1. ea Közjavak Kizárás: Technikai szempont, meg lehet-e oldani, hogy valakit kizárjunk. Rivalizálás: Zavar, vagy nem zavar, lesz-e belőle hátrányom, ha más is használja? Musgrave közjószág-tipológiája Rivalizáló Nem rivalizáló Magánjavak (1) Díjköteles javak (3) Kizárható kenyér, lakás kábel TV, autópálya Közösségi javak (2) Tiszta közjavak (4) Nem kizárható halászat, belvárosi utcák külpolitika Állam szerepe: (1) Ne avatkozzon be (2)-(3) Érdemes mérlegelni, hogy milyen mértékben legyen jelen az állam (4) Állam feladata Autópálya: Állami autópálya díja alacsonyabb, mint a magán autópályáé, mert számára nem csak a bevétel maximalizálása a fontos, hanem a társadalmi járulékos hasznok is. Zimmermann, Henke
Cansier, Bayer
Magán és közjószágok kereslete: Cullis, Jones
Lindahl-egyensúly
Pareto; Kaldor-Hicks egyensúly
Kaldor-Hicks kritérium: Kompenzáció beépítése a Pareto-javításba. A nyertesek többet nyernek, mint amennyit a vesztesek veszítenek, így kárpótolhatják a veszteseket. (Nem kell ténylegesen bekövetkeznie, csak konszenzusos döntéshozatal esetén.) Általános egyensúly
2.ea A magyar költségvetés Költségvetés: • Pénzügyi terv, ami időszakra előre tartalmazza a közösség bevételeit és kiadásait. • Pénzalap, amibe befolyik a pénz és kifizetést teljesít. Miért van költségvetés? • Közösségi szolgáltatások finanszírozására (pl.: védelem), tehát azok fenntartására, akik közösségi feladatot látnak el. Költségvetés jellemzői: • mindenkinek van: egyén, település, ország, unió • napi, havi, éves, többéves Államháztartás: (Első 3 központi, 4. helyi) (1997-es adatok) • Központi költségvetés (52%) • Alapok (3%) • TB (1: Nyugdíjalap, 2: Eü. alap) (22%) • Önkormányzatok (23%) Jövedelemcentralizáció:
Központi költségvetés Munkavállaló
Alapok
Vállalat
TB Önkormányzatok
Alapok: • Nem jellemzőek (ma kb. 5 van) • A legfontosabb a munkaerő-piaci alap Adók típusai: • Jövedelemadók – 2000 Mrd SZJA, 1000 Mrd vállalkozói • Fogyasztási adók – 2000 Mrd ÁFA, 1000 Mrd jövedéki adó • Vagyoni típusú adók – 100 Mrd Társfinanszírozás: Hozzá kell járulni az igénybevevőnek is. Hagyománytól függ, a magyar félúton van a skandináv és az angolszász között Költségvetés egyenlege: • szufficit • deficit • nullszaldó Deficit finanszírozása: • Belföldi megtakarításokból (háztartások, vállalatok) • Külföldi forrás bevonásával (fizetési mérleg deficitet okozhat) Gazdasági válság esetén folytatott gazdaságpolitika: • ahol van szabad termelőkapacitás, ott érdemes ösztönözni • kis országnak nehezebb • Mo.: finanszírozási krízis • anticiklikus és prociklikus gazdaságpolitika Az Uniós és hazai költségvetés kapcsolata: • Az Uniónak nincs adókivetési joga • Jövedelem újraosztás • Magyar befizetés: 220 Mrd, kifizetés: 645 Mrd (188 mrd társfin) + agrártámogatás: 235 Mrd Költségvetés technikája: • Költségvetési törvény (Parlament fogadja el): a központi alrendszereket + az önkormányzat támogatását fogadja el • A pénzügyminiszter terjeszti elő a törvényjavaslatot (napi egyeztetések a minisztériumok és a pénzügyminisztérium között) • Fejezetekből áll (minisztériumoknak külön fejezet) o gazdasági számítások (makroadatok): GDP, infláció, fogyasztás, bérek o elosztási rendszerek: bázis, nullbázis, normatív, program, és kombinációik • Parlament elé kerül a javaslat Æ 2 fordulós tárgyalás o Főszámok nov. 30-ig: kiadási főösszeg, fejezetek összege, hiány
