Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o
Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei, típusjegyei
o
Az üzleti vállalkozások szerepe a gazdasági fejlődésben
o
Miért kell (ajánlatos) tanulmányozni az üzleti vállalkozást? A vállalkozás: Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. Üzleti vállakozás célja: fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérésével. A vállalkozás érintettjei (stakeholderek) és tipusjegyei: Belső érintettek: többnyire tartós kapcsolatban állnak a vállalkozással, így érdekeik a vállalkozás céljaiban is tükröződnek.
o
Tulajdonosok: befektetett tőkéjük növelésében érdekeltek.
o
Menedzserek: a szervezet folyamatos fenntartásában, stabil működésében érdekeltek. Szervező ismereteit viszi a vállalkozásba. Céljai szorosan kötődnek a vállalkozás működéséhez, mert személyes jövedelmének is előfeltétele.
o
Alkalmazottak: alapvető érdeke személyes jövedelmük maximalizálása. Külső érintettek: tartós vagy átmeneti kapcsolatban állnak a vállalkozással, céljaik a vállalkozás működését korlátozzák vagy céljait befolyásolják.
o
Fogyasztó: a vállalkozás fogyasztói igények kielégítésére jön létre.
o
Versenytársak: ugyanazokért a fogyasztókért harcolnak, kényszerítik egymást az innovációra. ( Innováció: a vállalkozások működésének és fejlődésének természetes vele járója, folyamatos megújulás). A piaci verseny – előnyszerzés céljából folytatott piaci magatartás – egyben a fejlődés motorja is.
o
Szállítók: számára a mi vállalkozásunk a fogyasztó. Ellátja a vállalatokat a szükséges erőforrásokkal.
o
Állami intézmények: a megszületendő törvények, rendeletek, szabályozók, az adók és támogatások komoly hatással vannak a vállalkozók döntéseire.
o
Pénzügyi szervezetek: a vállalkozás pénzigényét biztosítják (hitelezők).
o
Érdekcsoportok, érdekképviseletek: a vállalkozók közvetlen környezetében, érdekcsoportok támogatják, vagy akadályozzák a vállalkozás működését. Pl.: munkáltatók, munkavállalók szervezetei (kamarák, munkaadói szövetségek, szakszervezetek stb. ) Üzleti vállalkozás szerepe a gazdasági fejlődésben: Változást kezdeményez a társadalom és a gazdaság szerkezetében:
o
egyes gazdasági elméletek az innovációt kulcstényezőnek tekintik, nemcsak a termékfejlesztésben, hanem a beruházás ösztönzésében is.
o
működése élénkíti a keresleti és kínálati oldalt is. Miért kell (ajánlatos) tanulmányozni az üzleti vállalkozást? Idő előtt fény derül a hiányosságokra. Így mód nyílik a változtatásokra, még mielőtt visszafordíthatatlan változások következnek be. Fejlesztésekkel elérhető a vállalat versenyképességének fenntartása.
1
2. Melyek a vállalkozások sikerének legfontosabb tényezői? Információtartalom vázlata: o
A vállalkozás emberi tényezői (Képességek, készségek, …..)
o
Egyéb (tárgyi) sikertényezők Minden vállalkozásra jellemző a jó lehetőségek felismerése és a lehetőségek kihasználása a siker érdekében. Tapasztalatok szerint a siker legfontosabb tényezői:
o
Hozzáértő és megfelelő tulajdonságokkal rendelkező vállalkozó, aki társaival (beosztottjaival)
o
jó csapatot alkot, (empátia, kommunikációs készség, motivációs készség, tolerancia, megértés, oktatási nevelési fejlesztési készség, koncepcionális vezetési készség)
o
a vezető a feladatokat a maga komplexitásában tudja szemlélni,
o
megfelelő termék, vagy szolgáltatás, amely a fogyasztók számára a versenytársaknál jobb megoldást kínál,
o
megfelelő piaci szegmens, mely piacok felelnek meg a vállalkozásrendelkezésre álló forrásának,
o
elérhető piac, mely területek válhatnak a jövendő növekedés várható piacaivá,
o
potenciális piac, mely területek igénylik leginkább a vállalkozás termékeit, szolgáltatásait,
o
célpiac
o
elegendő saját vagy idegen tőke a vállalkozás finanszírozására,
o
helyes döntések meghozatala. A siker tényezői közül nagyon fontos a vállalkozói csapat kialakítása. A vállalkozónak 4 jellegzetes üzleti szempontot kell érvényesíteni: ð stratégiai szemléletet, ð a lehetőségek melletti elkötelezettséget, ð a lehető legkevesebb forrás lekötését, ð rugalmas vezetési struktúrát. A stratégiai irányultság azt jelenti, hogy a vállalkozó nem csak a lehetőségek kihasználására törekszik (a vállalkozás gyors reakcióképessége ma már nem elegendő), hanem elő is segíti a változásokat, megelőzi azokat. A vállalkozásnak tehát nem csak alkalmazóképességét, hanem fejlődőképességét is növelni kell. Mivel a vállalkozás stratégiája nem más, mint a hosszú távra kitűzött célok, és e célok eléréséhez szükséges eszközök és módszerek meghatározása, lényege a jövőbeli változásokra való tudatos felkészülés a jelenben. Éppen ezért a stratégiai szemléletű vállalkozó csak annyi erőforrást köt le, amennyi a stratégiai döntés megfelelő előkészítéséhez és megvalósításához szükséges. A stratégiai szemléletű vállalkozó az operatív munkát decentralizálja (szétosztja, megfelelő személyekre bízza) a stratégiai munkát pedig centralizálja (központosítja). Végül olyan vállalati kultúrát, olyan emberi társadalmi atmoszférát igyekszik létrehozni, amely vonzó alternatívákat (változatokat) képes felszínre hozni, a versenyképesség kibontakoztatásának új területeit képes megnyitni. A vállalkozónak az időt értékként kell számba vennie. A „reális idő” azt jelenti, hogy a megfelelő időpontban kell dönteni, szükséges időt kell fordítani az információk megszerzésére, feldolgozására és elegendő időnek kell maradnia a végrehajtásra, az eredmény megjelenítésére. A reális időbe beletartozik a lehetséges alternatívák (változatok) valamennyi következményének a mérlegelése is, hiszen a vállalkozói döntés hosszabb időre meghatározza a vállalkozás sorsát.
2
A források lekötése. A vállalkozónak a korlátozott erőforrások, az elavulás kockázata, a rugalmasság iránti igény és az üzleti kockázatok kényszerítő ereje következtében „amikor szükség van rá” alapon kell az erőforrások alkalmi (időszakos) megszerzésére törekedni. Vagyis a vállalkozó általában szakaszosan, ismétlődő időszakonként köt le forrásokat, bizonyos feladatok végrehajtásának vagy célok elérésének függvényében. Ezeket a gyakran másoktól származó forrásokat – többnyire hiteleket – általában nehéz megszerezni. Ez arra kényszeríti a vállalkozót, hogy a lehető legkevesebb forrás (hitel) felhasználásával érjen el jelentős teljesítményt. A szervezet kialakításánál alapvető kiindulási pont az a követelmény, hogy a szervezeti struktúra feleljen meg a stratégiának, segítse az elképzelések (a célkitűzés) megvalósítását. Csak az adott viszonyok, a stratégiai pozíciók elemzése, a kritikus dimenziók meghatározása és rangsorolása alapján kerülhet sor valamilyen szervezeti alapséma felvázolására. Emellett azonban tág tere van bármilyen speciális vezetési szempont érvényesítésének. Egyetlen végső kritérium érvényesülhet csak: melyik szervezeti sémától remélhető a leghatékonyabb működés az adott környezeti feltételek, a választott stratégia mellett?
3. Nevezze meg a vállalkozás megkezdésének feltételeit! Információtartalom vázlata: o
Milyen tájékozódási eszközöket vehet igénybe a siker feltételeinek tanulmányozásához?
o
Hogyan értékelheti ötletének (vállalkozása tárgyának) egyediségét?
o
Milyen induló döntéseket kell meghoznia egy vállalkozás megtervezésekor?
o
Az induláshoz szükséges pénz meghatározásához, milyen költségeket kell átgondolni? Milyen tájékozódási eszközöket vehet igénybe a siker feltételinek tanulmányozásához? Törvények és jogszabályok ismerete, interneten vagy szakkönyveken keresztül, illetve Önkormányzatok általi felvilágosítás kérése. Vizsgálni kell a piac igényeit a leendő versenytársakon keresztül, illetve saját vizsgálatokkal, melyekhez segítséget nyújt a marketing munka. 1. Fogyasztói szükségletek meghatározása: ð Piaci szegmentálás: egyes termékekhez fogyasztói csoportok rendelhetők. ð Elérhető piac: mely területek felelnek meg méretben a vállalkozásnál rendelkezésre álló forrásoknak. ð Potenciális piac: mely területek válhatnak a jövendő növekedés várható piacává. ð Célpiac: mely terület igényli a vállalkozás termékét/szolgáltatását. A célpiac kiválasztása a legígéretesebb a vállalkozás számára. Pozícionálás: hogy a termékeink milyen előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek a versenytársakhoz képest. 2. Versenyhelyzet elemzése: célja, hogy minél magasabb piaci részesedést, jövedelmezőséget érjen el. A célpiacon elfoglalt helyük alapján 4 stratégia lehetséges: piacvezető, piackihívó, piackövető és meghúzódó. 3. Fogyasztók kiszolgálása:
o
Termékmarketing: fogyasztóknak bemutatás, csomagolás…
o
Ármarketing: Árképzés a piaci áresemények figyelembevételével.
o
Értékesítési hely, utak: termelő-, nagyker-, kisker - fogyasztó. Elosztási csatornák feltérképezése (kiválasztása):
o
Marketing promóció: vásárlók informálása, meggyőzése, reklám, ajánlattétel,
3
PR (közönségkapcsolat) célja: hogy legjobb kép alakuljon ki a termékről, vállalatról és
o
alkalmazottairól. Közszolgálati tevékenység. Hogyan értékelheti ötletének (vállalkozás tárgyának) egyediségét? o
Piackutatás célja: a fogyasztói igények megismerése, kielégítés lehetséges módjának feltárása.
