1. számú KIEGÉSZÍTÉS. 8. napirendi ponthoz

1. számú

KIEGÉSZÍTÉS a 8. napirendi ponthoz

(Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései)

2

I. Pályázat benyújtása a Hungary-Serbia IPA Cross-Border Co-operation Programme referenciaszámú pályázati felhívásának 1.1.1. pontjára „Határt átlépı infrastruktúra, összekötı utak építése, felújítása c. kiírásra

A „Határt átlépı infrastruktúra, összekötı utak építése, felújítása” c. pályázati kiírás kihasználására Szeged MJV Önkormányzata, Újszentiván Önkormányzata, Tiszasziget Önkormányzata és Novi Kneževac Önkormányzata együttmőködési és konzorcionális megállapodást kíván kötni a Szıreg és Novi Kneževac közötti kerékpárút teljes hosszának megépítésére vonatkozó projekt megvalósítására. A projekt megvalósítására két ütemben kerül sor: A hivatkozott pályázati felhívás keretében megtörténik: (I. ütem)
a teljes szakasz engedélyes és kiviteli terveinek elkészítése
a Szıreg és Tiszasziget közötti 7,341 km hosszúságú útszakasz megépítése, valamint
Novi Kneževac területén belül kb. 2-5 km hosszúságú szakasz megépítése. Egy késıbbi pályázat keretében történik meg: (II. ütem)
Tiszasziget és a határ közötti útszakasz, valamint
Novi Kneževac és a határ közötti útszakasz megépítése. SZMJV Önkormányzata vállalja, hogy a pályázatban szereplı projektszakaszra vonatkozó pályázat benyújtásához szükséges adatokat és dokumentumokat a konzorcium rendelkezésére bocsátja. A konzorcium vezetıje és a pályázat fı kedvezményezettje Újszentiván község Önkormányzata. A konzorciumi szerzıdés a második szakasz (második ütem) megvalósítására is érvényben marad. A projekt teljes összköltsége 1 605 697 Euro, amelynek megoszlása a partnerek között: Újszentiván: 435 396 Euro, Szeged: 403 549 Euro, Tiszasziget 372 875 Euro, Kneževac 393 877 Euro. A Szeged MJV Önkormányzata által igényelt támogatás összege 383 372 Euro, 95%-os támogatási intenzitás mellett. Önerıként így 20 177 Euro, de legfeljebb 6.053 e Ft saját forrás kerül elkülönítésre, amelyet a 2010-es költségvetés terhére kívánunk biztosítani.

A pályázat benyújtási határideje 2009. december 31.

3 II. Üzemeltetési és vagyonátadási megállapodás az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal Szeged város területén az elmúlt évek folyamán a csapadékvíz-elvezetı rendszerek fejlesztésében és korszerősítésében jelentıs elırehaladás történt. A további kivitelezési munkákat akadályozza, illetve ellehetetleníti az állami tulajdonú fımővek jelenlegi – terhelésnek nem megfelelı – kapacitása. A tápéi belvízöblözethez tartoznak az alábbi településrészek: – Baktó – Új-Petıfitelep – Nagy-Szilléri-domb – Petıfitelep – Tápé, valamint ide kell sorolni a Felsı-Tisza part és Etelka sor által határolt jelenleg ingatlanfejlesztéssel érintett területekek is. Ezen területek csapadékvizeit a Szillér-BaktóFertıi és a Tápéi fıcsatornák fogadják és vezetik a Tápéi szivattyútelephez. A vizek fı befogadója a Tisza. A csapadékvizek gravitációsan, illetve a Tisza vízállása esetén szivattyúzással kerülnek bevezetésre a folyóba. A Tápéi szivattyútelep az év meghatározó részében üzemel. Jelenlegi szők keresztmetszete a már elvégzett belterületi vízrendezéseknek köszönhetıen és egyéb fejlesztések miatt, továbbá a megnövekedett hozamú belvízátemelések miatt, a további vízrendezési és területfejlesztési elképzeléseknek útját állja. Szeged Megyei Jogú Város megbízást adott a Szegedi Víziközmő Mőködtetı és Fejlesztı Zrt.-nek a szivattyútelep és a közvetlen csatlakozó csatornaszakaszok felújításának és bıvítésének tervezésére. A fejlesztésre a DAOP-2009-5.2.1.B. kódszámú pályázat keretén belül kerülne sor, melynek benyújtási határideje 2010. január 31. Tekintettel a jelenlegi tulajdonviszonyokra (csatorna és szivattyútelep állami tulajdon), a pályázati feltételekre, a belvízbiztonság növeléséhez és a tervezett területfejlesztések miatti többlet kapacitás biztosítására az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság pályázatot nyújt be. A fejlesztési célt illetıen az Önkormányzat és az Igazgatóság akarata közös. A pályázati feltételek között elıírásként szerepel, hogy a fejlesztés eredményeképpen megvalósult létesítmények üzemeltetésére illetve, 10 év üzemeltetés után a vagyonjogi átadásra szükséges egy olyan megállapodás megkötése az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, amely rendezi az elkészült mővek tulajdonviszonyait, üzemeltetési, fenntartási és kezelési kötelezettségeit. Napjainkra a Szillér-Baktói fıcsatorna és a Tápéi fıcsatorna vízszállításában (elvezetési irányok, terhelés) változások következtek be. A Tápéi fıcsatorna vízelvezetése kétirányúvá vált. A Tápéi temetıtıl a csatorna a belterületi csapadékvizeket a Tápéi szivattyútelepre vezeti, az ezen túli bel- illetve külterületrıl a vizek a Vesszısi szivattyútelepre kerülnek. A Szillér-Baktó-Fertıi csatorna esetében az M43-as autópálya megépülésével a csatorna felsı szakaszának külterületi vizei a Pöröséri fıcsatorna (Vesszısi szivattyútelep) felé lesznek átvezetve. A Baktói kiskertek és a városi belterületi szakasz csapadékvizei továbbra is a Tápéi szivattyútelep felé folynak le.

4 Az új Tápéi szivattyútelep kiépítésével megszőnik az a régi technikából adódó kockázat (szíjmeghajtású szivattyú), amely a felmerülı mőszaki problémákon túl a telep üzemeltetésekor számos nehézséget okozott. A mőszaki módosítást követıen a két fıcsatorna belterületi szakasza és a Tápéi szivattyútelep csak a belterületi csapadékvizet vezeti el, ezen feladat felelıs ellátása jogszabályokban egyértelmően meghatározott. Tekintettel a fentiekben leírtakra és arra, hogy a pályázó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak kötelezettséget kell vállalni 10 évig a fenntartási és üzemelési feladatokra szükséges egy olyan megállapodás megkötése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Igazgatóság között, mely garantálja a megvalósítás után a belterületi vízelvezetést szolgáló létesítmények tekintetében az üzemelést és fenntartást, illetve a 10 év letelte után a tulajdonviszonyok rendezését. III. Pályázat benyújtása a Tisza alsó szakaszának és a hozzá tartozó területeknek komplex fejlesztésére irányuló, stratégiát megalapozó tanulmány (helyzetelemzés és koncepció) elkészítésére A Provincial Secretariat for Architecture, City Planning and Civil Engineering vezetı partnersége mellett Szeged MJV Önkormányzata, támogatásban részesülı partnerként pályázatot kíván benyújtani a „HUNGARY-SERBIA IPA CROSS-BORDER COOPERATION PROGRAMME 2007-13 - 2.1.3 Coordinated studies for territorial and sectoral development of the region” (A régió terület- és ágazati fejlesztésérıl szóló közös tanulmányok) c. programra. A projekt tartalma: A határ szerbiai oldalán a Tisza mellett elhelyezkedı területek komplex területfejlesztési stratégiáját megalapozó helyzetelemzés és fejlesztési célokat kijelölı koncepció-dokumentum készül el a projekt keretében. A Tisza, mint közlekedési csatorna (nemzetközi vízi útvonal) fejlesztésében rejlı lehetıségek vizsgálata is részét képezi a projektnek, a Tisza alsó szakaszán lévı szerbiai és a Tisza Csongrád megyei települései (Szeged és Csongrád) lehetséges szerepének és lehetıségeinek bemutatására és az esetleges munkamegosztás tisztázására törekedve. Így Szeged részvétele indokolt a projektben. Szeged elsısorban a Tisza, mint közlekedési útvonal fejlesztése, kihasználása témakörben vehet részt intenzíven (nemzetközi közlekedési útvonal fejlesztésére irányuló résztanulmány készíttetésével) a projektben, de természetesen mintegy fejlettebb partnerrégió nagyvárosa, tapasztalatátadással is hozzájárulhat a készülı stratégia kidolgozásának megalapozását biztosító munka sikeréhez. A Programban a pályázók rendelkezésre álló keretösszeg: 700.837 Euró, a maximális pályázható támogatás: 100.000 Euró. A projektben a vezetı kedvezményezett szerepét a Provincial Secretariat for Architecture, City Planning and Civil Engineering tölti be. A projekt becsült költségvetése: 114.750 Euró, melynek megoszlása a partnerek között: Provincial Secretariat for Architecture, City Planning and Civil Engineering 74.750 Euró, Szeged MJV Önkormányzata 40.000 Euró. Az Önkormányzat által igényelt IPA támogatás összege 34 000 Euró, állami társfinanszírozás 4000 Euró. Szeged MJV Önkormányzatának 2 000 Eurót kell saját forrásként elkülöníteni, melyet a 2010-es költségvetés terhére kívánunk biztosítani.

5 A pályázati dokumentáció elkészítéséért és benyújtásáért a vezetı partner felel. Amennyiben a vezetı partner a pályázati dokumentációt legkésıbb a benyújtási határidıt megelızı 5. munkanapig nem bocsátja SZMJV Önkormányzatának rendelkezésére, akkor az Önkormányzat a pályázatban nem vesz részt. A pályázat benyújtásának határideje: 2009. december 31. IV. A "DAOP-2009-4.3.2 - A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése" címő pályázati felhívásra benyújtadó dokumentum jóváhagyása Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként minden egyes régiónak 1,5 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre a közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztésére. Az uniós támogatást elsıdlegesen ASP (Application Service Provider) központok létrehozására, illetve az önkormányzatoknak a központhoz való csatlakoztatására lehet fordítani. Egyrészt a hazai és európai uniós jogszabályok által elıírt kötelezettség az e-önkormányzati szolgáltatások széles körben történı bevezetése és továbbfejlesztése, másrészrıl az új rendszerek felállítása az egyik elengedhetetlen alapfeltétele a közigazgatás modernizációjának. Az ASP szolgáltatás lényege, hogy egy központi szerverre telepítik az elérhetı szolgáltatásokat, amely szerverekhez -a megfelelıen szigorú azonosításokat követıen- a különféle önkormányzatok csatlakozhatnak az ügyintézıi számítógépeikkel, ezáltal nem szükséges az adott önkormányzatoknak semmilyen szerver és alkalmazás vásárlása, fejlesztése és üzemeltetése, hanem ezeket fix, jól tervezhetı költségen szolgáltatásként veszik igénybe. Szeged a GVOP 4.3.1 pályázat keretében lefejlesztett (egyébként ASP képes) rendszerével szolgáltatóként kíván pályázni. A szolgáltatás eredményeképpen a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal a számára eddig lefejlesztett integrált informatikai rendszert egy másik szerverfarmon futtatva -külsı, közbeszerzés útján kiválasztott szolgáltatóval együttmőködve- hasznosíthatná. A csatlakoztatott önkormányzatoktól származó bevételeket pedig az informatikai rendszer jogszabálykövetésére és fenntartására fordítaná, amely jelentıs költségcsökkentést eredményezne a rendszerek üzemeltetése kapcsán. A pályázaton való részvétel nem csak a költségek csökkentése miatt fontos, hanem stratégiai szempontból is, mivel minden régióban legfeljebb 1 db szolgáltató kerül kiválasztásra, akik a továbbiakban a régióban lévı települési önkormányzatok számára kvázi kizárólagosan szolgáltathatnak. (A kizárólagosságot úgy kell érteni, hogy csak a régiós szolgáltatóhoz való csatlakozáshoz kaphatnak uniós támogatást a települési önkormányzatok). A Közgyőlés a 364/2009. (VI. 26.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta, hogy ASP szolgáltató központ létrehozásához az Önkormányzat pályázatot nyújtson be. A pályázati anyag kötelezı mellékletét képezi a „Informatikai Stratégiai Elképzelések 20092013” c. dokumentum, melyet a Közgyőlésnek jóvá kell hagynia. Kérem a Tisztelt Közgyőlést, szíveskedjen az elıterjesztéseket megtárgyalni és a határozati javaslatokat elfogadni. Szeged, 2009. december 8. Tisztelettel: Nagy Sándor

