Infokommunikációs rendszerek
1.ea
Dr.Varga Péter János
Elérhetőségek 2
Dr.Varga Péter János e-mail:
[email protected] Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím: 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. C ép. 508 WEB: www.vpj.hu
Számonkérés 3
Követelmény típus:
Évközi jegy
Osztályzatok - 60% : 1 61-70%: 2 71-80%: 3 81-90%: 4 91-100%: 5
Számonkérés 4
Utolsó alkalommal ZH (2016.04.16.) A pótlás módja: A
hiányzás miatt meg nem írt és az elégtelen zárthelyi szorgalmi időszakban 1 alkalommal, előre megbeszélt időpontban pótolható,javítható. Szorgalmi időszakon kívül a zárthelyik javítása, az évközi jegy pótlása, javítása a TVSZ előírásai szerint lehetséges.
Infokommunikációs rendszerek 5
Infokommunikációs rendszerek Távközlő hálózatok Műholdas hálózatok
Informatikai hálózatok
Mobiltelefon hálózatok
Műsorszétosztó hálózatok Műsorelosztó hálózatok Technológiai hálózatok
6
7
8
9
10
11
12
Hálózatok fogalma 13
A fizikai hálózatok különféle információ típusok külön-külön vagy integrált átvitelére szolgálnak Pl:
beszéd, hang, dokumentum, szöveges vagy multimédia üzenet, mozgókép, adat,…
Hálózatok fogalma 14
Az átvitt információ típusoknak megfelelően különféle hálózatok alakultak ki, amelyek különféle forgalmi szolgáltatásokat nyújtanak. A különféle szolgáltatásokat nyújtó hálózatok gyakorlati megvalósításuk során részben közös elemekre épülhetnek, de a nyújtott szolgáltatásuk alapján elvileg külön-külön értelmezhetők.
Hálózatok kapcsolatai 15
Hálózatok egyenrangúan és/vagy hierarchikusan kapcsolhatók össze. Hálózatok megkülönböztetése technológiájukban területükben igazgatási üzemeltetési
egységükben
Egyenrangú hálózatok 16
Egyenrangúan együttműködő hálózatokról akkor beszélünk, ha az elemi hálózatok csak hordozó szolgáltatást nyújtanak.
Hierarchikus hálózatok 17
Hierarchikusan együttműködő hálózatokról akkor beszélünk, ha a hordozó hálózat hordozó szolgáltatást nyújt egy másik, hordozó ráépített hálózat számára. Hálózatok többszörösen is egymásra építhetők, amelyek így hálózati rétegeket alkotnak.
Az információ továbbítás célja, modellje 18
Információ forrása
Üzenet Kódoló
Hír Adó
Jel Kommunikációs csatorna
Jel Vevő
Hír Dekódoló
Üzenet Információ felhasználása
Zaj
Az információ továbbítás célja, modellje 19
Üzenet: Továbbításra szánt adathalmaz Hír: Időfüggvénnyé alakított üzenet Jel: A hír elektromos mása Zaj: Minden egyéb, amely az előzőek mellett nem kívánatos jelenségként fellép
Cél: VETT ÜZENET = KÜLDÖTT ÜZENET
Mi lehet az üzenet ? 20
Beszéd Zene Szöveg Állókép Mozgókép Adat
Jelek 21
A jel fogalma: A fizikai mennyiség olyan érteke vagy értékváltozása, amely egy egyértelműen hozzárendelt információt hordoz A jel információtartalommal bír Matematikai függvények Df : értelmezesi tartomány y Rf : értékkészlet x
Jelek értelmezési tartománya és értékkészlete 22
Jelek grafikus ábrázolása 23
A kommunikációban használt fontosabb fogalmak 24
A sávszélesség A sávszélesség az a frekvenciatartomány, amelyben az áramkör használható. A sávszélességet az f2-f1 különbséggel definiáljuk, ahol f1 az alsó és f2 az ún. felső határfrekvancia. Ezekben a pontokban a kimenő jel a maximális érték felére esik vissza.
BW=f2-f1
A kommunikációban használt fontosabb fogalmak 25
A csillapítás Ha valamely elektronikus alkatrész, vagy adatátviteli összeköttetés kimenetén a jel amplitúdója kisebb, mint a bemenetére adott jelé, azt mondjuk, hogy csillapítás lépett fel. Definíció szerint a csillapítás a kimenő és a bemenő teljesítmény hányadosa.
A kommunikációban használt fontosabb fogalmak 26
A decibel-skála A csillapítást decibelben szokás megadni. A decibelskála két teljesítmény arányának (P1/P2) logaritmikus skálán való kifejezése
A kommunikációban használt fontosabb fogalmak 27
A kommunikációban használt fontosabb fogalmak 28
A zaj és a jel/zaj viszonyszám Minden olyan jelet, ami nem része az információnak, a kommunikációs összeköttetésben zajnak tekintünk. Az áramkör, vagy berendezés kimenetén és bemenetén mérhető jel/zaj hányados a rendszer zajosságára jellemző. NF: noise figure
Ha az NF értéke 1, azt jelenti, hogy a rendszer nem termel zajt. Ha egynél kisebb, a rendszer zajos.
29
A jelátvitel fizikai közegei
Történelem 30
A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok adathálózatok
Fejlődés integrált hálózatok létrejötte NGN (Next Generation Networks) – Újgenerációs hálózatok
Megvalósult: eszközök szintjén hálózatok szintjén
31
32
T
M A
Az átviteli rendszer tervezésekor a legfontosabb szempontok 33
a kívánt adatátviteli sebesség elérése megfelelő távolság áthidalása rendszer gazdaságos kihasználtsága
A jelátvitel fizikai közegei 34
Réz alapú kábelek 35
Rézalapú kábelek előnyei 36
Egyszerűbb szerelési technológia Alacsonyabb telepítési költségek Olcsó aktív eszközök Szennyeződésre kevésbé érzékeny csatlakozások Helyes telepítés után megbízható, sokoldalú, költséghatékony
Rézalapú kábelek hátrányai 37
Elektrosztatikus zavarokra érzékeny Mechanikai sérülésekre érzékeny A telepített infrastruktúra gátolhatja a jövőbeni fejlesztési törekvéseinket Hosszú telepítési idő Legnagyobb sebességek csak optimális feltételek mellett érhetők el
Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 38
Elektromosan árnyékolt, kevésbé érzékeny az elektromos zajokra Alapsávú • 10Base2 – 50 ohm, 10-100 Mbps, 200 m • 10Base5 – 75 ohm, 10-100 Mbps, 500 m Széles sávú • Kábel TV, 75 ohm, digitális átvitelnél 150 Mbps egy kábelen több csatorna, többféle kommunikáció Számítástechnikában ma már új hálózatok építésénél nem alkalmazzák!
Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 39
Műanyag szigetelő
Központi ér
Árnyékoló harisnya
Szigetelő műanyag (gyakran műanyag hab, vagy magas frekvenciás esetben teflon)
Fonott réz AL fólia
Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 40
Zaj, Zavar Z0
Z0 Z0
Homogén hullámimpedancia Egyszerű meghajtó/vevő áramkör Mechanikai sérülésekre érzékeny (pl. megtörés Z0 megváltozik)
Koaxiális kábelek típusai 41
RG – 6 szélessávú TV-s átvitel
75
RG – 8, RG – 11, RG – 58 „vékony” ethernet
50
RG – 58/V a központi ér szilárd részből
50
RG – 58 A/V a központi ér fonott részből
50
RG – 59 szélessávú TV-s átvitel
75
RG – 59 szélessávú
50
Koaxiális kábelek típusai 42
Koaxiális kábel csatlakozók 43
Csavart érpáras átviteli közeg (TP – Twisted Pair) 44
Zaj, Zavar Z0/2
Z0/2 Z0/2
A zavarvédelmet az érpárok összecsavarása jelenti, valamint a szimmetrikus meghajtás
Z0
UTP – Unshilded Twisted Pair
Árnyékolatlan csavart érpár
Csavart érpáras átviteli közeg (TP – Twisted Pair) 45
CAT - A rendszer komponensek elektronika jellemzőit meghatározó osztályrendszer. A nagyobb kategória jobb jellemzőket jelent
CAT 1 - hang átvitel, telefon
CAT 2 - 4 Mbps
CAT 3 - 10 Mbps (10BaseT – Ethernet)
CAT 4 – 20 Mbps
CAT 5 - 100 Mbps (100BaseT - Fast Ethernet)
CAT 5E - 1 Gbps (1000BaseT - Gigabit Ethernet)
CAT 6 – 1 Gbps nagyobb távolságra, kisebb távolságban 10 Gbps
CAT 6a - 100m-ig 10 Gbps
CAT 7 - 100 Gbps , 70 méterig (1200mhz)
46
Csavart érpáras átviteli közeg (STP – Shilded Twisted Pair) 47
Z0/2
Z0/2 Z0/2
Árnyékoló harisnya
A zavarvédelmet az árnyékolás és az érpárok összecsavarása jelenti. STP – Shilded Twisted Pair (Árnyékolt csavart érpár)
48
Kábel csatlakozások, csatlakozók 49
Kábelek fizikai osztályozása 50
„Fali” (Solid) kábel Fix
telepítésre tervezték Rézvezetők tömörek Merev szerkezetű Sokkal jobb elektronikai paraméterek A teljes csatornában maximum 100m hosszban telepíthető
Kábelek fizikai osztályozása 51
„Patch” (Strainded) kábel Mobil
használatra Jobban ellenáll a hajlító igénybevételnek Rézvezetők elemi szálakból sodrottak Gyakori csatlakoztatásra kifejlesztett elemek Puhább, könnyebb Maximum 10m hosszan telepíthető a csatornába
Üvegszál alapú kábelek 52
Üvegszál alapú kábelek előnyei 53
Magas fokú zavarvédettség Óriási távolságok hidalhatók át Elérhető legmagasabb átviteli sebesség „Jövőálló” Magas végpont sűrűségben telepíthető Csekély fizikai méret és súly
Üvegszál alapú kábelek hátrányai 54
Drága aktív és passzív elemek Drága telepítés A belső vezetőszál érzékeny a fizikai behatásokra A csatlakozás érzékeny a szennyeződésekre
Optikai kábel ötlete 55
A folyadéksugár „csapdába ejti” a fényt! Ez volt az alapötlet, ami az optikai szál technikai alkalmazásához vezetett.
Optikai kábel ötlete 56
Az optikai szál egy olyan hengeres, szigetelt, könnyen hajlítható szál, amely fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján Ahhoz, hogy az optikai jel teljes fényvisszaverődéssel a magban terjedjen tovább, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak
Optikai kábel szerkezete 57
Kábel típusok 58
SM (Single Mode) 9
mikron mag Hosszú távolságok áthidalására (max 100 km)
MM (Multi Mode) 50
mikron mag Rövidebb távolságok áthidalására (max 1-2 km)
Optikai szál gyártása 59
előforma készítése szál szerkezetének előállítása külső kémiai gőzlecsapatás belső kémiai gőzlecsapatás növesztéses eljárás
szálhúzás szál átmérő primer védelem (esetleg festés)
kábelgyártás több szál összefogása különböző védelmek kialakítása
Előforma készítése 60
Belső kémiai gőzlecsapatás tisztítás
hordozócső
készítés mag növesztése (lecsapatása) zsugorítás
Szálhúzás 61
Preform Grafit kemence
Vezérlő egység
Primer védelem Hűtőfolyadék
Száldetektor
Csévélő dob Feszítő dob
62
Kábelgyártás 63
Dobok a szálakkal
SZ sodrat Vazelin Pászma növesztése Vezérlő egység
Pászma átmérő detektor
64
LAN optikai kábelek fajtái 65
1. Single 2. Zipcord 3. Tight-buffered 4. Unitube glass armoured 5. Unitube standard with spl 6. Multitube glass armoured
Optikai kábel csatlakozók 66
Strukturált kábelezés 67
Épületek összekötése 68
Függőleges kábelezés 69
Vízszintes kábelezés 70
Szerelési szabályok 71
72
73
Vezeték nélküli átvitel
Optikai átvitel - Lézer átvitel 74
pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság átvitel lézerrel néhány km távolság sávszélesség akár 2500Mbit/s időjárási viszonyok zavarják (sűrű eső, hó, köd, légköri szennyeződés)
Optikai átvitel - Infra átvitel 75
pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság infravörös tartomány kis távolság sávszélesség 9,6 kbps - 4 Mbps nincs más eszköztől származó zavarás nincs szükség speciális adatvédelemre
Vezeték nélküli hálózatok 76
WLAN chipset gyártások alakulása (millió darab)
Mobile eszközök napjainkban 77
Mi az a WLAN? 78
A WLAN az angol Wireless Local Area Network szó rövidítése, melynek jelentése vezeték nélküli helyi hálózat, amit leginkább a „vezeték nélküli hálózat”, WiFi és a WLAN névvel illetnek. A WLAN működése hasonló a LAN hálózatokéhoz, csak a jelek más közegben terjednek. Míg a LAN vezetéket használ (hálózati kábel), addig a WLAN a levegőben továbbítja az információt.
