1. A
Az athéni demokrácia
Forrás: Tankönyv, 5. osztály 72-73.o Kidolgozott tételsor
I. Az athéni demokrácia: A; Athén államformái Athén kezdetben királyság volt, később köztársaság lett. Köztársaság: Olyan államforma, ahol az állam vezetőit választják, és meghatározott ideig töltik be hivatalukat. B; Athén társadalma: arisztokraták: Gazdag földbirtokosok, előkelők, az athéni állam vezetői. Démosz: Földművesek, hajósok, iparosok, kereskedők Athénban (polgárság). Betelepülők: Más poliszokból érkező idegenek, nem szólhattak bele az állam ügyeibe. rabszolgák (hadifoglyok, adósrabszolgák), gazdája vagy az állam tulajdona - tilos volt megölni, alkalmazásuk (bányákban, földeken, műhelyekben, házkörüli munkákban, állami alkalmazottként (rendőr, írnok, küldönc), megválthatta szabadságát C; Az athéni demokrácia: Az arisztokrácia és a démosz küzdelme az állam irányításáért. Eredmény: demokrácia: A démosz szóból ered, jelentése a nép uralma, a nép akarata. Politika: Az állam ügyeivel való foglalkozás. Minden athéni polgár részt vehetett a népgyűlésen és beleszólhatott az állam ügyeibe. II. Az athéni népgyűlés: Teljes jogú athéni polgár: Minden olyan 20 év feletti szabad athéni férfi, akinek mindkét szülője szabad athéni polgár volt. A; polgárok: részt vehettek a népgyűlésen – politizáltak, viselhettek állami hivatalt B; A népgyűlés feladatai: itt hozták a törvényeket, megtárgyalták az állam pénzügyeit, meghallgatták a külföldi követeket, döntöttek háború és béke kérdésben, kisorsolták vagy megválasztották (hadvezér) a tisztségviselőket, állami hivatalnokokat Ha valaki zsarnokságra tört, cserépszavazással- osztrakiszmosz 10 évre száműzhették. Periklész, athéni államférfi bevezeti a napidíjat- obolos (állami tisztviselők fizetést kaptak)
1. B
A pénz szerepe a mindennapokban
A pénz fizetőeszköz. Értékmérő: áruk értékét ebben fejezzük ki. Csereeszköz: bármely áru elcserélhető pénzre. A pénz értékének csökkenését inflációnak, növekedését pedig deflációnak nevezzük. Pénz birtoklása: elköltés, félretevés: megtakarítás - bank- befektetés Pénz típusok: készpénz, folyószámlapénz – bankpénz, magánpénz – helyi – régiópénz. Készpénz fajtái: érme, papír.
kétféle fémből lévő pénz van forgalomban (például arany, ezüst; ilyenkor az egyik kisebb értékű váltásra szolgált) - Bimetalizmus egyetlenféle fémből lévő pénz van forgalomban- Monometalizmus Jellegzetessége: valakit, valamit ábrázol, az adott korból. Régen az uralkodót csak a pénzről ismerhette fel népe.
Bankpénz: Bankszámla, Bankkártya Bankszámla típusok: Folyószámla, Megtakarítási-betétszámla, Hitelszámla Folyószámla: Ezt a számlatípust pénzforgalmunk, azaz fizetéseink lebonyolítására, bevételeink kezelésére használhatjuk. Amennyiben nekünk fizet valaki, akkor az a mi számlánkon bevétel (jóváírás) lesz, a másik oldalon pedig kiadás (számlaterhelés vagy készpénzkiadás). Megtakarítási számla (betétszámla): Sokszor több pénz van a folyószámlánkon, mint amennyit azonnal el szeretnénk költeni. Mivel a folyószámlán lévő pénzünket elvileg bármikor használhatjuk, a bank erre csak alacsony kamatot fizet. Betét lekötéskor a bankkal kötött megállapodás (szerződés) rögzíti azt, hogy mennyi időre kötjük le a pénzünket, meghatározza az elérhető kamat mértékét, illetve azt, hogy a kamatokat milyen időközönként írja jóvá számunkra a bank. Hitelszámla: Várható jövedelmünk, vagy már meglévő vagyonunk „terhére” előrehozhatjuk fogyasztásainkat, vásárlásainkat, mégpedig úgy, hogy hitelt veszünk fel. Ezen a számlán tartják nyilván a jóváhagyott hitelkeretünket, a folyósított összege(ke)t,illetve ez a számla szolgál a törlesztések rögzítésére. Hitel: - Kölcsön - lehet személytől, pénzügyi szervezettől: megadott időpontig, megszabott kamattal Kamat: - Kölcsönre tett nyereség megfizetése %-ban THM: Teljes Hiteldíj Mutató A hitel egy adott évre számított költségeit tartalmazza, mint pl.: posta költség, mobil telefon SMS értesítés.
2.B
A magyar államigazgatás rendszere: járások
A magyar államigazgatás rendszerének fő célja: hogy az állampolgárok az állammal kapcsolatos ügyeiket kormányablakon keresztül egy helyen elintézni tudják. Állami ügyintézés alsó foka a járási hivatal. Nyíracsád esetében államigazgatás ügyben a Nyíradonyi járási hivatal illetékes alsó fokon. Kisebb ügyekben településünkön a Ligetalja könyvtár épületében a Nyíradonyból kihelyezet irodát is fel lehet keresni. A járási rendszer története: A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert 1983-ban szüntetették meg, így harminc év után, de új szervezeti rendben és új céllal 2013. január 1-jével ismét létrejöttek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások. Járási központ története: Egy nap járása alatt elintézhesse az állampolgár hivatalos ügyeit. Település feletti rang. Járási központ felett, a megyeszékhely alatt található. A Kormány által megfogalmazottak szerint a járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, melyek az államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják. A járási törzshivatalhoz kerülő hatósági feladatok: Okmányirodai feladatok:·személyi igazolvány ügyintézés, személyazonosító igazolvány;· lakcímigazolvány, lakcímnyilvántartás;·útlevél;·vezetői engedély; egyéni vállalkozói igazolvány;·mozgáskorlátozott parkolási igazolvány;· diákigazolvány. Ügyfélkapu regisztráció:· Olyan szolgáltatás, amelynek segítségével az ügyfél a személyazonosságának igazolása mellett, biztonságosan kapcsolatba léphet az elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel; valójában egyszer használható kód, egyedi azonosító képzése. Az ügyfél az Ügyfélkapun keresztül léphet elektronikus úton kapcsolatba azokkal a szervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést vagy interaktív szolgáltatást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül végeznek. Ügyfélkapu létesítését bármely természetes személy kezdeményezheti. Az Okmányiroda az előtte személyesen eljáró, hatósági ügyet intéző állampolgárnak felajánlja az Ügyfélkapu létesítésének lehetőségét, amelyet a hatóság az ügyfél kérelme esetén azonnal létrehoz. Közlekedésigazgatási ügyek (gépjárművel kapcsolatos ügyintézés). Szociális igazgatási feladatok: időskorúak járadéka megállapítása, felülvizsgálata, folyósítása;· aktív korúak ellátása;· ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata, folyósítása. Közgyógyellátási jogosultság megállapítása. Menekültek kapcsolatos feladatok: a menekült részére befogadás, anyagi feltételeinek igénybevétele. A polgárok személyi adatainak és lakcímének- csak állandó lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes kormányhivatal lehet. Ipari igazgatással kapcsolatos feladatok közül: Távhő, Villamos energia, Földgáz fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének, az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy a felhasználói berendezés ellenőrzésének tűrésére, és együttműködésre vonatkozó kötelezettség megállapítása;· mérőhelyre való bejutás engedélyezése. A fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének, a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy a felhasználói bejutás engedélyezése. Oktatással kapcsolatos feladatok közül: A tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által meghatározott feladat- és hatáskörök ellátása. A tanköteles tanuló tanulmányai külföldön történő folytatásának bejelentése fogadása.· Az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak a vizsgaszervező iskolák közötti elosztásában történő közreműködés. Az érettségi vizsga központi írásbeli feladatlapjainak átadása a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának. Járási gyámhivatalhoz kerülő hatósági feladatok: A városi gyámhivatalok hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok teljes köre:· szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek intézése (szülői felügyeleti jog gyakorlása megállapodás alapján; szülői felügyeleti jog feléledése; a szülői ház elhagyása; a gyermek végleges külföldre távozása; az életpálya kijelölése; a szülők vagyonkezelése.