6 Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2009. december 11. napján tartott soros (nyílt) ülésének jegyzıkönyvébıl ………./2009. (XII.11.) Kgy. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester 11386-7/2009. számú „Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései” tárgyú elıterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyőlés jóváhagyja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Újszentiván Község Önkormányzata vezetı partnerségével pályázatot nyújtson be a "HUNGARYSERBIA IPA CROSS-BORDER CO-OPERATION PROGRAMME 2007-13" elsı pályázati felhívásnak „1.1.1. pontja Határt átlépı infrastruktúra, összekötı utak építése, felújítása” prioritására. A projekt célja Szeged-Szıreg és Novi Kneževac közötti kerékpárút teljes hosszának megépítése. Felelıs: Fejlesztési Iroda vezetıje Határidı: 2009. december 31. 2. A Közgyőlés kötelezettséget vállal arra, hogy nyertes pályázat esetén a teljesítéskor érvényben lévı forint árfolyam szerinti 20 177 Eurónak megfelelı összeget, de legfeljebb 6.053 e Ft (300 forintos Euro árfolyamon számolva) saját forrást biztosít a 2010. évi „Pályázati keret új fejlesztésekre” c. elıirányzat terhére. Felelıs: Fejlesztési Iroda vezetıje és a Közgazdasági Iroda vezetıje Határidı: a 2010 évi költségvetés tervezésekor 3. A Közgyőlés jóváhagyja a határozat mellékletét képezı Konzorciumi együttmőködési megállapodást és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Felelıs: Polgármester Határidı: azonnal

Errıl a Tisztségviselıket, a Címzetes Fıjegyzıt, Kabinetet, a Jegyzıi Irodát, a Fejlesztési Irodát és a Közgazdasági Irodát, Újszentiván község Önkormányzatát, valamint a Városüzemeltetési Irodát jegyzıkönyvi kivonaton értesíti.

Kmf.

Dr. Botka László s.k. polgármester

Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes fıjegyzı

7 ……./2009. Kgy. sz. határozat melléklete KONZORCIUMI EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Pályázat benyújtására

1.) Jelen konzorciumi együttmőködési megállapodás (a továbbiakban Megállapodás) aláírásával a 2.) pontban meghatározott szerzıdı felek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az EU HUSRB/0901 Hungary-Serbia IPA Cross-Border Co-operation Programme referenciaszámú pályázati felhívás Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 1.1.1. pontja „Határt átlépı infrastruktúra, összekötı utak építése, felújítása” címmel VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft-hez, mint közremőködı szervezethez pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttmőködéssel megvalósítsák. A pályázat címe: Novi Kneževac-Szeged (Szıreg) kerékpárút (a továbbiakban Pályázat). 2.) A konzorcium tagjai (a továbbiakban Tagok) az alább felsorolt intézmények, szervezetek és személyek, akik az 1.) pontban megjelölt pályázatban meghatározott cél(ok) megvalósításában a Pályázatban foglalt cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint költségvetésnek megfelelıen a jelen Megállapodás keretei között részt vállalnak: Szervezet neve: Újszentiván Községi Önkormányzat Postacím: 6754 Újszentiván, Felszabadulás u. 7. Székhely: 6754 Újszentiván, Felszabadulás u. 7. Azonosító szám (törzs-szám): 357227000 Adószám: 15357229-2-06 Aláírásra jogosult képviselıje: Putnik Lázár polgármester Számlavezetı pénzintézet neve: OTP Bank Nyrt. Számlaszám:11735005-15357229-00000000 Szervezet neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Postacím: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. Székhely: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. Azonosító szám (törzsszám): 484006000 Adószám: 15484000-2-06 Aláírásra jogosult képviselıje: Dr. Botka László polgármester Számlavezetı pénzintézet neve: Raiffeisen Bank Zrt. Számlaszám: 120670008-00102705-00100002 Szervezet neve: Tiszasziget Községi Önkormányzat Postacím: 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Székhely: 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Azonosító szám (törzs-szám): 16966 Adószám: 15354068-2-06 Aláírásra jogosult képviselıje: Bodó Imre polgármester Számlavezetı pénzintézet neve: OTP Bank Nyrt. Számlaszám: 11735005-15354068-00000000

8 Szervezet neve: Novi Kneževac Község Postacím: Kralja Petra I. Karadordevica 1, 23330 Novi Kneževac Székhely: Kralja Petra I. Karadordevica 1, 23330 Novi Kneževac Azonosító szám (statisztikai szám): Adószám: Aláírásra jogosult képviselıje: Dragan Babic Számlavezetı pénzintézet neve: Számlaszám: A Konzorcium vezetıjének a jelen Megállapodás aláírásával a Tagok Putnik Lázárt (a továbbiakban Vezetı) választják. 3. A jelen Megállapodás aláírásával a Tagok a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló 1959. évi IV. törvény 219. §-a és 222. §-a alapján meghatalmazzák a Vezetıt, hogy helyettük és nevükben a Pályázatot aláírja, a közremőködı szervezethez benyújtsa és a Pályázat elbírálása során a közremőködı szervezettel szemben a konzorciumot képviselje. A Tagok kijelentik, hogy a Pályázatban foglaltakat ismerik, és az abban foglaltakat magukra nézve kötelezınek ismerik el. 4. A jelen Megállapodás aláírásával a Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Pályázat támogatása esetén a projektet a Pályázatban foglaltak szerint megvalósítják, és ennek érdekében együttmőködnek. 5. A Tagok kijelentik, hogy a pályázati kiírás részét képezı „Konzorciumi együttmőködési megállapodás támogatásban részesített projekt megvalósítására” címő dokumentumot ismerik, és a Pályázat támogatása esetén az abban foglalt tartalommal, valamint a Pályázatban és a Pályázatról döntést hozó szerv döntésében foglalt tartalommal szerzıdést kötnek. 6. Jelen Megállapodás a Pályázat mellékletét képezi. 7. Jelen Megállapodás megszőnik, ha a Pályázat nem részesül támogatásban. A Tagok a Megállapodást átolvasták, és közös értelmezés után, mint akaratukkal és elhangzott nyilatkozataikkal mindenben egyezıt aláírták. 2009. 12.18.

……………………….. …………………… Újszentiván Községi Szeged Megyei Jogú Önkormányzat Város konzorcium vezetıje konzorciumi tag PH PH

……………………… ……………… Novi Kneževac Tiszasziget Községi Község Önkormányzat konzorciumi tag konzorciumi tag PH PH

9 Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2009. december 11. napján tartott soros (nyílt) ülésének jegyzıkönyvébıl ………./2009. (XII.11.) Kgy. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester 11386-7/2009. számú „Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései” tárgyú elıterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyőlés támogatja, hogy az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság pályázatot nyújtson be a Tápéi belvíz öblözet korszerősítésére vonatkozó DAOP-2009-5.2.1.B. kódszámú pályázati felhívásra. Felelıs: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Határidı: 2010. január 31. 2./ A Közgyőlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy nyertes pályázat esetén a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság elızetes jóváhagyása után - a fejlesztés eredményeképpen elkészült a Magyar Állam tulajdonában és az ATIKÖVIZIG üzemeltetésébe került létesítmények és csatornaszakaszok üzembe helyezését követıen és az Önkormányzat részére történı vagyonátadási eljárás lezárásig tartó idıszakban a mővek árvízi fokozaton kívüli fenntartási és üzemeltetési költségeire vonatkozóan - a megállapodást az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal megkösse. Felelıs: Polgármester Határidı: Az ATIKÖVIZIG-tıl kapott nyertes pályázatról szóló értesítést követıen 3./ A Közgyőlés kötelezettséget vállal arra, hogy az ATIKÖVIZIG részére történı üzemeltetésbe adást követıen 2011-tıl a költségvetésben a megállapodás alapján a mővek árvízi fokozaton kívüli fenntartási és üzemeltetési költségeit betervezi. Felelıs: Városüzemeltetési Iroda vezetıje és Közgazdasági Iroda vezetıje Határidı: 2011. évi költségvetés tervezésekor 4./ A Közgyőlés a Polgármester útján utasítja a Városüzemeltetési Iroda vezetıjét, hogy a megkötendı megállapodásban dolgozza ki a belterületi vízrendezés célját szolgáló vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkezı létesítményeknek a pályázatban meghatározott fenntartási idıszak letelte után az ingyenes vagyonátadási eljárás keretében történı önkormányzati tulajdonba vételét, és üzemeltetését. Határidı: Az ATIKÖVIZIG-tıl kapott nyertes pályázatról szóló értesítést követıen Felelıs: Városüzemeltetési Iroda vezetıje Errıl a Tisztségviselıket, a Címzetes Fıjegyzıt, Kabinetet, a Jegyzıi Irodát és a Közgazdasági Irodát, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság valamint a Városüzemeltetési Irodát jegyzıkönyvi kivonaton értesíti.

Kmf.

Dr. Botka László s.k. polgármester

Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes fıjegyzı

10

Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2009. december 11. napján tartott soros (nyílt) ülésének jegyzıkönyvébıl ………./2009. (XII.11.) Kgy. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester 11386-7/2009. számú „Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései” tárgyú elıterjesztését és az alábbi határozatot hozza:

1. A Közgyőlés jóváhagyja, hogy a Provincial Secretariat for Architecture, City Planning and Civil Engineering vezetı partnersége mellett Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázatot nyújtson be a "HUNGARY-SERBIA IPA CROSS-BORDER CO-OPERATION PROGRAMME 2007-13" elsı pályázati felhívásnak "2.1.3 Coordinated studies for territorial and sectoral development of the region" (A régió terület- és ágazati fejlesztésérıl szóló közös tanulmányok) címő prioritására. A pályázat célja a Tisza mellett elhelyezkedı területek komplex területfejlesztési stratégiáját megalapozó helyzetelemzés és fejlesztési célokat kijelölı koncepció-dokumentum elkészítése. A pályázati dokumentáció elkészítéséért és benyújtásáért a vezetı partner, Provincial Secretariat for Architecture, City Planning and Civil Engineering felel. Szeged MJV Önkormányzat nem veszt rész a projektben, amennyiben a pályázati dokumentáció -legkésıbb a benyújtási határidıt megelızı 5. munkanapig- az Önkormányzathoz nem érkezik meg. Felelıs: Provincial Secretariat for Architecture, City Planning and Civil Engineering Határidı: 2009. december 31. 2. A Közgyőlés kötelezettséget vállal arra, hogy nyertes pályázat esetén a teljesítéskor érvényben lévı forint árfolyam szerinti 2 000 Eurónak megfelelı összeget, de legfeljebb 600 e Ft (300 forintos Euro árfolyamon számolva) saját forrást biztosít a 2010. évi „Pályázati keret új fejlesztésekre” c. elıirányzat terhére. Felelıs: Fejlesztési Iroda vezetıje és a Közgazdasági Iroda vezetıje Határidı: a 2010. évi költségvetés tervezésekor

Errıl a Tisztségviselıket, a Címzetes Fıjegyzıt, Kabinetet, a Jegyzıi Irodát, a Fejlesztési Irodát és a Közgazdasági Irodát valamint a Provincial Secretariat for Architecture, City Planning and Civil Engineering -t jegyzıkönyvi kivonaton értesíti.

Kmf.

Dr. Botka László s.k. polgármester

Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes fıjegyzı

11

Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 2009. december 11. napján tartott soros (nyílt) ülésének jegyzıkönyvébıl

………./2009. (XII.11.) Kgy. sz.

