- 2 - Az eredeti példány a Kongresszus jegyzıkönyvének melléklete

Alapszabálya

-2-

Az eredeti példány a Kongresszus jegyzıkönyvének melléklete

I. A szervezet

4

II. A VFSzSz tagsága

4

III. A VFSzSz testületi üléseinek határozati rendje

7

IV. A VFSzSz ügyintézı és képviseleti szervei

8

IV. 1. Alapszervezetek

8

IV. 3. A VFSzSz Elnöksége

8

IV. 4. A VFSzSz Országos Választmánya

9

IV. 5. A VFSzSz bizottságai

10

IV. 6. Felügyelı Bizottság

11

IV. 7. A VFSzSz Kongresszusa

11

V. A VFSzSz tisztségviselıi

14

VI. A VFSzSz gazdálkodása

15

-3-


I. A szervezet 1. § A szervezet neve: Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége (1.) A szervezet rövidített elnevezése: VFSzSz (2.) A szervezet jogi személy, szervezeti egységei azonban nem rendelkeznek jogi személyiséggel. 2. § A szervezet székhelye: 1087. Budapest VIII. kerület, Kerepesi út 2-4. (1.) A szervezetet nyilvántartó bíróság: a Fıvárosi Bíróság (1054. Budapest, Markó u. 27.) (2.) A szervezet sorszáma a Társadalmi Szervezetek Nyilvántartásában: 2928 (3.) A szervezet adószáma: 19663942-1-42 3. § A szervezet emblémája: Magyar Királyi Államvasutak 1880. mintájú koronás szárnyaskerék 4. § A szervezet jellege: csoportokat tömörítı, pártoktól, munkáltatóktól és a kormányzattól független, munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet. 5. § A szervezet célja: tagjai sajátos szakmai-, gazdasági-, szociális-, munkajogi-, munkavédelmi-, és kulturális érdekeinek hatékony képviselete és védelme. Tagjai részére rászorultság esetén segélyezési szolgáltatást nyújt.

II. A VFSzSz tagsága 6. § Tagsági viszony keletkezése: A szakszervezetbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes. A tagsági viszony a belépési és a tagdíjlevonási nyilatkozat kitöltésével és aláírásával illetve – tagdíjlevonás hiányában – az elsı tagdíj átutalásával a szervezet központi számlájára, vagy befizetésével, és a Központi Iroda visszaigazolásával jön létre. A tagsági viszony létesítésével a leendı tag kifejezi belépési szándékát, ezáltal nyilatkozik a szakszervezeti célok és az Alapszabály elfogadásáról, valamint kötelezettséget vállal a tagdíj fizetésére. 7. § Tagsági viszony: (1.) Rendes tagok: A szakszervezet tagjává válhat minden Magyarország területén mőködı vasúti szolgáltatást, illetve tevékenységet végzı társasággal munkaviszonyban álló, valamennyi munkavállalója. (2.) Pártoló tagság: A szervezetnek pártoló tagjaivá lehetnek azok a természetes személyek is, akik a VFSzSz-t támogatni kívánják céljai elérésében, illetıleg részesülni kívánnak a szakszervezet tagjait tagi jogviszonyuknál fogva megilletı kedvezményekben, de a szakszervezet életében aktív szerepet vállalni nem kívánnak. Pártoló taggá válhat bárki, aki betöltötte a 18. életévét, kinyilvánítja az erre irányuló szándékát, és tagdíjat fizet. (3.) Nyugdíjas tagság: A nyugdíjba vonult tag tagsági viszonya a nyugdíjazással automatikusan nyugdíjas tagi státuszra változik. A nyugdíjas tag jogosultságai megegyeznek a pártoló tag jogosultságaival. Nyugdíjas tag csak a nyugdíjas szervezet tisztségeire választható meg. (4.) Jogfenntartó szakszervezeti tagság:

