Szabályrendelet A Dunamelléki Református Egyházkerület Szervezetéről és Működéséről a 2003. nov. 19-i, a 2009. ápr. 29-i módosítással egységes szerkezetben
ELSŐ FEJEZET Az egyházkerület szervezete és felépítése 1. §. A Dunamelléki Református Egyházkerület az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló - többször módosított - 1994. II. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 103. §-a alapján a Baranyai, Bács-Kiskunsági, Budapest-Déli, Budapest-Északi, Délpesti, Északpesti, Tolnai és Vértesaljai Egyházmegyéknek egyesülése az egyházi kormányzást és igazgatást szolgáló felsőbb hatóság létrehozása céljából. Az egyházkerület jogi személy. Egyházkerületi közgyűlés 2. §. (1) Az Egyházkerületi Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés) alkotó tagjai az Alkotmány 119. §-ának (1) bekezdésében megjelölt személyek. (2) Minden Egyházmegyei Közgyűlés egyházmegyénként kettő lelkészi és kettő világi tanácsost választ. (3) A közgyűlésre az egyházmegyék az alábbiak szerint választanak és küldenek képviselőket Baranyai 2 lelkészi és 2 világi Bács-Kiskunsági 3 lelkészi és 3 világi Budapest-déli 3 lelkészi és 3 világi Budapest-északi 3 lelkészi és 3 világi Délpesti 3 lelkészi és 3 világi Északpesti 3 lelkészi és 3 világi Tolnai 2 lelkészi és 2 világi Vértesaljai 2 lelkészi és 2 világi 3. §. A Közgyűlés tanácskozási rendjéről, felépítéséről és szervezetéről az Alkotmány 119-126. §-a, továbbá a jelen szabályrendelet negyedik fejezete rendelkezik Egyházkerületi Tanács 4. §. (1) Az Alkotmány 127. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a Közgyűlés Egyházkerületi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) alakít. (2) Az Egyházkerületi Tanács az Egyházkerület Elnökségén és főjegyzőkön és az egyházmegyék elnökségén kívül egyházmegyénként egy-egy, a Kerületi közgyűlés által megválasztott lelkészi és világi tanácsosból áll. Az Egyházkerületi Közgyűlés taggá választja a kerület területén működő Hittudományi Egyetem (Hittudományi Kar)
1
egy tanár képviselőjét és az iskolák egy pedagógus képviselőjét, akiket az Alkotmány 127. §. (2) bekezdése alapján kell választani. (3) Az Egyházkerületi Tanács hatáskörét és illetékességét az Alkotmány 127. §. (3)-(6) bekezdése határozza meg. (4) Az Egyházkerületi Tanács választott tagjainak (egyházkerületi tanácsosoknak) a tanácsülésen a részvétel kötelező. Előzetes kimentésnek alapos indokkal helye van, a kimentést az Egyházkerületi Tanács megvizsgálja és annak elfogadásáról dönt. Az az egyházkerületi tanácsos, aki egy választási időszakban a Tanács üléséről három alkalommal kimentés nélkül hiányzik, tisztségéről lemondottnak tekintendő. A lemondás tényét a Tanács állapítja meg, egyben a Közgyűlés következő ülésén indítványozza új tag megválasztását.
MÁSODIK FEJEZET Az Egyházkerület tisztségviselői, alkalmazottai 5. §. (1) A püspöki titkár a püspök javaslata alapján – okleveles lelkészek közül – az egyházkerületi közgyűlés által megválasztott lelkész, akit egyházkerületi (fő) tanácsosi címmel is fel lehet ruházni. (2) Az egyházkerület intézeti lelkésze, akire az intézeti lelkészre vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. (3) Díjlevelét az egyházkerületi közgyűlés állapítja meg és illetményét az egyházkerület pénztára folyósítja. (4) Az állás elfoglalásakor a közgyűlés előtt esküt tesz. 6. §. (1) A püspöki titkár segítséget nyújt a püspöknek az egyházi törvényekben és az egyházkerületi szabályrendeletekben meghatározott feladatainak teljesítésében. (2) A püspöki hivatal vezetője. Munkáját közvetlenül a püspök, vagy törvényes helyettese felügyelete és irányítása alatt, utasításai szerint végzi. (3) Felelős a püspöki hivatal iratainak előírás szerinti kezeléséért, ezen belül iktatásáért, irattárózásáért, továbbá öt év elteltével az iratoknak az Egyházkerületi Levéltár részére történő átadásáért. 7. §. (1) A gyűjteményi igazgató feladata az egyházkerületi gyűjtemény vezetése az egyházkerület területén lévő egyházi gyűjtemények felett felügyelet gyakorlása, hogy az abban elhelyezettek a jó gazda gondosságával kerüljenek elhelyezésre és őrzésre. (2) A közgyűlés előtt esküt tesz. Évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. 8. §. (1) Az iskolaügyi szervezet vezetőjét a közgyűlés elnöksége, vagy legalább 2 közgyűlési tag javaslatára a közgyűlés választja. (2) Részletes feladatait a Magyarországi Református Egyház közoktatásáról szóló 1995. évi I. tv. határozza meg. (3) A közgyűlés előtt esküt tesz és tanácskozási joggal részt vesz a kerületi közgyűlésen.
