! Balkán-probléma a múltban azért tudott jelent s szerepet kivívni magának, mert a nagyhatalmi csoportosulások er viszonyaira dönt hatással volt, hogy a térség kisállamai miképp befolyásolják a kialakult labilis egyensúlyi állapotot. A Balkán volt az utolsó európai terület, mely még nem sorakozott fel a két európai nagyhatalmi tömb valamelyike mellett, ugyanakkor stratégiai jelent sége volt. Juhász J. úgy véli,1 az 1912-1913-as Balkán-háborúk és a legutóbbi konfliktussorozat között az volt a legnagyobb különbség, hogy az utóbbi esetben a nagyhatalmak érintettsége egyáltalán nem volt nyilvánvaló, éppen ezért késlekedtek a reakciókkal is. Diószegi fontosnak tartja, hogy „az osztrák-orosz hatalmi versengés már egy évszázada fennállt, de még sohasem okozott általános krízist a világpolitikában”.2 Ezzel szemben 1912-1913 során általános krízisre kerül sor, csak részben az orosz-osztrák ellentét mentén, úgy, hogy az összecsapást nem (csak) a nagyhatalmak provokálták. Míg korábban a nagyhatalmak jobban hatottak a Balkánra, mint fordítva, 1912-1913-ban a viszony már korántsem volt egyirányúnak nevezhet , és a probléma túlmutatott a gyarmatosítás jellemz in. A keleti kérdés a századforduló után - Törökország létén és a balkáni befolyási övezeteken túl - egyszerre fenyegette az európai egyensúlyt és a világbékét is. Ennek alátámasztására elegend megfigyelni a konfliktust megel z ötven év tanulságait. Míg 1878-ban a nagyhatalmak osztották fel a félszigetet egymás igényeit korlátozva, 1913ban, Bukarestben a kisállamok tették meg ugyanezt a nagyhatalmak és egymás korlátozásával, ráadásul korábban, 1853-1856 között, még éppen a felosztás ellen léptek fel a hatalmak. Hogy a beavatkozási lehet ségek hogyan sz kültek, illetve mekkora veszélyeket hordoztak magukban, arra jó példa, hogy míg 1853-1856 között a nagyhatalmak képesek voltak háborúba menni egymás, illetve Oroszország ellen – igaz ekkor nemcsak a Balkán volt a tét, és hadszíntér sem Európában volt – 1876-1878-ban hasonló szituációban már inkább a diplomáciai nyomásgyakorlás eszközét választották Oroszország megállítására. 1913-ban egy nagyhatalmi katonai beavatkozás még komolyabb veszélyt rejtett volna magában, a nyomásgyakorlás pedig semmit sem ért. A másik oldalról nézve, míg az 1856-os rendezésb l kimaradtak a balkáni kisállamok, 1878-ban már ott találjuk ket a törökök ellen hadat visel államok között. A kisállamok részér l az igazán önálló lépések sorozata talán a szerb-bolgár háborúval kezd dött, amit akkor a Monarchia a bolgárok figyelmeztetésével még 1 2
Diószegi I.: Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Bp., 1967. 371. p. A krími háború idején pl. nem fenyegetett világháború.
következmények nélkül le tudott állítani; 1913-ban erre már hat nagyhatalom akarata sem volt elegend . Els sorban azért, mert akaratuk nem volt egyöntet , s áttételesen a szövetségi rendszerek er próbájaként tekintettek az 1912-1913-as válságra, a dönt
er fölény
kiharcolására tett kísérletként, amit kisállami szövetségeseiken keresztül áttételesen is elérhetnek, anélkül, hogy ténylegesen fegyverhez kellett volna nyúlniuk.3 Ellentétben a két korábbi konfliktushelyzettel, a balkáni szituáció kiélez dése 1912-1913ban nem nagyhatalmi kezdeményezésnek volt köszönhet . 1853 és 1877 után, amikor is nyílt nagyhatalmi ellenzéssel szembesült, Oroszország 1912-1913-ban már nem mert közvetlenül beavatkozni, s más stratégiát választott céljai eléréséhez, s ehhez – új taktikai elemként - egy életképes, önnfentartó szövetségi rendszert hozott létre, ami a Monarchiának minden törekvése ellenére 1904 után nem sikerült.4 Az oroszok korábbi kísérlete - egyetlen balkáni szövetséges támogatása - mindig kudarcba fulladt a Monarchia szerb-bolgár ellentétet kiélez ellenszövetségi tervei miatt, a csarikovi nyílt behatolás szintén. 1912-ben ugyanolyan volt a helyzet, mint 1878-ban, csak most nem egy nagyhatalom állt Konstantinápoly kapujában vette észre Gabriel Hanotaux miniszter5 – a kisállamok katonai és diplomáciai erejét és a helyzet komolyságát mutatta a tény, hogy ezen lépésük ugyanúgy konferencia összehívásához vezetett, mint korábban Oroszországé. Az a tény, hogy a nagyhatalmi beavatkozási lehet ségek eszköztára egyre inkább besz kült, illetve a fellépések egyre nagyobb veszélyt rejtettek magukban, míg a kisállamok önállóbbá váltak, az el bbiek alapján aligha vonható kétségbe. E tanulmány ezen eseménysorozat egy szeletét, az 1912-1913-as Balkán-háborúk londoni békekonferenciájának 1913. február 4-ig, a háború kiújulásáig tartó szakaszát mutatja be figyelmet fordítva mind a kisállami, mind a nagyhatalmi taktikákra, a rendelkezésre álló osztrák (Haus- Hof- und Staatsarchiv) és bolgár levéltári források (Centralen Darzsaven Isztoricseszki Arhiv) mellett magyar, osztrák és bolgár napilapok olykor valós, olykor spekulatív beszámolóira alapozva. Nem lévén túlzottan kutatott terület, sokszor még az események leírása is hiányzik a mögötte lév alkukról nem beszélve. A
felszínen
a
nagyhatalmak
mindent
megtettek
a
háború
eszkalációjának
megakadályozására, pontosabban, hogy kimaradjanak a konfliktusból. Önmagában a Balkánkérdés közömbös volt számukra, mindaddig, míg egy hatalom kísérletet nem tett a 3
A végeredményt mindkét fél döntetlenként vagy a saját gy zelmeként könyvelte el, s ez er sen befolyásolta a kés bbi konfliktusokhoz való hozzáállásukat. 4 Az orosz külpolitika a szorosok státuszának megváltoztatásának kudarca után vált csak a Balkán Szövetség szószólójává, s míg Csarikov törekvését egyértelm en offenzíven értelmezte az antant is, az utóbbit, mellyel egyes vélekedések szerint az oroszok csak a félszigetre való visszatérésüket igyekeztek el készíteni, szövetségesei elfogadták. 5 Hanotaux, G., p. 183.