HATÁROZAT

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester 11386-7/2009. számú „Pályázatok közgyőlési döntést igénylı kérdései” tárgyú elıterjesztését és az alábbi határozatot hozza: A Közgyőlés jóváhagyja a határozat mellékletét képezı „Informatikai Stratégiai Elképzelések 2009-2013” címő dokumentumot.

Errıl a Tisztségviselıket, a Címzetes Fıjegyzıt, a Jegyzıi Irodát, a Kabinetet, Fejlesztési Irodát és a jegyzıkönyvi kivonaton értesíti. Kmf.

Dr. Botka László s.k. polgármester

Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes fıjegyzı

12 ………(XII.11.) Kgy. sz. határozat melléklete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Informatikai Stratégiai Elképzelések 2009-2013 idıszakra

Szeged 2009

13

1. BEVEZETÉS 1. 1 A dokumentum célja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Informatikai Stratégiai Elképzelések 2009-2013 idıszakra c. dokumentum feladata, hogy meghatározza azokat az irányelveket, amelyeket Szeged Város az informatikai beruházásai, az informatikával szorosan összefüggı szolgáltatásai által el kíván érni a célidıszakban. A megfogalmazott célok uniós illetve a magyarországi kormányzati IT elképzelésekkel harmonizálva igyekszik a szolgáltató önkormányzat kialakításában részt venni, az ügyfelek elektronikus úton benyújtandó ügyeinek körét szélesíteni, a szolgáltatások szintjét emelni, egyéb informatikával támogatott, elektronikusan is intézhetı szolgáltatásokat bevezetni, a kényelmi funkciókat növelni, az információáramlást, valamint a back-office folyamatokat felgyorsítani, ügyfélbarátabbá tenni. A dokumentum logikai és tartalmi továbbvezetése a korábbi Informatikai Stratégiai Elképzelések 2004-2008 idıszakra vonatkozó dokumentumnak, amely 2004-ben készült, és az Önkormányzat mára már megvalósult informatikai célkitőzéseit foglalta magában.

1.2 A dokumentum felépítése A dokumentum 5 fı fejezetre tagolódik. Az elsı fejezetben tárgyaljuk a dokumentum célját, felépítését, a dokumentum által érintettek körét, kompetenciájukat, hatásköreiket. A második fejezetben bemutatjuk az országos és az európai irányvonalakat, trendeket, elméleteket, amelyek mentén a stratégiai dokumentum készül, kiegészítve a 2004-2008 idıszakban már megvalósított, bevált saját módszerekkel, illetve a költséghatékony, és mára standarddá vált nyílt forráskódú rendszerek megismertetésével. A harmadik fejezetben részletesen bemutatásra kerülnek a korábbi idıszak problémáit áthidaló, már megvalósult fejlesztési folyamatok, tendenciák, a bevezetés tapasztalatai, azok a rendszerek, amelyek a vizsgált idıszak stratégiai elıkészítésébe idı- vagy technológiai korlátok miatt eddig nem fértek bele. A negyedik fejezetben bemutatásra kerülnek a 2009-2013 idıszakra vonatkozó informatikai stratégiai elképzelések, az ötödik fejezetben pedig a regionális szintő szolgáltatásra törekvés módjait fogalmazzuk meg.

1.3 Érintettek, kompetenciák, hatáskörök 1.3.1. Az érintettek köre: Szeged Önkormányzata nagyszámú klienskörrel és kiterjedt informatikai hálózattal rendelkezik. A hálózatban benne foglaltatik a Polgármesteri Hivatal 10 épülete, amelyben összesen 515 felhasználó rendelkezik számítógéppel és egyéb, az informatikai hálózatba kapcsolt irodatechnikai eszközzel. Az ügyfélszolgálatokon és egyéb helyszíneken további „közös használatú” infrastruktúra-állomány áll rendelkezésre. Az apparátuson felül a képviselı-testület – az e-közgyőlés keretében – 43 db hordozható számítógéppel tud kapcsolódni a hálózatoz. Az ügyfelek számára 10 db vandálbiztos terminál, valamint a Széchenyi térre, illetve a Közgyőlési terembe bekapcsolt nyíltan hozzáférhetı Wi-Fi hálózat áll rendelkezésre. A Polgármesteri Hivatalon kívül az Önkormányzat intézményei 160 végponton csatlakoznak a rendszerhez.

1.3.2.Kompetenciák, hatáskörök: Az önkormányzat polgármesteri hivatala és intézményei informatikai infrastruktúrájának, valamint a back-office, és front-office folyamatainak támogatását, üzemeltetését, fejlesztését több, egymástól jól elhatárolható feladatkörrel rendelkezı szervezet, szervezeti egység látja el.

Polgármesteri Hivatal: A Polgármesteri Hivatal infrastruktúrájának üzemeltetését, a Hivatal ügyviteli folyamatait támogató back-office, valamint a Közgyőlés munkáját, illetve az ügyfelek kiszolgálását támogató e-ügyintézéssel kapcsolatos frontoffice rendszereket a Polgármesteri Hivatal Informatikai Osztálya üzemelteti. A belsı szervezeti egység fı feladata a hatékony ügyintézés elısegítése érdekében a felmerülı hibákra történı gyors reagálás, ezért a

14 Széchenyi téren mőködı üzemeltetı és adatgazda dolgozók mellett a Huszár utcai telephelyen 2 fıvel, külön üzemeltetı csapat áll rendelkezésre. Minden szervezeti egység, de kiemelten az Adó- és a Szociális Irodák rendkívül szenzitív adatait köztisztviselık által üzemeltetett rendszereken tárolják. A köztisztviselık szemlélete hivatalközeli, a közigazgatási alap- és szakvizsgák elvégzése által, valamint a hivatali mőködési rend ismeretével, betartásával az ügyintézık problémáit gyorsabban, hatékonyabban megértik és orvosolják, mint a külsı informatikai szolgáltatók. A rendelkezésre álló informatikai rendszer jogosítását az üzemeltetık az ügyintézık feladatai és jogai ismeretében végzik, így kiküszöbölhetı, hogy bárki, számára nem hozzáférhetı adatra lásson rá, illetve a szervezeti egységek közötti adatkommunikáció a jogszabályi rendelkezések betartásával a megfelelı jogosítások beállítása által felgyorsítható. Az üzemeltetık a 10 telephelyen mőködı rendkívül bonyolult rendszerő, több ezer végzıdtetéssel rendelkezı strukturált hálózatok üzemeltetését, a különálló hálózatok összekapcsolását, a 600 darabot meghaladó kliens oldali, valamint a 20 db-ot meghaladó szerver oldali rendszerek, tőzfalak, web-kiszolgálók, és egyéb informatikai eszközök üzemeltetését is ellátják. Gondoskodnak a Hivatal munkájához kapcsolódó informatikai és irodatechnikai, valamint vezetékes távközlési megoldások beszerzésérıl, üzemeltetésérıl, javításáról, fejlesztésérıl, az intézmények összeköttetését szolgáló virtuális privát hálózat (VPN) kiépíttetésérıl, szolgáltatásának beszerzésérıl.

Önkormányzat intézményei: Az önkormányzat intézményi rendszerét kiszolgáló szerverkörnyezet fenntartása és üzemeltetése az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló Ritek Zrt. feladata. A Hivatal informatikája által beszerzett VPN szolgáltatás egyik végpontja a Ritek szerverterme. A Ritek szakemberei az intézményi VPN hálózat beállítását, jogosítását, üzemeltetését végzik, mind a szerver, mind a közel 160 db kliens oldali végponton. Az intézmények back-office támogatását ASP (Application Service Provider) szolgáltatás keretében teljes infrastruktúrával szolgáltatják. Gondoskodnak a teljeskörő adatvédelemrıl és a megfelelı jogosítások kialakításáról. Az intézményi rendszer szoftverfejlesztéseit az önkormányzattal és az NGSZ-szel együttmőködve az évente elkészülı fejlesztési koncepció alapján, a jogszabálykövetésekkel összefüggı fejlesztéseket, javításokat és hotfixek telepítését az idıközben érkezett igények szerint – priorizáltan – végzik. Gondoskodnak a rendszerbe kapcsolt intézményi számítógépek karbantartásáról, javításáról, beszerzik a fejlesztésekhez, javításokhoz szükséges alkatrészeket, eszközöket.

2. ORSZÁGOS ÉS EURÓPAI HELYZETKÉP A közigazgatási szervezetek Európában többféle modellel rendelkeznek. Az alkalmazott technológiák tekintetében van decentralizált háttérirodai folyamatú megoldás, létezik központosított back-office, létezik helyi és természetesen létezik centralizált front-office megoldásokkal mőködı rendszer is. Modernebb elgondolások alapján mőködnek a Clearing House, a Moduláris valamint a portálközpontú megoldások, létezik azonban automatizált és felhasználói önkiszolgálásra épülı modell is1. Magyarországon a kormányzat 2008-as felmérésének tanúsága szerint elsısorban a nagyobb önkormányzatok tudtak megfelelni az e-közigazgatási vívmányok által felállított kihívásoknak. Az önkormányzati e-közigazgatás helyzete a legfontosabb számadatok tükrében: •

önkormányzatok 96%-a rendelkezik számítógéppel,

•

92%-a rendelkezett 2008. elején valamilyen internet-hozzáféréssel,

•

a polgármesteri hivatalok 77%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel,

•

a számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 67%-a rendelkezik saját honlappal, ami összesen mintegy 2000 önkormányzati weboldalt jelent,

•

a honlappal rendelkezı önkormányzatok 35%-ának weboldalán találkozhatunk az ügymenetekrıl szóló információkkal, ügymenet-leírásokkal,

•

számítógéppel rendelkezı önkormányzatok 38%-a használ nyílt forráskódú szoftvereket,

•

az önkormányzati szektor 2007-ben 6,3 milliárd forintot fordított az informatikai terület fejlesztésére és üzemeltetésére ,

•

az összes önkormányzat 10%-a rendelkezik informatikai stratégiával. 2

15 Az NFT I. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 4.3 jelő, e-közigazgatás fejlesztését célzó intézkedése keretében összesen 40 települési önkormányzat, illetve kistérségi társulás számára ítéltek meg több mint 12 milliárd értékő pályázati támogatást, társfinanszírozást. A program keretében Szeged önálló, a backoffice megoldásokat éppúgy, mint a front-office folyamatokat támogató saját rendszert fejlesztetett. Az intézkedés célja az volt, hogy az önkormányzatok nagyobb funkcionalitású és integráltságú rendszereket vezessenek be, és így magasabb szintő közigazgatási szolgáltatásokat nyújtsanak az állampolgároknak, illetve a vállalkozásoknak.3 Nyilvánvaló, hogy az Ország egészére nézve a költséghatékonyság és átjárhatóság szempontjából ez a megoldás nem célravezetı. Az önerıbıl vagy pályázati támogatással elkészült rendszereket a fejlesztésben résztvevı vagy fejlesztı önkormányzatok jellemzıen nem kívánják kiváltani, a megszokott, bevezetett rendszerekben tárolt adatokat migrálni egy új rendszerbe több, mint veszélyes vállalkozás. Ennek egyenes következménye, hogy az adatszolgáltatás hatékonysága, a rendszerek közötti átjárhatóság, az új rendszerek kialakításának szabványosítása a különféle érdekek miatt csorbul. Megoldásként több alternatíva látszik kirajzolódni: egyrészt olyan adatformátum szabványok kialakítása, amelyekkel a különféle rendszerek közötti kommunikáció megoldható, másrészt olyan központi portálrendszer fejlesztés történt, amelynek segítségével – digitális aláírás hiányában is – ügyfélkapus authentikáció mellett a hivatalok is hiteles, akár 4. szintő4 kommunikációt folytathatnak az ügyféllel, különösebb informatikai beruházások nélkül. A nyertes GVOP pályázók közül a nagyobb rendszereket fejlesztett és hatékonyan – akár kiszolgálóként is – mőködtetni képes rendszerek ASP rendszerekké történı fejlesztésére pályázatot írtak ki5, amelynek következtében az informatikai támogatással nem rendelkezı önkormányzatok az ASP központok szolgáltatásaihoz csatlakozhatnak. Ilyen ASP szolgáltatást Szeged is képes nyújtani, a Ritek Zrt. mára számos önkormányzat részére szolgáltat különféle háttérirodai rendszereket.

