1 Bevezetés Ismeretelméleti (gnoszológiai) megfontolás Nemzetközi kitekintés Munkaenergia forgalom meghatározása

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés......................................................................................................................................... 2

2

Ismeretelméleti (gnoszológiai) megfontolás ................................................................................... 3

3

Nemzetközi kitekintés ................................................................................................................... 10

4

Munkaenergia forgalom meghatározása ...................................................................................... 11

5

Vizsgálati módszerek és eszközök ................................................................................................. 12 5.1

Kvantitatív tesztek ................................................................................................................. 12

5.1.1

Neurosis-kérdőív ........................................................................................................... 12

5.1.2

Pieron-teszt ................................................................................................................... 12

5.1.3

Corporal-A ..................................................................................................................... 12

5.1.4

A munkavégzéssel összefüggésbe hozható egészségi panaszok – kérdőív ............................ 12

5.2

Eredmények........................................................................................................................... 13

5.2.1 5.3

Kvalitatív módszerek ............................................................................................................. 19

5.3.1 5.4

Kvantitatív tesztek ......................................................................................................... 13

Interjú és megfigyelés ................................................................................................... 19

Eredmények........................................................................................................................... 24

5.4.1 A közösségi közlekedés- és kamion járművezetők pszichológiai megterhelésének jellemzői 24 5.4.2 A közösségi közlekedés- és kamionsofőr járművezetők tevékenységének összevont szellemi és pszichés terhelése ....................................................................................................... 27 5.4.3 6

Az idősebb munkavállalók teljesítményének sajátosságai ............................................ 28

Összefoglalás ................................................................................................................................. 30 6.1

Magasszintű ellentmondásos követelményrendszer ............................................................ 30

6.2

Kevés önállóság és támogatás ............................................................................................... 30

6.3

Fenyegetettség és erőszak .................................................................................................... 30

6.4

Munkabeosztás és munka-szabadidő arány.......................................................................... 30 1

1 Bevezetés

Az Autonóm Szakszervezetek megbízásából készült a fenti címben megadott tanulmány A vizsgálatnál az Európai Parlament és Tanács 2007/59 EK irányelve (2007. okt. 23.), a 203/2009 (IX.18.) kormányrendelet, 41/2004. (IV. 7.) GKM, valamint a 33/1998 (VI. 24.) NM rendeleteket vettük figyelembe. A részvétel önkéntes és anonim volt. A vizsgálat helye: Budapest, Kerepesi út 29/C. A vizsgálatban résztvevők együttműködőek voltak. A vizsgálatot zavaró körülmények nem befolyásolták. A vizsgálatvezető pszichológusok minden személynél ugyanazok a szakemberek voltak. A vizsgálat körülményrendszere minden vizsgálati személynél azonos volt. A vizsgálat csak részben terjed ki a fizikai vizsgálatokra, ugyanis a megnevezett munkakörök elsősorban a pszichikai igénybevétellel járnak.

2

2 Ismeretelméleti (gnoszológiai) megfontolás A biztonságos munkavégzést különböző fizikai és pszichikai tényezők befolyásolják. Jelen vizsgálat a pszichikai tényezőkre terjedt ki. A pszichikai tényezők több összetevőből állnak, amelyek közül jelen vizsgálatban az igénybevétellel, az alkalmazkodással és a megterheléssel foglalkoztunk. A szervezet válaszol mind fizikai, mind pszichikai környezetünkből érkező ingerekre, ha azok „elérik az ingerküszöböt”, azaz megvalósul a szervezet igénybevétele. Az igénybevétel jellegét és mértékét az adott munkakör és munkakörülmények összessége határozza meg. Az igénybevétel fajtáit a következő ábra illusztrálja: A munkahely és a munkatevékenység által támasztott követelmények

pszichikai terhelés

fizikai terhelés

fizikai igénybevétel

pszichikus igénybevétel

az érzékszervek az izomrendszer

érzelmi igénybevétele

igénybevétele

igénybevétel

a keringési rendszer

mentális

igénybevétele

igénybevétel

(Ifa A-Schriften nyomán)

Az igénybevétel lehet fizikai és pszichikai. A fizikai igénybevétel elsősorban a nagytömegű izmok működtetéséből származik, amit a jelenlegi járműveknél alkalmazott pl. szervo-rendszer, stb. működése kizár. A pszichikai igénybevétel érzelmi (emocionális) és értelmi (mentális) eredetű. 3

Kézenfekvő, hogy a közlekedési dolgozók elsősorban pszichikai, azon belül pedig mentális igénybevételnek vannak kitéve. A legegyszerűbb, legegyhangúbb tevékenységhez is az idegrendszer állandó irányító és ellenőrző tevékenységére van szükség. Az idegrendszer mind a fizikai mind a pszichikai folyamatokban primer szerepet játszik. A környezeti és szervezet belső ingerei igénybe veszik a szervezetet, amely alkalmazkodik azokhoz. Az alkalmazkodás a szervezet egyensúlyának megőrzésére irányul. Ha az igénybevétel meghaladja az alkalmazkodóképesség mértékét, akkor az idegrendszer és a szervi működések túlzott megterhelése következhet be. A túlzott megterhelés következményei a betegségek és a balesetek. A fent leírtakat a következő ábrán szemléltetjük.

igénybevétel

megterhelés

alkalmazkodás

elfáradás

alkalmazkodási nehézség

alkalmazkodási elégtelenség

betegség

baleset

4

Az ember bizonyos fokig képes a megterheléshez alkalmazkodni, addig a megterhelés és az alkalmazkodás egyensúlyban van. Túlzott megterhelés (pl. egymás utáni éjszakai munkavégzés, rendszertelen munkabeosztás, stb.) esetén az egyensúly megbomlik, és az elfáradás jelensége tapasztalható. Ez alkalmazkodási nehézségeket okoz, ami időben, vagy intenzitásban fokozódva alkalmazkodási elégtelenséggé alakul. Ennek tartós fennállása kóros állapothoz vezet, aminek betegség, vagy baleset a következménye. Az ember alkalmazkodóképessége nem állandó, bizonyos konstans határok között mozog. A megfelelő alkalmazkodóképességgel rendelkezőknél is felléphetnek alkalomszerűen olyan állapotok, amikor az alkalmazkodóképesség csökken. Ilyen esetekben a személy nem tud megfelelően

koncentrálni,

mozgása

elbizonytalanodik,

többet

hibázik.

Az

alkalmazkodóképesség csökkenésének oka a személy magánéletében, vagy munkahelyi környezetében keresendő (pl. munkaszervezés, munkahelyi légkör, vezetés hiányosságai, stb.). Kedvező esetben a személy ki tudja egyenlíteni az igénybevétel és az alkalmazkodóképesség ingadozása közötti megbomlott egyensúlyt, pl. fokozott erőfeszítéssel. Ez azonban csak rövid ideig lehetséges. A legrosszabb esetben a személy nem tud megbirkózni a fokozott megterheléssel, és betegséggel, vagy hibázással reagál. A dolgozók alkalmazkodóképességének és igénybevételének összehangolása a munkáltató feladata olyan módon, hogy kiküszöbölje az alkalmazkodóképesség csökkenésének és az igénybevétel növekedésének egyidejű jelenlétét az adott személy esetében -

jó munkaszervezéssel, kiválasztással, a tapasztalatból szerzett ismeretek figyelembe vételével

-

a dolgozó alkalmazkodóképességének optimumra való fejlesztésével (étkezési tanácsadás, keringés rendszeres ellenőrzése, neurózis-szűrés, stb.)

A két folyamat természetesen együttesen hatékony.

5

Az elfáradás objektív folyamat, ami mérhető, kvantifikálható. A következő dolgoktól függ: 1. Információmennyiség. Adott idő alatt az érzékszervekre ható és az idegrendszer által feldolgozandó információ mennyisége. Növekedésével nő a szervezet igénybevétele. 2. Az információ tartalma. A ritkábban érkező, de fontos információk esetében az igénybevétel nagyobb, mint a sűrűbben érkező, de kisebb jelentőségű információknál. 3. Az információ szabályossága, vagy szabálytalansága, illetve az információk hasonlósága, vagy különbözősége. Az információk szabálytalansága és/vagy különbözősége a kapkodás, a szabályossága és/vagy hasonlósága a monotonitás valószínűségét növeli. 4. Az információ-felvétel körülményeinek kedvező, vagy kedvezőtlen volta. Különböző külső zavaró hatások (pl. zaj, nem megfelelő fény, klíma index stb.) negatív hatással bírhatnak a pszichés igénybevételre. 5. A cselekvések bonyolultsága. A finom, aprólékos munka nagyobb koncentrációt igényel, ezért a pszichés igénybevétel is nagyobb, mint az olyan cselekvéseknél, ahol egyszerű mozdulatok ismétlődnek. A fenti tényezőket mindig együtt kell vizsgálni. Az alkalmazkodás zavara megmutatkozik: -

az információ-felfogó és –feldolgozó képesség csökkenésében. Az elfáradás az érzékszervekre és az agy információfeldolgozási és gondolkodási képességére is negatív hatással van.

-

a figyelem dekoncentrációjában,

-

a cselekvések irányításának zavaraiban (pl. a reakcióidő megnyúlása).

Megterhelésnek nevezzük a dolgozó átlagos alkalmazkodóképességének határát érintő igénybevételt. A terhelő tényezők kategóriájába sorolhatók mindazon hatások, amelyek a pszichikus igénybevételt fokozhatják (pl. az érzékszervek, a figyelem, az éberség fokozott igénybevétele, a külső, az információ-felvételt megnehezítő hatások, a munkakörnyezet, a munkába való közlekedés, a munkán kívüli életkörülmények terhelő hatását és ezek kölcsönhatásait).

