Balatonfüredi Eötvös Loránd Általános Iskola 8230 Balatonfüred, Noszlopy G. u. 2 Tel: 87/342-007 87/342-502 Fax: 87/343-717 E-mail:
[email protected] WEB: www.eotvoslorand.hu OM.: 037003 Pécselyi Tagintézmény 8245 Pécsely Iskola u. 180. Tel.: 87/445-163 E-mail:
[email protected]
Pedagógiai program 2014
1
TARTALOMJEGYZÉK 1.
AZ INTÉZMÉNY KÖZNEVELÉSI FELADATA ÉS ÉRTÉKEI ..................................... 2
2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA, PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................ 17 3.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 20
4.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................. 22
5.
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 23
6.BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................................................................... 30 7.A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK . 31 8.A GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ....................................... 31 FELADATOK .......................................................................................................................... 31 9.A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM .............................................................................................................................. 32 10.A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .................... 32 11.AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE .................................................................................................. 34 12. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE ...................................................................................... 46 13.TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG ................................................................ 48 14.AZ ISKOLA ÉLET és MUNKARENDJE .......................................................................... 49 15.AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÉS HAGYOMÁNYAINAK RENDSZERE .................. 51 16. HELYI TANTERV NAT 2012 ajánlásával A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI ............................................................................................................................ 55 17. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MEGLÉVŐ FELTÉTELEK ...... 55
1. AZ INTÉZMÉNY KÖZNEVELÉSI FELADATA ÉS ÉRTÉKEI
2
1.1. 1 – 4. évfolyam Az alapfokú nevelés – oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, segíti a természetes fejlődését, érést. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális – kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
3
1.1.1. Fejlesztési területek- nevelési célok
1. Erkölcsi nevelés Az erkölcs a társadalmi és egyéni szintű magatartás, gyakorlat és tudat egysége. Az iskolába lépő gyermekek a sokféle, változatos körülmények közül érkezve más-más az erkölcsiségük. Az iskolai erkölcsi nevelés feladata, hogy szervezze a tanulók tudatos erkölcsi nevelését, a környezethez való tudatos emberi viszony kialakítását. Az életkori sajátosságokhoz igazodóan pontosítsa az erkölcsi fogalmaikat, fejlessze morálisgondolkodásukat. Az elvont erkölcsi tulajdonságok, a pozitív és negatív erkölcsi jegyek bővítése, pontosítása. A fogalmakkal végzett művelet végzés fejlesztése; erkölcsi ítéletek, cselekedetek, megkülönböztetése, a szándék és tett összhangjának mérlegelése, a cselekedet következményeinek hatása az értékmérő. A fogalmak, és normák ismeretén túl törekedni kell, a mindennapi cselekvéseken keresztüli gyakoroltatásra. A helyesen végzett tudatosítással, járuljunk hozzá a pozitív jellem tulajdonságok fejlődéséhez. A megfelelő erősségű és pozitív minőségű beállítódások előmozdításával járuljunk hozzá a kívánatos szokások, az erkölcsi szilárdság kialakításához. Hozzásegíteni a saját ítélő erejéhez, a saját szemével látni a világot.
2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget – pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést – célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal. Gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban,és az Európában élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és, feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez.
4
3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése,olyan készségek és értékek elsajátítása, amelyeknek a révén maguk lesznek képesek véleményt formálni ellentmondásos kérdésekről is. Melyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenni akarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.
4. Énkép, önismeret és társas kultúra fejlesztése A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. A másik kölcsönös elfogadásának elősegítése, a beleérző képesség (empátia) fejlesztése közös tevékenységek során. Tudja érzelmeit hitelesen, elfogadhatóan kifejezni.
5. Családi életre nevelés A család értékének hirdetése, a családi szerepek megismerése, megismertetése. a generációk együttélése, konfliktushelyzetek- ezek kezelése, a másik iránti tisztelet fontosságának tudatosítása. A válás hatásai a gyermek és család életében. Ismerkedjenek meg az igazi elfogadó szerepekkel, a másik teljes elfogadásával, értékeljék a feléjük irányuló figyelmet, szeretetet.
5
6. Testi és lelki egészségre nevelés A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie – a testi – lelki egészség védelmében – a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy az adott esetben teljesíthesse védő – segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. A családdal való szorosabb kapcsolat révén a tanulók felkészítése az egészség megőrzésére, a helyes táplálkozás szokásainak kialakítására a váratlan és veszélyes helyzetek kezelésére.
7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A felelősség jogi és erkölcsi kategória, amely valakiért, valamiért való számot adás kötelezettségét jelenti. Beleértendő a testi-lelki egészségért, a szeretteinkért, az embertársainkért, a tetteinkért való felelősségvállalás. Az erkölcsi neveléssel karöltve kell tanulóinkban ezeket, az igényeket, a felelősségvállalást kialakítani. A mindennapi élet helyzetei, értékes irodalmi alkotások, példaadó személyiségek tetteinek elemzésével, értékelésével, csoportos tevékenységek szervezésével tudunk és kell tennünk tanulóink jogi és erkölcsi fejlődéséért.
6
8. Fenntarthatóság, környezettudatosság Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésben kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésnek, értékelésnek, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett – a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő – kreatív feladatok és projekt – jellegű tevékenységek.
9. Pályaorientáció Ismerjék szüleik foglalkozását, tevékenységét. A Balaton part, Balatonfüred életét meghatározó idegenforgalom adja az itt lakók megélhetését-ezek, mely szakmákat, szakterületeket ölelik fel. Lakóhelyünk ezen kívül milyen megélhetést biztosít az itt élők számára.
10.Gazdasági és pénzügyi nevelés Megalapozza a gazdasági alapfogalmakkal kapcsolatos tudásukat, életkorukhoz igazodó gazdasági és pénzügyi ismeretekhez jussanak. Alakuljon ki a gazdálkodással és pénzkezeléssel kapcsolatos ismeretük.
11. Média tudatosságra nevelés Cél: az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikra, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamit a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést
7
arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. Ismerje meg, és gyakorolja a társas érintkezés formáit (nyilvános, bizalmas) A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai tapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Ismerkedjenek meg a média és társadalom kapcsolatával, a valóságos és virtuális érintkezés módjával. Az internet rendkívül hasznos eszköz, melyet okosan, tudatosan használva segítségükre lehet a tanulásban, a munkában, és szórakoztató elfoglaltságokat is kínál.
12. Tanulás tanítása Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi – felnőtt kori – munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás – szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik.
8
1.2.
5 – 8. évfolyam
Az alapfokú nevelés – oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő – oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5 – 6. évfolyamon – az 1 – 4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10 – 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5 – 6. évfolyamokon ezért az integratív – képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1 – 4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5 – 8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben, a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési – oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5 – 8. évfolyam, szervesen folytatva az 1 – 4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
9
1.2.1. Fejlesztési területek- nevelési célok A kiemelt fejlesztési faladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás – tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.
1. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi szocializációban a család mellett, az iskolának van kitüntetett szerepe. Az iskolai erkölcsi fejlesztés fő feladata, hogy a társadalmi normák, elvárások beépüljenek a tanulók személyiségébe, meggyőződésükké váljon, ez irányítsa viselkedését. A magatartásküldő irányításától-, az erkölcsi heteronómiától eljusson a belső szabályozás- az erkölcsi autonómiához. ( Piaget 1970) Az erkölcsi fejlettség mutatói, az erkölcsi tudat, az erkölcsi érzelmek és az erkölcsi magatartás. Az iskola egész működése, a gyerekek- pedagógusok élete, kapcsolatai, belső normái az erkölcsi nevelés részét képezi. A gyerekek iskolai és iskolán kívüli – élet közeli- élményeihez kapcsolódó szituációk elemzése, a döntési helyzetekben történő véleményalkotás, a tetteket befolyásoló körülmények megismerésével. Adjunk lehetőséget a véleményeik szabad és sokrétű megnyilatkozásaira, ütköztetésre. Éljék bele magukat a mások lelkiállapotába, ezzel elősegítve a másik megértését az érzelmi azonosulást. Tanulják meg konfliktusaikat békésen, erőszakmentesen megoldani. Az intézmény nevelői törekedjenek a személyes és közvetlen kapcsolat kialakítására tanítványaikkal, ők közvetítik az alapvető normákat, amelyeket az intézmény elvár diákjaitól. Az egyes osztályok „belső erkölcsének” dinamikus alakításával az iskola „belső erkölcsének” erősítéséhez törekedjenek. Célunk tudatos, tetteiért erkölcsi felelősséget vállalni tudó és akarón személyiség kialakítása.
2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Az európaiság mellett, a magyarság Európában elfoglalt helyének, szerepének megismerése, erősítése.
10
3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
4. Énkép, önismeret és társas kultúra fejlesztése A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hozzá kell segíteni mások helyzetébe történő beleélés képességének, empátiájának kifejlesztéséhez. Ennek megfelelő formában történő kifejezésében
11
5.Családi életre nevelés Az egészséges életmódra nevelés, a nemiséggel kapcsolatos anatómiai és élettani ismereteken, a szexuális felvilágosításon túl kapjon ismereteket, a felelős párkapcsolatok kialakításának fontosságáról, hogy fiatal felnőttként képes legyen a számára megfelelő pár kiválasztására. Törekedjen a harmonikus családi élet kialakításra, ahol lelki- érzelmi biztos alapokkal tudja majd ellátni szocializációs feladatait. Becsülje a családi közösségeket. Legyen képes a megfelelő mentálhigiénés ismeretek birtokában az előforduló családi konfliktusok megfelelő kezelésére, ehhez rendelkezzen megfelelő önismerettel,- önértékeléssel. Tudja, hogy a családtervezés - egy életmódot jelent, melyre az átgondoltság, a tervszerűség és felelősség vállalás a jellemző. Kapjon, lásson életvezetési és magatartási mintákat, ezeket elemezze, és tényekre és eseményekre alapozott meggyőződés alakításra.
6. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – első sorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget, veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
12
7.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A felelősség jelentése, tudatában lenni annak, hogy minden gondolatunknak, szavunknak döntésünknek, cselekedetünknek következménye van. Döntéseik meghatározzák életük minőségét. Tetteikért felelősséggel tartoznak, de másokért is felelősséggel tartoznak. Az egymásra utaltság, az egymástól való függés felismerése kulcs a léthez való helyes viszonyhoz. Ez a függés nem csak a másik emberre, de a környezetünkre, a minket körülvevő világra és az egész univerzumra vonatkozik. Érezzék feladatuknak a másokról való gondoskodást, nyújtsanak segítséget a náluk gyengébbeknek. A gyerekek érdeklődését felkeltve eset megbeszélések, saját tapasztalataik összevetése sok feszültséget felold. Fejlődik értékelő, ítéletalkotó képességük. Több szempont mérgelésére lesznek képesek, erkölcsi ítéleteiket alkalmazni tudják a család és tágabb környezetükben.
8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételei az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi – gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
13
9. Pályaorientáció A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése: a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése: a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi – állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.
10. Gazdasági és pénzügyi nevelés Készítsük fel, hogy figyelemmel és tudatosan alakítsa pénzügyeit. Saját költségvetés készítésével reális gazdálkodással elkerülje a pénzügyi problémákat. Az anyagi biztonságra törekvés kialakítása, tudatos jövő tervezés, az önismeret mélyítése, önmenedzselés alapjainak elsajátítására. Játékos formában sajátítják el a tudatos fogyasztóvá válás lehetőségeit. Vegyenek részt a diákszervezetek (DÖK, osztály) gazdálkodásában. Tájékozódjon a mindennapi életben előforduló pénzügyi és a fogyasztóvédelmi kérdésekről, problémákról. Legyen ismeretük a napi gazdálkodással, pénzkezeléssel kapcsolatban befektetéssel kapcsolatos alapismeretek elsajátítása.
14
11. Média tudatosságra nevelés fejlesztése Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényel információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit és élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Hasznos információkkal lássuk el a virtuális világban barangoló fiatalokat, tanácsot adjunk a szülőknek és a pedagógusoknak. Megelőzhetőek legyenek a jogellenes cselekmények.
12. Tanulás tanítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítés, a csoportos tanulás módszerei,
15
a kooperatív csoportmunka, az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi – cselekvéses, szemléletes – képi és elvont – verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
16
2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA, PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Pedagógiai alapelvek Iskolánk nevelő – oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémák és különböző kultúrák iránti nyitottságra. Nevelő – oktató munkánk a komplexitás elvén alapulva figyelembe veszi a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek együttes hatását. Következetesség elve: lehetőséget nyújtva a tanulóknak önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakoztatására. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve, mely biztosítja a tanuló saját fejlettségi fokának és ütemének figyelembevételével a tanuló fejlődését. A bizalom és egyenrangúság elve, mely az egymás iránti megértésen és tiszteleten alapul. A közösségekben élés elve, mely csoport, az osztály, az iskola, a település, a társadalom közösségének elfogadása. A pedagógus vezető szerepének elve a tanulókat nevelő – oktató munkában, személyiségük alakításában. Nevelési – oktatási célok Iskolánk célja, hogy magas szintű ismeretközléssel az egyéni képességeket figyelembe véve olyan tanulókat képezzen, akik megfelelő tárgyi tudással rendelkezve megállják a helyüket a továbbtanulás idején, majd pedig művelt emberként a társadalomban. Az iskola eredményességének erősítése, sikeresebb iskolai pályafutás esélyének biztosítása. Alapismeretek szilárd elsajátításának biztosítása. Az anyanyelv és kommunikációs képességek teljesítményképes biztosítása. „Eszköztudás” gyarapítása. Az önálló tanulás módszereinek elsajátítása, logikus gondolkodásra nevelés. Önállóságának fejlesztése érdekében a felelősségvállalás biztosítása. Koncentrálás a gyermekre, alkalmazkodva a tanításban a haladási, érési tempójuk különbségeihez. Kötetlen konzultációk biztosítása (gyermekekkel). Idegen nyelvi, számítástechnikai alapok elemeinek lerakása. Összekapcsolni a tanulási helyzeteket az iskola települési, környező települési, földrajzi és társadalmi környezeti valóságával, történeti és kulturális hagyományaival. Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tolerancia.
17
A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete, gyakorlása. A családok csökkenő szocializációs képességének kompenzálása. Helyes értékrend kialakítása, megközelítve az iskola és az iskolán kívüli társadalmi elvárásokat. A tanulók lelki és testi egészségének fokozott gondozása. Az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése. Kiemelten kezeljük a továbbtanulást segítő tantárgyakat – magyar nyelv, idegen nyelv, matematika, számítástechnika. Szükség esetén önköltséges foglalkozások rendezése. Súlyponti kérdés a testnevelés, mint az egészséges életmód alappillére, valamint a fejlesztő pedagógia. Az iskolai rend és fegyelem javítása. A gyermekek jogairól szóló egyezmény integrálása: a diákönkormányzat munkájában való koncentrációja. Emelt szintű csoportok oktatásának biztosítása. További eredményes szereplés a korcsoportos felmenő – rendszerű versenyeken. Gyengébb tanulócsoportok felzárkóztatása. Nehezen nevelhető tanulók segítése fejlesztő foglalkozásokkal. Szabadidős tevékenységek szervezése. Az alapfokú nevelés – oktatás első szakaszában az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás nyitottságát. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. A tanítás folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Megalapozza a tanulási szokásokat. Iskolánk támogatja az egyéni képességek kibontakozását, a szociális – kulturális környezetből adódó hátrányok, valamint az eltérő ütemű érésből adódó különbségek csökkentését, felzárkóztatását. Az alapfokú nevelés – oktatás második szakasza, vigyázva az átmenetre, szervesen folytatja az első szakasz nevelő – oktató munkáját. A tanulási tevékenység közben fejleszti a tanulók önismeretét, akaratát, segítőkészségét, együttműködési készségét. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a továbbtanulásra. Fejleszti a tanulókban más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerését, megbecsülését.
18
A célok megvalósításának feltételei: Az iskola egységes oktatási – nevelési törekvéseinek összehangolása. Lehetőség szerint a tárgyi és dologi feltételek biztosítása. A szakmai munkaközösségek munkájának ösztönzése. Pedagógus továbbképzések biztosítása. A pedagógus egyéniség szabadsága. Nevelési – oktatási feladatok Az alapozó években a tanuláshoz szükséges képességek és készségek (értő olvasás, írás, számolás, mozgáskoordináció, gondolkodási műveletek) elsajátíttatása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban. A személyre szóló fejlesztés, a felelősségtudat, a kitartás képességének erősítése, érzelemviláguk gazdagítása. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségek, a szociális – kulturális környezeti hátrányokból adódó különbségek csökkentésére. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A felső tagozaton fontos a tehetség kibontakozásának segítése, a differenciálással történő fejlesztés, a hátránykompenzálás az iskolai élet területén. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés terén az egyéni tudat fejlődése, a mozgás, a szabad levegőn tartózkodás, sportolás, a játékos sporttevékenységek elsajátíttatása, ezek gyakoroltatása. Fejleszteni kell a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Tisztázni az egyén közösséghez való viszonyát. A természeti és környezeti értékek iránti felelősségtudat, a mindennapi magatartás javítása, tudatosítása. Az Európához való tartozás tudatosítása, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. Nevelési feladatok színterei még a szakkörök, versenyekre felkészítő foglalkozások, korrepetálások, felvételi előkészítő foglalkozások, versenyek.
19
A nevelő – oktató munka eszközei és eljárásai A nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat – egymással összefüggő, egymást feltételező tényezői. A nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, amelyek igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, valamint igazodnak a nevelők személyiségéhez. A nevelés feladatainál alkalmazható módszerek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Figyelembe kell vennünk: Az életkori jellemzőket Az ismeretek tapasztalati megalapozását Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvést A tanulók egészséges terhelését, személyre szóló fejlesztő értékelését Az együttműködésre épülő tanulási technikákat Az ismeretszerzési módok tanulók aktív részvételét igénylő részének emelése Megfigyelés, kísérlet, adatgyűjtés szerepének növelése Az ismeretek tapasztalati megalapozása Kreativitás fejlesztése Differenciált fejlesztés
3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Feladatunk a pedagógiai program alapelveihez, cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a NATban képviselt értékekre épülő, a helyi sajátosságokból adódó, a hagyományokat és szükségleteket figyelembe vevő feladatok meghatározása a személyiségfejlesztéssel kapcsolatosan. Színterei a tanórai, a tanórán kívüli, valamint az iskolán kívüli nevelés. Az iskola által biztosított tudásanyag a természettudományok, a társadalomtudományok, idegen nyelvek, a művészetek, a testkultúra terén mutatnak utat a tanulók műveltségének fejlesztéséhez. Az alapvető ismeretanyag elsajátítatása, a tanultak feldolgozása, az összefüggések felismerése csak eszköz az önállóság, egy saját világkép formálásához. Ehhez kell az iskola pedagógusainak, az életkori sajátosságoknak megfelelően, a gyermekek képességeihez mérten segítséget nyújtani.
20
Nevelési elveink főbb irányai a kulturált viselkedés, az esztétikum és a kreatív gondolkodás kialakítását célozzák: Az önállóság, a tisztaság, a fegyelem, a gondolkodás fejlesztését. Az önmagunk és társaink iránti felelősségérzet erősítését. Az együttműködés, a tolerancia megalapozását. Az általánosan elfogadott erkölcsi értékek beépítését a viselkedésbe és a gondolkodásba. A tanítási – tanulási folyamat során nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. Első helyen kell említeni a sikerélményt.
