08 11:01:52 AM

AP–091301

term_foŴldrajz.indd 1

12/5/08 11:01:52 AM

Földrengések

E H 43. ábra A földrengés fészke (hipocentrum [H]) és központja (epicentrum [E])

A rengések a mélyben születnek, de a felszínen pusztítanak. A rengésfészekből (hipocentrum) rengéshullámok haladnak tova, elérve a felszínt is. Ahol a legnagyobb a pusztítás, az a rengésközpont (epicentrum).

Rengéstípusok Tektonikus rengések Az összes földrengés mintegy 90%-a lemezhatárokon pattan ki.

Vulkanikus rengések A magmaáramlás, a gázkitörés miatt kipattanó enyhébb földrengések.

A földrengéstannal (szeizmológia) foglalkozó tudósok a földrengések erősségét kétféle skálán mérik. Az egyik az okozott pusztítás alapján meghatározott, 12 fokozatú Mercalli–Cancani–Sieberg-skála. Ennek az a hátránya, hogy csak lakott területen használható, mert a földrengés pusztításának mértékét méri. A másik módszer a Richterskála. A szeizmográf által rögzített adatok segítségével a rengéskor felszabaduló energia nagyságát (magnitúdó) állapítják meg. Az eddig mért legerősebb földrengés magnitúdója 9,5 volt (Chile, 1960).

• Mely kőzetlemezek határán épült San Francisco? • Miért követelnek kevesebb áldozatot a mai földrengések az amerikai városokban, mint a fejlődő országok nagyvárosaiban?

44. ábra A földrengés hullámait a szeizmográfnak nevezett eszköz segítségével mérik. Részei: egy forgódob, a mérőpapír és egy felfüggesztett íróeszköz. Földrengéskor megremeg a dob, az írókar görbét rajzol, amelyet szeizmogramnak neveznek

Beszakadásos rengések Föld alatti üregek beomlása következtében kisebb mozgások mérhetők.

Mesterséges rengések A föld alatti robbantások mesterséges rengéseket idézhetnek elő.

A földrengéseket fészekmélység alapján három csoportba sorolják: sekélyfészkű rengések (0–70 km), közepes fészkű rengések (70–300 km), mélyfészkű rengések (több mint 300 km). A rengés pusztító ereje annál kisebb, minél nagyobb a fészekmélység. A földrengésekhez kísérőjelenségek társulnak, amelyek fokozzák a pusztítást! Az óceáni területeken lezajlott tengerrengések hatalmas szökőárakat (cunami) idéznek elő, amelyek több tíz méteres vízoszloppal söpörnek végig a parton. Sokszor nem maga a földmozgás pusztít, hanem a megrongálódott villany- és gázvezetékek okozta tüzek.

45. ábra Az 1906-os San Franciscó-i földrengés pusztítása

30 termeŮszetfoŴldrajz_uŮj.indd 30

6/8/09 10:37:35 AM

A szakemberek megkísérlik előre jelezni a földrengéseket erre alkalmas műszerekkel, hogy az embereket kitelepíthessék az esetleges katasztrófa előtt, eddig nem sok eredménnyel. Néha meg is akadályozhatók a kisebb földrengések, ha a kőzetekbe vizet préselnek, vagy kisebb robbantásokat hajtanak végre, felszabadítva a kőzetlemezekben felgyülemlett feszültségeket. Egyes országokban, például az Amerikai Egyesült Államokban vagy Japánban, már az óvodai oktatásban megtanítják a kicsiket, hogy földrengéskor érdemes az asztal alá vagy az ajtókeret alá bújni, mert így kisebb az esély fejsérülésre, de a legjobb kiszaladni az utcára.

Vulkanizmus és magmatizmus A római mitológiai alak – Vulcanus isten – nevére ismerhetsz ebben a szóban, de mit is jelent a vulkanizmus? Azt sejthetjük, hogy a tűzhányókkal van kapcsolatban: nos, azt a jelenséget illeti ez a kifejezés, amelynek során a magma eléri a Föld felszínét. (Ilyenkor már lávának nevezzük.) Ha a magma még a mélyben megszilárdul, mélységi magmatizmusról beszélünk, így keletkezik például a gránit. Földünkön hozzávetőleg 600 aktív vulkán található, 96%-uk a lemezszegélyekhez kapcsolódik (ütköző, távolodó, elcsúszó lemezmozgások), aminek okát már láthattad.