beavatkozásra, ezzel az egyensúly módosítására. A nagyhatalmak számára a balkáni államok igényei természetszer leg mellékesek voltak, mert az egyensúly felborulásával fenyegettek. Az összehívott konferenciák sem a Balkán-kérdést voltak hivatottak rendezni, hanem a nagyhatalmak egymással való viszonyát. A konferencia inkább a lehetséges nagyhatalmi illetve nagyhatalmi-kisállami különegyezmények okozta egyensúly-módosulást igyekezett kiküszöbölni. Az ellentétek miatt nem találtak optimális megoldást a rendezésre, így viszont a londoni nagyhatalmi konferencia határozatait a Balkán Szövetség nem fogadta el. A nagyhatalmak ezzel elvesztették utolsó lehet ségüket a félsziget kollektív kontrolljára.6 Végs
soron a nagyhatalmi koncert csúfosan leszerepelt: sem a Balkán-háborúk
elkerülése, sem az egymással való viszony rendezése nem sikerült, és elképzeléseiket a félszigetre sem tudták rákényszeríteni. Mivel a sorozatos nagyhatalmi hibáknak köszönhet en a balkáni államok kezébe került a kezdeményezés lehet sége, így a hatalmak csak követ modellt alkalmazhattak. Csakhogy a hatalmaknak el re kidolgozott forgatókönyve nem volt a válság esetére. 7 ! " $% "
#
#
)
* #(
!*
%
#
+
,
!
0 "
.
%
6
*
%
1
*
* !
" 2"
+
#
5 6# '
!
7
#
!
#* !
!%
& #,!
! &&
# !*
!* &
'
'
' ! %
!
%
"
4
!*
+
! ,
/*
3
/
% + !
" * !
* !
*
& !
+
!* *
#(
!*
& !#-
&
% "
! !
/
%
"
#
" , )
&'
#
# *
!
!
5'
*
" 2" * 6
1913 végére a nagyhatalmi egyensúlyi helyzet még mindig nem változott meg dönt en (a Balkánon sem), csak éppen a feszültség és a konfrontációs helyzetek száma növekedett dönt mértékben. 7 Norman Dwight Harris: The Effect of the Balkan Wars on European Alliances and the Future of the Ottoman Empire. Proceedings of the American Political Science Association. Vol. 10. 1913. pp. 107. 8 a Daily Mail-t idézi: Mir, Nr. 3689. 1912. október 20. (november 2.) 9 Dungern,: Die Bukarester Friedenskonferenz. pp. 245-246. (B)
" (
%$
$
'%
"
"
%
' 8
&
'
3
%
!*
)*)!
'
%
"
' !*
+
*
/
!*
*, ,
; !
#
!
+
'
/
+
= *
+
,
%
4
!
!
!*
/
,! '" *
&
! %
! & , /
**
# * *
&&
9
! '
" #* !
* &
>!
!* /
,
?
" '
" /
*
,
!* *
#
!*
!* #
#*
&&
+
#
! 4
,! %
# !
!* !*
/
# '
/
& !
%
3
!* "
3
*
!%
%
%
'
5
,
" , #
# '
,% * !
"
#* !
!*
0 +
+!
!
#* !
&&
*
+ 6
*' *
. 4!
.
/
!*
!
/
' !
/
:!
<
!*
*
#* !
&
%% !
#
3
!*
9
'
!#* !
"!
!
#* ! +
! %
#
!*
&
&+
+!
'
!*
!
&
" / #
/
& '
)*)! ( +
,
'
10
$ !
! +
&
#$
#
*
*
+! +
+
& ! &&
!
3 * +
' #
/
Boeckh, K., p. 51. A Mir bolgár kormánylap szerint is eljött az ideje a béketárgyalásoknak, de a törököknek közvetlenül a balkáni államokkal kell tárgyalniuk a nagyhatalmak kizárásával. Diplomatische Aktenstücke (DAB) Nr. 66. Tarnowski an Berchtold, Szófia, 1912. november 2. Ez ellenkezett Berchtold törekvéseivel; lásd. DAB, Nr. 45. 11
"
#* %
!
