0104 Témabevezető előadás Gerinc szekció I. 15' A lumbális, lumbosacralis instabilitás következtében kialakuló krónikus derék és medencefájdalom konzervatív kezelési lehetőségei a mindennapi gyakorlatban Hantó Zsuzsanna*, Dr Szántó Ervin** OMT Centerum, Budapest* Orthopädie, Wien** A krónikus derék és medencefájdalom a leggyakoribb degeneratív mozgásszervi betegségek közé tartozik. Nemzetközi felmérések szerint az európai lakosság 60-80%-ának életében egyszer előfordul jelentős derékfájós epizód, mely 2-3 hónap alatt lesz tünetmentes , de az ismételt előfordulás gyakori. Annak ellenére, hogy ezzel a problémával több orvosi szakterület is foglalkozik a derékfájós betegek száma egyre emelkedik. Nagyon sokféle patológiás állapotot ismerünk, ami derék és/vagy medencetáji fájdalomhoz vezet mégis az esetek 85%-a az úgynevezett „ nem specifikus derékfájdalom” kategóriájába esik, ami azt jelenti, hogy a tünetek alapján nincs radiológiailag alátámasztott pontos diagnózis. Előadás célja: A krónikus derékfájdalom speciális területe a szegmentális és medenceöv stabilitásának elvesztése, melynek klinikai előfordulása gyakori ugyanakkor nehezen diagnosztizálható és sokszor helytelenül a medencefájdalmakat lumbális problémaként kezeljük. Felvázoljuk a diagnosztikai nehézségeket és nemzetközi standardok alapján a konzervatív kezelés irányvonalait. Módszer: A konzervatív kezelési irányvonalak bemutatása után kiemeljük a nemzetközi kutatási eredmények alapján kidolgozott „ medence stabilizáló programot”, annak elméleti és klinikai alkalmazását kutatási paraméterek alapján. A „ nem specifikus derékfájdalom” hosszú távú gondozása a magas szintű, evidenciákon alapuló ortopéd szakorvosi ellátás mindennapjaiban Néhány saját praxisunkban kezelt betegen keresztül a nemzetközi kezelési standardok és az azzal szerzett tapasztalatunk bemutatása . Következtetés: Szükségét érezzük az ortopéd szakorvos és a fizioterapeuta munkájában a nemzetközi
irányelvek alapján de a napi klinikai gyakorlat lehetőségeinek figyelembevételével közös funkcionális szemlélet kialakítását a krónikus derék és medencefájdalom kezelésében a hatékony hosszú távú eredmények elérése céljából. 0147 Gerinc szekció I. 6' Az operált lumbális gerincszakasz fizioterápiája a posztoperatív szaktól a teljes rehabilitációig Bödör Gitta, Pethő Tímea HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest Kulcsszavak: milyen képleteket érint a műtét, mélyhasizom, mély farizom, mély hátizom, tudatos izomműködés, multifidus, testtudat, helyes tartás, ergonomikus mozgások. Összefoglaló: a lumbális gerinc műtét után a mélyhasizom, farizom, hátizom tökéletes izomerejének visszaállítása, tudatos kontrollja, a helyes tartás és az ergonomikus mozgások begyakorlása nélkül mindig panaszos marad a beteg. 2008-ban az HM ÁEK Idegsebészeti osztályán 380 lumbális gerinc műtétet végeztek degeneratív elváltozás miatt. A szerzők ismertetik a lumbális gerincszakaszon végzett műtétek indikációit, technikáit és az érintett szegmentumra gyakorolt hatásait. Rtg, MR, és CT képekkel bemutatva. Bemutatják mindazon anatómiai képleteket, amelyre koncentrálva felépítik a gyógytornát a posztoperatív első naptól a subaqualis tornán keresztül, a stabilizációs tréningen át a teljes rehabilitációig. A gerinc hosszú távú védelmének betanításával fejezik be a gerinc komplett terápiáját. 0287 Gerinc szekció I. 6' Gerincvelősérültek törzsstabilitásának fejlesztése függesztőrácsban Holobrádi Mónika, Laki Andrea, Béresné Lutter Mária Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet, Hévíz Bevezetés Törzsstabilitás fejlesztésére intézetünkben számos lehetőség áll rendelkezésre. Célunk a függesztőrácsban végezhető, ülőegyensúly javítására alkalmas felfüggesztések bemutatása. Anyag, módszer A vizsgálatban résztvevő betegek különböző szinten és mértékben sérült gerincvelősérültek. Valamennyien 3-4 hónapon át, napi 30-45 percet dolgoztak a függesztőrácsban.
A terápiához nürnbergi rácsos függesztő szerkezetet használtunk. A kezelések során egy vagy több pontos, egésztest vagy részfelfüggesztést illetve ezek kombinációit alkalmaztuk. Eredmények Objektív eredmények mérése nehéz feladat. (Erre a célra alkalmas eszköz még nem áll rendelkezésünkre.) Jelenleg funkcionális teszteket alkalmazunk, leggyakrabban a FIM skálát, melynek során a hely-, helyzetváltoztatás és önellátás javulása mutatja az eredményességet. Következtetés A függesztőrács több szempontból is előnyös terápiás eszköznek bizonyult. A gyógytornász számára időt és erőt takarít meg, valamint a terapeuta keze szabadon marad más tevékenység elvégzéséhez. A páciens számára pedig mozgáskönnyítést, biztonságérzetet és sikerélményt jelent. 0116 Gerinc szekció I 6' McKenzie terápiától a terápiás erőtréningig - akut derékfájdalomban szenvedő betegek kezelési modulja a DAVID Training Centerben Szegedi Ágnes, dr. Jakab Gábor*, Benkovics Edit** Óbuda-Békásmegyer Egészségügyi Szolgáltató Kft., DAVID Training Center, Országos Gerincgyógyászati Intézet*, SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, DAVID Training Center**, Budapest BEVEZETÉS A DAVID Training Centerben a 2005-ös finn-német szakmai leirat alapján alkalmazzuk a 2008-ban bizonyos részeiben módosított „Aktív Spine Care” programot, amely speciális analitikai és kezelési modult ad az akut derékfájós betegek korszerű, evidenciákon alapuló kezeléséhez. 2008.01-2009.01-ig retrospektív vizsgálatot végeztünk az intézetünkben működtetett kezelési modul eredményességére vonatkozóan. CÉL Retrospektív vizsgálatunk célja volt megvizsgálni azt, hogy a részletes analízist követő akut fájdalom menedzsment részét képező McKenzie kezelések esetén megállapítható-e átlagos kezelési idő a panaszok enyhüléséig. Továbbá vizsgáltuk, hogy a betegek követik-e a további javasolt programot, miután a panaszaik megszűntek. Elemeztük, hogy akik elvégezték a stabilizációt követő törzsizom erősítő programot, mennyire voltak elégedettek.. ANYAG ÉS MÓDSZER 24 akut derékfájós beteg adatit dolgoztuk fel, 12férfit és 12 nőt (átl. életkor: 41.7 év). 20
esetben diagnosztizált discus protrusió, discus hernia vagy polidiscopathia állt a panaszok hátterében, 4 esetben nem volt ismert diagnózis. A McKenzie terápiát a tesztek pozitivitása alapján javasoltuk. A panaszok enyhülésével váltottunk funkcionális stabilizációra. Teljes tünetmentesség esetén elvégeztük a biomechanikai méréseket és gépes terápiás erőtréninget kezdtünk a német-finn koncepció alapján az adatbázisnak megfelelő erőállapot eléréséig. EREDMÉNY ÉS KÖVETKEZTETÉS: 10 beteg néhány kezelés után „elveszett” (Anyagi okok? Elégedetlenség?). A McKenzie kezelési idő átlagosan 2.9 hét, míg a funkcionlás stabilizáció 11.9 alkalom / 6hét volt. 14 beteg tünetmentes lett és elvégeztük a biomechaikai izomerőmérést, mely szerint a mély hátizmok izomerő hiányossága átlagosan 35,5% volt. A német-finn gerinckoncepció alapján összeállított terápiás gépi erőtréning átlagos ideje 2x12 alkalom volt, amire korrigálni tudtuk a mért izomerő hiányoságot. A retrospektív vizsgálatok elemzése alapján következtetéseink: - Fontos a betegek részletes funkcionális vizsgálata és az akut állapotnak megfelelő, de hosszú távú terápiás terv összeállítása. - A fájdalom megszűnésével a betegek egy része „eltűnik”, feltehetően nem érti meg az ajánlott, egymásra épülő terápiás program lényegét illetve anyagi okok is dominálhatnak. - Akiket objektíven mértünk, motiváltak lettek és folytatták a programot (jellemzően hobby-sportolók!) - A „Mckenzie terápis-funkcionális stabilizáció-terápiás erőtréning” modul az egymásra épülő fájdalom managenet-stabilizáció-izomerő fejlesztéssel alkalmas az akut derékfájós betegek kezelésére, átlagos kezelési idő a mi esetünkben 22 hét/5.5 hónap volt. Fontosnak tartjuk az akut betegek megfelelő terápiás vezetését és tanítását, hogy elkerülhetővé váljon a sokkal nagyobb problémát jelentő LBP kialakulása. Gerinc szekció I 6' Stott Pilates szemlélet alapelveinek felhasználása a gyógytornász munkájában Bóné Piroska, Tóthné Péntek Ágnes, dr. Ráthonyi Gábor Multicenter Study, Mandarin Egészségház, Fót CÉLKITŰZÉS Folyamatban lévő felméréseik első bemutatása alkalmával, egy eset ismertetésén keresztül
mutatják be a szerzők a Stott Pilates módszer gerinc stabilizációs szerepét, valamint az egyéni személyre szabott kezelési módszer alapelveinek jelentőségét törzsfűző izomzatot kialakításában. MÓDSZER A Stott Pilates módszer alapelveinek bemutatása a gyakorlatok végzése közben. A módszer lényege az alapos tartásvizsgálat, mely statikusan és a gyakorlatok végzése alatt dinamikusan folytatódik. Ennek pontos dokumentálása és folyamatos ellenőrzése történik a kezelések alatt. A törzs stabilitásában szereplő izmok erősítése és nyújtása egyszerre történik. Az agonista erősítésével, mely maga után vonja az antagonista izom rövidülésének megszűnését és erejének normalizálódását. A különböző testtartástípusokra személyre szabott gyakorlatok betanítása az alábbi alapelvek figyelembe vételével történik: 1. posztero-laterális légzés megtanítása 2. medence helyzetének megéreztetése 2. mellkas- bordakosár helyzete 3. vállövi mozgás és stabilizáció 4 fej és a nyak helyzete Az alapelvek pontos alkalmazása a gyakorlatok közben adja meg a feladatok tökéletességét. EREDMÉNYEK Az agonista-antagonista izomegyensúly normalizálódása. Gerinc mobilizáció következtében a korlátozottan mozgó ízületek mozgásainak növekedése. Stabil, jó törzsizomzat. Jó általános közérzet. KÖVETKEZTETÉS A szerzők célja, hogy a Stott Pilates szemléletmód és gyakorlatok bevezetése a mindennapi gyógytornába elkezdődjön. Céljuk továbbá, hogy a különböző kórképekre kialakítsanak iránymutató protokollokat, melyeket utánkövetéses vizsgálatokkal támasztják alá. 0313 Gerinc szekció I. 6' Betegágy mellett és ülőmunkát végző kórházi dolgozók törzsizomegyensúlyának és mozgásszervi státuszának összehasonlítása Császárné Gombos Gabriella 1, Tóthné Födő Gyöngyi2 1PTE ETK ZKK, 2Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg Probléma felvetése: Az egészségügyi dolgozók munkájukból adódóan nagymértékben túlterheltek mind testileg, mind lelkileg. Egyes osztályokon különösen nagy fizikai, máshol pszichés megterhelésnek vannak kitéve a dolgozók, s a többségében női alkalmazottak munkáját megnehezíti a
többműszakos munkarendhez alkalmazkodás, a munkahelyi és otthoni szerepeknek való maradéktalan megfelelés. A derékfájás, a váll-nyakfájdalmak és a kiégés problémáját számos esetben vizsgálták már az egész világon. Vajon milyen fizikális állapotban vannak az osztályon dolgozó, s a kórházi ülőmunkát végző dolgozók? Vizsgálat célja: A vizsgálat célja annak felderítése, van-e összefüggés az ápolóknál gyakran előforduló derékfájás és a törzsizom diszbalansz között, milyen fittségi pontszámmal, BMIvel rendelkeznek, s az aktuális fizikális státusz mutat-e összefüggést az általános jólét között. Hipotézisek: Feltételezzük, hogy az egy éven belül előforduló hátfájás gyakorisága az ápolóknál magasabb az ülőmunkát végzőkkel összevetve, s a munkában töltött idő és a derékfájás gyakorisága összefüggést mutat. Feltételezzük, hogy a vizsgáltak 80%-nál 20% feletti izom diszbalansz értéket kapunk, s a kórházban eltöltött idő szintén meghatározó a diszbalansz értékénél. Feltételezzük továbbá, hogy a rosszabb diszbalansz értéket mutató dolgozó rosszabb fizikális állapotban van (nyújthatóság, ROM, fájdalom). Vizsgálati anyag és módszer: Beválasztási kritérium, célcsoport: Zalaegerszegen a Zala Megyei Kórházban dolgozó ápolók és adminisztrátorok 18-60 év közötti, 100 fő ápoló, 100 fő adminisztratív munkakörben foglalkoztatott dolgozó. Kizárási kritériumok: más munkakörben dolgozók, DAVID gerinckoncepció kontraindikációi, pl.akut discus hernia, gyulladásos ízületi betegségek akut fázisa, terhesség, stb. Kutatás típusa: prospektív, keresztmetszeti, kvantitatív és kvalitatív. Ideje, helye: 2009. március 01-június 30. Zalaegerszeg, PTE ETK ZKK Biomechanikai Laborja Adatgyűjtési módszer: saját szerkesztésű kérdőív, David 110, 130, Biospace Body Composition Analyser, fizikális gerincvizsgálat (aktív ROM, izomerő). Adatfeldolgozás: Microsoft Office Excel 2008, T-próba, Chi-négyzet próba Várható eredmények: Feltételezhetően a hátfájás gyakorisága, a rosszabb izom diszbalansz az ápolóknál magasabb a rendszeres ülőmunkát végzőkkel összevetve, indokolva a nagyobb fizikai terheléssel, a többműszakos munkarenddel és a nagyobb pszichés terheléssel. Ezen felül a munkában töltött idő és a derékfájás gyakorisága közepes összefüggést mutat.
