08 1. félév

BMF NIK, SAP Business One I. 2004C

Hol tartunk ?

SAP Business One I. 2004C 2. előadás

4. Értékesítés, 5. Bizonylatok kezelése, 6 Üzleti 6. Ü l ti lehetőségek l h tő é k (CRM)

2008. február 26. (kedd)

Váradi László BMF NIK, 2007/08 1. félév

2004C SBO I. 2. ea. Értékesítés, Biz. CRM Budapest, 2008. február 26. (kedd)

1

SBO ALAPOK SAP BUSINESS ONE TECHNOLÓGIA MENÜSOR, ESZKÖZSOR, FŐMENÜ FŐMENÜ ALMENÜI CÉGKIVÁLASZTÁS FUNKCIÓ EGY ŰRLAPON,, NAVIGÁCIÓS NYÍL FUNKCIÓ EGY ŰRLAPON, KIVÁLASZTÁSI LISTA FUNKCIÓ EGY ŰRLAPON, LEGÖRDÜLŐ LISTA FUNKCIÓ EGY ŰRLAPON, STÁTUSSOR MEGJELENÍTÉSI PARAMÉTEREK FELHASZNÁLÓI GYORSBILLENTYŰK FELHASZNÁLÓI MENÜ FŐMENÜ TESTRESZABÁSA


Hol tartunk ?

TÖRZSADATOK ÜZLETI PARTNEREK CIKKTÖRZSADATOK ADATOK KEZELÉSE KÉSZLETVEZETÉS BESZERZÉS OSZTOTT MEGRENDELÉS ÁRUBEÉRKEZÉS SZÁLLÍTÓI VISSZÁRU

BESZERZÉSI ELŐLEG

BEJÖVŐ SZÁMLA



2

Hol tartunk ?

3

BESZERZÉSI HELYESBÍTŐ SZÁMLA BEJÖVŐ HELYESBÍTŐ SZÁMLA VISSZAVONÁSA BESZERZÉSI JÓVÁÍRÁS ELŐZETES BESZERZÉSI SZÁMLA BIZONYLATTERVEZETEK BIZONYLAT NYOMTATÁSA BESZERZÉSI BESZÁMOLÓK BESZERZÉS ELEMZÉSE NYITOTT TÉTELEK


AZ ELŐZŐ ÉS A MAI ELŐADÁS TÉMAKÖREI



4

4. ÉRTÉKESÍTÉS

SAP Business One alapok Törzsadatok Beszerzés Értékesítés É Bizonylatok kezelése Vevői kapcsolatok kezelése (CRM)



5



6

1


4. ÉRTÉKESÍTÉS

4. ÉRTÉKESÍTÉS

Az Értékesítés modul a teljes értékesítési folyamatot magában foglalja – az üzleti partnerek számára történő ajánlatok készítésétől a számlázásig. Az SAP Business One számos értékesítési bizonylatot bocsát rendelkezésre. Az egyes értékesítési bizonylatok az értékesítési folyamat egyes szakaszaihoz kapcsolódnak.



7

Az értékesítési folyamat magában foglalja az ajánlat, a rendelés, a szállítólevél és a kimenő számla bizonylatait. Az ajánlatok, j a rendelések és a szállító levelek elkészítését az adott szakterület előírásai, szabályzatai határozzák meg, elkészítésük nem kötelező. A kimenő számla elkészítése viszont kötelező. Ha a számla elkészítésekor nem hivatkozunk a szállítólevélre, abban az esetben a számla módosítja a készletet.


Bizonylat létrehozásakor mindig hivatkozhatunk egy vagy több korábban létrehozott bizonylatra (az ajánlatok kivételével). Ha bizonylatot hozunk létre egy létező bizonylatra való hivatkozással, csak még nyitott státusú bizonylatok jelennek meg. Az összes olyan bizonylat státusa nyitott, amelyhez még nem létezik célbizonylat.



9

A nyitott bizonylatok státusa addig marad nyitott, amíg az összes tétel át nem kerül egy célbizonylatba, vagy amíg manuálisan nem zártuk le vagy nem vontuk vissza azokat. Célbizonylatba teljesen átmásolt alapbizonylatok már nem módosíthatók.


4. ÉRTÉKESÍTÉS



10

4. ÉRTÉKESÍTÉS


8

4. ÉRTÉKESÍTÉS

4. ÉRTÉKESÍTÉS


11

Ajánlat – Az SAP Business One rendszerben megjelenő ajánlat jogilag nem kötelező érvényű dokumentum. Általában csak információs célokra használatos és az értékesítési folyamatban az első eleme lehet. Az ajánlat létrehozása nem vált ki olyan könyvelést, amely a készletvezetésben vagy a számvitelben mennyiségeket vagy értékeket módosítna.



12

2


4. ÉRTÉKESÍTÉS

4. ÉRTÉKESÍTÉS

Az ajánlat létrehozását követően a benne szereplő valamennyi adat módosítható, amennyiben még nem készültek az ajánlatra hivatkozó magasabb szintű bizonylatok a rendszerben. Ha az értékesítési folyamat leáll és az ajánlat még nem lett átmásolva magasabb szintű értékesítési bizonylatokba, akkor az ajánlat még visszavonható.



13

Ha egy ajánlat már részben be lett másolva egy magasabb szintű bizonylatba, akkor az ajánlat még lezárható, de már nem vonható vissza. Az ajánlat j egyik gy esetben sem törölhető. Továbbra is megjeleníthető és duplikálható, de nem módosítható és nem másolható be egy magasabb szintű bizonylatba. Ezen túlmenően a visszavont vagy lezárt ajánlatok nem jelennek meg a Nyitott tételek beszámolóban.



4.1 AJÁNLAT

4.1 AJÁNLAT

ÁLTALÁNOS TERÜLET ÉS TARTALOM REGISZTER

ÁLTALÁNOS TERÜLET



15

14

Vevő Név: módosítás – Ctrl+TAB Könyvelési dátum: Alapértelmezésben az ajánlat létrehozásának aktuális dátuma. A dátum szükség esetén módosítható, de ebben az esetben a számok és a számladátumok folyamatossága megszakad. É é Érvényesség é –ig: Megjeleníti í az ajánlat á érvényességi é é é periódusát. ó á Az alapértelmezett dátum 30 nap a könyvelési dátumhoz képest. Módosítható.



