1. kötet, 2. rész. 2. alprojekt. NAT-hoz illeszkedő kulcsfogalom-rendszer, kulcskompetencia-térkép

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

H - 1134 Budapest, Váci út 37. postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu

PEDAGÓGIAI RENDSZEREK fejlesztési lehetőségeinek, akkreditálásának, bevezetésének, alkalmazásának vizsgálata, a közoktatás tartalomfejlesztési tevékenységének megújítása érdekében folytatandó K+F +I tevékenység

1. kötet, 2. rész 2. alprojekt

NAT-hoz illeszkedő kulcsfogalom-rendszer, kulcskompetencia-térkép Szerzők Benkő Zsolt, Bodóczky István, D. Molnár Éva, Fazekas Márta, Gönczöl Enikő, Horányi Gábor, Horváth Zsuzsa, Kaposi József, Kojanitz László, Lendvai Györgyi, Mándics Dezső, Nahalka István, Ollé János, Pálfalvi Józsefné, Palkó Gábor, Pignitzkyné Lugos Ilona, Trencsényi László, Ütőné Visy Judit, Vass Vilmos, Veres Gábor, Zsakó László

2010.

NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

1

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


2. alprojekt

NAT-hoz illeszkedő kulcsfogalom-rendszer, kulcskompetencia-térkép

Almunkacsoport vezető:

Vass Vilmos Szerzők Benkő Zsolt, Bodóczky István, D. Molnár Éva, Fazekas Márta, Gönczöl Enikő, Horányi Gábor, Horváth Zsuzsa, Kaposi József, Kojanitz László, Lendvai Györgyi, Mándics Dezső, Nahalka István, Ollé János, Pálfalvi Józsefné, Palkó Gábor, Pignitzkyné Lugos Ilona, Trencsényi László, Ütőné Visy Judit, Vass Vilmos, Veres Gábor, Zsakó László

Lektorok: Halász Gábor – Knausz Imre – Perjés István


2

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET/B PEDAGÓGIAI RENDSZEREK ............................................................................................................................................... 1 Ember és társadalom (Kaposi József) .................................................................................................................................... 4 Bevezetés ............................................................................................................................................................................... 4 Kulcsfogalmak ...................................................................................................................................................................... 7 Irodalom............................................................................................................................................................................ 122 Ember a természetben (Horányi Gábor – Mándics Dezső) .............................................................................................. 123 Bevezetés ........................................................................................................................................................................... 123 Kulcsfogalmak .................................................................................................................................................................. 124 Irodalom............................................................................................................................................................................ 259


3

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


EMBER ÉS TÁRSADALOM (KAPOSI JÓZSEF)

Bevezetés Az Ember és társadalom műveltségterület kulcsfogalmainak kiválasztásánál az alábbi szempontok érvényesülését tartottam fontosnak: 1. A

kulcsfogalmak

összességükben

alkalmasak

legyenek

a

középiskolai

történelem,

társadalomismeret, állampolgári ismeretek, etika, jelenismeret vizsgakövetelményekben rögzített tartalmak feldolgozására. 2. Egyszerre épüljenek az 1-8. évfolyam számára elkészített kulcsfogalmakra illetve jelentsék annak továbbgondolását, továbbbontását. 3. Összességükben lefedjék a történelmi múlt feldolgozásának legelterjedtebb nézőpontjait (pl.: társadalom, gazdaság, politika, eszme). 4. Magukba foglalják a történelmi feldolgozás építőkockáit, illetve alapvető struktúráit, melyek a történelmi gondolkodás kialakulásához elengedhetetlenek. 5. A kiválasztott kulcsfogalmak egyszerre legyenek általánosak és speciálisak, hogy a történelem azon sajátosságát meg tudják jeleníteni, miszerint az egyedi események, jelenségek kapcsán általánosítások fogalmazhatók meg. 6. Alkalmasak legyenek a több nézőpontú, multiperspektivikus és kontroverzív történelemszemlélet gyakorlati alkalmazására.


4

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az 1-8. évfolyamra javasolt kulcsfogalmak felosztása Nézőpontok, dimenziók Feldolgozási struktúrák Egyedi és általános gazdaság, technika, technológia változás, folyamatosság történelmi személyiség (fejlődés, hanyatlás) település, életmód, életviszony, történelmi dokumentum (forrás) szabadság, alávetettség, erőszak életminőség társadalmi helyzet (státusz) történelmi idő tagolása vagy birodalom, ország kronológia állam, hatalom, politika történelmi tér, helyszín nép, nemzet, népmozgások eszme, vallás ellentét, összefüggés, nemzetközi kapcsolatok kölcsönhatás ok, cél, következmény

Az 9-12. évfolyamra javasolt kulcsfogalmak felosztása Nézőpontok, dimenziók Feldolgozási struktúrák Egyedi és általános gazdaság, technika, technológia változás, folyamatosság történelmi személyiség település, életmód, életviszony, történelmi forrás szabadság, alávetettség életminőség társadalmi helyzet (státusz) kronológia erőszak, terror, népirtás állam, hatalom, politika történelmi tér birodalom, ország konfrontáció és kompromisszum ellentét, összefüggés, identitás, nép, nemzet, kölcsönhatás nemzetiség hit, vallás, egyház ok, cél, következmény demográfiai változások, népmozgások eszmék, ideológiák analógia nemzetközi kapcsolatok, integráció, globalizáció hadseregek, hadviselés, háborúk


5

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



6

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalmak változás – folyamatosság történelmi források kronológia történelmi tér település, életmód, életviszony, életminőség történelmi személyiség ellentét – összefüggés, kölcsönhatás ok, cél, következmény analógia társadalmi helyzet (státusz) szabadság, alávetettség (emancipáció, diszkrimináció) erőszak, terror, népírtás gazdaság, technika, technológia hit, vallás, egyház eszmék, ideológiák birodalom, ország identitás, nép, nemzet, nemzetiség demográfiai változások, népmozgások állam, hatalom, politika konfrontáció és kompromisszum NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

7

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


nemzetközi kapcsolatok, integráció, globalizáció hadseregek, hadviselés, háborúk

Változás - folyamatosság kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi tanulás és gondolkodás kialakítása során a folyamatosság és a változások megfigyelése, értelmezése a tantárgy egyik alapfeladata. E fogalomkör – különböző szempontúföldolgozása és alkalmazása a történelmi tanulás, megismerés eredményességének záloga. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: a változások a mindennapi életben is (pl.: életkor, évszakok, használati tárgyak, szakmák, család) megfigyelhetőek. Gyakorolni kell változások felismeréséhez szükséges –életkori sajátosságoknak megfelelő- különböző megfigyelési módszereket.


8

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni: a változás és a folyamatosság egyaránt alapjelensége a minket körülvevő természetnek és társadalomnak.

A minket körülvevő természet és társadalom változásai nagyon sokfélék

lehetnek. A változásoknak többféle okuk lehet. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? évszak, hónap, gyerek felnőtt, anyag, termék c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Régi használati tárgyakról…” „ Változások felismerése.” 5-6. évfolyam Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon?

Megismerni: az emberiség kialakulásától kezdődően az embert körülvevő társadalom folyamatosan változik. A folyamatosság és a változások nyomán különböző időkben, különböző helyeken más-más életviszonyok, civilizációk, államok, társadalmi viszonyok jönnek létre. Az ókorban és a középkorban a különböző gazdasági ágazatok (földművelés, állattenyésztés, kézműipar, kereskedelem) és falvak, városok folyamatosságát és a változó szerepét, politikai és kulturális hatásaikat. A termelési és a haditechnikában bekövetkező változások megismertetése szintén feladat. Megérteni: a folyamatosságnak és a változásoknak egyaránt jelentőségük van a társadalmak életében. Az emberek a változásokat különféleképpen ítélik meg. A folyamatosság és a változás egyszerre jelenthetnek fejlődést és hanyatlást. Ennek eldöntése csak történelmi távlatban valósítható meg. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

9

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Kialakulás, fejlődés, virágzás, hanyatlás, bukás. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Athén Periklész korában” „A királyság és köztársaság” „Róma bukása” „Európa 1000 körül” „Uradalmak” „Szent László és Könyves Kálmán: törvényhozás és bíráskodás” „Amerika felfedezése” „Tűzfegyverek elterjedése” 7-8. évfolyam Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: a társadalmi változások a XIX.-XX. századra lényegesen felgyorsultak, és következményeik lényegesen több területre terjednek ki. Az európai történelem kiemelt eseményeinek segítségével elsősorban Európa történelmi szerepének változásairól (vetélkedések és háborúk, diktatúrák és demokráciák, ellentétek és integráció) szereznek benyomásokat a tanulók. Megérteni: a folyamatosság és a változások a társadalomban élő egyes ember számára egyszerre járnak pozitív és negatív következményekkel. A változás, fejlődés káros következményei napjainkra globális problémává váltak. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

10

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Felvilágosodás,

ipari

forradalom,

szabad

verseny,

polgárosodás,

túltermelési

válság,

környezetkárosítás. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az Enciklopédia” „A gőzgép és a gyárak” „Az egészségügy fejlődése” „A robbanómotortól a futószalagig” „A politizálás színterei - országgyűlés, kaszinók, nyilvánosság” „Az együttélés keretei - jogok, kultúra, művelődés” „Az átalakuló Japán” „A gazdaság átalakulása (Ganz és Baross)” „A nagy gazdasági válság” „A Monarchia felbomlása” „Globális problémák - a globalizáció problémái (emelt szintű anyag)”

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: A folyamatosság és a változások különböző időkben, különböző helyeken más-más civilizációkat, társadalmi-gazdasági viszonyokat, szellemi eredményeket és ezekkel összefüggésben eltérő életviszonyokat hoznak létre. Az emberiség kialakulásától az újkorig tartó időtávban a NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

11

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


meghatározó társadalmi-gazdasági, politikai és nemzetközi változások jellemzőit, mozgatórugóit és kísérőjelenségeit. Megérteni: a folyamatosságnak és a változásoknak egyaránt jelentőségük van a társadalmak életében. Az emberek a változásokat különféleképpen ítélik meg. A folyamatosság és a változás egyszerre jelenthet fejlődést és hanyatlást. Ennek eldöntése csak történelmi távlatban valósítható meg.

b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Kialakulás, virágzás, hanyatlás, bukás. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az athéni demokrácia kialakulása és működése” „A köztársaság válsága Rómában” „A népvándorlás é Róma bukása” „Európa XI.-XII. században” „A nagy földrajzi felfedezések és következményeik” „A munkaszervezési formák változása az újkorban”

11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a társadalmi-gazdasági, életviszonybeli változások a XIX.-XX. századra felgyorsulnak, és következményeik lényegesen több területre terjed ki. A korszak meghatározó társadalmi-gazdasági, politikai és nemzetközi változások jellemzőit, mozgatórugóit és kísérőjelenségeit. A világ nagy NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

12

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


régióinak (Európa, Közel-Kelet, Távol-Kelet stb.) változó politikai súlyát és a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepét XIX.-XX. folyamán Megérteni: a folyamatosság és a változás általában különböző okokra vezethető vissza és eltérő következményekkel jár. A változások a különböző helyen és időben élő egyes ember számára egyszerre járhatnak pozitív és negatív következményekkel. A változás, fejlődés káros következményei napjainkra globális problémává váltak, melyek az egész emberiség jövőjét fenyegetik b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Felvilágosodás, ipari forradalom, társadalmi és/vagy politikai és/vagy válság, ökológia katasztrófa c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A felvilágosodás következményei” „A gyáripar és az ipari munkásság kialakulása” „A polgári viszonyok megszületése Magyarországon)” „A nagy gazdasági világválság” „Globális problémák ”


13

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Történelmi források kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A tanulói tevékenykedtetésre, problémamegoldásra és a kritikai gondolkodás kialakítására törekvő oktatási gyakorlat lényegéhez tartozik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek középpontba állítása, mely a történelem tantárgynál alapvetően a forrásokra támaszkodó oktatást jelenti. A történelmi tanulás és történeti gondolkodás kialakulása szempontjából meghatározó a különböző típusú (tárgyi, írott stb.) ismeretforrások megismerése, feldolgozása, értelmezése és forrásértékük jellemzőinek meghatározása.. 2. Melyek az egyes szakaszok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megismerni: a történelmi múltat, a korábban élt emberek életviszonyait a képek, a tárgyak, és egyéb írásos dokumentumok (levelek, oklevelek) közvetítik. Megérteni: a régmúlt időben élő emberek világát a történelmi források tanulmányozásán keresztül lehet megismerni. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


14

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Fénykép, levél, használati tárgyak c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Tanítói segítséggel tájékozódás egyszerűbb forrásanyagokban” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: Az emberiség kialakulásának történetét, a régészeti leletek (források) későbbi történetét, megmaradt írott szövegek, és egyéb tárgyi emlékek alapján lehet rekonstruálni. Megérteni: az egyes korszakok jellemző tárgyai utalnak az akkori társadalmi és életviszonyokra. Az írás feltalálása és használata (írott források) lényegesen megkönnyítik a múlt feldolgozását, így ezek alapján sokkal többet megtudhatunk, pl.: az ókor utolsó évezredéről, illetve a középkor vagy koraújkor életéről. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Régészet, törvény, hieroglifa, monda, kódex, krónika, oklevél, geszta c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A történelmi források típusai. Mesél a régészet” „Hammurapi törvényoszlopa”


15

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Történetek a görög mondavilágból” „Mondák Róma alapításáról” „Egyiptomi vallás és mondák” „Találmányok, technikai érdekességek az ókori Görögországban és Rómában” „Mondák, regék a magyar nép eredetéről” „Szent László és Könyves Kálmán: törvényhozás és bíráskodás” „II. András és IV. Béla” „Középkori fegyverek” „Anonymus krónikája” „Történetek a Képes Krónikából” „A könyvnyomtatás eszközei és eljárása” „Nagy Lajos, a lovagkirály” „Egyedül Isten által. A reformáció” „Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7.-8. évfolyamon? Megismerni: a történelmi források számának és tipusainak nagy mértékű gyarapodása a XIX-XX. század időszakának eredménye. A változások nyomán nem csak az írott források, hanem a filmes vagy elektronikus források is megjelennek. A történelmi forrásokat a múzeumok, levéltárak őrzik. Megérteni: A forrásfeldolgozás egyik fontos kelléke a forrástípus jellemzőinek megismerése. A források egybevetése, összehasonlítása nagymértékben segíti a múlt tárgyszerű feldolgozását.


16

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Enciklopédia, tömegkultúra, újság, fénykép, film, statisztika, antiszemitizmus, múzeum, műemlék c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Széchenyi: tervek és alkotások” „Trónfosztás Debrecenben” „Tömegkultúra: bulvárlapok, reklám, film” „A trianoni béke” „A zsidóság tragédiája” „A lakóhely múzeumai, műemlékei”

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: A őskortól az újkori terjedő időszak egyes korszakainak jellemző forrásait ( pl. régészeti elemek, írott szövegek, festmények, épített környezet és egyéb tárgyi emlékek) és ezek sajátosságait, valamint szerepüket a múlt rekonstruálásában. A forráskritika alkalmazásának szükségességét és gyakorlati használatának alapjait. Megérteni: az egyes korszakok jellemző tárgyai, szöveges emlékei épületei utalnak az akkori társadalmi-gazdaság- és életviszonyokra. A források értelmezésénél mindig vizsgálni kell a dokumentum keletkezését, szándékait és a szerző viszonyát z eseményhez, jelenséghez. Az írott és nyomtatott források - miközben lényegesen megkönnyítik a múlt feldolgozását – sem használhatók forráskritika nélkül. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

17

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? törvény, hieroglifa, kódex, krónika, oklevél, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hammurapi törvényei” „A görög-római történetírás jellemzői” „A magyar nép eredete és vándorlása” „A középkori építészet és művészetek jellemzői” „A reformáció és az ellenreformáció megjelenése és következényei”

11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a különböző történelmi dokumentumok, források, számának és típusainak nagy mértékű gyarapodása a XIX-XX. század eredménye. A folyamatosan bővülő történelmi források jellemzőit és szerepüket a múlt feldolgozásában. A jelenkori források tanulmányozása során, egyre nagyobb szerep jut a nem papíralapú, pl. filmes vagy elektronikus dokumentumoknak. Megérteni: A jelenkori információrobbanás egyszerre nehezíti és könnyíti a múlt eseményeinek és jelenségeinek megismeréséét, mert egyre nehezebb a lényeges és lényegtelen adatok elkülönítése. A forrástípusok jellemzőinek ismerete, forráskritika különböző formáinak használata nagymértékben segíti a múlt tárgyszerű feldolgozását. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

18

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Enciklopédia, tömegkultúra, újság, fénykép, film, statisztika, antiszemitizmus, múzeum, műemlék c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A könyvnyomtatás és a sajtó ” „A tömegtermelés kialakulása” „A háborús propaganda sajátosságai” „Tömegkultúra: bulvárlapok, reklám, film” „A változó lakókörülmények, átalakuló életviszonyok”


19

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kronológia kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A kronológia a történelmi események és jelenségek feldolgozása és vizsgálata szempontjából meghatározó, nemcsak azért, mert ezek csak idő-tér koordinátarendszerben értelmezhetők, hanem azért is, mert ez ad lehetőséget a tanuláshoz szükséges csoportosításra, rendszerezésre. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4 évfolyamon? Megismerni: az időbeli viszonyítás alapszavait (előbb, később, sorrend). Az időt napokra, hónapokra, évekre, évtizedekre, évszázadokra lehet tagolni. Megérteni: az idő tagolása pl. a hetek napokra tagolása nagymértékben segíti az egyes ember és társadalom egészének tájékozódását. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? előbb, később, sorrend, évszak, hónap, évtized, évezred


20

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az idő tagolására szolgáló kifejezések” „Az idő és mozgás” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: az emberiség történetében az események sorrendiségét kronológiának nevezzük, és a történelmi események időbeliségét többféle időszámítás szolgálja. Az európai kultúrkör a keresztény időszámítást használja, ezért van Kr.e. ill. Kr.u. vagy I.e. ill. I.u. a tankönyvekben. Az emberiség kialakulásának időszakát őskornak, a későbbieket ókornak, középkornak, újkornak nevezzük. Megérteni: a történelemben az időbeli tájékozódás segítésére különböző korszakokat különböztetünk meg, melyeket a szaktudomány határoz meg. Az emberiség történetének tagolása, korszakolása segíti a múlt eseményinek feldolgozását és értelmezését. Az időszámítás használata a civilizációk fejlődésének eredménye. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


21

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


I.e. ill. I.u., évezred, őskor, ókor, középkor. koraújkor, Árpád-kor, Hunyadiak kora, a felfedezések kora c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ember kialakulása, "családfája" „Az időszámítás alapjai” „Történetek a görög mondavilágból...” „Mondák Róma alapításáról” „A kereszténység kialakulása, Újszövetségi történetek” „Bizánc, az arab terjeszkedés, Nagy Károly birodalma” „Letelepedés és kalandozások” „ A román építészet” „A gótikus építészet” „A humanizmus és a reneszánsz” „Amerika Kolumbusz előtt” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: a koraújkortól napjainkig az egyetemes és magyar történelmi nagy korszakait s ezen belül a kisebb korszakokat (pl. nemzetállamok kora, reformkor, Kádár korszak). A feldolgozott korszakokat meghatározó kronológiai adatokat (pl. forradalmak, világháborúk, válságok). Megérteni: a XIX-XX. századra megsokasodnak a kronológia adatok, melyek nyomán egyszerre könnyebben és pontosabban tájékozódni. A modernkor eseményeinek nyilvántartott sokasága nem NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

22

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


azt jelenti, hogy a korábbi évezredek eseménytelenek voltak, hanem azt, hogy az időbeli közelség, a történelmi dokumentumok számossága, a tudományok kialakulás,a sajtó megjelenése és az ún. információ forradalom okozza. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Újkor, felvilágosodás, reformkor, osztályharc, hidegháború, jelenkor c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A gőzgép és a gyárak” „Magyarország benépesülése” „Széchenyi: tervek és alkotások” „Oroszország és a bolsevikok” „Hatalmi átrendeződés Európában és a világban” „A tengelyhatalmak sikerei” „A szövetségesek győzelmei” „Forró béke – hidegháború”


23

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Történelmi tér, helyszín kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi tér,a földrajzi környezet illetve a konkrét helyszínek megismerése és feldolgozása alapvetően elősegíti a térbeli tájékozódási készség kialakulását, mely a történelmi múlt feldolgozásának és a történelmi tanulás kialakulásának alapfeltétele. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1.-4 évfolyamon? Megismerni: a mindennapokban a térbeli tájékozódást térképek, alaprajzok teszik lehetővé. Megérteni: a térképek különböző jeleket (színeket jelzéseket tartalmaznak a használhatóság és az eligazodás érdekében. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? térkép, földgömb, világkép c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A térkép. Tájékozódás a térképen” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

24

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A valóság térképi ábrázolásának megismerése” „A föld alakjáról alkotott nézetek változása” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5.-6 évfolyamon? Megismerni: a térkép legfontosabb elemeinek felismerését (vizek, domborzat, államhatárok) a tanult helyek megkeresését térképen, illetve a feldolgozott események leolvasását térképről. A távolságbecslés a térképvázlat készítés alapjait. Megérteni: a történelmi események, illetve személyek tevékenysége nemcsak időhöz, hanem térhez is kötött, és ezeknek is fontos szerepük van a történelmi jelenségek folyamatok alakulásában. A földrajzi környezet szerepét egy-egy birodalom kialakulásában fejlődésében. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Kontinens, Európa, Amerika, folyóvölgy, szigetvilág, város, falu, folyómenti civilzáció, városállam, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Mezopotámia földrajzi adottságai. A városok kialakulás” „A görög táj” „Itália földrajzi adottságai” „A Római Birodalom: tájak, termények, kereskedelem” „Rómaiak hazánk területén. Pannónia” „Levédia és Etelköz. Katonai szövetség” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

25

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Letelepedés és kalandozások” „Hunyadi János. A nándorfehérvári csata” „A mohácsi csata” „Az ország három részre szakadása” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: a térképi ábrázolás sajátosságait (méret, nézőpont, színezés, adatok stb.). A különböző léptékű, funkciójú térképek használatát, a távolsági számításokat. Az újonnan tanult események kapcsolását a történelmi térhez, és ezek összefüggéseit. A Kárpát medence tájrgységeit. Megérteni: egy-egy történelmi térség változásainak belső logikáját, valamint a különböző a történelmi térségek összefüggéseit, illetve ezek kapcsolatát gazdasági, politikai, társadalmi jelenségekkel. A jelenkorra jelentős az utazási feltételek és hírközlés fejlődése nyomán jelentős mértékben átalakult az emberekben a távolságérzékelés. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? világgazdaság, gyarmatbirodalom, nemzetállam, katonai tömb, békerendszer, hátország, totális háború, tájegység, határon túli magyarok c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A független Amerika” „A Balkán országai” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

26

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Háború és technika” „Európában és a világban” „Németország erőterében” „A Monarchia felbomlása” „„A szocialista tábor” „Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa” „A "harmadik világ"” „A történelmi és a jelenlegi Magyarország főbb tájegységei” „Egy határon belüli és egy határokon túli történeti-néprajzi tájegység konkrét bemutatása”

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban? Megismerni: az események, jelenségek időbeli szempontú feldolgozását kronológiának nevezzük. Az emberiség történetét különböző civilizációk, kultúrák, különböző időszámítás (zsidó, keresztény, kínai, iszlám) alapján dolgozzák fel.

Az európai kultúrkör a keresztény időszámítást Jézus

születéséhez köti, ezért van Kr.e. ill. Kr.u. A XX. század világiasodása nyomán a Kr.e. egyre gyakrabban váltja fel az I.e. ill. I.u. a tankönyvekben. Megérteni: az emberiség történetének feldolgozása érdekében a szaktudomány fogalmazta meg az ún. nagy korszakokat pl.: őskor, ókor, középkor, újkor, melyek korszakhatárai sokszor vitatottak. A nagy korszakon belül számos esetben kisebb korszakokat is megkülönböztet a tudomány. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


27

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


különböző időszámítások, a felfedezések kora, kora újkor c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az időszámítás a különböző kultúrákban” „A történetírás kezdetei és változásai” „A nagy világvallások” „Az Európám kívüli világ” „A humanizmus és a reneszánsz” „A kettős forradalom”

11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban? Megismerni: a feldolgozott egyetemes és magyar történelmi korszakok meghatározó kronológiai adatai (pl. forradalmak, világháborúk, válságok, kisebb korszakok) és ezek szinkrontárását.

A

történelem vizsgálata szempontjából eltérő nézőpontú és felépítésű (gazdaság, társadalom, politika stb.) kronológiák készíthetők. Megérteni: a kronológia alkalmazása elengedhetetlen a történelmi folyamatok elemzésében. A jelenkorra megsokasodott a kronológia adatok révén könnyebben és pontosabban tudunk tájékozódni. A tudományok fejlődése, a könyvnyomtatás, sajtó és korunk ún. információ forradalma egyszerre nehezíti és könnyíti a múlt eseményeinek és jelenségeinek megismeréséét, mert egyre nehezebb a lényeges és lényegtelen adatok elkülönítése.


28

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Felvilágosult abszolutizmus, imperializmus, modernizáció, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ipari társadalmak” „Oroszország és a bolsevikok” „Hatalmi átrendeződés Európában és a világban” „Forró béke – hidegháború”


29

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Történelmi tér kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi tanulás egyik kiemelt terepe a múlt mikrokörnyezetének vizsgálata, hiszen ennek révén lehet a diákokban kialakítani azokat a képességeket, melyek révén átélhetővé válik a régmúlt időkben élő emberek élete, gondolkodásmódja. Ennek kapcsán az ún. egyszerű emberek életének és életmódjának feldolgozása a családi, nemzeti-nemzetiségi és európai identitás kialakításán túl az önálló kutatás, felfedezés lehetőségét biztosítja a diákok számára, sőt nagymértékben hozzájárulhat az eltérő társadalmi csoportok jobb megértéséhez is. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 3-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon?

Megismerni: az iskolája, a lakóhelye múltját, hagyományait, szokásait és az iskolai élet legfontosabb szabályait. Ismerje a lakóhely és hazánk nagy tájainak természeti adottságait és az emberek életét e területeken, valamint a nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményeket. Alkalmazza a viselkedési és illemszabályokat. Megérteni: az emberek különböző típusú településeken, különféle lakóházakban élnek. A vidéki és városi életmód különbségei többek között a településtípusok eltérő jellemzőiből adódnak.


30

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? falu, város, ország, haza, lakóház,, család, iskola c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? – „Településtípusok” „Magyarország fekvése, haza, nemzet, ország fogalma” 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: azokat a településtípusokat, lakó- és középületeket és azok jellemzőit, melyek az ókor és középkori emberek többségének életterét jelentették. Ehhez kapcsolódóan megismerni az akkor életmód jellemzőit, különös tekintettel a családi és nevelési viszonyokra. Megérteni: a különböző társadalmi, gazdasági viszonyok különböző településtípusok előtérbe kerülését eredményezik, illetve e településtípusok jellege alapvetően meghatározta az ott élők életmódját, mindennapját. A kialakuló államhatalom egyszerre jelentett védelmet és korlátozást az általa irányított települések, emberek számára. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


31

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


városállam, templom, színház, világváros, amfiteátrum ,fürdő, faluközösség, uradalom, majorság, vár, jobbágytelek, járványok b) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A falvak kialakulása „ „Élet A falvakban” „Család és hétköznapi élet az ókori Görögországban és Rómában” „Egy ókori világváros” „Őseink vándorlása, a sztyeppei környezet” „Hétköznapi élet, termelés és harcmodor” „Élet a várakban és a falvakban” „Hétköznapi élet, ünnepek a középkorban” „Élet a hajókon” „Járványok: pestis, himlő, kolera” „Egy középkori magyar város: Buda” „Élet a hajókon. Kalózok” „Török világ Magyarországon” „Buda a török korban” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-8. évfolyamon? Megismerni: az ipari forradalom nyomán jöttek létre a mai értelemben vett nagyvárosok, melyek újfajta városszervezési feladatok megoldását kényszeríttették ki (közlekedés, közegészségügy, stb.). A NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

32

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


jelenkorra jellemző „metropolisok” számos esetben együttes, de elkülönült lakóhelyet biztosítanak a társadalom leggazdagabbjai, illetve legszegényebbjei számára. Megérteni: a modernkori városfejlődés szorosan összefügg a gyáripar kialakulásával. A nagyvárosok létrejötte újéletmódot is teremtett. A városfejlődés új területeit (infrastruktúra) fejlesztette a gazdasági életnek. A modern nagyváros teremtette meg a tömegszórakozás lehetőségeit is. A jelenkori nagyvárosiasodási folyamatok a globális problémák közé tartoznak, hiszen jelentős szerepük van a környezetszennyezés növekedésében. c) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? városiasodás, bérlakás, gyártelep, közegészségügy, tömegszórakozás, lakótelep, életforma, többség. kisebbség c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Élet a nagyvárosban” „Nők és férfiak a tradicionális társadalomban” „Roma életformák” „Budapest, a világváros” „A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggései” „Tömegtársadalom, városi életmód” „A modern lakás ” „Többség-kisebbség: kapcsolatok-konfliktusok ” „Művelődés, egészségügy és szociálpolitika” „Közösség és társadalom” „A család mint minden emberi közösség alapja” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

33

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Példák a család kialakulására, életére nagyobb történelmi korokban” „Az építkezés, a lakások főtése, világítása, jellemző konyha- és fürdőfelszerelése régen és ma ” „A közvetlen lakókörnyezet (kerület, városrész, falu stb.) térképvázlata” 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: a földrajzi tényezők változó szerepét a történelmi átalakulások során. Az egyes földrajzi, történelmi régiók kialakulásának jellemzőit. A térképi ábrázolás sajátosságai (méret, nézőpont, színezés, adatok stb.) alkalmazását, használatát. Megérteni: a földrajzi környezet (éghajlat, domborzati viszonyok stb.) differenciált szerepét egy-egy állam, birodalom, társadalmi, gazdasági jelenség, folyamat kialakulásában fejlődésében. A különböző földrajzi és történelmi tényezők egymásra hatásának összefüggései mikét befolyásolják a folyamatokat. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? termékeny félhold, folyammenti civilizáció, városállam, Közép Európa, felfedezők c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ókori városok kialakulás” „A görög táj és Itália földrajzi adottságai” „A Magyar Királyság a Kárpát medencében” „Az Oszmán Birodalom” „Az Európán kívüli világ a koraújkorban” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

34

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Az ország három részre szakadása”

11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a XIX.-XX. század újonnan tanult eseményeinek hozzárendelését adott helyszínhez. A kontinensek változó szerepét és kapcsolatát, valamint szerepüket az egyes társadalmi gazdasági folyamatokban. A végbemenő átalakulások a történelmi térhez kötödéseit, és ezek geopolitikai összefüggéseit. A Kárpát medence sajátos földrajzi, történelmi szerepét az itt élő népek története szempontjából. Megérteni: egy-egy történelmi térség helyzetének, szerepének változásait, ezek külső okait és belső logikáját, valamint a különböző a történelmi térségek történetének és hagyományainak összefüggéseit, illetve ezek kapcsolatát gazdasági, politikai, társadalmi jelenségekkel. A jelenkor sajátos „térzsugorodását” mely a fölgyorsult utazási feltételekkel és hírközlés robbanásszerű átalakulása nyomán alakult ki az emberekben. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Centrum, periféria, világpiac, világkereskedelem, gyarmatbirodalom, keleti kérdés, szövetségi rendszerek, békerendszer, utódállam c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ipari forradalom kiteljesedése” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

35

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Az egyenlőtlen fejlődés következményei” „A Balkán országai” „ A nemzetállamok kora” „Az Osztrák-Magyar Monarchia Monarchia utódállamai” „„A szocialista tábor” „A "harmadik világ"”

.