Várhatóan a vizsgáltak 80%-nál 20% feletti izom diszbalansz értéket kapunk, s a kórházban eltöltött idő szintén meghatározó a diszbalansz értékénél. 0090 Gerinc szekció I 6' Nők sacroiliacalis ízületi fájdalmának kezelése peripartum időszakban Horváth Krisztina PTE KK Immunológiai és Reumatológiai Klinika, Pécs Bevezetés A medence fájdalom a terhességhez kapcsolódóan előforduló gyakori tünetegyüttes, melynek előfordulási gyakorisága 4-76,4% a peripartum időszakban, és az összes chronicus nonspecifikus derékfájások 13%-30%-át képezi. Célkitűzés: a Sacroiliacalis (SI) ízület fájdalmának vizsgálata, kezelése és hatékonyságának felmérése a nemzetközi irodalom alapján és protokoll szerint stabilizációs tréningterápiával, különös tekintettel arra, hogy Magyarországon elhanyagolt a vizsgált populáció ellátása. Az esetcsoportot 10 fő, a kontroll csoportot 5 fő képezte. Nem reprezentatív a mintavétel. Vizsgálati eljárások: a lumbális fájdalom McKenzie szerinti differenciálása; SI ízületi fájdalom speciális provokációs tesztjei, „Roland-Morris Low Back Pain and Disability Quastionnaire” kérdőív, alsó végtaghossz változásának felmérése és követése, Vizuális Analóg Skála. Alkalmazott módszer: 4 hónapig alkalmazott stabilizációs tréningterápia. Az SI ízület vizsgálata a program kezdetén és végén történt. A statisztikai feldolgozás a MS Excel programmal történt (T-próba, Fischer teszt). Eredmények A fájdalmat provokáló speciális tesztek esetén az esetcsoport 27%-kal nagyobb javulása volt megfigyelhető a kontrollcsoporthoz képest. A „Roland-Morris Low Back Pain and Disability Quastionnaire” kérdőív értékelése során a pontértékek között szignifikáns csökkenés jött létre (p<0,01). Az alsó végtaghossz javulásának mértéke az esetcsoportnál 0,6 cm volt, a kontrollcsoportnál nem jött létre változás. A Vizuális Analóg Skálánál 25,5%-os volt a különbség mértéke az esetcsoport javára. Eredményeink alapján elmondható, hogy az SI ízületi dysfunctio kezelése stabilizációs tréninggel eredményes. SI ízület, fájdalom, stabilizációs tréning Vizsgált csoportok és módszerek: Következtetések Kulcsszavak
0547 Témabevezető előadás Gerinc szekció II. 15’ A gyermek és felnőttkori scoliosis kezelésének korszerű gyakorlata történeti áttekintés, szakmai ajánlások Holcsa Judit SpineArt Gyógytorna és Masszázsközpont, Továbbképzési Központ, Budapest Előadásomban szeretném bemutatni a scoliosis kezelésének rövid történetét és tanulságait, napjainkig fejlődő alapelveit. Az idiopathiás scoliosis kezelésével való próbálkozások egészen az ókorig nyúlnak vissza. Már Hippokrates (i.e.460-375.) leírta a gerincferdülést, amelynek oka _ tanításai szerint _ a csigolyák luxációja. Terápiája egy passzív felegyenesítési módszerből állt az un. „luxációs asztal”-a segítségével. Kyphosis, lordosis és scoliosis elnevezésünk Galenostól (130-201.) származik, s ettől kezdve az orvostudomány és a fizioterápia történetében mindig jelen volt a gerinc deformitásainak gyógyítására való törekvés. Egyes gondolkodók az ízületek „luxációja”, mások a csigolyák és bordák deformitása, s megint mások az izmok diszbalanszának problematikája felöl közelítették meg a görbületet. Egyesek a passzív, mások az aktív korrekció mellett tették le a voksot. Mára már egyértelmű a válasz: a gerincferdülést nemcsak az összes anatómiai képlet, hanem azok működésének megváltozása, sőt az idegrendszeri szabályozás és nem utolsó sorban a pszichés terhelés tükrében kell vizsgálnunk és gyógyítanunk. A terápiában a passzív és aktív korrekciók alkalmazása jól megválasztott arányban, a megfelelő indikációval, meghatározott helyen és időben rendkívül jó eredményekre vezet. 0090 Gerinc szekció II 6' A progresszióstop és a javulás lehetőségei, határai az idiopathiás scoliosis Schroth szerinti kezelésében Horvát Krisztina Scolinea Gyógytorna, Budapest CÉL Az előadás célja bemutatni az idiopathiás scoliosis lefolyásának befolyásolhatóságát döntő többségében a csontérés befejeződését megelőző időszakban. A betegség etiológiájának tisztázatlansága következtében a tüneti kezelés helyeződik előtérbe. A komolyabb terápiát igénylő 20 Cobb fokot elért és túlhaladott esetekben a terápia nem korlátozódhat egyedül a gyógytornakezelésre, hanem kiegészül a korzett használatával is. A rizikófaktorok figyelembevételével mint pl. az életkor, nem, a görbület típusa, a csontosodás stádiuma hosszú távú kezelési tervet állítunk fel. Cél a csigolyadeformitás további rossz irányba fejlődésének
akadályozása, a növekedési zónák kompresszió alóli felszabadítása a gerincoszlop mindhárom síkban történő fiziológiás egyensúlyba hozásával. MÓDSZER Az alap Schroth terápia mellett a Schroth korrekcióval megegyező irányú manuális technikák is előtérbe kerülnek. A háromdimenziós módszer szerint hangsúlyozott irányok mint a deflexió, derotáció, elongáció manuális technikákon keresztüli felhasználásával szintén a progredáló folyamat ellenébe hatunk. Az idiopáthiás scoliosis kezelésének komplex mivolta a pubertáskori páciensek esetében különös jelentőséggel bír. Mivel a csontérési folyamat miatt időben, a testi adottságok rizikófaktorai által pedig struktúrálisan korlátozottak a lehetőségeink, a legintenzívebb és legösszetettebb terápiára van szükségünk. A deformációcsökkentő medence és törzskorrekciók mellett nagy jelentőséggel bír a háromdimenziós rotációs légzés helyes kivitelezése is. Az izomizületi lágyrészelváltozások helyreállítása az elkövetkezendő terápia alapját képezi. EREDMÉNY Ideális esetben a várható pozitív terápiás eredmények a ráfordított idő függvényében néhány hét vagy hónap alatt elérhetőek. Az eredmények között a mozgásterjedelembeli, izomerő, valamint esztétikai változásokról számolhatunk be. A röntgenvizsgálattal kimutatható Cobb fokérték változása egy átlagos ambuláns program esetében 3 - 6 hónapra tehető. Egy, a németországi Schroth Klinika által biztosított napi 8 órás tornakezelés ezeket az eredményeket töredékidő alatt (4-6 hét) elérhetővé teszi. KÖVETKEZTETÉS Az egyénre szabott korrekciók a terápiában csontos elemek által meghatározott irányok szerint történnek. Ezen korrekciók segítségével normalizálhatók a test egyensúlyviszonyai, megteremthetők a betegségben érintett izomzat optimális, a fiziológiáshoz közeli működésének feltételei, alapot adva ezzel a progrediálás megelőzésének. 0151 Gerinc szekció II 6' A felnőttkori idiopathiás strukturális skoliózis és következményes tüneteinek kezelése Schroth-módszerrel Lukácsy-Fábián Eszter Scolinea Gyógytorna, Viszen Kft., Budapest CÉL Az előadás célja a háromdimenziós Schroth-terápiában rejlő lehetőségek bemutatása a felnőttkori
idiopathiás strukturális skoliózisban rögzült deformitások és a másodlagosan fellépő tünetek kezelésében. A felnőttkorban is progressziót mutató esetekben a további romlás megakadályozása a cél. A következményként fellépő mellkasimozgás-beszűkülés, a cardiopulmonális területen végbemenő elváltozások, a vitálkapacitás csökkenése, az izomdysbalance és a kisizületek aszimmetrikus terhelése miatti fájdalom tartoznak azon szimptómák közé, melyek a felnőttkorú skoliotikus páciens számára, az esztétikailag korrigálatlan testkép mellett, megoldandó problémát jelentenek. Ezen problémák kezelésére nyújt lehetőséget a háromdimenziós sensomotoroskinesztetikus elven működő módszer. MÓDSZER A Schroth-módszer egy olyan komplex mozgásterápia, mely képes a skoliózis következtében a tér három síkjában deformált törzset, vállövet és medencét aktívan korrigált aszimmetrikus kiindulóhelyzetekben elongációval, a paradox, skoliotikus légzésminta megváltoztatásával, majd az izomzat kontrollált és célzott kontrakciójával a helytelen tartási sztereotípiát megtörni, és egy közel szimmetrikus tartást előidézni. A következményként kialakuló tünetek kezelésére a módszer egyes elemeit szeparáltan, egyénre szabottan, hangsúlyosabban alkalmazzuk. A korrigált testkép megéreztetésére és tudatosítására különös figyelmet fordítunk. EREDMÉNYEK A Schroth-kezelésen heti rendszerességgel megjelenő felnőttkorú pácienseken 36 hónapos terápiát követően a következő objektív fizikális változásokat figyeltük meg: centiméterben mérhető mellkasimobilitás-változás, a cervicothorakális, thorakális, thorakolumbális és lumbális gerincszakaszok rotációjának Scoliométerrel mért változása, a fényképpel dokumentált testkép változása. A páciensek által szubjektíven észlelt változások a következők: a korrigált tartás könnyebb kivitelezhetősége, elongáltabb, felegyenesedettebb tartás, könnyebb, szabadabb légzés, jobb terhelhetőség, csökkent mértékű fájdalom, illetve fájdalommentesség. KÖVETKEZTETÉS Bár a felnőttkori idiopathiás strukturális skoliózis csontosan rögzült deformitásnak minősül a háromdimenziós Schroth-terápiával lehetőség nyílik nemcsak a másodlagos tünetek enyhítésére, javítására, hanem az esetlegesen fellépő romlás megelőzésére, illetve a görbületek felegyenesítésére is.
0547 Gerinc szekció II. 6’ A fiziológiás görbületek kialakítása: Physiologic® A lordosis és kyphosis, mint a helyes testtartás alappillérei Holcsa Judit SpineArt Gyógytorna és Masszázsközpont, Budapest A scoliosis konzervatív kezelésében az egyik legelismertebb és legkomplexebb módszer a Schroth terápia, amely napi 24 órás terápiás programot biztosít pácienseink számára. A Schroth terápia alapmotívuma, hogy figyelembe veszi a scoliosis háromdimenziós természetét és ennek megfelelően a tér mindhárom síkjában maximális korrekcióra törekszik. Az egészséges gerinc frontális síkban függőleges egyenes, oldalnézetből harmonikus íveket ír le a saggitális síkban. Ezeket a görbületeket fiziológiás, azaz élettani görbületeknek nevezzük. A fiziológiás görbületek 10 éves korra érik el végleges formájukat, a görbületek a csontosodás befejeztével stabilizálódnak, de életünk végéig változhatnak. Scoliosis esetén gyakran alakul ki az un. lapos hát, tehát a fiziológiás görbületek elsimulása, ill. egyes esetekben előfordul a fiziológiás görbületek fokozódása is. A háromdimenziós korrekció igénye megköveteli a csökkent fiziológiás görbületek kialakítását, ill. a fokozottak fiziológiás mértékig való csökkentését. Előadásomban célom bemutatni a fiziológiás görbületek biomechanikailag megfelelő mértékének kialakításra a Schroth terápiában rejlő lehetőségeket. 0090 Gerinc szekció II 6’ Funkcióspecifikus terápiával elért radiológiai és mozgásszervi eredmények az idiopathiás scoliosiskezelésben Horvát Krisztina Scolinea Gyógytorna, Budapest CÉL Az előadás célja bemutatni a funkcióspecifikus scoliosiskezelés ideje alatt létrejövő azonnali, valamint rövid és hosszútávú kezelési eredményeket. A kezelés elsődleges célja a progresszióstop, a görbület mértékének csökkentése, valamint a következményes tünetek, fájdalom kialakulási lehetőségének akadályoztatása és terapizálása. A görbület folyamatos, akaratlagos aktív, valamint passzív felegyenesítése képez alapot egy megfelelő rotációs korrekció eléréséhez, valamint a progresszió akadályozásához is. A Schroth módszer egyik részelemével, a háromdimenziós légzéssel nem csak a légzésterápia, a vitálkapacitás és a beszűkült tüdőterületek átlélegeztetési képességének növelése a fő cél, hanem célzott csontos korrekció is. MÓDSZER A Scolinea gerincferdülésterápia a Schroth módszer alapelemeire épülő, funkcióspecifikus dinamizált rendszerrel célozza meg a scoliosis következményeként elváltozott gerincközeli és gerinctávoli struktúrák helyzetének, működésének helyreállítását. Az aktív tornát megelőző
manuális technikák segítségével kedvező alaphelyzetet ad a deformációk medence és törzskorrekciókkal történő helyreigazításához, majd az új helyzet stabilizálásához. A kezelésben hangsúlyosan alkalmazott idegmobilizációval a deformitás idegrendszerre gyakorolt következményeinek mérséklése, visszafordítása a cél. A szemmel látható azonnali változások az úgynevezett megtartott dinamikus korrekcióval még jelentősebbé tehetők. Ez agyi visszakapcsolási mechanizmusok révén erőteljesebben segíti az új, korrigált testérzet kialakulását, stabilizálódását és vonatkozik elsősorban a medence és a törzs eltéréseire. A scoliosistipikus funkcionális asszimetriák mind a korrigálandó és korrigálható elváltozások közé tartoznak. A háromdimenziós kezelés proprio-, és exteroceptív impulzusokkal, a scoliotikus légzésmechanika többirányú korrekciójával és feed-back segítségével (manuális, tükör és szülőkontroll) építi át a korrigált tartási sztereotípiát a mindennapokba is. EREDMÉNY A Schroth elvek alapján felépített kezelés alatt szemmel látható, egyre erősödő korrekciókat érünk el. A korrekciók kiterjednek a görbületek felegyenesítésére, a rotációs komponens csökkenésére, a törzs-medence elcsúszások kompenzálására. A hosszútávú (minimálisan három hónap, maximálisan több éves kontrollidőszakot átfogó röntgenfelvételek ideális esetben (a javulási lehetőségek a gerinc adottságait által befolyásoltak) a görbületek felegyenesedését, az egyes szegmentumok transzlációjának, billenésének, rotációjának csökkenését mutatják. KÖVETKEZTETÉS Az idiopathiás scoliosis kialakulásának okai mind a mai napig ismeretlenek számunkra. A gerinc és törzsdeformációkat magával hozó betegség kihatással van a somato-motoros, valamint a pszichoszociális területekre is. A terápiával korrigált helyzet hosszabb ideig (hetek, hónapok) történő ismétlésével mind a külső, mind a scoliotikus belső testkép formálhatóvá válik. A scoliosis kezelésében az eltéréseket a felfedezéstől folyamatosan, konzekvensen szükséges követni, kezelni. A teamben való kezelés az orvos, a gyógytornász, az ortopéd műszerész részéről szoros együttműködést kíván meg, enélkül a kezelés sikere bizonytalanná válik. 0310 Fizetett előadás Gerinc szekció II. 15’
MBT lábbeli viselés hatásának tanulmányozása a hosszantartó steroid terápiában részesülő betegeknél Farkas Helka², Kisné Bálint Zsófia² MBT Magyarország Kft., Törökbálint1 PTE KK Immunológiai és Reumatológiai Klinika, Pécs.² CÉL Steroid terápiában részesülő betegek körében köztudott az izomerő csökkenésének jelensége. Vizsgálatunkban résztvevő betegek fenntartó (min. 6 mg) vagy nagyobb adagú steroid terápiában részesültek. Célunk az volt, hogy tájékozódó tudományos vizsgálat keretében megtudjuk, hogy az MBT lábbeli viselése steroid terápiában részesülő betegeknél erősítő hatással bír-e a m. quadriceps femorisokra rendszeres gyógytorna mellett, hagyományos lábbelit viselő betegcsoporttal szemben. VIZSGÁLT CSOPORTOK ÉS MÓDSZEREK Beteganyag: 20 fős terápiás csoport, 20 fős kontroll csoport. A betegvizsgálatot a tanulmány kezdetén, és a 3 hónapos terápiás időszak végén végeztük el. Az adatokat az SPSS statisztikaszámoló program segítségével elemeztük ki. Vizsgálati eljárások: Életminőséget felmérő kérdőív: SF-36, HAQ; speciális vizuál analóg skálák a panaszokra vonatkozóan, mozgásvizsgálat (alsóvégtag funkció): anamnézis, inspekció, palpáció, ROM mérés, objektív izomerőmérés dynamometerrel, funkcionális és terhelési paraméterek rögzítése, végtag hossz és -körfogat mérés; további objektív paraméterek: testtömeg, magasság, BMI rögzítése. Alkalmazott módszerek: A kontroll csoport steroid kezelésben részesült, gyógytornára megtanított és hagyományos lábbelit hordott. A terápiás csoport steroid kezelésben részesült, gyógytornára megtanított és MBT lábbelit hordott. EREDMÉNYEK A vizsgálat sikeresnek mondható, a legtöbb mért paraméter a terápiás csoportban szignifikáns javulást mutatott (p<0,01). Leginkább a vizsgált izomcsoportok erejének megtartását illetve növekedését vártuk különös tekintettel az időfaktorra, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. KÖVETKEZTETÉSEK Eredményeink alapján elmondható, hogy az MBT lábbeli viselése hatékony a hosszantartó steroid terápiában részesülő betegeknél. Bíztatóak az eredmények, ezért szükség lenne egy kontrollált, vak tanulmány elvégzésére is.
0277 Gerinc szekció II. 6’ Járástanítás objektív mérés felhasználással (esetbemutatás) Tóthné Steinhausz Viktória PTE ETK Zalaegerszegi Képzési Központ, Zalaegerszeg Bevezetés Az alsóvégtag sérülések esetén a páciens járásképe megváltozik. A mozgásszervi vizsgálat része a járás vizsgálat. A Perry féle funkcionális járáselemzés nem csak a diagnózis, hanem a terápia felállításában is segítséget nyújt. A járás objektív mérése a diagnózis felállításában és a terápia hatékonyságának igazolásában segíti a munkánkat. Anyag-módszer Hamstring-innal pótólt, LCA sérült pácienst, a műtétet követő 4héttel erőmérő platformmal vizsgáltuk.80 ütés/perc ritmusban 5 lépésciklust rögzítettünk kezelés előtt és után. A Foot Checker 4.0 programmal értékeltük a vertikalis erőt(kgf) és az átlagnyomást .A mérés alapján a támasz fázis „loading response” a „terminal stance” és a „pre swing” szakasz fejlesztése volt szükséges. A járástanításnál direkt és indirekt mórszerrel különböző PNF technikákat alkalmaztunk. Eredmény, összegzés A kezelés hatására a két végtag támaszfázisban mért eredményei közelítettek egymáshoz. Leszögezhetjük, hogy a járás objektív mérésen alapuló elemzése segíti a diagnózis felállítását és a kezelés hatékonyságának igazolását 0183 Gerinc szekció II. 6' Várandós nők járásának vizsgálata trimeszterenként stabilometerrel Dálnoki Éva1, Hock Márta2, Dakos Zsófia3, Kránicz János2, Bódis József4 PTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet 1.2.3 PTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 4 A várandósság hatással van a testtartásra és így a járásra, mint a dinamikus testtartás egy képviselőjére. Célunk bizonyítani az élettani változások hatásait a járásra. Az utánkövetéses vizsgálatban, melyet a PTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján végeztünk 2008 májusától 2009 februárjáig, 42 nő vett részt: 21 várandós az I., a II. és a III. trimeszterben, és 21 nem terhes és még nem szült nő (kontroll csoport). Kizárási kritérium volt a patológiás terhesség, súlyos mozgásszervi, belgyógyászati, neurológiai betegség. A mintaválasztás nem véletlenszerű volt. A stabilométeres mérések és a kérdőíves adatfelvétel eredményeinek feldolgozásához a MS Excel 2003-as szoftvert használtuk (számított középértéke, szórás, F eloszlás
mellett a Student féle egy-, és kétmintás t-próba 95%-os szignifikancia szinttel). Eredményeink alapján a várandósok járása lassabb, mint a kontrol csoporté (p=0,046), de a lépésciklus ideje a terhesség előrehaladtával csökken. Az I. trimeszter lengőfázis ideje rövidebb a kontroll csoporthoz képest (p=0,040). A kettőstámaszok aránya a teljes lépésciklushoz képest, a III. trimesztert a kontroll csoporttal összehasonlítva nőtt (p=0,023). A gördítés vizsgálatánál a kontroll csoportot összehasonlítva a kismamák I. trimeszterben mért adataival szignifikáns különbséget találtunk (p=0,006). Az I. trimeszterben lévő kismamáknál mért lábszög nagyobb a kontrol csoporténál (p=0,029). A kismamák I. trimeszterben mért lépésszélessége a kontroll csoportéhoz képest kisebb (p=0,002). A várandós nők I. és III. trimeszterében mért lépésszélességet összehasonlítva szignifikáns növekedést tapasztaltunk (p=0,049). Kimutatható, hogy a járás kinematikája megváltozik a terhesség folyamán, illetve eltérést mutat a kontroll csoporthoz képest. 0512 Gerinc szekció II 6' Statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetek fejlesztése a kialakult pathológiás járás esetén Ónodi Melinda, Brassay Ágnes, Dománé H. Ágnes Csolnoky Ferenc Kórház, Nonprofit Zrt., Rheumatológia, Veszprém CÉL Sportolás közben szenvedett femur törés után kialakult pathológiás járás kezelésével szerzett tapasztaltok ismertetése. MÓDSZER A szerzők egy konkrét eset bemutatásán keresztül tárgyalják a kóros lokomotio kialakulásának okait, mechanizmusát, kompenzációs lehetőségeit és a helyes járásminta visszanevelését. Komplex rehabilitációs program – kiemelve a PNF- technika – bemutatásával, „lépésről – lépésre” , videofelvétellel, fotókkal illusztrálva vázolják a kezelés menetét, igazolva a proprioceptív – tréning hatékonyságát. KÖVETKEZTETÉS A rehabilitáció során – az izomerő növelésén, az állóképesség fokozásán, a mobilitás és flexibilitás javításán, a stabilitás, illetve az izom ellazulási képességének fejlesztésén túl, igen fontos a járás előkészítés és tanítás, a koordináció, az egyensúly és a funkcionális motoros képességek fejlesztése , növelése, helyreállítása valamint megtartása.