A WLAN előnyei 79
Nincs szükség kábelezésre Az internetkapcsolatot meg lehet osztani Mobil eszközök kényelmes használata Egyszerűen telepíthető
A WLAN hátrányai 80
A rádiójeleket nem állítja meg a fal Illetéktelenek rácsatlakozhatnak hálózatunkra
Vezeték nélküli adatátvitel IEEE 802.11 81
82
WLAN frekvenciasávok 83
Rendszerint állami és nemzetközi szabályozás
Mikrohullám ISM – Industrial, Scientific and Medical
2.4 GHz (λ ≈ 12 cm) engedély általában nem szükséges sok zavaró jel
DECT, mikrohullámú sütő, játékok, stb.
WLAN frekvenciasávok 84
U-NII – Unlicensed National Information Infrastructure 5
GHz (λ ≈ 6 cm) kevés zavaró jel
WLAN frekvenciasávok 85
Egy tipikus rádiós hálózat 86
A WLAN hálózatok csoportosítása 87
Működésük szerint
Az ad-hoc mód
Az infrastruktúra mód
A WLAN hálózatok csoportosítása 88
Kiépítés szerint SOHO
Enterprise
A WLAN hálózatok csoportosítása 89
Eszközök szerint Asztali
Hordozható
A WLAN hálózatok csoportosítása 90
Antennák szerint Kör
sugárzó Szegmens sugárzó Iránysugárzó
A WLAN hálózatok csoportosítása 91
Védelem szerint Nyilvános
WLAN Jól védett WLAN Prompt WLAN
92
Antennák
Mi az antenna
Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze. Elvileg bármelyik antenna lehet adó vagy vevő.
Adó és vevő
Adó:
adatot, hangot, képet átalakítja elektromos jellé és ezekkel változtatják az összeköttetést létesítő hullám jellemzőit, amplitúdóját, frekvenciáját, fázisát.
Vevő: jeleket
leválasztják a rádióhullámról felerősítik és visszaalakítják az eredeti jellé, adattá, hanggá, képpé.
Elektromágneses hullámok
VLF- Very Low Frequency
VHF – Very High Frequency
LF – Low Frequency
UHF – Ultra High Frequency
MF- Medium Frequency
SHF – Super High Frequency
HF – High Frequency
EHF – Extra High Frequency
λ = c /f
c = 3*108 m/s
97
Az elektromágneses hullámok terjedése
Az elektromágneses hullámok terjedésében jelentős szerepe van a föld légkörének, az atmoszférának. Az atmoszféra mintegy 2.000-3.000 km magasságig terjed, nitrogénből, oxigénből, szén-dioxidból és vízgőzből áll. Három fő részére szokás osztani: troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra.
Rádióhullám terjedés
a mikrohullámú sugarak levegőben közel egyenesen haladnak a pontszerű sugárzó jele fokozatosan gyengül az adótól távolodva, a távolsággal négyzetes arányban iránya megváltozik különböző tereptárgyak miatt visszaverődés (reflexió): λ-nál jóval nagyobb felület visszaverheti a hullámot elhajlás (diffrakció): λ-hoz hasonló nagyságú élek mögé „bekanyarodik” a hullám törés (refrakció): közeghatárokon a terjedés iránya megváltozik, ha a két közegben más a terjedési sebesség
Rádióhullám terjedés
elnyelődés (abszorpció) néhány km adó-vevő távolság felett a Föld görbülete is jelentős (9,7 km felett)
D0 – optikai látóhatár r0 – földsugár
D0 2 r0 h
Fresnel zóna
ellipszoid, fókuszai az antennák Fresnel
zóna rmax = 0.5 *√( λ * D)
0.6 * rmax maximális sugarú üres ellipszoid szükséges a jó mikrohullámú átvitelhez
AC
102
Antenna jellemzők
izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más
– irányított vagy omni
nyereség: adott irányba sugárzott teljesítmény (vagy vételi érzékenység) aránya az izotropikus antennához képest dBi:
nyereség dB-ben az izotropikus antennához képest dBd: nyereség dB-ben a dipólus antennához képest (0 dBd = 2.14 dBi)
Antenna jellemzők
polarizáció: az elektromos tér rezgésének módja lineáris függőleges
elliptikus,
vagy vízszintes síkban
cirkuláris az adó és a vevő polarizációjának egyeznie kell
Antenna jellemzők
Antenna karakterisztika
a valós antennák sugárzása/érzékenysége irányonként változik, ezt írja le az antenna karakterisztika oldalnézet / függőleges minta
felülnézet / vízszintes minta
Antenna típusok
Omni Dipólus
co-linear
Antenna típusok
Irányított Panel,
patch
Helix Yagi Parabola
Antenna típusok
Panel, patch
Helix
Antenna típusok
Yagi
Parabola
WLAN hőtérkép
WLAN hőtérkép
DIY antennák
Reflektor
Cantenna
Rekordok
124 mile 201
km
Hazai mérések 117
21 kilométeres távot 54 Mbps
118
Földkábelezés
+
Szolgáltatók a föld alatt 119
Alépítmények 120
Generációi: Betoncsöves Műanyagcsöves ISDN- alépítmény
Alépítmény 121
Földmunka és csövek fektetése 122
Megszakító létesítmények 123
Alépítmény-hálózat csöveinek többszörös kihasználása 124
100 mm belső átmérőjű csövek alkotják, Kábel átmérője nem lehet nagyobb mint a cső átmérőjének 80%, átmérő különbség >10mm.
