Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége Budapest, XII. ker., Böszörményi út 21. : 1531. Bp., Pf. 28. : 355 11 82, Fax: 355 23 65; BM : 12 691, Fax: 12 285 Email:
[email protected]
HÍRLEVÉL 2004/1. A MEBSZ éves küldöttközgyűlésén (2003.12.17.) elhangzott megemlékezés az ötven évvel ezelőtti első magyar ejtőernyős bajnokságról.
Az első – 1953. évi ejtőernyős országos bajnokságról. 1. Az ejtőernyős sport kezdetei. Az FAI ejtőernyőzéssel foglalkozó első albizottsága 1936-ban alakult meg a Szovjetunió képviselőjének javaslatára, noha a magyar küldött „Hültl Hümér birálta ezt az ötletet. Szerinte, az ejtőernyő kizárólag mentőeszköz, amit csakis a legvégső esetben lehet használni - és ha a pilótának ekkor ugrani kell, akkor ugrani is fog, akár van licence, akár nincs. Különben is az ejtőernyőzés sport céljára nem alkalmas, csak katonai célra - és ezért az FAI-nak nem kell elismernie” (Eilif Ness: Ejtőernyőzés az FAI keretein belül. - FAI Bulletin, 1984.No.122., magyarul: Ejtőernyős Tájékoztató 1997.No.2.) Az FAI által elfogadott licence feltételek és rekordkategóriák után a Jugoszláv Aeroklub meghivókat küldött az első Ejtőernyős Világbajnokságra, amit 1951. augusztus 15-22 között rendeztek meg Lesce-Bled-ben. (E.Ness: A légisportok kialakulása. AEROSPORT, 1997.No.5.- magyarul: Ejtőernyős Tájékoztató, 1998.No.3)
I. Ejtőernyős Világbajnokság
Jugoszlávia, Bled Résztvevő országok: Anglia Franciaország (Pierre Lard, Monique Laroche) Hollandia Jugoszlávia(Vojo Vukcevic) Olaszország (Cannarozzo, Rinaldi, Bordignon, Caffaretto, Milani) Svájc (Hans Walti) 6 ország
1951. 08. 16. - 20. versenyzők száma férfi nő 2 2 1 1 5
-
5
-
1 16
1
Versenyszámok: 1. 2 db célbaugrás végrehajtása 500 méterről azonnali nyitással - legjobb eredmény: 58,17 m. 2. 2 db kombináltugrás 2000 méterről 700 - 300 méter magasság közötti nyitással legjobb eredmény: 17,5 m., 300 méteres nyitással 3. 1 db ugrás viziugrás 300 méterről
Összetett eredmény:
1. Pierre Lard (Franciaország),
233,7 pont
2. Vojo Vukcevic (Jugoszlávia)
222,3 pont
3. Hans Walti (Svájc)
204,0 pont
... 9. Monique Laroche (Franciaország) az egyetlen női versenyző
122,1 pont
Ejtőernyők: IRVING, LISSI, SALVATOR és egyedi tipusu mentőejtőernyők. Repülőgép: PO-2. IRODALOM: Maurizio Barone: Az Ejtőernyős Világbajnokságok története, 1976. Róma. Kozsuharov D.: Nebeto zove (bulgár) Szófia, 1980. p.141. Buch H., Strűber D.: Fallschirmspringen. TRANSPRESS Verl. Berlin, 1973. p.216. EXI: Meine erste Weltmeisterschaft. (Fallschirm Sport Magazin, 1992. No.2. p.13-13.)
A magyar sportejtőernyőzés kezdetei. A magyarországi sport-jellegű ejtőernyőzés 1948-ban kezdődött. (Lásd:
MÜLLER ERNŐ,
SZABÓ LÁSZLÓ: IGY KEZDTÜK. – EJTŐERNYŐS TÁJÉKOZTATÓ, 1999.ÉVI 1.SZÁM)
A hazai sport mennyiségi fejlődése jól követhető az adatokból: Év
ugrások száma
1948 1949 1950 1951 1952 1953
26 1774 2450 9118 8454 7214
Katasztrófák száma 1 1 1
sérülések, balesetek száma 1 11 66 62 49 Forrás: www.eje.hu
A szervezeti változások után (a Magyar Szabadságharcos Szövetségtől a Magyar Repülő Szövetséghez került az ejtőernyőzés) minőségi változást jelentettek az első rekordok: 1951. – 4500 m-es országos rekord, 1952. – 5300 m-es országods rekord, 1952. – 70 m-ről csoportos bekötött ugrás: Szatai, Csóri Kővári. Igy került kiírásra az első Országos Bajnokság:
Országos ejtőernyős bajnokság az Alkotmány ünnepének tiszteletére (REPÜLÉS, 1953 [aug.25.] VI.évf.16.szám, p.15)
A Magyar Repülő Szövetség 1953 .augusztus 27. és 30-a között tartja meg az ejtőernyősök első országos bajnokságát. E bajnokság keretén belül kerül megrendezésre
az első országos ejtőernyős nap is, amely augusztus 30-án 13 órakor kezdődik a ferihegyi repülőtéren. A versenyek két csoportban kerülnek lebonyolításra. 1. 50 ugráson felüliek egyéni versenye. Ezen az MRSZ által meghívott ejtőernyős sportolók indulnak. 2. 50 ugráson aluliak csapatversenye, melynek során az országból tíz terület indít egy-egy csapatot. A VERSENY MŰSORA 1953. augusztus 27. csütörtök: Vízi célbaugrás a Balatonba, sportgépből 600 m-ről. A verseny helye Badatonkiliti. Augusztus 28. péntek: 50 ugráson felüliek célbaugrása, sportgépböl, 600 m magasból, 100 m sugarú kőrben. 50 ugráson felüli versenyzők kombinált ugrása, sportgépből, 800 m-ről (pontos idővel.). 50 ugráson aluliak csoportos célra ugrása szállítógépből, 500 m magasról, 100 m sugarú körbe. A verseny helye: Alag, kezdés: 6 órakor. Augusztus 29. szombat: 50 ugráson felüliek pontos késleltető ugrása sportgépből 800 m-ről. 50 ugráson aluliak csoportos célra ugrása, szállítógépből, 600 m magasról A verseny helye: Alag, kezdés 6 órakor.
