am

Második plenáris ülés Agadir, 2011. január 29.

Az ARLEM jelentése: városfejlesztés a földközi-tengeri régióban

CdR 62/2011 EN-AP-EW/IM-AP/am

HU

-1-

Az ARLEM ezen jelentését az előadó, Khalid Al-Hnaifat, Tafilah és környékének polgármestere (Jordánia) készítette. Az ARLEM gazdasági, szociális és területi ügyekkel foglalkozó bizottsága (ECOTER) a 2010. július 2-i és október 28-i ülésein vitatta meg, és az ARLEM második, 2011. január 29-én a marokkói Agadirban tartott plenáris ülésén fogadták el.


.../...

-2HÁTTÉR A külügyminiszterek 2008. november 4-i marseille-i nyilatkozata részletesen tárgyalja a városfejlesztést. A 2009. június 25-i euromediterrán miniszteri találkozón a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos 1 kérdéseket tárgyaltak, köztük a városfejlesztés ügyét. Az ülésen részt vevő szakértők elismerték annak jelentőségét, hogy az Unió a Mediterrán Térségért keretében közös fellépéseket indítsanak a 2 fenntartható városfejlesztés legfontosabb regionális szintű kérdéseinek feltárására. Az egyik javaslat szerint központi csoportokat kellene létrehozni a mediterrán városok fenntartható városfejlesztésére vonatkozó iránymutatások kidolgozásának céljával. A miniszterek örömmel fogadták a kiemelt területeket és szükségleteket tükröző konkrét és operatív projektekre vonatkozó első felhívást. Ennek eredményeként tervbe vették, hogy 2011 tavasza felé miniszteri találkozót tartanak a fenntartható városfejlesztés témájában. A jövőbeli földközi-tengeri városstratégia főbb irányvonalai az alábbiak: − − − − −

charta a fenntartható mediterrán városokról; területrendezési rendszer a földközi-tengeri régió számára; felhívás fenntartható város- és városrészmodelleket kidolgozó projektekre; megállapodás a hosszú távú támogatók és beruházók innovatív városi projektjeinek egységes megfelelőségi kritériumairól; 3 egy mediterrán városügynökség létrehozása. * *

1 2

3

*

Lásd a „Háttérfeljegyzés az Unió a Mediterrán Térségért városfejlesztési tevékenységéről” című, az Unió a Mediterrán Térségért által készített nem hivatalos dokumentumot, 2010. Lásd az Unió a Mediterrán Térségért által 2010-ben összeállított „Háttérfeljegyzés az Unió a Mediterrán Térségért városfejlesztési tevékenységéről” című nem hivatalos dokumentum 1. oldalát: „(…) támogatja a döntéshozatali, adminisztratív és a helyi politikák végrehajtását célzó folyamatokat, biztosítja a városokban a társadalmi és a területi kohéziót; ösztönzi a gazdasági lehetőségek kialakítását, ami a Földközi-tenger térségének városi központjaiban élő polgárok élőhelyének színvonalát emelő, a kulturális és természeti örökségüket tiszteletben tartó integrált folyamat keretében történő intelligens és hatékony erőforrás-gazdálkodás révén érhető el; népszerűsíti a fenntartható mediterrán építészetet; ösztönzi a stabil közszolgálati irányítást, amely hatékonyabban elégíti ki a lakosok szükségleteit; illetve lerakja a földközi-tengeri városi központok fenntartható fejlesztéséhez szükséges pénzügyi források mobilizálásának alapjait”. Lásd az Unió a Mediterrán Térségért által 2010-ben készített „Háttérfeljegyzés az Unió a Mediterrán Térségért városfejlesztési tevékenységéről” című nem hivatalos dokumentumot.


.../...

