Az életközépút válsága: teljes összeomlás vagy egy új esély?
TDK dolgozat
Készítette: Barna Noémi Tankör: BT- 2 SM Neptun kód: JGANR3 Konzulens: Gyukits György ME-BTK Szociológia Intézet
Tartalomjegyzék Az életközépút válsága: teljes összeomlás vagy egy új esély? I.Bevezetés .................................................................................................................................... 3 II.Az életközép krízise ................................................................................................................. 4 III.Az öngyilkosság ...................................................................................................................... 6 IV.Életközépút-válság és öngyilkosság ...................................................................................... 9 V.Az élet felén túl, boldogan ..................................................................................................... 14 VI.Összefoglalás ........................................................................................................................ 15 VII. Irodalomjegyzék……………………………………………………………………………………………………………16
1
„Mert minden ajtó, ami kivezet valahonnan, az be is vezet valahová. Ezen érdemes elgondolkozni. Az embernek nem szabad hagyni, hogy érzelmileg, lelkileg lemerevedjen. Ez az igazi élet, amikor az ember képes megújulni.” (Popper P. 2007, 159 p.)
Szeretném megköszönni Dr. Valikovics Attila osztályvezető főorvosnak, hogy lehetővé tette, hogy interjút készítsek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Neurológiai és Pszichiátriai Intézetétben. Megköszönném Dr. Papp Katalin OSPI helyi koordinátornak a közös munka során nyújtott segítségét és a támogatást dolgozatom megírásához. Köszönettel tartozom Kubiczki Éva nővérnek, aki segített az interjúm elkészítésében.
2
I.
Bevezetés
Az OSPI1 program keretében 2010 tavaszától kórlapok elemzésével foglalkozunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház irattárában. A munkánk során öngyilkosságot elkövetett személyek kórlapjait vizsgáljuk. Felvesszük a legfontosabb adatokat, mind demográfiai jellemzőket és az öngyilkosságról is minél több információt próbálunk kigyűjteni: okok, előző kísérletek, elkövetés módja. Az elemzés során tapasztaltam, hogy jelentős a középkorú öngyilkosságot elkövetők száma. Vajon mi lehet ennek az oka? Erre a kérdésre ad választ az midlife crisis – életközépút-válság meghatározása. Ezt a fogalmat szeretném körbejárni, bemutatni jellemzőit. A tudományos megállapításon kívül Csehov: Ivanov című drámáján keresztül szeretném bemutatni ez a folyamatot, mely öngyilkossághoz is vezethet. Az életközépút-válság
megjelenését egy öngyilkosságot elkövetett személy életútjának
részletén is megkívánom mutatni. Az életközépút-válság és az öngyilkosság kapcsolatát a kórlapok elemzése kapcsán szerzett információk alapján kapcsolom össze. Nem állítom, hogy a kettő feltételezi egymást, de szeretném megmutatni, hogy ez a krízisállapot eredményezhet öngyilkossági kísérletet. A témát azért tartom fontosnak, mert a mindennapi életünk során számos példát láthatunk életközépút-válság megnyilvánulására. Fontosnak tartom a társadalmi felelősségvállalást: Ha környezetünkben látjuk, hogy egy középkorú személy egyre rosszabb kedélyállapotban van, beszélgessünk vele. Merjünk kérdezni. Tapasztalatok mutatják, hogy az öngyilkosság elkövetése előtt már észrevehetőek azok a jelek, melyek utalhatnak az élet megszakításának kísérletére. Az időben nyújtott segítség – mely lehet egy baráti beszélgetés is, rávilágíthat arra, hogy az életnek célja van és a teljes összeomlás helyett inkább adjunk egy új esély magunknak.
1
OSPI Europe: Nemzetközileg kialakított program, melynek célja az öngyilkosságok megelőzése, depresszíó megelőzése és felismerése, közösségi hálózat létrehozása.
3
II.