!* %
#
/ &
!
* !
%
& !
?
!
/ @@@ A
!*
!
" 2"
"
&
B
#
%
C
D&
+ ! !
, ! !
%
+
#
' +
!
*
!
*
4 !#* !
'
!
#*
!
!*
+ $ ! ;
5
!
&
& "
E56 "
( ,
#596
* #
'
!
%
+ !
+
*
! 3
%
#* !
?, 0
#
!
# /
*
*
%
*
! / &
"
*
/ &
"
,
#C B
& !
#* ! B F
*
!
+
++*
"
##
%! &''
/
" !%
.
( D9
#
%% ! !
%
E
G $
(
!
12
&
*, %
D# ,
!
"
# #* !
0
" "
&+
" 2" %
#" !
+
!
#
#* !
* !
"
& !#
!*
' '"
&' " 2"
$ ! ;
0
)
?0
*
!
& +
, ' B
#
56 *
9 60
? ?
B
'## & !
#
,
Madzsarov, M., pp. 73-74. 1912. október 18. (31.) In: Uo. Madzsarov, M., p. 91. Az angol támogatás megnyerésre utal a következ idézet is: „The policy, which Great Britain is pursuing has two objects and only two: to limit the area of the war and promote – as far as we legitimately can – the permanent happiness of the Bulgarian and Hellenic people.” Kijelentésével Churchill ellentétbe került Grey-vel, mivel sem a szerbek – a bolgárok örömére – sem a törökök nem fértek bele a mondatba. 13
! *
#
'"
* !
/
" 2" +
* #
4!
#* H
! B F
4'' "
% * #
B
! 0
!
" 2"
+
1
)
/
!
!
& &
B "&
'
& ! ! '
" ,
%
5
( 6
' ." "
"
L
!
*
#* !
#
(%
'
" A
! #* !
&
+
&
/
*
+ ! +
*
"
+ !
%
#
? + "
?
1
1 *
M 6 (
+ '
&'
5 L
/
$ $ ( $
'
,
%
*
# !
4 1
& !
*
!
#* ! * !
& !
/ '
+
'
? #* ! (
/*
K
%
& !
0
& !% !
/
1
B
>! " (
+
/
* #
+ &
* *
J
#
I
%
#
1
"D " & '
?
* !
"
C
*
#*
* !
'
*
/
&&
/*
/
!
& ! #
& , /
&
+
*
+ *
)
*
* +
++
#
8" C
* 4'
D
+!
!*
# !
!
C
#" !
!
%#* ! %% ! # * C 14 15
#
+ /
% +
D
!
,
&
'
B ,
* !
*
!
" 2"
%
/'
!,
#
* *
#* !(
& ! +
*
#
*"
)
& ! ' " ! '' *%
Markov, G.: B lgarija v Balkanskija S juz sreshtu Osmanskata Imperija 1912-1913. Sofija, 1989. Nauka i izkustvo, p. 106. Markov, G.: B lgarija v Balkanskija S juz… p. 112. Ráadásul várható volt, hogy a törökök is a nagyhatalmi támogatásban bíznak.
%
! ! DMN !
;
#?
B ,
& ! +
+
,
"
"
P
'
!4 &
* ! #
#B F
! & !
!
"!
,
# !% 5
+
6#
" 2" %
!
0 '
E
3
0
Q,!
( *
CG
4!
4+ !
+
#* ! O
'
/
1*
&/ ( O 16
"
%
#O
'
&
% *
% &
!
#,! ! /
* * ! +
&'
!
#
# &
"
&'
" '
-8
! * 0
* &'
! #* !
,
;
0
#
+ %
#
'
' 0
&
&
!
" ,
!+
4! !
* ,
B
& !
*
'
%
'" *
3 B
#
"
#* !
#
&
!*
(
#* !
*
)
,% %?
#
%
'
!
%
" ,
O &
!
+ !
!
+ '
+!
* #
+ " #,!
#* !
+
"
(
+ +
* #*
!
'"
* "
(
! 4! +
0 /
*
&* '
'" *
#* !
,! &
? * !
#,!
&
,.
0 ,
&
$ * #* ! &
#
#
In: Taylor, A. J. P.: Harc a hatalomért. Budapest, Scolar, 2000. 589. p. Gueshoff, I. E.: The Balkan League, London, 1915. p. 63. Szazonov ezt Hartwig belgrádi nagykövettel is tudatta, tehát nem egyszer en üres blöffr l volt szó a bolgárok felé. 18 G.P. XXXIV. Nr. 12533. Kiderlen válaszul 1912. dec. 8-án elfogadta, hogy Szilisztria átadásáért cserébe a bolgárok megkapják Szalonikit. (G.P. XXXIV.- 1. Nr. 12546. továbbá Ö-U.A V. Nr. 5023., és Panajotov, I. 6. pp. 404-405.) Ennek némileg ellentmond, hogy korábban egyes bolgárok a görögöket a kis-ázsiai partvidékkel kívánták kárpótolni Macedónia elvesztéséért, és arra is született terv, hogy a görög flotta áttör a Dardanellákon! 19 Vosztocsnyij voprosz vo vnyesnyej polityike Rosszii konyec 18 nacsalo-20 nacsalo. Moszkva, 1978. p. 352. 20 In: Madzsarov, M., p. 69. Utalás Macedóniára. 21 Sztojanov: Makedonija vo vremeto na balkanskite i p rvata svetska vojna. pp. 173-174. és Boeckh, K., p. 43. 17
* !