2.A
A honfoglalás és államalapítás
Forrás: Tankönyv, 148-151.o Atlasz használat
I. Vándorlás állomásai: Magna Hungária - Az Ural hegység délnyugati lába, állattenyésztés megismerése (türköktől), önálló néppé válunk (magyar), K.u. 500 körül - A nép egy része tovább vándorolt délnyugat felé. Levédia - az Azovi-tengertől északra a Don és Dnyeper folyók között. A kazárokkal élünk együtt. Írásos források megjelenése: arab utazók beszámolói (Ibn Ruszta, Gardizi, Dzsajhani), bizánci császárok feljegyzései (Bíborbanszületett Konstantin) Források szerint a hét törzs neve: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat. Az első fejedelem neve Levedi. Küzdelem a besenyőkkel. A hét vezér: Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. Nevüket településeink is őrzik. pl.: Fehérgyarmat, Tiszajenő, Nyékládháza, Dunakeszi, Kiskér, Káposztásmegyer, Tiszatarján. Etelköz (folyóköz) - Duna. Dnyeper, Dnyeszter vidéke: Vérszerződés - Álmos fejedelemmé választása, a hét törzsszövetséget köt. Fegyverek: visszacsapó íj, nyíl, szablya, kopja, bőrpáncél, bőrpajzs. A honfoglalás ideje: 895-896 Harc a hatalomért: István és Koppány között volt. István édesapja Géza, édesanyja Sarolt volt. István felesége Gizella német földről. István a keresztény szokás, az elsőszülöttség –primogenitúra jogán örökölte a fejedelmi címet. Koppány az ősi szokás (seniorátus- legidősebb fiú) alapján igényt tartott a trónra. Koppányt a pogányok támogatták, István seregében keresztény lovagok is harcoltak. Szolgálatukért földadományokat kaptak. A hatalom megerősítése: István legyőzte az ellene lázadó törzsfőket: a Temes vidék urát, Ajtonyt, és az erdélyi Gyulát is. I. István, a király: Koronázása: 1000 karácsonyán. (II. Szilveszter pápától kért koronát). Uralkodása: 997-1038, fejedelem: 997/1000, király: 1000 karácsonyától 1038-ig. II. Államszervezés: Új közigazgatási egységek: a Vármegyék. Területi alapon szerveződött. Központja a Vár. Vezetője az Ispán. Ispán feladata a vármegye teljes vezetése: közigazgatási és katonai vezető. Vármegyék száma: 45. Főváros: Esztergom lett. A keresztény egyház megerősítése: Megparancsolta a kereszténység felvételét, 8 püspökséget és 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) alapított, Támogatta a szerzetesrendek megtelepedését (Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél, Veszprémvölgy (apácák), Törvényeiben elrendelte, hogy minden 10 falu építsen templomot. Vasárnap mindenkinek kötelező a templomba járás, kivétel a tűz őrzőinek. Földeket adományozott az egyháznak és elrendelte a tized fizetését. HITVILÁG: Vallás: samanizmus • A világ három szintje: alvilág – mi világunk – égi világ • Életfa: a három szintet összefogja • Ágai közt: Nap, Hold, csillagok • Tetején: sas (lehozza az újszülöttek lelkét a fa tetejéről) • Papok: táltosok – közvetítenek, a világok között • Két lélek van: testlélek (halandó), árnyéklélek (halhatatlan) • Totemállat: csodaszarvas, turul. Első templomaink: Tarnaszentmária (Géza alapította a 9. században, ma is áll, altemploma is van), Pannonhalma (Géza alapította, a 9. században, ma is működik, Feldebrő (Aba család alapította, 5 hajós, altemplomos templom).
Munkácsy Mihály: A honfoglalás. 1893, Parlament
3. A A feudalizmus és városiasodás
Forrás: Kidolgozott tételsor
A feudalizmus kialakulása és elterjedése Európában 1. A feudalizmus fogalma: A feudalizmus olyan társadalmi rendszer melynek alapja a föld (feudum) A feudalizmusban 2 alapvető réteg van: - a földesúri vagy nemesi osztály – jobbágyság. Időszaka Róma bukásától 476- 1640-ig, az angol forradalomig tartott. Ország élén az uralkodó áll. Oroszországban az uralkodó a cár. Törökországban szultán. Németországban császár, Magyarországon király, Szerbiában fejedelem. A jobbágy: földműves. Olyan földműves, aki függő viszonyban áll, a földesúrtól, főpaptól, királytól és királynőtől. A jobbágy munkáltatójától kapott házat, földet, eszközt. Ezért cserében munkájával tartozott. Adót fizetve részűkre. Az egyháznak 10.-et, a földesúrnak 9.-et, robot-ingyen munka, ajándékesküvőre, születésnapra. A jobbágyok érdekeltek a termelésben, mivel a termények egy részét saját maguk felhasználhatják. A feudalizmus jellemzője: - a hűbéri kapcsolatok kialakulása. Jelentős szerepe van az egyháznak, mely kiszolgálja az államot, és a feudális társadalmat. Földesúr-nemes: Lehetett születésnél vagy uralkodói kitüntetés által. Feladata: katonáskodás, az ország védelme. Birtokainak igazgatása, ország, megye, település vezetése. I. A középkori városok létrejötte nagyobb útvonalak találkozásánál, Folyóátkelőhelyeknél, réveknél, hidaknál, kikötőhelyeknél, királyi, földesúri vagy egyházi központok körül, völgyek bejáratánál, Római városokra épülve. Magyarországon ennek megfelelt városok: Budapest, Tokaj, Szolnok, Debrecen, Szeged, Győr, Pécs, Eger, Esztergom B; Városok lakói: Lakói a polgárok, iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. Városok képe: vastag falak veszik körül, szűk utcák, egymás mellé épített házak, nem komfortos (nincs vízvezeték, szennyvízelvezetés, kövezett út), gyakoriak a járványok, központja a főtér (vásártér-centrum), itt van a templom és a városháza. II. Polgárjog és városi kiváltságok: Teljes jogú polgár: aki a városban valamilyen tulajdonnal (ház, műhely.) rendelkezett. Ők választották a város vezetőit és vehettek részt a város irányításában. A városok előjogai, kiváltságai: vásártartási jog, önkormányzat választása (városi tanács és polgármester), bíró választása, évi egy összegben való adózás. A városi kiváltságokat a király vagy földesúr által kiadott oklevelekben rögzítették. III. A céhek: A céh, az azonos szakmában dolgozó iparosok szervezete volt. Iparos tevékenységet csak a céhek tagjai folytathattak. Akik céhen kívül próbáltak meg iparral foglalkozni, kontároknak nevezték. A céh működését a céhszabályzat rögzítette. Előírták, hogy: mennyi árut készíthettek, milyen eszközökkel dolgozzanak, a munkaidő kezdetét és végét, milyen minőségű terméket készítsenek, mennyiért adhatják el az árut. A céh a céhmester tulajdona volt. Céhlegények és inasok dolgoztak nála. A céh szerepet vállalt a város életében (pénz a falak megerősítésére, őrség.)
