1. a légköri szén-dioxid tartós csökkentése, 2. az eredeti ökoszisztémák helyreállítása, 3. éghajlat-változási adaptáció elősegítése

jelentés

Szakmai segítségnyújtás kilenc nemzeti park igazgatóság területén megvalósuló klímaerdő-telepítési és kezelési terveinek elkészíttetésében, a telepítések elvégeztetésében KLÍMAFA Kft.

Dr. Gazdag Dávid Óvári Ilona Horváth Ferenc Balázs Borbála Mázsa Katalin

1

Klímaerdők létesítése, a táji léptékű ökológiai erdőrestauráció a vágásos rendszerű erdőgazdálkodás erdőtelepítési és erdőnevelési tapasztalataitól és gyakorlatától jelentős részben eltérő feltételekkel valósítható csak meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium külön forrást biztosított az igénylő Nemzeti Park Igazgatóságok részére, hogy ezt az ország és a természetvédelem szempontjából – lejjebb részletezett okból - kiemelt fontosságú klímavédelmi programot elindítsa. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszer programjainak előkészítésére több pilot projektekbe kezdet, melyek közé ez a program is jól illik. Minthogy a koncepció új, fennakadások érhetőek, de törekedni kell arra, hogy ezeket leküzdve a hazai természetvédelem a Nemzeti Erdőtelepítési Program beindulásakor reális alternatívát tudjon mutatni ökológiai restaurációs erdőtelepítéseivel. Bár jelentős késéssel, de a legtöbb Nemzeti Park Igazgatóságtól beérkeztek a telepítési tervek, vagy azok körvonalai bizonyos esetekben kezelési koncepciókkal kiegészítve. Általában a „klímaerdő” fogalma nem teljesen letisztult. Fontos tisztázni, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságok értésék a későbbiekben. Ezért a végleges jelentést javasoljuk minden Nemzeti Park Igazgatóságnak eljuttatni, illetve a következő program elindítása előtt egy szakmai egyeztetést tartani.

2

A klímaerdő: o o o o o

telepített, természetszerű termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból elegyesen kialakított, védett természeti területen lévő üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentési egységeit produkáló

erdők, melyekben fakitermelés nincsen. A klímaerdők szerepe: 1. a légköri szén-dioxid tartós csökkentése, 2. az eredeti ökoszisztémák helyreállítása, 3. éghajlat-változási adaptáció elősegítése. A vegyes korú erdőt és a folyamatos erdőborítást a telepítésnél a különböző növekedési sebességű és öregedésű fafajok mozaikszerű elrendezésével, a terület természetes adottságainak figyelembe vételével (pl. meglévő fák betervezésével), a kezelésnél pedig egy állékony, összetett ökoszisztémát célozunk, a ritkítást a holtfa helyszínen hagyásával (pl. gyűrűzéssel, vagy szálalásos üzemmóddal, a ledöntött faanyag kiszállításának tiltásával) érjük el, a természetes ökoszisztéma kialakítása és a kibocsátáscsökkentés miatt. Ezt követően számítógépes szén-dioxid megkötési modellezés szükséges, a kibocsátás-csökkentés becsléséhez. A kezeléshez pedig kibocsátás-csökkentés és biodiverzitás növekedés monitorozás kapcsolódik. Minderre a KLÍMAFA Kft. a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetével és a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen részletes programot dolgozott ki. A klímaerdők védelmi erdők, javasolt azonban új fogalomként az erdőtörvénybe emelni a klímaerdő besorolást.

3

Klímaerdők létesítése, a táji léptékű ökológiai erdőrestauráció a vágásos rendszerű erdőgazdálkodás erdőtelepítési és erdőnevelési tapasztalataitól és gyakorlatától jelentős részben eltérő feltételekkel valósítható csak meg. A telepítési és kezelési terv tehát a természetközeli állapot mielőbbi elérést célozza. Jelen program lehetővé teheti, hogy számos ökológiai restaurációt hajtsunk végre, a hazai Nemzeti Park Igazgatóságok felkészüljenek egy nagyobb projektre, a természetvédelem megmutassa, hogy egy alternatív erdőgazdálkodás lehetséges, alátámassza a természetvédelem gazdasági hasznát, versenyelőnyt biztosítson hazánknak a üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentési egységeinek kereskedelemében. Minthogy a Nemzeti Park Igazgatóságok nem jelezték igényüket szakmai segítségnyújtásra csak az elkészült és hozzánk eljuttatott tervek alapján tudunk dolgozni. Természetes, hogy az egyes területek kezelésében az adott Igazgatóságnak van tapasztalata és elsődlegesen az ő terveik kell, hogy érvényesüljenek. A fentiek figyelembe vétele azonban elengedhetetlen. Az együttműködés fokozása a szakhatósági feladatok ellátása miatt is fontos. Többszöri felszólítás után sem érkezett be minden telepítési terv, ezért a meglévő tervek alapján tudjuk csak a teljes programot elkészíteni.

4

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Szentistván 17A, 17B, Mezőnagymihály 13A, Tiszadorogma 36A, Mezőcsát 41A, összesen: 17,6 ha); Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Nagybajom 0506b hrsz, Berzence 0285/1h hrsz, Paks 224K, Paks 620D, összesen: 36,0 ha); Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Csobánka 46A-46G, összesen: 23,1 ha) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (Dunasziget 3 részlete, összesen: 9,8 ha); Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (Ároktő 0282/1, 0282/2, Tiszabő 0264/1a, c, f, összesen: 67,9 ha) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Magyarcsanád, Vésztő és Gyula, összesen: 52,8 ha); Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Tiszasas és Tiszaalpár, összesen: 14,1 ha); (Őriszentpéter 44O, 46E, 50J, 76F, összesen: 8,0 ha) A mindösszesen 229,4 hektáron 50 év alatt 20.986 tonna szén akkumulálódik, mintegy 10%-os bizonytalansággal amely 76.950 ± 10% tonna szén-dioxidnak felel meg. KEREKÍTVE: 21000 tC, illetve 77000 tCO2-ot köt meg a program, jelentősen csökkentve hazánk üvegház-hatású gáz kibocsátását. 7,9 milliárd forint ökológiai értéket hoz létre ez átlagos évenkénti szintre lebontva 1600 tonna szén-dioxidot, és 148 millió forint ökológiai értéket jelent Csak a szén-dioxid értékét nézve évente: o a szén-dioxid ekvivalens (EUA) jelenlegi árával számolva 6,5 millió forint o a 2012 utánra várt 40 euró értékkel számolva több mint 17 millió forint o a NÉS országgyűlés által megszavazott 72 euró átlagos állami kibocsátáscsökkentési ráfordítással számolva mintegy 31 millió forint pénzügyi eredménnyel jár.

5

A szigorúan pénzügyi szemléletű megtérülés ennek megfelelően 420% között várható, mely hosszú távú programnak is kellően megalapozott. Az ökológiai értéket (mely többek között az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás értékét is magában foglalja) is figyelembe vevő megtérülés pedig 75-95%-os, ami rendkívül kedvező.

6

Az Európai Parlament 2008. december 17-i jogi aktusai szerint (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD)) A Kyotoi időszak (általában 1990) bázisévéhez képest 20%-os kibocsátáscsökkentésről döntött az EU-n belül, mely 30%-ra fog növekedni, ha széleskörű nemzetközi megállapodás elérhető a közeljövőben. Az erőművek és az energiaigényes ágazatok - melyek az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer EU-ETS alá esnek - üvegházhatású gázkibocsátását 21%-kal kell csökkenteni a 2005. évi szinthez képest kevesebb kibocsátáscsökkentési egység kiadásával. Emellett az EU-ETS további egységesítése mellett az országok a kibocsátáscsökkentési egységek nagyobb részét értékesítik aukción (Magyarország 28%-ban). Változás továbbá, hogy az aukciót központosítják, elkerülendő az országos aukciók időzítési és szervezési nehézségeit. Az aukció bevételének 88%-át a 2005-ös kibocsátás alapján visszaosztják, 2%-át a Kyoto-i vállalást túlteljesítőknek osztanak vissza, (10%-ban Magyarországnak) melyeket kibocsátáscsökkentésre (klímaerdőkre, nemzetközi fejlesztési projektekre, erdőirtás csökkentésére, környezettudatosságra, alkalmazkodásra) kell fordítani. Mindez a várt 40€ áron a magyar államnak mintegy évi 460 millió euró bevételt, míg az iparnak mintegy évi 440 millió euró kiadást jelent. Mexikóban nemzetközi általános kibocsátás-csökkentési megállapodás esetén ezen összegek várhatóan 50%-al nőnek. A jelen klímaerdő program sikeressége tehát két okból fontos: 1. az ország szempontjából lehetőséget ad: - az ország kötelező kibocsátáscsökkentési vállalásait költséghatékonyabban teljesítse - az aukciós bevételek elköltésére kész programja legyen - az ország éghajlat-változási adaptációját is segítse egy kibocsátáscsökkentési projekt keretében 2. a természetévdelem szempontjából lehetőséget ad: - a kvótakereskedelem forrásait bevonni az ökológiai restaurációs munkába - bemutatni, hogy közvetlen anyagi hasznot tudnak termelni védett természetvédelmi területek - bemutatni, hogy képes integrált környezet/természetvédelmi projektekre, melyek a vízgazdálkodásra is kiterjedően mind kibocsátáscsökkentéssel mind éghajlat-változási adaptáció elősegítésével hozzájárulnak a klímavédelemhez. 7

Az éghajlat védelmi törvénytervezet tartalmazta a természetes élőhelyek kiemelt védelmét, és azok helyreállítási költségeit. Bár az utolsó pillanatban a tervezet nem került elfogadásra, de mivel minden parlamenti párt támogatta, elfogadása még az idei évre várható. Ez a jelen program a törvényhozók, piaci szereplők számára meg tudja mutatni az ökológiai restauráció költségeit, és a megkötött szén-dioxid értékét, mely segítségével a törvénytervezet által tett javaslatok valós hatásai jobban becsülhetőek lesznek. Ez segítheti a tervezet gyorsabb és szélesebb körű egyetértéssel történő elfogadását. A jelen program továbbá részben fölkészíti a Nemzeti Park Igazgatóságokat a törvény lehetőségeire és kötelezettségeire. A gazdasági mellett a klímaerdők jelentős ökológiai hasznot hoznak. A magyarországi eredeti ökoszisztéma fenntartása, a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a felszín feletti és felszín alatti vizek védelme, a klímaváltozás kedvezőtlen helyi hatásainak (talajerózió, földcsuszamlások, hőhullámok, árvizek, belvizek) csökkentése érdekében az eredeti, őshonos, elegyes erdők újbóli megteremtése a jövőnkbe való elengedhetetlen befektetés. A bioszféra alkotóelemei nem függetlenek egymástól, hanem egy hatalmas kapcsolatrendszeren belül jutnak érvényre, így egy elem restaurálásának hatása multiplikálódik. A nemzeti parkokat azzal az elsődleges céllal hozták létre, hogy a természeti környezet egy kiragadott, különlegesen értékes részletét óvják meg; így az itt végzett ökológiai restauráció hatása megtöbbszöröződik. Ennek számszerűsítésére dolgoztuk át és aktualizáltuk a KVVM-TVH által készíttetett a TEO-07/94 és FTF-218/94 kódok alatt regisztrált, a Szerz.Jogv.Hiv. által 32285/T/94 számon bejegyzett „Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben okozott károk értékének meghatározása” című munka által kifejlesztett módszert. A módszer Természetvédelmi oltalom alatt álló erdők ökológiai értékelése címmel csatolt ezen jelentéshez. Mind a CO2 megkötés, mind az ökológiai értékelés elkészül azon Nemzeti Park Igazgatóságok által tervezett területekre, melyek 2010 február 28-ig leadták a telepítési terveket.

8

A Nemzeti Park Igazgatóságok által eljuttatott tervekről Tekintettel az idő szűkösségére érdemes a megkezdett telepítéseket folytatni, és a felmerült problémákat menet közben orvosolni, illetve a az így szerzett tapasztalatokat a későbbi programokba beépíteni. Az adatok alapján elkészítettük a

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Községhatár Szentistván Szentistván Mezőnagymih ály Tiszadorogma Mezőcsát Összesen

Hrsz Erdőrészl et 0178 17 A 0261 17 B 0268 13 A 011/2 7 0298

Terület (ha) 7,33 1,20 3,56

36 A

5,00

41 A

0,50 17,59

A koncepció jó, ebből az anyagból el lehet készíteni az erdőtelepítést és az ökológiai értékelést, a szén-dioxid megkötést is.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Községhatár Paks Paks Berzence Nagybajom Összesen

Erdőrész let 0156/7 620 A 0162/c 224 K 0285/1 h 0506 b Hrsz

Terület (ha)

9

A két paksi erdőrészletnél, a kezelési előírásoknál a tervező nem tér ki a „klímaerdő” speciális kezelésére, amely a természetszerű erdő kezeléséhez hasonló, azaz az állandó erdőborítottság elérése törekszik azzal a különbséggel, hogy ezekből az erdőrészletekből faanyagot sem lehet elvinni. Az erdőrészletek rendeltetését nem ismeret de az üzemmódot javaslom mindenképpen „faanyagtermelést nem szolgáló”-ra módosítani.

A berzencei és a nagybajomi tervezésnél nagyon jó a javasolt rendeltetés és a kezelés leírása is, de az üzemmódot is változtatni kéne, és a „vágásos” helyett „faanyagtermelést nem szolgáló”-ra kéne módosítani. Ezekben az esetekben a szálalásos üzemmód kialakítása lenne a célszerű úgy, hogy az üzemtervi előírásoknál a ledöntött faanyag kiszállítását is meg kéne tiltani. Ezeket a kész üzemtervi leíró lapokon kellene feltüntetni, mégpedig a az erdőtelepítési terv szakhatósági hozzájárulását megadó hatóságnak kellene előírni az összes többi speciális kikötéssel együtt.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Községhatár Csobánka

Összesen

Hrsz Erdőrészl et 038 46 A 038 46 B 038 46 C 038 46 D 038 46 E 038 46 F 038 46 G 038 46 TI1, TI2

Terület (ha) 7,90 1,10 3,60 3,10 2,20 3,80 1,40 5,70 28,80

A telepítési terv hagyományos értelemben megfelel, de a klímaerdő létesítésének célja nem jött át. Vágásos üzemmódot tervez, és az erdő kezelését a klasszikus modelltábla szerint kívánja megvalósítani (nevelővágások időpontja, mérték tekintetében). 10

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Még nem tudjuk mi a konkrét terve, a tervezés folyamatban van. Összesen tervezett munka: Községhatár Hrsz Dunasziget 0151/1c Dunasziget 0151/1f Dunasziget 0365/3 Összesen:

Terület (ha) 1,6617 1,2419 6,9308 9,8344

A várható célállomány KST-K,(kőrises-kocsányostölgyes) vagy KST-EL (egyéb lomb elegyes-kocsányostölgyes). KST (kocsányos tölgy) főfajjal MK (magas kőris), MAK (magyar kőris), MSZ (mezei szil), VSZ (vénic szil) elegyfajok felhasználásával.

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kísérő levelében ő is vágáskort ír, tehát vágásos erdőt akar létesíteni, igaz, hogy keményfás, hazai, őshonos fafajokból tervezi az erdőtelepítést, ami az alap koncepióval egybevág. Itt is szükséges lenne a klímaerdő fogalmát tudatosítani. 1.) Községhat ár Tiszabő Tiszabő Tiszabő Összesen:

Hrsz

Terület (ha) 0264/1 a 10,6181 0264/1 c 11,1131 0264/1 f 6,1794 27,9106

A létesítendő erdő rendeltetése: természetvédelem, de az üzemmódra nem tér ki, ellenben 65 éves vágáskorral számol. Az állománynevelésre nem tér ki, a klímaerdő sajátosságait majd figyelembe kell vennie, 2.) 11

Ároktő 0282 hrsz-on 10 ha KST (MK) állomány tervez 30 ha FNY, SNY (FENY,MK,FFŰ) állományt tervez. összesen : 40 ha A létesítendő erdő rendeltetése: természetvédelem, de az üzemmódra nem tér ki, ellenben vágáskorral számol. Az állománynevelésre nem tér ki, tehát ez azt jelentheti, hogy nem vette figyelembe a klímaerdő sajátosságait. A KST célállománynál az elegy fafaj növelése javaslot.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csak levél jött, melyben 14,1 ha erdőtelepítési szándékról ír az alábbi szerint: „Az erdőtelepítés útján létesítendő erdők által a jövőben megkötendő széndioxid mennyiségének számítógépes modellezéséhez szükséges alapadatokat a telepítési terv technológiai leírása tartalmazza, mely a következő: - Összterület: 14,1 ha - Terület-előkészítés: fás szárú özönnövények zúzása és nehéztárcsázás - Talaj-előkészítés: 70 cm-es mélyforgatás és nehéztárcsázás - Ültetés: Gépi ültetés egysoros, függesztett ültetőgéppel Kézi, gödrös ültetés (a gödörfúrás gépesített) Hálózat: sortávolság = 2,60 m; tőtávolság = 0,75 m. Csemeteszükséglet mindösszesen 71 000 db, ebből” Helyrajzi szám

Fafaj

Tiszasas

Elegyarány (%) Csemeteszám

0163/1; /2; /3;

FRNY FTNY FFŰ 71

12

39

8

MÉ 9

Összes en 100

6 800 4 400 5 000 55 200 12

/4; /5 Tiszaalpár 023/7a; 018/21a Összesen

(db) Elegyarány (%) Csemeteszám Csemeteszám

000 70 11 000 50 000

20

10

3 200 1 600 10 000

-

100

-

15 800

6 000 5 000 71 000

A széndioxid megkötés számításához ezek a számok nem elegendőek, csak pontatlan becslést lehet adni.

Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csak ezt a szándékot ismerjük, a tervet még nem készítették el ezek a számok nem elegendőek, csak pontatlan becslést lehet adni. Községhatár Telepítésre tervezett terület (ha) Magyarcsaná 44,8372 d Vésztő 3,0000 Gyula

5,0000

Telepítendő fafajok és elegyarány

Várható korszaki átlagnövedék (m³/ha/év) 7

Szürkenyár 60 % Magyarkőris 40 % Szürkenyár 60 % 7 Magyarkőris 40 % Kocsányos tölgy 100 5 %

13

VÁRHATÓ CO2 MEGKÖTÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK KLÍMAERDŐ TELEPÍTÉSI TERVEI ALAPJÁN

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetével együttműködésben

A MODELL-SZÁMÍTÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete a KlímaFa felkérésére, több alkalommal végzett már számításokat (lásd Horváth és Balázs, 2007. június 1-i, 2007. június 12-i és 2008. augusztus 28-i jelentéseit). A korábbi számításokat feltételezésekre kellett alapoznunk, mivel akkor még nem álltak rendelkezésünkre tényleges erdőtelepítési tervek. Most klímaerdők telepítésére vonatkozó konkrét tervek alapján végeztük a modell-számításokat. Az aktuális tervek dokumentációit az 1. melléklet tartartalmazza. Ezek alapján a következő területkimutatás adható (1. táblázat). Számításainkat tehát 229,4 hektáron tervezett klímaerdő szénmegkötésére adjuk.

terület (ha)

NPI erdőrészletek, területek BNPI BNPI BNPI BNPI BNPI

Szentistván 17A Szentistván 17B Mezőnagymihály13A Tiszadorogma 36A Mezőcsát 41A

7,3 1,2 3,6 5,0 0,5 17,6

DDNPI DDNPI DDNPI DDNPI

Nagybajom 0506b hrsz Berzence 0285/1h hrsz Paks 224K Paks 620D

15,0 10,2 6,0 4,8 36,0

DINPI DINPI DINPI

Csobánka 46A, B, F, G Csobánka 46C, D Csobánka 46E

14,2 6,7 2,2 23,1

FHNPI Dunasziget (3 részlet)

HNPI HNPI HNPI

9,8 9,8

Ároktő 0282/1 Ároktő 0282/2 Tiszabő 0264/1a, c, f

10,0 30,0 27,9 67,9

KMNPI Magyarcsanád KMNPI Vésztő KMNPI Gyula

KNPI KNPI

Tiszasas Tiszaalpár

ÖNPI ÖNPI ÖNPI ÖNPI

Őriszentpéter 44 O Őriszentpéter 46 E Őriszentpéter 50 J Őriszentpéter 76 F

44,8 3,0 5,0 52,8 feltételezett terület feltételezett terület összes terület volt csak megadva

7,0 7,1 14,1 2,9 0,5 1,6 3,0 8,0

MINDÖSSZESEN: 229,4 ha

A nemzeti parkok által átadott dokumentumok eltérő részletességűek: termőhely-feltárási szakvéleményt (BNPI, DDNPI, ŐNPI), és/vagy erdőtelepítési kivitelezési tervet (BNPI, DDNPI, DINPI, HNPI, ŐNPI), vagy tájékoztató levelet tartalmaznak folyamatban lévő erdőtelepítés előkészítéséről (FHNPI, KMNPI, KNPI), két nemzeti parktól (ANPI, BfNPI) nem kaptunk anyagot. A modell-számítások paraméterezéséhez ezekből dolgoztunk. Az átadott dokumentumok közös jellemzője ugyanakkor, hogy a telepítést követő természetvédelmi kezelésre vonatkozóan nem tartalmaznak semmilyen tervet vagy elképzelést. Egy klímaerdő kialakulása az erdőtelepítéssel nem fejeződik be. A természetvédelmi kezelési tervek (pontosabban a „klímaerdő restaurációs terv”-ek) ahhoz szükségesek, hogy a telepítést követően, a még egykorúnak tekinthető állományokat fokozatosan átvezesse, hosszú távú, önfenntartó stabilitással rendelkező, vegyeskorú és változatos szerkezetű állományokká. Ez a folyamat spontán is kialakulhat a fafajok eltérő biológiai kora, természetes öregedése és elhalása következtében, később a természetes regeneráció következtében, de a folyamat legalább minimális szintű monitorozása, ellenőrzése, gyakran pedig kezelése előbb-utóbb szükségessé válik. A modell-számítások eredményei szempontjából nem csak a kiindulási feltételek fontosak, hanem a későbbi folyamatok vagy kezelések kézbentartása is, amelyeket a modellekben különböző irányokba vezethetünk. Természetvédelmi kezelési terv, koncepció (ill. „klímaerdő restaurációs terv”) hiányában a szokásos erdőnevelési modellek sémáit kellett alkalmaznunk1, amelyek vágásos üzemmódú erdőkre lettek kidolgozva (lásd: A számítások paraméterezéséhez használt irodalmak). Mindezek miatt a modell-számítások eredményeiből csak az első 50 év eredményeit tartjuk mérvadónak, ezért az összesített eredményeket 50 évre adtuk meg!

1 Azzal az eltéréssel, hogy az erdőnevelés során alkalmazott fahasználatok (tisztítás, gyérítés) eredményeképpen kivágandó faanyagot a klímaerdőben hagyjuk, mint talajra kerülő holtfa frakciót.

Módszertan A klímaerdők várható szénmegkötésének számítására a Nabuurs et al. (2001) által kifejlesztett CO2FIX modellt használjuk, amelynek hazai viszonyokra vonatkozó paraméterezését, adaptálását 2007-2008 folyamán végeztük el (Balázs et al. 2008) a KLÍMAFA Kft. és az ÖBKI közötti együttműködés keretében részben az INNOCSEKK program keretében. A paraméterezéshez a hazai erdészeti, fatermési szakirodalom dolgozatait használtuk fel (Béky 1981, 1983, 1991, Béky & Somogyi 1995, Kiss és mtsai 1987, Kovács 1983, 1986, Solymos 1991, Rédei 1991a, b, Sopp & Kolozs 2000). A megadott területek és telepítési tervek (1. melléklet) alapján összesen 25 CO2FIX modellt állítottunk fel, mindegyiknél 3-3 szcenáriót alkalmazva a megvalósulás lehetséges változatainak kezelésére, összesen tehát 75 futtatást készítettünk. A háromféle szcenárióbeállítást eltérő, de egymás után következő fokozatú termőhelyi osztályokkal (FTO - fatermési osztály) értük el, azt feltételezve, hogy a termőhely-feltárás (amely egyenlőre csak 3 nemzeti park esetében készült el) alapján feltételezhető növekedés, vagy egy annál gyengébb vagy egy annál jobb termőhelyi osztállyal paraméterezhető növekedés valósulhat meg. Azokban az esetekben, amikor a termőhely minőségére vonatkozóan nem rendelkeztünk kielégítő információkkal, közepes FTOval (± 1 FTO) dolgoztunk. Ezek beállításait és a tervezett elegyarányokat a 2. mellékletben adjuk meg. A legvalószínűbb megvalósulás és a várható bizonytalanság becsléséhez, mind a 25 modell-futtatásra, a szcenárió-hármasokból, 10 ismétlésben, véletlenszerűen kiválasztottunk 1-1 „megvalósuló” szcenáriót, majd az így random szimulált 10 eset alapján, nemzeti parkonként átlagokat és szórásokat számítottunk. A szórás értéket nem szabad túlbecsülni, de arra alkalmas, hogy segítséget adjon a bizonytalanság becsléséhez. Minél több területet veszünk figyelembe egy-egy csoport (nemzeti park) átlagának számításakor, annál valószínűbb, hogy a véletlen: az előre ki nem számítható körülmények és események, egymást kiegyenlítve hatnak, ezzel csökkentve a csoport eredményének bizonytalanságát.

A 100 évre kiszámított részletes modell-számítási eredményeket a 4. melléklet tartalmazza (eredmenyek_06.xls fájl). A táblázatokba 3-3 szcenárió eredményeit foglaltuk össze, mint ahogyan az 1. ábra példáján látszik. A növekedésben a fatermési osztályok szerint nagy különbségek vannak, ami az eltelt idővel növekszik. Az is jól látszik, hogy 50 évnél az állomány még az intenzív növekedés állapotában van (ez a legtöbb erdőtípusra igaz). Mezőcsát 41A 200

150

tC

ÖSSZES (SZC-1) ÖSSZES (SZC-2)

100

ÖSSZES (SZC-3)

50

0 0

25

50

75

100

ÉV

1. ábra Kocsányos tölgy 80%, mezei szil 20% elegyaránnyal tervezett

klímaerdő-telepítés akkumulált szénmegkötése 100 év alatt. A három szcenárió a 3-as, 4-es és 5-ös fatermési osztálynak megfelelő termőhelyen való növekedést modellezi. Az összes megkötést a biomassza frakció (BIOM) és a talajban található megkötött szén frakció (TALAJ) összege adja. Az erdőkezelés során kivágott (de az erdőben hagyott) holtfa a talaj-frakciót növeli, amelynek nagy része – a xylofág szervezetek tevékenysége következtében – lassan elbomlik, kisebb részben humuszban megkötött szénvegyületekké alakul át. Az említett frakciók görbéinek lefutását mutatja a 2. ábra.

Mezőcsát 41A 200

150

tC

BIOM (SZC-2)

100

TALAJ (SZC-2) ÖSSZ (SZC-2)

50

0 0

25

50

75

100

ÉV

2. ábra Ezen az ábrán az összes biomassza (BIOM) és a talaj-frakciót

külön tüntettük fel. A fűrészfogas lefutás az alkalmazott erdőnevelési séma miatt alakul ki, de a kivágott fát nem visszük ki az állományból, hanem a talaj-frakcióba kerül.

A 25 lefuttatott modell, 3-3 szcenáriójának eredményeiből a 10, 20, 30, 40 és 50-ik évekre akkumulált szénmegkötést, nettó tC és tCO2 egyenértékben megadva a 3. mellékletben adjuk.

Az eredmények összefoglaló táblázata Fentiek alapján, 50 évre megadjuk a halmozottan összesített nettó szénmegkötés nemzeti parkonkénti, valamint országosan összesített eredményeit (2. táblázat).

év

akkumulált összes tC

akkumulált összes tCO2

becsült hibahatár

17,6

50

1822

6680

± 10%

DDNPI

36,0

50

4869

17853

± 10%

DINPI

23,1

50

2808

10295

± 15%

FHNPI

9,8

50

1196

4385

± 20%

HNPI

67,9

50

4615

16923

± 15%

KMNPI

52,8

50

3758

13778

± 20%

KNPI

14,1

50

894

3276

± 25%

ŐNPI

8,0

50

1025

3758

± 10%

ÖSSZESEN

229,4

50

20986

76950

± 5-10%

NPI

terület (ha)

BNPI

Klímaerdők szénmegkötésének monitorozásáról

és

biodiverzitásának

Egy klímaerdő telepítése (is) az állami erdőfelügyelet szigorú ellenőrzése mellett valósul meg, amelynek legfontosabb mérföldköve az erdőtelepítés befejezettségének hatósági elismerése. Ez rendszerint az erdőtelepítést követő 5-8 éven belül történik meg. Ennek során az erdészeti hatóságok ellenőrzik és hitelesítik a telepítési terv szerinti megvalósulást, ezért a kezdeti (telepített) faállományra vonatkozóan nem szükséges faállomány-monitorozást végezni. Annál inkább szükséges azonban a kezdő biodiverzitási állapotra vonatkozó felmérés, amelyet tehát az erdőtelepítéskor javaslunk elvégeztetni. A biodiverzitás monitorozására 5 komponens felméréséből álló moduláris javaslatot tettünk (Horváth és mtsai 2008): 1) táj szintű élőhelytérképezés/felmérés és értékelés; 2) a növényzet felmérése és értékelése; 3) mindennapi madaraink monitorozása és értékelése; 4) pók közösségek felmérése és értékelése; valamint 5) talajbiológiai felmérés és értékelése. Különösen az első biodiverzitás-monitorozáskor feltétlen

szükségesnek tartjuk mind az 5 komponens felmérését, amelynek várható költsége a telepítéshez képest elhanyaglható mértékű. A későbbiek során a faállomány-monitorozását 10, 20-30 majd 50 év múltán javasoljuk, míg a biodiverzitás monitorozását 10, 30 és 50 év múltán. A javasolt monitorozások eredményei bizonyítékként szolgálhatnak a tervek szerinti megvalósulásról, valamint szakmai visszacsatolást adhatnak az erdőrestaurációs kezelésekhez.

A FELHASZNÁLT IRODALMAK, TANULMÁNYOK

Balázs, B., F. Horváth, K. Mázsa & J. Bölöni (2008): Forest reserve as a model area for future climate forest restoration – a case study. 6th European Conference on Ecological Restoration, 8-12. Sept 2008. Ghent Béky A. (1981): Mag eredetű kocsánytalan tölgyesek fatermése. Erdészeti Kutatások 74:309-320. Béky A. (1983): Országos fatermési tábla gyertyán állományokra. Erdészeti Kutatások 75:199-208. Béky A. (1991): Ertrag von Traubeneichen-Niederwälder. Erdészeti Kutatások 82-83:176-192. Béky A. & Somogyi Z. (1995): Fatermési tábla optimális szerkezetű gyertyános-kocsánytalan tölgyesekre. Erdészeti Kutatások 85:49-78. Horváth, F. & B. Balázs: Estimated Sequestration of Carbon in a Planned 10.000 ha Afforestation by KlímaFa Ltd., Szakértői anyag, részjelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, 2007. június 1. Horváth F. & Balázs B.: Pontosabb modell-számítások a KvVM és a KlímaFa Kft. együttműködése keretében tervezett 10.000 ha új erdőtelepítés szén, ill. széndioxid megkötéséről. Szakértői anyag, részjelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, 2007. június 12. Horváth F. & Balázs B.: Újabb modell-számítások a KvVM és a KlímaFa Kft. együttműködése keretében tervezett 10.000 ha új erdőtelepítés szén, ill. széndioxid megkötéséről. Szakértői anyag, részjelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, 2008. augusztus 28. Horváth F., Balázs B., Dombos M., Nagy K. & Samu F. (2008): III. részjelentés a KLÍMAFA Kft. és az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete közötti együttműködés teljesítéséről: Klímaerdő Tanusítvány kifejlesztése, Ipolytarnóc szénmegkötésének számítása és ajánlás a Biodiverzitás-monitorozás módszerére. Szakértői tanulmány, kutatási jelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót 2008. december Kiss R., Somogyi Z. & Juhász Gy. (1987): Kocsányos tölgy fatermési tábla (1985). Erdészeti Kutatások 75: 265-282. Kovács F. (1983): A csertölgyállományok fatermése. Erdészeti Kutatások 75:179-188.

Kovács F. (1986): A mag eredetű kőrisek fatermése. Erdészeti Kutatások 78:225-240. Solymos, R. (1991): Új fatermési táblák erdeifenyőre. Erdészeti Kutatások 82-83/II:357-382. Nabuurs, G.J., J.F. Garza-Caligaris, M. Kanninen, T. Karjalainen, T. Lapvetelainen, J. Liski, O. Masera, G.M.J. Mohren, A. Pussinen, M.J. Schelhaas (2001): CO2FIX V2.0 – Manual of a model for quantifying carbon sequestration in forest ecosystems and wood products. ALTERRA, Wageningen, The Netherlands Rédei, K. (1991): Entwicklungsperspektiven des Anbaues der LeucePappeln in Ungarn. Erdészeti Kutatások 82-83:304-312. Rédei K. (1991): A fehér (Populus alba) és a szürke nyár (Populus canescens) termesztésének fejlesztési lehetőségei Magyarországon. Erdészeti Kutatások 82-83/II: 345-352. Sopp L. és Kolozs L. (szerk.) (2000): Fatömegszámítási táblázatok. ÁESZ, Budapest

Az erdőrészletek összesített táblázata

NPI

erdőrészlet, terület

tervezett fafaj-elegy

FTO szövegesen

BNPI BNPI BNPI BNPI BNPI

Szentistván 17A Szentistván 17B Mezőnagymihály13A Tiszadorogma 36A Mezőcsát 41A

KST mag 70%, MSZ 10%, MJ10%, HNY 10% KST mag 80%, HNY 20% CS mag 50%, KST mag 40%, MSZ 10% KST mag 70%, MK 20%, HNY 10% KST mag 80%, MSZ 20%

közepes közepes gyenge közepes közepes

3-4-5 3-4-5 4-5-6 3-4-5 3-4-5

DDNPI DDNPI DDNPI DDNPI

Nagybajom 0506b hrsz Berzence 0285/1h hrsz Paks 224K Paks 620D

KST mag 75%, CS 15%, CSNY-KT-AL-GY-RNY-NYI 2-2% KST 75%, CSNY-KT-AL-GY-VSZ 5-5% KST 70%, MAK 20%, MSZ 10% KST 70%, MAK 20%, MSZ 10%

GY-T klíma GY-T klíma, öntéses erdőtalaj közepes-jó közepes-jó

2-3-4 2-3-4 2-3-4 2-3-4

DINPI DINPI DINPI

Csobánka 46A, B, F, G Csobánka 46C, D Csobánka 46E

CS mag 80%, juharok 20% KTT mag 80%, Gy és juharok 20% KST 80%, juharok és MK 20%

közepes-gyenge jó-közepes jó

3-4-5 2-3-4 1-2-3

FHNPI

Dunasziget (3 részlet)

KST főfaj 75%, MK-MAK-MSZ-VSZ elegy 25%

HNPI HNPI HNPI

Ároktő 0282/1 Ároktő 0282/2 Tiszabő 0264/1a, c, f

KST 70%, MAK 30% HNY 85%, MAK 10%, FFÜ 5% HNY 90%, MAK 10%

KMNPI KMNPI KMNPI

Magyarcsanád Vésztő Gyula

SZNY 60%, MAK 40% SZNY 60%, MAK 40% KST 100%

3-4-5 3-4-5 3-4-5

KNPI KNPI

Tiszasas Tiszaalpár

HNY 83%, FFÜ 8%, MÉ 9% HNY 90%, FFÜ 10%

2-3-4 2-3-4

ÖNPI ÖNPI ÖNPI ÖNPI

Őriszentpéter 44 O Őriszentpéter 46 E Őriszentpéter 50 J Őriszentpéter 76 F

12 GY 30% - KTT 50% - EF 20% 16 GY 30% - KST 50% - EF 20% 84 EF 50% - GY 30% - KTT 20% 16 GY 30% - KST 50% - EF 20%

FTO szcenáriók

3-4-5 főfaj magasság 25m főfaj magasság 20m főfaj magasság 20m

jó jó közepes jó

2-3-4 3-4-5 3-4-5

2-3-4 2-3-4 3-4-5 2-3-4

Erdőrészletek szén- és szén-dioxid megkötés táblázatai a CO2FIX szoftver alapján

Megkötött szén és szén-egyenértékek - Mezőcsát 41A

év

tC/ha 10 20 30 40 50

scenario 1 tCO2/ha tC/részl 14 50 59 216 89 328 119 435 143 525

BNPI

scenario 2 tCO2/részl tC/ha tCO2/ha tC/részl 7 25 12 44 29 108 51 186 45 164 76 280 59 217 97 356 72 262 116 427

tCO2/részl tC/ha 6 22 25 93 38 140 49 178 58 213


5 22 32 39 47

tCO2/részl 19 79 116 144 174

Az erdőrészlet területe (ha): 0,5 Megkötött szén és szén-egyenértékek - Mezőnagymihály 13A

év

tC/ha 10 20 30 40 50

scenario 1 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha 12 45 44 161 44 160 157 575 67 247 242 888 90 329 323 1184 112 410 403 1476

BNPI scenario 2 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha 11 39 38 139 37 136 133 488 54 197 193 709 70 256 251 921 87 320 315 1153

scenario 3 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl 9 34 33 123 32 118 115 423 44 163 160 586 57 210 206 755 69 253 248 911

Az erdőrészlet területe (ha): 3,6

Megkötött szén és szén-egyenértékek - Szentistván 17A

év

tC/ha 10 20 30 40 50

scenario 1 scenario 2 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha 14 50 99 362 12 43 86 316 56 206 409 1501 48 175 349 1280 85 311 619 2269 72 263 523 1916 111 407 810 2972 90 331 660 2419 133 487 970 3557 107 394 784 2876

BNPI scenario 3 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl 10 38 75 274 40 148 294 1079 59 216 430 1576 73 267 531 1949 87 319 636 2331


Megkötött szén és szén-egyenértékek - Szentistván 17B

év

tC/ha 10 20 30 40 50




Megkötött szén és szén-egyenértékek - Tiszadorogma 36A

év

tC/ha 10 20 30 40 50



Az erdőrészlet területe (ha): 5

Megkötött szén és szén-egyenértékek - Berzence 0285/1 h hrsz

év

tC/ha 10 20 30 40 50

DDNPI

scenario 1 scenario 2 scenario 3 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha tCO2/ha tC/részl tCO2/részl 15 57 158 578 14 50 139 509 12 44 122 449 62 228 634 2324 57 210 585 2147 49 181 504 1848 100 368 1024 3755 87 319 888 3257 74 272 757 2774 134 491 1366 5007 116 425 1182 4334 95 347 967 3544 169 621 1726 6330 140 514 1429 5238 114 418 1163 4264


Megkötött szén és szén-egyenértékek - Nagybajom 0506 b hrsz

év

tC/ha 10 20 30 40 50

DDNPI



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Paks 224K

év

tC/ha 10 20 30 40 50

DDNPI



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Paks 620D

év

tC/ha 10 20 30 40 50

DDNPI



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Csobánka 46 A, B, F, G

év

tC/ha 10 20 30 40 50



DINPI scenario 3 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl 10 36 140 514 29 106 412 1509 42 153 592 2171 57 209 808 2963 74 270 1048 3841


Megkötött szén és szén-egyenértékek - Csobánka 46 C, D

év

tC/ha 10 20 30 40 50

DINPI



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Csobánka 46 E

év

tC/ha 10 20 30 40 50

DINPI



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Dunasziget (3 részlet)

év

tC/ha 10 20 30 40 50

FHNPI




Megkötött szén és szén-egyenértékek - Ároktő 0282/1

év

tC/ha 10 20 30 40 50

HNPI



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Ároktő 0282/2

év

tC/ha 10 20 30 40 50


HNPI scenario 2 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha 11 40 325 1191 29 107 873 3200 41 149 1221 4478 46 168 1376 5046 48 176 1443 5290



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Tiszabő 0264/1 a, c, f

év

tC/ha 10 20 30 40 50



HNPI scenario 2 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha 11 40 306 1121 30 108 824 3022 41 152 1153 4229 47 171 1299 4763 49 179 1361 4990


Megkötött szén és szén-egyenértékek - Gyula

év

tC/ha 10 20 30 40 50

KMNPI



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Magyarcsanád

év

tC/ha 10 20 30 40 50


KMNPI scenario 2 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha 10 36 445 1633 28 102 1252 4590 42 154 1876 6879 52 191 2332 8550 61 225 2754 10099



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Vésztő

év

tC/ha 10 20 30 40 50


KMNPI scenario 2 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha 10 36 30 109 28 102 84 307 42 154 126 461 52 191 156 573 61 225 184 676



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Tiszaalpár

év

tC/ha 10 20 30 40 50



KNPI scenario 2 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha 14 50 97 355 39 143 278 1018 55 202 391 1433 60 220 427 1564 60 220 427 1564


Megkötött szén és szén-egyenértékek - Tiszasas

év

tC/ha 10 20 30 40 50


KNPI scenario 2 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl tC/ha 13 48 91 333 37 137 262 960 53 195 372 1366 59 217 415 1520 61 223 426 1563



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Őriszentpéter 44 O

év

tC/ha 10 20 30 40 50

ŐNPI



Megkötött szén és szén-egyenértékek - Őriszentpéter 46 E

év

tC/ha 10 20 30 40 50


scenario 2 tCO2/részl tC/ha tCO2/ha tC/részl 9 33 16 57 32 118 58 213 51 186 87 318 67 245 115 421 83 303 137 503

ŐNPI scenario 3 tCO2/részl tC/ha tCO2/ha tC/részl 8 29 13 49 29 107 49 181 43 159 74 270 57 211 95 348 69 252 113 416

7 25 37 47 57

tCO2/részl 25 90 135 174 208


Megkötött szén és szén-egyenértékek - Őriszentpéter 50 J

év

tC/ha 10 20 30 40 50



ŐNPI scenario 3 tCO2/ha tC/részl tCO2/részl 12 45 20 72 38 139 61 222 56 205 90 328 74 271 118 434 88 321 140 514

Megkötött szén és szén-egyenértékek - Őriszentpéter 76 F

év

tC/ha 10 20 30 40 50

ŐNPI



CO2 megkötés céljából a Nemzeti Park Igazgatóságok által 2010.évben tervezett erdőtelepítések ökológiai értékének részletes számítása

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szentistván 17 A Célállomány: KST-EL; fm 177,35 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 7,33 ha

Kerítés: 1300

Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 177,35 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2785,93 €/ha * 275 Ft/€ = 766.130.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST IV.fto. 369 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 40 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 1.280.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 329 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 4.737.600.- Ft/ha 6.017.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 369 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.132.800.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.884.800.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.884 .800 . 766 .130 .

Talajérték = Té =

1,0090

1,01009

1,3 *1.884 .800 766 .130 1,3 * H - c = = 975.730.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01009 100 1

Piaci érték: 700.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 700.000.-Ft/ha+766.130.Ft/ha*1,010098=1.530.200.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.530.200.-Ft/ha*7,33ha=11.216.366.- Ft A terület védett és Tájvédelmi Körzetben van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6 Potenciális vízhiány 6 4 Csapadék pH 1

védettségi szorzó: 14 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: réti csernozjom 3 termőréteg vastagság: középmély hidr.viszonyok: időszakos

4

Lakónépesség 1 Helyi érzékenységi mutató: 27

vízgazdálkodási fok: félszáraz

Ökológiai érték: 1.530.200.- Ft/ha (14+27 )= 62.738.200.- Ft/ha Ökológiai érték a részletben: 11.216.366.- Ft (14+27 )= 459.871.000.- Ft

2

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szentistván 17 B Célállomány: KST; fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 1,20 ha

Kerítés: 600 fm

500

Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 500 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 3802,28 €/ha * 275 Ft/€ = 1.045.627.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST V.fto. 305 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 30 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 960.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 275 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 3.960.000.- Ft/ha 4.920.000.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 305 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 3.416.000.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.504.000.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.504 .000 . 1.045 .627 .


1,0036

1,01004

1,3 *1.504 .000 1.045 .627 1,3 * H - c = = 530.208.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01004 100 1

A talajérték reális: 530.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=530.000.-Ft/ha+1.045.627.Ft/ha*1,010048=1.662.623.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.662.623.-Ft/ha*1,20ha=1.995.148.- Ft A terület védett és Tájvédelmi Körzetben van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6

védettségi szorzó: 14 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: réti csernozjom 3

Potenciális vízhiány 6 Csapadék pH 1 Lakónépesség 1 Helyi érzékenységi mutató: 27

termőréteg vastagság: sekély hidr.viszonyok: időszakos vízgazdálkodási fok: száraz

Ökológiai érték: 1.662.623.- Ft/ha (14+27)= 68.167.543.- Ft/ha Ökológiai érték a részletben: 1.995.148.- Ft (14+ )= 81.801.068.- Ft

5 4 1

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Mezőnagymihály 13 A Célállomány: Cs; fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 3,56 ha

Kerítés: 1150 fm

323

Erdőtelepítés költsége: c = 1040 €/ha + 323 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2764,73 €/ha * 275 Ft/€ = 760.300.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, Cs VI.fto. 217 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 35.000.- Ft/nm3 28.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 22 bm3 * 28.000.- Ft/bm3 = 616.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 195 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 2.808.000.- Ft/ha 3.424.000.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 217 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 2.430.400.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 993.600.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

993 .600 . 760 .300 .


1,0027

1,01003

1,3 * 993 .600 760 .300 1,3 * H - c = = 310.222.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01003 100 1

Piaci érték: 500.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=500.000.-Ft/ha+760.300.Ft/ha*1,010038=1.323.492.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.323.492.-Ft/ha*3,56ha=4.711.631.- Ft A terület védett és Tájvédelmi Körzetben van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6

védettségi szorzó: 14 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: réti csernozjom 3

Potenciális vízhiány Csapadék pH

6 1


termőréteg vastagság: sekély 5 hidr.viszonyok: többletvízhatástól független 1 vízgazdálkodási fok: igen száraz 4

Ökológiai érték: 1.323.492.- Ft/ha (14+27)= 54.263.172.- Ft/ha Ökológiai érték a részletben: 4.711.631.- Ft (14+27)= 193.176.870.- Ft

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Tiszadorogma 36 A Célállomány: KST-K; fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 5,00 ha

Kerítés: 950 fm 190

Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 190 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2825,78 €/ha * 275 Ft/€ = 777.090.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST IV.fto. 369 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 40 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 1.280.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 329 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 4.737.600.- Ft/ha 6.017.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 369 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.132.800.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.884.800.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.884 .800 . 777 .090 .