o Finomítás fejezeteken belül o Ezután relatív többségi szavazással fogadja el (megjelentek fele) • A költségvetés készítésének fő bizottsága a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság • Költségvetési tanács: a költségvetés tervezésére összpontosít • Állami Számvevőszék: a költségvetést is megvizsgálja, nem csak a végrehajtást • A költségvetés pénzforgalmi szemlélettel készül (bevételek és kiadások), kell ESA95 eredményszemléletű statisztikát csinálni Költségvetés módosítása: • Évközi módosítás: csak az egyes tételekről • Pótköltségvetés: mindent lehet módosítani Zárszámadás: Év végén, kötelező a Parlament felé Æ törvényt hoz (deklaráló típusú)Æ ÁSZ
3.ea Egészségügy finanszírozása EÜ források: • Közfinanszírozás: kötelező o adó (eü-i szolgáltatók) o járulék (TB) • Magánfinanszírozás: fakultatív (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök) o co-payment: kötelező fakultatív o full payment Az EÜ finanszírozása az EU-ban: EU Mo. 73% közkiadás 73% 6% magánbiztosítás 1% lakossági közvetlen 21% 26% kiadások Kiadási szerkezet: • 2/3: gyógyító-megelőző ellátás • 1/3: gyógyszertámogatás Biztosítás: Kockázatnak kitett kényszertársulás a kockázat csökkentésére. Jellemzői: • jogszabályi előírás • szolidaritási jegyek (jövedelmi helyzettől függ) • pénzügyi alap: generációk közti átcsoportosítás Az egészségügyi állapot meghatározó tényezői: • egészségügyi ellátás 15% • környezet 19% • genetika 25% • életmód 41% Az egészségügy közgazdaságtana: • Igénybevétel szabályozza, nem a keresleten alapuló kínálat
• Igazi ár nem állapítható meg, 3. fél fizet • Közjószág Æ érvényesül a társadalmi szolidaritás • Szabad be- és kilépés • A profitorientációt nem kalkulálják az árakba A piacosodás akadálya a magyar egészségügyben: • Bizonytalan megtérülés • Információs aszimmetria, tökéletlen információ • Előnytelen szakmai szelekció (rossz orvosok a jó kórházakban) • Túlzott morális kockázat • Átláthatóság hiánya • Nem értelmezhető a biztosítási jelleg • Orvostudomány korlátai Közpénzből közfeladat, jellemzők: • A kereslet és a fizetőképesség eltérése • Ellátási kényszer • Általános szakmai követelmények • A protokollok nem megadottak, nem mérhetőek Piac kudarcai, finanszírozottság megítélése… (?) Egészségügyi ellátórendszer jellemzői: • Túlméretezett és elavult struktúra • Teljesítmény finanszírozása • Költségvetési korlát • Elavult technika • Biotech forradalom • Lakossági elvárások Kórház gazdálkodása: • Költségvetés-tervezés • Nullbázison, naturáliákban tervezés • Keretgazdálkodás • Erőforrás értékelése • Kapacitás kihasználtsága • Betegjogok • Gyógyítás szabadsága • Zárt számviteli rendszer Bázisfinanszírozott Költségvetés Vállalkozás Piaci szemléletű Nincs garantált bevétel Bázis szemléletű Kettős finanszírozás Garantált bevétel Nincs amortizáció Nincs ÁFA visszaigénylés Teljesítményfinanszírozott Költségvetés Vállalkozás Meghatározott keretek Sürgős beszerzési igény Közbeszerzés Erős verseny a beszállítóknál
Pénzforgalmi szemlélet
Teljesítmény-elszámolás Üzemgazdasági számvitel Kontrolling
4.ea Önkormányzatok Települési önkormányzatok ÅÆ Több település együtt Szintek: • Település: rendszerváltás: mindenhol legyen önkormányzata • Járás: Kistérségnek nevezik. Nincs önkormányzat, csak több kis település összefogása. • Megye: Központtal való ellenállás jelképe. Középiskolai, kórházi, tehát nagyobb térségre kiható szolgáltatások szervezhetőek. • Régió: Több megyére kiterjedő szint. Speciális szolgáltatások (autópálya-építés, stb.) Nem minden országban van mind, főként a kicsikben nem. Önkormányzat felépítése: • Képviselő-testület (közgyűlés): Választás útján jön létre az önkormányzatoknál. Vonatkozik településre, illetve megyére is. Eltérő a választási rendszer: o kistelepüléseknél (< 10 000 fő): kislistás választás, kopogtatócédulákkal fel lehet kerülni a listára, majd mindenki szavaz. A legtöbb szavazatot kapók lesznek a tagok. Számuk a település méretétől függ. o nagytelepüléseknél (> 10 000 fő): választókörzetekre osztás, ahol névre szavaznak (mint a kislistás) Megbízatásuk 4 évre szól (Mo.