1. A közösségi összetartozás tudata és jellemző megnyilvánulási formái
Első Roma Világkongresszus A cigányok önmagukat romnak, vagyis „embernek”, illetve néha kálonak, „feketének” nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol manusnak, „embernek” is nevezik magukat. A világ népei és nyelvei különféle szavakkal nevezik a romákat. A Londonban, 1971. április 8-12. között megtartott Első Roma Világkongresszuson elfogadták, hogy a világ összes cigány származású emberének közös és hivatalos elnevezése attól kezdve a roma legyen. A többségi társadalomba beilleszkedett roma értelmiség tagjai közül világszerte, így Magyarországon is egyre többen fedezik fel maguknak újra csoportjuk ősi hagyományait és főleg a roma nyelvet. Olyanok is elsajátítják, akik a családjuk körében nem beszélték. A roma nyelv valamennyi roma csoport egységének legfontosabb kifejezője. A nyelv alapján kialakulóban van a modern kornak megfelelő egységes roma nemzeti kultúra. Az 1971-es első Roma Világkongresszus fontos mérföldköve lett a határok felett álló közös roma nemzet fejlődésének: - zászlót és himnuszt választottak, - elismerték hivatalosan a roma nyelvet, - megkezdték az egységes nyelv kialakítását, amely napjainkig tart. 2005-ben Strasbourgban megalakult a Romák és Utazók Európai Fóruma (European Roma and Travellers Forum). A fórum egyfajta európai roma parlamentként működik és az Európa Tanács javaslattevő szervezete minden olyan kérdésben, ami érintheti a roma társadalmat. A fórum munkanyelvei a roma, az angol és a francia. (Magyarországról az Országos Cigány Önkormányzat 4 főt delegálhat a rendszeresen ülésező fórumra.) Minden év május 24-én tartják a nemzetközi cigány búcsút a dél-franciaországi kisvárosban, Saintes Maries de la Mer-ben. Az eseményre a világ minden tájáról érkeznek a romák, hogy imádkozzanak a romák védőszentjéhez, Szent Sárához, és részesei lehessenek egy nemzetközi kulturális találkozónak.
Roma zászló
Az 1971-ben elfogadott roma nemzeti zászló, közepén a csakra, vagyis életkerék.
Már a nemzetközi roma mozgalmak 1930-as évekbeli megindulásakor megfogalmazódott az igény egy saját zászló megalkotására, mely a mainál egyszerűbb volt, csupán a kék és zöld sávokból állt. A zászlónak azonban ez a korai formája nemzetközileg nem terjedt el. A ma is ismert zászló jóval később, a nemzetközi roma mozgalmak újjáéledésével az 1971-es Első Roma Világkongresszuson született meg és került elfogadásra. Ekkor jelent meg a zászló közepén a kék és zöld sávokon a vörös kerék, indiai kifejezéssel élve a csakra. A zászlónak ez az új formája gyorsan elterjedt világszerte. A zászló szimbolikájában az alsó zöld sáv jelenti a földet, a természetet, a konkrét adottságokat, a világi dolgokat. A felső kék sáv jelképezi az eget, a végtelent, a lehetőségeket, az isteni gondviselést. A kerék utalás konkrétan a vándorlásra, illetve általánosabban a világ változására. A küllők száma a különböző ábrázolásokon változó: nyolc, tizenkettő vagy tizenhat. 8: iránytűhöz hasonló alakja utal a négy fő- és négy alégtájra, azaz „a szélrózsa minden irányára”. 12: az év tizenkét hónapja, a Zodiákus tizenkét csillagképe. 16: India zászlajának tizenhat küllős csakrája, mely a Dharmát, azaz az "Örök Törvényt" jelenti úgy is mint társadalmi- valamint természeti- illetve természet feletti, spirituális törvényt. A kerék vörös színe utal egyfelől a felkelő és lenyugvó Nap vörös színére, ezáltal a napszakok változására, az idő múlására. Másfelől jelenti a vér vörös színét is, mely egszerre jelképe az életnek – hiszen a test éltető nedve – és a halálnak, mint az ártatlan áldozatok oly sokszor kiontott vére. A nemzetközi cigányság e zászlóval azt kívánja kifejezni, hogy területi széttagoltsága és kulturális sokszínűsége ellenére egységes nemzetnek tekinti magát. Címert viszont hivatalosan nem alkottak, ezzel is kifejezvén azt, hogy nincs igényük egy adott területhez kötött roma nemzetállam létrehozására, minden roma ember annak az államnak az állampolgára, amelyben él.