2
(1) (2) (3) (4)
9. §. A püspöki külügyi titkárt az Egyházkerületi Elnökség alkalmazza. Feladata a püspök és az egyházkerület külkapcsolatainak szervezése és koordinálása. Munkaszerződését az Elnökséggel köti. A közgyűlés előtt esküt tesz és tanácskozási joggal részt vesz a kerületi közgyűlésen.
HARMADIK FEJEZET Egyházkerületi bizottságok, elnökök, referensek 10.§. (1) A Dunamelléki Egyházkerület közgyűlése az Alkotmány felhatalmazása alapján Egyházkerületi Bizottságokat hoz létre, bizottsági elnököket és referenseket választ. (2) Az Egyházkerületi közgyűlés a következő bizottságokat alakítja meg: 1. missziói bizottság - négy lelkészi, négy világi képviselővel, albizottságként 4 fővel ifjúsági albizottságot alakít 2. tanulmányi bizottság - négy lelkészi, négy világi képviselővel, 3. iskolaügyi bizottság - négy lelkészi, négy világi képviselővel, 4. diakóniai bizottság - négy lelkészi, négy világi képviselővel, 5. gyűjteményi bizottság - négy lelkészi, négy világi képviselővel, 6. gazdasági bizottság – hat lelkészi három világi képviselővel Építési Ügyek és Gyülekezeti Házak Szakcsoportja albizottsága három világi képviselővel működik 7. számvizsgáló bizottság – két lelkészi, hat világi képviselővel 8. jogi és közigazgatási bizottság – egy lelkészi és három világi képviselővel, 9. katechetikai bizottság – négy lelkészi, négy világi képviselővel, 10. média és informatikai bizottság – négy lelkészi, négy világi képviselővel, 11. rendkívüli ügyek intézésére szükség esetén az Egyházkerületi közgyűlés „ad hoc” bizottságot hoz létre. (3) A bizottságok ügyrendjét a tagok maguk határozzák meg. (4) Az Egyházkerületi Közgyűlés az egyházi ének és zene ügyek koordinálására, rendszerezésére ének- és zeneügyi valamint orgonaügyi szakreferenst választ. (5) egyházzenei bizottság – két elnökkel, hat lelkészi, 6 világi taggal. 11. §. Az Egyházkerületi Közgyűlés a fenti bizottságok vezetésére a tagokon kívül egyházkerületi bizottsági elnököket választ. A megválasztott elnökök a közgyűlés előtt esküt tesznek és a közgyűlés előtt évente beszámolni kötelesek. 12. §. Az egyházkerületi bizottságok tagjait, elnökeit és szakreferenseit az Egyházkerület Elnökségének javaslata alapján az Egyházkerületi Közgyűlés választja. 13. §. A bizottságokat szükség szerint a kerületi elnökség, vagy a bizottsági elnök hívja össze. Üléseiket a kerületi elnökség valamelyik tagja vagy a bizottság elnöke vezeti. Határozataikat szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a bizottsági elnök szavazata dönt.
3
14. §. A bizottságok tagjainak és elnökeinek, továbbá a szakreferenseknek a munkában való részvétele kötelező. Előzetes kimentésnek alapos indokkal helye van, a kimentést az illetékes bizottságnak el kell fogadni. Az a bizottsági tag, elnök illetve szakreferens, aki egy választási időszakban a bizottság üléséről három alkalommal kimentés nélkül hiányzik, tisztségéről lemondottnak tekintendő. A lemondás tényét a bizottság állapítja meg, egyben a Közgyűlés következő ülésén indítványozza új tag megválasztását.