21
4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Feladatunk a gyerekek véletlenszerűen kialakult csoportjaiból tervszerűen, folyamatos irányítással a kezdetben együttműködő csoportokból, összeforrott, öntevékeny közösségeket formáljunk. A közösség kialakítása során az objektív és szubjektív oldalt szerves egységben fejlesztjük. Biztosítjuk a közös célt, munkát, a közös munka megszervezésének objektív feltételeit, így formálva a közösség szubjektív összetartó erőit. A közös tevékenység során a tanulók megismerik egymás lényeges vonásait. Ennek az egységnek a megteremtéséhez szükséges az osztályfőnökök, napközis nevelők, patronálók és az iskolában dolgozók együttműködése. A közösségi nevelés fontos része az önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése. Minden gyermek életkorának megfelelő szinten képes legyen ellátni különböző megbízatásokat, bekapcsolódhasson, és aktívan gyakorolhassa a közösségre és önmagára nézve a döntés, tervezés, szervezés, megvalósítás, ellenőrzés és értékelés mozzanatait. A közös célért végzett tevékenység során fejlesztjük a közösséghez való tartozás érzését és tudatát, a közösségi felelősséget. Folyamatosan segítjük a tanulók közt létrejövő kapcsolatrendszert. A közösség lényeges jellemzője a kollektíva rendje, fegyelme. A szabályok megtartásának alapvető kritériuma, hogy a gyerekek magukénak érezzék azokat, interiorizálódjanak. Ezt úgy érhetjük el, hogy a legfőbb szabályokat együtt alkotjuk meg, ezek a fejlődési – fejlesztési folyamat útját jelölik meg. A szabályok megtartását rendszeresen a gyerekekkel együtt ellenőrizzük és értékeljük. A szabályok belsővé válásával, megtartásával a külső kontroll szerepe csökken. A nevelőmunka eredményeként új szabályok születnek. A közösségi élet mozgató rúgója a közös tevékenység, ezek együttes élményt adnak, az együvé tartozás érzését erősítik. A kellemes, közös élményekre támaszkodva hagyományossá teszszük az ünnepi, a munka, a szórakozási alkalmakat. Megszületnek a közösség(-ek) szokásai, hagyományai. Kialakíthatjuk a közösségi élet helyes stílusát, hangnemét, esztétikus formáit, a szabadidő céltudatos és tartalmas eltöltésének igényét. A közösség kialakítása során figyelembe vesszük a közösség fejlődésének szakaszosságát, figyelmet fordítunk a közösség szerkezetének fejlődésére. Az iskola pozitív fejlesztő hatása csak akkor bontakozik ki, ha az osztályok élete, tevékenysége belenő az iskola tevékenységébe (célok, feladatok, követelményrendszer, életrend, napirend, házirend, hagyományok stb. lebontása osztályokra). A közösségé formálódás tényezői: pozitív gyermek – nevelő kapcsolatok (gyerekre odafigyelő, támaszt és modellt nyújtó pedagógusi magatartás) egymásra figyelés, csoportos beszélgetések, közös élmények, közös döntések tanulókkal közösen tervezett, szervezett tevékenységek
22
önállóság lehetővé tétele, felelősség, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése megfelelő szervezettség, rend, fegyelem együttélés nyugodt, biztonságot adó normák, szabályok közös alkotása, megtartása, szükségszerinti módosításuk együttes tevékenységek, egyének munkájának, magatartásának, önállóságának rendszeres értékelése, a közös és egyéni értékrend folyamatos formálása az együvé tartozás erősítő hagyományok megteremtése, ápolása és továbbfejlesztése Közösségfejlesztő tevékenységünk során, a feladatok meghatározásakor a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat együttműködésére támaszkodunk. Külön figyelmet fordítunk a DÖK működésére. A DÖK-t segítő nevelő és az iskolavezetés szoros együttműködése elengedhetetlen feltétele a hatékony és eredményes (nem formális) munkának. A közösségi tevékenységek értékelése, jutalmazása osztálykeretben, iskolai keretben történik (of. dicséret, ig. dicséret). Azokat a tanulóinkat, akik kiemelkedő tevékenységgel erősítették iskolánk hírnevét a 8. évfolyam befejezésekor a DÖK és a nevelőtestület javaslatára Eötvös – plakettal jutalmazzuk, melynek átadására ünnepélyes keretek közt kerül sor.
5. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI és KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok, célok Az egészség a szervezet és környezet közti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki, az emberiség egyik legfontosabb kincse. Elengedhetetlen feltétele a szervek hiánytalan összműködése, de kialakulásában szerepet játszanak veleszületett tényezők, a szűkebb és tágabb környezetben elfoglalt helyzet, a munkakészség, a munkakedv. Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazásában: „Az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota és nem pusztán a betegség, illetve nyomorékság hiánya.”
Azoknak a gyerekeknek, akik idejük nagy részét az iskolában töltik, testi és lelki egészséges fejlődéséért az iskola a felelős. Az intézményes nevelésnek nagyobb részt kell vállalnia a megfelelő higiéniai, testápolási, étkezési és testi épségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen közlekedési és balesetvédelmi szokások fejlesztésében.
23
Az iskolában kell biztosítani a rendszeres mozgási lehetőségeket, amely a gyerekek csont-, izom- és idegrendszeri fejlődéséhez szükséges. Itt kell gondoskodni szervezetük kellő edzéséről, ellenálló- és teherbíró képességük fokozásáról, mozgáskultúrájuk, ügyességük fejlesztéséről. A rendszeres testedzés váljék a tanulók mindennapi szükségletévé. Állandósítva a tanulók érdeklődését, rendszeres igényét a testkultúra iránt. Nélkülözhetetlen a napi, a heti megterhelés mellett a szervezet, az idegrendszer regenerálódásához szükséges pihenés. Ezért fontos az arányosan kialakított napi- és heti rend, amely megalapozza az egészséges életmód később már alig befolyásolható felnőttkori szokásait. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezi. Az egészséges életmód ismerete épp annyira fontos, mint a magyar nyelv és irodalom ismerete, tanítása a különböző tanórákon minden nevelőnek feladata. Célunk, feladatunk a kedvezőtlen és gyakori iskolai pszichés-, illetve stressz hatások, a betegségek, a balesetek megelőzése. Elősegíteni környezetünk védelmét, a rendkívül fontos és helyes testi fejlődést, az életkornak megfelelő célszerű táplálkozást, a szakszerű elsősegélynyújtást. Megakadályozhatjuk, illetve mérsékelhetjük a dohányzás és alkohol, a drogfogyasztás ártalmait. Javíthatjuk a személyi higiéniát, a köztisztaságot, segíthetjük a családi életre nevelést. Az intézmény alapvető feladata: a)
Az egészséges, tiszta és biztonságos környezet kialakítása és megőrzése munkahelyek, tantermek világítása munkahelyek, tantermek bútorzata munkahelyek, tantermek árnyékolása- és szellőzése rend- és tisztaság megtartása, megtartatása érintésvédelmi és munkavédelmi szemlék elektromos eszközök, hanghordozók, vizuális eszközök felülvizsgálata és karbantartása szabadtéri pályák burkolatának és felszerelésének folyamatos ellenőrzése zöldterületek, díszítő területek folyamatos karbantartása kémiai szerek- és takarítószerek biztonságos tárolása, használata
24
b)
Egészségkárosító magatartásformák elkerülése: folyamatos figyelem a szociális hátrányú tanulók étkezési szokásaira különösképpen reggelire, tízóraira közlekedés a folyosókon, tantermekben, lépcsőkön DADA program szélesítése, integrálása a napi munkában Részvétel az „Egészség Napja”, Lakótelepi Nap rendezvények megfelelő programjain Iskolai rendezvények legyenek az egészségnevelés színterei is
c)
Mindennapos testmozgás: A tantervi tervezett testnevelés órákon kívül szervezett testmozgás: óraközi szünetben napközis foglalkozásokon diáksportköri órákon szakosztályi munka külső egyesületben hétvégi túrák, kirándulások
d) Személyi higiéné: folyamatos figyelem a tanulók tisztálkodási szokásaira, ruházatára, felszereléseire 40’ testnevelés órák utáni tisztálkodási lehetőség tanulói mellékhelyiségek felszereltségének folyamatos pótlása étkezések, foglalkozások előtti – utáni alapos kézmosás e) Az egészséges táplálkozási szokások befolyásolása: kulturált étkezést biztosító felszerelések biztosítása a menzai és napközis étkezési ellátás szakemberrel történő egyeztetése reformételek, ízek bevezetésének lehetősége a közétkeztetésben
Az iskolaorvos- és fogász a lehetőségét biztosítja az esetlegesen már meglevő betegségek szakorvosi ellátására, és ez hosszú idő óta eredményesen működik az intézményben. A
25
védőnő osztályfőnöki, környezetismeret órák keretein belül foglalkozik a tanulók életkorának megfelelően: Az egészséges életmódra neveléssel, felvilágosító tevékenységgel. Az intézményben szerzett napi tapasztalatai alapján külön kérésünkre rendszeresen figyelemmel kíséri a pedagógusok jelzésén alapuló különlegességeket és segít a szakszerű tapintatos megoldásban.
A tanulók fizikai állapotának mérése Ifjúságunk szomatikus nevelésében az általános iskolában végzett alapozó, szemléletalakító és képességfejlesztő munkának meghatározó szerepe van. Társadalmunk felismeri azokat a veszélyeket, melyek a természetes életmódtól való eltávolodás, a civilizációs és iskolaártalmak, az anyagi jólét növekedése, az idegrendszert ért negatív hatások, a környezet szennyeződése stb. következtében kialakultak. Megváltozott a munka – pihenés – szórakozás aránya és minősége, a családi élet légköre, a szülőkkel – főleg az anyával eltöltött idő mennyisége. A gyermek szervezetét is kevesebb fejlesztő és több káros inger éri. A gyermekeknek két – három évtizeddel korábban jobb lehetőségei voltak az ösztönös képességfejlesztésre, több idővel és területtel rendelkeztek. Ifjúságunk kondicionális és egészségügyi állapotával, szomatikus neveltségével súlyos gondjaink vannak. A nevelés feladatai és területei szoros összefüggésben vannak és hatnak egymásra, ezért a szomatikus nevelésnek alapvető feladata lett az elveszett ingerek pótlása, a prevenció és szisztematikus és tudatos alapozó képességfejlesztés az egész életre meghatározó indítás. A képességek kialakítása tudatosan tervezett, fejlesztő hatású tevékenységekkel valósítható meg. A rendszeres tevékenység előidézi a szervezet és a funkció változásait. Ez nem csak testi – fizikai állapotra vonatkozik, hanem az értelmi és érzelmi életre is. A képességekhez kapcsolódó tevékenységi teljesítményt, állapotot, változást az esetek többségében egzakt módon mérni nem tudjuk. Ezért jelentős szerepe van a pedagógiai és lélektani megfigyelésnek. A gyermek egészségi – fizikai állapotával szoros kapcsolatban vannak a következő képességek: állóképesség, izomerő, gyorsaság. Ezek többségében a teljesítmény mérhető, illetve a teljesítményt jelentős mértékben meghatározza a szervek és szervrendszerek állapota. A tanulók fizikai állapotának mérése a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) rögzítő rendszer segítségével történik. A mérések 5-8. évfolyamokon zajlanak, a mérésvezetők a mérések adatait feltöltik a NETFITet támogató informatika alapú diagnosztikus értékelő rendszerbe. A Hivatal által összeállított országos mutatók lehetőséget adnak összehasonlításokra, a fejlesztendő területek megjelölésére.(45/2014. (X.27.) EMMI rendelet Nkt. 80.§).