2.1 A stratégiai célok kialakításához kapcsolódó irányelvek, jogszabályok Az informatika elterjedésével a közigazgatási hivatalokban elıször a meglévı, dobozos alkalmazásokat próbálták felhasználni a közigazgatási feladatok megkönnyítésére. Ezzel párhuzamosan a belsı ügymenetet támogató speciális célszoftvereket készíttettek. Az elmúlt évtizedekben exponenciálisan megnıtt az igény az informatikai támogatásra, és megjelent a lakossági, vállalkozói igény is az elektronikus kapcsolattartásra. Az eközigazgatást a kormányzat elıször csak javasolta, kereste az utat a megoldásokra, mára azonban konkrét elıírások, jogszabályok rendelkeznek az elektronikus szolgáltatások mőködésérıl. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény nem csak az ügyféllel6, de a hivatalok egymás közti adatkommunikációja esetén is elrendeli az elektronikus adatcserét. Az elektronikus közszolgáltatások mőködését a 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet írja elı, a szolgáltatás biztonságáról a 223/2009. (X.14.) Korm. rendelet rendelkezik. Az ügyfelek és a hivatal dolgozóinak azonosítására szolgáló ügyfélkapu mőködésérıl, az azonosításról a 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet, az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételérıl a 225/2009. (X.14.) Korm. rendelet szól. Az elektronikus szolgáltatási szinteket a közigazgatás korszerősítését szolgáló aktuális e- kormányzati feladatokról szóló 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat határozza meg. Az elektronikus információszabadságról a 2005. évi XC törvény, valamint a 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet rendelkezik. Az Európai Parlament és a Tanács belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 27.) irányelvének elektronikus és egyablakos ügyintézés megvalósítására irányuló kötelezı elıírásai alapján számos jegyzıi hatáskörbe rendelt államigazgatási hatósági eljárás elektronikus ügyintézését kell megvalósítani.

2.2 Preferált fejlesztési területek, technológiák A kormányzat az alábbi területek fejlesztésében kívánja az önkormányzatokat támogatni: Az EKOP és az ÁROP önkormányzatokat érintı területei (Archív) I. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) források 2007-tıl: új lendületet kaphat az elektronikus kormányzati szolgáltatások kiépítése a közigazgatás korszerősítését megcélzó operatív programok beindításával. Ezt elsısorban kettı, a Kormány által az Európai Bizottsághoz benyújtott operatív program segítheti elı. Államreform Operatív Program (ÁROP) az operatív program átfogó célja, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, s a közigazgatás ezáltal járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági

16 versenyképességének a javításához Az operatív program elsısorban a közigazgatás szervezeti kereteinek az átalakításával és a közigazgatás humán erıforrásainak fejlesztésével kívánja céljait elérni. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Az operatív program átfogó célja a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságának és minıségének növelése Az operatív program a közigazgatás ügyintézési folyamatainak az egyszerősítésével, átszervezésével kíván hozzájárulni a közigazgatás hatékonyságának növeléséhez. Az operatív programok tervezése során megtörtént a programok prioritásainak meghatározása.

Prioritások ÁROP A kormányzási és megújulási képesség javítása. Az eredményes pénzügyi tervezés és gazdálkodás a releváns magas szintő szakirányú tudás, a szervezeti mőködésbe való szerves beágyazódás, továbbá az ezt szolgáló informatikai alkalmazások összhangját feltételezi. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés. A közigazgatási hivataloknak megfelelı informatikai háttértámogatás mellett össze kell fogniuk a kormányzati döntések területi végrehajtásának a folyamatát, vissza kell csatolniuk a kormányzati szervek felé a döntések végrehajtásának a tapasztalatait, továbbá szükség szerint a folyamatos monitorozást. Az emberi erıforrás minıségének javítása. EKOP A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belsı folyamatainak és szervezetének megújítása. A közigazgatási szolgáltatásokhoz történı hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) II. ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OP Központi Rendszer (KR) fejlesztése A közigazgatási szolgáltatásokhoz történı hozzáférést támogató fejlesztések c. prioritáson belül szerepel a Központi rendszer (Ügyfélkapu) infrastrukturális fejlesztése. A projekt célja az Ügyfélkapu és a kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrájának bıvítése. Az elektronikus aláírással nem rendelkezı természetes személy ügyfelek azonosítása ugyanis kizárólagosan a KR részét képezı Ügyfélkapu igénybevételével történhet. Ennek megfelelıen a KR ezen szolgáltatása minden elektronikus közigazgatási ügyintézést vagy adatbázisból adatszolgáltatást biztosítani kívánó, arra jogosult szerv számára díjtalanul áll rendelkezésre. Az elektronikus szolgáltatások indításának költségigényét az önkormányzatoknál is jelentıs mértékben csökkentheti az olyan központilag biztosítható szolgáltatások indítása, mint az Ügyfélkapun keresztül történı azonosítás bevezetése. Elektronikus fizetés Az ÚMFT Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja keretében a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központja koordinációjával valósulhat meg az Elektronikus Fizetés Program (e-Fiz Program). E program célja egy központi elektronikus fizetési szolgáltatás létrehozása, amely lehetıvé teheti, hogy a legszélesebb körben elérhetıvé váljanak a teljesen elektronikus közszolgáltatások, aminek magától értetıdı része, hogy a szolgáltatások „ellenértékének” (illetékek, díjak, stb.) kiegyenlítése, továbbá egy önkormányzattal szembeni fizetési kötelezettségek megfizetése is történhessen elektronikusan.

17 A tervezett központi elektronikus fizetési szolgáltatás az ügyfelek számára lehetıvé tenné a fizetendı díj egy összegben történı megfizetését az ügyfél által választott módon. Az e-Fiz emellett az intézményi szakrendszerek számára elérhetıvé teheti a támogatott fizetési lehetıségek felkínálását az ügyfelek számára, továbbá garantálhatja a befizetett díjösszegek célszámlákra történı eljuttatását. Térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése (ASP központok) Az e-önkormányzati szolgáltatások széles körben történı bevezetése és továbbfejlesztése hazai és európai uniós jogszabályok által is elıírt kötelezettség, ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a közigazgatás hatékonyabbá tételének. A konstrukció keretében a támogatást a pályázati kiírásban részletezett e-önkormányzati rendszereket biztosító ASP központ kiépítésére és önkormányzatok ASP központhoz való csatlakoztatására lehet igényelni. Az ASP központot úgy kell kiépíteni, hogy a különbözı mérető és feladat- és hatáskörrel rendelkezı csatlakozott önkormányzatok számára az elıírt e-önkormányzati szolgáltatások biztosíthatóak legyenek. A pályázati kiírás keretében régiónként 1,5 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre az ASP központ létrehozására és önkormányzatok csatlakoztatására, amely együttesen kerül odaítélésre a pályázati útmutatóban meghatározott feltételek alapján. A rendelkezésre álló forrás révén minden régióban egy-egy, ASP központ létesítésére vonatkozó pályázat kerül majd támogatásra. A kezdeményezett minden régióban olyan önkormányzat lehet, amely már jelentıs tapasztalatokkal rendelkezik és jelenleg is magas szintő e-ügyintézési szolgáltatásokat tud nyújtani. A nyertes önkormányzat végzi a szakrendszerek fejlesztését, üzemeltetését, jogszabálykövetését, oktatását; felhasználói tanácsadást nyújt és kiépíti a kapcsolódó infrastruktúrát; továbbá végzi a csatlakoztatással járó feladatokat is. Az önkormányzatok csatlakoztatására az ASP központ fejlesztési idıszakát követıen, várhatóan 2011-tıl kerül majd sor. A csatlakozás során egyebek közt az - ASP központon keresztül - alábbi tevékenységek kerülnek támogatásra: - Szoftverek testreszabása - Adatmigráció - Törzsadatok feltöltése - Infrastruktúra bıvítése - Lakosság tájékoztatása - stb.7

18

2.3 Ügyfélközpontú szolgáltatások A kormányzat által a 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat függelékében meghatározza a 20 legkeresettebb szolgáltatás kialakításának prioritását: Szolgáltatás magyar megnevezése

Szolgáltatás angol megnevezése

Szolgáltatás Felelıs kódja

Jelenlegi szint

Határidıre elvárt szint

1. PRIORITÁS-CSOPORT Felvételi jelentkezés (középiskolákba, felsıoktatási intézményekbe)

Enrolment in higher CIT 10 education/university

oktatási miniszter

3. szint

4. szint

Adatközlés a statisztikai hivataloknak

Submission of data to statistical offices

BUS 5

KSH elnöke

3. szint

3. szint

Income taxes: Jövedelemadó bevallás, declaration, értesítés a kivetett notification of adóról assessment

CIT 1

pénzügyminiszter

2. szint

4. szint

Corporation tax: Társasági adó bevallás, declaration, értesítés notification

BUS 2

pénzügyminiszter

3. szint

4. szint

2. szint

4. szint

2. PRIORITÁS-CSOPORT

Áfabevallás, -értesítés

VAT declaration, notification

BUS 3

pénzügyminiszter

Gépjármővezetıi engedély ügyintézés, illetıleg vezetési jogosultság megszerzése

Personal documents (passport and driver license)

CIT 4/b

belügyminiszter 2. szint 1. gazdasági és szint közlekedési miniszter

3. szint 3. szint

Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás

Certificates (birth, marriage): request and delivery

CIT 9/a

belügyminiszter

2. szint

3. szint

Házassági anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás

Certificates (birth, marriage): request and delivery

CIT 9/b

belügyminiszter

2. szint

3. szint

19

Lakcímváltozás bejelentése (lakcímigazolvány pótlás, csere)

Announcement of moving (change of adress)

Korlátolt felelısségő társaságok és részvénytársaságok bejegyzése, változásbejegyzése

Registration of a new BUS 4 company

CIT 11

belügyminiszter

2. szint

3. szint

igazságügyminiszter

1. szint

4. szint

CIT 4/a

belügyminiszter

1. szint

2. szint

CIT 5

belügyminiszter gazdasági és 1. szint közlekedési miniszter

3. szint

3. PRIORITÁS-CSOPORT Útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos egyéb ügyintézés

Personal documents (passport and driver license)

Jármővek nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés Jármőigazgatás (új, Car registration használt és importált (new, used and gépjármővek imported cars) forgalomba helyezése, mőszaki vizsgáztatása, jármőigazgatási ügyek)

Vámáru-nyilatkozatok benyújtása, kezelése

Customs declarations BUS 6

pénzügyminiszter

2. szint

3. szint .