-4-


Szakszervezeti tagságát fenntarthatja, aki GYED-ben, GYES-ben vagy TGYS-ben részesül, munkanélkülivé válik, továbbá – kérelmének alapszervezeti elfogadása esetén – aki illetmény nélküli szabadságon van. A jogfenntartó tagot a pártoló tag jogosultságai illetik meg. 8. §. A tagok jogai és kötelezettségei: (1.) A rendes tagok jogai: A rendes tagok jogai egyenlık. Bármely rendes tag bármely tisztségre megválasztható. (2.) Minden rendes tag jogosult: a) részt venni a szervezet testületeinek nyilvános ülésein, ott az elfogadott ügyrendnek megfelelıen felszólalni, kezdeményezni, indítványokat, javaslatokat elıterjeszteni b) meghatározni a szervezet irányvonalát és programját (e jog csak kollektíven gyakorolható) c) részt venni saját szervezeti egységük munkájában d) választani és megválaszttatni a szakszervezet szerveibe (kezdeményezheti a tisztségviselık megválasztását, betölthet szakszervezeti tisztségeket, kivétel, ha munkáltatói jogokat gyakorol.), beszámoltatni és visszahívni e) igénybe venni a szakszervezet által nyújtott szolgáltatásokat f) a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben tájékoztatást, védelmet és képviseletet kérni (3.) A pártoló tagok jogai: A pártoló tagok jogai egyenlık. Minden pártoló tag jogosult: a) igénybe venni a szakszervezet által nyújtott szolgáltatásokat b) részt venni a szakszervezet testületi ülésnek nem minısülı rendezvényein c) a szakszervezet szakembereinek tanácsát kérni (4.) A szakszervezet tagja köteles: a) jelen Alapszabályt betartani, és annak szellemében cselekedni. b) a tagdíjat rendszeresen fizetni c) a szakszervezetet erısíteni, és a szakszervezeti célok elérésében közremőködni, a szakszervezet tekintélyének növekedését elımozdítani, a tagsághoz, tisztséghez méltó, etikus magatartást tanúsítani d) elhatározott akciók (pl. sztrájk, demonstráció) végrehajtásánál fegyelmet tanúsítani és minden, a szakszervezeti mozgalomnak kárt okozó magatartástól tartózkodni e) A tag köteles tájékoztatást adni, hogy tagja-e másik szakszervezetnek 9. § (1.) Úgy a rendes, mint a pártoló tagok jogosultak közvetlenül megkeresni a VFSzSz Elnökségét, illetve központi ügyintézı szerveit. A megkeresések intézésére nézve, a Közigazgatási eljárásról szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) rendelkezései irányadók azzal, hogy ahol a törvény „közigazgatási szerv”-et említ, azon – a VFSzSz, és tagja közötti jogviszony tekintetében – a VFSzSz Elnökségét, „közigazgatási szerv vezetıjén” a VFSzSz Elnökét kell érteni. (2.) A szervezet tagjai egyidejőleg más érdekvédelmi szervezet tagjai is lehetnek. (3.) A VFSzSz tisztségviselıi számára összeférhetetlen a VFSzSz-szel konkurens érdekvédelmi szervezettel fennálló tagi jogviszony. A tisztségviselı megválasztására nézvést kizáró ok a konkurens érdekvédelmi szervezettel fennálló tagi jogviszony, továbbá a VFSzSz mőködési területén betöltött, munkáltatói jogkörgyakorlás. a) Konkurensnek az olyan érdekvédelmi szervezet tekintendı, amelynek mőködési területe (munkahelyi szinten), illetıleg célzott munkavállalói csoportja egybeesik a VFSzSz-ével. b) Az összeférhetetlenség megszőntetése a tisztségviselınek ebbéli minıségébıl eredı lényeges kötelezettsége, amelynek megszegése a 11. §. 1. bekezdésében tételezett jogkövetkezményt vonhatja maga után.

-5-


10. § (1.) A tagi jogviszony megszőnik: a) a tag – írásban bejelentett – kilépésével b) a tag jogerıs kizárásával c) a tag halálával d) a szervezet megszőnésével (2.) A tag kilépési szándékát annál a szervezeti egységnél jelentheti be írásban, amely tagjaként nyilvántartja. A kilépési nyilatkozat a Központi Irodában az Elnökségnek címezve is megtehetı. A szervezeti egységnél tett kilépési nyilatkozatot, annak megtételétıl számított nyolc napon belül el kell juttatni a VFSzSz Irodavezetıjéhez. A tagi jogviszony annak a hónapnak az utolsó napjával szőnik meg, amely hónapban a tag kilépési nyilatkozata a központi irodába beérkezett. a) A kilépési szándéknyilatkozatát megtett tag választhatósága a nyilatkozat megtételekor megszőnik. b) A kilépı tag – legkésıbb a tagi jogviszony megszőnésének napján – köteles a VFSzSz területileg, vagy hatáskörileg illetékes tisztségviselıje, vagy a központi iroda vezetıje számára ténylegesen és írásban átadni valamennyi olyan, a birtokában lévı dolgot, amely a VFSzSz tulajdonát képezi. c) Ha a kilépı tag választott szakszervezeti tisztségviselı volt, kilépési szándéknyilatkozata – amennyiben tagi jogviszonyának megszőnése foganatba megy – tisztségének viseléséhez való jogát is megszőnteti. A volt tisztségviselı, tisztsége betöltésének utolsó napján, a VFSzSz illetékes tisztségviselıjének, vagy a Központi Iroda vezetıjének ténylegesen és írásban elszámolni köteles. d) A tagot, a VFSzSz által vagy közremőködésével biztosított kedvezmények igénybevételének joga a tagi jogviszonya megszőnése napjának 24. órájáig illeti meg. 11. § (1.) A szervezetbıl kizárható az a tag, aki a) szakszervezeti tevékenysége során, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jelentıs mértékben megszegi az alapszabály valamely lényeges rendelkezését. b) vagy a szervezet deklarált céljaival ellentétes, a szervezetre, illetve annak tagjaira nézve káros, vagy etikailag súlyos kifogás alá esı magatartást tanúsít. c) tagdíjfizetési kötelezettségének legalább 12 hónapon át nem tesz eleget. A tag számára önhibáján kívüli okból le nem vont tagdíj utólagos befizetését biztosítani kell. d) felszólítás ellenére a megállapított összeférhetetlenségét nem szőnteti meg. (2.) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamnint a jogorvoslati lehetıségrıl szóló tájékoztatást. A kizárásról szóló határozatot az érintett taggal ismertetni kell. (3.) Aki a szakszervezet, vagy annak tagja ellen – jogerıs bírói ítélettel megállapított – bőncselekményt követett el, a szakszervezetbıl ki kell zárni. (4.) A kizárt tag a kizárást követı egy éven belül nem válhat a VFSzSz tagjává. (5.) A 11. §. 1. a) és b) alapos gyanúja esetén, az Etikai Bizottság feladata a tényállás teljes körő tisztázása, az eset körülményeinek feltárása. Az Etikai Bizottság felállításának és mőködésének részletes szabályait a VFSzSz Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmazza. II. 1. Tagdíj mértéke 12. § A tagdíj mértékének megállapítását a Kongresszus az Országos Választmány hatáskörébe utalja. (1.) Ha a tag olyan jellegő kedvezményt vesz igénybe, amely együtt jár a tagdíjnak a kedvezményt nyújtó partner általi beszedésével, a tagdíj esedékessége megegyezik az azt tartalmazó számla esedékességével.

