ALAPSZABÁLY I. § AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE, JELKÉPE 1.) Az egyesület neve: Utánpótlás Futball Club Kőszeg 2.) Az egyesület rövidített neve: UFC Kőszeg 3.) Az egyesület székhelye: Lóránt Gyula Sporttelep, 9730 Kőszeg, Petőfi tér 14. 4.) Az egyesület működési területe: Magyarország 5.) Az egyesület jogi személy. 6.) Az egyesület színei: kék és narancs, jelképe: az 1. számú melléklet szerint II. § AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA 7.) Az egyesület fő célja: a futball és a kézilabda, mint szabadidő- és versenysport népszerűsítése, utánpótlásnevelés, a játék révén új kapcsolatok teremtése és ezek ápolása itthon és külföldön. 8.) Az egyesület a következő cél szerinti tevékenységet folytatja: • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 9.) Az egyesület a tevékenysége folytatása körében többek között: • Sportszerű magatartásra nevelés; • A klubtagok többségének érdekeit szem előtt tartó működés, oldott légkörben; • Egyenlő esély biztosítása minden korosztály számára; • Utánpótlásnevelés; • Folyamatos fejlődési lehetőség (kidolgozott edzésterv alapján); • Hazai és nemzetközi (sport)barátságok kialakítása; • Lehetőség biztosítása a versenyszerű sportolásra; • Helyi, illetve országos, nemzetközi versenyek szervezése, bonyolítása 10.) Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Ezen túlmenően az egyesület semmilyen vállalkozási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet nem végez. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 11.) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet (így különösen pártpolitikai tevékenységet, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítását) nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem fogad el.
–2– AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY 12.) A tagsági viszony keletkezése 12.1.) Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki az egyesület célkitűzéseivel egyetért, az alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el, a tagsági díjat rendszeresen fizeti és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. 12.2.) Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és/vagy anyagilag támogatja az egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. 12.3.) Az egyesület tiszteletbeli tagokat is vehet fel tagjai sorába. A tiszteletbeli tag az egyesület munkájában részt vehet. A tiszteletbeli tag felvételét legalább két rendes egyesületi tag kezdeményezheti. A tiszteletbeli tag felvételéről a közgyűlés dönt. 12.4.) Az egyesületnek kiskorú tagjai is lehetnek. A kiskorú tag csak az életkorának megfelelő tisztségre választható, nem választható azonban olyan tisztségre, ahol a tisztséggel jognyilatkozatok tétele jár együtt. 12.5.) Az egyesületnek tagja lehet minden olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet), amelynek székhelye (telephelye, fióktelepe) Magyarország területén van. A szervezetek az egyesületben állandó megbízottal képviseltetik magukat, akinek nevét írásban közlik az egyesület elnökségével. 12.6.) A tagfelvétel iránti kérelmet az egyesület által rendszeresített „Belépési Nyilatkozat”-on kell előterjeszteni. A tagok felvételéről az egyesület elnöksége dönt. 12.7.) A „Belépési Nyilatkozat” előterjesztésével – annak tartalmától függően – rendes tagi, vagy pártoló tagi tagsági viszony keletkezik. 13.) A tagsági viszony megszűnése 13.1.) A tagsági viszony megszűnik a ) kilépéssel, b ) kizárással, c ) a tag halálával (megszűnésével). 13.2.) A tag kizárása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik 14.) A rendes tag jogai a ) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; b ) az egyesület közgyűlésén felszólalhat, javaslatot tehet, szavazhat; c ) a tagok egyharmadával együttesen – az ok és a cél megjelölésével – kezdeményezheti a közgyűlés összehívását; d ) választhat és választható az egyesület szerveibe, 18 év alatti tag csak az életkorának megfelelő tisztségekre választható.