Az életközép krízise
A személyiség fejlődését több szakaszra oszthatjuk. Az érett felnőttkor a férfiaknál 2650, míg a nőknél 25-40 éves kor köré definiálható. Ebben a korban következik be a személyiség viszonylag állandó szakaszainak kibontakozása. (Kiss T. 1966, 34 p.). Erikson Freud modelljéből kiindulva megalkotta a nyolc szakaszból álló fejlődési modelljét. A felnőttkor 25 éves kortól 60 éves korig tart. Az intrapszichés és szociális tényezők egymásra hatása alapján építette fel modelljét, melyben egy-egy szakaszt fejlődési krízis választ el egymástól. (Hajduska M. 2008, 13 p.) Ezek fordulópontokat jelentenek az ember életében: sikerül-e belépni az új szakaszba. Mindenképpen változás következik be az ember életében. Ezek a korszakváltások más szerepeket is magukkal hordoznak. A felnőttkor közepe átlagosan 35-55 éve közé tehető. (Fülöp M. 2002). Ebben a korszakban az emberek nagy része családot alapít, stabil munkahelyet alakít ki. Számos szerepnek kell megfelelni ebben az életkorban. De a mindennapi problémák mellett az ember több kérdésen is elgondolkodik: -
jó –e a munkám, jól működik-e a családom?
-
kinek az életét élem?
-
miért van az, hogy nem érzem jónak az életem? (Hollis J. 2009, 12 p.)
Ezen kérdésekre viszont nem mindig pozitív a válasz. Ezen felül pedig nem is biztos, hogy tudni vélt a megoldás. Az életút ezen szakaszában krízisállapot alakulhat ki. A krízishelyzet definíciója Caplantól ered. Megállapítása szerint egy szituáció akkor válik kritikussá, mikor az egyén érzelmileg hangsúlyos időszakában nem tud egy adott problémát megoldani. Az felnőttkor közepén bekövetkező krízist hívjuk midlife krízisnek. Ez a definíció a huszadik század végén vélt ismertté. Jung svájci polgárokon végzett vizsgálatai alapján megállapította, hogy az élet közepén előtérbe kerülnek az önmegvalósítás eddig háttérben szorult elemei. A személyiség fejlődésén túl a különböző szerepelvárásoknak is nehéz megfelelni. Nőknél
az
anyaság
és
karrier
összeegyeztetése,
4
férfiaknál
pedig
a
teljesítményorientáltság, család fenntartásának nehézségei okoznak problémát. Emellett már a szervezet sem tud megfelelően működni: egyre több betegséggel kell szembenézni. A családi konfliktusok is megjelenhetnek ebben az időszakban, mint láthatjuk egyre több a válás. A munkahelyek elvesztése, bizonytalan egzisztenciális helyzet is fokozza a krízisállapotot. Ha ezek a tényezők egyre inkább megjelennek egy ember életében mind érzelmi mind gondolati síkon tünetek formájában jelentkezik. -
ambivalencia
-
érdektelenség
-
önértékelési zavar, bizonytalanság érzése
-
sikerélmény hiánya, kiégettség
-
intenzív bizonyítási kényszer (Hajduska M. 2008, 101 p. )
Az életközépút válsága becslések szerint az emberek kétharmadánál drámai változások között zajlik el. (Horváth-Szabó K. 2004). A krízisállapot lezajlása időben korlátozott jelenség, 6-8 héten belül lezajlik, de a folyamat évekig is elhúzódhat. Ezen az időszakon belül 4 szakaszt különíthetünk el
1. készenlét szakasza: krízist kiváltó ingerre való koncentrálás szakasza 2. küzdelem: a probléma megoldásának lehetősége 3. kapkodás: érzelemvezérelt cselekedet 4. összeomlás fázisa (Hajduska M. 2008, 23 p.)
A negyedik szakaszban az indulatok veszik át az irányítást. A személyiség harmóniája megbomlik. Deskruktív magatartásminták jelennek meg, előtör az agresszió. Ebben a szakaszban előfordulhat az öngyilkosság és egyéb önsértő magatartás.
5
III.
