1 regnum Protozoa: amöboid vagy flagellata vagy ciliata vagy sporozoa. Egy egyféle, több egy– vagy többféle mag. Alakmegszabó képződmények: euplazmatikus (sol– gél állapotváltozás), alloplazmatikus (burok, héj, ház), belső vázelemek (tűk, nyelek, myofrizkek), ciszták. Anabiózis (még fonálféregnél, kerekesféregnél, medveállatkánál van). Mozgás: álláb (karéjos, fonalas, gyökér, tengelyfonalas), ostor (módosulhat hullámzóhártyává), csilló. Táplálkozás: ozmotikus vagy bekebelezés (sejtszáj vagy szívócső). Ivartalan szaporodás (agametogamia): osztódás, (hosszában– ostrosok, keresztben– csillósok, átlós), skizogónia (hasadás), sporogónia, bimbózás. Ivaros: izogámia, anizogámia, kopuláció, konjugáció (magkicserélődés plazmahídon). ph. Sarcomastigophora: állábak és ostorok subph. Mastigophora: állati és növényi sajátosságok, flagellata cl. Phytomastigophorea – növényi ostoros faj Euglenida – zöld szemes ostoros cl. Zoomastigophorea – állati ostoros: heterotróf, nincs színtest o. Choanoflagellida – galléros ostorosok: egy hosszú ostor körül kis ostorokból álló gallér, magányos vagy kolóniákban faj Sphaeroeca volvox: telepes o. Rhisomastigida – lábasostorosok: egy ostor sok álláb, átmenet gyökérlábúak felé o. Kinetoplastida: egy DNS– ben feldúsult mitokondrium a hullámzó hártyás ostor basalis teste alatt, nincs sejtszáj, belső paraziták faj Tripanosoma fajok – álomkór ostoros: paraziták faj Leishmania fajok: szövetszétesést okoznak faj Bodo saltans: szabadon élő, bacikat eszik o. Retortamonadida: utóbélben élnek, de nem patogének o. Diplomonadida – kétszájúak: két retortamonadida összeolvadva, elszaporodva bél tápanyagfelszívó felületét beborítják faj Giardia intestinalis: bélrendszer, hasmenést okoz o. Oximonadida: faevő rovarok belében cellulózbontás, szimbiózis o. Trichomonadida: parazita, lehet hullámzóhártya faj Trichomonas vaginalis: uszodában lehet kapni faj Trichomonas hominis: trópusi hasmenés o. Hypermastigida – sokostorosok: termeszek belében szimbionta subph. Opalinata – őscsillósok o. Opalinida – gyöngyállatkák faj Opalina ranarum: sok kis ostor, nem csilló, béka végbelében subph. Sarcodina supercl. Rhizopoda – gyökérlábú: nincs belső váz az állábban cl. Lobosea – karéjos állábúak: lehet háza o. Amoebida – változó állatok: nincs ostor, helyette plazmaáramlás faj Amoeba proteus – óriás amőba: szabadon élő faj Entamoeba hystolica – vérhasamőba: patogén faj Entamoeba gingivalis: ínyen él, közömbös o. Schizopyrenida: vízben ostoros◊ kevés víz álláb◊ betokozódik, orron keresztül agyvízbe◊agyhártyagyulladás o. Arcellinida – héjas állatkák: ház van faj Arcella vulgaris – bárkaállatka: óraüvegszerű cl. Acrasea – sejtes nyálkagombák cl. Eumycetozoea – valódi nyálkagombák cl. Filozoea: fonálszerű álláb, de nincs anasztomózis, kovavázas, lehet szimbionta alga cl. Granuloreticulosea: fonalas álláb anasztomizál o. Foraminiferida – likacsoshéjúak: kizárólag tengeri, házon sok pórus (ezen ki az állábak), benne sok kamra, kocsonyás anyagba homokot épít, Szent László pénze supercl. Actinopoda (radiolaria) – tengelyfonalas állábúak: plaktonalkotók, van központi tok (kapszula), ez két részre bontja a plazmát cl. Acantharea – cölesztinvázas sugárállatok: SrSO4, ez gyorsan oldódik◊nincs fosszilis cl. Polycistinea – kovavázas sugárállatok: belső és külső plazma közt kapszula
2 Phaeodarea – háromlikacsos sugárállatok Heliozoea – napállatok: tüskék sugarasan, édesvízi is ph. Labirinthomorpha – nyálkagombaszerűek: rothadó algák közt, kolónia ph. Apicomplexa: csak élősködők, az apikomplex enzimeket termel, segíti a gazdába bejutást, nemzedékváltakozás, cl. cl.
ivaros és ivartalan szaporodás: skizogónia és sporogónia cl. Sporozoea – végülspórázók subcl. Gregarinia – üregi élősködők: gerinctelenek testüregében élősködik subcl. Coccidia – sejtélősködők faj Plazmódium fajok: malária kórokozói, szúnyog nyálmirigyébe sporomerozoitok◊vérarámmal a májba, ott skizogámia◊merozoitok, ezek befúródnak a vörösvértestekbe, skizogámia◊kirajzanak (többször ismétlődik◊négynaponként láz), újra vörösvérsejtbe◊előivarsejté (gametocita) alakul◊ másik szúnyog felszívja, bélrendszerben◊mikro– és makrogaméta, anizogámia◊zigóta, átfúrja a bélfalat, testüregben betokozódik, sporozoitok képződnek, kirajzanak◊be nyálmirigybe subcl. Piroplasmia: patogén, átvivő kullancs
Microspora – kisspórások cl. Microsporea faj Nosema apis: méh hasmenés ph. Acetospora – egyszerű spórások: mint apikomplexa, de nincs apikális komplex, tengeri soksertéjű gyűrűsféreg ph.
parazita, 1– 6 sejtmag, lehet, hogy nem egysejtű ph. Myxozoa – nyálkás– spórások: halak parazitái faj Myxobolus pfeifferi: márnavész, izomzatban ph. Ciliophora – csillósok: csillók sorba rendeződnek=kinéta, kétfélemagvúak, konjugáció (egybekelés), harántosztódás cl. Kinetophragminophorea – egyfajta csillósok faj Didinium naustrum – ormányos csillós: papucsállatkát zabál faj Balantidium: sertés és ember belében élősködő, ~vérhas cl. Oligohymenophora – kevéshártyás csillósok: faj Paramecium caudatum – papucsállatka faj Vorticella – harangállatka: van kontraktilis nyél, száj körül csillókoszorú cl. Polyhymenophora – sokhártyás csillósok: szájkörüli csillózat sejtszervé módosult (pl. örvényszerv) faj Stentor – kürtállatka regnum Metazoa subregnum Mesozoa – sejthalmazos: ph. Mesozoa: tengeri gerinctelenek élősködői, a test két részre tagolódik cl. Rhombozoa: lábasfejűek veséjében élősködnek, hosszú tengelysejten spirálban a többi sejt, ivartalan szaporodás: tengelysejtben féregszerű lárvák. Ivaros: infusorium csillós lárvák (ivarsejtek egyesülésével) cl. Orthonectida: puhatestűek élősködői, nincs tengelysejt, syncytium szerű a test ph. Placozoa – korongállatok: külső sejtek egycsillósak, a belső mesenchymaszerű hálózat, sejten kívüli emésztés, legkisebb DNS subregnum Parazoa – álszövetes állatok ph. Porifera – szivacsok: sessilis, szűrögető életmód, nincs valódi szerv, szövet, idegrendszer…, evolúciós zsákutca, sugaras vagy aszimmetrikus, főleg tengeri, ivartalan: bimbózás, gemmula képzés (gyöngysarjképzés, belső rétegben képződik, édesvíziekre jellemző). Sejttípusok: pinacocyta (T– alakú hámszerű sejtek), choanocyták (galléros– ostoros, fagocitálnak), porocyta, archeocyták (amöboid, totipotens), ezekből fejlődhet: sclerocyta (váztűket), spongocyta (sponginfehérjét), collencyta (fibrilláris fehérjét), lophocyta (kollagént állít elő) Asconoid típus: choanocyta csak a belső felületen (központi üregben). Siconoid: sugárcsatornákban is vannak. Leuconoid: csak a sugárkamrákban. cl. Calcarea – mészszivacsok: CaCO3, mindhárom típus, 3 v. 4 sugarú tű faj Sycon raphanus – retekszivacs cl. Hexactinellida/Hyalospongiae – üvegszivacsok: Si alapú váz, 6 sugaras, siconoid vagy leuconoid, nincs izomelem
3 faj vénuszkosárka Demospongia: Si tartalmú váz, de nem 6 sugaras, vázelemek sponginnal kapcsolódnak, leuconoid faj Poterion neptuni – neptúnserleg faj Spongilla carteri balatonensis cl. Sclerospongiae: korallépítő, Si– tűk, leuconoid cl.
subregnum Eumetazoa – valódi szövetesek divisio Radiata – sugaras szimmetriájú superph. Coelenterata ph. Cnidaria – csalánozók: nemzedékváltakozás, alakjai medúza (ivarosan szaporodik) és polip (ivartalanul). Epidermis: epithelomuscularis sejt, interstitialis sejt, cnidocyta (penetrant– faltörő, volvent– hurkoló, glutinant– ragasztó), nyálkatermelő sejtek (rögzítés) idegsejtek, receptorok. Mesogloea. Gastrodermis: nutritív izomsejtek (belső emésztés), enzimszekretáló mirigysejtek (külső emésztés), idegsejt (kevesebb), szimbionta algák. Ragadozó, ezért kell erős méreg. Gázcsere a testfalon. Idegrendszer: laza ideghálózat, központosulhat (pl. az ernyő peremén). Szaporodás: bimbózás, vagy ivaros: interstitialis sejtekből gonadok◊ivarsejtek◊planula lárva (csillós). cl. Hydrozoa – hidraállatok: kicsi növényszerű, polipalak a domináns. Lehet magányos vagy telepes: folytonos űrbél. Telepben: gastrozoidok (táplálás), dactylozoidok (védekezés), gonozoidok (szaparodás). Medúza alak: exumbrella, subumbrella, fátyol (velum), tapogatókarok a szegélyen. Űrbélben nincsenek csalánsejtek. Ivarszervek az ectodermában. Mesogloeaban nincs sejtes elem. Lehet szájcső (manubrium). Sugárcsatorna az ernyő peremén körbe. o. Anthomedusae/Athecata – csupasz polipocskák: telepes, telep körül perisarc (burok, periderma), de a tapogatókat nem fedi be. A tagok között összekötő (sztolon). faj Pennaria cavolini – bajnóca polipocska: édesvízi faj Tubularia larynx – tengeri gyöngyike: gonozoidok medúzát hoznak létre, ami nem válik le a telepről, a medúzában planula lárva ◊ actinula lárva (szabadon úszik)◊letelepszik◊polip, bimbózás◊telep. o. Leptomedusae/Thecata – kelyhes polipocskák: a perisarc a feji részt is körbeveszi faj Campanularia – villás csengettyű: bimbózás◊medúza◊planula ◊ polip◊telep o. Trachilinia – csalánsávos medúzák: nincs polip faj tavi medúza o. Siphonophora – telepes medúzák: víz felszínén telepek, amit polipok és medúzák együtt alkotnak, van lebegtetésre módosult egyed faj Physalia physalis – portugál gálya: erősen mérgező cl. Scyphozoa – kehelyállatok: medúzaalak dominál, nincs fátyol, a tapogatókarok kicsik. Ivarsejtek az űrbélbe kerülnek. A mesogloea fejlett, sejtes elemeket tartalmaz. Lehet szájcső. Sugárcsatorna. Szaporodás: medúza◊ivarsejt◊planulalárva, megtelepedik◊polip, karoknál harántbefűződések, tobozképzés (strobiláció)◊leválik a legfelső◊csillaglárva (ephyra)◊kifejlett medúza. o. Stauromedusae – kehelymedúzák: a polipnak 8 nyúlványa, ezeken gombos tapogatók. Nyúlványok között peremhorgony (ragacsos anyagot termel). o. Semalostomae – zászlósszájúak: szájcső négy karba kihúzva faj Cyanea capillata – szakállas medúza: ernyő lehet 2m– es, tapogató 40m faj Aurelia aurita – füles medúza: a fülek ivarmirigyek o. Rhizostomae – gyökérszájúak: ernyő szélén nincs tapogató, szájkarok összeforrnak◊ manubrium, ezen sok kis nyílás=másodlagos száj faj Rhizostoma pulmo – gyökérszájú medúza cl. Cubozoa – kockamedúzák: faj Chironex – tengeri darázs: lehet halálos cl. Anthozoa – virágállatok: nincs medúzaalak, ragadozó subcl. Octocorallia: 8 tapogató, 8– as szimmetria, telepes o. Alcyonaria – bőrkorallok: külső váz lágy, szétszórt meszes tűk o. Stolonifera: mészvázas, vázelemek között haránt és hosszirányú összeköttetés◊orgonasíp o. Gorgonaria – szarukorallok: CaCO3 + szaruszerű váz faj vénusz legyezője: vízáramba lapjával áll be
4 Pennatularia – tollkorallok: telepes, mészváz faj Pennatula rubra – vörös tollkorall: dísztárgy faj Pennatula phosphorea – világító tollkorall subcl. Hexacorallia: 6– os szimmetria, több mint 8 tapogató o. Actiniaria – tengeri rózsák: magányos, nincs külső váz faj Calliactis parasitica – társuló tengeri rózsa: remeterák a házára teszi o. Madreporaria/Scleractinia – kőkorallok: vázképződés: polip talpkorongon gyűrű o.
alakú meszes váz + septumirányú, sugaras mészkiválás, a talpkoronggal együtt nő◊az állat tolódik felfelé◊korallzátony (atoll). faj Diloria cerebriformis – agykorall: telepes faj Fungia fungitis – gombakorall: magányos ph. Ctenophora – bordásmedúzák: 98%– uk víz, planktonalkotó (gömb), vagy fenéklakó (ellaposodott). Test 3 rész. Csúcsi rész: 2 tapogatótasakból ki– behúzható tapogatók, rajtuk érzéksejtek és enyvsejtek (colloblast): működés után nem pusztul el, részei: központi fonal, sapka (ennek szélén gyűlnek a cseppek), rugós fonal (izom). Csúcsi szerv: bura alatt helyzetérző (statolith) 4 rugós lemezkén, amikhez 4 csillós pászta kapcsolódik, ezek a burából kiérve kettéoszlanak, így 8 csillós borda fut végig az állaton. A bordákon találhatók az úszólemezkék (alapnál összeforrt csillók, ctenophora=fésűhordozó)◊interferencia. Palást. Szájkörüli mező: alul, száj szűk (planktonevő) vagy tág (ragadozó). Cleptocnidaria: a megevett csalánozó csalánsejtjeit beültetik. Űrbél csatornahálózat a bordák mentén. Hímnős, ivarszervek a bordákban. Cydippe lárva. Dissogonia= lárvakori ivaros szaporodás (fele akkora utód). Regenerálódó képesség nagy. cl. Tentaculifera: 1 pár tapogató van o. Cydippea – gömbszerűek: faj tollas medúza: hosszú kar o. Lobata – lebenyesek: harántirányban lapított, szájkarok csúcsa úszólemezbe kihúzott o. Cestidea – övszerűek: test szallagszerűen megnyúlt faj Cestus veneris – vénuszöv: 1,5m, világít o. Platyctenida – laposak: fenéklakó, ~féreg, nincs evezőkészülék faj Ctenoplana – csúszkáló medúza: tapogató, bordák faj Coeloplana – sikló medúza: tapogató, csak a lárva úszik faj Tjalfiella tristoma: nincs tapogató, csillós bordák besüllyedtek a testbe (~protonephridium) cl. Atentaculata: nincs tapogató o. Beroidea – kucsmamedúzák: nagy szájnyílás, halakat fogyaszt divisio Bilateria: van caudalis, cranialis, dorsalis, ventralis, nincs utóbél. Spirális barázdálódás◊nincs testüreg, vagy skizocoel, vagy mesodermazsákokban deuterocoeloma. Radiális◊enterocoel. subdivisio Archicoelomata – őstestüregesek superph. Pseudocoelomata – áltestüregesek ph. Gnathostomulida – tapogatóostoros férgek: lapított kicsi, nyálkás egyrétegű, galléros– ostoros epidermisz. Harántcsíkolt izom, de nincs bőrizomtömlő. Rágókészülék, fogazott kitines. Protonephridiumok. Egyszerű hasdúclánc. Közvetlen fejlődés (nincs lárvaalak). ph. Platyhelminthes – laposférgek: egyrétegű csillós vagy kutikuláris (élősködő) hám, bőrizomtömlő, parenchyma (ecto– és entoderma között), protonephridium. Nincs utóbél. cl. Turbellaria – örvényférgek: tengeri, édesvízi, szárazföldi, rhabdit: kiszáradás, fertőzés, sérülés, ragadozók ellen. Hámban nyálkamirigyek (csúszik rajta). Kétágú idegrendszer (köztük commissurák), egyszerű kehelyszemek. Hímnős, kifejlés: két lárvaalak: Müller– féle (4 csillós lebenyű), Götte– féle (8). Nagy regenerálóképesség. Ragadozó, kannibalizmus. o. Acoela – bélüreg nélküliek: nincs elkülönült bélrendszer, test közepén syncytium faj Convoluta roscoffensis – algatartó örvényféreg: szimbiózis, ∅ táplálkozik o. Rhabdocoela – egyenesbelűek: édesvízi faj Catenula lemnae – láncos örvényféreg: osztódás után nem mindig válik szét o. Tricladida – hármasbelűek: egy bélág előre, kettő hátra, (vakon végződnek) faj Dugesia lugubris – gyászplanária faj Dugesia gonocephala – füles planária: fül: áramlásérzékelő faj Dendrocoelum lacteum – tejfehér planária o. Polycladida – ágasbelűek: sok bélág, színes, tengeri
5 cl.
