5. Munkajog A határmenti ingázókra annak az államnak a munkajoga vonatkozik, amelyben dolgoznak. Ön ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az osztrák állampolgárok. Ausztriában a munkajogi törvények mellett nagyon sok kollektív szerződés és üzemi megállapodás létezik. A kollektív szerződésben valamely ágazat munkaadói és munkavállalói érdekképviselete meghatározza a munkafeltételeket, mint amilyen a munkaidő, a felmondási idő, a szabadságigény, a bérezési feltételek és még sok minden más. Az osztrák munkajogot a kollektív szerződéses megállapodások nagy száma, valamint a szellemi és fizikai állományú dolgozók megkülönböztetése jellemzi.
5.1 A munkajogviszony létesítése, a munkaszerződés
A munkaszerződés A munkaszerződés formai kötöttség nélkül, szóban vagy írásban jöhet létre. A tanulószerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés tartalma Az írásbeli munkaszerződésnek a következőket kell tartalmaznia: >> a munkaadó neve és címe, >> a munkavállaló neve és címe, >> a munkavégzés helye, >> a munkakör, >> a munkavégzés kezdete, >> határozott idejű munkaviszonyoknál: a munkaviszony tartama, >> határozatlan idejű munkaszerződéseknél: a felmondási idő és hogy melyik napokra lehet felmondani, >> a heti és a napi munkaidő, a munkabér és az esetleges pótlékok összege, >> a bérfizetés módja és napja, >> a szabadság illetve az iskolaszünet időtartama, >> utalás a tarifaszerződésekre, üzemi és szolgálati megállapodásokra. Munkavállalói tájékoztató (Dienstzettel) Ha a munkaszerződést nem foglalják írásba, a munkaadó (más szóval munkáltató) köteles a munkavállaló részére a munkaviszony kezdete után haladéktalanul átadni egy írásbeli tájékoztatót, amely a szóbeli munkaszerződés legfontosabb elemeit írásos formában rögzíti.
31
A tájékoztató a következő adatokat tartalmazza: >> munkaadó neve és címe, >> munkavállaló neve és címe, >> munkaviszony kezdete, >> határozott idejű munkaszerződés esetén a munkaviszony vége, >> felmondási idő tartama és hogy milyen dátumra lehet felmondani, >> munkavégzés szokásos helye, szükség esetén változó munkahelyekre utalás, >> esetleges besorolás valamely általános sémába, >> munkakör, >> kezdeti munkabér (alapfizetés/alapbér és a munkabér egyéb elemei, pl. speciális juttatások), >> a bérfizetés napja, >> az éves szabadság időtartama, >> a teljes munkaidő, >> kollektív szerződés és üzemei megállapodás(ok), a cég azon helységének megadásával, ahol ezeket meg lehet tekinteni >> a munkavállalói előtakarékossági pénztár neve és címe. Írásos elszámolás (bérpapír) A munkaadó köteles a munkavállalónak írásban havi bérelszámolást átadni, amely tartalmazza legalább a bruttó jövedelmet, a jövedelemadó számítási alapot, és az erre eső bérmellékköltséget. Próbaidő A felek maximum 1 hónap próbaidőben állapodhatnak meg. A szakmunkástanulók próbaideje 3 hónap. Sok kollektív szerződés a munkaviszony kezdetén külön megállapodás nélkül, automatikusan előirányoz próbaidőt (pl. vendéglátóipari dolgozóknál 14 napot.) A próbaidő alatt a munkaviszonyt mindkét fél indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A munkáltató azonban terhesség alatt a próbaidőben nem mondhat fel.
5.2 Munkaidő, pihenőidő, szabadság
Munkaidő A törvény szerint a teljes (normál) munkaidő napi 8 illetve heti 40 óra, ettől azonban bizonyos feltételek mellett el lehet térni. Így például a felek hétfőtől csütörtökig hosszabb napi munkaidőben is megállapodhatnak, hogy a munkavállaló péntek délután korábban hazamehessen. Az osztrák munkajog időközben rugalmasabb munkaidőt is megenged: a rugalmas munkaidőre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik pl. a napi 10 órás rendes munkaidőt is. Sok gazdasági ágazatban a kollektív szerződés csökkenti a teljes munkaidőt kitevő órák számát (pl. kereskedelemben, fémiparban dolgozóknál: 38,5 óra).
