1. A KUTATÁS ELÕZMÉNYEI, CÉLKITÛZÉS
A biotechnológia "klasszikus" értelmezésben olyan termelési eljárás,
amelyben valamilyen élõ szervezet vagy annak alkotórészei (pl. enzimek)
végzik a termék elõállítását. A klasszikus biotechnológia és az ennél szûkebb értelmezésû “modern“ biotechnológia között a határvonalat a genetikai
manipuláció jelenti. Ezt figyelembe véve a biotechnológia az élõ szervezetek, sejtek, sejtorganellumok genetikai programjának megismerését és/vagy megváltoztatását,
ill.
felhasználását jelenti.
az
így
kialakított
képességeik
technológiai
A biotechnológia hazai kutatási és oktatási bázisa nemzetközileg is
jelentõs iskolákra, mûhelyekre épül, a szakember képzés helyet kapott az
egyetemek programjában. A hazai tudománypolitika igen korán felismerte a honi molekuláris biológiai alapkutatásra építhetõ biotechnológiai irányzatok
jelentõségeit és az MTA, az OMFB révén már a 80-as évek elejétõl támogatta azt. 1.
Olyan
Kutatásaim célkitûzései a következõk voltak:
élelmiszergazdasági
területen
mûködõ
(hagyományos
amelyek
biotechnológiai
és
specializált) vállalatok termelésének és kutatás-fejlesztés tevékenységének piaci
jellemzõinek
vizsgálata,
eljárásokat,
termékeket alkalmaznak. A hagyományos vállalatok már a mûködésük során
orientálódtak kisebb-nagyobb mértékben a biotechnológia felé, így fõ tevékenységeik nem feltétlenül alapszanak biotechnológiai eljárásokon. A specializált
"új"
biotechnológiai
vállalatok
fontosabb
tevékenységei
biotechnológiai módszereken, -sõt több esetben kizárólag ezen alapulnak.
1
2. Biotechnológiai intézetek, egyetemi tanszékek vizsgálata abból a
szempontból, hogy milyen megítéléssel vannak a hazai vállalatok biotechnológiai tevékenységeirõl.
3. A vállalatok és az intézetek mellett a fogyasztók vizsgálata is célom volt. A fejlett országokban a biotechnológiai tevékenységekbõl származó termékek
keresleti problémái mögött többnyire a fogyasztók félelme, aggodalma áll. Általános
tapasztalatom,
hogy
a
hazai
fogyasztók
ismeretei
ezzel
kapcsolatban nagyon szerények, ugyanakkor a hazai piacon nem találkoznak olyan termékekkel, amelyekrõl egyértelmûen kiderülne, hogy biotechnológiai
módszerekkel fejlesztették ki vagy ilyen eljárásokkal termelik. Ezért nem közvetlenül
az
élelmiszerbiotechnológiai
tevékenységek
iránti
hazai
fogyasztói érzékenység, “elfogadás“ vizsgálatát tûztem ki célul, hanem a fogyasztói szokásainkat vizsgáltam annak kiderítésére, hogy mennyire felelnek
meg
tevékenységekbõl
a
hazai
származó
kereslet
magyar
kívánalmainak
a
biotechnológiai
élelmiszertermékek.
Ezekkel
az
információkkal megtudható, hogy mi áll az ilyen termékek keresleti gondjainak hátterében, de arra is következtetni lehet, hogy a biotechnológia iránti fogyasztói érzékenység mekkora szerepet játszik ebben napjainkban.
Nem tartozott a céljaim közé tehát a napjainkra kialakult állapot
gyökereit, okait keresni és magyarázni.
2
2. ALKALMAZOTT VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
Kutatásaim két, a vállalatok, intézetek és a fogyasztók körében
végzett felméréseken alapulnak. A vállalatok, intézetek körében az
adatgyûjtést a BKE Innovációs Kutatóközpont "Analysis Strengths and
Weaknesses of Biotechnology in Selected Sectors" c. kutatási programjának keretében végeztem. Kérdõív alapján interjúkat készítettem, a válaszadók az adott intézetek, vállalatok igazgatói, az egyetemi tanszékek tanszékvezetõi voltak.
A
lakosság
körében
végzett
felmérés
esetében,
az
Agrár
Management Alapítvány és a Galgafarm Szövetkezet által nyújtott támogatásnak köszönhetõen, az 1000 fõ véleményét rögzítõ adatfelvételt
kérdezõbiztosokkal végeztettük. E felmérést Kürthy Gyöngyi doktorandusz kollégámmal közösen terveztük, hajtottuk végre.
A vállalatok és az intézetek, akárcsak a fogyasztók esetében kvótás
vagy másképpen elbírálásos mintavételt alkalmaztam. A kvótás mintavétel elõnye, hogy lényegesen kisebb költség mellett a véletlenszerû mintavételt
megközelítõ mintát ad. Hátránya viszont, hogy a kapott eredmények csak bizonyos korlátokon belül és durván általánosíthatók az alapsokaságra.
Az intézeteket, vállalatokat a kiválasztásnál a következõ szempontok
szerint bíráltam el: 1. a szélesebb értelemben vett biotechnológia fogalmának megfelelõ
eljárások/termékek
alkalmazása
a
termelési
folyamatban/fejlesztésben, 2. a mûködési terület az élelmiszergazdaság vagy legalábbis ezen a területen alkalmaznak biotechnológiai eljárásokat, 3.