,
'"
# 0
#
!
* !
" #* !
!4
#* !
#* !
'
+
& &
+
" 2"
'
@@@ B
&
!
9
*
& %% !
5
,
"
,%
%
&
"
! 4'"
#* ! 0
&
/
/*
'
#
/
/
M
+
#*
,
O
#* !O ! %
,
#* !
(
+
.
#
# , O
& !4
"
/ %
.
O
" ,
'"
/*
#* ! #
,
"
/*
0 +'
.
!
?
! "
!%
0
" &
+ ! "
+
#* !
!
!
,
& +!
&
%
,*
/
!
*
#* ! !
# "
!
%
* !*
"
1
3
! "!
*
( (
9
,
#A O
)
" 2"
! &
#
;
6
"
, "
%!
!,
B ( (
' " ,
"
#* * #24
+ "
#
"
+ !
*
.
! !
=
#
!4 '
&
" #
"
1 0
/* +
!
22 DAB Nr. 119. Pallavicini Berchtoldnak, november 21. Fegyverszüneti tárgyalások során a törökök meggy z dtek arról, hogy a szövetségesek követelései elfogadhatatlanok: (1) Drinápoly átadása a véd sereggel együtt, (2) a Csataldzsa-vonal átadása – ez védtelenné tenné Konstantinápolyt, és tarthatatlanná a törökök maradék tárgyalási pozícióit. (3) Janina átadása a görögöknek, (4) Dibra és Durazzo átadása a szerbeknek, (5) Szkutari átadása Montenegrónak Ha szövetségesek kevésbé mohók, s elfogadják az utolsó török javaslatot, vélhet en nagyhatalmi beavatkozás nélkül is véget érhetett volna a háború. 23 Genadiev, pp. 26-27. A politikai helyzet mellett az egészségügyi is jelent sen romlott két hét alatt. Csataldzsánál a nagy rohamok két napja alatt 4600 bolgár betegedett meg kolerában, ebb l 600 meg is halt, a törököknél el ször 3000, majd újabb 2800 megbetegedés történt: az utóbbiakból mintegy ezren meg is haltak. 24 Kemal H. Karpat: The memoirs of N. Batzaria. The Young Turks and Nationalism. In: International Journal of the Middle East Studies, Vol. 6. No. 3. 1975. July, pp. 276-299.p. 295 25 , 51. 1 a.e. 14 . 330. In: Markov, G.: B lgarija v Balkanskija S juz… p. 107. 26 Markov, G.: B lgarija v Balkanskija S juz… pp. 155-156. 27 , 176. o 1 a.e. 1193. . 194.
' '
&/
&, #*
"
*
' #
/
#* !
4 ! &*
= 5
#* 0 / +
/*
+ B
! 98
"
&
,&
?
'" &%
*
%
#
%
D9 0
+
/* !%
0 #* !
" #
+ + " %! #
0 /
& 0
/*
/ *
#
!
%! +
Ö-U.A. IV. Nr. 4363. és Nr. 4378. (pp. 839-840. és pp. 848-850.) Markov, G.: B lgarija v Balkanskija S juz… p. 112. 30 Madzsarov, M., pp. 73-74. 1912. október 18. (31) 31 Madzsarov, M., p. 76. és p. 87.
0 ,
* !
!
!
#* !
& /
*
0
/*
0
/*
#
" #*
/
+%
%
"
#
" #
&& *
% +
C
0
$
/
&
#* !
#
#
'" *
#*
%%
29
#
"$ $ #" '
?*
/
% "! #
%
!
*
+%
, #= &'
*
!
!
, # (
"
*
!*
0
?
/*
/* ,!
/
!
'
#
'
/*
0
# "
0
#
28
#*
#* !
+
&
!
+
&
=&&
/
#
!*
&& &'
0
/*
#
* !
/*
&#
/
"
! , #
0
%
6# +
&
,
!
O
#$ ! ;
&,
/*
'"
0
/
#* ! !
% *
"
/*
+ '
&
5 "!
0
"
!
"
*'
* !
'
#* !
6 * 0
"
0 /
/* #
%
'
*' '
#* ! #
JR
<
9
" ,
&
4!
# '
# *
!
*
4
&
*
"
/ #* ! '
H
* !
( *
! !
,
" * '
" &'
!
<
#
*
#*
9L
! #
#
#
# 0"
+&
#J
; #0
/ +
"'
&&
&
( " '
#
&' 3
#;
#
&
*
,
#
" !
*
.
#
HHStA PA XII. Türkei Kt. 393., XLV/7. fol. 476-477. és , 568. o 1 a.e. 741. . 54-73. és a.e 855. . 10-11. Ö-U.A. IV. Nr. 4306. 1912. november 7. Pallavicini 34 Ö-U.A. IV. Nr. 4489 35 B lgarija, Nr. 4. 1912. november 5. (18.). és Ö-U.A. IV. Nr. 4579. 1912. november 23. Pallavicini 33
#
'
! %
"
#0 / 9A
'"
'
+ # ,0 !"
4
*
& !
! /
H*
*
=
4 *4
32
'" #<
# H
*
#B
B" &
/' ? >!
,
%#<
"
+
0 /
$
/ ** #
* &&
"
#<
!
