Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 1
XENOPHÓN: PERI HIPPIKÉS
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 2
APOLLO KÖNYVTÁR 26. SZERKESZTI
BORZSÁK ISTVÁN
A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST · 2006
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 3
NEMES JÚLIA
XENOPHÓN: PERI HIPPIKÉS A LOVAGLÁS MÛVÉSZETE AZ ÓKORI ATHÉNBAN
A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST · 2006
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 4
Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával
Lektorok: Bodó Imre Mészáros Tamás
ISBN 963 05 8373 9 HU ISSN 0324 4415 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu www.szakkonyv.hu Elsô magyar nyelvû kiadás: 2006 © Nemes Júlia, 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 5
Harmatta János emlékére
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 6
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 7
ELÔSZÓ tÕd∫m»potesÚnÑrg͆ppJprosf∫resqai,›ntoàtokaˆ d…dagmakaˆœqismaprÕj†ppon¥riston.
Aranyszabály, hogy lóval szemben sohasem cselekedjünk haragból.
A lovaglással és lovakkal foglalkozó görög munkák közül kétségtelenül Xenophóné a legértékesebb. Ha tehát a görögök lovaglásáról akarunk valamit megtudni, a legjobb forrás az ô munkája. A Peri hippikés-t azonban nem lehet megérteni a lovaglás és a lovak ismerete nélkül, ez é rt a mûvet elsôsorban ilyen alapon szándékozunk tárgyalni. A f i l o l ógiai elemzés is segít ugyan a mû ért e l m ezésében, de ez önmagában nem lenne elegendô. Ez é rt vettük a bátorságot, hogy Xenophón jeles hippológiai munkáját elsôként és a lovas szempontokat elôtérbe helyez ve vizsgáljuk, és magyarázni próbáljuk, mert valamennyire magunk is jártasak vagyunk a hippológiában. Ku t atásaink során elsôsorban a változatlan valóságot hívtuk segítségül. (A mûnek a nyomdai elôkészítés alatt megjelent egy fordítása „Lovászat” címmel a Xe n ophón filozófiai és egyéb mûvei kötetben.)
* Xenophónt egyéb mûvei kapcsán rengeteg bírálat érte már, gyakran még a hazugság vádja is elhangzik ellene. Véleményünk szerint Xenophón megpróbálta mindazon dolgokat, melyeknek részese volt, a világ rendjével egybehangzó módon rendszerbe foglalni, és így megérteni. A földi élet részeként az államok berendezkedésében is, és egész életében a rendet kereste. Ezt azonban nem annyira szülôvárosában találta meg, mint inkább Spártában. Ha bizonyos dolgokat Spárta érdekében elhallgatott, ezt a mindannyiunkra jellemzô emberi magatartás miatt tette. Senki sem tökéletes. Xenophón a tökéletesség képét inkább Spártában találta meg, ezért inkább a jó tulajdonságait próbálta megörökíteni, hogy mások is – az athéniak – okuljanak belôle. Xenophón tehát, aki mindenben a rendet kereste, lehetôleg az élet egyéb területein is ugyanabban a teljességben próbálta megfogni a dolgokat (pl. az Oikonomikosban). Renden természetesen nem valamiféle dogma értendô, hanem a világ éber megfigyelése, mely minden pillanatban változhat.
7
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 8
Azt, amit az élet egyes kérdéseivel kapcsolatban rögzített, nem valamiféle ideológiai köd szülte, hanem a valóság lehetô legteljesebb megismerése. Xenophónról alkotott személyes véleményünk alapján meggyôzôdésünk, hogy a lovaglással kapcsolatos munkáit is ezért a valóság oldaláról, vagyis a lovaglás szempontjából kell megközelítenünk, ez hozhatja hozzánk legközelebb a szerzôt és mûvét egyaránt. Köszönettel tartozom Harmatta János professzor úrnak, aki mind lovas, mind filológiai munkámban nagy segítségemre volt, Borzsák István professzor úrnak és Horváth László adjunktus úrnak, kiknek támogatása nélkül eme könyv nem nyerhette volna el jelen formáját. Köszönettel tartozom a lótenyésztés, a lóegészségügy és a lovaglás kérdéseivel kapcsolatos szakmai konzultációkért Bakos Anikó díjugratónak és lovasedzônek, dr. Bodó Imrének, az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztés Tanszékének nyugalmazott professzorának, dr. Petróczki Ildikó állatorvosnak, valamint Kiss István lovasedzônek, továbbá családomnak támogatásukért, és testvéremnek, Nemes Katalinnak a lovas felvételek elkészítéséért.