32
Túlóra/túlmunka Túlmunka a napi vagy heti normál munkaidőt meghaladó munkavégzés. A túlmunkáért az alapbéren túl legalább 50% pótlékot kell fizetni. Sok kollektív szerződés bizonyos időszakokra nézve (pl. éjszaka, ünnepnap, vasárnap) magasabb pótlékot ír elő. Hetente maximum 10 óra túlmunka végezhető, miközben a napi munkaidő nem haladhatja meg a 10 órát. Bizonyos ágazatokban (pl. vendéglátóipar) a kollektív szerződés több túlórát tesz lehetővé. Munkaközi szünet Amennyiben a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, akkor a munkavállalónak legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani (amely nem számít a munkaidő részének). Ezt ki lehet adni két negyedórás vagy három 10 perces szünetként, ha ez érdeke a munkavállalónak vagy üzemi okokból szükséges. Napi pihenőidő A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra (fiatalkorúak esetén 12 óra), pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés ezt az időtartamot 8 órára csökkentheti, amennyiben a következő 10 naptári nap során, másik pihenőidő meghosszabbítása által a különbség kiegyenlítésre kerül. Munkaszüneti napok Törvényes ünnepnapokon munkát nem kell végezni, munkabér viszont jár. A pihenőidőről szóló törvény a következő munkaszüneti napokat sorolja fel: január 1. (újév), január 6. (vízkereszt), húsvéthétfő, május 1. (állami ünnep), Krisztus mennybemenetele, pünkösdhétfő, Úr napja, augusztus 15. (Mária mennybemenetele), október 26. (nemzeti ünnep), november 1. (mindenszentek), december 8. (Mária fogantatása), december 25. (karácsony) és december 26. (Szent István napja). Az evangélikus egyház, az ős-katolikus és a metodista egyház tagjainak nagypéntek is ünnep. Amennyiben munkaszüneti napon kivételes rendelkezések miatt munkavégzésre kerül sor, úgy ezt külön díjazni kell. 13. havi bér A törvény nem írja elő 13. havi bér fizetését. Sok kollektív szerződés tartalmaz azonban rendelkezést a 13. havi („karácsonyi pénz”) és a 14. havi („szabadságpénz”) bér fizetésére. A munkaszerződés megkötésekor ügyeljünk erre! Betegszabadság Amennyiben a munkavállalót valamilyen betegség, baleset vagy kórházi kezelés akadályozza a munkavégzésben, akkor egy bizonyos időn keresztül fennmarad az igényjogosultsága a munkabérére. Betegszabadság esetén a munkaadó korlátozott időre tovább fizeti a munkabért. A munkajogi szabályok 2000. évi módosítása a be-
33
tegszabadság időtartamát a fizikai állományú dolgozók részére a szellemi dolgozók szintjére emelte, mely az alábbi: >> kevesebb, mint 5 év munkaviszony esetén: 6 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a munkabér fele jár >> a munkaviszony 6-15. évében: 8 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár >> a munkaviszony 16.-25. évében: 10 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár >> a munkaviszony 26. évétől számítva: 12 hétig teljes munkabér, majd 4 hétig a fele jár. Ezek az igényjogosultsági határidők betegség miatti munkaképtelenség esetén >> fizikai állományúaknál munkavégzési évenként (figyelem: nem naptári év) >> szellemi állományúaknál betegségenként merülnek ki. A munkavállaló ugyanarra a díjazásra jogosult, mintha dolgozna. Ha munkájának díjazása változó összegű, vagy munkateljesítményének terjedelme változó, valamint teljesítményalapú bérezés esetén az utolsó 13 hét átlagbérének megfelelő díjazásra jogosult. Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés Baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén >> a szellemi állományúaknak 8 hétig teljes munkabérre és 4 héten keresztül annak felére áll fenn az igényjogosultság, >> a fizikai állományúaknak a munkaviszony 15. évéig 8 hétig, a 16. évtől 10 hétig jár a teljes bér (munkabér 100%-a). Táppénz A betegbiztosító táppénzt fizet, miután a munkáltató által fizetett betegszabadság lejárt. Szintén fizet, ha a munkaadó már csak a bruttó bér 50%-át fizeti. A területi betegbiztosítók maximum 52 hétig (kivételes esetekben 78 hétig) fizetnek táppénzt, ha az igényjogosult a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőző 12 hónapban legalább 6 hónapig biztosítva volt. A táppénz összege – miután a betegszabadságot már kimerítettük, illetve a keresőképtelenség 4-42. napjáig – a bruttó jövedelem 50%-a. Ha betegszabadság fizetésére nem kerül sor, a táppénz a munkaképtelenség 4. napjától jár, s a 43. naptól fogva a havi bruttó jövedelem 60%-át teszi ki. Szabadság A szabadságigény >> kevesebb, mint 25 év munkaviszony esetén: 30 munkanap (öt hét), >> 25 év munkaviszony után: 36 munkanap (hat hét) munkaévenként.