összességében a minta minél sokszínûbb legyen (pl. a méret, piaci pozíció, tulajdonosi szerkezet, szektor tekintetében), a nagyobb általánosíthatóság
érdekében. Végeredményként a minta összesen 30 tagból áll, mely 18 3
vállalatot és 12 intézetet tartalmaz. A lakosság körében alkalmazott mintavételnél reprezentativitásra törekedtünk kor és lakóhely szempontjából.
A vállalati/intézeti adatfelvétel 1995. október-november hónapban
kezdõdött, 5 vállalattal készített próbainterjúval. Ezzel egyrészt egy elõzetes
tájékozódás, másrészt a kérdõív tesztelése volt a célom. Az adatgyûjtést 1996 január-november hónapban végeztem. A fogyasztók körében végzett
vizsgálat esetében 25 fõvel készítettünk próbafelmérést, a kérdõív tesztelése céljából. Az adatfelvételre 1995 szeptember-november hónapjában került sor.
A felmérések mindkét esetben standardizált kérdõíveken alapuló
személyes kikérdezéssel történtek. A vállalatok és az intézetek számára készült kérdõív ugyanazokat a kérdésköröket tartalmazta, a két szféra véleményének összevethetõsége céljából. A vállalatok/intézetek és a
fogyasztók körében alkalmazott kérdõívekben egyaránt az egyszerû zárt
típusú kérdések domináltak. Az adatok feldolgozása SPSS statisztikai programmal, egyszerû- és kereszttáblázatok elemzésével történt.
4
3. AZ ÉRTEKEZÉS FÕBB MEGÁLLAPÍTÁSAI, ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK
3.1. A vállalatok biotechnológiai tevékenységei
Legkorábban, a 70-es években, a hagyományos vállalatok kezdtek
biotechnológiai tevékenységekbe. A fõként még századunk elsõ felében
alapított vállalatok szélesebb területeken szerzett K+F tapasztalatok után orientálódtak a biotechnológia felé és általában növényekkel kapcsolatosan alkalmaznak
biotechnológiai
módszereket.
A
80-as
évek
végén
a
magánvállalkozások alapításának lehetõvé válásával, Magyarországon is
létrejöttek az új biotechnológiai magánvállalkozások, melyeket felsõfokú végzettségû, de e mellett többnyire még kutatói múlttal is rendelkezõ
szakemberek alapítottak. A 90-es években tovább bõvült és színesedett a biotechnológiai eljárásokat alkalmazó vállalatok sora, megjelentek a
biotechnológiai módszereket alkalmazó külföldi vállalatok is. A 90-es
években “bekapcsolódó“ vállalatok az elõbbieknél már kisebb súlyt fektetnek a “házon belüli” K+F-re.
3.1.1. A vállalatok biotechnológiai üzleti tevékenysége
A megkérdezett cégekre jellemzõ, hogy biotechnológiai üzleti
tevékenységeikben a hangsúly a termelésen van, de a K+F a hazai átlagnál sokkal
jelentõsebb,
tevékenységeik
nemcsak
esetében
is.
A
a
biotechnológia,
biotechnológiai
a
hagyományos
termelés
értékesített
produktumai között a késztermékek dominálnak, elenyészõ azok száma, akik szolgáltatásokat, ill. egész technológiai rendszereket értékesítenének.
A hagyományos vállalatok többségénél az összes bevételének
kevesebb mint 10%-a származik a biotechnológiai tevékenységekbõl. A
vállalatok túlnyomó többsége a közeljövõre vonatkozóan optimista, 5
növekedésben bízik mind az összes bevételükkel, mind a biotechnológiai tevékenységükbõl származó bevételükkel kapcsolatosan. (1.sz.ábra)
A biotechnológiai tevékenységekkel megcélzott piacok közül
kiemelkedõ a hazai piac, fontosságban a második helyen az EU országok és a
volt szocialista országok állnak. Gyakori célpiacok a világ egyéb régiói, pl.
Nyugat-Afrika, Dél-Amerika. A világpiacra csak külföldi érdekeltségû cégek termelnek. A vizsgált vállalatok biotechnológiai termékeinek 30%-a 50%
feletti hazai piaci részesedéssel rendelkezik. A közeljövõben a termékek
56%-nál a piaci részesedés növekedésére, 41 %-nál stagnálásra, 2% esetében csökkenésre számítanak. A vállalatok mintegy 50%-a nem exportálja a biotechnológiai tevékenységükbõl származó termékeket, az exportáló
vállalatoknál a biotechnológiai kivitel átlagosan az összes biotechnológiai forgalom 49%-t teszi ki. E cégek
90%-nak növekvõ tendenciájú volt a
kivitele a 90-es évek elsõ felében, a jövõbeni lehetõségeiket tekintve 81% bízik a növekedésben.
A biotechnológiai tevékenységekbõl származó export 60%-a a fejlett
országokba kerül, a termékek 54%-t az EU piacra viszik. A fejlett országokba irányuló biotechnológiai kivitel a vállalatok biotechnológiai összbevételének 31%-t jelenti átlagosan.
