I
'.
.
: LAJTA
ANOOP:)
V. ÉVFOLYAM =11. SZíM= 1932. II O V. 1.
HAROLD LLOYD, a világhirü filmkcmikus oktéber végén Budapestre jöt! (Foto Paramount)
ÁRA
1
PENGÓ
I
'1-
-----,_.---
-_ . --
fiuiónafíim! NAGY VEZETŐ
:.f
FILMJE:
~
~~1~~!E~u •
ITT AZ ÚJ BOMBASIKER!
ATLAnllS HIRALynOJE ."
.
LEHÁR FERE~C
ol
ÖRÖKSZÉPSÉGŰ ZENEJEVEL
.
UOII egVSZer
FÖSZEREPLÖ MEGJELENTBRIOITTE
egv herl·ngo"
HELM
I
OKTÓBER 20-án A KÖZÖNSÉG ÉS A SAJTÓ O S Z T A T L A N
~~A~I;
I
~E~
(Es war einmal ein Walzer)
!
L ~~~:
Főszerepekben:
Eggerth Márta, Roll v. Goth, Verebes Ernő, Paul Hörbiger.
FILMSZINHÁZAKBAN
Folytatja
•
NAGY ATTRAKCIO RICHARD
A magyar
diadal útját a
LEHÁR FERENC személyesen-mondja a filrnen .
.I
el
MEGJELENT OKTÓBER 25·ÉN
TAUBER
A
nagy slágerfílmje.
E'őhészületben
prológust
KAMARA-DÉCSI
:
MOZGÓSZINHÁZAKBAN.
•
ft TUniSZI HALAnD
Lehö'he'ő:
ELLEN RICHTERREL ÉS HUSZÁR P·UFIVAL.
HIRSCH LAJDS
ES TSOK, IMRE
FILMKÖ LCSÖNZÖV ÁLLALAT ÁNÁL
BUDAPEST Uli, RAftÓCII-ÚT ln. TEl. n3-8-35 ~
-:
FILMMOVÉSZETI
=
V. ÉVFOLYAM. POGÁNY
FRIGYES
ÉS TUDOMANYOS 11.
SZÁM.
=
FOLYÓIRAT
1932. NOVEMBER
l
dr.,
h. államtitkár, az Országos Mozgóképipari Egyesület elnöke:
VesBéo/6en
az
európai film fennállása és 6ecsülete
Komoiu veszedelem. és pusztulás fenyegeti -ma Kozépewnrpábam - de talár: Európa egyéb részeiben is - CL filmgyártást, a filmkereskedelmet és ennek folyományaként a mozgóképszakmát. A középeurópai filmipar központja ma is Berlin. Közel két tucat [ilawműierem. áll a gyárak rendelkezésére és mert a ne1ne~ uerzioiú. filmeket 100-130 milli6 ember érti mea, villÍ,gos, hogy anémet nyelvű film - amennyiben művészi és technikai szempontból is nívós - elsőrendű üzlet lenne a jövőben is Közép-, Kelet- és Délkeleteurópában is. A német fit-mgyáros, amikor filmet készít, számít is ezekre az országokra, ameiuek: szántára komoly bevételi lehetőségeket jelenthetnek. Akár független gyáros azonbom. a producer, akár- az Ut a, vagy más filmkészítő, kalkuláció nélkül ne-in kezdheti meg rnunkáját, rna pedig az egy-mástól elzárkózó országokra már alig számíthat. Ilyen körülmények között a filntterntelésnek nemcsak Berlinben, de Európában 'másutt is vissza kell fejWdnie, meri ha nem lehet eladni, akkor fölöslegessé válik a tennelés is. Ma a filntgyártási kalkuláció teljesen labilis. Senki sern tudja, hogy az egyes államokból megkapja-e a gyáros a licencdíjat, vagy nem. Senki sem tudja, mikor követ el kihágást, vétséget, vagy Isten tudja milyen deiitctumoi, A tisztességes munka ideje, - sajnos - mintha múlóban volna, meri a kényszer'gazdálkodás,amely nw, Európa legtöbb államában a kényszerű gazdasági berendezkedés, lehetetlenné teszi a tisztességes, becsületes és lelkiismeTetes kereskedelempolitikát, azt a gazdálkodást, amelyről egy emoeroitön. keresztül azt tanultuk, hogy mindig és minden körülmények között abszolúte becsületesen és tisztességesen kell folytatni. Ma farkas verem egész Európa gazdasági élete, egyik ország fia sem tudja, hogy saját otthonába ..n, vagy ideqen: orseáabc» hol zuhan bele egy ilyen közgazdasági fa1"kasverernbe. hez mat járó ~sik
Ez a bizonytalanság és gazdasági anarchia előbb-utóbb a teljes felőrlődésvezet, megszüntiti az emberekben a komoly munka eredménuébe vetett bizal» és Icitermeli az erkölcsileg aláaknázott tMsadalomból a fe1"tőt s az ezzel rornlottságot. Ennek a fertőnek azután a becsületes emberek társadalma áldozatul!
~-------+,~~~r~,~--
+.
A kinematográfiának mioui a hérom. ágazata végveszély ben van ma egész Eut'ópában! Hiába akad tőke, hiába remél munkát a ezellemi tudás, ha gátló gazdasági körülmények megnehezítik az életet, - Valami 'l11,ódotkell találni, hogy Europ« tisztességes filmkereskedelme ki-másszék ebből a szörnyű veszedelemből, amelybe önhibáján kívül jutott, mert het kellö időben nem tér észre a 'beteg és lázas Európa, akkor bezár minden komoly filmvállalkozás, mel)szünteti működését a becsületes kereskedelem, de kénytelenek megszűnni a még megmaradt mozgóképszínházak .is. Ez azután újabb lavinát jelent a munkanélküliség felé! Egé z Európa filmvilága eröteljes S, O, S. felkiáltással fordul. a civilizált világhoz, térjen észre, térjen a békebeli szabadkereskedelem elvére, mert ha nem, elpusztulnak a tisztességes elemek és uralomra jut a gazdasági klotika , ..
NÁDOP. JÓZSEF zeneszerző:
PJ v::t:~k
SZABAD TEHETSÉGÉRVÉKYEStTLÉST!
•
H01·váth Dezső két régebbi cikkének olvasása közben az ember önkéntelenül is úgy érzi magában, hogy:
Szóval, több irányban érdekelt fél vagyok. Ámde P. Horváth Dezső ,végig objektív hangon tartott cikkei engem is arra köteleznek, hogy - félretéve egyéni érdekeimet csak általános elveket tartsak szem előtt, Mint minden művészetekkel foglalkozó vállalkozásnak, a hangosfiJmek is - látszólag -, kétféle- irányú vonatkozása van az élettel: tnűvészi és gazdasági. Azért mondom, hogya kétféle irányú vonatkozás csak látszólagos, mert valóban az, mert tudnivaló, hogy az igazán művészi alkotásnak a gazdasági eredményei is kielégítőek kell, hogy legyenek. Mégis a kétféle iránnyal külön-külön kell foglalkozni, Erre utal P. Horváth Dezső cikke is, amikor' a nemzeti művészetről beszél. Hát igen! Szinte paradox kijelentés, de úgy van, hogy a nemzetközi piacon nundig a nemzeti művészetnek van a legnagyobb sikere, Talán leginkább azért, mert hangsúlyozottan különbözik a más nemzet művészétől. Ez szinte fe!tűnően figyelmeztet minket arra, hogy megalkotandó hangosfilm-művészetünknél iparkodjunk a nemzetközi siker érdekében hangsúlyozni a nemzeti irányt, Hogy ez nem üres szóbeszéd, arra a most működő zeneszerzők közül Bartók
1-'-111-1111-1111-lllliiiil ~~ m~~~zó~~~n;:~~~ valója, SŐt. A sorok között mintha azt olvasnók, hogy még többet is tudna mondani: de kevesebbet nem. :Irása tömör és feltűnően objektív. Bizonyára sokaknál találtak visszhangra az elmondottak, de kell is, hogy visszhangra találjanak és előbbre vigyék a magyar hangosfilm ügyét, amelyről senki se mondhatja, hogy véglegesen megerősödött volna, Nekem is lenne egy-két szavam. Nem, mintha valami csalhatatlan szakértönek: tartanám magamat, de azért, mert többféle minőségben érint a cikk. Elsősorban mint közönség vagyok érdekelve, így tehát tudatában vagyok annak, hogy mit kívánok a magyar hangosfilmtől. Másod- és harmadsorban még érdekelve lehetek (ezt talán minden szerrénytelenség nélkül is szabad mondanom) mint zeneszerző és szövegíró, Negyed- és ötödsorban mint zeneműkiadó és zeneműkereekedá kerülök állandó kapcselatba a hangosfilmmel és napról-napra tapasztalom annak hatását,
2
~,
.~~A~-~~~'
Béla, Kálmán Imre, Kodály Zoltán és Lehár Ferenc zenéje a legeklatánsabh, példa. E nagy mesterek muzsikája mélyen a magyar föld talajában gyökerezik és kétségtelen, hogy innen ered elementáris hatásuk főereje a más nemzetbeliek lelkére. A dualizmus jelentkezik a gazdasági téren is és jelentkezni fog mindíg, míg az egyes országok földrajzi határai a poIitikai és gazdasági határokkal megegyeznek. Amíg azonban ezek a sorompók a nemzetközi szabad versenyt minden téren gátolják, minden nemzetnek éber szemmel kell őrködnie azon, hogy oa mérleg az ő kárára fel ne biJlenjen, hogy az ellentétes gazdasági érdekek a legrosszabb esetben legalább is kiegyenlítést nyerjenek. Szem előtt kell tartani azt, hogy az idegen kultúra terjesztése, kellő ellensúlyozás nélkül, a lelkieken kívül a gazdasági téren is milyen káros hatással jár. Mert itt a látszólagos dualizmus valósággá válik. Bejön a külföldi hangosfilm és ennek a természetes folyománya az érte járó pénz kifelé való özönlése, nyilvános előadási jogdíj, hangjegy, gramofónlemez, rádiójogdij, stb. révén, nem szólva arról, hogy amennyi külföldi szerző hangoskodik nálunk a filmen, annyi magyar szerző van némaságra kárhoztatva. És ennek a gazdasági kárnak kiszámíthatatlan hatása van a hazai művészek alkotó erejére és ezáltal létérdekére : nem szólva a filmmel kapcsolatban álló többi művészetről, iparról és kereskedelemről. A fentiek elmondása után szinte könynyűnek látszik a tennivalók megállapítása. És most, félretéve minden egyéni érdeket, tisztán mint a hangosfilm magyar közönsége, kísérlem meg konkluziómat levonni. Mi volna kívánatos? Kívánatos volna egy olyan erős vezérlő egyéniség, de olyan, aki semmiféle iránynak vagy csoportnak, magán- és osztályérdekeknek alárendelve nincsen, hanem maga mögött érzi az összesség művészi és gazdasági tömegét: írókat, zeneszerzőket, előadóművészeket, vállal-
~I
kozókat és az élvezők táborát: a kőzönséget.; szőval az egész- magyar nemzetet. Erős akarat kell, amely céltudatosan halad előre, nem várja be, míg a protekció ráoktroálja a maga kreatúráit, hanem Harun al Rasid-ként leszállva a nép közé, felkutat ja a magyar tehetségeket Ca kiváló librettistához illő konzseniális zeneszerzőt) és azokkal alkottatja meg a minden alkalmatlan beavatkozástól mentes magyar hangosfilmet. Nagy, nemes versenyt kell elősegíteni. A szabaddá tett tér felszínre fogja hozni az igazi tehetségeket, megteremtődik a magyar hangosfilm és diadalmasan elfoglalja helyét a nemzetközi piacon, mint diadalmasan elfoglalta helyét minden magyar vonatkozású ügy, amelynél a szabad érvényesülés elé mesterséges gátakat nem emeltek. Föntiek magukban foglalják egyúttal helytelenítését csaknem mindannak, ami a magyar hangosfilm ügyében a kezdettől fogva eddig történt anélkül, hogy megállapítani kívánná az okokat, amiért nem történtek meg azok a tettek, amelyek szükségesek a fejlődéshez. Az illetékesek dolga az, hogy megállapítsák a helytelenül történteket és helyes mederbe tereljék a magyar hangosfilm ügyét. Egy bizonyos, hogy ennek meg kell történnie, mert közérdek. "The rigth man on the right place !" És akkor természetszerűleg beáll a rohamos javulás.
