2014.04.08.
VÁLTOZÁSOK
Mottó "Aki ma azt mondja magáról, hogy a teljes adóspektrumot érti és részletekbe menően ismeri, az vagy hazudik, vagy politikus"
2014
Ha úgy érezzük, hogy összecsapnak a fejünk fölött a hullámok.
5% 15% 80 %
Hány négyzet látható az ábrán?
1×1 2×2 2×2 3×3 4×4
tudás készség lelkesedés
Számviteli törvény évközi és 2014-től hatályos változásai
16 4 5 4 1
1
2014.04.08.
Beszámoló készítését érintő változások
Saját döntés alapján USA dollárban is készíthető
Könyvviteli elszámolást érintő változások
Transzferár-különbözet számviteli elszámolási lehetősége Tagsági jogviszony megszűnésekor a tagra jutó saját tőke elszámolásának pontosítása
A konszolidált éves beszámoló alóli mentesülés értékhatárának módosítása
A behajtási költségátalány számviteli elszámolása Eszközben kiadott osztalék elszámolásának rögzítése
Évközi tőkehelyzet jogszabály szerinti megállapítására közbenső mérleg használandó
Könyvvizsgálatot érintő módosítások Kötelező könyvvizsgálat alóli mentesülés szabályainak módosítása A kötelező könyvvizsgálat árbevételi értékhatára 300 millió forintra nő
Választott árfolyamként az EKB devizaárfolyama is használható Halasztott ráfordításban lévő devizaátértékelési veszteség fokozatos feloldási lehetősége hitel visszafizetés esetén
Könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos módosítások Akkreditált szervezetek akkreditációs feltételeinek módosítása Nyilvántartásból való törlés adatváltozás bejelentésének elmulasztása miatt
Egyéb módosítások
2
2014.04.08.
Beszámoló készítését érintő változások Bármely vállalkozó, számvitelpolitikai döntés alapján
Beszámoló készítését érintő változások
A konszolidált éves beszámoló alóli mentesülés értékhatárának módosítása [117. § (1)]
Bármely üzleti év első napjától
Saját döntés alapján USA dollárban is készíthető [20. § (4)]
A mentesülési értékhatár duplájára nőtt Létesítő okirat módosítása [ld. Ct. 30. § (4)]
Döntést követő 5 évig nem változtatható
2013-ra még nem alkalmazható
Beszámoló készítését érintő változások Évközi tőkehelyzet jogszabály szerinti megállapítására közbenső mérleg használandó [21. § (6)]
Bármely más esetben is közbenső mérleget célszerű a tőkehelyzet évközi megállapítására készíteni
Hatályos: 2013. november 30-tól Ha jogszabály szerint a saját tőke évközi megállapítására van szükség (pl. tőkepótlási kötelezettség):
akkor saját tőke alatt az Szt. szerinti közbenső mérleg szerinti saját tőke értendő
Mérlegfőösszeg 5,4 mrd
Árbevétel 8 mrd
Létszám 250 fő (nem változott)
2013-ra még nem alkalmazható
Könyvviteli elszámolást érintő változások
Transzferár-különbözet számviteli elszámolási lehetősége [47. § (10), 73. § (4), 78. § (8)]
A bekerülési értéket, az árbevételt, az igénybe vett szolgáltatások értékét módosítja, ha nem kívánják a tao. tv. szerinti különbözettel az adóalapot módosítani
Problémák, amelyek nincsenek szabályozva (bizonylatolás, teljesítési időpont….. ) Kivéve, ha a jogszabály ettől eltérően rendelkezik
Már a 2013. üzleti évre is alkalmazható
3
2014.04.08.
Könyvviteli elszámolást érintő változások
Könyvviteli elszámolást érintő változások
Tagsági jogviszony megszűnésekor a tagra jutó saját tőke elszámolásának pontosítása [37. § (2) g)]
A behajtási költségátalány számviteli elszámolása [77. § (2) b), 81. § (2) b)]
a tulajdonosnak az arányos JT, TT, ET feletti saját tőke is jár ide értve a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredményt is LT, ÉT összege ezzel nem korrigálható, ezért
az ET összegét kell módosítani ha az ET negatív lenne, akkor is
Már a 2013. üzleti évre is alkalmazható
Ptk. 2013.07.01.-től bevezette [301/A. § (3)] Egyéb bevétel, egyéb ráfordítás (a késedelmi kamattal azonosan) A kártérítésbe beszámít!
Könyvviteli elszámolást érintő változások
Könyvviteli elszámolást érintő változások
Eszközben kiadott osztalék elszámolásának rögzítése [39. § (2a)]
Halasztott ráfordításban lévő devizaátértékelési veszteség fokozatos feloldási lehetősége hitel visszafizetés esetén [177. § (38)]
Ha az osztalékként előírt kötelezettség teljesítése nem pénzben történik, akkor az eszközkiadásra az értékesítés szabályait kell alkalmazni (létesítő okirat) Már a 2013. üzleti évre is alkalmazható Választott árfolyamként az EKB devizaárfolyama is használható [60. § (4)-(5)]
Már a 2013. üzleti évre is alkalmazható
33. § (3) szerinti halasztott ráfordítás hitelvisszafizetés esetén, döntés alapján 3 egyenlő részletben is feloldható 2013-2014.12.31. közötti, lejárat előtti, egyösszegű hitel-visszafizetésre alkalmazható
4
2014.04.08.
Könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos módosítások
Könyvvizsgálatot érintő módosítások A kötelező könyvvizsgálat árbevételi értékhatára 300 millió forintra nő [155. § (3)] 2014. üzleti évtől 200 mFt-ról 300 mFt-ra nő Kötelező a könyvvizsgálat a következő évtől, ha a tárgyév fordulónapján több, mint 10 mFt, 60 napja lejárt, art. szerinti köztartozása van
Elsőként a 2013. üzleti év fordulónapján kell minősíteni
Könyvvizsgálati megbízás esetleges felmondását a közfelügyeleti hatóságnak be kell jelenteni [155/A. § (2)] Ekkor a cégjegyzék könyvvizsgálóra vonatkozó adatait is töröltetni kell
Egyéb módosítások
2015. január 1-jétől
Kötelező könyvvizsgálat alóli mentesülés szabályainak módosítása [155. § (5a)]
Akkreditált szervezetek akkreditációs feltételeinek módosítása [152.§ (2a)-(2b)] Nem lehet könyvviteli továbbképzést végző szervezet, aki EGT-n, OECD-n kívüli országbeli adóilletőségű, vagy továbbképzésből származó jövedelme EGT-n kívül kedvezőbben adózna, mint az ottani jövedelmek adózása, vagy tényleges tulajdonosa nem megismerhető, vagy akiben előbbiek több, mint 25%-os tulajdonrésszel rendelkeznek
Az adatváltozást 30 napon belül be kell jelenteni [93/2002. Korm. r. 5. § (9)]
Törlés, ha felszólítást követően sem jelentette be
Gyakorlati szempontok
E- útdíj
Megszüntetett végelszámolás, felszámolás esetén az üzleti év végének pontosítása [11. § (10)] • az üzleti év ekkor az eljárás befejezésének napján végződik
Nyilvántartásból való törlés adatváltozás bejelentésének elmulasztása miatt [151. § (6) h)]
Az utat használót terheli
Az átváltozó kötvény nevesítése • az átváltoztatható kötvényekkel azonosan kell kimutatni
Egyéni cégeknél a „korlátlan mögöttes felelősséggel működő” szöveg törlése [2/A. §] OSZB-re vonatkozó rendelkezések ismételt beiktatása [171-173. §] • az OSZB-t a miniszter 2014.04.01-ig létrehozza
A közvetített szolgáltatás fogalmát nem teljesíti
A fuvar árát módosítsák a különféle átterhelési technikák helyett
5
2014.04.08.
Gyakorlati szempontok
Gyakorlati szempontok
Online pénztárgépek beszerzésének elszámolása az üzemeltetőnél
Online pénztárgépek értékesítésének elszámolása az értékesítőnél
454
161 1a
141
149
5
57
911
6
311 1a
466
47 3
36 NAV 2
38 4
467
1b
1b 483
98
36 NAV 2a
2b 7
86 3b
96
36 Eladó 3a
4
Mérlegképes továbbképzés 2014
„a beszámoló tükör a vállalkozás működéséről”
A könyvviteli zárlat korrekciós, helyesbítő és rendező tételei Pópity István
6
2014.04.08.
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása
Közzététel
ÜZLETI ÉV
Fordulónap
Mivel foglalkozik a számvitel?
Mint tudomány és gyakorlat kizárólag a vagyonnal és a vagyonváltozással foglalkozik
Mi a vagyon?
Azoknak a jelenségeknek (vagyonelemeknek) az összessége, amelyek egy gazdasági szervezet számára egy adott időpontban gazdasági tartalommal (értékkel) bírnak és értékelhetők (mérleg)
Mi a vagyonváltozás?
A vagyonelem mozgását, irányát és a vagyonra gyakorolt hatását kifejező jelenség (kettős könyvvitel)
Elfogadás
Mérlegkészítés napja
A vagyon megjelenítése
A vagyon kommunikálása
A vagyon nyomon követése (könyvvitel)
(mérleg)
(beszámoló)
Törvényben meghatározott időpontig
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása Nyilvánosságra hozatal elmulasztásának jogkövetkezménye
A számvitelnek választ kell tudni adni a következő a kérdésekre
Mikor és milyen vagyonelemnek tekinthető egy jelenség?
Milyen értéket képvisel az adott jelenség? A számvitel a felmerülő kérdésekre a választ megadja
az aktiválás és passziválás kritériumaival
Szerethető adóhivatal!
Közzétételi határidő 15 nap
30 nap
60 nap
értéktanával
A vagyon és a vagyonváltozások kommunikálása a beszámolók segítségével történik.
Valódiság Teljesség
A beszámoló készítése során hangsúlyosan kiemelendő elvek
Folytonosság Következetesség
A kommunikálásra szükség van, mert a szervezetet irányítani, a változásokra rugalmasan reagálni, a változásokat aktívan befolyásolni a vagyonváltozások ismerete nélkül lehetetlen.
a gazdaság külső szereplőit információval kell ellátni.
200 - 500 E Ft
1 millió forintig
Adószám törlése.
mulasztási bírság
terjedő mulasztási
kiszabása mellett
bírság kiszabása
A cég megszűntnek nyilvánításának kezdeményezése.
30 napos határidő
mellett 60 napos
Art. 172. § (1) e)
határidő
pont
Art. 172. § (7a)
Kivéve: ha felszámolás, végelszámolás alatt áll.
7
2014.04.08.
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása Az egyes vagyonelemek értékelése, beszámolóban való megjelenítése alapvetően meghatározza a beszámoló információ-tartalmának hasznosíthatóságát.
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása A számviteli törvény szerinti értékelés változásának szakaszai
A vagyontárgyak mérlegértékén túl befolyásolja a jövedelemtermelő képességről alkotott képet is.
„a beszámoló tükör a vállalkozás működéséről”
1. 1992-1995
2. 1996-2000
3. 2001-2003
4. 2004-től
Mindenek felett az óvatosság elve
Közelítés a valódiság felé
Ellentmondások feloldása
A valódiság elvének további térnyerése
K
>
P
Tartós, jelentős
Leértékelni kötelező, felértékelni tilos
Visszaírás nincs
1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása
„a jelenlegi értékeléssel kapcsolatos szabályozás nem egységes elméleti alapokon nyugszik, azonban az irányvonalak napjainkra már körvonalazódni látszanak” Az eszközök fordulónapra vonatkozó értékelésének alapösszefüggései
K
>
P
K
>
P
K
<
P
K
<
P
A pénzügyi instrumentumoknál lehetőség nyílt a valós értéken történő értékelésre.
Tartós, jelentős
Tartós, jelentős
Leértékelni kötelező, felértékelni tilos, kivéve a befektetett eszközök meghatározott körét
Leértékelni kötelező, felértékelni tilos, kivéve a befektetett eszközök meghatározott körét
Egy részüknél eredményágon történő elszámolás
A felértékelés csak lehetőség
A felértékelés csak lehetőség
Csak lehetőség
Visszaírás nincs
Visszaírás kell
Visszaírás kell
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Bekerülési érték Előállítási költség
Beszerzési érték
Ehhez kapcsolódik - terv szerinti értékcsökkenés - értékvesztés - terven felüli értékcsökkenés
+ ± + -
Könyv szerinti érték Eredményt módosító leértékelési különbözetek Eredményt módosító leértékelési különbözetek visszaírása Devizás mérlegtételek fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam-különbözet Mérlegérték Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek visszavezetése Piaci érték
+ értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása
Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege
8
2014.04.08.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök
Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezik meg, akkor a rendelkezésre álló információk alapján kell a bekerülési értéket meghatározni.
Kérdés
A meghatározott érték és a tényleges érték eltérhet egymástól
Hogyan kell elszámolni a beruházási pályázatkészítés ráfordításait? Válasz
Ha az eltérés jelentős
Ha az eltérés nem jelentős
az eszköz bekerülési értékét kell módosítani. (Ha még megvan)
A beruházási számlán elkülönítetten kell kimutatni
a különbözetet egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni.
A módosítás nem visszamenőleges hatályú!
a mások által végzett szolgáltatás ellenértékét az adott cégnél felmerült költségeket
Példa: ingatlanvásárlás esetén a vagyonátruházási illeték
Ha a pályázat sikertelensége miatt a beruházás nem valósul meg terven felüli értékcsökkenési leírás!