Munkavállalók gyermekei után járó pótlékok igénylése

Child allowances

CIT 3/b

pénzügyminiszter

1. szint

2. szint

Álláskeresés interneten Job search services keresztül az ÁFSZ by labour offices állásajánlataiban

CIT 2/a

foglalkoztatáspolitikai 2. szint és munkaügyi miniszter

3. szint

Állásbejelentés interneten keresztül az ÁFSZ állásadatbázisába

CIT 2/b

foglalkoztatáspolitikai 1. szint és munkaügyi miniszter

3. szint

4. PRIORITÁS-CSOPORT

Job search services by labour offices

20 5. PRIORITÁS-CSOPORT

Munkavállalók és foglalkoztatók számára nyújtott szolgáltatások (munkáltatók bejelentési Social contributions kötelezettségének for employees elısegítése, munkavállalók számára betekintési lehetıség a róluk benyújtott információkba)

BUS 1/a

foglalkoztatáspolitikai 2. szint és munkaügyi miniszter

3. szint

Közkönyvtári katalógusok hozzáférhetısége, keresési lehetıségek elérése 1954-ig visszamenıleg

CIT 8

a nemzeti kulturális örökség minisztere

2. szint

3. szint

Környezetvédelemmel Environment-related BUS 7 összefüggı engedélyek permits (incl. szerzése reporting)

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. szint

3. szint

Munkanélküli járadék igénylése

Unemployment benefits

CIT 3/a

foglalkoztatáspolitikai 1. szint és munkaügyi miniszter

2. szint

Tanulói ösztöndíj megpályázása

Student grants

CIT 3/d

oktatási miniszter

1. szint

2. szint

Munkáltatók bejelentése nyugdíjbiztosítási adatokról

Social contributions for employees

BUS l/b

ONYF fıigazgatója

2. szint

2. szint

Kötelezı egészségbiztosítás ellátásai

Medical costs (reimbursement or direct settlement)

CIT 3/c

OEP fıigazgatója

2. szint

2. szint

Public libraries (availability of catalogues, search tools)

21

Egészségüggyel összefüggı szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhetıségérıl, kórházi bejelentkezések)

Health related services (e. g. interactiv advice on the availability of services in different hospitals; appointments for hospitals)

CIT 12

egészségügyi miniszter

1. szint

2. szint

Közbeszerzési eljárás

Public procurement

BUS 8

Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter

1. szint

2. szint

Rendırségi on-line bejelentések, feljelentések

Declaration to the police (e. g. in case of theft)

CIT 7

belügyminiszter

1. szint

2. szint

CIT 6

regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs tárca nélküli miniszter

1. szint

1. szint

Építési engedély iránti kérelem

Application for building permission

Jól látható, hogy a priorizált szolgáltatások közt számos önkormányzati hatáskörő feladat szerepel, ezen felül további feladatokat is kötelesek az önkormányzatok – az ügyfél kérelme alapján – elektronikusan intézni.

2.4 A nyílt forráskódú technológia A nyílt forráskódú technológiák napjainkra nemhogy utolérték a zárt kódú rendszerek nyújtotta kényelmi funkciókat, de sok esetben meg is haladják azt. A jelenlegi megszorításokkal teli gazdasági helyzetben nem pusztán a kiemelt költséghatékonysága, de a további fejlesztési igények könnyebb, olcsóbb átvezethetısége mellett a biztonságosság és az ellenırizhetıség foka is összehasonlíthatatlanul magasabb. A közigazgatási rendszerekben, ahol jellemzıen kevés speciális alkalmazás futtatása szükséges, ugyanakkor rendkívül szenzitív adatokkal foglalkoznak, nagyon fontos, hogy ellenırizhetı kódú, biztonságos, és lehetıség szerint minél olcsóbb – akár ingyenes – rendszerek kerüljenek bevezetésre. Az adófizetık pénzével gazdálkodó szervezetek, társaságok, önkormányzatok a gondos gazda szerepét csak úgy képesek maradéktalanul betölteni, ha azonos funkciót ellátni képes rendszerekbıl – ha ilyen létezik – az ingyenest választják. A nyílt forráskódú rendszerek bevezetésével a világon Szeged nem egyedülálló, bár Magyarországon más közigazgatási szerv nem mert ilyen méretekben belekezdeni a rendszerek cseréjébe. Az elmúlt idıszakban számos - az adófizetık pénzébıl fenntartott – szervezet állt át a nyílt kódú rendszerekre, így például a francia csendırség 70.000 db számítógéppel, vagy a Kanári-szigetek 1.100 állami iskolában, nem beszélve a Macedón „számítógépet minden gyereknek” projektrıl, ahol 180.000 munkaállomáson vezetik be az Ubuntu rendszert8. 2006 év során a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzatközpontja (MeH EKK) az EU a tagállamokkal együtt aktívan részt vett a Nyílt Dokumentum Formátumra (Open Document Format, ODF) vonatkozó ajánlás kidolgozásában, amelynek célja, hogy irányt mutasson a közigazgatásban az elektronikus dokumentumcserére és az elektronikus dokumentumok archiválására.9 Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy amíg a magyar közigazgatásban jellemzıen dokumentumformátumként használt DOC és XLS formátumok nem szabványosak, addig az OpenOffice.org alkalmazással készített OpenDocumentFormat ISO szabvány ("ISO/IEC 26300:2006 Information technology - Open Document Format for Office Applications (OpenDocument) v1.0)10 Szegeden a Polgármesteri Hivatalban eddig bevezetett nyílt kódú rendszerekkel az Önkormányzat több száz milliós Ft-os megtakarításokat ért el. Csak az OpenOffice.org irodai programcsomag bevezetésével

22 kimutathatóan 70-80 millió forintos megtakarítás történt, a képviselı-testület e-közgyőléshez használt laptopjain alkalmazott nyílt kódú technológiák további 12.000.000 Ft megtakarítást jelentettek. A kliens oldalon fokozatosan bevezetés alatt álló linuxos rendszerei munkaállomásonként 130-140 eFt (operációs rendszer szinten 50-58.000 Ft/db11, az MS Office Prof. 83-87.000 Ft/db12) megtakarítást eredményeznek darabonként. A szerver oldalon futó nyílt kódú adatbázis-kezelık, lekérdezık, webszerverek, levelezı szerverek, kliensek, operációs rendszerek, felügyeleti szoftverek, stb. költsége -zárt kódú rendszerek bevezetése esetén- nagyságrendekkel többe kerüne a jelenleg megtakarított szoftverköltségeknél, így a szerver oldalon is szinte kizárólag nyílt forráskódú rendszereket futtatunk. A nyílt kódú rendszerek bevezetése a központi szoftverek átalakításának függvényében a továbbiakban is töretlenül folytatódik.

3. JELENLEGI INFORMATIKAI HELYZET LEÍRÁSA 3.1 2004-2008-as IT stratégia megvalósulása A 2004-2008-as idıszak legjelentısebb fejlesztése a korábban elavult, szigetalkalmazásokkal teli, illetve elektronikus támogatással, információcserével egyáltalán nem rendelkezı ügyviteli folyamatok fejlesztése egy nagy, integrált elektronikus back-office rendszerré. A meglévı, karakteres felületen futó IPX protokollt használó Isystem rendszer kiváltása önmagában is lehetıvé tette, az addig elavult informatikai eszközpark korszerősítését, mivel a régi szoftver megkívánta az elavult technológia jelenlétét. Emiatt korábban sajnos az új, korszerő technológiákkal infrastrukturális szinten nem sikerülhetett lépést tartani, csak indokolatlanul magas energia- és költségráfordítással. Az e-Önkormányzati Projekt keretében elkészült SZEGOV rendszer nem csupán ezt a problémát oldotta meg, de a rendszerbe integrált további ügyviteli folyamatok segítségével egyszerősödhetett az irodák közötti adatkommunikáció, megszőnhetett végre az egyes folyamatok által a társirodákon történı párhuzamos rögzítés. Az ügyintézık nem zavarják telefonon, vagy más átviteli közegeken a társirodák ügyintézıit adatszolgáltatási kérésekkel, mivel az integrált rendszerbıl – a kollégák a megfelelı jogokkal – lekérdezhetik automatikusan a munkájukhoz elengedhetetlen információkat. Ezáltal mindkét ügyintézı munkája egyszerősödik, gyorsul, így több ideje marad az ügyfél kéréseivel foglalkozni a szolgáltató önkormányzat szellemiségében.

3.2 Szolgáltató önkormányzat jelenlegi helyzete, szintek, szolgáltatások Az elmúlt évek töretlen fejlesztései és a GVOP pályázat nyújtotta lehetıségek kiaknázása eredményeképpen a megvalósult e-Önkormányzati fejlesztés – a SZEGOV rendszer – nem csak a személyesen befáradó ügyfelek kiszolgálását könnyíti a 22 fı irodai folyamatot támogató, összesen 120 db back-office folyamat szoftveres támogatása által felgyorsult ügyintézéssel, hanem lehetıvé teszi a rendeletben13 meghatározott ügyekben az ügyfelek számára ügyeik interneten történı kezdeményezését, valamint a fogadóórákra történı bejelentkezését is. A portál rendszer segítségével ma az ügyfelek számára 61 ügytípusban állnak rendelkezésre tájékoztatók. Azok az ügyfelek, akik a tájékoztatást ettıl speciálisabb, „emberközelibb” módon, de mégis elektronikusan kívánják megkapni, a portálon keresztül lehetıségük van az ügyfélszolgálatnak címzett elektronikus levél vagy internetes fórum keretein belül történı hozzászólások formájában kérdéseket intézni. A tájékoztatásokon túl 53 ügytípusban összesen 117 db letölthetı őrlap segítségével személyesen, további 43 ügytípusban összesen 96 db e-formanyomtatványon elektronikus úton – ügyfélkapus azonosítást követıen – interneten keresztül lehet önkormányzati ügyet kezdeményezni. A fogadóórákra 55 ügytípusban lehet bejelentkezni, és a napokban befejezıdik az a fejlesztés is, amely az önkormányzati adó ügyekben egyenleglekérdezést tesz lehetıvé internetes azonosítást követıen. A szegedvaros.hu portálon az ügyfélkapus regisztrációt segítendı az ügyfelek ingyenesen regisztrálhatnak maguknak szegedvaros.hu végzıdéső elektronikus levélcímet és a hozzá tartozó postafiókot.

3.3 SZEGOV és a kapcsolódó rendszerek A GVOP 4.3.1 pályázat keretében 2005. és 2007. között kifejlesztett és azóta is – a jogszabályi változások és az új igények miatt – folyamatosan fejlesztés alatt álló SZEGOV rendszer –a korábban bemutatottak alapján jelenleg 22 fı irodai folyamatot támogató 120 db back-office folyamattal segíti a hivatal munkatársait. A fejlesztésben néhány kivételtıl eltekintve csaknem a teljes ügymenet informatikai támogatása megvalósult,

23 azoknál az irodáknál, amelyek igényelték a back-office rendszert. A rendszer mőködıképességét igazolja, hogy a felhasználók folyamatos fejlesztési igényekkel jelentkeznek, a jogszabályi változásokon felül is kérik a szoftver kibıvítését olyan funkciókkal, amelyek tovább segíthetik a munkájukat.

3.4 Nem integrált szigetalkalmazások A Polgármesteri Hivatalban számos olyan alkalmazás fut, amelyek eddig nem kerültek integrálásra az eÖnkormányzat Projekt kapcsán létrejött SZEGOV rendszerbe. Ezek a rendszerek általában: • •

valamilyen speciális célszoftverek, amelyek más szervezetekkel való egyedi kommunikációs szolgáltatást nyújtanak, és a másik oldali szervezet bocsátja rendelkezésünkre (jellemzıen a Magyar Államkincstár által fejlesztett szoftverek, illetve a banki szoftver) olyan szoftverek, amelyek vagy funkcionalitásukban pótolhatatlanok vagy árukban nyújtanak olyan kedvezményeket, amelyeket nem éri meg kiváltani (Kataszteri program, Gyermekvédelmi rendszer, Jogtár, Céghírek)

A Kincstár által fejlesztett szoftvereket egyrészt az alkalmazott technológiák (Oracle, MSSQL, stb.) másrészt a fejlesztık elzárkózása miatt nem lehetett a fejlesztés kapcsán a rendszerbe integrálni. A Gyermekvédelmi rendszer ára és követési díja olyan jelentéktelen, amennyiért eddig nem érte meg kifejleszteni a szoftvert. A Jogtár vonatkozásában a munkához nélkülözhetetlen adattartalomra vonatkozó szerzıi jogi problémák miatt nem lehetett más megoldást találni. Sajnos egyik fentebb felsorolt rendszer fejlesztıje sem vállalta a rendszer olyan mértékő átfejlesztését, ami alkalmassá tette volna az alkalmazását a SZEGOV rendszerrel történı integrációra.