Magyarországi földrengések A Kárpát-medencében katasztrofális méretű földrengések nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Olyan földrengések azonban ismertek, és a későbbiekben sem zárhatók ki, amelyek komoly károkat okoznak az epicentrum környékén. Itt láthatod a jelentősebb magyarországi földrengéseket (helység, évszám és magnitudó): Komárom: 1599 – 5,6, 1763 – 6,3, 1783 – 5,2, 1851 – 4,9, Mór: 1810 (kétszer!) – 5,4 és 4,9 Jászberény: 1868 – 4,9 Kecskemét: 1908 – 4,1, 1911 – 5,6 Eger: 1925 – 5,0 Dunaharaszti: 1956 – 5,6 Berhida: 1985 – 4,9. A GeoRisk Földrengéskutató Intézet nyomán

• Gyűjts korabeli sajtó- és internetes forrásokban információkat a több mint negyedmillió áldozatot követelő, 2004-es cunamiról! Készíts térképvázlatot arról, hol pusztított! • Hasonlítsd össze a lenti térképet a 24. oldalon lévővel! Mi az összefüggés?

Földrengéses zóna Tűzhányó

46. ábra A földrengéses és a vulkanikus területek a Földön a lemezhatárokat kísérik


6/8/09 10:37:36 AM

47. ábra A Mauna Loa vulkán Hawaiin

• Keresd meg az atlaszban a fotón látható vulkánt!

Tűzhányó-anatómia A kb. 60-120 km-es mélységű üreg a magmakamra. A magmát a felszínre vezető járat a csatorna, a felső része a kürtő. A felszínen a vulkán „szája” a kráter. A felszínre került láva és vulkáni törmelék a vulkáni kúp. A mélyben megszilárdult hatalmas kőzettömeg a batolit (a körülötte lévő kőzeteket átkristályosítja). A kiömlő láva és a kiszóródó törmelék építik a palástot. A törmelék lehet bomba, kisebb kődarab (lapilli) és hamu. Ha a magma egy része a paláston át tör utat magának, parazita kúp keletkezik.

Parazita kúp

Krátter Kürtő Palást Magmacsatorna Batolit

Magmakamra 48. ábra Forró pontos vulkánosság

Akad jó néhány különleges vulkán Földünkön, amelyik nem kapcsolódik a lemezszegélyekhez. Ezek olyan helyeken születtek (születnek), ahol a felfelé irányuló magmaáramlás elvékonyította, kilyukasztotta a kőzetburkot. Ezek az úgynevezett gomolyáramlások több százmillió évig is azonos helyen működnek, miközben a kőzetlemez elúszik felettük. Így, mint valami futószalagon születnek a tűzokádók. Könnyű belátnod, hogy a sor elején áll a legfiatalabb, a sor végén pedig a legöregebb, már rég kihunyt tűzokádó (pl.: Hawaii-lánc, Tuamotu-lánc).

49. ábra Egy típusos rétegvulkán (sztratovulkán) szerkezete

50. ábra Vulkáni kráter felülnézetből


6/8/09 10:37:37 AM

Az eróziót a tűzhányók sem kerülhetik el. Ha pusztulásnak indulnak, többnyire kaldera lesz belőlük. A kaldera széles üst vagy katlan formájú, többé-kevésbé kerek mélyedés. Keletkezhet lassú erózió útján: a tűzhányó peremét kitágítják a külső erők (szél, csapadék, jég); de keletkezhet beszakadással is: ilyenkor a kráter alatti, kiürülő magmakamra beszakad. A harmadik lehetőség, hogy robbanással alakul ki a kaldera: ilyenkor a tűzhányó teteje egyszerűen elrepül. 51. ábra Lávafolyás – kötélláva

52. ábra Egymásra rakódott tufarétegek

Kúpvulkán

• Vedd észre: mint egy-egy modern festmény! Keress a weben a fotókhoz hasonló képeket, és készíts műalkotásokat (pl. montázsokat vagy számítógépes trükköket)!