36

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Település, életmód, életviszony, életminőség kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A múlt mikrokörnyezetének vizsgálata, és feldolgozása révén lehet a diákokban kialakítani azokat a képességeket, melyek révén átélhetővé válik a különböző korokban élő emberek élete, gondolkodásmódja. Az egyszerű emberek életmódjának feldolgozása a családi, nemzeti-nemzetiségi és európai identitás kialakításán túl az önálló kutatás, felfedezés lehetőségét biztosítja a diákok számára, sőt nagymértékben hozzájárulhat az eltérő identitású társadalmi csoportok jobb megértéséhez is. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: azokat a településtípusokat, lakó- és középületeket és azok jellemzőit, melyek az újkor kezdetéig a különböző kontinenseken élő emberek többségének életterét jelentették. Ehhez kapcsolódóan megismerni az akkor életmód (lakásviszonyok, higénia stb.) jellemzőit, különös tekintettel a nemek családi szerepvállalásra és nevelési viszonyokra. Megérteni: a különböző településtípusok kialakulása a földrajzi környezet mellett nagymértékben függ a társadalmi, gazdasági viszonyoktól. A településtípusok jellege alapvetően meghatározta az ott élők életmódját, mindennapját. Az államhatalom és a helyi hűbériség korában meghatározó helyi hatalom egyszerre jelentett védelmet és korlátozást az általa irányított települések, emberek számára.


37

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? faluközösség, polisz, provincia, uradalom, katedrális, lovagvár, bányaváros, gyarmat c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A falvak kialakulása „ „Mindennapi élet az ókori Görögországban és Rómában” „Élet a kolostorokban” „A középkori városok élete” „Életmód alakulása a jobbágyoknál” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: az ipari forradalom következtében létrejövő ipari nagyvárosok nemcsak újfajta városszervezési feladatok megoldását kényszeríttették ki, (közlekedés, közegészségügy, stb.) hanem megteremtették a korszerű üzleti élet központjait. A jelenkorra jellemző „metropolisok” számos esetben elkülönült lakóhelyet biztosítanak a társadalom leggazdagabbjai, illetve legszegényebbjei számára, így számos helyen találkozhatunk ún. bádogvárosokkal. Megérteni: a modernkori városfejlődés szorosan összefügg a gyáripa és az ipari munkásság r kialakulásával. A nagyvárosok létrejötte nemcsak új életmódot is teremtett, számos új építészeti, közlekedési megoldást is eredményezett. A városfejlődés új területeit (infrastruktúra) kedvezően fejlesztette a gazdasági élet, valamint az épített környezetet. A modern nagyváros teremtette meg az elit és tömegkultúra és szórakozás szétválasztását is. A jelenkori nagyvárosiasodási folyamatok a globális problémák közé tartoznak, hiszen jelentős szerepük van a környezetszennyezés növekedésében. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

38

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? gyártelep, közegészségügy, tömegszórakozás, lakótelep, , többség. kisebbség c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Budapest, a világváros” „A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggései” „Tömegtársadalom, városi életmód” „A modern város és falu” „Többség-kisebbség: kapcsolatok-konfliktusok ”


39

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Történelmi személyiség kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az általános mozgatórugók feltárása mellett a történelmi személyiségek szerepének feldolgozása lehetőséget kínál az objektív és szubjektív elemek elkülönítésére. Szerepük sokoldalú bemutatása azért is fontos, mert ennek révén lehet arra is kitérni, hogy az egyes ember miként válik a történelem alakítójává, így hozzájárulhat az aktív állampolgárrá neveléshez. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 5-6 évfolyamon? Megismerni: az ókor és középkor egy-egy korszakának meghatározó történelmi személyiségét, pl. Nagy Sándor, Julius Caesar, Nagy Károly, Szent István, IV. Béla, akiknek tevékenysége jelentős mértékben befolyásolta a történelem menetét. Megérteni: a történelmi személyiségek meghatározott körülmények közepette tevékenykedtek, és személyiségük gazdagságával (melyeket források örökítenek meg) is hozzájárultak a folyamatok alakulásához. Tudatosítani az egyes történelmi szereplők cselekedetei és a történelmi események közötti kapcsolatokat. d) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


40

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


uralkodó ,fáraó, isten, hadvezér, császár, király, szent fejedelem, kormányzó, szabadságharc c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés.” „Történetek Nagy Sándorról” „Történetek Caesarról” „Történetek Augustusról” „Bizánc, az arab terjeszkedés, Nagy Károly birodalma” „Az államalapítás. Történetek Géza fejedelemről és István királyról” „Szent László és Könyves Kálmán: törvényhozás és bíráskodás” „Történetek Árpád-házi királyokról és jeles személyekről” „Zsigmond, a király és a császár” „Hunyadi János. A nándorfehérvári csata” „Hunyadi Mátyás uralkodása” „Legfontosabb felfedezőutak” „Bocskai István harcai” „Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér” „Rákóczi Ferenc élete”

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: az újkortól kezdődő európai és magyar történelem meghatározó történelmi személyiségeit, akiknek tevékenysége jelentős mértékben befolyásolta a történelmi folyamatokat. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

41

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Azonosítani, hogy tevékenységük a társadalmi élet mely területére terjed ki, és törekvéseik mennyben szolgálták a közösség érdekeit. Személyes adottságaik és társadalmi helyzetük jellemzőit. A XX. századi világégések és diktatúrák, illetve hozzájuk kapcsolódó emberirtások egy-egy történelmi személyiség (Hitler, Sztálin) személyiség torzulásainak is köszönhető. Megérteni: az újkortól kezdődően folyamatosan bővül a feldolgozható történelmi személyiségek száma, és az uralkodók, hadvezérek mellett nő a politikusok és a szellemi erőt képviselők szerepe. Ugyanakkor megjelennek azok a történelmi szereplők is, akiknek tevékenysége nem pozitív, hanem negatív. Felismerni, hogy a történelmi személyiségek tevékenysége sok esetben ellentmondásos, megítélésük nagymértékben függ az utókor véleményétől. Nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek viselkedését élethelyzetük is jelentős mértékben befolyásolja. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? felvilágosodás, forradalom, forradalmár, diktátor, oktatáspolitika, reformkor, arisztokrácia, köznemesség, jobbágyfelszabadítás, , nemzetállam, miniszter, pártvezér, tudós, kutató c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Napóleon” „Egy tehetséges Habsburg: Mária Terézia” „Széchenyi: tervek és alkotások” „Bismarck és Garibaldi” „Eötvös és a magyarországi iskolaügy” „Világhírű magyar feltalálók, felfedezők, tudósok”


42

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: az ókortól az újkorig a változásokat befolyásoló, illetve meghatározó történelmi személyiségek szerepét a történelmi folyamatokban pl. Periklész, Augusztus, Nagy Károly, Szent István, Hunyadi János. Az egyes szereplők konkrét objektív és szubjektív lehetőségét az események alakításában. Megérteni: a történelmi személyiségek meghatározott körülmények közepette tevékenykedtek, és személyiségük is szerepet játszott sikerükben illetve kudarcaikban. hozzájárultak a folyamatok alakulásához. Tudatosítani az egyes történelmi szereplők korlátait és lehetőségeit a történelmi események alakításában. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? sztatégosz, consul néptribunus, , kormányzó, függetlenségi harc c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Athén Periklész korában.” „Nagy Károly és a hellenizmus” „Augustus principátusa” „Az államalapítás. Szent István tevékenysége” „Hunyadi János. A nándorfehérvári csata” „Rákóczi Ferenc szerepe a szabadságharcban ” 11-12. évfolyam NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

43

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: az újkortól kezdődő európai és magyar történelem meghatározó történelmi személyiségeit, akiknek tevékenysége jelentős mértékben befolyásolta a történelmi folyamatokat. Társadalmi helyzetük, személyes adottságaik miként befolyásolták tevékenységük és munkásságuk a társadalmi, politikai, gazdasági és szellemi élet mely területére terjed ki, és törekvéseik mennyben szolgálta a közösség érdekeit. Megérteni: az újkortól kezdődően folyamatosan bővül a feldolgozható történelmi személyiségek száma, és az uralkodók, hadvezérek mellett nő a politikusok jelentősége. Az egyes történelmi szereplők személyisége, tevékenysége sok esetben ellentmondásos, megítélésük nagymértékben függ az utókor véleményétől. Nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek viselkedését élethelyzetük is jelentős mértékben befolyásolja. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? forradalmár, diktátor, pártvezér, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Napóleon” „Széchenyi és Kossuth szerepe” „Bismarck és Garibaldi tevékenysége” „ A XX. század nagy diktátorai”


44

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Ellentét, összefüggés, kölcsönhatás kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi jelenségek és folyamatok ellentét- kölcsönhatás rendszerére is épülnek. Mindez azzal magyarázható, hogy a társadalmi-gazdasági, politikai életben és a történelemben szinte minden egymással kölcsönhatásban alakul. Az ellentétek és kölcsönhatások együttes vizsgálata és elemzése teszi lehetővé e történelmi események megértését és feldolgozását. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: az emberiség kialakulása és az első civilizációk létrejötte során miként függnek össze a vallási, társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek és ezek erdőjeként milyen jellegű változások történtek. Felismerni azokat az ellentéteket

(pl. patriciusok-plebejusok, görögök-perzsák,

protestánsok-katolikusok) és azok különféle megnyilvánulásait (polgárháború, háború, vallási kűzdelem stb.) melyek az ókori, középkori és koraújkori bel- és külpolitikai viszonyokat jellemezték Megérteni: a különböző típusú ellentéteket a kölcsönös egymásrautaltság számos esetben feloldotta, de sokszor nyílt összeütközéseket eredményezett. A történelemben a vallások, államok, társadalmi csoportok ellentétes érdekei összeütközéshez vezettek, melynek eredményeként győztesekről és vesztesekről is beszélhetünk, de számos esetben a kölcsönhatások együttese váratlan végeredményt eredményez (pl. Nagy Sándor és a perzsák, barbárok és rómaiak, katolikus megújulás).


45

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? földrajzi környezet, politika, királyság, köztársaság, háború, polgárháború, barbár, hűbéres, pogány-keresztény, gyarmat, gyarmatosítás, reformáció, ellenreformáció, katolikus megújulás, szabadságharc, kuruc, labanc, e) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A görög-perzsa háborúk” „Nagy Sándor” „A királyság és köztársaság” „Róma bukása” „Hűbérúrak, hűbéresek” „Az államlapítás” „Felfedezések hatása Európában és Amerikában” „A katolikus megújulás és az ellenreformáció” „II. Rákóczi Ferenc szabadságharca” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: a modern társadalmak, gazdaságok, nemzetállamok, gyarmatbirodalmak, nagyhatalmak egyszerre bővülő ellentéteit azok a különböző szintjét, formáit, eseményit, jelenségeit és a kölcsönhatás, az egymásrautaltság egyre fokozódó kényszerét. Földolgozni azokat a jogi, intézményi, szervezeti formákat, melyek az ellentétek kezelésére, feloldására szolgálnak. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

46

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni: a XIX.-XX. század során még egyértelműben kimutatható, hogy a történelmi, társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok csak egymással összefüggésben értelmezhetők, és a világ átalakulása révén ezek közötti kölcsönhatása megsokszorozódik. Az ellentétek a társadalmi. politikai élet minden területén természetes jelenségként vannak jelen, mint ahogy a kölcsönhatás is, így pl. ennek nyomán kerül többek között ellentétbe a technikai civilizáció, a gazdasági növekedés, valamint a környzet-, és természetvédelem. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? felvilágosodás,

kalapos

király,

államnyelv,

bérmunkás,

tőkés,szakszervezet,

osztályharc,

szociáldemokrácia jobbágyfelszabadítás, passzív ellenállás, emigráció, , millennium központi hatalma,

antant,

békerendszer,

hidegháború,

globalizáció,

fogyasztói

társadalom,

környezetkárosítás, népesedésrobbanás, szolidaritás, tolerancia c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Felvilágosodás és vallás” „A munkások világa” „A sokarcú munkásmozgalom” „A népért, de nem a nép által: II. József” „Törvényes forradalom” „A Balkán országai” „Vetélytársak és szövetségesek” „A passzív ellenállás” „A millennium: sikerek és válságjelek” „A győztesek békéje” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

47

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A forró béke - hidegháború” „Globális problémák - a globalizáció problémái (emelt szintű anyag) ” „ „A tábor "legvidámabb barakkja"” „Társadalmi konfliktusok (emelt szintű anyag) ” „Az együttélés szabályai” 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni az őskortól az újkorig terjedő időszakban is összefüggő vallási, társadalmi, gazdasági, politikai jelenségeket. Felismerni, hogy ezek következményekét és/vagy erdőjeként milyen jellegű változások történtek. Azokat a népek, társadalmi csoportok stb. közötti ellentéteket vagy kölcsönhatásokat (pl. vallási, politikai és gazdasági) melyek különféle módon befolyásolták, meghatározták a korabeli viszonyokat. Megérteni: a különböző típusú ellentéteket a kölcsönös egymásrautaltság számos esetben feloldotta, de sokszor nyílt vagy burkolt összeütközéseket eredményezett. A kialakuló konfliktusok győztesi és vesztesei az ellentétek feloldása nyomán nemegyszer kiegyeztek. De arra is van példa, hogy a győzelem vagy vereség csak rövidtávon érvényelült és hosszútávon az ellentéte valósult meg b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? háború, polgárháború, pogány-keresztény, reformáció, ellenreformáció, katolikus megújulás, , c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A görög-perzsa háborúk” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

48

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Nagy Sándor” „A népvándorlás és a Nyugat Római Birodalom bukása” „Felfedezések hatása Európában és Amerikában” „A katolikus megújulás és az ellenreformáció” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 2. szakaszban? Megismerni: a modern társadalmak, gazdaságok, nemzetállamok, gyarmatbirodalmak, nagyhatalmak egyszerre bővülő ellentéteit azok a különböző szintjét, formáit, eseményit, jelenségeit és a kölcsönhatás, az egymásrautaltság egyre fokozódó kényszerét. Földolgozni azokat a jogi, intézményi, szervezeti formákat, melyek az ellentétek kezelésére, feloldására szolgálnak. Megérteni: a XIX.-XX. század során egyértelműben kimutatható, hogy a történelmi, társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok csak egymással összefüggésben értelmezhetők, és a világ átalakulása révén ezek közötti kölcsönhatása megsokszorozódik. Az ellentétek a társadalmi. politikai élet minden területén természetes jelenségként vannak jelen, mint ahogy a kölcsönhatás is, így pl. ennek nyomán kerül többek között ellentétbe a technikai civilizáció, a gazdasági növekedés, valamint a környzet-, és természetvédelem. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


49

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


bérmunkás, tőkés szakszervezet, osztályharc, törvényes forradalom, kiegyezés,

szolidaritás,

tolerancia d) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A munkások az ipari forradalom korában” „Vetélytársak és szövetségesek” „ A passzív ellenállás” „ A Párizs környéki békék” „A forró béke - hidegháború” „ A tábor "legvidámabb barakkja"” „Társadalmi konfliktusok és az együttélés szabályai”


50

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Ok, cél, következmény kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi események és jelenségek értelmezésének, valamint a földolgozottak elemzéséhez elengedhetetlen az okok és a következmények szerinti rendezés elsajátítása. Ennek keretében feltétlenül fontos annak tudatosítása, hogy a történelmi eseményeknek több oka és következménye van, valamint különböző típusú és eltérő jelentőségű okok és következmények léteznek.

2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: az ókori, középkori és koraújkori történelmi jelenségek, események alakulásában – az életkori sajátosságokhoz illeszkedő - többféle (belső. külső stb.) és különböző szintű (szubjekív, objektív stb.) okokat. Felismerni a célok és a következmények közötti kapcsolatokat, ellentéteket. Megérteni: az események, jelenségek alakulásában többféle ok játszik szerepet és meg lehet különböztetni lényeges és kevésbé lényeges okokat, következményeket. Az okok, célok és következmények feldolgozása által az egyes történelmi személyek viselkedését adott történelmi szituációban. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

51

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?

öntözéses földművelés, városállam, népvándorlás, feudalizmus, kereszteshadjárat, kalandozás, kővár, végvár, karavella, világkép fölfedezés, világkereskedelem, gyarmat, gyarmatosítás,

c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Egyiptom földrajzi adottságai” „Görög táj” „Görög perzsa háborúk” „Róma bukása” „Nagy Károly birodalma” „Európa nagy háborúi” „Letelepedés, kalandozás” „A tatárjárás” „A mohácsi csata” „A felfedezések hatása Európában és Amerikában” „A hajózás és a térképészet fejlődése” „Tudomány az újkor elején, Galilei (emelt szintű anyag) ”

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

52

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: a feldolgozott XIX-XX. századi történelmi események, jelenségek- többféle (belső. külső stb.) és különböző szintű (szubjekív, objektív stb.) okait, következményeit. Felismerni a célok és a következmények közötti kapcsolatokat, ellentéteket.

A megfogalmazott célok hátterét,

mozgatórugóit, a felismerni a lényeges és lényegtelen elemeket.

Megérteni: hogy az adatok sokasága nem biztosítja automatikusan a keresett okok és következmények megtalálását. A történelmi –társadalmi események okainak és következményeinek elemzése bonyolult feladat, hiszen többféle nézőpontból is vizsgálhatók, és a következtetések nagymértékben a választott vizsgálódási pont logikájából következnek. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? ipari forradalom, gyár, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, nyelvújítás. szabadságharc, nemzetőrség,

honvédség,

polgárháború,

rabszolga,

rabszolga-felszabadítás,

békerendszer,

villámháború, állóháború, hadigazdaság, forradalom, nyilasok, a harmadik világ, megszállás, diktatúra c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A gőzgép és a gyárak ” „A magyar nyelv ügye” „A szabadságharc hadserege” „A polgárháború és az Egyesült Államok fejlődése ” „A háborúhoz vezető út ” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

53

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A győztesek békéje” „ Előzmények, frontok ” „Németország erőterében” „Szocialista tábor” „A harmadik világ” „Forradalom és szabadságharc, 1956” 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: az ókori, középkori és koraújkori történelmi jelenségek, események alakulásában többféle (belső. külső stb.) és különböző szintű (szubjektív, objektív stb.) okokat. Felismerni a célok és a következmények közötti kapcsolatokat, ellentéteket. Megérteni: az események, jelenségek alakulásában többféle ok játszik szerepet és meg lehet különböztetni lényeges és kevésbé lényeges okokat, következményeket. Az okok, célok és következmények feldolgozása által lehet megérteni pl. az egyes történelmi személyek viselkedését adott történelmi szituációban. c) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?

népvándorlás, kereszteshadjárat, világkép, fölfedezés, gyarmat, gyarmatosítás,


54

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


d) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Római örökségek Nagy Károly birodalmában” „A középkori Európa hittérítő háborúi” „A felfedezések hatása Európában és Amerikában” „A hajózás és a térképészet fejlődése”

11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a feldolgozott XIX-XX. századi történelmi események, jelenségek- többféle (belső. külső stb.) és különböző szintű (szubjektív, objektív stb.) okait, következményeit. Felismerni a célok és a következmények közötti kapcsolatokat, ellentéteket.

A megfogalmazott célok hátterét,

mozgatórugóit, a felismerni a lényeges és lényegtelen elemeket.

Megérteni: hogy az új-, és jelenkorban adatok sokasága nem biztosítja automatikusan a keresett okok és következmények megtalálását. A történelmi – társadalmi, gazdasági, politikai események okainak és következményeinek elemzése bonyolult feladat, hiszen többféle nézőpontból is vizsgálhatók. Annak felismerése, hogy az adatokból levont következtetések nagymértékben a választott vizsgálódási pont logikájából, valamint a felhasznált eszközökből következnek. d) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


55

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, ellenforradalom, villámháború, állóháború, hadigazdaság, e) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ipari forradalom területei, háttere ” „A francia forradalom szakaszai” „A polgárháború és az Egyesült Államok fejlődése ” „A világháború frontjait ” „Forradalom és szabadságharc, 1956”


56

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Analógia kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi megismerés és értelmezés valamit a történeti gondolkodás kialakítása szempontjából meghatározó az analógiás gondolkodás elsajátítása, hiszen ez a rendszerezés, és összefüggések felismerésének egyik leghatékonyabb módja. Ennek keretében feltétlenül fontos annak tudatosítása, hogy a történelmi analógiák legtöbbször olyan leegyszerűsítések, melyek segítenek a lényeg feltárásában.

2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban? Megismerni: az analógiás gondolkozás konkrét alkalmazási lehetőségét pl. az egyes civilizációk történetének feldolgozásának alapsémája a kialakulás, virágzás, hanyatlás, hiszen minden civilizáció vonatkozásában természetes kísérőjelenségeként e hármasság megfigyelhető. Megérteni: hogy a történelemben tértől és időtől lényegében függetlenül alkalmazni lehet számos hasonlóságot pl. bel-, és külpolitikai események összefüggései, a társadalmi konfliktusok kezelési módjai. Az analógiák segítő funkcióját a történelem értelmezésében. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

57

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


változás, fejlődés, állandóság,hanyatlás „oszd meg és uralkodj” c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Nagy Sándor és a hellenizmus.” „Római Birodalom.” „Frank Birodalom.” „Német-Római Császárság.” „Oszmán Birodalom.” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban? Megismerni: azokat az analógiás helyzeteket, melyek az új ismeretek feldolgozásához kapcsolódnak. Pl. az újkorban általánossá váló propaganda és demagógia nemcsak a köztársaságok sajátja, mint az ókor idején, hanem a diktatúrák is előszeretettel alkalmazzák a tömegek félrevezetésére. Megérteni: hogy az analógiák alkalmazási lehetősége is változik a jelenkorhoz érve, hiszen pl. a civilizációk életében a kialakulás – virágzás – hanyatlás hármasság időbelisége felgyorsul, és az „összeszűkülő világ” miatt ez számos esetben, államok és birodalmak közötti konfliktusokhoz vezet.

b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? egyenlőtlen fejlődés, gyarmathatalom, nagyhatalom, világhatalom


58

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Nagyhatalmi versengés a XVIII-XIX. századi Európában.” „Az Egyesült Államok felemelkedése.” „A kétpólusú világ.” „Globális problémák.”


59

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Társadalmi helyzet (státusz) kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A társadalmi viszonyok megértéséhez és feldolgozásához elengedhetetlen az egyes ember, illetve különböző embercsoportok helyzetének vizsgálata és elemzése. Ennek keretében ismerhető csak meg a különböző helyzetű emberek, közösségek viszonyrendszere, gondolkodásmódja. E fogalom feldolgozása segíti a szociális kompetencia kialakítását, az aktív állampolgárrá nevelést, mely a társadalmi szocializáció egyik alapfeltétele. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-2. évfolyamon?

Megismerni:

az

ókori,

középkori,

civilizációk

meghatározó

társadalmi

csoportjait,

megkülönböztetésük jellemzőit ( pl. nemi, vagyoni, vallási). A társadalmi csoportokon belül az egyén és a közösség viszonyát, valamint a társadalmi csoportok közötti érdekazonosságot, illetve érdekellentétet. Megérteni: a társadalmak megjelenése óhatatlanul azt eredményezte, hogy az egyes emberek különböző státuszú társadalmi csoportba kerültek, és a társadalmi helyzetük nagymértékben meghatározta életmódjukat, gondolkodásukat, megnyilatkozásaikat és sorsuk alakulását. a) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

60

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


munkamegosztás, férfi, nő, piramis, fáraó, törvény, király, szabad, rabszolga, gladiátor, patríciusok, plebejusok, hűbéres, hűbérúr, szerzetes, törzs, táltos, fejedelem, jobbágy, lovag, céh, mester, inas, báró, középnemes, manufaktúra, tőkés, bérmunkás, hajdú c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Egyiptom földrajzi adottságai, kialakulása. A rejtélyes piramisok” „Hammurapi törvényoszlopa” „Spárta, a katonaállam” „A királyság és köztársaság” „Társadalom és hitvilág (emelt szintű anyag) ” „Az uradalmak” „Szent László és Könyves Kálmán: törvényhozás és bíráskodás (emelt szintű anyag) ” „Lovagi viadalok” „Hogyan válhatott az inas mesterré” „Nagy Lajos, a lovagkirály” „A manufaktúrák elterjedése” „Bocskai István harcai”

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 3-4. évfolyamon? Megismerni: az újkortól létrejövő különböző társadalmi berendezkedéshez köthető társadalmi csoportokat és azok jellemzőit. A csoportképzés szempontjait, az egyes emberek és a társadalmi NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

61

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


csoportok közötti viszonyrendszert. A polgári társadalom-felfogás egyik sarkköve az, hogy az egyes ember társadalomban elfoglalt helyét ne születése, hanem a társadalom számára végzett hasznos munka adja. A mai magyar társadalom meghatározó csoportjait a különböző hátrányos helyzetű csoportok problémáit. Megérteni: a modern társadalmakat sokkal sokszínűbb és differenciáltabb társadalmi csoportok alkotják. A XIX-XX. századra kialakuló európai típusú modern államok számos törvényt alkottak a társadalmi helyzetből adódó előnyök, illetve hátrányok felszámolására, kezelésére. E törekvések számos korábbi probléma megszűnését eredményezték, de mindig új és újabb ellentmondások jönnek létre. Az egyes emberek gondolkodásmódját alapvetően meghatározza a társadalomban elfoglalt státuszuk. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? polgárosodás, szabad verseny, nagyipari munkásság, , szakszervezet, szocializmus, osztályharc, szociáldemokrácia, anarchisták, arisztokrácia, középnemesség, nagypolgárság, kispolgárság jogállam, nemzetiség, etnikum, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A munkások világa” „A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai (emelt szintű anyag) ” „Nők és férfiak a tradicionális társadalmakban” „Nemzetiségek ébredése” „Magyarosodó zsidóság” „Roma életformák” „A polgárosodó társadalom ” „A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggései (emelt szintű anyag) ” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

62

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Tömegtársadalom, városi életmód” „ Az emberi és polgári jogok ” „Kirekesztés - a magyar zsidóság sorsa ” „A roma társadalom átalakulása ” „A helyi társadalom. Az önkormányzatok ” „A romák kultúrája, problémáik ” „Belső mozgatóerők” „Emberi kapcsolatok” „A szocializáció ” „Az együttélés szabályai” „Nemiség, szerelem, házasság ” „Droghasználó társadalom” „Munka és gazdaság” 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: az ókortól az újkorig tartó időszakban az egyes civilizációk, kultúrák meghatározó társadalmi csoportjait, megkülönböztetésük jellemzőit ( pl. nemi, vagyoni, vallási). A társadalmi csoportokon belül az egyén és a közösség viszonyát, valamint a társadalmi csoportok közötti érdekazonosságot, illetve érdekellentétet. Megérteni: a társadalmak megjelenése óhatatlanul azt eredményezte, hogy az egyes emberek különböző státuszú társadalmi csoportba kerültek, és a társadalmi helyzetük nagymértékben meghatározta életmódjukat, gondolkodásukat. Az egyes emberek társadalmi helyzete legtöbbször összefügg anyagi, illetve politika lehetőségükkel. A keleti típusú társadalmakban a társadalmi csoportok között nagyon szűk az átjárás. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

63

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? munkamegosztás, alattvaló, kaszt, szabad, rabszolga ,helóta, patríciusok, plebejusok, senior, vazallus, mester, inas, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ókori India és Kína” „Spárta, a katonaállam” „A hűbériség kialakulása” „A középkor céhrendszer jellemzői” „A manufaktúrák kialakulása és elterjedése” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: az újkortól létrejövő különböző társadalmi berendezkedéshez köthető társadalmi csoportokat és azok jellemzőit. A csoportképzés új szempontjait, az egyes emberek és a társadalmi csoportok közötti egyre differenciáltabb viszonyrendszert. A polgári társadalom-felfogás egyik sarkkövét, miszerint az egyes ember társadalomban elfoglalt helyét ne születése, hanem a társadalom számára végzett hasznos munka adja. A mai magyar társadalom meghatározó és jellemző gazdasági és szociális csoportjait, különös tekintettel a különböző hátrányos helyzetű csoportok problémáira. Megérteni: a modern társadalmakat sokkal sokszínűbb és differenciáltabb társadalmi csoportok alkotják. A XIX-XX. századra kialakuló európai típusú modern államok számos törvényt alkottak a NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