3.4 Infrastruktúra, alkalmazott technológiák, adatbiztonság Az e-Önkormányzat projekt keretében megvalósult infrastruktúra-fejlesztés megcélozta a 99.5%-os rendelkezésre állást mind munkaidıben, mind a hét minden napjának 24 órás szolgáltatására vonatkozóan. Ezt a rendkívül magas rendelkezésre állást olyan infrastruktúrával lehet biztosítani, amely 2 egymástól jól elkülönülı telephelyen, szolgáltatásonként elkülönült szervereken, terhelésmegosztással, redundáns szerverkialakítással mőködik. Bármelyik szolgáltatás leállásakor automatikusan a másik szerver átveszi a kiesı szolgáltatást, az egyik oldali szerverek leállásakor a tartalék oldali szerverek azonnal üzembe helyezıdnek, anélkül, hogy a felhasználók észrevennék a meghibásodást. Minden szolgáltatás hibájáról az üzemeltetık elektronikus levélben és SMS-ben azonnal riasztást kapnak, így a hibák javításának megkezdése a hibát követıen azonnal megkezdıdik. Az internet oldali hozzáférés eleve a rendkívül magas biztonságú Elektronikus Kormányzati Gerincen történik, ahol a behatolásvédelem és a naplózás kiemelkedıen hatékony, ezen felül a Polgármesteri Hivatal hálózatát 4 db, páronként különbözı funkciójú tőzfal, és nagy biztonságú virtuális privát hálózat kialakítása, valamint csomagszintő szőrést alkalmazó aktív eszközök biztosítják az internet oldalról érkezı esetlegesen kártékony felhasználók elıl. A szervereken Linux operációs rendszerek futnak, amelyeknek szinte minimális a biztonsági kockázata, és amelyekre köztudottan kevés vírus- és féregprogram létezik, ennek ellenére folyamatos vírusvédelemmel és naplózással vannak ellátva. Az adatok mágnesszalagos egységre és egyidejőleg 2 telephelyen rendelkezésre álló számítógépekre is mentésre kerülnek. A mentés napi inkrementális és heti teljes mentés formájában valósul meg. A mentéseket tartalmazó szalagos egységeket 2 földrajzilag eltérı telephelyen, biztonságos beléptetırendszerrel védett helyiségekbe helyezett zárt, tőzbiztos páncélszekrényben tároljuk, 10 héten keresztül. Az adatbiztonság kialakítása folytán nem kizárólag az internet felıl érkezı rosszakarókra kellett hangsúlyt fektetni, hanem a fizikai hozzáférés-védelemre is: az informatikai szempontból kritikus helyiségekbe proximitykártyás beléptetı- és azonosítórendszer, valamint kamerás és jogosulatlan belépésre, tőz- és vízkárra érzékeny riasztórendszer került telepítésre. A szervereket és az aktív eszközöket nagy teljesítményő szünetmentes tápegység látja el árammal, kisebb áramingadozások és áramkimaradások esetén is biztosítva a szerverkörnyezet zavartalan mőködését, illetve az üzemszerő leállítást.

24 A SZEGOV rendszerben az ügyintézık adathozzáférését jogosítási rendszer látja el, a jogosításokat a köztisztviselı informatikusok végzik, az ügyintézı szakirodájának vezetıje kérésére, engedélyével. A jogosítványok visszavonásig, illetve a munkaviszony ideje alatt mőködnek. A szenzitív adatokhoz még a hasonló munkát végzı ügyintézık sem férhetnek hozzá, ha nincs rá joguk. Az önkormányzati intézmények pénzügyi rendszerét az iskolai hálózattól független kialakítású virtuális privát hálózaton (továbbiakban VPN) keresztül biztosítjuk. A VPN a Polgármesteri Hivatal hálózatához az adatbiztonsági kialakításnak megfelelıen a tőzfalrendszeren keresztül kapcsolódik.

3.5 IT feladatok végrehajtásáért felelısök hatáskörének és illetékességének meghatározása Az önkormányzati informatikai infrastruktúra üzemeltetését jellemzıen 2 szervezet, a Polgármesteri Hivatal Informatika Osztálya és a Ritek Zrt. üzemelteti. Az alkalmazott informatikai rendszerek folyamatos, üzemszerő mőködésében részt vesznek továbbá az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, az Ügyfélkapu szolgáltatói, az okmányirodai hálózat üzemeltetıje, az adatkommunikációban résztvevı távközlési szolgáltatók, a szigetalkalmazások fejlesztıi. A Polgármesteri Hivatal Informatikai Osztálya üzemelteti a Polgármesteri Hivatal infrastruktúráját. Az infrastruktúra kritikus meghibásodásaira garanciakiterjesztés, keretében valamint hálózati szolgáltatással kapcsolatos szupport szerzıdés keretében kapnak segítséget külsı szolgáltatóktól. Az Informatikai Osztályon dolgozók felelıssége munkakörük alapján a rendszer üzemszerő mőködésének biztosítása üzemeltetési feladatok vonatkozásában, a kliens oldali hardver és szoftver eszközök telepítése, az adatok folyamatos mentése, az adatbiztonság betartása, betartatása, vírusirtás, a SZEGOV rendszerben történı jogosítások kezelése. A SZEGOV rendszer jogosítását az informatikai ügyintézık az adott felhasználóra vonatkozó illetékesség és hatáskör alapján, az ügyintézı irodavezetıjének írásos kérésére végzik. Az olyan jogosítási kérelmek, amelyek túlmutatnak az adott iroda illetékességén, jegyzıi ellenjegyzéssel hajthatók végre. Az irodán belüli jogosítások megítélése az irodavezetık felelıssége. A SZEGOV rendszerbe felvitt adatok helyességéért az adatokat felvivı ügyintézı felel. A portálra kikerülı tájékoztatók, őrlapok, idıpontok, határozatok, elıterjesztések felvitele a szakirodai ügyintézık felelıssége. Az informatikai ügyintézı nem felel az okmányirodai hálózat üzemzavaráért, az Elektronikus Kormányzati Gerinc hibájából származó problémákért, az adatkapcsolati vagy távközlési szolgáltató üzemzavarából származó hibákért, az ügyfélkapu hibájáért, illetve semmilyen olyan hibáért, amely nem tartozik a hatáskörébe vagy az illetékességébe. A Ritek felelıssége az intézményi hálózat üzemeltetése, a SZEGOV rendszer fejlesztése, javítása, az ASP szolgáltatás keretében igénybe vett szolgáltatások és szoftverek üzemszerő, hibátlan biztosítása. A SZEGOV, illetve a Ritek által fejlesztett szakrendszerek fejlesztése az irodavezetık, intézményvezetık kérésére priorizáltan történik.

4. STRATÉGIAI CÉLOK, SZOLGÁLTATÓ ÖNKORMÁNYZAT A technológiai fejlesztések folyamatosan új lehetıségeket kínálva újabb és újabb kényelmi funkciókkal egyszerősíthetik az ember életét. Az állami, önkormányzati szervek feladata, hogy ezen technológiai fejlesztések nyújtotta szolgáltatások segítségével növeljék az ügyfél kényelmét, elégedettségét. A folyamatos fejlesztések tehát mindig arra sarkallják a közigazgatás vezetıit és informatikai szakembereit, hogy a meglévı lehetıségek kiaknázásával mindig újabb és újabb kényelmi funkciókat fejlesszenek a lakosság és a kis- és középvállalkozások számára. Emiatt a stratégiai elképzelések sohasem érik el azt a szintet, amikor „megállhatunk” a fejlesztésekkel. A 2004-2008 idıszakban megvalósult fejlesztések óta mind az igények, mind a technológiai korlátok megváltoztak, lehetıség nyílt korábban csak komoly fejlesztésekkel, drágán megvalósítható rendszerek bevezetésére is.

25 4.1 Ügyfélközpontú szolgáltatási szintek növelése A jelenlegi rendszerben az ügyfélkapus azonosítással rendelkezı ügyfelek, az azonosításukat követıen lehetıséget kapnak a rendeletben14 meghatározott ügyekben az elektronikus kérelem benyújtására. A benyújtott kérelmek a Hivatalban papír alapon folytatják útjukat, de az integrált rendszernek köszönhetıen elektronikusan is a rendszerben továbbíthatók, így az ügyfélnek lehetısége van – a megfelelı jogosításoknak köszönhetıen, elektronikus azonosítás után – a saját maga által elindított folyamatokat nyomon követni az érkeztetéstıl az iktatásig, az iktatást követıen az ügyintézıhöz kerüléséig. Ezekrıl nem csak on-line tájékozódhat, de külön elektronikus levélben is értesítést kap. Az ügyfélnek lehetısége van (az ügyintézı ismeretében) elektronikusan idıpontot foglalni adott ügyben az adott ügyintézınél, így könnyítve meg ügyintézési folyamatát. Tapasztalatunk szerint az ügyfelek egy része nem szereti a teljesen elektronikus ügyintézést, feltétlenül találkozni akar az ügymenet során legalább egyszer egy „hús-vér” ügyintézıvel, akivel szemtıl-szembe is megbeszélheti a kérdéseit, aggályait. A törvény rendelkezése alapján az ügyfél egyébként (jelenleg) nem kötelezhetı az elektronikus kapcsolattartásra15, bár az ügyintézés során bármikor megváltoztathatja a kapcsolattartás módját. A teljes elektronikus ügyintézés azonban azok számára fotnos, akik inkább otthonukból, a saját maguk által választott idıben, ügyintézıvel történı személyes találkozás nélkül kívánják intézni az ügyüket. A rendszert tehát alkalmassá kell tenni arra, hogy ezt bonyodalmak nélkül megtehessék. A Ket. elıírja, hogy amennyiben az ügyfél teljes egészében elektronikusan kívánja az ügyét intézni, úgy a határozatot, végzést, tájékoztatást is elektronikus formában hitelesítve kell megkapnia. Jelenleg ez a papír alapú feldolgozást követıen a Hivatali Kapu használatával történik. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy az Ügyfélkapu fejlesztıjével együttmőködve a jelenlegi rendszert alkalmassá kell tenni a teljesen elektronikus alapú dokumentum kezelésre.

4.1.1 A jelenleg hozzáférhetı szolgáltatások körének bıvítése Jelenleg az elektronikusan kezdeményezhetı ügyek körét a 2.1 fejezetben meghatározott jogszabályok valamint helyi Közgyőlési rendelet16 határozza meg. A legtöbb ügyben sajnos olyan hitelesített vagy közhiteles dokumentumokat kell benyújtani az ügyintézéshez, amely dokumentumok elektronikusan nem hitelesek, illetve elektronikus hitelesítésük az ügyfél számára nem gazdaságos. Vannak olyan igazolások, amelyek elektronikusan hiteles kiállítására az igazolást nyújtó nem kötelezhetı, ennek hiányában kizárólag papír alapon hajlandó kiállítani azt. Amíg ezek a dokumentumok nem kerülhetnek az ügyfél birtokába elektronikusan hitelesített formában is, az ügyfél nem fogja tudni a kérelmét benyújtani az internet segítségével, még akkor sem, ha a rendszert erre alkalmassá tesszük. Másik probléma, hogy az ügyfelek többsége teljesen eltérı informatikai rendszereket használ, így az általuk benyújtott dokumentumok terjedelme vagy formátuma miatt gondot okozhatnak a Hivatali ügyintézı számára, függetlenül attól, hogy azt hiteles vagy nem hiteles formában nyújtják be. Sajnos a Kormány hatályon kívül helyezte az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól szóló 12/2005. (X. 27.) IHM rendeletet17, így a korábban jól definiált, az elektronikus ügyintézés során alkalmazható (szabványos) dokumentumformák meghatározása általánosabbá vált. A Hivatalnak fel kell készülnie minden olyan dokumentum formátum fogadására, amelyet a rendelkezés alapján be kell tudni fogadni.

4.1.2 A Hivatalban készült dokumentumok elektronikus hitelesítése (ügyfélkapu dokumentumtár, elektronikus szervezeti aláírás) A hivatalban készült dokumentumok ügyfél vagy más szervezet felé történı azonosítása a Hivatali Kapu használatával történhet. A Hivatali Kapu létesítését és használatát a 224/2009. (X.14.) Kormányrendelet 23.§ 28.§ rendezi. Jelenleg a papír alapon készülı határozatokat, végzéseket, tájékoztatókat a papír alapú dokumentum digitalizálásával és a Hivatali Kapun keresztül történı azonosítással lehet hitelessé tenni. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy a SZEGOV rendszeren belül a felhasználókat hitelesíteni kell, valamint az Ügyfélkapu fejlesztıjével együttmőködve a jelenlegi rendszert alkalmassá kell tenni a teljesen elektronikus alapú dokumentumkezelésre.