4.1 AJÁNLAT

4.1 AJÁNLAT

TARTALOM REGISZTER

LOGISZTIKA REGISZTER

16

Eladásra szánt cikkeket vagy szolgáltatásokat tartalmazza. Oszlopok beállítása => Űrlapbeállítások



17



18

3


4.1 AJÁNLAT

4.1 AJÁNLAT


PÉNZÜGY REGISZTER

ÜP csatorna kód: Ha a bizonylat olyan indirekt értékesítés céljából készült, amely másik üzleti partneren keresztül valósul meg, akkor itt adjuk meg annak az üzleti partnernek a kódját. ÜP csatorna tárgyalópartner: Megjelenik az ÜP csatorna alapértelmezett tárgyalópartnere.



19


4.2 VEVŐI RENDELÉS


20


Az, hogy a rendelés jogilag kötelező érvényű-e vagy sem, a vállalat ügyvitelétől függ. A vállalat csak egy rendelés létrehozása után gyárthat terméket vagy szállíthat cikkeket. Amikor rendeléseket rögzítünk, nem kerül sor értékalapú módosítások könyvelésére a Számvitelben. Ugyanakkor – ha a rendelés elkészült a cikkekhez – a rendelési mennyiségek nyilvántartása a Készletvezetésben a vevő számára foglaltként történik.



21


Egy rendelés létrehozása után annak összes adata módosítható, feltéve ha nincsenek olyan magasabb szintű bizonylatok, amelyek erre a rendelésre hivatkoznak.



22

4.2 VEVŐI RENDELÉS ÁLTALÁNOS TERÜLET ÉS TARTALOM REGISZTER

Ha az értékesítési folyamatot leállítottuk és a rendelést (részben vagy egészében) még nem másoltuk be egy magasabb szintű értékesítési bizonylatba akkor azt még visszavonhatjuk. Ha egy rendelést már részben bemásoltunk egy magasabb szintű értékesítési bizonylatba, akkor azt lezárhatjuk, de nem vonhatjuk vissza.



23



24

4








25









27

Szám: számkör, bizonylat száma Könyvelési dátum Szállítás dátuma: az áruk szállításának és a szállítási bizonylat elkészítésének dátuma Pénznem









29

26

28

Komissiózási lista nyomtatása: bizonylat + komissiózási lista nyomtatása Megrendelések: Beszerzési megrendelések előállítása értékesítési rendelésből Engedélyezve: Csak a mező bejelölése esetén használható fel bázis bizonylatként egy magasabb szintű célbizonylathoz.



30

5




PÉNZÜGY REGISZTER

PÉNZÜGY REGISZTER


-

-

31



4.2.1 BESZERZÉS - ÉRTÉKESÍTÉS


SZÁLLÍTÓI MEGRENDELÉS VEVŐI RENDELÉSBŐL


32

Vevői rendelés – Logisztika regiszter – Megrendelés jelölése A vevői rendelés létrehozását követően a Megrendelés g visszaigazolása g ablak nyílik y megg és abból kiválaszthatjuk a megrendeléshez a vevői rendelésben lévő cikkeket és mennyiségeket. A megrendelések automatikusan elkészülnek és a vevői rendelés és a szállítói megrendelés közötti kapcsolat is létrejön



Fizetési feltételek: Értéknap Visszavonás dátuma: Ezt követően a vevő nem fogadja el az árut. Alapértelmezett értéke Szállítás dátuma + 30 nap. p Igény beérkezés dátuma: Várt időpont, amikor a kiszállítás megtörténik. Alapértelmezett érték = Szállítás dátuma


33







Megrendelés visszaigazolása ablak: A bal oldalon a vevői rendelés összes tételének összesítése található a vevői rendelésben kiválasztottnak megfelelően. Ha vevő és raktár kiválasztásra került, került minden szállítósor alábontható módon jeleníti meg a raktárt. Az egyes raktárak saját alábontható alcsoportokban jelenítik meg a cikkeket. Alapértelmezett értékként a szállító (alapértelmezett szállító a cikktörzsadatokból), az ár (a szállító árlistája szerint) és a mennyiség (a rendelésből) jelenik meg. A javasolt értékek módosíthatók.



-

35

34

A jobb oldalon a cikkek a felhasználó által rendezett módon megrendelések szerint jelennek meg, miután a cikkeket a bal oldalról átvitte. Ha több raktárból összeállított megrendelést g hozunk létre, a rendszer felajánlja alárendelt megrendelések létrehozását. Ha az üzenetben az OK opcióra kattintunk, az SBO különálló alárendelt megrendeléseket hoz létre az egyes raktárakhoz.



36

6








37









39









41



38

40

42

7



4.3 SZÁLLÍTÁS




43

A szállítólevél jogilag kötelező érvényű dokumentum. Szállítólevél nélkül az árukat csak akkor szállíthatjuk ki, ha előzőleg már elkészült egy számla. Szállítólevél rögzítésénél a vonatkozó anyagkiadás könyvelésére is sor kerül. Az áruk elhagyják a raktárt és a rendszer könyveli a megfelelő készletváltozásokat. Ha a készlet változik, a Számvitelben levő értékek is változnak (folyamatos készletrendszer).


4.3 SZÁLLÍTÁS


-

-

45

Ha egy szállítólevél le lett zárva, akkor az alábbiak már nem lehetségesek: Számla létrehozása az illető szállítólevélhez Másik értékesítési bizonylat létrehozása a szállítólevélre való hivatkozással A lezárt szállítólevél módosítása.


4.3 SZÁLLÍTÁS



44

4.3 SZÁLLÍTÁS

Ha egy szállítás még nem lett bemásolva egy számlába vagy egy visszáruba, akkor lezárhatjuk azt. Ha lezárunk egy szállítást, akkor nem történik korrekciókönyvelés a raktárgazdálkodásban. Azaz a szállítólevél által csökkentett rendelkezésre álló készlet nem növekedik újból. A készlet csak akkor nő, ha egy visszáru-bizonylatot hozunk létre a szállítás alapján.