26
Az intenzív fejlesztést csak egészséges gyermekkel lehet megoldani. Ezért együtt kell működni az iskolaorvossal, tájékozódnunk kell a gyermek egészségi állapotáról, korábbi betegségeiről. Fertőző és lázas betegségek után a differenciált terhelésre különösen gondot fordítsunk. Láb-, karficamok, törések esetén – a kezelőorvossal együttműködve az épségben levő végtagok intenzív működtetésével a már kialakult állapotot igyekezzünk megtartani. Az izomerő: a nagyizom csoportok tudatos erősítését és nyújtását alapvető anatómiai ismeretek birtokában megoldhatjuk. Vizsgálhatjuk: mellső fekvőtámasz hanyattfekvésből felülés egyenes törzzsel hason fekvésben törzsemelés ingafutás hajlékonyság mérés kézszorító erőmérés testtömeg és testösszetétel mérés Az állóképesség, az izomerő és gyorsaság a legtöbb tevékenységben, szoros kapcsolatban találhatók meg. Gyermekkori alakításuk ezért, és a szervek és szervrendszerek harmonikus és összehangolt fejlesztése miatt, komplex módon indokolt. Szoros folyamatban fejlesztendő még a szorgalom, a kitartás, a tűrőképesség, a küzdőképesség és az aktivitás. Az eredmények feldolgozását, a fejlesztési feladatok meghatározását a mérés résztvevői végzik. A tanulókra közvetlenül hat környezetük. Ezért elengedhetetlen a környezeti problémák megoldásához szükséges készségek és az érzelmi viszonyulás formálása. Célunk: A környezettel harmonikus egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció elősegítése. Járuljon hozzá, hogy a gyerekek észrevegyék és belássák, hogy a környezet egységes, érezzenek rá az ember szerepére és felelősségére, alakuljon, formálódjon környezetükhöz való pozitív viszonyuk. A tanulók önálló tanulását irányítva, tegye tudatosabbá megfigyeléseiket. Életkoruknak megfelelő környezet- és természetvédő tevékenységet végezzenek (parkosítás, vetélkedő stb.) Egy-egy emberi tevékenységet több oldalról vizsgáljon, elemezze mindennapi szokásainknak környezetre gyakorolt hatását (Integrálhatóból a közismereti tárgyakba a vizsgálódások és megfigyelések). A környezeti nevelés során együttműködünk több civil szervezettel, múzeumokkal, közművelődési intézményekkel, nemzeti parkigazgatóságokkal, s ezek programjain aktívan részt veszünk. Meg kívánjuk ismertetni tanulóinkkal a természeti területek értékeit, legyenek büszkék ezen értékeinkre.
27
A környezeti nevelés színterei és formái: a természeti jelenségek magyarázatát adó összefüggések (környezet és természetismeret, fizika, kémia, biológia) környezettudatos magatartást befolyásoló (történelem, etika, osztályfőnöki, emberismeret) természeti és épített környezetet bemutató (rajz, vizuális kultúra) Tanórán kívüli tevékenységek: Erdei iskola (ismeretszerzés megváltozott formában, gyermekek megismerése más környezetben, önállóság, felfedeztetés) Természetjáró túrák (hagyományos- és osztálytúrák) Környezetvédelmi akciók és emléknapok, pályázatok, szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés, iskolakert és biológiai sarok gondozása Együttműködés a horgászegyesülettel, civil szervezetekkel Nyári állótáborok az ország különböző pontjai, változatosság biztosítása Ápr.22. Föld Napja Márc. Víz Világnapja Irodalmi kiadványok, folyóiratok (Búvár, Süni) Az iskolai élet egészét átfogó környezetbarát üzemeltetés befolyásolja a tanulók szemléletét.
Külső kapcsolatok, együttműködések, megállapodások: Balatonfüredi Kölyök Labdarugó Club Balatonfüredi Yacht Club Közhasznú Szervezet Balaton Vívóclub Közhasznú Szervezet BKSE Városi Könyvtár Zeneiskola Rendőrkapitányság Célja:
28
Minél több spotággal történő megismerkedés lehetőségének biztosítása. Környezeti tényező,(Balaton) nyújtotta lehetőségek-vitorlázás, úszás kihasználása. A tevékenységi formák váltakozásával kialakítsa a gyermek egészséges életritmusát, amelyben a szellemi és fizikai megterhelés változik. Új képességeket és készségeket kell a gyermekben kialakítani. Szabadidő kulturált eltöltésére nevelje a tanulóit, céltudatos, tervszerű és szervezett pedagógiai munkájával. A sajátos érdeklődés és az adottságok ismeretében kell lehetőséget teremteni bizonyos sajátos igények kielégítésére. Az iskolában töltött szabadidő sajátos feladata és lehetősége, hogy egységes folyamattá alakítsa az oktatás és az oktatáson kívüli tevékenységi formák pedagógiai hatását, szerves része legyen a nevelési folyamatainak. Intézményünkben kap helyet a Balaton Isover” Vívóklub, így napi kapcsolat kialakítására van lehetőség a sportág- képviselőivel. Már iskolás korban lehetőséget biztosítva a vívásalapjainak megismerésére, annak folyamatos művelésére Biztosítsa a sportoló szervezetének normális fejlődését, az egészség megszilárdítását. Sportszerű élet betartására és az egészséges életmód iránti igényre nevelés. „ o A rendszeres testedzés betartására és az egészséges életmód iránti igényre nevelés. o Állandósítsa a tanulók érdeklődését, rendszeres igényét a testkultúra iránt. Mozgási készségek kialakítása és fejlesztése. Testi képességek fejlesztése: erő, gyorsaság,állóképesség, ügyesség, akarat, jellemerő, erőfeszítés. Az erkölcsi érzelmek fejlesztése. A sportoló belső aktivitásából fakadó tudatos meggyőződésen alapuló erkölcsi magatartás készségeinek és szokásainak kialakítása. Rendelkezzen kellő céltudatossággal. Sporttevékenységét végezze kellő kötelesség-és felelősségérzettel. Szilárduljon meg a sportolókban a sport sajátos fegyelme. Megfelelő szintű önuralom kialakítása. A sportoló rendelkezzen kellő határozottsággal, önállósággal. Az ellenőrzés során tett értékelés serkentse, ösztönözze a gyermeket. Intézményünk támogatja, figyelemmel kíséri tanulóinak különböző egyesületekben elért eredményeit, a sportrendezvényeken való részvételüket, s azt értékeli (dicsőségtábla, írásbeli dicséret..)
29
6.BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból. A hátrányos megkülönböztetés fogalmának tartalma. Közvetlen, hátrányos s megkülönböztetés Jogellenes elkülönítés Zaklatás (minden olyan magatartás, késztetés amelynek célja, a gyermek, tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése és az ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása). Közvetett hátrányos megkülönböztetés. Minden olyan látszólagos rendelkezés, intézkedés, feltétel, gyakorlat, amely esetében azonosak a jogok és követelmények, de valóságban a tanuló hátrányos helyzetbe kerül, elkülönül. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell, melyet szabályozott eljárás biztosít. Az intézményben a tanulók mindenek feletti érdekét vesszük figyelembe, ami alapján: minden tanuló számára hozzáférhetőek a szolgáltatások minden segítség igénybe vehető a képesség, tehetség gondozásához, a személyiség fejlesztéséhez, ismeretek megszerzéséhez, korszerűsítéséhez a gyermekügyekben döntéshozatalkor alapvető a tanulói érdek, és a legkedvezőbb lehetőség kihasználása. A feladat elsősorban a megelőzés, illetve a már kialakult problémák megoldása. A megelőzés szempontjából fontos a leendő első osztályosok óvónője és a majdani tanítónő konzultációja. A szülő és a tanító kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése (családlátogatás, fogadó órák, szülői értekezletek, rendezvényeken való aktív részvétel). A problémás tanulóknál, az osztályközösség kialakításánál a figyelmesség, segítőkészség, türelem, megértés előtérbe helyezése. Kialakult problémák esetén: szülő és pedagógus, esetenként egyéb szakemberek (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügyi Osztály stb.) közötti rendszeres kapcsolat a beilleszkedési, magatartási problémák kiküszöbölésére.
30
7.A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Napjainkban az iskolához és tanulókhoz érkező nagymennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek – képességek – jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását és fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás – tanulás szakaszának. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás módszerét alkalmazni. Ez történhet osztálykeretben, de hatékonyabb nívócsoportok és csoportbontások alkalmazásával iskolánkban. A tanórákon kívül a tehetségek kibontakoztatását szolgálják a különböző szakkörök, sportkörök. Alsó tagozaton a különböző tantárgyak évfolyamversenyei, kulturális rendezvényei. Itt kitűnhetnek, megerősítést nyerhetnek a kiemelkedő képességű tanulók. Biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyekre való egyéni és csoportos felkészítését. A sokoldalúbb ismeretszerzéshez az iskolai könyvtár aktív tevékenysége (könyvtári órák, kölcsönzés) is hozzájárul.