Az öngyilkosság
Az öngyilkosság jelenségét több tudományág is kutatta. Az első nagy összefoglaló munka Émile Durkheim nevéhez kapcsolódik. A szerző munkája során foglalkozott társadalmon kívüli és belüli okokat és társadalmi típusokat határozott meg. „Öngyilkosságnak nevezünk minden olyan halálesetet, amelyet közvetlenül vagy közvetve magának az áldozatnak valamilyen pozitív vagy negatív tette idézett elő, ha tudta, hogy aktusa szükségképpen eredményre vezet.” (Durkheim É. 2000, 19 p.) Magyarországon jelentős az öngyilkosságot elkövetők száma, melyet mutat a következő táblázat. Halálozás népességnagyság-kategóriák szerint Az adott évben Magyarországon meghaltak (Öngyilkosság és önsértés (X60-X84, Y87.0)) Mutatók Időszak
Halálozások száma (eset)
1995. év
3369
1996. év
3438
1997. év
3214
1998. év
3247
1999. év
3328
2000. év
3269
2001. év
2979
2002. év
2843
2003. év
2801
2004. év
2742
2005. év
2621
2006. év
2461
2007. év
2450
2008. év
2477
1. ábra Forrás: KSH
6
Az öngyilkosságosságra hajlamosító tényezőkként megállapíthatóak - Társadalmi tényezők: anómia, társadalmi integráció csökkenése - Családi tényezők: modellkövetés, szocializáció - Individuális tényezők: identitásproblémák, betegségek (Hajduska M. 2008, 176 p.) Jelentős okok a pszichiátriai betegségek, súlyos életesemények, korábbi kísérletek is motiválhatnak az újbóli elkövetésre. Ezen tulajdonságok alapján rizikócsoportokat alkothatunk, ahol magasabb számban történik szuicid kísérlet. Az öngyilkossági cselekedet előtt direkt és indirekt kommunikáció történik. Farberow és Schneidemantól származik a „Cry for help” kifejezés, mely azt jelenti, hogy a segélyt kér az öngyilkosságot szándékozó személy cselekedete előtt. Számos indikátor segít felismerni a veszély: -
reményvesztettség, bűntudat
-
nárcisztikus sértettség
-
visszahúzódás emberektől, a közösségtől
-
búcsú az emberektől, értéktárgyak elajándékozása (OSPI 2010)
Emellett jelentős szerephez jut az öngyilkossági fantázia: visszatérő gondolatként, lehetséges megoldásként jelentkezik a szuicid kísérlet lehetősége. Az öngyilkosságot elkövetők életkorát tekintve láthatjuk, hogy felnőttkorban a legjelentősebb ez a cselekedett. Az öngyilkosság az nem egy bizonyos életszakaszhoz köthető, az életkor előrehaladásával fokozódik. (Durkheim É. 2000, 90 p.) A statisztika adatokat vizsgálva jelentős a középkorú öngyilkosságot elkövetők száma. Ennek egyik magyarázat lehet az életközépút-válság: A tudományos megállapítások alapján az öngyilkosság leggyakoribb két oka a depresszió és a krízishelyzet. Ebben az életközépút során bekövetkező krízisállapotban az öngyilkosság merülhet fel megoldási lehetőségként.
7
Halálozás népességnagyság-kategóriák szerint Az adott évben Magyarországon meghaltak (Halálozások száma (eset); 1995. év) Halálok A meghalt kora
Öngyilkosság és önsértés (X60X84, Y87.0)
Mindösszesen A meghalt kora
3369
0-14
8
10-14
8
15-39
784
15-19
74
20-24
115
25-29
112
30-34
187
35-39
296
40-59
1374
40-44
406
45-49
363
50-54
333
55-59
272
60-x
1200
2. ábra Forrás: KSH A krízisállapot nem betegség, de jelentősen befolyásolhat egy esetleges öngyilkossági kísérletet. Az életút közepén lezajló események olyan megterhelést jelenthetnek, melynek megoldására nem látszik jó megoldás. A táblázat adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy a 40-44 év között a legjelentősebb az öngyilkosságot elkövetők száma, mely magas szám alakulásában szerepe van az életközépi krízisállapotnak.
8
IV.