6

Igénybevétel és terhelés szempontjából az éjszakai műszak a legkedvezőtlenebb. Az éjszakai tevékenység a szervezet különleges átállítását és különleges alkalmazkodást kíván. Emellett a nappalt az emberek kevésbé használják fel pihenésre, valamint a nappali időszakban a pihenés kevésbé hatékony, mint éjszaka, így a dolgozó kevésbé kipihenten érkezik a munkába, mint reggeli munkakezdéskor (cirkadiánus-ritmus). Az éjfél utáni órákban a teljesítmény csökkenése mutatkozik, amely mélypontját hajnali 2-3 óra körül éri el. Az ebben az időszakban történő munkakezdés ezen élettani szempontból különösen veszélyes (EEG 0,5-3 Hz alvás). A nagymérvű baleseti veszélyeztetettség azt mutatja, hogy a legtöbb súlyos baleset éjszaka fordul elő. Az egyhangú környezet – zaj, klíma-index, színdinamika stb. – a monotónia megjelenését felgyorsíthatja, és bágyadtság, álmosság stb. vesz erőt a munkát végző emberen (EEG teta tevékenység 3-5 Hz). Az elfáradás és monotónia mellett fellép – szinte minden esetben – a telítődés (habituáció). Amennyiben az egyén a monotóniából adódó bágyadtságot, álmosságot nem tudja „kikapcsolódással”, pihenéssel csillapítani, telítődésbe, azaz feszültségbe, ingerlékenységbe csap át. Természetszerűen ebből a „mínusz szituációból” az ember „menekülni” igyekszik, ha tud, ha nem, akkor nem kívánt tünetegyüttest produkál (stressz-szindróma). Konfliktusos döntési stressz (distressz) helyzetben kortizon hormon szabadul fel, ami az immunrendszer működését szinte teljesen leállítja, és a glukózt a nagytömegű izmokba szállítja. Így a –„Küzdj, vagy menekülj” (Selye) - fiziológiai diszfunkció mellett megjelenik a pszichés reguláció diszfunkciója is, pl. kényszeres megfelelési késztetés, ami a közlekedési munkát ugyanúgy zavarja, mint a meggondolatlanság, vagyis a megfelelő késztetés hiánya. Az előző „bénultságot” az utóbbi „mozgás-vihart” mozgósít. A figyelem terjedelme, megosztottsága, éberségi szintje sérül, valamint romlik a koncentráció is. Következésképpen megnyúlik a reakcióidő és a cselekvési idő is. Ezek lehetnek bázisai a munkazavarnak. Vezetés közben - Broadbent szerint - a szelektív figyelem korai szűrési modell alapján működik, ami a „tárolási” rendszert védi a túlterheléstől (az elalvás voltaképpen a központi idegrendszer védelmét szolgálja). Az elalvás leküzdése mérhetetlen pszichés energiát vesz el éppen a figyelemtől. „A gyertya mind a két végén ég”. Bizonyos esetekben pont azzal, hogy 7

védi a központi idegrendszert a túlterheléstől, a kiváltott figyelem fenntartására fordított energia fokozott megterhelést jelent (distressz). A pszichés (lelki) megterhelés szomatikus (testi) tünetegyüttest vált ki (psychosomaticus syndroma). A krónikus stressz – járművezetéssel jár együtt – következtében nő a pulzusszám verőtérfogat, egyidejűleg emelkedik a perctérfogat, ugyanakkor csökken a perifériás vaszkuláris rezisztencia. Következésképpen „kifejlődik” a magas vérnyomás. Ez a fizikai igénybevételnél jelentkezik. A mellékvesevelő adrenalin hormon termelése nő. A pszichikai megterhelésnél változatlan perctérfogat mellett a periféria vaszkuláris rezisztencia emelkedik, ami szintén vérnyomás emelkedéssel jár. A hipertónia kiválthat érelmeszesedést, érelváltozást, stb. (a posztszinaptikus végkészüléken noradrenalin szabadul fel). A járművezetésnél az utóbbi stressz-féleség van jelen. A rendszertelen étkezés, alvásdeficit, dohányzás, stb. hiperlipidémiára, diabéteszre, a mozgáshiány, zsírbő étkezés stb. hiperkoagulációra diszponálhat; a járművezetők koszorúérmegbetegedésre hajlamosító kockázatok között élnek, nagyobb veszélyeztetéssel, mint az átlag populáció. A járművezetők életvitele rendszertelen, rendszertelen az étkezési ideje és ételeik minőségemennyisége is sokszor egészségtelen. Ezért gyakori morbiditás náluk a gastrointestinalis (fekély, stb.) betegség. A járművezetéssel együttjáró „kényszertesttartás” izom-, és csontproblémákat okoznak. Az ilyen jellegű panasz 25-ször gyakoribb ebben a munkakörben, mint pl. a kereskedelmi dolgozóknál. A fentieket a 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet 1. melléklete szabályozza. (1. sz. melléklet) Ilyen kutatások folytak az USA-ban, Hollandiában, Svédországban, stb. Az ilyen jellegű megbetegedések esetén nem szorul bizonyításra, hogy nő a reakció-, cselekvési idő is (lsd. műszeres vizsgálat), ami végzetesen növelheti a közlekedés biztonságának veszélyeztetését.

8

A fentiek megfontolása arra figyelmeztet, hogy a közösségi közlekedési járművezetők, kamionvezetők hamarabb „kopnak el”, tehát indokolt a korábbi (korkedvezményes) nyugdíjazás. Munkából való hiányzás, betegállomány oka négy fő csoportra bontható: -

stressz (mentális, pszichés rendellenességek

-

szív-, és érrendszeri betegségek

-

gyomorproblémák

-

mozgásszervi megbetegedések (hát-, váll panaszok)

Főcsoportok hollandiai, németországi, amerikai, angliai, svédországi stb. megegyeznek a magyar tömegközlekedési és járművezetők morbiditási mutatóival. Stresszre visszavezethető mind a négy főcsoport; hipertónia, fekélybetegség szignifikáns szinten a mozgásszervi panaszok erős tendencia szinten magasabb az átlagnépességnél előforduló hasonló betegségek körénél (hát-, vállfájdalom, stb.). A feszültség csökkentésére való törekvés, a menekülés útja lehet:  kémiai szerek által pl. gyógyszerek, nyugtatók-altatók mellett drogok, továbbá az alkohol (tilos); továbbá  fizikai eszköz a feszültség redukciójában, pl. gyorshajtás mámora, stb. (tilos), vagy  pszichikai eszköz, ami a feszültség csökkentését elősegítheti pl. kritikátlan viselkedés, öntörvényű, szabálykerülő, agresszív magatartás stb. (tilos). Ha végiggondoljuk a három – kémiai, fizikai, pszichikai – mindig kéznél lévő feszültségredukció lehetőségét, akkor belátjuk, hogy e megoldások gyökerükben veszélyeztetik a közlekedés biztonságát és kultúráját. Az elfáradás, monotónia és a telítődés csillapítására indokolt a pihenés, kiegyensúlyozott életvitel stb. Ám tudjuk, hogy ez nem mindenkinek sikerül.

9

3 Nemzetközi kitekintés

A közelmúltban 13 országban vizsgálták a közösségi közlekedésben – és a kamionos munkakörben dolgozóknál az igénybevételt és a megterhelést. A 32 tanulmány eredményét a következőkben szemléltetjük, ismertetjük. Anamnesis (interjú, exploráció) módszerrel a következő sorrend alakult ki a panaszlistán: -

kimerültség (stressz)

-

mentális túrterheltség

-

csont-, és izomproblémák (mozgásszervek)

-

gyomorproblémák (étkezési szokások)

-

hipertónia

-

alvászavarok

-

kényszerítés, munkatempó (menetrend)

-

magas aktivációs szint

-

átérzik, hogy az erős aktivációs szint a végrehajtó rendszer gátlását idézi elő (pl. megnyúlik a cselekvési idő, romlik a funkcionális távolság-, sebesség-, formaészlelés stb.)

-

zsongító szenzáció (teta-hullám 3,5-7,5 Hz), ami könnyen szendergésbe, elalvásba csap át (delta-hullám 2,5-3,3 Hz) EEG alatt. Ez a paraszimpatikotónia, az előzőek szimpatikotóniás jelenségek körébe tartoznak.

10

4 Munkaenergia forgalom meghatározása A munkaenergia forgalom számítása az OMÜI 2/1964 sz. módszertani közleményén alapszik – a 34/2007 (XII. 21.) SzMM rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „segédlet az adatlap 4. pontjához” című kitöltési útmutató az említett anyag kivonata. (2. sz. melléklet) A módszer lényege, hogy a testhelyzetek és helyváltoztató mozgások (A), valamint a munkavégzési

módok

(B)

energiaszükségletét

a

munkavégzés

közbeni

lehetséges

tevékenységek felsorolásával táblázatos formában szerepelteti. Az „A” és „B” táblázatok felhasználásával lehetőség van a munkaenergia forgalom becslésére. A táblázatok jelentős (3060 %-os) „tól-ig”-os értékei módot adnak a speciális helyi adottságok figyelembe vételére. A becsült energiaforgalom értékei szolgálnak alapul a munkavégzés nehézségi (könnyű, közepes, nehéz) kategóriákba való besorolásához. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete, 2. táblázata szerint

legnagyobb munkaenergia forgalom a munka nehézségi foka

kJ/min (kcal/min)

KJ/h (kcal/h)

könnyű munka

11,0 (2,6)

650 (155)

közepesen nehéz munka

14,0 (3,3)

850 (203)

Nehéz munka

17,5 (4,2)

1050 (250)

Nőknél a megadott értékek 70%-át kell figyelembe venni. A szakirodalom és a tapasztalat szerint a közösségi közlekedés- és kamion járművezetők átlagos munkaenergia felhasználása 8 KJ/min (1,9 kcal/min), azaz a könnyű munka kategóriába tartozik.

11

5 Vizsgálati módszerek és eszközök A vizsgálat során a következő módszereket és eszközöket használtuk:

5.1 Kvantitatív tesztek 5.1.1 Neurosis-kérdőív A neurózis egy, általában tartós megterhelés, stressz hatására kialakuló idegrendszeri probléma, amellyel alkalmazkodási, teljesítménybeli zavar, motivációromlás járhat együtt, és súlyos esetben testi (pszichoszomatikus) tüneteket is okozhat. A neurózis-index normál zónája 3-7 egység között helyezkedik el.