Roma himnusz
Opre roma, azaz a nemzetközi cigányhimnusz
Az 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszus a Gélem, gélem („Mentem, mentem”) kezdetű műdalt – a jugoszláviai Žarko Jovanović romani nyelven (lovári nyelvjárásban) írt szerzeményét – fogadta el a cigányság hivatalos himnuszának. A dal gyorsan népszerűvé vált és gyakorlatilag folklorizálódott. Több szövegváltozata is kialakult, valamint dallamát is többféle stílusban, zenei megközelítésben adják elő. Szövegváltozatai nem csak a romani nyelv különböző dialektusaiban léteznek, hanem különböző nem cigány nyelveken is (például magyarul, szerbül, románul stb.) Ez utóbbiak általában nem fordítások, hanem önálló alkotások. A magyarországi roma himnuszról (Zöld az erdő) szövege a következő: Zeneszerző: Zsigó Jenő Szöveg: Bari Károly műfordítása cigány nyelvről
Zöld az erdő, zöld a hegy is. A szerencse jön is, megy is. Gondok kése husunkba vág, képmutató lett a világ. Egész világ ellenségünk, űzött tolvajok közt élünk. Nem loptunk mi, csak egy szöget, Jézus vérző tenyeréből. Isten, könyörülj meg nékünk, ne szenvedjen tovább népünk, megátkoztál, meg is vertél, örök csavargókká tettél.
2. A cigány ünnepek és emléknapok
1/ Roma világnap (április 8.) 1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A különböző cigány népcsoportokat képviselő jelenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel. Döntés született a cigányság nemzeti jelképeiről; elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, cigányok!” jelmondatot. Az esemény tiszteletére az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította április 8-át, a cigányság pedig legfontosabb „nemzeti” ünnepeként tartja számon. A Roma Világnap alkalmából egy Indiában és a Balkánon élő népszokást élesztettek fel, illetve vettek át a világon szétszórva élő roma közösségek: közösen egy közeli folyóhoz vagy patakhoz zarándokolnak, ahol énekszó és zene mellett koszorúkat, virágokat, virágszirmokat és úszó mécseseket bocsátanak a vízre. A hazai cigány szervezetek általában valamilyen kulturális eseménnyel emlékeznek meg április 8- ról (folklórműsor, kiállítás-megnyitó, író-olvasótalálkozó stb.)
2/ Pharrajimos – a roma holokauszt (augusztus 2.) A pharrajimos kifejezés a roma holokausztot jelentik cigány nyelven. A II. világháború alatti népirtásnak kb. 600.000 roma áldozata volt. Jelentős részük az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs táborokban lelte halálát. Augusztus 2-ról 3-ra virradó éjjelen számolták fel a a roma tábort az auschwitzi haláltáboron belül. Minden roma származású foglyot, több mint 4.000 embert öltek meg egyetlen éjszaka alatt. Ennek a tragikus eseménynek az emlékére augusztus 2-át nevezték ki a porrajmos emléknapjának.