–3– 15.) A pártoló tag jogai a ) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; b ) az egyesület közgyűlésén felszólalhat, javaslatot tehet. 16.) A tiszteletbeli tag jogai a ) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; b ) az egyesület közgyűlésén felszólalhat, javaslatot tehet. 17.) Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. 18.) A rendes tag kötelességei a ) őrködni az alapszabály tisztasága és megtartása felett; b ) közreműködni az egyesület mindenkori időszerű feladatainak a megvalósításában; c ) aktívan részt venni az egyesület életében, működésében; d ) a közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetni. 19.) A pártoló tag kötelességei a ) őrködni az alapszabály tisztasága és megtartása felett; b ) közreműködni az egyesület mindenkori időszerű feladatainak a megvalósításában; c ) erkölcsileg és/vagy anyagilag támogatni az egyesületet. 20.) A tiszteletbeli tag kötelességei a ) őrködni az alapszabály tisztasága és megtartása felett. III. § AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 21.) Az egyesület vezető szervei: a közgyűlés és az elnökség (a továbbiakban együtt: vezető szerv). Ezen kívül az egyesületnél két szakosztály működik. A szakosztályok nem önálló jogi személyek, vezetőik az egyesület képviseletére nem jogosultak. 22.) A közgyűlés 22.1.) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. 22.2.) A közgyűlés minden egyesületi kérdésben dönthet. 22.3.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a ) az alapszabály megállapítása és módosítása; b ) az elnökség évi beszámolójának elfogadása; c ) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása; d ) az elnökség és a tisztségviselők megválasztása; e ) döntés tag kizárásáról; f ) szakosztályok működésének engedélyezése; g ) tagdíj mértékének megállapítása
–4– 22.4.) A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. 22.5.) A közgyűlést össze kell hívni, ha azt az elnökség, vagy a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kéri, illetve, ha azt a bíróság elrendeli. 22.6.) A közgyűlést a napirend közlésével az elnök hívja össze. Az értesítés e-mailben, SMS-ben, hagyományos postai úton vagy a helyi elektronikus sajtó útján történik. A meghívót legalább egy igazolható módon meg kell küldeni. Igazolhatónak minősül az ajánlott vagy tértivevényes küldemény, kézbesítési és olvasási visszaigazolás ( elektronikus tértivevény) A meghívás időpontja és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell lenni. A meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét idejét és a javasolt napirendi pontokat a szavazásra jogosult tag álláspontjának kialakításához szükséges részletességgel. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját. A meghívóban tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. Az elnökség a kiegészítésről 2 napon belül dönt, amely döntésről további 2 napon belül igazolható módon a tagokat tájékoztatni köteles. A napirendben nem szereplő kérdésben csak valamennyi tag jelenléte esetén egyhangú hozzájárulással jogosult a közgyűlés dönteni. 22.7.) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagság több, mint 50%-a megjelenik. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a meghívóban közöltek szerint megismételt közgyűlésre kerül sor.A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. 22.8.) A közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A határozathozatal során minden tagnak egy szavazata van. A határozat meghozatalakor nem szavazhat : - akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít, -
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy pert kell indítani
-
akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben,
-
akinek a döntésben érdekelt szervezetben többségi befolyása van,
-
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben,
22.9.) A közgyűlésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban
–5– részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, valamint a közgyűlésen jelen lévő, hitelesítőnek megválasztott két tag írja alá. 23.) Az elnökség 23.1.) A közgyűlés 3 elnökségi tagot választ. 23.2.) Az elnökség tagjai: elnök, alelnök, titkár. 23.3.) A közgyűlés tiszteletbeli elnököt és tiszteletbeli elnökségi tagokat is választhat. 23.4.) A választás két évre szól. A régi elnökség megbízatása az új elnökség megválasztásával szűnik meg. 23.5.) Az elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. 23.6.) A elnökséget az elnök hívja össze. Az értesítés e-mail-ben, SMS-ben vagy hagyományos postai történik. Minden meghívóhoz csatolni kell a napirendet és lehetőség szerint a döntéshez szükséges információkat (okiratokat). A meghívók elküldése és az elnökségi ülés napja között legalább nyolc napnak kell lennie. 23.7.) Az elnökség akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint 50%-a megjelenik. Ha az elnökség ülése nem volt határozatképes, az ülést tizenöt napon belül újra össze kell hívni. A 22.8. és 38. pontban írtak az elnökségi ülésre is irányadóak. 23.8.) Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A határozathozatal során minden tagnak egy szavazata van. Amennyiben az elnökség ülésén 2 elnökségi tag van jelen, egyhangú határozat szükséges. 23.9.) Az elnökség ülései nyilvánosak, kivéve a személyi, fegyelmi, munkajogi jellegű döntések tárgyában tartott üléseket. 23.10.) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik az évi költségvetés meghatározása. 23.11.) Az elnökség a közgyűlés határozatainak és az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően köteles tevékenykedni. 23.12.) Az elnökség a ) elkészíti az egyesület tevékenységéről szóló éves beszámolót; b ) előkészíti a közgyűlési beszámolókat; c ) engedélyezi a 10 000,- Ft-on felüli összegek kifizetését; 23.13.) Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a közgyűlés hatáskörét, irányítja az egyesület működését. 24.) Az elnök a ) képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt, kapcsolatot tart más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; b ) irányítja az egyesület munkáját; c ) őrködik az alapszabály megtartása felett, a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtását irányítja és ellenőrzi; d ) előkészíti, összehívja és vezeti a közgyűléseket, ellenjegyzi a közgyűlés határozatait; e ) az egyesület nevében (ideértve az egyesület bankszámlája feletti rendelkezést
–6– f) g) h) i) j)
is) az alelnökkel együtt ír alá; saját hatáskörben engedélyezi a 10 000,- Ft-ot meg nem haladó kifizetéseket; összehívja és vezeti az elnökség üléseit; az elnökség ülései közötti időszakban az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben dönt és/vagy intézkedik; intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, gyakorolja a munkáltatói jogokat; minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal.