Földkábel-fektetés 125
Optikai kábel telepítése 126
Földkábelek lefektetése 127
A földkábeleket két módon lehetséges elhelyezni: kézileg
(emberi erővel, különösebb gépi segítség
nélkül) vakond-ekés módszerrel (egy eke a kívánt mélységig felszántja a talajt, majd a kábelleeresztő szerkezet behelyezi a kábelt).
Kézi módszer 128
Vakond-ekés módszer 129
130
A vakond-ekés módszer jellemzői 131
Előnyei: nem
szükséges alépítmény a gép kb. 10 km/nap teljesítményű
“gyors”
Hátrányai: köves-sziklás
talajban nem alkalmazható nehezebben javítható (nem lehet tartalékból után húzni)
Optikai földkábelek behúzása 132
A kábelbehúzás többféleképpen is megvalósítható a már előre lefektetett alépítménybe: kézi,
vagy csörlős behúzással
átfúvatásos
módszerrel
beúsztatásos
módszerrel
Kézi lefektetés (Csörlős behúzás) 133
Legnagyobb egyben behúzható hossz: 150-200 méter. Napi teljesítmény kb. 2000 méter. “Viszonylag lassú” A védőcső megbontása, illetve helyreállítása miatt egyéb járulékos költségek is felmerülnek A kábelre nagyjából 60 Kg tömeg által kifejtett mechanikai erő hat. Ebből kifolyólag és a lehetséges feszülések miatt a kábelek mechanikai sérülései nem zárhatóak ki.
Kézi, illetve csörlős behúzás 134
Átfúvatásos módszer 135
136
Digitális jelek előállítása
Beúsztatásos módszer 137
138
Eszközök 139
Föld alatti hálózatkiépítésnél: kábelbehúzó
eszközök csörlők (elektromos) szivattyúk kompresszorok - egyéb (pl. pneumatikus berendezések)
140
141
Légvezetékes hálózat építése
Alkalmazási területei 142
Kertváros, falu
Kis sűrűségű terület
Az előfizetői pontok távol vannak egymástól
Nem kell árkot ásni, járdát bontani, alépítményt betonozni
Légvezetékes hálózat összetevői 143
Légkábelek (réz / optikai) Oszlopok Kötődobozok Elosztók Rögzítők, feszítők Csigák, csigasorok
Légkábelek fajtái 144
Önhordó Külön tartóelemre nincs szükség, mert a kábelbe a nagy teherbírást biztosító elem be van építve. Nem önhordó Már meglévő acélsodronyra építik rá, megadott távolságonként rögzítik.
Légkábel elosztó 145
Réz
Optika
Oszlopok 146
Fa oszlop Beton oszlop
Optikai önhordó légkábel 147
Acélsodrony
Polietilén köpeny
Központi elem
Optikai szálak Pászma .
.
.
. .
.
.
.
Kevlar
.
. .
.
Vakpászma
Optikai önhordó légkábel 148
149
Tengeri kábelezés
150
151
152
Informatikai, számítógépes hálózatok
Definíció 153
számítógépek és a hozzájuk kötődő eszközök meghatározott szabályok (protokoll) szerint együttműködő, összekapcsolt rendszere. (Magyar Nagylexikon 16.)
Hálózat – erőforrás-megosztás 154
Erőforrás-megosztás - Az egész rendszer kiváltképp rugalmas, hiszen a feldolgozási kapacitás újabb számítógépek csatlakoztatásával növelhető, az hálózati erőforrások azonnal megoszthatók (nyomtató, tárterület - adatok, program stb.)
Hálózat – költségtakarékosság 155
Költségkímélő - gazdaságilag előnyös, ugyanis a rendszer kiépítésekor és üzemeltetésekor (erőforrásmegosztás, kommunikáció költsége...) is takarékosabb megoldást jelent az önálló számítógépek helyett.
156
Hálózat – osztott munkavégzés 157
A számítógépek közötti kommunikáció segítségével a velük dolgozó emberek is képesek közvetlen vagy közvetett (levél) kommunikációra és lehetőség van az osztott munkavégzésre.
Hálózat – adatbiztonság 158
Az adatbiztonság jobb lehet hálózaton keresztül, hiszen így egyetlen szakember felügyelheti a rendszert, aki naprakészen alkalmazhatja az adatok biztonságos tárolását biztosító lehetőségeket.
Számítógépes hálózatok csoportosítása 159
Gépek feladata szerint Kiterjedés (méret) szerint Nyilvánosság szerint Az adatátvitel sebessége szerint Átviteli közeg szerint Topológia szerint Adattovábbítás módja szerint
Gépek feladata szerint 160
Kliens-szerver hálózatok
Peer to peer
Kiterjedés (méret) szerint 161
LAN (Local Area Network) - helyi (lokális) hálózat lehet egy irodában, egy épületben, egy intézmény különböző épületeiben (peer to peer hálózat is) MAN (Metropolitan Area Network) - nagyvárosi hálózat egy városra vagy egy régióra (kistérség) kiterjedő hálózat WAN (Wide Area Network) - nagy kiterjedésű hálózat a távolsági hálózat országot, földrészt fedhet le GAN (Global Area Network) – világhálózat az egész világra kiterjedő, a teljes Földet behálózó, világméretű hálózat pl.: internet
Nyilvánosság szerint 162
Nyitott rendszerek
Zárt rendszerek
Adatátvitel sebessége szerint 163
A másodpercenkénti adatmennyiség továbbítása (sávszélesség kifejezés) alapján:
megabit/másodperc gigabit/másodperc
Mbps Gbps
Adatátviteli közeg szerint 164
Vezetékes Koaxiális kábel Sodrott érpár STP,
árnyékolt UTP, árnyékolatlan
Optikai kábel
Vezeték nélküli rádiós infravörös fény lézer fény
Topológia szerint 165
Pont-pont: egy kommunikációs csatorna csak két gépet köt össze. Biztonságos, de kiépítése költséges. Üzenetszórásos: a hostok közös kommunikációs csatornát használnak. Az adó üzenetét mindenki megkapja, de csak a címzett olvassa el. Ha a csatorna meghibásodik, akkor az egész hálózat működésképtelen lehet.
