''' ''
:.
>)
'\.v
:
^
'
.ír.'
•
ff-- *
.
,
_
i
Digitized by the Internet Archive in
2010 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/fldsgkutatOOproh
^^
FOLD ES
^
EQ.
KUTATÁSOK A GEOLÓGIA ÉS THEOLOGIA
ÉRINTKEZ
PONTJAI
KÖRÜL
IRTA
PROHÁSZKA OTTOKÁR.
NEGYEDIK KIADÁS.
ESZTERGOM BUZÁROVITS GUSZTÁV KIADÁSA 1912.
7517 911. Nihil obstat.
Dr. Georgius Andor, Censorum
praeses.
Imprimatur. Strigonii die
27 Novembris 1911
Ludovícus Rajner, Eppus, Vicarius Generális Aeppalis.
sC-^
^aiiY OF
^^
Nyomatott Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában.
A sem
keresztény
tette ki
oly nagy megrendüléseknek, mint a
támadtak
geológia. Rétegeibl keltek s
növények
egy tudomány
világnézetet egyetlen
s állatok típusai
az elpusztult
föl
s beleálltak
az
s
hézag-
s
csodálatos folytonosságával elkápráztatta
lett s
szemeinket
alakjai-
élet
nak bámulatos sorába, mely egyre tömöttebb talanabb
modern
gyó'zelmesen rámutatott a leszármazásnak
gondolatára. Világ- és élet-fejldés,
ez
jelszavunk,
lett
ez
lett
programmunk, melynek kimutatásán gzervel dolgozik a
tudomány. Mily kicsiny
ságában a lett
...
föld,
amit a földrl
s
fonala; mily
vetnünk
s
gyöngén
S ugyan mi lesz a
ki
épített
kellett
emberi
az
tágítanunk; a
alapokat
szét
kellett
építenünk egy nagy világot; „den Blick
s újra
von Unendlichkeit
hanem
emberíz mindaz,
életérl eddig tudtunk. Ezt
fölfogást, e földi gondolatokat
szken mért
nagy gondolat világos-
embernek világa; mily rövid
az
idknek
a történeti
e
lett
erweitert."
lesz e tágult,
e nagy, szinte
nem
emberi,
igazán isteni világban a mi theologiánkkal?
fejld
világok egymásutánjában,
a
fejldés
leszármazás kápráztató theoriáiban a keresztény nézettel ?
Mi és
világ-
IV
Mi legyen vele? Furcsa kérdés;
hiszen
nem
világban van otthon az igazi theologia s valótlan világban
akkor
szétesnek,
Ha
!
majd
s erejének érzetében
nem
se
m
a
sas,
az isteninek hon-
homálytalan
magasba.
nem
theologia,
a
keresztény
kimutatni, mely se
hanem
geológia,
a képzelt,
szárnyait az
ki
vágyával szivében emelkedik a Ezt akarja e
isteni
az elfogultság s a tévely vasrácsai
feszíti
mely a napba néz
az
megvilágítása
világnézetnek geológiai s palaeontologiai szempontokból.
földön
most a csodálatosan
állt;
égbe. Vájjon
romba
majd
megáll-e
meg nem
egy
Eló'bb ez a keresztény világnézet
föltárt
Vájjon
rajta?
mikor megnyílt a
piedestalja,
földró'l
föld
értett
néz az
nem
dó'I-e
kitárultak
s
titkai ?
Nem, nem; világnézet
eszményi
komor, nem s
a
ül
rajta
piedestal
alakja
néz
az
bánat és árny,
átszellemültebb minden
vonása;
ellenkezleg több csillag gyúlt Midó'n az
gok,
hanem
földi
lét
égró'l
elsó'
ki
só't
nem
inkább tisztább
hiszen
az
nem hanem
ég
által,
rajta.
szólok, az ég
nekem nem
sorban a metafizikai
párkányáról nézek,
Arca
égbe!
szegényebb a föld titkainak föltárása
lett
a keresztény
róla
s
áll
mint egy
világ,
a csilla-
melyet
a
más médiumban
úszó valóságot, mint a hogy a kék ég mélyében úszó felhket nézem; azután ég alatt azt a létet értem, mely a földi életen
túl
mondom, hogy
is
derültebb
hogy egyre derültebb bet
lát.
folytatást
lesz,
Lépten-nyomon
uj
lett
s
sürget.
Errl az égrl
meg vagyok gyzdve,
mert szemünk jobban és töbszellemi vonatkozásokra aka-
dunk;
aranyos
szálak
lélekben, mint az
a pókhálószálak
a
gondolkodó
szi napsugárban szoktak
kifényesedni
valamint
s
fuvalom, ugy húzódnak azok
Az emberi a merre
szellem
jár,
meg
rezdülnek
ezeket is
kinyújtja
szálú pók, mely
hogy áthúzza
mindenütt beleköt a földbe,
fonalát az égbe
;
ó'szi
magasságokba.
túlvilági
maga azaz aranyos
az
beleköt virágba, faágba, bogárba, bele-
köt sziklába, csontba, kövületbe s mialatt húzza a szálat, vele
fölér
a
metafizikai
gondolatok
magaslataira s a
szálnak másik végét azokba akasztja bele.
Én a keresztény világnézetnek aranyos kodtam
a geológiának, palaeontologiának s evolúciónak
tudományos adatain egy
részt
szálát ipar-
fensó'bb
keresztül húzni s a töméntelen sok
egységbe
összekötni,
mire nagy
a
szükségünk van. Mert valamint a cyzikusi templom kövei
nem
voltak leragasztva,
hanem aranyfonál húzódott
raj-
tuk keresztül, mely valamennyinek egyensúlyát biztosította
:
úgy
kell
a legmagasabb gondolatoknak, a keresz-
tény világnézetnek aranyos szálával átfznünk a részletes
kutatásoknak adatait
s
ugyancsak
föl
kell
találnunk a
divatos eszméknek káprázatos veró'fényében s a gyakorlati
sikereknek
utcai
zsivajában
egésznek
az
aranyos
gondolatát, mely a létnek s a léleknek egyensúlyát biztosítsa.
Kétféleképen
járhattam
volna
el
e
föladatomnak
megoldásában.
Vagy
úgy,
hogy
a
keresztény
kézbe, amint azt a szentírás s a s
gondolatot veszem
hagyomány
megó'rizte
ahhoz alkalmazgatom a modern tudományt; vagy úgy.
VI
hogy
modern tudást fogadom
a
alapul s ismertetvén
el
fölfogását a világ kialakulásáról s a leszármazásról,
már
modern nézetek keretébe
kialakított
keresztény gondolatot. Ez utóbbit el,
mintha geológiát írnék,
a
formációk
a világok
s
azt
— és sorba vettem a
sem arrogáltam,
állítom bele a
Ugy jártam
tettem.
— pedig
a
magamnak soha-
tz mveit,
víz s a
váltakozásait,
—
eló'adtam a
Kant-Laplace-teoriáts hajlottam a neptunizmushoz, ismertettem a mi bolygó-rendszerünknek divatos magyarázatát, s
jeleztem
nagymérv
kételyeimet a fényes bolygók
mechanikai szegénységbl való eredése
tem az ségében
s
fölött,
ismertet-
világ
célszer-
szuverén,
mondjuk,
annak szükségességét a
életet s
rámutattam, hogy
mily
ily
önkényes ez életszikráknak térfoglalása a mérhetlen rben, mily kevés az élet! Rátértem a föld rétegeire, melyeknek tenger a bölcsó'je, de lehet, hogy agglomeráció által a
földre
némely
ereszked, óriási
holdakból
szétfolyó
rétegei.
a
Kifejtettem
is,
el
kerültek
formációk tanát;
lapozgattam az egymást váltó világoknak képes-könyvé-
megmondtam, hogy
ben,
világnak hívják rázza
a
kszén-korszaki, azt
de jeleztem azt
;
rendszernek
csinált
fejld tudomány sok könyvbl s az életet folytatólagosan
ezt
hogy a
is,
ersen
vas-eresztékeit s hogy
lapot szakít
majd
s a világokat
majd
kritika
júrai
ki
ebbl
a
a képes
egymásba folyóan, Igazságot,
valóságot
kerestem, de egyszersmind éreztettem, hogy
sok prob-
fogja
lematikus föltevés utunk, amit ez
id
s
föl.
kétséges magyarázat közt halad szerint
még
el
nem
el
kerülhetünk.
Ebbe a többé-kevésbé pitymalló világba
állítottam
VII
nem erszakoltam sem
bele a keresztény világne'zetet s
tudományt sem
hitet,
midn
s
mély
megnyugvással
szemlélem a részleges munkát, az ezer meg ezer munszinte sajnálattal tekintek
kásnak hangya-szorgalmát, végig a harcokon
is,
értesültség vívnak,
a
tudomány
melyeket elfogultság
hiányos
hogy szenvedélyességüknek a
mondjuk az ismeret
is,
s rossz,
is
s az élet
hit
is,
is,
meg-
adják az árát.
Ez úton nyerjük meg a
s
az
fejldésének azt a képét, melyet a modern tudomány
élet
ez
világ kialakulásának
id
szerint nyújt; ez utón jutunk el a természettudo-
mányos
értéshez, mert
megértette, az
egyelre
csak ez utón ismerjük az hull
új
érett
meg
a keresztény
Ugyan-
világnézetnek
ölünkbe
elfoglalt állását s
gyümölcs a szentírásnak alapos magya-
is.
S méltán, mert a
hanem
történését
merítette a kérdést.
problémákkal szemben
mint
rázata
ki is
kialakulásnak
a
aki
szentírás
nem
a közfölfogásnak s a közvetlen
a
tudománynak,
benyomásoknak
nem természettudományos felvilágosítást hanem az emberek fölfogásához mért el-
nyelvén szól s
akar adni,
adással akarja megismertetni a világnak viszonyát. Arra a kérdésre, keletkezett, lett-e,
vájjon
vájjon
a
hogy a
sködbl
fajokat
vagy
Isten
Istenhez
föld tényleg
való
hogyan
agglomeráció
által
közvetlenül teremtette-e
vagy csak az organizmusok plasztikus erit
fektette be
a természetbe, a szentírásban nincs felelet; ezt a termé-
szettudománynak féle
kell kiderítenie; nincs is
összhangzó írásmagyarázat
s
ha
az iránt semmi-
volna
is,
ez az
VIII
összhang a kutatót nem feszélyezheti, hiszen nem vonatkozik
mint
egye'bre,
lehetünk
róla
mind azt
a föld
s
áll s
a szentatyák
rendszernek
csillagászati
is
Meg
ke'rdésre.
hogy a pátriárkák
gyó'zó'dve,
és Józsue, és a próféták
forog
tudományos
egy
és
Mózes
hogy a nap
hitték,
mind a ptolomaeusi
gondolataiból
éltek,
s
ez
az
összhangzó írásmagyarázat még sem feszélyezi az írásba vetett
hitünket, amint
frauenburgi kanonokot,
nem
Copernicust,
feszélyezte
a
müvét elszavában a pápának
ki
ajánlja.
Mi kikorrigáljuk az írásnak ez összhangzó magya-
rázatát,
mert természettudományos kérdésekben rájövünk
a
tudomány révén az írásnak
igaz értelmére s tesszük ezt
ugyancsak a szentatyáknak írásmagyarázó
Remek
e részben sz.
Ágoston nyilatkozata: „Gyak-
ran megtörténik, hogy a nem-keresztény
ember az égrl,
a földrl s az elemekrl helyes nézetekre
körülmények közt szégyen volna ha valaki állítana,
a
szentírásra
s
tett
szert; ily
veszedelemmel járna,
támaszkodva oly
hóbortokat
hívnek badarságain nevetni Az utóvégre nem baj, hogy nevetségessé
hogy a
kényszerülne.
hitetlen a
hadárakat beszél,
váljék, a ki
elvei szerint.
de
az
már
baj,
ha
az
éretlen és oktalan nézeteket a szentírásnak tulajdonítják
a kívülállók. "1
^ „Plerumque accidit, ut aliquid de terra, de coelo, de ceteris hujus mundi elementis etiam non-christianus ita noverit, ut certissima ratione vei experientia teneat. Turpe est autem nimis et perniciosum ac maximé cavendum, ut christianum, de his rebus quasi secundum christianas literas .
.
.
loquentem,
ita delirare quilibet infidelis audiat, ut, quemadmodum dicitur, totó coelo errare conspiciens risum tenere vix possit. Et non tam molestum est, quod errans homo deridetur, sed quod auctores nostri ab eis, qui
foris sünt, talia
sensísse
creduntur."
(De Genesi ad
lit.
1.
I.
c.
19. n. 39.)
IX
Ez azokkal szokott megtörténni, kik
részint uj szer-
zket nem olvasnak s azért a haladó tudományról tudomást nem vesznek részint a megszokott, kényelmes nézetektl megválni nem tudnak. E jó embereket tiszteljük meggyó'zó'désükért, de meg is sajnáljuk elmara;
Ök
dottságukért.
mányra
s
a
haragudni szoktak a „szabados" tudo-
kitartásnak
és
hagyományos
hségnek
öntudatával pótolhatják buzgóságuknak meddó'ségét; de a keresztény világnézetet
hatják
maguk számára nem
foglal-
úgy, hogy minket abból kizárjanak.
le
Finom tudomány
érzék, iránt,
nagy érdekldés
ezek fogják elbbre
igaz lelkesülés a
s
vinni
a
nézettisz-
tulásnak fontos ügyét; ezek fogják lefegyverezni az ellenszenvet, mely a hivek részérl kifejtett, fölösleges ellen-
kezésnek nyomaiban
n
törésföldön
túlzások cik-cakos vonalával
le
útját;
jár
s
a
nagygyá.
A
haladás
mindig írja
de ha valami képes az igazság szomorú esélyeit
kevésbiteni s kihatásukat csökkenteni, bizonyára a nagy szív lesz az, mely elfogultságtól s féltékenységtl
az igazságot keresi s a birtokolt igazságot
nem
tudomány
haladásától
menten a
már
félti.
Esztergom, 1901. Szent Katalin napján.
A
szerz.
«;•
TARTALOM. Oldal
Elszó I.
II.
Az
Ili
nyomain
Isten
1
Visszafelé
14
A föld mechanikája A Kant-Laplace-elmélet V. A föld kezdetleges alakulása VI. Kzetek VII. A víz mhelye VIII. A szárazföld kiemelkedése IX. A föld modern ábrázata III.
IV.
....
23 31
52 64
.... ....
77 89 118
X. Formációk
135
XI.
A
klimák
XII.
A
geológiai katasztrófák s a vízözön
XIII.
Föld és
156 182
.
232
élet
247 259
XIV. Égi világok XVI. XVII.
Fejld világok A föld korszakai Ó-kor.
1.
2. 3.
Kambri,
271
306 sziluri,
XIX.
316
A Dyas-formáció 1. A Triász 2. A Jura 3. A Kréta
329 333
1.
Harmadkorszak
2.
Diluvium
326
.... .... .... ....
A Mózesi teremtés-történetnek A szellemek oszlása
értelme
XX. Nagyrabecsülés és fegyverbarátság A modern ember vallásossága
XXI.
311
Kszén-formáció
Közép-kor.
Új-kor.
devoni formációk
344
349 361 .
377
392
404 413
;
I.
Az
Isten
nyomain.
A természet az Istennek remekmve, melyben szeretetét, teremt poezisét, mvészetét kifejezte. Els kinyilatkoztatása a lel-
erejét,
kesül, alkotó végtelennek.
A
természet az Isten gondolatainak
h
és kedves kifejezése.
Kifejezte azt, amit akart; teremtett világot, az az
nem
teremtett csak, de teremt egyre
geológiai
követ nyitja
korszakain
át
;
gondolatait
kifejti
és
az
jobban mondva,
idknek
kedvteléseit;
beláthatlan
az
egymást
világok, a faunák és flórák beláthatlan perspektíváit s
analógiáit
végtelenségének, állitja
a létbe.
örökkévalóságának, Vele szemben
hatalmának
minden végtelen
megjátszi
kicsiny
a naprendszer, a ketts napok, az álló csillagok szisztémái, a tejút
derje végtelen kicsinységek; mvei végtelenül messze tle a valóság, a lét-teljesség vonalában, de mégis az mvei, gondolatai és képei. Olyan az Isten, mint a alkotásai, az mvész, ki egy filigrán zománccal, annak apró méreteivel, a vonások s a színek harmóniájával el tudja ragadni a világot. A malkotás minden ízében fönséges; végtelen eszmék, ihletett szeretet s szeret
titokzatos
állanak
ihlet,
szerencsés kéz, plasztikus anyag,
árnyalatos színek, kifogy-
hatlan alakítás álltak rendelkezésére. Nincs az a festmény, melynek
színeiben és árnyaiban úgy lehetne fölismerni a
mvész
hangulatait
ahogy a természetben lehet hiszen minden fölismerni az isteni gondolat gazdagságát. S méltán mvészetünk e legszerencsésebb, legels malkotásnak, a teremtett, a kigondolt s kialakított természetnek nyomain jár s alkotóját utánozza s idnkint fölhangzik irodalomban s mvészetben a jelszó vissza a természethez. Valahányszor mélyebb bepillantást nyert a filozófia a természetbe, termékenyebb gondolatirányoknak nyitott utat s valahányszor a mvészet géniusza s a nyomain járó esztétikai érzék igazabb s nemesebb természetességre tett szert, minds
tanulmányozni gondolatait,
mint
;
:
Prohászka: Föld és
ég.
1
;
annyiszor tisztább élvezettel, nemesebb örömökkel szolgált az élvezet-
sóvár világnak.
Az emberi
ész a természettudományokban közvetlenül e
m-
alkotás egyes darabjait tanulmányozza, hogy azután az alkotónak
gondolataihoz emelkedjék
s
azokat szisztémájukban
átlátni s
bennük
a végtelennek tükrözését szemlélni képes legyen. Jaj, be
kevésnek
sikerült a természetben az Isten lélekzését észrevenni
a
s
létet
a
végtelen kifejezésének, melynek csak úgy van nyelve, beti, szavai, mint az ódának, úgy vannak méretei, színei, árnyai, mint a mvészetnek, a végtelen ékesszóló kifejezésének fölismerni.
Az emberi ész nem
nagyon szerencsés az
volt
kinyilatkoztatásának, a természetnek fölismerésében
mvészete
a legnagyobb lendületet nyerte
fölismerésébl,
természet
a
világnézete
legnagyobb hibáival
s tévelyeivel
viszonyt a véges és végtelen,
mészet
s az Isten
viasz-figurának nézi a föl
nem
érti
;
Nem
közt.
is,
az
mremeket
mélységet
s
de
költ
a lázas betegnek
álmai.
látja,
nem
érti
helyes a ter-
szavát
de a gondolatot
melyek egymásba fonódnak, mint
Némely
filozófok
a
elszakítják s ezáltal a természetet a végtelen
szemfedvé
változtatják.
alak,
A
de
a
fátyolt
mvet rben
az alkotótól
libeg,
érthe-
természet olyan nekik, mint egy
tapadóan omló ruhába öltözött ellebbenteni s mögötte a gondolat
simán lefolyó
elfátyolozott arcz,
gyönyör
s teljességet
reá nézve a természet érthetetlen nyelven szól, alakjai
fantasztikus, bizarr arabeszkek,
tetlen
els
ugyanott találkozunk
nyelvét,
az alakot
;
Isten
helylyel-közzel
midn nem ismeri föl a id s az örökkévalóság, a
érti
;
s
nem tudják. Az anyagtudomány kezeiben a természet remek szövés fátyola szürke lepellé s szomorú szemfedvé válik, mely mögött gondolat, indulat,
ragyogását
s
az élet kifejezését szemlélni
elvi
élet nincs,
vagy legalább érthetetlen
nek nincs igazuk
s üres
reánk nézve. No, ezek-
életet hordoz s gondolatba, önha szemeinkben a fény bbájos poezisét, füleinkben a harmóniák olvadó édességét eszközli s lépten-nyomon :
ha a természet
tudatba fesleni kívánkozik
;
s az emberi lét gazdag életében megakkor benne gondolatot, eszmét, indulatot, meleget
életben, a fauna és flóra
nyilatkozik:
nem
keresni, azt az élet kifejezésének
Mások sítják, a
a
mvet
nem
nézni, képtelenség.
a mvészszel, az anyagot a szellemmel azono-
végtelen kicsinyt a végtelennel összezavarják. Ezek pantheis-
zrzavaros poéták, kik midn a természetet annyira hogy az Istenség életét lüktettetik ereiben s az Istent oly
ták; lelkes, de fölemelik,
közel hozzák, hogy az anyag mozgásában a végtelennek szívdobbanásait hallják, tulajdonkép kioltják nagy és meleg gondolatainkat.
A
megsznik
természet
az Isten gondolatainak
mámoros
ahelyett az isteni élet érthetetlen vajúdásává s
Nem
való ébredésévé válik.
már
alkotás
kodása,
a
világ,
végtelen
a
kifejezésért
lenni s
öntudatra
ragyogó gondolatok, nem meleg,
hanem
alkotó
ernek
mista filozófok szerint hasonlít
mámoros
végtelennek
a
végtelen Katzenjammer.
:
malkotása
az
tehetetlenkedése,
A
ihletett
föltápász-
bocsánat
a
világ a pantheista és pesszi-
állatkertek
vízi-lovához,
mely
zavaros vizében napszámba unatkozik, fölbukik, lebukik, nagyokat a víz felületére tolja ormányát
fúj,
s
apró szemét;
álmos,
de a
öntudata unalmas és ízetlen neki.
lét
De még
a keresztény filozófia
kellleg e gondolat mélyébe,
meleg képe
hogy ben.
hogy a
világ az Isten
mindig
színpompás,
méltányolta azt eléggé. Elfogadta ugyan mindig,
tanított
hogy tehát önálló gondolata, minden
minden bokor és fa az Isten minden ökörszem és futoncz az
virág,
csigabiga, járt
bele
konzekvencziáit, azokat a konzekvencziákat,
le
minden
nem
ereszkedett
teremt, de nem gyönyörködött eléggé a természetmeg gyönyörködni benne és szeretni azt; nem
Isten a
Nem
vonta
nem
s
sem
az
ódát énekelt
Isten
játszi
alkotása;
erdkben úgy, mint Assisi szent Ferencz, ki a napra s ha már a perugiai olajfakertek ezüstös derje s a
gesztenyések árnya lelkét az Isten nyomainak
fölismerésére
han-
mennyivel mélyebbre vájódott volna szivében ez a gondolat, ha az oczeánok sárga, lila, karmin, bíborvörös színekbe merült csendes erdit s azok gazdag életét ismeri s a nagy világ harmóniáját a mai természettudomány magaslatáról hallgatja. Igen, ez az énekl filozóf ragadja el a pálmát a csak „sétáló", száraz bölcsekgolta,
tl
szent szegénység trubadúrja énekelve járt hegyen-völgyön,
a
;
virágot Isten kedvenczeinek nézett
állatot,
s
nem
félt
megsznik, ha a természettl nem Sötét manichaeusok tartották a természetet rossznak Istent
rajongó
gnosztikusok
bolygónak; gazdag, koztatás;
mi
ihletett,
nem
tartották
világot
a
az
attól,
hogy
idegenkedik.
szeretni
;
fantasztikus,
Istentl
elszakadt
gondolkozunk; nekünk a természet forma és anyag szerint hatalmas isteni kinyilatigy
tökéletlenségei vannak,
vajúdásai
nem hiányoznak; de
a tökéletlent tökéletesíteni, a nemtelent megnemesíteni, a féktelent fékezni, az érzékit
és
érdeme.
A
szellemesíteni
természetben
az
az
emberi
istenit
föl
törekvések kell
föladata
ismernünk
s
a
!
lefátyolozott
képet erény és mveltség
boldogító
által
öntudattá
emelnünk.
Mennyi homályt és árnyat sztt a természetbl sugárzó fényözönbe a tévely, mennyi jéghegyet csúsztatott a természetben megnyilatkozó örök szeretetnek meleg golf-áramába a modern tudomány! Kikerüljük-e majd legalább ezentúl az emberi szellem tévedéseinek víg- és szomorú-játékait? Gondolom, hogy tanultunk már eleget saját
kárunkon
Úgy ez
id
látszik
ugyanis nekem, hogy e százados vajúdások
mvének
nagy
szerint érettebbek lettünk a természet
által
élve-
A modern természettudomány, mint a lelki világ jégkorszaka ment el fölöttünk; ahol azeltt az együgy világnézetben pálma-
zésére.
ligetek s
a
rázat
borostyánerdk
maga
díszlettek,
malmait
száraz
oda a mechanikus világmagyaa természet benssége,
állította;
mélysége és poézise megfagyott hideg leheletétl; tekintélye mint
vaskos jég-eke vonult végig az európai séget, kételyt s elégedetlenséget vont
életen
maga
hideget,
;
hitetlen-
után.
De ime a fagyasztó egyoldalúság ideje már lejár; belátjuk, hogy a gondolat szegénysége nem igazság s hogy a természet nemcsak anyag, hanem csupa forma, tehát csupa gondolat; metafizikával van átjárva az egész
fizika,
gondolattal
és
az
alakkal
anyag.
A
materializmus jégárja tehát olvadó-félben van s rideg magaslatokra s
hegyszakadékokba vonul vissza; az enczián ég-kék kelyhe ismét
megnyílik a régi glecserek helyén s bizalommal néz föl a ragyogó,
magas
égre.
A
föltorlaszolt
moránákon kertek
díszlenek
pázsitos, illatos tavasz vonul föl a szellemi életben.
mészet-szemlélés
tért foglal
s rajta a teológia
és
nagyszer konczepczióit. Sok függ attól, hogy hogyan képzeljük Istent,
selymes,
;
Az
igaz ter-
filozófia
kifejti
magunknak
el
az
a végtelent. Egyike a legtökéletesebb fogalmainknak róla az
lesz,
ha örömnek, boldogságnak képzeljük t. Az
ság,
mely önmagán való végtelen
közölni kívánja.
Azon
kedvtelésébl
boldog-
élete a
kiárad
s
magát
a bels, végtelen boldogságon, az élet teljén
végigvonul a teremtés vágya, hogy
életét,
önmagát, boldogságát
kifelé
számtalan világgal, szellemmel, lélekkel közölje. Úgy vagyunk vele, mintha a végtelen szeretet a maga bens megelégedettségével elégedetlenkednék, kitörne
valóságának örvényei élvezi
önmagát
s
túlcsordulna, mialatt boldogsága örökké-
fölött
lebeg
a világok folyásai
s
csorbítatlanul
fölött.
s
érintetlenül
Ez a független
s zavar-
:
boldogság egyfell s a teremtés vágya másfelöl az isteni életet úgy állítja elénk, mintha az az élet is egy végtelen lélekzés volna a végtelen boldogság az az Isten bels élete, mintegy a teleszítt talán
tüdeje s a teremtés vágya s a teremtett világok azok az isteni élet kilélekzései ... az
Úr
Mily bensséges, mily eleven, mily
lehelete.
boldogságának, öröméValóban amit az Úr teremt, nek, kedvtelésének küls mindent jó azt a közmondás szerint „jó kedvében teremtette" kedvében teremtett s teremt az Úr, a végtelenség élvezetében azért mindenen, az egész teremtésen a végtelen ernek s a gyengéd átható a viszony a végtelen s a világ közt
;
kifejezése.
;
;
örömnek
olajcseppjei rengnek. Aki ez illatot
nem
s a világot
érzi
sötétségnek tekinti, annak teológiája beteges és ertlen s bizonyára nem egyezik a Bölcsesség könyvének eme szavaival „Szeretsz mindent, ami van, és semmit sem utálsz meg azokból, miket alkottál mivel gylölve semmit nem rendeltél vagy alkottál. Hogyan :
:
maradhatna meg pedig valami, ha te nem akarnád ? vagy amit te nem szólítál létbe, megmaradhatna-e? Ó mily jó és gyönyörséges. 12. 1.) Uram, a te lelked mindenben!" (11, 25. 26.
—
Ezt a jó és gyönyörséges lelket
Ez ösvényre térek én
is.
révén megsejtetni az olvasóval elfolyó isteni vonásokat.
bevezetni az
ért
isteni
a geológiai nagy történések
nagyságát
természet
a
a
s
rajta
Mély és kellemes kontemplációba kívánom
érdekld, érzékeny
öntudatra ébredt. Föl
nagy s a
természetben élveznünk.
kell a
Célom
kell
lelket,
kiben a természet
önmagát
ébresztenünk a természetben rejl
gondolatokat s azokat lelkünkben visszhangoztatnunk, kell ismételnünk azt,
természet mély, bensséges ismeretérl
amit az emlékezetrl
mond Tompa:
„Emlékezet nélkül mi volnál te, ó szív? Beszédes húrjától megfosztatott hárfa."
Nincs szándékomban geológiát teszi
a gondolatot
s
szándékomban végig
kifárasztja
vezetni
az
a
a
írni;
részlet
itt
is
lapossá
jóindulatú törekvéseket. Nincs
olvasót
a
geológia lépcsin,
az
egyes formációk tömkelegén, ahol sok a kétség s a bizonytalanság; de igenis, tudományos alapokon épp a geológia révén általános képet akarnék nyújtani a természet nagyságáról, melyet az egyes, a természet fejldéha érdekldik, részletezhet s ha megszállja
t
sének sejtelme, tudományos kutatásainak s tanulmányainak tárgyává tehet. Ez a szándék azért vezet, mert látom, hogy a részletek
lenyomnak
s szinte lehetetlenné teszik a
mvelt, de
dilettáns világnak
!
a természettudomány tiszta élvezetét. Pedig e gazdag aknát kiakná-
bn A
zatlanul hagyni,
legharmonikusabb költemény;
tása, a el,
világ az Istennek szeretettl ihletett alko-
!
mulasztást követnénk
mily
nem gyönyörködnénk benne!
ha
Ez úton a természet a legtisztább forrásává lészen
:
legédesebb élvezetek
s
megszeretjük, mihelyt megértettük. Élvezetes lesz
elttünk minden táj, minden part, a futó homok s a kigyózó patak; hangos és lármás lesz magányos sétánk s a múltnak s a
jövnek
meg elttünk lépten-nyomon. Mindenki
nyílnak
viziói
mvészi
a
szereti
szépet,
ha a gondolatot
észrevenni
és
látni
megtanulta
S ha
ért a
ugyan lehetséges-e,
gondolat-szemlélethez,
hogy
ne szeretné a természetet, ne csodálná bámulatos változatosságát,
A
mozgalmait és életét? Csallóköz
szigetei,
falunak
az Ipolyvölgy
határa,
rétéi,
valami
lejts
part,
a
Nógrád
a honti szakadás,
tertiár tengerfenék a magyar Alföldön, a mészk-hátak Abaújban, Gömörben, a magas Tátra
agyagos vizmosásai, a triaszi
széles
gránit és gnájsz csúcsai, mily fölséges világ, ha nyelvét megértettük.
Történetének leírása mindenesetre van oly fontos, gazdag és érdekes, mint akármely királyság története! Királyságok, geológiai világ-
korszakok terülnek
el
lábaink alatt;
érdekesebbek
London
mint
és Paris, szépek mint Teneriffa s az Azori szigetek s régiek, akár
csak az
örökkévalóság analógiái.
keznek. Lábunk jár.
A
homokos vagy
Kis
örökkévalóságok környé-
agyagos, márgás, csillámos földön
jellemzik az sjegeczek és vegyületek.
talajt
patriarkális kvarcz csillog s
ragyogásban sziporkázik
semmitl, sem
;
sem
aljtól,
régi
kemény bordája
savtól, csak a
homokjában, a dédai kocsma a föld
;
skzetébl
a világ hátán s a szél
hol
homokk
skzetnek, szerepel
s
a
táján, a
a
gyémántos
nem
a földnek,
erk
fél
apróz-
3170 Celsius fokú
de azontúl megolvad. Minden ilyen csillám a
is,
éveket látott
áll,
mechanikai
hatják össze; nincs sav, mely megoldja s kifog
kályhákon
A homokban
ha a nap velünk szemben
Duna
szabadkai buczkákon millió
törte ki jég és víz s azóta
bolyong
míg végre tengerekbe vetdik, lesz belle. Azután agyagon poroszkálunk ez is az földpátnak bomlási maradványa; minden korban szárnyán,
vándorol a földön
;
s
szolgálja a föld termékenységét.
Ugyancsak a földben keverdnek az alkaliak különféle alakjai; van ott vas, mely a növények leveleit zöldre festi, kén, villany; a folyamok és patakok medrében s a kzetek és rétegek ereiben
;
folyik és szivárog
víz
a
levegben ismét
a híg
s
szénsav, vízpára keveredik
;
e
milieuben
fejlik
ki
légeny,
éleny,
növényélet,
a
utánozhatian kényességgel és finomságban. Vasból, kovából, szén-
lombok öntve, de nem kemények, kemény vas és kova itt finom dilucióban gyökerek s gyökönkék a legkegyetlenebb
savból vannak e szirmok és
puhák mint
a pehely; az a
alkotja sejtjeiket
;
azok
a
sziklatörk, vasat isznak és folyékony
repesztenek
sziklát, azért aztán
bércet, szirteket; de csak külre kegyetlenek, belül
háziasok
;
csodá-
konyhájukban cukrot, celluloidot, zsiradékot, keményítt produkálnak. Egy helyen állnak, de azért e változó s hullámzó
latos
milieuvel, hideggel, meleggel, szárazsággal, esvel, fénynyel, árnynyal,
E puha
folytonos csere s alkalmazkodás viszonosságában élnek.
sznyegen állatvilág,
pihen,
jár,
a létnek
viszonosságban a
másiknak
él
zümmög,
hangos
élet,
az
magasabb kiadása. Szoros összeköttetésben
és
csattog, csörtet a
az állatvilág a flórával
élvezeteit
az egyiknek szükségletei
;
növények,
rovarok,
nyújtják;
madarak,
emlsök, egymásból, egymáson, egymásért élnek, egy se tud a másikról, de mind közremködnek a közös élethez. Csak egy példát e csodálatos harmóniából
zümmögnek
íme
!
virít
itt
nektárt szívnak, de tesznek nagy szolgálatot
k
képesek megtermékenyíteni a piros
szívó pödre
a
a fekete dongók, sóvár, mézszomjas,
nem
Ha
ér le a bibéhez.
a piros lucernának.
De
a lucernás
is,
lucerna, fölötte
hangos rovarok
mert egyes-egyedül
lucernát; a
más rovarnak
dongók kivesznek, vége
hvös srjében
kedik a mezei egér s vadász a dongóra
;
ez a passziója
ott ;
setten-
baj volna,
ha a mezei egér szabadon zhetné szerénytelen úri jó kedvét, hogy azonban az úri kedv ki ne pusztítsa a dongóval a piros lucernát, a dongónak segítségére siet a vércse, a kánya, a bagoly, a macska s vadásznak a mezei egérre. S mintha csak érezné a dongó, hogy jobb neki a csrök s aklok körül, közel a macskákhoz, a nyilt mezrl inkább lakott tájakra vonul ime a macska s a vaksi bagoly a szép trifolium pratense patrónusai; kabátgomb:
lyukukba egy-egy lucerna-virágot tzhetnek.
Ez az egymásba fogódzó hátán
;
mutat a világ
más a homokos, szikes pusztaságoknak, más a rétek s az erdk, a tölgy- és fenyerdk s kivált a hegyeknek
:
mezk, élete
élet tarka eloszlást
szt, nyarat, tavaszt,
mered
partja egyszerre.
zónáinak
élete
I
Mily
más
telet
tüntethet
föl
a
magaslat égbe-
Hát mily változatos még csak a föld világ az,
hol az iram-gím, a kék róka
!
8 mi más ismét, hol a pálma s a trópusok foghíjas emlsei uralkodnak s Ausztrália erszényesei élnek. Ilyen a mai világ tarka, változatos képe! Még nagyobb változatosságra akadunk, ha a múltba mélyed tekintetünk. Lábaink alatt terül el a múltnak temetje s a tudomány föl tudta támasztani sírjából a múlt korok világát. Kkoporsókban, mész-, pala-rétegekben nyugosznak a régi geológiai korszakok tanúi E mauzóleumai a régi világoknak egyre idegenszerbb, elütbb világokat mutatnak kifogyhatlan sorozatban. Világokat, melyekben alig volt élet; másokat, hol már több az élet, hosszú lánczolatban egymásután, míg végre a jelen korszakhoz érünk. s
a jegesmedve tanyáz
;
s
!
Hány ezredig, millió és millió évig tarthatott e fejldés, ki tudná megmondani. Mily forrongások, sülyedések, emelkedések, bomlások és cserék mentek e fölszínen végbe,
alkalmas
míg a
az életre csak
világ
lett
is
E nagy természethez
jár
iskolába
a
törpe,
ember,
kis
ki
egyre azon veszi észre magát, hogy a végtelent törpíti s az idket történetének apró fiókjaiba szereti gyömöszölni. Félre a gyermekjátékokkal filozófia
A
!
lét
az Isten
elég nagy,
hogy
nyomaira,
a
el
ne törpüljünk
végtelennek
s
;
minden
igaz
örökkévalónak
az
S e gondolatok nagyok és szélesek, úgy ember képzeteit. Képzeteinket, melyekkel az
vonásaira akad benne.
hogy
letörik a törpe
Isten
gondolatait
érzéklésünkbl
úgyis
törpítjük,
merítsük a korrigáló nagy gondolatokat
De is;
e
is.
hát
gondolatok nemcsak nagyok és szélesek, hanem mélyek
mélyek, mint az
életét
merítjük;
onnan.
is
A
lelki
isteni
élet
örvényei
élet
azért
s
gazdagságának egyik
mélyítik a
kitn
forrása
lélek
a ter-
mészet esztétikai élvezése. Biztat gondolkozás és tapasztalat, hogy aki hozzáértleg érdekldik iránta s aki látni és hallani tudja azt, ami a tanulatlan eltt rejtett és néma, az elkerüli a mai világ járványos betegségét,
az unalmat.
Kevés öröm és nagy unalom fogja szellemét. rajta;
a
Általános,
nemzetközi
pedig mondják, hogy közkincscsé
hírlapok,
az
irodalom,
eredményezték, hogy
ma
a
le
a
mvelt
elégedetlenség
közlekedési
lett
áll
;
azt
mveltség
az emberek nagyjában ugyanazt
olvassák, ugyanúgy gondolkoznak s a szellemi ambíciók a szellemi
el
az iskolák,
a tudás;
eszközök terjedése
az egész világon az általános
körülbelül egyforma magaslaton
De mik azok
intelligencia
terjeszkedik
ambíciók?
trhet
is
hasonlók.
existencia s
idközi
mulatós kedvnek koncertek, murik, bálok által?
kielégítései a
ambíciók mellett sekély és
hogy olvassák Tolsztojt
ellen,
modern
a
s
Ily
Valaki azt ajánlotta
sivár az élet.
ez
ne
de
filozófusokat,
vegyenek mindent készpénznek, amit azokban olvasnak; ha azonban értelemmel olvassák, meglehet, hogy ezen az úton megtalálják
önmagukban zetükben
mélységet,
a
nem
melyet
meg
találnak
környe-
I
önmagunkban
igen, az élet mély, de csak
pallagon, akár Budapesten lakjunk. Mély az
élet,
akár
mély,
Kós-
ha tartalma van;
ha gondolatai, jelentékeny tettei s édes örömei vannak. Mély az élet, ha az ember birja önmagát; ha gondolatai, tevékenysége, örömei lelki életének kialakulására szolgálnak. Mély, ha leolvassuk csillámról, világról a halhatatlan
gyönyörünk
reményt
s
ha erlködés nélkül
Mély az
saját lelkünk nemesítésében.
telik
sokoldalú; s ugyan mi sokoldalúbb, mint a lélek? az csak részben igaz, s
nem
boldogít teljesen.
séges sötét aszketizmus, egyoldalú, szegletes,
nagy sivársággal.
jó akarat mellett
nem
állnak a természetesség alapjára s a
zatot
lét
e
egyoldalú,
A vallásban is lehetszk látókörrel sok ;
kedélyekért,
hogy nem
párosítják az ideális irány-
harmonikus fölfogásával. E fölfogásnak egyik üdít
forrása a természet.
melyben
Kár
Ami
ha
élet,
A
természet a virágágy s a napsugaras
lég,
harmonikus lelkek sok gyönyört lelhetnek. Lélek és természet, ez az a két egymásra ható, egymást kölcsönösen megtermékenyít világ. Lélek nélkül nincs szép természet. Lélek kell hozzá, hogy színbe, hangba, illatba, ízbe öltözködjék a rezg a
anyag, általa lesz a természet széppé, kellemessé; van, ahol lélek
szem
hallgat;
nyílik;
illat,
íz,
hang,
dal,
harmónia csak
csak ott van,
ahol az
érz
magában véve még szagtalan s ízetlen érz idegek nélkül csak sötét és néma rezgés izgatja a
Ime a
lélek által feslik ki
általa lesz
A
valóságos,
önti.
ideget érinti s
Szem,
tárgy.
mozgás
és
fül,
van.
széppé a természet.
világ szépségét a
színtelen,
képezi az alakító reá
ott
ahol
ott van,
színek, hangok, illatok, ízek világa,
a
maga Teremti vagyunk valamiképen a
csak
fény
De épp
alakjában
lelkünk
hangulat,
érzelem
kietlen,
mvésznek, azért,
hangulatlan
mivel a világ az
mindenütt
csak
világ
anyagát
a léleknek, mely a formát, a szépet
teremtménye, ;
kifejezettségében mi alkotjuk meg.
a színes, kedves, illatos világnak;
színes,
visszatükrözdik
felcsillan
rajta
kies,
rajta
illatos
gondolat,
egy darab lelkiség
s
;
10
a
mély élet léleknek épp ez képezi egyik
lelki,
a természeten a lelki vonatkozásokat,
hogy
sajátságát,
a lélekbl belesztt eleven
fonalakat észrevenni, magamagát bennük fölismerni s azokban gyönyörködni képes, E gyönyör természetes, kivánatos, st önmagában is már lelkiséget föltételez
;
utcai
fölületes,
lelkek a
lét
e fölséges össze-
sem ébrednek s épp azért a legtermészetesebb s legközvetlenebb s mégis nemes élvezetekre képtelenek. Mivel pedig a lélek örömei önmaga alkotásain, önmaga
köttetéseinek öntudatára soha
képein épp oly önkéntelenek, mint a napsugár tükrözése a harmatcseppen s a tenger sima tükrén azért ez örömöket ellenezni, azokat elfojtani, vagy megvetni sem nem természetes, sem nem ;
hasznos. Ellenkezleg a természet élvezése a lélek nemesbülésére
ha ugyan
szolgál,
hogy
eltaláljuk azt,
latok s az erényes érzések tölthetik s elégíthetik
hetnének a természetes szépnek észrevevése tartalommal
:
ki.
s élvezése által is lelki
sem
gondolattal és érzéssel. Ezt az utat senki
nekünk!
elállni
gondoBár töltekez-
a lelket csak az igaz
Nem
akarja
elnyomorítás és elszegényítés, de töltekezés
és fejlettség a lelki élet iránya; a
nemes élvezetekben
való részeltetés. Csak amikor az
öröm alacsony
s
örömökben
lesz s az élvezet a
állít; csak amikor a lélek oly élvezetet hajszol, melytl a gondolat elborul s alacsony hatalmak kerekednek felül amikor az élvezet és öröm a harmonikus lét egyensúlyát megtöri s az erények tapintatos mérsékletét számzi csak akkor szállunk
hanyatlás útjaira
:
a természetélvezésnek
emeljük
e
szavunkat
tiltakozó
követelményei ellen síkra;
pusztító
a
régi
stoával,
kemény s az evangéliumnak parancsát: „tagadd meg magadat." „abstine et sustine"
kisérik
három
létét,
De ha is;
ha
ségek
ily
idealizáló
öltözteti színbe,
nyílhatnak_
mvész minden hangba,
meg benne
az
lélek,
még
illatba a világot;
esetben,
ha
az állat lelke miféle
szellemi
öröm
és élvezet rezzen
mély-
erit,
gondolatot, az indulatot, a kedélyt hozzuk összeköttetésbe
mészettel? Mily bség, mily
az
kedves, mérsékelt
Valóság, élvezet, mérséklet így járnak karonfogva s lényét s az anyatermészetet ért embert, mint ragyogó, fénysugárból sztt angyalfej. a
föl-
hangoztatván
a
a
ter-
meg majd
a
mélyeiben az esetre, ha kontemplálva, gondolkozva, mvészi érzékkel lép a természetbe? Valóban, szinte hallani vélem már a lélek
mély vizek zúgását, amint a
lélek
mélyeibl emelkedve
elárasztják
11
egész valóját s
benne.
A
mindig
lágy
termékenységet
új
szebb
s
meg
zsendítenek
életet
a mvészre, a tudósra nézve ez a világ, bár köd fátyolozza, elragadólag szép, oly szép, hogy elbájol és sokakat az istentl is elvezet; úgy vagyunk vele, mint a gyönge, fáradt ember, kit a gyógyital megrészegít, mert gyönge a szervezete. De a gyöngeség nem lehet szabály s a gyógyital ereje ily
költre,
nem
lehet veszedelem
ha az
;
nagy és szép,
isten tényleg ily
hatalmas és elbódító kinyilatkoztatást adott nekünk
szetben, tegyük
magunkat alkalmassá
h
Hatoljunk
fölfogására
!
gondolatokat
kifejezett
Akkor
mélységes
hatalmában
s
ha halljuk suttogását az erdben reszketést,
sóhaját
s
az
recsegést,
ébred
s
a világban
a
végtelent
Ha
megértjük.
észre-
mint az alvó gyermek;
s azt a
sokféle
millió
haraszt-zsugorodást,
pihenni
isten gazdag, kifogyhaílan
ha
életünk,
lelki
kellemében
veszszük, mint pihen a selymes pázsiton,
zúgást,
meg
a pórusaiban lüktet szeretetet.
s
igazán
lesz
bölcsességében,
a fátyolon s ragadjuk
át
a termé-
e kinyilatkoztatásnak találó,
tér természet
cirpelést,
fenyvesek
a
leheletét,
mint az
melynek nyelvtana, szókötése,
nyelvét,
de csak hozzávaló mély érzés lelkek hallják; bennük ezek a hangok édes rímekké, szárnyaló, csattogó dalokká olvadnak. Mélységes életünk lesz, ha az óceánban a pihen istenségnek, a jövend világokat alkotó ritmusa, rímelése, dalai, ódái, énekei vannak,
erknek
kék, fodros, bolyhos takaróját szemléljük s ha a magas-
ságból az isten szeme tekint ránk, mely oly mély s oly szép, oly kék, mint az ég.
Néha
e
csendes,
erk hangosakká
mélységes
neki
válnak,
feszülnek a föld kvarc-bordáinak s megrengetik azokat
fölzúgnak
;
a vihar bús haragjában, vagy a vulkánok rövid, mert szenvedélyes és
kitörésében
izzó
;
ezek
az
isten
hangos,
különben az Úr hangosan nem beszél;
még
eltorzítja
az
els képnek,
lármás szavai vonásait
természetnek
a
de
;
a harag seholsem szép s is.
A
mindenhatóság csendes fölséget óv meg maga számára s féltékenyen rzi a hatalomnak igaz jellegét a békés uralmat, a biztonságot, a kellemet, az örömöt, a békét, a gyengédséget. Ahol zavar :
van, ég,
ott a
ott
a
hatalom még nem úr; szeretet
kifejezésre
ahoi
még nem
indulatos jutott;
kitörések
azért
a
tüze
végtelen
hatalom kellemmel, örömmel, békével párosul, velünk
a
természet
Élvezetes szívvel,
végleges
okát,
néma dicsénektl
els kisérve
hogy megsejtesse örömét: a szeretetet. járjuk
be
a
teremt
:
;
12
tekervényes
szeretetnek nincs
örök
a
természetnek
nem
Nem
élet
állíthatjuk-e méltán,
egyik
járunk
gyönyörrel
foka
az
Isten
szívünk
s
a
gyzdve, hogy
lehetünk
elhagyott zugolya,
sötét,
szeretet leleményes meglepetésekkel
voltának
Nem
meg
s
útjait
egyetlen
hogy az
hol
az
szolgál.
sekély
és
unalmas
természetbl merített élvezetek hiánya?
nyomain, tiszta,
azért
édes
nem
tud
szemünk
Nem
élvezettel.
eltelni
bizonyít-e
a
magyar közélet szegénysége s ideális irányzatának hiánya mellett épp az a körülmény, hogy a magyar géniusz nem tudta mvészetében kihasználni a természethez való vonzódást. Költink, énekeink
nem
nem nyitják meg a mvészi nem teszik? mert sekélyek? tán, mert ezt nem teszik? magyar szellem nem mély s mert nem mély,
méltatják eléggé a természetet;
szépnek
e
bugyogó
vagy azért sekélyek Tény, hogy a
forrásait.
Miért
nem mélyedt s a
bele eléggé a természetbe. Szemben áll vele a görög német szellem, melynek jellemz vonása a természethez való
vonzódás, a
élet
lelki
összes színeinek s hangulatainak
átvitele
a
természetre és viszont.
Mennyi
mélység van
élvezet s mily
pl.
e
sorokban
Vor meinem Fenster singt ein Vogel, hör' ich zu mein Herz vergeht. Er singt, was ich als Kind besass
Still
;
Und dann
—
vergessen.
S ismét: Büsche blinken im Morgenthau, und sickert von tausend Bláttern Und die Finken jubeln und schmettern darein Und grüssen den gütigen Sonnenschein, Und die flinken Epheuranken klettern In den höchsten Eichenzweigen empor
Alle
Es
perit
Sich dem Und dann
Lichte zu neigen
—
der zartfeine Glockenblumenreigen.
Láss uns lautlosen Fusses gehen Und heimliche Worte flüstern Oder lieber láss uns stille stehn Und all das hastige Treiben sehn Und lácheind uns zu einander neigen Und schweigen.
—
Mélységes örömteljesebb nag>'részt
e
?
élet!
hol van
mélyebb? hol van élvezetesebb és
Filozófok, költk,
mvészek
fakadnak;
ragyogó
forrásból
csendes elragadtatásai s
merev
tekintettel,
!
13
sugárzó arccal rögzítik a teremtés
isteni
az
rejtélyét;
is
örömük,
hogy nem értik, csak sejtik. Ne csodálkozzunk végre, liogy az isten nyomai Istenhez vezetnek s hogy a természet mélyebb, hívebb föiértése nagyszer kommentárral szolgál a természetfölötti kinyilatkoztatásnak a természettudomány érintkez pontjain. Egyetlen egy egyházatya sem nyújtott a Genezis els fejezetéhez oly kommentárt, mint a modern tudomány; amit a szentírás elbeszél a világ teremtésérl s a hat nap mvérl, azt csak gyerekesen értettük, mieltt a természettudományok föl nem világosítottak most már értünk belle sokat, nagyon sokat, eleget, hogy letérdeljünk s arcra nem szétszakítani, de boruljunk. Nem tagadni, de magyarázni kiegyenlíteni kell mindazt, ami az embert értelmesebbé, szebbé, jobbá, kitünbbé teheti. Kisszer mindig a hevesked schlzmák ;
;
zelóták
a
divatja;
fanatikusok
a
s
nem
tudománynak
hiszen mindig sötétek; akár a
a fénynek zelótái,
gyermekei,
akár a vallásos-
ságnak fanatikusai legyenek. A biblia s a természettudomány nem szorul ily avatlan, h-bele-Balázs munkásokra. Zárjuk ki az ész s a
hit,
természet s
a
a kinyilatkoztatás
készüld
harmóniájából
üvölt hangokat. A biblia nincs a tudomány ellen s a tudomány sem ellenkezik a bibliával; vagy ellenségnek tartsuk-e azt, ki mvészi kézzel vonja le a leplet a lefátyoez indulatos, iskolázatlan,
lozott
Ne
arcról?
isteni
romjaiból
az
diskreditáljuk tehát a
tudományt;
nem
templomunk s oltárunk; ellenkezleg, testvéri örömmel nézzük haladását. Tudjuk,
épült föl
szomjazzuk igazságait
s
hogy az értelem és leánya
tudomány,
a
a
végtelen
Istenségbl
valók; föladatuk, utána gondolni az Istennek örök, hséges gondolatait. is
A tudomány
kontemplálja
kezeinek
az Isten gondolatainak természetes föltárása;
nem
Istent,
remekmveiben
sejti
;
színrl-színre,
dálja és szereti. íme, ismét az Isten
Rajta föl
dekeken
át
egységben
!
Törjünk elre a
fölvezetnek
látjuk
dern, mely
a
a
nyomai
nyomokon
;
magaslatra,
szakadékokon, mere-
honnan tökéletesebb
nem ütközünk meg azon az örök de mely nem belle, hanem más világok
világot
rajta elömlik,
sugárzatából való.
arra
sem tükörben, de
a végtelent s az örök-szépet cso-
s
II.
Visszafelé. Értelmi tekintetünk messze világ korlátain
gébe
elmerül az
vetdnek
eltte,
föl
váltakozott fölöttük
Vájjon mindez csak csak
talán
túl
a
ér
rövid élet
mélyébe,
el
a
tér
a
s
látható
mérhetlensé-
a mi van, volt és lesz. Kérdések hogyan torlódtak föl a hegyek; mint borult a virágsznyeg tarka-barka színeivel; mint az állatvilág kimondhatatlan sok alakjával? játéka-e a véletlennek? e növények s állatok
völgyeikre
s
idk
megérteni
iparkodik
s
rájuk
;
kombinációi általános természeti
erknek vagy
kari-
mozgásnak? vagy talán tünemények, melyeknek magasabb céljuk van s melyeken az imádandó Isten gondolatai tükrözdnek? Tovább azt kérdezzük, vájjon a szerves alakok ott kázásai a kémiai
keletkeztek-e, ahol azokat ez
pontból terjedtek-e
századok
s
id
szerte-széjjel
szerint találjuk,
fejldésének hosszú
ezredek
összefüggés a mostani világ alakjai faunája s flórája közt isteni
gondolatnak
s a
s
ez
az
vagy egy közép-
a világon s vándorlásuk talán a
s
az
útját
futja
be? Van-e
elmúlt nagy korszakok
egész sor
nem
egyéb-e,
mint az
természetbe fektetett élet-csíráknak kifejlése?
E problémák eltt szemet nem hunyhatunk; az intelligencia ingerl fénye ömlik el rajtuk, mely gyengéden bár, de ellenállhatlanul késztet,
hogy velük foglalkozzunk.
E problémák
fejtegetésében okvetlenül a múltba kell térnünk;
hiszen minden kérdés
elször azt pengeti, hogy honnan s hogyan hozzánk? izgat a mit, mint borongós, mesés, Hullámai végtelen messziségbl jönnek s lábainkhoz
jött el
ez a világ
ködös
tenger.
föikúszva megtörnek,
akkor
mint haldokló hírnökei távoli világoknak s
De nem maradnak a okmányaikat hozzák. el magukkal tzkszilánkokat, rovásos pálczikákat, teleírt táblákat emberkéz nyomait, csonis
cseveg
azt csevegik: kutasd föl hazánkat.
szónál,
—
tokat,
kövületeket,
:
—
bizarr alakokat vetnek ki a partra, töredékeit
;
15 idegen világoknak. Mintha egy feneketlen mélység, mesés világok
mélysége nyúlnék új
meg
elttünk a múltban. Mély az ég s a csillagászat égnek mélyeiben mély a múlt
el
új csillagokat födöz föl az
örvénye
mélységnek szerencsés búvárjai,
meg nekünk.
nyitják
hogy megismerjük az
k
világok
beláthatlan távlatait
vággyal hatolunk a múltnak örvényeibe, a világ történetét; vezetink egymást
élet s
kifáradnak és elhagynak;
a
legmerészebbek tapogatózva
nyomot veszítenek elhagy a történet, helyébe hagyomány és mese ... De elalszik a mese is, mint az
kisérnek, végre lép a
éjfélutáni s
régi
Ingerel az újdonság, lelkesít a sejtelem, bíztat
a siker s mi ellentállhatlan
váltják,
:
hagyomány, palaeontologia és geológia, e
s történet és
is
pásztortz
;
s fölváltja azt a
palaeontologia
;
világokat forgat
korszakokról beszél, melyek a mesének ragyogó fantáziáját meg-
szégyenítik;
kifárad
palaeontologia, helyébe lép a szervezetlen
a
világ kialakulásának kutatása;
lomhán,
nehézkesen, sejtelmekkel,
homályos hipotézisekkel dolgozik; de az ember még mindig tudni akar; odaállítja t végre az elcsigázott, agyongyötrött tudomány a
sköd
világkikezdés párkányára, az s
felé! hisz'
ott
is
szemei fölé
Nincs kielégítve! világos,
örvényeinek szélére, a kezdetre
kezét s élesen néz
tartja
Honnan
az élet?
.
.
Honnan
,
hová
?
vissza-
a világ?
mert
hogy van örökkévalóság?
Vegyük tekintetbe a kutató észnek e fáradt vezetit egyenként. Egy darabig a múltnak földerítésében kísér a történet; fölér Asszíria, Babilon, Egyptom kultúrájának bizonytalan kikezdéseig. Csak vékonyka ér az emberiség élete az idk mérhetetlenségében a geológiai korszakokkal összehasonlítva,
mint egy röpke sóhaj,
gzhajó kémétenger. Az emberi
mint vágtató lovasnak elhangzó dobogása, mint a
nyébl kiröppen szk,
szikra,
melyet elnyel az
éj s
a
melybe a létnek csak miniatür-képe fér; finom radir-tvel dolgozták az öntudat melege van a képre kiöntve, de értelme nem önmagában, hanem jövjében, fejldésének késbbi stádiumában van. E kis kereten túl terjeng a mese s a mitosz. A mesék a népeknek bizonytalan emlékein kúsznak végig, történet
kis keret,
;
mint a borostyán a düledez várak romjain ahol a történet végzdik, ott kezddik a mese; a történet párkányzatán lefut s ;
ismeretlen alapfalait buja zölddel vonja be a mitosz cigányszederindája.
A
történet-tudomány
nagyot lobban
s
hamar végez; világossága szalmatz;
azután sötétségbe vész.
;
16
De
az
ember,
sötétben
áll
s
történet világosságának
a
ki
tapogatózva
kezét
nyújtja ki
szakadó cigányszederindákba kapaszkodva,
más érdekes tanúkra múlja
s
A földmíves
fölül.
A kincskeresk
lélekkel, vissza-
a
ekéje ugyanis néha furcsa tz-kó'-szilánkokat
forgat ki a hantból; „mennyköveket",
felhkbl hullnak le melyekbl a mese
izgatott
után
nyomokon,
homályos múltba, a mesén kivül vezetkre akad s örömét csak bámulása
kúszik föl
fojtott lélekzettel
kialvása
gyér
s
melyek villámláskor a csatázó aranyos, bronz-tányérkákat,
állítólag a földre;
szivárvány iszik
a
szerint
szívesen ásnak
escseppeket.
friss
feltn dombokon
kincseket, melye-
már tölgyek koszorúznak
s azt mondják, hogy gnómok, .erdei Máshol egymásra hengerített kövek kötik le a figyelmet, pogány oltároknak mondják, hol az sök üstökbe kötött hajjal áldoztak. A kövek alatt gyakran sírok vannak s a sírokban fegyverek, útravaló eszközök, emlékek s ezek közt is nagy a különbség; néhol csak k-eszközök, máshol bronz- és vasszerszámok találhatók. Ez emlékek révén lelkünk eltt vadász-, halász-népek képe
ket
emberek hányták
bontakozik
föl
azokat.
idegenszer,
ki,
kezdetleges,
küzköd
kultúrájukkal;
idegenszer állatok társaságában, melyek most részben kivesztek, részben csak magas északi szélességek ez állatoknak
itt
alatt élnek. Régen azonban mamuth, az iram-gim vidékeinken mert akkor itt minálunk volt Grönland és
volt hazájuk; a
laktak s azért lakhattak, Szibéria.
Ez volt a jégkorszak. A glecserek leereszkedtek Skandinávia fels Németországba; Anglia, Holland, Belgium,
bérceirl
gránit
a Magas- s az Alacsonyakkor az északi állatok is itt éltek
Svájc nagyrészt jégárakkal volt borítva,
Tátra völgyeit jég
takarta
késbb
amint azonban
;
a jég eltnt, egyre észak felé vonultak.
A
bölények, iram-gimek e vándorlását követte a jégkorszaki ember,
bellük
hát utánuk vonult
élt,
s
meglehet,
hogy végre is náluk Európa slakói a
ragadt ott a rideg északon s e föltevés szerint
mai eszkimókban mutatkoznak be nekünk.
A tudomány fegyvereibl nincs;
de
a
tehát
eszközeibl
s
bet
nélkül
is
múltnak deríti
föl;
életét írott
az
embernek akkori
betje,
okmánya
fölismerhetjük az emberi kéz
róla
nyomát
s
benne az ember gondolatát. A gondolattal párosul az érzelem s az élet. Ezen a nyomon a szó közönséges értelmében vett történelembl, mely nevekrl, évszámokról, harcokról, hsökrl regél, kultur-történet
lesz,
az
ember uralmának
terjedése
a
természet
; :
17
Fölfedezzük
fölött.
a
gyékény-fonataikat,
cölöpépületekben lakó házaikat, szöveteiket,
hálóikat,
Föltámasztjuk az életnek e
kozásait.
mamuth
A
diluvium emberével,
s
jégkorszak
a
ismerkedünk meg. Azontúl
kortársával
kosár- és
fegyvereiket,
mvészetüknek próbálnyomain s emlékein a régi
konyhájuk hulladékait, szerény iparuknak életnek képét.
orsóikat,
tanújával,
a
nyomaira nem
akadunk. Történet és kultur-történet
7000
legfeljebb históriai
idk
A
évet foglal össze
homo
más vezett
keres,
írtak,
elalszik, csillogó
a tudásvágy
is.
Klapokat
talál,
nem
melyekre
de finom levélkék, virágszirmok, szitakötk, lepke-
természet beterítette
k
mese
nem álmodik; de
szárnyak; elpusztulva, lefeküdtek a tavak az iszapból
vett
hogy az embertelen múltba minél
S ráakad arra
tovább érjen.
emberek
értelemben
sapiens.
történet, a kultur-történet elfárad, a
sürget s
ily
az úgynevezett diluviumba ereszti vékony gyökér-
ember, a
szemeire ólmos álom l, melyben
k most
az
s
után következnek a geológiai korszakok, melyeknek
legfelsbbjébe, szálait az
— 8000
a jégkorszak szerény világáig
föl
lett,
széthull
ket
s
tengerek fenekére s a
selymes, finom takaróval, szitáló iszappal
k,
ékes, csodálatos
szemeink eltt
tele
lenyomattal
s kitárja lapjait,
;
a fejtett
akár csak sokrét
album, eltnt világoknak képes albuma volna, melybe a természet emlékül
eltette
összes szülötteinek,
még
a legparányibbnak
h,
is
életnagyságú képét.
E képeken eligazodva világát.
Hosszú,
összeállítjuk a
nagy geológiai korszakok
beláthatlan korszakok távlatai nyílnak
meg elt-
egymást váltó világok sajátságos élettel, fénynyel és klímával mindegyik sokáig húzódott s egyik sem akasztotta meg s zárta le
tünk
;
önmagában
a
fejldést.
Mindegyik önmagában egy-egy fok, egy-
egy lépcs, kikezd akkord, kisérletszer praeludium a következhöz. Tapogatózásoknak nevezném e korszakokat, a
kozásainak gatta
;
mvész
próbál-
maga gondolatainak képeit próbálhogy végül kifejezze saját maga képét és
az élet alakjait, a
megalakítani,
hasonlatosságát.
De míg végig
teremt
éhez
eljutott,
erejét,
kiterítette
kibontotta
méretekben valósította meg
az
tarka
terveit;
id
s a tér
képleteit;
mérhetlenségén hatalmas,
nagy
világfordulatokban, az örökké-
emlékeztet epochákban kimutatta, hogy ráér. Az a teremtés egyre folyik a világon. Néhol már nincs id, vagy mondjuk, valóságra
Prohászka: Föld és
ég.
2
;
18
akárcsak
nem
s a
egyensúlyában fagytak
halál
is
például
volna,
földünkön az öntudatos emberi
ahol már erk; máshol
holdban,
a
meg
az
élet éli históriai
nincs élet pl.
a mi
kurta korszakait
végre a nagy bolygók, Jupiter, Saturnus, Neptun heveny-folyó álla-
potban, a fejldés
csak
srsödik
s
A
fejleszti
állanak
élete
a
;
nap pedig még
a majd millió évek múlva rajta
már meghalt; a még csak bölcsben ring.
terjed életnek. bolygók
csecsem korában magvát hold
föld vén korát
éli
a nagy
;
Mily parányi a világ-óra ingájának egy szekuláris kilengésével
szemben a föld-alakulásnak egész megdermeszt,
szinte
Mindenütt,
ahol
története.
képzeletünket
járunk,
régi
az
világok
tengermélységek kiemelt fenekén
épül
Minket a föld kora
évek
száma
álltak
s
házunk,
rldtek terül
sokszoros rétegekbl fölépülve emelkednek hegyeink
mhelyében
készültek
a
kövek.
;
is
meghaladja.
el
össze;
hazánk;
a mélységek
Kagylók, csigák, tengerliliomok,
ébred földtörténet fölértésének betkbl olvassuk le az egymást váltó
korallok bizarr alakjai nyújtják az abc-jét; e furcsa, régi, ósdi
világok történetét.
Szinte idegennek kezdi
magát érezni az ember
mikor látja, hogy hazája épp oly joggal, amilyennel most magáénak mondja, egykor a trilobiták és ammoniták, a saurusok és shalak hazája volt; hogy sokszor tengerfenék lett e földbl, azután változatos alakú sziget és földség, melynek térképét, ha lelki szemeivel láthatná, hazájából azon semmit sem födözne föl. S még sem idegen az ember a földön, st a tulajdonképeni úr, miatta történt, épült, fejlett mindez epochákon keresztül alakult a világ, hogy végre az embert állítsa bele a természetbe s akkor azután Isten-fölismerés, Isten-tisztelet, mondjuk, Isten-szeretet, sabbath legyen. Az ember miatt alakúit a világ; a sabbathot keresi a földön, azt
;
a világepochák sora.
Ez egymást váltó világokkal szemben így beszélteti Quinet „Mindnyájan tévedtetek kívülem. A csúszó-mászó, óriás gyíkok a gyíkok országában s örökös uralmában, a mamuthok és stapirok a nagy emlsöknek világuralmában hittek. Mily nagy s az embert
:
nevetséges
más el
kellett
pánczélos czesekig.
az
tévedésbe,
király
élet
jogszerint
mily
pusztúlniok trilobitától
Én,
én
hihetetlen
önámításba
estek.
Nincs
Hogy nekem helyet csináljanak, sorban a vezet hatalmasságoknak, a a királyi ammonitestl a nagy gerin-
kívülem.
s
vagyok
elérte fejlettségének
egyedül
a
tetfokát.
fölséges
A
világ
uralkodó, eljutott
kiben
végéhez;
!
19
az
idk
utolsó
Isten kimentette
beteljesedtek.
én vagyok az
terveit;
fia."
Íme sabbath van alakulást s az élet
!
Bár lenne igazán, nemcsak ami a geológiai
fejldését
illeti,
hanem bár
lenne
sabbath az
Isten-ismeret, Isten-tisztelet és isten-szeretetben.
Lesz
csak legyen bátorságunk és nagy lelkünk a természet
is;
mvének
fölséges
tessünk elre
kutatásában és földerítésében
;
kutassunk és tör-
hogy a természeten uralkodó ember, mikor intelligenciájának erejét végtl végbe kifeszíti s a múltnak homályában szerencsés nyomokon felkúszik az érthetség kezdetéhez; lehetetlen, hogy a kutató ész, mikor a gondolat erejével eltemetett világokat ébreszt s az élet folyamán föl az örökkévalóságnak
s a
Lehetetlen,
!
végtelennek tornácába ér: egyszerre elbúsuljon, szemeire
hályog vetdjék
mus
et
s
tompa megadásban mormolja
a végleges ignora-
ignorabimus-t. Lehetetlen
hogy dacára bátorságunknak és elévülhetlen reményeinknek, néha-néha megszáll a bizonytalanság érzete s a homály, mely ránk borúi, elfogódottakká s lemondókká tesz. De ez a bizonyIgaz,
nem
talanság
magát
iparkodunk
visszafelé áll
veszélyezteti
a
kérdésnek
tulajdonképeni
magvát,
akkor oldozgatunk, mikor egyre tovább s mely akkor
a legfontosabb problémát, melyet
izzó, tüzes
vissza, vissza,
:
betkkel lelkünk
az örökkévalóság tornácából
mert nekünk
még oda
is
is
elé,
úgy hogy beleég, amikor még
egyre visszafelé tekinteni kívánunk,
behatolni van jogunk,
st
az a mi köteles-
ségünk.
A
benyomulássá válik az örökkévalóba és végtelenbe, mely azonban minden ízében magán hordozza a tökéletlenségnek s hiányosságnak árnyait, hogy az értelmet legfölségesebb emelkedésében is alázatra intse. Tökéletlen marad tudásunk az egyes geológiai korszakokról, amennyi„visszafelé" való törtetés ezek után valóságos
ben körvonalaiknak tüzetes kipontozását, arculatuknak vonásait a részletekig meg nem határozhatjuk. Tudjuk bár, hogy voltak, de részleteikben, földrajzukban, változásaik egymásutánjában föl
nem
ismerhetjük azokat. Ismerjük ugyan a természet törvényeit, melyek
anyag változatos kombinációkba lép elemek, súly, de ez adatokat meghatározni, azokat itt vagy ott súlyuk, mértékük szerint fölismerni s ennek következtében azután a konkrét történést fölérteni nem birjuk. Ki birja meghatározni a
szerint
az
mérték
szerint,
Silur- és
Kszén-korszak
szigeteit és földségeit,
ki
tudja lerajzolni
20 a Jura-korszak tengereit és hegyeit?
megmondani, hogy
Ki tudja
A
miért emelkedett a tertiárben az alpok és a himaiaja háta? melafir,
zöldkformációknak, a gránitnak
porfir,
kitörései folytán vonult-e
majd gyors visszavonulásra? Ennyire a részletekbe hatolni képtelenek vagyunk; ez azonban nem akadályoz abban, hogy a geológiai korszakok
el
innen a tenger,
vagy sülyedések
földségeknek és tengereknek eloszlását legalább
egymásutánját
s a
nagyjában
ne ismerjük
térképek
föl
mint
annyit,
sr
ködben
A tudomány
e
remeg
s e
kézzel kipontozott svilág-
nyújtanak
világosságot
elég
lassú,
indították,
az
korlátán
legalább
irányt mutatnak.
a gáz-lámpák,
relatív
elhaladásra,
van
túl
egy
más végleges
anyagnak s a rajta járó természettudománynak, a gondolkozó észnek, a filozófiának ez a korlát
korlát, korláta az
de
nem
korlátja
;
a kezdet.
A
szentírás e szóval vezeti be az
ben teremte világ
is
mány
kezddik:
kezdet;
a
az?
mi
;
attól
:
kezdet-
az írás fáj
a
is,
a
tudo-
feje.
Mi az a másikat heti
földet.
evvel
fölséges leírását
„Kezdetben"
isten az eget és
élet
nem
szorosan
kezdete? mi a fogja
meg
életrajzát,
lét
kezdete? sem az egyiket, sem
a természettudomány. Senki
személyének
sem kezd-
leírását születése eltti
létén,
nem existál. Megtalálta-e a tudomány e kezdetet, az élet kezdetét? nem találta meg; legrégibb, szilur-tengereiben már a három páncélu trílobítával találkozunk; még elbbre utalnak a kövületeket nem tartalmazó srétegek, de az élet kikezdését nem anyakönyvezték sehol az üres lapokra. hiszen az a
lét
Szinte szent félelemmel forgatjuk az spala-rétegeket s elgon-
hogy ezek bölcsje fölött reszketett az els élet. Meg is nyugszunk e gondolatnál, hogy a fejld föld végre valahára
doljuk,
alkalmassá lévén az
mint
kifakadtak,
élet
hordozására,
kemény
mennyivel bámulatosabb az létbehívása. Ijeszt és
kezdet elképzelhetlen elképzelni
kedhetik
nem
lehet;
után
tél
élet
a beléje
a
kezdeténél a
borzalmas gondolat sötét
üressége
térbl és
rejtett
életcsírák
magvak. De kezdete, az anyag
szél-hordta lét
mely eltt az abszolút borong. Abszolút kezdetet
idbl
ez,
a végesség ki
nem
emel-
másrészt az is bizonyos, hogy épp mert véges a végesség, van kezdete; az ész tehát a végesség kezdetére állva, a kezdetet szükségkép fölveszi, jóllehet azontúl egy világ terjed, melynek nyelvét
;
nem
érti,
méreteit föl
nem
fogja.
:
21
Tehát azt az
mint
hogy van kezdet, de nem
Ítéljük,
íme
lehet!
a
természetes
föh'smerés
melyek eltt a tudomány megadással
áll.
kapuja, melyet az ész
nem
A
hindii
de kinyitni
lát,
bölcsesség
e'rtjük
meg, hogy
titkainak
képes.
ragyogó konkretizmusával
az
a földet elefánt tartja a hátán
egyike,
Ott nyilik a végtelennek
ezt igy
teknsbékán áll de hogy a teknsbéka min áll, azt a brahminnak kérdezni nem szabad E naiv képet tegyük át a modern tudomány nyelvébe, mely nem elefánttal s teknsbékával oldozgatja a lét problémáit; e nyelvben az okok sorát következképp fejezzük ki: honnan a világ mai alakja? e kérdésre feleletül a geológiai formációkon vezetnek át, mig végre az elskhöz érünk a formációk az elefánt. S az sformációk honnan ? kérdezzük tovább az sködbl az sköd a teknsbéka. S az sköd honnan vette magát? A divatos természet-bölcselet erre azt mondja: ezt embernek kérdeznie nem szabad; ez titok. De hisz' akkor az egész lét egy nagy titok? sokan vállat vonnak e fölebbezésre s azt mondják: nos és ha az? Tehát a lemondás is s a tudomány is a legnagyobb valóság fejezte ki
:
az elefánt nagy
;
;
!
;
;
:
titkaihoz ért s azokat elismeri.
A
két nagy, érthetetlen
mely
valóság,
végtelenség s az örökkévalóság körülfoly,
övez,
környékez,
mely ránk erszakolja magát, melyrl belátjuk, hogy van, hogy kell lennie; de hogy mi az, senki sem érti. S miért értsen az ember mindent? miért mérje a rész az egészet? hódoljon s töltse ki helyét; minden nem való neki, csak valami. Die Wissenschaft
—
mondja a klasszikus
kitn
geológus
mvében
—
Fraas
weiss
Ottó
nichts
„Vor der Sündfluth" anderes,
jedenfalls
c.
nichts
was Jedermann schon lange weiss Anfange schuf Gott Himmel und Erde", (VIII.) és késbb
besseres uns zu sagen, als
Am „Die
ehrliche
Wissenschatft
wird
gestehen,
dass
sie
über
:
den
Anfang der Dinge entschieden nichts weiss, und auch sobald noch keine Aussicht hat, über die ersten Geheimnisse des Werdens Aufschlüsse zu bekommen Der absolute Anfang bleibt nach wie vor verborgen, wir sind demselben nicht náher gerückt, wenn man auch die Erde als eine uranfángliche Gasmasse gleich einer Brandrakete durch den Weltraum fliegen lásst." (99. 1.) .
S a teremtéssel, hogy nyertünk? megértettük-e a az,
hogy a végtelen a
.
.
Isten teremtette az eget és földet, mit
világ eredetét? értjük-e
világot létbe hívta?
már,
hogy mi
22
Nem
értjük
s
nem
magával a végtelennel
érthetjük.
is
Úgy vagyunk
vele,
mint
hogy van, de nem látjuk t magát. A világgal is úgy vagyunk belátjuk, hogy véges a térben s az idben, hogy függ a végtelentl, de hogy kikezdése milyen, hogy függése mily kilépéssel indult meg, azt s az örökkévalóval. Belátjuk, :
nem
értjük.
Maradjunk tehát annál kezdetben teremte Isten az eget és Ez a föld s ez az ég csak tornácza a végtelen létnek, melybe logikánk belekényszerít; ez a logika a világ peremére állít s azt mondja arra felé van az igaz valóság, a mérhetetlen élet! várj, míg megnyittatik neked. :
földet.
:
III.
Visszatekintve
A
föld mechanikája.
a
határtalan
Nem
értelmünk
múltba,
valónak s végtelennek csarnokába ér
s
a teremtés
örökké
az
gondolatánál
hogy mi az tulajdonképpen önmagában, de meg nem tagadhatván az okság elvét sehol, egy ponton sem, a „kezdetben" sem, azt mondja: itt is van ok; ez az ok a végtelen; ennek hatását teremtésnek hívják. Mi a teremtés más, mint az okság egy faja ? Ha van végtelen, pedig az világos, hogy van ha van örökkévaló, pedig arról meggyzdik mindenki, aki „visszafelé" néz; ha mindakettt dacára annak, hogy vasszükségszerüséggel rám kényszeríti magát, csak van a végtelennek s az örökkévalónak hasonlatokban értem kihatása is, melyet önmagában véve, tisztes fogalom szerint, meg nem értek róla mondom, hogy teremt. megáll.
érti,
;
:
;
E
metafizikai ismeret
szegényesnek és száraznak
látszhatik,
de azért mégis keretét képezi a színpompás valóságnak, gyökérhez hasonlít, kihajt,
mely dísztelenül kúszik a nyirkos, sötét földben, de ahol
lombbal takarózik
és valóságok
ily
s virágdíszt ölt.
gyökérszálak;
dísztelen
A
metafizikai igazságok
elttünk
a végtelennek
homályos, az örökkévalónak elttünk érthetetlen földjébl nyúlnak ki
s az általunk
csillag
megközelíthet természetben feslenek
létgazdagság,
teltség
és
intelligencziák raja köríti
bség
van
mindegyikükben,
ket, mint a virágot a
Az emberi értelem sugárfénye
zümmög
köríti a földet;
bolygó „Terra" a végtelennek gondolataitól terhes
nem
ki
;
minden
egy-egy viráguk, minden nap egy-egy izzó rózsájuk; s oly
igen
mehet
át;
azért
az
ég
kékségében
;
hogy
az
bogárkák.
számára ez a
más világokba
futó
csillagokról
fáradtan leszáll a földre, visszajön „haza", s kutatásainak s vizsgá-
lódásainak édes tárgyává az anyai földet
Vessük
föl
bátran a kérdést:
teszi.
mi a föld?
s feleljünk
rá:
a
24 föld
nagy szikla-kérges
gömb,
vastagságra
Tíz mértföldnyi
mely a sarkoknál
becsülik
le
van
heveny-folyó állapotban gondolják, ismétlem, gondolják.
tömegnek sok száz mértföldnyire a
folyó
nyomás
iszonyú
alatt
izzó,
hígabb, kásásabb
merész
„A
föld alakja az
föld központja körül az
íme egy mesés,
körül.
tüzes,
gondolat!
története",
alakulásának
le
izzó
heveny-
magva van, amelyet nyomás arányában mégis
a
vesznek
rétegek
s szinte elképzelhetetlen
olvassuk
de
A
sr
tömött,
sr,
bár szintén nagyon
fölfelé
lapítva.
azontúl pedig
kérgét,
történetét.
mondja Humboldt. Alakjáról
A
föld
ellipsoid
alakja,
a
sarkoknál való összelapulása, a tengerek és földségek eloszlása, a hegységek s a fensíkok, a nagy és kis emelkedés kráterek, duzzadások, a vulkánok sorai, képezik a föld fiziognomiájának vonásait; e vonásokból kell kiolvasnunk szenvedéseit és tapasztalatait. kell
vennünk
emeleteit,
a
föld
rétegeit,
zsugorodásait,
múmiáit, kövületeit;
ki
a
kell
azok tornyosuló,
pihen néma
kpárnákban
Hozzá
egymást váltó
e sírokat nyitni, a
régi
világok
multat meg-
színpompás világát álmából fölébreszteni. Ez a fiziognomia csupa esemény és történet; az alvó múltnak fölébresztése pedig kezdetben meseszer, késbb imaszer kontemszólaltatni s a kutatás
pláczióvá válik.
Az exakt tudomány föld
alakjára
azért neki
vonatkozó
konkrét
áll
a
munkának,
fölkutatja a
a másikba érthet szótagokká s folyó beszéddé köti össze. Minden ízében megmázsálja és megméri a földet; állását, illeszti,
a
mozgását,
adatokat;
egyikét
hangokat
meghatározza.
irányát
északi sarktól a déli
sarkig 1713
Eszerint mértföld,
pedig 6 mértfölddel több, tehát 1719
a
föld
átmérje
az aequatori
mértföld.
az
átmér
Súlya, ha a föld-
mérnk, 120.000 trillió mázsa. 5V2-szer oly nehéz, mint a víz; s a legsrbb s legnehezebb tömegek a föld belsejében halmozódtak föl. Az általunk ismert földréteg a maga színén darabonként
bazalt,
gránit,
homok-mészköveivel,
agyag,
pala,
együtt átlag csak 2V2-szer oly nehéz, mint a viz.
kova-földjével
A még háromszor
oly nehéz tömegek tehát a föld belsejében vannak. Némelyek azt gondolják, hogy a drága ércek mértföldnyire vastag gyri a föld központja körül üllepedtek le s bányáink érczereiben e hatalmas
gyrknek végs
csak
végs
foszladozó hulladékaira, a nagy törzseknek
ágacskáira ismernek.
állitólagos
mély
Azonban nem szükséges az érczeknek eredeztetni a földbensnek
elhelyezkedésébl
;
25
tömeg srségébl, a nyomásból, mely alatt a föld bels
súlyát; eléggé kimagyarázhatjuk a
srséget
pedig az iszonyú
rétegei állanak.
A
fél
súlyt a
69.000
táján számításaink szerint
földsugár
mázsa, e föld központja körül pedig 114.000 mázsa súly nehezedik e mesés nyomás alatt a föld belseje a energiával bíró tömegrl tehát helynagy lehet legsrbb. E telen fogalmat alkotnánk, ha azt forró, bugyborékoló vízzel hasonlítanók össze. A föld magva nagy henergiával bír s azért mégis
n
a
centiméternyi
térre;
legsrbb anyagtömeg
nyomás csökkenésével szilárd, is
nagy
a
de izzó kérge
nem
s
plutonisták
a
lehet;
tömeg
hígabb
is
legfolyékonyabb
alatt a
a
följebb
szerint
földkéregnek alsó,
s a
bár a
;
nyomás
itt
nagy szabad mozgást látszik engedni az izzó csepp-
folyós tömegnek.
A is
föld felületét ^A
nyilvánvaló
a térfoglaló,
az alakító,
3,832.558
részben víz borítja.
hogy voltaképp
lesz,
n
elnyomuló
myriaméterre
v.
i.
a
E küls víz
harcias
az
kiterjedésben
elem.
földön
a
úr
Kiterjedését
38,000.000 hektárra teszik.^ Súlyban
métermázsát nyom, e számok képzeletünket is Hozzávethetleg elképzelhetjük, ha azt mondjuk, hogy ez a víztömeg oly nagy, hogy a föld valamennyi folyója 40.000 évig folyna, míg azt elszállítaná. Hol áll? mi tartja? min fekszik a föld és víz ez óriás tömege? Nincs az az acéltengely, mely körül foroghatna, nincs az a gyémántsarok, melybe beleakaszthatnók s mégis mily puhán a víz 25
trillió
meghaladják.
van ágyazva a leveg
s az
aether hullámaiban
;
szerü burok a földdel tart lépést
s a föld
a
leveg
a leg-
köriti,
e pehely-
és szétfolyó
burka az
finomabb eloszlásig 10 mértföldnyi terjedelemben
néma gyorsasággal iramlik. Levegbe s éterbe ágyazta a teremt a földet. Ha ez a leveg nem volna, vagy ha nem volna ilyen sr, akkor élet nem volna a földön, minden jégbe fagyna. Nem használ a napéterben akadálytalanul,
sugár sem, ha nincs kell
srség
leveg
a bolygókon.
A
hold
Mars alighanem jégbe van fagyva s óceánjai élettelen jégmert levegjük rendkívül finom. Némelyek azt mondják, hogy a holdban nincs is leveg s hogy az a légburok semmi más, mint összesrített éter; a Marson is csak hat-hétszer srbb a légburok mint a holdban. Ily leveg-srség, azaz hogy ritkaság
s a
mezk,
1
Hektár
=
10.000
Q méter.
;
26
még akkor
mellett jégbe fagy a víz
is,
ha
közelebb
naphoz. Ellenben a leveg a földön fölfogja s védi
rohamossága
a földet a kisugárzás
pólyája; a
gyengéd
életet,
a
természet
e
ellen.
A leveg
kényes
leveg istápolja, melegíti s éleszti. Maga ez a leveg ismét a Föld-bolygónak a szárazföldnek s a napsugárnak gyermeke.
állnának a
a napsugár melegét
Ha
a föld
gyermekét,
a
sajátos terméke,
tengerek bortítanák
nem volna
ez a leveg; de most a víz és fagy bomló szárazföldek s az azokon burjánzó szerves élet, mely megint csak els sorban a napsugár gyermeke, nyújtják a levegnek ezt az oxigén és nitrogén keverékét. „Wir habén alsó eine Atmospháre aus Sauerstoff, Stick-
az egész Földet,
és napsugár behatása alatt
und etwas Kohlensáure (andere geringe Beimischungen sind weil auf unserer Erde nicht nur seichte Oceanstellen vorhanden, sondern Continente hoch über den Ocean ragén und dieser Ocean ist deshalb grösstentheils flüssig und krustenlos, weil wir eine so dichte Atmospháre
stoff
für unsere Betrachtungen bedeutungslos),
habén. Continente, Atmospháre und organisches sich gegenseitig
bedingende Sachen."
Lében sind alsó
(Hörbiger János
egy nagy-
érdekü eladásából.)
Ez egyedül élete
nagyszer fölfogás
igaz és
hány kelléknek
s
sejteti,
hogy a
föld
mily célszerségnek becézett gyermeke s
is, hogy mily titkok rejlenek még számunkra a mindenségben, azokon a csillagokon, melyeken révedezve felejtjük szemünket. Flammarionnal csodás életükrl álmodozunk; hátha jégmezk terülneka borzalmas jégburokba^szorított bolygókon; nagyra vagyunk a Kant-Laplace elmélettel, mely heveny-folyó stömegbl eredezteti
azt
naprendszerünket, de hátha
pépszer kikezdést a
kell
nem
heveny-folyó,
felvennünk? Errl
hanem
késbb
neptunikus,
lesz szó.
A régiek naiv gondolata, hogy a föld valamin fekszik, már kezd fizikusok eltt is, lehetetlenséggé minsül. Súlya oly nagy,
hogy nincs az a kemény
A
testek
test, mely alatta kásává szét ne mállnék. keménysége, tehát összetartása is véges s nagyobb er
Dunán nyomás oly nagy volna, hogy a bazalt is homokká nyomódnék össze. 2000 méternél magasabb tornyot téglából építeni nem lehet; a legkeményebb homokkbl készült oszlop sem lehetne V2 mértföldnél magasabb
által
át
legyzetik. Nincs az a bazalt vagy porfirk,melybl a
egy
ívben hidat
lehetne épiteni;
ezentúl ugyanis saját súlya alatt
a
zúzódnék össze
alapja.
1
—2
m.
27 hosszú és
vashenger
vastag
lábnyi
1
hogy az ember kész volna bármely
annyira
imponál
súlyt reá akasztani,
nekünk, de ha ezt
a hengert a világ körül meghosszabbítva gondoljuk, egészében oly
hajlékony volna, akár egy cérnaszál.
A
mozgása van
földnek kétféle
másodperczenként 4 mértföld
;
az egyik a nap körül, ez
;
a másik saját tengelye
körül
;
az
egyenlíti vidékeknél ez az utóbbi mozgási sebesség természetesen
A sarkok
a legnagyobb.
felé
nyedésével a földfelület a sarkpont
szélesség köreinek keske-
az északi
pontjai
sebességgel mozognak,
kisebb
is
maga pedig mozdulatlan. Szemléltethetvé ha az ostornyélen az ostort forgatjuk
állításunkat,
;
teszszük ez
az ostor hegye
sokkal gyorsabban repül a térben mint a mellsbb részére kötött
mozog. Mi lenne akkor a föld tömegébl, ha
bütykök, legfelül pedig
képzeljük?
valamire ráfektetve
péplepénynyé folyna Tényleg e
kényes
fékben
A
nagy
saját súlya alatt
okvetlenül
vagy
kolosszust
éteri
a rejtélyes
szálai oly
ersek
nehézkességi
s oly
er
ügyesen alkal-
tömeget egészében megfogják s hogy el nem lapítják, st bámulatos rohanása daczára
mazottak, hogy a
össze
azt fölakasztva
szét.
karjai emelik; ennek
nyújtják,
alig
nem
tartják.
föld
tengelye
amibl
a tömegnek súlypontján megy keresztül, tömeg egyenletesen van elosztva, daczára a
látni, hogy kzetek, érezek, földek és a
a
Ha
elhelyezkedésének.
víz
különböz
forgási
a
fajsúlyának
nem menne
tengely
s
vázlatos
át a súly-
ponton, akkor a föld kalimpálózva hengerednék a térben.
A
mi szemeinkben ez a rohanó forgó tömeg szinte elbódító gondolat; sebessége káprázatos s rületes; azonban ha a befutandó pályák hosszát veszszük, vagyis ha a sebességet a tömeghez s a szertelen aránytalanság.
pályákhoz mérjük, elvész ez a módtalan,
Minden az arányoktól viszonyítjuk s a
veszszük, azt
órának
mint az
jóllehett a
E
kerületet
látjuk,
Ha
függ.
óralapnak
hogy a
órákat
sugarát a föld kerületéhez
a föld
jelz,
sugarat
s a
föld forgása
tehát a
még kis
óramutatónak
egyszer oly lassú,
óramutatónak
járása,
széls pontokon 463 mértföld sebességgel rohan. mozgásokon kivül a föld hátán is minden
nagy, kozmikus
mozgásban van. Víz és lég folytonos körfutásban, dugattyúi,
járnak
föl-alá.
mint óriási
A nap melege
gépezeteknek
mozgatja azokat.
Az
28 aequator körül, hol az ember a nap függélyes sugarai
alatt elveszti
árnyékát, a leveg nagyon megmelegszik, a sarkok körül pedig a nap távolléte és ferdén es sugarai miatt nagyon meghl. A fölmelegített lég
fölemelkedik, helyébe észak és dél fell, vagyis a sarkok
fell ömlik a
mialatt a megmelegített
lég,
A
a sarkok felé áramlik.
annyira,
hogy
ha a
telítést
áram
a
fönt
száznak
maximumban
vízpára-tartalma 96 a
vízpárás
fölmelegített
magasban
lég
a
az aequatortól
van
vízpárával,
Bataviában
vesszük,
és 92
két
leveg telítve
a
minimumban.
ágra oszlik
;
egyik
lég
Ez a ága
a
térítnél lecsap s visszafolyik, a másik a sarkok felé iramlik.
hmérsékletnek bizonyos kiegyenlítése áll be, nem eszközölhetne. A hmennyiség, mely így a sarkok felé tereldik, roppant nagy. Az egyenlít vidékein átlag 5 m. vastag víztömeg párolog el. Ha fölveszszük, hogy ebbl ismét 2 méternyi víztömeg es alakjában visszahull, marad 3 m. tömeg, melyet a légáram elszállít s öntözi vele a földet. Maury kiszámította, hogy ennek a tömegnek fölemelésére és elszállítására évenként oly munka lenne szükséges, mely egy 40.000 km. hosszú és 5500 km. széles s 3 m. mély tó vizét a felhkbe emelné s a földön széthullatná. Ez a légáram közvetíti a leveg alkatrészeit, melyekbl a Ez
által
a
melyet a nap direkt sugárzása
szervezetek
A
élnek.
elterjed a földön,
a
szénsav,
Nilus
melyet
pálmái,
a
ma
kilélegzünk,
Libanon
czédrusai
holnap szívják
magukba. Otaheiti kokoszpálmái ettl nnek. Japán banánai ettl feselnek virággá. Azt az élenyt, melyet szívunk, Susquehana magnóliái destillálták, az Amazon serdi, Himalaya Rhododendronjai, Kaschmir rózsái és myrtusai, Ceylon fahéj-fái s Afrika erdi lehelik. Az es, mely fejünkre hull, a jéghegyekrl olvadt s a jéghegyekre viszont mint hó a Nilus párái estek, melyeket a Lotos-virág szítt föl
s lehelt ki a légbe.
A tengerben áramok járnak. Ezek a tenger folyói. A tengernek ugyanis épp úgy vannak folyói, mint a szárazföldnek; a legnevezetesebb köztük az úgynevezett golf-áram. Öt ilyen f-áram jár az oczeánokban az egyik az északi, a másik a déli atlanti oczeánban, a harmadik az északi, a negyedik a déli csendes :
oczeánban
s az ötödik az indiai oczeán déli részeiben. Valószin, hogy hajdan az indiai oczeán északi részeiben is járt egy hatodik áram, mikor a Káspi-tenger s az Aral-tó az indiai oczeánnal egy
nagy tengert képezett.
!
29
Nemcsak az áramok, de a párolgás is oka a tengervizek mozgásának. A párolgás, mely a sarki vidékeken majdnem semmi, a meleg égöv alatt igen nagy s ez a meghibbantott egyensúly is oka az
Van
északi s a déli vizek áramainak.
ezenkívül az óceánok
vizeinek függélyes mozgása, melyet az óceán
hetnénk
böz
srséggel
bírnak s
is
lélekzésének nevez-
különböz megmelegedés
a víz-részecsek a
;
eszerint
és
le-
szerint külön-
más
felületén sok víz-részecs elpárolog, hátrahagyva a sót s
mélybl
alkatrészeket. Ezeket ismét a le.
A
víz
szilárd
feltörtet víztömecsek kötik
megszámlálhatlan
ugyanis
tengerek
A
fölszállnak.
él
milliárd
lénynyel
vannak tele, melyek a tengervíz sóit s mésztartalmát elnyelik s azokból kagylóikat, koralljaikat készítik. A só- és mésztartalmától megfosztott vízcseppecske megkönnyebbül s ezáltal a felsbb rétegekbe emelkedik
;
az
ott
megterhelten ismét a mélybe
végbe
E réven
irányban, a víztömegek
függélyes
lélekzik az
elpárolgott vízrészek száll.
fölszállnak.
épülnek.
A
nyújtja Paris
remek-épületei
is.
falait
valók,
belle
kitn
törték.
a víz
régi
leüllepedett, építési
így
s a
:
úgy
világok
szemcsés
anyagát;
Colosseum
a
s
Városaink a
tertiár-tengerekben
palotáinak
travertinbl
templom hatalmas
földön a lég
jár a
más egyéb
forog a földön minden
mészk
és
óceán
Valamint pedig körforgásban
köveibl
le-
elnyeli s
sóit
mozgás megy
kétféle
sz.
Róma Péter-
Városainkat téglából, falvain-
lett, mely ismét Márványaink nagy része tele van korállal elágazó vonásaikat, bütykeiket, ágazataikat echinodermák, molluskok képezik. Ha kandallónk kszén-tüze mellett melegszünk,
kat vályogból építjük; a vályog s a tégla agyagból
skzeteknek bomlásából
való.
;
ha petróleum lámpánkat élünk
;
a
kszén
meggyújtjuk,
régi
világok
kegyelmébl
vízbesülyedt flórának chemice elváltozott alakja s
sok geolog véleménye szerint a petróleum, asphalt, földi szurok az állatvilágnak köszöni létét. Hány milliárd állati hullának bomlásából teltek
meg Pennsylvaniának, Kaukaziának,
Galíciának petróleum-
Ez állatok égnek lámpánkban s lángban megdicsülve vonulnak el lelki szemeink eltt. A mamuth agyaraival nagy kereskedést znek és sok szalonnak villamos lámpája ily agyarból faragott ékítményen tükrözdik. De még a koprolithokat is meg kell említenem, állítólag sállatoknak megkövült ürülékét, melyek köszörülve szép, bodor rajzokat láttatnak s azért hölgyektl csecsetartályai
!
becsének használtattak.
;
30
számon tartani az él állat- és növényvilágnak vándorlását. Egymásután más-más világok váltakoznak a földön a klíma változtával változik a flóra és fauna arculata s ahol most Ki tudná végül
tölgy- és föld
bükkerdk
mélyében
vándorol
állnak,
megkövült
csira,
mag
és
ott pl.
Slatin-nál,
Csehországban,
a
páfrányerd temetkezik. Terjeszkedik, pete,
hol a szél
hol a víz,
keresi létföltételeit; megveti lábát,
szárnyain
hogy minél többet hódíthasson
és foglalhasson.
megmérve, megmázsálva, beleállítva a naprendszer bolygói a mindenség csillag-ingájába a Föld, érdekes tanulmányúi ajánlkozik arra, hogy kikutassuk változatos alakulását, történetét s fejldésének okait; hogy elemezzük rétegeit s belemélyeszszük tekintetünket kivált múltjának homályába. Egy gondolat csillámlik elénk a föld komplikált mechanikájából, az, amit Herschel csillagász mond lépten-nyomon szemünkbe ötlik, hogy az egész világ „manufactur" csupa pozitiv adat és csupa gondolat; anyag és alak; de az anyag is meghatározott mértékben lép föl, „in numero et pondere" az alak meg magában így
közé
s
közvetve
:
;
;
véve
is
csupa önálló gondolat és képlet; más
nem
is
lehet.
IV.
A Sok a
földrl,
Kant-Laplace-elmélet. Dunán, míg ennyire jutottunk a régieknek viszonyairól, helyzetérl ugyancsak furcsa
víz folyt le a
alakjáról,
A
fogalmaik voltak.
valamit rebesgettek
;
rajta ;
végbemen
alakulásokról és változatokról
egyes élesebb vizsgálók
észrevettek
alakulá-
melyek a jelenben mennek végbe. így Pythagoras (szül. 580 körül) a szárazföld s a tenger járásáról, idnkinti emelkedésérl és sülyedésérl beszélt; Aristoteles hasonló észrevételeket tett sa többi közt a Nil-Delta növekvésérl emlékezik. A homeri gondolat sokat,
is
a vizet pártfogolja; Achilles pajzsán az
A
korongnak nézték,
Okeanos
veszi körül a
vízbl kiemelkedikmondja. Kolophoni földet a tenger ajándékának Herodot a Xenophanes szerint a föld a vízbl vált ki s hajdan agyagszer pép volt. Ezt a pépet az új-korban is egyre behatóbban emlegetik,
földet.
s
a
földet
modern természettudomány
régi
gondolatnak.
Nem
nyújt
valamiféle
is
hanem hogy
folyékony állapotban gondoljuk. Ez
A
a
hogy
abban az értelemben,
föld és víz keveréket értsük,
függ.
mely
az
állapot
támpontot e a
a
srségi
bolygók különféle srségi fokokat tüntetnek
négyszer hígabb, mint a föld, tehát
nem
pép
alatt
a
sanyagot ruganyos
sokkal
srbb,
fokoktól
föl.
Jupiter
mint a
víz.
még hígabb. Mikor az anyag fejldésérl van szó, ne vegyük föl a már kész, jelenleg differencziált alakokat, amilyen a víz, a leveg, a föld az sanyag még sem víz, sem leveg, Saturnus pláne
;
Tehát mikor pépet vagy sködöt, akkor nekünk csak hasonlatkép kell ezeket a mostani anyag nevén neveznünk. Némelyek a szentírás emlegetett vizet, mint a neptuni sétert s a 1. fej. 2. versében
sem
vagy
föld
;
hisz'
sétert
ezek belle
lettek.
emlegetnek,
következ versben
emlegetett fényt, mint a plutói sétert fogják
föl,
másszóval, mint az anyagnak két fejldési stádiumát. (Baltzer, Die biblische Schöpfungsgeschichte
i.
307.) Miletoszi Tales azt tanította,
32
hogy a földrétegek iszapból üllepedtek le, míg ellenben Heraklitos és Empedokles a tüzet tartották a föld édes anyjának. Herakletos már 500 évvel Kr. eltt azt mondta: a tz köt meg mindent, az választ
el
mindent
villám
a
s
a
padkáján
világkormányrúd
ül.
meredek hegyoldalakat s hasadékokat a föld tüzének tulajdonította, mely a tenger alatt is ég. E nézetek azután ezeréves álmukat aludták; a középkorban
Empedokles
a
tudományos törekvés a kereszténység
a figyelem s a filozófiai,
theologiai és
valamint társadalmi kialakítására volt fordítva s e téren
munkát
rendkívül nagy szellemi
végzett;
az
új
tudományos kérdések
felé fordították s a
kikezdi
filozófia
azonban a fölébredt érzéket és tudásvágyat nagy részben a
terrnészet-
kutatásnak és tudományos
Ez a természettudományos jelleg az inductio, az adatgyjtés, az adatok kombinálása, az alakulásoknak egymásból való természetes kimagyarázása.
fölfogásnak természettudományos jelleget
adtak.
Ez úton az ember egyre vissza-visszagördíti a legesebb állapotokba
tereli
a fejldést,
föld forgását, kezdet-
míg csak
el
nem
ér oda,
ahol a természetes magyarázat eltt a legcsupaszabb, legegyszerbb adat az elsség abszolút jellegével föl
nem
lép.
lehet kezdetleges állapotokra modern, természettudományos fölfogást.
E
visszanyúlás
a
jellemzi
a
Descartes (Cartesius, született 1596.) kezdetnek nagy, szilárd tömeget vett föl, az volt nála az abszolút adat, mely azután szétpattant;
részei
a
világtesteket
adják.
Leibnitz
a
vala-
földet
mikor tüzes, ragyogó napnak tartotta, mely idvel kihlt. Mikor Tycho Brahe 1572. évi november hó 11-én a Cassiopeja laborakifutott a látott, csillagot csillagképben új ragyogó tóriumából,
csoda
szabad ég
a
valóság
volt
végre elaludt. Leibnitz
hogy
a
föld
is
a
nem
a
Jupiter-bolygó
s
nem
közvetlenül
csökken ennek nyomán arra
hajdan
sokkal azeltt
alatt
1574-ig
izzó,
föltalált teljes
tüzes
csillag
nézni
a
fénynyel a
csodát; izzott,
gondolatra
volt.
Midn
a
míg jutott,
Casini
látcs segélyével konstatálta, hogy gömb, hanem a sarkoknál össze
okul a föld a földrl is állította; bolygók hajdan heveny-folyó állapotát hozta föl. A Nápoly melletti Monte-Nuovo vulkánnak 1538-ban egyszerre való keletkezése Lazaro Moronak azt a gondolatot adta, hogy a földségek is vulkanikus erk által emelkedtek ki a tengerekbl. Bieberstein 1802-ben tette közzé nézeteit, melyek szerint a
van s a
lapítva.
Newton
ezt
33 bolygók
s a
nem
hold
egyebek,
mint
kisebb-nagyobb
meteorok
összeveró'dései.^
Már
könnyebben emanczipálta magát a goncsalódásaiból 300 év óta tézise a tudománynak,
a csillagos égen
dolat a látszat
;
hogy a nap áll s a föld forog, jóllehet a közbeszéd a látszatnak ösvényén jár azután is. Herakleides már 360-ban Kr. e. hirdette, hogy a föld sarkai körül forog s hogy az égi testek mozgása csak látszólagos; st az a nézet is jelentkezik már akkor, hogy a nap a világ központjában
áll
s a föld
forog
körülötte. Ezeket a tano-
kat hirdette Aristarch, a samosi híres csillagász.
Manapság ügy a kozmológia, mint a geológia és az astronómia nagyszer haladást tett ez utóbbi nagy tökélyre emelkedett; az elbbiek szintén sok adatot gyjtöttek, bár a komplikácziók miatt még nagyon távol állnak végleges megállapodásuktól. Az általános nagy kereteket azonban a geológia már kijelölte magának visszanyúlik a kezdetlegesbe s természetesen magyarázza ;
;
az
egyszerbl
az összetettet, a múltból a jelent.
Swedenborg Emánuel (szül. 1688.) lendít az evolúció gondolatán s azt állítja, hogy kezdetben minden köd és gáz és gz lehetett. Az sköd Swedenborggal jelenik meg a világ színterén. Az angol Wright Tamás hasonló nézeteknek hódol s 1750-ben a mindenségre kiterjeszked, „új hypothezissel" lép föl. Öt évvel utána jelent meg Kant Emánuel könyve „Allgemeine Naturgeschichte u. Theorie des Himmels." Swedenborg és Wright nyomain Kant finom sport vesz föl a magyarázat kikezdéseül, melynek srsödési pontjaiban támadnak a késbbi nap és bolygói, köztük a föld
is.
Azóta a vezérgondolat a világalakulás,
a világfejldés
lett
s
kezdetleges állapotokra való visszanyúlás rendkívül termékeny gon-
dolatnak bizonyult minden téren; elször mint sejtés jelentkezett,
mondjuk mint
intuiczió,
azután
körvonalakat
határozottabb
végül sok oldalról támogatott teóriává
fejlett.
ölt,
Különféle kifogásokat
emelnek a Kant-LapIace-teoria ellen is s változtatásokat eszközölnek rajta, melyek nagyon fontosak, de a magvát érintetlenül hagyják. E kifogásokra és változtatásokra késbb rátérek. Kant finom port, Laplace s-ködöt vett föl, mely Neptun bolygó pályáján túlterjed
1
izzó-forgó tömeget
képezett;
Köhler, Weltschöpfung und Weltuntergang.
Prohászka: Föld és
ég.
8.
ennek
f
srü-
I.
3
34
tömegbl gyrk s övek váltak gombolyodtak. E szerint a gömbökké el, föld srsödik finomabb halmazállapotú anyagból, amely nem gáz, nem lég, nem föld, hanem ezek eltt fekv stádiumai az anyagsödési központja a nap volt s e
melyek szétszakadtak s
nak. Ezt a gondolatot Buffon
de
nature"
la
c.
változatait leírta.
mvében A hatás
s
is
„Époques
megragadta 1778-ban
az olvadt földbolygónak hét idszaki
nagy volt
mikor azután James Hutton
s
1785. a Grampian-hegyekben látta a gránitnak össze-visszakuszált
melyek
ágait,
a
mész- és palak-hegységbe nyomulnak, kész volt
theoriájának
Buffon
egyik
támasza
is,
a
gránit
eruptív-jellege.