-3A helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) 2010. január 21-én tartotta első ülését. Az ARLEM-et az Európai Unió Régiók Bizottsága, a Földközi-tenger három partvidékének helyi és regionális önkormányzatai, valamint az euromediterrán térség helyi és regionális testületeit képviselő nemzetközi és európai szövetségek hozták létre azzal a céllal, hogy biztosítsák a helyi és regionális testületek alapvetően fontos támogatását a projektek végrehajtásához az Unió a Mediterrán Térségért számára, illetve hogy területi dimenzióval lássák el azt. Ezzel a városfejlesztésről szóló jelentéssel az ARLEM a helyi és regionális szint támogatásáról kívánja biztosítani a földközi-tengeri városstratégiát, amelynek része: egy charta a fenntartható mediterrán városokról; egy területrendezési rendszer a földközi-tengeri régió számára; egy felhívás fenntartható város- és városrészmodelleket kidolgozó projektekre, valamint egy megállapodás a hosszú távú támogatók és beruházók innovatív városi projektjeinek egységes megfelelőségi kritériumairól. * *

*

BEVEZETÉS A földközi-tengeri régióban gondot okoz a magas népsűrűség, illetve sok területen az urbanizációs folyamat is: különösen azokban a városokban, ahol a városfejlesztés egyes szakaszaiban nem vették figyelembe a fenntartható fejlesztés elveit. Ez egyértelműen kimutatható olyan konkrét mérőszámokkal, mint amilyen a magasabb energiafogyasztás és -pazarlás, a városi hulladék nagyobb mennyisége, a nagyobb forgalom, a magasabb költségek és a zsúfoltság; emellett a 4 társadalmi kohézió is gyengébb lehet a városias területeken. A növekedés üteme várhatóan tovább fog gyorsulni a déli és a keleti területeken, a népesség legalább egyharmada pedig előreláthatólag part menti városi területeken fog élni. Ez bizonyára fokozni fogja az alacsony szintű társadalmi kohézióból adódó problémákat, valamint a szegénység és az illegális építkezés terjedését. Ezen túlmenően fokozott mértékű levegőszennyezést, a tiszta ivóvíz hiányát és a hulladékkezelés elégtelenségét fogja eredményezni. Az említett tényezők együttállása 5 hatással lesz az érintett lakosság egészségére is. A Földközi-tenger három partvidékén vannak olyan városok, amelyek azt példázzák, hogy megfelelő irányítással megvalósítható a fenntartható fejlődés. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által készített jelentés szerint „[különösen a kisvárosok és a középméretű vállalkozások] technikai és pénzügyi kapacitása korlátozott, a decentralizált együttműködés pedig

4 5

Lásd az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Mediterrán Cselekvési Terv (MAP) által készített „Földközi-tengeri stratégia a fenntartható fejlődésért” című dokumentum 18. oldalát: http:// www.Planbleu.org/publications/smdd_uk.pdf. Uo.


.../...

-4nem megfelelő az északi és a déli városok között: ez megakadályozza a fenntartható városfejlesztés 6 előmozdítása terén való eredményes együttműködést”. * *

*

A HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOK TEVÉKENYSÉGEI ÉS HATÉKONYSÁGA A VÁROS- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS TERÉN A helyi és regionális önkormányzatoknak különös érdekük fűződik a város- és vidékfejlesztéshez, hiszen tudatában vannak a városiasodásból származó kihívásoknak, amelyek a szennyezés, a közlekedés és a hulladékkezelés terén jelentkeznek. A helyi és regionális önkormányzatok tapasztalattal rendelkeznek arról, hogyan kell a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés terén eljárni, ez pedig segíti városfejlesztési kapacitásaik kiépítését. A helyi önkormányzatokra jelentős szerep hárul a városfejlesztés terén. Képesek elérni az eltérő érdekek együttműködését és azt, hogy kooperatív megközelítést alkalmazzanak a fejlesztési célok elérése érdekében, valamint hogy a jó közigazgatást és a demokráciát a középpontba helyezve meghatározzák, mit értenek fejlesztés és eredmények alatt. Mivel az európai országok helyi önkormányzatai nagy tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren, javasoljuk, hogy nyújtsanak technológiai, valamint intézményi támogatást a földközi-tengeri régió 7 déli és keleti országaiban működő partnereiknek. Vannak példák arra, hogy sikeresen növelték a fenntartható fejlődés és a városiasodás folyamatában való lakossági részvételt (pl. együttműködés 8 Barcelona városa és Gáza városa között a CIUDAD program által elindított Új Város program 6 7