25.) Az alelnök a ) munkamegosztás alapján segíti az elnök munkáját; b ) az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel helyettesíti az elnököt; c ) közreműködik a közgyűlések előkészítésében, az előterjesztések kidolgozásában; d ) az egyesület nevében az elnökkel együtt ír alá. 26.) A titkár a) b) c) d) e)
az elnök irányításával intézi az egyesület ügyviteli feladatait; vezeti a közgyűlési jegyzőkönyvet; őrzi az egyesület irattárát; az elnök és az alelnök akadályoztatása esetén képviseli az egyesületet; a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően őrködik az egyesület vagyona felett; f ) vezeti az egyesület pénzügyi nyilvántartásait; g ) az elnökség, illetve az elnök határozata alapján kifizetéseket eszközöl. IV. § A KIZÁRÁSI ELJÁRÁS
27.) A tagot a közgyűlés akkor zárhatja ki az egyesületből, ha a tag az Alapszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, az egyesület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, vagy akinek a magatartása az egyesület tekintélyét csorbítja, illetve hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat, és a jogkövetkezményekre, tehát a kizárásra történő figyelmeztetéssel a) Hat havi tagdíj elmaradás esetén a titkár írásban szólítja fel a tagot az elmaradás rendezésére b) A felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül egyösszegben nem rendezi a tagdíjhátralékát
a tag
28.) A kizárási eljárás megindítását az Egyesület elnöke, az Egyesület elnökével szemben az Egyesület közgyűlése rendeli el. 29.) A kizárási eljárás megindítását bármely tag kérheti, akinek a kizárás alapjául szolgáló ok a tudomására jut
–7– 30.) Nem lehet kizárási eljárást indítani, ha a ) a kizárás alapjául szolgáló ok elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől három hónap, vagy b ) a kizárás alapjául szolgáló ok elkövetésétől egy év eltelt. 31.) A kizárási eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására az eljárás megindításától számított harminc napon belül az elnökség jogosult. 32.) A vizsgálat során az eljárás alá vonttal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen, és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. Az eljárás alá vont védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. A kizárási eljárásról való értesítésre a közgyűlési meghívóra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az eljárás alá vont távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya. 33.) Az eljárás alá vont a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt megilletik. 34.) Az elnökség döntését az eljárás megindításától számított 30 napon belül hozza meg, amit igazolható módon közöl az érintett taggal. 35.) A kizárt tag a 34. pont szerinti határozat vele való közlésétől számított 15 napon belül a közgyűléshez élhet fellebbezéssel. A közgyűlés a soron következő ülésén dönt a kizárás tárgyában. 36.) A közgyűlés döntését az érintettekkel a titkár a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül írásban, tértivevényes postai küldeményben közli. 37.) A közgyűlés határozata ellen az eljárás alá vont a kézbesítéstől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat. V. § ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 38.) A vezető szerv határozathozatalában a 22.8. pontban írtakon túl nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a ) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b ) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
VI. § A SZAKOSZTÁLYOK
–8– Az egyesületnél két szakosztály működik: labdarugó és kézilabda szakosztály. A szakosztályok önálló jogi személyiséggel nem bírnak. A szakosztályok tevékenységüket az elnökség és a közgyűlés határozatai alapján végzik. Mindkét szakosztályt egy- egy szakosztályvezető irányítja, a szakosztályvezetők megválasztására az elnökségnél leírtak irányadók. A szakosztály vezetők feladata: - az egyesületi cél megvalósítása a szakosztályok vonatkozásában - az adott sportághoz tartozó tagok foglalkoztatásának megszervezése, a versenyeken sporteseményeken való részvételük megszervezése, sportesemények lebonyolítása, - a sportág utánpótlás nevelésének megszervezése, az oktatások megszervezése, - a szakosztályi költségvetés elkészítése, elnöksége elé terjesztése, - az elnökség által meghatározott keretek között a szakosztályi gazdálkodási feladatok ellátása. - a szakosztály tevékenységéről az elnökség folyamatos tájékoztatása, évente egy alkalommal minderről írásbeli beszámoló készítése az elnökségnek, - a véleménycsere, igények és tapasztalatok megvitatására és tájékoztatásra a szakosztályhoz tartozó tagok részvételével értekezletek megtartása.