3.B
Az emberi jogok és a szabad vallásgyakorlás Az emberi jogok és kötelességek
Az emberi jogok és kötelességek történetének kialakulása: Már az ókori görögök is gondolkodtak arról, hogy létezniük kell bizonyos jogoknak, melyek akkor is megilletik az embereket, ha azok épp nincsenek konkrétan az adott állam törvényeibe foglalva. Szophoklész Antigoné című drámájában is az képezi a fő konfliktust, hogy Antigoné eltemeti testvéreit, holott azok az uralkodó, Kreón törvényei alapján államuk árulói, így nem jár nekik temetés. Antigoné azonban érzi, hogy a földi törvények fölött, kell lennie egy sokkal magasabb rendű törvénynek is, mely minden embernek megadja a jogot a tisztességes temetéshez. Hatályos törvények: A gyermekek jogairól szóló hatályos egyezményt, New Yorkban, az ENSZ által elfogadott 1989. november 20-án kelt egyezmény mondja ki. Az Egyezményt követte három kiegészítő jegyzőkönyv: egy a gyermekekről fegyveres konfliktusokban, egy a gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról, és egy a jogsérelmek esetén benyújtható panaszeljárásról. Magyarországon a gyermekek jogairól és kötelességeiről törvényt, 1991. évi 64. cikke hagyta jóvá New Yorki minta alapján. A törvény 54 cikkből áll. Az egyezményt aláíró országoknak az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt rendszeresen be kell számolnia az Egyezményben foglaltak betartásáról. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2011. évi törvénye is szabályozza az emberi jogokat és kötelességeket: (1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját.(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.. Az egyezmény fontosabb pontjai: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek. Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem minden alakja tilos. Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni. Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja. Magyarországon az emberi és a szabad vallásgyakorlást a 2011. évi 206. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról tartalmazza. A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA1 § Mindenkinek joga van a lelkiismeret és a vallás szabadságához. 2. § A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi, vallási neveléséről, vallásos oktatásáról döntsön, és arról megfelelően gondoskodjék. Az állampolgárok alapvető jogai: Megegyeznek az ENSZ Egyezményében leírtakéval. Állampolgári jogok: Jogokat az állam biztosítja polgárai számára, ezeket a jogszabályokból lehet megismerni. Pl. választójog, szociális biztonsághoz való jog, munkához való jog, panaszjog. Ezek a jogok biztosítják az állam tevékenységében való részvételt, a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak. Globális jogok: a XX. században kerülnek előtérbe; az egész emberiséget érintő kérdéseket, sorskérdéseket fogalmaznak meg: pl. békéhez, egészséges környezethez való jog, a gyermekek jogai. Az állampolgári kötelességek: A 20. században jelennek meg az alkotmányokban: honvédelmi kötelezettség, adófizetési kötelezettség, a törvények betartásának kötelezettsége, kiskorú gyerek taníttatásának kötelezettsége. A diákok kötelezettségei: részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. Eleget tegyen, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének; megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét. Emberi jogok típusai:
4. A Hunyadi Mátyás 1458 - 1490
Forrás: Tankönyv, 6. osztály, 24-28.o Atlasz: Hunyadiak kora
Mátyás királlyá választása:1458-ban Pest, országgyűlés: a köznemesség nyomására választották királlyá. Nagybátyja, Szilágyi Mihály kormányzó lesz nagykorúságáig. Édesapja: Hunyadi János, édesanyja: Szilágyi Erzsébet. Az erős királyi hatalom kialakítása
Leszámol az ellene lázadó bárókkal (köznemesekre támaszkodik)
Újjászervezi a központi királyi hivatalokat: o
kancellária: királyi oklevelek kiállítása, rendeletek, törvények előkészítése. (köznemesi, jobbágyszármazású szakképzett hivatalnokokat is alkalmaz)
o
királyi udvari bíróságok működése - ítélkezési napok az országban
o
a nádori tisztség megerősítése (a király helyettese)
III. Külpolitika: A. A török ellen- Védekezik: - a déli végvárrendszer megerősítése. Megszerzi Jajca és Szabács várát-1479 - Kenyérmezőnél győzelem a támadó török ellen (Kinizsi Pál) - Erős zsoldossereget szervez - "Fekete sereg" B; Nyugati hadjáratai: Háború Csehország ellen - cseh király akart lenni, hogy indulhasson a németrómai császári címért - Háború Habsburg III. Frigyes ellen (Ausztria) - elfoglalja Bécset is IV. Mátyás gazdaságpolitikája: Sok pénzre volt szüksége (zsold, háborúk, királyi udvar kiadásai) Bevételei: támogatta a városok fejlődését – adóik, segítette a kereskedelmet – vámok, jobbágyok adói – füstadó (családonkénti adózás), rendkívüli hadiadó évi 1 arany, amit minden jobbágynak be kellett fizetnie. Éves jövedelme 600 -700 000 Ft-ra tehető. V. Mátyás hadserege: Fekete sereg - zsoldos sereg, létszáma: békében 8000-10 000 fő, háború idején 20 000 fő, fegyvernemei: lovasság (nehéz- és könnyűlovasság), gyalogság (nehéz. és könnyű gyalogság, puskások, íjászok), tüzérség, dunai hajóhad, huszita harci szekerek Híres parancsnokai: Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthory István, VI. Mátyás reneszánsz udvara: Mátyás felesége, Beatrix itáliai volt. Megváltoztatta az udvar képét:
Reneszánsz stílusú építkezések kezdődtek (Buda, Visegrád)
Pártolták a művészeteket (zene, költészet), tudományokat - Janus Pannonius, Galeotto Marzio munkássága
Híres volt Mátyás könyvtára - korvinák
Jelentős volt a történetírás: o
Antonio Bonfini: Mátyás korát írja le (udvari történetírója volt)
o
Thuróczy János a magyarok történetét írja meg Mátyás koráig.
4. B
A demokratikus állam jellemzői A parlamenti demokrácia, mint jogállam
A demokrácia szó jelentése: görög eredetű szó, a démosz (nép) és (uralom) szavakból jött létre. Jelentése: népuralom. Alapelve, hogy a társadalom tagjai közötti minden nemű hatalmi kapcsolat azokban gyökerezik, akik engedelmeskednek és nem azokban, akik parancsolnak. Mivel mindenki maga dönti el, hogy engedelmeskedik-e vagy sem, csak akkor fog engedelmeskedni, ha azt előnyösnek ítéli. A demokrácia egyik legmeghatározóbb sajátossága a szólás- és véleményszabadság. A modern demokrácia: a francia 18. századi elképzelések alapján, a nép a hatalom birtokosa, részt vesz a hatalom gyakorlásában. Ezt hívják népfelség elvének. A népfelséget hívják népszuverenitásnak is. Jelentése a jogok forrása a nép. A népnek joga van az államra ruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére, Locke és Montesquieu szerint képviseleti rendszer révén, Rousseau szerint közvetlen néphatalom révén. Ez az elmélet érvényesül napjainkban is, és a demokrácia különböző típusai is ebben a formában nyilvánulnak meg. Modern demokrácia típus a francia, akiknek szabadságjogait az 1789. augusztus 26: Emberi és polgári jogok nyilatkozata tartalmazza. Az amerikai 1791-es Jogok törvénye, amely az alapvető emberi szabadságjogokat tartalmazza. Többségelvű parlamenti demokrácia jellemzői: - a kormánynak többsége van a parlamentben, a miniszterelnök a pártelnök, egyszerű, többségen alapuló egyfordulós választási rendszer. Konszenzuális parlamenti demokrácia: - a parlament és a kormány szétválik – létrejön a tényleges hatalommegoszlás, többpártrendszer, többfordulós választás. A modern demokrácia kritériumai: 1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő 3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5. kisebbségi jogok védelme. Demokratikus intézmények: parlament, államfő, kormány, közigazgatás, bíróság, alkotmánybíróság, ombudsman.