Életközépút-válság és öngyilkosság
Csehov: Ivanov Az Ivanov Csehov első egész estés darabja. Főszereplője Nyikolaj Alekszejevics 33 éves, paraszti ügyek előadója. Feleségével Anna Petrovnával élnek Közép-Oroszország egyik járásában. Ivanov depressziós, szuicid hajlamú, felesége haldoklik. Az évek múlásával egyre nagyobb súly nehezedik rá, melyet nem tud elviselni. Egzisztenciális helyzete folyamatosan romlott, házassága kiüresedett. A felesége halála újabb nehézségeket hozott. De egy új szerelem lehetőség nyújt a krízisállapoton való felülemelkedéshez. De Ivanov kiábrándul önmagából és életéből. Becsületét önmaga előtt öngyilkosság elkövetésével őrzi meg. A kritika szerint Ivanov „kegyetlenül szokványos midlife krízisen” megy keresztül (Zinoman J. 2009). Ivanovot az foglalkoztatja mi van vele, min megy keresztül, majd eljut arra a szintre, hogy elviselhetetlennek érzi az életét. (Koltai T. 2004). Ezt a művet azért tartom fontosnak dolgozatomban, mert Ivanov monológjain keresztül könnyebben megismerhetjük az életközépút-válság jellemzői. „Felesleges emberek, felesleges szavak, örökösen ostoba kérdésekre válaszolgatni – belefáradtam ebbe, doktor, belefáradtam, ingerlékeny lettem és lobbanékony, nyers, kicsinyes, nem ismerek magamra. Naphosszat fáj a fejem, álmatlanság kínoz, zúg a fülem.. Egyszerűen nem tudom, mit kezdjek magammal.. egyszerűen nem tudom..” (200 p.) Ebben a jelenetben Ivanov felesége orvosának panaszkodik. Láthatjuk, hogy problémái mind gondolati, mind fizikai síkon megjelennek. A testi leépülés mellett megnyilvánul a szellemi kilátástalanság. Ivanov nem rejti el problémáit, jelzi környezetében megváltozott helyzetét, mely jelzi, hogy segítségre vár. „Cry for help” megjelenése. Az élet céltalansága is megnyilvánul ebben az állapotban. „Vagy bemegyünk a dolgozószobádba, üldögélünk a félhomályban, mint azelőtt, és elmeséled, hogy is vagy te ezzel a rosszkedvűségeddel. ” (207 p.)
9
Ezt a felesége mondja. Egy beszélgetés közben felmerül Ivanov egy éve zajló rosszkedvűsége. A felesége hiányolja a régi közös beszélgetéseket, úgy gondolja, a helyzet még orvosolható. Nem érzékeli pontosan milyen férje helyzete. Látja a rosszkedvűséget, de úgy gondolja, ezek könnyen megoldhatóak, csak meg kell beszélni De nem kap választ a kérdéseire. „Azelőtt rengeteget dolgoztam, rengeteget gondolkoztam; de sohasem voltam kimerült; most semmit sem gondolkodom, mégis belefáradt testem-lelkem. Éjjel-nappal furdal a lelkiismeret, érzem, hogy milyen bűnös vagyok, de hogy mi a bűnöm, azt nem tudom megérteni.” (225 p.) A darabban egyre jobban érzékelhetjük a krízisállapot megjelenését. A fáradtság érzésen kívül jelentőssé válik a bűntudat. Bár maga Ivanov sem tudja, miért lenne bűnös. A krízisállapot szakaszait tekintve az első szakasz nyilvánult meg. A felismerés megtörtént. Pszichés és fizikai tünetek egyaránt mutatják a készenléti állapot megjelenését. „Újra élek? Igen? Újra dologhoz lássak?” (231 p.) Egy új szerelem lehetősége felvillanyozza Ivanovot. Úgy tűnik visszanyeri régi önmagát és rendbe teszi életét. A krízisállapot szakaszait vizsgálva most a küzdelmi szakasz nyilvánul meg. Erős érzelmi összpontosítás figyelhető meg, próba a kilábalásra. „.. megfeledkezem mindenről, és mint valami csodálatos zene mámorában ujjongok: „Itt az új élet! Itt a boldogság!” De másnapra már éppolyan kevéssé hiszek ebben az életben, ebben a boldogságban, mint a manókban. ..” (241 p.) Ivanov életét nem az új szerelem fogja megmenteni. A krízishelyzet újra előtérbe kerül. A sikertelen megoldási kísérlet után a krízisállapot újabb szakaszába lépünk át. „És érzem, hogy ennek a mai feszültségemnek fel kell oldódnia valahogy… Talán darabokra török valamit, vagy….” (246 p.) A negyedik, az összeomlás szakaszába érkezett Ivanov. A lehetséges öngyilkosság első utalásai már megjelennek.
