Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola
Tantárgy neve: Államfelfogások és államfogalmak Oktató: Prof. Dr. Takács Péter egyetemi tanár, NKE KTK A tantárgy típusa: szabadon választható szaktárgy Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy szakmai tartalma: A kurzus az államtudomány két általános kérdését helyezi középpontba, melyek alapján egy harmadik is exponálhatóvá válik: 1. vajon az állam az emberi történelem állandó intézményee vagy kifejezetten modern jelenség, mely csak az újkor kezdetén alakult ki; 2. melyek a legáltalánosabb vonásai, s hogyan viszonyul egymáshoz a jogi, a társadalmi és a politikai oldala; s végül, 3. a globalizáció és a nemzetközi integráció korszakában melyek a perspektívái. A tantárgy anyaga részben történeti és elmélettörténeti, részben analitikai (elemző) jellegű részekből áll. Az oktatás fő formája a hallgatókkal folyamatosan kapcsolatot tartó, rendszeres olvasmányaikra és aktív részvételükre is számító előadás. A tantárgy óráinak tematikája:
Módszertani bevezető. A „definíció” és a „fogalom” (hasonlóságok és különbségek). A definíció-alkotás és a fogalom-képzés módjai. A „felfogás”, a „nézőpont” és a „szemléletmód” szerepe a megismerésben.
A formális államfogalom. Állam és modern állam. Az ún. történeti államtípusok. A „hatalmi állam” és a „modern állam” fogalmi különbsége
Államfelfogások és államfogalmak a weimari korszak államtudományában. Az állam mint szervezet. Herman Heller elmélete
Államelméletek a XIX–XX. század „uralkodó eszméinek” hatása alatt. A világnézetek és ideológiák szerepe az államfogalomban
2
A modern államra vonatkozó elméletek paradigmái. Autoritás és szuverenitás. Legitimitás. Demokrácia. Historizmus és racionalizmus
A formális államfogalom egyes tartalmi elemeinek kifejtése. Az államhatalom fogalmi megragadásának kategóriái
Államépítés - Francis Fukuyama „népszerű államtanának” elemzése és értékelése
A hatalom „kapilláris” csatornái és az állam; Michael Foucault elmélete a „felügyelő hatalom”-ról
Állam és igazságosság. Az igazságos rend kérdése John Rawls politikai filozófiájában.
A társadalmi nem, politika és az állam. Az állam feminista elméletei. A női egyenjogúság kérdései
Bio-politika, bio-hatalom, állam. Az ember biológiai jellemzőinek szerepe az államok életében
Globalizáció és az állam. Világrendszerek versengése, „civilizációk” harca és a nagyhatalmak sorsa
Irodalomjegyzék A tantárgy tananyaga feltételezi következő művek ismeretét. Takács Péter: Államtan. Két fejezet az állam általános elmélete köréből. A modern állam és elmélete Bp. BCE KIK, 2011. – Takács Péter: Államtan. Négy fejezet az állam általános elmélete köréből. Az állam általános sajátosságai [egyetemi jegyzet] Bp. BCE KIK, 2011. – Államtan. Írások az általános államtudomány köréből. Szerk. Takács Péter. Bp. Szent István Társulat, 2003. 962. oldal. Ezen túl a hallgatóknak a következő irodalmak egyes, kijelölt részleteit kell megismernie. A tananyag az alábbi művek egyes részleteinek megismeréséből, más részek referátumszerű feldolgozása. 2
3