8.A GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Legfontosabb szempont napjainkban a problémák korai felismerése. A veszélyeztetettség mielőbbi felismerése érdekében figyeljük a gyermek személyiségében, iskolai munkájában, környezetében, életmódjában a veszélyeztetettségre utaló vonásokat. Kiemelten kell kezelni az osztályközösség mindennapos munkájában az átlagostól eltérően viselkedő (agresszív, hangoskodó, romboló, rendetlen, tiszteletlen, illetve visszahúzódó, gátlásos, szorongó) diákokat. A környezeti ártalmakban szenvedő tanuló számára igyekszünk kárpótlást nyújtani ingerekben gazdag, kellemes légkör teremtésével. Segítünk a gyermek szabadidejének tartalmas kitöltésében, a kialakult konfliktusok megoldásában. Az ifjúságvédelmi felelősnek komoly segítséget nyújt az osztályfőnök, a szaktanár, a Diákönkormányzat és a napközis csoportok vezetői. A súlyosabb problémák esetében a gyámhatóság, a Nevelési Tanácsadó, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámügyi Osztály segítségét is igénybe vesszük.
31
Az ifjúságvédelmi felelősök minden évben felmérik a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat, biztosítják a segélyeket, étkezési hozzájárulásokat a gyámügyön keresztül. A változásokat az osztályfőnök térképezi fel. Biztosítjuk a drog prevenciós program folyamatosságát.
9.A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási – számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és kezelése. Időben történő szakemberhez való irányítás. A tanórák keretében lemaradó tanulók differenciált foglalkoztatása, feladataik gondos megválasztása kiemelt szempont minden tanítónak és tanárnak. Tanórákon kívül egyéni foglalkozás, korrepetálás keretében kell a hiányos területeken fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat. Az egyre csökkenő korrepetálások száma és az egyre magasabb tanulási gonddal küzdő tanulók miatt osztályonként is szükséges lenne a korrepetálás. Komoly segítséget nyújt a felzárkóztatásnál a napközi és a tanulószoba munkája, csoportos és egyéni tanulás, számonkérés, házi feladatok ellenőrzése. A családoknál a szülőket készítjük fel arra, hogy a pedagógussal való közös megbeszélés alapján ő is segíteni tudja gyermeke fejlődését, adott esetben otthoni gyakorlással. A kudarc kivizsgálásánál fontos a szülő és a pedagógus együttműködése, a külső szakember bevonása. A szükséges vizsgálatok elvégzéséhez való szülői beleegyezés hiányában a pedagógus nem tud további lépéseket tenni. Iskolánkban két pedagógiai asszisztens segíti a gyermekeket tanító pedagógusok munkáját.
10.A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A jelenlegi helyzetben csökken a tanulólétszám, és az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Az iskola által megfogalmazott célok (indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat
32
a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva, az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása. Helyzetfelmérés után határozzuk meg a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. Károsan ható tényezőként kell kezelni a családi mikrokörnyezet (lakásviszonyok, alacsony jövedelem, családi élet) negatív hatásait, valamint a családi házon kívüli környezet (lakókörnyezet, kifogásolható magatartású, erkölcsű csoportok) negatív hatásait.
A szociális hátrányok enyhítését célzó feladatok: beilleszkedés segítése az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítás segítése, egyéni ütemű fejlődés biztosítása. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák: felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások szervezése, drog- és bűnmegelőzés, mentálhigiéniás programok, honismereti, zenei, művészeti, sport, turisztikai programok, táborozások, kirándulások, kulturális műsorok, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezleten, fogadó órákon, családlátogatások alkalmával), helyi támogatások biztosítása, motiválás a napközire, tanulószobára, teljes ellátásra, pályaorientáció segítése, kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, tankönyvtámogatás, táborozási, kirándulási hozzájárulások biztosítása, pályázati részvétel.
33
11.AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az iskola értékelési és ellenőrzési rendszere Iskolánk tantestülete a tanulók teljesítményét 2. évfolyam végétől 8. évfolyam végéig minősíti. A fejlesztés szempontjából egybe tartózónak tekintjük alsóban az 1.-4. Évfolyamokat. A számonkérés szóban, és írásban történik. Ezek helyes arányát rendszeresen ellenőrizni kell. Fontosnak tartjuk, hogy az érdemjegyet mindig kövesse szóbeli értékelés is. A modulok értékelése: Külön tárgyak, az értékelés módja a többi tantárgyra vonatkozó szabályok szerint. A szöveges értékelés 3 típusának alkalmazása: helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelés fejlesztést segítő (formatív) értékelés minősítő, összegző (szummatív) értékelés A szöveges értékelés célja: (személyhez szóló üzenet): Megerősíti a gyermeket abban, amiben sikeres. Pedagógiailag pozitív hatású legyen! Konkrét teljesítményre vonatkozik. Megjelöli a továbblépés következő fokát. Tartalmában komplex (pozitívumok és negatívumok) együttes megjelölését tartalmazza. A javításra vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg. Irányt mutat a továbbfejlődésre. A címzett (szülő, gyermek) számára is érthető legyen! Nyelvi megformálásában differenciált, személyre szabott legyen! Fejezze ki, hogy a tanuló: kiválóan, jól vagy csak éppen megfelelt, esetleg felzárkóztatásra szorul.
34
A szöveges értékelés alkalmazandó formái: (eltérő, sokszínű, változatos Pl. – fogalmazás (esszé) aláhúzásos nyitott mondatos százalékos (pl. témazárók, felmérők esetén) előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés táblázatos
Milyen időközönként értékelünk? füzetekben, munkafüzetekben, szóban folyamatosan felmérők, témazárók kapcsán szóbeli, írásbeli feleletek kapcsán Nagyobb időközönként tágabb, átfogóbb értékelés: félévente (február, június). Ebben jelöljük: tantárgyanként, szakterületenként a megértési szintet, tan. tempót az előírt követelmények alapján.
35
Értékelés 1. osztálytól 2. osztály félévig Módja, formája
Rögzítése
Év közben
-
értékelő kártyák
(folyamatosan)
-
pontozásos (piros, fekete, csillag stb.)
Félévkor
Tanév végén
-
önértékelés
-
százalékos
-
szóbeli értékelés
-
fogalmazás (eszszé)
-
aláhúzásos
-
nyitott mondatos
-
táblázatos
-
esszé (fogalmazás)
-
előre meghatározott nyomtatott skála szerinti
-
Ki értékel?
értékelő füzet
-
tanító
tájékoztató füzet
-
napközis nevelő
külön lapon
-
szaktanár
-
gyermek
-
értékelő lap
-
tanító
-
napló
-
szaktanár
-
értékelő lap
-
osztálynapló
- osztályfőnök (osztályozó konferencia)
-
bizonyítvány
2. osztály végétől 8. osztályig, 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel értékelünk. A tanulók értékelésének szempontjai a tantárgyak esetén: (ebből a szempontsorból mindig az éppen aktuálisat emeljük az értékelés központjába!) munkához, tanuláshoz, tantárgyhoz való viszony érdeklődés kutató, felfedező tevékenység önállóság mértéke probléma iránti fogékonyság együttműködési készség munkával szembeni igényesség (munkafegyelem, rendezettség) kreativitás
36
aktivitás munkatempó a tanulmányi teljesítmény alakulása ismeretek, képességek fejlődése kimagasló teljesítmény értékelése a gyermek erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében rendszeres felkészülés az órákra önellenőrzés szintje, fejlődése javaslatok a továbbhaladásra, hiányosságok pótlására
37
Magatartás, szorgalom értékelése Szóbeli, szöveges értékelés az 1 – 4. évfolyamban, érdemjegyekkel, osztályzatokkal a 2 – 8. évfolyamban havonként és félévenként. Alapja: a tanulói önértékelés az osztályközösség előtt, az osztályközösség véleménye, osztályban, csoportban tanítók véleménye, osztályfőnök véleménye összesítéssel. Magatartás 5 PÉLDÁS a házirendet betartja viselkedése, hangneme kifogástalan fegyelmezett, megbízható, pontos nevelőivel, társaival szemben udvarias, tisztelettudó szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte, benne
4 JÓ a házirend szabályai ellen általában nem vét viselkedése, hangneme általában kifogástalan nevelőivel, társaival szemben udvarias, tisztelettudó a rábízott feladatokat készségesen elvégzi
3 VÁLTOZÓ a házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be, hibáit belátja nevelőivel, társaival szemben nem udvarias, és nem tisztelettudó fegyelme ingadozó, munkája pontatlan közösségi feladatok elvégzésében vonakodva vesz részt Nem szándékosan, de akadályozza a közösség munkáját
38
2 ROSSZ a házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik nevelőivel, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle viselkedésével rossz példát mutat, hibáit nem látja be szándékosan árt a közösségnek
39
Szorgalom 5 PÉLDÁS tanulmányi munkája igényes munkavégzése pontos, megbízható, kitartó önállóan tanul, önellenőrzése rendszeres, és rendes igényli tudása bővítését, céltudatosan, ésszerűen szervezi tanulmányi munkáját mindig felkészült, figyel, érdeklődik egyes tárgyakban a tananyagon felül is produkál
4 JÓ tanulmányi munkája figyelmes ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi önmagát órákon figyel, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi általában felkészült, de különösebb érdeklődést nem tanúsít érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül 3 VÁLTOZÓ tanulmányi munkája ingadozó időszakonként dolgozik, gyakran figyelmetlen, pontatlan önállóan, csak utasításra kezd munkához nem ellenőrzi önmagát szétszórtság jellemzi házi feladatait többször elfelejti 2 HANYAG tanulmányi munkája hanyag figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan gyakran nem hajlandó dolgozni, házi feladatait nem végzi el
40
nem törődik kötelességeivel érdektelenség, teljes közöny jellemzi
Pontozásos teljesítményértékelés határai írásos munka esetén: Jeles
90 % - 100 %
Jó
75 % -
Közepes
50 % -
Elégséges 35 % - lehetőség a megszerzésre a továbbhaladás feltételeinek megfelelő feladatok beiktatásával.