34
A szabadságigény a munkaviszony első hat hónapjában arányosan keletkezik (2 nap havonta), a 7. hónaptól fogva pedig a teljes szabadságigény fennáll. A 2. szabadságévtől fogva a teljes igény már a szabadságév elején keletkezik. A szabadság időszakára átlagbér jár. A 14. havi bért a kollektív szerződés szabályozza. A szabadságigény a keletkezési év (szabadságév) végét követő 2 év után évül el. A szabadság kiadása A szabadság kiadásáról egyoldalúan sem a munkavállaló, sem a munkaadó nem határozhat. Ugyanez vonatkozik a szabadságnak a felmondási idő alatti igénybe vételére is. A szabadság pénzbeni megváltása A szabadságot a munkaviszony fennállása alatt pénzben megváltani nem lehet. Szabadság alatt fizetendő bér Alapját a munkavállaló által a szabadság megkezdését megelőző 13 hét során elért átlagjövedelme képezi. A bért a szabadság megkezdése előtt kell kifizetni. Fiatalkorúakra a Fiatalok munkavédelmi törvénye szerinti időpontok vonatkoznak.
5.3 A munkaviszony megszüntetése, végkielégítés
A munkaviszony megszüntetése A munkaviszonyt a következőképpen lehet megszüntetni: 1. felmondás, 2. munkaadói rendkívüli felmondás, 3. munkavállalói rendkívüli felmondás, 4. közös megegyezés. A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel Természetesen fennáll a lehetőség, hogy a munkaviszony a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezése alapján szűnjön meg. A munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor, felmondási idő nélkül is meg lehet szüntetni. Ilyenkor a munkaviszony a felek által megállapított időpontban ér véget. Terhes munkavállalók esetén a közös megegyezéssel való megszüntetést írásba kell foglalni! Rendes felmondás Ausztriában a szellemi illetve a fizikai állományú dolgozókra eltérő törvények vonatkoznak, és ezért a kollektív szerződéseket is figyelembe véve eltérőek a felmondási idők. Fizikai dolgozók: A felmondási idő a vonatkozó kollektív szerződés szerint alakul. Amennyiben nincs kollektív szerződés, sem üzemi megállapodás vagy egyedi munkaszerződés, úgy a felmondási idő 2 hét.
35
Szellemi dolgozók: A felmondási időket az alábbi táblázat tartalmazza: a munkaviszony tartama 0–2 év 3–5 év 6–15 év 16–25 év 26 évtől mindegy
szellemi dolgozók felmondási ideje
mikorra lehet felmondani
munkáltatói felmondás esetén 6 hét 2 hónap eltérő szerződéses megállapodás 3 hónap hiányában a következő negyedév végére 4 hónap 5 hónap munkavállalói felmondás esetén 1 hónap a hónap végére
Figyelem! A kollektív szerződésben lehet olyan előírás, hogy a rendes felmondás csak írásban érvényes. Felmondási védelmek a) Általános felmondási védelem: A rendes felmondás bíróságon megtámadható, amennyiben valószínűsíthető, hogy az jogellenes indítékból történt (pl. mert a munkavállaló valamilyen igényét érvényesíteni kívánja, szakszervezeti vagy üzemi tanácsi tevékenységet végez, stb.). Ezt „jogellenes indítékú indítékfelmondásnak” (Motivkündigung) nevezik. A szociális szempontból jogszerűtlen rendes felmondás szintén megtámadható. A rendes felmondás szociális szempontból akkor jogszerűtlen, ha a felmondás valamely személyre nézve nagyobb szociális hátránnyal jár, mint másokra nézve. Ebben az esetben akkor támadható meg a rendes felmondás, ha >> a munkavállaló legalább 6 hónapig a cégben dolgozott >> a cégnek legalább 5 dolgozója van >> és az üzemi tanács nem járult hozzá kifejezetten a felmondáshoz. b) Speciális felmondási védelmek: Bizonyos munkavállalói csoportoknak, konkrétan a katonai vagy polgári szolgálatukat töltőknek, a terhes nőknek és GYES-en lévőknek (anyavédelmi törvény illetve az apai GYES-ről szóló törvény), a védett megváltozott munkaképességűeknek és az üzemi tanácstagoknak csak az illetékes hatóság (pl. fogyatékkal élőknek a Szövetségi Szociális Hivatal tartományi szervezete; terhesség esetén a bíróság) előzetes engedélyével lehet felmondani, mely a hozzájárulást csak a törvényben meghatározott esetekben adja meg.