NEGYEDIK FEJEZET Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási rendje Általános szabályok 15. §. (1) Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási szabályzatának célja, hogy biztosítsa az egyházkerületi közgyűlés rendeletalkotási, működési és intézkedési rendjét. (2) Az egyházkerületi közgyűlés alkotótagjai [Alkotmány. 119. §. (1)] tevékenységüket Isten dicsőségére, a Magyarországi Református Egyház Alkotmányának és jogszabályainak, valamint esküjük, hitük és lelkiismeretük parancsának megfelelően végzik. Az alkotótagok tevékenységükre nézve nem utasíthatók. (3) Az alkotótag joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az egyházkerületi közgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az egyházkerületi közgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. 16. §. Az egyházkerületi közgyűlés szükség szerint – de évente legalább egyszer – ülést tart. 17. §. (1) Az egyházkerület elnöksége az egyházkerületi közgyűlés ülését bármikor összehívhatja. (2) Az egyházkerület elnöksége köteles az egyházkerületi közgyűlést összehívni 60 napon belüli időpontra az egyházkerületi tanács határozata alapján, vagy 25 alkotótag írásbeli indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell az összehívás célját és indokát. 18. §. (1) Az egyházkerületi közgyűlés ülésére szóló meghívót az ülésnap előtt legalább 15 nappal a főbb tárgysorozati pontok megjelölésével és az indítványok beadási határidejének közlésével kell az alkotótagoknak megküldeni. (2) Az írásos tárgyalási anyagokat az ülésnap előtt legalább 5 nappal kell az egyházkerületi közgyűlési tagok részére megküldeni. A tárgyalási anyag elektronikus úton is megküldhető az alkotótag írásbeli hozzájárulása esetén, amely hozzájárulás visszavonásig érvényes. 19. §. (1) Az egyházkerületi közgyűlés ülései bibliaolvasással és imádkozással kezdődnek és imádkozással fejeződnek be.
4
(2) Az ülésnap kezdetén a jegyző számba veszi a megjelenteket, és az eredményről jelentést tesz a közgyűlésnek. (3) A gyűlésre később érkező vagy lezárása előtt eltávozó alkotótag köteles ezt a jegyzőnek bejelenteni. E kötelezettségét elmulasztó alkotótag az Alkotmány 123. §. (2) bekezdése vonatkozásában igazolás nélküli elmaradónak minősül. 20. §. (1) Az egyházkerületi közgyűlés ülései nyilvánosak. Az Elnökség vagy 20 alkotótag indítványára zárt ülést kell tartani. (2) Az egyházkerületi közgyűlés határozatképes, ha az alkotótagjainak több mint fele jelen van. Az egyházkerületi közgyűlés határozatait a jelenlévők szavazatának egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén választásnál sorshúzás, minden más nyilvános határozathozatalnál a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt.
A tanácskozás szabályai 21. §. (1) Beadvánnyal élhet az egyházkerületi közgyűléshez a Dunamelléki Református Egyházkerület minden teljes jogú egyháztagja, egyházközsége, egyházmegyéje, valamint intézménye. (2) Határozati javaslatot bizottság vagy önálló indítványként bármely alkotótag terjeszthet elő. 22. §. (1) Az egyházkerületi közgyűléshez határidőn belül benyújtott beadványokat a következő közgyűlésen tárgyalni kell. A beadványokat és indítványokat az Elnökség megvizsgálja és az illetékes bizottság(ok)nak vagy az Egyházkerületi Tanácsnak kiadja. (2) Az egyházkerületi közgyűlés ülésein kizárólag olyan ügyek tárgyalhatók, amelyeket az egyházkerületi közgyűlés illetékes bizottsága vagy az Egyházkerületi Tanács előzetesen megtárgyalt és véleményezett. (3) Az Elnökség a véleményezett beadványt, határozati javaslatot, indítványt változtatás nélkül köteles az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszteni. Amennyiben az Elnökségnek más véleménye van, azt külön előterjesztheti. 23. §. (1) Az egyházkerületi közgyűlés ülésének napirendjére az egyházkerületi közgyűlés Elnöksége tesz javaslatot. Az egyházkerületi közgyűlés az előterjesztés alapján vita nélkül határoz a napirendi pontokról és sorrendjéről. (2) Az Elnökség a 22.§ (2) bekezdésékben foglaltak mellőzésével is javasolhatja indítvány napirendre tűzését (sürgősségi indítvány), de minden esetben indokolnia kell az ügy halaszthatatlan voltát, valamint azt, hogy milyen körülmények akadályozták meg a szabályos eljárást. (3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a közgyűlés vita nélkül dönt. Ha a sürgősségi indítványt a közgyűlés nem tűzi napirendre, akkor a következő közgyűlésen – ha a törvény megengedi, az egyházkerületi tanácsülésen – tárgyalni kell.