1,0089

1,01009

1,3 *1.884 .800 777 .090 1,3 * H - c = = 967.698.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01009 100 1

Piaci érték: 700.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 700.000.-Ft/ha+777.090.Ft/ha*1,010098=1.542.077.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.542.077.-Ft/ha*5,00ha=7.710.385.- Ft A terület védett és Tájvédelmi Körzetben van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6

védettségi szorzó: 14 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: típusos réti talaj 3

Potenciális vízhiány 6 4 Csapadék pH 1 Lakónépesség 1 Helyi érzékenységi mutató: 29

termőréteg vastagság: középmély hidr.viszonyok: időszakos vízgazdálkodási fok: félszáraz


4 2

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Mezőcsát 41 A Célállomány: KST; Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 0,50 ha

Kerítés: 600 fm/ha

Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 600 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 4117,28 €/ha * 275 Ft/€ = 1.132.252.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST V.fto. 305 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 30 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 960.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 275 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 3.960.000.- Ft/ha 4.920.000.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 305 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 3.416.000.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.504.000.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.504 .000 . 1.132 .252 .


1,0028

1,01003

1,3 *1.504 .000 1.132 .252 1,3 * H - c = = 480.441.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01003 100 1

A talajérték reális: 480.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=480.000.-Ft/ha+1.132.252.Ft/ha*1,010038=1.706.358.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.706.358.-Ft/ha*0,50ha=853.179.- Ft A terület védett és Tájvédelmi Körzetben van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6 Potenciális vízhiány 6 Csapadék pH 1

védettségi szorzó: 14 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: típusos réti talaj 5 termőréteg vastagság: sekély 5 hidr.viszonyok: változó 4


vízgazdálkodási fok: változó

Ökológiai érték: 1.706.358.- Ft/ha (14+33)= 80.198.826.- Ft/ha Ökológiai érték a részletben: 853.179.- Ft (14+33)= 40.099.413.- Ft

5

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Paks 620 D Célállomány: KST-K; fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 4,80 ha


Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 250 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 3014,78 €/ha * 275 Ft/€ = 829.064.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST V.fto. 305 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 30 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 960.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 275 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 3.960.000.- Ft/ha 4.920.000.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 305 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 3.416.000.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.504.000.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.504 .000 . 829 .064 .


1,0060

1,01006

1,3 * 1.504 .000 829 .064 1,3 * H - c = = 654.387.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01006 100 1

A talajérték reális: 654.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=654.000.-Ft/ha+829.064.Ft/ha*1,010068=1.552.184.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.552.184.-Ft/ha*4,80ha=7.450.483.- Ft A terület védett és természetvédelmi területenen van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6

védettségi szorzó: 12

Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: réti talaj 5


termőréteg vastagság: középmély hidr.viszonyok: állandó vízhatás 6 vízgazdálkodási fok: üde 3


Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Paks 224 K Célállomány: KST-K; fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 6,00 ha


Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 217 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2910,83 €/ha * 275 Ft/€ = 800.478.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST V.fto. 305 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 30 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 960.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 275 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 3.960.000.- Ft/ha 4.920.000.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 305 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 3.416.000.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.504.000.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.504 .000 . 800 .478 .


1,0063

1,01006

1,3 * 1.504 .000 800 .478 1,3 * H - c = = 670.999.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01006 100 1

A talajérték reális: 670.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=670.000.-Ft/ha+800.478.Ft/ha*1,010068=1.537.215.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.537.215.-Ft/ha*6,00ha=9.223.290.- Ft A terület védett és természetvédelmi területenen van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6


Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: réti talaj 5


termőréteg vastagság: középmély hidr.viszonyok: állandó vízhatás 6 vízgazdálkodási fok: üde 3


Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Berzence 0285/1 Célállomány: KST-EL; fm 146,6 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 10,23 ha

Kerítés: 1500

Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 146,6 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2689,07 €/ha * 275 Ft/€ = 739.494.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST III.fto. 369 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 44 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 1.408.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 394 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 5.673.600.- Ft/ha 6.081.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 438 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.905.600.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.176.000.- Ft/ha k = 8 év; f = 130 év; p=

130

H c

130

1.176 .000 . 739 .494 .


1,0036

1,01004

1,3 *1.176 .000 739 .494 1,3 * H - c = = 296.230.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01004 130 1

Piaci érték: 300.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 300.000.-Ft/ha+739.494.Ft/ha*1,010048=1.101.020.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.101.020.-Ft/ha*10,23ha=11.263.435.- Ft A terület védett és természetvédelmi területen van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 5


Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: öntés erdőtalaj 3

Potenciális vízhiány 4 Csapadék pH 1 Lakónépesség 1 Helyi érzékenységi mutató: 25

termőréteg vastagság: igen mély 1 hidr.viszonyok: állandó vízhatás 5 vízgazdálkodási fok: félnedves 5


Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Nagybajom 0506 b Célállomány: Cs-KST; 167 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 15,00 ha

Kerítés: 2500 fm

Erdőtelepítés költsége: c = 1040 €/ha + 167 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2273,33 €/ha * 275 Ft/€ = 625.166.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, Cs II.fto. 402 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 35.000.- Ft/nm3 28.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 40 bm3 * 28.000.- Ft/bm3 = 1.120.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 362 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 5.212.800.- Ft/ha 6.332.800.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 402 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.502.400.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.830.400.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.830 .400 . 625 .166 .


1,0108

1,01011

1,3 *1.830 .400 625 .166 1,3 * H - c = = 1.011.505.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01011 100 1

Piaci érték: 700.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=700.000.-Ft/ha+625.166.Ft/ha*1,010038=1.377.555.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.377.555.-Ft/ha*15,00ha=20.663.325.- Ft A terület védett és természetvédelmi területen van Globális érzékenységi mutató:


Lokális érzékenységi mutató:

Évi középhőmérséklet 2 Potenciális vízhiány Csapadék pH

5

gen. Talajtíp.:rozsdabarna erdőtalaj

4 1

termőréteg vastagság: igen mély 1 hidr.viszonyok: többletvízhatástól független 1 vízgazdálkodási fok: üde 3



Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Csobánka 46 A Célállomány: Cs-EL; Terület: 7,90 ha Csobánka 100 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Kerítés: 2300 fm/teljes

Erdőtelepítés költsége: c = 1040 €/ha + 100 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2062,28 €/ha * 275 Ft/€ = 567.127.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, Cs V.fto. 262 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 35.000.- Ft/nm3 28.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 26 bm3 * 28.000.- Ft/bm3 = 728.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 236 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 3.398.400.- Ft/ha 4.126.400.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 262 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 2.934.400.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.192.000.- Ft/ha k = 8 év; f = 80 év; p=

80

H c

80

1.192 .000 . 567 .127 .


1,0093

1,01009

1,3 *1.192 .000 567 .127 1,3 * H - c = = 797.074.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01009 80 1

Piaci érték: 500.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=500.000.-Ft/ha+567.127.Ft/ha*1,010098=1.114.555.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.114.555.-Ft/ha*7,90ha=8.804.984.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6 Potenciális vízhiány 6

védettségi szorzó: 16 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: földes váztalaj 6 termőréteg vastagság: sekély 5

Csapadék pH

1


hidr.viszonyok: többletvízhatástól független 1 vízgazdálkodási fok: száraz 1


Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Csobánka 46 B Célállomány: Cs-EL; Terület: 1,10 ha Csobánka 100 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)



80

H c

80

1.192 .000 . 567 .127 .


1,0093

1,01009

1,3 *1.192 .000 567 .127 1,3 * H - c = = 797.074.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01009 80 1


védettségi szorzó: 16 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: földes váztalaj 6 termőréteg vastagság: sekély 5

Csapadék pH

1


hidr.viszonyok: többletvízhatástól független 1 vízgazdálkodási fok: száraz 1


Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Csobánka 46 C Célállomány: KTT-EL; fm 177,35 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 3,60 ha

Kerítés: 1300

Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 100 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2542,28 €/ha * 275 Ft/€ = 699.127.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KTT V.fto. 334 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 40 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 1.280.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 294 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 4.233.600.- Ft/ha 5.513.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 334 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 3.740.800.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.772.800.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.772 .800 . 699 .127 .


1,0093

1,01009

1,3 *1.772 .800 699 .127 1,3 * H - c = = 588.315.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01009 100 1

Piaci érték: 500.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 500.000.-Ft/ha+699.127.Ft/ha*1,010098=1.257.594.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.257.594.-Ft/ha*3,60ha=4.527.338.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6 Potenciális vízhiány 6

védettségi szorzó: 16 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: lejtőhordalék 4 termőréteg vastagság: sekély 5

Csapadék pH 1 Lakónépesség 6 Helyi érzékenységi mutató: 32

hidr.viszonyok: változó vízgazdálkodási fok: félszáraz


2 2

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Csobánka 46 D Célállomány: KTT-EL; fm 177,35 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 3,10 ha

Kerítés: 1300

Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 100 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2542,28 €/ha * 275 Ft/€ = 699.127.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KTT IV.fto. 418 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 42 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 1.344.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 376 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 5.414.400.- Ft/ha 6.758.400.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 418 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.681.600.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség =2.076.800.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

2.076 .800 . 699 .127 .


1,009

1,01009

1,3 * 2.076 .800 699 .127 1,3 * H - c = = 1.153.680.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01009 100 1

Piaci érték: 500.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 500.000.-Ft/ha+699.127.Ft/ha*1,010098=1.257.708.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.257.594.-Ft/ha*3,10ha=3.898.895.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6

védettségi szorzó: 16 Lokális érzékenységi mutató: gen.talajtípus:agyagbemosódásos

Potenciális vízhiány 4 Csapadék pH

6 1


barna erdőtalaj 1 termőréteg vastagság: középmély hidr.viszonyok: többletvízhatástól független 1 vízgazdálkodási fok: félszáraz 2


Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Csobánka 46 E Célállomány: KST-EL; fm 177,35 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 2,20 ha

Kerítés: 1300

Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 100 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2542,28 €/ha * 275 Ft/€ = 699.127.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST III.fto. 438 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 44 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 1.408.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 394 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 5.673.600.- Ft/ha 7.081.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 438 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.805.600.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség =2.176.000.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

2.176 .000 . 699 .127 .


1,0114

1,01011

1,3 * 2.176 .000 699 .127 1,3 * H - c = = 1.227.902.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01011 100 1

Piaci érték: 500.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 500.000.-Ft/ha+699.127.Ft/ha*1,010118=1.257.714.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.257.714.-Ft/ha*2,20ha=2.766.970.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6 Potenciális vízhiány

6

védettségi szorzó: 16 Lokális érzékenységi mutató: gen.talajtípus:pszeudoglejes barna erdőtalaj 1 termőréteg vastagság: mély 2

Csapadék pH 1 Lakónépesség 6 Helyi érzékenységi mutató: 27

hidr.viszonyok: változó vízgazdálkodási fok: üde


2 3

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Csobánka 46 F Célállomány: Cs-EL; Terület: 3,80 ha Csobánka 100 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)


Erdőtelepítés költsége: c = 1040 €/ha + 100 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2062,28 €/ha * 275 Ft/€ = 567.127.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, Cs III.fto. 383 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 35.000.- Ft/nm3 28.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 40 bm3 * 28.000.- Ft/bm3 = 1.120.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 343 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 4.939.200.- Ft/ha 6.059.200.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 383 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.289.600.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.769.600.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.1769 .600 . 567 .127 .


1,0114

1,01011

1,3 *1.769 .600 567 .127 1,3 * H - c = = 1.114.652.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01011 100 1

Piaci érték: 500.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=500.000.-Ft/ha+567.127.Ft/ha*1,010118=1.114.652.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.114.652.-Ft/ha*3,80ha=4.235.678.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6

védettségi szorzó: 16 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: :pszeudoglejes

barna erdőtalaj 1 Potenciális vízhiány 6 4 Csapadék pH 1 Lakónépesség 6 Helyi érzékenységi mutató: 28

termőréteg vastagság: középmély hidr.viszonyok: változó vízgazdálkodási fok: félszáraz


2 2

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Csobánka 46 G Célállomány: Cs-EL; Terület: 1,40 ha Csobánka 100 fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)



80

H c

80

1.192 .000 . 567 .127 .


1,0093

1,01009

1,3 *1.192 .000 567 .127 1,3 * H - c = = 797.074.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01009 80 1


védettségi szorzó: 16 Lokális érzékenységi mutató: gen. talajtípus: sziklás váztalaj 6 termőréteg vastagság: sekély 5

Csapadék pH

1


hidr.viszonyok: többletvízhatástól független 1 vízgazdálkodási fok: igenszáraz 4


Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Csobánka TI1, TI2 Tisztás faanyag nélkül. Terület:5,7 ha Talaj piaci értéke: 500.000.- Ft/ha Terület értéke: 500.000.- Ft/ha * 5,7 ha = 2.850.000.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van


Ökológiai érték: 500.000.- Ft/ha * 16 = 8.000.000.- Ft/ha Ökológiai érték a részletben: 2.850.000.- Ft * 16 = 45.600.000.- Ft

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Ároktő 0282 Célállomány: KST; Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 10,00 ha

Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = 2227,28 €/ha * 275 Ft/€ = 612.502.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST IV.fto. 369 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 40 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 1.280.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 329 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 4.737.600.- Ft/ha 6.017.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 369 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.132.800.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.884.800.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.884 .800 . 612 .502 .


1,0113

1,01011

1,3 *1.884 .800 612 .502 1,3 * H - c = = 1.059.581.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01011 100 1

Piaci érték gyep művelési ágban: 150.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 150.000.-Ft/ha+612.502.Ft/ha*1,010118=813.830.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=813.830.-Ft/ha*10,00ha=8.138.300.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van


Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 6 4 Potenciális vízhiány 6 4 Csapadék pH 1 Lakónépesség 1 Helyi érzékenységi mutató: 28

Lokális érzékenységi mutató: gen.talajtípus:humuszos öntés talaj termőréteg vastagság: középmély hidr.viszonyok: időszakos vízgazdálkodási fok: félszáraz

Ökológiai érték: 813.830.- Ft/ha (16+28)= 35.808.520.- Ft/ha Ökológiai érték a részletben: 8.138.300.- Ft (16+28)= 358.085.200.- Ft

4 2

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Ároktő 0282 Célállomány: HNY; Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 30,00 ha

Erdőtelepítés költsége: c = 940 €/ha + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = 1647,28 €/ha * 275 Ft/€ = 453.002.Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, HNY III.fto. 416 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 35.000.- Ft/nm3 28.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 12.000.- Ft/nm3 9.600.- Ft/bm3 iparifa 20 % 80 bm3 * 28.000.- Ft/bm3 = 2.240.000.- Ft/ha tűzifa 80 % 336 bm3 * 9.600.- Ft/bm3 = 3.225.600.- Ft/ha 5.465.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 8.000.- Ft/nm * 1,4 =11.200.- Ft/nm3 8.960.Ft/bm3 416 bm3 * 8.960.- Ft/bm3 = 3.727.360.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.737.240.- Ft/ha k = 6 év; f = 60 év; p=

60

H c

60

1.738 .240 . 453 .002 .


1,0227

1,01023

1,3 *1.738 .240 453 .002 1,3 * H - c = = 2.146.501.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01023 60 1

Piaci érték szántó művelési ágban: 700.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 700.000.-Ft/ha+453.002.Ft/ha*1,010116=1.181.528.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.181.528.-Ft/ha*30,00ha=35.445.840.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató:

védettségi szorzó: 16 Lokális érzékenységi mutató:

Évi középhőmérséklet 6 4 Potenciális vízhiány 6 4 Csapadék pH 1 Lakónépesség 1 Helyi érzékenységi mutató: 28

gen.talajtípus:humuszos öntés talaj termőréteg vastagság: középmély hidr.viszonyok: időszakos vízgazdálkodási fok: félszáraz

Ökológiai érték: 1.181.528.- Ft/ha (16+28)= 51.987.232.- Ft/ha Ökológiai érték a részletben: 35.445.840.- Ft (16+28)= 1.559.616.900.- Ft

4 2

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Tiszabő 0264/1 a, b, f Célállomány: HNY; Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 27,9106 ha

Erdőtelepítés költsége: c = 940 €/ha + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = 1647,28 €/ha * 275 Ft/€ = 453.002.Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, HNY III.fto. 416 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 35.000.- Ft/nm3 28.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 12.000.- Ft/nm3 9.600.- Ft/bm3 iparifa 20 % 80 bm3 * 28.000.- Ft/bm3 = 2.240.000.- Ft/ha tűzifa 80 % 336 bm3 * 9.600.- Ft/bm3 = 3.225.600.- Ft/ha 5.465.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 8.000.- Ft/nm * 1,4 =11.200.- Ft/nm3 8.960.Ft/bm3 416 bm3 * 8.960.- Ft/bm3 = 3.727.360.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség = 1.737.240.- Ft/ha k = 6 év; f = 60 év; p=

60

H c

60

1.738 .240 . 453 .002 .


1,0227

1,01023

1,3 *1.738 .240 453 .002 1,3 * H - c = = 2.146.501.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01023 60 1

Piaci érték szántó művelési ágban: 700.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 700.000.-Ft/ha+453.002.Ft/ha*1,010116=1.181.528.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.181.528.-Ft/ha*30,00ha=32.977.155.- Ft A terület védett és természetvédelmi területen van Globális érzékenységi mutató:


Lokális érzékenységi mutató:

Évi középhőmérséklet 6 4 Potenciális vízhiány 6 4 Csapadék pH 1 Lakónépesség 3 Helyi érzékenységi mutató: 30

gen.talajtípus:humuszos öntéstalaj termőréteg vastagság: középmély hidr.viszonyok: időszakos vízgazdálkodási fok: félszáraz

Ökológiai érték: 1.181.528.- Ft/ha (12+30)= 49.624.092.- Ft/ha Ökológiai érték a részletben: 32.977.155.- Ft (12+30)= 1.385.040.500.- Ft

4 2

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Őriszentpéter 44 O Célállomány: KTT-FE; fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 2,91 ha



100

H c

100

2.041 .600 . 856 .784 .


1,0087

1,01009

1,3 * 2.041 .600 856 .784 1,3 * H - c = = 1.039.500.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01009 100 1

Piaci érték: 500.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk = 500.000.-Ft/ha+856.784.Ft/ha*1,010098=1.528.436.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.528.436.-Ft/ha*2,91ha=4.447.749.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató:

védettségi szorzó: 16 Lokális érzékenységi mutató:

Évi középhőmérséklet

4

Potenciális vízhiány Csapadék pH

4 1


gen.talajtípus:pszeudoglejes barna erdőtalaj 1 termőréteg vastagság: mély 2 hidr.viszonyok: többletvízhatástól független 1 vízgazdálkodási fok: félszáraz 2


Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Őriszentpéter 46 E Célállomány: KST-FE; fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 0,51 ha


Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 667 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 4328,33 €/ha * 275 Ft/€ = 1.190.290.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST IV.fto. 369 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 40 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 1.280.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 329 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 4.737.600.- Ft/ha 6.017.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 369 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.132.800.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség =1.884.800.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.884 .800 . 1.190 .290 .


1,0046

1,01005

1,3 *1.884 .800 1.190 .290 1,3 * H - c = = 733.296.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01005 100 1

Piaci érték: 500.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=500.000.-Ft/ha+1.190.290.Ft/ha*1,010058=1.889.424.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.889.424.-Ft/ha*0,51ha=963.606.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 4 Potenciális vízhiány

4


Csapadék pH

1


hidr.viszonyok: többletvízhatástól független 1 vízgazdálkodási fok: félszáraz 2

Ökológiai érték: 1.889.424.- Ft/ha (16+18)= 64.240.416.- Ft/ha Ökológiai érték a részletben: 963.606.- Ft (16+18)= 32.762.604.- Ft

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Őriszentpéter 50 J Célállomány: KTT-FE; fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 1,59 ha



100

H c

100

2.041 .600 . 885 .371 .


1,0084

1,01008

1,3 * 2.041 .600 885 .371 1,3 * H - c = = 1.024.566.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01008 100 1

Piaci érték: 600.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=600.000.-Ft/ha+885.371.Ft/ha*1,010088=1.559.338.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.559.338.-Ft/ha*1,59ha=2.449.347.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 4 Potenciális vízhiány

4


Csapadék pH

1 3

Lakónépesség Helyi érzékenységi mutató: 18



Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Őriszentpéter 76 F Célállomány: KST-FE; fm/ha Lejtés: sík (10o alatt)

Terület: 2,95 ha


Erdőtelepítés költsége: c = 1520 €/ha + 227 fm/ha * 3,15 €/fm + 5600 fm/ha * 0,1263 €/fm = = 2942,33 €/ha * 275 Ft/€ = 809.141.- Ft/ha Fakitermelés hozama a talajérték számításhoz: Tőáron, KST IV.fto. 369 bm3 Árbevétel: iparifa ár: 40.000.- Ft/nm3 32.000.- Ft/bm3 tűzifa ár: 18.000.- Ft/nm3 14.400.- Ft/bm3 iparifa 10 % 40 bm3 * 32.000.- Ft/bm3 = 1.280.000.- Ft/ha tűzifa 90 % 329 bm3 * 14.400.- Ft/bm3 = 4.737.600.- Ft/ha 6.017.600.-Ft/ha 3 Költség: közbenső rakodón 10.000.- Ft/nm * 1,4 =14.000.- Ft/nm3 11.200.Ft/bm3 369 bm3 * 11.200.- Ft/bm3 = 4.132.800.- Ft/ha Hozam (H): Árbevétel – Költség =1.884.800.- Ft/ha k = 8 év; f = 100 év; p=

100

H c

100

1.884 .800 . 809 .141 .


1,0085

1,01009

1,3 * 1.884 .800 809 .141 1,3 * H - c = = 949.161.- Ft/ha f 1,0p 1 1,01009 100 1

Piaci érték: 600.000.- Ft/ha, további számításnál ezt kell használni. Erdővagyonérték=Té+c*1,0pk=600.000.-Ft/ha+809.141.Ft/ha*1,010098=1.476.809.-Ft/ha Erdővagyonérték a részletben=1.476.809.-Ft/ha*2,95ha=4.356.587.- Ft A terület védett és nemzeti parkban van Globális érzékenységi mutató: Évi középhőmérséklet 4 Potenciális vízhiány

4


Csapadék pH

1




Erdővagyon érték számításnál figyelembe vett megfontolások Az erdővagyon érték az erdőrészlet befejezési időpontjára van számolva (k) Vágásérettségi kor csak azért szerepel a számításban, mert a talajérték és a kamatláb számításánál a termőhelyre jellemző potenciális célállomány vágásérettségi korban mért értékét kell figyelembe venni. Tehát ez nem azt jelenti, hogy a tárgyi erdőrészleteknél fakitermelést terveznének. (f) Fatermési osztály: az egyéb rendelkezésre álló termőhelyi adatok alapján általam becsült érték (az anyagban nem tüntették fel a tervezők, kivéve: BNPI) Földárak – piaci árak: APEH 2010.március 13-i árverési kikiáltási árai (ld.melléklet) Erdőtelepítés költsége alatt a kapható támogatás értendő (I.kivitel+kerítés+padkázás) (c) Padkázás elszámolását 5600 fm/ha-ral javaslom ott is, ahol teljes talajelőkészítés van tervezve a szántó művelési ágaknál, mivel ez a művelet nagyobb értékű munka, mint az elszámolt padkázás. Fakitermelés árbevételénél – mely, mint már előbb említettem a talajérték és kamatláb számítása miatt szükséges – 10 % iparifa, 90% tűzifa megoszlással számoltam az árat Ft/bm3-ben (Á) Tűzifa árak internetről (ld.melléklet) Költsége: közbenső rakodón felkészítve (K). A költséget 1,4 általános költség fedezettel szoroztam. Az egység: Ft/bm3. Hozam (H): Á – K (Ft/bm3 Talajérték a termőhely fatermő képességének megfelelő érték (Té). Ha a piaci ár nagyban eltér a talajértéktől, akkor a piaci árat kell használni a számítás során.

A globális érzékenységi mutató megállapításához felhasznált adatok

Az Országos Meteorológiai Szolgálat által rendelkezésre bocsátott adatok közül a 2009. évi középhőmérséklet és csapadék pH adatot használtuk fel úgy, hogy az erdőrészletekre jellemző adatnak a hozzá legközelebb eső meteorológiai állomás mérési adatait vettük figyelembe. Ezek a következők: A mérőállomás adatainak Középhőmé községhatár r-séklet szerinti Co felhasználása Szentgotthár Őriszentpéter 10,2 d Nagykanizsa Berzence, 11,0 Nagybajom Paks Paks 11,7 Budapest II. Csobánka 12,4 Szolnok Tiszabő 12,4 Debrecen Szentistván, 11,6 Mezőnagymihály , Tiszadorogma, Mezőcsát, Ároktő Farkasfa Dunántúli községhatárok Hortobágy Alföldi községhatárok OMSZ mérőállomás

2009.évi Csapadék pH -

Potenciális Lakónépess vízhiány ég (mm) (eFő) + 507 50-100

-

+ 461

-

+ 766 + 1002 + 965 + 965

5,61

+ 685

5,39

+ 867

8-25 8-25 8-25 200-2112 50-100 8-25 8-25 8-25 8-25 8-25

A potenciális vízhiány adatai jelenleg az OMSZ-nál nem álltak rendelkezésre, ezért az Óvári Ilona-Illyés Benjamin: Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben okozott károk értékelése – Metodikai útmutató - 1994. KTM-TVH tanulmányban szereplő, és a fenti mérőhelyekre jellemző, legmagasabb évi középhőmérséklet idején mért potenciális vízhiányt vettük számításba. A lakónépesség adatait a közeli települések lélekszáma alapján állapítottuk meg. Megjegyzés: a globális érzékenységi mutató megállapításához ennél pontosabb adatokra van szükség. A jelenleg figyelembe vett adatok azonban annak a célnak tökéletesen megfelelnek, hogy látassák egy-egy erdőterület ökológiai értékének nagyságrendjét.

Természetvédelmi oltalom alatt álló erdők ökológiai értékelése

I. Bevezetés Az elmúlt évtized erdészeti és természetvédelmi szemléletváltása egyre inkább szükségessé teszi azt, hogy erdeinkben ne csak a termőföld és a faanyag piaci értékét fejezzük ki, hanem meghatározható legyen az erdő ökológiai értéke is. Ez az érték természetesen nem lehet tisztán piaci érték, mivel az ökológiai érték képzésénél figyelembe vett tényezők egy része nem képezheti adás-vétel tárgyát. Az értékelés kidolgozásánál kiemelt helyet foglalt el az irodalomjegyzékben 12. sorszám alatt feltüntetett, 1994. évben készült dolgozat, melynek egy része konkrétan ezzel a kérdéssel foglalkozik. A jelenleg felvázolásra kerülő módszer az egész erdészeti ágazatra vonatkozóan is alkalmazható lehetne. Pontos képet kaphatnánk arról, hogy hol és milyen mértékben fordulnak elő az ország területén ökológiai szempontból érzékeny területek. Védett természeti területen pedig az erdő, mint ökológiai egység és mint a természeti kincsek környezetét biztosító életközösség értékelhető lehet annak érdekében, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló erdők vagyonának, ökológiai értékének megőrzése megoldható legyen. Ez az ökológiai értékelés csak olyan alapadatokat használ fel, melyek országos statisztikai adatok alapján hozzáférhetők, valamint erdőrészlet szinten az erdőtervekben szerepelnek. II. A védett természeti területen lévő erdők ökológiai értékének meghatározásához használt elvi megfontolások. Erdőövezetben – a természetvédelem elsődleges célját tekintve – az erdő olyan életközösséget jelent, mely - a termőhelynek megfelelő bármely természetes fejlődési stádiumában van is, számunkra az optimális biodiverzitást jelenti. A talaj és a favagyon értéke igen hűen tükrözi az adott erdőrészlet piac által elfogadott értékét, azonban ez az érték nem tükrözi a természetvédelmi szempontokat. Tudjuk, hogy minél szélsőségesebbek a környezet állapotát befolyásoló tényezők és a termőhely, annál érzékenyebb a rajta található ökoszisztéma. Meg kell tehát határoznunk azokat a környezeti tényezőket, melyek alapvető befolyással bírnak az erdők állapotára, melyeknek összessége alakítja ki a élőhelyet, a biotópot, melyen meghatározott ökoszisztémák működnek. A kettő kölcsönhatása alkotja az ökológiai egységet, mely állandóan változó, és természetes körülmények között a klimax állapot felé tart. Az ökológiai szempontból meghatározó környezeti tényezők egyrészt a természeti erőforrások Sugárzó napenergia, mely minden élet forrása és nélkülözhetetlen eleme. A Föld kényes ökológiai egyensúlya végül is nem más, mint azon feltételek állandó

egyensúlya, melyek összessége a Nap energiájának - szervesanyag előállítása céljából való - optimális hasznosítását teszi lehetővé. A sugárzó napenergia önmagában - földi szemmel nézve - változatlan, a Földön való ökológiai változások nem befolyásolják. Energiája viszont olyan egyetemleges, hogy a Föld bármely más erőforrásának kedvezőtlen megváltozása miatti egyensúlyvesztés a jelenlegi földi ökoszisztéma megváltozását, vagy megsemmisülését eredményezheti. A földi ökoszisztémának része az ember is, mégpedig egy olyan speciális része, mely ma már képes befolyásolni a Föld bármely alapvető környezeti közegét, de ma még nem képes ezen változásnak a következményeit befolyásolni, egyszóval nem ura a helyzetnek. Levegő minősége – mely lehet -

Kontinentális háttérszennyezettség, mely országhatáron túlról érkezik

-

emisszió, mely a helyi, települési háttérszennyezettséget jelenti regionális szennyezettség alatt pedig azt az értéket kell érteni, mely egyrészt a kontinentális háttérszennyezettségből áll, másrészt a transzmisszió által, az adott helyen megjelenik. A levegőszennyezettség részben közvetlenül, részben közvetve károsítja a környezetet attól függően, hogy közvetlenül a levegőbe került szennyeződés ülepedése, vagy élő szervezetek által történő belélegzése okozza a kárt, vagy közvetve, a csapadékkal együtt, kerül a talajba és onnan a táplálékláncon át az élő szervezetekbe, vagy az élő szervezetek felszínére kerül és ott mechanikai vagy kémiai kárt okozva a védő hámrétegen utat nyit egy kárláncolatnak.

-

vízellátás és a talaj együttes hatása, melyben a talaj állapotát befolyásolja - a víz és szél okozta erózió - a savanyosodás - a só felhalmozódás, a szikesedés - a talaj vízháztartásának szélsőségessé válása - a fizikai degradáció - a biológiai degradáció talajmérgezés a vizek állapotát befolyásolja a csapadékvíz felszíni vizek felszín alatti vizek lakónépesség, látogatottság, mely megnyilvánul mind a - települési környezetre (környezetszennyezés, levegőszennyezés, hulladék elhelyezés, bányászat stb..) - mind a tájelemek (domborzati viszonyok, fedettség, felszíni vizek, művelési ágak stb.) megváltoztatásában.

A természeti erőforrások hatása globális, ill. kontinentális mértékben, és az itt élő emberektől és a hazai jogszabályokkal elérhető jogi személyektől függetlenül érvényesülnek, így csak hatásuk észlelhető a négy természeti elem mérésével. Ezek közé a tényezők közé sorolandó a népesség is, amennyiben hatását az egyes ember által - a rendes napi életvitellel összefüggésben - előidézhető hatások összességeként értelmezzük. Az emberiség globális hatása ugyanis a természeti elemek változásában jelenik meg. Az ember az a speciális lény, aki a természeti környezet része, de tudatos tevékenysége folytán - mely korlátozott képességű - azzal nem harmonizál, mivel bizonyos fokig kivonja magát a természeti elemek hatása alól. Ezzel azt éri el, hogy képes hatással lenni a környezetre minden szinten, globálisan, regionálisan és lokálisan is. Az ökológiai értékelés szempontjából tehát, a természeti erőforrások jellemzésére, az alábbi tényezőket vehetjük figyelembe: -

sugárzó napenergia jellemzésére: évi középhőmérséklet / o C/ levegő jellemzésére: csapadék pH vízellátás és talaj jellemzésére egy komplex mutató: potenciális vízhiány /mm/ lakónépesség és látogatottság jellemzésére: lakónépesség, látogatottság /fő/

Ezek a tényezők alapvetően befolyásolják az adott ökoszisztémát és így a vizsgált terület környezeti alaphelyzetére jellemző a terület reagálása, amit a terület globális érzékenységének nevezünk. A terület globális érzékenysége tehát meghatározható a napfény, a vízháztartás, a levegő, a népesség és látogatottság állapotából. A téma szempontjából a terület globális érzékenységének fogalmi bevezetése és egzakt meghatározása újszerű és rendkívül fontos mozzanat. Ezzel rögzíthető a területek egymáshoz képesti, relatív állapota, sőt ezen állapotnak időről-időre történő változása. A területek globális érzékenysége az egész ország területére megadható a rendelkezésre álló meteorológiai és statisztikai alapadat hálózattól függő pontossággal. A javasolt mérési helyeket ld.a 12.sz.felhasznált irodalom anyagában. A globális érzékenység jellemzésére – az országos adatok ismeretében – egy pontrendszer használatát javaslom, melynek a kérdéses területre aktualizált összesítése a globális érzékenységi mutatót fogja adni.

A pontrendszer az alábbi: Évi középhőmérséklet: Az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálattól származtathatók: Legérzékenyebbnek a legmelegebb területeket kell tekinteni. Az adatok közt fellelhető maximális érték 11,6 Co minimális érték 8,0 Co Ábrázoljuk tehát az évi középhőmérséklet változásait például a sárga szín árnyalataival az alábbi hatos skála szerint. 1. 8,0 - 9,0 Co 2. 9,1 - 9,5 Co 3. 9,6 -10,0 Co 4. 10,1 -10,5 Co 5. 10,6 -11,0 Co 6. 11,1 -11,6 Co

Potenciális vízhiány A potenciális vízhiány komplex tájékoztatást ad arról, hogy a terület párologtató képessége és csapadék utánpótlása milyen viszonyban áll egymással. Ebben a mutatóban érvényesül valamennyi fontos éghajlati tényező (napfénytartalom, szél, nyári napok száma, terület fedettsége, csapadék). Potenciális vízhiány = párologtató képesség - csapadék Az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálattól származtathatók: Legérzékenyebbnek a legnagyobb potenciális vízhiánnyal rendelkező területek tekintendők. Az adatok között fellelhető maximális érték: + 1002 mm

minimális érték: - 187 mm Ábrázoljuk tehát a potenciális vízhiány változásait a barna szín árnyalataival az alábbi hatos skálán: 1. - 187 - 1 mm 2. 0 - + 200 mm 3. + 201 - + 400 mm 4. + 401 - + 600 mm 5. + 601 - + 800 mm 6. + 801 - +1002 mm

Csapadék pH A levegő szennyezettségének jellemzésére a csapadék pH értéke használható, mely egyben az u.n. "savas eső" fogalommal is harmonizál. Az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálattól származtathatók: Legérzékenyebbnek a legsavanyúbb pH értékű esővel érintett területet kell tekinteni. Az adatok között fellelhető maximális érték: 3,72 minimális érték: 5,07 Ábrázoljuk a csapadék pH változásait a piros szín árnyalataival az alábbi hatos színskála szerint: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

5,07 4,80 4,60 4,40 4,20 4,00

-

4,81 4,61 4,41 4,21 4,01 3,72

Lakónépesség, látogatottság A lakónépesség és látogatottság adatait összevontan kezelhetjük azzal a meggondolással, hogy mindkét tényező terheli a természeti környezetet és ma már a látogatottság, vagyis az emberek lakóhelyükön kívüli megjelenése is, pl. turisztikai céllal, az ember természetes életmódjával együtt jár. Az adatok a KSH Demográfiai és Idegenforgalmi évkönyvben, valamint a Magyar Statisztikai Évkönyvben és Zsebkönyvben találhatók. Az összevont adatokat a következő módon állíthatjuk elő: a településre jellemző lakónépesség számához hozzáadandó az alábbiak szerint képzett, a látogatottságra jellemző adat. Ez utóbbit úgy hozzuk létre, hogy a település un. kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számát átszámoljuk az év 2/3-ad részére, azaz feltételezzük, hogy az idegenforgalom az év folyamán nem egyenletesen oszlik meg. (A tényleges számítások során ezt a számot a részletes adatok alapján pontosítani lehet és kell.) Legérzékenyebbnek a legnagyobb lakónépességgel és látogatottsággal érintett területek vonzáskörzete tekintendő. Az adatok között fellelhető maximális érték : 2.112.130 fő minimális érték: 8.536 fő A grafikus ábrázolásnál tehát a hatos skálán az alábbi változások mutathatók ki a kék szín árnyalatainak változásával: 1. 8.000 2. 25.001 3. 50.001 4.100.001 -

25.000 50.000 100.000 150.000

fő fő fő fő

5.150.001 - 200.000 fő 6.200.001 - 2.112.130 fő A területek érzékenységét meghatározó tényezők mértékét jól jellemzik a hatos skála sorszámai, amit pontszámokként is használhatunk. Amennyiben összeadjuk az egy területre jellemző adatokhoz tartozó pontszámokat, egy 4 - 24-ig terjedő számsoron belül megkapjuk az arra jellemző globális érzékenységi mutatót. Ez a mutató elrejti ugyan belső tartalmát, de a későbbiekben látható, hogy a kárérték megállapításánál teljesen mindegy, hogy az erős légszennyezés, vagy éppen a potenciális vízhiány befolyásolja-e a terület érzékenységét. A terület mindenképpen védelemre szorul függetlenül attól, hogy milyen művelési ágú, mert valamilyen okból veszélyeztetett. Amennyiben a káros környezeti tényező mérséklése a cél, a mutató belső tartalma bármikor felfedhető, ábrázolható. Az alkalmazott országos áttekintést azért fontos, hogy lássuk a természeti elemek változásának mértékét, és következtetéseket tudjunk levonni arra nézve, hogy a területek általános érzékenységi mutatóját milyen időközönként érdemes felülvizsgálni, valamint azért, mert az áttekintés alkalmas arra, hogy a még oltalom alá nem vont, veszélyeztetett területekre is felhívja a természetvédelem figyelmét. Az országos áttekintés analógiájára elkészíthetjük az erdő művelési ágú területek érzékenységének vizsgálatát, majd ennek ismeretében külön foglalkozhatunk a természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel. A vizsgálódást úgy végezhetjük, mintha a kérdést egy erősebb nagyító alá helyeznénk azért, hogy a részleteket pontosabban láthassuk. Ennek érdekében megvizsgáljuk a konkrét erdőrészlet lokális érzékenységét és jellemzésére kialakíthatjuk az erdőrészlet lokális érzékenységi mutatóját. A terület lokális érzékenysége nagyban függ a genetikai talajtípustól, a hidrológiai viszonyoktól, a vízgazdálkodási foktól és a termőréteg vastagságától. Az egyes erdőrészletekre jellemző lokális érzékenységi mutatót - a kritikusan befolyásoló tényezők rangsorolásával - az alábbi módon határozhatjuk meg (a hatos skála pontszámainak emelkedő abszolút értéke itt is az érzékenység növekedését jelenti): Genetikai talajtípusok csoportosítása: 1. Agyagbemosódásos barna erdőtalaj Pszeudoglejes barna erdőtalaj Kovárványos barna erdőtalaj 2. Rozsdabarna erdőtalaj Barnaföld Karbonátmaradványos barna erdőtalaj

Csernozjom barna erdőtalaj 3. Erubáz talaj Ranker talaj Podzolos barna erdőtalaj Réti csernozjom Humuszkarbonát talaj Öntés erdőtalaj

4. Humuszos öntéstalaj Lejtőhordalék talaj Savanyú barna erdőtalaj Podzolos barna erdőtalaj Mészlepedékes csernozjom Kilugzott csernozjom Réti erdőtalaj Sztyeppesedő réti szolonyec 5. Nyers öntéstalaj Rendzina Öntés csernozjom Réti talaj és kombinációi Mélyben sós réti talaj Réti öntéstalaj Lápos réti öntéstalaj Lejtőhordalék erdőtalaj Csernozjom jellegű homoktalaj és kombinációi 6. Váztalajok /váztalaj, kavicsos váztalaj, földes váztalaj, futóhomok, humuszos homok és kombinációi, ide tartozik a csonka erdőtalaj is/. Szikesek /szoloncsák, szoloncsák-szolonyec, réti szolonyec, másodlagos szikes talajok/ Láptalajok /mohaláp, síkláp/

Hidrológiai viszonyok csoportosítása 1. Többlet vízháztartástól független 2. Változó vízellátású 3. Szivárgó vizű 4. Időszakos vízhatású 5. Állandó vízhatású 6. Felszínig vizes

Vízgazdálkodási fok csoportosítása 1. Száraz 2. Félszáraz

3. Üde 4. Szélsőségesen száraz, igen száraz 5. Félnedves, nedves 6. Vizes

Termőréteg vastagság csoportosítása 1. Igen mély 2. Mély 3. 4. Közepes mélységű 5. Sekély 6. Igen sekély A lokális érzékenységi mutató megállapításához azok a környezeti tényezők használhatók fel, melyeket az erdőtervezési útmutatóban, és ennek alapján az üzemtervekben - az erdőrészletek termőhelyének jellemzésénél - megtalálhatók. Az erdőrészletek lokális érzékenységére vonatkozó adatokat tehát az üzemterv tartalmazza, az erre jellemző mutató bármikor előállítható, értelmezése pedig analóg az globális érzékenységi mutató értelmezésével. A genetikai talajtípusoknak a lokális érzékenységi mutató kialakításához való csoportosítása a módszer ismertetése érdekében történt, ennek pontosabb megállapítása indokolt lehet. A globális érzékenységi mutató és a lokális érzékenységi mutató együttesen határozzák meg egyes erdőterületek, erdőrészletek helyi érzékenységi mutatóját. Az erdőrészletekre jellemző helyi érzékenységi mutató tehát függ e területre jellemző globális érzékenységi mutató összetevőitől: évi középhőmérséklet potenciális vízhiány csapadék pH lakónépesség, látogatottság lokális érzékenységi mutató összetevőitől: genetikai talajtípus hidrológiai viszonyok vízgazdálkodási fok termőréteg vastagság A természetvédelmi oltalom alatt álló erdők, érzékenységüktől függően, minimum 8, maximum 48 pontot kaphatnak. Ezt a helyi érzékenységi mutatót kell felhasználni a különböző jellemzőkkel rendelkező erdők megkülönböztetésére. Látható, hogy a legkevésbé érzékeny természetvédelmi oltalom alatt álló erdő is 8 ponttal többet ér, mint a gazdasági célú, és minél érzékenyebb az erdőtársulás, annál nagyobb az értéke. A módszer előnye azonban többek között az, hogy elkerüli a szélsőségeket. Az összpontszámon belül az egyes tényezők elérhetik ugyan a maximális értéket, az

azonban sohasem fordulhat elő, hogy valamennyi tényező egyszerre éri el a maximumot. A természetvédelmi oltalom alatt álló erdők helyi érzékenységi mutatója tehát a KVVM Természetvédelmi Hivatala által meghatározandó - és bizonyos időközönként aktualizált, az egyes térségekre jellemző - globális érzékenységi mutató, valamint a helyileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságok által, erdőrészlet szinten képzett lokális érzékenységi mutató összegeként határozható meg. A helyi érzékenységi mutatót évenként aktualizálni kell. Az erdők természetvédelmi jelentőségének értékelése A természetvédelmi oltalom alatt álló erdők ökológiai értékelésénél a következő rendkívül fontos szempont, melyet figyelembe kell venni az, hogy ezen területek milyen védettségi fokkal és milyen területi jelleggel szerepelnek, azaz a védetté nyilvánítás során milyen fontosságot tulajdonítottak nekik. Ezzel ugyanis már a védetté nyilvánítás során utalás történt arra, hogy az erdőterület, mint ökológiai egység, mint környezet, mennyire fontos a védelem tárgya szempontjából. A védettségi foknál célszerű megkülönböztetni Natura 2000 helyi védett védett fokozottan védett Elképzelésünk szerint egy értékelési skálának elsősorban ebben az irányban kell erősebben megkülönböztetést tenni az egyes fokok között A védett terület jellegét illetően a következő megkülönböztetést javasoljuk: Nemzetközi ökológiai folyosó Natura 2000 természetvédelmi emlék természetvédelmi terület tájvédelmi körzet nemzeti park, bioszféra rezervátum nemzetközi egyezményekben szereplő területek. E vonatkozásban az értékelő skálánk kisebb mértékű megkülönböztetést tesz.

A fentiek alapján javasoljuk a védelem fokának és jellegének figyelembe vételét az alábbi táblázatban szereplő szorzószámok szerint: Védettségi kategória Nemzetköziökológiaifolyosó

EU-i közösségi jelentőségű természetvédelmi terület Natura2000 Természetvédelmi emlék Természetvédelmi terület Tájvédelmi körzet Nemzetipark,bioszférarezervátum,nemzetköziegyezm.-benszereplő területek

védettségi fok Nem védett

Védett

Fokozottan védett

5 10

-

-

-

10 12 14 16

18 19 20

Amennyiben a nemzeti ökológiai folyosó és a Natura 2000 területek védett természeti területen belül találhatók, akkor a védett természeti területre jellemző védettségi fok szerint értékelendők.

