1 9

A tanácsadás elmélete - I. évfolyam, 2. félév (2009)

1/19

A tanácsadás fogalma: Két paradigma: - az irányítás (guidance): fontos választásokra irányuló döntésekben az egyén segítése - a tanácsadás (counselling/counseling): az egyéneket a változások végrehajtásában segítse

A tanácsadás definíciója: A tanácsadás két személy közötti kapcsolat: - képzett tanácsadó részvételével - a kliens alkalmazkodási, döntéshozatali vagy fejlıdési szükségleteinek néhány aspektusára koncentrál - lehetıvé teszi, hogy a kliens fejlessze önismeretét, felfedezhesse lehetıségeit és változást kezdeményezzen

A tanácsadás nemzetközi története: Juan Huarte (1575): - Az embernek csak egy adottsága lehet kiváló - Minden adottságnak megfelel valamilyen foglalkozás - Idejekorán meg kell állapítani, hogy az ember adottságai inkább elméletiek vagy gyakorlatiak - Minden adottság megfelelı testalkatban és temperamentumban nyilvánul meg A tanácsadás elızményei 1850-1900 között: - Gazdasági okok: iparosodás, munkamegosztás növekedése - Szociális okok: városiasodás, migráció, gyermekmunka - Ideológiai okok: reformszellem, az ember státusza javítható - Tudományos okok: kísérleti pszichológia fejlıdése - Problémák a munka világában: ipari-, és munkaeszközök rohamos fejlıdése - Egyszerre van jelen a munkaerıhiány és felesleg. Taylor (1856 –1915): - a munkafolyamatok ésszerősítése, - a munka tudományos megszervezése, - gazdaságos munkatempó, -mozdulatok - a cél a géphez a megfelelı embert kiválasztani - a munkást a géphez idomítani Frank Parsons: 1908. Bostoni Pályaválasztási Iroda - 1909: Pályaválasztás c. könyve a pályaválasztás megtervezésének szükségessége terén és az indította el. - Hivatást választani c. publikáció (3 dolgot kell vizsgálni): • az egyént, • a foglalkozást • a kettı viszonyát. Carl Rogers (1942 ): - a fı hangsúly a kliensen van! - a tanácsadás az alkalmazott pszichológia területe - 1943: az elsı tanácsadási képzést szolgáló kézikönyv

Debreceni Egyetem - Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak - Készítette: Sándor Judit -


2/19

Az 1960-as és 70-es évek jellemzıi: - Etikai Kódex - törvényi szabályozottság (mőködési engedélyek) - bıvültek a képzési lehetıségek és specializálódott maga a képzés is, - nagyszámú és egymással versengı tanácsadási elméletek és módszertanok jelennek meg, - az egyéni tanácsadás mellett tért hódít a csoportos tanácsadás is, - az oktatás/iskola keretein kívüli tanácsadás gyors növekedése, - megindul a tanácsadás diverzifikálódása, nı az alkalmazási területek száma. 1980-as évek: az emberi fejlıdés lépett elıtérbe, az egész élet folyamára kiterjedı fejlesztési tanácsadás kap fontos szerepet. 1990-es évek: a világ összes országában mőködnek tanácsadó szolgálatok a legkülönbözıbb területeken

A tanácsadás története Magyarországon: - Zanathy Bódog (1891): „Az életpályaválasztás kérdése kiváló tekintettel az iparágakra”, a kıszegi Bencés Gimnázium évkönyvében jelent meg. - Nagy László (1909): az elsı pályaválasztási kutatási laboratórium - Az elsı világháború után: megjelentek a munkaerıpiacon a katonaviselt férfiak, akik segítséget igényeltek újbóli munkába állásukhoz. - Frecskay János (1912): „Mesterségek szótára” c. 400 oldalas mőve - 50 szakma ismertetésével a pályaválasztás ügyét szolgálta. - 1920-as évekig: a figyelem középpontjában az alkalmazás állt - 1930-as évek: Schnell János az elsı gyermeknevelési tanácsadó hálózatot alakította ki - 1940-es évek: Mérei Ferenc könyve „Pályaválasztás lélektana” - 1947: • MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás (a vasúti munkakörökbe kerülık kiválasztási rendszere) • Állami Gyermeklélektani Intézet, 10 megyeszékhelyen pályaválasztási tanácsadással foglalkozó részleg - 1967: Fıvárosi Pályaválasztási Intézet - 1980: a pályaválasztási tanácsadók mőködése háttérbe szorul, önállóságuk egyre több helyen megszőnik. - Ma: a munka- és pályatanácsadás országos intézményhálózata, FIT-rendszer (Foglalkozási Információs Tanácsadók)

A tanácsadás elméleti alapjai: XX. század: kb. 10 000 különbözı foglalkozást tartanak számon, több ezerre tehetı a szakmai felkészülést és végzettséget igénylı foglalkozások száma. 5 különbözı elméleti megközelítés: - pályaalkalmasságra alapozó megközelítés, - személyiség pszichológiai mozgására épülı elméletek, - a döntést, mint centrális mozzanatot kezelı elméletek, - fejlıdéselvet hangsúlyozó elméletek, - szociokulturális meghatározottságra épülı elméletek.