8

Uo. Néhány példa fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos helyi és regionális projektekre a földközi-tengeri régióban: • A szilárd hulladék kezelésének fenntarthatósági alapú megerősítése és integráció az észak-afrikai országokban (Marokkó, Algéria és Tunézia), valamint Regionális Szilárdhulladék-projekt (a SMAP II-ben részt vevő összes állam), Városi Szilárdhulladék-kezelés (Tunézia, Libanon, Jordánia, Ciprus, SMAP I); GODEM (Marokkó, Tunézia, Libanon, CIUDAD) • A nők és a fiatalok részvételének előmozdítása a helyi fejlesztésben (Libanon, Marokkó és Olaszország) • Partnerség a regionális gazdaságfejlesztés megújítása érdekében (Libanon és Jordánia) • Tengerparti övezetek integrált kezelése (Alexandria, Egyiptom, SMAP III) • Városi fenntartható fejlesztési stratégiák (Tunézia, Libanon, Szíria) • Az új város, amely tesztvárosból fenntartható várossá kíván válni (Egyiptom, Algéria, Marokkó és Franciaország) • ART GOLD program Libanonban • ART GOLD program Marokkóban. A „Cooperation In Urban Development And Dialogue” [városfejlesztési együttműködés és párbeszéd] (CIUDAD) nevű program célja az EU-val szomszédos országok helyi önkormányzatainak segítése abban, hogy megfelelő kormányzási elveket alkalmazva növeljék képességüket a fenntartható, integrált és hosszú távú városi fejlődésre. Erre kapacitásépítés révén, valamint azon keresztül kerülhet sor, hogy ösztönzik a kölcsönös megértést, a tapasztalatcserét és az együttműködést az EU és a szomszédos államok helyi szereplői között közös projektek végrehajtása során. Azáltal, hogy új partnerségeket alakít ki és támogatja a meglévőket a régió helyi és regionális önkormányzatai között (a déli partvidéken, keleten, továbbá a déli és a keleti parti országok között), a CIUDAD arra is törekszik, hogy a program időtartamán túlnyúló, hosszú távú kedvező hatást érjen el. A CIUDAD programmal kapcsolatban további információ a következő internetes oldalon található: http://www.ciudad-programme.eu/.


.../...

-5összeállításában, amelyben több mint 40 helyi és regionális önkormányzat vett részt annak érdekében, 9 hogy megoldást találjanak egy vonzó és élettel teli város tervezéssel kapcsolatos problémáira). A FÖLDKÖZI-TENGERI RÉGIÓT FENYEGETŐ KIHÍVÁSOK •

A városi lakosság gyors bővülése jelenti a városfejlesztés előtt álló egyik kihívást a Földközi-tenger medencéjében, ahol a világ népességének 7%-a él. Különösen a déli és a keleti területeken mennek végbe demográfiai változások, emiatt gyorsan nő a városi népesség, ez pedig az illegális lakásépítések terjedéséhez vezet. A turizmusnak is jelentős szerepe van a városfejlesztésre kifejtett nyomásban, különösen mivel a jövedelmek több mint 15%-a 10 származik az idegenforgalomból.

•

A társadalmi fejlődés nem megfelelő a régióban, ami a munkanélküliségi ráta növekedéséhez és ebből következően elszegényedéshez vezetett. Ennek eredménye az, hogy sokan nem jutnak tiszta ivóvízhez, a higiénia szintje pedig nagyon alacsony.

•

A part felé költözés (a lakosság és a gazdasági tevékenységek part menti területeken történő koncentrálódása) az idegenforgalmi célú urbanizációval együtt tovább növelte a Földközitenger déli és keleti partvidékén a népességnövekedéssel járó terheket. Mindez azonban nem javított ezeknek a világgazdaság előtt megnyílt országoknak a belsejében található vidéki 11 területek helyzetén sem.