KOVACS ES FALUDI FILMGVÁR
ÉS LABORATORIUM
BUD F EST - ZUG LÓ, aVA MAT-UTCA 35. TELEFON: 96-3-00. Magyarország nebb gépekkel KÉSZIT:
HANGOSFILMEKET ÉS KÓIÁKo.T, FILMFELIRATOKAT, PED A GO GIAI-, KULTUR, REKLÁM- ÉS RAJZTRÜKK - FILMEKET
3
=.
legnagyobb és felszerelt laboratóriuma
I I
.),~~ ~.--------------~. ,~~~.f~.~--~---=---.~r . GESZTESI-BALOGH
GÁBOR:
TIZENOT ÉV A NÉMAFILJ)l TORTÉNETÉBŐL ••••
'
o,'
!
i
(Uto.~só kozleménü.) tűnnek fel. ("Besse~ dr. feltámadásá"~ ban Eszterházy Agnes, az "Örök szere~ lem"-ben J. Barrumore mellett Várkonyi Mihály.) Márciusban mutatják be . az Urá,p,i,ában Székely János szüzséjét, a "Vasál'~ nap délután"-t (Dita' Parlo, WiÜy F'ritsch). A mieínk közül még Palást y Irén szerepel ("Herceg és táncosnő") és Szöreghy Gyulát látjuk viszont ("Sumát~ rai nagybácsi"). Készülnek a budapesti Nernzetközi szerzői kongresszus-ra (film, vonatkozásokban számos új kérdés). Nagy csapás a néma-táborra a "Jazz énekes (A~ Jolson) sikere, de a legdöntőbb sikert az áprílis 4-én megjelenő .Drei Herzen im % Takt" (WillH Fritsch, Gretl T'heimer, Halnnau, Szőke Szakáll stb.) aratja a Fórumban, ahol egész nyáron át, hat hónapon keresztül zsúfolt házak mellett műsoron marad. Míg művészileg talán a "Kék angyal" (E-mil Jannings és Martene Dietrich) az esztendő legpregnánsabb alkotása. Midőn 1930 júniusában a szakma vezetői leszámolnak az első hangosfilmidény eredményeiről, még nincs teljesen kíalakulva a helyzet. Hangos-néma vita folyik.
íg az 1929-es év még túlnyomórészt a némafilm égisze alatt telt el, addig az 1930-as esztendőben már a. hangosfilmeké .a szupré1111111111111111111111 mácia. A magyar filmkultúra történetében nagyjelentőségű esemény az a hangosfilmfölvétel, amelyet Hans v. Pebal, a Fox Movieton News riportere készített Horthy Miklós korrnányzóról. A magyar államfő az első, aki itthon, Magyarcrszá gon magyarul szólal meg a harigosfilmen. Az év első napjaiban Pesten jár Mihály Dénes és érdekes nyilatkozatot tesz a hangosfilm várható jövőjéről. Míg Berlinben és Párisban lázas munka folyik a studiókban, - úgy a néma-, mint a hangosfilm terén - addig 1930 elején nálunk teljes a stagnálás: Pesten senki sem dolgozik. Februárban merül fel itthon a hangosgép beszerzésének kérdése. Megjelennek az első hangosleadógép-hirdetések is. Megjelenik az új hangosfilmrendelet, amely már disztingvál kis és nagy filmek között. Sok huzavona és tanácskozás után bemutatásra kerül a Steinluirdtfilm: a "Rabmadár". Az Uránia Filmszínház teljes gőzzel készül a megnyitásra. Megjelenik az első hangos filmrevű: a Fox Follies, hogy helyet adjon a többinek. "Rio-Rita". Kijön Greta Garbo utolsó néma produkciója, a "Végzet" (John Gilbert, Lewis Stone). Vannak filmek, melyek Európa egyes városaiban egyidejűleg némán és hangosan jelennek meg. (Pl.: "Mária Terézia", Petrovichcsat és Lil Daqoverrel.) Idegenbe szakadt nagyjaink hol néma-, hol hangosfilmeken
M
Megjelenik szinkronizálva Gál Béla: "Csak egy kis lány"-a (Eggerth Mtirta, Zombory M., JáVOT stb.). Hegedüs Tibor Párisban rendezi a magyar verziójú Paramount-filmeket. A "Nevető Budapest" -tel bevonul az első hangos filmkabaré is. A néma-párt örömére viszont megjelenik Ch. Chaplin "Cirkusz" -a. Sok szó esik a filmszínházak eltrösztösödéséröl, ami nálunk még új jelenség. Június 27-én napvilágot lát a 11wsodik hangosfilmrendelet, amely már behozatali jegyekhez köti a filmek import ját,
*) Elözö közlemény a Filmkultura folyó évi május, június és július-augusztusi számában.
4
hogy a magyar filmgyártást ezzel támogassák és alimentálják. A film halottai 'ez évben: MiUon Sills, Lon. Chaney, R. Schildkmut, :Virágh Árpád és itthon Garas Mártó1i, Forgá.cs Antat, Várnai István, Zsitkovszky Béla és Kőrösi Henrik. A nálunk ismertebb külföldiek közül még Manfred Noa nevét kell felemlítenünk. A Magyar' Filmmúzeum ügyében fontos tárgyalások folynak. Az év néhány érdemes expediciós filmje: a "Simba" meg a Byrd-féle sarki film. Érdekes tünet a film mechanizálására. hogy típussZ'inészek és szinésznők tűnnek fel. Például az "isteni" Gretának Tala Birell, Trude von Molo és Anny Martcort az alter-egói. A szép amorózók helyét pedig európaszerte naturbursch-tipusok veszik át. Berlin és Párizs nem veszik át 1930 elején olyan lázas sietséggel a hangos divatot. A francia avant garde-isták még "tovább dolgoznak. Epstein "Sa Tete" (Az ő feje) cím ű impresszionista filmje és Pierra M art y tropikus, exótikus képei még némák. Germaine Dulac, a híres női 'rendező, filmimpressziókkal szerepel. Különös, történetnélküli. megzenésitett, vizuális impressziók ezek. Egyik legsikerültebb a, "Le Disque 957" (disque=lemez ): Az új orosz filmek közül egészen eredeti szatirikus kísérlet a .Lrho-avme, -qui a vendu son appetit" (Az ember, aki eladta étvágyát) . Különösen sok a "Grand guignol":szerű próbálkozás. "Ten"or" (Mae Mac Anoy). Nem pihennek a kisebb országok sem, Sikert arat az .Eroticon" círnű cseh film a cseh szépséggel: Ita Rinával és a lengyel nemzeti produkció terméke: "Maroussia", Az év végén már a trükkképek (}licky stb.) is hangosak lesznek részben, Némafilmekben szerepelt, de a hangosfilm révén lett világhírességek : Hans Albers, Mack. Brown, Renaié Müllel' és Fritz Schule. Az ünnepélyes bemutatók lassan megszűnnek. A plakátok helyét pedig teljesen a díszes portálok: és fényreklámok 'Veszik át.
Az 1931-es ÚJről '{ix már kevés a mondanivaló1ik. Ez már jóformán tet jesen haJ),g9s.. Csak a kisebb kölesönzők foglalkozriak még régebbi' némafilmjeik kibelyezésével: Ebben az -évben még . circa 150 námaf'ilmszjnház van az. 01'szágban, amelyek száma 1932-es év folyamán talán 40-50-re csökken (a vi.déken.) 1931 őszéri- megszűnik a "Pedagógiai Filmgyár" és telepét a Magyar Filmiroda veszi át. .. Leszögezhetjük, hogy az általános európai divathatásokonkívül nálunk különösen hozzájárult a hangos irány diadalához a Bolváry-féle hangosfilmek nagy sikere is, Másik lényeges, szükségszerű következmény, hogy nyelvi okolcnál, fogva haIlatlanul előtérbe léptek az amerikai és angol produktumokkal szemben a német filmek. 1931 nyarán folynak a Hunnia Filmgyárban az első igazi magyar hangosfilm, a "Kék bálvány'" fölvételei, hogy utána a "Hyppolit" kerüljön sorra. Megtörtént a Kovács és Faludi filmlaboratórium teljes átalakítása. Több szkeccs is készül. Az 1931-es év nagy halott j ai : Edison A. Tamás, Fatty, Putty Lia, F. W. Mur'nau Alma Rubens és itthon: Uher Ödön. A Magyar Filmiroda Berlinben megvásárólja a Klang-Tobis-rendszerű riportkocsiját. 1932 őszén már nincsen néma filmszínház fövárosunkban; az utolsót is átalakították fotóceIIás hangos szinházzá. Itthon nálunk is százszázalékban diadalmaskodott a hangosfilm. Hogy még nem tudunk egész odaadással örülni sikerének, annak a szakma súlyos gazdasági helyzetén, a mai hangos produkció kinövésein, túlzásain és sok esztétikai kifogáson kívül elsősorban talán mégis az igazi, legfőbb oka, hogy tovatűnő fiatal ság unk müvészetét búcsúztat j uk benne. Az 19.'30-1932-es hangos évek produkciójál'ól a kétféle film összehasonlító méItatásával kapcsolatban legközelebb külön cikkben foglalkozom. (Vége.)
5
~
~.~~.~~r~'~-------PI
MARKSTEIN DEZSO, az Universal Film Rt. vidéki képviselője:
A REKLÁM:B:S A F:B:NYA VID:B:KIFILMSZINHÁZ LELKE k====:;ridéki
mozi! Eszembe jut a szegényember családi házvétele. A szegény polgár családi házánál kétszer van az embernek öröme, elő1111111111111111111 ször, amikor megvásárolja, másodszor, amikor eladja, Körülbelül így vagyok a vidéki mozikkal, vagy hogy a Filmkultura szavával éljek, a vidéki filmszínházakkal. Először akkor örülök, amikor a vidékre utazom, hogy ott üzletet csináljak, mászodszor akkor, amikor már hazasietek.