Javaslatunk szerint a védett természeti területen lévő erdők értéke három elemből tevődik össze: Az erdőterület erdővagyon érték (erdőtalaj + favagyon) természetvédelmi jelentőségre utaló szorzóval ökológiai érzékenységre utaló szorzó, helyi érzékenységi mutatóval korrigált értéke adja az erdő ökológiai értékét, mely erdőrészletenként számolható. Meg kell jegyezni, hogy ez az ökológiai érték tartalmazza mindazon védett faj értékét, melyek az adott erdőtípuson belül természetszerűen előfordulnak. Nem tartalmazza azonban a védett képződmények értékét, valamint azon védett fajok értékét sem, melyek élőhelyük határán találhatók, vagy unikálisak. Ezek értékét – legjobb tudásunk szerinti felmérést követően – az erdő ökológiai értékéhez hozzá kell adni. Fentiek alapján, összefoglalva az erdő ökológiai értéke az alábbiak szerint határozható meg: Védett természeti területen álló erdő ökológiai értéke a következő: Erdővagyon érték *(védettség fokára utaló szorzó + helyi érzékenységi mutató) Erdővagyon értéke=számítás módja a Nyugat-Magyarországi Egyetemen által oktatott Helyi érzékenységi mutató = ld.8.old. Védettség fokára utaló szorzó = ld.9.old. Nem védett területen álló erdő ökológiai értéke a következő: Erdővagyon értéke * helyi érzékenységi mutató Erdővagyon értéke=számítás módja a Nyugat-Magyarországi Egyetemen által oktatott

Helyi érzékenységi mutató=ld.8.old. Példaként végezzük el két számítást: 1. Heves-Borsodi Dombvidéken, Tarnaleleszen, adott 1 ha 50 éves bükkös. Az évi középhőmérséklet 9,5 Co, a potenciális vízhiány 380 mm, csapadék pH 4,85, lakónépesség 11.500 fő. A genetikai talajtípus agyagbemosódásos barna erdőtalaj, többletvízháztartástól független, üde, mély termőhely. Az erdőrészlet védett, tájvédelmi körzet területén található. Az erdőrészletben csak az erdőtípusnak megfelelő védett fajok találhatók. Erdővagyon értékét (talaj és favagyon) most nem számoljuk ki, vegyük az egyszerűség kedvéért 1 millió Ft-nak. Védettség fokára és jellegére utaló szorzó: 14 Globális érzékenységi mutató: 8 o középhőmérséklet 9,5 C 2 potenciális vízhiány 380 mm 3 csapadék pH 4,85 2 lakónépesség 11.500 fő 1 Lokális érzékenységi mutató: 7 Gen.talajtip. ABE 1 Vízháztartás VFTLEN 1 Vízgazd.fok üde 3 Term.réteg vastagság mély 2 Helyi érzékenységi mutató: 15 Ökológiai érték = 1millió Ft * (14 + 15) = 29 millió Ft

2. Heves-Borsodi Dombvidéken, Tarnaleleszen, adott 1 ha 50 éves KTT-MOT, déli kitettségű orom felső harmadban. Az évi középhőmérséklet 9,5 Co, a potenciális vízhiány 380 mm, csapadék pH 4,85, lakónépesség 11.500 fő. A genetikai talajtípus lejtőhordalék, többletvízháztartástól független, száraz, igen sekély termőhely. Az erdőrészlet fokozottan védett, tájvédelmi körzet területén található. Az erdőrészletben csak az erdőtípusnak megfelelő védett fajok találhatók Erdővagyon értékét (talaj és favagyon) most nem számoljuk ki, vegyük az egyszerűség kedvéért 0,5 millió Ft-nak. Védettség fokára és jellegére utaló szorzó: 19 Globális érzékenységi mutató: 8 o középhőmérséklet 9,5 C 2 potenciális vízhiány 380 mm 3 csapadék pH 4,85 2 lakónépesség 11.500 fő 1 Lokális érzékenységi mutató: 12 Gen.talajtip. LH 4 Vízháztartás TVFTLEN 1 Vízgazd.fok száraz 1 Term.réteg vastagság igen sekély 6 Helyi érzékenységi mutató: 20

Ökológiai érték = 0,5 millió Ft*(19 + 20) = 19,5 millió forint

Látható tehát, hogy a kisebb erdővagyon értékű molyhostölgyes erdőrészlet ökológiai értéke nem sokkal marad el az értékes bükkös ökológiai értékétől, ha védettségi foka erősebb és termőhelyi adottságai labilisabbak, tehát helyi érzékenységi mutatója magasabb értékű.

Székesfehérvár, 2010. március 10.

Óvári Ilona erdőmérnök gazdasági mérnök

Felhasznált irodalom: 1. MÉM Erdőrendezési Szolgálat: Erdőtervezési útmutató 2. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium: Tanulmányok Hazánk környezeti állapota c. dokumentumhoz Bp. 1989. 3. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatal: Természetvédelem '94. 4. Központi Statisztikai Hivatal: A környezet állapota és védelme Bp. 1986. 5. KSH Magyar Statisztikai Évkönyv 1994. 6. KSH Demográfiai Évkönyv 1984, 1990, 1991, 1992. 7. KSH Idegenforgalmi Évkönyv 1984, 1990, 1991, 1992. 8. KSH Magyar Statisztikai Zsebkönyv '93. 9. Országos Meteorológiai Szolgálat: Agrometeorológiai havijelentés 1990, 1991, 1992, 1993, 1994 tavasz 1990, 1991, 1992, 1993 ősz 10.Országos Meteorológiai Szolgálat: Levegőkörnyezeti Tájékoztató 1991, 1992, 1993 13. számok. 11.Vonatkozó jogszabályok. 12.Óvári Ilona-Illyés Benjamin: Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben okozott károk értékelése – Metodikai útmutató - 1994. KTM-TVH

A Nemzeti Park Igazgatóságok Tervei

Szentistván

Helység:

17

Tag:

Illetékes:

A

Részlet:

0178

HRSZ:

Körzet:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 7,33 ha Faállomány típusa:

Gazdálkodó: Részlet területe: Alsó szint területe:

ha

Természetvédelmi hatóság:

Eddigi véghasználat ter.:

ha

Védett terület neve:

Felújítási szint területe:

ha

Védettség foka:

Kötelezettség területe:

ha

Natura 2000:

Rendeltetés:

Oldal:

Felvétel éve:

állami tulajdon

Tulajdonforma: Keletkezés:

Észak-Magyarországi KÖTEVIFE Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet védett természeti terület HUBN 10 002 Borsodi sík

természetvédelmi

TERMŐHELYI ADATOK Klíma: Talajtípus:

Gazdálkodás korlátozása:

teljes korlátozás faanyagtermelést nem szolgáló Távlati célállomány: KST-EL

Termőréteg v.:

Üzemmód:

Tsz. feletti mag.:

- fatermőképességi csoportja:

Meghat. módja:

Fekvés:

Hidrológia: ESZTY IDŐSZ Réti csernozjom Fizikai talajféleség: AV KMÉ Domborzat: -150 SÍK Lejtés: SÍK SÍK Talajszelvény helyszíni és laborvizsgálata

Záródás min.:

Utolsó fakitermelés éve:

Cserjeborítás:

– módja:

1 1 ÜV

%

db/ha

m3/ha

Fakészlet a részletben

Folyónövedék

m3

m3/ha/év

Jellemző károsító

Felvétel módja

Fakészlet

Károsítás erélye

Törzsszám

cm

Záródás

m

Törzsminősítés

Átmérő

év

Fatermési osztály

Kor

Magasság

%

Elegyedés módja

Elegyarány

Fafaj jele

Eredet

Sorszám Jelzőszám

ÁLLOMÁNYLEÍRÁS

100

Összesen FAKITERMELÉSI TERV

ERDŐSÍTÉSI TERV


Terület (ha): Fafaj jele

1 1

ÜV

Jelleg:

Vágásérettségi

7,33 TEL

1. vált. mód: kor

m3/részlet

mutató

999

-

Erdősítés célállománya

KST-EL Erdősítés elegyfafajai

MSZ, MJ, HNY 2. vált. mód: Erdősítés célállománya Erdősítés elegyfafajai

Összesen MEGJEGYZÉSEK Előző azonosító: Egyéb fafaj a részletben:

Engedélyezett:

Nyomtatás ideje:

Üzemtervtől eltérő fahasználatok engedélyezése: Fahasználat módja

Hat. szám

ér. ter.

Üzemtervtől eltérő erdősítési előírás engedélyezése: Erdősítés

Dátum jellege

módja

Hat. szám

Dátum

Hat. szám

Dátum

céláll.

Egyéb változások: Változás leírása

Köt. kezdő éve I. kiv. kezdő éve I. kiv. bef. éve Befejezés éve

Végv. éve

Első vh. éve

Ssz.

Erdősítés állapotváltozásai részterületenként: Kötelezettség alá vont terület 20..

20..

20..

Műsz. átvételeken megáll. készültségek 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20..

1 2 3 4 5

Tárgyévi munkák:

Feljegyzések:

Pótlás ter.

minősítés 1 minősítés 2

össz. br. fat.

kel. köt. ter.

red. ter.

ér. ter.

módja

Végrehajtás éve

Első kiv. ter.

Erdősítések első kivitele és pótlása

Elvégzett fahasználat

Fafajok (fafaj, elegyarány)

20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. 20.. JELMAGYARÁZAT: Fahasználat módja: EÜ; TI; TKGY; NFGY; TRV; FVB; FVV; SZV; SZÁL; KH; ET Fahasználat minősítése 1(F-lapról): 1. Szakszerű; 2. Szakszerűtlen Fahsználat minősítése 2: 1. Engedélyezett; 2. Engedély nélküli; 3. Részben engedélyezett Erdősítés jellege: TEL; TRVF; FVF; SZVF; ÁK; FPCS Erdősítés módja: TMAG; TSARJ; TMMK; TSMK; MEST; MESTAL Erdősítés készültsége: 1. ÜV; 2. MGEH; 3. ÁAPN; 4. ÁAP; 5. EÉPN; 6. EÉP; 7. TÉPN; 8. TÉP; 9. BEFT; 10. BEF; 11. KBEF; 12. BRE; 13 KBRE; 14. REV; 15. VLÉP; 16. VMIN

Befejezett ápolások éve

Szentistván

Helység:

17

Tag:

Illetékes:

B

Részlet:

0261

HRSZ:

Körzet:



ha



ha



ha

Védettség foka:


ha

Natura 2000:

Rendeltetés:

Oldal:

Felvétel éve:

állami tulajdon


Észak-Magyarországi KÖTEVIFE Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet védett természeti terület

HUBN 10 002 Borsodi sík HUBN 20 034 Borsodi Mezőség

természetvédelmi



teljes korlátozás faanyagtermelést nem szolgáló Távlati célállomány: KST

Termőréteg v.:

Üzemmód:

Tsz. feletti mag.:


Meghat. módja:

Fekvés:

Hidrológia: ESZTY IDŐSZ Réti csernozjom Fizikai talajféleség: A SE Domborzat: -150 SÍK Lejtés: SÍK SÍK Talajszelvény helyszíni és laborvizsgálata

Záródás min.:


Cserjeborítás:

– módja:

1 1 ÜV

%

db/ha

m3/ha


Folyónövedék

m3

m3/ha/év


Felvétel módja

Fakészlet


Törzsszám

cm

Záródás

m

Törzsminősítés

Átmérő

év

Fatermési osztály

Kor

Magasság

%

Elegyedés módja

Elegyarány

Fafaj jele

Eredet


ÁLLOMÁNYLEÍRÁS

100


ERDŐSÍTÉSI TERV

1,20 TEL



1 1

ÜV

Jelleg:

Vágásérettségi

1. vált. mód: kor

m3/részlet

mutató

999

-


KST Erdősítés elegyfafajai

HNY 2. vált. mód: Erdősítés célállománya Erdősítés elegyfafajai


Engedélyezett:

Nyomtatás ideje:


Hat. szám

ér. ter.


Dátum jellege

módja

Hat. szám

Dátum

Hat. szám

Dátum

céláll.



Végv. éve

Első vh. éve

Ssz.


20..

20..


1 2 3 4 5

Tárgyévi munkák:

Feljegyzések:

Pótlás ter.


össz. br. fat.

kel. köt. ter.

red. ter.

ér. ter.

módja

Végrehajtás éve

Első kiv. ter.






Mezőnagymihály

Helység:

13

Tag:

Illetékes:

A

Részlet:

0268

HRSZ:

Körzet:



ha



ha



ha

Védettség foka:


ha

Natura 2000:

Rendeltetés:

Oldal:

Felvétel éve:

állami tulajdon




természetvédelmi



teljes korlátozás faanyagtermelést nem szolgáló Távlati célállomány: CS-KST

Termőréteg v.:

Üzemmód:

Tsz. feletti mag.:


Meghat. módja:

Fekvés:

Hidrológia: ESZTY TVFLEN Réti csernozjom Fizikai talajféleség: AV SE Domborzat: -150 SÍK Lejtés: SÍK SÍK Talajszelvény helyszíni és laborvizsgálata

Záródás min.:


Cserjeborítás:

– módja:

1 1 ÜV

%

db/ha

m3/ha


Folyónövedék

m3

m3/ha/év


Felvétel módja

Fakészlet


Törzsszám

cm

Záródás

m

Törzsminősítés

Átmérő

év

Fatermési osztály

Kor

Magasság

%

Elegyedés módja

Elegyarány

Fafaj jele

Eredet


ÁLLOMÁNYLEÍRÁS

100


ERDŐSÍTÉSI TERV

3,56 TEL



1 1

ÜV

Jelleg:

Vágásérettségi

1. vált. mód: kor

m3/részlet

mutató

999

-


CS-KST Erdősítés elegyfafajai

MSZ 2. vált. mód: Erdősítés célállománya Erdősítés elegyfafajai


Engedélyezett:

Nyomtatás ideje:


Hat. szám

ér. ter.


Dátum jellege

módja

Hat. szám

Dátum

Hat. szám

Dátum

céláll.



Végv. éve

Első vh. éve

Ssz.


20..

20..


1 2 3 4 5

Tárgyévi munkák:

Feljegyzések:

Pótlás ter.


össz. br. fat.

kel. köt. ter.

red. ter.

ér. ter.

módja

Végrehajtás éve

Első kiv. ter.






Tiszadorogma

Helység:

36

Tag:

Illetékes:

A

Részlet:

HRSZ:

011/27

Körzet:



ha



ha



ha

Védettség foka:


ha

Natura 2000:

Rendeltetés:

természetvédelmi

Oldal:

Felvétel éve:

állami tulajdon


Észak-Magyarországi KÖTEVIFE Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet védett természeti terület HUBN 10 002 Borsodi sík TERMŐHELYI ADATOK Hidrológia: ESZTY IDŐSZ Talajtípus: Típusos réti talaj Termőréteg v.: Fizikai talajféleség: A KMÉ Tsz. feletti mag.: Domborzat: -150 SÍK Fekvés: Lejtés: SÍK SÍK Meghat. módja: Talajszelvény helyszíni és laborvizsgálata Klíma:

teljes korlátozás faanyagtermelést nem szolgáló Távlati célállomány: KST-K Gazdálkodás korlátozása: Üzemmód:

- fatermőképességi csoportja: Záródás min.:


Cserjeborítás:

– módja:

1 1 ÜV

%

db/ha

m3/ha


Folyónövedék

m3

m3/ha/év


Felvétel módja

Fakészlet


Törzsszám

cm

Záródás

m

Törzsminősítés

Átmérő

év

Fatermési osztály

Kor

Magasság

%

Elegyedés módja

Elegyarány

Fafaj jele

Eredet


ÁLLOMÁNYLEÍRÁS

100


ERDŐSÍTÉSI TERV

5,00 TEL



1 1

ÜV

Jelleg:

Vágásérettségi

1. vált. mód: kor

m3/részlet

mutató

999

-


KST-K Erdősítés elegyfafajai

HNY 2. vált. mód: Erdősítés célállománya Erdősítés elegyfafajai


Engedélyezett:

Nyomtatás ideje:


Hat. szám

ér. ter.


Dátum jellege

módja

Hat. szám

Dátum

Hat. szám

Dátum

céláll.



Végv. éve

Első vh. éve

Ssz.


20..

20..


1 2 3 4 5

Tárgyévi munkák:

Feljegyzések:

Pótlás ter.


össz. br. fat.

kel. köt. ter.

red. ter.

ér. ter.

módja

Végrehajtás éve

Első kiv. ter.






Mezőcsát

Helység:

41

Tag:

Illetékes:

A

Részlet:

0298

HRSZ:

Körzet:



ha



ha



ha

Védettség foka:


ha

Natura 2000:

Rendeltetés:

Oldal:

Felvétel éve:

állami tulajdon




természetvédelmi

TERMŐHELYI ADATOK Hidrológia: ESZTY VÁLT Talajtípus: Típusos réti talaj Termőréteg v.: Fizikai talajféleség: A SE Tsz. feletti mag.: Domborzat: -150 SÍK Fekvés: Lejtés: SÍK SÍK Meghat. módja: Talajszelvény helyszíni és laborvizsgálata Klíma:

teljes korlátozás faanyagtermelést nem szolgáló Távlati célállomány: KST Gazdálkodás korlátozása: Üzemmód:

- fatermőképességi csoportja: Záródás min.:


Cserjeborítás:

– módja:

1 1 ÜV

%

db/ha

m3/ha


Folyónövedék

m3

m3/ha/év


Felvétel módja

Fakészlet


Törzsszám

cm

Záródás

m

Törzsminősítés

Átmérő

év

Fatermési osztály

Kor

Magasság

%

Elegyedés módja

Elegyarány

Fafaj jele

Eredet


ÁLLOMÁNYLEÍRÁS

100


ERDŐSÍTÉSI TERV

5,00 TEL



1 1

ÜV

Jelleg:

Vágásérettségi

1. vált. mód: kor

m3/részlet

mutató

999

-


KST Erdősítés elegyfafajai

MSZ 2. vált. mód: Erdősítés célállománya Erdősítés elegyfafajai


Engedélyezett:

Nyomtatás ideje:


Hat. szám

ér. ter.


Dátum jellege

módja

Hat. szám

Dátum

Hat. szám

Dátum

céláll.



Végv. éve

Első vh. éve

Ssz.


20..

20..


1 2 3 4 5

Tárgyévi munkák:

Feljegyzések:

Pótlás ter.


össz. br. fat.

kel. köt. ter.

red. ter.

ér. ter.

módja

Végrehajtás éve

Első kiv. ter.






Műszaki leírás 1. Határok kijelölése és állandósítása:

Az első kivitel elvégzése előtt az erdőgazdálkodó köteles a telepítés határait a szükséges ingatlan-nyilvántartási pontossággal beméretni, és a töréspontokat a terepen, maradandó és jól látható módon, megjelölni. Az első kivitel elvégzése után az erdőgazdálkodó a művelési ág változásának átvezetése érdekében köteles gondoskodni az ingatlan-nyilvántartás helyesbítéséhez szükséges további felmérésekről, a jogszabályokban előírt, földhivatal felé benyújtandó dokumentációk elkészítéséről.

2. Talaj-előkészítés és első kivitel:

A Szentistván 17A és 17 B jelű tervezett erdőrészletek területén 2009. őszén szántást végeztek. Itt középmély talajlazítás és ennek elmunkálása szükséges, a többi terület mélylazítást, és ennek elmunkálását igényli. A telepítést 2,0 m x 0,5 m-es hálózatban tervezzük, ami hektáronként 10 000 csemetét jelent. Erdőtelepítéshez csak külön jogszabályban meghatározott és igazolt minőségű szaporítóanyagot szabad felhasználni. A szaporítóanyag származási bizonyítványainak egy másolati példányát az erdészeti hatóság számára meg kell küldeni, az eredeti példányokat pedig meg kell őrizni.

3. Pótlás:

A szükségessé váló pótlás mértékét az erdősítések műszaki átvételekor határozza meg az erdészeti hatóság. A pótláshoz mindig nagy méretű csemete használata ajánlott. A pótlásokban a termőhelyfeltárási szakvéleményben megjelölt elegyfajok használatát tervezzük.

4. Ápolás:

Az ápolások révén az erdőgazdálkodó az első kivitel megvalósulását követő ötödik év végére köteles biztosítani, hogy a főfafaj legalább 2 éves egyedeinek egyedszáma elérje az erdőtelepítési engedélyben meghatározott egyedszám 70%-át, továbbá az erdősítés elegyaránya az erdőtelepítési engedélyben jóváhagyott célállománytípusnak megfeleljen. Nyár elején legalább egy alkalommal kapálás, vagy tányérozás szükséges a csemete sorokban, tárcsázás, sarlózás, vagy fűkaszálás a sorközökben. Vegetációs időszak végéig az időjárás függvényében további ápolások szükségesek.

5. Ütemterv:

Az első kivitelt 2010 tavaszára tervezzük, a befejezés várható éve 2018.

6. Károsítások elleni védelem: Az erdőtelepítéssel érintett településeken korábban végrehajtott erdő, illetve fásítás telepítések, továbbá erdőfelújítások tapasztalatai alapján tudnivaló, hogy az első kivitelt leginkább az aszály fenyegeti. Kiemelkedően fontos ezért az időben és szakszerűen elvégzett csemeteültetés. Az első tenyészidőszak túlélése után a fákat leginkább fenyegető veszély a vad, illetve a legelő háziállat okozta károsítás. Ennek megakadályozása érdekében a tervezett telepítéseket az első kivitel elvégzésével párhuzamosan vadkárelhárító kerítéssel kell bekeríteni. A tervezett kerítések nyomvonala megegyezik a tervezett erdőrészletek határvonalaival. A tervezett vadkárelhárító kerítés 2,0 méter magas, alsó-felső vezérszálas drótfonat, mely felé optikai szál kerül. A kerítés huzalának, illetve drótfonatának anyaga minimálisan 1,8 mm átmérőjű rozsdamentes (horganyzott) acéldrót. A panelek anyaga minimálisan 4,0 mm átmérőjű acélszál. A huzalt, drótfonatot illetve panel elemeket egymástól 3 m távolságra elhelyezett tartóoszlopokra kell elhelyezni. A tartóoszlopok anyaga legalább 10 cm csúcsátmérőjű keményfa oszlop. A tartóoszlopokat, melyek hossza minimum 2,8 m, a terhelés várható mértékével és a kerítés magasságával arányos mértékben kell a földbe süllyeszteni. A kerítés töréspontjainál, és az ott elhelyezett tartóoszlopokat, ahol a talajtani adottságok miatt nem biztosított azok állékonysága minimum két oldalról kiegészítő támasztékkal kell megerősíteni. A vaddisznó által okozott kár elhárítására is tervezett kerítés alsó 30 cm-es részét meg kell erősíteni. Ez történhet a huzal, illetve a drótfonat föld alatti aláhajtásával, és legalább egy db minimum 3,0 mm átmérőjű rozsdamentes (horganyzott) acéldrót kifeszítésével, vagy a huzal, illetve a drótfonat ezzel azonos stabilitást biztosító rozsdamentes acélkampóval történő lebéklyózásával. A kerítéssel védett területre a gyalogos átjárást a melléklet szerinti átjáróval kell biztosítani, a munkagéppel történő bejutást pedig a melléklet szerint készített kapuk építésével. Az átjárók és kapuk pontos helyét a kerítésépítés megkezdése előtt az erdőgazdálkodó jelöli ki. Erdőrészletenként az alábbi kerítések és kiegészítők építése szükséges:

Erdőrészlet

Szentistván 17 A Szentistván 17 B Mezőnagymihály13 A Tiszadorogma 36 A

Terület (hektár)

7,33 1,20 3,56 5,00

Tervezett vadkárelhárító kerítés hossza (m) 1300 600 1150 950

Tervezett kapu (db)

Tervezett átjáró

2 1 2 2

4 1 4 4

Mezőcsát 41 A

0,50

300

1

1

7. Erdőrészlet-szintű erdőtelepítési tervezés:

Szentistván 17 A Fafaj kocsányos tölgy mag mezei szil mezei juhar hazai (fehér és/vagy fekete nyár)

Eredet

Elegyarány 70 %

mag mag mag

10 % 10 % 10 %

Elegyítés módja főfafaj szórt szórt csoportos

A hazai nyár elegy a telepítés 0177 hrsz. ingatlannal határos szegélyén sávszerűen húzódik.

Szentistván 17 B Fafaj Eredet Elegyarány kocsányos tölgy mag 80 % hazai (fehér és/vagy fekete nyár) mag 20 %

Elegyítés módja főfafaj csoportos

A hazai nyár elegy a telepítés nyugati szegélyén sávszerűen húzódik. Mezőnagymihály13 A Fafaj cser

mag kocsányos tölgy mezei szil

Eredet

Elegyarány 50 %

mag mag

40 % 10 %

Elegyítés módja főfafaj szórt szórt

Tiszadorogma 36 A Fafaj Eredet Elegyarány kocsányos tölgy mag 70 % magyar kőris mag 20 % hazai (fehér és/vagy fekete nyár) mag 10 %

Elegyítés módja főfafaj szórt csoportos

A hazai nyár elegy a telepítés ÉNY-i szegélye mentén sávszerűen húzódik. Mezőcsát 41 A

Fafaj kocsányos tölgy mezei szil

Eredet mag

Elegyarány 80 %

mag

20 %

Elegyítés módja főfafaj szórt

8. Csemeteigény

Erdőrészlet Szentistván 17 A

Szentistván 17 B Mezőnagymihály13 A

Tiszadorogma 36 A Mezőcsát 41 A Összesen:

Terület Csemeteszükséglet (hektár) fafaj/db 7,33 KST/52 000 MSZ/7 000 MJ/7 000 HNY/7 000 1,20 KST/10 000 HNY/2 000 3,56 CS /18 000 KST/15 000 MSZ/ 3 000 5,00 KST/35 000 MAK/10 000 HNY/5 000 0,50 KST/4 000 MSZ/1 000 KST/116 000 CS/18 000 MAK/10 000 MSZ/11 000 MJ/7 000 HNY/ 14 000

Eger, 2010. január 12.

.................................... erdőgazdálkodó

.................................... szakvélemény készítője

Termőhelyfeltárási szakvélemény

1. Általános adatok: Erdőgazdálkodó:


3304 Eger, Sánc u. 6. Érintett ingatlanok, művelési ág: Szentistván 0178 szántó Szentistván 0261 gyep Mezőnagymihály0268 kivett Tiszadorogma 011/27 szántó Mezőcsát 0298 gyep Megye:

Borsod-Abaúj-Zemplén

Erdőtervi jel, terület (hektár): Szentistván Szentistván Mezőnagymihály Tiszadorogma Mezőcsát

17 A 17 B 13 A 36 A 41 A

7,33 1,20 3,56 5,00 0,50

2. Szakvélemény: Az erdőtelepítés elhelyezkedése, célkitűzései Az erdőtelepítésre tervezett terület a Nagyalföld erdészeti tájcsoport Jász-Heves-Borsodisíkság erdészeti tájának Borsod-Zempléni-síkság tájrészletéhez tartozik. A hordalékkúp síkságot a Bükkből az Alföldre érkező folyók, patakok építették. A tájrészlet északi részén még domblábi hátak, lejtők, középső részén hullámos síkságok találhatók, a tervezett erdőtelepítések azonban a tájrészlet legnagyobb területű déli egységének alacsony, ármentes síkságán valósulnak meg 90-100 m közötti tengerszint feletti magasságú területeken. A tájrészlet erdősültsége igen alacsony, 2,8 %, az érintett települések határában azonban még ennél is csekélyebb az erdő területfoglalása, nagy összefüggő területek gyakorlatilag fátlanok, azokon szántóföldi művelés, illetve gyepgazdálkodás folyik. Az erdőtelepítéssel érintett 5 terület közül négy szántóföldi művelés alatt áll (az ingatlan-nyilvántartás szerint gyep művelési ágú ingatlanok telepítésre tervezett részterületein a természetben nem gyep vegetáció található), a kivett művelési ágú ingatlan pedig egy régi állattartó telep helye, amit évtizedekkel korábban felszámoltak. A tervezett erdőtelepítés kettős természetvédelmi célkitűzést valósítana meg. Egyrészt a forrást biztosító Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szándékainak megfelelően belföldi klímaerdő telepítésével a CO2 megkötésben játszana szerepet, másrészt a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén létrehozott erdőfoltok élő- és szaporodóhelyet biztosítanának azon védett, fokozottan védett fajok számára, amelyek táplálékszerzése a füves pusztához kötődik, de búvóhelyként, vagy szaporodási céllal fás növények jelenlétét is igénylik. Klimatikus, hidrológiai és talajviszonyok A tájrészlet a meleg-száraz klímába esik. Az évi középhőmérséklet a 10 oC-t is meghaladhatja, a vegetációs időszak középhőmérséklete 17 oC. Évente 520-540 mm csapadék várható, ebből

a tenyészidőszakban 320-330mm esik. A nyári szárazság veszélye az egész tájrészletben fennáll, a klímakategória kontinentális erdőssztyep. A telepítendő területen vizsgált talajok mindegyike réti talajképződmény, tehát a talajfejlődés során a vízhatás meghatározó volt. A talajvízszint napjainkban azonban jellemzően 2m körül vagy az alatt van, így ma jellemzően többletvízhatástól függetlenek, vagy időszakos vízhatással jellemezhetőek a talajok. Mélyebb fekvésben, illetve árkok, csatornák mentén fordul elő állandó vízhatás. A megvizsgált 8 talajszelvény réti csernozjom, vagy típusos réti talaj, jellemzően sekély, esetenként középmély termőréteggel. A szántott, agyagos vályog, agyag fizikai talajféleségű A1 szint alatt tömött, poliéderes agyagos A2 szint található, ami elég határozott átmenettel megy át az alapkőzetbe, ami jellemzően löszös homok, homokos, vagy iszapos lösz. A termőhelynek megfelelő őshonos fafajú célállományok közül a kocsányos tölgy, illetve a hazai nyár jöhet szóba, a Mezőnagymihály 13 A talajtípusán a CS célállomány javasolt. Az állományok várható növekedési erélye gyenge, többletvízhatással jellemezhető területrészeken közepes. Az erdőtelepítés célkitűzései között azonban a fatermesztés nem szerepel. Termőhelytípus változatok: Szentistván 17 A 1. talajszelvény EOV X: 267 392 Y: 777 887 Klíma: erdőssztyepp (ESZTY) Hidrológia: időszakos vízhatású (IDŐSZ) Genetikai talajtípus: réti csernozjom (RCS) Termőréteg vastagság sekély (SE) Fizikai talajféleség: agyagos vályog (AV) Telepíthető célállományok főfafaja: kocsányos tölgy, cser, hazai (fehér) nyár Javasolható elegyfajok: mezei juhar, tatárjuhar, mezei szil, vadalma 2. talajszelvény EOV X: 267 309 Y: 777 949 Klíma: erdőssztyepp (ESZTY) Hidrológia: időszakos vízhatású (IDŐSZ) Genetikai talajtípus: réti csernozjom (RCS) Termőréteg vastagság középmély (KMÉ) Fizikai talajféleség: agyagos vályog (AV) Telepíthető célállományok főfafaja: kocsányos tölgy, hazai (fehér) nyár Javasolható elegyfajok: cser, mezei juhar, tatárjuhar, mezei szil, vadalma Szentistván 17 B EOV X: 269 388 Y: 785 592 Klíma: erdőssztyepp (ESZTY) Hidrológia: időszakos vízhatású (IDŐSZ) Genetikai talajtípus: réti csernozjom (RCS) Termőréteg vastagság sekély (SE) Fizikai talajféleség: agyag (A) Telepíthető célállományok főfafaja: kocsányos tölgy, cser, hazai (fehér) nyár

Javasolható elegyfajok: mezei juhar, tatárjuhar, mezei szil, vadalma Mezőnagymihály 13 A 1. talajszelvény EOV X: 267 563 Y: 778 001 Klíma: erdőssztyepp (ESZTY) Hidrológia: többletvízhatástól független (TVFLN) Genetikai talajtípus: réti csernozjom (RCS) Termőréteg vastagság igen sekély (ISE) Fizikai talajféleség: agyagos vályog (AV) Telepíthető célállományok főfafaja: molyhos tölgy, cser, hazai (fehér) nyár Javasolható elegyfajok: kocsányos tölgy, mezei juhar, mezei szil

2. talajszelvény EOV X: 269 218 Y: 785 608 Klíma: erdőssztyepp (ESZTY) Hidrológia: többletvízhatástól független (TVFLN) Genetikai talajtípus: réti csernozjom (RCS) Termőréteg vastagság sekély (SE) Fizikai talajféleség: agyagos vályog (AV) Telepíthető célállományok főfafaja: molyhos tölgy, cser, hazai (fehér) nyár Javasolható elegyfajok: mezei juhar, mezei szil

Tiszadorogma 36 A 1. talajszelvény EOV X: 263 629 Y: 785 348 Klíma: erdőssztyepp (ESZTY) Hidrológia: időszakos vízhatású (IDŐSZ) Genetikai talajtípus: típusos réti talaj (TR) Termőréteg vastagság középmély (KMÉ) Fizikai talajféleség: agyag (A) Telepíthető célállományok főfafaja: kocsányos tölgy, hazai (fehér) nyár Javasolható elegyfajok: cser, mezei juhar, tatárjuhar, mezei szil, vénicszil, magas kőris, magyar kőris, vadalma

2. talajszelvény EOV X: 263 645 Y: 785 226 Klíma: erdőssztyepp (ESZTY) Hidrológia: állandó vízhatású (ÁLLV) Genetikai talajtípus: típusos réti talaj (TR) Termőréteg vastagság középmély (KMÉ) Fizikai talajféleség: agyag (A) Telepíthető célállományok főfafaja:

kocsányos tölgy, magas kőris, magyar kőris, hazai (fehér) nyár Javasolható elegyfajok: cser, mezei juhar, tatárjuhar, mezei szil, vénicszil, magas kőris, magyar kőris, vadalma Mezőcsát 41 A EOV X: 271 134 Y: 786 613 Klíma: erdőssztyepp (ESZTY) Hidrológia: változó vízellátású (VÁLT) Genetikai talajtípus: típusos réti talaj (TR) Termőréteg vastagság sekély (SE) Fizikai talajféleség: agyag (A) Telepíthető célállományok főfafaja: kocsányos tölgy, cser, hazai (fehér) nyár Javasolható elegyfajok: mezei juhar, tatárjuhar, mezei szil A talajminták laboratóriumi vizsgálatát a Pilisi Parkerdő Zrt. Talajvizsgálati laboratóriumában végezték. (2525 Bajna, Bem utca 7. 33/447-144)

Eger, 2010. január 12.

.................................... erdőgazdálkodó

.................................... szakvélemény készítője

Erdőgazdálkodó neve: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság címe: 3304 Eger, Sánc u. 6. Termőhelyvizsgálati jegyzőkönyv

HRSZ: 0298

Azonosító adatok

HELYSÉG TAG EO V

MEZŐCSÁT 1 8 1 1

41

RÉSZL A/ ET X 271134 Y 786613

ERDŐGAZDÁLK 1 0 0 0 2 4 0 3 ODÓ FELVÉTEL 200911 DÁTUMA (év, hó) IG/ETI 09/ 09 ERDÉSZETI TÁJ/TÁJRÉSZLET

Általános adatok Termőhely meghatározás módja

SZL SZH

FH

113

15 25 35 45 55 65 Tengerszint feletti 0- 0- 0- 0- 0- 0- 75 HT KT 15 magasság 25 35 45 55 65 75 00 0 0 0 0 0 0 Fekvé SIK E EK K DK D DN NY ENY VAL s NM ME KM KM MA Y T E E A Domborz SIK AV MET VHL OLD TEH FEN LP VAL at M T Lejt SI -5 30 VAL és K T 10 15 20 25 30 Klí B GY-T KTT ESZT ma Y Hidrológi TVFL VALT SZIV IDÖS ALL FELS VIZB a N Z V Z Genetikai T R Termőréteg teljes 50 talajtípus vastagsága (cm) Termőréteg IS SE KM M IM redukált 50 mélysége E E E E vastagsága (cm) Fizikai TÖ D H H V AV A A H N KT talajféleség H V H A A Vízgazdálkodá SZS IS SZ FS ÜD FN N VI VAL si fok Z Z Z E T Humuszfor N M M Humuszvastagság 50 (cm) ma Y O U Termőhely TTH NTT Erózió, defláció M G K E minősítése H foka Y Alapkő L ÖH Főfafaj zet fatermőképessége Ágyazati L ÖH Elegyfafaj I./II. / kőzet Talajvíz mélysége Lágyszárú (dm)

Részletből jellemző % Természetes erdőtárs. cs. Főfafaj/Eredet Főfafaj magassága (m) Főfafaj kora

100

Lágyszárú Lágyszárú

/

Céláll./FT K Céláll./FT K

(év)

Kelt 2009. november 30. :

Felvételt végezte

KS T / 0 4 /

Intézmé ................................... ny: Szakértő Szabó Szilárd : 54/1989 (oklevélsz ám) Ellenőri ................................... zte:

2 3 4

A1 A2 1 C C 1

3 5 0 7 2

0H 0H 0D 0

5 

6 

7 

8 

Fizikai talajféleség

Gyökér

Tömődöttség

cm 1

Szerkezet Humusz

Talaj mélység

Átmenet

Sorszám

Genetikai szint

HELYSZÍNI TALAJVIZSGÁLAT Munsell szín (nedves)

E MO R K G Y A EP OOL E M A ME G Y K M ME G Y E M

Kiválás

Váz

Talajhiba

Mész

pH

Szóda

%

, , , , , , , , -0

-50

-100

-150

-200

Sorszám

Genetikai szint

Talajhiba

pH

y1

y2

CaCO3

Szóda

Összes só

H2O

6

5 6 7

,

Humusz

9

,

7

, 0

,

90 , 0

27 , 2 , , ,

%

Agyag

Iszap %

769

,

7

466

,

142

,

544

,

, 2 27

8 , 4 , , ,

,

cm

, 9 8

9

Mechanikai összetétel Váz

, 3

5

, 1 C

5

%

, 8

, 1

3

4

5

7

2

C

5h kapill.

KCl

, 4

1

A2

KA

vízem. %

A1

hy

05 , 1

80 , 0 , , ,

, 2 05

, 1 , , ,

, 6 , , ,

, , ,

Finom homok

Durva homok

8

,

,

,

,

,

MI VIZSGÁLAT

,

LABOR ATÓRIU


HRSZ: 0268

Azonosító adatok

HELYSÉG 1812 MEZŐNAGYMIHÁLY TAG 1 3 RÉSZL A / ET X 269388 Y 785592 EO V


113


SZL SZH

FH

15 25 35 45 55 65 Tengerszint feletti 0- 0- 0- 0- 0- 0- 75 HT KT 15 magasság 25 35 45 55 65 75 00 0 0 0 0 0 0 Fekvé SIK E EK K DK D DN NY ENY VAL s NM ME KM KM MA Y T E E A Domborz SIK AV MET VHL OLD TEH FEN LP VAL at M T Lejt SI -5 30 VAL és K T 10 15 20 25 30 Klí B GY-T KTT ESZT ma Y

Hidrológi TVFL VALT SZIV IDÖS ALL FELS VIZB a N Z V Z Genetikai RCS Termőréteg teljes talajtípus vastagsága (cm) Termőréteg IS SE KM M IM redukált mélysége E E E E vastagsága (cm) Fizikai TÖ D H H V AV A A H N KT talajféleség H V H A A Vízgazdálkodá SZS IS SZ FS ÜD FN N VI VAL si fok Z Z Z E T Humuszfor N M M Humuszvastagság (cm) ma Y O U Termőhely TTH NTT Erózió, defláció M G K minősítése H foka Y Alapkő H Főfafaj zet fatermőképessége Ágyazati H Elegyfafaj I./II. / kőzet Talajvíz mélysége Lágyszárú

30 30

30 E

(dm)


30


/


(év)


Felvételt végezte

CS - KS T / 0 3 /

Intézmé .................................... ny: Szakértő Szabó Szilárd : 54/1989 (oklevélsz ám) Ellenőri .................................... zte:

2 3 4

A1 A2 1 C C 1

1 3 0 6 2

5H 0H 0D 0

5 

6 

7 

8 


Gyökér

Tömődöttség

cm 1

Szerkezet Humusz

Talaj mélység

Átmenet

Sorszám

Genetikai szint


E MO R K G Y A V KP OOL E GYAV ME G Y K MA H ME G Y K M H

Kiválás

Váz

Talajhiba

Mész

pH

Szóda

%

, , , , , , , , -0

-50

-100

-150

-200

Sorszám

Genetikai szint

Talajhiba

pH

y1

y2

CaCO3

Szóda

Összes só

H2O

7

5 6 7

Humusz

4

,

0

, 8

3

32 , 0

2, , 0 , , ,

%

Agyag

Iszap %

347

,

245

,

640

,

527

,

, 8 1 9,

8 , 2 , , ,


, 2 9,

7

9

,

cm

, 3

, 6 C

3,

7

8

%

, 1

, 7

3

4

7

7

2

C

5h kapill.

KCl

, 6

1

A2

KA

vízem. %

A1

hy

, , ,

0

, 4 30

, 0 , , ,

, 9 , , ,

, , ,

Finom homok

Durva homok

8

,

,

,

,

,

MI VIZSGÁLAT

,

LABOR ATÓRIU


HRSZ: 0268

Azonosító adatok

HELYSÉG 1812 MEZŐNAGYMIHÁLY TAG 1 3 RÉSZL A/ ET X 269218 Y 785608 EO V


113


SZL SZH

FH


Hidrológi TVFL VALT SZIV IDÖS ALL FELS VIZB a N Z V Z Genetikai RCS Termőréteg teljes talajtípus vastagsága (cm) Termőréteg IS SE KM M IM redukált mélysége E E E E vastagsága (cm) Fizikai TÖ D H H V AV A A H N KT talajféleség H V H A A Vízgazdálkodá SZS IS SZ FS ÜD FN N VI VAL si fok Z Z Z E T Humuszfor N M M Humuszvastagság (cm) ma Y O U Termőhely TTH NTT Erózió, defláció M G K minősítése H foka Y Alapkő L ÖH Főfafaj zet fatermőképessége Ágyazati L ÖH Elegyfafaj I./II. / kőzet Talajvíz mélysége Lágyszárú

55 55

55 E

(dm)


70


/


(év)


Felvételt végezte

CS - KS T / 0 3 /


2 3 4

A1 A2 1 AC C 1

2 4 6 2

0H 5H 0D 0

5 

6 

7 

8 


Gyökér

Tömődöttség

cm 1

Szerkezet Humusz

Talaj mélység

Átmenet

Sorszám

Genetikai szint


E MO R K G Y A V KP OOL E GYAV G E G Y K MA H ME G Y K M H

Kiválás

Váz

Talajhiba

Mész

pH

Szóda

%

, , , , , , , , -0

-50

-100

-150

LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT -200

Sorszám

Genetikai szint

Talajhiba

pH

y1

y2

CaCO3

Szóda

Összes só

H2O

7

4

5 6 7 8

6

8

AC C

4,

7

9

Humusz


,

cm

4

5,

0

33 , 0 ,

, 20

, 8 , , , ,

%

Agyag

Iszap %

345

,

340

,

140

, ,

, 1

, 7 , 7

, 6 , , , ,

%

, 9

, 2 ,

2

3

5h kapill.

KCl

, 6

1

A2

KA

vízem. %

A1

hy

70 , 0 , , , ,

, 8 , 02

, 1 , , , ,

, 0 , , , ,

, , , ,

Finom homok

Durva homok


HRSZ: 011/27

Azonosító adatok

HELYSÉG 1822 TISZADOROGMA TAG 3 6 RÉSZL A/ ET X 263629 Y 785348 EO V


113


SZL SZH

FH


Hidrológi TVFL VALT SZIV IDÖS ALL FELS VIZB a N Z V Z Genetikai T R Termőréteg teljes talajtípus vastagsága (cm) Termőréteg IS SE KM M IM redukált mélysége E E E E vastagsága (cm) Fizikai TÖ D H H V AV A A H N KT talajféleség H V H A A Vízgazdálkodá SZS IS SZ FS ÜD FN N VI VAL si fok Z Z Z E T Humuszfor N M M Humuszvastagság (cm) ma Y O U Termőhely TTH NTT Erózió, defláció M G K minősítése H foka Y Alapkő A Főfafaj zet fatermőképessége Ágyazati L ÖH Elegyfafaj I./II. / kőzet Talajvíz mélysége Lágyszárú

75 75

75 E

(dm)

Részletből jellemző % Természetes erdőtárs. cs. Főfafaj/Eredet

80

Lágyszárú

S Z I - KS T

Lágyszárú

Főfafaj magassága (m) Főfafaj kora

/


(év)


Felvételt végezte

KS T / 0 6 /


2 3 4

A1 A2 1 AC 1 C 1

3 5 0 0 2

0H 0H 0D 0

5 

6 

7 

8 


Gyökér

Tömődöttség

cm 1

Szerkezet Humusz

Talaj mélység

Átmenet

Sorszám

Genetikai szint


E MO R K G Y A EP OOL E GY A KP OL E M A GE GYK M

Kiválás

Váz

Talajhiba

Mész

pH

Szóda

%

, , , , , , , , -0

-50

-100

-150


Sorszám

Genetikai szint

Talajhiba

pH

y1

y2

CaCO3

Szóda

Összes só

H2O

6

5 6 7 8

C

17

6

7

,

,

cm

7

Humusz


1,

Agyag

Iszap %

172

,

,

7

273

,

474

,

, 5 1,

, 5 , , , , ,

%

, 8

, 2 6

, 8 , , , , ,

%

, 5

, 9 AC

4

5

6

2

3

5h kapill.

KCl

, 0

1

A2

KA

vízem. %

A1

hy

, , , , ,

,

, , , , ,

7 , 5 , , , , ,

, , , , ,

Finom homok

Durva homok


HRSZ: 011/27

Azonosító adatok

HELYSÉG 1822 TISZADOROGMA TAG 3 6 RÉSZL A/ ET X 263645 Y 785226 EO V


113


SZL SZH

FH


Hidrológi TVFL VALT SZIV IDÖS ALL FELS VIZB a N Z V Z Genetikai T R Termőréteg teljes talajtípus vastagsága (cm) Termőréteg IS SE KM M IM redukált mélysége E E E E vastagsága (cm) Fizikai TÖ D H H V AV A A H N KT talajféleség H V H A A Vízgazdálkodá SZS IS SZ FS ÜD FN N VI VAL si fok Z Z Z E T Humuszfor N M M Humuszvastagság (cm) ma Y O U Termőhely TTH NTT Erózió, defláció M G K minősítése H foka Y Alapkő A Főfafaj zet fatermőképessége Ágyazati I S Z Elegyfafaj I./II. / kőzet Talajvíz mélysége 1 0 0 Lágyszárú

75 75

75 E

(dm)

Részletből jellemző % Természetes erdőtárs. cs. Főfafaj/Eredet

20

Lágyszárú

S Z I - KS T

Lágyszárú

Főfafaj magassága (m) Főfafaj kora

/


(év)


Felvételt végezte

KS T / 0 6 /


2 3

A AC 1 C 1

40H 0 00H 40D

4 5 

6 

7 

8 


Gyökér

Tömődöttség

cm 1

Szerkezet Humusz

Talaj mélység

Átmenet

Sorszám

Genetikai szint


E P OL E GY A EP OOL E GY A KP OL K M A

Kiválás

Váz

Talajhiba

Mész

pH

Szóda

%

, , , , , , , , -0

-50

-100

-150


Sorszám

Genetikai szint

Talajhiba

pH

y1

y2

CaCO3

Szóda

Összes só

H2O

7

5 6 7 8

1,

6

8

%

Humusz


8

,

,

9

, 8

Agyag

Iszap %

175

,

176

,

570

,

, 1 40

, 7 , , , , ,

%

, 4

6 , 0 , , , , ,

,

cm

, 7

, 8 C

4

6

7

2

3

5h kapill.

KCl

, 4

1

AC

KA

vízem. %

A

hy

, 0 , , , , ,

88 , 0 , , , , ,

, 3 , , , , ,

, , , , ,

Finom homok

Durva homok


HRSZ: 0178 HELYSÉG SZENTISTVÁN TAG 1 7 EO V

Azonosító adatok 1820

RÉSZL A/ ET X 267392 Y 777887


113


SZL SZH

FH


Hidrológi TVFL VALT SZIV IDÖS ALL FELS VIZB a N Z V Z Genetikai RCS Termőréteg teljes talajtípus vastagsága (cm) Termőréteg IS SE KM M IM redukált mélysége E E E E vastagsága (cm) Fizikai TÖ D H H V AV A A H N KT talajféleség H V H A A Vízgazdálkodá SZS IS SZ FS ÜD FN N VI VAL si fok Z Z Z E T Humuszfor N M M Humuszvastagság (cm) ma Y O U Termőhely TTH NTT Erózió, defláció M G K minősítése H foka Y Alapkő A Főfafaj zet fatermőképessége Ágyazati HL Ö Elegyfafaj I./II. / kőzet Talajvíz mélysége Lágyszárú

55 55

55 E

(dm)


60


/


(év)


Felvételt végezte

KS T / 0 4 /


2 3

A1 2 5 H A2 5 5 H C 120D

4 5 

6 

7 

8 


Gyökér

Tömődöttség

cm 1

Szerkezet Humusz

Talaj mélység

Átmenet

Sorszám

Genetikai szint


E P OL E GY A EP OOL E GY A ME G Y K MA H

Kiválás

Váz

Talajhiba

Mész

pH

Szóda

%

, , , , , , , , -0

-50

-100

-150


Sorszám

Genetikai szint

Talajhiba

pH

y1

y2

CaCO3

Szóda

Összes só

H2O

5

5 6 7 8

14

5

8

,

,

cm

4

Humusz


4

,

Agyag

Iszap %

345

,

,

5

748

,

054

,

, 0 17

, 6 , , , , ,

%

, 4

, 2 7

, 8 , , , , ,

%

, 2

, 0 C

4

5

6

2

3

5h kapill.