o
Piackutatás folyamata: probléma definiálása, kutatás tervezése, adatgyűjtés, adatelemzés, eredmények és összegző megállapítások. Adatszerzésnek több módja is lehet: közvetlen megkérdezés: kérdőíves módszer vagy interjú, utcán, üzletben, lakáson, termékbemutató, a
o
termék kipróbálásával, kóstoló. közvetett módon: más felméréseit figyelembe véve, internetes felületek adatainak felhasználásával,
o
különböző statisztikák felhasználása, cégbe visszajövő reklamációk, elégedettségek gyűjtése, értékelése. más vállalatok felméréseinek figyelembe vétele
o
Milyen induló döntéseket kell meghoznia egy vállalkozás megtervezésekor? ð Kiknek, milyen terméket vagy szolgáltatást kívánok nyújtani? ð Helyileg hol kívánom ezt megtenni? ð Egyéni vagy társas formában kívánom létrehozni a vállalkozást? ð Milyen forrásokat akarok igénybe venni, csak saját (ez a ritka), vagy pályázatok, hitelek, társak bevonásával kívánom kipótolni a hiányzó tőkét? ð Hogyan kívánom a szükséges erőforrásokat beszerezni, milyen szervezeti formában kívánok működni? ð Milyen partnerekkel kell együttműködnöm (beszállítók, versenytársak, helyi szervezetek)? Valójában ekkor már az üzleti tervet kell összeállítanom, és minden külső és belső tényezőt figyelembe kell venni! Az induláshoz szükséges pénz meghatározásához milyen költségeket kell átgondolni? Az induláshoz szükséges pénz meghatározásához a vállalkozás szempontjából szükséges erőforrásokat (emberi és, tárgyi), azok beszerzése során és folyamatos alkalmazásuk során adódó költségeket kell figyelembe venni. Ezen kívül a marketing költségeket, tárolási (ha van) költségeket, szállítási költségeket (ha van), energia költségeket, infrastruktúrából adódó költségeket. Pl.: munkaerő megszerzése (toborzás, kiválasztás, beillesztés), ð bérköltségek, ð fejlesztési költségek, ð cafetéria Tárgyi feltételek: ð Épület bérleti díja és rezsi díja, ð gépsor beszerzés, aktiválása, ð iroda berendezése és egyéb technikai eszközök beszerzése, azok költségei, ð vállalkozás beindításához szükséges ügyvédi és egyéb felmerülő költségek, ð pályázatok költségei, különböző ötletek és projektek költségei
4. Milyen partnerekre van szüksége a vállalkozónak ahhoz, hogy működni tudjon? Információtartalom vázlata: o
Szükséges partnerek a vállalkozás indításakor
4
Szükséges partnerek az üzemvitel során
o
A vállalkozás megkezdése előtt el kell dönteni, hogy a gazdasági tevékenységet milyen szervezeti formában (egyéni vagy társas) kívánja folytatni. A tevékenység végzése igényel-e dolgozói felvételt, elegendő tőkével rendelkezik-e? A szükséges partnereket az határozza meg, hogy a vállalkozás milyen szervezeti formában tevékenykedik. Egyéni vállalkozó esetében induláskor partner lehet: o
pénzintézet akkor, ha nem rendelkezik megfelelő tőkével,
o
munkavállaló akkor, ha nem egyedül dolgozik a vállalkozásban Egyéb szervezeti formák esetében induláskor partner lehet:
o
tulajdonosok,
o
esetleg menedzserek,
o
munkavállalók,
o
tőkehiány esetén hitelintézet Üzemvitel során szükséges partnerek:
o
fogyasztók, vevők,
o
szállítók,
o
versenytársak,
o
stratégiai partnerek,
o
állami intézmények,
o
civil szervezetek Az eredményes vállalkozáshoz valamennyi érintett együttműködése szükséges.
5. Mutassa be az üzleti vállalkozás környezetét! Információtartalom vázlata: o
Adjon rövid tájékoztatást a makrokörnyezetről!
o
Részletezze a mikrokörnyezeti elemeket! A vállalat (szervezet) marketingkörnyezete három, a vállalat létére és tevékenységére különböző jellegű hatást gyakorló tényezőkből tevődik össze: Belső (mikro) környezeti tényezők
o
· Külső (makro) környezeti tényezők
· Nemzetközi környezeti tényezők
Külső (makro) környezeti tényezők azonosítása: A makro környezet elemei lényegében a gazdasági, technológiai, jogi, politikai, társadalmi és kulturális hatáscsoportok, amelyben a vállalkozás él, működik, elhelyezkedik. Hatásukat ugyan nem közvetlenül, hanem áttételesen fejtik ki, súlyos következményekkel járhat, ha a vállalkozások ezekkel nem számolnak. Belső (mikro) környezeti tényezők azonosítása: A vállalkozás közvetlen vagy akciókörnyezetét azok a tényezők alkotják, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a szervezet működésére, teljesítményére.
5
Ezeknek a tényezőknek nagy része a vállalkozások versenykörnyezetét is jelentik, ahol olyan szereplőkkel kell megküzdeni, mint a fogyasztók, a versenytársak és a szállítók. A közvetlen tényezők körébe tartoznak tulajdonosok (befektetők) vagy a jövőbeni, megszerezhető potenciális alkalmazottak is. Mikrokörnyezeti elemek: Nem elválaszthatók a makro környezettől, hiszen szerves részét képezik az adott ország gazdaságának. 1.
Alkalmazottak: biztosítják a vállalkozás munkaerő szükségletét. Jól képzettekre van szükség, a piaci
helyzet azonban befolyásolja ezek nagyságát. 2.
Tulajdonosok: egy vállalkozás számára fontos a befektetői halandóság, vásárolnak-e részvényt,
tulajdonrészt, mekkora az állam tulajdoni részaránya. 3.
Fogyasztók: egyik legfontosabb szereplő a piacon.
4.
Szállítók: a vállalkozások bejövő erőforrásaikat tőlük szerzik be, ezért döntő jelentőséggel bír egymással
való kapcsolatuk, milyen a fizetőképesség, az ár, a határidő. 5.
Versenytársak: a vállalkozások többsége meghatározott piacon működik, melynek jellegzetessége, hogy
versenytárssal találkozik. Szükséges a marketing tevékenység, az esetleges helyettesítő termékek beállítása. 6.
Pénzügyi szervezetek: biztosítják a vállalkozás pénzigényét.
7.
Kormányzat: befolyásoló szerepe van a törvények rendeletek, szabályozók megalkotásával, támogatások,
pályázatok kiírásával az adott vállalkozások működésére. 8.
Érdekcsoportok, érdekképviseletek: támogatják, vagy akadályozzák a vállalkozás működését (kamarák,
munkaadói szövetségek, szakszervezetek). A vállalkozások fontos feladata a makro és mikrokörnyezet állandó figyelése, a válaszlépések gyors megadása.
6. Milyen szervezeti formákban alapítható vállalkozás (a törvényi rendelkezések alapján)? Információtartalom vázlata: o
Jellemezze röviden az egyéni vállalkozást!
o
Adjon rövid áttekintést a gazdasági társaságokról (típusai, alapításának feltételei, vagyoni helyzete (tőkeszükséglet induláskor), szerkezete (struktúra), jogi helyzet! A vállalkozást szervezeti szempontból a tulajdonosi viszonyok határozzák meg. Két alapvető lehetőség az egyéni és társas vállalkozás. Egyéni vállalkozás: A többször módosított 1990. évi V. törvény szabályozza az egyéni vállalkozást. Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy (állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar és magyarországi lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár) üzletszerű – saját nevében és kockázatára folytatott – gazdasági tevékenység. Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, egyedül felel az üzletért (személyes vagyontárgyait is végrehajtás alá lehet vonni), és a közterhek (adó, tb-járulék) kifizetése után egyedül rendelkezik nyereségével. A személyes közreműködés kötelező, de ez nem jelenti a tevékenység konkrét gyakorlását.
6
Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott gazdasági tevékenységet folytathat. Tiltott pl.: a pénzintézeti, a bank- és biztosítási tevékenység, a lőfegyver- és kábítószergyártás, ill. forgalmazás Két feltételnek meg kell felelnie a vállalkozás megkezdéséhez: 1.
hatósági engedély, ha a tevékenység ezt megkívánja (pl.: nemesfém tárgyak kereskedelme esetén MNB,
stb…) 2.
ha vállalkozó képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni meg kell felelnie a jogszabályokban előírt
képesítési előírásoknak. Amennyiben tisztán üzleti befektetéssel akar valaki vállalkozást létrehozni, azt egyéni vállalkozóként nem teheti, hanem a kft., az rt. vagy a bt. kültagjaira vonatkozó lehetőség között kell választania. Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: ð az egyéni vállalkozó visszaadja az igazolványát, ð az igazolványt az okmányiroda visszavonta, ð az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességét elveszíti, kivéve, ha a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse stb., törvényes képviselője folytatja a vállalkozó nevében és javára. Vissza kell vonni az egyéni vállalkozótól az igazolványt, ha: o
az igazolvány kiadását követően kizáró ok merül fel,
o
a működéshez szükséges (törvényben vagy jogszabályban előírt) követelményeknek nem felel meg, és az okmányiroda vagy más hatóság felszólítása ellenére 30 napon vagy a meghatározott más határidőn belül nem tesz eleget e követelményeknek, adókötelezettségeit az adóhatóság felhívását megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve
o
a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségének az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem teljesítette. Ha az egyéni vállalkozó a működéséhez kapcsolódó előírásokat csak egyik telephelyén (fióktelephelyén) sértette meg, a tevékenység folytatását csak az adott telephelyen tiltják meg. Az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlája számát, statisztikai számjelét, az okmányirodák adják ki. Nem vállalkozhat: ð akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; ð akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó – végrehajtandó – szabadságvesztésre ítéltek; ð akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; ð aki egyéb jogszabályban – törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben – meghatározott, tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; ð aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (pl.: aki Bt. beltag); ð akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták – társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, adóhátralék meg nem fizetése miatt –, a tartozás kiegyenlítéséig. Az egyéni vállalkozást az okmányirodák által kiadott egyéni vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Az egyéni vállalkozó csak egy igazolvánnyal rendelkezhet, de több tevékenységet folytathat, több telephelyet, fióktelephelyet tarthat fenn. A törvény lehetőséget ad az egyéni vállalkozónak egyéni cég alapítására! Egyéni cég: az egyéni vállalkozó bejelentkezhet a cégbíróságon egyéni cégként, megerősítve tevékenységének hírnevét.
7
Gazdasági társaságok Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek (belföldiek és külföldiek egyaránt) is alapíthatnak közös, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására vagy ennek elősegítésére gazdasági táraságot. Az egyes társaságok közötti főbb különbségek a következők: o
a társulással járó feltételek, következmények,
o
a társasági tevékenység jellege,
o
az alapítás körülményei, a bejegyzés kötelezettsége,
o
a felelősségi viszonyok. A tagok korlátlan (Kkt., bt. beltag) vagy korlátozott (Kft., Rt.) felelősséggel tartoznak a társaság működéséért. Gazdasági társaság alapítása: Az alapításhoz legalább 2 fő szükséges, kivéve Kft, Rt (egy személyes is lehet). Tárgyi feltétel:
o
meghatározott forma
o
hatósági engedély
o
szakképzettség
o
alapító dokumentumok (kötelező elemei: székhely, telephely, tagok neve, vagyon mértéke,cégjegyzés módja).