5. A felvilágosult abszolutizmus
Forrás: Tankönyv, 7. osztály 53-61.o
A felvilágosult abszolutizmus a Közép- és Kelet-Európai országok államformája az 1700-as évek közepétől a francia forradalomig. Célja: a térség felzárkózzon Nyugat-Európa gazdasági szintjére, ehhez a felvilágosodás eredményeit hasznosítja, ennek szellemében az állam merkantilista gazdaságpolitikát folytat: Korszerűsíti az oktatást, közigazgatást, egészségügyet, türelmes a protestánsokkal. Abszolutizmus: az uralkodó rendeletekkel kormányoz. Felvilágosult: szociális és a nép jólétét elősegítő intézkedéseket hoz. Hazánkban Mária Terézia és II. József képviselte. Mária Terézia (1740-1780) Jelszava: „Etetni kell a juhot, ha fejni akarjuk!• Pragmatica Sanctionak (172223) köszönhetően kerülhetett trónra, amely kimondta a Habsburg ház nőági örökösödési jogát. Pozsonyban segítséget kért a magyar rendektől {„Életünket és vérünket!=Vitam et sanguinem!”}- Habsburg gazdaságpolitika=merkantilizmus (A merkantilisták szerint egy ország gazdagsága export többletétől függ. Arra törekedtek, hogy a nemesfémet – a pénz akkoriban még kizárólagos formáját – az országba vonzzák, kiáramlását pedig megakadályozzák. Ennek hatására – elképzelésük szerint – megnő az árszínvonal és a termelés, viszont csökken a kamatok szintje, amik végső soron az iparosok profitjának emelkedését vonják maguk után. A merkantilista elvek megvalósításában az állam aktív szerepet vállalt. Colbert a külföldi árukat védővámokkal tartotta távol, a hazai ipart kölcsönökkel támogatta.)• 1754. vámrendelet =kettős vámhatár külső vámhatár az egész Habsburg Birodalom körül, belső vámhatár Magyarország körül. Urbárium (rendelet) - 1767. - az egyházi tized és állami adók mellett fenntartotta a kilencedet - heti 1 nap igás vagy 2 nap kézi robot - 1 forint fejadó → törvényes helyzet a földesúr és a jobbágy között 3) Ratio Educationis (rendelet) - 1777. alsó- és középfokú oktatás szabályozása - 6-12 éves korig köteles mindenki iskolába járni - állami felügyelet az iskolák felett - tanítóképzés (történelemoktatás/egyetemes és magyar történelem. II. József (1780-1790) Jelszava: „mindent a népért semmit a nép által” - Mária Terézia fia - nem koronáztatta meg magát=”kalapos király” {hogy ne kényszerüljön esküt tenni a rendi jogok tiszteletben tartására, de a koronát Bécsbe vitette}- 10 év alatt 6000 rendeletet hozott 2) Rendeletei: 1782. feloszlatta a szerzetesrendeket (kivéve a tanítással és betegápolással foglalkozó rendeket)1781. türelmi rendelet: hivatalt vállalhattak az evangélikusok, kálvinisták és görögkeletiek számára - 1784. nyelvrendelet • latin helyett német az államnyelv/közigazgatásban→felháborodás a nemesség körében 1785. jobbágyrendelet• röghöz kötés megszüntetése• mesterséget tanulhattak. 1785. az országot 10 igazgatási területre/kerületre osztotta – élén királyi biztosok. Ellentét a rendek és az uralkodó között- 1784., 1786. népszámlálás 3) II. József kudarca- a magyar felvilágosodás kezdete=Bessenyei György: Ágis tragédiája c. (1772)- II. Józsefnek kis létszámú támogató csoportja alakult ki=ún. jozefinisták- II. József rendeletei miatt támogatói szembekerültek az uralkodóval - II. József orosz szövetségben háborút indított a Török Birodalom ellen→elégedetlenség az egész lakosság körében- francia forradalom híre→lezárult a felvilágosult abszolutizmus- a török háborúban megbetegedő császár halálos ágyán 3 kivételével minden rendeletét visszavonta= nevezetes tollvonás.
5.B
A mai magyar oktatási rendszer
Időtartam (év) Képzési forma Életkor 3-4 bölcsőde, óvoda 2-3 éves kortól 8 általános iskola 6 éves kortól (16 éves korig tanköteles) 4/5/6 Szakközépiskola, Szakgimnázium, Gimnázium 14éves kortól 3/4 felsőoktatási alapképzés 18 éves kortól 2/1 felsőoktatási mesterképzés 3 doktori képzés A gyerekek 2 éves korban lépnek be a magyar közoktatás kapuján, ekkor kezdik el az bölcsődét. Ezt követően óvodába járnak. A tankötelezettség a 6. életévet betöltve kezdődik. A kötelező oktatás Magyarországon 16 éves korig tart; az oktatás az állami oktatási intézményekben ingyenes. Az óvodai nevelés. Az óvodai nevelés a gyermekek 3 éves korában kezdődik és legfeljebb 6 éves korukig tart. Az óvodai nevelés hároméves kortól kötelező. Az általános iskolára történő felkészítés az óvoda utolsó évében, a nagycsoportban kezdődik. Alapfokú oktatás: Magyarországon az általános iskolai oktatás nyolc évig tart. A diákok az általános iskolai utolsó két évének érdemjegyei, a központi középiskolai felvételi vizsgán szerzett pontjaik, valamint az egyes középiskolák külön felvételi vizsgáján szerzett pontok alapján nyernek felvételt a középiskolákba. Középfokú oktatás: A diákok középiskolai tanulmányaikat érettségi vizsgával fejezik be. A tanulók négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) és legalább egy választott tantárgyból tesznek érettségi vizsgát. A magyarországi felsőoktatás állami, egyházi, valamint magán egyetemekből és főiskolákból épül fel, amelyek képzések széles skáláját kínálják jövőbeni hallgatóiknak. Diploma megszerzésének feltételei. A záróvizsga részei: a szakdolgozat elkészítése és megvédése (diplomamunka), nyelvvizsga, a szak tantervében meghatározott képzési és vizsga követelmények teljesítése. A magyar felsőoktatás több mint 600 éves múltra tekint vissza, az első magyar egyetemet 1367‐ben alapították Pécsett. Hatályos 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: A törvény célja: amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. Új intézményfajtákat, szakgimnáziumokat és új típusú szakközépiskolákat vezetnek be 2016. szeptember 1-jétől a köznevelési törvény módosításával. A módosítás nyomán szakgimnáziumban szakmai érettségi vizsga és szakképesítés lesz szerezhető. Ennek megfelelően a 9-12. évfolyamon az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyhat. A szakiskolák helyébe lépő szakközépiskolákban az első három év után szakmai vizsgát tehetnek a diákok, majd további két év alatt felkészülhetnek az érettségire. A törvénymódosítással 25 éves korig meghosszabbították a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel lehetőségét, egyben lehetővé tették, hogy az első szakképesítést bárki, korra való tekintet nélkül, a felnőttoktatás nappali munkarendje szerinti képzésben szerezze meg. A módosítás rögzíti, hogy a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Alapfokú iskolai végzettség a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető. A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány, továbbá a szakközépiskolában iskolai rendszerű szakképzés keretében szerzett, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Ezzel az oktatási formával a munka világába kerül az illető személy. 18 éves kortól heti 40 óra lesz a munkaidő.