V
I II
tatott, sötét helyen épült, hogy ember legyen a talpán, aki meg találja. A reklám a legfontosabb eszköz a modern üzleti életben és különösen a vidéki filmszínház, amelynek éppenséggel nélkülözhetetlen kelléke volna a reklám és prepaganda, nemcsak nélkülözi, ele tudatosan meiuizi is a rekuim. minden fajtáját. Nem gondolok arra, hogy a vidéki mozgóképszínház fővárosi nivójú reklámot csináljon, de arra igenis gondolok, hogy legyenek rendes plakát jai, műsorlapjai, hirdetései az utcán, az üzletekben, a kávéházakban, a vendéglökben, a borbélynál. szóval ott, ahol emberek megfordulnak. E helyett azt kell látnom, hogy a legtöbb helyen a reklám i meretlen: fogalom. A mozgóképszínház nem egyszerű cukorkaüzlet, ahová csak be kell 'YItenni Muért, a mozgóképszínház szórakozási hely, amelynek műsorára a rek-
A vidéki filmszínházak helyzete szánalmas, megdöbbentő. Sok helyütt valóban "mozi-állapotok" uralkodnak, olyan förtelmes állapotok, hogy az embernek elszorul' a szive. Ha elgondoljuk, hogya filmgyárak sok százezer dolláros költséggel filmeket készítenek, hogya közönség szerte a világon szórakozzék és jól érezze magát, akkor azt kell fájó szívvel látnunk, hogy azok a helyek, ahol ezeket a drága filmeket leadják. a harminc év előtti kultúrátlanságban szenvednek. A vidéki sötétség, amely a bajjal és kínnal kü zködő mozitulajdono t vagy filmszínházi vezetőt sujtja, átplántálódik a lelkek m 'lyére, Ez a lelki deprimáltság azután visszahat az egész ügyr'e, az üzemvezetőre és így végeredményben a közönségre is, amely látja, hogya mozgóképszínházat elhanyagolják. A vidéki filmszínházak kétségtelenül súlyos helyzetben vannak a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt és amiatt, hogyan 'p legszéles bb réteg i ma a pénznélküli ég gondjaival küzdenek. Ám ezt a borzalmas bajt lehetne ellensúlyozni, ha a filmszínházak vezetéséb n más, modernebb
szellem
jutna
lám minden eszközével fel kell hívni a közönség érdeklődését és f'igyelmét. Amikor megkérdeztem néhány mozgóképszínház-vezetőt, hogy miért: nem csinálnak reklámot, azt felelték, hogy "mozi csak egy van, itt tudják, hogy az mikor játszik, 'majd eljönnek, ha akarnak!" Ez bizony helyte)en, mert reklám nélkül még a legkisebb vidéki mozgőképszinházat em lehet eredményesen vezetni, A vidéki mozgőképszinházakat nem világítják, Itt-ott pislog egy- gy elvetemült kis lámpa, az ember azt hinné, hogy valamelyik vidéki vicinális őrháznál vár a vonatra, de emmiesetr sem gondol arra, hogy mozgókép zínház be[áraia előtt áll, A világítás és világosság üdítően hat az emberre 's barátságos á, meleggé teszi a mozgóképszínházat és annak környékét. Itt is azt kell mondanom, hogy nem a fővárosi világítási effektu okra gondolok, hanem arra a nonnál kivilágításra, ami minden mozgóképszínháznál elengedhetetlen kel-
kij ejezésre.
A legtöbb vidéki "mozi" - nem akarok helyeket megnevezni a középkorra emlékeztető kultúrátlanságban tengődik, A legtöbb mozgőképszinház elbuj-
I' k. A mozgőképszinházak frontia legyen világos, az előtér, a pénztárt remhez ve-
6
zető út legyen
kivilágítva, a plakátot, műsortáblát, fotókat lássák ';messziről, nemcsak egész közelről. Sok helyen hátul az udvarban van a mozgóképszínház: igen gyakori eset, hogy ilyen helyen alig lehet megtalálni az épületet. Nem csoda aztán, hogy ilyen helyen nem "megy" .a mozgóképszínház. A vidéki filmszínházak előadásait nivósabban kell megtartani. Nagyobb csínt kell fordítani a külső szépségre, a rend-re, a tisztaságra, a szellőztetésre. A vidéki mozgóképszínházaknak komoly és megbecsülhetetlen kultúrhivatásuk van és ezért a vidéken nem mozik, hanem filmszínházak kell, hogy szórakoztassák a közönséget. Mozikultúra nincsen, de van filmszínház-kultúra, amely sok helysn -pőtolja a-színházatc.a. hangversenyt, a vidéki mozgóképszínház vezetője hivatást végez, ha ezt a hivatását nem ismeri föl, nem érzi át, jobb, ha átadja a mozgóképszínházat annak, aki lélekkel, érzéseel és lelkesedéssel végzi a munkáját. Minden mozgóképszínház annyit ér, amilyen mértékben vezetik. Ahogy vezetik, olyan arányban jövedelmez. Ne a filmekben, ne a kölcsöndíjakban keressük a hibát, mert az elhanY(tgolt "mozin" még ingyen műsorral sem lehetne keresni. Elvégre a falu vagy kisváros közönsége igazán nem tudja, hogy mit fizet 3 mozitulajdonos a kölcsöndíjért, de .látja azt, hogyamozgóképszínházat elhanyagolják, nem törődnek az üzemmel és - last not least - a közönséggel. Megértem, hogy a legtöbb mozitulajdonos kifáradt az élet lcilzdelmeiben, az örökös kenyérharcban, de nem _ szabad teljesen elhagynia magát, mert ha nem érzi át hivatása komolyságát és mélységét, jobb, ha átadja helyét másnak. Meg kell t.ehát szívlelniök a tanácsokat: jó és helyes érzékkel vezetett reklámkampány, megfelelő fényhatások és okos üzletpolitika, figyelmes kiszolgálás a közönség irányában: ezek azok a kel1ékek, amelyek a vidéki mozgóképszínház szomorú helyzetén relatíve és ténylegesen is javítani tudnak.
7
TA VASZI ZÁPOR Magyar Író, magyar rendező és magyar szinészek munkája ez a magyar tárgyú film, amelynek a főszereplője ugyan nem magyar, hanem a filmet ké-. szítő francia Oseo vállalat világhírű sztárja: Annabella, mégis abszolút magyar produkcióval állunk szemben, amikor a Tavaszi zápor cirnű filmről, november első hetének nagy filmeseményéről Írunk kritikát. Mindenekelőtt Fülöp Ilonát kell dícsérnünk, aki, annak ellenére, hogy esztendők óta Amerikában él, olyan lélekbemarkoló színekkel írta meg a darab hősnőjének, a kis falusi paraszt cselédleánynak szomorú történetét, hogy könnyeket csak ki a szemünkből. Mindjárt utána igaz és nagy elismerésünkkel Fejős Pált, a film rendezőjét kell illetnünk, aki megértő művészettel és szívvel varázsolta vászonra az Írói elgondolást, a magyar falut és a film legendás részét: az elbukásában is tiszta kis család mennybemenetelét, a mennyországi aranykonyhát és a mese alapötletét, a tavaszi záport, amelyelmossa a bűnt. Végül a film főszereplőjéről, a francia Annabelláról szólunk őszinte elragadtatásunk hangján. Az ő magyar parasztleánya magyarabb nem is lehetne. Női ösztöne, művészi intuiciója olyan tökéletesre formálta meg Isten cselédkéjét, amire csak a kivételes tehetőségű szinészek képesek. A magyar együttes méltó módon asszisztált Anna bella mellett. Beszámolónk nem lenne tökéletes, ha nem emlékeznénk meg Angyal Lászlóról, a film zenei komponistájáról. Az ő himnikus, amerikai dinamikájú muzsikája szerves kiegészítője a Tavaszi zápornak, ennek a magyar szívből, magyar lélekből és magyar géniuszból született filmnek.
I
~m~t~ ~1~I~tá~a~ é~ ~O~9~k~!i~h~ zának adatait az 1933. évi FilmmQvészeti É:vkönyv részére Szerk. és kiadóhivatal:
ErzS'bel-krt. 30
I
~~~,:
'~~~~'~~~f----------
_P.------------~'.. ,.:.~ j;; t............................ ' ,~., A MűTEREM· ~
e.
'-:: ,
Október hónap legnagyobb filmgyártásieseménye az Ufa-filmfölvételek folyt~tása, A Vén ga-ze'rnber fölvételeit ~i~dké'C~el~zióban - a Margitszigeten fQlytattÁ~ októbereNj~n! majd az egész rílmtársásáz lement. 'BaClacsonyba, ' ahol nag,yar~nyú 'szüteti'iöT"étélt 'kés~ítettek körÜlbelül ezer ember réssvételével. Egy kÖ~eli falu teljes lakosságát kellett Badacsonyba szállítani; hogyafölvételeket meg lehessen csinálni. A badacsonyi fölvételek egy hétig tartottak. E közben rosszabbra fordult az idő, úgyhogy ez alatt 'az idő alatt a Hunniában egyes belső n\1vételek készültek, majd visszamentek Badacsonyba és onnan Szigligetre, ahol a gróf Eszterházy-kastélyban folytatták a fölvételeket. Majd ismét Budapestre, ahol a Ludovika Akadémia kertiéban folytak nagyarányú fölvételek, amelyen 400 ludovikás és több, mint hatszáz néző vett részt. A legszebb sportniutatványokat vitték filmre, amely olyan látványcsaágba megy majd, hogya ,kji,lföldön is nagy figyelmet fog kelteni. Október 25-én fejezték be a külső föl"ételeket, majd ismét a műteremben folytatták a belső munkálatokat, miután közben újabb díszleteket állítottak föL Alkalmasint november első napjáiban készítik a legszebb külső fölvételt: 'az' esküvőt az esztergomi bazilikában. Erre a, fölvételre szintén 1000 résztvevő '_voDúl föl és olyan színdús, festői lesz, amit filmen nagyon keveset lehetett eddig látni. Az esztergomi fölvételekkel befejezik az összes munkálatokat, úgyhogy a még hátralevő belső fölvételek november végére befejeződhetnek. A Vén qaeember fölvételeinek sajnálatos mallékeseménye Báthory Gizella hirtelen megbetegedése, ami miatt 1000 méter' .új fölvételt kellett elkészíteni. Báthory Gizella helyét Cs. Aczél Ilona foglalta el. Ujból meg kellett csinálni a hullmfürdöbeli fölvételeket is. Az öreg Borly szerep ének eljátszására Sugá?' Ká-
rolyt, a Nemzeti Színház tagját szérződ.o. tették le, míg a: fiatal Borly szerepét' llosvay Gusztáv játsii:i. Főbb szerepeket: kaptak még:' FJtsy Emiliáés' Lányi> Vilma, Párhuzamosan a magyar verzióval készült természetesen a nemet változat is. A német művészekhez két újabb erő érkezett Berlinből : Hans Zesch-Ballott és Heinz Salfner-, előbbi 'I'hury, az utóbbi pedig Inokay báró szerepét játsza. Heinz Hille főrendező' vezetésével az; egész gárda' emberfeletti munkát végzett, hogy a filmmel kellő időben elkészüljön. A Fejős-féle [ilm, amelynek Lelkek ct v'ihar-ban a címe, közeledik a befejezés, felé. A szükséges külső fölvételeket a velencei tó és a Balaton mentén még október közepéig befejezték, majd megkezdték a belső fölvételeket, a szinkronizálást is. A film főszerepeitCsortos. Gyula, Páqer Antal, Ditrói Mór és Elekes István játszották, míg a női főszerepet egy külföldről visszatért művésznő ~ M edgyessy Mária j átszotta. A Fejősfilm november első napjaiban készül' el teljesen. Ossoék is befejezték munkáikat., Az utolsó két film szinkronizálási munkálatai folytak még október utolsó napjaiban, úgyhogy novemberre már minden munkát befejeznek. Maurice Orienter gyártási igazgató október végén Párisba utazott, ahonnan november 3-án vagy 4-én tér vissza, hogy az új' produkció előmunkálatait előkészítse. Hír szerint a Minerva januárban kezdi meg 2. második gyártási periódust és pedig Heltai Jenő ll1-esével, amely után további három filmet akarnak készíteni. Az Ufa- és Osso-produkció közti időben Albert Szesnek: .berlin-prágai filmgyáros akar Budapesten filmet készíteni. A Hyppolit sikerén felbuzdulva, Albert Szamek további egy, esetleg ,két, filmet szeretne itt forgatni és pedig Sz~kelyIstván rendezésében. Filmre vinI)ék'Nóti Károly egyik katonadarabját, de ha lesz idő és a film is sikerül, úgy masodik
8
film gyanánt egy német operettsláqert akarnak Szamekék megf ilmesíteni. . A Magyar Filmiroda műtermében magántőke Sajó és Hacsetc-jiimeket akar forgatni_MajoT Dezső rendezésében. Vadnai László tíz Sajó és Hacsek-szcenáriuma alapján elkészül ő filmjében Herczeg Jenő, Komlós Vilmos és Fenyő Árpád játszanák a főszerepeket. Ugyancsak a Filmiroda kezdeményezésére készült egy kis film a szanyi (sopronrnegyeí ) búcsúról Paulini Béla rendezésében. A fölvételeket Icsey Rezső és Meyer Tibor készítették. A kis film a. Rabaköz .eme kedves népének fantasztikusan szép és festői népviseletét és szines hangulatát viszi filmre.