Pont-pont topológiák 166
Csillag
Gyűrű
Teljes (részleges)
Fa
Üzenetszórásos topológiák 167
Sín
Rádiós
Gyűrű
168
Távközlő hálózatok
169
Távközlés története Magyarországon 170
1939-ig Telefonhírmondó,
… 1938 – 10%-os telefonellátottság
1945-1990-ig Szolgáltatások
lassú fejlődése 1990 – 10% telefonellátottság
1990-2000-ig Rohamos
2000-től
fejlődés (mobil, szoftver, hardver,…)
Távközlési hálózat elemei 171
Használói végpont
Hozzáférési pontok
Hálózati csomópont
Használói végpont
Hálózati végződés
Hálózati végződés
Jelzésátvitel Üzenetátvitel
Alkalmazások Használói és hálózat hozzáférési pont között – hozzáférési hálózat (access network) Hálózati csomópontok és közöttük létesített hálózat – maghálózat (core network)
Hálózati Topológiák (1) 172
Szövevényes (mesh) Trönk áramkörök Részlegesen szövevényes
Hátránya: - költséges - összeköttetések száma
Előnye: - redundáns - hibatűrő - takarékosabb - redundáns - hibatűrő
Gyűrű topológia - nagy sebességű - takarékos - redundáns
Hálózati topológiák (2) 173
Hierarchikus
- takarékos - redundancia mentes Tandem összeköttetésű - takarékos - redundáns - nagyforgalmi pontok között Haránt összeköttetés
Távbeszélő hálózat felépítése Nemzetközi irányok Szekunder sík
Primer sík
Topológia: - szövevényes
Tandem
Tandem
Topológia: - hierarchikus - „haránt” - „tandem”
Hozzáférési hálózat
174
Nemzetközi központok (2 darab) 175
Szövevényes hálózat
Szekunder központok (9 darab)
Primer központok (45 darab)
Helyi központok
Gyűrűs hálózat Gyűrűs, vagy fa topológia
Kihelyezett fokozat Előfizetők Fa hálózati topológia
Magyarországi hálózat 176
A budapesti hálózat 177
Szolgáltatási területek Magyarországon 178
PSTN - Public Switched Telephone Network 179
PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag beszédátvitelre 1876 – Graham Bell feltalálja a telefont
Pár órával Elisha Gray előtt
Készüléket lehetett vásárolni, a vezetéket a felhasználónak kellett kihúznia Minden felhasználó-pár között egy külön vezeték Egy év alatt a városokat behálózták a vezetékek
PSTN - Public Switched Telephone Network 180
PSTN 181
A
A
Központ
Gerinchálózat
A
Központ
A
Áramkörkapcsolás elve 182
áramkör nyaláb (trönk) E1
A
E4
1.
A
2.
E2
E5
A
k.
E3
E6
Fizikai összeköttetés
Telefonközpont
Telefonközpont
Jellemzők: áramkör lefoglalás (pl. E1-A1-E6) hívás felépítés bontás alapsávi hang és kép/adatátvitel (0,3÷3,4 kHz)
Tárcsázás 183
Impulzus, tone (DTMF)
Digitális hangátvitel 184
D/A
A/D
A
P C M
D
Központ
GerincGerinchálózat hálózat
D
P C M
Központ
A
185
Modulációk
Mi az eszköze? 186
A berendezés, amely végrehajtja a modulációt: modulátor A berendezés, ami a visszaállításhoz szükséges inverz műveletet hajtja végre: demodulátor A mindkét művelet végrehajtására képes eszköz (a két kifejezés összevonásából): modem
Dial-up hozzáférés 187
„Betárcsázós internet” A computerek digitális információi analóg jellé alakíthatóak, és átvihetőek a hagyományos telefonhálózaton „Modem”
– modulator-demodulator
Amplitúdó
moduláció Frekvencia moduláció Fázis moduláció
188
Dial-up hozzáférés 189
A/D
A
A
P C M
Központ
A
D/A
D
Gerinchálózat
D
P C M
Központ
A
A
A
Modem D/A
D
D
PC PC
Modem szabványok 190
ITU-T V.22 – 1200 bps ITU-T V.22bis – 2400 bps ITU-T V.32 – 9600 bps (1984) ITU-T V.32bis – 14.4 Kbps (1991) ITU-T V.34 – 28.8 Kbps ITU-T V.34bis – 33.6 Kbps (1994) ITU-T V.90 – 56.6 Kbps downstream, 33.6 Kbps upstream (1996) ITU-T V.92 – 56.6 Kbps downstream, 48 Kbps upstream
ISDN 191
Integrated Services Digital Network Digitális
hang- és adatátvitelre alkalmas technológia
Digitális Helyi Központ
PCM
Digitális Helyi Központ
Digitális összeköttetés
Alaphozzáférés (Basic Rate Access – BRA) BRA
– 2B+D ( B = 64 kbit/s beszéd/adat, D = 16 kbit/s jelzés/adat)
Primer hozzáférés (PRA)
ISDN - Interfész jellemzők 192
BRA – 2B+D ( B = 64 kbit/s beszéd/adat, D = 16 kbit/s jelzés/adat) PRA – 30B+D (B = 64 kbit/s, D = 64 kbit/s) jellemzők
BRA
PRA
konfigurációk
Pont - pont Pont- több pont
Pont-pont
Vonali kód
„S” interfészen módosított AMI
„U” interfészen HDB3 / AMI
Jel sebesség
192 kbit/s
2048 kbit/sec
impedancia
Szimmetrikus 100 Ω
Koax 75 Ω / szimm. 120 Ω
Impulzus amplitudó
750 mV
2,37 V/ 3 V
193
Hozzáférési hálózatok – xDSL 194
Telefonos ipar – 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar – 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek – 50 Mbps ajánlatok Lépni kellett az internetezők megtartása érdekében
xDSL – különféle DSL változatok
Hozzáférési hálózatok – ADSL 195
ADSL – Asymmetrical Digital Subscriber Line Aszimmetrikus digitális előfizetői vonal Használói vonalon:
beszéd adatátvitel PSTN/ ISDN
Használói végződés
ADSL
DSLAM Access Network
ATM
Hozzáférési hálózatok – ADSL 196
Hozzáférési hálózatok – ADSL 197
Repeater Regenerátor Visszaállítja
a jelet
Erősítő Felerősíti
ADSL
a jelet
szolgáltatás akár 16 km-ig