10
„ Ha egy értelmes, művelt, egészséges ember minden látható ok nélkül siránkozni kezd, és elindul a lejtőn, akkor már egyre lejjebb csúszik, nincs megállás, és nem lehet megmenteni!” (261 p.) Ez már a végső kétségbeesés megnyilvánulása. Ivanov lemondott saját életéről. „Sokáig csúsztam lefelé a lejtőn, de most megállj! Elég volt!” (265 p.) A mű végen Ivanov öngyilkosságot követ el. A darab során végigkövethetjük a krízisállapot szakaszait. A monológokon keresztül észrevehetőbbek a jelek, melyek a krízis súlyosbodását mutatják. Ivanov esete megmutatta, hogy a krízisállapot legvégső szakasza a legsúlyosabb cselekedethez, öngyilkossághoz is vezethet.
Józsi története Az irodalmi bemutatáson túl szerettem volna a való életből merített történet alapján megmutatni az életközépút-válságból kifolyó öngyilkosságot. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Neurológiai és Pszichiátriai Intézetében sikerült elbeszélgetnem egy öngyilkosságot elkövetett személlyel. „Józsi” az interjú rögzítését nem engedte, így a történetét esettanulmányként szeretném bemutatni. A
beszélgetés
megelőzően
meghatároztam
azokat
a
dimenziókat,
melyeket
szükségesnek. Az alapvető demográfia adatok voltak az elsők: kor, iskolai végzettség, lakóhely. -
Szabadidő eltöltése: van-e baráti köre, akivel megtudja beszélni a problémáit, szabadidejét mivel tölti
-
Elégedettség: hogyan látja életét, boldog-e?
-
Öngyilkosság rizikófaktorai: krízishelyzet, pszichiátriai és egyéb betegségek
-
Öngyilkosság: előkészítés, megmenekülés lehetősége, családi minta, mit érez, hogy életben maradt.
11
Józsi 43 éves. Egy a megyében található faluban él. Van felesége, lányuk 13 éves. Állattenyésztő a végzettsége. De nem szakmájában helyezkedett el, hanem egy öntödében dolgozott. Öt éve balesetet szenvedett. A forró öntvény ráborult, látása jelentősen sérült. Leszázalékolták, de emellett dolgozgatott. Alkalmi munkaként kaszált, mezőgazdasági munkákat végzett. Ez a pénz jól jött a családnak, mert a házukon kölcsön van. A család életében jelentős változás következett be, mikor a felesége elveszítette a munkáját. Ekkor úgy döntöttek, hogy a felesége Pestre felmegy dolgozni. Megállapodtak, ha nem talál munkát, hazaköltözik a családjához. De nem talált munkát, de már nem is akart hazajönni. Pesten új kapcsolatot alakított ki. Józsi életében ez jelentős törés volt, de úgy gondolta, még megoldható ez a helyzet. Válni szeretett volna, új életet kezdeni, de a felesége ebbe nem ment bele. Az oka ennek a Józsi betegségére kapott ápolási díj volt. A felesége továbbra is felvette ezt az összeget, pedig már nem éltek együtt. A családot nem támogatta anyagilag és Józsi életében újabb nehéz időszak következett. Az alkalmi munkáiból önmagát fenntudta tartani, de a lányára már nem maradt pénz. Így a lányának a nagyijához kellett költöznie. Ez az állapot élhetőnek tűnt. Gyakran látogatták egymást, megszervezték, hogy sokat találkozzanak. Józsinak sokat segített a baráti köre feldolgozni egyre nehezedő helyzetét. A fizikai rokkanását jobban elviselte, mint a családja felbomlását. Ekkor jelentek meg az öngyilkossági gondolatok. Józsi családjában több öngyilkos is volt, édesapja önakasztás által halt meg. De a gondolatok egyre inkább háttérbe szorultak, mert az erős baráti kör lebeszélte az öngyilkosságról. Sokat beszélgettek, mulatoztak, Józsi egyre inkább összeszedte magát, kezdett újra a régi lenni. Majd megtudta, hogy