Simon Marquis de Laplace (szül. 1749.) az sköd-teoriát „Exposition du systéme du monde" c. mvében tette közzé s átlag azt mondhatjuk, hogy lényegében a Kant-Laplace teóriát Pierre
uralja ez
A
id
tudomány.^
szerint a
természettudomány tehát a földalakulás els stádiumánál a gáz-állapotot veszi föl, vagy mondjuk, az anyagnak végs legfinomabb elemeit. Ez a legfinomabb anyag valamikép divatosabb
Némelyek az
izzó állapotba került.
mint Bernhard
mások,
kiindulásul,
anyagot veszik
izzó v.
Cotta, a
föl
els
anyagba
finom
föl s ez a mozgás teremtette meg az izzást. Némelyek meg zavart csinálnak s két ellentétes véleményt koczkáztatnak. Az sködöt hidegnek gondolják s srsödésbl
mozgást tételeznek
magyarázzák a ht; másutt meg a hvesztést hozzák
A
h
föl
a
sr-
mozgás lévén, csak a mozgás magyarázhatja meg a ht. A mozgás átváltozik hvé.^ Eszerint tehát a földalakulás kiindulása a h, az izzás. Minden forró, izzó a létesíti az els nézet szerint magát a gz- vagy
södés okául.
h gáz-halmazállapotot; benne h ;
;
az anyag,
a
másik
nézet
szerint
késbb
keletkezik
hogy ha nem is volna finom oszlásban párává foszladna minden tömecse s izzó, szétrepül
ez a
elég ahoz,
legkisebb részekre tépve töltené ki az rt.
h
tehát
Valóban csak a mozgásnak átváltozásából származik. Ha akarunk az stömegbe ht, annak mozognia kell. Minél 1
Köhler,
i.
m.
149.
elénk két kérdés, melyet az emberi gondolat meg nem kerülhet: honnan az anyag, mely okvetlenül véges s honnan a mozgás; mert a is mozgás. Elfogultság nélkül, nyíltan s szintén mondjuk: erre feleletet 2
Itt
áll
h
észszert nem találunk mást, mint azt, hogy Istentl. Az anyag véges, határolt ... a mozgás határozott ... ki szabta meg, ki indította meg?
!
35
nagyobb a h, annál nagyobb a mozgás, annál gyorsabbak a tömecseknek kilengései onnan van
nagyobbak s hogy
azután,
;
a melegített testek folyékonyakká, a folyékonyak párákká változnak s
azontúl
mennek
Crookes-i
a
át.
negyedik
Az sködöt valami
halmazállapotba,
ilyenféle sugárzási
sugárzásba
a
halmazállapotban
gondolhatjuk, a tömegeket a legizgalmasabb rohanásban
ütdésben. tében
áll
h
A
srsödés. Ha
be a
akár közvetlenül
hvé
nyomás, mely szintén
Az teoriát, rejlik
;
h
megy
egymásra
hidegnek, azután moz-
mozgásnak meg
a
;
akár
alakjában,
s
hlés következ-
csak
s
sködöt
az
gásban lévnek képzeljük, eg>Te lennie,
er
szétosztó
taszító,
mint
kell
nehézkedés és
válik.
sködtömeg fölvevése jellemzi a Kant-Laplacemelynek ereje nem a fizikában, hanem a mechanikában izzó, forró,
a bolygóknak a nap körül egy síkban s egy irányban való
mozgása,
ez
teóriának
a
halmazállapotnak
férve
vagy
míg
;
ellenben
sködalakja,
a
kezdetleges
a bolygók nagyon gyönge oldala Hogy kezdetben minden izzó volt, azt a napnak és sok csillagnak jelenleg is izzó állapotával bizonyítják, melyek egyre túladnak melegükön, hlnek s ezáltal összehúzódnak természetesen, ezek azeltt még hígabbak, finomabbak lehettek s így
egyforma fejldése,
por-
stb.
az
izzás,
a teóriának
;
visszamehetünk a legfinomabb szétoszlásig. Valamiféle finomabb szétoszlásra okvetlenül kell is visszamennünk. Ezt kívánja a földnek a nap és csillagokkal való vérrokonsága. A föld a nap körül forog, de ugyanabban a síkban forog még 250 csillag, melyeket bolygóknak hívnak. Járhatnának azok bármely síkban a nap körül s mégis hogy ezek mind többékevésbé 18 foknyi elhajlással ugyanazon síkban forognak, az csak ez a mechanikai követúgy lehet, hogy belle szakadnak ki ;
keztetés helyes
már pedig
a
;
de
nap
k
s
vannak, tehát a föld következtetés
még
—
hozzáteszik a
fizikait
is
ily
más nagy bolygók még most
is
is
már túll
abban a célon
volt.
Meglátjuk,
alakban
:
izzásban
hogy ez utóbbi
!
Kantot pedig épp ez a körülmény vitterá az spor föltételezésére. vérrokonságot itt méltán köd- és gázrokonságnak mond-
A hatjuk. s a
A nap
hold
s
ezen tudósok szerint
a kisebb bolygók
régi
még most állapotát
még izzó gáz s ugyanazon alkatrészekbl A föld lehlése már elhaladottabb, mint
;
áll,
is
feltünteti
a föld
legnagyobb
részük
melyekbl
a föld.
az óriás napé.
36
anyagának por, gáz, gz, köd, szóval legfinomabb oszlásig vékonyodó halmazállapotára közvetlenül a csillagködökbl A csillagködök gomolyai az álló csillag-világ is következtettek. mélyeiben úsznak. Több gomoly gömbszerünek, mások összela-
A
föld
kerékalakuaknak látszanak. Kiterjedésük mesés. Azért közel hogy bennük az uj világképzdés kezdetleges
pított,
fekszik a gondolat,
alakjaira ismerjünk.
fejldésében és már nagyon elrehaladt az Nagy rétegek zárják el a bels ht: s a Laplace teóriának legnaivabb hívei azt gondolják, hogy a föld belseje most is izzó. A mélységbe fürva, a hmérsék emelkedik. Vannak pontok, melyeken túl a klima befolyása már nem érezhet, így például a
Földünk
hlésében.
hmér
a múlt század 30 méter mély pincéiben a A meleg források, a vulkánok,
párisi csillagvizsgáló
óta egyre az eruptiv
+ 11°
Celsiust mutat.
kzetek
a lerakodásból való
;
föld kérgének horpadásai, zsugorodásai, a
rétegeknek
áttörései
redk némelyek
hl
;
a
szerint,
földmagnak kisebb térfogatra mag összevaló összehúzódásából magyarázandók. Mikor a különösen Suess
dr.
szerint, a
hl
húzódik, közte s a szilárd földkéreg közt
nem képes támasz így
r
támad,
a
földkéreg
nélkül szabadon domborodni, azért beszakad s
magyarázza a hegyeket,
in
specie
al
Alpesek, Pirenék, Kárpá-
tok eredetét.
magvának izzó állapotát bebizonyítottnak W. Pfaff erlangeni tanár^ kimutatta, hogy a föld felületén érvényesül nehézkedési erre a nap és hold vonzása nem gyakorolna oly nagy befolyást, mint ahogy most gyakorol, ha a föld átlag szilárd és merev volna. Jelenleg ugyanis a
Jelenleg
föld
veszik, kivált mióta F.
a nap és hold,
mikor a zenitben állnak
a föld felületén a tárgyak nehézségét. volna, akkor
nem
kisebbítik
a föld merev és szilárd
bírná úgy követni a nap és hold vonzását s a
testek nehézsége csak
A
Ha
1/52.000-szel
1
/4,000.000-al csökkenne.
plutonikusok chance-ai
tehát
úgylátszik
emelkedtek
s
a
Natúr
u.
neptunikusoké pedig estek.^ 1
Zeitschrift d. deutsch. geolog. Gesellschaft. B. XLII. H.
Offenbar. 1891. 609.
2.
1.
plutonikusok (Pluto, az alvilágban a tz istene) izzó, forró, tüzes s izzó földmagot vesznek föl; a neptunikusok (Neptun, a kezdetük a vizes, tenger, a vízisten) vízbl eredeztetik a világot; az 2
A
világkezdetet
pépszer
világ.
:
37
más érveik is, melyek nem bizomost már a napirendrl levétettek. Azeltt kivált még a föld gömbalakjára hivatkoztak, hogy a kezdetleges heveny-folyó állapotot kimutathassák. Azonban Thomson szerint a föld, még ha acélkeménység volna is, akkor is dudorodnék s hullámot képezne a nap és hold vonzásának engedve. Voltak a plutonikusoknak
nyitottak s
Az egy
láb hosszú
hosszú
hajlik,
tehát,
hogy a
folyós
volt.
meg nem
acélrúd
de a
hajlik,
föld
gömböly, nem
következik, hogy hajdan csepp-
mond
Érdekes, a mit a földnek sphároid alakjáról
„A
két sarkon való
szokták
tizmértföldnyi
bármily kacskaringósan, csakhogy elnyújtva. Abból
lelapulást
s
egyenlíti
az
mint cáfolhatatlan
feltüntetni,
Reclus E.
felduzzadást
úgy
hogy
annak,
bizonyságát
Földünk valaha csakugyan heveny-folyó állapotban volt. Kétségtelen, hogy tömegének egyenltlen mozgási sebessége miatt szükségképen ilyen alakot ölt minden híg teke, ha saját tengelye körül forog; azonban kérdhetjük Playfair-rel, hogy vájjon nem domborodnék-e ki az egyenlít táján még a szilárd gömb is, ha végtelen századok során folyton forogna;
mazott acél
is
ers nyomás
nem
id
szilárd
lest,
folyadékként idomítható." (A Föld. 19. felduzzadás
Tehát az egyenlíti pulás
minden
mellett
a
s
nincs oly anyag,
mhelyeinkben
teljesen hajlékonyság nélküli volna s a
mely
ez
mert
két
még
I.)
sarkon való
bizonyítja a földnek heveny-folyó állapotát.
szerint
mégis csak
a
föld
régi
alkal-
vas és
a
lela-
A tudomány
heveny-folyó állapota
felé
hogy a fölfogás nagyszersége fölülmúlja. Az összesris söd gázok cseppfolyókká lesznek s a tömeg a világrben kóválygó lávatengerré változik. A lávatenger úgy hlt és fagyott, mint ahogy a víz fölülete fagy. Salak-rétegek képzdtek, melyek
szít.
Annyit
a képzelet
meg
összefagytak s
burok.
A
beszakadt;
kell
engednünk,
legvakmerbb
így
burkot a
alkotásait
lassankint
gázok
és
képzdött
gzök
a láva elnyelte, részben
hl
és
sokszor áttörték; ismét
meg
vastagodott
megolvadt,
a
a
kéreg
részben
a
míg végre állandó lett a a vulkánok s földrepebiztosító-szelepei burok. E bels tznek dések, melyekbe a földalatti tztenger beleszorítja láváját és eruptiv kzeteit s melyeken át megszabadul a feszít gázoktól. Bent
folyton
kéregrészekhez
fortyog a földalatti pokol. kazán, melyben
láva-oceán
A
fagyott,
föld e forr,
a
tz-hívk szemeiben egy földkazán
óriás
dongái a kzetek,
38
melyek a tíz
föld kérgét 10 mértföldnyi vastagságban
mértföld 74.200 m.
a láva-oczeán
feszíti
;
E sziklakazánban a
szikla-oldalakat,
itt
máshol meg
száll
ahol a rétegek engednek,
alkotják
;
ez a
hullámzik, árad és viharzik
kiemel földrétegeket, a kéreg
s
e
bels
meckanikának kifolyásai a kontinensek képzdése és elmerülése, a hegyek és magaslatok emelkedése, a földrengések. „A geológiai
erszakos változások pokol
állítólag
nem
hullámzásainak visszahatásai,
földalatti
mint ezen
egyebek,
rejtett
a porphir, diorit és
ophit hegyek ennek a tílztengernek megmerevült hullámfodrai s a
tengerpartokon elhelyezkedett óriások, az Etna, a
Mauna Loa
az
kitöréseikkel
és
tanúskodnak, melyek a szilárd földburok a hypothesis,
melyet
fölállitója,
a
a Pic
de Teyde,
azon
viharokról
láváikkal alatt
zajonganak. Ez az
Empedokles
hírneves
leggyakrabban vallottak a tudósok." (A Föld. 18.
óta,
a
1.)
Valóban káprázatos és félelmetes hipotézis; tüzes, csillogó észt, mely mindenütt egyszersítésre és összefoglalásra törekszik, elkábító gondolat. Werner Ábrahám a maga korában a s
az
fejld
plutonikus divattól óvta
híveit,
de
már nagy
tanítványai
mind megszöktek oldaláról, Humboldt, Arago, Buch Lajos. Még az öreg Qöthe is megharagudott a plutonikusokra Bisher írja bin ich auf dem von Anfang an wasserbedeckten und nach und nach entwásserten Boden in folgerechter Beruhigung gewandelt. Traf ich da und dórt die Gewalt der Vulcane, so dáuchte sie mir :
—
als oberfláchliche
Spatlingswirkung der Natúr.
Nun
—
geht plötzlich
Wirkungen der tiefsten Vorzeit, die kein Auge je in Bewegung gesehen, noch weniger ein Ohr den Tumult vernommen, den sie erregt habén, das sind sprungweise Analogien, die man auf Treu und Glauben annehmen soll. Ich kann meinen Glauben nicht ándern und verfluche diese vermaledeite Polterkammer der neuen Weltschöpfung. Denktdenn kein Mensch, dass wir als beschránkte, schwache Personen uns um das Ungeheuere bescháftigen, ohne zu fragen, wie man ihm gewachsen sei. (Fraas i. m. 99. 1.) Vannak, akik e felfogás vakmerségétl s a Laplace-i szélsalles
anders her
:
—
ségekig
S valóban a „fortyogó „hullámzó láva viharjai" ugyancsak nem tudományos gondolatok. Különben is a divatos plutonizmus nagyon egyoldalú s igen vitt
spekulációtól
iszonyodnak.
lávatengerek", a
kívánatos, hogy a feltüzelt lehtsék lázas homlokukat.
plutonisták
egy kis
neptunizmussal
;
39
A plutonizmus
egy túlhajtott
mely analógiákkal
spekuláció,
dolgozik s a természetet egy kaptára
szorítja.
Mint említettem, a
mechnika szempontjából nézte s a fizikai sajátosEzzel szemben a neptunizmus szintén fölvesz oszlásu anyagot, vagy mondjuk, nem oszt sokat, hanem finom világot csak
ságtól eltekintett.
fölvesz „földet és
vizet"
valamelyes
kezdetleges
állapotban
s
a
bolygók elkülönülését mechanikailag éppen úgy magyarázza, mint Laplace. Ez a tömeg nem heveny-folyó, nem tüzes rakéta s így a földet sem veszi föl heveny-folyó tzgolyónak, sem láva-labdának,
sem gázgyrnek, épp
oly kevéssé, mint ahogy a holdat, a Marsot,
a Venust, a Neptunt, a Saturnust
A
nem
nézi annak.
Kant-Laplace teóriának gyöngéit fölhasználja a neptunizmus
saját nézeteinek támogatására. Kikezdi azt az
hogy
sködöt
adatokon.
mely a Neptun bolygónak kerületén túl naprendszerünknek rét betöltötte; az az anyag, mely most a bolygókban össze van szorítva, ily térfogatra Tudjuk,
Laplace
vett
föl,
Neptun pályájának sugara ír le; ez ez esetben, hogy egy oly gömbben, amilyen a mi földünk, csak 4 és fél kilogramm anyag volna s a hold térfogatában csak 50 gr. anyag úsznék. Tényleg ez fölér az 'üres térrel no már most egy ily finom megoszlású anyagnak a faji melege is végtelen. Honnan a meleg? vagyis inkább honnan a mozgás, a rotáció ? Igaz, hogy meghatározott adatok nélkül sehol egyetlen egy lépést sem tehetünk s valamint itt kérdezzük, honnan ez az anyag s ez a rengeteg ert képvisel mozgás úgy kérdezhetjük a másik szisztémában, honnan ez a vizes pép?! St egyáltalában azt kérdezhetjük, hogy kell-e ennyire visszamennünk? Kant nem gázzal, hanem finom porral „dolgozik", mely egy központ felé gravitál s ugyanakkor egy más ervel, a taszító ervel rendelkezik. E magyarázatnak két hiánya van az egyik az, hogy a por a „központ s központok felé gravitál", ez az egyik bibe a taszító er, melybl a rotáció fejlik, ez másik titok. Ezt föl kell venni. Ha fölveszszük, akkor tényleg a srsödés folytán nagy nyomást nyerünk s a nyomás hvé s izzássá válhatik terjeszkedett volna, amelyet a
az
sköd
azonban
oly
finom volna
;
:
;
;
A
de csak
ott,
alatt áll
az anyag; a henergia tehát
nem is
ahol fölszabadul.
föld belsejében iszonyú
óriás
következik, hogy láva s heveny-folyó a föld belseje.
nagy henergiát
láttat.
A
tenger mélysége
nyomás
nagy, de abból
is
még
Az erd
roppant henergiát
40 rejt
az
els
rétegekben, melyek
felett
az oszlopot egyszerre eltávolítaná,
robbanás menne végbe van vagy forró
alsó
ha valaki rémséges
áll
gondolja senki, hogy lent
nem
tehát
mert a
tartja,
Fölvesz finomabb „föld-
nyúl vissza oly messze a kezdetbe;
magyarázat
és
víz-szerü
nem
nyer
sanyagot"
;
vele semmit.
a
napban ez
anyagból roppant sok lévén, szerinte a nyomás következtében izzás fejlik
máshol, más bolygókban izzásra
;
tz
víz.
A neptunizmus fölöslegesnek
még sem
s
s
rétegekben
vízoszlop
a
az
nem
ott
került a dolog.
neptunizmus általában igen tartózkodó és sokoldalú. A sködbl vagy sporból izzó gömböt kanyarít;
A
plutonizmus az
gömbrl
gyrkbl
melyek lehlnek s önfényüket elvesztik; köztük s a nap közt semmi különbség sincs, a nap nagy tömeg, a bolygók kisebbek; de fejldésük egy irányt követ. A neptunizmus ezzel szemben bátran fölveti a kérdést: honnan tudják a plutonikusok egyáltalában azt, hogy a bolygók izzó tömegek voltak s hogy egynem, egyféle fejldésen estek át ? Honnan tudják, hogy a föld föveny-folyó volt vagy éppen hogy belsejében még most is az? Honnan tudják, hogy a hold hevenyfolyó volt s hogy Merkúr, Vénus, Mars, Saturn szintén ilyenek voltak vagy még most is azok? Ugy-e a nap izzó 'volta s az egy síkban való kozmikus mozgás miatt? A neptunikusok ez a bolygókat e
nem
adatokat
leváló
de
tagadják,
a
eredezteti,
melyet
következtetést,
bellük a
platonikusok a bolygók hevenyfolyó állapotára vonnak, határozottan kétségbe vonják.
S
nem
hogy álláspontjuk méltányos
tagadhatjuk,
s
hogy
világnézetük komoly.
Werner Ábrahámmal inthetnek s ez óvatosságot
méltán
mi
is
óvatosságra és tartózkodásra méltányoljuk,
ha fölfogásukat
komoly megfontolás alá veszszük. Felvük, hogy a természetet nem szabad csak tekintetébl megítélnünk
;
különösen pedig
a
mechanika hogy
azt hangoztatják,
mechanika egyoldalú alkalmazása, ha nemcsak a mozgást, de a világ alkatát is meg akarjuk belle Ítélni, okvetlenül elhamarkodott következtetésekre s helytelen nézetre vezet, melyek
a
mozgó
annál inkább akadályozzák a tudomány haladását, mennél tetsze-
tsebbek tizáló
s
minél inkább hízelegnek az általánosító és szisztema-
észnek.
Az
ilyen
nehezebben rázhatok
le.
szisztémák
hamar
készek,
de
annál
Kant szerint az emberi ész szeret építeni
41
már
és sokszor felépítette
hogy
azt,
lássa,
niemals zu spát ist
—
in
Gang
A
de
tornyot,
a
lehordta
ismét falait;
„es
ist
wenn
die Einsicht spát
kommt,
;
sie
zu bringen."
ki
tehát a világot megérteni akarja, az necsak mechanikáját,
meg. E kettbl együttvéve alakul
Már pedig
helyes világnézet.
Newton, Keppler, a
a
A
de az
titokzatos; a Saturnus
is
hogy
igaz,
nem
nem
kópiáz. Laplace egy kaptára
nemcsak
természet
könny
k
sajátosságait. Igaz,
fizikai
hold dermedt;
a
mechanika,
a Mars
húzni a világokat, de a
akarta
hanem
fizika
testeknek élettörténete micsoda, azt fizikájuk
Hátha az a
vették,
gyrivel játszik. Ez mind más és más; a nem föld, a Mars nem hold. A természet
föld
nap, a hold
nem
naprendszer helyes fölértésére
szükséges tekintetbe venni az égi testek izzik,
az igaz,
modern úttöri Copernicus,
világ fizikai oldalát tekintetbe
csak a mechanikájával bajlódtak.
nap
ki
naprendszer divatos magyarázói
Kant, Laplace, valamint a csillagászat
a
meg
Kant — vernünftig und weise zu werden
folytatja
fizikáját is értse
hogy
azután
alapozta-e
tartósan
aber jederzeit schwerer,
es
de
vájjon
fajsúlyú
Jupiter
is.
Hogy
mondja
inkább csak
víz
el
az
égi
nekünk.
mint föld;
Mars jégbe vannak fagyva s egy mély jegestengerrel boritvák, mely itt-ott megrian s a titokzatos csatornákat a Marsban s a krátereket a holdban alkotja? Ezek a fizikai sajátságok lényeges befolyással vannak az égi testek alkatára. Joggal jegyzik meg a neptunizmusnak újkori hivei, hogy a fizikai sajátságok ismerete nélkül kozmológiát alkotni nem lehet. hátha a hold
s
a
Más nehézségek
is állnak a plutonizmus divatos fölfogásának mi a föld belsejének heveny-folyó állapotát illeti. Valóban a kiszámított hfokok száma is, melyeknek a föld
útjába, kivált a
belsejében izzniok kellene, visszariasztotta az egyik-másik geológust
tz
a központi
elfogadásától
millió fokokat számítottak ki s ad
;
absurdum vezették a föltevéseket. Mások a heveny-folyó gömbnek hlésében találtak nehézségeket; azt mondták, hogyha hevenyfolyó gömb volt kezdetben a föld, annak nem lapult gömbbé, hanem koronggá kellett volna lapulnia; mások ellenkezleg a föld kihlését dolták
;
s a föld
szilárdult vetik,
nem kívülrl
befelé,
hanem belülrl
szerintük a megmerevült
tömegek
központja körül üllepedtek
meg elször,
hogy
a földnek
azután
jelenlegi
le,
kifelé
hatónak gonmélységbe
leszálltak a
úgy hogy a föld belseje
küls rétege. Végül hozzábels melegét más okokból kell a
42 magyarázni.
Lyell
is
chemikus okoknak tudja be a
föld
bels
melegét.
Annyi bizonyos, hogy az iszonyú nyomás s
nem moccan meg semmi
láva
!
hogy nincs
alatt
ott
nem
érintkezik
fejlik
hvé
akkor tör
;
ki
hullámzik
folyékony, olvadt
Csak ha valahol valamikép a nyomás enged
kzet, akkor
h,
s
s tért
nyer a
az energia, s megolvaszt mindent, amivel a krátereken
de a nyomás
;
formális
alatt
szabad mozgás képzelhetetlen.
Nem
tagadhatjuk, hogy a neptunikusok sürgetése a bolygók
sajátosságának tekintetbevételét
fizikai
alapos.
igen
illetleg,
De
mi lesz akkor velünk, mi lesz naprendszerünk magyarázatával, melybe már beleringattuk magunkat? Az öreg embernek kellemetlen érzése lep meg ilyenkor, ki nehezen szakad el mindattól, amibe hosszú éveken át beleélte magát; de a haladás az érzelmekkel nem tördik; dönt, szakít s a régi otthont trhetetlen zugolylyá változtatja. A mechanikán aligha esik kifogás de a belle ;
vont következtetések vagyis inkább a melléje alá eshetnek,
st
Nekünk úgy a
teljesen eleshetnek.
hogy a neptunizmus
látszik,
természettudományos
szerencsésebb
adatok kifogás
állított
világnézetnek
irányainak
fölszólalásai valóban
mélyítésére
föltalálására
haladás
a
s
vezetnek.
Kiváltkép
két
irányban.
Elször
arra nézve,
hogy a mechanikai
tekintetet az értés, a
fölfogás kezdetének kell tekintenünk, mely csak egy oldalról mutatván
be a természetet,
a
történés
oldaláról tudniillik,
különféle
téves
adatokkal kombinálható, melyek nemcsak hogy a tárgyak mélyebb
nem vezetnek, de st azoknak fölértését megakadáA modern tudományban ez általános divat, de ez a divat
félreértésére
lyozzák.
nem
hogy a tudomány rendkívül nagy súlyt szemléltetésére, ami a történésnek mozgásra való visszavezetésében áll, valamint, hogy súlyt fektet a történésnek számokba való foglalására hiszen amit így kimutatunk, az a bizonyosságnak legmagasabb fokát éri el. De ennél meg nem állapodhatunk, mert a mozgás nem a természet, st ha hamarkodunk, megeshetik velünk az is, hogy a mozgásnak ki
elégít.
Értjük,
fektet a folyamatnak, a történésnek
;
tényezit teljesen hibásan, helytelenül fogjuk föl s dásnak s a természet mélyeibe való behatolásnak
A
csillagászat és a
megvilágítására. Egyike a
vegytan
például
legnagyobb
szolgál
ezáltal útját
e
a hala-
elvágjuk.
gondolatnak
vívmányoknak a gondolat-
43
Newton föifödözése 1682-ben; reszketett s nem mikor az eredmény már mutatkozott,
világában volt
bírta a számítást befejezni,
hogy a
t
megfelel; úgy hogy az
kézbe fognia
már
amit a
meg.
de Newton használta
Newton az
égi testek
;
hogy
az égi testek pályáját
Hooke
már
hirdette
által
nyújtott
ezt
a Piccard
föl
mutatta
s kalkulussal
fokmérési adatokat
szóval hirdetett.
kellett az irónt
a számítás kimutatta,
biztosra vehetik
határozza
törvénye
mint hipotézist, kijavított
most
törvényének
gravitáció
meglátogató barátjának
s a számítást befejeznie;
sejtettek, azt
gravitáció
általános
az
föld pályája tényleg
mozgását
Hooke
amit
ki,
központvonzó
a
erk
dualizmusára vezette vissza, vagyis inkább a vonzást mint általános anyagi sajátságot tüntette föl s azután a körben való mozgásnak magyarázatára az érint irányában lökést és központtaszitó
vett föl.
Nézete tehát elfogódott a
erben
a
;
mozgó anyagban
mozgató
a
s
mozgató ert a gravitáció s a lökés adja. Arra a Newtonhoz legközelebb ki adja.
további kérdésre, hogy a lökést állt
a
hogy
felelet,
hogy
azt az Isten adja. Mivel
meg
az Isten adja
lájának
bolygói
a
bolygóknak a
pedig furcsa gondolat,
tangentiális lökést, isko-
más csillagászai azt vették föl, hogy naprendszerünk más nagy égi testek vonzó ereje által kerültek bele az
érint irányában haladó mozgásba.
hogy az érinti föltalálható
lehetségek
ne
lökést
tényezkbl kielégít
Ezzel megtették
kivülrl,
hanem
eredeztessék; de
magyarázatot
nem
a
kísérletet,
kozmoszon
a
mindenki
érzi,
nyújtanak;
mechanikus mozgásának, a kerülékes pályáknak,
a
belül
hogy e bolygók
rotációnak, a
a
mozgásnak valami mélyebb okát kell keresnünk. A mechanika, a külsséges lökés nem elégíti ki a gondolatot; érezzük, hogy a mechanika a világban valami ontológiai, a lényegben rejl okból folyik s hogy a külsséges lökés csak a kalkulusnak kedvéért van fölvéve. A kalkulus, a mechanika beéri a lökéssel, de vájjon külsséges indításból származik az érint irányában haladozó mozgás vagy az anyagnak bels erire kell nyugatról kelet felé irányuló
azt visszavezetni,
a
azt természetesen
nem mondja, attól miután ez nem hozzá, de
a kaklulus
mechanika egyáltalában elvonatkozik,
a fizikához tartozik.
Azért látjuk,
kitn
hogy a természettudományban
tudósokkal, kik a bolygóknak mozgását
lökésekre, természetes vissza.
Jól
mondja
erkre Pohl
s
nem külsséges
„Der
is
találkozunk
bels erkre
s
nem
lendítésekre vezetik
Elektro-Magnetismus
und
die
44
Bewegungen der Himmelskörper"
mvében
c.
die
Astronomie auch
bei
welchen es bloss auf Bestimmung der
„So ausgezeichnet
:
denjenigen ihren Leistungen erscheint,
in allen
maíhematischen Ver-
Messung und Berechnung der zu ihrer Aufgabe gehörigen Qegenstánde ankommt, so mangelhaft ist sie seit Newtons auf
háltnisse,
den
Zeit in
Grundlehren
Antheil ihres
Gebietes
Contrast zwischen
und
der
iiber
den
geblieben:
wesentlichen
dem Glanze der Entwicklung des
Dürftigkeit
physikah'schen
die
dem
matische Construction nicht bis zu
ihres
durch den
maíhematischen
wáhrend
Theils
Periode unverkennbar gezeigt, dass auch
physikalischen
gerade
hat
sie
ja
dieser
gewandteste matheGehalt
h'egenden
tiefer
der Erscheinungen vorzudringen vermöge, sondern dass vielmehr,
so überaus nützlich auch der Beistand der Mathematik wissenschaft für die Physik
als Hülfs-
doch in denjenigen Ermittelungen, welche die eigentliche Begründung des physikah'schen Charakters der Erscheinungen betreffen, auf ihren eigenen Füssen stehen und nicht sowohl durf den Caicul als durch die objective Erfassung
des reelen
sich seibst
den
diese letztere
ist,
im Naturleben
Thatbestandes
Fortschritt
der
in
wesentlichen
und
für
Erkenntniss
der
an
Erscheinungen zu Standé bringen müsste."
Pohl a központ-vonzó
erknek
tekinti.
és
Valamint egy
taszító
erket bels, immanens
ers mágnes
sarkai s az eléje tartott
kisebb delejt megfelel sarkai közt taszítás
és vonzás van
:
úgy
az égi testekben, vagy mondjuk, az anyagban egyáltalában taszító
erk
vannak;
e
taszítás
és
vonzás
testek rotációját és kerülékes vagy
nem magyarázza, hogy
bl
az
folyó taszítás-e, mert
er
kombinációja adja
A
köralakú pályáját.
az
égi
kalkulus
anyag természetémindegy; de ugyancsak
lökés-e, vagy az
reá nézve az
könnyen végezne a tudomány, ha a kalkulussal beérné
s a ter-
mészetmagyarázatot a mechanikával azonosítaná. Lesznek korok s a Newtoni is olyan volt, melyekben a kalkulus vívmányai elbvölték a tudományt s elfeledtették vele a
dolgok mélyébe ható kutatást. Ilyenkor
óriási
kontrasztot
ragyog és
fejlik,
a
fizikai
feledésbe
merül
s
vár
.
.
látunk
magyarázat
a matematikai s a fizikai fölértés közt; a matematikai .
alaposabb
elmélyedést.
meg
a szíves olvasó, hogy ugyanezen gondolat megatomizmusra is hivatkozhassam. Az atomizmusnak legfbb elnye, hogy konkrét, szemléltet képet ad a kémiai tör-
Engedje
világítására az
45 ténésrl
atomjait mint kis golyócskákat mutatja be s iparkodik a
;
sajátságokat mozgásokra
pondere
vezetni
vissza.
mensura", a szentírásnak
et
„Omnia
numero
in
akárcsak
ezt a szavát
et
jeligéül
mindent számokban akar kifejezni, íme a természetbl mechanika lesz; okosan átsurranva a testek végv elemeinek lefátyolozott mivoltán, csitítólag elismerve választhatná s ennek megfelelleg
a sokféle titkot és
rejtélyt,
mely a tömeget, a
s a ponderábilis matéria vonzó erejét födi,
az éter taszító
súlyt,
bevezet a golyócskák
már mindent értünk csak egyet nem értünk, csak egyre nem kapunk feleletet, ha kérdezzük nem lehetne-e a mechanikai mozgásoknak az anyag természetében, a mechanikus mozgásába
no
;
ott
;
:
lényegben gyökere? Miért
vonzó és taszító ervel féle
mozgás?! Miért
ne származhatnék
abból a
súlylyal,
ismeretlen „természetbl" ez a kiiiön-
biró,
legyen mináen
mechanika, mináen csak az
anyagnak kivülrl átszármaztatott tömegmozgása
;
miért ne legyen
sehol fizika ? Miért fél a természettuáomány a fizikától ? tettem már,
hogy miért
mechanika nélkül
fél
elveszti a
megmondja maga szemléletet. Hogy mi ;
természet, mi a testek közt való különbség, azt
mozgástól
eltekint.
Sajnáljuk,
de
világos
is
:
azért,
Emlí-
mert
a lényeg, mi a
nem
elttünk,
tudja,
ha a
hogy nem a
a mi mozog s ha valaki igaz, mély annak lehetetlen a mozgással beérnie, az mindig azt fogja kérdezni: mi az hát, ami mozog? A mélyebb természetkutatás ebben az irányban halad. Valamint a gravitációnál kimondta, hogy az anyagban vonzó és taszító erk vannak s hogy ezek nem külsséges lökések, hanem az anyag lényegébl származó erk ügy fölvetette azt a kérdést is, vájjon nem mindegy-e a gravitáció s a vegyi rokonság? vájjon nem ugyanaz a vonzás és taszítás, mely az égi testeknek tengelyük
mozgás
a
fdolog, hanem
természetismeretet akar
az,
birni,
:
körül nyugatról keletre való forgását s a nap körül való pályáját
nem ugyanaz lép-e föl az atomok vonzása és taszíEz a gondolat intuíciónak illik be, de még nagyon
meghatározza,
tásában?
messze esik a fölismerés, a bizonyítás markolhatóságától. Nincs is népszerségre, míg a természettudmányban a mechanikus atomizmus uralkodik. Ez az atomizmus a természetben nagyszer kilátása
óramvet lát; de a chemiai s az organikus fejldést sem tulajdonítja morfológiai, bels okoknak. Az anyagról semmit sem tud s jóllehet csakis anyagot vesz föl, róla beszél legkevesebbet. Az anyag ertlen, holt, ismeretlen ; életet, tartalmat, mechanikai
sehol
46 valóságot, melynél fogva róla valamit
mechanikus
hoz
lökés
bele
;
mondani
vagyis
lehessen,
tartalma
nincs,
csak a
tartalmát
kívülrl kapja. E gondolat-nyomorékról, e tartalmatlan valóságról nem is beszélhetünk.
eszerint
szemben
Ezzel
melynek mely tele van potenciákkal, bizonyos alapvet tulajdonságokkal, amelyek a fejldés folyamatában ponderábilis és imponderábilis anyaggá minsítik az smatériát és a bels kialakulásnak gondolatát viszik bele bámulatos
a
áll
valóságos
fizikának
belülrl
fejló'dését
oda, ahol eddig az ütött-kopott, lökött „nec
quantum",
értem
anyagot,
az
anyagnak ezen vonzó és rotációját
testek
különböz
s
taszító
excentrikus
anyagja,
magyaráznunk,
kell
quid, nec quale, nec
A
unatkozott.
differenciálódott
eri fogják meghatározni az pályáiknak
hatalmi térfoglalása determinálja
két
e
útját;
ég
ernek
a ponderábilis anyag
rotációjának közös, általános irányát nyugatról keletre s az impon-
A
derábilisnek keletrl nyugatra induló áramát.
donságok
a chémiai egyesülésben
kombinációt sejtetik,
láttatnak,
hanem egy
új
nem
is
morfológiai
tulaj-
mechanikai er-
csak
lényeges egyesülésnek termékét
melyet, ha a két egyesült elemet a és ö-vel jelezzük, szám-
nem a-\-b-x\Qk, hanem aö-nek mondunk; nem egymáshoz állással, nem egymás mellé való sorakozással, hanem egy bels tanilag
folyamat révén elálló eredéssel magyarázunk.
Van mechanika mindenütt, csillagokban aránt, de a
rázó elem,
mechanika nem
hanem már magában véve
és
nem
az eredeti,
is
a
atomokban egymagya-
lényeget
valami leszármaztatott,
külsséges fáciese a természetnek „Die Mechanik selbst entspringt aus Wesens-Gründen." Az anyagot is fejletlen, kezdetleges álla;
potból differencziálódva, kifejtve,
képzeljük
el.
változatos alakulási folyamatokban erit
így gondolhatja a
keresztény világnézet
azt
az sanyagot, mely fölött termékenyítleg az Isten szelleme járt s
elhívta ébreszt szavával az anyag potencialitásában szunynyadó
erket;
fénytelen
„vizek"
alakultak
materiától s
;
fejldött
az
ki
fejldésben a fényéter differenciálódott
s
sanyagból; további
vált
el
ponderábilis
a
e két anyagalkotó folyamat után alakultak az égi testek ki
a
termékeny,
magában rejt földbl az filozófia is az anyagot, a
élet.
növényÍgy
s
állatvilág
gondolhatja
el
a
potenciáit
középkori
formák, a potenciák tartalmával. Benne
nyúgosznak, szunnyadnak a formák, az alakulás által lépnek el.
erk
s
fejldés
által,
ki-
;
47
Gondolom, hogy ez a fölfogás simíthatja el azt a nehézséget mely némely jóirányú bölcselknek szavaiból támad, kik az anyagot elevennek mondják, kik azt immanens erkkel fölruházott tuiajdonkép s fejldésben levnek állítják. Nem hiszem, hogy életet tulajdonítanának az anyagnak, hanem azon kifejezéseikkel is,
k
mechanikus atomizmust akarják visszautasítani. Ök azt hogy az anyag nem üres, nem mer passzivitás, melybe csak a mechanikus mozgás hoz sajátságokat; hanem hogy magában lényegében bír sajátságokkal, erkkel, tulajdonságokkal, melyek a tevékenységben természetesen mechanikus mozgással járnak. Az kivált a
úgy
értik,
lényeget
ilyen
fejldésfélben
levnek gondolhatjuk;
fejletlenebb,
mehet át. Az sanyagban sokféle potenciálitás lehetett még szunnyadó állapotban, mely azután kifejlett más és más irányban st az életpotenciája is lehetett benne, amennyiben alkalmas volt az anyag, hogy belle a növényvilág differenciálódjék. Ez az egységes fölfogás, az anyagnak ez a nagyszer evolucziója a keresztény világalacsonyabb fokozatról
fejlettebb,
tökéletesebb
alakba
;
nézettel fönségesen
els
írásnak
mezés
egyezik s voltak, kik a világteremtést, a szent
fejezetét így értelmezték.
ennél, ha valaki az
els
tényleges leírásának tartja s benne lát.
,
De errl máshol.
Értsük
Nincs a
fejezetet
meg
is
fölségesebb
kozmo-
és
értel-
geogonia
valóságos történeti elbeszélést egymást.
tehát
Nem
állítjuk,
hogy az anyag eleven, nem állítjuk, hogy pantheista emanatio; de azt igen állítjuk, hogy az anyag bels erkkel bír, melyek nem mechanikai mozgásban állnak, hanem a mechanikai mozgásnak forrásai: „Die Mechanik selbst entspringt aus Wesens-Gründen" azt állítjuk, hogy az anyag potenciákkal terhes s evolúcióban, kialakulásban fejti ki erit; hogy olyan, mint egy hatalmas fa, mely rügybl ágat, ágból rügyet, ágat ágból hajt, míg kigöngyölíti mindazt, ami benne „in potentia" rejlik. Ezt a nagyszer gondolatot elhomályosította a mechanikai világmagyarázat, mely az „anyag és er", „Stoff und Kraft" szegényes dualizmusába bonyolódott bele
s elfelejtette „a lényegeV, Gyerekesnek kezdte tartani a köznapi fölfogást, mely a földben, a vízben, a vasban lényeges erket látott, mely Jákob mely az ég s a csillagok behatásáról beszélt, pátriárkával az „ég áldásairól", „a mélység áldásairól", „az emlk
melybl
az
er
folyik.
—
s az
—
anyaméh
erknek
áldásairól"
beszélt
forrását szemlélte, melyet
s
a
nem
természetet,
az
ember
indít
mint
bens
meg,
csak
!
48
nem
meríthet belle. Ez a világnézet a mechanizmust az
ismerte, de
erk
áramát sem azonosította a mozgással, hanem úgy tekinmint amely a valóságnak legmélyebb mélységeibl szakadat-
tette,
A mechanizmus
lanul áradozik. ezt
a
gondolatot
régi
bvös
földerítésének
elvesztettük
de
;
hatása
már
ime
alatt
jelentkeznek
kisebb-nagyobb intuícióval rendelkez szellemek, kik a mechaniz-
muson
túl
magából fejl
a
lev
folyamatban
s alakulási
természetig
hatolnak!
Az „anyag és er" dualizmusával nem éri be a tudomány. attól, hogy az életet birná e kettvel kimagyarázni, magában a fizikában is rájött, hogy az anyag és er a népszer, mechanikus fölfogás szerint nem elégséges a világ megértésére. Azon kezdték, hogy nem d^z ernek, hanem az energiának fönmaradásdrólbeszéltek. Azonban ennél sem állapodtak meg; maga Hertz Henrik, a jeles Távol
fizikus döngette
lemben, hogy
meg
azt,
„Energia"
az
megdöntötte volna, hanem abban, hogy az mechanikáját
Hertz az
tömegre
még
építi
s a
nem abban
kapuit;
három
ern
túlra utal.
alképzetre,
t.
i.
id
tér,
s
használatos „anyag és er"-dualizmust egy más,
ismeretlen kategóriával pótolja, mely mint anyag és
vánulhat, de am.elyet
önmagában
hetünk, íme az anyag és
De már
az érte-
amit az er-fönmaradásának törvényével jelzünk,
er
eddigi szereinkkel föl
er
nem
nyil-
ismer-
egy rajtuk túlfekv kategóriába hajlik
látnagyon is messze tértem el tárgyamtól szólag igen, de tényleg nem. Azt mondtam, hogy a neptunizmus az égi testek fizikai sajátságait állítja eltérbe s nem a mechanikát. Ellenben a plutonizmus a mechanika révén hódította meg a világot, vagy mondjuk inkább, elbvölte a világot. Valamint Newton gravitácziójának mechanikája eltérítette a figyelmet a mély, bens okoktól s erktl: úgy a plutonizmus mechanikus magyarázata a
Kant-Laplace-i
tulajdonkép
szinte
;
modorban
nem
is
a
a
fizikát
kalkulussal,
azonosította
hanem
a
a
kalkulussal
s
mechanikus eredés
behízelg lehetségével, melyet a naprendszerre nézve ez mégis mer mechanika, mely nem nyújt semmi fölvilágosítást a bolygók fizikai sajátságairól, sem arról, hogy voltak-e hevenyfolyók s még kevésbé arról, hogy a föld hevenyfolyó-e még most is belül s a hold kráterjei láva-kérgek-e vagy föltorlaszolt jég-kráterek?! Ezt a fizika mondhatná meg, de nem csillogó s
kimutatott. Igen, de azért
a mechanika.
A
mechanikára nézve mindegy,
vájjon
Jupiter
vízbl
áll-e,
49 vagy folyékony más elemekbl
reá nézve mindegy, vájjon Mars Vénus jégbefagyott óceánokkal borítvák-e vagy Flammarioni vegetációval; a mechanika a tömeget, a slyt, a sebességet nézi, ezekkel számol s a fizikai sajátságokról semmit sem szól de épp ;
és
;
nem
azért
tunizmus
szolgálhat fölvilágositással az sállapot iránt.
is
is
nep-
fog venni skifejlést, mozgást és sebességet, de a
föl
sajátosságokat
fizikai
A
el
fogja választani a mechanikától s ez irány-
zatában alaposabb és szerencsésebb a plutónizmusnál.
A tudományos gondolatot
állít
világnézetnek
e
tudománynak „szerencsésebb
az igaz
még
kimélyítése
más
egy
eltérbe, melynek szintén nagy befolyást tulajdonítok irányítására"
s
ez az,
hogy
a neptunizmus óv szisztémákat készít gyors póstamunkdtól.
Az embernek szisztematizáló ösztöne van, mely folyton sürgeti t, hogy a sokfélét egységre, az összetettet egyszerre vigye visszaMinden szisztéma egy-egy háza a nyugtalan észnek; minden szisztémában nyughelyet rak magának a kutatás. Ez a szükséges ösztön az ismeret tökéletessége felé hajtja az észt, de ugyanakkor elhamarkodásra ragadja. Hamar rovunk össze magunknak házat, hamar rakunk nyughelyet, melyben jól érezzük magunkat s ha már megszoktuk, félünk s kellemetlen nekünk a házat fölszedni, a nyughelyet széthányni. Hacsak valami résen át látjuk, gyakran már akkor, mikor még csak sejtjük a valóságot, mindjárt neki állunk a szisztémák kialakításának, meg nem gondolva azt, hogy a fölismert tényállás esetleg csak részleges
valóságban. Említettem a matematikai téren
Hooke vitte
által
elbbre.
annak
fizikájába
gravitációt, el
csillagászati
keresend, mert számtani
hirdetett gravitációnak,
A
érvényesülésre számíthat a
már Newtont, akinek
nem
mint
kifejezést
de a csillagászati általános
ert,
érdeme adott a
fizikát
nem de
elfogadta,
mélyedt; a nap bolygóinak mechanikáját
a kalkulusnak alávetette s a csillagászatot, melyet a gravitációnak
törvényével felszerelt, odaállította a titokzatos csillag-világ küszöbére.
Az álló-csillagok, a tej-út, a csillagködök biztatták hogy próbáljon szerencsét szellemének új szárnyával,
a
jövevényt,
a gravitáció
törvényével, ha netalán eltalál rajta föl egészen hozzájuk.
Newton
az úgynevezett álló-csillagokat igazán állóknak gondolta
a napot
s
nemcsak a bolygóknak, de az álló-csillagoknak középpontjául vette föl. Az általa a csillagvilág küszöbére állított tudomány tényleg a gravitáció törvényét mindenütt érvényben találta, bár Newton egyes nézeteit
hibásaknak ismerte
Prohászka: Föld és
ég.
föl;
az álló csillagok
nem
állnak s a 4
!
50 abban a titokzatos
nap nem középpontja a nagy csillagvilágnak; a naprendszer,
csiliaglencsében, melyet
az álló-csillagok, a
képeznek, — mert ez a mi úgynevezett világegyetemünk
—
tej-út
nem gömb-
abban a csillaglencsében szer, hanem lencse-alakú tért tölt be, a mi naprendszerünk s más rendszerek is csak dirib-darabkák. Bizonyos most már az is, hogy az egész naprendszer mindenestül s legújabban
a Herkules-csillagzat felé esik
hogy
Valamint e azt
hangok emelkednek,
hanem a restségnek tüneménye. nézetekben meghaladtuk Newton álláspontját, úgy kell
nem
ez esés
a gravitációnak,
meghaladnunk az
fizikai
vagyis
természet-szemléletében,
korrigálni kell az egyoldalúan mechanikai nézetet.
Mennyit fogunk még korrigálni a chemiában, az atomizmus mhelyében mennyit különösen a geológiában S a geológiának nagy korrektúrái alighanem els sorban majd a napfoltozó
I
;
fizikai fölismerésébl folynak. Onnan áramlik majd fény a neptunizmusra és plutonizmusra, onnan a csillagvilágok lakható vagy nem lakható voltára onnan a világegyetemnek teleologiájára is! Még pedig mily vakító, mily verfény volna az,
rendszer tüzetesebb
;
ha igazán kimutatnók, hogy az egész naprendszerben élet sehol, Nem érezzük-e, hogy akkor a teleologikus csakis ezen a földön van !
gondolat,
a
gyzelmesen bonyolódnék
cél,
egy
új
még inkább
a
telen és élettelen régiójából?
A
észre!
teleologia s
Copernicus kiemelte
s
a
földet
azt,
mint
Megrendültek
azok
uraló
világot
más a
csillagot,
gondolták
más
el
mechanika fényhasadna az
theologia megrendült, trónjáról,
nap
tudományok,
házuk, széthányódott összerakott ismeret egy
a
ki a
gondolat-hajnal
a
körül
mert
rohanni
engedte.
megrendült
összerótt
S ime a mélyebb hogy bár nagyon emberileg
nyughelyük.
oldalról int nekik újra,
mégis jó a földnek a mechanikában, hanem az
a világot, azért az alapgondolat
lehet geocentrikus helyzete, de
midn
világközpontból
nem
;
életben
Ezek,
mondom,
csak
gondolat-villámok;
meglehet,
hogy
Ne bízzunk bennük túldolgozságosan ne ragaszkodjunk nagyon szisztémákhoz sem részletes zunk s keressük az igazságot. Ne szorítsuk bele a valót fölfogásunk keretébe; ez a keret csak papir; a világot nem tartja
távoli hajnalfény,
meglehet, hogy lidérc!
;
;
meg, de a mi fölismerésünknek papírból való békó nézve mondotta Euler: „Inzwischen darf ich mir
is
elég! Erre
doch
nicht
schmeichein, dass die Naturforscher, die an ihren einmal vorgefassten
51
Meinungen nur
allzu fest
hangén,
Gehör gebén
Grundén
diesen
werden. Denn Qeist und Talent schützen
niemals vor der Unge-
veszedelem az eltudományban is; szellem és talentum nem bír vele. S minél nagyobb a lelkesülés, minél mélyebb a vívmányok által elidézett benyomás: annál nagyobb a bódúlás. Minél fiatalabb valaki, annál lelkesebb, de annál egyoldalúbb is. Ezt nemcsak „valakirl", de reimtheit vorgefasster Meinungen." Mily nagy ítélet
a
„valamirl"
teszem,
is,
a tudományról
is
szárnyrakel tudományok oly lelkesek, Tyndall mondta
maga
zuweilen wirken
sie
gewöhnt
wie
ein
A
fiatal,
sind
uns
Narcoticum
unentbehrlich, auf
den
Geist.
den Genuss des Branntweins und
aber
Man fühlt
und missvergnügt, wenn der Phantasie dieses Reiz-
entzogen wird."
mély
bölcsesség
megjegyzést,
a geológiai
theoriák elé
s
Ezt kivált
a
jómagam is ismerjük nem
amit róluk legesen teljes
„Theorien
sich darán, wie an
sich aufgeregt mittel
:
mondhatjuk.
hogy félrebeszélnek. John
;
vonatkoztatni
írok. Felséges azért,
igazság után vágyódjunk.
mint
hogy
óvást
akarom
állítom,
arra
dolgok ezek, de csak
kicsinyeljük,
is,
rész-
hanem hogy
a
V.
A A van
Kant-Laplace teóriája
gz-
forró
föld kezdetleges alakulása.
a legfinomabb párák és
rajta,
Testünk
is
le,
más
föld
csillagokban.
kik az izzó
nap
De
a
le
is
is
kezdetben
ami
minden,
s
izzó,
anyagi
gázok összesrsödésébl való. jó, hogy már lehlt. De bár hlt, még nem hlt le a napban
egy darab izzó nap volt
földünk anyaga ugy a hogy s
A
világok
a
szerint
és gáz-atmoszférák.
;
sem hlt még
plutonikusok fantáziája a földre
analógiáját átviszik
megszégyenítik leírásuk merész színeivel
;
s
Dante poklát
elkárhozottakul legfölebb
a neptunikusokat képzelik az alakuló föld ez s-poklába.
Méltányos azonban, hogy
nemcsak
eszével, de
megismerkedjünk a tudománynak
képzeletével
s azért
is
adjuk
a
plutonikus
világalakulás képét.
A
kiindulás a
h. Minden
párává osztva, legkisebb részre
izzó, forró.
tépve
Minden a legfinomabb
kóvályog az
A h, ütés,
óriási térben.
mint említettem, a mozgás egy neme; amit mondanak, hogy támad, dörzsölés, nyomás, összeszorítás, összesrsités által
h
hogy a már meglev mozgás e mtétek által oly mozgássá lett, melyet hnek hívunk. Az sködnek tehát valamikép mozognia kell s e mozgásnak hvé kell részben átváltoznia. Ha a magas hfok okozta az anyagnak finom halmazállahonnan potát, akkor e halmazállapotot értjük, de hogy a került oda, azt nem értjük. Ha pedig mint mondják, az anyag az csak úgy értend,
h
h
a finom szétszóródása nem a hnek tulajdonítandó, hanem a való, finoman osztott tömegek összehúzódásából v. i. mozgásából akkor megint a finom szétszóródásnak nincs oka a természetben. Tény, hogy ezek pozitiv adatok, melyek nem a természettl, hanem
az Istentl
vannak
Herschel, hogy
meghatározva.
magukon
kéznek nyomait.
viselik a
E
pozitiv
adatokról
mondja
„manufactury", a pozitiv
isteni
!
;:
!
53
A tudomány
haladása
meg nem
adatokat
pozitív
e
azonban
ki
nem
zárja;
hogy a nagyon is emberileg elgondolt benyúlásokat kiküszöböli, a „Deus ex machiná"-t mindenütt megsemmisíti. Alacsonyabb természeta természetismeret fokán az Istent nagyon is korán szerepeltetik tudomány haladásával az isteni tevékenység egyre hátrább szorul. Newton is, mint említettem, a rotációt s az excentrikus bolygópályákat érint, isteni lökésnek tulajdonította mi már nem vagyunk hajlandók ezeket elfogadni, hanem azt gondoljuk, hogy a mechanikai kozmikus mozgások az anyag fizikai eribl indultak meg. íme az isteni benyúlás ismét hátrább szorul! Szinte azt hihetni, hogy ez utón az isten végleg kiszorul. Azonban nem az Isten nélkülük
azt
lehet;
eszközli,
igenis
;
;
szorul
hanem csak
ki,
az anthropomorfismust, az emberi fölfogást
vetjük lépten-nyomon korrektúrák alá s ezt a priori szükségesnek is
ellen
a
Más
fölismerhetjük.
teremtmény,
nem
e lényeges
nehézségek
tevékenysége.
Vájjon
teremtés
a
különbségnek elhanyagolásából származnak-e
semmibl
:
prima cselekvése, más a
az Isten, a causa
causa secunda
a
valamit
erre az a felelet
létrehozni ?
úgy, mint ahogy valamibl valamit szokás csinálni, ügy bizonyára nem lehet de az els okság nem ilyen. No és kik növelik ezt a ;
azok,
kik
az
isteni
alakban léptetik föl?
nemde
az Isten anthropomorfizálói ?
nehézséget inkább, mint épp
tevékenységet
mozgató,
nemde
kik
azok,
hogy az
indító
közellétét
Isten
nem
a világ, hogy semmit sem tesz úgy, mint a világ, mely mechanice mozog és mozgat A földalakulás a mozgásnak hvé való változásával kezddik az lép föl a vajúdó selemeken, az verdik ki rajtuk. Az anyag érezzék, megfeledkeznek arról,
semmi sem
Míg
hfok
alakulhatnak.
ddik.
A
megnek
Isten
abból, amit közvetlenül látunk és
iparkodik túladni a a
hogy az
adó,
lökést
hn,
magas,
A
v.
i.
addig
rendezkedés,
kisugározza a az
s
egyesülés,
vegyülés
az anyag jelen állapotaihoz közelebb
azokat
is
kezdetben
a hideg világrbe.
hléssel
lecsapódásai adják
világatmoszférák valamiféle
az elemeket s
ht
gomolyban vegyületek nem
gáz
es
alakjait,
állapotában;
a
kez-
stömondjuk az
további
hlés következtében azok az elemek, melyeknek magas az olvadási és párolgási hfoka, elször jelentkeznek mint gázok, csak késbb mint forró esk. Mily
csodás
izzó
atmoszférák,
majd
megint
szakadtak a magasabb rétegekbl az alsóbbakra
forró
esk
:
54
A elüt
sokan úgy
földet
Nem
test volna.
szintén egyszer,
;
légszer elemekbl
hozzá, hogy elpárologjon. Az egyesülés.
vegyi
silicium,
mintha a
tekintik,
A
gzöktl
s
gázoktól
az a föld, melyet taposunk, melyet szántunk, s
áll
fleg nyolc
földet
hfok
csak magas
kell
agyagföld, kovaföld, mészföld csupa
elem
oxigén,
alkotja:
alumínium, ferrum, kalzium, nátrium, kálium, magnesium. szerint a föld körülbelül így tevdik össze:
Dammer
Oxygén 46V2 6,
silicium 29V2,
százalék,
kalzium 3V2, nátrium 2V2,
kálium
2,
kívül hydrog., carbon., nitrog., sulfur, chlor,
elemek bizonyos hfokon
aluminium
magnesium
8,
ferrum
AzonEzek az
IV2.
phosphor.
mind gáz állapotában vannak.
túl
A
kova körülbelül 2000° Celsiusnál olvad, a vas szintén, a kalzium 1000, a magnesium és aluminium 700, az ólom már 334°-nál. Még magasabb fokoknál gzállapotba jutnak s azontúl sugárzásban izznak.
A hlés csapódtak
le
elhaladtával tehát az olvadási
esk
az elemek s tüzes
hfokok
sora szerint
alakjában viharoztak. Mikor
akkor természetesen más elemekkel is kombinálódtak, egyesültek. Nem valószín, hogy az egyes elemek tisztán csapódtak le; az egyesülés bizonyára már gzállapotukban ment végbe. A hfokok szerint különféle gzök, gázok ömlöttek s
hlfélben
áradoztak
voltak,
s
cseppfolyósán szálltak
le,
változva az izzó földön, fölfelé törjenek. féra képezte a
zsugorodó tömeg
hogy részben ismét gzzé
E
burkát.
szerint
más-más atmosz-
Valamint a most lehlt
földnek van sajátlagos atmoszférája oxygén-nitrogénbl és vízgzbl úgy volt ez az elbbi stádiumokban. Most a vízpára adja az est,
akkor mindenféle más
es
es
volt
:
egyike lehetett az elsknek,
itt-ott
legelször hlhetett
le
kova-, mész-, natron-es.
magas olvadási
A
kova-
s párolgási fokára
az izzó atmoszféra. Silicium oxygénnel
alumíniummal az anyagot, kalziummal a mészkova-agyag mészföldbl a vasnak vegyületeibl áll Vio-részben a föld, V4-e a földtömegnek a kzeteknek kovaföld. így képzdtek sorba a kova- és mész-atmoszférák, majd
adja a kovaföldet,
földet; nátrium és chlor képezik a sót; a s s
gzök, felhk,
esk. Nehéz, izzó atmoszférák lehettek magva már mint cseppfolyós lávatenger
tüzes, forró
azok, melyekben a föld forrott.
Sok lávákon,
ezer év
múlva salakrétegek is képzdhettek már az izzó megrémséges gz- és gáz-erupcióktól
át-átszakítva
;
:
55 lávákba, részben
repedve lesülyedtek az izzó
ismét
megolvadtak.
Valamiben hasonló magyarázatot adnak a csillagászok a néhanéha egyszerre fölragyogó csillagokról. Oly helyeken, hol addig semmi csillagot nem vettek észre, egyszerre föltnnek els vagy másodrangú csillagok, lassan elhomályosulnak s elbb-utóbb ismét eltnnek. C. Vogel, az astrophysikai observatorium igazgatója Potsdamban, a
kezket
akadémia 1877,
berlini
évi
értesítjében
a követ-
írja
„Fényes vonalakkal
csillagszínkép
áttört
érdekes jelenség a
kutatóra nézve. Azt hiszik ugyanis, hogy a fényes vonalak a csillag
eltör
belsejébl
melyeknek hmérséke messze tünemény nem is fog sokáig
gázokból valók,
fölülmúlja környezetüket. Ez esetben a tartani,
szín,
mert a szétöml gáz többé-kevésbé gyorsan lehl. Valóhogy a rögtön feltn csillagok spektrumainak világos
vonalait így kell magyaráznunk."
Az astrophysika
tehát az égen a
akar
ezen régi izzási stádiumára
midn
támaszkodhatunk,
következtében
kisugárzása
nem
nem fényl burokkal
csillagokban földünknek
Zöllner tekintélyére
hogy a
azt gondoljuk,
folytonos izzó,
fejld
ismerni.
világtestek a
is
h
hidegebb, többé erszakos burok E
lassankint
takaróznak.
szétrepesztése következtében szükségképen kitör a láva s izzó területet
képez az elbb már homályos vidékeken. A távoli szemlél eltt ez a folyamat úgy tnik föl, mintha új csillag ragyogna föl az égen. Méltán következtethetünk az astrophysika tüneményeibl arra, égitestek fejldésében fontos hogy az izzó gázok kitörései a
hl
nemcsak az égitesteknek els gázhalmazállapotában, hanem késbb is, mikor már szilárd burok
szerepet
pedig
játszanak és
takarja felületüket.
A
földre
is
ráhasadt az az
salakkal takaróztak s a
Léteznek-e
valahol
kzetek
még ezek
hajlandók az s-gnajzt a
mesének minsítik a
forró
görgették,
víz
ezt.
hl
ki
az
s-kzetek?
teljesen
skzetet
eredését, tehát pyrogén jellegét (pyr
annak
eddigi
a
felületre,
Annak
tartsuk-e
borult
föld salakfodrának tartani;
h,
a
kitör gázok
átváltoztathatták, s
s
mások
késbb
összetörték,
képzdtek a els kzetnek tzbl való leszek) nem tz, genao
törmelékeibl
réteges (sediment) hegységek. Ezzel az
tagadják, csak
éje
tudná azt eldönteni. Némelyek
Szerintünk a
lecsapódásai
megrölték
fénytelen
az
Skandináviának s-gnajz-lapját?
mikor az izzó-lávák nagyrészt
est,
=
=
fönnmaradását vonják kétségbe.
56 Említettem az ime'nt a forró víz lecsapódásait.
A
víz keletkezése s kivált
késn
aránylag jó
cseppfolyós alakban való föllépte
A
köszönthetett be.
féra az élet atmoszférája, melyet
vízpárával
atmosz-
telitett
megelzött sok más
izzó, forró
légkör.
Átlag két nagy lecsapódási stádiumot különböztetnek
meg
a
hogy izzó légkörbl való, a mely a vízpára képzdésének megfelel. Az egyiknek eleméül a tüzet, a másikáénak a
föld fejldésében, az egyikét jellemzi,
másikát hogy langyos légkörben történik, vizet tudhatjuk.
A
hülés elhaladtával ugyanis a
sor rákerült
oxygén és
az
mely a vizet adja. Magas hfok mellett vízgz az azt alkotó oxygén és hydrogénre bomlik s egyáltalán megsznik vízgz lenni. Mihelyt a hfok megengedte, nagy oxygén és hydrogén tömegek egyesülhettek vízpárává, izzó gzzé azután
hydrogén kombinációjára, a
;
es
mint forró rétegekre;
lehltek,
es
le
már
se értek,
ismét
sem
el
szaturálva mészszel, szénsavval zuhogtak
leestek.
érhetett,
le
a sík-
elpárologtak; újra fölszálltak,
is
Voltak
idk,
mert az alsó,
midn
még
a
forró
forró
földre
fönt
az
légburokban ismét
párává
foszlott. Szakasztott ügy történt, mint most a hóval nyáron. Hideg légáramokban a vízpára hóvá fagy, lehull, de már le a síkföldre hóalakjában nem kerül, mert esése közben vízzé olvad s mint es öntözi a földet. Régen meg még mint es sem kerül-
hetett
le.
Mihelyt a föld annyira lehlt, hogy az
kezddött a víznek rontó, letöri s
újat alakít
inkább lúgok
illetleg
belle. Az
lehettek;
a
esk
alkotó
es
leérhetett a földre,
munkája.
A
fönnállót
ekkor forró, mészsavas esk. lápok vagy tengerfélék is
pocsolyák,
meleg, forró vizek voltak. Ez a forró lúg szétszedett, szétmosott,
hullámainak locscsanásával vagy a rohanó folyók mechanikus munkájával ütötte, zúzta, mosta
gördített, szakított, öblített, olvasztott
szét a sziklapartokat.
oly finom
;
hámor, mely mely annyira szakadatlan
Nincs az a zúzó, nincs az a
porrá törhetné
a
követ
s
dolgoznék éjjel-nappal. A vízhez csatlakozott a forró, illetleg langyos-meleg lég, teleivakodva párával. E langyos, szétöml gázzal és vízpárával
telített
légkörben elementáris hatalommal csattogtak
a villámok, eget s földet le
a
felhk
jókedvében.
s
rendít erszakossággal fegyverezdött orkánok elektromossága, az ifjú természet tomboló
;
57
A
föld tehát egyre
hl
s
hiésének stádiumaiban más-más
elem viszi a fszerepet. Legnagyobbat bizonyára a víz viszi. A víz egyre üldözi a ht; a föld azon hülési stádiumaiban,
melyekben a vízpára képzdése lehetséges lett, ez a harc egyre a legmagasabb atmoszféra köreibl egyre leszorul, A v. i. a fels rétegek kihlnek s most már csak a föld belsejében
h
folyik.
uralkodik
még
elbújdosik a útját teljesen
h. A
azonban utána megy; leszivárog; htelepek lebújaiba nincs az a kzet, mely a víz elzárná. Elször a küzdtér fönn volt a magasabb az izzó
víz
;
regiókban, azután a föld színén, most is,
a
föld alatt
A
földön
mindenütt a
is,
töri és
föld alatt,
bontja a szirteket
s
óceánokban újakat
régi világokat letör s
A
már
víz ront és
gzzé
földkérget; vulkánokban
változva,
dolgozik;
a
h
a föld
alatt.
A földön
alkot világokat.
kzeteket alkot
a vízben
épít.
behatása
földségeket,
alatt
feszíti
a
szigeteket
emel;
hegyeket
emel;
valóságos mozgató ereje a föld mechanikájának. Katasztrófákat
mveket
szóval oly
létesít; létesít,
özönvizeket
zúdit;
melyeket külön-külön
kell
vizsgálnunk
sajátos laboratóriumaikban.
nem csodálkozunk, hogy tz geológusoknak nézete. A plutonikusok azt mondták, hogy tzbl van a világ; a neptunikusok azt, hogy vízbl van az igazság pedig az, hogy mindkett, a tz és a víz épitett rajta; de lehetséges, hogy elször a tz, azután a víz; vagy még jobban, elször tán a tz, azután a tz és víz karöltve s ez a munka folyik addig, míg a tüz utolsó szikrája ki nem alszik; akkor azután a víz is nyugalomra tér, jégbefagy s a világ megszabadul rontó s ugyanekkor épít, nyugtalan elemétl. Harc a fejldés, harc az élet; a nyugalom halál. Ez a plutonikus világalakulás képe; szép, fölséges, szinte rémséges. Nem tudom, vájjon a tudomány fog-e valamikor közelebb lépni a plutonikus világalakulás magyarázatához; tényleg hidegen és közönyösen viseltetik vele szemben. Vannak ugyan reklámos tudósaink, kik mint Flammarion, helyenkint inkább képzelettel, mint észszel dolgoznak az ilyenek kapva kapnak e vásári témákon Valóban ha mveit
és víz közt oszlott
meg
tekintjük,
a
;
;
;
de a komoly tudomány tartózkodva nyilatkozik s
magát napilapok tárcacikkeivel. De ha a tudomány nem is festi magának a láva-labdát, vagy a nap körül kóválygó, sisterg
nem
földet,
azonosítja
mint izzó
rakétát, a köze-
:
.
58 tekben s mondjuk az anyag formáiban mégis észrevesz valamiféle rangfokozatot, anszienitást s iparkodik
megállapitani siségüknek,
koruknak s azzal nemességüknek értékét. Az anyagnak sformáit kutatva, a kovasavnál állapodunk meg, mely más elemekkel kombinálva az skzeteket alkotja. A köt és épit eleme a világnak. Kristályosodva kovasav tényleg a kvarcot adja. Kemény, kegyetlen egy kzet, mely szét nem bomlik, melyet csak összetörni lehet s akkor romjaiban jár egyre tovább a világon. A „halhatatlan kova", mondotta Leibnitz. Ott ragyog fölaprózva a homokkben, gördül a patakok és folyók kavicsaiban, csillámlik a Duna száraz homokjában s útra kél
s
a
szélben.
adattal a
a
A
világnak
alap,
gerinc,
csontváz
ezzel a föl-
kell,
kovasav van megbízva, mely más elemekkel egyesülve
szilikátokban
alkotta
meg
a
csontvázát;
föld
idetartoznak
a
szaruk, ezek volnának tehát sformái a megkeményedett anyagnak. Fölbomlani fölbomlanak, a bomlást figyelemmel kisérhetjük, alkatrészeiket megmérhetjük; de nem vagyunk
földpát, csillám,
elteremteni: „Die Art der Bildung kennen wir nicht; wir verstehen nur ihre Umbildung und den Process ihrer Zerstörung und folgen ihrem Entwicklungs-
képesek az skristályokat dieser Steine
gang, wie auf
dem
die meisten der
einfachen
Wege
der
Körper hervorgehen,
der Schichtenbildung lieferten." Fraas,
die i.
m.
Verwitterung
aus ihnen
nachmals das Matériái 13.
1.
E részben olyanok,
melyeknek összetev elemeit szintén nem ismerjük, de nem tudjuk összehozni azokat úgy, hogy szervezetet mint a
szervezetek,
nyerjünk.
behatása
Maguk ezek alatt
az
skzetek
dirib-darabokban
majd csak összeforrasztva, majd meg
is
a
tznek
olvasztva
a gránitban, gnajszban, trachitban szerepelnek.
Az s-világ e kzetei a „halhatatlan kovát" vagyis a kvarcot leveg s a víz behatása alatt bomlanak s kiválik bellük
kivéve a
a kovasav s az
agyag;
következ Kovasav van
Bischof
szerint
a szilárd földpátban
a
65%,
földpát
összetétele
a szétmállottban
a
32%,
eltnt 337o,
Agyagföld van a szilárd földpátban
16%, eltnt
—
Kálium van a
szilárd földpátban
18%, a szétmállottban
16%, a szétmállottban 2%,
eltnt 13%,
A
földpátokból tehát bomlás következtében eláll a kovasav
59 s az agyag.
A kovasav
pedig, mely az svilág
hegyek
szétmálló
számtalan vegyületben szerepel; az agyag
minden epochájában képzdhetett a melyeket
mindenütt,
gerincein
azután
szirtes
a
viz
puha ágyát képezi a kényes növényvilágnak. A leveg és a víz megbomlaszt a kvarcon kivül mindent; a kemény földpát és a gránithegyek szitáló, puha rétegekké lesznek a felületen, alább keményebbek és keményebbek s ott, ahová a leveg és víz már nem igen hatolhat, megtartják eredeti szilárdaz agyag ságukat. Az agyagból azután már semmi sem lesz keletkezése a kövek halála; a kövek szétmállnak, meghalnak; mosott
s
hordott
szét,
;
hullájuk
az
agyag
s
hullából
e
támad,
élet
új
mert
miután a
kzetek szétmálltak, lettek alkalmasak a növényvilág hordozására. S agyag nemcsak a földpátokból támad, hanem mindenféle kzetbl, mészkbl, márgából, gránitból; ezek vegyest más alkatrészekkel végre agyagot adnak.
A szorul s
túlnyomóan kovasavból
földpát kísérje a csillám, szintén
és kovasavas agyagból
mész
áll
áll
;
a
eltérben.
szarukben pedig az agyag Földpát,
csillám
s
ragyogó
hátra-
kvarc-
jegecek alkotják a gránitot mindenféle színben s összetételben.
Ez utón rövidesen
átnézetet
alkotunk
magunknak
a
föld
puha takaróról. Hogy a föld hogy lett, hogy mint keményedett s mily meleg kova-, mész-, vas-esk hullottak színére, azt nem tudjuk, de kzeteinek
gerinczérl, bordáiról s az azokat borító,
rangfokozatát valahogy megállapíthatjuk
skzetek
:
a földpátok,
szaruk, ezekben a kovasav, agyag, mész, kálium fontos szereplésével a kovasav kvarcban lép föl jegecesedve s a mész, csillám,
;
melylyel kivált a
szarukben találkoztunk már, szénsavval
köveket s dolomitokat alkotja.
A
a mész-
földnek tekintélyes részét a szén-
savas mész alkotja s a homokkal
vándorol a
együtt
vizek
ára-
maiban s talaj gyanánt szerepel az agyagokban. Kzetek, víz, leveg, talaj egymásután alakultak s csak azután lépett föl az élet; az sem egyszerre, hanem a levegnek s a melegnek megoszlott s különböz föllépte szerint. Ez egymásutánról s a még élettelen természetnek e fejldési sorozatáról sem adataink, s következleg tisztult nézeteink, sem szolid, alapos hipotéziseink nincsenek. A geológiai formációk ott kezddnek, hol a kövületek, tehát ahol az élet; a Silur-korszak a maga fölvonulását az srákokkal eszközli zászlaját a trilobita, a három-páncélos rákféle tartja és viszi de miféle periódusok ;
;
60
elzték meg az
élet korszakait,
meg
alakok elzték
Némelyek a
tudná megmondani
ki
a trilobita tekintélyes
?
s miféle
tipusát, ki tudja elkép-
támaszkodva támadják Darwint s föl, hogy ime az élet nem a kezdetlegesbl s a legegyszerbb alakokból indult ki, hanem már a legrégibb korszakban tekintélyes organizmusokkal képviseltette magát azonban e kifogás és támadás teljesen alaptalan a zelni?
trilobitára
egyáltalában az evolúciót, azt hozván
;
;
„legrégibb korszak" egy
mondva
csinált
kor
s
ha a
Silurt
értik
szavakkal játszanak, mert a Silurban aránylag már igen elhaladott korszakkal állnak szemben, föltéve, hogy a földalaku-
alatta,
nem
lásra s
kizárólag
„legrégibb korszak"
határozható fogalom fejldési szakai,
az
élet
egyáltalán alatta
;
evolúciójára
nem
az
vannak
határozatlan
teljesen élet,
hanem
tekintettel.
s
A
meg sem
a szervetlen világ
Ennek a kornak ismét lesznek melyben mint említettem a kzetek, a víz, a leveg, a talaj korát
értenünk.
kell
leveg nélkül nincs talaj s nem tudjuk, hogy leveg; világosság nélkül, napvilág nélkül nincs növényvilág s leveg nélkül sem fejlettebb flóra, sem semmiféle állatvilág vagyis fauna nem létezhetik. Igen, de a nap sem ragyogott kezdet óta készen, vagyis a kell h-energiával fönt a magas égen; annak is alakulnia, összesrsödnie kellett. Íme minden lett; az élet föltételei egymás után lettek s azon mértékben, amelyben lettek, ébredt puha karjaik közt az élet. A Silur-korszak eltt, e faktorok képzdésének beláthatlan fejldött talaj
ki.
Víz,
nélkül van-e
periódusaiban volt idejük a trilobitákal
ldniök
s a Silur-eltti
idkben
is
megelz
lehetett,
st
alakoknak
kifej-
bizonyára volt
is
és növényi élet;
csakhogy eddig ez ismeretlen elttünk. Ne csodálkozzunk azon sem, hogy a szervezetlen természet idszakainak mérésére semmiféle eszközünk, sem méretünk a térben, sem óránk és évünk az idben nincs s ne botránkozzunk azon sem, ha a geológusok, kivált a geológiának fiatal éveiben, állati
milliárdokkal nagylelken dobálóznak. Nekik ez mint a gyerekeknek a hólapdázás s valamint ezek fázékony,
évmilliókkal és játék,
ügyetlenked társaikat veszik célba: úgy a fiatalság szilajságában nekihevül geológusok a 6000 vagy 8000 évhez félénken ragaszkodó tudósokat szokták megdobálni. Tény, hogy a tulajdonképeni geológiai korszakok kat ölelnek föl
is,
melyekrl alább szóltunk, rengeteg évsoro-
örökkévalóságoknak hivtam azokat s távlataikban öntudatára vagy legalább sejtésére ébredhet az antropomor;
kis
61
ember az
fizáló
a szervetlen
kikészülése
szakokat nyelhetett
Ne
féljünk
;
ne féljünk megsemmisülni
még
az örökké-
sem; ha 6000 évre szorítottuk teremtés s az élet
a
szerint
adjunk hozzá most a 6000-hez milliókat,
a látszat ködfátyolán áttört. így tettünk akkor
s
de
el.
tlük
kis-bibliánk gyermeki fölfogása
s
;
tempóban rém-kor-
ugyanezen
is
valóság analógiájának súlya alatt
ténetét,
nem emberi módozatainak
tevéi<enység
isteni
világ
is,
tör-
miután a tudás
mikor Copernicus
utána Keppler és Newton gyermekszer fogalmainkat a fölkel
megtörte
napról
leáldozó
s
a
csillagvilág
küszöbére
állította
„A mulandóság sietve kkorszakokon nyílnak a geológiai periódusoknak, mindmegannyi túl távlatai markolható végtelenségnek. Ha a kavics is beláthatlan idkkel dicsekszik, mi lesz akkor az emberbl ? Ha földi élete már önma-
földünkkel együtt egész naprendszerünket. hátrál elttünk,
—
Quinet
írja
—a
vas-,
bronz- és
mennyivel inkább sorvad el a múltnak távmelyek eltte mindenfell nyílnak. Az ember most ez a pont is szétmindig csak egy pont volt az idben elveszti önmagát. Mi vagyunk hát? foszlik a végtelenben; s
gában
szétoszlik,
is
lataival
szemben,
;
semminél
is
kevesebb
!
Ha
a természet az
ember
elé lép
évezre-
st évmillióinak fegyverzetében, mihez nyúljon az ember, hogy védekezhessék ? A végtelen kicsinynek szédülése szállja meg lelkét szemben ama végtelen nagygyal, mely nem az ég mélyébl néz rá, de e taposott föld fölnyitott rétegeibl lép eléje, hogy egy Mit szemmel látható örökkévalóság súlyával boruljon lelkére csináljon, hogy ez örvényben önmagára akadjon ? Gondolkozzék
deinek,
!
bizonyára meghódoltatja magának
merészen
s
ha
megérti
titkait
s
magáévá
Tüzetesebben a szervetlen szakait meghatározni
nem
e
végtelenségeket,
teszi!"
lehet.
világnak,
a földalakulásnak
A neptunizmus
és
kor-
plutonizmus
mégis von következtetéseket mind a földalakul^snak, mind az élet kikezdésének korszakára bizonyos jelekbl. E következtetések rend-
kivl szellemdúsak s legalább nemlegesen határozzák meg a kérdéses idszakokat, amennyiben kimutatják, hogy azokon túl a földalakulást s az életet megkezdeni nem lehet.
Az els határk, mely az évmillióknak
határt szab, a föld
forgási sebessége. Ezt a forgási sebességet a tenger
csapkodó
hul-
lámai csökkentik; az óceánok a föld forgásában úgy szerepelnek akár csak dörzsfékek volnának. E súrlódási ellentállás következte-
!
62 ben a rotáció lassúi millió év eltt
ugyan már
s
még
volna
létezett
hogy 7200
ez a folytonos lassítás oly nagy,
egyszer oly gyorsan forgott tehát a központfutó
;
volna a föld, ha
er
az aequatornál
manapság. De az ily sebességnél a még akkor hígabb föld sokkal jobban lelapult volna, a víz a sarkokhoz özönlött s az egyenlítnél nagy szárazföldek emelkedtek volna ki. Mindez nem történt: tehát a föld 7200 millió év eltt négyszer oly nagy
még nem
volt,
mint
volt,
legalább
is
akkor még nem forgott
véve tekintetbe, átlag arra
a
következtetésre
!
St
jutnak,
a rotációt
hogy 5000
millió év eltt még folyékony volt a föld és 1000 millió év eltt még nem volt szilárd A föld melegének kutatása is jó szolgálatot tesz e nemleges határnak kitzésében. W. Thomson szerint a föld évenkint annyi
ht
veszít,
hogy 20.000
millió év alatt a kiszabadult
100-szor nagyobb testet 100 fok Celsiusra
nagy
sziklát,
mint amilyen
nagy
a föld,
melegének ez arányait szem eltt életrl beszélni
nem
amilyen most;
nem 200
hevítene
h,
a földnél
föl,
vagy oly
megolvasztana.
tartva,
A
több ezer millió
föld
éves
Húsz-negyven millió év közt fekszik a föld életének kora e számítások szerint; nem húsz millió alatt, mert ez esetben nagyobbnak kellene lennie a föld melegének, mint lehet.
millió fölött;
mert akkor
meg kisebbnek
kellene lennie, mint amilyen tényleg.
Dacára e számításoknak, ellenrizhetlen nagy kilengéseket engedhet magának a világfejldés órájának ingája. A heveny-folyó föld
maga
is
egy vérmes hipotézis lévén, a
nyomás
rostatikus nagy zetben, az
akkori
melyek e pokol vehetleneknek
alatt,
körlég
lávák
hlése
a hyd-
a sugárzás akadályai a vastag felhösszetétele, a lecsapódások,
ismeretlen
kráterjeire és szakadékaira hulltak, szinte haszna-
bizonyítják
kicsinyeseknek
s
láttatják
a
diabas,
szarúk, csillám, földpát, kvarc olvasztásából vont adatoAz skörlég minségét és összetételét egyáltalában nem
bazalt, kat.
ismerjük; a víztömegekrl, melyek a hlésnek századaiban
ugyan volt
ilyen heveny-folyó a föld
sincs. Biztos,
hogy ez milyen
nem
föld tömegébl nitrogén, carbonium és oxygén más elemekkel valamiféle levegt alkotott, de
volt, vájjon
tudjuk. Lehet
az életre egyáltalában alkalmas volt-e,
leveg éleny
föld fodrai közt s ha napvilág
már
ha
— a földre hullottak, fogalmunk
hogy a
a körlégbe illant s
azt
—
lehetséges; így
pl.
nélkül
is.
Ha
víz volt
már
a
akkor valamiféle vegetáció a Yellowostone-i parkban 74° Celsius vízis
volt,
;
63 ben, a körlégtöl teljesen elzárva, teng bizonyos vegetáció. Ugyanezt a föld felületén él növény- s állatvilágról nem mondhatjuk, azoknak éleny kell, anélkül elvesznek. Van azután itt még egy más, fontos tényez, melyet az élet föltételeibl ki nem hagyhatunk
nem
a tengermélységnek flórája és faunája
szorul rá a napvilágra,
napsugár nélkül meg nem él az volt-e akkor abban a kezdetben a kérdés vetdik föl ezek után napvilág? elkészült-e már akkor a világ nappali lámpása, mely ht
de a föld felületén terjed
élet
:
:
földre ? s egyáltalában
és fényt s ezek révén életet szór a lett
mikor
a napból ez a sugárzó, életet adó, központi test?
E kérdés
tényleg nagyon lefegyverzi az élet-kikezdés határai-
nak messze kutatóit
még nem
volt a
h
:
mondják, hogy a nap 50 millió év eltt központja s bár 50 millió
azt
és fény kisugárzó
év eltt a föld már megkérgesedhetett, mit használt volna a kéreg,
ha nincs napvilág hozzá, mely
30 millió évnek tehetett, hetett.
kellett
faunát és flórát
a
letnnie, míg a
istápolja?
nap arra a hfokra
20,
szert
hogy a földön valami szegényes faunát és flórát nevele kérdések s a reájuk adandó feleletek
Bár elismerem, hogy
inkább a theoria, mint az exact tudomány alapján állnak; az elvek
nem tudom
tekintetébl
osztani
tekintjük;
a
már pedig
vízben föllelhet
Az s-élet
kislelk fölfogást.
e
bizonyára a tengerekben tengdött
akár
meg
a tengerekben rejl élet ezer
oxigeniummal
is
akár
a faunát,
beéri
a
flórát
ezer alakja
napsugárra
és
nem
—
azok a 200 300 méter mélységben él, sziklához ntt alakok?! íme ez az élet már jelentkezszorul. Mit élveznek a napsugárból
hetett a körlég ez idszerinti
eltt. Mialatt
a
vegyülékének
szervezetlen természet
fensbb életformák hordozására
:
napvilágnak elállta
s a
még
alakult
s
készült
azalatt az élet alsóbb fokai
a
már
megtalálták életföltételeiket. Az élet s a szervetlen világ tehát sokféle
viszonosságban állnak egymással. Az
a világ teljesen elkészül
alig
;
valamiféle, alacsonyabb alakjainak dett s
maga
ez az
mvében. A természetben képes valamiféle
rügy a fán
!
a föld az
életet,
nem
várja be,
míg
a föld az élet
lett
hordozására, rögtön benépese-
alsórend fauna
a szervetlen világ kiépítésének s a
dozni
élet
hogy alkalmassá és
flóra beállt
napszámosnak
szerves világ tökéletesítésének élet
kifejlik
hordozója, mihelyt hor-
rajta,
fakad
belle,
mint
VI.
Kzetek. Lépjünk be már a
meg közelebbrl
e két
tz
Említettem már, hogy a föld
vegyületeibl
elem
más
s
áll
érez
;
mhelyeibe
és víz sajátos
s tekintsük
hatalmasságnak mveit.
„átlag"
kova, mész,
átlag
mondom, mert
agyag, vas
van
hiszen
más
elég
Kezdve a földalakulásnak úgynevezett archaikus
is.
elttünk elsnek ismert szakán, arany, ezüst, platina, réz, mindenütt föllép, fleg azokban a hegységekben, melyek eruptív kzetekkel vannak áthúzva.
V.
i.
czinn
Oly hegyekben
azonban,
hol
az
Az
kárpátok.
ugyanis
oldatai
kvarc
ólom,
:
réz,
A nyítja a
a
szivárgott
s
víz,
kzet
azokban
és mészpát szép jegecekben,
vas
élenynek,
törésein és
üllepedtek
le
vagy az ezüst,
cin-vegyületek ércoldatai. általános
szerepét
természetben
a
legjobban
növényzet zöld színe; ez a zöld jellemzi
képesíti a
teljesen
ilyenek nálunk az északi
;
ércereket forradásoknak nézik; a
repedésein a
kzetek
eruptív
hiányoznak, ércerekkel sem találkozunk
szénenynek
melybl
kiválasztására
leveg szénsavából
a
élünk, szabad lábra állítására.
—
így hívják a zöld
is.
Már pedig vas
színnek
létesít
bizo-
növényt,
a
A
életünk
nem képzdhetik. A
nélkül a chlorophyll
ez
az
chiorophylltl
függ a mi
elemét,
s
hol
növény n, ott vas is van a földben. Csak az egy csillámban (Glimmer) is konstatálták a réz, ólom, kobalt, nikel, ezüst, arsen, antimon, szolgálnak
cin,
az
vas elfordulását.
Mondjuk: szerves
fák törzsei
anorganikus tápanyagoknak,
kén-, foszfor-, káli-, kalcium-,
a
A
részint ércbl,
egyaránt;
részint
az
és
ágai vezetékül
oldott
nitrogén-,
magnesium-, vas-vegyületeknek.
kbl az
áll
érc
és
a világ,
k
a
szervetlen
és
vagy
az
oldataiból
oldatok gázaiból.
Gáz
volt a világ, szereti
mondani
a theoria,
gázok az elemek
65
mind azután nagyrészt lecsapódtak s most már mint közetek merednek ránk; részben a tzbl váltak ki, részben a vízbl; az most a kérdés, mi tulajdonítandó a tznek s mi a víznek. ;
Ezennel tehát a való valóság földjére
kzetein
s
széttekintünk;
alakján
lépünk
fönsíkokat, lapályokat, szigeteket, tengereket;
elénk a
áll
értenünk
kell
kutatnunk.
Ez
arculatja.
föld
s a föld jelen
hegyeket,
látunk
arculatnak
földségeket,
ezerféle változatban
minden
vonását
meg
a föld mechanikáját, fizikáját hegyirl-tövire át kell
;
De
hogy
ezt
els
megtehessük,
alaposan
okvetlenül azt kell fölvetnünk, hogy a
kzetek
kérdésül
lévén a föld csontjai
jellemz vonásai, a föld alkotmányának bordái s honnan vették magokat e kzetek s hogyan lettek? mint nttek? mint épültek? meg kell nyitnunk e néma kriptákat; szét kell fejtenünk e múmiákat, ki kell betznünk e síriratokat; melyek régi világokról beszélhetnek. s
arculatának
gerincei,
Honnan
els
a kövek, ez tehát az
kérdés.
hogy ha a geológia kerül szóba tudományos, de nem geológiai könyvekben, vagy ha kozmogonikus theoriákra egyszerre belecsöppenünk a és palaeontologiára fordul a beszéd katalógusába, anélkül, formációknak hosszú hogy tudnók, hogy ugyan voltaképen mi is az a formáció. Sziluri, devoni, permi formációkat emlegetnek; az olvasó rendesen azt gondolja, hogy Észrevettem,
:
ezek
formációk
a
kzetek
szín,
külön
külön
alakú
és
tulajdonságú
hogy az egyik talán pala-, a másik mész-, a harmadik homok-kzet, melyre csak rá kell nézni s azonnal tudjuk, no ez permi formáció, az meg sziluri. E naiv gondol;
azt gondolja,
kozás sem a
sem
tulajdonképeni
kérdés
a nehézségeket
nem
értheti
tárgyán
el
nem
igazodhatik,
kevésbé képes az
annál
;
ellen-
vélemények közt biztos, tisztult szempontra szert tenni. Nem érti, hogy mikép disputálhatnak arról, vájjon ez a kövület a krétakorszakba vagy a triászba tartozik-e ? Nem érti, hogy miért helyezik
tétes
a
Mária-völgyi
palát
egyszer
devoni
a
korszakba,
egyszer
a
tertiárbe ?
Azért szükségesnek tartom,
hogy alkossuk meg magunknak
a rétegeknek szeinléltet képét, melyet
a
kzetek
genezisét valamikép
minden, a mi van,
lett s
bár ezt a gondolatot
úgy
nem
el
látjuk,
nem
meg nem
alkothatunk, ha
gondoljuk.
Istenen
kivül
hogy egyre alakuló-félben van,
Herakleitos
és Hegel túlzásainak kere-
tébe foglaljuk, kiknek véleménye szerint a természet az „ellentétek Prohászka: Föld és ég.
^
;
66 törvényén" épül
föl
és
semmirl sem mondhatni, hogy
„es hogy valósuló-félben van ein Werdendes." Ez bizonyára nem kein
gibt
;
sondern nur is
Seiendes"
„ein einheitliches
gokat
úgy értjük
is
Hogyan
fogjuk.
meg
lettek a
de
;
azért
igaz,
áll;
Mint minden tudományban, úgy ebben is, mint másban, az alakulás, a fejldés
fejldését
állván a föld,
hogyan
lett
Falusi iskolában
a
s a
k
föl-
st
ebben sokkal
kérdését
el
nem
érti.
a kérdést:
n,
dol-
eredésüket
csak az fogja magát e téren kiismerni, aki a föld
;
Kzetekbl
növény
az öntudat
kövek, ezt akarjuk tehát tudni.
inkább
hanyagolhatjuk
hanem
Seiendes,
hogy a való
ha levesüket,
legjobban,
van,
einheitliches
k
közt,
pedig lefelé
a
kzetek képezvén
falait,
vessük
föl
kzet?
szó lévén a gyerek
n. Ez
hogy mi a különbség a hogy a növény felfelé
arról,
azt felelte,
éppen nem
van mégis az a merész szó, hogy a
k
is
talpraesett feleletben ott
n.
Fogadjuk
el
a falusi
gyermek gondolkozásának e merész ötletét s mondjuk, hogy a kövek nnek. Nnek, midn földalatti erk emelik a norvég s a nnek, mikor a tenchilei sziklapartok falait egyre magasabban gerbl kiemelkednek a koráll-padok s a mész- és homokk-rétegek de mindenekeltt nnek akkor, mikor lesznek: már pedig lettek a gránit-, porphir-, a mész- és homokkövek, a pala-hegységek, st többet mondok, nnek most is, mert a jelen világban is egyre képzdnek. Ki tudjuk mutatni, hogy gránitjaink, trachitjaink, bazaltjaink nem teremtettek készen, hanem hogy heveny-folyó állapotban azokat szétrepesztették, folyosókat, törtek át más kzeteken, kéményeket szakítottak beléjük, melyeket saját kzeteikkel kitöltöttek. Hogy pedig ez nem teremtetett készen így, az onnan világos, mert azok a kzetek, melyeken a gránit, trachit áttörtek, réteges, üledékes kzetek, melyek vízben képzdtek s a fauna és flóra ;
maradványait zárják lapjaik közé
;
homokk-, mészk-rétegek
elbb
tehát
ezek a
trachittól, gránittól áttört
keletkeztek, azután szakít-
tattak szét.
A föld kérgében mindenfelé találkozunk e jelenségekkel; mindenütt nttek, lettek tehát a kövek. De mibl lettek? más szétmálló föld
kövekbl
kialakulását
s
az
kezdetben
sködbl
a s
gzök a
lecsapódásaiból!
cseppfolyós
állapotból
Ha
a
kell
magyaráznunk, akkor a hlés következtében képzdött salaktömegek s az összefagyó salakokból elálló kzet-kéreg képezte
67
„Das Matéria!
a primitív kzetet.
ursprünglich auf
worden, sei
es im feurigflüssigen
sei
uns bekannten Gesteine
aller
irgend eine Weise
dem Erdinnern
aus
ist
geliefert
dampfförmigen Zustande,
oder
es im Zustande der wásserigen Solution. Alléin bis auf diesen
Ursprung können wir nicht
ersten
ohne uns
Lehrbuch der Geognosie,
meg
szetesen
böz
I.,
A kzetek
1.)
zu
verlieren."
(Naumann,
A kzetek anyagának
termé-
anyagból verdtek össze a külön-
lennie s ez
kell
kzetek.
731.
Fállen zurückgehen,
allén
in
Spekulationen
nutziose
in
sora
keletkeze'sének
az észlelt saját-
is
meg; vannak ugyanis ülledékes, réteges kzetek, melyek más kzetek bomlásából kerültek ki ezek természetesen nem képzdhettek volna, ha nincs primitív hegység, mely maga nem ülledék, hanem másféle „adat." Ilyen lehetne az izzó földgömb lehlésébl származó salak-kzet. Ha ugyanis minden kzetet vízben való leüllepedésbl magyarázunk, akkor a neptunikusokkal az els adatot nem az izzó lávává srsödött, hanem a vizes, pépes oldattá lecsapódott sködben kell fölvennünk. Az els kzet csak akkor lehetne ülleságokból
állapítható
;
dékes,
formáció,
vizes
neptunisták, kik
a
nyára azt fogják
állítani,
réteges
képzdmény;
Tekintsünk tehát kétféle
az
el
kzetet
elskhöz
kell
vizes oldat volt.
híg,
oldatokból keletkeztetik,
vízbl,
minden kzet
hogy
de ezt a
kérdést
A
bizo-
eredetileg ülledékes,
megoldani.
aligha fogjuk
a hypotezisek szürke gomolyától s forduljunk
világhoz.
a tényleges
ha az sanyag
világot
A
tényleges
tartoznak
a
lávák,
eredetileg folyós állapotáról
:
határozottan
tekintve,
világot
különböztetnünk
eruptiv és ülledékes kzetet;
gránitok,
bazaltok, a másik
kétségünk nincs;
melyeknek osztályba
sorozandók a homok-, mész- és palakövek, az agyagpalák, konglomerátok.
Tz
keletkezésében.
és víz tehát tényleg
Ez utóbbiak
rejtik
szerepel a jelenlegi
magukban
az
kzetek
eltnt világok
nem minden, vízben képzdött, réteges vannak képzdmények, melyekben semminem fosszil maradványra nem akadunk. Fordítsuk figyelmünket mindenekeltt a tz munkájára s azokra a kzetekre, melyek a tz mhelyébl valók. Mikor itt ha volna a föld tüzet emlegetünk, ne gondoljon senki lángokra tömegeket hanem izzó, olvadt alatt tz, még az sem égne lánggal,
fosszil
kzet
maradványait; de
ilyen
;
;
még arra itt tznek. Azonkívül hogy az eruptiv kzetek említésénél nem
nevezünk
is
kell
kell
figyelmeztetnünk,
az erupciók
modern 5*
68 vulkánokra gondolnunk; ez a szó erupció tényleg a vulkánok erszakos kitöréseire figyelmeztet, de jó lesz megjegyeznünk, hogy a vulkánok magok a már nagyon megvastagodott földkéregnek jelenségei, igazi gz-szelepek, hiszen hegyesek is, alakjára, a
valóságos hegyek
;
a föld
elbbi korszakaiban az erupció bizonyára
hogy a földkéreg dudorodott, emelkedési krátereket úgy formált, melyek megnyíltak, a kráternyílás szélei beomlottak, eltört a lávák árja és a kráternyílás, mely esetleg a Himalája és Szibéria közti fönsík vagy más ilyen világrészekre terjed örvény volt, vagy történt,
feltöltdött fönsíknak, föltorlaszolván a két szélén a Himalája s a tibeti
ben.
hegyek romjait, vagy beszakadt s óceánok képzdtek mélyeiföldalatti erk mechanikája nem vakandtúrásokkal, hanem
A
Alpesekkel dolgozik.
A
Kordillerák, a Himalája-hegység
gusok egyik tekintélyes iskolája
emelkedben
nem
van,
szerint,
a geoló-
melynek tekintélye most újra
egyebek, mint a földkéreg törései, aminek
következtében a törés egyik oldalán a rétegek szilánkokká csúcso-
sodva
meredtek, míg alattuk és mellettük a törésnek másik
fölfelé
mélybe szakadt
széle a
nem
Kétséget
svagy óceánt vagy síkot képezett.
szenved,
meg;
hogy a már formált földkérget
„hoc
saxa
loquuntur"
a
ily
erupciók
törték
magok
égbemered hegyeknek s a hegyláncoknak alkata hirdeti. nem alkotó részekbl való összetételt, hanem a
az
ezt
;
föltevést
Alkat alatt
kzeteknek
elhelyezkedését
értem
a
földkéreg
falazatában.
trachitok s gránitok elhelyezkedése ugyanis sokszor
olyan,
A
hogy
magán hordja régi cseppfolyékonyságának jellegeit; be van szorítva más rétegek nyílásaiba, más kzetek szakadékaiba. A földalatti
erk
feszülése
következtében
ugyanis
természetes
dékenysége képezve
ért
volna
szerint
cik-cakban,
már most
rendetlen
rendetlen
e
a
helyen
vagy több alsó
felületéig
nem egyenes vonalakban, hanem
történt;
több
földkéreg
a
engedett, megszakadt vagy egész a föld rétegen át anélkül, hogy a föld felületéig
;
ez a szakadás
kzetek enge-
elnyúlt
zsákutcák
folyosókat
egészen
ki
vannak töltve idegen, oda nem tartozó trachit- vagy gránitkzettel; a szakadások néha egészen finom ágakká vagy centiméternyi lemezekké, melyek a finom repedésben képzdtek, vékonyulnak.
Még nitban
a
világosabbá lesz ez az széttört
métermázsát
által,
hogy a trachitban vagy grászilánkjait, néha sok
homok- vagy mészkzet
nyomó
darabjait
befoglalva találjuk;
gránit-áram elnyelte s körülöttük megfagyott.
ezeket az izzó
69
kzeteknek folyékony állapotát a szikláknak zöldk, porphir, a pala- és mész-
Bizonyítja némely
alakja is; néhol a bazalt, gránit,
hegységgel
csodálatos
találkozva,
sokat szenvedett, melyek a
összezsugorodá-
torlódásokat,
könyvkötk
használt márványozott
által
papir cik-cakkos, összebogozott rajzára emlékeztetnek.
részei
De maga az a körülmény, hogy a földkéreg összetartozó meg vannak szakítva a közbefurakodott eruptív kzetek
által,
azután
ékelt
kzet
ki
vannak emelve vagy
úgy hogy a közbeegymáshoz ill réteg-
leszorítva,
átugrásával össze lehet hozni az
még
vonalakat: mindezek a jellegek kizárják a kétségnek
nyomait
Az eruptív kzetek a tömegben,
mintegy
öntve,
gránit, trachít,
földaraboltságban
syenit
meg;
merevültek
a
oszlopokban, a gránit kockaforma
található.
is
porphir,
bazalt,
tódulva
áradva,
néhol szép
trachít s a bazalt
A
trachít
Új-Seeland szigetén bizarr kinézést adnak gót
halavány
is.
oszlopos tornyosulásai a
partoknak,
dómok széles leütött tornyai volnának. A gránitban elforduló jegecek általánosan
akárcsak
ismertek.
Fényl,
csillámló píkkelyecskék, lemezkék villognak benne többnyíre kova,
agyag, káli és
magnesium társaságában. A nagyobb
fehér és vöröses
darabkák, melyek a vörös gránitlapnak felvágott cervelatí kinézést
hs-darabokra emlékeztetnek, földpátjegecek. A világos-szürke szögletes szemcsék kvarcdarabkák. A gránit apró pórusaiba, mint kis tömlkbe majd gázbuborékok, majd apró cseppek szorulnak, úgy mint tiszta víz, só-oldat, vagy adnak
s
a
szalonna-
és
folyós szénsav, ami a gránitnak hevenyfolyó s nagy
való_keletkezésére
A vízgz
s
a
nyomás
alatt
utal.
gázok nagy szerepet játszanak mindenütt, hol A mai vulkánok kitöré-
az elemek hevenyfolyó állapotban vannak.
seiben a
szer
vízgz
természeti
s a
gázok épp úgy
tüneményeket,
kisérik
és
tarkítják a nagy-
ahogy a régen megnyílt vettek. Ez a tevékenység nem-
mint
kráterek munkájában tevékeny részt
csak a kitörésben megnyilatkozó eleven erkre vonatkozik, hanem
abban is jelentkezik, hogy az olvadt ércek és lávák s az olvadt üveg nagy mértékben nyelik el a gázokat. A földnek megnyílt kráterjei, azok a nagy láva-tavak szintén sok gázt nyelnek el, mely a föld lehlése közben ismét kiszabadul. (E. Suess, Einige Bemer-
kungen über den Mond.)
A
gránit víz- és
gáztartalmát
ez elnyelt
gz
és gáz képezi.
;
70 mely vele még azóta
jól
csak
régi
el
nem
idkbl Az
beszélni tudna.
mai
kérgét
hevenyfolyó
izzó,
elzárva
állapotában
Egy
illanhatott.
való
óriási gránit- és trachit-tömegek,
alkotják, a régi
kráterjeinek
világ
ségére utalnak, melyekkel szemben a
Vezúv
hogy a
gyerekjáték. Ismétlem azonban,
kzetek
süket úgy, hogy a földben e
hevüktl
tán a fölöttük
s
ha melyek a föld
regélhetne,
olyatén
tevékeny-
az Aetna munkája
gránit- és trachit-hegyeket
hanem magyarázzuk
ne képzeljük formális tzhányóknak,
kerültek s
jött s
ugyan-
dolgokról
csudálatos
s
érintkezésbe
ilyen vizcseppecske
fekv
földrétegek
is
megolvadtak
s az egész vidék
mint izzó, tüzes láva-tó fortyogott. Vagy
zelhetjük így
az izzó gránit-
által
is:
id
is,
alatt
s
hogy a gránitok a
képzdtek
s azután
föld forró
is
erre a
trachit-kúpok. Végül lehet
kérgének alján nagy nyomás
csak a repedez, szilárd kéreg folyosóiba
kéményeibe préseitettek Kell
magasba emelték
foga lerágta, a viz elhordta s akkor
fölszinre kerültek a gránit-gerincek s a
az
elkép-
nyomás
és trachittömegek nagy
fölpréseitettek s a fölöttük való rétegeket a
ezeket a fels rétegeket az
eredé-
alkatrészei hevenyfolyó izzásba
föl.
nagy nyomásra visszanyúlni,
mert megdöb-
bent, hogy manapság nem képzdnek a lávákból gránitok nem nagy mélységben a vízgz nyomása alatt.
;
hacsak
Tz
tehát bizonyára dolgozott a föld tényleges kérgén.
Más
kérdés
az,
vájjon a föld hevenyfolyó sállapotának elmé-
letébl kifolyólag akadhatunk-e rá valahol azokra az ssalak-kzetekre,
mondjuk s-rétegekre, melyek a
hl
láváknak els kérgei
lettek volna.
A
hevenyfolyó állapot
s-rétegeknek nevezni ami a réteges alkatot illeti, az ülledékes, vízben formált hegyekre, ami pedig a jegeces alkatot vagy legalább jegecesedési hajlandóságukat illeti, azokat a titokzatos,
hivei
szeretik
mély kzetrétegeket,
melyek,
emlékeztetnek; ide tartoznak els sorban a sagyagpala, kvarcit, kvarcpala. A gnájz bizougyanloyan chemiai és petrografiai összetétele van^
eruptiv hegységekre gnájz, csillámpala,
nyára jegeces
;
mint a gránitnak
s
néha oly mérvben, hogy nem lehet megkülönnem ilyenkor gránit-gnájznak vagy gnájz-
böztetni gránit-e vagy
;
gránitnak hivják.
A •étezik;
legvalószínbb
elször
azért,
az,
hogy
a föld
csak a plutonikusok játszanak a
s-salak-rétege sehol sem
hogy soha sem létezett s tzzel annyira, hogy képzeletükben
mert lehetséges,
;
71
ég csóvák másodszor azért, mert a gnájz-gránit különben sem skéreg, hanem nagy nyomás alatt képzdött eruptív réteg. Azt sem kell róla gondolnunk, hogy minden gránit és gnájz okvetképzdhetik az esetleg most is ott, hol az eruptiv lenül srégi kzetek képzdésére plutonikus erk kínálkoznak. Eltekintve e kérdéstl, vájjon a gnájz skéreg-e vagy nem, eredete fell is egyre borong a kétely; a gnájz ugyanis réteges is s így a tz és víz jellegeit látszik magán is, meg kristályos hordozni s még sem sorozhatjuk be sem az egyik, sem a másik osztályba; a vízben üllepedett kzetek közé azért nem tehetjük, mert rétegeiben soha semmiféle szerves lenyomat vagy maradvány nem fordul el: az eruptiv kzetek közé pedig azért nem illik bele, mert nem látni rajta a folyás, áramlás, a kupolaszer feldua világok
;
;
dorodás
s
a
Ítéletet;
jellemzi
;
a
torlódás
a
jellegeit,
melyek
a hevenyfolyó állapotot
sem hozhatunk végleges, dönt kövületek hiánya nem csak a tzben lelt kzeteket kristályos mészkövekben nincs semmi fosszil maradvány,
De
jellemzik.
ezen ismérvekbl
az pedig, hogy a gnájz réteges, szintén nem bölcsje ellen kzetek, melyek biztosan tzbl valók, szintén mutatnak rétegesedést. Ezért a geológusok a gnájzot s az jegeces palákat kryptogenalakulásoknak hívják, szemben a pyrogen (tzbl való) s a hydrogén (vízbl való) kzetekkel. Vannak azonban olyanok is, kik a gnájzt átváltozott gránitnak tartják ezek szerint az sgránit volna a most
pedig azok ülledékesek
;
bizonyít tüzes
;
s
;
ismert
rétegek
közül
plutoníkusok bizonyára a
neptunikusok
alap-formáció.
az
pedig
tzbl, az
a
hl
Ez
alap-formációt
a
láva salakjából eredeztetik
stengerek rétegeibl származtatják;
eszerint eredetileg ülledékes, azután
késbb
kristályos
lett;
ezt a
fejldést metamorfózisnak hívják.