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök
Kérdés
Nem része a bekerülési értéknek
Hogyan kell eljárni több eszköz beszerzése estén, ha a beszerzés hitelből finanszírozott?
A levonható
A folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemelést szolgáló javítási, karbantartási költségek
ÁFA
Válasz A költségek, kamatok arányosítása szükséges!
A bevétel arányában megosztott
Vagy a hitelszerződésben meghatározottak szerint
le nem vonható ÁFA
Az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújíítási munkák költségei
Vagy az értékelési szabályzat alapján A hitelszerződés vonatkozó rendelkezéseinek hiányában jellemző a vételár alapú megosztás
Saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási, és egyéb általános költségek
9
2014.04.08.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Beruházás, felújítás, karbantartás (Szt. 3. § (4) 7. 8. 9. pont)
Az adott gazdasági esemény felújításként vagy karbantartásként történő besorolása nem a
A vállalkozás vezetőjének számviteli politikában rögzített döntése alapján kell meghatározni.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök A terv szerinti értékcsökkenési leírást meg kell tervezni! A tervezés során figyelemmel kell lenni
az elhasználódásra
a maradványértékre
ha az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett
A tervezett leírás megváltoztatható
Beruházás, felújítás, karbantartás (Szt. 3. § (4) 7. 8. 9. pont)
Kérdés Karbantartásnak vagy felújításnak kell tekinteni a régi, fa ablakok műanyag ablakokra való cseréjét, illetve a radiátortestek cseréjét?
Válasz Karbantartásnak, ha a funkciójában, használhatóságában nem következett be lényeges változás.
Kérdés
könyvelő feladata.
a várható használati időre
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök
körülményekben lényeges változás következik be de a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve annak visszaírása is eredményezheti
Terv szerinti értékcsökkenés:
Hasznos élettartam:
Maradványérték:
a hasznos élettartam alatt a
az az időszak, amely alatt
az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló
maradványértékkel csökkentett
az eszközt az eredmény
információk alapján a hasznos élettartam végén
bekerülési érték után.
terhére elszámoljuk.
várhatóan realizálható érték. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
A társaság tulajdonát képező területen környezeti kármentesítés történik, amelynek során a társaság által korábban szennyezett talajt kicserélik. Hogyan kell elszámolni a szennyezett talaj cseréjét?
Válasz A felmerülés időszakának az eredménye terhére kell elszámolni.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Példa értékcsökkenési leírás megváltoztatására
A vállalkozás műszaki berendezésének bruttó értéke 2.500.000 Ft. Leírási kulcs 40 %, a leírás módja degresszív, alapja a nettó érték. Az eszköz 2,5 éve van használatban. Az eszközt káresemény érte, melynek következtében az értéke 500.000 Ft-tal csökkent. A káresemény bekövetkezte után a vállalkozás megváltoztatja a terv szerinti értékcsökkenés leírási módját lineárisra. A tervezett használati időt 2 évben határozta meg. A tárgyévben a káreseményt követően 4 havi értékcsökkenés került elszámolásra.
10
2014.04.08.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök A káresemény után lineáris leírási módra tér át a vállalkozás. A tervezett használati időt 2 évben határozta meg.
A káreseményig elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Értékcsökkenési leírás
1.780.000
K 139. Műszaki gépek értékcsökkenése F
1.780.000
F
F
Az amortizálandó összeg meghatározása: Bruttó érték
2,5 évre elszámolt amortizáció
4 hónap
- 1.780.000
Terven felüli értékcsökkenés
-
Nettó érték 1. éves értékcsökkenés
2.500.000 × 0,4
= 1.000.000 Ft
2. éves értékcsökkenés
1.500.000 × 0,4
= 600.000 Ft
3. éves értékcsökkenés 900.000 × 0,4 = 360.000 ÷2 = 180.000 Ft 1.780.000 Ft
2.500.000
Halmozott értékcsökkenés
(220.000 ÷ 2.500.000) × 100 = 8,8 % :2 = 4,4 %
500.000 220.000 lineáris leírási kulcs
Tárgyévben 4 hónapra jutó amortizáció számolandó el! /2.500.000 × 0,044) ÷ 12/ × 4 = 36.667 Ft A tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás
Terven felüli értékcsökkenés T 866. Terven felüli értékcsökkenés
T 571. Értékcsökkenési leírás
500.000
K 138. Műszaki gépek terven felüli értékcsökkenése
500.000
36.667
K 139. Műszaki gépek értékcsökkenése
36.667
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök
Terven felüli leírás, visszaírás
Kérdés Milyen költségeket lehet az alapítás-átszervezés aktivált értékében számításba venni?
Szokatlan esemény miatt •
feleslegessé válás
•
megrongálódás
•
megsemmisülés
•
hiány
Piaci értéken történő értékelés miatt Fordulónapon meglévő eszköz mérlegkészítéskor
ismert piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke
esetén, ha értéke tartósan lecsökken, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan
Egyéb ráfordítás Visszaírás: Maximum a terven felüli leírás összegéig, ha a
Egyéb ráfordítás Visszaírás nincs
Alapítás esetén: a tevékenység megkezdését megelőzően felmerülő költségek (a megkezdett tevékenység többletköltségei már nem)
terven felüli leírás feltételei már nem állnak fenn. Csak a következő év fordulónapján meglévő
Év közben is
Az ide tartozó költségek csak akkor aktiválhatók, ha a az alapításátszervezés befejezését követően a tevékenység bevételeiben várhatóan megtérülnek.
eszközöknél. Év közben tehát nem lehet visszaírás.
Egyéb bevétel Átsorolás a készletek közé: ha az eszközt rendeltetésszerűen nem használjuk……..
Átszervezés esetén: minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos költségek. Tárgyi eszközök új telephelyre való áttelepítésének költségei. Szervezeti struktúra átalakításának költségei.
11
2014.04.08.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök (példa megoldás)
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök (példa) A vállalkozás a bérbe vett irodahelyiségén beruházást hajtott végre, amelynek bekerülési értéke 5.000.000 Ft volt 3 évvel korábban. A megváltozott gazdasági környezet miatt a bérleti szerződés
a) Az idegen ingatlanon végzett beruházás térítés nélküli átadása Bruttó érték kivezetése
felmondásra kerül. A bérlet felmondásakor az idegen tulajdonú ingatlanon végzett
T 889. Térítés nélküli átadás K 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok
5.000.000 5.000.000
beruházás könyv szerinti értéke 2.000.000 Ft. a) A bérbeadó térítés nélkül átveszi a felújítást. A térítés nélküli átadáshoz kapcsolódóan ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik. Az értékbecslő véleménye alapján a beruházás piaci értéke 1.800.000 Ft.
Halmozott értékcsökkenés kivezetése T 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K 889. Térítés nélküli átadás
3.000.000 3.000.000
b) A bérbeadó piaci értéken – 1.800.000 Ft + áfa - megvásárolja a beruházást. c) A bérbeadó nem tart igényt az átalakításra, az eredeti állapot visszaállítását kéri. A bontás költsége 300.000 Ft + áfa. A bontásból visszanyert anyagokat 200.000 Ft értékben vették készletre.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök (példa megoldás) b) Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése a bérbeadónak Az értékesítés ellenértéke T 311. Belföldi vevők K 961. Egyéb bevételek
1.800.000 1.800.000
450.000
375.000
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök (példa megoldás) c) A bérbeadó az eredeti állapot visszaállítását kéri a bérlőtől
T 521. Igénybe vett szolgáltatások K 454. Belföldi szállítók
+
Eszköz számlák összevezetése
300.000 300.000
T 466. Előzetesen felszámított ÁFA K 454. Belföldi szállítók
75.000 75.000
Bontásból visszanyert anyagok 5.000.000 5.000.000
Halmozott értékcsökkenés kivezetése T 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K 861. Egyéb ráfordítások
375.000
Előzetes ÁFA 450.000
Bruttó érték kivezetése T 861. Egyéb ráfordítások K 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok
T 368. Különféle egyéb bevételek K 467. Fizetendő ÁFA
A bontás költségeinek elszámolása
Fizetendő ÁFA T 311. Belföldi vevők K 467. Fizetendő ÁFA
Az átvevőre áthárított ÁFA
T 21-22. Anyagok K 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok
200.000 200.000
Terven felüli értékcsökkenés 3.000.000 3.000.000
T 866. Egyéb ráfordítások K 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése
1.800.000 1.800.000
12
2014.04.08.
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök (példa)
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök (példa)
Kérdés Hogyan kell elszámolni az ingatlan bérleti jogának értékesítését és vásárlását?
Kérdés Adott beruházás érdekében felmerült tervezési és engedélyezési költségeket ki kell-e vezetni a könyvekből, ha a beruházás megvalósítására várhatóan a későbbiek során sem kerül sor?
Eladó által alapított bérleti jog esetén az eladónál: Árbevétel (időbeli elhatárolás)
Terven felüli leírásként a beruházások között kimutatott értéket el kell számolni.
Vásárolt bérleti jog esetén az eladónál: Egyéb bevétel/egyéb ráfordítás Vásárolt bérleti jog esetén a vevőnél: Immateriális jószág
értékcsökkenés
Értékesítési céllal
áru
Ezt a ráfordítást a tao. tv. is elismeri!
2. Immateriális javak, tárgyi eszközök (példa)
3. Készletek
Kérdés Új telephelyre való költözés esetén a termelőgépek átszerelésének költségeit rá lehet-e aktiválni a gépekre?
Az értékelés és a nyilvántartás kapcsolata
A meglévő tárgyi eszközök áttelepítése nem minősül bővítésnek, nem jelenti a rendeltetés megváltoztatását, nem növeli az élettartamot, nem az eszköz átalakítása és nem felújítás. A teljesítménye sem növekszik.
Tehát az átszerelés költségeit nem lehet a gépre ráaktiválni.
Értékben és mennyiségben sem vezet nyilvántartást
Fordulónappal kötelező a leltározás és az értékelés
Hiány nem értelmezhető
Csak értékben vezet nyilvántartást
Leltározási kötelezettség van
Hiány nem értelmezhető
Csak mennyiségben vezet nyilvántartást
Leltározási kötelezettség nincs
A hiány értelmezhető
Mennyiségben és értékben is vezet nyilvántartást
Leltározási kötelezettség nincs
A hiány értelmezhető
Legalább háromévente tényleges mennyiségi felvétellel leltározni kell!
13
2014.04.08.
3. Készletek
3. Készletek
A vásárolt és a saját termelésű készletek minősítése
Alvállalkozói teljesítés vagy közvetített szolgáltatás? „A” vállalkozás
A minőségi előírásoknak nem felel meg
megfelel
le kell értékelni piaci haszonanyag vagy hulladékérték alapulvételével
teljes értékű készlet Piaci értéken P
Könyv szerinti értéken P>K
szolgáltatás értékesítés
„B” vállalkozás
szolgáltatás értékesítés
„C” vállalkozás
A szolgáltatást „B” vállalkozó nem a saját tevékenységéhez veszi igénybe, hanem változatlan formában továbbszámlázza azt. A vevője is és egyben szállítója (nyújtója) is a szolgáltatásnak. „B” és „C” viszonylatában a szerződésnek tartalmaznia kell a közvetítés lehetőségét, a számlának pedig a közvetítés tényét. A továbbszámlázás nem feltétlenül változatlan áron történik.
A közvetített szolgáltatások nem azonosak az alvállalkozói teljesítményekkel.
Értékvesztés egyéb ráfordítás
Értékvesztés visszaírása egyéb bevétel, ha a fenti tendenciák megfordulnak
Minden feltételeknek megfelelő szolgáltatás lehet közvetített, de nem minden alvállalkozói teljesítés minősül közvetített szolgáltatásnak.
Alvállalkozói teljesítések
Felértékelni tilos A szerződés és a számla tartalmazza……..????
Közvetített szolgáltatások
3. Készletek
3. Készletek
Kérdés Minősíthető-e alvállalkozói teljesítésnek a megrendelt fuvar harmadik vállalkozó által történő teljesítése?
Kérdés Bérelt parkolóházban a parkolási szolgáltatás nyújtása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Példa: fuvarozás továbbszámlázását nem fogadták el alvállalkozói teljesítésnek a HIPA alapjának meghatározásakor.
Az ingatlan bérbeadója nem parkolási szolgáltatást nyújt, hanem építmény bérbeadását végzi.
52. § 32. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. ….. Ptk. XXXV. fejezete szerint vállalkozási szerződés: az építési szerződés, a szerelési szerződés, a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, az utazási szerződés
A közvetített szolgáltatásnak nagyon fontos tartalmi eleme a szolgáltatás változatlan formában történő nyújtása. A bérlőre más szerződési feltételek vonatkoznak, mint a parkolási szolgáltatás igénybe vevőjére. Válasz: nem
14
2014.04.08.
3. Készletek
3. Készletek
Kérdés Tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak az E- útdíj?
Kérdés A postai utánvét díja lehet-e közvetített szolgáltatás?
Az utat használó saját nevében és saját javára veszi igénybe a szolgáltatást.
Ha az eladó a postai szolgáltatást változatlan formában adja tovább, és a számlán elkülönítetten közvetített szolgáltatásként kezeli, akkor igen.
A közvetített szolgáltatásnak nagyon fontos tartalmi eleme a szolgáltatás változatlan formában történő nyújtása. A közvetített szolgáltatás fogalma tehát nem teljesül.