•

Túlnépesedés: a városiasodás és a part menti területek felé húzódás jelensége napjainkban is folytatódik, különösen Törökországban, de más országokban is. A turisták egyre nagyobb mértékben áramlanak a part menti területekre, ami további problémákhoz vezetett az 12 urbanizációs folyamatban, amint azt különösen a Blue Plan is jelezte a fenntartható 13 fejlődéssel kapcsolatos várakozások kapcsán. A terv jelzi, hogy ez nagymértékben növelni fogja az öntözés és a lecsapolás, a szúnyogirtás és a közlekedési hálózat iránti igényt.

•

A tiszta, egészséges és fenntartható környezet garantálása kihívást jelent a helyi és regionális önkormányzatok számára, különösen a megfelelő mennyiségű tiszta ivóvíz, a szennyvízrendszer és a vízkezelés biztosítása, valamint a háztartási, gyógyászati és ipari hulladék biztonságos kezelése terén.

9 10 11 12 13

Lásd fent, illetve „Földközi-tengeri stratégia a fenntartható fejlődésért – környezetvédelmi keret”. Lásd: „Földközi-tengeri stratégia a fenntartható fejlődésért”, valamint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és Földközi-tengeri cselekvési terv (MAP). Sophia Antipolis: „Urban Sprawl in the Mediterranean Region” [Városok szétterülése a földközi-tengeri régióban], Plan Bleu Regional Activity Centrer, 2001. március. Lásd az UNEP cselekvési tervét; a Fenntartható Fejlődés Mediterrán Bizottsága (MCSD) irányítóbizottságának kilencedik ülése, Róma (Olaszország), 2005. január 17–18. Lásd: http://www.planbleu.org/publications/UPM_EN.pdf.


.../...

-6•

A megfelelő közlekedési hálózat hiánya is kihívást jelent a helyi és regionális 14 A személygépjárművek és taxik fokozott használatával önkormányzatok számára. növekszik a környezetszennyezés a városokban, ezért fontos ösztönözni a közös gépkocsihasználatot annak érdekében, hogy csökkentsük ennek a problémának a hatását az urbanizációra és a fenntartható fejlődésre. A HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOK ELŐTT A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS TERÉN ÁLLÓ KONKRÉT KIHÍVÁSOK

A helyi és regionális önkormányzatok által tapasztalt első probléma a városok kontrollálatlan terjeszkedése a tengerparti vidékeken, és ennek számos, a földközi-tengeri régióban jól ismert, kedvezőtlen következménye. Ez hatással jár a vízi életre, és csökkenti a művelhető földterületet, ezért feltétlenül ki kell dolgozni szakpolitikákat a mediterrán országok vegetációjának és vízi élőlényeinek megóvására. A rendszertelen és törvénytelen építkezések biztonsági és egészségi szempontból veszélyt jelentenek. Az önkormányzatoknak ezért a városok terjeszkedésének kezelése érdekében intézkedéseket kell hozniuk, és erőfeszítéseiket azoknak a területeknek a fenntartható fejlesztésére kell összpontosítaniuk, amelyekről a városokba vándorlók származnak. Meg kell hozniuk a szükséges törvényhozási és politikaalkotási intézkedéseket, hogy – többek között a szükséges egészségügyi és szociális ellátás nyújtása, valamint a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése révén – elősegítsék az ilyen személyek származási helyükön történő beilleszkedését. A helyi és regionális önkormányzatok előtt álló másik kihívás a földközi-tengeri régióban a városfejlesztési projektek és programok megvalósítása. Annak ellenére, hogy e projektek és programok a nemzetközi normáknak megfelelően készülnek, sokszor – különösen a víz- és energiagazdálkodás és a hulladékkezelés terén – nincsenek összhangban a rendelkezésre álló erőforrásokkal és műszaki kapacitással. További problémát jelent a kereteknek és a gazdasági fejlődés mértékének a különbözősége egyrészt a Földközi-tenger keleti és déli, illetve északi partján fekvő országok között. Például a déli és a keleti part városai továbbra is küzdenek azzal a problémával, hogy nincs hatékony közlekedési hálózat, ami növeli a magánautók, továbbá a nem hivatalos taxik és minibuszok használatát, ami pedig fokozza a légszennyezéssel és forgalmi dugókkal kapcsolatos gondokat. Míg a Földközi-tenger északi országai a reurbanizációra gondolnak, addig a déli és keleti államok továbbra is azzal küszködnek, hogy módot találjanak az egyre jelentősebb városi növekedés kezelésére.