5.1.2 Pieron-teszt A figyelem terjedelmét, megosztottságát és éberségi szintjét vizsgáló eljárás. A figyelem terjedelmének

normál

övezete

relatív

gyakorisággal

kifejezve:

93,8-96,2

%,

a

figyelemteljesítményé: 214-260 jel feldolgozása.

5.1.3 Corporal-A A műszeres vizsgálat öt részvizsgálatból áll, amelyek a terhelhetőséget, a koncentrációt, a figyelmet (Corporal-A részvizsgálatainak átlaga), az orientációs képességet (Dual A, Dual B, Dual C), a reakcióképességet (DG Lokation, DG Orientierung) és az elfáradást (DG-Lokation ismétlése) mérik. A vizsgált személy két egyszerű tesztinger helyére és/vagy irányára reagál, a Dual-tesztekben pedig mindkettőre. Annak függvényében, hogy az ingernek a helyére, vagy az irányára kell-e reagálni, a feladatok megoldása során az ingerek kiértékelésében és az azokra való reagálásban interferencia

léphet

fel

a

megelőző

részfeladat

irányába

(gátló

hatás).

A tesztrendszer a német Fahrerlaubnisverordnung (Jogosítványrendelet) 5. sz. mellékletének 2. pontjában meghatározott képességeket vizsgálja, amelyek a személyszállító járművekre való vezetői engedélyért folyamodók számára kötelezően előírt alkalmassági feltételek.

5.1.4 A munkavégzéssel összefüggésbe hozható egészségi panaszok – kérdőív A tartós stressz és a fizikai megterhelés különböző testi panaszokat okoz. A kérdőívben a résztvevők különböző egészségi és mozgásszervi problémák gyakoriságát és erősségét adják meg az elmúlt 12 hónap vonatkozásában, valamint megbecsülik a jelenlegi munkavégző képességüket. (4. sz. melléklet) 12

5.2 Eredmények A vizsgálatban 35 fő vett részt. Ebből 19 fő 55 év alatti és 16 fő 55 év feletti munkavállaló. A munkakör tekintetében a minta nagyon vegyes, azt külön nem vizsgáltuk. A vizsgálat anonim módon zajlott.

5.2.1 Kvantitatív tesztek A kvantitatív tesztek eredménye számszerűsíthető és statisztikai szignifikanciapróbák végezhetők velük. A tesztek eredményeinek értékeléséhez a leíró statisztikai részben átlagot és szórást, a két vizsgált csoport összehasonlításához pedig T-tesztet és korrelációpróbát végeztünk. A fiatalabb és az idősebb korosztály összehasonlításakor a korhatárt 55 évnél húztuk meg. Az eredmények tizedes értékeit kerekítettük.

5.2.1.1 Neurosis Leíró statisztika A tesztben az 55 év alattiak átlagos eredménye 8,58 (szórás: 5,32), az 55 év felettieké pedig 10,31 (szórás: 4,91). Mindkét csoport eredménye azt jelzi, hogy a munkavállalók hajlamosak pszichoszomatikus problémákra, ami az idősebb csoportban erőteljesebb hatást mutat. Korreláció Az életkor és a neurosis vonatkozásában elvégzett korrelációszámítás a két adat között egyenes összefüggést mutat, amely =0,05 szinten szignifikáns (r=0,049). A neurosis ezen kívül igen erős fordított korrelációt mutat a munkavégzési képesség megbecsülésével, ami =0,01 szinten szignifikáns (r=0,00), Ez azt jelenti, hogy minél erősebb a neurosis, a pszichoszomatikus problémákra való hajlam, a személy annál rosszabbnak becsüli a saját munkavégző képességét. A fentieknek megfelelően a neurosis igen erős korrelációt mutat a mozgásszervi megbetegedésekkel,

ami

=0,01

szinten

szignifikáns (r=0,002). Tehát

előrehaladtával erősebbé válnak a mozgásszervi panaszok.

13

az

életkor

5.2.1.2 Pieron-teszt Leíró statisztika A figyelem éberségi szintje az 55 év alattiak csoportjában 98,56 % (szórás: 1,11), ami átlag feletti, az 55 év felettiek csoportjában 97,43 (szórás: 2,29), ami jó eredmény, azonban a szórás magasabb értéke azt mutatja, hogy az 55 év felettiek csoportjában nagyobbak az egyéni különbségek. Korreláció A korrelációszámítás a figyelem éberségi szintje és az életkor vonatkozásában fordított összefüggést mutat, ami=0,05 szinten szignifikáns (r=0,036). Ez azt jelenti, hogy a figyelem éberségi szintje az életkor előrehaladásával romlik. T-teszt A figyelem éberségi szintjének az 55 év alattiak és az 55 év felettiek közötti különbsége f=0,066, ami épp hogy nem szignifikáns (=0,05 szinten), de az a tendencia leolvasható belőle, hogy az idősebb korosztály éberségi szintje alacsonyabb, mint a fiatalabb korosztályé, mindazonáltal ez a különbség nem jelentős.

5.2.1.3 Mozgásszervi panaszok Leíró statisztika Az 55 év alatti személyek eredményének átlaga 2,07 (szórás: 0,56), az 55 év felettieké pedig 2,32 (szórás: 0,65). Feltűnő, hogy mindkét csoport átlaga a középérték felett van. A hasonló értékek arra engednek következtetni, hogy az 55 évnél fiatalabbak túl-, az 55 év felettiek pedig alulértékelik a mozgásszervi panaszaikat. Korreláció A mozgásszervi panaszok és az életkor vonatkozásában a fenti megállapítások ellenére erős összefüggést tapasztalhatunk. A korreláció =0,05 szinten szignifikáns (r=0,016), azaz az életkorral erősödnek a mozgásszervi problémák.

14

5.2.1.4 Munkavégzési képesség megbecslése Leíró statisztika Az 55 év alatti résztvevők átlagos eredménye 8,11 (szórás: 1,2), az 55 év felettieké 7,37 (szórás: 71,19). Korreláció A munkavégzési képesség és az életkor között fordított összefüggés van, ami =0,01 szinten szignifikáns, azaz a résztvevők az életkor előrehaladtával egyre gyengébbnek tartják munkavégző képességüket.

5.2.1.5 Corporal-A Ennek a vizsgálatnak az eredményeire csak annak a részvizsgálatnak a vonatkozásában térünk ki, amelyben az 55 év alatti és feletti munkavállalók között szignifikáns különbség mutatkozik. Az egyes részvizsgálatok eredményei a 3 sz. mellékletben olvashatók.

5.2.1.5.1 DG-Lokation Ezt a feladatot a résztvevők kétszer végezték el, a tesztsorozat első, valamint utolsó vizsgálataként. A két eredmény közötti különbség szolgálhat a fáradás mutatójaként. Leíró statisztika Az első tesztben a helyes válaszok átlaga az 55 év alattiak csoportja esetében 99,49 (szórás: 0,61), az 55 év felettiek csoportjában 99,51 (szórás: 0,94), az utolsó tesztben az első csoport helyes válaszainak átlaga 99,46 (szórás: 0,89), a második csoporté 99,49 (szórás: 0,67). A reakcióidő átlaga az első tesztben az 55 év alattiak esetében 516,63 (szórás: 82,51), az 55 év felettieknél 587,48 (szórás: 80,69), az utolsó tesztben az első csoport reakcióidejének átlaga 484,03 (szórás: 87,11), a második csoporté 572,39 (szórás 85,58). T-teszt A helyes válaszok terén sem az 55 év alattiak, sem az 55 év felettiek nem mutatnak különbséget a vizsgálat elején és végén végzett tesztben (f(55-)=1,00, f(55+)=0,868). A helyes reakciók terén tehát nem történt teljesítményromlás egyik csoportban sem. A két csoport 15

közötti különbség az elsőDG-Lokation tesztben f=0,950, az utolsó DG-Lokation tesztben f=0,909 – egyik különbség sem szignifikáns, tehát a teljesítmény javulása nem jelentős. A reakcióidő különbsége az 55 év alattiak csoportjában f=0,017, ami =0,05 szinten szignifikáns, az 55 év felettiek csoportjában f=0,505, ami nem szignifikáns. A második alkalommal mindkét csoport reakcióideje javult, de ez a javulás csak a fiatalabbak csoportjában jelentős. A reakcióidő terén a két csoport közötti különbség statisztikai értéke az első DG-Lokation tesztben f=0,018, ami =0,05 szinten, az utolsó DG-Lokation tesztben pedig f=0,005, ami =0,01 szinten szignifikáns, azaz a két csoport között mindkét alkalommal számottevő különbség van. A különbség az utolsóként elvégzett DG-Lokation teszt esetében erősebb, ami azt mutatja, hogy az elfáradás az 55 év felettieknél jelentősebb. A helyes válaszok értékét és a reakcióidőt alapul véve elmondható, hogy ugyanazon teljesítmény mellett az 55 év feletti személyek erősebb fáradást mutatnak, mint az 55 év alattiak, amit az idősebbeknél az erősebben megnyúlt reakcióidő jelez, azaz közel azonos teljesítmény eléréséhez 20 perc után már jóval hosszabb időre volt szükségük, mint a fiatalabbaknak, akiknek a reakcióideje szintén megnyúlt, de kisebb mértékben.