!*
,
4
+%
#
%
"
#
& , /
' J
&
!*
!
#
"
% #* !
!#
"
4 &
!*
+
#* !
&
!
,
# , *
! 99
1
#
!' #
* 6
*
/ '
E
+ !
*
* !
!*
5 !
!
4+ !
" /
" 2"
*
+!
* !
9 " <
1
/ *
& &
'
,
!
/
! #* !
#
!
/
/'
! !
#
/*
'
,!
+ " #
/*
+
# *
0
* ,
&
?
+ &
/
/
#* ! 0
#* !
'
* #
*
#
!
/
J
0
/*
3 4
,
#* !
!
#
*
*
!
%
?
+
56 !
,
%
%
!
&
& , /
#
, #
56 *
' + !
#
+ !
! # ,!
*
&
!
+ "
'
+
,.
1
/
#*
!*
&
#* ! "
"
% %
!
,
# ,
+
"
+
% + !
%
%
/
&# ! # ' +
%
*
!H &
/*
C
D&
4' * ! '
* !* /
"/ *
+
/
* M
#
% (
& !
,
# ** #* !
,
&
+
4' ! D
!
' /'
%#
# , *
/ % !* %
*
"
+
!
9
* ! %
*' !*
" !
/
'
C+
+
+ ! !
/* &
#
# #
#<
0
3
&' /
& !
!
0
!
3
&
+ !
$
-
+ ,
" 2"
1 !*
'
'
, "
9
+ *
"
(
;
*
+ F
9M
9
! &
#
"
"
# '
36 A fegyverszüneti feltételek a következ k voltak: 1. A fegyverszünet a békekötésig, vagy a béketárgyalások megszakadásáig tart. 2. A béketárgyalások Londonban, december 13-án kezd dnek. 3. Támadási szándékot 4 nappal a támadás el tt jelezni kell. 4. A seregek tartják az elért pozíciókat. 5. Az ostromlott török er dök nem kaphatnak utánpótlást. 6. A törökök feloldják a Fekete-tenger blokádját. A bolgárok szállíthatnak utánpótlást Drinápoly ostromló seregeiknek, atörökök a véd knek nem. 37 Helmreich, E. C.: The diplomacy of the Balkan Wars. Cambridge, 1967. pp. 245-246. 38 A bolgárok részér l részt vett a szobranje elnöke, Danev, továbbá Madzsarov londoni nagykövet, Paprikov tábornok. Görögországot Venizelosz miniszterelnök képviselte, rajta kívül jelen voltak Sztefan Szkoludisz külügyminiszter, Georg Streit bécsi nagykövet, Danglisz vezérkari f nök, Jannisz Genadiosz londoni követ. Montenegrót Lazar Mijuskovi egykori miniszterelnök, Ivan Popovi volt konstantinápolyi követ, és Vojnovi volt igazságügy-miniszter képviselte. A szerb delegációt Stojan Novakovi volt kormányf , Andra Nikoli , a szkupstina elnöke, és Milenko Vesni párizsi nagykövet képviselte. A törökök részér l Reshid pasa kereskedelmi és gazdasági miniszter, Oszmán Nizami pasa berlini nagykövet és Salih pasa tengerészeti miniszter volt jelen. Boeckh, K., p. 52.
( /
L
+
#
/
%
*
*
9
'
+
3
+
"
+
#* ! "
#
*
!
#
#
&
#
!
/
/*
(
*
4
/*
0
$
1
"& ? * "
$
+
+
2 $
= ' & 7
$
* !
# +
& !
' #
%
+
/
(
/ $
2 $
""
3
$ -
4%%
#
% %
%% %
5A 6; & * #* ! "
4 (
" '"
!
'" " ( /
#
/
! +!
0
D
?
% 6 '
'
#* ! * 0 /
+
&$ 0
5
"
&&
* !
!*
/*
!
#&
!*
#
4
K
> ! && " ,
#
C( '
"
! *
"#
<
" ,
!*
$
3 &
!
#'
! 4!
+
+ " !
%
!
#
%&
! *
" # %
% '
!*
%
, 0
!
,
/
* *
&
L8
*
#* !
"
+
#* !
&
!*
+
*
/
!
+
,! !
! +
&&
#
4
/
#
&
!
%
'
!
, %
+*
& ,
"/ +
"! +
* !
&
#* !
"
*
& '
7
39
4 *
%
3
*
'
! %*
0
+
L
#
%
!
+ ! %
/ #* ! ! A 8
+! &
!
Doklad na Parlamentarna Izpitatelna Komisija, ( K) Tom. 1. Sofija, 1918. p. 272. , 176 k. o . 2. a.e. 1196. . 42. 41 Ez csak úgy lehetséges, ha a törökök elfogadják a többi szövetséges követéléseit, de Bulgáriáét nem. Ez rávilágít arra, hogy a bolgárok tudatában voltak követeléseik túlzó mivoltának, illetve reális veszélyét látták annak, hogy kielégített szövetségesei nem fogják követni egy új háborúban. Ezért is érthetetlen makacsságuk egynémely esetben. A szövetségesek persze örömmel várták akár a háború folytatását is, hogy segítségükért cserébe különféle el nyöket csikarjanak ki. 40
*
#* !
+
*' '
;
"
* !
& !
&
+ !
/ &
# &&
+
M
!'
+ '
* * !(
3
!" &
!