0277 Gerinc szekció II. 6’ Porci Berci® gerinciskolával szerzett tapasztalatok Tóthné Steinhausz Viktória*, Tóth Klára** PTE ETK Zalaegerszegi Képzési Központ*, Zala Megyei Kórház** Bevezetés: A szerzők Porci Berci® barátokat keres primer gerinciskola programjuk 10 éves tapasztalatait elemzik. Az egészségmegőrző oktatóprogram az általános iskolákban zajlik, elsősorban második osztályban, gyógytornászok vezetésével. A program az egész országban elérhető, és több település iskolájában rendszeresített. Anyag, módszer: A szerzők és munkatársai 10 év alatt Zalaegerszegen 1882 fő gyermekkel ismertették meg a programot. A program indulásakor 1999-ben hatékonyság vizsgálatokat végeztek 242 fő bevonásával. Felmérték a lexikális tudást, és a helyes- helytelen mozgásformák felismerését. Kérdőíves felméréseket végeztek nyitott és zárt kérdésfeltevéssel a 2004-2005ös tanévben 526 gyermek, 302 szülő és 32 pedagógus részvételével, melyet megismételtek 2009ben 197 gyermekkel, 174 szülővel és 16 pedagógussal. Vizsgálták a gyermekeknél az elsajátított mozgásformák ismeretét és a program fogadtatását. A szülőket megkérdezték a program tartalmáról és otthoni használhatóságáról. A pedagógusokat az oktatásba való integrálhatóságról és a számukra hasznosítható elemekről kérdezték. Az adatokat statisztikailag elemezték. 1998- 2009 közt a gerinciskola anyagának fejlesztése is megtörtént. Eredmények: A program fogadtatása a gyermekek részéről szignifikáns, a helyes – helytelen mozgásformák felismerése 96% és 100%, a szülők érdeklődése a program iránt csökkenő tendenciát mutat. A pedagógusok az iskolai oktatásba integrálhatónak véleményezték a programot. Összegzés: A szerzők a program vezetésére 2001-2004 közt 102 fő gyógytornászt képeztek ki. Az oktatási anyag bővítéseként bevezettek ismétlőfoglalkozást, óvodai szülői tájékoztatást. A program iskolai oktatásba történő integrálhatóságának feltárása szükséges.
0317 Térd szekció 6' HAMSTRING PLASZTIKÁT KÖVETŐ, AKUT FIZIOTERÁPIA AZ ÁEK ÁLTALÁNOS TRAUMATOLÓGIAI OSZTÁLYÁN Aranyossyné Martin Klára, Braunerné Árkai Judit, Szekszárdiné Tompai Katalin ÁEK, Budapest
Intézményünkben 2007 óta LCA plasticán átesett és általunk kezelt 148 esetszám, ami egyre növekvő tendenciát mutat, motivált bennünket előadásunk elkészítésére. Előadásunk célja, hogy bemutassuk a Hamstring technikával műtött betegeink akut időszakának akcelerált fizioterápiáját, ami osztályunkon helyi eljárás szerint, az operatőrrel együttműködve történik. A 8-10 napos kórházi tartózkodás időszaka alatt az adekvát akut fizioterápián túl, felkészítjük a pácienst a tudatos és helyes mozgásformák gyakorlására, és a későbbi, ambuláns keretek között zajló intenzív rehabilitációra. Beszámolónk kapcsán várjuk hasonló területen munkálkodó kollegáink hozzászólását, véleményét. 0102 Térd szekció 6' Elülső keresztszalag sérültek poszturális kontrollja Mayer Ágnes, Varga Nóra Fejér Megyei Szent György Kórház, Központi Fizikoterápia, Székesfehérvár CÉL Az LCA sérülésének műtéti kezelését követő rehabilitáció céljai közé tartozik a végtag izomerejének és mozgásterjedelmének, valamint propriocepciójának helyreállítása, mely több hónapig tarthat. A megfelelő propriocepció szükséges a jó poszturális kontrollhoz, mely megteremti a speciális sportági mozdulatok végrehajtásának lehetőségét. Megelőző vizsgálatunkban azt tapasztaltuk, hogy a revíziós LCA plasztikán átesett sportolók hamarabb visszanyerik izomerejüket és mozgásterjedelmüket, mint az első plasztikán átesett társaik. Ez alkalommal megvizsgáltuk, hogyan alakul a replasztikán átesett sportolók poszturális kontrollja a revíziós műtét előtt és után. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgált személyek: 10 LCA sérült, műtét előtt álló személy (ME); 10 LCA sérült, revíziós műtét előtt álló személy (RME); 10 LCA sérült a posztoperatív 12. héten (12H); 10 LCA sérült, revíziós műtétet követő 12. héten (R12H); 10 LCA sérült a posztoperatív 24. héten (24H); 10 egészséges sportoló (ES); Módszer. A poszturális kontroll vizsgálata az ép és a sérült végtagon a módosított Flamingo Balance Test (FBT) segítségével történt, mely során egy lábon állva kellett az egyensúlyt fenntartani kapaszkodás nélkül, az ép és a sérült lábon, nyitott és csukott szemmel. Eredményeink elemzése Statistica programmal, Mann-Wittney U-teszttel történt.
EREDMÉNYEK A vizuális kontroll nélkül végzett teszt eredménye minden csoportban gyengébb volt, mint a vizuális kontrollal végzett teszté. Az ép végtagon, nyitott és csukott szemmel végzett teszt eredménye a csoportok között nem különbözött. A sérült végtagon az RME, az R12H, a 12H és az ES csoportok hasonlóan teljesítettek, míg a 12H csoport eredménye rosszabb volt. KÖVETKEZTETÉS A replasztikára kerülő sportolók poszturális kontrollja, a FBT alapján az elülső keresztszalag hiányában sem csökken, és a műtétet követően korábban rendeződik, mint az első plasztikán átesett személyeknél. Eredményeink arra mutatnak, hogy az első plasztikát követő rehabilitáció során, a megváltozott feltételek talaján kialakult új neuromuszkuláris kapcsolatok a későbbiekben gyorsabb rehabilitációt tesznek lehetővé. 0086 Térd szekció 6' Biomechanikai méréseken alapuló térdkoncepció alkalmazása a sport rehabilitáció második fázisában STG-os LCA pótlást követően. Benkovics Edit, Knoll Zsolt MD. PhD*, Csonka Natália** SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, DAVID Training Center, Medicamentor Kft*, Országos Sportegészségügyi Intézet, DAVID Training Center**, Budapest BEVEZETÉS: A biomechanikai méréseken alapuló térdkoncepciót 2008 elején dolgoztuk ki Knoll Zsolt szakmai felügyeletével az „American College of Sports Medicine: Primary Care Sports Medicine” ajánlásai alapján, a „Selected Issues in Injury and Illness Prevention and Team Physician: A Consensus Statement 2007 USA” integrálásával. A biomechanikai méréseket a„Medical Background, DBC International 2007” előírásainak megfelelően végeztük DAVID gépeken, DPSI adatbázissal. CÉL Elsődleges célunk az STG-s LCA pótlást követő biomechanikai mérések eredményeinek (ROM, combizmok maximális ereje és erőarányossága), elemzése volt, kiegészítve csípő abduktorok tesztelésével és a propriocepciós képesség vizsgálatával. Másodlagosan elemeztük, hogy a szakirodalomban leírt törzsizom gyengeség, amely különösen nonkontakt LCA sérülésekre jellemző, jelen van-e az általunk vizsgált sportolókon. Továbbá elemeztük, hogy a biomechanikai méréseken alapuló terápiás programhoz átlagosan mennyi idő szükséges a sportolásba történő biztonságos
visszatéréshez. ANYAG ÉS MÓDSZER 2008. 05. és 2009. 06. között 14 (13♂ átlagéletkor 30,8 év, 1♀ 20 év) STG-os LCA rekonstrukción átesett sportoló biomechanikai analízisét és sport rehabilitációjának második fázisát végeztük el. 8 esetben nonkontakt, 6 esetben kontakt sérülés történt, 7 esetben többszörös vagy meniscus laesioval együttjáró sérülés történt, 2 esetben megelőzően már sérült a másik térd. Az LCA pótlás 11 esetben „double-bundle” technikával történt. A biomechanikai mérések eredményei szerint a műtött végtag ROM-ja 5 esetben csökkent volt, combfeszítőjének hiányossága -19.35±12%, a combhajlító hiányossága -36±1%. 8 esetben a valgus teszt pozitív volt, és 78%-ban a proprioceptív képesség szubjektív teszten hiányosnak bizonyult. 11 esetben mértük a mély hátizom gyengeségét -26.9±12%, 5 esetben lumbális gerincpanaszok mellett. A nonkontakt sérültek mély hátizma minden esetben gyengült volt! A térdkoncepciós terápiát a mérések alapján egyénre szabottan állítottuk össze. A bemelegítést követően DAVID rehabilitációs gépekben végeztük az izolált erőtréninget a meghatározott izomcsoportra, majd ugyanezen izomcsoportra különböző instabil eszközökkel funkcionális gyakorlatokat alkalmaztuk. Ezeket ügyességi sport specifikus gyakorlatok követték a levezető nyújtás előtt. Közbeiktatott méréseket végeztünk (6.12.18.24 alkalom) és korrigáltuk a súlyterhelést, ismétlés és sorozat számot. KÖVETKEZTETÉSEK A ROM a 12. alkalomra normalizálódott. A m. quadricepsz ereje a 12. alkalomra elérte a kell értéket, kivéve azt az 5 esetet, amikor a térd többszörös sérülése történt (3) vagy fájdalom/duzzanat állt fenn (2) a terápia alatt. A hamstring ereje a vártnál jóval lassabban közeledett a kell érték felé, 9 esetben a 24. , 4 esetben csak a 36. alkalomra érte el azt „szuper szett” terhelés esetén (3 sorozat, alacsony ismétlés szám 60-80% terhelés). A VMO értéke az átlag 80±7Nm-ről 120±8Nmre változott. A csípő izmok erejének növekedésével a valgus teszt negatív lett. A mély hátizmok izomereje csak a 24. alkalomra érte el, vagy közelítette meg a kell értéket. A térdkoncepciós terápiánkon résztvevő betegek közül 13 megelégedve kezdte el a tervezett sportolást, 1 esetben a gyenge propriocepciós képességen nem tudtunk javítani, így a versenyszerű sportolás folytatását nem javasoltuk. Méréseink alapján a
DAVID térdkoncepció hatékony és mérhető rehabilitációs segítséget adott betegeinknek, a program szélesebb körben való terjesztése ajánlott. 0097 Térd szekció 6' Gonartrosis kezelése korszerű terápiákkal Pápay Zsófia Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Reumatológiai osztály, Budapest Napjaink egyik legelterjedtebb reumatológiai betegsége a térdarthrosis, aminek kezelése tornateremi keretek között a legelterjedtebb és legelfogadottabb szakmai körökben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a betegség – ha már kialakult – végig kíséri a pácienst az élete során. Meg kell tanulnia együtt élni vele. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen életszínvonalon teszi ezt. A megszokott tornagyakorlatok mellett fontos, hogy változatos sportolási lehetőségekkel és módszerekkel is megismertessük a pácienseinket, amiket biztonsággal végezhetnek szabadidejükben. Így a kezelés komplettebb, az elért eredmény pedig sikeresebb lesz és a betegünk „szabadságérzete” is megmarad! Az orvostudomány és az eszközök, technikák fejlődésével ez a skála egyre csak nő és nő – a gyógytornászok nagy örömére. Betegeink most már kedvükre válogathatnak a különböző lehetőségek közül anélkül, hogy a sérülésveszélytől tartaniuk kellene. A vizet szeretők a hátúszáson kívül részt vehetnek aquajogging, - fitness és – step órákon attól függően, hogy milyen stádiumban és állapotban vannak. A víz fizikai törvényei (felhajtó erő, viszkozitás, turbolencia, stb.) lehetővé teszik a sérülésmentes és élvezetes sportot egyben. A legtöbb uszodában már megtalálhatók ezek a foglalkozások, viszonylagosan elérhető áron. Lehetőség van az edző megválasztására is és azt is eldönthetik, hogy zenére mozognának e vagy sem. Vannak, akik a szárazföldön maradnának - nekik a Nordic-walking-ot ajánlanám, hiszen a botok helyes használatával tehermentesítik a térdízületeket, de megfelelően átmozgatják az egész testet a lábujjaktól a fejtetőig. Ezt a szabadtéri sportot végezhetik csoportban, vagy egyedül is, annak függvényében, hogy társaságra vágynak vagy sem. A térdek szempontjából legjobban akkor járnak, ha a kemény aszfalt helyett, a puha talajt választják. Napjaink egyik legmodernebb fejlesztése az úgynevezett TAPE szalag, amivel azonnali fájdalomcsillapítást és ROM növekedést érhetünk el, egy speciális pamutszalag helyes felhelyezésével. E módszer nem kíván mást, mint alapanyagot és egy speciális személyt, aki felhelyezi a szalagot a kellő helyre, a megfelelő technikával. Módszerek és technikák vannak, csak ki kell választanunk a legmegfelelőbbet (vagy akár többet is) és alkalmaznunk őket a jó eredmény érdekében. 0129 Térd szekció 6' Térd- és vállizület környéki akut gyulladásos ödémák optimális kezelése - Földi féle komplex fizikális ödématerápia (KFÖ) és Medical Tape Concept (MTC) / Kinesiotape nyiroktape kombinációjával
Bühler-Bagári Tünde Viszen Kft, Viszen Nemzetközi Egészségügyi Továbbképzések Centruma és FizioShop Kft CÉLKITŰZÉS A Földi féle KFÖ és a MTC speciális technikáinak és kombinációs lehetôségeinek bemutatása térd- és vállizület környéki akut gyulladásos ödémák rövid és hosszútávú kezelése során. TERÀPIÀS MÒDSZER: TECHNIKÀK SAJÀTOSSÀGAI ÈS HATÀSMECHANIZMUSAI A Földi féle KFÖ négyoszlopos terápia két oszlopának (manuális nyirokterápia és bandázsolás) alkalmazásával az akut gyulladásos ödémák a legoptimálisabban kezelhetôk. A manuális nyirokterápia fokozza az intersticiális folyadék transzportját, mely az ödémás területen nyomáscsökkenéshez vezet, mindez lokális kezelés hiányában a nyirokerekben kialakuló szívóhatáson keresztül is érvényesül az ödémás területen. Emellett pozitív hatással van a vegetatívumra. A bandázsolás fokozza az intersticiális nyomást (így csökkenti az ultrafiltrációt) és az izom-izületi pumpa hatásfokát (mely fokozza a vénás és nyirok visszaáramlást). Növeli a rezorpciós felületet, mely speciális szivacsbetétekkel tovább specifizálható. A MTC / Kinesiotape pozitív hatással van a fájdalomra, nyirokkeringésre, izomműködésre, izületi funkciókra a ragasztási technikák és formák függvényében, ezért a KFÖ figyelemreméltó kombinációs módszereként alkalmazható. EREDMÉNY A manuális nyirokterápia és a bandázsolás /nyiroktape kombinált kezelésével a gyógyulás gyulladásos szakasza lerövidíthetô, sebgyógyulás optimalizálható, hegesedések, fájdalom csökkenthetô, az izület mobilizálása felgyorsítható, mely a nyiroktranszport fokozását eredményezi illetve a terhelésbôl eredô reödematizáció és az ezzel együttjáró gátló reflexek visszaszoríthatóak. Mindezek eredményeként a beteg rövidebb idôn belül rehabilitált és munkaképes. KÖVETKEZTETÉS Bár a Földi féle komplex fizikális ödématerápia hatásmechanizmusait tekintve maximálisan kielégíti az akut gyulladásos ödémák kezeléséhez szükséges metódusokat, mégis felléphetnek olyan körülmények (pl.: fokozott fájdalom, mozgásterjedelen túlzott korlátozottsága a bandázsban stb.), melyek szükségessé teszik a négyoszlopos terápia kiegészítését,
módosítását. Ezt nyiroktape technikával tudjuk az optimális eredmény elérése érdekében megvalósítani. Bandázsolást szükség esetén nyiroktape-el kiváltva, egy az eredményre nézve remek alternatívájú kezelési kombinációt kapunk, illetve hosszú távon az állapot tovább optimalizálható anélkül, hogy a beteg mozgásszabadsága, esztétikai megjelenése zavarva lenne.