Cestoda – galandférgek: belső élősködéshez alkalmazkodott◊nincs bélrenszer (ozmotikus
táplálkozás), nincs csillózat, kutikula fedi. subcl. Cestodaria – tagolatlanok: nincs fej, nincsenek ízek, elöl vagy hátul szívókorong, vagy más függesztőkészülék is * subcl. Eucestoda – tagoltak: feji rész: szkolex, ennek hátsó része termeli az ízeket (strobila), az ízeket (proglotisok) kitöltik a hímnős ivarszervek, a hátsó a legnagyobb, leválik. Petekokon. Két agydúc, idegtörzsek hátrafelé. Lárvák: hathorgas (oncosphaera), horgos, csillókoszorús (coracidium). * faj Ligula intestinalis – szíjgalandféreg: vízimadár ürülékben pete◊csillós horgas lárva (coracidium), rák megeszi◊procercoid lárva, hal megeszi a rákot◊pleurocercoid lárva◊kacsa megeszi, benne◊kifejlett faj Dibothriocephalus latus – széles galandféreg: 2cm széles, 20m hosszú, halevő ragadozó, lehet ember, ürülékkel vízbe pete◊coracidium◊rákban procercoid ◊halban pleurocercoid◊halevő faj Moniezia expansa – óriás galandféreg: háziállatnál a legnagyobb, köztes gazda a páncélosatka faj Dipylidium caninum – kutya galandféreg: tapadótárcsa van, köztes gazda bolha, kutya lenyeli faj Echinococcus granulosus – háromízű galandféreg: ragadozókban, ember lehet köztes gazda, csontba, agyba, májba, szívbe hólyagok faj Taenia solium – horgasfejű galandféreg: köztes gazda sertés (cysticercus lárva, borsóka: hólyagban a lárva) faj Taenia saginatus – simafejű galandféreg: köztes: szarvasmarha, ~horgas faj Multiceps multiceps – kergeféreg: kutya és más ragadozók, köztes gazda: marha, juh központi idegrendszerében cl. Monogenea – egyenes fejlődésűek: külső élősködő, kopoltyún, nincs gazdacsere, testvégeken tapadótárcsa, általában nincs lárvaalak faj Diplozoon paradoxum – ikerféreg: halak kopoltyúján élősködik, két lárva (kivételesen van) keresztbe összenő * cl. Trematodes – közvetett fejlődésű mételyek: tapadókorong, izmos garat, nyelőcső. Lárvaalakok: zigóta◊miracidium (csillóslárva)◊sporocysta (csíratömlő, dajka, benne új egyedek) ◊redia (beles csíratömlő)◊cercaria (farkos lárva)◊metacercaria (betokozódva) faj Fasciola hepatica – májmétely: szarvasmarha ürülékkel pete◊miracidium lárva◊galba truncatulában (csiga) sporocysta◊rédia◊cercaria kijut a köpenyüregen ◊felmászik egy fűre, betokozódik◊lelegelik, bélben tok lebontódik, átrágja magát, be a májba faj Dicrocoelium dendriticum – lándzsás métely: köztes gazda: Hellicella obvia (avarcsiga) és Zebrina detrita◊ki nyálkacseppben a földön a cercaria◊hangya agydúcában betokozódik◊fel a fűre, beleharap◊lelegelik faj Schistosoma haematobium – vérmétely: köztes gazda: vízicsiga, cercaria ki az édesvízbe, aktívan befúrja magát az erekbe, vénákba (alhasi, húgyúti) tokozódik, vérvizelés faj Leucochloridium macrostomum: Succinea (borostyánkő) csiga tapogatójában, mozog, színes, nem húzza vissza, nappal is elöl van miatta◊madár lecsípi, végbelébe megy ph. Nemertinea – zsinórférgek v. ormányüregesek: csillós epidermis, nyálkamirigyek, protonephridium (lángzósejt), cerebralis szerv: beidegzett mirigyes zsákok a fejen, kemoreceptor. Ivarszervek a bélfodrok között, külön nyílnak a szabadba pszeudometameria (álszelvényezettség). Pilidium=sapkalárva. Zárt véredényrendszer. Garatideggyűrű. Kiölthető ormány (rostrum). Nincs parazita, ragadozók. Van utóbél. cl. Anopla – árva zsinórférgek: nincs tüske, szurony, faj Lineus longissimus – óriás zsinórféreg: 30m leghosszabb cl. Enopla – szuronyos zsinórférgek: ormányhoz szurony csatlakozik faj Prostoma graecense – édesvízi/gráci zsinórféreg: Balatonba, Tiszába faj Geonementes agricola – földi zsinórféreg ph. Nematoda – fonálférgek: kicsi, de sok van◊lebontás, sok növényi patogén, kutikula és szubkutikula, két oldalvonal (oldalszerv– amphidium), bemélyed a testbe, bőrizomtömlő megszakad. Csak hosszanti bőrizomtömlő van, ezért merev lassú, kígyózó mozgás. Főleg váltivarú, hím farokvége kunkorodik, spiculum (párzóhorog). Garatideggűrű, 4 dúc (hasi, háti, oldali 2), nincs szem, érzékpapillák vannak, lehet test végén
6
ph.
ph.
ph.
ph. ph.
ph.
ph. ph.
phasmidium: kémiai receptor vagy kiválasztószerv. Anabiózis. Protonephridium. Szájüreg kutikulával bélelt, lehet fog, szurony. Nyelőcső. Bélcsatorna egyenes, van utóbél, hasoldalon a farok előtt nyílik. cl. Secernentea/Phasmidiophorae: van phasmidium faj Rhabditis teres – gilisztanematoda: talajban él baktériumot eszik, rossz körülmények között felszínen felemelkedik és csapkod, rovar lábára tekeredik, jobb helyre viteti magát. Befúrja magát a giliszta metanephridiumába, vár amíg meghal és az elszaporodó baktériumokat eszi. faj Neoplectana sp.: benne zoopatogén baktériumok spórái, ha rovar megeszi, baktérium kijön, rovar meghal, biológiai védekezés faj Ascaris lumbricoides – orsógiliszta: ember, sertés, bélben lárva, átfúrja magát az érrendszerbe◊máj, májgyulladás◊vér◊tüdő, tüdőgyulladás, felköhögi ◊ nyelőcső◊végbél faj Enterobius vermicularis – hegyesfarkú bélgiliszta: nőstény a végbél szélére petézik, viszket, gyerekeknél faj Wuchereria bancrofti – nyirokféreg: elefántkór okozója, nyirokcsomókban él, megduzzad (emlő, here), szúnyog terjeszti (éjszaka a felszíni hajszálerekben) faj Dracunculus medinensis – medinaféreg: köztes gazda kandicsrák, lábfejen, kézen kelések, ha vízbe, nőstény kidugja a végét és kipetézik (botra feltekerték). faj Loa loa – szemféreg: a szembe tokozódik be◊vakság, légy terjeszti (nappal van a bőr alatti hajszálerekben) cl. Adenophorea/Aphasmidiophorae: több szabadonélő, nincs phasmidium faj Mermithidae: lárva sáskát belülről fogyasztja el, utána szabadon él, legnagyobb szabadon élő faj faj Trichinella spiralis: trichinosis betegséget okozza, kifejletten a bélbe él, lárva az izmokba fúrja magát, ott betokozódik (akár 40 évig így lehet) Gastrotricha – csillóshasúak: kicsi lapos, hasukon két sor csillósáv, kutikula, szájüregben is, hosszanti, körkörös és haránt izomzat, nincs lárva, faj Chaetonotus maximus – sünférgecske Rotatoria (Rotifera) – kerekesférgek: anabiózis, fej, törzs, láb (a test végén, rajta ujjak: csipeszszerűek), fejen: kerékszerv (rota): cingulum (csillóöv, táplálékot be), trocus (ez viszi előre). Rágókészülék (mastax): ~tapogatóostorosok. Ciklomorfózis. cl. Seisonidea – fejes kerekesférgek: nincs ujj, de van ragasztó, hím nőstény ugyanolyan cl. Bdelloidea – araszoló kerekesférgek: úszó vagy mászó formák faj Philodina roseola – rózsaszínű kerekesféreg: összetolható, ki tud nyúlni, csak nőstények cl. Monogononta – egypetefészkűek : hím csökevényes faj Keratella quadrata – kocka alakú férgecske: páncélos, vízi Nematomorpha – húrférgek: vízi, kutikula, alatta szubkutikula, oldalvonal nincs, nincs légzés, kiválasztás, keringés, kifejletten nem táplálkoznak, csak szaporodnak. Lárva parazita ízeltlábúakban, miatta bemegy a rovar a vízbe, ott kijön a féreg faj Gordius aquaticus – közönséges húrféreg Kinorhyncha – övesférgek: kicsi, kívül, belül (septumokkal) 13 zonitra osztott, testüregnek nincs fala. Behúzható előtörzs (=ormány, tüskék) és nyak. Törzs: végén is tüskék. Kiegyénült izmok. Tengeri. Acanthocephala – buzogányfejűek: gerinces élősködő, köztes gazda rovarlárva, ormány: tüskék, visszahúzható. Vastag subkutikula, benne lacuna, ebbe veszi fel a táplálékot. Hólyagszerv (lemniscus): táplálék raktározás. Kamptozoa/Entoprocta – nyelesférgek: magányos vagy telepes. Test két rész: nyél (benne hosszanti izom) és kehely (kalix): benne mélyedés (atrium) ide nyílik: a száj és a végbélnyílás is. Bimbózással is szaporodhat. faj Loxosoma – magányos nyelecske Priapulida – farkosférgek: behúzható előtörzs, törzs (gyűrűszerű mintázat, izmok, nem szelvényes), test végén légzőfüggelék, vastag kutikula, garatideggyűrű, nincsenek dúcok Loricifera: kicsi, tengerfenéken él, kinyújtható előtest, páncélos (lorica) törzs, végén lábszerű (propeller)
subdivisio Eucoelomata superph. Mollusca
7 ph. Mollusca – puhatestűek: alaplárva: trochophora=csillókoszórús lárva (gyűrűsférgeknél, zsinórférgeknél is hasonló), a másodlagos testüreg kialakulása után leváltak, nincs szelvényezettség. Nyílt keringés (cephalopoda majdnem zárt), 3 üregű szív. Páros kopoltyúk és vesék. Fej, láb, zsigerzsacskó. Köpeny van, külső meszes váz. Garatideggyűrű, hasdúclánc, két hosszanti idegtörzs, commisurák. Módosul: idegdúcok: fejben, zsigerzacskóban, lábban. Csak ivaros szaporodás: váltivarú vagy hímnős. Trochofora, veligera (vitorlás), glochidium (kajmacsos). Érzékszervek: tapintó, szem (lábasfejű: hólyagszem), kémiai, helyzetérző subph. Aplacophora – héjnélküliek/csatornáshasúak: féregszerű, primitív, de nem ősi subph. Polyplacophora – cserepeshéjúak: hátoldalon 8 kisebb meszes lemez, kitines gyűrű fogja össze, össze tud gömbölyödni subph. Conchifera – héjasok: cl. Monoplacophora – maradványcsigák: kúp alakú, csúcs hátracsapott, talpkorong kerek faj Neopilina galathea: látszólagos szelvényezettség cl. Gastropoda – csigák: bilaterális volt, de flexió, torzió, detorzió, trochofora lárva allometriás növekedése, talp ki passzív folyamat (haemolympha beáramlik), talp be aktív (oszlopizommal). Fejen radula, ormány: acrembolikus (kitüremíthető), pleurembolikus (nem kitüremíthető, hanem visszahúzható szilárd cső). Szív: eredetileg 1 kamra 2 pitvat (Prosobranchiata), fejlettnél 1, 1. Váltivarú a Streptoneuria (keresztezettidegű), hímnős az Euthyneuria (másodlagosan egyenes). subcl. Prosobranchia/ Streptoneura – elölkopoltyúsok/keresztezett idegűek o. Archeogastropoda/Diotocardia – kétpitvarosak: legősibbek, család Pleurotomariacea – hasítotthéjú csigák: van nyílás, ezen ki a salakanyag, faj Haliotis – fülcsiga: héj szélén sok apró nyílás, ezeken ki a köpenyszegély nyúlványait, érzékelés család Patellacea faj Patella – csészecsiga: kúp alakú ház, kerek talpkorong család Trochacea – búgó vagy túrbúcsiga: az alsó egyharmada szélesedik ki család Neritaceae: édesvízi és szárazföldi is, faj Theodoxus danubialis – rajzos bödöncsiga: édesvízi faj Helicinidae: szárazföldi o. Mesogastropoda/Monotocardia: egy pitvar fésűkopoltyúk, család Cylophoracea – kerekszájúak család Viviparacea – elevenszülők: uterus kitágult részében postembrionális fejlődés család Cerithiacea – tornyoscsigák faj Vermetus – féregcsiga: család Epitoniacea faj Janthina – tutajcsiga: talpon erős nyálka◊hab ez fenntartja, csalánozót eszik család Calyptraeacea – papucscsiga/magyar sapka: osztrigavész család Stombacea – ugrócsigák faj Aporhais – pelikánláb faj Strombus – ugró/vívó csiga család Cypraeacea – porceláncsigák/kauri csiga: köpeny kívülről is rá család Tonnacea faj Triton – tritonkürt: faj Dolium – hordócsigák: kagylóhéjat feloldja (H2SO4) o. Neogastropoda – keskenynyelvűek: egy pitvar, egy vese család Muricacea faj Murex – bíborcsigák: család Conacea/Toxoglossa – nyílnyelvűek: radulafog méregfoggá módosul, ki tudja lőni subcl. Opisthobranchia – hátulkopoltyúsok: kopoltyúk a köpenyüreg a hátoldalán o. Aplysiacea faj Aplysia – tengeri nyúl: két fülszerű nyúlvány, növényevő◊ rágógyomor faj Clio – tengeri pillangók: bálnaabrak o. Nudibranchia – csupaszkopoltyúsok faj Glaucus: portugálgályát eszik, cleptocnidaria
8 Pulmonata – tüdős csigák Basommatophora – ülőszemű csigák: egy pár tapogató, tövében a szem Stylommatophora – nyeles szeműek: két pár, nagyobbikon a szem cl. Bivalvia/Lamellibranchia – kagylók: nincs fej◊szűrögetés, sziphók, kopoltyú: fésűs, lemezes, subcl.
o. o.
fonalas. Életmód: 1. Infauna tagja: lágy aljzatba ásva, köpenyszegély forrt, csak a két szipho lóg ki az . iszapból, pl: anodonta, arca noe, cardium. 2. Epifauna tagjai: felszínhez rögzült, nem forrt, nincsenek sziphók, pl: óriáskagyló, pinna. 3. Felszínen fekvő, de nem rögzülő: egyik kagylófél, amin fekszik lapos, láb visszafejlődik, pl: pecten. 4. Fúró életmód: héjat hozzászorítja, csavar rajta, pl: datolyakagyló, sziklafúró. 5. Parazita vagy kommenzionalista. subcl. Paleotaxodonta (Prosobranchia): a két fél és a két záróizom ugyanolyan család Nucula – ó– kagyló: ~dió subcl. Kriptodonta (Prosobranchia)– nyelvkagyló: ősi subcl. Pteryomorphia (Lammelibranchia): felszínen rögzül család Arcoida faj Arca noe család Mytiloidea faj Lithophaga – sziklafúró: faj Pinna – sonka: faj Pteria – gyöngykagyló: faj Pecten – fésűkagyló: egyik fele laposabb, lassan előre megy , gyorsan hátra faj Ostrea – osztriga: nemváltogatók subcl. Paleoheterodonta (Lamellibranchia): fogas zárókészülék család Unionidae: glochidium (kajmacsos) lárva család Dreissenidae – vándorkagyló család Anadonta – édesvízi gyöngykagylók: szűrő◊vízminőségjelző, sirály se eszi meg subcl. Heterodonta (Lamellibranchia): család Cardium – szívkagyló: család Spheriidae – borsókagylók család Solen – hüvelykagyló: család Trinacnidae – óriáskagyló: család Teredo – hajóféreg: cl. Scaphopoda – ásólábúak: kagylók testvércsoportja, köpenyszegély ventralisan összeforrt◊két végén nyitott cső, radula van, tapogatófonalak, a cső vége áll ki az iszapból cl. Cephalopoda – fejlábúak: hólyagszem, belső váz (porc, védi az agyat), subcl. Nautiloidea – csigaházas polipok faj Nautilus: kamrákra tagolt ház, ősi gödörszem (nincs szemlencse) subcl. Ammonoidea – ammoniteszek: kihalt subcl. Coleoidea: megtermékenyítés visszahúzható párzólábbal. o. Decapoda – tízkarúak: nagy tapadókorong, vékony nyéllel, nyolc kar és két tapogató, hólyagszem (epidermisz betüremkedése). Karok és szájnyílás mellett tölcsérszerv, ezen ki vizet, rakétaelv. család Sepioidea – tintahalak: külső vázuk maradványa a szépiacsont, lehet belső váz sok kamrával család Teuthoidea – kalmárok: lándzsaszerűen megnyúlt o. Vampyromorpha o. Octapoda család Cirrata: sallangos nyúlványok család Incirrata faj Octopus – közönséges polip faj Argonauta argo – hajóspolip: ivari dimorfizmus superph. Mollurea superph. Gephyrea – előgyűrűsférgek: ph. Sipucula – fecskendőférgek: nincs keringés, légzőrendszer, előtest tapogatókoszorús, bélrendszer spirálisan feltekeredve visszahajlik, végbélnyílás az elején, a hátoldalon
9 ph.