o
Társasági szerződés - alapító okirat - (Kkt., Bt., Kft), alapszabály (Nyrt., Zrt.). Gazdasági társaságok jelentősebb formái: A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (Kkt., Bt.): A tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellet üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, ehhez vagyoni hozzájárulást teljesítenek. A Kkt. és Bt. esetében pénzügyi korlát nincs, a vállalkozás jellege dönti el mekkora összeg szükséges az induláshoz, folyamatos működéshez. A nyereség és a veszteség viselése a vagyoni hozzájárulás arányában történik. Betéti társaság (Bt.): Jogi személyiséggel rendelkező társaság. A beltagoknak korlátlan felelősségük van, a kültag a befektetett tőke nagyságáig tartozik felelősséggel. Képviseleti joga a beltagnak van. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok (Kft., Rt.): Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.): Előre meghatározott összegű törzsbetétekből (minimum 500.000 ft.) álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul. A társaság tagjai kizárólag a társasági szerződésben rögzített törzsbetéteik szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás (mellékszolgáltatás) teljesítésére kötelesek. A társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért (a törvényben meghatározott kivétellel) a tagokat nem terheli felelősség. Legfőbb szerve a taggyűlés, melyet évente legalább egyszer kötelező összehívni május 31-ig. Az ügyvezetést az ügyvezető látja el, köteles a társaság adatairól a tagoknak felvilágosítást adni. Részvénytársaság (Rt.): Ez egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A zártkörűen működő részvénytársaság:
o
A részvények nem kerülnek nyilvános forgalomba
8
o
Az alapítók valamennyi részvényt átvesznek
o
Az alaptőke minimum 5 millió Ft
o
A részvényesek jogaikat a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően, vagyoni hozzájárulásuk arányában gyakorolhatják
o
A részvénytársaság szervezete a közgyűlés
o
Az ügyvezetést az igazgatóság látja el (3-11 fő), a közgyűlésnek évente legalább egyszer, 3 havonta a felügyelő bizottságnak jelentést készít a gazdálkodásról A nyilvánosan működő részvénytársaság: Az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét az
o
alapítási tervezetnek megfelelően lejegyeztetik o
Az alaptőke nagysága minimum 20 millió Ft
o
A részvénytársaság szervezete a közgyűlés
o
Az ügyvezetést az igazgatóság látja el (3-11 fő)
o
Jogosult a részvényes a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát csak a vagyoni hozzájárulás arányában gyakorolhatja Egyesülés: Az állami vállalatok, a szövetkezetek és egyéb szocialista szervezetek egymással közös gazdasági érdekeik összehangolására és az erre irányuló tevékenységük előmozdítására létrehozott társulás egyik formája. Lehet önálló jogi személy, a tagok önállóságát azonban nem érinti. Szervezetét, tevékenységi körét és a részt vevő szervek kapcsolatát a társasági szerződés szabályozza. Az egyesülés szervezetének működésével kapcsolatos költségeket a résztvevők viselik, tevékenységéért a felelősség közvetlen és teljes. Létrehozásának, működésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének feltételeit hatályos jogszabályok írják elő (társulások, közös vállalatok). A társasági szerződésnek kötelezően kell tartalmaznia a következő elemeket:
o
cégnevét, székhelyét,
o
tagok elnevezését, lakóhelyét,
o
főtevékenységét (TEÁOR szerint),
o
jegyzett tőkéjét, vagyoni hozzájárulását, illetve a rendelkezésekre bocsátás módját, helyét, idejét,
o
cégjegyzés módját, jogosultjait,
o
vezető tisztségviselőket, adataikat,
o
minden mást, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír
o
eshetőleges jelleggel: feltételekhez/időhöz kötöttséget Gazdasági társaságokat kötelező a cégíróságnál vezetett közhiteles nyilvántartásba, a jegyzékbe bejegyeztetni, mert a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jönnek létre. A gazdasági társaság vagyonát a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére. A tagok a nyereségből és a vagyon növekményéből közösen részesednek, a veszteséget és a vagyon csökkenést közösen viselik. A társasági vagyon alapításkor a tagok pénzbetétéből (pénzbeli hozzájárulásából) és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétből, idegen szóval apportból (pl. ingatlan, gépkocsi, helyiségbérleti jog, találmány, szerzői jog, gép)
7. Melyik a legmegfelelőbb szervezeti forma?
9
Információtartalom vázlata: -
Miért fontos a szervezeti forma mérlegelése?
-
Soroljon fel néhány tényezőt, amely a döntést (alapvetően) befolyásolja!
A vállalkozás célja a piac kielégítése hosszú távon, nyereség elérése mellett. Megkezdése előtt elengedhetetlen, hogy a vállalkozó tisztában legyen önmagával, erős és gyenge pontjaival, felkészültségével, lehetőségeivel és korlátaival. A szervezeti formákat alaposan meg kell fontolni, mivel a változtatás sok pénzbe kerül, és sok ügyintézéssel jár. A vállalkozási forma megválasztása önmagában nem befolyásolja egy vállalkozás sikerét, de a vállalkozásformákhoz kötődő jogi, számviteli, adó törvények jelentősen befolyásolhatják a vállalkozás üzletmenetét. A választás a következő kritériumok mérlegelése alapján történhet: o
az induláshoz szükséges tőke nagysága,
o
a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke,
o
a vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere,
o
finanszírozási lehetőségek (saját tőke vagy idegen források)
o
milyen a külső ellenőrzés mértéke,
o
alapítási költségek, illetve a jogi formához kötődő költségek nagysága. A vállalkozási forma kiválasztása: A vállalkozás egyéni körülményei és a szubjektív megítélés is fontos szerepet játszanak. A vállalkozási tevékenység jellege, az induló anyagi lehetőségek gyakran eleve behatárolják a vállalkozás formáját. A választásnál elsődleges szempont a pénzügyi korlát. A pénzügyi lehetőségek behatárolják a választást, ezért, ha nincs megfelelő tőke vagy apport, akkor vagy egyéni vállalkozást (0 Ft-al is alapítható), vagy Bt.-t, Kkt.-t (1 ft-al is alapíthatók) célszerű alapítani. E formáknál azonban egyetemleges és korlátlan felelősség van egyéni és Bt. beltag esetében. Ha részt akarunk venni a vállalkozás irányításában, akkor olyan formát kell választani, amely a befektetésre szánt tőke nagysága mellett lehetővé teszi, hogy meghatározó szerepet vállaljunk az irányításban. A bevitt tőke nagysága arányában lesz un. szavazati arányunk, ami a döntéseket is befolyásolják. Finanszírozási lehetőségek: Ha egyéni vállalkozást alapítunk, akkor a saját tőke behatárolja a hitelfelvételi lehetőségeinket. Közkereseti társaságoknál az jelent problémát, hogy minél több tag van, annál nehezebb egyezségre jutni, hitelképessége azonban jobb, mint az egyéni vállalkozónak. Betéti társasághoz viszonylag könnyen lehet kültagot találni, aki csak a pénzét fekteti be, de személyesen nem kíván közreműködni, emiatt nagyobb a Bt. hitelképessége, mint a Kkt-nak. Korlátolt felelősségű társaság az új szabály szerint már 500.000 ft-al alapítható, hitelképessége nagyobb, mint a Bt-nek vagy Kkt-nak. A külső ellenőrzés mértéke: A gazdasági társaságok éves beszámolója nyilvános, az egyéni vállalkozóé nem! Ha a befektető csak a tőke hozadékában érdekelt, ebből a szempontból az Rt., Kft. és Bt. jöhet számításba. Azoknak, akik személyesen is akarnak közreműködni és családtagjaiknak is munkát szeretnének adni célszerű az egyéni vállalkozást, Kkt., esetleg Kft. formát választani. Alapítási költségek:
10
Egyéni vállalkozó esetében 10.000 forint a vállalkozói igazolvány kiváltása, 2.200 forint az erkölcsi bizonyítvány. Társaságok esetében kötelező az alapító okiratot ügyvéddel ellenjegyeztetni, cégeljárási illetéket fizetni, ez eltérő társasági formától függően.
A vállalkozási formák legfontosabb jellemzői: o
Ki adja a szükséges tőkét és eszközöket?
o
Ki és milyen arányban viseli a kockázatot és a felelősséget?
o
Ki rendelkezik döntési jogosultsággal?
o
A vállalkozás érintettjei hogyan osztják meg a jövedelmet? A vállalkozási forma kiválasztásánál szempont lehet az adófizetési kötelezettség mérlegelése is. TB teher csökkentésének lehetősége is, eltérő járulékfizetési kötelezettséget jelent, ha a vállalkozó „fő foglalkozásként” végzi a tevékenységét vagy kiegészítő tevékenységet folytat. Szempont lehet még a Könyvvezetési kötelezettség mérlegelése is. A jogi személyiségű gazdasági társaság kettős könyvvitelt köteles vezetni, amely megfelelő szakképesítést igényel, vagy szakember alkalmazását teszi szükségessé. A többi vállalkozási forma választhatja az egyszeres könyvvitelt is, amelynek megfelelő szakképesítés nélkül, költségmegtakarító hatása lehet. Ha a várható előnyök és hátrányok nem különböznek számottevően, célszerű az egyszerűbb formát választani, amelynek alapítási költségei is kisebbek lesznek és a vállalkozás bővülésével, elismertségének növekedésével áttérni magasabb vállalkozási formára.
8. Milyen gyakorlati teendők elvégzése szükséges egy társas vállalkozás indításakor? Információtartalom vázlata: o
Csak a cégbejegyzési eljárásról adjon tájékoztatást! A cégnyilvántartás a modern piacgazdaság nélkülözhetetlen eleme. A gazdasági élet szereplőiről vezetett állami nyilvántartás a gazdasági élet biztonságát szolgálja. A cégjegyzék közhiteles, a cégbíróságon abba bárki betekinthet, másolatot készíthet, kivonatot kérhet. Cégbejegyzési eljárás: A társasági szerződés megkötésétől (az alapító okirat, alapszabály elfogadásától) számított legfeljebb 30 napon belül (bejegyzés és közzététel végett) be kell jelenteni a gazdasági társaság alapítását a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnak, mint cégbíróságnak. Ez a vezető tisztségviselők kötelezettsége. A társaság a cégbejegyzés időpontjával jön létre, a társasági szerződés megkötése és a cégbejegyzés közötti időpontban a társaság előtársaságként működik. Bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell: Azokat az adatokat, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előír. A cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell mindazokat az okiratokat is, amelyeket a cégtörvény mellékletként meghatároz.
11
A cégtörvény úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelem beérkezésekor haladéktalanul rögzíti számítógépen a cég nevét és székhelyét, megadja a cégjegyzékszámot, ezzel egyidejűleg pedig a bejegyzést kérő helyett beszerzi, és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét. Az ügyfél gyakorlatilag azonnal megkapja a társaság üzletszerű működésének megkezdéséhez szükséges valamennyi hatósági nyilvántartási számot. A bejegyzési kérelmek adatai szinte azonnal hozzáférhetővé válnak. A kérelem elbírálása A cégbíróságnak kötelezően csatolandó okiratok, illetve az illeték hiánya miatt hiánypótlás nélkül elutasíthatja a bejegyzési kérelmet (8 napon belül). A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál (Kkt., Bt.) a cégbíróság érdemi, tehát jogszerűségi vizsgálata csak arra terjed ki, hogy a bejegyzési kérelem alapján a cégjegyzékben feltüntetendő adatok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A vizsgálat csak formai jellegű, kizárólag a kötelező tartalmi kellékek, mellékletek és az illeték meglétére vonatkozhat. A jogi személyiségű társaságoknál a tartalmi felülvizsgálat továbbra is teljes körű, vagyis a cégbíróság érdemben vizsgálja, hogy a létesítő okirat valamennyi rendelkezése, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló egyéb mellékelt okiratok tartalma megfelel-e a jogszabályoknak. Ha a cégbíróság azt észleli, hogy a kérelem nem felel meg mindenben a törvényi előírásoknak, hiánypótlást rendelhet el, erre azonban csak egyetlen alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban nem lehet több 45 napnál. A cégbíróság a gazdasági társaságok felett törvényességi felügyeletet is gyakorol. Abban az esetben, ha a cégbíróság törvénysértést állapít meg, többféle szankciót alkalmazhat: o
figyelmeztethet,
o
bírságolhat,
o
felfüggesztheti a határozatot,
o
új határozat hozatalát rendelheti el,
o
döntésre jogosult testület összehívását határozhatja el,
o
sőt a céget eltilthatja a további tevékenységtől.