Az államtan klasszikusai: Jellinek, Georg: Allgemeine Staatslehre. Berlin, Verlag von O. Häring, 1900, 21905, 31914; Berlin, Julius Springer, 3a1920, más kiadásokban: Darmstadt, 1959, Bad Homburg, Gehlen, 1966, Kronberg, Athenaeum, 1976 részletei magyarul: Általános államtan [az 1914. évi kiadás 3-52. és 71-125. oldalai]. Bp. ELTE ÁJK Tempus, 1994. és Az alkotmány és a közjog garanciái [az 1914. évi kiadás 505-539. és 788-795. oldalai]. = Államtan. Bp. Szent István Társulat, 2003. 3-37. – Kelsen, Hans: Das Problem der Souverenität und die Theorie des Völkerrechtes. Beitrag zu einer Rechtslehre. Tübingen, J. C. B. Mohr (Paul Siebeck), 1920; A szuverenitás fogalmának változása [előadása Pécsett, 1929. november 18-án]. Bp. Politzer, 1931; Der soziologische und juristische Staatsbegriff. Tübingen, Mohr, 1922, 21928, újranyomva: Aalen, Scientia Verlag, 1962; Allgemeine Staatslehre. Berlin, Julius Springer, 1925; Grundriß einer allgemeinen Theorie des Staates. Bécs, 1926, magyarul: Az államelmélet alapvonalai. Szeged, Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., 1927 - Miskolc, Bíbor, 1997; Das Problem des Parlamentarismus. Bécs-Lipcse, Braumüller, 1925 – Schmitt, Carl: Der Begriff des Politischen. München, Duncker und Humblot, 1927, 21932; átdolgozva: 31933; újranyomva [az 1932-es kiadás]: Berlin, 41963, 51987. magyarul: A politikai fogalma [és más írások]. Bp. Pallas-Attraktor, 2003.; Legalität und Legitimität. München - Lipcse, Verlag von Duncker und Humblot, 1932., magyarul: Legalitás és legitimitás. Máriabesnyő-Gödöllő, 2006; Politische Theologie [I. és II]. München, Lipcse, Berlin, Duncker und Humblot, 1922, 21984, II.: Berlin, 1970. magyarul: Politikai teológia. Bp. ELTE ÁJK Tempus, 1992, II. [Legenda minden politikai teológia elintézéséről.] Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006; Verfassungslehre. München - Lipcse, Duncker und Humblot, 1928, 31957; Positionen und Begriffe im Kampf mit Weimar-Genf-Versailles 1923-1939. Hamburg, Hanseat, 1940; Verfassungsrechtliche Aufsätze. Berlin, 1958. 31985; Az európai jogtudomány mai helyzetéről. = Gazdasági Jog. 1944. V. 3-16.; Ex captivitate salus. Egy német fogoly vallomásai 1945/47-ből. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2010. – Heller, Hermann: Rechtsstaat oder Diktartur. Tübingen. Mohr, 1930, magyarul: Jogállam vagy diktatúra. = Joguralom és jogállam. Bp. ELTE, Tempus, 1995. Staatslehre. Szerk.: G. Niemeyer. Leiden, A. W. Sijthof, 1934, 31963, 6 1983; Die Souveränität. Berlin-Lipcse, Gruyter, 1927; Die politichen Ideenkreise der Gegenwart. Wrocław [Breslau], Ferdinand Hirt, [1925] 1926. – Weber, Max: Wirtschaft und Gesellschaft. Grundriß der verstehenden Soziologie [1911-1920]. Szerk. J. Winckelmann. Tübingen, 1922, 51976, valamint Gesamtausgabe. Szerk. Horst Baier, M. Rainer Lapidus és mások. 1982-től; magyarul: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. Bp. KJK, 1987-től: 1. kötet: Gazdaság és társadalom (1987); 2/1. kötet: A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái. A társadalmi szervezetek: közösségek, társulások, vallások (1992); 2/2. kötet: A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái. Jogszociológia (1995); Gazdaság és társadalom. 2/3. kötet: A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái Az uralom szociológiája 1. 3