a felesége az új párjától terhes lett. Ezt már nem tudta feldolgozni. Kiábrándult az életéből. Úgy gondolta, hogy képtelen megbirkózni a nehézségeivel. Újra előtérbe került az öngyilkosság gondolata. Úgy vélte, ez az egyetlen megoldás, ha véget vet az életének. Alaposan megtervezte az öngyilkosságot. Mivel állattenyésztő a szakmája, pontosan tudta, milyen vegyszerek összekeverése és lenyelése lesz halálos. Rovarölő és növényvédő keverékét itta meg. A szándéka komoly volt. Egyedül volt otthon, nem számított látogatókra. De a húga váratlanul meglátogatta és megtalálta. Nagyon erős mérgezéses tünetekkel szállították a kórházban, már egy hónapja bent van. Nagyon sokat gondolkodott. Rájött, hogy az öngyilkosság nem megoldás. A lányából merít energiát: hiszen őt még fel kell nevelnie. Úgy döntött, hogy rendbe hozza az életét. Újra kezdeményi a válást és végleg megszakít
12
minden szálat a feleségével. Új munkát is keres, amihez segítséget kapott a Vakok és Gyengénlátók Szövetségétől. Nagyon fontosnak tartja, hogy fix állást találjon, mert így újra összetudna költözni a lányával. Új céljai motiválják, élni akar. A beszélgetés után megköszönte nekem, hogy elmesélhette az élete történetét. Úgy gondolja, könnyít a lelkén, jól esik neki, hogy meghallgatják. Fizikai sérüléseinek gyógyulása még sok időt vesz igénybe, mivel nyelőcsöve jelentősen károsodott. Emellett a gondolatait is el kell még rendeznie. Nem tagadja tettét, de nem szívesen beszél róla. Szégyelli, hogy öngyilkosságot követett el. Úgy látja, hogy hamarabb is összeszedhette volna magát. Csak erősebbnek kellett volna lenni és talpra állnia. De már annyira sajnálta magát, hogy nem volt kedve élni. Leginkább lányát sajnálja: nem is gondolt bele, hogy mit kell átélnie neki. Most minden idejét lányával tölti, segít neki mindenben, szeretne jó apa lenni. Az öngyilkosság lehetőségét végleg elveti. Úgy látja semmilyen élethelyzetet nem old meg, nem szeretne elmenekülni a problémái elől. Szakember segítségét nem kívánja igénybe venni, úgy gondolja, uralni tudja önmagát és most minden energiáját új élete megvalósításába fekteti.
13
V.
Az élet felén túl, boldogan
A dolgozatban az életközépút-válság negatív aspektusát mutattam meg. De ez az életszakasz pozitív fordulatot is magában hordozhat. Jung szerint a tudatosulás egyik útja ebben az életszakaszban zajlik le. Fontos változások zajlanak le (Jung. C. G. 2008, 178 p.) A belső világ felé fordulás, reménykeresés esetleges megtéréssel párosul. Ebben az életszakaszban sokan visszatérnek a valláshoz, vagy felfedezik a vallást, mely az élet értelmének keresésében nyújt segítséget. (Horváth-Szabó K. 2004) A szellemi megújulás a mindennapi életre is kihat. Sokan új erőre kapnak, olyan dolgokat hajtanak végre, melyet eddig nem mertek. Új vállalkozásokat hoznak létre vagy visszaülhetnek az iskolapadba is. Egy színvonalas hobbi is kreatív és fájdalommentes megoldást nyúlt az életközép megéléséhez. (Hajduska M. 2008, 102 p.) Ez az életszakasz sok új lehetőséget hordoz magában. Az eddig összegyűjtött tapasztalatok segítenek az élet további megtervezésében. Egy esetleges lakóhely vagy munkahelyváltás is sok pozitívumot hordozhat. Fontos az, hogy az életük közepén járó emberek ezt az életszakaszt próbálják kreatívan átvészelni és ne merüljenek el a krízishelyzetben. Fontos szerepe van ebben a családnak. A támogatás mindenképpen szükséges a változások megéléséhez.