KCl

, 9

1

A2

KA

vízem. %

A1

hy

50 , 0 , , , , ,

65 , 0 , , , , ,

, 4 , , , , ,

, , , , ,

Finom homok

Durva homok




RÉSZL A/ ET X 267309 Y 777949


113


SZL SZH

FH



75 60

50 E

(dm)


40


/


(év)


Felvételt végezte

KS T / 0 3 /


2 3 4

A1 A2 AC C 1

2 4 7 2

0H 0 5H 5D 0

5 

6 

7 

8 


Gyökér

Tömődöttség

cm 1

Szerkezet Humusz

Talaj mélység

Átmenet

Sorszám

Genetikai szint


E P OL E GY A EP OOL E GY A ME G Y K MA H ME G Y K MA H

Kiválás

Váz

Talajhiba

Mész

pH

Szóda

%

, , , , , , , , -0

-50

-100

-150

-200

Sorszám

Genetikai szint

Talajhiba

pH

y1

y2

CaCO3

Szóda

Összes só

H2O

6

5 6 7

,

Humusz

8

,

4

, 9

,

50 , 0

19 , 9 , , ,

%

Agyag

Iszap %

448

,

5

651

,

460

,

261

,

, 2 17

7 , 7 , , ,

,

cm

, 9 7

8


, 6

6

, 7 C

6

%

, 0

, 1

3

4

6

7

2

AC

5h kapill.

KCl

, 5

1

A2

KA

vízem. %

A1

hy

26 , 1

70 , 0 , , ,

, 1 16

, 2 , , ,

, 1 , , ,

, , ,

Finom homok

Durva homok

8

,

,

,

,

,

MI VIZSGÁLAT

,

LABOR ATÓRIU


HRSZ: 0261 HELYSÉG SZENTISTVÁN TAG EO V


RÉSZL / ET X 778001 Y 267563


113


SZL SZH

FH


Hidrológi TVFL VALT SZIV IDÖS ALL FELS VIZB a N Z V Z Genetikai RCS Termőréteg teljes talajtípus vastagsága (cm) Termőréteg IS SE KM M IM redukált mélysége E E E E vastagsága (cm) Fizikai TÖ D H H V AV A A H N KT talajféleség H V H A A Vízgazdálkodá SZS IS SZ FS ÜD FN N VI VAL si fok Z Z Z E T Humuszfor N M M Humuszvastagság (cm) ma Y O U Termőhely TTH NTT Erózió, defláció M G K minősítése H foka Y Alapkő A Főfafaj zet fatermőképessége Ágyazati HL Ö Elegyfafaj I./II. / kőzet Talajvíz mélysége Lágyszárú (dm)


Lágyszárú Lágyszárú /


(év)


Felvételt végezte

/

20 20

20 E

Erdőtelepítést nem javaslok


2 3

A1 2 0 H AC 4 0 5H C 120D

4 5 

6 

7 

8 


Gyökér

Tömődöttség

cm 1

Szerkezet Humusz

Talaj mélység

Átmenet

Sorszám

Genetikai szint


E P OL E GY A EP OOL E GY A ME G Y K MA H

Kiválás

Váz

Talajhiba

Mész

pH

Szóda

%

, , , , , , , , -0

-50

-100

-150


Sorszám

Genetikai szint

Talajhiba

pH

y1

y2

CaCO3

Szóda

Összes só

H2O

7

AC

3 4 5 6 7 8

C

5h kapill.

Humusz

6

8

%

2,

,

cm

5

, 7 7

, 3 , , , , , ,


Agyag

Iszap

KCl

, 3

1

2

KA

vízem. %

A1

hy

%

455

,

843

,

, 7 1

, 4 , , , , , ,

%

40 , 0 , , , , , ,

53 , 0 , , , , , ,

, 6 , , , , , ,

, , , , , ,

Finom homok

Durva homok




RÉSZL B/ ET X 778048 Y 267796


113


SZL SZH

FH



40 40

40 E

(dm)


100


/


(év)


Felvételt végezte

KS T / 0 3 /


2 3 4

A1 A2 AC C 1

2 4 6 2

0 0 5 0 0

H H D D

5 

6 

7 

8 


Gyökér

Tömődöttség

cm 1

Szerkezet Humusz

Talaj mélység

Átmenet

Sorszám

Genetikai szint


E P OL E GY A EP OOL E GY A ME G Y K MA H ME G Y K MA H

Kiválás

Váz

Talajhiba

Mész

pH

Szóda

%

, , , , , , , , -0

-50

-100

-150


Sorszám

Genetikai szint

Talajhiba

pH

y1

y2

CaCO3

Szóda

Összes só

2 3 4 5 6 7 8

KA

5h kapill.

Humusz

vízem. H2O

, , , , , , , ,


Agyag

Iszap

KCl %

1

hy

, , , , , , , ,

%

, , , , , , , ,

, , , , , , , ,

cm

, , , , , , , ,

%

%

, , , , , , , ,

Finom homok

Durva homok

Berzence 0285/1 h hrsz-ú földrészlet termőhelyfeltárási szakvéleménye és erdőtelepítési kiviteli terve

Erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentáció

Szentistván 0178 Szentistván 0261 Mezőnagymihály0268 Tiszadorogma 011/27 Mezőcsát 0298

Készítette:

Szabó Szilárd okleveles erdőmérnök 3324 Felsőtárkány, Fő út 123. nyilvántartási kód: 4496

………………………….. tervező

169


170


Tartalomjegyzék:

Erdőgazdálkodó adatai Erdőtelepítésre tervezett területek adatai Tervezett erdőtelepítés összefoglaló adatai

Hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép másolat

5 db

Ingatlan-nyilvántartási térkép másolat az erdőtelepítésre tervezett területek és a termőhely mintavételi pontok feltüntetésével

4 db

Erdészeti nyilvántartási térkép másolat az erdőtelepítésre tervezett területek és a termőhely mintavételi pontok feltüntetésével

4 db

Koordináta-jegyzék az ingatlanok részterületén tervezett telepítésekről 1 oldal Termőhelyvizsgálati jegyzőkönyv

9 db


4 oldal

Műszaki leírás a mellékleteivel

7 oldal

Erdőrészlet lap

5 db

171


Erdőgazdálkodó adatai: Szervezet megnevezése:


Székhely:

3304 Eger, Sánc u. 6.

Képviselő neve:

Duska József igazgató

Statisztikai számjel:

törzsszám: 15323864

Adószám:

15323864-2-10

Regisztrációs szám:

1003114526

kód: 751231210

Erdőgazdálkodói kód:10002403 Jogosult szakszemélyzet:

Szabó Szilárd

nyilvántartási kódja:

4496

Erdőtelepítésre tervezett területek adatai:

Község

Szentistván Szentistván Mezőnagymihály Tiszadorogma Mezőcsát Összesen:

Helyrajzi szá m 0178 0261 0268 011/27 0298

Terület (hektár) 7,3346 5,6824 3,5564 17,6332 88,1638

172

Művelési ág

Tervezett erdőtervi jel

szántó gyep kivett szántó gyep

17 A 17 B 13 A 36 A 41 A

Tervezett erdőtervi terület (hektár) 7,33 1,20 3,56 5,00 0,50 17,59


Az érintett ingatlanok országos jelentőségű védett természeti területek, 161/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet részeként. A javasolt elsődleges rendeltetés ennek megfelelően minden erdőrészlet esetében természetvédelmi, további rendeltetés nem javasolt. Az erdőtelepítés célja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával belföldi klímaerdő létesítése. A célkitűzést, és a termőhelyi viszonyokat figyelembe véve a javasolt üzemmód faanyagtermelést nem szolgáló. A védettség tényéből eredően a telepíthető célállományok és az elegyfajok csak a termőhelynek megfelelő őshonos fafajok közül kerülhetnek ki. Az erdőtelepítés 3 ingatlan esetében részterületen tervezett, a területek feltüntetésre kerültek az ingatlan-nyilvántartási, illetve az erdészeti nyilvántartási térképeken is, a határvonalak töréspontjainak koordináta-jegyzéke a térképekhez csatolva található.

Az állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelője, az erdőgazdálkodó Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a tulajdonost képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozzájárulását kérte az erdőtelepítés végrehajtásához, a művelési ág változáshoz.

Tervezett erdőtelepítés összefoglaló adatai:

Erdőrészlet

Terület (hektár)

Szentistván 17 A

7,33

Szentistván 17 B

1,20

Mezőnagymihály13 A

3,56

Tiszadorogma 36 A

5,00

Mezőcsát 41 A

0,50

Javasolt elsődleges rendeltetés

természetvéd elmi természetvéd elmi természetvéd elmi természetvéd elmi természetvéd elmi

173

Javasolt üzemmód

Tervezett célállomány

Tervezett vadkárelhárító kerítés hossza (m) 1300

faanyagtermelést nem szolgáló

KST-EL


KST

600


CS-KST

1150


KST-K

950


KST

300


Termőhelyfeltárási szakvélemény és erdőtelepítési kivitelezési terv

ERDŐGAZDÁLKODÓ: DUNA – DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERVEZÉSSEL ÉRINTETT TERÜLETEK Község Paks

Tag 620

Részlet D

Közreműködő szakirányító: István Imre 7634 Pécs Újfasor 23. Tel: 30 – 377 – 3421 Szolgálati ig. sz. 3920

Felvétel éve

: 2010

Terepi felvételt végezte

:

Várady

János

okl.

erdőmérnök Összeállította

ADATLAP:

174

: Várady János okl. erdőmérnök (Szolgálati ig. sz. 1582)


Erdőgazdálkodói nyilvántartás: Szervezet megnevezése Székhely Képviselő neve Statisztikai számjel Adószám Regisztrációs szám Erdőgazdálkodói kód

Duna – Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 7625 Pécs, Tettye tér 9. Závoczky Szabolcs igazgató 15325787 – 8412 – 312 – 02 15325787 – 2 – 02 1002906670 06002402

Földterület adatai: Település neve: A földrészlet fekvése A földrészlet helyrajzi száma Alrészlet A földterület erdészeti azonosítója A használt terület nagysága A használat jogcíme A használat időtartama

Paks külterület 0156 / 7

vagyonkezelés határozatlan

Az erdészeti szakszemélyzet: Családi és utóneve Nyilvántartási kód

István Imre 3920

A telepítési terv készítője: Családi és utóneve Nyilvántartási kód

Várady János 1582

Termőhelyfeltárási szakvélemény és erdőtelepítési – kivitelezési terv

175


Előzmények: 2010. január 12. – én az ingatlant kezelő Duna – Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szóbeli megbízást adott a Paks 0156 / 7 hrsz. külterületi földrészletre vonatkozó erdőtelepítési terv elkészítésére. I. Általános területi adatok

Az erdősítendő területek és tulajdonosaik

Sorszám

1.

Helység

Paks

Hrsz.

Min. osztály

0156 / 7

4

Műv ág.

Terület (ha, m2)

gyep

4,8

Érintett terület (ha, m2) 4,8

Összesen: Sorszám 1.

Tulajdonos Neve, címe Magyar Állam

Tul. hányad 1/1

Erdőgazdálkodó (neve, címe): DDNPI 7625 Pécs, Tettye tér 9. Erdőtervi azonosítók

Helység

Tag, A részlet részlet területe (ha)

Paks

620 D

4,80

Érintett hrsz.

0156/7

Az érintett Javasolt hrsz rendeltetés területéből az erdőrészlet által elfoglalt terület (ha) 4,8 Faanyagtermelő erdő

II. Termőhelyfeltárási szakvélemény II./1. Általános termőhelyi adatok

176

Célállománytípus kódja és megnevezése

29 KST - K


Az erdősítendő terület a Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoportba (I), a Duna menti síkság (14), Közép- és Alsó – Duna – ártér erdőgazdasági tájba (14 c) tartozik. A tervezett erdőtelepítés közvetlen környezetében középkorú HNY és MÉ erdők találhatók. A telepítendő terület közvetlenül csatlakozik a Paks 620 C jelű erdőrészlethez

Éghajlati viszonyok A terület az erdőssztyepp (ESZTY) klímába sorolható, amelyet a kevés csapadék (– 600 mm), a nagy nyári meleg (évi középhőmérséklet 10,5 C felett), az alacsony légnedvesség tartalom (júliusi 14 h – i légnedvesség 50 % alatt) és az egyenlőtlen csapadékeloszlás jellemez. A leggyakoribb szélirány É, ÉNy – i. Magas a napfényes órák száma.

Domborzat A felszín sík, a szintkülönbség nem haladja meg a 2 m – t, géppel jól művelhető.

Hidrológiai viszonyok A terület az állandó vízhatású (ÁLLV) hidrológiai kategóriába sorolható. A talajvíz a Duna vízállását követi, a tenyészidőszak jelentős részében a fás növényzet számára elérhető. A helyszíni talajvizsgálat időpontjában (2010 január 14. - én.) a szelvénygödörben talajvíz 130 cm - en jelentkezett. II./2. A termőhely ismertetése erdőrészletenként, a talajszelvények alapján

A Paks 620 D erdőtervi jelű (0156/7. hrsz) 4,80 ha-os területen felvett talajszelvények száma: 1 db. (lásd: térképmelléklet, ill. termőhelyfelvételi lap.) 1. sz. talajszelvény szöveges jellemzése 0 – 30 30 – 70

cm cm

70 – 110

cm

110 -

cm

Sötétszürke színű, gyökerekkel erősen átszőtt, kissé tömött, agyag. Sárgásszürke szürke színű, tömött, gyökerekkel gyengén átszőtt homokos vályog Sárga színű, tömött vályog

talajvíz

177


A kialakítandó erdőrészlet területén állandó vízhatású (ÁLLV) hidrológiai viszonyok mellett, réti talaj (R) alakult ki. A termőréteg vastagsága közép mély (KMÉ). A szelvényekben az egyes rétegek kémhatása gyengén lúgos (pH 7,4 – 7,65). Valamennyi talajréteg mészben szegény. A fizikai talajféleség a helyszíni vizsgálatok, valamint a KA, "hy" és az 5 órás kapilláris vízemelés értékei alapján agyag, illetve homokos vályog. A termőrétegek jellemzően humuszban gazdagok (0,92 – 6,03 %), a felső talajréteg kissé tömött, az alsók tömött szerkezetűek.

Termőhelyleírás Klíma

ESZTY

4

Hidrológia

ÁLLV

5

Alapkőzet

V

31

Genetikai talajtípus

R

710

Termőréteg vastagsága

KME

3


AV

6

feletti 200

4

Fekvés

SÍK

1

Lejtés

SÍK

1

Vízgazdálkodási fok

ÜDE

5

Termőhely típus változat

ESZTY, ÁLLV, R, KME, 4571036

Tengerszint magasság

AV Természetes erdőtársulás Tervezhető típus

KST - K

29

célállomány KST, MK, MAK, FRNY, 111, 631, 632, 741, 719 NNY

Szakvélemény

A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok alapján a terület, erdősítésre alkalmas. „Az egyes termőhelytípus – változatokon alkalmazható célállományok” (ÁESZ 2005)

178


alapján az erdősíthető célállomány javasolt főfaja KST, MAK, FRNY, várható növekedése: közepes, illetve jó.

III. Erdőtelepítési – kivitelezési terv Erdőtelepítés helye

:

Paks 0156 / 7 hrsz.

Erdőtelepítés területe

:

4,80 ha

Az erdő javasolt rendeltetése :

Faanyagtermelő erdő

Talaj előkészítés

Mélyszántás (50 cm mélységben.)

:

Talajegyengetés (tárcsázás)


179


Célállománytípus neve, kódja

: KST - K 29

(Fafajok, elegyarány, elegyítés módja): KST 70 %, MAK 20 %, MSZ 10 % Szaporítóanyag minősége, (kora)

: min. 80 % csíraképességű makk, vagy I. oszt.

válogatott 2 éves csemete. Telepítési hálózat (sortáv, tőtáv), szaporító anyag szükséglet csemeteültetés esetén:

Fafaj

Hálózat

db / ha

db össz.

KST MAK MSZ

2,5 * 0,55 m 2,5 * 2,0 m 2,5 * 4,0 m

7000 2000 1000

33.600 9.600 4.800

Elegyarány % 70 20 10

Telepítési hálózat (sortáv), szaporító anyag szükséglet makkvetés esetén:

Fafaj

Sortávolság

kg/ ha

kg össz.

KST MAK MSZ

2,5 m 2,5 * 2,0 m 2,5 * 5,0 m

210 kg 2.000 db 1000 db

1.000 kg 9.600 db 4.800 db

Várható fatömeg-gyarapodás


: 8 m3 / ha / év.

Tervezett vágás érettségi kor

: 100 év.

Az erdőtelepítés kezdő éve

: 2010

A befejezés várható éve

: 2020

IV. Az erdősítés kivitelezése

620 D erdőrészlet (KST - K)

Talajelőkészítés: Az erdőtelepítés előtt a talaj szellőztetése és gyommentesítése érdekében 50 cm mélységű szántás szükséges. Az ültetés időpontja: a mezőgazdasági termények betakarítását követően, lehetőség szerint őszi első kivitel.

180


Makkvetéssel történő első kivitel esetén az erdősítés módja: az erdősítést lehetőleg őszi makkvetéssel kell végrehajtani. A legalább 80 % csíraképességű makkot vetőgéppel, 2,5 m – es sortávolsággal, 10 cm – mélységben kell elvetni. Tavaszi első kivitel esetén a begyűjtött makkot földes padozatú, fagymentes tároló helyen kell átteleltetni. A tárolást megelőzően réztartalmú gombaölő porral csávázzuk, majd 20 cm vastagságban egyenletesen terítsük el. A tárolás ideje alatt a makk nedvesség tartalmát hetente ellenőrizzük. Szükség esetén locsolni és forgatni kell. A fagy ellen szalmatakarás szükséges.

Csemetével történő kivitelezés esetén az ültetés módja: Az erdősítést I. oszt. 2 éves válogatott csemetével, gépi ültetéssel, lehetőleg ősszel kell végrehajtani, de elvégezhető az erdősítés őszi mélyszántás után, tavasszal is. Az elsimított területen kerekes traktorra három ponton felfüggesztett csemeteültető géppel, az időjárási viszonyok függvényében október közepe, március vége között kell az ültetést végrehajtani. Elegyítés: a mélyebben fekvő területrészeken a MAK csoportos elegyítése javasolt. Az erőteljesebb növekedésű MSZ csemetéket sorjelzőként, szálanként elegyítve kell ültetni. Pótlás: Megfelelő minőségű első kivitel mellett valószínűleg nem lesz szükséges, de ha erre mégis sor kerülne, akkor az éves műszaki átvételi jegyzőkönyv előírása szerint kell eljárni. Ápolás: A sorközi és a sorápolás a mindenkori gyomosodás függvénye, de a sikert az erdősítés gyomoktól való mentessége biztosítja. Így az első két évben legalább 2 ízben sorkapálás és 2 - 3 alkalommal sorközi ápolás (tárcsázás) szükséges. A harmadik évben megfelelő növekedés esetén a sorápolást el lehet hagyni, de a sorközök tárcsázása kívánatos. Az ápolások gyakorisága a növekedés és a záródás függvényében csökkenthető. Kor (év)

Sorápolás (kézi)

Sorközi ápolás (gépi)

1

2x

3 x tárcsa

2

2x

2 x tárcsa

3

1x

2 x tárcsa 2 x tárcsa

4

181


5

1 x tárcsa

6

1 x tárcsa

7

1 x tárcsa

Az erdő befejezését követő munkák: amennyiben az erdőtelepítés a meghatározott szakmai irányelveknek megfelel, azt a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatósága befejezetté nyilvánítja. Erre előreláthatólag a 10. vegetációs évben kerül sor.

Várhatóan az állomány 20 - 22 éves korában kell elvégezni az első tisztítást, ami a növő tér beállítás érdekében történik. 40 - 45 éves korban törzskiválasztó gyérítés, 70 éves kor környékén növedékfokozó gyérítés elvégzése szükséges.

Erdővédelem: Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles: az erdő egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérni az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez, az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni amennyiben az erdőt károsító hatást észlel, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

Egyéb megjegyzések:

A támogatás igénylésének feltétele, hogy a telepítés Származási Igazolvánnyal minősített szaporítóanyaggal történjen. Az erdőtelepítés után az erdőgazdálkodó köteles a terület művelési ágának megváltoztatásához szükséges adatokat a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és határidőig megküldeni az illetékes földhivatal részére.

182


V. Nyilatkozatok

Nyilatkozat az erdősítést korlátozó létesítmény(ek)ről: korlátozó létesítmény nem található.

Nyilatkozat az adott terület természetvédelmi státuszáról: a terület a Dél – Mezőföldi Tájvédelmi körzetben található, védett terület.

VI. Kiegészítő létesítmények, munkálatok VI.1. Az erdőtelepítés védelme vadkár ellen

VI.1.1. Kerítések A terület közvetlenül csatlakozik a Béri Balogh Ádám Vadásztársaság (7020 Paks, Kosár u. 21/1.) kezelésében lévő vadászterülethez, ezért a jelentős vadlétszám miatt az erdőtelepítések mechanikai vadvédelme, vadkárelhárító kerítések építésével elkerülhetetlen. Az őz állandó, a vaddisznó és a szarvas időszakos nagy létszámú jelenléte miatt 2,2 m magas, vadhálóból készült kerítés építése szükséges. A kerítés teljes hossza: 1200 fm. A kerítés egymástól 5 m – re lévő keményfa oszlopokra szögelt 2 mm átmérőjű tűzihorganyzott vadhálóból készül. Az oszlopok minimális csúcsátmérője 16 cm, hossza 3,00 m, melyből 0,5 m kerül a talajba. A faoszlopok talajba kerülő részét égetéssel tartósítani kell.

183


A töréspontokat és minden tizedik oszlopot, a drótfonat megfelelő feszítésének érdekében két oldalról meg kell támasztani, vagy minden huszadik oszlopnál feszítőelem beépítése szükséges A vadháló felett 10 – 15 cm – re, a védőhatás fokozása, az optikai hatás elérése érdekében legalább egy szál, minimálisan 1 cm széles, a vad számára mozgásával, hangjával vagy színével zavaró hatású kiegészítő védőszálat (pl. színes műanyag szalag) kell elhelyezni, melyet szél hatására hangot adó, további eszközökkel is lehet kombinálni. A kerítéssel védett területre az erdő védelme és ápolása érdekében a gyalogos és gépjárművel történő bejutást biztosítani kell. Ennek érdekében a kerítést egy, tűzoltó szerkocsival is átjárható kapuval kell ellátni. A kapuk kialakítása során figyelembe kell venni az adott térségben futó utakat és dűlőutakat. Az erdőgazdálkodó vállalja, hogy a kerítést az erdészeti hatóság által előírt időpontban eltávolítja.

Pécs, 2010. február 04.

Várady János okl. erdőmérnök

Az erdőtelepítési tervvel egyetértek:

erdőgazdálkodó

184


VI. Záradékok, nyilatkozatok VII.1. Erdőgazdálkodói záradék

Závoczky Szabolcs igazgató, mint erdőgazdálkodó DDNPI vezetője aláírásommal igazolom, hogy az erdőtelepítési tervdokumentációban foglaltakat ismerem, azokkal egyetértek. Kijelentem, hogy az erdőtelepítés kivitelezését a jóváhagyott terv alapján kívánom elvégezni. A tervdokumentáció adatai vonatkozásában bekövetkező bármi változást a bekövetkezéstől számított harminc napon belül az erdészeti hatósághoz bejelentem. Az erdőtelepítés első kivitelének elvégzéséről írásban értesítem az erdészeti hatóságot. A kiadott szakhatósági hozzájárulás és egyéb szükséges dokumentumok becsatolásával az illetékes földhivatalnál kezdeményezem a művelési ág megváltoztatását. Az erdőtelepítés befejezésekor, időközi változás esetén, mint az állami támogatást igénybe vevő, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítéséhez szükséges megvalósulási térkép elkészíttetéséről gondoskodom, tudomásul veszem, hogy ez feltétele a támogatás teljes kifizetésének.

…………………………………. VII. 2. Szakirányítói záradék

István Imre, mint szakirányító aláírásommal igazolom, hogy az erdőtelepítési tervdokumentációban foglaltakat ismerem, annak szakmai tartalmával egyetértek. Kijelentem, hogy az erdőtelepítés kivitelezésében – annak befejezéséig – szakirányítói szerepkörben részt veszek. Amennyiben köztem és az erdőgazdálkodó között létrejött 185


megbízási jogviszony megszűnik, arról haladéktalanul írásban értesítem az erdészeti hatóságot.

………………………………… VII. 3. Tervezői záradék

Kijelentem, hogy az erdőtelepítési tervben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A terv össze-állítása során a vonatkozó jogszabályok, szakmai irányelvek alapján, a helyi viszonyok, településrendezési elképzelések ismeretében jártam el.

…………………………………. VII. 4. Tulajdonosi hozzájárulás

Nevezett tulajdonosok és a terület vonatkozásában egyéb rendelkezési jogosultsággal bíró személyek hozzájárulunk ahhoz, hogy a megnevezett területen jelen tervdokumentáció alapján erdőtelepítés valósuljon meg, és ennek következtében a terület „erdő” művelési ágba kerüljön. Egyben nyilatkozunk arról, hogy a telepítés végrehajtásakor nincs a területre érvényben lévő földhasználói szerződés. Egyben hozzájárulok ahhoz, hogy az erdőtelepítéssel érintett területen az erdőgazdálkodói feladatokat a DDNPI lássa el, és mint erdőgazdálkodót az Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága nyilvántartásba vegye.

……………………………………………….. ………………………………………………..

MELLÉKLETEK

-

TULAJDONI LAP

INGATLANNYILVÁNTARTÁSI TERVEZETT TERÜLETRŐL

erdőtervi térkép

-

TÉRKÉP

Erdőrészletlap Termőhelyvizsgálati lap

186

AZ

ERDŐSÍTÉSRE


-

LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE

Termőhelyfeltárási szakvélemény és erdőtelepítési kivitelezési terv

ERDŐGAZDÁLKODÓ: DUNA – DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERVEZÉSSEL ÉRINTETT TERÜLETEK Község Paks

Tag 224

Részlet K

Közreműködő szakirányító: István Imre 7634 Pécs Újfasor 23. Tel: 30 – 377 – 3421 Szolgálati ig. sz. 3920

Felvétel éve

: 2010

Terepi felvételt végezte erdőmérnök

187

:

Várady

János

okl.


Összeállította

: Várady János okl. erdőmérnök (Szolgálati ig. sz. 1582)

ADATLAP:

Erdőgazdálkodói nyilvántartás: Szervezet megnevezése Székhely Képviselő neve Statisztikai számjel Adószám Regisztrációs szám Erdőgazdálkodói kód

Duna – Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 7625 Pécs, Tettye tér 9. Závoczky Szabolcs igazgató 15325787 – 8412 – 312 – 02 15325787 – 2 – 02 1002906670 06002402

Földterület adatai: Település neve: A földrészlet fekvése A földrészlet helyrajzi száma Alrészlet A földterület erdészeti azonosítója A használt terület nagysága A használat jogcíme A használat időtartama

Paks külterület 0162 / c

vagyonkezelés határozatlan

Az erdészeti szakszemélyzet: Családi és utóneve Nyilvántartási kód

István Imre 3920

A telepítési terv készítője: Családi és utóneve Nyilvántartási kód

Várady János 1582

188


Termőhelyfeltárási szakvélemény és erdőtelepítési – kivitelezési terv Előzmények: 2010. január 12. – én az ingatlant kezelő Duna – Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szóbeli megbízást adott a Paks 0162 / c hrsz. külterületi földrészletre vonatkozó erdőtelepítési terv elkészítésére. I. Általános területi adatok

Az erdősítendő területek és tulajdonosaik

Sorszám

1.

Helység

Paks

Hrsz.

Min. osztály

0162 / c

4

Műv ág.

szántó

Terület (ha, m2) 6,0000

Érintett terület (ha, m2) 6,0000

Összesen: Sorszám 1.

Tulajdonos Neve, címe

Tul. hányad

Magyar Állam

1/1

Erdőgazdálkodó (neve, címe): DDNPI 7625 Pécs, Tettye tér 9. Erdőtervi azonosítók

Helység

Tag, A részlet részlet területe (ha)

Érintett hrsz.

Az érintett hrsz területéből az erdőrészlet által elfoglalt terület (ha) 189

Javasolt rendeltetés

Célállománytípus kódja és megnevezése


Paks

224 K

6,00

6,00 Faanyagtermelő erdő

0162 / c

29 KST - K

II. Termőhelyfeltárási szakvélemény II./1. Általános termőhelyi adatok

Az erdősítendő terület a Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoportba (I), a Duna menti síkság (14), Közép- és Alsó – Duna – ártér erdőgazdasági tájba (14 c) tartozik. A tervezett erdőtelepítés közvetlen környezetében középkorú HNY és MÉ erdők találhatók. A telepítendő terület közvetlenül csatlakozik a Paks 224 jelű erdőtömbhöz.

Éghajlati viszonyok A terület az erdőssztyepp (ESZTY) klímába sorolható, amelyet a kevés csapadék (– 600 mm), a nagy nyári meleg (évi középhőmérséklet 10,5 C felett), az alacsony légnedvesség tartalom (júliusi 14 h – i légnedvesség 50 % alatt) és az egyenlőtlen csapadékeloszlás jellemez. A leggyakoribb szélirány É, ÉNy – i. Magas a napfényes órák száma.

Domborzat A felszín sík, a szintkülönbség nem haladja meg a 2 m – t, géppel jól művelhető.

Hidrológiai viszonyok A terület az állandó vízhatású (ÁLLV) hidrológiai kategóriába sorolható. A talajvíz a Duna vízállását követi, tenyészidőszak túlnyomó részében a fás növényzet számára elérhető. A helyszíni talajvizsgálat időpontjában (2010 január 14. - én.) a szelvénygödörben talajvíz 130 cm - en jelentkezett. II./2. A termőhely ismertetése erdőrészletenként, a talajszelvények alapján

A Paks 224 K erdőtervi jelű (0162 / c. hrsz) 6,00 ha-os területen felvett talajszelvények száma: 1 db. (lásd: térképmelléklet, ill. termőhelyfelvételi lap.) 1. sz. talajszelvény szöveges jellemzése

190


0 – 50

cm

50 - 90

cm

90 – 130

cm

130 -

Sötétszürke színű, gyökerekkel erősen átszőtt, kissé tömött, agyagos vályog. Világosszürke színű, tömött, gyökerekkel gyengén átszőtt homokos vályog Sötétszürke színű, erősen tömött, homokos vályog

cm

talajvíz

A kialakítandó erdőrészlet területén állandó vízhatású (ÁLLV) hidrológiai viszonyok mellett, humuszos réti talaj (R) alakult ki. A termőréteg vastagsága középmély (KMÉ). A szelvényekben az egyes rétegek kémhatása gyengén lúgos (pH 7,5 – 7,9). Valamennyi talajréteg mészben szegény. A fizikai talajféleség a helyszíni vizsgálatok, valamint a KA, "hy" és az 5 órás kapilláris vízemelés értékei alapján agyagos vályog, illetve homokos vályog. A termőrétegek jellemzően humuszban gazdagok (0,76 – 5,02 %), a felső talajréteg kissé tömött, az alsók tömött szerkezetűek.

Termőhelyleírás Klíma

ESZTY

4

Hidrológia

ÁLLV

5

Alapkőzet

V

31

Genetikai talajtípus

R

710

Termőréteg vastagsága

KME

3


AV

6

feletti 200

4

Fekvés

SÍK

1

Lejtés

SÍK

1

Vízgazdálkodási fok

ÜDE

5

Termőhely típus változat

ESZTY, ÁLLV, R, KME, 4571036

Tengerszint magasság

AV Természetes erdőtársulás Tervezhető

KST - K

29

célállomány KST, MK, MAK, FRNY, 111, 631, 632, 741, 719

191


típus

NNY

Szakvélemény

A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok alapján a terület, erdősítésre alkalmas. „Az egyes termőhelytípus – változatokon alkalmazható célállományok” (ÁESZ 2005) alapján az erdősíthető célállomány javasolt főfaja KST, MAK, FRNY, várható növekedése: közepes, illetve jó.

III. Erdőtelepítési – kivitelezési terv Erdőtelepítés helye

:

Paks 0162 / c hrsz.

Erdőtelepítés területe

:

6,00 ha

Az erdő javasolt rendeltetése :

Faanyagtermelő erdő

Talaj előkészítés

Mélyszántás (50 cm mélységben.)

:

Talajegyengetés (tárcsázás) 192



Célállománytípus neve, kódja

: KST - K 29

(Fafajok, elegyarány, elegyítés módja): KST 70 %, MAK 20 %, MSZ 10 % Szaporítóanyag minősége, (kora)

: min. 80 % csíraképességű makk, vagy I. oszt.

válogatott 2 éves csemete. Telepítési hálózat (sortáv, tőtáv), szaporító anyag szükséglet csemeteültetés esetén:

Fafaj

Hálózat

db / ha

db össz.

KST MAK MSZ

2,5 * 0,55 m 2,5 * 2,0 m 2,5 * 4,0 m

7000 2000 1000

42.000 12.000 6.000


Telepítési hálózat (sortáv), szaporító anyag szükséglet makkvetés esetén:

Fafaj

Sortávolság

kg/ ha

kg össz.

KST MAK MSZ

2,5 m 2,5 * 2,0 m 2,5 * 5,0 m

210 kg 2.000 db 1000 db

1260 kg 12.000 db 6.00 db

Várható fatömeg-gyarapodás


: 8 m3 / ha / év.

Tervezett vágás érettségi kor

: 100 év.

Az erdőtelepítés kezdő éve

: 2010

A befejezés várható éve

: 2020

IV. Az erdősítés kivitelezése

224 K erdőrészlet (KST - K)

Talajelőkészítés: Az erdőtelepítés előtt a talaj szellőztetése és gyommentesítése érdekében 50 cm mélységű szántás szükséges.

193


Az ültetés időpontja: a mezőgazdasági termények betakarítását követően, lehetőség szerint őszi első kivitel. Makkvetéssel történő első kivitel esetén az erdősítés módja: az erdősítést lehetőleg őszi makkvetéssel kell végrehajtani. A legalább 80 % csíraképességű makkot vetőgéppel, 2,5 m – es sortávolsággal, 10 cm – mélységben kell elvetni. Tavaszi első kivitel esetén a begyűjtött makkot földes padozatú, fagymentes tároló helyen kell átteleltetni. A tárolást megelőzően réztartalmú gombaölő porral csávázzuk, majd 20 cm vastagságban egyenletesen terítsük el. A tárolás ideje alatt a makk nedvesség tartalmát hetente ellenőrizzük. Szükség esetén locsolni és forgatni kell. A fagy ellen szalmatakarás szükséges.

Csemetével történő kivitelezés esetén az ültetés módja: Az erdősítést I. oszt. 2 éves válogatott csemetével, gépi ültetéssel, lehetőleg ősszel kell végrehajtani, de elvégezhető az erdősítés őszi mélyszántás után, tavasszal is. Az elsimított területen kerekes traktorra három ponton felfüggesztett csemeteültető géppel, az időjárási viszonyok függvényében október közepe, március vége között kell az ültetést végrehajtani. Elegyítés: a mélyebben fekvő területrészeken a MAK csoportos elegyítése javasolt. Az erőteljesebb növekedésű MSZ csemetéket sorjelzőként, szálanként elegyítve kell ültetni. Pótlás: Megfelelő minőségű első kivitel mellett valószínűleg nem lesz szükséges, de ha erre mégis sor kerülne, akkor az éves műszaki átvételi jegyzőkönyv előírása szerint kell eljárni. Ápolás: A sorközi és a sorápolás a mindenkori gyomosodás függvénye, de a sikert az erdősítés gyomoktól való mentessége biztosítja. Így az első két évben legalább 2 ízben sorkapálás és 2 - 3 alkalommal sorközi ápolás (tárcsázás) szükséges. A harmadik évben megfelelő növekedés esetén a sorápolást el lehet hagyni, de a sorközök tárcsázása kívánatos. Az ápolások gyakorisága a növekedés és a záródás függvényében csökkenthető. Kor (év)

Sorápolás (kézi)

Sorközi ápolás (gépi)

1

2x

3 x tárcsa

2

2x

2 x tárcsa

194


3

1x

2 x tárcsa

4

2 x tárcsa

5

1 x tárcsa

6

1 x tárcsa

7

1 x tárcsa

Az erdő befejezését követő munkák: amennyiben az erdőtelepítés a meghatározott szakmai irányelveknek megfelel, azt a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatósága befejezetté nyilvánítja. Erre előreláthatólag a 10. vegetációs évben kerül sor.

Várhatóan az állomány 20 - 22 éves korában kell elvégezni az első tisztítást, ami a növő tér beállítás érdekében történik. 40 - 45 éves korban törzskiválasztó gyérítés, 70 éves kor környékén növedékfokozó gyérítés elvégzése szükséges.

Erdővédelem: Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles: az erdő egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérni az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez, az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni amennyiben az erdőt károsító hatást észlel, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

Egyéb megjegyzések:

A támogatás igénylésének feltétele, hogy a telepítés Származási Igazolvánnyal minősített szaporítóanyaggal történjen. Az erdőtelepítés után az erdőgazdálkodó köteles a terület művelési ágának megváltoztatásához szükséges adatokat a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és határidőig megküldeni az illetékes földhivatal részére.

195


V. Nyilatkozatok

Nyilatkozat az erdősítést korlátozó létesítmény(ek)ről: korlátozó létesítmény nem található.

Nyilatkozat az adott terület természetvédelmi státuszáról: a terület a Dél – Mezőföldi Tájvédelmi körzetben található, védett terület.

VI. Kiegészítő létesítmények, munkálatok VI.1. Az erdőtelepítés védelme vadkár ellen

VI.1.1. Kerítések A terület közvetlenül csatlakozik a Béri Balogh Ádám Vadásztársaság (7020 Paks, Kosár u. 21/1.) kezelésében lévő vadászterülethez, ezért a jelentős vadlétszám miatt az erdőtelepítések mechanikai vadvédelme, vadkárelhárító kerítések építésével elkerülhetetlen. Az őz állandó, a vaddisznó és a szarvas időszakos nagy létszámú jelenléte miatt 2,2 m magas, vadhálóból készült kerítés építése szükséges. A kerítés teljes hossza: 1300 fm.

196


A kerítés egymástól 5 m – re lévő keményfa oszlopokra szögelt 2 mm átmérőjű tűzihorganyzott vadhálóból készül. Az oszlopok minimális csúcsátmérője 16 cm, hossza 3,00 m, melyből 0,5 m kerül a talajba. A faoszlopok talajba kerülő részét égetéssel tartósítani kell. A töréspontokat és minden tizedik oszlopot, a drótfonat megfelelő feszítésének érdekében két oldalról meg kell támasztani, vagy minden huszadik oszlopnál feszítőelem beépítése szükséges A vadháló felett 10 – 15 cm – re, a védőhatás fokozása, az optikai hatás elérése érdekében legalább egy szál, minimálisan 1 cm széles, a vad számára mozgásával, hangjával vagy színével zavaró hatású kiegészítő védőszálat (pl. színes műanyag szalag) kell elhelyezni, melyet szél hatására hangot adó, további eszközökkel is lehet kombinálni. A kerítéssel védett területre az erdő védelme és ápolása érdekében a gyalogos és gépjárművel történő bejutást biztosítani kell. Ennek érdekében a kerítést egy, tűzoltó szerkocsival is átjárható kapuval kell ellátni. A kapuk kialakítása során figyelembe kell venni az adott térségben futó utakat és dűlőutakat. Az erdőgazdálkodó vállalja, hogy a kerítést az erdészeti hatóság által előírt időpontban eltávolítja.

Pécs, 2010. február 02.

Várady János okl. erdőmérnök

Az erdőtelepítési tervvel egyetértek:

erdőgazdálkodó

197


VI. Záradékok, nyilatkozatok VII.1. Erdőgazdálkodói záradék

Závoczky Szabolcs igazgató, mint erdőgazdálkodó DDNPI vezetője aláírásommal igazolom, hogy az erdőtelepítési tervdokumentációban foglaltakat ismerem, azokkal egyetértek. Kijelentem, hogy az erdőtelepítés kivitelezését a jóváhagyott terv alapján kívánom elvégezni. A tervdokumentáció adatai vonatkozásában bekövetkező bármi változást a bekövetkezéstől számított harminc napon belül az erdészeti hatósághoz bejelentem. Az erdőtelepítés első kivitelének elvégzéséről írásban értesítem az erdészeti hatóságot. A kiadott szakhatósági hozzájárulás és egyéb szükséges dokumentumok becsatolásával az illetékes földhivatalnál kezdeményezem a művelési ág megváltoztatását. Az erdőtelepítés befejezésekor, időközi változás esetén, mint az állami támogatást igénybe vevő, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítéséhez szükséges megvalósulási térkép elkészíttetéséről gondoskodom, tudomásul veszem, hogy ez feltétele a támogatás teljes kifizetésének.

…………………………………. VII. 2. Szakirányítói záradék

198


István Imre, mint szakirányító aláírásommal igazolom, hogy az erdőtelepítési tervdokumentációban foglaltakat ismerem, annak szakmai tartalmával egyetértek. Kijelentem, hogy az erdőtelepítés kivitelezésében – annak befejezéséig – szakirányítói szerepkörben részt veszek. Amennyiben köztem és az erdőgazdálkodó között létrejött megbízási jogviszony megszűnik, arról haladéktalanul írásban értesítem az erdészeti hatóságot.

………………………………… VII. 3. Tervezői záradék

Kijelentem, hogy az erdőtelepítési tervben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A terv össze-állítása során a vonatkozó jogszabályok, szakmai irányelvek alapján, a helyi viszonyok, településrendezési elképzelések ismeretében jártam el.

…………………………………. VII. 4. Tulajdonosi hozzájárulás

Nevezett tulajdonosok és a terület vonatkozásában egyéb rendelkezési jogosultsággal bíró személyek hozzájárulunk ahhoz, hogy a megnevezett területen jelen tervdokumentáció alapján erdőtelepítés valósuljon meg, és ennek következtében a terület „erdő” művelési ágba kerüljön. Egyben nyilatkozunk arról, hogy a telepítés végrehajtásakor nincs a területre érvényben lévő földhasználói szerződés. Egyben hozzájárulok ahhoz, hogy az erdőtelepítéssel érintett területen az erdőgazdálkodói feladatokat a DDNPI lássa el, és mint erdőgazdálkodót az Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága nyilvántartásba vegye.

……………………………………………….. ………………………………………………..

MELLÉKLETEK

-

TULAJDONI LAP

INGATLANNYILVÁNTARTÁSI TERVEZETT TERÜLETRŐL

199

TÉRKÉP

AZ

ERDŐSÍTÉSRE


erdőtervi térkép

-

-

Erdőrészletlap Termőhelyvizsgálati lap

LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE

Berzence 0285/1 h hrsz. földrészlet termőhelyfeltárási szakvéleménye és erdőtelepítési kiviteli terve

2010. év

Erdőgazdálkodó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 7625 Pécs, Tettye tér 9.

200


Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK _______________________________________________________________________________ 201 ÁLTALÁNOS ADATOK ______________________________________________________________________________ 203

Az erdőtelepítésre kijelölt mezőgazdasági terület jellemző adatai: ___________________________________________ 205 TERMŐHELYFELTÁRÁSI SZAKVÉLEMÉNY _____________________________________________________________ 206

Általános adatok _________________________________________________________________________________ 206 Geológiai és domborzati viszonyok ___________________________________________________________________ 206 Éghajlati viszonyok _______________________________________________________________________________ 206 Talajviszonyok ___________________________________________________________________________________ 206 Növényföldrajz ___________________________________________________________________________________ 207 RÉSZLETES TERMŐHELYVIZSGÁLATI SZAKVÉLEMÉNY _________________________________________________ 210

Az érintett területre vonatkozó általános jellemzők ______________________________________________________ 210 A talajvizsgálati helyek kiválasztása __________________________________________________________________ 210 A talajszelvény leírása, a termőhely vizsgálati jegyzőkönyvek adatainak értékelése _____________________________ 211 JAVASOLT FAFAJOK, CÉLÁLLOMÁNY, VÉGHASZNÁLATI KOR, RENDELTETÉS, ÜZEMMÓD ___________________ 213 ERDŐTELEPÍTÉSI KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ ______________________________________________________ 214

Az erdőtelepítés során kialakítandó erdőrészletek: _______________________________________________________ 214 Területelőkészítés_________________________________________________________________________________ 214 Talajelőkészítés __________________________________________________________________________________ 214 Ültetés _________________________________________________________________________________________ 215 Szaporítóanyag szükséglet __________________________________________________________________________ 215 Ápolás _________________________________________________________________________________________ 215 A telepítést várhatóan veszélyeztető károsítók és az ellenük való védekezés ___________________________________ 217 TERVEZŐI ZÁRADÉK _______________________________________________________________________________ 218 MELLÉKLETEK: ____________________________________________________________________________________ 219

Tulajdoni lap másolat :

1 pld.

Ingatlan-nyilvántartási térkép másolat:

1 pld. (M= 1:10 000)

201


Erdészeti nyilvántartási térkép másolat:

1 pld. (M= 1:10 000)

Telepítési vázrajz, töréspontok koordinátáival:

1 pld.

Tulajdonosi hozzájárulás (MNV ZRt.):

1 pld.

Termőhely vizsgálati jegyzőkönyv (T-lap): Talajvizsgálati eredményközlés: Erdőrészlet leíró lap (L-lap): Erdővédelmi kerítés műszaki leírás:

2 pld. 2 pld. 1 pld. 1 pld.