Ügyintézési határidők Ha a cégbíróság a kérelem érkezésétől számított (jogi személyiség nélküli társaság esetében) 30-, illetve (jogi személyiségű cégek esetében) 60 (illetve a hiánypótlás idejével meghosszabbodó) határidő alatt mégsem tenne eleget döntési kötelezettségének, úgy a cégbíróság vezetője további 8 napon belül intézkedhet a bejegyzési kérelem elbírálása tárgyában. Cégbejegyzés A sikeres alapítási folyamat a cégbejegyzéssel zárul. A cégbejegyzést követi a cégjegyzék adatainak nyilvánosságra hozatala, vagyis a közzététel a Cégközlönyben. A jogi képviselet kötelező a cégbejegyzési eljárásban.
9. Az üzleti terv tartalma és jelentősége. Információtartalom vázlata:
12
o
Kik számára fontos az üzleti terv?
o
Milyen információkat tartalmaz az üzleti terv?
o
Milyen információk szükségesek az üzleti terv elkészítéséhez? Az anyag elkészítése szolgálhat fejlesztési célokat is, amikor egy, már működő társaság számára pótlólagos tőkebevonás céljából készítik. Ilyenkor a cél a tulajdonostársak vagy lehetséges tulajdonostársak (befektetők) meggyőzése. A hitelezők számára is hordozhat fontos információkat az üzleti terv. A vállalkozások időnként saját helyzetük újraértékelése, felülvizsgálata során is készítenek üzleti tervet, amely a lehetséges kitörési pontokat igyekszik feltárni. Az üzleti tervben tehát az ötletek mellett jövőképet kell alkotni, át kell gondolni az esélyeiket, lehetőségeket. Az üzleti terv főbb elemei: 1.
Vezetői összefoglaló: A vezetői összefoglaló az üzleti terv tömör tartami összefoglalását nyújtja
o 2.
A vállalkozás általános bemutatása: Ez a rész a vállalkozás jellegét, alapvető tevékenységeit vázolja fel
o 3.
A termék vagy szolgáltatás ismertetése: Világosan és egyszerűen bemutatja a termékek és szolgáltatások tulajdonságait, vonzerejét
o 4.
Marketing terv készítése: Piackutatáson alapuló, piacközpontú termelési és értékesítési koncepció, melynek célja a piachoz
o
való alkalmazkodás, illetve a piac befolyásolása a vállalat saját érdekeinek megfelelően 5.
Működési terv: A vállalkozás hogyan fogja előállítani termékeit és szolgáltatásait
o 6.
Vezetőségi és szervezeti felépítés: A társaság menedzsmentjét, a döntéshozó pozícióban lévő személyeket kell bemutatni
o 7.
A vállalkozás szervezeti-jogi struktúrája és tőkeszerkezete: Az új vállalkozás milyen szervezeti-jogi formában fog működni, illetve, hogy a már működő
o
vállalkozás milyen formában kívánja folytatni tevékenységét, be kell mutatni továbbá a vállalkozás meglévő pénzügyi forrásait 8.
Pénzügyi terv: Átfogó előrejelzéseket kell, hogy adjon a vállalkozás tervezett pénzügyi teljesítményéről. A
o
potenciális befektetők számára itt derül ki, hogy az adott vállalkozásnál milyen megtérülésre lehet számítani, a hitelezők pedig ez úton tájékozódhatnak a kölcsönfelvevő adósságszolgálati kapacitásairól 9. o
Melléklet: Minden olyan egyéb anyag, ami kapcsolódik az üzleti terv anyagához, és azt illusztrálja
Az üzleti terv elkészítéséhez szükséges információk: o
piac által nyújtott lehetőségek és ezek hatásai,
o
üzemeltetési számítások, fejlesztési beruházási lehetőségek,
o
vagyoni, pénzügyi és likviditási helyzet elemzése
10. Mi a piac szerepe a modern gazdaságban? Információtartalom vázlata: o
Értelmezze a piac fogalmát!
o
Nevezze meg a piac szereplőit!
13
Mutassa be a piac koordináló szerepét (az árrendszer működésén keresztül)!
o
A piac a vállalkozás számára folyamatos értékesítési lehetőséget jelent. A piac fogalmát az eladott áruk és szolgáltatások tömegei és az értékesítési árak határozzák meg. A piac a modern gazdaságok egyik legfontosabb jelensége, olyan eljárás, amelynek révén a vevők és eladók kölcsönhatásba lépnek egymással, hogy meghatározzák a szóban forgó áruk árát és mennyiségét. A kereslet és kínálat találkozásának színtere, a cserekapcsolatok rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. Kereslet: Nem más, mint a vevők kinyilvánított szándéka a vásárlásra (árutömeg, pénzformája). Azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket, szolgáltatást megvásárolni. A kereslet pénzzel alátámasztott, realizálható szükséglet. Piaci kereslet az egyéni keresletek összessége, azaz fizetőképes vásárlási szándék. A kereslet szoros kapcsolatban van a jövedelemmel és az árral. Ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken és fordítva. A kereslet mindig egy árat és a hozzá tartozó mennyiséget jelenti. A kereslet kialakulásában és változásaiban döntő szerepe van a jövedelemnek. Jövedelem: A jövedelem értékelésénél az a fontos, hogy mennyi árut és szolgáltatást lehet érte vásárolni. Megkülönböztetünk nominál-, és reáljövedelmet. A nominális jövedelem a fogyasztó rendelkezésére álló, adott pénznemben kifejezett pénzeszközeinek mennyisége, a reáljövedelem pedig az anyagi javak és szolgáltatások azon mennyisége, amelyet az adott pénzmennyiségből meg lehet vásárolni. Kínálat: A piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége, azaz az árualap. A piac alapvető mozgatórugója a piaci szereplők versenye. Ár: Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke, egy termék vagy szolgáltatás tulajdonjogának vagy használatának megszerzéséért kért pénzmennyiség. Tényleges nagysága a kereslettől és a kínálattól függ, leginkább orientálja és ösztönzi a piaci szereplőket. Az árnak fedeznie kell: ð a termelésben felmerülő összes költséget, azaz a ráfordításokat ð meg kell térülnie az értékesítés és az ahhoz szorosan kapcsolódó feladatok, ráfordítások költségeinek ð Megfelelő nyereséget kell biztosítson, hogy a vállalkozás hosszú távon fennmaradjon ð Tartalék képzése, ennek fedezni kell az előre nem látható veszteségeket A költségek csoportosíthatók: a)
költség nemenként:
o
anyagjellegű ráfordítás (felhasznált anyagok értéke)
o
személyi jellegű (munkabér)
o
értékcsökkenési leírás (amortizáció)
o
egyéb költségek (biztosítási díjak) b)
elszámolhatóságuk szerint:
o
közvetlenül elszámolható, ezekről megállapítható, hogy melyik termékben jelenik meg,
o
közvetetten elszámolható költségek (különböző szervezeti egységek működése)
14
Árképzési elvek: költségelvű: lényege a felmerülő költségekből vezeti le az értékesítési árat, amely tartalmazza a
o
költségeket és az előre tervezett hasznot kereslettől függő: az árak kialakításánál alapvetően a termék iránti kereslet nagyságát vesszük
o
figyelembe, vagyis vizsgáljuk a termék életgörbéjét, azaz egy adott termék vagy szolgáltatás értékesített mennyiségének alakulását mutatja az idő függvényében versenytársakhoz, a kínálathoz igazodó árképzés: lényege, hogy az árképzés alapját a piaci kínálat, a
o
versenytársak magatartása képezi Piaci mechanizmus: A kereslet, kínálat, az árak és a jövedelmek kölcsönhatása. Az árakat az áruk értéke és közvetlenül a kereslet és a kínálat határozza meg. Szabályozza a termelést, differenciálja az árutermelőket, a hatékonyság fejlesztésére ösztönöz. A piaci koordináció: Arra utal, hogy a piaci szereplők milyen módon kerülnek egymással cserekapcsolatba, milyen magatartási szabályok uralják viselkedésüket és hogyan jön létre a piaci egyensúly. Az egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. A piac fajtái: földrajzi fekvés szerint:
o a)
világpiac
b)
belföldi piac adás-vétel tárgya szerint:
o a)
termékpiaci áru és szolgáltatás
b)
termelési tényezők piaca, munkapiac, pénz és tőkepiac, természeti erők piaca
A piac elsőszámú szereplője a fogyasztó (személy, család, emberek csoportja), aki végső fogyasztás céljából szerez be javakat és szolgáltatásokat.
11. Ismertesse az állam szerepét a modern piacgazdaságban. Nevezze meg a fontosabb (indirekt) szabályzó eszközöket, amelyekkel az állam befolyásolja a piacgazdaság működését! Az állam szervezi és irányítja a gazdaságot. Az állam szervei: o
központi kormányzati szervek (minisztériumok)
o
helyi önkormányzatok
o
elkülönített állami pénzalapok Az állam szerepvállalásának területei: 1. Gazdaságpolitika kidolgozása, végrehajtása: A gazdaságpolitika a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos célokat és azok elérésének eszközeit tartalmazza. Elsősorban a kereslet-kínálat befolyásolására épül. Ø Gazdaságpolitika fajtái:
o
expanzív serkentő, bővítő
o
restriktív mérséklő, visszafogó 2. Szükséges az infrastruktúra biztosítása, termelési háttér előteremtése: Ø infrastruktúra lehet:
15
o
termelő (erőmű építése)
o
humán (iskola, kórház) 3. Állami vállalatok működtetése: pl. alapellátás biztosítása Az államnak is vannak vállalatai, non-profit szervezetei. Az állam fő gazdasági feladatai:
o
stabilizációs feladat: gazdaság működéséhez megfelelő intézményi, jogi feltételek biztosítása
o
jövedelmek újraelosztása
o
allokációs feladatok: erőforrások elosztása, állami beruházások A gazdaságpolitika megvalósítását segítő eszköz az állami költségvetés:
o
Bevételek: adók
o
Kiadások: transzferek, kormányzati kiadások Költségvetés egyenlege lehet: ð egyensúlyban ð deficites: bevétel < kiadás ð szufficites: bevétel > kiadás Az állam szerepe a modern gazdaságban ð szükség van a piaci mechanizmus korrekciójára a jövedelmek egyenlőtlen megoszlása tekintetében. Ezért az állam a magas jövedelműek jövedelmének egy részét átcsoportosítja az alacsonyabb jövedelmi csoportokhoz (újraelosztás) ð szintén a piaci mechanizmus korrekcióját célozza az állami stabilizációs gazdaságpolitika. Az állami beavatkozás célja a gazdaság működését zavaró ellentétet, illetve váratlan mozgások mérséklése ð a modern gazdaságban szükség van fejlett infrastruktúrára, ezek kiépítésében nagy szerepet vállalhat az állam ð az externáliák, illetve a következményükből adódó problémák rendezéséhez sem elég a piaci mechanizmus, az állam kell, hogy segítsen A makrogazdasági politika céljai: Teljes vagy csak részleges foglalkoztatottság, az infláció szigorú keretek között tartása, a gazdasági növekedés és az ország fizetési mérlegének kiegyensúlyozottsága. ð A legfontosabb eszköz a fiskális, illetve a monetáris politika. ð A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika szintjei:
o
regionális (területi, térségi, tartományi),
o
nemzeti és nemzetközi (integrációs forma, például az Európai Unió) gazdaságpolitika. Gazdaságpolitika, pénzügypolitika: ð A pénzügypolitika és a gazdaságpolitika között a rész és az egész viszonya áll fenn. ð A pénzügypolitika fő megjelenési formája a modern gazdaságokban a fiskális és a monetáris politika. ð A fiskális politika a kormányzati kiadásokkal és az adózással összefüggő hatásmechanizmusokra koncentrál, kulcsszerepe az anticiklikusságban rejlik. ð A monetáris politika a pénzkínálaton és/ vagy a kamaton, kamatszabályozáson alapuló hatásmechanizmussal próbálja befolyásolni a gazdaság szereplőinek magatartását. ð Kínálatorientációs gazdaságpolitika
16
ð Privatizáció ð Munkaerőpiac rugalmasságának növelése ð Foglalkoztatást előtérbe helyező bér- és jövedelempolitika ð Marginális SZJA- kulcsok csökkentése ð Állami és TB költségvetés konszolidációja Válságkezelés és stabilizáció: A stabilizációs funkció olyan kormányzati tevékenység, amely a monetáris és a fiskális politika eszközeivel biztosítja a gazdaság működésének kiegyensúlyozottságát. Lehetőségek: o
Válságok megelőzése annak korai jeleinek felismerésével és gyors reagálással
o
A válság bekövetkezése esetén rendkívül határozott cselekvési programokkal A gazdaságpolitikai eszközök főbb csoportjai: 1. Vállalkozói magatartást előíró gazdaságpolitikai eszközök:
o
Termeléspolitika
o
Költségpolitika
o
Bér és munkaerő politika
o
Külgazdasági politika 2. Vállalkozói magatartást indukáló gazdaságpolitikai eszközök:
o
Rendszerszabályozási politika
o
Folyamatszabályozási politika
o
Költségvetési politika
o
Pénz és hitelpolitika
o
Árfolyam politika
o
Információs politika Az állam gazdasági szerepe főleg 3 területen mutatkozik meg: 1.