Csípő, egyensúly, propriocepció szekció 10’ Csípőprotézis beültetés elülső minimál invazív feltárásból. Kezdeti tapasztalatok Szabó István 1, Gimesi Cs. 1, Torkos M. 1, Saab N. 1, Bogdán T 1, Laky A. 1, Magyar Á. 2 Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Egység 1, Orthopädie Zentrum, Zürich2 CÉL Kezdeti tapasztalatainkat szeretnénk bemutatni az elülső feltárásból történő minimál invazív csípőprotézis beültetéssel kapcsolatban. Az előadásnak nem célja beteganyag bemutatása. MÓDSZER 2008. novembere óta Ortopédiai Egységünkben megkezdtük az elülső feltárásból történő minimál invazív csípőprotézis beültetést, amelynek segítségével mintegy 15 beteget operáltunk. A műtéthez egy speciális extenziós asztalt használunk, melynek segítségével lehetőség nyílik az izomleválasztás nélküli protézis beültetésre, egy, elülső feltárásból. A műtét során a gluteus mediust és minimust elkerüljük, melynek következtében az ezzel kapcsolatos postoperatív szövődmények csökkenésével lehet számolni. Az előadás során bemutatásra kerül az elülső feltárás elméleti és műtéttechnikai alapjai. EREDMÉNYEK Hosszú távú eredményekről még nem tudunk beszámolni, de a rövid távú eredmények alapján megállapítható, hogy a rehabilitáció ezzel a feltárással gyorsabb, mint a hagyományos gluteus mediust és minimust érintő feltárások. Az instabilitásos szövődmény jelentősen csökkennek. Hangsúlyozandó azonban, hogy a műtét technikailag nehezebb és jelentős felkészültséget igényel. A minimál invazív csípő feltárásokra jellemző tanulási fázis hosszú, mely odafigyelést, képzettséget igényel a sebésztől a komplikációk elkerülése érdekében. KÖVETKEZTETÉS
Bár kezdeti úton járunk, de valószínűleg az elülső feltárásból történő minimál invazív csípőprotézis beültetést folytatni fogjuk tekintettel a bíztató kezdeti eredményekre. 0181 Csípő, egyensúly, propriocepció szekció 8' AZ ANTERIOR MINIMAL INVAZÍV TECHNIKÁVAL VÉGZETT CSÍPŐENDOPROTÉZIS MŰTÉTET KÖVETŐ REHABILITÁCIÓS TAPASZTALATOK Henics Dóra1, Palotás Andrea2 , Dr. Szabó István1, Dr. Gimesi Csaba Kaposi Mór Oktató Kórház Orthopaediai Egység, Kaposvár1 PTE, EKK, gyógytornász szak, Pécs2 Anterior feltárásból behelyezett csípőízületi endoprotézis műtét során az izomzatés egyéb lágyrészek teljesen érintetlenek maradnak, ezért a technika feltétlen előnye a hagyományos, lateral feltárásból végzett műtéti technikával szemben az, hogy a betegek rehabilitációja jóval gyorsabb, postoperatív fájdalmuk kisebb. Megbízható a protézis stabilitása, luxatio gyakorlatilag nincs. A protézis szinte azonnal terhelhető, mankóhasználat ideje 2-3 hét. A betegek munkába való visszaállása jóval hamarabb megtörténik. Gyakoribb szövődmény a lateral feltárásból végzett technikával szemben a femur fractura. A szerzők rehabilitációs tapasztalataikat számszerű adatokkal, objektív skálákkal, 3-4 hónapos utánkövetéssel támasztják alá. Izületi ROM mérés, izomerő vizsgálat, VAS fájdalomskála, FIM skála folyamatos nyomonkövetése történik a postoperatív 1., 7. napon, majd a 6 hetes és a három hónapos kontroll során. A betegek száma hozzávetőlegesen 15 anteior és 15 lateral műtéti feltárásból adódik. Összegezve, kezdeti tapasztalataink alapján állítható, hogy a rehabilitáció mértéke gyorsabb, a betegek munkába való visszaállása jóval előbb megtörténik. 0187 Céges előadás Csípő, egyensúly, propriocepció szekció 10' Csavaros osteosynthesis stabilitásnövelése „AO” csavarok továbbfejlesztésével Olasz Sándor, dr.Sződy Róbert*, dr. Dobránszky János, dr. Bagi István BME-ATT, Péterfy S. Kórház Baleseti Központ*, Budapest Az operatív töréskezelés megjelenése óta örök kérdés a stabilitás, a csont és a behelyezett fémanyagok kapcsolata mind biológiai, mind biomechanikai szempontból. Ma a szövetbarát, rozsdamentes fémötvözetek, valamint a többnyire titán alapanyagú fémeket használják a traumatológiában.
A biomechanikai kapcsolat fém és csont között kezdetben csak a fokozott stabilitást tartotta szem előtt, így alakultak ki az un. „vasbeton” synthesisek. Ezek elemzésekor derült fény arra, hogy a végső cél, a csonttörés gyógyításának elérésére szükség van a kontrolált mikro-mozgásokra, ami reformot jelentett a rögzítő rendszerek fejlesztésében. A törtvégek között kialakítandó kompresszió, illetve kontrolált mikro-mozgások mechanikai, vagy biomechanikai megjelenése a csavarokkal rögzített féminplantátumok mentén valósul meg, azaz a csavarokkal szemben támasztott elvárás, minden esetben a lehető legnagyobb stabilitás igényével fogalmazható meg. Bár a ma használatos csavarok, „reteszcsapok” kialakításukat tekintve az esetek jelentős részében tökéletesen megfelel a kívánalmaknak, de a csontgyógyítás folyamatában mai nap is előadódnak olyan töréstípusok, melyek vagy az emberi csontvázrendszerben történt elhelyezkedésüket tekintve, vagy az adott paciens csontjainak szerkezeti sajátosságai nem megfelelőek a ma használatos csavarok használatával a kellő stabilitás biztosítására. Az előbbire példa a lábszárcsont térdhez közeli végének törése, ahol a csontszerkezet jellemzően szivacsos szerkezetű és elvékonyodik a csont külső, nagyobb stabilitást biztosító corticalis rész. Ennek megfelelően a jelenleg alkalmazott csontrögzítő rendszerek behelyezésénél relatív nagy valószínűséggel észleljük a csavarok nem kívánt mozgását. Az utóbbi szempontból mindenképpen kiemelendő az osteoporosis népbetegségű problémája, mely mellett a csontszerkezet olyan kóros ásványi só tartalom csökkenése észlelhető, hogy csak jelentősen túlbiztosított mennyiségben behelyezett csavar mellett remélhető a kellő stabilitás biztosítása. Céljaink egy olyan csavarprofil kialakítása, ami kompatibilis a jelenleg használt fémimplantátumok rögzítéséhez, illetve magukban is stabilabban, „megbízhatóbban” rögzítik a törtdarabokat egymáshoz. A kialakított menetprofil a hagyományos menetprofilú csavarokkal szemben ellenállóbbak a csavar lazulással szemben és ezzel a törést rögzítő fémek nem kívánt mozgását gátolhatjuk.
0130 Csípő, egyensúly, propriocepció szekció 6'
A dorn terápia hatékonyságának bemutatása arthrosis coxae esetében Kanyó Ildikó Physio‐Vit, Németország CÉL Az előadás célja a Dorn terápia hatékonyságának bemutatása olyan degeneratív elváltozáson keresztül, amely előrehaladott stádiumában kifejti hatását a lumbális gerincszakaszra, illetve az alsó végtag csípőtől disztatálisan elhelyezkedő ízületeire is. A Dorn terápia során alkalmazott korrekciós technikával már az első kezelés alkalmával meg tudjuk szüntetni, vagy súlyosabb deformitás esetén jelentősen csökkenteni a fájdalmakat, és egyben javítjuk az esetleges funkciózavarokat. MÓDSZER A Dorn terápia egy olyan manuális kezelési módszer, mellyel számos mozgásszervi panaszt, problémát képesek vagyunk megoldani, javítani. Hatékonyan tudjuk korrigálni a fájdalmas ízületeket aktív mozgással, és ezzel egyidőben, a megfelelő pozícióban, célzottan alkalmazott erőteljes nyomással. A terápiánál fontos szempont a fiziológiás statikus viszonyok helyreállítása. Ezért olyan diagnózist választottam, ahol súlyos stádiumban már általában elmondható egyrészt az alsó végtagi hosszkülönbség kialakulása, másrészt pedig valamilyen mértékű patológiás elváltozás a lumbális gerincszakasz területén. A vizsgálatban résztvevő személyek kiválasztásának fő szempontja volt az azonos diagnózison túl, a végtaghossz különbség, valamint a lumbális gerincszakasz érintettségének jelenléte. A terápia hatékonyságának bemutatására két féle módszert választottam. Az egyik szubjektív vizsgálati módszer, a fájdalom megítélésére vonatkozóan, a másik objektív mérési eredményeken alapuló vizsgálat, a járás hatékonyságát illetően. A csoportot 3 alkalommal vizsgáltam. A Dorn terápia kezdete előtt, az első kezelés után, valamint az első kezelés utáni egy hónap múlva. EREDMÉNYEK Az első Dorn terápiát követően a szubjektív és az objektív vizsgálati eredmények mutatták a fájdalom csökkenését, a járási folyamat hatékonyságában létrejött változásokat, amit a második alkalommal kapott eredmények még egyértelműbben megerősítettek. KÖVETKEZTETÉS Már az első terápiát követően jelentős eredményeket lehet elérni a fájdalom csökkentését illetően. Ezeket az eredményeket maximum 3‐ 4 terápiával viszonylag hosszú távra stabilizálni
lehet. A Dorn terápia kedvező hatása, hogy rövid időn belül tudjuk pozitívan befolyásolni a különböző mozgásszervi panaszokat, a funkciózavarokat. 0037 Csípő, egyensúly, propriocepció szekció 6' Csípőtáji töröttek fizioterápiás kezelése – audit eredmények 2008 – 2009 Zaletnyik Zita ÁNTSZ – OSZMK, Budapest A 2007‐ben Magyarországon csípőtáji törést szenvedett 16122 beteg 26004 esetszámmal történő ellátása az összes egészségügyi ellátás jelentős részét adja. A csípőtáji töröttek fizioterápiás ellátása az egészségügyi rendszer minden szintjén zajlik: posztoperatív ellátás – traumatológiai osztályokon, krónikus ellátás, mozgásszervi rehabilitáció, szakambulanciák, szakrendelések, otthoni szakápolás, gyógyfürdő ellátás területén. A csípőtáji törések fizioterápiás kezelésében mérvadó a minisztériumi protokoll szerinti szakmai eljárások alkalmazása. A gyógytorna – fizioterápia eszközeivel javíthatóak a beteg várható életminőségi mutatói, csökkenthetőek a csípőtáji törések szövődményei. A teljes gyógyulás ideje alatt (3‐6 hónap) a korszerű fizioterápiás kezelések fontossága vitathatatlan. Az audt célja az S.72.00, S.72.10, S.72.20 BNO kóddal megjelenő betegek fizioterápiás ellátásának felmérése az egészségügy teljes vertikumában. Feltett kérdéseink segítségével vizsgálni kívánjuk: a betegforgalmat, hozzáférhetőséget, a betegutat, személyi feltételeket, a protokollnak megfelelő szakmai munka folytatását, a fizioterápiás dokumentáció meglétét, szakmai tartalmát. 0280 Csípő, egyensúly, propriocepció szekció 6' Proprioceptív tréning objektivizálási lehetőségei Moldvay Ildikó –Dezső Ildikó - Dr. Pavlik Attila Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Az ízületi helyzetérzékelés zavarai számos kórkép velejáró tünetei. A szakirodalmi áttekintésekben és saját klinikai gyakorlatunkban a fej feletti terheléssel járó sportágakban fordulnak elő nagy százalékban instabilitást okozó elváltozások. A proprioceptív tréning felépítése, elemei ismertek, már évek óta sikerrel alkalmazott rehabilitációs és preventív
eljárás. Eredményességéről mégis döntően szubjektív visszajelzéseink vannak. A klinikai gyakorlatban korrekt mérési eljárásokra kevés lehetőségünk van, a passzív mozgásreprodukció vizsgálata kompjuterizált dinamométeres eljárást igényel. Ennek hiányában az aktív mozgásreprodukció felmérését és értékelését végeztük el, amelyből a proprioceptív működésre következtettünk. A tréning felépítését az ebből nyert megfigyelések és az eddigi tapasztalatok alapján állítottuk össze. Az egyszerű mozgásos vizsgálat gondolatébresztő és természetesen további kiegészítésekre szorul, de úgy gondoljuk, hogy segítségével munkánkról közvetlen visszajelzést kaphatunk. 0282 Csípő, egyensúly, propriocepció szekció 6’ Stabilométer használata a rehabilitációban Sebestyén Anita, Szabó Borbála, Szatmári Katalin Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél‐Pesti Kórháza, Központi Rehabilitáció osztály Csepel CÉL A stabilométer egy nyomásmérő eszköz, melynek szenzora egy platform, ami összeköttetésben áll egy számítógéppel. Az eszköz alkalmas a talajerő egy síkban történő mérésére, és annak síkbeli és időbeli felbontására. Előadásunkban a stabilométert szeretnénk bemutatni, kiemelve az eszköz használatának előnyeit a rehabilitációban. MÓDSZEREK Előadásunk elkészítéséhez az osztályunkon (Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél‐Pesti Kórháza, Központi Rehabilitáció) kezelt betegekről készítettünk felméréseket az osztályunkon található stabilométerrel. Az eszköz egy computerből, 40X40 cm‐es erőmérő platformból áll. A beteg anyag: femoralis és cruralis amputáltak, degeneratív kórképek, neurológiai kórképek (főleg hemiparesis), trauma utáni állapotok. Mérési fajták: statikus‐ terhelés vizsgálat, stabilometriás‐ nyitott és csukott szemes egyensúly vizsgálat. EREDMÉNYEK (konkrét adatokkal, statisztikai számításokkal): A vizsgálat eredményeként szeretnénk bemutatni, hogy az eszközt a következő területeken tudjuk alkalmazni a rehabilitációban: a végtag terhelés felmérése, a megfelelő terhelés tanítása, alsóvégtag protézis beállítása, ortézisek beállítása és használatának kontrollja, egyensúlyzavarok felmérése, kezelés utáni kontroll.
Előadásunkban bemutatjuk a fent említett területeken végzett mérések eredményeit. KÖVETKEZTETÉS Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az eredmények pontban felsorolt területeken sikeresen alkalmazható az eszköz. A stabilométer legnagyobb előnye, hogy objektív visszajelzést ad a rehabilitáció hatékonyságáról. 0413 Csípő, egyensúly, propriocepció szekció 6’ Egyensúlyfejlesztés túlsúlyos és elhízott postmenopausalis életkorú nőknél Koroknai Gabriella, Jobst Dominika, Molics Bálint, Kránicz János PTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet, Pécs CÉL A postmenopausális életkorban lévő nők esetében az osteoporosis veszélye megnő, ezért az elesések általi sérülések elkerülése érdekében a testsúly csökkentésén túl különösen fontos szerepe van a mozgásprogram részeként alkalmazott egyensúlyfejlesztő tréningnek. Vizsgálatunk célja a statikus és dinamikus egyensúly vizsgálata és fejlesztése volt túlsúlyos és elhízott nők körében. Hipotézisünk szerint a rendszeresen alkalmazott egyensúlyfejlesztő tréning pozitív hatása objektív vizsgálati módszerrel mintánk esetében kimutatható. MÓDSZER Az egyensúlyfejlesztő tréningen, beválasztási kritériumok alapján 13 fő vett részt. A páciensek átlagéletkora 57,46 ± 4.37 év, testsúly átlag 91,67 kg ± 6,95 kg, BMI átlag 34,36 ± 4,28 kg/m2. Betegeink 12 héten keresztül, heti két alkalommal vettek részt a pulzuskontrollált mozgásprogramban, mely minden alkalommal tartalmazott dinamikus és statikus egyensúlyfejlesztő gyakorlatsort. Az átlagos tréning idő alkalmanként 50 perc. Az egyensúly vizsgálatát a Bretz-féle stabilometriás berendezéssel, a testsúly és testzsírszázalék mérését standardizált, egyfázisú bioimpedancia mérleggel végeztük. Kapott eredményeinket egymintás t-próbával, Statistika for Windows szoftverrel elemeztük ki. EREDMÉNY Egymintás t- próba eredményeinek ismeretében 5%-os szingnifikancia szint (p<0,05) esetében mondható, hogy nem következett be lényeges különbség a nyitott és csukott szemmel végzett módosított Romberg teszt maximális medio-laterális illetve antero-posterior elmozdulásánál, a nyitott és a csukott szemmel végzett módosított Romberg teszt összes
elmozdulásának 95%-át magába foglaló kör sugara esetében, a testtömegközéppont adott pozícióban tartásának teljesítményszázalékánál, a test-tömegközéppont áthelyezésével a megadott pontok érintésének idejében. Szignifikáns változás következett be azonban a test-tömegközéppont áthelyezésének idejében egy megadott pontba a sagittalis síkban (p=0,02), a test-tömegközéppont adott síkbeli mozgatásának sikerszázalékában (p=0,01) illetve a mérési idő százalékában kifejezett sikerében (p=0,01). A mozgásprogram továbbá szignifikáns változást eredményezett a minta testsúlyának változásában (p=0,00) és a BMI változásában is (p=0,00) KÖVETKEZTETÉS Mintánk esetében lényeges változás a dinamikus egyensúly javulásában következett be, változást a statikusban kevésbé tapasztaltunk, mely a három hónapos mozgásprogram során alkalmazott dinamikus gyakorlatok dominanciájának tulajdonítható. 0185 Csípő, egyensúly, propriocepció szekció 6' Poszturális stabilitás fejlesztése Parkinson-kóros betegeknél Zank Viktória PTE KK Neurológiai Klinika, Pécs A Parkinson kór primer degeneratív központi idegrendszeri megbetegedés. Motoros alaptünetei: bradykinesis/hypokinesis, rigor, tremor és tartási (poszturális) instabilitás. Az egészséges szervezetben a tartási stabilitást a tartási reflexek és a beállító reflex biztosítják. Parkinson-kórban az agytörzs károsodása miatt ezek a reflexek sérülnek, instabilitás alakul ki. A betegség késői stádiumában jelentkezik, nehezen kezelhető tünet, a gyógyszeres és műtéti terápia is csak korlátozottan hatékony. Jelenlegi előadásomban a tartási instabilitás diagnosztikáját, fizioterápiás fejleszthetőségét vizsgáltam. Felmérésének módjai lehetnek statikus tesztekkel (Romberg, egy lábon állás, flamingó), dinamikus tesztekkel (testsúlyáthelyezés, Babinski-Well, csillagjárás, TUG, platform) vagy funkcionális tesztekkel (Berg Balance Scale, Tinetti). A tartás instabilitás kezeléséhez elengedhetetlen a tartáskorrekció, a járásfejlesztés, koordináció-fejlesztés, izületi mozgásterjedelem növelés, izomerő növelés, állóképesség fejlesztés és életmódi tanácsok. Mindezek mellett párhuzamosan kell fejleszteni a
legfontosabb tényezőt, az egyensúlyt. Alkalmazhatjuk a Proprioceptív Neuromusculáris Facillitáció (PNF) -módszer, illetve a Bobath-módszer statikus és dinamikus egyensúlyfejlesztő gyakorlatait, speciális közegként a vizet. A fejlesztéshez dyn-airt, fizioballt, akadályokat használtam.