46

4.3 SZÁLLÍTÁS

47



48

8



4.3 SZÁLLÍTÁS

4.3 SZÁLLÍTÁS




49


4.3 SZÁLLÍTÁS

4.3 SZÁLLÍTÁS

PÉNZÜGY REGISZTER

PÉNZÜGY REGISZTER -




51

50

Naplókönyvelés: T/8141 – Eladott áruk beszerzési értéke belföldön K/261 – Kereskedelmi áru


4.3 SZÁLLÍTÁS


52

4.4 VEVŐI VISSZÁRU

PÉNZÜGY REGISZTER



53

Törvényes okok miatt egy az SAP Business One-ban rögzített szállítólevél többé nem módosítható és nem törölhető. Ugyanakkor előfordul, hogy a vevő az árukat valamilyen okból visszaküldi vagy a bizonylatok rögzítésénél hiba történt. Ha ilyen problémával állunk szemben, akkor egy visszáru-bizonylatot kell létrehoznia.



54

9




Amikor egy visszáru-bizonylatot rögzítünk, akkor egy szállítás könyvelését visszavonhatjuk. A visszáru létrehozásával megtörténik a készletmennyiségek helyesbítése. Ha a vállalat folyamatos készletrendszert üzemeltet, akkor egy visszáru létrehozása automatikusan egy olyan naplóbejegyzést generál, amely a készletértéket aktualizálja.



55

A visszáru a szállítás kiegyenlítési bizonylata. Emiatt kell visszáru-bizonylatot használni. Ha azonban már megírtunk egy számlát, akkor az Értékesítési jóváírás funkciót kell használni a tranzakció értékeinek és mennyiségeinek helyesbítéséhez az SAP Business One-ban.




57

Ha egy szállítás megsérül vagy nem megfelelő minőségű, a vevő azt visszaküldheti. A visszáru könyvelését követően olyan naplóbejegyzés jön létre, amely a visszáruk értékét egy visszaszállítási számla T oldalára és a költségszámla K oldalára könyveli. Ha a sérült áruk készletét külön szeretnénk kezelni a sérülésmentes árukétól, egy külön raktárt kell definiálni a sérült áruknak és ezt a raktárt kell megadni a visszaszállítási bizonylatban.





56


Törvényi előírások miatt nem módosíthatjuk és nem törölhetjük a rendszerben már rögzített szállításokat és vevőszámlákat. Ezek javításához kiegyenlítési bizonylatot kell használni. Ha egy szállítás visszaérkezik a kimenő számla létrehozása előtt, a visszaszállítás a rendszerben könyvelhető. Ekkor a rendszer aktualizálja mind a mennyiségeket, mind pedig a hozzá tartozó értékeket




58


59



60

10





-



61






PÉNZÜGY REGISZTER


63





PÉNZÜGY REGISZTER

PÉNZÜGY REGISZTER

62

64

Naplókönyvelés: T/8141 – Eladott áruk beszerzési értéke belföldön (-) K/261 – Kereskedelmi áru (-)



65



66

11


4.5 ÉRTÉKESÍTÉSI ELŐLEG

Ez a funkció lehetővé teszi előlegfizetési igény létrehozását a vállalat vevői számára. Ez a bizonylat nem végez sem számviteli, sem készletkönyvelést. Amikor egy szállításon vagy vevői rendelésen alapuló értékesítési előleg igénylését hozzuk létre, az alapbizonylat nincs lezárva. Ez lehetővé teszi ugyanazon alapbizonylat magasabb szintű értékesítési bizonylatokba történő későbbi bemásolását (mint pl. kimenő számlák vagy szállítások).


4.5 ÉRTÉKESÍTÉSI ELŐLEG


67

4.5.1 Egyeztető számla kijelölése az adminisztrációban 4.5.2 Egyeztető számla kijelölése a vevői törzsadatoknál 4.5.3 Vevői rendelés 4.5.4 Értékesítési előleg igénylése 4.5.5 Bank - Bejövő fizetések 4.5.6 Értékesítési előlegszámla 4.5.7 Szállítás 4.5.8 Kimenő Számla 4.5.9 Bank - Bejövő fizetések



4.5.1 ÉRTÉKESÍTÉSI ELŐLEG


EGYEZETŐ SZÁMLA KIJELÖLÉSE AZ ADMINISZTRÁCIÓBAN

EGYEZETŐ SZÁMLA KIJELÖLÉSE AZ ADMINISZTRÁCIÓBAN

68

Adminisztráció => Definíciók => Pénzügy => Főkönyvi számla-kijelölések – Értékesítés regiszter – Általános regiszter – Egyeztető számlák - Vevők



69



70



EGYEZETŐ SZÁMLA KIJELÖLÉSE A VEVŐI TÖRZSADATOKNÁL

EGYEZETŐ SZÁMLA KIJELÖLÉSE A VEVŐI TÖRZSADATOKNÁL




71


72

12


4.5.4 ÉRTÉSETÉSI ELŐLEG IGÉNYLÉSE

4.5.3 ÉRTÉSETÉSI ELŐLEG VEVŐI RENDELÉS



73







75






PÉNZÜGY REGISZTER



74

77



76

78

13




BANK-BEJÖVŐ FIZETÉSEK




79






BANK-BEJÖVŐ FIZETÉSEK -



81

80

Naplókönyvelés: T/3811 – Pénztár K/4531 - Vevőtől kapott előlegek



82

4.5.6 ÉRTÉKESÍTÉSI ELŐLEGSZÁMLA

4.5.5 ÉRTÉKESÍTÉSI ELŐLEG BANK-BEJÖVŐ FIZETÉSEK



83

Ha egy számlát kell létrehoznia egy vevőhöz egy előleg esetén, használjuk a fizetés dokumentálásához az értékesítési előlegszámlát. Az értékesítési számlákkal összehasonlítva az értékesítési előlegszámla létrehoz egy könyvelést a számvitelben, de nem befolyásolja a készletértékeket és készletmennyiségeket.