Augusztus 30. vasárnap: A verseny zárónapja és országos ejtő' ernyős nap. A verseny helye; Ferihegyi repülőtér, kezdés: 13 órakor. AZ EJTŐERNYŐS NAP MŰSORÁBÓL: 50 ugráson felüliek pontos késleltető ugrása, sport gépből, 1500 m-ről, zuhanást idő 22 mp. 50 ugráson aluliak járőrversenye. Ugrás szállítógépből 600 m-ről, földetérés után 2 km-es útszakaszon lévő akadályok leküzdése teljes felszereléssel. 50 ugráson aluliak csoportos kombinált ugrása, 100 m sugarú körbe, szállítógépből 800 méterről. Az ejtőernyős napra a belépőjegyek ára 2 Ft. Kaphatók az MRSZ területi és üzemi alapszerveiben, valamint az Üzemi közönségszervezőknél.
Az I. Országos Ejtőernyős Bajnokság eredményei (REPÜLÉS, 1953. [szept. 25.] VI.évf. 28.szám p.11.)
CSAPATVERSENYEK EREDMÉNYEI: A. Célbaugrás 600 m-ről, 100 m-es sugarú kőrbe. (Maximális pontszám 75.) Indult 10 csapat. 1953. év bajnoka:
Légierők csapata 25,49 ponttal. (Csík György, Veres András, Horváth László, Abanejov András; oktató: Pados Pál.)
II. helyezett:
Pécs csapata 23,02 ponttal. (Garábi Tibor, Laklia József, Pozsonyi Imre, Matiz Imre; oktató: Pruha József.)
III. helyezett:
Budapest A csapata 21,38 ponttal. (Litowszky Pál, Gáti Pál, Morva Ákos, Szabó Béla; oktató: Pócsföldi Ferenc.)
B. Megadott pontos időre való zuhanás 800 m-ről, 10 mp. (Maximális pontszám 75.) Indult 10 csapat. 1953. év bajnoka:
Budapest A csapata 67,5 ponttal
II. helyezett:
Budapest D csapata 66,5 ponttal.(Bakos István, Kotra József, Harmatos Dezső, Mersics József; oktató: Rudas László.)
III. helyezett:
Szeged csapata 64,5 ponttal. (Beliczai Imre, Molnár Imre, Kónya József, Adamik Tibor; oktató: Dézsi Gábor.)
C. Kombinált ugrás 800 m-ről, 10 mp-en belüli ejtőernyő nyitással, 100 m-es sugarú kőrbe. (Maximális pontszám 75.) Indult 10 csapat. 1953. év bajnoka:
Légierők csapata 20,215 ponttal.
II. helyezett:
Budapest D csapata 18,54 ponttal.
III. helyezett:
Győr csapata 14,32 ponttal. (Kiss Csaba, Bónyai János, Horváth Géza, Balázsovics Béla; oktató: Dézsi Gábor.)
D. A fenti három versenyszámból kialakult összetett verseny. (Maximális pontszám 225.)
1953. év bajnoka:
Légierő csapata 105,205 ponttal.
II. helyezett:
Budapest A csapata 88,88 ponttal.
III. helyezett:
Budapest D csapata 85,04 ponttal.
E. A 12 fős csapatok járőrversenye. Győztes:
Légierők csapata 8 perc 55 mp. (Magyar Miklós, Kajtár Gáspár, Horváth László, Kovács István, Csík György, Borbély István, Gyürki Imre, Igaz János, Abanejov András, Veres András, Máj Rudolf, Toma László; oktató: Pados Pál.)