Váll szekció 6' Vállprotézis és rehabilitációjának alapelvei Szabó István 1, Henics D. 1, Brigovácz É 2, Walch G. 3, Liotard JP 3 Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Egység 1, Kaposi Mór Oktató Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály 2, Centre Orthopedique Santy, Lyon, Franciaország 3 CÉL A szerzők a vállprotetika alapelveit, a rehabilitációhoz szükséges alapvető műtét technikai ismereteket, a protézis rehabilitáció lépéseit, és az ezzel összefüggő szövődmények elkerülésének módját kívánják bemutatni. Az előadásnak nem célja beteganyag bemutatása MÓDSZER A vállprotézis beültetése világszerte elfogadott eljárás, mivel jó eredményt ad a különböző vállízületi degeneratív és gyulladásos patológiák kezelésében. Erős fájdalomcsillapodást és a mozgástartomány jelentős javulását közöltek számos beteganyag esetében. A posztoperatív rehabilitáció alapvető fontosságú a jó eredmény eléréséhez. A rehabilitáció első időszakában a passzív vállmozgás lehető legjobb helyreállítása és az esetleges rehabilitációs szövődmények elkerülése a cél, amely a „ne ártsunk” elv. Legfontosabb a subscapularis védelmére a túlzott kirotáció gátlása, amelynek mértékét a sebész határozza meg a műtét után, illetve a beteg mindennapi aktív tevékenységének megszüntetése, jelentős csökkentése. A passzív vállmozgások fokozatos helyreállását, javulását követően lehetséges csak az aktív tevékenység folytatása. EREDMÉNYEK Megfelelő indikációval, műtéti technikával, protézissel és rehabilitációval a vállprotézis alkalmas a fájdalomcsillapításra és a funkció helyreállítására. Leggyakoribb rehabilitációs szövődmények a m. subscapularis varratának szakadása, a posztoperatív beszűkült fájdalmas vállmozgások és a hátsó instabilitás vagy ficam. Ezek elkerülésével legtöbbször jelentős
funkciójavulás és betegelégedettség érhető el. KÖVETKEZTETÉS A vállízületi protézis megfelelő eredményének elérése nemcsak sebészi, hanem azt követő rehabilitációs feladat is. A kettő együttesen képes csak a jó eredmény elérésére. 0181 Váll szekció 6' Passzív vállmozgás helyreállításának jelentősége a vállízület rehabilitációjában Henics Dóra1, Brigovácz É. 1, Walch G. 2 Liotard 2, Szabó 1 Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Egység1, Centre Orthopedique Santy, Lyon, Franciaország2 CÉL A szerzők bemutatják a vállműtétek után alkalmazott rehabilitációjukat, illetve annak alapelveit. Az előadásnak nem célja beteganyag bemutatása. MÓDSZER A beszűkült passzív mozgástartomány helyreállítása a vállrehabilitáció egyik alapvető célja. A passzív vállmozgások fájdalmas korlátozottsága nagyon gyorsan kifejlődhet egy műtéti beavatkozás esetén is, amennyiben bizonyos rehabilitációs alapelveket nem tartunk be. Ez a mozgásbeszűkülés megjelenhet bursitis, capsulitis, vagy kéz-váll syndroma formájába. Legtöbbször a betegek életét hosszú hónapokon megkeserítik a nyugalmi és éjszakai fájdalom miatt. A váll indokolatlan rögzítése, de a túl gyors aktív rehabilitáció is a befagyott váll syndroma kialakulását elősegítheti. A szárazon végzett tornán belül mind a beteg, mind a rehabilitációt végző szakemberek helyzetét megkönnyítő olyan önállóan végezhető gyakorlatokat mutatnak be a szerzők, melyek a vállmozgás 95 %-át magába foglalja. Az összekulcsolt kézzel önállóan végzendő mozgást a mozgásbeszűkülés mértékétől függően különböző testhelyzetekben kell végezni, melynek részletei is bemutatásra kerülnek. Egyhasonlóan száraz tornához- önállóan végzendő vízi torna gyakorlatait is szemléltetik, gyakorlati tanácsokkal kiegészítve. EREDMÉNYEK A vállműtétek korábban a posztoperatív rehabilitációs nehézségek miatt számos esetben rossz eredményt adtak, mely problémák a jelenlegi rehabilitációs alapelvek betartásával jelentősen csökkennek. Amennyiben a preoperatív állapotban teljes passzív vállmozgása van a betegnek és a jó indikációval, jól kivitelezett műtétet követően szintén a passzív vállmozgás helyreállítása a fő cél, a posztoperatív befagyott váll szindróma száma és esetleges súlyossága
jelentősen csökken. KÖVETKEZTETÉS A váll rehabilitáció esetében első lépésben nem az izomerő, hanem a passzív vállmozgás helyreállítása a fő cél. Ezek teljes elérését követően van lehetőség az izomerő javítására, amelyek együttesen a vállműtétek eredményeit javítják. 0151 Váll szekció 6' Periarthritis humeroscapularis kezelése Mulligan-módszerrel Lukácsy-Fábián Eszter Viszen Kft., Scolinea Gyógytorna, Budapest CÉL Az előadás célja a Mulligan-módszer sajátosságainak bemutatása a periarthritis humeroscapularis kezelésén keresztül. Bár a periarthritis humeroscapularis a glenohumeralis ízület körüli lágyrészek gyulladásából és degeneratív elváltozásából eredő betegségnek számít, mégis egy, a váll ízületre ható manuálterápiás fogással jó eredmények érhetők el a kezelésében. MÓDSZER A Mulligan-módszer egy egyedülálló manuálterápiás metódus, mely a fizioterapeuta által végzett passzív mobilizáló technikákat a páciens által végzett aktív mozgással ötvözi. A végtagok kezelésére az MWM technikái (mobilisation with movement – mobilizálás mozgással), a gerinc terapizálására pedig a SNAG technikák (sustained natural apophyseal glide – megtartott természetes kisízületi csúsztatás) állnak rendelkezésünkre. Amennyiben a tünet okaként egy ízületi pozíciós hibát feltételezünk, az adott ízületen megtartunk egy passzív, fájdalommentes transzlációs, illetve rotációs kiegészítő mozgást, a pácienst pedig felszólítjuk a korábban fájdalmas mozgás kivitelezésére. A passzívan korrigált helyzetben történő aktív mozdulatnak is fájdalommentesnek kell lennie. A központi idegrendszerre a mozgató szervrendszer irányából a legintenzívebb hatást a fájdalommentes aktív mozgással tudjuk gyakorolni. A mechanoreceptorokon keresztül egy olyan kedvező neurofiziológiai hatást tudunk elérni, mely hosszú távon is fájdalommentességet biztosít. EREDMÉNYEK A periarthritis humeroscapularis Mulligan-módszerrel történő kezelésével rövid távon akut eseteknél a nyugalmi fájdalom csökkenthető, lehetővé válik az aktív mozgások megindítása, krónikus eseteknél befolyásolható a véghelyzeti fájdalom, illetve a beszűkült
mozgástartomány növelhető. Hosszú távon az önterápia alkalmazásával megvalósulhat a lehetőség szerinti teljes mozgástartomány helyreállítása. KÖVETKEZTETÉS A Mulligan-módszer keretein belül az MWM technikák közül a postero-laterális csúsztatással tudunk pozitív hatást gyakorolni a glenohumeralis ízületre. 0103 Váll szekció 6' A subacromiális tér növelése a scapula orientációjának megváltoztatásával az aktív terápia során Oláh Beatrix, Hantó Zsuzsanna, Dr. Kiss Jenő, Fábiánné Horváth Lúcia OMT Mozgásszervi Centrum, Budapest Vállízületi fájdalom és megváltozott ízületi mozgásminta gyakori probléma, a felnőtt lakosság 10%-át érinti élete folyamán. A subacromialis tér beszűkülésének számtalan oka ismert, ezek közül a scapula orientációja napjainkban kiemelt fontosságú. Az előadás célja: Bemutatni a subacromialis tér viszonyait, ill. ennek változását a scapula helyzetének módosulásával. A konzervatív kezelés során kiemeljük a manuálterápia és az aktív terápia néhány olyan elemét, melyet fontosnak tartunk a scapulohumeralis mozgások helyreállításában. Módszer: Nemzetközi tanulmányok alapján a scapula megváltozott helyzetének imertetése és ennek hatása a subacromialis térre, valamint a vállízület mozgásaira. Eredmény: A tanulmányok alapján megállapítható, hogy a funkcionális vizsgálat során a subacromiális tér és az ízületi tok feszességének megítélésére általunk is használt tesztek validak és megbízhatóak. A vállízület kinematikájának helyreállításához a konzervatív kezelésben kiemeljük az ízületi mobilizációs technikák szerepét és a neuromuszkuláris rendszer stimulálását kinezio-tape technikák alkalmazásával. Amennyiben a megfelelően végzett konzervatív kezelés 3-5 hónap alatt nem állítja helyre a vállöv fájdalmatlan működését szóba jön a feltárásos vagy endoscopos műtét lehetősége. Következtetés: Véleményünk szerint a nemzetközi irányelvek alapján mind a funkcionális diagnózis felállításában mind a kezelés irányának meghatározásában szoros együttműködésre van szükség az ortopéd sebész és a fizioterapeuta között . A vállízület megváltozott funkciójának
hatékony vizsgálatához és konzervatív kezeléséhez új gondolkodásmódra van szükség a nemzetközi ajánlások figyelembevételével. Váll szekció 6' A GYERMEKKORI VÉGTAGTÖRÉSEK TITÁN ELASZTIKUS VELŐŰRSZEGGEL TÖRTÉNŐ KEZELÉSÉNEK FIZIOTERÁPIÁS VONATKOZÁSAI Mohai Csilla, Dr. Birov Edvard, Dr. Farkas András Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika Sebészeti Osztály, Pécs CÉL Vizsgálatunk célja a titán elasztikus velőűrszeggel (TEN) történő belső rögzítés hosszútávú funkcionális eredményeinek felmérése volt a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Sebészeti Osztályán legalább 5 évvel korábban operált betegei között. Általánosságban elfogadott, hogy ez a műtéti technika jó és gyors gyógyulást biztosít, ugyanakkor tudni szerettük volna, hogy a hosszú távú funkcionális vizsgálatok eredményeivel is alátámaszthatók-e ezek a kedvező adatok, illetve az eljárás mennyiben módosítja a fizioterápiás kezelés módját és időtartamát. MÓDSZER Klinikánk archívumából kikerestük az 1997-2002 közti időszak azon betegeinek adatait, akik ellátása titán elasztikus velőűrszeggel történt. Összegyűjtöttük a hozzájuk tartozó dokumentációkat és rtg. filmeket. Vizsgálatainkat 2008. elején kezdtük el a gyógyulást követően 5-10 évvel, mely kérdőíves felmérésből, fizikális vizsgálatokból és rtg. vizsgálatból állt. A vizsgálatok során geniométer segítségével passzív és aktív mozgástartományokat mértünk a sérülést körülvevő ízületekben. Izomerőt, végtag körfogatot, végtaghosszt vizsgáltunk az épp oldalival összehasonlítva, illetve a sérült végtagra adaptáltan speciális mozgásvizsgálatokat végeztünk EREDMÉNYEK Az adott periódusban 94 gyermek törésellátásakor történt titán elasztikus velőűrszegezés. Ezek között 31 (33%) combcsont-, 12 (13%) lábszár-, 14 (15%) felkar-, és 37 (39%) alkartöröttet találtunk. Kontrollvizsgálaton 40-en jelentek meg (18 combcsont-, 6 lábszár-, 2 felkar-, 14 alkartörött). A kérdőív feldolgozása alapján azt találtuk, hogy 26 (68%) gyermek jelzett izomerő csökkenést és 12 (31%) gyermek panaszkodott ízületi mozgástartomány csökkenésre.
A fizikális vizsgálatok objektív eredményeinek feldolgozásakor számos érdekes és informatív adatot találtunk, melyekből kiderült, hogy TEN kezelés után is előfordul ROMbeszűkülés, izomerő -csökkenés, végtag körfogat-és hosszkülönbség. Észleltünk következményes sántítást és funkcionális scoliosist. KÖVETKEZTETÉS A hosszútávú vizsgálatok eredményeiből megállapítható, hogy a gyermekkorban a titán elasztikus velőűrszeggel történő töréskezelés általánosságban jó eredményt ad, de különösen az alsó végtag gyógyulása során a fizioterápiának továbbra is igen fontos szerepe van az optimális gyógyulásban. A látszólag gyors és eredményes gyógyulás azzal a téves következtetéssel járhat, hogy lecsökken a fizioterápia jelentősége, pedig a csont teljes gyógyulását nem feltétlen követi az izom és ízület teljes funkciójának helyreállása, mely secunder következményeket vonhat maga után, úgymint a funkcionális scoliosist és a korai arthrosis kialakulását. 0530 Váll szekció 6’ Az SMR technika alkalmazása a gyógytornában Hatvani Dorottya Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai, Központi Gyógytorna Szolgálat, Gyermeksebészet, Budapest CÉL Az SMR (self myofascial release) technika bemutatása MÓDSZER A gyógytorna kezelésekbe beépített izompólya lazítás (SMR technika), mely egyszerű és könnyen elsajátítható a gyermekek számára is. EREDMÉNY A különböző gyermekkori sérülések és ortopédiai problémák hatékony gyógyítása, esetbemutatásokon keresztül prezentálva. KÖVETKEZTETÉS A izompólyák lazításával a kontraktúra kezelés, az izomerősítés és az ízületi stabilitást célzó gyakorlatok is hatékonyabbak, így a sérüléseknél és ortopédiai problémáknál csökkenthető gyógyulási idő.
Felkért előadás Sportrehab 15'
Sportági ártalmak és megelőzési lehetőségeik kontakt sportágak esetén Moldvay Ildikó, Kálmán Dominika Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest A test test elleni küzdelem során számos speciális követelménynek kell megfelelnie a sportolónak. A magas szintű teljesítmény nélkülözhetetlen elemei közé tartoznak az erőállóképesség, a robbanékonyság mellett a magas szintű percepció, a reakciógyorsaság, a proprioceptív képességek. Ennek megfelelően az edzések felépítése is számos területen eltér a többi sportág edzés-szerkezetétől. A részképességek fejlesztése során a mozgatórendszer sokszor a terhelhetőség felső határán van, így nagyobb gyakorisággal történnek kisebb-nagyobb sérülések. A sportolói magatartás és a teljesítménykényszer nem mindig teszi lehetővé a regenerációt, mely a sportártalmak kialakulásának kedvez. Gyakran nem megfelelő edzésvezetés további rizikófaktort jelent. A birkózósport jellegzetességeinek vizsgálata során ezen körülmények és az előforduló elváltozások között kerestünk összefüggéseket. A felmérés során több oldalról közelítettük meg az edzések és versenyek során előforduló problémákat. A kapott információk birtokában bemutatjuk a kontakt sportokra jellemző edzésfelépítést, a veszélyt jelentő összetevőket és a megelőzés lehetőségeit keressük.