3/19

PÁLYAALKALMASSÁGRA ALAPOZÓ MEGKÖZELÍTÉS Parsons elmélete (1909) A pályaválasztás: a szakmai követelmények és a pályát választók személyiségjegyeinek összekapcsolása Alapfeltevés: - minden ember személyiségjegyei egyéni fejlettségének megfelelıen alkalmassá teszik ıt egy pályára; - az azonos pályán tevékenykedıket a pályára jellemzı képességek és személyiségjegyek jellemzik; - az egyéni pályasikert a pályaalkalmassági követelmények és az egyéni alkalmassági jegyek megegyezıségének mértéke határozza meg; - a pályaválasztás meghatározott idıpontra korlátozott egyszeri esemény; - egy pálya választása lényegében tudatos, racionális problémamegoldási és döntési folyamat A pályaválasztás problémájának egyéni megoldása: - Pontosan kell ismerni: • saját adottságait képességeit érdeklıdési körét • törekvéseit erıforrásait korlátait - A foglakozáson belüli sikerek, elınyök, hátrányok, lehetıségek és követelmények ismerete - Az elızı tényezık összhangjának megtalálása „Jobb foglakozást választani, mint csupán állásra vadászni” (Parsons) A foglalkozás kihat a személy egész életmódjára: - jövedelem - stressz - társadalmi tudat - célok - hobbi - érdeklıdési kör - baráti kör - életstílus

- képzés

Pályaalkalmasságra alapozó megközelítés: - 1912: az elsı alkalmasságvizsgálatok - Titanic - a sikeres munkavégzéshez az alkalmasságon kívül több képesség együttes jelenléte is szükséges.

Csirszka János elmélete: Az ember alkalmas egy meghatározott pályára, ha: - egész személyisége - testi ereje, - ügyessége, - érzékszerveinek funkcionális épsége, - értelmi képességei, érzelmi adottságai és jelleme révén az adott szakmában és munkakörben: - tartósan egyenletesen - és legalább átlagszínvonalon - egészségének, idegrendszerének károsodása, baleset elkövetése nélkül - személyiségének torzulása nélkül megmaradó teljesítményt nyújt. A pályaalkalmasság nem azonos a munkaképességgel. Az alkalmasság tényezıi: - Munkaprofil (a pálya tárgyi jellegzetességei: a munkavégzés feladatai, anyaga, eszközök, a megvalósítás konkrét feltételei) - A munka emocionális adottságai (a tárgyi és személyi környezetbıl származnak és hatnak) - A munka dinamizmusa (a lehetıségek és követelmények rendszere) Debreceni Egyetem - Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak - Készítette: Sándor Judit -


4/19

PSZICHODINAMIKAI ELMÉLETEK: - Jellemzı: a pályakeresést és a pályán tanúsított magatartást irányító tényezık együttes értelmezése - A személyiség: kora gyermekkori élmények, az élet minıségét meghatározó igények, és hajlamok kölcsönhatása - Kiindulási pont: Freud gyermekkori ösztönökrıl vallott nézetei - Gyermekkor: eldıl a foglakozási lehetıségek kiválasztása

Anne Roe (1957): pályaválasztási motivációs kutatások A pályaválasztás: - a szükségleti struktúra irányítja - a szükségletek kielégítése a korai gyermekkorban függ a szülık magatartásától. Következmény: a szülıi magatartás (nevelés) és a gyermekek szakmai orientációja között szoros összefüggés mutatható ki. Nevelési stílusok: - Túlságos óvás (a gyermek igényeinek-szükségleteinek- maximális kielégítése; a gyermektıl keveset követelnek, elkényeztetik, sok tapasztalattól elzárják, megnyilatkozásit korlátozzák) - Túlkövetelés (a gyermek igényeinek-szükségleteinek- maximális kielégítése, de célirányosan, a cél a teljesítés, a teljesítmény.) - Szeretetteljes elfogadás (a szükségletek méltányos kielégítése; bátorítják a gyermek önállóságra való törekvését, figyelembe veszik a fejlıdést; a családi környezet meleg) - Alkalmi elfogadás (a gyerekkel való törıdés alkalmi, véletlen; a törıdést a szülık elfoglaltsága, távolléte határozza meg.) - Visszautasítás (a fiziológiai szükségleteket általában kielégítik a szülık, de mindez nem párosul szeretettel, törıdéssel, nem jelent védettséget.) - Elhanyagolás (bár a gyereket nem utasítják el, még a fiziológiai szükségleteket sem elégítik ki teljesen) Következmények az orientáció alapján: - Személyorientáció: a túlságos óvás, a túlkövetelés, a szeretetteljes elfogadás. Pálya: szolgáltatási-, kulturális-, mővészi-, kereskedelmi-, igazgatási-,szervezési . - Tárgyorientáció: az alkalmi elfogadás, a visszautasítás, az elhanyagolás. Pálya: technikai-, természettudományos.

Super D.E. (1957) - Az önfelfogás elmélete Önfelfogás: - az a kép, amely valakinek saját magáról megvan. - szerepekben, szituációkban, funkciókban, az emberek közötti kapcsolatokban éljük meg Példák: - a gyerek megéli a szülıkhöz viszonyítva, hogy kicsiny, - a tanuló a saját osztályában, hogy intelligens, - a menedzser a cégénél, hogy sikeres. Szakmai fejlıdés: az önfelfogás és a foglakozási szerepek közötti egyezıség Super elmélete Az öndefinícó három fokozata: 1. Az öndefiníció kialakítása: különbözı társadalmi szerepek kipróbálása (az egyén ellenırzi öndefiníciójának érvényességét) 2. Az öndefiníció átültetése a pályaképbe: egy foglakozási szerepben nyert személyes tapasztalat. 3. az öndefiníció megvalósítása