-6-


(2.) A tagdíj fizethetı a munkáltató általi levonással, átutalással, csekken, vagy a központi iroda házipénztárába történı készpénzben való befizetéssel, havi ütemezésben. (3.) 2013. október 1-tıl a tagok által befizetett tagdíj 40%-ával a tagot nyilvántartó szervezeti egység rendelkezik, míg 45%-a a VFSzSz központi tagdíj-számlájára, 15% pedig egy elkülönített számlára kerül, melynek felhasználásáról az Országos Választmány dönt. (4.) Tagdíjkedvezményt, vagy átmeneti tagdíjmentességet, rendes tagoknak a tagot nyilvántartó szervezeti egység, a pártoló, nyugdíjas és jogfenntartó tagok, illetve szervezeti egységhez nem tartozó rendes tagok részére az Elnökség engedélyezhet. 13. § (1.) A pártoló tagok tagdíjának összege felajánlásuk szerinti, de legalább a mindenkori minimálbér 1%-a, amelynek esedékességére és fizetésére nézve a 12. § (2) rendelkezései irányadók. (2.) A Jogfenntartó tagok tagdíja havonta 100, azaz Egyszáz Ft, amelynek esedékességére és fizetésére nézve a 12. § (2) rendelkezései irányadók. (3.) Nyugdíjas tagok tagdíjának összege, a részükre megállapított mindenkori nyugdíj 1%-a.

III. A VFSzSz testületi üléseinek határozati rendje 14. § (1.) A VFSzSz testületi ülései határozatképesek, ha azokon tagjaik 50%-a + egy tag, valamint a testületenként meghatározott tisztségviselı (-k) jelen van (-nak). (2.) A VFSzSz testületei határozataikat fı szabály szerint nyílt szavazással, egyszerő többséggel hozzák. A szervezet vezetıje titkos szavazást rendelhet el a testület vezetıjének, vagy tagjainak 1/3ának kezdeményezésére. Személyi kérdésben a szavazás minden esetben titkosan történik. (3.) Egyszerő többségő az a határozat, melynek az elfogadásához a határozatképes számban jelenlévık több mint a felének támogató szavazta szükséges. (4.) Minısített többségő az a határozat, melynek az elfogadásához a határozatképes számban jelen lévı, szavazásra jogosultak több mint 2/3-ának támogató szavazata szükséges. (5.) Minısített többséget igénylı tárgykörök: a) Az Alapszabály elfogadása, módosítása. b) A Szabályzatok elfogadása, módosítása. c) Tisztségviselı megválasztása, megbízása, visszahívása. (6.) Szavazategyenlıség esetén – a szavazás tárgyát képzı kérdés, illetve téma változatlanul hagyása mellett – a szavazást meg kell ismételni mindaddig, amíg több egybehangzó szavazat nem lesz. (7.) A testület összehívója, az összehívást elrendelı határozatában akként rendelkezhet, hogy amennyiben a testületi ülés a kitőzött idıpontot követı 15 percen belül nem lenne határozatképes, úgy annak megismételt ülését, az eredeti napirenddel, az eredetileg meghirdetett idıpontot követı 30. percre összehívja. Erre a tényre a meghívóban a figyelmet fel kell hívni. (8.) Az ekként összehívott, rendkívüli testületi ülés határozatképes, ha tagjainak 1/3-a, + egy tag jelen van. (9.) Rendkívüli testületi ülésen kizárólag az eredetileg meghirdetett napirend tárgyalható, személyi kérdésben érvényes határozat – a határozatképesség megléte esetén – (a rendkívüli Kongresszus kivételével) sem hozható.