Echiurida – ormányosférgek: tengerfenéken él, kinyújtható hatalmas ormány (üreges, lehet hosszabb, mint a
test), zárt véredényrendszer, garatideggyűrű, de nincsenek dúcok superph. Articulata – szelvényesek: gyűrűsfégeknél mesodermális eredetű (egy mesodermasávból) és mitotikus osztódással jön létre a szelvényezettség, ízeltlábúaknál ectodermális eredetű és hasadással. ph. Annelida – gyűrűsférgek: bőrizomtömlő + kutikula vagy csillózat, zárt véredényrendszer, légzés: kopoltyú vagy egész testen, protonephridium vagy metanephridium, trochophora lárva vagy közvetlen fejlődés cl. Polychaeta – soksertéjű gyűrűsférgek: csonklábak (parapodium) tövében támasztóserték + sok serte. Tapogatók, kopoltyúk. Epithoekia: test eleje atok, vége epitok: lapos evezőszerű serték, felszínre úszik, kiszabadulnak az ivarsejtek. subcl. Scolecida – féregszerű soksertéjűek: nincs tapogató subcl. Palpata – tapogatós soksertéjűek: faj Aphrodite sp. – tengeri egerek: seréti mint szőrök, farka is van faj Nereis sp.: remeterákok kommenzialistái faj Eunice viridis – ehető paloló: epithocot eszik faj Myranida fasciata – láncféreg: család Amphinomidae – tűzférgek: mérgezett tüskét lő ki család Myzostomidae – korongféreg: tüskésbőrűek élősködői cl. Aelosomatida – olajosgiliszták: kicsi, benne színes olajcseppek, édesvízi cl. Clitellata – nyeregképzők: nincs lárva, rendszerezés az ivarszervek helye alapján subcl. Oligochaeta – kevéssertéjű gyűrűsférgek: o. Randiellida o. Tubificida család Naididae – láncosgiliszták: van szem család Tubificidae – csővájó férgek: haleledel család Enchytraeidae – televényférgek: lebontás, fehér (de gleccseren élő fekete) o. Lumbriculida – mocsári giliszták: ficánkol, darabolódik o. Haplotaxida: vörös, merev, hosszú o. Moniligastrida o. Ophistopora: hátrébb nyílik a hímivarnyílás család Criodrilidae – iszapgiliszták: iszapban család Lumbricidae – földigiliszták: talajt és szerves anyagot eszik◊összekeveri ◊humuszképzés, van nagy (3m) afrikai, ausztráliai faj Lumbricus terrestris – földigiliszta: csak ember mellett, avart húz be a lukába faj Lumbricus polyphemus – erdei giliszta: lebontó faj Eisenia lucens – világító giliszta: biolumineszcens váladék subcl. Hirudinea – nadályok, piócák: nem lehet a szegmentumokat elkülöníteni, érrendszer redukálódik, ragadozó vagy vérszívó, csak ivaros szaporodás o. Acanthobdelliformes – sertéspiócák: serte van, nincs első tapadókorong o. Rhynchobdelliformes – ormányos nadályok: van első tapadókorong, ezen kiölthető ormány, ezzel ragadozik faj Piscicola geometra – halpióca: kopoltyú o. Gnathobdelliformes – állkapcsos nadályok: fogazott állkapocs faj Hirudo medicinalis – orvosi pióca: faj Haemodipsa ceylonia: szárazföldi, fákról ugrik az emberre ph. Onichophora – karmosak: trópusi, egy pár csáp gyűrűzött, de nem ízelt, egy pár rágó + szájszemölcs, rajta nyálkamirigy, homonóm szelvényezettség, másodlagos gyűrűzöttség, trachearendszer, nyílt keringés. Annelida sajátságok: lágy test, nem ízekből álló végtag, 3 rétegű bőrizomtömlő, metanephridium. Arthropoda sajátságok: kitines kutikula, csőszív (szíveken ostiumok), trachea, mixocoel, agy 3 dúcból, 3 végtageredetű függelék: rágó, csáp, szájszemölcs. ph. Tatigrata – medveállatkák: néhány mm, 4 pár féregláb, karmocskák, szájszurony, növényi nedvszívó, anabiózis, csak lábbehúzó izom, turgor nyomja ki◊lassú. ph. Arthropoda subph. Trilobitomorpha – háromkaréjú ősrákok: kihaltak, ~tőrfarkú subph. Myriapoda – soklábúak: cl. Chilopoda – százlábúak:
10 Notostigmophora – háton légnyílásosak: Pleurostigmophora – oldalt légnyílásosak: cl. Pauropoda – villáscsápúak: cl. Symphyla – szövőcsévések: cl. Diplopoda – ikerszelvényesek: subcl. Penicillata: subcl. Chelicerata – csáprágó subph. Chilognata – ezerlábúak s ízeltlábúak: cl. Pantopoda – csupalábállat: potroh redukált, lábak megnyúltak, bennük a belső szervek, ormány cl. Merostomata – rákszabásúak: faj atlanti tőrfarkú cl. Arachnida – pókszabásúak: subcl. Scorpiones subcl. Pseudoscorpiones subcl. Opiliones/Phalangiidea – kaszáspókok: subcl. Acari – atkák: subcl. Palpigradi – szálfarkúak subcl. Uropygi – ostorfarkúak subcl. Ostorlábúak subcl. Rovarpókok subcl. Araneae – pókok: Opisthothelelae – felsőbbrendű pókok o. Mygalomorphae – négytüdős pókok: o. Araneomorphae/Labidognatha – főpókok: Cribellatae Ecribellatae subph. Crustacea cl. Phyllopoda – levéllábú rákok cl. Maxillopoda cl. Malacostraca – felsőbbrendű rákok: subph. Hexapoda cl. Parainsecta cl. Insecta subcl. Monocondylea – egybütykűek: subcl. Dicondylea – kétbütykű rágójúak tagozat Apterygota – elsődlegesen szárnyatlanok: szájszerv a fejtok belsejében tagozat Pterygota – elsődlegesen szárnyas rovarok: a fejen kívül o. Ephemeroptera – kérészek o. Odonata – szitakötők o. Blattidea – csótányok o. Plecoptera – álkérészek o. Orthoptera – egyenesszárnyúak o. Heteroptera – poloskák o. Auchenorrhycha – színkabócák o. Coeloptera – bogarak subcl. subcl.
11 subdivisio Enterocoela – hármas testüregűek: superph. Lophophorata – tapogatósok ph. Tentaculata – tapogatókoszorúsok cl. Phoronidea – csöves tapogatósok cl. Bryozoa – mohaállatok o. Phylactolaemnata – szájfedősök faj Fredericella sultana – agásbogas mohaállat o. Stenolaemnata – meszes tokúak o. Gymnolaemnata – szájfedő nélküliek faj Flustra membranacea – leveles mohaállat cl. Brachyopoda – pörgekarúak subcl. Inarticulata (Ecardines) – zárnélküliek faj Lingula anatina – kacsacsőr kagyló subcl. articulata (Testicardines) – zárosak faj megallania flavescens – sárgás mécskagyló ph. pogonophora – tapogatószakállasok v. Brachiata – béltelenek: cl. perviata (Frenulata) cl. obturata (Riftia, Vestimentifera) ph. homalopterygia (Chaetognatha) – nyílférgek (serteállkapcsúak) faj Sagitta maxima – nyílféreg superph. deuterostomia – újszájúak
12
subdivisio Enterocoela – hármas testüregűek: testüreg: proto– , meso– , metacoel superph. Lophophorata – tapogatósok ph. Tentaculata – tapogatókoszorúsok: előremutató, hogy új szájnyílás jelenik meg ph. Pogonophora – tapogatószakállasok v. Brachiata – béltelenek: ph. Homalopterygia (Chaetognatha) – nyílférgek (serteállkapcsúak) superph. Deuterostomia – újszájúak: a testüregzsacskók nem mesodermalis eredetűek, hanem az ősbél falábol keletkeznek, központi idegrendszer a hátoldalon, az eredeti ősszáj végbélnyílássá alakul, (nincs ősszájúak, mert nem monofiletikus és nem előremutató bélyeg alapján létrehozott kategória) ph. Hemichordata – félgerinchúrosok: bélből előrenyúló, egyesek által gerinchúrnak tartott képződmény ph. Echinodermata – tüskésbőrűek: mind tengeriek, algaevők, vagy ragadozók, jól regenerálódnak, bilaterálisak (álsugaras, ötös, radiusok a karokba, interradiusok a karok közé), mert a lárva mindig bilaterális, (a karnélküliség másodlagos), csillós egyrétegű hám, mesodermális belső váz (mészképződmények◊tok (sünök), mozgatható (csillagok), elszórva (uborkák)), lehetnek tüskék dudorokon, van izületi vápájuk, körülöttük tok, izommal mozgathatók. A testüreg az ősbél jobb és bal oldalán három részre tagolódik: proto– /axo– , meso– /hydro– , meta– /somatocoel. 1. protocoel: bal oldalából◊axiális szerv/cső – axiális hólyag – madrepora lemez – külvilág, jobb◊dorsalis hólyag/zsák (nincs kapcsolatba az axiális szervvel, hanem a metacoel eredetű genitális csatornával. 2. mesocoel: jobboldal elcsökevényesedik, bal◊vízedényrendszer: szájkörüli gyűrű, ehhez Poli– féle hólyagok és a karokba sugárcsatornák, ezeken ambulakrális lábak (kis hólyag (ampulla) és tapogató– fogó rész). A rendszerben lévő folyadékot a lábakba préselve, kidugja őket, ha az összeset vissza akarja húzni, a vizet a Poli– féle hólyagokba tárolja. A gyűrűhöz kapcsolódik a kőcsatorna, az axiális szerv mellett húzódik és az axiális hólyagba torkollik, így közlekedik a külvilággal. 3. metacoel: bal◊orális testüreg + a szájkörüli gyűrű és a sugárcsatornák alatt még egy gyűrű, amiben idegek, és vér kering, + aborális gyűrűrendszer=genitális csatorna (ehhez öt külön zacskóba az ivarszervek, külön nyílással a külvilágba). A jobboldali részből létrejövő aborális testüreg elcsökevényesedik. Véredényrendszer: lakunáris, izomelemek is, amöbociták. A testüregfolyadék: ~tengervíz, +tápanyagok és kiválasztási termékek, csillós hám hajtja. Szájnyílás a hasoldalon (uborkáknál a test elején). Légzés: a vízedényrendszer függelékei végzik, száj körül lehetnek kopoltyúk. Kiválasztószerv nincs. Idegrendszer: hármas tagolódás: ectoneurális rendszer (epidermisz alatt a száj körüli ideggyűrű és öt sugárirányú törzs), hyponeurális rendszer (metacoel alsó gyűrűjének falában, test izomzatát innerválja), aborális (metacoel falában, uborkáknál gyengén fejlett, csillagoknál hiányzik, tengeri liliomoknál csészeszerű központból sugárirányú idegtörzsek). Érzékszervek gyengén fejlettek (uborkák: sztatociszták). Váltivarúak, külső megtermékenyítés. Átalakulással fejlődnek. Kevésszikű pete (planktonnal táplálkozó lárva), vagy sokszikű pete (szikkel táplálkozó pl: tornaria lárva). Lárvatípusok: dipleura (ősi, domború hátoldal, hasoldalon nyeregszerű, csillós benyomódás), auricularia (füles, uborkáknál), bipinnaria (csillagok, van csillós fejlebenye, átalakul brachiolariává, ennek tapodópapillái vannak), ophiopluteus (kígyókarúak), echinopluteus (sünök). A lárva egy ideig úszkál, majd letelepszik, átalakul (asterogenesis= a bal fele kifejlődik, a jobb elcsökevényesedik). subph. Pelmatozoa – nyeles tüskésbőrűek: nyéllel aljzathoz rögzülnek (volt 21 m– es nyelű) cl. Crinoidea – tengeri liliomok: egyetlen ma is élő osztály, test: nyél, kehely, karok (villásan elágazók, a róluk leágazó ízelt cimpákban, ambulakrális rendszer és ivarszervek), U– alakú bélrendszer, a protocoel egyesül a metacoellel, több kőcsatorna, nincs madreporalemez, tornaria (vagy vitellariana) lárva, mélytengeriek faj Antedon mediterranea: nincs nyele, szabadon úszó subph. Eleutherozoa – nyeletlen tüskésbőrűek: cl. Holothurioidea – tengeri uborkák: vastag bőrizomtömlő, nincs tüske, bőrükben spikulák (testváz maradvány), nincs axocoel, belső madreporalemez, nem a külvilágba nyílik, a szájnál behúzható tapogatók, sok statocysta, tüdőfa (vizitüdő, elágazó képződmény, a kloákába nyílik, a kiválasztásban is van szerepe, ha megfogják, ezt is kiköpi), kloakához kapcsolódnak a Cuvier– féle mirigyek (ragadós váladékot termelnek), váltivarú, auricularia vagy tonnalárva faj Cucumaria planci – ülő tengeri uborka faj Holothuria tubulosa – csöves tengeri uborka cl. Echinoidea – tengeri sünök: a vázelemek szilárd tokká egyesülnek, koncentrikusan nőnek◊évgyűrűk, tüskék (lehet lemezszerű◊teknő), pedicelláriák (fogókarocskák a tüskék között, hozzájuk méregmirigyek csatlakoznak), a hyponeurális idegrendszer csak a szájszervet innerválja, a szájban rágókészülék=Arisztotelész lámpása, (kopoltyúk a száj körül, a szábolyosoknál), echinopluteus lárva (szabadon úszkál) Regulares – szabályos sünök: központi lemez (felül, rajta a madrepora lemez és a végbélnyílás), oldalt a paláston: öt interambulakrális– vagy ivarlemezsor (itt nyílnak az ivarszervek), közöttük ambulakrális lemezsor (itt ki a lábakat). Az alul lévő szájat csak bőr fedi. Sziklákon, homokon él.