Tanulói teljesítmény értékelése, minősítése, mérése Az első évfolyamon, a második évfolyamon félévkor, tanuló előrehaladását a „kiválóan”, „jól”, „megfelelően teljesített” illetve „felzárkóztatásra szorul” kifejezésekkel szövegesen kell értékelni. A szöveges értékelés osztályzatra való átváltását az érdemjegyek határozzák meg. Az intézményben a kötelező és a szabadon tervezhető tanórai foglalkozások keretei közötti teljesítmények kerülnek értékelésre. Az 1. évfolyamon vállalt nyelvi előkészítőn nyújtott teljesítmény értékelése évközben, félévkor, évvégén szövegesen történik. A 2-3. évfolyamon az értékelés érdemjegyekkel történik. A nyelvi értékelés nem akadályozhatja meg a szakrendszerű oktatásba történő átlépést. A 3-4. évfolyamon vállalt informatikai előkészítő értékelése megegyezik a nyelvi értékeléssel. A nem szakrendszerű oktatás a 4. évfolyam végén fejeződik be, a szakrendszerű oktatásba belépés feltételeit erre az időpontra kell teljesítenie a tanulóknak . Az írásbeli és szóbeli házi feladat meghatározásakor figyelembe kell venni, a célszerűség és humánosság elve mellett a: a tanulók életkori sajátosságát, fejlettségét a felkészüléshez, elkészítéshez szükséges időt a következő kötelező óra bekövetkeztét a kötelező elfoglaltságok rendjét a hétvégi programot Az írásbeli házi feladat hiánya nem vonhatja maga után azonnali szaktárgyi értékelést.
41
A félévi és év végi osztályzatok megállapításának elvei: az időszakban szerzett érdemjegyek átlaga a kapott érdemjegyek súlyozottsága a teljesítmény időbeli alakulása külön önként vállalt feladat és teljesítése, versenyeredmény, adottság, képesség A szaktanár, osztályfőnök kérheti a félévi- és év végi osztályozó értekezleteken a nevelőtestület – különösképpen a csoporttal, osztállyal foglalkozók véleményét és állásfoglalását az osztályzat megállapításakor. Eltérő vélemények esetén az évközi összteljesítmény matematikai átlaga dönt a kerekítés szabályainak figyelembevételével. Heti 1 – 2 órás tárgyak esetében havonta legalább 1 érdemjegy megállapítása kötelező, magasabb óraszám esetén legalább két érdemjegyet kell szereznie a tanulóknak. A tantárgyi érdemjegyek fele legalább szóbeli számonkérés eredménye, legyen, természetesen a szaktárgyi jelleg figyelembevételével. Minden elért eredményről a szerzés időpontjában a szülőt, gondviselőt írásban kell tájékoztatni, melynek hitelességét a pedagógus kézjeggyel igazolja. Az intézményben folyó nevelő – oktatómunka kisebb intervallumokra tagolódik, amelynek eredményességét év végi tudásszint felmérések jelzik, a munkafolyamatba épített ellenőrzéseken túl. 2. osztály végén (olvasás, matematika, írás) 3. osztály végén (idegen nyelv) 4. osztály végén (magyar, matematika) 6. osztály végén (magyar, matematika, idegen nyelv) 8. osztály végén (magyar, matematika, idegen nyelv)
Elismerés és jutalmazás fokozatai és formái: Tanítói – szaktanári dicséret: szóban, írásban Osztályfőnöki, csoportvezetői dicséret: szóban, írásban Igazgatói dicséret: szóban, írásban Nevelőtestületi dicséret: szóban, írásban Oklevél: az iskolaszintű versenyek, vetélkedők 2. és 3. helyezettjeinek, év végén a kitűnő tanulmányi eredményű nem példás magatartású vagy és szorgalmú tanulónak.
42
Jutalomkönyv: kiemelkedő, különleges teljesítményért. Jó tanuló – jó sportoló cím és könyvjutalom: tanév végén jónál rosszabb osztályzattal nem rendelkező kiemelkedő sportolóknak. Eötvös plakett és könyvjutalom: csak 8. osztályt végzett tanulóknak, akik legalább a 7. és 8. évfolyamban példás magatartásúak és szorgalmúak és kitűnő tanulmányi eredményt értek el. Pálóczy – díj: Csak a 8. osztályt végzett tanulóknak kiemelkedő művészeti tevékenységéért.
A tanulók elmarasztalásának formái: Tanítói, szaktanári: figyelmeztetés (szóban – írásban) intés (szóban – írásban) Osztályfőnöki, csoportvezető: figyelmeztetés (szóban – írásban) intés (szóban – írásban) Igazgatói: figyelmeztetés (szóban – írásban) intés (szóban – írásban) Nevelőtestületi: figyelmeztetés (szóban – írásban) intés (szóban – írásban)
43
AZ ISKOLAI NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RÉSZEKÉNT AZ ALÁBB MEGHATÁROZOTT MÉRÉSEKET KELL ELVÉGEZNI Az egyes nevelők és dolgozók értékelésének szempontjai Tevékenység
Nagyon jól végzi
közepesen végzi
gyengén végzi
Önképzés Tehetséggondozás Differenciált foglalkozás Tanórára való felkészülés Osztályfőnöki tevékenység Rendezvények szervezése Versenyekre való felkészítés Fegyelmezés Ügyeleti munka Pontos órakezdés, Befejezés A pedagógus tanórai munkájának elemzése Tevékenység
Nagyon jól végzi
Felkészülés a tanórára Kérdések megfogalmazása Magyarázat színvonala Motiválás A tananyag arányos tervezése Az órai munka differenciálása Az érdeklődés fenntartása Alkalmazkodás az életkori
44
jól végzi
gyengén végzi
sajátosságokhoz Óravégi összefoglalás A tanulói teljesítmények reális értékelése A szemléltetés sokszínűsége A tanóra rendjének megtartása A tanulók pozitív értékelése, bátorítása A tanulók véleményének tolerálása Az iskola értékelési rendszerét az ellenőrzési tervet évente megtervezzük Minden tanévben értékeljük:
Minden tanév végén értékeljük:
Kétévente értékeljük:
Négyévente értékeljük:
Az igazgató vezetői ciklusának lejártakor értékeljük:
Tanmeneteket, az oktató-nevelő mikro tanterveket munka eredményességét
a tanulói jogok érvényesülését
a szülői jogok érvényesülését
a pedagógiai program megvalósítását
Tankönyvválasztást
az iskola belső légkörét
a dolgozói érdekérvényesítést
Az iskola nyilvánossági rendszerét
személyi-és tárgyi feltételeket
A tanári munka hatékonyságát
a tanórán kívüli foglalkozások hatékonyságát
az új módszerek az iskola kapcso- A költségvetési eredményességét latrendszerét hatékonyságot
45
12. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE A pedagógus által választott tankönyvnek meg kell felelnie a tankönyvrendelés és ellátás jogszabály megfogalmazottságának. Más felszerelés, ruházat beszerzésekor alapvető szempont, hogy hiánya akadályozza a tananyag elsajátítását, nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozáson való részvételhez, használatának rendszeresnek kell lennie. Az alapfokú nevelés – oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart, és két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat A tanulmányokat befejező tanulóval kapcsolatos elvárások: Képes legyen testileg, érzelmileg, erkölcsileg egészséges életvitelre. Rendelkezzen akaraterővel, kudarctűrő és leküzdő képességgel. Jellemezze a szűkebb és tágabb értelemben vett hazaszeretete a közösségi összetartozás érzése. Vállaljon felelősséget önmagáért, másokért, közösségéért. Jellemezze a határozottság, a tolerancia, a következetesség, de képes legyen változni. Legyen képes a következő iskolafokozatban helytállni és utána bekapcsolódni saját választása szerint a társadalmi munkamegosztásba. Rendelkezzen a társadalmi, természettudományi, esztétikai, technikai általános műveltség alapjaival, hordozza magában a továbbfejlesztés, fejlődés lehetőségét. A nem kötelező tanórai foglalkozások rendje A cél elérését szolgáló az intézmény jellegét adó képzési lehetőségek és irányok. Az 1 – 2. évfolyam heti 1 – 1 óra, a harmadik osztályokban heti 2 óra német vagy angol nyelvi előkészítés szaktanárok vezetésével. A 4. évfolyamon idegen nyelv oktatása csoportbontással heti 3 órában. Az 5 – 8. évfolyamokon csoportbontás alkalmazásával emelt szintű német, angol nyelv oktatása 3 illetve 5 órában. A csoportbontás alapelvei: megfelelő motiváltság a tantárgy tanulása iránt önként vállalt többletfeladat nemcsak 1 tanévre általánosan jó szellemi állapot és tanulmányi eredmény Későbbi alap – emeltszint átjárás különbözeti vizsga letétele után lehetséges. 1-2. évfolyam 1 félévében szöveges értékelési mód, a 2. évfolyam évvégétől érdemjegyekkel.
