kiszorul a munka világából, és így a szociális ellátó rendszerek gondoskodására szorul. ELLÁTÁS JOGCÍME
TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
111
Rendszeres szociális segély
18
Lakásfenntartási támogatás
320
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
120
Adósságcsökkentési támogatás
20
316/46
2.6.5 Környezeti értékek bemutatása Természeti környezet Az akcióterületen a „természeti környezetet” a növényállomány határozza meg, amelynek természetes eredetű elemei már nincsenek, így kizárólag tudatos növénytelepítő tevékenységnek köszönhetik létüket. Az itt megtalálható fajok összetételét tehát nem az alföldi táj növényföldrajzi adottságai befolyásolták elsődlegesen, hanem a mindenkori tudatos településfejlesztő tevékenység törekvései, illetve a kertépítészetben (is) egymást követő irányzatok, divatáramlatok. Mindez nyilvánvalóan semmit sem von le ezek értékéből. A települések zöldfelületi rendszerének sokrétű feladatot kell betöltenie. Elsősorban a lakosság rekreációs igényeinek kielégítésére, valamint a környezeti ártalmak hatásának csökkentésére szolgál, mindemellett megteremti a település és a táj közötti szerves kapcsolatot is. Az akcióterületen zöld felületként az iparosított technológiával épült több szintes lakóépületek közötti kis parkok találhatók meg. Ezen kis zöld felületek növény állománya zömében elöregedett, frissítésre szorul. A parkok állapota nem alkalmas a lakosság rekreációs igényeinek kielégítésére. Az akcióterületen kiemelkedő táji, természeti értékek nem találhatók. Építtet környezet A lakótelepen nem található jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló épület. Összefoglalás: az akcióterület környezeti állapotát tekintve átlagos helyzetűnek mondható. A tervezett beavatkozásokkal a környezeti minőségben javulás várható, ugyanakkor elengedhetetlen az ott élő lakosságtermészeti, környezeti értékekkel szembeni felelősségteljesebb magatartása. Az akcióterv ezzel kapcsolatban a helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók elterjesztését tűzte ki célul. Közigazgatási, Közszolgáltatói intézmények Az Odessza lakótelepnek jó a közintézményekkel való ellátottsága. A bölcsődétől az időskorúak ápolási intézményéig minden korosztály intézménye megtatlálható az akcióterületen. a lakótelep közegészségügyi intézményekkel való ellátottsága is megfelelő. Az alábbi intézmények találhatók az akcióterületen: •
Vedres utcai bölcsőde
•
Vedres utcai óvoda
•
Tisza-parti óvoda
•
Baross utcai óvoda
•
Tisza-parti Általános Iskola
•
Vörösmarty Mihály Általános Iskola
•
Szegedi Vakok Intézete
•
Szegedi Kistérség többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézménye
316/47
•
Somogyi Könyvtár Odesszai Fiókkönyvtára
•
Szegedi sport és fürdők
•
dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum
•
Magyar Máltai Szeretetszolgálat - Utcai gondozó szolgálat
Mindezek az intézmények nem csak az akcióterület lakosságának nyújtanak szolgáltatásokat, hanem az intézmények egy része szegedi vonzáskörzettel rendelkezik. Közbiztonság A bűnügyi statisztikai vizsgálatok kétséget kizáróan igazolják, hogy a bűncselekmények számát, jellegét, támadási célpontját messzemenően meghatározza, hogy a vizsgált területnek milyen a társadalmi - demográfiai, szociális, foglalkoztatottsági stb. helyzete. Magas az akcióterületi lakosság iskolázottsága (a 2001-es népszámlálás adatai alapján Szegeden 20,7 % a felsőfokú végzettségűek aránya, 22 %. Egy adott térség jelene és jövője szempontjából meghatározó szerepe van a szellemi potenciálnak. A KSH 2001-ben mért népszámlálási adatai szerint a nagyvárosok közül mind az érettségizettek, mind a diplomával rendelkezők aránya Szegeden volt a legmagasabb. A megyeszékhely a későbbiekben iskolázottság tekintetében ugyan elveszítette a nagyvárosok közötti kiemelkedő pozícióját, a szegedi értékek azonban a százezernél népesebb vidéki városok átlagánál továbbra is jobbnak bizonyulnak. A hatályos városfejlesztési dokumentumok kidolgozásához elvégzett felmérések, adatgyűjtések igazolják: az akcióterület nem szegregált terület, ami még nem jelenti, hogy egyáltalán nem jelentkezik szegregációs probléma. Előfordulnak durva sértéseknek kitett személyek elleni nyílt vagy burkolt támadások, konfliktusok; adódik hátrányos megkülönböztetés, de nem a közbiztonságot, közhangulatot befolyásoló mértékben és mennyiségben. Odessza városrész közbiztonsága megfelel a Szegedi átlagnak, ugyanakkor problémát jelent a közterületeken, illetve a nem zárható lépcsőházakban megfigyelhető vandalizmus. rendre megrongálják a játszótéri eszközöket, padokat, telefonfülkéket. A fejlesztéseknél figyelmet kell fordítani a létrehozott javak rongálásoktól való védelmére. Összefoglalás: Odessza lakótelep a Belváros része, Újszeged kiemelt területén a Tisza mellett, a Liget közelében helyezkedik el. Szeged első lakótelepe. A terület Szeged legrégebbi lakótelepe, építése 1960-ban kezdődött meg. Vegyesen találhatók iparosított technológiával épült 4 szintes téglablokkos és panel technológiával épült 4, ill. 10 emeletes lakóházak. a lakótelep 2 465 lakásával kompakt egységnek tekinthető. A területen az építés óta nem történt átfogó fizikai rekonstrukció, ezért mind a környezet mind az épületállomány leromlott állapotban van. Hiányoznak a pihenő- és játszóterek. A terület fekvéséből adódóan a környezet megújítása után vonzó lakó és élet lehetőséget biztosíthat a város lakóinak A területen a mutatószámok alapján alacsony a gazdasági aktivitás, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül magas (62,5%). A szegénység és a kirekesztettség szintje magas: az önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (14,4%) és alacsony a legfeljebb három éves gépjárművek aránya a lakásokhoz viszonyítva. A lakóépüle-
316/48
tek energiahatékonysága alacsony, a rossz energiahatékonyságú épületek aránya a teljes lakásállományhoz képest igen magas.
316/49
2.7 AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA A városrész földrajzi fekvése, fizikai elhelyezkedése nagyon kedvező, az itt lakók élvezik a Tisza folyó és az Újszegedi liget közelségét. Az itt lakók alapvetően szívesen élnek ebben a városrészben (ezt alátámasztja az akcióterületre vonatkozó kérdőíves felmérés is) ugyanakkor, a területen az építés óta nem történt átfogó fizikai rekonstrukció, ezért mind a környezet mind az épületállomány leromlott állapotban van. Hiányoznak a pihenő- és játszóterek. A terület fekvéséből adódóan a környezet megújítása után vonzó lakó és élet lehetőséget biztosíthat a városrész lakóinak. A közterület rehabilitációval érintett terület jelenlegi formájában az 1960-as években kezdett kiépülni. Az északi oldalon egy felújított üzletben kialakított Spar áruház, kelet felől a tengelyre merőleges tömbházak, tőlük nyugatra 8 méter távolságban egy három, a tengellyel párhuzamosan kialakított szolgáltató épület található. Az akcióterület déli oldalán a Vörösmarty Mihály Általános Iskola épülettömbje zárja a területet. A szolgáltató sor mögött kialakult játszótér – közpark található, melynek teljes területe érintett a tervezett beruházásban. A területen található burkolatok jelentősen leromlott állapotban vannak, az utcabútorok szinte teljesen hiányoznak, a zöldterület szegényes. Meglévő közlekedési hálózat helyzete Városrész közösségi közlekedés tekintetében jól ellátott, az itt élőknek több lehetőségük is van a közösségi közlekedés igénybevételére: 5-ös trolibusz KÖRTÖLTÉS UTCA - Rókusi krt. - Csongrádi sgt. - Berlini krt. - Párizsi krt. - Mars tér Bartók tér - Széchenyi tér - Belvárosi híd - Vedres utca - ÚJSZEGED, GYERMEKKÓRHÁZ – útvonalon közlekedik 84-es autóbusz Makkosház - Makkosházi krt. - Budapesti krt. - Csillag tér - Szilléri sgt. - Bertalan híd Temesvári krt. - Csanádi u. - Vedres u. - Újszeged, Gabonakutató - útvonalon közlekedik 60-as autóbusz Mars tér - Bartók tér - Széchenyi tér - Belvárosi híd - Székely sor - Derkovits fasor Thököly u. - Makai út - Szerb u. - Szőreg, malom - útvonalon közlekedik. 60 Y-os autóbusz Mars tér - Bartók tér - Széchenyi tér - Belvárosi híd - Székely sor - Temesvári krt. Szőregi út - Makai út - Magyar u. - Gőzmalom u. - Szőreg, malom - útvonalon közlekedik.
316/50
Közlekedési övezetek A fő- és gyűjtő utakat úgy kell kialakítani, hogy a javasolt és eltűrhető forgalomnagyság lebonyolítására alkalmasak legyenek, és a mellettük elhelyezkedő lakóingatlanok, intézmények minél védettebbek legyenek a közlekedés szennyező hatásaitól. A közlekedési övezetek fejlesztése több helyszínen is megvalósul: 1. Sikátor jelleget megtörő burkolati minta kialakítása 2. Csanádi utcai térkapcsolat bővítése, az autóbuszmegálló felől érkezők számára könnyen megközelíthetővé tétele 3. Játszótér és a sétány csillapított kapcsolatának kialakítása Kerékpáros és gyalogos közlekedés Általánosan kerékpárbarát közhangulat és városkép megteremtése a cél, a csomópontokat és a járdákat az akadálymentes közlekedés követelményeinek megfelelően kell kialakítani, a közlekedési felületeket zöldfelülettel kell tagolni. Az akcióterület közlekedését érintő fejlesztések a fenti célokkal összhangban, azok megvalósulásának elősegítését biztosítva kerültek megtervezésre. A közösségi közlekedés fejlesztése projekt keretében B+R kerékpártároló került kiépítésre az 5. trolibusz végállomásánál, a Csanádi utca végén. Cél a forgalomcsillapítás, amelynek eredményeként a gyalogosok és kerékpárosok tisztább, csendesebb és biztonságosabb belvárosi környezetben közlekedhetnek. Jóllehet annak jelentős csökkenésére számítunk, meg kell jegyezni, hogy nehézkes az autóforgalom változásait előre jelezni, mivel széles körben elterjedt feltételezésekkel ellentétben az autóvezetők meglehetősen összetett módon alkalmazkodnak az útviszonyok változásaihoz, mely módokat nehéz prognosztizálni. Lakásállomány Szegeden összesen 70.787 lakás található. Belváros városrészben összesen 15.444 lakás van, az összkomfortos lakások aránya 40 százalék feletti (41,1%), a komfortosoké 53,9%. Az akcióterületen 2.465 db lakás található, ebből önkormányzati tulajdonú lakások száma 356 db, aránya 14,4%, amely jelentősen meghaladja a pályázati kiírásban szereplő 8%-os küszöbértéket. Újszegeden épült a város első lakótelepe; az egykori ládagyár helyén, a mai Torontál tér, Alsó-kikötő sor, vasúti töltés, Temesvári körút és Székely sor határolta területen először téglablokkos épületek nőttek ki a földből. Az üzem lassú kiürítése vontatottá tette az építkezést, de 1962-ben már el is nevezték a lakótelepet Odesszának, az akkori szokás szerint Szeged szocialista testvérvárosáról. A technológiát rövidesen panel váltotta; a hetvenes évekre Odessza a város legkedveltebb lakótelepe lett a liget, a belváros és a szabad strand közelében. Az akcióterületen található épületek jelentős állagromlást szenvedtek az elmúlt 30-50 évben. Az elmúlt tíz évben néhány épület az úgynevezett panelprogram keretében felújításra került.
316/51
A lakótelepek felújítása során az alapvető cél az értékmegőrzés és az értéknövelés. A lakótelepek elhelyezkedése a városszerkezetben kedvező, kapcsolatuk a városközponttal, egymással és az ipari területekkel megfelelő. Az elmúlt négy évben több, mint 5 000 db nagyüzemi technológiával épített lakás energiatakarékos felújítására került sor. A lakótelepi közparkok feltűnően magas aránya (városi átlag 7,2 m2/fő, lakótelepeken 12,71 m2/fő), a közpénzek ugyanilyen arányú felhasználását igényli, ezért keresni kell a zöldfelületek arra alkalmas része társasházi tulajdonba adásának lehetőségét. Az Önkormányzat a közterületek rehabilitációjával segíti az értékmegőrzést, a lakások hőszigeteléséhez, nyílászárók és a gépészet korszerűsítéséhez a költségek részbeni átvállalásával járul hozzá. A panelprogram elsősorban külső szigetelésre és nyílászárók cseréjére irányult. Ugyanakkor az épületekben üzemelő 4-6-8 személyes felvonók állapota igen eltérő, vannak olyanok, melyek részben felújítottak, de van olyan az közülük, amelyekhez szinte hozzá sem nyúltak. Projektünk keretében az alábbi épületekben tervezzük a személyi felvonók felújítását: 1. Szeged, Csanádi u. 17. (beépítés éve: 1974) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva, a felújítás során nem érintett elemek cseréjével az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 2. Szeged, Csanádi u. 15. (beépítés éve: 1974) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva, a felújítás során nem érintett elemek cseréjével az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 3. Szeged, Vedres u. 13. (beépítés éve: 1974) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva, felújítás során nem érintett elemek cseréjével az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 4. Szeged, Alsó-kikötősor 5. (beépítés éve: 1975) Műszaki állapot: A felvonó csak kis részben van felújítva, felújítás során nem érintett elemek cseréjével az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 5. Szeged, Alsó-kikötősor 6. (beépítés éve: 1974) Műszaki állapot: A felvonó csak kis részben van felújítva, felújítás során nem érintett elemek cseréjével az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 6. Szeged, Vedres u. 10. (beépítés éve: 1974) Műszaki állapot: A felvonó csak kis részben van felújítva, felújítás során nem érintett elemek cseréjével az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 7. Szeged, Vedres u. 12. (beépítés éve: 1975) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva, felújítás során nem érintett elemek cseréjével az üzembiztonság és az utazási komfort javítható.
316/52
8. Szeged, Vedres u. 14/A (beépítés éve: 1975) Műszaki állapot: A felvonó nincs felújítva. A felújítást követően az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 9. Szeged, Vedres u. 14/B (beépítés éve: 1974) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva. A felújítást követően az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 10. Szeged, Vedres u. 16/A (beépítés éve: 1974-75) Műszaki állapot: A felvonó nincs felújítva. 11. Szeged, Vedres u. 16/B (beépítés éve: 1974-75) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva. A felújítást követően az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 12. Szeged, Vedres u. 18/A (beépítés éve: 1974-75) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva. A felújítást követően az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 13. Szeged, Vedres u. 18/B (beépítés éve: 1974-75) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva. A felújítást követően az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 14. Szeged, Vedres u. 20/A (beépítés éve: 1974-75) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva. A felújítást követően az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 15. Szeged, Vedres u. 20/B (beépítés éve: 1974-75) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva. A felújítást követően az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 16. Szeged, Székely sor 21/A (beépítés éve: 1975) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva. A felújítást követően az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. 17. Szeged, Székely sor 21/B (beépítés éve: 1975) Műszaki állapot: A felvonó részben van felújítva. A felújítást követően az üzembiztonság és az utazási komfort javítható. A fenti épületek közül önkormányzati tulajdonban az alábbi épületek vannak: •
Alsókikötő sor 5.
•
Alsókikötő sor 6.
•
Székely sor 21./A
•
Székely sor 21/B
316/53
A fenti épületek közül Tisza Lakásszövetkezet tulajdonában az alábbi épületek vannak, ahol a lakások magántulajdonban, a közös helyiségek, liftek pedig a lakásszövetkezet tulajdonában vannak. •
Vedres u. 10.
•
Vedres u. 12.
•
Vedres u. 14. A-B.
•
Vedres u. 16. A-B.
•
Vedres u. 18. A-B
•
Vedres u. 20. A-B.
Az akcióterületen levő többi épület a lakóközösségek tulajdonában vannak, társasházi formában működnek. •
Csanádi utca 15.
•
Csanádi utca 17.
•
Vedres utca 13.
A meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Vízellátás Az akcióterület vezetékes ivóvízzel regionális vízellátó rendszerből ellátott. A Déli Tisza híd megvalósítása esetén a Derkovits fasori NA 300 mm-es és a Boldogasszony sgt.-i NA 300 mm-es vezeték összekötésével a két városrész ellátórendszerének összekapcsolása biztosítható. A körvezeték első üteme az újszegedi üzletközpont építéséhez kapcsolódóan, a második szakasza a Tisza híd építésével együtt valósítható meg. A tervezett tevékenységek (elsősorban rekonstrukció, rehabilitáció) nem igényelnek kapacitásbővítést. Az akcióterületen épülő ivókút vízhálózatra történő csatlakoztatása kapacitás bővítés nélkül megoldható. Vízelvezetés Szegeden a körtöltésen belőli terület vízelvezetése általában egyesített rendszerű csatornával megoldott. A zárt csatornahálózat által összegyűjtött szenny- és csapadékvizet a főgyűjtő csatornák irányítják a szennyvíztisztító telepre. A főgyűjtők által összegyűjtött víz az átemelőre jut, ahol az ötszörös hígítást meghaladó víz a Tisza sodorvonalába ömlik (alacsony vízállás esetén gravitációs módon, magas vízállás idején átemelő segítségével). Ötszörös hígításig a vizeket Tisza alatti nyomóvezetékkel az újszegedi átemelőre vezetik. Az akcióterv által tervezett tevékenységek nem igényelnek kapacitásbővítést a szennyvízhálózat tekintetében. Az akcióterületen épülő ivókút szennyvízhálózatba történő bekötése megoldható
316/54
Elektromos energiaellátás: Szeged és ezen belül az akcióterület villamos energia ellátása az országos rendszeren, 120 kV-os távvezetéken és alállomásokon keresztül megoldott. Az alállomások Szegeden északi alállomás a József Attila sugárúton, Cserepes sori alállomás, Vértói úti al-állomás. Ezek az alállomások a környező légvezetékes területeket is ellátják. Az akcióterületen a közvilágítás nem mindenhol megoldott ezért az akcióterv a közvilágítás korszerűsítését javasolja a szolgáltató soron, a játszótéren pedig jelzőfény fogja mutathatná a sétány vonalát. Összefoglalás: az akcióterület közművek szempontjából jól ellátott, a vízellátás a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés nem igényel beavatkozást. A villamos energia ellátás tekintetében az akcióterület bizonyos részein fejlesztés szükséges a közvilágítási hálózat bővítése miatt.
316/55
2.8 FUNKCIÓELEMZÉS A funkcióelemzés feladata, hogy megvizsgálja az akcióterületen lévő funkciókat, a funkciók sűrűségét. Feladata ezenkívül a funkcióhiányos területek beazonosítása, valamint annak bemutatása, hogy az akcióterületi terv milyen válaszokat tud adni ezen hiányosságok pótlására. Az akcióterületen jelenleg megtalálható funkciók: Lakófunkció: Az akció területen 2 465 lakás található iparosított technológiával épített magas és középmagas házakban. Ez a város lakásállományának (70.718 db) 3,4 %-ot teszi ki. •
A városban található mintegy 4307 db önkormányzati bérlakás ezek közül 356 db található az akcióterületen. Ez a teljes városi bérlakás állomány 8,2 %-a.
•
Gazdasági, szolgáltató funkció: a területen megtalálható kiskereskedelmi valamint szolgáltató egységek
•
Közösségi funkciót ellátó intézmények o Szegedi Vakok Intézete o Szegedi Kistérség többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézménye o Somogyi Könyvtár Odesszai Fiókkönyvtára o Szegedi sport és fürdők – Sportuszoda o dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum o Magyar Máltai Szeretetszolgálat - Utcai gondozó szolgálat
•
Közszféra funkciót ellátó intézmények o Vedres utcai bölcsőde o Vedres utcai óvoda o Tisza-parti óvoda o Baross utcai óvoda o Tisza-parti Általános Iskola o Vörösmarty Mihály Általános Iskola
•
Városi funkció – Közterületek, parkok o Az akció területen van közparknak minősített terület
316/56
Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként az Odessza lakótelepen az alábbi funkciók kerülnek fejlesztésre: •
Lakófunkció: o 17 darab 10 emeletes lakóház liftjének felújítására kerül sor, amely 963 db lakást érint
•
Közszféra funkció keretében o
A Vedres utcai Óvoda energetikai korszerűsítése, melynek keretében nyílászáró csere és homlokzati hőszigetelés valósul meg.
•
Városi funkció fejlesztése keretében o o A helyi lakosság találkozó helyéül szolgáló park - játszótér köztér fejlesztése: játékokkal, szabadtéri fitnesz eszközökkel, utcabútorokkal; o A szolgáltató sor előtti sétány rekonstrukciója o Csanádi utcai térkapcsolat kibővítése, fogadó találkozó térré tétele o
Iskola előtér – Agóra fejlesztése
o A játszótéren játszó gyermekek megóvása érdekében a játszótér – közpark köré kerítés kerül kiépítésre Az Akcióterület fejlesztési célja az Odessza akcióterületként definiált lakótelep területének revitalizációja, közfunkciójának megerősítése, közterületek – ezen belül kiemelten a közhasználatú zöldfelületek – minőségének javítása, gyalogos közlekedési övezetek rekonstrukciója.
316/57
316/58
Fejlesztési célhoz kapcsolódó igények Az igények külön-külön történő felmérésekor tükröződik az egyes projektelemek iránti várható kereslet. Kereslet leginkább a lakosság, akció területen közoktatási nevelési intézménybe járó gyermekeik szülei részéről jelentkezik, de a helyi vállalkozások számára is lehetőséget rejt magában a fejlesztés megvalósulása. Tématerületek Projektelemek
Lakó funkció erősítése
10 emeletes társasházak lift felújítása
Az akció terület lakósai
Közösségi funkciók erősítése
Városi funkciók erősítése
Képzési, szociális célú tevékenység („soft” elem)
Lakosság, az akció területen kívül lakó de az intézménybe járó gyermekek és szüleik
Vedres utcai óvoda energetikai korszerűsítése Közterület rekonstrukció Csanádi utcai térkapcsolat, Szolgáltató sor előtti sétány és iskola előtti „Agóra” rekonstrukciója Park és játszótér rekonstrukció
Közszféra funkcióinak megerősítése
Lakosság, turisták, diákok
Helyi és térségi lakosság,turisták
„Soft” programok
Helyi és térségi lakosság, Az akció területen található iskolák óvodák diákjai,Szegedi diákok
Igényfelmérés Az igényfelmérés elkészítésekor az alábbi célcsoportok kerülhetnek meghatározásra: •
akcióterületen élő lakosság
•
akcióterületen működő civil szervezetek
•
akcióterületen levő közoktatási és köznevelési intézmények
316/59
Igényfelmérés módszertana: A célcsoportok igényfelmérése különböző módszerekkel, illetve ezek kombinálásával történhet: Akció területen élő lakosság A mintavételezés nem volt teljes körű ennek okai a következők. •
az akcióterületen 4 398 fő lakik, akinek egyenkénti megkeresése technikai nehézségekbe ütközött volna, továbbá és az igényfelmérés hozadéka eltörpül a teljes körű igényfelmérés költségéhez képest.
•
további problémát jelentett az igényfelmérés negatív hatásainak minimalizálása, tudniillik az megkérdezetek sok esetben „zaklatásnak” értelmezik a jóhiszemű kérdezők rendkívül fontos és tanulságos munkáját. Elzárkóznak tőlük, és előre negatív előítéletek jelennek meg a városrehabilitációs projekttel szemben, ami koránt sem kívánatos.
Az igényfelmérés kiválasztott módszere Az igényfelmérés módszertanának meghatározásakor az alábbi eszközöket vizsgáltuk •
Internetes kérdőív
•
Telefonos kérdőív
•
Kérdőív kitöltése kérdező biztos segítségével
•
Kérdőív önálló kitöltése, gyűjtő ládába történő visszajuttatás
•
Az internetes kérdőív, bár gyorsan elemezhető, viszont életszínvonal, korosztály, érdeklődés szerinti csoportokat részesít előnyben, vagy zár ki a megkérdezhetők köréből. Ezért ezen módszert nem alkalmaztuk a felmérésnél.
•
Telefonos kérdőív kitöltés: A módszer előnye a gyorsasága illetve az hogy a kérdezőbiztos személye nem befolyásolja a megkérdezett személy a válaszadásban. Azonban az utóbbi időben elszaporodott telefonos direkt marketing tevékenység miatt, az emberekben ellenérzés alakult ki a telefonos kérdőívek iránt. Gyakran zaklatásnak veszik a telefonon történő megkeresést. Így ezt a módszert nem alkalmaztuk az igényfelmérésnél.
•
Kérdőív személyes kitöltése kérdezőbiztos segítségével: módszertani kutatások szerint az eredményt nagyban befolyásolja a kérdező személye, azzal, hogy az adott kérdés igen-nem alternatíva-dimenziójában szimpátia esetén mérhetően eltolódik az igen felé, a sokszor azonnal kialakuló unszimpátia esetén pedig a nem felé.
Az előbbiek átgondolása után az a következtetés adódott, hogy kombináltuk a kérdőív személyes kitöltésének lehetőségét és az önálló kitöltés lehetőségét gyűjtő ládába történő vissza helyezéssel. Illetve a érintett célcsoport eléréseként a kérdőív postaládában történő eljuttatását is megszerveztük, a kitöltött kérdőíveket a lakosok a fent említett helyeken kihelyezett gyűjtőládákban tudták visszajuttatni.
316/60
Így megpróbáltuk kiküszöbölni a személyes kérdezőbiztos személyéből adódó esetleges negatív hatását. A fejlesztések, programok kapcsán 2013 januárjában kérdőíves lakossági felmérés készült az akcióterülethez kapcsolódó konkrét problémák, fejlesztési szükségletek prioritásairól. Elemzés módszere
Az igényfelmérés keretében összesen 2000 kérdőív került eljuttatásra az akció terület lakósaihoz. •
1500 kérdőív postaládába való eljutatással
•
300 darab közoktatási nevelési intézményekbe való kihelyezéssel
•
200 db személyes kérdető biztos segítségével
A kérdőívekből 415 értékelhető kérdőív érkezett vissza. Az akció terület lélekszámához viszonyítva ez reprezentatív mintát eredményezett. A kérdőíveknél kérdés csoportokba rendeztük az egyes funkciókhoz tartozó kérdéseket A kérdőívek elemzésénél figyelembe vettük a demográfiai társadalmi megoszlásokat, illetve az egyes korosztályoknak a kérdés csoportokra adott meghatározó válaszát. A kérdések tendenciája: Az egyszerű kérdésekre adott válaszok értékelésben mindig fontos a tendencia, az, hogy a válasz a kérdező céljait mennyire támasztja alá. Növekvőnek mondjuk a tendenciát, ha a válaszokban megadott nagyobb pontszám támogatja a fejlesztési terveket, koncepciót, és „csökkenőnek”, ha a válaszokban megadott kisebb pontszám jelenti a fejlesztés(ek) támogatását. Az értékelésnél statisztikai módszerekkel vizsgáltuk az egyes kérdésekre adott válaszok szórását. Az igényfelmérés során feltett kérdések és értékelésük:
1. Kérdés - Mennyire tartja fontosnak az alábbi területek fejlesztését lakókörnyezetében, Szeged Odessza városrészben? Kérjük, értékelje 1-től 5-ig a felsoroltakat. 5-legfontosabb, 1 legkevésbé fontos. 1 2 3 4 5 Lakóterületén lévő minőségi lakókörnyezet fejlesztése (pl: liftek felújítását a társasházakban) Helyi kötődést, közösségformálást erősítő zöld környezet/felület állapotának minőségének javítása. Közoktatási és nevelési intézmények (óvodák, iskolák) külső felújítása. Játszóterek fejlesztését, új játszótéri játékok elhelyezése.
316/61
2. Kérdés - Ha felújítanák a Szolgáltató sor és a Vedres utca által határolt játszóteret valamint hozzákapcsolnánk a Vörösmarty iskola előtti teret, milyen hatással lenne Odessza városrész fejlődésére? Kérjük értékelje 1-től 5-ig a felsoroltakat. 5-legfontosabb, 1 legkevésbé fontos. 1 2 3 4 5 A felújítás támogatná, elősegítené a városrész gazdasági fejlődését Jelentősen, pozitív irányban változnának a lakosság életkörülményei, életminősége Rendszeresen látogatnám a felújított játszóteret és az iskola előtti teret, kapcsolatépítő jelleggel, ezzel is erősödne a lakosság együttműködési képessége A felújított játszótér az új játékokkal biztonságosabb lenne, így többen és több időt töltenének el ott. Növelné a terület és a környékbeli ingatlanok értékét. 3. Kérdés - Ha lehetősége nyílna helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő programokon való részvételre, az alábbiak közül melyik programon venne részt? Kérjük értékelje 1-től 5-ig a felsoroltakat. 5-mindenképpen, 1 semmiképp. 1 2 3 4 5 Szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programokon - sportrendezvényeken (pl: gyalogtúra, pingpongverseny) Közlekedésbiztonság növelését szolgáló, közlekedési célú kampányokon (pl: BringaSuli, Bringázz a munkába, stb.) Helyi környezettudatosság elterjesztését szolgáló tájékoztatási, szemléletformáló előadásokon (szelektív hulladékgyűjtés) Közösségfejlesztési, hagyományőrző közösségi kezdeményezéseken (pl: goblein szakkör, népdalkör, városrész történeti foglalkozás, fotószakkör) Városrehabilitációs fejlesztésekhez kapcsolódó tájékoztatókon, fórumokon való részvétel
4. Kérdés - Ha a városrészben található lakóingatlanokban, társasházakban, oktatási intézményekben lehetőség nyílna fejlesztésre, véleménye szerint az milyen hatást gyakorolna az ott lakók életminőségére? Kérjük értékelje 1-től 5-ig a felsoroltakat. 5-legfontosabb, 1 legkevésbé fontos. 1 2 3 4 5 Növelné a lakóingatlanok értékét. Növelné a lakók elégedettségét a városrészben A lakók több energiát fordítanának lakókörnyezetük szebbé, gondozottabbá tételére Vállalna-e közösségi, önkéntes munkát a városrész szebbé, vonzóbbá tételében, a megújult tér fenntartásában? Szeret ebben a városrészben lakni, vagy ha tehetné elköltözne? (elköltözne: 1, nagyon szeret itt élni: 5)
316/62
5. Egyetért-e Ön azzal, hogy fontos az oktatási intézmények energetikai korszerűsítései a fenntartási költségek csökkentése érdekében? 1- nem ért egyet, 5- teljesen egyetért. 6. Ha a jövőben lehetőség nyílna további fejlesztésekre melyik az a három terület, amely Ön szerint a legfontosabb a városrészben?