3/ Mária-kultusz (augusztus 28., szeptember 8-14.) A cigányság körében, elsősorban a római katolikusoknál, erős a Mária-kultusz. A balkáni ortodoxvallású cigányok általában augusztus 28-án, a Julián-naptár szerinti Nagyboldogasszony napján tartanak ünnepséget. Ilyenkor elzarándokolnak a valamely templomhoz, vagy inkább kolostorhoz ahol a templomi ájtatosság után egy közeli helyen szabadtéri összejövetelt tartanak, étellel, itallal, tánccal, zenével. Európa római katolikus vidékein a különböző Mária-kegyhelyeket keresik fel a romák a nagyobb ünnepeken és főleg a kifejezetten a romák számára szervezett cigánybúcsúkon. Ezekre a cigánybúcsúkra is jellemző, hogy a szakrális elemek mellett az ünnep világi elemei is hangsúlyt kapnak. Az ilyen összejövetelek alkalmat teremtenek a tágabb közösség aktuális ügyeinek rendezésére, üzleti szándékok kölcsönös megismerésére, lánykérésre stb. Nemzetközileg jelentős cigánybúcsúk Lourdes-ban vannak. Magyarországon kifejezetten cigánybúcsúk a következők: Csatka – Kisboldogasszony napján (szeptember 8., illetve a megelőző vasárnap); Máriagyűd – Pünkösdvasárnap; Máriapócs – Szent Kereszt felmagasztalása napján (szeptember 14-hez közel eső vasárnap).
4/ Kali Sara (május 24.) A legenda szerint Saint-Maries-de-la-Meer-ben (Provance, Franciaország) ért partra hajójával az első keresztényüldözés idején a „két evangéliumi Mária”, az egyikük az, ifjabb, másikuk az idősebb Jakab apostol édesanyja. Az ő egyiptomi cigány szolgálólányuk volt Kali Sara, azaz Fekete Sára. A két Máriának az 1700-as években emeltek templomot, ahol a kriptában Kali Sara szobrát is elhelyezték. A templombúcsú május 24-én van, azonban a cigányok elsősorban Kali Sara szobrát tisztelik. Kali Sara hivatalosan nincs sem szentté, sem boldoggá avatva, kultuszát azonban engedélyezte a Vatikán. Kali Sara búcsúja a legnagyobb hagyományos nemzetközi cigány ünnep.
Kali Sara
5/ El Pelé – „Boldog Ceferinó” (augusztus 9.) El Pelé kultusza napjainkban van születőben. Polgári nevén Ceferino Gimenez Malla (1861-1936) spanyolországi vándorcigány lókereskedő volt. Boldog házasságban élt, de saját gyerekük nem lehetett. El Pelé bár nem tudott olvasni, a bibliai történeteket ismerte, és oktatta rájuk a környékbeli gyerekeket. Mély vallásos életet élt, a ferences harmadrendbe is belépett. A spanyol polgárháború idején 75 éves korában vallásos meggyőződése miatt a kommunisták meggyilkolták. II. János Pál pápa 1997-ben boldoggá avatta. Ő az első, és ezidáig egyetlen roma származású ember, akit hivatalosan boldoggá avattak, a katolikus egyházban „Boldog Ceferinó” néven emlékeznek róla. Másik alkalommal advent előtti vasárnap, Krisztus Király ünnepén is emlékeznek rá, mert utolsó szavai „Éljen Krisztus Király!” voltak. Magyarországon egy komlói óvoda is őrzi emlékét.
Ceferino Giménez Malla; El Pelé (1861-1936)
6/ Erdelezi (május 6.) Az Erdelezi az egyik legnagyobb jelentőségű hagyományos balkáni roma ünnep. Az iszlám és keresztény tartalmak mellett, mint tavaszköszöntő-nyárváró ünnepben, több pogány szokáselem is megjelenik. A többnapos ünnepségsorozat központi gondolata az élet-halál-szerelem-újjászületés kérdésköre. A halottak tisztelete valamint az egészség megóvása és az élet továbbvitele több formában is visszatér a szertartásokban. Az Ederlezi jellegzetes eleme a bárány feláldozása és közös elfogyasztása. Az ünnepet – vallási hovatartozástól függetlenül – minden roma közösség megtartja a Balkánon, de az utóbbi évtizedekben terjedőben van a világ más részein is.