14

Lásd: Sophia Antipolis: „Urban Sprawl in the Mediterranean Region” [Városok szétterülése a földközi-tengeri régióban], Plan Bleu Regional Activity Centrer, 2001. március; http://www.planbleu.org/publications/urbsprawl.pdf.


.../...

-7HOGYAN JÁRULHATNAK HOZZÁ A HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOK A VÁROSI FEJLŐDÉS PROBLÉMÁINAK LEKÜZDÉSÉHEZ? Az „Unió a Mediterrán Térségért” kezdeményezés keretében támogatni kellene a helyi és regionális önkormányzatok együttműködését a városfejlesztés, a decentralizáció és a demokratikus folyamatok fejlesztése terén, és munkálkodni kellene a megfelelő kormányzás és a polgári részvétel mechanizmusainak megerősítésén. Ez az alábbi konkrét fellépések révén lenne megvalósítható: −

−

−

−

−

a régióbeli városok projektjeihez és tevékenységeihez kapcsolódó tényezők, valamint a városok szükségleteinek és megoldásainak azonosítása decentralizált felmérések folytatása, a bevált gyakorlatok összegyűjtése és a képességek alakulásának figyelemmel kísérése alapján; információcsere-mechanizmus (a bevált gyakorlatok „tőzsdéjének”) kialakítása, ami javíthatná a földközi-tengeri térség önkormányzatai közötti kapcsolatépítést, és a meglévő szakértelemre épülhetne; ikerintézményi programok bevezetése a mediterrán térség önkormányzatainak részvételével, amelyek elősegíthetik a városok fejlődését a tapasztalatcsere és a hosszú távú partnerségek kialakítása révén; a polgári részvétel és döntéshozatal ösztönzése, továbbá a helyi és regionális önkormányzatokon belüli demokratikus fejlődés megszilárdítása az eredményes részvétel érdekében, mivel a polgárok maguk tudják legjobban azonosítani szükségleteiket és kialakítani megoldásaikat; a városfejlesztés terén létező összes program, projekt és finanszírozási forrás jobb ismerete, és azok igénybevétele projektekkel való pályázás útján. Számos módja van ugyanis annak, hogy forrást szerezzenek városfejlesztési projektekhez, mind a magánszektorban (magánalapítványoktól stb.), mind az államiban (nemzetközi szervezetek, regionális bankok, az 15 Európai Unió, az Európai Beruházási Bank, az UNESCO, az Európa Tanács stb.).

A jó közigazgatás az alapja a fenntartható városfejlesztésnek, ami azt jelenti, hogy a hatalmat az átláthatóság, a nyitottság és elszámoltathatóság, a részvétel, a hatékonyság és a következetesség légkörében gyakorolják. Ezért messzemenően kívánatos, hogy az „Unió a mediterrán térségért” − − −

− −

15

törekedjen a széles értelemben vett decentralizáció előmozdítására, hogy az elszámoltathatóság az egyének (munkatársak) és a pénzügyi folyamatok vonatkozásában is érvényesülhessen; ösztönözze a köz–magán társulásokat; fellépéseket javasoljon a széttagolódás megelőzésére, és olyan szakpolitikákat támogasson, amelyek keretében kölcsönhatás és együttműködés jön létre a különféle szektorok között, és amelyek célja a városok megújítása és újjáélesztése; közösen dolgozzon a helyi önkormányzatokkal a családtervezés mechanizmusain; a közepes méretű, elsősorban a mediterrán országok tengertől távolabbi részein fekvő városok tervezésére és fejlesztésére összpontosítson, azzal a céllal, hogy korlátozza a lakosság part menti területek felé való áramlását, a városok népességnövekedését, és véget vessen a városokban tapasztalható osztálykülönbségeknek; Lásd az I. mellékletet.