84

14




-

85






PÉNZÜGY REGISZTER





87





PÉNZÜGY REGISZTER

PÉNZÜGY REGISZTER

86

88

Naplókönyvelés: T/468 – ÁFA elszámolási számla K/467 – Befizetendő számla



89



90

15




SZÁLLÍTÁS

SZÁLLÍTÁS -



91

Naplókönyvelés: T/8141 – Eladott áruk beszerzési értéke belföldön K/261 – Kereskedelmi áru





SZÁLLÍTÁS

KIMENŐ SZÁMLA



93





KIMENŐ SZÁMLA

KIMENŐ SZÁMLA



95



92

94

96

16




KIMENŐ SZÁMLA

KIMENŐ SZÁMLA


-

97





KIMENŐ SZÁMLA

KIMENŐ SZÁMLA

98

Naplókönyvelés: T/311 – Vevőkövetelések belföld K/311 – Vevőkövetelések belföld T/453 – Vevőktől kapott előlegek K/468 – ÁFA elszámolási számla T/467 – Befizetendő ÁFA K/467 – Befizetendő ÁFA K/911 – Belföldi értékesítés árbevétele




99





BANK - BEJÖVŐ FIZETÉSEK

BEJÖVŐ FIZETÉSEK

100

Az 4.5.5 ponthoz hasonlóan kezeljük a bejövő fizetést, a kiszámlázott összeg előleggel csökkentett részét.



101



102

17


-



BEJÖVŐ FIZETÉSEK

BEJÖVŐ FIZETÉSEK

Naplókönyvelés: T/3811 – Pénztár K/311 – Vevő követelések



103


4.6 KIMENŐ SZÁMLA


105

Ha a számlát a szállítólevélre való hivatkozás nélkül hozzuk létre, egy készletet módosító automatikus könyvelés történik. Azaz amennyiben egy szállítólevél már létezik a tranzakcióhoz és egy számlát erre a szállítólevélre való hivatkozás nélkül hoz létre,, hibák léphetnek p fel a készletvezetésben,, mivel a szállítási mennyiség kétszer lett könyvelve!!! Ha egy értékesítési folyamathoz azonos időben hozunk létre egy szállítólevelet és egy számlát, akkor előbb a szállítólevelet rögzítsük és csak azután állítsuk ki a számlát. Ugyanakkor elegendő lehet a számlát is létrehoznia, mivel a szállításhoz csak ez szükséges.


4.6 KIMENŐ SZÁMLA



104

4.6 KIMENŐ SZÁMLA

A számla törvényileg kötelező érvényű dokumentum. A számla beérkezését követően könyvelések történnek a megfelelő vevői számlákon a Számvitelben. Ha a számlát nem előzte meg szállítólevél és raktáron levő cikkeket értékesít, a készlet a számla kibocsátásával együtt módosul. A számlát mindig a vonatkozó szállítólevélre való hivatkozással kell létrehoznia, mert így biztosíthatjuk, hogy ne történjen olyan könyvelés, amely a számlával készletváltozást okozhat.




106

4.6 KIMENŐ SZÁMLA

107



108

18


4.6 KIMENŐ SZÁMLA

4.6 KIMENŐ SZÁMLA LOGISZTIKA REGISZTER



109


4.6 KIMENŐ SZÁMLA

4.6 KIMENŐ SZÁMLA

PÉNZÜGY REGISZTER





111

Naplókönyvelés: T/311 – Vevő követelések K/467 – Befizetendő ÁFA K/911 – Belföldi értékesítés árbevétele


4.6 KIMENŐ SZÁMLA

110


112

4.7 KIMENŐ KÉSZPÉNZES SZÁMLA

PÉNZÜGY REGISZTER

-



113

Az SAP Business One megoldás a kimenő készpénzes számla tranzakciót az egyszeri vevőknek való értékesítésnél ajánlja fel. Előfeltételek: A vevő a teljes összeget egyben fizeti ki A vevőknek nincs szüksége olyan bizonylatokra, mint pl. a rendelés vagy szállítólevél.



114

19


4.7 KIMENŐ KÉSZPÉNZES SZÁMLA -

-

Beállítások a rendszerben Egyszeri vevőkhöz kiemelt törzsrekordot kell a rendszerben karbantartani (Adminisztráció => Definíciók => Pénzügyek => Főkönyvi számla – kijelölések) A rendszer a számla rögzítésekor automatikusan használja ezt a vevőt. A vevőszám a bizonylatban nem módosítható. Ugyanakkor a vevő nevét és címét módosíthatjuk.



115




117




119


-

A felhasználói paraméterekben lévő Alapértelmezett értékek használatával a Kimenő készpénzes számla tranzakcióban külön vevői törzsrekord rendelhető hozzá az egyes felhasználókhoz. Kivétel: a vevő csak részfizetést teljesít Ebben az esetben külön vevői törzsrekordot kell létrehozni a vevőhöz a bejövő fizetések nyomon követésének érdekében.



116




118




120

20



Naplókönyvelés: T/311 – Vevő követelések K/467 – Befizetendő ÁFA K/911 – Belföldi értékesítés árbevétele T/8141 – Eladott áruk beszerzési értéke belföld K/261 – Kereskedelmi áru



121

4.8 KIMENŐ HELYESBÍTŐ SZÁMLA


123


-



122


Az értékesítési helyesbítő számla általában egy kimenő számlára vagy egy másik kimenő helyesbítő számlára hivatkozik. A rendszer automatikusan végrehajtja az összes releváns könyvelést y a pénzügyben p gy és a készlet modulban, mint pl. a készletmennyiség esetében. A funkció ill. a képernyőképek igen hasonlóak a Beszerzési helyesbítő számla képéhez.





124





125



126

21





127

4.8 KIMENŐ HELYESBÍTŐ SZÁMLA -


129

4.9 KIMENŐ HELYESBÍTŐ SZÁMLA VISSZAVONÁSA



128







130


Az objektum a kimenő helyesbítő számla visszavonási bizonylatát képviseli. Minden esetben hivatkozni kell a kimenő helyesbítő számlára, mint alapbizonylatra. A rendszer automatikusan végrehajtja az összes releváns könyvelést a pénzügyben és a készlet modulban, mint pl. a készletmennyiség esetében. Egy már kifizetett helyesbítő számla nem vonható vissza. A képernyő hasonló a bejövő helyesbítő számláéhoz.