3. Híres magyar zenészek: Cinka Panna (1711-1772) CINKA PANNA (Sajógömör, 1711. – Nagyvárad 1772.) legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott hegedűjátékát tökéletesítsék. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. 14 éves korában férjhez ment egy nagybőgőn (akkori megfelelője a viola da gamba) játszó ügyes cigányzenészhez. Majd férjével és annak két fivérével, 1728-ban megalapította kis zenekarát. Cinka Pannáé volt az első igazi cigánybanda, amelyben két hegedűs (egyikük a prímás, a másikuk a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Hírük napról napra terjedt, ünnepségekre 20-30 mérföldről is hívták őket muzsikálni. Földesuruktól házat és telket kaptak és kétéves időközönként új vörös ruhát. Panna volt az első hegedűs, és amikor nem zenéltek, ellátta a háztartást és segített főállásban kovácsmester férjének a műhelyben. A kortársak szerint rövid pipát szeretett szívni, amelynek hossza nem zavarta a hegedülésben. Cinka Pannától mindössze 3 mű maradt fönn. Legtöbb szerzeményének azonban csak címét ismerjük, ilyen például: a Háromszáz özvegy nótája, a Halotti tánc és az Ősapáink dala. Fennmaradt szerzeményei a legremekebb „hallgató magyar” fajtájúak, valóságos gyöngyök zenei tekintetben és minden később szerzett e fajta művek mintájául tekinthetők. Emlékezete Alakját Jókai Mór „Szeretve mind a vérpadig” című, Ocskay László brigadérosról szóló regényében rajzolta meg, valódi koránál korábbra helyezve. Sajógömörben, a barokk-klasszicista kastéllyal szemben mellszobra áll. Ennek megkoszorúzása a rendszeresen itt rendezett Országos Czinka Panna Prímásverseny egyik programja. Csemer Géza színművet írt róla 1996-ban. 1897-ben Endrődi Sándor írt híres nótaszerű verset Cinka Pannáról: Cinka Panna hegedűje, Hegedűje Mintha csak a sátán maga Hegedűlne: Bűbájol a ringatója, Bolondít a keserűje. Ha vígan szól az a nóta, Az a nóta: Szent Dávid is táncra perdül Fenn a holdba: A kerek ég csupa csillag, A kerek föld csupa rózsa. De mikor bús a nótája, A nótája: Beborul a csillagos ég Nagy rónája, S mintha egész Magyarország Hervadozna, sirdogálna…
A képen Greguss Imre (1856-1910) Cinka Panna című festményének képeslap-reprodukciója látható. A bájos, vonzó, ügyes kezű mester alkotta festmény 1900-ban szerepelt a Műcsarnok kiállításán, és Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök vásárolta meg. Greguss talán nem tudta, mi viszont tudjuk, hogy Cinka Panka alacsony volt, kövér, és feltűnő, nagy golyva éktelenkedett a nyakán. A búsuló kurucoknak pedig aligha muzsikált, minthogy 1711-ben született, a majtényi fegyverletétel évében. Ehhez képest az már csak apró kukacoskodás, hogy a nagybőgő a 19. század utolsó harmadában jelent meg a cigányzenekarban, előtte a kisbőgő (cselló) szerepelt.
4. Híres magyar zenészek: Dankó Pista (1858-1903)
Dankó Pista (Szeged-Szatymaz, 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) cigány származású magyar nótaszerző. Élete 1858. június 14-én született Szeged-Szatymazon. 1873-ban, 15 esztendős korában cigányzenekart szervezett és vezetett szülőfalujában, majd Szegedre került. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. 1890-ben Budapestre költözött. 1895-ben Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével megnyerte az Új Idők pályadíját. Az 1890-es években daltársulattal járta be Magyarországot, háttérbe szorítva mindenütt a német daltársulatok népszerűségét. Oroszországban is járt. Mivel eleinte nem értett a hangjegyíráshoz, dalait többnyire mások lejegyzése nyomán ismerjük. Később nem egyszer jó barátja, Gárdonyi Géza segített neki az eltévedt kottafejeket kiigazítani. Nyomorúsággal küzdött egész életében; elhatalmasodó tüdőbajával már hiába küldték Sanremóba. 1903. március 29-én hunyt el Budapesten. Szegeden temették el. Művei
Dankó Pista szobra Szegeden. (Margó Ede szobra, 1912)
Dankó Pista nevét utca is viseli Szegeden.1979-ben még az 1945 előtti kiírás is olvasható volt.