Ha a láva szilícium-dioxid-tartalma magas, a láva kevéssé folyós („ragacsos”), a vulkáni kúp magasra tud emelkedni. A láva lassan, gördülve folyik, viszont sok a törmelékszórás, a robbanás, mert a magma „beragad” a kürtőbe. (Az üvegfúvók olvadt szilícium-dioxiddal dolgoznak, mégis buborékokat tudnak fújni.) Kúpvulkán pl. a Vezúv és az Etna.

Pajzsvulkán

A típusos vulkán működése 1. Rezgés. A felfelé áramló magma 3-3,5-es erősségben remegteti a földet. 2. Pipál. Gázok távoznak a kőzetrepedéseken át. 3. Kirobbanás (explózió). A kürtőn az azt eltömő kőzet, majd a hamu és a vulkáni bomba repül ki. Ez a szórt kőzettömeg a tufa. 4. Lávaömlés (effúzió). Ha „sűrű” a láva, akkor rövid utat tesz meg, hamar kihűl, és így magas vulkáni kúp épül. Ha „hígabb” a láva, akkor szétfolyik, szétterül, és lapos pajzsvulkán képződik. 5. Utóvulkáni (posztvulkáni) jelenségek. A vulkáni működés szüneteiben, illetve végleges megszűnése után tapasztalható jelenségek.

Ha a láva szilícium-dioxid-tartalma alacsony, a láva nagyobb viszkozitású (folyékonyabb), és a vulkáni kúp „szétfolyik”. A híg láva gyorsan folyik, mégis kevéssé veszélyes, mert kevés a törmelékszórás, a robbanás. A magma nem „ragad be” a kürtőbe. Pajzsvulkánok pl. Izland és Hawaii vulkánjai.


6/8/09 10:37:40 AM

97. ábra Sivatagi máz a Szaharában – vékony, színes bevonat, amely a harmat okozta mállás eredményeként képződik

Folyamata Jellege Típusai

Jellemzés

A külső erők okozta felszínformálódás folyamatai: a lepusztítás, a szállítás és a felhalmozás. A lepusztítás a kőzetek lebontásával kezdődik. Ezt az aprózódás és a mállás végzi. (Lásd az előző oldal fotóin!) A szállító munkát végezheti a folyó, a tenger, a szél, a gleccser, de maga a gravitáció is. Így más helyre kerül az anyag, és ott (pl. alföldön, folyótorkolatoknál, hegylábnál) felhalmozódik.

Aprózódás Csak méretbeli változást eredményez a kőzetben Fizikai folyamat Hőaprózódás Fagyaprózódás Növény okozta aprózódás Hőaprózódás: a hőmérséklet ingadozása miatt a kőzet tágul-összehúzódik, ezért repedezik. A forró övezeti sivatagra a legjellemzőbb. Fagyaprózódás: fagypont körüli hőingadozásra van szükség; a kőzetrepedésekbe szivárgó és ott megfagyó víz eredményezi, főleg magashegységekben és sarkköri területeken jellemző. Növény okozta aprózódás: a fák vastagodó gyökerei képesek kőzeteket repeszteni.

Sajátos külső erőnek számítanak a tömegmozgások, amelyek során a nehézségi erő hatására szállítóközeg nélkül történik az anyagáthalmozás. lyen az omlás, a csuszamlás, a kúszás és a folyás. Az omlás során kőzetdarabok zuhannak le a hegyoldalról; csuszamláskor a hegyoldal csúszópályaként „viselkedik”. A kúszás lassú folyamat, alig észrevehető, gyakran csak a ferde törzsű fák árulkodnak a mozgásról. Ha a talaj vagy az üledék vízzel telített, lefolyhat a lejtőn, ez a talajfolyás.