131



132

22





133




135

4.9 KIMENŐ HELYESBÍTŐ SZÁMLA VISSZAVONÁSA -




134




136


Naplókönyvelés: T/311 – Vevő követelések (-) K/467 – Befizetendő ÁFA (-) K/911 – Belföldi értékesítés árbevétele (-) () T/8141 – Eladott áruk beszerzési értéke belföld (-) K/261 – Kereskedelmi áru (-)



137



138

23


4.10 ÉRTÉKESÍTÉSI JÓVÁÍRÁS


A számla kiegyenlítési bizonylata a jóváírás. Ha az anyagokat kiszállítottuk a vevőhöz és már egy számlát is létrehozott, akkor a tranzakciót részben vagy teljes egészében egy jóváírás rögzítésével vonhatjuk vissza. Kimenő jóváírás akkor könyvelhető, ha hivatkozni tudunk egy már létrehozott kimenő számlára. A kimenő jóváírás biztosítja mind a mennyiségek, mind pedig a hozzá tartozó értékek könyvelését.



139


Ha a kimenő jóváírást hozunk létre a kimenő számlára való hivatkozással, mind a kimenő számla mennyiségeinek, mind pedig az értékeinek helyesbítésére sor kerül. - A jóváírt cikkek készlete növekszik. – A Jóváírás értéke a vevőszámlán a főkönyvben jóváíródik és az árbevétel helyesbítésére is sor kerül ugyanazzal az összeggel



140

4.10 ÉRTÉKESÍTÉSI JÓVÁÍRÁS KIMENŐ SZÁMLA

Ha a vevő olyan cikkeket szállít vissza, amelyek nem hivatkoznak bizonyos szállításra, ez a mennyiség közvetlenül a raktárba könyvelhető a megelőző bizonylatokra való hivatkozás nélkül. Ennek következtében megnő a készlet és a készletérték. Egy kimenő jóváírás a visszaszállításra való hivatkozással biztosítja az érték vevőnek történő jóváírását.


-


141





KIMENŐ SZÁMLA

KIMENŐ SZÁMLA

142




143



144

24






145


4.10 ÉRTÉKESÍTÉSI JÓVÁÍRÁS ÁLTALÁNOS TERÜLET, TARTALOM REGISZTER




4.10 ÉRTÉKESÍTÉSI JÓVÁÍRÁS LOGISZTIKA REGISZTER

147





PÉNZÜGY REGISZTER




146

149

148

Naplókönyvelés: T/311 – Vevő követelések (-) K/467 – Befizetendő ÁFA (-) K/911 – Belföldi értékesítés árbevétele (-) () T/8141 – Eladott áruk beszerzési értéke belföld (-) K/261 – Kereskedelmi áru (-)



150

25



4.11 ELŐZETES SZÁMLA KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA

PÉNZÜGY REGISZTER



151


4.11 ELŐZETES SZÁMLA KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA

Előzetes számla létrehozásához Előzetes számlát használhatunk. A standard számlákkal ellentétben az előzetes számlák nem módosítják a raktárkészletet. Az elérhető mennyiség y g a vevői rendelés mennyiségével csökken


152

4.11.1 ELŐZETES SZÁMLA VEVŐI RENDELÉS

Az előzetes számla könyvelése a szállítólevél létrehozása előtt történik. Az elérhető mennyiség csökken, ha előtte nem hozott létre vevői rendelést A szállítást később, az előzetes számlára való hivatkozással könyvelheti. Ez csökkenti a raktáron lévő mennyiséget. Az előzetes számlák értékalapú könyveléseket hoznak létre.



153


4.11.2 ELŐZETES SZÁMLA


154

4.11.2 ELŐZETES SZÁMLA -

Naplókönyvelés: T/311 – Vevő követelések K/467 – Befizetendő ÁFA K/911 – Belföldi értékesítés árbevétele

-



155



156

26



4.11.3 ELŐZETES SZÁMLA SZÁLLÍTÁS


-


157




SZÁLLÍTÁS

SZÁLLÍTÁS

158

Naplókönyvelés: T/8141 – Eladott áruk beszerzési értéke belföld K/261 – Kereskedelmi áru



159


4.12 ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMAT KOMISSIÓZÁSSAL



160


A komissiózást és a csomagolást a szűrési feltételek megadása után a komissiózási listák létrehozására használhatjuk. Nyomon követhetjük a cikkeket a komissiózási folyamat különböző szintjein, a nyitott státustól kezdve a cikkek engedélyezésén keresztül a cikkek komissiózási listájának létrehozásáig



161

A komissiózás és csomagolás lehetővé teszi cikkek részleges vagy teljes engedélyezését, illetve cikkek részbeni vagy teljes komissiózását. A komissiózási folyamat bármely szintjén létrehozhatunk szállítólevelet. A vevői rendelés szolgál komissiózási bizonylatként.



162

27






163






164


165






166


167



168

28






169






170


171

4.12 ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMAT CSOMAGOLÁSSAL





172


173



174

29



4.13 KÖNYVELÉS KÉSZLETEZHETŐ CIKKEK ÉRTÉKESÍTÉSE

-



175

4.13 KÖNYVELÉS


Cikk:

Értékesíthető Beszerezhető

-

Vevői rendelés => Szállítás => Kimenő számla Szállítás: Kimenő számla: T/311, K/911



177

4.14 BIZONYLAT-ÖSSZEFOGLALÁS VARÁZSLÓ



Vevői rendelés => Szállítás => Kimenő számla Szállítás: T/8141, K/261 Kimenő számla: T/311, K/911


176


NEM KÉSZLETEZHETŐ CIKKEK ÉRTÉKESÍTÉSE

Cikk: Készletezhető Értékesíthető Beszerezhető

-

179

A bizonylat - összefoglalás varázsló segítségével egyszerűen kombinálhatók az alapbizonylat sorai a célbizonylatban a felhasználó által definiált paraméterek alapján. A rendszer végigvezet az összefoglaláshoz szükséges paraméterek definiálásának egyes lépésein. A funkció használható például egy olyan összesített kimenő számla elkészítéséhez a vevő részére, amely az előző hónapban a vevőhöz létrehozott összes rendelést és szállítólevelet tartalmazza.



178




180

30





181




183




185




182




184




186

31





187

4.15 ALTERNATÍV CIKKEK KEZELÉSE




188


Alternatív cikkek definiálása cikkenként történik és az alternatív cikkekből hierarchikus rendszer is kialakítható alternatívákhoz további alternatívák definiálásával.