13 Echinus esculetus – éti sün: az ivarszerveket eszik Paracentrotus lividus – kővájó sün Irregulares – szabálytalan sünök: a szájnyílás felfelé tolódik◊bilaterális, az ambulakrális lemezek faj faj
petalódiumot alkotnak (~virágszirom), az aljzatba ássa magát faj Rotula – homokdollár faj Echinocardium cordatum – fehér szívsün: a homokban szellőzőaknát épít cl. Somasteroidea: ezek ősei lehettek a közös őse a csillagoknak és a kígyókarú csillagoknak cl. Asteroidea – tengeri csillagok: a háti váz feldarabolódik, csak bőr fedi a hátat (rajta tövisek, paxillák), karokban öt vázlemez (ambulakrális, adambulakrális, hasi oldallemez, háti oldallemez és szilárdító lemez), az aborális idegrendszer elcsökevényesedik, rágókészülék nincs, kitüremíthető gyomor, lehetnek kopoltyúk (a karokban), váltivarú, bipinnaria lárva◊brachiolaria lárva, ragadozók faj Asteropoda membranacea – ötszögű hártyacsillag faj Asterians rubens – vörös tengeri csillag cl. Ophiuroidea – kígyókarú csillagok: központi rész kicsi, hosszú kar, nincs paxilla (csak szőrszerű képletek), a vázelemek csigolyaszerűen kapcsolódnak, a protocoel orálisan nyílik, az ambulakrális lábaknak nincs ampullajá, nincs tapadókorongja, helyette ragasztómirigyek, nincs rágókészülék, nincs végbélnyílás, légzőtáskák (ide nyílnak az ivarmirigyek), ophiopluteus vagy tornaria lárva, iszapszűrögetők, faj Ophiotrix fragilis – szőrös kígyókarú csillag faj Ophioderma longicauda ph. Chordata: bilaterális szimmetria, szelvényezett test, jól fejlett testüreg, gerinchúr (Urochordatáknál csak lárvaállapotban, többinél egész életbe, felépítése: belső tömör sejtes réteg=gerinchúr, két kötőszövetes réteg, belső rostos, külső elasztikus, ebből a Vertebraták csontos gerincoszlopa), dorzális velőcső (a gerinchúr felett az ectoderma betűrődik, test elején az agy csontos vagy porcos tokban), előbél eredetű kopoltyúkosár, falán áttörve, kopoltyúrések (eredetileg táplálékszűrő lehetett, fala csillós hám), postanalis farok (legalább embrionálisan), szelvényezett izmok, ventrális szív, dorzális és ventrális véredények, zárt keringési rendszer, teljes bélcsatorna, endosceleton (csak gerincesek). Kialakulás: Berrill– hipotézis???: tengeri liliomokhoz hasonló, sessilis ősből, karok csökevényesednek, kopoltyúkosár fejlődik◊tüskésbőrüek őse, a továbbfejlődő forma: Pterobranchia◊karok tovább redukálódnak, szűrögető életmód◊Hemichordata csoport és továbbfejlődő ős◊Urochordata, az ős szabadon úszó lárvájának neoténiás állapotából vezethető le a többi Chordata. Kevés fosszilia, mert lágytestűek. Más elképzelések: az ős: ízeltlábú (hasi helyzetű idegrendszer, szív dorsalis◊megfordult), Annelida (de ősszájú, és agy és a száj rosszhelyen). subph. Urochordata (Prochordata) – előgerinchúrosok: (Tunicata=zsákállatok), tunicinból (cellulózalapú!) hámeredetű házat épít (vékony vagy porcszerű), a bélcsatorna eleje légzőbéllé alakul és nyílások törik át, víz be a szájnyíláson és vagy ki a kopoltyúkosár nyílásain, vagy a peribranchiális üregbe kerül és innen ki egy nyíláson, a kopoltyúkosár alján csillós barázda (endostyl), nyílt véredényrendszer, szív a hasoldalon szívburokban, agydúc alatt kis mirigy (~hipofízis), a másodlagos testüregből csak a szívburok maradt, nephridium nincs, hímnős, lehet ivartalan szaporodás, tengeriek, általában helyt ülők (a lárva úszó) cl. Larvacea (Copelata) – farkos zsákállatok: egész életükben szabadon úszók (pelágikusak), a házon három nyílás: egyen be a víz (ablak), egyen kimegy a víz, egy a vészkijárat, a bejáraton finom plaktonikus szűrő (nanoplanktont enged át), csillós barázda hajtja a planktont, ha eltömődik az ablak, a vészkijáraton elhagyja a házat és újat csinál. A farokban végig megmarad a gerinchúr, a szív egy irányba löki a vért, egy agydúc és a farokban egy hosszú idegtörzs, hímnősek, közvetlen fejlődésűek (nincs lárva, lehet hogy neoténiával jött létre az Ascidiaceaból), a bálnaabrak részét képezik cl. Ascidiacea – aszcidiák: lárvakorban szabadon úszik, majd letelepszik (a farok és a gerinchúr visszafejlődik◊sessilis szűrögető), indákkal tud szaporodni, telepeket alkothat, hímnős, átalakulással fejlődik, bevezető nyílás és kloáka, agydúc és idegek, agyalapi mirigy (~hipofízis), a szív a váltakozva, előre– hátra küldi a vért faj Clavellina lepadiformis – bunkós zsákállat cl. Thaliacea – szalpák: hordó alakú, két nagy üreg, egy be– és egy kivezető nyílás, abroncsizmúak és szalagizmúak: metagenezis (dajka◊ivaros telep◊ ivartalan egyed◊ dajka) o. Pyrosomida – izzótestűek: régen az aszcidiákhoz, telepes: felületén az egyedek: mindnek külső nyílása van és közös belső kloakaüregbe torkollanak, a kloakának egy kivezetőnyílása van, a telep szabadon úszik, világítani is tud, mert szimbionta baktérium (vagy az anya a peték mellé rak a szimbiontából és ebből esznek a lárvák, vagy a környezetből veszik fel) o. Cyclomyaria – abroncsizmúak: pelágikus, hordó alakúak, izmok gyűrűszerűen, két nagy üreg (kopoltyú– és kloakaüreg), középen a két üreg között egy harántválaszfalon a kopoltyúrések, metagenezis (pete◊ farkos, gerinchúros lárva◊ fa___ é s gerinchúr
14 elvesztése◊magányos alak (dajka)◊hasoldalon sarjadzó indán ivartalanul bimbók keletkeznek, ezek felvándorolnak a háton lévő nevelőindára◊ivarosan ismét soliter alakot) o. Desmomyaria – szalagizmúak: az izmok nem szabályosan, nevelőinda nincs, (dajka◊sarjadzó indán bimbózás◊az egyének láncot alkotnak◊leválik, feldarabolódik), hímnősek subph. Cephalochordata – fejgerinchúrosok: a testükön végighúzódó gerinchúr egész életükben megmarad, nincs valódi agy, nincs izmos szív, se porc, se csont, a canalis centralis két pórussal (az egyik a neuropórus) kapcsolódik a külvilághoz, ez elzáródik, maradványa a Kölinger-féle szerv, a test elején páratlan pigmentfolt (kehelyutellus) cl. Leptocardii – csőszívűek cl. Branchiostomatidae – lándzsahalak faj Branchiostoma lanceolatum – lándzsahal subph. Vertebrata – gerincesek:mindig megjelenik a gerinchúr, nem marad meg, csak alapjául szolgál a csontosodott gerincoszlopnak (maradványa: csigolyaközti porcok belsejében: nucleus pulposus), van agy, páros szem, zárt véredényrendszer, központi izmos szív, hemoglobin tartalmú vörösvértest, tüdő, ősvese vagy utóvese, váltivarú, átalakulás vagy közvetlen, 10 vagy 12 pár agyideg. Kialakulás: ősi zsákállatok (Urochordaták közé) gerinchúros, szabadon úszó, neotániás lárváiból◊egész életben gerinchúr. Legősibb lelet: Ostracodermata: Burgess pala (felső kambrium), csontos külső páncél, szűrögető életmód. Első állkapcsos halak: Placodermata (szilur végén): csontos vázú halak, kívülről bőrcsontok borítják a fejet és a törzset (a páncél két része csukló szerűen mozgatható), végtagszerű mellúszók. A páncél fokozatosan visszafejlődik: összenő a két rész, majd redukálódik, ezzel párhuzamosan méretnövekedés, oldalági csoportjuk a mai porcoshalak (az alsó devonban különül el, nincs váz, csont helyett porc (ez jobban szolgálja a hullámzó mozgást az úszáshoz, aktív ragadozók) cladus Anamnia – magzatburoknélküliek (tagozat): subcladus Agnatha – állkapocsnélküliek (altagozat): nincs állkapocs, se nyakszirti táj, ide tartozik a kihalt Ostracodermata classis cl. Myxini – nyálkahalak: sok nyálkamirigy, nincs lárva, csak páratlan úszóik vannak, a kopoltyúnyílások vagy külön nyílnak, vagy közös járattal, az orrnyílás összefügg a garattal (kaja közben víz a kopoltyúhoz), teljes gerinchúr, csigolyáknak csak kezdeményei, csipesz szerű lebenyes nyelv, dögökkel táplálékoznak, van elővese, de az ősvese működik, szív (egy pitvar, egy kamra, sinus venosus), az Északi-tengerben (mélytengeri???, brakkvíz) cl. Cephalaspidimorphi – ingolák: van (páratlan) hátúszó, a köralakú szájat (hegyes fogak) porcgyűrűk merevítik, nyelven is fogak, a nagyrésze halakon élősködik. Fejlődés (anadrom): lárvakorban patakokban◊tengerbe◊rászívják magukat halakra◊kifejletten nem esznek, felúsznak a patakba (vagy felvitetik magukat)◊párosodnak◊ikrák (az állat elpusztul). faj Lampetra planeri – pataki ingola: lerövidült életciklus (nem megy a tengerbe) faj Lampetra fluviatilis – folyami ingola: subcladus Gnathostomata – állkapcsosok: valódi felső és alsó állkapcsuk van, ez a legelső kopoltyúívekből fejlődik. cl. Placodermi – páncélozott halak: ősi kihalt csoport, (Placodermata) cl. Chondrichthyes – porcos halak: a porc kemény (mész rakódik bele), kiméráknál teljes a gerinchúr, a többinél redukált, amphicoel (mind a két felén homorú) csigolyák, vagy orsó alak (cápák), vagy lapított (ráják), van ormány, hasi állású száj és orrnyílás, heterocerk (a gerincoszlop felfelé fordul és az úszó nem szimmetrikus) farokúszó, nincs operculum (kiv. kimérák), van spiraclulm (fecskendőlyuk, az állkapcsi és a nyelvcsonti ív között, a szem mögött nyílik◊képes a földön fekve lélegezni, ősi), S-alakú gyomor, máj, hasnyálmirigy, zárt keringés, kétosztatú szív, kloáka, ősvese (meso-, opisthonephros), nincs úszóhólyag se légzőmozgás◊gyors úszáskor száj nyitva, pihenéskor a száj mozog és a spiraculumon (innen az első három kpoltyúra) is víz jut be, belső megtermékenyítés, párzószerv, elevenszülők, közvetlen fejlődés, placoid (fogas) pikkelyek (~fogak), fog, páros orrüreg (nincs kapcsolatban a garattal), oldalvonalszerv és szaglás fejlett. Karbonban virágkor◊perm végén sok kihalt◊kréta végén új virágkor subcl. Elasmobranchii – cápák és ráják: különbség, hogy hol a kopoltyúrés o. Selachii – cápák: kopoltyúrések oldalt, ragadozók, revolverfogazat, faj Hexanchus griseus – szürkecápa: elevenszülő faj Charcharodon charcharias – emberevő vagy fehér cápa: faj Sphryna zygaena – pörölycápa: elvenszülő, mohó ragadozó faj Cetorhinus maximus – óriáscápa: planktonevő o. Batididea (Rajiformes) – ráják: mellúszók szélesek, összenőnek a testel, hosszú farok (a farokúszó a végén), puhatestűeket, kisebb ízeltlábúakat esznek faj Pristis pristis – közönséges fűrészhal
15 Torpedo marmorata – márványos zsibbasztórája: Manta birostris – óriásmanta, tengeri ördög: planktonevő, Holocephali – kimérák v. tömörfejűek: összenőt a felső állkapocs a koponyával, két pár faj faj
subcl. lemezszerű fog, nincs kloáka, tengerfenéki, ragadozó, bőr fedi a kopoltyúréseket, farok hosszú fonálszerű, hátúszó több részre osztott (első részén tüske) o. Chimaeridea – tengeri macskák: cl. Osteichthyes – csontos halak: nem monofiletikus, devon elején jelentek meg, csontos váz, homocerk farokúszó (a gerincoszlop felfele húzódik, de mégis szimmetrikus), (van még diphycerk: szimmetrikus úszó, a gerinc középen), Y-alakú csontocskák az izomban (szálkák), csontos kopoltyúfedő, pikkelyek: ganoid (vértpikkely, csontos bevonatú), romboid, ctenoid (fésűs), cycloid; porcos és csontos úszósugarak (az úszó az epidermis kitűrődésből), végállású száj (nincs nyálmirigy), úszóhólyag: vagy van vezetéke a garathoz (ductus pneumaticus, physoclysti – nyílt úszóhólyagosak, levegővel telitődik), vagy nincs (physostomi – zárt, gázmirigy választja el a gázt), kétosztatú szív, 10 pár craniális ideg, szem, oldalvonalszerv, váltivarúak, külső megtermékenyítés, legtöbb esetben közvetlen fejlődés subcl. Dipneusti – tüdőshalak: ősi vonások: állandó gerinchúr, nincsenek igazi csigolyák, nincs maxillare és intermaxillare; fejlett: széles koponyaalap, autostylia, lárva külső kopoltyúval, a tüdő a garat hasi oldalához kapcsoltan jön létre, a kamra és a pitvar között nem tökéletes válaszfal jön létre. A hasonlóság a kétéltűekkel nem homológia, hanem analógia (a hasonló életmód miatti konvergencia miatt)◊nem közvetlen elődök, hanem oldalág faj Protopterus aethiopicus: ha kiszárad az iszap◊kokon, úszóit végtagszerűen használja subcl. Crossopterygii – bojtosúszós halak: az izmos mellúszó függesztőöve a koponyához kapcs. faj Latimeria chalumnae – maradványhal: egy élő faj, három részre osztott farok, gerinchúr végighúzodik a testen és a farok középső részben, csontos nyelű, izmos, pikkelyes úszó, a tüdő zsírral telt vakzsák (őse mocsárban élt◊tüdő légzőszerv volt), elevenszülő, abba a vonalba, amiből a kétéltűek kialakultak subcl. Actinopterygii – sugaras úszójúak: páros úszóiknak sugaras, csontos támasztóváza van supero. Chondrostei – porcos– vértes halak: váz részben porcos, ganoid, vagy cicloid, nyílt úszóhólyag o. Polypteriformes – sokúszóscsuka alkatúak: hátúszó sok részű, mindegyiken tüske, kopoltyú és páratlan tüdő faj Polypterus bichir – nílusi sokúszóscsuka: lárva: tollszerű kopoltyú o. Acipenseriformes – tokalakúak: rostrumban kihúzott orr, alsó allású száj, porcos váz (másodlagosan, az ős csontos), heterocerk farok (ősi), anadrom faj Acipenser ruthenus – kecsege: tokkal keresztezve vicsege (kevésbe kényes) faj Huso huso – viza: supero. Holostei (Neopterygii) – csontos ganoidok: heterocerk farokúszó (már majdnem szimmetrikus), a tüdő hidrosztatikai szerv, o. Lepidosteiformes – kajmánhal alakúak: faj Lepidosteus osseus – kajmánhal: csőrszerű száj, ragadozó o. Amiiformes – iszaphal alakúak: csontos váz, cicloid pikkely, tüdőszerű úszóhólyaggal lélegezni képes faj Amia calva – iszaphal supero.Teleostei – csontoshalak: homocerk farokúszó, az úszók első sugarai kemények, csontos váz, cicloid, ctenoid pikkelyek, kopoltyúfedő
Clupeiformes – heringalakúak: nincs csontos sugár, nincs fog, tengeriek, úszóhólyagnak van légvezetéke család Clupeidae – heringfélék: nincs zsírúszó, farok villás faj Clupea harengus – hering: nagy rajban faj Sardinia pilchardus – szardínia o. Anguilliformes – angolna alakúak: katadrom (tengerben ívnak), lárva fűzfalevélalakúak ◊ édesvízbe úszik, a folyótorkolatban hengeressé válik (kicsi, üvegangolna)◊a nőstények felfele úsznak és átalakulnak◊vagy keskeny (gerinctelenek lárváit eszi) vagy szélesszájú (halat) angolnává◊kifejlődik, nem táplálkozik, a széles is keskenyszájúvá válik◊nyílt tengerbe úszik család Anguillidae – angolna félék faj Anguilla anguilla – angolna o.
16 Conger conger – tengeri angolna: nem katadrom Murena helena – muréna: méregfog, nincs mellúszó család Saccopharyngidae – pelikánangolnák: mélytengeri, nagyon nagy száj o. Osteoglossiformes – csontnyelvű halak: faj Arapaima gigas: Amazonas, nagyon nagy o. Salmoniformes – lazac alakúak: vándorlás (édesvízben ívnak, de sok ott él) család Salmonidae – pisztrángfélék: zsírúszó faj Salmo salar – lacaz: tengeri, tavakban ív, vonulás közben a fejforma változik faj Salmo trutta fario – sebes pisztráng: nagy O2 igény, hidegkedvelő faj Hucho hucho – dunai galóca: védett, nagy (1m) faj Thimallus thimallus – pénzes pér család Umbridae – pócfélék faj Umbra krameri – lápi póc: szigorúan védett, mocsarak fogynak család Esocidae – Csukafélék faj Esox lucius – csuka: lesből ragadozó o. Cipriniformes – pontyalakúak család Cyprinidae – pontyfélék faj Cyprinus carpio – ponty faj Carassius carassius – kárász: ebből aranyhal, gynogenezis (az ikráik más fajon faj faj
spermiumának hatására kezdenek el barázdálódni, nem egyesülnek)
Ctenopharyngodon idella – amur Tinca tinca – compó Barbus barbus – márna Chondrostoma nasus – paduc Alburnus alburnus – szélhajtó küsz Abramis brama – dévérkeszeg Pelecus cultratus – garda Rhodeus sericeus amarus – szivárványos ökle: kagylókba ikrázik Aristichthis nobilis – pettyes busa család Characidae – pontylazacok: ide tartozik a piraja család Electrophoridae faj Electrophorus electricus – elektromos angolna: Amazonas, zavaros vízben, faj faj faj faj faj faj faj faj faj
elektromos szervvel tájékozódik, megnyúlt test
Cobitidae – csíkfélék Noemacheilus barbatulus – kövi csík Missgurnus fossilis – réti csík o. Siluriformes – harcsa alakúak faj Melapterus electricus – elektromos harcsa: bőrmirigy eredetű eleketeromos család
faj faj
szerv
Siluridae – harcsafélék faj Silurus glanis – leső harcsa: nincs zsírúszó, 6 bajuszszálból 2 hosszabb család Ictaluridae – törpeharcsa félék faj Ictalurus nebulosus – törpeharcsa: Észak-Amerikából betelepített, ikraevő, család
van zsírúszó o.