7 . Kérdés Adatszolgáltatóra vonatkozó adatok (kérjük tegyen X-t a megfelelő helyre) (Nem, életkor, végzettség) FÉRFI NŐ Életkor 18-35 36-53 53 fölött Végzettség: Alapfokú Középfokú Felsőfokú
A Kérdőívek kiértékelése után a következő megállapítások tehetők: Összesen 415 darab kitöltött kérdőív érkezett vissza. Ez az akcióterület lakosságszámához viszonyítva reprezentatív mintának tekinthető. A válaszadók megoszlása az egyes korcsoportok között:
Válaszadók életkor szerinti megoszlása 115 140 18-35 36-53 53 fölött
160
316/63
Látható hogy, mindhárom korosztály magas számban, szinte azonos mértékben képviseltette magát a válaszadók között. Így az akcióterület felnőtt lakosság teljes spektrumának igényeit és véleményét tükrözi a városrészfejlődés lehetőségeiről. A kérdőív első kérdés csoportjába vizsgáltuk az egyes fejlesztési területek elfogadottságát, a lakósok prioritásait. A fejlesztési lehetőségek lakosság általi értékelése
250 200
207202 206
150 100 50 56 232321 2525 1517 0 1 2
131 110 105 58736465 70
3
4
162
5
Lakóterületén lévő minőségi lakókörnyezet fejlesztése pl:liftek felújítását a társasházakban Helyi kötődést, közösségformálást erősítő zöld környezet/felület állapotának minőségének javítása Közoktatási és nevelési intézmények (óvodák, iskolák) külső felújítása. Játszóterek fejlesztését, új játszótéri játékok elhelyezése.
A fenti grafikon jól mutatja, hogy az 1-5 terjedő értékelési skálán a válaszadók közel 50% szerint igen fontos és további 25% fontos a megjelölt területek fejlesztése. Tehát a lakosság támogatja és fontosnak tartja az akcióterület lehetséges fejlesztési területeit. A felmérésből megállapíthatók a fejlesztési prioritások.
Fejlesztési prioritások Lakóterületén lévő minőségi lakókörnyezet fejlesztése pl:liftek felújítását a társasházakban 250 200 150 100 50 0
207
202 162
206
Helyi kötődést, közösségformálást erősítő zöld környezet/felület állapotának minőségének javítása Közoktatási és nevelési intézmények (óvodák, iskolák) külső felújítása. Játszóterek fejlesztését, új játszótéri játékok elhelyezése.
316/64
A lakosság körében első helyen a minőségi lakókörnyezet fejlesztése áll. Ezt követi a közparkok, közterek felújítása, illetve a közoktatási nevelési intézmények felújítása. A lakosság legkevésbé fontosnak a közösségformáló zöld környezet megújítást tartja. A szociális városrehabilitációs tevékenység tervezett beavatkozásainál figyelembe vettük a kérdőívek kiértékelés után megállapított prioritásokat. Így a tervezett beavatkozások a következők •
Lakófunkció erősítése: lift felújítás
•
Közpark, közterület, játszótér felújítása
•
Közoktatási nevelési intézmények felújítása: Vedres utcai óvoda energetikai felújítása Lakóterületén lévő minőségi lakókörnyezet fejlesztését támogatók életkor szerinti megoszlása 57 80 18-35 36-53 53
70
Megvizsgáltuk a minőségi lakókörnyezet fejlesztési lehetőségének elfogadottságát életkor szerint is. A támogatók legtöbben az 53 év feletti kategóriából kerülnek ki, ez megfelel annak, hogy az akcióterület lakossága elöregedő státuszú. A lakosság nagy része az első lakója volt az 1960-ban épült lakótelepnek. A fejlesztési lehetőség elfogadottsága mindhárom korosztályban magas. A 2. kérdés csoportban megvizsgáltuk a válaszadók véleménye alapján hogyan hatna a fejlesztés a gazdasági fejlődésre és az életkörülményekre.
Jelentősen, pozítiv irányban változnának a lakosság életkörülményei, életminősége Növelné a terület és a környékbeli ingatlanok értékét. A felújítás támogatná, elősegítené a városrész gazdasági fejlődését
0
50
100
150
316/65
A felmérés eredményéből megállapítható, hogy úgy érzik ugyan, hogy a tervezett tevékenységek hatására növekednének az ingatlan árak, és hatással lenne az életkörülményekre, valamint a városrész gazdasági fejlődésére, azonban a válaszadóknak jobban megoszlik a véleményük, mint a fejlesztési prioritások meghatározásánál.
A 3. kérdés csoportban a lakosság szabadidős közösségformáló tevékenységek („soft” tevékenységek) iránti fogékonyságát vizsgáltuk. 160 Szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programokon - sportrendezvényeken (pl: gyalogtúra, pingpongverseny)
140 120
Közlekedésbiztonság növelését szolgáló, közlekedési célú kampányokon (pl: BringaSuli, Bringázz a munkába, stb.)
100 80
Helyi környezettudatosság elterjesztését szolgáló tájékoztatási, szemléletformáló előadásokon (szelektív hulladékgyűjtés)
60 40
Közösségfejlesztési, hagyományőrző közösségi kezdeményezéseken (pl: goblein szakkör, népdalkör, városrésztörténeti foglalkozás, fotószakkör)
20 0 1
2
3
4
Városrehabilitációs fejlesztésekhez kapcsolódó tájékoztatókon, fórumokon való részvétel
5
Összességében megállapítható, hogy a lakosság preferenciái a közösségépítő és szabadidős tevékenységek viszonylatában életkorfüggők. A fiatalok körében népszerűbbek a mozgással összekötött programok, még az 53 év felettiek inkább a hagyományőrző tevékenységeket részesítenék előnyben. A válaszadók véleménye alapján a helyi környezettudatosság elterjesztése áll összességében az első helyen, másodok helyen a városrehabilitációs fejlesztésekhez kapcsolódó tájékoztatók érdekelnénk az érintett lakosságot, majd a közlekedésbiztonsági kezdeményezések és a sport rendezvények. A legkisebb érdeklődést a hagyományőrző tevékenységek váltották ki. A Helyi környezettudatosság elterjesztése Helyi környezettudatosság elterjesztését szolgáló tájékoztatási, szemléletformáló előadásokon (szelektív hulladékgyűjtés) 34
38 1
145
2 3 82 113
4 5
316/66
A kérdésre pozitívan válaszolók között nagy az eltérés a férfiak és nők közötti viszonylatban. Még a nők 40 %-a, addig a férfiak csupán 26%-a tartja fontosnak a környezettudatosság elterjesztését.
férfi nő
Ezen tevékenység fontosságának megítélésénél megvizsgáltuk az életkor szerinti megoszlást is.
45,0% 40,0% 35,0% 30,0%
18-35
25,0%
36-53 53
20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 1
A fenti grafikonról jól látható, hogy a fiatalok körében magasabb támogatottsággal bírnak a helyi környezettudatosság elterjesztését célzó akciók. A fiatalok a közoktatási nevelési intézményekben találkoznak erre irányuló szemlélet formással. A fiatalok ezen gondolkodást tovább tudják adni közvetlen családjuknak. Fontos lenne a környezettudatos magatartás erősítése a 35 év feletti lakosságnál, illetve a férfiak körében is. A Közlekedésbiztonság növelését szolgáló tevékenységeken való részvételi szándék vizsgálatánál megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával csökken a lakosság részvételi szándéka. Ezen program lehetőség népszerűsége a fiatal felnőtt lakosság körében a legnagyobb.
A lakossági igények, vélemények felmérése mellett nagy hangsúlyt fektettünk a civil szervezetek, intézmények, választott képviselők és egyéb szakértők véleményének mélyinterjúk keretében történő meghallgatására. Ezen információk és a helyszíni bejárások - értelemszerűen a helyzetértékelés – alapján fogalmaztuk meg a fejlesztési elképzeléseket, majd kaptunk megerősítést az érintett lakosság véleményének meghallgatásával.
316/67
A közvélemény-kutatás, valamint a fejlesztési igényeket célzó kérdőíves lakossági felmérés alapján általánosságban elmondható, hogy a város és a városrész lakosai legfontosabb fejlesztési területnek a közterületek, közutak felújítását tartják, Ugyan a második helyen a lakókörnyezet fejlesztése, a lakótelep felújítása szerepel, de a pályázat tárgya szempontjából releváns szociális programok, kulturális, szabadidős programok és közszolgáltatások javítását is közel hasonló prioritással kezelnék a városrész lakói. Lakossági fórumot tartottunk, melyen a konkrét fejlesztési elképzeléseket mutattuk be, és hallgattuk meg az érintettek javaslatait (A partnerségi egyeztetés dokumentálása a mellékletben található).
Igényfelmérés – közszféra funkció – Vedres utcai Óvoda energetikai rekonstrukció Az akció területen funkcióhiány nem tapasztalható, így új funkció kialakítása nem történik. Jelen pályázatban a közszféra funkció keretében történik beavatkozás a Vedres utcai óvoda energetikai felújítása, azonban ezzel nem változnak az akció területen elérhető funkciók. Az Óvoda kapacitás kihasználása jelenleg maximális. Az óvodában az eddig elérhető szolgáltatások lesznek elérhetőek a továbbiakban, az épület használóinak komfort érzete növekszik. Így felújításához kapcsolódóan a klasszikus értelemben vett kapacitás kihasználtság nem értelmezhető. Odessza városrészben a városrész határain túlmutató hatáskörű intézmények is találhatók. Ide sorolandók az akció területen található közoktatási nevelési intézmények, amelyek az alábbi feladatokat látják el: •
A Vedres utcai Bölcsőde 79 férőhelyes, 32 éve épült Újszegeden a Tisza mellett, a forgalom zajától távol nyugodt környezetben. Az intézmény hatásköre túlmutat az akcióterületen, hiszen a Vedres utcai Bölcsőde sajátos feladatot is ellát az átlagtól eltérő és/vagy speciális nevelést-fejlesztést igénylő gyermekek ellátását-fejlesztését. A korai fejlesztést igénylő gyermekek fejlesztése önálló csoportban, illetve integrált formában valósul meg.
•
Tisza-parti Óvoda: Szegedi Megyei Jogú Város közgyűlési engedély alapján 1990-től a Tisza-parti Óvoda /körzethatár nélküliként/ 3-7 éves korú gyermekek felső légúti beteg gyerekek sportterápiás óvodája lett. Speciális óvodaként a felvételi körzete egész Szeged városa. Az intézménybe 10 csoportba mintegy 200 gyermek jár.
•
Tisza-parti általános iskola: A Tisza-parti Általános Iskola Újszeged legrégibb, 100 éves iskolája jelentős hagyományokkal, a lakókörnyezet által elfogadott, a családok iskolaválasztásában preferált iskola. Az objektív adottságai jók. Tömegközlekedési eszközzel való megközelítése, a gyermekek utaztatása is biztonságos. Jó adottságú a 28 éves "új" iskolaszárny: - szaktantermi rendszerrel, szertárakkal, - jól felszerelt tornateremmel, természettudományi előadóval, - ebédlővel, 13 000 kötetes könyvtárral.
316/68
Az intézmény 463 fővel, átlag 27-es létszámú osztályokkal működik. Az intézmény beiskolázási körzete túllépi az akcióterület határait. •
Baross László utcai Óvoda: Szeged egyik csendes, zöldövezeti területén (Újszeged) a Baross László utca 2. szám alatt található. Környezete, tágas udvara kiváló lehetőséget nyújt a gyermekek változatos, élmény dús tevékenységéhez, a játékhoz, a mozgáshoz, a természet változásainak megfigyeléséhez. Óvodai rendezvényeink megtartásának kedvelt színhelye. Az épületben 4 gyermekcsoport működik, 100 férőhellyel rendelkezünk
•
Vedres utcai óvoda Az akció területen a Tisza közelében a Vedres utcai óvoda és bölcsőde közvetlen szomszédságában elhelyezkedő intézmény. Az óvodában kompetencia alapú nevelés keretében, 8 csoportban közel 200 gyermek nevelése folyik. Az intézmény óvodának épült, így terei tágasak alkalmasak gyermekek változatos, élmény dús tevékenységéhez azonban az épület panel technológiával épült energetikai korszerűsítése szükséges.
•
Vörösmarty Mihály Általános iskola az akcióterületen a Herke u. 5. szám alatt működik. Újszeged zöldövezeti, csendes részén található intézmény, tágas tantermekkel, gondozott télikerttel díszített aulával, nagy udvarral rendelkezik. Könnyen megközelíthető autóbusszal, trolival a város több pontjáról. Az intézmény 1978-ban kezdte működését testnevelés tagozatos iskolaként, 1990. óta kaptunk engedélyt emelt szintű német nyelvű oktatásban részesülő osztály beindítására, amely angol nyelvvel bővült. Jelenleg 15 osztállyal és 7 napközis és tanulószobai csoporttal, /6 napközis és 1 tanulószoba/ működik.
Az akció területen található közoktatási nevelési intézmények fejlesztésére, rekonstrukciójára Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít. Az akció területen található intézmények közül DAOP illetve KEOP pályázati forrásokból felújításra került a •
Vedres utcai Bölcsőde
•
Tisza-parti Óvoda
•
Tisza-parti Iskola
Ezen pályázatok keretében megtörtént az épületek energetikai korszerűsítése és az épületekben a 21. századi oktatási körülmények megteremtése. Az akció területen található közoktatási nevelési intézmények közül 3 intézmény nem került még felújításra. Az intézményekben lefolytatott interjúk alapján megállapítható volt, hogy mindhárom intézmény dolgozói preferálják az energetikai felújítást az intézményükben. A lakossági kérdőíves felmérés alapján megállapítható volt: •
a Vörösmarty Általános Iskola teljes energetikai felújításának
•
a Vedres utcai óvoda energetikai korszerűsítésének
•
a Baross utcai óvoda energetikai felújításának
támogatottsága.
316/69
Az akció területen található Vörösmarty Mihály Általános Iskola energetikai korszerűsítése szükséges, erre Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata KEOP pályázati forrásból kívánja megvalósítani. A Baross László utcai óvoda részleges felújítása egyéb forrásokból megtörtént, jelenleg részleges felújításra lenne szükség. Az intézmények fenntartóival egyeztetve a pályázat lehetőségeit figyelembe vételével a következő fejlesztési igénye került kiválasztásra: Vederes utcai óvoda energetikai korszerűsítése. Vederes utcai óvoda energetikai korszerűsítése - Kapacitáskihasználtság
Az intézmény a Vedres utca 15. szám alatt található, kertvárosi 975 m2-es ingatlanban. Az ingatlanhoz 1462 négyszögletes parkosított játékokkal felszerelt udvarban helyezkedik el. Az óvoda 200 férőhelyes jelenleg 105%-os kihasználtsággal működik 210 gyerekkel, 8 csoportban. A gyerekekkel 16 állandó pedagógus, 8 dadus foglalkozik. Az ő munkájukat segíti fejlesztő pedagógus, logopédus, néptánc oktató. Az óvoda vonzás körzete túlmutat az akcióterület határain. Az óvoda nyitvatartási ideje: 6.30-18.00 Az akció területen található óvodák kihasználtsága 100%-os. Az intézmények által ellátott funkcióban nem történik változás, így az intézmény kihasználtságában változás nem várható. A lakossági felmérés eredményéből jól látható, hogy a lakósok 81%-a támogatja az oktatási nevelési intézmények energetikai korszerűsítését.
316/70
2.9 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE A tervezett fejlesztések tevékenységek színhelyei részben önkormányzati tulajdonú ingatlanok, részben a pályázatban konzorciumi partnerként résztvevő társasházi, lakásszövetkezeti tulajdon. Az ingatlan viszonyok tisztázottak, a program megvalósítása nem igényel változást a tulajdonosi szerkezetben. Ingatlanviszonyok az akcióterületen Ingatlan
Helyrajzi szám
Tulajdonviszony
Megnevezés
Lakófunkció fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek helyszínei Alsókikötő sor 5
1848/49
Alsókikötő sor 6.
1848/50
Székely sor 21./A
1777
Székely sor 21/B
1777
Vedres u. 10.
1808/2
Vedres u. 12.
1848/42
Vedres u. 14. A-B.
1848/41
Vedres u. 16. A-B.
1848/40
Vedres u. 18. A-B
1848/39
Vedres u. 20. A-B.
1848/38
Csanádi utca 15. Csanádi utca 17. Vedres u. 13.
1848/46 1848/47 1848/51
Önkormányzati tulajdon Önkormányzati tulajdon Önkormányzati tulajdon Önkormányzati tulajdon Tisza lakásszövetkezet, magántulajdon Tisza lakásszövetkezet, magántulajdon Tisza lakásszövetkezet, magántulajdon Tisza lakásszövetkezet, magántulajdon Tisza lakásszövetkezet, magántulajdon Tisza lakásszövetkezet, magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon
lakóház
SZMJVÖ SZMJVÖ SZMJVÖ
Kivett közpark Kivett közpark Kivett iskola
SZMJVÖ
Kivett óvoda
lakóház lakóház lakóház kivett lakóház kivett lakóház kivett lakóház kivett lakóház kivett lakóház kivett lakóház kivett lakóház kivett lakóház kivett lakóház
Közterület, közpark rehabilitáció 1848/45 1848/48 1848/54 Oktatási nevelési intézmények felújítása Vedres u.
1848/56
316/71
2.10 TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK VIZSGÁLATA Mivel az akcióterület fejlesztése integrált fejlesztési koncepción alapszik, ezért természetes, hogy a fejlesztési javaslatok számos helyrajzi számot érintenek, több szereplős tulajdoni viszonyokon alapulva. A korábban bemutatott tulajdoni viszonyok alapján megállapítható, hogy a tulajdoni viszonyok rendezettek. Az akcióterület önkormányzati beavatkozási helyszínei jogilag tiszták, éppen az Önkormányzat által szabályozott, beépítési vagy használati jogokkal följegyzetelt helyrajzi számú ingatlanokon valósulnak meg. A projekt – lakófunkciót erősítő tevékenységekként - helyszínei részben önkormányzati tulajdonú ingatlanok, részben a Tisza Lakásszövetkezet tulajdonában állnak, valamint három lakóközösség által tulajdonolt társasház is részt vesz a projektben. Emellett a Vörösmarty Mihály Általános Iskola Alapítvány tervezi lebonyolítani – közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek erősítéseként - a „soft” programokat, a Vedres utcai óvodában - közszféra funkciónak megerősítését szolgáló fejlesztések körében - nyílászárók cseréjét, homlokzati hőszigetelést, akadálymentesítést tervezzük. A komplex, integrált fejlesztések alapja a társadalmasítás és az együttműködés megteremtése. A fejlesztésekkel kapcsolatos elvárások, igények hatékony egyeztetésre kerültek a lakossággal, a gazdasági szereplőkkel, nonprofit szervezetekkel. A városfejlesztésben kulcsfontosságú pozíciót játszó egyének elképzelései, szándékai, céljai lakossági fórum formájában, továbbá 20 kérdésből álló kérdőíves igényfelmérés eredményei alapján is felmérésre kerültek. Az igények felmérésénél kiemelt figyelem lett fordítva arra a tényre, hogy a város nagymértékben fejlődik. Az utóbbi évek statisztikai adatai arra hívják fel a figyelmet, hogy a tervezett fejlesztések, a szolgáltatások magasabb színvonalú megjelenésével egymást erősítő módon tudják a város további fejlődését szolgálni. A város önkormányzata, mint a projekt kezdeményezője és koordinátora jelen fejlesztési koncepciója kidolgozása közben széleskörű partneri egyeztetést folytatott. Civil szervezetek A pályázó a civil szervezetekkel szoros együttműködésben dolgozza ki fejlesztési terveit, számos véleményezés, ötlet származott a civil szférától. Az önkormányzat több alkalommal meghívta egyeztető fórumokra, képviselő testületi ülésekre a szervezetek képviselőit és viszont meghívások és egyeztetések történtek az iskola és az óvoda alapítványával együttműködve. Lakosság A városi televízióban, rádióban, az interneten és a térségben megjelenő nyomtatot sajtóban, az önkormányzat saját hirdetési felületein rendszeresen tájékoztatja a lakosságot a fejlesztési elképzeléseiről, amelyeket a fórumokon interaktív módon meg is tárgyal a lakosokkal. Több mint 400 beérkezett kérdőív elegendő mintának minősül, hiszen az ott élő lakosság közel 10%-os megkérdezését mutatja. 2013. február 1-én Kormos Tibor önkormányzati képviselő részvételével lakossági fórumon ismerhették meg a projektjavaslatot a városlakók.
316/72
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a korábbi partnerségi alapú tervezési gyakorlathoz híven fontosnak tartja a helyi társadalom érdeklődő tagjainak bevonását Odessza akcióterületi projekttel kapcsolatosan is. Erre azért van szükség, mert a lehetőségek elemzésekor, a kockázatok felmérésekor rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk az ilyen típusú egyeztetéseken elhangzott véleményekre, és visszacsatolás során – azaz a kapott üzenetekre, visszajelzésekre adott válaszokban – igyekszünk minél szélesebb körben kiegészíteni az információinkat, felhívni a figyelmet a fontos lépésekre és szükség esetén megnyugtatni a közvéleményt. A véleményformálásban, a pozitív attitűd kialakításában jelentős szereppel bírt az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve a Hosszútávú Fejlesztési Koncepció egykori partneri egyeztetése és elfogadtatása.
316/73
2.11 PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE Odessza lakótelep összetett városrész, a lakófunkció dominál, de megtalálhatók benne oktatási, közösségi intézmények, önkormányzati és magántulajdonú üzletek. A lakótelep rehabilitációnak minden szereplő igényeit, elképzeléseit figyelembe kell vennie. A tervezett fejlesztések az alábbi fő témák köré csoportosíthatók, ha a tevékenységek által generált piaci lehetőségeket vesszük figyelembe. •
Lakófunkciót erősítő tevékenység. a 10 emeletes épületekben található liftek felújítása
•
Városi funkciót erősítő tevékenység: közterület rendezés, gyalogos zónák felújítása
•
Közszféra funkciót erősítő tevékenység: Vedres utcai óvoda energetikai felújítása
A tervezett felújítások nyomán növekedni fog a lakókörnyezet megbecsültsége, a szabad szellemi potenciál, az identitástudat, a lokálpatriotizmus, a közösségi terek használata, a közbiztonság. Az akcióterület fejlesztése következtében várhatóan növekedni fog: •
a vállalkozási kedv és ennek nyomán
•
a magasabb nívójú szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma, és ezáltal
•
az értékesített magasabb nívójú szolgáltatások száma,
•
az akcióterületen található ingatlanok értéke, presztízse,
•
a lakások, ingatlanok, üzletek iránti kereslet,
•
az akcióterület és a városrész rangja.
A tervezett fejlesztések önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy a településrész gazdasági nehézségei enyhüljenek. A vállalakozások nehéz helyzete (recesszió, kedvezőtlen működési feltételek, követelmények és gyakorlatok) amíg nem mérséklődik, addig jelentős javulásra nem számíthat a városrész. Ingatlanárak értékelése Az akcióterületen található lakóépületek mindegyike több emeletes társasház. A társasházak között találhatunk •
10 emeletes panel technológiával épült lakóházakat, ezek egy része panelprogram keretében felújításra került
•
T+4 szintes panel technológiával épített lakóházakat, ezek egy része szintén panel program keretében felújításra került
•
T+4 szintes téglablokkos épületeket, ezek a házak az akcióterület legrégebbi épületei. Energetikai felújításuk nem történt meg.
316/74
A lakások árát a következő tényezők befolyásolják: •
Az ingatlan mérete
•
A társasház típusa
•
A társasház felújítottsága
•
A fűtés jellege: egyedi/távfűtés
•
A lakóépület környezete
Ezek alapján az akcióterületen az ingatlan árak 105.000 Ft/m2 ár - 150.000 Ft/m2 ár között szóródnak. A legkisebb lakásméret 35 m2, a legnagyobb a 1+2 félszobás panellakás 70 m2. Az akcióterületen az ingatlanárak nem térnek el a városi trendtől. Az árak nagysága mindig az adott ingatlan állapotától függ. A lakosság kérdőívek elemzése alapján megállapítható, hogy az itt élők több mint 60%-nak véleménye szerint a tervezett fejlesztések növelnék az ingatlanok értékét, és pozitív irányban változna az itt élők életminősége.
316/75
3.
AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI
3.1 AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI Az önkormányzat az akcióterület lehetőségeinek és problémáinak ismeretében szociális típusú város rehabilitációt kíván megvalósítani a területen. A tervben foglalt rehabilitációs, rekonstrukciós tervek kapcsolódnak a Belváros fejlesztésére vonatkozó elképzelésekhez és a már korábban megkezdett Belvárosi városrész-rehabilitáció kiteljesedését célozzák. A rehabilitációs, rekonstrukciós tervek kidolgozásához kapcsolódóan Szeged esetében is felmerültek olyan város rehabilitációs problémák, amelyekre az akcióterület célrendszere megoldást ad. A fejlesztési célok kitűzését, megvalósulását az alábbi fontos városrehabilitációs problémák befolyásolják, ill. határozzák meg: •
A népességi, munkanélküliségi, segélyezési mutatók alapján Szeged Odessza városrésze veszélyeztetett állapotban van, a városrészt leszakadás veszélyezteti.
•
A környezet rehabilitációja elengedhetetlenül szükséges.
•
A településrész lakosságmegtartó képessége csökken.
Fejlesztési célok: • A lakosság társadalmi helyzete, életkörülményeinek javítása • A helyi lakosság életminőségének és az épített környezet minőségének javítása • Az ipari technológiával épült lakótelepek státuszának emelése • A városrész társadalmi fizikai- gazdasági szempontból való erősítése • A lakósok identitástudatának erősítése A kijelölt akcióterületi célok a fenti problémák megoldását komplexen kívánják kezelni. Átfogó cél:
Indikátor
Az új európai policentrikus városhálózatban, fenntartható módon minőségi életkörülmények biztosítása Specifikus célok:
Lakossági elégedettség Rehabilitált városi terület nagysága Teremtett munkahelyek száma Indikátor
Élhető városi környezet biztosítása
Rehabilitált városi terület nagysága Felújítással érintett épületek száma A projekt eredményeként elért energia megtakarítás mértéke Megújított zöldfelület nagysága Lakossági elégedettség
A helyi társadalom fizikai és mentális jó köz- Lakossági elégedettség érzetének megteremtése
316/76
érzetének megteremtése
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Akadálymentesített épületek száma
A kijelölt célok Az IVS-ben megfogalmazott átfogó elérendő cél a Belváros városrészre: „Sokfunkciós városrész városközponttal, a funkciók megőrzése mellett cél a városközponti funkciók további bővítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a turisztikai funkciók megerősítése.” Ezen belül az akcióterületre megfogalmazott cél. a lakótelep környezeti leromlásának megállítása, az ott élők életminőségének javítása. Specifikus célok T2: Élhető városi környezet biztosítása T2.2: Épített környezet védelme: Lakótelepek rehabilitációja. T2.3: Hatékony és tiszta energiagazdálkodás: A közintézmények energiatakarékosságot eredményező felújítása T2.4: Belső elérhetőség, közlekedésminőség javítása: Gyalogos tengelyek bővítése T3: A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése T3.1: Lakosság egészségi mutatóinak javítása, egészségtudatosság növelése és prevenció, sport-és rekreációs feltételek biztosítása T3.4: Közösségfejlesztés: közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése A célok elérése érdekében történő beavatkozások: T2.2 Épített környezet védelme - Lakótelepek rehabilitációja Lakó funkcióhoz kapcsolódó tevékenység: - Az akcióterületen található 10 emeletes lakóházban 17 darab lift felújítása. Városi funkciókeretében a Közterületek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenység - Felújításra kerül a Csanádi utca – Szolgáltató sor – Vörösmarty Általános Iskola gyalogos tengely - Felújításra kerül a Szolgáltató sor mögötti közpark, játszótér
316/77
T2.3: Hatékony és tiszta energiagazdálkodás A közintézmények energiatakarékosságot eredményező felújítását tervezzük: Közszféra funkcióhoz kapcsolódó tevékenység: - a Vedres utcai óvoda energetikai korszerűsítése nyílászáró cserével és homlokzati akadálymentesítésével. Az intézmény akadálymentesítése. T2.4: Belső elérhetőség, közlekedésminőség javítása - gyalogos tengelyek bővítése Városi funkciókeretében a közterületek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenység: - Felújításra kerül a Csanádi utca – Szolgáltató sor – Vörösmarty iskola gyalogos tengely. Forgalomcsillapított térkapcsolatok kerülnek kialakításra. - Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése: A közterületi rehabilitáció folyamán megvalósul a gyalogos- és kerékpáros útvonalak racionalizálása, lakossági igényekhez történő igazítása. Kerékpártámaszok kerülnek elhelyezésre a közterületeken. ESZA típusú tevékenység keretében: - Közlekedésbiztonságot javító rendezvények szervezése - Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés T3: A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése T3.1: Lakosság egészségi mutatóinak javítása, egészségtudatosság növelése és prevenció, sport-és rekreációs feltételek biztosítása: Városi funkciókeretében a közterületek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenység - A köztér rekonstrukció alapot szolgál a rekreációs helyek kialakításához. A felújításra kerülő közparkba szabadtéri fitnesz eszközök elhelyezése ESZA típusú tevékenység keretében: - Kerékpáros közlekedést népszerűsítő akciók, rendezvények szervezése T3.4: Közösségfejlesztés: közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése: Közszféra funkció keretében megvalósul - Vedres utcai óvoda homlokzati hőszigetelése, nyílászárók cseréje, külső akadálymentesítése Városi funkciókeretében a Közterületek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenység - Közösségfejlesztés: közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése: játszótér felújítása. ESZA típusú tevékenység keretében - Közösségi programok megvalósítás programalap keretében civil szervezetek bevonásával - Hátrányos helyzetű gyermekek problémamentes iskolakezdésre való felkészítése, iskolai felzárkóztatása
316/78
3.2 AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE 3.2.1 Beépítési javaslat elkészítése -
A megújításra kijelölt közparkok, zöldterületek vonatkozásában koncepció tervek készítése;
-
A Vedres utcai óvoda felújítására vonatkozó műszaki terv készíttetése;
-
Liftek műszaki állapotának felmérése az akcióterület 10 emeletes társasházaiban.