202


Általános adatok 1. Tulajdonos adatai:  Tulajdonos:  Tulajdoni hányad:

Magyar Állam 1/1

2. Erdőgazdálkodó adatai:  Név: Igazgatóság  Cím:  Adószám:  Bankszámlaszám:  Statisztikai szám:  Erdőgazdálkodó azonosító szám:  Ügyfélregisztrációs szám:  Használati jogcím:  Képviselő: 3. Tervező adatai:  Név:  Cím:  Erdészeti szolg. ig. száma:

Duna-Dráva

Nemzeti

Park

7625 Pécs, Tettye tér 9. 15325787-2-02 10024003-01711820-00000000 15325787-8412-312-02 5002402 1002906670 Vagyonkezelő Závoczky Szabolcs igazgató Lantos Zoltán László 7584 Babócsa, Hársfa u. 6. 4158

4. Kivitelezés szakmai irányításáért felelős személy adatai:  Név: Lantos Zoltán László  Cím: 7584 Babócsa, Hársfa u. 6.  Erdészeti szolg. ig. száma: 4158

A beruházó nyilatkozata: Az erdőtelepítési kiviteli tervvel egyetértek, az abban foglalt szakmai iránymutatásokat magamra nézve kötelezőnek tartom és annak feltételeit vállalom.

Pécs, 2010. ………………………………. ………………………………….. Beruházó

203


204


Az erdőtelepítésre kijelölt mezőgazdasági terület jellemző adatai: Sorszám

Községhatár

Helyrajzi szám

Fizikai blokk azonosító

Tulajdonos

Tulajdoni hányad

1.

Berzence

0285/1 h

R7D3N-H-08

Magyar állam

1/1

Művelési ág, min. osztály

Terület (ha)

Kataszteri jöv. (AK)

Szántó 4 Szántó 5 Szántó 6 Szántó 7 Összesen:

5,0000 7,0000 8,7645 3,0000 23,7645

104,50 109,20 91,15 16,80 321,65

A fenti földrészletre vonatkozó természetvédelmi besorolás: Védett terület, Natura 2000 terület (kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület és különleges madárvédelmi terület).

205

Nagybajom 506 b hrsz. földrészlet termőhelyfeltárási szakvéleménye és erdőtelepítési kiviteli terve


Általános adatok

Földrajzi elhelyezkedés: a Berzence 0285/ 1 h hrsz-ú földrészlet a Somogyi Homokvidék (34) Erdőgazdasági Tájban, ezen belül is a Dráva-menti öntéstalajok (34 b) tájrészletben helyezkedik el.

Geológiai és domborzati viszonyok

A telepítésre tervezett terület technikai értelemben a Belső-Somogy (51) erdészeti tájban, de ökológiai szempontból a Dráva menti síkság (16) erdészeti tájban helyezkedik el.. E területrészt a Belső-Somogyi Homokvidék déli letörése és a jelenlegi Dráva meder fogja közre. A tájrészlet sík vidék jellegű, jelenlegi formáját a Dráva és északi irányból érkező mellékvízfolyásai alakították ki. Tengerszint feletti magassága 115-125 m között változik. A vidék alapkőzete holocénkori folyóvízi üledék, elsősorban iszap, helyenként azonban a felszín közelében kavicsos hordalék rétegek is megtalálhatóak.

Éghajlati viszonyok A táj szubmediterrán klímahatás alatt áll, klímája gyertyános-tölgyes. A csapadékra jellemző az évi kétszeri, májusi és szeptemberi kulmináció. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. Az éghajlati viszonyok összhatása kedvez az erdőtenyészet kialakulásának:        

júliusi középhőmérsékleti átlag: januári középhőmérsékleti átlag: évi középhőmérsékleti átlag: évi átlagos csapadékmennyiség: évi átlagos csapadékmennyiség a tenyészidőszakban: napsütéses órák számának éves átlaga: hótakarós napok számának éves átlaga: a fagyos napok számának éves átlaga:

20-22 C -1 C 10,5 C 750 mm 430 mm 1850-1950 óra 35-40 nap 95-105 nap

Talajviszonyok

A tájrészlet legnagyobb részén folyóvízi üledékeken kialakult talajokat találunk. A talajképző üledék a Dráva és mellékvízfolyásai mentén döntően iszapos-vályog, homokosvályog, homok. A mélyebben fekvő részeken agyagos-vályog és iszapos-vályog is előfordul. Jellemző, hogy a mélyebben fekvő részeken az iszapos fedőréteg vastagabb, egyébként az öntés jellegnek köszönhetően az agyagos, vagy homokos túlsúllyal bíró foltok sűrűn mozaikolnak. A talajok vízgazdálkodása az aránylag sok és kedvező eloszlású csapadék miatt is viszonylag jó, többségük jól, vagy közepesen víznyelő és vízelvezető, nagy-, vagy közepes vízraktározó képességű. A szervesanyag-készlet többnyire közepes (100-200 t/ha), a vízfolyásoktól távolodva néhol alacsony (50-100 t/ha). A termőréteg vastagsága jellemzően több mint 1 méter. A talajok mészellátása heterogén, nagyban függ az egykori hordalék minőségétől, de általában gyengén savanyú, helyenként már a felszín közelében is karbonátos jellegű talajokról beszélhetünk. A tájrészlet talajai a genetikai talajosztályozás szerint az alábbi fő típusokba sorolhatóak: 206


 öntéstalajok: a vízfolyásokat kísérő nyers- és humuszos öntéstalajok térfoglalása a vízszabályozás következtében jelentősen csökkent. Döntő részük az ármentesítés és földművelés következtében öntés réti talajjá alakult, így napjainkra ez a talajtípus vált a leggyakoribbá a körzetben.  láptalajok: holtmedrek vonulataiban, mély fekvésű részeken mind a mai napig jellemző talajtípusok. Az általános talajvízszint süllyedés következtében fellépő degradációnak köszönhetően rétiesedő formáik a leggyakoribbak.  réti talajok: típusos formáik főleg ott fordulnak elő, ahol a vízügyi beavatkozások jelentős vízszint változásokat nem okoztak és az időszakos vízhatás folyamatos volt a területen. Mivel mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas talajtípusról van szó, ezért jelenleg jó esetben gyepgazdálkodás, kevésbé szerencsés esetben szántóművelés folyik e területrészeken, illetve számos helyen éger telepítéseket találunk rajtuk.  erdőtalajok: klasszikus értelemben vett erdőtalajok csak a vízfolyásoktól távolabb, az egykori övzátonyok magaslatain alakultak ki, a tájrészletre e tekintetben inkább az öntés- és réti erdőtalajok előfordulása jellemző. Létük a fás vegetáció számára alkalmassá váló magaslatok további szárazodásával, azaz a vízhatás gyengülésével és a fás növényzet talajfejlődésre való hatásával magyarázható. Ennek ehelyütt leggyakoribb és legelső jele a gyökérzóna szintjének diós szerkezetűvé válása. A telepítésre tervezett terület térségében az öntés erdőtalajok dominálnak, melyek az alábbi tulajdonságokkal jellemezhetőek: Az iszaposabb hordalékok jelenléte, illetve az ún. infúziós (tehát vízbe hulló) lösz a fás vegetáció megtelepedésének és ennek hatására az öntés erdőtalajok képződésének kedvez. Erre a talajra jellemző, hogy képződése az öntések alkalmával időszakonként a területre kerülő, eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező anyagból, vagy vízbe rakódó és ott áthalmozódó hulló porból történik. Az elöntésektől függően a szelvényekben több világosabb-sötétebb iszapréteg fordul elő, az altalaj általában durvaszemcsés drávai homok, melyben változó rétegvastagságú, felszakadozó kavicsrétegek is előfordulnak különböző mélységben. Az időszakos levegőtlenség miatt helyenként enyhe glejesedés is megfigyelhető, de a lecsapolásoknak köszönhetően már a vastartalom oxidációja eredményeként megjelenő vaserek, vasborsók jelenléte jellemzi az alsó rétegeket. A fás vegetáció évszázados hatása jellegzetessé válik a talajfejlődés során, habár ennek felismerése a talajszelvényeken belül is nehéz. Az erdei avarnak, valamint a fás vegetáció gyökérrendszerének alapvető szerep jut a talajok fejlődésében. Ehhez társul az állandó kilúgozás is, így az erdőtalajokra jellemző hármas szintezettség kialakulása megkezdődik. A fás vegetáció által termelt szerves anyag és annak bomlástermékei savanyú humuszsavak megjelenését teszik lehetővé. Ezek a humuszsavak a csapadékkal, vagy az elöntésekkel a mélyebb talajszintekbe is kerülhetnek, így a kilúgozás megindulhat. Az állandó vízborítás miatt, azonban a szerves anyag talajfelszíni felhalmozódása és a mélyebb szintek humusztartalma között nem alakul ki olyan nagy különbség, mint amilyen a szárazföldi (vagyis vízhatástól független) ökoszisztémák esetében jellemző. Ez a talajtípus a tölgy-kőris-szil ligeterdők esetében meghatározó termőhelyi tényező.

Növényföldrajz

207


A terület növényföldrajzilag az illír flóratartomány (Illyricum) előillír flóravidékének (Praeillyricum) belsősomogy flórajárásába (Somogyicum) tartozik, amelyen belül földrajzi értelembe vett kistájat alkot. A táj leggyakoribb őshonos fafajai: Kocsányos tölgy, Magyar kőris, Mézgás éger, Gyertyán, Vénic szil, Mezei juhar, Fehérnyár, Rezgőnyár, Vadkörte, Vadalma, Madárcseresznye A táj leggyakoribb cserjefajai: Veresgyűrű som, Kökény, Egybibés galagonya, Kutyabenge, Csíkos kecskerágó, Tatárjuhar A telepítésre tervezett terület környezetében a leggyakoribb természetes növénytakaró a keményfás ártéri erdő, amely a következő módon jellemezhető: Síkságok (kisebb kiterjedésben szélesebb dombsági völgyek, hegylábak) egykori vagy mai árterének magasabb szintjein kialakult jó növekedésű erdők, amelyeket Quercus robur, Fraxinus angustifolia (vagy F. excelsior), s mellettük számos üde lomberdei vagy ligeterdei fafaj alkot. Cserjeszintjük általában fejlett, gyepszintjükben üde lomberdei ill. általános ligeterdei fajok uralkodnak. Termőhelyileg a keményfás ligeterdők a síkvidéki folyók árterének azon szintjein alakultak ki, amely egykor évi néhány hetes elöntést kapott. A vízrendezések miatt az elöntés ma már igen ritka, általában az egykor nyilván nedvesebb állományok szárazodása figyelhető meg. Az egykori állományok kis erekkel, holtágakkal átszőttek, nedvesebb foltokkal és helyenként szárazabb hátakkal is mozaikosak voltak. A mai ármentett oldalon, erdészeti kezelés alatt álló állományok termőhelye jóval egységesebb, nincsenek vizes mélyedések, és az egykori erek feliszapolódtak, ill. részben elzárták őket. Előfordulhatnak dombvidékek patakjainak, kisebb folyóinak szélesebb völgyeiben is, ahol régen égerligetekkel is érintkezhettek. Különleges esetben égerlápokból kiemelkedő magasabb szinteken ill. homokterületek mélyebben fekvő részein (nem mai ártereken) is létrejöhetnek állományai. Talajviszonyaikra jellemző, hogy öntés eredetű talajaik később a barna erdőtalajok irányába továbbfejlődtek (pl. öntés erdőtalaj, réti erdőtalaj). Az állományok növekedését döntően meghatározza az egykori hordalékrétegek minősége és rétegzettsége, illetve a vízellátottság (ma ritka az elöntés, inkább csak a folyók szintjével együtt mozgó talajvízből kapilláris vízemelés, jellemző így az időszakos és állandó vízhatás). Állománykép szempontjából jó vagy kiváló növekedésű állományok (helyenként 40 m magas fákkal, idősebb korra a legrosszabb termőhelyen is elérik a 25 m-es magasságot); a természetközeli foltokon strukturált, árnyaló fajokban gazdag lombszintekkel. Az idős foltokon vastag (1 m feletti átmérőjű) faegyedek is megfigyelhetők. A cserjeszint általában erős, magas. A gyepszint kialakulását, borításának nagyságát döntően a fényviszonyok alakítják ki, tág határok között mozoghat, de gyakoribb a fejlett gyepszint. Az erdészetileg kezelt állományokból a többszintesség általában hiányzik, ezek rendkívül erősen magas cserjések lehetnek. Természetes körülmények között fafajokban gazdag élőhely, a mai állományok nagy részében 1-2 fafaj (főleg a kocsányos tölgy és a magyar kőris) dominál, az elegyfajok száma és borítása is kicsi. A lombszintben uralkodó fajok lehetnek: Quercus robur, Fraxinus angustifolia, F. excelsior – de dominanciájuk nagyrészt az egyoldalú erdészeti kezelés eredménye (de a mélyedésekben természetes körülmények között is kialakulhattak nyáras vagy kőrises foltok). Az érintetlenebb foltokon nagyobb számban előfordulhatnak: Ulmus

208


minor, U. laevis, Acer campestre, Populus alba – e fajok a felső lombszintbe is felnőhetnek. A nedvesebb részeken szálanként Salix alba, S. fragilis fordulhat elő, további ritkább elegyfák lehetnek: U. glabra, Carpinus betulus, Tilia cordata. A kisebb termetű fafajok közt felbukkan: Malus sylvestris, Pyrus pyraster, Padus avium (Prunus padus), Alnus incana. Egyes állományokban adventív fajok is megtalálhatók (pl. Robinia pseudo-acacia, Juglans nigra, Ailanthus altissima, Fraxinus pennsylvanica), illetve néhol erdészeti betelepítés miatt a tölgyeket a Quercus cerris képviseli. Helyenként nem egyértelmű, hogy egyes fafajok (főleg: Tilia spp., Acer spp.) erdészeti telepítésből, vagy őshonosan fordulnak elő. A cserjeszint általános fajai: Cornus sanguinea, Euonymus europaeus, a Dunától K-re Acer tataricum (néha az alsó lombszintekbe is felkúszik). degradáltabb részeken Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Sambucus nigra, a nagy termetű fajok közül ritkábban előkerül még a Corylus avellana, Cornus mas, Crataegus oxyacantha (C. laevigata), Viburnum opulus, Frangula alnus. (Gyakran az előbb felsorolt fafajok fiatal egyedei is nagy tömegben alkotják a cserjeszintet). További, kisebb termetű fajok: Ligustrum vulgare, helyenként (Dél-Dunántúl) Lonicera caprifolium – de a felsoroltakon kívül számos más cserjefaj is előfordulhat, főleg szegély helyzetben. Jelentős lehet a liánok szerepe (pl. Hedera helix, Clematis vitalba), tömegességüket a fényviszonyok határozzák meg. A gyepszint általában gazdag, bár borítását az árnyalás erősen befolyásolhatja. Tömeges ill. gyakori fajai nagyjából megegyeznek az üde lomberdők, különösen az alföldi gyertyánostölgyesek típusalkotóival (pl. Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Galium odoratum, Polygonatum latifolium, Circaea lutetiana). Gyakori a szép kora tavaszi aszpektus (Corydalis spp., Anemone spp., Galanthus nivalis, Leucojum vernum, Scilla bifolia agg., Isopyrum thalictroides). A bolygatottabb állományokban (ilyenből van a több!) sokszor erőteljes gyomosodás figyelhető meg (pl. Urtica dioica, Parietaria officinalis, Humulus lupulus, Alliaria petiolata, Galium aparine), leginkább a nyári aszpektusban. Az inkább ligeterdei fajok gyakran csak színezők (pl. Cucubalus baccifer, Stachys sylvatica, Carex remota, C. brizoides, sőt nagyobb tarackos sások is). Egyes helyeken számos kimondottan montán elem is előfordul bennük (pl. Asarum europaeum, Ranunculus lanuginosus, Melica uniflora, Galeobdolon luteum agg.). A Dél-Dunántúlon számos szubmediterrán faj ide is behúzódik (pl. Ruscus aculeatus, Tamus communis, Helleborus odorus). A keményfás ligeterdők termőhelyileg a puhafás ártéri erdők és a gyertyános-kocsányos tölgyesek vagy a zárt homoki tölgyesek között helyezkednek el. Ez faji összetételükben is megnyilvánul: a mélyebben fekvő, több elöntést kapó (a fűz nyár ligetekhez közelebb álló) állományokban gyakrabban fordulnak elő nyár- és fűzfajok, a gyepszintben mocsári növények, míg a magasabb térszíneken találhatóakban (amelyek a gyertyános-tölgyesekhez közelítenek) megjelenik a gyertyán, ezzel párhuzamosan fokozatosan elmaradnak a füzek és a nyárak, a gyepszintet üde erdei fajok uralják.

209


Részletes termőhelyvizsgálati szakvélemény Az „Általános adatok” c. fejezetben részletezett földrészlet helyszínelése és helyszíni talajvizsgálata megtörtént. A részletes termőhely feltárás két talajszelvény gödör helyszíni elemzésével, leírásával és a gyűjtött talajminták talajtani laboratóriumi vizsgálatával valósult meg. Az előbbiek emellett a területtel szomszédos, hasonló jellegű területrészek adottságainak, üzemtervezési adatainak és termőhelyi vonatkozásainak figyelembe vételével alakítottam ki a tárgyalt területre vonatkozó szakvéleményemet, mely termőhelytípus változatra vonatkozik. A laboratórium eredményeit mellékletben csatolom.

Az érintett területre vonatkozó általános jellemzők A vizsgált terület Berzence községhatárban található, az ún. „Lankóci-erdő” keleti végén. A korábban szántóként hasznosított terület már évek óta kaszált vadföldként funkcionál, az erdőtömb által többé-kevésbé körülvett zárványként. A területen belül jelentős szintkülönbségek nincsenek, az olvadékvíz néhány mélyedésben időszakosan összefut, belvizes foltokat alkotva. A talajadottságok közel hasonlóak, kijelenthető, hogy öntés erdőtalaj található a területen. A klimatikus tényezők a szubmediterrán klímára jellemzők, a terület gyertyános-tölgyes klímához tartozik.

A talajvizsgálati helyek kiválasztása A telepítésre tervezett földrészlet kiterjedése ~10 ha, amely minimum két talajszelvény gödör feltárását teszi szükségessé. Ennél több talajszelvény feltárására a terület homogenitása miatt nem volt szükség. A mintagödrök (001, 002) helye a mellékelt üzemtervi térkép kivonaton került megjelölésre, valamint a jegyzőkönyveken is megtalálhatóak azok EOV koordinátái. A laboratóriumi vizsgálatokhoz a jelölt helyekről került begyűjtésre a talajminta.

210


A talajszelvény leírása, a termőhely vizsgálati jegyzőkönyvek adatainak értékelése 001. számú talajszelvény leírása: Koordinátái: Y: 498204 Tszf: 117 m

X: 98378

0-15 cm: szürkés-barna színű gyökerekkel sűrűn átszőtt morzsás szerkezetű szántott réteg; humusztartalom közepes, mull, AV; 15-120 cm: sárgás-barna színű, gyökerekkel közepesen átszőtt, felső részében kissé diósodó, tömődött réteg; a teljes rétegben vaskiválások, kis mennyiségben vasborsók láthatóak; humusztartalom alacsony, mull, AV; Talajvíztükör 115 cm 120 cm-: alapkőzet, szürkés-sárga színű, enyhén kavicsos, tömődött durva homok, gyökér nincs; kevés vaskiválás látható, humusztartalom Ø, DH; A talajvíz szabadon mozog a talajrétegek közt, talajhiba nem akadályozza. Domborzat: Fekvés: Lejtés:

sík

Klíma: Hidrológiai viszony: Fizikai talajféleség: Termőréteg vastagsága: Vízgazdálkodási fok Genetikai talajtípus:

Gyertyános-tölgyes Állandó vízhatású Homokos-vályog 90 cm Félnedves Öntés erdőtalaj

sík

SIK sík

Termőhelytípus-változat: GYT-ÁLLV-V-MÉ-fn-ÖE

211

SIK GY-T ÁLLV V MÉ fn ÖE

SIK


002. számú talajszelvény leírása: Koordinátái: Y: 498196 Tszf: 118 m

X: 98576

0-35 cm: szürkés-barna színű gyökerekkel sűrűn átszőtt morzsás szerkezetű szántott réteg; humusztartalom közepes, mull, AV; 35-120 cm: sárgás-barna színű, gyökerekkel közepesen átszőtt, felső részében kissé diósodó, egyébként szinte szerkezet nélküli tömődött iszapos réteg; a teljes rétegben vaskiválások és vasborsók láthatóak; humusztartalom alacsony, mull, V; Talajvíztükör 130 cm 120 cm-: alapkőzet, szürkés-sárga színű, enyhén kavicsos, tömődött durva öntéshomok, gyökér nincs; kevés vaskiválás látható, humusztartalom Ø, H; A talajvíz szabadon mozog a talajrétegek közt, talajhiba nem akadályozza. Domborzat: Fekvés: Lejtés:

sík

SIK

sík

SIK


Gyertyános-tölgyes Állandó vízhatású Homokos-vályog 120 cm Félnedves Öntés erdőtalaj

GY-T ÁLLV HV IMÉ fn ÖE

sík

SIK

Termőhelytípus-változat: GYT-ÁLLV-HV-IMÉ-fn-ÖE

212


Javasolt fafajok, célállomány, véghasználati kor, rendeltetés, üzemmód A célállományok meghatározása az Állami Erdészeti Szolgálat által kiadott „Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok” c. táblázat útmutatásai alapján a talajvizsgálat eredményeként részletezett termőhelytípus-változatokon az alábbi célállományok tervezhetőek: KST jó növekedési eréllyel MAK jó növekedési eréllyel MÉ jó növekedési eréllyel NNY jó növekedési eréllyel A megjelölt lehetőségek közül a Berzence 0285/1 h földrészleten a hosszú távú természetvédelmi koncepciónak leginkább megfelelve: Javasolt célállomány: Javasolt véghasználati kor:

Egyéb lomb elegyes-kocsányos tölgyes (30) 130 év

Alkalmazható elegyfajok: GY, MJ, KT, AL, MAK, FRNY, RNY, TJ, VSZ, CSNY Az erdőtelepítés szántó művelési ágú földrészleten valósul meg. Az erdőgazdálkodó célja, hogy a korábban vadföldként kezelt terület helyett egy elegyes ligeterdő kerüljön betelepítésre, mely eltérő növekedésű állományszerkezetével, valamint emelt vágáskorával elsősorban a természetvédelem céljait szolgálja. A tervezett telepítés védett természeti területen és egyben Natura 2000 területen fog megvalósulni, elsősorban természetvédelmi célból. A termőhelyi adottságok alapján keménylombos faállományú erdő kerül telepítésre, olyan fafajokkal, melyek a termőhelynek maradéktalanul megfelelnek. A főfafaj mellé számos elegyfafaj telepítése is kívánatos, így a célnak megfelelően mesterségesen létrehozható egy, az őshonos ligeterdőkhöz hasonló, elegyes faállomány, amely a későbbiekben jó kiindulási alapot nyújt a természetvédelmi célú erdőkezelésnek. Javasolt elsődleges rendeltetés: Védett természeti terület (TV, 125) Javasolt további rendeltetés: Ø Javasolt üzemmód: Vágásos erdő (VÁG, 1)

213


Erdőtelepítési kiviteli tervdokumentáció Az érintett földrészletre vonatkozó területi és tulajdoni adatok az „Általános adatok” és a „Az erdőtelepítésre kijelölt mezőgazdasági terület jellemző adatai” fejezetben foglaltak szerint értendők. A célállomány megválasztása az előzőekben a termőhelyfeltárási szakvéleményben megállapított termőhelyi adottságok alapján történik.

Az erdőtelepítés során kialakítandó erdőrészletek:

Helység

Tag

Részlet

Berzence

Terület

10,23 ha Összesen:


Rendeltetés

KST-EL (30)

Védett természeti területen lévő erdő (125)

Korlátozás

Üzemmód

Tervezett vágáskor

Részleges korlátozás (1)

Vágásos (1)

130 év

10.23 ha

Berzence 0285/1 h hrsz. 10,23 ha KST-EL (30) 75 % GY, VSZ, AL, KT, CSNY, MAK, FRNY 10 000 db/ha

Javasolt célállomány Főfafaj elegyaránya Tervezett elegyfajok Csemete szükséglet Ültetési hálózat - sortáv - tőtáv Ültetés tervezett ideje Telepítés tervezett befejezési ideje

1,70 m – 1,90 m ~ 0,55 m 2010. tavasz 2018.

Területelőkészítés Mivel a telepítésre tervezett terület korábban szántóföldi művelés alatt állt, illetve az utóbbi években elsősorban vadlegelőként hasznosult, külön terület előkészítésre nincs szükség.

Talajelőkészítés A talajelőkészítés célja az erdősítés számára legkedvezőbb talajállapot kialakítása. A kedvező talajszerkezet lehetővé teszi a csapadék hatékonyabb megtartását, elősegíti a csemete gyökérzetének fejlődését és minél mélyebb rétegekbe való lejutását. Helyes

214


elvégzése nagyban hozzájárul a csemeték megeredéséhez, ezen keresztül pedig a telepítés sikeréhez. A területen részleges talajelőkészítést kell végezni. Ezt szárnyas altalajlazítóval, két menetben, a hasítékokat oda-vissza húzva kell megtenni, a pászták távolságát a választott sortávolság adja. A hasítást a lehető legkorábban kell megtenni annak érdekében, hogy a talaj a hasítékokban némileg ülepedjen. A lazítás eredményeképpen meghatározottá válik az ültetés térbeli rendje.

Ültetés Tekintettel a nagyarányú, első kivitellel egy időben történő elegyítési célkitűzésre a telepítést csemeteültetéssel javasolt kivitelezni. A tervezett csemeteszám 10 000 db/ha, az ültetés során a szórt elegyítés javasolt, az előírt elegyfajokat a területen egyenletesen kell elosztani. Ez alól a Fehér nyár csoportos elegyítése lehet kivétel. Az ültetés történhet ültetőgéppel és kézi ékásós ültetéssel is. Az ajánlott sortávolság 1,70-1,90 m, ezen sortávokkal a tőtáv 0,50-0,60 m között változik. A korábban megjelölt elegyfajokon kívül további elegyfajok kijuttatását a pótlások alkalmával tudjuk biztosítani. Pótlással előreláthatólag maximum 30 százalék nagyságrendben kell kalkulálni. A kellő tőszámot a telepítés ötödik évéig kell elérni, a pótlás során ültetendő elegyfajok mennyiségét az első kivitel során elért sikeresség határozza meg. A csemetéket a kiemelést követően mihamarabb el kell ültetni, amennyiben ez nem oldható meg, úgy ügyelni kell a gondos vermelésre. Szállításkor ponyvával, vagy műanyag fóliával kell lefedni a rakományt. Szállításkor, vermeléskor és ültetéskor egyaránt fontos, hogy a csemeték gyökere ne száradjon ki. Kedvezőbb megeredést lehet elérni, ha az erdősítésre szánt csemetéket az ültetést megelőzően iszapoljuk, vagy gyökereztető hormont tartalmazó oldatban egy napig áztatjuk.

Az ültetés előtt a sérült, vagy beteg gyökérrészek eltávolítandók, illetve a kívánt méretet el nem érő, vagy egyéb okból kifolyólag selejt csemetéket ki kell válogatni. Túlméretes, fagykárosodott, fonnyadt, esetleg későn ültetett, már túlzottan megeredt csemeték esetében az elültetett egyedeket tőre kell vágni. A tőrevágást a felszín felett 1-2 cm-el kell végezni, a levágott szárrészt sorjelzőként vissza kell szúrni a földbe. A csemeték földbe helyezésekor ügyelni kell arra, hogy legalább 3-5 cm-el mélyebbre kerüljön a gyökfő mint a csemetekertben volt, emellett elengedhetetlen a tömörítés, tehát minden csemete tövét kellő mértékben be kell taposni. Az ültetés megfelelő kivitelezése a szakirányító feladata! Az ültetés során figyelembe kell venni, hogy a telepített faállomány koronavetülete ne nyúljon túl a telepített terület határain.

Szaporítóanyag szükséglet Csemeteszükséglet és csemeteméret Berzence 0285/1h Összesen:

KST 75% 1/0 MÁ 30+ db 75 000 75 000

CSNY 5% 1/0 MÁ 30+ db 5 000 5 000

KT 5% 1/0 MÁ 15-30 db 5 000 5 000

AL 5% 1/0 MÁ 30+ db 5 000 5 000

Ápolás 215

GY 5% 1/0 MÁ 30+ db 5 000 5 000

VSZ 5% 1/0 MÁ 30+ db 5 000 5 000

FRNY 1/0 MÁ 70-120 db 500 500

MAK 1/0 MÁ 15-30 db 2 000 2 000


A helyes ápolás nélkülözhetetlen a telepítés sikerességének szempontjából. A gyomkonkurencia nagy mennyiségű vizet von el a csemetéktől a vegetációs időszakban. A tervezett sortávolság egyaránt lehetővé teszi a gépi és a kézi ápolást. Az első két évben kiemelt figyelmet kell fordítani az ápolásra. A csapadékviszonyoktól függően e két évben évente 3-4 alkalommal kell a sorközöket kaszálni az oldalárnyalás és befülledés elkerülése érdekében, míg a sorban csak az első évben szükséges a még kis méretű csemeték fölé nőtt gyomokat lekaszálni. A további években évente kétszer van szükség a sorköz kaszálására egészen a befejezésig. A felszabadító ápolás mellett a befejezés időszakában szükség lesz az elegyarány beállítására, mert a főfafajjal (KST) egy időben ültetett elegyfajok hajlamosak annak túlnövésére. A felszabadító ápolás sújtókéssel, vagy tisztítófűrésszel lehetséges.

216


A telepítést várhatóan veszélyeztető károsítók és az ellenük való védekezés A telepítésre kijelölt terület környezetében kifejezetten magas nagyvadlétszámmal számolhatunk, ezért a vadkárosítások megelőzése érdekében vadvédelmi kerítés építése indokolt. A tervezett 1500 fm kerítés műszaki paraméterei a mellékletben megtalálhatók.

217


Tervezői záradék Az erdőtelepítésre szánt területen, az Erdőről és az Erdő Védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény IV. fejezete, valamint a törvény végrehajtására kiadott 153/2009. (XI.13) FVM rendelet 25., 26., 27. paragrafusa a fentieket kötelező jelleggel írja elő a terület tulajdonosa, illetve használója számára. A szakmai előírásokat e két fenti jogszabály tartalmazza, kiegészítve az Állami Erdészeti Szolgálat által kiadott Erdőtervezési Útmutató előírásaival. A tervező tanúsítja, hogy a szakvélemény a Vagyonkezelő és a tulajdonos képviselőjével egyeztetett módon készült és a fenti jogszabályokat maradéktalanul betartotta a tervezés során.

Barcs, 2010. január 28.

Lantos László

Zoltán

erdőmérnök

218


Mellékletek:

Tulajdoni lap másolat : 1 pld. Ingatlan-nyilvántartási térkép másolat: 1 pld. (M= 1:10 000) Erdészeti nyilvántartási térkép másolat: 1 pld. (M= 1:10 000) Telepítési vázrajz, töréspontok koordinátáival: 1 pld. Tulajdonosi hozzájárulás (MNV ZRt.): 1 pld. Termőhely vizsgálati jegyzőkönyv (T-lap): 2 pld. Talajvizsgálati eredményközlés: 2 pld. Erdőrészlet leíró lap (L-lap): 1 pld. Erdővédelmi kerítés műszaki leírás: 1 pld.


2010. év

219


Erdőgazdálkodó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 7625 Pécs, Tettye tér 9. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................................................... 220 ÁLTALÁNOS ADATOK .......................................................................................................................................................... 222

Az erdőtelepítésre kijelölt mezőgazdasági terület jellemző adatai: ....................................................................................... 224 TERMŐHELYFELTÁRÁSI SZAKVÉLEMÉNY ........................................................................................................................ 225

Általános adatok .................................................................................................................................................................... 225 Geológiai és domborzati viszonyok ....................................................................................................................................... 225 Éghajlati viszonyok................................................................................................................................................................ 225 Talajviszonyok ....................................................................................................................................................................... 225 Növényföldrajz ....................................................................................................................................................................... 227 RÉSZLETES TERMŐHELYVIZSGÁLATI SZAKVÉLEMÉNY ................................................................................................. 229

Az érintett területre vonatkozó általános jellemzők .............................................................................................................. 229 A talajvizsgálati helyek kiválasztása ..................................................................................................................................... 229 A talajszelvény leírása, a termőhely vizsgálati jegyzőkönyvek adatainak értékelése ........................................................... 230 JAVASOLT FAFAJOK, CÉLÁLLOMÁNY, VÉGHASZNÁLATI KOR, RENDELTETÉS, ÜZEMMÓD ...................................... 233 ERDŐTELEPÍTÉSI KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ .......................................................................................................... 234

Az erdőtelepítés során kialakítandó erdőrészletek: ............................................................................................................... 234 Területelőkészítés................................................................................................................................................................... 234 Talajelőkészítés ...................................................................................................................................................................... 234

220


Ültetés .................................................................................................................................................................................... 235 Szaporítóanyag szükséglet ..................................................................................................................................................... 235 Ápolás .................................................................................................................................................................................... 235 A telepítést várhatóan veszélyeztető károsítók és az ellenük való védekezés ........................................................................ 237 TERVEZŐI ZÁRADÉK ............................................................................................................................................................ 238 MELLÉKLETEK:

Tulajdoni lap másolat :

1 pld

Ingatlan-nyilvántartási térkép másolat:

1 pld. (M= 1:10 000)

Erdészeti nyilvántartási térkép másolat:

1 pld. (M= 1:10 000)

Telepítési vázrajz, töréspontok koordinátáival:

1 pld.

Tulajdonosi hozzájárulás (MNV ZRt.):

1 pld.

Termőhely vizsgálati jegyzőkönyv (T-lap): Talajvizsgálati eredményközlés: Erdőrészlet leíró lap (L-lap): Erdővédelmi kerítés műszaki leírás:

2 pld. 2 pld. 1 pld. 1 pld.

221


Általános adatok 5. Tulajdonos adatai:  Tulajdonos:  Tulajdoni hányad:

Magyar Állam 1/1

6. Erdőgazdálkodó adatai:  Név: Igazgatóság  Cím:  Adószám:  Bankszámlaszám:  Statisztikai szám:  Erdőgazdálkodó azonosító szám:  Ügyfélregisztrációs szám:  Használati jogcím:  Képviselő: 7. Tervező adatai:  Név:  Cím:  Erdészeti szolg. ig. száma:

Duna-Dráva

Nemzeti

Park

7625 Pécs, Tettye tér 9. 15325787-2-02 10024003-01711820-00000000 15325787-8412-312-02 5002402 1002906670 Vagyonkezelő Závoczky Szabolcs igazgató Lantos Zoltán László 7584 Babócsa, Hársfa 6. 4158

8. Kivitelezés szakmai irányításáért felelős személy adatai:  Név: Lantos Zoltán László  Cím: 7584 Babócsa, Hársfa u. 6.  Erdészeti szolg. ig. száma: 4158

A beruházó nyilatkozata: Az erdőtelepítési kiviteli tervvel egyetértek, az abban foglalt szakmai iránymutatásokat magamra nézve kötelezőnek tartom és annak feltételeit vállalom.

Pécs, 2010. ………………………………. ………………………………….. Beruházó

222


223


Az erdőtelepítésre kijelölt mezőgazdasági terület jellemző adatai: Sorszám

Községhatár

Helyrajzi szám

Fizikai blokk azonosító

1.

Nagybajom

0506 b

R579U-M-08, R8WPU-U-08

Tulajdonos

Tulajdoni hányad

Művelési ág, min. osztály

Terület (ha)

Kataszteri jöv. (AK)

Magyar állam

1/1

Szántó 5

21,1978

385,80

Szántó 6 Összesen:

10,5000 31,6978

109,20 495,00

A fenti földrészletre vonatkozó természetvédelmi besorolás: Védett terület, Natura 2000 terület (kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület és különleges madárvédelmi terület)

224


Általános adatok

Földrajzi elhelyezkedés: a Nagybajom 506 b hrsz. földrészlet a Somogyi Homokvidék (34a) Erdőgazdasági Tájban helyezkedik el, Nagybajom várostól észak-keleti irányban.

Geológiai és domborzati viszonyok A telepítésre tervezett terület sík vidék jellegű, melyet csak az észak-déli irányban húzódó homokbucka alakzatok, vonulatok, homokhátak tesznek kissé hullámossá. Tengerszint feletti magassága 107-193 méter között változik. A homokvidék alapkőzete pannonkori homokrétegekből épül fel. A homok kémiailag savanyú. A magasabb fekvésű homokhátak mellet megtaláljuk a mély fekvésű lapályokat, üde vizenyős réteket és a lápos foltokat is. A kitettség változatossága a szelíd lejtők következtében nem játszik szerepet a fatenyészet szempontjából, viszont annál meghatározóbbak a szintkülönbségek miatti hidrológiai viszonyban megmutatkozó különbségek.

Éghajlati viszonyok A táj szubmediterrán klímahatás alatt áll, klímája gyertyános-tölgyes. A csapadékra jellemző az évi kétszeri, májusi és szeptemberi kulmináció. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. Az éghajlati viszonyok összhatása kedvez az erdőtenyészet kialakulásának:        

júliusi középhőmérsékleti átlag: januári középhőmérsékleti átlag: évi középhőmérsékleti átlag: évi átlagos csapadékmennyiség: évi átlagos csapadékmennyiség a tenyészidőszakban: napsütéses órák számának éves átlaga: hótakarós napok számának éves átlaga: a fagyos napok számának éves átlaga:

20-22 C -1 C 10,5 C 750 mm 430 mm 1850-1950 óra 35-40 nap 95-105 nap

Talajviszonyok A talajviszonyok a geológiai adottságoknak köszönhetően alakultak ki. Az alapkőzet pannonkori rétegekből épül fel. A felszínen a tercierkor végén történt tektonikus süllyedések és leszakadások következtében széles vályúk keletkeztek. Ezekre először levantei rétegek rakódtak le, majd a pleisztocénben valamely ősfolyó medréből származó finom és durva szemcséjű homokot raktak le az északi irányú szelek. Mindezek meghatározzák a jelenleg megtalálható talajtípusok jellegét és genetikai fejlődését. A talajleírást a következő rendszerben tárgyaljuk: I. Dombél, buckahát II. Domboldal felső fele III. Domboldal alsó fele IV. Lábazat

225

Mind a homokon, mind a löszön rozsdabarna erdőtalajok alakultak ki. A kovárványos homokon barna erdőtalajok találhatók. A folyók mentén, a völgy aljakban réti agyagtalajok uralkodnak. A homokbuckák közötti mélyesdésekben, amelyekben a korábbi vízfolyások nagy mennyiségű anyagot hordtak össze, lefolyástalan, pangóvizű lápfoltokat találunk. Ezekben gyakran felszínre bukkan a glej. Ilyen jellegű talaj fordul elő a Dráva ártér erdeinek egy része alatt is. I. A homokbuckák és dombhátak tetején csak elvétve találhatók nem karbonátos, futóhomok foltok. A talajszelvény egyöntetű, világossárga, némi vöröses árnyalattal, ami a háromértékű vasvegyület színező hatásának következménye. Az egész szelvény laza kvarcos homokból épül fel. A felső 15 cm-ben némi humusztól származó szürke árnyalat lehet. A kémhatás semleges vagy gyengén savas. A vízgazdálkodás rossz. Természetes növénytakarója nincs. A homokformák szerepe – főleg az erózió, a felszíni elfolyás következtében – itt is nagy jelentőségű. A talajvíz ebben a típusban mindig olyan mélyen van, hogy a fák gyökerei nem érhetik el. A somogyi homokvidék legrosszabb termőhelyei, szerencsére csak elvétve, foltokban jelentkezik. II. Az enyhe lejtésű, széles domboldalakon találhatók a rozsdabarna erdőtalajok. Az alapkőzet az egészen durva homoktól a löszös homokig változhat. Az A szint barna, humuszos, legfeljebb egész gyengén morzsás. A humusz formája mindig mull, vastagsága 20-40 cm. Az A és B szint között széles az átmenet. A B szint rozsdabarna, homokos, felső része tömött, alsó része sárgás, rozsdabarna, laza. Szerkezetük nincs. A B szint vastagsága 60-90 cm, az A szinttel együtt CaCo3 mentes. A víz-és tápanyag-gazdálkodás a vastag termőréteg ellenére csak közepes, sőt a durvaszemcséjű homoknál gyenge. Gyakori a homokos rozsdabarna erdőtalaj alatt a vastag (20-80 cm) vörösbarna, többé-kevésbé vályogos réteg. Különösen ott találkozunk vele, ahol a vályogréteg alatt már iszapos a homok. Az ilyen rozsdabarna erdőtalaj vízháztartása kiváló, a talajszelvény a löszös talajokra jellemző képet mutat. Ilyen esetekben már a bükk is elegyíthető a gyertyánoskocsányos tölgyes közé. A rozsdabarna erdőtalajokon eredetileg száraz kocsányostölgyesek álltak. Jelenleg cseres-kocsányostölgyeseket találunk akáccal, erdeifenyővel. III. A domb- és buckaoldalak alsó felén elsősorban a kovárványos barna erdőtalajok alakultak ki. A szárazabb, magasabb térszíntű, karbonátmentes homokon, erdő alatt képződnek. Az A szint nem tagolódik két rétegre és kevésbé savanyú, mint az előbb leírt típusnál. Az A szint rozsdás árnyalatú, barna homok. Humuszos, laza, sohasem morzsás. Vastagsága 20-40 cm. Alatta a kovárványos csíkos B szint helyezkedik el. A kovárványcsíkok 1-3 cm vastagok, számuk és egymástól való távolságuk változó. A közbezárt homok sárgásvörös, laza. A kovárványcsíkok színe rozsdabarna, mindig tömöttek. A B szint kémhatása és savanyúsági viszonyai az A szinttel azonosak. A kovárványcsíkos réteg 30-150 cm vastag. Határa a C szint felé bizonytalan, melyben kovárványcsíkok nincsenek. A C szintet sárgás, vörös, laza homok alkotja. Elég gyakran a kovárványos „B” szint alatt a rozsdabarna erdőtalajokhoz hasonlóan egy 20-50 cm vastag, vályogos réteg tárható fel, amely nagyban javítja a talajtípus vízháztartásának az értékét. A talajtípus vízgazdálkodását egyébként a kovárványcsíkok megoszlása szabályozza. A gyökerek főleg ezekben a csíkokba vagy közvetlen felettük helyezkednek el. Levegőzése jó. Ma főleg akácosok, erdei- és fekete fenyvesek állnak ezen termőhelyen. Utóbbiak nem használják ki a termőerőt. Tapasztalat, hogy a felszínhez 30-40 cm-nél közelebb elhelyezkedő kovárványcsíkok hatása előnytelen, mert kiszáradva gyökérzáró réteggé válnak és a felettük levő homok is erősen kiszárad. A beültetett csemete gyökere a száraz,

226

tömött kovárványcsíkon nem tud áthatolni, s ezért ilyen területek talaj-előkészítésénél mindig legalább 50 cm mély szántás szükséges. IV. A táj területén igen sok helyen találhatunk réti talajokat. Főleg ott fordulnak elő, ahol a vízrendezések jelentős vízszintváltozásokat nem okoztak. Mindig mélyfekvésben vannak, de a talajvíz sohasem olyan magas, hogy egész évben a felszínig érne. Tavasszal általában tocsognak, de nyáron már csak kapillárisan nedves a felső rész. A réti talaj növényzete főleg savanyúfű-félékből tevődik össze. Az alapkőzet többnyire karbonátmentes homok. A talajszelvény változatos, de felépítése közel azonos. Az A szint felső része mindig humuszban gazdag, fekete, szárazon sötétszürke. A humusztartalom 25% között változik. Szerkezete poliéderesen morzsás. Az A szint humusztartalma lefelé csökken és színe világosodik. A kolloidokban gazdag típusoknak szerkezete határozottan poliéderes. A 30-150 cm vastag A szint keskeny átmenettel kapcsolódik a C szinthez. Ez az átmeneti réteg világos-szürkés-sárga színű, tömött, gyakran rozsdafoltos. A C szint mindig világos színű, humuszmentes, glejes vagy rozsdafoltos. A réti talajok vízgazdálkodása attól függ, hogy homokos vagy vályogos-e az „A-C” szintjük és ezek alatt milyen mélységben helyezkedett el a vízzáró iszapréteg és az elérhető talajvízszint. Dús, lágyszárú növényzet alkotja az eredeti növénytakarót, rendszerint olyan fajokból, amelyek a teljes vízborítást nem tűrik. Lecsapolás után erdősítésükre is sor kerülhet. Általában a kocsányos tölgy számára a legalkalmasabb talajok, de a fehér- és szürkenyár is jól fejlődik. A mozgóvizű, savanyú réti talajoknak az éger a fő fafaja, tartósabb vízborítású részeken csak a fehérfüzet érdemes telepíteni. A bő nedvesség hatására a réti talajokon mindig erős a gyomosodás, ezért a rendszeres ápolástól függ elsősorban az erdősítések eredménye. Amennyiben a réti talajok a magasabb térszíni fekvés és célszerű talajhatás következtében erdőborítottak, kialakulnak a réti erdőtalajok. Az alomlerakódás és az erdő hatására az A szint levegősé vált és ezáltal felső szintje fellazult. A fellazult talajon csak időszakos vízállás észlelhető. Rajta elsősorban tölgy, szil, kőris ligeterdők települnek, ezek cserjeszintje jelentéktelen. A legmélyebb fekvéseket a lápos réti talajok foglalják el. Azokon a mély fekvésű területeken alakultak ki, ahol a vízborítás hosszabb időszakonként olyan nagymértékű, hogy a réti növényzetet felváltotta a lápi vegetáció és ezzel a szervesanyag-felhalmozódás megnagyobbodott. Ma a láposodás helyett mindenütt a réti hatás érvényesül, de ezen lápi időszak még felismerhető. Jellemző a nagy szervesanyag-tartalom és a kétszintes tagozódás. Az A szint barnás-fekete, humuszban gazdag kotu, laza, morzsás. A humusztartalom 6-8 %. Rendszerint karbonátmentes. A kémhatás semleges. A humusztartalom lefelé csökken, majd keskeny átmenettel csatlakozik a C szinthez. Az A szint átmeneti rétegében gyakoriak a rozsdafoltok, sőt világos vaseres glejes rétegek is előfordulnak. A humuszos szint vastagsága elérheti a 150 cm-t. A C szint mindig tömött, glejes. A lápos réti talajokon az eredeti vegetációt ritkán találjuk meg. Legnagyobbrészt mezőgazdaságilag hasznosítják őket, de fásításra alkalmasak. Jó vízellátásúak és sohasem olyan tömöttek, mint a tipikus réti talajok. A levegőzést a mély talaj-előkészítéssel biztosíthatjuk. A fafaj-megválasztásnál a talajvíz ingadozásra legyünk figyelemmel.