A metamorfózis
vagyis átalakulás
mindenütt
járja.
Valamint
növények és állatok szkebb, tágabb keretben variálnak, úgy is még pedig annyira, hogy gyakran az átváltozásokban rá sem ismerünk az eredetire. Ki hinné, hogy a sziklák is elváltoznak s hogy nekik is van, a
variálnak a kövek
ha
nem
is
;
életük és érzésük,
de alakváltozásuk,
mondjuk, szen-
Nemcsak keletkeznek s alakulnak, nemcsak bomlanak és széthullnak, hanem át is változnak. A bomlást a legkeményebb vedésük.
grániton és porphyron
is
a viz és a leveg, a
fagy s
a
h
s
a
vulkánikus kilélegzések eszközlik. Az átváltozások pedig bizonyos
72
folyamaton
részleges bomlási
át a
kzetekbl
jegeces,
vagy ha
is jegeces, de új alakulásokat eszközölnek. A metamorfizmus kzetek világában egy csendes, de folytonos áram, melyben némelyek a nyomást, mások a chemizmust, vagyis a kzetek chemiai erit, mások még a föld elektromosságát is fölléptetik
nem
a
Ha nem
ható tényezül.
tudnók okát, eléggé bámulatba ejtene
is
a tény.
A metamorfizmus s a
ténye általános. Íme az apró kagylócskákból
legfinomabb mész-iszapból a tenger mélyeiben hatalmas ponkok
nyomása az óceán mélyeiben mint metamorfizmus által e mésztelepeket kristályos mészkövekké, a mészköveket márványokká változtatja. Ép úgy homokköveink voltakép ugyanabból a homokból valók, mely a folyók s a tenger fövényét képezi, melyet a Sahara szele kavar és sodor az Atlanti tengerbe konglomerátjaink abból a finom vagy vastagszem ü görgetegbl lettek, melyeket patakjaink és folyóink görgetnek és szállítanak a tengerek ölébe; de hogy a homokból homokk lesz, azt a víz mhelyének köszönjük. Az apró, finom vagy vastag szemek közé behatol a vízben feloldott, kristályos cement s ez ragasztja a homokot homokkvé. A palakövek, a márga, a mész-tufák eredetileg iszapszer ülledékek, amilyenek minden pohár vízben képzdnek; a kszén maga semmi egyéb összepréselt s elváltozott növényzetnél. Nem a nyomásnak, de az és
gubarcok keletkeznek, a
hydraulikus prés
mködik
víz
s a
;
elváltozásnak
van
dönt
itt
szorított szénát, pozdorját,
kszén a kszén ers nyomás alatt ;
A hnek még nagyobb s
a
befolyása
;
bazaltokat s gránitot.
össze-
az pedig
nem mely
eredményezte.
a metamorfózisban bizonyára a víznek.
;
bomlásából való,
növényzet chemiai
ezt az alakot
nélkül
elváltozás
forgácsot nyernénk
fát,
nagy szerepe van
s
A szénsavas víz köveket old, porphyrokat A gránitok végleg elpusztulnak a víz föltar-
tóztathatlan beszivárgásától
;
fehér agyaggá lúgozza ki a gránitot a
víz. Macao környékén a gránit-hegyek felülete fehér porrá van szétroncsolva s úgy néznek ki, mintha örökös hó borítaná ket. A porphyr-hegyek néhol 30 rfnyire mélyen kaolinná
szénsavas
vannak szétszedve. De kivált a hegyek csúcsait és gerinceit pusztítja a víz; minden hegymászó fejcsóválva szemléli az iszonyú rombolást, melyet a víz végez aprózza, végül
homokká rli
A metamorfizmus
;
elször
szétrepeszti,
azután
föl-
a kzeteket.
tehát általános,
alakító
tényez.
Ront és
73
Valamint az iszapból köveket teremt, ügy változtatja kzeteket. „Viele Geologen irja Naumann,
épít.
753.
I.
—
már
át a
—
meglev
m.
i.
I.
sind der Ansicht, dass auch diejenigen Gesteine, welche
provisorisch
als
kryptogene
Bildungen
und
wurden,
bezeichnet
namentlich, dass der Glimmerschiefer, Chloritschiefer und auch der
mit ihnen verbundene Gneiss, überhaupt dass die schiefrigen, krystallinischen Silicatgesteine durch einen langsam wirkenden, inneren Umbildungsprocess aus anderem sedimentáren Gestein entstanden sind."
Nem a
zárkózhatunk
nyomás,
gondolatot tények tárgyát
pala
képez
kzet
palává
gondolat bizonyító ereje ell
el e
chemizmus megváltoztatja
a
támogatják,
is
még
kzetek
a
a
;
h,
De
alakját.
a
pedig ép a fejtegetésünknek
gnájzra nézve. Adatok bizonyítják, hogy az agyag-
a gránittal való
változott
a
s
szomszédosság befolyása
gnájzt
tehát
ülledékes,
alatt kristályos
kzetnek
réteges
mondhatjuk, mely a metamorfizmus révén kristályos kova-kzetté lett. Ez átalakulásban pedig legnagyobb befolyása lehetett a föld
s
melegének, mely az
kéregre
még
közvetlenül hatott s az átvál-
tozást elsegítette. (Gander, Erdschicht. u. Erdg. 59.
nem
Szóval a gnájz, ez az állítólagos sréteg a földkéreg
formáció
;
els láncszemét; elfogadjuk, hogy si, hogy nem állíthatjuk, hogy a bolygó els
terrain
hl
de azt
rétege. Igaza le
annak a franciának, ou tout est vague."
van tehát
primitif,
Naumann
is
m.
(i.
ii.
18.
azt irja:
1.)
Matériái dieser uranfánglichen Kruste fláche wirklich zu
Beantwortung vielleicht
1.)
adja kezünkbe
aki
„Ob
irgendwo
Tagé austreten sehen, dies mit Sicherheit gégében
nicht
mondja
ist
die
„c'est
:
aber
wir
das
Erdober-
an der
eine Frage, derén
werden
kann,
eher verneinend, als bejahend ausfallen dürfte. Das
uns bekannte Fundament,
alap-
salak-
und tiefste
primitive Formation, erscheint mit
solchen petrographischen und geotektonischen Eigenschaften, dass
man
sich
kaum ohne
weiteres
dazu
verstehen kann,
in
ihr jené
ursprüngliche Erstarrungskruste anzuerkennen."
Az eredeti sréteg tehát mythoszba vész; azontúl pedig a vízben képzdött rétegek kezdik szerepüket. „Tout est vague, tout est vague", ez a tudomány refrénje; az
svilágok sötétsége és chaosza
szava
:
a geológiára
is
illik
A
ezt kiáltja vissza.
szentírás
állítottam eléd, amelyikét akarod, azt válaszdi
tüzet s vizet ;
de a geológia most
is
ott áll
a
tz
és víz
74
nem
tud választani. Kezébe fogja
eltt
s
nem
ismer rá anyjukra.
s,
az
Azok ugyanis rétegesek is, jegecesek hordják magukon. Vízbl látszanak
is
jegeces palákat s
tz
s így a
és víz
mert rétegesek,
lenni,
jellegeit
csakhogy rétegeikben soha semmiféle szerves lenyomat nem fordul gnájzon, el tzbl látszanak lenni, mert jegecesek de az torlódás dudorodás, áramlás, a grániton sehol sem látni a folyás, az jellegeit, melyek a cseppfolyós állapotot jellemzik, igaz, hogy amint
s
s
;
;
már említettem, ezek az itt fölhozott ellenvetések sem döntk akár a tzbl, akár a vízbl való eredésre nézve. A kövületek hiánya ugyanis nem bizonyít a vízben való képzdés ellen, mert hiszen a mészkövekben
kristályos
biztosan ülledékes
sincs
soha
fosszil
maradvány, pedig azok
képzdmények. A mészkben, mikor
kristályo-
maradványok, éppen gy, mint a grafitban a mostani geológusokkal fölvehetjük, hogy a grafit a kszénbl metamorfózis által lesz; pedig azon sodik,
márványnyá
mikor
pl.
válik,
elvesznek
a
;
sem
az organikus
látni
eredetet,
mint már a kszénen
is
csak
útközben
mégis organikus eredet, de az eredet jellegeit is, ha volt benne organikus
nehezen
s
elveszti.
Lehet tehát, hogy az sgnájz
maradvány, elváltoztatta
A tzbl nem dönt;
azt saját elváltozása
való eredés ellen fölhozott
a földkéreg alatt
közben.
nehézség pedig szintén
képzdhetnek hatalmas gnájz vagy
most is, melyek nem folynak, nem dudorodnak, szétnyomva tapadnak a földkéreg fenekéhez. Jelenleg mindkét irányban ágazódnak szét a nézetek némelyek az sközetek bölcsjét a vízben, forró, mély tengerekben keresik.
gránitrétegek
hanem
elterülve,
;
Nézetük
szerint
a
jegeces
palák
átváltozott
réteges,
üllepedett
kzetek, melyek egyszersmind a legrégiebbek, gy hogy azokon ti öregebb kzeteket keresnünk nem lehet. „Alles spricht sehr zu Gunsten der Ansicht, dass die kryumgewandelte, metamorfosirte Schichtgesteine sind, sie werden denn auch von manchen Geologen als metamorphische Gesteine bezeichnet." Bomelli, Die Geschichte der
stallinischen Schiefer,
Erde. 168.
1.
Mások meg jében
melyek>
hogy a földkéreg
Köhler-rel azt tartják,
hellyel-közzel
egyre
képzdnek
hatalmas
belse-
kzetrétegek,
nyomott, heveny-folyó magmából, lávából valók. Ezek^a rétegek egészen vagy félig megkeményednek s roppant
gnázj
fölfelé
vagy
gránitrétegeket
képeznek,
melyek
majd
nyugvásban
75 vannak, majd
emelkednek
az
alulról
azokat egészen
nyomás következtében
ható
fölfelé
réteges
s föltolják a
st
kzeteket;
maguk lépnek mint gránithegycsúcsok
s
föl-
szétrepeszthetik
nap-
a
szinre.
Azért Köhler a
földlehülésnek
nem els
fogadja kérge,
el,
hogy valahol az ssalak kzet, állapotában és helyzetében
eredeti
Amit most skzetnek tartanak, azt késbbi eruptiv kzetek fölnyomulásának is mondhatni. Az alsó gránités gnájz-rétegeket u. egyre feljebb nyomja az alsó er, ezek szorítják a fels sedimentár-rétegeket; ezek idvel lekophatnak,
föllelhet
volna.
i.
s így azután archaikus jelleg v. izzásból, hlés képzdött kzet kerül felszínre s a vidék archaikus jelleget nyer, milyen a Böhmerwald, Riesengebirge, Harz, Odenwald, az északi s az erdélyi Kárpátok részletei. Ebbl azonban nem következik, hogy ez az archaikus jelleg kzet igazán régibb, mint a lefoszlott ülledékes mész- vagy homokk, mert ugyanakkor képzdhetett, mikor ez, csakhogy a földkéreg fenekén s késbb emel-
leválhatnak
i.
által
kedett hegységgé.
Bátran konstatálhatjuk tehát gránit-rétegeknek,
és
még nem
igen
kzeteknek a jegeces pl.
is
s
azért
önmagukban
maradványok
kryptogén
legrégiebbeknek
is
a
tudomány
(titkos
eredet)
konstatálhatjuk,
minden más
véve,
jelleg
hogy
nélkül
sorának tekintetbe vétele
a rétegek
s
igenis a legalsó gnájz-
paláknak eredetét
jegeces föl
hogy
hívják azokat. Valamint azt
palákat
a fosszil
nélkül,
a
derítette
azt,
nem mondhatjuk, már
csak azért
sem^
mert a föld kérgének alsó részén keletkezhettek egyidben a vízbl
fels rétegekkel
leüllepedett
még egy
Végül
Az svilág homályát
sem a
tzbe
világeredés helte izzó s
fölfelé.
plutonizmusnak
a
sok tüze
rengeteg
tanulmányozásában hogy az svilág is inkább
tudja megvilágítani s a geológiának
benyomást
mint
késbb emelkedtek
s
megjegyzést.
eredetét
A
veszi
az
ember,
azt
A pyrogén formációk nem képesek minket a emelni; kzeteiket, melyekre a tz ráleleheletét, tétovázás nélkül elfogadjuk, de az si réteget ki nem kutathattuk. A tzbl át kell mennünk a vízbe. hajlik.
tornácaiba
vízben otthonosabbak vagyunk,
A
ez a föld s az élet bölcsje.
utalnak
is
vízbe,
mint
neptunisták;
szülanyjukra „spiritus
Dei
;
mintha éreznk
is,
hogy
földkéreg hatalmas rétegei a vízre
vízbl való a ferebatur
super
világ,
azt
aquas",
hirdetik a
mondja
a
76 szentírás.
Tüzet
nem fogadnak faciem abyssi"
itt
el ;
mint föidalakító,
a földön
s a szentírás
rémületes
egy
azt
írja
„facies"
általános
„tenebrae
:
a
tényezt
erant
super
Hogy
„facies abyssi."
hogy a rengeteg mikép jutunk ez svizekbe, azt nem tudjuk kzetrétegek hogyan képzdtek, azt sem tudjuk. Volt-e kezdet óta annyi víz a földön, annyi s oly nagy mélység, hogy a 20.000, 40.000 lábnyi vastag rétegek képzdhettek; vagy talán mint az aggregáció teóriája mondja, úgy volt-e, hogy a földre az acceleráció következtében kisebb-nagyobb holdak leereszkedtek, melyek ;
elbb, mint jelenleg még hséges holdunk, a föld körül forogtak pépes tömegük a földre ömlött s azon elterpeszkedett? ki tudná megmondani. E fölfogás ell a katasztrófák megbeszélé-
s vizes,
nem menekülhetünk.
sénél
Addig lettek,
teremti
is
hogy a kzetek legnagyobbrészt vízben Az pusztítja el; az teremti meg ket. Meg-
biztos,
vízben nttek. a szétmosott,
finomabb iszapból,
részben megolvadt
vagy
nagy-
és
kisszemü
anyagokból,
leg-
homokból, törmelékbl,
folyamok szakadatlanul szállítanak mélységeibe. E munka fölött századok és ezredek vonulnak el a napok és évek liliputi idmértékét alig alkalmazhatjuk azokra a zajtalan alakulásokra, melyek alatt milligrammos iszapból, pehelymelyet a patakok,
folyók és
;
szerü
kagylókból
Lissabontól acélrúgói
idt
ezer
Pekingig;
mutatni
lábnyi
vastag
ahoz ugyancsak
szikla-rétegek
id
kell,
képzdnek
melyet
óráink
nem gyznek. Azonban hagyjuk el most az el a képzdmények méreteitl s vegyük
s a tért, tekintsünk
szemügyre a vízben alakuló kzetek genezisét.
;
VII.
A víz
mhelye.
Eddig kétféle kzetet ismerünk kzeteket,
milyenek a bazalt,
:
a biztosan
porphyr,
syenit,
tz-eredet tömegtrachit
s a
kétes
eredet jegeces palákat, a gnájzt és sokféle gránitot. Térjünk be most a víz mhelyébe; kérdezzük, honnan ez anyag s miféle anyag az, ami itt munkában van s miféle erkkel dolgozik a természet ez éjjel-nappal egyre tartó, soha nem szünetel munkájában. A vízben képzdött úgynevezett réteges kzeteknek óriás nagyrésze
mészk, mindennem
változatban
:
úgymint
márvány,
dolomit, travertin, kréta, oolith, gipsz, anhydrit s a mész-sziklák és
mész-palák sokféle kiadásai. E kzetek a vulkanizmusnak behatása
hegyekké torlódnak, de bölcsjük a néma tó, st néha a zúgó, hömpölyg folyam is. A szénsavas mész lerakódik a vízbl s a mészkövet alkotja, A vizek roppant mennyiséget tartalmaznak a mészbl oldott állapotban az édesviz tavakban s a tengerek partvidékein a szénalatt
a föld
felületén
tenger vagy az édesviz
;
savas mész a vízbl kiválik s leülepszik.
Óceánban
mészk túlnyomó
a
való lerakodás
rakódik
le,
által
a
keletkezik;
mint ahogy azt a laikus
mésztartalmát az oranizmusok szívják építik
belle;
e
De nem
a partvidéken túl az
közvetlenül a vízbl mész túlnyomóbb része nem gondolhatná, hanem az Óceán
részben
s kagylóikat, korálljaikat
fel
kagylók és korállok szolgáltatják a tengerben
ala-
kuló nagy földrétegeknek épület-anyagát.
A
tengerek
hemzsegnek
azokon, melyek közül 800.000 ezer fajukon végig föl
parányi
infuzóriumoktól.
nyom egy
Kezdve
milligrammot, ezer
meg
a módosabb, tetszetsebb alakokig, mind
dolgoznak a jövend földrészeknek kialakításán. Itt a tömeg dönt s abból van elég. Oszlás által szaporodnak 32 óra alatt teljes polyppá nnek. Milliószámra élnek apró celláikban s a polyptörzsek
ágakká,
szirtekké,
padokká,
szigetekké
78
A
lesznek.
foraminiferák a tenger fölszinét lepik
káik egyre hullanak a mélységbe,
hójegecek,
hanem
kagylók
fehér
tenger fenekén egy hét alatt 3
mészkagylócs-
el,
ahol szinte „havazik"
Ha
pilinkélnek.
e
vastag
centiméternyi
de
;
nem
mészkbl
a
ülledék kép-
zdik, akkor 2000 év alatt 4000 méter vastag mészhegység emelkedhetik a mélységbl. A rengeteg számról fogalmat alkotunk, ha meggondoljuk, hogy pl. Gaetai öbölnek homokfenekét felerészben e kagylócskák teszik, melyekbl IV2 millió csak két latot nyom. A mély tengerek fenekét átlag egész 4000 méterig majdnem mindenütt fehéres, szürkés, ragadós
ez az iszap
iszap födi;
is
csupa
kagylócska majd a foraminiferák, majd a globigerinák fajából. A nummulita-mészk, mely Lissabontól Japánig terjed, a régi
nummulita-tenger iszapjából való; Anglia kréta-szikláit is e kis építészek építették s a párisi szemcsés mészkövet is, melybl paloták Tödi,
épülnek, neki köszönhetjük; a Pilátus,
mvei.
kolosszusai hasonlókép ez állatkák
A
tengerfenék e
titkait
a tengerek életének földerítésére kikül-
dött expedíciók tárják szemeink
Challanger-expedició. Azeltt a mély tengerek fenekén
Glárnisch hatalmas
a
elé;
átlag az
élet nincs.
legkitnbb ezek közt
volt
A
a
a közvélemény, hogy az
priori
ember
talál
is
argumentumot a mélység élete ellen hogy is lehetne ott élet, ahol semmi fény, semmi világosság nincs, ahová a napsugár be nem szrdik sehogysem ? hogy lehetne ott élet, hol a magas vízoszlop nyomása annyi métermázsa súllyal nehezedik mindenre? Azonban ez okoskodások ismét alaptalanoknak s egyoldaluaknak bizonyultak ;
s szétfoszlanak
a rideg
ténnyel
szemben,
mely az expedíciónak „Ez expedíció eltt
hálóiból az élet sokféle alakjaiban lép elénk.
hogy az
azt tartották,
élet a
tengerfenéken csak a partok közelében
van és hogy 300 öl mélységben megsznik.
mélységnek
a legnagyobb
óceáni
Egészen olya
apró állatok ezek, mint
és Globigerináknak neveztetnek
fenekén nagy területen réteget
talált,
mészbl az
A
van
amink
a
melybl
él
maga
hogy
faunája.
a krétában vannak
ismeretlen
vastagságú iszap-
melyet a Globigerina alkot. Az állatka
nem
csokból.
meg
tudjuk,
Challanger az Észak-Atlanti-tenger
elterjedve és
mint egy mákszem, teste,
;
is
Ma már
alig
nagyobb,
való lyukas héjában van kocsonya-
állaton egyes szálak bújnak ki a lyuka-
tenger felülete alatt tömeggé kavarodva élnek és kimúlva
a fenékre szállanak ...
A
tenger legnagyobb mélységében a feneket
veres agyagiszap borítja. Ez a tengerben
lebeg legfinomabb kzet-
79 anyag összegyülemlése. A törmelék nagyobb része vulkanikus eredet, mely úgy a tengeralatti, mint a földfeletti erupcióból származhatik. Meteorit eredet ásványos anyagot is találtak az .
.
.
Eladások
iszapban." (Szabó:
Némely
a geológia körébl.)
fajaiból épülnek.
A polypok
a
szakadatlan
teket lassan-lassan összeépíti és új
mások
madreporok különböz munkája az egyes szirUj-Caledoniától a Marquesas felé
szigetek korállokból,
földség emelkedik.
A
korállok a zoophitákhoz tartoznak
majd az
egy darabig
;
nem
bir-
majd a növény-, majd az ásványországba soroztuk be. A korall apró kis állatkák gyülekezete, mely törékeny, meszes házban lakik. Ezeknek a polypoknak egy anyakülön exisállatuk van, melybl rügyezés által sokszorosodnak tenciájuk van, de közös életet élnek. Az állatkák azután kihalnak, csak házaik maradnak, kemlékeik, kerdeik, kpadjaik. A ker-
tunk velük;
állat-,
;
dkben fantasztikusan
elágazó törzsek, a Meliták,
a Plumária
a tengeri Liánok,
koszorúival
Korallin-bokrok,
Iris,
összefzve,
erdk sznyegét a Tubiporák,
figyelmeztetnek, mieltt az
serdkre Meadrinok,
más drágakszeren ragyogó virágok képezik. A korállok s madreporok szirtjei az által támadnak, hogy
Cariophyllok s
az
mésztömecsekbl kagylóikat képezik, melyek szirtekké tornyosulnak. Ugyancsak a víz sótartalmát is fölemésztik. Az Óceán vize rengeteg sót tartalmaz; ha azt lecsapolnák, akkor a világ fölszinét 10 méter vastagságban boríthatnók be. Ez a só megakadályozza a tenger vizének túlságos párolgását, mely ha beállna, özönvizek szakadnának a szárazföldre. Mihelyt a tenger vize a mélységben a kis rablók által só- és mésztartalmától megfosztatott, könnyebbé válik apró infuzoriumok a
s
mésztartalmát
viz
gyöngyei fölsietnek a
tengerszínre
kodik ismét az elpárolgott
mélységbe. íme, mozgás, áramlás,
anyagot
szállít
a
jövend
De nemcsak
A
tivolii
A
élet
is.
Itt
a
sóval
mindenütt
s e
s leszáll
a
mozgás egyre
világok kiépítésére.
a szénsavat a
vízesés, hol az
ségbe, éjjel-nappal épít
örök város remek
fönt ugyanis a víz tele iva-
a csendes tengerben válik
a tajtékzó vízesésben lerakodik.
új
;
hátrahagyott
víztl
a
fölszívják,
travertin
ki
leveg
mészk, hanem
a
nyeli el s a
Anio folyó szakad mész-szirteken,
le
mész
a mély-
melyekbl az
épületei épültek.
vízben lettek azonkívül az agyagkzetek, melyek nagyobb
részben kovasavas agyagföldbl, azután mész- és vas-vegyületekbl.
80 magnesia
kvarc-homokból
és
A legfinomabb
állnak.
kaolin
a
(porcellán-föld), a legközönségesebb az agyag.
A
Az agyag-kzetek közt els helyen állnak az agyag-palák. Az agyag-kzeteknek is
palatáblát és „grifflit" mindenki ismeri.
bölcsje a
öml
tengerbe
kiadásban
mindenféle
iszapot
A
A
víz.
vizek
szállítják a
finom agyag-
tenger
partvidékein.
s lerakják
a
tengerpartot különféle fenék-vek körítik, szürkés, kékes, barna
iszapfodrokban néha 50
— 60
órajárásnyi
Akárcsak
szélességben.
a szárazföld szoknyájának vagy mantil-jának körülfutó fodrai vol-
nának. (Bomelli
A
i.
m. 160.
1.)
folyók azonban nemcsak finom iszapot hordanak,
kavicsot, törmeléket,
homokot
is
szállítanak.
felel távolságokban
lerakják.
így
támadnak
különféle konglomerátok.
Ha
a
S a
hanem meg-
azt azután
homokkövek
törmelék szögletes
s a
s nincs legya-
akkor brecciának hívják.
lulva,
A
palákról szólva
iszap növényi szállitóit,
A
nem
hagyhatjuk megemlítés nélkül a kova-
amint azt a
mészk
eredeténél
az
állati
melyek a kovaalgáknak egy nemét képezik. Egyetlen egy sejtbl állnak, mely kecses, apró, de kemény kovahüvelybe rejtzik. Ehrenberg szerint
szállítókkal
is
tettük.
köbhüvelyekre 40.000
diatomaceák
— 50.000
a kova-pajzs, azért a természet
növények,
millió esik s jóllehet ily parányi ez
még
erre a kis lapra
is
rápazarolta
mvészetét; bordákkal, sávokkal tarkázta azt, úgy, hogy e rajzok szerint 1000 különböz fajt szokás megkülönböztetni. Mily csodálatosan gazdag alakítás az, mely a diatomaceák pajzsát akárcsak Achilles pajzsa volna, ezerfélekép disziti. Szaporodásuk gyors, rohamos, mesés; 4 nap alatt 140 billióra rúghat az ivadék. Ezek okozzák a keleti tenger kikötinek eliszaposodását. Wismar kikö-
tjébl
évenként 17.500 köblábnyi algát kotornak
A
kis
árt neki
ki.
algáknak kova-vértje ers, kemény mint az acél
;
nem
sem h, sem rothadás; ezer év neki egy nap, el fölötte. E keménységének köszönheti, hogy formációk óta változatlanul áll fönn. A kszénkorszak
sem
víz,
nyomtalanul vonul a legrégibb
rétegeiben épp úgy ismerünk
rá,
mint a kréta szikláiban. Ehren-
berg kimutatta, hogy a krétakorszak tzkövei s bizonyos, kemény,
finom
palái a
élnek
közel a víz fölszinéhez
diatomaceák kovavértjeibl állnak. Hasonlóan kovakagylócskákat nyújtanak a föld szirtjeinek kiépítéséhez a rhizopodák osztályába tartozó radioláriák és polycystiák. Iszonyú tömegekben
kocsonyaszer állományban, mely a
;
81
górcs lyeknek
s
alakoknak csodálatos sokaságát
az
alatt
pajzsocskáknak kecsességét
Urwelt der Schweiz. 192.
nnek
így
vizekben. Akár
a
elénk.
tárja
a
kova-hüve-
(O. Heer, die
I.)
mész-
állati,
s
mindennem
kovakzetek
és
fajai
a
akár növényi vagy anorganikus eredés legyen
mész és kova közvetlenül, a természet háztartásában ez az anyag természetesen már megvolt; az állat s a növény nem hozta
ez a
létre;
a tenger sem.
A
már csak
víz
újjáalakítja
a széttört
régit.
Új világok a tengerekben a régiek romjaiból épülnek föl. Lehet, hogy kezdetben gáz- és gztömegek közvetlenül csapódtak le a
már nem
forró vizekbe; de azontúl ez
kzet rldött meg vagy
olvadt föl s lépett
lettek s végre
csepfolyósakká
hanem
történt, új
a
szilárd
alakokba; a gázok
azután ismét repedeztek,
megfagytak,
köveik legördültek, falaik szétmáltak, homokká, iszappá szitálódtak;
homokot, agyagot, iszapot a
a törmeléket,
víz gördítette s gördíti
most is a tengerek s tavak mélyeibe. Ott a víznyomás, a prés s chemizmus a mester; a prés gyzi s a chemizmus ráér, nincs sürgs dolga s van rengeteg ideje. A ragasztó cementek s a kova belekristályosodnak a homokszemek közé s homokköveket alkotnak. A mészkagylócskák vagy a mésziszap finom jegecekké és csillámokká alakulnak s az otromba mészkbl csillámos márványok a
keletkeznek.
A
víz alá került s
növényzet kszénné
válik s a
légáthatlanul elzárt
maga részérl
erd-
szintén
és mocsár-
emeleteket
épít bele a világ falaiba.
Hozzá kevésbbé
kell
fejti
ki
chemizmus majd jobban, majd
tennünk, hogy a erit.
A
plutonizmus szerint
—
s
mi
a plutonizmus érvényesülését bizonyos határok közt,
gok
vizei
jobban
is
nem
—
tagadjuk
a régi vilá-
forrók lehettek, szénsavval és mészsavval voltak
moshatták
szállíthattak a
s oldhatták
kzetek
új
a
kzeteket
alakulásához.
A mészk
mésztartalmáról
fogalmat adhatnak a vizek
s
s
a
telitve
bséges anyagot rengeteg méretei
kszéntelepek a
lekötött széneny tömegeirl.
bennük
A
szerint tehát,
hordott
el
a
víz,
amily
képzdtek
hegységeket az újak
;
mosott és szedett szét s csak ki, olyanok
st mondjuk
képzdnek ma is. A világalakulás folytonos, hiszen a hegypusztitó, kzetbontó munka egyre tart. Minden magas hegycsúcs rom; jég leveg
és víz, falaiba
;
és napsugár a pusztulás barázdáit húzza bele szikla-
szétfeszített falak,
törmelék
jelzi
a hegyóriások lealázását
s a völgyekbe való csendes leszállását. Prohászka: Föld és
ég.
"
!
!
82
A s
folyók most
kedett a
már
kontinenseket
képzdnek kzetek.
is
hegy, a kontinens
a
szírt,
a
szállítják
is
mélységeikben most
Óceánokba
az
hogy kiemel-
Alig
tengerhullámok
a
pólyáiból,
megkezdette bomlását; minden részecskéjét a világnak kör-
is
forgási sodra ragadja.
Amilyen a tengerbe sodrott kzet iszapja
vagy homokja, olyan lesz az új réteg is a tengert lassan kitölti a víznyomás is, meg a vulkanizmus nyomása is másfelé irányul s a mi ;
hajdan tengerfenék
;
az ismét szárazfölddé lesz
volt,
Azonban errl
viszont tengerekbe merül.
s
a szárazföld
következ
a
fejezetben.
most már meg az anyag körforgását tüzetesebegyértelm a fönnállt világ bomlásával s az újnak
Tekintsük ben,
mely
kialakulásával.
A
világ
kérdésre, azt kell
világot
romjainak legbuzgóbb
hogy mennyi
is
Óceánba, szirtjeit
arra a
Dunán, meg akarunk
felelni,
a folyók.
mondanunk: annyi kérem, hogy még egy jókora darab magával
visz
A Duna medrében toknak
Ha
szállítói
víz folyik le a
ott millió
— vagy
az ó-világ tekintélyes
évek múlva
emelked
új
része
lecsúszik az
Alpeseknek, Kárpá-
tudja mi lesz a nevük az új világ hegyeinek
ki
—
képezve.
mondok,
nem
is mese mesés sejtelmet tüzetes keretbe foglalják és számokban kifejezik. Az ember mélázva áll sokszor az ó-világ leszerelésének e medre mellett; nézi a lesikló hajót, a szalon-gzös fedélzetén sétáló s ingerked közönséget s nem gondolja el, hogy nem a folyam hátán, hanem a méhében folyik le tulajdonképen az élet, a fejldés játéka. Fönt csak az ember játszik; lent új világok árama siklik le zajtalanul. A mi Dunánk kivált az ausztriai alpes-világot, a dél-német-
Amit
A
itt
az
legújabb kutatások e
országi hegységeket hömpölyögteti városaink mellett
el
a Fekete-
tengerbe.
A vízben absolute minden kzet feloldódik, valamint nincs melyen a víz át nem hatolhat. Legkönnyebben azonban a szénsavas mész olvad föl a vízben pedig ép ez alkotja javarészben az Alpesek hegyláncait. k,
;
A
tovaszállítást a víz körforgása eszközli,
dották a görögök
nagy
;
közlekedésügyét
mészet erezetében,
„navxa gei"
mon-
ép a víz által. A természetnek a víz gondozza. A víz hömpölyög a ter-
minden
folyik
s a hajtó
ert
a nap melege szolgáltatja, mely
83 a víz páráit a felhbe emeli s onnan es alakjában iecsurogtatja. Minden escsepp esési erélye egy-egy kalapácsütés a hegyekre, szirtekre,
egy
lökés
és cipel mindent
A
a
pataknak,
rombol,
;
vízmennyiség, mely a természetben körben
Krümmel
egy része folyton elpárolog nagy, hogy
lecsapódik;
s
a szárazföldet egy
egyenletesen eloszlanék
a
mert Suezben
:
csapadék egy év
méter a csapadék magassága.
Ebbl
következik,
ahhoz, hogy a tenger vize elpárologjon
medrébe megújulva de a geológiában víz
visszatérjen. Igaz,
nem épen
szakadatlan
e
oly
átlag
alatt
Himalája hegyek
a
teszi,
E víztömegnek
méter magas víz borítaná, pedig
A
nagy.
jár, óriási
millió köbmérföld.
centiméternyi, Cerra-Punyiban
keli
szétszed
a tengervíz mennyiségét 1285 millió köbkilométerre
ami valamivel több mint három
es
folyónak
a
lassan, de folytonosan.
ha az csak
3
közt 14
hogy 15.000 év
és a körforgás után
hogy 15.000 év hosszú id,
sok.
körforgása
a
szárazföldet
tenger
a
mélyébe transportálja. Nincs az a szikla a tiroli Dolomitban vagy a Salzkammergut Traunsteinján, melynek részecskéi a szke Dunában el nem sietnének, s a Tengerszemcsúcs repedezett szirtjei, melyeket a turista tapos a Magas-Tátrában, visszaadják neki a vizitet Budapesten vagy Apatinban, a Duna-fürdben vagy pláne
még bensségesebben a mosdó tálban. Els tekintetre nem ötlik szemünkbe szirtekben s
kzetekben
;
de csakhamar
nyünket, ha megtudjuk, hogy a föloldott
tömeg
a víz
romboló hatása
megváltoztatjuk
kzet mennyisége
Veooo részét teszi. Hatezer év alatt tehát
a
véleméa víz-
annyi szilárd tömeg
vándorol az óceánokba, amennyi víz özönlik beléjük egy év alatt. Basel mellett a Pedig mily nagy ez az évenkinti víztömeg !
Rajna óránként 112 millió köbláb vizet hengerít: tehát hatezer év 40 alatt annyit cipel el az Alpesekbl. Sicut mellett a Nilusból 3
—
millió
köbméter
nában Parison
víz folyik le a vízállás szerint váltakozva; a Száj.
át
14 millió köbláb
víz,
s
a
Gangesben pláne 55
köbméter víz siet az óceánba. Hogy az amerikai monstrefolyók mennyi vizet hömpölyögtetnek, azt nem tudjuk. A Dunáról azt gondoljuk hozzávetleg, hogy kétszáz millió köbláb víz folyik Esztergom falai alatt óránként. le medrében Ha ezek a folyók a föld hátán 15.000 évig folynának, akkor millió
s
annyi vizet
torkoltatnának a
óceánok víztartalma.
tengerekbe,
amennyi
a
tengerek s
84
Az oldott szilárd részek különféle arányokban szerepelnek a folyamok vizében a szerint, amint más és más kzetben vágódik a folyam medre.
Kiszámították, hogy a teutoburgi erdségek évenként 36.000 köbméter meszet vesztenek. Az Elba csak Csehországból évenként 52.000 köbméter meszet visz el. A Themse évenként 110.000
köbmétert hurcol
s a
Ezek után
melybl
területet,
13.200 év
négyszögmérföld),
egy
alatt
a legérdekesebb eredményre.
rátérünk
Nem
Hány év
óceánok kitöltdjenek? Borzasztó hosszú id; de ha
ahhoz, hogy a jelenlegi tengerek
kell
(2072 angol mélyebbre mossa.
vizét nyeri
lábbal
kevesebb, mint 234 millió év.
és
egészen más alakot mutat áll addig, akkor természetesen majd ahol most a tenger hullámai hömpölyögnek, ott róna vagy hegység terjeng és ahol most az alpesek, Kárpátok merednek az égbe, ott akkorra tán a tenger hömpölyög. Hány világrész lesz akkor? S ugyan mit fognak regélni Európáról, a rég eltnt vároMily semmiség ezzel szemben sokról, óceánokról s folyamokról ?
a világ :
!
...
az ember
hát
még
a politika!
A bravúros erpróbákat azonban
Midn
mutogatják.
kivált
Chung-Mau város helyén 15 m. magas Mississippi
ülledéket hagyott hátra.
minden évszázadban órajárásnyira
A Hoang-Ho év
China és Amerika folyói
1888-ban a Hoang-Ho, a „sárga-folyó" kiáradt,
csapadékát véve
kitölti
kiszámították,
A
a tengert.
hogy ha 1400
fölhordott televény-iszapját 3 négyszögmértföldnyi területen
alatt
egyenletesen
3000
elosztanók,
Mennyire mozdítják
el
méter
magas
réteget
kapnánk.
a világ bomlását az árvizek, hegyomlások,
vulkánok kitörései, a föld bels üreEzek azonban katasztrófa-számba jönnek s nem tartoznak a föld rendes kubikusaihoz. Éppen oly könnyen érthet, hogy ez a földmunka nem folyik mindenütt egyenl mérvekben néhol lassúbb, néhol gyorsabb. Folyók nincsenek mindenütt vízözönök, földrengések, a
geinek összeomlása!
;
óceán polypjai sem találnak mindenütt egyformán kedvez körülményekre. Dr. Thomassen írja, hogy a keletindiai Quadaloupe
s az
szigeten
él
König egy embercsontvázat
hogy alighanem csak az utolsó a szikla.
A
talált
korall és kagylók fosszilmaradványai
A
történeti
messinai Faró-nál egyre
Marseille körül
fekv dombok
ezalatt szürke agyagréteg
vonul
;
látni,
mészkben még most amibl következik,
közt,
korszak
alatt
mint alakul a
képzdött
homokk.
nagyrészt konglomerátból állanak, az agyagban épületmaradványokat,
85
bronz pénzeket
zdik
a
híres
A
találtak Massilia legkorábbi korszakából.
nem
Urmia-tavon, mely oly sós, hogy hal
perzsiai
benne, kép-
Perzsiában) márvány.
híres város
(Tebriz
tebrizi
meg
élhet
Mesterséges rekeszekben a vizet csakhamar finom hártya
id
rövid
hetünk
múlva a kéreg oly kemény és vastag
fölötte,
Mikor
nünk
a
nem szakad be. víz mhelyérl van
s
hogy elme-
lesz,
nem szabad
szó,
lepi,
megfeledkez-
krl, mely a vízben lett s mégis ég; értjük A kszén ma is képzdik alakulásának els stádiuma
arról a fekete
a kszenet.
;
a tzeg. Csendes tavaink öbleiben,
mocsarainkban a vízinövények
sznyeget
puha
sznek, mely lassankint az évek változatával leszáll a fenékre. Légmentesen elzárva, chemiai változáson megy át, melyet az jellemez, hogy ez a hinár és fonaltömeg el nem
hanem oxygénjétl
rothad,
A növényzettömeg adott
túl
a
szerint
kszén,
ht
az
oxigénen
barnaszén,
ki,
a
:
annál
ebbl
jobb
tzben
szolgáltat.
tzegben még igen sok, kszénben még kevesebb
graphit.
elég s annál
mint a gyémánt;
A tzeg,
jobban
szénenytartalma dacára
barnaszénben már
foglaltatik.
ugyan
írni
A kszénnek
a
nem
A
és anthracit lesz; némelyek
ég
barnaszén, annál több
s
minél kevesebb benne az oxygén és hydrogén,
a
Minél
válik.
radikálisabban
tüzel anyagot
kszén
ismét
szabadulni iparkodik.
raktárává
a széneny, minél
végeredménye a
fejldés
anthracit a
fejt
szénenynek
meg benne
kizárólagosabban van
tzegbl
és hydrogénjétl
ezúton
A
graphit
lehet vele, de
melybl
kevesebb, tiszta
s
a
széneny,
fteni nem, mert
tiszta
ég.
rétegei oly helyeken, ahol most folyamok nem járnak, tavak, mocsarak nem terjengnek, régi világoknak a mieinktl elüt arculatára utalnak. A nagy kiterjedés s a sokszoros rétegezés a kszent alakító tényezknek nagy mérveit s hatalmas voltát bizonyítják. Ez elüt arculat vonásait most le nem leplezzük s beérjük azzal, hogy a víz mhelyének e fekete
hatalmas
termékét megemlítettük.
Végül ide tartozik a só, melynek így
nnek
a
kövek,
szigetekké; a szigetek
elbb forog
így
összekapcsolódnak
a tenger hullámai jártak, ott új,
A
szirtjei
képzdnek
szintén
vízbl valók. padokká,
szirtekké,
kontinensekké
most ers
s
ahol
sziklatalajon sürög-
szárazföldi élet.
víz tehát
dönt és épít; rombol és
pára-alakjában, hogy a
felhk szárnyain
alakít.
Tengerbl
a hegyekre
érjen
;
kikél
azok
!
86 földjét
mossa,
szikláit repeszti
s
zsákmánynyal
megrakva, kzet-
oldattal, iszappal telítve iparkodik vissza bölcsjébe
!
Nivelláló, irigy
hatalmasság; ellensége minden magaslatnak és csúcsnak, ellensége
kitnségnek
a próféta szavai szerint sürgeti, hogy minden völgy minden hegy és halom lehordassék és egyenes és sima legyen minden, mint az óceán felülete szélcsendben E zsákmányoló, rabló utjain azonban a víz részben nem találja el a visszautat s nagy tömegekben a földbe szivárog. Az óceánok vize annyi évezred óta roppant tömegekben a földbe kzet, réteg nem tartja föl haladásában a legkeményebb hatol a
;
kitöltessék s
;
;
sziklák, mész-, kova-,
vas-vegyületek
fölszívják
víznek eszerint nagy része fogságba kerül
a vizet
;
az
es-
a föld bensejében.
Mindennek dacára túlzó, neptunikus illúzió volna arra gondolni, hogy ez utón egykor majd a tenger kifogy s a föld tömege
meg
ivakodik
Murray,
vele.
a jeles
amerikai
hajóskapitány
és
hogy a tengerek tényleg sekélyebbekké lesznek idvel mások azt tartják, hogy az estömegeket nem lehet az óceánok párolgásából elégségesen kimagyarázni s kozmikus vízpáráknak behatolását látják szükségesnek atmospháránkba. E gondolattal máshol foglalkozunk. Tény, hogy a víz mhelyében készül a világ s ha a mhely
természettudós
azt
véli,
;
eltnik,
uj
világ
nem
alakul.
Sejtelmekkel
telik el lelkünk, valahányszor az óceán partjain nézünk; gyönyörködünk szépségén s lelkesülünk termékenységén, hiszen uj világok bölcsje. Örökké ifjú barázdát nem húz rajta végig az idk ekéje. Szép a tenger, végtelen kék-
a
végtelenbe
;
sége
lágyan
átfoly
a láthatáron
barna, vörös, sárga s
hófehér
hisz'
kék
vitorlák rengenek,
virágszirmok a csendes tó tükrén. érzik
halvány
a
h
Nem
égbe.
Peremén
mint szétszórt
haladnak, merengnek,
jól
magukat e fenséges, két kebel ölelésében. Mindkett h, mindkett kék. Az ezüstös kék égbolt életet, tüzet, élet-
meleget sugárzó végtelensége tükrözik a tenger termékeny, enyhít, kék keblén. Az ég lemosolyog millió csillogó szemével
csillapító
tükrébe s a tenger
Tz
hs,
tulajdonkép pedig a legmélyebb s összhang szülje e két hatalom terhes méhébl lépett a mindenség. Mindkett végtelen, kék mezben az isten „örök, gondolatainak" jelképe. izzik valamennyi virágon, mely a
legteljesebb
el
h
fuvalmát lehel az izzó, magas égre.
lágy
és víz! látszólag ellentét;
tengerpartot
;
Tz
díszíti s víz foly
sejtjeik
valamennyi ereiben, hol életök
87 s életök
—
lelke
illatuk
Hesperidák földjére
—
égbl
az
Tiíz
rejlik.
porral a levegt s önti ki
mindenfelé
azt az
könny,
s víz vet
meglep
j,
arany
be
szórja
fényt a
selyemfátyolt a
átla'tszó
gesztenyés és olajfás lejtk festi körvonalaira.
Ha
a tenger fell
szél fuj
denikük arányos görbületekben
tnik
fel
csak
a
homokján
part
mint
a mélybe
s
hullám
hullámra
puha,
midn
A
legfinomabb
sznyegen hatolunk
anyaföld
az
és alá siklik s
föl
tajtékzó taréját.
fel
ölti
perzsiai
min-
gördül;
emelkedik. Mint óriási kígyó
mely gyorsan gyrdzik,
messzirl,
fövényen,
s
száll s
lábunk
elvész
lejtn
lassú
akkor az
alatt,
óceánnak pehelynél lágyabb, bársonynál puhább hullámain ringatózunk; nem visznek el magukkal, csak emelnek, felemelnek, beláthatni hogy a környéket; azután ismét leszállunk a hullám völgyébe; s nem látunk mást, mint eget! Az élet tengerén is úgy ha magasan állunk, többnyire a földet nézzük, ha pedig van mélyre vetdtünk, akkor az égre tekintünk fel. Szép a tenger, a legfönségesebb szépség, majdnem oly szép mint az égbolt. A tenger, úgylátszik, nem nyög az isten átka alatt; mert nem az ember hazája; megmaradt szépsége érintetlenül
—
;
—
.
és
homálytalanul
Termékei nem
bája
mert
;
szítják a testben
nem mködött közre
földre;
a
bnben.
a rossz kívánság tisztátlan tüzét s
a böjti parancs, mely a testet fékezi, lámai tisztátlant
.
.
meg nem trnek,
nem vonatkozik
rajok. Hul-
kidobják ismét a megmételyezett
— tespedés nincs bennök, folyton megifjulnak
engedelmes-
s
kednek a szélnek és szélvésznek, mely képe a szellemnek így jött le a Szentlélek. Romlást nem ismernek, mert a kesernyés só* rzik, ez pedig a bölcseség jelképe. A tenger a termékenység s fejldés bölcsje, azért lebegett fölötte az Isten lelke. A legnagyobb ;
er
mvelt
rejlik
cseppjeiben,
a
gz, mely
a
massága;
hullámaiban
a
Zsoltáros
az
lágyan zsongó, majd
dörg
hozsannáját
konyabb az ég benyomásai iránt, tle Az igazi bölcseséget jelzi, tekintetét. mélyen
rejtegeti.
hallja.
világ
és a csigák
mert
A
s
hatal-
majd
tenger legfogés
vidám,
gyöngyeit,
ékessége
:
els
dicséretének
veszi színét
Egyszer fönség ruhája
valamennyi homok-csilláma
Isten
pedig
nyílt
kincseit
a part
kagylók tarka fzére.
Mi meg olyanok vagyunk, mint a gyermek, mely a fövényen e s épít homokból kiköt-mólókat s lesi, mint mossa a hullám elhaló öltögetése várfalai ersségét. Sokszor elnéztem s megsóhajtottam ezt a nagyságot és piciségetfenséges királyn zsuzsuit szedegeti
VIII.
A
szárazföld kiemelkedése. már
Megtekintettük gerincei s
föld
cekbl, parányi
a
tz
s a
készülnek
bordái
kis héjakból
;
filigrán
amily
melyekben a mozaikból, apró j-ege-
mhelyeit,
víz
filigrán
amily
a jegeccsillám,
minek következtében hatalmas rétegekben tornyosulnak egymásra. Az anyag tehát, melybl a föld kiépüljön, megvan; de a föld nemcsak anyag, hanem alak is, mvészi forma is csupa gondolat és sokféleség; emeletei egymásfelé vannak rakva; nem csupasz és egy hangú sík, hanem fodros, bodros, reds; nem egyféle kzet vagy föld nemcsak víz, vagy csak talaj hanem víz és föld fölváltva milligramos
a
héj,
oly rengeteg
nagy a tömegük,
:
;
;
s a fölület
Sok,
maga csupa érdekes
változatosság és sokféleség.
kérdés
ötlik
e
ponton
a
gondolkozónak
szemébe, melyekre a föld közönséges lakója nem is reflektál. A kérdések a következk miért ilyen a víz s a föld eloszlása, a milyen most tényleg? miért terülnek el a nagy földségek túlnyo:
móan
földgömb északi felén? miért fekszik a nagy hegyláncok tengelye a keleti féltekén az egyenlít fölött s terjed nyugatról keletre, mialatt a nyugati féltekén a hegységek tengelye északról délre irányul ? Miért vannak a keleti féltekének hegyláncai annyira meghajlítva, míg a nyugati féltekén a vonal elég egyenes? Honnan a földfelületnek nagy redi ? Mi magyarázza meg az Atlanti óceánban elnyúló S-alakú mély völgyet s Kelet-Ázsiának és Ausztráliának szintén ily alakú sok medencéjét és hegyláncait? Miért szakadnak a
a hegységek egyik
oldalukon
meredeken le a völgybe pl. az Csendes óceán felé, az Alpesek Olaszország, a Himalája India felé, míg a másik oldalukon hullámos elhegységeknek lépcsin ereszkednek a lapályba? Mi a gyrs-
le
Andesek
s a
és Kordillerák a
lánc-hegységek keletkezésének
oka? Mi
teke kiépítésében két részt különböztethetünk
az oka,
meg?
hogy a miféle
föld-
ernek
89 kell
tulajdonítanunk az északi földöveken
a Fjordok
keletkezését
s a délibáb tájakon a szigeteknek és félszigeteknek túlnyomó elhe-
Mi az oka annak, hogy a nagy földségek Amerika, Afrika, az Indiák?
lyezkedését?
kiékeldnek,
E
délfelé
pl.
kérdésekre
okszer
egységes,
feleletet,
magyarázatot
keresünk. Valamint a bolygó-rendszernek kialakulását mechanikus
módon magyarázzuk
s
nem
gondoljuk, hogy az Isten
külön for-
úgy a föld e jellemz mechanikus szükségszerséggel magyarázzuk, hogy a föld így alakult, hogy földségei így oszoltak meg, hogy kiékeldtek, hogy hegyláncai így fodrozzák felületét s nem máskép, ez mind mechanikus utón, a fizikai erk igénybe vételével szükségszeren ment végbe. A szükségszerség nem tagadja a gondolatot, a mechanizmus nem töri le a tervet; ellenkezleg a szükségszerség képezi alapját a szabadmálta a napot, holdat, földet és csillagokat
vonásait
tényleges
a
adatokból
—
—
ságnak, az anyagi
els
képezi
lét
:
—
els
és alapfokát a létnek,
lép-
csjét a lénytökéletesülésnek, mely a szellemben s a szabadságban a mechanika hordozza a gondolatot, mint a vászon fest koncepcióit.
öntudatra ébred s a színek a
;
Elsnek
azt a kérdést vetjük föl, mi gyrte össze, mi fodredzte a föld felületét olyképen, amint azt mi most szemléljük. Ez a kérdés magában foglalja azt a másikat is, mi emelte ki a földségeket s minek köszönhetjük a föld és víz felüle-
rozta és
teinek jelen eloszlását?
meg
kell
Hogy
e kérdés
nagy horderejét fölfoghassuk,
fontolnunk, hogy a bolygó „Terra" a föld és víz ilyetén
megoszlásának köszöni bámulatos, gazdag volna a „Terra" bolygónak
ha csupa
víz volna,
arányokról
s
mehetünk.
nem
alakulásról
Nem
Ha csupa
életét.
föld
nem volna semminem élete; meg ez az élete. E szerencsés elmélkedésünkben még messzebb
felülete,
volna való
csak odavetleg mondtuk
azt, hogy lehetséges hogy a „Terra" bolygó csupa víz legyen ez szó szerint igaz föltevés, s mikor erre reflektálunk, ismét a neptunizmusnak sejtelemdús gondolatvilágába térünk ki. A bolygók fajsúlya különböz; a földé 5-56, vagyis a föld átlag 5-56-szor nehezebb mint a víz; más bolygók azonban sokkal kisebb fajsúlylyal bírnak; is
volna,
;
Jupiter
fajsúlyát
1-37-ben
Neptunét némelyek
hogy
a
1-71 -re,
állapították
mások
bolygók fajsúlyának
meg,
Saturnusét
0-63-ra teszik
;
meghatározásában
észlelhet; lehetséges, hogy Neptun és Uranus
ebbl
is
0-72-re,
kitnik,
nagy ingadozás
fajsúlya 0.9 körül
90 ingadozik;
küls nagy bolygók
a
fekszik a víznek fajsúlyához. a
Merkúré
Vénusé
a
4-3,
A
4-5;
fajsúlya
eszerint
holdnak fajsúlya
bels bolygók
a
nagyon közel Marsé 4.4, holdunk tehát
3-4, a s
súlyosabbak. Ez adatokból a neptunisták azt következtethetik, hogy a küls bolygók átlag vízbl, vagyis likacsos jégbl állnak. Hevenyfolyó lávákból már csak nem állhatnak, mert akkor a fajsúlyuk víz,
nem
fajsúlyát
rajta.
A
égi testek.
föld
Más bolygókon
nem
ilyen,
fönséges
gondolatainak
távlata s
a
teljesen
víz óriási
s
nyílnék
itt
is
ilyen
;
a
akkor a föld mert
aránylag
túlsúlyban
lehet,
vízbl, illetleg jégbl
de lehetne
hogy mély óceánok borítsák, mint Mily
A bels bolygókon
legnagyobbnak tartanunk,
hogy vannak
lehetséges,
alatt.
következtethetnek
túlsúlyára
kellene
azért
kevés a víz
st
állna a víz fajsúlya
a jég
illetleg
álló
lehetséges volna,
talán borítják a többi bolygót.
a
teológiának,
a
célszerség
mily hideg zuhany szakadna azokra a Flammarion-
poéta-astronomokra, kik a bolygók némelyikén, kivált a Marson nemcsak életet, de a villamosság védjegye alatt álló kultúrát szima-
féle
tolnak s
azon törik
tésbe jelek
által
Mars
kodásokkal, sem
fejüket,
hogy mint léphetnének összekötteE dologban sem a priori okos-
lakóival.^
indukciókkal
és
általánosításokkal
nem
boldo-
asztronómia adhat késbb irányt. Annyit éppen nem túlnedves; a térképen ugyan a tengerek a fölület Vs-ét borítják, de ha a víz tömegét vesszük s a földön egyenletesen elterülve gondoljuk, akkor a vízréteg a földsugárnak elenyész kis részét, csak Vsooo
gulunk
;
itt
csak a
fizikai
mindenesetre mondhatunk, hogy a föld
képezné.
részét
A Vénuson, Flammarion
szerint, természetesen szintén van élet; de kevésbé finom szervezetüek, tehát értelem dolgában is alantasabb teremtmények nálunk. A gyorsan váltakozó szigorú évszakhoz ers, durva organizmusok kellenek, hogy ellent bírjanak állni; a mi mérsékelt égaljunk ideges, érzékeny emberei, asszonyai ott bizony nem élhetnének meg. Minden arra mutat, hogy a Vénuson sokkal kevésbé kellemes lehet a lét, mint a földön." (Camille Flammarion, Csillagos esték.) Ez utóbbi állítás a legigazabb, mert ha a Vénus is csupa jég, akkor sokkal kevésbé 1
„a Vénus lakói szükségképen
kellemes rajta a lét. Továbbá: „ma már szinte kétségtelen, hogy a Marson nálunk különb teremtések lakoznak; testre könnyebbek, lélekre értelmesebbek." U. o. Hátha villamos, jegesmedve-féle alakoknál nem viszi többre „szinte kétségtelen" állítások mezébe hogy német, természettudós, aki Flammarion megcsodált „tárcáit" tudományos szempontból abba a fiókba dobta, melyre rá van ír\'a „albernes Zeug." Kemény, neptunikus itélet.
a Mars csoda-világa? s ez álmokat öltöztetik. Volt, igaz
91
Jelenleg
nem
kedik a
ki a
szárazföld a vízbl
nagyobb
összefügg'
A
seknek hívjuk.
meg éppen
hanem
bontja víz az egész földterületet,
zatos magassági arányokban s
a kisebb földdarabokat szigeteknek,
;
földtömegeket
szóbeszéd öt
világrészeknek
válto-
domborodási alakulásokban emel-
ily
„földségeknek",
kontinenst
azokat;
hívja
kontinen-
néha
különböztet,
mások
öthöz
az
még
E kontinensek a tenger mélységeihez képest mind hegységek, magas fönsíkok s mi eszerint mindnyájan hegyi lakók vagyunk; magában a tengerben kettt adnak
is
:
az arktikus és anarktikus
földséget.
hegyek, lapályok, fönsíkok, mély völgyek terülnek
újabb korban szorgalmasan méregetnek. szerétl, e fodros, az alakulást
nem
völgyek rend-
reds alakulástól függ a földnek önmagában a tömeg, nem
a mechanika;
egészen más,
jutna esetleg
akkor
is
a víz és
de ezt
élete;
adja
lehetne az alakulás
nem
melyeket
el,
s
szintén más, az egyensúly
a cél
A hegyek
megoszlás
föld közti
biztosítva volna; de a gondolat,
abban a többi rendszerben kifejezésre. e könnyen megbomló egyensúlyát a
Az alakulásnak, az életnek
célnak gondolata vezérli, melyet a zsoltáros fölemelkedtek, a völgyek alászállottak alapítottál.
fejez
azon helyre,
nem fognak
Határt vontál, melyet
ki
„A hegyek
:
melyet nekik
nem
átlépni s
hegyek között folynak a vizek Mely igen fölségesek a Uram! mindeneket bölcsességgel cselekedtél!" (103. 8, .
Amennyire
a földnek
tengerfenék volt, az viszont a
.
.
a földet ismerjük,
más korszakokban
késbb
tengerekbe
azt
mindenütt tenger
más-más
ismét szárazfölddé
mélyedt;
partjai,
lett
érintkez vonalat rajzoltak bele az óceánokba,
mveid. k.)
járta.
szigetei,
Más-
Ha köralakjuk volna támadó
fél-
tagolva,
majd
minél
több
s
mintha csak arra
volna az egész földalakulás kivonalazva, hogy minél legtartósabb volna alakulásuk a tenger
s
s a szárazföld
nyúlványai,
csipkézetten,
azt szét a tenger hulláma.
te
ábrázatja volt; ami azeltt
majd csinosan otrombán alakulva nyúltak az egykorú tengerekbe fodrozottan,
szigetei
térnek
forrást fakasztottál a völgyekben, a
vissza, a földet elborítani. Ki
a
elbb mossa földségeknek,
árjával
szemben,
de így csipkézetten, hegyesen s öblösen, amint belenyúlnak az óceánokba, már magukon viselik sorsuk haláljegyét; elviszi ket a víz!
A
szárazföldek változtatják helyüket s azzal együtt alakjukat;
változásukkal természetesen a
domborzatának vonásai elválhogy az skorszak mostani mély óceánokban is kell
föld
toznak. Vájjon ez a helyváltozás oly radikális-e, szigeteit
vagy talán földségeit a
92 keresnünk,
többé-kevésbbé
vagy
földtömegek
a
megtartották-e
kezdet óta helyüket s egy és ugyanazon helyen szenvedtek részleges
különbözk
változásokat, az iránt
merész
átlag följogosít arra a
a nézetek.
állításra,
hogy
De
tenger járása
a
a szárazföld
hul-
is
majd elmerül, majd meg fölmerül. A hegyek és hullámok, a csúcsos, sziklás hegyláncok mintha csak a föld szétrongyolt csakhogy fölvetdésük mértéke hullám-fodrai és taréjai volnának nem a pillanat; a víz hulláma szemünk eltt emelkedik és taréjolámzik
;
;
míg ellenben
sodik, átvetdik és tovasiklik,
szemeink eltt vetdnek alatt a
még kevésbé
föl s
hullám-völgybe; a hullámzás
a föld hullámai
fordulnak
pillanatait a
le
nem
egy pillanat
földalakulásnak
óráján ezredévek mérik.
Ne
tartsuk e
képet túlságosan
bizarrnak;
több
tekintetben
megállja a helyét e hasonlat. Valamint a hullám egy s ugyanazon
helyen majd a völgybe mélyed, majd a magasba csap a szigetek s a kontinensek hullámzásával
egészben vagy részben az
elbb
megint leszaladnak
a
róluk
;
A
is.
úgy vagyunk vizek majd ellepik :
kiemelkedett földségeket,
melyek az elözönlés
rétegek,
majd ideje
képzdtek, megint kiemelkednek, késbb pedig újra leszállnak. Az egyik korszakban a föld s a víz eloszlása a szárazföldeknek oly domborzatát adja, amilyet a térkép most mutat; más korszakokban egészen mást. Akkor nem volt Európa, Ázsia stb., legalább nem ebben a mostani formájukban, hanem talán Atlantisz, Lemuria s a Csendes óceán helyén egy névtelen világ. Akinek életében a perc százezer évre nyúlnék, az valóságos alatt a
fenéken
hullámzásban látná a
A divatos;
földet.
földségek eredetére nézve ez az egyik
emelkedések
a
id
szerint kivált két theoria
zsugorodás elmélete,
theoriája;
az
elbbi
szerint
fönnakadt tömegek, mialatt körülöttük utóbbi theoria szerint a hegységek
a másik az
a
idnkénti
hegyek javarészben
leszakadt a földkéreg;
az
a fönsíkok alulról emelkedtek
s
a magasba.
A
zsugorodási
vakmer, mesés
elméletet
lataiba behatolhassunk,
mely Suess
Suess E.
képviseli
képzeljük
el
a heveny-folyó
;
fölfogása
Hogy gondoföldtömeget,
hatalmasabb sugárral alakított gömböt mi mostani, megszilárdult földünk. Ez izzó tömeg
szerint sokkal
képezett, mint a
felületén láva-rögök felület s
dr.
és tüzes, mint egy echt plutonistáé.
kemény
képzdnek
kérgét
képezi
;
lassankint befagy az egész, óriási a
még
le
nem hlt földmagnak;
93
mag
de azért természetesen ez a át a
világrbe szabadul
mialatt
;
a szilárd kéreg s az izzó a szabadon álló nagy
ers
mag
egyre
is
melege a kérgen
s
hl, összezsugorodik
nem
közt;
tömegnek
rétegek voltak egymásra
hl
bírván
el
s
r képzdik
ez a boltozat
beszakadt idnként s ahol
súlyát,
torlaszolva,
cölöpön
mint egy
ott
fönnakadva, a kéreg megmaradt eredeti magasságában, körös-körül pedig a mélybe
szállt,
törés különféle
körülményei
Még
világosabban
kell
fodrokat hányva
iszonyú
a zsugorodásnak
e gondolatát
Képzeljünk magunknak egy befagyott
vannak
verve
s
tegyük
hogy
föl,
jég rajtuk
is
Tegyük
nyugszik.
föl
cölöpökre
a
tavat,
látszanak
továbbá,
lefolyik s a vízszínével természetesen
történni?
a jég
támasztott
az égre.
kifejtenem.
melybe cölöpök cölöpöket néhány centi-
a
nem
méternyire víz borítja, úgy hogy
a földszínen s a
kimeresztve bordáit
szerint
is
a vízbl
ki
hogy a leszáll
;
a
mi fog most
megtörnek,
jégtáblák
s
víz részben
egyik
oldalról tán lejtsen emelkednek, a másik oldalról pedig letörnek,
vagy össze-vissza repedezve dudorodásokat képeznek, melyeket az kiváj. Ez Suess gondolata. Nem mondja , hogy nincsenek emelkedések is a föld domborzatában vannak azok is; de a hegyképz hatalom a hlés következtében beálló
olvadás különfélekép
;
f
A
zsugorodás, kimeredés és letörés.
cölöpöket a földkéreg ersebb
alkotják s ezeken
alapzatú, föltorlaszolt
részei
világ színvonalán álló
tömeg. E tömeg a
réteges ülledéke,
afölött
magaslatnak
hegységnek
fenekének
és
kell
álltak
tehát
a
réteges
régi
régi
nem
világ
a
régi
ott a
de mi
változtatta;
Sok
tengerek
hegyen a
itt
régi
tengereinek
tengerei.
világ
ülledékét
e szerint tartanunk; ez a fenék
tengerfenék, mely állását
akad meg a
régi
lenn képze-
letben a régi tengerfenéknek leszakadt völgyében járunk. így például Suess szerint a Vogesek a Schwarzwalddal hajdanában egy hatalmas lapot alkottak, melyre lerakodtak a jurái tengerek rétegei, kzetei,
azután törés pillérféle
állt
be e helyen
s a
Vogesek
s a
támaszt képezve, a tengerfenéket régi
Schwarzwald alapzata magasságában tartotta
meg, mialatt körös-körül s a Vogesek és Schwarzwald közt is, a földkéreg a mélybe szállt le. A víz késbb a réteges kzeteket levitte
s
maradt az eredeti tengerfenék.
A
jurái tenger eszerint oly
hogy a Vogesek s a Schwarzwald „A Vogesek az jelenlegi domborzatukat nem sajátos emelkedésnek, hanem általános sülyedésnek köszönik, melynél fogva környezetük a mélységbe szállt. Hogy e
magasan
állt
a
mai Európa
fölött,
csúcsai csak fenekét képezték.
94
megmérjük
nagyságát
sülyedésnek pusztulásnak
(erosio)
arányait
egyszersmind
s
fölfogjuk,
kell
el
Triásznak s a Jurának vastag rétegeit a Vogesek csúcsai fölé." (Antlitz der Erde.
Még merészebb örvények vidékére,
266.
I.
kezdve
hol
a
1.)
Kolorádó-folyam
ezer és
vájt;
ezer
lábnyi
a folyam-ágy
harmadkori rétegekig. Mindenféle palák,
a
föl
alkotják a partok
Jura-kort jellemz' kövületekkel
sem
a
Schwarzwald
két
oldalát vízszintes rétegek tarkítják a kambriai formációtól
homokkövek
és
képzelnünk a
alkalmazása van e theoriának a híres amerikai
mély ágyba hömpölyög, melyet magának
meredek
s
késbbi
a
találni,
bámulatos
a
;
azonban közelrl szemlélve
filigrán
mészkövek
A veres-pala tele van a homokkben ellenben semmit
falát.
látni,
hogy
a keresztrétegek
hálózatával van beborítva, mintha csak
gyönyör
arabeszkek volnának etetés útján kicsalva vagy fagyás révén el-
A
hébe-hóba édesvízi lerakódások is emelkednek Utahnak fönsíkjai. Már most mit csinál e rendkívül magasan fekv vidékkel Suess? Az amerikai geologok úgy vélik, hogy ez az egész vidék ki van emelve elbbi mélyebb fekvésébl Suess ellenben ezt a vidéket eredeti magasságban megmaradt tömegnek nézi, mialatt a környezet leszakadt a mélységbe; de itt már nem mint a Vogeseknél s a Schwarzwaldnál 2000 2000 lábról, hanem ezer meg ezer méterrl van szó. Sok ezer méterrel kellett volna ez esetben a Csendes óceán felé leereszked földkéregnek s magának a régi óceánnak szállania. idézve.
települtek.
Kréta-kori rétegekbe Oldalt
;
—
E theoriának jobban
!
hitetlenségét
Bármily nagy legyen
lehetséges-e az, a
maga
ez
példa
a
világítja
meg
leg-
Urah hegyeinek távolsága Európától, hogy az óceánnak sok ezer méterrel való leszállása is
harmadkor kezdete óta Franciaországban
partjainak vonalait
meg nem
a harmadkori tengerek
volna? az egykorú tengerek partvonalai legjobban ellenrzik egymást s nem tudnak ily sülyedésekrl. A régi magasságok színvonalán fönakadt tömegek változtatta
elenyésznének a leszakadt kéreg nagy méreteivel szemben. „Si cetté hypothése est peu vraisemblable en raison de l'insignifiante étendue des piliers, dönt elle admet l'immobilité, comparée, á la grandeur des territoires, qu'elje assujettit á un effondrement, du moins
elle
mecaniquement admissible rain, on pourrait á la rigueur
ter-
est
tout autre,
et,
la
en ne se platánt que sur ce soutenir.
quand on cherche á mettre
ments en accord avec
les variations
du
Mais l'aspect en devient
cet
ensemble des mouve-
littoral
maritime." (A. de
95 Lapparent, La nature des
A
mouvements de
l'écorce terrestre. 36.
1.)
tengerek okvetlenül jeleznék e nagy változásokat s partjaik kör-
vonalai követnék a színvonal leszállásának mozgását.
—
cannon-ok hevenyében meg
Jóllehet az amerikai
és vájt örvényeket
még sem
rodási elméletét, tetbe
venni,
—
már csak
hívják
így is
e
vízmosott
cáfolják Suess zsugo-
érdektelen ez elméletnek érveit
is
tekin-
azért sem, mert bizonyára oly tényeket és
tényezket érintenek, melyekkel minden idevágó elméletnek számolnia kell. Az elméletnek egyik fkelléke, hogy alkalmasan magyarázhassa a történést. A föld domborzatának magyarázásához mindenekeltt tisztába kell jönnünk a földkérget emel vagy torlaszoló ervel, melynek a kéreg egyes részeinek kiemelkedését, más részeinek alászállását köszönjük. Erre az erre minden elméletben lesz szükség. Az egyik er a föld forgásából származó érinti er, a másik az anyag különböz elhelyezkedésébl származó nehézkedési különbözetek az iszonyú nyomás az elbbi két er által ;
megbolygatott rendszerben különféle irányban léphet
föl
tevékenyen
majd fölülrl lefelé, vagy oldalt s húzza, feszíti a földkérget, megtöri, nyomja, tolja és torlaszolja. Képzeljük el magunknak az erk e játékát. Tegyük föl, hogy majd
alulról
fölfelé,
a föld többé-kevésbbé plasztikus, idomítható tömeg.
közt
is
vannak, kik Lord Kelvin (Sir W.
azt gondolják,
rögök lemerültek az izzó magmába, dott
ez
mag
míg végre
most szerintük
a
képzelik
befelé
föld
rögökbe fagyott a
nikai egyensúlyt
részben
oly
föld
szilárd,
irányítva ;
a
egész
az
el
;
így folytató-
tömeg megszilárdult;
mint egy a
megolvadtak,
ismét
központja körül helyezkedtek
a folyamat,
kívülrl is
plutonikusok vezérlete alatt
hogy a föld belülrl kifelé szilárdult meg, vagyis hogy az izzó tömeg roppant rögökbe fagott, s e
azt gondolják,
de részben a
A
Thomson)
acél-gömb.
megszilárdulást;
Mások
szerintük
rögök a röper következtében mecha-
kerestek, torlódtak, szorultak s megalakították a
mely alatt egy izzó és egyre zsugorodó mag Végre a neptunikusok is valamiféle pépes, plasztikus tömeggel dolgoznak, melyben az egyensúly különfélekép megzavarodik; ez a zavar az összeverdött s többé-kevésbbé a földön szétfolyó
föld domborzatát, rejlik.
meteorok és holdak leereszkedése
által
még csak fokozvon maga után.
a földre
ható s komplikált egyensúlyi elhelyezkedést
Tartsuk szem eltt mindezek után, hogy egy forgó golyóban
96
mikép iparkodik elhelyezkedni a plasztikus anyag. Ha egy kerümely nem forog, ^ sark s az egyenlít közé kis golyót helyezünk, akkor az a kis golyó mint egy lejtn az egyenlítrl leszalad a sark felé; ha ezután forgásba hozzuk a kerülékes gömböt, egy bizonyos forgási sebesség mellett a kis lékes gömbre,
nem
golyó
fog leszaladni a sark
bármely
kedve megáll ha a kis
röper egyenl
fogatú golyó
Ha
súlypontja
s
túlsúlyba
jön
mely a nagyobb
miatt,
gömb
a
golyót
a
tér-
tengelye közt van, a
forgási s
a
térfogatú golyót
de nagyobb
nagyobb távolság
röper összetevje
helyez-
azon esetben,
alatt,
a nehézkedés érintinek összetevésével.
golyó helyébe ugyanazon súly,
veszünk, akkor a
hanem egyensúlyba
felé,
szélességi fok
északi
egyenlít
az
felé
Az alkalmazást a föld viszonyaira könnyen megtehetjük. A magasan fekv földtömegek a forgás következtében az egyenlít felé húznak s természetesen magukkal vonják az alsóbb, plasztikus rétegeket is, míg a nagy dudorodások lehetleg symmetrikusan húzza.
nem helyezkednek. különböz srség
és
vastagságú
rögei
különböz nyomást gyakorolnak egymásra
a
nyomásnak
érint-
az egyenlít körül
A
kez
el
földkéregnek
;
vonalán okvetlenül összezúzódnak, föltorlódnak
redket vonnak beálltával
itt
is
vonalakban
széles
ott is széttörik a
hajlandóságot mutat
törési
föld
kéreg,
s
törések
a
s
a
ha össze e
fodrokat,
s
felületén.
Ily is
nyomás
forr ismét,
könnyen
vonalában
képzdnek vulkánok.
A telezett
földkéreg átlag plasztikus
egyenlnek
vett
megfagyása
által
mag egyenltlen nyomást szenved
a fölté-
annyiban,
hogy nagyobb átmérje irányában ép úgy zsugorodik, mint kisebb átmérje irányában. Ez a kisebb átmér a sarkok felé tart ebben az irányban tehát a földmag reagálása is növekszik, míg az egyenlíti vidékekrl elhúzódik. E hatások és visszahatások közvetlen következménye az, hogy az egyenlít körül földudorodott kéreg ;
hajlandó beszakadni vagy legalább
lít fölött
Pyrenéktl
vonul
Európán,
jelenséget észlelni
támadnak
az egyik
el
az
Ázsián
is
nagy át
egyenlít
a
megtörni. Tényleg az egyentörési
:
azt
a
azt is,
a
földnek a
Mindkét hogy horpadások ami ennek csak követ-
Himalája
tájain
s mélyednek a tengerek, s kezménye, hogy az egyenlít körül bír nagy hegyláncok alakítására.
tengelye
hegységig.
is,
földkéreg
hajlandósággal
Ezek a megjegyzések hozzávetleg tájékoztathatnak a hegy-
97 ségek alakulásának elképzelésében
s oly
tényezkre
utalnak, melyek
sem hiányozhatnak s részben függetlenek neptunizmustól. Ami Suess törési teóriáját külö-
átlag semmiféle teóriából
plutonizmustól és
nösen
mozgás,
redk
fodrok, a is,
hogy
szerinte
alulról
fölfelé
áll,
mely
földkéregben
„a
kivéve
hat,
cím mvében
a fölfelé irányuló
nincs
mely a
azt,
Neumayr
alakulásakor közvetve jelentkezik."
„Erdgeschichte"
az
ki
abban
jellemzi,
semmiféle
szerint
szorosan követi Suesst,
mozgásai a földkéregnek csak melléktünemények,
„Begleiterscheinungen"
határozottan
s
hogy
kimondja,
törés
a
vonalán beálló kéreg-leszakadás képezi els tényezjét a földdomborzat kialakulásának s
a
hegyóriások
szemben a hegyláncoknak gyrzése
vele
;
kiemelkedése
nyomás vagy lökések
vízszintes
következtében csak másodrend, alárendelt jelenségeket képeznek.
Ez mind túlzás Kimutattam följebb, hogy a geológiai tények nem kedveznek a letörések teóriájának vannak azonban más érveink is. Érveink a következk. Hibás már a kiindulás is, hogy t. i. !
;
a
hl
összezsugorodik,
föld
támasz
nélkül
lévén,
mialatt a földkéreg
Nem
leszakad.
van
úgy
fölötte lebeg s ;
az
izzó
föld
sokkal tömöttebb és súlyosabb, mint a megszilárdult kéreg; mikor a
fajsúlya
szerint
nagyobb térfogatra
Ha
kitágul.
nehezebb
de
nem hagy rt is
de
kell
bven
természetesen
vannak
kimagyaráznunk.
a föld alsó rétegei, ;
pl.
azok a csipkés, le
nem
töri
;
rajta
áll,
már
falaik
nem merül
erosióban
el
reátámaszkodik
Prohászka: Föld és
ég.
;
meredek
is
falai
hanem
szétváltak, így
fjordok.
a
falaikat
egymáshoz
benne,
nem
teljesen szilárd rétegek ki
meredeken
az izzó föld nagyobb fajsúlyú,
szilárd föld
repedéseket
fodrok úgy képzdhettek, épp a hlfélben levk, mialatt hltek,
lehetne azokat húzni, teljesen
Ha
a és
is
A
szakadozott tengerárkok,
folytonos
látni
e fodrok alulról
s a
;
melyeknek
repedései,
a fölöttük elterül,
terjedhetvén, szétrepedtek
S valóban
de
;
lehl
Skandinávia festi fjordjai a fels
közé nyúlik néha órahosszat a tenger. kiterjedtek
is
rétegeket,
nem zsugorodásokat. Fodrok
földkéregnek mindmegannyi
hogy
domborodó
fölötte
nyomás következtében képzdtek
ható
máskép
a
betöltetlenül köztük és közte.
repedéseket,
repedések fölfelé
tömeg most
a földkéreg alsó oldalán az izzó
és megfag>', inkább megrepeszti
földkérgen
lehl, nem kisebb, de nem zsugorodik össze, hanem
anyag
izzó
tesz szert; tehát
és
támadtak
Ha
széleiket
id
az s
össze
illenének széleik.
az
is
következik, hogy a
úszik rajta s közvetlenül
kérgének alsó része
a szilárd
halmaz7
98 állapottól sokféle fokozaton
puha, kásás, folyó halmazállapotban
át,
Emiitettem a
érintkezik a teljesen izzó földmaggal.
fejezetben,
111.
hogy oly nagy boltíveket, amilyeneket, az izzó mag fölött domborodó földrétegekben föl kellene vennünk, kiépíteni egyáltalában nem lehet. Az óriás nyomás alatt minden kásává és szitáló porrá
De ha
válnék.
a föld szilárd kérge
talanná
nem
lebeg boltívben,
hanem
akkor az a nehézség
heveny-folyó belsre támaszkodik,
is
a
tárgy-
lesz.
Ezzel egyszersmind megváltoznak fogalmaink a földkéregrl.
ers kazánnak
melynek sziklapántjai és ércdongái közt dübörög a lávatenger. Ez a fölfogás legalább is túlzott s talán egészen hamis. A nagyobb fajsúlyú izzó földnek nem kell pánt, nem kell donga; mert nehézkedése nem kifelé, hanem befelé vonzza. Rendes körülmények közt nem feszegeti a földkérget, hanem ellenkezleg hordozza a kérget.
Mi
a földkérget
A zsugorodás
lehetségét
gondoljuk,
még
egy
más
reflexió
is
kizárja.
hogy mily rengeteg nyomás Minél nagyobb a nyomás felülrl
Befelé a földbe hatolva elgondolhatjuk, alatt állnak lefelé,
az
alsó
annál nagyobb
srsége.
rétegek.
az alsó rétegeknek s
Ott tehát zsugorodást,
A tömegek nyomásából
magának
az izzó
közbenes rt föltételezni
magnak
lehetetlen.
Löwl Ferdinánd kimutatta, földben repedések nem keletkezhetnek. Azért most kiindulva,
hogy mélyen a már azt a véleményt is kizártnak veszik, mely szerint a vulkánok nyílásai, mintegy kürti egész az izzó maghoz nyúlnának. Reyer még a víznek leszivárgását is a mélyebb mélységekbe lehetetlennek és kemény, hogy azon mondja. Szerinte az alsó kéreg oly sem gzpára, sem vízcsepp át nem hatol. S hogyan magyarázzák ezek a vulkánokat? úgy, hogy a valamikor kifeszített s áttört kéregrepedések helyén, melyek azóta ismét bezáródtak, bizonyos hajlandóságot vesznek föl, hogy a felsbb rétegekben, tehát nem túlságos mélységekig, ismét megnyíljanak. Az itt megbolygatott egyensúly következtében némely kzetrétegek megolvadnak, vízgzök és gázok képzdnek, amelyek kitörést eredményeznek. A
sr
vulkánok kitörését a beszivulkánok óriási többsége is látjuk, hogy a vagy szigeteken emelkedik. A vulkánok sora
tengermellék bizonyára elmozdítja
a
várgó víz révén, azért a tengerpartokon
ezen
vélemény
szerint
is
a föld
régi
repedéseinek
repedések elágazásán húzódik végig. E repedésekrl ábrázatjának jellemz vonásainál szólunk.
peremén
s a
a föld jelen
99 Hagyjuk
el
föld fodrainak
a
tehát
mag
összezsugorodásával
mást.
Manap
repedéseinek
és
hl
a
eszközölt magyarázatát s keressünk tudósok a föld belsejébl fölfelé ható nyomást, legyen az akár mechanikai összetevk eredje, akár a föld méhében képzd gz és gáz s els sorban talán a vízgzt tartják annak jeles
az ernek, mely hegyeket, szigeteket, kontinenseket emel. Akár a
gz, akár a tömegek egyenltlen elhelyezkedésébl származó nyomás oly irányt vehet, hogy kitolja itt-ott az alsóbb rétegeket, máshol pedig oly
szétfeszíti,
repeszti,
elnyújtja;
hogy az
egymás
fölött
hatalmas,
kiemelje; ez az
emelkedési-teória
kulás kezdetén kiváltkép a
vízgz
melyek bizonyos fokig
domboríthattak
a
új
földala-
áttörhették
hátán,
föld
nyomásnak, végre
ellentálltak a
rombadlte után
pattantak s világrészek
A
gázok gyakran
s a
van
földrétegeket
(Elevationstheorie).
a földkérget; óriási emelkedéseket
er
feszít
ez a
tornyosuló
is
szét-
hegyeket és tengereket
képeztek.
A
gyönyör
geológiának
kimutatni
célja
a
világ jelenlegi
gyrzések, zsugorodások, emelkedések körvonalait föladatát képezi, összegyjteni a föld domborzatának, fiziognomiájának anyajegyeit, amelyekbl azután következtethet az azokat létesít erre s az eseményeket általános domborzatán
e régi szakadások, ;
okokra visszavezetve, teóriákat
állíthat föl.
Suess szakadási teóriájával szemben az emelkedési elmélet. Tekintsük
meg
elmélet
ez
mint már említettem,
áll,
eltt
ismertetése
hegységek
a
vonalait s a glóbus domborzatát.
A néz
ki,
csupa fodor, red, hullám
föld felületét
mintha sima,
papir volna
;
e
kifeszített
gyrdések
össze-vissza
nagy területekre terjednek
függ
szisztémákat képeznek. Mint mindenütt, úgy
szetet
nagy
össze-vissza hajlott
mert
nem
még
a forró
a
egyenletes.
magmás
gyrz
A
változatosság jellemzi.
nyomás behatása
nem úgy
tarkítja;
hanem
lap,
itt
kéreg
gyrt
ki
s össze-
is
a termé-
okvetlenül
már csak azért is, Vastagságát ugyan átlag egyenlnek veszik plutonikusok
is,
alatt
de ha
föl
is
tesszük Dar-
winnal és Lord Kelvinnel, hogy fenékig van megfagyva, azaz olyan,
akár egy acélgömb, akkor zatosság, mert szilárd bástyák,
gyrdésnek
különféle
is
nagy benne
kzetek
Suess cölöpéi, épülnek
akadályául
s a
alkotják a
szolgálnak
;
kérget;
bele,
ilyen
rétegekben a váltoitt-ott
ers,
melyek az össze-
például
a cseh
s az
;
100
ers
auvergni
kzet-bástya
medencék
rétegesedéit
máshol
;
állnak
gyrdés
a
mikor egy
történik a dolog, mint
gyrdés
ernysen,
s
homorú
majd
szétnyúlva.
így
úgy
oldalról
a székek lábain megtörik
;
domború fodorrendszereket
és
keresztül
Egészen
útjában.
sznyeget egy
kiterített
tolunk, melyen székek és asztal állnak a
formáción
több
alkot,
gondoljuk
valahogy
el
a
majd föld
hegyeinek rendszereit s összefüggést keresünk világrészekre terjed fodraik és árkaik közt.
A
legtöbb ezen fodrok
észak
közül
felé
van
feltorlódva s
meredeken leszakad, ilyen a Himalája s a Kiö-Lu, az Alpesek, melyeknek redit képezik a Pyrenék s az Appenninek, fodrait a Kárpátok, a Balkán s a Taurus; ilyenek a Kordiilerák s az Andesek. Mikor fodrokról és redkrl van szó a föld felületén, délfelé
ne tekintsük az országokat földtl a tengert.
A
föld
s
a kontinenseket,
gyrdései
ne válasszuk
erknek
oly
el
a
tulajdonítandók,
melyek az egész földdel játszanak s a tengerekben épp úgy hánynak redt, vetnek sáncot s húznak árkot, mint a szárazföldeken; nem oly sima a fenék, mint a víztükör; az Atlanti óceán két S alakú mély árka a geológusok részérl éppoly figyelemben részesül,
mint a Himalája vagy a Kiö-Lu. Mint említettem, a hegységeknek hogy egy oldalról meredeken nyúlnak falaik, így
átlagos jellege,
Andesek és azt a benyomást teszik e Kordiilerák a Csendes óceán fell hegyek, hogy akár zsugorodással, akár emelkedéssel magyarázzuk az
Alpesek
Itália
fell,
a
Himalája
India
fell,
az
;
a világ domborzatát, a föld kérge ott
le van törve s az egyik fele magasba, a másik fele meg leszállt a mélységbe; e szerint Lombardia, Piemont, a Csendes óceán, India a letört föld-
fölmeredt a
kérgen terülnének
el.
A
kéreg
letörésének
föltétele
érvet talál a
Vulkánok soraiban is, melyek az áliitólagos törésnek vonalán mondják geológusaink egy-egy húzódnak végig. „Nézzétek vulkán nem egyéb, mint a régi törésnek kéménye s az alvilági tzhelynek szelelje; a merre a vulkánok sorai vonulnak, arra
—
—
A
húzódik a földkéreg törésének vonala." a földrengéseknek vonala
;
vulkánok vonalát követi
ez a vulkán- és földrengés-vonal, vala-
mint a föld legnagyobb hegységeinek vonala két irányban vonul az egyik a keleti földtekén az egyenlít a nyugati féltekén
egyik
sarktól a
központja a középtengerben fekszik indiai
szigetekig
ér.
A
vulkánikus
felett
másikig s
hosszában, a másik
terjed.
Az elbbinek
két vége a kelet- s nyugat-
Azori
szigeteknél
kezddik,
;
101
Lissabont
vulkánokat
a dél-itáliai
s
nagy földrengési központokon, s a
átvonul
érinti,
érinti a dél
a
kis-ázsiai
perzsiai régi vulkánokat,
Himalája magas vulkánjain keresztül pontozzuk a vonalat
Sumatra,
is
különböztetnek
mely
meg,
minket
érdekel s az alsó-rajnai palahegységtl az Eifel régi vulkánjain a Taunus, Cseh- és Észak-Magyarország
pátok s
alatti
le
fekv nagy vulkán-vonalon
keresztben
mellékvonalat
más,
kivül
Ezen
Jávába.
meleg
forrásait, a
át,
Kár-
vulkánikus eredet hegyeket, az erdélyi Kárpátok iszap-
a Maichailowi Naphta-forrásokon áthaladva Balkasch és Baikal-
ban végzdik. A másik firánya a vulkánoknak az egyik sarktól a másikig terjed Dél-Amerika legdélibb csúcsától fölfelé, végig az Andeseken s Észak-Amerikán át húzódnak a vulkánok; fönt a magas északon ;
az Aleuti szigeteken
átmennek Ázsiába
a Kamtschatkai félszigeten,
;
a Kurillákon, Japánon, a Liu-Kiu szigeteken,
Formosán, a Philipmegvonják tüzes vonalukat s a Molucki szigeteknek Guineának közbevetésével j-Seelandig érnek. A Csendes
pineken s
Uj
lefelé
óceán
úgy veszi ki magát, mint valami mérhetetlen smaragd rubinköveknek szegélyzetében. Mérhetetlen kiterjedésben mély
medencét képez, melybe az
amerikai
meredek
letört a
földnek
kiemelkedett
részen
sziklafala; a
a
majdnem
a fele
Kordillerák
másik rész leszakadt
s
az
s
a hol a
mellette
;
Andesek törés van,
réseken kitör a földalatti tz; ez adja a vulkánokat.
ott a
Említettem tzzel,
már,
hogy a vulkánokat
sohasem
mely talán
nem
kell
Hogy törések gyrdését kell
azonosítani.
létezett,
f
vannak a földkéregben s hogy mintegy két megkülönböztetnünk a földön, az bizonyos; de plutonikus egyaránt
el
fogja ismerni.
A
törések
a földalatti
ezt
neptunikus
s
helyén van elég
mechanikus és chemikus tényez, mely vulkánokat és izzó
forrá-
sokat forraljon.
Tehát a földkéregnek az Alpesek
s a
Himalája vonalában
egyrészt s az Alpesek irányában másrészt jelentkez letörését s a
vulkánok jellemz
sorait
mindnyájan
Suess-féle zsugorodási elméletnek
Az Andesek
s a
Himalája
nem
elfogadják;
azok
is,
kik a
hívei.
keresztvonalában
fekv fodrok
meredeken leszakad a hegységeket torlasztó er tehát délfell nyomhatta a kérget; de az Alpeseket véve, melyek Európában a legújabb (harmadkori) eredetek, a nyomás az sibb kzetü középeurópai medencékben legtöbbje észak felé van föltorlódva s délfelé
:
102 és
bástyákon (Horst) ellentállásra talált. Gondolhatjuk, hogy az Alpesek vidékétl az európai medencék már hatal-
északra,
masan meg voltak
és fölt voltak
rétegesedve,
mikor az Alpesek,
Apenninek, Kárpátok mai alakjukban keletkeztek. Ezek a medencék bástyák gyanánt álltak útjába a délfell jöv gyrdésnek; ezen ellentállás szerint a fölvetdött redk majd széttörtek, majd átvetdtek, majd erny módjára, széles félkörökben elnyúltak. A hol a nyomás legnagyobb volt, ott össze-vissza vetdött minden régi rétegek fölkerültek, ujak le a fodor átvetdött mint a hullám s ;
;
közbe gránittömegek emelkedtek a mechanikai nyomás által is áttüzesedett földméhbl. Ez történt az Alpesekben, ahol a geológiai
rendetlenség klasszikus.
Ha
hosszában
középtenger
mostani
a
perzsiai fönsíkon,
Pamiron és Góbi pusztán
osztjuk a hegység
tengelyét s észrevesszük
északra
fekv hegyek
fekvk
észak
Alpesek
délre
esnek,
minálunk
le.
Afrika
gyrje
az ázsiai hegységek
két részre
azt,
hogy
e vonaltól
vannak letörve s a vonaltól délre Európában e vonaltól északra az északi
szélének
hegyláncai;
itt
veti,
kivehetbb. Ha hozzátesszük, Középtenger irányában messze
sokkal
melyek a
érveink,
a
ezzel
hegységet a Középtenger egymástól távol
ezt a két
hogy vannak
dél felé
törtek
felé
vonalat húzunk át,
terjed óceánnak, mondjuk a Nummulita tengernek akkor a világnak két felét mint két óceánt foglétét bizonyítják hatjuk föl; az egyik a Csendes óceán, melynek szegélyét képezik a másik az elbb említett, déltl északra húzódó vulkángyrük be Ázsiába
:
;
óceán
az
kelettl északra húzódó hegységek melynek apró maradványa volna a közép-
melyet a
volna,
tengelye irányítana
s
tenger.
mintha e két nagy óceán központjából ható ertl gyrdzenék a földkéreg s annak következtében a központ felé leszakadna s az ellentétes oldalon hullámosan elsimulna.
Ugy
látszik,
Némelyek
hegygyrt Pyrenék,
a
középtengeren
különböztetnek
Jura,
Kárpátok,
meg.
átvonuló
A
erdélyi
tengely
legszéls havasok.
körül hármas
gyrt Balkán,
képeznék a Kaukázus,
China északi és keleti hegyei, Himalája, hegyek, Irán, örményországi hegységek, a
Hindu-Kusch, Adai-tag, Perzsiai
Jordán, keleti,
tengerparti a
déli,
Holt-
és
Vöröstenger árkának
nyugati partszéli hegységei.
keleti
hegyei
A belsbb gyrt
s
Afrika
alkotnák
a Kastiliai, Szard és Corsikai hegyek, az Alpesek középtengelye, a
;
103
Kárpátok
Rhodope-hegység, Irán északi hegyThian-Schan és a Tibeti fönsík keleti elhegyei. Karakórum, ugyancsak Irán keleti és déli hegyoldalai, Libanon, az oldali vonala, a
déli
oldalai, az északi
s Albert Nyansa árkának hegylegbelsbb gyrt pedig az Alpesek déli része, a Karst, Taurus, Elburs, Hindu-Kusch, Kuen-Luen, az örmény fönsíknak déli oldalhegyei, a lybiai fönsík s az Atlasz képezik. Ezek tehát
Abessinai fönsík s a Tanganjika láncai; a
az egész kelet-északi kontinens tömegét,
egybeveszik
erre
Ázsiát,
hegységeit, gyréseit, fodrait,
s
Európát, Afrikát
redit, árkait egységes
mely a Középtengeren átnyúló s Perzsián, Tibeten, Chinán végighúzódó tengelytl jobbra-balra hatott ki. E tengely hosszában régi (harmadkori) óceánt sejtenek, melynek létét
vezetik
az
vissza,
egynem
rétegekbl, kivált a Nummulita
mészkbl
bizo-
nyítják.
elképzelhetjük, hogy e szakadások nem egyszer hogy mindannyiszor hegyek s hegyláncok keletkeztek a már fönnlev hegységek okvetlenül összenyomódtak vagy szétrepedtek vagy eltntek. A geológiának az lesz föladata, hogy a hegységeket koruk szerint is osztályozza s romjaikat az ujabb alakulások közt megjelölje; ez utón a világ mai színe egy oly kisebb-nagyobb darabok össze-vissza város, melynek falaiban vannak más, e helyen épült régi városok romjaiból. Térjünk ki röviden e merész vállalatra is. A föld jelenlegi domborzatát létesít emelkedés, zsugorodás, gyrdés a kréta-korszak végén, a harmadkor elején kezddött. Mostani nagy hegyláncaink mind modern alakulások a Pyrenék, Kárpátok, Alpesek, a Himalája a harmadkorszakból valók s utánuk nem sokára az Andesek s a Kordillerák meresztették égre sziklafalaikat. Az Alpeseken a geológiai gyermek-arculat vonásai mondják a hozzáértk még nagyon meglátszanak nincsenek
Könnyen
történtek s
;
—
—
elkoptatva
s
A harmadkor
az erosio
;
még nem
pusztíthatta
el
ket
lényegesen.
végétl jelents emelkedés nem
állt be s azóta úgy hogy rendületlenül áll lábaink alatt a föld s a sziklák meg nem roppanhatnak; nem hiányzanak azonban jelek, melyek a mai föld ábrázatának beállható elváltozására utalnak;
látszik
nekünk,
egyik ilyen
A
jel,
a tengereknek
harmadkori
gyrdés
mélyedése, kivált az egyenlít körül.
eltt
más fodrok
és
redk
jelle-
mezték az akkori világot s a tudomány, kivált Suess E. a harmadkori hegységen kivül még három régi hegységrendszert különböztet
104
meg, melyeknek darabjaival a mai földön találkozunk. A geológusok érdekes kutatásai kiderítették, hogy a Pyrenék nyugati vége s épp úgy a keleti nyúlványuk, mely azokat az Alpesekkel összekötötte, a tengerbe szakadt; hasonlókép leszakadt a Balkán s a Kaukázus összeköt része s a Kaukázus keleti oldala. Ezek a leszakadások már a harmadkor óta valók. A harmadkor eltti emelkedések meghatározásában a palaeontologia jó szolgálatot ugyanis a fosszil alakokban ránk maradt régi fauna és flóra tesz sorában való elváltozások s a folytonosságnak s egymásutánnak feltnbb megszakítása arra indít, hogy a világ geológiai elválto;
zásait a fauna és flóra fejldési sorainak e réseibe illesszük bele.
Az élet különbözsége tanulságos intést szolgáltat arra nézve, hogy az elváltozásnak okát bizonyára az anyagi subtratumnak fölforgatása képezte, igaz, hogy ez a felfogás ismét érvényre emeli a katasztrófákat, melyekrl késbb szólunk; de hiszen katasztrófák nélkül a
reng
és hullámzó földön
nem boldogulunk.
Fölhasználva a letnt szerves világnak nyomait és
Penck A.
kutatásai
is,
Suess E.
megelz
Alpesek emelkedését
az
földalakulásnak periódusát a palaeozoi korba, kivált annak
régibb
Kszén-
korszakába helyezik. Ez shegység oly vonalban húzódott, melyet Közép-Ázsián
Nyugat-Oroszországon,
Angliától,
át,
Dél-kelet-
Chináig húzunk. Németországban hozzásorolják az Érc-hegységet, a Thüringi
erdt, a Harzot
s a
palahegységet,
rajnai
az Arden-
nákat, Schwarzwaldot és Vogeseket. „Körülbelül a permi formáció
kezdetén hatalmas alpesi
hegységet
Franciaország közepébl indult
országon
s
Morvaországon
ki
triaszi
egy nagy beszakadásnak helyét,
ségbe
szállt."
Még
régibb
tinensen. Keleti s
a
silur-hegység
jurái
hol a régi
lerakodásaival
hegység a mély-
A Böhmerwald a maradványa az európai kon-
és
délkeleti
Ausztráliának
Braziliában,
keleti
szélén a
az argentiniai szintén
hegylán-
találkozunk
második shegység
ez
vissza-
számítva a sort.
A és
és
rendszere.
shegység maradványaival. Ez volna felé
ívben Közép-Német-
Dél- és Közép-Német-
(Neumayer.)
silur-rendszer hegységének egyetlen
cokban
képzelnünk, mely a mai
pompás
át Sziléziáig ért.
országnak lépcszetes világa az jelzi
kell
s
legeslegrégibb hegység tekintetében
szétágaznak
ismerünk
a
biztosra
vélemények.
vehet
A
már nagyon ingadoznak
silur eltti
hegységet
korszakokból
minálunk;
silur
alig
elttinek
;
105 tartják a canadai
skzet-lapot; vannak Afrikában
archai (els) és azoi (élet nélküli) hegységek,
még
is
úgynevezett
pedig nyugaton
de bizonytalan, vájjon a canadai rendszerhez tartoznak-e.
E szakadások
emelkedések
és
tüzetesebb
kikutatása rend-
eredményeiben kétséges munka. Nem is az képezi hogy azokat hegyirl-tövire átkutassuk; beérjük annak fölértésével, hogy a föld tényleg plasztikus volt s most is az, s hogy a változatosan elrendezett tömegek különféle nyomások behatása alatt a földkérget zsugorítják néhol a mély fodrokba kívül fárasztó s
föladatunkat,
;
leszakadnak, tehát tengerekbe mélyednek.
A dombos
laikus
el
sem
hogy egy kedves vidék
képzeli,
kerete s arculatának fodrai
hegyes,
különböz korszakokból
mily
nem gondolja meg, hogy a törések itt egy darab régi meg s az emelkedések egészen más korszakbeli hegységet csúsztattak a régi mellé. A gránit, mely a Zoborban
valók;
világot hagytak
magasan emelkedik, a Nyitra völgyében már leszakad a mélységbe most azt a Matka-Bozsá mészkövei, késbbi tengerek ülledékei
s
s a
Kis-Magyar-Alföld eocénje födik.
vagyunk hazánk Tátra fleg gránitból
hegységeivel
így
A
homokk
fedi,
áll
;
amire azután
északi
s a fejedelmi Tátrával
lejtjén
triasz-féle s
a
végre
gránitot
is.
diasz-
még mélyebben
krétakorszakbeli rétegek következnek. Az Alacsony-Tátrának épúgy mint a Magasnak magvát gránit képezi. A nyugati Kárpátok csak a
gránitnak
hogy
köszönhetik,
Központi-Kárpátokban
s
az
legalább
hegytömegben,
két
a
Alacsony-Tátrában megmenthették a
A nyugati Kárpátok hemzsegnek a melaphyr és trachyt, más-más kornak gyermekei képezik legnagyobb részben a Kárpátok bels magvát és csak északkeleten, Losonc, Zólyom, Besztercebánya közt s havasok
s
az Alpesek jellegét.
vulkánikus kövektl
gránit,
;
Kassa, Eperjes közt tartotta fenn szedett spala-terület.
kréta eocén
még magát összefügg láncokba
Északnyugatra a Vág-Árva árkától
korszakbeli
mezozoikus hegység; a
küls
hegyláncolat.
liptó-galiciai
A
terül
hatalmas
egy
Chocs
havasok gnájsz és gránitból
valók!
Menjünk tovább. A Magas-Tátrától délre és délkeletre, Gömör, Abauj, Torna és Szepesmegyékben egy nagy shegységnek tömege domborodik. Gránithegyek alkotják vázát ennek a hegységnek, melynek nyugati része leginkább gnájszból és csillámpalából, keleti
része jobbára
s
agyagpalából épült.
A hegytömeg
délkeleti
106 részén többnyire fensíkokat alkotó hatalmas mészhegységek terülnek
Ezek
el.
valamikor
mészfensíkok
a
id
tett képeztek, mely csak
„nyel
világuk, titokzatos,
összefügg,
teljesen
lapos
folytán vált szét több részre; csoda-
és
nagyszer barlang-
ravaszlyukaik,"
mészkbe vájódtak. korbeli kzetbl s többféle emelkedésbl
jaik triász korbeli
Ennyiféle
hegységeink. Beszakadásokról
értesítenek
is
zetesen a Kis-Magyar-Alföld és a
Duna jobb
alakulnak
geológusaink. Nevepartján a Kis-Alfölddel
temetje volna régi hegységeknek. így okoskodnak. A nyugati Kárpátok hosszirányát véve, úgy tnik föl e lánc, mint közvetlen folytatása az szenved. A Bakony, északkeleti Alpeseknek. Ez kétséget nem határos síkság
ily
Geológusaink
Gerecse,
Vértes,
egy
Hegyaljával
Cserhát,
Pilis,
délnyugatról
Mátra, a Kassáig
északkeletre
elterül Alsó-
húzódó
hegyvonalat
melynek párhuzamosan megfelelnek a nyugati
képez,
Pozsonytól Krakkóig.
Kárpátok hogy a
tehát úgy vélekednek,
Erre nézve
Kis-Magyar-Alföld, továbbá a Rába fels vidékén Kárpátok folyóinak torkolatánál elnyúló síkság csak késkori
pozsonyi, váci s a
beszakadásokból
melyek az Alpeseknek s Kárpátoknak egyfolyamoknak is egészen más
lett,
kori összefüggését megszakították s a irányt adtak.
Nem
hallgathatjuk
el
Suess
E. nézetének
egy igen érdekes
bizonyítékát, mely a geológiában s a geográfiában
népek képzeletében völgye
s a
is
szinte ijeszt keretezésben
A
Holt-tenger.
geológiában
afrikai
méltán, mert ez a fura horpadás az érint szélességi
kezddik
foknál
hetjük a térképen jelez
;
is
s
nyugatra
páratlan s a ez a Jordán
ároknak hívják
s
fölött az ötödik északi
Kilimandscharától követ-
melyet sok egymás fölött elvonuló tó
Abessiniától keletre a Vörös-tengert képezi, azután a Jordán-
völgyét
s
Damaskusig, bezeugen
fölér
Thatsachen
„Viele
dieses Riesenbruches. basaltische
Laven
aequatorialen
horn
útját,
is
áll s
pliocáne
das
Hat es doch
betroffen, wie in
Afrika.
lm
több
ahol
lapos
geologisch in
árokba
jugendliche
mehreren Teile
Altér
Strecken junge
Syrien, in Abessinien
nördlichen
oszlik:
und ím
Syriens hat Blanken-
von diesen Verwerfungen Demnach müssen wir die Entstehung des
Süsswasserbilndungen
durchschnitten gefunden.
Grabens wohl in die allerjüngste müssen wir annehmen, dass er zur
grossen
Tertiárzeit
ferner
diluvialen
versetzen, Eiszeit der
Hauptsache nach bereits ausgebildet war, denn wir finden
in
allén
107 die in der Tiefe des Grabens Marken eines höheren Wassersind, Strandterrassen, den man wohl mit Recht mit dem Wandel der kiimaVerbindung bringt. Dem Eiszeit in Verháltnisse zur
den zahlreichen abflusslosen Seen, gebettet
alté
standes, tischen
Taganyika-Graben dagegen scheint ein höheres geologisches Altér seine merkwürdige Marine Reliktenfauna lásst kaum Deutung zu. Zum völligen Abschluss sind indessen eine andere die Bewegungen an den afrikanisclien Spalten auch heute noch nicht gelangt, wie die ausklingende vulkanische und die noch ziem-
zuzukommen
;
betráchtiiche
lich
seismische
(földrengési)
Thátigkeit
bekundet."
(Neumayer, Erdgeschichte.)
íme egy érdekes darabja a földnek Suess iskolája az afrikai árokban egy leszakadást lát, mely nagy változásoknak bekezdése. !
már a Vörös-tengerig
Fölhatott
az arábiai
beútat nyitott
ily
horpadásokon
fölhatol-
s
a pontusi
vidéke s
ily
nagy katasztrófákat eszközölhetnek a sülyedó' sülyed vidék a Földközi tengernek keleti part-
hatnak a tengerek vidékeken,
tengernek ágat szakított s
s ott a
félszigetre;
valamint
részek,
az északi
Adria.