189





VEVŐI RENDELÉSE

VEVŐI RENDELÉS



191



190

192

32


4.16 CIKKEK ELÉRHETŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE VEVŐI RENDELÉSEKBEN

4.15 ALTERNATÍV CIKKEK KEZELÉSE VEVŐI RENDELÉS



193

4.17 ÁTFUTÓ RAKTÁR



194


Átfutó folyamatban a készlet nem érkezik be a vállalthoz és nem hagyja el azt. A társaság csak ügynökként tevékenykedik és jutalékot kap a folyamat után. Ehhez ki kell jelölni egy adott raktárt átfutóként és ki kell választani a raktár szükséges készletszámláit



195






196


197



198

33






199


4.18 BIZONYLATTERVEZETEK



201



202

4.19 BIZONYLAT NYOMTATÁSA


200





203

A különböző bizonylatok a következő képernyőn látható szűrési feltételek megfogalmazását követően kinyomtathatóak.



204

34


4.20 FORGALMI BESZÁMOLÓK

4.19 BIZONYLAT NYOMTATÁSA



4.20.1 ÉRTÉKESÍTÉS ELEMZÉSE - VEVŐK

205


4.20.3 ÉRTÉKESÍTÉS ELEMZÉSE - ÉRTÉKESÍTŐK

4.20.2 ÉRTÉKESÍTÉS ELEMZÉSE - CIKKEK


207


4.21 FORGALMI BESZÁMOLÓK NYITOTT TÉTELEK



208

5. BIZONYLATKEZELÉS


206





209

A logisztikai terület minden részén bizonylatokkal dolgozik. Különböző üzleti igények és számos eltérő logisztikai folyamat g a bizonylatokat y is különböző kielégítéséhez módon kell használni. Ezért az SAP Business One rendszer különböző lehetőségeket nyújt a bizonylatokkal való munkához.



210

35




5.1 BIZONYLATOK ÁLTALÁNOS STRUKTÚRÁJA


(további cikkspecifiukus adatokat egy sorra való dupla kattintással részletezhetjük) - Az alsó rész (lábléc) további általános információkat tartalmaz.

A bizonylatok jelen struktúrája megegyezik az értékesítési és beszerzési bizonylatokéval. A bizonylat általában az alábbiakra tagolódik: - Felső rész (fejléc) az általános információkat tartalmazza. - Középső rész a különböző regisztereken tárolt információkat és cikkspecifikus adatokat tartalmazza



211









213









215



212

214

216

36




5.2 BIZONYLATFAJTA: CIKK VAGY SZOLGÁLTATÁS


Az értékesítési és beszerzési bizonylatokban a Tartalom regiszteren választhatunk a Cikk vagy a Szolgáltatás bizonylatfajták között. Ez a beállítás a teljes j bizonylatra y vonatkozik és a bizonylatmentése után már nem módosítható. A Tartalom regiszter minden opció kiválasztása esetén más. Egyazon bizonylatban nem lehetséges beszerezni vagy eladni cikkeket és szolgáltatásokat.



217

Az SBO-ban a Szolgáltatás opciót csak törzsrekord nélküli szolgáltatás eladásához vagy vételéhez használjuk.



218





-

-

Szolgáltatások cikk-ként történő bevitele számos előnnyel jár: Cikkeket és szolgáltatásokat egyazon bizonylatban rögzíthetünk g Törzsadatokat definiálhatunk a szolgáltatáshoz Használhatjuk a szokásos eladási elemzéseket és a szolgáltatások értékesítési beszámolóit



219





5.3 BIZONYLATOK ÁLTALÁNOS FUNKCIÓI

5.3 BIZONYLATOK ÁLTALÁNOS UNKCIÓI

1. Bizonylat keresése 2. Kiválasztás listákból törzsadatokhoz 3. Sor létrehozása, törlése duplikálása 4 Cikkleírás módosítása 4. 5. Bizonylat visszavonása. Lezárása 6. Bizonylat duplikálása 7. Módosítási napló



221

220

8. Utolsó árak keresése 9. Térfogat és súly számítása 10. Mentés tervezetként



222

37




5.3.1 BIZONYLATOK KERESÉSE

5.3.1 BIZONYLATOK KERESÉSE

Ha nem ismerjük a bizonylat számát, akkor megkereshetjük a bizonylatot a rendelkezésre álló információk beírásával és a Tab billentyű megnyomásával vagy a Lista ikonra kattintva. *-gal is beírhatunk keresőfogalmakat.



223



224



5.3.2 KIVÁLASZTÁS LISTÁKBÓL TÖRZSADATOKHOZ


A TAB billentyűt megnyomva vagy a Lista ikonra kattintva választhatunk a törzsadatok közül. A rendszerben tárolt összes vevő megjelenik. Létrehozhatunk tetszőleges hiányzó cikk- vagy üzleti partner törzsrekordot közvetlenül a bizonylatból is.



225



226







227



228

38





5.3.3 SOR LÉTREHOZÁSA,TÖRLÉSE, MEGKETTŐZÉSE



229

Adatok – menüsoron Jobb egérgomb



230








231

5. BIZONYLATKEZELÉS 3.3.4 CIKKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSA


232

5. BIZONYLATKEZELÉS 5.3.4 CIKKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSA

A kurzorral a cikkleírás mezőre kell állni. Hajtsuk végre a módosításokat. Ezt követően lépjünk ki a cikkleírás mezőből a Ctrl+Tab billentyűk megnyomásával. A módosítás csak az adott rekordban észlelhető, a törzsállomány adata változatlan marad.



233



234

39


5. BIZONYLATKEZELÉS 5.3.6 BIZONYLAT DUPLIKÁLÁSA

5. BIZONYLATKEZELÉS 5.3.5 BIZONYLAT VISSZAVONÁSA, LEZÁRÁSA

Adatok – menüsoron Jobb egérgomb Ha egy megrendelés részben (vagy egészben) már be lett másolva egy magasabb szintű beszerzési bizonylatba (pl. számlába) akkor az lezárható, számlába), lezárható de nem visszavonható visszavonható. Egy megrendelés lezárásához jelenítsük meg azt és kattintsunk az Adatok => Bezárás menüpontra. A megrendelés egyik esetben sem törlődik. A bizonylat továbbra is megjeleníthető és duplikálható, de nem módosítható és nem másolható át egy magasabb szintű beszerzési bizonylatba (pl. számlába).