3.2.2 Műszaki támogatás Az IVS készítése során a város több pontján (ahol a célok és a jóváhagyott tervek között ütközések álltak fenn) a településrendezési terv módosítása volt szükséges a tervezett fejlesztések megvalósításához. Az akcióterület vonatkozásában ilyen módosításra nincs szükség. 3.2.3 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység A település fejlesztési céljainak elérését nagyban segítheti olyan tudatos, következetes és hatékony marketing-kommunikációs tevékenység, amely akár magát a várost, akár az egyes fejlesztési elképzeléseket képes a tervezett célközönség felé „eladni”. Szeged városmarketinget ellátó szervezetei a város tulajdonában álló Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft., illetve a turisztikai marketinget folytató Tourinform iroda. A városról kialakult, kialakított arculat, ill. a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a Fejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Az elmondottak fényében Szeged erős kulturális programkínálata és kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszere segítségével ígéretes marketingtevékenységet folytat. A városi honlap folyamatosan frissülő marketingjellegű tevékenységét kiadványok és egyéb direkt reklámok formájában erősíteni szükséges. A város által összegyűjtött információk jelentősége mindig a döntés-előkészítésnél jelentkezik, s az információknak a marketing kérdések megválaszolását is kell szolgálniuk. A városi gyakorlat tovább erősítendő, a települési információk három fő terület elemzését kell, hogy segítsék: -
a település versenyképességi tényezőinek elemzése, megítélése (érték audit)
-
a célcsoportok jellemzőinek, elvárásainak meghatározása, piacszegmentációs alapok meghatározása (imázs audit)
-
a versenytárs területek meghatározása, összehasonlító elemzése (tevékenység audit)
a
releváns
316/79
Különösképpen az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: CÉLCSOPORT Belső lakossági célcsoport (a településen élők)
CÉLOK, FELADATOK, ELLÁTÓ SZERV
elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: bevonás, meggyőzés Szerv: Szeged MJV Önkormányzata Külső lakossági célcsoport turisztikai látogatások ösztönzése, szimpátia megszerzé(a településen kívül élők) se Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Tourinform Belső gazdasági célcsoport elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: megnyerés Szerv: Szeged Pólus Kft. Külső gazdasági célcsoport betelepülés ösztönzése, befektetések vonzása Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Szeged Pólus Kft. A települési kommunikáció és a „termék” értékesítés nem választható külön, minthogy a termék sem egyértelműen definiált. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Szeged (el)ismertségét. Következésképp ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteni kell a köztudatban,
316/80
valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Szeged vonatkozásában a „tervezhető jövő” és a „megbízható partner” fogalmát. Piacbefolyásoló eszközök • elektronikus reklámozás: internetes oldalak naprakész, strukturált információkkal, televíziós műsorok (helyi televízió társaságok), közvetítések (Városi TV Szeged: Közgyűlés közvetítések és tematikus programok, stb.), rádiók (helyi rádió társaságok); • közterületi reklámozás: programok-, műsorok hirdetései, középületek felületei, közterületek, fejlesztési területek információs táblái • direkt reklámozás: levél, telefon útján történő megkeresések (pl.: 2008 Az építkezések éve kiadvány, éves turisztikai kiadványok a Tourinformmal együttműködve, 2008-ban 9 nyelven, 20.000 példányban) • újságok: 2 db napilap, 9 db hetilap, 9 db kéthetilap, 12 db periodika Ezen eszközök által a kapcsolat a piaccal biztosított, mégis ezek használata segíthet a megszólítás, együttműködés javításában. A várost a közérdekű adatok közzétételére az alábbi jogszabályok is kötelezik: • 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról • 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadat kereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról • 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. Szeged arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti.
NEM PÉNZÜGYI • • •
Kiadások: támogatás együttműködési készség önkéntes feladatvállalás
• • •
Bevételek elégedettség érdekeltség támogatottság
316/81
A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. Továbbá a lakók számára is növekszik az elérhető szolgáltatások köre. A látogatók másutt megtermelt pénzeszközöket költenek el a területen, és ezáltal hasznot jelentenek a település magángazdálkodóinak, részben pedig közvetlenül a településnek. Mindezeken túl az elégedetten távozó látogatók más területekre, pl. a befektetőkre is pozitív hatással vannak. Lakossági konzultációk az akcióterületen Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a korábbi partnerségi alapú tervezési gyakorlathoz híven fontosnak tartja a helyi társadalom érdeklődő tagjainak bevonását az Odessza Akcióterületi projektbe is. Erre azért van szükség, mert a lehetőségek elemzésekor, a kockázatok felmérésekor rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk az ilyen típusú egyeztetéseken elhangzott véleményekre, és a feedback – azaz a kapott üzenetekre, visszajelzésekre adott válaszokban igyekszünk minél szélesebb körben kiegészíteni az információinkat, felhívni a figyelmet a fontos lépésekre és szükség esetén megnyugtatni a közvéleményt. A véleményformálásban, a pozitív attitűd kialakításában jelentős szereppel bírt az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve a Hosszútávú Fejlesztési Koncepció egykori partneri egyeztetése és elfogadtatása. A konzultációról részletek „Az akcióterületi terv elkészítése és megvalósítása során lezajlott partnerségi egyeztetések című fejezetben olvashatók. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata lakossági fórumot szervezett Odessza lakótelep szociális városrehabilitációs projektről, ahol Kormos Tibor önkormányzati képviselő, Dénes Ágnes a Főépítészi Iroda képviselője, valamint Tolnai Viola SZMJVÖ Fejlesztési Iroda projektmenedzsere tájékozatták a közvéleményt. Tervek bemutatásával, szakmai ismeretekkel, hasznos információkkal és a kérdések megválaszolásával segítették az átláthatóságot. A lakossági fórumról készült jegyzőkönyvet a melléklet tartalmazza. Az önkormányzat a jövőben is figyelembe kívánja venni a lakossági véleményeket, ennek egy formája az évi két lakossági fórum, valamint a városfejlesztési kérdések esetén nyílt önkormányzati képviselőtestületi ülések, amelyeken bárki elmondhatja véleményét a tervezett fejlesztésekről. Az alábbi tevékenységek a városrehabilitációs célok elérését segítik. Tevékenység tervezése során civil szervezetek valamint a Vörösmarty Mihály Általános Iskola vezetése és a Vedres utcai Óvoda pedagógusait is bevontuk.
316/82
Az építési projektelemek megvalósítása
Közvilágítás fejlesztése
A szükséges közmű felújítások elvégzése Az építési projektelemek megvalósítása
MELYIK SPECIFIKUS CÉLHOZ KAPCSOLÓDIK
FELTÉTELE
Közterület rehabilitáció Csanádi utcaSzolgáltató sor – Iskola előtti teresedés
Park, játszótér rekonstrukció
ERFA támogatással
MEGVALÓSÍTÁS
PROJEKT NEVE
BEAVATKOZÁS TÍPUSA
3.3 BEAVATKOZÁS TÍPUS
Élhető városi környezet biztosítása, A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése Élhető városi környezet biztosítás Élhető városi környezet biztosítás A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése
Lakófunkció fejlesztése: 10 emeletes lakóépületekben levő liftek felújítása
A szükséges gépészeti felújítások elvégzése
Élhető városi környezet biztosítás
Közszféra funkció: Vedres utcai óvoda felújítása
Az építési projektelemek megvalósítása
Élhető városi környezet biztosítás
Szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok
Soft elemek (ESZA típusú)
A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése
Helyi környezettudatossá g elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók
Soft elemek (ESZA típusú)
A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése
Közlekedésbiztonsá g növelését szolgáló, szemléletformáló kampányok
A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése
Soft elemek (ESZA típusú)
Közösségfejlesztést segítő szolgáltatások
Soft elemek (ESZA típusú)
A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése
Hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkóztatása
Soft elemek (ESZA típusú)
A helyi társadalom fizikai és mentális jó közérzetének megteremtése
2013
2014
316/83
A tervezett fejlesztések fő megvalósulási helyszínei
A tervezett fejlesztések megvalósulási helyszíne Szeged Belterületén, az akcióterületen: 1. A Csanádi utca- Szolgáltató sor - Vörösmarty M. Általános Iskola gyalogos tengely Szolgáltató sor mögötti közpark 2. Vedres u. 15. alatti Vedres utcai óvoda 3. Csanádi utca 15.-17., Alsó-kikötő sor 5.-6. Székelysor 21./A-B Vedres u. 10., 12., 13., 14., 16., 18., 20.
316/84
A beavatkozások hozzájárulása a problémák megoldásához és a fejlesztési célok eléréséhez Az önkormányzat az akcióterület lehetőségeinek és problémáinak ismeretében szociális városrehabilitációt kíván megvalósítani a területen. A tervben foglalt rehabilitációs, rekonstrukciós tervek kapcsolódnak a Belváros fejlesztésére vonatkozó elképzelésekhez és a már korábban megkezdett Belváros I-II. városrész-rehabilitáció kiteljesedését célozzák. A rehabilitációs, rekonstrukciós tervek kidolgozásához kapcsolódóan Szeged Város esetében is felmerültek olyan városrehabilitációs problémák, amelyekre az akcióterület célrendszere megoldást ad. A szociális városrehabilitáció célja a lakótelep környezeti leromlásának megállítása, az ott élők életminőségének javítása. Odessza lakótelep a Belváros része, Újszeged kiemelt területén a Tisza mellett, a Liget közelében helyezkedik el. Szeged első lakótelepe. A területen az építés óta nem történt átfogó fizikai rekonstrukció, ezért mind a környezet mind az épületállomány leromlott állapotban van. Hiányoznak a pihenő- és játszóterek. A terület fekvéséből adódóan a környezet megújítása után vonzó lakó és élet lehetőséget biztosíthat a város lakóinak. Átfogó cél a minőségi életkörülmények kialakítása. A feltételek ehhez adottak, a fizikai környezet megújításával, a közterületek XXI. századi igényeknek megfelelő újraformálásával a terület fejlesztése hozzájárul az átfogó cél eléréséhez. A fejlesztés hozzájárul a környezettudatos településfejlesztés és üzemeltetés a fenntarthatóság jegyében tematikus cél mindhárom alpontjához: a lakótelep rehabilitációjával az épített környezet védelméhez, a közterületek, zöld felületek felújításával a természeti környezet védelméhez, az energetikai felújítással, energia felhasználásával a hatékony és költségtakarékos energiafelhasználás megvalósítható. A terület fizikai megújítása mellet, figyelmet kell fordítani az itt élők testi és lelki szükségleteinek, jólétének megteremtésére is. A területen található alapfokú oktatási intézmény megújítása, fejlesztése, nemcsak az akcióterület, hanem Újszeged vonzáskörzetében is hatást gyakorol. Fontos feladat a primer prevenció erősítése, a helyi lakosok bevonása a környezeti rehabilitációba, a rekreációs lehetőségek bővítése a közterületek átgondolt alakításával (pihenő- és játszóterek létesítése). A pályázat keretében megvalósuló fejlesztések A területet érintő fejlesztések során jó minőségű közterek alakulnak ki, a lakosok igényeit figyelembe véve megtörténik a gyalogos és kerékpárutak racionalizálása, a közterületek burkolati felújítása. Pihenő és játszó területek alakulnak ki, a zöldfelületek megújulnak. Felújításra kerül a területen működő óvoda is. A beavatkozások építési elemei egyrészt az egészségesebb, színvonalasabb lakókörnyezet megteremtését és a területnek a város egyéb területeivel való kapcsolatának javítását célozzák meg (kapcsolódva az „A” részcélhoz). A közterület „komplex” rehabilitációjával – amely a gyalogos közlekedési tengely rekonstrukciójára és a közpark felújítására – egyrészt javul a terület komfortja, életminősége, más-
316/85
részt lehetősége nyílik az ott élőknek a szabadidő egészséges és tartalmas eltöltésére. E két tényező együttes hatásaként várhatóan jelentősen javul a terület általános megítélése a város egyéb területeihez képest. Jelentős mértékű fejlesztések történnek a helyi közösség erősítésének érdekében. Ezek egyrészt fizikai – építési – jellegűek: a közpark, játszótér fejlesztése elsődlegesen a helyben élő fiatalok számára kínál lehetőséget a szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez, egyben támogatva az összetartozás érzését. A társadalmi aktivitás élénkítésében elsődleges szerep jut a projekt integráns részét képező egyéb eseményeknek, rendezvényeknek (ún. „szoft” elemek). Ezen elemek egyrészt felhívják a figyelmet az új fejlesztésekre, létesítményekre, mintegy „bemutatva” azok használatát, másrészt az ezektől elvárt hosszú távú hatás a lakosság változás melletti tartós elköteleződése, ezáltal a projekteredménynek fenntartása, továbbfejlesztése. A kijelölt akcióterületi célok a fenti problémák megoldását komplexen kívánják kezelni. Az épületek és közösségi terek, közterületek felújítása hozzájárul az életminőség javításához és a társadalmi kohézió és identitástudat erősödéséhez. Az új közösségi szereppel kiegészülő közterületeken, mint például a megújuló iskola előtti teresedést találkozóhellyé történő alakítása, lehetőség lesz a többi, zsúfolt eseménytárral rendelkező közterület funkcióinak támogatására, egy részük átvételére.
316/86
3.4 REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA: 1. Beavatkozások funkciók alapján Beruházási típusú ERFA által támogatható tevékenységek: -
Lakófunkciót erősítő tevékenységek:
-
17 darab társasházakban lift felújítás Városi funkciót erősítő fejlesztések: Közterület rehabilitáció: Csanádi utcai fogadó-találkozó tér, Szolgáltató sori sétány, Iskola előtti tér „Agóra”, Közpark játszótér Közműfejlesztés: A területek térvilágításának kialakítása Közszféra funkciót erősítő tevékenység:
-
Vedres utcai óvoda energetikai felújítása, akadálymentesítése ESZA típusú fejlesztések:
-
Helyi környezettudatosság elterjesztését szolgáló szemléletformáló akciók Hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkóztatása Közlekedésbiztonság növelését szolgáló rendezvények és szemléletformáló akciók Közösségfejlesztést segítő programok Helyi kötődést segítő közösségi akciók A projektünk elemeit tehát négy fő tevékenység köré csoportosítottuk. Egy lakófunkció erősítő tevékenységcsoportot határoztunk meg altevékenységekre bontva, egy közszféra funkciót erősítő tevékenységcsoportot, és egy városi funkcióhoz kapcsolódó közterület rehabilitációt. A negyedik tevékenység a „soft” elemek csoportja. 1. Lakófunkciót erősítő tevékenységek: A szociális város rehabilitáció célja a lakótelep környezeti lerombolásának megállítása, az ott élők életminőségének javítása. Odessza lakótelep a Belváros része, Újszeged kiemelt területén a Tisza mellett, a Liget közelében helyezkedik el. Szeged első lakótelepe. A területen az építés óta nem történt átfogó fizikai rekonstrukció, ezért mind a környezet mind az épületállomány leromlott állapotban van. Hiányoznak a pihenő- és játszóterek. A terület fekvéséből adódóan a környezet megújítása után vonzó lakó és élet lehetőséget biztosíthat a városrész lakóinak. Átfogó cél a minőségi életkörülmények kialakítása. A feltételek ehhez adottak, a fizikai környezet megújításával, a közterületek XXI. századi igényeknek megfelelő újraformálásával, a terület fejlesztése hozzájárul az átfogó cél eléréséhez.
316/87
A fejlesztés hozzájárul a környezettudatos településfejlesztés és üzemeltetés a fenntarthatóság jegyében tematikus cél mindhárom alpontjához: a lakótelep rehabilitációjával az épített környezet védelméhez is az energetikai felújítással a hatékony és költségtakarékos energiafelhasználás megvalósítható. Lakófunkciót erősítő tevékenységek megvalósulásaként tízemeletes ház 17 db személyi felvonóját tervezzük felújítani. A területen lévő 17 db felvonó műszaki állapota igen eltérő, vannak olyanok, amelyek részben felújítottak, de van olyan is, amelyekhez szinte hozzá sem nyúltak. Az alábbi táblázat összefoglalva mutatja, melyik liftnél milyen műszaki beavatkozás szükséges:
Épületek
11 db Sebess aknaajt éghatár ó oló zárcser csere e
Csanádi 17 X Csanádi 15. X Vedres u.13. Alsó-kikötő sor 5. X Alsó-kikötő sor 6. Vedres u. 10. Vedres u . 12. Vedres 14/A Vedres 14/B Vedres u. 16/A Vedres u. 16/B Vedres u. 18/A Vedres u. 18/B Vedres u. 20/A Vedres u. 20/B Székely sor 21/A Székely sor 21/B
X X X X X
X X
Vezérlé Földszi Túlterh s kieg. nti elés frekven aknaajt érzékel ciaszab ó csere ő beép. ályzóva l X X
X
Fülkeaj tó 10 db Komple Aknaajt Fülke függes aknaajt tt Fafülke ó burkola ztés ó vezérlé cseréje felfügg tcsere fényfüg cseréje scsere esztés gönnye l
X X
X X X X X X X X X X X
X X
X X
X X
X
X
X
X
X X
X X
X X X
X X
X X
2. Közszféra funkciónak megerősítését szolgáló fejlesztések: Óvoda felújítás – Szeged, Vedres u. 15.
316/88
Külső felújítás valamint új közösségi funkcióhoz kapcsolódó belső átalakítás a közoktatási – és nevelési intézmények közül a Vedres utcai Óvoda került kiválasztásra. Az óvoda 200 férőhelyes, 100%-os kihasználtsággal működik, 8 csoportban. A gyerekekkel 16 állandó pedagógus és 8 dadus foglalkozik. Az ő munkájukat segíti a fejlesztő pedagógus, logopédus, néptánc oktató, angol tanár is. Az óvoda a képességfejlesztés, ismeretterjesztés valamint a sport tevékenység fejlesztése iránt elkötelezetett. Az óvoda épülete Az intézmény a Vedres utca 15. szám alatt található, kertvárosi 975 m2-es ingatlanban. Az ingatlanhoz 1462 négyszögletes parkosított játékokkal felszerelt udvarban helyezkedik el. Az épület UNIVÁZ épületszerkezettel épült. - Homlokzat: A külső körítő falak UNIVÁZ szerkezetből (UNIVÁZ hőszigetelt homlokzati falelemek) készültek. Az épület lábazata 13 cm magas. A lábazat az alapozásra épített monolit vb. Talpgerenda szerkezet + 0,13 m és -0,41 m szintek közötti gerendának a látható 13 cm magasságú része. Az épület rendelkezik belső szerkezeti homlokzat hőszigeteléssel. Az építéskori igényeknek és előírásoknak megfelelő vastagságú, PS anyagú, hőszigetelés található a homlokzati panelokban. A meglévő hőszigetelés állapota nem kielégítő és műszakilag sem jelent már megfelelő védelmet az épület számára. A panelokban levő hőszigetelés a konstrukciós kialakítás miatt sem elegendő, továbbá a PS lemez összeesése is valószínűsíthető. Külső oldalon korábban kiegészítő hőszigetelés nem készült. -
Tetőfödém: Az épület eredetileg lapos tetős kialakítású volt, amit később átalakítottak összetett magas tevővé. Az attika falat elbontották és a tetőfödémre helyezték a tetőszerkezetet. Az ún. lejtésmentes tető SENOL A-15 lemezfedéssel készült 8 cm-es BAGUPA hőszigetelő réteggel, amit meghagytak az átépítésnél.
-
Nyílászárók: A meglévő fa nyílászárók, rossz fizikai és esztétikai állapotban vannak, ami részben magának az alapanyagnak, ill. a szerkezetek életkorának tudható be. A nyílászárók avult konstrukciójúak. A tömítések, zárszerkezetek, vasalatok elhasználódott állapotban vannak.
Kivitelezési teendők: -Homlokzati nyílászáró szerkezetek cseréje: A meglévő ablakokhoz belső fa szerkezetű könyöklő, függönykarnis csatlakozik. A könyöklőket, párkányokat a nyílászárókkal együtt cserélni kell. A radiátor burkolatok, függönykarnisok épségére viszont a munkák során ügyelni kell, azok nem érintettek a jelen felújítási munkák során. A korábban cserélt 2 db PVC kétszárnyú bejárati ajtó megmarad, ahogy az É-i homlokzat lépcsőfordulójának homlokzati síkkal párhuzamos PVC szerkezete is. A készülő homlokzati hőszigetelés miatt nem megfelelő méretűek, viszont a nyaktagban szintén korábban PVC nyílászáróra cserélt kétszárnyú bejárati ajtók, valamint az említett lépcsőforduló homlokzatra merőleges fix szerkezetei. Ezeket a fa nyílászárókkal együtt cserélni kell. A főépület északi homlokzatán az ablakokat meg kell nagyobbítani. A lépcsőháznál az emeleten
316/89
az ablakok felső részei 90x90-es bukó-nyíló szerkezetűek lesznek. Az átriumban a földszinten az ajtók mellett 3 helyett 4 ablak lesz elhelyezve. Az ablakfülkénél a lambéria alatti hőszigetelést pótolni kell és az ablakrészt cserélni kell. A homlokzati nyílászárók kívül-belül fehér színű műanyag szerkezetűek, min. 70 mm vastagságú, min. ötkamrás, horganyzott idomacél merevítésű, ütés és UV álló, EPDM tömítésű PVC profilból. A nyílászárók több ponton záródó rejtett, kiemelést gátló vasalattal és fehér bevonatos alumínium kilinccsel szereltek. A bukó-nyíló ablakok hibás működtetés gátló vasalattal, résszellőző funkcióval készülnek. Az üvegezés Ugmin = 1,0 W/m2k. Az üvegszerkezet vastagsága 24 mm. Ablakoknál 4-16-4 mm, ajtóknál 3.3.-12-3.3 ragasztott biztonsági üvegezéssel 3/2002.(II.) SZCSM – EÜM. Egyesített rendelet 10.-11. § szerint. A nyílászáró cseréket követően utólagos hőszigetelés is készül az épület homlokzatán 12 cm vastagságú minősített EPS rendszerrel. Az ablakkávákba beforduló hőszigetelés tervezett vastagsága 5 cm. A külső oldalon az ablakok között több helyen lambéria burkolatú szakaszok készültek. Ezek a felületek is a tervezett hőszigetelő rendszerrel kerülnek takarásra. A fentiek figyelembevételével gyártás / megrendelés előtt a konszignáció szerinti méreteket, toktoldó profilok elhelyezését, méretét, sorolásokat nyílászárónként ellenőrizni kell. Sorolt szerkezeteknél figyelembe kell venni a gyártó előírásait is. Szükség szerint statikai merevítőket, dilatációs sorolókat kell alkalmazni. Az ablakokhoz belső műanyag, hajlított profilú, cellás ablakkönyöklők készülnek. A külső fémlemez párkány körülbelül 3 cm-es vízorr kiképzéssel készül fehér, porfestett kivitelben – a hőszigetelés kivitelezése során. Méretet a nyílászárók beépítésénél és a homlokzatra kerülő hőszigetelés végső felületképzésének síkja határozza meg. A konyha(k) ablakába el nem zárható, állandó áteresztésű (AERECO EFA-581 típ., vagy ezzel egyenértékű) szellőző kerül beépítésre gépész terv és gázszolgáltatói egyeztetés szükséges. A nyílászárók az üvegezetlen tokon át a fogadószerkezetbe direkt dübelezve rögzítendők előírás szerinti mennyiségű, hosszúságú rögzítő elemekkel. A rögzítés süllyesztve kell történjen, azaz a rögzítő csavar feje közvetlenül a tok merevítő acél betétjére feküdjön fel. A – nyitott szárnyak mellett – látszó helyeken a tok beépítéséhez készített furatokat fehér takaróelemmel ledugózni szükséges. Különös figyelmet kell fordítani az alsó, vízgyűjtő szakaszokon a dugózások vízmentes zárására. A szerelési hézagok teljes hosszon, szélességben PUR-habbal kitöltendők. Sérülés esetén belső oldalon vakolat-, festésjavítás szükséges. A beépített hézagokat megfelelő méretű, profilú fehér PVC szegőkkel kell takarni, ügyelve a megfelelően tartós rögzítésre és az esztétikus megjelenésre. Árnyékoló szerkezetek nem kerülnek elhelyezésre. PVC keretes üvegszövet szúnyogháló kerül az ablakra egész ablakos kivitelben. Az ablakoknál 5-ös blokkonként 2-re kerül szúnyogháló. A kisebb tartózkodási helyiségekben legalább 2 ablakra, a konyhában minden ablakra, a mosdóhelyiségekben legalább egyre kell szúnyoghálót elhelyezni. A tetőfödémen elhelyezkedő három tetőablakot nem kell cserélni. Homlokzat utólagos hőszigetelése A tervezett hőszigetelő rendszer Sto EPS – ÉME A-255/2/2006. Az EPS rendszert az OTSZ (8/2011. (IX.6) BM rendelet szerint előírt A1-es tűzvédelmi osztályú homlokzati tűzterjedést
316/90
megakadályozó sávokkal kell kiegészíteni. A kivitelezést megkezdeni csak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által jóváhagyott terv alapján lehet. Szintén el kell végeztetni a gyártóval (EJOT) az alkalmazandó dübelek kihúzás vizsgálatát. A hőszigetelési rendszer kivitelezését ezen dokumentumok, előírások maximális figyelembevételével, betartásával kell megvalósítani. A szigetelendő felületek portalanítását követően a homlokzati hőszigetelő rendszer 12 cm vastag EPS 80 homlokzati hőszigetelő lemezzel készül. Az ablakok szemöldökéhez 20 cm szélességű, az ablaknyíláson az ÉME szerint 20 cm-rel (Az OKF szerint 30 cm-rel) túlnyúló kőzetgyapot sávokat kell kialakítani. A hőszigetelő táblákra a ragasztóhabarcsot pont-terem módszerrel, a táblák peremei folytonos sávban, valamint a hossztengely mentén 2-3 ponton kell felhordani a tervezett dübel-kiosztásnak megfelelően. A táblákat további megerősítésként mechanikai rögzítéssel, min. 60 mm fejátmérőjű tárcsás dübelekkel kell rögzíteni, a gyártói utasítás szerint. A szükséges helyeken kültéri vakolóprofil, lábazati indító profil sarokvédő profil, nyílászáróhoz kültéri kávacsatlakozó profil, dilatációs profil, vízszintes élekhez vízcseppentő profil elhelyezése szükséges. Homlokzati színvakolat egy rétegben készül 1,5-205 mm-es szemcsemérettel, kézi felhordással. Színtervet a főépítésszel egyeztetni szükséges. A hőszigetelés alsó – vízszintes – síkját a jelenlegi szerelt panelos szerkezet alsó síkja határozza meg. Az alatta található, a járda adottságai miatt egyenetlen magasságú, körülbelül 10 cm-es lábazatra 10 cm vastag XPS lábazatszigetelő rendszer kerül. Ide a zárt cellás hőszigetelés teljes felületen ragasztásra kerül. A felület műgyantás gyöngykavicsos vakolatot kap. A kivitelezés során a homlokzaton elhelyezkedő egyéb eszközök áthelyezése (csapadék elvezető, villámhárító, lámpák, riasztó berendezések) és az elektromos berendezésekhez kellő kábelek áthelyezését el kell végezni. A kivitelezés során a gyártói alkalmazástechnikai és egyéb vonatkozó előírások szigorúan betartandóak. Tervezői művezetéssel pontosított az kőzetgyapot felületek, dilatációs profilok helye, homlokzati szín kódja. Tetőfödém hőszigetelése Hőszigetelés készítése a tetőfödémre és a közbenső lépcsőház födém fölé kinyúló falára. A hőszigetelés zárt cellás szórt poliuretán habbal készül. A hőszigetelés anyaga hő- és vízszigetelő, járható felülettel. A szórás felületi egyenetlensége ± 1 cm. A hőszigetelő átlagos vastagsága 6 cm. A szigetelő anyagot fény védelemmel kell ellátni. 3. Közterület rehabilitáció 1. A közterület-rehabilitációval érintett terület jelenlegi formájában az 1960-as években kezdett kiépülni. Északi oldalán egy felújított üzletben kialakított Spar áruház, kelet felől a tengelyre merőleges tömbházak, tőlük nyugatra 8 méter távolságban egy három, a tengellyel párhuzamosan kialakított szolgáltató épület található. A tervezési terület déli oldalán a Vörösmarty Mihály Általános Iskola épülettömbje zárja a tervezési területet. A szolgáltató sor mögött kialakult játszótér – közpark található, melynek teljes területére vonatkozik a felújítási elképzelésünk. A területen található burkolatok jelentősen leromlott állapotban vannak, az utcabútorok szinte teljesen hiányoznak, a zöldterület szegényes.
316/91
1. Közterületek fejlesztése (városi funkció) Az akcióterületen a következő beavatkozásokat tervezzük: Fogadó-találkozótér:
-
Csanád utcai térkapcsolat kibővítése, a buszmegálló felől érkezők számára könynyen, organikusan megközelíthetővé tétele.
-
A meglévő, felmerülő terepakadályok áthelyezési lehetőségének megvizsgálása.
-
Találkozótér funkciónak megfelelően utcabútorok kihelyezése.
-
Kerékpárral érkezők igényeinek kiszolgálása.
-
Esetlegesen később kihelyezendő köztéri alkotás helyének kijelölése.
-
Zöldterület felújítása.
316/92 Sétány:
-
A sikátor jelleget megtörő burkolati minta kialakítása.
-
A meglévő támfalak felhasználása, ülő támfallá alakítása.
-
A zöldterület növelése, a meglévő közművek figyelembe vételével.
-
A két épület közötti pergolával fedett kiteresedés átfogalmazása.
-
Közvilágítás kialakítása.
316/93
Iskola előtér – Agóra
-
Az előtér ingerszegénységének megszüntetése, a napi szülő-gyerek, szülő-szülő, gyerek-gyerek találkozások számára alkalmassá tétele.
-
A funkciónak megfelelően, utcabútorok kihelyezése.
-
Kerékpárral érkezők igényeinek kielégítése.
-
A gyalogos átkelőt keresztező gépjárműforgalom csillapítása vízszintesen és magasságban.
Park- Játszótér:
-
A játszótér bekerítése.
-
A játszótér és a sétány csillapított kapcsolatának kialakítása.
316/94
-
A játszótér eszközeinek bővítése egy közepes méretű játszóvárral és az idősebbek igényeit kielégítő szabadtéri fitness eszközökkel.
-
Pergolával fedett találkozótér kialakítása, melynek bútorzata lehetővé teszi szabadtéri tanórák megtartását is.
-
A növényzet bővítése, figyelembe véve az iskola igényeit (társulások bemutatása, pillangókert, madárbarát kert stb.)