Növényföldrajz

A terület növényföldrajzilag az illír flóratartomány (Illyricum) előillír flóravidékének (Praeillyricum) belsősomogy flórajárásába (Somogyicum) tartozik, amelyen belül földrajzi értelembe vett kistájat alkot. A táj leggyakoribb őshonos fafajai:

227

Kocsányos tölgy, Cser, (Erdei fenyő), Nyír, Magyar kőris, Mézgás éger, Gyertyán, Vénic szil, Mezei juhar, Fehérnyár, Rezgőnyár, Vadkörte, Vadalma, Madárcseresznye A táj leggyakoribb cserjefajai: Veresgyűrű som, Kökény, Egybibés galagonya, Kutyabenge, Csíkos kecskerágó

228

Részletes termőhelyvizsgálati szakvélemény Az „Általános adatok” c. fejezetben részletezett földrészlet helyszínelése és helyszíni talajvizsgálata megtörtént. A részletes termőhely feltárás három talajszelvény gödör helyszíni elemzésével, leírásával és a gyűjtött talajminták talajtani laboratóriumi vizsgálatával valósult meg. Az előbbiek mellett a területtel szomszédos, hasonló jellegű területrészek adottságainak, üzemtervezési adatainak és termőhelyi jellemzőinek figyelembe vételével alakítottam ki a tárgyalt területre vonatkozó szakvéleményemet, mely termőhelytípus változatra vonatkozik. A laboratórium eredményeit mellékletben csatolom.

Az érintett területre vonatkozó általános jellemzők A vizsgált terület Nagybajom községhatárban található. A korábban szántóként hasznosított terület már évek óta kaszált vadföldként funkcionál, az erdőtömb által többékevésbé körülvett zárványként. A területen belül jelentős szintkülönbségek nincsenek, az olvadékvíz a terület keleti oldalán húzódó mélyedésben időszakosan összefut, vízfolyást alkotva. A talajadottságok közel hasonlóak, kijelenthető, hogy rozsdabarna erdőtalaj található a területen. A klimatikus tényezők a szubmediterrán klímára jellemzők, a terület gyertyános-tölgyes klímához tartozik.

A talajvizsgálati helyek kiválasztása A telepítésre tervezett földrészlet kiterjedése ~15 ha, amely minimum három talajszelvény gödör feltárását teszi szükségessé. Ennél több talajszelvény feltárására a terület homogenitása miatt nem volt szükség. A mintagödrök (001, 002, 003) helye a mellékelt üzemtervi térkép kivonaton került megjelölésre, valamint a jegyzőkönyveken is megtalálhatóak azok EOV koordinátái. A laboratóriumi vizsgálatokhoz a jelölt helyekről került begyűjtésre a talajminta.

229

A talajszelvény leírása, a termőhely vizsgálati jegyzőkönyvek adatainak értékelése 001. számú talajszelvény leírása: Koordinátái: Y: 532653 Tszf: 142 m

X: 122999

0-40 cm: szín: 10YR 4/3, gyökerekkel sűrűn átszőtt morzsás szerkezetű szántott réteg; humusztartalom közepes, mull, mészmentes HV; 40-85 cm: szín: 10YR 5/4, gyökerekkel közepesen átszőtt, felső részében kissé diósodó, egyébként szinte szerkezet nélküli tömődött réteg; humusztartalom alacsony, mull, mészmentes V; 85 cm-: szín: 10YR 6/6, enyhén tömődött durva iszapos homok, gyökér nincs; kevés vaskiválás látható, humusztartalom Ø, enyhén karbonátos, HV;

Domborzat: Fekvés: Lejtés:

sík

SIK


Gyertyános-tölgyes GY-T Többletvízhatástól független TVFLEN Homokos-vályog V-HV 105 cm IMÉ üde üde Rozsdabarna erdőtalaj RBE

sík sík

SIK SIK

Termőhelytípus-változat: GYT-TVFLEN-HV-IMÉ-üde-RBE

230


X: 123106

0-35 cm: szín: 10YR 4/4, gyökerekkel sűrűn átszőtt morzsás szerkezetű szántott réteg; humusztartalom közepes, mull, mészmentes, HV; 35-85 cm: szín: 10YR 5/3, gyökerekkel közepesen átszőtt, felső részében kissé morzsás, egyébként szinte szerkezet nélküli tömődött enyhén vályogos réteg; humusztartalom alacsony, mull, mészmentes, HV; 85 cm-: szín: 10YR 6/1, tömődött homok, gyökér nincs; kevés vaskiválás látható a teljes rétegben, humusztartalom Ø, mészmentes, H; A talajvíz szabadon mozog a talajrétegek közt, talajhiba nem akadályozza. Domborzat: Fekvés: Lejtés:

sík sík

SIK


Gyertyános-tölgyes Időszakos vízhatású Homokos-vályog 105 cm üde Humuszos homok

GY-T IDŐSZ HV IMÉ üde NKHH

sík

SIK

SIK

Termőhelytípus-változat: GYT-IDŐSZ-HV-IMÉ-üde-NKHH

231


X: 123500

0-20 cm: szín: 10YR 4/3, gyökerekkel sűrűn átszőtt morzsás szerkezetű szántott réteg; humusztartalom közepes, mull, mészmentes, HV; 20-70 cm: szín: 10YR 4/4, gyökerekkel gyengén átszőtt, diósodó, egyébként szinte szerkezet nélküli tömődött réteg; a teljes rétegben; humusztartalom alacsony, mull, karbonát mentes, H;

70 cm-: szín: 10YR 6/6, tömődött durva öntéshomokos-vályog, gyökér nincs; kevés vaskiválás látható, humusztartalom Ø, enyhén meszes, HV;

Domborzat: Fekvés: Lejtés:

sík

SIK


Gyertyános-tölgyes GY-T Többletvízhatástól független TVFLEN Homokos-vályog HV 95 cm MÉ Félszáraz fsz Rozsdabarna erdőtalaj RBE

sík sík

SIK SIK

Termőhelytípus-változat: GYT-TVFLEN-HV-MÉ-fsz-RBE

232

Javasolt fafajok, célállomány, véghasználati kor, rendeltetés, üzemmód A célállományok meghatározása az Állami Erdészeti Szolgálat által kiadott „Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok” c. táblázat útmutatásai alapján a talajvizsgálat eredményeként részletezett termőhelytípus-változatokon az alábbi célállományok tervezhetőek: KTT jó növekedési eréllyel KST közepes-jó növekedési eréllyel LF jó növekedési eréllyel DF jó növekedési eréllyel A megjelölt lehetőségek közül a Nagybajom 0506 b földrészleten a hosszú távú természetvédelmi koncepciónak leginkább megfelelve: Javasolt célállomány: Javasolt véghasználati kor:

Cseres-kocsányos tölgyes (26) 130 év

Alkalmazható elegyfajok: CS, GY, MJ, KT, AL, RNY, TJ, CSNY, NYI Az erdőtelepítés szántó művelési ágú földrészleten valósul meg. Az erdőgazdálkodó célja, hogy a korábban vadföldként kezelt terület helyett egy elegyes lomberdő kerüljön betelepítésre, mely eltérő növekedésű állományszerkezetével, valamint emelt vágáskorával elsősorban a természetvédelem céljait szolgálja. A tervezett telepítés védett természeti területen és egyben Natura 2000 területen fog megvalósulni, elsősorban természetvédelmi célból. A termőhelyi adottságok alapján keménylombos faállományú erdő kerül telepítésre, olyan fafajokkal, melyek a termőhelynek maradéktalanul megfelelnek. A főfafaj mellé számos elegyfafaj telepítése is kívánatos, így a célnak megfelelően mesterségesen létrehozható egy elegyes faállomány, amely a későbbiekben jó kiindulási alapot nyújt a természetvédelmi célú erdőkezelésnek. Javasolt elsődleges rendeltetés: Védett természeti terület (TV, 125) Javasolt további rendeltetés: Ø Javasolt üzemmód: Vágásos erdő (VÁG, 1)

233

Erdőtelepítési kiviteli tervdokumentáció Az érintett földrészletre vonatkozó területi és tulajdoni adatok az „Általános adatok” és a „Az erdőtelepítésre kijelölt mezőgazdasági terület jellemző adatai” fejezetben foglaltak szerint értendők. A célállomány megválasztása az előzőekben a termőhelyfeltárási szakvéleményben megállapított termőhelyi adottságok alapján történik.

Az erdőtelepítés során kialakítandó erdőrészletek:

Helység

Tag

Részlet

Terület

15,00 ha

Nagybajom

Összesen:


Rendeltetés

CS-KST (26)

Védett természeti területen lévő erdő (125)

Korlátozás

Üzemmód

Tervezett vágáskor

Részleges korlátozás (1)

Vágásos (1)

130 év

15,00 ha

Nagybajom 506 b hrsz. 15,00 ha CS-KST (26) 75 % CS, GY, AL, KT, CSNY, RNY, NYI 10 000 db/ha

Javasolt célállomány Főfafaj elegyaránya Tervezett elegyfajok Csemete szükséglet Ültetési hálózat - sortáv - tőtáv Ültetés tervezett ideje Telepítés tervezett befejezési ideje

1,70 m – 1,90 m ~ 0,55 m 2010. tavasz 2018.

Területelőkészítés Mivel a telepítésre tervezett terület korábban szántóföldi művelés alatt állt, illetve az utóbbi években elsősorban vadlegelőként hasznosult, külön terület előkészítésre általában nincs szükség. A foltokban felverődött éger újulat csoportokat a telepítendő területről el kell távolítani.

Talajelőkészítés A talajelőkészítés célja az erdősítés számára legkedvezőbb talajállapot kialakítása. A kedvező talajszerkezet lehetővé teszi a csapadék hatékonyabb megtartását, elősegíti a csemete gyökérzetének fejlődését és minél mélyebb rétegekbe való lejutását. Helyes

234

elvégzése nagyban hozzájárul a csemeték megeredéséhez, ezen keresztül pedig a telepítés sikeréhez. A területen teljes talajelőkészítést kell végezni. Ezt mélyszántó ekével minimum 35 cm mélyen kell megtenni, majd a szántást tárcsával és simítóval el kell munkálni. Az ültetési pászták távolságát a választott sortávolság adja. A szántást a lehető legkorábban kell megtenni annak érdekében, hogy a talaj némileg ülepedjen.

Ültetés Tekintettel a nagyarányú, első kivitellel egy időben történő elegyítési célkitűzésre a telepítést csemeteültetéssel javasolt kivitelezni. A tervezett csemeteszám 10 000 db/ha, az ültetés során a szórt elegyítés javasolt, az előírt elegyfajokat a területen egyenletesen kell elosztani. Az ültetés történhet ültetőgéppel és kézi ékásós ültetéssel is. Az ajánlott sortávolság 1,70-1,90 m, ezen sortávokkal a tőtáv 0,50-0,60 m között változik. A korábban megjelölt elegyfajokon kívül további elegyfajok kijuttatását a pótlások alkalmával tudjuk biztosítani. Pótlással előreláthatólag maximum 30 százalék nagyságrendben kell kalkulálni. A kellő tőszámot a telepítés ötödik évéig kell elérni, a pótlás során ültetendő elegyfajok mennyiségét az első kivitel során elért sikeresség határozza meg. A csemetéket a kiemelést követően mihamarabb el kell ültetni, amennyiben ez nem oldható meg, úgy ügyelni kell a gondos vermelésre. Szállításkor ponyvával, vagy műanyag fóliával kell lefedni a rakományt. Szállításkor, vermeléskor és ültetéskor egyaránt fontos, hogy a csemeték gyökere ne száradjon ki. Kedvezőbb megeredést lehet elérni, ha az erdősítésre szánt csemetéket az ültetést megelőzően iszapoljuk, vagy gyökereztető hormont tartalmazó oldatban egy napig áztatjuk.

Az ültetés előtt a sérült, vagy beteg gyökérrészek eltávolítandók, illetve a kívánt méretet el nem érő, vagy egyéb okból kifolyólag selejt csemetéket ki kell válogatni. Túlméretes, fagykárosodott, fonnyadt, esetleg későn ültetett, már túlzottan megeredt csemeték esetében az elültetett egyedeket tőre kell vágni. A tőrevágást a felszín felett 1-2 cm-el kell végezni, a levágott szárrészt sorjelzőként vissza kell szúrni a földbe. A csemeték földbe helyezésekor ügyelni kell arra, hogy legalább 3-5 cm-el mélyebbre kerüljön a gyökfő mint a csemetekertben volt, emellett elengedhetetlen a tömörítés, tehát minden csemete tövét kellő mértékben be kell taposni. Az ültetés megfelelő kivitelezése a szakirányító feladata! Az ültetés során figyelembe kell venni, hogy a telepített faállomány koronavetülete ne nyúljon túl a telepített terület határain.

Szaporítóanyag szükséglet Csemeteszükséglet és csemeteméret Nagybajom 0506 b Összesen:

KST 75% 1/0 MÁ 30+ db 112 500 112 500

CSNY 2% 1/0 MÁ 30+ db 2 500 2 500

KT 2% 1/0 MÁ 15-30 db 2 500 2 500

AL 2% 1/0 MÁ 30+ db 2 500 2 500

GY 2% 1/0 MÁ 30+ db 2 500 2 500

CS 15% 1/0 MÁ 15-30 db 22 500 22 500

RNY 2% 1/0 MÁ 50-70 db 2 500 2 500

NYI 2% 1/0 MÁ 30+ db 2 500 2 500

Ápolás A helyes ápolás nélkülözhetetlen a telepítés sikerességének szempontjából. A gyomkonkurencia nagy mennyiségű vizet von el a csemetéktől a vegetációs időszakban. A 235

tervezett sortávolság egyaránt lehetővé teszi a gépi és a kézi ápolást. Az első két évben kiemelt figyelmet kell fordítani az ápolásra. A csapadékviszonyoktól függően e két évben évente 3-4 alkalommal kell a sorközöket kaszálni az oldalárnyalás és befülledés elkerülése érdekében, míg a sorban csak az első évben szükséges a még kis méretű csemeték fölé nőtt gyomokat lekaszálni. A további években évente kétszer van szükség a sorköz kaszálására egészen a befejezésig. A felszabadító ápolás mellett a befejezés időszakában szükség lesz az elegyarány beállítására, mert a főfafajjal (KST) egy időben ültetett elegyfajok hajlamosak annak túlnövésére. A felszabadító ápolás sújtókéssel, vagy tisztítófűrésszel lehetséges.

236

A telepítést várhatóan veszélyeztető károsítók és az ellenük való védekezés A telepítésre kijelölt terület környezetében kifejezetten magas nagyvadlétszámmal számolhatunk, ezért a vadkárosítások megelőzése érdekében vadvédelmi kerítés építése indokolt. A tervezett 2500 fm kerítés műszaki paraméterei a mellékletben megtalálhatók.

237

Tervezői záradék Az erdőtelepítésre szánt területen, az Erdőről és az Erdő Védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény IV. fejezete, valamint a törvény végrehajtására kiadott 153/2009. (XI.13) FVM rendelet 25., 26., 27. paragrafusa a fentieket kötelező jelleggel írja elő a terület tulajdonosa, illetve használója számára. A szakmai előírásokat e két fenti jogszabály tartalmazza, kiegészítve az Állami Erdészeti Szolgálat által kiadott Erdőtervezési Útmutató előírásaival. A tervező tanúsítja, hogy a szakvélemény a Vagyonkezelő és a tulajdonos képviselőjével egyeztetett módon készült és a fenti jogszabályokat maradéktalanul betartotta a tervezés során.

Barcs, 2010. január 28.

Lantos László

Zoltán

erdőmérnök

238

Mellékletek:

Tulajdoni lap másolat: 1 pld. Ingatlan-nyilvántartási térkép másolat: 1 pld. (M= 1:10 000) Erdészeti nyilvántartási térkép másolat: 1 pld. (M= 1:10 000) Telepítési vázrajz, töréspontok koordinátáival: 1 pld. Tulajdonosi hozzájárulás (MNV ZRt.): 1 pld. Termőhely vizsgálati jegyzőkönyv (T-lap): 2 pld. Talajvizsgálati eredményközlés: 2 pld. Erdőrészlet leíró lap (L-lap): 1 pld. Erdővédelmi kerítés műszaki leírás: 1 pld.

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Budapesti Igazgatósága

név: Duna-Ipoly Nemzeti Park

Igazgatóság cím: 2509 Esztergom Strázsa-hegy Pest megye Reg. szám: 1002903163 Gazd. kód: 1004033

2010. évi Erdőtelepítési kiviteli terv Helység

Tag

Részlet

Ter.

Hrsz.:

Műv.ág

Célállomány

I.kiv.év.

ter

Csobánka

46

A

7,9

038

szántó

CS-EL

2010.

7,9

B

1,1

038

szántó

CS-EL

2010.

1,1

C

3,6

038

szántó

KTT-EL

2010.

3,6

D

3,1

038

szántó

KTT-EL

2010.

3,1

E

2,2

038

szántó

KST-EL

2010.

2,2

F

3,8

038

szántó

CS-EL

2010.

3,8

G

1,4

038

szántó

CS-EL

2010.

1,4

TI1,TI2

5,7

038

szántó

-

-

5,7

239

……………………………. Szekeres Szilárd Gábor okleveles erdőmérnök

A tervet készítette:

Erdőgazdálkodó (beruházó):

…...…………………………. erdőgazdálkodó

Gúth, 2010.január 25. A kiviteli tervet ellenőrizte: Budapest, 2010. ………………..

………………………………. erdőfelügyelő

A kiviteli tervet jóváhagyta: Budapest, 2010. ………………..

………………………………. osztályvezető

240

Erdőtelepítési tervdokumentáció Telepítendő földrészlet azonosítói: -

Csobánka 038 hrsz.

szántó

28 ha, 7416 m2 (28,8ha)

o a teljes hrsz.-ból 2010. év tavaszán az erdőtelepítés területe: 23,1 ha o a teljes hrsz.-ból TI1 és TI2 elnevezésként marad: 5,7 ha

Erdőgazdálkodó neve, címe, telefonszáma: Duna-Ipoly Nemzeti Park 2509 Esztergom Strázsa-hegy Tervező neve, levélcíme, telefonszáma: -

Szekeres Szilárd Gábor; 4254 Nyíradony Gúthpuszta 1. 06-30/695-0009;

Terület tulajdonosának, egyéb jogosultjának neve: – Tulajdoni hányad: 1/1 – Bejegyző határozat: 30037/2/1998.01.14 Szolgalmi jog: Duna-Ipoly Nemzeti Park – Bejegyző határozat: 33434/2008.02.28 NATURA 2000 terület

241

A kiviteli tervet ellenőrizte: Budapest, 2010. …………………… …………………………….. erdőfelügyelő

242

Tartalomjegyzék: 1. ELŐZMÉNYEK ................................................................................................................................................................... 244

1.1.

Megbízás a tervezésre ....................................................................................................................................... 244

1.2.

Erdőgazdálkodó megnevezése .......................................................................................................................... 244

2. AZ ERDŐSÍTENDŐ TERÜLET INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ADATAI .......................................................................... 244

2.1.

Tulajdonos, egyéb jogosultak listája ................................................................................................................ 244

3. TERMŐHELY-FELTÁRÁSI SZAKVÉLEMÉNY ................................................................................................................... 244

3.1.

Erdőgazdasági táj ismertetése .......................................................................................................................... 244

3.2.

Területi jellemzés .............................................................................................................................................. 245

3.3.

Természetföldrajzi jellemzés ............................................................................................................................. 245

3.8.

Helyszíni és laboratóriumi talajvizsgálat ......................................................................................................... 247

3.9..

Telepíthető célállomány megadása .................................................................................................................. 247

4. MŰSZAKI LEÍRÁS: ............................................................................................................................................................. 248

4.1.

Talajelőkészítés ................................................................................................................................................. 250

4.2.

Első kivitel ........................................................................................................................................................ 250

4.3.

Ápolás ............................................................................................................................................................... 252

4.4.

Pótlás ................................................................................................................................................................ 252

4.5.

Befejezett ápolás ............................................................................................................................................... 252

4.6.

Erdővédelmi teendők ........................................................................................................................................ 252

4.7.

Állománynevelési munkák, a javasolt véghasználat időpontjáig bezárólag .................................................... 254

5.ERDŐGAZDÁLKODÓI, TERVEZŐI ZÁRADÉK ................................................................................................................... 255

5.1.

Erdőgazdálkodói záradék ................................................................................................................................. 255

5.2.

Tervezői záradék ............................................................................................................................................... 255

6. MELLÉKLETEK.................................................................................................................................................................. 256

243

1.

Előzmények

1.1.

Megbízás a tervezésre

Az erdőtelepítési tervdokumentáció elkészítésére a Duna – Ipoly Nemzeti Park, mint a terület hosszú távú kezelőjének a megbízása alapján került sor. 1.2. Erdőgazdálkodó megnevezése

-

Duna-Ipoly Nemzeti Park 2509 Esztergom Strázsa-hegy Erdőgazdálkodó kódja: 1004033

2. Az erdősítendő terület ingatlan-nyilvántartási adatai 2.1. Tulajdonos, egyéb jogosultak listája

-

Csobánka 038 (szántó) 28 ha, 7416 m2 (28,8 ha), ebből erdőtelepítésre kerül 23,1 ha. Blokkazonosító: Q3399-Q-05

3. Termőhely-feltárási szakvélemény - A terület kezelője: - Község: - Megye: Terület hrsz.-a, művelési ága: - Csobánka 038

Duna-Ipoly Nemzeti Park 2509 Esztergom Strázsa-hegy Csobánka Pest megye szántó

28,8 ha;

3.1. Erdőgazdasági táj ismertetése

Az erdőtelepítésre tervezett terület a III. Dunántúli középhegység erdőgazdasági tájcsoportban, a 27. Pilis-Budai-hegység erdőgazdasági tájhoz tartozik. Az erdőtelepítés célállományának helyes megválasztásánál ismernünk kell a tervezett terület klimatikus viszonyait, jellemzőit. A telepítendő terület a Pomáz-Pilisszentkereszt úttól DNY-ra a Kovácsi-patak mentén húzódik. Alakját tekintve téglalaphoz hasonlít, ehhez egy tölcsér alakú rész kapcsolódik. A terület hosszanti vonalában egy kimagasló gerincrész jelenik meg, ami a Pilisi és Visegrádi hegységet elválasztó törésvonal része, ÉNY-DK-i irányú. Ez a törésvonal egyben a klímahatár is, a patak felé eső rész kocsánytalan tölgyes-cseres klímájú, a törésvonaltól nyugatra eső rész pedig gyertyános-tölgyes klímájú.

244

3.2. Területi jellemzés

Táj / Tájrészlet neve Pilis–Budai-hegység

Terület Erdőterület Erdősültség 61 975,7 ha 20 052,7 ha 32,4 %

3.3. Természetföldrajzi jellemzés

A Pilis keskeny, ÉNY–DK-i csapású rögvonulat, a Budai-hegységtől a Pilisvörösvári-medence választja el. A Pilis-tető (757 m) a Dunántúli-középhegység legmagasabbra kiemelkedett része. A nagy mészkő- és dolomitrögök minden oldalról tektonikus árkokra tekintenek. A Budai-hegység igen erősen rögökre darabolt, kőzettanilag is változatos. Fő építőanyaga a mészkő és dolomit, de márga, homokkő, agyag, pannóniai homokos, agyagos üledékek, édesvízi mészkő és lösz is található itt. A hegység patkó alakban elhelyezkedő rögei az ÉNY–DK-i irányú Ördög-árok tektonikus völgyét ölelik közre. Kisebb medencéi a Pesthidegkúti-, a Nagykovácsi- és a Budakeszi-medence. A nagyobb Budaörsi-medencétől D-re a főként lajtamészkőből álló Tétényi-fennsík és a hozzá csatlakozó Érd–Sóskúti-plató is a hegység része. A Budai-hegység vízrajza szegényes, mivel tekintélyes részét jól karsztosodó kőzetek építik fel. Klímaregionális

növényzetét

cseres-

és

gyertyános-tölgyesek

jelentik,

extraregionálisan bükkösökkel. A változatos alapkőzet-felépítés és geomorfológia következtében jelentős térfoglalással bírnak az edafikus erdőtársulások, így mészkedvelő és szikladomborzatú erdők, elvétve mészkerülő erdők is. A kultúrerdők közül kiemelésre érdemesek a kultúrfenyvesek. A kisebb medencék erdőtakarója mára már jórészt eltűnt, települések és mezőgazdasági területek foglalták el helyüket.

3.4.

Termőhelyi jellemzés Mérsékelten hűvös ill. mérsékelten meleg hőellátottság és mérsékelten nedves

ill. mérsékelten száraz vízellátottság jelenik meg a tájon. Az átlagos évi középhőmérséklet 9,9 °C, a tenyészidőszaki 16,5 °C. Az átlagos évi csapadékösszeg 564 mm, ennek 58 %-a esik a tenyészidőszakban (328 mm). Minden klímakategória

245

megjelenik a tájon, a területi átlagadatok az erdőssztyep és a zárt tölgyesek klímája közötti átmenetet jelzik. A Pilis–Budai-hegység vonulatának erdeinek több, mint 50 %-a 250 és 350 m tszfm. régióban helyezkedik el. Ebből a szintből csak az erdők 29 %-a emelkedik ki, de a 650 m feletti

állományok aránya így sem haladja meg az 1 %-ot. A változatos, illetve elsősorban D-i és É-i kitettségű erdők esetében nagy jelentősége van a domborzat klímamódosító hatásának.

A terület talajainak megoszlása hidrológiai kategóriák szerint (%): Talajtípus TVLEN VÁLT SZIV IDŐSZ ÁLLV FELSZ VIZB Összesen SZV 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,9 FV 98,1 1,6 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 3,9 RE 99,9 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 35,0 ABE 99,8 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 5,9 BFÖLD 99,5 0,3 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 36,5 RBE 100,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,7 EGYÉB LH, HK, ER, RA, SBE, PGBE, CBE, KMBE, R, 6,1 Összesen: 99,2 0,3 0,1 LHE 0,4 0,0 0,0 0,0 100,0 3.5.

Az erdészeti táj őshonos fafajai: (KST), KTT, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, [TJ], HSZ, MSZ, (VSZ), MK, VK,

CSNY, SM, (ZSM), (AL), KT, [MBE], (HBE), LBE, BABE, (FRNY), (RNY), (FTNY), (FFÜ), (TFÜ), KFÜ, (MÉ), KH, NH, (NYI), KBO

3.6.

Az erdészeti táj erdőművelési vonatkozásai A sötétszínű és barna erdőtalajok túlnyomó részét cseres- és gyertyános-

kocsánytalan tölgyesek, cseresek foglalják el, a bükkösök területaránya nem jelentős. A gyengébb termőhelyeken inkább véderdő jelleggel fekete- és erdeifenyvesek, illetve akácosok találhatók. A táj erdeinek rendeltetésében domináns a természetvédelem és a rekreáció, ennek megfelelően a hosszú időtartamú fokozatos felújítóvágásokat helyezték, és néhány éve a bükkösökben a szálalóvágásokat helyezik előtérbe.

246

3.7.

Erdőrészletek rendeltetése: (%) KÓD 27.

3.8.

VÉDŐ VÉDETT FATERM EGAZD EÜSZOC OKTKUT 12,8 64,5 17,7 0,0 5,0 0,0

Helyszíni és laboratóriumi talajvizsgálat

Az erdőtelepítés tervezett helyszínén teljes termőhely feltárás történt. A feltárás helyének

gondos

megválasztása

után,

rétegenként

egy-egy

talajminta

lett

bevizsgáltatva laborban. A részletes termőhely feltárási szakvéleményt a Csobánka 038 helyrajzi számú területről mellékletként csatolom. 3.9.. Telepíthető célállomány megadása

A telepítésre javasolt célállományok az FVM Erdészeti Főosztálya által jóváhagyott, „Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok” című táblázat alapján kerültek megállapításra.

A Csobánka 038 hrsz.-on alkalmazható célállományok, és azok várható növekedése: A szárazabb kitettségű, a törésvonaltól K-re eső területen: – Termőhelytípus változat:

KTT - VFLEN - NKFV/HK/SZV - SE -

DHOM/V – Célállomány: CS-MOT-EKL, közepes vagy gyenge növekedéssel, 60-70 éves vágásérettségi korral Az üde kitettségű, a törésvonaltól NY-ra eső területen: – Termőhelytípus változat: GYT – VFLEN/VÁLT – PGBE/KLH/ABE – SE/KMÉ/MÉLY - DHOM/V 247

– Célállomány: -

CS-KST-EKL, közepes – jó növekedéssel, 70-100 év vágásérettségi korral (KMÉ termőréteg esetén)

-

CS-KTT-EKL,

(gyenge)

közepes

növekedéssel,

70

éves

vágásérettségi korral (SE termőréteg esetén) -

KTT-KST, jó növekedéssel, 100-120 év vágásérettségi korral (MÉLY termőréteg esetén)

4.

Műszaki leírás: Az erdőtelepítés során nem a teljes helyrajzi szám lesz erdősítve, 2010.év

tavaszán 28,8 ha-ból 23,1 ha. A maradék 5,7 ha tisztásként marad meg (TI1 és TI2). A műszaki leírásban a kezelhetőség érdekében a helyrajzi számnak megfeleltetett, új erdőrészlet jeleket szerepeltetem: Helyrajzi szám Csobánka 038

Község Csobánka

Tag 46

Részlet A B C D E F G

Összesen:

Részlet területe 7,9 ha 1,1 ha 3,6 ha 3,1 ha 2,2 ha 3,8 ha 1,4 ha 23,1 ha

Az Csobánka 46 A (7,9ha), 46 B (1,1 ha), 46 F (3,8 ha), és a 46 G (1,4 ha) erdőrészletekben (összesen 14,2 ha) CS-EL célállomány lesz telepítve. A célállományt alkotó fafajok elegyaránya: CS 80%, EKL 20%. Az állomány hálózata CS fafaj esetében 2,5 m×0,4 m-es legyen, EKL (MJ,MSZ,KJ) fafaj esetében 2,5 m x 4,0 m

248

Hektáronkénti szap. anyag szükséglet: Makkvetés esetén:

CS makk: 42,6 q jó minőségű makk (3,0q/ha) MJ, KJ csemete: 1.000 db 1/0 jó minőségű magágyi

csemete MSZ csemete: 1.000 db 1/0 jó minőségű magágyi csemete Csemeteültetés esetén: -

CS: 8000 db/ha 2/0 magágyi csemete (Σ: 113.600 db)

-

EKL (MJ,MSZ,KJ): 2000 db/ha 1/0 magágyi csemete (Σ: 28.400 db)

Az Csobánka 46 C (3,6 ha), és a 46 D (3,1 ha), erdőrészletekben (összesen 6,7 ha) KTT-EL célállomány lesz telepítve. A célállományt alkotó fafajok elegyaránya: KTT 80%, EKL 20%. Az állomány hálózata KTT fafaj esetében 2,5 m×0,4 m-es legyen, EKL (MJ,KJ,GY) fafaj esetében 2,5 m x 4,0 m


KTT makk: 33,5 q jó minőségű makk (5,0q/ha) MJ, KJ csemete: 1.000 db 1/0 jó minőségű magágyi

csemete GY csemete: 1.000 db 1/0 jó minőségű magágyi csemete Csemeteültetés esetén: -

KTT: 8000 db/ha 2/0 magágyi csemete (Σ: 53.600 db)

-

EKL (MJ,GY,KJ): 2000 db/ha 1/0 magágyi csemete (Σ: 13.400 db)

Az Csobánka 46 E (2,2 ha) erdőrészletben KST-EL célállomány lesz telepítve. A célállományt alkotó fafajok elegyaránya: KST 80%, EKL 20%. Az állomány hálózata KST fafaj esetében 2,5 m×0,4 m-es legyen, EKL (MK,MJ,KJ) fafaj esetében 2,5 m x 4,0 m

249


KST makk: 6,6 q jó minőségű makk (3,0q/ha) MJ, KJ csemete: 1.000 db 1/0 jó minőségű magágyi

csemete MSZ csemete: 1.000 db 1/0 jó minőségű magágyi csemete Csemeteültetés esetén: -

KST : 8000 db/ha 2/0 magágyi csemete (Σ: 17.600 db)

-

EKL (MJ,MSZ,KJ): 2000 db/ha 1/0 magágyi csemete (Σ: 4.400 db)

A telepítés kezdetének tervezett időpontja:

2010. év tavasz

A telepítés befejezésének tervezett időpontja:

2010. április 30.

4.1. Talajelőkészítés

Célja az ültetési anyag megfelelő körülmények közé juttatásának biztosítása. A talaj-előkészítést, az erdősítést megelőzően legalább két héttel előbb kell elvégezni, tavaszi erdősítés esetén ajánlatos ősszel-, hogy a téli csapadék beszivárogjon, és a talaj megfelelően ülepedjen. A telepítéssel érintett területeken a telepítést megelőzően talajelőkészítést kell végezni. A munkálatokat tárcsázással kezdjük, hogy a felverődött gyomot, mezőgazdasági haszonnövények visszamaradt

szárrészeit

levágjuk,

ezzel

javítva a szántás

kivitelezését. A szántás minimum 30 cm, de maximum 40 cm legyen, ezzel elkerüljük egy esetleges talajhiba felhozatalát. A szántás után két hetet kell hagyni, hogy a talaj tömörödni tudjon. Az ültetés előtt a területet gondosan el kell egyengetni, aminek a módja tárcsázással egybekötött simítózás legyen. Lazább talaj esetén, vagy erősebb szárazságban ajánlott a gyűrűs hengerezés elvégzése. 4.2. Első kivitel I. kivitel csemeteültetés esetében:

250

Késő ősszel lombhullás után – október elejétől – a fagyok beállta előtt erdősítünk A kocsányos tölggyel, kocsánytalan tölggyel és csertölgyel történő őszi erdősítés általában eredményesebb. Az ültetési munka a csemete beszerzésével, szállításával, szakszerű vermelésével kezdődik. A szaporítóanyag beszerzésről időben gondoskodjunk, csak első osztályú, egyöntetű, fejlett gyökérzetű csemetét vásároljunk. Gondos szállítással és tárolással el kell kerülni a csemeték kiszáradását, használjunk a szállítás során ponyvát, és szakszerűen vermeljük el a csemetéket az ültetés megkezdéséig. Ültetés előtt (csak) a sérült gyökereket visszavágással felfrissítjük. Ha mégis tavaszi ültetésre kerülne sor, akkor a vermelés előtt a kötegeket szét kell vágni és szalmával le kell takarni (téli vermelés). Ültetési hálózat: 2,5 m*0,4 m, ahol lehetőleg minden 9-10. csemete elegyfa legyen. Az ültetés ültetőgéppel vagy kézzel történik, 40 cm -es tőtávolsággal. A csemete szárát kézzel megfogva a környékét lábbal tömörítjük. Ügyeljünk a pontos sortávolságra, amit sorjelző segítségével érünk el, valamint a csemeték függőleges helyzetére, amit tömörítés során kézzel korrigálhatunk.

Az I. kivitel makkvetés esetében: Makkal történő őszi erdősítés esetében, a makkot száraz helyen kiterítve, max. 1015 cm-es rétegben tároljuk a vetés kezdetéig. A makkot naponta egyszer lapáttal forgatni kell. Tavaszi erdősítés esetében téliesen kell betárolni a rendelkezésre álló makkot. Szellős, fagymentes helyen kell tárolni. Tároláskor a természetes körülményeket kell biztosítani. Legmegfelelőbb, vízmentes helyen kialakított, szalmával, náddal kibélelt gödör, melyet le kell fedni alommal, ha ez nincs, úgy a szalmatakaró is megfelel. Földdel, majd akkor kell letakarni, ha tartósan fagypont alá süllyed a hőmérséklet. Gondoskodni kell a megfelelő egér elleni védelemről. Makkvetés esetében az őszi makkvetés a legmegfelelőbb, mert az ősz folyamán a csirázó makk gyökerével már talajkapcsolatot létesít. Ültetési hálózat: sortáv 2,5 m, négyméterenként pedig elegyfa kerül beültetésre.

A talaj előkészítése során kialakított magágyba kell vetni a makkot, kézzel kapával, vagy speciális makkvetőgéppel. A kézi vetésnél fészkenként 3-4 szem makkot kell vetni, úgy, hogy a vetés mélysége 5-8 cm között legyen. Fészkek távolsága: 25-30 cm. Gépi vetésnél a makk folyamatos adagolásra figyelni kell. A vetés mélysége 5-8 cm. A vetésre kerülő makk mennyisége csertölgy és kocsányos tölgy esetében 3,0q/ha, kocsánytalan tölgy esetében pedig 5,0q/ha.

251

Gondoskodni kell a megfelelő talajtömörítésről és a megfelelő takarásról, így egy embernek, a vetőgép után haladva korrigálni kell a rossz vetésből adódó hibákat. Egy ültető párnak pedig, az elegyfacsemetéket kell a sorokba ültetni négyméterenként. Mindkét technológia esetében jól alkalmazható a vetés vagy ültetés utáni vegyszerezés, amit még a vegetációs időszak megindulása előtt kell elvégezni. Ajánlott növényvédelmi szer a DUAL+ESCORT.

4.3.

Ápolás A telepítésekben fontos, hogy a megfelelő minőségben és időben a tervezett ápolások végrehajtásra kerüljenek. Az

ápolási munkák során vegyszeres és mechanikus gyomirtás kombinációját végezzük. Ajánlott vegyszer kombináció a PLEDGE 80 WP + ACENIT egyszikűek ellen, felületkezelő vegyszerként a SELECT SUPER elnevezésű szer az ajánlott. A kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy és csertölgy erdőtelepítés első három évében, háromszori ápolást kell végezni, majd a következő két évben kétszerit. Az első három év ápolásának, első ápolása mindig vegyszeres ápolás, a második kettő pedig sorkapálás és sorköz-tárcsázás legyen. A kijuttatást háti permetezővel végezzük, a levelesedés megindulása előtt. A negyedik és ötödik évben elégséges lesz, kétszeri sorköz-tárcsázás és kétszeri sorkapálás. Esetlegesen, ha az állomány fejlettségi állapota lehetővé teszi csak tárcsázást végezzünk.

MINDEN VEGYSZEREZÉS ESETÉBEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOKAT SZIGORÚAN BE KELL TARTANI! Költségspórolás tekintetében (főleg aszályos időszakban) szóba jöhet a sorközök tárcsázása mellett a sorok szárzúzása is. 4.4.

Pótlás Az első év után a hiányzó csemetéket pótoljuk. Amennyiben aszály, vagy egyéb nem várt károsítás később is megtizedeli

a csemetéket, szükségesé válhat az adott vegetációs időszakot követően a pótlás elvégzése. Továbbiakban pótlásra viszont csak azokban a foltokban van szükség, ahol a csemeték száma annyira lecsökkent, hogy az már szakmailag a telepítés biztonságát fenyegeti. Ezt a műszaki átvétel iránymutatása alapján, gödrös ültetéses módszerrel kell elvégezni. A pótlás helyén kézi talajelőkészítést végzünk.

4.5.

Befejezett ápolás Befejezett ápolásként tőszám beállítást végzünk az adott fafaj fejlődési korának megfelelő egyedszámának tükrében

(modell táblák sz.), illetve invazív (pl. zöldjuhar, akác, bálványfa) fafajok visszaszorítására kell nagy hangsúlyt fektetni.

4.6. Erdővédelmi teendők

252

Az erdőtelepítés sikerét a vadkár nagymértékben visszavetheti, amely ellen védekeznünk kell. Az erdőgazdálkodónak az erdőtelepítés védelmében erdővédelmi kerítést kell kialakítania. A kerítést ezen erdőrész esetében kivitelezni kell. A vad rágása ellen védekező intézkedéseket kell tenni. Az erdőgazdálkodó értesítse a helyi vadásztársaságot a terület beerdősítéséről. Amint az erdejében vadkárt észlel, vegye fel a kapcsolatot a vadásztársasággal. A vad okozta rágás megsemmisítheti az erdősítési munka eredményét, és az erdő műszakilag sem lesz befejezhető.

Vadkárelhárító kerítés építésének kivitelezése: Az erdőtelepítések környezetében jelentős a nagyvad populáció, - melynek jelentős részét az őz képezi – ezért a rágáskárok elhárítása érdekében az erdőrészletet vadkárelhárító kerítéssel kell körbekeríteni. Ennek kialakítását, az ültetést követően két héten belül meg kell valósítani. A kerítésnek minimálisan 1,8 m magasnak kell lennie, amely az őz és a vaddisznó várható kártételét megakadályozza. A huzalos típusú kerítés: alsó és felső vezetőszála 2,8 mm, más szálai 2,0 mm átmérőjűek. A függőleges huzalok kiosztása 15 cm, a vízszintes huzalok alul sűrűbben 5 cm-enként, majd 10-15-20 cm-enként helyezkedjenek el. Az alsó öt cm-es sűrűség a nyulak bejutását is meggátolja. A drótfonatot egymástól 5 méterre leásott, 2,70 m-es, min. 10 cm csúcsátmérőjű keményfaoszlopokra, vagy ezzel egyenértékű állékonyságot biztosító egyéb tartóoszlopra kell függeszteni. A faoszlop földbe kerülő részét égetéssel vagy vegyszerrel tartósítani kell. Minden tizedik, és a töréspontokban lévő oszlopot két oldalról meg kell támasztani. A drótfonat felett max. 15 cm-re, a védőhatás fokozására optikai szálat, vagy fa vadriasztót kell rögzíteni. A területre való bejutás érdekében 10 hektáron aluli területnél 3 hektáronként, 10 hektár feletti területnél 5 hektáronként, 4 m fesztávú kapu létesítése szükséges. Ezen terület esetében 5 kapu szükséges. A kerítés hossza és anyagszükséglete erdőrészletben:

253

Erdőrészlet

Kerítés hossza (m)

Drótfonat (180/15)

Oszlop (10/270)

Csobánka 038

2300

2300

460

4.7. Állománynevelési munkák, a javasolt véghasználat időpontjáig bezárólag

Az állománynevelési munkálatoknál az üzemtervben előírtak, valamint az Erdőnevelési modelltáblák az iránymutatóak, betartásukkal elősegíthető a szakszerű erdőgazdálkodás. Javasolt véghasználat időpontja minimum 70-80 év.

254

5.

Erdőgazdálkodói, tervezői záradék 5.1.

Erdőgazdálkodói záradék

Nevezett erdőgazdálkodó aláírásommal igazolom, hogy a Csobánka 038 HRSZ-ú területre vonatkozó erdőtelepítési tervdokumentációban foglaltakat ismerem, az abban foglaltakkal egyetértek. Kijelentem, hogy az erdőtelepítés kivitelezését a jóváhagyott terv alapján kívánom elvégezni. A tervdokumentáció adataiban bekövetkező bármilyen változást, a bekövetkezéstől számított harminc napon belül az erdészeti hatósághoz bejelentem. Az erdőtelepítés elvégzéséről, az első kivitel befejezését követő harminc napon belül értesítem az erdészeti hatóságot, valamint az általuk kiadott szakhatósági hozzájárulás és egyéb szükséges dokumentumok becsatolásával az illetékes földhivatalnál kezdeményezem a művelési ág változtatását. Kijelentem, hogy a 141/2003. (IX.9.) Kormány rendelet szerinti ügyfél regisztrációs számmal rendelkezem. …………………………… erdőgazdálkodó

Gúth, 2010. január 25.

5.2.

Tervezői záradék

Nevezett tervező kijelentem, hogy a Csobánka 038 HRSZ-ú területre vonatkozó telepítési tervben foglaltak a valóságnak megfelelnek. Az erdőtelepítési-kivitelezési terv a 153/2009 (XI.13) FVM rendelet alapján készült. A helyi viszonyok, településrendezési elképzelések ismeretében jártam el. Gúth, 2010.január 25. ………………………………. Szekeres Szilárd Gábor Okl. erdőmérnök

255

6. Mellékletek Erdőrészlet lap Ingatlan – nyilvántartási tulajdoni lap Ingatlan – nyilvántartási térképkivágat az erdőtelepítés területének feltüntetésével Hiteles erdőtervi üzemi térképkivágat Termőhely feltárási szakvélemény Blokktérkép és blokkadatok Tulajdonosi hozzájárulás (hozzájáruló nyilatkozat)

256

ERDŐRÉSZLET LEÍRÁSA Gazdálkodói kód: 1004033 Név, Cím:

Duna-Ipoly Nemzeti Park 2509 Esztergom Strázsa-hegy

Község, Kód: Tag: Részlet: Terület: Hrsz.: Rendeltetés:

Csobánka 46 A 7,90 ha 038 NATURA 2000

Megn. Erdőterv felv éve: Vadgazdálkodási kód Vadeltartó képesség Erdőtest jellege Tengersz.feletti mag. Fekvés: Lejtés: Klíma: Hidrológia: Genetikai talajtípus Termőréteg vastagsága: Fizikai talajféleség: Termőhely meghat. m.: Célállomány típus

Állományrészek 1. Állományrészek 2. Állományrészek 3. Állományrészek

Kód:

225 3 ÉK 3 10 3 KTT 3 TVFLEN 1 FV 130 SE 2 HV 4 SZL 1 CS-EL 36

Fafaj: Eredet, hálózat: Elegyarány % Elegyedés módja: Záródás: Kor: Magasság: Átmérő Fatermő képesség: Törzssám: Folyónövedék: Vágáséretségi kor: Fafaj területe:

Tervező tölti ki: Erdészeti hatóság tölti

ki:

257

Terület (ha) 7,90

Megn. Kód: CS M 1 80 FF 1

Faállomány típusa CS-EL

Megn. Kód: EKL M 1 20 SZ 2

Megn. Kód:




Csobánka 46 B 1,10 ha 038 NATURA 2000



Kód:

220 3 K 4 5 2 KTT 3 TVFLEN 1 HK 310 SE 2 V 5 SZL 1 CS-EL 36



ki:

258

Terület (ha) 1,10




Megn. Kód:




Csobánka 46 C 3,60 ha 038 NATURA 2000


230 D 5 GY-T VÁLT LH SE AV SZL KTT-EL


Kód:

3 6 2 2 2 230 2 6 1 23



ki:

259

Terület (ha) 3,60

Megn. Kód: KTT M 1 80 FF 1

Faállomány típusa KTT-EL


Megn. Kód:




Csobánka 46 D 3,10 ha 038 NATURA 2000



Kód:

240 3 NY 8 5 2 GY-T 2 TVFLEN 1 ABE 430 KMÉ 3 V 5 SZL 1 KTT-EL 23


260

Terület (ha) 3,10

Megn. Kód: KST M 1 80 FF 1

Faállomány típusa KTT-EL


Megn. Kód:


ki:




Csobánka 46 E 2,20 ha 038 NATURA 2000


261

Terület (ha) 2,20

Faállomány típusa KST-EL


245 DNY 5 GY-T VÁLT PGBE MÉLY V SZL KST-EL

Kód:

3 7 2 2 2 440 4 5 1 30


Megn. Kód: KST M 1 80 FF 1


Megn. Kód:


ki:



Község, Kód: Tag: Részlet:

Csobánka 46 F Állományrészek 1. Állományrészek 2. Állományrészek

262

Terület (ha) 3,80


Terület: Hrsz.: Rendeltetés:

3. Állományrészek

3,80 ha 038 NATURA 2000


220 VÁLT 5 GY-T VÁLT PGBE KMÉ V SZL CS-EL

Kód:

3 10 2 2 2 440 3 5 1 36



ki:


Duna-Ipoly Nemzeti Park

263



Megn. Kód:

2509 Esztergom Strázsa-hegy Község, Kód: Tag: Részlet: Terület: Hrsz.: Rendeltetés:

Csobánka 46 G 1,40 ha 038 NATURA 2000



Kód:

210 3 VÁLT 10 5 2 GY-T 2 TVFLEN 1 SZV 110 SE 2 V 2 SZL 1 CS-EL 36



ki:

264

Terület (ha) 1,40




Megn. Kód:

Feladó: Reischl Gábor Küldve: 2010. február 11. 11:09 Címzett: Tóth Péter Tárgy: klimaerdo_FHNPI

Fertő - Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár; Pf.: 4 tel: 99/ 537620 ; fax: 99/ 537621 Elektronikus levélcím: [email protected] Tárgy Ügy száma Hiv. szám Ügyintéző

: klímaerdő : 29-10/2010 : ETF-68/1/2010 : Reischl Gábor

Haraszthy László úr szakállamtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkárság 1121 BUDAPEST, Fő u. 44-50.

Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Hivatkozva fenti számú levelére a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság részéről az alábbi tájékoztatást adom: A folyamatban lévő klímaerdő-program a szerződéskötés stádiumában van, a szükséges telepítési terv még nem készült el. Amint kézhez kapjuk, pótlólag megküldjük. Tájékoztató adatok erről: Erdőtelepítési-kivitelezési terv készítése a klímaerdők létrehozása céljából a következő területekre van folyamatban: - Dunasziget 0151/1c 1,6617 ha - Dunasziget 0151/1f 1,2419 ha - Dunasziget 0365/3 6,9308 ha Összesen: 9,8344 ha

265

Tervezett munkák: Erdősítés első kivitelének elvégzése a fenti területeken az alábbi paraméterekkel: - KST-K,(kőrises-kocsányostölgyes) vagy KST-EL (egyéb lomb elegyeskocsányostölgyes) célállomány létrehozása. KST (kocsányos tölgy) főfajjal MK (magas kőris), MAK (magyar kőris), MSZ (mezei szil), VSZ (vénic szil) elegyfajok felhasználásával. - Teljes talajelőkészítés. - Gépi művelésre alkalmas hálózat kialakítása a telepítés során. - Elvárt minimális tőszám: 10.000db/ha - Vadkár-elhárító kerítés létesítése mindhárom területre. (bonhatóáthelyezhető módon) A kerítések teljes hossza 2170 fm.

Sarród, 2010. február 10.

Tisztelettel:

Dr. Kárpáti László igazgató sk.

ERDŐTELEPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

266

Ároktő 0282 HRSZ –BŐL 40,00 HA 2010/2011 erdősítési idényben: 40,00ha A terület tulajdonosa: Magyar Állam Erdőgazdálkodó:

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen Sumen út 2.

A tervet készítette: 2010. január

Donkó Károly okl. erdőmérnök

A kiviteli tervet végrehajtja: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen Sumen út 2.

A kiviteli tervet, mint szándékommal megegyezőt elfogadom és a kivitelezésnél a jelen tervdokumentáció iránymutatásának megfelelően végeztetem a munkákat.

Tószeg, 2010. január

……………………………. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság erdőtelepítő

1. A telepítő nyilatkozata: Alulírott Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ( 4024 Debrecen Sumen út 2) a telepítési tervben szereplő földrészlet földhasználója aláírásommal tanúsítom, hogy az erdőtelepítési kiviteli tervdokumentációt megismertem. A terület beerdősítése szándékommal megegyező,a választott célállományt elfogadom. Kijelentem, hogy

267

a telepítésre tervezett földrészletre a 2010/2011 erdősítési szezonban a telepítés kivitelezésének időpontjára a telepítést sértő földhasználói szerződés nincs.

………….……………………………. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság erdőtelepítő Az erdőtelepítés végrehajtása után a terület művelési ágának megváltoztatásáról ( szántóról erdőre) késedelem nélkül intézkedek.

1.1 Erdőgazdálkodói záradék

Alulírott erdőgazdálkodó aláírásommal igazolom, hogy az erdőtelepítési tervdokumentációban foglaltakat ismerem, az abban foglaltakkal egyetértek. Kijelentem, hogy az erdőtelepítés kivitelezését a jóváhagyott terv alapján kívánom elvégezni. A tervdokumentáció adatai vonatkozásában bekövetkező bármilyen változást a bekövetkezést követő 30 napon belül az erdészeti hatósághoz bejelentem. Az erdőtelepítés első kivitelének elvégzéséről írásban értesítem az erdészeti hatóságot. A kiadott szakhatósági hozzájárulás és egyéb szükséges dokumentumok becsatolásával az illetékes földhivatalnál kezdeményezem a művelési ág változását. Az erdőtelepítés befejezésekor időközi változások esetén, mint állami támogatást igénybe vevő, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítéséhez szükséges megvalósulási térkép elkészítéséről gondoskodom, tudomásul veszem, hogy ez a feltétele a támogatás teljes kifizetésének.

Tószeg 2010. január …….. ……………………………………………. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság erdőgazdálkodó

268

Az erdőgazdálkodó neve, címe:

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen Sumen út 2 Az erdőtelepítéssel érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatai: a - helyiség: Ároktő - megye: Borsod-Abaúj-Zemplén b. - a terület HRSZ.-a, térképi jele, jelenlegi művelési ága: Ároktő 0282 hrsz- ből 40,00 ha gyep

A terület termőhelyi adatai: A terület a Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoport Közép-Tiszai-ártér ( 9 ) erdőgazdasági tájába tartozik. Geológiai viszonyok: A Tisza hullámtere szorosan beilleszkedik a Nagyalföld kialakulási rendszerébe. Az Alföld a Tisia masszívum lesüllyedt része, melyet a harmadkori tenger elborított, a vízi és szárazföldi hordalék lerakódások sík alfölddé töltötték fel. A tengerfenék üledékei változatosak : tarka agyagok, márgás agyagok, váltakoznak vékonyabb-vastagabb finom és durva homokrétegekkel. A feltöltődést a környező vízfolyások által lemosott hordalék okozta. A vizek feltöltő munkáját kiegészítette a szél munkája, ebből alakult ki az Alföld lösztakarója, mely a hullámterekben ún. ázott lösszé vált. A hullámtérben a talajok felépítése változatos, legnagyobb részt öntéstalaj. A talajok általában mészben szegények, kötöttségük rétegenként változó. Domborzati viszonyok: A Tisza jelentős térszinti különbségeket hozott létre a hordalék lerakásával. Ez a táj síknak mondható tengerszint feletti magassága 920 – 100 m, de ezen belül méteres nagyságrendű szintkülönbségek is előfordulhatnak. Ez erdőművelési szempontból nagy jelentőséggel bír. A Tisza hullámterein megkülönböztetünk nagyon mély, mély, középmély, középmagas, magas fekvéseket. Általában a talaj kötöttségének és a fekvésének az összhatása dönti el, hogy milyen célállomány típusok választhatók. A táj erdeinek túlnyomó része a hullámtér középmély és középmagas fekvésű részein található.

269

Éghajlati viszonyok: A táj klímája mérsékelten meleg, kontinentális, erdőssztepp klíma, Nagy napi és évi hőingadozás, gyakori késő tavaszi és kora őszi fagyok. Az , átlagos évi csapadék 522 mm, gyakoriak az aszályos évek. Kevés a téli csapadék. A folyóval párhuzamos mikroklimatikus zonáció alakul ki Talajviszonyok: A Tisza hullámterének termőhelyi viszonyait az előzőekben említett hordalékviszonyok, térszinti fekvés és a talaj kötöttsége határozza meg. A hullámtéri öntéstalajok többnyire jellegtelenek. Gyakran találhatók eltemetett humuszos szintek. A vizsgált területen olyan talajhibát nem találtam ami kizárná z erdőtelepítés végrehajtását. A talajtípus a következő területeken: Ároktő 0282 hrsz –ből 40,00 ha

Humuszos öntés talaj. Jellemzői: erdőssztyepp klíma, időszakos vízhatás, félszáraz vízgazdálkodás, középmély termőréteg, Agyag vályog fizikai talajszerkezet. Telepíthető célállomány: „Az egyes termőhelytípus változatokon alkalmazható célállományok” ( Államerdészeti Szolgálat 2005 ) alapján ezen a termőhelyen a következő célállományok válaszhatók: célállomány várható növekedés KST közepes FD jó FRNY közepes-jó Az erdőgazdálkodóval történt konzultáció alapján a választott célállomány :

10 ha területen KST célállomány 30 ha területen Hazai nyár célállomány Ültetési hálózat: KST állomnynál: db/ha NHY állománynál db/ha Csemete minőség: 1 éves magágyi csemete

270

1,8m sortáv 0,7 m tőtáv, 8.000 1,8m sortáv 1,25 m tőtáv, 4.500

3.Elsődleges rendeltetés: - az erdőrészlet természetvédelmi rendeltetésű, 40,00ha területen 4. A telepítésre kerülő faállomány tervezett adatai:

10 ha területen KST célállomány -

Főfaj elegyarány

-

elegy fafaj



Kocsányos tölgy (Quequs robur ) 70 %

Magyar

kőris

(Fraxinus

angustifolia

ssp

pannonica) -

elegyarány

30 %

-

tervezett vágáskor kor

-

főfafaj magassága:

25 m

-

átlagnövedéke :

8 m3/ha/év

100 év

30 ha területen Hazai nyár célállomány Főfaj Fehérnyár(Populus alba)v Szürkenyár ( Populus canescens) -

elegyarány

-

elegy fafajok: Feketenyár ( Populus nigra )

-

elegyarány



70 %

15 %

Magyar

kőris

(Fraxinus

pannonica) -

elegyarány

10 %

 Fehérfűz ( Salix alba ) -

elegyarány

5%

-


-


20 m

-

átlagnövedéke :

12 m3/ha/év

65 év

5. Tervezett hálózat, csemeteszám Ültetési hálózat: 10 ha területen KST célállomány

271

angustifolia

ssp

sortávolság : tőtávolság:

1,8 m 0,70 m

Csemete szükséglet: Kocsányos tölgy: növőtér: 1,26 m2 , 8.000 db/ha Teljes terület csemeteszükséglete: 10,0 ha x 8.000 db/ha = 80.000 db csemeteszükséglet fafajonként: Kocsányos tölgy Magyar kőris

56.000 db 24.000 db

30 ha területen Hazai nyár célállomány sortávolság : tőtávolság:

1,8 m 1,25 m

Csemete szükséglet: Hazai nyár : növőtér: 2,2m2 , 4.500 db/ha Teljes terület csemeteszükséglete: 30,0 ha ha x 4.500 db/ha = 135.000 db csemeteszükséglet fafajonként: Fehér v szürke nyár Fekete nyár Magyar kőris Fehérfűz

94.500 db 20.250 db 13.500 db 6.750 db

Csemete minőség: A csemete minőségének a 110/2003 (10 hó21.) FVM rendeletben előírtaknak kell eleget tenni Ültetési anyag csak hivatalosan engedélyezett csemetekertből szerezhető be, ahol a származást igazoló minőségi bizonyítványt a vevő megkapja.

A csemete 1 éves, a KST 2 éves alávágott, jól fejlett, egyöntetű, minimum 5mm gyökfő átmérőjű magágyi csemete legyen. A csemetéknek erőteljes gyökerének kell lenni, sérülésektől, sebektől, gombásodástól mentesnek kell lenni. A csemete átvételekor és a szállításakor gondosan járjunk el, a szállításkor a csemetéket ponyvával le kell takarni, meg kell óvni a kiszáradástól. A leszállított csemetéket azonnal el kell vermelni, hogy a legkevesebb vizet veszítsék.

Műszaki leírás, technológiai eljárások: Terület előkészítés:

272

Az erdősítendő területen 1-4 m magasságú gyalogakác ( Amorpha pfruticosa ) található, melyet környezetkímélő módon le kell termelni és el kell szállítani, vagy meg kell semmisíteni. A területet szántásra alkalmas állapotba kell hozni szeptember 10. ig. Talajelőkészítés: -

mélyforgatás 55-60 cm mélyen talajelmunkálás simítóval, tárcsával

A szántást kis fogás szélességgel, egyenletes mélységgel végezzük. A szántás időpontját úgy kell megválasztani, hogy a talajszerkezet (nedvességtartalom) optimális állapotban legyen – sem nedves, sem túl száraz-, mert csak így lehet megfelelő minőségű talaj-előkészítést végezni, ami a jó első kivitelű erdősítés alapja. Általában a mélyforgatásra javasolt időpont szeptember hónap. Az őszi erdősítések alá a szántást legkésőbb szeptember végéig be kell fejezni, hogy még legyen idő a talaj ülepedésére. A talajfelszín elmunkálását október második felében végezzük: nehézsimítóval vagy pedig nehéztárcsával alakítjuk ki a megfelelő talajszerkezetet az erdősítés alá. A talajfelszínnek simának kell lenni, mert így lehet csak jó erdősítést végezni, ezzel megkönnyítjük a további ápolási munkákat is A feszín elmunkálásának végső határideje október 30.

Ültetés: Az erdősítés végrehajtására a következő módszer javasolt: Az ültetést novemberben a lobhullást követően kezdjük, és a fagyok beállta előtt be kell fejezni A Kocsányos tölgy, hazai nyár és magyar kőris egyéves magágyi csemetét pontos sorjelölés után ERTI egysoros ültetővel ültetjük el min 30 cm mélyre. Az ültetésnél nagy figyelmet kell fordítani a szakszerű kivitelezésre. Különösen figyelni kell a megadott sor és tőtávolság megtartására. A megfelelő mélységű elhelyezésre, a helyes tömörítésre. A jól elültetett csemete gyökfője min. 5cm-el a föld alatt van, függőlegesen áll, két ujjal nem húzható ki. Tőrevágás: Az ártéri területeken általában nem vágjuk tőre az elültetett csemetéket. A tőrevágás csak abban az esetben indokolt, ha az I. kivitel után mechanikai károsodás éri a csemetéket ( pld. jeges ár letöri ) Ebben az esetben a csemetéket talajszinten tőrevágjuk, a levágott szárrészt a csemete mellé szúrjuk sorjelölőnek.

273

Ápolás: A csemeték igényesek a talaj szellőzöttségére és a jó vízháztartásra, a megfelelő fejlődéshez a napfényre ezért feltétlenül szükséges a hatékony és eredményes mechanikai talajápolás.

A talajápolás főként a sorközök gépi megmunkálásából (tárcsázásából) áll, kiegészítve a sorok kézi ápolásával. Folyamatosan biztosítani kell a gyommentességet, ezzel együtt a talaj szellőzöttségét. Ez általában 3 gépi sorközi ápolással megoldható, de erős gyomosodás esetén újabb gépi sorközi művelést kell végezni. Kézi ápolást (kapálást) első évben három alkalommal, a 2. évben 2, 3. évben -1 alkalommal végzünk. A kocsányos tölgy célállomány kézi ápolását addig kell folytatni még a csemete nagysága meg nem haladja a környezetében felverődő gyomok magasságát. Pótlás: Feltétlenül szükséges az első év után minden hiányzó csemetét pótolni. A pótlás törtéhet gépi gödörfúrással, vagy kézi gödrös ültetéssel.

Nagyon fontos a jó minőségű pótlás elvégzése, mert az egyenletes állomány kialakulásához ez az utolsó pótlási lehetőség. Jó minőségű első kivitel után és gondos ápolás esetén 10 –20 %-os pótlásnál nagyobb mértékkel nem számolunk.

Nyesés: Az első három évben a tenyészidőszak kezdete előtt ( február közepétől április közepéig) azokat az oldalhajtásokat kell lenyesni, amelyek benyúlva a sorközbe akadályozzák a talajápoló gép munkáját. A tőrevágott csemeték egyszálazását az első évben el kell végezni. A kocsányos tölgy és hazai nyár állományokban befejezés után nem javasolt a nyesés.

Vadkár elleni védelem: Ha a területen számíthatunk az őz és a mezei nyúl kártételére akkor gondoskodni kell a kártétel megelőzéséről mechanikai eszközökkel, vagy különféle vadriasztó szer alkalmazásával. Az I. kivitel elvégzése után vadriasztó szeres ( Sylvacol, Dendrocol ) védekezést alkalmazunk. A területet vékony oszlopokkal körbekerítjük és erre feszítjük ki a vadriasztó szerrel felszerelt zsineget.

A telepítés tervezett kezdésének és befejezésének időpontja:

Kezdési időpont: 2010. ősz Befejezési időpont: kocsányos tölgy 2018. műszaki átvétel Hazai nyár 2014 műszaki átvétel

Ütemterv Kocsányos tölgy: 2010 ősz, 2011 2012 2013-2017 2018

első kivitel elvégzése műszaki átvétel egyéves, pótlással ( 80%) műszaki átvétel többéves pótlás nélkül (100 %) műszaki átvétel többéves pótlás nélkül (100 %) műszaki átvétel befejezett erdősítés 274

Hazai nyár: 2010 ősz, 2011 2012 2013 2014

első kivitel elvégzése műszaki átvétel egyéves, pótlással ( 80%) műszaki átvétel többéves pótlás nélkül (100 %) műszaki átvétel többéves pótlás nélkül (100 %) műszaki átvétel befejezett erdősítés

A terület tulajdonosának nyilatkozata: Az erdőtelepítés kiviteli tervét megrendelésem alapján készítette el a tervező. A tervben foglaltakat megismertem, azokkal mint földhasználó egyetértek, hozzájárulok a területen a terv szerinti erdősítés kivitelezéséhez. Kijelentem, hogy az erdőtelepítés kivitelezését a kiviteli terv alapján kívánom elvégezni. A technológiai előírásokat a munkák elvégzésekor betartom ( betartatom ).

Debrecen, 2010. január

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság földhasználó - erdőgazdálkodó

Tervezői nyilatkozat:

275

Ezt az erdőtelepítési tervet a terület tulajdonosának kérésére készítettem el, azzal a céllal, hogy a tulajdonában lévő szántó területen erdőgazdálkodást folytasson. Az „ Erdőtelepítési kiviteli terv” az erdőről és az erdő védelméről és a gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény , valamint a 88/2000 XI.10. FVM rendelet vonatkozó paragrafusainak előírásai szerint készült

Szolnok, 2010. január


ERDŐTELEPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Tiszabő 0264/1 a hrsz.Tiszabő 0264/1 c hrsz Tiszabő 0264/1 f hrsz Összesen:

10,6181 ha 11.1131 ha 6,1794 ha 27,9106 ha

2010/2011 erdősítési idényben: 27.91 ha A terület tulajdonosa: Magyar Állam Erdőgazdálkodó:

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen Sumen út 2.

A tervet készítette: 276

2010. január


A kiviteli tervet végrehajtja: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen Sumen út 2.

A kiviteli tervet, mint szándékommal megegyezőt elfogadom és a kivitelezésnél a jelen tervdokumentáció iránymutatásának megfelelően végeztetem a munkákat.

Tószeg, 2010. január

……………………………. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság erdőtelepítő

2. A telepítő nyilatkozata: Alulírott Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ( 4024 Debrecen Sumen út 2) a telepítési tervben szereplő földrészlet földhasználója aláírásommal tanúsítom, hogy az erdőtelepítési kiviteli tervdokumentációt megismertem. A terület beerdősítése szándékommal megegyező,a választott célállományt elfogadom. Kijelentem, hogy a telepítésre tervezett földrészletre a 2010/2011 erdősítési szezonban a telepítés kivitelezésének időpontjára a telepítést sértő földhasználói szerződés nincs.

………….……………………………. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság erdőtelepítő Az erdőtelepítés végrehajtása után a terület művelési ágának megváltoztatásáról ( szántóról erdőre) késedelem nélkül intézkedek.

2.1 Erdőgazdálkodói záradék

Alulírott erdőgazdálkodó aláírásommal igazolom, hogy az erdőtelepítési tervdokumentációban foglaltakat ismerem, az abban foglaltakkal egyetértek. Kijelentem, hogy az erdőtelepítés kivitelezését a jóváhagyott terv alapján kívánom

277

elvégezni. A tervdokumentáció adatai vonatkozásában bekövetkező bármilyen változást a bekövetkezést követő 30 napon belül az erdészeti hatósághoz bejelentem. Az erdőtelepítés első kivitelének elvégzéséről írásban értesítem az erdészeti hatóságot. A kiadott szakhatósági hozzájárulás és egyéb szükséges dokumentumok becsatolásával az illetékes földhivatalnál kezdeményezem a művelési ág változását. Az erdőtelepítés befejezésekor időközi változások esetén, mint állami támogatást igénybe vevő, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítéséhez szükséges megvalósulási térkép elkészítéséről gondoskodom, tudomásul veszem, hogy ez a feltétele a támogatás teljes kifizetésének.

Tószeg 2010. január …….. ……………………………………………. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság erdőgazdálkodó

Az erdőgazdálkodó neve, címe:

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen Sumen út 2 Az erdőtelepítéssel érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatai: a - helyiség:Tiszabő - megye: Jász-Nagykun-Szolnok b. - a terület HRSZ.-a, térképi jele, jelenlegi művelési ága: Tiszabő 0264/1 a hrsz.- 10,6181 ha szántó Tiszabő 0264/1 c hrsz 11.1131 ha szántó Tiszabő 0264/1 f hrsz 6,1794 ha szántó Összesen: 27,9106 ha

278

A terület termőhelyi adatai: A terület a Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoport Közép-Tiszai-ártér ( 9 ) erdőgazdasági tájába tartozik. Geológiai viszonyok: A Tsza hullámtere szorosan beilleszkedik a Nagyalföld kialakulási rendszerébe. Az Alföld a Tisia masszívum lesüllyedt része, melyet a harmadkori tenger elborított, a vízi és szárazföldi hordalék lerakódások sík alfölddé töltötték fel. A tengerfenék üledékei változatosak : tarka agyagok, márgás agyagok, váltakoznak vékonyabb-vastagabb finom és durva homokrétegekkel. A feltöltődést a környező vízfolyások által lemosott hordalék okozta. A vizek feltöltő munkáját kiegészítette a szél munkája, ebből alakult ki az Alföld lösztakarója, mely a hullámterekben ún. ázott lösszé vált. A hullámtérben a talajok felépítése változatos, legnagyobb részt öntéstalaj. A talajok általában mészben szegények, kötöttségük rétegenként változó. Domborzati viszonyok: A Tisza jelentős térszinti különbségeket hozott létre a hordalék lerakásával. Ez a táj síknak mondható tengerszint feletti magassága 920 – 100 m, de ezen belül méteres nagyságrendű szintkülönbségek is előfordulhatnak. Ez erdőművelési szempontból nagy jelentőséggel bír. A Tisza hullámterein megkülönböztetünk nagyon mély, mély, középmély, középmagas, magas fekvéseket. Általában a talaj kötöttségének és a fekvésének az összhatása dönti el, hogy milyen célállomány típusok választhatók. A táj erdeinek túlnyomó része a hullámtér középmély és középmagas fekvésű részein található. Éghajlati viszonyok: A táj klímája mérsékelten meleg, kontinentális, erdőssztepp klíma, Nagy napi és évi hőingadozás, gyakori késő tavaszi és kora őszi fagyok. Az , átlagos évi csapadék 522 mm, gyakoriak az aszályos évek. Kevés a téli csapadék. A folyóval párhuzamos mikroklimatikus zonáció alakul ki Talajviszonyok: A Tisza hullámterének termőhelyi viszonyait az előzőekben említett hordalékviszonyok, térszinti fekvés és a talaj kötöttsége határozza meg. A hullámtéri öntéstalajok többnyire jellegtelenek. Gyakran találhatók eltemetett humuszos szintek. A vizsgált területen olyan talajhibát nem találtam ami kizárná z erdőtelepítés végrehajtását. A talajtípus a következő területeken: Tiszabő 0264/1 a hrsz.10,6181 ha szántó Tiszabő 0264/1 c hrsz 11.1131 ha szántó

279

Tiszabő 0264/1 f hrsz 6,1794 ha szántó Összesen: 27,9106 ha

Humuszos öntés talaj. Jellemzői: erdőssztyepp klíma, időszakos vízhatás, félszáraz vízgazdálkodás, középmély termőréteg, vályog fizikai talajszerkezet. Telepíthető célállomány: „Az egyes termőhelytípus változatokon alkalmazható célállományok” ( Államerdészeti Szolgálat 2005 ) alapján ezen a termőhelyen a következő célállományok válaszhatók: célállomány várható növekedés KST közepes FD jó FRNY közepes-jó Az erdőgazdálkodóval történt konzultáció alapján a választott célállomány : Fehérnyár(Populus alba)v Szürkenyár ( Populus canescens) Ültetési hálózat: 2,7 m sortáv 0,8m tőtáv, 4.500 db/ha Csemete minőség: 1 éves magágyi csemete

Csemete szükséglet: Fehérnyár : növőtér: 2,2m2 , 4500 db/ha 3.Elsődleges rendeltetés: - az erdőrészlet természetvédelmi rendeltetésű, 27,91ha nagyságban 4. A telepítésre kerülő faállomány tervezett adatai: Főfaj

Fehérnyár(Populus alba)v Szürkenyár ( Populus canescens)

-

elegyarány

70 %

-

elegy fafajok: Feketenyár ( Populus nigra )

280

-

elegyarány



20 %

Magyar

kőris

(Fraxinus

angustifolia

ssp

pannonica) -

elegyarány

10 %

-


-


20 m

-

átlagnövedéke :

12 m3/ha/év

65 év

5. Tervezett hálózat, csemeteszám Ültetési hálózat: sortávolság : tőtávolság:

2,7 m 0,80 m

Csemete szükséglet: Hazai nyár : növőtér: 2,2m2 , 4.500 db/ha Teljes terület csemeteszükséglete: 27,91 ha x 4.500 db/ha = 125.600 db csemeteszükséglet fafajonként: Fehér v szürke nyár Fekete nyár Magyar kőris

87.900 db 25.100 db 12.600 db

Csemete minőség: A csemete minőségének a 110/2003 (10 hó21.) FVM rendeletben előírtaknak kell eleget tenni Ültetési anyag csak hivatalosan engedélyezett csemetekertből szerezhető be, ahol a származást igazoló minőségi bizonyítványt a vevő megkapja.

A csemeték 1 éves jól fejlett, egyöntetű, minimum 5mm gyökfő átmérőjű magágyi csemeték legyenek. A csemetéknek erőteljes gyökerének kell lenni, sérülésektől, sebektől, gombásodástól mentesnek kell lenni. A csemete átvételekor és a szállításakor gondosan járjunk el, a szállításkor a csemetéket ponyvával le kell takarni, meg kell óvni a kiszáradástól. A leszállított csemetéket azonnal el kell vermelni, hogy a legkevesebb vizet veszítsék.

Műszaki leírás, technológiai eljárások: Talajelőkészítés: -

mélyforgatás 55-60 cm mélyen talajelmunkálás simítóval, tárcsával

281

A szántást kis fogás szélességgel, egyenletes mélységgel végezzük. A szántás időpontját úgy kell megválasztani, hogy a talajszerkezet (nedvességtartalom) optimális állapotban legyen – sem nedves, sem túl száraz-, mert csak így lehet megfelelő minőségű talaj-előkészítést végezni, ami a jó első kivitelű erdősítés alapja. Általában a mélyforgatásra javasolt időpont szeptember hónap. Az őszi erdősítések alá a szántást legkésőbb szeptember végéig be kell fejezni, hogy még legyen idő a talaj ülepedésére. A talajfelszín elmunkálását október második felében végezzük: nehézsimítóval vagy pedig nehéztárcsával alakítjuk ki a megfelelő talajszerkezetet az erdősítés alá. A talajfelszínnek simának kell lenni, mert így lehet csak jó erdősítést végezni, ezzel megkönnyítjük a további ápolási munkákat is A feszín elmunkálásának végső határideje október 30.

Ültetés: Az erdősítés végrehajtására a következő módszer javasolt: A hazai nyár és magyar kőris egyéves magágyi csemetét pontos sorjelölés után ERTI egysoros ültetővel ültetjük el min 30 cm mélyre. Az ültetésnél nagy figyelmet kell fordítani a szakszerű kivitelezésre. Különösen figyelni kell a megadott sor és tőtávolság megtartására. A megfelelő mélységű elhelyezésre, a helyes tömörítésre. A jól elültetett csemete gyökfője min. 5cm-el a föld alatt van, függőlegesen áll, két ujjal nem húzható ki. Tőrevágás: Az ártéri területeken általában nem vágjuk tőre az elültetett csemetéket. A tőrevágás csak abban az esetben indokolt, ha az I. kivitel után mechanikai károsodás éri a csemetéket ( pld. jeges ár letöri ) Ebben az esetben a csemetéket talajszinten tőrevágjuk, a levágott szárrészt a csemete mellé szúrjuk sorjelölőnek. Ápolás: A csemeték igényesek a talaj szellőzöttségére és a jó vízháztartásra, a megfelelő fejlődéshez a napfényre ezért feltétlenül szükséges a hatékony és eredményes mechanikai talajápolás.

A talajápolás főként a sorközök gépi megmunkálásából (tárcsázásából) áll, kiegészítve a sorok kézi ápolásával. Folyamatosan biztosítani kell a gyommentességet, ezzel együtt a talaj szellőzöttségét. Ez általában 3 gépi sorközi ápolással megoldható, de erős gyomosodás esetén újabb gépi sorközi művelést kell végezni. Kézi ápolást (kapálást) első évben három alkalommal, a 2. évben 2, 3. évben -1 alkalommal végzünk. 282

Pótlás: Feltétlenül szükséges az első év után minden hiányzó csemetét pótolni. A pótlás törtéhet gépi gödörfúrással, vagy kézi gödrös ültetéssel.

Nagyon fontos a jó minőségű pótlás elvégzése, mert az egyenletes állomány kialakulásához ez az utolsó pótlási lehetőség. Jó minőségű első kivitel után és gondos ápolás esetén 10 –20 %-os pótlásnál nagyobb mértékkel nem számolunk.

Nyesés: Az első három évben a tenyészidőszak kezdete előtt ( február közepétől április közepéig) azokat az oldalhajtásokat kell lenyesni, amelyek benyúlva a sorközbe akadályozzák a talajápoló gép munkáját. A tőrevágott fehérnyár csemeték egyszálazását az első évben el kell végezni. A hazai nyár állományokban befejezés után nem javasolt a nyesés.

Vadkár elleni védelem: Ha a területen számíthatunk az őz és a mezei nyúl kártételére akkor gondoskodni kell a kártétel megelőzéséről mechanikai eszközökkel, vagy különféle vadriasztó szer alkalmazásával

A telepítés tervezett kezdésének és befejezésének időpontja:

Kezdési időpont: Befejezési időpont:

2010. ősz 2014. műszaki átvétel

Ütemterv 2010 ősz, 2011 2012 2013 2014

első kivitel elvégzése műszaki átvétel egyéves, pótlással ( 80%) műszaki átvétel többéves pótlás nélkül (100 %) műszaki átvétel többéves pótlás nélkül (100 %) műszaki átvétel befejezett erdősítés

A terület tulajdonosának nyilatkozata: Az erdőtelepítés kiviteli tervét megrendelésem alapján készítette el a tervező. A tervben foglaltakat megismertem, azokkal mint földhasználó egyetértek, hozzájárulok a területen a terv szerinti erdősítés kivitelezéséhez. Kijelentem, hogy az erdőtelepítés kivitelezését a kiviteli terv alapján kívánom elvégezni. A technológiai előírásokat a munkák elvégzésekor betartom ( betartatom ).

Debrecen, 2010. január

283

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság földhasználó - erdőgazdálkodó

Tervezői nyilatkozat: Ezt az erdőtelepítési tervet a terület tulajdonosának kérésére készítettem el, azzal a céllal, hogy a tulajdonában lévő szántó területen erdőgazdálkodást folytasson. Az „ Erdőtelepítési kiviteli terv” az erdőről és az erdő védelméről és a gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény , valamint a 88/2000 XI.10. FVM rendelet vonatkozó paragrafusainak előírásai szerint készült

Szolnok, 2010. január


284

Ikt.sz.: /2010. Üi.: Donkó K. /

Tárgy: Klímaerdő

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Természetvédelmi Szakállamtitkár 1011 Budapest Fő utca 44-50 Az ETF-68/1/2010 ügyiratban kért információkat a következőkben adjuk meg: A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ( HNPI ) a klímaerdő telepítési program keretén belül Ároktő községhatárban 40,00 ha, Tiszabő községhatárban 27,91 ha területen összesen 67,91 ha területen tervez erdőt telepíteni. Mindkét terület a Tisza árterületén fekszik és a Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoport Közép-Tiszai-ártér ( 9 ) erdőgazdasági tájába tartozik. A korán jött fagyok ás az utána érkező árhullám miatt a telepítendő területek a mai napig nem közelíthetőek meg. Várható, hogy a leesett nagymennyiségű hó miatt jelentős tavasz áradás lesz, ezért úgy gondoljuk, hogy az erdőtelepítést biztonsággal csak 2010 őszén tudjuk végre hajtani. Az erdőtelepítés kivitelezésére közbeszerzési pályázatot írt ki a HNPI. A pályázathoz elkészítettük a két terület kiviteli tervét, melyet a pályázók megvásárolhatnak. Ezek a kiviteli tervek a termőhelyfeltárási szakvélemény hiánya miatt még nem kerültek beadásra az erdészeti hatósághoz. Ezeket a kiviteli terveket email-ben elküldjük a megadott email címre. Amennyiben az időjárási és terepviszonyok lehetővé teszik elvégezzük a részletes termőhelyfeltárást, ez alapján elkészítjük a termőhelyfeltárási szakvéleményt, ezzel együtt tudjuk jóváhagyásra beadni a kiviteli tervdokumentációt az erdészeti hatóságnak. Ha szükséges a jóváhagyott kiviteli tervet utólag megküldjük Önöknek. A telepítendő területek országos védettségű területek, mindkettő terület része a Natura 2000 hálózatnak. Ezeken a területeken a jelőlő állománytípus a keményfás ártéri ligeterdő, és a puhafás ártári ligeterdő, ezért a klímaerdő telepítéssel ezeket a jelölő állománytípusokat kívánjuk gyarapítani. A telepítendő állományok: kocsányos tölgy- magyarkőris keményfás ligeterdő fehérnyár- feketenyár- magyarkőris puhafás ligeterdő Az őshonos fafajokból álló elegyes erdők a legértékesebb ökoszisztémák, ezekkel a telepítésekkel növekszik a térségben ezen értékes állományok részaránya.

285

A jól záródott erdősítések lehetetlenné teszik a térségben nagy mennyisében előforduló invazív fajok ( amerikai kőris, zöld juhar, gyalogakác ) további terjedését, így ez jó eszköz azinvazív fajok elleni küzdelemben is. További jelentősége az őshonos erdőállományoknak, hogy a magas vágáskor miatt 60-100 év távlatban bolygatatlan erdőtalaj , erdei ökoszisztéma alakul ki, mely sok fokozottan védett és védett élőlénynek jelent megfelelő élőhelyet. Az idős hazai nyár állományokat kedveli a réti sas, barna kánya és a fekete gólya, így hosszabb távon ezen fokozottan védett madárfajok számának növekedésével lehet számolni. Üdvözlettel: Debrecen 2010. február 11. Sándor István igazgató

286

Tárgy: Klímaerdő Hiv. iktsz.: ETF-68/1/2010. Hiv. üi.: L’Auné Ágnes

22 /2010. ikt.sz. Üi: Czanka Gábor Haraszthy László Szakállamtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkárság Budapest ------------Fő u. 44-50 1011

Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A visszaforgó hitelalapból finanszírozásra kerülő klímaerdők által megkötendő széndioxid mennyiségének számítógépes modellezéséhez, és a várható ökológiai értéknövekedés előrejelzéséhez az alábbi adatokat szolgáltatja Igazgatóságunk: 2010. év tavaszi klímaerdő telepítések: Községhatár Magyarcsanád

Telepítésre tervezett terület (ha) 44,8372

Vésztő

3,0000

Gyula

5,0000

Telepítendő fafajok és elegyarány Szürkenyár 60 % Magyarkőris 40 % Szürkenyár 60 % Magyarkőris 40 % Kocsányos tölgy 100 %

Várható korszaki átlagnövedék (m³/ha/év) 7 7 5

A telepítési tervek elkészítése folyamatban van, jelenleg a talajminták laboratóriumi vizsgálata, illetve a tulajdonosi hozzájárulás beszerzése folyik. Igazgatóságunk ökológiai restaurációs kezelési koncepciót nem készített. Szarvas, 2010. február 11. Tisztelettel: Tirják László igazgató

287

Erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentáció Őrségi Nemzeti Part Igazgatósága (9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A) részére

KÉSZÍTETTE : Ádám Dénes Okleveles Erdőmérnök Jogosult szakszemélyzet Nyilvántartási szám: 1050 9700 Szombathely, Tinódi u. 23.

288

2010. február 17.

289

Tartalomjegyzék: 1. ELŐZMÉNYEK 292 2. ÁLTALÁNOS ADATOK

292

2.1. A területek tulajdoni viszonyai (2010.01.20) állapot szerint

292

1.2. Az erdőtelepítéssel érintett területek ingatlan-nyilvántartási adatai:

293

1.3. A területeket ábrázoló térképvázlat és térképi adatok 293 1.4. Erdőrészlet beosztás

293

1.5. A tervezett telepítéshez csatlakozó területek 294 3. A TERÜLET TERMŐHELYI ADATAI 294 4. A TELEPÍTENDŐ ERDŐ JAVASOLT RENDELTETÉSE, ÜZEMMÓDJA 5. A TELEPÍTÉS KIVITELEZÉSÉNEK FŐ ADATAI

295

295

5.1. A telepíteni tervezett fő- és elegyfafajok, azok elegyaránya, az elegyítés módja 5.2. A telepítés során az elegyítést az alábbi szempontok szerint végezzük:

295

296

5.3. Erdőszegély tervezése: 296 5.2. Ültetési hálózat, felhasználandó szaporítóanyagok

296

5.3. A talaj-előkészítés, ültetés módja 297 6. A TELEPÍTÉS KEZDÉSÉNEK ÉS VÁRHATÓ BEFEJEZÉSÉNEK IDŐPONTJA

297

7. A KÖVETKEZŐ IDŐSZAK MUNKÁI AZ ERDŐSÍTÉS BEFEJEZÉSÉIG ÉS A KÖVETKEZŐ ERDŐTERVEZÉSIG 8. AZ ERDŐTELEPÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES SZAKHATÓSÁGI ENGEDÉLYEK 298 9. EGYÉB TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK 10. MŰSZAKI LEÍRÁS

298

298

10.1. Technológiai eljárások 298 10.2. Főfafaj(ok) 298 10.3. Talaj-előkészítés, telepítési eljárás 10.4. Csemeteszám, ültetési hálózat

299

299

11. A TERVEZŐ ZÁRADÉKA299 12. MELLÉKLETEK

301

Ingatlan-nyilvántartási adatok

301

290

298

Ingatlan-nyilvántartási térkép

301

Körzeti erdőtervi térkép kivágat

301

Termőhely-feltárási szakvélemény

301

Kerítésépítési terv 301 Tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata 301 Erdőrészlet leíró lapok

301

291

1. Előzmények Az Európai unió által szorgalmazott és Hazánkban is elfogadásra került „Nemzeti éghajlatváltozási stratégia 2050”-ig program keretében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett a klímaprogramban telepíthető erdők támogatására. Az Őrségi Nemzeti Park a kezelésében lévő területeinek egy részén erdőt kíván telepíteni. Az erdőtelepítés célja, a klímastratégiában feltárt széndioxid megkötés növelése, valamint a mezőgazdasági hasznosításra kevésbé alkalmas területek erdősítése. Az Őrségi Nemzeti Park az erdőtelepítési, kiviteli tervdokumentáció elkészítésével megbízta Ádám Dénes erdőmérnök jogosult szakszemélyzetet. A munkát elvállaltam, az eredményeket az alábbiakban közlöm.

2. Általános adatok „5 § 10. szerint az erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történő befejezetté nyilvánításáig; 11. erdőtelepítés: nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított területen a talajelőkészítést követően csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása;”2

2.1. A területek tulajdoni viszonyai (2010.01.20) állapot szerint Község

HRSZ

Tulajdoni hányad

Tulajdonos neve

Kezelő szerv

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A

Őriszentpéter 098/12

1/1

Magyar Állam


1/1

Magyar Állam


1/1

Magyar Állam


1/1

Magyar Állam


1/1

Magyar Állam

A tulajdonos hozzájárult a kezelő erdőtelepítési szándékához.

2

2009. évi XXXVII. Törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

292

A kezelő adatai:

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter, Siskaszer 26/A, Márkus Ferenc 15763064-8412-312-18 15763064-2-18 1004244581 3002483

Képviselő: Statisztikai számjel: Adószám: MVH regisztrációs szám: Erdőgazdálkodó kód:

9941

1.2. Az erdőtelepítéssel érintett területek ingatlan-nyilvántartási adatai: Település neve: Őriszentpéter A földrészletek fekvése: külterület

Helyrajzi száma

Használt terület (ha)

098/12 0176/7 0176/8 0210/2 0242/6

Használat jogcíme

Használat időtartama

Kezelő Kezelő Kezelő Kezelő Kezelő

2,9549 2,2830 0,6352 3,3684 1,5921

Határozatlan Határozatlan Határozatlan Határozatlan Határozatlan

1.3. A területeket ábrázoló térképvázlat és térképi adatok 41-222 51-444 EOV sz. erdőtervi térképek kivágata M=1:10000 (lásd Mellékletben) Ingatlan-nyilvántartási térkép másolata M=1:10000 A talajvizsgálatok helye a mellékelt térképvázlatokon • ábrával lett jelölve. A talajszelvények helyét bemértem ezek EOV koordinátái:

Község

Hrsz

EOV X

EOV Y

Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter

098/12 0176/7, 8 0210/2 0242/6

447580 449372 445008 450879

171274 173229 171782 170391

A telepített terület töréspontjainak határvonalainak EOV koordinátái 098/12

EOV X 447668,48 447583,88 447543,32 447513,19 447491,40 447491,40 447484,22 447594,54

0176/7,8

EOV Y 171215,48 171134,36 171134,36 171170,29 171214,79 171285,94 171326,27 171376,80

EOV X 449562,31 449246,50 449241,86 449555,05

0210/2

EOV Y 173190,99 173165,90 173258,38 173283,24

EOV X 450091,92 450032,58 449995,06 449967,04 449962,57 449977,89 450094,26

EOV Y 171801,36 171177,10 171734,57 171739,62 171756,72 171808,35 171810,40

0242/6

EOV X 450785,47 450810,73 450938,67 450913,64

A töréspontok a telepített terület határpontjait jelentik az előírt pontossággal. A pontok sorrendje az óramutató járásával megegyező. A telepítés megkezdése előtt a töréspontokra jól látható határjelekkel meg kell jelölni. Ez különösen fontos a részterületes erdőtelepítéssel érintett hrsz területen.

1.4. Erdőrészlet beosztás Hrsz

Erdőrészle Terület (ha) 293

EOV Y 170363,31 170483,60 170453,94 170338,75

t 098/12 0176/7, 8 0210/2 0242/6

76 F 44 O 46 E 50 J

2,95 2,91 0,51 1,59

Vezetékek nincsenek a terület helyrajzi szám határaitól 1 m biztonsági távolságot, el kell hagyni.

1.5. A tervezett telepítéshez csatlakozó területek Mindegyik telepítésre tervezett erdőterület erdőhöz fog csatlakozni. A 76 F erdőrészletet 80 %-ban erdő fogja körülvenni az északi részen egy beerdősülő terület a határ, várhatóan ez a terület is erdő lesz. A 44 O erdőrészlet kerületének 25 %-ával érintkezik erdővel Az érintkező erdők állami erdőterületek kezelője a Szentgotthárdi Erdészet, a kerület többi része felhagyott szántóterület, gyepterület. A 46 E erdőrészlet kerületének 70 %-t erdő határolja mindössze az északi részen találunk határos szántó, mely jelenleg gyepvetéssel hasznosított szántóterület. Az 50 J erdőrészletet mindössze 25 %-ban határolja erdő, a többi részen felhagyott szántókat találunk. A telepítés következtében olyan zárványterületek nem keletkeznek, melyeket minden oldalról erdő határol, továbbá a telepítés a szomszédos helyrajzi számokhoz való odajutást nem fogja akadályozni.

3. A terület termőhelyi adatai Termőhelytípus-változat Őriszentpéter 098/12 hrsz-ú ingatlan Klíma: Gyertyános-tölgyes (GY-T) Hidrológiai viszonyok: Többletvízhatástól független (TVFLN) Genetikai talajtípus: A feltárt talajszelvények helyszíni és laboratóriumi vizsgálata alapján a kérdéses területen pszeudoglejes barna erdőtalaj (PGBE) található. Termőréteg vastagság: Teljes: 70 cm, melyet redukálni nem volt szükséges. Fizikai talajféleség: Agyagos vályog. Őriszentpéter 0176/7 és 0176/8 hrsz-ú ingatlan Klíma: Gyertyános-tölgyes (GY-T) Hidrológiai viszonyok: Többletvízhatástól független (TVFLN) Genetikai talajtípus: A feltárt talajszelvények helyszíni és laboratóriumi vizsgálata alapján a kérdéses területen pszeudoglejes barna erdőtalaj (PGBE) található. Termőréteg vastagság: Teljes: 70 cm, melyet redukálni nem volt szükséges. Fizikai talajféleség: Agyagos vályog. Őriszentpéter 0210/2 hrsz-ú ingatlan Klíma: Gyertyános-tölgyes (GY-T) Hidrológiai viszonyok: Többletvízhatástól független (TVFLN) Genetikai talajtípus: A feltárt talajszelvények helyszíni és laboratóriumi vizsgálata alapján a kérdéses területen pszeudoglejes barna erdőtalaj (PGBE) található. Termőréteg vastagság: Teljes: 70 cm, melyet redukálni nem volt szükséges. Fizikai talajféleség: Agyagos vályog.

294

Őriszentpéter 0242/6 hrsz-ú ingatlan Klíma: Gyertyános-tölgyes (GY-T) Hidrológiai viszonyok: Többletvízhatástól független (TVFLN) Genetikai talajtípus: A feltárt talajszelvények helyszíni és laboratóriumi vizsgálata alapján a kérdéses területen pszeudoglejes barna erdőtalaj (PGBE) található. Termőréteg vastagság: Teljes: 55 cm, melyet redukálni nem volt szükséges. Fizikai talajféleség: Agyagos vályog.

4. A telepítendő erdő javasolt rendeltetése, üzemmódja Község: Őriszentpéter (8222)

Tag Részlet 44 46 50 76

O E J F

Elsődleges rendeltetés Természetvédelmi Természetvédelmi Természetvédelmi Természetvédelmi

További Üzemmód Terüle rendeltetés t (ha) Natura 2000 Vágásos 2,91 Natura 2000 Vágásos 0,51 Natura 2000 Vágásos 1,59 Natura 2000 Vágásos 2,95

Hrsz: 0176/7, 8 0210/2 0242/6 098/12

Tervezett természetesség: A az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 37/2009 törvény 7. § szerint a telepítési terv végrehajtása után létrehozott erdőrészletek természetszerű természetességi mutatójúak lesznek. A terület védett, az Őrségi Nemzeti Park része, ezen belül Natura 2000 terület. A rendeltetésnek a javasolt fafajmegválasztás megfelel. Egyéb korlátozó tényezők nincsenek.