3.1.2. A vállalatok által alkalmazott biotechnológiai eljárások
A mezõgazdasági vállalatok 83%-nak biotechnológiai aktivitása a
sejt- és szövettenyésztési eljárások alkalmazásán alapul. A fermentáció eljárását jellemzõen az élelmiszeripari vállalatok alkalmazzák. A sejt-és szövettenyésztést alkalmazó cégek 91%-nak, a fermentációt alkalmazók
100%-nak lényeges vagy döntõ mértékû a saját fejlesztése. Az immunológiai és diagnosztikai eljárások a gyógyszeripari cégek számára a legfontosabb eljárások. A mezõgazdasági cégek egy része szintén fontosnak 6
A vállalatok 1995. évi biotechnológiai tevékenységbõl származó bevétele (vállalatok száma, %) 1-10 mFt között 34%
100mFt felett 33% 10-100 mFt között 33%
A vállalatok biotechnológiai tevékenységébõl származó forgalmának alakulása 1990-1996 között (vállalatok száma, %) csökkenı 17%
revitalizált 6%
stagnáló 6%
növekvı 71%
A vállalatok biotechnológiai tevékenységeibõl származó forgalmának megítélése a közeljövõre vonatkozóan (vállalatok száma,%) stagnáló 6%
e gyé b 6%
növekvı 88%
1.sz.ábra 7
tartja az immunológiai és fõleg a diagnosztikai módszereket/termékeket, mert ezek segítségével állapítják meg, hogy egészséges növényekkel/állatokkal dolgoznak-e.
Az
immunológiai,
diagnosztikai
eljárások
esetében
a
gyógyszergyáraknak van döntõ mértékû fejlesztésük, a mezõgazdasági cégeknek lényeges a hozzájárulása az immunológiai eljárások esetében, de a diagnosztika esetében készen vásárolt termékeket használnak.
A rekombináns DNS technikákat alkalmazó cégek biotechnológiai
tevékenysége tehát nem ezeken, hanem a hagyományos eljárásokon alapul. A vizsgált cégeknek élelmiszerekkel és állatokkal kapcsolatosan nincsenek
géntechnológiai aktivitásai. A rekombináns DNS technikák esetében a gyógyszergyártók az “élenjárók”, az õ saját fejlesztési arányuk a legmagasabb. A mezõgazdasági vállalatok egyikének sincs számottevõ saját fejlesztése a génsebészeti technikák alkalmazásában.
A vizsgált vállalatok a biotechnológiai módszerek alkalmazásában a
lehetõ legmagasabb színvonal elérésére törekszenek. Ez különösen igaz azoknak a technikáknak/termékeknek stb. versenyképességére, amelyeken a
biotechnológiai tevékenységük alapul, vagyis amelyek ezek egészének
sikerességét meghatározza. Az alapnak tekinthetõ eljárások esetében (sejt- és szövetkultúra,
fermentáció
és
versenyképesség a legjellemzõbb.
diagnosztika
eljárások)
a
magas
3.1.3. Kutatás+Fejlesztés
A cégek 90%-nak hosszú távú célja termékek, technológiák,
termelési eljárások kifejlesztése. A cégek többségének a piaci részesedés emelése/megtartása,
a
biotechnológiai
tevékenységeken
belüli
termékválaszték bõvítése, a termelés rugalmasságának javítása, betörés új külföldi piacokra, új hazai fogyasztói réteg megcélzása a rövid távú gazdasági
célja a K+F tevékenységgel. A vizsgált vállalatoknak elsõsorban a kutatói 8
szférából származó információk, másodsorban a kiállítások, vásárok adják a
fejlesztési ötleteket. A cégek többsége kutatás-fejlesztésében legjelentõsebb akadályozó
tényezõknek
a
túl
magas
K+F
költségeket,
a
K+F
finanszírozásának megoldását, a nem megfelelõ technikai felszereltségét, a know-how és a piaci ismeretek hiányát tartja. A
vizsgált
vállalatok
17%-nak
nincs
egyetlen
K+F-ben
foglalkoztatott alkalmazottja sem, 4 kisvállalkozás minden foglalkoztatottja a
K+F-ben is dolgozik, a többi vállalat az összes alkalmazotti létszámának átlagosan 8%-t foglalkoztatja a K+F tevékenységében. A K+F-ben alkalmazottak kb. 60%-a a kutató, a vállalatok többsége 1-10 fõ között alkalmaz kutatókat és technikusokat is. A jövõben több cég tervezi a technikusok/szakmunkások állományának növelését.
állományának
növelését,
mint
a
kutatók
1992-ben a vállalatok 17%-ának egyáltalán nem volt K+F költsége.
1995-ben már nem volt példa erre az esetre, bár a nyilatkozó cégek K+F-re az összes bevételüknek csak 8.5%-t költik. Ugyanezt a biotechnológiai tevékenységbõl származó bevételhez hasonlítva 188%-t kapunk. Az összes K+F ráfordításokon belül a biotechnológia átlagosan 63%-kal részesedik.
A vizsgált vállalatok többsége (60%) nem vásárolt a 90-es évek
elején biotechnológiai licenc-t/ know-how-t, a vállalatok negyede a K+F költségvetésük 1-10%-t, tizede 11-50%-t fordítja "idegen" K+F eredmények vásárlására.