235

Adatok – menüsoron Jobb egérgomb





5.4 MÓDOSÍTÁSI NAPLÓ

5.4 MÓDOSÍTÁSI NAPLÓ

236

Megjeleníti az eltéréseket egy bizonylat módosítása után. Eszközök => Módosítási napló




237





5.5 UTOLSÓ ÁRAK KERESÉSE

5.5 UTOLSÓ ÁRAK KERESÉSE

238

Megjeleníti a cikk/üzleti partner utolsó árait. Álljunk a kurzorral az Ár mezőbe és nyomjuk meg a Ctrl+Tab billentyűt



239



240

40




5.6 TÉRFOGAT ÉS SÚLY SZÁMÍTÁSA

5.6 TÉRFOGAT ÉS SÚLY SZÁMÍTÁSA

Ugrás => Térfogat és súly kiszámítása Jobb egérgomb



241





5.7 BIZONYLATOK TERVEZETEI


Minden értékesítési és beszerzési bizonylatot elmenthetünk tervezetként: Fájl => Mentés tervezetként Megjeleníthetjük az összes bizonylattervezetet tar talmazó listát: Értékesítés = > Bizonylattervezetek vagy Beszerzés => Bizonylattervezetek Kiválaszthatjuk az összes olyan bizonylatot, amelyet tervezetként mentettünk el. Dupla kattintással egy bizonylatra a listában megjeleníthetjük azt és szerkeszthetjük adatait. Hozzáadás ikonra kattintva hozzuk létre az új bizonylatot.



243

A bizonylattervezetek további feldolgozás után is megmaradnak a rendszerben. A többé már nem használt tervezeteket külön törölni kell.




6. ÜZLETI LEHETŐSÉGEK


(VEVŐKAPCSOLATKEZELÉS-CRM)



245

242



244

246

41




Az üzleti lehetőségek a vevők, illetve érdeklődők üzleti potenciáljának és minden egyes lépésének rögzítésére, nyomon követéséhez és elemzéséhez használhatók.



247

Az üzleti lehetőségek tevékenységei egy – megnyert vagy elveszített – értékesítés bezárása előtt történnek. Az üzleti lehetőség modulban a potenciális értékesítési volumenek és más vonatkozó információk felügyelete és aktualizálása történik.




248


DEFINICIÓK-ÉRTÉKESÍTÉSI SZINTEK

Az üzleti lehetőségek az értékesítési tevékenységek és tárgyalások előrehaladásának megfelelően aktualizálhatóak. Az adatokat minden értékesítési szintnél illetve az üzleti lehetőség lezárását követően is rögzíteni kell a teljes értékesítési folyamat elemezhetősége érdekében.



249





250


Ahhoz, hogy új üzleti lehetőségeket adhassunk a rendszerhez, először definiálnunk kell az értékesítési szinteket. A szint száma segítségével az Üzleti lehetőség ablakban, a Szintek regiszteren rendezhetők az értékesítési szintek az üzleti lehetőség előrehaladottsága szerint. Az értékesítési szintek közé tartozik például a kapcsolatfelvétel, az ezt követő egyeztetés, ajánlatkészítés stb.


A ciklus szintjei az egyedi igényeknek megfelelően hozhatók létre és az egyes szintekhez lezárási százalék (sikervalószínűség) is karbantartható. A rendszer a súlyozott összeg értékét az üzleti lehetőséghez becsült pontenciális összeg alapján minden szinten kiszámítja. A zárási százalék minden üzleti lehetőségnél minden szinten módosítható. Az üzleti lehetőségnél tetszőleges számú szint használható tetszőleges sorrendben.

251

Az értékesítési szint adatai módosíthatók, de a szint nem távolítható el. Ha módosítjuk az értékesítési szint nevét, az hatással van az összes bizonylat történetére. A Zárás % mező módosítása azonban nem befolyásolja a történetet. Ezért célszerű bejelölni a Visszavonva mezőt, és új értékesítési szintet definiálni.



252

42




DEFINICIÓK-ÉRTÉKESÍTÉSI SZINTEK

DEFINICIÓK-PARTNER



253

Itt definiálhatunk partnereket az üzleti lehetőségekhez





DEFINICIÓK-PARTNER

DEFINICIÓK-VERSENYTÁRSAK



255

Ebben az ablakban tárolhatjuk a cég versenytársainak listáját





DEFINICIÓK-VERSENYTÁRSAK

DEFINICIÓK-KAPCSOLATOK MEGHATÁROZÁSA



257

254

256

Az üzletipartner-kapcsolatok lehetnek társszállítók, alvállalkozók, partnerek egy adott szolgáltatásban vagy értékesítés típusban, vagy bármely más kapcsolattípus is szóba jöhet. Ebben az ablakban ezeket a kapcsolatokat lehet definiálni, beleértve a kapcsolat nevét és leírását is. Ezek a kapcsolatok az Üzleti lehetőség ablak Partner regiszterén választhatók ki.



258

43




DEFINICIÓK-KAPCSOLATOK MEGHATÁROZÁSA



259


260

Ez történhet az értékesítésből várhatóan származó összeg áttekintésével, de különböző szempontok szerint is, például értékesítőként vagy értékesítési szintenként. A különböző formátumú beszámolókban szereplő aktuális számok és grafikonok segítségével könnyebben meg lehet határozni az értékesítés lezárásának valószínűségét, vagy éppen a várhatóan sikertelen értékesítéseket. A vezetők és beosztottaik ennek megfelelően tudják beosztani erőforrásaikat.





Az egyes üzleti lehetőségek strukturált megközelítése és elemzése megkönnyíti a döntéshozatalt és a helyes stratégiák kidolgozását. Az üzleti lehetőségeknek az SAP Business One rendszerben történő rögzítésével és előrehaladásuk folyamatos aktualizálásával világos képet kaphatunk az értékesítési tevékenységekről.


261






POTENCIÁL REGISZTER

Az Üzleti lehetőség ablak Általános területe az ablak felső részén található. Segítségével alapvető információk vihetők be a vevőkről és az érdeklődőkről, és általános információval szolgál az adott üzleti lehetőségről.