Mállás A kőzet kémiai tulajdonságait változtatja meg Kémiai folyamat Kémiai mállás Biológiai mállás Kémiai mállás: savakat tartalmazó vízzel történik, intenzitása a hőmérséklet emelkedésével növekszik. Főként meleg, nedves trópusi területeken „hatékony”. Biológiai mállás: baktériumok, gombák, zuzmók, mohák, talajlakó állatok által termelt savas anyagok mállasztják a kőzeteket.

98. ábra Csuszamlás


6/8/09 10:38:35 AM

Emelt szintű feladatok A kőzetburok áttekintése Nézz utána a relatív és az abszolút kormeghatározás elveinek! Értelmezd a geoszférák fejlődését és kölcsönhatásaikat (őslégkör, ősóceán, bioszféra)! Ismertesd az őskontinenseket (Pangea, Laurázsia, Gondwana), feldarabolódásuk és összekapcsolódásuk következményeit! Ismerd fel a geoszférák közötti kapcsolatokat! Hasonlítsd össze adatok és ábrák alapján az egyes gömbhéjak jellemző kémiai összetételét, hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait! Ismerd meg a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát! Készíts önállóan ábrát a kőzetburok felépítéséről! Sorolj fel topográfiai példákat a kőzetlemezhatárokra, és ezeket mutasd is meg, ismerd fel a térképen! Magyarázd el a nehéz-, a színes- és a nemesfémércek képződését, és támaszd alá példákkal is! Ismertesd a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket! Magyarázd el példa segítségével az ún. „forró pontok“ feletti vulkánosságot! Ismerd meg a földrengések erősségmérésének elvét, a rengések kísérőjelenségeit! Ismerd meg a rengésfészek és a rengésközpont kapcsolatát! Mutasd be a hegységképződési szakaszok egymásra épülését és összefüggéseit! Próbálj meg a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű folyamatábrákat rajzolni és elemezni! Magyarázd el és mutasd be példákon a lemezmozgások és a kőzetek keletkezésének és átalakulásának kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását! Ismerd fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat! Mutasd be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán! Ismerd fel (képeken, ábrákon) és tudd megkülönböztetni a nagyszerkezeti egységeket! Magyarázd el a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását! Ismerd fel (képeken, ábrákon) és különböztesd meg a felszínformákhoz kapcsolódó tájakat, tudd elhelyezni ezeket a kontinenseken és a földrajzi övezetekben!

99. ábra A kőzetek aprózódásához a növények is hozzájárulnak (Dél-Kína)

100. ábra Hegyi patak hordta kavicsos görgeteg a Mont Blanc lábánál


6/8/09 10:38:37 AM

TARTALOM BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 TÉRKÉPISMERET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A térkép fogalma, jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A térképi eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A földrajzi fokhálózat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 A Nap. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 A Nap és kísérői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 Napfogyatkozás – holdfogyatkozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 A FÖLD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 A Föld alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 A Föld mozgásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 A Föld szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 Lemeztektonika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 Hegységképződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 Földrengések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 Vulkanizmus és magmatizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 Kőzetek a Földön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36 A talaj. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 A Föld története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 A Föld nagyszerkezeti egységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49 A LEVEGŐBUROK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56 A légkör anyagai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56 A légkör szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56 A levegő felmelegedése, üvegházhatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .57 Időjárás és éghajlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58 Az időjárási frontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60 Ciklon és anticiklon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61 A szél felszínformáló tevékenysége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62 Általános légkörzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64 Víz a légkörben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67 A VÍZBUROK FÖLDRAJZA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .71 A felszín alatti vizek földrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72 A tengerek földrajza. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75 A folyók földrajza. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79 A tavak földrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .83 Komplex vízgazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86 A jég földrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88 A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92 Szoláris éghajlati övezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92 Valódi éghajlati övezetek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .93 Forró övezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .95 Mérsékelt övezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .98 Hideg övezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .106 Függőleges földrajzi övezetesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .108 A kerettanterv topográfiai követelményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .111 FOGALOMTÁR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .113

termeŮszetfoŴldrajz_uŮj.indd 123

6/8/09 10:42:53 AM

AP–091301

term_foŴldrajz.indd 1

12/5/08 11:01:52 AM

08 11:01:52 AM

Recommend Documents