5/19

Holland pályaválasztási elmélete A pályaválasztás: - a személyiség kifejezésének egy módja, - próbálkozás arra, hogy a személyiség stílusát a munka kontextusába illessze az egyén. Befolyásoló tényezık: - környezet és család - gazdasági és társadalmi realitások Az ember elégedett, ha: - ha a munkakörnyezetük kompatibilis a személyiségükkel, - a munka és a személyiség jellemzıi szorosan összeillenek. Személyiségtípusok: Realista: - nehezen fejezik ki magukat szavakban, - gyakorlatiasak. - Pl.: repülıgép-szertelı, építésvezetı, villanyszerelı, benzinkutas Intellektuális (Kutató/Feltáró): - érdeklik az elméletek, - elvontak de, kreatívak, - nem szeretik az erısen strukturált helyzeteket - Pl.: antropológus, csillagász, botanikus, kémikus, geológus Mővészi: - önkifejezésre törekszik, - nehezen viseli a szabályokat, - nem szeretik a fizikai erıt kiváltó helyzeteket - Pl.: festı, zeneszerzı, költı Szociális (Társas): - szeretnek együtt dolgozni másokkal, - önmagukat jól tudják kifejezni, - nem kedvelik a fizikai aktivitással járó+ gépekkel történı munkát - Pl.: iskolaigazgató, szociális munkás, tanácsadó, logopédus, lelkész Vállalkozó: - saját akaratuk keresztülvitele érdekli leginkább, - könnyen talál új alkalmazkodási módokat, - szereti a státuszt, anyagi jólétet, - türelmetlen, ha olyan feladatot kell elvégezni, ami nagy intellektuális erıfeszítés, koncentrációt igényel - Pl.: üzletkötı, hoteligazgató, politikai kampányfınök, étteremvezetı Konvencionális (Szokások/Hagyományt követı): - a jól strukturált, átlátható környezetet kedveli, - érték a biztonság, a másoktól való függés, - nem szeretik ahol fizikai ügyességre és emberek közötti mélyebb kapcsolatokra van szükség - Pl.: bankellenır, könyvelı, statisztikus, vámszakértı



6/19

DÖNTÉSELMÉLETEK Döntéselméleti megközelítés: - a pálya- vagy munkahely keresés választási és döntési folyamatokból áll - a társadalmi determináns csak módosító tényezı Fı csoportjai: - zárt döntési modell • a döntési szituáció világosan strukturált • a döntés alanya számára ismert a cél eléréséhez szükséges minden cselekvési alternatíva, és annak következményei - nyitott döntési modell • a döntési alany a cél eléréséhez szükséges összes információval nem rendelkezik, • az alkalmas döntési szabályokkal sincs tisztában • a döntési szituáció= valódi problémaszituáció

Ries pályaválasztási döntési modellje A pályaválasztást egy racionális döntési folyamat A fiatalság tökéletlenségének állapota: - A pályaválasztás fázisában nem gyermek, de még nem felnıtt - Az állapot megszüntethetı a pályaválasztási döntéssel

Döntési magatartások: -

Racionális: tervszerő kritériumok által vezetett, célra irányuló magatartás Intuitív: érzelmileg hangsúlyozott, spontán magatartás Aktív: kiterjedt információkeresés, hajlékony alkalmazkodás új helyzetekhez Passzív: ragaszkodás a megszokotthoz, várakozás a kedvezı véletlenre Autonóm: erıs önbizalom, felelısségvállalásra kész, bizakodó Dependens: csekély önbizalom, az információ értékelését külsı féltıl várja, aggodalmaskodó

A FEJLİDÉSELVET HANGSÚLYOZÓ ELMÉLETEK - A pályaválasztás és a pályára állás életszakaszokhoz kötött - A pályához való viszony belsı és külsı hatások eredményeként alakul ki • belsı tényezık: a személy érdeklıdési köre, képességei, értékrendszere • külsı tényezık: a munkaerıpiac helyzete, a pálya társadalmi presztízse

I. Ginzberg elmélete A pályaválasztás: - a döntések egy életen keresztül elhúzódó folyamata, - az egyén összhangra törekszik (karrier és a munka világának realitásai) Ginzberg három fejlıdési periódusa: 1. A fantázia szerinti választás periódusa: - a serdülıkör eleje - a szakmaválasztás még csak a képzelet szintjén történik - elsısorban a felnıtté válásra való törekvés a motívum - nem játszik szerepet a képességek elemzése és a pályakövetelmények egyeztetése. 2. A próbaválasztás periódusa ( a serdülıkori tájékozódás szakaszai): - az elsıben a saját érdeklıdési körök dominálnak, - a másodikban a saját képességek szintje dominál, - a harmadikban a pályára vonatkozó értékek kerülnek elıtérbe, - a negyedik az általános megnyugvás szakasza (a valóság tényezıinek fokozatos tudomásulvétele). Debreceni Egyetem - Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak - Készítette: Sándor Judit -


7/19

3. A realisztikus periódus: a pályára állás - tanulmányi lehetıségek - a munkatapasztalatok - anyagi források változásai - a saját és a munkaerıpiac természete - Cél: optimális egyensúly (személyes törekvések, életstílus, környezet)

II. Donald E. Super (1910-1994) elmélete -

Pályaalkalmasság elmélet+fejlıdés-lélektani elmélet A pályaválasztás és pályaalkalmasság életre szóló folyamat A személyiség saját életútjának, pályafutásának megteremtésében aktív résztvevı. A részvétel a személyiség önkifejezésének formája Szakmai énkép alakulása → a foglalkozási szereppel való azonosulás folyamata