-7-


(10.) A testületek üléseirıl jegyzıkönyvet/hangfelvételt és jegyzıkönyvet/írásos emlékeztetıt kell készíteni, amelyet a testület ülésének levezetı Elnöke, és az ülés egy további résztvevıje, aláírásával hitelesít. A jegyzıkönyveket és az emlékeztetıket irattárazni kell, és az ülés dátumát követı ötödik év utolsó napjáig meg kell ırizni. A hangfelvételek megırzésének ideje 6 hónap. IV. A VFSzSz ügyintézı és képviseleti szervei IV. 1. Alapszervezetek 15. § (1.) A Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének tagsága, az érdekvédelmi munka hatékonyságának fokozása érdekében szervezeti egységekbe: alapszervezetekbe, illetve területi szervezetekbe tömörül. (2.) Szervezeti egység a fentiekben felsoroltaktól eltérı formában is létrehozható, összefüggésben a MÁV Csoport szervezetében bekövetkezett változásokkal, és annak szem elıtt tartásával, hogy egy munkáltatói jogkörgyakorlónak lehetıség szerint egy VFSzSz tisztségviselı legyen a partnere. (3.) A szervezetek alapításának és mőködésének, valamint jogosultságainak és kötelezettségeinek részletes szabályait a VFSzSz Szervezeti és Mőködési Szabályzata, valamint a szervezeti egység saját SzMSz-e tartalmazza. IV. 3. A VFSzSz Elnöksége 16. § (1.) Az Elnökség a Kongresszus, illetve az Országos Választmány döntéseinek operatív végrehajtó, ügyvezetı szerve, amely harmadik személyek felé (a munkáltató helyi-, és területi szerveit ide nem értve), a szervezet egészét érintı kérdésekben, kizárólagosan jogosult a VFSzSz képviseletére. Felettes szerve az Országos Választmány. Az Elnökség tagjai vezetı tisztségviselık. (2.) Az Elnökség tagjai részt vesznek az Elnökség, mint testület, operatív döntéshozatalában, és – elsısorban saját szervezeti egységük területén – a határozatok végrehajtásában, a tagság érdekvédelmében, a VFSzSz tagjait megilletı kedvezmények megismertetésében és igénybevételük megszervezésében. Elısegítik az együttmőködést a szervezeti egységek között. Egyéb feladataikat az Elnökség maga határozza meg. (3.) Az Elnökség tagjai: a) Elnök, b) Általános Alelnök, c) Érdekvédelmi Alelnök, d) Szervezetpolitikai Alelnök, továbbá e) 3, választott Elnökségi tag. (4.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülésezik. Ülésének összehívását bármely tagja kezdeményezheti. (5.) Üléseinek összehívása és levezetése az Elnök, vagy az általa felkért Alelnök feladata. (6.) Az Elnökség határozatképes, ha ülésén az Elnök, vagy az Általános Alelnök, és legalább az Elnökség tagjainak 50%-a + 1 fı jelen van. (7.) Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a szakszervezet mindennapi ügyeinek irányítása.

-8-


b) a szakszervezet programjának, valamint a Kongresszus, illetve az Országos Választmány határozatainak végrehajtása c) beszámolók elıkészítése, és azoknak a Kongresszus elé terjesztése d) a szakszervezet vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, döntések meghozatala e) éves költségvetés elkészítése, és annak a Kongresszus elé terjesztése f) a szakszervezet jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakulásának és a tisztségviselık megválasztásának elıkészítése g) Kongresszus összehívása a tagság és a szakszervezet szerveinek értesítése h) a Kongresszus napirendjének meghatározása i) részvétel a Kongresszuson és válaszadás a szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre j) a tagság nyilvántartása k) a szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek kezelése l) a szakszervezet mőködésével kapcsolatos iratok megırzése m) a szakszervezetet érintı megszőnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezése esetén a törvényben elıírt intézkedések megtétele n) elfogadja a szakszervezet Pénzügyi Szabályzatát. o) döntéshozatal azokban az ügyekben, melyeket az Alapszabály nem utal felsıbb szerv hatáskörébe. p) Dönt a vállalati szintő általános munkaharc akciók (sztrájk, demonstráció) meghirdetésérıl.

(8.) A szakszervezet képviseletére kizárólag az Elnökség tagjai, valamint az alapszervezetek tisztségviselıi, illetve az általuk megbízott tagok jogosultak. (9.) Az Elnök képviseli a szakszervezetet és annak teljes tagságát a külsı szervek elıtt.

IV. 4. A VFSzSz Országos Választmánya 17. § (1.) Két Kongresszus közötti idıszakban az Országos Választmány feladata a szervezet mőködésének felügyelete, a tisztségviselık beszámoltatása, és döntés mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály a hatáskörébe utal, illetve nem utal a Kongresszus kizárólagos hatáskörébe. (2.) Az Országos Választmány tagjai képviselik szervezeti egységeik rendes tagságát az Országos Választmány ülésein. Feladatuk az Országos Választmány munkájában az aktív részvétel, az Országos Választmány határozatképességének megırzése és a döntéshozatal. A döntéshozatal kérdésében senki által nem utasíthatók, kizárólag a hatályos jogszabályoknak, és jelen Alapszabálynak vannak alárendelve. Tevékenységükrıl szervezeti egységük tagságát a helyben szokásos, alkalmas módon tájékoztatják. (3.) Az Országos Választmány szükség esetén, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülésezik. Rendkívüli választmányi ülést kezdeményezhet – az ok és a cél megjelölésével – bármely szervezeti egység, illetve az Elnökség bármely tagja. Az Elnök, vagy az Általános Alelnök köteles a szabályszerően kezdeményezett rendkívüli ülést, 15 napon belüli idıpontra összehívni. Az Elnök, vagy az Általános Alelnök a rendkívüli ülés összehívását jogosult írásbeli, indokolt határozattal megtagadni, ha az nyilvánvalóan okszerőtlen, illetıleg, ha a kezdeményezés valamely más testület, vagy jelen Alapszabályban megnevezett más személy hatáskörének elvonására irányul, vagy erre vezethet. (4.) Üléseinek összehívása és levezetése az Elnök vagy az Általános Alelnök, vagy az általa megbízott Alelnök feladata. Az Irodavezetı az ülés elıtt a napirendi javaslatokat, és a hozzátartozó anyagokat az érintett tisztségviselıknek – lehetıség szerint a meghívással egyidejőleg – megküldi.