6.B
A Kormányablak az integrált kormányzati ügyfélszolgálat
Az integrált szó jelentése: összevonás. A kormányablak ügyfélszolgálati szolgáltatás célja: különböző ügyintézések egy helyre való összevonását jelenti, egy helyen legyen elérhető. Az állampolgároknak az államról alkotott képét, véleményét alapvetően meghatározza az, amikor ügyeik intézése során kapcsolatba kerülnek az állammal, és képet alkotnak annak működéséről, társadalmi kapcsolatairól. A cél az elégedett állampolgár, az eszköz pedig egy hatékonyan működő, egységes és integrált intézmény, mely egy hatékonyabb és egyszerűbb ügyintézést valósít meg, egységes szakmai elvárások mentén. Az egyablakos ügyintézési rendszer a „Jó Állam” céljainak megfelelően került kialakításra. Ennek érdekében további cél az, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb, vagy bármely, a számára legkönnyebben elérhető kormányablakban, munkaidőn kívül is el tudja intézni a hivatalos ügyeit. Az első kormányablakok 2011ben kezdték meg működésüket az első, egységes arculattal rendelkező kormányablakok a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban. A kormányablakok országos hálózatának a kialakítására, az új kormányablakok megnyitása 2014 februárjától folyamatosan történik. Az ügyfél beadványait a hivatal bonyolítja le az illetékes hatóságoknál, részletesen tájékoztatva a kérelmezőt az ügymenetről, vagy a hiánypótlásról. Ezáltal a polgároknak nem kell több helyre elmenniük, és többféle ügyfélfogadási rendhez igazodniuk. Az állam célja, biztosítani a magas színvonalú, integrált egyablakos ügyfélkiszolgálás lehetőségét minden állampolgár számára. A kormányablakok előtt az ügyintézés sok helyen történt, több időt vett igénybe, többszöri alkalommal. A kormányablak működése ezért hasonlít a járási közigazgatáshoz, ügyfélszolgálathoz. Feladatkörök: Anyakönyvi és állampolgársági ügyek; szomszédos államokban élő magyar diákok és pedagógusok kedvezményei Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos feladatok Gépjárművekkel kapcsolatos feladatok Kereskedelmi tevékenységek, vásárok, piacok, szálláshelyek, rendezvények. Lakcímváltozás, lakcímigazolvány, népesség-nyilvántartás, erkölcsi bizonyítvány. Panasz, közérdekű bejelentés, fogyasztóvédelmi panasz. Speciális termékek (robbanóanyagok, pirotechnikai eszközök, biztonsági papírok) szállítása, kivitele és behozatala. Szociális és családi ügyek: pénzbeli ellátások és méltányossági kérelmek. Gyermekvédelem, gyámügy, fogyatékos ügy, nyugdíjügy, hagyaték. TAJtársadalombiztosítási azonosító jel (ingyenes orvosi ellátás). Szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos ügyek: TAJ kártya és EU kártya, Természet és épített környezet: építésügy, ingatlan-nyilvántartás, adó- és értékbizonyítvány, lakásbérlet és lakástakarék. Környezet és egészségügy; örökségvédelem. Ügyfélkapu, cégbejegyzés, változásbejegyzés, Veszélyes anyagokkal kapcsolatos ügyek. Vezetői engedéllyel és parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladatok. Nyíracsád a Nyíradonyi Járási Hivatalhoz tartozik.
6.A
A reformkor (1830-1848)
Tankönyv: 7.osztály
I. Előzmények: A haladó nemesek tettei és felajánlásai az ország fejlődése érdekében: gróf Festetich György Keszthely – Georgikon, gróf Széchényi Ferenc - Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítása, gróf Széchenyi István az 1825 - a Magyar Tudományos Akadémia létrehozása. Célja a magyar nyelv és kultúra ápolása. II. A rendi országgyűlés működése Helyszín: Pozsony. A király hívhatja össze. III. A reformkor A reform szó jelentése: békés úton történő megújítás, átalakítás. A reformkor 1830-tól (a Hitel című munka megjelenésétől) 1848-ig tartott. A reformkor fő kérdései: A magyar nyelv ügye: a magyar legyen a hivatalos nyelv hazánkban. A gazdaság (ipar és mezőgazdaság) fejlesztése, modernizálása. A közteherviselés kérdése: a nemesi adómentesség megszüntetése. A jobbágykérdés: a jobbágyi kötelezettségek eltörlése, jobbágyfelszabadítás. Gróf Széchenyi István (1791-1860) Életrajza A; Életrajzi adatok született: 1791. szeptember 21. Bécs meghalt: 1860 Döbling (Ausztria) édesanyja: gróf Festetics Julianna édesapja: gróf Széchényi Ferenc gyermekkora: Nagycenk családi birtok, Bécs B; Életútja: Katonai pálya (a napóleoni háborúk). Később Wesselényi Miklós báróval utazgatott (Anglia, Franciaország). Felismerte, hogy hazája elmaradott. Hazatérve változtatni kívánt ezen. II. A Hitel (1830) Az 1830-ban jelent meg Hitel című műve. Főbb gondolatai: A mezőgazdaság átalakítása (modern gépek, új technológiák) A nemesnek pénzre van szüksége, hogy modernizálja, fejlessze birtokát, de a banktól nem kap kölcsönt (hitelt). Hitel: a bank által nyújtott pénzkölcsön. Nincs fedezete a hitelnek. El kell törölni az ősiség törvényét. Ősiség (1351): A nemes a földjét el nem adhatja, tőle senki el nem veheti. Családjában örökölhetik, de ha a család kihal, a föld a királyra száll. A robotmunkát bérmunkára kell cserélni. Bárki szabadon vehessen földet. A nemesség is adózzon. Fejleszteni kell az ipart és a közlekedést. III. Széchenyi gyakorlati munkái: Széchenyi István sokat tett is a haza felemelkedésért. Kossuth "a legnagyobb magyarnak" nevezte. Támogatta az ipar fejlesztését. Pesten gőzmalmok építését kezdeményezte A közlekedés és az áruszállítás fejlesztése: vasútépítést, dunai- és balatoni gőzhajózás. A Duna szabályozása, hajózhatóvá tétele a Fekete-tengerig, Az óbudai hajógyár és téli kikötő létrehozása a Lánchíd építésének kezdeményezője. Támogatta a lótenyésztést és a lóversenyzést. Híres műve a Lovakrul. Támogatta a Buda és Pest egyesítését és igazi fővárossá válását. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítója Kezdeményezte a Pesti Kaszinó létrehozását. Fontos művei voltak még a Világ és a Stádium. Kossuth Lajos (1802-1894) Kossuth életrajza, pályája született: 1802 Monok (Kossuthfalva) meghalt: 1894: Turin (Torino - Olaszország) Kisnemesi családból származott, jogot tanult, ügyvéd lett. A reformok támogatója volt Zemplén megyében. Az 1832-36-os országgyűlés (egy főnemes képviselője volt): megszerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, (magánlevélként a cenzúra miatt) Később a megyegyűlésekről tudósított ugyanígy: Törvényhatósági Tudósítások Az udvar hűtlenség vádjával perbe fogja, börtönre ítélik. Kossuth itt nyelveket és közgazdaságtant tanult. 1840-ben szabadul.1841ben a Pesti Hírlap főszerkesztője lesz. Megteremti a vezércikk műfaját. a cenzúrát kijátszva ír az ország problémáiról és a megoldás lehetőségéről. II. Kossuth programja A; Érdekegyesítés Fel kell számolni a nemesség és a jobbágyok közötti ellentétek okát, a jobbágyrendszert. Csak az egységes nemzet tudja kivívni az önállóságot és a szabadságot. B; Jobbágykérdés- örökváltság Kötelező örökváltságra van szükség, a nemest pedig az állam kártalanítsa. C; Közteherviselés A nemességnek az ország haladása érdekében le kell mondani az adómentességéről. Minden állampolgár adózzon. B; Iparfejlesztés Fontosnak tartotta a hazai ipar fejlesztését ("Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás") Ipari kiállítást szervez, vasútépítő társaságot alapít. Önálló magyar vámterület létrehozásával védené a hazai ipart a külföldi áruktól - Bécs nem támogatja, 1844-ben létrehozza a Védegyletet: Tagja bárki lehetett, aki vállalta, hogy hat éven keresztül nem vásárol olyan külföldi árut, amit itthon is gyártanak, még ha az drágább is vagy rosszabb minőségű.
.