Hozzáférési hálózatok – ADSL 198
Paraméterek (példa) Maximális
leltöltési sebesség Maximális feltöltési sebesség Garantált leltöltési sebesség Garantált feltöltési sebesség
18 Mbit/s 1,5 Mbit/s 6 Mbit/s 0,5 Mbit/s
Hozzáférési hálózatok – SDSL 199
SDSL – Symmetric Digital Subscriber Line Szimmetrikus digitális előfizetői vonal n
x 64 kbit/s átvitelére vonali sebesség k x 384 kBaud egy érpáron áthidalható távolság: 2 ÷ 4 km (regenerálás nélkül) n x 64 kbit/s SDSL
SDSL
n x 64 kbit/s
Hozzáférési hálózatok – SDSL 200
Paraméterek (példa) Maximális
leltöltési sebesség Maximális feltöltési sebesség Garantált leltöltési sebesség Garantált feltöltési sebesség
2 Mbit/s 2 Mbit/s 1 Mbit/s 1 Mbit/s
Hozzáférési hálózatok – HDSL 201
HDSL – High bit rate Digital Subscriber Line 2
Mbit/s- os adatátvitelre regenerálás nélkül 2-4 km között, egy érpáron (regenerálás nélkül) 2 Mbit/s HDSL
vonali sebesség 1160kBaud
2 Mbit/s
HDSL
Hozzáférési hálózatok – VDSL 202
HDSL (High bit-rate DSL) – ITU-T G.991.1 (1998) VDSL (Very-high-data-rate DSL) - ITU-T G.993.1 (2004)
Lényegesen nagyobb sebességű adatátvitel kis távolságokon 52 Mbit/s downstream,16 Mbit/s upstream
Lehet szimmetrikus is (26-26 Mbit/s)
12 MHz sávszélesség Max. 1 km hatótávolság
Inkább 300 méter
Hozzáférési hálózatok – VDSL 203
szolgáltató
DownStream
Optikai illesztő egység
VDSL
Távolság
12,96…13,8 Mbps – 1500m 25,92…27,6 Mbps – 1000m 51,84…55,2 Mbps – 800m
sodrott érpár
VDSL elosztó
Interaktív TV
Upstream Downstream
UpStream
sodrott érpár koax kábel
1,6…2,3 Mbps 19,2 Mbps (egyenlő a Downstreammel)
Hozzáférési hálózatok – VDSL 204
Sávszélesség - Távolság 205
100
Sávszélesség [Mbit/s]
Kifejezetten rövid hurkos alkalmazásokra
60
Túl kicsi sávszél több (3) HDTV csatornához 20
Túl kicsi sávszél Triple–Play alkalmazásokhoz
8 2
ADSL 1 km
2 km
3 km
4 km
5 km
Távolság
206
Kábeltelevíziós hálózatok
A frekvenciasáv felosztása 207
5
65
87,5
RETURN PATH VISSZA IRÁNYÚ SÁV 5
16,1
HKR rádiósáv 87,5
108
átm
862
MHz
65
MHz
FORWARD PATH ELŐFIZETŐI IRÁNYÚ SÁV
17,5
48,5
adatátvitelre felhasználható sáv 300/302
FM rádiósáv analóg KTV sáv
RI TV csatorna
450/470
hipersáv
56,5
62
adatátv
átm
750
UHF sáv
A FREKVENCIASÁV FELOSZTÁSA
862
UHF sáv
MHz
Erősítő és elosztó 208
Hálózat felépítése 209
IPTV szolgáltatás az interneten keresztül 210
211
FTTX hálózatok
FTTX = Fiber To The X X=Something 212
FTTx – Fiber To The x – Fényvezető szállal a/az FTTB
– Fiber To The Building - épületig FTTC – Fiber To The Curb - járdáig FTTD – Fiber To The Desk – asztalig FTTE – Fiber To The Enclosure - kerítésig FTTH – Fiber To The Home - lakásig FTTN – Fiber To The Neighborhood - környékig FTTO – Fiber To The Office - irodáig FTTP – Fiber To The Premises – helyiség/épületig FTTU – Fiber To The User - felhasználóig
FTTx példák
FTTx előnyei
Nagy adatátvitel akár nagy távolságra is Könnyen feljavítható / bővíthető Alacsony üzemeltetési költség Nem zavarja az elektromos interferencia
Az FTTX-hálózat nagysága 215
Felhasználó és a csomópont közti távolság lehet 10m és 10km között. Az FTTX-hálózat 100m és 2000m között változik az esetek többségében.
216
FTTH hálózat építő elemei 217
HFC hálózatok 218
Meglévő, kiépített infrastruktúra Nagy sávszélesség DS irányban Végponti eszközök cseréjével upgradelhető Analóg lekapcsolással a kapacitás nő Internet- sávszélesség igény nő
HFC hálózatok felépítése 219
Hybrid Fiber Coax (HFC) HOST
Fejállomás
Opt. Gyűrű (1550 nm) gerinc
Kerületi optikai hálózat (1310 nm)
ONU HOST HOST ONU
Családi házak Lakótelep
Passzív leágazó
Kétirányú vonalerősítők
KábelTV hálózat, mint osztott média 220
A szegmensben lévő összes előfizető ugyanazt a frekvenciasávot és ugyanazt a fizikai közeget látja
A szegmens mérete a lefedett hálózatrész nagyságától, valamint az optikai adók-vevők arányától függ Egy szegment tipikusan 2.000 lakás Downstream, és 500 lakás Upstream irányban
221
GPON
Szélessávú vezetékes elérési hálózati trendek 222
Optikai elérési hálózati megoldások 223
PON szabványosítás 224
PON szabványok összehasonlítása 225
GPON hálózat teljesítő képessége 226
PON technológia továbbfejlesztése 227
OLT helyszínek 228
Optikai vonalvégződtető (Optical Line Terminal OLT)
OLT helyszínek 229
230
Műholdas kommunikáció
231
Helymeghatározás
Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 232
Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 233
A LEO [Low Earth Orbiter ] magába foglalja az IRIDIUM (780 km ), ARIES (1018 km) és a GLOBALSTAR (1389 km ) rendszereket. A MEO [ Medium Earth Orbiter ] magába foglalja a ICO PROJECT 21 (10 355 km), és az ODYSSEY (10 373 km) valamint a ELLIPSO (7800 km) rendszereket. A GEO [Geostationary Earth Orbiter ] a maga 36 000 km magasan lévő pályájával , magába foglalja a AMSC ( US és CANADA ) , AGRANI ( közép ÁZSIA és INDIA ) ACeS ( dél-kelet ÁZSIA ), és az APMT ( KÍNA ) műholdakat.