4.1.3 Banki, pénzügyi tranzakciók, e-ügyfélszolgálat A kor követelményeinek megfelelve a rendszert fel kell készíteni az elektronikus számla fogadására és kibocsátására az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény (ÁFA Tv.), a 46/2007. (XII.29.)

26 PM rendelet - az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekrıl – , és az APEH ide vonatkozó közleménye az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó egyes rendelkezések értelmezésérıl (2009.10.26.) követelményeinek megfelelıen. Az eddigi elért eredményeket tovább fejlesztve kiemelten fontos, hogy a gazdasági rendszer integráltságát tovább növeljük az alábbi területeken: A jelenleg kézzel, vagy kis sziget alkalmazásban vezetett analitikák kiváltása, bevonása a rendszerbe mint pl. az értékpapír, hitel-fizetés, tagi kölcsönök, beruházási nyilvántartások. Az integráltság növelése érdekében a rendszeren belül minél több automatizmust, adatkapcsolatot kell bevezetni a már meglévı modulok közt. A meglévı sziget alkalmazásokból (pl. Gyámügy) a pénzügyi folyamatokhoz szükséges információk automatikus átvétele a többszörös adat rögzítés elkerülése érdekében. A központi rendszerek felé (pl. MÁK) és az Önkormányzathoz érkezı (pl. önkormányzati cégek adatszolgáltatásai) adat átadásoknál a régi papír alapú vagy utólagos kézi feldolgozást igénylı elektronikus (email) módszerek leváltása egy biztonságos, automata, hitelesített elektronikus adatkapcsolati formára. Az ügyfélközpontú szolgáltató önkormányzat irányelvének való megfelelés biztosítása érdekében kiemelt feladatként kezelendı: -A rendszer csatlakoztatása a központi elektronikus fizetési rendszerhez, így lehetıvé válik a 4. szintő szolgáltatások költség hatékony bevezetése, -Az ügyfelek - személyre szabott – tájékoztatása, információkkal való ellátása az Önkormányzatnál vezetett az ügyfélhez kapcsolt folyószámlákkal kapcsolatban (elektronikus egyenlegközlı levelek, egyenleg lekérdezési lehetıség az Önkormányzati portálon keresztül). -A beszerzési költségek csökkentése érdekében a RITEK Zrt. által biztosított Elektronikus Beszerzési Rendszer (EBER) bevezetése a teljes intézményi hálózaton és késıbb a hivatalban is.

4.1.4. Egyéb lakossági szolgáltatások (szolgáltatási pontok kialakítása, wi-fi, e-mail) A szegedi elektronikus ügyintézést ma számos olyan lakossági szolgáltatás segíti, amely nem közvetlenül, mégis az ügyfelek közvetlen költségeit csökkentve járul hozzá az e-Önkormányzatiság elvéhez. Ilyen például a szegedvaros.hu oldalon ingyenesen használható webes e-mail szolgáltatás, amelynek az ügyfélkapu regisztrációhoz elengedhetetlenül szükséges elektronikus levélcím biztosításában van kiemelt szerepe. Az ügyintézést segíti az ügyfélszolgálatokon kihelyezett 10 db vandálbiztos terminál üzemeltetése is, amely az otthoni számítógéppel és/vagy internetkapcsolattal nem rendelkezı ügyfelek számára nyújt lehetıséget az eszolgáltatások igénybevételéhez. A lakosság számára a Széchenyi téren ingyenes Wi-Fi szolgáltatás keretében az Önkormányzat lehetıséget biztosít az internet hozzáféréshez. A város portálján keresztül, ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is fórum- és levelezıszolgáltatásokon, valamint letölthetı tájékoztatókon keresztül általános kérdésekben közvetlenül is tájékozódhatnak az ügyfelek. Az elmúlt években jó együttmőködés alakult ki néhány e-Magyarország pontot üzemeltetı szervezet és a Polgármesteri Hivatal között, ráirányítva a figyelmet a szegedi portálon keresztül 3-as szinten intézhetı ügyek kezdeményezésének lehetıségére, a technológia kezelésére. A 2009-2013 idıszak egyik fontos feladata a minél több helyszínen történı e-ügyfélszolgálat biztosítása, kihelyezett ügyfélterminálokkal, az internet hozzáférés bıvítésével, valamint erısebb kapcsolat kialakításával minden olyan szervezettel, aki az elektronikus ügyfélszolgálatiságban szerepet vállalna.

27 4.2 Nyílt forráskódú rendszerek Folytatva a 2004-2008 idıszak stratégiai elképzeléseiben foglaltakat, a 2013-ig tartó idıszakra is célkitőzés a nyílt forráskódú rendszerek további alkalmazása, szélesebb körben történı felhasználása az önkormányzat hivatala és intézményei informatikai rendszerében. Ahogyan a 2.4 pontban kifejtésre került, a nyílt forráskódú rendszerek bevezetése nem csupán azért költséghatékony, mert számos, megbízható forrásból származó ingyenes szoftver áll rendelkezésre, de azért is, mert a forráskód ismeretében és felhasználási jogával az önkormányzat nincs kötve a programkészítıhöz, hanem az esetleges módosításokat saját hatáskörben vagy pályázat útján meghirdetett versenyben módosíthatja. A nyílt kódú rendszerek megbízhatósága jóval nagyobb a zárt kódú rendszereknél, hiszen elıbbiek mőködését bárki ellenırizheti, míg az utóbbi alkalmazások mőködésére csak a fejlesztıknek van rálátásuk. A zárt kódú rendszerekben rejlı hibákat vagy esetlegesen szándékosan beépített, nemkívánatos eseményeket nincs lehetısége sem közvetlenül, sem közvetve megismerni a szoftver felhasználójának. Az adatbiztonság szempontjából kiemelendı, hogy a nyílt forráskódú rendszereken futó vírusok és férgek száma nagyon minimális. Ennek oka, hogy a forráskódot világmérető mozgalom keretében folyamatosan javítják, így a rendszerek támadhatósága folyamatosan csökken. Ugyanakkor a viszonylag alacsony számú felhasználói kör miatt ezekre a rendszerekre nem gazdaságos vírust vagy férget készíteni. A nyílt forráskódú operációs rendszer használatával jelentıs költségcsökkenés érhetı el a vírusirtók költségének elhagyásával, mellette kiemelt adatbiztonságot kaphatunk. A nyílt forráskódú rendszerek kimondhatóan egyenértékővé váltak a megszokott operációs rendszerek és irodai alkalmazáscsomagok szolgáltatásaival. Azoknál a munkaállomásoknál, ahol nem kell speciális, platformfüggı célszoftvereket alkalmazni, bátran ki lehet cserélni a munkaállomások rendszerét nyílt forráskódúra. A korábbi GVOP pályázat kapcsán lefejlesztett és a továbbiakban fejlesztendı irodai háttérmunkát támogató rendszereket kizárólag platformfüggetlen módon futtathatóra fejlesztetjük, így a munkafolyamatot támogató szoftver is futtathatóvá válik a nyílt kódú rendszerekkel telepített munkaállomásokon is. A jelenlegi hivatali munkában a platformfüggetlen rendszerekre való áttérésben a legtöbb gátat a Magyar Államkincstár által fejlesztett alkalmazások okozzák. Ezek a mőködéséhez a legkülönfélébb szoftverek jelenléte szükséges. Azokon a munkaállomásokon, ahol szenzitív adattal dolgoznak, és az alkalmazás fejlesztıje nem képes vagy nem hajlandó platformfüggetlen rendszert fejleszteni, nem cél a mindenáron történı rendszercsere. Azokon a gépeken, amelyeken csak irodai alkalmazáscsomagot, internet hozzáférést és ügymenet-támogató háttéralkalmazásokat futtatnak, jelentısebb problémák nélkül át lehet térni. Bár az áttérés jellemzıen nem zökkenımentes, a zárt kódú rendszerekben is olyan mértékő változások figyelhetık meg a technológiák fejlıdése okán, ami azt eredményezi, hogy a nyílt és az újabb zárt kódú rendszerekre történı áttérés ugyanakkora tanulásigényő és bonyolultságú. Az irodai alkalmazáscsomagok tekintetében nagyon fontos kiemelni, hogy amíg az OpenOffice.org szabványos (("ISO/IEC 26300:2006 Information technology -- Open Document Format for Office Applications (OpenDocument) v1.0)18 ), addig a zárt kódú rendszerek nem szabványos dokumentum formátumokat használnak. A szabványtalan, zárt rendszerő dokumentumkezelés a késıbbiek során visszafejthetetlen dokumentumokat eredményezhet, ami az archív dokumentumok kezelésében komoly gondot és jelentıs költségtöbbletet igényelhet, míg a szabványos, nyílt rendszerő dokumentumok a szabvány ismeretében könnyedén visszafejthetık. Szeged M. J. Város Önkormányzatának pénzügyi rendszere az intézményi virtuális privát hálózaton keresztül mőködik. Tekintettel arra, hogy ebben a rendszerben rendkívül szenzitív adatok mozognak, a rendszerbe telepített számítógépek adatbiztonságára kiemelt figyelmet kell fordítani. Mint ismeretes, a vírusok, férgek mindig elırébb tartanak a vírusirtók fejlesztésénél (ez értelemszerően, hiszen elıször meg kell ismerni a vírus mőködését, hogy az irtószoftvert ki lehessen fejleszteni hozzá), valamint ismeretes tény az is, hogy a zárt kódú rendszerekben sokkal több biztonsági rés található, amelyek felismerése és javítása nem hatékony: sokáig tart, amíg egy újabb javítócsomag készül az ismert hibákra, ha egyáltalán készül. A vírusirtó rendszerek nagy része nem megbízható, a megbízhatóságuk az árukkal és a szolgáltatásaik bonyolultságával egyenes arányban növekednek. A sok szolgáltatás ugyanakkor lelassítja a hardver eszközök mőködését (minden adatcsomag és állomány folyamatos vírusvizsgálata rendkívüli módon leterheli a processzort és a merevlemezeket ), amelyek az eszközök élettartamának csökkenése mellett nagy költségnövekedést és felhasználói elégedetlenséget is eredményeznek.

28 A cél tehát, hogy az önkormányzat intézményeiben, a pénzügyi rendszert mőködtetı számítógépek esetében is folyamatosan át kell térni a nyílt forráskódú rendszerek alkalmazására, úgy, hogy a továbbiakban zárt kódú szoftver-license-t nem vásárol az önkormányzat. Az információbiztonság és a költséghatékonyság érdekében az intézményvezetıknek javasolni kell, hogy az egyéb rendszereik vonatkozásában is fontolják meg a folyamatos áttérést. Fontos célkitőzés, hogy az önkormányzat intézményei és hivatala vonatkozásában csak olyan célszoftvert fejlesszen és vásároljon, amely platformfüggetlen. A szoftverfejlesztési szerzıdésben ki kell kötni, hogy a kifizetés feltétele, hogy a szoftver kódja is átadásra kerül, úgy, hogy az önkormányzat a forráskód joga felett teljeskörően rendelkezhessék (azaz jogszerően módosíthassa, terjeszthesse, átruházhassa vagy akár nyílt forráskódúvá tegye a szoftvert).

4.3 Digitális írástudatlanság mérséklése, e-ügyintézés hatékonyságának növelése Az elektronikus ügyfélszolgálat használatának egyik legnagyobb gátja a digitális írástudatlanság. Ahhoz, hogy a potenciális ügyfelek egyre nagyobb számban hozzáférhessenek a tájékoztató anyagokhoz, és egyre inkább beleszólhassanak elektronikus úton is az ıket közvetlenül vagy közvetve érintı folyamatokba, feltétlenül szükséges a figyelemfelkeltésen túl a véleménynyilvánításhoz, e-ügyfélszolgálatisághoz szükséges megfelelı, alap szintő informatikai ismeretek, valamint az önkormányzat rendszereihez való hozzáféréshez szükséges ismeretek biztosítása. Szeged MJ Város eddig is kiemelt figyelmet fordított az informatikában legkevésbé jártas, és legnehezebben boldoguló célcsoport – a nyugdíjasok – oktatására. A digitális írástudatlanság mérsékléséhez szükség van a lakosság, a vállalkozások felhasználó oldali oktatására, a társszervezetek (e-Magyarország pontok üzemeltetıinek, internet kávézóknak) felhasználó-segítı oktatására, valamint a hivatali dolgozók minél magasabb szintő informatikai képzésére is. Az oktatás történhet közvetlenül vagy közvetve, készülhet e-learning tananyag, amelyet a városi portálon, vagy közösségi (például video-) megosztó portálokon is közzé lehet tenni. A legtöbb problémát a back-office oldalon történı hibás rögzítések okozzák, így a legfontosabb feladat a hivatali ügyintézık szakszerő felkészítése az általuk használt informatikai és az e-önkormányzati szoftverek helyes, jogszerő kezelésére.