Tézisei: - egyénenként különbözı képességek, érdeklıdés, személyiség - alkalmasság több pályára - a pályák jelentısen eltérı embereket is befogadnak - a pályaválasztás és a beilleszkedés állandó folyamat - életstádiumok sorozata jellemzı az egyénre - az egyén pályafutás: szocioökonómiai indulás, képességek, készségek, személyiségjellemzık, lehetıségek - a fejlıdési folyamat irányítható - központi szempont: öndefiníció - egyéni és társadalmi tényezık + saját elképzelés+ realitás - elégedettség = önmegvalósítás = életstíluson + életszerep Super életszakasz elmélete 1. Növekedés stádiuma (születéstıl 14 éves korig) Alfázisok: - fantázia fázisa (4-10 éves kor): szükséglet kielégítése, fantázia, szerepetjátszás - érdeklıdés fázisa (11-12 éves kor): hajlamok, kíváncsiság határozzák meg a tetteket, tevékenységeket - képességek fázisa (13-14 éves kor): képességek jelentısége a tervekben, tájékozódás a szakmai és szakképzési követelményekrıl. 2. A felfedezés stádiuma (15-24 éves kor) Alfázisok: - a puhatolódzás fázisa (15-17 éves kor): tanfolyamok, szakkörök, edzések, alkalmi munkavállalások, ideiglenes döntések - átállási vagy átmeneti fázis (18-21 éves kor): realitások felismerése - kipróbálás fázisa (22-24 éves kor): öndefiníció és szakmai szerep 3. A megállapodás stádiuma (25-44 éves kor) Alfázisok: - kísérleti, (kipróbálási) fázis (25-30 éves kor): munkahely választások és felismerés - stabilizáció fázisa (31-44 éves kor): az élet kreatív évei, biztos helykeresés a munka világában 4. A fenntartás stádiuma (45-64 éves kor) - a tartós pozíció megtartása - az új feladat azonos az eddigi szakmai életpályával 5. A hanyatlás stádiuma (65 éves kortól) Alfázisok: - lelassulás fázisa (65-70 év): a munkamód igazodik a csökkenı teljesítményhez - visszavonulás fázisa (71 éves kortól): a szakmai életbıl való visszavonulás általában gyors döntés Debreceni Egyetem - Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak - Készítette: Sándor Judit -


8/19

PÁLYASZOCIALIZÁCIÓS ELMÉLETEK A pályaszocializáció az adott pályán szükséges: - viselkedési módok - technikák - értékek, szerepek, - viszonyulási módok elsajátítása. Központi fogalom: foglakozási szerep Szociális tanulás: utánzás, tapasztalás, siker Martin Kohli: - az életpálya a pozíciók egymásutánisága rendezett vagy nem rendezett módon. - életpályája mindenkinek van, de létezik szubjektív és objektív életpálya Objektív életpálya: külsı valóság, normája társadalmilag elıre adott, a tényleges foglalkozási magatartás Szubjektív életpálya: egyik pozícióból a másikba történı átkerülés Önfelfogás, képességek, érdeklıdési körök?????? Daheim: A pályaszocializáció különbözı szakaszaiban más - más személyek befolyása a legjelentısebb: - család, szülık - tanárok, kortársak - szakmai-, és munkacsoportok, kollégák, felettesek Daheim elmélete Pályaválasztás → pályakijelölés (folyamat) 1. lépcsı: az iskolai képzésrıl szóló döntés = a család döntése vagy hatása 2. lépcsı: a szakképzésrıl vagy foglalkozásról szóló döntés = kortársak, tanárok, egy foglalkozás mővelıi válnak 3. lépcsı: a foglalkozások közötti váltásról szóló döntés terminusa = munkatársak, szakmai kapcsolatok ,a megalapított család Musgrave elmélete Anticipált szocializáció: társadalmi szerepek elsajátításának jelentısége 4 fejlıdési stádium: - Az elızetes szakmai szocializáció:(rejtett) szereptanulás - A szakmai életbe való belépés: a pályaelvárások és valóság - Tényleges szakmai szocializáció:végleges szerepmagatartás - Harmadlagos szocializáció: pálya vagy tevékenységet változtatás



9/19

MAGYAR KUTATÓK ELMÉLETI MUNKÁSSÁGA - Csirszka János: az ember–pálya megfelelés kölcsönös folyamat - Rókusfalvi Pál: a pályaválasztási érettség és a pályaérettség - Völgyessy Pál: a személyiségtényezık és a pályaválasztási döntést közvetlenül befolyásoló belsı tényezık rendszerbe foglalása - Ritoók Pálné a pályaidentifikáció fogalomkörét differenciálja tovább - Szilágyi Klára: pályaadaptáció és a pályatevékenység szakaszainak differenciálása

Csirszka elmélete: Az emberi életpályája szakaszai: - az elıkészület (pályaadaptáció) - a pályavitel (a pálya megvalósításának ideje) A pályaérettség szakaszai: 1. döntési szakasz: az általános iskola elvégzése 2. döntési szakasz: érettségi 3. döntési szakasz: felnıtté válás, tudatos vagy kényszerő pályaválasztás A foglalkozási profil: az ember és a munkakör megfeleltetése, a kiválasztás A foglalkozás leírásának tartalmi jellemzıi: A munka jellegzetességei: - a munkafeladat jellege - a munkaanyag A munka természete: - a munkaeszköz - a munkavégzés - az erkölcsi normák sajátos színezete - kiemelt fontosságú erkölcsi normák A foglalkozás leírásának tartalmi jellemzıi: A munkaerkölcs: - erkölcsi veszélyhelyzetek és kockázatok, - erkölcsi kontraindikációk. A tárgyi munkakörülmények: - idıjárási tényezık, - a munkahely mikroklimatikus jellemzıi, - a berendezés és felszerelés ergonómiai jellemzıi, - munkaköri ártalmak és baleseti veszélyek, - a munka idıviszonyai. A személyi munkaszituáció: - a munka szervezettsége, - a munkatársi kollektíva, - a vezetés jellege és a vezetıi személyiségtípus, - személyi kommunikációval járó munka.