VII.§ AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS VAGYONKEZELÉSE 39.) Az egyesület bevételei: a ) a tagok által fizetett tagdíj; b ) a tagok, magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek adományai, felajánlásai, hozzájárulásai, illetve pályázaton elnyert pénzeszközök; c ) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól a szervezet céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; d ) a tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; e ) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; f ) az egyesület pénzeszközeinek bankszámlán történő elhelyezéséből származó bevétel; g ) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; h ) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
–9– 40.) Az egyesület költségei: a ) a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfortdítások, kiadások); b ) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c ) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. 41.) Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. 42.) Az egyesület a céljainak elérése érdekében a vagyonából pályázatot nyújthat be. A pályázaton nyert pénzbeli vagyon az egyesület vagyonának a részévé válik. 43.) Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Ezen túlmenően az egyesület semmilyen vállalkozási vagy befektetési tevékenységet (az egyesület saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység) nem végez. 44.) Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 45.) Az egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 46.) Az egyesület céljára közvetlenül fel nem használható és nem hasznosítható természetbeni adományokat ellenérték fejében értékesíteni kell. Az értékesítés nyomán befolyó öszszeget az adományozó esetleges rendelkezésének megfelelően kell az egyesület vagyonában elhelyezni. 47.) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 48.) Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. 49.) Az egyesület – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. 50.) Az egyesület bevételeit az egyesület bankszámlájára kell befizetni. 51.) Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, felügyelő bizottság létrehozása, illetve könyvvizsgáló megbízása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. 52.) Az egyesület felhasználható vagyonát – cél szerinti juttatását – pályázat útján lehet elnyerni. A pályázat nyilvános. A pályázati kiírást az Alapszabályban meghatározott módon közzé kell tenni. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
– 10 – 53.) Az egyesületnek meghatározott céllal átadott vagyon felhasználására nem kell pályázatot kiírni. A támogatás mértékéről és módjáról ilyen esetben az Elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés dönt. 54.) Az egyesület a támogatásért felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 55.) Az egyesület megszűnik: a) az egyesület feloszlásával b) más társadalmi szervezettel való egyesülésével c) feloszlatással d) megszűnésének megállapításával VIII. § AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK NYILVÁNOSSÁGA 56.) A közgyűlés ülései nyilvánosak, kivéve a személyi, fegyelmi, munkajogi jellegű döntések tárgyában tartott üléseket. 57.) A vezető szerv minden döntéséről nyilvántartást kell vezetni (Határozatok Könyve), melyet az elnök és a titkár együttesen ír alá. A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie a vezető szerv döntésének tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának. 58.) A vezető szerv döntéseit az érintettekkel a titkár a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül a ) az érintettekkel írásban, tértivevényes postai küldeményben közli; b ) közzéteszi. 59.) A titkár a vezető szerv döntéseit, az egyesület működésének, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, a szolgáltatásai igénybevételének módjára vonatkozó információkat közzéteszi a helyi és/vagy a megyei illetve országos írott és/vagy elektronikus sajtóban, vagy egyéb megfelelő módon hozza nyilvánosságra. 60.) Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba az elnök engedélyével az egyesület székhelyén bárki betekinthet, azokról felvilágosítást kérhet, illetőleg azokból saját költségére másolatot készíthet. Az iratokba való betekintés iránti kérelmet írásban, megfelelő indoklással kell az elnök részére megküldeni. 61.) Az elnök köteles a ) bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbete-
– 11 – kintést haladéktalanul; b ) egyéb esetekben pedig az iratbetekintést a kérővel történt megállapodás szerinti határidőben; c ) illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. d ) Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. IX. § NYILVÁNTARTÁSI, BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK 62.) Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 63.) Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 64.) . A beszámolás szabályai (1) A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. (2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve december 31. (3)[1] A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves öszszes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. (4)[2] Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet a 30. § (1) bekezdése szerint letétbe helyez. (5) A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. (6) A civil szervezet beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
– 12 – (7) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
(8) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. (9) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. (10) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. (11) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. (12) A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
X. § EGYÉB RENDELKEZÉSEK 65.) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Kelt Kőszeg, 2016………………………..
............................................................................................
Kondics Sándor elnök
– 13 – 1.SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYESÜLET JELKÉPE