Az állami gazdaságpolitikában és a megvalósítását szolgáló eszközökben,
2.
A nemzetgazdaság zavartalan működéséhez és fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésében, illetve
3.
A vállalati-vállalkozási szférában, piacon való részvétellel a saját vállalataival-vállalkozásaival.
Az állami gazdaságpolitika és eszköztára 3 átfogó cél megvalósítását tartja szem előtt: 1.
a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása,
2.
az erőforrások elosztásának befolyásolása,
3.
a jövedelemelosztás szabályozása.
Létrehozza a gazdasági szereplők kapcsolatait szabályozó intézményrendszereket, törvényhozó, gazdaságszabályzó tevékenységet fejt ki. Piacok működését befolyásoló jogszabályokat hoz létre: ð a munkaerőpiaccal kapcsolatos szabályokat a Munkatörvénykönyv tartalmazza, ð a pénz-és értékpapírpiac zavartalan működését biztosítják a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, a tőkepiacról szóló törvények, ð az árupiac működésével kapcsolatban a Polgári törvénykönyv tartalmaz előírásokat, ð az adózási szabályokkal kell biztosítani az államháztartás bevételét, de a jövedelem újraelosztásában is szerepet játszik (ÁFA nagysága, ezzel a fogyasztást befolyásolja, SZJA mérték, lakosságnál maradó összeg).
17
Az állam, mint vállalkozó a piacon ugyanúgy versenytárs, partner, szállító, illetve megrendelő is. Részt vesz a fogyasztói igények kielégítésében, a piaci versenyben, mint a magánszféra. Az állami beavatkozás célja: 1.
a gazdasági hatékonyság növelése,
2.
a társadalmi igazságosság, a szociálisan rászorulók segítése,
3.
makrogazdasági szinten a stabilitás biztosítása,
4.
erőforrások átcsoportosítása (árvíz esetén).
Fentiek megvalósítása érdekében fontos az éves költségvetés elfogadása, a szakszervezetekkel, az országos érdekvédelmi szervezetekkel történő előzetes egyeztetés.
12. Nevezze meg a vállalat versenyhelyzetét befolyásoló főbb tényezőket (különös tekintettel a vevők és szállítók alkuerejére, a versenytársakra, a helyettesítő termékekre és a potenciális belépőkre)! A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ezt csak akkor érheti el, ha tartósan és rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági, technológiai, társadalmi (emberi), ökológiai, politikai környezetéhez. Ehhez megfelelő stratégiát kell kialakítani, különböző elemzési módszereket kell alkalmazni. Ilyen módszer az un SWOT, a gyenge pontok, erősségek, lehetőségek és veszélyek angolnevének kezdőbetűiből alakították ki. Belső erősségek és gyenge pontok: o
tőke és pénzügyek: saját tőke, hitel, pénzáramlás
o
munkaerő: képességek, gyakorlat
o
megbízhatóság: hírnév, vevők véleménye Külső lehetőségek és veszélyek:
o
piacnövekedés, hanyatlás, divat,
o
gazdaság export, import, valutaárfolyamok,
o
törvényhozás fogyasztó védelem, termék megbízhatóság A vállalat közvetlen külső környezetét a vevők, a szállítók, a versenytársak és piaci közvetítők jelentik. A vevők a piac szereplői, megkülönböztethetőek, mint egyéni fogyasztók és szervezeti piacok. Az egyéni fogyasztói piacot befolyásoló tényezők:
o
demográfiai jellemzők: életkor, családi állapot,
o
társadalmi tényezők: iskolai végzettség, jövedelem nagysága,
o
nemzeti, kulturális hagyományok. Vevők alkuereje: Szervezeti piacon tipikus vevők a vállalkozások, kormányzati, önkormányzati szervek, nonprofit szervezetek. Vizsgálni kell, hogy kik, mit, mikor és hol vásárolnak. Fel kell térképezni a vevők hatalmát, ugyanis a hatalommal rendelkező vevők arra kényszerítik a vállalkozásokat, hogy egymás árai alá licitáljanak a megrendelések elnyerése érdekében (közbeszerzési eljárások kapcsán). Szállítók alkuereje: A szállítók a vállalkozás számára fogyasztóként jelennek meg, ők látják el a vállalkozásokat a szükséges erőforrásokkal. Ide kell sorolni a hitelezőket, az emberi erőforrásokat is.
18
Meg kell vizsgálni a lehetséges szállítókat is, mivel magasabb árak megszabásával csökkenthetik a vállalkozás tervezett eredményét. Versenytársak: Át kell tekinteni, hogy kik a számottevő versenytársak a piacon, össze kell hasonlítani az azonos termékek árait, elosztási csatornáit, reklámtevékenységét. Helyettesítő termékek: Ha az ár, a kivitel vagy mindkettő vonzóbb a megszokottnál, a vevő könnyen megveszi a másik terméket. Potenciális belépők: Mint konkurencia jelenik meg a piacon. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy milyenek a profitkilátások és az iparágba való belépés korlátai. Ha belép, de a kereslet nem nő olyan mértékben, mint a kínálat, vagy az ár, a profit is csökkenni fog.
13. Mi a szerepe a marketingkutatásnak (piackutatásnak) a vállalkozás üzleti tervének elkészítésében? Információtartalom vázlata: o
Milyen forrásokból lehet a szükséges információkat beszerezni?
o
Ismertessen néhány megkérdezéses módszert! Piackutatásnak nevezzük azt a tevékenységet, amely a piac alaposabb megismerésére, a piaci események és összefüggések feltárására, előrejelzésére irányul, konkrét marketingakció. A vállalkozás akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ez az eszköz a vállalkozás kezében a stratégia. A stratégia nem más, mint a hosszú távra kitűzött célok, és e célok eléréséhez szükséges eszközök és módszerek meghatározása. Az üzlet tervezése piackutatással kezdődik, annak a piacnak jellegzetességeivel, amelyen a vállalkozás működni fog. Felmerülő kérdések:
o
Milyen lehetőségek vannak?
o
Milyen szükséglet kielégítésére vállalkozik?
o
Milyen réteg fogja fogyasztani a terméket, vagy szolgáltatást?
o
Mennyire fizetőképes ez a réteg, különösen ott, ahol az üzletet akarja nyitni?
o
Milyen mértékű konkurenciával kell számolni?
o
Mekkora a szóba jöhető vevők száma?
o
Mi legyen az ár, az értékesíthető áru mennyisége?
o
Milyen a vállalkozás környezete (szállítók, a piaci közvetítők, vevők, versenytársak)? Marketingkutatás: Olyan eljárás, ami a marketing döntéshozatalt információkkal látja el az adatok gyűjtése, elemzése és közlése révén. Piackutatás: A vállalati marketing eredményes felhasználásához szükséges információk, felkutatása, rendszerezése, szelektálása, értékelése. Információnak kell tekinteni minden olyan tájékoztatást, amelynek közvetlen vagy közvetett segítségével kép nyerhető a piacról és annak jellemzőiről. Elsősorban a már rendelkezésre álló adatok felkutatására, illetve begyűjtésére kerül sor.
19
Piackutató módszerek fajtái: o
Szekunder
o
Primer Szekunder információk fajtái, forrásai: Ø Belső információs források:
o
könyvelési adatok,
o
statisztikai adatok,
o
mérlegbeszámolók, Ø Külső információs források:
o
központi irányító szervek (hatóságok, minisztériumok) közleményei,
o
statisztikai kiadványok,
o
korábbi kutatási jelentések,
o
sajtó, hetilapok, szaksajtó, szakfolyóiratok kiadványai
o
kamarák információi, minőségellenőrzési intézmények közzétételei,
o
vállalati propagandaanyagok (katalógus, árjegyzék, prospektus). Primer információk: Amikor a szekunder információk nem bizonyulnak elegendőnek, a vállalat megkérdezéssel, interjúkkal, megfigyeléssel vagy kísérletezéssel szerzi meg a vállalat számára szükséges információkat. Primer kutatási módszerek:
o
megkérdezés (egyéni beszámolókon alapul)
o
standard interjú (szóbeli, írásbeli, telefonos)
o
mély interjú (egyéni, csoportos)
megfigyelés (szituációk, jelenségek, viselkedések leírása)
kísérlet alkalmával hatást gyakorolunk a vizsgálat tárgyára és a bekövetkezett változást mérjük
14. Jóllehet, a külső környezet „befolyásolhatatlannak” tűnik, a vállalkozónak fel kell készülnie annak kezelésére. Mely területek kutatása elengedhetetlen? Hogyan végezheti a környezetkutatást egy kis (közép) vállalkozás? A vállalkozó piackutatási tevékenysége révén szerez ismereteket a piac egészéről, az eladókról, a vásárlókról, az árakról, a vevők és az eladók kapcsolatáról. Az információk beszerzésén túl a piackutatás feladata az információk rendezése, elemzése is. A piackutatás meghatározó tényezőinek csoportosítása: o
A vállalkozás környezetének vizsgálata, (a szállítók, a piaci közvetítők, a vevők, a versenytársak, a közvélemény demográfiai, gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális környezet),
o
A fogyasztói piac és a vásárlói magatartás vizsgálata,
o
Viszonteladói piac vizsgálata,
o
Konkurencia meghatározása, versenytársak stratégiájának vizsgálata,
o
Piaci becslés és előrejelzés vizsgálata,
o
Árak vizsgálata. A vállalkozás működésére egyre meghatározóbb hatással vannak a külső tényezők:
o
Politikai környezet (magántulajdon védelme, állami beavatkozás)
20
o
Technológiai környezet (kutatás színvonala, fejlesztési lehetőségek)
o
Szociális- kulturális környezet (demográfia, természetes fogyás, megelőző egészségügyi ellátás hiánya, magas táppénz állomány, szociális ellátás csökkenése) Gazdasági környezet (globalizáció- nemzetköziesedés)
o
Környezetkutatás végzésének lehetőségei: o
Kérdőíves felmérés a felnőtt lakosság körében
o
Mélyinterjú készítése a vállalkozás szakértőivel
o
Gazdasági és demográfiai adatok figyelembe vétele Környezetkutatást a vállalkozás az un. marketing tevékenységgel végezhet. A marketing nem más, mint piackutatáson alapuló, piacközpontú termelési és értékesítési koncepció, melynek végső célja a piachoz való alkalmazkodás, illetve a piac befolyásolása a vállalkozás saját érdekeinek megfelelően. Az eredményes marketing megvalósításához marketing stratégiára, azaz marketing-tervre van szükség. Marketing-terv lépései: 1.
helyzetelemzés,
2.
marketing célok meghatározása,
3.
stratégiák meghatározása,
4.
programok kialakítása,
5.
végrehajtás és ellenőrzés.