.../...

-8−

−

segítse a helyi és regionális önkormányzatokat a városok terjeszkedésének mérséklésében és a művelhető földterület visszaszorulásának megállításában, és támogassa a helyi közösségeket a háztartási hulladék csökkentését célzó, illetve a lakosokat újrahasznosításra bátorító stratégiáikban; hozzájáruljon a közegészség megőrzéséhez a magángépkocsik használatából adódó káros gázkibocsátás csökkentésével, és előmozdítsa környezetbarát autók és megújuló energiaforrások alkalmazását. JAVASLATOK A FÖLDKÖZI-TENGERI TÉRSÉGRE IRÁNYULÓ VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRA

A városi területek fenntartható jövője a helyi szintű politikáktól függ, figyelembe véve a hosszú távú elképzeléseket, és támaszkodva a stratégiai tervezésre, egy erős vezetésre és a polgárok részvételére. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos számottevő kihívások és a helyi kezdeményezések támogatásának hiánya miatt azonban mindennemű változás a városok és a tartományok, a régiók és az országok nemcsak külső és decentralizált, hanem belső segítségét is igényli majd. Ezért valamennyi, a régióban kidolgozott projektnek az alábbiakat kell céloznia: − − − −

a lehetséges városi növekedésre való felkészülés és az ahhoz kapcsolódó tervezés; a mediterrán városok örökségében rejlő érték érvényre juttatása; az életszínvonal emelése és az osztálykülönbségek mérséklése; a városok irányításának javítása a mediterrán városok iránti szolidaritás megerősítésével. * *

*

POLITIKAI AJÁNLÁSOK A fenntartható fejlődés az „Unió a Mediterrán Térségért” prioritása, amelynek teljesítéséhez a helyi és regionális önkormányzatok maradéktalan bevonására lesz szükség. A helyi és regionális szintű felelősségi körök létrehozása bizonyos fokú decentralizációt, továbbá saját emberi és pénzügyi erőforrásokat fog biztosítani, lehetővé téve a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy a többszintű kormányzás szellemében betöltsék a nemzeti és nemzetközi szereplők támogatása terén játszott szerepüket. Meggyőződve a helyi és regionális önkormányzatok városfejlesztési tapasztalatainak többletértékéről, az ARLEM −

javasolja, hogy az „Unió a Mediterrán Térségért” tartson miniszteri ülést a városfejlesztés témájában, amelynek során valamennyi érintett kormányzati szint részt vehet a régióbeli városfejlesztés integrált, közös stratégiájának kialakításában. Ez utóbbi lehetővé teheti az egyes országok horizontális illetékességgel bíró helyi és regionális önkormányzatai számára,


.../...

-9hogy elősegítsék a fenntartható városi fejlődést, és elegendő emberi és pénzügyi erőforrást biztosíthat a kihívás megválaszolásához. Az önkormányzatok készek betölteni abbéli szerepüket, hogy konszenzust alakítsanak ki annak érdekében, hogy a középpontba a lakosság alapvető szükségleteinek a kielégítése kerüljön az alábbiakkal összefüggésben: városirányítás, városfejlesztési stratégiai tervezés, lakásügy, helyi gazdasági fejlődés, munkahelyteremtés, oktatás, egészségügyi szolgáltatások, közlekedés, ivóvíz-ellátási, áram- és távközlési szolgáltatások igénybevételéhez való jog, környezetvédelem; −

kész részt venni az „Unió a Mediterrán Térségért” keretében a következő célokból végrehajtott közös fellépésekben: a fenntartható városfejlődéshez kapcsolódó regionális szintű, kiemelt kérdések azonosítása, a döntéshozatali és adminisztratív folyamatok támogatása, a nemzeti politikák kialakítása és végrehajtása, a szociális és regionális kohézió biztosítása a városokban, az új nemzedékek tájékoztatása a gazdasági lehetőségekről, továbbá szilárd alapokon történő közszolgálati irányítás a lakosság igényeinek hatékonyabb kielégítésére;