Ne feledjük, hogy a postai szolgáltatás a főtevékenység (a küldött termék) adókulcsával adózik. A vevőnél a postai szolgáltatás a bekerülési érték része lesz!
Válasz: nem
3. Készletek
3. Készletek
Kinek kell a nyilvántartásában szerepeltetni a következő készleteket?
Kérdés Saját termelésű készletek saját boltban történő értékesítése elszámolható-e eladott áruk beszerzési értékeként?
Idegen helyen tárolt készletek Bizományba átvett készletek
Bizományba átadott készletek Nem számlázott szállítások
Úton lévő készletek Mindig a tulajdonosnak A tovább nem számlázott alvállalkozói számlákat és a közvetített szolgáltatásokat a vásárolt készletek között kell szerepeltetni.
A befejezetlen termelésnek minősül a befejezetlen szolgáltatás!
A saját termelésű készletek értékesítését eladott áruk beszerzési értékeként elszámolni nem lehet. Csak azért, mert az egyik helyről a másik helyre (saját boltba) átszállítjuk a terméket még saját termelésű készlet marad. Csak 5-ös számlaosztályban történő könyvelés esetén STK ÁV –ként kell szerepeltetni a könyvviteli elszámolásban
15
2014.04.08.
3. Készletek
3. Készletek
Kérdés Hogyan kell elszámolni a bizományi ügyleteket?
Kérdés Hogyan kell elszámolni a bérmunka ellenértékét?
A számviteli törvény nem definiálja a bérmunka fogalmát. Az adásvétel a megbízó és a vevő között történik.
Az adásvétel a bizományos és a vevő között történik. A megbízó a bizományosnak számláz.
A bizományos jutalékot számláz a megbízónak.
A bizományi díj az eladási értékek különbözeteként jelenik meg a bizományosnál.
A bérmunka díja azonban megjelenik a számviteli elszámolásban, mint valamilyen munkafolyamat elvégzése céljából átadott, de le nem számlázott anyag, áru, saját termelésű készlet megmunkálásának ellenértéke. Elszámolása: a bérmunka díja az átadott eszköz bekerülési értékét növeli, a bérmunkát végzőnél pedig árbevételként számolandó el.
Az ügylet elszámolása során „tisztán” csak az egyiket lehet alkalmazni.
3. Készletek Kérdés Hogyan kell a jogutód társaság vagyonmérlegében szerepeltetni a jogelődnél kimutatott saját termelésű készletet?
4. Követelések
Egyenlegértesítők kiküldése
Sok félreértés kerülhető el! Nem a jogutód állította elő, ezért a Behajthatatlan követelés
vásárolt készletek között kell Értékvesztés és visszaírás
állományba venni. Gyakorlati szempontok
16
2014.04.08.
4. Követelések Követelések
Külső fél által elfogadott, elismert jogszerű fizetési igények
Fajtái
4. Követelések értéke
forintban devizában
Mérlegstruktúrához igazodva
értékelés
Vevő, váltó, egyéb
A végrehajtás során nincs (elég) fedezet
Külön mérlegsoron a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban állókkal szembeni és a valós értékelés értékelési különbözetei!
Egyezségi megállapodásban elengedett (csőd és felszámolási eljárás esetén)
A felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nincs fedezet
Behajthatatlan
Jogszerűség
Elismertség
Szerződésen és/vagy jogszabályon alapul Pl.: értékesítés, kölcsön
Pl.: bíróság által megítélt, költségvetéssel szembeni
Nem lehet eredményesen érvényesíteni (magas végrehajtási költség, az adós igazoltan nem lelhető fel)
4. Követelések
Bíróság előtt nem érvényesíthető
Elévült Adóalapot növel!
4. Követelések
Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés
Adóalapot növel!
Fő szabály
Értékvesztés
Az óvatosság elvének egyik gyakorlati megnyilvánulása A mérlegkészítéskor ismert információk alapján a várható veszteségjellegű különbözetre kell képezni, ha az tartós és jelentős összegű! Csak fordulónapon meglévő követeléshez kapcsolódhat
Növeli az adózás előtti eredményt Kivéve
A felszámolás befejezésekor az átvett eszköz nem nyújt rá fedezetet
(Tényét és mértékét bizonyítani kell!)
Meghatározása történhet
Adóalapot csökkent!
Értékvesztés visszaírása
Egyedi minősítéssel Csoportosan Adósonként együttesen kisösszegű követelésekre a nyilvántartási érték százalékában is meghatározható. Számviteli politika!
Maximum az elszámolt értékvesztés összegéig, ha a várhatóan megtérülő érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. A visszaírásra is csak a fordulónapon kerülhet sor.
17
2014.04.08.
4. Forint követelések értékelése bekerüléskor a követelések mérlegcsoportban Vevő szerződés szerinti érték áfával
4. Devizás követelések értékelése bekerüléskor Barter ügylet A második ügyletet az első ügylet árfolyamán
Váltó adott pénzösszeg, kiváltott ellenérték
Devizás követelés ellenében elfogadott váltó Kiváltott követelés könyv szerinti értékén
A teljesítés napján érvényes választott árfolyamon
Egyéb Valutával kifizetett ügyletek esetén az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értéke – saját döntés alapján – a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható
A külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál – saját döntés alapján – alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam is, de a követelés illetve kötelezettség bekerülésének napja a számvitelben nem változik meg A lehetőségek alkalmazása esetén is van fordulónapi értékelési kötelezettség!
4. Követelések értékelése év közben
4. Követelések értékelése év közben
A csökkenések elszámolása könyv szerinti értéken történik.
A csökkenések elszámolása könyv szerinti értéken történik.
Áttételesen sor kerülhet a követelések évközi értékelésére is.
Áttételesen sor kerülhet a követelések évközi értékelésére is.
Vásárolt követelés esetén
Értékesített követelés esetén
Behajthatatlan követelés esetén
Ha a megszerzési értéktől eltérő összegben realizálódik a különbözetet nettó módon pénzügyi műveletek bevételei/ráfordításai között számoljuk el.
Értékvesztett követelés esetén
Ha az értékvesztéssel csökkentett összegtől eltérő nagyságrendű követelés realizálódik nem lehet további értékvesztést elszámolni, de az évközi visszaírásra sincs lehetőség. A veszteség jellegű különbözet behajthatatlan követelés lesz, a nyereség jellegű különbözet pedig egyéb bevétel.
Devizás követelés esetén
A kiegyenlített követelésen keletkező realizált árfolyamkülönbözetet kell rendezni. A követelést könyv szerinti árfolyamon vezetjük ki, de az ellentételezés szinte biztos, hogy nem ezen az árfolyamon keletkezik. Az árfolyam-különbözet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit/ráfordításait növeli.
Ha az eladási ár eltér a könyv szerinti értéktől, akkor a különbözet: vásárolt követelés esetén nettó módon a pénzügyi eredményt módosítja, eredeti követelés esetén egyéb ráfordítás a könyv szerinti érték, az ellenérték pedig egyéb bevétel. Ha a tényállás bekövetkezik év közben is el kell számolni a hitelezési veszteséget egyéb ráfordításként.
18
2014.04.08.
4. Követelések
4. Követelések értékelése mérlegkészítéskor
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló sajátosságai Speciális szabályok a követelések értékelésével kapcsolatban
Könyv szerinti érték év végén
Behajthatatlan követelés
Lehet a 100 ezer forintot meg nem haladó, 180 napja lejárt esedékességű követelés is
- Behajthatatlan követelés Értékvesztés Mérlegkészítés időpontjában, ha a követelés
- Értékvesztések + Értékvesztések visszaírása
180 napja lejárt 30 %
270 napja lejárt 50 %
365 napja lejárt 100 %
értékvesztést kell elszámolni a bekerülési érték százalékában
± Devizás követelések fordulónapi értékelése
Visszaírás
Fordulónappal, ha a piaci érték legalább 30 %-kal több, mint az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti érték
4. Követelések
4. Követelések
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló sajátosságai
Gyakorlati szempontok
Speciális szabályok a követelések értékelésével kapcsolatban
A 365 napon túl lejárt követelés bekerülési értékének 20 százalékával már a 2009. adóévben is csökkenthető volt az adóalap,
A devizás tételeket MNB árfolyamon kell forintosítani
legfeljebb azonban a nyilvántartott értékvesztés összegéig. (új behajthatatlan követelés)
Devizás tételek
Az áfa hatálya alá tartozó devizás ügyletek miatti követelések, kötelezettségek forintosítása az áfatörvény szerinti MNB árfolyamon történik
A devizás tételeket nem kell fordulónapon értékelni
Követelés átruházása, kiegyenlítése, beszámítása során a teljes bevétellel csökkenthető az adóalap, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig. Korábban csak a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevétel csökkentette az adóalapot.
Az ellenérték valutában történő kiegyenlítése esetén a termék, szolgáltatás értékét a valuta könyv szerinti árfolyamán kell meghatározni
Nyilvántartott értékvesztés
A követelésre korábban =
elszámolt adóalap növelőként fegyelembe vett értékvesztés
Az adóalapnál már -
levonásként figyelembe vett rész.
19
2014.04.08.
4. Követelések
4. Követelések
Gyakorlati szempontok Gyakorlati szempontok Kérdés
Kell-e önrevíziózni, ha a behajthatatlannak minősülő követelést csak a következő üzleti évben írják le? (számolják el egyéb ráfordításként) Válasz: igen. A beszámolónak a mindenkori valós vagyoni helyzetet kell tükröznie! Kérdés
Az adott vevő részére különböző teljesítési időpontokkal és fizetési határidőkkel több számla került kiállításra. Az értékvesztés összegének meghatározása történhet-e az egyes számlák fizetési határidőinek minősítésével? Válasz: Nem. Az adóst kell minősíteni! A fizetési határidő csak a mikrogazdálkodói beszámolót készítőknél minősítési ismérv. Az értékvesztés tehát a vevő minden számlájára vonatkozik.
Követelések
Elszámolásra kiadott összeg esetén a szokásjog alapján igen sok cégnél alkalmazzák a „jelképes visszavétel” tételeit elszámoltatásnál. Mi a teljes visszavett összeg bizonylata? És mi a valóság alapja? És hol a valódiság elve?
4. Követelések Gyakorlati szempontok
Gyakorlati szempontok
Elszámolásra kiadott összeg
Elszámolásra kiadott összeg Példa 36
38
10.000
5.
36
3.000
466
36
810
38
36
6.190
…..a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik Szja 72§ n)
20
2014.04.08.
4. Követelések
4. Követelések
Gyakorlati szempontok
Gyakorlati szempontok
Elszámolásra kiadott összeg
Példa elszámolásra kiadott összegre
Beszerzés, szolgáltatás bekerülési értéke
Teljesítéskor érvényes napi árfolyam
Fizetett valuta könyv szerinti értéke (számviteli politika alapján)
Valutapénztár állománya Könyv szerinti árfolyam Elszámolásra kiadott összeg Napi árfolyam Elköltött összeg Számla teljesítés napján Elszámolás napján
4. Követelések
4. Követelések
Gyakorlati szempontok
Gyakorlati szempontok
Példa elszámolásra kiadott összegre
Amennyiben rögzíti a számviteli politikában, hogy a valutapénztárból történő beszerzéseket a fizetett valuta könyv szerinti értékén veszi állományba: 36 38 (1000×280) 280.000 Ft 5.
36
(800×280)
224.000 Ft
38
36
(200×280)
56.000 Ft
1000 EURO 280 Ft/EURO 1000 EURO 300 Ft/EURO 800 EURO 296 Ft/EURO 285 Ft/EURO
Példa elszámolásra kiadott összegre Amennyiben nem rögzíti a számviteli politikában, hogy a valutapénztárból történő beszerzéseket a fizetett valuta könyv szerinti értékén veszi állományba: 36 38 (1000×280) 280.000 Ft 36 97 (1000×20) 20.000 Ft 5.. 454 (800×296) 236.800 Ft 454 36 236.800 Ft 87 36 (800 × 4) 3.200 Ft 38 36 (200×285) 57.000 Ft 87 36 (200×15) 3000 Ft
21
2014.04.08.
4. Követelések
4. Követelések (példa belföldi devizás ügyletre)
Az ÁFA tv. szerint az ÁFA kötelezettség forintra történő átszámítása
A NAGY Zrt. és a KIS Kft. belföldi illetőségű magyar cégek, amelyek egymással euróban számolnak el. 2012. március 19.-ei elismert áruszállításnak megfelelően a NAGY Zrt. leszámlázott 20 € + ÁFA összeget.
Deviza eladási árfolyamon vagy előzetes bejelentés esetén MNB, EKB árfolyamon
Gyakorlati szempontok
Mikori árfolyamon?
Gyakorlati szempontok
A fizetendő adó megállapításakor Közösségen belüli beszerzéskor, előleg esetében, valamint ha az adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő a kötelezett (60. §)
A számla kibocsátásakor 58. §-ban említett esetekben (részletfizetés vagy határozott idejű elszámolás)
Könyveljük a gazdasági eseményeket mindkét vállalkozásnál, ha a pénzügyi teljesítésre 2012. április elsején került sor! Kiegészítések: - A választott árfolyam mindkét cégnél a pénzintézeti átlagárfolyam. - Bejelentés alapján az ÁFA tv. szerinti átszámításra használt árfolyam az MNB árfolyam. - A KIS Kft. devizabetét számlájának könyv szerinti árfolyama a pénzügyi teljesítéskor 272 Ft/€ Árfolyamok: Dátum
MNB
2012. április 1.