14
VI.
Összefoglalás
Dolgozatban egyik célom volt az életközépút-válság bemutatása. A szakirodalmi meghatározáson túl irodalmi példát is felhasználtam az ismertetéshez. Esettanulmány is készített egy interjú alapján, mely bemutatta egy öngyilkosságot elkövetett személy életének alakulását. Az öngyilkosság jelentőségére is kitértem. A statisztikai adatok megmutatták, milyen összefüggés mutatható ki az életközépút-válság és az öngyilkosság között. Az elméleti keretet meghatározása során megmutattam a krízisállapot jellemzőit. Kitértem az öngyilkosság lehetséges okaira és a két jelenséget összekapcsoltam. A krízisállapot legvégső szakasza öngyilkossághoz is vezethet. A témát fontosnak és aktuálisnak gondolom. A jelen társadalmi – gazdasági - politikai helyzete is válságos. Ezek a világban lezajló folyamatok még súlyosabbá teszik az személyes élet krízisét. Fontosságát a felismerésben látom. A környezetünkben számos középkorú személy él. Van aki pozitívan éli meg az új életszakasszal járó változásokat, de van akinek ez komoly nehézségeket okoz. Ha látjuk a jeleket, hogy nem bír megbírkózni az élete során bekövetkező kihívásokkal, segítsünk. Így egy öngyilkossági kísérletet is meghiúsíthatunk. Az életközép magában hordozza a teljes összeomlást. Végződhet öngyilkossággal is. De az élet közepén új esélyeket is lehet adni magunknak. A változás önmagában se nem jó, se nem rossz, az emberen múlik, miként valósítja meg.
15
VII. Irodalomjegyzék
Csehov A.P. 1978: Ivanov In: Drámák, Európa Kiadó, Budapest, 200, 207, 225, 231, 243, 226, 256 p. Durheim É. 2000: Az öngyilkosság, Osiris Kiadó, Budapest, 19, 90 p. Hajduska M. 2008: Krízislélektan, Elte Eötvös Kiadó, Budapest, 13, 23, 100, 102,176 p. Hollis J. 2009: Az élet második fele, Animus Kiadó, Budapest, 12 p. Jung C.G. 2008: A személyiség fejlődése, Scolar Kiadó, Budapest, 178 p. Kiss T. 1966: Életkorok pszichológiája, Gondolat Kiadó, Budapest, 34 p. OSPI 2010: Képzési anyag különböző foglalkoztatási csoportok számára a „Depresszió és öngyilkosság” témakörében Popper P. 2007: És hamarosan a sötétség… - In: F. Várkonyi Zsuzsa, Kalo Jenő, Popper Péter Gyors élet, lassú halál?, A fogyasztói társadalom csapdái, Saxum Kiadó, Kaposvár, 159 p. Internetes források: Dr. Fülöp M. 2002: Az életközepi krízis http://www.lelekbenotthon.hu/article.php?sid=40 2010.10.20. 15.30. Horváth-Szabó Katalin 2004: Az emberélet középső szakasza http://www.vigilia.hu/2004/2/horvath-szabo.htm 2010.10.21.13.30. Koltai T. 2004 : Lenni vagy lébecolni? http://www.es.hu/2004-04-12_lenni-vagy-lebecolni 2010.10.21. 17.00 Zinoman J. 2009: Ivanov kritikai visszhang (NY) http://szinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=38072:ivanovkritikai-visszhang-ny&catid=11:vendegjatek&Itemid=22 2010. 10 21. 16.00.
16