*
A FILl'vl HALOTTAI_'
-
. Szeptember 30-án halálosvégű autószerencsétlenaég történt az olaszországi Lucca városka mellett; a szerencsétlenségnek egy áldozata van, Bartolomeo Pagano, vagy mint a filmvilágban hívtág, Maciste. Maciste valamikor a világ legjobban megfizetett 'f'ilmszinésze -volt, aki a Cabiría című iüinepmára· háború előtt tűnt föl. Maciste a genuai kikötőben mint rakodómunkás dolgozott, itt fedezték őt fel 1913-ban és nyomban el is játszhatta a Cahiria főszerepét. A Cabirra után egymás után készültek el a legjobb Maciste-filmek. .A német inflációs időkben Berlinben játszott és ott is nagy sikereket aratott. Néhány évvel ezelőtt visszatért Olaszországba. és viszszavonult Nervi mellé, ahol kis villát épített és ott töltötte utolsó éveit. Varsá,nyi Irén, a Vígszínház ünnepelt művésznője, hosszabb betegeskedés után októberben 52 éves korában elhúnyt. A kiváló, nagy művésznő valamikor szerepelt a filmen is, amelynek egyik ünnepelt sztárja volt. A háború alatt a Hungária-filmgyárnál játszott VaTsányi Irén, aki elsőízben a Karenina A 'Imában debütált a filmen. Partnerei Fenvessy Emil és Kertész Dezső voltak.
I
NGYAL LÁSZLÖ
a fiatal magyar =karmeeter és komponista, akinek legújabb és egyben legnagyobb hangosfilmprodukciója, a: "Tavaszi zápor eírnű 'Osso-film november elsején kerül a nyilvánosság elé, bizonyára megérdemelt, kimagasló siker mellett, a csöndes, szerény, de dolgozó művészek sorába tartozik. Ebből az alkalomból vessünk rövid visszapillantást Angyal László gyorsívelésű és szép karrierjére, mely azzal kezdődött, hogy mint hegedűművész hangversenyezett, de ugyanabban az időben már mint komponista, az akkori magyar zenei avaritgárdisták élére állot~.· Állandó utazgatásai közben Párisban telepedett meg, ahol hat éven át hangversenyezett. Hegedűkarrierjének kézsérülése vetett véget és kénytelen volt a dirigálás területére sz 0rítkozni. Igy lett a pári si rádió és a Théatre Femina karmestere.. Amikor aztán a hazai hangosfilmgyártás beköszöntött, hazajött, hogy külföld ön szerzett tapasztalatait a magyar film renaissance-ának javára fordítsa. Az első magyar hangosfilm, a Kék bálvány zenei sikere már meg is alapozta pályafutásának itthoni új irányát. Első filmjét gyors egymásutánban követte a Hyppolit, Hathengeres szerelem, Könynyel.; dala, Csókolj meg édes!, Piri mindent tud című filmek, amelyek részben Angyal László zeneszerzői, részben pedig zenei vezetése alatt készültek. . Sorozatos sikerei felkeltették a külföld érdeklődését is és a francia Osso vállalat őt bízta meg a Hunnia-filmgyárban készült következő öt filmjének zenei vezetésével, illetőleg komponálásával : Az a1nerikai fiú, A repülő arany, Te vagy a boldogságom! A Budapesti szimfónia című filmhez írt kisérő szerzeménye a fővárosnak és a magyar közenségnek méltó kultúrpropagandája. Angyal·László karrierje a Tavaszi zápor-ban kulminál, ahol . olyan zenei lehetőségeket kapott és oldott meg,amelyek a filmmuzsika terén teljesen új fejezetet nyítottak meg.
9
A.
Váczi Dezső, a magyar filműjságírőí gárda egyik legrégibb tagja, :'ai idén ünnepli hűszesztendős munkásságát. Ebből az ál~ kalomból őszinte szelletettel köszöntjük régi kollégánkat, aki két évtized alatt önzetlenÜl és tehetséggel szolgálta írásai val a magyáiJilmkultúrát.
~~4
HIRAI)ÓJA
A Kormányzó Folyovich József mInISZteri osztály tanácsosnak, a Mozgóképvizsgáló Bizottság helyettes elnökének a m iniszteri tanácsosi cimet és jelleget a40mányozta. Harold Lloyd, a világhírű Paramountfilmsztár október 27-én Budapestre érkezétt és négy napig tartózkodott itt feleségével és fivérével. Harold Lloydot igen sZÍvélyesen fogadták a pályaudvaron. a RoyaI-ApolIóban a nagyközönség is .igen melegen ünnepelte, de része volt egyéb alkalmakkor is, amikor a kbzönségnek módjában állott a népszerű filÍnszinészt üdvözölni. Harold Lloydot Budapesten Földes Lajos, Pásztor Béla és Fejős Pál kalauzolták. Gyárfás. Gyula új fitmszínháza, a Hunnia-filmszínház, a Horthy Miklós-út 148. szám alatti házban október végén megnyílt. A díszesen és moderniil berendezett filmszínház új életet és szín t vitt be' Kelenföld elhagyatott környékére, amellett, hogy az új filmszínház valóban kultúrhivatást is tcljesít' ezen il vidékén. A-350 személyes mozgőképszínházban Telefongyári 'hangosgépet szereltek . föl. Dr. Preszburger Gézát, a magyar filmvilág régi és tehetséges tagját kinevezték a Warner Bros. First National budapesti fiókjának igazgatójává. A kinevezés az egész fiImszakJriában őszinte örömet keltett. Ugyanakkor Meisels Blankát, a budapesti telep cégvezetőjét az utódállamokban újonnan létesített Warner-fíőkok felügyeletével bízták meg. . Az Ufa gyártási igazgatója: Ernst Hugo Correl, november elején Budapestre érkezik, hogy itt a "Vén gazember" fölvételeit megtekintse és a továbbiak tekintetében' a sziikséges lépéselcet m·egtegye. Pásztor Béla, aParamount . kiváló filmdramaturgja, november 12-én Székesfehérvárott szabadelőadást tart "HollywoodtólBudapestig" címen, amelyben intimitásokat mond el a sztárokról és a· filmgyártás kulisszatitkairól. Október '17 -én megalakult a budapesti film- és fotószaklapok szindikátusa, amelynek az a célja, hogya szindikátusban tömörült szaklapok mai nehéz helyzetén segítsen és a lapok életlehetőségét megkönynyítse.
Magyar Filmotthon néven U) filmkaszinó alakult október 24-én a Newyork-kávéház különhelyiségében (a volt Filmklub helyiségében). Az. ~j Otthonnak ·az a célja, hogy a sokfelé .szőrődott filmszakmát egyesítse és 'egységes társadalmi életet teremtsen. Az új Filmotthon elnökévé gróf Zichy Lipót Gézát választották meg. Pártos József, a Pátria-mozgőképszínház eddig-i titkára, valamint Vita Andor, á szakma fiatal és törekvő tagja,· együttesen átvették il volt Kristály-mozgő vezetését és azt saját kezelésiikben üzemben tartják. Az új filmszínház engedélyét özv. Forgács .Antal, a tavaly elhúnyt filmrendező, özvegye kepta meg. A MM OE november 9-én tartja Iegkozezelebbi választmányi ülését, amelyen többek közott az idei közgyíilés összehívásával és annak napirendjének a megállapításával is foglalkoznak. A .rendes közgyűlést alkalmasint december első felében tartják meg, amelyen természetesen csak azok vehetnek részt és szavazhatnak, akik tagdíjhátralékban nincsenek. Várady Tihamér, a jeles magyar plakátfestő, aki már két év óta a német filmgyárakban dolgozik mint kosztíimtervező, ezidőszerint a Svájcban készülő új Louis 'I'renker-f'ilm művészi vezetését látja el rendező-asszisztensi minőségben. Az új mozigépésztanfolyam október 26-án megnyílt és azon 21 növendék jelentkezett. Az előkészítő tanfolyam 3, a rendes tanfolyam 6 hétig tart. . Az Országos Filmegyesiilet november 4-én rendkívüli közgyűlést tart, amelyen kimondják, hogy az 'Egyesület a jövoben kizárólag gazdasági tevékenységet fejt ki és klubszerű működését beszünteti. Az Országos Magyar. :\1ozgóképipari Egyesület november 6-án délelőtt fél II órakor a Magyar Filmklub külőnhelyiségében rendes évi közgyűlést tart. A mezőtúri Mészáros-Mozgóból az október 26-ára virradó éjjelen betöréses lopás útján ellopták a 61.4~5, sz. Hahn-Görz-gépfejet, 1 drb. 'Zeiss-Ikon fotócellás adaptert, 35 drb. gramofónlemezt, 2 drb. Valvó-lámpát, valamint a diapozitív vetítőkészüléket. A hatóságok megindították a nyomozást 'a tolvaj megkerítésére. '
JO
OSSOFILm RESlUEnYTARSASA6 BUDAPEST, UI., ERlSfBET-KÖROT 8. TELEFon: 36·8·52. NOVEMBER
a·ÁN MEGJELENIK
FEJÖS PÁL NAGY
MAGYAR
FILMJE:
TAUASZIZAPOR I
FILMLEGENDA.
.
I .
fOSZEREPBEn:
. AnnABELLA
TOVÁBBÁ:
BUDAPEST SZIMFONIÁJA ZENÉS HANGULATKÉPEK
1I
r ?
'..;'.