64

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


társadalmi helyzetből adódó előnyök, illetve hátrányok felszámolására, kezelésére. E törekvések számos korábbi probléma megszűnését eredményezték, de mindig új és újabb ellentmondások jönnek létre. Az egyes emberek gondolkodásmódját alapvetően meghatározza a társadalomban elfoglalt státuszuk. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? polgárosodás, szabad verseny, nagyipari munkásság, , szakszervezet, szocializmus, osztályharc, szociáldemokrácia, anarchisták, arisztokrácia, középnemesség, nagypolgárság, kispolgárság jogállam, nemzetiség, etnikum, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Nők és férfiak a tradicionális társadalmakban” „Nemzetiségek ébredése” „Magyarosodó zsidóság” „Roma életformák” „A polgárosodó társadalom ” „A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggései ”


65

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Szabadság, alávetettség (emancipáció, diszkrimináció) kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelem feldolgozása, értelmezése és elemzése során számtalanszor felvetődik a szabadság, az alávetettség, valamint az egyenlőség kérdése Ezek a fogalmak, egyszerre vonatkozhat az egyes emberre, valamint egy-egy társadalmi csoportra, népre, országra, sőt kontinensre is. Jelenkori viszonyaik egyértelműen a jogi és társadalmi esélyegyenlőség középpontba helyezését szorgalmazzák. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: azokat az ókori, illetve középkori történelmi szituációkat, amelyek a szabadság, alávetettség és erőszak kérdéséhez kapcsolhatók, (pl. hódítás, leigázás, rabszolgaság, nők helyzete, felkelések, háborúk) és ennek kapcsán annak feldolgozása, hogy miként élte át a kor embere e kérdést. Megérteni: az erőszak, bárminek a nevében is történik, mindig elitélendő, hiszen az emberi élet a legfőbb érték. Az emberi szabadság ma használatos jelentésével nem értelmezhetők a régmúlt társadalmi viszonyok. Csak az adott történelmi-társadalmi szituáció feltérképezése és körüljárása által értelmezhető a szabadság és alávetettség. Enélkül csak felszínes és leegyszerűsítő megállapításokat tehetünk. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

66

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? szabad, rabszolga, gladiátor, polgárháború, provincia, barbárok, földesúr, jobbágy, kalandozás, keresztes háború, céh, mester, inas, parasztháború, gyarmat, gyarmatosítás, reformáció, ellenreformáció, függetlenség, szabadságharc

d) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Spárta a katonaállam” „Szabadok és rabszolgák a köztársaság válsága” „A terjeszkedő Róma” „Népvándorlás, hunok” „Európa 1000 körül” „Európa nagy háborúi” „Letelepedés és kalandozás” „Hogyan válhatott az inas céhmesterré? ” „A Dózsa-féle parasztháború” „Harc a tengerekért” „Reformáció-ellenreformáció” „Az angol forradalom” „Erdély aranykora” ”II. Rákóczi Ferenc szabadságharca” 7-8. évfolyam NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

67

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: a polgári átalakulás, a forradalmak, a nemzetállamiság és gyarmatbirodalmak korszakának törekvéseit és kudarcait a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének megvalósítására. Ennek kapcsán lehet feldolgozni a jelenkorig az egyén és a közösség érvényesülési lehetőségeit és korlátait, a többségi társadalom és kisebbségek viszonyrendszerét, valamint országok, népek között rivalizálás és megegyezés konfliktusai. Azt a tényt, hogy XX. századi háborúk és diktatúrák a tömeges erőszak új formáit teremtették, és jelenkorunk sem mentes az erőszaktól. Megérteni: a modern társadalmak kialakulásával válik a mai fogalmaink szerint értelmezhetővé a szabadság és alávetettség kérdése. A polgári társadalmak. a kialakuló nemzetközi diplomácia számos törekvés ellenére sem tudták a szabadság és alávetettség kérdését megnyugtatóan rendezni,sem országokon belül, sem országokon kívül. Ma is számos egyéni, társadalmi, közösségi, nemzetközi konfliktus forrása. Szorosan összefügg egymással a demokrácia és az emberi jogok, melyek a szabadság és felelősség párhuzamos gyakorlását feltételezik. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


68

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


forradalom, jakobinus, terror, kapitalizmus, polgárság , szabad verseny, tőkés, bérmunkás, gyarmatbirodalom, tőkekivitel, jogállam,

állampolgári jogok, emberi jogok, kisebbségi jogok,

rabszolga-felszabadítás, háború, hátország, totális háború, revízió, náci diktatúra , koncentrációs tábor, nemzeti szocializmus,

fajelmélet, antiszemitizmus, holokauszt, munkaszolgálat, gettó,

deportálás, kommunista diktatúra, osztályharc, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, kollektivizálás, államosítás, emancipáció

e) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A francia forradalom” „A jogállamiság jellemzői” „Neves vállalkozók” „A munkások világa” „A polgárháború, az USA fejlődése” „ Nők és férfiak a tradicionális társadalomban” „ Gyarmati gazdaság, gyarmati társadalom ” „A megtorlás” „Háború és technika ” „A nők jogai, a nők élete” „ A sztálini Szovjetunió ” „Hitler Németországa ” „ A tengelyhatalmak sikerei ” „Magyarország a világháborúban ” „A zsidóság tragédiája ” „Az emberi és polgári jogok” „Visszatekintés: felemás modernizáció és félgyarmati helyzet” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

69

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A Mao-korszak ” „A határon túli magyarság helyzete ” „A totális diktatúra kiépítése és működése” „Kádár és rendszere” „ Közösség és társadalom 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: azokat az ókori, illetve középkori történelmi szituációkat, amelyek a szabadság, alávetettség kérdéséhez kapcsolhatók, (pl. hódítás, leigázás, rabszolgaság, nők helyzete, felkelések, háborúk) és ennek kapcsán annak feldolgozása, hogy a szabadság kérdését miként élte meg az adott kor embere. Megérteni: az emberi szabadság ma használatos jelentésével nem értelmezhetők a régmúlt társadalmi viszonyok. Csak az adott történelmi-társadalmi szituáció körüljárása és elemzése által értelmezhető a szabadság és alávetettség. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? szabad, rabszolga, földesúr, jobbágy, parasztháború, gyarmat, gyarmatosítás,

függetlenség,

szabadságharc c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan?


70

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Spárta a katonaállam” „Szabadok és rabszolgák a köztársaság válsága” „A Dózsa-féle parasztháború” ”II. Rákóczi Ferenc szabadságharca” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a polgári átalakulás, a forradalmak, a nemzetállamiság és gyarmatbirodalmak korszakának törekvéseit és kudarcait a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének megvalósítására. Ennek kapcsán a nők egyenlő jogokért folytatott tevékenységét, illetve a diszkrimináció különféle formáinak létezését. Elemezni a többségi társadalom és kisebbségek viszonyrendszerét, valamint országok, népek között rivalizálás és megegyezés konfliktusai. Megérteni: a modern társadalmak, kialakulásával válik, a mai fogalmaink szerint értelmezhetővé a szabadság és alávetettség kérdése. A kialakuló nemzetközi diplomácia számos törekvés ellenére sem tudta az egyes államok viszonyrendszerében az egyenjogúság kérdését megnyugtatóan rendezni. Ma is ez több, nemzetközi konfliktus forrása. A szabadság és alávetettség problematikáját a polgári társadalmak sem egyéni sem közösségi tekintetben nem tudták megoldani. Szorosan összefügg egymással a demokrácia és az emberi jogok, melyek a szabadság és felelősség párhuzamos gyakorlását feltételezik. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


71

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


szabad verseny, tőkés, bérmunkás, gyarmatbirodalom, jogállam, diszkrimináció, emancipáció, állampolgári jogok, emberi jogok, kisebbségi jogok, osztályharc, államosítás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „ Gyarmati gazdaság, gyarmati társadalom ” „A nők harca az egyenjogúságért” „ A totális diktatúrák jellemzői ” „ Közösség és társadalom, a romák helyzete”


72

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Erőszak, terror, népirtás kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az új és jelenkori történelem feldolgozása során számtalanszor terror, az erőszak és népirtás kérdése Ezen a fogalmak közül az első kettő vonatkozhat egyes emberre, valamint egy-egy társadalmi csoportra. A népirtást azonban leginkább nemzetiségekre, népre vonatkoztatva használjuk. A középiskolai tanulmányok eredményeként arra kell törekedni, hogy a diákok elvessék és elítéljék az erőszakot, a terrort és a népirtást. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: hogy XX. századi háborúk és diktatúrák a tömeges erőszak új formáit teremtették meg, és jelenkorunk sem mentes az erőszaktól, terrortól, sőt a népirtásnak nevezhető eseményektől sem. A XX. századi világégések és diktatúrák, illetve hozzájuk kapcsolódó terror és emberirtás okait, hátterét és jellemzőit, valamint következményeit Megérteni: az erőszak, a terror vagy a népirtás sokszor összekapcsolódik a szociális feszültségekkel, az előítéletekkel, a bűnbakképzéssel is. Az erőszak, terror vagy a népirtás bárminek a nevében is történik, mindig elitélendő, hiszen az emberi élet a legfőbb érték.


73

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? terror, koncentrációs tábor, fajelmélet, antiszemitizmus, holokauszt, deportálás, kommunista c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A zsidóság tragédiája ” „Az emberi és polgári jogok” „Visszatekintés: felemás modernizáció és félgyarmati helyzet” „A Mao-korszak ”


74

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Gazdaság, technika, technológia kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A társadalmi-történelmi változások számos esetben a gazdasági élet egyes területeinek, illetve termelési technikák átalakulásának keresztül értelmezhetők. Így egy-egy korszak komplex megértéséhez elengedhetetlen az adott korra jellemző gazdasági viszonyrendszer – mely jelentős mértékben a társadalmi viszonyokat is meghatározza – és technikai, technológiai háttérének alapos feltérképezése. Ennek azért is nagy jelentősége van, mert a gazdasági viszonyok jelentős mértékben befolyásolják az egyes emberek életfeltételeit. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: a gazdaság egyes területeinek (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) kialakulási folyamatát.. Az 5–6. évfolyam tananyaga az ún. hagyományos társadalmak időszaka, amikor meghatározó a mezőgazdaság. A tanulóknak meg kell ismerniük a különböző gazdasági ágazatok (földművelés, állattenyésztés, kézműipar, kereskedelem) jellemzőit, fejlődését A termelési és a haditechnikában bekövetkező fejlődés bemutatása szintén kiemelt feladat.

Megérteni: a különböző korszakokra jellemző termelési technikákat és technológiákat, munkamegosztás különböző formái közötti különbségeket, valamint azt, hogy az új gazdasági NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

75

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


termelési struktúrák, szervezeti formák nemcsak a gazdasági viszonyokat alakítják állandóan, hanem jelentős társadalomformáló hatásuk is van. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? munkamegosztás, vadászat, gyűjtögetés, halászat, földművelés ,állattenyésztés, termelés. fölösleg, kereskedelem, öntözéses földművelés, uradalom, jobbágy, két- és háromnyomásos gazdálkodás, céh,,szélmalom, vízimalom, manufaktúra, karavella, nyíl, dárda, kard, páncél, ágyú, puska

c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A zsákmányoló ember és szerszámai” „Az öntözéses földművelés. ” „Az athéni mezőgazdaság, kézműipar és hajózás” „Találmányok és technikai érdekességek az ókori Görögországban és Rómában” „Hétköznapi élet, termelés és harcmodor” „Az uradalmak” „Tengeri és szárazföldi kereskedelem” „Középkori fegyverek” „A könyvnyomtatás eszközei és eljárása” „Magyarország kereskedelmi kapcsolatai (emelt szintű anyag) ” „A manufaktúrák elterjedése (emelt szintű anyag) ” „Középkori szélmalom, vízimalom. A vízikerék ipari használata (emelt szintű anyag) ” „Hajózás és térképészet fejlődése” „A tűzfegyverek elterjedése” 7-8. évfolyam NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

76

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: a kibontakozó ipari forradalom találmányait, hatását a gazdasági élet egész területére, a XX. század elejének új technikai és technológiai eredményeit. A világgazdasági rendszer kialakulását, az egyenlőtlen fejlődés elvét, hogy a diákok érzékeljék a szegény és gazdag országok (gyarmatosítók, gyarmatok; fejlettek, fejlődők) közötti különbségek tényezőit. A jelenkorra létrejött globális világgazdaság és a fogyasztói társadalom jellemzőinek fölismerése. Megérteni: gazdasági viszonyokon belül a tulajdonviszonyok jelentőségét, a vállalkozás és a nyereség összefüggését, a gazdasági élet változásai és a társadalom átalakulásának kölcsönhatásait. Ennek kapcsán fel kell ismernie a modern korra jellemző gazdasági–társadalmi viszonyok működési mechanizmusának jellemzőit. A globális gazdaság és az ehhez kapcsolódó fogyasztói társadalom egyszerre biztosít az emberiség jelentős részének jólétet, de sokak számára nyomort is, valamint folyamatosan veszélyezteti a bennünket körülvevő természetet is, mely ökológiai válságot is eredményezhet. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


77

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


vállalkozás,

szabad versen, profit,

forradalom, vetésforgó,

tőkés, munkás, gőzgép, ipari forradalom, mezőgazdasági

gyár, robbanómotor, elektromosság, futószalag, világgazdaság,

túltermelési válság, globalizáció f) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A gőzgép és a gyárak” „ A robbanómotortól a futószalagig” „A gazdaság átalakulása” „Háború és technika” „A nagy gazdasági válság” „A világgazdaság ” „Globális problémák” „Gazdasági reformok” „Munka és gazdaság”

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: a gazdaság egyes területeinek (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) kialakulási folyamatát és az újkorig terjedő időszak jellemzőit. Az ún. hagyományos társadalmak időszakát, amikor meghatározó a mezőgazdasági tevékenység. A tanulóknak fel kell dolgozniuk a különböző gazdasági

ágazatok

(földművelés,

állattenyésztés,

átalakulásának jellemzőit.


78

kézműipar,

kereskedelem) fejlődésnek,

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni: a különböző korszakokra jellemző termelési technikák és technológiák sajátosságait, a munkamegosztás különböző formái közötti különbségeket, valamint azt, hogy az új gazdasági termelési struktúrák, szervezeti formák nemcsak a gazdasági viszonyokat alakítják, hanem jelentős társadalomformáló hatásuk is van. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? földművelés, állattenyésztés, kereskedelem, uradalom, allódium, két- és háromnyomásos gazdálkodás, céh, manufaktúra

c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az athéni mezőgazdaság, kézműipar és hajózás” „A mezőgazdaság termelés átalakulása Európában a XI. századot követően” „A könyvnyomtatás eszközei és eljárása” „Magyarország gazdasága kereskedelmi kapcsolatai Zsigmond idején ” „A manufaktúrák elterjedése ” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a kibontakozó ipari forradalom találmányait, hatását a gazdasági élet egész területére. A XX. század elejének új technikai és technológiai eredményeit. A világgazdasági rendszer kialakulását, az egyenlőtlen fejlődés okait és következményeit. A szegény és gazdag


79

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


országok (gyarmatosítók, gyarmatok; fejlettek, fejlődők) közötti különbségek tényezőit. A jelenkorra létrejött globális világgazdaság és a fogyasztói társadalom jellemzőit. Megérteni: gazdasági viszonyokon belül a tulajdonviszonyok jelentőségét, a vállalkozás és a nyereség összefüggését, a gazdasági élet változásai és a társadalom átalakulásának kölcsönhatásait. A globális gazdaság, és az ehhez kapcsolódó fogyasztói társadalom egyszerre biztosít az emberiség jelentős részének jólétet, de sokak számára nyomort is, valamint folyamatosan veszélyezteti a bennünket körülvevő természetet is, mely ökológiai válságot is eredményezhet. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? profit, tőkés, munkás, gőzgép, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, robbanómotor, elektromosság, futószalag, világgazdaság, túltermelési válság, globalizáció c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A gőzgép és a gyárak” „A nagy gazdasági válság” „A világgazdaság ” „Globális problémák”


80

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Hit, vallás, egyház kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az egyes ember és a társadalmi közösségek egyik jellegzetessége a hit, mely évezredeken keresztül az egyéni és közösségi identitás meghatározója volt. A hit és vallás az újkorig szinte minden kontinensen a társadalmi és mindennapi életet meghatározója volt, így előírásainak és tanításainak földolgozása nélkül a korabeli viszonyok értelmezhetetlenek. Az egyházak szerepe a hit terjesztésén túl számos civilizációban kiterjedt az államélet irányítására is. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 3-4. évfolyamon? Megismerni: az ókori egyiptomi, görög és romai vallás jellemzőit, a zsidó vallás és a kereszténység kialakulásának körülményeit, főbb tanításaikat. Az iszlám vallás létrejöttét és előírásait, a középkor európai keresztény egyház társadalomszervező szerepét, a reformáció megszületésé, tanításait, és következményeit. A kialakuló vallási törvények és előírások nagymértékben összefüggnek azokkal a társadalmi és gazdasági viszonyokkal, amelyek keretében megszülettek. Megérteni: az ókori és középkori társadalmak alapvető szervező ereje a vallás és az ehhez kapcsolódó előírások és tanítások voltak.

A különböző vallások különböző istenképeket,

szertartásokat és működési rendszert (egyházakat) hoztak létre. Az újkor kezdetéig az egyes ember és a társadalmak többsége a vallási szokások és rend szerint élt, illetve különült el egymástól. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

81

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? varázslat, mágia barlangrajz, piramis, múmia, többistenhit, egyistenhit, Biblia, Ószövetség. zsidó vallás, kereszténység, újszövetség, evangélium, egyház, iszlám, Korán, táltos, kolostor, szent, szerzetes, eretnek, husziták, humanizmus, reformáció, protestáns, ellenreformáció c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Varázslat és művészet” „Egyiptom kultúrája” „Biblia. Bibliai tájak, bibliai történetek” „A görög vallás és az olümpiák” „Egyiptomi vallás és mondák” „Érdekességek India vallásairól” „Ószövetségi történetek. Többistenhit és egyistenhit” „A görög-római istenvilág” „A kereszténység kialakulása Újszövetségi történetek” „Társadalom és hitvilág” „Bizánc és arab terjeszkedés” „A középkori egyház: templomok és kolostorok” „Az egyházi műveltség” „A humanizmus és a reneszánsz” „A szerzetesek egy napja” „Husz János” „Egyedül Isten által. A reformáció” „A katolikus megújulás és az ellenreformáció” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

82

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Reformáció és ellenreformáció Magyarországon, kulturális hatásuk” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: a felvilágosodás nyomán a kialakuló modern európai társadalmak meghirdették a jogállamiság elvét, mely az alapvető emberi jogok és a szabadság, egyenlőség, testvériség érvényre juttatását célozta. A vallási tanok mellett egyre nagyobb szerep jutott a különböző társadalomfelfogáson alapuló eszmerendszereknek, melyek közül a liberális és nemzeti alapvetően meghatározta a XIX. század Európáját.

A nemzeti szocializmus, illetve a kommunizmus

társadalomfelfogásában a kirekesztés céljai, módszereit és következményeit. Megérteni: a modern társadalmakban a vallás és az egyházak szerepe, helyzete átalakult. Az egyes ember társadalomhoz való viszonyát szinte minden korszakban alapvetően határozza meg mindazon eszmei és vallási befolyás, mely különböző körülmények között, de hat rá. A XIX-XX. század különböző eszmeáramlatai meghirdetett céljaik ellenére sokszor nem jólétet és szabadságot teremtettek az emberek számára, hanem elnyomatást és alávetettséget. Az egész emberiség számára ma sem biztosítottak az alapvető emberi jogok, hiszen az elnyomás különböző formáival ma is találkozhatunk a világban. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? felvilágosodás, világkép, világnézet, hit, vallási türelem, emberi jogok, jogállam,hatalmi ágak, szabadság, egyenlőség, testvériség, nemzeti eszme, parlamentalizmus, liberális, szocialista, kommunista, konzervatív, nemzeti szocialista, antiszemita, globalista


83

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A felvilágosodás és a vallás”

„A jogállamiság jellemzői” „A sokarcú munkásmozgalom” „Oroszország és a bolsevikok „Politikai és társadalmi küzdelmek a parlamentben és a parlamenten kívül ” „ A sztálini Szovjetunió” „Hitler Németországa” „ A zsidóság tragédiája” „Emberi és polgári jogok” „Globális problémák” „Hit és vallás ” 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: az ókori egyiptomi, görög és romai vallás jellemzőit, a zsidó vallás és a kereszténység kialakulásának körülményeit, főbb tanításaikat. Az iszlám vallás létrejöttét és előírásait, a középkor európai keresztény egyház társadalomszervező szerepét, a reformáció megszületését, tanításait, és a protestáns katolikus ellentét következményeit.. Megérteni: a kialakuló vallási törvények és előírások nagymértékben összefüggnek azokkal a társadalmi és gazdasági viszonyokkal, amelyek keretében megszülettek. A különböző vallások különböző istenképeket, szertartásokat és működési rendszert (egyházakat) hoztak létre. Az újkor


84

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


kezdetéig az egyes ember és a társadalmak többsége a vallási szokások és rend szerint élt, illetve különült el egymástól. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? monoteizmus,államvallás, skizma, kiközösítés, kolostor, eretnekség, inkvizíció, invesztitúra husziták, reformáció, protestáns, ellenreformáció c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Ószövetségi történetek. Többistenhit és egyistenhit” „A középkori egyház: templomok és kolostorok” „A pápaság és császárság küzdelme” „. A reformáció” „A katolikus megújulás és az ellenreformáció” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2.. szakaszban? Megismerni: a kialakuló modern európai társadalmakban a hit és az egyház szerepének változásait, az állam és egyház szétválasztásának okait, formáit és következményeit. A vallási élet átalakulásának jellemzőit napjainkban, valamint a különböző világegyházak, vallások társadalmi szerepének, sokszor politikai súlyának mozgatórugóit Megérteni: a modern társadalmakban a vallás és az egyházak szerepe, helyzete a társadalmi változások nyomán átalakult. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

85

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hit, vallási türelem,kultúrharc, államosítás, vallási fundamentalizmus, államegyház c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A felvilágosodás és a vallás”

„A modern állam jellemzői” „Globális problémák” „Hit és vallás ”


86

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Eszmék, ideológiák (csak a 2. szakaszban) kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A társadalmi jelenségek, folyamatok feldolgozása szorosan összefügg az azokat sok tekintetben meghatározó, illetve tükröző szellemi háttérrel. A modern korszakban főleg Európában és az ÉszakAmerikában a társadalmi-gazdasági viszonyok kialakítása és működése szempontjából alapvető szerepük lesz az uralkodó eszmeáramlatoknak, melyek sokszor a társadalom teljes átalakítását tűzik programmukká. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2.. szakaszban? Megismerni: a felvilágosodás nyomán a kialakuló modern európai egyre nagyobb szerep jutott a különböző társadalom-felfogáson alapuló eszmerendszereknek, melyek közül a liberális, nemzeti és konzervatív alapvetően meghatározta a XIX. század első felének Európáját. A század második részében a munkásosztály számának gyarapodásával megjelent a szocialista eszme, mely jelezős társadalom átalakítást tűzött programjára. A XX. században megjelenő nemzetiszocializmus, illetve a kommunizmus, melyek társadalomról vallott felfogásában megjelent a faji, vagy osztályalapon történő kirekesztés . Megérteni: a XIX-XX. század különböző eszmeáramlatai meghirdetett céljaik ellenére sokszor nem jólétet és szabadságot teremtettek az emberek számára, hanem elnyomatást és alávetettséget. Az NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

87

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


egész emberiség számára ma sem biztosítottak az alapvető emberi jogok, hiszen az elnyomás különböző formáival ma is találkozhatunk a világban. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? nacionalista, liberális, konzervatív, szocialista, kommunista, nemzeti szocialista, antiszemita, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A XIX. század uralkodó eszméi” „A sokarcú munkásmozgalom”, „Oroszország és a bolsevikok „ A sztálini Szovjetunió” „Hitler Németországa”


88

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Birodalom, ország kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A birodalom, illetve ország olyan történelmi fogalmak, amelyekhez különböző korokban különféle jelentéstartalmak kapcsolódnak. A fenti fogalmak eltérő koordináták közötti körüljárása lehetővé teszi, hogy a struktúrákban való gondolkodás fejlesztését, hiszen az államok és államközösségek működésének hasonlóságai és különbségeinek feltárása ezt segíti elő. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: a létrejövő első birodalmak jellemzőit, a görög és római hódító háborúk céljait és következményeit, a Római Birodalom működésének és sikerességének összetevőit, A vallási alapon létrejövő iszlám birodalmat, illetve a nyugati és keletei keresztény császárság hasonlóságait és különbségeit, A önálló dinasztiák és országok viszonyát a középkor időszakában, illetve a gyarmatbirodalmak létrejöttének körülményeit. Megérteni: mely tényezők játszottak szerepet az első birodalmak létrejöttében. A görög-római hódítások sikerében és a katonai erő, fegyverek újszerű alkalmazását. A Római Birodalom eredményességében az „együttműködésre” épülés elemeit. A kizárólagosság tudata és vallási alapon NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

89

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


létrejövő birodalmak összekapcsolódását, illetve az egyházi és világi hatalom egyensúlyát nyugati keresztény államokban.. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? uralkodó, fáraó, háború, hódítás, provinciák, császárság, iszlám birodalom, nyugati és keleti keresztény birodalmak, hűbériség, dinasztiák, királyság, gyarmatosítás, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az egységes Egyiptomi Birodalom” „A görög-perzsa háborúk” „Történetek Nagy Sándorról” „A terjeszkedő Róma” „A Római Birodalom: tájak, termények, kereskedelem” „Bizánc, az arab terjeszkedés, Nagy Károly birodalma” „Zsigmond, a király és a császár” „Hunyadi János. A nándorfehérvári csata” „Hunyadi Mátyás uralkodása” „Felfedezések hatása Európára és Amerikára” „A Napkirály udvarában” 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon?


90

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: a gyarmatosítást és a nemzeti ébredést, ipari forradalmat követően gyarmatbirodalmak jellemzőit, a nemzetállamok létrejöttét. A XIX.-XX. században, a kisországok és birodalmak néhány konfliktusát, a náci és szovjet birodalom jellemzőit, a jelenkort meghatározó Egyesült Államok világhatalmi szerepét. Megérteni: a modernkori birodalmak katonai vagy gazdasági hódítás nyomán jöttek létre, a diktatórikus berendezés és terjeszkedési szándékok összefüggéseit, a kisországok kiszolgáltatottságát a birodalmakkal szemben, a globális tőke és befolyás eszközeinek jellemzőit jelenkorunkban. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? szabad verseny, tőkekivitel, gyarmatosítás, gyarmatbirodalom, nemzetállam, imperializmus, monopólium, kommunista diktatúra, osztályharc, munkatábor, államosítás, tervgazdálkodás, náci diktatúra, fajelmélet, koncetrációs tábor, hadigazdaság, világhatalom c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Napóleon” „Bismarck és Garibaldi” „A Balkán országai” „A győztesek békéje” „Gyarmati gazdaság, gyarmati társadalom” „Hatalmi átrendeződés Európában és a világban” „A Monarchia felbomlása” „Németország erőterében” „Magyarország a II. világháborúban” „A sztálini Szovjetunió ” „Az Egyesült Államok és Roosevelt ” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

91

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Hitler Németországa” „A szocialista tábor” „Az 1956os forradalom és szabadságharc” „Az Egyesült Államok és Nyugat Európa” „Globális problémák”

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: az ókori, középkori és újkori birodalmak kialakulásának és működésének sajátosságait és közös jellemzőit. Ennek keretében, pl. a Római Birodalom sikerességének összetevőit, a vallási alapon létrejövő iszlám, illetve a nyugati és keletei keresztény császárság hasonlóságait és különbségeit, A történelmi dinasztiák és országok viszonyát a hatalmi átrendeződések illetve a gyarmatbirodalmak létrejöttének időszakában. Megérteni: mely tényezők játszottak szerepet a klasszikus birodalmak létrejöttében. Pl. a katonai erő, fegyverek újszerű alkalmazását, a legigázott nép vezetőrétegének megnyerése, az „együttműködésre” épülés elemei, a vallási fanatizmus és a sajátos tulajdonviszonyok összekapcsolódása. A birodalomépítés új szakaszának tekinthető az egyházi és világi hatalom egyensúlyát nyugati keresztény államokban, illetve a gyarmatbirodalmak kialakulása. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


92

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


despotizmus, provinciák, császárság, dinasztiák, gyarmatbirodalom, abszolutizmus, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az Egyiptomi Birodalom” „Nagy Sándor birodalma” „A Római Birodalom” „A Bizánci Birodalom” „Az Oszmán Birodalom” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a nemzeti ébredést, ipari forradalmat követően gyarmatbirodalmak jellemzőit, az egységes nemzetállamok létrejöttét és birodalmi aspirációikat. A XIX.-XX. század fordulóján az imperialista birodalmiság helyi és nemzetközi konfliktusait, a náci és szovjet birodalom jellemzőit, a szuperhatalmak létrejöttét, a jelenkort meghatározó Egyesült Államok világhatalmi szerepét. Megérteni: a modernkori birodalmak katonai vagy gazdasági hódítás nyomán jöttek létre, a diktatórikus berendezés és terjeszkedési szándékok összefüggéseit, a kisországok kiszolgáltatottságát a birodalmakkal szemben, a globális tőke és befolyás eszközeinek jellemzőit jelenkorunkban. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


93

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


nemzetállam,

imperializmus,

monopólium,

kommunista

diktatúra,

náci

diktatúra,

szuperhatalom, világhatalom c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hatalmi átrendeződés Európában és a világban” „ A náci Németország” „A sztálini Szovjetunió ” „A hidegháború” „Az Egyesült Államok hegemóniája”


94

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Identitás, nép, nemzet, nemzetiség kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az egyes ember számára társadalmi viszonyit illetően meghatározó az önazonosság szempontjából a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás problematikájának feldolgozása. Ennek kapcsán kiemelt fejlesztési feladatként fogalmazódik meg a közösséghez tartozás tudatának, a nemzeti és európai identitástudat kialakítása, valamint annak felismerése, hogy az egyes embernek többféle identitása lehet. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 3-6. évfolyamon? Megismerni: azokat a népeket, amelyek az ókor és középkor folyamán jelentősen hozzájárultak az európai kultúra bölcsőjének nevezett mediterránium, illetve ún. centrum fejlődéséhez. A magyar nép kialakulásának, vándorlásának és honfoglalásának főbb eseményeit, jellemzőit. A középkor meghatározó népmozgásainak föltérképezése. Megérteni: az egyes népeket nyelvük, szokásaik, vallásuk és kultúrájuk alapján lehet megkülönböztetni. Az egyes népekre különböző népek különbözőképpen hatottak, így a népek közötti vallási, nyelvi, kulturális stb. kölcsönhatások természetesek. A különböző korok népmozgásai jelentős mértékben befolyásolták az egyes földrajzi-történelmi régiók életét.