Lophiiformes – horgászhalalakúak: mélytengeri, pl: lámpáscsápú hal, hím kicsi, rászívja magát a nőstényre◊közös keringés
Gadiformes – tőkehal alakúak Gadidae – tőkehal félék faj Gadus morrhua – tőkehal: belőle csukamájolaj, mindenevő faj Lota lota – menyhal: hidegkedvelő, melegben alszik??? o. makracsukaalakúak faj Exococoetus volitans – repülő hal: mellúszóval vitorlázik o. Ciprinidontiformes – fogaspontyalakúak o.
család
17 család
Poediliidae – elevenszülő fogaspontyok Poecilia reticulata – guppi: belső megtermékenyítés, hasi uszony néhány
faj
sugarából párzószerv
szúnyogirtó fogasponty: malária visszaszorítás zöld kardfarkú hal: ha a nőstény többször szült, hímmé alakul o. Gasterosteiformes – pikóhal alakúak faj Gasterosteus aculeatus – tüskés pikó: a hím fészket készít o. Syngnathiformes – tűhalalakúak faj Singnathus – tűhal: faj Hippocampus – csikóhal: csak meleg vízben, csőszerű szájjal férgeket, a hím faj faj
hasán a bőr körbenövi az ikrákat o.
Scorpaeniformes – skorpió- vagy sziklahalalakúak: méregmirigy a hátúszony tüskéihez faj sziklahal és tűzhal család Cottidae – kölönte félék faj Cottus gobio – botos kölönte
Dactylopteriformes – repülőhalak: Perciformes – sügéralakúak: zárt úszóhólyag, ctenoid pikkely család Percidae – sügérfélék: faj Perca fluviatilis – sügér faj Lucioperca lucioperca – fogassüllő család Toxodidae – lövőhalfélék: kopoltyúlemez leszorításával lő család Sphyraenidae – barrakudák: ~csuka, ragadozó család papagályhalak: korralon család Centrarchidae – naphal félék faj Lepomis gibbosus – naphal család Gobiidae – gébfélék: hasúszói tapadókorongá nőnek össze család makrahalak: 100 km/h faj makréla család bölcsőszájú halak: a szülők szájába mennek, ha veszély van család diszkoszhalak: laktáció (szülő testén fontos anyagok) család Xiphiidae – kardhalfélék család mászók: akváriumi o. Pleuronectiformes – félszegúszó alakúak: egy oldalon a két szem , tengerfenéken él, o. o.
chromatophorok◊fel tudják venni a környezet színét, faj Solea solea – nyelvhal o.
Tetradontiformes – gömbhalalakúak sünhalfélék: felfújja magát, tüskés holdhalfélék: nincs farokúszó
család család
Anamnia: magzatburok nélküliek, parafiletikus (a halak is magzatburoknélküliek) cl.
Amphibia – kétéltűek: Kialakulás: a Rhipidistia taxon (a maradványhalak és a tüdőshalak rokona) egy csoportjából alakultak ki az ősi kétéltűek, ezek teljesen kihaltak vagy a hüllők ősei. Bojtosuszós ős◊ maradványhal, tüdőshalak és Rhipidistiák. Eusthenopteron (bojtosúszós): devon, mellúszóban humerus radius ulna, vízi, de van tüdő.A devonba sok áradás és kiszáradás, aki át tud vándorolni, fennmaradt. Acanthostega: devon (360 millió), a legidősebb kétéltű, humerus radius ulna + ujjcsontok (8 ujj), még nem bírja el a testét, úszóhártya◊valószínűleg vízben. Ichthyostega: már szárazföldi. Limnoscelis: 300 millió éve, ötujjú gerincesek és kétéltűek közvetlen őse. Valódi kétéltűek: 3 orrnyílás (orrüreg-külvilág, szemüreg (könnycsatorna), -garat), tüdőlégzés (kopoltyú hatékonyabb, de a szárazföldön összeesik), szárazföldön nagyobb hőingadozás, izomzat és csontozat erősödik, ősieknél a végtagok a függesztőövhöz oldalról csatlakoznak◊hasa leér, hullámzó mozgás (a láb csak támaszték a víz helyett). Sok nyálkamirigy (méregmirigy), autostylia, szegycsont van, ránőtt fogak, kloáka, pitvar osztott, kamra osztatlan, két vérkör, ősvese (mesonephros), Jacobson-féle szerv, általában külső megtermékenyítés, átalakulással, nincs tengeri (nem bírja a sós vizet)
18 subcl. Labirinthodontia: hullámalakú zománcréteg a fogon, kétéltűek és hüllők (◊madarak, emlősök) őse, Crossopterygii csoportból váltak külön, kihaltak, 1 m-es ~szalamandra, ezek foga hasonlít inkább a valódi kétéltűekre subcl. Lepospondyli: kihalt, fogak és gerinccsigolyák (ezek hasonlítanak inkább a valódi kétéltűekére) alakjában különböznek az előzőtöl, subcl. Lissamphibia: opercularis csont a középfülben, az első lábon mindig négy ujj, csontos belső váz, 4 végtag, lábakon úszóhártya, valódi köröm és szaruképződmények nincsenek, bőrmirigyek, két nyíláson közlekedik az orrüreg a szájüreg anterior részével, légzés tüdővel, bőrön, kopoltyúval, lárva külső kopoltyú, változó testhőmérséklet, páros vese, a N urea formában távozik, váltivarú, szemhéj és könnymirigy, izmos kiölthető nyelv superordo Gymnophiona o. Apoda – láb nélküli kétéltűek: a test kívülről gyűrűkre tagolódik (annyi gyűrű, ahány csigolya, de több izomszelvény egy gyűrűben), földben ásó vagy vízi, trópusi, gyűrűsférgekkel, ízeltlábúakkal táplákozik, gyakran vakok (szem maradványát bőr fedi), belső megtermékenyítés, közvetlen fejlődésűek család Typhlonectidae – vízi gilisztagőték: hím párzószerv◊belső megtermékényítés, elevenszülés (a kicsik a méhfalról sejteket és olajcseppeket reszelnek le) család Ichtyophyophidae – Ázsiai gilisztagőték superordo Caudata o. Urodela – farkos kétéltűek: lárvák külső kopoltyúval, ragadoznak, a kifejlettnek tüdő, soknál méregmirigyek, neoténia (pedomorfia?) jellemző (fakultatív: természetes körülmények között nem fejlődik ki, obligát: nincs tyroxinreceptor) család Cryptobrandhidae – óriás szalamandrafélék: legnagyobbak, 3 faj (kínai-, japán, amerikai ósz) család Salamandridae – szalamandrafélék: nincs külső kopoltyú, elevenszülők (Salamandra genus, már tüdős lárvát hoz világra) vagy peterakók (Triturus) faj Salamandra Salamandra – foltos szalamandra: faj Triturus cristatus – tarajos gőte család Proteidae – kopoltyús gőték: faj Proteus anguinus – barlangi vakgőte: obligát neoténia család Ambystomatidae: talajban készített járatokban él, fakultatív neoténia, faj Ambystoma mexicanum – mexikói axolotl: =vízi szörny/játék?? asztékul család Plethodontidae – tüdőtlen szalamandrák: csak bőrlégzés, a tüdővénák a bőrerekhez csatlakoznak, legfejlettebb család Sirenidae – sziréngőtefélék: neoténiás, megnyúlt (~angolna), csak mellső végtagok superordo Salientia o. Anura – farok nélküli kétéltűek: leggazdagabb, régen békák (sima bőrű) és varangyok (elszarusodó? bőrű) család Ascaphidae – farkos békák: csak a farokmozgató izmok maradnak meg, de nincs benne gerincoszlop (nem farok), párzásban van szerepe család Discoglossidae – korongnyelvű békák: a korong alakú nyelv a száj aljához teljesen hozzánőtt (nem lökődik ki) faj dajkabéka: a hím a hátsó lábán viszi a petefúzért faj Bombyna variegatus – sárgahasú unka: unkareflex!!! faj Bombyna bombyna – vöröshasú unka: család Pipidae – nyelvetlen békák: egész életben víziek, háromszög alakú fej faj Pipa pipa – pipabéka: a hím átkarolja a nőstényt◊bőrburjánzás, petéket lerakja, megtermékenyíti, rászorítja a petéket a hátára◊epidermisz körülnövi család Pelobatidae – ásóbékafélék: ásósarkantyú, a lárva nagyobb a kifejlettnél faj Palobates fuscus – barna ásóbéka: család Rhinodermatidae – szájköltő békák: dél-amerikai faj Rhinoderma darwinii – Darwin hegyesorrú békája: a hím hangzsacskójában kelti ki a petéket család Leptodactylidae – füttyentőbékák: ~levelibéka, de nincs plusz ujjperce faj Leptodactylus pentadactylus – dél-amerikai ökörbéka: legnagyobb (21 cm), habfészek
19 üvegbéka: színes törékeny Bufonidae – varangyos békák faj Bufo Bufo – barna varangy faj Bufo viridis – zöld varangy faj Bufo marinus – óriás varangy: behurcolták Ausztráliaba, megeszi a kis faj család
erszényeseket, a bőrük pedig erősen mérgező család Hylidae – levelibékafélék: minden kontinensen, minden lábujjuk vége külön izülettel mozgatható, ujjpercek között plusz íz, végén tapadókorong faj Hyla arborea – zöld levelibéka faj Dendrobates – nyílméreg békák: a hímek az ebihalakat egy broméliakehelybe viszik család Ranidae –valódi békák: faj Rana arvalis – mocsári béka: faj Rana dalmatina – erdei béka faj Rana esculenta – kecsekbéka: hibrid faj Rana ridibunda – tavi béka faj Rana lessonae – kis tavibéka
Amniota cl. Reptilia: bélyegek alapján monfiletikus, de nem mert akkor a madarakat is ide kéne sorolni (csonttani bélyegek alapján), így parafiletikusak (a leszármazási ág nem minden képviselőjét tartalmazzák). Koponyatípusok a halántékablak (a squamosum és a postorbitale között) alapján: anapsid: nincs halántékablak még embrionálisan se, teknősök ebből vezethetők le, synapsid: egy, alul lévő, emlősszerű őshüllők, emlősök, diapsid: két ablak, csoportra jellemző, hogy a kettő közül melyik nyílik ki teljesen a fejlődés során, repülő őshüllők◊ madarak, pikkelyes hüllők, hidasgyíkok, euryapsid: egy, felül, kihalt hüllők, parapsid: a halántékablak hátrébb és feljebb van, kihaltak között. Anthracosauria (kétéltű, hüllő átmenet), ebből levezethetők az ősi anapsidák (tojás): ma élők a teknősök, kihalt a Cotylosauria (végtagok oldalirányból◊nem lehetett nagy a disznoszauruszokhoz képest (3m), alkalmazkodtak a sós vízhez (a kétéltűek nem tudtak máig sem). Diapsidák: a középső permtől, szárazföldi, vizi, levegőben élő, kihalt csoport: Eosuchia rend: belőlük a legősibb ma élők, róluk a triászban váltak le a Sqauamaták. A kihalt diapsidák egy másik vonala az Archosauria subcl. (az alsó halántékablak nem nyílik ki teljesen): Thecodontia ordo: fogak fogmederben, a végtagok már alátámasztanak, belőlük a krokodilok, dinoszauruszok, repülő őshüllők. Pterosauria v. repülő őshüllők: lehet hogy melegvérű és szőrös volt. Dinosauria ordo: Ornitischia – madármedencéjű dinoszauruszok: növényevők, ◊madarak, Saurischia – hüllő medencéjű dinoszauruszok: vagy ragadozó vagy növényevő. Ránőtt fogak (kivéve teknősök), krokodiloknak fogmederben ülő (techodont), kloáka, pitvar, kamra osztott (krokodilokban a kamra is teljesen), változó hőmérsékletűek, embrionálisan se jelenik meg kopoltyú, utóvese (metanephros), csiga kezdeménye, Jacobson-féle szerv (kígyók, gyíkok), belső megtermékenyítés, ivadékgondozás subcl. Euryapsida o. ςPlacodontia: őrlőfogak
ςIchtyosauria: ~delfin, elevenszülők ςSauropterygia: eredetileg szárazföldi, de tengerbe visszavonult, hosszú nyak subcl. Synapsida: felső karbonban jelentek meg, egy részük kihalt, másikból emlősök o. ςTherapsida – emlősszerű őshüllők: subcl. Anapsida o. ςCotylosauria o. Chelonia (Testudines): teknő: hátpajzs (carapax), mellvért (plastron), a teknő a bőr o. o.
származéka, 8 törzscsigolya összenőtt a hátpajzs középső csontlemezsorával, subo. Cryptodira – nyakrejtő teknősök: képes behúzni a fejét család Emydidae – édesvízi teknősök: úszóhártya, víz alatt telel, levegőt garathámon vagy a végbélen veszi, a hátsó lábával hajtja magát (a tengeriek az elsővel), többség ragadozó, északi félteke faj Emys orbicularis – mocsári teknős: faj Therrapene carolina – dobozpáncélú teknős: iszban telel, hibernálódik, végbél erekben gazdag, itt vesz levegőt, É-am család Testudinidae – szárazföldi teknősök: feleannyi faj, mint az előző, elefántszerű láb, végén karmok, legtöbb növényevő, É-am, Eurázsia, Afrika, Madagaszkár
20 faj faj faj
Testuda graeca – mórteknős Testuda hermanni – görögteknős: Geochelone elephantopus – elefántlábú teknős: Galapagos szigeteken
(Darwin: kis szigeteken nagyon más), nem tud visszafordulni a hátáról faj réstenknős: lágy a páncélja, kérődzőszerű táplélkozás család Chelidrydae – aligátorteknősök: ragadozó, fejét nem képes visszahúzni, a vízre leszálló madarakat is elkapja, É-am, faj aligátorteknős: kisebb faj keselyűteknős: hosszú farok, páncélon szarutövisek, inkább ez az aligátor család Dermochelyidae – kérges teknősfélék: faj Dermochelis coriacea – bőrteknős: legnagyobb (60kg, de volt 600kg), trópusi tengeri, meduzát eszik család Chelonidae – tengeri teknősök: mellső láb evezőszerű, trópusi tengerek, ragadozó (kiv leves), faj Chelonia mydas – levesteknős: tengeri növényeket (de néha állatot, tengeri darazsat is), tojásrakó helyek óceán közepén szigetek faj Erthmochelys imbricata – cserepeshéjű teknős: a páncélt borító pikkelyek cserépszerűen átfedik egymást, kisebb, ragadozó, szivacsot család Trionychidae – lágyhéjúteknős-félék: csontos páncélon vastag bőr, a vízben oldott oxigént felveszi a száj és kloákanyálkahártyával, ragadozó, É-am, Ázsia, Afr subo. Pleurodida – nyakfordító teknősök: a páncél alá fordítja a fejét család Pelomedusidae – sisaktenknősfélék: édesvizíek, Dél-am, afr, madagaszkár család Chelidae – kígyónyakú teknősök (matamata): főleg ragadozók, halak, ÚjGuinea, auszt, D-am faj Chelus fimbricatus – sallangos teknős (matamata): légzőpipájával lélegzik, cafrangjaival csalogatja a halakat subcl.
Archosauria o. ςThecodontia o. ςDinosauria ςSaurischia ςOrnitischia o. ςPterosauria o. Crocodylia: másodlagos szájpadlás (elkülönült orr és szájüreg), négyrekeszes szív, rekeszizom (itt van először), fejlett tüdő, ragadozók család Alligatoridae – alligátorfélék: csukott szájnál a 4. fog nem lóg ki, mert egy üregben található, Amerika, Kína faj Alligator sinensis – kínai alligátor: az egyetlen nem újvilági faj Alligator mississipiensis – csukaorrú alligátor: faj Caiman crocodilus – pápaszemes kajmán: család Crocodylidae – krokodilfélék: sómirigy, Afr, Auszt, faj Crocodilus niloticus – nílusi krokodil faj Crocodilus porosus – bordás krokodil: India, Ausztrália, nagy, mocsaras helyen (sósba is), bőréből iparcikkek család Gavialidae – gaviálfélék: csőrszerű száj, India
subcl.