El kell végezni a piac szegmentálását, azaz a legkedvezőbb piaci terület felkutatását, ki kell választani a célpiacot. A célpiac jellemzői: o
megfelelő a piac mérete (fogyasztó igénye) a vállalattermelési, értékesítési kapacitásának,
o
megfelelő a piac növekedése és átlagos jövedelmezősége (megfelelő befektetés megtérülést ígér),
o
megfelelőek a vállalkozás erőforrásainak a versenyviszonyok, a verseny intenzitása.
15. Nevezze meg a fontosabb, piactervezéshez szükséges információkat! A legelső kérdés, amelyre a vállalkozónak felelnie kell, nem az üzletre, hanem a piacra vonatkozik. Kérdések: 1.
Mi a tervezett üzletem tárgya (a lehetőség)?
2.
Milyen szükséglet kielégítésére vállalkozom?
3.
Milyen réteg fogja fogyasztani a termékemet vagy szolgáltatásomat?
4.
Mennyire fizetőképes az a réteg, ahol az üzletet megnyitom?
5.
Milyen mértékű konkurenciával kell számolnom?
6.
Milyen fontosabb lépéseket kell tennem a konkurencia legyőzésére, illetve arra, hogy a piac egy részét
elhódítsam? Az üzlet tervezése tehát piackutatással kezdődik, annak a piacnak a jellegzetességeivel kell tisztában lenni, amelyeken a vállalkozás működni fog. Fel kell deríteni az alkalmas célpiacot, olyan piaci szegmenseket, amelyre nézve megállapítható, hogy abban a fogyasztó más magatartást tanúsít, mint a piac egyéb szegmenseiben, meg kell becsülni a szóba jöhető vevők
21
számát, azt, hogy milyen árak mellett, milyen valószínűséggel lesznek a vállalkozás vevői, mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága. A kockázat és a hozam meghatározásában a piac nagysága és a lehetőség időtartama az elsődleges szempont. A kockázat a piacra, a versenyre, a technológiára és a bevonandó tőke nagyságára vonatkozik. A tőkenagyság alapul szolgál a hozamok, a jövedelmek számításához. Meg kell határozni az un. jövőképet, amely nem más, mint a stratégiai sikertényezők meghatározása. A stratégiai sikertényezők fejezik ki, hogy mely területeken kell a vállalkozásnak erősnek lenni ahhoz, hogy életben maradjon és fejlődni tudjon. A piactervezés elemzéséhez alkalmas módszer a SWOT analízis. A SWOT a gyenge pontok, erősségek, lehetőségek és veszélyek angol nevének kezdőbetűiből kialakított betűszó rövidítése. Belső erősségek és gyenge pontok: Ø tőke, pénzügyek, saját tőke vagy hitel, Ø szervezet felépítés, kapcsolat, Ø munkaerő képesség, gyakorlat, munkakedv, Ø termék minőség, élettartam, költség, Ø tudás szaktudás, piacismeret, verseny, Külső lehetőségek és veszélyek : Ø piacnövekedés, hanyatlás, mozgás, divat, Ø gazdaság export, import, valutaárfolyam, Ø társadalomértékesítés, munkaerő-felvételi tapasztalatok, Ø törvényhozás fogyasztóvédelem, termék-megbízhatóság. Természetesen állandóan figyelni és elemezni kell a vállalkozás környezetét, és ha szükséges a új stratégiát kell kidolgozni.
16. A vállalkozás a piacon vevő is. Milyen információkat kell a piacról megszerezni az alkalmas szállító kiválasztásához? A cégek a piacon vásárlók is, mivel működésükhöz nyersanyagot, munkaerőt, pénzt stb. kell beszerezniük. A vállalkozás külső érintettjei közé tartoznak többek között az un. szállítók, amelyek lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban állnak a vállalkozással, segítik annak működését, függőségi viszony alakul ki közöttük. A szállítók árkialakítási gyakorlata elsősorban a piaci helyzetükből, és erőpozíciójukból fakad. A szállítók árait elsősorban árajánlatok bekérésével lehet megfigyelni. A piackutatás, illetve a piactervezés során vizsgálni kell a potenciális (lehetséges) szállítókat is, mivel a szállítók magasabb árak megszabásával csökkenthetik a vállalkozás tervezett eredményét. Szállítók közé soroljuk a vállalkozás termeléséhez szükséges alapanyag, termék, eszköz szállítóin túl a hitelintézeteket, és az emberi erőforrásokat is. Célszerű több vállalkozástól árajánlatot kérni, referenciákat eddigi tevékenységükről, az esetleges versenytársak véleménye sem elhanyagolható. A Cégbírósághoz beadott éves mérlegek adatai nyilvánosak, ezen adatok is felhasználhatók.
22
Az un. üzleti terv elkészítése során el kell készíteni többek között a költség, pénzügyi és kockázati tervet, a szervezeti tervet is. Az árak összehasonlításához figyelembe kell venni az összes árakban lévő kondíciót: Ø fizetési feltételek, Ø kedvezmények, Ø többletszolgáltatások, Ø szállítási készség, Ø csomagolás módja, Ø szállítás módja stb. Beszállítói minősítés: Ø árszint, számlázás, Ø költséghatékonyság, Ø határidők betartása Ø hosszú távú partnerkapcsolatra való törekvés Beszállítói teljesítmények értékelése: 1. Ár: o
árszint,
o
árviselkedés,
o
ártartalom,
o
számlázás,
o
engedmények nyújtása 2. Minőség:
o
minőség teljesítés,
o
egészség, biztonság és környezetvédelmi szempontok betartása,
o
a beszállított anyagra (termékre) vonatkozó jogszabályok, szabványok betartása,
o
minőségirányítási rendszer működtetése, 3. Szállítás, szolgáltatási képesség:
o
határidő betartása,
o
mennyiség szerinti egyezés,
o
csomagolási előírások (beazonosíthatóság, sérülés, stb.), 4. Vevői elégedettség:
o
együttműködési tapasztalatok,
o
rugalmasság, reakció 17. A vállalat vevőként jelenik meg a munkaerőpiacon is. Milyen információs források állnak a vállalat rendelkezésére az emberi erőforrások – szükséges és elegendő ráfordítással történő – megszerzéséhez? A tervezett feladatok végrehajtása csak megfelelő létszámmal végezhető el, összhangba kell lenni a mennyiségnek és minőségnek. Az emberi erőforrás is termelési tényező, amellyel a vállalkozásnak gazdálkodni kell. A munkaerő megszerzése, foglalkoztatása során költségek merülnek fel. A vállalkozásnak e területen is gazdálkodni kell, hogy bevételeiből ráfordításai megtérüljenek, és megfelelő nyereségre tegyenek szert. A vállalkozásnak az e tevékenységében is megfelelő stratégiával kell rendelkezni, de a külső és belső környezeti tényezőket is figyelembe kell venni.
23
Külső környezeti tényezők: Ø Milyen a nemzetgazdaság helyzete? Ø A növekedési ütem várható nagyság? Ø A foglalkoztatottság várható alakulása? Ø Melyek a munkaerőpiac jellemzői, kereslet-kínálat, munkaerő-állomány szerkezete? Ø Elvárások az adott munkahellyel kapcsolatban? Ø Munkakapcsolatok kezelésével kapcsolatos tudnivalók? Ø Jogszabályi környezet, (munkavédelmi előírások, alkalmazási feltételei, képzettségi előírások, jogvédelem), Ø Bér- és jövedelemgazdálkodás, ösztönzés, Belső környezeti tényezők: Ø Vállalat célja, stratégiája? Ø A vállalat szervezeti kultúrája? Ø Vezetési stílus? Ø Szervezeti struktúra? Az emberierőforrás-gazdálkodás arra irányul, hogy a szervezet törekvéseit és a munkavállalók elvárásait egymáshoz igazítsa, az esetlegesen előforduló egyensúlytalanságokat kiküszöbölje. Előkészület: o
át kell tanulmányozni az adott cég munkaerőhelyzetét, a létszám, a minőség és a szervezet jelen és jövőbeni helyzetének függvényében,
o
át kell tekinteni a betöltendő munkakörök munkaköri leírásait,
o
az előzőek ismeretében (főként létszámtöbblet esetén) belső toborzás lehetőségével célszerű élni, e lehetőség hiányában külső toborzás lehetősége is fennáll. Kiválasztás folyamatának meghatározó elemei:
o
meg kell határozni a felvételi politikát (el kell dönteni, hogy a legjobb vagy csak jó szakembereket akarja alkalmazni a cég),
o
a betöltendő munkaköröket,
o
munkakör specifikáció (meghatározza képességek, személyiség jellemzők, képzettség, szaktudás iránti elvárást),
o
milyen módszereket alkalmazzunk a kiválasztásnál. A nagy biztonságra törekvő kiválasztási rendszerek többlépcsősek, idő és költségigényesek.
18. Mit értünk marketingmix – fogalom alatt? Információtartalom vázlata: o
Milyen alapvető és egymással összefüggésben álló elemeket kell figyelembe venni, a fogyasztó elvárásainak kielégítéséhez?
o
Részletezze: milyen elemek segítik a vállalkozás termékeit / szolgáltatásait a versenyben való helytállásban?
24
A marketing központi eleme a FOGYASZTÓ! A marketing olyan vállalati tevékenység, amely a vevő/felhasználó igényeinek kielégítése érdekében: 1.
elemzi a piacot,
2.
meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat,
3.
megismerteti azokat a fogyasztókkal,
4.
kialakítja az árakat,
5.
befolyásolja a vásárlókat.
A marketing-mix a vállalati marketingeszközök különböző piaci helyzetekben alkalmazott kombinációja. Jellemzője az úgynevezett 4P.: 1.
Produkt (termékmarketing)
2.
Price (árpolitika)
3.
Place (értékesítési utak politikája)
4.