7B
Egyéni vállalkozás, cégalapítás: Kft, Bt
Egyéni vállalkozó: Természetes számlaképes magán személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenységét egyéni vállalkozásnak nevezzük. A devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. Alapítása: egyéni vállalkozást az arra illetékes hatósághoz: NAV- Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz való bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet létrehozni. Egyéni vállalkozás esetén a Kormányablak is megkeresendő ügyintézés céljából. Kivéve mezőgazdasági termelőtevékenységet és hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat bárki folytathat, nem kell hozzá igazolás. Az egyéni cég nem jogi személy. Egyéni vállalkozást alapíthat: belföldi természetes személy, cselekvőképes, lakóhellyel rendelkezik, nincs kizárva egyéni vállalkozásból Megszűnése: vállalkozó igazolványt visszaadja, meghal vagy cselekvőképességét elveszíti. Vállalkozás módok: Korlátolt felelősségű társaság: A Kft. olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért egyébként nem felel. Lehet néhány fős kisvállalkozás, de lehet sok tagból álló kiterjedt vállalkozás is. A korlátolt felelősségű társaság jogi személy. Tagjai lehetnek természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. Alapítás: Akkor érdemes létrehozni, ha néhány tag viszonylag nagy vagyont egyesítve akar társaságot alapítani. Kft.-t egy tag is alapíthat. Bt- Betéti társaság: Olyan társasági forma, amelyet Magyarországon tetszőleges jegyzett tőkével legalább két személynek lehet alapítania. A beltag teljes vagyonával felel a keletkező kötelezettségekért, a kültag csak vagyoni betétje mértékéig. Belső érintettek: Tulajdonos(ok) – osztalék, Vezetők – jövedelem+ juttatások, Munkavállalók – munkabér+ tartós munkahely Külső érintettek: A vevő, Szállítók,Versenytársak, Pénzintézetek, bankok, Állam (önkormányzatok), Egyéb. Tevékenységi kör szerint Bt lehet: ipari, gazdasági, kereskedelmi (bel- ill. külkereskedelmi), pénzintézeti, közlekedési, egyéb.
Közkereseti KKT, Betéti Társaság- Bt.
Forradalom az iparban és a mezőgazdaságban a 18.században
7.A
I. Az ipari forradalom és előzményei Az ipari forradalom: Gyors, robbanásszerű változás a gazdaságban a technikai találmányok segítségével. Az 1780-as évektől bontakozik ki Angliában. Anglia ekkor kapta a „világ műhelye kifejezést” Előzményei: A feudális kötöttségek eltörlése. Üzleti versengés a vállalkozók között, tőkét fektettek be a haszon reményében. -> a kapitalizmus korszaka. A kapitalizmus legkorábbi szakasza a szabad versenyes kapitalizmus Bárki alapíthat vállaltokat, gyárakat és gyárthat termékeket. A vevő attól vásárol, aki olcsóbban ad jó minőségű terméket vagy újdonságot gyárt. Nő a bankok szerepe (pénzkölcsönözés kamatra). A jelzálog fogalma: ingatlanra bejegyzett jog, a tulajdonos a vagyontárgy felett csak korlátozottan rendelkezhet. A jelzálogjog egy úgynevezett járulékos jog,tehát a jelzálog bejegyzés abban az esetben kerül le a tulajdoni lapról, illetve más vagyontárgy esetében az erről szóló szerződés akkor szűnik meg, amikor a hitelezett összeg visszafizetése teljes mértékben megtörténik. II. Az ipar forradalma A textilipar forradalma. Első gépek a textiliparban jelentek meg:
A gépeknél az új hajtóerő, a gőz. A gőzgépet James Watt tökéletesítette. A gőzenergiát forgómozgássá alakította, ami képes meghajtani gépeket.
Szövést segítő találmányok: repülővetélő és az ipari szövőszék
Fonást segítő találmányok: fonó Jenny B; A közlekedés forradalma A gőzgépet alkalmazták a közlekedésben és az áruszállításban is: az ír Fulton (faltn) gőzhajót készített, Stephenson (sztívenzon) feltalálta a gőzmozdonyt C; A távközlés forradalma Morse (Morze) kifejlesztette a szikratávírót (és a morse ABC-t). Üzenetküldés nagy távolságokra. III. A mezőgazdaság forradalma. A lakosság mind nagyobb száma foglalkozott iparral. Őket élelmiszerrel kellett ellátni-> szükség volt a mezőgazdaság fejlesztésére: vetésforgót alkalmazása (az ugar eltűnik, minden rész terem)
istállózó állattartás (takarmánytermelés lehetővé tette)
a földeken trágyázást alkalmaztak
új gépek a mezőgazdaságban: vetőgép, cséplőgép, aratógép és a gőzeke
Miniszterek: politikusok, vagyonosok vagy nemesek lehettek.
A MODERN DEMOKRÁCIÁK MŰKÖDÉSE 8.B 1. A modern demokrácia fogalma Ókor: démosz + hatalom= néphatalom. Modern jelentése: demokrácia = népuralom, államtípus 2. A modern demokrácia kritériumai. Jog: precedens-angolszász és római jog szerint vagy kódex-törvény hatálya szerint. Jogállamiság: az állam is alávetett a jognak. Alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége (NagyBritanniában íratlan alkotmány). Jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van. Hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése (Montesquieu alapelve szerint) kisebbségi jogok védelme 2. A modern demokráciák gyökerei ókori Athén: Kr.e.508-Kr.e.322 . A modern demokrácia kialakulása előzményei voltak az angol alkotmányos monarchia (1689 óta), a felvilágosodás hatása (XVIII. század), az Amerikai Egyesült Államok születése (1776), és a nagy francia forradalom (1789) 3. A mai demokráciák a) Közvetlen demokrácia ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak. Modern formája a népszavazás = referendum. b) Közvetett demokrácia a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat választás. Célja a hatalom átruházása egyes pártokra párt: olyan politikai szervezet, amelynek célja a politikai hatalomból való részesedés, így ellátja, a polgárok érdekképviseletét általában több párt verseng a hatalomért, de pl. Nagy-Britanniára a kétpártrendszer jellemző: a hatalomért a konzervatív párt(toryk) és a munkáspárt (Labour) verseng, a többi párt szerepe jelentéktelen, ilyen az USA is és Magyarország is ebbe az irányba fejlődik 2002 óta. 4. Demokratikus intézmények: a) Parlament feladata törvényalkotás. A végrehajtó szerv (kormány), ellenőrzése (beszámoltatás, kérdés, vizsgálóbizottság) a nyilvánosság biztosítása. Belső szerkezete: élén a házelnök nem az egyéni képviselők, hanem a pártfrakciók csatározásai jellemzik. Bizottságok: állandó és ad hoc, nem a plenáris ülésen (plénum= a ház egésze), hanem bizottságokban folyik a törvényalkotás. Felépítése: egy- és kétkamarás parlamentek. A (brit parlament pl. kétkamarás, mert a Lordok, ill. a Közösségek Házára tagolódik, a magyar viszont egykamarás). Szimmetrikus (azonos létszámú, ill. felépítésű) és aszimmetrikus kamarák is lehetnek. b) Államfői hatalom (király vagy köztársasági elnök). Korábban egy személyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje volt szerepe egyre inkább szimbolikus. Nemzet egységének kifejezője széles kinevezési jogkör: diplomaták, professzorok, tábornokok. Részt vehet a parlamenti munkában gyenge vétójog: csekély mérlegelési jogkörrel (az angol uralkodók 1707 óta nem használták a vétójogukat) egyes országokban erősebb szerepköre van (pl. USA, Oroszország) c) Kormány Feladata tanácsadóból lett végrehajtó szervezet ma a parlament által hozott döntéseket hajtja végre. A törvények végrehajtása érdekében rendeleteket alkot, ezt hajtja végre. DE! a törvényalkotásban is egyre nagyobb a szerepe a legtöbb törvényjavaslatot a kormány terjeszti be a rendeletalkotás is a kormány joga külügyek és hadügyek terén nagy döntési szabadság. Felépítése miniszterek és államtitkárok kormányfő: miniszterelnök / kancellár miniszter: minisztérium vezetője, egy adott ágazat irányítója d) Bíróság a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban személyi és szervezeti függetlenség Alkotmány: alaptörvény egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes. Módosítása: minősített (2/3-os) parlamenti többség és/vagy népszavazásé). Ombudsman: az egyéni jogvédelem eszköze, a nép ügyvédje egyéni kérelem alapján jár el, jogorvoslatot kezdeményez. Általános- és szakombudsman Svédországi eredetű, 1809-ben itt nevezték ki az első ombudsmant az Európai Unióban 1995 óta van saját ombudsman. 6. Választási rendszerek a választások lebonyolítását, a szavazatok mandátummá alakítását szabályozza. Mandátum: országgyűlési képviselői megbízás. Választási alapelvek a választójog általános: nincs cenzus (vagyoni előírás). Egyéb kitételek, kivéve a Büntetett előéletűeket, ha eltiltják a közügyek gyakorlásától és a gyámság alatt lévőket egyenlő: 1 ember 1 szavazattal rendelkezik. Közvetlen: személyesen adhatja le a választó a voksát titkos: az állampolgár személyes szavazata azonosíthatatlan.