Global Positioning System 234
Globális helymeghatározó rendszer A Földön (és „környezetében”) Időjárástól, helyszíntől független „Csak” látni kell az égboltot Bárki által használható (egyutas) Korlátozható (SA/katonaság)
A Global Navigation Satellite System felépítése 235
Űrszegmens Földi követő és vezérlőállomások Felhasználói szegmens
NAVSTAR (USA) 236
24/(31)/31 (terv./ker./műk.)műhold ~20.200 km magasságban (átlagos, Föld tömegk.) 6 pályasík (4-6 műhold/pályasík) 55° inklináció (a földi egyenlítőhöz viszonyítva) A pályasíkok 30°-onként az egyenlítő mentén 4 követő és 2 követő/vezérlő állomás (Hawaii, Ascencion, Diego Garcia, Kwayalein, Colorado Springs) 12 sziderikus óra a keringési idő: 11ó58p2,04527s ~1600-1800kg, ~6 m nyitott napelem
NAVSTAR (USA) 237
238
ГЛОНАСС (CCCP, ma Oroszország)
24 (19keringő)/11 működő műhold ~19.100 km magasságban keringenek 3 pályasík (8+1 műhold/pályasík) 64.8° az egyenlítő síkjával bezárt szög A pályasíkok 120°-onként 11 óra 15 perc keringési idő ~1300-1500 kg, 3-7 év élettartam
239
ГЛОНАСС (CCCP, ma Oroszország)
Galileo (Európai Unió – civil üzemeltetés) 240
27/30 műhold / 3 pályasík (9+1 műhold/pályasík) 2005.december végén = az 1. műhold már sugároz ~23 222 km, 56° p. inklináció, 14 óra 4 perc ker. ~675 kg, ígért teljes kiépítettség (FDS) ~2008 új frekvenciák L5 (E5A-B) 1164-1215MHz, (E6- 12601300 MHz), E2-L1-E1 1559-1591 MHz !!! Pozitívum: civil, független, pontosság, integritás adatok akár 6 másodpercen belül, ingyenes is Negatívum: civil (pénzforrás), várhatóan 4-8 év mire rendszerbe áll, új GNSS vevők kellenek L1!-L5-L2
Galileo (Európai Unió – civil üzemeltetés) 241
BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass 242
35 (5 GEO+30 MEO pályán) műhold 2007. november végén = az LBS Beidou-1 működik (3 műhold GEO-n, + 1 műhold MEO-n is sugároz ~21 500 km ígért teljes kiépítettség (FDS) ~2010 10 méter, open service Pozitívum: újabb globális helymeghatározó rendsz., még több műhold (műholdszegény helyeken is) Negatívum: új GNSS vevők kellenek, Galileo konkurens, katonai rendszer
BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass 243
244
245
GPS adatok 246
Ismert, hogy a GPS által kisugárzott jelek rendkívül kis teljesítményűek: -130 dBmW
(0 dBmW = 1 mW, 50 dBmW = 100W)
Mint bármely más rádiójelet, a GPS jeleit is lehet zavarni Egy pikowatt (10-12 W) teljesítményű interferencia forrás is elegendő a GPS jel tönkretételéhez Jelenleg egyetlen civil GPS frekvencia létezik, a civil vevők döntő többsége egyfrekvenciás. A modulált kód jól ismert A GPS jamming technológia nem titkos, egyszerű, házilag összeszerelhető jammer modellek leírása megtalálható az Interneten, komolyabb berendezéseket meg is lehet vásárolni.
GPS adatok 247
A GPS műholdak két jelet sugároznak: L1 vivő 1575,42 MHz L2 vivő 1227,60 MHz Mindkét vivő frekvenciája nagypontosságú atomórához szinkronizált. Mindkét vivőt úgynevezett „P” kóddal modulálják, az L1-et továbbá úgynevezett „C/A” kóddal.
GPS civil felhasználása 248
Közlekedés/Áruszállítás Emberi élet védelme Földmérés/Térinformatika Környezetvédelem Időszinkronizálás Katasztrófa elhárítás Precíz mezőgazdálkodás Távközlés Bankügyletek
GPS katonai felhasználása 249
GPS sebezhetősége 250
Nem szándékos zavarás Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia Szándékos zavarás Jamming Spoofing Meaconing Emberi tényező GPS vevők tervezési hibái Navigációs rendszerek üzemeltetési hibái Felhasználói ismeretek hiánya
Nem szándékos zavarás 251
Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia
URH adók 23-as, 66-os és 67-es TV csatornák Digitális TV adások Ultra szélessávú radar és kommunikációs berendezések Hibásan működő adók Műholdas Mobil Telekommunikációs Szolgáltatások Horizont feletti radar
Szándékos zavarás 252
GPS Jamming Elegendően „nagy” energiájú és megfelelő karakterisztikájú zavaró jel kibocsátása a GPS frekvenciákon interferenciát okoz. Zavaró jel típusa lehet: keskenysávú folyamatos adás a GPS sávban, szélessávú folyamatos adás sáv átfedéssel, szórt spektrumú (spread spectrum) GPS jelhez hasonló GPS Spoofing A gyanútlan GPS felhasználó megtévesztésére valódinak tűnő hamis C/A jelek kisugárzása -> a számított pozíció távolodik a valódi helyzettől GPS Meaconing jelvétel és késleltetett újrasugárzás, amellyel összezavarják a vevőket
Szándékos zavarás 253
Helymeghatározási példa 254
GPS/GSM modem személy, tehergépjárművekbe telepítve
GSM/GPRS Internet Application server
Felhasználói webes felület
Helymeghatározási példa 255
256
VSAT
Mi a VSAT? 257
A VSAT kisméretű, földi, telekommunikációs állomás, mely Internet hozzáférést, kétirányú adatkommunikációt és adattovábbítást, hang-, fax, video konferencia szolgáltatásokat tesz elérhetővé műholdas rendszeren.
