(1)
A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, c) a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. (3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntetőügy terheltje. (4)
A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés.
(6)
Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, szabadságvesztéssel büntetendő.
hamis tanúzás
vétség miatt egy évig terjedő
2
Az igazságszolgáltatás Megteremti megalapozatlan, igazságtalan határozatok meghozatalának a lehetőségét
hamis tanúzás
3
Valótlan tényállítás Valóság elhallgatása Hamis szakvéleményadás Hamis felvilágosítás-adás Hamis fordítás Hamis okirat szolgáltatása Hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása
hamis tanúzás
4
Tanúvallomást tenni "bíróság vagy más hatóság" előtt lehet.
hamis tanúzás
5
A bíróság szabálysértési ügyben is eljárhat, és bizonyítást vehet, egyebek között tanút is kihallgathat. Kérdés, hogy a szabálysértési ügyben a bíróság előtt elkövetett hamis tanúzás hogyan minősül.?
hamis tanúzás
6
A 238. § (3) és (4) bekezdése a "büntetőügyben", illetve a "polgári ügyben" elkövetett hamis tanúzást bünteti, a bírósági hatáskörben elbírált szabálysértési ügy azonban nem tekinthető sem, büntető-, sem polgári ügynek. Ezért ha a hamis tanúzást a bíróság előtt, szabálysértési ügyben követik el, a cselekmény a 239. § szerint minősül.
hamis tanúzás
7
Nem tanúvallomás az olyan nyilatkozat, amely előtt az érintett személyt nem figyelmeztetik arra, hogy tanúként hallgatják ki, nem oktatják ki jogaira és kötelességeire, valamint mentességi jogára, és nem hívják fel a figyelmét a hamis tanúzás következményeire (pl. egy közlekedési baleset helyszínén az intézkedő rendőr a jelenlevőket kikérdezi arról, mit láttak).
hamis tanúzás
8
•
•
•
Az ítéletben megállapított tényállás szerint 1997-ben a V.-i Rendőrkapitányság ittas járművezetés vétsége miatt nyomozást folytatott H. S. II. r. terhelttel szemben. A terhelt, amikor gyanúsítottként kihallgatták, tagadta a bűncselekmény elkövetését, s valótlanul azt állította, hogy 1997. február 22-én, amikor vele szemben a rendőri intézkedés megtörtént, nem ő vezette a személygépkocsit, hanem egy ismerőse, B. G., a tanúként kihallgatott B. G. ugyanezt állította. A terhelttel szemben vádemelésre került sor ittas járművezetés vétsége miatt a V.-i Városi Bíróságon s a terhelt az 1998. november 20-án megtartott tárgyaláson mint vádlott megismételte a nyomozás során tett valótlan állítását. A bíróság a terhelt vallomásával szemben az őt terhelő bizonyítékot ítélte hitelesnek, s az 1999. szeptember 29-én meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki ittas járművezetés vétségében. Az ítéletet a megyei bíróság 2000. június 6-án helybenhagyta.
hamis tanúzás
9
Hamisan tanúskodott-e terhelt?
hamis tanúzás
10
A terhelt a saját ügyében nem tehet tanúvallomást. Ezért nem valósít meg hamis tanúzást az ittas járművezetés miatt indult eljárásban a terheltnek az a védekezése, mely szerint a gépjárművet nem ő, hanem más, józan személy vezette (BH 2006/104.).
hamis tanúzás
11
A terhelt 1958-ban kötött házasságot. Feleségének korábbi házasságából K. L. nevű fia született. A terhelt házastársa kórházba került, állapota fokozatosan rosszabbodott, majd végrendelet hátrahagyása nélkül meghalt. Egyedüli örököse a gyermeke, K. L., aki a hagyatékot a terhelt haszonélvezeti jogával terhelve örökölhette meg. A hagyaték ingó és ingatlan vagyonból állt, értéke pedig 553 400 forint volt. A terhelt felesége halála után a hagyatéki leltárt felvevő személy előtt olyan - valótlan - kijelentést tett, hogy a felesége végrendelkezett, s a végrendelet nála van. Ekkor azonban még nem mutatta fel. A terhelt ugyanis elhatározta, hogy a hagyatékot saját részére megszerzi. Barátja közreműködésével olyan tartalmú végrendeletet készített, amelyben az elhunyt K. L-t a kötelesrészből kizárja, annak kiskorú gyermekére 301 275 forint értékű ingó és ingatlan vagyont hagy, míg a fennmaradó 252 125 forint értékű ingó és ingatlan vagyon örököse a terhelt. A hamis végrendelet dátumaként házastársának a kórházba menetelét megelőző napot tüntette fel, és azt két ismerősével aláíratta. Az általa aláhamisított névaláírást tartalmazó végrendeletet a terhelt a közjegyzőnél mint eredeti végrendeletet bemutatta. A végrendeletet K. L. mint törvényes örökös kifogásolta, annak érvényességét vitatta, és így a hagyaték átadására nem került sor, a közjegyző a feleket perre utasította, és a polgári per befejezéséig a hagyatéki eljárást felfüggesztette.