& # 0
#*
# ,
! "
!
#
"
"
!
#*
' '
&
!
#
! !+
/
!4'
3
/
=
& /
3
% .
'
*
'
0 / &
# LM
#
#" ! 4 !# LA
*
#
!
# , "
' !
P
0 /
*
,!
&
E = !
& '
,
'
3 #B
"
#
& (
(
% !
,
'
*
H*
'"
&
+!
3
+
J!"
+
%
#* !
# 4!
# ,! !
# +'
%!
/
*
%#
#
& !
/*
LL
%
7 +
#"
0
+!
#*
#
#
.
!
+
! H
!
? #
#
!
'
&
'
<
#* !
& !.
)
! *
#*
<
59 6#
&
4!
#* !
&9
(
;
/
L9
'
%
/
*
+&
%
8 #
,
(
( /
!
#* !
*
L
!
& !
"/ +
& !
4
*
/*
'
# ,
* ! #0 #
"'
/*
&
'
* ! "
*
/
!
! 0
#* ! "
#* !
!
!% #
/
/* /
,
!#
42 K, Tom. 1. p. 282. A miniszterelnök szerint a Porta háromféleképpen reagálhat: ellenjavaslatot nyújthat be a határokról, megszakíthatja a tárgyalásokat, de nem mondja fel a fegyverszünetet, vagy újrakezdi a háborút. 43 , 176 k. o . 2. a.e. 1196. . 132. 44 K, Tom. 1. p. 296. Genadiev találóan jegyezte meg, hogy a háború el tt 15 millió levából olyan ostromágyúkat lehetett volna venni, amelyek segítségével Drinápoly hamarabb elesett volna. Genadiev, p. 9. 45 Reichspost, 1912. december 27. Nr. 599. 46 Reichspost, 1912. december 27. Nr. 600.
*
/"
*
"
, #
' ( / (
*
& !
' #
!,
"
#
&
& ! &
% **
" (
T
*
' & !
&
/
J!"
H*
' 7
+
*
"
*
* #
#*
+ !
!
,
, + ! !
!
' "
, *
+
3 #
!
B
L
+
J
" *
& ! 0
, #* !C *
DA
+ ' " 9
O
!
*'
"
%#
!
#* !
' *
#*
*
#* !* ' "/
'
A8
#
' %
#
L
' '
#'
*
'
% "
& !
"
&*
!
4'
#* ! B
<
" #4 !
& !
"
4
#" !
/
#
& !#
#* ! H*
& !
A
L
!*
# &,
(
3&
(
#*
" %
*'
/ *
!4'
#
= '
'
S' ' *
5L60
!
,
"
* / "
,
+ $
"
/
* *
5A6
'
596
"
"
+'
# ! "
!#
E56
560 /
"
# L #
"
0
"
!,
& +'
'
++
"
4 ' E5 6
4' (
& I & !
'
& !
' !"
+
%
& H
%% ! 56
!* '
' #* !
596 *
,
47 Ellentétben pl. Madzsarov javaslatával, az Albániáról való döntést azért követelik maguknak a szövetségesek, mert Bulgária számára fontos, hogy szövetségesei feloszthassák egymás között, különben Macedónia felé fordulnak - ismerte el a Mir. Mir, Nr. 3741. 1912. december 12. (25.) 48 Mir, Nr. 3746. 1912. december 17. (30.) és Reichspost, 1912. december 29. Nr. 603. 49 BH. 1913. január 2. és BH. 1913. január 4. A helyzetet komikussá tette, hogy Palaiologosz Eugénia hercegn , egy angol ezredes özvegye, Theodor görög trónkövetel lánya, az utolsó bizánci császár sarjaként magának követelte az égei-tengeri szigetek trónját. 50 Reichspost, 1912. december 30. Nr. 604. 51 Madzsarov, M. pp. 99-100. A háború el tt azonban ez volt a szövetségesek legf bb követelése, és biztosak voltak abban, hogy a törökök elutasítják az autonómiát, ami kit n ürügyül szolgál majd a Ligának.
"
%
!*
=
5L6B
B F % J
&
#
"
" , A&
!
?
!*
!C
0
4! !
D
!*
# *
!
#
! & !
"
*'
AL
# %
&&
'
,
# * !0 / ?
#
%
#* !(
#
" *
+!
/*
!
J
A9
,
L&
!
%
!
AA
+*
&
A&
& !
!
&
#
'
& #
%
*
&
#
+
" *
+ *
L
"
&
!* &
?
%!
E %
!
* !B
#
* ,
-
9&
(
"
!
+
*
J
!
+
/ !
+ "'
!
'
* E #
?
,
* !
%4!
,'
'
!
&,
! !
#
#* ! %
'
'
0
*
#
(
& !
+! ! '"
(
*
! "
E AM
( ,
#
0
51
&
/*
6# ! '
(
(
& ! #
H
"
#* ! 0
#* A
! '
#* ! '
"*
#
,
#*
&
!%
/* #* !
+ ' ! ,'
!
#* ! P *,
3
&&
! (
A
"
*'
** #* ! !
! 5A6
#
U #* !
%
*
7 *
+
!*
&' !*
!
# (
0 & !% !