Lepidosauria o. ςEosuchia o. Rhynchocephalia – hidasgyíkok rendje: koponyán kettős járomív, ami hídszerűen választ két nyílást az agykoponyán, oldalág, csak egy család, család Sphenodontidae: két faj de lehet, hogy csak egy faj Sphenodon punctatus: Új-Zéland, fejtetői parietalis szem, ragadozó, hőmérsékleti optimum: 12°C, 100 évig él o. Squamata – pikkelyes hüllők: subo. Iguania -leguánfélék család Iguanidae – leguánfélék: Új-világ, Madagaszkár, csendes óceáni szigetek, talajon vagy fákon, rovart vagy növényt (a nagyobbtestűek), jól úszik (a farkával hajt)
21 faj
Iguana iguana – zöld leguán: trópusi esőerdő lombkoronaszintben él, növényevő
faj faj
Crotaphytus collaris – díszes leguán: gallérszerű bőrlebenyt tud felmerevíteni Basiliscus basiliscus – sisakos baziliszkusz: vízen fut, hátán taraj, farkával egyensúlyoz, vegyes tápl.
család Agamindae – agámafélék: Óvilág (afr, ázsia, auszt, eu) lakói, Madagaszkárról és Új-Zélandról hiányzik, faj Stellio stellio – közönséges agáma: egyetlen Európai (Görögo.), faj Draco volans – repülő sárkánygyík: Fülöp szigetektől Malajziáig, esőerdők lakója, első és hátsó végtag között bőrlebeny, vitorlázik faj Chlamydosaurus kingii – King galléros gyíkja: ~dinoszaurusz, felmerevíthető gallér család Chamaeleonidae – kaméleonfélék: Afrika, Madagaszkár, néhány faj Ázsiában, egy faj Európában, oldalról lapított test, kapaszkodik a farkával, mellső végtag: 3 ujj befelé, 2 ki, hátul fordítva, színváltós, összenőtt szemhéjak, kivethető, vékony bőrrel fedett, ragacsos nyelv, ragadozó faj Chamaeleo chamaeleo: Európában is subo. Gekkota – gekkófélék: nincs messzire kivethető nyelve, elszarusodó, állkapoccsal ragad meg, család Gekkonidea – gekkófélék: Ázsia, Afrika, Európa, ujjak végén szarulemezkék (horgas végű szarufonalakból), ragadozó faj Tarentola mauritanica – fali gekkó: jól hall család Pygopodidae – lábatlangekkófélék: Ausztrália, Új-Guinea, endemikus, hátsó végtag maradványa pikkely, izeltlábút subo. Anguimorpha – lábatlangyíkok: van végtaggal rendelkező is, Eurázsia, Am, ragadozó, egerek,gyíkok, rovarok család Anguidae – lábatlangyíkfélék: tud pislogni faj Anguis fragilis – lábatlangyík: elevenszülő faj Ophisaurus apodus – páncélos seltopuzik: tojásrakó család Helodermatidae – viperagyíkfélék: barázdás méregfog, de módosult nyálmirigy◊ méreg, nagy (70-80cm), Am, ragadozó faj Heloderma suspectum – gila: Egyesült Államok délebbi sivatagos területein család Varanidae – varánuszfélék: aktív ragadozó, Auszt faj Varanus komodoensis – komodói sárkánygyík: 1,5m, de jól mászik, csúcsragadozó subo. Scincomorpha – vakondgyíkok: ragadozó család tobozosfarkúgyík-félék: Afrika család Scincidae – vakondgyíkfélék: Auszt faj Ablepharus kitaibelii – pannon szkink/gyík: nem tud pislogni család Lacertidae – nyakörvesgyíkok: Eurázsia, Afrika, ragadozó faj Lacerta agilis – fürge gyík faj Lacerta viridis – zöld gyík faj Podarcis muralis – fali gyík subo. Amphisbaenia – ásógyíkok: család Amphisbaenidae – ásógyíkfélék: ~giliszta, tojásrakó, nincs lába, fejével ás, Afrika, Dél-Amerika, Blanus cinereus Európában (Spanyolo), százlábút, gerinctelent subo. Serpentes – kígyók: sok fajnak méregtermelő nyálmirigy, felső permben alakultak ki (250m éve), az elsők gyíkszerűek, majd a végtagjaikat elvesztették (maradvány az ősi fajoknál (boa) pikkelyek), páros belsőszervek közül az egyik visszafejlődik, szemhéjak átlátszóan összenőtek◊nem tud pislogni, alacsony hullámhosszú rezgéseket érzékelnek (lépések), szaglószerv: Jacobson-szerv, lehet (gödörkés orrú viperákná) hőérzékelő szerv (infravörös tartomány). Mérgeseknél méregfog: csöves (felső állkapocsban, nyugalomban tasakban, csúcsán a méregmirigy vezetéke) vagy barázdás (siklók, elöl méregfogas: felső állkapocs első részén, állandóan kimerevült, vagy hátul méregfogas: alsó állkapocs hátsó részén). Mozgás: hullámzó (S-alak), lépegetés (viperák, nagyobb hasi pikkelyeken, bordaközi izmokkal), előredobás (sivatagi, testet felmerevíti ívben és eldobja).
22 család Leptotyphlopidae: féregszerű, ásó, rejtett szem, redukált száj, hangyát eszik, Afrika, Ázsia, Újvilág, legősibb család család Typhlopidae – vakkígyófélék: szem visszafejlődött, ásnak, trópusokon, Ázsia, Auszt, hangyát, termeszt, ízeltlábut család Anilidae – csavarodó siklófélék: végtagok maradványai megfigyelhetők, DélAmerika, ásó életmód, ragadozó faj hamis korallkígyó: nem mérges, piros, fekete, sárga (vöröshöz a fekete, nem mérgez meg sose) család Boidae – óriáskígyófélék: Újvilág, mindkét tüdőfél működik, elevenszülés vagy ovovivipara (pete az anyában kikel), jól úszik, fojtogat, ragadozó faj Boa constrictor – boa: Mexikó, Nyugatindia, tág tűrőképesség faj Eunectes murinus – anakonda: Dél-Amerika, mocsaras vidék család Phytonidae – pitonfélék: Óvilági, fán él, tojás, ragadozó faj Phyton reticulatus – kockás piton: 10m család Loxocemidae – újvilági pitonok: újvilág, ragadozó család Acrochordidae – szemölcsöskígyófélék: trópuson, vízben úszó elefántormány család Colubridae – siklófélék: ma élő kígyók egyharmada, tojás, egész világ (kiv auszt) faj tojásevő kígyó: az első nyakcsigolyán tövis, ezzel tör, Afrika faj Natrix natrix – vizisikló faj Coronella austriaca - rézsikló család Elapidae – mérges siklófélék: legveszélyesebb mérgűek, Ausztrália, (Madagaszkáron nem), barázdás méregfog faj Naja naja – indiai kobra: faj Hydrophis cyanocinctus – tengerikígyó: veszélyes méreg, mert a vízben higulva is kell hasson család Viperidae – viperafélék: a test hirtelen vékonyodik el, csöves méregfog alcsalád Viperinae – viperák: Óvilági (kiv Madagaszkár), faj Vipera berus – keresztes vipera faj Vipera ursinii rakosiensis – rákosréti v. parlagi vipera faj Vipera aspis – áspisvipera alcsalád Crotalinae – csörgőkígyók v. gödörkés arcú viperák: infravörös hőérző szerv (gödörke), Újvilági, csörgő (vedléskor a farkon maradó le nem vedlett bőrrész), éjjel kifekszenek a meleg betonra, kaja faj Crotalus horridus – félelmetes csörgőkígyó cl. Aves – Madarak: a hüllők diapsid koponyával rendelkező csoportjába (archosauria) kellene sorolni, tollas gerincesek (lényeg szerinti meghatározás), monofiletikus, két láb, nincs elevenszülés (nehéz lenne cipelni), funkciónak megfelelő végtagformák (úszóláb és úszó mellső végtag is lehet, kapaszkodó), csőr szarúból (üreges◊nem nehéz), nincsenek fogak, farokban nincsenek csigolyák, üreges csontok, légzsákok (behúzódhatnak a csontozat üregeibe), fejlett kisagy, éles látás, ősi, hüllő bélyegek: csűd szarupajzsai és tojás, max 4 lábujj (1 hátra, 3 előre, futómadaraknál csökken), gyors anyagcsere, magas testhőmérséklet (állandó), legkisebb (kolibri 1,8g), legnagyobb (kihalt futó, több mázsa), ivari dimorfizmus, kotlás. Kialakulás: Archaeopteryx lithographica („ősszárny kőbe nyomva”, ott nyomdászati bányászat volt): Bajorország, 150m éves (Jura eleje), mellső végtagon és farkon toll, száján a csőr szélén ránőtt fogak. Protoavis texensis: triász, de ez még inkább hüllő (csontozat alapján). Repülőképesség és tollazat kialakulása, rovarokat csapdosott a nagyfelületű tollakkal, rohangászva és véletlenül felszállt. Rendszerezés: hagyományos (morfológiai alapon) vagy DNS-DNS hibridizációval (újvilági keselyűk át a gólyafélékbe). Régen: Tarajos- (Carinatae subcl.?) és lapos szegycsontúak (Ratitae), de a lapos másodlagos, mert az életmód alakítja ki (pl: Nannopterum harrisi, a Galapagos-szigeteken élő röpképtelen, vízi (~pingvin) kormorán faj). Csontok üregesek◊rosszul fosszilizálódnak. Harmadkor elején adaptív szétterjedés (a kréta végi nagy kihalás tette lehetővé). Ember által kipusztított fajok: elefántmadár, emuk közül. subcl.
(ςArcheornithes faj Archeopterix: oldalág)
23 subcl. Palaeognathae – futómadár-szabásúak: nagyjából megfelel a lapos szegycsontúaknak (Ratitae), plusz tinamualakúak (tarajos, de koponyacsontok miatt) o. Diornithiformes család ςDiornithidae – Moák: kihalt, a legnagyobb volt (4m), növényevő, Új-Zéland o. Tinamiformes – tinamualakúak: család Tinamidae – tinamufélék: tarajos szegcsont, ~tyúk, Dél-Amerika, nem finom faj Tinamus tao – közönséges tinamu o. Struthioniformes – struccalakúak: futómadarak, magvakat bogarakat eszik család Struthionidae – struccfélék: ma csak egy faj (Afrikában) faj Strutthio camaelus – strucc: csapatokban él, laza kapcsolat az emlősökkel (ő messze lát, emlősök szagolnak), poligám, a kakas éjszaka kotlik, két lábujjuk van (egy eltűnni látszik◊~páratlan ujjú patások, konvergencia, homológia) család Rheidae – nandúalakúak: Újvilág, kisebb a struccnál, poligám, csak a hím kotlik, 3 lábujj, két faj: síkvidéki és hegyvidéki (kisebb) faj Rhea americana – nandu: Dél-Amerika család Casuaridae – kazuárok és emuk: Ausztrália, Új-Guinea
Casuarinae – kazuárok: 3 faj faj
Cauarius casuarius – sisakos kazuár: erdőben (a többi szavannán), elszarusodott taraj (a szemet az ágaktól védi), párokban él, növényevő, jól úszik
Dromaiidae – emuk: faj
Dromaius novaehollandiae – emu: párokban él, mindenevő, csak a hímek kotlanak
család
Apterigidae – kivifélék: szőrszerű tollazat, 3 faj, egy nem él Apterix australis – közönséges kivi: erdőkben él, orrnyílás a hosszú csőr
faj
végén, gilisztát fog, mindenevő, hím kotlik, kicsinyeire veszély a betelepített méhlepényesek (kutyák, macskák)◊szigetekről kiirtják a ragadozókat, és oda viszik a kis kiviket, majd megnőtt, vissza subcl.
Speniciformes – szárnyal evezők: o. Spheniscidae – pingvinek: most gólyalakúak, csak déli félteke, a legnagyobb sarkvidéken
(Császárpingvin), a legkisebb a Galapagos szigeteken élő (itt nagy a tömeg-felület arány), ragadozó, csak költési időszakban jön ki, hím nőstény felváltva kotlik, telepek subcl. Neognathae – újmadár-szabásúak: nagyjából a tarajos szegycsontúak (Carinatae), plussz szárnyal evezők (pingvinek, ma a Ciconiformesbe). A Passeriformes ordot: régen a syrinx alapján: széles-szájúak (Eurylaminea) subo. álénekesek (Clamatores) subo. lantmadarak (Memurinae) subo. énekesek (Oscines) subo.
új királygébics alakúak (Tyrannina) subo. verébalkatúak v. énekesek (Passerina) subo. varjúszerűek (Corvida) lantmadarak (Memuridae) gébicsfélék (Lanidae) varjúfélék (Corvidae) verébszerűek (Passerida)
Gaviformes – búváralakúak: a láb hátul ízesül, északi féltekén, áramvonalas test, úszóhártya, nálunk téli vendég (átvonul), olajzöld tojás◊szabadon fészkel (rejtőszín) faj Gavia arctica – sarka búvár: o. Podicipediformes – Vöcsökalakúak: láb hátul, jól úszik, rosszul repül, széles elterjedés, tollevés (fiókáknak is), vízi növényekhez rögzített úszó fészek, telepes faj Podiceps cristatus – búbos vöcsök o.
24 o.
Procellariiformes – viharmadáralakúak: orrnyílás előtt szaruképződmények segítik a levegőbeáramlást, jó szaglóérzék, csak költeni jön a szárazföldre, a gyomrában keletkező olajszerű váladék a csőrre vezetődik, ezzel vízhatlanítja a tollát, támadójára is ezt fröcsköli család Diomedeidae – albatroszok: telepes, szárnyfesztáv: 3,5m faj Diomedia exulans – vándoralbatrosz család Procellaridae – viharmadárfélék család Hydrobatidae – viharfecskék: csapongó repülés (~denevér) család Pelecanoididae – Lumma vészmadárfélék: nem vándorolnak
o.
Pelecaniformes – Gödényalakúak v pelikánok: faj Pelecanus onocrotalus – rózsás gödény: együtt halásznak család Sulidae – szulafélék: telep és költés ~pingvin, nincs kotlófolt, északi félteke család Anhingidae – kígyónyakúmadár: Újvilági család Phaethontidae – trópusimadárfélék: ~sirály, állandóan a levegőben, farokból
hátra toll, déli félgömbön család Fregatidae – fregattmadárfélék: tengeri, jó repülő, hímnek piros felfújható torokzsacskója van o. Phalacrocoraciformes – Kárókatona–alakúak: toll nem vízhatlan◊jobban tud merülni, de átázik◊szárítkozás, Japánban vadásztak vele, van röpképtelen (Galapagos) faj Phalacrocorax carbo – kárókatona faj Phalacrocorax pygmeus – kis kárókatona o. Phoenicopteriformes – Flamingóalakúak o. Ciconiiformes – Gólyaalkatúak: az előző 6 aláhúzott ordo ma itt család család Ardeidae – Gémfélék faj Ardea cinerea – szürke gém faj Ardea purpurea – vörös gém faj Casmerodius albus – nagy kócsag faj Egretta garzetta – kis kócsag faj Nycticorax nycticorax – bakcsó faj Ixobrichus minutus – törpe gém (pocgém) faj Botaurus stellaris – bölömbika család Ciconiidae – Gólyafélék
Ciconiinae - gólyaformák faj faj
Ciconia ciconia – fehér gólya Ciconia nigra – fekete gólya
Cathartinae – újvilági keselyűformák: új rendszer szerint itt Gymnogyps californianus – kaliforniai kondorkeselyű Threskiornithidae – Ibiszfélék faj Platalea leucorodia – kanalas gém faj Plegadis falcinellus – batla család Balaenicipitidae – papucscsőrűmadárfélék o. Anseriformes – Lúd alkatúak: család Anatidae – Kacsafélék, récefélék: csőrkáva pereme lemezes, (Újvilági kakukkfaj
család
kacsa: fészekparazita), egyszerre vetik le a tollaikat, ezért egy ideig röpképtelenek faj Cygnus olor – bütykös hattyú
(szürke ludak) faj faj
Anser anser – nyári lúd Anser fabalis – vetési lúd
25 (tengeri ludak) faj
Branta ruficollis – vörösnyakú lúd
(úszórécék) faj faj faj faj faj
Anas platyrhynchos – tőkés réce Anas querquedula – böjti réce Anas crecca – csörgő réce Anas acuta – nyílfarkú réce Spatula clypeata – kanalas réce
(bukórécék) Aythya ferina – barátréce Aythya nyroca – cigányréce család Anhimidae – tüskésszárnyúak: Dél-Am. esőerdőkben, általában a földön mozog, faj faj
~tyúk o.