95

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? nép, népvándorlás, zsidók, görögök, latinok, rómaiak, barbárok, hunok, germánok, arabok, szlávok, avarok, magyarok, kunok, mongolok(tatárok), oszmán törökök, f) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Biblia történetek” „Történetek a görög mondavilágból” „Mondák Róma alapításáról” „Rómaiak hazánk területén” „Népvándorlás, hunok” „Mondák a magyar nép eredetéről” „Őseink vándorlása, a sztyeppei környezet” „A honfoglalás” „Európa nagy háborúi” „A tatárjárás” „Anonymus krónikája” „Történetek a Képes Krónikából” „A felfedezések hatása Európában és Amerikában”

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

96

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: a XIX-XX. század egyik meghatározó folyamatát, a nemzetté válást, mely Európából kiindulva sok tekintetben átrendezte a korábbi évszázadokban kialakult földrajzi-történelmi régiók határait. A nemzetté válási folyamat jellemző jegyeit, illetve ennek meghatározó eszmerendszerét. A jelenkor népmozgásai és az ún. észak-dél ellentét összefüggéseit. Megérteni: a néppé, nemzetté válás különböző történelmi korszakok jellemzői, melyek nagymértékben kölcsönhatásban állnak a jellemző gazdasági, társadalmi viszonyokkal. A XX. század egyszerre mutatja Európában a nemzetek szembenállását és a nemzetek integrációját. A jelenkor globális tömegtájékoztatása és tömegturizmusa a kultúrák folyamatos keveredése az állandó népmozgások korszakunk új kísérőjelenségeként és kihívásaiként foghatók fel. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? nemzetiség, betelepítés, bevándorlás, polgárosodás, nemzeti eszme ,emigráció, nemzetállam, kivándorlás. békerendszer, diktatúra, utódállamok, holokauszt, kisebbség, d) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Független Amerika” „Magyarország benépesülése” „A nemzetiségek ébredése” „Magyarosodó zsidóság” „Roma életformák” „Az együttélés keretei” „A Balkán országai” „A győztesek békéje” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

97

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„A sztálini Szovjetunió” „A Monarchia felbomlása” „A trianoni béke” „A zsidóság tragédiája” „A határon túli magyarság helyzete” „A roma társadalom átalakulása” „Többség, kisebbség, konfliktusok” 9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: azokat a népeket, amelyek az ókor és középkor és az újkor folyamán jelentősen hozzájárultak az ún. centrum fejlődéséhez. A magyar nép kialakulásának és honfoglalásának főbb eseményeit, jellemzőit. A középkor és az újkor kezdetének meghatározó népmozgásainak jellemzőinek föltérképezése. A nemzeti ébredés következményekét kialakuló nemzetiségi ellentéteket. Megérteni: az egyes embert, illetve népeket nyelvük, szokásaik, vallásuk és kultúrájuk alapján lehet megkülönböztetni. Az egyes emberre, valamint népekre különböző népek különbözőképpen hatottak, így a népek közötti vallási, nyelvi, kulturális stb. kölcsönhatások természetesek. A különböző korok népmozgásai jelentős mértékben befolyásolták az egyes földrajzi-történelmi régiók életét. A egységes nemzetállamok létrejötte felszínre hozza a nemzetiségi kérdéseket. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


98

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


nép, népvándorlás, rómaiak, barbárok,

hunok, germánok, arabok, szlávok, , nemzetiség,

betelepítés, bevándorlás, g) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A Római Birodalom népei” „Népvándorlás, és a kialakuló új államok” „A honfoglalás és államalapítás” „A nemzettéválás korszakának kezdetei” „A nemzetiségek ébredése” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 2. szakaszban? Megismerni: a XIX-XX. század egyik meghatározó folyamatát, a nemzetté válást, mely Európából kiindulva sok tekintetben átrendezte a korábbi évszázadokban kialakult földrajzi-történelmi régiók határait. A nemzetté válási folyamat különböző jellemző jegyeit, illetve ennek meghatározó eszmerendszerét. A többségi és kisebbségi társadalom konfliktusainak hátterét. A jelenkor népmozgásai és az ún. észak-dél ellentét összefüggéseit. Megérteni: az egyes ember számára a többféle identitás lehetséges és ezek megtalálása fontos és lényeges. A néppé, nemzetté válás különböző történelmi korszakok jellemzői, melyek nagymértékben kölcsönhatásban álltak a jellemző gazdasági, társadalmi viszonyokkal. A XX. század egyszerre mutatja a világban nemzetek és kultúrák szembenállását és integrációját.

A jelenkori sokszor

tömeges migráció, a globális tömegtájékoztatása és tömegturizmusa a kultúrák folyamatos keveredése az állandó népmozgások korszakunk új kísérőjelenségeként és kihívásaiként foghatók fel. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

99

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? nemzetiség,emigráció, migráció, asszimiláció, kivándorlás, diszkrimináció ,nemzeti kisebbség e) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Magyarosodó zsidóság” „A határon túli magyarság helyzete” „A roma társadalom átalakulása” „Többség, kisebbség, konfliktusok”


100

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Demográfiai változások, népmozgások kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi folyamatok feldolgozásában a demográfiai nézőpont megjelenése nem csak azért szükséges, mert általa számos történelmi esemény háttere megvilágítható, hanem azért is, mert sajátos képességfejlesztést tesz lehetővé. Sőt a statisztikai adatokkal való dolgozás megteremti a lehetőséget a tantárgyak közötti eredményes integrációnak is. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: azokat a meghatározó demográfiai folyamatokat, melyek az emberiség kialakulásától kezdve komoly mértékben befolyásolták egy-egy történeti régió fejlődését. Azokat a történelmi, gazdasági, földrajzi, egészségügyi, stb. tényezőket (háborúk, élelmiszertermelés, lehűlés, pestisjárvány), amelyek kimutathatóan hatottak a népességszám változására.

Jelenkorunk

demográfiai viszonyait (pl. „északi” népesség csökkenése, a „déli” területeken lakók számának ugrásszerű növekedése) Megérteni: a demográfiai folyamatokat befolyásoló tényezők hátterét, a különböző térben és időben lezajló népmozgások hasonlóságait és különbségeit. A különböző korok népmozgásai jelentős mértékben befolyásolták az egyes földrajzi-történelmi régiók életét. A demográfiai folyamatok nem egyszer jelentős népmozgásokat eredményeztek. A XXI. században előreláthatólag számos demográfiai probléma kezelésével kell szembenézni (elöregedés, születésszám csökkenés, tömeges migráció, stb.), melyek komoly társadalmi konfliktus forrásai lehetnek. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

101

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? demográfiai robbanás, népvándorlás, betelepítés, bevándorlás, migráció, emigráció, korfa c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Népvándorlás, és a kialakuló új államok” „A tatárjárás demográfiai következményei” „Az európai pestisjárvány és következményei” „Magyarország társadalmi és nemzetiségi átalakulása a XVIII. században” „A roma társadalom átalakulása” „Többség, kisebbség, konfliktusok” „Globális problémák”


102

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Állam, hatalom, politika kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A különböző korszakok különböző államai, államformáinak vizsgálata jelentős mértékben segíti a tanulók történelmi ismeretszerzését, és nagymértékben hozzájárul a tudatos állampolgári magatartás, a szociális-életviteli kompetenciák kialakulásához. A hatalomgyakorlás, az egyes ember és a hatalom viszonyának különféle formáinak, jellemzőinek megismerése elengedhetetlen a társadalmi jelenségek és folyamatok értelmezése szempontjából. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 3-6. évfolyamon? Megismerni: az ókori és középkori államok kialakulásának körülményeit, jellemzőit, a hatalomgyakorlás módjait. Ennek kapcsán az egyes emberek és társadalmi csoportok politikai együttműködésének és vetélkedéseinek jellemzőit. Az állam irányításának különböző formáit és az uralkodói hatalom hasonlóságait és eltérései. A helyi és központi „állam” közötti különbségeket. Megérteni: különböző társadalmi-gazdasági, földrajzi körülmények különböző államtípusok és államformák kialakulását segítik elő, illetve teszik lehetővé. Az ókori demokrácia és képviseleti rendszer csak a lakosság kisebbségének beleszólását biztosította az államélet irányításába. államok NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

103

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


létrejötte egyszerre jelenti az emberek korlátozását és szabályozott keretek közötti szabadságának biztosítását. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? fáraó (istenkirányság), törvény, királyság, katonaállam, köztársaság szabad, demokrácia, démosz,

népgyűlés,

patríciusok,

plebejusok, polgárháború, egyeduralom, rabszolga,

feudalizmus(feudum), hűbéres, hűbérúr,

törzsszövetség, államalapítás, vármegye ispán,

oklevél, bíróság, bandérium, kapuadó, kormányzó, zsolos(fekete)sereg,

országgyűlés,

parlament, forradalom, alkotmányos királyság, szultán, pasa

c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az egységes Egyiptomi Birodalom” „Spárta, a katonaállam” „Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés” „A királyság és köztársaság” „Történetek Augusztusról” „Bizánc, az arab terjeszkedés, Nagy Károly birodalma” „Hűbérurak és hűbéresek” „Az államalapítás. Történetek Géza fejedelemről és István királyról” „II. András és IV. Béla” „I. Károly, a hatalom megszilárdítása, az aranyforint” „Hunyadi Mátyás uralkodása” „Az angol forradalom” „A napkirály udvarában” „Török világ Magyarországon” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

104

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-(8). évfolyamon? Megismerni: a modern korban a polgári fejlődéssel párhuzamosan kialakuló és jellemző különböző államformákat. A felvilágosodás korának államfelfogását a hatalmi ágak elválasztásáról, az ipari és társadalmi forradalmak során megfogalmazott liberális demokratikus jogokat, a létrejövő polgári állam funkcióit, a választójogi küzdelmeket, a XX. századi diktatúrák államéletét. az állampolgári és politikai jogok korlátozásának formái és következményeit. Az állampolgári jogok és kötelességek egységét. Megérteni: a XIX-XX. század teremtette meg a modern államot, mely állampolgárai számára az ún. polgári szabadságjogokon túl számos területen szociális biztonságot is teremtett. Feldolgozni az ún. jogállam jellemzőit, valamint a kormányzati szintek különbözőségeit, valamint a demokratikus és totális államrendszerek közötti különbségeket. A modern államban a különböző hatalomgyakorlási szintek egymás ellenőrzésén és kölcsönösségén alapulnak. Az állam funkciói jelenkorunkban is folyamatosan változnak.

b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? polgárosodás, népfelség elve, felvilágosult

egyeduralom,

hatalmi ágak, államnyelv,

alsótábla,

közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, demokrácia, kiegyezés,


jogállam, alkotmány, emberi jogok, terror, felsőtábla.

jobbágyfelszabadítás,

felelős kormány, népképviselet, parlamentáris

választójog, állampolgárság, állampolgári jogok, diktatúra,

105

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


egypártrendszer, konszolidáció, érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, szociálpolitika, választási alapelvek, képviseleti demokrácia, közvetlen demokrácia, népszavazás f) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az Enciklopédia” „A független Amerika” „A francia forradalom” „A jogállamiság jellemzői” „A népért, de nem a nép által: II. József” „A politizálás színterei - országgyűlés, kaszinók, nyilvánosság ” „A polgárháború és az Egyesült Államok fejlődése” „ Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika ” „Királykoronázás Budán” „Politikai és társadalmi küzdelmek a parlamentben és a parlamenten kívül” „A sztálini Szovjetunió” „Az Egyesült Államok és Roosevelt ” „Hitler Németországa ” „Horthy és rendszere” „Kirekesztés - a magyar zsidóság sorsa ” „Az alkotmány” „A demokratikus kormányzati rendszer” „Alapvető jogok és kötelességek ” „Közösség és társadalom” „Társadalmi konfliktusok ”


106

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban? Megismerni: az ókori, a középkori és újkori államok kialakulásának körülményeit, jellemzőit, a hatalomgyakorlás hasonló és eltérő módjait. Ennek kapcsán az egyes emberek és társadalmi csoportok politikai együttműködésének és vetélkedéseinek jellemzőit. Az állam irányításának különböző formáit és az uralkodói hatalom gyakorlásának jellemzőit. A helyi és központi akaratot megjelenítő „állam” közötti különbségeket. Megérteni: különböző földrajzi, társadalmi-gazdasági, politikai és vallási körülmények különböző államtípusok és államformák kialakulását segítik elő, illetve teszik lehetővé. Az egyes államok politikai működésnek jellemzőit, pl. az ókori demokrácia és képviseleti rendszer csak a lakosság kisebbségének beleszólását biztosította az államélet irányításába, a középkori nyugati keresztény államokban a hatalommegosztás különböző formái épültek ki.. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? katonaállam, patríciusok,

plebejusok, polgárháború, hűbéres, hűbérúr, rendi monarchia,

abszolutizmus alkotmányos királyság, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Spárta, a katonaállam” „Az athéni demokrácia működése” „A királyság és köztársaság” „Hűbérurak és hűbéresek” „Hunyadi Mátyás uralkodása” NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

107

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Az angol forradalom következményei” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a modern korban a polgári fejlődéssel párhuzamosan kialakuló, és jellemző különböző

államformákat.

A

felvilágosodás

korának

államfelfogását

a

hatalmi

ágak

elválasztásáról, az ipari és társadalmi forradalmak során megfogalmazott liberális demokratikus jogokat, a létrejövő polgári állam funkcióit, a választójogi küzdelmeket. A XX. századi diktatúrák államéletét,

az állampolgári és politikai jogok korlátozásának formái és következményeit. Az

állampolgári jogok és kötelességek egységét. Megérteni: a XIX-XX. század teremtette meg a modern államot, mely állampolgárai számára az ún. polgári szabadságjogokon túl számos területen szociális biztonságot is teremtett. Feldolgozni az ún. jogállam jellemzőit, valamint a kormányzati szintek különbözőségeit, valamint a demokratikus és totális államrendszerek közötti különbségeket. A modern államban a különböző hatalomgyakorlási szintek egymás ellenőrzésén és kölcsönösségén alapulnak. Az állam funkciói jelenkorunkban is folyamatosan változnak.

b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


108

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a felvilágosodott abszolutizmus, népfelség elve, hatalmi ágak, jogállam, alkotmány, emberi jogok, egypártrendszer, konszolidáció, érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, szociálpolitika, választási alapelvek, képviseleti demokrácia, közvetlen demokrácia, népszavazás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A jogállamiság jellemzői” „ II. József és a felvilágosodott abszolutizmus” „A politizálás színterei a reformkorban” „ Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika ” „Politikai és társadalmi küzdelmek a parlamentben és a parlamenten kívül” „Az Egyesült Államok és Roosevelt ” „Az alkotmány, a demokratikus kormányzati rendszer”


109

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Konfrontáció és kompromisszum kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi változások során e két egymással ellentétes fogalomnak kiemelkedő jelentősége van, hiszen lényegében minden említésre méltó esemény vagy jelenség mozgatórugói mögött megtalálhatók. A fogalmak széleskörűen értelmezhetők, hiszen vonatkozhatnak egyes emberekre, különböző nemekre, társadalmi csoportokra, népekre, államokra, kontinensekre és világrendszerekre is. A két fogalom párhuzamos jelenléte és egyensúlya számos történelmi szituációban megjelenik és elemezhető, így jelentős mértékben segíti a történeti gondolkodás kialakítását. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: a XIX-XX. század jellemző konfliktusait (hatalmi törekvések, háborúk, forradalmak, választójog, stb.), melyek különböző formájú konfrontációt eredményeztek. Azokat a különböző történelmi szituációkat, melyeket valamilyen együttműködési kényszer a megegyezéshez, kiegyenlítődéshez, kompromisszumhoz és együttműködéshez vezettek. Elemezni azokat a történelmi helyzeteket, ahol a győztesek csak saját érdekeiket vették figyelembe, (pl. békekötések) ezáltal rövid- és hosszútávon az ellentétek – sok esetben az agresszió – létrejöttét kényszeríttették ki. Megérteni: a két fogalom összetartozását, azt, hogy számos történelmi eseménynél vagy jelenségnél az egyik a másiknak előzménye vagy következménye. A modern társadalmak alapvetően az emberek NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

110

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


és társadalmi csoportok együttműködésére ösztönöznek. A személyes és társadalmi életünket átszövik a különböző konfliktusok, melyeket legtöbb esetben eredményesebben kezelhetünk ha kompromisszumokat kötünk. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? reform, konfliktus, kompromisszum, forradalom, szabadságharc, erőegyensúly c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A szatmári-béke értékelése” „A „Szent-szövetség” békéje” „Forradalom és szabadságharc Magyarországon” „Az I. világháború utáni békerendszer” „Többség, kisebbség, konfliktusok”


111

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Nemzetközi kapcsolatok, integráció, globalizáció kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi feldolgozás és tanulás nem nélkülözheti a földrajzi-történeti régiók kapcsolatainak feltérképezését, a helyi, regionális, kontinentális és nemzetközi kapcsolatok feldolgozását, hiszen számos esemény illetve jelenség csak kölcsönhatásaiban értelmezhető. E feldolgozási mód azáltal, hogy szinkronitásában képes bemutatni folyamatokat nemcsak egy-egy történelmi téma jobb megértését teszi lehetővé, hanem óhatatlanul perspektívaváltást is feltételez, mely a több szempontú történelemfelfogást, illetve történelemtanulást eredményez. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon? Megismerni: az ókori és a középkori viszonyok között a kereskedelem, a közlekedés fejlődésével, háborúkkal, szövetségek kötésével, hódításokkal és a nagy területű birodalmak nyomán születnek az a népek, államok közötti kapcsolatok. A középkori keresztény egyház és a technikai, tudományos felfedezések szerepét a bővülő nemzetközi kapcsolatokban. Megérteni: az ún. nemzetközi kapcsolatok a XVI. századig lényegesen szűkebb földrajzi viszonyrendszerben értelmezhetők, mint ma. A más népekkel való kapcsolattartás az egyes népeknek gazdasági-társadalmi kulturális szokásaik is változását eredményezhette. Az egyes népek, államok kapcsolatait, illetve viszályát azokban az évszázadokban is a közös érdekek, illetve ellentétek határozták meg. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

112

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kereskedelem, közlekedés, hódítás, háború, szövetséges,

punok, provincia, népvándorlás,

barbár, keresztes hadjárat, kalandozás, császárság, város, vám, végvár, felfedezések, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A terjeszkedő Róma” „A Római Birodalom: tájak termények, kereskedelem” „Népvándorlás” „Letelepedés és kalandozások” „Európa 1000 körül” „Tengeri és szárazföldi kereskedelem” „Európa nagy háborúi” „Járványok: pestis, himlő, kolera” „Magyarország kereskedelmi kapcsolatai” „Zsigmond, a király és a császár” „Hunyadi Mátyás uralkodása” „Harc a tengerekért” „Hajózás és a térképészet fejlődése” „Buda visszavétele”

7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

113

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: az amerikai földrész felfedezésével, illetve a gyarmatosítás folyamatának elindulásával a nemzetközi kapcsolatoknak egy új korszaka kezdődött el.

E folyamat a nemzetállamok

kialakulásával számos új konfliktusforrás okozójává vált. A XX. századi nagy világháborúk után, alakultak ki azok a jogi és diplomáciai szabályok, melyek az államok közötti együttműködések alapját jelentik. Megérteni: a nemzetközi kapcsolatok alakulásában a különböző történelmi, vallási tradíciók mellett az egyes államok gazdasági-társadalmi és politikai

érdekei állnak. A korábbi évszázadokban

jellemző diplomáciai kapcsolatok mellett ma az utazási lehetőségek, a turizmus átalakulása jelentős mértékben átalakította, kiegészítette az egyes országok nemzetközi kapcsolatait. Európában az globális gazdaság kihívására született integráció jelentős mértékben átalakította a korábbi nemzetközi kapcsolatrendszert. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? forradalom, diplomácia, békekötés, nemzetközi környezet, békerendszer, kisantant, revízió,

hadigazdaság, tengelyhatalmak, hidegháború, integráció,

rendszerváltozás, nemzetközi problémák, globalizáció, civilizáció ,


központi hatalmak, antant,

114

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A francia forradalom” „Napóleon” „Törvényes forradalom” „Vetélytársak és szövetségesek” „Az átalakuló Japán” „A győztesek békéje”

„Hatalmi átrendeződés Európában és a világban” „A nagy gazdasági válság” „ A tengelyhatalmak sikerei” „A szövetségesek győzelmei” „A háborúhoz vezető út” „Forró béke - hidegháború” „Az európai integráció” „A rendszerváltás” „Epizódok a múltból - milyenek voltak hazánk európai kapcsolatai” „A szomszéd országok és népek kultúrája, szokásai” „A magyar kultúra híre a nagyvilágban” „Kultúrák keveredése”

9-10. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. szakaszban?


115

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: az ókori, a középkori és újkor viszonyok között a kereskedelem, a közlekedés fejlődésével, háborúkkal, hódításokkal szövetségek kötésével létrejövő helyi, illetve regionális kapcsolatrendszereket. Azokat nagy kiterjedésű birodalmakat, melyek számos esetben meghatározták egy-egy térség életét, politikai, társadalmi és gazdasági vonatkozásban. Azokat a meghatározó eseményeket, jelenségeket, melyek dominánsan hatottak a népek, államok közötti kapcsolatokra. Megérteni: az ún. nemzetközi kapcsolatok a XVI. századig lényegesen szűkebb, regionális viszonyrendszerben értelmezhetők, mint ma. A más népekkel való kapcsolattartás vagy ellentét, konfliktus

az

egyes

népeknek

gazdasági-társadalmi

kulturális

szokásaik

is

változását

eredményezhette. Az egyes népek, államok kapcsolatait, illetve viszályát azokban az évszázadokban is a közös érdekek, illetve ellentétek határozták meg. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hódítás, háború, szövetséges, keresztes hadjárat, , felfedezések, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Népvándorlás és következményei” „Letelepedés és kalandozások” „Európa gazdasági kapcsolatai más kontinensekkel” „Harc a tengerekért és a gyarmatokért” 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban?


116

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: a gyarmatosítás folyamatának felgyorsulásával a nemzetközi kapcsolatoknak új korszaka kezdődött el.

E folyamat a nemzetállamok kialakulásával, a nagyhatalmi törekvések

fölerősödésével számos új konfliktusforrás okozójává vált. A XX. századi nagy világháborúk után, alakultak ki azok a jogi és diplomáciai szabályok, melyek jelenkorunkban az államok közötti együttműködések alapját jelentik. A globális világgazdaság kiépülése fölerősítette az egyes régiók, kontinensek közötti integrációs folyamatokat. Megérteni: a nemzetközi kapcsolatok alakulásában a különböző történelmi, vallási tradíciók mellett az egyes államok gazdasági-társadalmi és politikai érdekei dominálnak. A korábbi évszázadokban jellemző diplomáciai kapcsolatok mellett ma az utazási lehetőségek, a turizmus átalakulása jelentős mértékben átalakította, kiegészítette az egyes országok nemzetközi kapcsolatait. Európában a globális gazdaság kihívására született integráció jelentős mértékben átalakította a korábbi nemzetközi kapcsolatrendszert. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? diplomácia, nemzetközi környezet, központi hatalmak, antant, kisantant, hidegháború, integráció, , globalizáció, d) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Vetélytársak és szövetségesek a XIX. század Európájában”

„Hatalmi átrendeződés Európában és a világban” „Forró béke - hidegháború” „Az európai integráció”


117

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Hadseregek, hadviselés, háború kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A történelmi változások során kiemelten érdekes és tanulságos lehet a hadseregek szerepe és a háborúk jellegzetessége, mert ezek mindig fókuszszerűen tükrözik a kor társadalmi, gazdasági viszonyait, valamint az akkor élő emberek szándékait, gondolkodásmódját. E kulcsfogalmak középpontba állításával egyszerre lehet új és érdekes tananyagtartalmakat megjeleníteni, valamint rámutatni arra, hogy pl. hadászati- és haditechnikai újítások révén alapvetően átrendezhetők az addigi politikai, hatalmi viszonyok. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 11-12. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. szakaszban? Megismerni: az újkortól kezdődően – a hivatásos és kiképzett hadsereg megjelenésével – alapvetően változó hadsereg-szervezési és hadviselési formákat. Azokat a háborúkat, amelyekben újszerű hadászati, haditechnikai és stratégiai elemek döntöttek egyik vagy másik javára. A XIX-XX. század

nagyhatalmi politikájából következő világháborúk jellegzetességeit, valamint az

atomkorszak és jelenkorunk haditechnikájának sajátosságait. A XX. század második felének „békés jellege” az atomcsapástól való félelem kölcsönös fenyegetettségének, valamint a helyi háborúknak köszönhető.


118

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni: a háborúk általában az egyes ember számára inkább veszteséggel mint nyereséggel járnak, így a mindennapi emberek a békés viszonyok megőrzésében érdekeltek. A háborúk jellegének átalakulása nyomán a XX. századra gyakorlatilag eltűnt a frontvonal és hátország közti különbség. A tudományos és technikai fejlődés egyik húzóágazata a hadiipar, mely az új fegyverek kifejlesztése során számos olyan találmányt alkalmaz elsőként, melyek a későbbiekben a hétköznapok részévé vállnak. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? tömeghadsereg, sorkatonaság, frontvonal, állóháború, atomcsapás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Napóleon hódításai” „Az I. világháború haditechnikája ” „Az atomkorszak békéje”


119

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megjegyzések A fejlesztési javaslat természetesen csak kiindulópontja lehet egy későbbi programfejlesztési folyamatnak, és nem tekinthető lezárt, minden kérdésre megnyugtató választ adó szakmai anyagnak, hiszen számos kérdés továbbgondolásra, megvitatásra szorul. A kulcsfogalmak köré szerveződő programfejlesztés véleményem szerint nem nélkülözheti a témák új nézőpontú csoportosításának lehetőségét, melyek nyomán az új szemléletű didaktikai funkcióknak felül kell írniuk az eddigi hagyományokat. További felmerült kulcsfogalmak: -

írás, könyv, sajtó

-

kép, fénykép, film

-

épített környezet - természeti környezet

-

kultúra, tudomány, művészet

-

urbanizáció, regionalizmus, globalizáció

-

uralkodók, vezérek, politikusok

-

demokráciák és diktatúrák

-

hétköznapok (szabadidő, tömegkultúra)

-

együttélés és együttműködés

-

nézőpont, beleélés, perspektívaváltás

-

kialakulás, virágzás, hanyatlás


120

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



121

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Irodalom Donáth Péter – Farkas Mária (szerk.) (2004): Filozófia – Művelődés – Történet 2004. Trezor Kiadó, Budapest F. Dárdai Ágnes – Kaposi József (2004): Az új történelemérettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete. Új Pedagógiai Szemle, 2004, szeptember Kaposi József (2000): Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás. Esély, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=esely-Kaposi-Tortenelem Knausz Imre (2009):A kompetencia struktúrája és a kompetenciaalapú oktatás. Iskolakultúra, 2009. 78. sz., 71-83. o.


122

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


EMBER A TERMÉSZETBEN (HORÁNYI GÁBOR – MÁNDICS DEZSŐ)

Bevezetés A javaslat természetesen csak kiindulópontja lehet egy későbbi folyamatnak, és nem tekinthető lezárt, minden kérdésre megnyugtató választ adó szakmai anyagnak, hiszen számos kérdés továbbgondolásra, megvitatásra szorul. Mindenképpen úgy kell tekinteni erre a javaslatra, hogy ez annak a lehetőségét veti fel, hogy a jelenlegi témastruktúra hogyan illeszthető össze a kulcsfogalmakra épülő tantervi témákkal, altémákkal, de egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a két különböző logikával készülő fejlesztés egymásba vegyítése az aprólékos háttérmunka nélkül (pl. fogalmi háló) nem hoz kívánatos eredményt. Ez csak akkor várható el, ha a kulcsfogalmakra épülő tantervi gondolat kap az első pillanattól kezdve primátust, és a választott témák, fogalmak ehhez igazodnak.