A
keleti
Kaukázusnak a Kaspi tengerbe való elmerülését már említettem. Az Apennini félsziget, kivált Calábria, a romlás eljelét szolgál-
A
tatja.
Kaukázustól a Kaspi
gyanúban
áll,
hogy sülyedni
tenger
felé
nyúló
síkság
éppúgy
mint az északadriai sülyedési
készül,
vidék.
Az embert még vagyunk is,
az afrikai
a világ
árok
romlása
esélyeivel
is
is;
érdekli,
ha
érdekelnek,
újság;
úgy
még akkor
Suess-ék ez árokban a zsugorodó földterület uj fodrát Ez árokra vonatkozó adatoknak lényeges pontjai kétségbe-
ha
látják.
vonhatlanok.
Tény, hogy ez árok, legalább a Jordán-völgy nem igen régi. Az archai shegység fölött, mely gránitból, jegeces palákból és gnájszból áll, elször hatalmas homokkrétegek rakodtak le oly tengerekbl, melyek a Kszén-korszakban a Sinai félszigetet és Egyptomot elborították. A Triász- és Jura-korszakban erre felé tenger nem volt s a homokköveket itt-ott elhordta a zápor, úgy hogy sok helyen az skzet kidugta megint meztelen csontvázát.
A fels tartott
Kréta-korszakban ismét víz
harmad-korig;
ez a
visszavonult.
melyet
a
A harmadkor
geológusok
az
alá kerülnek e vidékek s így
úgynevezett
végén
különböz
áll
Eocán-ben a tenger
be e vidékek katasztrófája,
rendszereik
szerint
elüten
108
Némelyek ez árkot sülyedésnek veszik oly értehogy az elbb egy magasságban álló vidék az árok irányában és széltében összetöredezett s a mélybe szállt; mások ellenben az árokban csak egy túlságosan kivájt boltív beszakamagyaráznak.
lemben,
ersen meghajtott rétegeknek
dását látják vagy e
mélyedésben. Annál valószínbb
és
egy
itt
zsugorításnak fölvevése, mert a
ers
széttörését nézik
rétegmeghajlásnak
kövületeket
pliocáni
id
ez
650 méter magasságban találjuk, a calábriai partokon pláne 1200 méter magasságban találjuk; a calábriai partokat késbb 1200
szerint
méternyire
s
a palmyrai pliocán rétegeket 650 méter
késbbi felületzsugorodás emelte; annál inkább mert ugyanazon
mai
mosták.
partvonalakat
erltetett
ha
gondolat volna,
hogy a tertiár tengerek feneke (hát még a 1200 méter magasságban volt a mai Földközi tenger képzelné,
valaki azt fölszínei) fölött s
Mily
ezt felvennünk,
kell
Franciaországban átlag a
tengerek
utáni
tertiár
magasságba
csak
késbb
szakadt
le
mélységbe a vidék, még pedig
a
olyformán, hogy a calábriai partokon egy-két magaslat megmaradt
már 600
eredeti helyzetében s Syriában
körös-körül
pedig
még 650
méterrel lejebb csúszott s
méterrel
szállt
A
lefelé.
geológiai
adatokkal e nézetek igazán igen erszakosan tarthatók csak fönn.
A
Jordán-völgyének
hat
nagyon változatos
is
idszakot különböztetünk
követ
Holt-tengernek története
a
s
kéreg- és fodor-szakadás után
meg
ujabban,
s
az
els
fejldésében
melyeket
a tertiár-
három jég-korszak, itt tulajdonkép es-korszak s azok váltakozása közbenes szárazabb periódusokkal képez. Szem eltt kell tartanunk, hogy kezdetben a Jordánvölgy sokkal magasabban feküdt, mint manapság valamint azt sem szabad felejtenünk, hogy e völgyet a tenger, mely akkor még korszakot
két vagy
;
nem
nagyobb mérvekben
Holt-tenger, 50°/o-kal
volt
mint most
;
biztos,
a Tiberiasi tóval
hogy a most Holt-tengernek nevezett egybekötve;
volt
az egy tó volt.
korszak idejében 426 méterrel magasabban
mely akkor
még nem
volt
nagyon sós
folyók és patakok ágyának rétegeibl át az
árok mélyében.
emelkedett a tó
A késbbi
tükre,
180 a
nyokban
melyekrl
jelölte
meg,
s
;
víz jól
ki,
tó régen
Az els
jég-
állt vize,
mint manapság,
a sót
a víz kimosta a
felhalmozta sok ezer éven
jég-korszakok
— 210
Ezt a váltakozó járást
geológia leolvassa.
töltötte
alatt is jó
méterre a mai
vizszín
magasra fölébe.
kivehet terrasszokban, párkáa
Ezalatt az árok
tó
tükrének
egyre mélyebb
ingadozását lett;
új
a
meg
109
beszakadások mélyitették ki. Különben is trófákra hajlandó talaj ez, melyben földi olaj,
veszélyes
új
nem
források
ritkák.
Az utolsó korszaka
kezésének az alluviumba, rakódott
le
negyed-korba
a
fekv
a legmélyebben
elönt; ugyancsak
s kataszs
meleg
a Jordán-völgy
kelet-
kén
aszfalt,
alluviumban
az
esik;
áradáskor
terrasz, melyet a folyó
korba esik a Holt-tenger
vidékén most is végbement leszakadása a termékeny diluviális részletnek, mely Sodoma, Gomorrha, Adama és Zebojim városok pusztulását vonta maga után. A mélységbl a repedéseken feltolult a petróleum, aszfalt, a könnyen gyulladó gázok s lángtengerbe borították a vidéket; a gázok a levegben jó magasságban is meggyulladhattak s ez azt a benyomást kelthette, hogy tz esett az égbl.
A
e
mai Holt-tenger feneke is meg van hasadva vonul a tenger hosszában a vizén is
végig
;
s
a víz csendes tükrét.
(J.
Toten Meeres. Natúr
u.
Bocsánat
Elbert,
Die Entstehung
Offenb. 46.
e kitérésért
:
k.
3.
ez a
hasadék
e
hasadék
látni
mert egyre bugyborékoló és habzó vonal
irányát,
déli
szeli
u.
hosszában
Geschichte des
füzet.)
okozom
csak a tárgy érdekességét
ezért.
Suess nézetét nehéz elfogadnunk; nagyon egyoldalú és kizáa földkéreg hajlásainak és a fodrok megrepe-
Érthetbb
rólagos.
désének gondolata. Ahelyett, hogy
hogy
azt állítanók,
a föld felületét s a tengerek fenekét
alulról fölfelé
emel erket nem ismerünk, fölfelé ható erk a legter-
mondjuk inkább
azt,
mészetesebbek
legkevésbé erltetettek. Csak az volna a hiba, ha
ezeket az
tennünk.
s
hogy az
erket gzökre
és
A földségeket gzök és gázok;
az
alulról
gázokra korlátoznók egyenlít
fölé
;
azt
elhelyez
nem szabad erk nem
azoknak a tömeg s a rotáció termés belle valók. Ezek húzhatják, vonhatják, feszíthetik és zsugoríthatják a földkérget, szóval oly nyomást gyakorolhatnak, mely hegyláncokat torlaszt, ezer meg ezer méter vastag rétegeket hajlít és megtör. Ez a nyomás a körülmények lehetnek
szetében kell érvényesülniök
szerint alulról
Miután
is,
oldalt
pedig
is
mechanikai tömegmozgási fölfelé
ható
erk
hathat.
a földségeket
legnépszerbb
rétegeket zsugorító,
elhelyez,
erkrl már
szóltunk, vessünk a
alakjára,
vízgzre
még
a
egy-két
tekintetet.
A
víz és
tz
izzó rétegeibl a föld belsejébe;
harctere egyre mélyebbre
forró
most
ott
hl
szállt.
Az atmoszféra
földrl
áttette
harcterét a
folyik a harc; a víz
üldözi
a tüzet, ki
földre, a
no akarja oltani vizet;
a tz,
;
géppé
gz
a fölszaporodott és izzó
szolgái.
A
A
föld mechanikájának, a
mikor
föld,
más gázokkal
változtatja a
együtt, a
hová
gz-
föld repedései
tömegmozgásnak hatalmas meg-
a vízgzt,
belsejében
kifejleszti
így
A
van befogva.
beszorul, valóságos kazánba lesznek.
gzzé
míg gyzi, nem enged,
feszül oldalaiban s dugattyúi mozgásba jönnek; a merre a nyomás a föld tényleg valamikor enged, a legkisebb, arra tör a dugattyú ;
emelkedik; a tüzes, izzó láva utána nyomul; máshol
meg ennek
következtében az alsó nyomás kisebbedik, következleg a felsbb rétegek leszállnak. Ezt az alulról fölfelé ható nyomást, valamint
máshol a sülyedést a vízgz ereje eszközölheti. Lehet, hogy a nyomás oly nagy, hogy kihatása egész a föld felületéig ér s domborzatokat eszközöl a föld hátán lehet, hogy néha teljesen áttöri ;
a földkérget s
hegyekké torlaszolja
szilánkjait;
kifordított
lehet
földkérget s átveti,
a
úgy hogy néhol egészen át hogy ami legmélyebben volt, az kerül legfölül, mint az Alpeseken látni. Az Alpesek a világ ismert s eddig átkutatott hegyei ott minden tótágast áll; közt, a legössze-visszahányatottabbak és fölfordítja
;
egymásra hányva, magára visszafordítva, összekuncsorítva vesztegel a földkéreg.
Idevágóan
írja
Quinet:
„Erst
stellte
mir an der
ich
Stelle
der Alpen eine Meeresfláche vor. Diese ungekannten, ungenannten Meere liessen allmáhlig in ihren Betten dicken Mantel sedimentárer Schichten zurück;
am
als
dann
Tageslicht erschienen,
trugen
die
Qebirge
sie diesen
sich
erhoben und
Muschelmantel.
Sie
wuchsen und durchbohrten ihn mit ihrer Spitze und nun erhoben sich ihre verháltnismássig jungen Gipfel über den antiken Faltén
Gewandung, Der Montblanc vor Allén
dieser weiten
die
noch an
hatte
seine
junges Granithaupt thronte über den
Ocean dórt
Schultern haftete.
ihren
Hülle
zerrissen
Schichten,
abgelagert, derselbe, welcher seinem
und sein
welche der
alté
Ursprung voraus-
ging und unter dessen Fluthen er gebildet wurde. Er erschien mir
wie ein Held,
der,
wírft." (Bomelli,
A
i.
beletör a csendes
áttöri s
kámpfen,
zu
seinen
Mantel
zu
mhelyekbe a rétegeket
kidugja gránit
a kagylós, széles
reds
Fiissen
1.)
mint szorgalmas munkás képezi a rétegeket.
víz tehát
trachittal fölemeli
azután
um
m. 574.
A tz
s csatlósaival, az izzó gránit, porphir, s
dómokat épit bellük; legyrvén magáról lassanként
kúpokat,
fejét,
ruhát, azaz a réteges
kzetek
fodrait.
111
nyomásnak nem kell okvetlenül egész hogy néha lefogva marad a föld
Azt mondtam, hogy a a földszínéig kihatnia;
belsejében
de
;
lehet,
gzprés ugyancsak
a
a föld
Ha nem
kérgének.
szakad
is
a láva kiömöljék, de reng s
keletkeznek.
A
földrengést
itt-ott
is
ki
lódítja
ilyenkor a föld, úgy hogy
repedések, eltolások, tölcsérek
els
az
szorítja a lávákat, a forró,
majd ütésszerüleg neki
hajlékony rétegeket s hullámosan
rétegek
gzmozgatta mecha-
Nem
állítjuk, hogy a földrengéseknek kizáokuk van lehet, hogy földalatti nagy rétegeknek beszakadása is maga után vonhatja a fels rétegeknek megrendülését. E földalatti gzprésnek tulajdonítható az is, amit
nikájának tudják be.
rólag csak ez az egy
a hegyek
;
fantasztikus
kísérteties,
bizarr,
látunk;
alakulásain
itt
több ezer lábnyira van kitolva többnyire rézsuton elhajló rétegekegy-egy
kel
csücs;
szédít magasan
st ott
áll,
teljes áthajlással
legyez
aránylag
tz
a
tömeg
a
ott
másik
szét
van
boltívet
alakjára szétterpeszkednek, mintha plasztikus állapotban
szk
maga
nyíláson
tódultak volna
hfokaival
izzó
kitör a
ki.
föld
Néhol
nem
tör;
mint Skandináviát
s
ket
meg
az eleven
színére a vulkánokban ki,
mint puffadá-
magmát. Máshol csak lassan emeli a vízgz a világrészeket, Dél-Amerikának nyugati partvidékeit. Ez az Ahol vulkánok vannak, ott a vízgz és forró
sokat, azután szétrepeszti
dönt,
fele
;
vagy újakat képez; tengerekbl szigeteket emel
nem
egyik
szakítva,
mélyen a völgyben itt hullámosan, képezve, meredtek meg a kzetek;
fele
s
dönti az
izzó
emelkedés egyre tart. gázok könnyebben szabadulhatnak, de ahol nincsenek,
ott az
ers
földkéreg dongáit emelik.
Kezdetben, mikor a
földkéreg
még nem
volt oly vastag és
könnyebben szivárgott le a mélységbe s könnyebben is törte át a kérget. Az emelkedések, azok a nagy világ-hólyagok és puffanások, sokkal nagyobb méretekben alakulhattak s az utolsók adták meg a mai világ térképének alapvonásait. Késbb, mikor a kéreg megvastagodott, a vulkánizmus hatása is szkebb keretek közé szorult s inkább helyi jelentség s lassabban hatalommá változott. A helyi jelentséget els sorban a víz szivárgásának megszorításából magyarázzuk. Néhol tényleg a földkéreg oly kemény és ers, hogy igen kevés az a víz, mely áthatoljon rajta, máshol azonban porhanyósabb, lazább a föld s ott a víz átszivárog rajta. Az átszivárgott víz gzzé lesz s a feszülés a mechanika törvényei szerint iparkodik érvényesülni. kemény, a
víz
mköd
112
Az emelkedések
kitörések
és
esélyei
bizonyára
is
a
víz
fzdnek. Minél leszivárgásához s változás esik meg rajta; a vénebb lesz a föld, annál kevesebb gzgép tüze lassankint kialszik, a víz a kazánhoz nem fér, a képes a nagy szikladugattyúkat mozgásba fejlesztett gz nem keménységéhez
földkéreg
a
hozni s akkor ott fönn a fölszinen sem változik már sok alak; a víz ugyan egyre töltögeti iszappal a tengereket; de a vulkánizmus, az alulról fölfelé ható
gzer
szünetel.
A
repedések
kitöltdnek,
néha-néha egy-egy vulkánban kitör a láva, de azután a tevécsökken, béke, nyugalom, elertlenedés képezi a
kenység egyre
hl
világ szignaturáját.
aludt
Most azonban még nem vagyunk annyira. A tz még nem a föld dongái sem ereje még iszonyú ki, a vízgz fejlik, ;
meredtek még meg végleges mozdulatlanságig, hanem hajlíthatok. Az stermészet fiatal bravouros erejét a vulkánok képviselik. szóló világalakulás teóriája óriási méretekben szerekráterekrl A peltette
ma
is.
mely
azokat
A
kráternek
át veti ki a
A
krátert
természetszeren
mondja már Seneca viam.
A hegy
nem
erupció csatornája
képzdik
mélyed
:
egyre
in
a völgy,
csatornának.
körülötte
a
a láva-folyamot
ritkán
alkotja;
széleken
a
hegy egész
feltorlódott
s
hamuból. Jól ipso monte non alimentum habét, sed
görgetegbl, lapillusokból
kivetett sziklákból, a
hanem
mélysége gázt és gzt, ezen
a lapillusokat s
tehát az
a hegy,
a földbe
a föld izgalmas
át lehel
hamut,
nem
jellemz része
vagy üstalaku vége
tölcsér-
E csatornán is.
mellettük voltak kisebb-nagyobb kráterek s vannak
;
magasabban
torlódhatik
;
és
a láva,
a
gz-
és
mely a magával sodrott törgáz-áram mint melékkel föltölti a hegység falait; így az Aetna 10.200, a Tene18.000 lábnyi magasra emelkedik. riffa 11.400, a Colopaxi egész Kétséges és bizonytalan s veszélyes magasság; ugyanaz az er, egy földalatti
amely emeli,
el
is
fúró,
temeti a vulkánokat; beszakadnak, a földrengés
megrendíti odúikat, kivájt falaikat s az emelkedés helyén üreg, tölcsér azt
támad
;
maga
az erupció
mondják, hogy a vulkán
szl
indái borítják a hajdan
mély, oválforma tavak töltik
nyilasa
is
kialudt. Pázsitos
ki
betömdik
s
üst,
ilyenkor
rétek, olajfák, a vad-
rémséges horpadást vagy kékszem az üstöt. Néha a béke uralma tartós,
néha azonban megint megszakad; a horpadás kinyílik s a tz és kénes gzök kipusztítják a leng harangvirágot s az ezüstös olajfát.
Ilyen
békés volt már a Vezúv
is
jósokáig; pázsitos
rét,
szl-
113 indás berkek terültek
csúcsain és nyergein. Spartakus rabszolga-
el
a 79. hada a csendes, mködni megsznt Vezuvon táborozott évben Kr. u. azonban ismét kitört, úgy hogy Pompejit, Hercula;
numot
eltemette.
A vulkánok melyek
erk
s az
kitörései a legfölségesebb látványokhoz tartoznak,
borzadásnak és csodálkozásnak érzelmeit
a rémületnek, a
szakadnak, a fkráteren kivül melléknyílások
gz
Fehér
gzök
gzmoz-
pattannak szét
követ, salakot
s tüzet,
lávaoszlop, mint egy rémséges gép dugaty-
tyúja száll és emelkedik s
lökésekben zúdítja
mint a ;
melyek ágyúk ropogásával
A
oldalai ki-
repedések támadnak.
s
mozdony kéményébl a lávatömeg a nagy puffadások képzdnek, hólyagok,
a
földrepedésben földagad, vetnek a magasba.
vulkán
iramlanak a magasba,
és füstfelhk
dony megindulásakor
s
A
nagyságának sejtelmeit ébresztik.
ki
mint
izzó fehéren,
olvadt érc fortyog
A
hullámait a repedésen.
tolódnak
bugyborékai
hegytorokból a
mélység
lehelete gázok és 1000 2000 m.-nyi magasba dobja az izzó lávatömböket, köveket. Minden explosió után pillanatnyi csend honol az alvilág kiadatott mérgét, hogy rövid pihenés után újra kezdje játékát. E közben a hegy s a föld környéke mozog, reng; majd elborul a gz és hamufelhk árnyékában, majd vörösösen ég az explosió vissza füstoszlop fényétl. Különféle lángokban égnek el a gázok
a
föl;
—
;
;
mint óriási Pinia
áll
a
dübörg
fölött;
a füstoszlop
éjjel
tzoszlop jelentkezik és nem
a kráter fölött mint vörös
sem mozdítja meg; rt
vihar
tölcsér
áll
mint
ég
cherub
a
mozdul, pusztuló
édenkert eltt. Ezt a tzoszlopot a mélység izzó tömegének visszfénye képezi.
Az
serk
a
e kitöréseitl
megbomlik
a villamos egyensúly a
hamufelhkbl rémes villámok tüneményt egyrészt a kivetett hamu és törmelék
légben s a füst
cikáznak. Ezt
és
másrészt a vízgz
tömegei
hkké srsödnek
s
ers
okozzák,
villamos
melyek
villamossága,
föliramodnak, és
feszültségnek
fel-
kitör viha-
roknak méhévé lesznek. A vulkán tehát sötét felhk fürtjeit veszi magára s azokba a villámok izzó nyilait tzi. Az ég is zeng és dörg, a hegy pedig morajzik és ropog és dördül. A felhkbl es és zápor és jég viharzik a földre; néha piszkos, sáros es hull a
hamu
és
vízgz leverdésébl
túlnagy, sárözön
sáros,
tüzes
özön hömpölyög
Prohászka: Föld és
;
máskor ha mélyébl
tör ki a vulkánok
ég.
a
a ;
vízgzök tömege sár és tz,
hegyoldalakról.
Láva
forró
d'acqua, ö
114 láva
fucco,
di
mondják
sárözön a Vezuvról
a
nápolyiak.
Ottajano
október
1822-ben
felé haladt,
elérte S.
7-én a
Sebastiano és
falvakat, ledöntötte a falakat, behatolt a házakba, kitöltötte
Massa
az utcákat, a szobákat.
—A
javai
Galungungnak, 1822. okt. 2-án hegytet s rémséges
történt kitörése alkalmával szétrepedt az egész
az áldott
sárözönt okádott
mely 114
vidékre,
falut temetett
el.
Herculanum pusztulását is ily sárözönnek tulajdonítják. Herculanum felé azon felül lávafolyam is ömlött, 8 nap és éjjel tartott a homok- és hamu-zápor, szakadt az es, melybl a sárözön támadt, ugy hogy némely városrész 112 lábnyira van eltemetve. Ugy látszik az özön lassan haladt és szivárgott, nem Pompeji és
döntött
föl
semmit,
hanem
kitöltött
megrizte számunkra az 1800 éves halászok
hálói,
a vászon,
a
mindent
világot.
s
Nem
papyrustekercs, a
csendes sírban égett el a fa, a
nyers s a beftt
gyümölcs.
A
vulkánok
elhelyezkedése
bizonyára
fontos
útmutatóul
szolgál a föld rétegeinek s jelenlegi alkatának fölismerésére.
Emlí-
hogy tengermelléki helyzetük, mely azonban nem vannak vulkánok bels Ázsiában is, tengerekkel való összeköttetésükre utal. Lehetséges, hogy a tengermellék csak a víztömegnek a forró rétegekkel való érintkezését segíti el. Még fontosabb a vulkánok csoportosulásának egyszer vagy ketts vonala. E vonalak rendesen egyenesek. A chilei és mexikói vulkánok vonalai a legszembetnbbek; az egyik 165, a másik 119 mérföldnyi hosszúságban, amaz 24, emez 7 vulkánt számlál. A vonalak néha párhuzamosan haladnak s vulkánjaik már,
tettük
okvetlenül szükséges, hiszen
úgy festenek, mintha két sorban fölállított ütegek volnának. Ilyenek a quitói, javai vulkánsorok; Kamtschatkán pláne három pár-
huzamos vonalban
A
állnak.
sorokat tán a földkéreg repedésének
hosszirányából
kell
magyaráznunk. A földkéreg végigrepedt bizonyos helyeken; e vonal hosszában vulkánok törtek ki, amelyek föltölték a hegykúpokat. Néhol kitörésre nem került a dolog, hanem csak emelkedésre.
Ha
a
vulkánikus
hegységeknek hullámos egymásutánját, e
szökel kúpsorokat tekintjük, el nem zárkózhatunk e magyarázat ell. Azon esetre, ha a repedés a tengeralatti rétegekben történt, keletkeznek a tengeralatti vulkánok, melyek szigeteket emelnek
A
ki.
szigetek közét kitöltik s kisebb-nagyobb kontinensek alakulnak.
115 Lehet, hogy a vulkán-hegysorok az els kúpok, melyek a tengerbl szigetekként kiemelkedtek. Az emelkedés folytatódásával a
szomszéd részek
is fölfelé szorultak, melyek mint elnyúlt szárazmost a vulkán-hegyek lábainál. Onnan az a nézet, hogy némely geológusok a földségek
föld terülnek
el
—
—
alakulását nem mint késbb látni fogjuk világrészekre terjed nagy kráterekbl magyarázzák, hanem a vulkánok sorait gondolják mindenekeltt emelked félben minden emelked vulkán ;
egy egész vidéket emelget erlködéseivel
fölfelé,
mondjuk
például,
ha így dolgozik egy egész akkor nagy kontinens válhatik az egészbl. Kivált Amerikával példázgatnak. Ha az Andeseket s az észak-amerikai hegyláncokat tekintjük, melyek egyfolytában mintegy 2000 mérha szemügyre vesszük föld hosszúságban vonulnak déltl északra égbetör vulkánjaik jellemz sorait: nem zárkózhatunk el a benyomás ell, hogy az amerikai két nagy földség eredete e vula tenger hullámainak színvonala fölé;
hosszú
sor,
;
kánsoroknak köszönhet. Ezek emelkedhettek ki elször a tenger színe fölé s további emelkedésükben magukkal húzták s kiemelték a keletre fekv nagy térségeket. Épp így lehetséges, hogy a keletindiai vulkánikus szigetek idvel magasabbra emelkednek s záró hegyláncait képezik majd Ázsiának. Az is lehetséges, hogy a Csendes óceán nagy szigetcsoportjai a maguk töméntelen vulkánjaikkal nem egyebek, mint keletkezfélben lev új világrész, mely majd Chilétl a mostani Paumotu-szigetekig s ezektl Kelet-Ázsiáig terjed.
Feltn ma oszlik
szét.
Volcano,
A
Saline,
Poros, Antimilo, szigeteken;
Ascension,
az
is,
hogy a vulkánok nagy száma
szicíliai
vulkáncsoport
Pantellaria
Szicília,
Görögország
szigeteken,
Argentiera, Polino,
Milo, afrikaiak
az
Azori,
e szigetekre
Stromboli,
Policandro,
Madei, Canári,
Lipari,
vulkánjai
Santorin
Cap-Verde-i,
Cunha szigeteken. Ez utóbbiak a letnt kiemelked hegyei a többi egy-egy (keletkez-
Tristan da
Atlantis világrésznek
;
félben lev), de úgy látszik elakadt világképzdés kikezdései.
Kamtschatkától
le
Japánon a
keletázsiai
vulkánöv
s déli és
és a szumátrai vul-
Szunda, a Cracatao kánok, mind szigeteken emelkednek s ha a föld még új alakulásokra képes, akkor ereje megnyilatkozásának vidékén, tehát ép nyugati csoportjai, Jáva,
a vulkánok körül építhet
Vájjon képes-e
még
magának még erre,
azt
új
kontinenseket.
senkisem tudja; de hogy nem 8*
116 lesz
mindig képes, az világos. A föld is vénül s mint a vén embeúgy a földnél is a vénség megmerevüléssel jár, A föld
reknél,
keményebb
kérge egyre
szilárdabb
és
erknek mind nehezebb
Az egyensúly végleges
s
nyugtalankodó
a
megtörniök.
még úgy
biztosításától
A vulkánizmus mindeddig
vagyunk.
lesz
lesz az egyensúlyt
messze
látszik
dolgozik.
Emelkednek egészen új sütetü, friss vulkánok, melyeket a tengerbl hány ki a bels forrongás; a vulkánokból szigetek lesznek, kisebb-nagyobbak, némelyek megmaradnak, mások ismét eltnnek.
melynek
sziget,
1783-ban Isiand
okádott.
után
tz
kráterje
kiemelkedett
a
közt
és villámlás
mellett a
Nyöe
mellett egy kis
Pondicherry
1757-ben,
keletkezett
így
hamut
homokot,
Skoptar-Jökul vulkán kitörése
mely
(Uj-sziget),
év alatt ismét
egy
magas domborodást hagyván maga után, mely most zátonykép szerepel. Az azori szigetek mellett 1638,, 1691., 1719,, 1811-ben kitör kráterek új-szigeteket képeztek. A Földközi tengerben is, 600 lábnyi mély fenékbl emelkedett a Ferdinandea visszamerült,
Júlia
A
1831-ben.
tengerszíne fölé 200 lábnyira emelkedett; mind-
Az
össze tehát 800 lábnyi magas. szigete
észre
természet
a
óceánban a
Heléna
sz.
töltéshez
er
is
és
mely vulkánikus Archipelagust csakhogy a tenger nagyon mély s a föl-
fészkeldését,
szeretne ott teremteni;
A
atlanti
kráter s körülötte a muIt század óta sok helyen vették
is
id
kell.
legjelentékenyebb
enemü újabb tünemény,
tengerben az Aleuti szigetek csoportjában történt. emelkedett
a tengerbl,
ki
a kamtschatkai
1796-ban kráter
1819-ben már 4 földrajzi mérföldnyire
2100 lábnyi magasságú volt; 1832-ben kerülete 2 mérföldnyire, magassága 1400 lábnyira sorvadt. A tengernek feneke terjedt és
arra felé
mindenütt
dálytalanul hajózott
emelkedett s míg
zátonyok nehezítik meg a hajózást. aloe, kaktusz, pinia szegélyezik
légkör
övezi
:
de a
földalatti
Cook 1778-ban még
addig most sziklák
hullámain,
;
A
Középtenger
myrthus
illat
tüzek valóságos
és
aka-
padok
és
partjait narancs,
telíti;
tiszta
átlátszó
harcmezvé
teszik,
hol Neptun és Pluto küzd a diadalért. Néhol a tenger vize egészen
kéngzzel van munkája egyre folyik. Nea-Kamenni és Palea-Kamenni, két vulkánikus sziget alighanem nemsokára egyesül; 1866-ban nyolc kisebb Láva-sziget emelkedett Palea-Kamennin
forró, fehér, telítve s
fekv
meszes vagy
vörös a
vasoldatoktól,
a sziget-képzés
Szent Miklós
kikötje
eltt.
Cassiodor és
Plinius
szerint
117 19-ben Kr.
u.
alakult
ismét elmerült alatti
emel er;
támadt ersa széles
s
69-ben
a
a
ki
csatorna
emelkedett
e vidéken egy Theia újra fölbukkant.
de 1866.
s egybeforrt
bukkant
itt
nev
Nea-Kamenni
febr. 3.
sziget; azután
Azóta szünetelt a
föld-
mellett új sziget
Nea-Kamennivel. Február 13-án ismét Aphrohullámokból úgy, hogy csak 10 méternyi
választotta
el
Réka, s azóta
Nea-Kamennitl.
ez
a
három
sziget
Március lO-én összentt Nea-
Kamennivel.
A Csendes óceánban össze a szigeteket;
itt
az
infusoriumok
a földalatti
erk.
építik
s
ragasztják
IX.
A
Próbáljuk most szakát,
melyben
modern
föld
ez
megérteni a
mai
ábrázata.
a föld történetének
ábrázata
kia'akuit.
utolsó
Mai
ezek a mostani, sajátosan elkeresztelt földségek, tengerek, hegyek,
fönsíkok
kor-
ábrázatját
öblök,
Hogy elbbi korszakokban hogyan
alkotják.
nevekkel
nézett ki a föld ábrázata s miféle
lehetett
volna azokat
az akkori földségeket és hegyeket nevezni, arról szinte fölösleges
szólnunk;
az
egy
Atlantiszt,
meg
no
nyugatra, a mai Atlanti óceán helyén, képzelve, szokták emlegetni. Különben
bizonytalan tapogatózás-számba
Lemuriát, ezt is
azt
nagyon nehézkes és csak
jöhet mindaz a törekvés, mely a
letnt korszakok geográfiájának összeállítására irányul.
meg
azzal,
Európától
Ázsia és Afrika közé
hogy a mai geográfiának okait
s genezisét
Elégedjünk
valamikép
megismerhessük. Suess E. zsugorodási elméletét, mely szerint a régi óceánok ezer méter magasságban álltak szegény fejünk
és földségek sok
mellzzük s a könnyebb megértésü emelkedési elmélethez szegdünk. A mai földségeket és szigeteket földalatti erk emelték a tömegeknek az érint felé nehezed nyomása s az izzó gzök és gázok feszereje. Ezek az erk feszítik a kérget azok emelik, azok zsugo-
fölött,
:
;
rítják s
redzik.
A
mai
föld ábrázatának
vonásaiból
következtethetünk ez ábrázat keletkezésének módjára; ugyanis némikép
meg van
ne venné észre például,
örökítve a hegyláncok
is
méltán
a történés
vonásaiban. Ki
ha a föld egyik
legremekebb pontján, a nápolyi Camaldoli kolostor kertjének magaslatán áll, az alatta elterül vidék vulkánikus eredetét minden vonása, minden árnyé;
kolása, hegye-völgye a vulkánizmus
Épp
így
áll
nyomait hordozza önmagán. a kövek beszélnek, csak
a dolog az egész térképpel
érteni kell nyelvüket.
;
;
119
Ne csodálkozzunk a figyelmes
szemlélnek
tehát,
hogy nagyjában a
föld hegységei
is
módját. Tekintsünk
elárulják keletkezésük
Észak fell az Alpesek lassan
tehát a föld ábrázatának vonásaiba.
emelkednek, fodrozódnak; szobánk sznyegére utalnak, melynek egyik csücskét ha megfogjuk s befelé a sznyeg közepe felé befelé
es
csücsök felénk
toljuk, a
sznyeg
tolt
Német-
meredekek,
Alpesek
meredek „mélység" támad
szélén
gyrdik.
hullámosan
pedig
Franciaország
és
Himalája
az
is;
amerikai
India felé
hegyláncok
féle irányú
belföld
meredek szélfogó;
felé,
Ilyen
a
a belföld felé külön-
lejtvé lesz, mely fokozaroppant posványos „tundrák"
borított
által
tosan ereszkedik alább-alább azon (lapályok)
elnyúlnak.
felé
elnyúlnak.
pedig
felé
a
a Csendes óceán felé
Ilyenek a Cordillerák s kivált az Andesek;
meredekek,
;
az
felé
Itália
melyek a Jeges tengert szegélyezik.
A hegységek jellemz megkülönböztetünk
óriási
partjaik vonalait itt-ott elég
jükben pedig sokféle
vonásain
épp oly könnységgel melyek tengerek voltak;
kivül
medencéket,
tüzetesen ki tudjuk pontozni s belse-
ülledék
lerakodásából
különböz-
rétegeket
vannak azonban tavaink, tengereink; ezek a mai geológiai korszaknak mintegy aktiv medencéi. Hegyláncokon és száraz meg vízzel telt medencéken kívül vannak még más jellemz arcvonások a földön ezek a tengerek vagy részben a szárazföld nagy horpadásai, melyek majd északról dél felé, majd keresztben, barázdát vonnak a föld felületére. Megkülönböztetünk azonkivül óriási fönsíkokat, melyek meg.
tetünk
Ezek
most
két oldalt hegyláncok
által
víztelen
mintegy
medencék
;
ferdén neki
épített
támfalak
ezek közt legkitnbb a tibeti fönsík. Végül által tartatnak föl, szemet szúr, mint már említettem, a vulkánok tzöve, mely föltnen szegélyzi a Csendes óceán medencéjét. Csupa oly jellemvonás, mely a föld ábrázatát rajzolja ki egyrészt, másrészt ez ábrázat kialakulását
Magát
sejteti
velünk.
ezt a kialakulást a földalatti
erk
által
emelt s
feszített
földkéreg domborodásai és beszakadásai adják.
A szét,
földkéreg egyes részei vagy lassan emelkedtek s vetdtek
vagy hatalmas dudorodásokat, emelkedési krátereket képeztek,
melyek azután beszakadtak. Kezdjük ezekkel. Képzeljük
el
magunknak
e
történést
gosabb legyen képzetünk, szerepeltessük az izzó gzt. Ez az izzó gz a kérgen
s
hogy
minél
vilá-
emel erül egyszeren belül,
a föld
hatalmas
;
120
gylemlik össze. E gztömegek
tartályaiban
nagy domborodásokat okoztak a vésével a
domborodás végre
borodás közepe, rdtek.
Ha akkor
a
mintegy
boltozata
beszakadás
iszapjukból rétegeket
domösszegy-
elillant;
beszakadt s szélei
a
terjesztjük ki gondolatban,
ömlenek a szakadékba s a fenéken. Tegyük fel, hogy a
óceánok
után
raknak
késbb
beszakadás helyén
a feszülés növek-
;
gz
szétpattant, a
dudorodásokat világrészekre
a
feszítették a kérget s
föld fölületén
le
ismét emelkedik s dudorodik a fenék
hogy ismét tengerekbl magasan kiálló domborodás keletkezik, mely megint feszül, ismét beszakad s j, kis vagy nagy tenger medencéjévé lesz. E kidudorodások és beszakadások ismétldhettek egy s ugyanazon helyen st valószín, hogy a beszakadás helye amint els ízben a kéreg gyöngébb pontja volt, ezt a hajlandóságát máskor is megtartotta s így a dudorodás s a beszakadás ismételten váltakozhatott. Az emelkedési kráterek hívei szeretnek e fölfogásukhoz ragaszkodni, kivált a medencék sokszoros és sokféle kzetrétegei miatt. Nekik minden medence eredetileg a világ egy-egy bütyke, dudorodása, mely szétpattant s azután tengerré lett; de mivel a medencék kzetrétegei sokfélék és sokszorosak, azért a dudorodás és beszakadás játékát megismételtetik egy s ugyanazon helyen. A dudorodások s beszakadások ismételt váltakozása okozhatta azt, hogy e körszer medencékben több kzetréteg tornyosul föl egymáson, mintha csak egymásra rakott nagy tányérok volnának. Ilyen a híres párisi medence. Azt mondják róla a geológusok, hogy rétegei ismételt sok tengerjárásra utalnak, amely tengerek néha kiédesültek s az óceántól elzárt nagy édesvízi tavakká lettek s mindez a sok váltakozó tenger és tó egy-egy réteget hagyott a medencében mint saját névjegyét s hogy e rétegek úgy állnak vagy terülnek el egymás fölött, mint az egymásra rakott tányérok. A medencék e tányérjai közepük felé vékonyak s peremük felé vastagok ez onnan van, mert a régi kráter kitörései a ;
;
lerakodások
centrumát
jobban. Széleik
vannak gyrve,
is
össze-vissza kivált,
képzdménynek kemény E tányéros rétegek takozott
egy
s
szakította
ha
át
s
azt
hajtvák és
peremükön
rombolta
foszlottak
más
szét
leg-
vagy össze
medencének vagy
szikláival találkoztak.
ugyanazon
mutatják világosan, helyen
hogy hányszor
a tenger s hogy
mily
vál-
sokáig
121
maradt meg érzékenységben s gyönyörségben a medencének központi vidéke az alatta feszül gz tolakodása iránt; mutatják, hogy a medence fenekét a gznek többször sikerült a magasba emelnie
Az emelkedési krátereknek ez elméazt az aggodalmunkat, hogy mégis és tengerátömlések meghagyták robbanások a hogy csak különös,
s ismételten szétrobbantania. lete ellen
nem
hallgathatjuk
el
a tányéros rétegeknek azt az zúzták, törték össze s
aránylag nagy sértetlenségét s
nem mosták
szét kzeteit.
A
felelet
nem
e nehéz-
alighanem az lesz, hogy kisebb medencéknél s ahol a robbanáskor nem törtek ki gránitok és lávák, a rombolás nem volt oly nagy, hogy az elbbi képzdményt teljesen széttörte és ségre
szétmosta volna.
Elégedjünk
meg
A dudorodások
ezzel s folytassuk vizsgálódásunkat.
alakulása mind nehezebb
lett.
Minél vastagabb volt a földkéreg, annál angyobb
er
kellett
a dudorodás kiemelésére és szétroppantására. St aligha tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a hozzánk közelebb es korszakokban, vagyis a mostani hegyek eredésének epochájában, az ers kéreg miatt a dudorodásnak is egyre nagyobbnak kellett lennie s szétroppantáskor gyröttebb lett a beszakadások környéke. Onnan van, hogy a legnagyobb hegyek a teóriában fölvett két nagy emelkedési kráter szélén találhatók, milyenek a Himalája, a KünLü keleten, az Andesek és Cordillerák nyugaton s az Alpesek Európában. Az emelkedési kráter felgyrdött szélei a beszakadás után azonkívül sok redt és fodrot szoríthattak ki jobbra-balra,
amilyenek a Kárpátok, Apenninek, Kaukázus, Haemus.
Ez általános tájékoztatás után lépjünk közelebb a világ mai megokolásához s pontozzuk ki, hogy merre gondoljuk a modern hegyeket fodrozó dudorodások helyét.
ábrázatjának
Két
f
világdudorodást
emelkedési krátert; az egyik
óceán
terül el Ázsia,
Amerika
szeretnek ott
lett
megkülönböztetni,
volna,
hol most a
két
Csendes
közt, északtól az Aleuti szigetektl
a déli sarkig. Tere volt elég, tágulhatott
s domborodhatott föl Mikor földudorodott, akkor a tenger természetesen másfelé oszlott el s a Csendes óceán helyén óriási dudorodási
le
a magasba.
kontinens emelkedett. Azután beszakadt kedett, újra összeomlott.
vagy egyáltalában,
vájjon
magyarázatunkhoz elég
az,
s tenger lett;
újra emel-
Hogy hányszor ismétldött ez a ismétldött-e, azt nem tudjuk;
játék
a mi
hogy a mai világalakulás periódusában
122
itt
emelkedési
Észak-
és
kráter
volt,
mai,
Az
ázsiai
magaslatai és hegységei.
mikor beszakadt, felgyrdtek a Csendes óceánt szegélyz részen épp úgy, mint az ame-
mely
Dél-Amerikának
vulkánok szembeötl koszorújának
rikain a
mintha csak azt mutatnák, hogy
A vulkánoknak
pipacsai
a földkéreg
itt
tengermelléki
többnyire
virultak ki,
meg van
törve.
fekvése arra látszik
hogy miután vonaluk a tenger a föld mély horpadása, lehetséges, hogy a horpadás szélein törések vannak, melyek ha nem is érnek le nem tudom a föld gyomráig, de a rétegek eltolódása és szétvetdése miatt a víz és bels találkájára alkalmul szolgálnak. utalni,
h
A hanem
másik
világdudorodás
állítólag
nem
északtól
dél
felé,
kelettl nyugat felé húzódott, a mai Chinától kezdve Tibet,
Perzsia, Kis-Ázsia, Syria, Arábia, Fels-Afrika, Dél-Európa táján. Amint beszakadt a dudorodás, tengerek áramlottak bele; ily ten-
gerek létezését e tájakon is
bizonyítják,
Chináig
melyek
terülnek.
elzte
lett
utolsó dudorodását,
el
nummulit-mészk rengeteg
a
Lissabontól,
Ismételt
végre a kráter fala vastag
most
maga
Európán,
alsó
emelkedések
és
telepei
Afrikán
beszakadások
és sokáig nyugodhatott. Képzeljük
mely a mai
világ keletkezését
át
után
már meg-
melyet az utolsó beszakadás, a mai hegyek és földségek
s
keletkezése követett.
Két katasztrófát szeretnek a tertiár korszakba,
tesebben tartsuk
a
szem
a másikát a
katasztrófáknál eltt.
itt
A
megkülönböztetni posttertiárbe
szólok.
Most
:
teszik.
az
egyikét
Errl
tüze-
magát a beszakadást
katasztrófa beálltakor a kráter vastag szélei
dltek s a Tibeti fönsíkot szorították felgyrdött falaik közé, melyeket délen Himalájának, északon Thian-Sannak hívnak. A mai Európa táján a keletrl egész Európába nyúló nagy kráter beszakadása a középtenger mély vályúját s az Alpesek össze-visszahányt fodrait eredményezte, melyek jobbra-balra redket a távol keleten
egymásra
vetnek s a Pirenéket, Kárpátokat, a Balkánt s a Taurust képezik.
E
f, világ-dudorodás mellett sok más kisebb kráter hogy népszer hasonlattal éljek, mintha megtermett, pompás tökök mellett hagymák, almák csoportosulnak. A mai Európában következ medencéket szokás megkülönböztetni, melyek kisebb emelkedési krátereknek felelhettek meg a moszkvai, két
létezhetett;
:
prágai, hannoveri, kölni, párisi, londoni, bordeauxi, bécsi céket.
meden-
123
A
két
fkráternek világrészekre
terjedelme s oldal-
elnyúló
nyomása természetesen az akkori tengereknek s földségeknek is egészen más elhelyezést s alakot adott. A világtenger még teljesebben szorulhatott a
a mai Afrika oldalt India felé Lemuriának szeretik hívni Európa
földfélre
déli
volt föl- és eltolva s ezt a földet
;
össszekötve;
Amerikával volt
;
ezt a
Atlantisznak
földet
nevezik.
Mikor pedig az emelkedés beszakadt, magával húzta a földkéreg szomszédos részeit s viszont, ami elbb összetartozott, azt széjjelSkandináviát, Nagyhúzta így választotta el Indiát Afrikától Brittániát, Islandot, a Spitzbergákat, Grönlandot s Észak-Amerikát ;
;
egymástól.
A
látni, hogy a földek valahogyan egybevolnának húzva. A geológiai képzdmények
térképen
valók s mintha szét
egynemsége ezeken
most egymástól messze hasonlóképen bizonyítja régi
geográfiailag
a
és földségeken
eldobált szigeteken
összetartozásukat.
Ez az összetartozás részletét képezik
érdekes
rajtuk ez
id
s
annak még most
a
modern geológiának. Ha nem
szerint kielégiten
is
föltalálható
ha
eligazodni,
nem
is
nyomai tudunk
ismerjük
is
szétvetdésüknek okát, a tényt magát untig eléggé ismerjük tengerek,
más hegységek,
eltt a földön tatja
;
más földségek
mai térkép, csak a
ez a
tertiár
;
más
harmadkor korszak óta mu-
voltak
a
a föld ábrázatát.
nem
Ezen a tényen a teóriák
változtatnak.
Ha
a
két
f-
emelkedési kráter, mely a világot két féltekére, a Csendes-Oceán-
nak
nem
s Ázsia, is
Európa, Afrika földtömegeinek két félvilágára
osztja,
volna soha a föld hátán, azért a földségek és szigetek és
tengerek változatos eloszlása mégis csak tény volna s ha az egyik
nem sikerülne, kellene más magyamás magyarázatunk az emelkedési kráazoknak beszakadása helyett mások a hajlítható s külön-
teóriával a tényt kimagyarázni
rázat után látni.
terek és
Van
is
;
félekép összerótt földrétegeknek
egyszer emelkedését fogadják
melyet néha-néha erszakos gránit, tek s fokoztak oly
mérvekig,
hogy
trachit,
el,
bazalt-kitörések kisér-
modern
hegységeink
nyolc-
kilencezer méternyire tolultak föl a magasba.
Akár emelkedési kráterekkel, akár egyszer rétegemelkedémodern térkép jellemz vonásait, minden
sekkel magyarázzuk a
esetben csak substratumot keresünk, csak a változásokat
ert nyomozzuk;
mialatt
a
változások
sincs s palaeontologiai fölfedezések
iránt
létesít
semmi kétségünk
egyre biztatóbb villágosságba
124 helyezik
Mikor a legújabb
legújabb színeváltozását.
világnak
a
harmadkori átváltozásokat értjük, színeváltozást melyeknek eredményeit az Alpeseknek és fodraiknak, a Himalájának, Andeseknek és Cordilleráknak fölvetdésében ismerjük. A harmadkori földábrázatnak elváltozását a geológusok átlag elfoemlegetjük,
gadják
mint már említettem, az északi földek és szigetek össze-
s
késbbi szétvetdését
tartozását s
A
a
Földközi tenger
tája is
tanítják.
nagy elváltozásoknak volt
Valamint az emberiség mveltsége e tenger partjain izgalmai és bánatai, örömei s legnagyobb jaihoz
fzdnek
:
úgy geológiai tekintetben
az alakulásokból s
fejlett
szintere. s
összes
emlékei e tenger part-
vidékek kivették
e
is
világok vajúdásaiból részüket. Mindenekeltt
új
hogy a Középtenger árka közbefúródott Görögország és Afrika közé, melyek elbb összefüggtek. A Pikerni-i (Görögország) s legújabban a Samos szigetén eszközölt ásatások s az akkor kiemelt palaeontologiai alakok Görögországnak Afrikával való összefüggését bizonyítják. Mindakét csont-telep a harmadkorból való s Gaudry szerint világosan mutatja, hogy Görögország akkor Afrikával egy Kontinenst képezett; az ásatag-alakok biztosra veszik,
ugyanis az állatvilágnak Afrika és
Ázsiából
való
bevándorlására
hogy a Cycládok és Sporádok ennek a régi szárazföldnek romjaiként emelkednek ki jelenleg a tengerekbl. mutatnak
A föld
lehetséges,
;
Földközi tengernek a
volt;
mosta;
az
adriai
közt leszakadt a föld
nesus közt;
egy
keleti
része tehát
akkortájban száraz-
Lombardiában az Alpeseknek lábát tenger úgy keletkezett, hogy Apulia s Albánia
tenger
mai
a
;
tengeröböl keletkezett Kréta és a Pelopon-
más
tenger
Krétától
Cyprus
szigete
felé nyúlt
hogy a mai afrikai partokat elérte volna s mint említettem, Görögország és Kis-Ázsia közt, édesvizi tavakkal tarkázott hegyes vidék vonult el. Csak a legújabb geológiai korszakban szakadt le ez a vidék, még pedig úgy, hogy a szárazföld déltl észak felé töredezett össze. Egy régi folyamvölgynek ereszkedése kötötte anélkül,
össze végre a legeslegújabb gerrel.
A
vörös tenger
idben
a Középtengert a Fekete ten-
árkának süppedése alighanem
szintén a
Középtengernek e katasztrófáival függ össze, valamint a Jordán híres árkának keletkezését ugyancsak ez idszakba kell helyeznünk.
Az ember már tanuja
lehetett
mindezen változásoknak
s az
embe-
riség Kis-Ázsiából alighanem az azóta leszakadt szárazföldön köl-
tözött Görögországba.
125 Szicília
ma
összefüggött
szintén
Afrikával.
Messina
Afrika
és
magas gerinc húzódik, mely csak 17 méternyire van alatt, míg jobbról-balról mindjárt 170 méterre s azontúl 2000 méterre száll le a tenger feneke. Ez a gerinc tehát a tengernek majdnem 2000 méter magas hegysége. A Gibraltár és Ceuta közti összefüggésrl senki sem kételkedik. közt
is
a tenger
A
színe
középtenger partjainak esélyeit bizonyára leginkább az az
esemény jellemzi, melynek az Alpesek köszönik eredetüket a harmadkorban s velük egy idben az Alpesek fodrai a Pyrenék, Apenninek, Kárpátok, Balkán Európában. Az Alpesekrl igen sokat írtak már; újabban ezt a kérdést C. Schmidt szellzteti „Zur Geologie der Schweizer Alpen" c. mvében. Szerinte a kszénkorszakig
nem mozdult meg
az Alpesek tájékán
a föld
;
csendben
kszénkorszak utántól datálódik; e korszak végén támadt itt az els fodor, melyet a leveg lecsapódásai nagyon megviseltek s jobbára szétmostak. Az északi Alpesek akkortájt abban a stádiumban lehettek, melyet most a bretagne-i volt
itt
minden. Keletkezésük a
hegység föltüntet; sziklás partjaikon akkor a föld gerének szedték
hullámai s Jurái
tomboltak,
meg
melyek a
Krétai tengerek
középkori ten-
Carbon-hegységet
rétegeivel födték be.
szét-
Azután
harmadkor elején, az úgynevezett eocénben emelkedtek ki magasra az Alpesek déli hágói, mialatt északfelé, a mostani svájci dombos vidék keletkezett. A legutolsó és legerszakosabb föltorlódás és összegyrdés a harmadkor közepén, az úgyneve-
csak a
zett
miocen-ben, érte utói az
Alpesek világát; ez a
gyrdés
oly
erkkel dolgozott, hogy nemcsak a rétegek állnak tle tótágast s össze-vissza van hányva minden, hanem a kövek alkata is elváltozott, úgy hogy eredeti formájukra sem lehet sok esetben ráismerni. Az Alpeseknek a második gyrdés eltti alakját a Schwarzwald s a Vogesek, az utolsó, erszakos gyrdés eltti alakját pedig a Pyrenék tüntetik föl, mint amelyek ezen gyrdéseket nem szenvedték. A Pyrenék tehát s még inkább a Schwarzwald meg a Vogesek régibb keletkezés és alkatú hegyek. A hegyláncok emelkedési korszakát megítéljük abból, hogy miféle közetrétegek vannak bennük kiemelve és összegyrve. Ha vannak rétegek, melyek egészen vízszintes helyzetben maradtak, abból az világos, hogy ezek az emelkedés utáni tengerekben képzdtek. Már pedig tudjuk, hogy Svájcban csak a harmadkorszak utolsó
periódusának,
a
pliocénnek s a
jégkorszaknak
ülledékei
126
maradtak eredeti helyzetükben ez eltt
;
tehát az Alpesek utolsó emelkedése
történt.
A. Rothpletz
is
durch
Querschnitt
az
die
mvében
legújabb
hasonlólag
Ostaipen)
geologischer
(Ein
„Die
nyilatkozik:
mondjak Svájcban a harmadkor puha kzeteit) im Norden wie im Süden der Alpen kann nur postmiocán oder ganz jungmiocán sein Zur Molassezeit erstreckten sich Tháler von den centralen Alpen bis an derén Nordrand. Seither habén sich die Thalsysteme völlig geándert. Es müssen alsó die Dislocationen (Verschiebungen der Erdschichten) in den Alpen zur Pliocánzeit sehr bedeutend gewesen sein, um allé diese Spuren so ganzlich auslöschen zu können und in diese Periode habén wir darum die eigentliche Entstehung dieses Gebirges Molasselandes
des
Faltung
(Molasse-nak
.
zu
.
verlegen." (193. és 199. lapon.)
Az északnémet síkság ki
.
harmadkori északi
a
is
a diluvium-korszak eltt emelkedett
késbb
bizonyára összefüggésben voltak a
nek
Európa
tengerbl. S
emelkedtek Nördlingen
mellett
ez
emelkedéseivel
kialudt vulkánok, milye-
Bajorországban,
Urach és Neuffen mellett Württembergben
Münsingen,
azután az
;
Eiffel
vul-
Közép-Európának legtöbb vulkánja a harmadkori Franciaországban emelkedett; az Auvergne vidéke e részben igen kánjai.
nevezetes.
A kráter
ábrázatát
föld
behorpadása,
koktól az egyenlít elhúzta Afrikának
felé
keleti
úgy hogy a mostani sok korall-szirt,
A
rotációja
következtében a sar-
torlódó tömegeknek eredje, hasonlókép széleit
az
Indiáktól,
Polynesiát Ázsiától,
tájon, amennyiben nem magas hegycsúcsainak tekinthetjük. sülyedés világos. Szigetei mind kiálló hegy-
szigetet
azon a
elmerült világok
Óceánia vidékén a csúcsok.
er, legyen akár az emelkedési
alakító
akár a föld
mostani nagy mélység
sziklák kikezdései
nem
volt
meg mindig;
korall-
mélyen állnak a tenger fenekén, hogy e mélységbe a korallpolyp soha sem száll le; mikor tehát e korall-szirteket a polypok építeni kezdték, ezek a tengerek nem
voltak oly mélyek,
épít polypok
jelenleg
csak
oly
azóta
sülyedt fenekük;
lépést tarthattak sziklák
kének sülyedésével, azért ki nem pusztultak s mélységének, életföltételeik színvonalát
tenger
korall-polyp életének
színvonala
méri a sülyedés nagyságát.
alatt
Minden
mivel
pedig az
emelésében a tenger fene-
most dacára a biztosították.
álló szikláknak
A
magassága
Atoll egy elsülyedett szigeten
127
Ugy
korall-veder.
álló
hogy az egész
látszik,
hemiszfera
déli
a
piiocen óta lassú sülyedésben leledzik, mialatt az északi emelkedik.
hogy
igaz,
harmonika-számba veszik a
e nézetek
földkérget,
összezsugorítják s kitágítják, egyenesítenek s szétrepesztenek összetartozó
földeket.
De
nem
tényleg
tehetünk
mást;
látjuk,
hogy
tengerek jártak sokféle egymásutánban a földön s lerakodásaikban
hagyták nyomaikat;
hogy az
látjuk,
állat-
és
növényvilág olyan
melyek most elválasztvák, régibb korban egyforma távoli szigetek növény- és állatvilága is, most különböz mely oda nem vándorolhatott, a szigeteknek régi szárazföldi összeköttetésére utal a földségek különböz klímája, mely most más, szigeteken, volt,
;
;
más
mint volt régen, a tengereknek
más
és
eloszlását sürgeti
;
a
kszénrétegeknek mai kzetekbe való beékeldése változatos és elüt viszonyokra mutat. Az elmaradt flóra és fauna például Ausztráliában nagy elszigeteltségre vall, mely föntartotta magát ott, míg máshol a változott viszonyok miatt kipusztult. így a harmadkorban a kánguru ugrált a mai Anglia táján elterült régi Zöldségeken, most
már csak Ausztráliában van
Ausztrália
hazája.
melyek régen másfelé is voltak. Nem mondhatjuk ugyan, hogy a kánguruk ugyanazon idben voltak Anglia-Atlantiszban és Ausztráliában lehet, hogy Ausztrália akkor víz alatt volt az állatok is a szakadozó s behorpadó földdel szorulnak, szétvetdnek: alkalmas vidékekre húzódnánk; megtartotta nekünk azokat az
állatokat,
;
;
a
klima
változtával
tisz
tája
akkor a
az
egyik
részen
elpusztulnak,
klima bizonnyal
más
elüt
Ha
volt.
dúskáltak a
sekélyes vizekben, bizonyára
más
mai
a
rhinoceros s a meleg
Európának helyén
világ volt
itt
;
két
virágzott
itt
;
a
fkráter föltevése sok vonását magyarázza meg a föld
ábrázatának. Azonban, akinek
a
kráterek nincsenek Ínyére,
azután hegyeknek
nézheti,
melyek körül
kiemelkedett
az elmerült
a Kanári s Azori
szigetekben
üdvözölhetjük, akkor a Csendes óceán vulkánjait szárazföld
elrseinek
a fönsík,
Ha
vagy a mostani tengerbe leereszked szárazföld.
kiemelked hegycsúcsait
az a
kiemelked szigetkúpoknak,
földségeket kezdetben a tengerekbl
lev
elterül
akkor, idegenszer,
világ sok más állat- és növény-species mostaniaknak még hírük-hamvuk sem volt.
Atlantisz
másikon
;
égövi nagy állatok
E
a
azután épp így változik a klima. Ha Anglia-Atlana tertiár-korszakban úgy nézett ki mint most Ausztrália,
megmaradnak
nézhetjük.
emelked
félben
128
A fgondolat az emelkedés. A földségek bölcsje a tenger, belle emelkednek a világrészek. Mig a rétegek laposak s többékevésbbé egyenletesen vannak elhelyezkedve, addig a tenger födi a földet; mihelyt emelkednek, kilépnek hullámaiból. A tengerek eloszlásától s a szárazföld emelkedésétl függ a klima. Nagy kiterjedt tengerek esetében, a klima ess, hideg, jégkorszakok borulnak a földre, a klímától függ a flóra és fauna. Íme a világ képe az emelkedésnek funkciója. Valamint pedig van emelkedés,
ügy van sülyedés. Néha a a klima változik; kon-
szárazföldek sülyednek, a tenger kiterjed, tinentális,
A
meleg klímából hideg
ess
klima
válik.
hogy az emel, feszít erk másfelé hatnak, mint a merre eddig irányultak, akkor itt a föld szállni fog. A sok es már magában is elláposítja az alant fekv térségeket, de az es súlya sem megvetend nehezék, mely a földet nyomja. Európára ez id szerint évenként 120 billió mázsa víz hull. Dél-Amerikára 700 billió, Indiára magára 100 billió. E sülyedés okául elég fölvennünk
víztömegek
is
azt,
alkalmasak az egyensúlyt megzavarni
;
ne
is
gon-
hogy a viz mind visszafolyik az óceánokba Murray tömegnek V* vagy Vö része folyik vissza, egy rész elpárolog, a másik a földbe szivárog. Ez által a föld, kivált ha lazább és porhanyósabb, némely helyeken súlyban n. Ha a víz átszivároghat a föld forró rétegeibe, akkor megint vízgz képzdik s újra emelkedés állhat be. Sülyedés és emelkedés így váltakozhatik doljuk,
;
szerint a
a föld színén.
A sülyedés és emelkedés most is domborítja a föld felületét, hogy csak a legeslegújabb korról s a jelenrl szóljak. Európa mai folyamai csak patakok ahoz képest, amik voltak. Régi medrüknek partjait sok helyen világosan látni s úgy veszik ki magukat mostani kicsiségükben, mintha hatalmas zápor után, ott,
hol röviddel ezeltt
dlt
a
víz,
kicsinyke vízér kígyózik a föl-
Azeltt egész völgyeket töltöttek ki a Rhona, Duna, Rajna, most csak a völgy fenekén vonulnak el megcsappant ervel. Nemcsak a folyamok, hanem a források is gyöngébbek lettek. Sok helyen venni észre, hogy mostani kútfejük alacsonyabban fekszik a lejtn vagy a völgyben, mint a régi forrás. torlasztott iszap és
A
régi forrás
föveny közt.
hatalmát sok
megbámulhatjuk a hatalmas medrének méremily mértékben apadt a forrás
helyen
tuffa-rétegekben, melyeket alkottak, vagy a patak teiben,
melyben
vizük
lefolyt.
A
;
129
abban a mérvben szállt le a kútf színvonala. Erre Zobor-hegyén nyíló Zórád-barlang, mely
víztömege,
nézve
világos példa a
régen bizonyára azon alább bugyog
forrás
által
mely most sokká
képeztetett,
a földbl.
ki
hogy volt jégkorszak a földön, és pedig nem is nagyon régen. Vannak, kik két jégkorszakot, egy nagyot és egy kisebbet különböztetnek meg. Ha volt jégkorszak, mely eltt és mely után a klima megváltozott, világos, hogy a tengerek s a szárazföldek elosztása más volt, s mivel a jégkorszak nem áll messze mögöttünk, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a tengereknek s a szárazföldnek más eloszlása, valamint az azt létesít tényezknek, a sülyedésnek és katasztrófáknak korszaka sincs messze möBiztos,
göttünk.
Mindez az újabb korszak elején történt. Az akkori földdomborzat képét már tüzetesebb vonásokban bírjuk megalkotni.
Tájékoztatnak e kép megalkotásában történeti hagyományok és geológiai
nyomok. A tengerek
tavak és mocsarak
és folyók,
színvonalai beleékeldnek a partoknak szikláiba, s ez óriási s álta-
lános mércéken
megjelölik,
hol,
merre
meddig
jártak,
terjedtek.
Leolvassuk e vonásokból a földségeknek egészükben vagy részeikben történt emelkedését vagy leszállását s periodikus ingadozását. Le-
olvassuk az akkor uralkodott klímának a víz s a föld megoszlásától függ. s a
lápok nagy kiterjedésüek,
ha kisebb
terjedelmek,
Idszakunk
is
lapályt,
amely els sorban
ess, hideg klima
beáll a nedves,
akkor a klima
is
inkább
ess, hideg lehetett. mely szárazföld, borított a tenger
róluk, hátrahagyta
nyomok nem
kontinentális.
mélyen fekv
ottlétének
s
miután levonult
bár a lapályokon e
jeleit,
jelek
és
szembeszökk, mint a tenger meredek partjain. hogy északi Oroszország, Szibéria és Svédország
oly
Biztosan tudjuk,
A
jellegeit,
a tengerek felülete, a tavak
elején a tengerek kiterjedettebbek voltak mint most, s
azért a klima
Sok
Ha
részei,
valamint északi
Németország tenger
voltak.
vándorsziklák, melyekkel e lapályok be vannak hintve, jégáraknak
hátán csúsztak ide a norvég hegyek oldalairól.
A
földségek emelkedése, mely
itt
nagyobb területeknek
radásában jelentkezik, máshol, hol a partok színvonalának apadásában tnik színvonala
belekarcolja
Prohászka: Föld és ég.
magát
el. s
Nnek
miután
kiszá-
meredekek, a tenger a
sziklák
elvonul,
;
a tenger
otthagyja 9
a
130 Ily parti vonásokat találunk NorDél-Amerikának nyugati meredek partjain. Grönland is emelkedik, úgyszintén Patagonia, Észak-Amerikában a Hudson-Bai. Svéd- és Norvégország emelkedése általánosan elismert és sokszor megvizsgált tény. Átlag évszázadonként 3 lábnyi emelkedést konstatálnak. Lyell errl alapos tanulmányt irt. A tengeri kagylóknak
sziklán
magas-jártának nyomait.
végiának
rétegei,
s
melyeket
többé-kevésbbé szolgálnak.
lákba 16
A
— 18
a
tenger
régen a
jól
néhol terasszokat,
tenger
tengeri mérföld hosszában.
párkányokat vájt a szikValamint azonban néhol
Észak-Franciaországnak tengerföld, úgy máshol száll erdi, melyeket homok és iszap föd, s melyek itt-otf ismét
alatti
;
a tengerszíne fölé bukannak, világos
m.
besöpört,
megrizve, konzerválva, az idszakok mértékéül
emelkedik a
i.
sziklarepedésekbe
I.
248.)
A Csendes-Oceán nagy
jelei
a sülyedésnek
(Naumann
és mély horpadásoket mutat;
Mint említettem, ezt a koráll-szigetek sajátsákövetkeztethetjük. A korállok ugyanis nagyrészben csak
feneke egyre gaiból
száll.
bizonyos mélységekben, átlag 120 lábnyira élhetnek; nagyobb mélységekben növekszik a víznyomás, csökken a hmérséklet, a viláéletük nagy mélységekbe nem való. Ha Csendes-Oceánban még 1000 méternyi mélységben is találni, méltán föltehetjük, hogy azeltt a fenék sokkal sekélyebb volt, úgy, hogy a korállok letelepedhettek s elszaporodhattak rajta. A Cendes-Oceán egészen lapos korall -szigeteit, melyek a környez nagy mélységbl emelkednek, máskép magya-
gosság, úgy, hogy az tehát korállszirteket a
rázni lehetetlen.
A
föld kérge tehát
hullámosan emelkedik és sülyed. Vannak,
hogy a tengerparti régi nyomohogy a tengerek sekélyesednek s Ez a föltevés magában nem lehe-
kik ettl a gondolattól irtóznak, s
kat kimagyarázzák, azt hirdetik,
apadnak, hogy vizük elszivárog. tetlen,
de a földkéreg helyenkinti sülyedésének kizárása azért mégis
érthetetlen. Miért
ne sülyedhetne
Hogy azonban
föld kérge
a
hogy az egyik helyen
s
emelkedhetnék a föld kérge? mozgásban van s
tényleg hullámos
míg a másikon emelkedik, azt épp a parti vonalak hullámos volta bizonyítja ugyanazon tengerparton ugyanis, ugyanabban a sziklafalban a vonal hullámos voltát nem a tenger apadásának, hanem a part egyenltlen mozgásának kell betudnunk; mert ha a tenger színvonala csökkenne, akkor a sziklasülyed,
;
falakon a partok egyenes vonallal volnának megjelölve, de mivel
magok
a sziklafalak
emelkednek
s
helyenként egyenltlenül emel-
;
131
kednek, azért e víz
színvonala
természetesen
hullámossá, girbe-
görbévé nyúlik.
A
föld
idszaka határozottan az emelkedésnek kor-
újabb
szakát alkotja,
itt
is,
ott is a szárazföldek
a folyók esése nagyobb, az erosio
terjedtebbekké lesznek,
gyorsabb,
a mocsarak kiszáradnak, a mocsaras és
száll,
a tavak szinvonala
erds
vidék puszta-
sággá, mveletlen síksággá válik s a fönsíkok sivatagokká lesznek.
Víz
nélkül
nincs
élet,
es
nélkül
termékenység.
nincs
Egy-két,
nem
hódított az új-korban
a szárazföldtl területet; a Zuider-See s a
Tanganjika növekvése
aránylag kis területet kivéve, a tenger
Épp úgy nem hozhatunk föl példát arra, hogy a sivatagok pusztáknak s ezek az erds vidékeknek engednek helyet. Történeti hagyományok bizonyítják, az egyedüli példa a tenger kiterjedésére.
hogy a kínaiak ezredekkel ezeltt leköltöztek a keleti fensíkokról, azoknak teljes kiszáradása miatt. Az ázsiai belföldeken számos nyomra akadunk, melyek régi, nagy tavaknak emlékét rzik a pusztákban ;
a folyók medrei tisztán kivehetk. pali s éjjeli
hmérséknek
azt
késbb
víztelen pusztaságban a nap-
különbsége a kzeteket szétrepeszti,
óriási
homokká, porrá változtatja s a mélyebb fekvés helyeket.
A
e port így
szél hordja s kitölti
a
támadt részben
az agyag, mint
a diluvium leírásában ismertetem. Ázsiának kiszáradása
nagyon ismeretes
;
a pusztaság terjed a Gobi-pusztától, a perzsiai
pusztától Syrián s Arabian át egész Spanyolországig,
több víztelen folyó-medre Szahara,
afrikai
vele
száraz
van.
A
puszták
Waddíjaíval,
sós
királynéja kátyúival,
melynek már azonban az
homok-
és
löszpor fellegeivel.
A nyítják.
most
pusztaságok terjedését Ázsiában a forgalom emlékei
Nagy kultúrnépek
is
bizo-
lakták Ázsiának azon vidékeit, melyeken
karavánok is szomjan halnak. Észak-Amerika hasonlókép az emelkedésnek stádiumában van. A Sziklahegység, Oregon, Nevada, Utah, Arizona, California s a mexikói felföld sok kiszáradt tónak és folyónak medrére utal, s itt-ott
kis
a talajviszonyok
már
a pusztaság
kikezdéseit
Dél-Amerika kevésbé emelkedik; annál
tüntetik föl.
szembetnbb
Ausz-
tráliának képe, melyet régi, kiszáradt tavak és folyók hálózata be,
melyekben ez idszerint csak
Az általános emelkedési
ritkán
irányzat
akad
von
víz.
a klímát
is
megváltoztatja
mely lassú átmenetek nélkül szkölködik, a hideg és meleg változataiban nagy
a marítim klímát
fölváltja
a
kontinentális
klíma,
132 és gyors különbségeket mutat; kevés s teljes ellentétben
esvel
száraz idkkel jár
s
A
a sülyedés jellegeivel és tüneteivel.
áll
sülye-
nagy szigetek
dések korszakaiban ugyanis a tengerek kiterjednek s kontinensek a mélységbe sülyednek; a tavak, lápok, mocsarak ;
az erds vidékeket foglalják le; a pusztáknak területein erdk foglalnak tért; sokat esik s az áradások gyakoriak ;
tengeröblökké
benyúló
kivájt völgyei
bokrok, a folyók
id
hideg
szélesbülnek;
s
növekvése jellemzi a hegyes vidékeket. Minden jel arra mutat, hogy a föld kérge a legújabb korszakban emelkedfélben van s a jégkorszakokkal ellentétes irányban a jégárak
A
fejlik.
jégkorszakokban
túlsúlyban
a tenger volt
;
a földségek
hogy a klima hvös s úgy oszoltak meg, s csapadékokban gazdag lett. Ily körülmények közt a jégárak megnnek s nagy területeket borítanak el. Bámulatos, hogy nyomaikra oly alakot
;
akár
akadunk,
mindenütt vidékein
jégárak
nünk, hogy a
itt
akár
Uj-Seelandban,
is,
ott
s
ess
hvös
öltöttek,
is
Ebbl
voltak.
Afrika
tropikus
azt kell következtet-
klima mindenfelé uralkodott,
bár a
s
máskép is magyarázzák s kozmikus víztömegeknek besem hagyják ki némelyek számításukból, de tárgyunkhoz ragaszkodva, a szárazföld nagy sülyedésével s a tengerek elnyomulásával is függhet össze a jégkorszakok föltünése. Nagy ten-
jégárakat hatolását
gerek és sok
ess
nincs
es
együtt járnak, bár sok
klima, ott jégár sincs.
A
es
másért
Himalája
a tenger párás szeleit fölfogják, jégben állnak, a
részei,
Thyanschan
déli
részei,
mig ellenben északi
es
inkább északra
sokkal
Ahol melyek
is lehet.
csúcsai
jégár-
mentesek, mert arrafelé nincs sok es.
Az
uj
geológiai
ellaposodtak
alföldek
korszak és
árterületekké
a tenger terjedt lettek
ki
sivatagok
;
;
voltak
a jégárak kierjedtek s
Európa közepéig északi fauna
;
az
aligha
a mostani sivatagok puszták vagy mívelt földek és
léteztek ;
kezdetén
erdk
és flóra
uralkodott.
Az iramgém Közép-Európában lakott s moh ntt az Alpesek lejtin. Máskor ismét a kontinentális klima foglalt tért a kontinensek
emelkedésével,
a
puszták,
a
képeivel, oly növényekkel és állatokkal
Prairiek,
még
a
Pampák
látó-
az északi vidékeken
melyek most csak a déli övök alatt laknak. A föld kérgének emelkedésétl és sülyedésétl, domborzatának kialakulásától függnek a világkorszakok; tengerek, szárazföldek, klimák, a klimákban a fauna és flóra de nemcsak ez, is,
;
133
hanem
egyáltalában a
mozgás
az
s
hiába, a mi lapos, az unalmas, holt
mert
változatosság;
a
élet,
és élettelen.
ily vonásokból összeállíthatjuk magunknak a föld egyes idszakaiban a földségeknek és domborzataiknak képét, A föld s a tenger más-más eloszlása, a föld mai térképét efemer értéknek
pillanat-fölvételeknek
színében mutatja.
Európa, Ázsia, Afrika, Amerika idszaki értékkel
s jelentéssel bírnak.
s a világok
Több
életét
szinte
tengerjárásának
részeken. Ismételt
nyomait vesszük észre a mai
fölemelkedés
és más eloszlással. A ismernk magunkat,
a
ment
a szilur-korszak
tertiár,
csak
és elmerülés
világ-
végbe más
itt
világában
nem
ki
földgömb északi szélességének és
hosszúságának fokai tájékoztathatnának. De hiszen nem
keleti
a mi világunk volt az s tán az
Az egynem tényezk szülnek;
séget
Ha földünk
a
ember
halált,
változatos,
életére alkalmas
sem
is
volt.
maradást, unalmat s kedvetlen-
különnem
világ
az
élet
színtere.
száraz felszíne tökéletes sík volna, mindenütt kétségbe-
ejt szabályszerség uralkodnék, ugyanazon tünemények ismétldnének; a szelek örökké egyforma mozgással futnának a földön köröskörül. Nem volnának azok a magas hegytömegek, melyek a szelek természetes iránya eltt keresztben
feküdvén, megzavarják
minden irányban visszaverik; nem volnának azok a nagy gzsritk, melyek a felhk nedvét
az egyensúlyt s
a
légáramlásokat
fölfogják s havas és
jeges
víztartóikban
visszatartják;
mindenütt
csaknem egészen egyformán esnék az es s a vizek sehol sem találván a tengerhez vezet lejtt, poshadt mocsarakat képeznének. A természet erinek teljes egyensúlyából általános tespedés és halál következnék. Ha az ilyen földön hozzánk hasonló emberek megélhetnének, nem egykönnyen közlekedhetnének a roppant síkság egyformaságában egymással,
hanem inkább
elszórtan eredeti
vadságukban maradnának mocsaraik körül. Amilyen a az élete; tagozott,
hegyes-völgyes hátán
;
világ,
tagozott
egyforma, unalmas,
flórát nevel.
mer
változatos,
A
lépcszetes, változatos
lápos,
sík
föld,
olyan
emelked, ereszked, faunát
világ
és
flórát
hord
unalmas faunát és
Föld felszíne, mint némely geológusok
vélik,
talán
nagyobb kidomborodás nélkül volt akkor, midn még az ichtyosaurus úszkált lomhán a mocsarakban s a pterodactylus lebegteté nehéz szárnyait a nádasok fölött. Az akkori Föld a hüllk földje volt s nem az embereké. (Reclus. A föld, 1. 103. I.) Mily szép, összhangzó fölfogása ez a létnek és életnek sík s
I
134
A
föld fejldése
lépést
fauna és flóra
tart a
kifejldésével.
Valami csodálatos összeköttetés, szinte azt mondanám, valami harmónia praestabilita van köztük. Pedig ezzel keveset mondtam s nem találtam el a jellemz gondolatot. Nem harmónia, hanem egység, szigorú egység uralkodik a
formái
s
az
élet
állatvilág is fölölti
és szentírás
föltételei
közt.
természetben
Ha
magára magasabb
egyetérten hangoztatják
a föld
egység az
:
élet
a növény-
fejlik,
és
Természettudomány Vannak alakok, melyek
alakjait. azt.
késbbiek s az ember maga a legkésbbi, a legfiatalabb tipus. De hogy miért késbbi vagy korábbi valamely alak, az nem a véletlennek, hanem a szigorúan rendszeres fejldésnek következménye. A korábbi alakok a korábbi földnek, a késbbiek a késbbinek funkciói. A növények és állatok beleillenek abba a világba, amelyben élnek, hiszen ezek a formák nem egyebek, mint fiziologikus és psychikus kifejezései a föld, s
a fejldés viszonyainak.
A
viz,
leveg, a klima
teremtés szervetlen és szerves része úgy
egymáshoz, mint az anyag és a lélek; két egymásnak megfelel fele az egésznek. Épp azért így is következtethetünk ha voltak más növények és más állatok, bizonyára voltak az elüt faunának és flórának megfelel más viszonyok is, más klima, más idjárás, szóval más világ; ha mint említettem, a Jura- és Krétakorban óriási hüllfélék (saurus) lubickoltak a meleg, kakás állanak
:
világszerte, mint most a viziló Afrika sekélyes mocsaakkor hát természetesen az egész világ magán hordozta e nehézkes, lomha életnek jellegét; mihelyt e jellegébl kivetközdni készült, az élet körülményeinek tú'nésével, elpusztultak a hüllk s
vizekben raiban,
a vízilovak, orvszarvuak, krokodilok Afrikába húzták
meg magukat.
Máskor az erszényesek, vagy kánguruk jellemzik a korszakot; azok ugrálnak mindenfelé manapság pedig már csak elszigetelt helyeken bírták magukat föntartani. ;
így hullámzik az élet s az élet azért
fejldik. alakjától
Amit is
Ritter
függ, azt
mond, hogy
nem
a
hullámzik, mert a föld
népek fejldése a kontinensek
csak a népekrl,
hanem
az egész életrl
mondhatjuk.
A
zódik
amint ez a tagoltság halad, halad, fejlik az élet is. mai ábrázatában nemcsak geológiai alakulást, hanem
s
A
geológiai korszakokban
fejlik
a föld, vagyis tago-
aszerint,
föld
a legfejlettebb
élet
hordozására alkalmas alapot
kell
látnunk.
X.
Formációk. A
petrográfia igen
dolgozik;
vizsgálja a
szerény,
kzetek
összetételeit,
kutatja
kvel
mely
munkás,
csendes
alakulásukat,
hogy megmessze kikívánkozó geológiának országútjait. A nagy igényei vannak geológia maga azonban nem éri be kvel s óriási sugárban vonja meg kihatásának körvonalait; neki a föld megfigyeli bomlásukat; tulajdonképen tehát követ tör,
hordja
a
vele
;
történetének
s
alakulásának titkaihoz
kell
Azért
a kulcs.
kutatja
elz stádiumok történetét; lehetleg visszaiparkodik a legegyszerbb kikezdésekhez s el akarja mondani a föld történetét. Nehéz feladat ez, mert a történet egymásutánt mond s a rétegek egymásutánján eligazodni igen nehéz. A rétegek, a kzetek a legtarkább sorban és változatokban gyrznek, ékeldnek, hullámoznak, folynak át egymásba; egy helyen sokrét kpáncélt képeznek, máshol elvékonyodnak, itt egymás fölé épülnek, ott
az
össze-visszahányva
föltornyosulnak;
történetüket
s
ezzel
a föld
történetét az adná, a ki az alakulásoknak egymásutánját kimutatná,
a
ki
az egyes rétegekrl kimutatná, hogy mikor
De
mi
alakult.
mily rengeteg föladatra vállalkoznék az ilyen földtörténész!
Nehézségeirl fogalmunk lehet, ha a kzetek s a rétegek mhelyeire, kivált a vízre gondolunk s a földségek alakulásának tevékeny erire s ez erkre és alakulásokra vonatkozó elméletekre reflektálunk. Kivált a víz járása, a tengereknek és tavaknak idnkénti helyváltozása okozza a nehézséget,
egyidejségnek kimutatása.
A
melyet a végtelenbe növel az
formációnál
ugyanis, mint
késbb
hogy kimutassuk helyenként, hogy ez vagy az a réteg mikor képzdhetett, hanem hogy kimutassuk, hogy e világ különböz pontjain mely kzetek, mely rétegek képzdtek egy s ugyanazon idben. Ez annyit jelent, mint a geológiai korszakoknak térképét kimutatjuk, a
fdolog nem
az,
136
szül méhét, az óceánok
megrajzolni, kiváltkép a korszakoknak
mélységeit kitárni, a szilur-oceánét, a juráét, krétáét s így tovább.
De
az óceán mélysége
fönnálló
mibl
Az els
világból.
építi
fenekének rétegeit? a már
föl
kzet
réteges
mely a tengerben
is,
alakul, egy fönnálló világnak romjaiból épül.
A
akár készen adva legyenek a teremttl, akár
hlés következtében
hegyláncok,
régi
köveik megrepednek, homokot, az iszapot s agyagot széthordja a szél s a víz s hosszú kerül utakon végre is a tengerbe kerül a rom. Ott, mint említettem, a víz nyomásának s a chemizmusnak mhelyébe kerülnek; a prés gyzi, dolgozik s a ragasztó cementek és kovák belekristályosodnak a homokszemek közé; mialatt a mész finom jegecekké és csillámokká alakul. Hozzá kell venni, hogy a chemizmus is majd jobban, majd kevésbé fejti ki erit. A régi világok vizei forrók lehettek, mondják a lettek légyen
legördülnek,
a lávákból, ismét szétmállnak,
homokká
szitálódnak
a
;
plutonikusok s különféle elemekkel terhesek; az a víz jobban moshatta és mállasztotta szét a sziklákat. A mészsavas, a szénsavas víz nagy szerepet játszhatott a korábbi formációkban. A
mészk
adnak plutonikusnak és neptunikusnak egyaránt a vizek mésztartalmáról s a kszéntelepek a rengeteg méretei fogalmat
bennük
lekötött széneny tömegeirl.
A hordott
el
képzdtek
a víz,
képzdnek most tító
mosott és szedett szét és az újak s mondjuk csak ki, olyanok világalakujás folytonos hiszen a hegypusz-
szerint tehát, amily hegységeket
is.
A
;
kzetbontó munka
és
is
egyre
ják a kontinenseket az óceánokba, ahol
kzetek.
A
kéjét a
körforgás
kzet
kialakult világ újra
sodra
iszapja vagy
A
tart.
folyók most
most
is
is
szállít-
képzdnek
réteges
megkezdi bomlását, minden részecs-
A
ragadja.
homokja, olyan
milyen
lesz a
a
tengerbe
képzd
új
sodrott
kzet.
E képzdéseknek sorrendjével akar megbirkózni a tudomány s ezt a föladatot a
formációkról szóló tanaival akarja megoldani. Idevágó gondolataiból rendszert csinál. A geológiának is rendszeralakítás a föladata, mint minden tudománynak; rendszer nélkül nincs értés, mert
ismerjük
meg
nem
a
értjük a rendet, az egymásutánt, tehát
történést.
szemben rendszert
alkot.
A tudomány
Ha rendszerbe
blémát, megrendszabályozta tárgyát
;
minden tudta
a
pro-
tér.
Azért
foglalni
akkor már övé
nem
problémával
lett
a
tehát sablonokba, mintegy skatulyákba szorítja bele a természetnek
egyes
országait,
megvonalozza az eget
s a
földgömböt;
körül-
!
;
137
gy
drótozza a világot;
tesz az élettel s a fejldéssel
csoportosít, osztályoz. Ezt kell a geológiának a rétegeivel
talan
megtennie.
is
Látjuk
a
rendez,
is,
földkéreg
rétegeket,
egymás
számfölött
nagy változatban, más-más helyeken, más-más rétegek állnak elénk no hát rajta, osztályozzunk s rendszeresítsünk
Mikor az osztályozásnak és rendszeresítésnek szándékával elször neki állt a rétegnek, egy gondolat vetdött föl agyában, melyet formációnak mondott.
Már
könny
ez a szó
is
a
fölfogásnak
volt azt elgondolni s a
Formáció
visszásságára
Nagyon
vall.
gondolat révén a dologgal végezni.
egyszeren kzeteket értettek, melyek bizonyos korszakban keletkeztek. Ez a szó s a hozzá fzött értelem abból az idbl valók, mikor a rétegekrl azt gondolták, hogy egymás után sorban keletkeztek az egynem kzetek, még pedig ugyanazon rétegek ugyanazon idben végig a világon. Vagyis azt gondolták, hogy volt id, mikor csakis agyagpala vagy homokk képzdött mindenütt végig az egész földön volt megint más korszak, mikor csak fekete, vagy barna, máskor megint csak fehér mészk képzdött. Ezek a jó emberek a föld rétegeit a hagyma rétegeihez hasonlították. A hagyma gyri egymásra borulnak, úgy hogy azokat szétszedhetjük s szépen egymás után válnak le. így gondolták el a földet magvát réteges kzetek zárják, melyek különfélék ugyan, alatt
ugyanis
;
;
de egymásutánban, 10 nek.
Azonban ma
tudjuk,
szeres egymásutánban,
kezleg
mérföld vastagságban szilárd burkot képez-
hogy a rétegek nem jönnek
mint
a
oly
rend-
hagyma gömbrétegei, st
ellen-
a legelképzelhetbb rendetlenségben.
vonatkozik elször
a vidékekre
is
zárja körül a földet
;
Ez a változatosság minden réteg külön-külön nem
némelyiknek kiterjedése, mint például az
;
s-
numulita-mészké nagy, de világot borító kzet vagy pláne kzeteknek sora nem létezik. Másodszor nagy a változatosság, ami a sort illeti; néhol a sor biztos, határozott, máshol semmiféle sort nem állapíthatunk meg, mert ami az egyik helyen legmélyebben van, az vetdik föl másutt legmagasabbra; néhol paláké, a
alpesekké torlódik doljuk
tehát,
föl,
hogy hogy
másutt a föld mélyébe bújik rétegek
sorában
el.
Ne gon-
nagyon mai domborzatok tagoltságában a keletkezés rendjéhez ragaszkodott olyformán, hogy mindenütt azt tette le, ami elsnek alakult s a késbbi kzeteket rakta az alapnak fölébe. pedáns volt
s
a
a
a
föld története
138
Ó
akkor nagyon könnyen
sével, fölállítanánk
következ s így
:
els
tovább
végeznénk a formáció vajúdó kérdé-
egy lajstromot, mely szerint a kzetek sora a
második a
a gnajsz,
gránit,
harmadik az spala
mihelyt a föld hátán bárhol egyikbe vagy másikba
s
ütdnénk, nem kellene mást tennünk, mint megnéznünk lajstromunkat s rögtön tisztába jönnénk az iránt, hogy ott melyik formációval állunk szemben. Azonban a tényleges helyzet nemcsak hogy nem ily egyszer, hanem nagyon is komplikált. Egyik helyen a mészk, a dolomit van fönn, máshol a gránit s tarka változatban a többi kzet és réteg egymás hátán. Csehországban például a régi szilur-rétegek emelkednek a magasba, máshol oly mélyen lehetnek, hogy utói nem érnk legmélyebbre ható fúróinkkal sem. ennek megvilágítására a budai hegység szelSzabó J. „Eladások a geológia körébl" cim „A legalsó hegynek a dunai oldalon, a Gellért-hegynek,
Szolgáljon
vényének
mvében
leírása :
valamint a legfels hegynek, a Mátyásnak,
kzete dolomit
a régibb
ezt borítja a Mátyáshegyen közvetlenül az orbitoidmész, melyben elég gyakori egy szép rák, a Ranina Aldrovandi. Fölötte van a budai márga, mely fokozatosan több helyen a kis-czelli tályagba csap át, ami Budán téglavetésre szolgáltat jó anyagot; legnagyobb tömege Ó-Budán, a kis-czelli fönsíkon van. A várhegyen keresztül vezet alagút a budai márgába van vájva. Nagyobb kövületei között a Nautillus lingulatus jellemz; a travertino-mész (édesvízi mész) szintes rétegekben, különösen a Várhegy fels
korból
;
rétegét alkotja.
A
Budai-hegység felülete nagyrészt a budai márga
s a kis-czelli tályag,
melyekbl egyes csúcsokban
más
és
szerén
mészk
a dolomit vagy
Ez mind más képzdmény, mely majd hullámosan, majd medence-
egy fehér tömött, régibb
terjed el
;
üti
kisebb-nagyobb
fel
magát." (286.
terjedelemben,
I.)
vastagon
vagy
vékonyan, kiékelve vagy csipkézetten, fölhajtva vagy összegyrve. Hányféle
A
víz,
édes és sós, tó és tenger
rétegek a víz lerakodásai
;
utal.
A
submersio nem
fordulnának benne
el.
A
vagy legalább,
beömlésekre,
lesz
részleges
ugyanaz, ha egészen rétegek
kiterjedése
kiterjedésétl s formájától függ. Valamint a víz járta a földet, elborított,
más
többféle lerako-
többféle réteg
dást, esetleg többféle vízjárást bizonyít
mersio ugyanaz, más-más
járt erre!
ha
a
sub-
elváltozásokra
más kövületek
szintén
a
tenger
más-más korban
úgy a parti keret, melyett kitöltött, a tér, melyet és más. Lehet valahol igen régi földdarab, egészen
139
fönn a földszínen, melyet hol tovább haladva
bontott valamikor
alig
lehajlik
mélységbe;
a
ezt a
környékezhetik újabb és régibb rétegek. Az
is
teremt, ha lerakodások nagy kiterjedés, mély
mely
víz,
kiálló
nagy
más-
darabot
különbséget
tengerekbl valók,
vagy pedig ha sekély, szigetgazdag archipelagusnak vagy kiédesed
sóslápoknak köszönik létüket. A rétegek aszerint is, hogy mily helyen képzdtek, igen különböznek; a partokon törmelék, nagyszemü kavics, a régi folyók súlyosabb hozadéka képezi azokat;
máshol finom homok,
mészk-iszap
legfinomabb
nyújtja
anya-
gukat.
Az eddigiekbl
is
világos,
hogy a kzetnek egyfélesége
s
egynemsége nem adhatja meg a formációnak értelmét. Ha ez az egynemség kellene hozzá, akkor a formációnak eszméje, gondolati tartalma nem képezne alkalmas subsíratumot a rétegek
Nem teremthetnénk e általános, egynem kzeteink,
réven
osztályozására.
csenek
mert nin-
egységet,
kivéve egy-kettt.
Hasonlóképen nem teremthetnénk semmiféle egységet, tehát semmiféle rendszert, ha minden kzetet, minden réteget különkülön formációnak hívnának. Tekintve a szónak általános értelmét, utóvégre minden kzet, s minden réteg alakult, formálódott, de e fölszaporodott formációk óriási szátehát formációt ad mával rendszert s egységet nem teremthetnénk. Nekünk egységet teremt, rendszeresít témára van szükségünk s azért nem marad más hátra, mint az, hogy a formáció els sorban ne az anyagot nézze, melybl a kzet alakult, de a sort nézze, melyben egymás fölött települ, jóllehet ezt is kell megtennünk, mint mindjárt meg;
látjuk,
kzet
—
áll,
de a formáció alapgondolata
sem
a sor, melyben
sem
melybl
az anyag,
a
egymásra következik, hanem az id.
Mikor keletkezett ez a réteg? melyik korból való ez a kzet? ugyanezen korban mi alakult Afrikában s mi Amerikában? tehát az egyidej keletkezés, ez adja a formáció értelmét. Ezt fejti ki nehézkesen a német tudomány, midn a formációnak meghatározását adja: „Eine Gebirgsform oder Formatíon schlechthin ist ein Inbegriff sehr ausgedehnter oder auch sehr zahlreicher vorherrschender Gebirgs-Glieder, welche ein diges
Ganzes bilden und
sich durch ihre petrografische
ontologische Eigenschaften, durch
ihre
Structur
folge als gleichzeitige Producte gleichartiger
erkennen gebén." (Naumann
i.
m.
11.
3.)
und
selbstán-
und palaeLagerungs-
Bildungsprozesse zu
Tovább ismét: „Der
140
Synchronismus Hauptpunkt,
ihrer Bildung
und
ist
bleibt
allén
in
FálIen
ein
um
welchen sich die ganze Frage nach der Zugehörigzu einer und derselben Formation dreht." (I. m. II. 5.)
keit
E
egyidejség
a
mondaná
a
formációk
megkülönböztet Valóban alakulásról lévén szó, arra kell tulajdonképen felelnünk, hogy mily korszakokra oszlik a föld története s mikép osszuk be e korszakokba a föld alakulásait, mit hová? Földünk hosszú fejldés szubstrukcióin áll; a kérdés az, hogyan épült föl ez a földdarab, melyet Európának hívnak, hány tenger borította, hány öbölben,
jegye
;
mily
szerint
az
a filozófia azt
alakú
tengerpartok s
:
differentia
földségek
korlátozta
Hogyan
alakultak, épültek, rétegesedtek alapjai ?
specifica.
mhelyekben magasba
torlódott a
Afrika, Amerika, stb.?
A formációk
megítélésében nagyon
nyes elfogultságtól, átviszi
a
természet
mely
az
emberi
történésére
s
kell
óvakodnunk kicsikönnyen
korlátoltságát
lét
rövid
igen
sugárral
hajlandó
mérni a természetben szerepl változatosságnak köreit.
magunkat megóvjuk,
Hogy
ez
most alakuló formációnak tényezivel és tarkaságával megismerkednünk. Az emberiségnek történeti korszakában, a jelenben is, melyben elfogultságtól
jó lesz a
élünk, alakul egy geológiai formáció.
Sok
nak
Atlanti
töltdnek
s
ki
tengerek
a
:
az
ezer év óta iszaposodés
Csendes
óceán,
az Északi és Keleti tenger, a Földközi és Fekete tenger, a Kaspi
Azowi tenger; nevezzük e legújabb kort Alluviumnak; ez korszakban a most keletkez formációnak mennyi mindenféle kzetét fogják százezredek után megbámulni a kzet mely most keletkezik, nem lesz ugyanaz, hanem más és más a
s
az
alluviumi
;
;
tengerbe
özönl
más és más iszapot hurcolnak; st egy tengerben más kzet képzdik a parton, más folyók
ugyanabban a 200 kilométernyire a parttól. Ha majd valamikor ezek a most alakuló rétegek fölbukkannak s hegyeket képeznek, azt
s
100
—
fogják vitatni az akkori geológusok, ugyan mily hettek ezek a sokféle
idben
keletkez-
rétegek s bizonyára nagyon
eltérk Csendes óceán China és Amerika közt más mutat majd kzetileg s a kzetek egymásutánját
lesznek nézeteik.
alakulásokat
kzetü
A
kzetek mégis egy és ugyanazon formációhoz
illetleg mint a Fekete tenger s e változatos
ugyanazon korban keletkeztek, tehát egy
s
tartoznak.
Ez a változatosság épp a
földet
összetev elbbi
forma-
141
cióknak különbözségétl és sokféleségétl függ.
egynem
léteznének, melyeknek fenekét
e tengerfeneket folytonos sülyedésben
iszap
Ha
oly tengerek
ha továbbá
tölti föl,
egynem
ugyanakkor az
s
iszap által való folytonos feltöltdésben gondoljuk, végre, ha föl-
hogy az iszapot nyújtó hegyek és az azt akkor ez az óriási üiledék nem
teszszük,
nem
szállító
folyók
volna
petro-
változnak,
nem
hanem nagy ponkot adna. Most azonban nem így van a világban. Az iszap is más és más, a hegyek és folyómedrek is más-más kzetbl tagozva,
gráfiailag
volna
állanak, a tengerek helye
már
roppant
rétegezve,
változik, járásuk óriási árkokat szakít;
is
különböznek az egy idben keletkezett kzetek. „Die petrografische Facies kann verschieden sein, trotzdem der Synchronismus evident ist." (Naumann i. m. II. 53., azért
II.
petrografice
is
582.)
Tartsuk tehát
máció
szem
jól
eltt,
hogy mit
Nem egynem kzetet, mészk a másik, a pala a
mintha
alatt?
egyik, a
nem
ért
a
geológia
pl.
a
homokk
harmadik formáció
for-
az
volna;
más-más formációban ugyanazon kzetek lehetnek éppen úgy nem ért formáció alatt réteget, hogy ahány réteg, kivált ha más-más kzetbl állanak, annyi formációt számláljunk hanem formáció alat egy s ugyanazon korszakban
nem,
ezt
érti
;
;
;
rétegeket
keletkezett
mennyién szerint
ért,
S
legyenek.
nem
számíthatjuk,
azok névtelen,
akármilyen
—
évszámok
évszázadok
ismeretlen
kzetbl micsoda
korszakot
a
évezredek s
akár-
s
rétegek
ki ?
nem, mert mi marad
szerint szintén
és
faunában
tehát egyéb hátra, mint az élet; a
álljanak
méri
;
flórában
változott világ egy-egy korszakot képez, mihelyt az alakok
toznak, mihelyt a régiek eltnnek
s
újak lépnek
nem
el
elvál-
azonnal
föl,
új
geológiai korszak kezddik.
A
korszakokat
tehát
az
élettel
korszakokat, az alakulásokat megitélni gráfiai
nem
alapon.
számít
s
mert
kell
kicövekezni
nem
lehet kizárólag petro-
;
a
Nem mondom, hogy
kedésén eligazodni
hogy a petrográfia egyáltalában kzetek nemén s kivált a rétegek elhelyezsoha, sehol és sehogysem lehet; igenis számít a
a petrográfia s a rétegek
elhelyezkedése
latba
is
az alakulások nincsenek föltörve és összezavarva
mációk nagyobb kiterjedésüek bizonyára a petrográfia
kitn
és
rendszeresen
ahol
a
ahol
a
for-
visszatérnek,
szolgálatokat tesz majd
ez utóbbi föltételek gyakran hiányzanak s
st
esik, s
kzetek,
;
de mint
ott
mivel
már
;
142 említettem, sok korszakon keresztül
egynemek;
is
mivel
a
leg-
több helyen, kivált az újabb korszakok rétegeiben, tarka változatos-
ha nem találnánk más elmás útmutatókat, mint a melyeket a szervetlen világ meg sem moccanhatnánk most azonban segítségünk
ság és szertelen zrzavar uralkodik, igazítást s
nyújt,
;
támad a szerves jaiban s
maradványaiban, azok ásatag (fosszil) alakezek szerint igazodunk el az egymást váltó korszakokon világ
a petrográfiának segítségére siet az
De
lehet-e,
ó'slénytan,
világok korszakait meghatározni ? Lehetnek-e az
mutatóink a szervetlen világok fölismerésére? feltétlenül
alkalmassá válik élet,
más
világfejldésnek
elfogadja
és
az
fejld
maguknak
Vannak nagyon
korát.
régi
le
lettek
;
az
ott
élet
hagyta
kzeteknek
a
alakok; vannak mások, melyek köze-
vannak
tehát
középkori, vannak újabb- és
föld,
fejlik
lebb állanak s ismét mások, melyekre szinte ráismerünk,
mieink bellük
út-
melyek egyre hason-
nyomait a kzetekben
róluk olvassuk
a
fejlik
hordozására;
föl színterén,
régi
alakjai
A modern tudomány
lóbbak a mostani világ typusaihoz. Ez a s
eltnt,
élet
gondolatját;
alakoknak
tökéletesebb
más alakok lépnek
palaeontologia.
a
nyomában
szabad-e az slények
régi,
nagyon
A
legújabbkori alakok.
hogy a vannak
régi,
palák, a mesz-
homokkövek gyakran egészen egynemek, de ha meg vannak jelölve a fejld életnek védjegyeivel, dacára az egynemségnek, eligazodunk rajtuk. Ha a fejldés folytonos s az életnek családfája új meg új alakokban ki, akkor e megkövült ágakon es
n
visszafelé haladhatunk s elég biztosan
A
korát.
mely kzetekben a
meghatározhatjuk a rétegek
bukkanunk, azok képzdtek; amely kzetekben újabb alakokkal találkozunk, azok már újabb korszakokból valók eszerint régi világok alakjaira
a régi világ tengereiben
;
az élet megkövült s a
régi
élet
nyomai,
növények megörökített lenyomatai
az
állatok
határozzák
csontjai,
meg
a
formáció
a
korát.
Ezen gondolat sokféle világ, sokféle
Tény, hogy
ellen aligha lehet kifogást emelni.
fauna
és
flóra
némely típusok egészen idegenszerek alakok közt magukhoz hasonlókra; alakok elvesztik idegenszerségüket
váltakozott s
de
nem
a
föld
lassan-lassan
hátán;
most
találnak a
a
él
szerves
s a mi világunk alakjaihoz kezdenek hasonlítani. Elször csak inkább családi jellegek, majd
nemek
s
végi
fajok
is
lépnek
föl,
vagy igen közel állnak hozzájok.
melyek vagy
teljesen a mieink,
143
Ez a közeledés a múltból a jelenhez oly folytonos és áltahogy valóban a szerves alakok kisebb-nagyobb hasonlatos-
lános,
ságából méltán következtethetünk
a
rétegek
Gondolom,
korára.
hogy nagyjában, egyetérthetünk Zittel-el, aki azt mondja, hogy ha minden eszköz cserben is hagyna a rétegek korának meghatározásában, a legújabb korszakban elég volna a fauna és flóra hason-
hogy az újabb élet formákhoz közeledik divatában. „Ha például a svéd Uddevallában irja Zittel magasan a mai Északi tenger szine fölött tengeri kagylókkal bven megspékelt rétegeket látunk, melyeknek minden faja a szomszéd tenger fajaival megegyez; ha a Monté Pellegrinon Palermo mellett mészkrétegekre akadunk, melyek szintén tele vannak a Földközi tengerben mai nap él puhányok kagylóival arra a föltevésre jogosíttatunk, hogy mindkét réteg latosságára figyelnünk. Tapasztalatunk mutatja,
a mai
—
—
;
egy
idben
Ha
keletkezett.
ellenben Paris tengerfövényének kagylóit
vesszük figyelembe, egyetlen egy alakot sem találunk olyat, melynek
mása
id
ez
kagyló
Valamennyi melyek ugyan a emlékeztetnek, de különben már mind
európai
az
szerint
tropikus tengernek alakjaira kivesztek.
A
miatt
uddevallai vagy a
is,
nagyobb
palermói
Bordeaux körül
vagy
élne.
mutat,
tengerfövénynek tehát már azért
párisi
idegenszersége
tengerekben
idegenszer formákat
csiga
és
kort
rétegeknek.
Ha
tengerhomokra
oly
is,
kagylóinak
mint
tulajdonítunk,
pedig
esetleg
az
Bécs
melyeknek most divatos
akadunk,
kagylói csekélyebb hasonlatosságot tüntetnek föl a
a palermoiak, de nagyobbat mint a párisiak, kormeghatározás mércéjén azokat e kett közé sorozzuk."
kagylókkal mint
akkor
a
Cuvier szerint
az
kezdte
meghatározni
a ;
világfejldés a
modern
vezérgondolata egészen
korszakait
a
palaeontologia
palaeontologiának
eltér a jelenleg
atyja.
De
divó általános nézettl.
új meg új teremtések. Ö úgy gondolhogy minden egyes geológiai korszaknak növény- és állatvilága tönkrement végzetes katasztrófák útján s minden ilyen katasztrófa után, mely a régi világot elsöpörte, új teremtés állt be. Egyetlenegy növény- vagy állatfaj sem élte túl a korszakot záró katasztrófát s nem lépett át a másik korszakba. Cuvier
Az
korszakai ugyanis
kozott,
szerint tehát a világkorszakok élesen
böztetve
s
hívott létbe;
a
—
termés
meg
mindannyiszor
voltak egymástól külön-
egészen
ez határozottan téves fölfogás.
katasztrófa-teóriának hívják.
friss,
Ezt
az
új
világot
elméletet
144
magán
Cuvier teóriája merev;
viseli
emberi
az
ész
osztá-
lyozási mániájának s az egyszersítés kisszer, de logikus hajlandóságának jegyét. Cuvier látott a különböz rétegekben más és
más
más
világokat,
szemgödreiket
amibl
sokat,
;
más tipusok
és
látta
meresztették
megkövült
rá
a sokszor átmenetek nélkül föllép
katasztrófákra következtetett; s ime
típu-
új
jegyeket
e
és
jellegeket általánosította, a részleges valóságot, a tényeket kizáró-
lagos azt
érvény
jelleggel ruházta föl
;
a mi valóban megtörtént, arra
mondta, hogy csakis ez történt; ami valóban tényez
volt
a
hogy annyira tényez, hogy más nincs nem szerepelt; ime így készül a teória, mely látszatos, de egy hibája van, hogy egyoldalú sok gonddal
világban, arra azt mondta, is,
más
ott
impozáns, készült,
;
kedves skatulya, melyet az ész megelégedéssel bámul, de
a melybe a világ
nem
fér.
—
Katasztrófák
világban, azt fényesen lehet kimutatni, de lettek volna,
zonyítani
;
voltak
a
katasztrófák
melyek minden életet kiirtottak, azt nem lehet bebiaz ellenkezt bizonyíthatjuk be, azt t. i., hogy az
st
élet teljesen
ki
nem
hogy számos hogy bár néha a katasz-
pusztult a földön. Kimutathatjuk,
osztály több korszakon át fordul trófa
bizonyára
hogy oly
gyökeresebben pusztította
ki
el
s
az életet s azt
következ
réte-
gekben igen elüt világ nyomai tárultak elénk, azért még sem állíthatjuk, hogy a szakítás az élet egész vonalán teljes s hogy
máshonnan
történt bevándorlással
bözséget. Tegyük
fel,
ki a
külön-
nem
késbb
vala-
volt elmerülve, mindenestül a
mikor ismét kibukik,
sem magyarázhatni
hogy Skandinávia, mely már régen
—
mélységbe sülyed
s
mily nagy ugrások lesznek akkor a mai
világnak megkövült alakjai s azon
régi világok
fosszilmaradványai
melyek még a nagyon messze es elmerülés korszakából vannak Skandináviának mai rétegeiben. Ha az elmerülések közt óriási idköz terjeng, akkor a rétegek kövületei is úgy viszonyIának egymáshoz, mint az elmerülés korszakai. közt,
Sir Charles Lyell változtatott a katasztrófákról s a
teremtés
epocháiról való nézeteken. Fölfogása az evolúciónak teljes érvényesülése a geológiában. Neki katasztrófák nem kellenek az új világok nem lépnek föl egymás után készen a maguk egészében, ;
hanem lassú átalakulások révén lesznek hosszú idközök folyamán. Apró változatok és hosszú idszakok létesítik végeredményben az új
meg
után,
új
világokat. Cuviernél kész világok
mint szokás
mondani tableau-k;
lépnek
Lyellnél
föl
egymás-
egymástól
való
145
hosszú sorok szerepelnek, melyek lassú átváltozások
által
A
mind
sokat végleg átidomítják.
palaeontologia
szerepe
a típua
két
teóriában ugyanaz; a korszakok jelzi ugyanis Cuviernél ép
úgy mint Lyellnél a növény- és állattipusok; a korszakokat ásatagok s az élet nyomai szerint klasszifikálják mindketten. A különbség az élet fejldésének fölfogásában rejlik; által
elhívott világok, Lyellnél az világok
elévarázsolt
sora;
katasztrófáknak szintén lehet
szerepük,
de
teremtések
új
vezércsillagzata
katasztrófák
a
ott
Cuviernél
evolúció
alatt
sirásók;
a
nem
itt
a
szorulnak
igen
rájuk.
h
Lyell teljesen fölváltotta Cuviert s az emberi ész
h
magához, ahhoz a szomj jelentkezik nála,
maradt
mely mint ahhoz a mohósághoz, melylyel a
teória-
nem
venni
logikai nehézkességhez,
h
kat átkarolni s lelkesülésében egyoldalúságukat
észre
teóriá-
szereti.