46
7. évfolyamtól megfelelő érdeklődés esetén (10 fő) – külön megállapodás szerint – pontosan számított önköltség vállalásával szakköri keretben választható nyelvi foglalkozások indulhatnak, melynek értékelése félévkor és év végén a megjegyzés rovatban történik 3 – 4. évfolyamban indul az informatika oktatása a szabadon tervezhető órakeretben, ami megalapozza a felsőbb évfolyamok csoportbontását. Az 5 – 8. évfolyamon a matematika és magyar tantárgy oktatása során lehetőség szerint osztálybontásra kerül sor, aminek alapja a 3 – 4. évfolyamon előrehaladás és év végi mérés, valamint 5. évfolyamban a tanévkezdés utáni 5. héten írt önálló írásbeli munka. A csoportok a meglevő program szerint átjárhatók nagyobb átrendeződésre 5. évfolyam év végén kerül sor. Az 3 – 4 – 5 - 6. évfolyamban minden tanulónak lehetőség nyílik testnevelés órai kereten belül úszásoktatásra, aminek tárgyi feltételét a fenntartó biztosítja. A szabadon tervezhető órakeretben szervezett és az érdeklődési körökben résztvevő tanulók és szüleik az intézmény irányába kötelezettség vállalási nyilatkozatot tesznek. Az általános műveltség alapjainak szélesítése, az egészséges életmód igényének kialakítása, az ország megismerése, a nyelvgyakorlás az intézményben kívül is megvalósítható. Intézményen kívüli foglalkozások, melyeknek lehetőségét az iskola biztosítja: Erdei iskola (osztálykeret, alsó tagozat) Sí tábor (1 – 8. évfolyam, csoportkeret) Nyelvi táborozás (felső tagozat, csoportkeret) Tanulmányi kirándulás (osztálykeret) Nyári országjáró tábor (1 – 8. évfolyam, csoportkeret) Önköltséges tanulmányi versenyek, levelező játékok (1 – 8. évfolyam) Színház- és mozi látogatás, hangverseny A megvalósulás feltétele az iskolai szülői szervezet illetve az osztály szülői munkaközösségek döntése. A döntéssel együtt kell meghatározni a program lebonyolításához szükséges pénzösszeg maximumát és az elszámolás rendjét. Nem hagyományos tanórai rendszerben folyó ingyenes foglalkozások. Tanórán kívüli foglalkozások: Napközis foglalkozás (1 – 4. évfolyam) (tanórákra való felkészülés, pihenés, játék, sportfoglalkozás) Tanulószoba (5 – 8. évfolyam) (tanórákra való felkészülés, felzárkóztatás) Fejlesztés (alapképesség fejlesztés, felzárkóztatás a továbbhaladáshoz)
47
Szakkörök (érdeklődési kör tantárgy centrikus, tehetséggondozás) Önképzőkörök (művészetek iránt érdeklődők, tehetséggondozás) Énekkar (5 – 8. évfolyam) (bemutató, verseny, ünnepség állandó résztvevői, tehetséggondozás) Iskolai sportkör (mindennapos testedzés lehetősége, tehetséggondozás, atlétika, labdajátékok és más szakemberfüggő lehetőségek) Néptánc, társastánc (érdeklődési kör, viselkedés, illem, hagyományápolás) Eötvös Nap Könyvtári órák
13.TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG Az iskola kötelező beiskolázási körzete a fenntartó által kijelölt terület, de fenntartói engedéllyel városon kívüli tanuló is felvehető, alapvetően figyelembe véve a szabad iskolaválasztás lehetőségét. Az első osztályba beiratkozott tanulók osztályba sorolását a tanítóválasztás lehetősége mellett az arányos létszám- és fiú – leány arány befolyásolja intézményvezetői döntés alapján. A felsőbb évfolyamokra érkezők besorolását az eddig végzett tanulmányi munkájuk és az osztálylétszámok határozzák meg. Az iskolai nevelés – oktatás folyamatát figyelembe véve osztályok átcsoportosításához nevelőtestületi vagy fegyelmi döntés szükséges. Beiratkozás rendje: a tanév rendjéből indulva a fenntartó határozza meg. a szülő, gondviselő a szükséges és előírt iratok, okmányok leadásával együtt a tankötelezettségi kort elért gyermeket, kötelességének megfelelően az ívre az iskola képviselője jelenlétében felvezetteti, jelzi, vagy az iratok jelzik a felmentés igényét vagy az iskolába járás szükségességét ezzel tanulói jogviszony keletkezett a beiratkozási időszak befejezésétől számított rendeletben előirt időn belül az igazgató határozatban közli a felvételt, áthelyezést, elutasítást áthelyezés, elutasítás esetén a jogorvoslat lehetőségét a tanév kezdete előtt az intézmény felkészítő szülői értekezletet tart.
48
A tankötelezettség kezdetéről az iskola igazgatója dönt az óvoda, a nevelési tanácsadó illetve sajátos nevelési igényű gyermek esetében a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs különböző szintű bizottságok véleménye alapján. Szakrendszerű oktatásban magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, aki teljesíti a tantervben meghatározott továbbhaladási feltételt a tananyag egészére vonatkozóan. Egy illetve két tantárgyból kapott év végi elégtelen minősítés esetén a tanuló az intézmény által meghatározott időszakban, javítóvizsgát tehet, és sikeres vizsga esetén léphet felsőbb évfolyamba. A javítóvizsgán nyomós indok miatt meg nem jelent tanuló szeptember 20-ig (ha az indok megszűnt) tehet javítóvizsgát, addig a következő évfolyam foglalkozásain köteles részt venni. Évi 250 óra vagy azt meghaladó illetve a szakórák 30 %-ról hiányzás esetén a tanuló nevelőtestületi döntés alapján osztályozó vizsgát tehet, ellenkező esetben az évfolyamot ismételni köteles. Ha az igazolatlan órák száma a határesetben meghaladja az igazolt órák számát az évfolyamismétlés automatikus. Minden tanuló saját- és szülői együttes döntés esetén megismételhet az évfolyamot akkor is, ha különben továbbléphetne, kivételt képez az előkészítő ismétlése, ha a tankötelezettség kezdete a 8. életévre esik. Idegen nyelv tanulása alól szülői kérelemre és szakvélemény alapján menthető fel a tanuló. Testnevelés tantárgy gyakorlati része alól szakorvosi javaslat alapján részleges vagy teljes felmentés adható meghatározott vagy teljes időszakra. Az orvosi javaslat határozza meg a könnyített vagy gyógy testnevelésre történő beosztást. A gyógy testnevelést a fenntartó szervezi, melyen a tanulónak részt venni kötelező. Szabadon vállalt foglalkozás alóli mentesítés év közben csak a körülmények alapos megváltozása esetén szülői kérelemre adható. Minden tantárgyból az egyéni továbbhaladás lehetősége fennáll, igazgatói engedéllyel. Intézményünk a tankötelezettség teljesítésének a színtere. Minden pedagógiai erőfeszítést ki kell fejteni ahhoz, hogy a tanulók a mindennapi iskolába járás feltétele mellett 16 éves korukig teljesítsék az alapkövetelményeket.
14.AZ ISKOLA ÉLET és MUNKARENDJE Tanítási napokon az intézmény nyitvatartási időszaka: 7.00 – 16.30. Az alsó tagozatos tanulók ettől az időponttól az ügyeletes pedagógiai asszisztens felügyelete mellett tartózkodnak az intézményben. Pécselyi Tagintézményben: 7:15 – 17:00 pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az intézményben a gyermekek. A tanulók nagy része 7. 30-tól az ügyeletes pedagógusok irányítása mellett készülnek fel a tantárgyi foglalkozásokra vagy az udvaron vagy az épületek folyosóin.
49
A tanórák és szünetek rendje általános esetben: 1. 2.
Tanóra ideje 7:45-8:30 8:40-9:25
3.
9:45-10:30
4. 5. 6. 7.
10:45-11:30 11:40-12:25 12:30-13:15 13:45-14:30
Szünetek 1. szünet 8:30-8:40 2. szünet 9:25-9:45 Tízórai az osztályteremben, étteremben (testnevelés, informatika, nyelvi labor órák után) 3. szünet 10:30-10:45 Időjárástól függően kötelező elhagyni az épületeket, foglalkozási helyeket. 4. szünet 11:30-11:40 5. szünet 12:25-12:30 6. szünet 13:15-13:45
Pécselyi Tagintézmény:
1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra
Tanórák időpontjai:
Óraközi szünetek rendje
8.00 - 8.45
10 perc – 15 perc (tízórai szünet) – 5 perc
8.55 - 9.40 9.55 - 10.40 10.50 – 11.35 11.40 – 12.25 Ebédidő: 12.30 – 13.00
6. óra
13.00 – 13.45
Az óraközi szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben, öltözőkben és az udvaron tartózkodhatnak az ügyeletes pedagógusok és a diákönkormányzat tagjainak, heteseknek a felügyelete mellett. Az ebédelés az iskola éttermében történik a napközis csoportvezetők és az ügyeletes pedagógusok irányításával főként az 5. és 6. óra utáni időszakban. Délutáni elfoglaltságok azon tanulók számára, akik 6. órában is tanórán vesznek részt 13:45 előtt nem kezdődhet. A napközis elfoglaltságok (külön terv szerint) 16:30-ig tartanak, a csoportvezetők irányításával, szülői igény estén a felügyeletet 17 óráig biztosítja az intézmény. Tanulószoba a tanórák befejeztét követően 16:00-ig a tanulószoba vezetőjének felügyeletével biztosított. Napközis és tanulószobai elfoglaltság alóli felmentést állandó külön vagy napi programban, a szülői írásbeli kérésére adhat a csoportvezető, az igazolásokat a vezető iratként a tanév végéig megőrzi. Az intézmény vezetőségének legalább egy tagja, vagy az általa megbízott, 7:30 és az intézmény által gyermekek részére szervezett program végéig az iskolában tartózkodik. A délutáni elfoglaltságra váró tanulók a tanulószobában, könyvtárban vagy az intézményben tartózkodó vezető engedélyével és irányításával várakozhatnak. Az iskolafogászatra és egészségügyi probléma esetén a tanulókat a szakrendelésre – lehetőség szerint – a pedagógiai asszisztens kíséri.
50
A tanulók 7:30 utáni időszaktól a tanítás befejezéséig az osztályfőnökük, az igazgató engedélyével távozhatnak az intézményből. A tanév rendjét az időszakban érvényes rendelet szabályozza, a tanítás nélküli munkanapok rendjét és tartalmát az évnyitó nevelőtestületi értekezlet hagyja jóvá és az éves munkaterv, tartalmazza. Az éves munkatervet és ellenőrzési tervet, javaslatot az igazgató terjeszti elő a tanév meghatározott rendjének megfelelően, a fenntartó ezen időszakra eső határozatainak, a nevelőtestület érvényben levő határozatainak, a tanév fő feladatainak, az iskolaszék és diákönkormányzat ajánlásainak, az előző időszak tapasztalatainak és az iskola hagyományainak ismeretében – és a nevelőtestület hagyja jóvá. A munkaterv ismeretében tervezik meg a szakmai munkaközösségek éves programjaikat. Tanítási szünetekben, az intézményben vezetői ügyelet szerveződik. Az időszakra eső feladatok megoldására a pedagógus az érvényes jogszabálynak megfelelően behívható. Nyári szünetekre tervezhető és megvalósítandó az intézmény napi életét akadályozó nagyobb szabású karbantartás, átalakítás, átrendezés, illetve a nyaraltatás.