-on az országgyűlési választások évében van) Havonta 1-1 ülés, összesen 10-11 a testületeknél. Bizottságokat hoznak létre szakmai döntések előzetes megtárgyalása érdekében (szakterületenként alakulnak). Országgyűlési bizottságban csak képviselők lehetnek, míg az önkormányzatban nem, de több képviselőnek kell benne lennie, mint külsősnek. Testület szavazással dönt. A képviselők felének minimum jelen kell lennie, akkor határozatképes (9>5). A döntés akkor érvényes, ha a megjelentek minimum fele azonosan szavaz (5>3). Fontosabb ügyeknél a megválasztottak többségének szavazata kell a rendelethez (pl.: költségvetés). • Polgármester: Általában a lakosság közvetlenül választja 4 évre. Megyei szinten a képviselőtestület választja meg. • Polgármesteri Hivatal: Dolgozói köztisztviselők, határozatlan időre vezetője a jegyző. A hivatal feladata a végrehajtás. o Körjegyzőség: Ha több település hoz létre közösen hivatalt, ennek vezetője a körjegyző. o Főjegyző: Főváros, megye. Önkormányzat feladatai: • Település-üzemeltetés (szemétszállítás, közvilágítás, stb.) • Járóbeteg-ellátás, segélyezés, kultúra, sport, ... • Az oktatás, klinikai ellátás országos/megyei feladat. Önkormányzat finanszírozása: • Egycsatornás finanszírozás: csak állami támogatás. • Többcsatornás finanszírozás: 1) A központi adó egy részének átengedése: 17% (SZJA 40% Æ önkormányzatokhoz, gépjárműadó 100%-a (kötelező kivetni))
2) Helyi adók: óvodai ellátásra, iskolára, igénybevevők által fizetett térítési díjak 3) TB támogatás: 15% Önkormányzat által működtetett egészségügyi intézményekben végzett ellátás után kapja. 4) Állami támogatás: 35% Állam által centralizált adóbevételek újraelosztása az önkormányzatok felé. a) Kiadás – Bevétel = Támogatás: Nincs helyi érdekeltség a bevételek növelésére. b) Támogatás + Bevétel = Kiadás: Van ösztönzés a bevételek növelésére. 5) Hitel: 3% Önkormányzat dönt a hitelfelvételről, állami engedély nem szükséges, de nincs állami garancia sem. (önkormányzati csődtörvény: bank bukja a pénzt) Támogatások (10%: 300Mrd) + Helyi adók (15%: 500Mrd) + Egyéb (ingatlanértékesítés, kamatjövedelem,...) (5%: 100Mrd) Hogyan kapják a támogatást, népességarányosan, vagy ennél differenciáltabban? Mai rendszer: • fix + egy főre jutó az üzemeltetési kiadásokra, hiszen kistelepüléseknél nagyobb az 1 főre jutó kiadás (közvilágítás ugyanannyi, függetlenül attól, hányan veszik igénybe). 30000 fő körül ideális a létszám. • ft/ellátott a közszolgáltatási kiadásokra, pl.: körzeti iskola esetén ellátottak alapján jár a támogatás, amelyik település iskolát üzemeltet többet kap, mint amelyik nem. Legszegényebb települések kiegészítő támogatást kapnak alaptevékenységük ellátása érdekében. • Önkormányzati adók: o Vagyoni típusú helyi adók: 15%, pl.: vagyonadó/ingatlanadó (épület, telek, mg-i föld) érték, esetleg m2 alapján o Helyi gazdasági (üzleti) adók: 85%, iparűzési adó (csökkentett árbevétel, azaz hozzáadott érték után) o Egyéb, speciális adók: 5%: ebadó, vigalmi adó, idegenforgalmi adó Központi vagyonadó is van: 1. lakás 30m-ig adómentes (ahol lakunk). Helyi lakos érdekeit összeköti a település érdekeivel (minél több adó, annál jobban fejlődik a település, még többet ér az ingatlan). Túlzott iparűzési adót mérsékelni kell, és egységesebb vagyonadóra van szükség.