5.2.1.5.2 DG-Lokation – DG-Orientierung váltás A DG-Lokation feladatban helyre, a DG-Orientierung-ban pedig irányra kell reagálni. Az előző feladat jellege gyakran okoz ún. interferenciát, azaz befolyásolja a rá következő feladat megoldását. Ez a teljesítmény és a reakcióidő szintjén egyaránt megmutatkozhat. Leíró statisztika ADG-Lokation tesztben a helyes válaszok átlaga az 55 év alattiak csoportja esetében 99,49 (szórás: 0,61), az 55 év felettiek csoportjában 99,51 (szórás: 0,94), a DG-Orientierung tesztben az első csoport helyes válaszainak átlaga 98,99 (szórás: 1,02), a második csoporté 98,98 (szórás: 1,3). A reakcióidő átlaga az DG-Lokation tesztben az 55 év alattiak esetében 516,63 (szórás: 82,51), az 55 év felettieknél 587,48 (szórás: 80,69), a DG-Orientierung tesztben az első csoport reakcióidejének átlaga 588,2 (szórás: 82,91), a második csoporté 657,74 (szórás 73,77). 16

T-teszt A helyes válaszok terén az 55 év alattiak eredménye =0,05 szinten szignifikánsan romlott (f=0,023), míg az 55 év felettieké nem változott jelentős mértékben (f=0,110). A két csoport közötti különbség a DG-Lokation tesztben f=0,950, a DG-Orientierung tesztben f=0,971 – egyik különbség sem szignifikáns. A reakcióidő különbsége az 55 év alattiak csoportjában f=0,000, ami =0,01 szinten szignifikáns, az 55 év felettiek csoportjában f=0,001, ami szintén =0,01 szinten szignifikáns. Ez azt mutatja, hogy mindkét korosztály megnyúlt reakcióidővel válaszol a megváltozott

feladathelyzetre.

A két csoport közötti különbség a DG-Lokation tesztben f=0,018, a DG-Orientierung tesztben f=0,016 – mindkét különbség =0,05 szinten szignifikáns. A helyes válaszokat és a reakcióidőt együtt vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a nagyobb figyelmet igénylő feladatra való áttérésnél mindkét korosztály hosszabb időt igényel, ezzel együtt a fiatalabbak teljesítménye romló tendenciát mutat a megelőző feladathoz képest. A helyes válaszok számának különbsége azonban kevésbé markáns, mint az idősebbek hosszabb reakcióideje mindkét feladatban.

5.2.1.5.3 DG-Orientierung – DUAL A váltás A DUAL A feladatban a DG-Orientierung-gal ellentétben két inger jelentkezik, ahol egymást követően mind helyre mind irányra reagálni kell. Ez a figyelem kiterjesztésével jár, ami a teljesítmény és a reakcióidő szintjén egyaránt megmutatkozhat. Leíró statisztika A DG-Orientierung tesztben a helyes válaszok átlaga az 55 év alattiak csoportja esetében 98,99 (szórás: 1,02), az 55 év felettiek csoportjában 98,98 (szórás: 1,3), a DUAL A tesztben az első csoport helyes válaszainak átlaga 94,4 (szórás: 3,99), a második csoporté 90,43 (szórás: 12,77). A reakcióidő átlaga az DG-Orientierung tesztben az 55 év alattiak esetében 588,2 (szórás: 89,91), az 55 év felettieknél 657,74 (szórás: 73,77), a DUAL A tesztben az első csoport 17

reakcióidejének átlaga 1085,64 (szórás: 306,45), jelenként 542,82, a második csoporté 1337,89 (szórás 242,19), jelenként 668,95. T-teszt A helyes válaszok terén az 55 év alattiak eredménye =0,01 szinten igen erősen szignifikánsan romlott (f=0,000), míg az 55 év felettiek teljesítményromlása csak =0,05 szinten

szignifikáns

(f=0,011).

A két csoport közötti különbség a DG-Orientierung tesztben f=0,971, a DUAL A tesztben f=0,232 – egyik különbség sem szignifikáns. A reakcióidő különbsége az 55 év alattiak csoportjában f=0,054, ami =0,05 szinten épp hogy nem szignifikáns, az 55 év felettiek csoportjában f=0,596, ami nem szignifikáns. Ez azt mutatja, hogy a megváltozott feladathelyzetben a fiatalabb korosztály gyorsabban teljesít, az idősebb korosztály reakcióideje lassult, még ha ennek mértéke nem is jelentős. A két csoport közötti különbség a DG-Orientierung tesztben f=0,016, a DUAL A tesztben f=0,014 – mindkét különbség =0,05 szinten szignifikáns. A helyes válaszokat és a reakcióidőt együtt vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a megosztott figyelmet igénylő feladatra való áttérésnél a fiatalabb korosztály „gyorsított” a megelőző feladathoz képest, miközben teljesítménye erősebben romlott, mint a megfontoltabban reagáló időseb korosztályé.

5.2.1.5.4 CORPORAL A Leíró statisztika A helyes válaszok átlaga az 55 év alattiak csoportjában 96,75 (szórás: 2,75), az 55 év felettiek csoportjában 95,2 (szórás: 5,54). A reakcióidő átlaga az első csoportban 891,14 ms (szórás: 185,87), a második csoportban 1036,56 ms (szórás: 177,25).

18

T-teszt A helyes válaszok terén a két csoport közötti különbség statisztikai értéke f=0,311, ami nem szignifikáns, de a leíró statisztikából leolvasható, hogy az 55 év alatti résztvevők eredménye az 55 év felettieknél kis mértékben magasabb, a szórásból pedig látható, hogy stabilabb is, azaz kisebbek az egyéni különbségek. A reakcióidő két csoport közötti különbségének statisztikai értéke f=0,029, ami =0,05 szinten szignifikáns, azaz a fiatalabb korosztály reakcióideje jelentősen gyorsabb, mint az idősebb korosztályé. A két eredményt együtt vizsgálva megállapítható, hogy az 55 év feletti korosztály teljesítménye alig marad alatta az 55 év alatti korosztályénak, a feladatok megoldásához azonban jóval több időre van szükségük, mint a fiatalabb résztvevőknek. (A Corporal A tesztrendszer ismertetését és a statisztikai számításokat lásd: 3. sz. melléklet)

5.3 Kvalitatív módszerek Kvalitatív tesztek A kvalitatív tesztek által gyűjtött adatokkal általában tartalomelemzés és kategorizálás történik. Az eredményekkel nem végzünk statisztikai számításokat, hanem minőségileg magyarázzuk őket.

5.3.1 Interjú és megfigyelés A kvalitatív interjúban a vizsgált személyek nem előre megfogalmazott válaszlehetőségek közül választanak, hanem szabadon fogalmazhatják meg a feltett kérdéshez kapcsolódó gondolataikat. A megfigyelés során az egyes vizsgálati helyzetekben megfigyeljük és rögzítjük a vizsgált személy viselkedését.

5.3.1.1 A pszichológiai megterhelés természete Szellemi (mentális) megterhelést okoznak:

19

A figyelem koncentrációval, megosztással, a figyelem kényszerű fenntartásával, túl sok információval, gondolkodási, döntési feladatokkal járó tevékenységek, azaz azok a tényezők, amelyek magából a szellemi munkavégzésből erednek. Szellemi túlterhelés hatására a gondolkodási folyamatok dezorganizációja következik be. A célirányos

tartós

információ-feldolgozás,

a

döntési

folyamatok

mentális

-

információterhelést okoznak. A túlterhelés bekövetkezésekor növekszik a hibázások száma, és a tanulás nehezebbé válik. Végül a gondolkodási folyamatok összeomlanak, hasonlóan a számítógéphez, amikor a memória raktárának kapacitását túllépi. Pszichés (érzelmi) megterhelést okoz például az állandó készenléti feszültség, a rossz munkakörülmények, az ügyfelekkel, munkatársakkal kapcsolatos konfliktus lehetősége, a sürgetettség érzése, azaz mindazok a tényezők, amelyek a szellemi munkavégzést akadályozzák, tehát a szellemi munkavégzés feltételrendszere. A pszichés (emocionális) igénybevétel következtében jobban növekszik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás, fokozódik a szívfrekvencia, a vérnyomás, az adrenalin elválasztás, aminek következtében valódi munkavégzés nélkül csökken a szervezet teljesítőképessége. A fokozott érzelmi feszültség a pszicho-fiziológiai funkciók megváltozását okozza (vérnyomás emelkedés, verejtékezés, szívszúrás stb.). A pszichés túlterhelés akkor jelentkezik, amikor szellemi erőfeszítést követelő tevékenység végzése közben lépnek fel a fent említett akadályozó tényezők. Például fontos gondolkodási feladatokat zavar meg pl. egy főnöki sürgetés vagy letolás. Az interjúban megkérdeztük a dolgozót a tevékenységének jellemzőiről, majd elmondta véleményét azokról a tényezőkről, amelyek jelentős pszichés megterhelést jelentik számára, amelyek

közrejátszanak

elfáradásában.

Az

egyes

tevékenységekkel

kapcsolatban

meghallgattuk a régióvezetők véleményét is A kijelölt munkaköröknél egész napos megfigyelést alkalmaztuk, amely során a tevékenységek mellett a tevékenységre fordított időt is feljegyeztük A megfigyelt munkaköröket munkavégzés és munkakörülmények vonatkozásában az alábbi szempontok szerint értékeltük: 20

 Felkészülés az információ fogadására - készenléti feszültség (érzelmi terhelés)  veszélyhelyzet  felelősségérzet  fokozott követelmények (határidők)  A környezetből érkező információ fogadása (szellemi /mentális/ terhelés)  az információ mennyisége, sokfélesége (figyelem koncentrálása, váltása)  az információ minősége - összetettség, szokatlansága (figyelem megosztása) Környezetből érkező információ feldolgozása (szellemi terhelés)  döntések száma (gondolkodási műveletek)  a megoldandó feladat nehézsége  a megoldandó feladat tartóssága (figyelem fenntartása) Munkafeltételekhez történő alkalmazkodás (érzelmi terhelés)  környezeti feltételekhez, térhez,  időhöz  személyekhez  feladatokhoz Értékelő skála kitöltése Fenti összetevők számszerű értékelésére minden tényezőhöz 5 fokozatú skálát rendeltünk hozzá. Az értékelő skálát a munkakörről szerzett információk (munkaköri leírás, technológiai, műveleti utasítás stb.), és megfigyelés alapján a munkakörelemzést végző szakember tölti ki. A módszer két dimenziót vesz figyelembe: A : a szellemi - pszichés (érzelmi) megterhelés nagyságát, B : a szellemi - pszichés megterhelés expozíciós idejét.