Xenophón és a lovak Mielôtt rátérünk Xenophón A lovaglás mûvészete címû mûvének fordítására és magyarázataira, célszerû néhány szót ejtenünk arról, hogyan jutott Xenophón olyan tapasztalatok és tudás birtokába, amelyek ma is elismert hippológussá avatják. Ehhez át kell tekintenünk életútját1, hiszen így válik világossá, hogy tudását a legkeményebb megpróbáltatások edzették és csiszolták tökéletesre, ôt magát rendkívüli veszélyek tették próbára – a próbát pedig kiállta. Xenophón Kr. e. 430 körül született Athén közelében, elôkelô és jómódú szülôktôl. Ifjúkorát nagyrészt atyja birtokán és Athénban töltötte. Családja vagyoni helyzetének és társadalmi rangjának köszönhetôen kiváló fizikai és szellemi képzésben részesült – hallgatta Gorgiast, Sókratés köréhez csatlakozott, és sze m é l yes kapcsolatban állt Isokratésszel, a nála alig idôsebb démos-társával.2 Fiatal éveit a kül- és belpolitikai viharok árnyékolták be, olyannyira, hogy tanulmányait is félbe kellett szakítania. Tizennyolc éves korában rendelték katonai 1 A fejezet K. Widdra, Xenophon: Reitkunst (Berlin, 1965) címû mûvének bevezetôjét követi (1–6), lévén lovas szempontból ez a legjobb összefoglalója Xenophón életpályájának. 2 Vö.: K. Münscher, ‘Xenophon in der griechisch-römischen Literatur’ Philologus, Suppl. 13. 2. (1920) 3.
8
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 9
ô r s zolgálatra, és mikor a thébaiak lerohanták Órópost, fogságba esett. Itt nyílt alkalma arra, hogy Prodikost hallgassa. 409/408 körül részt vett Thrasyllos kisázsiai hadjáratában.3 A harmincak uralma idején lovasként teljesített katonai s zolgálatot, és 404-ben részt vett Phylé sikertelen ostromában.4 Mikor At h é nban visszaállították a demokráciát, a harmincak uralma alatt folytatott katonai tevékenysége miatt kizárták a közügyek gyakorlásából. Ekkor Sókratés körében folytatta félbemaradt filozófiai tanulmányait. A tettvágyó ifjút azonban nem elégítette ki a filozófia, így az elsô adandó alkalommal – Proxenos hívására – Ky ro s mellé állt a perzsa nagykirály ellen indított hadjáratában.5 Elôször magánemberként lovon szolgált a görög zsoldoshadseregben, egészen addig, míg – állítása s zerint – a kunaxai vereséget követô szükséghelyzetben (mikor a perzsák a görög vez é reket orvul legyilkolták) át nem vette a sereg vezetését. Nagy hatással volt rá a perzsa lovasság (a Perzsa Bi rodalom az akkori világ legerôsebb lovashatalma volt), és jó megfigyelô lévén, rengeteg ismeretre tett sze rt a lovakkal és a lovas hadviseléssel kapcsolatban. Olyan emberekkel is találkozhatott, akik megszokták, hogy nagy távolságokat tegyenek meg a birodalomban. A földrajzi adottságok következtében görög földön a lovaglás nem terjedt el. A lovakkal kapcsolatban a kocsihajtás volt az egyetlen megbecsült foglalatosság, amint ez Pindaros mûveibôl kiderül. Emiatt az athéni lovasság is jelentéktelen volt, létszáma mindössze ezer fô. Xenophón elôször Kunaxánál látott harc közben erôs lovasságot, és ez mély benyomást tehetett rá. A Perzsa Birodalom területén zajló hadjárat, majd késôbb a visszavonulás rengeteg alkalmat adott számára, hogy tökéletesen átlássa a lovasság jelentôségét, illetve a lovassági parancsnok feladatait és lehetôségeit. Pozitív és negatív6 példákat megfigyelve felismerte, hogy a lovasság ereje nem a zárt csatarendû támadásban, hanem a gyorsaságban, a hirtelen rajtaütésben van, a lovasokkal lehet a menekülô vagy taktikai okok miatt visszavonuló ellenséget üldözni, és nagy területeket uralom alatt tartani.7
3
E. Schwartz, ‘Quellenuntersuchungen zur griechischen Geschichte’, RhM 44 (1889) 163 sqq. Xen. Hell. 2,4,2 sqq. 5 Xen. An. 3,1,4–8. 6 Xen. An. 1,10,13 az ellenséges lovasság megfutott a görög phalanx elôl; 1,10,8 Tissaphernés erôs lovashadával sem merte megtámadni a görög nehézfegyverzetû gyalogságot, noha sokkal elônyösebb pozícióban volt. 7 Vö.: J. Kromayer, G. Veith, Heerwesen und Kriegführung der Griechen und Römer (München, 1928) 90 sqq. 4
9
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 10