123

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kulcsfogalmak

Anyag Egyensúly Elektromosság Energia Erő Gravitáció (súly) Gyorsulás Halmazállapot Hő Hőmérséklet Idő Megfigyelés-tapasztalat Megmaradás Mérés Modell Mozgás Részecske Sebesség Tömeg Út Változás


124

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Anyag kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az anyagról kialakított elképzelések vizsgálata a természettudományok, elsősorban a fizika és kémia egyik legfontosabb területe. A fogalom fejlődésének nyomon követése lényegében azonos magával a természettudomány tanulásával. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: Különböző anyagú testek, tárgyak azonosítása Megérteni: Alakjában, funkciójában eltérő dolgok anyaga lehet azonos. Azonos anyagból különböző tárgyak készíthetők. Azonos anyagból különböző mennyiségek vehetők. Egy adott anyagnak létezhet többféle állapota (halmazállapot). Pl. jég-víz-gőz, különböző anyagok keverhetőek b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Anyagok összetétele, halmazállapotok (a fogalom kimondása (definíciója) nélkül, elsősorban a vízre vonatkoztatva), nyersanyag (ásványok, kőzetek).


125

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Élettelen természet” mind a négy évfolyamon. 5-6. évfolyam Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: Egy testet jellemző tömeg és térfogat nem a test anyagának jellemzője. Ugyanabból az anyagból vehetünk kisebb és nagyobb tömegű, kisebb és nagyobb térfogatú darabot. Az anyag részecske szerkezetű. Megérteni: A különböző anyagoknak jellegzetes belső szerkezete van. Részecskék építik fel, ezek elrendeződése változik a halmazállapot-változás során. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Anyagok összetétele, halmazállapotok (a fogalom megnevezésével, többféle anyagra vonatkoztatva) tömeg, részecske, modell c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek tulajdonságai” - az anyagok tulajdonságainak osztályozása révén. „Az anyag sokoldalúsága” - az anyagok tulajdonságainak és belső szerkezetének összekapcsolása révén. 7-8. évfolyam Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

126

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: Az anyag jellemző tulajdonsága a sűrűsége. A sűrűség értelmezése részecskemodellel. Az anyag szerkezetének leírása atommodellel. Megérteni: A tömeg és térfogat a testek jellemzője, de nem jellemzi közvetlenül a testet felépítő anyagot. A tömeg és térfogat a testet jellemző mérhető mennyiségek, melyekből a sűrűség kiszámítható. Az anyag atomos szerkezetű. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Anyagok összetétele, halmazállapotok (folyékony, szilárd, légnemű), tömeg, részecske, modell, atom c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek néhány tulajdonsága” A „rugalmas és rugalmatlan anyagok” altéma kivételével minden altéma az anyagfogalom fejlesztésére irányul. „Atomok, elemek” témakörben.


127

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Egyensúly kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az egyensúly fogalma a mechanikához köthető egyszerű tapasztalatokból (mérés) kiindulva hatékonyan általánosítható nem csak a természettudományok területén. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A fogalom ebben az életkorban nem definiálandó, közvetlen ismeret nem tartozik hozzá. A fogalom köznyelvi tartalma a természettudományos példákkal jól harmonizál. Konkrét rendszerek egyensúlyának vizsgálata lehet a fogalom kapcsán érdekes. Az egyensúly fogalma ebben az életkorban elsősorban az „egyenlő” fogalmához kötődik, pl. tömegmérés során a két serpenyőbe helyezett test tömege akkor azonos, ha a kétkarú mérleg serpenyőjét azonos mértékben akarják lebillenteni (ami így egyensúlyban van). Megérteni: Az egyensúlyban lévő tényezők bármelyikének változása megbontja az egyensúlyt. A tényezők egyidejű változtatása újabb egyensúlyra vezethet. (Az itt szereplő teoretikus megállapításokkal nem szabad a gyerekeket terhelni, a megjegyzések a fogalmat fejlesztő pedagógusnak szólnak.) b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


128

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


mérés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek tulajdonságai, a mérés” fejezetben. A fogalom a tömegmérés gyakoroltatása révén fejleszthető. 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: A fogalom bővülése során az egyensúly dinamikus állapotokra is értelmezhetővé válik, s magában foglalja az egyensúlyra vezető folyamatok vizsgálatát (kiegyenlítődés) is. Megérteni: A dinamikus egyensúly a komponensek folyamatos változását feltételezi, úgy, hogy az egyensúlyi állapot közben fennmarad. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? termikus egyensúly, erők egyensúlya, forgatónyomaték c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A dinamika alapjai” témán belül a „Két erő együttes hatása” altémában, az „Egyensúly a lejtőn” altémában, „A gravitációs erő és a súly” altémában, „A forgatónyomaték” altémában, a „Hőtan” fejezetben elsősorban a „Termikus kölcsönhatás” altémában. „Az „Elektromos alapjelenségek, egyenára” témakörben a „Elektrosztakai kísérletek” altémában.


129

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Elektromosság kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az elektromos jelenségek ismerete ugyanúgy nélkülözhetetlen a hétköznapokban, mint az absztrakt anyagszerkezeti elméletek megértésekor. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: Az elektromossággal kapcsolatos egyes jelenségek megismerés. Vezetés, áramköri elemek, kapcsolások. Megérteni: Ebben az életkorban a hétköznapi jelenségekhez kötött tevékenységek bővítése a cél, s nem az értelmezés. A megértés tehát a tevékenység egyes lépéseire, az elektromos eszközök biztonságos használatának elsajátítására irányul. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? áramkör c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Jelenségek a környezetünkben” témakör. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

130

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon? Megismerni: Az elektromos töltés fogalmát. A töltések között ható erők sajátságait. Hogyan hozzák létre a töltéshordozók az áramot (szabad töltéshordozók áramlása). Megérteni: Mit jelent a vonzás és taszítás. A szabad töltéshordozók egyirányú mozgása az áram. Az elektromosság modellje szemléletes és látszólag könnyen érthető, töltéssel rendelkező golyócskákat könnyű elképzelni. Ugyanakkor a tanárnak világosan kell látnia, hogy semmilyen fogódzót nem tudunk adni tanítványainknak annak megértésére, hogy a töltések között miért van kölcsönhatás (mitől töltés a töltés). Az alkalmazott modell csak a kölcsönhatás tényét rögzíti. Ha egy golyócskára „+” jelet képzelünk, attól nem tesz szert vonzó, vagy taszító tulajdonságra. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? elektron, proton, atom, ion, semleges részecske, negatív töltésű részecske, pozitív töltésű részecske, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az atomok, elemek” és „Kémiai reakciók” című témákban. 8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?


131

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: A töltött test fogalmát, az ellentétes előjelű elektromos töltések kiegyenlítődésének tényét egy töltött testben, a többlettöltés fogalmát (semleges, pozitív, negatív töltésű test). A töltésszétválasztás elvét. Megérteni: Minden testben vannak töltött részecskék. Ha a pozitív töltések száma nagyobb a negtaív töltések számánál, a test pozitív töltésű, ha egyenlő, akkor semleges, ha kisebb akkor negatív töltésű. Egy semleges testről mechanikai behatással leszedhetők töltések (dörzsölés). Ezáltal a semleges állapot megszűnik, töltött állapot keletkezik, de az összes töltésmennyisége nem változik. (Ha egy üvegrudat dörzsöléssel töltött állapotba hoztunk, akkor a dörzsölő anyag is töltötté válik, a rúddal ellentétes töltésű lesz.) Ezt az egyszerű képet a gyerekek könnyen elfogadják, ugyanakkor a modell meglehetősen ellentmondásos. Hiszen ha egy testben azonos mennyiségű pozitív és negatív töltés van, hogyan lehet semleges? Az egymás közelében lévő pozitív és negatív töltés nem számolja fel egymás terét (csak lecsökkenti, dipól). A gyerekek fejében tehát joggal keveredik az egymástól független kétféle töltés képe, az egymást maradéktalanul felszámoló (egyfajta elektromos anyag és annak hiánya adja a kétféle elektromos minőséget) elektromos állapotok képével (a történeti előzményeknek megfelelően). A tanárnak tudomásul kell vennie, hogy tiszta képet nehezen nyújthat. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Elektromosan töltött test, megosztás, vezető tulajdonság, egyenáram. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Az elektromosság témaköreit leíró fejezetekben (Elektromos alapjelenségek; az egyenáram Az elektromos áram hatásai; az elektromos munka és teljesítmény Az elektromágneses indukció; a váltakozó áram), a fentieknek megfelelően.


132

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Energia kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A fogalom a 20-21. század központi fogalma, a napi hírekben megkerülhetetlen. Ugyanakkor a fogalom életkornak megfelelő értelmezése a legnagyobb tankönyvírói problémák egyike. Az energia, energiahordozók, energiagazdálkodás fogalmak már a korábbi évfolyamokon is megjelennek. Ugyanakkor a fogalom használata nem jelenti egyben annak értelmezését is. A fogalom hetedik évfolyamon való bevezetésével azt szeretnénk jelezni, hogy a korábbi években a fogalomhoz tartozó közmegegyezésen alapuló asszociációkon túl nem érdemes absztrakt jellemzőket rendelni hozzá. A közmegegyezés szerint az energia valamilyen „változtató képesség”. Ugyanakkor ez a megfogalmazás túl elvont ahhoz, hogy definícióként érdemes lenne megjeleníteni. A megelőző évek energiafogalma tehát inkább gyakorlati megállapításokba burkolva érhető tetten. Pl.: szükségünk van energiára, a gépek (egyes folyamatok) energiát fogyasztanak, energia nyerhető az energiahordozókból, energiát használunk fel, energiát termelünk (egyes folyamatokban energia szabadul fel), az energiával takarékoskodni (gazdálkodni) kell, az energiának ára van, az energia érték. Az energia tehát a gyerekek számára valamilyen dolog (anyag) képzetét kelti, s leginkább az energiahordozókkal azonosítható fogalomnak tekinthető. szükségünk van üzemanyagra, a gépek üzemanyagot fogyasztanak, NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

133

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


üzemanyag állítható elő megfelelő eljárásokkal, üzemanyagot használunk fel, üzemanyagot termelünk, az üzemanyaggal takarékoskodni (gazdálkodni) kell, az üzemanyagnak ára van, az üzemanyag érték. A fenti behelyettesítés az „áram” mindennapi jelentésével is elvégezhető lenne, ami jól példázza a hétköznapi jelentés és a természettudományos tartalom keveredését. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. évfolyamon? Megismerni: A testeknek energiája (belső energiája) van. A testek a kölcsönhatások során energiát adhatnak le, vagy vehetnek fel. Az energiát hőközléssel és munkavégzéssel lehet növelni. Ha egy test munkát végez, vagy hőt ad le, energiája csökken. A kémiai folyamatok egy része energiát termel, mások energiát vonnak el a környezetből. Megérteni: Az energia képzete a hőtan fejezetben nyer újabb tartalmakat a korábban kialakított (fentebb ismertetett) elképzelésekkel összhangban. Ennek megfelelően a gyerekek továbbra is valamilyen anyagnak képzelik az energiát, leginkább a 18. századi hőanyagelmélet logikáját követve. E szerint a „hőanyag” tömeg nélküli, mely egyik testről a másikra áramlik, mely a kémiai folyamatokban termelődik, vagy elnyelődik. Ezzel párhuzamosan egy másik kép is fejlődik a gyerekekben, ami a mechanika energiafogalmához kötött. Ennek értelmében bizonyos absztrakt matematikai jellemzőkkel meghatározható számok adják a testek mechanikai energiáját (mozgási energia, helyzeti energia, rugalmas energia). A mechanikai energiák fogalmával kapcsolatban a gyerekekben aligha alakulhat ki bármilyen szemléletes kép, ugyanakkor a kezelésükre vonatkozó NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

134

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


utasításokat elfogadhatják. A szemléletes „hőanyagkép” és nem szemléletes (matematikai) mechanikai energia fogalom a hőtani jelenségek részecskemodelljének kialakításakor találkozik. A részecskék mozgásában tárolt energiának, annak átadódási mechanizmusának, az energia változtatására irányuló eljárásoknak megértése nagyon nehéz, az első nyolc osztályban aligha elsajátítható. Mindezek alapján úgy véljük, hogy ebben az életkori szakaszban az energia fogalmát nem érdemes „letisztítani”, nem érdemes kétes értékű definíciókba bocsátkozni, hanem meg kell maradni olyan, a fogalommal kapcsolatos igaz állításoknál, melyek az energiafogalomhoz kapcsolódó jelenségek és fogalmak értelmezését elősegítik. Ha egy testet felmelegítünk, részecskéinek átlagsebessége nő, tehát mozgási energiája nő, ami megfelel annak, hogy a test belső energiája nagyobb lesz. Ha egy mozgó test (pl. egy vonat) hirtelen lefékez, energia (hő) keletkezik, (a sín felmelegszik). A hőtermelő kémiai folyamatok során az átalakuló anyagok belső energiája csökken

b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hő c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hőtan”, „A dinamikai alapjai” fejezetben az „Energia” alfejezet, „Az elektromos áram hatásai, elektromos munka, teljesítmény” fejezetben, a fentebb leírtaknak megfelelően. „Kémiai reakciók” fejezetben.


135

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Erő kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az erő a mechanika legalapvetőbb kulcsfogalma. A fogalom fejlesztése révén hatékonyan illeszthetjük a gyerekek hétköznapi tapasztalatait, naiv elképzeléseit, gyakorlat szülte képzeteit, a tudományos gondolkodás kínálta szigorúan zárt struktúrába. A fogalom fejlődése kapcsán jól nyomonkövethető a fizika absztrakt logikája, valamint a hétköznapi szóhasználat és az életkornak megfelelő, tudományos alaposságú fogalomalkotás közötti átmenet. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: Az erő fogalma, mértékegysége, mérése rugós erőmérővel. (A fogalom kapcsán ebben az életkorban az erő alakváltoztató hatása (pl. rugós erőmérő) kerül előtérbe. Az erő kölcsönhatásokban lép fel. Megérteni: Ha egy testre erővel hatunk, annak alakja változik. Minél nagyobb az erő, annál nagyobb az alakváltozás mértéke. Ezen elv segítségével erőmérő szerkeszthető. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


136

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


deformáció, rugalmasság, rugó, súly c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek tulajdonságai, a mérés” fejezetben. A fogalom az erőmérés (súlymérés) gyakoroltatása révén fejleszthető. 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: Az erő hatásai, erőmérés módszerei. (Az erő szabatos, önálló, tömegtől független definíciója nem szükséges. Meghatározása céljából az erő hatásait érdemes kiemelni. Az erő nem értelmezendő (definiálandó) a tömeg fogalmától függetlenül. E két mennyiség „egymást” értelmezi, ami a gyerekeknek nem okoz gondot, nem szemléletidegen. Megérteni: Erő hatására nem csak deformáció, hanem mozgásállapot-változás is bekövetkezhet (nem függetlenek egymástól). Az erő okozta változás mértéke egyenesen arányos az erő nagyságával. Az erő mérése hatásai révén lehetséges. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? sebességváltozás, gyorsulás, tömeg, rugalmassági állandó, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek néhány tulajdonsága” témán belül a „Rugalmasság” altémában az erő deformáló hatása kerül elő, „A testek mozgása „ témán belül, a”Változó mozgás” altémában a változás oka kapcsán szerepel, a „Dinamika alapjai” téma (dinamika = erőtan) e fogalomra épül, a „Nyomás” témakör NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

137

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


alfejezeteiben a sztatikus erőhatás jelenik meg. Az "Elektromos alapjelenségek; egyenáram" témában az "Elektrosztatikai kísérletek" altémában a töltések között fellépő erők révén.


138

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Gravitáció (súly) kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A fogalom a fizika egyik különösen nehéz fogalma, melynek megértése csak a mechanika alapösszefüggéseinek pontos ismerete révén lehetséges. Hétköznapi vonatkozásai, állandó aktualitása (pl. csillagászati hírek) magától értetődő. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A testekre a Föld vonzást gyakorol, ezért esnek le. Amikor a leesést megakadályozzuk (megtartjuk, alátámasztjuk s testet) akkor érzékeljük a test súlyát. Megérteni: A súlyt ebben az életkorban a Föld vonzóerejeként lehet értelmezni, melyet rugós erőmérővel mérhetünk. (A gyerekek számára ebben az életkorban a gravitáció csak a Föld vonzását jelenti, annak dacára, hogy a Naprendszer témakörben (4. osztály) nyilván elhangozhat, hogy a bolygókat a Nap tartja pályájukon. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


139

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tömeg c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek tulajdonságai, a mérés” fejezetben. A fogalom az erőmérés (súlymérés) gyakoroltatása révén fejleszthető. 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: A Föld vonzóhatása az általános tömegvonzás egyik megnyilvánulása. Minden tömeggel rendelkező test vonzza a másikat. Érvényes a hatás, ellenhatás elve, nem csak a Föld vonz egy tárgyat, hanem ugyanekkora, de ellentétes erővel, vonzza a tárgy is a Földet. A gravitációs gyorsulás tömegfüggetlen. A gravitációs erő „végtelen” hatótávolságú. A súlytalanság nem jelenti a gravitáció hiányát. Gravitációs ereje minden égitestnek van, mely a test méretétől és tömegétől egyaránt függ. Megérteni: A gravitációs gyorsulás tömegfüggetlenségének megértése egyet jelent Newton törvényeinek megértésével. A nagyobb tömegű testre nagyobb gravitációs erő hat, de ez az erő éppen annyiszor nagyobb, ahányszor nehezebben gyorsítható a test, amelyre hat. (A gyorsíthatóság (tehetetlen tömeg) és a gravitációs vonzás mértéke (súlyos tömeg) egyenesen arányos.) A gondolatmenet részletezése csak magasabb évfolyamokon indokolt, a súlyos és tehetetlen tömeg fogalmát ekkor még nem érdemes bevezetni, annyit érdemes érzékeltetni, hogy a tömeg mérése két egymástól elvileg független eljárással is lehetséges, melyek közül az egyszerűbben megvalósítható (erőmérés) a gravitáció hatását használja ki. A súlytalanság állapotának értelmezése ebben az életkorban (és később is) még nagyon nehéz. Legfeljebb kiegészítésként ajánlható. Hogy a súlytalanság nem a gravitáció hiánya a gyerekek számára egyszerűen érthető lenne, ha az űrhajóban uralkodó súlytalanságot a gravitációs vonzást NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

140

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


ellensúlyozó centrifugális erőre hivatkozva magyaráznánk. Ugyanakkor a centrifugális erő fogalmát bevezetni nem érdemes. A centrifugális erő, mint tehetetlenségi erő nagyon „kilóg” a fizika tananyagból, a gyorsuló koordinátarendszerek tárgyalása nem középiskolás anyag. A magasabb évfolyamokon adható magyarázatnak - mely szerint az űrhajó a Föld középpontja felé zuhan (leírás inerciarendszerből) - a centrifugális erő bevezetése ellentmond. Amit a törzsanyag szintjén meg lehet és kell állapítani: a súlytalanság nem a gravitáció hiánya, tehát nem közvetlenül a gravitáció létével, vagy nemlétével függ össze a jelenség. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? erő, súly, súlytalanság, gyorsulás, Newton törvényei, általános tömegvonzás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A dinamika alapjai fejezet” „Gravitáció és súly” alfejezetében a leírtak szerint. „A testek mozgása” fejezet „Szabadesés” alfejezetében, a leírtak szerint. A tömegvonzás általános voltát a gyerekek csillagászati-, illetve Naprendszerre vonatkozó ismeretei miatt érdemes kimondani, ugyanakkor ebben az életkorban felesleges belemenni a kölcsönös vonzás dinamikájába, azaz pl. abba a kérdésbe, hogy ha amennyiben a Föld is vonzza a Napot, a Nap miért nem esik a Föld felé. (Ez a dinamikus egyensúly két azonos tömegű test esetében (pl. Plútó-Charon rendszer) okoz alapvető megértési problémát). A Napot nyugalomban lévő vonzócentrumként lehet leírni, hivatkozva arra, hogy sokkal nagyobb a tömege, mint a bolygóknak.


141

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Gyorsulás kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A dinamikai és kinematikai paraméterek összekapcsolása a mechanikában a gyorsulás fogalmán keresztül lehetséges. Mindez fontos lépés a természettudományos megismerés logikájának megértése szempontjából. Hiszen egy leírható jelenség a fogalmak összekapcsolásakor számszerűsíthető kapcsolatba kerül az azt kiváltó okkal.

2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: Amikor a sebességvektor változik, mindig van gyorsulás. Akár sebesség nagysága, akár iránya változott. A gyorsulás okozója mindig erőhatás. A gyorsulás nagyságát az határozza meg, hogy milyen „gyorsan” változik a sebesség. Megérteni: Nehéz elfogadni, hogy míg a sebesség mozgásirányú, addig a gyorsulás nem feltétlen az. A nehézséget az okozza, hogy szinte lehetetlen feladat túllépni „arisztotelészi világképünkön”. A legtöbb gyerek (és felnőtt) meg van győződve arról, hogy a mozgást (tehát a sebességet) az erő okozza. Arról, hogy az átlagember így gondolkodik, könnyen meggyőződhetünk. Ha egy átlagos gyerek vagy felnőtt közösséget megkérdezünk arról, mitől mozognak a testek, szinte biztos, hogy a nagytöbbség valamilyen mozgatóról (erőről) fog beszámolni. Ha a mozgás (a sebesség) oka NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

142

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


valóban az erő lenne (ld. arisztotelészi világkép), akkor az erőnek sebesség irányúnak kellene lennie. Miután megtanulják a gyerekek, hogy az erő gyorsulást okoz (a gyorsulás erő irányú), könnyen vélik úgy (éppen az előbb említett tudattalan csúsztatás miatt), hogy a gyorsulás, (akár a sebesség) mozgásirányú. Ennek a szemléletnek a felszámolása tehát egyet jelent az arisztotelészi világképről s newtoni fizikára való áttéréssel, s korántsem egyszerű feladat. A lassulás fogalmának megértése, elemzése, ebben segíthet (a fékezéskor kifejtett erő iránya ellentétes a mozgásiránnyal), de segítséget nyújthat a görbevonalú mozgások elemzése (pl. bolygómozgás), ahol az erő (így a gyorsulás) nyilvánvalóan nem mozgásirányú. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az életkorban a gyorsulás nem értelmezhető hatékonyan kinematikai paraméterként (túl nehéz, legfeljebb az egyenletes gyorsulás esetében lehetséges), sokkal inkább mint az erő következménye jelenhet meg, irányának azonosításában tehát nem kinematikai vizsgálatok, hanem a gyakorlatban is jól értelmezhető erők irányának meghatározása segíthet. Az egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikai leírása „csak” tapasztalati tény (kísérleti tapasztalat), mérések alapján elfogadott eredmény lehet. A kinematikai paraméterek mélyebb megértésére ebben az életkorban nincs lehetőség. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? sebességváltozás, Newton törvényei c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek mozgása”témakörben, ”A változó mozgás” altéma, „A dinamika alapjai” témakörben „Az erő és a mozgásállapot megváltozása” altéma, a leírtak szerint.


143

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Halmazállapot kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az konkrét tárgyak általános képétől jutunk el a tanulás során, az azokat alkotó anyag szerkezetéig. Az absztrakt anyagfogalom megértéséhez feltétlen ismerni kell a halmazállapot fogalmát is. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-2. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-2. évfolyamon? Megismerni: A víz kapcsán (időjárás, hűtőszekrény) megtanulják a gyerekek, hogy léteznek az anyagnak átalakulásai, melynek során az anyag állapota változik, de mégsem lesz más anyag ettől. Egyes anyagok csoportosítása halmazállapot szerint. Megérteni: A jég és a vízgőz is víz, az átalakulások megfordíthatóak. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? változás, halmazállapot-változás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Élettelen természet (1-2. oszt) - anyagok vizsgálata, évszakok - az évszakok változását kísérő jelenségek. 3-4. évfolyam NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

144

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 3-4. évfolyamon? Megismerni: A víz halmazállapot-változásainak megismerése, megnevezése. Megérteni: Az anyagok (a víz) háromféle halmazállapotban lehetnek. Értse a párolgás és forrás közötti különbséget. Értse az olvadás és oldódás közötti különbséget (a kapcsolatos fogalmak értelmezése nélkül). b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? fagyás,olvadás,” légneművé válás”, elsősorban forrás, forrás, párolgás, (csak a jelenség szintjén megkülönböztetni) lecsapódás (jelenség szintjén kell foglalkozni a fogalmakkal) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Élettelen természet”, „Az anyag” altémakör. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata révén. 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A anyag halmazállapot-változásainak megismerése, megnevezése, megfigyelése, megfigyelések tervezése a víz példáján végigvezetve, a változásokhoz rendelhető jellegzetes hőmérsékletek.


145

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni: Értelmezze a halmazállapotokat, a halmazállapot-változásokat, értse a párolgás és forrás közötti különbséget a részecskefogalom segítségével. Ismerje, értse a fagyáspont (olvadáspont), forráspont fogalmát. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Részecske, modell, fagyáspont, forráspont c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Jelenségek környezetünkben” - halmazállapot-változások vizsgálata révén. „A testek tulajdonságai, a mérés” - hőmérséklet növelés hatására bekövetkező változások kapcsán. „Az anyag sokoldalúsága”, a „Változások sokfélesége” fejezetekben, anyagvizsgálat és folyamatok elemzése révén. 7-(8). évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: Az adott halmazállapotot jellemző tulajdonságokat, azok értelmezését a részecskemodell segítségével. Egy anyag halmazállapot-változásait az azt kiváltó hatásokkal összefüggésben. A halmazállapot-változásokhoz rendelt mennyiségi jellemzőket. Megérteni: A halmazállapot-változások és a hőközlés kapcsolatát, az anyag mennyiségének, a hőmérsékletváltozásnak, valamint a közölt hő mennyiségének összefüggéseit. A halmazállapotváltozás hőközléssel (hőleadással) jár, de nem jár hőmérsékletváltozással.


146

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hő, hőmérséklet, hőközlés, olvadáshő, párolgáshő, olvadáspont c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hőtan” – „Halmazállapot-változások” altéma.


147

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Hő kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A fogalom az energiafogalomtól elválaszthatatlan.

2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: Egy test belső energiája hőközlés révén változhat meg. Megérteni: Ld. az energia fogalomnál felsoroltak. Nehéz és fontos ismeret a hő és hőmérséklet fogalmának viszonya. Amikor a test hőt ad le, belső energiája csökken. Mivel az energia és a hő mértékegysége azonos, s a testből „kiáramló” energia maga a hő, ezért a belső energia és a hő fogalma közötti különbség a gyerekek számára nehezen értelmezhető (nem is kell erőltetni). Fontos megérteni: a testek hőmérséklete meghatározza, hogy a termikus kölcsönhatásban melyik test ad le hőt a másiknak, de nem mond semmit arról, melyik testnek nagyobb a belső energiája. A hőmérséklet nem a hő (belső energia) mennyiségét, hanem annak egyfajta „koncentrációját” adja meg. Hőt nem a nagyobb belső energiájú test ad le a termikus kölcsönhatásban hanem a melegebb. Lásd még: hőmérséklet kulcsfogalom fejlesztése az adott évfolyamon.


148

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? energia c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hőtan”, „A dinamikai alapjai” fejezetben az „Energia” alfejezet, „Az elektromos áram hatásai, elektromos munka, teljesítmény” fejezetben, a fentebb leírtaknak megfelelően.


149

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Hőmérséklet kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A hőtan egyik alapvető fogalma, s hétköznapi életben mindennapi fogalom. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A hőmérséklet fogalmát már az alsóbb évfolyamokon is használjuk, hiszen a meleg (hideg)érzetéhez konkrét tapasztalatok rendelhetők. A hétköznapi tapasztalatokon alapuló fogalom ebben az életkorban annyiban bővíthető, hogy a hőmérő működése és a hőtágulás közötti kapcsolatra mutatunk rá. Megérteni: A hőmérséklet mérésére hőmérő szolgál, melynek működése a hőtágulás jelenségén alapszik. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hőtágulás, hőmérsékleti skála, Celsius-fok c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek tulajdonságai, a mérés” fejezetben. A fogalom a hőmérsékletmérés gyakoroltatása révén fejleszthető. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

150

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: A testek termikus kölcsönhatásba hozhatók, mely során hő (energia) áramlik az egyik testről a másik testre, miközben a hőmérséklet kiegyenlítődik. A melegebb test lead energiát (hőt), a hidegebb test felvesz. Eközben hőmérsékletük egy közös hőmérséklet irányába változik. A Celsius féle hőmérsékleti skála a víz halmazállapotváltozását (fagyáspont, forráspont) jellemző hőmérsékletekhez van kötve. Az anyagot alkotó részecskék hőmozgása annál intenzívebb (nagyobb átlagsebességű), minél nagyobb a test hőmérséklete. Megérteni: A hőmérséklet nem ad közvetlenül információt egy test „energiájáról”. Egy test hőmérséklete lehet nagyobb egy másik testnél úgy, hogy az energiája („hője”) sokkal kisebb. (Pl. forró tű, hideg kályha). Az anyagmodellnek nem tulajdonsága a hőmérséklet. Mivel a hőmérsékletet közvetlen érzékeljük, nehéz megérteni, megjelenését a részecskemodellben. Bár minden tárgynak van hőmérséklete a környezetünkben, az absztrakt részecskemodell golyócskáinak nem lehet hőmérséklete, hiszen a részecskék mozgása révén modellezzük magát a hőmérséklet fogalmát. Tehát a modell lehet szemléletes, de anyagi értelemben nem lehet valóságos. (A modell és valóság viszonya a filozófia legnehezebb kérdése, az előbbi megjegyzések nem a diákoknak szóltak.) b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hő, „belső energia”, hőtágulás, víz rendhagyó hőtágulása, hőmozgás


151

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek néhány tulajdonsága fejezet” „A testek halmazállapota” a víz forrás- és fagyáspontja kapcsán. A „Hőtan” fejezetben minden részletében.