Ez
id
szerint Lyell az úr;
leges túlzások
vannak az
pedig bizonyos igaz, hogy fölös-
teóriájában
is
;
idegenszer
kiváltkép
és kevésbé biztatóan érint az a radikális állásfoglalás a katasztrófák ellen s az a fölösleges föltevés, is
mely
nézetet
fejldés gondolata silányítja tönkre, igen tanulságosan
ben
„Der Mensch"
Ranke,
c.
man
ír
épp a e
rész-
mvében: „Ganz
nagyhír
einst Cuvier, so herrscht gegenwártig Lyell in
der Zeit und
eri most
szerint a természet
ugyanazok, melyek régen voltak. Ezt az utóbbi
wie
Anschauungen
den
pflegt dabei zu vergessen, dass die
Katastrophen-
Theorie doch nicht so lange zur Befriedigung der bestén Forscher und Denker zur schematischen Erklárung der geologischen Thatsachen hátte verwendet werden können, wenn
auch auf eine
Summe
mögen. Auch
hier liegt die
Theorien."
(11.
s
A
zu
doch ver-
Wahrheit zwischen den Extrémen
fejldés gondolata sokféle
tudományos már most is venni
kergette bele
hevernünk
363.)
nicht
stützen
sie sich
sicherer Thatsachen hátte
a
világot,
észre,
melyet
hogy
lassanként
ki
a palaeontologia általános gondolatát,
mely
s
szerint
ragadjuk az
nyomai határozzák meg a rétegek képzdésének idszakait; ez a gondolat vagy igaz,
nem
kell
Lyell katasztrófa-iszonya,
melyben elmélete szenved, múlófélben van. Hagyjuk el most Cuvier és Lyell nézetkülönbségét
meg
der
egyoldalúságba
élet
igaz-e
igaz?
de megszorítással.
A
megszorítást a föld
alakulásának
változatossága s az élet eloszlásának kifogyhatlan tarkasága köveProhászka: Föld és
ég.
10
146
A
teli.
föld morfológiája a legtarkább változatosságot mutatja s e
morfológiával együtt jár az élet változatainak játéka alatt
más
idszakban egyes
az élet; ugyanabban az
más zónák
;
elszigeteltebb
helyeken rég elmúlt világok tipusai tartják fönn magukat,
j
másutt nagyot fordult már az
élet s
Ezt szem ell tévesztik azok a
nagyremény geológusok,
egészen
mialatt
állatjegy alatt
áll.
akik ren-
dületlen öntudatossággal klasszifikálják a rétegeket egyes, sokszor
igen relativ
érték nyomok
régi világok
is
és ásatagok szerint; elfelejtik,
nagy változatokat mutattak
szk
hevenyében készült emberi sémák
De ha
e reflexiónkkal
lehtjük
s aligha
hogy a
hagyják magukat
fiókjaiba belegyömöszölni.
a meggondolatlan tudákosságnak
is
nevetséges önbizalmát, az elvet magát, mely a palaeontologiá segít-
meghatározni
iparkodik
ségével
elfogadjuk
s
rétegek
a
eszméjének
fejldés
a
tért
általában
korszakait,
nyitunk,
hogy
segítse
osztályozni a rétegeket s meghatározni a formációkat.
A
fejldés gondolata azt mondja, hogy kezdetben egyszerbb,
tökéletesebb világ volt; tagozatlan és egyhangú világ akár, ami a föld alkatát, akár
Mi
elfogadjuk.
ami az élet formáit illeti. Ezt a kiindulást szívesen ennek következménye? Az, hogy kezdetben
lesz
övez
általános s szinte az egész földet zatlan lévén a világ, az
összefüggen
lepik
a
el
igen vannak, szóval
a
rétegek
anyag még nagyon földet,
a
tengerek
még nem különbségek még nem igen
szárazföldek,
morfológiai
képzdtek; tago-
egyféle,
szigetek
egyforma lévén az ok, általános és egyforma az okozat is. így az sgnájsznak s az spalahegységnek, mely a föld nagy részét borítja, átlag egy s ugyanaz a petrografiai s a palaeontologiai jellege. Mikor ezek keletkeztek, még nem igen emelkedtek
léptek föl
ki
;
nagy, a tengereket egymástól elválasztó szárazföldek s a száraz-
még nem voltak annyira tagolva, mint egyforma tényezk szerepeltek s általánosságuknak s egyformaságuknak bizonyítéka épp az uralkodó kzeteknek hasonló jellegei, t. i. ezek is egyformák s mindenfelé
földek
melyek
is,
késbb;
lehettek,
tehát általános s
terjengnek.
Gondolhatjuk kölünben
is,
hogy a
föld
alakulásában
morfológiai különbséget az egyformaság elzi meg.
különbség
késbb
áll
be. Új
meg
új
szigetek,
A
hegyek
is
a
morfológiai és
száraz-
hegységek más-más kzetbl állanak, a hegységeket pusztító folyamok tehát más-más iszapot hordanak s külön-
földek keletkeznek
böz
rétegek
;
e
alakulásának
napszámosaivá csapnak
föl.
A
föld
147 tagoltsága hegyekben, völgyekben, fönsíkokban magával
hozza a
tengerek méhében alakuló rétegeknek különbségeit.
A
tagolt,
keletkeznek.
sednek
s a
egymástól elválasztott tengerekben más-más kzetek
Ugyanakkor a
fiziognomiájának
föld
vonásai
Domborzatok, tengerek, klima befolyással vannak
faunára s a
a
flórára s aszerint, amint az élet föltételei változnak, élet
is.
Az
mációk szerint
kiéle-
tengerek eloszlása a klímának változatait hozza magával.
általános, összefügg' s a földet nagyjában borító
után
terjedelm,
kisebb
a
for-
vidékek
Az elbbiekben kevés vagy semmi késbbiekben annál több. Az elbbiekben
formációk.
változó
életnyom nem
majd
következnek
az
elváltozik
lesz,
a
könnyebb az eligazodás, az utóbbiakban
igen nehéz; annál nehe-
zebb, minél tagoltabb a föld s változatosabb az
élet.
A
korszakoknak ásatagok szerint való klasszifikálása tehát szintén korlátolt. A dolog világos. Ha az élet mindenütt egyforma tagozatlan volt volna; ha a korszakok folyamában zónák, klimák nem változnak, akkor Amerikának egyik rétegérl s a benne föltalált
foszil-alakokról bátran következtethetnénk
Ázsiának hasonló alakulásaira
s
kimondanók az egynem nyomoknak vagyis meghatároznók a formációt. tagozott volt, ha
más-más
élet
s rétegeknek
De ha
terjedt
következtetni
körülményt és
csak
már akkor különböz övein,
megszorítással
jelleget kell összefoglalnunk,
egyidejségét,
a világ
el
esetben az egyforma növény- és állat-tipusokból
szakokra
Európának vagy
ahol hasonló nyomokat találnánk,
ugyanazon
lehet
s
is
ez
kor-
valamennyi
valamennyit egymásra
való vonatkozásukban kell tekintenünk s eszerint meghatároznunk a formációt. Állítsunk föl
tehát
néhány általános érvény
a
tételt
for-
mációkról.
Mindenekeltt tartsuk szem eltt, hogy ugyanazon korszakokban a kzetek nagyon különbözk lehetnek. Különbözhettek mindenféle tekintetben. Elször aszerint, hogy mily tengerekben, mily
folyók
szállítmányából
lettek,
ázalagoktól nyújtott anyagból épültek. Lehet, hogy is
befolyásolta a képzdést,
pl.
is
nagy lehet a különbség,
aszerint,
képzdményrl
vagy
mily
chemizmus
mely kilúgozEgy ugyanazon tengerben
a szénsavas mész,
hatta a fenéknek s a partoknak kzeteit.
tovább elfekv
a
amint közvetlenül
parti
vagy
van szó.
Másodszor palaeontologiai tekintetben
is
különbözk
lehetnek 10*
148
képzdményei mert az élet sok különböz lehetett zónák szerint, st a tengernek mélységei szerint is. Más állatvilága van a partoknak, más a tenger mélyeinek. Vegyük csak szemügyre a mai világot; más állatvilága van Ausztráliának, más Európának következleg e jelen egy
s
ugyanazon
alakban lépett
föl
korszaknak
;
s
;
formációban teljesen elüt jegyekkel írja bele a Csendes óceán egyszer majd valamikor kiemelked rétegeibe sajátos életének történetét.
Azután a tengerek rétegei csak véletlenül
s
csontjaikat, ez esetben
nyúj-
elvétve
tanak szárazföldi állat-tipusokat, csak ha a víz elsodorta
s
eltemette
maradtak ránk. Tengeri állatokat bségesen
szolgáltatnak a tengeri rétegek,
de
eml-
madarakat,
tücsköket,
söket ritkán. Lehetett tehát egy korszakban sok mindenféle
állat,
melyrl nincs maradványunk. Hozzuk ezek után öntudatunkra a formációk meghatározásának nehézségeit s e nehézségek közt való eligazodás lehetségét. Ugyanazon korszakban sokféle kzet alakulhat s viszont különböz korszakokban ugyanaz a kzet. Különböz helyen ugyanaz a
kzet
különböz
s
helyen
különböz kzet. Hasonlókép ugyan-
azon állatok nyomaival találkozhatunk különböz formációkhoz ugyanazon állatok vízszintes távolban eles tartozó kzetekben vagy lehetséges, hogy ugyanazon állatok egymás helyeken élhettek fölött függélyes távolban eles más-más rétegekben lelhetk fel. ;
Már
most
ha
ilyen
nagy
a
tarkasága,
variációk
hogyan
teremtsünk rendet közéjük? hogyan osztályozzuk szerintük a korszakokat
s
ket
a korszakokba? hogyan határozzuk
különböz helyein az egyidej formációkat? Elször a rétegek elhelyezkedésébl. Ez a rétegek vízszintesen vagy bár
rézsut
de
a
meg
a
legbiztosabb.
rendben
föld
Ha
következnek,
hogy az alsó régibb, a fels ujabb; ha már most e formáció nagy kiterjedés s nemcsak kisebb-nagyobb medencékre szorul, hanem mindenfelé terjeng, akkor arra következtetünk, hogy nagy, összefügg tengerekben lett. Másodszor a kövületekbl határozzuk meg a formációkat. Ha az európai rétegek Európának mai faunájától és flórájától nagyon különböznek, akkor tudom, hogy régiebbek. A barlangi medvének, a mammutnak maradványai Európában egy elüt euró-
tudjuk,
kánguruk csontvázai egy még távolabb fekv korszaknak emlékét rzik. Abból azonban, hogy itt saurusok voltak vagy kánguruk, nem következtethetek arra, pai világra utalnak; a saurusok, a
149
hogy ugyanakkor máshol is voltak, vagy hogy az élet akkor mindenütt egyforma volt. Sok más körülményt kellene összefoglalnom, hogy az ilyen merész következtetésekre vállalkozzam.
mond-
Petrografiai és palaeontologiai jellegeket összefoglalva hatjuk,
hogy vannak azoi
melyekben a szernyomaival sem találko-
(életnélküli) rétegek,
vezeteknek csak kétes vagy
semminem
zunk. Azután következnek az élet alsóbb alakjait feltüntet rétegek,
melyeket a föld skorszakának mondhatunk; az skorszakot váltja a
közép-kor
következ
szakokat, a
az
ezt
s
Táblázatba
újkor.
foglalva
a
föl-
kor-
átnézetet nyerjük:
1.
Azoi rétegek az sgnájsz- és spala-formáció.
2.
Ó-kor
Szilur-korszak I
|
Devon-korszak Carbon- v. Kszén-korszak
l I
Triász
1
Jura-korszak Kréta-korszak
)
palaiozoi
rétegek.
)
I
3.
Közép-kor
l I
mezozoi rétegek.
Tertiár- v.
harmad-korszak
1
DiluviumAlluvium-
v.
jég-korszak jég-korszak
J
I
4.
Új-kor
l I
v.
kánozoi rétegek.
>
Ez egyes korszakok ismét sok alkorszakra, vagy mint szokás mondani, lépcskre osztatnak. Az élet alakjaira vonatkozólag így azoi (életnélküliek), palaiozoi (sélet), mezozoi is neveztetnek :
(középs-élet), kánozoi (új-élet) formációkra.
A
formációkra
napról-napra
fejlik
tudományos apparátusunk, bár mégis magán hordozza a kezdet-
vonatkozó
és tökélesbül,
legességnek s a kikezdések idejében jegyeit.
A
fölosztás
határozottan
a
legügyetlenebbek
tudják,
hogy mit
is
de
;
hát
sürgs
mindenütt, ahol gyors a munka,
még sem
uralkodó
tájékozatlanságnak
maga egészen gondolom-forma így
;
dolog
a
A
kellene csinálni.
az elnevezések
szokott s
az
lenni
tulajdonkép
geológia olyan volt,
mint egy hevenyészett házépítés; sok munkás forgott a telken, meszet,
ki
követ és
dákat faragtak építési
;
anyagot
homokot hordott; mások
szekér szekeret
színen és terveket fztek a
össze;
cipeltek ;
közvélemény sürgette az
ért,
nem
ill részeket.
férfiak
jelentek
meg
az egyik ellentmondott a másiknak
rozott terv nélkül s úgy építettek, a be
az egész világból rengeteg sok
geniális
építést,
ki
téglát égettek s geren-
;
a
de
hozzáfogtak tehát biztos, hatá-
hogy
le
lehessen
késbb
törni
150
A geológiának formációk megállapí-
Szakasztott így történt a formációk tanával.
—
legfontosabb része, tása.
Mit akarunk
—
szinte gerince
írni történetet,
a
ha csak adataink vannak, de nincs
idrendünk ha nem tudjuk, hogy mi mikor történt elbb, mi késbb? A formációk tana ;
eg>'másutánja, az adatoknak
besorozása
történetének
idszakokba;
egyes
az
mi
s
a föld
egymásután
mit csináljunk föld-történetünkkel, ha az
hogy
történt
iránt
nincs
rendszerünk? Tehát rendszert, egymásutánt iránt
megegyeztek vajmi
pítani
;
nehéz
kell
teremteni a rétegekbe; ez
ez volt a formációk sora s
e
nehézséggel
hordozza magán a geológiának ez a
való
!
de a sort megálla-
küzködések
jellegeit
része.
Tökéletlensége kiviláglik már a nevekben is; a formációknak semmitmondó, azaz hogy rosszatmondó neveik vannak. Ily ügyetlen név a Kréta-, a Kszén-korszak. „Man darf vvohl sagen, mondja Neumayer a Kréta-korszak nevérl, dass keine der Bezeichnungen für geologische Formationen so unglücklich gew^áhlt ist, wie diese. Wohl habén wir etwas Aehnliches in der Steinkohlen-
—
—
welcher auch die Kohlé nur einen sehr bescheidenen zusammensetzenden Gesteine ausmacht, aber hier Kohlenflötze wenigstens von oben bis untén in allén
formation,
in
Theil der sie
kommen
Horizontén vor, wenn auch nicht
in
gleicher Háufigkeit.
Bei
der
Namen gebende Gestein ganz auf die oberste Region beschránkt. Wáre der Name nicht so vollstándig in Fleisch und Blut übergegangen, dass eine Aenderung kaum mehr möglich ist, so ware eine solche sehr wünschenswert. Der Geolog von Fach weiss allerdings genau genug, dass, wenn von Kreideschichten die Rede ist, dieselben weit öfter aus Thon, Kreideformation aber sehen wir das den
Schiefer, Sandstein, Kaik als aus wirklicher Kreide bestében,
kann das kaum mehr zu Irrungen Annlas gebén der muss aber dieser doppelseitige Sprachgebrauch es
sein,
der erst einen Ueberblick
über die
;
um
und
so stören-
für Denjenigen
Qeologie
zu
gewinnen
sucht."
Tehát a kréta-korszakban a krétából van legkevesebb s a kszén-korszakban édeskevés a kszénbl. Ezek a nevek abból a korból valók, mikor tényleg kisértetben voltak az osztályozó geologok, e képzdményeket minden egyéb kzet kizárásával különkülön formációnak tekinteni. De a dolog nincs ügy. A kszénformációt javarészben sok
más hatalmas mész-
és
homok-kréteg
151
kezd az elnevezések által abba a tévelybe kergethogy a kszénformáció csakis kszénbl áll, st hogy minden kszén a kszénformációból való; nem, ez sehogy sem igaz; minden formációban sok mindenféle kzet található; palák, alkotja tetik
pedig a
;
bele,
homok- és mészk; a baj az elnevezésben rejlik, melyet egyes szembeszökbb, de korántsem kizárólagos érvény jellegek agyag,
szerint ejtettek
meg.
Az elnevezések botránykövén kivül van sok más hiány is. Hogy még egyet említsek.
A vetleg
föld történetének
A
történik.
„új élet"
korszakokra
felosztása
e
vezérgondolat
De
feltnése a földön.
a
korszakok
e gondolattal
készen, teljes kialakulásban a föld
netekben, lassan lépkedve változik
nehéz
hátán
elbbi korszaktól elüt
fauna és
új
élet aligha
új
flóra.
A
az
katasztrófák
de
igen
kezddik az
hol
tében az „új élet" föltevése egészen okadatolt;
lép
átme-
fejlik,
Ez esetben azonban
át.
meghatározni, hogy tulajdonkép hát
lesz
hozzá-
csak
felállításánál
tehát
;
körül
csak igen korlátolt
adathalmaz esetében boldogulhatunk. Hiszen az föl
formációk
a
a
elméle-
fejldésnek
végzdik a régi s hol kezhogy a fejld geológia egyre
lassú útjain nehéz lesz eldönteni, hol
ddik
az
szaporítja
új
a
élet.
Onnan van
formációk
az
fiókjait
is,
s
egy
ugyanazon formációba
s
túlságosan sok lépcst oszt be. Voltak, kik a legfelsbb
Jurában
20 önálló s egymástváltó teremtést különböztettek meg. A formációk fölosztásának hozzávetleges értéke
kitnik
annak meggondolásából
pusztu-
lásuk iránt nincs
semmi
is,
hogy úgy
keletkezésük
szabály. Ki tudná azt
egy formációnak keletkezéséhez mennyi állhat
fönn? Az
sokféle,
millió
id
tényezktl
megmondani, hogy s hogy meddig
kell
függ.
e részben csak a jelen világnak színtere nyújthat.
nak létért való küzdelmét szemmel hogy az erosio, az es, jég, a folyók kája mint
töri,
chémiai hatását, latokat végez s
mint
tarthatjuk;
Fölvilágosítást
E modern
világ-
kiszámíthatjuk,
áramának munszemmel tarthatjuk a víz mely a pusztítás napszámában alattomos szolgáez adatokból kiszámíthatjuk, hogy mikor lenne
zúzza
össze
s a tenger
szirtjeit;
ennek a világ-ábrázatnak vége, ha új emelkedések meg nem zavarnák a víz lesimító s kiegyenlít munkáját de a régi világokra ;
csak hasonlatosságok révén következtethetünk.
s
Biztos, hogy minden emelkedésnek már régóta vége volna hogy tenger borítaná a régi hegységeket, ha új emelkedések
152
azonban új lökést, új indítást adnak a világalakulásnak; új földolgozatlan anyagot dobnak oda a vizek nyugtalan hatalmának s nemcsak hogy megered ismét
nem
történtek volna. Ezek az új emelkedések
lejtikön a folyás s vele az
hanem
erosio,
klima jelentkezik a földön s a
életviszonyok,
új
megváltozott
új
csak fiziológiai
élet
kitevje a föld fejldésének.
Ha
a mai föld
domborzatát egyenletesen elosztanék
teken és a szárazon, átlag 700 méter a tenger szine fölött; azt az
idt
szige-
magas emelkedést kapnánk
pedig,
mely
a
alatt
víz
700
e
méter magas szigeteket és szárazföldet széthordaná, formációnak
vagy geológiai idszaknak hívhatjuk. Murray szerint ez a tömeg a tenger fenekének által,
tengerek
1900
Vs
részére
teríttetnék
ki
a
sodró ereje
víz
tehát 73 millió négyzet kilométerre s e területen elosztva
— 2000
az
hol
partjain,
ülledék
méter vastag réteget adna. Kétezer méter vastag
ez volna az uj-korszak formációjának
désével
domb,
a
modern domborzat
eredménye
volna
le
lapály a tenger szine alá kerülne.
;
simítva;
a
képzdik,
legvastagabban
réteg,
a réteg
képz-
hegy,
fönsík,
A geológusok
kiszámí-
hogy a mai tényezk, melyek a pusztulást szolgálják, munkájukat több millió év alatt végeznék be. Fönt, hol már a folyók munkájáról szóltam, megemlítettem némelyeknek vélemétották,
nyét, kik
37 millió évre teszik a földpusztulás idtartamát, mások
azonban,
még
a föld
le
pedig a legújabbak négy millió évvel beérik. Szerintük
volna hordva négy millió év
alatt s
törmelékeibl 2000
méter vastag réteg képzdnék a tengerekben.
E számítást szem eltt korszakoknak
idtartamáról
tartva
mondanak
Azonban
is.
ez
a divat. Kezdetben,
olyanok,
ítéletek
mintha márciusi hóra volnának írva; gyorsabban
elmúlt
az
Ítéletet
mint
változnak
mikor az ember öntudatára ébredt nagyon
emberies
gondolatainak,
divatban.
Óriásiak
a
voltak
nagy, a
mérhetetlen
rétegek
s
annak
számok
is
voltak
következtében
a
képzdésükhöz megkívántatott évszámok is. igaz, hogy elüljáróban mindig kijelentették, hogy semmi biztosat nem tudnak, de ez szinte
kijelentés
után
képzelet tapogatózásait. gestattet
ist,
a
divatos
így
pl.
ösztön
lehetleg fölcsigázta a
olvassuk Bomellinél
aus der Máchtigkeit der sedimentáren
wenigstens vergleichsweise einen
Schluss
zu ziehen,
es scheinen, als wáre die meozosoische Aera
den vorausgegangenen
eine
ziemlich
:
im
„Wenn
es
Ablagerungen so
möchte
Verháltniss
kurze gewesen,
denn
zu ihre
153
Credner nur eine
sámmtlichen Formationsglieder erreichen nach
von
Máchtigkeit
1000
ca.
Metern,
wáhrend
paláozoische
die
Schichtgruppe auf 25.600 die archáische gar auf ungefáhr 30.000 Méter geschátzt wird. Wir wissen aber wohl, dass diesen Zahlen für's Erste keine grosse Genauigkeit zukommt und dass sodann
immer wáhrend gleich grossen Zeitráumen gleich máchtige Sedimentezum Absatz gelangen." S mégis hozzáteszi „Allém Anscheine
nicht
:
nach habén wir es auch hier mit
Zeitráumen
unsere Begriffe übersteigen." (Die Geschichte
zu
thun,
die
der
Erde.
400.
Voltak, kik a rétegek vastagságát 72 kilométerre tették.
allé 1.)
James
Dana, az amerikai geológiának pátriárkája, összeadta valamennyi réteges képzdmény vastagságát s úgy találta, hogy a rétegek 45 ki ha már most egy-egy formációnak mvét 2000 méter vastag rétegnek gondoljuk, mely 4 millió év alatt képzdik, akkor a 45 kilométerben 22 geológiai ujjáformálódásnak mvét tiszteljük, melyek közül mindegyik 4 millió évet, valamennyi
kilométert tesznek
formáció
tehát
;
mindössze
88,
mondjuk,
90
évet
millió
vett
igénybe.
90 is,
millió évre terjed ezek szerint a föld története
jóllehet
teszi ez
mindkét irányban sok kétely övezi
idtartamot.
A mai
lagos nyugalomnak s lassú
világ
ugyanis
s
tagadhatlanul
egyensúlyba
nem
Elég
ez
viszony-
történésnek idszaka. Senki sem
hogy a régi világok formációi is tempóban képzdtek s hogy az erk millió és elhinni Lyellnek,
!
problematikussá
ily
nyárspolgári
millió
helyezkednek. Ez oldalról tekintve
fogja
a
év
90
alatt
millió
soknak tarthatnók. Ha pedig megint arra gondolunk, hogy a régi világban is lehettek hosszabb szünetek vagy hogy a föld domborzatai nem voltak oly alakúak, melyek gyors elváltozásoknak kedveztek volna, akkor a geológiai korszaknak 4 millió évre való kiterjesztését méltán keveselhetnk is. Egyáltalában miért vegyünk föl 22 geológiai formációt, vagy mondjuk rétegképz idszakot? a mi jelen földdomborzatunknak állítólag 4 millió év alatt való elpusztulása miatt? az ugyan nagyon fölösleges rendszeresítés volna. A föld domborzata egy idszakban 4 millió, más idszakban 10 millió év alatt pusztulhatott el. Tudjuk, hogy Thompson a föld tömegének lehlését véve alapul, szintén körülbelül ilyen eredményre jutott; 100 millió évnél tovább alig mehetünk vissza, amióta az els óceánok az élet szül méhévé alakultak. évet fölösleges
154
A 90
kez
hagyományok
által
A
90
még
Lapparent
millió év elfogadását A. de
gondolattal ajánlja.
arányban
millió év
áll
emlegetett idtartamokkal. „Ezek 70
követ-
emberi századra
arány
terjednek; állítsuk viszonyba a 70-et a 700.000-el, az
1
a
Ez körülbelül a földgömb átmérjének viszonya a pályájának sugarához. Ezek a számok együvé valók s egy-
10.000-hez föld
a
az
lesz.
máshoz viszonyba
állíthatók
nem
s
tüntetik
lagoktól való távolsága közt fönnáll, oly távolság
fölmérésére nincs egységünk,
nincs
Bizonyára a földgömb története
de
az
ijeszt állócsil-
melynek
közt,
sem mértföldünk.
méretünk,
hosszú,
az
azt
föl
aránytalanságot, mely a mi földünk, annak pályája s
érdekes
konstatálni,
hogy idtartamát arányos számokban fejezhetjük ki s hogy mértékegységét nem kell kölcsönöznünk máshonnan, ahol nem emberi mértékekkel számítanak." (La destinée de la térre ferme. 60 1.) Tagadhatlan, hogy ez a megjegyzés mély filozófiára vall. Minden világ önmagához arányos. Ezt a priori tudjuk, még pedig minden izében, minden számában. Térfogata, gyorsasága, pályájának nagysága, története, fejldéseinek idszakai, eri, formációi egymással arányosak. Ez annyira igaz, hogy mihelyt valami az arányokat meghaladja, bátran vehet más világnak, amely más ha van
világ,
lyását alig
is
összeköttetésünk vele
érezzük.
amit
Hiszem,
pl.
az aether
de befo-
által,
természetbölcselk
Newton törvénye
hangoztatnak, hogy a
itt-ott
a
oly
ujabban
távolságokra,
milyenek naprendszerünket az állócsillagoktól elválasztják, hat. Lehetséges,
ki
nem
hogy mikor oly aránytalanul messze esik valami állócsillagok, azok közt összeköttetés, nem létezik. Az minden tekintetben egy tíj, egy
mint a naprendszertl az vonzás, taszítás
más
világ.
Mivel pedig naprendszerünk a Herkules
van útban, ez a mozgás
vénye
mozgás
szerint
nem
gyakorolnak
lesz vonzás,
ránk
az
égi
a restség törvényei szerint. így
ban," a mi naprendszerünkben
csillagzat
melyet a Newton testek,
hanem másféle
vagyunk a mi
önmagunkra
felé
tör-
utalva
s
„világunk-
mértékegy-
ségeinket, arányainkat okvetlenül saját földünkön s naprendszerünkkell föllelnünk. Ezen filozófiai gondolatból kiindulva meg vagyok gyzdve, hogy azok a millió és billió és trillió évek, évszázadok és évezredek, melyekkel a még tájékozatlan s kikez-
ben
déseiben ötleteinek
a
darabosságával
tisztában
nem lev
geológia
mesék világába számzendk. A mi nem arányos mi világunkkal akár térben, akár idben s állítólag hozzánk
dobálódzott, a
155 tartozik,
az
kritériumunk
nem
úgy. Ez elvben negativ óv a legszürkébb múltnak nem fogjuk belle s általa megtudni a pozitiv
az
igaz,
aligha
mely legalább
van,
túlságos kitolásától
;
lesz
is
adatokat, de némi irányítást nyújt a különféle számitások közt a valószínség szerint való eligazodásra.
Az eligazodás annál biztosabban útirányt,
tesebben kutatjuk sehol ezt
meg
minél jobban ismerjük át a
sem bontják
mindig csak
föl
földnek
találja
A
ipari célokért teszik.
minél tüze-
sem fúrnak
mélybe;
a
vasutaknak építése
kszén
nek a földbe az aknák; a mészklapok, hasznáért vannak hírneves
helyes
a
el
Magáért a tudományért
rétegeit.
a kzeteket, sehol
ben vájnak mély bevágásokat, a
majd
a formációkat s
kiemelése miatt a
palatáblák
kbányák. A tudomány
köz-
mélyed-
gyakorlati
sürgöldhetik,
itt
forgolódhatik s fölszedheti a törmelékbl a régi világok emlékeit.
Az
A tudománynak kövületek mondhatjuk és sértés nélkül,
ipar nyújtja neki a fosszil-alakokat.
kellenek, az iparnak profit kell. Méltán
hogy a
h
tudomány
a
kutya
az iparvállalatokban olyan szerepet játszik, mint
gazdájának
mindenfelé; néha nógatja
Elszegdik
vacsorájánál. is,
bár tudja, hogy
nem
hozzá,
követi
igen hederítenek
h
mikor pedig a gazdája leül s jó étvágygyal falatozik, a állat érdekldéssel követi urának mozdulatait s örül a csontoknak, amik orrára hullnak. így vagyunk a tudománnyal a tudomány rá;
;
követi az ipart; ahol ez halad,
pedig az ipar a földet
sem moccanhat; nincs,
ki
azokat
föl
nem
lábai alatt régi
ott túrja,
tudomány
a át
világok
nem
is
töri, ott
temeti
fejlik;
a
ahol
tudomány
terülhetnek,
de
föltárja.
Bár sokat ismerünk már ez id szerint, de bizonyára még az, ami el van temetve s föltámadásra vár az emberi
sokkal több
szellem világában.
;
XI.
A klímák. A
föld morfológiájától függ az élet.
fogalom
relatív
való megfelelést
mutatnak.
is
s az
élet
az
és
föld
Amint váltakozik a
kozik rajta az élet s hogy a föld iránt
A
fejldésükben szoros egymásutánt
s
s
föld, is
ügy
föld
domborzatának elváltozása
az
dések, eltolások s ugyanakkor
kzeteknek
folyton való rétege-
sedései tarkították s fodrozták a föld szinét, annyi bizonyos,
szárazföldek széttöredeztek s elsülyedtek s rétegek,
melyek
hajdan
tengerfenék
krá-
más csendesebb emelke-
akár
üj
Akár nagy
világos.
terek emelkedtek s szakadtak be,
hogy
mások kiemelkedtek a ;
voltak,
hegyszirtekké
emel-
tzeg-korukban sekélyes, hínáros magas lejtkön nyúlnak ahány külön réteg, járására utalnak tengerek a kzetrétegek a
kedtek
;
a kszéntelepek, melyeket
láp borított és fejlesztett, ;
válta-
váltakozik,
köztünk nincs nézeteltérés.
A
el
két
élet
egymásnak
most
esetleg jó
;
annyi tenger s helylyel-közzel annyi szekuláris epocha.
A
tényeket
kimutatjuk a mostani földségek rétegeibl.
Valamint pedig változott a domborzat s különfélekép eloszlott a föld és
víz,
úgy
változott
föidövek hmérsékét értjük.
a
klima
A hnek
is.
Klima
id
alatt
tényleg
a
nap képezi a forrását s mivel a mennyisége, mely a napból árad, az elhajlásnak szögétl függ, melyet a föld tengelye a nap sugaraival képez, azért most a földövek hmérsékét ez alhajlással azono-
h
sítják s a
ez
szerint a
hmérsék nevét is a yMveív-tl (hajolni) vették. Azonban nem szabad minden régenmult idszakra kiter-
a mai állapotokat jesztenünk.
A
klímában sok tényez szerepel;
mindegyik
befoly
el, elváltozik a közös ered. Pedig a klima tényezi nem mind állandó mennyiségek. Elször is nem állandó a nap, mely nem volt mindig ily herejü nem volt mindig ily elhaladott állapotban. Voltak idk, mikor
a klima alakulásába s ha csak egy változik
157 kezdett izzni s sötétvörös, szinte beftt
tnt
színben
hevesebb
lett;
égen
az
föl
késbb
;
emlékeztet
cseresznyére
a
szín
az
elevenebb,
izzás
fejldésének ugyanezen fokán térfogata óriási volt
s
trilobita nagy korong alakjában tnt föl egy szemének. A klímának másik tényezje a föld és viz eloszlása s a föld domborzatának kialakulása; a tengerekben járnak a meleg-
s ki tudja mily
áramai
víz
A
magas hegyek
állhatják.
ma is egy óriási szél- és felhfogó, melytl A klimának harmadik tényezje a földnek a
Indiának
s a
Himalája
élete függ.
légáramok felhinek
útját
melege;
s id multán lehlt; nem hogy a föld régen tüzes hogy mikor a sarkok körül hlt le elször a föld s következleg mikor ott fejlett ki kezdetben az élet, az életre nagy
volt
lehet,
lehetetlen,
befolyással lehetett
még
kisugárzó
a föld többi öveinek
heve.
A
leveg srsége. A leveg sem volt készen, az is lett. Említettem, hogy a leveg a föld tényleges állapotának, az insolációnak s a szárazföldek chemizmusának eredménye. A leveg nem valami esetleges s a földhöz hozzáadott s vele nem lényegesen összefügg elem, hanem a fölsorolt tényezknek s azok egymásra való behatásának funkciója. A lehetett, lehetett nagyobb térfogatú, lehetett leveg elbb klimának negyedik tényezje
a
sr
gázokkal vegyes
levegben
ht
a
s a vízpára
a napsugár
sr
is
leveg jobban
fogja
s
le
A srbb
alkalmasabb.
fölfogására
ht
sokkal több
a
s
fejleszt
nem sugározza
fejlesztett ki
a
koz-
mikus rbe. Gondoljunk csak a Kilimandscharo örök hóval borított csúcsaira és mezire, melyek az egyenlít alatt merednek az égbe okozza azt, hogy s dacolnak a tropikus nap izzó sugarával. Mi a Kilimandscharo hava meg nem olvad? a leveg finomsága a nagy magasságban. Légüres térben vagy igen finom levegben a
más magatartást követ, mint srbb légrétegekben. Hasonlólag más magatartást követ, ha hómezkön csillog,
fénysugár egészen
vagy
ha sötét krétegeket vagy földet sugároz
hómezk nem
visszaverik a fényt s
nem
nyelik
ha
nyújthatja nekik azt, amit ad,
a
pedig e két tüneménynek, annak, hogy a
sugár meleget
nem
nem
fejleszt s
annak, hogy
melegit meg, egy s ugyanazon
mint bizonyos mechanikai mozgás e
mechanikai
hogy
mozgást
fölveszi,
e rezgés milyen, arra ki
;
ha
nem
el
be.
köz
A
térben
némely szín
oka van.
h
A
és
Különben
elnyeli.
légüres
jég-
visszaverdve
s így
a
nap-
felületet
nem egyéb
a tárgy akkor lesz meleg, ha részecsei
terjeszkedem.
rezgésbe
A
jönnek;
napsugár maga
158
Némelyek azt mondják, hogy rezazt, hogy rezgése fény-rezgés; a fényrezgés átváltozhatik hrezgéssé az anyagban.
rendkívül nagyfokú lebrezgés.
gése valóságos hrezgés;
nem h,
fény
Ha
de a
nem
útjában a fény
mások
vagy
találkozik anyaggal
finom, gyér levegvel, abban a fényrezgés
vagy csak nagyon kis mérvben
nem
csak
rendkívül
változik át
meleggé
onnan van, hogy az atmoszféra magas rétegei oly hidegek s hogy a Cirrus-felhk bizonyára jégellentálló köz kell a fényrezgésnek, hogy jegecekbl állanak Onnan van egyáltalában az is, hogy magát a változzék. hvé ;
sr
levegt inkább az átmelegített napsugár.
;
A hómezknek
föld
melegíti
mint
közvetlenül
nem melegedése hasonló
át
a
Ha
ehhez.
a felület a fénysugarat visszaveti s csak kis részben engedi' behatolni
magába, abban a fényrezgés nem igen változhatik hrezgéssé nap tüzeljen a Kilimandscharo ragyogó jégmezire,
s bár tropikus
a ragyogásból lesz ott sok,
de
mandscharo tropikus klima
alatt
mezire
kicsiny
;
a
melegbl
Íme a
Kili-
elhajlása
jég-
kevés.
napsugár
a
áll,
a szó szoros értelmében vett klima tehát tropikus
hmérsék mégis hideg, jeges, északsarki. Azért mondtam, hogy a klima számtalan tényeznek eredje. Mily nehéz lehet ezek után a mi világunk tényleges állapotaiból más állapotokra következtetni, akár saját földünk elbbi s a
korszakaira, akár
a
tálni
könny könny
más
eltérnek
nem fogyunk
ki
mostaniaktól,
a a
csodálkozásból,
mindaz, ami történt, csak oly természetes s a
más
Könny
konsta-
korszakoknak eltér, melegebb klimáit; konstatálni a jégkorszakokat vagy jégkorszakot; de amily ezt konstatálni, épp oly nehéz okát meghatározni s mivel
ez állapotok annyira
günkben
csillagokra vonatkozzunk.
geológiai
régi
modern
tenyészet. Mennyivel
csillagok
klímáinak
nehezebb
elgondolása
nevetségessé teheti magát ez
volt,
!
A
állapotoknak
azért
fölületessé-
pedig
akkoriban
mint a mai klima
s szinte kiszámíthatlan
legnagyobb kategorikus
tudomány megítélé-
nem azért, mert nagy tudomány ez a „legnagyobb tudomány", hanem azért, mert nagyon is kicsiny tudomány; térfogata
sével;
vajmi szk és keskeny hogy egy világ férjen bele. Azért nagyon is lehetséges, hogy tudomány mai álláspontjáról hozott Ítéleteinek nagy része a
a föld viszonyainak kerete s ez a keret arra,
a
holdról, Marsról, Vénusról,
késbbi korok szemében holdban
alig
azoknak
egészen tévesek
s
a gyerekességig nevetségesek lesznek.
A
fizikájáról
van atmoszféra, a Marsban
is
higabb
az;
a
tenge-
;
159 reknek a szárazföldhöz való arányáról fogalmunk sincs; egyáltalában azt sem tudjuk, vannak-e a holdban s a Marson száraz-
körülmények közt a víznek magatartása szinte kiszálehetséges, hogy amit kiégett vulkánoknak nézünk, hogy az mind jégképzdmény. Ez a tudományunk a szó szoros
földek;
ily
míthatlan s
még gyerekeskedik s az abc-t tanulja. Lehetnek a klimának még kozmikus tényezi, melyek hmérsékére nagy befolyással lehetnek. A világrben sok
értelmében
föld jég,
mely össze-vissza kóvályog
atmoszféránkba
A kozmikus
behatol.
lehet s mialatt a föld s ez egész
kedhetik a bolygóknak
fölhozom holdja
az
nagy befolyással
nem
különböz
helyenként
emel-
katasztrófákról értekezve,
hogy a földnek
is,
melegebb
rajta,
egyik-másik
elolvadhatott föld
s
hmérsékére
régi
elterül-
szintén
kellett lennie.
e
állandó,
pedig elváltozik
A
aminek szükségképen a
A hmérsék csak
is.
következtében
acceleráció
hetett a földön,
tér
a
ha
okozhat,
naprendszer áthatol
hmérséke
lehetséget
azt a
az
lehléseket
óriási
s
a
tényezit tekintve,
hanem
minden.
változó
látjuk,
hogy azok ugyan-
mennyiségek;
Ne csodálkozzunk
elváltozásukkal
túlságosan
tehát
a
korszakoknak a miénktl elüt klímáján ne azon, hogy az északsarki öv hajdan virágos kert volt; hanem kutassuk föl mindenekeltt a tényt s ha ezzel tisztába jöttünk, vonjuk a tényekbl jellemz következtetéseket okaikra. A föld mai klimái méltán neveztetnek klimáknak, mert hmérsékük els sorban a földtengelynek a forgási síkkal képzett szögétl, geológiai
a forgási síktól való elhajlásától függ. Ez elhajlás szerint lesz a fénybl h, ez elhajlás szerint változik a napsugár energiája hvé. Az elhajlás szege alkotja és jellemzi a zónákat. A sarkokon, hol a nap alig emelkedik az égbolt magasabb íveire, lomhán érinti a napsugár a hó- és jégmezket s nem fejti ki rajtuk erejét, ott terülnek el a jeges sarkövek. Hosszú napjaikban sincs köszönet, mikor a nap Nord-Cap látóhatárán két hónapig, a Spitzbergákon
négy hónapig hinti
le
nem
áldozik
;
„fagyos,
be a megfagyott földet, hogy néhány
alig
langyos
tengd
sugarakkal
növényt hosszú
ez, fleg ha Brazillá és Jáva Orinoko vízben áztatott Savanáival hasonlítjuk össze, hol az élet buján tenyész, hol minden füvön, lombon izzó, élénk, aranyos fény reszket, mely meleg
álmából fölkeltsen. Mily szomorú kép
serdivel, Nepaul mély
párákkal
telíti
völgyeivel,
a levegt, bámulatos árnyékokat
vet
s
csodálatos
;
160 a növény- és állatvilágot. A trópusok alatt mesés gazdagsága nyomja el. Küzdenie kell, hogy az élet özöneiben megrizhesse helyét ott a természet uralkodik rajta s elhódítja tle mveit; hatalmas fák, bokrok, gaz üti föl fejét a földön, mihelyt munkás kezét nyugalomra ölbe rakná. A magas északon még szembetnbb az ember gyöngesége; de természet nehezedik rá. Itt az elemeké a világ itt az élettelen s bús harcuktól, forgó szeleiktl, rémséges viharjaiktól zúg a vidék. A hónak szemfödje takarja s elsimítja a föld domborzatát
alakokban
lépteti föl
az embert az élet
;
a tengerre jég rögtönöz változékony, veszedelmes s megbízhatatlan szilárdságú kérget; mindenütt zavar uralkodik; sehol sem találunk
nyugalomra, pihenre a legkisértetiesebb csendben folytonos erlködéssé válik, melyet tart ki
anélkül,
hogy
Pflanzenwelt. 112.
meleg
s a
I.)
el
A
ne
pusztuljon."
hanem
(G.
;
az
élet
energia
sem
von Saporta,
Die
sarkövek s a trópusok közt
mérsékelt övek, melyeknek
sugár energiája,
sem
legacélosabb
a
terjednek
hmérsékét nemcsak
a
a nap-
a szárazföld s a tengerek eloszlása, a föld
domborzatai, a hegyláncok
és
fönsíkok,
az
izzó
sivatagok
tar-
kítják s tesznek változatossá és rendetlenné.
hogy az egyes vidékeknek klímája nem igazodik kizárólagosan az északi szélesség szerint. Ha az egyenlíttl való távolság egymagában dönt volna, akkor Közép-Európának ugyanaz az átlagos hmérséke volna mint Labradornak és Canadának Észak-, és Patagoniának Dél-Amerikában. Közép-Európában
A rendetlenség abban áll,
a közép
hmérséknek 8
fokkal kellene alacsonyabbnak lennie az
Egyesült-Államoknak vagy Chinának hmérsékénél s 20 fokkal magasabbnak, mint Izlandban s Dél-Grönlandban. Tényleg pedig úgy áll a dolog, hogy Közép-Európának átlagos temperaturája 10 fok, mialatt Labradornak, Canadának, Izlandnak és Grönlandnak a fagypont. New-York- és Chicagóban nincs melegebb, mint KözépEurópában s Észak-Norvégia nem hidegebb, mint az egyenlíthöz
fekv Amur, Ázsiában. Ezek a rendetlenségek, melyekhez a lecsapódások körül való eltérések is fzdnek, kivált a tengernek s a légáramoknak tulajdonítandók. Tenger és leveg, ez a két gördülékeny elem, az egyenltlen megmelegités következtében folytonos áramlásban van s e meleg áramok viszik a ht a hidegebb helyekre s htik le
sokkal közelebb
másutt az uralkodó magasabb hmérsékét. hetjük,
hogy Európának
átlag 5 fokkal
A
golf-áramnak köszön-
magasabb hmérséke van,
161
mint amilyen
az
ezeket
szélességeket
északi
geográfiai
abstrakt
szempontból megilletné. Rendetlenségek teremtik
meg
mindig? nem
a
modern
A klima
rendet.
idszakokban birnók kitudni nem is követett. Ha elosztást más változott s más és ez eltér hmérséki viszonyok okát, a tény iránt mégsem lehetne kétségünk. De vigyáznunk kell, hogy a tényeket a maguk valóságában fölfogjuk és sehogy se színezzük sajátos oknyomozó fölígy volt-e ez
volt.
az egyes
fogásunkkal.
Ezeket elrebocsátva, konstatáljuk a tényeket.
hogy hány nem-e ugyanazon
Bizonyára volt jégkorszak
vagy három
is
volt volna,
;
ha kett idszaknak ingado-
volt s vájjon
zásaiul kell-e a többszöri jégkorszakot fölfognunk, arra
térünk.
A
itt
nem
ki
jégkorszakban Európa nagyobb részét jég borította; a
jégmezk
skandináviai hegyekrl lenyúltak a
tengerek mai medrén
az
északi
át s elborították Angliát, Hollandiát,
és
keleti
Belgiumot,
Fels-Németországot; délen az Alpesek voltak a jégmezk ereszkedi, melyekrl északfelé csúsztak a jégárak bele a jurába, a bódeni tón át Würtembergbe s Bajorországba; Fels-Bajorország szép tavai mind mélységes jégmezk voltak; délkeleten a Kárpátokról ereszkedtek le a jégárak. De nemcsak Európában volt jégkorszak
a jégárak nyomait, föltorlódott
;
összerlött s
morénáit,
a víztl széthordott lössz-lerakódásait, csiszolt és össze-vissza kar-
minden világrészben találni, a trópusok alatt is, Afrikában s Amerikában egyaránt. A jégkorszak eltt a harmadkor élte számítatlan s névtelen évezredeit. Akkor a klima melegebb volt; még pedig úgy vesszük colt szikláit
hogy annál melegebb, minél tovább megyünk visszafelé a A jégkorszak felé közeledve, a harmadkor a modern klima hajlik s valamint a hömérsék s a benne fejl élet a jégkorszak
észre,
múltba. felé
után ide
s
tova ingadozva
különböz
ez bizonyára a jégkorszak eltt
részekre terjed változások,
nem
is.
még ha
változatokat mutat, úgy volt
Hiszen az
ilyen,
állnak be rögtön mindenütt s ha pusztulófélben
létesít
ok megsznte
terérl.
A
skandináviai
Berlinig leérjenek; de
után,
nem
jégárak
nem
is
egész
katasztrófákban birják
lépnek
le
is
világ-
okukat,
vannak
is
a
egyszerre a világ szín-
nem nnek meg
annyira,
olvadnak meg egy év
alatt.
hogy Azután
nagyon gyerekes nézet volna az is, ha valaki a jégkorszakokat úgy képzelné, hogy akkor jégbe meredt minden, s hogy semmiféle Prohászka: Fold és
ég.
H
162
nem boldogult e földön. Nem úgy van Európának sok nem volt jég alatt s a tenyészetet nem zárta ki a jégkorszak. Ha valaki már járt glecsereken s ott látta, hogy három lépésnyire a jégmeztl mint nyilik gyönyör ég-szín kelyhe az
tenyészet
;
térsége
enciánnak
s
ha olvassa, hogy Patagonia jégárjai
árnyékában terülnek
az
el,
lehetett tenyészet és élet;
hogy
megérti,
erdk
hatalmas
jégkorszakokban
a
is
bár természetesen sokkal szerényebb és
gyérebb, mint most.
A harmadkor utolsó, felénk legközelebb es korszakát cénnek hivják. A pliocénben Lyon vidékén oleander-erdk goztak
a
s
ingott a
haragos
borostyán
szellben
lombja
virá-
bambusznád
a
sötétlett,
A
a magnólia fejtette ki pompáját.
s
plio-
kövületek
csodálatos tanúságot tesznek róla, hogy a mostaninál jóval mele-
hmérsék
gebb landig
A
a
s
miocén
s az
(a
honolt Európában
Spitzbergákig
hogy
terjesztette
jó
Grön-
föl
term
életet
ki
londoni
az eocén,
még
uralmát.
medencének eocén
Tehát ugyancsak meleg
lehetett.
volt
ezt is felülmúlja.
tropikus
flórája
A
farkastejet,
gummifát
kókuszt, datolya-pálmát, ébenfát, pisang- és
A
magasra,
harmadkor második idszaka) még melegebb
els idszak,
A
s
tüntet
föl.
miocén elváltozott képet mutat.
tropikus tipusok eltnnek s a flóra Közép- és Észak-Európában
az észak-amerikai, chinai, perzsiai, kis-ázsiai jellegeket
„Európa harmadkori ugyan fedeztek
föl
lignit-telepeit vizsgálgatva, a
kövült
ciprus-maradvá-
louisianiai
tulipánfát,
magára.
ölti
geológusok csak-
nyokat, robiniai magvakat, pakánokat vagyis oly diókat, melyek az
Egyesült-Államokban honosak, jávor-,
cser-, nyár-,
Kalifornia erdeinek
amerikai fáknak a
hasonló
óriásaihoz leveleit,
melyek
európai erdkben." (E. Reclus,
A
s
ma nem
feny-, magnólia-,
mely
szaszafrasz-, tiszafeny- és sequóia-leveleket,
fanem
utóbbi
még más
észak-
oly
tenyésznek
többé az
Meleg volt, mutatják azt a melegövi növények és állatok maradványai a rhinoceros, machaerodus, palaeotherium, épp úgy mint a pálma s majd örökké zöld, majd lombját váltó fák sorai, aszerint, mint az egyes korszakok hidegebbek vagy melegebbek voltak. föld.
1.
34.
1.)
:
A
klima változása a változó világoknak kitevje. Róla
vashatni az alakulást. nyai s
nem
Az egymás
fölött
elterül világok maradvá-
hiába a napsugár gyermekei, emlékét rzik
s
hatalmának történetét beszélik. S nemcsak a klímáról
de sajátos összeköttetéseiknek fonalát
is
leol-
kezünkhöz
uralmának regélnek,
juttatják,
midn
163 a fajok földrajzi eloszlására s
összeköttetésekre utalnak.
ségeken az
állat-
annak alapul szolgáló szárazföldi és ugyanazon klimájú föld-
Összefügg
és növényvilág
átlag egy
is
ugyanaz,
s
csak
a
zónák szerint változik. Ha pedig a világ egyik-másik darabja elszakad s az összefügg' kontinenstl hatalmas szigetek elszigeteltetnek,
idk
földeknek faunája
múltával e régen összefüggött
igen különbözhetik.
Midn
az Atlantisz
keresztben
Atlanti-Oceán helyén Európa és Amerika
és
feküdt
flórája
mai
a
Európa földrajzi fokainak hálójában több nagyobb sziget rajzolódott, akkor Észak-Amerikának flórája is átvándorolt hozzánk s az maradványaiban nemcsak a melegebb klímának emlékét, de vándorlásának útjait
is
közt s
mai
a
megörökitette.
Fönt a sarkövben, Grönlandnak hagyták ránk a harmad-korból
Spitzbergáknak fás vidékei
s a
meglep
emlékeiket.
Oswald Heer
szerint a Tertiár-korszak sarkvidékei oly növényzetet tüntetnek föl,
amilyen most a mérsékelt földöveket
Diskónak a
borítja.
kelet-
grönlandi szigeteken s a Spitzbergákon gyjtött lenyomatai,
lomblevel
fákra, platán, gyertyánfára és
mogyoróra
tíí-
és
utalnak. Feilden
hajóskapitány a Smith-úton, a 82. északi szélességi foknál fosszil-
növényeket
talált,
jegenyének
s
melyeket Heernek
nyárfának minsítette.
société imperiale des
küldött
Épp úgy
des
naturalistes
a
Moscau"
kövületeket
a
ez
s
de
„Bulletin
1896.
la
füze-
évi
tében hirdeti, hogy a svéd növénypalaeontolog, Nathorst, a grön-
Ugarangogsukban melegövi növényeket talált a harmadkori rétegekben magnólia, fügefa s nelumbiumfélék díszlettek ott
landi
;
valamikor.
Némely tudósok az adatokat úgy magyarázzák, hogy északra árama vitte. Róbert Brown arra utal, hogy a sarkvidéki fosszil-növényeken sohasem találkozott, hogy egyetlen egy levél ült volna az ágon, mind már
a melegövi növényrészeket és fákat a tenger
letörve került
oda,
mintha
vízen
úszott
Steenstrup szerint a leveleket a szél tropikus klimája ellen Gregory
Gondolom, hogy hogy tölgy,
itt
is
vitte
s
ágáról
volna.
levált
oda. Az északsarki vidékek
nyilatkozik a „Nature"-ban.
két dolgot kell
megkülönböztetni
;
azt,
sarköveken oly klima, hogy sequoia, jegenye, nyárfa, magnólia díszlett erdeikben s a másik kérdés az, volt-e
volt-e a
tropikus klima ? Ez két egymástól nagyon
különböz
kérdés.
Az
utóbbira alighanem azt kell felelnünk, hogy a sarkoknak sohasem volt tropikus klimája
,
az elbbi kérdésre azonban
okvetlenül 11*
azt
164 fogjuk mondani, lehetett a
hogy
igenis,
A
sarköveknek.
fok alól vannak
mint a Kréta-
s
70.,
st st a
meleg
mérsékelt, 77.,
78.,
klímájuk
is
80. északi szélességi
növény-lenyomataink a harmadkorból épp úgy, a Jura-korszakból a Spitzbergákon kszén-tele;
pekre akadtak; másutt
is,
mint Grönlandban sok megkövült
fára,
melyeknek némelyike gyökereivel még a földbe kapaszkodott. „Azt a benyomást teszi ez a vidék, mintha egyszer álomba merült s megmerevült volna. Azon régi id óta minden jégbe lett eltemetve, mint Herculanumban hamuba. Azóta itt nem élt, de nem is változott meg semmi. A régi arculat megkövült s változatlanul
megmaradt mindenütt, hol i.
a jég gyaluja le
m. 127.) Látni a vízfolyások medreit
járunk
itt
fönn
s
az
régen
eltnt
elpusztult
a
s
súrolta." (Saporta itt
patakok
föltorlódott
kavics-
hajdanában
is;
és folyók folytak; látni a televényföldet
ponkokat. Az életnek
nem
most temetjében
szinterén,
találkozunk
romjaival
természet
lépten-nyomon.
Valami nagy meleget föltételezni a magas északi szélességekrl, fölösleges luxus. Jegenyék, mogyorófák, nyárfák, fenykkel vegyesen álltak az északi szélességeken ez a mi erdei vidékeink ;
klimája; lehettek közbe-közbe magnóliák
olyanok,
is,
melyeknek
lombjuk lehull. Az alsóbb szélességek alatt a meleg is emelkedett. Fels-Németországban ugyanakkor a borostyán, a kámfor- és fahéjfa díszlett s az oleander-erdk az északi tengerig nyúltak. Mindezt a miocénben föllelhetni. Fölfelé haladva vissza a múltnak lépcsin, a hmérsék melegebb s mint emiitettem, az eocénben Közép-Európában föl Londonig a pálma lengette ernyit s ágait. A Kréta-korban a magasabb északon is páfrány, sago-pálma, füge, ciprus tenyészett. De még ez sem jogosít föl arra, hogy a sark-
övek
alatt
tropikus klímáról beszéljünk, mert északon
súlyban voltak a magnóliák, a tulipán- és
gingko-fák,
egyre a
túl-
mamut-
fenyk, platánok, nyárfák, fügék és tölgyfák, bükkök ezek inkább mérsékelt, mint tropikus klimára engednek következtetni. A kszén-korszak sem követel tropikus klirnát. E korszakból valók a magas észak korall-szirtjei. Tehát a magas északon is ;
laktak
a
korall-polypok
kontinensek a meleg és
kedésébl
s
bele
építették
a
tengerekbe
a
jöv
Ehhez melegebb víz kellett. A mai korallok tropikus tengerek lakói. Azonban a mai alakok viselpilléreit.
nem
következtethetünk
típusok természetére.
A
régi
teljes
korallok
bizonyossággal
olyanok
lehettek,
a
régi
melyek
165 mérsékelt övü tengerekben tigris,
hogy mikor
nálunk
laktak,
harmadkor Európában
nem
égöv is
macskánk, bár a
si
a
odamegy
mérsékelt klima
nagy
rokona,
tigris
mammut,
tipusa, a
Tehát a koralloknak
lehetett.
tud
hideget
is
hiénák
leszorította tigris
ma
A
mi
elviselni.
Az
A
nyaralni.
magas északon
jó
állatok
hogy a
tigrisek,
alá s azóta ott maradtak.
égövek
fölkalandozik Szibéria déli részeibe;
elefánt
Az
volt.
föltehet,
világában
a
következik,
érezték magukat; azután a jégkorszak
ez alakokat a forró is
s
hömérsékü
melegebb jól
forró legalább
is
itt
nagy
alkalmazkodási tehetsége
most
hogy
Abból,
megélhettek.
is
a hiéna tropikus, forró égövek alatt lakik,
is
lakott,
ahol
lehettek alakjaik,
melyek a mérsékelt égövek tengereivel beérték. így
vagyunk az
élet többi
alakjaival
kszén nagy
rányokra, az óriás zsurlókra s a flórából kerültek
ki.
levegt; a
le
serd
világ
Mily
meleg
párás
forró
sarkoktól
a
Hivatkoznak
is.
rétegeire, telíthette
egyenlítig
az
a
páf-
melyek akkor a tropikus
illatos,
volt; a természet virágmezkkel volt borítva; gazdagságát
hogy a sarkok jeges vághatta térfogialásának. Azonban a Kszén-
és pompáját szabadon kifejthette, lehelete valahol útját
anélkül,
mve
nem
a
valóság
képe. Elég megjegyeznünk ez alkalomból annyit, hogy a
Kszén-
képzeletnek
korszak ilyetén kifestésé a
sem
még nem
korszakban sem
virág,
nem
melyet virágok lehelnek.
az az
illat,
illat
A
s
létezett,
mai
legalább
páfrányfák
is
igaz,
bodrozzák festi ágaikat és kocsányaikat, égövek alatt is bségesen tenyésznek. Hogy az óriás zsurlók és szigilláriák mily viszonyok közt fejlettek
hogy forró égövek de Dél-Amerikában
alatt
a mérsékelt
nttek meg annyira, azt alig róla. Annyi bizonyos, fogalmunk sejthettük; egyáltalában nincs hogy tropikus égövek alatt mana pságkszén, illetleg tzeg sehol sem képzdik s ez analógiából kiindulva a Kszén-korszakot sem
leginkább s mily befolyások
alatt
tarthatjuk tropikusnak, legalább
De
hiszen
nem
is
a klimák változatosságán fordul szó,
is
nem
a tropikus
a mostani kiadásban. égövek általánosságán, hanem
meg
a kérdés; arról
sincs
most
hogy az égöveket a múlt geológiai korszakokban sajátságos szerint kifessük, hanem csak arról, hogy körülbelül
jellegeik
fogalmat alkossunk a klimák változatainak útjáról. Már pedig azt teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mostani negyedkort meg-
elz
harmadkor klimája melegebb
sokkal több fokát foglalta
el s
volt s az északi
takarta be virágos,
szélességnek
reng sznyeggel
166 az
mint ahogy azt most
élet,
Ez a harmadiíor
teszi.
kor viszonyait
közelíti
meg
sok ingado-
is
hmérséke
zásoi
a modern miocénben
s
a korszak az úgynevezett
;
melegebb volt s klimája a korszaknak elején, az eocénben, még magasabbra emelkedett. A Kréta- és Jura-korszak bizonyára szintén meleg klimáju volt; csak meleg vizekben pepecselhettek a nagy saurusok és óriás békafélék. A harmadkorszak s a negyedkorszak közé nyúlik a jégkorszak, mely óriás változást jelez s alighanem világraszóló hatalmas azt látni fogjuk.
függ
össze,
sarktól
dél
katasztrófával
A klímának hlése
az északi
mint felé
a
Grönlandba 986-ban Izlandból 4000 európait számlált a 200 gyarmat; két város volt Grönlandban, 15 templommal és egy kathedrálissal. Ötszáz év múlva mindennek nyoma veszett; nagy jégtömeg zárta el Grönlandot Európától. 1271-ben a norvég prédikátor, Hans Egedé, hatolt Grönlandba s egy európait sem talált, hanem csak eszkimókat s kilencven ház-romot. történeti
korszakokban
jöttek telepítvényesek
oka.
A A
;
is
folytatódik.
a Xlll. században
geológiát rendkivül érdekli a klimák járása
klima
képezi
sok
funkcióját
klima egyszersmind puha fészke
kikeltje
s
csak virága mindennek. Ezt a gondolatot téveszteni s a
A
mutat.
szerves
s az életnek
nem egymásra tukmált
s
másból folynak
s
szert képeznek.
Az
ezt és
nem
nem mást;
Isten
de
képtelenség
állított
a
eló'l
életnek,
az
erre
a
tézisre
anyag,
szervetlen
lét,
egymásból
fejló'd
szabad elhatározás és választás
hanem
föltételezik
oly létfokok, melyek s
épp azért szoros
egy-
rend-
szabadon teremtette a világot; teremtette
nem
a világot élet nélkül,
rtlen alkotást az
egymást
a
nem szabad szem
ezek
különféle fokai,
;
élet
tanában,
fejló'dés
szerint sorba állított valóságok,
az
az
szoros egység;
világ egy, a világ
lét
alakok;
mi igaz van a
járásuknak
s
tényeznek
geológiai
teremthette
nem
volna
bele a
végtelenben
s
létbe,
amit
az
erk
nélkül,
célszertlen,
észsze-
anyagot
az
mert
azért,
de ész,
mi célszertlen,
a
tehát
a
követel az szükséges. Tehát az anyag alakulása s az élet
valóság
hordo-
zására való alkalmazkodása szükséges folyamat, melyben a klima is
elmaradhatlan láncszem, vagy
mondjuk, akkor a klimát
A
ha
a
földet
az
élet
fészkének
e fészek pelyhes bélésének állíthatjuk.
klimák a földnek alakulásáról s az élet változatairól beszélnek nekünk; de még nem értjük eléggé beszédüket. Nem értjük a régi klímákat s azoknak okait s nem értjük a klima-változást.
:
167
A mai tudomány többféle lehetséget hoz föl magyarázatul, melyek igen érdekesek. Gondolatmenetében tendenciát is veszünk észre, valamint azt is látni, hogy a rendszer, melyet követ, nem engedi gyakran élesen szemügyre venni éppen a kritikus pontokat. Kritikus pont
véleményem
szerint
kett' van,
itt
korszak, második a jégkorszaktól elvonatkozva,
A
a
els
a
jég-
klimaváltozás.
ember absztrahálhat; gondoljuk el, hogy nem látunk akkor? azt, hogy a klima a régi korszakokban meleg mindenütt, a harmadkor közepétl kezdve jégkorszaktól az
volt jégkorszak,
hl
pedig
mit
ennek
;
külön
keresnünk
kell
okát
külön
s
a
Jég-
korszakét.
Az els kérdés
tisztázásánál
váltakozva jelentek-e
meleg
a hideg, a
s
nyarak és telek
meg
h
ki
derítenünk
kell
vájjon
azt,
a földön a jégkorszakok, váltakozva
a
melyek mint geológiai közbeszúrva az átmene-
s a fagy periódusai,
váltakoztak
teknek, a tavasznak s az
a
földön,
sznek
periódusait? Voltak-e
kozó, geológiai nyarak és telek a földön ? ha
nem
válta-
ily
akkor magyarázatok, melyek alapjukat vesztik azok a a naprendszernek vagy a föld forgásának idszakonként váltakozó tényeziben keresik
Már pedig
a klimák okát.
nem
voltak.
A
ily
voltak,
váltakozó geológiai nyarak és telek
geológia ellenkezleg
arról
tesz
oszlott
meg égövek
korban lépne
föl
s
szerint.
addig
lehetne télre gondolnunk,
szakoknak ségek
Mintha a
tél
mikor a
jurái,
szinte szubtropikus alakjaival
alatt is
késbb
és a nyár csak a tertiár-
tünemény volna.
ismeretlen
hogy
tanúságot,
régen átlag mindenütt egyforma volt a hmérséklet, mely
az
krétai s
a
magas
Hogy
eocén
északi
találkozunk. Szép rendben követik egymást.
is
kor-
széles-
A
Spitz-
Grönland
jurája és krétája olyan mint a mienk s a mienk olyan, mint India megfelel fosszil világa. Ott fönt s ott lent egyformán fejlett az élet s körülbelül egyforma klímának is kellett mind a két helyen uralkodnia. Csakhogy ugy-e ha a Spitzbergákon jurái és krétai élet terjengett, akkor ott tél még nem váltakozhatott nyárral. S valamint a csillagászati évben a tél és nyár váltakozása már elhaladott geológiai korszakoknak tünete épp úgy nem venni észre többször visszatér nyomot, mely a
bergák
s
jég-korszakok rendes váltakozására utalna. igaz,
hogy
a
geológia
nemcsak
korszakbeli jégkorszakról emlékezik. a Permi-korszak
kezdetén
volt
a
A
déli
diluviumi,
hanem kszén-
Carbon-korszak féltekén
végén s nagy kontinens,
168
mely a déli jeges sarktól Ausztráliáig, Indiáig, a Jóremény-fokig s Dél-Amerikáig terjed. Ezt a kontinenst a kó'szénkorszakban állítólag jég borította. Mondják, hogy a jégárak lerakodásait föl lehet ismerni Ausztráliában, Indiában és Dél-Afrikában, úgy, hogy els
képzdményeknek minsiti azokat a hozzáért szem mások ellenben azt mondják, hogy errl semmi bizonyosat sem lehet állítani. Dél-Afrikában jégkorszakbelieknek tartják tekintetre diluviális ;
a Diwka-konglomerátokat, Indiában a Talchir és Dél-Ausztráliában a Bacchus-Marsch-konglomerátokat, melyeket a
soroznak. (Das Diluvium und die Sündflut.
Natúr und Offenbarung 46.
Hogy azt
utalni,
tehát a
k.
6.
carbonban
is
nem szabad
eddig jégkorszakokra
nem
szokás
jégkorszak
a
azontúl
;
A
akadtunk.
nyújt semmiféle alapot
arra,
hogy
vissza-visszatér eseményben keressük
azonban
legalább
nincsenek
elfoglalására s
okát
jégkorszak
a
pl.
tüneteire
geológiának
visszatér jégkorszakok
bizonyítékai rendszeresen
Elbert.
f.)
elhallgatnom
nem
Kszénkorszakba
Von Johannes
egy
a földpálya tengelyének
ingásában. Csak ezt a rendszeres többszöriséget tagadom katasztrófákkal vagy a tengerek kiterjedésével lépést
esetleges
;
eljege-
tartó
sedés ellen nincs szavam.
Éppen úgy nem tagadom, hogy a diluviális jégkorszakban magában néhol két vagy több eljegesedésnek bizonyítékával találkozni
;
de ezek a többszörös eljegesedések egy
jégkorszaknak
keretén
történhettek.
belül
s
ugyanazon nagy ugyanis
Beállhatnak
bizonyos tényezk, melyek miatt a jégárak olvadhatnak s visszahúzódhatnak, hogy azután ismét elnyomuljanak s újra jégkéreggel vonják be a már letakart vidékeket ama tényezk gyöngülésének korszakában.
A
tudománynak
ha
a
külön
korszak
kell
s
jégkorszakot tehát egészen külön volt
tárgyalnunk,
nem
több
okaikat
jégkorszak,
külön
kell fogni
azok mindegyikét kutatnunk.
kell
való a klimák rendszerébe, az kivétel.
A
olyan a föld életének fejldésében, mint otromba nagy
A
jég-
jégkorszak
k,
mely
a kert virágágyai közé gördül a hegyoldalról a jégkorszak olyan mint borzasztó jéges, mely ökölnagyságú jégdarabokkal borítja ;
el
a májusi virányokat;
vissza-visszatér,
mivel
tehát
a
jégkorszak
másodszor nem rendszeres
járásának rendszerébe azt
nem
elször nem
tünet, azért a
klimák
foglalhatjuk.
A jégkorszak nem lévén a nagy geológiai tél- és nyárváltakozásnak tetpontja, mondjuk januáriusa, el kell vetnünk minden
;
169 oly
magyarázatát
a
mely
klímáknak,
idszakonként beálló
az
magával hozza.
lehle'st föltételezi vagy
Különösen három asztronómiai törvénynyel hozzák összejégkorszakoknak állítólagos periódus-szerségét; a ekliptika az els az éj-napegyen elnyomulása, a másik az elhajlási szögének ingadozása, a harmadik a földpályának excenköttetésbe
tricitása.
Az éj-napegyen pontjai tényleg elnyomulnak s az éj-napnem éri a földet a pályának ugyanazon pontjain ebbl az származik, hogy néha a napközelben, néha a naptávolban van mikor a napközeibe esik a tél, akkor enyhébb és tél a földön kurtább mikor pedig a naptávolba esik, akkor szigorúbb és hosszabb. E váltakozás 21,000 év alatt megy végbe. Ahogy most forog a világ, nálunk az északi földgömbön hét nappal tovább egyen
;
;
;
tart
a tavasz s a nyár, mint az
sz
hosszabb az
Reánk
s a tél.
sz
a
s
tehát ez
sugároz a nap, minek következtében a
nem
ugyanaz,
hanem
tél,
id
h
mialatt a déli féltekén szerint több meleget
eloszlása a két féltekén
a mi féltekénknek több jut ki
árak az északi féltekén elolvadnak
s
a meleg,
;
azért a jég-
illetleg
mérsékelt
zónák az egyenlít fölött magasabban nyúlnak észak felé, mint dél felé; az óceánok inkább a déli sarkra özönlenek s a jégárak a déli sarköveknek szélességi fokait nagyobb mérvben lepik el. Tény, hogy a déli sarkvidék hasonlíthatlanul jegesebb ez id szerint, mint az északi sark azért a déli sarkvidék magasabb fokait kutatóink s expedícióink alig birják megközelíteni. Az itt eladott elmélet szerint természetesen a dolgoknak ez a rendje nem lesz tartós, hanem megfordul st mondják, hogy már meg is fordult. A 13. századba teszik a nekünk kedvez állapotnak ;
;
maximumát
s
ezzel a
hmérséknek
is
tetpontját;
azóta
ismét
kevesebb meleget kapunk. Körülbelül 9250 körül Krisztus Urunk eltt mi meredtünk meg a jégben; hozzáadva ehhez 13 századot, a 21, 000-nek körülbelül felét kapjuk; eszerint a déli
gesedésének
maximuma
a
13.
századba
esik.
félteke
Ötszáz év
elje-
még nem
ott, ahol 10 ezer évrl van szó, azért 1900 körül Kr. u. nagy klima változást még nem észlelhettünk; de 5000, 6000 év múlva már jelentékeny lesz a különbség, jelentékeny a nap mele-
számít
gének a déli
déli földgömbre való özönlése, minek következtében a sark óriás jégárjai megolvadnak s az északi földtekére áradnak
akkor
lesz
ismét vízözön.
170
A
vízözön tehát egy periodikusan föllép
karonfogva járó
katasztrófa.
A
jégkorszakkal
s a
olvadó
jégkorszaknak
glecserjei
zúdítják az ellentétes féltekére az özönvizet.
a
Ezt
fölségesnek
nézetet
nevet, ha elképzeljük, s
végig söpör
rajta
hogy mint
mint
a halál uralmát s e
neveztem,
meg
lépteti
a föld
föl
érdemli ezt
is
hátán
meg vízözönökkel
tisztítja
hullámseprvel,
mint
a
hajó
a
az
a
élet
világot;
födélzetén
a
matróz a vizes kötélseprvel. A második asztronómiai ok az ekliptikának elhajlási szöge. Ez a szög nem állandó, hanem bizonyos ívben inog. Ez ingástól függ a hmennyiség, melyet a föld a naptól nyer; ha az elhajlás nagy, akkor a
magas
szélességi
fokok
Nem
eljegesedés nagy mérveket ölthet.
hány év
ívét
alatt
futja
meg
a
föld
kapnak meleget s az hogy ez ingásnak tengelye. Lagrange szerint alig
tudjuk,
alatt éri el a minimumot. harmadik ok a földpálya excentricitása.
16,300 év
A
hanem
kör, tozik,
t.
akkor a a
kerülék;
de
ez a kerülék
sem
A
földpálya
állandó,
nem
hanem
vál-
majd laposabb majd korszerbb. Ha a kerülék ellapul, föld távola a naptávolban is nagyon nagy lesz. Most is
i.
földnek
naptól
a
való
távolai
1,200.000 mértföldnyi a különbség.
még
kicsiny és apadóban van múlva a lehet legkisebb lesz
közt,
egy
Ez az
év
leforgása
excentricitás
alatt
aránylag
év óta. Sok-sok ezer év akkor a kerülék körré gömbölyödik, azután megint ellapúi. Sem a periódusok hossza, sem a periódusok közé es idk folyása nem állandó mennyiség. Az
maga 5,000.000 mértföldnyi maximuma.
excentricitás
a
13.000
s
kilengést
végezhet;
Dr. Croll kiszámította, hogy a XIX. század eltti
ez
3,000.000
három nagy excentricitási periódus váltakozott a föld pályájában. Az utolsó már 300,000 év ezeltt kezddött; 250,000 évig tartott s 75,000 vagy mondjuk körülbelül 100,000 év eltt
év
alatt
végzdött. Ez
alatt
az éj-napegyen pontjai többször befuthatták a
amikor a
telek ennek következtében a naptávolba akkor a naptávol hatása kombinálódott az excentricitással ugyancsak megszigorította a téli hideget. (A. Arcelin, L'epoque
föld pályáját s estek, s
glaciaire.)
Az itt ismertetett elméleteknek nincs más gondjuk, mint hogy arányosan hatalmas okot találjanak a klimák változatainak megindítására ez igénynek ugyan megfelelnek, de semmire másra ;
;
171
nem
összefügg
azzal
s
ségét s páratlan voltát
nem
ki
vízözönnek
st
mikor
a föld életérl van szó,
nem
kulcsát s a földre
föltételezik,
a földbe kellene néznie; ott
a
nyomokon, melyeket ott
ahol
manapság
kellene
bolygók
fölfelé,
vissza
volt
földre
azokon a
szürke
már másutt
korholtam
hibát
keletkezésérl
a
gyjtenie;
adatait
kellene
ott talál,
iparkodnia. Ezt a
a
;
tekintenek. Pedig a geológiának
s
mit homályába
hogy a
az,
katasztrófaszerü-
hogy volt másodszor az, hogy csak az égben keresik a kérdés
emelik,
sok, idszakonként vissza-visszatér vízözön
is,
elször
tekintenek, kiváltképen két hibájuk van,
jégkorszaknak
mely
szó,
kérdést
csakis mechanikai szempontból a Kant-Laplace elmélet
De valamint a mechanika nem öleli annak csak egy oldalát tekinti s épp azért a bolygók keletkezésének minden kérdésére meg nem felelhet; épp
szerint szokták oldozgatni.
a valóságot s
föl
gy
klimák
a
elváltozásának
tényeznek
egy, asztronómiai
S ugyancsak, valamint a
:
épp
gy
lefolyását
kimeríteni
egyetlen-
nem
lehet.
bolygók tüzes vagy vizes kikezdéseit nem
hanem alkotó elemeikbl
mechanikából,
megállapíthatni
a
tulajdonképeni beállításával
a klímáknak,
természetét, azok haladását, fejldését
s
fizikájukból
illetleg
nem
fogjuk
jégkorszaknak
a
meg más-
tudhatjuk
honnan, mint a föld fizikájából és életébl. Ha ezt szem eltt tartjuk, könnyen tisztába jutunk
a
kér-
déssel.
Volt-e több rendszeresen visszatér jégkorszak, volt-e több jég-
idszakok választottak el egymástól? hogy nem volt. Volt-e az ilyen nagy változatoknak megfelel, egymást fölváltó hideg és meleg idszak a földön ? nem volt. Kezdet óta meleg van a földön, meleg a Kszén-korszakban meleg a Jurában s a Krétában meleg a harmadkorban váltakozó hideg és meleg korszakoknak semmi nyoma; jégkorszak a régi korszak, melyet geológiai
a felelet biztos,
;
;
periódusokban nem volt. A sarkövek körül is volt Kszén-korszak, ott is volt Jura- és Kréta-korszak, nemkülönben volt harmadkor a maga valamennyi változatával. Ez a rendes egymásutánja a régi korszakoknak fönt a sarkok körül is, sehol geológiai
sem
láttat
valami
olyas
megszakítást,
amilyennel
a
harmadkor
végén a jégkorszak beköszöntött.
íme a
föld története, az élet sorai igazítanak
megítélésében, vájjon kozmikus elhajlása, lehetett-e
oka
ok,
pl.
a jégkorszaknak.
a
el
földpálya
minket annak tengelyének
172
Van azután a jégkorszak körül még egy speciális klimakérdés, melyrl a katasztrófáknál is kell szólanunk s ez az, vájjon a jégkorszak lassan készüldött-e s nem lépett-e föl bizonyos rohamossággal? Mondhatni-e, hogy vannak átmenetek a harmadkorból a jégkorszakba? vagy talán átmenetek nélkül, hosszú, közbevetett
idszakok
nélkül
hajlott
át
fagyba-jégbe
pliocén
a
klimája?
Ez bizonyára fontos kérdés. Fontos kivált arra az elméletre, mely periodikus jégkorszakokat föltételez s azoknak beálltát a földpálya nagy tengelyének ingadozásából magyarázza. Ha a jégkorszakban geológiai idknek közbevetése nélkül változott el a klima, akkor a 10,000 éves ingadozásnak a jégkorszakhoz már ezért sincs semmi köze. Már pedig a jégkorszaknak aránylag gyors beköszönését a palaeontologia eléggé bizonyítja, Nadaillac azt
mondja Saportáról, hogy
ez kézzel-lábbal véde-
kezik a jégkorszaki klímának katasztrófaszerüsége
ellen
s
tételül
állatok, melyek a negyedkornak, tehát jeleföl, hogy az nünknek elején éltek, lassan-lassan más típusoknak adtak helyet, úgy, hogy a kiküszöbölést lépésrl-lépésre követhetjük. állítja
Saporta ugyan ezt
állítja,
de fönt citáltam már Saportából egy
mely így szól „Azt a benyomást teszi ez a vidék (Grönland), mintha egyszerre álomba merült s megmerevült volna. Azon régi id óta minden jégbe lett eltemetve, mint Herculanumban hamuba." Ezt a benyomást nem törölheti el az a körülmény,
helyet,
:
melyeknek kiküszöbölését lépésrl-lépésre követhetjük; hogyne, hisz' ez minden korszakban történhetik, de nemcsak ilyen lassan kitörld típusokkal találkozunk a harmad-
hogy vannak típusok,
kor végén, hanem oly hatalmas és erteljes állatoknak, milyen a
mammut,
rögtöni
akarom
itt
a
A mammut
letnésével.
természet orozva gyilkolta
le
halála
az sélet e hatalmas
bevágó adatokat fölsorolni
;
ezt
a
erszakos alakjait.
;
a
Nem
katasztrófáknál
a mammut egymaga egészen harmadkor katasztrófaszerüleg tnt le s hogy a katasztrófát hideg követte, mely belefagyasztotta a mammutot szröstl-bröstl a Léna torkolatának iszapjába s ezer meg ezer év múlva a kimosott állatnak húsából jóllaktak a farkasok; valóságos jégverem volt a mammut-hús.
teszem meg; csak annyit
említek,
elégséges bizonyíték arra, hogy
A tára
is.
a
jégkorszaknak lassú beállta ellen szól a növényvilág ereklye-
A
kövületek és lenyomatok, melyek ezt az idszakot
jel-
;
173 lemzik,
„es
hat
s a
hogy
bizonyítanak,
amellett
növényzete
mai
közt
flóra
Vergletscherung
alsó eine
harmadkor
a
szakadatlan
der
subtroikus
összeköttetés
unserer
Flóra
tertiáren
nincs
Ende gemacht und allmáhlig hat die heutige Flóra eingestellt." (Christ, Das Pflanzenleben der Schweiz, 419. 1.) „Wass sehen wir nun an der Pflanzen-
Gegenden sich dann
ein sehr gründliches
welt zur Diluvialzeit vor sich gehen ?
subtropische Ebenenflora, dagegen
verschwindet
Plötzlich
zieht
bald
sich
die
arktisch-
die
alpine Flóra sogar in's Tiefland hinab (erste Glacialzeit); letzteres tritt
z.
noch einmal
zur
ein
B. in der Schweiz,
der
Zeit
zweiten
glacialen
wáhrend zwischen beiden
Bildungen,
Eiszeiten die Ebe-
nenflora wieder vorherrscht." (Gander, Die Sündfluth, 71.
Nem netekkel
nem
I.)
vethetjük föl tehát azt, hogy a jégkorszak lassú
geológiai
átme-
hó-mezit a világra; az eljegesedés méret idkben, hanem aránylag gyors tempóban
borította
és
jég-
ment végbe. Ugyancsak a föld története dönt majd más klima-változásokat magyarázó elméletek fölött is, a milyen például a föld sarkainak s következleg sarköveinek ide s tova való eltolódása. Ez elmélet szerint a sarkok nem voltak mindig ott, ahol most;
nem mindig a Spitzbergák és nem mindig a Tzföld s Uj-Seeland
tehát az északi sark s a déli
sark
Szibiria alatt;
fölött
hanem
sorba a földnek más-más vidékén, ilyesmit bátran lehet mondani, de csak
mer
ez a föltevés, rolnak.
föltevésképen
hogyha csak
;
megoldja a kérdést hogy a sarkok vándo-
mindenesetre
igaz a
Ha vándorolnak, akkor
tény,
a
hmérsék
zónái
máskép
is
akkor az életnek s nagy korszakainak nyomait azon a helyen, ahol éppen akkor a sarköv húzódott föl, nem lelhetjük. Azonban e föltevés támogatására borítják a földet; ha vándorolnak,
hiányzanak adataink. Legújabban ismét akadt híve Nathorstban. Utolsó
melyet
Dames W.
klima viszonyairól,
mvében
és Kayser E.
mely a
Arra a következtetésre
jut,
volt,
amilyen a mostani,
kelt
égövre
vall.
adtak
ki,
azzal magyarázza,
nézeteit
elterjeszti
a
Spitzbergák,
Grönland föl,
és
föld sarka a tertiárben
mérséIzland
hiszen e vidéke-
találunk e korból. Nathorst ez
hogy a
a
harmadkorban Japánban uralkodott. hogy ott a harmadkorban éppoly klima
megfelel növényzete meleg égövet tételeznek is
elméletnek
mert valamennyi fosszil-növény
Ellenben
ken subtropikus fákat
ez
„Palaeontologische Abhandlungen",
nem
adatokat
ott volt, a
174 hol most. a
Ö
120. keleti
a
harmadkornak északi sarkát Észak-Ázsiába
hosszúság
s
Rankd, Der Mensch
helyezi
a 70. északi szélesség fokai közé. c.
mvében
szintén ez általános
klimát
tényezknek fölvevését pártolja „In neuerer Zeit verbreitet sich aber mehr und mehr die Ansicht, dass aus einer Verschiebung der Kalmenzone der Erde und aus einer dadurch elváltoztató
:
erfolgenden Veránderung
in
Meeresströmungen,
der Richtung der
welche die Warmevertheilung auí der Erde hauptsáchlich bedingen, klimatische Veránderungen eintreten können, für sich alléin bedeu-
um
tend genug (II,
369.) Tény,
Phánomen zu erkláren." hmérsékek sarkpontja nem esik egybe a
das uns bescháftigende
hogy a
Nem
geográfiai sarkponttal.
id
szerint
még
nem
mélyebbre
Ha
változtával.
legnagyobb
a a
áll
jobbra hideg
a
is,
balra
is,
sarkpontnak
ez
;
de azért
nem
eltolódásait s
hol
pedig
a
ez
úgy lecsúszhatott
a klimát befolyásoló
határok közt föltételezzük, eléggé változik sora-rendje a földön
hideg,
Valamint
delejt.
van az égövek sarkpontja,
ott s
van
ott
geográfiai sarkponton tótágast
tényezk bizonyos
módosul az égövek
szükséges
s
nem
is
szabad e
pontban sem túlzásokba esni. Nem szabad föltételeznünk, hogy a hideg sarkpont egyszer Chinában, egyszer Skandináviában, máskor Indiában vagy pláne Afrikában rögzdött meg; ez nem exakt gondolat. Hagyjuk
a
túlzásokat
s
maradjunk
meg
a
valószin
föltevéseknél.
Valószin, hogy az égövek
sarkpontja
bizonyos tétovázá-
ingadozásoknak volt s lesz kitéve. S valamint ez valósoknak szín, úgy untig elég az égövek némi eltolódásának, a hmérsék övei némi ingadozásának kimagyarázására. Minden arra mutat, és
hogy
a föld
hmérséki
övei nincsenek leszegezve az északi széles-
hogy mozdulatlanok legyenek, hanem bizonyos mozganak. Hol most napvirányos, illatos közt föl-le határok berkek és mezk mosolyognak, ott elbb jégborított vidékek temetkeztek s bizonyára lecsapódásokban gazdag vidék terült el egykor ott, hol most a Sahara vörhenyes sárga homok-pusztája terjeng. A világnak alig egy pontjáról állíthatni azt, hogy csak a diluvium óta is teljesen változatlan klímának örvend. S valóban, ha a hmérséki sark s a sarkövek is jobbra vagy balra csúsznak, azzal okvetlenül összefügg a többi égövnek is valamelyes módosulása. Ez id szerint a melegnek túlsúlya északon fekszik, s azért uralkodnak a száraz Passat-szelek a subtropikus zónának
ségekhez,
úgy,
;
175
déli
szélén
ennek szükséges folyománya
;
az,
hogy délen
száraz,
elbb más
életnek
sivatagokba hajló tartományok vannak, melyek örvendtek.
ténet
4,
A
klimának a diluvium óta történt elváltozásait már a
is
szemmel
kiséri.
A
tör-
jégkorszak szinte kikezdését képezi
európai embertörténetnek, melyet
ess
nedves,
a
idjárás
az az
s
Európára kiterjed, átlag egyforma klima jellemzett. Mikor az Alpeseken túl a Rajna s a Duna jégárjai lenyúltak a lapályba, akkor s azontúl jó sokáig a Parnassuson s a Helikonon gyönyör erdk pompáztak s az Eufrát hosszában kövér legelk képezték a pátriárkák örömét. Miután pedig érezhetbben kilengett a kli-
máknak ingája s utánna lassan-lassan megváltozott az élet, egészen más arculatot öltött a föld. A jégárak a hegyeken mindjobban remek pinia helyet adott Görögországban fénynek; a mesés hegyekrl levándorolt az erd s az erdvel a termföld s nyomorék bokrok iparkodtak eltakarni a szegényed Hellasz meztelenségét. Mialatt pedig Görögmegolvadtak
s
a karcsú
gumós
a görcsös,
parti
ország elsorvadt, Babilon fölött a pusztai szél vágtat
homokot ingyenes sírdombul
s
hordja
a
Az egyes vidékek sorvadásáról, minek következtében a lápos vidékbl erds, az erds vidékbl puszta s abbl sivatag lesz, már megemlékeztem
;
a
Sahara,
nyúló tartományai,
a régi
dicsségnek
Ázsiának
Arábia,
Görögország,
színtere fölé.
Arábiától
északkeletre
Olaszország és Spanyolország
szolgálnak az újkorban az elszáradásnak szomorú példáiul.
Az égöveknek ismét
rendszer,
a
némelyek
roppant
változása tagadhatlan tény;
ilyetén
az
elmélet
kerítenek
feneket
szerényebbek lesznek. Lássuk
Ami lását
elbb
a
e
tényt
most
föllép
magyarázni
magyarázatnak,
mások
a merészebb géniuszt!
összefügg égöveknek vándorhogy magának e vándorNémelyek e célra oly mechanikus
a sarkpontnak s a vele azt a kérdést vetették
illeti,
lásnak
iparkodik
s
mi
képezheti
okát.
föl,
mely a föld súlypontjának kibillenését eszközölné. Azt gondolták ugyanis, hogy az olvadó félben lev sarkról lefolynak lökést vettek
föl,
a vizek s az eljegesedfélben s
jégtömegekké
súlypontja;
fagynak
éppen
úgy
óriási vízözönt képzeltek
sarktól a
másik sark
felé
;
e
lev
sark körül viszont föltorlódnak
föltorlódás
azután,
ha
maguknak rohan
s
a
által
megbillen
jégtömegek
a
föld
megolvadnak,
ez olvadásból, mely az olvadó
mindent magával sodor.
Valamint az esthomályban a határozatlan körvonalú tárgyak
176 számtalan illúzióra szolgálnak alkalmul kérdésnek,
meg nem
a
oldott
:
úgy a
problémának
még is
föl
van
nem
értett
szürkülete,
mikor látunk már valamit, de határozottan ki nem vesszük a ugyanakkor formálunk magunknak véleményt róla s különféle más észrevevéseinkben nézetünknek bizonyítékait látjuk, így vagyunk e problémával is. A víz a jégtömegekben föltorlódik a sarkokon, a sarkokról váltakozva leolvad s özönlik majd északról dolgot;
majd délrl északra;
délre,
súlypontjának ezt
másnem
ez
a
klimák
váltakozásával,
elhelyezkedéseivel függ össze; így
a
föld
mondják
merész tudósok. S ime találnak érvet nézetük támogatására a
földrajzban.
Nézzétek
—
k—
mondják
a kontinenseket,
mint nyúlnak
ék-szeren az óceánokba minden kontinens egy oly piramisszerü tömeghez hasonlítható, melynek igen kiterjedt alapja van s a csúcsa a középtájtól távol esik. A földségek ékei hatalmas méretekben lenyúlnak s meglátszik rajtuk a hullámok romboló munkája. Dél;
Amerika végs része mer rom; Maghellan kanyargó szorosa választja el azt a Tzföldtl, melynek a déli végén a Horn-fok rémít szikla-szigete, mint valami nyugvó oroszlán, áll rt. Afrika déli csúcsa a Viharok foka, melyet India fölfedezésének reménye fejében Jó-remény fokának neveztek el. Az ausztráliai kontinens déli nyújtványául a Van-Diemen-sziget meredek partja tekintend s I.
Ázsia a két Indiában csúcsosodik az óceánba. (Reclus, 60.
Honnan már most
1.)
a földségeknek kiékeldése ?
A
föld.
Onnan,
hogy valamikor „egy iszonyatos özönvíz zúdult délnyugat fell a déli félteke kontinenseire, hogy szétmossa és földúlja azokat s hogy romjaikat az északi földségekhez hordván, megalkossa azokat a hosszú lejtket, melyek az északi Jeges-tenger felé ereszkednek. Az északi földterületek e szerint a déli kontinensek rovására növekedtek
meg
oly szerfölött s ez utóbbiaknak úgyszólván csak vázaik
maradtak meg.
Pallas,
orosz utazó szerint a földségeket újonnan
nagy özönvíz sodorta magával északra azon számtalan mammut-testet, amelyek Szibéria áradványi rétegei alá vannak alakító ezen
temetve." (Reclus
i.
Az özönvíznek ségbe trófa
s a
m. 61. ezt a
I.)
földalakító
hatását
nem vonjuk
két-
földségeknek ék-alakja igazán remekül utalhat e katasz-
rémes mérveire. Azonban
melyrl
nem
annak a problémának megfejté-
elég egy vízözön, hanem kellenek idszakonkénti vízözönök és jégkorszakok, melyeknek mechaniséhez,
itt
szó van,
;
177 kajából
ki
lehessen magyarázni
sarkpontnak váltakozó tesz
a
föld
elhelyezkedését.
bizonyságot több vízözönrl
;
okból
:
képtelen
e
problémát
mert a
eló'ször azért,
Már pedig
föld
még
az
a
azzal
a
nem
hogy az elmélet
is,
megoldani,
és
víz-
s
tényleges adatunk e föltevéshez
tehát nincs; de hozzájárul e hiányhoz
önmagában
súlypontjának
még
pedig
két
jégtömegeknek föltorlódása
az eljegesed' parton elenyész súlykülönbözet, ha a föld súlyához viszonyítjuk s azért a súlypontnak valami nagy kilengését zölni képtelen.
lassan
Másodszor
megy végbe;
azért,
mert a jégtömegeknek
eszkö-
olvadása
hiszen 10,000 évre terjed a jegesedés s ugyan-
annyira az olvadás idszaka jégárak, de vízözönt, olyat,
ezalatt
;
az
id
alatt
olvadoznak
a
mely az óceánok víztömegeit megromboljon s építsen, nem adnak
indítsa s azokkal kontinenseket a
víztömegek szétfolynak
A sarkpontoknak
s
özönt nem képeznek.
vándorlását
nem
s
azzal a
klímáknak
váltako-
Véleményünk szerint erre az útra nincs szükség. Az elméletek azt a benyomást teszik az emberre, hogy fgondjuk a jégkorszak azt szeretnék valahogy rendes, idszakonként visszatér eseménynek föltüntetni s a földfejlésnek szisztémájába rendes tagozatul beilleszteni. Azonban ez az irány egészen téves. Nekünk nem a hideget, de a meleget kell magyaráznunk nekünk nem a jégkorszaknak szisztematizálásával, de az elz s a jégkorszakot követ idszakoknak klima-rendszerével
zását ez úton megokolni
lehet.
;
;
kell
bíbeldnünk. Hátha a jégkorszak
nem
s
a vízözön
egy
s
ugyan-
annak lennie? kiátkozta talán a tudomány a katasztrófákat? Hagyjuk a dogmatizmust. Ez a legcsúnyább s a legnevetségesebb dogmatizmus. A mi föladatunk a geológiai korszakoknak magasabb, többé-kevésbé egyenletes, a tertiárben csökken s a mi korszakunkba áthajló klímaazon
katasztrófa?
rendszerének
s
vagy
szabad-e
okainak fölkutatása. E rendszerben sem több
víz-
özön, sem több jégkorszak, értve azt úgy, hogy a jégkorszakokat geologikus nagy korszakok választották el, nem fordul el. Tehát
honnan a meleg? honnan a magát sokáig tartó meleg? honnan a földet egyenletesen borító meleg? erre kell a
a kérdés ez:
súlyt fektetni
Mások
;
a
ezt kell
észrevehet valamiféle
Nem
billentik ki
földetrenget
kimagyarázni.
sarkpontnak
változatait
ezek kedvéért
mechanikus
Pruhászka: Fold és
ég.
összefügg égöveknek tényleg sokkal egyszerbben magyarázzák.
s a vele
a föld súlypontját;
lökéseket;
nem
nem keresnek
álmodoznak jégkor12
178
hanem reális tényezket állítanak bele mondom, hogy reális tényezket vonnak be még pedig két okból mondhatom azt; elször, ha
szakokról és vízözönökrl
;
a számításba. Méltán a számításba,
összehasonlítom e tényezket azokkal a fantasztikus
exakt tudo-
s
mányokba sehogy sem ill geológiai jégkorszakokkal és vízözönökkel, melyeknek nyomuk sincs s melyek közül kivált a vízözönök mindenféle csrés-csavarásnak vannak alávetve. így hogy kimagyarázására
csak egyet említsek, a szárazföldek ék-alakjának
némelyek a vízözönnek délfell való áramlását veszik gondolják, hogy északról söpört végig
földségen
a
mások
föl,
A
özön.
az
kik a vízözön dél-északi irányának hívei, azok a földségeknek az
északi féltekére való föltorlódását úgy
hordta magával a szétmosott
hogy a
képzelik,
ide
víz
földségeit;
déli félteke szigeteit s
a
kik pedig a vízözönnek észak-déli irányát pártolják, azok a folyók zátonyaira utalnak, melyek az ár irányában vannak kiékelve.
Miután az eljegesedés most a
özönnek északról félben
lev
geologok számítása
azon jeles szemben jöv, tehát délfell
ezt az
sarköveket
mert
olvadó-
az
utolsó
állítólagosán
jöv áramnak
északról
magas északra
seperte. Szóval így
délre
is,
a
ellen van, kik
úgy
ez a
Azután
nem mammutokat
vízözönt
lehet az
is
;
kiékelést
tulajdonítják.
áradó
lehetne egy kalap alá fogni azzal az özönnel, mely a a
utolsó víz-
az
éri,
sark fell zúdulnak a vizek az ellenkez sarkra
föltevés
a
déli
délre kellett volna rohannia;
özönöket
irányítani.
Kevésbé reálisak a föld súlypontjának kilendíti másodszor is, mert a tényleges történeti klima-elváltozások magyarázására nem is kell merész föltevésekhez nyúlnunk; egyszer azért
tényezk eléggé tengeráramok elváltozik
köttetés
;
megfejtik az elváltozás talányát.
járása,
mely
a
ha a két Amerika
nem
régi,
földségek
és
Ide
szigetek
nem volna összekötve
ha azon a résen más irányt
tartoznak
a
alakulásával s
vehetett
ez
össze-
régen
a
mások tagadnak, akkor számtalan északi széleségöve elkomorul, másoké pedig kiderül. Ha az Atlantisz
golf-áram, mit
ségnek az
Európa
ha a földségek óceánon szelek le a felhket és szeleket; ha a járását másnak feltételezzük; akkor a világ számtalan égöve más képet nyújtott. Azonkívül sok klimaelváltozásnak a kontinensek nagy darabjainak kiszáradása az oka. Miért nem tenger a Sahara most? miért száraz puszta jelleg sok ázsiai vidék? talán emelvégigfeküdt
és Ázsia közt
mai hegységei nem fogták
az
;
179 kedett a talaj
emelkedése már magában
egyes vidékek
;
véve
is
hogy pusztákká, meleg, forró szeleknek fészkévé legyeszelek irányában módosul a klima.
elég ahhoz,
nek
s e
Ezek
okok
a reális
gondolnunk. Magának
nem
sokat
számít.
melyeket nem szabad túlnagyoknak sarkpontnak ide-oda való kilengése pláne
a
„Die
Wanderung der Erdpole ist
eléggé magyarázzák a tényleges, tapasz-
klima-ingadozásokat,
talati
ist
durch die subtilen
sie
Thatsache
auffálige
der
periodischen
grösstentheils bekannt. Ermittelt
Beobachtungen
des
letzen
worden
Jahrzehnts,
an denen die Berliner und Strassburger Sternwarte einen
hervor-
ragenden Antheil habén. Diese Wanderungen ziehen áusserst geringe Aenderungen der geographischen Brieten nach sich, Aenderungen, die natürlich niemals die geringste klimatische
können
der
bei
;
Bedeutung erlangen
Erörterung der Sonnenbeobachtungen
jedoch
werden müssen." (Plassmann, Wissenschaftliche Beilage der Qermania, 1900. Nr. 12.) Sokkal fontosabb a többi felberücksichtigt
sorolt tényez'
;
de ha valamennyit
állapotokat, melyek az
nem
is
összefoglaljuk, azokat a régi
elbbi geológiai korszakokat jellemezték,
leszünk képesek kimagyarázni.
Vannak a
zásait
végül kiváló gondolkozók, kik
kozmikus
klimáknak
a
válto-
atmoszféránkba
jégnek
való beözönlésével magyarázzák. Szerintük a világrben rendkivül sok jég van sok hullócsillag csak ragyogó jégtest; a bolygók ismeretlen fizikájában ;
szintén jeget, jég-oceánokat szimatolnak
szernek jégjegecekbl sztt
hogy
a
földre
keretét
világrbl, mely annyi is
idnként
nagyobb
;
látják;
vizet
tejtban
a
nem
illetleg
jég-szállítmány
a
naprend-
lehetetlen
jeget
tehát,
tartalmaz,
kerüljön,
mely
a
az
atmoszférában megolvadva, nagy lecsapódásokat s ezek nyomán nagy leveg-lehléseket vonjon maga után. A Cirrus-felhk (bárányfelhk) fönt a legmagasabb égen, úgylátszik nem egyebek, mint úszó, finom jegecfátyolok.
Ezt a
magyarázatot
csakis
használhatjuk; a tulajdonképeni
a
jégkorszaknak
fejtegetéseinél
mely az elbbi korhlésére vonatkozik, csak
kérdésnél,
szakok átlag tartós melegére s lassú annyiban vehetjük igénybe, amennyiben
azt állítanók, hogy egyre több és több jég szállinkózott a világrbl a földre; de ezzel a ráfogással nem sokra megyünk, elször azért, mert azt bizonyítani
nem
lehet s
ok nélkül tételeznk
föl
a jégnek
növekv arányban
való behatolását; másodszor azért, mert eddigi ismereteink szerint 12*
180 a lecsapódások, az
esk
s
azoknek pusztító hatása a
kor-
régi
szakban nagyobb arányokat öltött, mint ahogy jelenleg ölt. Ahol pedig több s fokozottabb a lecsapódás, ott elbb vehetnk föl, hogy a világrbl szintén özönlött be sok jég; holott másrészt
Ez utóbbi megjegyzést különben nem nyomósítjuk, mert hiszen a trópusok alatt nagy lecsapódások képezik a szabályt s magyarázatukhoz nem szorulunk
azt látjuk,
hogy a klima subtropikus
volt.
kozmikus jég-szállítmányokra. Elég tehát e „jeges" magyarázatra azt felelnünk, hogy annak a növekv jégbeözönlésnek, mely a harmadkort fokozatosan lehtötte, okát nem látjuk.
A
elméletek arra a tulajdonképpeni
feleletet tehát az
klima-
hogy honnan a Kszén-, a Jura-, a Kréta-, s a Harmad-korszak melege még a sarkokon is? honnan ez a sokáig, több geológiai korszakon át tartó meleg? honnan a melegnek csökkenése, a tél és nyár váltakozásának föllépte? ezekre a kérdésekre a klímaváltozások ismert tényezi
nem
kérdésre
nem adnak sejtelmek
adják
meg
feleletet;
ezekre
nem tudunk
rendelkezésünkre,
állnak
befolyással bíró
arra a kérdésre,
;
tényezk
de
oly
biztos
feleletet,
csak
melyek a
sejtelmek,
logikáján alapulnak.
Sejtelmeink következk.
A
föld fejlik
;
nem
volt
sem a kozmos, sem most környezi, nem volt
mindig ilyen
a közvetlen atmoszféra, mely a földet
;
ha nem volt ilyen, hanem más, lehetetlen föltételeznünk, behatásoknak ily érzékeny eredje, amilyen a klima, a
ilyen; de
hogy
a
világváltozást
meg ne
érezte volna.
nagyon régen nem volt készen a nap. A nap mostani állapota hosszú fejldésnek mve jelenleg folytonos test: összehúzódásban van, mint általában bármely más réges-régen tehát sokkal nagyobb kiterjedése volt, mint most van. Tegyük föl, hogy kiterjedése 100-szor, 200-szor nagyobb volt
Elször
is,
régen,
;
hl
akkor; mily
befolyással
lehetett
az
akkori
insoláció
Másodszor, a klimák ezid szerint els sorban
a
a
földre?
föld
ten-
gelyének elhajlásától függnek. Hajlítsuk vissza, vagyis ne hajlítsuk el
a földpályának síkjától a földtengelyt s
nem
lesznek évszakaink;
egyforma lesz az idjárás, a hmérsék, legalább annyiban, a amennyiben a naptól függ. Igen, de azt mondjuk erre, ezek vakmer föltevések; ilyesmit csak úgy lehet fölérteni, hogy nagy égitesteknek befolyását vennk fel. Hát mit szólnának a csillagászok, ha a földre leereszkedett volna egy-egy sötét, vizes hold az accele-
181 ráció folytán s kizökkentette volna a földet irányából ? Igaz, ezt aligha fogjuk
no de Harmadszor,
adja fejét;
összes
bebizonyítani,
elmeélünk
hogy
találgatásokra
pontban úgy látszik, mást nem a meleg a környezettl, tehát a
e
is
tehetünk.
körlégtl
is
Kszén-korszaknak, milyen a Jura- és Krétakornak atmoszférája? Az atmoszféra is lett, a mint már több helyen hangsúlyoztam; az nem volt mindig ez a keverék; más függ. Milyen volt a
gáztartalommal más képességeket
magában,
ami a páratartalmat s azzal a hnek letartását illeti. Úgy látszik, hogy régen az es s azzal kapcsolatos tünemények nagyobb intenzióval léptek föl. Egy tropikus es manap is más, mint a mi csepergéseink abban szivárvány sem képzdhetik, mert nincsenek rejtett
kivált
;
cseppjei,
hanem összefügg
vízvonalai.
alkalmas
es
maga
és atmoszféra
is
A
szivárvány
képzdésre
egy késbbi fejlemény!