-
A játszótérhez kapcsolódóan ivókút kialakítása
Közvilágítás: -
A területrészek térvilágításának kialakítása, új közműhálózat kialakításával
Az akcióterület több alrészre osztható, anyaghasználatában, formai kialakításában egységesnek kell lennie, figyelembe véve a területet leginkább használó, általános iskolás korosztály ízlésvilágát, valamint a meglévő építészeti környezetet. A terveinknek foglalkoznia kell a terület közvilágításával, a szükséges közműhálózat kiépítésével is (ivókút, közvilágítás). A „soft” tevékenység közül SZMJV Önkormányzata három területre koncentrál, konzorciumi partnere (Vörösmarty Mihály Általános Iskola) két projektet tervez megvalósítani. Az önkormányzat által megvalósítandó a „soft” programok a közvetett támogatások eljárásrendje alapján kerül megvalósításra. A közvetett támogatások rendszerének bevezetésének célja, hogy a szociális célú városrehabilitáció társadalmi kohéziót erősítő tartalmi elemei, a „soft” projektelemek a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg. Az Önkormányzat az alábbi három projektötletet kívánja megvalósítani: -
Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés (városmarketinghez, hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, honlap tartalom fejlesztése, éves program háttéranyagai) és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (képzési anyagok készítése). (ERFA típusú)
-
Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.). (ESZA típusú).
316/95
-
Munkaerő piaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok. (ESZA típusú).
Az alábbi két projektötlet megvalósítását a Vörösmarty Mihály Általános Iskola vezetői tervezik. 1. projekt: Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók
A projekt rövid ismertetése, általános célja: „ÖKO – Összefogás Környezetünkért Okosan” Az intézmény ÖKO iskolaként működik, tehát fontos része a nevelési programunknak a környezettudatosságra nevelés. A programok megvalósítása a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., Szegedi Vadaspark bevonásával történik. „Hozd és vidd!” Megvalósítás helyszíne: Vörösmarty Mihály Általános Iskola, 6726 Szeged, Herke u. 5. udvara Konkrét cél: A felnőttek és a gyerekek bevonásával környezettudatos magatartás, szemlélet erősítése, fejlesztése. Elérni kívánt célcsoport(ok) – résztvevők: az iskola tanulói és szüleik, a környező óvodák óvodásai és szüleik, a lakótelepen élő felnőttek. Konkrét szakmai tartalom – a megvalósítás elemei, elvégzendő feladatok: Résztvevők a papír-és az újságok gyűjtésével nagymértékben hozzájárulnak lakókörnyezetükben felhalmozódott papírhulladék csökkentéséhez, újrahasznosításához. A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel együttműködve a program meghirdetése, lebonyolítása. Az öko-szemlélet formálását kívánjuk azzal is elérni, hogy bizonyos mennyiségű papírhulladék leadását követően textil bevásárló táskát kapnak a résztvevők. PR teendők: szemléletformálás gyakorlati tevékenykedtetés során ütemezés : 2014 április 2. hete , 2014. október 1. hete
„Szemétszüret” Szemétgyűjtés szelektíven a lakosság bevonásával Megvalósítás helyszíne: A Vörösmarty Mihály Általános Iskola, közeli felújítandó játszótér, közvetlen lakókörnyezet közterületei
316/96
Konkrét cél: A résztvevők környezetvédelmi igényességére való törekvés és annak formálása. Elérni kívánt célcsoport(ok) – résztvevők: Az iskola tanulói, pedagógusai,a lakótelepen élők. Konkrét szakmai tartalom – a megvalósítás elemei, elvégzendő feladatok: A szeméthulladék gyűjtésével közvetlen környezetünk megtisztítása, ezáltal az igényesség és esztétikai érzék fejlesztése, belső igénnyé váljon a tiszta rendezett környezet megóvása, fenntartása. Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. részvételével, segítő támogatásával valósul meg a program. Az összegyűjtött hulladékot továbbválogatásra elszállítják. PR teendők: környezetvédelmi szemlélet alakítása gyakorlati tevékenykedtetés során ütemezés : 2014 május vége, június eleje ( időjárás függvényében)
Öko-játszóház - Projektnap keretében Megvalósítás helyszíne: Vörösmarty Mihály Általános Iskola, 6726 Szeged, Herke u. 5. udvara, aula, közeli játszótér Konkrét cél: Helyi környezettudatosság elterjesztése, tájékoztatás, szemléletformálás, ismeretterjesztés elsősorban szelektív hulladékgyűjtés témában, egészségvédelem. Elérni kívánt célcsoport(ok) – résztvevők: az iskola tanulói és szüleik, a lakótelepen élők. Konkrét szakmai tartalom – a megvalósítás elemei, elvégzendő feladatok: Projektnap, melynek szerves részét képezi iskolánk ÖKO Családi napja. A programokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szakembereinek közreműködésével valósítjuk meg. Különböző helyszíneken, játékos formában a gyerekek megismerkedhetnek a szelektív hulladékgyűjtés és tárolás formáival. A szelektív hulladékgyűjtés propagálása céljából előadások tartanak a szakemberek a környező lakosság részére. Egészségügyben dolgozó szakemberek gyakorlati és elméleti formában tájékoztatást adnak a mindennapi életünk során előforduló fertőzésekről és a prevencióról. PR teendők: figyelemfelhívás, játékinstallációkkal tudatos szemléletformálás Ütemezés: 2014. október első hétvégéje
Családi Vad-óvó Megvalósítás helyszíne: Vörösmarty Mihály Általános Iskola 6726 Szeged, Herke u. 5. udvara (rossz idő esetén aula, udvar fedett része)
316/97
Konkrét cél: Környezettudatos életmód és viselkedés kialakítása. Környezetének értékeit is merő és védelmező közösség kialakítása. Aktív családi program megteremtése. Elérni kívánt célcsoport( ok): Odessza városrészben élő családok Konkrét szakmai tartalom: A Szegedi Vadaspark zoopedagógusai a korosztályi sajátosságok figyelembe vételével foglakozásokat tartanak környezet-és természetvédelem témakörben, kiemelten a veszélyeztetett állatok megismerését. Az állatsimogató kitűnő lehetőséget nyújt az állatok élményalapú megismerésére. A Kreatív-cash Kft. munkatársai „állatos” arcfestést és/vagy csillámtetoválást készítenek a gyerekeknek. A megjelent családokat regisztráljuk, és a városrészben lakók családi belépőket kapnak a Szegedi Vadasparkba PR teendők: Szemléletformálás, figyelemfelhívás. Ütemezés: 2014. június első hétvégéje
„Zöld napok”- Környezetvédelmi nap óvodások bevonásával Megvalósítás helyszíne: Vörösmarty Mihály Általános Iskola 6726 Szeged, Herke u. 5. udvara (rossz idő esetén aula, tornaterem), közeli játszótér Konkrét cél: Környezettudatos magatartás kialakítása, növény állatvilág megismerése a helyi sajátosságok figyelembe vételével. Közvetlen környezetünk élővilágának megfigyelése. Környezetvédelmi szemléletmód formálása. Elérni kívánt célcsoport: óvodáskorú és alsó tagozatos gyermekek, óvodapedagógusok. Konkrét szakmai tartalom: Az akadályversenyt a Madarak és Fák Napja tiszteletére rendezzük meg. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével összeállított, játékos feladatok végrehajtása közben a gyerekek ismereteket szereznek közvetlen környezetük növény-és állatvilágáról. Feladatpontokon változatos módszerek alkalmazásával (drámapedagógia, mozgásos feladatos, manuális tevékenység, rejtvény, totó stb.) tanári koordinálással, lehetőség nyílik a környezetvédelmi szemlélet kialakítása, formálása a környezettudatosság jegyében. Az akadályversenyt követően Szegedi Vadaspark munkatársai állatsimogatóval egybekötött foglakozást tartanak a résztvevőknek. A megismert állatokról rajzokat kifestőt készítenek a gyerekek. PR teendők: tudatos, élményalapú szemléletalakítás és formálás. Ütemezés: 2014. május 2. hete
316/98
Óvodák váltóversenye Megvalósítás helyszíne: Vörösmarty Mihály Általános Iskola tornaterme Konkrét cél: Egészséges életmód, mozgás népszerűsítése. Elérni kívánt célcsoport: óvodáskorú gyermekek, óvodapedagógusok, szülők Konkrét szakmai tartalom: Játékos sportdélután megszervezése csapatok részvételével. Az egészséges életmódra irányuló nevelési irányelvek tudatosítása, törekvés az aktív fizikai lét kialakítására. Társas kapcsolaton alapuló játéktudat erősítése óvodáskorú gyermekek és felnőttek körében. PR teendők: figyelemfelhívás, nevelés, szemléletformálás Ütemezés: 2014. október 2. fele
2. projekt: Közlekedésbiztonság növelését szolgáló, közlekedőknek szóló közlekedési célú szemléletformáló kampányok megrendezése
A projekt rövid ismertetése, általános célja: „Kerekek és gyerekek” program megvalósítása, melynek célja a biztonságos közlekedés gyakorlati és elméleti alapjainak elsajátíttatása, megerősítése a tanulók és a felnőttek számára a témában érintett szakszolgálatok bevonásával. A programokon a résztvevő gyermekek, családok közlekedésbiztonság biztosítását, növelését szolgáló ajándékokat (láthatósági mellény, fényvisszaverő karpánt, villogó, kulacs) kapnak. A programokon pecséteket gyűjtenek, bizonyos számú pecsét összegyűjtése a feltétele a 2014 októberében megrendezésre kerülő zárórendezvényen (ALMA együttes koncertje) való részvételnek. A projekt során az alábbi elemeket szeretnénk megvalósítani 3 nagyobb egymásra épülő tematikájú program részeként, több alkalommal: - KRESZ oktatás - kerékpár biztonsági tanácsadás, szerviz - ügyességi tanpálya - kerékpáros akadályverseny - elsősegély nyújtás a kisebb baleseteknél a vöröskeresztes elnök tanár bevonásával
316/99
Ügyességi pálya – KRESZ oktatás Megvalósítás helyszíne: Vörösmarty Mihály Általános Iskola, 6726 Szeged, Herke u. 5., udvar (rossz idő esetén: AULA, tornaterem). Konkrét cél: Külső előadó bevonásával felnőttek és a gyerekek a kerékpár helyes, biztonságos használatát sajátítsák el. Legyenek tisztában az alapvető közlekedési kultúrával, szabályokkal. Pontosan ismerjék a biciklistákra is vonatkozó közlekedési táblák jelentését. Elérni kívánt célcsoport(ok) – résztvevők: az iskola tanulói és szüleik, a környező óvodák óvodásai és szüleik, a lakótelepen élő felnőttek Konkrét szakmai tartalom – a megvalósítás elemei, elvégzendő feladatok: a programon résztvevők a VUELTA Kft. által biztosított, közlekedési táblákkal ellátott ügyességi pályán tanulhatják meg és gyakorolhatják a biztonságos, tudatos kerékpáros közlekedés alapjait. A szolgáltató biztosít megfelelő méretű és felszereltségű kerékpárokat, járműveket, biztonsági felszereléseket is a program idejére. Megismerkednek az alapvető KRESZ előírásokkal, tudásukat teszt formájában azonnal ellenőrizhetik. SOS24 szolgálat szakemberei (orvos, védőnő) korosztálynak megfelelő szinten alapvető, gyakorlati alapú elsősegélynyújtó oktatást, foglalkozást tartanak (lehetőség szerint egy használatban lévő mentőautó bemutatásával). PR teendők: Élmény alapú szemléletformálás Ütemezés: 2013/2014-es tanév: április harmadik hete, hétfőtől szerdáig, délelőtt, csütörtökpéntek délután, öt napon keresztül, naponta, csoportos részvétellel, lehetőleg korosztályi bontásban 2014/2015-es tanév: szeptember utolsó hete: hétfőtől szerdáig, délelőtt, csütörtökpéntek délután, öt napon keresztül, naponta, csoportos részvétellel, lehetőleg korosztályi bontásban
Biztos bringa Megvalósítás helyszíne: Vörösmarty Mihály Általános Iskola, 6726 Szeged, Herke u. 5., az iskola előtti betonozott terület és az aula, közeli felújítandó játszótér. Konkrét cél: Szakemberek és illetékes hatóság bevonásával, a résztvevők meggyőződjenek saját kerékpárjuk műszaki állapotáról, tanácsokat kapjanak a biztonságos felsze-
316/100
reltségről, karbantartásról. Alapvető elsősegélynyújtó ismereteket szerezhetnek, meglévő tudásukat felfrissíthetik, bővíthetik gyakorlatban is. Elérni kívánt célcsoport(ok) – résztvevők: az iskola tanulói és szüleik, a környező lakótelepen élők Konkrét szakmai tartalom – a megvalósítás elemei, elvégzendő feladatok: az iskola vonzáskörzetében lakókat (Odessza városrész) a Szegedi Rendőrkapitányság munkatársai tájékoztatják az alapvető KRESZ előírásokról. MANIAC kerékpárüzlet szakemberei igény szerint, ingyenesen átvizsgálják, a résztvevők kerékpárjait és szaktanácsot adnak a megfelelő, biztonságos műszaki állapottal kapcsolatban. Alapvető karbantartási ismereteket szerezhetnek a részvevők (pl.: fékbeállítás, defekt elhárítása), kisebb, helyszínen elvégezhető javítási, karbantartási munkálatokat (pl.: fékbeállítás, küllőcsere fékbetét csere, stb.) a szakemberek a helyszínen, díjtalanul elvégezik, biztosítva a javításhoz szükséges alkatrészeket. Párhuzamosan a Szegedi Rendőrkapitányság szakemberei Kerékpár Regisztrációs Programmal (közúti ellenőrzés vagy lopás esetén könnyebb azonosíthatóság) és a Szuperbringa Programmal (kerékpár felszereltségének törvényi előírásai) vesznek részt. PR teendők: Tudatos kerékpáros közlekedés terjesztése. Ütemezés: 2013/2014-es tanév: április harmadik hete, hétfőtől szerdáig, délelőtt, csütörtök-péntek délután, szombat délelőtt, hat napon keresztül, naponta, hétköznap párhuzamosan az ügyességi pálya programjaival, szombaton a felnőtt lakosság részére is. 2014/2015-es tanév: szeptember utolsó hete: hétfőtől szerdáig, délelőtt, csütörtökpéntek délután, szombat délelőtt, hat napon keresztül, naponta, hétköznap párhuzamosan az ügyességi pálya programjaival, szombaton a felnőtt lakosság részére is. Így „kerek” Odessza - akadályverseny Megvalósítás helyszíne: Odessza városrész, Vörösmarty Mihály Általános Iskola, 6726 Szeged, Herke u. 5. Konkrét cél: Biztos bringa, Ügyességi pálya – KRESZ oktatás egymásra épülő programsorozatok során szerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazása. Közösségi szellem, összetartozás érzésének erősítése, lehetőség biztosítása a kölcsönös párbeszédre. Aktív családi program megteremtése.
316/101
Elérni kívánt célcsoport(ok) – résztvevők: a környező lakótelepen élő családok, iskolánk és a környező óvodák gyermekei és szüleik Konkrét szakmai tartalom – a megvalósítás elemei, elvégzendő feladatok: A Szegedi Kerékpáros Sport Club – SZKSC nagy tapasztalattal rendelkezik közösségi kerékpáros megmozdulások biztonságos, színvonalas, jó hangulatú megszervezésben, rendezésében. Profi kerékpáros sportolók, a Szegedi Rendőrkapitányság és a polgárőrség tagjai biztosítják a program színvonalas és biztonságos lebonyolítását. A résztvevők rendőri felvezetéssel tesznek biciklis felvonulást az Odessza városrészt határoló utcákon, amellyel felhívják a figyelmet a városrész megújulására és erősítik az itt lakók közösségi szellemét. Állomásonként a szervező ellenőrző- és frissítőpontokat alakítanak ki. A visszaérkezést követően, a résztvevők, a városrész bicikliútjain elhelyezett állomásokon az előző programok során elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteiket felhasználva játékos gyakorlati és elméleti feladatokat oldhatnak meg. Az iskola épülete biztosítja a logisztikai hátteret (zárható öltözők, illemhelyek, csomagmegőrzők). PR teendők: életmódformálás aktív élményszerzés segítségével Ütemezés (havi v. heti bontásban): 2014. május harmadik hetének hétvégéje 2014/2015-es tanév: szeptember harmadik hete
316/102
Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa
Gazdasági
Városi funkciót erősítő
célú
Kö-
Közszféra
zösség
funkcióit
i célú
erősítő
Lakás célú
„Soft” tevékenység
ESZA –típusú tevékenység
Finanszírozó strukturális
Magán beruházás nem
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
alap
támogatott
10 emeletes társas- Programalap keretében: „ÖKO – Összefogás Kör-
Projektelem
Csanádi utca –
Vedres
neve
Szolgáltató sor
utcai óvo- házak
–Vörösmarty
da energe- korszerűsítése
vonását célzó akciók, a nyezetvédelmi rendezvény
M.
tikai
helyi kötődést és büszke- sorozat
Általános
iskola gyalogos
kor-
szerűsítése
liftjeinek Az érintett lakosság be- nyezetünkért Okosan” Kör-
séget erősítő tartalomfej-
tengely
lesztés és az információ
rehabilitációja
közzététele, tekintettel
különös a
generációkra
fiatalabb
316/103 Projektelem
Szolgáltató sor
Vedres u. Alsókikötősor
helyszíne
1., 2., 3
15
5.,
Vörösmarty Mihály Általános Iskola
6. Székelysor 21 AB, Vedres u. 12, 14/A-14/B, 16/A16/B, 18/A, 18/B, 20/A, 20/B Csanádi u. 15., 17. vedres u. 13.
HRSZ
1848/54
1848/49, 1848/50, 1777,
1848/54
1848/38
1848/39, 1848/40, 1848/41, 1848/42, 1848/46, 1848/47, 1848/51 Projektelem
Közpark,
ját-
Közlekedésbiztonság
neve
szótér rekonst-
velését szolgáló, közleke-
rukció
dőknek szóló közlekedési célú
nö-
szemléletformáló
kampányok megrendezése Projektelem
Vörösmarty Mihály Általá-
helyszíne
nos Iskola
HRSZ
1848/45
1848/54
316/104 Projektelem
Közösségfejlesztést és a
neve
szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok,
képzési
programok kialakítása Projektelem
A teljes akcióterület
helyszíne HRSZ Projektelem
Programalap
keretében
neve
hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek,
képzési,
oktatási
programok Projektelem helyszíne HRSZ
A teljes akcióterület
316/105
3.4.1 SZÁMSZERŰSÍTETT EREDMÉNYEK
Mutató neve
A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált település-részeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Teremtett új munkahelyek száma Teremtett munkahelyek nők A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma Megtartott munkahelyek száma Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés során elérhető szolgálta-
Célérték elérésének időpontja
Célérték a megvalósítási időszak végén
Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén
Mutató forrása
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
-
Mutató típusa
Mértegys.
Bázis érték
Minimálisan elvárt célérték
eredmény
db
-
-
-
-
-
-
output
fő
4 398
1 000
2015
4 398
4 398
PEJ ZPEJ
output
ha
0
-
2015
0,4875
0,4875
PEJ ZPEJ
eredmény
fő
0
2
2015
2
2
PEJ ZPEJ
eredmény
fő
-
-
-
-
-
-
-
eredmény
fő
-
-
-
-
-
-
-
eredmény
fő
-
-
-
-
-
-
-
output
db
-
-
-
-
-
-
-
Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente.
316/106
Mutató neve
tások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás
Célérték elérésének időpontja
Célérték a megvalósítási időszak végén
Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén
Mutató forrása
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
Mutató típusa
Mértegys.
Bázis érték
Minimálisan elvárt célérték
eredmény
db
0
0
2015
4
4
PEJ ZPEJ
Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente.
output
m2
-
-
-
-
-
-
-
output
m2
-
-
-
-
-
-
-
eredmény
TJ
0
0
2015
0
0,4
PEJ ZPEJ
Felújítással érintett lakások száma
output
db
0
0
2015
963
963
PEJ ZPEJ
Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma
output
fő
-
-
-
-
-
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma A fejlesztéssel létrejövő
output
fő
0
0
2015
1 000
1 000
PEJ ZPEJ
output
db
0
0
2015
18
18
PEJ ZPEJ
output
m2
-
-
-
-
-
Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. -
316/107
Célérték elérésének időpontja
Célérték a megvalósítási időszak végén
Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén
Mutató forrása
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
Mutató típusa
Mértegys.
Bázis érték
Minimálisan elvárt célérték
Akadálymentesített épületek száma
output
db
0
0
2015
1
1
PEJ ZPEJ
Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente.
Azbesztmentesített épületek száma
output
db
-
-
-
-
-
-
Megnövekedett zöldfelületek nagysága
output
m2
0
0
2015
45
45
PEJ ZPEJ
Megújított zöldfelületek nagysága
output
m2
-
-
-
-
-
PEJ ZPEJ
output
db
-
-
-
-
-
-
eredmény
%
0
75%
2015
85%
85%
ZPEJ
Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente.
output
km
-
-
-
-
-
-
-
output
km
-
-
-
-
-
-
-
output
km
-
-
-
-
-
-
-
Mutató neve
új épület, épületrész nagysága
Támogatásból felújított tárgyi, építészeti műemléki értékek száma A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen Megépített kerékpáros utak hossza Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése Meglévő kerékpárforgalmi létesítmények hossza
Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente.
316/108
Lakófunkciót erősítő tevékenység: Tevékenység neve
Szeged Csanádi u. 17. sz. alatti Társasház felvonó felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése
Csanádi utca 17. Társasház
A tevékenység helyszíne
hrsz.: 1848/47
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Rendezett, magántulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
1.1 Többlakásos társasházak, lakásszövetkezetek esetén az alapító okiratban külön tulajdonként nem definiált elemek felújítása: épületi gépészeti berendezések felújítása: lift
Tevékenység besorolása funkció szerint
Lakófunkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
A lakhatási körülmények javítása, minőségi lakókörnyezet biztosítása az akcióterületen, ezzel a lakók életminőségének javítása. 1 db felújított lift Felújított liftet használó lakások száma: 60 •
Célcsoport bemutatása
sebességhatároló cseréje komplett feszítősúllyal, kötéllel • 11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, aknaajtó javítással • földszinti aknaajtó cseréje • túlterhelés érzékelő beépítése a fülkére • vezérlés kiegészítése frekvencia szabályozóval Csanádi utca 17. alatti Társasház lakói
Tevékenység szerinti igény bemutatása
A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, IVS Az akcióterületen található paneltechnológiával épült házak energetikai korszerűsítése a panelprogram segítségével elindult az akcióterületen. A 10 emeletes házakban a liftek a 70-es években kerültek beépítésre, felújításuk szükséges. Azonban a lakosokra jelentős terhet ró a panelprogram felújításainak költsége, a lift felújításra társasházaknak nincs forrása. A házakban nagy számmal élnek idős emberek, a lift meghibásodása, használhatatlanná válása esetén számukra megoldhatatlan gondot jelentene lakásuk elhagyása, a mindennapi életvitelükhöz szükséges dolgok elintézése.
Megvalósítás tervezett kezdete
2014. április 1.
316/109
Megvalósítás tervezett vége
2014. október 31.
Tervezett teljes bruttó költségvetés összege
2 590 800 Ft
Elszámolható közvetlen brut2 590 800 Ft tó költségek nagysága Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
2 590 800 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
Tevékenység neve
Szeged Csanádi u. 15. sz. alatti társasház felvonó felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése
Csanádi utca 15. Társasház
A tevékenység helyszíne
hrsz.: 1848/46
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Rendezett, magántulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
1.1 Többlakásos társasházak, lakásszövetkezetek esetén az alapító okiratban külön tulajdonként nem definiált elemek felújítása: épületi gépészeti berendezések felújítása (lift)
Tevékenység besorolása funkció szerint
Lakófunkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor
Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása
A lakhatási körülmények javítása, minőségi lakókörnyezet biztosítása az akcióterületen, ezzel a lakók életminőségének javítása. 1 db felújított lift Felújított liftet használó lakások száma: 60 • •
földszinti aknaajtó cseréje sebességhatároló cseréje komplett feszítősúllyal, kötéllel • 11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, aknaajtó javítással Csanádi utca 15. alatti társasház lakói
316/110
A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, IVS
Tevékenység szerinti igény bemutatása
Az akcióterületen található paneltechnológiával épült házak energetikai korszerűsítése a panelprogram segítségével elindult az akcióterületen. A 10 emeletes házakban a liftek a 70-es években kerültek beépítésre, felújításuk szükséges. Azonban a lakósokra jelentős terhet ró a panelprogram felújításainak költsége, a lift felújításra társasházaknak nincs forrása. A házakban nagy számmal élnek idős emberek, a lift meghibásodása, használhatatlanná válása esetén számukra megoldhatatlan gondot jelentene lakásuk elhagyása, a mindennapi életvitelükhöz szükséges dolgok elintézése.
Megvalósítás tervezett kezdete
2014. április 1.
Megvalósítás tervezett vége
2014. október 31.
Tervezett teljes bruttó költségvetés összege
1 069 340 Ft
Elszámolható közvetlen brut1 069 340 Ft tó költségek nagysága Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
1 069 340 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
Tevékenység neve
Szeged Vedres u. 13. sz. alatti Társasház felvonó felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése
Vedres u. 13. Társasház
A tevékenység helyszíne
hrsz.: 1848/51
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Rendezett, magántulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
1.1 Többlakásos társasházak, lakásszövetkezetek esetén az alapító okiratban külön tulajdonként nem definiált elemek felújítása: épületi gépészeti berendezések felújítása (lift).
Tevékenység besorolása funkció szerint
Lakófunkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
316/111
Célcsoport bemutatása
A lakhatási körülmények javítása, minőségi lakókörnyezet biztosítása az akcióterületen, ezzel a lakók életminőségének javítása. 1 db felújított lift Felújított liftet használó lakások száma: 60 • 11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, aknaajtó javítással • 10 db aknaajtó cseréje Vedres u. 13. alatti Társasház lakói
Tevékenység szerinti igény bemutatása
A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, IVS
Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
Az akcióterületen található paneltechnológiával épült házak energetikai korszerűsítése a panelprogram segítségével elindult az akcióterületen. A 10 emeletes házakban a liftek a 70es években kerültek beépítésre, felújításuk szükséges. Azonban a lakósokra jelentős terhet ró a panelprogram felújításainak költsége, a lift felújításra társasházaknak nincs forrása. A házakban nagy számmal élnek idős emberek, a lift meghibásodása, használhatatlanná válása esetén számukra megoldhatatlan gondot jelentene lakásuk elhagyása, a mindennapi életvitelükhöz szükséges dolgok elintézése. Megvalósítás tervezett kezdete
2014. április 1.
Megvalósítás tervezett vége
2014. október 31.
Tervezett teljes bruttó költségvetés összege
3 431 540 Ft
Elszámolható közvetlen bruttó költségek nagysága
3 431 540 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
3 431 540 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
316/112
Tevékenység neve
Szeged Alsókikötő sor 5. sz. alatti társasház felvonó felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése
Alsókikötő sor 5. Társasház
A tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
hrsz.: 1848/51 Rendezett, magántulajdon SZMJVÖ tulajdonban 4 lakás
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
1.1 Többlakásos társasházak, lakásszövetkezetek esetén az alapító okiratban külön tulajdonként nem definiált elemek felújítása: épületi gépészeti berendezések felújítása (lift)
Tevékenység besorolása funkció szerint
Lakófunkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor
A lakhatási körülmények javítása, minőségi lakókörnyezet biztosítása az akcióterületen, ezzel a lakók életminőségének javítása. 1 db felújított lift Felújított liftet használó lakások száma: 60 • •
Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása
sebességhatároló cseréje komplett feszítősúllyal 11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, aknaajtó javítással • földszinti aknaajtó cseréje • komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott kivitelben, komplett aknai elektromos vezeték cseréje • meglévő fa fülke cseréje, új korszerű fülkére szabályozott fülkeajtó hajtással Alsókikötő sor 5. alatti társasház lakói A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, IVS
Tevékenység szerinti igény bemutatása
Megvalósítás tervezett kezdete
Az akcióterületen található paneltechnológiával épült házak energetikai korszerűsítése a panelprogram segítségével elindult az akcióterületen. A 10 emeletes házakban a liftek a 70-es években kerültek beépítésre, felújításuk szükséges. Azonban a lakósokra jelentős terhet ró a panelprogram felújításainak költsége, a lift felújításra társasházaknak nincs forrása. A házakban nagy számmal élnek idős emberek, a lift meghibásodása, használhatatlanná válása esetén számukra megoldhatatlan gondot jelentene lakásuk elhagyása, a mindennapi életvitelükhöz szükséges dolgok elintézése. 2014. április 1.
316/113
Megvalósítás tervezett vége
2014. október 31.
Tervezett teljes bruttó költségvetés összege
6 493 840 Ft
Elszámolható közvetlen brut6 493 840 Ft tó költségek nagysága Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
6 493 840 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése A tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Szeged Alsókikötő sor 6. sz. alatti társasház felvonó felújítása Alsókikötő sor 6. Társasház hrsz.: 1848/50 Rendezett, magántulajdon SZMJVÖ tulajdonban 4 lakás
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
1.1 Többlakásos társasházak, lakásszövetkezetek esetén az alapító okiratban külön tulajdonként nem definiált elemek felújítása: épületi gépészeti berendezések felújítása (lift)
Tevékenység besorolása funkció szerint
Lakófunkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Tevékenység célja
Tevékenység szakmai leírása
A lakhatási körülmények javítása, minőségi lakókörnyezet biztosítása az akcióterületen, ezzel a lakók életminőségének javítása. Felújított liftek száma: 1 db Felújított liftet használó lakások száma: 60 11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, aknaajtó javítással
Célcsoport bemutatása
Alsókikötő sor 6. alatti társasház lakói
Megvalósulást mérő indikátor
316/114
Tevékenység szerinti igény bemutatása
A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, IVS Az akcióterületen található paneltechnológiával épült házak energetikai korszerűsítése a panelprogram segítségével elindult az akcióterületen. A 10 emeletes házakban a liftek a 70-es években kerültek beépítésre, felújításuk szükséges. Azonban a lakósokra jelentős terhet ró a panelprogram felújításainak költsége, a lift felújításra társasházaknak nincs forrása. A házakban nagy számmal élnek idős emberek, a lift meghibásodása, használhatatlanná válása esetén számukra megoldhatatlan gondot jelentene lakásuk elhagyása, a mindennapi életvitelükhöz szükséges dolgok elintézése.
Megvalósítás tervezett kezdete
2014. április 1.
Megvalósítás tervezett vége
2014. október 31.