5.ea Oktatásfinanszírozás Humán tőke: Olyan megszerzett képesség, készség, tudás, melyet tulajdonosa később jövedelemszerzéshez használhat. A fejlettségbeli különbségeket általában a humán tőke eltérésekkel magyarázzák (1/3-át). Az oktatás minősége befolyásolja a régió versenyképességét, összefügg a beruházási hajlandósággal, és fordítva. Oktatási és Kulturális Minisztérium számokban: • Összkiadás: 641 Md Ft • A központi költségvetés hiánya: 1117 Md Ft Állami szerepvállalás az oktatásban: • Allokációs funkció: Erőforrások hatékony elosztása céljából az állam beavatkozik a gazdaságba.
o Az oktatás nem közjószág! o Van pozitív extern hatása az oktatásnak: pl. bűnözési ráta alacsonyabb a felsőoktatásban részt vevők körében, magasabb végzettségűek jobban figyelnek az egészségükre (oltás influenza, fertőző betegségek ellen), magasabb lesz a jövedelmük, így többet adóznak, amiből közszolgáltatásokat finanszíroznak. A pozitív externális hatások az optimum alatt vannak, ezért van szükség állami szerepvállalásra (kevesen vesznek részt a felsőoktatásban, így a pozitív hatások elenyészőek, ezért kellett állami beavatkozás). • Disztribúciós funkció: Az emberi tőke elmélete: Az emberi tőkébe való beruházásról (oktatás maga) NPV szabály alapján döntünk. Pozitív NPV esetén hitelt is vehet fel, nem szükséges az állami beavatkozás. Ez az emberi tőke elmélete. De mivel a hitelpiacok nem teljesek, mégis szükség van állami szerepvállalásra. Van fizetőképes kereslet a piacon, mégsem jön létre kínálat, ezért lép be az állam. Az oktatás rostálási eszköz: egyes emberek képesek voltak-e elvégezni egy egyetemet, vagy sem. Ez (csak) egy jelzés a munkaerő-piacon a vállalatok számára. • Stabilizációs funkció: Árstabilitás (-), gazdasági növekedés (+), külső egyensúly (-), foglalkoztatottság (+). DE nem csak állami szerepvállalásra van szükség! Egyéni szerepvállalás: • Költségek: tandíj, elmulasztott jövedelem • Megtérülés: o Bérprémium (Mo. kimagasló): Bértömeg-növekmény: Felsőfokú végzettségűek átlagkeresete hányszorosa a középfokú végzettségűeknek. (ffi: 2,4, nő: 2,2). Ezek kimagasló számok, amiket az adómorál is torzít: alacsonyabb végzettségűek dolgoznak feketén is, magasabb végzettségűek általában a közszférában, így nem tudják eltitkolni jövedelmüket. o Munkanélküliség • Méltányosság: jövedelem átcsoportosítás, de adórendszer kompenzál Magánforrások: • Hallgató (ill. családja): tandíj (beiratkozási díj, talár bérlése, UV díj, diákszervezeti tagság) + lakhatás, megélhetés, utazás, elmaradt jövedelem • Gazdasági szférától o Egyetem oktatási, kutatási tevékenysége: Vállalat megrendelhet kutatást, melyért fizet, illetve dolgozói részt vehetnek pl. nyelvoktatásban. o Bérbeadás: egyetem épületét (expo) o PPP (Public Private Partnership): Állami és magánszektor kapcsolata: Az állami intézménynek nincs pénze beruházásra, ezért azt magáncég valósítja meg, felépíti, karbantartja, az állami intézmény pedig rendelkezésre állási díjat fizet érte. Hátránya: drága (ez nem érv), előnye: megépül Valójában ez egy hitel. A karbantartási kötelezettség előnye, hogy ha tudja, hogy meghatározott ideig neki kell karbantartani, nyilván normális munkát végez, minőségi anyagokat használ, stb. A magáncég a beruházás (épület) egy részét fenntarthatja magának. • Adományok: pl. USA legtöbb egyetem magánkézben van, régi diákok támogatják Közösségi források: • Kormányzat