A Dankó Pista Emlékkönyv borítója. Mintegy 400 önálló népies műdalt írt: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Eltörött a hegedűm Egy cica, két cica Most van a nap lemenőbe Baka levél Béla cigány Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány Szőke kislány, csitt, csitt csitt Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál Egy csillag se ragyog fenn az égen Nem átkozom ibolyakék szemedet Szegedében szokása a leánynak Ne gyónj nekem, minek gyónnál Hallod rózsám, Katika Nem vagy legény, Berci Nincs szebb lány a magyar lánynál Nincsen a császárnak olyan katonája Nem jó, nem jó minden este a kapuba kiállni Elmegyek a tengerszélre Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagyharangja Csitt, babám! Az a szép
Népszínművek zenéje • • • • •
A zsöllérlegény (Szeged, 1887) Szegény Laci (Szeged, 1888) A leányasszony (1889) Cigányszerelem (1898) A halász szeretője (Budapest, 1899)
Emlékezete A szegedi Stefánia-sétányon, a Kass Szálló előtt áll Margó Ede 1912-ben készült lírai Dankó-szobra. Margó Ede tiszteletből készítette a szobrot, csak a márványtömb árát fogadta el. Dankó Pista halálának centenáriuma (1903-2003) alkalmából a szobor közelében emléktáblát helyeztek el, melyen Juhász Gyula Dankó Pistának című verséből olvasható egy versszak: Húzd rá, cigány, te örök, te áldott, Virulj mindig, dicső nótafa, Halhatatlan híred ragyogását Be ne födje feledés hava! A nótakirály kalandos életéről Kalmár László rendezett mozifilmet 1940-ben, olyan sztár színészekkel mint Jávor Pál, Lukács Margit. 2008. június 14-én, születésének 150. évfordulóján megemlékezésre került sor Szegeden, Szatymazon és másutt. A Budapest-Nyugati pályaudvar-Cegléd-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged között naponta közlekedő InterCity viszonylatot a nótaszerző emlékére Dankó Pista IC-nek nevezték el; ezen kívül nevét viseli a Weinhaus borászat egyik vörösbor fajtája is.
5. Híres magyar zenészek: Rigó Jancsi (1858-1927) Rigó János 1858. augusztus 28-án született Pákozdon. Tehetsége korán megmutatkozott, ötévesen már hegedűt vett a kezébe. Húrokat lopott hozzá a tanítótól, majd az esperes úr kérésére bocsánatot kért érte. Cserébe nála maradhattak a számára oly sokat jelentő kincsek. Ezután hosszú órákat gyakorolt mindennap a szabadban. Tíz éves korára már apja bandájában muzsikálta végig a szüretet és szólistaként is bemutatkozott. A falusiaknak nagyon tetszett a kis prímás. Édesapja szerette volna őt tanítani, de az esperes úr nem engedte. Elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházba, ahol a muzsikáló Simplicius Barcza Józsi figyelmébe ajánlotta, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki. A világhírű prímás tehetségesnek találta a 12 esztendős fiút és maga mellé vette a zenekarba. Kezdetben cimbalomhordozó volt, a prímás tanította meg lelkét adni a zenéhez.