Tervezett teljes bruttó költségvetés összege
447 040 Ft
Elszámolható közvetlen bruttó költségek nagysága)
447 040 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
447 040 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
Tevékenység neve
Szeged Vedres u. 10; 12; 14; 16; 18; 20. szám alatti társasház felvonó felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése
Tisza lakásszövetkezet
A tevékenység helyszíne
hrsz.: 1848/38; 1848/39; 1848/40; 1848/41; 1848/42
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Rendezett, magántulajdon
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
1.1 Többlakásos társasházak, lakásszövetkezetek esetén az alapító okiratban külön tulajdonként nem definiált elemek felújítása: épületi gépészeti berendezések felújítása (lift)
Tisza lakásszövetkezet, magántulajdon
316/115
Tevékenység besorolása funkció szerint
Lakófunkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása
A lakhatási körülmények javítása, minőségi lakókörnyezet biztosítása az akcióterületen, ezzel a lakók életminőségének javítása. Felújított liftek száma: 10 db Felújított liftet használó lakások száma: 360 Vedres u. 10: • földszinti aknaajtó cseréje; • fülke burkolat csere; • túlterhelés érzékelő beépítése a fülkére; Vedres u.12: • földszinti aknaajtó cseréje; • vezérlés kiegészítése frekvencia szabályozóval. Vedres u.14/A: • komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott kivitelben, hívó és utasítás tablókkal, terhelés érzékelővel, komplett aknai; elektromos vezeték cserével; • 11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, aknaajtó javítással; • fülke burkolat csere; • túlterhelés érzékelő beépítése a fülkére; • földszinti aknaajtó cseréje. Vedres u.14/B: • vezérlés kiegészítése frekvencia szabályozóval; • földszinti aknaajtó cseréje. Vedres u.16/A: • komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott kivitelben, hívó és utasítás tablókkal, terhelés érzékelővel, komplett aknai elektromos vezeték cserével: 11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, aknaajtó javítással; • fülke burkolat csere; • túlterhelés érzékelő beépítése a fülkére: földszinti aknaajtó cseréje. Vedres u.16/A: • vezérlés kiegészítése frekvencia szabályozóval; • földszinti aknaajtó cseréje Vedres u.18/A; • földszinti aknaajtó cseréje Vedres u.18/B; • földszinti aknaajtó cseréje Vedres u.20/A; • földszinti aknaajtó cseréje Vedres u.20/B; • földszinti aknaajtó cseréje. Társasházak lakói
316/116
Tevékenység szerinti igény bemutatása
A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, IVS Az akcióterületen található paneltechnológiával épült házak energetikai korszerűsítése a panelprogram segítségével elindult az akcióterületen. A 10 emeletes házakban a liftek a 70es években kerültek beépítésre, felújításuk szükséges. Azonban a lakósokra jelentős terhet ró a panelprogram felújításainak költsége, a lift felújításra társasházaknak nincs forrása. A házakban nagy számmal élnek idős emberek, a lift meghibásodása, használhatatlanná válása esetén számukra megoldhatatlan gondot jelentene lakásuk elhagyása, a mindennapi életvitelükhöz szükséges dolgok elintézése.
Megvalósítás tervezett kezdete
2014. április 1.
Megvalósítás tervezett vége
2014. október 31.
Tervezett teljes bruttó költségvetés összege
16 402 710 Ft
Elszámolható közvetlen bruttó költségek nagysága (Ft)
Vedres u. 10.: 626 110 Ft Vedres u. 12.: 1 765 300 Ft Vedres u. 14/A: 4 529 150 Ft Vedres u. 14/B: 1 765 300 Ft Vedres u. 16/A: 4 529 150 Ft Vedres u. 16/A: 1 765 300 Ft Vedres u. 18/A: 355 600 Ft Vedres u. 18/B: 355 600 Ft Vedres u. 20/A: 355 600 Ft Vedres u. 20/B: 355 600 Ft Összesen: 16 402 710 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
16 402 710 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
Tevékenység neve
Szeged Székelysor 21. sz alatti társasház felvonó felújítása
Tevékenység gazdájának megnevezése
SZMJVÖ
A tevékenység helyszíne
hrsz..: 1777
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
SZMJVÖ tulajdonban
316/117
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
1.1 Többlakásos társasházak, lakásszövetkezetek esetén az alapító okiratban külön tulajdonként nem definiált elemek felújítása: épületi gépészeti berendezések felújítása (lift)
Tevékenység besorolása funkció szerint
Lakófunkciót erősítő tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor
A lakhatási körülmények javítása, minőségi lakókörnyezet biztosítása az akcióterületen, ezzel a lakók életminőségének javítása. Felújított liftek száma: 2 db Felújított liftet használó lakások száma: 303
Tevékenység szakmai leírása
Székelysor 21/A: • komplett hajtási rendszer cseréje frekvencia szabályzóval; • aknaajtó függesztések komplett cseréje cseréje; • komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott kivitelben, hívó és utasítás tablókkal, terhelés érzékelővel, komplett aknai elektromos vezeték cserével; • fülke burkolat csere; • fülkeajtó függesztés csere frekvencia szabályozott kivitelben; • fényfüggönnyel. Székelysor 21/B: • komplett hajtási rendszer cseréje frekvencia szabályzóval; • aknaajtó függesztések komplett cseréje cseréje • komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott kivitelben, hívó és utasítás tablókkal, terhelés érzékelővel, komplett aknai elektromos vezeték cserével; • fülke burkolat csere; • fülkeajtó függesztés csere frekvencia szabályozott kivitelben fényfüggönnyel.
Célcsoport bemutatása
Társasházak lakói
Tevékenység szerinti igény bemutatása
A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, IVS Az akcióterületen található paneltechnológiával épült házak energetikai korszerűsítése a panelprogram segítségével elindult az akcióterületen. A 10 emeletes házakban a liftek a 70-es években kerültek beépítésre, felújításuk szükséges. Azonban a lakósokra jelentős terhet ró a panelprogram felújításainak költsége, a lift felújításra társasházaknak nincs forrása. A házakban nagy számmal élnek idős emberek, a lift meghibásodása, használhatatlanná válása esetén számukra megoldhatatlan gondot jelentene lakásuk elhagyása, a mindennapi életvi-
316/118
telükhöz szükséges dolgok elintézése. Megvalósítás tervezett kezdete
2014. április 1.
Megvalósítás tervezett vége
2014. október 31.
Tervezett teljes költségvetés összege
19 043 040 Ft
Célcsoport bemutatása
Székelysor 21. szám alatt lakók
Elszámolható közvetlen brut- Székelysor 21/A.: 9.521.520 Ft tó költségek nagysága (Ft) Székelysor 21//B: 9.521.520 Ft Összesen: 19.043.040 Ft Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)
19.043.040 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
316/119
Közszféra funkció Tevékenység neve
Vedres utcai óvoda energetikai felújítása és akadálymentesítése
Tevékenység gazdájának megnevezése
SZMJVÖ
A tevékenység helyszíne
6726 Szeged, Vedres u. 15. (hrsz.: 1848/56)
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
SZMJVÖ tulajdonban
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
3. Közszféra funkció Közoktatási nevelési intézmények külső felújítása
Tevékenység besorolása funkció szerint
Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Tevékenység célja
Az épület Szeged, Odessza lakótelep városrészben helyezkedik el. Az épület UNIVÁZ épületszerkezettel épült. Szerkezeti rendszer: Homlokzat: a meglévő hőszigetelés állapota nem kielégítő és műszakilag sem jelent már megfelelő védelmet az épület számára. A panelokban levő hőszigetelés a konstrukciós kialakítás miatt sem elegendő, továbbá a PS lemez összeesése is valószínűsíthető. Külső oldalon korábban kiegészítő hőszigetelés nem készült. Nyílászárók: a meglévő fa nyílászárók rossz fizikai és esztétikai állapotban vannak, ami részben magának az alapanyagnak, ill. a szerkezetek életkorának tudható be. A nyílászárók avult konstrukciójúak. A tömítések, zárszerkezetek, vasalatok elhasználódott állapotban vannak.
Megvalósulást mérő indikátor
Energetikai korszerűsített épületek száma: 1 Energia megtakarítás: 45 GJ Akadálymentesített épületek száma: 1
316/120
Tevékenység szakmai leírása
Elvégzendő tevékenységek Nyílászáró csere (211 db különböző méretű nyílászáró): az új homlokzati nyílászárók kívül-belül fehér színű műanyag szerkezetűek, min. 70 mm vastagságú, min. ötkamrás, horganyzott idomacél merevítésű, ütés és UV álló, EPDM tömítésű PVC profilból. A nyílászárók több ponton záródó rejtett, kiemelést gátló vasalattal és fehér bevonatos alumínium kilinccsel szereltek. A bukó-nyíló ablakok hibás működtetés gátló vasalattal, résszellőző funkcióval készülnek. Az üvegezés Ugmin = 1,0 W/m2k. Az üvegszerkezet vastagsága 24 mm. Ablakoknál 4-16-4 mm, ajtóknál 3.3.-12-3.3 ragasztott biztonsági üvegezéssel 3/2002.(II.) SZCSM – EÜM. Egyesített rendelet 10.-11. § szerint. Homlokzati hőszigetelés (kb. 900 m2): a homlokzati hőszigetelő rendszer 12 cm vastag EPS 80 homlokzati hőszigetelő lemezzel készül. Az ablakok szemöldökéhez 20 cm szélességű, az ablaknyíláson az ÉME szerint 20 cm-rel (Az OKF szerint 30 cm-rel) túlnyúló kőzetgyapot sávokat kell kialakítani. Homlokzati színvakolat egy rétegben készül 1,5-205 mm-es szemcsemérettel, kézi felhordással. Színtervet a főépítésszel egyeztetni szükséges. A hőszigetelés alsó – vízszintes – síkját a jelenlegi szerelt panelos szerkezet alsó síkja határozza meg. Az alatta található, a járda adottságai miatt egyenetlen magasságú, körülbelül 10 cm-es lábazatra 10 cm vastag XPS lábazatszigetelő rendszer kerül. Ide a zárt cellás hőszigetelés teljes felületen ragasztásra kerül. A felület műgyantás gyöngykavicsos vakolatot kap. A kivitelezés során a homlokzaton elhelyezkedő egyéb eszközök áthelyezése (csapadék elvezető, villámhárító, lámpák, riasztó berendezések) és az elektromos berendezésekhez kellő kábelek áthelyezését el kell végezni. Hőszigetelés készítése a tetőfödémre és a közbenső lépcsőház födém fölé kinyúló falára. A hőszigetelés zárt cellás szórt poliuretán habbal készül. A hőszigetelés anyaga hő- és vízszigetelő, járható felülettel. A szórás felületi egyenetlensége ± 1 cm. A hőszigetelő átlagos vastagsága 6 cm. A szigetelő anyagot fény védelemmel kell ellátni. Projektarányos akadálymentesítés (bejárat, 1 db mosdó)
Célcsoport bemutatása
Óvodai dolgozók, az óvodába járó gyerekek (200 fő), a gyermekek szülei
316/121
Tevékenység szerinti igény bemutatása
A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, IVS
Megvalósítás tervezett kezdete
2014. június 1.
Megvalósítás tervezett vége
2014. szeptember 30.
Tervezett teljes költségvetés 30.063.359 Ft összege (bruttó Ft) Elszámolható közvetlen bruttó költségek nagysága (Ft)
30.063.359 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)
30.063.359 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés, tervek, költségbecslés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
Városi funkció – Közterületek fejlesztése Tevékenység neve
Közterület rehabilitáció, gyalogos tengely rekonstrukció, közvilágítás fejlesztése
Tevékenység gazdájának megnevezése
SZMJVÖ
A tevékenység helyszíne
hrsz.: 1845/45, 1848/48, 1848/54
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
SZMJVÖ tulajdonban
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
4. Közterületek fejlesztése (városi funkció) közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, minőségi utcabútorok elhelyezése Közlekedési fejlesztések: gyalogos zónák, forgalom csillapított közlekedési övezetek kialakítása
Tevékenység besorolása funkció szerint
Városi funkció
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
316/122
Tevékenység célja
Csanádi utca – Szolgáltató sor – Vörösmarty iskola gyalogos tengely közterület rehabilitációja Fogadó – találkozó tér rehabilitációja A Csanádi utcai térkapcsolat kibővítése, meglévő terepakadályok áthelyezése, megfelelő utcabútorok kihelyezése, zöldfelület felújítása. Sétány: a Szolgáltató sor előtti területen a sikátor jelleget megtörő sétány kialakítása. Iskola előtér – Agóra előtér ingerszegénységének megszüntetése, utcabútorok kihelyezése, kerékpártámaszok elhelyezése forgalom csillapított gyalogos átkelők kialakítása Köz- és térvilágítási hálózat fejlesztése
Megvalósulást mérő indikátor
• 2472 m2 kiselemes burkolat • utcabútorok (14 db pad, 10 db hulladékgyűjtő, 29 db kerékpártámasz, 35 db egyedi ülőegység) • 11 db fa • 398 db cserje • Közvilágítási hálózat (Csanádi utcai térkapcsolat, Szolgáltató sor előtti közterület, Vörösmarty Általános Iskola előtti területen, játszótér sétány) Csanádi utca: - 949 m2 kiselemes burkolat kiépítése - utcabútorok kihelyezése: padok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók - Kertészeti munkák elvégzése 10 db sorfa kiültetése, 240 db cserje ültetése, füvesítés Sétány: - 1034 m2 kiselemes burkolat kiépítése - 25 m hosszú 40 cm magas támfal építése - Kertészeti munkák: 100 db cserjekiépítése Iskola előtti teresedés: - 489 m2 kiselemes burkolat kiépítése - Lépcső építése - Utcabútorok kihelyezése: padok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók - Kertészeti munkák 1 db sorfa ültetése, 58 db cserje ültetése Közvilágítás fejlesztése:
Tevékenység szakmai leírása
-
Célcsoport bemutatása
Közvilágítás és térvilágítási hálózat építése (Csanádi utcai térkapcsolat, Szolgáltató sor előtti közterület) - Térvilágítási hálózat építése (Vörösmarty Általános Iskola előtti területen) - Térvilágítási hálózat építése (játszótér sétány) Az akcióterületen élők Az akcióterületen dolgozók
316/123
Tevékenység szerinti igény bemutatása
A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, IVS
Megvalósítás tervezett kezdete
2014. március 1.
Megvalósítás tervezett vége
2014. december 31.
Tervezett teljes költségvetés 64.545.691 Ft összege (bruttó Ft) Elszámolható közvetlen bruttó költségek nagysága
64.545.691 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
64.545.691 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
Tevékenység neve
Park, játszótér rekonstrukció
Tevékenység gazdájának megnevezése
SZMJVÖ
A tevékenység helyszíne
hrsz.: 1848/48
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
SZMJVÖ tulajdonban
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
4. Közterületek fejlesztése (városi funkció) közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, minőségi utcabútorok elhelyezése Közlekedési fejlesztések: gyalogos zónák, forgalom csillapított közlekedési övezetek kialakítása
Tevékenység besorolása funkció szerint
Városi funkció
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Tevékenység célja
Park játszótér közösség igényeinek megfelelő átalakítása. A játszótér vandálbiztossá tétele. Játszótér eszközeinek bővítése, az egészség megőrzés érdekében szabadtéri fitnesz eszközök elhelyezése. Forgalomcsillapított kapcsolat kialakítása a sétánnyal.
316/124
36 m2 kiselemes burkolat kiépítése 103 m2 gumilap burkolat elhelyezése 200 m vandálbiztos kerítés rendszer elhelyezése - Utcabútorok elhelyezése: padok - Ivókút (1db) - Eszközbeszerzés: 1 db közepes játszóvár kihelyezése, 2 db szabadtéri fitnesz eszköz kihelyezése - Kertészet: 7 db sorfa, 118 db cserje és 182 db évelő dísznövény elhelyezése Az akcióterületen élők (4.398 fő) -
Célcsoport bemutatása
Az akcióterületen dolgozók Elszámolható közvetlen bruttó költségek nagysága
46.105.896 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
46.105.896 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Tervezői felmérés
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nincs
Tevékenység neve
Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek
Tevékenység gazdájának megnevezése
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata konzorciumban a Vörösmarty Általános Iskoláért Alapítvánnyal
A tevékenység helyszíne
Utca:
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
A tulajdonviszonyok rendezettek. n.r.
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek Tervezési Útmutatóban meghatározott alábbi támogatható tevékenységhez illeszkedik:
közterület
Helyrajzi szám: összes rekonstrukcióval érintett közterület
Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú és ESZA típusú tevékenységek): - az érintett lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadtatását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése (ERFA). - közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatá-
316/125
sok, rendezvények, közcélú képzési programok kialakítása (ESZA); - a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek - helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók Tevékenység besorolása funkció szerint
Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) tevékenység
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA/ESZA
Tevékenység célja
Az akcióterületi fejlesztés „soft” elemeivel kapcsolatosan átfogó cél többek környezettudatosság és közlekedésbiztonság szemléletformálás, helyi kötődés, identitástudat erősítése.
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
- Közvetített támogatásban részesülő szervezetek száma: min. 6 db
A tevékenység szakmai leírása
A „soft” tevékenységet körülbelül fele-fele arányban az Önkormányzat és konzorciumi partnere (Vörösmarty Általános Iskola Alapítványa) valósítja meg. Az önkormányzat által megvalósítandó a „soft” programok a közvetett támogatások eljárásrendje alapján kerül megvalósításra. Az Önkormányzat feladati közé tartozik az alábbi programok körében akciók megvalósítása a programalapon keresztül: - Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra. (képzési anyagok készítése). (ERFA típusú)
- Megvalósított programok száma: 8 db
-
Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.) (ESZA típusú).
-
Munkaerő piaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek a problémamentes iskolakezdésre történő felkészülést, ill. az iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok. (ESZA típusú).
A Konzorciumi partner által megvalósítandó „soft” programok: - „ÖKO – Összefogás Környezetünkért Okosan”: az intézmény ÖKO iskolaként működik, tehát fontos része a nevelési programunknak a környezettudatosságra nevelés. A programok megvalósítása a
316/126
Célcsoport bemutatása
Környezetgazdálkodási Kht. és a Szegedi Vadaspark bevonásával történik: • „Hozd és vidd!”, „Szemétszüret”: szemétgyűjtés szelektíven a lakosság bevonásával • Öko Játszóház - Projektnap keretében • Családi Vad-óvó • „Zöld napok” - Környezetvédelmi nap óvodások bevonásával • Óvodák váltóversenye - Közlekedésbiztonság növelését szolgáló, közlekedőknek szóló közlekedési célú szemléletformáló kampányok megrendezése: • Kerek és gyerekek • Ügyességi pálya – KRESZ oktatás • Biztos bringa • Így „kerek” Odessza – akadályverseny. - akcióterület közoktatási-nevelési intézményeinek diákjai; - az akcióterületen élő, a városi és térségi lakosság, - szegedi diákok
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
A lakosság és vállalkozások véleményének reprezentatív kérdőíves, lakossági fórumon történt felmérése, az uniós és hazai városfejlesztési koncepciók, stratégiák, Szeged Rendezési terve, Városfejlesztési koncepciója, IVS.
Megvalósítás tervezett Év: 2014 kezdete
Hónap: 04
Nap: 01
Megvalósítás tervezett Év: 2014 vége
Hónap: 12
Nap: 31
Elszámolható bruttó költségek nagysága
A Vörösmarty Általános Iskoláért Alapítvány által lebonyolított programok: 8 308 500 Ft SZMJVÖ programalap költségkerete: 11 430 000 Ft MINDÖSSZESEN: 19 738 500 Ft
Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
19 738 500 Ft
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)
100%
Projekt-előkészítés helyzete
Közvetett támogatások eljárásrendi útmutató és pályázati eljárás kidolgozása.
316/127
3.4.2. SZINERGIA VIZSGÁLAT A
pályázat
keretében
az
akcióterületen
tervezett
beavatkozások,
a
megelőző
városrehabilitációs beavatkozások, és a támogatott projekttel párhuzamosan zajló fejlesztések összefüggését az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapos tervezésen alapuló stratégiai célrendszere biztosítja. A fejlesztések tervezésekor nagy hangsúlyt fektetett a városvezetés arra, hogy a fejlesztések ne csak önmagában álló, pontszerű fejlesztések legyenek, hanem egymásra hatva, szinergikus és multiplikatív hatásokat fejtsenek ki. A korábbi fejezetekben bemutatott beruházások és a jelen pályázat keretében megvalósuló fejlesztések felerősítik egymás hatását, tudatos városfejlesztési koncepciót követnek. A belváros rekonstrukciójával olyan közösségi, közszféra funkciós infrastruktúrát teremtünk, amely növeli ezen a területen fekvő szolgáltatók bevételeit, és számát. Ennek köszönhetően mind az idegenforgalmi adóból, mind az iparűzési adóból származó bevételek nőnek. A helyi gazdasági fejlődés a foglalkoztatottak számának növekedésével, illetve a munkanélküliség csökkenésével jár együtt. Utoljára, de nem utolsósorban nő az akcióterület és az egész város lakosságának komfortérzete, javul a köz- és egyéb szolgáltatások elérhetősége, ezáltal a helyi lakosság elégedettsége is, amelyek következtében a város népességmegtartó ereje is felértékelődik
3.4.3 BEVONANDÓ PARTNEREK Partner neve
Vörösmarty Általános Iskola Alapítvány
Partner gazdálkodási/jogi formája
Egyéb alapítvány
Partner által végzett tevékenységek teljes összege
8 308 500 Ft
Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
8 308 500 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
-
316/128
Konkrétan mely tevékenységhez kapcsoló- „Soft” elemek keretében dóan vesz részt a projektben? „ÖKO – Összefogás Környezetünkért Okosan” program sorozattal az iskolába járó diákok és az akcióterületen lakók környezettudatosságra nevelése Közlekedésbiztonság növelését szolgáló, közlekedőknek szóló közlekedési célú szemléletformáló kampányok megrendezése. Partner szerepe a tervezésben A „soft” pogramok keretein belül a részletes rendezvény tervek kidolgozása Partner szerepe a végrehajtásban „Soft” programelem teljeskörű megvalósítása Partner szerepe a fenntartásban
„Soft” programelem fenntartásának kidolgozása
Partner neve
Tisza Lakásszövetkezet
Partner gazdálkodási/jogi formája
Lakásszövetkezet
Partner által végzett tevékenységek teljes összege
16 402 710 Ft
Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
16 402 710 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
-
Konkrétan mely tevékenységhez kapcsoló- Lakófunkció erősítése tevékenység keretében dóan vesz részt a projektben? a társasházakban történő liftfelújítás Partner szerepe a tervezésben Részvétel a lakóépületekre vonatkozó részletes műszaki tartalom meghatározásában, lakógyűlések megszervezése Partner szerepe a végrehajtásban A kivitelezés munkákban közreműködés, a kivitelező munkájának támogatása Partner szerepe a fenntartásban A beruházás eredményét a partner birtokolja, működteti és tartja fent Partner neve
Csanádi u. 17. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes összege
2 590 800 Ft
Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
2 590 800 Ft
316/129
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
-
Konkrétan mely tevékenységhez kapcsoló- Lakófunkció erősítése tevékenység keretében dóan vesz részt a projektben? a társasházakban történő liftfelújítás Partner szerepe a tervezésben Részvétel a lakóépületekre vonatkozó részletes műszaki tartalom meghatározásában, lakógyűlések megszervezése A kivitelezés munkákban közreműködés, a Partner szerepe a végrehajtásban kivitelező munkájának támogatása Partner szerepe a fenntartásban
A beruházás eredményét a partner birtokolja, működteti és tartja fenn
Partner neve
Csanádi u. 15. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes 1 069 340 Ft összege Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
1 069 340 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
-
Konkrétan mely tevékenységhez kapcsoló- Lakófunkció erősítése tevékenység keretében a társasházakban történő liftfelújítás dóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben
Részvétel a lakóépületekre vonatkozó részletes műszaki tartalom meghatározásában, lakógyűlések megszervezése
Partner szerepe a végrehajtásban
A kivitelezés munkákban közreműködés, a kivitelező munkájának támogatása
Partner szerepe a fenntartásban
A beruházás eredményét a partner birtokolja, működteti és tartja fenn
Partner neve
Vedres u. 13. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes összege
3 431 540 Ft
Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
3 431 540 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
316/130
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
-
Konkrétan mely tevékenységhez kapcsoló- Lakófunkció erősítése tevékenység keretében a társasházakban történő liftfelújítás dóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben
Részvétel a lakóépületekre vonatkozó részletes műszaki tartalom meghatározásában, lakógyűlések megszervezése
Partner szerepe a végrehajtásban
A kivitelezés munkákban közreműködés, a kivitelező munkájának támogatása
Partner szerepe a fenntartásban
A beruházás eredményét a partner birtokolja, működteti és tartja fenn
Partner neve
Alsókikötő sor 5. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes összege
6 493 840 Ft
Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
6 493 840 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
-
Konkrétan mely tevékenységhez kapcsoló- Lakófunkció erősítése tevékenység keretében a társasházakban történő liftfelújítás dóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben
Részvétel a lakóépületekre vonatkozó részletes műszaki tartalom meghatározásában, lakógyűlések megszervezése
Partner szerepe a végrehajtásban
A kivitelezés munkákban közreműködés, a kivitelező munkájának támogatása
Partner szerepe a fenntartásban
A beruházás eredményét a partner birtokolja, működteti és tartja fenn
Partner neve
Alsókikötő sor 6. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes összege
447 040 Ft
Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
447 040 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
-
316/131
Konkrétan mely tevékenységhez kapcsoló- Lakófunkció erősítése tevékenység keretében a társasházakban történő liftfelújítás dóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben
Részvétel a lakóépületekre vonatkozó részletes műszaki tartalom meghatározásában, lakógyűlések megszervezése
Partner szerepe a végrehajtásban
A kivitelezés munkákban közreműködés, a kivitelező munkájának támogatása
Partner szerepe a fenntartásban
A beruházás eredményét a partner birtokolja, működteti és tartja fenn
3.4.4 JELLEMZŐEN AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALELLÁTANDÓ FELADATOK A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok: a fejlesztések tisztázott tulajdonviszonyú ingatlanokon történnek. Részben Önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, részben társasházi, lakásszövetkezeti tulajdonú ingatlanokon Az ingatlantulajdonosok konzorciumi partnerként részt vesznek a fejlesztésekben. Az ingatlanok megvásárlása nem szükséges. Terület előkészítési feladatok: a lakótelep rehabilitáció alapvetően felújítás jellegű feladatokat tartalmaz, így terület előkészítésre nincs szükség. Az akcióterületen belüli út- és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok: a közműegyeztetések megtörténtek, az önkormányzat közreműködésével. A zöldfelületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: az akcióterületen tervezett fejlesztések keretében zöldfelületek megújítása fog megtörténni. Az önkormányzat készítteti el a terveket, és bonyolítja le a beruházást. Kármentesítési tevékenység: a lakótelep rekonstrukció keretében nincs kármentesítendő terület Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Lakáscélú felújítások: a projekt keretében felújításra kerülő építményből a Székelysor 21 szám alatti épület önkormányzati tulajdonú. Akadálymentesítés: a projekt keretében akadálymentesítésre kerül a Vedres utcai óvoda. SZMJVÖ készítteti el a szükséges terveket, és bonyolítja le a beruházást. Energiahatékonysági korszerűsítés: a projekt keretében akadálymentesítésre kerül a Vedres utcai óvoda: SZMJVÖ készítteti el a szükséges terveket, és bonyolítja le a beruházást.
316/132
3.5 MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN A szociális városrehabilitáció, ellentétben a funkcióbővítő városrehabilitációval csak korlátozottan céloz meg, és eredményez pótlólagos magántőke beruházást. Az akcióterület nem a város frekventált része, hanem alapvetően lakóterület, amely csak néhány speciális intézménye lévén indukál külső mozgásokat. A lakótelep beépítése sűrű, a szabályozási terv értelmében újabb ingatlan beruházásoknak nincs tere. Olyan magánberuházások valószínűsíthetők csak a program hatásaként, amelyek alapvetően a lakótelepi célokat, a lakótelepen élőket szolgálják. A fentieknek megfelelően alapvetően kéttípusú magánberuházás várható: a) Társasházi és lakásszövetkezeti tulajdonban lévő lakóházak energetikai felújításának folytatása a PANEL plusz programban. Az akció területen található épületek több mint fele még nem esett át energetikai korszerűsítésen. A programban már részt vett lakóházak példája és a megújuló közterület hatására újabb lakóházak dönthetnek a programba való bekapcsolódás mellett. b) A külső arculatváltáson átesett Szolgáltató sori üzletsoron belső felújításokat indukálhat a városrehabilitációs program, ill. a megújuló közpark szomszédságában található garázssoron található jelenleg nem üzemelő üzlethelyiségek találhatók. A közpark, játszótér látogatottságának növekedése, szolgáltató jellegű tevékenységek megjelenését indukálhatja a jelenleg üres helyiségekben.
316/133
3.6 KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSEK - A PÁLYÁZATON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN
Tervezett és lehetséges projektek Projekt neve
Sportuszoda energiaellátása kiselemes naperőművel
fotovoltaikus
Projekt rövid leírása
SZMJVÖ és Szabadka Város Önkormányzata IPA projekt keretében pályázott a sportcsarnok energia ellátásának korszerűsítésre. A projekt keretében a sportcsarnok tetejére napelemek kerülnek elhelyezésre, melyek segítségével megújuló energiaforrás felhasználásával, használatával csökkenteni lehet a Sportcsarnok működési üzemeltetési költségeit.
Projekt helyszíne
Temesvári krt.
Projekt gazda
SZMJVÖ
Előkészítettség
A pályázat tartalék listára került a finanszírozási források kimerülése miatt. Várható döntés 2013. 04.
Tervezett összköltség
355 000 EUR
Megvalósítás lehetséges kezdete
2013. június
Projekt neve
Sportuszoda befedése könnyűszerkezetes vázzal
Projekt rövid leírása
Fix tartószerkezetes befedés építése a versenymedencén.
Projekt helyszíne
Temesvári krt.
Projekt gazda
A-HÍD Szeged Vízilabda Egyesület
Előkészítettség
A pályázatot elbírálták, nyert. A kiviteli tervek készíttetése folyamatban van, várhatóan még ebben az évben megépítik a befedést a versenymedencén.
Tervezett összköltség (nettó)
150 000 000 Ft
316/134
Projekt neve
Vörösmarty Általános Iskola energetikai felújítása
Projekt rövid leírása
Nyílászáró-csere és homlokzati hőszigetelés, fűtés-korszerűsítés.