Fejlesztés
kooperáció
révén
általában
gazdaságosabban
valósítható meg, a megkérdezettek a K+F kooperációs partnerek közül
elsõsorban a hazai és a fejlett országbeli partnereket preferálják a legjobban. A hazai partnerek közül az egyetemek, a külföldiek közül a vállalatok emelkednek ki, mint együttmûködési partnerek. A kooperációk jellegére
9
leginkább a szerzõdésen alapuló, az informális és a közpénzekbõl finanszírozott együttmûködések jellemzõk. 3.1.4. Vállalati stratégiák
A vizsgált vállalati stratégiai megfontolások többségükben az
árakon/költségeken és a minõségen alapulnak. A stratégiai elemek közül a második helyen az innováció és a piaci rések kihasználása szerepel. Ezek után
sorrendben a kooperáció következik, legfontosabb típusai közül a technológia kooperáció a legpreferáltabb a mintában. Igen kevés cég törekszik diverzifikációra és elhanyagolható azoknak az aránya, akik valamilyen jellegû állami támogatásra vagy egyéb külsõ támogatásra alapoznák a biotechnológiai tevékenységeiket.
A vállalatok vagy teljes ciklusában (az alapkutatástól a termelésig)
követik az alkalmazott biotechnológiai eljárás technológiai fejlõdését vagy
választanak egy (vagy néhány) specializált fázist és abban tevékenykednek. A vizsgált cégek, egy kivételével, az utóbbi kategóriába tartoznak. A teljes
ciklust “követõ“ vállalat nemzetközi biotechnológiai cég. Ezen kívül a vállalatok 60%-nak a termékfejlesztéstõl vagy a piaci bevezetéstõl a termelésig szakaszokban vannak biotechnológiai aktivitásai.
3.2. A biotechnológiai tevékenységekbõl származó termékek
3.2.1. A biotechnológiai tevékenységekbõl származó termékek életgörbe szakaszai
A megkérdezett vállalatok 44%-ának van(nak) olyan terméke(i),
mely a növekvõ szakaszában van. E termékek 83%-val kapcsolatosan a piaci részesedésük növekedésére számítanak. A termékek 32%-a már érett
stádiumában levõ termék. A vállalatok szintén 44%-nak van ilyen terméke.
Az érett szakaszban levõ termékek 31%-val kapcsolatosan még mindig 10
növekedõ piaci részarányra és értékesítési volumenre számítanak a jövõben.
A vizsgált vállalatok termékeinek 24%-a van felfutó szakaszában. Az ilyen termékek többségétõl sikeres jövõt várnak, mert 60%-uk piaci részesedésének
növekedésére számítanak. A vizsgált vállalatok felének biotechnológiai termékportfóliója csak növekvõ és/vagy felfutó termékeket tartalmaz. 3.2.2.
A
biotechnológiai
tevékenységekbõl
élelmiszertermékek és a hazai kereslet
származó
A vizsgált vállalatok biotechnológiai tevékenységeibõl származó
élelmiszertermékei egyik csoportjába az olyan termékek tartoznak (félszáraz kolbászáruk), melyeket már érettebb technológiai életgörbe szakaszokban
levõ eljárásokkal gyártanak a vállalatok, a másik csoportba a hazai piacon új termékek tartoznak (laktózmentes tejfélék, fermentált zöldségitalok), itt fõképpen a fejlesztés alapját jelenti a biotechnológia.
Az elsõ csoportba tartozó termékekkel elsõsorban azokat a
fogyasztókat célozták(nák) a cégek, melyek számára nagy fontossággal bír a
termék ára, de szívesebben vásárol magasabb minõségû, kedvezõbb összetételû
és
feldolgozott
élelmiszereket.
A
hazai
fogyasztók
legárérzékenyebb rétegének táplálkozása azonban többnyire a saját háztáji
termelésén alapszik, ezért nagyon ritkán vásárolnak feldolgozott élelmiszert. A fogyasztóknak az a rétege, mely az ár mellett már nagyobb hangsúlyt helyez a jó minõségre is, bár többnyire fizetõképesebb, az átlagosnál nem vásárol többször feldolgozott sertéshúsfélét. E réteghez tartozó fogyasztók
számára kiemelkedõ fontossága van a márkának, amely viszont kimondottan gyenge oldala a szóban forgó termékeknek.
A hazai fogyasztók legmagasabb igényû és jövedelmû csoportja
számára viszont az ár nem meghatározó szempont, de nagy hangsúlyt
11
fektetnek a magas minõségre, a beltartalmi tulajdonságokra és a csomagolás magas színvonalára.