Falconiformes – sólyomalkatúak család Pandionidae – halászsasfélék faj Pandion haliaetus – halászsas család Accipitridae – Vágómadárfélék faj Pernis apivorus – darázsölyv Aegypiinae – óvilági keselyűk faj faj faj faj
Neophron percnopterus – dögkeselyű Gyps fulvus – fakókeselyű Aegypius monachus – barátkeselyű Gypaetus barbatus – saskeselyű
Milvinae – kányák faj faj faj
Milvus milvus – vörös kánya Milvus migrans – barna kánya Haliaetus albicilla – réti sas
Aquilinae – sasok faj faj
Aquila heliaca – parlagi sas Aquila pomarina – békászó sas
Accipitrinae – héják faj faj
Accipiter gentilis – héja Accipiter nisus – karvaly
Circinae – rétihéják faj faj
Circus sp. – rétihéja Circus aeruginosus – barna rétihéja
26 Buteoninae – ölyvek Buteo buteo – egerészölyv Buteo lagopus – gatyás ölyv család Sagittariidae – kígyászkeselyűfélék család Falconidae – sólyomfélék faj Falco tinnunculus – vörös vércse faj Falco vespertinus – kék vércse faj Falco subbuteo – kabasólyom faj Falco cherrug – kerecsensólyom faj Falco peregrinus – vándorsólyom o. Galliformes – tyúkalkatúak: erős ivari dimorfizmus, kapirgáló láb, házityúk őse a faj faj
bankivatyúk, izmos zúzógyomor család Phasianidae – fácánfélék faj Tetrao urogallus – siketfajd faj Perdix perdix – fogoly faj Coturnix coturnix – fürj faj Phasianus colchicus – fácán o. Gruiformes – Darualkatúak: ~gólya (régen együtt voltak a gázlómadarak), a légcső a szegycsontot átfúrva hurkot alkot, a mellüreg erősíti a hangot, család Gruidae – darufélék faj Grus grus – daru család Rallidae – guvatfélék faj Rallus aquaticus – guvat faj Crex crex – haris: barnás színezetű faj Gallinula chloropus – vízityúk faj Fulica atra – szárcsa család Otididae – túzokfélék faj Otis tarda – túzok o. Charadriiformes – Lilealkatúak család Burhinidae – ugartyúkfélék faj Burhinus oedicnemus – ugartyúk család Glareolidae – székicsérfélék faj Glareola pratincola – székicsér család Recurvirostridae – gulipánfélék faj Haematopus ostralegus – csigaforgató faj Himantopus himantopus – gólyatöcs faj Recurvirostra avosetta – gulipán család Charadriidae – lilefélék faj Vanellus vanellus – bíbic faj Charadrius alexandrinus – széki lile család Scolopacidae – szalonkafélék faj Limosa limosa – nagy goda faj Tringa totanus – piroslábú cankó faj Gallinago gallinago – sárszalonka faj Scolopax rusticola – erdei szalonka faj Philomachus pugnax – pajzsos cankó család Laridae – sirályfélék
Larinae – sirályforma faj
Larus ridibundus – dankasirály
27 Sterninae – csérforma Chlidonias nigra – kormos szerkő Sterna hirundo – küszvágó csér család Alcinde – alkafélék: faj Pinguinus impennis – óriás alka: az ember pusztította ki, róla nevezték a faj faj
pingvint o.
Columbiformes – Galambalkatúak: csőrüket a tövénél lágy bőr borítja, kettős begy,
begytej, mindig két tojás család Columbidae – galambfélék faj Columba oenas – kék galamb faj Columba palumbus – örvös galamb faj Stretopelia turtur – vadgerle faj Streptopelia decaocto – balkáni gerle család ςRaphidae – dodófélék o. Psittaciformes – papagájalakúak: két lábujj előre, kettő hátra, csőrével is kapaszkodik, a felső állkapcsuk mozgathatóan ízesül a fejhez család Loridae – lórifélék család Cacatuidae – kakadufélék: tollbóbita család Psittacidae – valódi papagályok: legnagyobb az arapapagály o. Cuculiformes – kakukkalkatúak: vetélő ujj, család Cuculidae – kakukkfélék faj Cuculus canorus – kakukk család Opisthocomidae – hoacinfélék: fióka szárnyán három karom, a felső állkapcsuk mozgathatóan ízesül a fejhez o. Strigiformes – Bagolyalkatúak: főleg éjszakai, fészeklakók család Tytonidae – gyöngybagolyfélék. faj Tyto alba – gyöngybagoly család Strigidae – bagolyfélék faj Bubo bubo – uhu faj Athene noctua – kuvik faj Strix aluco – macskabagoly faj Nyctea scandinavica – hóbagoly faj Asio otus – erdei fülesbagoly család zsírfecskefélék: barlangban él, echolokáció, olajos magvakkal etetik a fiókát◊meghízik◊ benszülöttek fákjának, mind a négy lábujj előre néz család Caprimulgidae – lappantyúfélék faj Caprimulgus europaeus – lappantyú o. Apodiformes – Sarlósfecske– alkatúak: család Apodidae – sarlósfecske– félék: redukált láb, nem tud járni faj Apus apus – sarlósfecske o. Trochiliformes – kolibrifélék: kicsi láb, nem tud járni, szárnyizomzat a test tömegének 1/3-a, a legkisebb dongóméretű o. Coraciiformes – Szalakótaalkatúak: ragadozók, odúköltők, család Alcedinidae – jégmadárfélék faj Alcedo atthis – jégmadár család Meropidae – gyurgyalagfélék faj Merops apiaster – gyurgyalag család Coraciidae – szalakótafélék faj Coracias garrulus – szalakóta család Upupidae – bankafélék: ma külön ordo faj Upupa epops – búbosbanka o. Bucerotiformes – orrszarvúmadáralakúak: teste egyharmada a csőr (könnyű, belül üreges), gyümölcsöt eszik, odúba falazza a tojót, eteti
28 o.
Piciformes – Harkályalkatúak Picidae – Harkályfélék: vételő ujj, támasztó farok, véső csőr faj Jynx torquilla – nyaktekercs faj Picus viridis – zöld küllő faj Dryocopus martius – fekete harkály faj Dendrocopos major – Nagy fakopáncs család Indicatoridae – mézmutatófélék: a méhészborzot vagy az embert odavezeti, ő a család
viaszt eszi, fészekparaziták család Rhamphastidae - tukánok
Craciformes – hokkóalakúak család Megapodiae – talegallatyúkfélék: csőrön hőérzékelő szerv, a tojásokat a megfelelő hőfokú avarba teszik család Cracidae – hokkóalakúak: trópuson sok, fákon él o. Passeriformes – énekesmadár– alkatúak subo. Eurylaimi – összenőtt ujjúak alrendje subo. Tyranni – rikácsolók és álénekesek subo. Menurae – lantfarkú madarak subo. Oscines – valódi énekesek család Alaudidae – pacsirtafélék faj Calandrella brachydactyla – székipacsirta faj Galerida cristata – búbos pacsirta faj Alauda arvensis – mezei pacsirta család Hirundinidae – fecskefélék faj Hirundo rustica – füstifecske faj Delichon urbica – molnárfecske faj Riparia riparia – parti fecske család Motacillidae – billegetőfélék faj Motacilla alba – barázdabillegető faj sárga billegető (M. flava) faj Anthus trivialis – erdei pityer család Laniidae – gébicsfélék faj Lanius collurio – tövisszúró gébics faj Lanius minor – kis őrgébics faj Lanius excubitor – nagy őrgébics család Bombycillidae – csontollúfélék faj Bombycilla garrulus – csonttollú család Cinclidae – vízirigófélék faj Cinclus cinclus – vízirigó család Troglodytidae – ökörszemfélék faj Troglodytes troglodytes – ökörszem család Turdidae – rigófélék faj Turdus merula – fekete rigó faj Turdus philomelos – énekes rigó faj Turdus viscivorus – léprigó faj Turdus pilaris – fenyőrigó faj Oenanthe oenanthe – hantmadár faj Saxicola torquata – cigány csalácsúcs faj Phoenicurus ochruros – házi rozsdafarkú faj Luscinia megarhynchos – fülemüle faj Erithacus rubecula – vörösbegy család Panuridae – papagálycsőrű cinegefélék faj Panurus biarmicus – barkós cinege család Sylviidae – poszátafélék o.
29 Acrocephalus arundinaceus – nádirigó Sylvia atricapilla – barátka poszáta Sylvia curruca – kis poszáta Phylloscopus collybita – csilpcsalp– füzike Regulus regulus – királyka család Muscicapidae – légykapófélék faj Ficedula albicollis – örvös légykapó faj Muscicapa striata – szürke légykapó család Aegithalidae – őszapófélék faj Aegithalos caudatus – őszapó család Remizidae – függőcinegefélék faj Remiz pendulinus – függőcinege család Paridae – cinegefélék faj Parus caeruleus – kék cinege faj Parus major – széncinege faj Parus palustris – barátcinege család Sittidae – csuszkafélék faj Sitta europaea – csuszka család Certhiidae – fakuszfélék faj Certhia familiaris – hegyi fakusz faj Certhia brachydactyla – rövidkarmú fakusz család Emberizidae – sármányfélék Emberizinae – sármányok faj Emberiza citrinella – citromsármány faj Emberiza schoeniclus – nádi sármány család Fringillidae – pintyfélék faj Fringilla coelebs – erdei pinty faj Coccothraustes coccothraustes – meggyvágó faj Carduelis chloris – zöldike faj Carduelis carduelis – tengelic faj Carduelis spinus – csíz faj Carduelis cannabina – kenderike faj Serinus serinus – csicsörke faj Pyrrhula pyrrhula – süvöltő faj Loxia curvirostra – keresztcsőrű család Estrildidae – díszpintyfélék család Ploceidae – szövőmadárfélék faj Passer domesticus – házi veréb faj Passer montanus – mezei veréb család Sturnidae – seregélyfélék faj Sturnus vulgaris – seregély család Oriolidae – sárgarigófélék faj Oriolus oriolus – sárgarigó család Corvidae – varjúfélék faj Corvus corax – holló faj Corvus corone cornix – dolmányos varjú faj Corvus frugilegus – vetési varjú faj Coloeus monedula – csóka faj Pica pica – szarka faj Garrulus glandarius – szajkó cl. Mammalia – emlősök: emlősszerűekből (synapsida) a kihalt Therapsida melleti osztályból, 300m faj faj faj faj faj
éve. Alapvető emlősbélyegek: az állkapcsot egyetlen pár csont a mandibula alkotja, mely a squamosummal az állkapcsi ízületet hozza létre, középső fül egyetlen hallócsontocskája kengyellé alakul
30 és további két csontocskával egészül ki; emlőmirigy, szőrzet (pihe és fedő, módosulhat: serte, tüske◊védő), rekeszizom, bal oldali aortaív, fejlett nagy– és középagy, bőrmirigyek (verejték, faggyú, illat), fogak (különneműek és kétfogzásúak, összesen lehet 100(óriástatu), 200(delfin)), sok növényevőnél nincs szemfog (◊diasztéma), ős fogképlet: 3143, köröm, karom, pata, utóvese, subcl. Prototheria – tojásrakók: a synapsida hüllőkből korán leváltak, egyedüli tojásrakók, igazi emlő sincs, Auszt. o. Monotremata – kloákások: család Tachyglossidae – hangyászsünfélék: Ausztrália, csökevényes erszény család Ornithorhynchidae – kacsacsűrő– emlősfélék: faj Ornithorhynchus anatinus – kacsacsőrű emlős: Ausztrália, elektromos jelekre is érzékeny szarubevonatos csőr, két tojását a partoldalba vájt üregbe költi ki, csiga, kagyló subcl. Metatheria – erszényes emlősök: (vagy a Theria– n belül Marsupialia öregrend), a kicsik az embrionális fejlődés korai fázisában jönnek világra és az erszényben fejlődnek ki, ~48 fog, nincs méhlepény, egyfogzásúak, Am (sokfogúak), Auszt. o. Didelphimorpha – oposszumalakúak: hosszú, pikkelyes fogófarkuk, mindenevő család Didelphidae faj Chironectes minimus – nagy vízi oposszum: egyetlen vízi erszényes, úszóhártya, Amerikai o. Dasyuromorphia – erszényes ragadozók: hús vagy rovarevők, család Thylacinidae – erszényesfarkas– félék: faj erszényes farkas: valószínűleg kipusztult, konvergens, csíkos a feneke család Dasyuridae – erszényesnyest– félék: csökött erszény, éjszakai, Ausztrália faj tasmániai ördög: dögevő o. Diprotodontia – kevésfogú erszényesek: hátsó láb 2. és 3. ujja összenőtt, első alsó metszőfog megnyúlt, előreálló család Phascolartidae – koalafélék: faj Phascolartos cinereus – koala: egyetlen farok nélküli erszényes, mellső lábon az első két ujj ~vetélő (szembefordítható), pofazacskó, eukaliptusz, Ausztrália, erszény hátrafele nyílik család Vombatidae – vombatfélék: növényevők, magányosan, járatban él, ezért hátrafelé nyílik az erszény család Phalangeridae – kuszkuszfélék: éjszakai erdőlakó, fogófarok (vagy teljesen vagy csak a végén csupasz), opponálható hüvelykujj család Macropodidae – kengurufélék: a hátsó láb 4. ujja a legnagyobb, ez rugaszkodik, farkukra támaszkodnak, előre néző erszény, összetett gyomor faj Macropus sp. család Petauridae – erszényesmókus– félék: lábaik között kifeszíthető bőrlebeny◊ siklórepülés o. Notoryctemorphia – erszényesvakond– alakúak: mellső lábon két nagy ásókarom, többi ujj csökevényes, vakok o. Paucituberculata – cickányoposszum– alakúak subcl. Eutheria – méhlepényesek: (vagy a Theria– ban Placentaria), kloáka és erszény nincs, fejlett méh, mindig van méhlepény, o. Insectivora – rovarevők: sok, hegyes fog, lábakon karmok, nincs vakbél, Auszt. és Dél– Am kivételével mindenhol család Soricidae – cickányfélék:
(Vörösfogú cickányok) faj faj faj
Sorex araneus – erdei cickány Sorex minutus – törpecickány Sorex alpinus – havasi cickány
(Fehérfogú cickányok)
31 faj faj
Crocidura suaveolens – keleti cickány Crocidura leucodon – mezei cickány
(Vízicickányok) Neomys fodiens – közönséges vízicickány Talpidae – vakondokfélék faj Talpa europaea– közönséges vakond család Erinaceidae – sündisznófélék faj Erinaceus concolor – keleti sündisznó o. Dermoptera – repülőmaki– alakúak: repülőhártya (benne a farok, váll), fésűszerű faj
család
fogak◊szőrtisztítás, Fülöp– szgt, D– Ázsia faj Cynocephalus variegatus o.
– maláj repülőmaki: éjszakai növényevő (Scandentia) Tupaioidea – mókuscickány– alakúak: nappaliak, rovar és
gyümölcsevő faj Tupaia o.
glis – közönséges mókuscickány: Malajzia, Indonézia Chiroptera – denevérek: repülőhártya a farok és a hátsó láb, valamint a hátsó láb és a
megnyúlt kézközépcsont között, passzív függeszkedés: hátsó lábon speciális ín csatlakozik a karmokhoz, mely a test súlyától behajlítja a karmot; subo.
Megachiroptera – nagy denevérek: Óvilág trópusai, 1 család
család Pteropodidae – repülő kutyák: gyümölcscsel virágporral táplálkoznak, nincs echolokáció, se fülfedő, se fülebeny faj Pteropus giganteus – óriás repülőkutya: 1,5m subo. Microchiroptera kivételével mindenhol
– kisdenevérek: ultrahang, van fülfedő és füllebeny, Sarkvidék
család Phyllostomidae – hártyásorrú denevérek: nagy orrfüggelék, legváltozatosabb család, D– Am faj Vampyrum spektrum – nagy vámpírdenevér: ragadozó, gyümölcsevő faj Kis és nagy vérszopó: lovakat megsebezve vérüket felnyalják. faj Glossophaga sp.: nektárfogyasztó család Molossidae – szelindekdenevér– félék: vastag farok, keskeny, hosszú szárny, 100km/h, egy barlangba lehet 20millió család Vespertilionidae – simaorrú denevér: minden faj rovarevő
(egérfülű denevérek) faj
Myotis myotis – közönséges vagy egérfülű denevér
(vízi denevérek) faj
Myotis daubentoni – vízi denevér
(törpedenevérek) faj
Pipistrellus pipistrellus – törpedenevér
(Nyctalus fajok) faj
Nyctalus noctula – korai denevér
(Eptesicus fajok)
32 faj
Eptesicus serotinus – kései denevér
(Hosszúfülű denevérek) Plecotus auritus – közönséges hosszúfülű denevér Rhinolophidae – patkósorrú denevérek faj Rhinolophus ferrumequinum – nagy patkósorrú denevér o. Primates – főemlősök: opponálható hüvelykujj, ujjbegyek, előretekintő szem◊térlátás, faj
család
kulcscsont subo.