o Képzés, intézményfenntartás, kutatás o Tőkeberuházás (közvetlenül, vagy PPP) • Helyi vagy regionális önkormányzat: Egy megyében más város támogathat egy megyei egyetemet, hogy javuljon a regionális versenyképesség, amiből ő is profitálhat. • Szupranacionális: EU támogatások Finanszírozás formái: • közvetlen: állam finanszírozza az intézményt • közvetett: állam hallgatókat támogat, és ők fizetnek az intézménynek Finanszírozás közvetlen eszközei: • Intézményfinanszírozás: o Egyedi megegyezés o Korábbi évekből kiindulva, vagy zéró-bázisú (mennyi kell?) • Normatív finanszírozás: o Ráfordítás-jellegű mutatók: .../tanár, .../dékán, .../tanársegéd, .../adjunktus o Kibocsátás-jellegű mutatók: takarékosságra, hatékonyságra ösztönöz, a hallgatók után jár, de oda vezet, hogy tanársegédek tartják a tömeges előadásokat, ezáltal pedig romlik a hatékonyság o Képlet szerinti normatívák (több mutató súlyozva): előző 2 figyelembevétele. Képzés jellege sem mindegy, ez elvihet az olcsóbb szakmák felé, ezért fontos, hogy szakterületenként differenciáltak legyenek. • Pályázati finanszírozás Finanszírozás közvetett eszközei: • Tandíjfizetés • Támogatás o Adókedvezmény (hallgatónak vagy családjának) o Ösztöndíj o Tandíjhitel, diákhitel o Voucher, utalvány: Ott költi el a diák, ahol akarja, az állam mindenkinek adja, így megmarad a verseny az intézmények között. (Nem nagyon működik). Aszimmetrikus információ: • Diákhitel-piac nem-teljességének oka a fedezet elégtelensége ill. az információs aszimmetria: Nincs fedezet a hitelre, és a bank nem tudja, hogy a diák vissza tudja-e fizetni. • Erkölcsi kockázat: Nem tudom megfigyelni a másik viselkedését, csak az eredményét. Nincs ösztönzés a minőségi munkára, hiszen nem tudják ellenőrizni. • Kontraszelekció: Információs aszimmetria és erkölcsi kockázat kivédésére magasabb kamatot vezetnek be, de ezzel azt érik el, hogy csak az vesz fel, aki nem tudja visszafizetni • Kivédés: szignálozás és szűrés Diákhitel-rendszerek: • Friedman, 1962: saját tőke jellegű forrás (jövedelem) szükséges Æ jövedelemfüggő törlesztés • A törlesztőrészlet és a jövedelem kapcsolata: o Arányos: a jövedelem fix százalékát kell leróni a hitelnyújtó felé; o Progresszív: csak egy bizonyos jövedelemszinttől válik arányossá a rendszer, az alatt fix részletet kell megfizetni; o Degresszív: az adott jövedelemszintig arányos, afölött pedig fix a törlesztőrészlet. Diákhitel Magyarországon:
• Állami tulajdonban van, de nem az állam nyújtja a hitelt. Az állami szerepvállalás garanciavállalás szerepében nyilvánul meg. • 2001-ben indult, kezelője: Diákhitel Központ Zrt. – külső források (MFB, EBB, ÁKK) továbbhitelezése • Visszafizetés: diploma után • 1-2. év: minimálbér 6 %-a, utána a 2 évvel előbbi jövedelem 6 %-a, de min. … • Van előtörlesztés • Szabad felhasználású • Hitelplafon: havi 40-50e, ha emelnék nem lehetne kivédeni az információs aszimmetriát. A magyar rendszer előnyei, hátrányai: • Kivédi az információs aszimmetria által okozott piaci kudarcot • Folyamatos a kapcsolat a törlesztővel, így nálunk a legjobb a megtérülés (95% fölötti) • Gyakorlatilag mindenki képes lesz visszafizetni, mivel minimálbérből is várhatóan 34 év alatt rendezhető • Alacsony a hitelplafon, és nem is emelhető (hátrány)
6. ea nincs! 7.ea Költség-haszon elemzés A költség-haszon elemzés szerepe: A költség-haszon elemzés feladata annak bemutatása, hogy a közösségi, illetve költségvetési forrásokból támogatott fejlesztések • költség-hatékonyak • társadalmi hasznuk jelenértéke meghaladja a társadalmi költségeik jelenértékét • csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapnak, túl-támogatás nem történik • működtetése során a létrehozott szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható A költség-haszon elemzés elemei: • Változatok elemzése: Célja annak alátámasztása, hogy a projekt a megvalósítható alternatívák közül a legjobb. • Pénzügyi elemzés: A kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülő költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze, pénzáram (cash-flow) szemléletben. Ennek keretében kell a pénzügyi fenntarthatóságot is vizsgálni. • Közgazdasági költség-haszon elemzés: Célja a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak a keretében a pénzügyi hasznokat és költségeket kell kiegészíteni vagy felváltani társadalmi költségekkel és hasznokkal, ezért ezt társadalmi-gazdasági elemzésnek is tekinthetjük. Változatelemzés: • A szennyvízkezelésre vonatkozó szektorban a kiindulópontot a meglévő technikai színvonal és a lehetséges technológiai változatok felmérése jelenti.