A vámhatározat szerinti napon (termék importja esetén)
4. Követelések (példa belföldi devizás ügyletre)
Pénzintézeti árfolyam KIS Kft.
Vételi
Eladási
Átlag
Vételi
Eladási
Átlag
270
267
277
272
266
276
271
273,5
270
280
275
269
279
274
A teljesítéskor (egyéb esetekben) 2012. március 19.
Pénzintézeti árfolyam NAGY Zrt.
4. Követelések (példa belföldi devizás ügyletre)
Megoldás
Megoldás
(A feladat más számlaösszefüggéssel is megoldható, de erre az eredményre kell jutni)
(A feladat más számlaösszefüggéssel is megoldható, de erre az eredményre kell jutni)
Gyakorlati szempontok
Dátum
Könyvelés a NAGY Zrt.-nél
Gyakorlati szempontok
Gazdasági esemény
Számla
Összeg (Ft)
Dátum
Könyvelés a KIS Kft.-nél Gazdasági esemény
Számla
Összeg (Ft)
T
K
261
4541
5400
T
K
311
911
5400
ÁFA (5 × 270) MNB árfolyamon
311
467
1350
ÁFA (5 × 270) MNB árfolyamon
466
4541
1350
Vevő és árbevétel korrekció a választott árfolyamra /20 × (272 - 270)
311
911
40
Áru és szállító korrekció a választott árfolyamra /20 × (271 - 270)
261
4541
20
Vevő és ÁFA korrekció a választott árfolyamra /5 × (272 - 270)
311
976
10
Szállító és ÁFA korrekció a választott árfolyamra /5 × (271 - 270)
876
4541
5
386
311
6875
Szállító kiegyenlítése (25 × 272)
4541
386
6800
311
976
75
Árfolyamkülönbözet /25 × (272 - 271)
876
4541
25
2012. 03. 19. Számlázott árbevétel (20 × 270) MNB árfolyamon
2012. 04. 01. Vevő utalása (25 × 275) Árfolyamkülönbözet /25 × (275 - 272)
2012. 03. 19.
2012. 04. 01.
Áruvásárlás (20 × 270) MNB árfolyamon
22
2014.04.08.
4. Követelések (példa belföldi devizás ügyletre)
4. Követelések (példa belföldi devizás ügyletre)
Megoldás az „új” szabály alkalmazásával
Megoldás az „új” szabály alkalmazásával Gyakorlati szempontok
Dátum
Könyvelés a NAGY Zrt.-nél Gazdasági esemény
2012. 03. 19.
2012. 04. 01.
Gyakorlati szempontok
Számla
Összeg (Ft)
Dátum
Könyvelés a KIS Kft.-nél Gazdasági esemény
261
4541
5400
466
4541
1350
261
4541
20
876
4541
5
Szállító kiegyenlítése (25 × 272)
4541
386
6800
Árfolyamkülönbözet /25 × (272 - 270)
876
4541
50
311
911
5400
ÁFA (5 × 270) MNB árfolyamon
311
467
1350
ÁFA (5 × 270) MNB árfolyamon
Vevő és árbevétel korrekció a választott árfolyamra /20 × (272 - 270)
311
911
40
Áru és szállító korrekció a választott árfolyamra /20 × (271-270)
Vevő és ÁFA korrekció a választott árfolyamra /5 × (272 - 270)
311
976
10
Szállító és ÁFA korrekció a választott árfolyamra /5 × (271-270)
Vevő utalása (25 × 275)
386
311
6875
Árfolyamkülönbözet /25 × (275 - 270)
311
976
125
2012. 03. 19.
2012. 04. 01.
Áruvásárlás (20 × 270) MNB árfolyamon
4. Követelések (példa belföldi devizás ügyletre)
5. Értékpapírok
Eredmény-kategóriákon belüli átcsoportosulás!
A piaci érték tekintetében figyelembe kell venni
Régi szabály alkalmazásával
Nagy Zrt.
„Új” szabály alkalmazásával
Nagy Zrt.
911
976
911
5400
10
40
75
Összeg (Ft)
K
K
Számlázott árbevétel (20 × 270) MNB árfolyamon
Számla T
T
976 125
5400
Eredmény: + 5525
Eredmény: + 5525
A tőzsdei árfolyamot, vagy a tőzsdén kívüli piac tapasztalati árfolyamadatait (csökkentve a felhalmozott hozammal)
Azt a körülményt, hogy a kibocsátó csődeljárás vagy felszámolási eljárás előtt vagy alatt áll
Kis Kft.
Kis Kft. 876 5 25 Eredmény: - 30
Gyakorlati szempontok
876 50 Eredmény: - 50
Az eltérés készletértékesítéskor egyenlítődik ki!
A kibocsátó saját tőkéjéből a befektetés arányára jutó összeg alakulását Valós értéken történő értékelés esetén: az általános értékelési eljárással meghatározott piaci értéket is, ha a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli tapasztalati árfolyamok nem állnak rendelkezésre.
23
2014.04.08.
5. Értékpapírok Értékpapírok értékelése
5. Értékpapírok Értékpapírokkal kapcsolatos kamatok, hozamok elszámolása
Időpontja: a mérleg fordulónapja (mérlegkészítéskor ismert információk alapján) Értékvesztés elszámolásának feltételei A három feltételnek egyidejűleg kell fennállnia
Beszerzéskor a vételárban, a csereszerződés szerinti értékben, az apportértékben, egyéb piaci értéken történő bekerülés, illetve térítés nélküli átvétel esetén a piaci értékben lévő felhalmozott kamattal csökkenteni kell a bekerülési értéket és azt a pénzügyi műveletek kamatbevételeit csökkentő módon kell elszámolni
1. A könyv szerinti érték meghaladja a – felhalmozott kamattal csökkentett – piaci értéket 2. A különbözet jelentős nagyságrendű (a számviteli politikában rögzített „jelentős” mértékkel mérve) 3. A különbözet tartósan fennáll Az értékelést megelőző múltbeli időszak tapasztalati adatai és az értékelést követő, jól előrevetíthető jövőbeli időszak becsült adatai alapján, amelyeket minden esetben bizonylatokkal kell alátámasztani, feltéve, hogy az így figyelembe vett múltbeli és jövőbeli időszak legalább 12 hónapos időintervallumra kiterjed. Értékvesztés elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai Értékvesztés visszaírása: pénzügyi műveletek ráfordításait csökkenti Kivételesen eredménnyel szemben az értékelési különbözet is elszámolható, ha a vállalkozó alkalmazza a valós értéken történő értékelést és az értékpapír kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősül.
5. Értékpapírok
Az állományból való kivezetés esetén az eladási árban, a csereszerződés szerinti értékben, az apportértékben, a diszkontértékpapír esetében beváltáskor a névértékben, térítés nélküli átadáskor a piaci (forgalmi) értékben lévő felhalmozott kamatot kamatbevételként kell elszámolni, az nem része az árfolyam különbözet pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között – nettó módon – elszámolt összegének
Kamatozó értékpapír után a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamatot a kamatbevételek között kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben
Diszkontértékpapír után a névérték és a bekerülési érték közötti különbözetnek a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, tárgyévre jutó összegét kamatbevételként kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben
5. Értékpapírok
Értékpapírokkal kapcsolatos kamatok, hozamok elszámolása A részesedések utáni osztalékot, csak abban az esetben lehet elszámolni a tárgyévben a pénzügyi műveletek bevételei között ilyen címen a követelésekkel szemben, ha a mérlegkészítés időpontjáig annak összegét a kibocsátó vállalkozás közgyűlése jóváhagyta
A kapott osztalékelőleget kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, amíg az osztalék jóváhagyásra nem került, a jóváhagyást követően kell a kötelezettséget a könyvekből kivezetni a pénzügyi műveletek közötti osztalékbevétellel szemben
Értékhelyesbítés Csak a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések esetén.
Valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén
A kamatozó részvény után kapott kamatot az osztalékbevételek között kell elszámolni
A befektetési jegyek és a kockázati tőkealap jegyek után kapott hozamot minden esetben kamatbevételként kell elszámolni, ideértve azok értékesítése esetében a keletkező árfolyam különbözet összegét is, amely ha negatív jellegű, akkor kamatráfordításként könyvelendő; az ilyen hozamokat csak pénzügyi rendezéskor lehet elszámolni
Értékesíthető pénzügyi eszköznek minősülő értékpapír mérlegfordulónapi piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összege értékelési különbözetként számolandó el a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.
24
2014.04.08.
7. Saját tőke
6. Pénzeszközök
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Ténylegesen meglévő érmék és bankjegyek
Pénzkezelési szabályzat
Adózott eredmény
Eredménytartalék igénybevétele
MSZE
osztalékra, részesedésre
Fizetett (jóváhagyott ) osztalék, részesedés
Fordulónapi bankkivonattal egyező egyenleg
Elektronikus pénz
(-) Adózott eredmény
0
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
MSZE
Fizetett (jóváhagyott ) osztalék, részesedés
A negatív adózott eredmény
A negatív adózott eredményből fizethető osztalék 0, tehát mint MSZE marad meg.
Értékelés Könyv szerinti érték ± korrekciók
7. Saját tőke
7. Saját tőke
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
Tőkevédelmi szabályok
Példa Megnevezés Tárgyévi adózott eredmény
Figyelése csak Kft.-nél és Rt.-nél 1. Ha két egymást követő teljes üzleti évben
A
B
C
D
E
+100
+100
+100
-100
-100
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
30
0
10
0
30
Fizetett (jóváhagyott) osztalék
80
80
110
30
30
Mérleg szerinti eredmény
50
20
0
-130
-100
Megállapítások: 1.) Ha a tárgyévi adózott eredmény pozitív és eredménytartalékot veszünk igénybe osztalékra, akkor a mérleg szerinti eredmény összege csak nulla lehet. 2.) Ha a tárgyévi adózott eredmény negatív és eredménytartalékot veszünk igénybe osztalékra, akkor a mérleg szerinti eredmény összege csak a negatív adózott eredmény lehet.
a saját tőke
Gt. 51. § (1) bek.)
<
kötelezően előírt jegyzett tőke
Amennyiben a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodunk a szükséges saját tőke biztosításáról, akkor a határidő lejártát követő hatvan napon belül el kell határozni az átalakulást vagy rendelkezni kell a megszűnésről.
A szükséges saját tőke biztosításának lehetőségei Pótbefizetés
Tőkeemelés ázsióval
Meghatározott befektetett eszközök körének piaci értéken történő felértékelése
25
2014.04.08.
7. Saját tőke
7. Saját tőke
Tőkevédelmi szabályok
Tőkevédelmi szabályok
2. Kft. esetén, ha veszteséges gazdálkodás miatt Gt. 143. § (2) és (3) bek.)
a saját tőke
Mentesül a gazdasági társaság az előbb említett kötelezettség alól: ha a második év Szt. szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérleg-fordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn.
½ jegyzett tőke
≤
és az ügyvezető tudomására jutott, akkor haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést, ahol rendelkezni kell az aránytalanság megszüntetéséről, átalakulásról vagy megszűnésről. A meghozott határozatot 3 hónapon belül végre is kell hajtani.
Az aránytalanság megszüntetésének lehetőségei Pótbefizetés
Tőkeemelés ázsióval Jegyzett tőke leszállítása
7. Saját tőke
7. Saját tőke
Tőkevédelmi szabályok
Tőkevédelmi szabályok
3. Rt. esetén, ha veszteséges gazdálkodás miatt Gt. 245. § (1) és (2) bek. és 246. §)
a saját tőke
2/3 jegyzett tőke
≤ vagy
a saját tőke
<
minimális jegyzett tőke
és az igazgatóság tudomására jutott, akkor 8 napon belül össze kell hívni a közgyűlést, ahol határozatot kell hozni az aránytalanság megszüntetéséről, átalakulásról vagy megszűnésről. A meghozott határozatot követő 3 hónapon belül a saját tőke még mindig kisebb az alaptőke kétharmadánál, akkor az alaptőkét kötelező leszállítani.
Az aránytalanság megszüntetésének lehetőségei Pótbefizetés
Nem kötelező a Gt.-ben előírt szükséges intézkedéseket megtenni: ha az összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérleg-fordulónapra a társaság közbenső mérleget állít össze, amely szerint a saját tőke nem csökken a törzstőke felére, az alaptőke kétharmadára, a társaságot fizetésképtelenség nem fenyegeti
Tőkeemelés ázsióval Jegyzett tőke leszállítása
26
2014.04.08.
7. Saját tőke
7. Saját tőke
Tőkevédelmi szabályok
Kérdés Tagi kölcsönből történő jegyzett tőke és tőketartalék egyidejű emelése esetén hogyan kell eljárni, ha a cégbírósági bejegyzésre csak a fordulónap után kerül sor?
2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható: a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített beszámolóban a devizában fennálló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékeléséből származó nem realizált árfolyamveszteség miatti tőkevesztés. Ezt az átmeneti rendelkezést azonban korrekcióként az osztalék-kifizetéskor, az osztalékelőleg fizetésekor és egyéb más tőkeműveletek során nem lehet alkalmazni. (Gt. 336/F. §)
4. Jegyzett tőke
400
3/4. Jegyzett, de...