4
(1996); 2/4. kötet: A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái. Az uralom szociológiája 2. Bp. KJK 1999; részletei: Gazdaság és társadalom. Szemelvények.. Bp. KJK, 1967; Állam. Politika. Tudomány. Bp. KJK, 1970; A politika mint hivatás. Bp. ELTE - Művelődéskut. Intézet, 1989; A tudomány és a politika mint hivatás Bp. Kossuth 1995. Az állam fogalmi elemzéséhez: Bärsch, Claus-Ekkehard: Der Staatsbegriff in der Neueren deutschen Staatslehre. Berlin, Duncker und Humblot, 1974; Beyme, Klaus von: Staatslexika = Jahrbuch zur Staats- und Verwaltungswissenschaft. 1989/3. 443-452.; Carnoy, Martin: The State and Political Theory. Princeton, Princeton University Press, 1984; Cassirer, Ernst: The Myth of the State. New Haven-London, Yale University Press – Oxford University Press, 1946; D’Entréves, Passerin A.: The Notion of the State. Oxford, Clarendon, 1967; Dyson, K.: The State Tradition in Western Europe. Oxford, Martin Robertson, 1980; Gumplowitz, Ludwig: Die soziologische Staatsidee. Graz, Lenschner, 1892; Halász Pál: Az államfogalom meghatározásának néhány kérdése. Bp. Tankönyvkiadó, 1958; Hall, John A. (szerk.): States in History. Oxford, Blackwell, 1986; Hintze, Otto: Wesen und Wandlung des modernen Staates. Berlin, Gruyter, 1921; Jordan, Bill: The State. Oxford, Blackwell, 1985; Hold-Ferneck, Alexander: Staat als Übermensch. Jena, Fischer, 1905 [lásd még Kelsen, Hans: Staat als Übermensch. Bécs, Springer, 1926]; Komjáthy Miklós: A középkori államfogalom. Bp. Egyetemi, 1947 [különlenyomat a Századok 194546/79-80. évfolyamából]; Krieken, Albert Th. van: Über die sogenannte organische Staatstheorie. Eine Beitrag zur Geschichte des Staatsbegriffs. Lipcse, Duncker und Humblot, 1873; Laski, Harold, J.: The State in Theory and Practice. London, Allen and Unwinn, 1935; Grammar of Politics. Lonon, Allen and Unwinn, 41938; Luhmann, Niklas: Der Staat als historischer Begriff. = Storme, Marcel: Mijmeringen van een Jurist bij 1984. Antwerpen, 1984; MacIver, R. M.: The Modern State. London, Oxford University Press, 1926; Mager, Wolfgang: Die Entstehung des modernen Staatsbegriffs. Wiesbaden, Steiner, 1968 [Mainz, Akademia, 1968]; McLennan, G. – Held, D. – Hall, S. (szerk): The Idea of the Modern State. Milton Keynes, Open University Press, 1984; Poggi, G.: The Development of Modern State. London, Hutchinson, 1978; Rottenberg, Franz J.: Von Begriff des Staates. Lipcse, Duncker und Humblot, 1878; Samu Mihály: Hatalom és állam. Bp. KJK, 1977; Seidler, Gustav: Das juristische Kriterium des States. Tübingen, Mohr, 1905; Spengler, Oswald: Der Staat. München, Beck, 1925; Szoboszlai György: Államiság és politikai rendszer. Bp. Kossuth, 1987; Suerbaum, Wener: Vom antiken zum frühmittelalterlichen Staatsbegriff. Münster Westfalen, Aschendorff, 31977; Szontagh Vilmos: Az államfelfogások jelentősége a jogtudomány szempontjából. Miskolc, Ludvig, 1938; Weinacht, PaulLudwig: Staat. Studien zur Bedeutungsgeschichte des Wortes von dem Anfängen bis ins 19. Jahrhundert. Berlin, Duncker und Humblot, 1968. 4
5