A biotechnológiai tevékenységekbõl származó új termékek minden
esetben erõs versenyképességûek a minõség, a funkcióknak és a normáknak való megfelelés tekintetében. A legégetõbb marketing problématerület az
értékesítés, de ehhez kapcsolódva ugyancsak problémaként merült fel a
fogyasztók fogadtatása is. A vizsgált új termékek fogadtatása azonban fõleg
azért ellentmondásos, mert a hagyományos konyhakultúránkban kisebb
jelentõségû élelmiszercsoportokba tartozik. Felmérésem szerint a vizsgált új termékeket a hazai piacon fõleg a nagyobb városokban élõ fiatalabb, magasabb
végzettségû,
magasabb
jövedelmû
fogyasztók
preferálják
leginkább. Az õ táplálkozásukra jellemzõ, hogy az átlagosnál változatosabb
és mértékletesebb, nagy fontosságot tulajdonítanak a minõségnek, az összetételnek. A csomagolást, a design-t a minõség egyértelmû “jelzõjének” tekintik.
A laktózmentes tejfélék magas színvonalú csomagolása, design-ja
jobban megközelíti e fogyasztók igényeit, mint a fermentált zöldségitaloké,
melyeknek ezek a jellemzõi gyenge színvonalúak. A piaci bevezetés
sikerében kisebb szerepet kapott az ár, mivel e fogyasztói szegmens vásárlási döntéshozatalában nem a legmeghatározóbb jelentõségû az ár. Ezt igazolják a
termékek is, a laktózmentes tejféléket a magas ár ellenére is elfogadták a fogyasztók, míg a fermentált zöldségitalok bevezetése az alacsony ár ellenére is sikertelen volt.
3.3. A hazai vállalati biotechnológiai tevékenységek, az intézetek megítélése szerint Az intézetek 58%-a szerint a biotechnológiai tevékenységû vállalatok
Magyarországon fõleg önerejükre támaszkodnak. 17% ítélte úgy, hogy külsõ 12
erõkre támaszkodnak, leginkább a finanszírozásban. A vállalati stratégiák
legfontosabb elemeinek a legtöbben a minõséget, az árat/költséget és a piaci rés kihasználását tartják.
Az intézetek körében megkérdezettek többnyire nem tudtak hazai
biotechnológiai tevékenységbõl származó konkrét termékeket felsorolni, csak
termékcsoportokat. Az intézeti vezetõk többségének, 42%-nak az a véleménye, hogy a hazai vállalatok biotechnológiai termékei életciklusuk növekvõ
szakaszában
vannak.
25%
szerint
terméktípusonként
vállalatonként eltérõ a magyar termékek jelenlegi életgörbe szakasza.
és
Nagyon nagy volt a bizonytalanság a különbözõ termékjellemzõkkel,
különösen a szállítási feltételek, a design, a vevõszolgálat tényezõkkel
kapcsolatosan. A leggyakoribb vélemények szerint a hazai biotechnológiai termékek kiváló versenyképességûek, a tényezõket erõsnek jellemezték általában. A termékek a sikerességük szempontjából lehetõséget jelentõ
tényezõk az intézetek száma, valamint a termékek száma szerint is az ár, a funkcionális használhatóság és a minõség. Ugyancsak 2-3 intézet alkotott
véleményt a korlátozó tényezõkkel kapcsolatosan. A megítélés az, hogy
fontos korlátozó a normáknak való megfelelés, a design, a legfontosabb korlátozók pedig a szállítási feltételek ÉS a vevõszolgálat.
Az intézetek a biotechnológiai termékek legnagyobb marketing
problémáinak az eladási stratégia hiányát (70%), a marketing finanszírozási nehézségeket (55%) és a hiányzó vagy nem kielégítõ piaci ismereteket (40%)
tartják. 80%-uk szerint nem jelent gondot a termék ára, a szabadalmak szabályozása, a biotechnológia hazai társadalmi megítélése.
13
4. ÚJ ÉS ÚJSZERÛ KUTATÁSI EREDMÉNYEK, AZ EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA
Kutatásaim a nemzetközi tapasztalatokon, megközelítési módokon és
módszereken alapulnak. A biotechnológiai tevékenységekbõl származó
élelmiszerek jellemzõinek összevetése a hazai fogyasztói szokásokkal az elsõ ilyen jellegû vizsgálat Magyarországon. Hasonlóképpen az elsõ olyan vizsgálatok közé tartozik a hazai biotechnológiai tevékenységû vállalatok, biotechnológiai
intézetek
körében
végzett
felmérésem,
melyek
a
biotechnológia hazai gazdasági, piaci vonatkozásaival foglalkoznak. Ebbõl
következõen eredményeim fontos információkkal szolgálnak mind a biotechnológia
tudományát,
irányelveit,
szabályozását
meghatározó
szervezetek, hatóságok, mind a biotechnológiai módszerekkel dolgozó vállalatok, mind a biotechnológiai eljárásokat alkalmazó kutató intézetek
számára. A biotechnológia gazdasági oldalainak, hatásainak megismertetésére jelenleg az egyetemi képzés során sem fordítanak figyelmet, így a dolgozatomban leírt eredmények, az alkalmazott módszerek és az irodalmi forrásanyagok felhasználhatók az oktatásban is.