4.4 Adatbiztonság növelése Ahogy a 3.4 fejezetben részletesen kifejtésre került, az informatikai biztonság az elmúlt néhány évben jelentıs fejlesztésen keresztül jutott el odáig, hogy mára az önkormányzati informatikai rendszerek közül az egyik legbiztonságosabb rendszere Szegednek van. Az információbiztonságot azonban nem lehet felületesen kezelni, mindig tenni kell a biztonság növelése érdekében. A 2009-2013 idıszak feladata az adatok biztonságának növelése is.

4.4.1 Infrastruktúra fejlesztése, redundanciák kialakítása Jelenleg a legtöbb rendszer redundánsan mőködik. Ebbe a redundáns szerverkörnyezetbe nem lettek beintegrálva azok az alkalmazások, amelyek a 3.4 pontban kifejtésre kerültek. Ezek a programok kiemelt szerepőek, jellemzıen szenzitív (helyi adózásra vonatkozó, intézményi személyügyi vonatkozású, stb.) adatokat tartalmaznak. Mivel ezek az alkalmazások nem integrálhatók a meglévı rendszerbe, folyamatos lobbitevékenységet kell folytatni az integrálhatóság érdekében, valamint minden olyan intézkedést meg kell tenni, amelyek ezen adatok védelmét és biztonságát növelik. Egyes programok – éppen a programot fejlesztık elzárkózása miatt – nem biztonságos környezetben futnak, emiatt nem tehetık redundánssá, nem integrálhatók be a biztonságos mentési mechanizmusba. A cél, hogy ezek az alkalmazások is két telephelyen, több szerveren, biztonságos környezetben, szerver oldali VPN-be helyezve, biztonságos rendszereken is mőködjenek. A biztonság növelése érdekében szükséges a szerverachitektúra átkonfigurálása, valamint a fizikai hozzáférésvédelem szigorítása is. Szükséges a háttértárak folyamatos korszerősítése, cseréje, a biztonsági tartalék diszkek raktáron tartása. A pénzügyi rendszer vonatkozásában új infrastruktúra kialakítása, a redundancia biztosítása további telephelyek bevonásával. A kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésére kiváló lehetıség a regionális ASP

29 szolgáltatásra elnyerhetı pályázati forrás, amely a térségi szolgáltató rendszer kialakításán felül a jelenlegi intézményi rendszert kiszolgáló infrastruktúra kiváltását is lehetıvé teszi.

5. REGIONÁLIS SZOLGÁLTATÁS Szeged régi elgondolása az ASP szolgáltatás keretében történı önkormányzatiság kialakítása. Gyakorlatilag az Önkormányzat 1999-ben a feladatra hozta létre a mára 100%-os önkormányzati tulajdonban mőködı Ritek Zrt.-t. A részvénytársaság folyamatosan olyan fejlesztéseket hajtott végre, amellyel platformfüggetlen, vékony kliens technológiával mőködı, kifejezetten önkormányzati szolgáltatásokat képes nyújtani. A fejlesztések és a GVOP projekt eredménye, hogy az önkormányzatok feladatának jelentıs részét lefedı ügyvitel-támogatási rendszer jött létre, amely az ügyfelek számára – az ügyfélkapu integrálása kapcsán hitelesen és biztonságosan – internetoldalról is megnyitható, az elektronikus szolgáltatások elısegítése érdekében. A Ritek folyamatosan szolgáltat ASP keretében, Szeged számára 2004 óta oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális valamint étkezési területen, valamint az elmúlt idıszakban számos önkormányzatnak országosan így például: Békés Megye Hivatala és Intézményei, Szeged Kistérség Többcélú Társulása, Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás, Sopron Megyei Jogú Város IGSZ-e és Intézményei, Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás, Törökbálint Város és Intézményei, Szarvas Város és Intézményei, Szarvasi TISZK, Elek Város és Intézményei, Orosháza Város és Intézményei, Abony Város és Intézményei, Budapest, XI. kerületi Polgármesteri Hivatal – Újbuda és GAMESZe számára, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. (Egyesítés elıtt: Informatikai- és Hírközlési Minisztérium) számára. A fejlesztések keretében megvalósított modulok: • • • • • • • • • • • •

KASZPER (Központi Adat nyilvántartási Számviteli,Pénzügyi Ellenırzési Rendszer) VIR (Vezetı információs rendszer) ETRIUSZ (Elıirányzat tervezı modul) SAMU (Személyzeti Adatnyilvántartás és Munkaügy) IDA (Önkormányzati Iktató rendszer) PAPIRUSZ (Intézményi iratkezelı és postázó) KATI (Tárgyi Eszköznyilvántartó modul Eb nyilvántartó (Eb nyilvántartó modul) ENIKİ (Energia-nyilvántartó modul) EBER (Elektronikus beszerzési rendszer) ETELKA (Étkezési modul) SZISZI (Iratkezelı rendszer)

Természetesen a Ritek által szolgáltatott modulokon felül mind az önkormányzatnak mind a Riteknek lehetısége van a SZEGOV rendszerben is megtalálható, az e-Önkormányzat Projekt keretében kifejlesztésre került, közel 120 db önkormányzati ügyvitel-támogatási rendszer ASP szolgáltatás keretén belül történı szolgáltatása.

5.1 ASP szolgáltatási hely kialakítása 2009. október 30-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzétette a térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztését támogató pályázati felhívást19. A Dél-Alföld Operatív Program -20094.3.2 - A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése keretében Szeged M J Város számára lehetıség nyílik az ASP szolgáltatás regionális szintő kialakítására, amelyre a pályázati felhívás alapján 500-825 millió Forintra lehet pályázni. Nyertes pályázat esetén Szeged a régióban kiemelt stratégiai szerephez juthat, a környezı önkormányzatok számára 3 évig biztosan, azt követıen egy megfelelı gazdasági modell alapján továbbiakban is nyújthat e-önkormányzati szolgáltatásokat, akkorra már akár országos méretekben.

30

6. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2 1.1 dokumentum célja 2 1.2 dokumentum felépítése 2 1.3 érintettek, kompetenciák, hatáskörök 2 1.3.1. Az érintettek köre: 2 1.3.2.Kompetenciák, hatáskörök: 3 Polgármesteri Hivatal: 3 Önkormányzat intézményei: 3 2. Országos és európai helyzetkép 4 2.1 A stratégiai célok kialakításához kapcsolódó irányelvek, jogszabályok 5 2.2 Preferált fejlesztési területek, technológiák 5 2.3 Ügyfélközpontú szolgáltatások 7 2.4 A nyílt forráskódú technológia 11 3. Jelenlegi informatikai helyzet leírása 12 3.1 2004-2008-as IT stratégia megvalósulása 12 3.2 Szolgáltató önkormányzat jelenlegi helyzete, szintek, szolgáltatások 13 3.3 SZEGOV és a kapcsolódó rendszerek 13 3.4 nem integrált szigetalkalmazások 13 3.4 Infrastruktúra, alkalmazott technológiák, adatbiztonság 14 3.5 IT feladatok végrehajtásáért felelısök hatáskörének és illetékességének meghatározása 14 4. Stratégiai célok, Szolgáltató Önkormányzat 15 4.1 Ügyfélközpontú szolgáltatási szintek növelése 15 4.1.1 A jelenleg hozzáférhetı szolgáltatások körének bıvítése 16 4.1.2 A Hivatalban készült dokumentumok elektronikus hitelesítése (ügyfélkapu dokumentumtár, elektronikus szervezeti aláírás) 16 4.1.3 Banki, pénzügyi tranzakciók, e-ügyfélszolgálat 17 4.1.4. Egyéb lakossági szolgáltatások (szolgáltatási pontok kialakítása, wi-fi, e-mail) 17

31 4.2 Nyílt forráskódú rendszerek 17 4.3 Digitális írástudatlanság mérséklése, e-ügyintézés hatékonyságának növelése 19 4.4 Adatbiztonság növelése 19 4.4.1 Infrastruktúra fejlesztése, redundanciák kialakítása 19 5. Regionális szolgáltatás 20 5.1 ASP szolgáltatási hely kialakítása 20 5.2 Regionális szintő e-önkományzati szolgáltatás kialakítása 21 5.3 egyéb szolgáltatások 21 6. Tartalomjegyzék 21 7. Felhasznált irodalom 22

32

7. Felhasznált irodalom

1.

1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat a közigazgatás korszerősítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról

2.

12/2005. (X. 27.) IHM rendeletet az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól (hatályon kívül)

3.

222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás mőködtetésérıl

4.

223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról

5.

224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevıinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról

6.

225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételérıl

7.

28/2008 (VI. 30) K.gy. rendelet

8.

305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekő adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkeresı rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról

9.

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény

10. Európai Parlament és a Tanács belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 27.) irányelv 11. Infokommunikációs Államtitkárság [2009] UMFT Projektek: Az EKOP és az ÁROP önkormányzatokat érintı területei http://www.ekk.gov.hu/hu/eonkormanyzat/umft 12. ISO [2006.] ISO Standards ISO/IEC 26300:2006 http://www.iso.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail.htm?csnumber=43485 13. Ket[2004] 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 14. KÖEF ülés [2008] :Tájékoztató az e-közigazgatás helyzetérıl az önkormányzati szférában KÖEF ülés, 2008. december 4. http://www.ekk.gov.hu/hu/eonkormanyzat/letoltes/KOEF_Eonk_javaslat_081119.pdf 15. MeH EKK [2006.]: tevékenységek összefoglaló www.ekk.gov.hu/hu/ekk/tevekenysegek/osszefoglinf.pdf 16. NFÜ[2009] Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja: Sajtó/Pályázati Közlemények http://www.nfu.hu/content/4111 feltöltés idıpontja: 2009.10.30. 17. Olcsóbbat portál [2009.a]: Microsoft Windows Vista Ultimate http://www.olcsobbat.hu/szamitastechnika/operacios_rendszerek/microsoft_windows_vista_ultimate/ letöltés ideje: 2009.05.05. 18. Olcsóbbat portál [2009.b]: Microsoft Office Professional 2007 http://www.olcsobbat.hu/kereses/?search=office+2007+professional letöltés ideje: 2009.05.05. 19. Técsy Zoltán [2007.]: E-government tanulmányok XVII. Digitális városok Magyarországon I. Informatikai Stratégia E-közigazgatás Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kiadása, Budapest, 2007. 20. Torma László [2008.] Az Ubuntu világa http://toros.hu/ubuntu/wousvg.tar.gz 1Técsy Zoltán [2007.] p.25-27.

33 2KÖEF ülés [2008] p.1 3KÖEF ülés [2008] p. 8. 41044/2005. (V. 11. ) Kormányhatározat 1) a) 5NFU[2009] 6Ket 28/A § (1) ah) 7Infokommunikációs Államtitkárság [2009] UMFT Projektek 8Torma László [2008.] p.49-52. 9MeH EKK [2006.] 10ISO [2006.] 11Olcsóbbat portál [2009.a] 12Olcsóbbat portál [2009.b] 1337/2009 (XI. 11) Kgy. rendelet 1437/2009 (XI. 11) Kgy. rendelet 15Ket[2004] 8.§ (1) 1637/2009 (XI. 11) Kgy. rendelet 17222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 29. § helyezte hatályon kívül 18ISO [2006.] 19NFÜ[2009] Sajtó/Pályázati Közlemények