−

emlékezteti az „Unió a Mediterrán Térségért” és az Európai Unió tagállamait arra, hogy be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat a mediterrán országok együttműködésének ösztönzését célzó központok létesítésébe, és elő kell segíteni a tapasztalatcserét a helyi és regionális önkormányzatok és más, a városfejlesztés terén működő intézmények együttműködésének fokozásán keresztül;

−

felhívja továbbá az „Unió a Mediterrán Térségért” és az Európai Unió tagállamainak a figyelmét annak fontosságára, hogy előmozdítsák az eszmecserét a helyi gazdaság, a szociális szolgáltatások, a környezetvédelem, a városfejlesztési stratégiai tervezés, a várostervezés, az építészet és a mérnöki tervezés, valamint a helyi mobilitás kérdéskörében, a bevált gyakorlatok megosztásának támogatása érdekében, különösen az egyetemek párbeszédén keresztül, az EMUNI segítségével;

−

kiemeli annak sürgető szükségét, hogy nemzetközi együttműködési kezdeményezésekben vegyünk részt olyan kétoldalú programokon keresztül, mint a CIUDAD, az ENPI/CBC, a Euromed Heritage [Euromed örökség], vagy a Euro-Mediterranean Regional Program [euromediterrán regionális program]. A sikeres együttműködésen keresztül az ilyen kezdeményezések növelik a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a fenntartható városi projektek kidolgozásában, valamint a fenti programoknak a Földközi-tenger déli partján fekvő országok lakossága körében való népszerűsítésében;

−

ki szeretné emelni, hogy létre kellene hozni olyan kutatási és tanulmányi kiválósági központokat, mint a „Centre of the Mediterranean on Sustainable Development” [a fenntartható fejlődéssel foglalkozó földközi-tengeri központ] a tenger három partja közötti tapasztalat- és információcsere elősegítésére, a jövőbeli városfejlődés kihívásainak megválaszolását célzó terv kidolgozása érdekében. Helyénvaló lenne a további munkát a helyi és regionális kormányzás, továbbá a városi egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésére, valamint a természeti katasztrófák megelőzésére összpontosítani. Ennek kapcsán feltétlenül utalnunk kell a mediterrán országok „Centre for


.../...

- 10 Mediterranean Heritage” [Földközi-tengeri Örökség Központ] nevű, húsz évvel ezelőtt elindított kezdeményezésére, továbbá a szakismeretek, a tudás és a cselekvési mechanizmusok megosztására; −

ismét hangsúlyozza, hogy a MENA-régió [Közel-Kelet és Észak-Afrika] városfejlesztésének témája továbbra is aktuális lesz, ezért hangsúlyozza, hogy a szakpolitikáknak azzal is foglalkozniuk kell, hogy hogyan fejleszthetők a városokon kívüli, elhagyott ipari területek. A helyi és regionális önkormányzatok a nemzeti kormányokkal együtt kulcsszereplői kell hogy legyenek e fenntartható várospolitikák kialakításának;

−

támogatja, hogy hozzanak létre egy Urban Agency for the Mediterranean (UafM) [mediterrán városi ügynökség] nevű szervezetet, amely a földközi-tengeri városfejlesztéssel foglalkozna. Az ügynökségnek – politikailag és pénzügyileg, valamint a szaktudást illetően – támogatnia kellene fenntartható városfejlesztési projektek elindítását, és ki kellene alakítania a régióbeli városfejlesztésben részt vevő különböző szereplők hálózatát. Az ARLEM támogatja egy ilyen ügynökség felállítását, és törekedni fog a vele való együttműködésre a költséghatékony eredmény érdekében;