152

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Idő kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A természet folyamatai időben zajlanak. Egyirányú változások kísérik létünket a születéstől a halálig. Az ember időtudata az emberi lét egyik legfontosabb sajátsága. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 3-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 3-4. évfolyamon? Megismerni: A folyamatok időben zajlanak, a történésekhez, változásokhoz, átalakuláshoz idő kell. Az időt időmérő eszközök mérik. Az idő mérése periodikus természeti jelenségekhez kötött. Megérteni: Az idő megállíthatatlanul, egyenletesen telik. Egyes csillagászati folyamatok, természeti jelenségek (ezek felhasználásával készített eszközök) egyenletességük és változatlanságuk révén alkalmasak az idő mérésére. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? keringés, mozgás, periodicitás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az idő és mozgás” témakörben. Az idő mérése periodikus jelenségekhez kötött. Az időfogalom logikailag meg kell hogy előzze a mozgások tárgyalását. A gyerekek fejében ebben az életkorban NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

153

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


már létezik a periodikus jelenségektől részben független (azokhoz nem feltétlen kötött) időképzet (múlik az idő, mutatja az óra). A periodicitás elve könnyen tudatosítható számukra. A negyedik évfolyamon a „Naprendszer” téma alkalmas az időmérést definiáló periódusokra való visszautalásra. 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A jelenségek leírásának fontos paramétere az idő. A mérés során érdekes a két esemény között eltelt idő. Az időmérés a kezdő időpontját ilyenkor „mi” határozhatjuk meg. A eltelt idő valamilyen általunk választott kiindulási ponthoz képest értendő. Megérteni: A változások fontos jellemzője, hogy mennyi idő kell hozzájuk. Rövidebb idő alatt ugyanakkora változást jelentősebb hatás idézhet elő. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? két esemény között eltelt idő c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „ A testek tulajdonságai, a mérés” témakörben a stopperrel való időmérés kapcsán. „A változások” témakörben érdemes a változások időbeliségére utalni. 7-8. évfolyam


154

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: Ebben az időszakban a fizika folyamatainak időbeli vizsgálata során mennyiségi jellemzők kerülnek bevezetésre. Ehhez az egységnyi idő fogalmát kell megismerni. Ilyenkor merül fel a pillanat, mint minden kicsinél kisebb idő absztrakt fogalma. Ezt a fogalmat feltétlen ajánlott óvatosan kezelni (esetleg olvasmányban szerepelhet). A pillanat fogalmát ekkor még véletlen se a minden kicsinél kisebb időintervallum fogalmának segítségével definiáljuk, hanem a „jelen” fogalma segítségével járjuk körül. Abban a pillanatban=éppen akkor. (Egy mennyiség pillanatnyi értéke az adott pillanatra jellemző érték.) Megérteni: Az időben lezajló változások mennyiségi jellemzője a változás üteme, az egységnyi idő alatt lezajló változás mértéke. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? egyenletes, változó, „változás gyorsasága”, időegységre jutó változás, c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A 7-8. évfolyamon tárgyalt összes időbeli változást leíró jelenség alkalmas a téma elmélyítésére.


155

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megfigyelés-tapasztalat kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A természettudományok oktatásának alapvető célja az első nyolc évfolyamon, a tapasztalatokon alapuló ismeretszerzés. A tapasztalatok megszerzése, rögzítése, értelmezése, összevetése az adott jelenségről alkotott életkornak megfelelő elképzelésekkel, a „modellek” fejlesztése (magasabb évfolyamokon). A megfigyelés és tapasztalás nem mint absztrakt fogalom (fogalomhoz köthető ismerethalmaz) fejlesztendő, hanem azokat a tevékenységeket kell tudatosan megtervezni, melyeket az adott életkorban a fogalom felölel. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: a tapasztalatok rögzítésének technikáit, kezdetben szóban és rajzban, majd írásban. Megérteni: b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? A tapasztalatgyűjtés eszközei bővülnek, a leírás, rögzítés pontosabbá válik, de fogalmi tágításra nincs szükség.


156

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? 5-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-8. évfolyamon? Megismerni: a tapasztalatok rögzítésének technikáit, fokozatosan előtérbe kerülhetnek a különböző információhordozók, számítástechnikai eszközök, fényképezőgép stb. Megérteni: A tapasztalás lehet „szubjektív”, gyakran hibával terhelt. Pontosabb információk szerezhetők együttműködés révén. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? A mérés és modellezés fogalma. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? -


157

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megmaradás kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A fizika és kémia egyik legelvontabb elve. A megmaradó és nem megmaradó mennyiségek révén általános és átfogó elvek fogalmazhatók meg a természettudomány területén. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: Az anyag megmaradásának elve. A tömeg megmaradásának elve. Megérteni: A testeket anyag építi fel. Ez az anyag széteshet, átalakulhat, de bármilyen folyamat is történjen vele, átalakult formában megmarad. Az átalakulások, változások során a kiinduló termékek mennyisége (tömege) megegyezik a keletkező termékek mennyiségével (tömegével). A fogalom előzménye az anyag állandóságának képzete. Ha egy összetett tárgyat szétszedünk, mivel a tárgy alkatrészeiből újra összerakható, ezért mennyiségileg azonos alkatrészei összességével. Ha egy pohár vizet áttöltünk egy keskenyebb pohárba, a víz mennyisége (térfogata) nem változik, amiről meggyőződhetünk, ha visszatöltjük a vizet. Mindez akkor válik a gyerekek számára nyilvánvalóvá, amikor a dolgok ilyetén állandóságának képzete kialakul bennük. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez?


158

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tömeg, mérés, modell c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A megismerés módszereinek fejlesztése (5-6)”, „A testek tulajdonságai, a mérés (5)”. A tömegmérés kapcsán fejleszthető. Egy anyagdarab széttördelése, darabolása nem változtatja meg tömegét. Az anyag és tömeg fogalma ebben az életkorban nem válik el. A tömeg az anyag mennyiségének mérőszámaként képeződik le a gyerekekben, tehát az anyag megmaradása egyben a tömeg megmaradását is jelenti számukra. „A változások” fejezeten belül „A változások értelmezése részecskékkel” altémában. A részecskemodell az anyag (tömeg) megmaradásának elvét szemléletesen hordozza magában. 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: Fel kell ismernie és el kell különítenie a megmaradó és a meg nem maradó mennyiségeket. Értelmeznie kell egy mennyiség megmaradását (állandóságát) a vizsgált folyamatokban. Megérteni: Egy fizikai mennyiség állandósága a külső tényezők függvénye. Pl. a folyadék térfogata megváltozhat melegítés hatására, de nem változik nyomásváltozás hatására. Az energiamegmaradás elvének kimondása fontos az energiaformák egymásba alakulásának értelmezése miatt. Az elv matematikai értelmezése ebben az életkorban felesleges (formális, használható, de a gyerekek számára nem értelmezhető). b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

159

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


energia, energiamegmaradás, töltés, töltésmegmaradás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? "A dinamika alapjai" témakör "Az energia" altémakötében, az "Elektromos alapjelenségek" témakörben.


160

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Mérés kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A mérés a természettudományos vizsgálódás legalapvetőbb eszköze. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 3-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 3-6. évfolyamon? Megismerni: A mérés összehasonlítás valamilyen általunk kiválasztott etalonnal (mértékkel). A megfigyelések eredményét ezáltal mennyiségi mutatókkal (számértékekkel) is lehet jellemezni. A mérési adatok táblázatban rögzíthetőek. Ezen adatok között logikai kapcsolat fedezhető fel (az egyenes arányosságot tudják a gyerekek felismerni a szakasz végén). Megérteni: A mérési eredmény számértéke függ a választott egységtől. A mértékegység megállapodás kérdése. Az egységek között átváltás lehetséges. Minden mérés hibával terhelt. Ha egy mérést többen végeznek el, az eredmények egybevetésével a hiba csökkenthető. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? mértékegység, mérőeszköz, skála, méréshatár, becslés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A tudományos megismerés alapozása (3-4)”, „Élettelen természet (3-4)”„A megismerés módszereinek fejlesztése (5-6)”, „A testek tulajdonságai, a mérés (5)”. A tulajdonságok minőségi NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

161

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


jellemzése (alak, forma, anyag, méret (kicsi, nagy)) felől jutunk el a mennyiségi jellemzésig. Ebben az életkorban egyes mérőeszközök használata a gyerekek számára már nyilvánvaló (hőmérő), ugyanakkor a mérés folyamatának tudatosítása szükséges. 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A táblázatiban rögzített adatokat egyszerű függvénykapcsolatokkal lehet jellemezni, ezen kapcsolatok ábrázolhatók (egyenes és fordított arányosságot tudják a gyerekek felismerni) Megérteni: A mérés kölcsönhatás, mely során a mért mennyiség és a mérőeszköz egyaránt változik (megfelelő példákon). A jó mérés olyan kölcsönhatás, melyben a mérőeszköz nem változtatja meg jelentősen a mért értéket. A mérés megtervezésének, kivitelezésének módja jelentősen befolyásolhatja a mérés eredményét. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kölcsönhatás (az 5-6. évfolyamon megjelenő fogalom megfelelő alkalmazása) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A 7-8. évfolyamon a természettudományok minden területén megjelennek a mérések, mértékek, átváltási feladatok.


162

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Modell kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A természettudományos leírás legfontosabb sajátsága, hogy a mérési tapasztalatok értelmezésére modelleket alkotunk. A természettudományos oktatás legizgalmasabb, filozófiai mélységekbe nyúló (ismeretelméleti) kérdése a modell és a valóság viszonya. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon? Megismerni: Egyes jelenségek értelmezésére modelleket alkotunk, ami nem azonos a valósággal, de megfeleltethető azzal. A modellek révén olyan vizsgálatokat végezhetünk, melyet a valóságos objektummal nehéz (költséges) lenne elvégezni, illetve az elméleti modellek segítségével jóslatokat fogalmazhatunk meg egyes jelenségek jövőbeli bekövetkeztére. Megérteni: Ebben az életkorban a modell és a valóság a gyerekek fejében gyakran nehezen válik el egymástól. Az absztrakt, elméleti modell megalkotása számukra egyszerűen a jelenség értelmező leírása. Ha többféle modellt alkotunk ugyanarra a jelenségre, az „egyetlen helyes” választ keresik. Az általuk alkotott modellek sokszor esetlegesek, de ez nem feltétlen baj. Az előrelépést a megismerés útján ebben az életkorban abban áll, hogy a gyerekekben felébred az értelmezés (modellalkotás) igénye. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

163

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


részecske c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A változások” témakör „Változások értelmezése részecskékkel” altémája. Ebben az életkorban a modellezést a gyerekek számára irányított, „kreatív játékként” kell bemutatni, melynek célja, hogy okokat keressünk tapasztalataink mögött. Hagyni kell, hogy vegyes előismereteiket, sajátos elképzeléseiket megmutassák. A „valóság bemutatása” helyett, az értelmezési lehetőségek sokféleségét érdemes láttatni. Ez segíthet abban, hogy oldódjon bennük a modell és a valóság azonosításának belső kényszere. 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: A modell és a valóság viszonya vizsgálható. A modell alakítható, javítható, módosítható. A megismerés során a modellek fejlődésen mentek keresztül. Megérteni: A modell elképzeléseinket, meglévő ismereteinket összegzi, így nem azonos a valósággal, melynek minden aspektusát nem ismerhetjük. (Ezt így nem kell kimondani, de erősíteni érdemes ezt a képet.) b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? A részecskefogalom bővülésének megfelelően


164

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Minden olyan terület alkalmas a kulcsfogalom gyakoroltatására, melyben a részecskemodell megjelenik. A fejlesztési területek azonosak a részecskefogalom fejlesztési területeivel.


165

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Mozgás kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A mozgások értelmezése és jellemzése szempontjából nélkülözhetetlen. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 3-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 3-6. évfolyamon? Megismerni: A mozgás, mint helyváltoztatás értelmezése. A mozgás jellemzése, a helyváltoztatás mértékével, s a közben eltelt idővel. A mozgások osztályozása egyszerű szempontok alapján. Megérteni: A mozgás leírására kell a hangsúlyt helyezni. A mozgások oka általánosságban nem tárgyalandó. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? periodikus mozgás, keringés, görbe vonalú pálya c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Idő és mozgás”, „A Naprendszer” témakörökben, konkrét példákon keresztül. 7-(8). évfolyam


166

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-(8). évfolyamon? Megismerni: Az út és idő mérése, értelmezése. A mozgást jellemző mennyiségek meghatározása, értelmezése. A mozgás okának értelmezése. Megérteni: A mozgás „relatív”, csak valamihez képest értelmezhető. Az egyenes vonalú egyenletes mozgáshoz nem kell erő. A változó mozgások fenntartásához erő kell. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? átlag- és pillanatnyi sebesség, gyorsulás, erő, tömeg c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „ A testek mozgása”, A dinamika alapjai”(A testek tehetetlensége, Az erő és a mozgásállapot megváltoztatása)


167

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Részecske kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Atomisztikus anyagmodellünk kulcsa a részecskefogalom. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon? Megismerni: Ha az anyagot, mint részecskék összessége képzeljük el (modellezzük), akkor viselkedésének sajátságai magyarázhatóvá válnak. A részecskék „kisméretű golyók”, melyek mozgásra is képesek lehetnek. Megérteni: Ebben az életkorban a modell és a valóság a gyerekek fejében nem válik el, tehát az anyagot azonosítják annak modelljével. Ez később okoz majd gondot, amikor a részecskemodell differenciáltabbá válik. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? modell c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A változások” témakör „Változások értelmezése részecskékkel” altémája. Ebben az életkorban a részecskékkel való modellezés kapcsán azt érdemes megmutatni, hogy az anyag állapotaira vonatkozó tapasztalati tények hatékonyan értelmezhetők a részecskeképpel. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

168

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: A részecskemodell segítségével tudni kell értelmezni a halmazállapotokat (a különböző halmazállapotokhoz rendelhető jellegzetes anyagtulajdonságokat), a halmazállapot változás folyamatát, a hőmérséklet és hő (belső energia, részecskék mozgási energiája) fogalmát. Ebben az életkorban jelenik meg az atom fogalma, s az atomot alkotó részecskék (kémia). Megérteni: Egy anyag belső energiája a részecskéi mozgási energiájából származtatható. A hőmérséklet a részecskék átlagsebességével függ össze. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? hő, „belső energia”, mozgási energia, atom, molekula c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek néhány tulajdonsága fejezet” „A testek halmazállapota” a halmazállapotok jellemzői kapcsán. A „Hőtan” fejezetben a hőmérséklet és hő (belső energia) értelmezése kapcsán. „Az atom fogalma, atomszerkezet” (kémia).


169

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Sebesség kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A mozgások leírása során megkerülhetetlen fogalom, mely az átlagos és pillanatnyi értékek közötti különbség mélyebb megértésének irányába vezet (de csak a magasabb évfolyamokon).

2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-8. évfolyamon? Megismerni: A sebesség, a mozgások jellemzője, vektormennyiség. A megtett út, s a közben eltelt idő hányadosából származtatható nagysága. Megérteni: A sebesség vektorjellegéből fakadóan akkor is változik, ha nagysága megváltozik, de akkor is, ha a nagyság állandó, de iránya változik. Tudni kell, hogy a sebességvektor mindig a mozgás irányába mutat. A pillanatnyi sebesség esetében a nullához tartó út és idő hányadosát számolni ebben az életkorban nem tudjuk. A pillanatnyi sebesség ilyen irányú származtatásába nem érdemes belemenni. A gyerekek számára a pillanatnyi sebesség, mint az éppen aktuális sebesség (amit éppen mutat a sebességmérő óra) kellően szemléletes és megfogható. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

170

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


átlagsebesség, pillanatnyi sebesség c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek mozgása”témakörben, a leírtaknak megfelelően.


171

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Tömeg kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A fogalom a fizika egyik különösen nehéz fogalma, melynek megértése csak a mechanika alapösszefüggéseinek pontos ismerete révén lehetséges. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A testek jellemzője a tömegük. Ez megfelelő mérleggel megmérhető, mértékegységei ismertek. Megérteni: A tömeg jelentése ebben az életkorban az „anyag mennyisége”, melyet meg tudunk mérni. A tömeg jellemzője a testnek, de nem jellemzője a test anyagának. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? mérés, megmaradás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek tulajdonságai, a mérés” fejezetben. A fogalom a tömegmérés gyakoroltatása révén fejleszthető.


172

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon? Megismerni: Egy magára hagyott testre ható erő a test mozgásállapotának megváltozását okozza. Az erő és az általa kiváltott mozgásállapot változás egyenesen arányos, a testre jellemző arányossági tényezővel (a test tömege). A tömeg az erő fogalmától függetlenül nem definiálandó, minden önálló definícióra tett kísérlet a gyerekek számára értelmezhetetlen és felesleges. (Pl. Dede-Isza: A tömeg az a mennyiség, amit a sebesség megmaradó mennyiséggé szoroz (lendület-megmaradás)) Megérteni: Minél nagyobb egy test tömege (nagyobb a tehetetlensége), annál nagyobb erővel gyorsítható megadott mértékben. A tömeget a hétköznapi gyakorlatban nem gyorsítással, hanem a testekre ható gravitációs erő révén mérjük. A tömeg és a súly fogalma között alapvető különbség van. Más típusú (más mértékegységű) egymástól független fizikai fogalmak (a közbeszéd gyakran összekeveri). A súlytalanság állapotában a testeknek nincs súlya, de a tömege megmarad. A testek súlyát befolyásolja a gravitációs környezet (sőt a test mozgásállapota is), de a tömegét nem. A tömeg (Newton 2. törvényének felhasználásával) a gravitációs tértől függetlenül mérhető. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? erő, súly, súlytalanság, gyorsulás, Newton törvényei, Naprendszer és bolygói, gravitáció, általános tömegvonzás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek néhány tulajdonsága fejezet” „A testek tömege” alfejezetében tömegmérési eljárások és azok felhasználhatósági körének vizsgálata révén. „A dinamika alapjai” fejezet „A testek


173

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


tehetetlensége” altémakörében, a „Gravitációs erő és a súly” altémakörében a fentebb leírtak szerint.


174

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Út kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A mozgások értelmezése és jellemzése szempontjából nélkülözhetetlen. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 3-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 3-6. évfolyamon? Megismerni: A megtett út fogalmát, mérését függetlenül az út irányától (vonalától). Megérteni: A hétköznapi tapasztalattal megegyező fogalom. A hely változása és az út kapcsolata. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? távolság, az út hossza c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Idő és mozgás”, „A Naprendszer” témakörökben értelemszerűen. 7-(8). évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 7-(8). évfolyamon?


175

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: Az út értelmezését egyenes- és görbe vonalon. Megérteni: Az út és elmozdulás fogalmának különbségét. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? elmozdulás, távolság, pálya (egyenes és görbe vonal), hely, helyzet c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A testek mozgása” témakörökben értelemszerűen.


176

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Változás kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A természettudományos megismerés során a természetben bekövetkező változásokat, azok szabályszerűségeit és okait vizsgáljuk, s próbáljuk megérteni. A világ racionális leírhatóságának hitével fejlesztjük azokat a képességeket, melyek a tanítványainkat a jelenségek racionális elemzésére alkalmassá teszik. Ebben a folyamatban értelmezhető a változás fogalma, s a hozzá kapcsolódó fogalmak. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1-4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1-4. évfolyamon? Megismerni: A változások felismerése a cél. Megérteni: A gyerekek már ebben az életkorban is tudják, hogy a változásoknak oka van. Fontos fejlesztési feladat az okok keresése, de nem cél, hogy mindig a „helyes és pontos” okot találjuk meg, hiszen az értelmezésnek is szintjei vannak, s nincs végleges változata (végső modell). A magyarázatok típusa, differenciáltsága jellegzetesen életkorfüggő. Erre mindig tekintettel kell lennünk. A gyerekek az első négy osztályban könnyen azonosítják az okot a következménnyel, vagy valamilyen célszerűséggel, esetleg valamilyen állapot megváltozásával. A mélyebb (természettudományos) okok megértése ekkor még nem feladat. Néhány példa: Miért esik az eső? - Mert az esőt hozó felhők érkeztek. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

177

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Miért olvad el a hó? - Mert felmelegedett. Miért esik le a pohár? - Mert nincs, ami megtartsa. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Minden témakörben fejleszthető, ahol a jelenségeket megfigyeljük, okait keressük. 5-6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A változások felismerése mellett mind pontosabban azonosíthatók a változásokat kiváltó okok. Megérteni: A változások kölcsönhatások formájában jelennek meg. Ami változtat, az változik is. Mindez az 5-6. évfolyamon még kvalitatív megállapítás. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? kölcsönhatás, mérés, modellezés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A testek tulajdonságai, a mérés - a mérés mint kölcsönhatásban lezajló változás értelmezése A változások altéma minden részében.


178

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


7-8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5-6. évfolyamon? Megismerni: A változás és az azt kiváltó ok mérése, s azok között fennálló kapcsolat felismerése egyes esetekben. Megérteni: Minden hatás kölcsönhatás, s a hatás és az általa kiváltott változás között mennyiségi kapcsolat van. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Termikus-, elektromos-, gravitációs kölcsönhatás stb. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A kölcsönhatások témakörei, melyek kapcsán elemezni lehet a változások kvalitatív és kvantitatív viszonyait.


179

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Elsősorban a kémia témaköréhez kapcsolható kulcsfogalmak Atom Kémiai kötés Kémiai reakció Molekula Anyagok összetétele Szervetlen és szerves anyagok


180

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Atom kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az anyagszerkezetre vonatkozó ismeretek alapfogalma. Szükséges más, később sorra kerülő fogalmak és jelenségek értelmezéséhez, például: molekula, ion, kémiai kötés stb. A molekula fogalma szorosan kapcsolódik az atom és a kémiai kötés kulcsfogalmaihoz, fejlesztése ezektől függ és ezekkel párhuzamos, de tőlük minőségileg eltérő tartalmakat hordoz.

7. évfolyam Javaslom a hetedik évfolyamos kémia tanterv altéma-szerkezetének átgondolását, az elaprózottság megszüntetését. Az altémák egy része összevonandó. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: Földi környezetünk anyagai atomokból épülnek fel. Az atomok további részecskékből állnak: a pozitív töltésű protonok és a töltés nélküli (semleges) neutronok az atommagot alkotják, az elektronok pedig az atommag körül az elektronburokban találhatók. Az ellentétes töltésű részecskék vonzzák, az azonos töltésűek pedig taszítják egymást. Az egymás közelében levő, ellentétes töltésű részecskék semlegesítik egymást. Megérteni: Az azonos számú protont és elektront tartalmazó atom semleges. Az atommag és az elektronok vonzása szerepet játszik az atomok szerkezetének fenntartásában. A periódusos rendszer felépítésének elve. Az első két periódus atomjaiban az elektronok elrendeződése. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

181

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – atommag – proton – neutron – rendszám – elektronburok – elektronhéj – vegyértékhéj – elektromos töltés (pozitív, negatív) – periódusos rendszer c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Az „Atomok – elemek” c. témában a tantervi tematika szerint. A fogalmak egy része elvont, más része a mindennapokban elérhető mérettartományban nem vizsgálható, ezért gondot kell fordítani a megfelelő szemléltetésre és szemléletes hasonlatok használatára a motiváltság elérése, továbbá a szerkezeti és méretviszonyok könnyebb megértése érdekében. 8. évfolyam Javaslom a nyolcadik évfolyamos kémia tanterv altéma-szerkezetének átgondolását, az elaprózottság megszüntetését. Az altémák egy része összevonható. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?


182

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: A tantervben szereplő elemek atomjainak felépítése. Megérteni: Az atomszerkezet meghatározza az elem és a belőle kialakuló vegyület tulajdonságait. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalmak bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A nemfémes elemek és vegyületeik”, továbbá a „A fémes elemek és vegyületeik” c. témákban a sorra kerülő elemek atomszerkezete alapján kell következtetéseket levonni a tulajdonságokra vonatkozóan.


183

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kémiai kötés kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az anyagszerkezetre vonatkozó ismeretek alapfogalma. Más, (részben a középiskolai korosztályban) sorra kerülő fogalmak és jelenségek értelmezéséhez nélkülözhetetlen, például: molekula, kristályrács, polaritás, oldódás, forráspont stb. A középiskolai évfolyamokban a fogalom jelentős további fejlesztése történik. 7. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: Az atomok kapcsolódása kovalens kötéssel. Az ionok között ionos kötés alakul ki. A molekulákat gyengébb kötések rögzítik egymáshoz. Megérteni: Az atomok és az ionok között kialakuló kötések lényegesen erősebbek a molekulák közötti kötéseknél. Az atomok közti kötések felszakadása és új kötések létrejötte az anyag összetételének megváltozásával jár, és így új anyag képződik. Az ellentétes töltésű ionok szabad elmozdulása miatt az ionvegyületek olvadéka és oldata vezeti az elektromos áramot. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – kovalens kötés – ionos kötés NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

184

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


– gyenge kötés a molekulák között c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az atomok kapcsolódása” c. témában kerül sor a kovalens kötés és a molekulák közötti gyenge kölcsönhatások fogalmának bevezetésére. A „Kémiai reakciók” c. téma feldolgozása ad lehetőséget az ionos kötés megismerésére. 8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: A nemfémes elemekben és vegyületeikben konkrét anyagok egyes tulajdonságainak értelmezésére szolgál a kovalens kötés fogalmának alkalmazása. A fémek vegyületeinek tárgyalása az ionos kötés fogalmának rendszeres alkalmazására ad lehetőséget. Megérteni: A fémek és nemfémek közös vegyületei általában ionos kötéseket tartalmaznak. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalmak bevezetése nem szükséges.


185

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A nemfémes elemek és vegyületeik” és „A fémes elemek és vegyületeik” c. témák feldolgozása a tanterv szerint.


186

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Kémiai reakció kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Lehetővé teszi az anyagok összetétele megváltozásának értelmezését, ezáltal a mindennapokban lezajló események megértését, számos folyamat tervezését. Megalapozza a sejtbiológia, az energetika és a környezetvédelem számos tárgykörének ismereteit. A kulcsfogalom megnevezésére a 7. évfolyamban kerül sor, a korábbi évfolyamokon csak a kémiai reakciók körébe tartozó egyes konkrét jelenségek, folyamatok megismerése történik. 3–4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 3-4. évfolyamon?

Megismerni: Az égés és ennek feltételei. Éghető és éghetetlen anyagok. Tűzoltás. A szén, a kőolaj a földgáz és a fa elégetéssel szolgáltatnak energiát. Megérteni: Az égéshez három feltétel (éghető anyag, levegő oxigéntartalma, gyulladási hőmérséklet) egyidejű megléte szükséges. Bármelyik feltétel hiánya esetén az égés – a tűz – megszűnik, illetve el sem kezdődik. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – égés – égés feltételei NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

187

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


– éghető anyag – éghetetlen anyag c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Az „Élettelen természet” c. témában mindennapi tapasztalatokból kiindulva, lehetőleg egyszerű kísérlettel vagy kísérletekkel szemléltetve kell az égés fogalmát, illetve a tűzoltás szabályait megismertetni.

5. évfolyam Az 5. évfolyamon javaslom „A növények és az állatok” c. téma beépítését a korábban tanult ismeretek összegzése és az ökológiai tárgykörök megalapozása érdekében. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5. évfolyamon?

Megismerni: A növények és állatok egyaránt szerves anyagok lassú elégetése révén nyernek az életműködéseikhez szükséges energiát. Megérteni: Az élőlények hőtermelő, energia-felszabadító folyamata is égés. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – gyors égés – lassú égés (sejtlégzés, ld. életjelenségek)


188

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A növények és az állatok” c. témán belül az élőlények anyagcseréjére vonatkozó ismeretek feldolgozásából nem maradhat ki a sejtlégzés fogalmának, mint lassú égésnek a megismerése. 6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: Különféle anyagok égése. Az égés során más összetételű anyag keletkezik. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nem szükséges új fogalom bevezetése. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A változások” c. témában a tantervi tematika szerint. 7. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: A kémiai reakciók során új kémiai kötések alakulnak ki, és ezért az anyagok összetétele megváltozik. A kémiai reakciók lényegét és mennyiségi viszonyait reakcióegyenlettel fejezhetjük ki. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

189

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A lezajló kémiai átalakulásokkal kapcsolatos egyszerű számolási feladatok elvégzése. Hőtermelő és hőelnyelő átalakulások. Megérteni: A redoxireakció feltétele, hogy redukálható és oxidálható anyag legyen jelen. Sav-bázis reakció sav és bázis jelenlétében zajlik le. A reakcióegyenlet rendezése. Az egyszerű sztöchiometriai feladatok elve: egyenes arányosság használata. A hőtermelő folyamatok során az anyagok belső energiája hővé alakul, a hőelnyelő folyamatok során pedig ezzel ellentétes energiaátalakulás történik. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – egyesülés – bomlás – oxidáció – redukció – ion – redoxireakció – sav – bázis – lúg – kémhatás – sav-bázis reakció – indikátor – kémiai egyenlet – hőtermelő átalakulás – hőelnyelő átalakulás NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

190

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A „Kémiai reakciók” c. téma feldolgozása a tantervi tematika szerint, kiegészítve a kémiai átalakulásokat kísérő hőváltozások megismerésével. Érdemes utalni rá, hogy hőtermelő és hőelnyelő folyamat nem csak kémiai reakció lehet, hanem pl. a halmazállapot-változások is ilyenek. Lehetőleg minél több tanulókísérletet kell végezni, s ezekhez részletes leírás szükséges. A tanár frontális kísérleteket mutat be az egyes reakciótípusok szemléltetésére. Mind a tanuló-, mind a tanári kísérletek végrehajtását, eredményét és a belőlük levonható következtetéseket szükséges alaposan megbeszélni és rögzíteni. 8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: A hidrogén, a halogének, az oxigén, a kén, a nitrogén, a foszfor, a szén, a nátrium, a kalcium, a vas, az alumínium és legfontosabb vegyületeik néhány lényeges kémiai reakciója. Megérteni: Az anyagok kémiai tulajdonságai különböző típusú reakciók lezajlása révén nyilvánulnak meg. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges.