Rigó Jancsi szülőháza Tizenöt éves korára a zenekarral Kaposvárig jutott. A zenész apjától és vajda nagyapjától örökölt ősi virtus nem engedte neki, hogy megalázkodjon. A prímás, Barcza Józsi látta milyen nagy tehetséggel van megáldva, a zenekarban mégis csak kontrásként játszatta. A kaposvári prímás lánya Mariska és Rigó Jancsi között szerelem szövődött, ami csak tovább szította közöttük a tüzet. A kiélesedő harc közepette hagyta ott Jancsi a Koronát és elindult szerencsét próbálni. Saját zenekart akart szervezni. 1882-ben feleségül vette a prímás lányát, Mariskát. Nem sikerült teljesen kibékülniük, az idős prímás nehezen viselte veje népszerűségét. Alig töltötte be a 24. életévét, Jancsi újra elindult szerencsét próbálni. Két hónappal Kaposvár elhagyása után már Budapesten, az Andrássy úton levő Reutter kávéházban játszottak. A bejárat fölött a felirat hirdette: pákozdi Rigó Jancsi és zenekara muzsikál. Mariska hiába írt levelet a szüleinek: nézzék, hallgassák meg őket, levelére nem érkezett válasz. Ficsúr kérésére a zenekar fekete, selyemkihajtásos kabátban és fekete nadrágban játszott. Az ingük hófehérre volt kikeményítve. Jancsi ekkor már a női szíveket hódította, különösen akkor, amikor szívhez szóló, andalító, érzelmes nótákat hegedült. Egy évvel a levél megírása után Mariska egyedül látogatta meg a szüleit, Rigó Jancsi pedig zenekarával Londonba utazott. Nagyon tehetségesen hegedült, cigányprímásként a legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával Európa számos nagyvárosában fellépett. Párizsban, a Restaurant Paillardban felcsendült a „Fekete szem éjszakája” és megszületett a legenda, ami azóta is ismert. Muzsikájával Amerikába is eljutott. A cigányprímás igen népszerű muzsikus volt, játékát nagyon sokan szerették. Behízelgő modorával, bravúros játékával bárkit könnyen le tudott venni a lábáról. A szenzációra éhes közönség azonban egy mesébe illő szerelmi történet, egy elsöprő érzelem kapcsán foglalkozott vele a legtöbbet. Különböző
források eltérően nyilatkoznak arról, hol és hogyan is kezdődött ez a szerelem. A legvalószínűbb verzió az, amely szerint Rigó Jancsi és zenekara 1896-ban egy párizsi étteremben játszott a belga Chimay herceg és jóval fiatalabb felesége jelenlétében. A fiatal feleséget Claire Ward-nak hívták, aki egy amerikai milliomos lánya volt. A források őt általában Ward Klára néven említik. A fiatalasszony szerelmes lett Rigó Jancsiba, a tüzes fekete szemű cigányprímásba. A szerelem mindkét félről kölcsönös volt, Klára elhagyta érte férjét, Jancsi pedig elvált feleségétől, Barcza Mariskától. Ez a történet olyannyira nagy port kavart, hogy számos lap tudósított a hírről, köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is írt a válóperről.
Rigó Jancsi és Clara Ward-Chimay 1896-ban Kettejük szerelme körülbelül tíz évig tartott. Ezalatt több mint 8.000.000 dollárt herdáltak el. Kis idő múlva különváltak a szőke ex-hercegné és a cigányprímás útjai. Nemsokára Ward Klára Nápolyban, a Vezúv lábnál otthagyta Jancsit, és megszökött egy olasz pincérrel. Később feleségül ment egy olasz hotelportáshoz, és miután örökségéből kitagadták, fotómodellként tengette életét. Rigó Jancsi évekig járta Európa nagyvárosait. 1910-ben volt felesége megpróbálta őt visszacsalogatni, de nem tudott Kaposváron maradni, mert kiutálták a kaposvári cigányok. Rigó Jancsit is utolérte a végzete. Szegényesen, lezüllötten és elfeledve halt meg Amerikában, egyes források szerint Fejér megyében az 1920-as években. Más források úgy tudják, hogy 1927-ben, 69 éves korában Amerikában halt meg. Azt beszélték róla, hogy utoljára Stradivárius hegedűjén keserves magyarnótákat játszott.
Emlékezete Jancsi egy pesti cukrászdában egy csokis, édesen krémes süteménnyel kedveskedett szerelmének. A cukrász, aki készítette a süteményt Rigó Jancsiról nevezte el. Számítása beigazolódott, a csokoládéval leöntött és kocka alakú, a barna szín három árnyalatában pompázó tejszínhabos Rigójancsi cukrászsütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. A cukrászat klasszikus készítménye lett Magyarország határain túl is, amely a XIX. századi asszonyszöktetési románcuknak állít emléket.