Projekt helyszíne
6726 Szeged, Herke u. 5.
Projekt gazda
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
Előkészítettség
A műszaki állapotfelmérés, a pályázati anyag összeállítása folyamatban van.
Tervezett összköltség (nettó)
Kb. 120 000 000 Ft
316/135
3.7 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI A lakásállomány tekintetében a lakók életkörülményei az akcióterületen javulnak. Nő az eddig belváros-magból kieső akcióterületi rész frekventáltsága, illetve a terület népszerűsége. Emelkedik a területen található ingatlanok négyzetméter-ára, illetve várhatóan az albérleti árak, valamint a kiadott szobák árai is emelkednek. Externáliák bemutatása Projektünk nem termel jövedelmet, így az externáliák bemutatásánál és részletezésénél pénzben kifejezhető haszonról nem beszélhetünk. Ennek megfelelően bevételekkel tervezni nem lehet, pontosabban nem számottevő, s jellemzően a bevételek nem is a Kedvezményezett Önkormányzatnál jelennek meg, hanem valamelyik – jellemzően 100 %-ban tulajdonában álló – nonprofit kft.-jéhez folynak be. Így a klasszikus gazdasági értelemben vett, a projektek gazdasági hasznosságát bemutató elemzések bemutatására, jelenérték-számításra és a belső megtérülési ráta iterációval történő meghatározása nem értelmezhető, a következőkben kizárólag a nem számszerűsíthető pozitív és negatív externáliák meghatározására törekszünk. Pozitív externáliák a projektben Társadalmi hatások A közösségi terek, a városrész rehabilitációja, megszépülése a helyi identitást, a lokálpatriotizmust erősíti. Eredményeként növekszik az Önkormányzat lakossági támogatottsága, együttműködő készsége, empátiája a városrehabilitációs beavatkozások nehézségei ellenére. Nő a helyi erők mozgósíthatósága. A projektek során kialakított, megerősített partnerségi kapcsolatok, a lakossági egyeztetések a városi fejlesztések támogatási bázisát növelik. Gazdasági hatások A belvárosi területek felújításával a város imázsa, belső identitása erősödik, ami az idegenforgalom élénkülésében játszik jelentős szerepet. A kereskedelmi egységek számának növekedése révén, a turizmus multiplikáló hatásának köszönhetően a lakosság és a város is profitál. Ez szintén nem közvetlen önkormányzati bevételben, hanem pl. a helyi adóbefizetés emelkedésében jelentkezik bevételként; vagy az akcióterületről befolyó bérleti díjak megnövekednek, azok visszaforgatásával további fejlesztések támogathatóak. Környezeti hatások A tervezett fejlesztések környezeti hatásai egyértelműen pozitívak. A tervezett fejlesztések jelentős része a környezet megújítására és védelmére törekszik. Ez főképp az új zöldterületek kialakításával, illetve rehabilitációjával valósul meg az akciótervben. A közterületek rekonstrukciója a modern környezetbarát elvek mentén valósul meg, a város zöldterületeinek terhelése csökken. Az esetlegesen beavatkozási áldozatul eső növényzetet, különösen fákat kötelező pótolni.
316/136
Az akcióterületen a térségnek megfelelő növénytársulások kerülnek telepítésre, amelyek elsősorban az őshonos fajtákból kerülnek kiválasztásra és betelepítésre. Ez az épített környezet védelme és a lakosság komfortérzetének növelése mellett a természeti értékek védelmét is célozza. Jelentőségük fenntarthatósági szempontból sem elhanyagolható: nevelésük, fenntartásuk kevésbé költséges, mivel nem igényelnek különös gondozást, és kevesebb vizet használnak el az öntözésük során. Esélyegyenlőségi szempontok A tervek az akcióterületen különös hangsúlyt fektettek a hátrányos helyzetűek, csökkent fizikai- és értelmi képességűek, kisebbségi népcsoportok, nők, idősek, gyerekek stb. – esélyegyenlőségének biztosítására. A fejlesztések hatására az akadálymentes építmények, területek aránya emelkedik a városban, amely a hátrányos helyzetűek közlekedési, eligazodási lehetőségeit, életterét növeli, emellett tovább generálja egyéb területek akadálymentesítését. A fejlesztések munkahelyteremtést is céloznak, ahol a jogszabályi szabályozásnak megfelelően a hátrányos helyzetű népcsoportok munkavállalását szándékoznak elsődlegesen elősegíteni, ezzel is csökkentve a munkanélküliséget, és elősegítve az esélyegyenlőség kialakulását és fenntartását. Ilyen foglalkoztatottak lehetnek pl. a szakképzettséget nem igénylő közterületi munkások, stb.
316/137
A fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok értékének alakulását az alábbi táblázat mutatja be: Célérték
változó
forrása
5 770
2015.06.30.
5 770
5 770
üzemeltetői adat
469
469
2015.06.30.
469
469
üzemeltetői adat
kWh
597 576
597 576
2015.06.30.
597 576
597 576
üzemeltetői adat
változó
469
469
2015.06.30.
469
469
üzemeltetői adat
t/év
370
370
2015.06.30.
370
370
üzemeltetői adat
ártalmatlanításra kerülő hulladék
t
76
76
2015.06.30.
76
76
üzemeltetői adat
összes hulladék mennyisége
t
76
76
2015.06.30.
76
76
üzemeltetői adat
kistérségben élő foglalkoztatottak száma
fő
329
329
2015.06.30.
329
329
munkaváll. adatbázis
foglalkoztatottak száma
fő
339
339
2015.06.30.
339
339
munkaváll. adatbázis
fő/év
20
20
2015.06.30.
20
20
munkaváll. adatbázis
teljes energiafelhasználás termelés v. szolgáltatás egysége
Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2)
A fenntarthatósággal kapcsolatos tudás-
5 770
a fenntartási időszak végén
Fajlagos vízfelhasználás mértéke termelés v. szolgáltatás egysége
A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke
m3
Mutató
elérésének időpontja
teljes vízfelhasználás
Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke
Bázisérték
projekt megvalósítási időszak végén
Mutató neve
Fajlagos energiafelhasználás mértéke
Mért. egys.
min. elvárt célérték
tudásmegosztásban résztvevők száma
316/138 kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma
összes munkaváll. létszám
fő/év
339
339
2015.06.30.
339
339
Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma
db
0
1
2015.06.30.
1
1
Akadálymentesített épületek száma
db
0
1
2015.06.30.
1
1
munkaváll. adatbázis
316/139
3.8 KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a tervezett fejlesztés megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják (megvalósítás és üzemeltetés). Célunk annak vizsgálata, hogy az akcióterületi terv által megvalósítani kívánt tevékenységekben rejlő kockázatok – esetleges bekövetkezésükkor – milyen mértékben tudják befolyásolni a beruházás eredményeit, ill. megvalósíthatóságát. Az alábbi fejezetben tehát a projekt megvalósítása és fenntartása során esetlegesen felmerülő kockázatokat, bekövetkezésük valószínűségét és hatását, továbbá elkerülésük (a kockázati tényező bekövetkezési valószínűségének minimalizálása) és kezelésük eszközeit, módszereit ismertetjük. A kockázatok jellege alapján az alábbiakat vizsgáljuk: • • • • •
műszaki kockázatok; jogi kockázatok; társadalmi kockázatok; pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok; intézményi kockázatok.
A kockázati tényezők feltérképezése során szándékosan figyelmen kívül hagytuk a támogatás elmaradásából vagy jelentős csökkentéséből fakadó kockázatot. Erre ugyanis nincs válaszlépés, intézkedési terv, mivel az önkormányzat nem rendelkezik a projekt egészének vagy nagy részének saját erőből történő megvalósításához. A következmény ilyen módon nem lehet más, mint a projekt egészének elmaradása, törlése.
316/140
3.8.1 A projekt megvalósítása során felmerülő műszaki kockázatok ismertetése Ssz.
M1
M2
Kockázati tényező
A műszaki dokumentációk nem felelnek meg a minőségi elvárásoknak
A kivitelező munkavégzése
Valószínűség (1-7)
1
2
Hatás (1-7)
Leírás
A kockázat kezelésének módja
4
A kiválasztott tervező, szakértő által készített dokumentáció ütközik a hatósági előírásokkal, illetve nem tükrözi a megrendelő igényét.
A tervező és szakértő kiválasztása során meghatározott alkalmassági feltételek teljesítése biztosítja a megfelelőséget. A tervezés alatt folyamatos egyeztetést és visszacsatolást várunk el, ill. írunk elő, így a minőségi ellenőrzés biztosítható.
4
A kivitelező kiválasztása során alkalmassági feltételeket, ill. elvárt referenciákat határozunk meg, így biztosítható a megfelelő A közbeszerzési eljárás során képzettséggel, gyakorlattal rendelkező kivikiválasztásra kerülő kivitelező telező kiválasztása. (esetleg alvállalkozója) nem A projekt műszaki tartalma viszonylag egymegfelelő minőségben látja el szerűnek mondható, műszaki ellenőr bevofeladatát, amely a projekt időnásával, rendszeres kontrollal a kockázat beli ütemezését módosíthatja, minimalizálható. ill. költségeket is növelhet. A kockázat felmerülésének valószínűsége kötbér, ill. garanciavállalás előírással tovább csökkenthető.
316/141
M3
Kivitelezési csúszása
határidő
3
7
A megvalósítás alatt a műszaki ellenőr feladata, hogy az esetleges csúszást okozó problémákat is időben felismerje, ill. megA kiviteli munkák és a projekt felelő intézkedések elrendelésével megoldbefejezése elhúzódik, akár a ja azokat. programozási időszakban még Rendszeres (pl. heti) műszaki projektmegelindított projektek megvalósí- beszélések előírásával a kockázat csöktására rendelkezésre álló határ- kenthető. időn (2015. június) túl is, az A kivitelező szerződésében kötbért, teljesíÖnkormányzat a támogatás tési garanciákat kell kikötni, amelyek a visszafizetésére kötelezik. határidők betartására kényszerítik a vállalkozót, ill. részben fedezik a projektzárás elmaradásából származó kockázatokat, károkat.
M4
Projektelem nem valósul meg
3
5
A projektelem valamely oknál fogva nem, vagy nem a projekt keretében valósul meg (pl. a lakófunkció fejlesztése keretében a liftfelújítás pénzügyi finanszírozási hiány miatt elmarad, vagy a rendkívül rossz állapotban lévő liftek váratlan műszaki hibája miatt nem várhatjuk meg a projekt kezdetét a felújítással).
A projektfejlesztési fázisban történő részletes kidolgozás, ill. a lehetséges projektelemek vizsgálata, a projekt keretében megvalósítani kívántak kiválasztása lényegesen csökkenti a bekövetkezés valószínűségét. Amennyiben egy projektelem megvalósítása az Önkormányzat hibáján kívül mégis ellehetetlenülne, azonos funkciójú és célú projektelem bevonását kell megvizsgálni.
316/142
M5
A projekttel párhuzamosan megvalósuló, kapcsolódó fejlesztések
2
4
Az akcióterületen párhuzamosan zajló kivitelezéseket össze kell hangolni, nem megfelelő egyeztetés esetén az egyik projektnél fellépő probléma (határidőcsúszás) a másik kivitelezésnél is problémát, csúszást eredményezhet.
Előzetes egyeztetés, tervezői találkozók, bejárások szervezésével, folyamatos információcserével csökkenthető a kockázat. A közszféra projektjeinek összehangolását megkönnyíti, hogy ezeknek a projekteknek a gazdája többnyire az Önkormányzat, az információátadás megoldott.
3.8.2 A projekt megvalósítása során felmerülő jogi kockázatok ismertetése Ssz.
J1
Kockázati tényező
Jogszabályi környezet változása
Valószínűség (1-7)
2
Hatás (1-7)
Leírás
A kockázat kezelésének módja
3
Jogszabályi környezet változása befolyásolhatja a projektelem megvalósítását (határidők, költségvetés, elszámolható költségek). Pl. ÁFA mértékének emelkedése: SZMJVÖ nem ÁFA visszaigénylő szervezet, így a beruházási költségek emelkednének.
A projekt megvalósítása csak fél évet vesz igénybe, így a kockázat bekövetkezése igen alacsony. Saját eszközeinkkel a kockázat bekövetkezésének valószínűsége tovább nem csökkenthető, a jogszabályi környezetnek való megfelelést szükség esetén a kivitelezői és a támogatási szerződés módosításával biztosíthatjuk.
316/143
3.8.3 A projekt megvalósítása során felmerülő társadalmi kockázatok ismertetése Ssz.
T1
T2
Kockázati tényező
Lakossági támogatottság
Civil szervezetekkel való nem megfelelő együttműködés
Valószínűség (1-7)
2
3
Hatás (1-7)
4
4
Leírás
A kockázat kezelésének módja A projekt tervezésekor megtörtént a lakossági igények széleskörű felmérése (kérdőíves felmérés, lakossági fórum), így a lakosság fejlesztési elképzeléseihez, igényeihez teljeskörűen illeszkedő projekttevékenységeket határoztunk meg.
Csökken a projekt lakossági támogatottsága (célcsoportok részvétele a rendezvényeken, az eredmények elfogadása, kihasználása) A lakosság folyamatos és részletes tájékoztatásával, civil szervezetek bevonásával a kockázati tényező tovább mérsékelhető. A megfelelő partnerkapcsolatok kialakítása és működtetése érdekében a tervezési szakaszban megvalósult a civil szervezetek véleményének és elképzeléseinek felmérése, így már most körvonalazódott az a kör, akiket be tudunk majd vonni a megvalósításba.
A projekt soft elemeinek végrehajtásába nem sikerül bevonni civil szervezeteket, ill. a bevont partnerekkel nem alakul ki hatékony munkakapcsolat, az egymásra épülő projektele- A megvalósítás során a projektmenedzsmek egymást erősítő hatása ment fontos feladata lesz a partnerek folyamatos tájékoztatása az elérni kívánt és nem érvényesül. elért eredményekről, azok fenntarthatóságáról, esetleges továbbfejlesztési lehetőségeiről.
316/144
T3
Esélyegyenlőségi szempontok figyelmen kívül hagyása
1
5
A mozgásszervi vagy érzékA tervezés és a kivitelezés során rehabilitászervi sérült emberek bejutása ciós szakmérnököt veszünk igénybe az az akcióterületen található közakadálymentesítés biztosításához. intézményekbe nehézkes
3.8.4 A projekt megvalósítása során felmerülő pénzügyi-gazdasági kockázatok ismertetése Ssz.
Kockázati tényező
Valószínűség (1-7)
Hatás (1-7)
Leírás
A kockázat kezelésének módja A projekt előkészítése során körültekintően felmérésre kerültek a megvalósítás várható költségei.
P1
P2
Megvalósítás költségeinek emelkedése
Kifizetési kérelmek elfogadásának csúszása
2
3
5
6
A megvalósítás költségei meghaladják az előzetesen tervezett A megvalósítás során a projektmenedzsmentnek törekednie kell a költséghatékony értéket. megoldások alkalmazására, ill. a kivitelezés folyamatos szakmai felügyeletével csökkenthető a költségnövekedés kockázata. Szállítói finanszírozásban megvalósuló projekteknél a nem megfelelően összeállított kifizetési kérelmek miatt késedelmet szenvedő kifizetések súlyosan hátráltathatják a megvalósítást.
A projektmenedzsment szervezetet megfelelő képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberekkel kell működtetni. A közreműködő szervezettel történő megfelelő kommunikáció és együttműködés kialakításával (előzetes egyeztetések) a kockázat tovább csökkenthető.
316/145
3.8.5 A projekt megvalósítása során felmerülő intézményi kockázatok ismertetése Ssz.
I1
I2
Kockázati tényező
Projektmenedzsment szervezet kapacitása
A szoft elemek megvalósításához szükséges humán erőforrás rendelkezésre állása
Valószínűség (1-7)
2
3
Hatás (1-7)
6
6
Leírás
A projektmenedzsment szervezet nem rendelkezik megfelelő képzettségű, tapasztalatú szakemberekkel
A szoft programelemek megvalósulásának előfeltétele és garanciája a megfelelő szakértelemmel, helyismerettel, elkötelezettséggel bíró szakemberek jelenléte. Ennek hiányában a programok megvalósítása veszélybe kerül.
A kockázat kezelésének módja A projektmenedzsment feladatokat az önkormányzat városfejlesztő társasága látja majd el. A társaság rendszeres időközönként felülvizsgálja az ellátandó feladatokhoz szükséges kapacitásokat, így a megfelelő képzettséggel, szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársak közreműködése, rendelkezésre állása biztosított. A kockázat aktív, célirányos párbeszéddel kezelhető. Az előkészítési szakaszban sor került a civil szervezetek igényeinek, ötleteinek esetleges részvételi hajlandóságának felmérésére, így olyan programelemeket határoztunk meg, amelyek lebonyolítására nagy valószínűséggel találunk megfelelő partnereket.
316/146
KOCKÁZATI MÁTRIX M3
magas I1
T3
P2
I2
P1 M4
M2 M1
hatás
T1
T2
M5
J1
alacsony
alacsony
bekövetkezés valószínűsége
magas
316/147
3.9 AZ AKCIÓTERÜLETI TERV ELKÉSZÍTÉSE SORÁN LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK Partnerség – az IVS mentén Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a korábbi partnerségi alapú tervezési gyakorlathoz híven fontosnak tartja a helyi társadalom érdeklődő tagjainak bevonását Odessza lakótelep Akcióterületi projekttel kapcsolatosan is. Erre azért van szükség, mert a lehetőségek elemzésekor, a kockázatok felmérésekor rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk az ilyen típusú egyeztetéseken elhangzott véleményekre, és a visszacsatolás során, azaz a kapott üzenetekre, viszszajelzésekre adott válaszokban igyekszünk minél szélesebb körben kiegészíteni az információinkat, felhívni a figyelmet a fontos lépésekre és szükség esetén megnyugtatni a közvéleményt. A véleményformálásban, a pozitív attitűd kialakításában jelentős szereppel bírt az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve a Hosszútávú Fejlesztési Koncepció egykori partneri egyeztetése és elfogadtatása. Egyeztetési folyamat: koordináció, dokumentáció, transzparencia, esélyegyenlőség és visszacsatolás. A partnerség kialakításának korai szakaszában, az Integrált Fejlesztési Stratégia tervezésének folyamatába és a megvalósításba kapcsolódhattak be azok, akik véleményüket, javaslatokat meg kívánták osztani az önkormányzat illetékeseivel. A Hosszútávú Fejlesztési Koncepció a várost komplex egységként kezeli és e szemléletben szükségesnek ítélt fejlesztési szükségleteket vázolja fel, a stratégia pedig konkrét fejlesztési célokat és tevékenységeket jelöl meg, konkrét időtávokra.
0. Fázis: A már partnerségi folyamatokon átesett dokumentumok áttanulmányozása Mind a Hosszútávú Fejlesztési Koncepció, mind az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása – biztosítandó a fejlesztési elképzelések és irányok konzisztenciáját – erőteljesen alapoz a várost komplex rendszerként kezelő, valamint annak egyes alrendszereire vonatkoztatott, korábban lefektetett célokra és megfogalmazott elvekre. A koncepciók, részkoncepciók, előtanulmányok listáját az IVS 6.5 Partnerség fejezete is tartalmazza: −
Szeged MJ. Város Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója 1993
−
Szeged MJ. Város Önkormányzatának 738/2000(IX.1.) Kgy.sz..
−
Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program 2002
−
Szociális Koncepció Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda, 2004
−
Szeged mi. város Lakóépület – felújítási program 2004. T.T.T. Városépítő Bt.
−
Szeged Hosszútávú Fejlesztési Koncepciójának értékelése Szakmai team, 2005. február
−
Szeged Fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata (mély interjúk) Szonda Ipsos ,2005 május
kulturális
koncepciója
jóváhagyva:
316/148
−
Szeged Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója (1993) újrapozicionálása, Szakmai team 2005 december, Vez. Szakértő Susányi Tamás
−
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008.
−
Csongrád Megyei Építész Kamara szakvéleménye újrapozicionálása” című tanulmányhoz 2006.
−
A fenntartható fejlődés feltételei Szegeden Polgármesteri Hivatal, Fejlesztési Iroda 2006. január.
−
Településszerkezeti terv módosulásai 1999-2007 között Régió Alfa Consulting Bt. 2007.
−
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. 2006.
„Szeged
HVFK
(1993)
I. Fázis – IVS koncepció tervezet témáinak jegyzékének véleményeztetése A stratégia alapjait körülhatároló, Hosszútávú Fejlesztési koncepció kidolgozása során első lépésként a koncepció tervezet témáinak jegyzékét még kidolgozás előtt, 2007 januárjában előzetes véleményezésre bocsátották. A koncepcióhoz kapcsolódóan megfogalmazott javaslatok között sok olyan konkrét fejlesztési ötletet érkezett, amely a stratégiához szolgált alapul. A 102 szervezetnek kiküldött anyagra visszaküldött 35 válasz közül 17 alapos javaslatokkal állt elő többek között a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, Csongrád Megyei Agrárkamara, Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht., Dr. Szabó László, önkormányzati képviselő, a Városvédő Egyesület elnöke, Körtvélyesi Csaba, Délalföldi Regionális Közigazgatási Hivatal, megbízott Állami Főépítész, Szentistványi István, a Védegylet szegedi csoportja részéről. II. Fázis Az IVS munkaközi anyaga a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióval egy időben a került megküldésre - munkaközi véleményezés céljából – 2007. decemberében a legjelentősebb gazdasági, szociális, ágazati-szakmai, regionális, civil és kisebbségi partner szervezetek, személyek körének (137 szervezet és személy). A 2008. január 15.-i határidőig 43 válasz érkezett vissza, közülük különösen a szakhatósági észrevételek voltak kiválóan alkalmazhatóak a stratégiába foglalt fejlesztések és az akcióterületi tervek pontosításához, de az általános jellegű megjegyzések közül is több javaslat beépítésre került. III. Fázis A stratégia célja a város fejlesztése, így annak egyértelmű és legfontosabb érintettjei a város lakossága. A folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok – érintettségük különböző szintje és jellege folytán – eltérő módon viszonyulnak az egyes tervezett projektekhez. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó, elengedhetetlen a város lakosságának folyamatos és transzparens tájékoztatása, ennek elsődleges eszköze a helyi média, lakossági fórumok. E tájékoztatási feladatnak való megfelelés, valamint a lakossági igények további felmérésének igényével hirdetett meg a város 2008. március 28-ra közmeghallgatást. A meg-
316/149
hallgatás előtt egy héttel a Hosszútávú Fejlesztési Koncepció végleges változata, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia munkaváltozata mindenki számára hozzáférhető módon nyilvánosságra lettek hozva a város honlapján (www.szegedvaros.hu). A két dokumentum egyidőben történő közzététele biztosítja, hogy mindenki számára vizsgálható és véleményezhető legyen azok koherenciája is. A meghallgatáson civil szervezetek képviselői és lakosok mellett Szeged város képviselői is megjelentek. A hozzászólásokra Nagy Sándor területfejlesztési alpolgármester és Takács Máté, a HVFK és az IVS első öt fejezetének kidolgozásával megbízott T.T.T. Városépítő Bt. ügyvezetője válaszolt. Az IVS kidolgozása során a város törekedett a minél szélesebb körű egyeztetésre, a partnerségi folyamat a fent leírt elveknek megfelelően zajlott. A stratégia fejezetei, vonatkozó részletei a beérkezett vélemények alapján, azok megfontolása után kerültek végleges kidolgozásra, módosításra. A magán és közszféra közti koordinációt több fázisban valósította meg a város, a lakosság számára a tervezés fontosabb szakaszaiban biztosította a véleménynyilvánítás lehetőségét. A projekt kidolgozásához kapcsolódó partnerségi folyamat Az Végleges Akcióterületi Terv megalkotásához a projekt szintjén átláthatóvá tettük a terveket és széles körben bevontuk partnereinket: civil szervezeteket, a természetvédelmi egyesületig a lehető legszélesebb skálából válogatva. A projekt népszerűségét alátámasztja, hogy partnereink segítő szándékkal közelítenek Odeszsza akcióterülettel kapcsolatosan. A partneri viszony kialakításánál az önkormányzat fontos szempontja a kommunikációban, hogy az előnyöket és esetlegesen felmerülő hátrányokat is együtt kell majd vállalnunk, a kockázatokat és a projektben rejlő számtalan lehetőséget is együtt kell kihasználnunk, a lakosság egészével karöltve. Tisztában vagyunk vele és előrelátóan, empátiával kezeljük, hogy a lakosság, a civil szervezetek nem alkotnak homogén egységet: mindig megosztottak abban, hogy mekkora türelemmel vannak az egyes – adott időpillanatban hátráltató, negatívnak tűnő - lépésekkel kapcsolatosan. Tényleges együttműködés a tervezésben Az előzetes tárgyalásokat követően a partneri viszony megteremtését követően a valódi együttműködés volt a cél, amelynek keretén belül nemcsak kérdeztünk, de kértünk is: mi magunk is tanácsokat, javaslatokat, segítséget kértünk partnereinktől. Természetesen az önkormányzat is megvizsgált és a soft elemek révén beépített minden egyes lehetőséget, amelynek révén nyitottságot mutathatunk a civilek felmerült kéréseire, reagálhatunk a javaslataikra és teret adhatunk az elképzeléseiknek - és ezzel tovább javíthatjuk, pozitívan befolyásolhatjuk a projekt kimenetelét.
316/150
A civilek véleményének megismerése – egyeztetési típusok A projekt kidolgozásáig számos egyeztetési alkalom volt Odessza akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan, az alábbi formákban: PARTNERSÉGI FORMA A TERVEZÉS IDŐSZAKÁBAN 1 Bejárások az akcióterületen a projekt előkészítőinek részvételével - közvélemény-kutatás Odessza lakótelep akcióterületi projekt ismertségéről és támogatottságáról - lakásállomány és a lakosság életkörülményeinek felmérése, beszélgetések kezdeményezése 2 Rendszeres megbeszélések Szeged MJV Hivatalánál 3 Rendszeres egyeztetések a városfejlesztési társaság jelenleg zajló városrehabilitációs tapasztalatairól. A városfejlesztési társaság információs csatornáin keresztül lakossági kérdésekre ad válaszokat. 4 Szakmai egyeztetések, együttműködés, jó partneri viszony kialakítása civil szervezetekkel 6 Lakossági fórum
A Partnerségi viszony további bővítése, kiterjesztése a végrehajtás folyamatára Partnerségi folyamatunkat természetesen a jövőben is fejlesztjük, a városrehabilitációs fejlesztések és jelen projekt tapasztalatai alapján kiterjesztjük.
korábbi
Rugalmasan szeretnénk alakítani az együttműködésünket, az egyes önkormányzati fejlesztési lépések megtétele nyomán óhatatlanul felmerülő kisebb problémákkal, nézetkülönbségekkel kapcsolatosan. A város továbbra is számít a szakhatóságok és a lakosság segítségére munkái során. TERVEZETT PARTNERSÉGI FORMÁK A MEGVALÓSÍTÁS és VÉGREHAJTÁS IDŐSZAKÁRA 1 Bejárások, kapcsolatteremtés új potenciális civil és lakossági szervezeti partnerekkel 2 Egyeztetések, együttműködés, jó partneri viszony folytatása, kiterjesztése széles körben 3 Rendszeres egyeztetések más városrehabilitációs fejlesztések partnerségi tapasztalatairól 4 Szakmai vélemények meghallgatása, írásos anyagok áttanulmányozása, válaszadás a felmerülő kérdésekre 5 Lakossági fórum 6 Tervezzük hátrányos helyzetű csoportok bevonását az akcióterületi projekt kapcsán
316/151
TERVEZETT PARTNERSÉGI FORMÁK A FENNTARTÁS IDŐSZAKÁRA 1 Egyeztetések, együttműködés, jó partneri viszony folytatása, kiterjesztése széles körben 2 Rendszeres egyeztetések a városrehabilitációs fejlesztések összpartnerségi tapasztalatairól 3 Szakmai vélemények meghallgatása, írásos anyagok áttanulmányozása, válaszadás a felmerülő kérdésekre 4 Közös értékelés 5 Lakossági fórum 6 Hátrányos helyzetű csoportok bevonása a fenntartásba
316/152
4. PÉNZÜGYI TERV 4.1 A PÉNZÜGYI ELEMZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI Az akcióterületi terv pénzügyi terve a Dél-Alföldi Operatív Program keretében megjelent "Útmutató az akcióterületi tervhez" című dokumentum alapján készült. A pénzügyi tervezés során figyelembe vett költségeket tevékenységtípusonként határoztuk meg, az útmutatóban megadott költségkategóriák alapján. Az elemzés a Dél-Alföldi Operatív Program keretében a városrehabilitációs fejlesztéseinek támogatására megjelent tervezési útmutató fejezetei szerint, az abban foglalt fő tartalmi elemek alapján készült. A pénzügyi elemzés a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülő költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze pénzáram (cash-flow) szemléletben. Összességében három fő célja van: •
a projekt pénzügyi teljesítménymutatók és az eredményesség vizsgálata;
•
a projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata;
•
az elszámolhatóság és a szükséges pénzügyi erőforrások meghatározása.
A projekt pénzügyi elemzésénél használt általános feltevések: •
A számítások 15 éves referencia-időszakra vonatkoznak (2015. 01. 01 – 2030. 12. 31)
•
A beruházási költségek tervezésénél a tervezői költségbecslésben meghatározott árakat vettük figyelembe, a tervezői költségbecslés az infláció figyelembe vételével készült.
•
A működési költségek tervezésénél a projekt benyújtását követő években tervezett inflációt figyelembe vettük, a költségeket így alakítottuk ki.
•
A számításokat folyó áron végeztük, a pénzáramok diszkontálására 5%-os nominál pénzügyi rátát vettünk figyelembe..
•
A projekt költségei esetében, azonos ÁFA szabályokat (bruttó elszámolás) alkalmaztunk, miután intézményünk a projekt egyetlen elszámolható költsége szempontjából sem jogosult ÁFA levonásra.
•
Az amortizáció kezelésének módja: a diszkontált pénzügyi számításoknak az amortizációs költség nem része, mivel az amortizációs költség nem jelent közvetlen készpénzkiadást.
•
A pénzügyi számítások során figyelembe vettük a beruházás maradványértékét. A maradványérték számításához intézményünk számviteli politikájában foglalt lineáris leírási kulcsokat alkalmaztuk.