Felkért előadás Sportrehab 10' Sportfizioterápia: kompetenciák és standardok Guti Réka Magyar Gyógytornászok Társasága, Budapest CÉL A Nemzetközi Sportfizioterápiás Szövetség (IFSP) a WCPT elismert alcsoportja, míg hazánkban a sportfizioterápia bevezetésre váró szakterület. 2004-2006 között egy nemzetközi szakmai-team (hazánk részvételével) egységes irányelveket dolgozott ki, amelyeket a WCPT 2007-ben jóváhagyott. Sportfizioterápiás alapfogalmak meghatározása. A 11 kompetencia és a hozzá tartozó standardok felvázolása. A sportfizioterapeuta szerepköreinek magyarázata egy kompetencia modell segítségével. A 2.kompetencia - akut intervenció - feladatainak részletezése, figyelembe véve a sportág specifikus szempontokat. KÖVETKEZTETÉS A sportfizioterápia elérhető kell, hogy legyen kortól, képességtől és a sportteljesítmény
szintjétől függetlenül mindenki számára. Hobby/amatőr sportolóktól kezdve a versenysportban résztvevőkig nemzeti, nemzetközi és olimpiai szinten egyaránt, mind az épeket, mind a fogyatékkal élőket tekintve. Ahhoz, hogy az ellátás magas szintű szakmai minőségben történjen, megfelelő képzéssel létre kell hozni egy olyan szakembergárdát, akik ezen kompetenciák és standardok alapján képesek probléma megoldásra. 0086 Felkért előadás Sportrehab 8' ACSM 2009 beszámoló: Visszatérés a sportba Benkovics Edit SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, DAVID Training Center, Budapest 2009 májusában vettem részt az American College of Sport Medicine (ACSM) 56th Annual Meeting-én Seattle, Washington, U.S.- ben. Az ACSM a sport bármely területét érintő kutató- és tudományos munkát végző sport- és ortopédorvosokat, edzőket, sportterapeutákat és gyógytornászokat koordinálja az egész világon. Ezen a kongresszuson a két abszolút kiemelt „Memorial and Historical Lectures” mellett 4 „President’s Lectures”, 4 „Tutorial and Clinical Lectures”, 4 „Highlighted Symposiums”, 4 „Featured Science Sessions”, összességében 520 felkért előadást lehetett meghallgatni a 3077 beérkezett előadás és a számtalan gyakolati bemutató mellett. A fő témák közül kiemelném a „Sports Cardiolgy” és a „Return to Play – Dilemmas in Sports Medicine” szimpóziumokat. A „Historical Lecture”-t „Evolution of the Female Athele: Myth Versus Reality” címmel Dr. Barbara Drinkwater tartotta arról, hogyan tudták „beküzdeni” magukat a nők a versenysportba, és a férfiak akkor, hogyan vélekedtek erről. A csodálatos, tudományostörténeti összefoglalót több mint 2500-an hallgattuk. Előadásomban a „Return to play” témakörben elhangzottakat összegezném, kiemelve a következőket: - A hirtelen szívhalálról a versenysportban: kivédhető-e, megelőzhető-e? ICD kontra AED? A sport befejezése az egyetlen megoldás? - A „sportszív” és a HCM differenciál diagnosztikájának problémája - Hipertónia és a versenysport - A sport klasszifikációja - Izomhúzódás vagy mélyvénás trombózis: a thrombofylia gyakorisága atlétáknál - Visszatérés a sportba: evidenciák vagy egyéni döntések? Felkért előadás
Sportrehab 10' Lábtöréstől a világbajnoki címig – Egy élsportoló rehabilitációja a testlélek egység jegyében Balassa Levente, Bárdos Mónika Balassa Life Balance Bt. Nem érkezett absztrakt. Fizetett előadás Sportrehab 20' Rehabilitáció támogatása homeopátiás szerekkel Boiron Hungária Kft. Homeopátia a mozgásszervi betegségek kezelésében és a rehabilitációban Pucsok Bernadette Boiron Hungária Kft., Budapest A homeopátia széleskörű lehetőséget biztosít a balesetek, műtétek utáni rehabilitációban, kiegészítő lehetőségként. A gyógyulás ideje, a szövődmények gyakorisága csökkenthető, ezt klinikai vizsgálatok is igazolják. Egyéb kórképekben jó lehetőséget kínál olyan esetekben, amikor a hagyományos gyógyszerezés nem elegendő, vagy nem javallott. A gyógymód kiterjed a pszichés eredetű betegségek kezelésére is. Erre példákkal hivatkozik az előadás. 0306 Sportrehab 6’ Sportszemléletű rehabilitációs program 2008/2009. Gróh Piroska Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsaba A Magyar Gyógytornászok Társasága és a FONESZ közös szervezésében több alkalommal is lehetőségem nyílt a sportos rehabilitáció, vagy más néven az „adaptált fizikai aktivitás tréning” alkalmazására. Az elmúlt évben a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ fogyatékos fiataljainak, az idén pedig a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény időskorú ellátottjainak bevonásával. Mindkét célcsoport esetében javuló paramétereket és pozitív visszajelzéseket kaptunk, ami a módszernek és a pályázathoz kapcsolódó eszköztámogatásnak is köszönhető, így bővítve és színesítve lehetőségeinket. A program folyamatosságának fenntartására ezen túlmenően az intézményvezetői támogatás és résztvevők igénye, motivációja is garancia. 0528 Sportrehab 6’ Eséstanítás a traumás amputáltaknál a sportpályán Kormány Eszter
Az előadásom célja, hogy betekintést nyújtson a Sportterápián történő eséstanítás lehetőségéről a különböző magasságban sérült traumás amputáltaknál. Az esés egy olyan bekövetkezett esemény, amely a sérült ember akaratán kívül történik. Sokszor nagyon nehéz kivédeni, elkerülni a létrejöttét. Munkánk során az esés miatt bekövetkezendő sérülések elkerülése, illetve az önállóságra tanítás miatt tanítjuk meg esni az arra alkalmas amputált sérülteket, a kellő fizikai aktivitás, erőnlét elérése után. Előadásomban ezeknek a kritériumairól (kiket tanítunk meg esni, mi ennek a feltétele, illetve van-e kontraindikációja annak, hogy valaki esni tanítható legyen), és magáról az esés tanítás lépéseiről szeretnék beszélni nagy vonalakban.
0280 Témabevezető előadás Fiatalok fóruma 8' Egészségmagatartás vizsgálat felsőoktatásban tanulók körében Balajti Ilona*, Dr. Ádány Róza**, Dr. Kósa Karolina*** Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék*, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet**, Egészségfejlesztési Tanszék***, Debrecen Bevezetés A leendő tanárok vélemény- és attitűdformáló hatása, példaképszerepe az egészséggel kapcsolatos ismeretek és szemlélet formálásában nemcsak a tanulók, hanem rajtuk keresztül azok családtagjai, a tágabb népesség körében is érvényesül. Azért fontos megismerni már tanulmányaik során egészségmagatartásukat és az arra ható tényezőket, hogy azt szükség esetén formálni lehessen. Célkitűzések és módszer Jelen vizsgálat leendő tanárok egészségi állapotának és egészségmagatartásának felmérése céljából történt hat magyarországi felsőoktatási intézmény tanárszakos képzést nyújtó karain nem első éven, magyar nyelven tanuló hallgatók körében, kérdőíves adatfelvétellel. A kérdőív a demográfiai adatokon túl az egészségi állapotra és egészségmagatartásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények A hallgatók 65,34% jónak, illetve nagyon jónak ítéli egészségi állapotát; csaknem mindannyian (94.5%) úgy vélekednek, hogy sokat, illetve nagyon sokat tehetnek az egészségükért. A válaszadók több mint fele (55.27%) soha nem dohányzott; 17.4%-uk
azonban napi rendszerességgel szív cigarettát. Egyharmaduk próbált ki már valamilyen kábítószert, a legtöbben marihuánát (32.8%), illetve altatót és nyugtatót orvosi javaslat nélkül. Intenzív testmozgást a hallgatók több mint 90%-a végez legalább egyszer hetente, de a háromnegyedük hetente többször is. Az alkoholfogyasztást a hallgatók több mint négyötöde vállalja, de leginkább csak az alkalmankénti kategóriában. A lelki egészséget jellemző pontszám átlaga: 24,97 (min.12, max. 46) hallgatók körében, ami szignifikánsan magasabb, mint a hasonló korú átlagnépesség körében. Következtetések Az eredmények alapján, a legszembetűnőbb, hogy a mentális funkcionalitáscsökkenés, valamint az alkohol- és drogfogyasztás aránya nagyobb, mint a hasonló korú nem egyetemista népesség körében. Ezért az egészségmagatartás javítása érdekében erre a problémára kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan lehet a felsőoktatásban tanulók körében a mentális egészség állapotát javítani. 0258 Hallgató Fiatalok fóruma 6' Mozgásszegény életmód hatásai - Mozgásra fel! Erdélyi Zsuzsa, Balajti Ilona DE OEC Egészségügyi Kar, Deberecen Mindennapi fizikai aktivitásunk csökkenésével, egyre több ember betegszik meg a mozgásszegény életmódból adódó patológiás folyamatokban. A társadalomban olyan gyakori szinte népbetegségeknek számító, atherosclerosis, hipertónia, diabetes mellitus, daganatos elfajulások és asthma bronchiále-ban is legalább rizikó tényezőként, de gyakran kiváltó tényezőként is megemlíti a szakirodalom a mozgásszegény életmódot. Ezen az elváltozások megelőzése a prevenció egyik legfontosabb feladata. A környezetünkben élő fiatal felnőttek sporthoz való hozzá állását látva, 2007 nyarán megfogalmazódott bennünk a változatás iránti idény. 2007. decemberében két előadáson hívtuk fel a figyelmet a mozgásszegény életmód veszélyeire. A hallgatóságot az adatok megdöbbentették, de ez még nem sarkalták őket cselekvésre. Ezt az elzárkózást észlelve és a program folytatása képen, 2008 őszén megszerveztünk egy gyakorlati programot. 2008. október 13-a és december 15-e között 8 alkalommal tartottunk tréninget önként
jelentkező egyetemi hallgatóknak. A tréningek sokszínűségét biztosítandó, sokféle módszert használtunk fel, amelyek mindegyike más típusú edzésnek felelt meg, de mindegyik külön-külön is alkalmas, az inaktív embert aktivizálására. A legkedveltebb módszerek a dinamikus, nagy izületeket bemelegítő gimnasztika, a latin tánckultúrából átvett merengue, a fizio-ballon végzett egyensúly és koordinációs gyakorlatok és a jóga voltak. Emellett természetesen felhasználtuk a klasszikus gyógytorna elemeit, amelyet leginkább erőfejlesztésre, a koordináció és az izomnyújthatóság fejlesztésére használtuk. Az aktív gyakorlatokat kiegészítettük a stressz oldására alkalmas autogén tréninggel és masszázzsal is. A hallgatók nagyon szívesen vették, hogy a levezetést megelőzően, a gyermekkorukból ismert játékokkal töltöttünk néhány percet. A program előtt és után objektív vizsgálati módszereket alkalmaztunk, a fizikai aktivitásban bekövetkezett változások lemérésére. A vizsgálati eredmények a vártnál nagyobb mértékben javultak, a hallgatók fittségi mutatói elérték a normális értékeket. Ezzel bizonyítva látom a hipotézisem, miszerint egy viszonylag rövid ideig tartó programmal is elérhető az a hatás, amivel megelőzhetők a fent említett patológiás elváltozások. Ráadásként pedig a programban résztvevő hallgatók általános testi és lelki állapota is javult, nagyobb fizikai tartalékkal indultak neki a vizsgaidőszak megpróbáltatásainak. 0259 Hallgató Fiatalok fóruma 6' A mozgásszegény életmód hatása lelki életünkre Sipos Zsanett, Balajti Ilona DE OEC Egészségügyi Kar, Debrecen A nemzetközi, és a hazai szakirodalomban található adatok arra utalnak, hogy a felsőoktatásban tanulók körében a pszichés stressz mértéke meghaladja az optimális értéket, ugyanakkor társas támogatottsági mutatóik rosszabbak a hasonló korú lakossági átlagnál. Arra vonatkozóan, is találunk adatokat, hogy a rendszeresen végzett fizikai aktivitás befolyásolni tudja ezeket a mutatókat. Ennek igazolására többszakaszos vizsgálatot terveztünk. Az elővizsgálat során a hallgatók egészségmagatartásának feltérképezése történt, mely során kiderült, hogyha idejük engedi/né szívesen mozognak/nának, és ez saját bevallásuk szerint pozitívan befolyásolja a hangulati állapotukat. Az eredmények tükrében a fő vizsgálatban a mentális egészség javítását célzó mozgásterápiás program tervezése, és kivitelezése történt, egyetemi hallgatók közreműködésével. A csoportos foglalkozások hatására a három vizsgálati mutató közül kettő (lelki egészség, koherencia érzés) értékei
szignifikáns változást mutattak. 0094 Hallgató Fiatalok fóruma 6' A zenészek hangszerhasználat során jelentkező felső végtagi és gerinc panaszainak felmérése, megelőzésének és kezelésének lehetőségei a gyógytornászfizioterapeuta szemszögéből Orbán Judit 1, Dr. Horváth Mónika 1, Dr. Darabosné Tim Irma 1, Dr. Farkas Judit 2 1SE ETK Fizioterápiai Tanszék, Budapest; 2Zuglói Egészségügyi Szolgálat, Budapest A zenészeknél a csukló-kéz funkcionális egysége igen gyakran károsodik, és ha bárhol a törzs-kar-kéz mozgásláncban fájdalom alakul ki, akkor az is a hangszert megszólaltató kéz játékát nehezíti. A zenészek általában nem fordulnak szakorvoshoz, így nem jutnak el a gyógytornászhoz, pedig a meglévő károsodások okozta, elhúzódó fájdalmak megelőzésére, kezelésére számos lehetőséget ismer a szakma. Cél Felmérésünk célja az volt, hogy feltérképezzük a zenészek korábban fennálló és jelenlegi felső végtagi és gerinc panaszait; ezek elemzését, értékelését összehasonlítsuk a Kovács Módszer Egyesület 2006/2007. évi felmérésével. Módszer Kutatásunk alanyai véletlenszerűen kiválasztott, különböző stílusban és hangszeren játszó zenészek (N=261). Az adatfelvétel módszeréül a kérdőíves felmérést választottuk. Az adatfeldolgozás során kategorizálást, megoszlásszámítást és középérték számításokat, valamint Khi-négyzet próbát végeztünk. Eredmény Eredményeink alapján elmondható, hogy a vizsgált mintát alkotó zenészek 87%ánál már jelentkezett valamilyen mozgásszervi panasz, közülük a hangszeres játékot akadályozó probléma 56%ban alakult ki. A mintát alkotó zenészek 79%-ánál fordult elő felső végtagi és 65%-ánál gerincpanaszok. A felső végtagi panaszoktól szenvedők körében 61%-ban fordult elő gerincpanasz. Következtetés Egyénileg összeállított, részletesebb kérdőívünkkel nyert adataink mutatják a mozgásszervi panaszok gyakoribb jelenlétét a korábbi felméréshez viszonyítva. Javasoljuk a hangszer-specifikus preventív és kurációs fizioterápiás módszerek terjesztését a zenészek körében. Hallgató Fiatalok fóruma 6' Csecsemők terhelhetőségének objektív vizsgálata Thomann Dóra
SE ETK Fizioterápiai Tanszék, Budapest Az utóbbi években Magyarországon is egyre több éretlen koraszülött illetve asphyxiás érett újszülött marad életben a neonatológiai intenzív ellátás magas fokú szakértelmének köszönhetően. Javult a túlélés, ennek ára viszont, hogy egyre több szövődménnyel, esetleg maradandó károsodással élő gyermek van. A szakmai protokoll szerint a következményes idegrendszeri sérülést szenvedett csecsemőknek mihamarabb rendszeres neuroterápiában kell részesülniük, a jobb életminőség elérése érdekében. A gyógytornász feladata a tréning program optimális hosszának meghatározása, ehhez pedig tudnunk kell melyik csecsemő mennyire terhelhető. Felnőtt emberek terhelhetőségének meghatározásával számos szakirodalom foglalkozik, azonban csecsemőkre vonatkozó adatok nemzetközi szinten sem találhatóak. Célom az volt, hogy ne csak szubjektív érzésekre hagyatkozva, hanem objektív paraméterek alapján tudjam megmondani azt a tréninghosszt, mely a leghatékonyabb, a csecsemő túlterhelése nélkül. Terheléses programnak egy vertikalizációs és egy lokomóciós mozgásmintát választottam, az ülésbe húzódzkodást és az elemi járást. A legfontosabb élettani paraméterek, a pulzusszám és a légzésszám változásait követtem nyomon terhelés hatására. Remélem kutatásom hozzájárul ahhoz, hogy a gyógytornász a mindennapi gyakorlatban egy egyszerű, noninvazív vizsgálati lehetőséggel meghatározza a csecsemő optimális terhelhetőségét. „Fontos, hogy mindent mérjünk, ami mérhető, és megpróbáljuk mérhetővé tenni, ami még nem az.” (Galileo Galilei) 0274 Hallgató Fiatalok fóruma 6' Biomechanikai méréseken alapuló térdkoncepció alkalmazása futballistáknál LCA-pótlást követően Dienes Viktória, Benkovics Edit*, Csonka Natália**, dr. Knoll Zsolt*** SE ETK Fizioterápiai Tanszék SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, DAVID Training Center* Országos Sportegészségügyi Intézet, DAVID Training Center** Medicamentor Kft***, Budapest BEVEZETÉS A biomechanikai méréseken alapuló térdkoncepciót 2008 elején dolgozták ki a DAVID Training Centerben, dr. Knoll Zsolt szakmai felügyeletével az „American College of Sports Medicine: Primary Care Sports Medicine” ajánlásai alapján, a „Selected Issues in Injury and Illness Prevention and Team Physician: A Consensus Statement 2007, USA” integrálásával. A biomechanikai méréseket, „Medical Background, DBC International 2007.” előírásainak megfelelően végezték DAVID gépeken, DPSI
adatbázissal. Magam 2008 őszétől vettem részt a vizsgálatokban és a kezelésekben szakdolgozatom megírása céljából. CÉL Elsődleges célunk az LCA pótlást követő biomechanikai mérések eredményeinek (combizmok maximális ereje és erőarányossága), valamint a valgus teszt és ITB teszt eredményeinek elemzése volt Másodlagosan elemeztük, hogy a szakirodalomban leírt törzsizom gyengeség, amely különösen nonkontakt LCA sérülésekre jellemző, jelen van-e az általunk vizsgált futballistákon. Továbbá elemeztük, hogy a biomechanikai méréseken alapuló terápiás programhoz átlagosan mennyi idő szükséges a sportolásba történő biztonságos visszatéréshez. ANYAG ÉS MÓDSZER 2008. 09. és 2009. 02. között 8♂ (átlagéletkor 31.5 év) LCA rekonstrukción átesett verseny- és hobbysportoló biomechanikai analízisét és sport rehabilitációjának második fázisát végeztük el. A sérülések aránya 4/4 kontakt / nonkontakt, 6 jobb és 2 bal térd, 2 esetben előzőleg sérült a másik térd, 4 esetben pedig azonos oldalon többszörös sérülés történt meniscus lézióval együtt. A műtéti típusok aránya: 1 PTG (patella tendon graft), 2 STG (semitendinosus tendon graft) és 5 DB STG (doublebundle semitendinosus tendon gratf). A biomechanikai mérések eredményei szerint a műtött végtag combfeszítőjének hiányossága 24,75±14%, a combhajlító hiányossága -39,25±2%, 7 esetben mértük a mély hátizom gyengeségét 32.5±12%, 3 esetben lumbális gerincpanaszok mellett. A valgus teszt és az ITB 5-5 esetben, az ITB volt pozitív. A 90 perces, heti kétszeri térdkoncepciós terápiát a mérések alapján egyénre szabottan állítottuk össze. A bemelegítést követően DAVID rehabilitációs gépekben végeztük az izolált erőtréninget a meghatározott izomcsoportra, meghatározott sorrendben, majd ugyanezen izomcsoportra különböző instabil eszközökkel funkcionális gyakorlatokat alkalmaztuk. Ezeket ügyességi sport specifikus gyakorlatok követték a levezető nyújtás előtt. Közbeiktatott méréseket végeztünk (6.12.18.24 alkalom) és korrigáltuk a súlyterhelést, ismétlés és sorozat számot. KÖVETKEZTETÉSEK A m. quadricepsz ereje a 12. alkalomra elérte a sportolásnak megfelelő „kell” értéket, kivéve a patella inas LCA pótlásos esetet (1), illetve azokat az eseteket, amikor a térd többszörös sérülése történt (3). A hamstring ereje a vártnál jóval lassabban közeledett a „kell” érték felé, és az esetek felében csak a 36.
alkalomra érte el azt. A valgus teszt és az ITB teszt a 12. alkalomra negatív lett. A mély hátizmok izomereje csak a 24. alkalomra érte el, vagy közelítette meg a kell értéket. A sportolóknak biomechanikai méréseken alapuló terápiás programot, amely a sportrehabilitáció második fázisa, átlagosan 3 hónapig kellet folytatni a sportba történő biztonságos visszatéréshez.