191

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A nemfémes elemek és vegyületeik”, továbbá „A fémes elemek és vegyületeik” c. témákban megismert kémiai reakciókat az életkornak megfelelő mértékben értelmezni, és egyenletüket felírni szükséges. Az anyagok kémiai tulajdonságainak szemléltetésére kísérleteket kell bemutatni, illetve végeztetni.


192

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Molekula kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az anyagszerkezetre vonatkozó ismeretek alapfogalma. Megalapozza más, később (részben a középiskolai korosztályban) sorra kerülő fogalmak és jelenségek értelmezését, például: polaritás, oldódási feltételek, forráspont, szerves anyagok stb. A molekula fogalma szorosan kapcsolódik az atom és a kémiai kötés kulcsfogalmaihoz, fejlesztése ezektől függ és ezekkel párhuzamos, de tőlük eltérő tartalmakat hordoz. 7. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: Azonos és/vagy eltérő atomok erős, állandó kapcsolódásával alakulnak ki a molekulák. Megérteni: A molekulák összetétele állandó, s attól függ, milyen elektronszerkezetű atomok kapcsolódnak össze. A molekulák tulajdonságai meghatározzák a belőlük felépülő anyag észlelhető tulajdonságait. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – elemmolekula, vegyületmolekula


193

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A tanterv szerinti „Az atomok kapcsolódása” c. téma feldolgozása értelemszerűen vezet a molekula fogalmához. A „Kémiai reakciók” c. téma feldolgozása során világossá válik, hogy a molekulák nem feltétlenül állandó képződmények, hanem meghatározott irányú átalakulásokban vehetnek részt. 8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: A tantervben szereplő elemek és vegyületeik molekulái. Megérteni: Ahol az ismeretszint és az életkori sajátságok megengedik: az atomok szerkezete és a belőlük képződő molekulák összetétele közti kapcsolat. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A nemfémes elemek és vegyületeik” c. téma tematikus rendjében a nemfémes elemek és vegyületeik konkrét molekuláinak tulajdonságai és átalakulási módjai kerülnek napirendre. Sok kísérlettel érdemes a motiváltságot biztosítani, és a szerkezet→tulajdonság összefüggések felismertetésével törekedni kell a gondolkodás fejlesztésére. Nagyon lényeges, hogy az egyszerű ismeretelsajátítás NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

194

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


kizárólagossága helyett lehetőleg az oksági kapcsolatok keresése, az aktív gondolkodási tevékenység domináljon.


195

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Anyagok összetétele kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az anyagszerkezet egyik alapfogalma. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1–2. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 1-2. évfolyamon?

Megismerni: A háztartásban előforduló anyagokból (pl. liszt, korpa, cukor) keverékek készíthetők. Megérteni: A keverék különböző anyagokat tartalmaz. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – keverék c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Az „Élettelen természet” c. téma feldolgozásakor közvetlen tanulói megfigyeléseken és korábbról származó tapasztalatok megbeszélésén alapul az ismeretszerzés.


196

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


3–4. évfolyam Legjobb lenne a fogalmat a 3. évfolyamban bevezetni s a 4. évfolyamban ismét gyakorolni. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 3-4. évfolyamon?

Megismerni: Egyes szilárd anyagok oldódnak vízben. Az oldat alkotói szabad szemmel nem különíthetők el. Ha a vizet elpárologtatjuk, az oldott szilárd anyag visszamarad. A vízen kívül más folyadék is lehet oldószer, pl. alkohol. Az oldatok keverékek. A közvetlen környezetben gyakori oldatok felismerése (csapvíz, italok, ételek stb.). A szilárd szemcsék keverékében az alkotók szabad szemmel elkülöníthetők lehetnek. Megérteni: A hétköznapokban előforduló téves szóhasználattal szemben az oldás és olvadás egészen más jelenség. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – tiszta anyag – oldat – oldószer – oldott anyag – oldhatatlan anyag


197

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Élettelen természet”c. téma. A fogalmak tanításához tanulókísérleteket kell végezni (pl. oldáspróba oldódó és nem oldódó anyaggal, bepárlás, szilárd keverék készítése). A „Környezetünk védelme” c. fejezetben a szennyező anyagok a természetes közegek mesterséges összetevőiként jelennek meg.

5. évfolyam Az 5. évfolyamon javaslom „A növények és az állatok” c. téma beépítését (a 6. évfolyam helyett). a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5. évfolyamon?

Megismerni: A növények a vizet és a benne oldott anyagokat veszik föl a talajból. Megérteni: A természetes vizek, pl. a növények által a talajból fölszívott víz is oldat. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A növények és az állatok” c. téma a korábban tanult oldatfogalom gyakorlására ad lehetőséget. 6. évfolyam NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

198

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A 6. évfolyamon javaslom a Hazánk életközösségei c. téma beépítését. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: Az oldódás időben lezajló folyamat, amely gyorsítható. A környezetszennyező anyagok is keveréket, oldatot képeznek a vízben, illetve a levegőben. Megérteni: Az oldódás során az oldószer és az oldott anyag részecskéi keverednek. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A változások” c. témában értelmezhető az oldódás folyamata a résztvevő anyagok részecskéinek keveredésével. Ennek szemléltetése színes anyagok (pl. rézgálic, hipermangán) oldásának vizsgálatával történik (tanulókísérlet). 7. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: Az összetevők különböző arányban alkothatják a keverékeket. Az oldódás mértéke általában korlátozott. Az oldódás hőmérsékletváltozással járhat. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

199

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az elemek és a vegyületek kémiailag tiszta anyagok. Az elemekben csak azonos atomok vannak. A vegyületek különböző atomokból állnak, amelyek aránya az anyagban állandó. Megérteni: A telített oldatban az oldott anyag aránya tovább nem növelhető. Az oldhatóság, valamint az oldódáskor tapasztalható hőmérsékletváltozás az oldószertől és az oldott anyagtól függ. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – töménység – híg oldat – tömény oldat – telített oldat – oldhatóság – hígítás – elem – vegyület – kémiailag tiszta anyag – vegyjel – képlet – atomtömeg – moláris tömeg c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Mindennapi anyagaink” c. témán belül a „Keverékek”c. altéma feldolgozása a tanterv szerint. Tanulókísérletek végzése szükséges mind az oldást kísérő hőmérsékletváltozás, mind az oldatok töménységének vizsgálatához. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

200

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


„Atomok kapcsolódása” c. témában bevezetendő az elemek és vegyületek képletének felírását és a moláris tömeg számolása, s ezek a „Kémiai reakciók” c. témában (majd később is) gyakorolhatók. A tantervben javaslom az altémák összevonásával javaslom az altémák számának csökkentését. 8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: A tanterv szerint sorra kerülő elemek vegyjele és a legfontosabb vegyületek képlete. Megérteni: Az elsajátított ismeretek alapján következtetés a vegyületek összetételére, képletére. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A nemfémes elemek és vegyületeik”, „A fémes elemek és vegyületeik” c. témákban A tantervben javaslom az altémák összevonásával javaslom az altémák számának csökkentését.


201

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Szervetlen és szerves anyagok kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Lényegében az anyagismeret összefoglalására szolgáló fogalom. Az alsó tagozaton a kulcsfogalomhoz tartozó tudás legnagyobb része megegyezik az „Anyag” kulcsfogalomnál leírtakkal. A kulcsfogalom megnevezésére a 8. évfolyamon kerül sor, a korábbi évfolyamokon csak konkrét anyagok, tulajdonságaik és a velük kapcsolatos jelenségek megismerése történik. 3–4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 3-4. évfolyamon?

Megismerni: Az anyagok egymásra hatása (oldódás, égés). A közismert és legnagyobb mennyiségben használatos energiaszolgáltató anyagok közös tulajdonsága a széntartalom és a jelentős hőtermeléssel járó égés. Égésük során szén-dioxid gáz kerül a levegőbe. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – éghető anyag – éghetetlen anyag – szén-dioxid


202

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Az „Élettelen természet” c. téma a tantervi tematika szerint.

5. évfolyam Az 5. évfolyamon javaslom „A növények és az állatok” c. téma beépítését a 6. évfolyam helyett. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5. évfolyamon?

Megismerni: A szerves anyagok elégetésekor energia szabadul fel / hő fejlődik, és szén-dioxid kerül a levegőbe. Ez történik az élőlényekben zajló lassú égés (sejtlégzés) során is. A növények a szükséges szerves anyagot szervetlen szén-dioxidból és vízből képesek előállítani. Megérteni: A szerves anyagok minden élőlény anyagcseréjében kulcsszerepet játszanak. A szervesanyagfelhasználás lényege az élőlényekben hasonló, de a hozzájutás eltérő. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – szerves anyag – (szervetlen anyag) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A növények és az állatok” c. téma feldolgozása során a két élőlénycsoport anyagcseréjének összehasonlítása. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

203

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: A növények fény segítségével szén-dioxidból szerves anyagot állítanak elő. A növényevők elfogyasztják a növények szerves anyagainak egy részét. A ragadozók a növényevők szerves anyagaiból táplálkoznak. Megérteni: A szerves anyagok központi szerepet játszanak az életközösségek működésében. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei” c. téma feldolgozása a tanterv szerint, a fentiek figyelembe vételével. 7. évfolyam A 7. évfolyamon javaslom „Az életközösségek általános jellemzése” c. téma beépítését, illetve összeolvasztását az itt szereplő „Ökológia” c. témával. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

204

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Általánosítva az ökológiai rendszerek szén- és energiaforgalmát, illetve ezek összefüggését. Megérteni: A táplálékláncok lényege minden életközösségben, hogy az élőlények energiaszolgáltató anyagai, a szerves anyagok továbbadódnak a népességek közt. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nem szükséges új fogalom bevezetése. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? A javasolt általános ökológiai tárgyú témában feldolgozandó az ökológiai rendszerek anyag- és energiaforgalmának lényege, a korábban megismert konkrét hazai példák felidézésére alapozva. „Távoli tájak természetes élővilága” c. témában a fenti összefüggések ismét konkrét életközösségekre vonatkoztatva jelennek meg. 8. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: A hidrogén, a halogének, az oxigén, a kén, a nitrogén, a foszfor, a szén, a nátrium, a kalcium, a vas, az alumínium és fontosabb vegyületeik legalapvetőbb tulajdonságai. A legismertebb szénvegyületek és jelentőségük. Megérteni:


205

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az élővilágban és az emberek mindennapjaiban is meghatározó fontosságú anyagok. Az egyes vegyületek tulajdonságaiból adódik az élettani jelentőség és a gyakorlati felhasználhatóság. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – szervetlen anyag – szerves anyag – szénhidrogének – halogénezett szénhidrogének, freonok – alkoholok – karbonsavak – szénhidrátok – zsírok – fehérjék – műanyagok c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A nemfémes elemek és vegyületeik” c. témában a szénvegyületek tárgykörénél definiálható a kulcsfogalom. Ezt követően kell megismerni a legfontosabb szerves vegyületekkel és jelentőségükkel. Lehetőleg minél több kísérlet elvégzése és bemutatása ajánlott. A „Hétköznapi kémia” c. témában megjelölt fontosabb anyagoknak a mindennapokban lényeges tulajdonságai.


206

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Elsősorban a biológia témaköréhez kapcsolható kulcsfogalmak Egészség Életjelenségek Az élővilág rendszere Evolúció Környezet- és természetvédelem Magatartás Ökológiai rendszer Öröklődés Sejt Szerveződési szint


207

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Egészség kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az iskolai biológiatanítás egyik alapvető célja e fogalom közismereti tartalmának minél szélesebb körű kibontása, megismertetése, és lehetőség szerint az ezzel kapcsolatos képességek kialakítása. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. évfolyamon?

Megismerni: A helyes életmód fontosabb jellemzői. Táplálkozási hibák és ezek elkerülése. Tisztálkodás és öltözködés szempontjai a mindennapokban. Megérteni: Az egészségmegőrzés szabályainak betartása mindenkinek saját közvetlen érdeke. Az egészség a test zavartalan működése mellett a lelki egészséget is magába foglalja. Az egészség fenntartásához a környezet tisztasága és védelme is szükséges. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – táplálkozás – testrészek – egészségmegőrzés


208

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma. A családból és más, iskolán kívüli forrásokból származó – téves és helyes – ismeretek előhívása és feldolgozása nagyon lényeges. Az alárendelt fogalmak is elsősorban a korábbról származó tapasztalatok és ismeretek felidézése, jelentéstartalmuk körvonalazása útján tisztázhatók. A tanórákon megbeszélés ajánlható.


Megismerni: A helyes test- és fogápolás lényege. Közismert gyermekbetegségek, gyógyíthatóságuk és megelőzhetőségük. A táplálékok csoportosítása. A lakókörnyezetben előforduló anyagok egy része károsíthatja a szervezet épségét, illetve normális működését. Néhány ártalmas anyag előfordulása, felhasználása, egészségkárosító hatásának elkerülése.

Megérteni: A rendszeres test- és fogápolás elmaradása sokféle betegség kialakulásához vezethet. A fertőző betegségeket szabad szemmel láthatatlan kórokozók hozzák létre, ezek terjedése gátolható. A különféle táplálékok szerepe részben eltérő. Életünkben olyan anyagokat is használunk, amelyek alkalmazásukon kívül károsító hatásúak lehetnek, de ez megfelelő ismeretek birtokában kivédhető.


209

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – fertőző betegség – kórokozó c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma a tanterv szerint.


Megismerni: Az egészséges ember néhány élettani adata, s ezek változása betegségekben. Hétköznapi betegségek tünetei, felismerése, megelőzése. A betegápolás, beteglátogatás szabályai. Megérteni: Egyes házi gyógykezelési eljárásokat mindenkinek ismerni kell. Az életkörülmények és az életmód tudatos alakításával a számos betegség elkerülhető. Az orvosi utasításokat be kell tartani akkor is, ha nem tudjuk pontosan az értelmüket. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nincs szükség új fogalmak bevezetésére a köznyelvből ismerteken túl.


210

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. témán belül „Az ember – a testünk működése” c. altéma, a tantervben leírtak szerint. 4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 4. évfolyamon?

Megismerni: A bőrünk felépítése, szerepe és egészségének védelme; bőrápolás. Az egészséget károsító szokások: dohányzás, szeszesital-fogyasztás, kábítószerezés. Megérteni: A helyes szokások kialakítása akaratunktól is függ. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nincs szükség új fogalmak bevezetésére a köznyelvből ismerteken túl. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma. A szokások tárgykörében kerülni kell az utasító kinyilatkoztatásokat. A feldolgozás több aspektusból közelítse meg a helyesnek tartott és a káros szokásokat, pl. a szokás hatása a közérzetre, egyes szervekre, a családra és más emberekre. 6. évfolyam


211

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A 6. évfolyamon javaslom a „Hazánk életközösségei” c. téma beépítését (5. évfolyamról), továbbá „A növények és az állatok” c. téma átcsoportosítását a 6. évfolyamból az 5. évfolyamba, és „Az ember” c. téma átcsoportosítását a 6. évfolyamból a 8. évfolyamba. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: A levegő, a víz és a talaj szennyezése veszélyeztetheti az emberek egészségét. E jelenségekre konkrét hazai példák. Megérteni: A környezet károsítása kedvezőtlenül befolyásolja az emberek egészségének megőrzési esélyeit. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nincs szükség új fogalmak bevezetésére a köznyelvből ismerteken túl. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei” c. téma Minden altémában ki kell térni arra, hogy a környezetvédelem saját egészségünk megőrzése érdekében is elsőrendű jelentőséggel bír. 7. évfolyam A 7. évfolyamon javaslom „Az életközösségek általános jellemzése” c. téma beépítését (5. évfolyamról), illetve összeolvasztását az itt szereplő „Ökológia” c. témával. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

212

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megismerni: A környezetkárosítás hatásait az emberiség egészségi állapotára és ennek veszélyeztetettségére. Kórokozó élőlények. Megérteni: Az emberiség tevékenységeinek környezetkárosító következményei önmaga egészségét is kedvezőtlenül befolyásolják. Az élőlények közötti kölcsönhatások némely típusai (parazitizmus) az emberek számára hátrányos hatásúak, ezen kölcsönhatások ellen védekezni szükséges. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az életközösségek általános jellemzése”, „Ökológia”, továbbá az „Ember felelőssége a Földért” c tárgykörökben az emberiség által okozott környezetszennyezés közvetlen és közvetett egészségkárosító hatásaira is figyelmet kell fordítani, konkrét példákon keresztül. A „Távoli tájak természetes élővilága” c. témában minden biomnál szükséges kitérni arra, hogy az adott biom természetes élővilága milyen jelentőséggel bír az ott élő emberek és az egész emberiség fennmaradása szempontjából, illetve hogy milyen veszteségre lehet számítani ugyanezen szempontból (pl. potenciális gyógyszer- és táplálék-alapanyagok stb.). „Az élőlények rendszerezése” c. témában a kórokozó szervezetekről, továbbá az ellenük való védekezés lehetőségeiről szükséges megemlékezni a megfelelő élőlénycsoportoknál. 8. évfolyam NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

213

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A 6. évfolyam helyett a 8. évfolyamon javaslom „Az ember” c. téma beépítését, „A szabályozás” c. téma ideillő részével összehangolva, annak érdekében, hogy az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretek egy évfolyamra kerüljenek. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: Az egyes szervrendszerek, illetve azokon belül a szervek legfontosabb betegségeit, károsodásait, ezek tüneteit, megelőzését, illetve – a korosztály ismeretszintjének megfelelő mértékben – a kezelés, ápolás lehetőségeit. Megérteni: Lehetőségek szerint a betegségek, okuk, megelőzhetőségük és kezelésük összefüggését. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – a közismert betegségek és károsodások – szenvedélybetegség – öröklött hajlam – örökletes betegség – veleszületett betegség – szerzett betegség – fejlődési rendellenesség – testi és lelki betegségek c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A sejtek felépítése és működése”, valamint „Az emberi szervezet” c. témák. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

214

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az egészség megőrzéséről, a betegségekről és kezelésük módjáról a szervrendszerekhez kötve, tematikus rend szerint kell megemlékezni. Gondoskodni kell róla, hogy minél több alkalommal történjen gyakorlati tevékenység (étrend összeállítása, bőrsérülés kötözése, élettani paraméterek megállapítása és számolása stb.).

Életjelenségek kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az élet definiálására szolgáló alapfogalom. Ismerete és alkalmazása lehetővé teszi az élő és élettelen elkülönítését, továbbá az egyes élőlénycsoportok lényeges szempontok szerinti releváns megkülönböztetését. A fogalmat megnevezni nem szükséges az első évfolyamokon. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1. évfolyam Ezen az évfolyamon a fogalom elnevezését még nem szükséges bevezetni. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. évfolyamon?

Megismerni: Az életjelenségek az élőlények és az élettelen dolgok fontos megkülönböztető jegyei. Néhány életjelenség felismerése. Megérteni: A növények és az állatok közötti különbségek egy része az életjelenségeik eltéréséből fakad.


215

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Az élő természet c. altéma: – élőlény – önálló mozgás – növekedés – (szaporodás) – táplálkozás és légzés: anyagfelvétel- és leadás (anyagcsere) Az ember c. altéma: – szaporodás – fejlődés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma. Az élőlény kifejezés tartalmának a konkrét objektumokból kiinduló általánosítása. Az alárendelt fogalmak természetesen a korábbról származó tapasztalatok és ismeretek felidézése, jelentéstartalmuk körvonalazása útján tisztázhatók. A fogalomkör egyúttal kedvező lehetőségeket teremt az elvonatkoztatás, absztrakció gyakorlására.


Megismerni: Tápláléknövények és háziállatok hasonlóságai és eltérései.


216

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Megérteni: A tápláléknövények felhasznált részei raktározásra vagy anyagcserére szolgálnak. Az állatoknak elsősorban a mozgásszerveit fogyasztjuk. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma a tanterv szerint.


Megismerni: A tematikában először szereplő élőlények (pl. éti csiga, házi méh, halak, füsti fecske, macska) mozgása, táplálkozása. Megérteni: Az életmód az életjelenségek megnyilvánulása. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – az egyedek alkalmazkodása a környezethez


217

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma. A konkrét élőlények megismerésekor tisztázandó, hogy a környezet megváltozásához történő alkalmazkodás is az életjelenségek közé tartozik. Az alkalmazkodás módja a testfelépítéstől függ. Az embernél a biológiai alkalmazkodási módok mellett meghatározó jelentőségű a tanulás. 5. évfolyam Az 5. évfolyamon javaslom „A növények és az állatok” c. téma beépítését a korábban tanult ismeretek összegzése és az ökológiai tárgykörök megalapozása érdekében. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5. évfolyamon?

Megismerni: A virágos növény szerveinek működése. A növények anyagcseréjének lényege. Az állatok anyagcseréjének lényege. Megérteni: Az állatok és a növények anyagcseréje hasonlít egymáshoz abban, hogy az életműködéseikhez szükséges energia forrása a sejtekben zajló lassú égés = sejtlégzés. Anyagcseréjük eltér egymástól abban, hogy a növények zöld színtesteikben a szükséges szerves anyagot fény felhasználásával előállítják a környezetükből felvett szervetlen anyagokból, az állatok pedig a szerves anyagot készen fölveszik táplálékukkal. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – anyagcsere – önellátó anyagcsere (autotróf) NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

218

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


– nem önellátó anyagcsere (heterotróf) – sejtlégzés – keringés – kiválasztás – idegrendszer, az alkalmazkodás szabályozója – érzékelés (korábban is előfordult, itt rendszerbe foglalva jelenik meg) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A növények és az állatok” c. téma feldolgozása a tanterv szerint. Gondot kell rá fordítani, hogy a feldolgozás során egyértelműen világossá váljon, melyek a növények és állatok közös és eltérő vonásai. 6. évfolyam A 6. évfolyamon javaslom a Hazánk életközösségei c. téma beépítését annak érdekében, hogy a hazai és az egzotikus életközösségek megismerése időben egymás közelébe kerüljön, s így a közös vonások, az általános jellemzők kiemelésével lehetővé váljon az elvonatkoztatás. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: A különböző anyagcseretípusú élőlények szerepe az életközösségekben. Megérteni: Az életközösségek termelői autotróf, a fogyasztók és a lebontók csak heterotróf anyagcseréjű élőlények.


219

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – autotróf – heterotróf c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei” c. téma Az elsőként sorra kerülő altémában a táplálékláncok megismerésekor kell tisztázni az ökológiai szerepeket (termelő, fogyasztó, lebontó), és ezzel szoros összefüggésben a táplálkozási szinteket alkotó élőlények anyagcseretípusát. A további altémákban ezeket a jelenségeket fel kell ismertetni és az összefüggést gyakorolni szükséges. 7. évfolyam A 7. évfolyamon javaslom „Az életközösségek általános jellemzése” c. téma beépítését, illetve összeolvasztását az itt szereplő „Ökológia” c. témával. A javaslat egyrészt életkori sajátságokkal támasztható alá, másrészt annak célszerűségével, hogy a rendszerszemléletű ökológia ismeretei mindjárt bevezetésük után használatba kerülve begyakorolható legyenek. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: Az általános ökológiai témájú fejezetben általánosítva megfogalmazandó az életközösségek anyagés energiaforgalmára vonatkozóan a különböző ökológiai szerepű élőlénycsoportok anyagcseretípusa. Megérteni:


220

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


A termelők, a különböző fogyasztói szintek és a lebontók anyagcseréje a földi élet szempontjából szükségszerűen, egymást kölcsönösen feltételezi. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az életközösségek általános jellemzése” „Ökológia”c. témák. Minden életközösség tárgyalásánál és az általános ökológiai fejezetben is rendszeresen szem előtt kell tartani, hogy az ökológiai rendszere anyag- és energiaforgalma az élőlények anyagcseréje révén valósul meg. Tudatosítani kell, hogy az ökológiai rendszerek fennmaradásához minden anyagcseretípusú élőlény együttes jelenléte szükséges. 8. évfolyam A 6. évfolyam helyett a 8. évfolyamon javaslom „Az ember” c. téma beépítését, „A szabályozás” c. téma ideillő részével összehangolva, annak érdekében, hogy az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretek egy évfolyamra kerüljenek. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon? Megismerni: Az emberi szervezet életjelenségei és az ezekhez köthető felépítési jellemzők. Az életjelenségek egy része a szervezet önfenntartására szolgál, a szaporodás pedig a fajfenntartásra. Megérteni: Az emberi szervezetben is ugyanazon szerveződési és működési elvek érvényesülnek, mint az állatokban. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

221

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Minden önfenntartó életjelenség szükséges a szervezet egészséges működéséhez. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? A legtöbb életjelenség már a korábbi évfolyamokon napirendre került, itt új fogalomként már csak az alábbiak kerülnek napirendre: – hormonális szabályozás – immunitás – hőforgalom c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A sejtek felépítése és működése”, valamint „Az emberi szervezet” c. témák. A sejtek felépítésének és működésének vázlatos áttekintése alapozza meg a szervezet életjelenségeinek megértését (pl. a sejtek energia-felszabadító folyamatainak említése szükséges a szervezet légzésének, gázcseréjének, szervesanyag-felvételének, továbbá energiaegyensúlyának, illetve az egyensúly felborulásának megértéséhez). Az emberi szervezet életjelenségeit a szervrendszerekhez kötve, tematikus rend szerint kell megismerni.


222

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az élővilág rendszere kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Lehetővé teszi, hogy a megismert élőlényeket valóságos, természetes szempontok alapján csoportosíthassuk. Ennek a fogalomkörnek a megismerése biztosítja, hogy diákjaink az élőlények tulajdonságai közt felismerjék a fontossági sorrendet. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 5. évfolyam Az 5. évfolyamon javaslom „A növények és az állatok” c. téma beépítését a korábban tanult ismeretek összegzése és az ökológiai tárgykörök megalapozása érdekében. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5. évfolyamon?

Megismerni: Az élővilág két alapvető csoportja (országa): a növények és az állatok. A növények anyagcseréje önellátó, az állatok anyagcseréje nem önellátó. A növények és az állatok sejtszerveződésének, életműködéseinek hasonlóságai és eltérései. Megérteni: Példákon keresztül megérteni, hogy különböző testszerveződésű élőlények meghatározott sajátságaik alapján csoportosíthatók. A csoportosítási szempontok közül melyek a lényegesek. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Ld. „Sejt”, „Életjelenségek”, „Szerveződési szint” kulcsfogalmak fejlesztési tervében. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

223

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A növények és az állatok” téma feldolgozása a tanterv szerint. 6. évfolyam A 6. évfolyamon javaslom a Hazánk életközösségei c. téma beépítését annak érdekében, hogy a hazai és az egzotikus életközösségek megismerése időben egymás közelébe kerüljön. Így az életközösségekben megtalálható különböző élőlények közös, illetve eltérő vonásainak kiemelésével lehetővé válhat a csoportosítás, és ezáltal a rendszerezés megalapozása. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: A hazai életközösségekben előforduló legjellemzőbb élőlények alapvető, összehasonlítható tulajdonságai. Lényeges, hogy a megtanítandó élőlények közismertek legyenek, és lehetőleg minél több rendszertani csoport képviselői közül kerüljenek ki. Megérteni: Az élőlényeket meghatározott hasonlóságaik és eltéréseik alapján rendszerezzük. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – gerincesek

– halak

– lepkék

– emlősök

– ízeltlábúak

– pókok

– madarak

– rákok

– puhatestűek

– hüllők

– rovarok

– kagylók

– kétéltűek

– bogarak

– csigák


224

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


– gyűrűsférgek – virágos növények – szövetes/hajtásos növények – harasztok – telepes növények – mohák – gombák – faj


225

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei” c. téma Minden életközösségnél az ott előforduló ismert élőlényeket is számba kell venni, áttekintve ökológiai szerepüket és testfelépítésük főbb vonásait. Az élőlényeket lényeges tulajdonságaik alapján csoportosítjuk, a megfelelő rendszertani csoport megnevezésével. Rendszertani kategóriákat (törzs, osztály) nem kell megnevezni. 7. évfolyam Az evolúció a 8. évfolyam helyett a 7. évfolyamon is feldolgozható „Az élőlények rendszerezése” c. témát követően. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: Az egzotikus életközösségekben előforduló legjellemzőbb élőlények alapvető, összehasonlítható tulajdonságai. A megtanítandó élőlények lehetőleg közismertek legyenek, és minél több rendszertani csoport képviselői közül kerüljenek ki. A fejlődéstörténeti rendszer elve. Az élővilág rendszerének vázlata. Megérteni: Az élőlényeket meghatározott hasonlóságaik és eltéréseik alapján rendszerezzük. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? A 6. évfolyamon számos csoport már szerepel a tematikában, újnak az alábbiak számítanak: A „Távoli tájak természetes élővilága” c. témában: – skorpiók – pókszabásúak NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

226

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


– fejlábúak – csalánozók – szivacsok – álszövetes szerveződés – moszatok – zuzmók „Az élőlények rendszerezése” c. témában: – vírusok – kékbaktériumok – baktériumok – prokarióták – eukarióták – osztály – törzs – ország – egysejtűek – egysejtű eukarióták – főemlősök – emberszabású majmok c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Távoli tájak természetes élővilága” c. témában: minden biom tárgyalása során az ott előforduló ismert élőlények is áttekintendők. Utalni kell a korábban megismert, hasonló csoportba tartozó élőlényekkel mutatkozó hasonlóságra és a tőlük való eltérésekre. Gyakorolni szükséges a besorolást. Az e témáknál először előkerülő élőlénycsoportokat (pl. fejlábúak, szivacsok) meg kell nevezni, de a rendszertani kategóriákat (törzs, osztály) nem. „Az élőlények rendszerezése” c. témában meg kell ismertetni a fejlődéstörténeti rendszer elvét és összefüggését a rendszertani kategóriákkal. Az utóbbiakat halmazok és részhalmazaik viszonyában érdemes bemutatni. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

227

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8. évfolyam A 6. évfolyam helyett a 8. évfolyamon javaslom „Az ember” c. téma beépítését, „A szabályozás” c. téma ideillő részével összehangolva, annak érdekében, hogy az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretek egy évfolyamra kerüljenek. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon? Megismerni: Az emberi szervezet felépítése és működése. A nagyrasszok. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nem szükséges új fogalmak bevezetése. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ember” c. téma: Átismétlendő az emberi faj rendszertani besorolása, és a fajon belüli csoportjai: a nagyrasszok összehasonlítása.