Kunaxa után Xenophón többedmagával átvette a görög sereg vezetését, és vállalta, hogy hazavezeti a katonákat. Xenophón saját tapasztalatait és lovassági újításait az ezután következô fejezetekbôl ismerhetjük meg. A görögök többségével ellentétben Xenophón lovas katona volt, több lóval is rendelkezett.8 Mikor összehasonlította egy lovas katona és egy gyalogos harckészültségét, rájött, hogy a mozgó hadviselésben mekkora elônye van a lovasnak a gyalogossal szemben, elsôsorban a gyorsaság9 miatt; hogy mennyivel többet ér egy lovas a felderítés és az ellenség üldözése során. Minthogy pedig a visszavonuló görögöknek nem volt ütôképes lovasságuk, számtalanszor kerültek olyan helyzetbe, hogy az ellenséges lovasság rajtuk ütött, majd sértetlenül visszavonult. Az egyik ilyen alkalom után Xenophón elhatározta, hogy a rendelkezésére álló hátaslovakat és a zsákmányolt teherhordó lovakat igénybe véve lovasságot állít fel, hogy elég gyorsan üldözôbe vehessék az ellenséget, és az többet ne vonulhasson vissza bosszulatlanul.10 Mûveiben igen sokszor hangsúlyozza, hogy a hadjáratok során mennyire nélkülözhetetlen a lovasság. A Kyrupaideiá ban Chrysantas a lovasokat a kentaurokhoz hasonlítja,11 és nyilvánvaló, hogy ebben a dicséretben Xenophón egyéni véleménye fogalmazódik meg: a lovas a ló erejével és gyorsaságával rendelkezik, ugyanakkor az ember értelmével is. Az Anabasis („Felvonulás”), majd a visszavonulás során Xenophónt hûséges lova igen sok veszélybôl mentette ki, ez é rt beláthatta, hogy mekkora hálával tartoznak a lovasok jó lovuknak, akit nem holmi használati tárgynak, hanem egyenesen bajtársnak kell tekinteniük. Di c s é rte az elesett Ky rost, mert a szükség idején elôször a hátaslovakra gondolt.12 Az Anabasisban pedig arra is találhatunk konkrét utalást, hogy Xenophónt magát milyen erôs kötelék fûzte lovához.13 Miután a görögök elértek a Helléspontoshoz, Xenophón haza akart térni, de látva a sereg nehéz helyzetét (a sereg ellátását biztosító lovasság nélkül a görögök elpusztultak volna),14 ismét vállalta vezetésüket, és élükön az odrysés Seuthés szolgálatába állt. Seuthés szószegése után a sereggel a spártai Thibrónhoz csatlakozott, késôbb Derkylidas, majd Agésilaos vezetése alatt részt vett a 8
Xen. An. 3,3,19. Xen. An. 1,8,1; Cyr. 4,3,15. 10 Xen. An. 3,3,19; Cyr. 4,3,4 sqq. Kyros ugyanilyen okok miatt hoz létre lovasságot. 11 Xen. Cyr. 4,3,17 sqq. 12 Xen. An. 1,9,27. 13 Xen. An. 7,8,2 Mikor anyagi nehézségek miatt kénytelen eladni hátasát, Bión és Nausiklés visszavásárolják számára, mert megtudták, hogy ezzel örömet szereznének neki. 14 Xen. An. 7,6,24. 9
10
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 11
Tissaphernés elleni hadjáratban. Agésilaosszal barátságba került, neki állított emléket Agésilaos címû mûvében. Késôbb követte ôt, mikor az 394-ben visszatért Hellasba, a korinthosi háború peloponnésosi hadszínterére. Xenophónt (valószínûleg már korábban) számûzték Athénból, vagyonát is elkobozták. A spártaiaktól azonban szolgálatai jutalmaként Skillosban birtokot kapott, ahol lovakat tartott, irodalmi tevékenységet folytatott. Ideje egy részét fiaival és barátaival a vadászatnak szentelte, amit a lovaskiképzés legjobb módjának tartott. A vadászat ugyanis segít a helyes és biztos ülés kifejlesztésében, valamint ahhoz is hozzájárul, hogy a lovas lóháton is ügyesen tudja forgatni fegyvereit. Ezt a gyakorlási módot több mûvében is ajánlja.15 A spártaiak leuktrai ve resége után el kellett hagynia Skillost, ekkor Korinthosba ment, ahol befogadták. Athén a politikai változások hatására visszavo nta számûzését, de nem tudunk róla, hogy valaha is hazatért volna. Widdra16 s zerint a kérdést nyitva kell hagyni, hiszen Xenophón érezhetôen szem elôtt tartotta Athén jólétét. Mindkét fiát athéni lovassági szolgálatra küldte, lova g l á ssal kapcsolatos mûveit pedig Athén viszonyait és korabeli állapotát figyelembe v é ve írta. Célja az lehetett, hogy – miután a lovasság jelentôségét, sôt nélkülözhetetlenségét felismerte – szülôvárosa lovasságának reformját elôsegítse.