263

262

Ezen a fülön becsülhetjük meg az üzleti lehetőségből származó potenciális nyereséget, illetve azt, hogy ez a folyamat mennyi ideig tart. A Potenciális összeg mezőt kötelező kitölteni.



264

44




ÁLTALÁNOS TERÜLET, POTENCIÁL REGISZTER

ÁLTALÁNOS TERÜLET, POTENCIÁL REGISZTER


265







Üzleti partner kódja Üzleti partner neve Tárgyaló partner Eddigi számlázások összege: A jelenlegi nyitott kimenő számlák összegét jeleníti meg, az üzleti partnerhez kapcsolódó nyitott kimenő jóváírások levonásával. ÜP terület: Alapértelmezés szerint azt a területet jeleníti meg, meg amelyhez az üzleti partnert definiálták. Más területet is választhat a listából. Értékesítő

Felelős: Itt választhatjuk ki azt az értékesítőt, aki az üzleti lehetőség tulajdonosa és jogosult megtekinteni azt. Ez az adattulajdonosi definíciókon alapul. Az értékesítőket először a Dolgozói törzsadatok ablakban kell definiálni, majd hozzákapcsolni az üzleti partnerhez. Különböző dolgozók jelölhetők ki az üzleti lehetőség minden egyes szakaszához. Új értékesítő is definiálható.




267

Megjelenítés rendszer pénznemben: A jelölőmező bejelölése esetén valamennyi pénzügyi értékmező a rendszerpénznemben jelenik meg. Üzleti lehetőség neve Üzleti lehetőség száma Státusz: Megjeleníti az üzleti lehetőség státusát, mely alapértelmezés szerint i Nyitott. i Az üzleti l i lehetőség l h llezárása után a mező értéke k Megnyert vagy Elveszett az Összefoglalás regiszteren kijelölt értéknek megfelelően. Nyitódátum Záró dátum Nyitott tevékenységek Zárás %






POTENCIÁL REGISZTER

Előző tevékenységek Kapcsolódó bizonylatok



269

266

268

Lezárva: Itt megadhatjuk (napok, hetek, hónapok), hogy mennyi idő elteltével várható az üzleti lehetőség lezárása Tervezett záródátum Potenciális összeg Súlyozott összeg Bruttó nyereség % Bruttó nyereség Érdeklődés foka Érdeklődési terület, leírás Érdeklődési terület, elsődleges



270

45






271





ÁLTALÁNOS REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



273





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



275



272

274

276

46




SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



277





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



279





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



281



278

280

282

47




SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



283





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



285





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



287



284

286

288

48




SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



289





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



291





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



293



290

292

294

49




SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



295





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



297





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



299



296

298

300

50




SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



301





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



303





SZINTEK REGISZTER

SZINTEK REGISZTER



305



302

304

306

51




SZINTEK REGISZTER

PARTNER REGISZTER



307





VERSENYTRÁSAK REGISZTER

VERSENYTRÁSAK REGISZTER

308

Ezen a regiszteren információkat rögzíthetünk az egyes üzleti lehetőségekhez kapcsolódó versenytársakról.



309





ÖSSZEFOGLALÁS REGISZTER

ÖSSZEFOGLALÁS REGISZTER



311



310

312

52




MELLÉKLETEK REGISZTER

MELLÉKLETEK REGISZTER



313





BESZÁMOLÓK

PROGNÓZISBESZÁMOLÓ



315





PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-ÜP

PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-TERÜLETEK



317



314

316

318

53




PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-FŐ ÉRTÉKESÍTŐ

PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-UTOLSÓ ÉRTÉKESÍTŐ



319





PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-SZINTEK

PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-HATÁRIDŐK



321

322

PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-BIZONYLATOK

PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-ÁGAZAT







320

323



324

54




PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-SZÁZALÁKLÁB

PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-ÖSSZEG



325





PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-FORRÁSOK

PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-PARTNER



327




6. ÜZLETI LEHETŐSÉG

PROGNÓZISBESZÁMOLÓ-VERSENYTÁRSAK

BPROGNÓZISBESZÁMOLÓ



329



326

328

330

55




BESZÁMOLÓ

PROGNÓZIS ALAKULÁSI BESZÁMOLÓ



331









333









335



332

334

336

56




STATISZTIKAI BESZÁMOLÓ

STATISZTIKAI BESZÁMOLÓ



337





BESZÁMOLÓ

BESZÁMOLÓ



339





SZINTELEMZÉS

SZINTELEMZÉS



341



338

340

342

57




SZINTELEMZÉS

FORRÁSÉRTÉKESÍTÉSI BESZÁMOLÓ

Szint: Megjeleníti az összes értékesítési szintet, vagy a szűrési feltételek ablakban megadott szinteket. Definiált %: Ez az oszlop jeleníti meg az egyes értékesítési szintekhez meghatározott eredményvalószínűséget. Tény %: Ez az oszlop a nyereségesen lezárt üzleti lehetőségek számát jeleníti meg az összes lezárt üzleti lehetőség százalékaként. százalékaként



343









345





ELNYERT ÜZETI LEHETŐSÉGEK BESZÁMOLÓJA

ELNYERT ÜZETI LEHETŐSÉGEK BESZÁMOLÓJA



347



344

346

348

58




ELVESZTETT ÜZETI LEHETŐSÉGEK BESZÁMOLÓJA




349






SAJÁT NYITOTT ÜZETI LEHETŐSÉGEK BESZÁMOLÓJA



351

6. ÜZLETI LEHETŐSÉGEK SAJÁT LEZÁRT ÜZETI LEHETŐSÉGEK BESZÁMOLÓJA



353



350

352

6. ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ÜZETI LEHETŐSÉG TÖLCSÉR



354

59




ÜZETI LEHETŐSÉG TÖLCSÉR




355









357





DINAMIKUS ÜZLETI LEHETŐSÉG-ELEMZÉS




359



356

358

360

60








361



362







363




SAP Business One I. 2004C


Tartalomjegyzék

4. Értékesítés 5. Bizonylatok kezelése 6. Vevői kapcsolatok kezelése (CRM)



365



364

6 210 246

366

61


SAP Business One I. 2004C 2. előadás 4. Értékesítés 5. Bizonylatok kezelése 6. Vevői kapcsolatok kezelése (CRM) KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!



367

62

08 1. félév

Recommend Documents