316/153
A Pénzügyi elemzés elkészítésénél a támogatási szabályok jelen projektre történő meghatározásnál a következő tényeket vettük figyelembe az „Útmutató a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez” című dokumentumban foglaltak alapján. • A támogatást igénylő szervezet és tevékenység együttesen vállalkozásnak minősül-e: Projektünk szempontjából tényleges gazdasági tevékenységet nem fejtünk ki a közös piacon, tehát közösségi fogalom szempontjából a projektgazda Önkormányzat nem minősül „vállalkozásnak”. Így a projektünkre igényelt támogatás nem minősül a tagállamok közötti kereskedelmet torzító állami támogatásnak az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint. •
Azon vizsgálathoz, hogy a projekt jövedelemtermelőnek minősül-e, értelmeztük a 1083/2006/EK Rendeletben szereplő, jövedelemtermelő beruházáshoz kapcsolódó definíciót (55.cikk): „(1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.”. E definíció értelmében projektünk nem tartalmaz olyan elemet, mely jövedelmet termelhet, azaz projektünk közcélú, nem jövedelmet termelő projekt.
Projektünk esetében a tervezési útmutató pénzügyi megvalósítás pontjában adott tevékenységre meghatározott maximális támogatási intenzitással igényelhetünk támogatást a tevékenység összes elszámolható költsége vonatkozásában.
316/154
4.2 AZ AKCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÁTFOGÓ PÉNZÜGYI TERVE 4.2.1 Beruházási költségek Építési, eszközbeszerzési költségek: A költségek tervezői költségbecslés alapján kerültek meghatározásra. A tervezői költségbecslés egy többlépcsős folyamatot jelent, mely során a minden egyes lépcsőfok egyre szofisztikáltabb becslést eredményezett. A szolgáltatás beszerzés költségei: A szolgáltatóktól beszerzett árajánlatok alapján kerültek meghatározásra. A beruházási költségek az önkormányzat vonatkozásában bruttó összegben kerültek meghatározásra, miután a projekt szempontjából ÁFA levonási joggal az ÁFA trv. alapján nem élhet. A projekt 2013. évi áron számított nettó beruházási költségeit az alábbi táblázat mutatja. Az infrastruktúra részletes tervezői beruházási költségbecslését, valamint az eszköz- és szolgáltatás beszerzés költségeit alátámasztó árajánlatokat a melléklet tartalmazza. I. Projekt előkészítés költségei Az előkészítés költségei között a következő költségek elszámolására van lehetőség • A projekt benyújtásához szükséges integrált városfejlesztési stratégia felülvizsgálatának költsége, akcióterületi terv, költséghaszon elemzés, valamint műszaki tanulmánytervek, az engedélyes tervek elkészítése, a rendezési, szabályozási tervek módosításának költségei. A költségek meghatározása a szerződések alapján történt. Amennyiben a költség nem kapcsolható egyértelműen valamely funkcióhoz tartozó projektelemhez, felosztása az egyes projektelemek között beruházási költség arányosan történik. 1.Tervek tanulmányok költsége
15 252 000 Ft
1.1. Kötelezően előírt előzetes tanulmányok elkészítése 1.1. Akció Területi Terv elkészítése
4 953 000 Ft
Itt kívánjuk elszámolni az Akcióterületi Terv elkészítésére kötött vállalkozói szerződés költségét. A beszerzést a főpályázó SZMJVÖ bonyolította le a közbeszerzési szabályok és a saját beszerzési szabályainak figyelembe vételével. 1.2 Tervezés költsége
10 299 000 Ft
Itt kívánjuk elszámolni az infrastrukturális beruházási elemek tervezési költségét. A beszerzést a főpályázó SZMJVÖ bonyolította le a közbeszerzési szabályok és a saját beszerzési szabályainak figyelembe vételével.
316/155
II. Megvalósítás költsége II. 1 Lakó funkciót erősítő tevékenység költsége
49 738 311 Ft
A költségek meghatározás előzetes felmérés alapján történt épületenként tervezői költségbecslés alapján. Épület Tevékenység
Alsó-kikötősor 5. Alsó-kikötő sor 6.
Tisza Lakásszövet kezet Vedres u. 10
Alsókikötő sor Alsókikötő sor 5. Társasház 6. Társasház
Vedres u. Csanádi u. 15. Csanádi u. 17. alatti 13. Társas- alatti Társasház Társasház ház Vedres u. Csanádi u. 15. Csanádi u. 17. 13.
Beruházó
Sebesség határoló cseréje komplett feszítő súllyal
Bruttó költség 266 700 Ft
11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, ak- 447 040 Ft naajtó javítással Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Túlterhelés beépítése
111 760 Ft
Vezérlés kiegészítése frekvencia szabályozóval
1 409 700 Ft
Összesen
1 069 340 Ft
Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Sebesség határoló cseréje komplett feszítő súllyal
266 700 Ft
11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, ak- 447 040 Ft naajtó javítással Összesen
3 431 540 Ft
11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, ak- 447 040 Ft naajtó javítással 10 db aknaajtó cseréje
2 984 500 Ft
Összesen
6 493 840 Ft
Sebesség határoló cseréje komplett feszítő súllyal
266 700 Ft
11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, ak- 447 040 Ft naajtó javítással Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott 3 456 000 Ft kivitelben Meglévő fa fülke cseréje
1 968 500 Ft
Összesen
447 040 Ft
11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, ak- 447 040 Ft naajtó javítással
Összesen
16 402 710 Ft
Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Túlterhelés beépítése
111 760 Ft
Vedres u. 12
316/156
Fülke burkolat cseréje
158 750 Ft
Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Vezérlés kiegészítése frekvencia szabályozóval
1 409 700 Ft
11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, ak- 447 040 Ft naajtó javítással
Vedres u. 14/B
Vedres u. 14/A
Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott 3 456 000 Ft kivitelben Túlterhelés beépítése
111 760 Ft
Fülke burkolat cseréje
158 750 Ft
Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Vezérlés kiegészítése frekvencia szabályozóval
1 409 700 Ft
11 db aknaajtó biztonsági zár komplett cseréje, ak- 447 040 Ft naajtó javítással Ved- Vedres u. 16/A res u. 16/B
Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott 3 456 000 Ft kivitelben 111 760 Ft
Fülke burkolat cseréje
158 750 Ft
Vezérlés kiegészítése frekvencia szabályozóval
1 409 700 Ft
Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
Földszinti aknaajtó cseréje
355 600 Ft
VedFöldszinti aknaajtó cseréje res u. 20/A
355 600 Ft
VedFöldszinti aknaajtó cseréje res u. 20/B
355 600 Ft
Vedres u. 18/B
V ed re
Túlterhelés beépítése
Székelysor 21/A
SZMJVÖ
Összesen
19 043 040 Ft
Komplett hajtási rendszer cseréje frekvencia szabá- 3 759 200 Ft lyozóval Aknaajtó függesztések komplett cseréje
1 690 370 Ft
Komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott 3 456 000 Ft kivitelben
316/157
Fülke burkolat cseréje
158 750 Ft
Fülkeajtó függesztés csere
457 200 Ft
Székelysor 21/B
Komplett hajtási rendszer cseréje frekvencia szabá- 3 759 200 Ft lyozóval Aknaajtó függesztések komplett cseréje
1 690 370 Ft
Komplett vezérlés csere frekvencia szabályozott 3 456 000 Ft kivitelben Fülke burkolat cseréje
158 750 Ft
Fülkeajtó függesztés csere
457 200 Ft
316/158
2.2 Közszféra funkció
33 771 759 Ft
Vedres utcai óvoda energetikai korszerűsítése 2.2.1 Nyílászárók cseréje
18 700 086 Ft
A nyílászáró csere tervezői felmérés és tervezői költségbecslés alapján került meghatározásra. Tartalmazza a meglévő nyílászárók bontását. Az új nyílás zárók (211 db) beszerelését a mellékelt konszignáció alapján, valamint a szúnyogháló költségét.
2.2.2 Homlokzati hőszigetelés
11 363 273 Ft
A költség tartalmazza 12 cm vastag hőszigetelés felhelyezését az óvoda épület teljes 900 m2 felületére, valamint nemes vakolat felhordását a felületre. Fajlagos költség Megnevezés Hőszigetelés
Mennyiség
Fajlagos költség
900 m2
9 941,62 Ft
Nettó Költségek 8 947 459 Ft
ÁFA
Bruttó összesen
2 415 814 11 363 273 Ft
2.2.3 Akadálymentesítés Vedres utcai óvoda projekt arányos akadálymentesítése
3 708 400 Ft
316/159
2.3. Városi funkció
110 646 587 Ft
2.3.1 Közterület rehabilitáció
92 142 120 Ft
Gyalogos forgalmú felületek rekonstrukciója kiselemes térburkolat
47 748 567 Ft
Kertészet
2 565 048 Ft
Játszótér építési munkái
41 828 505 Ft
A játszótér építési munkái között szerepel a játszóvár kihelyezésének költsége, amelynek költsége:17 676 507 Ft Fajlagos költség bemutatása Megnevezés Kiselemes burkolat
Mennyiség
Fajlagos költség
2507 m2
14 997 Ft
Nettó Költségek
ÁFA
Bruttó összesen
37 597 297 Ft 10 151 270 47 748 567 Ft
2.3.2 Eszközbeszerzés
8 698 638 Ft
Utcabútorok
6 393 588 Ft
Szabadtéri fitnesz eszközök
2 305 050 Ft
Utcabútorok egységára Megnevezés Alma-Rend Velence 2 t. pad perforált lemez üléssel és háttámlával, 1,3 m hosszú Alma-Rend Adria hulladékgyűjtő kihelyezése Alma-Rend Kerékpártámasz U-3/800-1200 tipus horganyzott, festett Alma-Rend Quatro ivókút Egyedi ülőegység kialakítása, kihelyezése
egység
egységár
Összesen nettó
ÁFA
Összesen bruttó
db
14
88 367 Ft
1 237 137 Ft
334 027 Ft
1 571 164 Ft
db
10
49 627 Ft
496 268 Ft
133 992 Ft
630 260 Ft
db
29
27 343 Ft
792 956 Ft
214 098 Ft
1 007 054 Ft
db
1
227 008 Ft
227 008 Ft
61 292 Ft
288 300 Ft
db
35
65 170 Ft
2 280 953 Ft
615 857 Ft
2 896 810 Ft
2.3.3 Közműfejlesztés költsége
9 806 829 Ft
Ivókút vízellátás költsége
1 286 955 Ft
Közterület víznyelő aknák kiépítése
1 028 287 Ft
Elektromos közvilágítás költsége
7 491 587 Ft
316/160
III. Kiegészítő, kisléptékű elemek
19 738 500 Ft
III.1 Programalap költsége
11 430 000 Ft
A projekt megvalósulása alatt helyi civil szervezetek közreműködésével az érintett lakosság
bevonását, közösségépítő akciók megvalósítását tervezi a pályázó szervezet. Az útmutató alapján a kiegészítő kisléptékű elemek esetén, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata főkedvezményezett létrehoz egy programalapot, amelynek költségvetése Nettó 9 000 000 Ft. A programalap közvetett a projekt keretében három tervezett akció megvalósításához nyújt támogatást. Ezen akciók: •
Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra. (képzési anyagok készítése). (ERFA típusú)
•
Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.) (ESZA típusú).
•
Munkaerő piaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok. (ESZA típusú).
A programalap felhasználása a közvetett támogatások felhasználását szabályozó Működési Kézikönyv alapján lehetséges. Ezek alapján címzettenként, maximum a programalap 20%-de maximum 2.000.000 Ft kerülhet felhasználásra, amelynek kiválasztási, szerződéskötési, ellenőrzési és elszámolási folyamatát szintén szabályozza a Működési kézikönyv. III.2. A Konzorciumi partner által megvalósítandó a SOFT programok: 8 308 500 Ft - „ÖKO – Összefogás Környezetünkért Okosan” Az intézmény ÖKO iskolaként működik, tehát fontos része a nevelési programunknak a környezettudatosságra nevelés. A programok megvalósítása a Környezetgazdálkodási Kht., Szegedi Vadaspark bevonásával történik. • . „Hozd és vidd!” • „Szemétszüret” Szemétgyűjtés szelektíven a lakosság bevonásával • Öko Játszóház- Projektnap keretében • Családi Vad-óvó • „ Zöld napok”- Környezetvédelmi nap óvodások bevonásával • Óvodák váltóversenye Közlekedésbiztonság növelését szolgáló, közlekedőknek szóló közlekedési célú szemléletformáló kampányok megrendezése • Kerek és gyerekek • Ügyességi pálya – KRESZ oktatás
316/161
• Biztos bringa Így „kerek” Odessza - akadályverseny
Költségvetés az alábbi bontásban: program Ügyességi pálya Biztos bringa Így kerek Odessza Szemétszüret Öko játszóház( játékinstallációk) Családi Vad-Óvó Zöld napok Óvodák váltóversenye SOS24 szolgálat Plakát, LOGO tervezés Plakát Szórólap Pecsétgyűjtő Papír-írószer Kulacs ALMA együttes Biztonsági szolgálat Arcfestés, Csillámtetkó Villogó Hozd és Vidd - Táska karpánt Mellény Családi belépő (Vadaspark) - előreláthatólag ÖSSZESEN
darabszám 2*5nap 2*6 nap 2 1 2 2 1 1 12
ár
1300 1500 800 2 200
250 105 25 250000 500
2 100 800 800 800
60000 1500 700 220 650
1 550 000 1 080 000 600 000 250 000 320 000 100 000 50 000 50 000 600 000 250 000 325 000 157 500 20 000 500 000 100 000 380 000 50 000 120 000 150 000 560 000 176 000 520 000
100
4000
400 000
160000 50000
50000
8 308 500Ft
316/162
IV. Szolgáltatások
9 063 000 Ft
IV.1. A projekt megvalósításához kapcsolódó, szolgáltatások igénybevétele IV.2. Építési műszaki ellenőr:
2 413 000 Ft
A műszaki ellenőrzés díját árajánlat, figyelembe véve a pályázat keretében elszámolható belső korlátot. IV.3 A projektmegvalósításához kapcsolódó egyéb szolgáltatás IV.3.1 Nyilvánosság biztosításával kapcsolatos költségek
1 270 000 Ft
A nyilvánosság biztosítása költség soron került beállításra az összes költség, mely a kommunikációs terv alapján került kalkulálásra. A nyilvánosság biztosítására közbeszerzési eljárás keretében a pályázó külső ügynökséget kíván igénybe venni. A díj tervezésénél figyelembe vettük a pályázatban alkalmazandó belső korlátokat, amely alapján nem haladhatja meg a projekt összköltségének 1%-át A díj nem megosztandó, a beruházási elemek között.
IV.3.2 Közbeszerzés költsége
300 000 Ft
A projekt keretében kötelezően megvalósítandó tevékenység az 50 millió Ft-nál nagyobb öszszegű projekt esetében a projekt végén a záró könyvvizsgálat. IV.4. Projektmenedzsmentet költségek
5 080 000 Ft
Az akcióterületi terv előkészítését és a fejlesztések megvalósításának koordinációját a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája végzi, az akcióterületen megvalósuló fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel. A városfejlesztési feladatok minőségének és hatékonyságának javítása céljából az önkormányzat – az IVS-ben is megjelölt városfejlesztő társasági funkció betöltésére – kijelöli a Szeged Pólus Nonprofit Kft-t az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések megvalósításának menedzsmentjére. A projektmenedzsment vegyes szerkezetű lesz. Egyrészről bizonyos feladatköröket a Szeged Pólus Nonprofit Kft., mint városfejlesztési társaság kívánja ellátni saját teljesítésben, részben külső szakértők bevonásával. A Szeged Pólus Nonprofit Kft. a projektmenedzsment feladatok ellátását Megbízási szerződés alapján végzi. Így a projektmenedzsmenttel kapcsolatos teljes költséget a Projektmenedzsmentet szolgáltatások soron szerepeltettük. A költség az alábbi költségtényezőkből áll össze: •
A projektmenedzsment szervezet bérköltségeit a feladatokat ellátó dolgozók munkabérének arányos értékéből számítottuk ki. o 1 fő projektigazgató részmunkaidőben o 1 fő mérnök asszisztens részmunkaidőben o 1 fő gazdasági szakértő megbízási jogviszonyban o 1 fő PR szakértő megbízási jogviszonyban
316/163
o 1 fő kommunikációs szakértő megbízási jogviszonyban o 1 fő közbeszerzési szakértő megbízási jogviszonyban •
A projektmenedzsment szervezet dologi költségei, amely magában foglalja a projekt iroda fenntartásának arányos költségeit, és az utazási költségtérítéseket.
A feladatkörök pontos elkülönítését a megvalósítás intézményi keretei fejezet tartalmazza.
316/164
Jövedelemtermelés vizsgálata Mivel projektünk közcélú nem jövedelemtermelő projekt így a projekt költséghaszon elemzésének elvégzése nem szükséges 1. A pályázónak az adott funkcióba tartozó tevékenységei mind valamilyen állami támogatási jogcím alá tartoznak?
Nem
A pályázónak az adott funkcióhoz tartozó nettó működési bevételének jelenértéke projektes állapotban nem pozitív a projekt fenntartási időszakában
Igen
A projekt ezen funkciójához tartozó tevékenységre nem kell jövedelemtermelő számítást elvégezni
316/165
4.3 A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES FORRÁSOK MEGHATÁROZÁSA A projekt 100% finanszírozású a főpályázó SZMJVÖ Önkormányzata valamint a konzorciumi partnerek részéről önerő biztosítása nem szükséges. Partner neve
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
Partner gazdálkodási/jogi formája
Államháztartáson belüli Nonprofit Szervezet
Partner által végzett tevékenységek teljes 199 206 387Ft összege Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
199 206 368Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
0 Ft
Partner neve
Vörösmarty Általános Iskola Alapítvány
Partner gazdálkodási/jogi formája
Egyéb alapítvány
Partner által végzett tevékenységek teljes 8 308 500 Ft összege Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
8 308 500 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
0 Ft
Partner neve
Tisza Lakásszövetkezet
Partner gazdálkodási/jogi formája
Lakásszövetkezet
Partner által végzett tevékenységek teljes 16 402 710 Ft összege Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
16 402 710
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
0 Ft
316/166
Partner neve
Csanádi u. 15. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes 2 590 800 Ft összege Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
2 590 800 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
0 Ft
Partner neve
Csanádi u. 17. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes 1 069 340 Ft összege Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
1 069 340 Ft Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
0 Ft
Partner neve
Vedres u. 13. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes 3 431 540 Ft összege Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
3 431 540 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
0 Ft
Partner neve
Alsókikötő sor 5.. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes 6 493 840 Ft összege Támogatásban részesül-e?
Igen
316/167
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
6 493 840 Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
0 Ft
Partner neve
Alsókikötő sor 6.. alatti társasház
Partner gazdálkodási/jogi formája
Társasház
Partner által végzett tevékenységek teljes 447 040 Ft összege Támogatásban részesül-e?
Igen
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege
447 040Ft
Biztosít-e önerőt?
Nem
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege
0 Ft
316/168
4.4 A PÁLYÁZAT PÉNZÜGYI TERVE
Beruházási költségek
Összes elszámolható költség (bruttó Ft)
Előkészítési költségen belül terület- és ingatlanvásárlás költsége Projekt előkészítés Projekt előkészítésen belül IVS költsége Projekt előkészítésen belül ATT költsége
0 10 299 000 0 4 953 000
Projekt menedzsment költségek városfejlesztő társaság esetében Műszaki ellenőr költsége Külön könyvvizsgálat Jogi szolgáltatások igénybevételének költsége Nyilvánosság biztosításának költsége Tervellenőr költsége Tervezői művezetés Tartalék Gazdasági tevékenység Lakóépület-megújítás lakótelepi akcióterület esetén Közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények valamint azok kiszolgáló épületei Közműfejlesztések Közterület rehabilitáció Közszféra funkcióba tartozó tevékenységek Komplex területelőkészítés: tényfeltárás, bontás, ingatlanrendezés, közművek felújítása, felosztása, kiépítése, rekultiváció, műszaki beavatkozás, kármentesítés
5 080 000 2 413 000 299 999 0 1 270 000 0 0 0 0 49 478 311
Tárgyi eszköz beszerzése Önállóan nem támogatható "soft" tevékenységek Összes elszámolható költség Építési költségek
0 9 805 829 92 142 121 33 771 759
0 8 698 638 19 738 500 237 950 157 185 198 019
316/169
Előkészítési költségen belül terület- és ingatlanvásárlás költsége 10,00% 0,00% 0 0 Projekt előkészítés 8,00% 0,00% 0 4,33 10 299 000 Projekt előkészítésen belül IVS költsége 100,00% 0,00% 6 350 000 0 Projekt előkészítésen belül ATT költsége 100,00% 0,00% 6 350 000 4 953 000 Projekt menedzsment költségek 2,00% 0,00% 0 0 Projekt menedzsment költségek városfejlesztő társaság esetében 4,00% 0,00% 0 2,13 5 080 000 Műszaki ellenőr költsége 1,50% 0,00% 0 1,3 2 413 000 Külön könyvvizsgálat 0,50% 0,00% 0 0,13 300 000 Jogi szolgáltatások igénybevételének költsége 0,50% 0,00% 0 0 Nyilvánosság biztosításának költsége 1,00% 0,00% 0 0,53 1 270 000 Tervellenőr költsége 0,50% 0,00% 0 0 Tervezői művezetés 0,50% 0,00% 0 0 Tartalék 5,00% 0,00% 0 0 Gazdasági tevékenység 10,00% 0,00% 0 0 Lakóépület-megújítás lakótelepi akcióterület esetén 0,00% 20,00% 80,00% 20,76 49 478 311 Közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények valamint azok kiszolgáló épületei 30,00% 0,00% 100 000 000 0 Közműfejlesztések 20,00% 0,00% 0,00% 4,12 9 805 829 Közterület rehabilitáció 50,00% 0,00% 0,00% 38,72 92 142 121 Közszféra funkcióba tartozó tevékenységek 30,00% 0,00% 0,00% 14,19 33 771 759 Komplex területelőkészítés: tényfeltárás, bontás, ingatlanrendezés, közművek felújítása, felosztása, kiépítése, rekultiváció, műszaki beavatkozás, kármentesítés 20,00% 0,00% 0,00% 0 Tárgyi eszköz beszerzése Önállóan nem támogatható "soft" tevékenységek
Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő
Az érintett projektelem 10%-a 100,00% 8,00% 20,00% 8,3% 19 738 500 Megfelelő
316/170
A projekt közgazdasági hasznainak becslése A tervezett szociális városrehabilitáció érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a város társadalmi aktivitása élénküljön, a város vonzereje erősödjék mind a lakosság, mind a illetve intézmények, szervezetek számára. Ennek során a városi funkciók megerősítésére koncentráltunk. Az adott terület fejlesztési céljai érdekében megújításra kerülhet a környezet, az infrastruktúra, A tervezett rehabilitáció - mint minden megújulás - feltétlenül javítja a lakóhelyi közérzetet. Különösen jó hatású lakókörnyezetet teremthet a beruházással érintett terület díszburkolattal való ellátása, fásítása. A vonzó településkép, a rendezett közterületek vonzerőt jelent a vállalkozások számára, ami által a helyi lakosság is nagyobb számban veszi igénybe a felújított akció terület szolgáltatásait. A keresletnövekedés pedig foglalkoztatás bővítő hatású. A szociális város rehabilitációs beavatkozások többsége önkormányzati tulajdonú, illetve az önkormányzat által kezelt közterületeken és közfunkciót betöltő ingatlanokon valósul meg, ezért a fejlesztéseknek közvetlen vagy közvetett módon számos következményük van a város gazdálkodására. Egyrészt a beruházások eredményeként felértékelődik az önkormányzati ingatlanvagyon (továbbá árfelhajtó hatásuk lesz Odessza városrészen elhelyezkedő ingatlanokra), másrészt a megújuló közterek, zöldfelületek gondozása többletköltséggel is (ezt azonban az energiahatékonyságot javító beavatkozások várhatóan kiegyensúlyozzák). Társadalmi hatása a fejlesztésekben elsősorban a helyi lakosság kötődésének, büszkeségének javulásában várható: a fejlesztések révén a város olyan magas minőségű közterületekhez jut, amelyek alkalmasak valódi találkozóhely funkció betöltésére, , városrész a lakótelep népesség-megtartó erejének növekedését eredményezi. Összegzésképpen megállapítható, hogy a fejlesztések megvalósításával létrejövő szinergikus hatások révén, hosszú távon, össztársadalmi szinten pozitív externális hatások jelentkeznek, Ezek közé sorolható: 1. baleseti kockázat csökkentése A baleseti kockázat elméletileg a baleset bekövetkezési valószínűségének és bekövetkező kár várható nagyságának a szorzata, összességében tehát a bekövetkező kár várható értéke. A közterületek felújításával csökkenek. a kátyús úttest, rossz minőségű járda által esetlegesen okozott károk bekövetkezésének valószínűsége. Az ilyen típusú balesetekről nincsenek regisztrált adatok, így kénytelenek vagyunk teljes egészében becslésekre hagyatkozni. Évente átlagosan az adott városrészben 10-20 esés, bokaficam, rándulás, végtagtörés fordul elő. Az orvosi ellátás költsége 2.000-5000 Ft-ra becsülhető. Ebből fakadóan a 20.000-100.000 Ft közötti összeg egyértelműen társadalmi haszonnak minősíthető. A baleseti kockázat csökkenését elősegíti a tervezett „soft” elemek közül a Közlekedésbiztonság növelését szolgáló, közlekedőknek szóló közlekedési célú szemléletformáló kampányok megrendezése is.
316/171
2. Szabadtéri fitnesz eszközök használatának egészségmegőrző szerepe: Számos felmérés és szakcikk támasztja alá azt a sajnálatos tényt, hogy Magyarország vezető helyet foglal el – fejlett országok rangsorában – szív és érrendszeri megbetegedések tekintetében. A hazai egészségügyi mutatók, mint a születéskori várható élettartam, vagy a szív- és érrendszeri betegség okozta korai halálozás nemzetközi összehasonlításban igen kedvezőtlenek. Ezekre a betegségekre hajlamosító faktorok közül számos az életmóddal függ össze. Az életmódbeli tényezők közül kiemelkedő az egészséges és rendszeres táplálkozás valamint a rendszeres fizikai aktivitás. A WHO becslése szerint a testmozgás hiánya évente mintegy 2 millió halálesethez vezet. A daganatos betegségek egyharmada megelőzhető lenne egészséges táplálkozással, a megfelelő testsúly megőrzésével és egy életen át tartó, aktív életmód fenntartásával. A fizikai aktivitás kedvező hatásait részben közvetlenül, részben közvetett módon fejti ki, csökkentheti a fiatalok agresszivitását, elősegíti a dohányzás és drogmentes életmódot. A gyermekkori rendszeres testmozgás biztosítja a növekedés és a fejlődés optimális szintjének elérését, a lelki-, testi egészséget, a felnőttkori krónikus betegségek, így a szív- és érrendszeri betegségek mellett a mozgásszervi betegségek kockázatának csökkentését. A mozgás helyett inaktivitással járó TV nézést, video- és számítógépes játékokra fordított idő, napi 3-3,5 órát tesz ki, sajnos ezzel együtt folyamatosan növekszik az elhízott gyermekek száma. Egy 2012-ben közzétett tanulmány szerint (Stocker Miklós, Ács Pongrác : A sportolás növelésével elérhető gazdasági haszon mértéke – Magyar Sporttudományi Szemle 13. évfolyam 51. szám) a fizikai aktivitás 10%-os növelése hazánkban több, mint 28 milliárd forint értékű táppénz megtakarítást eredményezne, amennyiben az eves megtakarítás értékének hozamát az aktuális állampapír piaci hozammal és az éves megtakarítás növekedési ütemét 1%-kal becsüljük. Ehhez hozzáadódnának egyéb tényezőkből realizált hasznok is, gyógyszerkassza kiadásain való megtakarítások, a motiváltabb alkalmazottak által termelt többletérték és a növekvő átlagéletkor által realizálható hozzáadott érték termelési növekmény. A 28 milliárd forint egy főre eső összege 28.000 Ft, a 4.398 főre számolva, 123.144.000. Ha a lakosság egy százalékának (44 fő) a fizikai aktivitását tudnánk 10%-kal növelni a project hatására, akkor a 1.231.440 megtakarítást eredményez.
3. A liftek felújításának gazdasági haszna: A tízemeletes lakóházakban tervezett liftfelújítás célja a lakókörnyezet megőrzése. A lakóépületekben található magas lakásszám feltételezi az ott élők teljesen különböző életkörülmények között élnek, a társasházak önállóan vagy nem, vagy igen nehezen tudnak forrást teremteni a személyfelvonók korszerűsítésére. A korszerűsített lift növeli a társasházak és az egyes lakások értékét is, saját forrás bevonása nélkül. A tervezett 960 lakás felújítása közel az ott élők 50%-t érinti, feltételezve, hogy 2 fő él egy háztartásban. A Székely soron található 300 lakásos társasházat nem számolva 660 lakás esetén tudunk a becsült lakásérték (5.000.000 Ft-tal kalkulálva) 1%-val értéknövekedéssel számolni, ami 33.000.000 Ft társadalmi hasznot eredményez.