Prosimii – félmajmok: nedves orrtükör, fán lakó, éjjeli, Afrika, India
család Lemuridae – igazi makik: hátsó láb hosszabb mint a mellső, körmök (kiv. hátsó láb második ujj), alsó szemfog metszőfogszerű (fogfésű), helyette az első zápfog család Loridae – lórifélék: fogfésű, csökött farok, lassú éjszakai, van Afrikai is faj Nycticebus cocang – nagy lajhármaki: Ázsiai család Tarsiidae – koboldmakifélék: kapcsolat a fejlettebb majmok felé, nincs fogfésű, csak a farok vége szőrös, nagy szem, Ázsia, megnyúlt tarsus, család Taubentoniidae – véznaujjú makifélék: mellső végtag középső ujjával piszkálja ki a rovarlárvákat a kéreg alól, gyökértelen metszőfogak, Madagaszkár subo. Anthropoidea hüvelykujj
– igazi majmok: száraz orrtükör, mindkét végtagon opponálható
_Cebidae – csuklyásmajomfélék: kapaszkodófarok, Dél– Am, bőgőmajom: módosult gégefő, hangos család Cercipithecidae – cerkóffélék: Óvilági, keskenyorrúak, pofazacskó faj Macaca – makákók család Hylobatidae – gibbonfélék: csak erdőlakó, nincs farok, gyümölcsevő faj sziamang család Hominidae – emberfélék: nincs farok, nagy nemi dimorfizmus faj Pongo pygmaeus – orángután: csak Szumátra és Borneó szigetén faj Pan paniscus – csimpánz: Afrika faj Gorilla gorilla: faj Homo sapiens o. Edentata – fognélküliek: (Xenarthra – vendégizületesek), az utolsó háti és ágyéki család
faj
csigolyákon járulékos izületi nyúlványok, metsző és szemfog nincs, zápfogak zománc nélküliek, erős karom, Dél– Amerikaiak család Bradypodidae – háromujjú lajhárfélék: kötőszövetesen összenőtt karmok, rövid farok faj Bradypus tridactylus – közönséges háromujjú lajhár család Dasypodidae – tatufélék: testüket övekbe rendeződött bőrcsontok borítják, pikkelyek között szőr faj Dasypus novemcinctus – kilencöves tatu: Észak– Amerikában terjeszkedik család Myrmecophagidae – hangyászfélék: hangyát és termeszt, nincs foga, hosszú nyelv, ragadós nyál o. Pholidota – tobzoskaalakúak: Óvilág, elszarusodott epidermiszből kialakult zsindelyszerű pikkelyek, fedetlen rész szőrös, nincs nyálmirigy és fog, kiölthető ragacsos nyelv, karmok, ezzel bontják a termeszvárat o. Lagomorpha – nyúlszerű rágcsálók/kettős– metszőfogúak: család Leporidae – nyúlfélék faj Oryctolagus cuniculus – üregi nyúl: a házi nyúl őse, betelepítették Ausztriába◊csapássá vált faj Lepus europaeus – mezei nyúl család Ochotonidae – pocoknyúlfélék: É– Am, Ázsia
33 o.
Rodentia –valódi rágcsálók: sikeres, minden szárazföldi élőhelyen, egy pár alsó és felső állandóan növő metszőfog, nincs szemfog, helyén diasztéma, kétszarvú méh, korongos méhlepény
subo. Hystricomorpha mandibula oldaláról ered, család
– sülszerűek: erős rágóizmok és járomívek, a szögletnyúlvány a
Hystricidae – gyalogsülfélék: a tüskék egy része lazán rögzült és horgas, Óvilági Hystrix cristata – tarajos sül Chincillidae – csincsillafélék: hosszú ugrás, D– Am Cavidae – tengerimalacfélék: csökevényes kulcscsont és farok, D– Am faj Cavia porcellus – házi tengerimalac: faj mara kapibarafélék faj Hydrochoerus capybara – vízidisznó: ma élő legnagyobb rágcsáló, Dél– Am. agutifélék: D– Am Myocastoridae – nutriafélék: =hódpatkány, Dél– Am., ~hód, úszóhártya, kerek faj
család család
család
család család farok
subo. Sciuromorpha Eurázsia
– mókusszerűek: rágóizmok csak összezárják az állkapcsokat, É– Am,
Sciuridae –mókusfélék Sciurus vulgaris – közönséges mókus Citellus citellus – közönséges ürge család Castoridae – hódfélék faj Castor fiber – európai hód faj Castor canadensis – kanadai hód: lehet az előző alfaja család
faj faj
subo. Myomorpha – egérszerűek: rágóizom nemcsak összezárja az állkapcsokat, de az alsó állkapcsot még előre is húzza, előidézve a jellegzetes rágcsáló szájmozgást
Lemmus lemmus – lemming: sarki tájakon, tömegekben vándorol Gliridae – pelefélék faj Glis glis – nagy pele faj Muscardinus avellanarius – mogyorós pele faj Eliomys quercinus – kerti pele család Dipodidae – ugróegérfélék: eurázsia, afr faj Sicista subtilis trizona – háromsávos csíkosegér család Muridae – egérfélék faj
család
Cricetinae – hörcsögök faj
Cricetus cricetus – hörcsög
Fibrinae – gyökeresfogú pockok faj
Ondatra zibethicus – fakó pézsmapocok: eredeti hazája: É– Am., prémje miatt betelepítették Európába
Microtinae – igazi pockok faj faj
Microtus arvalis – mezei pocok Arvicola terrestris – vízi pocok
34 Murinae – egerek Rattus rattus – házi patkány Rattus norvegicus – vándorpatkány Mus musculus – házi egér Mus spicilegus – güzü egér Micromys minutus – törpeegér Apodemus sylvaticus – erdei egér Apodemus flavicollis – sárganyakú erdeiegér. Apodemus agrarius – pirókegér család Spalacidae – földikutyafélék faj Spalax leucodon (hungaricus) – magyar földikutya o. Carnivora – szárazföldi ragadozók: éles fogak, utolsó felső előfogból és az alsó első faj faj faj faj faj faj faj faj
utózápfogból tépőfog, karmok, család Canidae –kutyafélék: nagy szemfog, nem visszahúzható karom, csapatos vadászok, kommunikáció faj Canis lupus – farkas faj Canis aureus – aranysakál faj Vulpes vulpes – róka faj Nyctereutes procyonoides – nyestkutya család Procyonidae – mosómedvefélék: újvilági faj Procyon lotor – közönséges mosómedve család Ursidae – medvefélék: nincs tépőfog, talponjáró faj Ursus arctos – barna medve: Kárpátok faj Ursus maritimus – jegesmedve: csak húsevő (a többi mindenevő) faj Ailuropoda melanoleuca – óriás panda: csak Kína, bambuszevő, opponálható hatodik ujj család Mustelidae – menyétfélék
Mustelinae – menyétek faj faj faj faj faj faj faj
Mustela nivalis – menyét Mustela erminea – hermelin Putorius putorius – görény P.p. eversmanni – mezei görény Martes martes – nyuszt Martes foina – nyest Gulo gulo – rozsomák
Melinae – borzok faj
Meles meles – borz
Lutrinae – vidrák: Csendes– óceán északi partjai faj
Lutra lutra – vidra
Mellivorinae – méhészborzfélék: India, Afr család
Felidae – macskafélék: magányosan lesből vadásznak, Am, Eurázsia Felis silvestris – vadmacska: Lynx (Felis) lynx – hiúz: Eurázsia, Kárpátok Panthera tigris – tigris: India, Ázsiában Panthera leo – oroszlán: Afrikában, Arábia jaguár és puma: Dél– Am
faj faj faj faj faj
35 gepárd: Afr, Ázsira család Herpestidae – mongúzfélék: Afr, India, kobranagyságú mérgeskígyókat megeszik, faj
ezért indiába háziállat család Hyaenidae – hiénák: Afr, India faj Hyaena hyaena – csíkos hiéna: India o. Pinnipedia – úszólábúak: medve– és menyétfélék rokona, nincs kulcscsont, úszókká módosult végtagok, csökevényes farok, szőrös áramvonalas test, hőszigetelés bőr alatti zsírréteg család Odobenidae – rozmárfélék: moszatokat, csigákat, rákokat, északi jegestenger, csendesóceán faj Odobenus rosmarus – rozmár: arktikus tengerekben, felső szemfog agyarrá, nincs külső fül, hátsó lábak oldalra kifordíthatók (így megy a szárazon), puhatestűt esznek család Phocidae – igazi fókák: hátsó láb nem fordítható oldalra, faj grönlandi fóka: jegestenger faj Mirounga sp. – elefántfókák: 3,5 tonna, déli sark o. Tubulidenata – csövesfogúak: primitív patásoktól származnak, ásásra szolgáló karomszerű előpaták, nincs fogzománc, kiölthető nyelv család Orycteropidae – földimalacfélék: Afrikai szavannák, termeszeket, járatrendszer, nagy fül o. Proboscidea – ormányosok: leghatalmasabb szárazföldiek, ormány=orr+felső ajak, gyűrűszerű izmok, végén fogóujj, felső metszőfog◊agyar, talpon kötőszövetes párna, nem kérődznek (egyszerű gyomor) család Elephantidae – elefántfélék faj Loxodonta africana – afrikai elefánt: 10 tonna, nagyobb, háta egyenes faj Elephas maximus – indiai elefánt: kisebb, kicsi fül, hát domború, kisázsia o. Hyracoidea – szirtiborzalakúak: ujjaikon kis előpaták, talpi verejtékmirigyek váladéka + izmok=~tapadókorong◊sziklákon, fákon mozognak, növényevők, hátukon illatmirigy, vastagbélben emészti a cellulózt, Afrika család Procaviidae – szirtiborzfélék: o. Sirenia – szirének: vízi növényevők, mellső végtagjuk uszony, hátsó nincs, helyette vízszintes farokúszó, kemény őrlőfelület, család Dugongidae – dugongfélék: faj Hydrodamalis gigas – tengeri tehén: kipusztították faj Dugong dugong – dugong: hímnek agyarszerű metszőfog, Madagaszkártól indiáig család manátifélék: csak zápfog, Dél– Am faj lamantin o. Perissodactyla – páratlanujjú patások: mellső végtagon 3 vagy 4, a hátsón 3 ujj, nincs kulcscsont, egyszerű, tagolatlan gyomor család Equidae – lófélék: végtagonként a középső ujj érinti a talajt, a 2., 4. ujj kapocscsonttá csökevényesedett, faj Equus caballus – háziló: őse vadló faj ázsiai vadló faj Equus burchelli – alföldi zebra: az afrikai zebrák nem alkotnak önálló evolúciós egységet, a csíkozottság egymástól függetlenül többször kialakult család Tapiridae – tapírfélék: az orr és a felső ajak ormány szerű képletté alakult faj Tapirus indicus – indiai tapír család Rhinocerotidae – orrszarvúfélék: 3 ujjú lábak, tülök (dermális eredetű, összetömörödött szőrszálakból levezethető, csontot nem tartalmaz, alapja a nasale) faj Rhinoceros unicornis – indiai orrszarvú: Ázsiai faj széles– és keskenyszájú orrszarú: afrikai o. Artiodactyla – párosujjú patások: négy ujjú végtagok, harmadik, negyedik érinti a talajt, faggyú és verejtékmirigyek, nincs kulcscsont,
36 subo. Suina – disznóalkatúak: 2. és 5. ujj is viszonylag fejlett, gumós fogak, nem kérődznek, de különböző szöveti részek a gyomorban, szemfog erős, hímeknél általában agyarrá alakulnak, vastag bőr alatti zsírréteg család Suidae – disznófélék: megnyúlt fej, rövid nyak, rövid ormány, végén túrókarima, mindenevők, 44 fog, görbült agyar faj Sus scrofa – vaddisznó: házisertés őse, Európa, Észak– Afrika, Délkelet– Ázsia, faj Babyrousa babyrussa – babirussza: Celebesz szigetén, nagy, visszahajló agyar (a felső a bőrön át hátra) család Tayassuidae – pekarifélék: egyenes agyar, nagy illatmirigyek (a hátán), Dél– Am, család Hippopotamidae – vízilófélék: szemek, fülek, orrnyílás a fejtetőre tolódik, van úszóhártya, növényevő, nagy rekeszes gyomor, agyarszerű szem– és metszőfog faj Hippopotamus amphibius – nílusi víziló: afrika faj törpevíziló: kevésbé kötődik a vízhez, mocsárban subo. Ruminantia – kérődzők: jól futó növényevők, nincs felső metszőfog, a láb distalis része az előző alrendhez képest megnyúlt, összetett gyomor◊kérődzés, gyomor részei: bendő(=rumen), recésgyomor, leveles gyomor, oltógyomor család Camelidae – tevefélék: pata alatti rugalmas talppárnákra lép, szeparált ujjak, a laza talajon szétterülnek, a Dél– Am tevék kisebbek faj Camelus dromedarius – egypúpú teve: vad alakja kipusztult Arábiából és Észak– Afrikából, faj Camelus bactrianus – kétpúpú teve: vadon belső ázsiában faj guanakó: leszármazottja a láma faj Lama lama – láma: Peru, bolívia, chile, andok, vikunya+lama◊alpaka család Giraffidae – zsiráffélék: nincs ujj, koponyán bőrrel fedett csontcsap, megnyúlt nyak és láb faj Okapia johnstoni – okapi: Zaire, csak a hímnek van szarva faj Giraffa camelopardalis – zsiráf: afrika, szavanna, mindkét ivar fején három szarv család Cervidae – szarvasfélék, agancsos kérődzők: az agancsról ledörzsöli a szőrös bőrt faj Hydropotes inermis – víziőz: agancsnélküli faj Capreolus capreolus – őz faj Cervus dama – dámszarvas faj Cervus nippon – szika–szarvas faj Cervus elaphus – gímszarvas faj Alces alces – jávorszarvas: legnagyobb, Észak– Európa, – Ázsia, – Amerika faj Rangifer tarandus – rénszarvas: nősténynek is van agancsa, tundrán család Antilocapridae – villásszarvú antilopfélék: család Bovidae – tülkösszarvúak: a homlokcsapon növő tülök nem elágazó és nem cseréli
Alcelaphinae faj
csíkos gnú: csapatok évszakos vándorlása át mindenen, Afrika
Antilopinae – antilopok: Afrika, Ázsia faj
Gazella gazella – gazella:
Bovinae – szarvasmarha (tulok) alakúak faj faj
Szarvasmarha: az őstulok (Bostaurus) leszármazottja Bubalis bubalis – vízibivaly
37 faj faj faj
Bison bison – amerikai bölény: van még európai Syncerus caffer – kafferbivaly: Afrika, pézsmatulok: tundra, cirkumpoláris elterjedés
Caprinae – kecskealakúak: sziklás, hegyvidéki területeken Capra hircus – házi kecske Rupicapra rupicapra – zerge: európai magashegységek Ovis musimon (ammon) – muflon: házijuh: a muflon leszármazottja nyársasantilopok: félsivatagos környezetben, nem iszik? o. Cetacea – cetek: mellső végtag◊úszó, hátsó végtag és függesztőöve hiányzik, porcosan faj faj faj faj
merevített, vízszintes farokúszó, a tüdők a hátoldalon (stabilitásnövelő), ultrahang lehet, okos, kommunikatív subo. Mysticeti – sziláscetek: fogak csak embriókorba, szájpadlás nyálkahártyaredőiből szilák, páros légzőnyílás család Balaenidae – sima bálnák: sima torok, rostrum boltozatos (táplálkozáskor víz ide) faj grönlandi bálna: majdnem kipusztult család Balaenopteridae – barázdás bálnák: vízszintes rosztrum, a táguló torokredőkbe a víz, csak itt van egy kis hátúszó faj Balaenoptera musculus – óriásbálna, kékbálna: a földön valaha élt legnagyobb állat (30m, 160 tonna), északi és déli sark körül faj hosszúszárnyú bálna: vándorol, énekel család Eschrichtiidae – szürkebálnafélék: sok tengeri makk és bőrkeményedés subo. Odontoceti – fogascetek: egy légzőnyílás család Delphinidae – igazi delfinek: 200fog, van hátúszó, faj Tusiops turcatus – palackorrú delfin: Fekete és Balti– tenger faj Orcinus orca – közönséges kardszárnyú delfin: csapatokban, sziláscetet is megtámad család Monodontidae – fehérdelfinek: arktikus vizekben, északi tenger faj narvál: hím bal felső szemfog◊spirálisan csavart agyar, nőstény fogatlan család Physeteridae – ámbráscetfélék: fej a test 1/3– a, benne cetvelő, (5 tonna, viaszszerű cetvelő ◊ felhajtóerő változtatása, parfümipar is használja), több mint ezer méterre merül, fog csak az alsó állkapocsban, tintahalakat, kalmárokat eszik, beleiben képződik az ámbra, faj nagy ámbráscet család folyami delfinfélék: Indiai folyókban, iszapban, teljesen vak, echolokáció?