Dolgozatom a következõ új kutatási eredményeket tartalmazza a
célkitûzésben meghatározott három területen:
1. Leírás a hazai vállalati biotechnológiai tevékenységek piaci jellemzõirõl: A vizsgált vállalatok biotechnológiai tevékenységének legfõbb
erõssége a magas színvonalú kutatás-fejlesztés (K+F), alapelv az alacsony
költségek melletti kiváló munka. (1.sz.táblázat) Általánosan elterjedt a jól funkcionáló K+F együttmûködési kapcsolatok (leggyakrabban a hazai egyetemekkel) kiépítése. Az egyéb intézményekkel, cégekkel stb. történõ
kooperatív K+F azonban már kevésbé jellemzõ és/vagy kevésbé hatékony. A biotechnológiai tevékenységekbõl származó termékek erõssége az ár, a 14
minõség, a jó funkcionális használhatóság és a normáknak való megfelelése.
A termékek gyengesége a szállítási feltételek, a vevõszolgálat és a design. A marketing tevékenységek alacsony színvonala nemcsak a termékpolitikában,
hanem egyéb vállalati területeken is jellemzõ. Ez egyrészt a marketing ismeretek korlátozott voltának, másrészt az általános finanszírozási
gondoknak köszönhetõ. A finanszírozásban különösen nagy gondot jelent a K+F forrásainak megteremtése. A hazai társadalom biotechnológiával kapcsolatos
általános
viselkedését,
“befogadóképességét“
kedvezõnek tartják a cégek a maguk szempontjából. A
cégek
jövõbeni
sikerességének
"záloga"
a
jelenleg
technológiák
alkalmazásának magas színvonala, a megfelelõen képzett munkaerõ, a termékek kedvezõ ára és kiváló minõsége. Ez az alapja olyan lehetõségek kiaknázásának,
mint
a
termékszerkezet
bõvítése,
új
vevõcsoportok
kiszolgálása, diverzifikáció és Magyarország kedvezõ földrajzi helyzete
Európában. A sikerességet veszélyeztetõ tényezõk az olcsóbb helyettesítõ
termékek, a fizetõképes kereslet hiánya, a biotechnológia technológiai fejlõdésének követése általában igen költséges volta, menedzserek hiánya és menedzserek
biotechnológiai
képzésének
hiánya
tevékenységû
biotechnológiai
vállalkozások,
területeken.
vállalatok
A
gazdaságos,
versenyképes mûködéséhez a gazdasági keretfeltételek a jelen helyzetben
nem vagy csak részben jöttek létre. Veszély, hogy a biotechnológia hazai
megítélése és a kereslet is óriási mértékben változhat (pozitív és negatív irányba egyaránt) rövid idõ alatt.
15
1.sz.táblázat A megkérdezett vállalatok biotechnológiai tevékenységének SWOT elemzése a vezetõk véleménye alapján erõsségek (S), gyengeségek (W), lehetõségek (O) és veszélyek (T) Erõsségek
-munkaerõ minõsége -K+F munkaerõ minõsége -alacsony K+F költség -K+F kvalitása -K+F együttmûködés hazai egyetemekkel -termék ára, minõsége, funkcionális használhatósága és normáknak való megfelelése
Lehetõségek
-új piacok, piaci szegmentumok -új vevõcsoportok kiszolgálása -termékszerkezet bõvítése -diverzifikálás -konferenciák, workshop-k stb. "elérhetõsége" -Magyarország földrajzi helyzete Európában -hazai társadalom véleménye, biotechnológiával kapcsolatos “befogadóképessége”
16
Gyengeségek
-elégtelen K+F finanszírozási források -stagnáló vagy romló színvonalú technikai felszereltség -termék még nem érett a piaci bevezetésre -K+F kooperációk (hazai intézetekkel, más hazai vállalatokkal, külföldi vállalatokkal, intézetekkel, egyetemekkel) hiánya -K+F network kapcsolódási lehetõségek alacsony szintje -marketingpolitika (értékesítési stratégia) hiánya -gyenge termék design, rossz szállítási feltételek, elégtelen vevõszolgálat
Veszélyek
-alacsony szintû kormányzati pénzügyi támogatás -a technológiai fejlõdés követése költséges -olcsóbb helyettesítõ termékek -emelkedõ munkabérek -fizetõképes kereslet hiánya -egységes szabályozási rendszerek hiánya (pl. állategészségügy területén) -biotechnológiai területen szakképzett menedzserek hiánya, képzésének hiánya -gazdasági keretfeltételek Magyarországon
2. A K+F intézeteknek a hazai vállalati biotechnológiai tevékenységekkel kapcsolatos véleményének összegzése: Az intézetek többségének véleménye alátámasztotta
azt,
hogy
a
biotechnológiai
tevékenységû
cégek
Magyarországon fõleg önerejükre támaszkodnak és egyre nagyobb gondot
fordítanak az ár mellett a minõségre, a piaci rések kihasználására. Ennél konkrétabb
kérdések
esetében
viszont
már
sok
intézetvezetõ
elbizonytalanodott, nem érezve kompetensnek magát a megítélésben. A hazai vállalatok biotechnológiai termékeinek életgörbéjérõl 25%-uk, az egyes termékjellemzõkrõl már 50-80% nem nyilatkozott.
Az intézetek nézete a marketing finanszírozási nehézségekrõl, mint a
biotechnológiai termékek legnagyobb marketing problémáinak egyikérõl,
megegyezett a cégek véleményével, viszont velük szemben maguk a cégek
nem sorolták ide az eladási stratégia hiányát, a hiányzó vagy nem kielégítõ piaci ismereteket. A vállalatok többségének gondot okoz a biotechnológiai eljárások költségessége, míg az intézetek részérõl olyan vélemény is
elhangzott, hogy a biotechnológia kevésbé költséges más (legalábbis K+F) eljárásokhoz mérten.