Ezek a lehetségek nem azt bizonyítják, hogy ime a klímaváltozásnak, illetleg a régi korszakokban mutatkozó klima-egyenletességnek ez vagy az az oka, de bizonyára alkalmasak arra, hogy tágítsák
látó-határunkat
különben természetes világban,
csak
s
más tényezk
kezdetleges
hogy megbarátkoztassanak azzal a nem idegenszer gondolattal, hogy más s
befolyása alatt s a jelen alakulásnak
stádiumában
igenis
lehettek
okok,
még
melyek
a
klímákat úgy befolyásolták, hogy a régi világok életének ápolására alkalmasak lehettek s mást ugyan alig várhatunk e pontban a tudománytól.
XII.
A A
geológiai katasztrófák s a vízözön.
melyek a föld fejldésének rendes menetét megzavarták, különféle kiadásokban gondolhatjuk el magunknak s aszerint azután elfogadhatjuk vagy visszavethetjük azokat. Ez a szó manapság igen ellenszenves; némelyek irtóznak tle, mások katasztrófákat,
sibbolethnek tekintik az üdvösségre
hogy
e
kérdésben
sok tendencia
már
;
azért
animózitás,
és
gondolhatjuk,
is
sok
és
ideális
reális tekintet találkozik.
Tájékozódjunk
Manapság
a
e kérdésben.
tudomány mindent
lassú
néssel, csendes és fáradhatatlan alakulásai
óta általános divattá lással
földön.
mányos
Az ellenkez felfogásra.
geológiának, de tések.
lett
a föld rétegeit
és emelkedéssel magyarázni,
és
folytonos
törté-
magyaráz. Kivált
azzal
a
csendes
mely még most
is
mondták, hogy nem
Lyell
iszapofolyik
a
vall
tudo-
Fejldések, lassú átalakulások kellenek a
Lyelli
eljárásról azt
nem ugrások
Emelkedések
nem megszakítások nem
;
;
kellenek
Lyellnek,
melyek
millió
új
terem-
év
alatt
kellenek, melyek hullámok kellenek, melyek a szirteket szétmossák vízesések, melyek mint a Niagara, szerinte 36,000 év alatt vájta mai medrét; de mindezen tényezket a modern geológia többé-kevésbé azokban a méretekben szerepelteti, melyekben manapság is láthatók. Ha valaki katasz-
emelik az
ki
a fönsíkokat
iszapot
gördítik
s
és a
hegyeket;
Deltákat
folyások
feltöltik;
;
trófákat, a régi
korszakok erszakosabb történéseit emlegeti, azt nekik az egymásutánnak szemlél-
hidegen fogadják; mert áttöri
hetségét
s
az
egymásból való fonódásnak
hálózatát
lehetetlenné teszi a világ fejldésének megértését.
nésre azt
mondják
:
ez
katasztrófákra nézve azt
A
s
lassú
ezáltal
törté-
a mert így történik most is mondják, hogy nincs rájuk szükség s
érthet,
;
183
hogy nem
st hogy
nehezebb probléma elé állítanak, mint amilyen az volt, melyet magyarázni akarnak. Nem tagadom, hogy a nagy eredmények érthetkké lesznek, ha
érthetk,
is
apró okoknak erediül fogjuk föl. Az ha ráutalok a polypok csendes lesz,
azokat
mész-
óriási
mhelyeire,
érthet
szikla
éppen úgy a melyekben e szikla apró ágacskáit kidolgozták meredek szikla-part érthet lesz, ha lassú emelkedésekben mutatom hogy e visszaki létesít okát; de utóvégre is miért mondom, ;
vezetés
kisebb
érthetbb
által
erket
a történés ?
mindenütt van
mindig
s
nem
lát,
azt hiszi,
hogy
érti
s
erkbl
vannak
is
s
meg-
szívesen
is,
az
kutat tovább.
látszik,
ságos erkkel
dolgozzék
a
hogy tudományos divat hogy lehetleg konkrété és való-
annak,
dacára
belle. Lekötni a képzeletet,
világalakulásnak
elképzelésében,
dicsérem. Méltán fölületesnek ítéljük azt a fölfogást, mely világokat
mert
azért,
kisebb
ez a fölfogás mégis csak túlságosan elfogultnak és
Azonban kicsinykednek lett
látszik csakis
erk ma
kisebb
elég;
ember, aki arról, amit nyugszik
úgy
be a természet napszámába
állítok
nem tudom
miféle
meseszerségbe
pompába
és
a
azt régi
öltözteti,
mely mesélni szokott serrl, a természet ifjúságáról, mellyel szemben a mai állapot az elhalásnak s elvénülésnek stádiuma. Nem tagadom, hogy van ezekben a leírásokban is valami igazság, de különben igen alkalmasak helytelen fölfogásnak fölébazonban valaresztésére és gyerekes fogalmaknak terjesztésére ;
meseszerségét szerepeltetni, mely mer realizmusból a mai
mint fölületes eljárás a katasztrófák
úgy irányzatos gondolkozás az, világ kaptájára húzza a régi geológiai korszakokat s a katasztrófákat, elvbl gyökeresen kitagadja s kiírtja. A természettudo-
mányban
az
ilyen
elv,
mely
tendencia,
ritkán
tesz
szolgá-
jó
latokat.
Voltak, kik a katasztrófákkal visszaéltek. Igaz.
Ha
a
kikezd
geológusoknak éretlen kísérletezéseire gondolunk, melyeket kivált a vízözönnel engedtek meg maguknak; ha továbbá a veszedelmet nézzük, mely ez irányban az exakt tudást fenyegette azon esetben, ha
képtelen
kéznél
s
könnyen
elképzelt
lev ment-eszközökkel
katasztrófákkal
ütik
nyélbe
a
mint mindig
meg nem
értett
akkor valóban értem, hogy Lyell nagy is, hogy följogosítva érezte magát egy dogmatizált föltevéssel számzni minden fantasztikus
világot: el
a geológiának szívérl s értem azt
követ
hengerített
184
De nem
beavatkozást.
mából
k,
is
is dogma s a dogmás ton fojtogatja, ha a
elvbl
lesz-e a Lyelli
mely a geológiát ismét
korszakoknak történését a mai állapotok keretébe szorítjuk? Dogmatizmus alatt kettt érthetünk, vagy azt, hogy ott, hol természettudományos kifejtésekrl katasztrófák teljes kizárásával a
és bizonyításokról van szó, a
kodunk
kinyilatkoztatás
azokkal kívánjuk
elé s
régi
hoza-
igazságaival
megoldani,
kérdést
a
pl.
ha
az
emberiség közös eredésének kérdésére a szentírás szavaival felelünk,
hogy az
isten az
azt értjük
s asszonynak teremtette; vagy hogy valamelyes elvnek fölállításával,
embert férfiúnak
dogmatizmus
alatt,
melyet
nem
bizonyítottunk
melyet
sok
tekintet
ajánl,
be
sem bizonyíthatunk, de a tzünk oda a gondolatok
be
s
tilalomfát
járásának, ráírván a tekintélyek nevében
:
„erre az út tilos a tudo-
mányos reputáció elvesztésének terhe alatt." Ez is dogmatizmus; még pedig a javából. Nekünk a tudományban nem kell semmiféle dogmatizmus, akár katasztrófák mellett, akár azok ellen foglal
állást. Ezek után önkényes szerepeltetésével nem teszünk jó szolgálatot a tudománynak; mert mit használ az s mit értettünk föl azáltal, hogy azt mondjuk, ezeket a hegyeket a vízözön kanyarította ide a mély völgyeket az vájta. Ez utón gyorsan lehet elkészülni a problémákkal, de a gyors munkában sehol sincs köszönet s az olcsó húsnak a geológiában is
szívesen elismerjük, hogy a katasztrófáknak
;
híg a leve.
De
valamint ellenezzük a katasztrófák önkényes szere-
úgy viszont követeljük, hogy álljanak félre azokkal a dogmákkal, melyek tartalmuknál fogva sem egyeztethetk meg az peltetését:
katasztrófák
nem
mert hiszen a természettudományok rendszerében a
dog-
exakt tudománynyal, amilyen voltak
;
máknak úgy
sincs
más
is,
hogy
mint az
szerepük,
ott állítják föl s addig tú'rjük,
a
építési
míg róluk a ház
Azonban nem értenk meg létét,
az
pl.
állványoknak;
falait
ha súlypontját a materiális világ kikészülésébe, a emelkedéseknek,
lásnak, a régi
sekkel
való
teljes
senki a világon katasztrófa
nem
sem
a
mai
iszapolással
s
régi iszapo-
emelkedé-
helyeznk. Azt gondolom, hogy a földön soha semmiféle nagy
homogeneitásába állította,
történt; Lyell bizonyára
az arra vonatkozott,
fölépítjük.
a katasztrófák kérdésének miben-
nem; amit
Lyell
állított,
hogy nincsenek katasztrófák Cuvier-i értelemben. Cuvier ugyanis azt állította, hogy nagy katasztrófák keretezik az egyes geológiai korszakokat; minden korszakot egy-egy
185 katasztrófa zár, mely megsemmisítette az egész életet, a faunát és
az
flórát
geológiai
korszak
letének volt
nem
még
új
trófák
is
maga
magyarázataiban
s
hogy a katasz-
megint a
által
elváltozot
pusztulás
meg
terére
viszonyokhoz alkalmazkodva,
elváltozott.
is
Ebben fölött
tényleg
az életet s ha az egyik helyen
semmisítették volna, vándorlás
vonulhatott az élet s az
Cuvier-i
lassú tevékenységnek tudja be; de a
meg
semmisítették
a
katasztrófák, legalább
itt-ott
jóllehet
saliens a katasztrófák kérdésében az volt,
nem
Minden
tért.
Ezeket
a fejldés s az átalakulás elmé-
aki
azokat,
nyitott
kezdó'dik.
lehetnek
Szerinte
híve.
zárja ki
teremtésnek
új
Lyell,
a materiális történést
punctum is
s
teremtéssel
tagadta
katasztrófákat
elvileg
vonalon
egész
döntenek
tagadott,
áll
ból Ítélhetjük
;
mert azokkal
dl
és
meg
valóban
katasztrófák
a
világításban
a
a
katasztrófákkal,
világnézetek
melyeket
Lyell
Cuviernek természetmagyarázata. E szempontazt
hogy mennyi érdek
is,
játszott bele a
kér-
désbe; volt a kérdésnek methodologiai, de volt érzelmi oldala
is.
tudományban is; s az érzelmeknek óriási hatalma van a tudományban is. Mi ugyan hajlandók vagyunk azt hinni, hogy nagy emberek alaposabban emancipálják magukat az érzelmek s a divat befolyása alól, de kedvenc-eszmék befosajnosán kell tapasztalnunk, hogy is Akció
reakciót
szül
mindenütt,
a
k
lyása alatt állnak és ezeknek érik
a
azt
lekötik a
A
sajnálatos
tudomány
Lyell-divat
ismét egy hatalmas
(Das
Mammut
und
uralmát
szeretik
hogy
eredményt,
biztosítani
el
;
is
évszázadokra
gyakran
haladását.
nem volt tartós; már 1887-ben mvel, mely „The mammoth and die
Flut,
London.
Siegle)
m
cím
találkozunk flood"
the
a
alatt
víz-
özönnek katasztrófaszerségét igazolja a szerzje Henry H. Howort arra az eredményre jut, hogy a jégkorszakot óriási, általános özön elzte meg, mely a mammutokat mindenütt elpusz;
tította s
északon testeiket a jeges tenger
felé söpörte.
már most ezek
katasztrófák
Tisztázzuk
iparkodjunk
objektív
nyomokon
után
a
elindulva
meg
katasztrófák s ha voltak, határozzuk
felelni
rá
kérdését :
s
voltak-e
föllépésük keretét s azt
a hatást, melyet esetleg kifejtettek a természet fejldésében.
Elre kijelentem, hogy Cuvier nem fogadom, nevezetesen nem azt a mindannyiszor vagy ha csak egyszer
katasztrófáit nézetet,
is,
egészükben
el
hogy a katasztrófák
az életet megsemmisítették
186
teremtéseknek nyitottak
s új
nem
a világot létbe hívta s élet
folytonosságával okvetlenül
De ha Cuvier-nek trófákat
a
nyomokon
jár,
nem nem
meg
nem
történt; az Isten
újra
megcsinálja
;
az
barátkoznunk.
kell
nem
katasztrófáit
sz
ez
hogy
le,
mellékgondolat
Cuvier-i
tunkban, mely
Nem,
tért.
törte
is
nélkül
szürke elméleteket,
fogadjuk
el;
katasz-
természet-magyaráza-
k-
hanem
csont-
és
nélkülözhetünk.
Mindenekeltt óvakodjunk a tudományban érzelmeink szeritnt s azok szerint elhelyezkedni ha ettl nem óvakodunk, sokféle vakmerségre vetemedünk s tények helyett önkényes föltevésekre s észszertlen követelményekre építünk. Mily bámulatos és vakmer föltevés pl. az, melylyel Lyell lepte meg a tudományos világot, hogy a múltban mindent a ma tevékenységébl kell kimagyaráznunk. De is föllelhet tényezk igazodni
;
mire való az ilyen vakmerség? hiszen tapasztalataink épp a mai tudomány milliárd évekre terjed kalendáriumában semmiséggé törpülnek? Ki jogosít föl minket arra a nyers és semmi által sem közvetített állításra,
mköd hogy
erk
hogy ezeltt
is
mindig csak a mai korszakban
szerepeltek? Minden elfogulatlan gondolkozó
kiérzi,
dogma, melybl csak a mesékben szokás; a sok katasztrófa nem természettudományos
Lyell elve irányzatos és divatszer
tanulságot vesszük komolyan, mint a hogy a a tanulság pedig ez értés
;
:
de a katasztrófák aprioristikus
tehát az adatok talajára állni
s
kitiltása
mindig
azt
sem
az.
keresni,
Iparkodjunk azt
kutatni,
hogy tulajdonkép hát mi történt. A katasztrófák sok oldalról törhetnek be a világ csendes mhelyeibe. Már a földfejldésnek mechanikája is magába zárja a katasztrófák szükségszerségét.
A
plutonisták a heveny-folyó föld
ifjúkorát
a
szenvedélyes
nemcsak a plutonisták, hanem látja az erszak nyomait, aki a föld Az égbemered, derékban ketté tört
kitörések láncolatának tartják; de
többé-kevésbé ábrázatában
mindenki
olvasni
tud.
sziklarétegek, a trachit, porfir, gránit kitörései s a föld felületének
nem
redi
és fodrai
alig
észrevehet
azt a benyomást teszik ránk, hogy csendes, emelkedésnek vagy széttolódásnak köszönik létüket; hanem ellenkezleg erszakos töréseknek és kitöréseknek. Ahol hegyek, hegyláncok, föltorlódott fönsíkok emelkednek, ott mindenütt az erszak szerepelt s amely korban keletkeztek a
187 hegyek, abban katasztrófák
voltak
is
akár
;
a
organizmusok
a katasztrófák korát kizárólag az
akár
Silurról,
Nem
Juráról vagy a harmadkorról legyen szó, az mindegy.
föllépte
a
lehet
ten-
elé
nünk, mintha a földkéreg az organizmusok föllépte után már oly vastag volt volna, hogy azt a
emberi,
hanem épp
bels feszer
okoskodás.
apriorisztikus
az ellenkezjét.
Az
A
nem nem
szét
geológia
Alpeseknek
átlag
s
törhette. ezt
Ez
hirdeti,
lánchegy-
a
ségeknek, a Himalájának s a többi ázsiai hegyláncnak a harmad-
korban való kiemelkedése a kataszrófáknak minden jellegét viseli magán. Egész kontinenseken futnak végig redik. Egy oldalról a rétegek, még pedig a harmadkornak eocén, miocén s néhol még pliocén rétegei ezer
meg
ezer lábra
törésnek csak egyik
fele torlódott fel
ott leereszkedett
mélységbe.
a
vannak emelve, mialatt a meredeken, a másik ugyan-
ki
Átvetdésekkel,
sokkal találkozunk, úgy hogy ami legfölül s
megfordítva. Lehetséges-e az, hogy
menjenek végbe? Lehetséges-e
nélkül
réteg egyszerre veszítse
el
támpontját
ily
volt,
fölfordulá-
teljes
az legalulra került
történések
katasztrófák
hogy sok ezer lábnyi kiforduljon s mindennek
az, s
csendben, lassú átváltozásban s fokozatos elhelyezkedéssel kelljen
végbemennie? Az lehetetlenség. Tény, hogy az Alpesek, Pyrenék, Kárpátok, Himalája a harmadkor végén keletkeztek. A harmadkorban a föld kérge oly ers volt mint most. Nem mondom, hogy a föld izzó magva s közzé szorult gzök emelték ki a kérget; nem mondom, hogy összezsugorodott s leszakadt a horpadásokban tartsa mindenki azt, ami neki tetszik; de az bizonyos, hogy a földfelületnek ilyetén összegyrdése nem eshetik meg anélkül, hogy meg szilárd kérge
;
ne roppanjanak bordái, janak
ki
ne áradjanak tengerei, össze ne zúzód-
szírtjei.
Minél
mérveket
késbbi
a
hegységek
kiemelkedése,
nagyobb
annál
melyet méltán
ölt a pusztulás és fölfordulás,
katasztró-
mondunk. Ha most ismét keletkeznének hegyláncok, melyeknek redi átvetdnének óceánokon s világrészeken, bezzeg
fának ez
meg nem
volt ez a
történhetnék
katasztrófák
világraszóló
harmadkornak végén
;
így volt
máskor
is,
nélkül.
így
valahányszor
hegységek emelkedtek a tengerekbl.
Gondolom, hogy
Heer
találja
a középutat, a
ki
írja:
„Ismételve utalunk arra, hogy a föld emelkedései alighanem
igen
lassan
itt
mentek végbe. De ha
valaki azt
el
állítja,
hogy az Alpeseknek
188
ment szétvetdésekrl és eltolódásokról, melyek sziklatömegeket több ezer lábnyi magasságra torlasztottak egymásra megfeledkezik azokról a mély hasadékokról, melyek képzdtek s a törmelék roppant tömegérl, mely a völgyekben felgyülemlett s tekintélyes dombokat képezett. Nagyon valószíntlen, hogy a Glárnischnek 6000' magas sziklanummulitafalai az alattuk elterül s újabb periódusba tartozó rétegek fölé lökettek, úgy hogy ember, állat azt észre nem vette, vagy hogy a Gallanda-hegy a Kurfürsten hegyláncolattól különszakadt, még pedig egész csendben s hogy megrázkódtatások nélkül szakadtak a Glarusi völgybe azok a tekintélyes dombok, melyek a Glárnisch magaslatairól valók. Ha ezeltt e nagy természeti történéseknek nagyon is rövid idt szabtak úgy most az ellenkezbe csaptak át s millió évekkel játszanak, hogy a történésnek felötl nagyszerségét fölaprózva a modern ember tapasztalataihoz alkalmazzák, mialatt elfelejtik, hogy a történeti id a föld történetének parányi kis részét képezi s hogy a fejldés változatainak csak igen kis része vonult el az emberi szem eltt. Az a nézet is, mely szerint a természet történései egyenletesen és megszakítások nélkül mentek végbe, aligha lesz igaz, st ellenkezleg azt tanuljuk, hogy a nyugalomnak aránylag hosszú korszakaira ismét nagyszer átalakulások következtek. így következik a nyugodt fejldésnek hosszú korszakára, a Kszén-korszakra, az erszakos, viharos permi korszak, mely aránylag rövid id alatt elváltoztatta a föld szinét s épp úgy Európa legújabb s leggyöutolsó, pliocéni emelkedése
végbe,
az
megfeledkezik
is
ily
azokról
lassan s alig e'szreveheten
az
óriási
;
:
keresebb átalakulása az aránylag szintén rövid pliocén idszakban
ment
végbe.
Igaz,
hogy
nagy
Svájcunk (Heer, zürichi tanár ezeket
nem
ment át idszakban
a
mi
is,
de
átalakulásokon
volt) a
miocén
hasonlíthatjuk össze a pliocén
Alpeseink bámulatos hegyláncai meredeztek
eseményeivel, ki
a
földbl
amikor s a
leg-
újabb rétegeket (az úgynevezett molasse-t) úgy oldalba nyomták, hogy szélük hosszában a bodeni tótól Genfig több órányi széles-
ségben hegyekké Rigi
s
dombokká gyrdtek, milyenek
1956 s 1800 méter magassággal." (Die Urwelt
a
Speer
der
s
a
Schweiz.
575. lap.)
Ez a nézet megegyez a horpadási tologiának számos adataival.
kéreg többször beszakadt
s a
A
elmélettel
is
s a
horpadási elmélet szerint
palaeona
föld-
tengereknek és földségeknek elosz-
189 lásában nagy változásokat idézett el. Éles határvonalak húzódnak
egymásra következ rétegek közt
egyes,
fauna
a
s
és flóra
tel-
Európában az ó-kora a világnak teljesen el van választva a középkor legrégibb rétegeitl, annyira, hogy nemcsak egyetlen egy faj sem hidalja át a két
jesen
elváltozik.
pl.
így
Északnyugati
korszak közt az rt, hanem a két faunának és flórának a jellege is
elváltozik.
Ez dolatot, fölváltó
a diskontinuitása az életnek sugallhatta Cuviernek a gonhogy ne egymásból való leszármazással, hanem egymást új teremtésekkel magyarázza ki a világ különbségeit. Cuvier
azt gondolta,
meg
hogy nagy, általános világkatasztrófák semmisítették hogy mikor
ismételten az egész faunát és flórát a világon s
a katasztrófák után a világ
annyiszor
új,
romjaiból,
fölépült
újra
mind-
isten
körülményeknek megfelel teremtéssel
a
népesítette
be a földet. Cuvier könnyen hajlott e gondolatra, mert a fajok átmeneti alakjait,
azokat
vagyis
az
lépcszetes egymásutánt rakhatunk össze gekkel, amilyenek
nem
s
diskontinuitást s
melyekbl
hasonlóbb
egyre
jelle-
a harmadkori lovak, kutyák, sertések. Tény,
pl.
hogy a a geológiai rétegek egymásutánja többször nagy teljes szakítást jelez, de ha a tényeket magya-
hogy némely nemek és fajok egyszerre kivesztek; fauna és flóra
ismerte eléggé
alakokat,
tény,
rázni akarjuk s okaikat katasztrófákban keressük, a Cuvieri katasz-
föltevése
trófák
által
nem mutathatunk
ki
túllövünk
a
célon.
Cuvieri
katasztrófákat
a tényekbl; hogy az egész fauna és
az egész világon kiveszett, azt
nem
fogjuk
flóra
de
bebizonyítani,
azt
nagyon sürgetik az adatok, hogy nagy katasztrófákat vegyünk föl, melyek a világ színterét s ábrázatát elváltoztatták, az életet az illet helyeken tönkretették, tabula rasa-t csináltak, míg végre igen
nagysokára az életnek el
máshonnan bevándorolt
alakjai
foglalták
újra a tért.
A
katasztrófáknak
nemcsak
ezt
a
szerepét
a palaeontologiából, de
el
magából
kell
ismernünk
a geológiából
is
s
erre
követ-
keztethetünk.
„Die Unabhángigkeit der jüngeren
(tertiáren)
Sedimente von
den Verbreitungsgebieten der náchst álteren Schichtgesteine und deuten auf grossartige, die Selbststándigkeit ihres Auftretens inzwischen eingetretene liche
Aenderungen
in
Katastrophen, sowie auf
höchst betrácht-
Meer und
Festland, welche
der Verteilung von
.
190
von
ihrer
Ablagerung wenigstens innerhalb des bei weiten gröss-
ten Theiles der Erdoberfáche stattgefuFiden habén,
eine In
Neuordnung
vieler Verháltnisse auf der
Erde
wodurch zugleich wurde
eingeleitet
.
der That begegen wir bei náherer Betrachtung dieser
Gesteinsbildungen inbezug
auf
rung, ganz besonders aber in Rücksicht auf
Biidungen
verschiedenen
berechtigt erachten
Verháltnissen,
dürfen,
in
und
Lage-
ihnen
einge-
Gesteinsbeschaffenheit die
diesen
in
von
schlossenen organischen Ueberreste, so völlig dass
wir
den uns
Aenderungen
.
jüngerer
früheren
wohl für Anfang
den
eines neuen Abschnitts in der Erdoberfláche zu erbiicken." (Natúr u.
Offenb. 1900. 36.
1.)
Gümbelnek ez az idézete sokkal fontosabb, semhogy figyelmünkre ne méltassuk egyes állításait. Nemcsak a fosszil alakok, de a sehogysem közvetített kzetrétegek egymásutánja mutatja, hogy a
világ
nagy
színtere
átala-
kulásokon ment keresztül. S ezen különbségek képezik a korszakoknak határköveit. A fosszil alakok jobban tüntetik föl a különbségeket, mint a kzetrétegek, már csak azért is, mert lehetséges, hogy különböz korszakokban ugyanazon kzetek képzdjenek, de éppen mint azt már a formációkról értekezve említettem ;
úgy lehetséges, hogy az elváltozott világban a kzetrétegek is különbözzenek, st nemcsak hogy lehetséges, de gyakran tényleg is áll. Eddig leginkább a fosszil alakokra lett fektetve a korszakok osztályozása, de egyre jobban szemeinkbe ötlik az a különös tény, hogy a palaeontologiai fölosztásnak megfelel a
ez be
dynamikus történésekre
fektetett
geológiai
idfelosztás. A
geoló-
giában magában vannak nagy idmegszakítások, diskontinuitások,
Nem is lehet azon csodálkoznunk; hiszen a geológiai elváltozások hordozzák az élet elváltozásait s a nagy geológiai elváltozások aligha eshetnek meg melyek alapos elváltozásokra utalnak.
katasztrófák nélkül.
Azonban zásokban
is
korszakok
s
itt
is
különböztetnünk
kell
;
a
geológiai
elválto-
nagy a változatosság. Vannak erszakos és romboló vannak ismét csendesebb periódusok. Valamint a
jelen korszak,
melyet negyedkornak hivnak,
nem
tüntet föl
neve-
képzdményeket; épp úgy a másod- vagy középkorban feltnen új világalakulást. Az els- vagy s-korszak látszik mozgalmasabb volt, mert két hegylánc-torlódást
zetes, üj
nem úgy
látunk
tulajdonítanak neki s zoológiai tekintetbl két
periódusra
:
kora-
;
191
kés-palaeozoi
korszakra
palaeozoi
és
Devont
mint önálló középtagot fogják
is
A
osztják
alighanem
s
a
kihasítani.
legnagyobb elváltozást a föld a harmadkorban szenvedte;
kzetrétegei különböznek az
korhoz
épp úgy
:
ábrázata
s
a
eló'zktl,
harmadkornak
élete
végén
egy óriás jégeke szántotta
közeledik a
kialakult
idk
a történeti
föl
a
jelen-
mai
világ
kultúrá-
jának mezejét.
Ezeket a katasztrófákat eléggé magyarázza a
mechani-
föld
medencéknek süppedése; tengeráramok megrölték, szétmosták a kzeteket s a földet tengerek
a
kája,
nagy
özönlése,
megalakították azokat a hatalmas
melyeket
kzet-rétegeket,
a s
száz
és ezer méter szerint mérünk.
s
ha
A katasztrófákat nem elfogult, el
értelemben minden geológus elfogadhatja
ily
kell
is
fogadnia.
Némely geologok megijedtek e nagy hatásoktól s azt gondolták, hogy e hatalmas s kivált egynem rétegeket a tengerek árama nem alakíthatta s azért másféle magyarázatokhoz is nyúlnak, melyekkel a katasztrófákat ki nem kerüljük, st azoknak legrémesebb nemét honosítjuk meg a föld történetében. Ezek a geológusok a katasztrófákat az atmoszférából szárs különösen a nagyon régi geológiai periódusokat tart-
maztatják ják
szem
A
eltt.
régi
atmoszférát szerintük
körléggel.
A
számtalan
elemek
skorszakok telített
régi
periódusok gázaival,
egyenletes
nem szabad
atmoszférája
melyek
atmoszféra volt az
pólyája
élet
meleget
a
hmérsékének
volt
s
A
hlés elhaladtával azonban
hogy
növények Sokféle leverdés volt
az
borítva.
állatok
és víztömegek szakadtak és
állati
élet
gein ismét
új
a
benne fejldtek az
le s
gázok leverdtek
homogén
és
a
földön
terjedtek le
tért.
s-
s
alakjai
onnan van, vannak
A
kvarc-
mész-,
végig a földön.
pompáját eltemette a lecsapódott anyag, alakulásoknak nyisson
az
kzetréteggel agyag-,
;
s
s
gázokkai
a közép-korszak faunájának s flórájának kényes, langyos
a
telítve
lekötötték
okai lehettek. s
mai
azonosítani a
sr
természet
A
növényi
hogy
nem
réte-
kimélte
az életet; nemcsak nagy arányokban, de kifogyhatlan bséggel és
Csak késbb állandósultak meg az kedvez befolyások, miután az atmoszféra megtisztult. (Gáa, 11. K. 181. idézve Mandel Prof. Háckels natürliche Entstehung des Menschen 74. I.) képzelettel alakított világokat.
organikus életnek
I.
:
1Q2
nagyon
csak
Mit szóljunk ez eredeti s tán
dusokra ill fölfogásról? Az atmoszféráknak bizonyára vannak
világperio-
régi
melyeket
titkaik,
mi
hogy a rétegek vastagságát a magyaráznunk, azt nehéz lesz bizonyítani. Ha a körlég lecsapódásaiból volnának a kzetek, akkor csak alsó rétegeikben találnánk fosszil maradványokat s így csak ezeket a kzeteket s még inkább azokat a rétegeket, melyekben semmiféle palaeontologiai lelet nincs, tulajdoníthatnók az atmosz-
ezid
szerint csak sejthetünk; de
körlég lecsapódásaiból kell
féra lecsapódásainak.
Tény, hogy vannak
tek s ezeket katasztrófákkal
kövületnélküli
ily
könnyebb magyarázni
de
;
katasztrófákat fölösleges az atmoszférából eredeztetni.
vakmer
nézetben úgy tnik
föl a
culanum városa, melyet a láva képet
ktemetiben
nyújtja
koporsó
a
is;
Mások elméletét s
föltevésekkel
a laikus eltt meglep, de
nem idegenked gondolatokat
Nem volt,
lehetetlen ugyanis,
mint
élete,
a
bizarr és
Her-
nem ezt a kzet nem szemföd, hanem
kzetek minden rétegében
csillagászati
E
borít; de a természet
a
;
világok
régi
kze-
ezeket
életnyomokat.
találunk
katasztrófák
a
tarkítják
tudományos
a
fölfogástól
pengetnek.
hogy a földnek elbb több holdja
melyek körülötte keringtek
s
az
acceleráció
következtében
míg végre reá ömlöttek.
lassan-lassan a földhöz közelebb jutottak,
Korántsem szükséges felvennünk, hogy az sködbl vagy bárminek nevezzük azt a központi tömeget, mely a naprendszer kiinduló pontja, éppen annyi bolygó támadt, mint a mennyi most van, st valszin, hogy nagyon is sok, kisebb-nagyobb csillag indult ki a központi tömegbl. Ezek a csillagok anyaguk szerint is különbözk lehettek lehettek olyanok, melyek izzásba jöhettek chemiai összetételüknél fogva, amilyen pl. a nap lehettek mások, melyek nem izztak, hanem mondjuk vizesebbek voltak, st lehettek olyanok, melyek túlnyomóan vagy talán egészen is vízbl álltak. Ha Jupiterre, Neptunra gondolunk s azoknak kis fajsúlyát szem ;
;
eltt
tartjuk,
nem idegenkedünk
A kóválygó
kisebb
követték s holdjaikká látható holdja
gászok.
és
bolygók
lettek,
sötét,
túlságosan
így
kisebb
idvel van
a
e
a
bizarr
gondolattól.
nagyobbak vonzását most még egy
földnek
holdakról
is
beszélnek
A
a
csilla-
holdak pedig lassanként leérnek a központi bolygóra, mert ennek vonzása érvényesül s pályájuknak sugara idvel meg-
kurtul,
míg végre központi testükkel egyesülnek.
;
193
Ez
agglomeráció
az
egyre
a
tart;
ezekbl nagyobb bolygók lesznek;
a
bolygókból
holdak,
nagyobb bolygók a napnak
maguk részérl szintén a holdak sorsára jutnak. E gondolatot szem eltt tartva, nagyon könnyen rájövünk a csillagos égbl ránk tör katasztrófák lehetségére. Ha volt a holdjai, tehát a
sok
földnek
holdja,
szinte
hogy
lehetetlen,
sem
számitatlan évezredei alatt egy
a
földtörténetnek
Nem
volna a földre.
ért
kell
hogy mindegyik okvetlenül megolvadt s elpáennek bekövetkezése az illet holdnak chemiai rolgott volna összetételétl függött s a holdaknak e leereszkedésébl magyarázzák a nagy geológiai formációkat. Elttük ugyanis érthetetlen az, hogy a földet oly hatalmas s egyenletes rétegek borítják, száz és száz, st ezer kilométerre és sok száz meg ezer méter vastagságban azt állítják, hogy e rétegeket lehetetlen magyarázni az iszap lerakodásából továbbá rámutatnak arra, hogy vannak palák és homokkövek minden fossziltartalom nélkül s végül figyelmeztetnek arra is, hogy így lehet érteni a faunának és flórának idazt
gondolnunk, ;
;
;
szaki teljes megszakítását széles, tágas körben.
E fölfogásnak
is
van
annyiban érdekelt, mert a tekintetbe veszi s
sok
nehézsége,
természetnek
minket azonban csak
katasztrófaszer
jellegeit
azoknak a maga szempontjából valamiféle magya-
rázatára törekszik.
A
katasztrófákról értekezve,
azt a csodálatos világeseményt, retes.
A
jégkorszak
magán
nem hagyhatjuk
viseli
a
a
kutatásnak,
mint
az
id
okain
tárgya! Valamit tudunk belle, de sokat
A
tényt
magát
s
közvetlen okát, a
de magának a klímaváltozásnak okát ténetét,
isme-
jellegeit,
bámutudománynak
szerint inkább a
eligazodó
még nem
tudunk.
klímaváltozást
s a
ismerjük,
bens
jégkorszak
képzdményeinek sorát-rendjét, összefüggéseit még nem ismerjük.
periódusait,
történetével való
nélkül
alatt
katasztrófaszerség
bár elttünk ez az egész esemény ez latnak s
említés
mely a jégkorszak neve
az
tör-
ember
Azt tudjuk, hogy óriási jégmezk terültek el e korszakban, mely a harmadkor után következett, Európában, Ázsiában, Amerikában, Afrikában
;
e jégkorszak azért
állt
be,
mert a klima
jégmezk képzdhettek. A jéghez víz kell, még pedig víz a magaslatokon, tehát sok jéghez sok víz, tehát sok es kell; sok eshöz más
elváltozott,
hogy
úgy
a
—
mikus befolyásokat, kozmikus páráknak behatolását most Prohászka: Föld és ég.
es koz-
számi13
194 táson kivül hagyva
—
sok nagy tenger
kell,
vagyis tengeri klima.
A kontinentális klima száraz és hideg; a tengeri klima nedves és enyhébb. A jégárak képzdéséhez tengeri klima kell, sok es és hmérsék;
alacsony
a síkságokon lehet
de a hidegnek
nem
néhány fok zérus
E
kellékeket a mai alakulások
A
déli
kell
éppen nagynak lennie;
fölött is
is.
bizonyítják.
sarkon a tengereknek nagy kiterjedése s a tekének rövidebb nyarai eszközlik, hogy a jég roppant foglal el. Esik sokat és alacsony a hmérsék. Ha a víz eloszlásának s az insolációnak délsarki aránya északon
déli
fél-
területet
és
föld
tért
fog-
akkor egész Európa Lombardiáig jégben állana. Uj-Seelandban vannak hatalmas jégárak, melyek a tengerig nyúlnak; pedig Üj-Seelandban pálmák virágoznak s Uj-Seeland a déli sarktól annyira esik, mint Dél-Olaszország az északi sarktól. Patagoniának
lalna, is
erdkben kúsznak
jégárai
;
távol-
pedig földrajzi szélessége, tehát
Fels-Olaszország fekvésének s az északi sarktól való távolságának felel meg. A különbség a folytonos es, sága
a
déli
sarktól
a déli tengereknek túlsúlya a szárazföldek fölött s a kurtább nyár
következtében a kisebb hmennyiség.
Még érdekesebb
képet mutat egészben
a
Himalája.
Mialatt
északi felén, melyet száraz, kontinentális klima övez, az örök
határa
16.000
angol
lábnyi
magasságban
fekszik,
addig
a
hó délj
mely a nap felé, az illatos Indiák felé fordul, 12.000 lábnyi magasságban húzódik a hó-vonal déli, meredek völgyeiben nyúlnak el a jégárak, mert itt zuhog az es, mely a magasságok által lefogott Monsun-szelek páráiból csapódik le. A Himalája déli oldalán a földmvelés 11.000 láb magasságban vonja meg barázdáit, dél-keleten 4000 lábnyira már alig találunk szántóföldet; a gyümölcsfák 7000 lábnyi magasságban már nem teremnek. Pedig az idszaki esknek övén túl, Tibetben, az szi- és kajszín-barack
részen,
;
még
8
— 11.000
s a répa
láb
magasságban
érik,
azontúl
is
mvelik
a földet
15.000 láb magasságban terem meg.
Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a jég-árak keletsok es s alacsony klima. A jégkorszakokat tényleg most úgy is magyarázzák: nagy tengerek borították a földet; roppant sok es esett; a felhzet volt s megakadályozta sokban a nap melegít hatását; ennek következtében hegyeken nttek a jégárak s leereszkedtek messze a kezéséhez mi kell? Kell
sr
dombos
vidékekre
és
síkságokra;
a
föld
magára
húzta
jeges
;
195 sapkáját
;
a
második jégkorszakban az iramgém a Pirenékig
hatolt
s északi növényzet terjedt el mindenfelé.
A
már
kiima-elváltozásnak elméleteit
nyiben azok az elméletek a
A meny-
ismertettem.
vannak
jégkorszakra
azt
tekintettel,
hogy nagy feneket kerítenek a kérdésnek. Szem eltt tartva a jégárak képzdésének föltételeit, bátran állítjuk, hogy nem szorulunk földpálya-tengelyelhajlásra; nekünk elég a töméntelen sok es, bárhonnan vette magát s az annak következtében beálló alacsony hmérséklet. Némelyek a nagy eszések kulcsát a Saharában keresték. Escher von der Linth és Desor fölkutatták Afrikának e rémséges sivatagját s arra a megállapodásra jutottak, hogy az Alpeseknek végs felemelkedése eltt Saharában tenger terjengett. Ez oknál fogva szerintük déli Európát afrikai szelek és esk járták; az esk lehtötték a hmérsékletet s így támadt a jégkorszak. Késbb a Sahara emelkedett, a tenger lefolyt s a szárazföld sivataggá lett, ahonnan most már forró, meleg szelek kelnek szárnyra, melyek megeszik az Alpesek havát és jégárjait. Jelenleg e föltevésnek nincs már keleté; ki van mutatva, hogy a
mondtam
Sahara
róluk,
nem
szelei
érik az Alpeseket,
nem latának. No
szerint
is
tekintik afrikai szélnek,
de mit
sivatagi
jelenleg
ér
is
klimája
hanem másfelé
Ázsiában
is
is,
csavarodik a
felé
híres „Föhn"-t ez
hanem
a
Saharának
akár
jégkorszak
magyarázatában
Dél-
id
az alpesek légáram-
a
régi
tengeri, ;
akár hiszen
nemcsak az Alpeseknek lejtin
jégkorszak nemcsak Európában, volt,
mert kelet
Magát a
föld forgása következtében útjuk.
és
Észak-Amerikában,
uralkodott.
Afrikában,
—
—
Némelyek a golf-áramra utalnak. Lehetséges mondják, hogy ez áram a jégkorszakban nem csavarodott a mexikói öbölben észak-kelet
felé,
hanem egyenesen
hogy Európát nem
átcsapott tovább nyugotra, úgy
Föltételezik ugyanis,
érte.
hogy a
két
Amerika
még nem volt meg a szárazföldi összeköttetés, hogy a Panama még nem létezett. Azonban ez a föltevés teljesen dugába dl és sehogysem tartható fönn. A Panama már létezett a harmadkorban közt
;
a jégkorszak
aránylag
igen
új
világ-esemény,
mely
a
történeti
idknek küszöbén áll. Azután tartsuk mindig szem eltt, hogy a skorában s középkorában a klima egyenletes és meleg volt pedig akkor a Panamai földszoros nem létezett s ki tudja, miféle
világ
összeköttetés volt Amerika és
A
jégkorszaknak ez
itt
Európa
közt.
említett két
magyarázata sikerültnek 13*
196
sehogysem mondható s azért bátran mellzhetjük mindakettt; de hát van-e jobb magyarázatunk?
Semmi
sem
zavaros
oly
és
küszöbén
st Európában
áll,
határozottan
geológiában,
a
érthetetlen
mint a jégkorszak. Közel van mögöttünk, szinte a
történeti
idk
idkbe
történeti
a
jégkorszaknak
fogyó
még meg nem tört hatalmát Ninive és Babylon zásának idejébe teszi, még elérhetjük éveink mércéjén a
virág-
nyúlik bele. Fraasnak
szavai
szerint,
a
ki
ugyan, de
szaknak utolsó uralkodását:
még hatalmas
jégárak
páncélja
ugyanis,
hogy
év
hétezer
hat-,
többszörös
jégkor-
Európát
eltt
gondolhatjuk;
alatt
jégárakban utunk
fölfelé haladva, elvész a
Látjuk
öt-,
de
azután
megfagy gondolatunk.
s
váltakozott
eljegesedés
enyhébb éghajlatú faunával és flórával a jégárak görgetegei közt és agyagtalálkozunk kavics-, homok-ponkokkal, nagy lszRhinoceros lerakodásokkal. Egy helyen még az Elefas antiquus, a ;
Merkii, a
Hypopotamus major maradványaival találkozunk; másutt
ezek a formák más alakoknak engedtek
ess
világ
borulhatott
a
vidékekre,
iramgém
uralkodhattak, amilyeneket az
országig hatolt
néhol párás, ködös,
tért;
másutt hideg, szeret,
száraz
mely
idk
Dél-Francia-
le.
Ha asztronómiai
okai
akkor roppant messzire toljuk
voltak ki
volna
jégkorszakoknak,
a
els beköszönésüket 300.000 évrl ;
beszélnek, kik az éjnap-egyen elhaladásával
s
a földpálya elhajlá-
magyarázzák a jégkorszakot. 300.000 év bizonyára elég, hogy a jég uralma váltakozzék enyhébb éghajlattal s hogy interglaciális korszakokban a fauna és flóra kisebb-nagyobb kilengéseket s
sával
elváltozásokat mutasson.
nómiai okok
nem
De amint már
említettem,
az
asztro-
bírnak támaszszal a múltban. Biztos jégkorszaki
nyomokra sehol sem akadunk; kitn geológusok, mint Arcelin, kik különben kozmikus okok felé hajolnak, bevallják, hogy a jégkorszakoknak a
régi geológiai
periódusokban való rendszeres
kozására sehol sem találunk valóságos,
S mi
lesz a
kétségtelen
válta-
bizonyítékot.
jégkorszaknak a harmadkor óta, tehát az
úgy-
nevezett diluviumban való többszörös föltünésével? Csak odavetleg
említem, hogy diluvium értjük,
hanem
a
alatt a
geológiában
nem
a bibliai vízözönt
harmadkor után következett korszakot,
üledékei s rétegei közvetlenül a vízárakra emlékeztetnek
pl.
melynek a kavics,
homok, agyag. Mi lesz tehát a jégkorszakokkal ? Némelyek kettt, mások hármat különböztetnek meg s legalább egy interglaciális
!
197
idközt szokás
elfogadni
általában
hogyan
;
magyarázni
fogjuk
asztronómiai okokkal ez ingadozást?
Továbbá, ha a diluviumban a jégkorszakot sokszorosnak tekintjük s közbe intergiaciális korszakokat veszünk föl más-más faunákkal
s
flórákkal;
ha
az
jégkorszakot
utolsó
10.000
évre
ember nyomait az els nagy jégkorszak után idközbe helyezzük, hova jutunk az emberiségnek
toljuk hátra s az intergiaciális
praehistorikus korszakával ?
Még
a tertiárben
a pliocén fauna- és flórában s csak zott-e
el
a
föld
faunája
és
élt
volna az ember,
jégkorszakok
a
Nem
flórája?
inkább a már elváltozott, legújabb világba tenni
világát nyitja
válto-
gondolat-e,
bele
az elváltozásnak oly stádiumába, mely a fejldésnek
meg, mint a messze távol
után
csábitó
embert,
az új
fokát,
új
fekv harmadkorba, mely
harmadkor azután letnik a világ színpadáról?! Az ember, úgy a legújabb kornak alakja Biztosra vehetjük, hogy Amerikában az ember a Mastodon és Glyptodon kortársa volt, mint Európában a Mammuté s mint
látszik,
ugyancsak tanuja volt a jégárak kiterjedésének és visszavonulásának. S hasonlókép a nagy emlsök pusztulásának. S ilyen
mikép pusztultak
el
emlsök? megfagytak-e vagy elbb meg vagy rothadtak el? Bizonyára a pusztultak el; jég és víz nem kedvezett
az óriási
megfúltak s azután fagytak „diluvium" esélyei miatt nekik.
Azonban
a természetnek fejldése magával hozza-e a fönn-
fauna és flóra ételkellékeinek olyatén megtagadását, hogy annak következtében az egész fauna és flóra elvesszen ? nem különös dolog-e az, hogy a természetnek rendes folyása lehetetlenné tegye a létet azoknak az alakoknak, melyeket maga nevelt? erre a kérdésre vagy azt felelhetjük, hogy a természetben ez az átváltozás nem történt egyszerre, hanem lassan, vagy azt, hogy álló
katasztrófaszerüen ütött be s okozta halálát az itt
is
más
sok vidékszerüségre akadunk
;
egy helyen
életnek.
Azonban
más
ilyen,
helyen
befolyást sejtethetnek a maradványok.
Növeli a nehézséget a megállapítása
;
képzdmények
a sor igen kétes gyakran
;
és lerakodások sorának
nehéz eldönteni, vájjon
diluviumról, alluviumról, palaeolith vagy neolith maradványról van-e szó.
Néhol a palaeolith fiatalabb mint a
mint például Kelet-Angliában, máshol
vagy a második jégkorszakba esik vesszük
az
európai
s
amerikai
az
bele.
jégkorszak
egyáltalában
intergiaciális
korszakba
Ha még ehhez
jégkorszakok
hozzá-
összefüggésének
198 kérdését s azt az általános kérdést, vájjon a jégkorszak az
földön egyidben vagy váltakozva majd uralkodott-e
féltekén
szaknak egyidejsége
némelyek
;
mint Arcelin, azt mondják
A
jégkorszakban
de
sincs,
vannak,
kik
„Rien ne permet de l'affirmer."
:
diluviumban
a
s
kétely
egész
majd a déli hogy a jégkor-
északi,
mondják,
azt
semmi
iránt
az
mai tudománynak egyáltalában nem viumnak, a jégkorszaknak
után
igényel,
idó't
eligazodni
Valljuk azt be.
praehisíorikus
a
s
nyozása még roppant nagy
ezek
lehet.
idó'knek
A
tanulmá-
biztosabb
mieló'tt
a
dilu-
Ítéle-
nem a tudomány lealacsonyítására, munkakedv lelohasztására mondom, hanem ellenkezleg az
tekre képesíti a tudományt. S ezt
sem
a
érdekldésnek emelésére. Igaza van Gandernek (Die Sündfiuth, 47. lap): „in keinem Punkte ist die Geologie so im Unklaren, wie in Bezúg auf die Lehre von der Eiszeit. Einerseits erkennt sie aus verschiedeiien Thatsachen, dass eine solche starke Verminderung der Temperatur mit vermehrten Niederschlágen eingetreten sein muss,
andererseits
wieder
aber
sind
gar
keine
Anhaltspunkte
vorhanden, welche einen Erklárungsgrund hiefür darbieten könnten."
Utóvégre
is
választanunk
vájjon földünk meteorologikus álla-
kell,
potait az asztronómiával vagy közvetlenül
Ha
iránytadó összeköttetésbe.
a
a csillagászati
hozzuk
geológiával
törvényektl eredez-
tetjük a jégkorszakot, rendszeres váltakozását fogadjuk el egyrészt,
idkre
másrészt roppant hosszú
terjesztjük
ki.
Emlékezzünk,
a
mit a klímákról mondottam, ha a földpálya excentricitásával hozzuk összeköttetésbe,
akkor
250.000 évet
át,
ölel
ez
excentricitásnak
idtartamát,
mely
kellene a jégkorszaknak tulajdonítanunk s az
utolsó jégkorszakot ezeltt 10.000 évvel keresnünk, mikor teleink
nem
mint most a napközelben, de
régi geológiai
nem
periódusok
jégkorszaknak az óriási idtartama szintén több nehézségbe
Azonban
a
naptávolban folytak
utalnak asztronómiai okokra
s
A a
s távoli elfekvése a jelenkortól,
ütközik.
nem érv az ellenkez állítás mellett s nem cáfolhatnók meg a jégkorszakoknak
a nehézség
nehézségek fölhozásával
asztonomiai törvényektl való függését.
hanem csak
le.
Nem
is
cáfolni
akarunk,
ráutalunk a sokkal természetesebb s közelebb
fekv
magyarázatra, melyeket a katasztrófák föltevésébl s a jégkorszak
képzdésére alkalmas tényezknek megjelölésébl veszünk. Ezek a tényezk itt a földön találhatók. Gondoljuk el, hogy a harmadkor végére tzi ki a geológia
;
199
hegyláncoknak emelmelyeknek fodrai és redi világrészeken és óceánokon vetdnek át; gondoljuk el, hogy biztosra veszik egy nagy kontinensnek, mely Spanyolországtól Brazília felé terjedt, a harmadkorszak végén való elsülyedését; gondoljuk el, hogy ez új alakua leghatalmasabb európai, ázsiai,
amerikai
kedését,
lás
következtében a tengerek rendkívül kiterjedtek
a
s
szárazföl-
deken tengeri klima lett az uralkodó gondoljuk el, hogy óriási vízözönök jártak a földön, melyeknek nyomait a kontinensek ék;
geológiai képzdményekben s történeti emlékekben nem idegenkedünk majd a gondolattól, hogy a jégkor-
formáiban, bírjuk: s
szak katasztrófaszerüen köszöntött be a virágos s
életteljes földre
megszakasztotta, szinte egy csapással elfojtotta életét; fölszántotta jégekéivel a földet, behintette termékeny réteggel
tket, hogy
A
tért
mezt
a
s
lej-
nyisson az emberi történetnek.
hogy szem eltt,
katasztrófák azáltal eredményezhették a jégkorszakot,
a tengereket roppant mérvben kiterjesztették. Tartsuk
hogy valamennyi geológus szerint az Alpesek, a Himalája, a Cordillerák és Andesek a harmadkor végén emelkedtek ki jelenlegi magasságukba. Bármint magyarázzuk ezt az elmélkedést, nyomában nagy erszakos változások jártak s járhattak bizonyára azok is, hogy a föld felülete az Atlanti óceán helyén beszakadt s tengerek ömlöttek a szakadékba. Az emberiség emlékei két nagy katasztrófáról értesítenek Atlantisz elsülyedésérl s a vízözönrl e történeti emlékek nagyszer keretét képezik az absztrakt s csak lehetségekkel dolgozó geológiának. Miért ne ragadnók meg e nagyszer adatokat? A tenger általános kiterjedése, a törtéeti :
teljesen beborult ég
;
megakadályozta a föld felületének insolációját
s a földön jégárak keletkeztek.
A hmérséknek nem
kellett túl-
ságos alacsonynak lennie; az els légrétegeknek lehlése fokkal a zérus fölött, elégséges a jégárak
hmérsék
néhány néhány fokra Lehet, hogy a jég-
képzdésére
;
nagyon könnyen leszállhatott. az azt hordozó tényezk néha elváltoztak lehet, hogy a tengerparti klima idnként szárazföldi klímának adott helyet s a szerint a jégkorszak, amint már említettem, majd visszavonult, majd ismét új erre kapott; de hogy a jégkorszak maga a kitera
átlaga
korszak uralma
alatt
jedt tengerekkel közel
;
összeköttetésbe hozható, az
oly
gondolat,
szinte erszakoskodnunk kell, hogy szabaduljunk tle. S ha a fölülkerekedett maritim klímával összefügghet a korszak, akkor katasztrófaszersége sem képez nehézséget.
hogy
jég-
St
:
200 kell azt mondanunk, mert a jégkorszakba vezet átmeneti klima nyomaira nem akadunk. „Vor allém,
katasztrófaszerijínek
—
(Das Pflanzenleben der Schweiz, grosse Thatsache festzuhalten, dass bei uns írja
419.
Christ,
—
1.)
die
ist
ununterbrochener
ein
Anschluss der heutigen an die formenreiche, subtropische Tertiár-
Es hat alsó eine Vergletscherung der Gegenden ein sehr gründliches Ende gemacht und allmáhlig hat sich dann die heutige Flóra eingestellt."
vegetation nicht besteht ... tertiáren Flóra unserer
A
subtropikus flóra egyszerre elvész
flóra költözködik le a magaslatokról a
s
egy északsarki alpesi
völgyekbe
s
onnan
ságokba. Ugyanez történik az állatvilágban. Az óriás
a sík-
elefánt-félék
számtalan befagy Ázsiában, Amerikában hogy ezeket katasztrófák pusztították ki, az bizonyos, még pedig vízözönök, mint alább látni fogjuk most itt csak arra a körülményre utalok, hogy Szibéria agyagába egész példányok szó'röstó'l-bröstl belefagytak, ami szintén azt mutatja, hogy a klima-változásnak gyorsan kellett tötrénnie. Ezek az adatok világosan bizonyítják a klima-változás nem kivesznek Európában,
;
Szibéria agyagába;
;
közvetített rögtöni átmeneteit;
már pedig
a
jégkorszak
e
klíma-
változással okvetlenül összefüggésben volt.
Végre még arra a körülményre
hogy
reflektálok,
a
harmad-
kor klímájának fokozatos csökkenése az eocéntl, a miocénen
át
korántsem bírja folytatását a jégkorszakban. Legföllebb azt mondhatnók, hogy a pliocén a negyedkorban folytatódik. No de mit csinál s honnan veszi magát a rémséges jégkorszak a a pliocénbe,
pliocén s a negyedkornak gazdag flórája és
faunája
nézve mondtam, hogy a jégkorszak a pliocén
úgy veszi
ki
s
közt?
Erre
a negyedkor közt
magát, mint nagy sziklatömb virágos-ágyak közepén
valamint a sziklatömb, úgy a jégkorszak sem odavaló, ahol van s kimagyarázhatlan a klimák fokozatos hlésébl csak a katasztrófa ;
föltételében érthet. Teljesen ezt a gondolatot osztja ki
G. Saporta híres
mvét
des Menschen" címmel németre fordította s az a
következ
jegyzetet fzte,
forgó
kérdésben
einer
über
die
:
„Wenn
Vogt Károly,
dem Erscheinen els rész végéhez
„Die Pflanzenwelt vor
mely igen die
ganze Erde
itt
sznyegen
allmáhligen
Abnahme
jól tájékoztat
Frage
der
az
verbreiteten, tropischen
Temperatur
schon eine höchst verwickelte und wie aus der lichtvollen DarVerfassers hervorgeht, noch nicht in befriedigender Weise gelöste ist, so erscheint die Eiszeit in noch höherem Grade stellug des
201
als ein
Man könnte
Ráthsel.
sich dieselbe in der
That
weg-
völiig
denken und würde dann finden, dass der Process der alimáhiigen Abnahme der Temperatur und der schárferen Specialisation der Klimate in durchaus regeimássiger Weise von den jüngsten Tertiár-
Epoche fortgeschritten wáre. Wofier seltsame und abnorme Unterbrechung? Selbst wenn heutigen
zeiten bis zu der
alsó diese
man die Gletscherbedeckung auf die Gebirge und die nördiichen Gegenden beschránkt und wie Saporta wohl mit Recht annimmt, den tiefer liegenden Gegenden in einiger Entfernung von den
—
Gietschern der Eiszeit ein miideres Klima zuspricht,
diesem Falié
bewiesen
Ausdehnung der
grössere
bleibt die
ja thatsáchlich
ist,
selbst
Gletscher,
in
die
noch immerhin eine Ausnahme-Erschei-
nung, die einer ganz befriedigenden Erklárung harrt."
Hiába mondjuk, hogy a harmadkor klímája lassan végre a jégkorszakba fagyott bele buja flórát tüntet
föl,
A
a
harmadkor vége
is
mialatt a jégkorszak „különös és
félbeszakítását" képezi a
mint katasztrófára,
;
alig
fauna
és
s
gazdag,
abnormis
másra
sorainak;
flóra
lehlt
tehát,
gondolhatunk.
katasztrófákra vonatkozó nézetek irányzatossága a vízözön
kérdésébl
vette eredetét.
Amennyiben érzelmek színezték
a
pro-
és contra-állásfoglalást a katasztrófák kérdésében, annyiban a víz-
özön
volt az a gondolat-választó,
mely két táborra osztotta a theo-
logizáló természettudósokat. Aki a
fejldésérl a bibliához kötve
félénk
látta s
az
nézeteket
illetéktelen
a
természet
kötféktl
a
tudományt meg akarta szabadítani, az radikalizmusában szívesen szegdött a világ-katasztrófák ellenzihez, nem annyira tudományos elvekbl, mint érzelmekbl visszont aki a bibliát féltette s féltékenyen gondozta a bett, szívesen látott oly nézeteket, melyek ;
szinte túlságos világosan mutatták ki a szentírásnak
tudománynyal való megegyezését. Tényleg nincs semmi, ami jobban bizonyíthatná
a
természet-
a katasztrófák
mint a vízözön. Tisztázzuk tehát a tudomány mai állása
fölléptét,
szerint a
vízözönrl való
fölfogást.
idt megelz korszakot diluviumnak vagy korszaknak hívják. Az ezt megelz harmadkorban napsugaras
A
történeti
a föld szine, de a diluviumban egészen elváltozott járta.
A
jég
Európában Skandináviából
felé terítette ki
;
jég-
volt
jég födte s víz
indult ki s dél, nyugat, kelet
páncélját tengerekre és szárazföldekre; az Alpesek
és Kárpátok szintén
ereszkedül szolgáltak a jégáraknak,
melyek
202
Közép-Európában fogtak le nagy térségeket. Szárazföldbl akkortájban Közép-Európában nem sok volt; Közép-Európa keskeny földséget tüntetett föl, mely nyugatról kelet felé húzódott. Sok es és hó, fagy és olvadás járt fölötte s majd az egyik, majd a másik korszakában
ren-
geteg folyók vájták kilométerekre terjed ágyukat a száz és
száz
hatalom volt túlsúlyban. ^Tartósabb
méter vastag jégbe iszapot,
homokot,
egyre
s
részint a jégárak zúzó,
rl
a lapályokban letették,
azért
semmi
folyó
sem
;
sodorták
hordták
s
agyagot, melyet
löszt,
folyóink völgyeiben
olvadások
hengerei alól kimostak
van
annyi
lsz,
azért annyi kavics és
e
;
kavicsot,
ott
találtak,
törmeléket
mai
agyag
annyi
homok
idkben nem
folyik s a történeti
a
föl
készen
részint
is,
hol most
folyt.
is
Ezt a vízzel s jéggel dolgozó korszakot diluviumnak hívják. Eredetileg e név a bibliai vizözöntl vétetett, tényleg azonban e névvel egész zett a
korszakot jelzünk,
azt,
most
mely a harmadkor után
földön s melyben a víz s a jég legújabb
mvei,
léte-
a vízfolyásokra
emlékeztet képzdmények, a törmelékbl összehordott hegyek, agyagdombok, a modern kavicsbányák keletkeztek. Voltak többen, kik nemcsak a most diluviumnak nevezett képzdményeket, hanem egyáltalában a földnek egész rétegezését s minden kövületet, melyet a tudomány méltán régi geológiai korazt képszakoknak tulajdonít, a bibliai vizözöntl eredeztettek.
k
hogy a bibliai vízözönben a föld alapostul szét lett túrva és gyúrva s hogy ez új chaoszból üllepedtek le a most fönnálló rétegek s magokba zárták az elveszett állatoknak csontjait. Ez a
zelték,
felfogás
Woodward nevéhez fzdik
kel mint azzal,
hogy
tend methódusra
s
figyelmeztet a
például
nem
s jelenleg
bir
más
természettudományban arra, hogy mennyi
szolgál
érték-
köveellent-
mondást, mennyi képtelenséget lehet elre kitzött tézisek kedvéért szisztémába foglalni séggel elfogadtatni.
s az
uralkodó eszmeáramlatnál fogva a közön-
Manapság eszeágába sem
összes rétegeit s kövületeit a vízözön
Azonban hanem azoktól
sincs.
ez idszerint
a vízözönnel azonosították s kik
tulajdonították.
kataklismával,
A
mvének
is,
a
dombokat
tartani; arról szó távol,
diluviumi
képzdményeknek
s rétegeket a noei
vízözönnek
nem
azonosítja
modern geológia a diluviumot s az ezzel
föld
kik az úgynevezett diluviumot
hanem nagy korszaknak
takozó eljegesedés
senkinek a
nemcsak Woodwardtól állunk
a geológusoktól
nevezett lazább hegyeket,
jut
tekinti,
melyben több
vál-
kapcsolatos fauna- és flóra-változások
203
mentek ve'gbe megengedi, hogy a nagy lecsapódások s a je'gkorszakok vízözönökkel járhattak; a különbség a tudósok felfogásában csak az lesz, hogy némelyek egy, mások több vízözönt vesznek föl némelyek tágabbra, mások szkebbre mérik ki a víz;
;
özönnek terjedelmét; mint ahogy vannak, kik a diluviumnak nevezett képzdmények magyarázatában a fszerepet a vízözönnek tulajdonítják; végül némelyek a vízözönöket a jégkorszak következményéül, mások elzményeiül fogják föl. diluviumnak nevezett képzdményt
A
trófának betudni
;
nem
lehet egy katasz-
a katasztrófa mint olyan átmeneti jelleg s azért
képzdményeit magyarázni nem lehet. Nézzétek, mondották e jósziv hivk, mily fényesen igazolja a tudomány a szentírást; honnan a sok csiga és tengeri állat kövümélyeiben? természetes, hogy lete a magas hegyeken s a föld
vele a diluvium
azokat a vízözön sodorta oda kot szívesen foglalták
le
szemmel néztek azokra,
s e
könny
kik
nem
a szentírás tekintélyét, de a bizo-
dogma
nyításnak helyességét vonták kétségbe. „Erigete a
un eresia della veritá", ha a tévelybl
e avrete fatte
bizonyíté-
világos
és
az írás tekintélyének emelésére s gyanakvó
Terroré,
dogmát
csi-
akkor az igazság természetesen herezissé válik. (Stoppani, e le scienze positive. 177. 1.) S igy állt ez a dogma háromszáz évig s az emberek iparkodtak hozzá alkalmazkodni, ami nem esett nehezükre elhitték, hogy a kövületek valóban mind náltatok,
11
dogma
;
a vízözönbl valók. Így vallották ezt a XVI.
konkordisták
;
századtól
kezdve
de azért voltak mindig éleseszü emberek,
emelték szavukat e
túlságosan
kik
szembeötl kommentárok
Fracastoro már 1517-ben figyelmezteti
hogy
kortársait,
a
a
föl-
ellen.
biblia
katakliszmája igen gyorsan múló, átmeneti jelleg volt. Mikép lehet-
séges tehát, hogy a tengeri állatok kövületei bármily
mélységben
találhatók a földben? Leginkább tért foglaU ez a diluviumi
Angliában, ahol
egyháznak „furor
Woodward nevéhez fzdik
tézisei
biblicus"
közé vétetett korszakában
föl.
A
s a hivatalos
nézet
állam-
XVll. század végén, az angol
veszedelmes
volt
e
nézet
ellen
azalatt azonban leginkább Olaszországban vonták kétségbe kikelni a vízözön divatos elméletét. Kitnik az olasz geológusok közül ;
Valisnieri (1731.), aki s
ersen támadt
neki
az uralkodó nézetnek
gáncsolja azokat a kevésbé óvatos exegetákat
is,
kik
szégyent
hoznak a theologiára és tudományra egyaránt, mikor hozzá szoknak folyton összekeverni a szentet a profánnal, a kinyilatkoztatást
204
tudománynyal. De Valisnieri hiába beszélt; az exegeták jól érezték magukat e nézetnek kényelmes karszékében s küzdöttek azok ellen, kik a hitnek e látszólagos erdítvényeit megrontani igyekeztek. a
Azalatt a
haladt s a XVlll. század végén
tudomány
már sok
adatnak birtokába jutottunk, melyek rendkívül kitágították nézeteinket s ugyanakkor végleg kétségbe vonták a kényelmes Írásmagyarázatot. Megértettük lassanként, hogy a tengeri állatok kövü-
nemcsak a föld felületén vagy kis mélységekben találhatók föl, mint ahogy árvíz esetén történnék, hanem hogy a kövületek a rétegek és hegységek mélyeiben is föllelhetk. Megértettük, hogy letei
a fosszil-maradványokban
melyeken
az
bvelked
rétegek,
melyek ezer és ezer
nem hasonlítanak harcterekhez, erszak dulakodott, hanem csendes temetkhöz,
kilométerre terjednek
el
a földön,
melyekbe a faunák és flórák nemzedékei temetkeztek. A tengeri maradványokat nem találtuk föl szétroncsolt s összezúzott állapotban a csigahéjak finom vonásait, a szitakötk szárnyait, a virágok szirmait, a növények leveleit megrizte számunkra a nem erszakos történésnek nemtje, melynek keze oly finom és oly szerencsés volt, mint bármely praeparátumokat készít tudósé. Kiváltkép figyelmet ébresztett a kövületek sora, rendje. „Az ;
egyik helyen valamely család terjeszkedett s foglalt száz
meg
száz
kilométernyi
uralkodott zavartalanul,
terjedelemben
elszigetelten,
itt
;
egész
elénk, hol különféle kagylók versenyeznek
le
máshol
száz réteget egyetlen
tengerfenék
faj
tárul
egymással szépségben
számban ott osztriga- vagy korall-ponkok vonulnak végig országokon s képeznek dombsorokat és hegyeket, mint hajdan képeztek szirteket és hegyeket a tengerekben. Vannak vidékek Olasz-, és
;
Német- és Franciaországban s kiváltkép Észak-Amerikában, hol a vándornak úgy látszik, mintha nem is völgyekben hegyek közt járna, hanem öblök fenekén, tengeralatti szirtek s szigetek lábainál, ahol még érezni az óceán életének leheletét; mert valóban nem a vízözöntl eláztatott s hullákkal behintett szárazföldek azok a vidékek, hanem valóságos tengerfenekek, melyeken részint korallok építettek, részint az üllepedés és
lerakodás csendes,
hosszú
nap-
száma dolgozott. Azért a figyelmes szemlél csakhamar tisztában volt aziránt, hogy egy katakliszma, mely az ég felhibl s a mélység örvényeibl rohamosan szakadt a világra, mely föltúrta a földet s elpusztítva embert, állatot, növényt, zrzavarban sodort mindent magával, nem alkalmas azon millió adatnak
magyaráza-
205
mely tanúságot
tára,
men
tesz lassú haladásról, sorban,
rendben végbe-
építésrl, a fajoknak, az alakoknak elszigetelt térfoglalásáról,
hogy a föld fejldése nem ment végbe rohamosan, hanem lassú tempóban, melyben a régi tengerek mai földségekké emelkedtek s elállt a mai világ, mely még napot sem számlál annyit, mint amennyi évet élt a régi." mely bizonyságot
tesz arról,
még
Pedig a múlt század geológiája
meg
A
modern tudomány haladásának.
a
zi még nem
szoríthatták e
süket, ebbe például
begyz
érv
a fele útját
sem
futotta
diluviumi elmélet ellen-
alakjába
meggyzdé-
ha az ásatag-alakok a noei vízözön áldozatai,
:
amely 2000 évvel az embernek föltünése után pusztított a földön, akkor az ásatagformák közt az embernek s a most él állatoknak, mint kortársainak kövületeire kellene akadnunk; pedig azt látjuk, hogy a rétegekben átlag nem akadunk nyomára sem az embernek, sem az ember állati s növényi kortársaira, hanem ellenkezleg különös
s
most él
idegenszer alakokra, melyek roppant messze állnak a Biblia és tudomány megegyezik abban, hogy
világtól.
ember a legújabb alak a föld hátán a modern világ teremtménye; éppen úgy az t környez fauna és flóra a mai világ de voltak más világok is, mikor az ember még nem volt. szülöttje A tudomány beszél letnt világokról régi földségekrl és tengerekrl másféle állatokról és növényekrl azon korból, mely lefolyt, mieltt Ádám els lábnyoma lerajzolódott a földi paradicsomban. Mihelyt szétvettük azt a keskeny, vékonyka földréteget, mely az embernek s a vele élt világnak temetje s ráakadtunk a kemény kzetekre, ott elvész az embernek s a modern világnak minden az
;
;
;
;
nyoma. Ha ezekbe
a széles, vastag kzet-rétegekbe
átfúrjuk azokat a tengeri ponkokat,
melyek
régi
hatolunk,
ha
tengerek fenekei,
nem akadunk sehol soha emberi nyomokra, nem emberi kézmre, sem mostani állatok kövületeire. Mi köze tehát mindennek a noei vízözönhöz, ha mindazokban a rétegekben, melyek a föld
csontvázát alkotják,
de
még
nem akadunk emberi nyomra, emberi mre,
csak ökörnek,
lónak,
kutyának kövületére sem
?
Ha
szamárnak,
kecskének,
sertésnek,
pedig azt mondanátok, hogy a házi-
hozzánk Ázsiából s ez az oka, hogy a rétegekben nem akadunk nyomaikra, hát keressetek a rétegekben oroszlán-, tigris-, medve-, farkas-, róka-, borz-csontot, szóval a sok erdei állatnak valamelyes kövületét, azon állatokét, melyek az emberek kortársai ugyan, de a régi világokban föl nem lelhetk. állatok a vízözön után költöztek be
206
S még nem mondtunk
együgy lógusok még nem
mindent, amit a modern tudomány
el
diluviumi elmélettel szemben
az
fölhozhat,
A
régi
geo-
hogy a fosszil-alakok nemcsak letnt fajokhoz tartoznak, hanem hogy a régi földségeken és szigeteken egymást váltó faunák és flórák éltek; nem tudták, hogy ezeket a faunákat és flórákat sorba lehet állítani, mint melyek lépést tarnem tudták, hogy valamint tanak a föld fejldésének fokaival tudták,
;
kivesznek fajok és családok, úgy változik el teljesen a faunák és kivész az egyik, hogy föltnjék a másik így követik flórák képe ;
;
sorban egymást az epochák, míg végre beköszönt a mai a
mai világnak ura, az ember. (Stoppani i. m. 177. s Ha e gondolatmenetet figyelmünkre méltatjuk,
mosolyra derül ajkunk dén készül
el
megsajnáljuk az embert,
s
a természet
különösebb érzelem
szállja
hogy az ember az
isteni
nagy
össze az isten
diluviumi elmélet
nagy
mvének
meg
lelkünket,
kinyilatkoztatás
gondolatait.
nem
bír
más
Jelenleg
ki
k,
világ
okvetlenül
oly könnye-
fölismerésével
ha
arra
s
még
reflektálunk,
védelmében a
zsugorítja
sokat hánytorgatott
értékkel, mint azzal,
hogy
figyel-
meztet a természettudományban követend, helyes methodusra intésül szolgál a túlbuzgó tatta
della fede lo spirito
le
s
theologusoknak. Ezt az intelmet hangoz-
már Brocchi „Cochiologia
voler mescolare
s
1.)
fossille
subapennina"
mvében: „Col
veritá rivelate coi sistemi degli uomini,
i
dogmi
con ipotesi soggette ad esami e a discussioni, si promuove giusti confini, si di controversia, senza poter prescriverne i
aumenta il numero degl' increduli." Mi lett Woodward elméletével? az, ami Voltairenek szintén tendenciózus
tentano
le
opinioni e
gondolatával,
ki
si
Woodwardi
a vízözönnek
„világos"
bizonyítékai
föl, hogy a hegyeken elszórt kagylókat bizonyára a zarándokok hozták magukkal s ott rájuk unván, elhányták; nem igaz tehát, hogy vízözön volt valamikor a földön. Sem Woodwardnak, sem Voltairenek nincs igaza mindkettnek rossz volt a methodusa s érzelmeiket szolgálták az igazság helyett. Összegezzük tehát, amit eddig kifejtettünk s eredményül azt
ellen azt
hozta
szentföldi
:
nyerjük,
hogy a
mvének
tartani, lehetetlenség;
föld
Térjünk most már
összes
át a
rétegeit
és
kövületeit
a
vízözön
arról szó se essék.
diluviumnak
más,
„szintén
nagyon
emberi" fölfogására. így tehetném föl a kérdést: elég-e a diluvium alatt a vízözönt érteni? erre határozottan azt feleljük, hogy nem.
A
diluvium
nem azonosítható a
noei vízözönnel.
207 Voltak geológusok,
özönnel azonosították
kik
a
víz-
képzdményeknek nevezett hegyeket, dombokat a noei víz-
lazább összefüggésü rétegeket,
özönnek
diluviumot
úgynevezett
az
s kik a diluviumi
tulajdonították,
mely mint
óriási árvíz
hömpölygött végig törmelékbl,
a földön s össze-vissza törve, hányva, amit törhetett,
agyagból, löszbl,
homokból kanyart magaslatokat, vagy ezekkel Ez
borította be a térségeket.
némelyek kísértetbe estek elnevezésnek
is
igen
is
kisszer fölfogás
hogy
s
e fölfogást pártfogolni, bizonyára a rossz
tulajdonítható,
annak
t.
hogy
i.,
bizonyos
réte-
geket s alakulásokat diluviumnak hívnak. Diluvium ugyanis annyit jelent,
mint árvíz, vízözön; a név tehát a szoros értelemben
vízözönt
juttatja
vett
ki kell mondanunk, ahogy rossz elnevezés a Kszén-
emlékezetünkbe. Ezzel szemben
hogy az elnevezés
rossz, mint
vagy a Ktréa-korszak. Az, amit a
azonosítható
modern geológia diluviumnak
sem valami
árvízzel,
még ha
sehogysem
nevez,
kontinensekre
terjedt
is, sem az ily vízözön által fölhordott és föltorlaszolt képzdményekkel. A diluvium alatt most egy nagy korszakot értünk,
volna
melyben több váltakozó eljegesedés s ezzel kapcsolatban a faunának és flórának érdekes ingásai s részben váltakozásai mentek végbe. A modern tudomány megengedi, hogy a diluvium korszakában nagy lecsapódások s a jégkorszakoknak kikezdései vagy éppen olvadási stádiumai vízözönökkel járhattak de a diluviumnak nevezett epochát egy negyven napig dagadó s azután aránylag ;
gyorsan apadó vízözönnel
tudomány
sehogy sem
a diluviumot száz-
meg
A modern
azonosítják.
százezer évre terjeszti s a jég-
áraknak váltakozó elhatalmasodását évezredekre nyújtja alatt
faunák és flórák változtak
s váltakoztak a
földön
ki, ;
melyek
mi
evvel
szemben a félévi, vagy ha akarjuk, egész évre terjed vízözön ? mi evvel szemben még egy-két, st több száz év is, melyre a vízözön jelentségét kiemelni akaró tudósok a vízözönnek vidékszer kihatásait kinyújtani szeretnék. Ezek is, kik a diluviumot a
els
vízözönnel azonosítani vagy a vízözönnek a diluviumban az szerepet
tulajdonítani
szeretnék,
szintén
hajlandók
egyik-másik
engedményre. Hosszabb periódusokra lévén ugyanis a diluviumban szükség, ez utóbb említett tudósok magát
úgy fogják
föl,
egész földön,
mintha az
hanem
vágtatva,
a
sebtibe
már nem
vízözönt vonult
volna
el
az
lehetségesnek tartják, hogy nagy víztömegek
hegyláncok katlanaiba szorulva, idnként
kitörhettek
s
részleges
208 döntöttek
pusztulásba
egyes
A
vidékeket.
kimagyarázni.
valahogyan
idt
Azonkívül
képzdmé-
diluviális
nyeknek többszörös, egymásután való feltnését
ezzel
is
szeretnék
engednek
szívesen
tért
és
a jégárak elhatalmasodásának, ami századokat és évezredeket
vehetett igénybe.
De
a
jégkorszaknak
diluviumnak ilyetén kibvítése
még akkor
is
ki
nem
s
ezzel
elégíti
együtt
az
egész
modern tudományt;
a
túlságosan szerény lesz a mi diluviumunk, ha rész-
leges vízáradásokkal kinyújtjuk. Egyetlen
esetben
egy
lehetne
diluviumot kellkép kinyújtani, ha a jégkorszakot a diluvium teszik s a vízözönt
vagy ha úgy
a elé
vízözönöket a jégkorszak
tetszik
következményeiül szerepeltetik. Ez esetben ugyanis a vízözön eltt számítatlan évezredeket adhatnak a jégkorszak kiterjedésének;
évezredek
alatt ingott
az eljegesedés hatalma
;
néha
kiterjedt,
ez
más-
kor összehúzódott; az évezredek alatt lehetett egy-két, st mint némelyeknek tetszik, három eljegesedési korszak, megfelel interglaciális idközökkel, mikor a fauna és flóra is megint tért fogvagy részben elváltozott. Ez évezredek végén, módjuk körülbell hat vagy hétezer év eltt lehetett a mi vízözönünk. Azonban a nehézség azon tudósok részén, kik a diluviumban a vízözönnek adnak vezérszerepet, épp a vízözön korának meglalt
határozásában, illetleg a jégkorszakhoz való viszonyításában s a ugyanis azt gondolják, rejlik.
k
jégkorszakba való beillesztésében
nagy hegyláncok keletkezése, a világrészek elsülyedése, a tengerek kitágulása következtében köszöntött be a vízözön s a
hogy
a
vízözön után kezddött a jégkorszak. Másrészt azonban bizonyos, hogy az utolsó jégkorszak hat-hétezer év eltt terjeszkedett ki
elbbi jégkorszakok pedig alighanem sok ezer úgy, hogy a jégkorszak kezdete messze a vész; hova jutunk akkor a vízözönnel, ha azt a szürke múltba jégkorszak elé helyezzük? Erre gondolni sem lehet. Azt azonban
Európában
éveken
;
az
át változtak,
megtehetjük, hogy a vízözönt a jégárak visszahúzódásának idejébe, tehát valamely interglaciális
például
az
utolsó
korszakba
interglaciális
Elhelyezhetjük
helyezzük.
korszakba,
melynek
rétegeiben
vízember nyomaira is ez özöne volna a noei vízözön. Lehetséges, hogy a jégkorszakok más interglaciális közeiben is voltak vízözönök de ezek nem estek a történeti idbe. A noei vízözön után jöhetett ismét egy
az
akadunk;
interglaciális
korszak
;
kisebb jégkorszak, mely egy-két ezer év
húzódott vissza.
alatt
a
mai
glecserekig
209
mind a
így lehetne megegyeztetni
ugyanis
hanem
azt,
azt
hogy messze
diiuvium
a
idben
túlhaladja
Föntartani
két véleményt.
nem
vízözönnel
a
azonosítható,
kihatásaiban
és
másrészt
;
a diluviumnak
pedig valamikép összeköttetésbe hozni a vízözönt
legjellemzó'bb tényezivel a jégárakkal, a jégkorszakkal.
Legújabban ihrer
für
(47.
1.)
arra
die
megy
támaszkodik, hogy
Ezután így folytatja
Sündflut
mvében
c.
in
jégkor-
a
a
tüneményeit
nem
Valljuk
Kiváltkép
a
félteke
történetének
föld
arra
egyidej-
nem
hogy valóban
be,
jégkorszak
a
:
kimagyarázni.
tudja az északi s a déli
megokolni.
eljegesedését
„Die
B.
S.
vízözönbi magyarázza. Érvelése hogy a mai geológia nem képes a jégkor-
ki,
sajátságos
O.
Erdgeschichte"
kizárólag
szakot teljesen és
szaknak
Martin Gander,
P.
Bedeutung
tudja.
kivételes
következleg azt a föld közönséges erivel megmalehet. Míg a geológia ezt belátni nem akarja, nem lesz képes a föld történetének ezt a jeges homályát földeríteni. A geológusok egyrészrl belátják, hogy a föld hmérsékének nagy-
eseménye
s
nem
gyarázni
fokú leszállása összeköttetésben kal,
tékét
másrészrl pedig megokolni nem
szerint? a tengerek
folytonos
esk;
ers
áll
és gyakori lecsapódások-
ennyire fokozott mérMi tehát a vízözön oka Gander
lecsapódásoknak
e
tudják.
kiterjedése,
ers még ess
maritim,
a
a vízözön után pedig a
klima
túlsúlya,
klímában, mely
eo ipso érzékenyen lehlt, képzdtek a jégárak. „Scheuen wir uns alsó nicht, die Eiszeit
und
in
Verbindung zu setzen
mit
der
Sündflut
nothwendige Folge derselben zu erkláren." (48. 1.) mégsem merjük megtenni, mert jóllehet ez az össze-
sie als eine
Mi köttetés
azt
nagyon könnyen elképzelhet,
amint említettük,
de
az
egész jégkorszakot lehetetlen a vízözön után helyezni, mert, hogy a jégkorszak sokáig tartott,
az
bizonyos,
—
jégkorszakot a legújabb becslések,
igaz,
nem mint
hogy az utolsó Lyell,
Heim, kik 36,000 és ismét 16,000 évrl beszélnek, évvel ezelttre helyezik
;
nem ismerünk mint
azt,
Brückner, hat-hétezer
de az utolsó jégkorszak eltt lefolyt jég-
modern tudomány ezt ellen semmi kifogásunk sincs. Más kiutat hogy valljuk be, hogy a jégkorszakok
korszakok nagy idt foghattak hangsúlyozza, nekünk ez
—
le
s
ha a
legtermészetesebben magyaráztatnak a tengerek kiterjedésével s nagy, pliocén utáni geológiai katasztrófával
dozása vízözönökkel
járhatott.
dusában már Európában Prohászka: Föld és
ég.
is
A
;
jégkorszak
elterjedt az
a
a jégkorszakok ingaintergiaciális
emberiség
;
perió-
az intergiaciális 14
210 periódus hozta azután a földre a történeti vagyis noei diluviumot s
ezután természetesen megint jégkorszak következett,
Hermann
Klein
wenigstens
Epoche
in
azt
„dass
írhatta:
hineinfállt
;
gewiss nicht höher
dass
hinaufreicht
als
szerint,
nagy
mások
;
a
Mitteleuropa, historische
die
in
Európában
mint említettem, hat-hétezer évre
1.)
Bizony-
még
a jégárak
hatal-
más-más kitzése
határainak
jégárak
von
Blüte
der
Zeit
die
Offenbarung XVII. 422.
u.
nyai Babylon és Ninive idejében lehettek
in
in
dr.
wie Oskar Fraas treffend hervorhebt,
sie,
Babylon und Ninive." (Natúr
masak
Eiszeit
die
ihrem Ausgange, durchaus noch
melyrl
az
vissza
viszik
utolsó
eljegesedést.
Még
valamit kell megemlítenem. Vannak, kik
vízözönt
a
s
kozmikus víz behatolásának máshol is, hogy némely tudósok nem írtóztak attól a föltevéstl, hogy a világrben sok vízpára, vagy mondjuk jég van — hiszen a cirrus-felhk, közszájon báránys hogy ez a víz felhk is, csupa finom jég-jegecbl állanak vagy jég a földpálya egyes pontjain a föld vonzási körébe juthat s itt azután lecsapódik. Legújabban is emelkedtek hangok, kik az
a jégkorszakot, szóval a diluviumot, tulajdonítják. Említettem
—
1899-i nagy tották,
bár
eszéseket kozmikus vizek behatolásának tulajdoníPalissa
s
mások részérl heves
ellenzésre
találtak.
Lehetséges, hogy mikor a szentírás szavai szerint, az ég csatornái s 40 napon át szakadatlanul zuhogott az es, a kozmikus vizek vidékeit hasította át s a vizek es
megnyíltak
föld-
pálya
alak-
ily
jában szakadtak
le
a földre.
Véleményünk
szerint a
eladott módon
kell a
tudomány mai
álláspontjából a
vízözön kérdését a diluviumba
A mezi
s a jégkorszakokkal összeköttetésbe hozni.
még sok kevés
kivánni valót hagy hátra; tág
mvelt
találtak,
részint azért,
diluvium geológiája
s
azért
nem
koztak vele; most azonban egyre élesebben lép elénk
is,
hogy az
s rendkívül
sember nyomait
historia a jégárak
kkorszak
érdekesnek
titkait
moránáin
át
igen
kinálkozik
igen foglale
korszak
azon szempontból
a jégkorszakban találjuk föl; a prae-
ül
s
meghívja a kutató
észt,
hogy
a
kiderítse.
Ennyit a vízözönnek
most
még
aránylag
mert a régibb rétegek érdekemert a diluviumot mint valami
sebbeknek mutatkoztak, részint azért, kisszer és szk idszakot becsmérelték jelentsége
most
beilleszteni
viszonyáról
az ellenkez túlzásra.
a
jégkorszakhoz;
térjünk
;
211 Minél sikeresebben halad elre a diluvium fölkutatása, annál
megyzdünk, hogy
inkább
az a másik irányzatos nézet is, mely annak csak vidékszer kiterjedést tulajtudomány eltt semmiséggé foszlik. Eddig
a vízözönt tagadja vagy
az
donít,
objektív^
azokkal foglalkoztunk, kik a diluviumot a vízözönnel azonosítván, a vízözön jelentségét túlozták,
nyomain
Voltaire
járva,
a
most azokkal
vízözönt
E
célból
a
azt
kérdést
a
történelmébl
világ
nem
keszteni szeretnék. Miért? bizonyára
dolgunk,
lesz
kire-
a tudományért!
most fölvetnem,
kell
kik
vannak-e
a
diluviumban nyomok, melyek vízözönre utalnak?
Vessünk egy tájékoztató
A földet.
telepek
éppen
tekintetet a diluvium
rétegeire.
geológiai diluvium rétegei széltében-hosszában
borítják
Vannak
és
ezek
;
úgy
elször
réteges
is
képzdmények folyó vizekre utalnak kövekbl álló görgetegeket, valamiféle rétegezést észrevenni. A melyeken
síkságokon találjuk a 10
— 60
40
a
magyar alföldön
homokos agyagnak,
mely az Északi-
emelkedik.
Finnlandban
a
Észak-Ázsiában
egész
diluviális
diluviális
agyag,
négyszög
s a Fehér-tengerig elnyúlik 20,000
borít.
lengyel
a
s
az úgynevezett lösznek
méter vastagságban. Észak-Európában a
méterre
méter területet
a
márga-
kisebb-nagyobb
hatalmas, nagy folyók mentén,
ülledék
kavics-
réteges
a
találni
agyag-lerakodásokat,
telepeit
homok-,
Szibériát
a
kilo-
diluvium
mammuttal. Közép-Ázsiában a diluviumhoz tartoznak az akkori nagy tavaknak, Kaspi tengerre emlékeztet belföldi tengereknek, lerakodásai, kiváltkép egy ilyen elzárt nagy lepi,
mely
tele
van
mely
tenger-fenék,
Tibetben
tehát pliocén rétegek
A
emelkedése után.
legújabb
a
terjengett
lösznek
harmadkori,
leghatalmasabb
Amerikában a pampa-agyag a leghiresebb diluviumi lerakodás. „IKvgQwimdi pampái, melyek Dél-Amerika kontinensének déli részén feküsznek, sokkal nagyobb kiterjedéssel birnak, mint Venezuela és Új-Granada llanói vagy Braziliának „campos geraes"-ei, mert kiterjedésük valószínleg az 1.300,000 négyszögkilométert is meghaladja. Az a nagy,
telepei a sárga országban,
középs
terülnek
el.
mely Dél-Amerika egyik legnevezetesebb vidéke
síkság,
melynek roppant
fölszine
3000 kilométernyi izzó tájékaitól
Chinában
csaknem egészen
hosszúságban
nyúlik
el
vízszintes,
a
legalább
forró-övi
Brazília
vidékéig. Egy ily óriási mind a növények nagyon mégis nagy egyhangúság uralkodik rajta a talaj
egész
Patagonia
fagyos
térségen mind az éghajlati viszonyok,
különbözk,
s
s is
14*
212 hiánya miatt." (Reclus,
vízszintes volta és a víz
Argentiniának és Patagoniának ez
nagy szerepet
játszik
a
A
úgynevezett
az
és
1.
homokos
Vörösös,
diluviumban.
mely futóhomoknak bomlási produktuma
föld.
96.
1.)
pampa-agyaga agyag,
rétegekkel
tengeri
váltakozik. Ez az agyag tele van nagy emlsöknek csontjaival, melyek átlag érintetlenek és évezredek óta eredeti helyzetükben vesztegelnek. Részben oly állatok csontjai, melyek északról vándoroltak be. Ilyenek az Elefánt-féle Mastodonok (Mastodon Andium
Mastodon Humboldti), továbbá szarvasok srokona a Hippidium. Ezekhez sorakoznak
és
a
vázai,
késfogu
tigrisnek
és lovak a
s
a
lónak
ragadozók csont-
(Machairodus neogaeus),
párduc-féle
medvéknek csontjai. A Tapir és Láma is északról jött. Továbbá a pampa-agyagban pihennek az óriás lajhár, a Megatherium, a Mylodon csontvázai. macskának
(Felis protopanther),
Észak-Amerikában a rengeteg diluviális-képzdmények
ter-
jengnek. Kanadától New-Yorkon, Long-lslandon, Michiganon át a Missisippin
Az
is
Ohió, Indianiába érnek.
túlra; délfelé Pensilvániába,
agyagon,
homokon,
kavicson
kivül
találunk
elnyúlt
melyek itt-ott tekintélyes gátakat, vagy félkör alakú magasságú dombokat, dombsorokat s hepe-hupás vidékeket alkotnak; ezek a dombsorok és gátszerü alakulások kövekbl, kerítéseket,
kisebb-nagyobb síkság
ilyen
szem
törmelékbl állanak
törmelékkel
köveket vizsgáljuk, azt
van
látjuk,
borítva;
hogy
ha
esetleg
;
néhol pedig ezeket
a
az egész
törmelékes
híre-hamva
sincs
az
kzetnemnek az illet vidéken azonkívül észrevesszük, hogy kövek össze-vissza vannak karcolva vagy pedig simára súrolva. Elzetes figyelmeztetés nélkül is közel fekszik a gondolat, hogy ezt a törmeléket, még ha nagyobb szikladarabokból áll is, valami hatalom szállította s torlaszolta föl a kérdéses helyen. Ezek a moránák; így hívjuk azokat a krakásokat és rakássorokat,
ilyen
;
a
melyeket a régi glecserek torlaszoltak
vagy
elül az
rokat adnak; a glecser élén föltürt nyúlik el; néhol a glecser
föl
vagy oldalt a
széleiken
dombomorána pedig inkább félkörben
élükön. Az oldalmoranák
még nagy
elnyúlt,
sziklákat
gátszerü
hordozott hátán,
melyek a hegyekbl reá zuhantak s ezeket olvadása alkalmával messze a sík földön letette; ezek a vándor-sziklák. Minden svájci utazó látja a mai glecserek kisebb méret moránáit; régen, a jégkorszakban amennyivel nagyobbak voltak a jégárak, annyival nagyobb mértékben torlasztották föl morá-
213 náikat.
beérem
Azonban nem kívánom e helyen azzal, hogy a diluviumban a jég
a diluviumot
jellemezni;
mveire
ez imént említett
utalhattam.
Most pedig térjünk a sznyegen forgó kérdésre.
Hogy
dolgozott
víz
diluviumnak
a
de vízözön volt-e az a víz? Tekintsünk s
vessük
a kérdést
föl
nem
:
el
lehet-e a többi
arculatán,
a
magyarázni
Nem
?
világos;
moránáitól
képzdményt
séges faktorokkal, a levegn való szétmálással, dással, föltorlódással
az
jégárak
a
közön-
erózióval,
elhor-
volna-e az agyag és
lsz
hogy az a lsz a levegn kövek szétmálása következtében képzdött, melyeknek homokszemeit a szél hordta, az morzsolta szét még finomabbra s végre itt-ott föltorlaszolta ? vagy nem mondhatnók-e azt, hogy az agyag lerakodásainak magyarázatára
és
lsz
ott,
elég,
a glecserek által szétrölt
hol
a
glecser
terjengett,
kövekbl
került
a síkságban
mely részben
ki,
részben
leüllepedett;
pedig a diluviális nagy folyamok hordták szét és rakták le? Kép-
korban a Duna a basaharci és hont-szobi agyagpartok magasságában folyt s akkor keletkeztek e hatalmas lerakodások. Az sem lehetetlen, hogy a nagy folyók kivált ers olvadás korában rémséges árvízzel borították el a
zeljük
el
hogy a
például,
diluviális
vidékeket s ilyenkor agyaggal, lösszel, töltötték ki a
özönvizet vesznek rázzák
az
törmelékkel
most magasan fekv barlangokat,
idegen
Talán a részleges árvizek
föl.
kzettörmelékkel
és
csontokkal
s
amihez is
eléggé magya-
állatcsontokkal
barlangokat, vagy talán azt lehetne mondani, hogy
mások
föltöltött
mivel
a
bar-
langok kezdet óta az állatoknak és az embernek lakóhelyül szol-
hogy a menekül állatokat a barlangokban érte és pusztította el az árvíz vagy hogy az ember vadászott az
gáltak, meglehet,
utói
állatokra s az vitte a barlangokba az elejtett vadat
hagyta
s
ott
emlékül csontjait.
Ez utóbbi
állítással
alig
boldogulhatnánk;
más
itt-ott
eléggé meg-
nem nyújtanánk
fejtené a problémát, de
sok
elégséges magyarázatot
mert gyakran oly agyagréteg és törmelék,
;
esetben
mely nem a barlang kzetébl rldött össze, fenekét;
máshol
vannak
töltve
meg
a
tölti
föl
sziklahasadékok és barlangok
csontokkal,
melyek
mésszel,
a
barlang
szinte
barlangokat,
honnan
ki-
homokkal összera-
gasztva az úgynevezett brecciákat képezik. Biztosak vagyunk e jelekbl következtetve,
vele
róla
hogy a víz járt bennük; de ha víz járta e magát? mily áradások lehettek azok,
vette
;
214 melyek a magasan
fekv
barlangokig
értek
vidékeken,
oly
hol
folyók sohasem jártak?
Kimagyarázhatlan az a
körülmény is, hogy a folyók áramikép sodorhattak tengeri állatokat is, melyeket némely barlangban találni ? E nehézségekkel szemben könnyen elgondolhatnók, hogy fenomenális katasztrófák ell, amilyen a vízözön volt, emberek, állatok barlangokba menekültek s ott vesztek s hogy a tengeri állatok csontjait a tengerekbl eltör vízözön hozta magával. Elég ha idézzük Howorth szavait: „A jelenkorban ható okoknak egyike sem magyarázhatja meg azt, hogy „inkongruens", össze nem tartozó állatoknak csontrakásai, melyek egész barlangokat töltenek ki, mikép kerültek össze ily zagyva tömegbe pedig látszik rajtuk, hogy nincsenek megbolygatva." (Das Mammut und die Flut. 167. 1.) Reméljük, hogy a barlangkutatás, mely a jégkorszak s a praehistoria keretébe tartozik, idvel még sok érdemes fölvilágositással szolgál s hogy akkor azután tüzetesebben felelhetünk arra dásai
a kérdésre, vájjon a barlangleletek lére
vízözön
általánosabb
felvéte-
kényszerítenek.
Hagyjuk
ezt s
keressük a vízözön nagy méreteinek
trófaszerüségének kimutatását másutt. Megtaláljuk
képzdményekben, melyek
diluviális
s katasz-
azokban
azt
a
Indiában, Argentiniában s Szi-
s azokban a palaeontologiai leletekben, melyek ugyanezen geológiai lerakodásokat jellemzik. Jó lesz pedig,
bériában borítják a földet
ha a geológiát a palaeontologiától
nem
el
szakítjuk,
hanem mind
a kettt összefogva tekintjük. India a
A
következ
érvet nyújtja a vízözön
Himalája-hegység
bizonyításában.
roppant
nagy agyag- és homokrétegek tornyosulnak egymásra négyezer méter vastagságban. E rétegek tele vannak elefántok, mastodonok s rhinocerosok
Els
csontjaival.
tekintetre
rétegeket a víz hordta
déli
szélén
világos,
hogy ez agyag- és homok-
Négyezer méter vastag agyag- és homok-tömegnek fölhalmozására azonban sok víz kell honnan magyarázzuk tehát az agyagnak fölhalmozódását? Folyóról nem össze.
;
lehet szó,
mély
mely
ezt a
munkát végezte
belföldi tengerre
vastagon felgyülemlett.
nemcsak faunáját
az,
hanem
volna,
következleg hatalmas
gondolnak, melynek fenekén
Ez
a
magyarázat
teljesen
az
iszap
ily
önkényes,
de
képtelenség. Képtelenség azért, mert a diluvium
rzi rétegeiben,
e rétegek tehát újkoriak;
de az újkorban
215 oly mély tenger
zdtek
a rétegek.
sehogysem lelietett, tehát nem tengerfenéken képS miért nem lehetett ott mély tenger? Elször
mert a vidék az arabs
azért,
arra felé a
kor
Tertiár
nem
bengál öblök
s a
nem
hegyek
óta
egészen
felé
tenger
a
tehát
álltak,
nyilt;
szóban lev rétegek ugyanis most 4000 méter magasságig nyúlnak fölfelé a Himalája lejtin; azt képzelni, hogy köröskörül hegyek álltak, melyek az ily magas partját
képezhették. Az
tengernek partját képezték föl
nem
hogy
hogy valami mélység
tételezzük,
ott
tengernek
itt
volna,
a
teljes
tenger
volt,
ily
mely
magasságban
valami
pedig
hanem
állt,
mélyfekvésü
belföldi
négyezer méter vastag ülledéknek képzésére alkalmas
s
még inkább megnehezítjük
lehetett,
Ha
lehetetlenség.
méter
négyezer
feltevésben
a kérdés megoldását; mert
mélységbl,
a
mai
e
méter
négyezer
magasságba emelkedett volna a tömeg, még pedig a legújabb korban ez a föltevés képzeletnek is sok, mert nemcsak semmiféle ;
érvük nincs ez
állitás
hanem Észak-hidia
bizonyítására,
protestál e föltevés ellen
;
a környéken ugyanis
désnek, mely az újkorban ment volna végbe,
négyezer méterrel emelkedik a vidék,
máskép néz
úgynevezett sivalik-rétegek
Hogyan
csontjaival.
Folyókba ennyi nem nagy pusztításnak a
geológiája
nagy emelke-
semmi
nyoma
Észak-India
ha
;
siksága
ki.
További érvet a palaeontologia indiai
akkor
ily
pampákon.
jutottak
tele
azok
szolgáltat. Ezek az északvannak a föntemlitett állatok ily tömegben az agyagba?
veszhetett, tengerbe
kellett történnie,
nem
eshetett;
itt
valami
mely ismétldött Szibériában
Szibéria agyaga tele van mammut-csonttal
s
Amerika
;
agyaga pedig mastodon-maradványokkal s különösen Argentinia pampái valóságos temetjét képezik a váratlanul és erszakosan
Az agyagot Indiában, Szibériában, Ameéppen úgy biztos, hogy az elefántok, mammutok, mastodonok tömegesen vesztek el, st ki is vesztek egészen. Errl tüzetesebben kell szólanom. Mellzve most a mammut kipusztulásának sajátságos körülményeit, melyekrl késbb szólok, reflektálni akarok az indiai és
kipusztított állatvilágnak.
rikában
a
víz
dél-amerikai
sodorta
;
palaeontologiai
maradványokra.
amerikai palaeontologia ragadja átlag
Kiváltkép
figyelmünket
s
a
a
mint a
Számum
dél-
geologok
erszakos pusztulásnak jeleit látják rajta. Bravard azt hogy a dél-amerikai nagy emlsöket futóhomok
lezte föl, el,
meg
téte-
lepte
tenné a mai Saharában. Föltételezte, hogy
a
216 dél-amerikai orka'n az úgynevezett Pampero, akkor sokkal nagyobb
homokba temethette. De Howorth hogy Burmeister kimutatta, hogy a legtöbb skeietnek nincs feje és farka ... Ez a fej- és fark-hiány valószinütlenné teszi, hogy homok temette el az állatokat. Különben is nehéz elképzelni, hogy oly hatalmas állat, mint a Mylodon, a Megatherium, orkánban elpusztulhatott volna. De ha az orkán oly állatokkal is elbánik, azt már sehogysem érthetjük meg, hogy lokális, vidékszer ok egész kontinensnek faunáját tönkretegye és pedig Dél-Amerikának keleti alföldjén épp úgy, mint Bolívia felföldjén s nyugatra az Andesektl. mérvben
pusztíthatott s a faunát
figyelmeztet,
Össze-vissza feküsznek a
hsevk,
a vastagbó'rüek, a növény-
evk, melyeknek lakóhelyeik és életmódjuk annyira különböznek; s nem teszik azt a benyomást, mintha elgyengülve s elkorcsosödva kihaltak volna, hanem inkább ügy néznek ki, mint amelyek teljes, ép erben pusztultak ki. Mindnyájukat az agyagnak még meg nem bolygatott rétegei takarják, takaró, mely arra mutat, hogy nem vesztek ki különböz idkben. Ezen benyomástól meg nem meneDarwin
kül senki.
is
mondja
az amerikai kontinens eltt. tegekkel,
„Mélységes bámulással állunk meg Azeltt tele volt hatalmas szörnye-
:
most pedig törpe alakokkal találkozunk
állatoknak legnagyobb része abban az geri
még most
csigáknak
nem azt a
is
idben
fönnmaradt
fajai
történhetett valami nagy változás a
sok
és
fajt
nemeket?
rajta.
Mi
ölte
Ellenállhatlanul ránk erszakolja
valami nagy katasztrófa; de hogy annyi
kihalt
Mióta
éltek.
földön.
A
melyben a
élt,
ten-
éltek,
hát
ki
magát
állatot, kicsit-nagyot,
Dél-
Patagóniában épp úgy mint Braziliában, Peruban épp úgy, mint Észak-Amerikában katasztrófával kipusztítsunk, ahoz oly nagyszer
eseményt
kell
gondolnunk, mely az egész földgömböt megrendíti."
A nagymérv pusztuláshoz hozzá kell 1.) mindig venni a pampa-agyagot Amerikában s a homok- és lsz-
(Howorth
i.
m. 173.
rétegeket Indiában.
lassanként
is
Mind
a két
termék a vízbl való.
lerakhat hatalmas agyagrétegeket s
özönvíz; de mikor másrészrl a fauna váratlan,
mikor
e pusztulásban az
nem
kipusztulása
erszak
jeleit
is
A
víz
ugyan
kell
hozzá
általános
és
kivehetni s ez
erszakosan kipusztított fauna szintén nagy hatóokokra utaló agyagrétegekben nyugszik nem kell-e akkor okvetlenül azt következtetnünk, hogy az egynem, meg nem bolygatott agyagrétegek egyídben keletkeztek s hogy az a víz, mely az a váratlanul és
;
217
tömegben kiterjesztette, az állatokat is kipuszazonban okvetlenül özönvíz volt. Halljuk me'g e kérdésre vonatkozólag D'Orbigny-t: „Alkalmam
agyagot sodorta
Az
tította?
volt
Bolíviában
s arra
s ily
a víz
a belátásra
menekülnek
árvizek
az
a víz
hogy az
jutottam,
ell
s
az
hatását
állatokra
állatok
tanulmányozni
ott
ösztönszeren magasan s
oly helyekre futnak, melyek
a víztl távol feküsznek. Van, hogy ilyenkor
kérdzk
elpusztul-
nak, mert nincs eleségük, de hulláik magaslatokon maradnak, távol a vízfolyásoktól.
tényez
hogy Dél-Amerika állatjait egyetlen ki, mely a talaj nagy szétvetdéseivel volt összeaz Andesek emelkedésekor. Különben meg nem
Úgy
látszik,
pusztította
függésben, talán
értjük a nagy állatok váratlan és rögtöni veszedelmét s a
agyag rengeteg lerakodásait. Én azt látom, hogy a kontinensnek vízzel való elárasztása okozta, s
pampa-
ezt a
pusztulást
a
nézetemet
ezt
világosan bizonyítják a pampa-agyag telepei, melyek vízbl valók.
Hogy magyarázzuk meg különben
ez állatok pusztulását s a cson-
tokban gazdag pampa-rétegek egynemségét? Ez a föltevés karöltve
pampa-agyag rögtön rakodott le, mint talajt s a kzeteket szétösszekeverték. A pampa-agyagnak ez egynemsége 200
a másikkal,
jár azzal
hogy
a
hatalmas vízáraknak ülledéke, melyek a
mosták
s
mértföldnyi szélességben megfontolásra
méltó.
A
geológiai tények-
bl, melyeket Amerikában észleltem, a következ eredményre jutok: valamikép egymásba fonódik a kontinensnek, illetleg az Andeseknek emelkedése, a nagy állatfajok pusztulásával s a pampa-agyag lerakodásával."
Igazán érdekes
geológiai
hatalmas vízözönre. Máshol,
utalás
más
a vízözönnek e radikális fölléptét;
állatokban
oly
s
szembeszök
ez
a
nincs
oly
föllép
diluviumban
kontinenseken,
nem
nagy
tapasztalják
pusztulás
az
réteglerakodás a vízbl, mely hatal-
mas méreteivel egynem s ugyanakkor jelenkori tényezkre utalna. De az nem baj, st okvetlenül azt kell fölvennünk, hogy a vízözön pusztító, öldökl hatása nem volt mindenütt egyforma. Hiszen tény az
is,
hogy sok
alakoknál,
pl.
állat a
összekötve a mai fauna fajaival.