A VSAT hálózat előnyei 258
Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától független fejletlen területek kiszolgálása Magas rendelkezésre állás
VSAT felhasználási területek 259
Dedikált összeköttetések Földi ADSL jellegű szélessávú, kétirányú Internet elérés VPN hálózatok részleges vagy egységes kiszolgálása Nemzetközi hálózatok kialakítása Teljes értékű backup (földi hálózattól teljesen független összeköttetés biztosítása) Mobil szélessávú megoldások (Express, Mobil IP) Video és képi információk átvitele Trunking (pl. GSM, Tetra hálózatok) Támogatott protokol: TCP/IP Sávszélességek: 1M/256K - 18/4 Mbps (letöltés/feltöltés)
Mobil műholdas megoldások 260
1 gombnyomásra üzemképes Automatikus műholdra állás Gyors műholdra állás (kb. 5 perc) Könnyen szállítható Nem kell minden helyszínen összeszerelni szétszerelni
Nem igényel szakértelmet Nem igényel fizikai munkát Tömege kompletten: <100kg
261
Mobilizált közvetítő kocsi 262
Műholdas telefonok 263
Inmarsat globális
lefedettség egyidejű hang és szélessávú (max. 492 kbps) adatátvitel garantált sávszélességű adatátvitel (streaming), értéknövelt szolgáltatások. Kézi készülék
Iridium globális
lefedettség hang, korlátozott sávszélességű adatátvitel
Műholdas telefonok 264
Inmarsat
Iridium
Thuraya
Hangátvitel
van
van
van
Adatátvitel
max. 492 kbps
alapszintű
max. 444 kbps
Garantált adat (Streaming)
max. 256 kbps
nincs
max. 384 kbps
GSM lehetőség
nincs
nincs
van
teljes Föld (kivéve a sarkok)
teljes Föld
Afrika, Európa, Ázsia
WLAN
van
nincs
nincs
ISDN
van
nincs
nincs
Menet közbeni megoldás
van
van
van
Lefedettség
Eszközök és lefedettség 265
266
Lehetőségek 267
268
269
270
DVB
Digitális Televíziózás az EU-ban 271
1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban 2006, Genf: nemzetközi, digitális frekvenciakiosztás Az átállás lépésekben történik Előírás: digitális átállás 2014-ig
Magyarországon 272
1999: földfelszíni digitális sugárzás tesztelésének kezdete 2004-től: földfelszíni digitális műsorszórás kísérleti jelleggel 2006, Genf: digitális televíziós sugárzáshoz hazánk 8 multiplexet kap 2008-ban kell beindulnia a DVB-T szolgáltatásnak 3 multiplexen 2013 novemberig leállítják az analóg műsorsugárzást
Digital Video Broadcasting 273
Páneurópai szervezet 1993-ban jött létre a digitális műsorszórás rendszerének kiépítésére Feladata: a
szabványos digitális televíziós sugárzás összehangolt bevezetésének koordinálása a különböző országokban
Digitális műsorszórás fajtái 274
DVB-S (műholdon keresztül): nagy
terület fedhető le vele egyirányú kommunikáció
Digitális műsorszórás fajtái 275
Digitális műsorszórás fajtái 276
DVB-C (kábelen keresztül): az
interaktivitáshoz szükséges válaszcsatornát magában foglalja, nagy kapacitást biztosít, nem befolyásolja az időjárás kétirányú kommunikáció
Digitális műsorszórás fajtái 277
DVB-T (földfelszíni): olcsó
általában ingyenes mobil lehetőségek biztosít egyirányú kommunikáció
Digitális műsorszórás fajtái 278
DVB-H(mobil-tévé) A
telefon bármikor kéznél van Kicsi és hordozható Zenehallgatással, videó-rögzítéssel összekapcsolható
DVB-T 279
Előnyei: Kiváló
képminőség Zajmentesebb: nincs szellemkép, nincs szemcsésedés, nincs villódzás, nincs színtorzulás CD minőségű hang: sztereo, Dolby Surround vagy többnyelvű kísérőhang Mobilitás: mozgás közben, akár autóban ülve is ugyanolyan tökéletes vétel
DVB-T 280
DVB-T 281
Előnyei: Egy
mai analóg csatorna helyén több (akár 6) kiváló minőségű műsor átvitele is lehetséges Lehetőség van HDTV adásokra Ráépíthető az analóg infrastruktúrára A kép- és hangjeleken kívül egyéb információk továbbítása (pl: a műsor adatai)
DVB-T 282
283
DVB-T 284
Hátrányai: A
vétel minőségét szélsőséges időjárási viszonyok befolyásolhatják Alacsony vételi jelszintnél drop-out-os lehet a kép, a hang pedig kimaradozhat Nagyobb mértékű jelszint csökkenés a vétel hirtelen megszűnésével jár
DVB-T mérés 285
DVB-T antenna beállítása 286
DVB szolgáltatások 287
Programkalauz (EPG) Video-on-demand Sport és „pay-per-view”
288
289
A DAB műsorszórás 290
A DAB (Digital Audio Broadcasting = Digitális hang műsorszórás) múltja 1987-re mutat vissza, amikor a nyugat-európai kutatóintézetek megalapították erre a célra az EURÉKA 147 nevű konzorciumot. 1988-ban már sikeres földi bemutatókat tartanak, azonban az ezekhez szükséges vevőberendezések térfogata még elérte a hordónyi (100-150 liter) méretet. Csak 1995re sikerült 5 liter alá szorítani a térfogatát a vevőknek, így addig az elterjesztéséről szó sem lehetett. Ebben az évben meg is indultak a kísérleti adások külföldön és Budapesten egyaránt.
Digital Audio Broadcasting (DAB) 291
CD minőségű hangtovábbítással az FM rendszerű műsorszórást próbálják leváltani vele. Budapesten 1995 december elsejétől DAB, 2009 január 23-tól DAB+ rendszerű sugárzás folyik a 11D csatornán (222,064 MHz-es frekvencia).
DAB csatornák 292
DAB lefedettsége 293
DAB rádiók 294
Forrás 295
HTE: TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK Takács György: A távközlési hálózattervezés sajátosságai BME VIK: Infokommunikációs rendszerek és alkalmazásuk jegyzetek