21

Az egyes tényezőkhöz rendelt skálákon az 1-es tartomány a legkisebb, az 5-ös a legnagyobb expozíciót, illetve expozíciós időt jelzi. (Az egyes tényezőkre adott skálaértékek ugyanannyi pontértéknek felelnek meg.) Egyes tényezőkre adható maximális pontszám (megterhelés mértéke x expozíciós idő) 5 x 5 = 25 pont. (5., 6. sz. melléklet) Az átlagos pszichológiai terhelés mértékét az egyes tényezők nagysága és hatóideje szorzatának összegzése adja meg. Az átlagos pszichológiai megterhelés mértékének kiszámítása

M 

e1  t1  e2  t 2 ... e10  t10 T

ahol: e = expozíció mértékének pontértéke t = expozíciós időből adódó pontérték M = megterhelés mértéke (e • t) T = műszakidő (esetünkben=1) Az összetett pszichológiai megterhelés fokozatai: 5. fokozat (túlterhelt):

200 pont felett

4. fokozat (magas):

150-199 pontig

3. fokozat (közepes):

100-149 pontig

2. fokozat (alacsony):

50-99 pontig

1. fokozat (alulterhelt):

50 pont alatt

A pszichés kockázatok expozíciós idejének meghatározása a gyakorlatban: A pszichés kockázatok expozíciójának meghatározásában - az értékelésünk mellett - a hazai gyakorlatot vettük irányadónak, amely szerint akkor számolnak kockázattal, ha az expozíciós idő a műszakidő több mint 50 %-t meghaladja. 22

Fentiek szerint határozzák meg az illetménypótlékot a közalkalmazottaknál, illetve állapítják meg a fegyveres testületeknél a fokozottan veszélyes szolgálati beosztásokat A pszichés kockázatok mértékének meghatározásában - akkor számolnak kockázattal, ha az a szellemi és pszichés megterhelés a közepes fokozatot (149 pont) meghaladja.

5.3.1.2 Megterhelés - munkatempó A szakirodalomban ismert, hogy idősebb korban a szenzo-motoros teljesítmény jelentősen csökken, és a személyiség is nehezebben alkalmazkodik az átállásokhoz. Így ezeknek a dolgozóknak a munkával kapcsolatosan több tényező is növeli a pszichikai igénybevételét:  Az új technológia bevezetésével nehezebben válnak meg a jól bevált munkamódszereiktől, ellentétben a fiatalabb korosztállyal, akiknek csak az új rendszert kell megtanulniuk.  A szellemi, de különösen a pszichés (emocionális) igénybevételt fokozza, hogy a reakcióidő lassúbbá válása révén a munkafeladat végrehajtása is lassabbá válik. Ezáltal az idősebb dolgozó ugyanazt a munka mennyiséget hosszabb idő alatt tudja elvégezni, mint egy fiatalabb. Ez különösen ott okoz problémát, ahol rövid határidők, un. csúcsidők vannak a munka elvégzésére. A cselekvési idő lassulásának kompenzálása erőfeszítést kíván az idősebb dolgozótól, és emiatt hamarabb elfárad, mint fiatalabb társa.  A fiziológiás megterhelést is nehezebben viselik el az idősebb dolgozók, mint például a

váltóműszakkal

pszichoszomatikus

járó

panaszok,

megterhelést, gyakoribb

amelyek

rontják

a

az

alvászavar

közérzetet,

és

a

teljesítőképességet. Peter Warrnak (Sheffieldi egyetem) nemrég megjelent tanulmánya kimutatja, hogy bár a legtöbb ember által elismert, hogy az idősebb emberek munka-kapacitása csökken, erre a hipotézisre nincs tapasztalati bizonyíték. Csak azt találták, hogy ezek az emberek a gyors reakciót követelő feladatokban korlátozottabbak. Másfelől az olyan feladatokban, amelyek döntést, illetve probléma megoldást igényelnek, rendszerint jobbak vagy ugyanolyanok mint a fiatalok. 23

5.4 Eredmények Az általunk megvizsgált munkatevékenységek elemzése

5.4.1 A közösségi közlekedés- és kamion járművezetők pszichológiai megterhelésének jellemzői A közösségi közlekedés- és kamion járművezetői munkakörben többféle tevékenységet látnak el Buszvezető, villamosvezető, trolivezető, metróvezető, vonatvezető kamionsofőr. Ezekben a munkakörökben hasonló jellegű pszichológiai megterhelő tényezők fordulnak elő, csak más arányban és más hangsúllyal. Az alábbiakban bemutatjuk a munkakör jellemző pszichológiai megterhelési összetevőit. 1. Veszélyérzettel/balesetveszéllyel járó készenléti feszültség  buszsofőröknél utasokra figyelni kell, Milfav vezető: utasoktól nem kap stresszt, a hatósági ellenőrzés (BKK) jobban „stresszeli” az embert,  Volánbusz sofőr: pszichésen megterhelő a várakozás a két menet között, van, hogy 6 órás várakozási idő van  kamionsofőr: nagy értékű árut szállít külföldön, a kocsit lopják, folyamatos stressz éri; 1280 l benzin fér a tankjába, fél, nehogy ellopják.  kamionsofőr. Várakozás stressz okozó, semmittevés, munkáltató nem mond semmi konkrétumot, hogy meddig kell várni, 2. Figyelem koncentrálás.  kamionsofőr: rakodás nagy odafigyelést igényel, súlyeloszlás – árúérték – rögzítés,  vasúti járművezető: figyelni kell a jelzőket – fokozottan kell figyelni, ha köd van, rosszak a látási viszonyok 3. Figyelem megosztás:  vasúti járművezető. Forgalom mellett gyalogosokra is figyelni kell, az út mellett mászkálnak, pl. diót szednek, a vágányokon mászkálnak.

24

 HÉV vezető: a HÉV-vel nem tudja elhárítani a balesetet, csak, ha előre fokozottan figyel: „várd a váratlant!” Előre látni kell a szabálytalankodó, vagy furcsán viselkedő gyalogost, hogy idejében fékezni tudjon.  trolibusz vezető: jobban kell figyelni, mint a busz vezetésnél; a felső vezeték miatt tudni kell a határokat, „plusz” egy dolog, ami megosztja az ember figyelmét 4. Gondolkodás, döntések:  közösségi közlekedésnél helyközi járatnál a nagy forgalom, araszolás fárasztó 5. Problémamegoldás:  kamionsofőr: nem a forgalom fárasztja, hanem figyelni kell a közlekedés többi résztvevőjét, előre kell gondolkodni, hogy a másik hogyan reagál  Volánbusz vezető: „mások butaságát kivédeni a legnehezebb”, fárasztó másokra figyelni 6. Figyelem fenntartása:  kamionsofőr: hosszú út alatt, bár szabályozva van a folyamatos vezetés időtartama, de van, amikor nem tudja fenntartani a figyelmet, pl. hajnali ½ 3 felé, ilyenkor meg kell állni.  kamionsofőr: autópályán vezetni monoton, nagyon résen kell lenni, három óra után elfárad, megáll (61 éves), négy és fél órát vezethet, utána 1 óra pihenő jár  buszsofőr: járatok hosszúak, nincs köztük egészségügyi szünet. Sokszor másfél, két óra után tud kiszállni a kocsiból. Jó lenne, ha óránként ki lehetne szállni  több buszsofőr véleménye szerint 3 óra után jó lenne pihenni, jelenlegi rend: 4 óra vezetés – 1 óra pihenés – 4 óra vezetés  Volánbusz vezető: 45 perces utakat jól bírja 7. Alkalmazkodás munkafeltételekhez:  autóbusz vezető: a forgalomban főleg a biciklisták zavarják, nem ismerik a KRESZt piros lámpán átmennek, stb.  a biciklisták nagyon zavarják, nincs velük szemben követelmény, taxis beáll a buszsávba, ott várja az utast 8. Alkalmazkodás munkafeladathoz:  HÉV járművezető: stressz okozó tényező: „események”, műszaki hiba, baleset, gázolás 25

9. Alkalmazkodás utas- és munkakapcsolathoz:  autóbuszvezető: nincs megvédve a vezető az utastól; „mindig az utasnak van igaza”.  autóbuszvezető:

jegykiadás

problémás,

viták,

konfliktusok

vannak

a

kedvezményekről, utasok beszólnak, benne marad a szálka, nem szólhat vissza  kamionsofőr: emberi butaság zavarja, ha nem hozzáértő adja ki az utasítást, hogy merre menjen. Ő pontosan tudja, hol kell menni, hol kell megállni. 10. Alkalmazkodás időhöz:  kamionsofőr: egy kamion lerakása 30 percet vesz igénybe, ha nem ér oda időben, mivel a következő kamion következik  autóbusz vezető: zavarja, ha 3 percnél több a késés, jelezni kell a diszpécserközpont felé  trolibusz vezető: első ajtózás idegi és pszichés terhelést okoz, jegyek ellenőrzése, emiatt menetrend betartása problémát okoz; a késés feszültséget okoz, mert a menetrend betartása „hajtja”, ne kényszerítse arra, hogy a kresz-t megszegje  Volánbusz vezető: „utasbarát” menetrendet képtelenség betartani. Nem elég, az utasok csomagjainak kezelését is végezni kell. A menetrend csúcsforgalomban is ugyanannyi, mint normál, nem terhelt időszakokban. Rövid intervallumok vannak a megállók között

26

5.4.2 A közösségi közlekedés- és kamionsofőr járművezetők tevékenységének összevont szellemi és pszichés terhelése

munkakör Terhelő tényezők  készenlét / felelősség/veszély

Járművezető (25-64 év) mérték (e) expozíciós mérték expozíció idő (t) 15 (e  t) 15 4 4 16

 figyelem koncentrálás precizitás, intenzitás  figyelem megosztása – váltása

4

4

16

3

4

12

 gondolkodási műveletek, döntések száma  probléma nehézsége, újszerűsége  figyelem fenntartása, összterhelése  alkalmazkodás munkafeltételekhez

3

4

12

3

4

12

4

4

16

4

4

16

 alkalmazkodás munkafeladathoz

4

4

16

 alkalmazkodás munkakapcsolatokhoz  alkalmazkodás időhöz/munkaritmus

3

3

9

3

4

12

Összesen



137

A táblázatból megállapítható, hogy a megkérdezett dolgozók (35 fő) átlagos pszichológiai megterhelése a közepes fokozat (100-149 pont) felső részében helyezkedik el.