• Ez a kezdeti fázis fordít figyelmet a jövőbeni szolgáltatási színvonalra, amely elsősorban az Európai Uniós kötelezettségek teljesítését jelentik. • A lehetséges technikai változatok és a célul kitűzött szolgáltatási színvonal határozzák meg az infrastruktúrával és a szolgáltatási színvonallal kapcsolatban az első választási lehetősége(ke)t. • Az integrált megközelítésben az a technikai változatok kiválasztásának szakasza nem zárul le, hanem a kereslet elemzése, illetve a politikai elfogadottság mérése alapján felülvizsgálatra kerül. Keresleti és kínálati oldal integrálása: A keresleti és kínálati oldal integrálása a korábbi folyamatábrán bemutatott lépéseken keresztül történik. Ezáltal a beruházási és szolgáltatási színvonal meg fog felelni a víz m3kénti költségének. Ennek a költségnek meg kell egyeznie a díjakból származó bevételekkel. Az integrált megközelítés hangsúlyozza, hogy az EU alapok támogatása a szennyező fizet elv ellenére azért szükséges ezekhez az infrastruktúra-fejlesztési beruházásokhoz, hogy a környezetvédelmi előírásoknak történő megfelelés ne jelentsen a lakosság számára elviselhetetlen pénzügyi terheket. Bevételek – Költségek: A bevétel attól függ, hogy a díjakat ténylegesen milyen szinten lehet megállapítani, és hogy milyen beszedési arányra lehet számítani. • Az elemzésnek az alapját a háztartások teherviselő képességének és fizetési hajlandóságának vizsgálata jelenti. • A díj mértéke függ pl. a díjemelés politikai elfogadottságától is. Ennek vizsgálata és az intézményi kérdések együttesen szintén hozzájárulnak a tényleges bevételek meghatározásához (pl.: a díjak beszedésére vonatkozó jogszabályi környezet). Ennek tükrében kell elemezni a vállalat képességét a meglévő illetve a javasolt új technológia fenntartására az adott bevétel mellett. Amennyiben a célul kitűzött szolgáltatási színvonal által megkövetelt költségek nem fedezhetők, azokat újra kell vizsgálni A költség-haszon elemzés helye: • A költség-haszon elemzés a megvalósíthatósági tanulmány készítésének folyamatába illeszkedik. • Az elemzés adatait azonban pontosítani szükséges a műszaki tervezés újabb fázisában), illetve ha pontosodnak a hatások becslései. • Költségbecsléseket alapvetően tervezői költségbecslések, illetve az üzemeltetők adatai adnak. • A költség-haszon elemzés során felhasznált adatok műszaki szempontból való alátámasztása szükséges. Ez különösen fontos a karbantartási költségek, pótlási költségek és a maradványérték becslése konzisztens becslésénél. Fejlesztési különbözeten alapuló módszer vs. történelmi költségek módszer: • A két módszert nem lehet „felváltva” alkalmazni egy fejlesztésre vonatkozó elemzésben! • Fejlesztési különbözet módszere: Lényege, hogy csak a projekt hatásaira, fenntarthatóságára koncentrál és nem foglalkozik a meglévő állapottal, annak esetleges problémáival sem. A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli változatot. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani (becsülni) a teljes vizsgált referencia időtávra. Az EU útmutatók általánosan a fejlesztési különbözet módszerérével történő számítást írják elő.