36
A rendes felmondás megtámadása A rendes felmondás bizonyos körülmények között megtámadható. Fontos, hogy miután a felmondás írásban vagy szóban megtörtént, azonnal lépjen kapcsolatba az üzemi tanáccsal, a Munkavállalói Kamarával vagy a szakszervezettel, amelynek tagja. Ausztriában ugyanis csak nagyon rövid határidőn belül lehet megtámadni a munkaügyi bíróságon a felmondást. Amennyiben az Ön cégében van üzemi tanács, érdeklődje meg, hogy tájékoztatták-e a felmondásról, és hogy mit szóltak hozzá. Amennyiben az üzemi tanács valamely szociálisan tarthatatlan felmondást ellenzett, úgy maga is jogosult azt 1 héten belül megtámadni. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy Önnek egy további hete van arra, hogy a felmondás megtámadását írásban benyújtsa vagy szóban jegyzőkönyvbe mondja a munkaügyi bíróságon. Amennyiben az üzemi tanács nem foglalt állást és ha nem támadta meg a felmondást, avagy ha indítékos felmondásról van szó, akkor Önnek saját magának kell azonnal megragadnia a kezdeményezést, és a felmondást egy héten belül megtámadni. Amennyiben Ön olyan cégben dolgozik, ahol nincs üzemi tanács, akkor szintén egy héten belül kell benyújtani a keresetet a munkaügyi bíróságon. Ingyenes jogi tanácsadást a Munkavállalói Kamara valamint – amennyiben Ön tagja – a szakszervet biztosít. Kártérítés jogellenes felmondás esetén Amennyiben a felmondási időt nem tartják be vagy megalapozatlan munkáltatói rendkívüli felmondás történt, a munkavállaló kártérítésre jogosult annak a munkabérnek összegében, amely szabályszerű felmondás esetén járt volna neki. A kártérítési igény akkor is fennáll, ha a munkavállaló a munkaadó hibájából volt kénytelen rendkívüli felmondással felmondani. Rendkívüli felmondás Munkáltatói vagy munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkaviszony felmondási idő nélkül, azonnali hatállyal ér véget. A rendkívüli felmondás csak fontos okból lehetséges, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását. Végkielégítés Végkielégítés akkor jár dolgozónak, ha a munkaviszony a következő módon ér véget: >> munkáltatói rendes felmondás >> jogellenes vagy megalapozatlan rendkívüli felmondás >> jogszerű rendkívüli felmondás a dolgozó részéről >> a határozott idő lejárta >> munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel >> ha a munkavállaló mond fel öregségi nyugdíj igénybe vétele miatt, de csak abban az esetben, ha a munkaviszony legalább 10 évig fennállt
37
>> ha a munkavállaló mond fel munkaképesség-csökkenéshez kapcsolódó biztosítási eseményből eredő nyugdíj igénybe vétele miatt, >> ha a munkavállaló legkésőbb 3 hónappal az anyavédelmi törvény illetve az apák gyermekgondozási szabadságáról szóló törvény alapján igénybe vett gyermekgondozási szabadság lejárta előtt felmond, és a munkaviszony legalább 5 évig tartott. Ebben az esetben a végkielégítés a szokásos összeg fele, de maximum 3 havi munkabér (ellenőrizzük, hogy a kollektív szerződés nem tartalmaz-e ennél előnyösebb rendelkezéseket!). Az építőipari dolgozókra külön szabályok vonatkoznak: az Építőipari dolgozók szabadság- és végkielégítési törvénye.