További ajánlott irodalom. Globalizáció. Giddens, Anthony: Elszabadult világ. Bp. Perfekt, 2000; Almási Miklós: Üveggolyók. Az ezredvég globális játszmái. Bp. Helikon, 1998; Farkas Péter: A globalizáció és fenyegetései. A világgazdaság és a gazdaságelméletek zavarai. Bp. Aula, 2002; Földes György - Inotai András (szerk.) A globalizáció kihívása és Magyarország. Bp. Napvilág, 2002; Szigeti Péter: Világrendszernézőben. Globális "szabad verseny". Bp. Napvilág, 2005; Korten, David C.: Tõkés társaságok világuralma. Bp. Kapu, 1996.; Boda Zsolt: Globális ökopolitika. Bp. Helikon, 2004; Ulrich Beck: Kockázattársadalom. Út egy másik modernitásba. Bp. Századvég, 2003. - Ulrich Beck: Mi a globalizáció? Bp. Belvedere Meridionale, 2005; Martin, Hans-Peter - Harald Schumann: A Globalizáció csapdája. Támadás a demokrácia és a jólét ellen. Bp. Perfekt, 1998. Továbbá: Rostoványi Zsolt: A civilizáció(k) globalizálódása, avagy a globalizáció (de)civilizálódása? = Magyar Tudomány: http://www. matud. iif.hu /02jun/rostov2.html – Immanuel Wallerstein: Bevezetés a világrendszer-elméletbe. Bp. L'Harmattan Kiadó, 2010.; Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Bp. Gondolat Kiadó, 1983.; Samuel P. Hungtington: A civilizációk összecsapása és a világrend alakulása. Bp. Európa, 1999. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp. Akadémiai, 1992. Kennedy, Paul: A XXI. század küszöbén. Bp. Napvilág Kiadó 1997.- Immanuel Wallerstein: Globalizáció vagy az átmenet korszaka? A világrendszer kialakulásának hosszú távú szemlélete = Eszmélet 1999. 43. – Trembeczki István: Globális politika és világrendszer-elmélet. = Valóság. 2006. június. XLIX. évfolyam 6. szám. – Beszélgetés az állam szerepének változásáról. Ferge Zsuzsa – Huoranszki Ferenc, Csaba László, Kolosi Tamás, műsorvezető: Csepeli György. MTV 1. Tudósklub 1998. január. Interneten: http://deszocpol.atw.hu [egyebek/ beszelgetesazallamszerepenek valtozasarol ferge.doc], Boda Zsolt: A kormányzás jelentésváltozása a globalizáció korában: a governancekoncepció. http://politologia.ektf.hu [polvgy2006/eloadasok/ boda_zsolt.doc]; Johnson, Paul: A modern kor. A huszadik század igazi arca. Martonvásár, XX. Század Intézet, 2007.; Streissler, Erich W.: Globalizáció, tőkepiacok és az állam szerepe. = http://epa.oszk.hu [00000/00017/00067/pdf/Streissler.pdf]; SZENTES Tamás, Az állam szerepe a felgyorsult globalizáció korában. = http://www.koz-gazdasag.hu [images/stories/1per1/5-szentes.pdf] – Scheiring Gábor: A Privatizáció és a közpolitikák politikája, Új kormányzás – egy új policy tudomány szüksége. http://www.mtapti.hu [pdf/fiatkut.pdf ]; Fekete Judit: A madzagon rángatott jóléti állam és az aktualitás. = http://mek.oszk.hu [/03400/03403/03403.htm]; Gajduschek György: A „Run like a business” jelszó ideológiakritikája. http://www.kozigkut.hu [/doc/gajduschek_ 09szept. pdf]; Gajduschek György: Governance, policy networks – informális politikai szereplők a döntéshozatalban. http://www. poltudszemle. hu [szamok/2009_2szam/2009_2_gajduschek.pdf] ; Rhodes, R. A. W.: The New Governance: Governing without Government. http://law.hku.hk [/gl/rhodes.pdf]; Frivaldszky János: Jó kormányzás és helyes közpolitika-alkotás. = http://jesz.ajk.elte.hu [/frivaldszky44.html]. 5
6
6