• Történelmi költségek módszer: Az Európai Bizottság az alábbi módszer használatát javasolja: A projekt nélküli forgatókönyvben semmilyen infrastruktúra nem szerepel, a projekt megvalósítása esetén a következőket kell figyelembe venni: o az új infrastrukturális elemek beruházási költsége + a meglévő infrastruktúra maradványértéke piaci értéken, továbbá o a projekt megvalósítását követően a teljes infrastruktúra által teremtett összes nettó jövedelem (a működési költség és bevétel becslésekor hatékony működtetést kell feltételezni). A meglévő infrastruktúra értéke: • a még várható élettartam alatt elérhető nettó jövedelem jelenértéke, vagy • az eszközállomány jelenlegi piaci értéke (értékbecslés alapján), vagy • az eszközállomány jelenlegi piaci értéke a hitelekhez kapcsolódó adósságszolgálat jelenértékével csökkentve A projekt elszámolható költségét csak az új építmények, gépek, berendezések, technológia, illetve az ezekhez kapcsolódó járulékos költségek (tervezés, műszaki felügyelet, műszaki segítségnyújtás, a nyilvánosság biztosítása /PR/) képezik. Árfolyam, infláció: • Az elemzés adatait forintban kell megadni. Nagy projektek esetén (25 millió euró) a forintban meghatározott tételeket, továbbá a pénzügyi és gazdasági mutatókat euróra is át kell számítani. Az átszámításhoz a Pénzügyminisztérium (PM) által meghatározott költségvetési tervezési árfolyamot kell alkalmazni. • Az elemzés során változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) kell számolni. Azonban a pénzáramok elemzése során, ha az elemzés változatlan árakon történik, és az inflációs előrejelzések alapján a relatív árak változása jelentős, akkor a relatív árak korrekciója szükséges. • A reálértéken történő számítás esetében reál diszkontrátát kell alkalmazni. Hatásterület, időtáv: • Ha azonos célra készült különböző projektváltozatokat vizsgálunk, a hatásterületet azonosan kell felvenni. A szennyvízelvezetési és – kezelési projektek hatásterülete két szempont alapján határozandó meg: o a projekt által nyújtott szolgáltatással lefedett földrajzi terület; o a projekt externális hatásai által érintett népesség és földrajzi terület • A referencia-időszak: Azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszon elemzés előrejelzéseket tartalmaz. A projekt jövőbeni alakulására vonatkozó előrejelzéseket a projekt gazdaságilag hasznos élettartamának megfelelő és hosszabb távú valószínű hatásainak felölelésére elégségesen hosszú időszakra kell kialakítani. A szennyvízelvezetési és kezelési projektek vizsgált időtávja 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától). Ütemezett beruházás: • Egy szerves egységet képező beruházás önállóan is működőképes elemeinek egymástól eltérő időben történő átadása. • Önálló ütemnek az az elem tekinthető, amelyik legalább egy évig üzemel a hozzá közvetlenül kapcsolódó újabb ütem átadása előtt. • Részenként az adott ütemben megépítésre tervezett szakasz gazdaságossági jellemzőinek külön számítása esetén általában a többi szakasz várható ütemezésű megvalósulásának figyelembe vétele szükséges. • A kockázatvizsgálat során elemeként kiszámítandó azon eset is, ha a további ütemek nem, vagy csak később valósulnak meg.
• Amennyiben a beruházást ütemezetten tervezik megvalósítani, akkor szükséges a különböző ütemezési sorrendek összehasonlító vizsgálata is. Költségvetési (fiskális) korrekciós tényezők: • ÁFA, • Bérterhek, • Üzemanyagot terhelő jövedéki adó, • Energiaadó, • Vízkészletjárulék, • Bányajáradék, • Környezetterhelési díjak, A szolgáltatási • Termékdíjak, színvonalra • Fogyasztói árkiegészítések vonatkozó célok és normatív támogatások. Ábra: A költség-haszon elemzés elemeinek kapcsolódása.