Két különféle végkielégítési szabályozás létezik. A. Azokra a munkaviszonyokra, amelyek 2003-ban vagy ennél később jöttek létre, az új szabályozás vonatkozik: az új rendszer szerint a munkaadó a munkavállalók részére a munkaviszony 2. hónapjától fogva folyamatosan köteles a havi munkabér valamint a rendkívüli kifizetések 1,53%-át a munkavállalókért felelős betegbiztosítónak megfizetni, hogy onnan a cég előtakarékossági pénztárába utalják. A céges előtakarékossági pénztár kiválasztása üzemi megállapodás keretében történik; az olyan munkavállalók vonatkozásában, akiket nem képvisel üzemi tanács, legalább a munkavállalók 1/3-a 2 héten belül írásban kifogásolhatja a munkaadó által választani szándékozott előtakarékossági pénztárt; amennyiben a szakszervezet bevonása ellenére végül nem születik egyetértés a céges előtakarékossági pénztár kiválasztásáról, úgy a kérdést végül döntőbíróság dönti el. Az előtakarékossági pénztár minden munkavállaló részére egyedi tőkeszámlát vezet. A végkielégítés a befizetett hozzájárulásokból és a céges előtakarékossági pénztár befektetései révén elért nyereségből áll. A kifizetésre az igény érvényesítését követő 5 munkanapon belül kell sort keríteni. A munkavállalók munkaviszonyuk megszüntetése esetén többféle kéréssel élhetnek a céges előtakarékossági pénztár irányába a nekik járó végkielégítés vonatkozásában: Kérhetik >> a végkielégítés kifizetését >> a befektetés folytatását a céges előtakarékossági pénztárnál >> az új munkaadójuk üzemi előtakarékossági pénztárába való átutalást >> az átutalást egy biztosítóhoz valamely kiegészítő nyugdíjbiztosítás egyszeri befizetéseként, vagy egy olyan biztosítóhoz, amelynél munkavállaló már valamely kollektív céges biztosítás keretében biztosított. >> az átutalást egy nyugdíjbiztosítóba, amennyiben a munkaadók már megkapták az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot. A fenti választási jogot a foglalkoztatási jogviszony megszűntét követő 6 hónapon belül kell gyakorolni.
38
Kifizetésre legkorábban az első járulékfizetés vagy az utolsó munkaadói rendes felmondás, a határozott idő letelte, a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetése, jogellenes felmondás, jogszerű rendkívüli felmondás valamint bizonyos feltételek mellett gyermek születését követően történt végkielégítéskifizetés után 3 évvel kerülhet sor. A befizetett összegek és az azokból kigazdálkodott hozamok akkor sem vesznek el, ha a munkavállaló maga mond fel, jogellenesen mond fel rendkívüli felmondással vagy ha jogszerűen küldik el rendkívüli felmondással. A végkielégítési várományunkról akkor rendelkezhetünk majd, amint egy későbbi munkaviszonyunk nem jogellenesen ér véget. Ettől függetlenül a végkielégítéssel való rendelkezés lehetősége mindig fennáll, ha a munkaviszony a törvényes nyugdíjbiztosító előrehozott öregségi nyugdíj korhatára, a 62. életév elérése, vagy a saját jogú nyugdíj igénybe vétele után ér véget, vagy már előtte véget ért, vagy amennyiben a munkavállaló már legalább 5 éve nem áll végkielégítési járulék köteles munkaviszonyban. B. Az olyan munkaviszonyokra, amelyek már 2003 előtt fennálltak, a régi végkielégítési szabályok vonatkoznak. Ezek a munkavállalók vagy a munkaviszonyuk végéig a régi végkielégítési rendszerben maradhatnak, vagy 2003. 01. 01-től fogva egy megállapodás szerinti határnappal a munkaviszony további részére írásban megállapodást köthetnek az új rendszerbe való átlépésről; ennek során a végkielégítési váromány vagy „befagyasztásra” kerül, vagy pedig a munkaadó és a munkavállaló megállapodik, hogy az összeg egy céges előtakarékossági pénztárba kerül át, miközben az átvitt összegről (a jó erkölcsbe ütközés határáig) szabadon lehet megállapodni. A fenti esetekben a végkielégítést a munkaadónak kell megfizetni. Ha azonban a munkavállaló mond fel rendes felmondással, jogellenes rendkívüli felmondással vagy rendkívüli felmondással megalapozottan elküldik, akkor a végkielégítés iránti igény elveszik. A végkielégítés összege a munkaviszony hosszától függ: A munkaviszony tartama 3 év 5 év 10 év 15 év 20 év 25 év
Végkielégítés összege 2 havi bér 3 havi bér 4 havi bér 6 havi bér 9 havi bér 12 havi bér
A végkielégítés két fajtájára vonatkozó részletes szabályok az internetről a www. arbeiterkammer.at honlapról letölthetőek (Arbeit & Recht/Abfertigung menüpontok). 39