8.A
Magyarország a két világháború között. Horthy Miklós és Trianon
Atlasz használat
„Magyarország Egyetlen ország a világon, amely önmagával határos”! Vörös és fehérterror Tankönyv alapján Magyarországon kb. az 1919 augusztusa és 1921 decembere közötti időszakra használt elnevezés a vörös és fehér terror. A kegyetlenkedéseket, gyilkosságokat különítményesek követték el az 1919. március- július közötti. Kommunista Tanácsköztársaság vezetői és támogatói vagy szimpatizánsai, baloldali értelmiségiek illetve a berendezkedő. Horthy-rendszerrel szemben állók ellen. A Tanácsköztársaság bukása után megindult a nemkívánatos személyek internálása. Ugyanezen nap egy belügyminiszteri rendelet a letartóztatásokról is született, ami szerint bizonyítékok hiányában is letartóztatható az, akiről feltételezhető, hogy kommunista érzelmű. A „fehérterror” a kommunista bűntettek (vörös terror) helyszíneit járta végig, és azok valódi vagy vélt elkövetőit, felelőseit vonta felelősségre, sokszor igen erőszakos, kegyetlen módszerekkel. Egyszerre jellemezte önbíráskodás, a bosszúállás és a nem közvetlenül érintettek megfélemlítésének szándéka. A mozgalomnak történészi értékelések szerint nagyságrendileg ugyanannyi áldozata volt, mint a megelőző vörös terrornak (500-600 között). Horthy Miklós hatalomra kerülése - Magyar nemesi családból származott - Az antant engedélyével hadsereget szervezett, hogy helyre állítsa a rendet Magyarországon. Kenderesről származott, református nemesi családból. Az antant ígéretet tesz arra, hogy ha Horthy veszi át a vezetést, a román hadsereg kivonul Magyarországról. A délvidéken szerveződő Nemzeti Hadsereg élére áll, bevonul Budapestre. Átmeneti kormányok a tanácskormány után több kormány jött létre egymás után, amelyek csak rövidebb ideig voltak hatalmon. Eltörölte a tanácskormány intézkedéseit. Intézkedései: Magyarország államformája: király nélküli alkotmányos királyság a király helyett a kormányzó vezeti az országot "törvényes király hiányában az államfői feladatokat egy kormányzónak kell ellátnia" Konszolidációs program, konszolidáció = megszilárdul a kormányzat felépítése, módszere, létrejön a hatalmi egyensúly. Nagyatádi-féle földreform (Nagyatádi Szabó István a földművelésügyi miniszter volt, ő hajtotta végre a földreformot) a termőterületnek mindössze 5-6%-át érintette 411 ezer paraszt jutott földhöz (közülük 301 ezer volt a szegényparaszt). A numerus clausus törvény megszabja, hogy az országban élő nemzetiségek csak országos arányszámuknak megfelelő számban kerülhetnek be a főiskolákra, egyetemekre (a törvény célja a zsidó származású hallgatók felvételének korlátozása). Híres volt az oktatási rendszerünk: Klebelsberg Kunó miniszterrel. Bethlen István 1921-1931-ig miniszterelnök volt. Királypuccs IV. Károly kísérletei a magyar trón visszaszerzésére (1921. húsvét; 1921. november) Következménye: a Habsburg-ház trónfosztása (1921. november). Trianon Helye: a Párizs melletti Nagy Trianon-kastély. Ideje:1920. június 4. Emléknap lett. A Nemzeti Összetartozás Napja. Vezetői - magyar részről: Gróf Apponyi Albert - az antant részéről: Millerand francia miniszterelnök. Magyar remények - Népszavazás a vitás területek hovatartozásáról - Az ún. „vörös térkép” alapján etnikai alapú területrendezés .Vörös térkép: Etnikai térkép a Kárpát-medencéről. Teleki Pál gróf készített egy térképet, amelyen vörös színnel jelölte a magyarok lakta területeket. Ezzel szerették volna elérni, hogy a magyar lakta területek Magyarországon maradhassanak. Millerand levélben közölte, hogy nem áll módjukban figyelembe venni a magyarok kívánságait. A békeszerződés tartalma a Nemzetek Szövetségének - Magyarország elismeri és tiszteletben tartja a szomszéd országok határait. A hadsereg létszáma 35 000 fő lehet. Tilos a hadsereget modern fegyverekkel felszerelni (tankok, repülők). Tilos az általános hadkötelezettségen alapuló sorozás. Jóvátétel fizetése 30 éven át (az összeg meghatározását későbbre halasztották. Területi változások. Erdély és a Partium Romániához került - Kárpátalja és Csallóköz Csehszlovákiához került, Alpokalja (mai Burgenland) Ausztriához került, Délvidék - Jugoszláviához került (ma Szerbia) MAGYARORSZÁG TERÜLETÉNEK 2/3 RÉSZÉT ELVETTÉK
9.A
1956. október 23.