2
400 1000
1000 1000
4. Tagi kölcsön
4
1000 E: 1000
A jegyzett tőke változását a cégbírósági bejegyzés napjával kell könyvelni
4. Tőketartalék
600
3. Egyéb követelések
1
3
600
Akkor is, ha a cégbírósági bejegyzés visszamenőleges hatályú
1: Követelés apportálása a tőkeemelésről szóló döntés időpontjában 2: Jegyzett tőke emelése a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg 3: Az ázsió elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg 4: Összevezetés a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg
7. Saját tőke
7. Saját tőke
Lekötött tartalék változása
Lekötött tartalék változása
Növekedések
Csökkenések
Veszteség fedezetére kapott pótbefizetés
Pótbefizetés visszafizetése
Jegyzett tőke leszállítása
Jegyzett tőke emelése
Tőketartalékból
Tőketartalékba
Eredménytartalékból
Eredménytartalékba
Kérdés Mikor és hogyan kell könyvelni a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét és annak visszafizetését?
Válasz Könyvelni csak a pénzmozgással egyidejűleg lehet. A kapott összeg elszámolása: T 3. Pénzeszközök K 4. Lekötött tartalék A visszafizetett összeg elszámolása: T 4. Lekötött tartalék K 3. Pénzeszközök
27
2014.04.08.
8. Céltartalékok
7. Saját tőke
Kérdés Lehet-e a pótbefizetés után kamatot követelni?
Az adott időszak eredményét pontosítják! A pontosításra azért van szükség, mert a képzés jogcíme múltbeli vagy folyamatban lévő tevékenységből ered. Csak a fordulónapon fennálló, mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált eseményekre képezhető. Jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség,
A tulajdonosok a pótbefizetést tőkejuttatásként, nem pedig kölcsönként bocsátják a vállalkozás rendelkezésére, ezért nem indokolt kamatot felszámítani és fizetni.
Céltartalék a várható kötelezettségekre
függő kötelezettség, biztos (jövőbeni) kötelezettség,
(a képzés kötelező)
korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatti fizetési
Folyamatosan felmerülő költségekre nem lehet
kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség,
Céltartalék a jövőbeni költségekre
Fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi (nem
(a képzés lehetőség)
jogszabályon alapuló)
Egyéb céltartalék
Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása miatt
Elszámolása:
Képzés: egyéb ráfordítás
Felhasználás: egyéb bevétel
Adózás előtti eredményt módosító tétel a társasági adóban
8. Céltartalékok Gazdasági esemény
8. Céltartalékok Céltartalék
Ptk. szerinti szavatossági kötelezettség
VK
Átszervezés miatt elbocsátott dolgozóknak fizetendő végkielégítés
VK
Korábbi évektől lényegesen eltérő ki nem fizetett szabadságra járó bérek és közterhei
VK
Vevőknek utólag adott engedmény
Kérdés Bizonyos időközönként (5-10 év) jelentkező jelentős összegű karbantartási munkák költségeit el lehet-e határolni?
A karbantartási költségek nem határolhatók el. X
Fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó peres ügyek várható kártérítési összege
Annak az évnek az eredményét terhelik, amely évben felmerülnek.
VK
Mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok
X
Bérbevett szerszámok nagyjavítása (karbantartása)
JK
Szállodai szobák 5 évente történő felújítása (nem beruházás)
JK
JK: jövőbeni költségekre,
Nem céltartalék
2001-től a céltartalékképzés intézménye lehet a megoldás az eredményhatás egyenletességének biztosítása érdekében. Fontos az is, hogy a jövőbeni költségek fedezetét az adott vállalkozás hány év alatt kívánja megteremteni.
VK: várható kötelezettségekre
28
2014.04.08.
9. Kötelezettségek Kötelezettségek
A vállalkozó által elismert, elfogadott tartozások
csoportosítása
9. Kötelezettségek forintban
Kérdés
devizában
Hogyan kell elszámolni a vevőtől kapott előleg áfatartalmát?
értékelés
Válasz
értéke
Hátrasorolt, hosszú lejáratú és rövid lejáratú Külön mérlegsoron a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban állókkal szembenit!
A vevőtől kapott előleget áfával növelt összegben kell szerepeltetni!
9. Bevételek
2a
254
Teljesítés
3. Vevők
254
127
3a
4. Kapott előleg
Összevezetés
127
127
Adófolyószámla egyeztetése! Egyenlegértesítők visszaigazolása!
4. Fizetendő ÁFA
27
Átsorolások!
27 54
1b 2b
Teljesítés áfája
54
ÁFA
1a
3. Pénzeszközök
Kapott pénz
127
3. Egyéb követelés
27
27
3b ÁFA visszavezetése
A hátrasorolt kötelezettségeket nem szabad átsorolni!
9. Kötelezettségek
9. Kötelezettségek
Kérdés
Kérdés
Korábbi évekről áthúzódó szállítói tartozás kivezethető-e a könyvekből, ha azok kiegyenlítését a szállító már több éve nem kérte?
Válasz A leltárban szereplő adatok valódiságáról meg kell győződni. A kötelezettségeknél ez azt jelenti, hogy a szállítóval egyeztetni kell. Ha a szállító nem keresi meg az adóst, akkor az adósnak kell megkeresni a szállítót. A szállítói kötelezettség tehát csak akkor vezethető ki a könyvekből, ha írásbeli dokumentum bizonyítja, hogy a szállító: nem létezik (nem lelhető fel) cégjogilag megszűnt a kötelezettséget elengedte kötelezettsége elévült
Át kell-e értékelni a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget az elengedés napjára vonatkozó árfolyamra? Válasz
Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség elengedése esetén a könyv szerinti értéket kell kivezetni és elszámolni rendkívüli bevételként. A számviteli törvény nem rendelkezik arról, hogy az adott estben a kötelezettséget az elengedés napjára vonatkozó árfolyamra át kell értékelni.
29
2014.04.08.
10. Időbeli elhatárolások
10. Időbeli elhatárolások
Jellemzői Az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelveinek érvényesítési eszköze A számvitelben kimutatott tárgyévi eredmény pontosítását szolgálja Mindig költséggel, ráfordítással, bevétellel áll szemben, Összege pontosan ismert (nem becslés), bizonylattal, számítással alátámasztott Képzése a kapcsolódó gazdasági esemény elszámolásakor, de legkésőbb az üzleti év zárlati munkái során történik
„Az idő múlása arra szolgál, hogy az ember lehetőséget kapjon a fejlődésre…”
10. Időbeli elhatárolások
Bevételek időbeli elhatárolása
Költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása
Feloldása év eleji nyitás utáni elszámolással, vagy az elhatárolt tétel évközi tényleges (teljes) összegben történő felmerülésekor, a tárgyévben történhet
10. Időbeli elhatárolások
A bevétel részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem:
az előző üzleti év(ek)et illetően
a következő üzleti év(ek)et illetően
aktív időbeli elhatárolás
passzív időbeli elhatárolás
Halasztott ráfordítások, halasztott bevételek
30
2014.04.08.
10. Időbeli elhatárolások
10. Időbeli elhatárolások (bevételek aktív) Jellemző gazdasági események:
Költségek, ráfordítások részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem:
a következő üzleti év(ek)et illetően
aktív időbeli elhatárolás
az előző üzleti év(ek)et illetően
passzív időbeli elhatárolás
Szolgáltatásnyújtásból származó bevétel elhatárolása A mérleg fordulónapja előtti időszakra járó, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban esedékes kamatbevétel elhatárolása Értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatosan Diszkont értékpapír névértéke és vételára közötti különbözet időarányos összegének elhatárolása Befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti nyereségjellegű különbözet időarányos összegének elhatárolása Származékos ügyletek nyereségének elhatárolása
10. Időbeli elhatárolások (bevételek passzív)
10. Időbeli elhatárolások (költségek, ráfordítások aktív)
Jellemző gazdasági események
Jellemző gazdasági események: Igénybe vett szolgáltatások költségének elhatárolása
A mérleg fordulónapja előtti időszakban felmerülő, a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, egyéb bevételét képező bevételek
A mérleg fordulónapja előtti időszakban esedékes, a mérleg fordulónapja utáni időszakot terhelő fizetett kamatok Értékpapírokkal, váltótartozással kapcsolatos elhatárolások
Költség, ráfordítás ellentételezésére kapott támogatás elhatárolása a költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összegben (arányban)
Forgatási célú, kamatozó értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó, jelentős vételi opció, jutalék elhatárolása saját döntés alapján Kötvénykibocsátásból befolyt összeg és a visszafizetendő összeg közötti különbözet tárgyévet követő évekre jutó részének elhatárolása Kiállított váltó kamatából a tárgyévet követő évekre jutó rész elhatárolása
31
2014.04.08.
10. Időbeli elhatárolások (költségek,ráfordítások passzív)
10. Időbeli elhatárolások
Jellemző gazdasági események
Halasztott ráfordítások
A mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő költség, ráfordítás A mérlegkészítés időszakában érvényesített, ismertté vált, fizetendő kártérítési igény, késedelmi kamat, bírósági költség
Üzleti évben felmerülő ráfordítások, amelyeket a számviteli törvény tételesen felsorol. Tartozásátvállalás (ellentételezés nélkül)
A mérlegkészítés időszakában, az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumok, jutalmak Értékpapírokkal, származékos ügyletekkel kapcsolatos elhatárolások befektetési célú, kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti veszteségjellegű különbözet időarányos összege
Meghatározott devizás kötelezettség fordulónapi értékeléséből adódó árfolyamveszteség feltételekkel (saját döntés)
származékos ügyletek veszteségének év végi elhatárolása Beruházáshoz kapcsolódó, a mérleg fordulónapja utáni időszakban felmerülő fizetett kamat, biztosítási díj nem elhatárolás, hanem az eszköz bekerülési értékének része!!!
10. Időbeli elhatárolások
Az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott eszköz (beruházás) (saját döntés)
10. Időbeli elhatárolások a KM-ben
Halasztott bevételek Üzleti évben felmerülő bevételek, amelyeket a számviteli törvény tételesen felsorol.
Jelentősebb összegek időbeli alakulása (egyszerűsített éves beszámolót készítőknek nem kötelező)
Fejlesztési célra kapott támogatás Elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség, ha az eszközbeszerzéshez kapcsolódik Térítés nélküli átvétel, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értéke
Befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési kezelési jogáért jogáért kapott kapott bevétel bevétel elhatárolásának 5 éven túli elhatárolásának bemutatása bemutatása A a negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírási indokának bemutatása
Negatív üzleti vagy cégérték Befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedése
32
2014.04.08.
10. Időbeli elhatárolások
10. Időbeli elhatárolások
Kérdés
Kérdés
Követelés vagy AIE?
Kötelezettség vagy PIE?
A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Hogyan járjunk el az adóhivatal által a fordulónap előtti időszakra kivetett bírság esetén
F
Kötelezettség
Mki
Követelés vagy AIE?
A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Elszámolható-e a fordulónap előtti értékesítések árbevétele aktív időbeli elhatárolásként, ha a számlát csak a fordulónap után állítják ki ?
PIE
F
Teljesítés
A határozat jogerőssé válásának napja
A szakmában közismert, hogy vannak követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások (bevételek AIE) és kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolások (költségek,ráfordítások PIE). A fenti kérdés ebből következik. Melyikről van szó?
Kötelezettség vagy PIE?
Mki
Számla kiállítása
Nem. A számla kiállításának időpontjához nem kapcsolódik időbeli elhatárolás. Követelésként kell kimutatni!
10. Időbeli elhatárolások
10. Időbeli elhatárolások
Kérdés
Kérdés
Követelés vagy AIE?
Kötelezettség vagy PIE?
Követelés vagy AIE?
Kötelezettség vagy PIE?
A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni.
A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni.
A fordulónap után beérkezett, de a fordulónap előtti gazdasági eseményekhez kapcsolódó szolgáltatások számlái (víz, áram, telefon stb.) könyvelhetők-e időbeli elhatárolásként?
Hogyan járjunk el, ha a fordulónap előtti gazdasági eseményekhez kapcsolódó szolgáltatások számlái (víz, áram, telefon stb.) a mérlegkészítés időpontjáig nem érkeznek meg?
Teljesítés
F
Mki
Számlázás
Nem. A követelések és a kötelezettségek kritériumai egyértelműen fennállnak!!!
Teljesítés
F
Mki
Számla
Nem számlázott szolgáltatásként kell elszámolni. Időbeli elhatárolás nem lehet!!!
33
2014.04.08.
11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék
10. Időbeli elhatárolások
Kérdés
Piaci érték
Követelés vagy AIE?
>
Könyv szerinti érték
Tartós, jelentős
Kötelezettség vagy PIE?
Értékhelyesbítés
Nem kötelező!
A minősítéshez az érintett tételek tartalmát/fogalmát kell figyelembe venni és a döntést ennek alapján meghozni. Hogyan járjunk el, ha a szolgáltatások (víz, áram, telefon stb.) teljesítési időszaka egyik üzleti évről a másikra átnyúlik?
Immateriális javak - Vagyoni értékű jogok
F
- Szellemi termékek
Teljesítés időszaka A fordulónap előtti időszakra arányosan (ha egyéb módon nem állapítható meg) jutó fogyasztás díját - önbizonylat alapján - időbeli elhatárolásként számoljuk el.