hamis tanúzás
12
Az eljárt bíróságok a terhelt cselekményét tévesen minősítették csalás büntetteként. A terhelt magatartása az ún. perbencsalást valósította meg. Hamis okiratot készített azért, hogy azt polgári ügyben - nevezetesen a hagyatéki eljárás során - felhasználja. A sértett jogtárgy az igazságszolgáltatás megtévesztése. Ezért az ilyen magatartás a Btk. 238. §-a (2) bekezdésének c) pontjába ütköző hamis tanúzás büntettet valósítja meg, amely az (5) bekezdés szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést a cselekményt minősítő részében megállapította, e körben a határozatot hatályon kívül helyezte, és a terhelt jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérleteként értékelt cselekményét hamis tanúzás büntetteként minősítette. BH 1984. évi 91 hamis tanúzás
13
aki - szándékosan hamis bizonyítási eszközt (bizonyítékot) hoz létre, illetve valamilyen létező bizonyítási eszközt (bizonyítékot) megváltoztat.
hamis tanúzás
14
Hamis bizonyítási eszköz létrehozása pl. valaki használati tárgyának elhelyezése egy bűncselekmény helyszínén. Ez a tárgy létezett korábban is, de nem bizonyítási eszközként. Az ilyen módon koholt bizonyíték pedig az a (valótlan) tény hogy az illető személy a bűncselekmény helyszínén járt.
hamis tanúzás
15
Bizonyítási eszközök meghamisítása pl. az emberölés helyszínén talált tárgyak átrendezése vagy megrongálása. Így koholt bizonyíték lehet pl. az a (valótlan) tény, hogy a lakásba kívülről hatolt be valaki (és ő ölte meg a sértettet).
hamis tanúzás
16
A felperes és az alperes között a járásbíróság előtt házasság felbontása, gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj megállapítása és a házastársi vagyonközösség megosztása iránt polgári peres eljárás volt folyamatban. Ebben az ügyben a járásbíróság a tárgyaláson - többek között - tanúként hallgatta ki a terheltet. A járásbíróság a terheltet figyelmeztette a hamis tanúzás törvényes következményeire, aki azt megértette és tudomásul vette. A terhelt a törvényes figyelmeztetés után olyan vallomást tett, hogy a felek második gyermekének születésekor, amikor még a felperes a kórházban tartózkodott, az alperes egy vasárnap este nagyobb társaságot fogadott a lakásán. Másnap reggel 3/4 6 óra körül, amikor a terhelt a férjét kísérte ki a lakásból, a lépcsőházban a peres felek lakásából az alperes hangját felismerve azt hallotta, hogy az alperes a következő kijelentést tette; „Szét tudnálak zabálni”. A terhelt ezt hallva, szomszédjával a kulcslyukon benéztek és azt látták, hogy az alperes az előszobában, a szoba ajtó előtt áll alsónadrágban és trikóban, vele szemben pedig egy feketehajú nő állt kombinéban, aki tiltakozott: „Ne Imre, ne”.
hamis tanúzás
17
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely tény lényeges lehet még akkor is, ha azt a bíróság ítéleti döntéséhez nem használta fel, ezért nincs jelentősége annak, hogy a polgári bíróság nem indokolta meg, hogy a terhelt vallomását miért hagyta figyelmen kívül, miért nem alapított arra tényállást és azt miért nem vonta mérlegelése körébe.
hamis tanúzás
18
szándékosság vagy gondatlan
hamis tanúzás
19
BH 1980. évi 9. szám
hamis tanúzás
20
A hamis tanúzás befejezetté válik a hamis vallomás előterjesztésével, a valóság elhallgatásával, a hamis szakvélemény, vagy hamis felvilágosítás adásával, a hamis fordítással, illetve azzal, hogy a hamis okiratot, vagy tárgyi bizonyítási eszközt a hatóság észlelési körébe vonja. Arra már nincs szükség, hogy a hatóság hitelt is adjon ezeknek. Nem valósul meg a bűncselekmény, ha a vallomástétel befejezéséig a tanú a hamis tényállításait visszavonja, vagy módosítja. hamis tanúzás
21
Büntető ügyben
5 évig
Életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett büntető ügyben
2-8 év
Polgári ügyben
3 évig
Polgári ügyben különösen nagy vagyoni érték, különösen jelentős egyéb érték az ügy tárgya
5 évig
hamis tanúzás
22
Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
hamis tanúzás
23
Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
hamis tanúzás
24
Pl. Teljesen eltérő a nyomozati és a tárgyalási vallomás, és a tanú semmilyen elfogadható magyarázatot nem tud adni az eltérés okára
hamis tanúzás
25
Nem büntethető hamis tanúzásért a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása a törvénynél fogva kizárt. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti. hamis tanúzás
26
Egyéb ok: Pl. titoktartásra kötelezett Kizárt: Pl. lelkész, védő
hamis tanúzás
27