316/172
Gazdasági, társadalmi és környezeti hatások azonosítása Beavatkozás-hatás mátrix A pályázat tevékenységei
Balesetek Hulladék
Szolgáltató sor mögötti közpark, köztér fejlesztése Gyalogos tengely közlekedési fejlesztések
Terület- Foglalkoztatási Elveszett Szegénység Életminőség Közösségekre használat hatás haszon javulás gyakorolt költsége hatás
Energiatakarékos közvilágítás fejlesztése
Lakó funkció – Lift felújítás
Vedres utcai óvoda energetikai rekonstrukció „Soft” elemek
316/173
5. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 5.1 AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA Az Odessza lakótelep szociális város rehabilitációjának megvalósítása során Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a főpályázó, a pályázati forrásból megvalósuló fejlesztés kapcsán a támogatási szerződést a Közreműködő Szervezettel az Önkormányzat köti meg. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megvizsgálva a törvényi kötelezettségeket és lehetőségeket az akcióterület megvalósítása során felmerülő projektmenedzsment feladatok ellátásával a saját tulajdonában álló Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-t bízza meg. A településfejlesztés ellátásának megszervezését a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. trv. 8. § (1) bekezdése helyi közszolgáltatási feladatként azonosítja, ezért az önkormányzat a településfejlesztés szempontjából meghatározó tevékenységek koordinációját és projektek menedzsmentjét a saját tulajdonában lévő, megbízási szerződéses viszonyban álló városfejlesztő társaságon keresztül bonyolítja le. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése gyakorolja a tulajdonosi jogokat a város vagyona felett az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 25/2003 (VI. 27.) Kgy. rendelet értelmében, továbbá a város költségvetésének elfogadása is feladatkörébe tartozik. Ennek kapcsán a Közgyűlés dönt az akcióterületi terv elfogadásáról, a megvalósításához szükséges önkormányzati források rendelkezésre bocsátásáról, valamint a megvalósítás és üzemeltetés szervezeti kereteiről. Az Odessza városrész akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó tevékenységét – a tulajdonosi jogok gyakorlásának keretében - az önkormányzat felügyeli. Az akcióterületi terv előkészítését és a fejlesztések megvalósításának koordinációját a Városfejlesztési Iroda végzi. A Városfejlesztési Iroda az akcióterületen megvalósuló fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel. Lehetséges megoldások a menedzsment feladatok ellátására Az akcióterületi tervben szereplő fejlesztések megvalósítására több alternatíva. Esetükben a városfejlesztési akciók menedzselése történhet önkormányzati hivatalon belüli szervezet révén, illetve önálló szervezet kialakításával. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata korábbi városfejlesztési tárgyú projektjei lebonyolításához létrehozta a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-t, mint városfejlesztési társaságot. Az önálló városfejlesztési társaság létrehozásának előnye, hogy a 100 %-os önkormányzati tulajdonú és a gazdasági társaság tevékenysége, a városfejlesztési akció végrehajtása, az önkormányzat számára teljes mértékben átlátható. A városfejlesztő társaság szervezete elkülönül az önkormányzat politikai és igazgatási szervezetétől, így a feladatok és a városfejlesztő társaság kompetenciái az előbbiekéivel nem keveredhetnek össze. Az önkormányzat és a városfejlesztő társasága viszonylatában az előbbi megbízóként, a városfejlesztő társaság pedig megbízott végrehajtó szervezetként működik. Az
316/174
utóbbi elkülönül az önkormányzat politikai és igazgatási szervezetétől, így felelőssége a fejlesztés operatív előkészítésével és megvalósításával kapcsolatban egyértelmű és számon kérhető. A városfejlesztő társaság nem saját magát ellenőrzi, mint az a hivatal, amely egyben projekt menedzsment szerepet is betölt. A Szeged Pólus Nonprofit Közhasznú Kft. - a menedzsment szervezet bemutatása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 601/2005. (XI. 11.) KS. Sz. határozattal hozta létre a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő Szeged Pólus Fejlesztési Közhasznú Társaságot, amely a gazdasági társaságokról szóló hatályos jogszabály előírásai szerint 2008- tól átalakult Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-vé. Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. részt vett, és részt vesz több, a város fejlődését meghatározó fejlesztési projekt előkészítésében és megvalósításában (legjelentősebb ezek közül a „Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése” nagyprojekt előkészítése és menedzsmentje, amelyet az önkormányzattal kötött megbízási szerződés keretében végez), így az akcióterületi terv előkészítéséhez és megvalósításához szükséges szervezeti tudás rendelkezésre áll. A Társaság több, városfejlesztési szempontból meghatározó tevékenységet is végez (pl.: befektetés-ösztönzés, klaszterfejlesztés és –menedzsment, támogatott projektek menedzsmentje, tájékoztatás, stb.), így a városfejlesztési tevékenység meghatározó szereplője. Különösen előnyös, hogy több, egymással párhuzamosan előkészítésre kerülő és/vagy megvalósuló, a város fejlődését szervesen meghatározó projekt koordinációja ugyanazon szervezet keretei között zajlik, ezáltal biztosított a városfejlesztési tevékenység koherenciája, valamint a városfejlesztési projektek koherens illeszkedését az Integrált Városfejlesztési Stratégiához és egymáshoz, azok tartalmát és ütemezését tekintve. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. (továbbiakban Társaság) az akcióterület megvalósításához kapcsolódó feladatainak ellátásához partnereket és alvállalkozókat vonhat be. Az alvállalkozókat, partnereket a Kbt. és a Társaság saját beszerzési szabályzatának előírásai szerint választja ki, velük csak a Társaság áll jogviszonyban, azok tevékenységéért kizárólagosan felel. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó tevékenységét nem profitorientált módon végzi. Az eredményt a közhasznú tevékenységére köteles visszaforgatni a Társaság. Évente köteles a közhasznú tevékenységéről az éves beszámoló keretében külön is számot adni. Mint közhasznú szervezet működése kötelezően nyilvános, az irataiba bárki betekintést kérhet az ügyvezetővel való előzetes egyeztetés alapján. A közhasznúsági jelentését, illetve a legfontosabb közhasznúsági tevékenység körébe tartozó információit köteles nyilvánosságra hozni. A Társaságnál 5 tagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító jelöli ki az Alapító Okiratban, és hívja vissza. A Felügyelő Bizottság munkáját annak elnöke irányítja. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, tevékenységük során képviseletnek helye nincs. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az alapító nem utasíthatja. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Jogában áll az ügyvezetőtől és a Társaság más vezető állású dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a Társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni. A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét, melyet az alapító hagy jóvá. A Felügyelő
316/175
Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a 2006. évi IV. tv (Társasági törvény), az 1959. évi IV. tv (Polgári Törvénykönyv), és az 1997. évi CLVI. Tv (közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény). rendelkezései az irányadóak. A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft akcióterületi terv megvalósításhoz rendelt szervezete, kapacitásai A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI trv. 26. §. c./ pontjában foglaltak szerint a következő olyan közfeladatokat látja el, amelyekről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia: •
tudományos tevékenység, kutatás, (1990. évi LXV. tv.)
•
euroatlanti integráció elősegítése, (2004. évi XXX. tv.)
•
közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.
•
településfejlesztés (1990. évi LXV. trv.)
•
településrendezés (1990. évi LXV. trv.)
A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapító Okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. A Társaság nem zárja ki, hogy Tagján (a társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van) kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból. Az egyértelmű felelősségi rendszert és tiszta ügymenetet biztosítva az akcióterületi tervek megvalósítására irányuló projekt(ek)et – projekt-igazgatói státuszban – az akcióterületi terv menedzser fogja össze, koordinálja, munkáját segíti az ügyvezető igazgató a feladatai elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtésével. Az akcióterületi terv menedzser alapos közgazdasági és/vagy építész szaktudással, átfogó fejlesztési – különösen ingatlanfejlesztési – ismeretekkel és látásmóddal rendelkezik, emellett birtokában van a projekt lebonyolításához szükséges projekt menedzsment tudásnak és tapasztalatoknak. A projekt megvalósítását – kompetenciájukhoz illeszkedő és munkaköri leírásaikban foglalt feladatok ellátásával – projektmenedzserek és projekt asszisztens végzik. A társaság szervezeti jellemzői A Társaságnak a fejlesztési projektek előkészítésével, projektmenedzseléssel és befektetés szervezéssel, e tevékenységeket támogató és a Társaság működését biztosító tevékenységhez legmegfelelőbb, a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaszervezetét az ügyvezető alakítja ki. A városfejlesztő társaság által ellátandó menedzsment feladatok nagyságrendje feltételezi és megköveteli, hogy a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. munkavállalói állománya, illetve alkalmi vagy tartós megbízási, vállalkozói munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozói, partnerei a legmagasabb szinten legyenek képesek ellátni mind szakmailag, mind
316/176
emberileg feladataikat. Legtöbbjüktől elvárás, hogy mint középszintű vezetők is megállják helyüket, tekintettel arra, hogy a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. tevékenységi köre városi nagyberuházások tervezési és megvalósítási feladatainak az irányításához fűződik. A Társaság munkavállalói ennek megfelelően a 2013-ben készített Végleges Akcióterületi Terv készítésékor a következő szakmai összetételben állnak rendelkezésre: •
ügyvezető
•
projektigazgató, projektvezető
•
gazdasági vezető
•
projektmenedzserek
•
irodavezető
•
kommunikációs főmunkatárs
•
pénzügyi munkatárs
Az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó feladatokat a Társaságon belül létrehozott Projekt Iroda végzi. Projektigazgató (akcióterületi terv menedzser) speciális feladatai és felelőssége A projektigazgató munkaviszony keretében a Társaság alkalmazottja, akinek alkalmazásához a Projekt Szponzor egyetértése szükséges. A projekttel összefüggő kérdésekben közvetlenül a Projekt Szponzornak és az Önkormányzat kijelölt bizottságai felé beszámolási kötelezettség terheli. Napi tevékenységének ellenőrzésére a Társaság ügyvezető igazgatója jogosult. Tevékenységével kapcsolatos kifogás esetén az ügyvezető igazgató a Projekt Szponzornak köteles jelzést adni. A projektigazgató a projekt lebonyolításának egyszemélyi felelős vezetője. Felelős a projekt megvalósításának operatív irányításáért és a projektnek a jóváhagyott műszaki tartalom, az elfogadott költségvetés és határidők szerinti megvalósításáért. A projektigazgató elsődleges feladata az irányítása alá tartozó terület vezetése és képviselete, az irányított terület magas szintű munkavégzésének biztosítása. A projektigazgató érvényesíti a Társaság célkitűzéseit, rövid és hosszú távú feladatait; ennek keretében a projektiroda tevékenységével kapcsolatos koncepcióalkotó, tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési és értékelési feladatokat végez. A projekt igazgató feladata továbbá a szervezeti egység működésének biztosítása, az operatív információrendszer és együttműködési kapcsolatok kialakítása a Társaság egyéb szervezeteivel, külső szervekkel. A projekt megvalósítása érdekében a projektigazgató delegálja a konkrét feladatokat, kialakítja a feladatok végrehajtására legalkalmasabb munkamegosztást, összehangolja a részfeladatokat, a szervezeti egységen belül kialakítja a működés szabályozását.
316/177
További feladatai a folyamatba épített vezetői ellenőrzés gyakorlása, a szervezeti egység működési hiányosságainak feltárása, munkamódszerének javítása, a fejlődőképesség biztosítása; a beosztottak munkájának ellenőrzése, minősítése, értékelése. A projekt igazgató jogköre: •
A Projekt Iroda tevékenységének irányítása, a feladatok kiosztása, ellenőrzése.
•
A projekt megvalósítással kapcsolatos operatív döntések meghozatala, szükség esetén az OPB véleményének előzetes meghallgatásával.
•
Kapcsolattartás a kormányzati szervekkel.
•
Kormányzati illetve Európai Uniós képviselők fogadása, tájékoztatása.
•
Részvétel a Projekt Irányító Bizottság (PIB) munkájában.
•
A PIB hatáskörébe tartozó előterjesztések megtétele.
•
Az Operatív Projektvezetői Bizottság (OPB) tevékenységének irányítása.
•
A projektben közreműködőkkel kötött szerződésekkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás.
•
A mérnök részéről felmerülő, stratégiai döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás.
•
A kivitelezők és a műszaki ellenőrök között felmerülő vitás kérdésekben állásfoglalás.
•
(Megbízó álláspontjának meghatározása)
•
A műszaki átadás-átvétel során a beruházó(k) nevében nyilatkozattétel.
•
A kivitelezők, szállítók teljesítésigazolásának jóváhagyása.
•
Jelentések, adatszolgáltatások jóváhagyása.
•
A projekttel kapcsolatban tájékoztatás, nyilatkozattétel a Kft. ügyvezető igazgató engedélyével.
•
A projekttel kapcsolatban az ellenőrzést végzők fogadása, a vizsgálati jegyzőkönyvek aláírása.
•
Az egyeztetéseken az Iroda képviseletére jogosult kijelölése.
•
A projekttel kapcsolatos írásbeli intézkedések aláírása.
A társaság operatív munkaköröket betöltő dolgozóinak feladat- és hatásköre A projektmenedzserek általános feladatai A menedzser az általa kezelt projekt vagy egyéb feladatok megvalósításának megszervezéséért, szabályos kezeléséért és dokumentálásáért felelős.
316/178
•
A téma, projektvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátása;
•
A határidők betartása;
•
A közreműködőkkel a kapcsolattartás, a koordináció;
•
Az információs csatornák működtetése;
•
A dokumentálás
•
Szakértői anyagok, tervek készítése, készíttetése;
•
A kooperációs partnerek adatainak, közös dokumentumainak nyilvántartása, kezelése;
•
A kooperáció vezetése, szervezése, adminisztrálása;
•
Támogatási szerződések kötésének előkészítése;
•
Projektterv készítés;
•
Projekt szervezet működtetése;
•
Projektek megvalósításával összefüggő beszerzések menedzselése a közbeszerzési és a cég beszerzési előírásainak figyelembevételével;
•
Projekt adatok nyilvántartása, adminisztráció, dokumentációk őrzése;
•
Hatásindikátorok kidolgozása a monitoring tevékenységhez;
•
Előrehaladási jelentések, zárójelentések készítése;
•
Kommunikáció, társadalmi viták, fórumok, előadások szervezése.
316/179
316/180
Projektiroda A projektiroda a Társaságon belül, a projektigazgató közvetlen irányítása alatt álló egység, amely irányítja, koordinálja és meghatározott körben ténylegesen elvégzi a projekt megvalósításával kapcsolatos operatív feladatokat. Az akcióterületi terv megvalósításában közreműködő munkatársakat is magban foglaló projektiroda főállású és részfoglalkozású munkavállalókkal működik. Az akcióterületi terv megvalósításában az alábbiakban bemutatott munkatársak vesznek részt: •
1 fő projektmenedzser, részmunkaidőben: közgazdasági és/vagy építész szaktudással, fejlesztési ismeretekkel rendelkezik
•
1 fő gazdasági szakértő, megbízási jogviszonyban: pénzügyi szaktudással rendelkezik
•
1 fő kommunikációs és soft elemket menedzselő szakértő: megbízási jogviszonyban kommunikációs ismeretekkel rendelkezik
•
1 fő közbeszerzési szakértő, megbízási jogviszonyban: közbeszerzési és ingatlanjogi tapasztalattal
•
1 fő mérnök asszisztens, részmunkaidőben: építészeti szaktudás tapasztalatokkal rendelkezik
Az akcióterületi terv megvalósításának irányítása és ellenőrzése, civil szervezetek bevonása A akcióterület városfejlesztési akció megvalósítását az önkormányzat tartja kézben, irányítja és ellenőrzi a terv végrehajtásának folyamatát. Az Önkormányzat képviselőtestülete, illetve a közgyűlés feladata a stratégiai irányítás, míg az operatív irányítást a projekt-menedzsment feladatokat ellátó Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. végzi. Az akcióterületi terv végrehajtásának, megvalósításának ellenőrizhetősége érdekében az akcióterületi terv minden egyes éves szakaszának teljesítéséről beszámolót készít a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. az önkormányzat számára, aminek elfogadásáról önkormányzat képviselőtestülete hoz határozatot. Az önálló városfejlesztő társaság szervezeti eszközként való használata ezt a mechanizmust átláthatóvá, és egyszerűen kezelhetővé teszi az önkormányzat számára, hiszen a feladatok és a kompetenciák világosan elkülönülnek. Az önkormányzat a megbízó, a városfejlesztő társaság a végrehajtó szervezet, amely elkülönül az önkormányzat politikai és igazgatási szervezetétől, így felelőssége a fejlesztés operatív előkészítésével és megvalósításával kapcsolatban egyértelmű és számon kérhető, menedzsment szerepet játszó hivatalként nem saját magát ellenőrzi. A stratégiai irányítás egyik legfontosabb lépéseként az akcióterületi terv évenkénti jóváhagyási és aktualizálási rendjének szabályozása szerepel a tervezési és megvalósítási megállapodásban is. Az önkormányzati ellenőrzést folyamatosan biztosítása érdekében a projekt menedzsment szervezet részéről az önkormányzat hivatala felé havi előrehaladási jelentést készít. Ez tartalmazza az önkormányzat által jóváhagyott aktualizált éves terv teljesítésének előrehaladását,
316/181
amely a műszaki-fizikai és pénzügyi paramétereket egyaránt magában foglalja. A folyamatos ellenőrzés biztosítja az önkormányzat stratégiai irányításának hatékony megvalósulását, hiszen ennek keretében az önkormányzat észlelni tud minden olyan súlyos eltérést a városfejlesztési akció jóváhagyott tervétől, ami operatív irányítási szintű beavatkozást tesz szükségessé. Az önkormányzat említett közbeavatkozását tulajdonosi helyzete, valamint a tervezési és megvalósítási megállapodás teszi lehetővé a városfejlesztő társasággal szemben. Az önkormányzat feladatai az akcióterületi terv végrehajtásában Az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan az önkormányzat •
gyakorolja az akcióterületi terv megvalósításához szükséges források feletti rendelkezési jogot, az akcióterületi terv megvalósítása érdekében intézkedik a kifizetésekről, valamint a támogatás-igénylésről;
•
tulajdonosként biztosítja a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft akcióterületi terv végrehajtásához kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges anyagi feltételeket;
•
biztosítja, hogy a projekt lebonyolításában közreműködő szervezeti egységei és az önkormányzat egyéb, felügyelete alatt álló szervezetei az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan a számukra előírt, meghatározott feladataikat határidőre és megfelelő minőségben teljesítsék;
•
a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft lehetőségeit és/vagy kompetenciáját meghaladó feladatok esetén minden tőle telhető/elvárható – pénzügyi, jogi, adminisztratív – eszközzel segíti a Társaság tevékenységét az akcióterületi terv végrehajtásában;
•
minden olyan műszaki dokumentációt, engedélyt, egyéb dokumentumokat és információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft az akcióterületi terv menedzsmentjére irányuló szerződéses kötelezettségét teljesítse.
Az akcióterületi terv végrehajtásáért felelős városfejlesztési társaság feladatai A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódóan részt vesz az akcióterületi terv és annak projektjei kidolgozásában; illetve elvégzi az akcióterületi tervben foglalt feladatok megvalósításához szükséges menedzsment tevékenységet, megszervezi és/vagy lebonyolítja a projekt megvalósításával kapcsolatos operatív feladatokat (beszerzések, kivitelezés, kommunikáció), különösképpen •
szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára a támogatási szerződés megkötéséhez, a támogatási szerződés esetleges módosításaihoz,
•
szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára az akcióterületi tervben foglalt fejlesztések kivitelezőinek kiválasztásához kapcsolódóan lefolytatandó közbeszerzések előkészítéséhez, a kivitelezőkkel megkötött szerződések előkészítéséhez és esetleges módosításaihoz, valamint további, az akcióterületi terv megvalósításához kapcsolódó szerződés és közbeszerzés előkészítéséhez kapcsolódóan;
316/182
•
szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára az akcióterületi terv megvalósítása érdekében kötött – alvállalkozói, szakértői –szerződésekben foglalt feladatok teljesítésének ellenőrzéséhez, a teljesítések igazolásához és a vállalkozói/megbízási díjak szabályszerű kifizetésének előkészítéséhez,
•
szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára, hogy az teljesíthesse az akcióterületi terv megvalósításának ideje alatt a Közreműködő Szervezet és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé irányuló monitoring és más jellegű jelentéstételi kötelezettségét,
•
szakértői támogatást biztosít a kedvezményezett önkormányzat számára a támogatás lehívásához szükséges pénzügyi dokumentációk és jelentések elkészítésében,
•
kapcsolatot tart és egyeztet az önkormányzat megbízásából és nevében a Közreműködő Szervezettel,
•
ösztönzi és előkészíti az akcióterületi terv megvalósításának biztosítása, segítése érdekében szükséges önkormányzati, fenntartói és/vagy üzemeltetői döntéseket,
•
koordinálja a fejlesztések eredményeinek fenntartását és az akcióterületi terv megvalósítása utáni, fenntartási időszakban szükséges monitoring jelentéstételt;
•
az akcióterületi terv megvalósításához szükséges kapacitásokat tart fenn és fejleszt;
•
biztosítja az akcióterületi terv megvalósításához szükséges tudás és kapacitás rendelkezésre állását, szükség esetén szakértőket, partnereket von be a megvalósítás elősegítésére;
•
az akcióterületi terv megvalósítása során együttműködik a városfejlesztés és – üzemeltetés érintett önkormányzati szervezeteivel (különösképpen a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodájával) és feladatellátásra szakosodott cégeivel;
•
az akcióterületi és városfejlesztési irányokkal összhangban befektetéseket ösztönöz, egyeztet az akcióterületen befektetni szándékozó szervezetekkel;
•
társadalmasítási és tájékoztatási feladatokat lát el az akcióterületen megvalósuló fejlesztési tevékenységhez és az egyes projektekhez kapcsolódóan.
316/183
5.2 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS Az Odessza városrész akcióterületi terv keretei között az önkormányzat által megvalósítandófejlesztések keretében a meglévő közterületek kerülnek felújításra. A Szolgáltató sor mögötti közpark, valamint Csanádi utca – Szolgáltató sor – Vörösmarty Általános Iskola gyalogos tengely és környékén megvalósuló közterület-rekonstrukció – az utcabútorok esetleges pótlási költségein és a létesült zöldfelületek ápolási költségein felül - nem generál újabb fenntartási, működtetési költségeket, felújított közterületeit – közterület-fenntartásra vonatkozó közszolgáltatási szerződése értelmében és keretei között – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. fogja végezni. Az Odessza akcióterületen megvalósuló közüzemi típusú infrastruktúra fejlesztések (villamos energia hálózat) az érintett közüzemi szolgáltatók üzemeltetésébe kerülnek. Beruházás
Üzemeltetés
Új üzemelte-
Bevétel a
Bevételi
Fenntartás
tési igény
projekt
különbözet
finanszírozója
Nincs
Lakó közössé-
ideje alatt 1. Lakó funkció (ERFA) Lift felújítás
Fenntartás
Nincs
Nincs
gek
Üzemeltetés Közszféra funkció (ERFA) Vedres utcai óvoda
Fenntartás,
Nincs
Nincs
Nincs
Önkormányzat
Vedres utcai óvoda Karbantartás Nincs
Nincs
Nincs
Önkormányzat
Üzemeltetés, karbantartás
akadálymentesítése Városi funkció
316/184 Beruházás
Üzemeltetés
Új üzemelte-
Bevétel a
Bevételi
Fenntartás
tési igény
projekt
különbözet
finanszírozója
Nincs
Önkormányzat
Nincs
Nincs
Önkormányzat
Nincs
Nincs
Partnerek
ideje alatt Szolgáltató sor mö- Közterület
Ivókút
götti közpark, ját- fenntartás
meltetése
szótér rekonstruk-
Új
ció
üze- Nincs
játszótéri
fitnesz eszközök
fenntar-
tása Kiterjedtebb zöldfelület fenntartás Csanádi
utca
– Közterület
Utcabútorok
Szolgáltató sor – fenntartás
fenntartás,
Vörösmarty Általá-
karbantartása,
nos Iskola gyalogos tengely Kiegészítő kisléptékű soft elemek Programalap
szervezés
-
keretében
Civil szerveze-
megvalósítandó
tek
rendezvények Konzorciumi part- szervezés
-
Nincs
Nincs
ner szervezésében megvalósítandó
Partnerek Civil szervezetek
rendezvények
A működési költségek között az alábbi költség tételek szerepelnek: •
üzemeltetési költség;
•
karbantartási/fenntartási költség;
•
pótlási /felújítási költség (projekt befejezése után jelentkező pótlási, felújítási igény költsége)
316/185
A működési költségeket a pénzáram módszer szerint számítottuk, csak a ténylegesen várható kiadásokat vettük figyelembe. Az amortizáció, mint tényleges pénzügyi kiadást nem jelentő tétel nem része a táblázatnak. A működési költségek kalkulálásánál a projekt eredményeképpen létrejött beruházás színvonalának fenntartását tartottuk szem előtt. Működési költségek esetén is a fejlesztési különbözet módszerét alkalmaztuk, azaz a projekt eredményeképpen előálló többlet költségváltozást kalkuláltuk. A beruházás üzembe helyezése 2014-ben történik, a projekt üzemeltetési és karbantartási költségei ekkortól merülnek föl. A projekt nélkül eset költségeit a 2012. évi költségek alapján határoztuk meg, a jelenlegi üzemeltető által megadott költségadatok alapján, az értékcsökkenési leírást nem vettük figyelembe a költségek között. A költségek számításánál a 2012. évi költségek alapján a 5% inflációt feltételezve határoztuk meg a 2013. évi költségeket. Üzemeltetési és karbantartási költségek: Lakó funkció esetén a társasházaknak mind a projektes és a projekt nélküli esetben is jelentkezik üzemeltetési és karbantartási költsége is. Egy társasházra vonatkozóan 100.000 karbartartási költséget és 370.000 üzemeltetési költséget terveztünk. Az üzemeltetési költségek közé terveztünk 100.000 Ft állandó liftügyeletei díjat, 70.000 Ft ÉMI kötelező felülvizsgálati díjat és átlagos 200.000 Ft áramdíjat. Mindösszesen az üzemeltetési díjak a 17 házra számolva 6.290.000 és karbantartási ktg= 17*100.000=1.700.000 Mindkét költség jelentkezik projektes és projekt nélküli esetben is, nem számolhatunk megtakarítással. Közszféra funkció esetén az óvoda évi átlagos működési költsége(földgáz, villamos energia, víz, távhő) 5.000.000 Ft A hőszigetelést követően a távhő fogyasztás 10%-os csökkentését várjuk. Mivel a távhőköltség összege 3.000.000, (454 GJ helyett 409 GJ) így annak 10%-os csökkenése az üzemeltetési költségeket 6%-kal csökkenti, azaz 4.700.000 Ft körül várható. Városi funkció: Üzemeltetési költség a projekt esetén az alábbi elemekből áll: ivókút évi üzemeltetése 60.000 Ft, kukák javításának évi átlagos költsége 3.800 Ft, projekt esetén 10 kuka beszerzése esetén 10*3800=38000.000 Ft. A padok száma 35 db-bal növekszik, egy pad átlagos javítási költsége 5.800 Ft így a javítási költségek - projekt esetén 203.000Ft. A játszótér karbantartására évente átlagosan 200.000 tervezhető, üzemeltetésére 321.000 ez nem változik akkor se, ha a projekt megvalósul. Így összesen a városi funkció esetén projekt nélküli esetben az üzemeltetési költségek összege 321.000, a karbantartási költségek 200.000, a projekt esetén az üzemeltetési költségek 381.000-re emelkednek, (ivókút), a karbantartási költségek 441.000-ra növekszik. Pótlási költségek: Lakó funkció esetén a pótlási költségek előreláthatólag később jelentkeznének, amelynek költségek a társasházaknak saját forrásból kellene biztosítania. A 17 társasház közül nem mindegyik esetén várható pótlási költség, ugyanakkor olyan házak is vannak, ahol, ha nem valósulna meg a projekt, a későbbiekben annak költsége meghaladná a jelenlegi költségeket. Pótlási költséget 2016. évre terveztünk, átlagosan a 17 házra 30.000.000 Ft-t.
316/186
Közszféra funkció esetén az óvoda pótlási költsége projektes és projekt nélküli esetben is ötévente 1.000.000 Ft. Városi funkció esetén is megegyezik a projekt és projekt nélküli esetben is ötévente 1.000.000 Ft-ot tervezünk.
316/187 Pótlási költség 2013 Pótlási költség KÜLÖNBÖZET
2014 0
2013 Pótlási költség - projekt
2014 0
2013 Pótlási költség - projekt nélküli eset
2015 0
0 2015
0 2014
0
2017 -1 000 000
2018
2016
2017
2018
2019
2020
0
0
0
0 2017 1 000 000
2018
0
2016 31 000 000
2016
2017
2018
2015 0
2016 -31 000 000
0 2019
0 2020
0
0 2019 0
2022 -1 000 000
2023
2021
2022
2023
2024
2025
0
0
0
0 2022 1 000 000
2023
0
2021 1 000 000
2021
2022
2023
2020
0
2021 -1 000 000
0 2024
0 2025
0
0 2024 0
2027 -1 000 000
2026
2027
0
0
0
0
2026 1 000 000
2027 1 000 000
2026
2027
2025
0
2026 -1 000 000
Gazdasági funkció 2013 Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET
2014 0
2015 0
0
0
2019
0
2020
0
0
0
0
2024
0
2025
0
0
0
0
0
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2016
2017
Üzemeltetési költség - projekt
Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset
Lakó funkció 2013 Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET
2014 0
2015 0
0
2018
-30 000 000
2019
0
2020
0
2021
0
2022
0
2023
0
2024
0
2025
0
2026
0
2027
0
0
0
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2017 -1 000 000
2018
2022 -1 000 000
2023
Üzemeltetési költség - projekt
Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset
30 000 000
Közszféra funkció 2013 Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET
2014 0
2015
2016
0
0
0
2019
2020
0
2021
0
0
0
2024
2025
0
2026
0
0
0
2027 -1 000 000
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2013
2014
2015
2016
2017 1 000 000
2018
2019
2020
2021
2022 1 000 000
2023
2024
2025
2026
2027 1 000 000
2017
2018
2022
2023
Üzemeltetési költség - projekt
Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset
Közösségi funkció 2013 Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET
2014 0
2015
2016
0
0
0
2019
0
2020
0
2021
0
0
0
2024
0
2025
0
2026
0
2027
0
0
0
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2016 -1 000 000
2017
2021 -1 000 000
2022
2026 -1 000 000
2027
Üzemeltetési költség - projekt
Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset
Városi funkció 2013 Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET
2014 0
2015 0
0
2018
2019
0
2020
0
0
0
2023
2024
0
2025
0
0
0
0
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2013
2014
2015
2016 1 000 000
2017
2018
2019
2020
2021 1 000 000
2022
2023
2024
2025
2026 1 000 000
2027
2016
2017
2021
2022
2026
2027
Üzemeltetési költség - projekt
Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset
"Soft" tevékenység 2013 Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET
2014 0
2015 0
0
2018
0
2019
0
2020
0
0
0
2023
0
2024
0
2025
0
0
0
0
0
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
Üzemeltetési költség - projekt
Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset
Segédlet a pótlási évek meghatározásához
1 Beruházási elemek megnevezése Liftek korszerűsítés
Beruházási költség 49 478 311
Élettartam
Üzembe helyzés éve 20 2 015
1. pótlás éve
2 2. pótlás éve
3 3. pótlás éve
4 4. pótlás éve
5 5. pótlás éve
6 6. pótlás éve
7 7. pótlás éve
8 8. pótlás éve
9 9. pótlás éve
10 10. pótlás éve
11 11. pótlás éve
12 12. pótlás éve
13 13. pótlás éve
2 035
2 055
2 075
2 095
2 115
2 135
2 155
2 175
2 195
2 215
2 235
2 255
2 275
Vedres u. óvoda pótlási költsége
33 771 759
20
2 015
2 035
2 055
2 075
2 095
2 115
2 135
2 155
2 175
2 195
2 215
2 235
2 255
2 275
Közterület rehabilitáció - városi funkció
92 142 121
20
2 015
2 035
2 055
2 075
2 095
2 115
2 135
2 155
2 175
2 195
2 215
2 235
2 255
2 275