0285 Egyéb neurológiai szekció 6' Meddig tartson a rehabilitáció? Baloghné Kovács Edit, Jankovich Mónika, dr. Záborszky Zoltán Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet, Hévíz Bevezetés Gerincvelő károsodás egyre gyakrabban érinti a fiatal korosztályt. Kiemelt figyelmet érdemelnek a korai rehabilitáció mellett a késői állapotfenntartó kezelések és a szövődmények megelőzése. Társadalmi életünkben létfontosságú a testi-lelki kondíció megőrzése. Anyag, módszer Előadásunkban egy fiatal nő esetén keresztül mutatjuk be a mozgásterápiára épített komplex rehabilitáció sokszínűségét és fontosságát. Intézetünkben biztosított terápiás lehetőségek (egyénre adaptált mozgásprogram, subaqualis torna, nürnbergi rácsos függesztő, állítógép, elektromos kerékpár, kondicionáló eszközök) hatékonyságát érkezéskor és távozáskor felvett mozgásvizsgálati státusszal igazoljuk. Eredmények A húszéves kórtörténet és más intézetekben töltött rehabilitáció után is pozitív változásokat értünk el, melyeket objektíven mérhető adatokkal támasztunk alá: aktív ROM, izomerő és járástávolság növekedése, FIM skálán mért javulás. Következtetés Paraparesis esetén a testi-lelki kondíció, a munkaképesség és a hosszútávú motiváltság megőrzésében kiemelten fontos szerepe van a gondozási program keretében a rendszeres, megismételt komplex rehabilitációnak. 0279 Egyéb neurológiai szekció 6' Csigolyatörést szenvedett tetraparetikus beteg komplex rehabilitációja Győrösi Imréné, dr. Fábry György Nem érkezett absztrakt! 0507 Egyéb neurológiai szekció 6' Gerincvelősérültek helyváltoztatása függőleges testhelyzetben
Havlikné G. Iwona, Balogh Lászlóné Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest Tréning-, esetlegesen háztartási-, illetve szociális járást az arra alkalmas gerincvelősérültek elsődleges rehabilitációjának idején célként jelölhetjük meg. A cél megvalósítását az alábbiak határozzák meg: A gerincvelősérült - neurológiai státusa - általános, fizikai és pszichés állapota - külön kiemelve az egyéni motivációt, - valamint az egyénre szabott segédeszközhöz való hozzáférés lehetősége. Bármelyik helyváltoztató eszköz használata előtt, team megbeszélés során tisztázni kell a várható rehabilitációs eredményt és a használó részéről ennek eléréséhez szükséges erőfeszítéseket. Cél Meghatározni gerincvelősérültek külső erőforrást nem igénylő, függőleges testhelyzetben történő helyváltoztatás - lehetőségeinek hasznosságát - az ehhez megfelelő eszköz használatának indikációit Módszer A tréning-, a háztartási- és szociális járás gyakorlásához az utóbbi 5 évben kipróbált lehetőségeink közül az átalakított négykörsínes járógéppel és a dinamikus parapodiummal kapcsolatos tapasztalatainkat ismertetjük. 1. Az átalakított „négykörsínes járógépet folyamatosan használtuk, használjuk rendszeresen a napi rutin részeként. 2. A dinamikus parapódium használatát 4 gerincvelő-károsodott emberen volt lehetőségünk vizsgálni két hónapon keresztül, naponta, a fizioterápiás programba építve. Eredmény 1. Gerincvelősérültek esetében a függőleges testhelyzetben történő különböző típusú járás tanítása, gyakorlása a gerincvelősérülés következtében könnyen kialakuló szövődmények megelőzése mellett hasznos a mindennapi kondíció megtartásához, jó előkészítő segédlet a klinikai- és tömegsport tevékenységhez. 2. Kifejezetten motiváló tényező egyéb más, monoton, egyébként népszerűtlen gyakorlatok, terápiák, valamint 3. a mindennapi élettevékenységek, és egyéb napi szükségletek elvégzéséhez. Következtetés A függőleges testhelyzetben való helyváltoztatás – eseteinkben elsősorban tréningjárás valósítható meg – a mindennapi fizioterápia lényeges részét kell képeznie, amelyet az arra alkalmas gerincvelősérültek a mindennapi rutin feladatai közé kell építeni. 0248 Egyéb neurológiai szekció
6’ Egy Guillain-Barre-s sikertörténet Kiss Anita, Kmeczikné Kerepeszki Andrea Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Budapest Az előadó célja bemutatni az osztályunkon kezelt Guillain –Barre syndromában szenvedő beteg gyógyulási folyamatát, kiegészítve az egyéves után követés tapasztalatával. A beteg felvételekor ülés-,állás- és járásképtelen volt. A kezelési módszerek a gyógytorna terápiás eszköztárának egyénre adaptált alkalmazása. Rehabilitációja során állapotában beállt változásokat az izomerő mérésével ill. funkcionális tesztek kitöltésével követtük nyomon. Az ebből készített grafikai megjelenítés jól mutatja a beteg folyamatos javulását. Eredmény: Bár a beteg teljes ellátást igénylően érkezett az osztályra ,folyamatos ápolást,fizikoterápiás kezelést,gyógytornát igényelt, 3 hónappal később önellátó állapotban távozott. Egy évvel később pedig már nemcsak önmaga de környezete, családja,háztartása ellátására is képes. A gyógytornász számára igazi sikertörténet. 0159 Egyéb neurológiai szekció 6’ Életvitelt segítő eszközök egyénre szabott átalakítása, eset ismertetés Ilosvai Georgina Ilona, Engel Ágnes, Dr. Besze Tibor, Frank Antal Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, TÁMOP program, Budapest Cél Magyarországon jelenleg kapható életvitelt segítő eszközök nagy része előre legyártott termék, melynek mérete, alakja sok esetben nem követi felhasználója adottságait, így folyamatos használatuk kényelmetlen, vagy másodlagos deformitásokhoz, esetleg újabb kórkép kialakulásához vezethet. Az előadás egy eseten keresztül mutatja be, hogy egy mozgássérült személy életminőségére milyen hatással van segítő eszközének egyénre szabott átalakítása. Ezen kívül az eset bemutatásával körvonalazza a Funkcióképesség, fogyatékosság, egészség nemzetközi osztályozásának (FNO) gyakorlati alkalmazását az életvitelt segítő eszközök átalakítása keresztül, a TÁMOP projektben. Módszer A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása egy olyan rendszer, mely az élet minden területét összefoglalva osztályozza a vizsgált személy képességét, funkcióit, így kaphatunk teljes képet akadályozottságáról és annak okáról.
A TÁMOP program lehetőséget teremt, hogy a Guruló Műhely életvitelt segítő eszközöket adaptáljon személyre szabottan. Az átalakítást igénylő személy egy szakmai team felmérése, tanácsa alapján dönthet a számára legmegfelelőbb átalakításról. A Műhelyben dolgozó mozgásterapeuta segít az eszköz kialakításában, használatának betanításában, és nyomon követi a kliens állapotát. Az FNO rendszere lehetőséget teremt, hogy az igénylő funkcióit osztályozzuk, az adaptáció hatására kialakult változásokat számszerűen kódokban rögzítsük, és hogy az esetlegesen felmerülő újabb problémák is megjelenhessenek. Felülvizsgálatra az eszköz átalakítását követő 6 hónapban kerül sor, mely az FNO kódokat tartalmazó adatlap vizsgálati pontjain halad végig. Eredmény Az igénylő számára elkészült egyéni átalakítás hatására a 6 hónapos felülvizsgálat eredményei minőségbeli változást hoztak az élet főbb területein: önellátás, szabadidős tevékenységek, mozgásállapot. Az előadás az eredményeket az FNO minősítőivel, képekkel, videókkal támasztja alá. Következtetés Az eset bemutatja, hogy mekkora jelentősége van a megfelelő méretre beállított segédeszköz és a rajta tett átalakításoknak, és hogy mindezen változtatások az életminőség javulását eredményezik. Továbbá, hogy az FNO módszere alkalmas funkcióbeli változások bemutatására. 0075 Egyéb neurológiai szekció 6’ Dinamikus kokontrakciós tréning szerepe a neurorehabilitációban Patay Dorottya, Gacsal Csaba Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya, Budapest Bevezetés: A Koponya-agysérültek Rehabilitációs osztályán ellátott betegek mozgásterápiája során kiemelkedő fontosságot kap az izomerő- és a koordinációfejlesztés. Az egyéni mozgásterápia során általunk alkalmazott gyakorlatok és funkcionális feladatok végrehajtása során hiányosságokat tapasztaltunk. A nyílt láncú gyakorlatok csak egyirányú szelektív izomerősítésre adtak lehetőséget, zárt kinetikus láncú gyakorlatokat behatároltnak találtuk, illetve a funkcionális feladatok – melyek végrehajtásához egy komplex koordinált izomműködés szükséges – a betegek nagy részének nehezen kivitelezhető. Azt
feltételezzük, hogy dinamikus zárt láncú gyakorlatok alkalmazása elősegíti az adott funkció elérését és javítja minőségi kivitelezését. Elméleti háttér: A zárt láncú gyakorlatok alkalmazásakor a kokontrakció következtében az izmok egymással szinergizmusban dolgoznak, az egész funkcionális egység aktiválódik. A klasszikus statikus zárt láncú gyakorlatok esetében az alátámasztási pontok helye nem változik. Az általánosan ismert proprioceptív fejlesztésre használt eszközök (pl.: fizioball, dynair) adott, rövid mozgáspályán létrejövő váratlan elmozdulásokkal stimulálják a funkcionális egységet. A dinamikus zárt láncban végzett gyakorlatoknál az egyik alátámasztási pont helyzete folyamatosan változik, ebből kifolyólag az izmok erőkifejtése az erőkar módosulásával arányosan nő vagy csökken. Így a kokontrakcióban működő izmok aktivitása nagyobb mértékben változik, mint a statikus zárt láncú gyakorlatoknál. Módszer: Dinamikus zárt láncú gyakorlataink végzéséhez egy svéd fejlesztésű eszközt használtunk fel. Az eszköz sokoldalúsága annak egymáson elcsúszó felületeiben rejlik. Egy 100x140 cm-es felületű speciálisan kialakított csúszós felület (szőnyeg) szolgáltatja az alapterületet. Az erősíteni kívánt végtag(ok) alá helyezett vékony szivacslap biztosítja a két felület egymáson való (a beteg által kontrollált) egyenletes csúszását. Ez a csúszás teszi lehetővé azt a helyváltoztató mozgást, mely a dinamikus zárt láncú gyakorlatok alapját jelenti. A másik alátámasztási pont a szőnyegen kívül vagy azon helyezkedik el, de mivel nincs alatta csúszólap, annak elhelyezkedése változatlan marad. Elővizsgálat: Különböző etológiájú agysérülést szenvedett betegeken (4 stroke és 6 contusio cerebri), kezdtünk el megfigyeléseket végezni. A páciensek kiválasztása során alapvető feltétel volt a kooperáció és stabil cardiorespiratorikus állapot. A járáselőkészítés, a poszturális kontroll, a testkép és a felső végtag funkcionális elemeinek kialakítása területén végeztük megfigyeléseinket. Azt tapasztaltuk, hogy a dinamikus zárt láncú gyakorlatsorok megterhelőbbek és minőségében is különbséget mutattak az eddig végzett gyakorlatokkal szemben. Következtetés: Ezen tapasztalatokból kiindulva azt feltételezzük, hogy a dinamikus kokontrakciós tréning alkalmazása elősegíti a betegek funkciójának minőségi kivitelezését, és összekötő kapocsként szolgál
az analitikus, statikus zárt láncú és funkcionális gyakorlatok között. A továbbiakban szeretnénk szélesebb körű vizsgálatokat végezni hosszabb vizsgálati időszakkal és több alany bevonásával más neurológia kórképek területén is.
0182 Egyéb neurológiai szekció 6' Központi idegrendszeri sérültek fejlesztési lehetőségei felnőttkorban a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjában (Intézet bemutatása és esetismertetés) Tóth Katalin, Kapuvári Barbara Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, Holnap Háza, Mozgásterápia, Budapest Cél Az előadásunk célja a figyelemfelkeltés, hogy milyen nagy szükség van olyan nappali ellátó intézetekre, amelyek a felnőtt mozgássérültek fejlesztésére specializálódik. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett azon intézetek száma, ahol szakmailag felkészült színvonalas fejlesztő munkát folytatnak, azonban többségében gyermekkorban. A speciális általános- és középiskolából kikerült mozgássérült fiataloknak szembesülniük kell azzal, hogy további fejlesztésre, fejlődésre korlátozott lehetőségeik vannak. Az egészségügy és a pedagógiai rendszer nincs felkészülve az ellátásukra, ezért sokszor egészségügyi problémáikat nem, vagy helytelenül kezelik, mozgásképességük fejlesztés híján rohamosan romló tendenciát mutat. Az előadásunkban ennek fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet, célunk továbbá bemutatni a MEREK Intézményét és ezen belül a Holnap Háza nappali ellátórendszert, és egy esettanulmányon keresztül ismertetnénk, hogy mennyi lehetőség rejlik a felnőttkori ICP fejlesztésében. Módszer A bemutatott személy mozgásterápiáját konduktor és gyógytornász együttes munkája határozta meg. Az anamnézis felvétele után, melyben az FNO (funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása) módszerét alkalmaztuk, a mindennapokban előfordul ó testhelyzeteket és mozgástevékenységeket elemeire bontottuk, és azok rendszeresen gyakoroltatásával építettük fel a fiziológiáshoz közeli testhelyzeteket, valamin mozgásokat. Fotókkal és videó felvétellel illusztráljuk a fejlődés menetét. Eredmények
A rendszeres és aktív mozgásterápia eredményeként a bemutatott személy állóképessége növekedett, testtartása és járásmintája javult, ennek következtében a légzéskapacitása is növekedett, a hétköznapi tevékenységeket gördülékenyebben végzi, az akadályokat könnyebben veszi, életminőségében jelentős változást észlelt. Következtetés Még felnőttkori ICP esetén is van lehetőség mozgás-, állóképesség fejlesztésre, állapot fenntartásra, a további szövődmények megelőzésére, és az életminőség javításra. 0101 Egyéb stroke - esetismertetés 6’ A STROKE III. STÁDIUMában, messze a gyógyulástól Mégis, van megoldás?! Béres Éva Edit 1, Polgár György2 Gálfi Béla kht. kórháza, Pomáz1 , Ortetika kft. Pilisvörösvár 2 Óriási probléma ma Magyarországon a súlyosabban károsodott, fogyatékkal élő embertársaink gyógyítása. Beteg és segítők (gyógytornász, konduktor, családtagok, orvosok) emberi kapacitásának helytelen igénybevétele. Egy adott beteg (János,51éves) kórtörténete gyógytornász szemmel. A lezajlott események következményei (Jobb oldali carotis totál elzáródása után vagyunk 1 évvel 2003 őszén, bottal cirkumdukálva járó beteg, bal felső végtagja teljesen plég). Nem működik. De miért? Kiindulópontunk régi meglévő betegségek, a környezet (fizikális-pszichés) feltérképezése és az akadályok elhárítása az egészség és a mozgáskészség megszerzése érdekében. Folyamatos munka állandó gyakorlatsorral a heti 2-3 gyógytorna keretén belül és az önálló feladatok. Inzultus után 2-6.évben az elért állapotjavulás kevés. A törzskontroll, egyensúly megléte és a sok-sok felső végtaggal végzett torna és praktikus gyakorlatok minimális javulást hoztak Jánosnak keze használatában. Amink van a manipuláció fejlesztéséhez (az elmúlt fél-1 évben). A gyógytornász és egyéb más módszerek működnek. Az öngyógyítás is egy folyamat. Mi az, ami hiányzik? Miért csak töredékében tudja betegünk az életben felhasználni az elért mozgásokat? Személyre szabott megoldás szükséges. Egy új szemléletű kéztámasz kifejlesztése és használata reményeinket felülmúlta. Tapasztalataink ennek fényében az elmúlt néhány hónapban. János jelen állapota.
0278 Egyéb neurológiai szekció 6' Az ergoterápia jelentősége a mozgásszervi rehabilitációban Félegyházi Fruzsina Kenézy Gyula Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft. Nem érkezett absztrakt!