-9-


(5.) Az Országos Választmány tagjai: a szervezeti egységek Helyi Ügyvivıi, az Elnökség tagjai, és a Központi Iroda vezetıje. Az Országos Választmány határozatképes, ha ülésén tagjainak 50%-a + egy tag, valamint az Elnök, és az Általános Alelnök, vagy eseti megbízottjuk (a felsoroltak valamennyien és együttesen) jelen van. A határozatképesség minden határozat meghozatalkor külön vizsgálandó. (6.) Az Országos Választmány határozathozatali rendje: Az Országos Választmány határozatait szavazással hozza meg. A határozathozatalkor nem szavazhat: a) akit a határozat kötelezettség, vagy felelısség alól mentesít, vagy a szakszervezet terhére másfajta elınyben részesít b) akivel a határozat szerint szerzıdést kell kötni c) aki ellen a határozat szerint pert kell indítani d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szakszervezetnek nem tagja e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll f) aki bármely módon, személyesen érdekelt vagy érintett a döntésben

(7.) Az Országos Választmány hatás- és jogköre a) Jóváhagyja az éves költségvetést, dönt az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról; b) Az Országos Választmány által választott testületek éves beszámolójának elfogadása. c) Konkrét feladatok elvégzésére utasítja az Elnökséget, ellenırzi és értékeli annak munkáját. d) Állást foglal a VFSzSz-t érintı szervezeti, társadalmi és gazdasági kérdésekben és delegálja az országos szakszervezeti szövetség(-ek) be, azok fórumaiba és más külsı bizottságokba a résztvevı személyeket. e) Dönt alapítványok létrehozásáról, alapítványhoz való csatlakozásról, tájékoztatást hallgat meg az alapítvány kuratóriumától, az alapítvány mőködésérıl, pénzügyi gazdálkodásáról. f) Meghatározott feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes munkabizottságokat hozhat létre, ellenırzi és értékeli tevékenységüket. g) Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Kongresszus kizárólagos hatáskörébe. (8.) Az Országos Választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a Bizottságok tagjainak megválasztása a Szervezetpolitikai Alelnök javaslataira. b) döntés hazai vagy nemzetközi szövetséghez csatlakozásról. c) a gazdasági év költségvetésének és zárszámadásának elfogadása. d) A VFSzSz Központi Irodavezetıjét az Elnök javaslatára az Országos Választmány nevezi ki, és menti fel. e) A VFSzSz Szervezeti- és Mőködési Szabályzatának, és Ügykezelési Szabályzatának módosítása, további módosításainak jóváhagyása. A módosító javaslatokat az Általános Alelnök terjeszti elı. f) A 26. § (1.) b)– f) pontjaiban felsorolt tisztségek bármely okból megüresedett helyeire megbízott tisztségviselık választása.

(9.) A nem szabályszerően összehívott ülést abban az esetben lehet megtartani, ha azon valamennyi, részvételre jogosult jelen van, és az ülésen egyhangúlag hozzájárul annak megtartásához. Az ülésen csak a szabályszerően közölt napirendben szereplı kérdésekben hozhaztó határozat, kivéve, ha az ülésen valamennyi, részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendben nem szereplı kérdés megtárgyalásához. IV. 5. A VFSzSz bizottságai 18. § (1.) Az Országos Választmány, vagy az Elnökség – szükség esetén – bizottságokat hozhatnak létre. A bizottságok tagjait az Országos Választmány titkos szavazással választja meg. A bizottság élén valamelyik Alelnök, vagy az Elnökség egy tagja áll. (2.) A Bizottságok ügykörét, mőködési szabályait a VFSzSz SZMSZ-e tartalmazza.

- 10 -


19. § (1.) A fent felsoroltakon kívül egyéb bizottság létrehozására a kezdeményezı testület jogosult. (2.) Az új bizottság vezetıje az Elnökség egy tagja. IV. 6. Felügyelı Bizottság 20. § A Felügyelı Bizottság létrehozása és tagsága (1.) A Kongresszus három tagból álló Felügyelı Bizottságot hoz létre. A Felügyelı Bizottság feladatta, hogy az ügyvezetést a szakszervezet érdekeinek megóvása céljából ellenırizze. (2.) A Felügyelı Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvıképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelı Bizottság tagja, akivel szemben a vezetı tisztségviselıkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki maga, vagy akinek a hozzátartozója a szakszervezet tisztségviselıje. (3.) A Felügyelı Bizottság tagjai a Felügyelı Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelı Bizottság tagjai a szakszervezet ügyvezetésétıl függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. (4.) Az elsı Felügyelı Bizottság tagjait a Kongresszus választja. A Felügyelı Bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. (5.) A Felügyelı Bizottsági tagság megszőnésére a vezetı tisztségviselıi megbízatás megszőnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelı Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a szakszervezet Általános Alelnökéhez intézi. 21. § A Felügyelı Bizottság mőködése (1.) A Felügyelı Bizottság köteles a Kongresszus elé kerülı elıterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Kongresszus ülésén ismertetni. (2.) A Felügyelı Bizottság a szakszervezet irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezetı tisztségviselıktıl felvilágosítást kérhet, a szakszervezet fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerzıdéseit megvizsgálhatja és szakértıvel megvizsgáltathatja. (3.) A Felügyelı Bizottság határozatait a jelenlévık szótöbbségével hozza. 22. § A Felügyelı Bizottság tagjainak felelıssége A Felügyelı Bizottsági tagok az ellenırzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelı teljesítésével a szakszervezetnek okozott károkért a szerzıdésszegéssel okozott kárért való felelısség szabályai szerint felelnek a szakszervezettel szemben. IV. 7. A VFSzSz Kongresszusa 23. § (1.) A Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének legfelsıbb döntéshozó szerve a Kongresszus, amelyet az Elnökség köteles megszervezni, és évente összehívni. A tiszújítás ötévente történik. A Kongresszus a szakszervezet székhelyén kívüli helyszínre is összehívható. (2.) Rendkívüli Kongresszus összehívását kezdeményezheti, az ok és a cél megjelölésével, a rendes tagság 20%-a, az Országos Választmány, vagy az Elnökség. A rendkívüli Kongresszust az Elnök, akadályoztatása esetén az Általános Alelnök, a szabályszerő kezdeményezésétıl számított hatvan napon belüli idıpontra köteles összehívni.