5
24. §. (1) A határidőn belül beadott beadványt, határozati javaslatot, indítványt az ülés előtt az illetékes bizottság vagy az Egyházkerületi Tanács megtárgyalja, és az előadó az indítványt, valamint a vele kapcsolatos állásfoglalást a közgyűlésen előterjeszti. (2) A tárgyalás során élőszóval előterjesztett módosításokat, kiegészítéseket a szavazás előtt írásba kell foglalni, alá kell írni és a jegyzőkönyvhöz csatolni. (3) A szavazás előtt a napirendi pont előadóját megilleti a zárszó joga. 25. §. (1) Az alkotótagok számára kijelölt helyen kizárólag szavazati joggal rendelkezők ülhetnek. (2) A hozzászólások a jelentkezések sorrendjében történnek, legfeljebb 5 percben. (3) Vita közben ismételt felszólalást – legfeljebb 2 percben – az elnök engedélyezhet. A napirendi pont előadója a tárgyalás során bármikor felszólalhat. (4) A tanácskozási joggal résztvevők az alkotótagok felszólalását követően kaphatnak szót, legfeljebb 2 percben. 26. §. Az alkotótagoknak soron kívül 2 percre szót kell adni: a) ügyrendi kérdésben, amelyről az egyházkerületi közgyűlés vita nélkül határoz, b) személyes megtámadtatás esetén, c) szavai félreértésének helyreigazítására. 27. §. (1) Az elnök figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól, az időkeretet túllépi, vagy az egyházkerületi közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít. (2) Az elnök megvonhatja a szót attól, aki ismételt figyelmeztetés után sem tér a tárgyra vagy a kifogásolt magatartáson nem változtat. Az elnök ezen intézkedése ellen az érintett az egyházkerületi közgyűléshez fordulhat, amely vita nélkül határoz. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel. (3) Az elnök ismételt rendzavarás esetén felhívja a rendbontót az ülésterem elhagyására. A tanácskozást lehetetlenné tevő rendzavarás miatt az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve az ülésnapot bezárhatja. 28. §. Az elnök a vitát lezárja, ha az előterjesztéshez több felszólaló nem jelentkezik.
A határozathozatal 29. §. (1) Határozathozatal során először a módosító javaslatokról kell dönteni. Ezt követően kell szavazni a javaslat egészéről. (2) A napirendről való levételt vagy bizottsághoz történő utasítást tartalmazó indítványról az érdemi döntés előtt kell szavazni. (3) Szavazáskor beszédet tartani, szavazatot indokolni nem szabad. 30. §. Az ülésnapon számba vett alkotótag minden szavazás alkalmával köteles az ülésteremben tartózkodni és a szavazáson állásfoglalását „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal
6
kifejezni. A szavazatokat a jegyzők veszik számba és a szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(1) (2) (3)
(4)
31. §. Érvényes a szavazás, ha azon az alkotó tagok határozatképes számban [Alkotmány 121. §. (2)] részt vettek. A határozati javaslat elfogadottnak tekintendő, ha a szavazásban részt vettek több mint fele „igen” szavazattal támogatta. A szavazás során a levezető elnök bármely szavazattípusnál az eredményt „látható többség” kimondásával is megállapíthatja, ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kétség nélkül teljesültek. Szavazategyenlőség esetén választásnál sorshúzás dönt, minden egyéb esetben a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt.