10/19

Rókusfalvi elmélete: Pályaválasztási érettség és a pályaérettség fogalmának és feltételrendszerének meghatározása és elkülönítése. A pályaérettség három érettség összefonódása: - munkaérettség - üzemi érettség - társadalmi érettség

Völgyesi elmélete: A pályaválasztási döntés elıkészítés folyamat összetevıi: A magatartás általános összetevıi: - aktivitás-passzivitás - befeléfordulás—kifeléfordulás - szabályozottság—szabályozatlanság A társadalomhoz, csoporthoz főzıdı viszony összetevıi: - szociális — antiszociális - helyes (adekvát) — helytelen inadekvát - Igényszint Az én-kifejtés realitásszintjét meghatározó tényezık: - intellektuális szint - önismeret - társas hatékonyság

Ritoókné elmélete: A pályaazonosulás az életúttal párhuzamos, azzal összefüggı folyamat A pályaazonosulás összetevıi: - az elégedettség: az egyén pályaidentifikációjának szubjektív szempontú megközelítését mutatja - az eredményesség: a munkateljesítményben megmutatkozó objektív megközelítés - az aktivitás: a pályához kapcsolódó tevékenységben megjelenı társadalmi elkötelezettség mutatója



11/19

A TANÁCSADÁS, MINT SZOLGÁLTATÁS A pályafejlıdés modelljének magyarországi változása a 90-es évektıl: - gazdasági szerkezetváltás - a pályaváltás, mint kényszer - tartós munkanélküliség A munkanélküliség: - lényegesen magasabb Kelet-Magyarországon, mint Budapesten, - lényegesen magasabb a szakképzetlenek, mint a szakképzettek körében - lényegesen magasabb a pályakezdı fiatalok, mint a harmincas éveiben járók körében A humán szolgáltatás: A szolgáltatás, mint forma: - központi helyzetben az ember áll - a személyes érdekeire tekintettel kell megadni a szolgáltatást - figyelembe venni életfelfogást, élményvilágot. A szolgáltatás, mint tevékenység: - a szolgáltatóra és a szolgáltatást igénybe vevıre az egyediség a jellemzı, - individuális problémakezelést valósít meg. A munkavállalási tanácsadás jellemzıi: - Életpályaszemlélet: a munka-, pályakeresés nem személyiségjellemzı, hanem aktuális élethelyzet amely ismétlıdhet. - Folyamatelv: a találkozás kiindulópont, olyan készségek fejlesztése, amelyek késıbbi helyzetekben is segítséget jelenthetnek - Támogató jelleg: nem irányítás, nem felelısségátvállalás, a döntés következményét a tanácskérınek kell vállalnia ( pozitív, negatív)

A tanácsadási folyamata: 1. A megismerı szakasz: - az egyéni tulajdonságok megismerése ( érdeklıdés, képesség, értékek, munkamód) - domináns: érdeklıdés - a tanácsadás folyamata: segítség a tudatos megfogalmazásban 2. A fejlesztı szakasz: - domináns: az érték - le kell mondania bizonyos tevékenységekrıl - döntenie kell az esetleges tanulásról - új munka (ismeretlen magatartás és szokások) - az idıtávban való gondolkodás életperspektívájának elfogadása 3. A szintetizáló szakasz: - az öndefiníció megfogalmazása - a tanácskérı pályaképe (elfogadja magát tanárnak, üzletkötınek, asszisztensnek stb.) - meglévı tulajdonságai közül a pályához szükségesek dominanciáját elfogadja, kiemeli.

Ifjúsági tanácsadás: -

A pozitív énkép megerısítése, átfordítása a munka világára Az önpusztító magatartások és összefüggésük a munkavállalással A tanulási lehetıségek összeegyeztetése a pályalehetıségekkel A pályalehetıségekrıl szerzett információk értelmezése, feldolgozása A munka megtalálásához szükséges készségek megismerése Döntési képesség (tanulási célok, pályacélok) A család és az egyén kapcsolata A pályatervek fejlesztése Debreceni Egyetem - Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak - Készítette: Sándor Judit -


12/19

Felnıtt tanácsadás Munkavállalási tanácsadás: - Tapasztalat: pozitív énkép fenntartása - Az önpusztító magatartásformák felismerése - Az oktatási és képzési szituációk összefüggése a teljesítménnyel - A pályalehetıségek felmérése - Tapasztalat: a munka megtalálása, megszerzése, megtartása - Tapasztalat: a döntési folyamatokban - Az egyéni és családi élet kapcsolata az életpályával - Energiák mobilizálása: pályaváltáshoz, munkaváltáshoz - A nyugdíjba vonulás megtervezésével kapcsolatos készségek kialakítása