- 11 -


(3.) Pártoló tagok rendkívüli Kongresszus összehívásának kezdeményezésére nem jogosultak. 24. § (1.) A szervezeti egységek minden tíz, rendes tag után egy, rendes tag küldötté választására jogosultak, titkos szavazással. A küldöttlétszámba nem számítanak bele a küldötti jogállású 26. § (1.) ) tisztségviselık. A tisztség elnyeréséhez legalább a jelen lévı szavazásra jogosultak több mint 2/3-ának támogató szavazatára (minısített többségre) van szükség. A tíz fıt el nem érı taglétszámú, különálló szervezeti egységek a Helyi Ügyvivıvel képviseltetik magukat. A szervezeti egységhez nem tartozó rendes tagok körében a küldöttválasztás lebonyolítása, valamint mandátum-vizsgáló bizottság felállítása a Szervezetpolitikai Alelnök, vagy megbízottja feladata. (2.) A szabályszerően megválasztott kongresszusi küldöttek választott szakszervezeti tisztségviselık. Tisztségük megválasztásukkor keletkezik, és a Kongresszus bezárásáig tart. 25. § (1.) A Kongresszus határozatképes, ha ülésén a szervezeti egységek által bejelentett küldöttek 50%-a, + egy küldött jelen van. E szempontból figyelembe kell venni jelen Alapszabály 14. § (1.) is. (2.) A határozatképesség minden határozat meghozatalakor külön vizsgálandó. (3.) A Kongresszus határozathozatali rendje: A Kongresszus határozatait szavazással hozza meg. A határozathozatalkor nem szavazhat: a) akit a határozat kötelezettség, vagy felelısség alól mentesít, vagy a szakszervezet terhére másfajta elınyben részesít b) akivel a határozat szerint szerzıdést kell kötni c) aki ellen a határozat szerint pert kell indítani d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szakszervezetnek nem tagja e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll f) aki bármely módon, személyesen érdekelt vagy érintett a döntésben

26. § (1.) A Kongresszuson, tisztségüknél fogva, a küldöttekkel azonos jogállással részt venni kötelesek: a) Elnök, b) Általános Alelnök, c) Érdekvédelmi Alelnök, d) Szervezetpolitikai Alelnök, e) Választott Elnökségi tagok, (3 fı) f) A Felügyelı Bizottság tagjai, és elnöke, g) A VFSzSz Országos Választmányának tagjai, h) Központi Iroda vezetıje. (2.) A szervezet két Kongresszus közötti mőködésérıl szóló beszámolót az Elnök (akadályoztatása esetén az Általános Alelnök) készíti el, és terjeszti elı. A szervezet pénzügyeinek és gazdálkodásának két Kongresszus közötti alakulásáról a VFSzSz könyvelıje számol be. (3) A beszámolókhoz a Kongresszusi küldöttek, és a küldöttekkel azonos jogállással jelen lévı tisztségviselık, egyet nem értés esetén, megjegyzéseket főzhetnek. (4.) A Kongresszus a beterjesztett beszámolók elfogadásáról minısített többséggel, nyílt szavazással határoz. A beszámolók Kongresszus által történt elfogadása azt jelenti, hogy az Elnökség illetve a Felügyelı Bizottság valamennyi tagja – szándékos bőncselekmény esetét ide nem értve – felmentvényt kap a lezárt idıszakban tanúsított magatartásáért viselt mindennemő felelısség alól. 27. § (1.) A Kongresszus munkájának koordinálására a résztvevık maguk közül levezetı Elnököt, és Szavazatszámláló Bizottságot választanak és meghatározzák jogkörüket. Az Elnökség és a Felügyelı