Az
harmadkorból származott ránk
a lónál, a fejldésnek
állatok
nem
a
meglep
harmadkori
vesztek
ki
mind
állatvilágnak s
s
átmenetei
bizonyos által
van
hasonnem
a melyek kivesztek,
nem
szükségkép vízözön által vesztek ki. Manapság is kivesznek bizonyos fajok. De az indiai s kivált a délamerikai fauna magán hordozza az erszakos pusztulás jeleit; „a délamerikai állatok különös
218
módon
váratlanul és rögtön pusztulnak el;" vízözön járt tehát
földön a diluviumban; ha
nem
a
mindenütt.
is
Áttérek most a vízözönnek azon geológiai s palaeontológiai érvére, melyet a Szibériában teljesen
Véleményünk
kitnen
tömegesen eltemetett
ugyanott néhol
s
mammutok nyújtanak. vízözönt ez si állatok pusztulás-módja
mert jégbe fagyott,
ép,
szerint a
bizonyítja.
Bevezetésül magára a tényre
némi
kell
felvilágosítással szol-
gálnom.
A
tengerparton
XVll. század óta Szibériában a
agyagjában számtalan
mammutot
találnak.
A
folyók
a
s
mammut-
legjelesebb
1799-bl való. Ossup Schumachow, Tungusz-fnök abban az évben a Léna torkolatánál valami meg nem határozható tárgyat lelet
az agyagpart oldalában
látott
s
még mindig
ismerte,
ki
nem
következ évben ismét
a
;
hogy mammuttal van dolga; az egyik oldala már agyagból
kibújt az
s az egyik
nem ment Schumachow
ert
vett rajta a
zátonyon
;
fnök
a
a
mammut
nyereség vágya,
már
terjedelmében kifordult
neki
s
ime a
mammut
ott fekszik a
tartják.
a
a a
Két
1804-ben
de
felé;
tája
maga egész homok-
az agyagpartból s ott feküdt a lefrészelte
bátorodott,
két
agyarát
1806-ban Jakutskba
állatnak s eladta 50 rubelért. Két évre rá,
Adams
föl-
teljesen
is már látni lehetett. Ez fnököt és családját, mert
tunguszok a mammut-leletet szerencsétlenség eljelének évig
járt,
agyarát
fölfödözés nagy rémületbe hozta a
kezett
arra
hogy mi az; végre 1801-ben
vehette,
az ér-
Léna torkolatánál még pedig szröstl-bröstl. Azonnal oda
botanikus, s hírét vette,
mammut
hogy
a
mammut
kifordult
a jeges agyagból, ráértek a kutyák s a farkasok, hogy a
mammut
utazott
;
a
két-három év
alatt
azonban, mióta a
sokezeréves húsából lakmározzanak
Egy el-láb
teljesen
csontra; a balszem ajka,
a
orrmánya
mammut
s
nagy részben meg
is
megvolt, egyik fülén
szrpamat
ették.
lógott; alsó
s a fark egy része hiányzott; az az oldal,
feküdt,
is
hiányzott; a fejbr megvolt, de rászáradva a
még
teljesen
megvolt
s
hosszú
sr
melyen
szrrel volt
benve. Adams nagy darabot levágott a mammut brébl, oly nagyot, hogy tíz ember csak nagynehezen cipelte ki a partra; a hóban szétszórt szrbl 32 fontot gyjtött; némely szrszál 2V2 láb hosszú volt. E hosszú szrökbl s a tunguszok elbeszéléseibl azt következtette Adams, hogy a mammutnak nagy sörénye is volt. Mindezt elküldte Pétervárra
s
Sándor cár megvette a
leletet
8000
219
múzeumnak
rubelért s a zoológiai
ajándékozta.
A
ahonnan
part,
—
80 méter magas agyagpart; mindössze 18 agyagba fagyott mammutot találtak. A jégbe-fagyott mammutokon kívül azonban rengeteg nagy a mammut-csontvázak száma; Middenfort szerint évenkint 110,000 font fosszil elefánt- vagyis mammut-csont fordul meg Turnkhansk, az állat
lecsúszott, 70
jégbe, illetleg jeges
Obdorsk, Tobolsk vásárjain; évenként körülbelül 1000 mammutnak agyarát hozzák Szibériába vásárra. Nordensklöjd szerint ujabb idben ezzel keveset mondtunk. Nemcsak Szibériában, hanem Európában s Amerikában is nagyon gyakori a mammut. Európában az Uraitól Hollandig
s
Rómáig
egész
lefelé
s a
Pirenékig
élt
„Wood-
hajdan a mammut. Érdekesek a calaisi csatornának ward kiszámította, hogy Harrisburgh falucskának halászai tizenhárom év alatt kétezer mammut-zápfogat halásztak ki mivel peleletei.
:
mammutnak épp úgy
dig a
mint az elefántnak legfölebb
nyire 4 zápfoga van, következik,
mammutra
Az
utal.
ily
mammut
hogy ez
más
szárazföld volt, amit
élt,
több-
nagy állatnak csontleletei a tenger fenekén
arra a következtetésre jogosítanak, a
7, s
hogy kétezer zápfog legalább 300
nyítanak; a szárazföldi összeköttetésen
a vidék hajdan,
geológiai tények juthattak
át
a
amikor is
bizo-
mammut-
csordák a kontinensrl Angliába." (Gander, Die Sündfiuth 58.
Magyarországon s az
is
sok mammut-csontváz
Ipoly völgye, az agyagos
került napvilágra; a
Nógrád ép
o'y
mammutokat A mammut
mint Alaska és Kanada Észak-Amerikában.
gáltat,
I.)
Duna szol-
tehát
az északi féltekének annyi szélességi fokát lakta, amennyit a sarkövi vidékektl Közép-Olaszországig s Texasig számítunk, a
keleti
alig van kivétel, feltn csak az, hogy Európa magas északi öveiben mammutra nem akadtak. Az egyes kérdésekre, melyek a mammut természetrajzára vonatkoznak, itt ki nem terjeszkedem elég fölemlítenem, hogy a
hosszúságban pedig
;
mammut nem Schumachow
volt oly délszaki állat, mint a
nem
rá
vezetett a régi
mai
való megismerésére, addig azt gondolták, hogy a
kényes
hogy
a
állat volt
mint az elefánt; de
mammut
szrmeze
északibb vidékeken
elefánt.
Mieltt
mammutnak szemtl-szembe
is
mammut
is
olyan
felvilágosított az iránt,
lakhatott. Másrészt
azonban
méltán föltehetjük, hogy „a harmadkor végén, a diluvium kezdetén
mai kontinenseink jórésze még
Különösen a szibériai lapály jó nagy része. Európában Oroszországnak legalább fele s Németországnak több mint egyharmada víz alatt állt. A tengernek víz alatt
állt.
220 tengerbl
ez eloszlásával mérsékeltebb klima járt;
a
földségeknek olyan klímájuk
amilyen
mint
volt,
melegebb
azon országban uralkodik, melyeket
a
kiemelked szigeteken
s
vízáramok érnek.
Enyhébb klima mellett még a magas északi szélességek alatt oly növények teremhettek, melyek ez id szerint ott nem találhatók." (Sartorius, Untersuchungen über die Klimate der Gegenwart und der Vorwelt. „Aus der Natúr" 1873. 54. 1.) A mammut tehát északon lakhatott, amely észak akkor nem terjedett föl legalább Szibériában oly magasra mint manapság. Térjünk most már rá érvelésünkre. A mammut kiveszett; mi pusztította ki ez sállatot itt, valamint a mastodont Amerikában ? S mily benyomást tesz a szemlélre a mammut veszedelme? Valami lassú klímaváltozásnak kell-e e hatalmas
növényev
állatnak pusztulását tulajdonítanunk, klíma-
változásnak, mely a kozmikus
tön csapott
tnnek
föl,
le
okoknak
kifolyása ? vagy talán rög-
rájuk a veszedelelem? s ha gyors pusztulásnak
nyomai
vájjon folyóvizek, vagy fagy, vagy hófúvás, vagy futó-
homok, számumszél okozta-e halálukat? Hogy lehetleg világos legyek s az érvnek tulajdonképeni erejét bemutassam, ki kell emelnem, hogy a bizonyítás, mely a mammut-leletekrl vízözönre következtet, nem abból indul ki, hogy a
mammut
tényleg kiveszett, hiszen ezt a klima lassú változásaiból
hogy rengeteg nagy a száma két körülménybl indul ki a vízözönre való következtetés; elször abból, hogy a mammutfogak Szibéria némely részeiben össze-visszahányva és súlypontjuk irányával ellenkez helyzetben föltorlaszolva találtatnak a dombok tetején, mint hogyha hatalmas vízár hozta és csapta volna oda a tengerpart magaslataira. Valamint a mammutfogak, ügy torlódtak föl is
a
lehetne kimagyarázni
;
sem
mammut maradványoknak
abból,
;
hanem
A
ellenkez helyzet kizárja azt, hogy úsztak s lemerültek hanem közel hozza a gondolatot, hogy a fatörzsekkel együtt valami hatalmas, délrl jöv vízár sodorta s lökte a fogakat a dombokra, melyek most ugyanott fatörzsek
is
egymásra.
súlypont
irányával
;
270 lábnyi magas rétegekben
rejtik
e kincseket.
Másodszor abból indul ki a bizonyítás, hogy Szibériában találni jégbe, azaz hogy kavicsos agyagba fagyott s teljesen jól megrzött, mammutokat; st találtak vízilovakat, melyeknek véredényei s kitágult orrcimpái világosan mutatják, hogy ezek az állatok vízbe fúltak. Hogy a víz hordta össze e maradványokat s
221 ez egész állatokat, azt mindenki megengedi, de a kataklizmák ellen-
zi folyókra gondolnak Ök úgy vélik, hogy az sanként elpusztultak
vízözönre e
s
nem
részben
reflektálnak,
állatok a klímaváltozás következtében las-
s a
diluvium
alatt
a
össze
hordták
folyók
megokolni,
Ez a magyarázat azonban sehogysem hogy hogyan maradhattak meg sértetlenül ez állatoknak számos példányai. Ha a klímaváltozás lassan megy végbe, akkor az állatok Szibériából, Alaszkából, Kanadából leköltöztek volna melegebb vidékekre ahogy a rénszarvas s az iramgém vándorolt, úgy vándorolbirja
csontjaikat.
;
tak volna ezek az állatok
is
s
nem
torlódtak volna föl csontjaik a
szibériai folyók torkolatánál s a szigetek partjain.
klíma lassan változik
hihet, hogy a
faj
mammut-mohikánok
el,
akkor a
Továbbá ha
a
elkorcsosodik, eltörpül s alig
faj
megmaradásának végs fázisában az utolsó oly megtermett példányok voltak volna, mint
amilyenek az agyagból kiválnak. Lassú
klimaváltozással
azt
sem
meg, hogy mikép fagyhattak bele az agyagba;
értjük
ezt csak úgy ha föltesszük, hogy megfúltak, hogy a víz gyorsan a hullákat s a hamar beállt hidegben az agyagiszapba
lehet megérteni,
ragadta
el
fagytak.
Más hogy a gerbe
föltevések szinte gyerekesek. Például, ha
mammutok
szállította
rokon,
mammutnak
mondják,
a vízbe estek s megfúltak, s a víz a jegesten-
ket. A
s az elefánt
azt
nem
mammut
okosságra nézve
szokott folyókba
elszállítását a
folyóban
;
félig
esin'
;
s
is
az elefánttal
képzeljük
megeszik,
a
el
félig elrothad,
hogy a tengerbe érve, még mint „Wáre der egész példány megfagyjon. Erre nézve írja Howorth Temperatur-Wechsel ein allmáhlicher gewesen, so wáren die Tierreste an der Eschholzbai und an der Lenamündung schon lángst s
bizonyára
nem alkalmas
arra,
:
und daher verschwunden, noch ehe die Vereisung des Diluviums statt habén konnte. Die Thatsache alsó, dass Kadaver von Mammut und Rhinoceros wohlerhalten geblieben sind, beweist überzeugend, dass die grimmige Kálte unmittelbar nach ihrem Absterben eingetreten ist. Zu demselben Resultat kommt auch Dr. verfault
Buckland, wenn er sagt, dass das Auffinden eines einzigen vvohlerhaltenen Mammutkadavers im Eise zur Evidenz beweise, dass die Kálte plötzlich eingetreten und das Eis seither im selben Zustand
geblieben sein muss, wie es von Anfang an war." (Howorth
A
jégbefagyott
özön hozta
mammut
bizonyítja a vízözönt, azt
e hullákat, az borította
agyagba, kavicsba s
i.
m.)
hogy akár hogy t.
i.
222
özön
ez az
télen
akár
volt,
hogy gyors klimaváltozás
követte,
belefagytak és ránk maradtak. igen érdekes a vízözön ellenzinek állásfoglalása a megfagyott
mammut
csíps megjegyzést
bizonyító ereje ellen. Habenicht
mikor
e tudósokról,
mutschnitzel
in
írja
:
man kann
„Ja,
Sibirien habén,
ein
heute noch frische
schwer
áusserst
tesz
Mam-
verdauliches
Gericht für die Anhánger von LyeH's Uniformitátsglauben." (Grundriss
einer exakten Schöpfungs-Geschichte. 47.
mammutszelet miért oly megemészthetetlen pecsenye a
a friss
özöntl
víz-
irtózó ideológok számára.
Egyik neves emberük, Nehrig, hozta tünk
Lássuk csak, hogy
1.)
a nehézségeket néze-
föl
mely a mammutnak kivesztét a vízözönnek tulajdomivel e nehézségek tényleg számbaveend szempontokra
ellen,
nítja s
utalnak, azért szívesen foglalkozom velük.
Elször azokat
a nehézségeket hozza
melyeket a mi
föl,
föl-
fogásunk támaszt; azután pedig rámutat másnem történésre, mely a mammutpusztulást s in specie a befagyott mammutnak esélyeit magyarázza.
Az elsre nézve megjegyzi, hogy
mammutoknak száma
éppenséggel
az ilyen csoda-letet. Ezeknek
bels részük már
A
jól
a
nagy,
;
ránk
st nagyon
nagyobb része olyan,
rothadt, de az agyarak
hideg miatt jó karban vannak
málnak.
is
a sértetlenül
nem
és
a
nem úgy mint
megrzött mammutok
kis
nálunk,
is
ritka
hogy a a
nagy
ahol
szét-
csontok
számából
maradt
következik,
hogy különös körülmények játszhattak ott közbe, ahol tényleg a írja Nehrig mammut-hulla jégbe fagyhatott. „Nem látom be, hogy általános katasztrófaszer vízözönben mint történhetett ez meg csak kevés példánynyal s az óriás nagy számmal pedig nem." Fejtegeti továbbá azt, hogy a mammut-csontok és hullák, melyek
—
—
—
Szibéria legészakibb szélein s az j-szibériai szigeteken föllelhetk,
nem szükségképen származtak éltek volna.
Valószín,
oly példányoktól, melyek ugyanott
hogy a mammutok Szibéria
rakta ott
ré-
késbb
hogy maradványaikat a víz sodorta el De különösen halmazba, ahol most találjuk.
szein laktak, s
fektet
délibb
—
s
súlyt
nem mammammut-
Nehrig a szerinte legnagyobb nehézségre, melynél fogva
látjuk be,
mutnak
hogy miért maradtak fönn más
állatfajok,
melyek a
kortársai voltak, ha valami általános vízözön volt a
veszedelem oka .Sokkal ajánlatosabb
mammut-hipotézise, mely szerint a
s
elfogadhatóbb
mammut
az
Steenstrup
els nagy
jégkor-
223 szakban pusztult
mammut-
az elváltozott klima folytán s hogy ami
ki
maradványt késbb
ujabb diluviális rétegekben
pl.
késbbi agyaggal
a víz hordta s keverte össze a
találni,
azt
már
és kavicscsai.
A
második kérdésre nézve pedig, hogy minek kellene tulajdonítani a szibériai mammutveszedelmet és in specie hogyan megfejteni a befagyott mammut esélyeit, azt mondja, hogy mindkettt nagy havazásoknak tulajdoníthatni, melyek az állatokat elborí-
homokkal
tották s néhol a
hórétegek egymásra fagytak
hóvihar
és lszporral vegyes
mammut
s a
után
a
jégverembe került nap-
jainkig.
Tagadhatatlan sok megfigyelésre méltó szempontot érintenek
Nehrignek
e nehézségei.
A
hóviharra
késbb
rátérek
most a mammut-pusztulásnak általános tényénél Nehrignek
maradjunk
;
tekintsük
s
meg
ellenérveit.
Nehrig így érvel a mammut nemcsak Szibériában, de másutt e pusztulásnak oka másutt alighanem a klima:
is
elpusztult s
oka
elváltozás: ez az
lehetett tehát Szibériában
klima-elváltozás bizonyára kipusztította volna a
mammut meg nem
korszakkal a
Ha
a tényt vizsgálja.
a
mammutot
fér; de kipusztította-e
jégkorszak vagy a vízözön, az a kérdés
nem
a
;
A
a jég-
tényleg a
hanem
a lehetséget,
vízözönnek tulajdonítjuk
nem nem
ez?
Igaz-e
is.
mammutnak
hogy miért veszett ki sok más faj pusztult el csak a mammut s miért hiszen kiveszett sok más is vele? Azt lehetne erre felelni, hogy állat is s ott pihen a pampák agyagában s egyes vidékekrl azt kivesztét mindenütt,
lehetne gondolni,
míg a
mammut
akkor
hogy
esetlen
valóban
a többi állat
elmenekült
nem
volt s futni
látjuk
illusztrálja a
a
magaslatokra,
Azonban a síkhogy mily nehéz, azt
tudott.
ságokat elönt árvíz ell nehéz menekülni legjobban
be,
s
lónak példája, mely tényleg kiveszett
rikában. Ez utóbbit kivált azok ellen lehet felhozni, kik
Amerikában való kipusztulását
is
a
vízözönnek
készek
a
Amelónak
tulajdo-
nítani.
Véleményem megállhatja
Európában, a
Mindkét nézet hogy másutt, pl.
szerint ez a vitatkozás fölösleges.
Nehrigék
helyét;
mammut
azt
mondhatják,
a jégkorszak következtében veszett ki s a
diluvium folyói és jégárjai hordták szét csontjait. Howorthék pedig
ugyanakkor föntarthatták állításukat, hogy Szibériában a mammut-halált a vízözön okozta. Ezt azért állíthatják, mert a mammut-maradványok annyira tömegesen és fölezt
megengedhetik
s
224 torlaszolva és sok 100 werstnyi távolsa'gban folyóktól
és
tenger-
parttól
magaslatokon sehol sem találhatók másutt csak Szibériában;
de
csak
ez
mammut.
másodrend argumentum
a
férv
a
;
befagyott
a
Újra ismétlem, Howort-ék férve, a befagvott niammut.
Ez az érv a víz ki tudja
hogy a mammutot nem sodorhatta
tünteti föl azt,
honnan,
érv
az
ez
Déli-Szibériából;
mutatja
ki,
hogy a mammutot nem folyóvíz hozta, mert az mammutokat a partok szélén lassan szállítana hatta csak s ez volt
azokat rögtöni, hatalmas ár sodor-
;
oka haláluknak
mammutokat lábon
is.
Kivált ha
még
tekintetbe
mocsarakba süppedve vesszük, hogy a utaztában találni. Howort beszéli: „1789-ben Mercknek Szibérián azt mesélték az alasciski lakósok, hogy 100 werstnyi távolságban teljesen
24.
Úgy
1.)
megy
mammutot
ép
is
volt!
találtak,
még
A mammutnak
oly helyre, ahol elsülyed
sülyedt, hiszen ez csak
;
de ha
állva,
pedig álló helyzetben."
van föl
annyi is
Howorthnak malmára
ugyanis okvetlenül elrothadt volna a
esze,
tesszük,
hajtja a vizet;
mammut
s
m.
(i.
hogy nem hogy lápba lápban
nem maradt
volna
ép brben a lápnak tehát rögtön meg kellett fagynia s az ily gyors változásnál észszerbb, ha vízözönre gondolunk, mely a klímaváltozással együtt lépett föl s a mammutot a lápba sodorta, mint ;
ha a láp megfagyását sehogy sem közvetítjük. De miért nem találni akkor sok másféle
állatot is így jégbe
fagyva, hiszen a vízözön mindent sodorhatott s ahol
mammut
a
sok más állat is lakott; honnan tehát épp a mammutnak ez a végzetes sorsa? nem kell-e igazán Nehriggel azt mondanunk, hogy „aus der grossen Seltenheit wohlerhaltener Mammutleichen ergiebt sich, dass ganz besondere Umstánde nötig v^aren, um eine solche Leiche unversehrt zu erhalten" s ismét „warum sind dann élt,
ott
viele
andere Sáugetier-Species, welche Zeitgenossen der
waren, bis auf den heutigen Tag
am Lében
Mammute
geblieben?" (Natur-
1890—91.) Tagadhatlan, hogy meglep' körülmény; de miután tényleg nem oly ritka esemény az ép mammut-hulláknak fölfödözése s ezt magyarázni kell, hát lássuk, vájjon Nehrig képes-e a mammutok befagyását magya-
wissenschaftliche
Wochenschrift,
rázni vízözön nélkül is? Nehrig hófúvással
magyarázza.
Szerinte
Szibéria Tundráin (pusztaszerü síkságok) hatalmas hóviharok letkezhettek,
melyek a
diluviális állatokat befújták;
lehet,
ke-
hogy
e
hófúvásokat por- és homok-rétegek lepték el, melyek az összefagyott hónak megolvadását a késbbi melegebb idjárásban is
225 lehetetlenné tették
;
mint a hogy tavaszkor
látjuk,
hogy az országút
árkaiban a porral ellepett hó, kivált ha összefagyott, sokáig
magát; a magas északon
lsz- és homok-rétegek kkeménységüek
hó-, jég-,
meg a Ami azt
hatták
beléjük került
mammutokat
hogy hófúvások sok
illeti,
hatják, az kétségen
Amerika
hegyek mély hasadékaiban az
s a
felül
szolgáltatta. 1881. és
a
s
áll
épen
s
tartja
ilyen tart-
is.
állatnak pusztulását okoz-
begyz
teljesen
bizonyítékot
1882-ben az Egyesült-Államok nyugati
hófúvások voltak, marhacsordákban nagy kár esett. A hó ugyanis oly vastag rétegeket képez néha, hogy a marha minden eleségtl el van vágva; azonkívül a hófúvásban menekülnek az állatok kiálló sziklák, magas partok, valamiképen zárt vízmosásokba s ha a rossz id sokáig tart, elhullnak. A „Nature" (1883. 313. 1.) írja, hogy a hatvanas évek végén Észak-Colorado elhagyatott vidékén az utazók mindenfelé találtak bölénycsontvázakat; majd egyenkint szerteszéjjel a síkon, majd vidékein,
kivált
Szikla-hegységben
a
melyek következtében sok
meg
egy rakáson
azt felelték az
roppant
állat elveszett s
összebújva,
egymáson
feküdtek.
Az indiánok
utazók kérdezsködésére, hogy sokakat a vadászok
év eltt le, de a legtöbb elveszett a hidegben, mely 25 Azután így folytatja Garman, kinek e fölfödözést köszönhetjük; „a múlt nyáron Agassiz tanár szívességébl többrendbeli
terítettek volt.
fölfödözést tehettem a Mauvaises Terres vidékein a
Rocky Moun-
melyek élénken hívták emlékezetbe a bölény vízmosásokat Colorádóból. A posttertiár rétegeiben eszközölt ásatások szemeink elé tárták a harmadkori lovaknak (a harmadkori ló stípusa volt a jelenkori lónak; több
tains keleti lejtin,
csontvázzal
faja volt,
megtöltött
egy és több patával) egész
melyek
gulyáit,
úgy feküdtek egymáson, hogy az ember pusztulásukat
szakasztott
okvetlenül
ugyanazon okoknak hajlandó tulajdonítani, melyek az ujabb állatok tömeges veszedelmében szerepelnek. A mikor a csontokat borító földrétegek keletkeztek, akkor vesztek ki a lovak Amerikában.
Hogy mi okozta veszedelmüket, Észleleteim azonban
azt
a
az
nézetet
legalább a vad, hegyes vidékeken a
még
ez
id
érlelték
szerint nyilt kérdés.
meg bennem, hogy
harmadkori
lónak
végvesze-
delmét a hófúvások okozták."
Ez mindenesetre elfogadható magyarázat s jól mondja Garman, hogy azokon a hegyes, vad vidékeken veszi fel a hófúvást az állat-halál okául, mert másfelé, kivált délen, a harmadkori ló ki Prohászka: Föld és
ég.
15
;;
226
sem
hófúvások
pusztulhatott
hálásak lehetünk Garmannak
Elég
által.
és
hozzá,
az
Nehrignek,
kik
a
hogy
igen
hófúvás- s
a
hófuvás-ásatagok elméletének kitalálásában az elsó'ség fölött veszekednek,
az
hiába.
kavicsrétegekbl válnak
zdtek
Nehrig
észleletekért.
mammutra; de
melyekró'l
ki,
hogy nem hófúvásokból
s
vízben képzdött, jeges
nem
hófuvás-halált
e
Az ép mammut-hullák
Nehrig
eddig
a
homok-
és
hogy vízben
biztos,
lettek.
rétegekben
alkalmazza
agyag-,
felfogása
semminem
kép-
szerint
ép
állat-
Az amerikai harmadkori ló hegyes vidékeken elveszhetett hófúvásokban, de egész Amerikában való letnését legegyszerbben a vízözön magyarázza. Hogy pedig miért nem veszett ki a lónak más kortársa, ezzel a nehézséggel minden hullát
magyarázat
találtunk.
küzködik
ért
ily
nagyfokú
mely vele együtt
faj,
élt?
lovaknak
állatfajt
a vesze-
Ugyanezt
radikalizmussal.
hogy miért nem
Nehrig kérdésére,
más
találkozása okozhatta a
Amerikában, mialatt sok más
teljes kipusztulását
delem nem
körülményeknek,
különös
bizonyára
s
mondjuk szerencsétlenségeknek
feleljük
mammuttal sok A mammutra különös körülmények veszett ki
a
találkozása miatt a vízözön végveszedelemmel járt épp úgy,
mint
Amerikában a lóra. Szibériában a mammutot e vízözön ölte ki, máshol a jégkorszakkal járó klímaváltozás tehette, melybe nem" tudott beleszokni. De miért nem találunk most más állatfajt ugyanott, ha hófúvások pusztították el a faunát? A nehézség ugyanaz. Mi tehát úgy képzeljük a dolgot, hogy az özön nem puszs nem egyformán néhol megmenekültek az tított mindenütt a vízözönnel járó klímaállatok, néhol nem lehetett menekülniök változás is nagyon megviselte az életet; voltak fajok, melyek akklimatizálódtak, voltak, melyek elpusztultak. Ez átváltozásokból ;
;
került ki a jelenkor faunája és flórája.
A tudomány bizonyítéka
a
mai
állása
vízözönnek
s
az
szerint
igaza
van
ép mammut-hulla ers Habenicht-nek, hogy a
mammut-szeleteket nem képesek megemészteni Lyell hívei de bár azokat megemészteniök nehéz, azért a mi nézeteink sincsenek ;
minden fér
oldalról tisztázva s
rájuk.
tényezk
Nevezetesen
sokféle fölvilágositás és fölfödözés
a szerepl hogy az események víz-zön, mammut-haldl, jégkorszak
kemény
egymásután
:
pedig az egész jégkorszak s
mert a
dió
a
diluviumban
sorrendje. El lehet ugyanis gondolni,
így következtek
még
még
mammut
nem
csak az utolsó eljegesedés
a jégkorszakban Szibériában
meg nem
élhetett;
227 azt
már
els jégkorszak
az
ki. E De már
pusztította volna
vízözön egészen a jégkorszak elé kerülne.
föltevésben a emlí-
feljebb
hogy a jégkorszak sokáig tarthatott s hogy ahoz a véleményhez hajlunk, mely hosszú idt tulajdonít neki hová jutunk akkor vissza a szürke múltba, ha a vízözönt a jégkorszak elé tesszük? Azt is elképzelhetjük, hogy a vízözön az utolsó intertettem,
;
korszakba
glaciális
a
mammut
de ha
esik,
vízözönt
a
a
idszakába helyezzük, honnan
interglaciális
jégkorszak
kerül
utolsó
idszakban
ez
Szibériába? Erre nézve egy kiütünk van, ha föltesszük,
hogy ez interglaciális korszakok is sokáig tarthattak, s hogy tartamuk alatt az India felé szorult mammut ismét felfelé nyomult Szibériába mig végre a vízözön a mammutot teljesen kipusztította s az utolsó eljegesedés az agyagba fagyasztotta. Lépten-nyomon új meg új nézpontokat nyer a kutatás; kiváltkép pedig arra a belátásra segít, hogy a természet történése nagyon komplikált. A jégkorszak többszörös eljegesedést foglal magában s a vízözön vagy vízözönök vagy e korszak elé, vagy ;
valamelyik, például az utolsó interglaciális periódus végére tüzen-
dk. Annyi
bizonyos, hogy a harmadkori állatok kipusztulásának
több oka lehet pusztultak
ki
s
az
nem kevésbé állatok
növényevk, de az
mind
világos, ;
nem
hogy a vízözönben
kipusztultak
különösen
nagy
a
gondolni ész-
állatfajok általános elpusztulására
szertlen képzelgés.
De bár a tudomány mint mindenütt, úgy itt is emberi fölfogást, másrészt nagyszeren bizonyítja az kat.
Az shagyomány
rendületlenül
áll
meg
a
az
kitágítja
si
tradíció-
tudomány fóruma
eltt, mely legfölebb egyes mellékkérdésekben tisztázza az esemé-
nyeket s tüzetesebben meghatározza a történt ez a vízözönnel
nyomait nem lehet
is;
a
elsimítani.
vízözön
A
hagyományok nagy,
szentírás
írást s a
írás az
si
történeti
nem
els
olvasásra
hagyományt sem
szabad.
csavarnók? Miért
;
valamennyi
de oly torzkiadásban, hogy aki
reláció s a többi utána készült
E nagyszer elferdíteni
állíttja,
hitregéket olvassa,
De
így tény,
megmondja, hogy az ég
csatornái megnyíltak s a mélység vizei megdagadtak hitrege ugyanezt
értékét.
világtörténeti
kitalálja,
s
tagadni,
költileg
sem
a
hogy a
szentszent-
tarkázott.
ignorálni,
hát miért ignorálnók s miért
sem
csrnk-
belle Suess dr., bécsi geológus eufratvidéki földrengést s tengeráradást, mely annyira ment befelé a szárazföldre, mint amennyire Hamburgtól van Drezda? Miért? csinál
15*
.
228 Lyell kedvéért
mert a mai geológiai s meteorológiai tényezkkel
;
és történésekkel
No
nem
lehet a vízözönt megcsinálni;
ez igazán gyerekes és nevetséges eljárás. Hát
lehet a
mai geológiai
dust félretol és
tényezkkel eszközölni? hogy Suess eljárását, mely minden methotörténetet",
„csinál
késbb épp ügy
nevetni, mint Voltaire szellemeskedését, ki
a
magas
fogják ki-
hogy a vízözönt
tagadja,
hegyeken föllelhet tengeri kagylókat a szentföldi zarán-
dokoktól eredezteti széjjel,
jégkorszakot
meteorológiai
és
Meg vagyok gyzdve,
semmi másért! a
;
ezek hozták magukkal s hányták
ott
szerte-
mert nehéz volt a batyujuk.
Már most
is
fészkeldnek a „fölvilágosult
az egyik irányzatos geológus, Bomelli
Suess'sche Theorie auch Einzelheiten
ist,
so
möglicherweise
der
fejek", kik
So
ír:
így
auch
ihr es
trefflich
ursprünglichern
Ueberlieferung ausschliesslich mit Hilfe lángst scher und meteorologischer Vorgánge zu
közül
geistreich gelingt,
die
die
assyrischen
(!)
bekannter geologiso
erkláren,
befriedigt
es wáre Der nüchterne Forscher sagt sich wie hátte, zugetragen ungefáhr so Sache denkbar, dass sich die Suess schreibt, aber die Wahrscheinlichkeit hierfür ist doch gering, denn es wird dabei ein sehr merkwürdiges, um nicht zu sagen wun-
sie
doch nur
halb.
:
derbares Zusammentreffen ganz verschiedenartiger Naturereignisse vorausgesetzt
.
.
.
Es
steht
auch nicht unzweifelhaft
fest,
dass
die
ebenso gut wáre denkbar, dass diese aus einem ganz anderen Theile Asiens stammte Es ist daher neuen Muthmassungen, Deutungen, Hypothesen und (Die SintCombinationen nach wie vor Thür und Thor geöffnet. fluth. Neue Zeit. XV. Jahrg. II. Bánd. 92.). Erre az eredményre vezet assyrische Sündfluthsage die ürsprünglichere
sei,
.
.
az irányzatos lerontja,
amit
tudomány épít.
;
épít képzelet szerint,
Suess methodusa rossz
;
methodus
.
.
ellen s aztán
mert történeti dolgokban,
nem azt kérdezi és kutatja, hogy mi volt, hanem kimondja, hogy ez meg ez nem lehetett s azután maga állít a tények helyébe mást. Ez nem történeti methodus. Valóban szánalomraméltó
tényekben
tudományos nézeteknek divatszer váltakozása szerint a nagyszer világtörténeti hagyományokról önkényesen Ítélkezni, Voltak „fölvilágosult fejek", kik a vízözön hagyományát nagy
jelenség,
árvíz
emlékének
tartották,
melyet a
keleti fantázia fújt föl
a világ
hagyományt magát mesének nézték, melyet a népek képzelete talált ki, hogy a magas hegyeken található csigák és kagylók eredetét megmagyakatasztrófává;
mások még alaposabbak
voltak
s
a
!
229 rázza. Ily
dusuk
is
—
methodus csak fiaskókat arat. rossz, mert dogmákat tznek ki
le'gbl vettek
:
De
ilyen a Lyell-i katasztrófaiszony.
metho-
geológiai
irányelvekül,
melyeket
Ez nem természet-
tudomány, hanem egyoldalú nézetek általánosítása és rósz alkalmazása a világra Most Franz v. Schwarz vízözön-elméletét emlegetik, melyet „Sintfluth u. Völkerwanderung" cím mvében tett közzé. KözépÁzsiában
járt,
még
pedig az orosz-chinai határ legnyugatibb részé-
ben. Eló'rehatolt a „kaptagai romokig", az északi szélesség 45. a keleti hosszúság 83. foka
az orosz vezérkar térképén helyen, de azok
nem
alatt.
Nagy bámulatára
azt látta,
nagy város romjai jeleztetnek romok, hanem romhoz hasonlító
régi,
voltak
s
hogy azon
E „falakon" áthaladva
széles, mély hegyhasadékba jutott, melynek sziklái úgy voltak szétroncsolva, mint a tengerpart szirtjei s a hasadék völgyében kis patak kígyózott. Ez a kis patak nem szedhette szét e sziklákat, azt valami más nagy er' tehette. Schwarz, hogy sejtelmeinek biztosabb alapot teremtsen, egy kozákkal megmászta a kaptagai hegyláncnak egy csúcsát, s ott bizonyossággá érleldött sejtelme. Kelet felé a hegyek hatalmas, mély katlant kereteztek; ez a katlan hajdan nagy tenger volt. „Die ganze Dsingarei, Mongoléi, die Wüste Góbi und das Tarpenbecken war mit Meer
sziklák.
Az egyetlen víz határvonalból, melyet fölfödözött, azt következtette, hogy ez a tenger nem száradt ki s nem apadt le lassan, hanem egyszerre lefolyt; lefolyt azon a széles mély hegyszakadékon, melynek sziklái szét vannak szedve, mint a tengerpart szirtjei s 25—30 km. széles s 4000—5000 láb mély folyamként szakadt be a kaptagai hegyekrl a Balchasch síkságra, „und zwar zu bedeckt."
einer Zeit, als die
Indogermanen und Semiten und die verschiedenen noch ihre Urheimath bewohnten."
mongolischen Völkerschaften
Roppant sok ember veszett el, a többi kivándorolni kényszerült; így maradt meg a népek emlékezetében a vízözön hagyománya. Ez Schwarz teóriája. Az egészben tudomány csak annyi van, hogy nem kételkedünk egy közép- és nyugat-ázsiai tenger múltjában mást nem tudunk. Hogy egyik-másik ilyen tenger áttör;
igaz; de
hette gátjait, az
emelkedik
nálunk ezzel
a
akarunk ezzel a
nem
úgy
is
elapadhatott
beleszakadó folyók iránya
s a
geológiának, történeti
mely
tényeket
hagyományokon
katasztrófákat emlegetnek?
ha
volna,
megváltozik. állapít
kifogni,
Mit
feneke hasz-
meg? hogy melyek
más-
:
230
E tudományos kártyavárak
helyett azt olvassuk a sz. írásban
:
második hónapban, megszakadának a napján tizenhetedik a hónak november), (v. és az ég csatornái özöne) forrásai tengerek (a nagy mélység minden megnyílának. És lön es a földre negyven nap és negyven éjjel
„Noé
esztendejében,
életének hatszázadik
a
i.
.
.
És a vizek igen elhatalmazának a földön ottani tájékon
egész ég
s az
els sorban, melyet Noé
minden
ismert),
.
(az
alatt
magas
hegyeket elborítanak. Tizenöt könyöknyivel vala a víz magasabb, mint a hegyek, melyeket elborított vala." (Gen. 7, 11. 12. 19. 20.) Ezt a vízözönt geológiai tényezk okozták; de a világrend egy lévén, a
A
fizikai
tény a morális rendben mint büntetés szerepel.
a mindent elrelátó s
fzi
egybe
katasztrófát a fizikában s a büntetést a morálisban
intéz Gondviselés.
Végül még közlök egy darabot Plató Atlantiszából, mely az emberi nemnek hagyományait régi katasztrófáról csodálatosan megvilágítja.
Hatszáz
Saísban
egy
„A
járt,
skorotoknak
ti
O
múltja.
távoli
vagytok
évvel
Solon,
Solon,
nem
sidkbl
Már sokszor
A
látni.
is
szkebb keret
nem
értett
elváltozik
mindig
fiatal,
ennek okát.
s ezentúl is ki
fog
és víz pusztította, de volt
fia,
még még
Amit ugyanis
veszedelmeiben.
is
ti
atyja kocsijára ült s
meséknek hogy az égi testek
villám ütötte agyon, az effélék
de mégis igaz magvak van
látszanak,
mindig gyermekek
a kocsi irányításához, a közelbe került naptól a
föld elégett s Phaétont
járása
nincs
történeteteknek
Megmondom
nem
mesélni szoktatok, hogy Phaéton, Helios mivel
mikor
hagyományból származnak
vett értesülésetek.
tz
ti
szellemetek
ti
régi
pusztult ki az emberi
pusztulni. Leggyökeresebben a
más tényez
a
Hellének
ti
mert nincsenek nézeteitek, melyek s nincs az
Solon,
eltt
paptól a következket hallotta
nincs története s
öreg Hellént
s
urunk
Krisztus
söreg egyptomi
s ilyenkor
a
föld
s ez az, elég.
Akik ilyenkor
magas
hegyeken és fönsíkokon laknak, azokban nagyobb kár esik, mint a tengerpartok s a folyómenti vidékek lakóiban ily veszedelemtl minket a Nilus folyó óv meg, de nemcsak ettl, hanem sok más ;
bajtól.
Ha
pedig az istenek vízzel borítják
el
a
földet,
barmok
hogy
azt
pásztorai
megtisztítsák, akkor a hegyek lakói, a juhok és vannak elnyben, mialatt a városok lakóit az árvíz a tengerbe sodorja, de nálunk Egyptomban, még akkor sem történik baj,
mert Azért
itt
áll
az
es nem
esik,
hanem
a föld alulról kapja nedvességét.
fönn nálunk minden régóta
s
minden a
legrégibb, s
ami
231
nálatok vagy máshol történik, ha ugyan fontos és említésre méltó
mások elbeszélésébl megtudunk, azt mind templomainkban feljegyezzük s a késbbi idk számára föntartjuk. Ti pedig s a többi nemzet az írással s más hasonnemü intézménynyel alighogy tördni kezdtek, már rátok csap megint az égbl a vízözön mint valami járványos baj s elsodorja körötökbl az írástudó embereket, úgy hogy mindannyiszor megifjultok s nem vesztek tudomást sem a ti régi dolgaitokról, sem azokról, mik nálunk s a mit
történtek. Legalább a
nemzedékek
nem sokban különbözik
a
melyet
sora,
az
gyermekmeséktl.
imént
fölso-
egy vízözönrl emlékeztek, holott ezt több más elzte meg, s azt sem tudjátok, hogy a legkitnbb nép, az emberiség legnemesebb törzse a ti országtokban lakott s ettl származtok ti, mint annak roltál,
kis kiágazása
nem
;
Ti csak
minderrl semmit sem tudtok, mert eldeitek sokáig
ismerték az
írást.
A
vízözön
által
okozott
általános
romlás
eltt az az állam, melyet most atheni-nek hívnak, volt a legbátrabb
háborúban s a legjobb szervezet a békében s a leghíresebb tettek s a nap alatt létez, legjobb közintézmények, melyeknek híre hozzánk eljutott, ez államnak képezték dicsségét." Plató elbeszélése szerint az Atlantisz nem messze feküdt Herkulesz oszlopaitól, a mai Atlanti óceán helyén s egy nap s egy éj alatt merült el. Hasonlókép Görögország táján a tenger és szárazföld új eloszlásának emléke sem veszett ki a hagyományok a
keretébl. Kétséget
mányai
is
nem szenved
ezek után, hogy az emberi
nem hagyo-
katasztrófáknak s jelesül a vízözönnek emlékét rzik s
a geológiának e részben irányt mutatnak.
XIll.
Föld és
élet.
Geológiai fejtegetéseinkben eddig a fauna
Pedig mi titkait
tévedés az,
A
nem
kutatjuk.
gyakran
önkénytelenül
is
gazdag világába térünk.
s a flóra
hanem
hanem
a faunát és flórát,
nem
Ez az eltévedés a tudás,
az
értés,
a
véletlenül
gondolat
a
geológiának olaja kifogy, ha az életnél
nem
kér
geológia szegénységben elsenyved, ha az élethez az életnek az olaját, az
érthetó'ségnek
föld gerinceinek
e
nem
történt:
is
követelménye. kölcsönt;
a
nem futamodik;
gazdagságát a palaeon-
tologia nyújtja. Beáll tehát a tudás, a fejtegetés folyamán a pillanat, mikor a geológia a palaeontologiához szegdik s a föld múltjának
kutatását az élet történetével párosítja.
A
pillanat
most
áll
be; kérjünk
latokat a palaeontologiától.
A
lét
kölcsön
kezdetéhez
eszméket, visszafelé
gondo-
iparkodó
geológiai kutatásunk tulajdonkép a föld fejldésének egyes fázisait
szeretné tisztába hozni s vérmes reménye, mely inkább
gondolat, abban
csúcsosodnék,
abszolút kezdet óceánjaiba nyúló
hogy a
lét
végs
fokra
végs
álom mint
pontjára,
szeretne
fölállni
az s
azon kezdeni történetét: kezdetben a föld így lett. Tudjuk, hogy e törekvéseire a messze múlt egyptomi sötét éjszakát borít s az
skorszak hiányos többet sejtve végre
adatai közt tapogatózva kifárad is
megáll, gondolata
geológiának a múltba tér úton talán
nem
is
egy
elvész.
kedves
kisér, mint inkább vezet
ontologia, az sélet alakjairól szóló tan.
keveset látva,
Van azonban
kísérje,
st
a
a ki
s úttör s ez a palaeMindkettnek közös ügye,
közös érdeke van megismerni, fölkutatni a multat s egy darabig egymás mellett, st egymás nyomaiban haladnak. A palaeontologia világa gazdag, mesés, hangos; vele szemben a geológia világa szegényes, száraz és néma. Míg a palaeontologia nyomaiban járhat a geológia, addig puha nyomon jár; e puha nyomok :
233 elvesznek, mihelyt a sziluri
csak jeltelen köveket
megáll az esze; ezt a
ott
A
világon
néma
Azonban nemcsak
ésszersége
ami
nem
beszédet
már
hol
kagylók,
héjak;
érti,
a hasznossági érdek lép föl
van egy logikai szükségesség
sötét,
mennie,
kell
geológia e jó szolgálatoknál fogva oda van kötve a palaeon-
tologiához.
lét
túlra
melyekben nincsenek
talál,
történt,
mely megbomlik és
az,
ha nincsen
rajta élet.
ami elváltozott
ló'désének egymásutánja
mely köré az
mely e
is,
Ha
ha a föld
elvész,
köti,
üres
a és
lett,
—
az élet miatt ment végbe s
fej-
lett
rajla,
hanem
itt,
egymáshoz
kettó't
csak olyan
a föld, az élet
mint
a
miatt
koszorú
sodronya,
kötdnek, vagy sokkal találóbban szólva, valók, hogy hangot, gondolatot hordozzanak. A föld kivánja az életet; minden fázisa egy-egy kiáltás élet után s a kiáltás oly hatalmas, oly éles, hogy élet virágai
olyan mint a leveg hullámai, melyek arra
tényleg fölébreszti az élet alvó csíráit s kifejlésre hozza energiáját.
s
Igaz, hogy az élet is számtalan árny s mély homály takarja vannak kérdések, melyekre örökké adósak maradunk a felelettel.
Kezdet óta aligha volt bizonyára soká
nem
élet
volt élet
a földön.
rajta.
Ha
Azután
a
tzbl
lett
nagysokára
a föld,
megjött
az élet ébredésének korszaka.
Mint
lett
élet a
földön? Mint serkent?
épp oly kérdések, mintha valaki kérdezi
:
Hogyan
mint
lett
lett?
a
Ezek
szervetlen
anyag? Miért van három halmazállapota? E kérdésekre az a felelet, hogy így van s máskép nem lehet. A szervetlen anyag s a szerves
létnek
két
országa
élénkbe
áll
mint a
természetnek
három nagy ténye; három fokát képezik a létnek, egymás után következnek, egymáson épülnek, de nem lettek egymásból. Egy sem maradhat el nem lehetséges, hogy a szervetlen testek s az állatvilág létezzenek egymagukban s ne legyen növényország s épp ;
hogy a szervetlen világot a növényország váltsa betetzése nélkül. S nemcsak azt nem tudjuk, hogy mint serkent az élet; nemcsak az élet forrása mély számunkra és kikutathatatlan, de még annyira sem vittük, hogy tudnók, hová, melyik korszakba állítsuk bele az élet kezdetét. Azt mondják, hogy a szilur-korszakban kezddött az élet. Igen, ott az élet forrása már gazdagon bugyog s mikor további áradásait már ismerjük, szívesen ültünk le a forrás oly
lehetetlen,
föl
a teljesebb élet
ez
állítólagos
fakadó
helyén
s
belenézünk
kristály-vizeibe.
szoktunk tenni a hegyi forrásoknál, némán nézzük, mint
így
lüktetik
234
moh
lepi
visszhangzik
lüktetésektl
a vizet s e
a
forrás
nyögdécsel
a hatalmas hegységnek e
tarka
sziklafala;
kis száját s színes
csengbbé a lüktetések visszülnek, nem gondolnak a víz-
kavicsok környékezik ajkát s teszik hangját. Akik
erek
a forrás szájánál
itt
titkos
míg
eresztékeiben,
melyeket e
tiszta
teken, melyek
végre
Nem
forrást alkottak.
merre
hol,
útjaira,
vízerek láttak,
örömöt hoz
Nemde tatásba,
nusát
zengi
sötét
találkozhattak
kze-
a régen nyugtalankodó
forrás
s
s
csodákon,
földalatti
helyezkedtek
Hogy a
sziklafalak
nyugalmuknak
bugyog az elég nekik, minden mást!
hogy feledtet elragadkiárad a földön nekünk élvezetbe sodor mindent, amit megérint; hym-
olyan
örömbe,
sem
egyensúlyba
végre
a
ennyien
azokon a
törik fejüket
zálogául e forrást alkották. az annyi
szivárogtak
összefolyva
lágyan,
rájuk,
az
élet
zúgja
hogy hol csendült meg
fölségesen
zenéje, vagy
ébredt a nem-lét éjébl, azt
Találhatunk-e
még
;
:
nem
és
orkán
éppen mint serkent
;
föl,
de
mint
tudjuk.
valamikor
shegységben, melyek mintegy az
pacsirtadal
maradványokat
szerves
élét
kikezdéseihez vezetnek
Ezt a kérdést vetette föl ujabban Nathorst R. G. s azt felelte
az el? rá,
hogy nem.
shegységnek nevezzük tengerekben képzdött helyezkedett
el.
s
azt az
alakulást,
közvetlenül a
hl
Föltéve mindig, hogy a föld
mely a
legrégibb
föld salakrétegei fölé izzó
volt
és
lehlt,
valahol valami skéreg, melynek stenger s rakta le fenekén, tehát az skéreg fölött az els vízben képzdött réteget. Ezt az skérget eddig seholsem találták meg; helyette a kristályos kzetek terülnek el a földön széltében-hosszában, melynek alsó rétegeit túlnyomóan gnájzok, kristályos mészkövek, kvarzitok és szarukövek, fels rétegeit pedig túlnyomóan agyagos palák alkotják. Az már most a kérdés, vannak-e ezekben az srétegekben szerves maradványok? Ha
horpadásaiban
bizonyára lesz terjedt el az
tengerekbl keletkeztek
meg
ezek a rétegek
is
e lerakodások,
nem rizhették volna hemzseg faunájának s
miért
az akkori tengerek
jellemz flórájának nyomait? Más tengerek kövületei ránk maradtak, miért nem hagyott volna ránk emléket az stenger is? Trilobitákkal, a hármas páncélu rákoknak elterjedt sok fajával nem kezdhetjük meg az élet sorát; keressünk tehát egyszerbb, igénytelenebb alakokat, melyek szerénységükben
A
fejldés egymásutánjának
e
méltán
követelményét
elül
állhatnak.
eddig
többen
235
mondva
csinált
s-szervezetekkel kívánták kielégíteni. Eophytonnak,
Cruziannának, kivált pedig Eozoon Canadensenek nevezte'k el azokat az állítólagos s-szervezeteket, melyekre ép az s-hegység rétebukkantak. Valamennyi
geiben
den
bizonyult, „in
—
Credner
a
képzelet
játékának
—
Ur-Qneissformation
der
írja
glauben einige Geologen Resté sehr niedrig organisier-
(Eozon
ter Tiere
slény
ily
Kalksteinen
=
—
hajnal-lény) erkannt zu habén
sicht, welche jetztwohl als wiederlegt gelten darf
deshalb vor, die bis dahin als „azoisch
Schichtenkomplexe, weil
An-
eine
und schlagen
(életnélküli)
ihre Bildungszeit die
in
—
bezeichneten
Morgenröte orga-
nischen Lebens gefallen sei, „eozische" zu nennen. Vor beiden Bezeichnungen verdient jedoch diejenige als „archaisch" den Vorzug, weil sie die noch offene Frage, ob zur Zeit der Ablagerung jener beiden Formationen organisches Lében bereits existirt habé,
Mások a grafit kzetben akarták a régi szerves világ maradványait látni azt gondolták, hogy a grafit az elszenesedésnek végs fázisát jelzi, mely gánzlich unberührt lásst." (Elemente der Geologie.)
;
szerint a citot,
növény-rostok barna szenet, majd kszenet, azután anthra-
végül grafitot képeznek. Mivel pedig hatalmas grafit-rétegekre
bukkantak az shegységben, följogosítva érezték magukat az svilág életének maradványait a grafittal azonosítani. Más érintkezési pontja nincs képzeletünknek, melyhez az
Az Eophyton, Cruziana és Eozoon nem nyítanak semmit az stenger lakottsága mellett, egyszeren
s-életet hozzákösse.
mert azok a fölösleges
nyomok nem
a
szerves
most már szót pazarolni
ket.
A
lálni,
melyek nem vízbl, hanem
is
grafit szintén
elfordul;
mer
nem
bizonyít,
maradványai.
élet
sem
senki
;
veszi
Ezekre
komolyba
mert oly skzetekben
tzbl
bizoazért,
is
ta-
meteorkövekben rendszeresítési hajlandóságnak engednek azok,
kik analógiákon indulva
el,
a
grafitot
lettek s
is
szén
a
átváltozásainak
sorába sorozzák. Különben e réven a lehetségek korlátaiból soha
sem lépünk
ki
s
nem nyerünk
növényrostok termékének
azzal
tartjuk.
sem semmit, ha
a
grafitot
Ez esetben be volna bizonyítva,
hogy a tengerben is az állati, mondjuk trilobita-létet a növényvilág néhány alakja elzte meg. Ki tagadná ezt? De azért magának az állatvilágnak a kezdetéhez a grafit-nyomok
el
nem
vezetnek.
Nathorst a geológusok és palaeontologusok sejtelmes reményeivel
szemben nagyon zárkózott,
hogy az s-kzetek
st
határozottan
kimondja,
rétegeiben az életnek régibb alakjaira
nem
fo-
:
236
gunk akadni soha.
Érvei,
melyek a szilurkorszakon
el-
való
túl
nyomulást kizárják, a következk. Az ó'skzet, mely az stengerekben képzdött, jegeces alkatot nyert, tehát elváltozott s e fizikai elváltozás által minden tömecsét régi helyzetébl valamikép kiemelte s
helyzetbe hozta; szóval kiforgatta.
új
bels tömecs-
Ily
elhelyezkedés mellett kivesznek a finom lenyomatok és kövületek.
Második érve
hogy ujabb kzetrétegek,
melyek az srétegek fölött terülnek el, szintén egészen kövületmentesek, jóllehet máskülönben igen alkalmasak volnának a kövületek megrzésére. Ha tehát ezekben a rétegekben nincsenek fosszil-maradványok, hogyan remélhetünk ásatag formákat azokban a hegységekben melyek nemaz,
—
zárja be hogy régiebbek, de el is változtak. „Ich wage demzufolge zu behaupten, dass ein solches fejtegetését Nathorst Vorkommen unmöglich ist, und das die Fossilfreiheit nicht aís ein
csak,
—
zufálliges,
sondern
zu betrachten
(Neues Jahrbuch
Paláontologie. 1892.
Ime az
élet
wesentliches Attribut des Grundgebirges
als ein
ist."
III.
kutatásának
vágva
van
el
az
köd
;
els tengerek
borul
okmányának betit; az okmány
a
szülöttjei
kezdetének nyomait; jegecek élével
kiirtották lapjaikról az élet élet
útja
skzetek,
palaeontologia szemére. Az
vakarták az
Geologie und
für Mineralogie,
füzet.)
olvashatatlan
kilett.
Ime a palaeontologiának s a biológiának árnyai, melyeket nem fogunk földeríteni de dacára ez árnyaknak, a palaeontologia ;
szolgáltatja a geológiának a legkáprázatosabb s
legragyogóbb gon-
golatokat. Ezek elseje:
Bár nem tudjuk benépesíteni a fauna és flóra konkrét alakjaival az stengereknek mélyeit, annyi bizonyos elttünk, hogy élet volt bennük. Minek legyen világ, ha nincs élet rajta? E gondolat
Az
közvetlenül evidens elttünk.
alkalmas volt
rá,
hogy az
életet
élet jelentkezett,
hordozza a
mihelyt
sz. írás
a
föld
szavai szerint
monda: teremjen a föld zöldell és maghozó füvet és gyümölcsöz fát, mely gyümölcsöt hozzon neme szerint és terme a föld zöldell és maghozó füvet neme szerint" s ismét „hozzanak „és
:
elé a vizek
csúszó-mászó
„hozzon ln." (Gen. 1. 11, s ismét:
alkalmas
élet,
föld hátán.
E
Az
úgy
él
elé a föld
29, 24.) ki
is
lényeket és szárnyasokat a föld felett"
él
fejlett
élet volt a
lényeket nemeik szerint ... és úgy
S valamint
jelentkezett
változatos, csodálatos
fejld
gondolat nagy problémák
a
földön
az
sorokban a
világ kitevje. elé
állit,
melyekre
késbb
térek.
:
237
Maradjunk ez alkalommal a tényéknél, annál
mely a
ténynél,
a
palaeontologiának a geológiával való összeköttetését bizonyítja.
Az stengerek kora óta lefoglalta a földet. kideríteni.
a világ,
bámuló is
a föld nincs élet nélkül, s ez az élet
melyet régen
nem
seregeit
beláthatlan világ
tudomány képes
foglalás mérveit csak az üj
A modern tudomány mutatta
élettel,
kásainak
A
szemei
is
hogy
ki,
sejtettek,
van telve
mely parányi mun-
górcs csodáiban
a
Bizonyára ez az
eló'tt.
élettel
léptette
a
el
élet ott is serken,
ott
pompázik, hová látócsöveink nem érnek, az ég azúr mélyeiben
úszó ismeretlen világokon.
Nem A
nem övé
a szervetlen anyagé a világ,
szervetlen anyag csak tartója
Az
terepe az élet kialakuló gazdagságának. élet a
;
az életé a világ.
bbájos pompának,
e
valóságnak hatalma és óceánja, az
élet
az
gördíti
—
csak
r a földön,
az
min-
hullámait
denfelé a mindenségben az égnek számtalan földjein (Les terres du ciel).
Nincs eltte rejtek
;
a tenger mélyeibe épp úgy hatol
a hogy fölkúszik a hegyek magaslataira
;
játszik
enyeleg minden porszemmel, hogy azt megtermékenyítse.
vidékek jéghegyei
alatt
bujdosik az
élet.
le,
Nemcsak
A
nemében nem
is
sarki
mondható szegényesnek, hanem
alakokban tetszik magának. A úszó jégdarabokon 50 alakját
78..
sark-
apró
górcsövi,
James
méretekben dolgozik szüntelen a két jegessark közelében.
Ross délsarki expedíciója kimutatta, hogy e
mint
minden vízcseppel,
világ
csinos,
északi szélességi fok
maga
a
kecses az
alatt
meg a kovahéjas polygas1242—1700 lábnyi mélységbl 68 faját tereknek. Az Erebus-öbölben húzták ki a polygastereknek és phytolihariáknak, mialatt a mészktalálták
héjas polythalamiának csak egyetlen egy képviseljére akadtak.
A el
mélység nem
riasztja az életet.
A
tenger mélyeiben terülnek
a tengeri flórának kísérteties tündérligetei; furcsa, csillámos állatok
pihennek a világos zöld, majd vöröses, másutt ismét lilaszinü sznyegen. Medusák lejtnek szerteszéjjel, mint a tenger néma harangjai, mintha lejtésükben ki akarnák fejezni a tenger szüntelen hullámzásának ritmusát. S valamint a tengernek mélyeibe hatol az élet úgy törtet le a föld üregeibe is, nemcsak a bányásznak nyomában, de elfekv
barlangokba
is,
melyekbe csak az esvíz szivárog
a jégárak hasadékaiban találkozunk az élet szerény képviseli-
le;
vel
rejtett
;
a Discerea nivalis a sarkvidékek s a
szaporodik
el
Humboldt. Kosmos
magas hegyek hómezin
pirosra a szepltelen
s festi 1.
224. lap.)
jégcsillámot.
(A.
von
!
!
238
górcs
Mióta a határa
élet
fegyverezi föl
„Tekintsük meg,
!
írja
szemnket, azóta
az
kitágult
Jáger, a természetnek háztartását,
ahol minden egymásba fogódzik, s egyik a másikból
Micsoda
él.
képezi az életnek alapját, mi foglalja a természetben azt a helyet,
földmves
melyet a szállít
foglal el a társadalomban, ki kenyeret és húst
stermel
a fogyasztónak? Ki a tulajdonképeni
a természet
mely mindennek élhet eledelét képezi s létföltételét alkotja az él teremtmények csodálatosan fölépült pyramisának, melyen az ember áll. Ki e pyramisnak az alapja? Az infusorium, a mikroskopikus lények, melyek mindenütt jelen vannak, akár csak a Mibl élnek a vízben él állatok számos embryói ? Teremt. Az ázalagok hemzseg tömegbl, mely körülöttük nyüzsög, melymaguk ben egyre dúskálnak- hogy miután kifejldtek, ismét szolgáljanak étkül más állatoknak." (Wunder der unsichtbaren Welt, enthült durch das Mikroskop. 11.1.) Az ember szája tele van mikroséletében? Ki volna más, mint a górcsövü
mindent
és
állat
növény,
áthat,
.
.
.
k
k
segítik el az emésztést a legkopikus lényekkel beleinkben szebb skarlát ajakon ott virágzik az a penész-flóra s az infusoriumoknak láthatatlan faunája. A bornak, kenyérnek erjedését az ázalasterpuhítják a kemény, nyers természetet, gok végzik; ;
:
k
k
meli
az életnek.
íme
van
élettel
tele
az óceán,
élettel
is,
így volt az aránylag mindig.
Az
életé
leveg,
a
láthatatlan élet a látható életnek útjait készíti
az
!
S
a
víz,
s
e
így volt ez ezeltt
egész
föld
;
minden
csepp és minden porszem. De ha az életé minden, akkor a föld csak élet miatt van s rájövünk arra a szoros kapcsolatra, mely a geológia és palaeontologia közt tényleg fonnál s mely a geológiát ráállítja
a palaeontologia útjára, arra az útra, melyen a geológiá-
nak a dolog természeténél fogva haladnia
kell,
zel kívánja szétlebbenteni a régi világok titkait.
barátnéjához.
Ha
ha szerencsés kézRagaszkodjék e
kifogy eszközeibl, ha útját szegi az
h
r, ha
tanács-
gondolat az áll a régi korszakok néma éjében: a ment számára mindig az élet lesz; ahhoz kell fordulnia, annak alakjait
talanul
kell
szemei elé
idre.
A
állítania, s
bizton
eligazodik
ismét
legalább
egy
hasznossági érdek tehát a geológiát a palaeontologiához
utasítja
Ez az egyik gondolat; a másik, melyrl rögtön szólunk, az
elbbibl
A
folyik
geológiának a palaeontologiával való szoros kapcsolatában
239 nyer kifejezést a geológiának filozófiája. Mi legyen a geológiának filozfiája,
mintegy képlete, mely az egésznek irányát bels termé-
szetét célját, fejleszt gondolatát alkotja?
Minden tudomány elbb-utóbb
eléri
a
fejlettségnek
azt
a
midn önmagának képletével, vezet és fejleszt gondolatámidn áttör az adathalmaz göröngyein mint a
fokát,
val tisztába jön
;
hantokon s átnézetben és egységes fölfogásban kifejezi tartalmát. Legnagyobb szükségük van erre a szellemi tényre a tapasztalati tudományoknak, hol a töméntelen, összehordott anyagot rendezni s számára egységes formát teremteni kell. A gondolatideget kell a nagy laza testben föltalálni. Ez által megértjük a részek szerves összefüggését, azoknak egymásba kapcsolódását gyökerébl ki szemeink eltt befejezett, koronás fává az illet tudomány. csira a
;
n
Gyönyör
kísérletekkel találkozunk e téren. Beszélnek a tör-
a biológiában ténelem filozófiájáról, a mvészetek filozófiájáról iparkodik az életet is küzködik az ész rengeteg adathalmazzal s ;
átfogó, egységesít gondolatot nyújtani
:
winizmus, a biológiának filozófiája akar
az evolucionizmus, a darlenni.
Lehetséges, hogy az alsóbb fokon álló tudományokban, elszigetelten s csakis
önmagukban
meg nem
tekintjük azokat,
ha
talál-
Vagy ha valamikép meg míg az alsóbb tudomány koralsóbb tudományt a felsbbnek látai közt maradunk; de ha az gondolatait a felsbb tudomány gondolataival tekintjük s lépcsjéül
juk a filozófiába beill nagy gondolatot. is
volna bennük, kifejlésre
szellemi hierarchikus
nem
viszonyba
jut,
hozzuk,
ha
felemelkedünk
oda,
hová az alsóbb tudomány természeténél fogva mintegy bels graviakkor kigyulad szemeink eltt a tudomány e sorának is gondolata s megértjük filozófiáját. Ez az tációjánál fogva hajlik és siet:
egymásba fogódzás, az egyiknek a másikba való átmenete aszerint jelentkezik, a mint a tudomány az adathalmazt földolgozta s formába, egységbe öntötte. így pl. a geográfia kezdetben csak a föld s
a tengerek eloszlásával, a folyók
késbb
dött,
jára tért át zik,
s
;
s
a föld geográfiájából a látta,
hogy az
hogy a
élet a
hegységek irányával bíbelnövények s állatok geográfiá-
föld sajátossága az életben visszatükrö-
földnek és sajájságainak felsbb
hanem
rend
kife-
népek geográfiájára; a az emberi élet föld térképei mintegy más színeket kezdtek ölteni elterjedése színezte már a földségeket; kimutatta, hogy az ember-
jezése.
Ezzel
sem
érte be,
áttért a
;
fajok mint terjednek
el
zónák, klimák szerint; kutatta a bevándor-
240 anthropologiai
lás irányait;
fzött
jegyei<et
a
térképek jellemz
vonásaihoz. Mily beszédes és mélyértelmü e tudományok világos-
ságában a jó térkép. A Revue Catholique des Revues (Paris, 1896.) Lapparent egy fejtegetésére utal, melyet e kiváló geológus a tér-
képek olvasásának mvészetérl tartott; kifejti benne, hogy a geográfusok a térképeknek igénytelen alakjain túl titkos harmóniákat födöznek föl a föld arculatán s hogy jó térképek szemlélete nekik annyi élvezetet nyújt, mint amennyit a zenész merít szép partitúrák olvasásából.
Íme a geográfia hová ágazódik el alsó kikezdéseiben csak esetleges adatok gyjteménye; késbb az adatokon átverdik a gondolat s a lét különböz fokait harmonikus egységbe olvasztja. ;
Ugyanezen a nyomokon halad a geológia
s az asztronómia.
Meglátszik mindkettjükön, hogy miután leirták a földet s deket, miután
kikutatták fejldésüknek
fázisait,
heveny-folyó, majd szilárd halmazállapotokat tüntettek
betetz
koronázó gondolat saikat és nézeteiket, hogy e föld és az
is
azon
földek, csak
fizikai
egyebek mint
melyekbl
s
a
létföltételei
földnek koronája az
szavára eláll az
kozmikus
asztronómiának és
élet a
mindenség
filozófiája.
más alakokkal
vetett állapot
vált
termföldek,
Valamint e parányi
úgy a „világok óceánján" is átreszket, átvetdik az élet fenékhulláma. Élet a föld ez a
célja;
Mihelyt
föllép alighanem a csillagokon
más
élet.
égi
nem
térségek
e
élet,
átvillan az élet szikrája,
célja;
hogy porhanyóssá
kutatá-
mondjuk
testek,
égi
föl-
végre
föl,
összes
terelik
az életnek;
széttúrt, fölszaggatott,
Teremt
alá
a
melyekben majd
lehetett,
az élet;
is
a
föllépett a
más
népesíti be a földet;
csak átmenetül szolgál
geológiának
más
és
minden
teljesebb,
a
melynek koronája itt a földön az ember. Kérdezhetjük azonban még mi az oka annak,
az
s
földön
s
világban,
közbe-
ilyen
tökéletesebb
életre,
:
mindenütt életbe hajlik
át s erre
már csak
hogy
a
a filozófia felelhet,
lét
még
pedig kimeríten s biztosan.
szépségét,
maga a tökéletesség ismét magában van egyre tökéleAz vég nélkül. Az életben fejtheti ki a természet a maga mely az alsóbb fokokon még szk korlátok közé
szorult;
áraszthatja ki báját és kellemét;
Az
élet a létnek
tökéletessége s
beláthatlan távlatokat nyit.
tesebb élet
s
itt
boldogsággá a
tehát filozófiája
is.
lét
s a
életben
itt
fejlik
ki
örömmé
boldogság ismét az életnek koronája,
:
241
A
természetet mindenütt báj
ismeretlen
magát
a
világban
melyet
jellemzi,
az
s
isten az.
:
varázs
és
melynek forrása láthatatlan, de azért nem Isten rejlik minden mögött, isten fejezte ki
hordoz és élvez
élet
mivel
s
e
végtelen
a
kifejezés
és
szeretet
bség, a öröm, melyet a teremtésbe árasztott, a szeret s lelkoncepció nagy méreteit dicséri. Teremt vágya volt,
öntetszés természetes szenvedélyességével történt, azért a varázs, az
kesül
végtelen boldogságát kifelé közölni a
boldogság
dogságot, tehát
életet,
teremtsen. Az ilyen
létet,
lét
boldogság nélkül; az
;
kitört,
nem
ilyen
kicsordult a végtelen s
hogy bolmelynek virága a boldogság legyen,
örökkévalóságnak
kilépett
lehet
örvényeibl,
szépség,
létnek a
teljes,
varázs,
a
édesség,
báj,
boldog életbe
kell
gravitálnia.
A
végtelenül boldog Isten, szeretve
s
szeretetbl
teremtett;
mi legyen akkor ez a teremtés más, mint az életnek, a boldog, teljes életnek árama, mely belle ered s beléje tér vissza?
Ne
tartsuk e gondolatmenetet költi
ömlengésnek;
valóban
A
fölhozott
nincs ismeret, mely ennél igazabb és reálisabb legyen.
fokokat senki sem vonhatja kétségbe; ha
ám
szolgáltassa ezeket az inductio, a
deti
a világban lépcszet van,
:
egymáson
föl
élet
.
.
ságba szakad lét telje
öröm
szervetlen
:
még
a
tetszik a filozofálás, is
azt
hir-
melyben a lépcsfokok
anyag,
tökéletesebb,
teljesebb,
.
nem
tapasztalat; ez
növényzet,
felölelbb
élet,
így épülnek állatvilág, emberi
mely
a
boldog-
öröm
bele,
mint folyam az óceánba. íme az
mer
tapasztalatnak szerény kimutatása szerint
lüktetése végig a földnek s a
létnek
erezetén
lett
a
is s
az
ugyan-
adja
ennek a létnek ésszerségét. Nem a némán borongó, öntudatlan nem a fájdalomba borult öntudatos lét, hanem az öntudatos öröm és élvezet a létnek betetzése; az elbbiek észszertlenek, csak az utóbbi észszer s észszer azért, mert állítás s nem tagalét,
dás;
végs elemezésben észszer azért, mert isteni. A létnek s az életnek e mindent összefoglaló
jellemezte Faber William,
Némelyek
azt
a fájdalom.
mikor az örömrl, a
mondották, hogy az
De
akik
így
öröm
vélekednek,
teljes
ran mélyen rejlik s
lelki
öröm mélységesebb
Prohászka: Föld és
ég.
ír
azoknak nincs helyes és
a szenvedés könnyen felvetdik
;
valami mint a fájdalom.
világ szíve, hol legizzóbb lángjai
létrl igy
sekélyebb mélység mint
szerencsés fogalmuk Isten teremtésérl. Igaz, hogy az
azért az
filozófiáját
iznak, a
öröm gyakde talán épp
A
szellemi,
mély öröm.
Rajta 16
;!
!
242 nyugszik a fájdalom világa
jól
is,
megértjük azt
átértjük,
örömnek
szolgája.
A
k
mint alapon. Valamint minden
nedves, ügy minden bánat alján
alja
öröm lappang
hogy a fájdalom
is,
ha életünket
s
utóvégre
fájdalom az idó'nek árnyéka, de az
az
is
öröm
az
Az öröm hozzánk szegdik, mert hozzánk társül, bárhová megyünk Isten teremtményei vagyunk sugaraiban fejlik ki a teremtillata ömlik ki körülöttünk. Az ménynek igazi szépsége, mely elbb nem volt észrevehet rajta. Öröm van mindenütt, ahol az Istennek dolga van. Csak egyetlen örökkévalóság
állapota ...
;
egy helyen nincs
öröm
s az a hely kivételes
sötétség törvénye alatt azért, mert
denen az öröm bája van
nem
elárasztva,
törvény
alatt
áll,
a
akart világosság lenni. Min-
ami
Boszankodunk
Istené.
hálátelég soká gyászolni néha, hogy halottjainkat nem lanságnak és méltánytalanságnak tartjuk e gyors feledést eiköltömagával zöttjeink emléke iránt.De nem mi vagyunk ennek okai
birjuk
;
;
hozza e feledést az élét rugalmassága. Szivünk felfelé szökel, mert Isten van fönt. Nem segíthetünk magunkon még vérünk lüktetése is élénk, tehát örvendetes, mert az élet nagy adománya az Urnák. ;
S végre öröm és fájdalom nincsenek ellentétben. A fájdalom az örömnek alkonya; árnyék, mely örömre borul; homály, mely melynek köszönhetjük, hogy a fénynek szépségét emeli, éj,
—
minden reggel
a feltámadásnak
élnek, mert testvérek.
Az öröm
örömében hasadjon
ránk.
bik; de a fiatalabbik fog meghalni, az öregebbik akkor
az emlékét fogja rizni, lesz,
—
kedves emlékét,
részét képezi
1.)
Mily fönséges szavak
kezések keretébe
;
!
nem
Talán
illenek bele geológiai érte-
de a geológiának filozófiája
átolvassa e sorokat, okvetlenül rájön, hogy igazat
geológiának
filozófiája s a létnek célja,
dezbb
így kell neki lenni,
az
;
hogy vezet
vitt rá,
gondolatát e szavakban ecseteljem s aki gondosan és
élet
már csak
mely annyira kedves
hogy az égben majd a boldogságnak kiegészít
(Betlehem, 487.
Együtt
az öregebb, a fájdalom a fiatalab-
a minél
érz
lélekkel
mondanak
:
a
teljesebb, örven-
mert Istenbl való az
lehelete,
t
képe s utánozza Ugyanezen eredményre jutunk,
ha a világteremtésnek
célját
ugy
gon-
kutatjuk.
Valamint gondolatból és szeretetbl való a
nem
virágzik.
Ez az fölismer és
világ
míg abban ki meg nem szeret gondolat vagy mondjuk
dolatot és szeretetet sürget s addig
áll,
!
243 inkább ez a felismer szeretet képezi az Isten csak értelmes teremtések
nyújthatnak
melyet a bölcsészek
nativa,
dicsségét,
Helyes
neki.
a theologusok állítanak
s
melyet
az
az
alter-
„Ent-
föl:
weder eine Körperwelt mit erkennenden Wesen, oder gar keine Schöpfung; Stofferschaffung für sich allén betrachtet wáre ein Gottes unwürdiges, seine Glorie vereitelndes und darum unmögliches Schöpfungsobject." (J. Pohle, Die Sternenwelten und ihre
dicssége tulajdonképen csak az értelmes hymnusát más nem zengheti. A hymnus költje sokáig váratott magára; sokáig emberi fogalmak Bewohner.) Az
élet
szerint
t
isten
öntudatában csendül meg; de megjött végre
;
várta,
t
is
meg
amint
;
jönnie
kellett
addig
;
is
töre-
kereste s kifogyhatlan teremtésekben elállítani
kedett a természet.
E szempont, melyet
egyike
elértünk,
itt
palaeontologia
a
legszebb vívmányainak s leghasznosabb szolgálatainak Álljunk e fönséges szempontra s
tekintsünk
palaeon-
a
át
tologia és geológia korszakain.
nem
Sokáig, nagyon sokáig
földön
azután
megindultak
geológiai
századai és évezredei. Ki tudná
megmérni
mely
legömbölyödött
háboritlanul
megkezddött
szakadt,
nem
egyáltalában
a másik.
más
mást
kszén-korszakban
feküdt neki
faunát és flórát hivott a létbe
hogy
rajta, ;
alkotásainak
miután
s
Triászban,
a
;
a
ez irányba hajtotta
remeklését,
midn
t
állatvilág
lyában,
míg az embert megmintázta?
lehetett virágja s
reflexió,
legyünk
s el
koronája nélkül?
meggyzdve, hogy
a
hogy mire való a
világ
ember
Krétában
kifejlesztésének
élén
érte
el
megjelent
az
s
itt
kísérletezések
homá-
lehetett nélküle a teremtés,
ez
kelt
a
nehézségek az emberi gon-
dolkozás korlátoltságában bírják forrásukat. Mi érteni,
s
Ha nehézségeket e
élet
harmadkorban
a
állatvilág
ember. S hány millió évig tapogatódzott
el
Jurában,
teremt géniusza
az
az
Szilur-korszakban,
míg végre
;
szárazföldi
vége sietni
sietett,
mintázta
és a
életfonalát,
egyiknek
az
nem
a
számitatlan
korszakok
természet
ismét sajátos fogalmazásainak hódolt meglátszott
e
élet
lehetett,
korszakok
szokott; lassan dolgozott
alakjait;
a
A
nem
mert
volt,
a
;
nem
nélkül s ime,
meg-
birjuk
maga
a
ter-
mészet úgy mutatja be magát, mint amely nélkülözni tudta számitatlan évezredeken keresztül az embert. Mi a lét érthetségét az é'etben látjuk s az életet
magát gyors
értelmes, erkölcsi, boldog élet felé;
rohamban szemléljük az roham ez, mely apró
miféle
16*
244 léptekkel, szinte észrevétlenül halad
még megtisztel
E nehézséggel szembe
zésére.
ségbe
kifejezés volna
nem vonható
célja
a
állítjuk
tényét; tény
A
felé!
csigalépés
a természet lassúságának világfej ló'dés
hogy a
tán
jellem-
biztos,
két-
világ fejlik és élni akar;
az evidenciának fénye, mely a palaeontologia homályából árad felénk; ezen a megdönthetlen tényen nem változtat az emberi érzés, a gyorséietü lelkeknek röpke benyomásai, melyek az emberi élet szórakozó, ruganyos és rövid emlékezet bensségébe vetdnek, egymást kergetik, egymás nyomait elsöprik. Az ember kiállhatatlanul hosszú s unalmasan lassú idnek nézi azt, amikor nem volt a földön. A tanulság csak az, hogy Isten malmai lassan rölnek nemcsak az erkölcsi világban, de a koszmosz életében is, st ebben még lassabban; életünk nem alkalmas arra, hogy e nagy mvek kerekeinek egyetlen percenését átélje. A mérték elnyom, elbódít; az Isten koncepcióit a véges ész föl nem értheti s céljait a maga életével s annak törekvéseivel nem azonosíthatja. H igyuk azt el a célszerség gonolatjait is sokban
ez a belátásnak,
;
meg Mi
kell változtatnunk,
azt gondoljuk,
csillagokat fölött
is
ha az igazságot
megközelíteni
kívánjuk.
hogy minden az ember miatt van s tán a távoli gondoljuk odatzve az égre, hogy álmaink
azért
virraszszanak
s
álmatlanságunkban
az
Isten
nagyságáról
meséljenek; azt gondoljuk, hogy minden fszál, minden virág, az is,
mely az Orinoko serdeiben
gondoljuk, hogy az
erdk
az
ember
s az
alkony
nyílik,
árnyainak
miatt
van
;
azt
színeinek játéka,
az a kék, zöld, ibolyafény, mely a tárgyakról tükrözdik, az ember
azonban óvakodjunk az emberi mértékektl, mikor óvakodjunk mindenütt, a hit titkaiban épp úgy, mint a teleologiának, a célszerségnek fölfogásában. E fölfogásnak csak az alapgondolata igaz, az, hogy a természet életbe vágyik, életet sürget, még pedig annak legteljesebb s legtökéletesebb fokát a szellemi életet. Ennek hordozója az ember s mivel az, azért azt is mondhatjuk, hogy sürgeti, keresi a teremtés, aminthogy meg is találta. Minden tehát érte van a fejldés irányát tekintve, de nincs érte minden az élet vonalát nézve széltében és hosszában. Még kevésbé van minden az egyesekért, az egyes miatt van
isteni
;
dolgokról szólunk;
:
t
emberekért. típusait.
A
természet
Azoknak
nem
viharedzett,
t
szentimentális és
életers
nem
alakoknak
kényezteti kell
el
lenniök,
méltóknak a küzdelemhez és vajúdáshoz. Legkevésbé képzelhetjük pedig azt, hogy az ember az egész világban lefogja a termé-
el
245 szetnek
értelmi
számára
s
kizár
létbe s boldogságba minden más alakot.
Nem
vágyó
fejldését a
maga
az élet más csillagokon más életet, más úgy van értelmes teremtményeket alakíthatott; elérhette bennük is koronáját,
;
melyet a földön az emberben
az égi földek,
az
úszik
azért
ért el.
Azért vannak ott azok
mélyében
ég
a
világok
óceánja,
melyhez képest a mi földünk csak parányi égi test. Nekünk a mi földünk imponál nagy vajúdásaival, mert kicsinyek vagyunk; imponál érthetetlen, hosszú évezredeivel, mert tiszalegyek vagyunk s
ugyancsak imponál érthetetlen
menetével
fejló'dési
saitól s
egy helyes, de túlhajtott
és
kimagya-
benyomágondolatnak, az emberi élet magas
rázhatlan céljaival azért, mert mi a mi parányi
fejldési fokának varázsától elkápráztatva,
nem
létünk
birjuk
megérteni,
hogy az ember mégsem minden s hogy van kivüle okvetlenül sok más, ami a világrend megítélésében latba esik. Tehát rendet, egymásutánt, fokozatos tökéletességet s fejldést mutat föl a palaeontologia s e gondolatokat beállítja a geo-
magyarázó gondolatot ébreszt néma krétegek között.
lógia szolgálatába s értelmet, általuk az érthetetlen s
föl
Azonban, miután a fejtegetések sora a föld s az élet viszonyának e széles áttekintésére segített, mulasztást követnék el, ha e
kikezdett
össze.
St
magában,
rejthetne
tenk
s
gondolatokat egységesebb
világnézetté
nem fzném
az élet általános uralmának fogalma bizonyára veszélyt
le
ha
nem kötnk
csak s
elvontan
s
általánosságban
nem korlátoznók
a
életének fölismerésével. Ezt a ragyogó s mégis
világok
tekin-
tényleges
zavaros fogalmat
nem hagyhatom magára ezt tisztáznom kell, különben tévelyt és vonna maga után. Ennek okáért röviden ki kell térnem ;
félreértést
hogy a mai tudomány szerint, mennyire terjed ki az élet a nagy mindenség világrendszereiben. E kérdésnek szellztetése sok érdekes vonatkozással szolgál más problémákra is
arra a kérdésre,
s hathatósan segiti világnézetünknek kiépítését.
Miután e
nagy
kirándulásról
a
mindenségbe
visszatérünk,
egymásba fonódó ösvényét, annál is inkább, mert sikerült már kimutatnom, hogy a palaeontologia a geológiának természetadta barátnéja és okos kísérje és sejthetjük is, hogy a palaeontologia mint termékenyíti a geológiának mezit. követni fogjuk a föld
A
világ
s
múltjának
az
s
élet
fejldésének
jelenjének
helyes
megértésére
ez
a
;
246 különösen
fegyerbarátság
majd
;
váltva
két
gondolattal,
két
jelleggel
az egyik a világok egymásutánja, mely a élt
áolata és
és halt
;
földön
a másik az evolúciónak, a fejláésnek
szolgál
egymást a gon-
ténye; mindkett megérdemli hogy megfontolásunk
gyává tegyük
s
gazdag gondolati tartama
által
a
Teremt
tár-
nagy
gondolataihoz emelkedjünk.
Három értekeznem
kérdésre kell
az
kell
égi,
tehát
a
a régi s a
következkben
fejld
megfelelnem
világokról.
XIV.
Égi világok. Minek az anyag, ha nincs rajta élet? ez volt az elz fejeargumentuma az anyag s az élet közti bensséges összefüggés kimutatására. Ez érvet elfogadtuk s ez érv nyomában az emberi gondolkozás csakhamar paradicsomokká varázsolja a távoli csillagokat. Flammarion költészete e részben eléggé ismeretes s nyomaiban járnak többen s még a német józanság is a zetnek nagy
csillagvilágok benépesítésére
und
Bewohner"
ihre
indult
ki
Pohle „Die Sternenwelten
mvében. A modern természettudomány
c.
szívesen veszi ezt a gondolatot, mert jól tudja behelyezni a
mikus
fejldésnek
valamikor
élettel
rendszerére;
ahol anyag van, ott az
nem
kiverdik
élet is
minden
szükségessége kizár
—
szerinte
bontott földdé lesz: az
minden
mikor mindenütt
üt a
teremtsen
;
fejldés
fizikai
mint különálló
szorul semmiféle értelmes rendezre,
latot fektessen s rendet
A
rajta.
célszerséget,
csillag és nap anyag virága s
az
élet
ki
koz-
a világba
elvet,
gondo-
az élet az anyagból van s vala-
fejldésnek az az órája,
melyben
az
élet
kivirágzik.
íme
igy
összekeverni.
szoktunk általánosítani
Nem
tagadhatom
egymással
s igazat s tévelyt
meg magamtól
az
azt
élvezetet,
hogy a csillag-világok életének elképzelésén, amint az a modern tudományban divat, ki ne mutassam az igaz gondolatnak általánonem tagadhatom meg magamtól azt sítás által való megrontását az élvezetet, hogy föl ne tüntessem ezen a példán azt, hogy meny;
nyire tartózkodónak kell lennünk, ha az objektiv rendet a valóság
megismerni kívánjuk. Az ismeret gyakran szolgál valamiféle összeköttetésnek és összetartozásnak belátásával, amilyen pl. ez is, szerint
hogy az anyag
s az élet
valóban összefügg,
de
ezt
az
összetar-
tozást lehet helytelenül fölfogni, lehet egyoldalúan értelmezni, lehet általánosítani
s
oly
terjedelmet
adni
neki,
hogy
az
eredmény,
:
248 melyre jutunk, teljesen túll a célon s meghaladja az elvek érvénye'nek kerületét. Másrészt e kérdés tárgyalása nagyszer világosságot áraszt a föld történetére
is
szempontot
s új
nyit
annak helyes
fölfogására.
Az alapos fejtegetés céljából ismertetnem kell elöljáróban a csillag világok megteremtinek érveit. Az els érv, melyre támaszkodnak, az elz fejezetnek gondolata, hogy az élet a világ célja, úgy értve a célt, mint betetz, koronázó alkatrészt; „Kosmisches Lében als Zielpunkt der Philosophie der Astronomie" a tudomány a kozmikus életben szerves ;
betetzését kivirágozni.
benne
s
látja
—
a világnak.
A
világok fejldnek, sietnek az életben
Ezt a gondolatot elfogadtuk mi
mély bölcsességet sejtünk benne
refrainje, ez sóhaja.
Lesz
is
:
élet,
gyönyörködünk
is;
ez a
élet,
világok
a világban élet; ha a metafizika a dolgok
akkor meg lesz valahol az a megsóhajtott élet; le nem maradhat a világról; de más kérdés az, vájjon hol lesz s kiváltkép mily mértékben lesz meg. Ha az anyagnak összeköttetését az élettel fizikai kapcsolatnak gondoljuk s rendjét az életben gravitálni
látja,
nemcsak metafizikainak, más szóval, ha az életet az anyagból új elvek közbelépte nélkül magyarázzuk s az életet az anyag chemiai akkor az anyagnak gravitációja az életbe vegyületének taríjuk :
annyira terjed, mint az anyag
ségben mindenütt az
élet
Kopernikus rendszere életnek
csillagok földek, az
maga
:
stádiumába ezt a
az siet
anyag a
nagy
gondolatot közkeletvé
földjei.
Ha
minden-
belépni,
földek,
élet
van
teszi
:
a
rajtuk.
Ez a következtetés ugyan csak analógiából indul ki, a csillagoknak földünkhöz való hasonlatosságából, de ez a következtetés szubjektive oly közvetlen, objektive oly meggyz, hogy Kopernikus hívei mind a csillagok lakhatóságának pártolói. Pohle „Die Sternenwelten
und
ihre
Bewohner"
c.
mvének
kritikusa,
tbingeni theologus Schanz, ismertetésében méltán
„A szerz (Pohle)
fejtegetéseinek
lakhatósága mellett
nyilatkozott;
a
ezt jegyzi
jeles
meg
végeredménye az, hogy a csillagok lakhatók. Fölösleges külön megjegyeznem, hogy átlag én is ezen a véleményen vagyok, mert már tíz év eltt Cusai Miklós nézeteinek ismertetése alkalmával kifejtettem, hogy a jeles kardinális (Cusai Miklós) következetesen járt el, mikor a csillagok a földet csillagnak s a ha akkor következetesen jár el abban is, ha a csillagokat lakhatóknak gondolta. A kopernikusi rendszernek
csillagokat földeknek nézi,
249
még jobban
kifejldése a csillagászok e fölfogását
megersítette.
Jóllehet Galilei a csillagok lakhatóságáról szóló véleményeket csak
okoskodásoknak
metafizikai
mégis maga
emberi vélekedéseknek
s
véleményhez
e
is
tartja,
azért
Rundschau.
(Litterarische
hajlik."
1885. 80. hasáb.)
A
kopernikusi rendszer azóta
anyagból vannak, mint a
egyre jobban
is
kimutatja,
föld,
gnosztikusok és manichaeusok nevetséges
nem
böztetni
dicsségére
tlük az
el
Pohle
érvét
méltattunk s elfogadtunk saját
példája
szerint
külön-
ha tehát a csillagok csak oly földek, mint a
lehet;
mi földünk, miért tagadjuk
További
ezt a
érlelteti
hogy a csillagok oly hogy anyag és anyag közt, a régi
Színképelemzése
gondolatot.
a
az érv a
;
életet?
világcélból
még
kellett teremtenie,
melyet
veszi,
következ
pedig nemcsak
dicsségére, mely az értelmetlen világban
szintén
Istennek a világot
:
de
kifejeztetik,
dicsségére, melyet a természetet fölfogó ismeret
objektív
formális
remekm
a
s
szépségétl elragadtatott szeret akarat nyújt az Urnák az értelmes teremtmény lelkén gyulád ki a formális dicsség, addig a ;
néma
természet
hangos Isten túl
nem
van
nak
és sötét ragyogó lesz az intelligens szem tükrén, imádkozó ajkon. Már pedig az anyagi természetet ;
lesz az
a szellemekért teremtette; az angyalok világa a fizikán
kell tehát a fizikai
:
létben értelmes,
kikhez Isten a világban szól.
lenni,
A
szeret
intelligenciák-
világ az Istennek hang-
tömecsekben rezg szózata; minek a
és éter-hullámos,
hang-
és
fény-hullám, ha nincs hozzá réce- és dobhártya? minek a rezgés,
ha
nem
rezeg tle emberi szív, melyben a
meleg érzéssé
rezgés
válik?
Végül a geológiai
melyek
földön
a
az
szinte kiárasztja az
st minden idt
a
s élet
mikroskopikus fölfödözésekre
uralmáról
bségének
élet
szaruját;
minden
milliméternyi térben megveti a lábát
veszítsen
;
mihelyt lehltek a
A
tanúskodnak.
lávák
s
hordozására a kéreg, azonnal termékenyek
és
lettek
talpalatnyi,
siet,
alkalmas
utal,
természet
lett
a vizek
csíráktól terhes a föld. Bizonyára így van ez mindenütt.
nehogy az s
élet élet-
S minek
volnának azok a csillag-világok képzeletes életükkel,
káprázatos
pompájukkal,
ismeret
szeretet?
De
ha az
nincs
ember
ott
rajtuk
is
értelmes
miatt nincsenek; a
lét,
szemünk hanem bizonyára
elboruló lelkünk csak sejtheti a csillagvilágok pompáját, de
nem
ér
el
odáig;
nem
miattunk vannak
és
mindenség nagyságán
azok,
250 lesz rajtuk
nuszba
értelmes
is
élet,
mely a teremtett valóságot
E gondolatok behatása
mindenséget
vagyunk
a
varázsolni
s
koszorúzni.
élettel
magától a féket
s
megtermékenyül s színpompás világokká ragyogó képzelet el is veti
képzeletünk
alatt
hajlandók
nagy
A
annyira megtetszik
magának
az élet
változatos
hogy a napokat és csillagokat, melyek nézi, melyeken az élet óceánja
világainak elképzelésében, ott
dicshim-
foglalja.
fönragyognak, csak szigeteknek
egy-egy hullámával tajtékozva, sziporkázva átvetó'dik. A képzelet e játékának behatása a gondolatra igen jellemz.
anyag funkciójának tartsák s hogy a világok sorában az anyag örök fejldésének nagyszer játékára ismerjenek. Az általános élet még jobban elborítja Sokakat
elcsábít
arra,
szemét,
az intelligencia
hogy
az
az
élet
az
életet
beláthatlan
távlata
még
korlát-
mechanikának uralmát, miután még az életet is mint funkciót hatalma alá vetette. Ha az élet az anyagnak virága, akkor a célszerség az anyagi létnek veleszületett hozománya; ha az anyag a létnek szükségességével gravitál az életbe, akkor a rendez, intéz kéznek nyoma mint a rosszul informált agynak
lanabbá
a
teszi
ideiglenes szüleménye szétfoszlik s eltnik;
nem szorulnánk
sehol
rendezked észre, pozitív meghatározásokra: szükségszerség és célszerség egybeesik a lét s az élet szoros egymásutánjában. Nem mondom, hogy a csillagvilágok általános életének védi, amilyen
pl.
Pohle, ezt az irányt követné
rinte az Isten
mve,
elveknek kifolyása,
;
ellenkezleg az
melyek
az
élet sze-
anyagi
léten
kivül keresendk. Csak azt állítom, hogy az élet ez általánosságá-
nak kápráztató képei, a világok beláthatlan perspektívája, könnyen az emberrel, hogy az élet nem az anyagból van s hogy felsbb elveknek kell föllépniök az anyagban az élet fölserkentésére. Hozzászokunk az életet természetadta valóságnak nézni s nem különböztetünk anyag és élet közt mint két egymásután következ, elfelejteti
de
nem egymásból
A
lett
világ közt.
csillagvilágok élete tehát szellemtelen gondolatlanságra vezet-
hetne; ezzel szemben a
lános uralmához
melyek az élet állítólag áltamégis annak korlátoltságára utalnak,
reflexiók,
fzdnek
s
igen hasznosak az igazságnak fölismerésére.
Az
élet s
az anyag összevaló, de
hogy mily réven serken
ki
anya-
az anyagból az élet s
élet az
got, arról a
szolgál, mint
hogy mily mértékben követi az mindenség sokkal mélyebb gondolatokkal
;
251 a
költ asztronomok
s
mint
koszmosznak
a
apriorisztikus
ele-
ven íti.
Elször
Elkel
hogy az élet nem oly pazarul van elhintve ahogy a Flammarioni képzelde's álmodná.
azt látjuk,
is
a mindenségben mint
tartózkodást mutat az
miségnek szabadon választott
élet,
nagy, mily végtelen nagy a világ
bizonyára a
úgy
telje
lét
mintha ötletesen önálló
tervei szerint járna s
és virága, de
el.
mily kevés rajta az
ebbl
értel-
Valóban mily élet.
Az
a virágból túlságos
élet
sok
látszik nincs a világban.
meg mindenekeltt bolygó-rendszerünket, a mit e nem nyújt valami túlságos biztató kilátást a világ
Tekintsük
rendszerben látunk,
általános életének fölfedezésére.
A
mi
földi
életünkhöz hasonló életnek
kevés boly-
föltételei
gón találhatók. Az els szerepet ezeknek megteremtésében a bolygónak tömege és súlya játsza. Kis bolygóknál kicsiny a vonzó-er is, minek folytán atmoszférájuk nagyon híg s nem alkalmas arra, hogy a vízpárát hordozza ellenkezleg nagy bolygóknál az atmoszféra nagyon sürü, st folyékony volna; alsó rétegei hasonlítanának az óceán sötét néma vízrétegeihez. Az atmoszférára rendesen nem gondolunk inkább arra reflektálunk, hogy mennyit nyomnánk, ha Jupiterre, vagy Saturnusra vetdnénk; Flammarion szerint egy középalkatú ember a napon 2,000 kilogramm súlynak örvendene. Valóban nehézkes lajhár-féle lényekké nevelne minket egy más világ. Azonban nem a súly a fdolog; a legnagyobb baj az atmoszférának használhatatlan vegyülete volna. Azok az óriási nagy bolygók roppant érc-tömegükkel folyékony állapotukban bizonyára ;
;
elnyelnék az atmoszféra élenyét és
szénsavát, mire megalusznak
maradék-atmoszférájuk pedig olyan volna, hogy abban az tenghet. Ezt a nehézséget siderales"
állítja
els sorba Boiteux „Les
remek értekezésében.
c.
önkénytelenül
is
élet
—
Figyelmünk
a nagy csillag testek felé fordul, ott
nem
terres
—
mondja szeretnk meg-
honosítani az életet s elképzelni, e nagy világok pompáját; de épp ott találunk
legnagyobb nehézségekre,
melyeket
kellékei és föltételei szerint Ítélve, az élettel ki „Si l'atmosphére aerienne d'un
az
nem
életnek
földi
egyeztethetünk.
grand globe massif ne
se
trouve
pas liquefiée par son propre poids, c'est qu'une grandé partié de sa substance,
la
partié la plus disposée á se
comprenant l'oxigéne la
et
matiére métallique de
combiner chimiquement,
l'element carboné, aura été absorbée par l'astre,
de
telle sorté,
qu'il
ne sera plus
252 resté qu'un gaz simple et inactif, incapable de servir a la nutrition
des étres organisés." (Les terres siderales.
et á la respiration
rend du Congrés
scientifique international des
Compte
Cathoiiques
tenu
á Paris, Septiéme Section 285. lap.)
Nagy testeknél a nehézkesség roppant nagy; ez az er megolvasztaná az atmoszféra rétegeit, ha ugyan nem birná chémiai egyesülésre az egyesülni kész
sr
élenyt és szénenyt az ércekkel.
elegend köznagy testeken nincs atmoszféra, mert a légkörben, melyet a túlnagy központi vonzó-er srsít össze, a lecsapódás elkerülhetetlen ha pedig ez nem is állna be, az oly Kis égi testeken nincs atmoszféra, mert nincs
ponti
vonzó-er
sr
;
;
sr
s tán
folyékony atmoszférában a mi fogalmaink szerint való
élet nincs otthon.
S ha ez exakt gondolat világosságánál nézünk
szerte-széjjel
a mi bolygó rendszerünkben, ugyan hol, melyik csillagon gyanít-
hatunk életet? Tekintetbe jöhetne a a
küls bolygók
bels bolygók közül
a
közül a Saturnus. Egyikén sincs
Venus élet,
és a Mars,
dacára vala-
mennyi költnek. A Venus leginkább közelíti meg a föld adatait, ami térfogatát, tömegét s a naprendszerben elfoglalt állását illeti, de vannak oly sajátságai, melyekkel az élet aligha férhet meg. Mondják, hogy 224 nap alatt fordul meg tengelye körül csillagászati napja tehát egybeesik évével. E hosszú nap alatt a napsugár süti egyik oldalát, úgy, hogy elpárologtatja tengereit, mialatt a hosszú éj alatt a másik oldal jégbe fagy, s roppant havazások borítják hólepellel a Venusnak ez oldalát. A havazások arányban állanak a tengerek párolgásával. S miféle viharok sodorhatják e fellegeket a két nagy hkülönbözet félteke fölött! Itt nincs élet! Az általános élet költje is igen lehangoltan szól Venus életérl. Életet természetesen tulajdonít neki a teória kedvéért, de „minden arra mutat, hogy a Vénuszon sokkal kevésbé kellemes lehet a lét mint a földön. És nem valószín, hogy ott meglehessenek azok a természeti föltételek, amelyek e világon közremködtek Babilon, Téba, Athéné, Róma és Paris civilizációjának kifejldésében Olyan zivatarok, záporok, jégesk, havak lehetnek ott, amelyekrl a mi földünk legféktelenebb égiháborúi és egyéb tüneményei halvány fogalmat sem adhatnak. Az esthajnali csillag, mely az est csendjében és a madár;
.
.
.
dalos hajnalkor oly nyugodt, tiszta fénnyel ragyog az égbolton, ez
253 a Vénusz, meglehet, a természet
dühöngéseinek örökös vad harcban
iszonyatos
helye és lakói, emberek vagy állatok,
szinálla-
nak egymással." (Camille Flammarion, Csillagos esték 38. 1.) A másik bolygó, melyrl föltételezhetnök, hogy életet hord, a Mars csillag. Nagy várakozásokat fznek hozzá lakosait a ;
mveltség legmagasabb fokán gondolják;
állítólagos csatornaháló-
zatából a vizeknek rendszeres elosztására s a földmüvelés s
ipar
nagy eló'haladottságára következtetnek. Szerintük a Mars csillagon észrevehet vonalaknak értelmi eredetüeknek kell lenniök, óriás
mveknek, melyek azonban csak nekünk, képest csak gyerekjátékokat hívhatunk nek.
Állítólag
Mars-lakók
a
azzal a nagy föladattal,
kik
Mars-lakókhoz
a
létbe, látszanak
elhaladott
nagy
civilizációja
hogy elapadó tengereinek
mvek-
megküzd terméke-
vizeit
nyítén ossza el a kontinensen. Ezek legalább is merész elméletek, ha nem nevezzük inkább álmoknak. Sokkal valószínbb, hogy a mai Mars-csillagon élet nincs. Óceánjai és földségei egyre változtatják helyüket;
nek nincs ágya
úgylátszik mintha
s
a kontinenseken
mások
;
tengerei-
végigsöpörnének
a Mars-csilllagon csak parttalan óceáno-
vannak fagyva
kat látnak, melyek be
önkényesen s a tenger
áramai neki feszülve
a jégkéregnek, szétrepesztik azt s óriási rianásokat vonnak a vigasztalan s
jégmezkön
végig; e rianások
több ezer kilométer
felületére s
bizonyára
nek köszönik Élet a
hosszú
nem
száz
kilométernél
vonalakat vonnak
az értelemnek,
hanem
a
szélesebb
Mars-bolygó
a természet eri-,
létüket.
Marson
,»
.t^.<^.j^.^^
sincs.
.j^\W..
Merre van hát az élet?
A lógiai
Jupitert
még
izzó csillagnak tartják; a többiek közül
kozmo-
fejldés tekintetében a Szaturnus hasonlít leginkább földünk-
höz. Ez
is,
meg
a másik kett,
Neptun és Uranus igen híg anyag-
ból állnak, körülbelül a víz fajsúlyára emlékeztetnek, hogyan lehet
ezeknek felületén vagy ha úgy akarjuk ezeknek feneketlen tengereiben élet. Az a bámulatos korong, mely mint koszorú övezi a nyolc
holddal
biró
Saturnust,
rengeteg
felülettel
kínálkozik
az
nagyobb a küls térfogata földünk térfogatánál. felület, ha jégbl van, mint némelyek mondják, vagy más hasonló, kis fajsúlyú anyagból, mely egymástól elváló, gyrkre s minden egyes gyr ismét különálló szeletekre
életnek; százszor
De
mit használ a
oszlik ?
254
gyrk
Ezek a
valamikor alighanem a bolygóra hullanak
s
nagy katasztrófákat vonnak maguk után. íme mennyi tér, mennyi fölület a nap-rendszerben
s merre Mennyi anyagsziget úszik az rben, s mily kevésen vetette meg lábát az élet; dacára az anyag s az élet összefüggésének, dacára a lét filozófiájának, mely az életet mint a valóság virágát sürgeti, az anyaggal magával még nincs megadva az élet; az életföltételek az anyagnak nem lényeges, hanem esedékes meg-
van az élet?
határozásaitól függnek; oly esedékes
Azonban
például a tömeg.
a
meghatározásoktól,
amilyen
költi kiindulásokkal szemben, melyek
Flammarion, Pohle s más asztronomok és filozófok kedvenc gondolatai, vannak mások, kik bevallják „nous ne craignons pas d'avancer que la térre est peut-étre la seule planéte du systéme :
et
solaire.qui
teux
nek
i.
propre a constituer un véritable monde" (Boi-
été
m. 300.
vannak mások, kik
1.);
aránylag
a
;
dunkat jégmezkkel
De ha s a
föl
is
Mars tömege
mely e két télben?
a bolygókat víznek s jég-
küls nagy bolygókat átlag víznek, óceánoknak, kicsiny, szilárd maggal ;a bels bolygókat pedig s hol-
tartják
A
borított, vigasztalan csillagoknak.
tesszük,
hogy van
élet
a
a naprendszer tömegével
csillagra
szorult, egyéb,
mi napunk
1
Marson szemben
is,
s
mi a Föld mi az
élet,
mint parányi szikra a januári
.200,000-szer nagyobb mint a Föld;
rengeteg anyagtömeg ez a Föld tömegével szemben.
mily
Ha volna még
ha a Marson, Vénuszon, Földön, Merkúron illatoznék a kábító Flóra s örvendezne létnek a fürge állatvilág, mindezek a világok összesen alig egy milliméter térfogatra terjednének, ha a napot egy méter kiterjedésnek képzelnk. S mivé zsugorodik ez az árny, ha naprendszerünkrl az álló világok csillagába térünk s ha azokat a napokat, melyek
több bolygón
is
élet,
három-négyezerszer nagyobbak a mi napunknál, összeegyeztetjük?
azokon élet nincs, hiszen izzó testek; de talán vannak bolygóik, melyek nagyobbak mint a mieink s melyeken az élet kifeslett. Engedjük meg, hogy vannak bolygóik, s ne tekintsük, hogy a földi élethez hasonló élet ott is ugyanazon nehézségekbe ütközik, mint a Jupiteren vagy a Szaturnuszon vegyük figyelembe csak a töme:
get.
Mily óriás nagy testek ezek élet nélkül; mily parányi az élet
térfoglalása az
Ha legyek,
ég
éji
anyag tömegein.
erdket képzelnénk, melyek körül nagy távolságban lepkék imbolyognak, megközelít képet nyernénk a
;
255 világok terjedelmének s az élet uralmának arányáról. Végtelen nagy
ég
melyek hevében parányi hogy ez a Teremtnek célja?
szövétnekek akkor azok a napok,
kevés
élet
Hihet-e,
melegszik.
Hihet-e, hogy ez óriás csillag-testek föladata ne legyen más, mint éltetni az elhaló, parazita világokat. A bolygók úgyis csak szikrák,
melyek a napból kipattannak, csak tüzes cseppek, melyeket a közezeknek a lehlt cseppeknek ponti test exploziói kifecscsentettek ;
egyikén-másikán fölserken az
élet;
mintegy
vájjon ez a mellékes,
képzdés, azonosítható-e az általános élet gondolatával ? De hát mi legyen e tüzes és kiégett napok célja, ha nem az élet? Nem tagadjuk, hogy az élet a céljuk, hiszen ha tagadnók, de bár ezt ellenkezésbe jutnánk egyik alapvet gondolatunkkal megengedjük, ugyanakkor útját akarjuk állni a képzeletnek s ki akarjuk mutatni, hogy az élet nem úgy célja a létnek, mint ahogy azt az ember képzeli, hogy a világoknak nem szükségképen kell életet hordozniok, egész terjedelmükben, hanem, hogy a Teremtnek
odavetett
;
mvét
külön
képezi az élet
az életnek kiterjesztésében
s
is
min-
denütt szuverén szabadakarata s tetszése érvényesül.