3. A biotechnológiai tevékenységekbõl származó élelmiszertermékek
jellemzõinek összehasonlítása a hazai fogyasztói elvárásokkal: A vizsgált vállalatok biotechnológiai tevékenységeibõl származó élelmiszertermékeinek
elõállítása két fõ stratégiai megfontoláson alapulnak: 1. a starter baktérium kultúrák felhasználásával fermentált félszáraz kolbász-, szalámifélék esetében az ár-minõségen, 2. az új termékek (fermentált zöldségitalok, laktózmentes tejfélék) esetében a piaci kínálati rések kihasználásán.
A félszáraz kolbászféléket sertéshúsból készítik, az alkalmazott
fermentáció lehetõvé teszi a termelési költségek csökkentését, a minõség emelését és a beltartalmi jellemzõk is jobban megfelelnek a mai táplálkozási
17
követelményeknek. Ezeknek a termékeknek így az ár és a minõség a legjellemzõbb erõsségei, gyenge oldalaik pedig a design, a vevõszolgálat, a szállítás és az értékesítési politika.
Azok a fogyasztók, akik táplálkozásukban leginkább preferálják a
kolbász- és szalámiféléket, kevésbé fizetõképesek és ráadásul többnyire
háztáji termelésüknek köszönhetõen önellátók e termékeket tekintve. Ha
mégis vásárolnak, akkor elõnyben részesítik a baráti körben történõ
értékesítést és az olcsóbb zugvágóhídi értékesítést. A fizetõképesebb rétegek számára pedig fontos ugyan a jó minõség, de e mellett kiemelkedõ figyelmet szentelnek a design-nak, márkának, csomagolásnak is, amelyek viszont már kifejezetten a szóban forgó termékek gyengeségei közé tartoznak. E termékek sikerességét hátrányosan érinti az is, hogy a hazai fogyasztók legmagasabb igényû és jövedelmû csoportjai táplálkozásában a húsfélék kisebb szerepet
töltenek be és ezek közül is a baromfi- és marhahúst jobban preferálják a sertéshúsnál.
Az új termékek erõsségei közé a minõség, a funkciónak és a normáknak
való megfelelés tartozik. A laktózmentes tej és kakaó piaci bevezetése sikeres volt, a fermentált zöldségitaloké nem. Az okok több tényezõre vezethetõk vissza:
1. Annak ellenére, hogy a hazai fogyasztók 86%-a szívesen próbál ki új ízeket, ezeket hosszabb távon leginkább a fiatalok, a városokban élõ, magasabb végzettségû és magasabb jövedelmû szegmensek “fogadják el”.
2. A magyar fogyasztók többsége a hagyományos magyaros konyha híve,
márpedig az ezeket az étkezési szokásokat preferálók a legelutasítóbbak az újdonságokkal szemben.
3. A hazai fogyasztók többnyire kevés táplálkozási ismerettel rendelkeznek,
ami jelentõsen megnehezíti az új termékek elfogadását (pl. a laktózmentes
18
tejfélék esetében probléma, hogy maga a laktózérzékenység jelensége nem ismert a fogyasztók körében).
4. A hazai fogyasztók táplálkozása nem felelnek meg a korszerû táplálkozási követelményeknek:
- nem elég változatos: mindennapi étkezésünkben a tej-, tejtermékek, zöldség-
gyümölcsök csoportja a szükségesnél kisebb, a húsfélék és a zsírok, édességek csoportok pedig a szükségesnél nagyobb szerepet tölt be
- nem “mértékletes”: nagyobb energiamennyiséget fogyasztunk, mint amennyire szükségünk van, ami egyrészt az elfogyasztott mennyiségbõl másrészt abból adódik, hogy az általunk választott élelmiszereknek magas a zsír- és cukortartalma.
A vizsgált új termékeket a hazai piacon fõleg a nagyobb városokban élõ
fiatalabb, magasabb végzettségû, magasabb jövedelmû fogyasztók preferálják leginkább. A laktózmentes tejfélék magas színvonalú csomagolása, design-ja jobban megközelíti e fogyasztók igényeit, mint a fermentált zöldségitaloké, melyeknek ezek a jellemzõi gyenge színvonalúak.
19
5. JAVASLATOK
A biotechnológiai eljárások, termékek, szolgáltatások széles körû
élelmiszeripari
bevezetése
nagymértékben
függ
a
környezetpolitikai
szabályozástól, a fogyasztói érzékenységtõl és az élelmiszerbiotechnológia
fogyasztói elfogadottságától, valamint ezek összekapcsolt értékelésétõl. Magyarországon is szükséges egy egységes környezetpolitikai szabályozási rendszer kialakítása, elkerülendõ az ennek hiányában szükséges precedens
jellegû intézkedéseket, illetõleg a valóban veszélyes (leginkább külföldiek
által kezdeményezett) kísérletek Magyarországon történõ megvalósítását, új biotechnológiai termékek magyarországi tesztelését.