11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Értékelési tartalék
A mérlegben elkülönítetten kell szerepeltetni
Csak együtt mozoghat
Könyvvizsgálati kötelezettség kapcsolódik hozzá
Befektetett pénzügyi eszközök
A beruházások és a beruházásokra adott
Mki
Értékhelyesbítés
Tárgyi eszközök
A saját tőke más elemei nem egészíthető ki vele, terhére kötelezettség nem teljesíthető
Részesedések
előlegek kivételével
Alkalmazásának feltétele Kettős könyvvitel vezetése
Nem alkalmazhatja
Mikrogazdálkodói beszámolót készítő
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése
Az értékelő munkálatok utolsó mozzanata. Ezt megelőzően minden más értékelési teendőt /értékvesztés, visszaírás/ el kell végezni. 2011-től megszűnt a fordulónapi értékelésből adódó árfolyam-
A kötelező könyvvizsgálat keretében történik
különbözet minősítésének kötelezettsége.
Ha nincs könyvvizsgálat az értékelés felülvizsgálatára független könyvvizsgálót kell megbízni
(jelentős, nem jelentős)
Ha az értékelési eljárást egyszer alkalmazzuk, akkor minden évben újra kell vizsgálni az értéket és az elszámolt összeget helyesbíteni kell. Elszámolásának eredményre gyakorolt hatása nem lehet T 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése K 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
vagy fordítva
T 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka K 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése
A devizás mérlegtételeket fordulónapi választott árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni!
34
2014.04.08.
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése Mit kell átértékelni? Mérleghez kapcsolódó Eszközök
Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó
Források
Valutapénztár Devizabetét Devizára szóló követelések Vevő Váltó Egyéb Adott előlegek Tartósan adott kölcsönök Bevételek AIE Devizalapú forintkövetelések Értékpapírok és részesedések
Ráfordítások
Bevételek
Kötelezettségek
Felmerült költségek
Árbevételek
Vevőktől kapott előlegek
Egyéb ráfordítások
Egyéb bevételek
Pénzügyi műveletek ráfordításai
Pénzügyi műveletek bevételei
Rendkívüli ráfordítások
Rendkívüli bevételek
PIE
Devizalapú forint kötelezettségek
Év végén: mérlegértékelés
Év végén : nincs értékelés
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése
A devizás mérlegtételeket fordulónapi választott árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni! Az értékelés lépései A barter ügylet miatti követelés, kötelezettség nem értékelhető át!
1. Könyv szerinti érték /kialakult érték/ 2. Fordulónapi érték /választott árfolyamon számított érték/ 3. +/- Árfolyamkülönbözet /tételenként, számlánként/ 4. Az Összevont árfolyamkülönbözet megállapítása ÁK elszámolás
Nettó módon
Ha az összevont árfolyamkülönbözet veszteség
Ha az összevont árfolyamkülönbözet nyereség
Pü-i műv. egyéb ráf.
Pü-i műv. egyéb bev.
Bekerülési értékben
Kivétel kerülő ÁK
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása
Kérdés Tartós bérlet esetén a fordulónapi értékelés során kell-e árfolyam-különbözettel számolni?
Válasz Igen, de természetesen csak abban az esetben, ha azt devizaalapú szerződés támasztja alá, és a bérbevevőnél kötelezettség, a bérbeadónál pedig követelés szerepel a tartós bérlethez kapcsolódóan.
Nem kötelező, csak lehetőség (számviteli politika)
Milyen esetben élhetünk a lehetőséggel?
Ha külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hitel-, vagy devizakötvénykibocsátásból származó tartozásunk van. Továbbá a devizában fennálló forgóeszközhitelek esetén.
Mikor élhetünk a lehetőséggel?
Ha a tartozás devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, az árfolyamveszteség pedig árfolyamnyereséggel nem ellentételezett.
35
2014.04.08.
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása
Milyen következménye van az időbeli elhatárolásnak?
Céltartalékot és lekötött tartalékot kell képezni.
Mennyi céltartalékot kell kimutatni?
A használatba vételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje (vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél) arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni. Devizás forgóeszköz hitel esetén a hitel felvételétől eltelt idő és a hitel futamideje arányában.
Mennyi lekötött tartalékot kell kimutatni?
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása
Az időbeli elhatárolások között kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetét a eredménytartalékból kell lekötni. Az elszámolásból adódó eredménynövekedést ne lehessen kivenni osztalék formájában vagy más módon.
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése
A fordulónapi értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása
Kérdés
4. Devizás kötelezettség
8. Pü-i műveletek ráfordítása
1
3. Halasztott ráfordítás (AIE)
Hogyan kell meghatározni a céltartalékot, ha a projekt keretében megvalósított egyes eszközök eltérő időpontokban kerülnek aktiválásra?
2 5 Időbeli elhatárolás feloldása
4. Céltartalékok
8. Egyéb ráfordítások
9. Egyéb bevételek
Válasz
3 6 4. Eredménytartalék
4. Lekötött tartalék
4 7 1: árfolyamveszteség elszámolása 3: Céltartalék képzése 6: Céltartalék feloldása
Könyvelés az ismertetett feltételek alapján
2: Időbeli elhatárolás 4: Lekötött tartalék képzése 7: Lekötött tartalék feloldása
A használatba vételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje (vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél) arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatni. Arányosítani szükséges. A bekerülési érték arányában kell a céltartalékot megképezni.
36
2014.04.08.
12. Devizás mérlegtételek fordulónapi értékelése
13. Árbevétel
Kérdés
Kimutatásának feltételei
20. Hogyan kell eljárni, ha a devizás kötelezettség pénzneme szerződésmódosítás keretében megváltozik?
a teljesítés vásárolt és saját termelésű készletre, vagy nyújtott szolgáltatásra vonatkozzon.
Válasz
Az árkiegészítés és a felár része, a számlában adott engedmény és a fizetendő ÁFA nem része az árbevételnek.
a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell kimutatni, ha a vevő a teljesítést elfogadja, elismeri.
Az elszámolás alapbizonylata az előbbiekre tekintettel kiállított számla. (nyugta)
A régi pénznemet könyv szerinti árfolyamon ki kell vezetni, az új pénznemet pedig a bekerüléskori választott árfolyamon állományba kell venni. Természetesen a keletkező árfolyam-különbözetet el kell számolni! A pénznemváltás nem minősül visszafizetésnek, ezért az elhatárolt árfolyamveszteség összegét nem kell feloldani. A feloldásra az új pénznem törlesztésének arányában kerül majd sor.
A nettó árbevételt növeli
az árbevételbe beszámító árkiegészítés az adóhatósággal történő elszámolás alapján a pénzügyi lízing keretében a lízingbe vevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott ellenértéke, eladási ára, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készlet, nyújtott szolgáltatás számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értéke az átadás-átvétel időpontjában az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értéke a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott számlázott ellenérték az elszámolt árbevételhez kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik.
13. Árbevétel
Export-import
A nettó árbevételt csökkenti
az árbevételhez kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik. a teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott, a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik. az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel vásárolt - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített értéke. A helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik az elszámolt árbevételhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg, helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített értéke. A helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik.
8
B3
VR
10
9
ÁFA
IMPORT
M
IMPORT Szt.
6
1
B2
B4
3
V2
12
11
4
1, 2, 3: Belföldi forgalom Termék
Közösségen belüli értékesítés
EXPORT Termék
K3
B1
K1
B: belföldi Közösségen belüli beszerzés
7
5
K2
EU országai Termék
V1
2
Készlet!!!
EXPORT
K: külföldi V: vámszabad és tranzitterület VR: vámraktár
4, 5:
Export, import forgalom (készlet, szolgáltatás)
6:
Szolgáltatás import
7:
Szolgáltatás export
8:
vámjogszabályok szerint importbeszerzés
9, 11: Szolgáltatás import 10, 12: Szolgáltatás export
37
2014.04.08.
13. Árbevétel Belföldi belföldi vevőnek belföldi igénybe vevőnek vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozó más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítése, függetlenül attól, hogy az ellenértéket forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. belföld: a Magyarország területe.
Export külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek külföldi igénybe vevőnek történő közvetlen értékesítés, függetlenül attól, hogy az ellenértéket forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási, rakodási és raktározási költség. külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van.
13. Árbevétel
Számviteli szempontból a termékexport és szolgáltatásexport, illetve a termékimport és szolgáltatásimport vonatkozásában a fő rendező elv az, hogy a külföldiek és a belföldiek közötti termékforgalom Magyarország államhatárát átlépi-e vagy sem, illetve a szolgáltatásnyújtás külföldiek és belföldiek között történik-e vagy sem. Az ellenérték elszámolásának pénzneme a megítélést nem befolyásolja. A devizában kiszámlázott árbevételt a szerződés szerinti teljesítéskori választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, ideértve az árbevétel részét nem képező számlában szereplő fizetendő áfa összegét is. Ha az így átszámított áfa és az áfa törvény szerint meghatározott áfa forint összege között eltérés van, akkor a különbséget árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Az árfolyamváltozás nem befolyásolja az árbevétel forintértékét. Barter ügylet esetén az árbevétel forintértékét az első teljesítés időpontjában érvényes választott árfolyamon kell meghatározni.
13. Árbevétel
13. Árbevétel
Kérdés Hogyan kell elszámolni a munkaerő-kölcsönzést?
Kérdés Vevői kör értékesítése esetén, hogyan kell elszámolni az eladást és a vételt?
A kölcsönadónál: árbevétel A kölcsönzőnél: igénybe vett szolgáltatás
Écs. elszámolás időszaka
Szolgáltatásnyújtás árbevétele az eladónál
Időbeli elhatárolás
Áfás ügylet
Vagyoni értékű jog a vásárlónál
Ha fordítottan adózó ügylethez kapcsolódik, akkor a munkaerő-kölcsönzés ellenértéke is fordítottan adózós ügylet lesz.
Természetesen a vevőnek a vevői kör tagjaival szerződést kell kötni, hiszen ennek hiányában a jog tartalma értelmezhetetlenné válik.
38
2014.04.08.
13. Árbevétel
14. Az adott/kapott engedmények rendszere
A számviteli szabályozás nem ismeri a „részszámla” vagy a „végszámla” fogalmakat. Osztható teljesítések esetén a részteljesítések tartalmának leírását a számlának tartalmaznia kell. Az utolsó teljesítéshez kapcsolódó bizonylatra vonatkozóan is fennáll ez a kritérium, tehát korábbi teljesítések adatai nem szerepelhetnek a számlán. Megjegyzés: ha a teljesítés oszthatatlan, akkor előlegnek minősülő részletfizetésről beszélhetünk.
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Az értékesítésről kiállított számlában Bevétel csökken,
Beszerzés, ráfordítás csökken,
áfát az engedménnyel csökkentett összegre kell felszámítani.
áfa az engedménnyel csökkentett alapra felszámított összeg.
Utólag, helyesbítő számlában Bevétel, áfa csökken
Beszerzés, ráfordítás, áfa csökken
A teljesítés időpontja számvitelben: Általában: Kivétel:
az eredeti teljesítési időpont szavatossági igény érvényesítése: megismeréskor termék visszaszállítása: a visszavétel időpontja Áfában: önellenőrizni nem kell!
Szerződésen, megállapodáson alapulnak.
Kérdés Rész számlák kibocsátása esetén az utolsó számlán fel kell-e tüntetni a teljes szerződés szerinti ellenértéket?
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Utólag, nem számlázott engedmény
Kimutatásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés Könyvviteli elszámolása Szerződés alapján, ha meghatározható a mérlegkészítés időpontjáig 4. Egyéb röv. lej. köt.
8. Egyéb ráfordítások
Üzleti évhez kapcsolódóan
9. Egyéb bevételek
3. Egyéb követelések
Üzleti évhez kapcsolódóan
az utólag adott (fizetendő)
az utólag kapott (járó)
engedmény miatti kötelezettség
engedmény miatti követelés
elszámolása
elszámolása
Vigyázat: időbeli elhatárolás nem lehet! Az áfa elszámolást nem érinti!
39
2014.04.08.
14. Az adott/kapott engedmények rendszere
Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó)
14. Az adott/kapott engedmények rendszere Fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén Az ellenérték 3 %-át meg nem haladó rész: pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai
A 3 % feletti összeg lehet
Nem a késedelmi kamattal arányos részt, hanem az ellenérték 3 %-át meg nem haladó részt kell pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként elszámolni. A szabály már 2012-re is alkalmazható volt!
Elengedett követelés
Véglegesen átadott pénzeszköz
Ha eleve csökkentett összeget fizet a szerződő fél (skontó)
A szerződő fél teljes összeget fizet, de utólag megkapja a megfizetett összeg engedmény szerinti részét
Adóalap növelő, ha kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának engedi el (8. § (1) h.)
Nem adóalap növelő: ha rendelkezik az előírt tartalmú nyilatkozattal és az engedményt nem külföldi személy vagy külföldi illetőségű részére nyújtja
14. Az adott/kapott engedmények rendszere
14. Az adott/kapott engedmények rendszere
Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó)
Határidőn belüli fizetésre tekintettel adott/kapott engedmények (skontó)
Példa elengedett követelésre
Példa véglegesen átadott pénzeszközre
Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap.
Számlázott ellenérték 100 egység. Fizetési határidő: 30 nap. 3 napon belüli fizetés esetén 5 egység engedménynek megfelelő összeget az eladó átutal.
3 napon belüli fizetés esetén csak 95 egységet kell fizetni.
Nem a késedelmi kamattal arányos összeg, hanem 3 % számolható el.