15.AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÉS HAGYOMÁNYAINAK RENDSZERE Pedagógus munkamegosztás Igazgató általános Igazgatóhelyettesek alsós, tagintézmény-vezető Napközi otthoni csoportvezetők (csoportonként) Osztályfőnökök (osztályonként) Munkaközösség vezetők: 1 –4. évf. pedagógusai Alsós- napközis 1–4. évf. pedagógusai magyar – történelem – művészetek matematika – fizika – kémia – technika – életvitel - informatika biológia – földrajz - testnevelés élő idegen nyelv
51
osztályfőnöki Megbízatások:
gyermek- és ifjúságvédelem diákönkormányzatot segítő munka- és balesetvédelmi felelős pályaválasztási felelős dekorációs felelős technikai felelős
Önálló munkakörök (részben):könyvtáros szabadidő – szervező Pedagógiai segítők:
pedagógiai asszisztensek
Ügyviteli, gazdasági feladatellátók: iskolatitkár gondnok Technikai feladatellátók:
fűtő,- karbantartó takarítók
Vezető, irányító területek: Vezetőtestület: igazgató, igazgatóhelyettes, diákönkormányzatot segítő nevelő, osztályfőnöki munkaközösség vezető feladattól függően kiegészül: iskolaszék elnöke, szülők közösségének elnöke, gondnok Irányító testület: vezetőtestület és munkaközösség vezetők, közalkalmazotti tanács elnöke, szakszervezeti megbízott
52
HAGYOMÁNYOK, RENDEZVÉNYEK Ünnepélyek: tanévnyitó, tanévzáró az 1956-os forradalom emléknapja az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja Megemlékezések: Aradi Vértanúk Napja Magyar Kultúra Napja Föld Napja Névadó Nap Összetartozás Napja Egyebek a tanévi aktualitástól függőek Egyéb rendezvények: Mikulás estek, osztálytalálkozók Karácsonyi rendezvény Jókai hét és farsangi karnevál DÖK rendezvényei Anyák napi összejövetelek Eötvös hét és Eötvös est Ballagás Versenyek, vetélkedők: Művészeti és szaktárgyi versenyek DÖK rendezvényei
Szülői értekezletek: Tanévnyitó, I. félévet záró, év végi Pályaválasztási tájékoztató Iskola bemutató (beiratkozási időszakban) Szülők közössége által kezdeményezett
53
Fogadó órák: Az egyéni fogadórend a tanév elején kerül meghatározásra. Nyílt fogadóóra novemberben és márciusban kerül megtartásra az éves munkatervben meghatározottak alapján. Nyílt órák: évfolyamonként 1 alkalommal, a III. negyedévben Városi szervezésű hagyományos rendezvények, az intézmény részvételével Aradi Vértanúk Napja Karácsonyi hangverseny Kommunista Diktatúra Áldozatainak Napja Pedagógus Nap Gyermeknap Kodály hangverseny Egyéb tanévi aktualitásokból fakadó fenntartói elvárások
54
16. HELYI TANTERV NAT 2012 ajánlásával A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI A kerettantervi előírások figyelembevételével a NAT- nak megfelelően elkészített helyi tanterv került alkalmazásra. Tartalmazza évfolyamonként a kerettanterv által előírt tantárgyakat, a hozzájuk rendelt óraszámmal, tartalmakkal együtt. A kiválasztás szempontjai: az érintett korosztály számára meghatározott tantervi követelményhez szükséges tartalom és felépítés taníthatóságnak és tanulásnak megfelelés alkalmazkodjon a tanítás körülményeihez, eddigi felszereltségéhez nyújtson lehetőséget a differenciálásra, módszertani változatosságra kivitelezése feleljen meg az igénybevételnek azonos minőségnél az ár legyen a döntő szempont
17. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MEGLÉVŐ FELTÉTELEK a./ Az iskola épületének jegyei: - Az iskola főépülete (16 tantermesre tervezett iskola 8 tanteremmel, kisegítő helyiségekkel, tornateremmel és főzőkonyhával megépült része) a 995/4.hrsz.-ú 18724 m2 alapterületen helyezkedik el. Északról és Nyugatról aszfaltos udvarrész és zöldterület, Délről és Keletről sportudvar ( 2 db kézilabdapálya, távolugróhely, 60 m-es futópálya) és zöldterület veszi körül, rekortán borítású nekifutó használata is lehetséges. -
A területen egy 1975-ben épült és a 2010-211-ben felújított (gázüzemű) fűtőmű biztosítja a hőenergia ellátást. (kazánház 25 m2, műhely: 14 m2, öltöző és mosdó 8 m2).
b./ Helyiségek adatai: Főépületben: Tanterem típusú helyiségek:
száma:
55
- alapterülete:
- funkciója:
10
54 m2
Rajzterem
1
54 m2
Természettudományi előadó
1
64 m 2
Számítástechnika
1
54 m2
Könyvtár-terem
1
54 m2
Csoportszoba
3
25 m2 nyelvi labor, régi könyvtár,
Tornaterem
1
300 m2 - szaktanterem (testnevelés)
Tanterem
- Egyéb helyiségek: 2
Nevelői szoba
1
68 m
Irodahelyiségek
2
20 m
1
8 m2
Szertárhelyiségek
Szociális helyiségek
2
2
1
12 m
1
30 m - fizika-kémia
1
44 m - testnevelés
1
14 m - raktár
1
20 m - technika szertár
4
14 m /helyiség - fiú illetve leány WC
2
2 2 2
2
2
1
5 m - tanári WC (női)
3
3 m /helyiség tanári WC (két férfi
2
és egy női) 30 m2/helyiség - tornatermi öltöző,
2
mosdó (fiú-leány) 2
15 m - technikai személyzet öltő-
1
zője Orvosi rendelő
14 m2 - egészségügyi ellátás tanulóknak
1 56
Étkező
1
Raktár
1
2
68 m - étkezés 4m
2
- A helyiségek magassága: 3 m (Tornaterem: 6 m). - A folyosó - zsibongó összterülete: 204 m
2
Az új szárnyban a tanterem típusú helyiségek:
tanterem
száma
alapterület
6
5 x 52,5 m2 1 x 53,5 m2
Egyéb helyiségek: igazgatóhelyettesi:
1
18 m2
tanári pihenő:
1
18 m2
teakonyha:
1
7,8 m2
tanári mosdó:
1
4 m2
leány mosdó:
1
12,7 m2
fiú mosdó:
1
15,75 m2
takarító raktár:
1
3,2 m2
Szociális helyiségek:
Közlekedő:
20,25 m2
Folyosó:
89,5 m2
Lépcsőház:
9,09 m2
Liftakna:
2,96 m2
Raktár:
2,14 m2
Padlástér:
273,69 m2
57
FELTÉTELEK A PÉCSELYI TAGINTÉZMÉNYBEN Kizárólagos használatban lévő helyiségek 1. 38,81 m2 alapterületű terem 2. 37,95 m2 alapterületű terem 3. 38,94 m2 alapterületű terem 4. 42,3 m2 alapterületű terem 5. 19,8 m2 alapterületű tanári szoba 6. 67,82 m2 alapterületű folyosó 7. 9,6 m2 irodahelyiség Közös használatú helyiségek: 1. 15,31 m2 alapterületű férfimosdó 2. 15,31 m2 alapterületű női mosdó 3. 6,75 m2 alapterületű öltöző 4. 6,7 m2 alapterületű öltöző 5. 2,72 m2 alapterületű zuhanyzó 6. 54,3 m2 alapterületű tornaszoba 7. 9,6 m2 alapterületű torna szertár 8. 42,9 m2 alapterületű ebédlő 9. 63,73 m2 alapterületű folyosó 10. 15,6 m2 tálaló konyha előtérrel 11. 23,72 m2 kazánház 12. iskolaudvar
1./ Az iskolai tanulócsoportok száma
Évfolyam
Osztály
Napközi és tanulószoba
1
2
2
2
2
2
3
2
2
4
2
2
5
2
1
6
2
7
2
8
2
58
A Pécselyi Tagintézmény tanuló csoportjainak száma: Évfolyam
Osztály
1
Napközi és tanulószoba
1 1
2 3 1
4
2.a./ Személyi ellátottság (szükséglet): Szükséglet
Pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelőoktató munkát végző főállású alkalmazottak száma:
34
Egyéb felsőfokú végzettségű, nevelő-oktató munkát segítő főállású alkalmazottak száma:
2
Egyéb munkakörben főállású foglalkoztatottak száma:
7
Iskolatitkár
1
Egyéb (óraadó):
1
Pécselyi Tagintézmény szükséglet Pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelőoktató munkát végző főállású alkalmazottak száma:
b./ A személyi ellátottság részletezése:
59
3
Igazgató
1
Igazgatóhelyettes
1
Igazgatóhelyettes és tagintézményvezető
1
Könyvtáros, fejlesztő
1
Ifjúságvédelmi felelős
1
Tanító
8
Tanító vagy szaktanár
0
Szaktanár
18
Napközi otthoni csop.vez.
8
Pedagógiai asszisztens
2
Iskolatitkár
1
Gazdasági-ügyviteli dolgozó
1
Fűtő-karbantartó
1
Techn.kisegítő (tak. hivs.)
5
A pedagógiai program nyilvánossá tétele A helyi tantervet a diákok és a szülők felé nyilvánossá tesszük. Iskolánk könyvtárában megtekinthető, tanulmányozható, valamint az intézmény honlapján A diákok számára osztályfőnöki órákon történik a megfelelő részek ismertetése. Elhelyezésre kerül a tanári szobában, az igazgatói irodában. Érvényesítési rendelkezések l. Jelen pedagógiai program – érvényességi ideje: 2014.október 6-tól felmenő rendszerben -
évenként felülvizsgálható és szükség esetén módosítandó.
2. A pedagógiai programot a vonatkozó törvények, jogszabályok, önkormányzati rendeletek, nevelőtestületi határozatok változása esetén illetve a tanév eleji áttekintés eredményétől függően 30 napon belül módosítani kell.
60
3. A program korrekcióját kezdeményezhetik: az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat.
Egyetértését nyilvánította: mellékletként szerepelnek a nyilatkozatok. Az intézmény iskolaszéke és az iskola Diákönkormányzata
Elfogadta: Eötvös Loránd Általános Iskola Nevelőtestülete
Balatonfüred, 2014. október…………………….
Diószeghy Leopoldina igazgató,
61