Technikai színvonal és változatok
Beruházási és szolgáltatási színvonal
Költség és ebből eredően a minimum díjak melyek fedezik a költségeket
A szolgáltatást nyújtó teherviselő képessége
Bevétel:Maximálisan kivethető díj mértéke
9. ea nincs! 8-10.ea
Háztartások teherviselő képessége
Fogyasztói tudatosság és fizetési hajlandóság
A politikai elfogadás társadalmi megítélése
Egészség-gazdaságtan Mo-i betegek egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a fejlett EU országokban. Mennyit adunk 1 minőségi életévért (QALY: életminőséggel korrigált életév)? Fejlett országok: kb. 30 000 euro/QALY (kb. 9 000 000 Ft/QALY) Magyarország: nem tudjuk, de biztos, hogy kevesebbet tudunk költeni. Mire is vonatkoznak a tények? „4 hurdles”: •Biztonságosság (safety) •Minőség (quality) •Hatásosság (efficacy) /köztes outcome vagy ‘kemény végpont’ •Hatékonyság, költség-hatékonyság Egészség-gazdaságtan: Nem a „számok”, hanem a döntési alternatívák közötti döntések tudománya. Költség-hatékonyság: Δköltség/Δhatás, Magyarországon nagyon alacsony Költség-haszon elemzés: legszélesebb összehasonlítás, ágazati szinten (iskolázás vs. egészségügy). Költség-hasznosság elemzés: egészségügyön belül „bármi összehasonlítható”, az egészségnyereséget méri, univerzális mércét használ. Költség-hatásosság, -eredményesség, -hatékonyság elemzés: korlátozott, egy vagy kevés paraméterre kiterjedő összehasonlítás. A költségszámítás magában foglalja az összes olyan erőforrásokban bekövetkezett változások azonosítását, mérését és értékének meghatározását, amelyek egy bizonyos egészségügyi beavatkozás végrehajtása során kerülnek felhasználásra. A haszon-áldozat költség: A lehetséges döntési alternatívák közül azt a döntési esetet reprezentálja, amikor a rendelkezésre álló erőforrások elköltésével elérhető haszon a lehető legnagyobb. Másképpen fogalmazva, a haszon-áldozat költség a felhasznált erőforrások költsége, amelyet a következő (második) legjobb ismert alternatíva céljára történő felhasználás értékével fejezünk ki. Direkt hasznosság mérések: • Standard játszma (halál esély) • Idő-alku (hány évet adnál az életedből) • Vizuális analóg skála (10 cm egyenes: 100 legjobb, 0 legrosszabb) Idő-preferencia: Arra a kérdésre, hogy az egyének idő-preferenciája miért pozitív, általában három lehetséges magyarázatot adnak. Ezek szerint a pozitív idő-preferencia oka lehet: -a csökkenő határhasznosság, amely általában azzal a várakozással ötvöződik, hogy a jövőbeni fogyasztás szintje nő, -a halálozás rizikója, illetve általánosabban annak lehetősége, hogy a jövőben valami történik, amely az egyént megakadályozza illetve korlátozza a jövőbeni fogyasztásban, -egyszerűen az, hogy az egyének a korábbi fogyasztást preferálják a később lehetségessel szemben.
A termelékenység költség értékének meghatározása: • Az emberi-tőke megközelítés: Az emberi életet más gazdasági javakkal azonos természetűnek tekinti. Az emberi-tőke megközelítés során a haszon-áldozat költségek módszer használatos, azaz az adott jószág –jelen esetben az emberi élet –értékét azzal a financiális veszteséggel határozzuk meg, amelyet az egyénnek az adott jószág elvesztése jelentene. Ez a veszteség pedig arányos azzal a teljes jövedelemmel, amely az adott jószág segítségével az adott idő alatt megszerezhető lenne. • A súrlódási költség megközelítés: Halál esetén a munka-termelékenységben bekövetkezett változás értékelése a súrlódási költségek megközelítés alapján egyszerűen a súrlódási periódusra eső termelékenység költségek értékelésével és számszerűsítésével történik. Azt az időtartamot értékeli, amely a helyettesítő munkatárs megtalálásához, munkába állásához és kiképzéséhez szükséges. Egészségügyi beavatkozástól várható nyereség: •élettartam növekedés •életminőség javulás •mindkettő Beteg véleményét közvetítő kimenetelek: Fizikai, mentális, szociális, általános. EQ-5D kérdőív: • Vizsgált területek: Mozgékonyság, Önellátás, Szokásos tevékenységek, Fájdalom, rossz közérzet, Szorongás, lehangoltság • Válaszlehetőségek: 1 Nincs probléma, 2 Némi probléma, 3 Képtelen / nagyon erős További kérdőívek: Általános (bármilyen betegség), vagy betegség-specifikus (1-1 betegséggel kapcsolatos kérdések).