"
.-
.~"
,
" •
t'
~
,
.AMERIKÁB
Eszakamerikában ' valaki el'kiáltotta magát, hogy vége a váls'úrnalc, ismÚ itt p, prosperity ideje!' Ern' {ihnipar mínden ágazata, a gy.ártás, a kölcsönzés és a mozgóképszínházaK megindították az új reklámhadjáratot.Előub a filmgyárak dolgoztak erős reklámmal, majd a mozgóképszínházak követték a példát. Azt hirdették, hogy nincsen rossz film, csak a közönséget kell ismé't visszaszoktathi és letargiájából feléleszteni. Azok az eszközök, amelyeket. eddig igénybevettek, nem vitték' előbbre á "filmszinházak dolgát. N em hasznáit' a két- és, hárorrisláger-rendszer, nem ~használt ,9- pelépti~ díjak leszállítása sem, kedvezményes jegyek kiutalása, ellenben a reklám új és eddig ismeretlen.módozataihoz fogtak. A legnagyobb amerikai. hirdetési iroda, az Outdoor Advertising Inc. rengeteg hirdetési megbízást kapott a filmipar részéről. Ez a reklámiroda külön filmreklámosztályt létesített, amely már 1175 fiókosztályt állított föl az USA különböző helyein. De a' filmgyárak külön utakon is járnak és óriási reklámmal dolgoznak. A Paramount a Brooklyn-on indult meg óriási reklámmal és most következnek a nagy amerikai városok. A Metro is hihetetlen reklámmal lanszí!ozza filmjeit. Ezer és ezer reklámmegbízást adtak ki a nagy filmgyárak. A szokásos, de mindenképen ötletes plakátreklámon kívül a sajtót és a rádiót veszik igénybe és e téren óriási megállapodások jöttek létre a nagy rádió- és lapkonszernekkel. , ! A mai amerikai jelszó: Jó reklám nélkül nincsen jó üzlet! Sajnos,ettől mi Magyarországon még nagyon messze vagyunk! Itt a reklám teljesen csődöt mondott, nemcsak formailag, de nívó és szellem tekintetében is! A már várható gazdasági föllendülés egyik legfontosabb szerve a jó reklám. Amerika érzi a javulás előszelét és ezért igyekszik idejében a reklám segítségét· igénybe venni,
a
"FILM'KONYVEK
•.
:REKLAhlHADJARAT '
:
•
l,:
J.
"' ~
.'"
I
V áczi Dezső kollégiink hosszú idő regépyformábaölti az is' ~ú.b.ismét martebb nagy filmslágereket. A Filmkönyvek sorozatában most jelent meg a Tavaszi záp01' és az Éjféli szerenád. , Mindkét kis füzet kitűnő és nélkülözhetetlen propagandaeszköze azoknak a mozgóképszínházakpak, amelyek ezt a két ragyogó ';filmet műsorra 'tűzik. cí~en
_
.....
KüLFÖLDI MENETREND
AVasuti Utmutató és a Máv, Menetrend, 'a .Magyar 'Királyi :Allamvasutak hivatalos menetrendkönyvének, a:'külföldi 'kőzveÚe.n vo~a't~k m:enetr,e'ndjei( és menetdíjait is tartalmazó téli kiadása megjelent. Ez a 700 oldalas könyv ismét tartalmazza az általánosan kedvelt és szakértelmet nem igénylő -káeveile« gyorsvonati könyvecskét. Magában foglalja az összes magyar vasutak menetrendjeit, díjszabásait és a vidéken közlekedő autobuszjáratok részletes menetrendjeit is, valamint a külföld re utazóknak nélkülözhetetlen "Külföldi szállodai kalauz"-t és öt külföldi vasúti térképet. Kapható minden könyvárusitóhelyen, dohánytössdében és az állomások pénztá,
rainál
és' portásaináI.
'-
Ára 3 pengő.
Speciális tilmszállitások, a vi-lág mi n den részé·be.
Leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti pályaudva .•. rokon,
a fővámhivatalban
is il hajóállomásoken
Hé beI
nemzetközi szállitmányozásl elvámoláei vállalat,
ée
IV., V á C i- U t l. SZ.,Telefon: Aut. 159 - 47. 12
"A Z·OI(TATÓfI LM,,. RENDEZZUNK VASÁRNAPI A MOZGOSZI HÁZAKBAN
GYERMEKMATINÉKAT
ságnak megfelelő burleszkek és egyéb külföldi oktatófilmgyártás minseregestől produkálja a játszva tanító, vagy szórakoztató, den más műfajú filmek is színrekerülszép, érdemes, tanulságos hetnének, miáltal a mozgószínházak népés szórakoztató pedagógiai szerűsége és kultúrálís jelentősége foko' filmeket a .tudomány minzódnék, mert új tömegeket nevelne. A 1111111111111111111111 den ágából. Ezek a rövid rendezendő gyermekmatinék a mozgófilmek hozzánk is eljutnak és filmköl színházak délutáni és esti előadásainak csönző váJlalataink szép számmal rendelis propagandát tudnának csinálni, mert keznek kultúrfilm-újdonságokkal, amea gyermekek felnőtt kísérői közott péllyek azonban csak a felnőtteknek rendedául nyomtatványokat lehetne osztogatzett előadások keretében kerülnek bemuni, ami kétségkívül jelentős közönségtatásra a' mozgószínházakban. többletet jelentene a rendes előadások A magyar ifjúság, a magyar gyermeszámára. kek valóságos mostohasorsban részesülAz ötletet felvetettük. Filmkölcsönnek filmszínházaink részéről, amelyek zőinkön és mozgószínházainkon most a eddig megfeledkeztek arról, hogy külön sor, hogyatervből valóság legyen, migyermekelőadásokat, úgynevezett vasáráltal nemcsak nemes szolgálatot végeznapi gyermekmatinékat rendezhetnének nének a magyar ifjúság érdekében, de az egyre szaporodó és kitűnő külföldi pehisszük, hogy számításaikat is meg tadagógiai filmekből. Az ilyen filmmatilálnák. nékon természetesen rövid és a fiatal. ~ ..........,,,.,..."' _•.•. ...•. ..,,.•.•.•. . ... .. . .,....
.•.....••.
-. ..,...
_.
.
..•..•
A kuItuszkormány keskenyfilm-leadógépe., A kultuszkormány a tankerületek szamara keskenyfilm-Ieadógépeket óhajt beszerezni, e célból az érdekelt cégek között versenytárgyalást hirdetett. A megtartott versenytárgyalásra többen kaptak meghívót, csak a fotóés filmszaksajtó képviselői maradtak ki a meghívottak sorából. A fotó- és filmszaksajtó körébennehezményezik azt, hogy éppen a szaksajtó nyilvánosságát zárták ki a megtartott .tárgyalásról, úgyhogy ez' a körülmény élénk visszatetszést keltett. A hollywoodi filmakadémia, amely az aw~rikaifilmkultúra reprezentánsait fogadja be tagjai sorába, legutóbbi ülésében ismét 50· prominens filmgvártőt, .fflfntechnikust és fílmművészt vett föl tagjai; s.b~ ,
rába.
,,·1
_-,..~-_-- _ _
-_..
__ __ ...-
.
Korda Sándor megfilmesíti Jules Verne regényeit. Párisban októberben megalakult a Jules Verne-filmtársaság, amelynek az a célja, hogy anagy író 80 kötetből álló munkáit, vagy legalább is a legérdekesebbeket megfilmesítse. A társaságot két magyar filmember: Korda Sándor és Pallós István alapították és nemcsak abból a célból, hogya regényeket megfilmesítse, hanem azért is, hogy ezeknek a regényeknek a filmesítési, vagy egyéb feldolgozási jogait eladhassa. Az új Jules Verne-filmtársaság a londoni és párisi Korda-Filmtársasággal áll szoros összeköttetésben. Lengyelországban 170 katonai filmszínház játszik, amelyekben kizárólag katonai személyek részére mutatnak be filmeket. Miután ezek a színházak adót nem fizetnek, érthető, hogy a lengyel hivatásos filmiparban nagy az elkeseredés az államilag támogatott katonai mozgóképszínházak miatt.
13
~------~.~~~r~~'~: -+I
Hány gyermek látogatja az amerikai mozgóképszínházakat ? Egy amerikai újság statisztikát készített arról, hogy az amerikai filmszínházakat a gyermekek milyen .arányban látogatják. Eszerint az összlátogatók 36%-a a 21 éven aluli gyerekekből kerül ki. Az amerikai mozgóképszínházakat hetenkint 23 millió 21 éven aluli fiatalkorú látogatja. Szülők, illetve felnőttek kíséretében az amerikai film-gyermekelőadásokat 6 millió gyermek nézte végig. Az adatokat az ohioi egyetem statisztikai osztálya állította össze és közölte le egy amerikai lapban." Osztrák' ifjúsági filmhét. Október 16-án 'kezdődött Bécsben a "Jugend und Film" nevű ifjúsági filmhét, amelyet a kultuszminisztérium támogatásával rendeznek. A megnyitót az Ufa-színházban rendezték élőszó és filmelőadás keretében. A hét többi napjain is számos előadás hangzott el és a szónokok valamennyien arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az ifjúsággal meg. kell -ismertetni a film problémáit, -nevezetesen úgy a film szellemi, mint gazdasági kérdéseit. A filmhét során megtekintették a Nemzeti Könyvtárban összegyüjtött filmarchívumot, majd megjelentek a résztvevők az egyik bécsi filmműteremben folyó fölvételi munkálatoknál, ahol tanulmányozták a hangosfilmfölvétel technikai kérdéseit. A meg tartott előadások rendkívül nívósok és érdekesek voltak és általában nagy tetszést keltettek a filmhét hallgatósága soraiban. Nagy érdeklődés irodalmi művek iránt Hollywoodban. Az utolsó két hónapban az ismertebb amerikai filmgyárak 130 könyvet és színpadi művet vásároltak meg. A nagy gyárak közül a Metro 29 művet, a Paramount 24, Warnerék 15 témát,World Wide 14, RKO 13, Universal 12, Columbia és Fox egyenként 7 írói rnunkát vettek meg a világirodalom legjavából. A hét hónap közül szeptember volt a legerősebb, amennyiben 28 irodalmi munka jogát szerezték meg az amerikai gyárak. Iskola és film. Az Egyesült-Államokban az állam és társadalom minden lehetőt elkövet. hogy a filmet minél intenzívebben állíthassa az iskola szolgálatába. Az iskolai oktatófilmeken és híradókon kívül, amelyek az amerikai iskolák kedvenc tanítási segédeszközei, most az ismertebb ifjúsági regények megfilmesítését határozták el, amelyekből könnyű játékfilmeket gyártanak. Igy filmre kerül ismét, de hangos változatban a Robinson Crusoe, amelyről a diákok iskolai dolgozatot is írtak - persze a film megtekintése után és ennek során 20 különböző kérdésre kellett válaszolniok. A kísérlet igen jól sikerült, a gyermekek gondolkodás-készsége erősbödött és kritikai érzékük is kifejlődött.