0079 Egyéb kardiológia 10' ACBG PÁCIENSEK ÁLLAPOT STAI-S ÉS VONÁS STAI-T SZORONGÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ALKALMAZOTT FIZIOTERÁPIÁS PROTOKOLL FÜGGVÉNYÉBEN FATÉR ZSUZSÁNNA PTE II. PSZICHOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Célkitűzés: Az ISZB sebészi (EC extracorporalis) és fizioterápiai kezelésének fő célja a páciens életminőségének javítása, melynek szerves része a korrekt fizioterápiás protokoll alkalmazása és a kliens pszichés státuszának figyelemmel kísérése. Feltételezem azt, hogy a mellkasi fizioterápia korrekt alkalmazása,-az általunk kidolgozott szívsebészeti fizioterápiás protokoll alapján- javítja a páciensek állóképességét, és pszichés státuszát. Adatok és Módszerek: A PTE pécsi, zalaegerszegi Szívsebészeti Centrumában és a budapesti Városmajori Klinikán fekvő kliensekre vonatkozik, akik szívműtéten estek át. Páciensek száma: 150 fő Kérdőíves felmérés: State-Trait Anxiety Inventory, STAIS, Spielberger, State-Trait Anxiety Inventory, STAI-T, Spielberger. Szívsebészeti fizioterápiai protokoll összehasonlító elemzése. Eredmények: A szívsebészeti centrumokban alkalmazott fizioterápás protokollok eltérősége kiemelten a kliensek terhelhetőségében jelentkezett, ami a páciensek eltérő pszichikai állapotában is manifesztálódott. Következtetések: A magyar egészségügyi rendszerbe be kell építeni azokat a tapasztalatokat, vizsgálati módszereket, terheléses vizsgálatokat, amelyeket mi már sikeresen alkalmazunk Tanszékeinken. Úgy gondolom, hogy objektív vizsgálati módszerekkel, pszichológiailag is jól képzett fizioterapeutákkal- akik, tanulták, ismerik és alkalmazzák a megfelelő fizioterápiás protokollt- csökkenteni lehet a kliensek szorongását, javítani lehet életminőségüket a lehetőségek határain belül. Egyéb kardiológia 6' Rezisztencia tréning biztonságosságának mérése alacsony terhelhetőségű ischaemiás eredetű szívelégtelenségben Dr. Ronkayné Rónaszéki Regina, Lukács Zsuzsanna Vizsgálatunk célja annak igazolása volt, hogy a rezisztencia tréning az alacsony
teljesítőképességű szívbetegeknél is biztonságosan alkalmazható. Méréseinket a budapesti Péterfy Kórház Kardiológiai Osztályán végeztük. 20 ischaemiás eredetű szívelégtelenségben szenvedő beteget vizsgáltunk (átlagéletkor: 68,5 év, 12 nő, 8 férfi), akiknek maximális terhelhetősége várhatóan 5 MET alatti. Minden vizsgált személy rezisztencia tréningen és módosított Bruce-protokoll szerinti futópad terhelésen vett részt. A betegek a gyakorlatokat szimmetrikusan 10-es ismétlésszámmal, 1 kg-os kézisúlyzóval végezték. A futópad terhelés alatt rögzítettük azt a MET és vérnyomásértéket, mely a korábbi rezisztencia terhelés maximális pulzusszámának elérésekor mutatkozott. Megfigyeltük, hogy a kb. 20 percig tartó rezisztencia tréning során elért maximális pulzust (átlagosan 90,7 ütés/ perc, nyugalmi értéknél 17 %-kal több) a betegek a futópadon ( a klinikumban rendszeresen alkalmazott Bruce protokoll szerint) átlagosan 1 perc 32 mp alatt érték el és az ehhez tartozó MET-ben kifejezett teljesítmény jóval 5 alatt volt (átlagosan 1.8 MET). Ezt követően a betegek még átlagosan 1 perc 52 mp ideig, illetve átlagosan 2,8 METig tünethatároltan terhelhetők voltak. A vérnyomásemelkedés is kisebb volt a rezisztencia tréning alatt (átlag 11%-os), mint a futópados terhelés azonos pulzusértékig terjedő szakaszán (átlag 14%-os). Mindezek alapján az alkalmazott rezisztencia tréning program biztonságosan végezhető a vizsgált betegcsoportban és bőven a tünethatárolt terhelhetőség keretein belül van. 0482 Egyéb kardiológia 6' Terhesség alatti aorta műbillentyű műtéten átesett beteg mozgásprogramja a szülésig Esettanulmány Rédlingné Osvát Csilla, Nagy Annamária, Szentgyörgyi Csilla, Dr. Mikes Lászlóné Állami Szívkórház, Balatonfüred 26 éves nőbeteg infektív endocarditis által okozott jelentős aorta insufficiencia miatt akut aorta műbillentyű implantáción és mitrális billentyű plasztikán esett át terhessége 15. hetében 2009. március 25-én. A műtő intézet rehabilitáció céljából a Balatonfüredi Állami Szívkórházba helyezte át, ahol 3 hétig egyéni kardiovaszkuláris mozgásterápiában részesült. Jelenleg ambuláns rehabilitáción
vesz részt május végéig heti 3 alkalommal. A kardiovaszkuláris tornát követően terhes tornán való részvételét tervezzük. Cél Friss műtétes beteg rehabilitációjának bemutatása, ambuláns kardiovaszkuláris csoportos mozgáskezelés ismertetése, szülésre való felkészítés Módszer Kardiovaszkuláris torna friss műtétes betegek számára, ambuláns csoportos torna, terhes torna Eredmény A beteg fizikai állapotának javulása a magzat védelme mellett 0269 Egyéb kardiológia 6' Szívtranszplantált betegek kezelése során nyert tapasztalatok Szentiványi Rita Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Gyógytorna, Budapest A szív transzplantáció 1992-es hazai indulása óta egyre nagyobb számban merül fel transzplantációs igény. Hazánkban egyre több a végstádiumú, krónikus szívelégtelenségben szenvedő beteg, kiknek állapota maximális gyógyszeres kezeléssel sem javítható. A szívtranszplantáció egy igazi multidiszciplináris összefogást igénylő terület, amelyben különböző orvos csoportok, egészségügyi szakemberek jól szervezett, összehangolt együttműködése szükséges. A TEAM munkában lényeges szerephez jut a gyógytornász is. Más feladatok adódnak a recipiens praeoperatív kivizsgálása és kezelése során, a postoperatív időszakban valamint a gondozási fázisban. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2007 augusztusa és 2009 májusa között 25 potenciális szívtranszplantáció (HTX) recipiens, végstádiumú szívelégtelen betegkerült kezelésre az intenzív terápiás részlegen (ITR). A betegcsoportból 7 fő esett át HTX-en. 10 beteg a kivizsgálási periódusban progresszió, vagy a súlyos keringési állapotban kezelhetetlen, kontraindikációt képező társbetegség miatt, 5 beteg a transzplantációs listán, 1 beteg pedig a korai postoperatív szakban jobb kamra elégtelenségben hunyt el. 2 beteg jelenleg kivizsgálás alatt áll. A potenciális szívtranszplantáció recipiens végstádiumú szívelégtelen betegek ITR-en történő fizioterápiája összetett feladat a gyógytornász számára. A szívelégtelenség mellett az IABP kezelés, a respirator terápia, a kényszer testhelyzetek, a hosszú immobilizáció miatti esetleges szövődmények, a gyógyszeres kezelések mellékhatásai,
valamint a pszichés állapot gyakori változása is nehezítő tényezőként jelentkezik a gyógytornász munkájában. A betegek az Ér- és Szívsebészeti Klinikáról már stabil állapotban kerülnek vissza a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetbe. Legfontosabb teendők a postoperatív fizioterápiában egyebek mellett a transzplantáció előtti hosszan tartó immobilizáció során esetlegesen kialakult szövődmények szanálása, a mobilizálás megkezdése, ill. folytatása, az önellátás mielőbbi elérése, a terhelési tolerancia fokozatos növelése, a kardiopulmonalis állóképesség javítása aerob gyakorlatokkal, az izomerősítés rezisztencia tréninggel, valamint a mozgásterápiát érintő életviteli tanácsok ismertetése. Mindezeket figyelembe véve a szívtranszplantált betegek sikeres fizioterápiája speciálisan képzett gyógytornász komplex munkáját igényli. 0403 Egyéb kardiológia 6' Táncterápia alkalmazása a kardiológiai rehabilitációban Schneider Zsuzsanna, Szakál Zsófia, Sütöri Eszter, Nagyné Miskó Rita Állami Szívkórház, Balatonfüred Cél A kardiológiai betegek mozgásterápiájának bővítése táncterápiával. A tánc - mint zenére történő ritmikus mozgás - alkalmazása fizikai tréningként, ennek a kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett hatásainak mérése/megfigyelése (HR, RR, RPE). Hipotézis A kardiológiai rehabilitáció mozgásprogramjában a táncterápiának jelentős szerepe lehet, elérhető vele a teljesítőképesség és a kedélyállapot jelentős javulása. Módszer Intézményünkben meghirdetett táncterápiát orvosi engedéllyel heti 2 alkalommal végzik a betegek az egyéb mozgásprogramok mellett. A foglalkozás 30 perces, zenére történik, felépítése a tornaórához hasonlóan bemelegítés, főrész és levezetésre tagolható. A foglalkozáson néhány standard tánc alaplépéseinek gyakorlása történik különböző gyorsaságú és stílusú zenékre. Pulzusmérést végzünk a torna elején, közepén és a végén, vérnyomásmérés a foglalkozás elején és a végén történik. A kurzus végén a betegektől egy elégedettségi kérdőív kitöltését kérjük, melyből megtudhatjuk mennyire érezték fárasztónak a foglalkozást, megerőltetőbbnek érzik-e az egyéb mozgásformáktól, szívesen jártak-e és járnának-e gyakrabban stb.
Eredmény Az adatok még feldolgozás alatt állnak. Következtetés Ha hipotézisem igazolódik, helye van a táncterápiának a kardiológiai rehabilitációban. Ha a beteg szívesen vesz részt ilyen jellegű foglalkozáson, az jelentősen befolyásolhatja pozitív irányba közérzetét, hangulatát mindamellett, hogy szinte észrevétlenül fejleszti az edzettségét. 0404 Egyéb kardiológia 6' Zsírégető edzésprogram hatásának mérése Gyenge Valéria, Schneider Zsuzsanna, Kugler Imréné Állami Szívkórház Balatonfüred Cél Egy hat hetes zsírégető edzésprogramon való részvétellel a csoport tagjai súlyfeleslegükből veszítenek, illetve ha a mozgásprogram diétával egybekötött, eredményesebb, mint diéta nélkül. A programban résztvevőket két csoportra osztottuk, az egyik csoport a zsírégető mozgásprogramot egyénre szabott (dietetikus irányításával) diétával kötötte össze, a másik csoport csak a zsírégető edzésprogramon vett részt. A vizsgálat résztvevői súlyfelesleggel (25 feletti BMI) rendelkező kórházi dolgozók voltak, összesen 25 fő. Módszer A résztvevők a program előtt és végén testösszetétel mérésen, terheléses vizsgálaton és laborvizsgálaton vettek részt. Az edzéseket heti 3 alkalommal 60 perces időtartamban végeztük, összesen 18 alkalommal. A terheléses vizsgálat alapján mindenkinek egyénre szabottan határoztuk meg a zsírégető pulzustartományát, mely kontrollálásához pulzusmérő órákat használtunk. A 60 perces edzések során a résztvevők különböző típusú aerob edzéseken vettek részt (aerobik, gimnasztika, gyaloglás, kerékpározás). Az órákat különböző eszközök segítségével (fit-ball, gumiszalag, súlyzó, labda, bot … stb.) tettük változatosabbá. Eredmény Mivel az adatok feldolgozás alatt vannak, eredményekről beszámolni még nem tudunk. 0085 Egyéb kardiológia 6' A Flutter és a PEP maszk hatékonyságának összehasonlítása a váladékürítés szempontjából cisztás fibrózisban dr. Borka Péter
Svábhegyi Orsz., Allerg., Imm. és Pulm. Eü Szolg. Nonprofit Közhasznú Kft. Budapest A vizsgálat célja annak kiderítése, hogy a váladékürítés szempontjából a Flutter, vagy a PEP maszk a hatékonyabb CF-os betegek kezelésében? Módszer 5 nő, 5 férfi, átlagos életkor 19,2 év; testsúly 50,9 (SD: 12,4) kg; testmagasság 1,7 (SD: 0,1) m; testtömeg index (BMI) 18,1 (SD: 2,6). Légzésfunkciós paramétereik: FVC: 74,3 (SD: 12,9) %, FEV1: 57,2 (SD: 18,1) %, FEV1/FVC: 76,0 (SD:16,1) %, PEF: 72,5 (SD: 19,3) %, FEF25-75: 37,2 (SD: 28,3) %, FEF25: 25,8 (SD: 20,9) %-a kell értéknek. A két eszközt a betegek ambuláns kezelésekkor felváltva használták: egy alkalommal Fluterral kezdtek, majd PEP-pel folytatták, a következő alkalommal fordítva. Mindkét eszközbe 5 x 10 kifújást végeztek. Az ürült köpet mennyisége egy 0,1 g pontosságú digitális mérlegen lett mérve. Minden alkalommal 2 súlymérés történt, a két eszköz használat között és használatuk után. Statisztikai módszer: ’t’ próba. Eredmények A 10 beteg összesen 260 kezelésen vett részt. Ha Flutterral kezdték az ürítést 4 g váladék ürült, PEP-pel folytatva további 5,2 g, összesen 9,2 g. A másik kezelési sorrendnél PEP-pel kezdve 7,4 g, majd Flutterral folytatva további 0,8 g, összesen 8,2 g. Mindkét kezelési módnál PEP-pel ürült több váladék. Ha bármelyik típusú kezelésen belül összehasonlíthatnánk a két eszköz hatékonyságát, akkor a PEP mindkét esetben szignifikánsan eredményesebbnek bizonyulna a Flutternál (p<0.0005). Felmerülhetne a kérdés, hogy a PEP után van-e még értelme a Flutter használatának. Bár a Flutterral jóval kevesebb további váladékot lehetett üríteni, mint a PEP-pel, a Fluterral ürített további mennyiség mégis így is szignifikáns volt. Ezeknél a szignifikancia számításoknál a probléma az, hogy bár az eredmények klinikailag relevánsak, a szignifikancia számítások mégsem végezhetők el, hisz a változók nem függetlenek egymástól. Azaz a második eszközzel ürített váladékmennyiségben még megjelenhet, és meg is jelenik, az első eszköz hatása is. Összehasonlítható azonban a két első mérés eredménye, azaz a csak Flutterral ürített és a csak PEP-pel ürített mennyiséggel (4 vs 7,4), miután ezek egymástól független változók. E szerint a PEP-pel szignifikánsan több
váladék ürült (p<0.0005). Ez az eredmény az előzőekkel teljesen összhangban van, és azok klinikai jelentőségét erősíti meg. Összehasonlítható továbbá a két kezelési típus második mérésének eredménye, a Flutter + PEP együtt a PEP + Flutter együtt (8,2 vs 9,2), hiszen, ezek is különböző napokon mért, független változók. Ez utóbbi összehasonlítás nem eredményezett szignifikáns különbséget. Következtetések A PEP hatékony expectoratios eszköz a mellkas fizioterápiában CF betegek expectoratios kezelésében. A váladék tisztítás szempontjából szignifikánsan hatékonyabb a Flutternél. Ha mindkét eszközt használjuk az expectoratiohoz, akkor a két sorrend közt nem mérhető szignifikáns eltérés. 0180 Egyéb kardiológia 6' Fluidizációs ágyon fekvő súlyos égett betegek ápolása és gyógytorna kezelése Rigó Attiláné, Szincsák Miklósné Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Égésplasztikai Osztály, Győr Cél Speciális módszer bemutatása a súlyos égett betegek kórházi, akut ellátás folyamatában Módszer: gyakorlati tapasztalatok összefoglalása a fluidizációs ágyon fekvő súlyos égett betegek kezelése során. A fluidizációs /homokágy/ alacsony nyomású, nagy levegő áteresztő felszínnel rendelkező speciális ágy, amely kontrollált levegő eloszlásos terápiát biztosít. A készülék alkalmazható az égett betegek kezelése mellett felfekvések gyógyítására és fájdalom csillapítására. Eredmény Súlyos égés esetén, ahol a testfelszín nagymértékben sérült, vagy az átültetett graftok védelmében az intenzív kezelés keretében a fluidizációs ágyon is kezelhetjük a betegeket, kihasználva az ágy fluidizációs, szárító és sterilizáló hatását. A gyógyítási folyamat meghatározott szakaszaiban és meghatározott ideig alkalmazhatjuk ezt a módszert. A betegápolás és a gyógytorna speciális körülmények között folyik, fokozottan szükség van a team munkára a gyógyulás és gyógyítás érdekében. Következtetés: súlyos égett betegek kezelésében csak meghatározott feltételek esetén alkalmazható a fluidizációs ágy és a teljes kezelés egy kisebb részét képviseli. Az ágy
működéséből adódóan tehermentesíti az alátámasztási felületet és így a fájdalom csökkenthető, a sebgyógyulás gyorsabbá válhat az ágy sterilizációs hatása miatt, ezáltal a szövődmények kialakulását csökkenthetjük. 0283 Egyéb égés 6 Égési sérülés következtében dupla comb amputált gyermek protetizálásának kihívásai Szabó Borbála , Sebestyén Anita Fővárosi Önkormányzat Dél-pesti Jahn Ferenc Kórháza, Csepeli részleg Központi Rehabilitációs Osztály, Budapest Bevezetés :Az előadásunk célja, hogy felhívjuk a figyelmet egy 5 éves kisfiú esettörténetén keresztül az égési sérülést követő, égési osztályon (Bethesda Gyermekkórház) történt rehabilitációs tevékenység fontosságára, valamint a protetizálás és járástanítás jelentőségére (Dél-pesti Jahn Ferenc kórháza, Csepeli részleg Központi Rehabilitációs Osztály). Anyag és módszerek: : A beteg anamnézise: a beteg 2 és fél éves korában egy forrázásos háztartási balesetben 80%-os másod- és harmadfokú égési sérülést szenvedett, mely alsó végtagjait, törzsét, és kezeit érintette. A sérülést követően mindkét alsó végtagjában Compartemant szindróma alakult ki, melynek következtében mindkét alsó végtagot femoralis magasságban amputálni kellett. Bemutatom az égési osztályon végzett rehabilitációs tevékenység végeredményeként kialakult állapotot, kihangsúlyozva annak jelentőségét. Csonkvég képzés problémáját a protetizálás szempontjából. Ismertetem a protetizálás folyamatát, annak nehézségeit, mely az égési sérült bőr érzékenységéből és a csonkok méretéből adódott, valamint az osztályunkon végzett fizioterápiás tevékenységet, járástanítás folyamatát. Eredmények: Az előadásban bemutatott gyermek a protézis segítségével a függőleges testhelyzethez újra hozzászokott, és segédeszközzel megtanult járni. Amennyiben a csonk továbbra is alkalmasnak bizonyul a teherviselésre mozgó bokás, ill. lengőtérdes protézis lehetősége is felmerül. Következtetés: Előadásomat azért tartom fontosnak, mert az eset több szempontból is kihívást jelent. Felhívja a figyelmet az égési sérülést követő rehabilitáció fontosságára, a protetizálás nehézségeire. Szeretném kiemelni a team munka fontosságát(orvos, ortopédiai műszerész, gyógytornász, nővér, szülő,és elsősorban a gyermek), mely nélkül a rehabilitáció eredménytelen lenne.