- 12 -


Bizottság megbízatása megszőnik, a Kongresszuson tisztségviselı választások esetén, kivétel a Rendkívüli Kongresszus, amennyiben az nem tisztújítási szándékkel lett összehívva. Vezetı tisztségviselı visszahívása érdekében összehívott Kongresszus esetén csak a visszahívásra megjelölt tisztségviselı mandátuma szőnik meg. A Kongresszus megkezdését megelızıen valamennyi szervezeti egységnél taggyőlést kell tartani, melynek keretében meg kell választani a szervezeti egység vezetıit és Kongresszusi küldötteit. A választott tisztségviselık és a Kongresszusi küldöttek névsorát legkésıbb a Kongresszus megkezdésének napját megelızı 35. napig név, tisztség és törzsszám feltőntetésével meg kell küldeni a Központi Iroda vezetıje részére. (2.) A Kongresszus összehívásáról az ülés idıpontja elıtt legalább 30 nappal a tagokat írásban értesíteni kell a napirend, a helyszín és a kezdés idıpontjának megjelölésével. A meghívónak - a fentieken túlmenıen - kötelezıen tartalmaznia kell a szervezet nevét és székhelyét, (3.) A meghívó kézhez vételétıl számított tizenöt napon belül a Kongresszus tagjai az összehívótól kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítési kérelem részletes indoklása mellett. A kérelem elbírálásában az összehívó jogosult dönteni. Az elutasító döntés esetén, vagy ha az összehívó döntést nem hoz, a Kongresszus, a napirend elfogadását megelızıen dönt a kiegészítés tárgyában. 28. § (1.) A Kongresszus határozatait nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben – ideértve különösen az ügyintézı és képviseleti szervek megválasztását – titkos szavazással dönt. (2.) A tisztségekre jelölteket a 8. § (4.) szerinti, a tagdíjat legalább 12 hónapja rendszeresen fizetı, rendes tagok közül az Elnökség, illetve a szervezetek jelölhetnek. A Kongresszus kitőzött idıpontját 15 nappal megelızıen, írásban tájékoztatják a Szervezetpolitikai Alelnököt. (3.) A tisztség elnyeréséhez minısített többségre, az adott tisztség vonatkozásában a jelen lévı, szavazásra jogosultak több mint 2/3-ának támogató szavazata szükséges. E szabály alól kivételt képez a jelen §. (5.) pontjának d) –f) alpontjaiban foglalt, a Kongresszus kizárólagos hatáskörébe utalt döntések, melyekhez a Konresszus jelen lévı, szavazásra jogosult tagjainak 3/4-es támogató szavazata szükséges. (4.) A VFSzSz Tisztségviselıit megválasztásuktól a tisztség megszőnését követı egy évig titoktartási kötelezettség terheli. Ennek megszegése súlyos etikai vétségnek minısül. (5.) A Kongresszus kizárólagos hatásköre: a) A 26. § (1.) a) –f) pontjaiban felsorolt tisztségviselık megválasztása és visszahívása b) Két Kongresszus közötti idıszak pénzügyi és elnöki beszámolójának elfogadása c) A szakszervezeten belüli tagdíjfizetés mértékének és a tagdíj szervezeten belüli megosztási arányainak meghatározása d) A szakszervezet feloszlatásának lehetısége e) A szakszervezet programjának elfogadása f) Az Alapszabály elfogadása és módosítása g) Az olyan szerzıdések megkötésének jóváhagyása, amelyet a szakszervezet saját tagjával vezetı tisztségviselıjével, a Felügyelı Bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt h) a jelenlegi és a korábbi szakszervezeti tagok, vezetı tisztségviselık, és a Felügyelı Bizottsági tagok, vagy más szakszervezeti szervek tagjai ellen kártérítési igények érvényesítésérıl való döntés i) a Felügyelı Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása k) a végelszámoló kijelölése

- 13 -


V. A VFSzSz tisztségviselıi 29. § A szervezet valamennyi tisztségviselıje köteles biztosítani a demokratikus döntés-elıkészítést és döntéshozatalt, a tagság érdekeinek védelmét és képviseletét, a szabad információáramlást és a hatályos jogszabályok betartását. 30. § (1.) A szervezetben tisztség kizárólag jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelıen megtartott, elıre meghirdetett összejövetelen, titkos szavazással, személyi ügyben meghozott döntés és annak elfogadása alapján keletkezhet. Kooptálásnak helye nincs. (2.) A nem szabályszerően megválasztott tisztségviselı álképviselınek minısül, ennél fogva jognyilatkozatai a szervezetet sem nem jogosítják, sem nem kötelezik. (3.) Az álképviselı, ha tevékenységével a szervezetnek kárt okoz, a polgári jog általános szabályai szerint tartozik helytállni. 31. § Valamennyi tisztség elnyeréséhez minısített többségre, az adott tisztség vonatkozásában a jelen lévı, szavazásra jogosultak több mint 2/3-ának támogató szavazata szükséges. Relatív szavazattöbbség tisztséget nem keletkeztet. 32. § (1.) A szervezet tisztségviselıi: a) A Kongresszus küldöttei, b) A Felügyelı Bizottság Elnöke és tagjai, és póttagjai, c) Területi és Helyi- szervezet Ügyvivıi, és helyetteseik, d) Az Elnökség tagjai, e) Központi Iroda vezetıje. (2.) Vezetı tisztségviselık: az 30. § (1.) e) pont alatti tisztségek betöltıi. (3.) Vezetı tisztségviselı csak nagykorú, cselekvıképes személy lehet. (4.) Nem lehet vezetı tisztségviselı, akit e foglalkozásától jogerısen eltiltottak, az eltiltás idıtartamáig. Nem lehet vezetı tisztségviselı az, akit bőncselekmény elkövetése miatt jogerısen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elıélethez főzıdı hátrányos következmények alól nem mentesült. (5.) A vezetı tisztségviselı ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

33. § A tisztségviselık, megválasztásukkal azonos módon, visszahívhatók. 34. § (1.) A szervezetben viselt tisztség megszőnik: a) a tisztségviselı halálával, b) a tisztségviselınek a szervezetbıl történt kilépésével, vagy kizárásával, c) a tisztségviselı lemondásával, d) a szervezet (szervezeti egység) feloszlásával, e) a tisztségviselı – megválasztásával azonos módon történı – visszahívásával, f) a tisztségviselı cselekvıképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történı korlátozásával, g) a vezetı tisztségviselıvel szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével, h) A 32. § (1.)-ban foglalt tisztségviselık tisztsége megszőnik: - a 30. §. (1.) b) és c) pontok hatálya alá tartozó tisztségviselık tisztsége a Kongresszuson történı új tisztségviselı megválasztása elıtt, tekintettel a 27. § (1.) bekezdésében foglaltakra.