27

5.4.3 Az idősebb munkavállalók teljesítményének sajátosságai

Vizsgálati eredményeink – összhangban a tapasztalatokkal és a szakirodalommal -azt mutatják, hogy az idősebb munkaerő fizikai és pszichológiai teljesítménye megváltozik. A munkáltatóknál mind a humán erőforrás, mind a foglalkozás-egészségügy, mind a munkavédelem szakembereinek fel kell készülnie az idősebb munkaerő változó teljesítményére egészségi és biztonsági kockázatának hatására. A idősebb dolgozók megváltozott teljesítményéből a megterhelés és munkatempó tényezőit emeljük ki. A közösségi közlekedés- és kamionsofőr járművezetők életkori megoszlásánál két fő csoportot vettünk figyelembe. A 25-54 évig tartó korcsoportot és az 55- 64 évig tartó korcsoportot. Elemzésünkben az Eurostat korcsoporti megoszlási kategóriáit vettük figyelembe Ezek után a megjelent munkavállalókat életkor szerint két csoportba osztottuk. 55 év alatti dolgozók és 55 év felettiek. Az 54 év feletti dolgozók expozíciós idejét a fentebb vázolt fejtegetés és a vizsgálati eredményeink alapján kapott értékek miatt egy fokozattal megnöveltük. Tekintettel arra, hogy a pszichológiai megterhelő körülmények között végzett munka őket jobban igénybe veszi, és ezáltal jobban elfáradnak.

28

Az 55 év feletti közösségi közlekedés- és kamionsofőr járművezetők pszichológiai megterhelését a következő táblázat mutatja be: munkakör Terhelő tényezők  készenlét / felelősség/veszély

Járművezető (55-64 év) mérték (e) expozíciós mérték expozíció idő (t) 15 (e  t) 15 4 5 20

 figyelem koncentrálás precizitás, intenzitás  figyelem megosztása – váltása

4

5

20

3

5

15

 gondolkodási műveletek, döntések száma  probléma nehézsége, újszerűsége  figyelem fenntartása, összterhelése  alkalmazkodás munkafeltételekhez

3

5

15

3

5

15

4

5

20

4

5

20

 alkalmazkodás munkafeladathoz

4

5

20

 alkalmazkodás munkakapcsolatokhoz  alkalmazkodás időhöz/munkaritmus

3

4

12

3

5

15

Összesen



172

A táblázatból megállapítható, hogy a megkérdezett 55 év feletti dolgozók pszichológiai megterhelése a magas fokozat (150-199 pont) középső részében helyezkedik el. Tehát az idősebb gépjárművezetőket jobban igénybe veszi a munkavégzésükből adódó szellemi és pszichés megterhelés.

29

6 Összefoglalás 6.1 Magasszintű ellentmondásos követelményrendszer A vezető feladata szellemileg megerőltető, mivel egymásnak ellentmondó feladatokkal kell megbirkóznia. A vállalat és az utazóközönség azt várja el a sofőrtől, hogy jó kapcsolatot tartson fenn az utasokkal, és hogy szolgáltatás-központú legyen. Ezek a munkával való elégedettségnek is fontos tényezői. A követelmény ezzel a szolgáltatással kapcsolatban gyakran ellentmondásba kerül azzal, hogy tartani kell a szoros menetrendet a sűrű forgalomban és biztonságban kell vezetni a közlekedési szabályok figyelembevételével.

6.2 Kevés önállóság és támogatás Akármelyik alternatívát választja is a vezető, egyedül nem tudja ,megoldani az ellentmondásos követelmények miatt a problémáját. Ez az „alacsony szintű autonómia” helyzete, és mint ilyen, fontos oka a munkával kapcsolatos stressznek. Bár a közösségi közlekedési járművezetők gyakran úgy jellemzik magukat, mint a „főnök a saját járművön”, „hatalmuk” erősen korlátozott. Kollégáktól és feljebbvalóktól nagy mértékben elszigetelten dolgoznak. A sofőrök gyakran panaszkodnak arról, hogy nem is tudjak, hogy mi a munkahelyi vezetés, és hogy nem kapnak elég információt és támogatást a közép- és felsőszintű vezetéstől.

6.3 Fenyegetettség és erőszak A fizikai veszélyeztetettség egyre inkább foglalkozási kockázattá válik a sofőrök körében, különösen nagyvárosokban és az éjszakai munka során. A vezetőket néha kirabolják és bántalmazzák.

6.4 Munkabeosztás és munka-szabadidő arány A rendszertelen munkaidő-beosztás komoly kényelmetlenséget jelent. Klasszikus probléma az egyik napról a másikra készülő munkabeosztás, ami nagy bizonytalanságot jelent a másnapi munka helyét és idejét illetően. Más problémák az osztott műszakokkal, hosszú műszakokkal, fordított irányú (éjszakai- nappali-hajnali) műszakbeosztással, a munkanap és a munkahét hosszával, a pihenőidőszakok számával, hosszával és minőségével, valamint két egymást követő munkanap közötti pihenőidőszakkal, illetve a kivehető szabadnapokkal kapcsolatosak.

30

Továbbá a betegállományok alakulása (négy betegségcsoport, illetve ezek okai) – a reaktibilitás idejének megnyúlása (excessios reakcióidő) szignifikáns szinten jelentkezik 55 éves kor után. A cselekvési idő meghosszabbodása (távolság-, és sebességbecslés romlása, stb.) visszavezethetők a szervezet „kopására”. A tanulmány, valamint a tapasztalat egyértelműen indokolttá teszi a korábbi korkedvezmény biztosítását.

31

1. sz. melléklet

34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól

1. számú melléklet a 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelethez (kivonat)

… 6. Kényszertesthelyzetben végzett munka 7. Ismétlődő és/vagy egyoldalú mozgással járó tevékenység 8. Jelentős szellemi, figyelmi igénybevétellel járó munka zavaró zajos … 13. A foglalkoztatott a munkavégzés során saját vagy mások testi épségét és/vagy vagyoni értékeket az átlagost meghaladó mértékben veszélyeztetheti 14. Állandó időkényszerben végzett, figyelmi igénybevétellel járó munka 15. Családtól távoli tartós munkavégzés, önmagában vagy a rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel

32

2. sz. melléklet Energiaszükségleti adatok az egyszerű felmérő módszer alkalmazásával: Kód

testhelyzetek és helyváltoztató mozgások

Energiaszükséglet kJ/min

A1

ülés (fekvés)

1,0-2,0

A2

állás (térdelés, guggolás, állás meghajolva)

1,5-2,5

A31

járás vízszintes, sima kemény talajon

9,0

A32

járás vízszintes üzemi terepen

12,0

A33

járás vízszintes mezőgazdasági terepen

15,0

A34

járás sima, kemény talajon felfelé

A35

járás mezőgazdasági terepen felfelé

A36

járás lépcsőn felfelé

9,0 + (a x 0,6)

A37

járás sima, kemény talajon lefelé

9,0 - (a x 0,05)

A38

járás mezőgazdasági terepen lefelé

A39

járás lépcsőn lefelé Munkavégzési módok

9,0 + (a x 0,4)* 15,0 + (a x 0,6)

15,0 + (a x 0,05) 9,0 - (a x 0,07) Energiaszükséglet kJ/min

B11

kézzel végzett könnyű munka

1,0-3,0

B12

kézzel végzett nehéz munka

3,0-5,0

B21

egy karral végzett könnyű munka

3,0-5,0

B22

egy karral végzett nehéz munka

5,0-9,0

B31

két karral végzett könnyű munka

6,0-9,0

B32

két karral végzett nehéz munka

9,0-12,0

B41

törzzsel és végtagokkal végzett - könnyű munka

10,0-16,0

B42

törzzsel és végtagokkal végzett - közepesen nehéz munka

16,0-25,0

B43

törzzsel és végtagokkal végzett - nehéz munka

25,0-36,0

B44

törzzsel és végtagokkal végzett - igen nehéz munka

36,0-

______ * A táblázat képleteiben az "a" értékek azt a szintkülönbséget jelzik m-ben, amelyet a munkás egy órán át tartó folyamatos járás közben győzne le. A Corporal-A tesztrendszer részvizsgálatai

1

2

3

4. sz. melléklet Név:

Dátum: EGÉSZSÉGI PANASZOK A MUNKAVÉGZÉSSEL ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ 1. Az elmúlt 12 hónapban észlelte-e a szemen a megerőltetés tüneteit (pl. szemfájdalom, szúró érzés, - mintha homok került volna a szemébe - vagy fáradtságérzés)? 1. soha 2. néha 3. sokszor 4. nagyon gyakran 2. Az elmúlt 12 hónapban jelentkezett-e munkavégzéskor fejfájás a napi munkavégzés közben? 1. soha 2. néha 3. sokszor 4. nagyon gyakran

4

3. Az elmúlt 12 hónapban mozgásszervi megterhelésre utaló panaszok (fájdalomérzés) előfordulása a napi munkavégzés során. A mellékelt ábra segítségével könnyen tudja azonosítani a testrészeket.

fájdalom:

soha

néha

sokszor

gyakran

1. nyak, váll

1

2

3

4

2. váll

1

2

3

4

3. könyök vagy alkar

1

2

3

4

4. ujjak vagy csukló

1

2

3

4

5. csípő és derék

1

2

3

4

6. lábfej és láb (pl. megdagadás)

1

2

3

4

1 2

2

3

3

5 4

4 6

6

4. Feltételezve, hogy a legjobb munkavégző képesség 10 pontot ér, hány pontot adna jelenlegi munkavégző képességére? (Karikázza be a megfelelő pontot.) 1

2

3

4

Munkavégzésre teljes mértékben képtelen.