A TANÁCSADÁS ETIKÁJA Tanácsadói képességek: - empátia, odafordulás, türelem - megismétli, amit a tanácskérı mond (pontosít, továbbgondolásra ösztönzi) - ha megakad a beszélgetés, a tanácsadó veszi át a szerepet ( hallgatni, „kivárni” tudni kell) - különbözı kommunikációs technikákkal bíztat - metakommunikatív jegyek: szemkontaktus felvétele, érdeklıdı és bátorító mosoly, testbeszéd stb. helyes használata - megfogalmazza és visszatükrözi a tanácskérı érzelmeit - ismeri a munkaerıpiaci lehetıségeket Szociális Munka Etikai Kódexe: A segítı, tanácsadó: - tiszteletben tartja minden ember értékét, méltóságát, egyediségét - megkülönböztetés nélkül mőködik együtt a hozzá fordulókkal, - az ügyfél számára biztosított juttatásokból nem részesülhet - munkája során az ügyfél érdekeit tartja elsıdlegesnek - alapvetı érték az együttmőködés - a folyamat minıségéért tartozik felelısséggel - személyes adatok védelme Munkavállalási tanácsadás → pszichológiai tanácsadás SZEK: - Az emberi méltóság tisztelete - Elkötelezettség és felelısség - Feddhetetlenség - Szakszerőség - Segíteni akarás - Titoktartási kötelezettség

TANÁCSADÁSI MODELLEK A. Általános tanácsadási modell A tanácsadás feladata: alternatívákat felmutatni, megkönnyíteni a döntéshozatalt 1. szakasz: a probléma megfogalmazása 2. szakasz: munkafázis: az alternatívák kialakítása 3. szakasz: cselekvés, a tanácskérı átemeli a gyakorlatba az elfogadott alternatívákat Debreceni Egyetem - Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak - Készítette: Sándor Judit -


13/19

B. Problémamegoldási modell A munkaválasztási probléma alapvetıen döntési probléma 1. A tanácskérı problémájának és céljának pontos leírása 2. Megállapodás: idı, erıfeszítés 3. Problémamegoltási alternatívák kidolgozása 4. Információk győjtése a változatokról 5. Az alternatívák konzekvenciáinak felülvizsgálata 6. A célok és alternatívák újraértékelése 7. Alternatívák fokozatos kiküszöbölése → döntés 8. Lezárás, útmutatás C. Személyiségcentrikus megközelítés - Két személy áll egymással kapcsolatban - A tanácskérı a belsı rendetlenség, sebezhetıség, aggodalom állapotában van - A tanácsadó a belsı összhang állapotában van - A tanácsadó feltétel nélkül, pozitívan fordul a tanácskérı felé - A tanácsadó empatikus legyen a tanácskérıvel szemben - A tanácskérı észreveszi a feltétel nélküli feléfordulást D. Tapasztalati modell Egyéni pályaválasztás modellje: 1. A tanácskérı és környezetének elemzése 2. A pályaválasztás szempontjából fontos szempontok redukálása 3. Az egyéni profil absztrakciója 4. Szembenézés a globális foglalkozásvilággal 5. Megfelelı foglalkozási irányok kiválasztása és megismerése 6. A pályaválasztás 7. A szülık tájékoztatása 8. A megvalósítás E. Életútszemléleten alapuló modell 1. A problémára és a tanácskérı saját magáról alkotott képére vonatkozó nondirektív exploráció (kikérdezés) 2. Direktív témafelvetés 3. Nondirektív beszélgetésfázis az önmaga elfogadására 4. Tesztadatok, pályaismereti írások, tapasztalatok, sikeres vizsgák direktív megbeszélése 5. A felszínre hozott magatartások és érzések nondirektív megbeszélése és átformálása 6. Segítés a döntéshozatalnál F. A munka-pályatanácsadás általános modellje Szilágyi Klára (1993 ): 1. Megismerés: Légkörteremtés, adatok, problémadefiníció, problémakódok 2. Tisztázás: fontos információk részletesebb tisztázása, a tanácskérı képességeinek, érdeklıdési irányának, elvárásainak feltárása, tervezett témák, új témák új problémakód? 3. Elemzés: eredmények, pozitívumok, erısségek, sikerek, akadályozó tényezık, hátrányosságok, hiányok számbavétele. Személyes jellemzık + realitás. 4. Szintézis: az ügyfél hipotéziseket (megoldási irányokat, kimeneti utakat) állít fel, majd mindegyik megoldási módot részletesen elemzi. 5. Megállapodás: az ügyfél döntést hoz, cselekvési tervet készít.



14/19

PROBLÉMADEFINÍCIÓ, PROBLÉMAKÓDOK 1. Érdeklıdés: Az érdeklıdési profil meghatározása 2. Az érdeklıdés realizálódása: megfelelı képzési forma kiválasztása. 3. Érdeklıdés, pályakeresés: a megfelelı pálya vagy munka megtalálása. 4. Pályaelképzelés akadályoztatása: Kialakult pályaelképzeléssel rendelkezı tanácskérı nehézségeinek leküzdése. 5. Korlátozott lehetıségek: A pályaválasztást vagy munkavállalást korlátozó tényezık jelenléte. 6. Pályaelképzelés realizálása: Adott pályaelképzelés meghatározása, megvalósítása. 7. Képességek: képzés a pálya szempontjából. 8. Képességek és tanulási lehetıségek: megfelelı képzés 9. Képesség, pályakeresés: megfelelı pálya, munka 10. Értékek: Az értékstruktúra meghatározása. 11. Érték és pálya: megfelelı pálya, munka 12. Döntési nehézségek: Adott érdeklıdés és képesség, de választási bizonytalanság 13. Pályaismeret: A foglalkozásokról való információk bıvítése

A TANÁCSADÁS TÍPUSAI: A. B. C. D. E.