/* #
52 Mir, Nr. 3750. 1912. december 21. (január 3.), BH. 1913. január 3., és HHStA PA XII. Kt. 398. Türkei, Liasse XLV/4. Balkankrieg. 1913. január 2. fol. 27-28. Friedensvorschlag 53 BH. 1913. január 2. 54 Ez egy ideig valóban megfelelt a bolgár érdekeknek. 55 BH. 1913. január 2. 56 HHStA PA XII. Kt. 398. Türkei, Liasse XLV/4. Balkankrieg. 1912. december 27. Nr. 5582. fol. 659. Mensdorff, London 57 HHStA PA XII. Kt. 398. Türkei, Liasse XLV/4. Balkankrieg. 1912. december 27. Nr. 5581. fol. 660. Mensdorff, London
!*
' !
A
&&
? +
#
% H
!* !
0
, # *
#* !
4
*
' + 4', #
!*
/*
#0
,* ' A
!B '
#
&
!
?
+
!% ! # V
! ,
*
#*
! &
%
!*
+!
#
? ,! 3
!
/
' !
! +
#
,
# !
+
P
%
!
B
& ' #(
#0 /
#
!, %
! B & %%#B
7
& ' &% '
#*
" #1* #
'
&' (
&%
' #
"
/
,
0'
! %
!
W
M
0 /
/
&#
"
*
#* !
#<
!#
& !#
"
#
! #
M8
+
'" #* ! (
!'
& !
0 /
M
- " M
58
B ;
"
#$ # '
&'
.
4' +
7
+!
0 /
%
+
7
!A 8
"! +
&
0 / "
P
% +%
'
/#J
" =
!
7
!
+
/" 9
#
* ! #* !
+ (
0
& ! M9
/ H" /
'
*
B
B* !
0%
' #
(
& !
HHStA PA XII. Kt. 398. Türkei, Liasse XLV/4. Balkankrieg. 1913. január 4. fol. 57. Nr. 782. Mensdorff, London HHStA PA XII. Kt. 398. Türkei, Liasse XLV/4. Balkankrieg. 1913. január 7. fol. 38. Nr. 1223. Mérey, Róma Beli ,: Srbi i Bulgari u Balkanskom savezu. p. 33. (B) 61 Mijatovich, Ch.: Memoirs of a Balkan diplomatist. London, 1917. pp. 235-245. Mikor 1912. december 11-én Novakovic további macedón területeket követelt az adriai kijárat meghiúsulta miatt, Szazonov még elutasította ezt! (Iswolsky, II. Nr. 622. és Szbornyik diplomatyicseszkih dokumentov – ruszka oranzseva knyiga. Peterburg, 1914. Nr. 131.). 62 BH. január 21. Jóllehet a szövetségi szerz dés szerint a segítség kötelez és nem alku tárgya. 63 BH. 1913. január 7. 59 60
& +
% B
*'
*
# #
+'
'
#* !
!,
"
#
*
4+ !
4'
'
+! '
/
!*
+%
, * %
3 MM
,
#
I *
!%
/ # +
# 4' # * !
"
*
! (
"
E
& !# "
!4' *
'
-
#
56 (
& !
#
+%!
& *
!"
& #
& !
!
* !
B
#
& !
"
# !*
#
H
*
,
& '
#* !
#
* #
'
K
* !
"
'
!* /
" O
; ! #
& !
/
& !
&
/ '"
& ! E 56 (
596(
& "
!*
" 2"
+ !*
B !
#* !
& ! &
#* !
%'
C. %
! # ! ) #
D ? &
% M
%
)
!
* ! B
& !
7 "
+ *
% "
' #3 X
(
& ! #
# '"
! + %
0 !
*
*
/ &'
#
"
"
4! !
#* !
,
(
=
" %
& !5
#
HHStA PA XII. Kt. 398. Türkei, Liasse XLV/4. Balkankrieg. 1913. január 4. fol. 57. Nr. 782. Mensdorff, London Mir, Nr. 3713. 1912. november 14. (27.). Mir, Nr. 3722. 1912. november 23. (dec. 5). 67 B lgarija, Nr. 49. 1912. dec. 20. 68 BH. 1913. január 8. 66
4
!
& %#
3
'
65
&
'
I H
!*
" ,
64
4+ !
M
7 %
4!
/
#
4
%
& !
,
*
'
+
!
#
MA
* ! #* !
+!
!
,
+
*
& #
H
3
!
#*
+
(
ML
#
/ 6
&&
%
+
* !E !
#
' #
#
&&
#* ! * (
O"
#B
+ %
0 /
W
0
4
/ '
%
(
" , W %
W
0
!
' I
"
#B
)&"
" " ,
& ! /
69
+'
& 9
3
0 !
*
, / &
*
; %#
3" &
H + &
,
#
7
? B
$
% #
# ?
#H
:
-
! #,!
# <
#?
/
'
!
?
O*
#
& ! #*
&
+!
#B
& ! #* !
(
,
+
#"
( '
'
%#
! H +
"
'
&
*
/ /
B
" (
4
!"
,.
H*
& '
#
!
H*
7
8
!
' #,!
+
" ,
#
#
+#
0 /
(
/
* #
3! "
!*
+ '
'
*
'
% +
B*
!
H
%
' #
+ %
*
'
& !
&
,
+
!;
!
#
! *
#
# /
*
B
& !
"
'
*
M
B
"
& !
"
" !
%B
# #
)&"
)&"
O*
%#
+ !
#* !
4 !