5

6

7

8

9

10

Maximális munkavégzési képesség

5

5. sz. melléklet I. Pszichológiai megterhelést okozó tényezők mértéke Értékelési szempontok 1. Erkölcsi, anyagi felelősség, balesetveszély (készenlét) 1 Baleseti veszély, erkölcsi-anyagi károkozás veszélye gyakorlatilag nem áll fenn

2 A testi épség veszélyeztetése, ill. a lehetséges erkölcsi-anyagi károkozás kismértékű

3 A testi épség veszélyeztetése, ill. a lehetséges erkölcsi-anyagi károkozás közepes mértékű

4 A testi épség veszélyeztetése, ill. a lehetséges erkölcsi-anyagi károkozás nagymértékű

5 A testi épség veszélyeztetése, ill. a lehetséges erkölcsi-anyagi károkozás igen jelentős

4 Átlagon felüli pre-cizitás, ügyesség szükséges

5 Magas szintű precizitás, ügyesség szükséges

2. Figyelem koncentrálása (precizitás, ügyesség) 1 Nincs szükség precizitásra, ügyességre

2 Bizonyos fokú precizitás, ügyesség szükséges

3 Átlagos szintű precizitás, ügyesség szükséges

6

3. Figyelem megosztása, váltása (tevékenység folyamatossága, technológiai műveletek időtartama, sokfélesége) 1 Tevékenység folyamatos Meghaladja az 1 órát

2 Egyfajta tevékenység hosszabb ideig tart: 30 - 60 perc

3 Egyfajta tevékenység nem tart túl sokáig: 15 - 30 perc

4 Folyamatos tevékenység igen rövid: < 1-15 perc

5 Tevékenység időtartama változó, kiszámíthatatlan

3 Közepes a döntések, intézkedések száma

4 jelentős a döntések, intézkedések száma

5 igen jelentős a döntések, intézkedések száma

2 Kis mértékű a probléma megoldás

3 Közepes mértékű a probléma megoldás

4 Nagy mértékű a probléma megoldás

5 Igen nagy mértékű a probléma megoldás

2 Kis mértékű 21 - 40 %

3 Közepes mértékű 41 - 60 %

4 Jellemző a munkakörre 61 - 80 %

5 Igen nagy mértékű 81 % -

4 Gondolkodás, döntések, intézkedések száma 1 általában rutin feladatokat kell megoldani

2 kevés döntést, intézkedést kell hozni

5. A probléma nehézsége, újszerűsége 1 Nem jellemző az újszerű probléma megoldás

6. Figyelem fenntartása 1 Nem jellemző < 20 %

7

7. Alkalmazkodás a munkakörnyezethez (zaj, világítás, klíma stb.) 1 Alig van munkakörnyezeti terhelés

2 Kis mértékű a munkakörnyezeti terhelés

3 Közepes mértékű a munkakörnyezeti terhelés

4 Nagy mértékű a munkakörnyezeti terhelés

5 Igen nagy mértékü a munkakörnyezeti terhelés

8. Alkalmazkodás munkafeladathoz (a munkafolyamat befolyásolása) 1 Teljes mértékben irányítani tudja munkáját

2 Jórészt maga irányítja napi munkáját

3 Fele arányban tudja befolyásolni napi munkáját

4 Csekély mértékben tudja befolyásolni munkáját

5 Egyáltalán nem tudja befolyásolni munkáját

9. Alkalmazkodás munkakapcsolatokhoz (főnökhöz, kollegákhoz) 1 Nincs egymásra utaltság

2 3 Időnként egymás- Munkahelyzetből ra utaltság van adódóan előfordulhatnak konfliktusok

4 Munkahelyzetből többször is adódhatnak konfliktusok

5 Munkahelyzetből adódó konfliktusok gyakoriak

4 Csekély mértékben tudja befolyásolni a munkatempót 61 - 80 %

5 Egyáltalán nem tudja befolyásolni a munkatempót 81 % -

10. Alkalmazkodás időhöz (a munkaritmus meghatározása) 1 2 Teljes mértékben Jórészt saját maga saját maga határozza meg a határozza meg a munkatempót tempót 21 - 40 % < 20 %

3 Fele arányban maga határozza meg a munkatempót 41 - 60 %

8

6. sz. melléklet II. Pszichológiai megterhelést okozó tényezők expozíciós ideje

Az alábbi tényezők jellemzően a műszakidő hány %-ában állnak fenn? 1. Erkölcsi, anyagi felelősség, balesetveszély (készenlét) 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

4

5

61-80 %

81-100 %

4

5

61-80 %

81-100 %

2. Figyelem koncentrálása (precizitás, ügyesség) 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

3. Figyelem megosztása, váltása (tevékenység folyamatossága, technológiai műveletek időtartama, sokfélesége) 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

4

5

61-80 %

81-100 %

9

4 Gondolkodás, döntések, intézkedések száma 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

4

5

61-80 %

81-100 %

4

5

61-80 %

81-100 %

5. A probléma nehézsége, újszerűsége 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

6. Figyelem terhelésének tartóssága (műszak alatt a figyelmi teljesítmény aránya) 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

4

5

61-80 %

81-100 %

7. Alkalmazkodás a munkakörnyezethez (zaj, világítás, klíma stb.) 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

4

5

61-80 %

81-100 %

10

8. Alkalmazkodás munkafeladathoz (a munkafolyamat befolyásolása) 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

4

5

61-80 %

81-100 %

9. Alkalmazkodás munkakapcsolatokhoz (főnökhöz, kollegákhoz) 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

4

5

61-80 %

81-100 %

4

5

61-80 %

81-100 %

10. Alkalmazkodás időhöz (a munkaritmus meghatározása) 1

0-20 %

2

21-40 %

3

41-60 %

11

Leíró statisztika Teljes csoport N 33

Minimum 96,88

Maximum 100,00

Középérték 99,5036

Átlagos eltérés ,77556

DG-Orientierung helyes válaszok

33

95,31

100,00

98,9833

1,14611

DUAL-A helyes válaszok

33

45,31

98,44

92,4742

9,40385

DUAL-B helyes válaszok

33

37,50

100,00

92,1891

11,88706

DUAL-C helyes válaszok

33

71,88

100,00

93,3727

7,00885

Utolsó DG-Lokation helyes válaszok

33

97,66

100,00

99,4800

,77183

DG-Lokation reakcióidő

33

387,03

724,39

550,9806

88,02826

DG-Orientierung reakcióidő

33

483,55

811,44

621,9145

85,04903

DUAL-A reakcióidő

33

646,63

1795,03

1207,9448

301,39848

DUAL-B reakcióidő

33

727,52

3433,16

1470,7079

495,44104

DUAL-C reakcióidő

33

905,39

1968,30

1392,4936

271,99645

Utolsó DG-Lokation reakcióidő

33

363,66

730,16

525,8452

96,59321

Szemfájdalom

35

1,00

4,00

2,2000

,63246

Fejfájás

35

1,00

4,00

1,8286

,61767

Mozgásszervi problémák

35

1,00

3,50

2,1831

,60771

Munkavégzés hatékonysága

35

5,00

10,00

7,7714

1,19030

Pszichoszomatikus prolémák

35

,00

19,00

9,3714

5,13400

Pieron

35

90,60

100,00

98,0443

1,81767

Életkor

35

28,00

63,00

49,6571

10,43169

DG-Lokation helyes válaszok

12

55 év alattiak csoportja

55 év felettiek csoportja

N 17

Minimum 98,44

Maximum 100,00



17

96,88

100,00

98,9906

1,02314

N 16

Minimum 96,88

Maximum 100,00



DG-Orientierung helyes válaszok

16

95,31

100,00

98,9756

1,29830

DG-Lokation helyes válaszok

17

85,94

98,44

94,3959

3,98598

DUAL-A helyes válaszok

16

45,31

98,44

90,4325

12,77015

17

79,69

100,00

95,0388

6,42431

DUAL-B helyes válaszok

16

37,50

100,00

89,1613

15,44146

17

71,88

100,00

93,1082

7,75357

DUAL-C helyes válaszok

16

81,25

100,00

93,6538

6,36464

Utolsó DG-Lokation helyes válaszok

17

97,66

100,00

99,4953

,67218

16

97,66

100,00

99,4638

,88791

17

387,03

665,65

516,6324

82,51208

DG-Lokation reakcióidő

16

440,03

724,39

587,4756

80,69219

17

483,55

744,48

588,1971

82,90827


16

511,25

811,44

657,7394

73,76757

17

646,63

1728,80

1085,6418

306,45293

DUAL-A reakcióidő

16

943,77

1795,03

1337,8919

242,18898

17

727,52

2117,28

1363,5071

376,49780

DUAL-B reakcióidő

16

909,02

3433,16

1584,6087

587,86790

17

905,39

1968,30

1310,8224

291,87110

DUAL-C reakcióidő

16

1059,20

1958,63

1479,2694

226,64693


16

433,81

730,16

572,3944

85,58389

Szemfájdalom

16

1,00

3,00

2,2500

,57735 ,44721

17

363,66

636,28

482,0341

87,10615

19

1,00

4,00

2,1579

,68825

19

1,00

4,00

1,8947

,73747

Fejfájás

16

1,00

2,00

1,7500

19

1,00

3,33

2,0674

,55952

Mozgásszervi problémák

16

1,33

3,50

2,3206

,65137

19

6,00

10,00

8,1053

1,19697

Munkavégzés hatékonysága

16

5,00

9,00

7,3750

1,08781

19

,00

16,00

8,5789

5,31576

Pszichoszomatikus prolémák

16

3,00

19,00

10,3125

4,90875

16

90,60

100,00

97,4312

2,29484

16

55

63

58,75

2,490

19

95,60

99,75

98,5605

1,11213

Pieron

19

28,00

53,00

42,0000

8,06226

Életkor

13

Korreláció Neurosis - életkor

Korreláció (Pearson)

1

ÉLETKOR ,284(*)

Szignifikancia (1-oldalas)

.