Egyéni tanácsadás Csoportos tanácsadás Csoportos fejlesztés Távtanácsadás Elérı programok

A. Egyéni tanácsadás Személyiségközpontú tanácsadás: folyamatelv, fejlıdéselv Életpálya: 14-65 év között

A munkavállalási tanácsadás ↔ a hasznos szakmai tevékenység életszakaszában 1. hasznos szakmai tevékenység szükséges: fejlıdik a személyiség → szakmai életút továbbfejlesztése 2. hasznos szakmai tevékenység nem szükséges: munkaerıpiaci érték elvész, az egyén váltásra kényszerül A személyiség felkészültsége ≡ a váltás idıpontja ????


A tanácsadás elmélete - I. évfolyam, 2. félév (2009) Az életpálya elakadásának típusai

15/19

A tanácsadás típusai 1. informáló

A. kevés vagy elégtelen információ

2. orinetáló 3. döntéselıkészítı 4. pályaválasztási 5. pályakorrekciós

B. önmaga újradefiniálása 6. öndefiníciót támogató 7. pályaismereten alapuló 8. elhelyezkedést segítı C. döntési helyzet 9. realizáló Informáló tanácsadás: Az információ vonatkozhat a személyiségre, a személyiség és a munka kapcsolatára, a munka jellegzetességeire, a munkahely jellegzetességeire. Kód: 2; 6; 8; 13 Orientáló tanácsadás: Elırelátható fordulópontra készül a személyiség. Igényként megjelenhet az önmagára vonatkozó információ, a pályára vonatkozó információ, a munkahelyre vonatkozó információ. Kód: 12 A döntés-elıkészítı tanácsadás: Döntés kényszerbıl: - továbbtanulni szándékozó fiatalok - a munkanélküliek azon csoportja, akiknek járadéka rövidesen lejár, - a gyesen lévı nık, akik vissza akarnak térni a munkába. - a személyiség igénye kiemelt szerepet kap! Kód: 3; 4; 5; 6; 11; 12. Pályaválasztási tanácsadás: - a fiatalok - a munkaerıpiacra képzettség nélkül belépık - az életutat megalapozó pályát keresünk - tanácsadás = konkrét „pálya” (módosulhat) Pályakorrekciós tanácsadás - szakmai végzettség, amit nem kíván folytatni - végezné, de változott a munakerıpiaci helyzet Pályaismereten alapuló tanácsadás - meghatározott szakmai végzettség, szakmai tapasztalat már van → kamatoztatni - eddigi szakmai tudására akar építeni még a megváltozott kényszerítı körülmények között is - manuális szakmák esetében Realizáló tanácsadás - konkrét elképzelésekkel érkezik - képzési lehetıségérıl akar információkat szerezni. - személyiség építı formák megismerése, a vállalkozóvá válás lehetısége Debreceni Egyetem - Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak - Készítette: Sándor Judit -

A tanácsadás elmélete - I. évfolyam, 2. félév (2009) B. Csoportos tanácsadás - az emberek természetes gyülekezésre vonatkozó hajlama - gondok, problémák – nem vagyok egyedül - társas helyzet – önismeret - védett csoportos közeg – kísérlet C. Csoportos fejlesztés - hosszabb idıtartam - tematikusan felépített - strukturált csoportos munkára épül - minimum 7 alkalmas sorozat - a résztvevık többé- kevésbé állandóak D. Távtanácsadás - chat - msn - Skype - e-mail E. Elérı programok Különféle közösségek elérése a pályaorientációs információkkal - osztályfınöki órák tartása - üzemlátogatások - pályaválasztási kiállítások - karrierbörzék - álláskeresı teaházak

A TANÁCSADÓ SZEMÉLYISÉGE Fizikai és pszichikai alkalmassági feltételek: - tartós ülı munka - fokozott figyelem - ép hallás - jó látás - karok, kezek, ujjak használata Egészségügyi kizáró okok: - a statikai rendszer alaki és mőködési rendellenességei - a szív és a keringési rendszer betegsége vagy rendellenessége - szívmőtét utáni állapot a szívbeteggondozó javaslata szerint - reumás láz utáni állapot, - nagyothallás. Egyéb tulajdonságok: - jó beszélı és kommunikációs képesség - jó kapcsolatteremtı képesség - empátia (beleérzı képesség) - szociális érzékenység - elıítélet-mentesség - pontosság, precizitás - együttmőködés másokkal - egyéni megítélésen alapuló döntések


16/19


A TANÁCSADÓNAPLÓ Az egyéni a tanácsadás folyamatának írásban való rögzítése Négy oldal: elsı és a negyedik oldal: publikus adatok belsı két oldal: az információk az ötlépéses tanácsadói modell szerint - Megismerés - Tisztázás - Elemzés - Szintézis - Megállapodás Tervezett témák 13-20 éveseknél: - a családhoz főzıdı kapcsolat tisztázása - az otthoni munkában való részvétel - iskolán kívüli elfoglaltság - szabadidı felhasználás - hobby - pályaválasztás és jövı tervei - érdeklıdés, erıs képességek tisztázása - munkaerıpiaci lehetıségek elemzése stb. Tervezett témák felnıtteknél: - munkatevékenységekhez kapcsolódó eddigi érzelmi tapasztalatok - pénzhez való viszony - emberekkel való kapcsolat a munkarelációkban - nehézségek, döntési helyzetek jellemzése - mikért, kikért kellett felelısséget vállalnia - mit kellett önállóan, egyedül megoldania - milyen anyagokkal dolgozik szívesen - eddigi eredményei - pályaismeretének feltárása - a munkaerıpiaci lehetıségek elemzése stb.