−

a bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítése, valamint a lehetőségek és a nehézségek egységes megítélése érdekében arra kéri az „Unió a Mediterrán Térségért” döntéshozóit, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat vonják be a politikai párbeszédbe már annak legkorábbi szakaszában, és készítsék el a városfejlesztésre vonatkozó nemzeti és az alatti szintű jogszabályok naprakész, leíró jellegű jegyzékét, hangsúlyozva azok főbb jellemzőit, a végrehajtásukkal kapcsolatos tapasztalatokat és a várható tendenciákat;

−

emlékeztet a mediterrán országok közötti kapcsolatok meglévő nehézségeire, és újból megfogalmazza, hogy a párbeszéd javításához a többszintű kormányzás fogalmát ki kell terjeszteni a többszintű együttműködésre;

−

arra kéri az ARLEM társelnökeit, hogy továbbítsák e jelentést az „Unió a Mediterrán Térségért” állam- és kormányfőinek, főtitkárának és testületeinek, az Európai Tanács elnökének, valamint az uniós intézmények és szervek elnökeinek.


.../...

- 11 16

1. melléklet – ESETTANULMÁNY: Sfax város és agglomerációjának fejlesztési stratégiája

Sfax, Tunézia második legnagyobb városának esete sikertörténet a stratégiai városfejlesztési módszer alkalmazása szempontjából. E tevékenység-központú eljárás kialakítása széles körű részvétellel történt, azzal a céllal, hogy a méltányos és fenntartható növekedés ösztönzésével javítsa a város és a környező települések lakosainak életminőségét. A stratégia végrehajtása 2002 októbere és 2005 áprilisa között zajlott. Számos szereplő (több mint 5000 személy, sok helyi és országos intézmény – civil szervezet, egyetem, vállalkozói szervezet, minisztérium stb.) együttműködésével meghatározták a Sfax városra és agglomerációjára vonatkozó jövőképet, ez utóbbi megvalósításának stratégiai irányvonalait, továbbá 15 strukturáló projektet és 37 kísérőtevékenységet. Létrehoztak egy fejlődési megfigyelőközpontot, és meghatároztak 72 mutatót. A fentiek alapján a sfaxi agglomeráció fejlesztési stratégiáját több projekt keretében is alkalmazták, így a „South Coast Integrated Management” [a déli partvidék integrált igazgatása] című projekt keretében a térség strukturáló projektjeinek előmozdítása céljából és a folyamatban lévő „Sfax Development Strategy Phase II” [Sfax város fejlesztési stratégiája – II. szakasz] keretében egyéb, a települések közötti kapcsolatokra, a tömegközlekedésre, a populáris városrészek megújítására, a medina [hagyományos városközpont] fejlesztésére, a gazdasági versenyképességre és a fiatalok foglalkoztatására irányuló stratégiai irányvonalak fellendítése céljából. Több mediterrán város és nemzetközi intézmény is támogatta e projekteket, így a barcelonai, a marseille-i és a római önkormányzat, a MEDCITIES hálózat, az Európai Bizottság, a Cities Alliance, a PNUD, a Világbank, az AFD, a GTZ és a WWF. A fenti stratégiai folyamat az alábbi konkrét eredményeket hozta: (i) a tunéziai vezetőség arra irányuló döntése, hogy áthelyezzenek egy jelentős foszfátiparágat, amely gátolta a déli partvidék fejlődését, (ii) a 11. tunéziai kerettervbe 8 strukturáló projekt és kísérő tevékenység belefoglalása, (iii) a sfaxi tömegközlekedéssel kapcsolatban az EBB által készítendő megvalósíthatósági tanulmány elkezdése és (iv) a medina helyi „Agenda 21” ütemtervének közelmúltbeli véglegesítése. A fenti konkrét eredményeken túl a fő hatás ugyanakkor az, hogy Sfax és a környező települések ma már képesek közép- és hosszú távon meghatározni és megvalósítani jövőképüket az egyéb helyi és országos szintű szereplőkkel, valamint más önkormányzatokkal és nemzetközi intézményekkel együttműködésben. _____________

16

Lásd a MEDCITIES hálózat tapasztalatait.


am

Recommend Documents