14
CENZURÁZOTT OKTATÖ; ES ISMERE1 TERJESZTO FILMEK 1932. SZEPT. 29;TOL OKT. 26:IG. Varázsszőnyegen a világ körül 11/12. Fox hangos útikalandok. A világ börtönei. 1 felvonás, 271 m. Varázss~nyegen a világ körül 11/13. NeIW york reggeltől-éjfélig. 1 felv., 289 m. Varázsszőnyegen a világ körül 11/14. Hét tengerek vitorlása, ism., 1 felv., 255 m, Varázsszőnyegen a világ körül 11/15. Franciaországon keresztül, ism., 1. felv., 255 méter.. Varázsszőnyegen a világ körül 11/16. Az Adria királynője, ism., 1 felv., 250 m. . Cápák és kardhalak (Metro), ism., 1 felvonás, 283 m. Róma az örök város (Warner), ism., 1 felv., 337 m. A mai Berlin (Warner), ism., 1 felv., 303 méter. London a világ fővárosa (Warner), ism., 1 felv., 322 m. London a tradiciók városa, hangos ism. (M. G. M), 264 m. A maharadzsák birodalma, hangos ism. (M. G. M.), 277 m. Tánc és ritmus, hangos oktató (Ufa), 347 m. Igloo, hangos ism. (Universal) , 1636 m. Varázsszőnyegen a világ körül 11/17. Flottagyakorlatok Amerikában, 258 m. Varázsszőnyegen a világ körül 11/18. Deportáltak világa, 251 m. Varázsszőnyegen a világ körül 11/19. Álmok hazája, 244 m. Varázsszőnyegen a világ köriil II/20. A földi éden, 250 m. Tavasz Olaszországban, hangos ism., (Kovács Emil és társa), 344 m, A Magyar Cserkészleány Szövetség első nemzeti nagy tábora Tahiban 1932. (M. F. 1.) 463 m. ..
...
. ... _ _ ............
_.._ .... _
Film az első segély ról. A székesfőváros elhatározta, hogy a felsőbb tanintézetek tanulói részére az első segélynyujtást ábrázoló filmeket készíttet. A felvételek, amelyek orvosi ellenőrzését a Mentőegy-esület vállalta, már elkészültek s nemsokára lepereg a tanulóifjúság előtt az első segélynyujtás filmje. Németországban is emelkedett az oktatófilmgyártás. Amíg a folyó esztendő második félévében csak 61 kultúrfilmet készítettek, addig a harmadik negyedben már 74 kultúrfilm készült el. Igaz, hogy ezzel szemben a szám még mindig kisebb, mint az 1931. évi harmadik negyedbeli statisztika, amikor is 101 kultúrfilmet forgattak A gyártók sorában az Ufa vezet ebben a negyedben is és ,pedig 9 oktatófilmmel.
A Népszövetség albizottsága , október ll-én tárgyalja az oktatófilmek vámmentességét célzó indítványt.· A Nemzetközi OktatófiIm-Intézet részéről benyújtett eredeti javaslatot a népszövetségi albizottság Franciaország nyomására kénytelen volt megváltoztatni, illetve megbízást adott Pella román tanárnak, hogy új tervezetet dolgozzon ki és a legközelebbi ülésszak ban terjessze azt elő. Azt mindenesetre kimondották már, hogy az oktatófilmek eredetét nem az illető gyártó állam, hanem mindenkor a római Nemzetközi Oktatófilm-Intézet fogja igazolni. Amerikai bankok 50%-kal csökkentik fiImérdekeItségeiket. Azok az amerikai nagybankok, amelyek érdekelve vannak az amerikai filmiparban, közölték a filmgyárakkal, hogy ezentúl csak eddigi hozzájárulás felét adják meg és ennek megfelelően visszavonják támogatásukat is. A bankok előírták, hogy egy-egy film nem kerülhet többe, mint 175.000 dollárba, holott eddig egy film átlagos előállítási költsége 325.000 dollár volt. Az amerikai bankok egységes állásfoglalása lehetővé teszi, hogy a filmgyárak .nern tudják az új megállapodást kijátszani, mert egyik filmgyárnak sem áll módjában ezt a gyártási maximum ot túllépni. Cenzúradíjakból készítenek kultúrfilmeket. Dániában igen érdekes elgondolású filmvállalkozás alakult "Dansk Kultúrfilm" elnevezéssel, amelynek az a célja, hogy az olasz Luce mintájára ismeretterjesztő és kultúrfilmeket gyártston, bevásároljon és forgalomba hozzon. A vállalatban aktív és volt miniszterek, a társadalmi élet, a művészet és a sajtó előkelőségei vesznek részt. Tudományos szakértők és' tanácsadók gyanánt három ismert dán egyetemi tanárt szerződtettek. A gyárban előállított tudományos film negatívokat egy állami jellegű filmarchívumban őrzik meg. A vállalatot az utolsó három esztendő filmcenzúradíjainak fölöslegéből alapít ják meg és abból tartják fenn. A mutatkozó nyereséget arra kell felhasználni, hogy a vállalatot kibővítsék és fejlesszék. A Luce új filmműterme Rómában. A római Luce-filmgyár, amely megfelel a mi Filmirodánk hivatásának, most fejezte be a műteremépítkezésí munkálatokat. Az új műterem Róma egyik külvárosában, Farnesiában épült fel teljesen modern és praktikus kivitelben és ezzel Róma ismét gazdagodott új, modern filmstudióval. Az új műterem első produkciója' az a film, amely a tízéves fascizmust viszi filmre. Az új fascista film technikai munkálatait commendatore Fontana vezeti.
PÁNCÉL LAJOS a magyar fiImszakirodalom egyik legtehetségesebb és legismertebb nevű művelője, kis regénnyel jelent meg a nyilvánosság előtt .. A kis regénynek "Szabad az első tangót?" a címe és megjelent a Mindenki Könyve sorozatában, Pánczél Lajos ebben a regényében sem tagadja meg nagy szeretetét és ragaszkodását a filmhez, amelynek milliőjéhez igyekszik hű maradni. A regény filmszerűen pereg le a szemünk előtt .. Leírja egy filmexpedició útját végig a. dalmát parton, majd Afrika, a Kanári szigetek minden szépségét tárja elénk. A regényből nem hiányzanak a váratlan és izgalmas fordulatok sem, ami még érdekesebbé teszik az amúgy is érdekfeszítő regényt. . Pánczél Lajos regényét a filmvilágból is sokan olvasták. .
.. .
ft.
ft
.
ft·
..
A SZAKSAJTO Intemationales Film Magazin cím alatt új folyóirat jelent meg Berlinben az Internationale Film Kopier-Kredit G. m. b. H. kiadásában és Ludwig Neumann szerkesztésében. Az elevenen és rendkívül ötletesen összeállított és szerkesztett lap igen nagy szolgálatot tesz annak, aki a nemzetközi film világban tájékozódni akar. Megtudja a lapból, hogy hol készülnek filmek, hol nyílnak új filmszínházak, hol épülnek új műtermek, hol milyen új kontingensrendeletek jelennek meg, új cégalakulásokról, cégmegszűnésekről kapunk bő iriformációkat. Tény, hogy az L F. M. igen hasznos és értékes szolgálatokat tesz a nemzetközi filmvilágnak. l'Ieg kell állapítanunk, hogy a rendkívül jó és újságírói rutinnal megszerkesztett lap ötlete Szemere Árpádtól, az Internationale Film-Kopier Kredit G. m. b. H. igazgatójától ered, aki a nemzetközi film viIágban igen szép karriert futott be és jólismert neve mindenütt közbecsülésnek örvend. Szolnoki Zene és Mozi Élet címmel új hetilap indult meg Szolnokon dr. Klébinger Jenő szerkesztésében. A kitűnően szerkesztett lap Szolnok város zenei és filméletéről számol be hetenként olvasóinak. Az első számban Ruszka Jenő miniszteri tanácsos írta a beköszöntőt, Gyárfás Gyula pedig a filmszínház kultúrális feladatairól értekezik. A lapot változatos hírrovat egészíti ki. Mindenesetre örvendetes, hogya vidéken ilyen szeretettel foglalkoznak a filmüggyel.
15
Uj afrikai expedisiós film. Leo Frobenius elő, hogy valaki a belépődíjjal "meglógott" frankfurti egyetemi tanár és ismert Afrikavolna. . Létrejött a német-f'raneia filmbéke. Ugy kutató immár tizennegyedszer járta be AfNémetország, mint Franciaország különbőző rikát, természetesen filmfölvevögépekkel kontingentálásokkal tették egymás számáfölszerelve, A kiváló Afrika-tudósezúttal ra lehetetlenné, hogy filmjeiket kicserélhesis teljesen ismeretlen Afrika-anyagot vett sék, Hosszas tárgyalások után a két or,föl, amelynek összeállítását megkezdte, szág között most létrejött az új film egye z,Frobenius ugyanis társaságával visszaér.mény, amely nagyjából a következő:' Ugy kézett Frankfurtba, ahol' most kidolgozzák Németország, mint Franciaország huszon'és összeállítják az új Afrika-filmet, Froöt-huszonöt filmet engedhet be, Sem a 'benius tanár 1933. februárjában akarja az francia, sem a német filmeket nem szabad új filmet bemutatni. dubbolni, azaz francia, illetve német dubIrók reklámfilmje. A Gerdell Pictures lókkal újra megcsinálni. Tehát megmaradamerikai filmgyár újfajta reklámot talált nak eredeti francia, vagyis eredeti német ki az irók érdekében. Ötveli-hetvenöt dolfilmnek. E huszonöt filmen kívül, mindkét lár elenében kb.,30-1'00 méteres filmet, ország még további tizenöt-tizenöt filmet amolyan "Vorspann-Film"-félét . készít, vihet be, amelyeket szabad francia, illetve olyan írók műveiből, akik darabjukat nem német pótszereplőkkel német, illetve frantudták elhelyezni. A Cordell-gyár kitűnő cia verzió ra átalakítani. A német Spitzenszinészekkel eljátszat néhány jelenetet a organisation ezenkívül kötelezettséget váldarabból, hogy ilymódon a darabra vonja lalt arra nézve, hogya német kormány lea komoly filmgyártók figyelmet. A kísérhetövé teszi a francia filmek kölcsönclíjailet eddig kitünően bevált, ezenkívül az nak átutalasát Franciaországba. irók óriási reklámot kaptak a nagy amerikai magazinokban is, A budapesti Phönix-mozgó a jelenlegi Állami támogatással filmesítenek francia 430 személyt befogadó helyiségét 600 szeoperákat, A hangosfilm tág teret nyujt mélyes nézőtérre akarja kihővíteni. A vo'operettek és operák megfilmesítésére. Az natkozó kérelmet a beliigyminisztérium operettek nagy része már hangosfilmre véleményezés végett leküldte a MMOE-hoz, került, nem így áll azonban a dolog az opeamely november 9-iki választmányi ülésérákkal, amelyekkel szemben a gyárosok nében tárgyalja az ügyet. mi ellenszenvvel viseltetnek. A francia filmgyárak most beadvánnyal fordultak az államhoz, amelyben bejelentik, hogy szívesen Magyat' Mozgófényképgépkezelölc elkészítenék a francia operákat hangosfilmOrszágos Egyesülete re, ami a francia zene nagy propagandája lenne a külföldön, ha - az állam támogaVII. ker., Csengeri-utca 1. szám. tásban részesíti az opera-hangosfilmeket. Nemzetközi filmegyesiilés. Párisban megHivatalos órák: délután 2-4-ig. alakult a Société Cooperative, amelynek célja, hogyafilmgyártók és a filmgyártásTelefon: József 375__':'98. ban érdekelt szellemi munkások érdekeik védelmére közös egyesületben, közösen járjanak el, A nemzetközi filmegyesülés élén Gémier Firmin áll, Az egyesülés minden államban meg akarja alapítani fiókegyesületét. Igy megalakult már a berlini iroda, amelyben Frank Arnau, az ismert író és Erich Pommer dolgozik. Legközelebb sor kerül a további középeurópai irodák BUDAPEST, IH" .HUnGÁRIA KÖRÚT 274, megalapítására is. Mozilátogatás heti részletre, Egy Aussig TELEFO:'-J: 46-3-46 melletti cseh-német községben eredeti ötletet valósított meg az ottani mozgóképszínház, hogy a látogatottságot növelje, A naponta új műsort játszó mozgóképszínház FILl\J:HIRSZOLGALAT "fölírta" a látogatók neveit és címeit, valamint annak a helynek az árát, amelyet a városi>, községi-, családi>, gyári., látogató elfoglalt és a hét végén, szemipari=, sport-felvételek, baton, amikor a legtöbb látogatónak pénze . volt, "elszámolt" , akár a fűszeres, vagy a K o c k a n a g 'J il á s o k, f o t ó ii z e rn, tejes. A látogatottság ennek folytán igen -erős mértékben emelkedett és alig fordult
MAGYAR FILMIRODA
•
_. __------~.~~~r~~-í~----~--~,
IL'M.TECHNlKA NINC li
MÁR N.B:MAl'ILM ZI:\"HÁZ BUD PESTEN!