Megfontolandó az élelmiszerjelölés bevezetése a biotechnológiai
tevékenységekbõl származó élelmiszertermékek esetében, mivel ezek az
élelmiszerek külsõ megjelenés alapján nem megkülönböztethetõk a
“hagyományos“ termékektõl. A szabályozási elvek kialakításakor figyelembe kell venni a külföldi modellek tapasztalatait, mivel jelenleg úgy tûnik, hogy az amerikai és japán modell, azaz a kevésbé szigorú és a termékekre
vonatkozó reguláció versenyképesebb, mint a folyamatokat szabályozó, szigorúbb EU változat.
Szükség van a biotechnológiai ismeretek széleskörû oktatására. A
megkérdezett
alkalmazottak
vállalatok
között
alapismereteinek
a
többnek
okozott
kívántnál
problémát
alacsonyabb
az
új
színvonala,
különösen a középfokú vagy ennél alacsonyabb végzettségûek esetében.
Másrészt szükség van a hazai közvélemény széles körû tájékoztatására azért
is, hogy képes legyen racionális vélemény kialakítására a biotechnológia által felvetett kérdések és újdonságok tekintetében. A
biotechnológia
tevékenységû
vállalatok
versenyképességének
növelése, megtartása érdekében szükség van az általános menedzsment és 20
marketing ismeretek szélesítésére. Sürgõs megoldásra várnak az e területeken is jelentkezõ “fekete termelés” jelenségei (pl. illegális laboratóriumok) is,
melyek egyes területeken (pl. kertészet, húsipar) jelentõs veszteségeket okoznak a tisztességesen mûködõ vállalatoknak.
A biotechnológiai tevékenységek esetében igen fontos szerepet
játszik a K+F. K+F területen szinte minden vizsgált vállalatnak van együttmûködési
partnere,
amelyek
azonban
többnyire
személyes
ismeretségeken, ajánlásokon stb. alapulnak. Széles körben ismertté kell tenni a hazai K+F intézmények tevékenységét, képességét, kapacitásait. Ugyancsak
meg kell ismertetni a vállalati szférával a biotechnológiai alap- és alkalmazott kutatás kínálta gyakorlati lehetõségeket, pl. laboratóriumi bemutatók
szervezésével. Valószínûleg egy, az egyetemek és a kutatóintézetek által koordinált, nonprofit orientált oktató-tájékoztató rendszerre lenne szükség. A
finanszírozási
problémákra
megoldási
lehetõségeket
nyújtó
modelleket kell kidolgozni a nagyobb vállalatok és a kisebb vállalkozások
részére is, különös figyelmet fordítva a K+F tevékenységek finanszírozási problémáira. Ugyancsak új modellekre van szüksége a biotechnológiai tevékenységekkel rendelkezõ hagyományos cégeknek a vállalati szervezeti formák
tekintetében
is,
melyek
lehetõvé
teszik
a
biotechnológiai
tevékenységek tervezhetõ, kontrollálható beillesztését a vállalati struktúrába.
21
6. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBÕL MEGJELENT KÖZLEMÉNYEK 1. Aszódi,A.,Baricz,A.(1993): DNS sokszorozás kémcsõben. Természet Világa.10.434-436.
2. Banykó,Gy.,Baricz,A.,Tavakkolian,J.S.,Bõsze,Zs.(1995): Tejelõ tehenek κ -kazein allél-polimorfizmusának meghatározása bikaondó PCR-RFLP
módszerrel való vizsgálatával. Magyar Állatorvosok Lapja.9.553-556.
3. Baricz,A. (1992): Transzgenikus egerek elõállítása mikroinjektálással. Diplomadolgozat. GATE.
4. Baricz,A.,Bõsze,Zs.(1993): Szarvasmarha κ-kazein allélpolimorfizmus
vizsgálata RFLP módszerrel. Állatbiotechnológiai Kerekasztal Konferencia. Mosonmagyaróvár. Poszter
5. Baricz,A. (1994): A mezõgazdaság munkaerõ problémái-1993. Agrárökonómiai Tudományos Napok. Gyöngyös. Poszter
6. Baricz,A. (1996): Biotechnológiai eljárások segítségével elõállítható élelmiszerek potenciális kereslete a magyar fogyasztók körében. Agrárökonómiai Tudományos Napok. Gyöngyös. Poszter.
7. Baricz,A.,Kürthy,Gy.(1996): Luxus a sajt, mindenkié a tejföl. Élelmiszer.6.6.
8. Baricz,A.: Termékfejlesztési stratégiai lehetõségek az
élelmiszerelõállításban alkalmazott biotechnológiai eljárásokkal. Gazdálkodás, megjelenés alatt
9. Inzelt,A.,Reiss,T.,Bross,U.,Baricz,A.,Kürthy,Gy.,Németh,Z., Pogony,B. (1996) : Biotechnology Audit of Hungary. Analysis of Strengths and
Weaknesses of Biotechnology in Selected Sectors. Report. Fraunhofer
22
Institute for Systems and Innovations Research Karlsruhe, Innovation Research Centre University of Economics Budapest.
10. Justyák,J., Baricz,A., Kürthy,Gy. (1996): Kockázatos zöldség és gyümölcs. Élelmiszer. 5. 14-15.
23