228

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Evolúció kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A világkép, a földi élet alapjainak ismerete szempontjából az evolúciós szemlélet kialakulása meghatározó jelentőségű. Az általános iskolai korosztályban nem sok, ismeret jellegű tudáselem társul e fogalomhoz, de ezek alapvető fontosságúak. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 7–8. évfolyam A 7. évfolyamon javaslom „Az életközösségek általános jellemzése” c. téma beépítését, illetve összeolvasztását az itt szereplő „Ökológia” c. témával. A 8. évfolyamon az ember biológiáját teljes terjedelmében javaslom feldolgozni: az önfenntartó életműködéseket ajánlom a 6. évfolyamról a 8. évfolyamra átcsoportosítani. Az evolúció témakörének feldolgozását a hetedik évfolyamba, „Az élőlények rendszerezése” c. témába célszerű beépíteni. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7-8. évfolyamon?

Megismerni: Az evolúció néhány közvetett és közvetlen bizonyítéka. Néhány lényeges leszármazási út (pl. zárvatermők kialakulása, gerincesek evolúciója). Megérteni: A földi élővilág nem állandó, de a törzsfejlődés folyamatai többnyire lassúak. A ma élő fajok kialakulásáig vezető folyamat évmilliárdokig tartott. A bioszféra és környezetének evolúciója kölcsönösen egymásra utalt. Az emberi tevékenységek és hatásaik a sokféleség csökkentése irányában befolyásolják az élővilág evolúcióját.


229

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – evolúció – leszármazás – kövület – kihalás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élőlények rendszerezése” c. témában meg kell ismertetni a fejlődéstörténeti rendszer elvét és összefüggését a rendszertani kategóriákkal.


230

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Környezet- és természetvédelem kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Napjaink és jövőnk égető fontosságú kulcsfogalmai. Az iskolai biológiatanításban fontos cél e fogalomkör megismertetése, és lehetőség szerint az ezzel kapcsolatos igények felkeltése, képességek kialakítása. Bevezetése után a közvetlen lakókörnyezet, illetve az elérhető, belátható környezet saját magunktól történő megvédését jelenti, majd – lényegében minden műveltségterülethez kapcsolódóan – bővül a tartalma. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. évfolyamon?

Megismerni: A természeti és a lakóhelyi környezetben tanúsítandó, környezetet kímélő, védő magatartás. A téli madárvédelemnek a korosztály számára belátható vonatkozásai. Megérteni: Környezetünk állapotát a közösségi cselekvési formák mellett mindnyájunk személyes magatartása befolyásolja. A környezet állapota az ember egészségére is hatással van. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – (környezetvédelem) – (természetvédelem)


231

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. témán belül „Az élő természet” és a „Környezetünk védelme” c. altémák feldolgozása a tanterv szerint. A családból és más, iskolán kívüli forrásokból származó – téves és helyes – ismeretek feldolgozása ajánlatos.


Megismerni: A környezet élőlényeinek megbecsülése, védelme. A környezettel való kapcsolat módjai. Megérteni: A környezet és a természet védelme saját magunk fennmaradása és biztonsága érdekében is fontos. Az emberekre nézve ártalmas hatású anyagok a környezetet is károsítják. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – környezetszennyezés – légszennyezés – talajszennyezés – vízszennyezés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. témán belül „Az élő természet” és a „Környezetünk védelme” c. altémák feldolgozása a tanterv szerint. Konkrét példákat kell megadni és keresni különböző környezetszennyező hatásokra. Szükséges felvázolni a környezetszennyező hatásoknak e korosztály számára belátható következményeit. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029 232

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



Megismerni: Konkrét jelenségek, amelyek az embereknek a környezettel való közvetett kapcsolatát szemléltetik (pl. szennyező anyagokat termelő iparcikkek használata). A lakóhely környezetvédelmi problémái. Megérteni: A környezettel való kapcsolatoknak közvetett formái is vannak, s ezek nem kevésbé lényegesek, mint a közvetlen kapcsolatok. A környezetszennyező hatások egy része helyi jelenség, más része szétterjed távoli területekre is. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – helyi és általános hatású környezetszennyezés c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. témán belül a „Környezetünk védelme” c. altéma feldolgozása a tanterv szerint. A helyi környezetvédelmi probléma körüljárása részben egyéni munkában történjen. 4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 4. évfolyamon?

Megismerni: A környezetkárosító hatások következményei részben csak a jövőben jelentkeznek. Megérteni: NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

233

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az energiatakarékosság a környezetet is védi. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nincs szükség új fogalmak bevezetésére a köznyelvből ismerteken túl. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élettelen természet” c. témában az energiahordozókhoz kapcsolódva megemlítendők a környezetkímélés lehetőségei. Tudatosítandó, hogy a Földön véges az elégethető energiahordozók mennyisége, s tisztázni kell, hogy ez miért probléma. 6. évfolyam A 6. évfolyamon javaslom a „Hazánk életközösségei” c. téma beépítését (5. évfolyamról), továbbá „A növények és az állatok” c. téma átcsoportosítását a 6. évfolyamból az 5. évfolyamba, és „Az ember” c. téma átcsoportosítását a 6. évfolyamból a 8. évfolyamba. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: A levegő, a víz és a talaj szennyezése veszélyeztetheti az emberek egészségét. E jelenségekre konkrét hazai példák. Megérteni: A környezet károsítása kedvezőtlenül befolyásolja az emberek egészségének megőrzési esélyeit. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nincs szükség új fogalmak bevezetésére a köznyelvből ismerteken túl.


234

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei” c. téma. Minden altémában ki kell térni arra, hogy a környezetvédelem saját egészségünk megőrzése érdekében is elsőrendű jelentőséggel bír. Ha az evolúció témája is beilleszthető a tematikába, akkor az emberi tevékenységeknek az evolúcióra gyakorolt hatásainak néhány egyszerű összefüggése (pl. élőhelycsökkenés, a megváltoztatott környezet eltér a népességek igényeitől, kihalás stb.) 7. évfolyam A 7. évfolyamon javaslom „Az életközösségek általános jellemzése” c. téma beépítését (5. évfolyamról), illetve összeolvasztását az itt szereplő „Ökológia” c. témával. A 7. évfolyamban a rendszerezése témája mellé javasolható „Az élővilág evolúciója” c. téma illesztése is. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: A környezetkárosítás legfontosabb helyi és globális hatású tényezői és ezek következményei. A környezetkárosítás hatásai az emberiség egészségi állapotára és jövőjére. Az evolúció tárgykörében kiemelendő, hogy az ember környezetalakító tevékenységei befolyásolják az élővilág törzsfejlődését. E jelenségeket is konkrét példákkal támasszuk alá. Megérteni: A környezetkárosító tevékenységek nem csak a hatás helyén és megjelenése idején fejtik ki hatásukat, hanem globálisan és időben jóval később is. Az emberiség tevékenységeinek környezetkárosító következményei önmaga egészségét is kedvezőtlenül befolyásolják. A környezet- és a természetvédelem fogalmai részben eltérő tartalmúak. A hatékony természetvédelem az emberiség védelmét is jelenti. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

235

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


– környezetvédelem – természetvédelem – sokféleség csökkenése – kihalás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az életközösségek általános jellemzése”, „Ökológia”, továbbá az „Ember felelőssége a Földért” c tárgykörökben konkrét példákkal alátámasztva. 8. évfolyam A 6. évfolyam helyett a 8. évfolyamon javaslom „Az ember” c. téma beépítését, „A szabályozás” c. téma ideillő részével összehangolva, annak érdekében, hogy az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretek egy évfolyamra kerüljenek. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: Az egyes szervrendszerek, illetve azokon belül a szervek egészséges működését a környezetkárosító tényezők hátrányosan befolyásolják. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nincs szükség új fogalom bevezetésére. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ember” c. témában lehetőleg minden életműködésnél ajánlatos kitérni a környezetkárosítás és az egészség veszélyeztetésének összefüggésére, különösen a táplálkozás (szennyezett víz és táplálék veszélyeztető hatásai), a légzés (légszennyezés és légúti betegségek) és az immunitás (környezetszennyezés és allergia) tárgykörében. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029 236

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



237

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Magatartás kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? A fogalom használata és fejlesztése arra szolgál, hogy tudatosítsa a diákokban – leendő felnőttekben – a viselkedés tudatos jellegét, egyéni és társadalmi jelentőségét, és ezáltal a magatartás belső kontrolljának kialakítását. (E cél szolgálatában áll a későbbiekben sorra kerülő etológia c. témakör tárgyalása is.) A fogalom jelentős részben pszichológiai természetű, ezért fejlesztése minden tantárgy és minden pedagógus tevékenységi körébe beletartozik. A biológia ismeretköre azonban a tantárgyi tematika szintjén is foglalkozik vele. Az alsó tagozatos korosztályban az iskolai tanítási-tanulási tevékenységek jobbára nem deklaratíve, tehát nem elsajátítandó tantárgyi ismeret formájában foglalkoznak a fentiekben megfogalmazott tudás elsajátíttatásával, de természetesen befolyásolják a magatartást és – az életkornak megfelelő mértékben – törekednek a belsőleg kontrollált viselkedésszabályozás kialakítására. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. évfolyamon?

Megismerni: A megfelelő magatartáselemek kiválasztásával és kombinálásával adatok, információk gyűjtése a környezetről. Az állatoknak különféle magatartáselemeik vannak. Az ember magatartásával hat környezetére (pl. hulladékgyűjtés, madárvédelem), és a környezet befolyásolja a magatartást (pl. napirend, öltözködés). Megérteni: Ismeretekkel kell bírni ahhoz, hogy további ismereteket szerezzünk (nem deklarálandó). NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

238

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az állatok és az ember magatartása az életmódtól és a környezettől függ. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – magatartás c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Minden témában, főképpen „A tudományos megismerés alapozása” és „Az élet” c. témák feldolgozása során. A tanterv szerinti tematikus haladás közben hangsúlyozni kell a magatartás szerepét.

2–4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2-4. évfolyamon?

Megismerni: Mely magatartások szükségesek a környezet, a természet egyszerű megismeréséhez? Az egészség-magatartás elemei. Magatartás az eltérő fejlődésű, megváltozott képességű emberekkel. Az emberek közötti kapcsolatok néhány jellemzője. Megérteni: A betegségek megelőzésében és gyógyításában az ember saját magatartása meghatározó szerepet játszik. A megváltozott képességű embereknek ugyanazon lehetőségek járnak, mint másoknak. Az életlehetőségeket a többséget alkotó emberek magatartása teremti meg. Az emberek közötti kapcsolatok a magatartásban nyilvánulnak meg. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalmak bevezetése nem szükséges. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

239

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? Minden témában, különösen a „Tudományos megismerés alapozása”, az „Élettelen természet” és „Az élet” c. téma feldolgozása során hangsúlyozni kell az emberi magatartás szerepét.

6–7. évfolyam A 6. évfolyamon javaslom a „Hazánk életközösségei” c. téma beépítését (5. évfolyamról), továbbá „A növények és az állatok” c. téma átcsoportosítását a 6. évfolyamból az 5. évfolyamba, és „Az ember” c. téma átcsoportosítását a 6. évfolyamból a 8. évfolyamba. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: Az emberek számos magatartásformája okoz környezetszennyezést. Megérteni: A környezetszennyezés az ember magatartásának következménye, amely tudatosan szabályozható. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nincs szükség új fogalmak bevezetésére a köznyelvből ismerteken túl. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei”, „Az életközösségek általános jellemzése”, „Ökológia”, az „Ember felelőssége a Földért”, továbbá a „Távoli tájak természetes élővilága” c tárgykörökben, a tantervi tematika alapján értelemszerűen.


240

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8. évfolyam A 6. évfolyam helyett a 8. évfolyamon javaslom „Az ember” c. téma beépítését, „A szabályozás” c. téma ideillő részével összehangolva, annak érdekében, hogy az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretek egy évfolyamra kerüljenek. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: Az egészség-magatartás további jellemzői. A magatartás részben öröklött, részben tanult. A szenvedélybetegségek kialakulásában elsősorban a szándékos magatartásnak van szerepe. Az emberi kapcsolatokban magatartásunkkal mások magatartását befolyásolhatjuk. A magatartásra az akarati tényezőkön kívül érzelmi jelenségek is hatnak. Megérteni: Másoktól olyan magatartásformákat várhatunk, amilyet mi magunk teszünk. A szenvedélybetegségek kialakulása akaratlagosan megelőzhető. Az érzelmi-indulati megnyilvánulások jelentős részben tudatos kontroll alá vonhatók. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – feltétlen reflex – megszokás – feltételes reflex – operáns tanulás – belátásos tanulás – érzelmek, indulatok – személyiség


241

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az emberi szervezet” c. téma. Fontos hangsúlyozni, hogy az emberi szervezet testi és lelki működései közül mely normális funkciók fenntartásában vagy elérésében játszanak lényeges szerepet a magatartási tényezők.


242

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Ökológiai rendszer kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Biztosítja annak megértését, hogy az életközösségek és környezetük közös egységeket alkotnak, kölcsönösen, meghatározó módon befolyásolják egymást, ezzel a környezet- és természetvédelem szemléletének is alapot teremt. Lényeges, hogy az ökológiai rendszer és az egyed feletti szerveződési szintek fogalomrendszerei szorosan összefüggnek, a tanulmányok során egymással kölcsönhatva épülnek. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 6. évfolyam A 6. évfolyamon javaslom a Hazánk életközösségei c. téma beépítését annak érdekében, hogy a hazai és az egzotikus életközösségek megismerése időben egymás közelébe kerüljön, s így a közös vonások, az általános jellemzők kiemelésével lehetővé váljon az elvonatkoztatás. Ezen az évfolyamon a fogalom elnevezését még nem szükséges bevezetni. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: Az egyes erdőtípusok megjelenése az élettelen környezettől függ. A mezők típusainak megjelenése az élettelen környezettől függ. A vízi életközösségek megjelenése a vízellátottságtól függ. Megérteni: Az élőlények és közösségeik befolyásolják környezetüket és egymást, a környezet pedig hatással van az élőlényekre és közösségeikre. Az ember mind az életközösségekre, mind környezetükre hat, s e hatás következményei nagyon gyakran nem kiszámíthatóak.


243

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – tápláléklánc – környezeti igény – alkalmazkodás a környezethez c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei” c. téma. Az elsőként sorra kerülő altémában bevezetendők a fenti alfogalmak, és ezek révén eljuthatunk a kulcsfogalom tartalmának lényegéhez. A konkrét életközösségek példáján derüljön ki, hogy az életközösségeket és környezetüket (tehát az ökológiai rendszereket) hogyan befolyásolják az emberiség tevékenységei. 7. évfolyam A 7. évfolyamon javaslom „Az életközösségek általános jellemzése” c. téma beépítését, illetve összeolvasztását az itt szereplő „Ökológia” c. témával. A javaslat egyrészt életkori sajátságokkal támasztható alá, másrészt annak célszerűségével, hogy a rendszerszemléletű ökológia ismeretei mindjárt bevezetésük után használatba kerülve begyakorolható legyenek. Az életkornak megfelelő szinten már be lehet vezetni (de nem kötelező) az „ökológiai rendszer” terminust. Ez azonban a fogalom lényegének megértését nem befolyásolja. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: Távoli tájak természetes élővilága. Az emberi tevékenységek lehetséges következményei a környezet és a természetes életközösségek kölcsönhatásaira, a bioszférára. Megérteni: A környezet és az életközösségek kialakulása közötti kapcsolat. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029 244

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az emberi hatások következményei nem mindig kiszámíthatóak. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – környezeti tényező – tűrőképesség – termelő – elsődleges, másodlagos, harmadlagos fogyasztó, csúcsragadozó – lebontó szervezet – energiaáramlás – anyagok körforgása c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az életközösségek általános jellemzése” „Ökológia”c. témák (a két téma összevonását javaslom). „Távoli tájak természetes élővilága” Minden biomnál a környezet és a természetes életközösség kialakulása közti összefüggést értelmezni szükséges. Minden biomnál mutassuk be az emberi hatások észlelhető következményeit és utaljunk a várható következményekre. Minél több élőlénytípus példáján tisztázni kell a környezet-életmód-testszerveződés kapcsolatrendszert. „Ember felelőssége a Földért”c. témában általános következtetéseket vonunk le a korábbi témákban megismert jelenségek kapcsán, és megismertetjük a társulásokhoz, biomokhoz nem köthető, legfontosabb globális problémák lényegét.


245

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Öröklődés kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az élővilág változatosságának, rendszerének, evolúciójának megértését alapozza meg. Ezen kívül szükséges az ember öröklődő tulajdonságainak megismeréséhez, a mindennapokban, a sajtóban megjelenő információk értelmezéséhez. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? A „Genetika” c. téma feldolgozására az általános iskolai korosztályban nem látok lehetőséget az időbeli korlátok miatt, noha a NTK kerettantervében a biológia 8. évfolyamában szerepel. 6. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: A faj egyedei magukhoz hasonló, termékeny egyedek létrehozására képesek. Megérteni: A fajtársak hasonlósága, illetve az eltérő fajú élőlények különbsége az öröklöttségen múlik. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – (öröklődés) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei” c. témában a faj fogalmának bevezetésekor kell utalni rá, hogy az élőlények tulajdonságainak jelentős része öröklődik. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

246

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8. évfolyam A 6. évfolyam helyett a 8. évfolyamon javaslom „Az ember” c. téma beépítését, „A szabályozás” c. téma ideillő részével összehangolva. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon? Ha mégis – például választható, kiegészítő tananyagként – feldolgozásra kerül, akkor az alábbiakat javaslom. Megismerni: Az emberek szüleikhez hasonlítanak, az ivaros szaporodás folyamata következtében. (Az örökletesség lényege, anyagi alapjának vázlata. Az öröklődés és változékonyság kapcsolata.) Megérteni: Az ivarsejtek örökítő anyagot tartalmaznak, s megtermékenyítéskor az anya és az apa tulajdonságait örökítő anyag közös sejtbe kerül, ezzel magyarázható a gyermek és szülei hasonlósága. (A testi sejtek és az ivarsejtek közötti különbség, továbbá az ivaros szaporodás lényegét.) (A mutáció jelentőségeit.) (Az öröklődés legalapvetőbb törvényszerűségeit.) b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – (testi sejt, ivarsejt) – (osztódás) – (mutáció) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ember testfelépítése és életműködései” c. témában a szaporodás és egyedfejlődés tárgykörében a megtermékenyítés jelentőségének kiemelésével tisztázandó, hogy az ivarsejtek a szülőegyed tulajdonságainak örökítésében vesznek részt. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

247

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002



248

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Sejt kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Az élővilágban minden élőlény szerkezeti egysége a sejt. Nélkülözhetetlen a szövet fogalom megértéséhez. Hangsúlyozni kell, hogy e kulcsfogalom szorosan összefügg a szerveződési szint kulcsfogalmával. Az általános iskolai korosztályok ismeretkörében is nélkülözhetetlen az egyed alatti további szerveződési szintek áttekintéséhez, de szükséges az egyed fölötti szerveződési szintekkel való kapcsolatra is ráirányítani a figyelmet.

5. évfolyam Az 5. évfolyamon javaslom „A növények és az állatok” c. téma beépítését a korábban tanult ismeretek összegzése és az ökológiai tárgykörök megalapozása érdekében. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5. évfolyamon?

Megismerni: A sejt fogalma, általános alkotói (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) és ezek funkciója – az életkornak megfelelő szinten. A növényi és állati sejtek felépítésének különbsége (sejtfal, színtest).

Megérteni: A növényi és állati sejtek felépítésének különbsége összefügg a működés eltérésével (színtest → önellátó anyagcsere). Egy-egy élőlény sejtjei sokfélék, s a hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulásai alkotják a szöveteket. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – sejt NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

249

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


– sejthártya – sejtplazma – sejtmag – sejtfal – színtest c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A növények és az állatok” c. téma. Rajzok és mikroszkópos nagyítású képek bemutatásával szemléltetni kell, és – a közvetlen tapasztalatszerzés biztosítása érdekében – szükséges a mikroszkópos tanulói vizsgálat szervezése.

6–7. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6-7. évfolyamon?

Megismerni: A növények fotoszintézise a sejtek zöld színtesteinek működése révén valósul meg. Az ökológiai rendszerek termelői ezért tölthetik be szerepüket. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Nem szükséges új fogalom bevezetése. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei” és „Távoli tájak természetes élővilága” c. témákban, értelemszerűen.


250

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


8. évfolyam A 6. évfolyam helyett a 8. évfolyamon javaslom „Az ember” c. téma beépítését, „A szabályozás” c. téma ideillő részével összehangolva. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon?

Megismerni: A sejtek felépítésének és működésének néhány alapvető jellemzője. Megérteni: A sejtek közötti működésmegosztás eredményeként kialakult szövetek, szervek együttműködése révén valósul meg a szervezet összehangolt működése. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – felépítő folyamat a sejtben – lebontó folyamatok a sejtben – sejtlégzés – enzim c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az ember” c. téma bevezetéseként szükséges a sejtek felépítésének és működésének alapelemeit ismertető fejezet beiktatása annak érdekében, hogy az emberi szervezet egyes életműködéseinek (pl. emésztés, légzés, energiaforgalom) értelmezését megalapozza.


251

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Szerveződési szint kulcsfogalom fejlesztési terve 1. Miért játszik fontos szerepet ez a kulcsfogalom a tanultak megértésében? Bár sokáig (az alsó tagozatban biztosan) nem definiáljuk, de alapvető fogalom: magába foglalja élettelen és élő világunk egymásra épülő, de mégis minőségileg új egységeit az atomoktól a bioszféráig. 2. Melyek az egyes évfolyamok fejlesztési feladatai? 1. évfolyam A kulcsfogalmat még nem szabad megnevezni, de szükséges az e körbe tartozó ismereteket felidézni, illetve elsajátítani. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 1. évfolyamon?

Megismerni: A növények, az állatok és az ember egyedeit szervezetnek nevezzük, s a közismert élőlények szervezete különböző működésű szervekből áll. Megérteni: Az összes szerv normális működése szükséges az élőlény fennmaradásához. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – szervezet = test – testrész – szerv


252

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma a tanterv szerint. 2. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 2. évfolyamon?

Megismerni: Tápláléknövények, háziállatok – madarak és emlősök – szervei, illetve testrészei. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma a tanterv szerint. Ismétlés, gyakorlás, alkalmazás. 3. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 3. évfolyamon?

Megismerni: Néhány közismert gerinctelen (pl. éti csiga, házi méh) és gerinces állat (pl. hal) testfelépítése, szervei. Megérteni: Az eddig megismerteken kívül is, a közismert állatok teste szervekből épül fel. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

253

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma a tanterv szerint. 4. évfolyam a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 4. évfolyamon?

Megismerni: Hazai háziállatok, haszonnövények testszerveződése. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? Új fogalom bevezetése nem szükséges. c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az élet” c. téma a tanterv szerint. Gyakorlás, az ismeretkör bővítése történik azzal, hogy az újonnan megismert élőlények tárgyalása során is használni kell a korábbról származó alapozó ismereteket, illetve tudatosítani, hogy a haszonnövényeknek mely szerve kerül felhasználásra. 5. évfolyam Az 5. évfolyamon javaslom „A növények és az állatok” c. téma beépítését a korábban tanult ismeretek összegzése és az ökológiai tárgykörök megalapozása érdekében. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban az 5. évfolyamon?

Megismerni: A növényi és az állati test szerveződése. NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

254

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az élőlény felépítésének szintjei: sejt – szövet – szerv (az állatoknál: – szervrendszer) – szervezet. Megérteni: Az egyeden belüli (=egyed alatti) szerveződési szintek egymásra épülnek, a magasabb szerveződési szint feltételezi az alatta levőket, de minőségileg új jellemzőkkel bír. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – (egyed alatti szerveződési szint) – sejt – szövet – szerv – szervezet c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „A növények és az állatok” téma feldolgozása a tanterv szerint. 6. évfolyam A 6. évfolyamon javaslom a „Hazánk életközösségei” c. téma beépítését annak érdekében, hogy a hazai és az egzotikus életközösségek megismerése időben egymás közelébe kerüljön, s így a közös vonások, az általános jellemzők kiemelésével lehetővé váljon az elvonatkoztatás. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 6. évfolyamon?

Megismerni: Hazai életközösségek. Természetes és mesterséges életközösségek. A természetet károsító emberi hatások. Megérteni: NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

255

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Az egyed feletti szerveződési szintek egymásra épülnek, a magasabb szerveződési szint feltételezi az alatta levőket, de minőségileg új jellemzőkkel bír, amelyek nem az alacsonyabb szintek sajátságainak összegzéséből adódnak. Az egyed feletti szerveződési szintek egymásra épülése szükségszerű az élővilág fennmaradásához. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – népesség (=populáció) – természetes életközösség – mesterséges életközösség – társulás, és ez alá rendelt fogalomként szintezettség mintázat társulásfejlődés (=szukcesszió) és zárótársulás – e fogalmak a 7. osztályba is kerülhetnek tápláléklánc és –hálózat – egyed alatti és egyed fölötti szerveződési szintek – faj – (a fogalomkör bővülésével az ökológiai rendszer =ökoszisztéma kulcsfogalma is szükségképpen megjelenik, bár a kifejezés deklarálása ekkor nem szükséges) – ugyancsak megjelenik a környezet- és a természetvédelem kulcsfogalma is – ezek persze már az alsó tagozat elejétől kezdve napirenden vannak c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Hazánk életközösségei” c. téma. Az elsőként sorra kerülő altémában bevezetendők a fenti alfogalmak, és ezek általánosításával kibontandó a kulcsfogalom. A korábban tanultakra visszautalva meg kell nevezni az egyed fogalmat is. A népességgel párhuzamosan megemlítendő a fajfogalom, világossá téve a kettő különbségét. A további altémákban mindezek a fogalmak használatban vannak, gyakorlandók.


256

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


(Az ökológiai rendszer fogalmát a táplálékláncok és –hálózatok, tehát az életközösségek egyes anyagforgalmi folyamataival kapcsolatban kell bevezetni.) Konkrét példák alapján ki kell derülni, hogy az életközösségek és környezetük (tehát az ökológiai rendszerek) működésének eddig megismert szabályszerűségeit hogyan befolyásolják az emberiség tevékenységei. 7. évfolyam A 7. évfolyamon javaslom „Az életközösségek általános jellemzése” c. téma beépítését, illetve összeolvasztását az itt szereplő „Ökológia” c. témával. Javaslatom egyrészt életkori sajátságokkal támasztható alá, másrészt annak célszerűségével, hogy a rendszerszemléletű ökológia ismeretei mindjárt bevezetésük után használatba kerülve begyakorolható legyenek. Az evolúció a 8. évfolyam helyett a 7. évfolyamon is feldolgozható „Az élőlények rendszerezése” c. témát követően. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 7. évfolyamon?

Megismerni: Távoli tájak természetes élővilága. Az emberi tevékenységek lehetséges hatásai a természetes életközösségekre. Megérteni: A népességek egymás közötti kapcsolatainak jelentősége. A környezet és az életközösségek kialakulása közötti kapcsolat. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – a társulás alá rendelt fogalomként szintezettség, mintázat, társulásfejlődés (=szukcesszió) és zárótársulás NTK 2. tanulmány 1. rész 20101029

257

ha a 6. évfolyamból kimaradt

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


– társulásegység (=biom) – bioszféra – ökológiai rendszer (=ökoszisztéma) c) Mely témák tartalma ad lehetőséget a kulcsfogalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására? Hogyan? „Az életközösségek általános jellemzése” „Ökológia”c. témák. A kulcsfogalom és alfogalmainak rendszeres, értelemszerű használata szükséges a további altémákban is. 8. évfolyam A 6. évfolyam helyett a 8. évfolyamon javaslom „Az ember” c. téma beépítését, „A szabályozás” c. téma ideillő részével összehangolva, annak érdekében, hogy az emberi szervezet felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretek egy évfolyamra kerüljenek. A „Genetika” c. téma feldolgozására nem látok lehetőséget az időbeli korlátok miatt. Ezt a középfokú képzésre kell bízni. a) Mit kell megismerni és megérteni a tanulóknak a kulcsfogalommal kapcsolatban a 8. évfolyamon? Megismerni: Sejtek és szövetek az emberi szervezetben. Az emberi szervezet felépítése és működése. Az ember egyedfejlődésének alapjelenségei. b) Melyek azok az új fogalmak, amelyeknek a megismerése és megértése szükséges a kulcsfogalomról tanultak bővítéséhez? – szervrendszer


258

K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002


Irodalom Borzák Attila – Radnóti Katalin (2009): A fogalmi fejlődés vizsgálatának lehetőségei a mechanika tanítása során. . A Fizika Tanítása. MOZAIK Oktatási Stúdió. Szeged. XVII. Évfolyam 3. szám 3-14. o. Horányi Gábor (1998): Természetismeret, Változatok a változásra. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Kropog Erzsébet - Mándics Dezső - Dr. Molnár Katalin - Szászné Heszlényi Judit (2004): Biológia feladatgyűjtemény középiskolásoknak, érettségizőknek. Panem Kft., Budapest


259

1. kötet, 2. rész. 2. alprojekt. NAT-hoz illeszkedő kulcsfogalom-rendszer, kulcskompetencia-térkép

Recommend Documents