,
Budapest filmkultÚl'ájának n vezet s fordulójához jutottunk: októberben nyílt meg újból hosszabb .szünetelés után a Plutó- és Kristály-moagó, amelyek már mint hango filmszínházak folytatják üzemeiket. Ezzel az utolsó - hivatásos filmszínházak is áttértek a hango filmre, úgyhogy az első hangosfilm bemutatása óta eltelt három év alatt Budap st f'ilmkultúrája teljesen átalakult a megváltozott viszonyoknak megfelelően. De n me ak kultúrtörténeti, hanem fil'mtechnikai jelentő ége is van ennek a történelmi jelentőségű átalakulásnak. A magyar filmtechnika - a régi é UJ cégeket értjük ezalatt nem vesztette el a fejét a hangosfilm bevezeté' alkalmával. Részint külföldi szabadalmak egítségével, részint saját találmányai révén csakhamar beleilleszkedett az új technikába, gyártotta a különböző hangosfilm-technikai cikkeket, kezdve a legegyszerűbb szinkronasztaltól a legkomplikáltabb fotócelláig, erősitőig. A magyar filmtechnika letette az érettségit az utóbbi esztendők küzdelme élet-halálharcában és itt meg kell hajtanunk az elismerés zá zlaját azok előtt a pionirok és munkáskezek lőtt, akik tudásukkal, szellemi és fizikai erej ükkel dolgoztak a magyar filmtechnika naggyá-
·tétele érdekében. Hálával kell megemlék znünk azokról is, akik tőlcéjüÚ,t, pénzügyi
és kereekedeimi
összeköttetéseiket
bocsájtották a magyar filmtechnika rendelkezésére, m rt az ő segítségük nélkü! csupán a tudás és a munka nem tudott volna egyedül érvényesülni. Harmincöt év után búcsút mondunk a budap sti némafilmszínházaknak, amelyek elevenséget, kultúrát és új szint vittek be annakidején a milliós város életébe. A emmiből keltek ki a földből egykoron a mozgóképszínházak, amly knek száma a háború előtt 120 főt tett ki. Azután jött a háború, a pesti mozgókép zínházak záma gyre fogyott. Azóta i métel ten megszűnt jónéhány, sőt az elmult két év alatt is zámos mozgókép zínházzal lett keves bb Budapest. Az utolsó némafilmszínház megszűnésévei teljessé vált a hangosf'ilmkultúra Budapesten. A hangosfilm fanatikusai hitük győzelmét látják, a hangosfilm ellenesei pedig kell, hogy belássák, hogy a technika haladásával dacolni nem lehet. Uj fordulópont Budapest kultúrtörténetében a némafilm teljes eltűnése, ki tudja, hogy rnit hoz majd a jövő? Vajjon
a íávolbalátás
mikor
szoritia
ld a tumoosiilmet.? A var ói Falanga-filmgyárban most szereltek föl Klan '-Tobis "Egy-Box" rendszerű fölvevőkészüléket. A Falanga eddig saját szerkezetű fölvevögéppel dolgozott, ez azonban, úgy látszik, nem felelt meg. A Falanga-gyár nemzeti filmprodukciót kezd.
Bulgária is berendezkedik hangosfilmgyártásra és ebből a célból Amerikába kiildte Kacsamahoff rendezőt, aki ott tanulmányozza a filmtechnikai viszonyokat, esetleg megfelelő amerikai gyártmányú fölszerelést hoz magával.
17
~~h·1
Uj francia börönd-f.elvevökészülék. A párisi Caméréclair újfajta bőröndkészüléket hozott forgalomba, amely az első ilyennemű francia gyártmány. Az új hordozh~tó készüléket a Mérv-rendszer szerint ~llították össze. Külőrí veszik föl a képet külön a hangot. A 300 kg. súlyú bőröndkészülék ára 220.000 francia frank. A készülék a következő részekből áll: fölvevőkamera statívval, két míkrofonnal, akkumulátoria, továbbá erősítőszekrény két fejhallgatóval. A hangfölvétel az intenzitásos rendszer szerint történik. Franciaországban és a latin államokban méterenként 2 frank licencet szednek, rníg Németország részére kedvezőbb licencdíjat állapítottak meg:
ft
~s
A rezte zelle zette
HlnOLEADAS TOKELETESSEOE ÜZLET SZEMPONTJÁBÓL
FonTOSABB MinT A FILMI
•
Klangfilm újabban a Patin-cellát szemeg gépei számára és ezeket PhotoKlangfilm, System Patin néven vebe.
TÖKÉLETES és TERMÉSZETES HANGOT A
A színesfilm új kérdéseiról október hó 28-án előadóestét rendezett a Dentsche Kinatechnische Gesellschaft Berlinben. Dr. E. Lehmann tanár "Farbensynthese in der Kinomatographie" címmel tartott magasszárnyalású előadást, dr. H. Boehn pedig a Dupont-féle Vitocolor-filmről értekezett. Meyer dr. ugyanezen az estén az északi fény elméletéről tartott érdekes és szakszerű előadást.
TELEFOnOYARI
LEADÓ BERENDEZÉS
Lisszabonban a Companhia Portugesa de Filmes Sonores most rendezkedett be Tobis- rendszerű hangosfilm- felvevő géppel. Egy-Box rendszerű fölvevő gépet szerelt föl egy gyorsteherautón, azonkívül saját áramfejlesztőtelepet is állított össze, amelyet a fölvételek alkalmával magukkal visznek. Az új portugál Tobis-gép ilymódon úgy belső, mint külső fölvételekre alkalmas.
BIZTOSIT. MINDEN ALKATRÉSZT AZONNAL RAKTÁRRÓL SZÁLLITUNK
Kétéves filmszaktanfolyam Brüsszelben. Az Association Cinématographique de Belgique brüsszeli filmegyesület kezdeményezésére és a belga kereskedelmi minisztérium védnöksége alatt filmoperatőri tanfolyam nyílik meg legközelebb Brüsszelben, amelynek az a célja, hogy a kép- és hangfölvételtechnika minden ágaztában kiképezze a jelentkezőket. A tanfolyam kétéves. A hollandi Philipps-gyár Philipps-Miller N. V. elnevezéssel Rotterdamban filmgyárat létesített, amelynek alaptőkéje 75.000 holland forint. Philippsék megszerezték Miller amerikai filmmérnök szabadalmait és ennek értékesítésére alakult az új vállalat. Az új gyár újfajta leadógépeket akar gyártanj, de tervebe vette azt is, hogy kész filmeket is forgat és hoz forgalomba.
--
TELEfOnOYÁft RESlUEnYTÁRS'ASÁ6 BUPAPEsT, VII., HUNGARIA.KÖRÚT
~~_I 18
:
A·CUTfER
azaz a filmvágó, nem új közreműködő a filmen, mégis sokan nincsenek tisztában a cutter hivatásbeli fogalmával, mert azt hiszik, hogyacutter nem más, mint aki a filmet "megvágja". A outter azonban dramaturaio; segítőtársa a rendezőnek is, ennek krítikaí munkatársa, mert más szemmel, valamivel távolabb a fölvétel helyétől, látja azt, ami a filmben van, vagy aminek a filmen a sok fölvett jelenetből megmaradni a nem szabad. A cutter adja a film stílusát, az irányát; Titmust és lelket visz bele a filmbe. Tulajdonképen utólngos rendezési munkát végez a cutter, aki elválasztja a lényegtelent a lényegestől és a filmnek megadja az igazi értelmét, igazi értékét és művészi jellegét és tartolmuit, Nem elég csak "vágni" a filmet, a filmbe bele kell vinni a mély értelmet, amely a filmnek szint és elevenséget ad. A cutternek muzsikálisnak is kell lennie, optikai és akusztikai érzékének is kell, hogy legyen, ami sokszor fontosabb, mint maga a technikai megvágás. De technikai tudással is kell rendelkeznie főleg a hangosfilmnél, mert e nélkül félmunkát végez a cutter, aki így fontos és nélkülözhetetlen munkatársa a filmgyártásnak. intelligens, sokoldalú és nyugodt idegzetű résztvevője annak a munkának, amely a filmet méltóképen befejezve adja át a producernek. hogy tőle a filmkölcsönző és a mozgóképszínházon keresztül a nagyközönséghez jusson .
•...
..~.
Elhalasztották Párisban az éghetetlen film kötelező használatát. Az egész filmvilág érdeklődéssel várta az éghetetlen film kötelező használatának bevezetését Párisban. Franciaországban ugyanis évekkel ezelőtt törvényt hoztak, amellyel kötelezővé tették a filmgyárosoknak és a filmvállalat.oknak, hogy filmjeiket éghetetlen pozitív filmen készítsék el. Ezt a törvényt az éghetetlen film fogyatékosságai miatt évről-évre elhalasztották, míg tavaly utolsó határidőként 1932. január elsejét, majd október l-ét jelölték meg. A francia kormány most 1934. január elsejére halasztotta a törvény életbeléptetését, azaz azt az időt, amelyen túl nitrocelluloze-pozitív film nem használható fel. A nemzetközi filmszakma tehát ismét nem győződhet meg róla 1934-ig, hogy előnyösebb-e az éghetetlen film használata, mint a most használt nitrocelIuloze film, A Paramount hollywoodi laboratóriumában újszerű színesfilm-kísérleteken dolgozik, azonban a nyomasztó gazdasági viszonyok folytán a találmánnyal ezúttal még nem lép a nyilvánosság elé. Az új színesfilm-találmány gyakorlati megoldása teljesen újszerű, azonban mégis bevárják a viszonyok jobbrafordulását, úgyhogy a Paramount csak ekkor valósítja meg az egyébként teljesen kész találmányt. Berlinben, a Kurfürstendammon műterem készül keskeny hangosfilmek elkésztítésére. Ez az új műterem filmipari célokat szolgál, tehát nem a filmamatőrök érdekében épült, A műtermet kellő lámpaparkkal szerelték föl és minden tekintetben megfelel az ipari céloknak. Megfelelő mellékhelyiségek, öltözők . stb. állnak a gyártók rendelkezésére. Az első berlini ipari keskenyfilm-műterem novemberben nyílik meg.