5. A telepítés kivitelezésének fő adatai

5.1. A telepíteni tervezett fő- és elegyfafajok, azok elegyaránya, az elegyítés módja A Termőhely-feltárási szakvéleményben részletezett termőhelyi tényezők ismeretében, mind a környező erdőállományokra, mind a tulajdonos elgondolására tekintettel, valamint „Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok” című táblázat előírásait figyelembe véve célállományként –erdőrészletenként- az alábbi javaslatot teszem: Tag Részlet

44

O

Célállomány (kód és név):

12 GY-KTT-F Fenyő elegyes gyertyános kocsánytalantölgyes 16 GY-KST-F Fenyő elegyes gyertyános kocsányostölgyes

46

E

12 GY-KTT-F Fenyő elegyes gyertyános kocsánytalantölgyes 16 GY-KST-F Fenyő elegyes gyertyános kocsányostölgyes

50

J

16 GY-KST-F Fenyő elegyes gyertyános kocsányostölgyes 84 EF-GY-KTT Gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdeifenyves

76

F

12 GY-KTT-F 295

Javasolt V kor

Várható növekedés

110

jó

100

jó

110

jó

100

jó

100

közepes

90

közepes

110

jó

Fenyő elegyes gyertyános kocsánytalantölgyes 16 GY-KST-F

100 jó Fenyő elegyes gyertyános kocsányostölgyes Az erdőrészletenként javasolt célállományokat kivastagítottam. A csatolt erdőrészlet leíró lapokon a javasolt célállomány szerepel az első helyen. A megrendelő a tervezett célállományok közül választhat, más célállományok telepítése, külön vizsgálatot igényel. Fatermési osztály: A telepített területek a környékbeli állományok növekedése alapján a II.IV. fatermési osztályba tartoznak. Az erdőtelepítő által választott célállományokat a fenti táblázatban kiemeltük. A célállomány a termőhelynek megfelel.

5.2. A telepítés során az elegyítést az alábbi szempontok szerint végezzük: A Fenyő elegyes gyertyános kocsánytalantölgyes (12 GY-KTT-F) esetében a gyertyánt az első kivitelek, pótlások során ültetni nem kell. A környező idős állományokból beszóródás útján megjelenhet, illetve 30-40 éves korban alátelepítéssel javasolt bevinni az állományba, alsó szint gyanánt. Makkvetés esetén a fenyő csemetéket kézi ültetéssel kell a sorokba ültetni. Célszerű megvárni vele az első vagy akár a második vegetációs ciklus végét, a fenyő növekedése úgyis gyorsabb. A környező fenyő állományokból várható a fenyő mag beszóródása is. Fenyő elegyes gyertyános kocsányos tölgyes (16 GY-KST-F) az 50-70 % fenyő mellet 20-30 % tölgy megléte elvárt. A tölgyet a fenyővel együtt az első kivitel során be kell vinni az állományba. Ez történhet úgy, hogy a jobbnak tűnő termőhelyi foltokba tömbösen, mozaikosan ültetjük a tölgyet. A fenyő főállomány esetén a gépi ültetés a tölgy és a fenyő magok méretkülönbözősége miatt nem kivitelezhető, kézi ültetés javasolt, ebben az esetben az ápolások során a szórtan előforduló tölgyet segíteni kell a gyorsabban növekvő fenyővel szemben. Gyertyános-kocsánytalan tölgyes Erdeifenyves (84 EF-GY-KTT) esetében a gyertyánt az első kivitelek, pótlások során ültetni nem kell. A környező idős állományokból beszóródás útján megjelenhet, illetve 30-40 éves korban alátelepítéssel javasolt bevinni az állományba, alsó szint gyanánt.

5.3. Erdőszegély tervezése: Csak az 44 O és 50 J erdőrészletben kell az erdőszegély kialakításával foglalkozni. A többi erdőrészlet környezete nem indokolja a szabadon maradó északi oldalakon a szegélyalakítást. Az erdőszegély szélső 4 m-s sávjába a termőhelynek megfelelő fa- és cserjefajokat kell ültetni. Ennek időpontja az első kivitel utáni 3-5 év. Az alkalmazandó fa- és cserjefajok a termőhelynek megfelelően: RNY, NYI, KBO, EGG, KÖK, CSKR. Az ültetési hálózat 3x34x4 m. A cserjék spontán betelepedése is várható az erdőrészlet fejlődése, növekedése során.

5.2. Ültetési hálózat, felhasználandó szaporítóanyagok Tölgyes esetén: A telepítés történhet csemeteültetéssel, vagy makkvetéssel is. Jelen esetben, mivel egykori mezőgazdasági területről van szó, a makkvetés javasolható. A telepítő szándéka szerint. Makkvetés esetében a sortávolság 1,4 m, a vetendő makk szükséges mennyisége 300 kg/ha, amelyet lehetőleg ősszel, esetleg tavasszal kell vetni. A sortávolság a makk mennyiségének változatlanul hagyása mellett 1,8 m-ig növelhető az alkalmazott géptípus függvényében. Figyelembe kell venni a későbbi ápolási munkák gépesíthetőségét is.

296

Csemeteültetés esetében a javasolt telepítési hálózat 1,4*0,8 m, az ültetendő csemeteszám 9000 db/ha. A sortávolság a csemeteszám változatlanul hagyása mellett 1,8 m-ig növelhető az alkalmazott géptípus függvényében. A felhasználandó ültetési anyag egy, vagy kétéves tölgy csemete legyen. Fenyves esetében: Csemeteültetés javasolt, a telepítési hálózat 1,4*0,9 m, az ültetendő csemeteszám 8000 db/ha. Várható a környékbeli állományokból is beszóródás. A sortávolság a csemeteszám változatlanul hagyása mellett 1,8 m-ig növelhető az alkalmazott géptípus függvényében. A felhasználandó ültetési anyag kétéves fenyő csemete legyen. Az elegyítésre tervezett fafajok esetében a felhasználandó ültetési anyag egy, vagy kétéves csemete legyen.

5.3. A talaj-előkészítés, ültetés módja A területek szántó művelési ágúak, de szántóként nem művelik egyiket sem. A 0210/2 területen vetett gyepet találunk, a többi ugar terület. Tavaszi erdősítés esetén teljes talajelőkészítés javasolandó, mely szántást, tárcsázást, majd simítózást jelent. A makk vetőgéppel vethető ill. a csemeték géppel vagy kézzel ültethetők, a sorok kitűzése után a megadott hálózatban. A költségek csökkentése érdekében a teljes talaj-előkészítés helyett pásztás talajelőkészítés is elfogadható, ebben az esetben a csemetesorokat pásztanyitó ekével jelöljük ki, a gyepszintet megnyitjuk, majd ebbe a sekély barázdába ültetjük a csemetét. A teljes talaj-előkészítés a beültetendő csemetének jobb feltételeket biztosít, a csemete növekedése így gyorsabb.

6. A telepítés kezdésének és várható befejezésének időpontja Község: Őriszentpéter (8222) Az 1. változatok megvalósulása esetén:

Tag 44 46 50 76

Részlet Kezdés éve Befejezés várható éve O 2010 2017 E 2010 2017 J 2010 2017 F 2010 2017

A 2. változatok megvalósulása esetén:

Tag 44 46 50 76

Részlet Kezdés éve Befejezés várható éve O E J F

2010 2010 2010 2010

2017 2017 2016 2017

Amennyiben minden engedély rendelkezésre áll és az időjárási viszonyok megengedik lehetséges a tavaszi ültetés. Az ültetés várhatóan akkor eredményes, ha a csemetéket még fennálló nyugalmi állapotban sikerül elültetni. Az ültetést legkésőbb áprilisig célszerű elvégezni. Amennyiben az engedélyek beszerzése késik, úgy meg kell várni az őszi ültetés lehetőségét. Ezt a beálló nyugalmi állapot esetén lehet kezdeni, erre általában október végétől a fagyok beálltáig van lehetőség.

297

7. A következő időszak munkái az erdősítés befejezéséig és a következő erdőtervezésig Az erdősítéskor ügyelni kell arra, hogy amennyiben makkvetéssel történik a telepítés a makkot előtte redentinnel csávázni kell. Figyelembe kell venni, hogy a terület védett, ezért a vegyszer használat korlátozott. A felhagyott szántókon általában magas a pocok és egér populáció, mely védekezés nélkül az egész első kivitelt meghiúsíthatja. Csemeteültetésnél az ültetéskor nincs különösebb tennivaló. A gyomnövényzet megerősödése esetén első évben a sorközt és a sorokat ápolni kell. Amikor a csemete már megerősödött a harmadik vegetációs időszakban elegendő csak a sorközápolás elvégzése. Gyenge gyomkonkurencia esetén az évi egyszeri ápolás elegendő. Amennyiben a gyomok el tudják nyomni a csemetéket úgy az ápolást meg kell ismételni. A védett terület miatt vegyszeres védekezést nem alkalmazhatunk semmiféle károsító, vagy gyom ellen. Mindenféle védekezést mechanikai úton kell végezni. Várható, hogy a kocsányos tölgyön a lisztharmat megjelenik, ellene védekezni nem szükséges. A következő erdőtervezés az Alsó-Őrségben 2 év múlva lesz, eddig az időpontig az első kivitel utáni ápolások lesznek elsődleges feladatok. A főfaja megerősödése után kell az elegyíteni kívánt vadgyümölcsöt, lágy lombot bevinni a főállományba.

8. Az erdőtelepítéshez szükséges szakhatósági engedélyek Az erdőtelepítési tervet a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóságához kell beadni engedélyeztetésre. A terület védett, ezért a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség szakhatóság megkeresése szükséges. Az első kivitel elvégzése után a földhivatalnál kezdeményezni kell a művelési ág változtatását.

9. Egyéb tervezett létesítmények A környék vadállományára és a fajajra tekintettel kerítéses védelem szükséges. Ennek részletei a mellékletekben találhatók.

10. Műszaki leírás

10.1. Technológiai eljárások Tag

Részlet

44

O

46

E

50

J

76

F

Technológia Talaj-előkészítés Ültetés módja

teljes területen gépi vagy kézi teljes területen gépi teljes területen gépi vagy kézi teljes területen gépi teljes területen gépi vagy kézi teljes területen gépi teljes területen gépi vagy kézi teljes területen gépi

10.2. Főfafaj(ok) Tag

Főfafajok

Részlet 1. variáció

44

O

Kocsánytalan tölgy (KTT)

2. variáció Kocsányos tölgy (KST)

298

46

E


Kocsányos tölgy (KST)

50

J

Kocsánytalan tölgy (KST)

Erdeifenyő (EF)

76

F


Kocsányos tölgy (KST)

10.3. Talaj-előkészítés, telepítési eljárás Tag

Részlet

Talaj-előkészítés

Telepítési eljárás

szántás, majd tárcsázás és simítózás szántás, majd tárcsázás és simítózás szántás, majd tárcsázás és simítózás szántás, majd tárcsázás és simítózás

teljes területen gépi, vagy 44 O kézi csemeteültetés ill. teljes területen gépi, vagy makkvetés 46 E kézi makkvetés ill. teljes csemeteültetés területen gépi, vagy 50 J kézi makkvetés ill. teljes csemeteültetés területen gépi, vagy 76 F kézi makkvetés ill. 10.4. Csemeteszám, ültetési hálózat csemeteültetés Tag Terület Ültetési hálózat Csemeteszám (db/ha) részlet (ha) (m) Makk (kg/ha) 1,4*0,8 KTT 4500, KST 3000, EF 500, 1. változat 44 O

2,95

1,4 sortáv 1,4*0,8

2. változat 1,4 sortáv 1,4*0,8 1. változat

2,91

1,4 sortáv 1,4*0,8

50 J

0,51

1,4 sortáv 1,4*0,8 1,4 sortáv 1,4*0,8 1,4 sortáv 1,4*0,8

76 F

1,59

46 E 2. változat 1. változat 2. változat 1. változat 2. változat

1,4 sortáv 1,4*0,8 1,4 sortáv

GY 1000 KTT 150, KST 150 KST 4500, KTT 3000, EF 500, GY 1000 KST 150, KTT 150 KTT 4500, KST 3000, EF 500, GY 1000 KTT 150, KST 150 KST 4500, KTT 3000, EF 500, KST GY 150,1000 KTT 150 KST 4500, KTT 3000, EF 500, KST GY 150,1000 KTT 150 EF 5000, KTT 1500, KST 1000, KST GY 150,1000 KTT 150 KTT 4500, KST 3000, EF 500, GY 1000 KTT 150, KST 150 KST 4500, KTT 3000, EF 500, KST GY 150,1000 KTT 150

11. A tervező záradéka ÁDÁM DÉNES ezennel legjobb tudása és meggyőződése alapján az alábbiakat nyilatkozza: A ténybeli megállapítások, melyeket e tervdokumentáció tartalmaz, igazak és helytállóak. Jelen Erdőtelepítési tervdokumentáció az 2009. évi XXXVII. törvény, a 153/2009. FVM rendelet, valamint az 1986-ban kiadott, többször módosított „Útmutató az erdőállománygazdálkodási tervek (erdőtervek) készítéséhez”, 2001. évi módosítása alapján és az FVM

299

Erdészeti Főosztálya által 56270/2004. számon jóváhagyott Útmutató módosítás alapján készült. A megrendelő szándéka szerint az erdősítés nem Európai Unió társfinanszírozásban valósul meg. Nem vállalok felelősséget azokért az információkért, melyeket a Megrendelő szolgáltatott és megbízhatónak véltem. A tervdokumentáció bármely része, bármely következtetés, a tervező személye, Ádám Dénes megnevezése, nem hozhatók nyilvánosságra hirdetési kiadványokban, információs kiadványokban, értékesítési kiadványokban vagy bármely más nyilvános kommunikációs csatornán Ádám Dénessel történt előzetes írásbeli egyeztetése és jóváhagyás nélkül. A tervdokumentáció magyar nyelven 3 példányban írásban és 1 példány elektronikusan rögzített formátumban készült. Az erdőtelepítési és kivitelezési tervdokumentációt a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóságához kell benyújtani jóváhagyásra. A 29/1997. (IV.30.) FM. rendelet szerint az erdőtelepítés terv szerinti végrehajtása esetén az erdőgazdálkodó, a kivitelezési tervnek az erdő művelési ágának feltüntetéséhez szükséges adatait a külön jogszabályban meghatározott vázrajzzal együtt köteles megküldeni az illetékes földhivatal részére. A munka készítése során felhasználtam a 2009. január 1-én életbe lépett Felső-Őrségi Erdőtervezési Körzet erdőtervét. Az erdőtelepítési tervdokumentáció 3 évig érvényes. Szombathely, 2010. február 15. Tervező: Ádám Dénes

Okleveles Erdőmérnök Jogosult szakszemélyzet Nyilvántartási szám: 1050 9700 Szombathely, Tinódi u. 23.

A megrendelő, telepítő aláírása:

…………………………………..

300

12. Mellékletek

Ingatlan-nyilvántartási adatok Ingatlan-nyilvántartási térkép Körzeti erdőtervi térkép kivágat Termőhely-feltárási szakvélemény Kerítésépítési terv Tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata Erdőrészlet leíró lapok

Vadvédelmi kerítésépítési terv Őrségi Nemzeti Part Igazgatósága (9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A) részére

KÉSZÍTETTE : Ádám Dénes Okleveles Erdőmérnök Jogosult szakszemélyzet Nyilvántartási szám: 1050 9700 Szombathely, Tinódi u. 23.

301

2010. február 17.

302

1. A tervezett erdészeti létesítmény indoklása A telepítés tervezett célállományára és a környék vadállományára tekintettel kerítéses védelem szükséges.

2. A tervezett kerítés alapadatai Település: Őriszentpéter

Tag Részle Terület Érintet t (ha) t terület 44 O 2,9182 2,91 46 E 3,3684 0,51 50 J 1,5921 1,59 76

F

2,9549

2,95

Típus

Hossz Magasság (m) (m)

Huzalos drótfonat Huzalos drótfonat Huzalos drótfonat Huzalos drótfonat

822 340 501 671

2 2

2 2

3. Műszaki leírás A telepítő szándéka szerint a tervezett kerítés drótfonatos, az alábbi műszaki leírás a teljesítendő minimum feltételeket adja meg, amennyiben az itt megadott méretektől el kíván térni, gondoskodnia kell arról, hogy a kerítés a módosított méretekkel is a célnak megfeleljen!

3.1. A kerítéshez használandó anyagok Drótfonat, vagy ponthegesztett drótháló drótvastagság 2,5-3,5 mm. Alsó 60 cm magasságig 8x16 felül 16x16 cm lyukbőséggel. A vezérdrót 3 vagy 4 mm átmérőjű horganyzott huzal, 0,8-1,2 mm vastag kötöző drót, Optikai vezető legalább 1 cm széles, a vad számára mozgásával zavaró hatású kiegészítő védőszálat (pl. színes műanyag szalag) lehet elhelyezni, melyre szél hatására hangot adó eszközöket is el lehet helyezni. Optikai vezetőszál, Huzalszeg (h=120 mm), U-szeg (40 mm), 3,00 m hosszúságú, 10 cm csúcsátmérőjű kerítésoszlop, a teljes mennyiség akácból. Az alsó földbe kerülő rész legyen megperzselve.

3.2. A kerítés építésének munkaműveletei A kerítés nyomvonalát egyfejes ekével (a földet befele dobatva) vagy erdészeti altalajlazítóval ki kell húzni. A tartóoszlopok helyén (egymástól 2,40 m távolságra) géppel gödröket kell fúrni, majd a gödröket szükség esetén kézzel 60 cm-ig le kell mélyíteni. E gödrökbe kell függőlegesen beállítani a tartóoszlopokat. Ügyelni kell a föld rétegenkénti, alapos tömörítésére. Minden tizedik oszlopnál, valamint a nyomvonal töréspontjain ferde támaszokat kell alkalmazni. A leállított oszlopokra U-szegekkel fel kell erősíteni a vezérdrótot a kerítés magasság miatt 4 vezérdrót szükséges. Az alsót a talajszintben húzzuk ki a többit egyenletesen elosztva a kerítés magasságig. A drótfonatot a vezérdrótokra kell felhelyezni olyan módon, hogy a kerítés alsó éle a barázdába kerüljön. A drótfonatot a vezérdrótokhoz folyamatosan hozzá kell kötöző dróttal erősíteni. A drótfonat tekercs végével, a következő tekercset 20-40 cm átfedéssel kell kezdeni. A kerítés alján húzódó barázdát (benne a kerítés alsó sávjával) kézi eszközökkel be kell temetni, utána taposással tömöríteni kell. A drótfonat fölé 15 cm magasságba ki kell feszíteni az optikai vezetőt. Az erdőrészlet gépi művelése érdekében legalább egy helyen, legalább 4,00 m széles, sarkosan nyitódó, megfelelő zárást biztosító kaput kell beépíteni.

303

3.3. A kerítés karbantartása, javítása A kerítés nyomvonalát mechanikai módon folyamatosan gyommentesen kell tartani annak érdekében, hogy az esetleges sérülések felfedezhetőek és azonnal javíthatóak legyenek. A javításhoz a kerítés eredeti anyagaival megegyező anyagot kell használni.

3.4. A kerítés elbontása Miután szerepét betöltötte, az erdészeti hatóság engedélyével a kerítést el kell bontani, és az erdőterületről el kell távolítani. A bontott anyagok tovább használható része új kerítésekbe beépíthető, a nem használható vasanyag hulladéktelepen helyezendő el, a nem használható faanyag tüzelési célra kiadható. A telepítő vállalja, hogy a létesítményt az erdészeti hatóság által előírt időpontban eltávolítja, ezt az erdészeti hatóság felé bejelenti.

4. Vadvédelmi kerítés terv

4.1. Vadvédelmi kerítéssel érintett erdőrészletek Részlet 44 O 46 E 50 J 76 F

Terület

2,91 0,51 1,59 2,95

Hossz 822 m 340 m 501 m 671 m

Magasság 2,0 2,0 2,0 2,0

Fennmaradás 7 év 7 év 7 év 7 év

Bontás 2017 2017 2017 2017

Típus Huzalos drótfonat Huzalos drótfonat Huzalos drótfonat Huzalos drótfonat

4.2. Vadvédelmi kerítés rendéltetése Cél, hogy a kerítés védje az erdőrészletekbe ültetett kocsányostölgy, kocsánytalantölgy, vadgyümölcs, csemetéket vadkárosítás ellem, teljes védelmet biztosítson gímszarvas, vaddisznó, őz távoltartására.

4.3. Vadvédelmi kerítés műszaki leírása A drótfonat mérete: 25 m x 2,0 m Függőleges és vízszintes szálvezetés 16 x 16 cm, alsó 60 cm-n 16x8 cm rácshálózat kialakításával készült. A hossz és keresztirányú anyag 2,5-3,5 mm átmérőjű horganyzott drót. Kerítés oszlop mérete, anyaga: Hossza: 2,8 m, átmérője: 12-15 cm. Anyaga: akác, az alsó földbe kerülő részét meg kell pörkölni. Az oszlopanyag többszöri felhasználtságot tesz lehetővé. Lebontás után ismételten felhasználható.

4.4. Építés részfolyamatai A vadvédelmi kerítés huzalos drótfonat anyaggal kerül kialakításra. Azért esett erre a választás, mert a megrendelő már kezdeményezte ilyen alapanyag beszerzését. 1. Nyomvonal kitűzés, nyomvonal előkészítés. A kerítés nyomvonalát az elművelt terület szegélyén, a helyrajzi szám határokon kell kitűzni. 2. Oszlopok helyének meghatározása, oszlop tartó gödrök kifúrása, oszlopok lehelyezése. A kerítés tartó oszlopainak helyét ki kell jelölni a nyomvonalon. Az oszlopok a jó állékonyság biztosítása céljából 2,5 m távolságra kerülnek leállításra. Az oszlopokat 25 cm átmérőjű gépi gödörfúró spirállal fúrt gödörbe kell leállítani. A fúrt oszlopgödör mélysége 60 cm. Az oszlopokhoz tartozó gödrök kifúrása után kerül sor az oszlopok leállítására. A gödrökbe helyezett oszlopokat függőleges helyzetbe kell állítani és a gödörből kifúrt földanyaggal be kell tömöríteni. 3. A drótfonat felhelyezése Az oszlopokra a vezérdrótot kihúzzuk. A drótfonat magasságát tekintve négy szál vezérdrótot kell kifeszíteni. A vezérdrót felerősítéséhez 28 x 40 „U" szeget kell alkalmazni. A kifeszített vezérdrótokra kötöző dróttal erősítjük fel a drótfonatot.

304

A vaddisznó károsításának elhárítására is tervezett huzal, vagy drótfonatos kerítés alsó 30 cmes részét meg kell erősíteni. Ez történhet a huzal, illetve drótfonat földalatti aláhajtásával és legalább egy db minimum 3,0 mm átmérőjű rozsdamentes (horganyzott) acéldrót kifeszítésével, vagy a huzal, illetve drótfonat ezzel azonos stabilitást biztosító rozsdamentes acélkampóval történő lebéklyózásával. 4. Kapu kialakítása A kapuk kialakítása során figyelembe kell venni az adott térségben futó utakat és dűlőutakat. A kerítésen kialakítandó kapuk elhelyezkedése a következő lesz: 44 O erdőrészlet kerítésére két kaput tervezünk az egyik az északi a másik a déli határon lesz. Az északi határon lévő a hosszú oldal nyugati végén legyen. A déli oldalon lévő kapu az oldal közepén legyen. 46 E erdőrészlet kerítésére egy kapu lesz ezt az északi oldal közepére tervezzük. 50 J erdőrészlet kerítésén egy kaput tervezünk, ez a déli oldal nyugati végén legyen. 76 F erdőrészlet északi határának keleti A kapuk egyenként 5 m szélesek, kaput úgy kell kialakítani, hogy a terület kézi művelő munkaerővel, erdőművelő gépekkel, szükség esetén tűzoltójárművel megközelíthető legyen. A kapukat deszkavázas, kétszárnyas kapuként kell kialakítani. Ezzel biztosítható a vad elleni védelem A kapukat csak a területre való bejutás idejére szabad kinyitni. A kapuknak mindig becsukott állapotban kell lenni. 5. Karbantartási munkák A kerítés nyomvonalát, rendszeresen ellenőrizni kell. A vad által okozott és egyéb (farádőlés, stb.) sérüléseket a kerítésen sürgősen ki kell javítani. A kerítés nyomvonalát rendszeres nyomvonalkaszálással tisztán kell tartani. Szombathely, 2010. február 15. Tervező: Ádám Dénes

Okleveles Erdőmérnök A megrendelő, telepítő aláírása:

…………………………………..

305

5. Mellékletek

A kerítés elemek terve Elhelyezési vázrajz

306

A kerítés elemek terve Kerítés oszlopköz terve

0,15 m

2,0 m

0,6 m 2,4 m

Kerítés kapu terve

5,0 m

307

Termőhely-feltárási szakvélemény Őrségi Nemzeti Part Igazgatósága (9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A) részére

KÉSZÍTETTE: Ádám Dénes Okleveles Erdőmérnök Jogosult szakszemélyzet Nyilvántartási szám: 1050 9700 Szombathely, Tinódi u. 23.

2010. február 17.

308

Tartalomjegyzék: 1. ÁLTALÁNOS ADATOK ...................................................................................................................................................... 310

1.1. A területek tulajdonosai (2010.01.20) állapot szerint .................................................................................................... 310 1.2. A területi adatok, gazdasági beosztás ............................................................................................................................. 310 1.3. A területeket ábrázoló térképvázlat ................................................................................................................................ 311 1.4. A termőhely-vizsgálat módszere ..................................................................................................................................... 311 2. TERMŐHELYI TÉNYEZŐK ................................................................................................................................................ 311

2.1. Termőhelytípus-változat ................................................................................................................................................. 311 2.2. A telepítésre tervezett ingatlanok környezeti leírása ...................................................................................................... 312 2.2.1. Földrajzi fekvés, erdőgazdasági táj ......................................................................................................................... 312 2.2.2. Geológiai viszonyok: .............................................................................................................................................. 312 2.2.3. Domborzati viszonyok: ........................................................................................................................................... 312 2.2.4. Éghajlati tényezők: .................................................................................................................................................. 312 2.2.5. Hidrológiai viszonyok, vízjárások ........................................................................................................................... 313 2.2.6. Talajviszonyok ........................................................................................................................................................ 313 2.2.7. Természetes növény- és erdőtársulások .................................................................................................................. 313 2.2.8. Egyéb ...................................................................................................................................................................... 314 2.2.9. A termőhelyvizsgálat részletes eredményei............................................................................................................. 314 3. A TELEPÍTHETŐ CÉLÁLLOMÁNY-TÍPUSOK, ÉS AZOK VÁRHATÓ NÖVEKEDÉSE ...................................................... 318 4. KÖTELEZŐ, VAGY TILTOTT TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK ........................................................................................... 320 5. MELLÉKLETEK.................................................................................................................................................................. 320

309

1. Általános adatok

1.1. A területek tulajdonosai (2010.01.20) állapot szerint Község

HRSZ

Tulajdoni hányad

Kezelő szerv

Tulajdonos neve

Őriszentpéter 098/12 1/1

Magyar Állam


Magyar Állam


Magyar Állam


Magyar Állam


Magyar Állam

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A

Erdőgazdálkodó: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (3002483) A tulajdonos hozzájárult a kezelő erdőtelepítési szándékához.

1.2. A területi adatok, gazdasági beosztás Község

Hrsz:

Műv. ág:

Őriszentpét er Őriszentpét er Őriszentpét er Őriszentpét er Őriszentpét er

098/12

Részlet ter

Terület

szántó

Részletje l 76 F

2,95

2,9549

0176/7

szántó

44 O

2,91

2,2830

0176/8

szántó

44 O

0210/2

szántó

46 E

0,51

3,3684

0242/6

szántó

50 J

1,59

1,5921

Összesen :

7,96

10,8336

0,6352

A 0176/7 és 0176/8 hrsz területek egymással szomszédos területek az azonos tulajdoni viszonyok és méretük miatt, a két hrsz-ból egy erdőrészletet alakítottam ki. Ennek megfelelően egy talajmintát vettem a két összefüggő terület közepén. 310

A 0210/2 hrsz nem teljes területével kerül telepítésre a teljes területből 0,51 ha lesz telepített terület. A telepítésre tervezett terület EOV koordinátáit a telepítési tervdokumentáció tartalmazza. A területek az Őrségi Nemzeti Parkban találhatók, védettek, továbbá mindegyik terület a Natura 2000 hálózatnak része

1.3. A területeket ábrázoló térképvázlat 41-222 51-444 EOV sz. erdőtervi térképek kivágata M=1:10000 (lásd Mellékletben) Ingatlan-nyilvántartási térkép másolata M=1:10000 A talajvizsgálatok helye a mellékelt térképvázlatokon • ábrával lett jelölve. A talajszelvények helyét bemértem ezek EOV kordinátái: Község Hrsz EOV X EOV Y Őriszentpéter 098/12 447580 171274 Őriszentpéter 0176/7, 8 449372 173229 Őriszentpéter 0210/2 449875 171733 Őriszentpéter 0242/6 450879 170391 A térképek az erdőtelepítési tervdokumentáció mellékletében találhatók meg.

1.4. A termőhely-vizsgálat módszere A feltárt talajszelvényt és környezetét a helyszínen leírtuk, majd az egyes szintekből mintát vettünk. Készítettünk fényképeket is. A mintákat az ERTI Sárvári Kísérleti Állomás és Arborétum Ökológiai Laboratóriumában vizsgáltattuk be az alábbi talajjellemzőkre vonatkozóan: pH (H2O) pH (KCL) humusz % humusztartalom y1 hidrolitos aciditás KA Arany-féle kötöttségi szám 5 órás kapilláris vízemelés hy higroszkópos nedvesség. 2. Termőhelyi tényezők

2.1. Termőhelytípus-változat Őriszentpéter 098/12 hrsz-ú ingatlan Klíma: Hidrológiai viszonyok: Genetikai talajtípus: Termőréteg vastagság: Fizikai talajféleség:

Gyertyános-tölgyes (GY-T) Többletvízhatástól független (TVFLN) A feltárt talajszelvények helyszíni és laboratóriumi vizsgálata alapján a kérdéses területen pszeudoglejes barna erdőtalaj (PGBE) található. Teljes: 70 cm, melyet redukálni nem volt szükséges. Agyagos vályog.

Őriszentpéter 0176/7 és 0176/8 hrsz-ú ingatlan Klíma: Hidrológiai viszonyok:

Gyertyános-tölgyes (GY-T) Többletvízhatástól független (TVFLN)

311

Genetikai talajtípus: Termőréteg vastagság: Fizikai talajféleség:

A feltárt talajszelvények helyszíni és laboratóriumi vizsgálata alapján a kérdéses területen pszeudoglejes barna erdőtalaj (PGBE) található. Teljes: 70 cm, melyet redukálni nem volt szükséges. Agyagos vályog.

Őriszentpéter 0210/2 hrsz-ú ingatlan Klíma: Hidrológiai viszonyok: Genetikai talajtípus: Termőréteg vastagság: Fizikai talajféleség:


Őriszentpéter 0242/6 hrsz-ú ingatlan Klíma: Hidrológiai viszonyok: Genetikai talajtípus: Termőréteg vastagság: Fizikai talajféleség:


A termőhely-vizsgálati jegyzőkönyveket lásd a Mellékletben.

2.2. A telepítésre tervezett ingatlanok környezeti leírása 2.2.1. Földrajzi fekvés, erdőgazdasági táj A telepítésre tervezett területek a Magyarországi Kistájak Katasztere szerint a 3. Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájba tartozik. Ezen belül a 3.1. Alpokalja középtáj és a 3.1.32. Vasi-Hegyhát kistájába tartozik. Az erdészeti tájak/tájrészletek) szerint pedig a terület a 47. Őrségazon belül a 47b. Alsó-Őrség tájrészletébe tartozik.

2.2.2. Geológiai viszonyok: Geológiai szempontból a táj három folyónak, a Rábának, a Zalának és a Kerkának, valamint ezek mellékágainak hordalékából épül fel. A hordalék összetétele nagyon változó, az erősen kötött agyagtól a homokos kavicsig. A kötött, agyagos alapkőzetből kialakult talajok erősen vízzáróak.

2.2.3. Domborzati viszonyok: A terület alapvetően sík, fennsíkszerű, de számos kisebb nagyobb dombvonulatot találunk. A dombok relatív magassága 20-60 m. Lejtők lankásak, meredekek, helyenként mély vízmosásokat találunk.

2.2.4. Éghajlati tényezők: Az Őrség a kedvező szubalpin klíma hatása alatt áll, azonban ez Őriszentpéter környékén gyengébben érvényesül. A csapadék-maximum általában nyár elején jelentkezik. Télen gyakori a hótakaró. Gyakoriak a kései fagyok is.

312

A terület mintegy a gyertyános-tölgyes klímaövbe tartozik.

2.2.5. Hidrológiai viszonyok, vízjárások Farkasfánál és Orfalunál már a Zala forrásvidékét találjuk. A többletvíz a Zala irányába folyik el, több kis időszakos vízfolyáson keresztül. A talajviszonyok miatt lefolyástalan területeket is találunk. A területek többletvízhatástól független hidrológiai viszonyúak. A humid klíma a fennsík jellegű területrészeken és kötött agyagtalajokon sokszor vízzáró réteget alakított ki, mely a vízduzzasztó hatásánál fogva pangóvízként okozhat károkat. Időszakosan jellemző a vízfelesleg, ami elősegíti a talajok átmosását, vizenyősödését. Ez különösen az erdőállomány kitermelése után jelenthet problémát. A lejtősebb részeken a szivárgó vizű termőhelyek is megtalálhatók.

2.2.6. Talajviszonyok A telepítésre tervezett terület környezetében a legnagyobb arányban található talajtípus a pszeudoglejes barna erdőtalaj. Mindenütt kialakult, ahol a talajban vízduzzasztó réteg van, vagy a csapadék ill. az összefutó vizek időszakonként túl nedvessé teszik a talajt. A B szint glejes, márványos színe mindig feltűnő. Ezek a termőréteg alatt vízzáró réteggel bírnak, így náluk a túl száraz, és a túl nedves állapotok is előfordulnak. A vályog fizikai talajféleség erősen savanyú kémhatással párosul, így vízgazdálkodásuk és tápanyag-föltáródásuk csak megfelelően vastag termőréteg mellett jó. Gyakori talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj is, ahol a talajképző kőzet nem vízduzzasztó hatású, ill. a domborzat miatt a többletvíz elfolyik. A jellemző pszeudoglejes talajok mezőgazdasági művelése nehéz, kevés haszonnal kecsegtet, ez az oka annak is, hogy sok egykor művel szántót felhagytak és a szukcessziós folyamatok elindultak. Főleg erdei fenyvesek tenyésznek rajtuk. A termőréteg vastagsága esetünkben a mélytől az igen mélyig változik (60-100 cm).

2.2.7. Természetes növény- és erdőtársulások Növényföldrajzilag a táj a Kelet-Alpesi flóratartomány (NORICUM) Magas-őrségi flórajárása (STIRIACUM) és a magyar flóratartomány (PANNONICUM) átmeneti flóravidéke (PRAENORICUM) alpokalji flórajárása (CASTRIFERREICUM) határvidékén található. A hűvös és csapadékos nyarak miatt a táj legjellemzőbb erdőtársulása a mészkerülő elegyetlen erdeifenyves és a tölgy elegyes erdeifenyves. Ezek a társulások a jégkorszak utáni erdeifenyő-nyír korszak maradványai, így számos ritka magashegyi és boreális flóraelemnek adnak otthont. Az erdeifenyvesek, nyíres fenyérek, mészkerülő bükkösök, tölgyesek jellemző fajai a különböző korpafüvek, így a tömeges kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum), a lapos korpafű (Diphasium complanatum) és az igen ritka előfordulású kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum). Szinte valamennyi hazai körtikefaj (Pyrola rotundifolia, P. chlorantha, P. media, Chimaphila umbellata, Orthilia secunda) és a kétféle áfonyafaj, a vörös- és fekete áfonya (Vaccinium vitis-idaea, V. myrtillus) honos e tájon. Hazánk legritkább körtikefaja, az egyvirágú körtike (Moneses uniflora) is jellemző. Az erdei legeltetés és az alomszedés következtében leromlott helyeken tömegesen virít a csarab (Calluna vulgaris), illetve előfordul a fonalas csenkesz (Festuca tenuifolia) és a háromfogfű (Sieglingia decumbens). Hazánkban csak innen ismert a savanyú talajú 313

fenyvesek, mészkerülő lomblevelű elegyes erdők szélein szálanként előforduló, cserje termetű havasi éger (Alnus viridis). A környék őshonos fafajai: KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, CSNY, ZSM, AL, KT, RNY, FFÜ, TFÜ, KFÜ, MÉ, KH, NYI, EF, KBO. Az őshonos állományok természetes, természetszerű erdők esetén elegyes, többszintű erdők. Az egykori térképek alapján néhány száz évvel korábban jóval kiterjedtebbek voltak a szántók. A piaci konjuktúrák és dekonjuktúrák, a vágóállat, a gabona, vagy éppen a rönkfa ára meghatározóak voltak a művelési ágakra. A kimerült szántókat felhagyták, a legelőkön elmaradtak a kaszálások, így azok növényzete elindult azon az esetenként több száz évig is eltartó szukcessziós úton, amely eredményeként a terület újra beerdősül. Az idős erdőkben még sok helyütt fel lehet fedezni a bakhátas szántóművelés nyomait, bizonyítva, hogy a területet egykoron szántóként művelték. A múlt század óta a rétek területe is a felére csökkent a spontán beerdősülés és az erdőtelepítés következtében. A Zalai flórajárásba (Saladiense) tartozó vidék természetes erdeit gyertyános kocsányos tölgyesek, gyertyános kocsánytalan tölgyesek, erdei fenyőelegyes tölgyesek, bükkösök foltjai, tölgy-kőris-szil ligeterdők és égerligetek alkották. A mesterséges úton létrehozott állományokat akácosok, erdei fenyvesek, luc fenyvesek jelentik.

2.2.8. Egyéb Makkvetés esetén a kikelésig a területet védeni kell a vadtól, később a rágáskár megelőzése érdekében kell kerítést fenntartani.

2.2.9. A termőhelyvizsgálat részletes eredményei Őriszentpéter, 098/12 földrészlet, 76 F erdőrészlet - 1. számú talajszelvény A szint: 0-38 cm Sötétbarna, morzsás, gyökerekkel erősen átszőtt, szántott réteg

B szint 38-90 Sötét sárgás barna, poliéderes, kevés vasborsót tartalmazó, gyengén humuszos réteg

C szint 90-170 Sárgásbarna, poliéderes, vas és rozsdafoltokkal tarkított réteg A gödörbe a vízbefolyás miatt csak az „A” „B” szintből vettem mintát.

314

Tengerszint feletti magasság: Fekvés: Lejtés: Klíma: Hidrológiai viszonyok: Genetikai talajtípus: Termőréteg vastagság: Fizikai talajféleség: Alapkőzet: Termőhelytípus-változat:

Kódszám: Faállomány: Telepíthető fafajok Célállomány I.: Célállomány II.: Telepíthető elegyfajok: Elsődleges rendeltetés: Megjegyzés:

250-350 m közötti déli 0-5° gyertyános-tölgyes többlet vízhatástól független pszeudoglejes barna erdőtalaj mély (70 cm) vályog, agyagos vályog agyag gyertyános-tölgyes klímában fekvő, többlet vízhatástól független, mély termőrétegű, agyagos vályog fizikai talajféleségű pszeudoglejes barna erdőtalaj 214445 KST, KTT GY-KTT GY-KST GY, J, HSZ, MSZ, MK, CSNY, AL, SZG, KH, EF, VF természetvédelmi jelenleg felhagyott szántó szántóföldi gyomokkal.

Őriszentpéter, 0176/7,8 földrészlet, 44 O erdőrészlet - 2. számú talajszelvény A szint: 0-35 cm Sötétbarna, morzsás, gyökerekkel erősen átszőtt, szántott réteg

B szint: 35-80 cm Sötét barna, poliéderes, agyaghártyát tartalmazó, gyengén humuszos réteg

C szint: 80-175 cm Sárgásbarna, poliéderes, erősen agyagos réteg A gödörbe a vízbefolyás miatt csak az „A” „B” szintből vettem mintát. Tengerszint feletti magasság:

250-350 m közötti

315

Fekvés: Lejtés: Klíma: Hidrológiai viszonyok: Genetikai talajtípus: Termőréteg vastagság: Fizikai talajféleség: Alapkőzet: Termőhelytípus-változat:


sík sík gyertyános-tölgyes többlet vízhatástól független pszeudoglejes barna erdőtalaj mély (70 cm) vályog, agyagos vályog agyag gyertyános-tölgyes klímában fekvő, többlet vízhatástól független, mély termőrétegű, agyagos vályog fizikai talajféleségű pszeudoglejes barna erdőtalaj 214445 KST, KTT GY-KTT GY-KST GY, J, HSZ, MSZ, MK, CSNY, AL, SZG, KH, EF, VF természetvédelmi jelenleg felhagyott szántó szántóföldi gyomokkal.

Őriszentpéter, 0210/2 földrészlet, 46 E erdőrészlet - 3. számú talajszelvény

A szint: 0-25 cm Sötétbarna, morzsás, gyökerekkel erősen átszőtt, szántott réteg

B szint: 25-70 cm Világos barna, poliéderes, kevés vasborsót tartalmazó, gyengén humuszos réteg

C szint: 70-180 cm Sárgásbarna, poliéderes, vas és rozsdafoltokkal tarkított réteg A gödörbe a vízbefolyás miatt csak az „A” „B” szintből vettem mintát.

316



250-350 m közötti sík sík gyertyános-tölgyes többlet vízhatástól független pszeudoglejes barna erdőtalaj mély (70 cm) vályog, agyagos vályog agyag gyertyános-tölgyes klímában fekvő, többlet vízhatástól független, mély termőrétegű, agyagos vályog fizikai talajféleségű pszeudoglejes barna erdőtalaj 214445 KST, KTT GY-KTT GY-KST GY, J, HSZ, MSZ, MK, CSNY, AL, SZG, KH, EF, VF természetvédelmi jelenleg felhagyott szántó szántóföldi gyomokkal.

Őriszentpéter, 0242/6 földrészlet, 50 J erdőrészlet – 4. számú talajszelvény A szint: 0-25 cm Sötétbarna, morzsás, gyökerekkel erősen átszőtt, szántott réteg

B szint: 25-55 cm Sötét sárgás barna, poliéderes, kevés vasborsót tartalmazó, gyengén humuszos réteg

C szint: 55-135 cm Sárgásbarna, poliéderes, vas és rozsdafoltokkal tarkított réteg A gödörbe a vízbefolyás miatt csak 317

az „A” „B” szintből vettem mintát.



250-350 m közötti sík sík gyertyános-tölgyes többlet vízhatástól független pszeudoglejes barna erdőtalaj mély (70 cm) vályog, agyagos vályog agyag gyertyános-tölgyes klímában fekvő, többlet vízhatástól független, mély termőrétegű, agyagos vályog fizikai talajféleségű pszeudoglejes barna erdőtalaj 214445 KST, CS, EF GY-KST EF-L KTT, GY, J, HSZ, MSZ, MK, CSNY, AL, KH természetvédelmi jelenleg felhagyott szántó szántóföldi gyomokkal.

3. A telepíthető célállomány-típusok, és azok várható növekedése Tag Részlet

44

46

50

76

O

E

J

F

Célállomány (kód és név): 12 GY-KTT-F Fenyő elegyes gyertyános kocsánytalantölgyes 16 GY-KST-F Fenyő elegyes gyertyános kocsányostölgyes 12 GY-KTT-F Fenyő elegyes gyertyános kocsánytalantölgyes 16 GY-KST-F Fenyő elegyes gyertyános kocsányostölgyes 16 GY-KST-F Fenyő elegyes gyertyános kocsányostölgyes 84 EF-GY-KTT Gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdeifenyves 12 GY-KTT-F Fenyő elegyes gyertyános 318

Várható növekedés jó jó jó jó közepes közepes jó

kocsánytalantölgyes 16 GY-KST-F Fenyő elegyes gyertyános kocsányostölgyes

jó

Elegyítésre javasolt fafajok: Fenyő elegyes gyertyános kocsánytalantölgyes esetén: GY, Juharok, MSZ, CSNY, AL, KH, EF. Fenyő elegyes gyertyános kocsányostölgyes esetén GY, Juharok, MSZ, CSNY, AL, KH, EF. Gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdeifenyves esetén: KTT, GY, Juharok, MSZ, CSNY, AL, KH A telepítendő célállományok és az elegyfajok megfelelnek a termőhely-típus változatnak.

319

4. Kötelező, vagy tiltott technológiai eljárások A felhagyott szántókon a felső talajréteget kell alkalmassá tenni a csemeték befogadására. A humuszban gazdag réteget mélyforgatással nem szabad aláforgatni a jelenlegi rétegződést meg kell őrizni. A választott technológia függvényében kell pásztás vagy teljes talajelőkészítést végezni. A 0242/6 területen altalajlazítást kell végezni a levegőtlen talajréteg miatt. Megfelelő csapadékviszonyok esetén a tavaszi ültetés ajánlott, amennyiben ez nem megvalósítható akkor 2010. őszén kell az ültetést elvégezni. Makkvetés esetén a télvégi tavaszi vetés ajánlott a pocokkárok elkerülése érdekében. 5. Mellékletek termőhely-vizsgálati jegyzőkönyv másolata 4 db talajvizsgálat laboratóriumi eredményei (ERTI, Sárvár) másolat 1 db Jelen termőhely-vizsgálati szakvélemény az 2009. évi XXXVII. törvény, a 153/2009. FVM rendelet, a 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet, valamint az 1986-ban kiadott, többször módosított „Útmutató az erdőállomány-gazdálkodási tervek (erdőtervek) készítéséhez”, 2001. évi módosítása alapján és az FVM Erdészeti Főosztálya által 56270/2004. számon jóváhagyott Útmutató módosítás alapján készült. Figyelembe vettem a 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet erdőtelepítésre vonatkozó részeit. A munka során felhasználtam a 2009. január 1-én életbe lépett 133. Felső Őrségi Erdőtervezési Körzet erdőtervét. Jelen termőhely-feltárási szakvélemény a készítéstől számított 5 évig érvényes.

Szombathely, 2010. február 15. Tervező: Ádám Dénes Okleveles Erdőmérnök Jogosult szakszemélyzet Nyilvántartási szám: 1050 9700 Szombathely, Tinódi u. 23.

A megrendelő, telepítő aláírása: …………………………………..

320

1. a légköri szén-dioxid tartós csökkentése, 2. az eredeti ökoszisztémák helyreállítása, 3. éghajlat-változási adaptáció elősegítése

Recommend Documents