- 14 -


- a b) pont hatálya alá tartozó tisztségviselı tisztsége a következı Kongresszus napját megelızı tisztségviselı választáskor.(27. §(1.)) - az 30. § (1.) e) pont hatálya alá tartozó tisztségviselı tisztsége a Kongresszus berekesztését követı elsı Országos Választmányi ülésén, új tisztségviselı választásakor. - az a) pont hatálya alá tartozó tisztségviselık tisztsége a Kongresszus berekesztésének pillanatában. (2.) A vezetı tisztségviselı megbízatásáról az Elnökség bármely tagjának címzett nyilatkozatával bármikor lemondhat. A lemondás az új vezetı tisztségviselı megválasztásával, az Elnök, vagy az Általános Alelnök által kinyilvánított ügykör-átruházással, illetve ügykör-elvonással, ennek hiányában legkésıbb a lemondást követı hatvanadik napon válik hatályossá. 35. § A Kongresszus küldötteit a szervezeti egység tagsága, illetve a szervezeti egységhez nem tartozó, rendes tagok maguk közül választják, és jogosítják fel képviseletükre. Feladatuk a VFSzSz Kongresszusán az aktív részvétel, a Kongresszus határozatképességének megırzése és a döntéshozatal. A döntéshozatal kérdésében senki által nem utasíthatók, kizárólag a hatályos jogszabályoknak és jelen Alapszabálynak vannak alárendelve. 36. § (1.) A szakszervezet tisztségviselıinek feladat és jogkörét, valamint hatáskörét a Szervezeti és Mőködési Szabályzat tartalmazza. (2.) A Munka törvénykönyve szerinti munkajogi védelemben részesülı szakszervezeti tisztségviselı tekintetében a felsıbb szakszervezeti szerv az Elnökség. Az Elnökségi tagok tekintetében a felsıbb szakszervezeti szerv az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének Elnöksége. 37. § (1.) A VFSzSz Elnöke és az Alelnökök, együttesen a szervezet operatív végrehajtó tevékenységének irányítói és felelısei. A szervezet képviseletét a bíróságok, hatóságok és az állami szervek elıtt az Elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerinti tisztségviselı látja el. (2.) Elızetesen, írásban, indokolással határoznak a saját, az Elnökség, vagy az Országos Választmány hatáskörébe tartozó indítványok és elıterjesztések tárgyalásra alkalmasságának kérdésében. E határozataik ellen panasznak van helye, amelyet az Országos Választmány, illetıleg a Kongresszus felé, írásban, a testületi ülést legalább egy munkanappal megelızıen kell eljuttatni, az Irodavezetı útján. Amennyiben az illetékes testület az Elnök határozatát hatályában fenntartja, az érintett – ha a határozat törvénysértı – keresettel fordulhat a Fıvárosi Bírósághoz. (3.) A Közigazgatási eljárásról szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) rendelkezései alapján, a VFSzSz belsı mőködésével kapcsolatosan, a VFSzSz tagjai és Tisztségviselıi, valamint a VFSzSz szervezeti egységei közötti jogviszony, vitás kérdések, továbbá az ezeket érintı belsı elıterjesztések és kezdeményezések vonatkozásában, határozatban döntenek mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak valamely testület kizárólagos hatáskörébe. a.) Fenti határozataik ellen, nem halasztó hatályú fellebbezésnek van helye, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározottak szerint.

VI. A VFSzSz gazdálkodása 38. § (1.) A VFSzSz gazdasági tevékenységét a mindenkori Pénzügyi Szabályzat alapján végzi. (2.) A szervezet bevételeit a tagdíjbevételek, a kapott támogatások és térítések, valamint a szervezet befektetéseibıl és vállalkozásaiból származó, adózás utáni eredmény képezik. (3.) Feladatainak ellátása érdekében gazdasági tevékenységet is folytathat, gazdasági társaságot, alapítványt hozhat létre.

- 15 -


(4.) Az éves költségvetés tervezetét, valamint a teljesítésérıl szóló beszámolót az Országos Választmány hagyja jóvá. (5.) Az alapszervezetek a rendelkezésükre bocsátott tagdíjhányaddal a mindenkori Pénzügyi Szabályzat kötelezı betartása mellett - önállóan gazdálkodnak. A gazdálkodás tartalmáról évente legalább egyszer, nyilvánosan meghirdetett módon és idıben a tagjai számára kötelesek elszámolni. (6.) A szervezet befektetéseibıl vagy vállalkozásaiból képzıdı, adózás utáni eredmény teljes egészében a szervezet központi tagdíjszámláján helyezendı el, és kizárólag a szervezet alaptevékenységére fordítható.

B u d a p e s t, 2014. évi december hónap 6. napján, XII. Kongresszus

Záradék: Jelen Alapszabály, a VFSzSz 2014. évi december hónap 6. napján megtartott XII. Kongresszusa által elfogadottal mindenben megegyezik. Hivatalos célra kizárólag a Kongresszus bélyegzıjével és a hitelesítık saját kező aláírásával ellátott, vagy a Fıvárosi Bíróság (Budapest V. kerület, Markó u. 27.) által készített és hitelesített példány használható! Budapest, 2014. év december hónap 6. napján

………………………………. Gedeon Ferenc Általános Alelnök s. k.

................................................ jegyzıkönyv-vezetı

- 16 -

....................................................... jegyzıkönyv-hitelesítı


- 2 - Az eredeti példány a Kongresszus jegyzıkönyvének melléklete

Recommend Documents