3 % számolható el. Elszámolás az engedményt adónál 3. Vevő 384 E: 100 95 95
Elszámolás az engedményben részesülőnél 4. Szállító 384 95 E: 100 95 97
3
87 3
98
2
88 2
Elengedett követelés
3 2
Elszámolás az engedményt adónál 3. Vevő 384 E: 100 100 100
5
Elszámolás az engedményben részesülőnél 4. Szállító 384 5 100 E: 100 100 97
3
87 3
98
2
88 2
Elengedett tartozás
Véglegesen átadott pénzeszköz
3 2 Véglegesen átvett pénzeszköz
40
2014.04.08.
14. Az adott/kapott engedmények rendszere
15. Támogatások
Ha mennyiségi engedményről van szó
Ha a bizonylaton mennyiségben és értékkel is szerepel
Ha a bizonylaton csak mennyiségben, érték nélkül szerepel
TÁ M O GATÁ S Az EU fogalmi meghatározása
„Támogatás minden olyan pénzben kifejezhető
Szállítói tartozás és követelés az egyéb bevétellel szemben
Térítés nélküli átvétel
Előleg:
15. Támogatások
amíg el nem számolunk vele kötelezettség
Kapott támogatások
Ha normatíva alapján igényelt a támogatás: a bevétel elszámolásának feltétele a határozat
hozzájárulás és kedvezmény, amelyet a közösség, vagy annak valamely pénzügyi forrása tagállamok illetve azok régiói részére, meghatározott iparágaknak, vállalkozásoknak vagy a vállalkozások egy meghatározott körének, valamint a magánszemélyeknek nyújtanak.”
15. Támogatások Kapott támogatások
Formái
Nem minősül kapott támogatásnak
Az elszámolás módja szerint Saját tőkével szemben
A kapott engedmény (számlában, utólag, scontó)
Eredménnyel szemben
Jogszabályban tételesen meghatározott
A konkrét megrendelés ellenértéke
Célja szerint Fejlesztési célra
Működési költségek
Határozott cél
fedezetére
megjelölése nélkül
A kapott kölcsön, a pótbefizetés Sajátos támogatások
Támogatott szerint Fogalmi meghatározás alapján Dokumentumai, az elszámolás bizonylatai
Támogatási szerződés, szerződések, számlák, igazolások, kifizetéseket igazoló bizonylatok.
Adókedvezmény formái, elszámolásuk Adómentesség
Adókedvezmény
Jogszabály részlegesen, vagy teljesen
Tao. 21-23 § (csak analitika)
kivételt enged az általános
Kedvezményes adókulcs alkalmazása
adókötelezettség alól
Végleges adóalap-csökkentő tételek
Pl.: közhasznú szervezetek
(Lekötött tartalék)
41
2014.04.08.
15. Támogatások
15. Támogatások
Kapott támogatások
Kapott támogatások
Tőketartalékba, illetve az eredménytartalékba helyezett támogatás
csak jogszabály alapján, a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni, feltételek nem teljesítése esetén az esetlegesen visszafizetendő összeget a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az eredmény javára elszámolt támogatás
Az eredmény javára elszámolt támogatás Ha az fejlesztési célt szolgál
Ha az költségeket, ráfordításokat fedez, illetve az árbevételt egészíti ki
Ha nem pénzben kapott a támogatás (térítésmentesen kapott eszköz, illetve igénybe vett szolgáltatás, tartozásátvállalás, kötelezettség-elengedés)
Költséget, ráfordítást fedez
Az egyéb bevételek között kell elszámolni (mikor lehet a bevételt időben elhatárolni?)
Elszámolásának feltétele, hogy az üzleti évhez kapcsolódjon és a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen a pénzügyi rendezés adóhatóság, jogszabályban meghatározott szervezet részére benyújtott támogatási igény esetén nem feltétel, hogy a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen a pénzügyi rendezés
rendkívüli bevételként kell elszámolni, halasztott bevétel és feloldása, ha eszközhöz kapcsolódik
egyéb bevételként kell elszámolni, ha a mérlegkészítésig befolyik
pénzmozgáskor rendkívüli bevétel
Ha kamattámogatás
Ha egyéb célt szolgál a támogatás
Árbevételt egészít ki: ha az üzleti évhez kapcsolódóan igényelt, el kell számolni a pénzügyi teljesítéstől függetlenül.
a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni, halasztott bevétel és feloldása, feltételek nem teljesítése esetén az esetlegesen visszafizetendő összeget rendkívüli ráfordításként számoljuk el.
15. Támogatások
15. Támogatások
Adott támogatások
Adott támogatások
Formái Az elszámolás módja szerint
Nem minősül adott támogatásnak Az adott engedmény (számlában, utólag, scontó)
Célja szerint
A konkrét megrendelés költségei
Támogatott szerint
Az adott kölcsön, a pótbefizetés átutalt összege
Dokumentumai, az elszámolás bizonylatai
A természetes személy részére adott támogatás formái, sajátosságai A céljától, a juttató személyétől függően adóköteles, összevonandó jövedelem, vagy
Lásd kapott támogatásoknál!
adómentes juttatás. (személyi jellegű egyéb kifizetés)
42
2014.04.08.
15. Támogatások
15. Támogatások
Adott támogatások
Kérdés El lehet-e határolni a pályázathoz kapcsolódóan felmerülő költségeket, ha a pályázat eredménye csak a következő évben válik ismertté?
Az eredmény terhére elszámolt támogatás Ha az költségeket, ráfordításokat fedez
egyéb ráfordítás, ha a fordulónapig kifizetett
Ha a pályázati támogatás költséget ráfordítást fedez:
Ha az fejlesztési célt szolgál
rendkívüli ráfordítás, a pénzügyi rendezés üzleti évében
rendkívüli ráfordítás
Az egyéb bevételek között kell elszámolni (mikor lehet a bevételt időben elhatárolni?)
Ha azt egyéb célból adták Ha nem pénzben nyújtott a támogatás Térítésnélkül átadott eszköz és nyújtott szolgáltatás, átvállalt tartozás, elengedett követelés
rendkívüli ráfordítás, az át nem hárított áfa is üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszközök esetén halasztott ráfordítás lehet az átvállalt tartozások abban az évben terhelhetik az eredményt, amelyben a pénzügyi rendezés megtörtént (addig halasztott ráfordítás)
Elszámolásának feltétele, hogy az üzleti évhez kapcsolódjon és a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen a pénzügyi rendezés. Adóhatóság, jogszabályban meghatározott szervezet részére benyújtott támogatási igény esetén nem feltétel, hogy a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen a pénzügyi rendezés. A költség elhatárolására nincs lehetőség!
Adomány
rendkívüli ráfordítás
Időbeli elhatárolás feloldása 2012-ben
15. Támogatások Hogyan kell feloldani a fejlesztési célú támogatás időbeli elhatárolását? Válasz: a támogatás elhatárolt összegének és a megvalósított eszköz nettó értékének arányában. 48 %-os fejlesztési célú támogatást nyertünk maximum 48 egység értékben. A megvalósított fejlesztés bekerülési értéke 120 egység. A támogatás kettő részletben került folyósításra: 2011-ben 12 egység, 2012-ben 36 egység. Az üzembe helyezésre 2011. október elsején került sor. 2011-ben elszámolt értékcsökkenés 12 egység, 2012-ben elszámolt értékcsökkenés 24 egység. Határozza meg, hogy mennyi időbeli elhatárolást kell feloldani 2011-ben és 2012-ben!
2 4
98 12 12 1,2
1
384 12
1. Eszköz E: 120 12
57. 1: kapott fejlesztési támogatás 2011-ben 12 2: kapott fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása 2011-ben 3: amortizáció 2011-ben 4: időbeli elhatárolás feloldása 2011-ben: (12 ÷ 120) × 12 = 1,2 egység
2 4
98 36 36 10,4
1
384 36
1. Eszköz E: 108 24
57. 24 1: kapott fejlesztési támogatás 2012-ben 2: kapott fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása 2012-ben 3: amortizáció 2012-ben 4: időbeli elhatárolás feloldása 2012-ben: (46,8 ÷ 108) × 24 = 10,4 egység
3
Vegyük észre, hogy a további években az arányszám (46,8 ÷ 108) = 43,3333 % már nem fog változni! Ha az eszközt a következő évben - 2013-ban – értékesítenénk, akkor (36,4 ÷ 84) = 43,3333 % és 43,3333 × 84 = 36,4 egység kerülne feloldásra. A passzív időbeli elhatárolások számlának nem maradna egyenlege.
Időbeli elhatárolás feloldása 2011-ben 483 1,2 12
483 10,4 E:10,8 36
Hogyan járjunk el, ha a támogatott eszköz után az adott üzleti évben költséget számolunk el és a támogatást csak a következő üzleti évben kapjuk meg?
3
Ebben az esetben az arányszámot a megkapott támogatás üzleti évében határozzuk meg: a passzív időbeli elhatárolás összegét osztjuk a támogatott eszköz könyv szerinti értékével (nettó értékével). Az arányszám a későbbiekben már nem változik.
A támogatott eszközön - üzembe helyezés után - végzett értéknövelő munka nem befolyásolja az elszámolást. Nincs köze a támogatáshoz!
43
2014.04.08.
16. Késedelmi kamatok, behajtási költségátalány, bírságok, kötbérek, fekbérek, kártérítések
16. Késedelmi kamatok, behajtási költségátalány, bírságok, kötbérek, fekbérek, kártérítések
A ráfordításokat a pénzügyi rendezéstől függetlenül ki kell mutatni, ha a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált!
Kérdés Mire kell figyelni a korábbi évhez kapcsolódó kötbér bíróság által jogerősen megítélt összegének elszámolása során?
A bevétel elszámolásának feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés!
Hogyan járjunk el a biztosító térítése esetén? A bevétel elszámolásához elegendő a mérlegkészítés időpontjáig történő visszaigazolás. (A visszaigazolt összegnek természetesen a tárgyévi, illetve a megelőző üzleti évi káreseményhez kell kapcsolódnia.) Számlázandó-e a késedelmi kamat? Válasz: Nem. A járó késedelmi kamat nem számlázandó tétel. Elszámolása pénzügyi teljesítéshez kötött. Természetesen, ha az üzleti évhez kapcsolódó késedelmi kamatot a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezik az aktív időbeli elhatárolással szemben egyéb bevételként el kell számolni.
1. Ha a kötbérkövetelésre vonatkozó bírósági ítélet a fordulónap után, de a mérlegkészítés előtt válik jogerőssé: időbeli elhatárolásként számolandó el az üzleti évre vonatkozóan. 2. Ha a kötbérkövetelésre vonatkozó bírósági ítélet a mérlegkészítés után válik jogerőssé: egyéb követelésként kell kimutatni az egyéb bevétellel szemben.
A vevő folyószámlán ne jelenjen meg!
A gazdasági eseményeket a pénzügyi rendezéstől függetlenül el kell számolni!
16. Késedelmi kamatok, behajtási költségátalány, bírságok, kötbérek, fekbérek, kártérítések
16. Késedelmi kamatok, behajtási költségátalány, bírságok, kötbérek, fekbérek, kártérítések
Hogyan számoljuk el a biztosító térítését?
Kérdés Mikor és hogyan kell elszámolni a külföldről visszaigényelt általános forgalmi adót?
A biztosító térítésének elszámolása Ha a kártérítést a vállalkozó számlájára utalja át T 384. Elszámolási betétszámla K 969. Különféle egyéb bevételek A biztosító térítésének elszámolása Ha a kártérítést a javítást végzőnek utalja át T 454. Belföldi szállítók K 969. Különféle egyéb bevételek
A gyakorlatban mind a két változat előfordulhat.
2010 január elseje előtt A bekerülési érték része volt és a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg egyéb bevételként kellett elszámolni, a realizálás időszakára vonatkozóan.
2010 január elseje után A visszatérítési kérelemmel kapcsolatos eljárás jogszabályi változása biztosítja a visszaigénylést, ezért egyéb követelésként kell kimutatni.
44
2014.04.08.
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetés
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Ellenőrzés Számviteli beszámolóval már lezárt üzleti év(ek) számviteli (és adózási) nyilvántartásainak utólagos felülvizsgálata
„Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.”
Ellenőrzések az időszak lezártsága szerint
Stornó:
Számviteli beszámolóval
Számviteli beszámolóval
A
következmény
le nem zárt időszak
lezárt időszak
vállalkozás
nélküli
havi ÁFA
hibajavítás.
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
Adózási időszak
Adózási időszak
Adózási időszak
Adózási időszak
le nem zárt
lezárt
le nem zárt
lezárt
Hiba kelte
2012. 01. 05
2012. 01. 05.
Javítás kelte
2012. 01. 27.
2013. 01. 06.
Számvitelben
Stornó
Stornó
Adózásban
Stornó
Önellenőrzés
Önellenőrzés
Adóellenőrzés
(önrevízió)
(adórevízió)
Számviteli (és adózási) nyilvántartások saját hatáskörű felülvizsgálata
Önellenőrzési pótlék
2012. 01. 05. Mérlegkészítés után
Ilyen nem lehet!
Ellenőrzések számvitele!!!
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
Ellenőrzések fajtái, terhei
Az önellenőrzés és az adóellenőrzés időbeli kapcsolata
15 nap
X nap A hiba észlelése
bevalló!
Nyilvántartásba vétel
Az adózó érdeke, hogy minél hamarabb benyújtsa!