! 4 *
+ ' (
#
*
P
"/
H
*
;
* '
Madzsarov, M., p. 105. 1912. december 20. (1913. január 2) A szerbek és görögök örömmel folytatták volna a háborút, Drinápoly átadásának elmaradása esetén a bolgárok is erre kényszerültek volna. BH. 1913. január 10. Szavov külön tárgyalásokat folytatott a fronton. 71 Ezt a javaslatot Noradunghian Szavov és Dimitriev tábornokoknak tette, nem a konferencia bolgár küldötteinek. 72 BH. 1913. január 12. 73 BH. 1913. január 22. 70
/ .
*
* !
*4
/
*
&
*
4 4'
+!
#
' " +
EC$
/
+
/
& !
!
*
+
,
B
%
%
# * !
&
!
!
' '%*# *
+ !
' ! & !
!*
7 ! #*
7
/
"
"
%
! 7
!
$
!
/
#
+
' !
/
* D
*
%
,'
! ( "
&&
* !
%% !
)
''
.#
Y Z/*
/ # **
'
%
/
+
!*
#
+
0
B
& !
%
&
H
% %
(
/
,* '
& !
!
!
' !
4+!
+ '
! " ,
"$
!*
& ! "
%
&''
/
+
!* #* !
' #
; !
#% ! ( DM
$
98 *
#
- "
%
$
""
'
!
0 &
(
L
#
8!
9 %
!
'' ' %
/
L
!
,
+ ! 3
/
#A
& ! # !
4
* '
#* !
B
(
*
! # A
+'4
%
! " &
7 %
*
!*
*
&
'
*" *
% #+
!
E C$
"
*
#,! ' !
!
,
* !
$ , H
! 4'" *
* #B ! * ! 74
?'
*
& ! #,! #* !
4'
&
4
' " '
4!
'
M
0
!B '
#* .
% !*
!
4!
0
" ,
#
BH. 1913. január 28. BH. 1913. január 30. 76 In.: Helmreich, E. C. p. 267. 77 A jegyzék a nagyhatalmi igényeket is tartalmazta, a beavatkozás már csak ezért sem tekinthet semlegesnek, kimondva, hogy a nagyhatalmak beavatkozhatnak Törökország belügyeibe saját pénzügyi érdekeinek védelmében. Törökország cserébe megkapja a gazdasági segítséget Konstantinápoly és a kis-ázsiai vidék stabilizálásához. DAB, Nr. 213. Berchtold an Pallavicini, Konstantinápoly, 1913. január 5. 78 In: G.P. XXXIV. Nr. 12678. 75
&
/
#* *
(
4
0
& !
'
+ !
P/
+ %
?
%
&
4 4'"
/
*
&
*
9
* %!
# J
"
B
*
/
&"//
,
#
* ' ' !
# !
*
#
!
,
!
*'
+'4
% (
& !
'
I 0
#
! < '
/ '
"
*
'4 " !*
& ' "
' ? " #
' ?
! + !
" * !
K&
'
# &&
B
& !
!*
' #
!*
! #* !
" "
!
!
#L #
#* !
#* !
?
/ K&
8 P
8
%
8[ *
% '" #
HHStA PA I. Balkankonflagration. Kt. 493.Liasse XLV/13. fol. 261-271. 1913. január 16. Róma K, Tom. 1. pp. 303. 81 A helyzet értékeléséhez nem árt tudni, hogy Ficsev és Szavov ki nem állhatták egymást, és hogy az id járás elromlott. 82 , 568 k. o .1. a.e. 756. . 31. 1912. december 18/31. 83 DAB, Nr. 264. Pallavicini an Berchtold, 1913. január 30. 84 Helmreich, E. C., p. 268. 80
+
! " , /
3
+
3! 4'
+
+'4
&
!E 9
*,
M
+'4
"
!
&
% ,
0"
( #* !
,
#
' !
79
& !
- " !
#
8
*'
! #
!*
+
&
"
!
(
' !
B
3" &
.
+
+
!
' L8
#
++ ,
H
#&
*
%
+ (
M
" *4
, +
9' "
#* !
! ' !
+ !
#
+ !
.
!*
!
" # +"
?
+ 4', *
O
#
!
*
"
<
'
%
'
#
&/ ' ! *
" #* !+
! #
4
*
& !#
'
#
3 ! 4' *
O
(
E
/+
9[ %
/ M8[ # / A
!
? "/
0
%
*
*
#
($ *
#
+'4
/
+
! !
- "
(
O 3
* 0
3
' " #$
8
# B*
%
!
"
(
' ' " 9 '
*'
# !
!*
3
3 & !
*
" ,
+ *
+ " 9
#*
' !
#0
!*
&&
,
#
/ 0
" "! #
L[ + !
& ! +
!*
+! #
(
& !
4' '
'%*
% ## *
(
#* ! /
< #* ! :
$ *'
$,
'
EC&''
(&''
"
* #
H
#
%
( D M0
+* !
3 !
# 1''
88[
'
" ,
# !
4
,
%!
4 +'4
/ ''
/
4 *4
*
4
>! & %
+ ,* \
8[
' " *
+
4
85 Dranov, V. A.: Csernomorszkije proljivi: Mezsdunarodno pravovoj rezsim. Moszkva, Juridicseszkoje Izdatyelsztvo, 1948. p. 140. és Miller, A. F.: Turcija i problema proljivov. Moszkva, Izdatyelsztvo Pravda, 1947. p. 4. 86 BH. 1913. február 2. 87 BH. 1913. január 29.