~~~,
FILMMűVÉSZETI ÉS TUDO:VIANYOS FOLYÓIRAT ELÖFIZETÉSI ÁR: l évre 10 pengő. - 'I, évre 5 pe.ngő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-I{ÖRUT 30. Tel.: József 363-76. Párizsi szerkesztőség: Artur Vitner, 12, rue Alasseur Paris, (XV.) Champs de Mars. . Megjelenik minden hónap elsején. Minden eikké rt a szerző felel.
Filmtechnikai kiállítás iskolák részére. Berlinben a Deutscher Bildspiel-Bund ll-ik évi közgyűlése és összejövetele alkalmával a berlini városi Film- és Képhivatal helyiségeiben és hatalmas folyosóin filmtechnikai kiállítást rendezett, hogy a bemutatott anyagból az iskolák vezetői és főleg a filmmel foglalkozó oktatók okulhassanak és tanulhassanak. A kiállításon többek között az Agfa, a Klangfilm, a Licht-Bild Bühne, a Bildwart-Verlag (utóbbi kettő filmtechnikai könyvekkel), a SiemensHalske-cég, a Zeiss-Ikon-gyár vettek részt. A kiállítás filmoktatási korökben igen nagy érdeklődést keltett.
Friedmann-nyomda,
19
Wesselényi-u.
40.
filmpiac
Budapesti ECO-FILM. Rákóczi-út 14. Tel.: J. 429-76.
1932.
Sergeant X. - Megj.: Décsi, Corsó, Omnia. - H.: 2200 m. - Műf.: Dráma. - F.: Szántó. - Fősz.: Mosjoukine. - C.: Aluli. Aranypók. Megj.: Józsefvárosi, Fészek, Rialto, Chicago. - H.: 1715 m. - Műf.: Bűn. dráma. F.: zántó A. - Fősz.: Ednmnd Lowe, Loise Moran, _L_._Brendel._- __ C. :_A_lu_li. ~----
I IX so _
Szerelmes ellenségek. - Megj.: Roxy, Eldoradó, Józsefvárosi, Chicago, Bodograf, Th-oli. - H.: 1960 méter. -- Műf', : Hadifogoly dráma. - F.~ Szántó A. Fősz.: Warner Baxter, Leila Hyams, C.: Aluli.
X6 FOX-FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 314-37 és 316-58.
---
X :20
HIR CH és T K. Rákóczi-út 14. Tel.: 43-8-35. R. T-., 36. X '20
l\1ETRO-GOLDWYNMA YER DISTR. Budapest, VIII., Főh. Sándor-tér 3. - Tel.:
----_
Sátán völgye. - Megj.: Chicago, Roxy, Józsefvárosi, Vesta, Pátria, Bodográf. - H.: 1700 m. - Műf.: Cowboy dráma. - F.: Szántó A. - Fősz.: George O'Brien, Margarathe Churchil;" Toah_BerrL_ - C. ~Iuli. __
__
KORONA-FILM VII.~ Rákóczi-út Tel.. J. 418-28.
Filmmegjelenéseh oh'óber hónapban.
I
I X/1.3
Hárman egy ellen (Vidám bandita). - Megj.: Roxy, Józ efvárosi, Eldoradó, Bodográf, Vesta. - H.: 1790 méter. - Müf.: Spanyol dráma. - F.: Szántó A. Fősz.: Warner Baxter, Edmund Lowe. - C.: Aluli. Volt egyszer egy keringő. - Megj.: Décsi, Kamara. H.: 2115 m. - Műf.: Operette. F' iklósy.Fősz.: Eggerth Márta, Rolf v. Goth, Lizzi Natzler, Verebes. - C.: Aluli. Atlantis királynője, Megj.: Ufa, Uránia. - H.: 2300 nl. - Műf.: Dráma. F.: Siklósy Iván.Brigitta HeIm. - C.: Aluli. Égi titánok. - Megj.: Rádiu . H.: 3038 m. Műf.: Dráma. - F.: Erb. - Fősz.: Wallace Berrv, Clark Gable, Dorotty Jordan. - C.: Aluli.
I
A hercegnő szabója. - Megj.: Royal Apolló. - H.: 2552 m. - Műf.: Zenés vígj. - F.: Pásztor B. Fősz.: Maurice Cheval ier, Jeanette Me Donald. PARA~lO "T FILM___ C.:_~I::::u:.::li~. . _ FORGALMI R. T. KIára asszony különöes este. - Megj.: Palace. - H.: Budapest, VII., RáX/17 2173 m. - Műf.: Színmű. - F.: Pásztor B. - Fősz.: kóczi-út 59. Tel.: __ ~ynl10ib on,_Francis Dee. - C.: Aluli. _ J. 344-37 és J. 405-22. A szőke Vénus. - Megj.: Royal Apolló. - H.: 2517 X/28 méter. - Műf.: Színmű. - F.: Pásztor B. - F'ősz.: MarIene Dietrich, Dicky Moore. - C.: Felüli. PÁTRIA FIU1Éjjeli szerenád. - Megj.: Fórum, Ufa. - H.: 2280 VÁLLALAT, X/261 méter. Műf.: Operett. F' Siklósy Iván. VII., Erzsébet körút Fősz.: J an Kiepura, Magda Schneider, Fritz Schultz, 8. Tel.: 40::.6--___:2::::5:.:... _---";-_-+...:I:.::d:::a:.....:_W:...;u:.:· s:_:t,?., ..::O:.:t~to=---:-:W:..:...::a:.;ll=b.::.u::..!rg,:=,:;--~C:,,:,':::: -:-A:.:lc.::;u:.;1 i.:_. :::----:-_-:=- __ REFLEKTOR-FILM, Lányok a viharban. -- Megj.: Décsi, Omnia, Corso. 'd t' 4 X '19 H.: 2100 m. - Műf.: Modern erkolcsra]z. - F.: Dr. B pe t , an 01'- er . Vitéz Miklós. - Fősz.: Karin Hardt, Theodor Loos, Tel.: 42-5-29. Helmuth Kionka. - C.: Felüli. Lehman mama három leánya. - Megj.: Décsi, Omnia, STYL US-F ILM r.-t., Corso. - H.: 2500 m. - Műf.: agyvárosi regény. X/4 Erzsébet-körút 4. F.: Lakner Artur. - Fősz.: Hansi Niese, Hertha Tel.: 442-59. Thiele, Else Elster, Fritz Kampers. - C.: Felüli. A legszebb kaland. - Megj.: Uránia, Ufa. - H.: UF A-FILM R. T. 2262 méter. - Műf.: Vígjáték. F.: Lándor.Budapest, Kossuth X/6 Fősz.: Nagy Kató, Wolf Albach-Retty, Otto WallLajos-utca 13. burg: - C~Aluli. . 1 Tel.: 83-8-57 és 58. A baltás ember. Megj.: Omnia. H.: 2062 m. WARNER BROS X/2!) Műf.: Dráma. - F.: Fodor Sándor. - Fősz.: Eduard First National Robinson, Laret~ Jo_ung. -:. C.:_F~lüli. _ Vitaphone Pictures Futok a nők elől. - Megj.: 6 másodhetesben. - H.: József-körút 32. X'cr I-I 1645 m. - Műf.: Burleszk vígjáték. - F.: Fodor Tel.: J. 325-90 és 91. Sándor. - Fősz.: J oe Brown. - C.: Aluli. X;1;~
I
I I
I,'
I
•
·---------------------_ ... Jlz izgalmah
miszfihumoh
és
világhírű
filmje -
A BALTÁS _1 _ EMBER EDWARD
FÖSZEREPLÖK:
Amerika
G. ROBINSON,
I eg n ag yo b b j e II e m sz i n észe
LORETTA Amerika
YOUNG
legszebb
filmszlnésznöje
MEGJELENT OKTÓBER 25-ÉN AZ
OMNIÁBAN.
Jlz évad Ie g s z e n z á c i ó s a b b vígjátéha
FUTOK A nŐK ELŐL EGY ÜGYEFOGYOTT
FÖSZEREPLÖK:
FUTÓBAJNOK
JOE a
hires
VIDÁM
E. BROWN szélesszáju
DOROTHY LEE 1'>1c g j c I c n t o k f ó b c r 27: é n -
kOmikus
es
óriási kassz a- és kczőnségsiker, megnyitóelcadástól megy mindent telülmuló érdeklő> dés. - RgJrizjoggal élni akarunk poli ó
filrnsziuházban.
TÁVIRAT:
TARZAN
Miskclc,
RUST HALL
négy másodhetes
'H,ÁROM -
KALANDJAI
1
1ozgó.
Zalaegerszeg fennállása óra példátlan sikerrel, 5 napra pro len> gálta T RZ -=f Fehérvár sikere ezt is felülmúlta - Proion.=' gáció vagy repríz érdekében holnap érkezern. Meg kell köszönnöm ezt a filmet. - GéÍbor
------------------------~ - T Kérem ~
RZAN a mai
Drótvála
óriási iker! napra prolongálni.
zt: ] rUllner, Gödöllő.
METRO-GOLDWYN-MAYER VII!., Főherceg Sándor-tér 3
I Distr. Corp.
Telefon: 44-4-24,
44-4-25.
mE 6 H I U Ó
Az Országos Magyal' Mozgóképipari Egyesület 1932. évi nouember hó 6-án, vasán-nas: délelőtt 11 'ómlcoT a Ma,gyn1· Filmklub' különhelyiségében tartj a
XXI. ÉVI RENDES
KÖZGYŰLÉSÉT
mely re a t. Tagtársakat ezúton tisztelettel pontos megjelenést kér. Budapest, 1932. október 20-á,n.
T8rgusorozat:
meghívja
és feltétlen
AZ ELNÖKSÉG.
1. Elnöki megnyitó .. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés, a számvizsgálók jelentése és a felmentvény megadása. 4. Az 1932-' 3. évi költségvetés megállapítása. 5. A választmány, a járulékmegállapító. a számvizsgáló, a fegyelmi bizottság tagjainak, valamint a Geiger Richard Alap 2 tagjának újjáválasztása. 6. Esetleges indítványok.
KIVONAT AZ ALAPSZABÁLYOKBÓL
:
7. ~. Tagsági jogait csak az a tag gyakorolhatja, aki tagdíjfizetési kötelezettségeit teljesítette. ll. §. A közgyűlésen csak oly indítványok tárgyalhatók, amelyeket a közgyűlé előtt legalább 5 nappal a választmányhoz írásban b nyujtottak. 12. §. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult rende tagok egyharmad része megjelenik. Ha a kezgyűlés a tagok meg nem jelenése miatt a kitűzött időpontban egy órai várakozá után sem határozatképe , legfeljebb 8-30 napon belül új közgyűlést kell ös zehívni, amely a megjel ntek számára való tekintet nélkül határozatképes .
•• PA N K I N E' »G«« A LEGTÖKÉLETESEBB EGYÉB NEGATIvOK:
SPECIAL-NEGATIV EXTRA RAPID-NEGATIV KINECHROM-NEGATIV AEROCHROM-NEGil TIv
AZ AGFA-POSITIV
DUP-NEGATIV HANGOSNEGATÍV
a legjobb és a legt~rt::sabb kOplaanyag
Vezérhépviseló
LAJTA AnDOR, BUDAPEST,
KÉPNEGATIV
Ti 3
MagyarorszáJ! részére:
Uli., ERZSEBET·KÖROT 30 .. :. TELEFon: 36·3·76.
Friedmann-nyomda,
We.
elényí-utca
40.