Rigó Jancsi sütemény A szerelmi történetből 1959-ben francia-magyar film készült Fekete szem éjszakája címmel. 2004-ben létrejött angol rockzenekar is Rigo Jancsi néven fut, holott egyik tagja sem magyar származású. Honlapjukon a leírás szerint azért választották névadójukként a cigányprímást, mert szerelmének története azt üzeni számukra: a zene mindent legyőz. 2004 óta szülőfalujában, Pákozdon megrendezik a róla elnevezett fesztivált.
Rigó Jancsi megtalált hegedűjének hátlapja
6. A cigányság szokásrendszere – a vallás A cigányok vallásáról általában A romák vallása legtöbbször a körülöttük élő népekével azonos. Így az arab világbeli, törökországi, boszniai és macedóniai romák muzulmán vallásúak, az észak-európai romák protestánsok, a szerbiai, romániai és más kelet-európai országokban élő romák ortodoxok. A balkáni muzulmán és keresztény cigányok békésebb időkben gyakran imádkoznak egymás templomaiban. Az utóbbi időkben sok európai ország roma lakói között elterjedt a kisegyházak, evangéliumi gyülekezetek követése. A romák vallási szokásaiban az indiai vallásnak semmilyen jelentősebb nyoma nem található. A cigányság célirányos lelki gondozásával a katolikus egyházon belül a cigánypasztoráció intézményei foglalkoznak. A fentiek ellenére mégis azt kell mondanunk: A cigányok vallása általában katolikus. Európába érkezésükkor kellett áttérniük a katolikus vallásra, de keresztény hitük pár száz évvel korábbra tehető, mint a kelet-európai népeké. Ez az oka annak, hogy hiányosak a nem keresztény vallásra jellemző babonáik, mágiáik, hiedelmeik. Közép-Európában a 15. század elején megjelenő cigányok magukat „egyiptomi búcsújáróknak”, zarándokoknak nevezték (fáraó népe), akik népeik bűneiért jöttek vezekelni. A cigányok csak ritkán járnak templomba, a karácsonyi éjféli misét, áldozást, keresztelést fontosnak tartják. A cigány esküvő, temetés családi körben, pap nélkül, a legöregebb cigány jelenlétében történt. (Még ma is sok helyen.) Imádkozni többnyire csak a Miatyánkot szokták. Sajátmaguk által írt imát, könyörgést is szoktak mondani cigány nyelven. A „Miatyánk” cigányul: Le Dadeske, le Shaveske, thaj Sunto dyi Devleske anaveske. Amen. Amaro Dad Devla, kon san ando cheri, sunto t avel tyo anav,t avel tyi voja, sar ando cheri, kade vi kathe pe phuv. Amaro Dyesesko manro de les amenge, haj ertisar amare bezexa, sar ame ertisaras amare dushmanenge. Haj na inger amen ande nasulimaste, haj slobodisar amen kathar o nasul. Amen. A nagypénteki böjtöt megtartják. A cigányok nem élnek mély vallásos életet, bár népdalaikban Istennel sűrűn lehet találkozni. Köszönéskor, köszöntéskor, nagy ünnepek alkalmával az a szokás, hogy hosszú köszöntőket mondanak egymásnak, s e köszöntőkbe beleszövik Istent. Pl.: Ashon Devlesa! = Maradjatok Istennel! Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vallási központjaik 1/ Máriapócs a görög katolikusoknak híres búcsújáróhelyük, messze földről odavándorolnak, hogy vallásukat gyakorolják, és együtt lehessenek.
Máriapócs
2/ Hodászon cigány katolikus bazilika épült, amelyben a romani nyelv a szertartás és a prédikáció szövege. Hodászon Sója Miklós 50 éven át, haláláig volt jó pásztora a közösségnek. Mint ahogy dr. Hadházi Antal is megyeszerte szervezte a romák hitéletét évtizedeken át. Ahol e tevékenység sikerrel járt, jól megfértek egymással magyarok és cigányok.
A hodászi görög katolikus templom
Cigány görögkatolikus hívek az 1950-es években Hodászon
3/ Kántorjánosiban is építettek a maguk számára templomot, amely különtermével a művelődési ház szerepét is betölti.
A kántorjánosi római katolikus templom