32. §. (1) Az egyházkerületi közgyűlés általában nyílt szavazással határoz, amely kézfelemeléssel vagy felállással történik. (2) Legalább 20 alkotótag kérésére (személyi kérdéseket kivéve) minden esetben név szerinti szavazást kell elrendelni. Ez esetben a jegyző ABC sorrendben felolvassa az alkotótagok névsorát. A tagok felállva: „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazatok összeszámlálása után a jegyző a szavazás eredményét jelenti az Elnökségnek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. (3) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 33. §. (1) Titkos szavazást kell elrendelni minden személyi kérdésben, valamint, ha legalább 20 alkotótag kéri. (2) Titkos szavazás esetén a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el. (3) A szavazás lebélyegzett szavazólapon, urnába dobással történik. (4) A szavazatokat az ülésteremben kell megszámlálni. (5) A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzők írnak alá. A jegyzőkönyv 34. §. (1) Az egyházkerületi közgyűlés ülésein elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni. Ezt archiválni kell. (2) A jegyzőkönyv mellékletei: a tárgyalt irat, az ismertetett irat, a módosító javaslatok 24§(2) bekezdés szerint írásban beterjesztett és aláírt szövege, az egyszerű szavazások eredménye a név szerinti szavazás névsora és eredménye, a titkos szavazás külön jegyzőkönyve. (3) A hangfelvétel alapján a határozatokat tartalmazó tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülés jegyzőkönyvét két olyan alkotó tag hitelesíti, akiket az egyházkerületi közgyűlés Elnökségének javaslatára az egyházkerületi közgyűlés választ meg az ülés megnyitásakor. 35. §. (1) A jegyzőkönyvet a tanácskozást követő 15 napon belül el kell készíteni, és a hitelesítésnek az ezt követő 8 napon belül meg kell történnie. (2) A jegyzőkönyvek elkészítéséről, hitelesítéséről és közzétételéről a püspöki titkár
7
köteles gondoskodni. (3) Szabályrendelet, egyházkerületi közgyűlési határozat vagy intézkedés közzététele kizárólag hiteles jegyzőkönyv alapján történhet. (4) Az egyházkerületi közgyűlési ülések jegyzőkönyvét – a 20.§ (1) bekezdése szerinti zárt ülések jegyzőkönyvei kivételével - kinyomtatva hozzáférhetővé kell tenni a Püspöki Hivatalban. (5) Az alkotótag az egyházkerületi közgyűlés ülésének megnyitásakor kérheti az előző egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének kiigazítását. (6) A jegyzőkönyvekről másolatot készíthet bármely egyházmegye elnöksége. (7) A jogosultak számára a jegyzőkönyveket – kérésre – elektronikus formában is rendelkezésre kell bocsátani. 36. §. Az egyházkerületi közgyűlés határozatait a Dunamelléki Református Közlöny című hivatalos lapban kell megjelentetni. 37. §. Az alkotótag köteles a tanácskozási szabályzatot és ügyrendet maradéktalanul megtartani, és elősegíteni annak megtartását. 38. §. Az alkotótag köteles szolgálati titokként kezelni a zárt üléseken elhangzottakat.
Speciális szabályok 39. §. (1) Az egyházkerületi tanács működése során jelen szabályzatban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni köteles az alábbi eltérésekkel: (2) A 22.§ (2) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása során a bizottságok feladatkörét az egyházkerületi Elnökség felkérésére az illetékes bizottság elnöke, vagy az egyházkerületi Elnökség is betöltheti. (3) A 25.-27.§-okban foglaltakkal ellentétben a tárgyalást vezető elnök az alkotó tagoknak többször és hosszabb időtartamra is szót adhat, de a tanács működőképességére tekintettel kell lennie.
ÖTÖDIK FEJEZET Vegyes és záró rendelkezések 40.§. (1) Minden kebelbeli egyházmegye közgyűléséről, teljes bekötött jegyzőkönyvet küld az Egyházkerületnek a közgyűlést követő 30 napon belül. (2) Az egyházmegyei szakbizottságok, illetve a szakelőadók jelentéseit minden egyházmegye közgyűlését követő 30 napon belül a hozzákapcsolódó határozatokkal meg kell, hogy küldje az Egyházkerület Püspöki Hivatalának, amely azokat köteles továbbítani az egyházkerületi szakbizottság előadójának.
8
41.§. Jelen Szabályrendelet 4.§ (2) bekezdése külön közgyűlési határozattal akkor lép hatályba, ha a MRE Zsinata az Alkotmány 127 §- át egyértelmű módon értelmezhetővé teszi. 42.§. (1) A Dunamelléki Református Egyházkerület Közgyűlése a 2003. május 12.-i közgyűlésén a Szabályrendeletet a Dunamelléki Református Egyházkerület Szervezetéről és Működéséről megtárgyalta és 6/2003 számú határozatával elfogadta. (2) A Szabályrendelet a Dunamelléki Református Közlönyben való megjelentetésével hatályba lép. (3) Egyidejűleg hatályukat vesztik a korábbi Szabályrendeletek a Dunamelléki Református Egyházkerület Szervezetéről és Működéséről.
Budapest 2009. április 29.
dr. Tőkéczki László főgondnok
dr. Szabó István püspök
9