Xenophón és a lovaglás mûvészete Amit Xenophón a lovaglásról leír, az a mai napig érvényes. Ha mûvét lovas szemmel olvassuk, megtalálhatjuk benne az összes sarkalatos pontot, amit a jó lovasoknak tudniuk kell mind a lovaglás (a belovaglás), mind a lóval való bánásmód terén. Mivel a lovaglás ekkor már elérte tökéletes formáját, amit a tapasztalat alakított ki, ez a mai napig sem változhatott. Hozzáállása a lóhoz rendkívül szimpatikus. Lovát nem tárgyként, hanem bajtársként kezelte. Fontosnak tartotta, hogy a ló is élvezze a lovaglást (10.4.), így gyakran figyelmeztette a lovasokat, hogy ennek során a lehetô legkevesebb kényelmetlenséget okozzák lovuknak (7.2.; 8.8.; 9.3–4.). A lóápolás és lótartás tekintetében olyan gondosságot javasolt, melynél jobbat ma sem tudunk mondani (4.1–7.4.). Ennek persze elôfeltétele, hogy a lóápoló és a lovas is tisztában legyen a ló testi (1.2–1.17.), lelki felépítésével.
15 16
Xen. Cyr. 1,9,5; 6,2,5; 8,1,34; Oe. 11,17; Hipparkhikos és Peri hippikés passim. Widdra, i. m. 6.
11
Nemes_korr
5/30/06
12:51 PM
Page 12
Mivel ezzel Xenophón tökéletesen tisztában volt (2.3–2.5.; 9.1–9.11. stb.), korunk embere is bízvást követheti a tanácsait. A ló belovaglására alapelvként nem a betörést, hanem a szelíd, szoktatáson alapuló idomítást használta és ajánlotta mindenkinek. Ennek eszközeként a jutalmazás legalább olyan fontos, mint a büntetés (8.13–14.) – ez pedig igen nagy hozzáértést, türelmet és lószeretetet igényel a lovastól [Xenophón mindig óvja a lovasokat attól, hogy a lóval haragosan viselkedjenek (pl. 6.13.)]. Akiket ma lovasnak lehet nevezni, éppen ezt az alapelvet követik, hiszen hosszú távon ez a módszer a legcélravezetôbb, ez töri meg legkevésbé a ló lelkét, készteti leginkább együttmûködésre és ragaszkodást ébreszt benne a lovas iránt. Mûvébôl kiderül, hogy nemcsak mint lótartó, hanem mint lovas is tökéletességre és harmóniára törekedett. Sôt leírásaiból az is kiderül, hogy odáig fejlesztette lovastudását, hogy a mai magas fokú díjlovaglás elemeit (p i a f f e : 11.10., l evade: 11.3.) is könnyûsze r rel produkálta. Részletesen és pontosan rögzítette azt a folyamatot is, ahogy idáig eljuthat a lovas, azaz az össze s zedést (10.15–10.16.) és feligazítást (passim). De a lovaglás végsô céljai mellett megtalálhatjuk az alapok leírását is, a vágtabeugratást (7.11–12.), a lova rdai munka során gyakorolt állítást és hajlítást (7.12–7.18.), valamint a fél (9,5) és egész felvételek (7.18. stb.) jelentôségét és használatát. Be vezeti olvasóit az ugratások gyakorlásának rejtelmeibe is (8.3–8,5.). De olyan alapdolgokat is megtalálhatunk nála, mint a felülés (6.12.; 7.1–7.4.) és a helyes, biztos ülés leírását (7.5–7.7.). A mûben leírtak helytállóságát a tanácsok aktualitása is bizonyítja. Xenophón javaslatainak értékét azonban tovább növeli, hogy a szerzô a lován számos csatát és veszélyt is túlélt, amire kellô lovastudás és a lova felett gyakorolt tökéletes uralom híján aligha lett volna képes.
12