Promotion (marketing kommunikáció)
1. Termékmarketing (Produkt): A marketing – mix legfontosabb eleme, melynek feladata: ð hogy feltárja az egyes termékek, szolgáltatások mögött létező szükségleteket, valamint ð új fogyasztói igényeket igyekezzen felkelteni. A termékmarketing jellegzetes kategóriái: ð termék minőség ð termékjellemzők, választék, forma ð márkanév, csomagolás, méret ð szolgáltatások, garanciák, visszavétel Termékélet-ciklus: az az időtartam, amíg egy termék a piacon tartózkodik. ð bevezetési szakasz: a forgalom lassan nő, a termék többnyire veszteséges, cél a termék megkedveltetése a vevőkkel ð növekedési szakasz: a piac már elfogadta a terméket, gyorsan növekszik az árbevétel, a termék nyereséges; cél intenzív reklámhadjárattal új piaci szegmensek meghódítása ð érettségi szakasz: az árbevétel növekedés befejeződik, a termék piaca telítődik. Itt már a költségek csökkenthetők, kedvező nyereségszint érhető el ð hanyatlási szakasz: az árbevétel és nyereség csökken, a gyenge termék ekkor már kivonul a piacról 2. Árpolitika (Price):
Árpolitikai célok: ð túlélés (olcsóbban adja a terméket a szokásosnál, célja a gyors profit) ð profit maximalizálása ð árbevétel maximalizálása ð forgalom növelése ð piaci részesedés növelése, megtartása ð piac lefölözése
25
A vállalati gazdálkodás legfontosabb kategóriája az ár. A tényleges ár a piacon alakul kis és azt fejezi ki, hogy a vevő mennyit ismer el azokból a ráfordításokból, amelyek a termékre a piacra lépésig rakódtak. A vállalatnak a gazdálkodás külső és belső feltételeit mérlegelve kell árpolitikáját kialakítani. Árpolitika elemei: ð katalógus árak ð engedményes árak ð részletfizetési kedvezmény ð hitelfeltételek ð törlesztési idő A hatékony árpolitika kialakításakor: ð tisztában kell lenni a piaci erőviszonyokkal, ð jól kell ismerni a piaci szereplők ármagatartását (vevők, szállítók, versenytársak). ð ismerni kell a költségeket, ð ismerni kell a keresletet. Árképzési módszerek: ð költség alapú árképzés: kiszámítják az önköltséget, majd ezt megnövelik az elvárt nyereség százalékával, és így határozzák meg az árat. Hátránya, hogy nem veszi figyelembe a piaci folyamatokat. ð versenytárs alapú árképzés: azt veszi figyelembe, hogy milyen árszint alakul ki a piacon az adott terméknél. Egyszerű és kikerüli az árversenyt. ð kereslet alapú árképzés: azt vizsgálja, hogy hogyan reagálnak a vevők a különböző árszintekre. A fedezeti elvet alkalmazzák, vagyis meghatározzák a fedezeti pontot, amely az értékesítés azon mennyisége, amely mellett a termelés összes költsége megtérül. Ezután meghatározzák a legnagyobb eladható mennyiséget és ehhez igazítják az árakat és a termelést. Hátránya, hogy nem számol a versenytársakkal. 3. Értékesítési utak politikája (Place): A vállalat által előállított termék többféle úton juthat el a fogyasztókhoz. A közvetítők két nagy csoportja a nagykereskedők és a kiskereskedők. Két alrendszere van: 1.
értékesítési csatorna (termék eladása)
2.
fizikai elosztás (termék eljuttatása, fuvarozás, raktározás)
Marketingcsatorna lehet: o
nulla csatornás: közvetlen,
o
egy csatornás: termelő, (kiskereskedő, fogyasztó),
o
két csatornás: termelő, (nagykereskedő, kiskereskedő, fogyasztó),
o
több csatornás: termelő, (nagykereskedő, közvetítő, kiskereskedő, fogyasztó). 4. Kommunikációs politika (Promotion): A marketing kommunikációt a következő célokra lehet használni: ð a vállalat, termék megismertetése a vásárlókkal ð termék eladása ð új vevők szerzése ð értékesítés költségeinek a csökkentése ð vállalat hírnevének öregbítése A kommunikációs politika részei:
26
1. Reklámozás: A vállalat a fogyasztók és a közönség tájékoztatása, meggyőzése érdekében alkalmazza. A reklám lehet országos, helyi, termelői, kereskedői… 2. vásárlás ösztönzése: Ilyen vásárlásösztönzési eszközök pl. bizonyos napszakokban adott árengedmények, készpénz visszafizetések, reklámajándékok, árubemutatók… 3. személyes eladás: A vevőkkel való személyes találkozás során létrejövő üzletkötés. Ennek a megszemélyesítője a kereskedelmi képviselő. 4. közönségkapcsolatok = PR tevékenységek: célja, hogy kedvező vélemény alakuljon ki a vállalatról, a termékről, az alkalmazottakról. Ennek alkalmazásával közvetlenül nem emelkedik a forgalom. (ilyenek pl.: tájékoztató prospektusok, kiállítások, versenyek) A marketingkommunikáció elemei nem elszigetelten, hanem összefonódva fejtik ki hatásukat.
19. Milyen információkat kell a vállalkozásoknak megszerezni ahhoz, hogy eredményesen pályázzon az EU - források elnyeréséért? Magyarország 2004. május 1-től tagja az EU-nak. Még a pályázatírás előtt tájékozódni kell: ð A pályázati kiírás részletes feltételeiről (kik pályázhatnak, mire, mikor, milyen határidővel, mekkora összeggel stb.) ð a pályázatot kiíró alapítvány, intézmény stb. céljairól, ð a pályázatot kiíró "speciális igényeiről", ð a döntési mechanizmusról Gyakori hibák ð A formai követelmények figyelmen kívül hagyása, ð A beadott pályázat nem illik a pályázatot kiíró intézmény tevékenységi körébe, ð A pályázat szétfolyik vagy túl rövid vagy kusza, ð A pályázatban a pályázó mellébeszél, eltitkol valamit, ð A tevékenység céljának leírásában általánosságok vannak, konkrétumok nélkül, ð A pályázó túl sokat markol, a pályázat kivitelezhetetlennek látszik, ð A költségvetés nem reális, ð A pályázatban a pályázó kirekesztő/kioktató hangnemben ír, ð A pályázó annak ellenére, hogy tudna, mégsem működik együtt másokkal Egy pályázati dokumentációban történő cégbemutatás során azonban nem feltétlenül azokat a pontokat ill. erősségeket kell kiemelnünk, amelyeket általában szoktunk: a hiteles bemutatás érdekében ki kell térnünk a vállalkozás tevékenységeire, a tevékenységek mennyiség és minőségi mutatóira, az alkalmazotti létszámra és a munkatársak feladatköreire, beosztásukra, a telephelyekre és vonzáskörzetekre, gazdasági tevékenységünk fejlődési ívére, a piaci pozíciónkra és a versenytársak szerepére. A pályázatírás legfőbb momentumai: ð projektgenerálás, ð pályázatírás, ð a pályázatokhoz kapcsolódóan - és igény esetén attól függetlenül is - tanulmányok elkészítése, ð monitoring, ð projektellenőrzés, ð projektmenedzsment.
27
Nagyon fontos tovább a pénzügyi stabilitásnak bemutatása, valamint a tulajdonosi kör megemlítése. A vállalkozás jelenlegi helyzetének és jövőbeni - kedvező - lehetőségeinek számba vételét teszi lehetővé, ha egy SWOT analízist készítünk, amelyben szövegesen is kifejthetjük a vállalkozás jelenlegi erősségeit, nehézségeit, valamint a vállalkozás által nem befolyásolható gazdasági lehetőségeket, veszélyeket. A versenyképesség növelését célzó pályázati kiírások esetében figyelembe kell venni, hogy fontos kritérium a vállalkozás működésének fennállásnak időtartalma, a pénzügyi mutatók stabilitása, a pályázó eddig gazdálkodása. Mindig törekedünk kell arra, hogy valós információkkal alátámasztva tudjuk bemutatni vállalkozásunk életképességét. A projektgazda szerepe Minden pályázatba foglalt projekt megvalósításáért egy projektvezető felel. Az ő felelőssége, hogy a beruházás, a fejlesztés vagy bármilyen egyéb tevékenység a kidolgozott feltételeknek megfelelően, követhetően, időben és eredményesen befejeződjön. A szakértők, munkatársak megfelelő tapasztalata, valamint aktív közreműködésük biztosítja a projekt sikeres megvalósítását. A projekt menedzser személyét, illetve az őt segítő vezetőket, projekt asszisztenseket részletesen be kell mutatni (iskolai végzettség, korábbi munkahelyek, hasonló területen, projektben szerzett tapasztalatok, a vállalkozás igényeinek ismerete, koordinációs és egyéb képességek, képesítések). Az itt szereplő személyek életrajzát megadott formátumban gyakran a pályázathoz kötelezően csatolni kell. Annak érdekében, hogy fejlesztési elképzelésünket pályázat útján finanszírozni tudjuk, nem elegendő csupán elnyerni a pályázatot, az elnyert pályázati pénzt le is kell tudni hívni. A vissza nem térítendő támogatás folyósítását kifizetett számlák, vagy egyéb, gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok benyújtásával - első alkalommal a támogatási szerződés hatályba lépését követő három hónapon belül - kell kezdeményezni. A Kedvezményezett - a Támogatási Szerződés mintában foglalt gyakorisággal és tartalommal - adatokat köteles szolgáltatni a projekt megvalósulásáról előrehaladási jelentés formájában. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a Támogatási Szerződésben foglalt kötelezettség megszegésének minősül, ezért ez esetben Támogató a szerződéstől eláll. A kifizetés igénylési dokumentációnak tartalmaznia kell: a Kedvezményezett nevére kiállított, a teljesítéseket igazoló számlák, vagy egyéb, gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok egy eredeti és egy másolati példányát; a számlákon a Kedvezményezettnek cégszerű aláírásával kell igazolnia a vásárolt termék átvételét, használatba vételét vagy a szolgáltatás igénybevételét és feltüntetnie a támogatási szerződés számát;a számlamásolaton ezen kívül a Kedvezményezettnek cégszerű aláírásával kell igazolnia az eredeti számlával való egyezőséget;idegen nyelvű számla esetén annak, a Kedvezményezett cégszerű aláírásával ellátott magyar nyelvű fordítását is mellékelnie kell; EU tagállamokból származó beszerzés esetén a Kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy a beszerzéshez kapcsolódó ÁFA-t befizette; a nem EU tagállamokból származó import beszerzés esetén a vámáru-nyilatkozat és a vámhatározat másolatát is csatolnia kell; egy eredeti és egy másolati példányban az adott számlák pénzügyi teljesítését igazoló bizonylatokat; átutalás esetén bankszámla-kivonatot, vagy banki igazolást; készpénzfizetés esetén a pénztári kiadási bizonylatot; a megfelelően kitöltött, cégszerűen aláírt és mérlegképes könyvelő által ellenjegyzett Rendelkező levelet, a Költségösszesítőt, a Számlaösszesítőt, valamint a teljesítési jegyzőkönyvet; a tervezői és vállalkozói szerződések, megrendelések másolatát és az esetleges egyéb kifizetéseket dokumentáló megbízásokat, szerződéseket (ezek eredeti példányát is be kell mutatni); a közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumokat.