A hiba bevallása, továbbá az adóhiány és az önellenőrzési
Számviteli (és adózási) nyilvántartások adóhatósági felülvizsgálata Tágan értelmezve: helyi adó, vám, TB is.
Késedelmi pótlék
Adóbírság
Mulasztási bírság
Összege az Art-ben meghatározott
A 15 napos szabály 2012-től megszűnt, az önellenőrzési pótlékot a benyújtás napjáig kell számítani.
pótlék megfizetése
Csak az adóellenőrzés megkezdése előtti napon benyújtott bevallás esetén jogszerű az önellenőrzés! Nem lehet önellenőrzéssel helyesbíteni az adóbevallás késedelmes benyújtását
Kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető A szankciókat a hiba feltárásának időszakában egyéb ráfordításként kell elszámolni! Az önellenőrzési pótlék kivételével adóalap növelő tétel!
adózó adóbevallási szisztéma szerinti választását Vámhatóság miatt tévesen kivetett ÁFÁ-t adóhatóság által ellenőrzött időszakot
45
2014.04.08.
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
Alapfogalmak
Hibák (és hibahatások) csoportosítása
HIBA
HIBAHATÁS
Nem megfelelő
Az eredeti hiba által okozott
elszámolás, nyilvántartás, bevallás
újabb hiba
TARTALOM szerint
Jelentkezhet: a hibázás évében a hibázást követő időszakban
Csak
Nyilvántartási
Csak
adóbevallási
és bevallási
nyilvántartási
hibák
hibák
hibák
Nincs
Helyesbítő könyvelés van,
helyesbítő
ami lehet
könyvelés, de van bevallás
a hibafeltárás időszakában
NAGYSÁGREND szerint
Lényeges
Költségvetés
és lehet pénzügyi
ez nem tartozik az ellenőrzések számvitelébe,
rendezés
mert nem beszélhetünk beszámolóval lezárt időszakról
Jelentős
E/F
K/R/B
Nem jelentős
Nem lényeges
Megszűnt a lényeges hiba fogalma, így az ismételt közzétételi kötelezettség is!
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
Hibák (és hibahatások) minősítése
Hibák (és hibahatások) minősítése
Jelentős összegű hiba
Nem jelentős összegű hiba
Ha évenként és együttesen – az eredményre, saját tőkére gyakorolt hatásának előjeltől független összege - meghaladja a számviteli politikában rögzített mértéket, értéket, de a rögzített érték nem lehet nagyobb a mérlegfőösszeg 2 %-ánál, illetve 1 millió forintnál. Következmény
El nem számolt bevétel
Elkülönítés
Saját tőkét érintő hatás
+840
Összesített hatás
2000
Az előjeltől független összeg értelmezése
Ha nem minősül jelentős összegűnek
+1000
El nem számolt adóráfordítás -160
Következmény Két oszlopos mérleg és eredménykimutatás
Ezt kell viszonyítani a mérlegfőösszeghez!
Beszámolóban 3 oszlopos mérleg és eredménykimutatás (Középső oszlop adatokat tartalmaz) A KM-ben évenkénti részletezés
Könyvvitelben Szintetikában
A tárgyév adatai között szerepel az előző év(ek) hatása is
Eredményre gyakorolt hatás esetén adóalap korrekció kapcsolódik hozzá!
Analitikában Szintetikában és analitikában
Célszerű az elkülönített nyilvántartás a korrekciós tételek könnyebb megállapítása érdekében
46
2014.04.08.
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
Kérdés Nem jelentős összegű hiba esetén az eredménykimutatás melyik sorában kell szerepeltetni a társasági adóhiányt vagy adótöbbletet? Válasz Adóhiányt/adótöbbletet az adófizetési kötelezettség sorban kell szerepeltetni!
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
Nem jelentős összegű hiba [7. § (1) bekezdés u) pont, 8. § (1) bekezdés p) pont), 8. § (8) bekezdés 2014-től a társasági adóhatását önellenőrzéssel nem kötelező helyesbíteni, ha az adózó javára mutatkozik az eltérés és a hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.
Ebben az esetben tehát nem szükséges önellenőrzéssel helyesbíteni a korábbi évek adóalapját, így nem merül fel adóalapkorrekciós tétel sem.
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
Az ellenőrzések könyvviteli elszámolása
Az ellenőrzések könyvviteli elszámolása
Kérdés: mikor és hogyan könyveljünk?
Kérdés: mikor és hogyan könyveljünk? Hogyan könyveljünk???
Mikor???
a beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó megállapításokat: a rosszul Adóellenőrzéskor a határozat jogerőssé
Önellenőrzés esetén a nyilvántartásba
válásának napján
vétel napján
könyvelt tételeket könyveljük vissza, majd könyveljük le úgy, ahogyan azt helyesen kellett volna. a terheket:
Ha a fenti időpontok a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közé esnek a fordulónapra számoljuk
b: az ellenőrzés
el a gazdasági eseményeket
befejezésének napja
Hogyan könyveljünk??? h: a határozat
b1 h1
b2 F h2
jogerőssé a beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó megállapításokat
b4 M b5 h5
h4
válásának napja
a jogkövetkezményeket
b3 h3
Időbeli elhatárolás
Céltartalék lehet
Nincs teendő
Önellenőrzésnél: nincs határozathozatal napja, csak befejezés napja. (b1, b3, b5)
47
2014.04.08.
17. Ellenőrzések könyvviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése
18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése
adatok E Ft Sorszám
A tétel megnevezése
2007. év
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév
a
b
c
d
e
D.
Saját tőke
13
I.
JEGYZETT TŐKE
14
II.
15
III.
16
IV.
EREDMÉNYTARTALÉK
17
V.
LEKÖTÖTT TARTALÉK
VI.
ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
19
VII.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
20
E.
Céltartalékok
21
F.
Kötelezettségek
22
I.
HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
23
II.
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
24
III.
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
25
G.
Passzív időbeli elhatárolások
Miből?
Mennyi?
mérlegben való szerepeltetés. Kinek?
X
Az osztalékról szóló döntés időpontjában a tagjegyzékben szereplő
Zárás előtt a középső oszlopban szereplő mérleg szerinti eredményt ne felejtsük átvezetni az eredménytartalékba!
tulajdonosnak, kivéve, ha a létesítő okirat ettől eltérő időpontot határoz meg.
Hogyan? Pénzbeli és nem pénzbeli juttatással
Források összesen
18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése Fizetés feltétele?
Hogyan?
A legfőbb szerv jóváhagyása, valamint az eredmény-kimutatásban és a X
18
Kinek?
Fizetés feltétele?
Három oszlopos mérleg és eredménykimutatás esetén a mérleg tárgyév oszlopa tartalmazza, az eredménykimutatás JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) tárgyév oszlopa pedig nem tartalmazza a TŐKETARTALÉK középső oszlopban szereplő adatokat.
12
26
Fizetés feltétele?
Kinek?
Hogyan?
Miből?
18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése Mennyi?
Mennyi?
Rendelkezésre álló forrás alapján
Osztalékfizetési korlát alapján
Miből? Tárgyévi adózott eredmény
Eredménytartalék
Igénybevételének feltételei
Csak annyit lehet igénybe venni, amennyit a jóváhagyott osztalék összege indokol
1
2
3
4
5
Tárgyévi adózott eredmény +
-
+
-
Tőketartalék ± Eredménytartalék
Eredménytartalék
+
-
-
+
+
++
0
+
-+
-+
Maximális osztalék
Maximális osztalék
a két maximális összeg közül a kisebbik szám
Ha van pozitív eredménytartalék Az adózott eredmény kiegészítésére lehet, de csak akkor, ha az adózott eredmény nem nyújt fedezetet az osztalékra
Megnevezés
± Tárgyévi adózott eredmény - Jegyzett,de még be nem fizetett tőke
-
-
+
0
+
Ha a tulajdonosok az osztalékot %-ban Jegyzett tőke
határozzák meg, akkor a működő tőke százalékát kell kiszámítani. Ezt követően kell vizsgálni, hogy a felvenni kívánt osztalék
Működő tőke
- Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - Visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
kifizethető-e.
48
2014.04.08.
18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése
18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése
Kérdés
2013-ban a magánszemély által elengedett osztalék milyen következménnyel jár(hat) a társaságnál? Válasz
Ajándékozási illeték fizetésével.
Az elengedett osztalék rendkívüli bevételként elszámolt összege csökkenti a társasági adó alapját, a társaság részéről elengedett követelés pedig akkor sem növeli az adóalapot, ha kapcsolt vállalkozásának engedte el.
Változás: 2014. január 1-jétől a magánszemély által elengedett osztalék sem jár illetékfizetési kötelezettséggel.
18. Osztalék, osztalékelőleg fizetése 1. Az adott üzleti év fordulónapja és a számviteli beszámoló elfogadásának az időpontja között fizethető-e osztalékelőleg? Nem. Az osztalékelőleget a pénzmozgással egyidejűleg lehet csak könyvelni.
Osztalékelőleg szabályának változása (2012)
Fizetéséhez 6 hónapnál nem régebbi beszámoló vagy közbenső mérleg is elegendő (nem kell minden kifizetéshez közbenső mérleg)
19. A vagyon célszerű tagolásának szükségessége Szempontok, amelyeket a mérleg összeállításánál figyelembe kell venni! 1. Az immateriális
2. A befektetett pénzügyi
3. Az immateriális javakra és
4. A hosszú lejáratú
javakat és a tárgyi
eszközöket
a tárgyi eszközökre adott
kölcsönök, bankbetétek
eszközöket nettó
értékvesztéssel
előlegeket (35. számlacsoport)
és értékpapírok
értéken kell
csökkentett, visszaírással
elkülönítetten szerepeltetjük az
következő évi lejáratát
szerepeltetni.
növelt értéken mutatjuk ki.
említett mérlegcsoportokban.
Időbeli elhatárolásként, kötelezettségként kimutatni nem lehet. Az üzleti évre osztalékelőleget tehát csak a fordulónapig lehet kifizetni.
Az osztalékelőleg fizetéséről csak akkor lehet dönteni, ha a fizetés lehetőségét a társasági szerződés tartalmazza! Hogyan kell eljárni, ha az osztalékelőleg címén kifizetett összegtől alacsonyabb osztalékot hagynak jóvá? Meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt. (előleg folyósításának napjától a beszámoló elfogadásáig a jegybanki alapkamat + 5 %) A kamatkedvezmény 1,19-szeresét 16 % Szja és 27 % Eho terheli.
a forgóeszközök megfelelő tételein
T 3. Egyéb követelés – K 3. Pénzeszközök
szerepeltetjük. 10. Követeléseink esetleges túlfizetéseit az egyéb rövid
5. A készletek között elkülönítetten
lejáratú kötelezettségek között
kell kimutatni a készletekre adott
kell kimutatni.
előlegeket (35. számlacsoport). 6. A követelések között elkülönítetten
9. A hosszú lejáratú kötelezettségek
szerepeltetjük a kapcsolt és az egyéb
következő évi törlesztő részletét a
részesedési viszonyban lévő
megfelelő rövid lejáratú
8. A kötelezettségek között
kötelezettségek között
elkülönítetten mutatjuk ki a
vállalkozással szembeni követeléseket.
szerepeltetjük.
kapcsolt és az egyéb
7. Adónemenként vizsgálva a visszajáró
A hátrasorolt kötelezettségeket nem
részesedési viszonyban lévő
összegeket, kötelezettségeink esetleges
szabad a rövid lejáratú kötelezettségek
vállalkozással szembeni
túlfizetéseit az egyéb követelések között
közé átsorolni.
tartozásainkat.
mutatjuk ki.
49
2014.04.08.
20. Egyszerűsített éves beszámoló
21. Valós értéken történő értékelés
Eltérések az éves beszámolóhoz képest A mérleg és az eredménykimutatás csoport szintre összevont adatokat tartalmaz. Nem kötelező az üzleti jelentés
Kevesebb és egyszerűbb értékelési előírás
41. § (8), 55. § (4), 86. § (8), 88. § (6), 89. § (1)-(3) 4) a), c)-d), (6), 89/A. §, 90. § (1)-(2) (3) b) ,(4) b), 91. § c)-d), 92. §, 93. § (1)-(2) (6), 88. § (8) b), 90. § (3) c).
A saját termelésű készletek a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhetők A még várhatóan felmerülő költség teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható
A kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozóan lényegesen kevesebb a kötelező előírás
Üzleti vagy cégérték kimutatása nem kötelező
A terven felüli leírások és az elszámolt értékvesztések visszaírása nem kötelező
Értékelési különbözetek elszámolása
Mérlegen kívüli tételek
Mérlegen belüli tételek
(származékos ügyletek)
Kereskedési célú származékos Kereskedési célú
Eredményt érintő elszámolás
ügyletek
pénzügyi eszközök,
(pénzügyi műveletek egyéb
Piaci érték fedezeti ügyletek
pénzügyi kötelezettségek
bevételei és ráfordításai, illetve
Kamatfedezeti célú piaci érték
ÉK +/-
kapott és fizetendő kamat)
fedezeti ügyletek ÉK +/-
Saját tőkét érintő elszámolás
Értékesíthető
•
pénzügyi eszközök
•
CF fedezeti ügyletek Nettó befektetés fedezeti ügylet
ÉK csak pozitív lehet
ÉK +/- lehet
Értékvesztés lehet
Értékvesztés nem lehet
Köszönöm szépen a figyelmet!
50