II. helyezett:
Cskalov Klub csapata 11 perc 49 mp. (Gellei Tibor, Rudas Éva, Vizer Miklós, Berecz Bertalan, Berecz István, Magyar Iván, Bajtay László, Tóth Sebestyén, Tóth József, Németh György, Andrási Gyula, Bucsy György; oktató: Tóth Jenő.)
III. helyezett:
Pécs csapata 12 perc 12 mp. (Garábi Tibor, Laklia József, Pozsonyi Imre, Matiz Imre, Illés Mátyás, Nagy János, Dudás Imre, Petkes György, Nagy Gyula, Ivanics József, Némedi Mihályné, Talló László; oktató: Pruha József.)
EGYÉNI VERSENYEK EREDMÉNYEI: A. celbaugrás, 600 m-ről, 100 m-es sugarú kőrbe. (Maximális pontszám 25.) Indult 17 versenyző. 1953. év bajnoka:
Rudas László (Budapest, Cskalov ejtőernyős Klub) 18,385 ponttal.
II. helyezett:
Pruha József (MRSZ-központ) 17,935 ponttal.
III. helyezett:
Neu József (Budapest, Előre) 14,425 ponttal.
B. Megadott pontos időre való zuhanás, 1500 m-ről, 20 mp. (Maximális pontszám: 25.) Indult 15 versenyző. 1953. év bajnoka:
Szerző István (Budapest, XIII. kerület) 25 ponttal.
II. helyezett:
Pruha József (MRSZ-központ) 22,5 ponttal.
Ill, helyezett:
Nádaslaki Margit (Budapest, XlII. kerület) 21,5 ponttal.
G. Vízbe-célraugrás. Győztes:
Neu József.
II. helyezett:
Pruha József.
III.helyezett:
Solymosi Ferenc.
-.-
37x39 mm-es zománcozott réz jelvény. Két fehér ejtőernyőkupola, zsinórok között világoskék, a teljes alap sötétkék. Alúl az ejtőernyőket fehér szalag fogja közre: “I.ORSZ. EJTŐERNYŐS BAJNOKSÁG 1953.” felirattal, legalul az MRSZ jelvény.
Az első Bajnokságról... Ezt a bajnokságot – ugyanúgy, mint a nem hivatalosan kezdődött, később hivatalosnak elismert első Világbajnokságot – nyilvánvalóan a korabeli ismeretek és technika figyelembevételével lehet ésszerüen értékelni. Tudomásul kell venni, hogy az ejtőernyőzés-ejtőernyős ugrás addigi elemi mércéje az ugrásszám, illetve a végrehajtott magassági ugrás volt. Ugrásszám. Az ejtőernyős ugrások száma – általában – rendkívül alacsony volt. 100-200 ugrásos ejtőernyősök már „égi isteneknek” számítottak, rendkívül nagy élmény volt akkoriban olyan legendás ejtőernyősökkel találkozni, mint Pados Pál (Pali bácsi), vagy Magyar Miklós, Tóth Jenő... Ha bele gondolunk, hogy a járőrversenyben győztes Légierőcsapatban kik versenyeztek, nyilvánvalóvá válik, hogy mekkora érték volt minden egyes ugrás – amiért képesek voltak ilyen sokat futni. Célbaugrás. A célbaugrás és eredményei függtek a korabeli technikától és ismeretektől. A technika – természetesen – a kőrkupolás ejtőernyő volt, amelynek a legkorábban ismert irányítási technikája az ugynevezett mélycsusztatás volt. Ez azt jelentette, hogy a földetérési pont megközelítéséhez az egyetlen „manőver” a merülősebesség növelése volt – az ugró a kupola felületének csökkentésével (egy zsinórcsoport behúzásával) megnövelte a merülősebességet...(A korai ötvenes években a késői kupolafelengedést a versenykiirások szankcionálták, általában legalébb 100-200 méteres magasságot irtak elő a földetérés előtti kupolafelengedésre, amit versenybírók mértek.)
Szabadesés. A szabadesés – akkori ismeretek bírtokában és felszereléssel – nem volt irányítható, uralható. Belátható, hogy egyetlen mérce a pontos szabadesési idő volt. Célszerű ezt ilusztrálni az 1954.évi (második) országos bajnokságon készült felvételekkel...
A kezdetek után... •
Ezt a versenyt követték a rendszeressé váló járőrversenyek, amelyk alapján magyar kezdeményezésre kialakult az ejtőernyős négytusa és nemzetközi versenysporttá vált.
•
Az ejtőernyőzés elismert sporttá vált, a Repülés 1954. március 25.-i száma ismertette az OTSH által jóváhagyott sportminősítési feltételeket.
•
1954. 08. 02-08. Franciaország, Saint Yan II. Ejtőernyős Világbajnokságot rendeztek, amelyen 7 ország 29 férfi és két nő versenyzője vett részt,
•
A II.Országos Ejtőernyős Bajnokság (1954.augusztusa) már a minősítési kategóriák szerint került megrendezésre, a VB-hez hasonló versenyszámokkal.