28
Alapvetően kijelenthető, hogy amennyiben a Kedvezményezett neki fel nem róható okból a szerződésben vállalt, számszerűen megállapított kötelezettségeit csak részben (legalább 75 %-os arányban) teljesíti, a támogatást arányosan csökkenteni kell. Ha a Kedvezményezett a szerződésben vállalt, számszerűen megállapított kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy 75 %-nál kisebb arányban teljesíti, az igénybe vett támogatás egészét a támogatás igénybevételének időpontjától számítva a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 88. paragrafus 3. bekezdése szerinti jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve kell visszafizetnie. A helyszíni ellenőrzések fajtái ð előzetes helyszíni szemle, ð közbenső ellenőrzés: a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett ellenőrzés, ð a projekt pénzügyi lezárását megelőző, a pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódó ellenőrzés, ð projekt lezáró ellenőrzés. Az előzetes ellenőrzések fajtái: ð döntést megelőző helyszíni ellenőrzés, ð szerződéskötést megelőző helyszíni ellenőrzés A pályázati dokumentációnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: ð I. Kísérőlevél ð II. A pályázat címlapja és rövid összefoglalása ð III. A pályázat leíró részei ð III/1. A pályázat bemutatása ð III/2. A szükséglet, illetve megoldandó probléma ismertetése ð III/3. A program céljai ð III/4. Módszerek ð III/5. Értékelés ð III/6. Jövőbeni folytatás lehetőségei és kiegészítő források ð IV. Költségvetés ð +Mellékletek 1. A pályázó bemutatása Bármilyen kapcsolatfelvétel esetén az első dolog a bemutatkozás. A leíró részt is ezzel kezdjük: a csoport bemutatása az eszköz, amely megismerteti a támogató szervezetet a pályázó tevékenységeivel, képességeivel, megalapozza a hitelét. (Nem szabad elhanyagolni abban az esetben sem, ha egy szervezet már sokadszorra pályázik ugyanahhoz a támogató szervezethez: minden pályázatot külön-külön regisztrálnak, külön azonosítási számot kap, azaz minden pályázat egy "kis külön világ". Nem lehet tehát elintézni a dolgot annyival, hogy "már úgyis ismernek minket" régi és régen látott ismerőseink memóriáját is fel kell frissíteni néha.) A bemutatás részei: (nem kötelező mindent belevenni, de ha lehet, érdemes!) Szervezet teljes neve (Már egy jól megválasztott név is keltheti az eredetiség és hitelesség képzetét. Általában persze már megvan a pályázó neve - ilyenkor érdemes szépen kivitelezett, de nem túl csicsás fejléces papírt használni.) A szervezet céljainak, filozófiájának bemutatása A szervezet eddigi munkájának legjelentősebb eseményei Alap- és az azon belül a jelenleg futó - tevékenységek A szervezet felépítése, tagjainak, aktivistáinak száma, emberi erőforrásai más szervezetekkel való együttműködés
29
Anyagi erőforrások és azok származási helye, ha lehet referenciaanyagokkal az egyéb támogatóktól A szervezet eddigi munkájának külső vagy belső értékelése Támogatólevelekből kiemelt idézetek Kiadványok megemlítése És bármi más, ami a teljes és frappáns bemutatkozást elősegíti! Az információk az összegyűjtés csoportban végezhető el a legjobban. Egyszerűen meg kell kérni a társaságot, a szervezetet, ismerőket, hogy írják össze gondolataikat. A különbözően megfogalmazott álláspontokból már könnyebben összeállítható egy jó bemutatkozás. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a bemutatkozás formailag legyen összeszedett, tömör. Gondolatainkat rendezzük logikai sorrendbe, az egyes bekezdések következzenek egymásból. 2. A szükséglet, illetve megoldandó probléma ismertetése Ez az egész pályázati terv legkritikusabb pontja - ez mutatja be a pályázat mögött meghúzódó okokat. Amennyiben szükséglet-kielégítés jellegű a pályázat, akkor ez a rész a célcsoport azon általános körülményeire, hiányaira koncentrál, amelyeket meg kívánunk változtatni. Ha pedig probléma-megoldás szerepel majd a pályázatban, akkor konkrét helyzetet ismertetünk. Ez a két kategória sem választható el élesen egymástól, hiszen bizonyos elemei mindenképp azonosak. 3. Módszerek Amikor a szükségleteket, illetve a megoldandó problémákat feltüntettük, leírtuk az ezekkel kapcsolatos célokat, a következő lépés azoknak a módszereknek a részletezése, amelyeket fel kívánunk használni a megoldás során. A "módszer"-résznek két alapkövetelménye van - érthetőség és igazolhatóság. Rövidebben: miért gondoljuk azt, hogy így működni fog a dolog? Mire érdemes odafigyelni? A módszerek leírásának hosszúsága: a pályázatírók nem egyszer hosszasan részletezik a "forradalmi" megközelítéseket, miközben kimarad a megfelelő probléma- és célleírás. Pedig ha ez megvan, a módszer-rész különösebb magyarázkodás nélkül lehet akár rövid is. 4. Értékelés Gondolom jó páran már ugranátok a költségvetéshez, hiszen úgy tűnhet, már minden leírás benne van a pályázatban, ami benne lehet. Nos, azért még fér bele: ha előre gondolkodik a pályázatért felelős személy, tudhatja, hogy a pályázattal majd el is kell számolnia a támogató szervezet felé. Sokkal jobb, ha már a pályázatban értékeljük a várható eredményeket, már csak azért is, mert így mi "adjuk" az értékelési módszert is, és nem a támogató! Érdemes tehát már előre értékelni a programot, így aztán csak össze kell majd hasonlítani a tényleges, programvégi értékelést az előzetessel, illetve még van lehetőségünk arra, hogy alakítsunk a programon és pályázaton. Ha a program célját pontosan meghatároztuk, a siker objektíven mérhető, az értékelő kérdések pedig "adják magukat". További információ: http://www.c3.hu/~albasziti/compshelp.htm címen érhető el. 5. Mellékletek A mellékletek két csoportra oszthatók: 1. Amit a pályázat kiírója megkövetel - mint például: ð alapszabály másolata ð bejegyzési végzés másolata ð banki vagy egyéb támogatók jótállása ð ajánlólevelek, éves jelentések …stb.
30
2. Amit nem kértek, de a pályázó kiegészítő adatként csatolni akar, például: ð újságcikkek ð térképek, tervrajzok ð fényképek ð egyéb dokumentáció. A mellékletekkel kapcsolatban az az egyetlen szabály, hogy a támogató szervezet által nem kért kiegészítések mennyisége semmiképp ne legyen több, mint a pályázat negyede-harmada. Egy ötoldalas pályázat mellé csatolt 15 oldalnyi cikk, térkép és fotó szabályosan elnyomná a pályázatot magát. 20. Nevezze meg a fogyasztóvédelem eszközeit! Információtartalom vázlata: o
Milyen jogi eszközök ismerete szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás versenyképes legyen a piacon?
o
Áttekintően mutassa be a fogyasztóvédelem érvényes szabályait, nevezze meg fogyasztóvédelem szervezetét! A vállalkozások eredményes működéséhez számos jogszabály ismerete szükséges. A piacon az érdekérvényesítés az egyenrangú partnerek, az eladók és a vevők között döntően a polgári törvénykönyv előírásai szerint zajlik, ez tartalmazza pl. a szerződéskötéssel kapcsolatos előírásokat. Alapjogok: A fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme, mely a végső felhasználókat illetik meg, elsődlegesen a természetes személyeket, hiszen ők a legkiszolgáltatottabbak. A jogok érvényesítésének legfontosabb eszköze a jogalkotás, az egységes fogyasztóvédelmi szabályozás kialakítása (és következetes betartása és betartatása). A verseny kiéleződése hozta létre Gazdasági Versenyhivatalt, akinek feladata a versenytörvény betartásának ellenőrzése, mely a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról, az erőfölénnyel való visszaélésről szól. Az első EU-s irányelvek a termékbiztonságra, a gazdasági érdekek védelmére és az árfeltüntetésére vonatkoznak. Félrevezető reklám és hirdetés elleni védelem, a hibás termékek által okozott károk, valamint a tisztességtelen vagy egyenlőtlen ügyletek, szerződési feltételek, agresszív szerződéskötési feltételek szabályozása. A gazdasági miniszter feladata a fogyasztóvédelmi politika kialakítása, megvalósítása, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) irányítása és felügyelete. Alá tartozik a már említett FVF és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek, amik hatósági feladatokat látnak el, felügyelik a jogszabályok betartását és eljárnak a jogsértőkkel szemben. Fogyasztóvédelem a gazdaságpolitika kiemelt területe, melynek alapvető célja a fogyasztónak a gyártóval, szolgáltatóval, illetve forgalmazóval szembeni érdekérvényesítés biztosítása. A piacgazdaság működésének fontos ellenőrző szerve. Különös hangsúlyt kapott e terület az EU-hoz való csatlakozás után, mivel a tagállamoknak is a jogharmonizáció kapcsán új szabályokat kellett létrehozni. A fogyasztói érdekek védelmének alapelve az EU-ban: 1.
a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, ezt a fogyasztóvédelmi törvény és a piacfelügyeleti
eljárás szabályozza, élelmiszerbiztonság-rendszeres hatósági élelmiszer ellenőrzés. 2.
a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, itt a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépés szabályait
kell érteni (pl. kartelezés). 3.
a fogyasztók tájékoztatása, oktatása kötelező az áruk címkézése, kezelési és használati utasítások kiadása,
oktatni kell az etikus társadalmi viselkedésmodellt, ki a tudatos vásárló, ez a civilszervezetek feladata is.
31
4.
a fogyasztói kárigény érvényesítése az igények érvényesítése a fogyasztóvédelmi intézményrendszeren és
az igazságszolgáltatáson keresztül történik. 5.
a fogyasztók képviselete civilszervezetek bevonása.
A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere: 2006-tól a fogyasztóvédelem irányítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium feladata. Fő tevékenysége: Ø fogyasztóvédelmi politika kidolgozása, Ø A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányítása, Ø A Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testület és a Piacfelügyeleti Tanács működtetése. Szervezete: A Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság feladata a hatékonyabb állami fellépés, a fogyasztóvédelem irányítása. A piac ellenőrzése. Vitarendezés szervei: ð Békéltető Testület: létrehozták a Hazai Európai Fogyasztói Központot, ð Fogyasztók képviselete: fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, feladatuk a fogyasztók tájékoztatása, képviselete, a fogyasztói érdekek megjelenítése a jogalkotásban. Mellettük működik a kiépülőben lévő Központi Piacfelügyeleti és Információs Rendszer. A magyar rendszer a békéltető testületeket és az ügyfélszolgálatokat támogatja, míg az EU-ban a három alapvető megoldás az egyszerűsített bírósági eljárások, a közérdekű keresetindítás joga és a bíróságon kívüli eljárások. Mindazok a vállalkozások, amelyek eleget tesznek a fogyasztóvédelmi követelményeknek, egyben erősítik piaci pozíciójukat is, hiszen az unió belső piacán folyó erős versenyben csak azok a vállalkozások maradhatnak hosszabb távon a piacon, amelyek ezáltal elnyerik a fogyasztók bizalmát. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi felfogására és politikájára épül a magyar kormány fogyasztóvédelmi politikája is. A hazai szabályozás EU-konform, ahol erre lehetőség volt, s a körülmények indokolták, a hazai szabályozás szigorúbb korlátokat is tartalmaz (pl. reklámtörvény, címkézési szabályok).
32