,049

35

35

,284(*)

1

NEUROSIS NEUROSIS

N ÉLETKOR

Korreláció (Pearson) Szignifikancia (1-oldalas) N

,049

.

35

35

MUNKAVÉGZÉS HATÉKONYSÁGA 1

NEUROSIS -,751(**)

.

,000

35

35

-,751(**)

1

* A korreláció 0,05 (1-oldalas) szinten szignifikáns..

Korreláció Neurosis - munkavégzés

MUNKAVÉGZÉS HATÉKONYSÁGA


NEUROSIS


,000

.

35

35

** A korreláció 0,01 (1-oldalas) szinten szignifikáns..

14

Korreláció Neurosis – mozgásszervi panaszok MOZGÁSSZERVI PANASZOK MOZGÁSSZERVI PANASZOK

1

,486(**)


.

,002

35

35

,486(**)

1

,002

.

35

35


1

ÉLETKOR -,308(*)


.

,036

35

35

-,308(*)

1

N NEUROSIS

NEUROSIS




Korreláció Pieron teszt - életkor PIERON PIERON

N ÉLETKOR


,036

.

35

35


15

T-Teszt Pieron: 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja

Középértékek összehasonlítása

T

Szignifikancia (2 oldalas)

df

Átlagos eltérés

A különbség konfidenciaintervalluma 95%

A különbség standard hibája

Alsó PIERON

-1,900

33

,066

-1,1293

,59437

-2,33852

Korreláció Mozgásszervi panaszok - életkor MOZGÁSSZERVI PANASZOK MOZGÁSSZERVI PANASZOK


1

ÉLETKOR ,362(*)


.

,016

35

35

,362(*)

1

N ÉLETKOR


,016

.

35

35


16

Felső ,07997

Korreláció Munkavégzési képesség megbecsülése - életkor

MUNKAVÉGZÉS HATÉKONYSÁGA


MUNKAVÉGZÉS HATÉKONYSÁGA 1

ÉLETKOR -,466(**)

.

,002

35

35

-,466(**)

1

Szignifikancia (1-oldalas) N ÉLETKOR


,002

.

35

35


17

T-Teszt Helyes válaszok: DG-Lokation első – DG-Lokation utolsó, 55 év alattiak csoportja

Párosított különbségek Átlagos A középérték A különbség konfieltérés standard hibája denciaintervalluma 95%

Középérték

Alsó Párok

Első DG-Lokation helyes válaszok – Utolsó DG-Lokation helyes válaszok

,0000

,72962

,17696

T


df

Felső

-,3751

,3751

,000

16

1,000

Helyes válaszok: DG-Lokation első – DG-Lokation utolsó, 55 év felettiek csoportja


Középérték

Alsó Párok

Első DG-Lokation helyes válaszok – Utolsó DG-Lokation helyes válaszok

,0487

1,15583

,28896

T


df

Felső

-,5671

,6646

,169

15

Helyes válaszok: első DG-Lokation 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T

Átlagos eltérés


df


A különbség konfidenciaintervalluma 95% Alsó

Első DG-Lokation helyes válaszok

,063

31

,950

,0172

18

,27444

-,54252

Felső ,57694

,868

Helyes válaszok: utolsó DG-Lokation 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T Utolsó DG-Lokation helyes válaszok

-,116


df 31

Átlagos eltérés

,909


-,0315

A különbség konfidenciaintervalluma 95%

,27308

Alsó -,58850

Felső ,52541

T

df

T-Teszt Reakcióidő: DG-Lokation első – DG-Lokation utolsó, 55 év alattiak csoportja

Középérté k

Párok

Első DG-Lokation reakcióidő – Utolsó DG-Lokation reakcióidő

34,5982


53,41381

12,95475

Alsó

Felső

7,1354

62,0611

2,671


16

,017

Reakcióidő: DG-Lokation első – DG-Lokation utolsó, 55 év felettiek csoportja

Középérték

Párosított különbségek Átlagos A középérték A különbség konfieltérés standard hibája denciaintervalluma 95% Alsó

Párok

Első DG-Lokation reakcióidő – Utolsó DG-Lokation reakcióidő

15,0812

88,36191

22,09048

19

-32,0035

T


df

Felső 62,1660

,683

15

,505

Reakcióidő: első DG-Lokation 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T Első DG-Lokation reakcióidő


df

2,491

31

Átlagos eltérés

,018

70,8433

A különbség standard hibája 28,43526

A különbség konfidenciaintervalluma 95% Alsó 12,84918

Felső 128,83737

Reakcióidő: utolsó DG-Lokation 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T


df

Átlagos eltérés




3,003

31

,005

90,3603

20

30,08501

29,00148

Felső 151,71904

T-Teszt Helyes válaszok: váltás DG-Lokation – DG-Orientierung, 55 év alattiak csoportja


Középérték

Alsó Párok

Első DG-Lokation helyes válaszok - DG-Orientierung helyes válaszok

,5047

,82461

,20000

T


df

Felső

,0807

,9287

2,524

16

,023

Helyes válaszok: váltás DG-Lokation – DG-Orientierung, 55 év felettiek csoportja

Középérték


Párok

Első DG-Lokation helyes válaszok - DG-Orientierung helyes válaszok

,5369

1,26570

,31642

-,1376

T


df

Felső 1,2113

1,697

15

,110

Helyes válaszok: DG-Lokation 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T


df

Átlagos eltérés



Első DG-Lokation helyes válaszok

,063

31

,950

,0172

21

,27444

-,54252

Felső ,57694

Helyes válaszok: DG-Orientierung 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T DG-Orientierung helyes válaszok

-,037

Átlagos eltérés


df 31

,971

-,0150

22

A különbség standard hibája ,40559

A különbség konfidenciaintervalluma 95% Alsó -,84217

Felső ,81224

T-Teszt Reakcióidő: váltás DG-Lokation – DG-Orientierung, 55 év alattiak csoportja


Középérték

Alsó Párok

Első DG-Lokation reakcióidő DG-Orientierung reakcióidő

-71,5647

27,72176

6,72351

T


df

Felső

-85,8179

-57,3115

-10,644

16

,000

Reakcióidő: váltás DG-Lokation – DG-Orientierung, 55 év felettiek csoportja

Középérték


Párok

Első DG-Lokation reakcióidő - DG-Orientierung reakcióidő

-70,2637

69,89017

17,47254

107,5056

T


df

Felső -33,0219

-4,021

15

,001

Reakcióidő: DG-Lokation 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T


df

Átlagos eltérés



Első DG-Lokation reakcióidő

2,491

31

,018

70,8433

23

28,43526

12,84918

Felső 128,83737

Reakcióidő: DG-Orientierung 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T DG-Orientierung reakcióidő

2,540

Átlagos eltérés


df 31

,016

69,5423

24


A különbség konfidenciaintervalluma 95% Alsó 13,69247

Felső 125,39217

T-Teszt Helyes válaszok: váltás DG-Orientierung – DUAL A, 55 év alattiak csoportja

Középérték


Párok

DG-Orientierung helyes válaszok DUAL-A helyes válaszok

4,5947

3,72510

,90347

T


df

Felső

2,6794

6,5100

5,086

16

,000

Helyes válaszok: váltás DG-Orientierung – DUAL A, 55 év felettiek csoportja

Középérték

Párok

DG-Orientierung helyes válaszok - DUAL-A helyes válaszok

8,5431


11,86384

2,96596

Alsó

Felső

2,2213

14,8649

T


df

2,880

15

Helyes válaszok: DG-Orientierung 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja Középértékek összehasonlítása

T DG-Orientierung helyes válaszok

df

-,037

Átlagos eltérés

Szignifikancia (2 oldalas) 31

,971


-,0150

,40559

A különbség konfidenciaintervalluma 95% Alsó -,84217

Felső ,81224

Helyes válaszok: DUAL-A 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja Középértékek összehasonlítása

T DUAL-A helyes válaszok

-1,219


df 31

Átlagos eltérés

,232

-3,9634

25


A különbség konfidenciaintervalluma 95% Alsó -10,59362

Felső 2,66685

,011

T-Teszt Reakcióidő: váltás DG-Orientierung – DUAL A, 55 év alattiak csoportja

Középérték


Párok

DG-Orientierung reakcióidő - DUAL-A reakcióidő/2

45,3762

90,09660

21,85164

-,9472

T


df

Felső 91,6996

2,077

16

,054

Reakcióidő: váltás DG-Orientierung – DUAL A, 55 év felettiek csoportja

Középérték


Párok

DG-Orientierung reakcióidő DUAL-A reakcióidő/2

-11,2066

82,66283

20,66571

-55,2545

T


df

Felső 32,8413

-,542

15

,596

Reakcióidő: DG-Orientierung 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja Középértékek összehasonlítása

T

Átlagos eltérés


df




2,540

31

,016

69,5423

27,38391

13,69247

Felső 125,39217

Reakcióidő: DUAL-A 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja Középértékek összehasonlítása

T


df

Átlagos eltérés



DUAL-A reakcióidő

2,612

31

,014

252,2501

26

96,56134

55,31196

Felső 449,18826

T-Teszt Helyes válaszok: Corporal-A 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T Corporal A helyes válaszok összesen


df

-1,030

31

,311

Átlagos eltérés -1,5541


A különbség konfidenciaintervalluma 95% Alsó -4,63237

Felső 1,52413

Reakcióidő: Corporal-A 55 év alattiak – 55 év felettiek csoportja


T


df

Átlagos eltérés



Corporal A reakcióidő összesen

2,297

31

,029

27

145,4241

63,30650

16,30966

Felső 274,53857

1 Bevezetés Ismeretelméleti (gnoszológiai) megfontolás Nemzetközi kitekintés Munkaenergia forgalom meghatározása

Recommend Documents