Tankönyv alapján
Előzmények: A második világháború után, Kelet-Európa így Magyarország is Szovjetunió része lett. Az ország Szovjet mintára rendeződött át. Ez ellen tört ki az 1956-os forradalom és szabadságharc. Forradalom: országban fennálló elnyomás elleni harc. Szabadságharc: az országban bent levő idegen ország elleni fegyveres harc. I. Tüntetés menete: 1956. október 23-án A; Petőfi szobor: diákok tüntetése (Nemzeti dal, a MEFESZ 12 pont felolvasása) B; Bem tér: a lengyel események támogatása, Rákosi és Gerő távozásának követelése, orosz csapatok kivonását követelik, növekvő létszám - lakosság is csatlakozik C; Kossuth tér: Parlament: Nagy Imre miniszterelnökké való kinevezését követelik - beszéde a megnyugvásról D; Sztálin tér: Sztálin szobrának ledöntése II. Tüntetésből forradalom: Magyar Rádió székháza: Gerő beszéde a rádióban elítéli a tüntetőket, A tömeg a 12 pont beolvasását követeli. ÁVH-s lövések a rádió ostroma felkelők elfoglalják Régi és új jelképek: Leverik a középületekről a vörös csillagot és a kivágják a magyar zászlóból a Rákosi címert III. Forradalomból szabadságharc: MDP vezetőségének döntése: az orosz csapatoktól kérnek segítséget, megindulnak a harckocsik Budapestre. Fegyveres ellenállás kezdődik - utcai harcok. Ellenálló központok: Széna tér, Corvin köz, Tűzoltó utca
Híres Pesti Srácok, Védők: Pongrátz Gergely: Corvin Köz Főparancsnoka, Wittner Mária: Vajdahunyad utca vezetője, politikus, Tóth Ilona: Egyetemi orvos hallgató, ápoló, kivégezték. Mansfeld Péter: szakmunkástanuló, pesti srácok egyike. Megvárták, míg nagykorú lesz, majd bitó általi halálra ítélték. Csányi Sándor: Munkás, Thökölyi út védője, kivégezték. 1956-os emlékmúzeum: Kiskunmajsa, alapítója: Pongrátz Gergely 1956-os forradalom és szabadságharc jele: Lyukas zászló
9.B
A rendszerváltás és a mai magyar választási rendszer
Tankönyv alapján
I: A mai magyar demokrácia kialakulása, a rendszerváltás időszaka: Az 1980-as évek végén, Kádár-korszak utolsó éveire, a Szovjetunió szétesése idején teljesen világossá vált, hogy Magyarországon is, a szocialista állam napjai meg vannak számlálva. 1988-ban egyre több fórumon kérdőjelezték meg az egypártrendszer létjogosultságát, és ezzel egy időben a már régóta működő ’underground’ csoportok (a rendszert ellenző, főleg fiatalokból álló közösségek) is egyre erősebben hallattak magukról. 1988 tavaszán Orbán Viktor, Fodor Gábor (1993-tól az SZDSZ tagja) és Kövér László vezetésével megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ). Továbbá ebben az időben alakult a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Magyar Demokrata Fórum (MDF), újjáalakult a Független Kisgazdapárt (FKGP), és a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). Eközben a hatalmon lévő kommunista pártban, az MSZMPben felbomlott az egység és az 1988 novemberében a hatalmat átvevő miniszterelnök, Németh Miklós már azt hangsúlyozta, hogy ő egy független szakértő kormány élén áll. 1989 elején az MSZMP elfogadta a többpártrendszert, és összeült a Nemzeti Kerekasztal, amelyben részt vett az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei és pártjai, valamint a Harmadik Oldal, melyben a hivatalos szervezetek képviselői vettek részt. A Kerekasztal tárgyalások fő célja a rendszerváltás alkotmányos feltételeiről való megállapodás volt. A tárgyalások során kirajzolódtak az alapvető irányvonalak, miszerint először köztársasági elnököt választanak, majd ezután kerül sor a többpárti országgyűlési választásokra. Mivel az ellenzéki pártoknak nem voltak országosan ismert politikusai, így valószínű volt, hogy a köztársasági elnökválasztást az MSZMP jelöltje Pozsgay Imre nyeri. Azonban négy nagy ellenzéki párt (SZDSZ, Fidesz, FKGP és az MSZDP) félve attól, hogy az MSZMP hatalmát átmentheti a demokratikus rendszerbe, népszavazást kezdeményezett. Az úgynevezett négy igenes népszavazáson három kérdésben elsöprő győzelmet aratottak az igen szavazatok. Azonban a politikailag fontos, negyedik kérdésben - hogy elhalasszák-e az elnökválasztást a parlamenti választások utánra nagyon szűk többséggel kerültek fölénybe az igen szavazatok. 1989 októberében az MSZMP megszűnt, és a párt reformer politikusai megalapították a Magyar Szocialista Pártot (MSZP). Egy jóval kisebb csoport pedig Thürmer Gyula vezetésével újraalakította az MSZMP-t, amely 1992 óta Munkáspárt néven működik. 1989. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság és kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. 1990. március 25-én szabad parlamenti választásokat tartottak Magyarországon, melyet az MDF nyert meg. Antall József miniszterelnökségével pedig megkezdte működését az MDF-FKGP-KDNP koalíciós kormány. A parlamentbe bejutott még az akkor még liberális eszméket valló FIDESZ (8.95%), az SZDSZ (21.39%) és az MSZP (10.89%). Ezt követően 1990-ben megállapodtak a Szovjetunióval a teljes csapatkivonásról, és egy éven belül 1991-ben elhagyta az utolsó szovjet katona is az ország területét. A gazdasági átalakulás egyik legfontosabb része a privatizáció volt, amely az állami vagyonban lévő cégek, eladását jelenti. 1990-es évek közepére a régi állami vagyon túlnyomó része már magánkézbe került. A piaci viszonyok kialakítása, és az orosz gazdasági kapcsolatok politikai okokból történő elutasítása miatt a GDP visszaesett, és megjelent a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció is jóval magasabb volt a korábbi értékeknél. Az ország fő külpolitikai törekvéseit illetően, minden eddigi kormány az ország nyugati integrációjának megerősítését tűzte ki célul. Az 1990-es évek közepén megkezdődtek a tárgyalások az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatban. 1999-ben az ország csatlakozott a NATO-hoz. 2003 augusztusában népszavazásban fejezte ki az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát a magyar nép, és 2004. május 1-én 10 ország csatlakozott az EU-hoz, köztük Magyarország is. II:. Napjaink politikai rendszere:
: Parlament létszáma, 199 fő képviselő. Külhoni magyarok szavazati joga. Egy forduló. 5% elérése pártoknál.
10.B
A négy szabadság megvalósulása
I. Áruk - Anyagi akadályok eltávolítása (vámellenőrzés, vámhivatalok megszüntetése, személyi igazolvánnyal való országúti átlépés, 3. országbeliekkel való kereskedelem, egyes áruk korlátozása) - Technikai akadályok eltörlése: (eltérő terméknormák, előírások egyesítése, nemzeti szabványok, gyártási és minőségi előírások elismerése - Adókkal kapcsolatos akadályok adóalapok, adókulcsok felé történő lépések az egységesítés fele II. Szolgáltatások - Pl. bankfiókok nyitása bárhol az EU-n belül - Közúti fuvarozásban eltörölték a nemzeti korlátozásokat, kontingenseket - Légi forgalom szabadsága, bárki szállíthat uniós állampolgárt, árut a tagországok között III. Tőke - 1990: tőke liberalizálása IV. Munkaerő szabad áramlása - Munkavállalás és letelepedés szabadsága, diplomások kölcsönös elismerése 1997: Amszterdami szerződés: közösségi hatáskörbe sorolja a vízum, bevándorlási, és menekültügyeket, ezzel megindul a politikai Unióhoz vezető úton - Amsterdami szerződés: 1997 - 1999: hatálybalépés: intézményi rendszerek további reformja Schengeni Egyezmény integrálása az unió alapszerződésébe (belső hátárok átlépése, külső hátárok fokozottabb ellenőrzése, vízumkiadás, bevándorlás és menedékjog szabályozása)
10. A
AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE
Az európai egyesülés eszméjét 1946 szeptemberében Winston Churchill fogalmazta meg a Zürichi Egyetemen, amikor a francia-német kibékülésen és szövetségen alapuló Európai Egyesült Államok megteremtésére szólította fel az európai népeket és kormányokat. Az integráció létrehozását ún. Róbert Schumann-terv (1950) francia külügyminiszter, az Unió atyának is hívják, amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg. Az Unió története röviden 1951 májusában hat ország - Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról. A Montánunióban részt vevő államok 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. Az Uniót jelenleg 28 tagállam alkotja. A Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést a határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7én a hollandiai Maastricht városában írták alá. Gazdasági és pénzügyi unió létrehozása érdekében legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be. A politikai integráció szorosabbra fűzése érdekében közös kül- és biztonságpolitika felállítása mellett döntöttek, és a bel- és igazságügy területén is közös célokat fogalmaztak meg. Bevezették az uniós állampolgárságot, és a szabad munkaerő-áramlást szélesebben értelmezve - az unió minden polgárát beleértve - előreléptek a személyek szabad mozgásának teljes körű biztosítása irányában is. Ekkortól használjuk az Európai Unió (EU) (European Union) elnevezést. Cél a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tétele, jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is (lásd Lisszaboni szerződés). EU intézményrendszere, felépítése A négy legfontosabb intézmény a Miniszterek Tanácsa (a Tanács), az Európai Tanács, az Európai Parlament, a Bizottság (= az EU kormánya), ezen kívül fontos EU-s intézmények még Bíróság, és a Számvevőszék is. Európai Unió Tanácsa:
Az Unió zászlaja: Kék alapon 12 csillag Fizetőeszköz: Euró
Az Unió Himnusza: Beethoven IX. szimfóniája - Örömóda
Jelmondata: „Egység a sokféleségben”
Európai- nap: május 9.