17/19


18/19

TANÁCSADÓ MUNKA CSOPORTBAN: A csoportos beszélgetés: - egy problémakörre orientált beszélgetés - meghatározott ideig tart - kevés információ - csoporttagok gondolatai, kérdései - megoldás: általános A csoportos foglalkozás: - hosszabb idıtartam - tematikusan felépített foglalkozássorozat - résztvevıi többé-kevésbé állandóak - a csoporttagok egymástól tanuljanak - munka-pályatanácsadásban: strukturált csoportfoglalkozás Strukturált csoportfoglalkozás 5 eleme: - Hangulatteremtés: elválasztani a hagyományos ismeretátadástól (játék, zene, fejtörı) - Célkitőzés: tudatosítani a résztvevıkben, ma mit kell tenniük önmagukért (többszöri közlés) - Ismeretfeldolgozás: meghatározott tartalmú strukturált gyakorlatok - Személyes hozam: a résztvevık megfogalmazzák, mit kaptak, mit nyertek - A következı foglalkozás elıkészítése : önálló munka kiadása, amit két foglalkozás között kell elkészíteni Strukturált csoportfoglalkozás: Igényfelmérı csoportfoglalkozás: 1 nap - Fiatalok: pályadöntés átgondolása, önismeret, pályaismeret Pályaorientációs csoportfoglalkozás: 4 nap - határozatlan pályakezdı fiatalok számára Pályakorrekciós csoportfoglalkozás: 3 nap - pályaváltási helyzet (nem piacképes szakma, téves pályaválasztás, kényszerpálya) - a program: képzési lehetıségek, tanulási képességek felmérése, döntési készségek fejlesztése Elhelyezkedést segítı csoportfoglalkozás: 1 vagy 3 nap - álláskeresési technikák Újraorientáló csoportfoglalkozás: 3 nap - a személyiségben rejlı energiák tudatos áttekintése, - korábbi szakmai ismeretek, átvihetı ismeretek újratérképezése egyéni tervkészítés Rehabilitációs csoportfoglalkozás: 4 nap

MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS TANÁCSADÁS A munkanélküliség társadalmi és személyes hatása Az egyéni szükségletek kérdése: - a hatás függése (korszak, csoporttól, egyén) - a társadalmi létezés egyik alapvetı terepe a munkahelyi környezet - felborul az egyén egyensúlya - korábbi deficitek A társadalmi szükségletek kérdése: - a munkavégzı potenciál kihasználatlansága - a költségvetési kiadások növekedése - a bevételek csökkenése - a társadalom polarizálódása, - a devianciák felerısödése - a közösségi és szolidáris értékek hanyatlása - a politikai szélsıségek felerısödése Debreceni Egyetem - Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak - Készítette: Sándor Judit -

A tanácsadás elmélete - I. évfolyam, 2. félév (2009) Veszélyeztetett korosztályok: Nıknél 45-55 év: - a változás kora - biológiai változás - testi regresszió - pszichológiai változás - Klimakteriális típusok: belenyugvó, gyötrıdı, kompenzáló, hiperszexuális Férfiaknál: 50-65 év - izomteljesítmény csökken - a motoros koordináció és az észlelési teljesítmény csökken - érzelmi és szociális reakciók csökkennek A munkanélküliek magyarországi csoportjai: 1. Negyven évesnél idısebb, életét egy nagyvállalatnál töltötték: - életük értelmének elvesztése - önbizalomhiány - szégyenérzet - önmaguk hibáztatása - szélsıséges indulatokkal - társadalmi elégedetlenség - nehezen vállalkoznak a felkínált átképzésre - súlyos depressziót élnek át. 2. Könnyen rászoknak a kötetlen életre: - élvezik ezt az állapotot - idınként alkalmi munkát vállalnak - csak akkor kezdenek komolyabban munkát keresni, amikor lejár a segélyezett idıszak - egy kisebb csoport: kezdeti hangulati-érzelmi aktivitás után depresszió - értékválságról kevésbé van szó - segítséget kérnek és várnak (anyagiak, életforma-változás) 3. Munkanélkülivé vált pályakezdı fiatalok: - legveszélyeztetettebbek - szőkös segélyezési keretek, munkavállalási lehetıségek - még nem alakult ki a munkához kapcsolódó életritmus - örömüket találják a kötetlen életmódban - deviancia felé sodródás - nincs fegyelmezı keretet jelentı életforma 4. Többszöri munkanélküliek: - alacsony iskolázottság - nehezen beilleszkedı - munkahelyi konfliktusok megoldásában nehezen boldogul - sok a roma - sok az alkoholista 5. A menekültek: - a negyedik típushoz hasonló feltételek között élnek - Munkába állításuk, segélyezésük egyaránt gondot okoz - nem beszélnek magyarul. Felhasznált anyag: egyetemi konzultáció diaanyaga és jegyzete (DE - 2009. szeptember) (Dr. Móré Mariann elıadása) Debreceni Egyetem - Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak - Készítette: Sándor Judit -

19/19

1 9

Recommend Documents