A mi érvényesül.
Az
Isten
az,
nem
hogy
isteni
fukar és
nem
nem
gondolat
neki,
tetszett
növény- és
élettel
borította
kisebb
bolygókat,
némelyikére átlag
állatvilágot,
olyan bolygó
a
a
tömegben
aggályos. Életet akar terem-
azért létbe hivott világokat, naprendszereket;
teni s
s volt
fölfogásunk
tengeri
úgy a hogy némelyikére
életet
teremtett
melyre értelmes, erkölcsi, vallásos lényeket
is,
Nagylelk és tartózkodó, pazar és válogatós volt teremtésében. Szabadon alkotta meg az élet föltételeit; tengereket, szárazföldeket, levegt; átáztatta a szárazföldeket vízzel, a levegt telítette vízpárával, hogy a föld és leveg olyan legyen, mint a vizbe is
helyezett.
mártott szivacs, mert
csak
alkalmas
ilyen
az
élet
hordozására.
Ezek a kellékek nincsenek meg mindenütt, st a mi naprendszerünkben úgylátszik csak a földön vannak meg megfelelen. Az élethez szilárd
talaj,
aránylagos
béke,
biztosított
egyensúly
kataklizmák, katasztrófák megrengetik s megsemmisítik
ha gyakoriak.
A
az
kell; életet,
Mars-csillag úgylátszik bár öregebb és elhaladot-
tabb mint mi, folytonos katasztrófák színhelye
:
végig földségein, így gondolják azt azok, kik a
tengerek söpörnek
vonalakat
jégria-
násokkal magyarázni vonakodnak.
Lehetnek nagy bolygók, melyek
ezeknek
is
lehet életük
;
st
átlag
gazdagabb,
tengerekbl állanak
bségesebb
életük
lehet
^
;
256
-
a szárazföldek életénél. Lehet,
csakis tengeri élettel teremtett,
hogy a Teremt nagy bolygókat melynek gazdag flórája, vizi fau-
nája van, de nincsenek értelmes teremtményei;
vagy ha vannak, melyek hangos szavakkal, tüzet használnak s az emberiségnek leveg-életre berendezett komfortját élvezik. Teremtett óriási napokat, melyek a világrt megvilágítsák teremtett azonkívül lakható bolygókat, de úgy, hogy Boiteux-nek remek kifejezése szerint „on dirait, qu'il ne s'est pas préoccupé de la fondation des terres célestes ou des globes habitables, qu'il n'a point accordé á leur formation une attention expressé et qu'il s'est simplement réservé d'utiliser a son gré les sphéres éteintes, qui se trouveraient propres a constituer des mondes complets ou des pseudo-mondes," (i. m. 306.) Valóban ez fönséges gondolat! Az isten nem kicsinyeskedik, hogy minél több életet helyezzen el bizonyára
nem
a földön.
Úgy
olyanok,
tett,
mint a hatalmas földes
nem vágja, a mocsarat
nem
úr,
a
az
ki
erdt
ki
hogy eke alá foghassa talaját; legyen erd a vadnak, legyen mocsár a kibicnek; jut is, marad is elég. Teremtett nagy világokat; a kisebb bolygókra másikra olyat; s a sok közül kiválasztott életet, egyikre ilyet, magának bolygót vagy bolygókat, melyekre értelmes teremtést ki
szárítja,
helyezett.
Ez a világfölfogás lános élet álma
kislelkség
!
Nem
is
gondolat:
a tömeg,
meg éppen nem
s
nem
dönthet
van oly szép mintáz
a sokaság teszi
;
s az
álta-
emberi
apró méret gondolatai
saját,
szerint világtervek fölött.
E mérsékl
tekintet érvényesül
Eltekintek a tömegtl, melyre
még földünkön Humboldt
is
is.
figyelmeztet,
hogy
az élet tömege kilogrammokban kifejezve, eltnik a föld tömegével s éppen úgy, hogy a növényvilág tömege az állatok tömegét mint elenyész apró adatot elnyeli (Kosmos I. 224. 1.); hanem tekintek az idre, melyet a világ átélt élet nélkül s azután
szemben
ismét azokra a számitatlan
évezredekre,
teremtmények nélkül. Mennyire megreformálja ez a
nem
érti
a
létet
melyeket
átélt
értelmes
tekintet a filozofáló észt,
mely
értelmes lényeknek s a földi valóságot az embe-
A
term
termel korszakán rég túl vagyunk már. Életképességének virágzó idszaka akkor volt, mikor még saját bels melegének páráiba pólyázhatta a rajta pompázó, dús életet; mikor atmoszférája szénsavval volt telítve s
riségnek föltételezése nélkül.
föld
és
257
még nem
az élet kábultan tengett, bár
termelte virágait s az
állati
felsbb s tökéletesebb alakjait. A bséges élet e korszaka azonban még nem volt alkalmas a tökéletesebb létnek s kiváltkép nem az emberiségnek hordozására. Eltekintve az atmoszféra nehéz élet
vegyülékétl, az volt,
de
megrengette
falait
veszedelmet hoztak a értelmes
désben. Az
föld
gyakori
a
ha
létre s
a
elvesztette
melegével
képességének lendületét
s
veszített s a
gúságának
már
hómezi rejtegetett
nem
a
;
szóval
szerény
életének
régi
alatt
sarkok
lassúbb és
;
st
tért
pampák egyhan-
borzalmas világa
jég- és
kszénrétegeket
kora már nem az
korszaka
földön
uralma
általános
emlékeiül
az ember, de az
itt
buja teremtéseknek
a
volt, szén-
vegetáció
a
egykori
életre.
fölött;
öreged
tiszta s átlátszó
a sivatagok s a
a
;
a világ
vártatva, az
növényzete,
helyén
járnak
értelmes
az el
egyszersmind term-
de
veszedelmeit,
dolgozott;
szz erdk
kísértetei
alkalmas
akkor nagy
savát elnyelte a régi világok
meg
katasztrófák
e buja természetben
vonultak
megjelent az ember. Az atmoszféra
tempóban
volna
a lakás
a
volna rémületben és szenve-
évek
millió
s
meg;
földrengés;
volt
nem szkölködött világ még nem volt
évezredek
szerényebb
szilárdult
az
élet,
Számtalan
még nem
élet talaja
sernek,
ellenkezleg
terjedni
kezd benne a halál országa.
A
természet elhalása kiséri diadalútjában az embert;
róla,
—
Ó
uralmát.
installálja
be
késn
ez a nagy úr,
jött
miután kivette részét a hatalomból a
a csiga,
saurus,
vastagbr,
a
a
s az
uralomból a
ragadozó-állat,
megjelenik az ember. Biztos föltevés az, hogy millió
multak
el
a világ és az élet
kikezdései óta.
számokban
romokon
— mondhatnók rák,
akkor végre és millió évek
Parányi
kis
id
az,
elenyész kis tört az föld életének korához képest. Eltte egymást érték nemcsak növény- és állat-nemzedékek, de a fajok, nemek, osztályok, rendek sorai; növények és állatok más-más típusokkal beláthatlan hosszú sort képeztek s el voltak ember és értelmes világ nélkül. Nem botránkozik-e meg ezen a világ érthetségének
melyben az ember emberiség kora a
fölfogását
él
negélyez
ha reá bízzák
;
;
lélek ?
sietett
kifejezve
Bizonyára máskép rendezi be a világot,
volna fölléptetni az embert, hogy ne legyen
oly sokáig érthetetlen a világ! Álljon tehát
mindig két
vezérgondolat
világra irányozzuk figyelmünket; ez a Isten a világot saját Prohászka: Föld és
ég.
lelkünk
két gondolat a
dicsségére teremtette,
eltt,
ha a
következ:
a mellyel az értelmes 1^
258
teremtmények adóznak neki függetlenséggel,
szuverén
;
de ugyanakkor e tervét és szándékát
pazar
bkezséggel,
örökkévalóságra
emlékeztet tempóban hajtotta végre; mvének e sajátosságait nem érti föl az ember önmagából, de megérti a világból, hiszen a mindenség szédit méretei hirdetik azokat. E mvébe belesztte mindenüvé a Teremt szabadakarat-elhatározásait, imádandó végzéseit, bár az ember botránkozik ez idegenszer, mert nem emberi hiszen az ember nem isten s így az sem mindegy eljáráson csoda, hogy lépten-nyomon kényszerül kitágítani gondolatait s beismerni, hogy a mechanikán mindenütt a „manufactury", a kézm nyomai látszanak; a mechanikus szükségesség be van helyezve, meg van határozva gondolatok és célok szerint. ;
;
XV.
Régi világok. Midn
a régi világok klapjait fejtegetjük s az azokban rejl
tengeri s édesvízi kagylókat, csigákat,
furcsa állat-lenyomatokat s
idegenszer növénykövületeket szemléljük a gondolat
más
ell
régen
nini,
:
itt
errefelé
el
;
más
nem zárkózhatunk S mennyire
élet volt.
mily alakok ? mily állatok és növények ? idegenkedve nézzük
!
a régi világok múmiáit s lelki szemeink eltt elváltozik a tájék, a
szülföld képe; más világ lép elénk.
Másszunk föl a hont-szobi „kerek-hegyre", melynek fényl, meszes oldala hívogatólag emelkedik a „malom-kertté" átvarázsolt lsz-árok fölé. Ez a „kerek-hegy" csupa finom mész-kagylócska, a régi tengerek
hemzseg
életének filigrán héjacskáiból
közbe tarkítva szép hatalmas uniókkal nyára az a szép trachit-kúp emelte
ki
;
e
vidéken
Nosztrának
csúcsos
áll,
„kerek-hegyet"
a fenékbl,
lában városaink kövezetének kockáit törik
mely itt kúpokat
a
közbebizo-
melynek olda-
a trachit eruptiv-kzet,
;
hegyeit
a börzsönyi
s
föl egész Kemencéig s onnan Diós-Jenig emelte a magasba. Ez az emelkedés a harmadkorban ment végbe; a trachit áttörte a tengerfeneket s az oldalakon kiemelte a kagylós pado-
kat
Szobon épp
gazdagabb,
mint
úgy, a
mint
Kemencén.
ahol
szobi,
A kemencéi pad még vannak
össze-vissza
hányva
a
zománcuk sem kopott le. A melyekbl völgyében épp úgy mint a Duna-völgyben mammutokat Túl a Dunán a partot szintén trachit-kúpok szegélyzik
szebbnél-szebb kagylók, melyeknek hegység-alját mindenfelé
az Ipoly ástak
ki.
nagy lsz-rétegek szegélyzik,
azokon túl mészhegyek vonulnak el, melyeknek lábánál a harmadkori lápokban képzdött Dorog, Tokod, Fels-Galla kszén-
s
telepe.
Szinte rólunk írja a
költ
hazában. Kirl érthetnk e
:
széjjelnézett s
sort találóbban,
nem
mint
a
leié
hónát a
régi világok
17*
260 kutatójáról, kinek szemei eltt a változások játéka
st
folyót, völgyet,
Sok helyen az egymást sejtetik
lettek,
váltó
tengereknek
a
mozgat hegyet,
tengereket is?
melyek átlag vízbl
rétegek,
elváltozott
szárazföldnek
a
járását,
Szemeink eltt elvonulmelyeknek nincs nevük, fodrozott, csipkézett félszigetekkel, kontinensekkel, szigetvilágokkal. A mi lelkünkbe megfeneklett a mai világ képe, Európa szaggatott partvidékei, Afrika, Amerika ékszer kontinensei, Ázsia stömegével; de más térképet mi nem ismerünk. Pedig meg kell ismernünk azt a régi világ-alakulást is. Hiszen lépten-nyomon tengerek fenekén ideiglenes föltnését s ismét elsülyedését.
nak térképei azon világoknak,
tengerek
járunk;
földségek
és tavak,
De hogyan,
helyen.
s
mily rendben,
vetheti papírra a régi világok
Ezt csak az élet teheti,
van a föld az élet
s lévén
is
az élet a
állapíthatná
meg;
azt
e ki
térképeit?!
melyet
a változó s elváltozott
;
váltakoznak
szigetek
s
ki
hordozott.
a föld
Az
életért
s elváltozott
földdel változott
a csodálatos kite-
világenergiának az
vje, mely mindig az anyaföldre utal, az élet nyomaiból következtetünk a földre, annak fejlettségére, tengereire, szigeteire, klímájára, szóval fiziognomiájára. Azt is mondhatnám, hogy a föld élet nélkül olyan, mint egy behunyt szem arc, nincs rajta szellem ;
de ha a szem is.
Az
élet
jelents,
megnyílik,
alkotja a
szemét;
arculatának
föld
érthet
beszédes,
lesz az arc
nézzünk
szembe, abból sugárzik felénk a gondolat. Valóban a világnak s a világoknak megértésére élet alakjait
A
kell
palaeontologia
az élet
fája,
bele
az
e
eltnt
tanulmányoznunk, amit a palaeontologia eszközöl. a
régi
alacsony
élet
alakjait
kezei
kutatja,
egyszerségbl
száz és
föl
közt
n
százezer
föl
ágú
tagoltságig.
A beszéde
formációkról szegényes;
azok, melyeknek írást a
lapon az
szólva
beszélnek,
minsége élet
is
már
említettem,
beszélnek, jelez
de
már fontos
nyomai alkotják
;
nem tudunk mit csinálni. A kzetek maguk nem igazítanak
hogy
nem
ha az
kövek
a
eleget;
lapok
jellegeket,
de az
nincs,
gyakran a
lappal
el
kielégíten.
Vannak
ugyan jellemz kzetek, melyek egyfélék és általánosak az egész földön, mintha csak a világ közpadjai volnának; ilyen az sgnájz s az spalák, melyek a világ kiépítésében az els, általános emeletet
képezik.
Vannak még más jellemz képzdmények,
ilyen
pl.
I
;
261 a
nummulita-mészk; de különben
különféle mész- és
a
homok-
kövek, a konglomerátok és gránitok mindenféle korszakból valók.
Ha egymás
fölött terülnek
rendesen mutatják, hogy mely réteg
el,
régibb, de hogy az angol kréta-sziklák s a Beraun folyó k-partjai hogyan illeszkednek a gömöri mészpadokkal a világok s az évezredek sorába, melyik való elbbre,
az ujabb, melyik a
melyik
hátrább,
a
azt
kzetekbl egykönnyen meg nem
hatá-
rozhatjuk.
A nagy távolságokban fekv rétegek közt való tüzetes eligazításra a kzet maga nem tehet jó szolgálatokat; bár általánosságban sok érdekes útmutatással szolgálhat.
Az egyféle, általános kzetek a világ stipusát léptetik szemeink elé. Ezek a régi világok egyhangúak s unalmasak lehettek többé-kevésbbé lapos szigetek emelkedhettek ki a tengerekbl; a tenger általános világ-oceánt képezett, mindenfelé nyilt, egyhangú vízfölület terjengett. Valamiféle élet is tengdött benne; de amilyen a világ, olyan az élet és megfordítva;
a szegénység volt;
jellege
abban a mértékben, melyben tagolttá lett földségeiben, szigeteiben, vízszintes és függleges kialakulásában, az élet is módosult, gazdagabb s változatosabb lett. Fjellege tehát a világ-alakulásnak az, hogy tagoltabb, változatosabb lesz idvel s aszerint épül ki a fauna és flóra változatossága
is.
A
változatosság
els sorban
függ
a
világ geográfiai tagolt-
ságától.
Általános, az egész földet borító
bizonyos
mert a
egyformaságára
még
utalnak
ékei
az
óceánnak
;
mihelyt hegységek emelkednek tesen a földet, azonnal új
a világ ábrázatának
általánosak
a
rétegek,
nincsenek különálló óceánok, beltengerek, öblök, tavak
nagy szigetek még nem hasítják
még nem
kzetek
azért
;
mihelyt s
földségek
szét a tengereket, a
azonban
tagolt
a
föld,
magaslatok fodrozzák lépcsze-
változatosabb
a tengerek fenekén alakuló
ami avval együtt jár, annál tagoltabb maga az a fauna melynek a föld az édes anyja s következleg vonásaik
világ s
és flóra,
hasonlítanak egymáshoz.
S valóban
a
tagoltság
egyre
fokozatosabb
lesz
a világon
úgy a kzetben mint a faunában s a flórában minél ujabb kelet, annál tarkább. A Kréta-korszakban már mutatkozik a nagy külön;
féleség
úgy a rétegek alakulásában, mint az
élet
tarkaságában.
Itt
262 is
homok-kövek, agyagok és palák szeresok változatban és átmenetben mutatja, hogy a Jura- és Kréta-korszakban
mész-,
megint
ugyan
homok-k
pelnek, de a mész- és
el
fordul
ez azt
;
a szárazföldek közé, néhol
nyúlnak
sokfélekép tagozott tengerek
A
mély, néhol sekély, keskeny öblökkel.
már
tokból osztályozni
nem
Kréta-korszaknak rétegei
mer
hogy azokat
oly változatosak,
petrográfiai
szempon-
egymásutánjukat, magát
idszerinti
lehet;
a követ nézve, meghatározni teljes lehetetlenség volna. Megjegyzem,
méretekrl értem, hanem az általános geognosiai feladatra vonatkoztatva mondom. A mi geognosiai feladatunk ugyanis nem az, hogy kimutassuk, hogy ezen a helyen, itt, a hol állunk, melyik réteg képzdött elbb,
hogy
ezt
nem
a helyi viszonyokról s kis
sorára
melyik utóbb, hiszen azt egy tekintet a régiek
hanem
mutatja,
is
azt kell kimutatnunk, hogy távolfekv rétegek egy
idben
képzdtek-e vagy nem s ha nem, melyik mikor. „Es handelt sich Entwicklungsgeschichte einzelner in der Geognosie nicht um die
um
Landstriche, sondern
überhaupt. Es
kommt
schaftlichen
a
Bildungen
entstandenen áhnlichen a
különbség
rétegeknek
vajmi nehéz. Csak ahol pl.
und unter gemein-
nachzuweisen
Schichtensysteme
Namen zusammenzufassen." (Naumann,
Még nagyobb hol a különböz
Erdkruste
überhaupt darauf an, die Gleichzeitigkeit
weit von einander liegender die gleichzeitig
Entwicklung der áussern
die
ihr
szk
a
s
tagoltság
alakulási
és
ilyen helyen határozhatjuk
meg
egyidejségét
mind
biztosan
582.)
kimutatni
medencében, amilyen
elszigetelt
a mai Belgium, a tertiár formációk
11.
a harmadkorban,
kialakultak, csak az
a rétegek sorát.
De ezt nem
a sor-rendszert távolfekv vidékekre épp a tagoltság miatt át vihetjük.
Minél fejlettebb tehát
a
világ,
rétegek sora, annál változatosabb a
terjedelemre szorítkoznak az
A
itt,
tagoltabb
kzetek anyaga,
s
s
tarkább a
annál kisebb
egynem képzdmények. A
e tarka s változatos soraiban
ahány különböz vonás
annál
tükrözdik az
rétegek
illet világnak arca;
annyi változat, árnyalat s különbség
ott.
mocsarakban
kzetek tengerekben, tavakban kiemelked hegyek, a folyók által mosott földségek, olyan volt a kzet is, mely a tengerben képzdött. Ha a földségek egynemek, pl. a lávakéreg kráterei, horpadásai és zsugorodásai, vagy ha az spalák által alkotott réteges
képzdtek
;
s
a milyenek voltak a
hl
magaslatok voltak
s másrészt,
ha
a tengerek összefüggleg bori-
263 tották a földet s tagoltság, elválaszta's nélkül, pelagusok és
helyet nagy
alkottak
világtengert
kzetek
akkor a
:
is,
óceánok melyek
bennük képzdtek, egyformák. Nagy tengereknek, melyek nincsenek szárazföldségektl, átlag egyforma kzetük lesz. A kzetek egyformasága a fizikai és geográfiai körülmények egyformaságát mutatja. Manapság a chinai tengerekben szétszakítva sokfélekép tagolt
bizonyára más kzetek alakulnak, mint a
mondom
szükségkép,
Hoanghó
és Jan-tsi-kiang.
Nem
Fekete-tengerben.
nagyon valószinen, lévén a földségek és más anyagot szállít a Duna, Volga, mint a tagoltsága más de
Ez igaz gondolatot is
szem
tartva
elterül roppant padokat tüntetnek
spalahegység;
e
ságát, növeli a
kövületek
tekintünk, akkor
spalahegységet
rétegeknek
magukból a kzetekbl kzetek a világon milyenek az sgnájz s az
eltt,
fontos következtetésekre juthatunk.
A
legrégibb
föl,
egyformaságát,
ha az
de
hiánya;
élet hiányától
méltán mondhatjuk, hogy az a
is
egyhangú
igen
szolgáltatta,
egyhangú-
mintegy
volt.
el
is
mely az
világ,
Ez az
azoi, az
életnélküli világ!
A következ lépnek
Honnan
föl.
réteges kzetei
korszak vették
már nagy változatban
magukat ? kérdezhetné valaki; mindenzárkózunk el attól a gondolattól,
Nem
esetre a föld belsejébl.
hogy az sföldön az sködnek összesürüsödése nem csapta az svilág körül sokféle gáz és
sr sr
és forró lehetett. Valamint fönn
takarvák
atmoszférával
pára-rétegekbe
sr
azonkívül
föld
kérgét
fölgyülemlett
gáz
és
omló
is
gz,
s új
A
a
a
mész- és
takarta.
salakkéreg
azután lecsapódott. calcium,
homok-köveket
A
köd és
;
De alatt
gázok gomolya; a
a hydrogén
kivált
Ez eruptiók sokszor ismétldhettek. ben
sokszor
is
barázdálták,
krátereket képezve, beszakadt, a kivetett
a föld belsejébl sok hydrogén,
késbb
az égen az alakuló csillagok
lehetett
áttörte
az
akkori atmoszféra
az sföld Kopár salakhegyek
úgy
az atmoszférában ömlött szét s
melyek
az
szénsavas, mészsavas burok
a
földkéreg
:
bepólyázva.
volt
tengerek födték és
ki
gz. Maga
le
sr atmoszférában
egész köd- és pára tömeget; szállinkózhatott a
silicium, s a
így
gz
pedig
törhetett
carbonium,
kszenet
adják.
régi világot eltemették rész-
alakulásoknak adtak kikezdést. katasztrófákat
kellett befolyással
a sokszor
elkerülni
lehetetlen
s
e
katasztrófáknak
lenniök a világok újjáalakítására, innen érthetjük
különböz, néha egészen
új,
mintegy ugrásszer alakú-
264
E
kitörések helyi
minden melyek különben, ha nagyban föllépnek, általános, nagy formációknak ismérveit alkotják. így például a kszén minden réteges formációban található, már a devoni-ban is, csakhogy kis kiterjedésben. lásokat.
veszünk
alakulásban
A
jelentse'güek
észre
oly
lehettek, azért
is
jellegeket,
földségek tagoltságától függ továbbá a
világban
klima
a
Ha
változatos lesz.
is
a
klima;
változatos
tengerek
kiterjedése
nagy s a földségeket meredek, magas hegyek barázdálják, vagy ha hegyek nem igen vannak, hanem nyirkos, lápos alföldek terjengnek szerteszéjjel,
klima
a
aszerint
klima
A
lesz.
mérsékelt
kontinensek
fölött
klima különbözsége a földpálya elhajlásától függ,
különböz
eltekintve kiváltkép a tengerek
nem
régen
más
és
s terjedelmes
a
enyhébb, mint vad, hegyes vidékeken.
is
A
más
is
magasságok, napos fönsíkok
volt
mindenütt, mint
ilyen
geológiai korszakok változik
el
folyamán
teljes
valamint
s
a fauna és flóra, hiszen a
ettl
klima
most az egyes
milyen
a
st
északi szélességek alatt; hullámzást,
de.
A
eloszlására utal.
elváltozást mutat a
változik a klima,
úgy
klima tulajdonkép a faunára
és flórára nézve az, ami a madárfiókra nézve a fészek puha, tollús
bélése;
st
annál több, mert közvetlenül
az
élet
legszükségesebb
elemét, a folyóvizet szolgáltatja.
Víz nélkül
megíagy. szétrepeszt
edényt; halált hoz.
sejtet,
eret,
Csodálatos ésszef üggést klima, fauna, flóra
ugyanazon
leteikép együtt járnak; s
láttat
egyik
a természet
itt
isteni
nincs élet;
gondolatnak
;
víz
föld, tengerek,
más-más
másiknak nyújtja a
a
ha a
vetü-
lét föltételeit
épp ügy egyikét a másiknak vonásaiban ismerhetjük el. Ez a gondolat képezi a kapcsot a geológia és palaeontologia,
a föld és az élet
Ha álló s
közt.
a föld az állat- és növényvilággal szerves összefüggésben
mint
látni fogjuk,
fejld systéma; rajta mozgó
mációiból következtetünk a
valamint rétegeibl világra;
s for-
úgy megfordítva
a fauna és flóra maradványaiból következtetünk a föld arculatára.
Erre nézve mondja treten
Naumann
gewissermassen
wenn auch
die
nicht Jahreszahl
„Diese organischen Ueberreste ver-
von inscriptionen, in welchen, und Dátum, so doch gewisse allgemeine
Zeitbestimmungen ausgedrückt Altér der betreffenden
:
Stelle
sind, die
Schichten
uns wenigstens das relatíve
erkennen lassen. Wie
uns
alsó
punische, griechische oder römische Inschriften darüber berichten,
dass die betreffenden
Monumente aus
der Zeit der Karthager oder
265 Griechen oder
Römer stammen, so vermögen
Anwe-
wir aus der
senheit dieser oder jener organischer Ueberreste auf die geologische
Periode zu schliessen, Leiirbucli der
sind."
Nem
welcher die Schicliten abgesetzt
in
Geognosie
24.
III.
worden
1.
mondani, hogy a palaeontoiogiai ismérv legyen az els a geológiában nem az els a kzet s a kzetes rétegek egymásutánja; de azután szót kérnek a kzetek akarjuk
azt
ezzel
;
kemény ágyába
zárt
maradványok
is.
;
Sokszor csakis ezek.
Mert
nem merült el, úgy, hogy az mészköformáció tornyosul, hogy e kettt miféle korszakok választják el, azt valóban csak a kövületekbl
ha egy földség évezredeken keresztül
sgnajszra valamiféle tudhatni.
íme egyre élesebben domborodik ki a gondolat, hogy az élet nyomain juthatunk el a messze múltba, s hogy az élet változatos világa gyújt szövétneket a kutató tudománynak a világ múltjának megismerésére.
S itt helyén volna más-más régi világokról
hogy a palaeontologia valóban melyek a képzelet mesevilágainál érdekesebbek és színpompásabbak. Itt pihennek emlékeik lábaink alatt. Helyén volna szétlebbenteni a múltnak fátyolát s elhívni a régi világok
kimutatni, beszél,
faunájának és flórájának árnyait. Ismertethetném e helyen
melyek idegenszer nevek alatt meghonosodtak már a tudományban, s napról napra tisztább megvilágítást nyernek az ásatások és kutatások révén. Azonban ennyi létet és valóságot rövid néhány szóval kimeríteni nem lehet. A régi a régi világok sorrendjét,
ismertetése külön fejezeteket igényel itt beérem azzal, hogy az olvasót e régi világok párkányára állíthattam. Azonban a módszerre nézve, hogy hogyan igazodunk el az élet alakjainak segítségével a korszakok osztályozásában, kell még néhány megjegyzéssel szolgálnom. Ne gondoljuk, hogy az életnek magának mindig biztosan kivehet sora-rendje és fejldése volna s hogy mihelyt egy állatvagy növény-kövületet látunk, biztosan meghatározhatjuk a kzet-
világok
;
rétegeknek korát. látszik s
meg
az
A
számtalan
ember
dolog
nem
komplikáció
oly és
egyszer, tarka
mint
a
milyennek
változatosság
zavarja
számításait.
Hogy ezen
eligazodjunk, vessünk egy tekintetet a valóságos
abban eloszló életre s annak esélyeire. Mindenek eltt nem zárkózhatunk el a benyomás ell, hogy
világra,
az
266 s nem engedi magát Merev osztályozást vonalnem tr meg. Tény, hogy a természetben semmi sem tnik
az élet szeszélyesnek s
ötletesnek
látszik,
beleszorítani a törvény rideg kereteibe. zást le
vagy
mely egy rántásra
óra,
megy végbe
nótára
uj
mint a világ maga, de a világ alakulása sem
világ oly változatos
még kevésbbé
egyszerre, s
az új egyformán mindenütt.
böz ezt régi
A
lép
tnik
föl
formációkban talán nem szabad igen tekintetbe vennünk. Alighanem a nagyon
korszakokban a klima ott is volt tehát
tehetjük, lességi
hogy
fokok
volt átlag
Kszén
egykor meleg a
jóllehet a régi
egyforma
;
A Kszén-
klima;
de
föl.
nem
alsóbb
szé-
már
azt
meleg
volt,
mondják, hogy egyforma
azért azt
mindenütt a meleg.
Késbb
a klimatikus viszonyok, kivált a geográfiai változások
A
lassan változó világgal lépést tartott a fauna
és flóra; vándorolt földségrl
földségre;
itt-ott
mint a mostani Ausztrália flórája és faunája régi
volt.
mindenütt van, a Spitzbergákon
Spitzbergákon
hideg legyen
alatt
;
átlag mindenütt
sejteti.
mialatt
folytán elváltoztak.
kis
a régi s
le
klima többé-kevésbbé szintén külön-
a föld különféle pontjain
lesz,
korszak legalább azt is;
nem olyan mint a zenél perdül. A fejld állat- és növény-
parancsszóra: a természet
föl
más
élhetett,
mennyiségben
helyen éltek,
már
az
késbb
új
tnt
:
elszigeteldhetett,
egy
helyen
még
a
melyek elbb
föl; fajok,
elterjedhettek s megfordítva; ked-
vez
körülmények közt fejldtek, ellenkez esetben kivesztek; elterjedtek vagy nagyon összehúzódtak. A világnak volt ideje e játékot megújrázni s rajta változtatni tetszése szerint. Csak ily konkrét gondolkozással lehet a tényleges világot valahogy megérteni.
Cuviernek az a nézete
volt,
fejld sorokhoz, hanem hasonlíthatók
;
hogy az egymást követ világok nem új
meg
új
képekhez,
„tableau"-khoz
az egyik letnik, a másik feltnik. Lehetséges, hogy
követ
sokszor teljesen elüt meg; azonban hozzá kell venni azt is, hogy az a két egymásra következ réteg, ki tudja, mily szekuláris epochák által van elválasztva; sok ezer mondjuk 100,000 év ékeldhetett a két submersio közé, melyben kzeteik képzdtek; mikor az els réteg az egymást
rétegek lenyomataiban
világok képei kövültek
képzdött, akkor a földön
sziluri
környez szárazkzetek kriptájába;
fölötte elterjedt tengerben s a
világ lehetet s az temetkezett a
a fenéknek szárazfölddé való kiemelkedése után, ez
a
szárazföld
sok korszakot láthatott s lehet, hogy csak a Jura-korszakban merült ismét víz alá; így a szilur fölött közvetlenül a jura mészköve vagy
I
y
267
homokköve
terül
el
Hullámzik tehát a száraz-
jurái állatvilággal.
földnek és tengernek változásaival a fauna és flóra változik, küzd, elvész,
sen
kifejlik
vándorol,
is,
máshová menekszik, megszorul, szerencsé-
vagy kipusztul.
Ezt a természetes fejldést tartva szem eltt, elgondolhatjuk,
hogy az ásatag alakokról helytelenül itél, aki azt gondolja, hogy minden formációnak egészen elüt, új kövületei vannak, mintha az elbbi világ az utolsó szálig kipusztulna, az utánavaló pedig a
Nem úgy van hanem alighanem úgy hogy a megváltozott körülmények kivándorlásra késztették a fajokat; sok darab elveszett, más megmenekült: mások pedig, melyek máshol már léteztek, s melyeknek a viszonyok kedveztek, bevonultak. Ha mély tenger sekélylyé vagy láppá változott, lakói kipusztultnak helyébe lépne.
:
történt,
term.észetesen elköltöztek s
Hogy valamely
faj
mások
jöttek helyükbe.
vagy nem, vagy család
elterjedt s az x
—
hogy elbb nem létezett s csak most lépett föl. A saurusok a jurában nagyon elterjedtek de azért nem mondhatni, hogy elbb egyáltalában nem voltak az iramgém s a barlangi medve a harmadkorban elterjedt, de azért nem mondhatni, hogy elbb egyáltalában nem létezett; éppen úgy sok állat kivész a mai korszakban is, meglehet hogy formációban uralkodott,
abból
nem
az
következik,
;
;
más
faj,
mely kevés példányban van, szabad
igen elterjed.
Nemkülönben
lehetséges,
tért nyer,
hogy
egy
faj
majdnem kivész s késbb ismét magához tér. Az is lehetséges, hogy valamennyi korszakon egyik-másik faj, s hogy az ósdi divatformát a modern eleven fosszil gyanánt képviseli.
Ily
eleven-fosszil
s
késbb
valamikor
keresztül
él
állatvilágban
alakok,
idegen-
szerén öltözköd formák, a palaeozói korszaknak kagylója a Linpulella; ilyenek a Sepia-k, a Nautilus, melyeknek sei hajdan rengeteg tömegekben hemzsegtek; a Moluki rák, melyeket aquáriumainkban megbámulunk, utolsó képviselje a silur- és devon-világ urainak a kecsege-halfélék s a kétéltek, jelenleg már csak tüne;
dez
foszlányait képezik hajdan hatalmas állatviláguknak.
E gyér sdivatot elnyomja vagy abrincsos szoknyát, a
a
modern
bekecset
és
a
élet;
mint a bokaugró,
dolmányt a
modern
szabászat.
Hogy azonban hogy
e
részben
is
mily
fönakadás
a fauna és flóra fejldése mint akasztható
viszonyok
s elszigeteltség folytán,
történhetik
meg
s
sajátos élet-
azt legjobban mutatja Ausztrália.
268
A negyed-korban vagyunk már mi
itt
Európában, Ázsiában,
Afrikában, Amerikában s ime, Ausztrália ott kullog harmadkori vagy
éppen jurakorszakbeli elmaradottságban. Ausztrália a kivételeknek s a kuriozitásoknak világa. Földség, melyen nincsenek majmok, medvék, ragadozó macskák, görények, rókák, be nem importált sertések, kecskék, birkák, szarvasok; ahol nincsenek héják, harká-
lyok, fácánok, pintyek.
Már azok
a furcsa madarak, melyek luga-
sokat építenek maguknak fészki
azokat tollakkal,
s
kavicsokkal,
rongyokkai, kagylókkal fölékesítik s a színpompás paradicsommadarak eléggé mutatják, hogy az egy különálló világ. De kivált az erszényesek sok faja, melyek részben föld alatt, részben lapályon s hegyeken laknak, némelyek gyümölcscsel és fvel, mások
rovarokkal és hússal táplálkoznak, kiváló érdekességet kölcsönöz-
nek Ausztráliának. rég letntek
még
;
Itt
kivételt
az erszényesek állnak eltérben, máshol
már
képez az egy Dél-Amerika, ahol szintén honos
az erszényeseknek egy csoportja. Ezek a
alkotnak, hogy bátran fölébe irhatnók
:
vonások oly képet
Nem
élet-antikvárium.
is
máshová mint a Kréta-korszak tájára, melynek vége eltt majom, marha, medve, sertés még nem örvendett a létnek s Európában is az erszényesek uralkodtak. szúrhatnók ezt a világot
Még
régiebbek s jellemzbbek
nézve a csröndök, ezek egyesitik az
emlsnek,
a
madárnak
a
s
hüllnek
s
nagy tojássárgával
bvelked
nincs
jellegeit;
méhlepényük, erszénycsontjuk van, hátfelükön csak birnak
typusára
páratlan
Ausztrália
emlsök, melyek magukban
furcsa
egy
nyilassal
raknak
tojásokat
s
vér-
mérsékükre nézve az alsóbb rend gerincesek fokozatán állnak. A repülni nem tudó Kiwi-madarak a még történeti idkben kihalt óriás Moákra emlékeztetnek a tüdvel és kopoltyval lélekz ;
Baramunda
hal,
mely az
folyókban
ausztráliai
nyáron, mikor
s
él
a folyók elapadnak, az iszapba szárad bele s ott alussza át nyári álmát, mint nálunk a
medve
a
télit,
alak
még
Hattéria,
ez
antiquált
életformák
skori
a geológiai
korszakbeli porchalakkal tarthat rokonságot.
közt
is
De az
a
és közép-
legeslegrégibb
a
furcsa
gyík,
a
melynek nem találunk helyet a most él gyikok közt s hogy egymaga nemcsak különálló gyíkfajt és
a mely arról hires,
nemet,
hanem különálló
családot,
st
osztályt képvisel.
Ausztrália faunája ez alakjaiban mint ósdi, divatját és
múlta világ mutatkozik be;
régi,
múlt
szürke
kora, mikor ez alakok az egész földön
el
volt
korát
virágzásának
voltak terjedve. Csakis
;
269 Ausztrália elszigeteltségének köszönhetik e fajok fönmaradásukat
ha ez az
állatvilág érintkezésbe
volna a divatos formákkal,
jutott
akkor ezek már rég kipusztították volna ezt az ósdi világot a létért való küzdelemben de a tenger óriási fal, melyen az állatok át nem törnek, igaz, hogy a harmadkorban össze volt kötve Ausztrália a ;
Sunda-szigetekkel s a Malaccal félszigettel az egyetlen ausztráliai fosszil ragadozó
be
s
vándorolt akkor
is
hogy Queensiandban vannak nyomai az elefántnak is; de ez az össszeköttetés hamar megszakadt s azóta az elszigeteltség állandó és teljes. Tegyük már most föl, hogy száz- és százezer év múlva Ausztráliának ma képzó'd iszapjában és kzeteiben megtalálják majd a Hatteriát, a Kiwit, a Baramundát, s mivel ezek a Krétaa dingó, valamint
állat,
korszak tájára utalnak, hát besorozzák ezeket a mai, tehát a kvaterner kzet-rétegeket a Kréta-korszakba el
az ilyen osztályozás. Régen
ily
érdekes
elszigeteltségek
nemcsak egyes tekre
;
:
mily nagy hibát követne
is
lehettek
azért
tehát
hanem
fejld
a
jedtség jellegével kell párosítanunk, ha
kor-meghatározásban
nem szabad
jellegeket kell tekintenünk,
szorítkoznunk,
kivételes állapotok,
ily
a
typust
dönt
az
kis terüle-
általános elter-
értéket
akarunk neki
tulajdonítani.
Ezt a fontos útmutatást Ausztrália szemlélésébl merítettük;
még
más fontos
egy
figyelmeztetéssel szolgál a mai világ életének
elterjedése.
Az
is, úgy mint most, különböz helyek, klimák különbözen oszoltak el a földön. Egyidej igen különböz alakokkal találkozunk s meg-
állatok régen
s életkellékek szerint
formációkban tehát fordítva, külön
idej formációkban egyforma alakokkal, azon egy-
szer oknál fogva, mert valamint most, ebben a korszakban, a világ különböz helyein, különféle állatok élnek úgy lehetett az akkor is s így a különböz állatok ásatag formái magukban véve nem szol;
gálnak érvül a
E mai
rétegeknek
külön
tekintetben fölösleges
az
korszakokba való beosztására. okoskodás; példával szolgál a
világ.
Azonkívül a puhányok, korallok,
halak eloszlása a mai ten-
gerekben szintén nagy különbségeket tüntet
fel
s
figyelmeztet,
hogy
különbségek mind megférnek egymás mellett egy s ugyanazon korban. A vörös tengert csak a szuezi földszoros választotta el a
e
középtengertl
s
a vöröstenger
tengernek afrikai partjain csak 2
120 korall-faja közül species
él.
Ugyanez
a
földközi
áll
a kelet-
270
Az
ugyanez a viszony áll fönn. teljesen egy medencét közül csak 26-ot bírnak közösen. A köz-
partokról, ezek közt
s nyugatindiai
indiai tenger s a
Nagy óceán,
képeznek, 306 korall-faj bevetett földségek
még
inkább
is
jóllehet
st a különböz hméra faunát,
szétkülönböztetik
tenger-áramok is. Ugyanazon tengerben a partok séke is különbségeket von már maga után. A tengeri fauna és flóra viszonyaira nézve fontos és
dönt
a függélyes távol,
v.
i.
van osztva, mint a hegyek lent tropikus klima sékelt, legfölül sarki. Nyár, tavasz, tél egymás
mély tengerekben
oda
egyes állatok
is
s
fejlettebb élet nincs
gördítheti s
:
Az
állat-
fölött.
A
puha iszapágyba
növények maradványait;
mér-
nagyon
de azért van alsó fokú
alkalmas,
eljuthat az Adria mélységeibe, egy-egy
tenger zónákra
lehet, följebb
;
s a víz
nem kevésbbé
A
mélység.
élet
terítheti
egy-egy eukalyptus-Jevél
stücsök
és növényvilág speciesei fölosztják
a tenger fenekére.
maguk
közt a tenger
3000 lábnál nagyobb mélységben korall-padok nincsenek, azontúl más organizmusok tenyésznek. A tengerfenék különbsége mások vannak homokos, is dönt az él szervezetek eloszlásában sziklás, ismét mások agyagos, iszapos helyeken. Vannak, melyek sok zónát foglalhatnak el. A tenger fels rétegei gazdag életnek színhelyét képezik; lent azonban, ahol fény s meleg nincs s ahol a víznyomás roppant nagy, ott magasabb fokú élet nincs. E réven hogy ugyanazon korokban különböz kövüis föl kell vennünk,
zónáit.
:
leteket rejthetnek
Mit
ugyanazon formációk.
mondjunk már most mind ezek után
?
vájjon tagadásba
vegyük-e a palaeontologiai jellegek értékét? kételkedjünk-e abban,
hogy voltak-e azeltt más világok? a kételynek itt helye nincs. Európának úgy-ahogy átkutatott rétegeiben más-más világokkal találkozunk; sokféle világgal, mely egyre hasonlóbb a mienkhez; új alakok tnnek föl, melyek mintha nem volnának olyannyira idegenek s annál tovább maradnak, minél alsóbb rétegekben találhatók s megfelelleg minél régibb korszakokban éltek. A világ tehát más volt, hirdeti a palaeontologia de nemcsak ezt hirdeti, hanem azt is, hogy lassanként elváltozott, míg végre a mienk lett. Ezt a fontos gondolatot a világ fejldésérl írt külön ;
fejezetben ismertetem.
XVI.
Fejld
világok.
nemcsak más világot, hanem különböz Vannak olyanok, melyek nagyon messze állnak tlünk, vannak mások, melyek már közelednek
A
palaeontologia
világokat tár föl a kutatók eltt.
hozzánk.
mai
flóra
A
távol múltban
és
fauna
világok
álló
hasonló
jellegeihez
alakjain
találunk
alig
vonásokat;
késbb
a azt
hogy az idomok alapterve a mai világ típusához közeledik s ha idegenszerek is az alakok, de könnyebben besorozhatok a mai rendekbe és családokba, melyeknek képviseli benépesítik a látjuk,
modern földet. Minél közelebb érünk korunkhoz, annál több a most is él nem, ugyanazon fajok azonban csak a Kréta-korszak s az eocén óta fordulnak el. Az alsóbb rendeknél elbb akadunk ily
közeledésre, mint a felsbbeknél
Wurzelfüssler
kommen
schon
in
:
der
„Bei dei
uralten Familie der
Kreide lebende
Arten vor;
den Weichthieren zuerst zur Tertiárzeit: wahrend die Sáugethiere in dieser nicht nur durchgehend in andern Arten, sondern bei
grossentheils 592.)
A
in
erloschenen
Gattungen
erscheinen."
növényvilágban elször feltnnek a virágtalanok
kezdve a krétáig a nyitvatermk
;
(Heer ;
i.
m.
a triásztól
legújabban a kétszikek.
A
har-
mad-korszak már igen közel áll hozzánk s mindenfelé kapcsolatot keres a mai világhoz; tele van „prófétai" alakokkal, melyek még nem a mieink, de oly jellegeket hordoznak magukon, melyek árnyékait. „Das unmittelbare und szinte elrevetik utódaiknak allmálige
anschliesen
durch eine immer
der
damaligen
grössere Anzahl
Lebenswelt an áhnlicher
die
jetzige,
und endlich
iden-
tischer
Sippen und Arten, die allgemeine Verbreitung der Sáuge-
thiere,
Vögel,
Batrachier
und
Knochenfische,
das
Auftreten
der
Binnen-Conchylien, die Grosse Anzahl
der
Polygastrica, das allgemeine Auftreten kronnenblütiger Pflanzen
und
Süsswasserfische und
272 besonders
Gramopetalen
der
Charaktere
organischen
hauptsachlichsten,
die
sind
dies
;
der
Periode."
tertiáren
(Lethaea.
VI.
87. lap.)
A
világoknak faunája és flórája tehát az egymásra hozzánk közeled korszakok folyamán háírálóban van s a mostani világ élete szemlátomást tért foglal a földön. A korszakok egymásutánját az idegenszernek az ismeretesbe való régi
következ
s
áthajlása jellemzi.
Ne csodálkozzunk
azon, hogv mihelyt a palaeontologia sej-
következ
kezdte az egymásra
teni
világok sorát
s
észre
kezdte
venni a mai világnak elször elmosódott, azután egyre tisztábban
kivehet vonásait az egymást követ faunán és flórán, lelke elé állt a probléma, hogy ez a sor, ez az egymásután talán egymásból
lett;
nem
ki
kerülhette a kérdést, külön teremtéseknek
betudnunk az egymásra következ
kell-e
vagy
növényvilágot,
és
állat-
talán van a teremtésben egy plasztikus képesség, melynél fogva a
bels
megváltozott körülmények s kivált az életernek
egymásból fejldnek az élet alakjai? Ez az evolúciónak problémája. Nem akarok
törvényei
szerint
léma
megbeszélése
st
ell;
igazi,
kitérni e
prob-
teszem
élvezettel
lelki
azt.
Ösztönöz a vágy, tisztázni azokat a zavaros és elfogult nézeteket, melyek e kérdést, mint felhk a hegy ormát, borítják; ösztönöz a vágy, szolgálatot tenni az igazságnak s a tudománynak azáltal, hogy szintén, sine ira et studio adom el az evolúció kérdésének mai állását, nehézségeit, kétséges és gyönge oldalait továbbá ;
föl
akarom
embernek viszonyát
említeni az
s a nehézségeket,
melyeket e
a
hit s
a
fejld
filozófia
állatvilághoz
támaszt bizonyos
filozófia ellen.
Katholikus részrl ez a
éppen
hitet s azt a
benyomást
teszi
szem
tartották volna
eltt.
sok fogalmat zavart meg
hagyományos igazi
tudomány
hit
harci
s
lett
indulatosan
fogadtatott
támadta
mint tudományos
a
az
momentumát
Ez indulatos és gylölséges agitáció az evolúciót vesszparipává avatta a
ellen vivott
mén
mely
az emberre, mintha a „jénaiak"
evolúciónak inkább vállástagadó
mintha
nagy ellenszenvvel
tan
a Haeckeli kihegyezés miatt,
csatákban
volna
;
a katholikusok féltek tle,
s visszont az
éled
természet-
bajnokai úgy belegabajodtak az evolúciónak ellenséges kipányvázásába, hogy annak minden rostját és sejtjét haláltifjú
hozó méregnek
tekintették a kinyilatkoztatás alapján állók számára.
;
273 Mire való e félelem
hogy az indulatok
Nem
egyrészt
a
s
gylölködés másrészt?
tagadhatjuk, hogy az uralkodó gondolat a mai
még mindig
szettudományban
összefoglaló evolúció, ez a
kedvenc
káprázatos,
mind jobban
ideje,
helyett a tisztult belátás kérjen szót.
evolúció;
az
általános,
termé-
mindent
modern tudománynak vérmes álma
gondolata;
az
evolúciónak
s
érvényesülését
uralma alá az egész kosmost s az élet véve ki, ez a pozitivizEz egységesít, igazán monista gondolattól elbó-
kitágítani,
összes vonalait hajtani, az embert sem
musnak célja. tudomány
dult a
s
benne
látta
az élet s a
lét
problémáinak legha-
talmasabb kulcsát. Mindenütt evolúciót keresett, az élettelen
világ-
kozmikus evolúciót, itt biológiai evolúciót látott. Nagy munkakedvvel s bátran fogott hozzá az óriás problémának fejtegetéséhez s nem titkolta szándékát, hogy az általános evolúció sorából az embert sem akarja kihagyni. Az evolúció magában véve nekünk nem ellenszenves, st mint a fejld tudománynak tünete igen érdekes. Mindenekeltt kedvenc eszmét látunk benne, amilyen már sok fordult meg az emberiség életében. Minden korszaknak van kedvenc tanulmánya, van kedvenc gondolata. Egy darabig divatosak azután eltnnek annál jobban izgatják pedig a közönséget, minél merészebb céloban éppen úgy mint az életben
;
ott
tznek maguk elé s minél titokszerú'bb a színezetük és sokat Ígér a fölléptük. Néha csak játékszámba vehetk, máskor mint
kat
prófétai gondolatok tnnek föl a szellemi világ szemhatárán, melyek ragyogó színekben izznak, de sok allegorikus és tropikus, tehát nem való elemet foglaltak magukban. Késbbi korok szeretnek az ilyen letnt „uralkodó gondolatokon" nevetni s a mennyiben nem váltak be, jogosítványul használják kedvenc gondolatok fölött gúnyolódni pedig kár ezt tenni, mert ha önmagunkra és korunkra reflektálunk, azt vesszük észre, hogy hasonló gyengeségben leledzünk azután pedig a vérmes remények s lelkes álomlátások hathatós buzdításul szoktak szolgálni empierikus kutatásokra, melyek ;
;
tudományt elmozdítják. Az evolúciónak kedvenc gondolata sem maradt terméketlen, s bár nagy fába vágta fejszéjét, amelyet levágni soha sem fog, mégis hasznot hozott már eddig is s bizonyára ezután is rásegít a
egy teljesebb
s
egységesebb természettudományra.
természet gondolatnak psychologiáját tekintve, már elre sejthetjük, hogy tele lesz túlzásokkal s megokolatlan követeléily
Proliászka: Füld és ég.
18
274 sekkel
ezek azonban csak olyanok
;
rajta,
mint a buján hajtó fán
melyek részint elszáradnak maguktól, részint az értelmes kertész frészének esnek áldozatul. A tárgyalás folyamán gyakran lesz alkalmam az evolúció gondoa
fakadó
rendetlenül
szinte
ágak,
latának e tövises hajtásaira és fagyalos fakadásaira utalni.
meg már most
Tekintsük
gondolat
e
alapjait
s
azokat
tanokat vagy tényeket, melyek fölléptét, illetleg térfoglalásait
A
tették.
fejldés
gondolatát
els sorban
a
kozmoszra
a
siet-
vetett
tekintet inspirálja.
nem egyet
;
de ha
nem
a központi
nem
letesebb
;
sködbl lesznek napok, csillagok és sköd soha s ha a bolygók tömegnek elvált gyribl lettek azt az
kozmosz; az
Fejlik a
földek
is
nagy
tagadhatjuk,
egynembl,
volt volna
:
hogy
fejlik
a föld.
egyfélébl, unalmasból
is.
Elször
fett
sokféle,
lett
töké-
kom-
változatos, komplikált földdel
plikált változatos s ezzel a sokféle,
haladt az élet
Tkéletlenbl
víz borítja
átlag a
földet,
azután emel-
kednek a szigetek és földségek s tarkítják az unalmas ábrázatot. A szárazföldek emelkedése sokoldalú életviszonyokat teremtett; a szilárd földkéreg különféle alakulása változatos talaj- és magas-
Az atmoszféra képzdött és szert tett tagolt lett. A földkéreg ily átlátszóságra és könnységre. A klima architektúrája sokféle alakulási periódusra utal, melyek egymást sági viszonyokat nyújtott.
fölváltották.
Eddigi fejtegetéseimben eléggé kidomborítottam ezt a gondo-
mechanice magyaráztam ki az egész földtörténetet, kezdve a gömbalakon, folytatva a földábrázaton, a föld és víz eloszlásán, a hegységeknek keletkezésén egész a föld mai állapotáig mindenütt latot s
csak mechanikus tényezket szerepeltettünk; a természetes történés, a természetes folyamat
ból kell kiindulnunk
;
alakította ki a világot. Pozitiv adatok-
a pozitiv adatok meghatározzák az anyagot,
mozgását; de ezeken túl annak uralma alatt fejlik ki Az egyes kérdések iránt nagy lehet a nézeteltérés.
annak mennyiségét, milyenségét,
helyét,
a mechanikai szükségesség lép föl a szervetlen világ.
s
Mint a vihartól korbácsolt tengerek hullámai,
úgy
nak, apadnak, megtörnek a hipotézisek s aránylag szolidált tan
emelkedik
ki
lejtnek,
még
dagad-
kevés kon-
a hullámzó nézetek tengerébl szigetként-
Ha szabad geológiai hasonlattal élnem a geológiai s kozmológiai tanoknak jelemzésére, azt kell mondanom, hogy e tanok még a Chaosz vagy legfölebb a Szilur-korszak napjait élik s még sok
275 változáson mehetnek
át, míg teljesen kihalnak. Ezt els sorban a mondanunk. De bármily nagy legyen a hatá-
kozmogoniáról
kell
rozatlanság
bizonytalanság,
elérend ségnek érteni a
nem
és
az
irány
iránt
nincs eltérés s az
mindenmechanikus magyarázata; a cél pedig e magyarázattal föld és a mindenségnek alakulását. Ezt az irányt semmi-
józan filozófia
theologia
kétség
iránt sincs
cél
nem
nem
s ez az irány a föld és a
semminem
átvágni s ezt a célt
fogja
fogja tagadásba venni.
nem ellenségei a kozmosz természetes alakulásának; st hivei. Nem is tehetnek mást, mint hogy készséggel fogadják a modern természettudomány által Ismételten kijelentem, hogy theologusok
mechanikus történésrl s a metafizikai okságot csak a lét kezdetéhez állítják. Az isten nem lök, nem taszít, nem lendít, nem melegít a fizikai világban semmit olyképen, hogy valamit hozzáadna a mechanikai tényezkhöz, máshol meg elvenne összes erit a test az valamit a lélek sem ad mechanikai ert anyagcserébl meríti s mégis az isteni okság mindennek kezdete nyújtott fölvilágosításokat a
;
:
erket sajátosságaikkal nizmusoknak nagy tényeit állítja a
teremti, a világnak, az orga-
és célja, az
vannak, dolgoznak
is,
mködnek
is
létbe,
miután pedig a létben
a természetnek s
nem
a termé-
szeten kívül álló forrásnak erivel.
Az volna igazán a természet karrikaturája világ, melynek eri nem benne, hanem kivüle vannak Mi legyen az egyes természet :
!
más, mint hatni képes elv? mi legyen az egyes természetnek öszmit
szessége,
egyszóval
természetnek
elveknek összege? ezek összegében kenységek,
kihatások;
belle való
s
akarom
nem
mint hatni
erk,
mködések; minden ami benne
folyik bele egy metafizikai hatóból.
kizárni
rendjébe, ha
a
lett s
történik,
Ezzel
akar,
csodákban
történik.
ben a csoda maga bizonyítja, hogy a theologia oly szerkezetnek, melybe az Isten
alkotásnak, melynek folyamata
Mi kifogása
lehetne
ezek
itt
is
ott
bens erk után
is
nem
De
külön-
nézi a világot
belenyúl;
által
nem
a történések
rendkivüli befolyását
ami
nem
minden
a végtelen azt föntartja, valamint
végtelennek
befolyni
képes a tevé-
kizárni a létnek metafizikai oldalát, melynél fogva
ami van, a végtelenbl
akarom
hivunk,
foglaltatnak az
hanem
oly
határoztatik meg.
a theologiának
a
kozmosz
fejldése ellen ? mi nehézsége lehetne az egésznek tökéletlen kez-
detekbl kiinduló s szükségképen tökélesbül fejldése ellen? Lehet, hogy az emberi naivság hamar oda gondolja valahová a meta18*
276
annak még helye nincs s azután hátrább minden tudományban megtörténik. középkori theologusoknak alig volt fogalmuk a föld történe-
fizikai
ahol
kikezdést,
vonulni ke'nytelen vele, de ez
A
a hegységek, földségek, az atmoszféra, a klima kialakulásá-
térl, ról
;
k
mindezt készen
teremtve gondolták;
a
metafizikai hatót
közvetlen összeköttetésbe hozták a földnek ezen teljesen kialakult
tudomány fölvilágosított, hogy ez nem teremtetett készen, hanem hogy elz stádiumokból fejlett ki; mi nehézségünk lehetne e fölvilágosítást elfogadni s azt mondani a terem-
tényezivel
:
most
a
:
tés
egy kezdetleges stádiumban
e fejletlenségbl alakult ki
ket a végtelen
sök
állította
létbe a világot s a világ
immanens erktl hordoztatva, melye-
teremtett bele, a mai tökéletesebb típusokká.
hogy a kozmosz mechanikus evolúciói eltörpítik az Istennek bennünk él eszméjét; én mindig az ellenkezt tapasz-
Ne
féljünk,
taltam
;
a periódusok számítatlan millió évei az isten örökkévaló-
mindenségnek fényévekkel kimért távolságai az isten mérhetlenségének, a fejldés szüntelen menete s a megifjulás tava-
ságának,
a
örök élet analógiáit adják. Kisebb lesz-e távlatokon nézve mve?! az isten, mikor oly végtelen naggyá S mégis mily elfogultság kisért e gondolatok kapcsán a természettudósok közt is s mily rósz szolgálatot tesznek az igazságnak, mikor ellenszenves s teljesen sületlen kiszínezésével a kérdésnek elidegenítik s az ellenkez túlzás tévelyébe kergetik a jóindulatú, de más nézet olvasót. Haeckeltl eltekintek; ez az ember a
szai az
n
modern természettudományban képviseli s így figyelemre
a régi,
nem méltó
;
görög barátok fanatizmusát de fölhozom Köhler szavait,
melyekben az olvasó a tendenciózus és rosszul értesült tudományosságnak fölületességét megsajnálhatja. „Weltschöpfung und Weltuntergang"
c.
mvének
385. lapján olvasni: „Alles dies zeigt
ist, kann, aber im letzten Grundé Anders beweisen als dass die Formen und Gruppirungen des Weltgebáudes Früchte einer Entwicklung statt Produkte einer Schöpfiing sind. Die Geologie sieht fást noch mehr als die Astronomie, von der Möglichkeit ab, dass die Hand Gottes bei der
zunáchst, wie die Welt wirklich nichts
Entstehung der Welt im Spiele gewesen ware und verfolgt ihr Ziel, die Entwicklung der Erde auf natürliche Weise zu erkláren, noch viel entschiedener und bewuster als die Astronomíe das ihr zugehörige. Bieten doch auch die Wunder und die schweigende Grossartigkeit der Sternenwelt weit mehr Aniass zu metaphysichen und
277 deistischen Speculationen als die
Anháufung der Erdschichten und
Astronom Mádler
Gebirge. Der
1830 ein Gedicht
hat im Jahre
geschrieben, worin er Gott als den Lenker der Gestirne preist;
—
Geologe, der das zweckmássigste Mittel, die Sedimentlager aufin der göttlichen Allmacht erkennt, scheint mir unmög-
ein
zuháufen lich.
Kari Freilier du Prel ruft Angesiclits der
weit aus
:
Ewigen Fixsternen-
„es giebt eine Metaphysik", wáhrend
iiim eine derartige
Ueberzeugung beim Anblick der Erdmassen gerade nicht gekommen is tudomány, de mily szegényes s ugyanakkor
zu sein scheint." Ez
mily gonosz. Azért, mert van fejldés, nincs teremtés, ez az egyik
szava Köhler bölcseségének
gyerekbl másik
fejlett,
szarvval
mintha bizony abból, hogy az ember
;
be lehetne
Mádler du
döföget
pedig
hogy nem
bizonyítani,
akarja megfosztani azoknak kijelentését
Prel
született:
hitelétl
s
felé
nemde szánandó
;
a
s
ugyan-
akkor siralmas tünete ez az exakt természettudománynak? Valóban megérzik e rövidlátó és semmivel sem menthet kijelentéseken az ellenszenvekkel dolgozó szenvedélynek sugallata.
A kozmosznak
fejldésével megbarátkoztak volna
intransigensebb theologusok
de az
is,
élet
fejldésének
még s az
a leg-
alakok
egymásból való keletkezésének gondolata nagyon is újnak s irányzatosságában olyannyira ellenségesnek látszik, hogy nehezen találják bele magukat; annál szükségesebb, hogy tisztán lássunk s
hogy egymást megértsük. A palaeontologia nemcsak
kez
világokat
régi világokat,
hézagait napról-napra jobban
kitölti.
az
A
föl,
melyeknek
legtökéletesebb földi lény
épúgy a többi faj is nem meg mindig. Bátran mondhatni, hogy tekintve a sort, melyet
az ember; egyszersmind a legfiatalbb volt
de egymásra követ-
Sorokat mutat
elttünk.
tárt föl
ember koronáz, észrevenni
rajta
is;
tökélesbülés
a
tendenciáját.
minden alakban s az egész világon mindig a legtökéletesebbnek megteremtése felé hajlik. Azt igen nehéz megítélni, hogy bizonyos sorban mi a legFölösleges azonban azt
állítani,
hogy
a fejldés
különböz alakokat a tökélekésbb még miután több nehézségnek forrását képezi. Átlag azt mondhogy a világ korszakait a különböz állatok feltnése sze-
tökéletesebb;
s
összehasonlítani a
tesség szempontjából, gyakran szinte lehetetlen. Erre rátérek,
hatjuk, rint
lehet osztályozni
emlsnek,
A
;
jellemzi a világ korszakait az
a hüllknek, a halnak, az
legrégibb korszak az
élet
él
állatnak
kezdetleges
embernek, az
föllépte.
alakjait mutatja
be
278 a halak, melyek még határozatlan s s csak vége felé tnnek föl teknsbékára emlékeztet formákban lépnek föl. Óriási tengerek borították akkor a földet s az alvilág eruptív kzetei, a gránit, syenit,
porfir,
emelgették a világ lapos bordáit.
A második
korszak a hüllk világa
;
a fantasztikus sárkányok,
repül gyíkok,
a saurusok Cefalopódok hemzsegnek az de a óceánokban, melyek a világnak még nagy részét borítják bazaltok szélesítik ki a föld hátát, melyen szárazföld már tágul
a mesebeli baziliskusokra emlékeztet,
lomha
a tengereket.
alakjai lakják
;
;
pálmák
és tobzos
pompáznak
fák
közül
állatok
a szárazföldi
s
az erszényesekkel találkozunk.
Azután jön a méhlepényes emlsök világa; a szárazföldek terjeszkednek s a korszak vége felé kialakulnak a mai világrészeknek körvonalai. Mindig más és más világ, mely lehetleg célszeren alkalmazkodik az akkori talajnak, tengernek és klímának viszonyaihoz s melynek alakjai egymásnak is megfelelnek. A fajoknak egymásután való föltünését tagadni nem lehet hiszen ezt a szentírás is hirdeti; hogyan lettek tehát? teremtettek-e mindannyiszor külön? vagy átváltoztak-e? volt talán bennük oly alkalmazkodási képesség, ;
melynél fogva
új
viszonyok közt
tologiai fölfedezések egyre
j
j
alakokká
állatokkal
összeköttetéseket eszközölnek most
lettek ?
A
palaeon-
ismertetnek meg, melyek
elszigetelten álló s
távol
annál
es
alakok közt: minél
több
sebben szövdik
a szisztematikus rokonság hálózata, „isten és
a világ"
c.
ki
mvemben
kövület
fölhoztam az
kiépül fokozatoknak számos félék a kígyókba.
A
kerül
régi
példáit,
napvilágra,
telje-
egyre jobban
állatvilágban
mint mennek
át pl.
halak oly alakokat mutatnak
föl,
a gyík-
melyeket
sem tartana halaknak, pl. a pterichthys latus-nak gyík-farka, teknsbéka páncéla van s melluszonyai sarló-alakban csontosenki
meg.
sodtak
A
harmadkori
találkozunk, melyek a pusait adják.
—
Az Amphicyon
a Pseudaelurus
a
rétegekben
macskát és görényt,
Azóta is jelentkeztek a Zeuglodon, teljesen vízben él
állat
Fogazata ell
s oldalt hasonlít a
alakkal
„prófétai"
és sertésfélék sti-
egyesíti a kutya és a
elefántot és a szirént.
Uj
sok
kérdzk, vastagbrek
—
új
typusát,
a Dinotharium az
közbenes
állat
delfinéhez, de
medve
mint
a
alakok. bálna.
még vannak rl szárazföldi eml-
melyek az összeköt jelleget képezik a sökkel ugyancsak hozzájuk hasonlít a fejcsontban, a nyakban
fogai,
;
s
279 az elvégtagokban
nek
hogy a
látnivaló,
;
nem úgy mint
van idomítva,
fej,
nyak
a
s
külön
törzs
a bálnánál vagy a halaknál
melyek-
Éppen ügy a Zeuglodon eltagjai
feje és törzse egybefolyik.
még nem uszonyok.
A miocénben
s piiocénben
Zeuglodonra emlékeztetnek; neknél
;
a sor tehát így
squalodon, delfinek. üj
állat;
fokozatot képeznek a Squalo-
üj
már
don-fajok, melyeknek fogai
egyfélébbek, bár némileg
egynemek
teljesen
még
még a
a
delfi-
alakulna ki fókák, zeuglodon, bálnák, 1894-ben a miocénbl került ki ismét egy :
—
nem
nagy mint a juh; koponyáján
csontcsap van,
a fogak
egy,
hanem négy pár
pedig; a fejbübon, a homlokon,
kapcson és az orrcsonton. Közel
áll
a fels
áll-
a törpe-szarvashoz (Tragulus);
nsténye már ismeretes volt, melynek Protokeras nevet adott Marsch. E fölfedezések révén a halak a hüllkkel, a gyíkfélék a madarakkal érintkeznek s az érdekes „csrndök" hézagpótlókul állnak a
madarak
Ismétlem:
s
az
emlsök
közé.
kételkednünk
lehetetlen
abban,
egymásután jelentek meg a földön kölcsönöztek a korszakoknak. Elfogadhatjuk állatfajok
s
azt
hogy az egyes más-más jelleget is,
hogy mivel az
életet a föld
hordozza, amily mértékben elváltozott a föld, abban
a mértékben
szövdött
A
korrelációt
az
az élet ketts fonala a fauna és flórában.
ki
életkörülmények
hogy az világnak. Hogy mennyire tagadhatjuk, ügy
ez megint
más
kérdés.
kell
s
következleg
nem
kell
az
alakjai
élet
nem
közt
psychologiai
reflexe
a
a világ megújulását kiterjesztenünk,
Nagynev
az állatvilág négy ftipusa
s
valósággal
élet
már
természettudósok
a legrégibb
azokat
állítják,
faunában
egymásból
hogy
föltalálható
leszármaztatnunk.
(Aggasiz L. Naturgeschichte der Vereinigten Staaten.) „In der palaeolithischen Zeit treten allé tiere
neben einander
auf,
Haupttypen der Wirbellosen und Wirbelnur Vögel und Saugetiere fehlen. Wir
könnten es dahingestellt sein lassen, ob diese thatsáchlich der Periode unserer Erdgesichte enstanden sind, ersten Resté von ihnen Zeugniss gebén.
Wenn
dass von einzelnen Wirbeltieren uns nur die einige
wenige erhalten worden
sind,
in
der
erst
uns
in
die
wir aber bedenken, Unterkiefer,
ja
nur
so stimmt das unsere Erwar-
tung, die wir auf die Palaeontologie stellen, gewaltig herab." (Ottó
Hamann, Entwicklungslehre und Darwinismus 278. 1.) Azért nem nagyon ellenezhetjük, ha valaki abból, hogy az skorban nem találni madár és emls-kövületeket, nem volna hajlandó követ-
280 keztetni
típusok
e
Lapparent
hiányára.
teljes
is
figyelmeztet
a
a palaeontologia szeszélyére, melynél fogva a mai világ állatalakjai
majdnem absolute azonos az els geológiai korok alakjaival, mialatt most mások is élnek, melyeknek nyomaira még a legközelebbi periódusokban sem akadunk. Megfordítva ugyanközül néhány
azon
rétegekben találni olyan kövületeket, melyeknek alkata a mai állatvilágképviselivel szoros, közeli rokonságban van, mialatt ugyanott más furcsa típusokon akad meg szemünk, melyek utódait a mai világban hiába kutatjuk.
Madarak
és
emlsök
ritkán
temetkeznek a tengernek iszap-
jába. Szárazföldi állatok csak véletlen baleset folytán
s
a
geoló-
giára nézve nagy szerencse folytán kerültek a vízbe. Mily keveset
mikor még
sodorhatott a folyóvíz a tengerek és tavak fenekére, a
tengeri
közül
állatok
számtalan
is
maga
hagyott
alig
után
nyomot. Némely halnak csak a fogait ismerjük, más nem maradt ránk csontvázából. csontokat
is
könnyebben
A
folyóvízben
szétszedte az
árnak
hamar ereje.
válik el a csontváztól,
pusztult
Az
leghamarabb
ennek megrzésére
és tengerek fenekére s azért
el
hús mely
a
állkapocs, ért
és
le
a
s
a
leg-
tavak
biztosítására
van leginkább kilátásunk.
A ftipusok tehát kezdet óta létezhettek s azok alakulhattak nemekké, fajokká. Hogy ez az átalakulás, ha történt, hogyan ment végbe, mily irányt követett, mi volt bels törvénye, arról éppenséggel semmit sem tudunk. Most már vessünk egy pillantást arra a tevékeny elemre, mely a fejldést valamikép hordozhatná s amelylyel ha nem
át
is
az egész sort,
sornak egyes
—
ezt
csak
túlzók
részleteit kifejleszteni
akarhatják,
—
lehetne: tekintsük
legalább
meg
az
a
él
alakoknak
plasztícitását. Figyelmeztettem már arra, hogy a folytonos tökéletesbülést a
minden irányban
való
teljesebb
kifejldést
a
sorokban
s
hiába
keressük. Azt föltételezni annyit jelent, mint a harmónia praestabikövetelni a föld és az élet fejldésének két sora
közé, úgy életkörülményeknek minden fordulata és elváltozása szügségképen tökéletesebb életalakokat követelt volna. Azt bebilitáit
hogy
az
zonyítani
sehogysem tudjuk
s a kivitelben,
illetleg az
elv
alkal-
281
mázasában
Meggyzde'sem szerint az a Teremt tényleg
a tényekkel összeütközünk.
evolúciót a
következke'p
belefektetett
némely alakba,
plaszticitást,
mely azután
lehetne
fölfogni
hogy körülmények lehet,
a
állatnak új alakot ad, vagyis inkább plaszticitás iránt nincs
latos megnyilatkozásait,
új
melyek
adat
következtében
bizonyos
kifejldik
szerint
állatfajt
számtalan
kétség;
:
mindegyikbe,
állít
a
s
az
létbe.
E
csodá-
bizonyítja
az
életneme
állat
bels er, mely minden alaknak
és sajátságai elváltoznak; ez a
a természete által van kipontozva és
kimérve,
hívhatta
az
létbe
oka nem a környezet a tervtelen variáció, sem a létért való küzdelem ezek a küls körülmények csak nyomást gyakorolnak annak a bels állattipusok
Ez
elváltozásait.
elváltozásoknak
;
ernek
plasztikus
ébredésére
az
és
iránynak
esetleges
érvénye-
sülésére.
Ha
szem eltt
ezt
nem
nistáknak
kell
tartjuk,
megértjük azt
fejlesztik.
;
hogy az evolucio-
okvetlenül a folytonos tökélesbülést sürgetniök
az elváltozásokban. Lesznek körülmények,
kedveznek
is,
lesznek melyek
haladást
a
melyek a
megállítják,
haladásnak
vagy
vissza-
Lesznek, melyek csak részletes irányokban segítik
el
a
hogy néhány irányban fejlesztleg, másokban lanyhitólag hatnak. Ne csodálkozzunk ezután azon, hogy sok alacsonyrend állat a legrégibb geológiai korszakoktól kezdve ugyanazon tipust tünteti föl és el nem változik. A Foraminiferák sok alakja visszanyúlik a krétába; a szép, tcngerfenéki csillagok s a különös szivacs-állatok fölött millió évek, geológiai korszakok vonulnak el nyomtalanul, nem érzik meg azok soha a fejldésnek szükségét; más állatok egészen váratlanul köszöntenek be, amilyenek a kigyók; nem tudjuk honnan jöttek, mibl lettek, miután a harmadkorban csak homályos nyomokat
tökélesbülést, vagy lehetséges az
is,
hagytak.
Hasonlókép nem
csodálkozom
hogy a plaszticitást véve föl életsajátságul, valamikor csak azt látni, kogy a plaszticitás kifogyott s az állatok beadták a kulcsot. Az elváltozott körülmények közt ugyanis is
nem
élhettek,
másrészt
azon,
a
plaszticitás
képességének
végére értek; mi volt mit tenniök? elpusztultak. Ezek az állatok
az akkori faunának s annak az organizációnak a
képviseli lehettek, de az
élet
legtökéletesebb
már kimerítette a tovafejldés képesmás tökéletlenebb alakok fönma-
ségét s azért kivesztek, mialatt radtak.
Az
óriás Petrygotus
kipusztult,
mialatt
a
rovarok
buján
282 tenyésznek
;
az esetlen Orthoceras, a hatalmas Ancyloceras tönkre-
ment; az Alantosaurus, az Iguanodon
tért
engedtek sokkal szeré-
nyebb madaraknak és emlsöknek s ezek közt is, melyek vesztek ki legelbb? a leghatalmasabb alakok. A Dinotherium, mely pedig az emlsök egyik legóriásibb képviselje, alig hogy feltnt, kipusztult. A Machairodus, az a késesfogu ragadozó, mely túltett tigrisen,
Nem ismerjük sem sét, sem Ichtyosaurussal vagyunk az utódát. így így leszünk nemsokára a bálnával s az elefánttal; csakhogy ezeknek az ember, azoknak
oroszlánon, rövid létnek örvendett.
;
az elváltozott életföltételek az ellenségei.
Nemcsak állatok uralma
Ammonita
a nagy saurusok s az is
ugyanezt a úr
szintén
tünetet
egyszer
volt
emlsök, de
A
mutatja. a
földön
az
alsóbbrend
Trilobita
azután
s
az
s
nyoma
korszakban még hemzsegett a tengeMi ennek az oka? Gondolom, hogy ez, amit az evangélium mond, hogy senki sem adhat a termetéhez egy könyöknyit s hogy ez áll egyedekrl, fajokról, nemekrl, csalá-
veszett; a Belemnita a Kréta
rekben
s azontúl elveszett.
dokról.
A
nem
szakái
n
a végtelenbe,
nem
kinél rövidebbre s azontúl
tékét
bels
;
kinél
n,
ha levágjuk újra
meg.
határozzák
elvek
hanem
Ha
az
élet
hosszabbra,
de a
méraz
plaszticitását
akkor ez a plaszticitás alkalmas körülmények közt megmozdul, megindul ebben vagy abban az irányban, de meglehetünk róla gyzdve, hogy az is véges, az is korlátolt minden irányban, s ha kiadta az erejét, sem új alakoknak nem ad elváltozás okául fölvesszük,
többé hajlik
sem az egyedeknek nem tartja fönn életét. mai tudomány, a katholikus és nem katholikus egyaránt
létet,
A
bels
bizonyos katholikus
plaszticitásnak föltételezésére s az által a
irányban
lehetséges
evolúciónak
tudós, Nadaillac „Les
értekezésében ezeket
írja:
il
progrés
de
assurément
est
korlátolt
elfogadására.
A
l'anthropologie"
si
c.
ne
pas
nombreux
et si
difficile
reconnaítre certains enchaínements entre les étres
s
jeles
de
divers, qui peuplaient la térre en ces áges d'une incalculable durée.
Créateur au debut de son oeuvre, a doué quelqiies-ans des étres sortis de sa main d'une puissance
Ne peuí-on pas
supposer, que
le
M. Gaudry, se immensité des temps, sous l'empire des lois, que nous ignorons, des circonstances, que nous ne pouvons dire ?" (Compte rendue du congrés scientifique International des catholi-
de modifkation, d'une plasticité, comnie l'apelle développant dans
l'
ques. 1891. Anthropologie.
24.
1.)
Az aláhúzott szavak a modern
283 uralkodó gondolatot harrens der Arten
jelzik
Form muss
Ausprágung derselben
die Zeit der
„Die
evolúcióban.
az
bestimmter
in
.
.
.
Ver-
des
Zeit
lánger sein
viel
als
Es giebt daher Schöpfungs-
welchen eine Umprágung der Typen vor sich ging und eine erste Zeit, in welcher eine Neubildung der Arten stattgefunden Wahrhat." (O. Heer, Urwelt der Schweiz.) „Mit der grössten Augen unseren dass die unter lásst sich behaupten, scheinlichkeit zeiten,
in
sich entwickelnden
Generationsreihen
die
direkte
Fortsetzungen
von den unsrigen vielfach abweichenden Reihen sind, von welchen uns die Geologie Kenntniss giebt. (W. Hiss, Unsere
jener áltern,
Körperform.)
Ez nem darwinizmus, de bels elvekbl magyarázott mazás. Senki sem tudja szorosan bizonyítani
kozunk lépten-nyomon s
anatémával fenyeget
ilyesminek
sorakozó
kell állat-
;
s
filozófiánk
;
leszár-
nehézségekkel
duzzogva vonul
el
a
talál-
háttérbe
hogy valami a gazdag, változatos, egymáshoz
mégis mindenki
összekötnie azt
érzi
és
sejti,
Bemard „Nous avons
és növényilágot. Claude
szavait alkalmaz-
le sentiment des tudományos vajúdásokra lois de la nature, nous n'en connaissons pas la forme." Sejtjük, hogy az élet valahogy elágazott, de az lítat, a módot nem ismerjük. S nem ismerjük azt a jelen percig sem. A szervezetek plaszticitását nem tagadhatjuk. A tudomány egyre kísérletez, hogy az él szervezeteknek átváltozási képességét
hatjuk e
:
kimutassa. Madarakat, melyeknek hal-hús az ételük, maggal táplál
hogy akkor a gyomor teljesen elváltozik s olyan lesz A galambot következetesen hússal etették s olyan ragadozó madáré. E példák lett a gyomra, mint egy valóságos mutatják, hogy a gyomornak sejtjei alkalmazkodnak és elváltoznak A madarak tollait, az állatok szrmezetét a táplálék kiválasztása m. 282.) Az szerint bizonyos fokban lehet színezni. (O. Hamann s észreveszi,
mint a galambé.
i.
állatok
szrmezének
színei
sok
is
rejtélyt
tartalmaznak, melyeket
nem sikerült. Hogyan keletkezett pl. a pillangók szárnyainak gyönyör rajza és csodálatos színpompája? Weissmanntól tudjuk, hogy a hmérséknek is van e színezésre befolyása. Vannak pillangók, melyeknek tavaszi és nyári toaletjük van elbb eddig megoldanunk
;
külön fajoknak tartották, most már tudják, hogy csak változatok.
Weismann nyár
A
volt,
és
Vanessa prorsanak
mégsem
nyerte
a
álcáit
nyári
hideg alakot,
helyre
hanem
tette
a
mimicry számtalan esete világosan mutatja a szervezet
s
bár
tavaszit. plaszti-
284 ezek tapasztalatok,
citását;
st
mindennapi szemlélet, melyet
szinte
csak szemlélni birunk, de magyarázni vajmi nehezen vagy sehogy-
sem tudunk.
Ilyenek
pl,
a nyulak, a menyétfélék,
a
madarak
szín-
alkalmazkodása a környezethez; az alsóbbrend állatok látószerveinek alakulása azon médium szerint, a melyben élnek. Hogy a küls' okok a fejldés alakulására miként hatnak, arra alkalmas beli
példa Herbert kisérlete.
A
nevezett tudós az Echinodermata fejl-
dését vizsgálva a tengervízben, mesterséges úton megtermékenyített
petékhez lithium-sót
más
álcát kapott,
juttatott,
s
(Huber Imre,
ezen
A
küls behatás
által
egészen
metagenesis és metamorphosis
néhány példája az állatországban, 5, I,) Az alsóbbrend állatok ilyenforma elváltozásai igen gyakoriak, A médium szerint elváltoznak egészen, nemcsak színben, de. alakban többnyire álca-állapotban maradnak s ez állapotban az ivaros szaporodásra is érettek lesznek. Csak egy példára hivatkozom, a Chironomus légyre, melynek álcái a genfi tó fenekén önálló ;
képzdtek vagyis úgy alakultak át, hogy azok álca-állapotban megmaradnak, ivaros szaporodásra megérnek, de mivel eredetileg
állattá
nem
vízi-állatok,
elváltoztak s alkalmazkodtak a vízhez.
Az élsdiek átváltozása s alkalmazkodása szintén triviális példával szolgál e téren. Hol voltak az élsdiek, mieltt az állatok megteremtettek, melyeken élsködnek? Mondjuk-e, hogy késbb teremtettek gazdáik után ? ez oly állítás, melynek irányzatossága nyilvánvaló. Mondjuk-e, hogy elbb teremtettek, nos és akkor min s
mibl
éltek?
még
kodást,
A
parasitismus
világosan
bizonyítja
az alkalmaz-
pedig az ugrásszer alkalmazkodást.
Az alkalmazkodás úgyis magával hozza, hogy ugrásszernek gondoljuk. Az állatnak egyszerre kellett elváltoznia; a lassú elváltozás
a
legtöbb
esetben
nem
segített
volna
rajta.
Képzeljünk
magunknak egy gilisztát, mely nem volt élsdi s mely valamikép más állat belébe vetdik; a giliszta-kalandor két eshetséggel áll szemközt, vagy alkalmazkodik vagy elpusztul. Ha a körülmények olyanok, hogy az állat plaszticitása gyzi az alkalmazkodást, akkor az elváltozásnak többnyire gyorsnak kell lennie, mert különben a szervezet
nem marad
alak került a belekbe,
életképes. Lehetséges,
hanem
hogy nem a
kifejlett
a fejletlen s alkalmazkodásra képe-
sebb petesejt; de az átalakulások, melyeken az alak átment, mindenesetre igen jelentékenyek.
Ha azonban
valaki azt követeli,
hogy a palaeontologia mutassa
;
285 ki
tényleg s példákkal az egyes alakoknak egymásból való leszár-
mazását, többet kér, mint amennyit lehet és szabad. Darwinistákkal új alakoknak keletkezését lassú változatokkal s azok összegezésével magyarázzák, jogos az a követelés, de az ugrásszer átváltozás elméletének híveivel szemben nem jogos. Ha Darwinnak igaza van, akkor nem is léteznek fajok, hanem egy
szemben, kik az
óriási
zrzavar
tarkítja a faunát és flórát; lassú
átmenetekkel, elvál-
tele a világ; azokat látnunk kellene kövületeikben, azok vennének körül minket most is; de az ugrásszer elváltozásnál kis változatokat fajképzleg fölléptetni és összegezni nem kell
tozásokkal volna
a közelálló fajok
szavára, ha
nem
egymásból lépnek
az elváltozott életföltételek
az életföltételek erejében.
is
tologia ajánlja e gondolatot,
tökéletesebb konstruálása
az
kivált
által.
emlsök
máris az egyes
tatták
föl
Már
pedig a palaeon-
sorainak
állatfajok
Kowaiewszky
egyre
kutatásai talán kimu-
közti átmeneteket,
patás lónak keletkezését ötpatás alakból; azonban
kivált az egy-
az
egyes ren-
deknek átmenetét egymásba kimutatni még úgy sem sikerült, mint ahogy a fajok átmenetének „kimutatását" érteni szokták; így pl. nem állíthatjuk, hogy a patás állatok ragadozókból lettek. S Kowaiewszky hogy mutatta
ki
úgy, hogy az ember
látná a
állította
az
keletkezést,
négy-, három-, két-,
öt-,
hogy fokozatos
más hanem
a lónak keletkezését
alakból ? azt
sem
úgy, hogy sorba
egy-patás állatokat
jellegeket tüntetnek föl, következtette,
s
abból'
hogy ezek
átmenetek. Pedig a hasonlóságok ellen tüntetnek más hasonlatos-
hogy csak egyet említsek, például az, hogy e sorban a nem nagyobb a rókánál. Álljanak itt a jeles K. E. von Bárnek mindig mérsékletre int szavai: „Darf man z. B. annehmen, dass durch allmálige Umwandlungen, wenn auch
ságok ló
is;
se
termetre nézve
sprungweise,
die
Raubtiere
unter
den Sáugetieren aus Huftieren
geworden sind ? Es ist leicht gesagt, dass der Uebergang durch die Omnivoren vermittelt wurde; alléin man wird andere Uebergánge finden, wenn man nach der Zahnbildung eine Reihe aufzustellen sucht,
und eine andere, wenn man vorzüglich
die Fussbil-
wenn
dung, namentlich Hufe und Nágel, und wieder eine andere,
man
vorzüglich den
Bau des Magens
berücksichtigt, den wir leider
von den Thieren der Vorwelt gar nicht kennen." Lehet a ragadozók, lettek
;
rágcsálók,
hanem hogy ezek
kiágazásai. Látnivaló
patások, az
majmok
stb.
tehát,
alakok a gerinces típusnak
ezekbl, hogy hogyan
hogy
nem egymásból eredeti
értjük a plaszticitását
286
nem
a szervezetnek; bizonyára
juk,
hogy
bl,
emlsök
a gerincesek
leszármazását
sem
pl.
tanítják
mind egymásból
st még
madarakból,
sem
hogy mindenbl minden
úgy,
ezt a képtelenséget a darwinisták
az
még
;
lettek, pl.
emlsöknek egymásból
való
hogy az stipus,
a mi fölfogásunk az,
vitatjuk;
lehet;
sem állítmadarak hüllkazt
a gerincesek tipusa kezdet óta vehetett oly fejldési irányokat,
melyek az egyes osztályoknak és rendeknek keletkezését
biztosí-
tották.
Azt kérdezhetné valaki mindezen megszorítások után
:
minek
hiszen a Teremt a akkor egyáltalában a leszármazást fölvenni fajokat külön is létbe hívhatta, mint a hogy létbe hívta az élet ;
stipusait?
követhez
Erre a mi feleletünk a
még
ban,
az ugrásszer
A
:
leszármazás egyáltalá-
leszármazás sincs
bebizonyítva
;
hanem
hogy hajlunk is feléje. Sürgeti ezt a palaeontologiának albuma, mely másmás világot tár elénk a múltból, világokat, melyek egyre hasonlóbbak a mienkhez. Az állatok sorrendjében egyre feltnnek uj,
teóriának elfogadjuk
hozzá szabad talán tennem azt
;
közbenálló alakok, melyek a hiányos sort
lépcszetet
kitöltik s a
teljesen kiépítik. „Prófétai"
alakok tünedeznek
több
e jellegek
jelleget egyesítenek;
is,
föl
késbb
a múltból, melyek
önállólag lépnek
föl.
most is bámulatos tüneteket Az mutatnak s az élet plaszticitására engednek következtetni, mely a fejldés kezdetén sokkal nagyobb volt mint késbb, egyrészt azért, organizmus
állati
mert az irány
elváltozásai
még nem
volt
másrészt azért,
lehetséges,
szkre szabva
már föntebb szóltam, hosszabb, kiadóbb ha fölvesszük, hogy a tökéletesebb föl
s
hogy
tagolás az
ezt a tökélyt a
Ami
eszközli.
késbb
szétváltan
az
tnik
s sokféle variáció volt
mert az életernek állatok
Nem
föl
s a
fokokon
tévedünk,
késbb tnnek
átlag
differenciálás, elkülönzés,
alsóbb
melyrl
a fonala,
volt.
még
szétválás és
nincs
tagolva,
fejldés gondolatát szinte ránk
erszakolja.
S valóban
Hogy az
idk
visszautasítható-e a fejldés gondolata ?
a világ
folyamán,
— hogy — hogy tehát fejlik,
morfológiailag gazdagabb lesz
új
potenciák lépnek
föl
a külön-
böz
korszakokban, azt senki sem tagadja. Azt nem tagadhatja az sem, ki kizárólag a szentírás alapján áll mert ennek is els sor;
ban a vegetációnak potenciáira
kell
teremt
föld
szavával
:
„teremjen
a
gondolnia,
melyek az
zöldel
maghozó
s
Isten
füvet"
287 (Gen.
eltt
folyamot, mely
malizációnak létbehivásával
kezddött
el
a vizek csúszó-mászó
fensbb
egyre
az
ötödik napon az ani-
s az
idk folyamán annak
szentírási szó
differenciálódásával folytatódik a
nak
másodsorban szem
10.) létbe hivattak és differenciáltattak;
1,
kell tartania azt a
erejében
él-lényeket." (Gen.
1.
„hozza-
;
Tehát
20.)
elvek lépnek föl a világban s az elvek megtestesü-
egymást követik a faunának és flórának soraiban. Nem függ-e össze jobban s egységesebben a természet, ha e differenciálódást nem mindmegannyi új teremtésnek, hanem a és kialakulásai
lései
teremtett potenciák kifejldésének vesszük?
A
szervetlen,
nagy anyagi
szer
bels
világ alakul
melynek
Isten fektette bele az erkészletet,
elvek
szerint;
bonyodalmait és
cél-
asztronomok vizsgálják s hogy új erk nem lépnek föl, hanem az új alakulások, a régi errendszernek új tüneményei. Ezzel az evolúcióval mindenki megbékül s az isten új közbelépéseit fölösalakulásait fizikusok, chemikusok,
arra az eredményre jutnak,
legeseknek
tartja.
Térjünk
erin
át e
benyomással a szerves
A
világra.
hordozza. Már most azt mondjuk, ha csak egy állat-
és növényországban, mely
mind készen teremtette
Isten ezeket
egyre
új
meg
új
ugyan, de amelyek fokozatos látszik isteni,
minden
közelálló
ilyen
nek külön
föllépéseit,
volna az
fix világ
miután
de
így;
alakokkal
fölöslegeseknek
fajnak létbehivására
sürgetjük majd a
ha elgondoljuk, hogy az
palaeon-
a
változó
föl,
sorokat képeznek,
teremt ert. Még kevésbé
chemia
alakokat
ugyanazon alakokat akkor föltehetnk, hogy
mutat
világokat
él
óta
a világ összes periódusain végig,
lépteti föl
tologia
kezdet
fizika és
mely az
kivül találkozunk ott oly „élet-ervel",
él
fölléptetni
teremt
anyag, a pro-
toplasma, melyben valamennyi életer birja forrását, minden nál
ugyanaz
anyagát
;
;
ez a protoplasma képezi az
belle van az
él
tiels,
les
rien
anyagból való.
d'absolument nouveau dans
propriétés fondamentales des
du
ces opérations directes et repétées ainsi intervenu,
que pour se copier
lement de modifier,
et
állat-
világ alapját és épitési
alakok sokasága, valamint a szervetlen
világ összes alakulása az élettelen
„Donc
él
az
Isten-
dans une
organes." (Maisonneuve, Création
lui
étres,
ne serait resulté de
Créateur,
méme,
trés faible et
lequel ne serait
se contentant seu-
mesure,
evolution.
Congrés Scientifique International des
caractéres essen-
les
la
forme des
Compte rend du
Catoliques
1891.
Anthro-
288 pologie 40.) Ez egy fontos
Mit
megjegyzés.
volna
tett
az
Isten
mindezekben az új teremtésekben? mintázta volna a régi alakot új alakká; de ennek a mintázásnak is kevés dolga lett volna, mert az egyes rendekben a fajok jellegei oly közel állnak, hogy szinte egymásba folynak s a klasszifikátoroknak sok gondot okoznak.
A
creatianismus azt kivánja, hogy e
Teremtnek gondolatot nem
csekély különbségek magya-
rázatára a
erejét kell újólag fölléptetni a földön
ezt a
tartják
mely homlokán
viseli
méltónak,
emberi
az
jelleget.
akkor a teremtésnek megismétldnie zett
volna a legtöbb esetben
egyszerbben
a
!
tényeket? Az
st nagyon
Nem
s
Hányszor
mily szerény
mások
kellett
volna
munkát vég-
magyarázhatnók-e
isten
;
kisszernek,
is
ki
sokkal
valamint teremtett szervetlen
anyagot, úgy teremtett szerves anyagot is vagyis inkább, teremtett felsbb elveket, potenciákat, melyek behatása alatt szervessé lesz ez a szerves anyag idomul, alakul, átalakul s más és más fajokat képez, valamint a szervetlen anyag is alakul, módosul s más-más létföltételeket alkot; e módosulásokhoz nincs szükség
az anyag
;
olyanoknak teremtette az stipusokat, hogy a többi alak kifejldhetett bellük. „Eine Schöpfung durch handwerksmássige Hantirung ist ein viel niedrigeres Ding, als eine Schöpfung durch allmálige Entwicklung. Ein Mensch kann eine Maschine zusammenfügen, aber er kann keine Maschine zur Selbstentwicklung bringen. Dass unser harmonisches külön
isteni
közbelépésekre; Isten kezdet
Weltall dereinst
nur
potenziel als
óta
gestaltloser,
diffuser
Weltstoff
und dann langsam zu seinem gegenwártigen, organisirten Zustand sich selbst emporgewickelt hat, ist eine viel staunenswerexistirt
there Thatsache,
als
die
volksthümliche
Vorstellung,
dass
es in
handwerksmássiger Weise hergerichtet worden sei. welche überhaupt den Schluss von den Phánomena auf die NouDiejenigen,
mena
für berechtigt ansehen, dürfen mit Recht behaupten, dass die
welche den wie den übertrifft, viel ebenso „mechanischen Hott Paleys" Review, July Fetisch eines Wilden." Herbert Spencer „Westminster 1858." idézi Pohle, Die Sternenwelten und ihre Bewohner 269. 1.
Nebularhypothese auf eine erste
Ursache hindrángt,
um
S mit feleljünk arra a kérdésre, hogy miért nem keletkeznek geológiai viszonyok is új fajok? Azt, hogy a mostani
manapság
nem
olyanok, hogy
új
alakulásokat
hívjanak létbe. Az átváltozá-
soknak ellenzje tán mosolyogni fog e feleleten, mely oly könynyedén oldja meg e kérdést; de mit szól majd azokhoz a tagad-
289 hatlan elváltozásokhoz, melyek ezeltt történtek s ez id szerint sehogysem folytatódnak; nem kell-e ez elvitázhatlan tény láttára okvetlenül megbarátkoznia a gondolattal, hogy a plaszticitásnak vannak korszakai, melyeket ismét a pihenés, a szünetelés periódusai váltanak föl ? Tekintsük meg az ember válfajait, a hindukat,
néptörzsekhez tartoznak
kik feketék, bár az ázsiai
más
kik ismét
ket,
válfajhoz tartoznak
;
a szerecsene-
;
Senegal mórjai
s a
Vörös-
tenger-melléknek afrika-parti lakói szintén szerecsen-feketék, pedig
Amerika vörösbr lakossága ismét elüt színben mindezek egy fajhoz tartoznak s ime, hogy bennük ez elváltozás. Ki vette azt maradandó elváltoztak s mily észre? Hol vannak tradíciók, melyek ennek a színeváltozásnak
nem
szerecsenek
;
embertl;
a többi
emlékét rzik?
id
hogy ez
Pedig
szerint
az
megtörtént
elváltozás
nem vesszük
hozzáteszem,
s
hogy
észre,
új
elváltozások
történnek a földön. Jelenleg mi nagy geológiai szünetben élünk. Igazi „sabbath"
van
a
világfejldésben.
A karmadkorban nem
így
óriási
volt;
elváltozások jellemzik azokat a számitatlan évezredeket. Azóta van tél
és nyár váltakozása a földön
fák
;
sék
;
azóta
térképünk
kör
azóta léptek
;
azóta taglalódott szét alaposan a klima
is
s
mostani
emelkedtek
fel
bizonyára
nem
gyökeres változáson
ment
szerint
Mindez a nyugalom honol a
jellemzi.
hegyláncaink
s
hmérmai
alakult
elérte mai összetételének mely atmoszféránkat ez id harmadkorban történt; azóta pedig
abban
csend, béke és
föl levelüket hullató
elváltozott a
tévedünk, ha fölvesszük, hogy a lég-
alkotó elemeit
az
;
át s
irányban,
világon.
Mi kifogása lehetne valakinek, ha azt mondanók, hogy túl vagyunk a vílágfejldés köznapjain s az Úr bevégezte napszámát? A növények, puhatestek, korallok, tüskebrüek, rákok, rovarok, halak, hüllk, emlsök már kifejldtek, megjelent a földön az ember; vége van a tovafejldésnek. Nem szükséges ezt abban az értelemben venni, hogy a plaszticitás végleg kiveszett vagy teljesen kimerült; mire való volna ezt állítani? De lehetséges, hogy az ember megjelenésével a földön jellemz tipusok mind meg vannak alkotva s ha kisebb válfaji vagy új
sorokat azok
nem
faji
elváltozások
történnének
nyitnának. Ismétlem, lehet a „sabbathot"
értelemben venni. S akkor megértjük azt
is,
hogy miért
is,
ily
volt elvál-
tozás régen s miért nincs a jelenben.
A
föld
nagy forradalmaival együtt
Prohászka: Föld és ég.
járt
a fauna és flóra elvál19
;
290 tozása. Cuvier tette új
be az
új
katasztrófákat
földet. Miért jelent
életföltételek
hogy
vett föl
keletkeztek
lógiája ugyanaz,
meg
az
az,
mint
új
életert,
iránynak kikezdései
pihennek,
tekintsük
leges stádiumaikban, melyekre el
a
bens elvekbl
Reméljük, hogy az zása s azoknak
könny
érdekes tünetei nagyobb sítenek
evolúció
az
az
még fejldés
még
fejld
a
számtalan kezdet-
alakjait
vár: s
nem
iszonyo-
kiinduló evolúciónak gondolatától.
alsórend
állatok
életének tanulmányo-
valamint
elváltozásai,
világossággal
iránt
s
a metagenezisnek
szolgálnak
kérdésének eldöntésére.
nagy érdekldéssel e kérdések
ugyanazok,
Állítsuk
élet
olyan,
az élet fizio-
;
típusok
a
melyben
világ vajúdásaiba a
nem
újság
teremtés.
plasztikus
dunk majd
az
a régi világok életével
protoplazma ugyanaz,
a
elváltozás
teremtésekkel népesí-
új
az új fauna és flóra ? Mert
de azért
;
teljes szakítást jelezzen
tehát inkább
s
idvel
képe-
s
mi
Viseltessünk
számzzünk minden
is
ellen-
ne félellenkezést az evolúcióval szemben hogy ez úton háttérbe szorul az Isten s materializmussá vékonyodik világnézetünk. Az emberi gondolatok az Istenrl s a természetrl gyakran gyerekesek s nem szabad azokat kímélnünk s korlátoltságukat féltenünk, hanem váljunk meg tlük kész örömmel, ha új kilátásokat nyit a mélyebb fölfogás s ha tágul világnézetünk. „Cum essem parvulus, loquebar ut parvulus" mondja a sz. írás; gyermekkorunkban elhittük azt is, hogy az Úr közvetlenül dörög a mennydörgésben s nyilait szórja a villámlásban késbb háttérbe szorult a mennydörg Isten s megértettük, hogy a mennydörgést természeti erk eszközlik nem történik-e ugyancsak így az itt szóbanforgó esetben ? Azt gondoltuk, hogy minden fajt, minden alakot külön teremt gyönyörködtünk a mintázó
szenvet s teoretikus
;
jünk,
;
;
Istennek szorgalmán
tükrözd ezáltal
az
apró
kedvtelésein s ime
dolatait, terveit a
gondolta
és
most háttérbe szorul az
természet folyása valósítja meg.
Isten?
el,
rajzokon, finom színezésen vissza-
Nem
csiráit
lett;
az élet
mélységeit,
termékenyítette meg, alakjait
De
!
gon-
kisebb
lett-e
Isten
plaszticitását
pontozta
ki,
valamint neki csak egy gondolata van, mely mindent úgy teremthetett életers típusokat is, melyek magukban foglalnak egész sorokat teremtése oly tartalmas, hogy egyetlen szava fölér sok szóval, teremt igéje az élet forrásait nyitja meg, melyeknek kifejez;
s
;
világokra terjed folyással,
folyóvizei
elkigyóznak
mig végre
a kimerülés sivatagjában elvesznek.
évezredekre
s
;
291
Az anyagelviségtül
nem
titkát
se
Senki sem tudja, mint korall
mint
:
nyúlunk
Az
félnünk.
kell
evolúció
az
élet
az
els
érinti.
azok
;
ugyancsak
szuverén
:
individuális
a
az
;
állat,
stipusokhoz nem isten
életet
teremtette
s
anyag fejlettségének
szervetlen
a jegecekre.
Jegecek és
közt
élet
meg nem
az élet titkát
Az
tények.
az életet
állította
legels fokára
els puhatest
az
lett
be a létbe a protoplazma
állt
összefüggés,
lesz
A
de
azért
jegecek
a
anyagnak valamiféle azért átmenetet képeznek az élet világába,
alakjai s
mint ahogy a létnek
fejtik.
alsóbb
jegecek
az
legtökéletesebb
rétegei
alakjaiban a
felsbb létnek szolgáltatnak épület-anyagot. Összeköttetés, egymásután mindenütt van
nyomon De
;
a szervetlen
hogy „natura non
igaz,
áthajlik a szerves facit
jóllehet a természet sehol
mégsem
alakba
;
lépten-
saltum."
sem
ugrik,
hanem mindenütt
a jegecbl
a növényDacára a legtökéletesebb meghatározásoknak és méréseknek, melyek a jegecek osztályozását lehetvé teszik, nem értjük meg a jegecbl a növényt; de azt igenis látjuk, hogy a növény a jegecek után következik s hogy jege-
közvetít alak
alak közt,
és
s az állat-világot
cekbl
meg
a
épül lét
megérteni.
s
föl
három
midn
világ a
szervetlen
ezt
észrevettük,
megdöbbenve állunk
osztályánál, melyet a szervetlen anyag, a növény-
s az állat-világ tár föl
A
lehet
elttünk.
konkrét
anyag sokféle
egyszersmind alapját
;
a
lényeknek
három
alakjai képezik a
mutatja be:
fokát
a
valóság legalsó fokát s
második fokon találkozunk a növényekkel,
a harmadikon az állatokkal.
Ez egyszer tény az emberi gondolat elé problémákat tzött, melyek megfejtésén évezredek dolgoznak, de munkájok inkább leíró, mint megfejt s ha a mélybe hat, akkor inkább magát a tényt hozza élénkebb öntudatra, mintsem hogy okait átértse. A növények egészen új, a szervetlen anyag alakjaitól teljesen
elüt lények. Nem különös keverékei, nem bizonyos mennyiségekben eszközölt összetételei a szervetlen testeknek hanem magasabb fokon álló világnak alakjai. A szervetlen anyag, akár légnem, ;
szilárd,
vagy folyékony legyen, alapját képezi a dolgok
új
rendjének,
melyeket almafának, körtefának, tölgynek, hársnak, szegfnek, liliomnak hivnak. Ezek az alakok egészen új jellegekkel cilátott dolgok jellegeik a szervetlen
anyagban nem
léteztek,
csak bennök lépnek 19*
;
292
Ezek az
föl.
új
tulajdonságokra
sem
jellegek
a
sem
mennyiségre,
nem vonatkoznak, hanem
mer
a
fizikai
folyamatot
teljesen új
jellemeznek, melyet vegetabilitásnak hívhatunk.
A
növénynek, mint de ezek
jellegei,
nem
teremt
jegyek, melyekkel a
merít
;
ezek oly fogalmi
mvét, melyeket magából létben azokkal nem talál-
folytatja
bellük alakul ki az önálló egyed, az egész, az él alak. anyagnak vannak mennyiségi és fizikai tulajdonságai sajátságok egyik nemében eszközölt változások elváltozást von;
szervetlen
s a
másnem
nak maguk után a
sajátságokban
megfagyása a térfogatot megváltoztatja ségben tipusát
áll,
Fogadjuk
a
el,
különállással s bár szervetlen anyag-
amit érzékeinknek tanúsága
nem
elüt,
is
hirdet
:
a növény-
azonosítható a földdel, anyaggal, kénnel,
a föld, agyag, kén,
teljesen
a mennyi-
így
a szervetlen anyag keretén túl új törvényeket léptet életbe.
s az állatország ;
a
a víznek
is,
változást idéz
és fizikai sajátságain túl bir
ból
;
pl.
fizikai elváltozás
el; hasonlóképen a szervetlen anyag válnövény alakulásába, de sajátos törvényét s meg nem változtatják. A növény az anyagnak mennyiségi is
tozatai befolynak
zel
bizonyos
lesznek
tárgynak,
új kiindulással s azért az alsóbb
koztunk
A
valóságos
a szervetlen anyagból valók
víz,
különálló
lég
valóságok;
víz-
növények megint az állatok hasonlóképen;
valóságok
;
a
növények és állatok más, magasabb lények, más tartalommal, más elvvel. Kiépül bennük az egység, az egyediség, a teljesség és befejezettség elve.
A
növényt
s
az
állatot
egyrészt a variációk
tág kilengése,
másrészt az egyre teljesebb befejezettség jellemzi. Változandóságá-
nak oka a sejt komplikált összetétele, mely a számtalan lehetségeknek mindig csak egy tényleges esete s amely az alakulásra s ezzel a változandóságra
hajló sejtnek újítási szomját
el
nem
és egyhangú ezzel
szemben a
föld, az agyag, a kén,
a víz
oltja
merev
a szomj egyre égeti s a sejt egyre alakul és változik. Mily ;
zandóságai a mechanikai és chemiai behatások és folyamatok
váltoáltal
mind elre ki vannak pontozva. Ellenben mily változatos kialakulásu a növény egy s ugyanazon fajhoz tartozó ezer s millió egyed közül nincs kett egymással teljesen egyenl a tölgy, a rózsa lehet kicsi, lehet nagy; lehet sok, lehet kevés gyökere; lehet néhány ága, gyéren vagy bségesen levele, virága, gyümölcse, ezeknek ;
;
mindegyike ismét lehet kicsiny, lehet nagy; más és birhat, anélkül,
hogy tölgy vagy rózsa
lenni
más alakkal megsznnék. Íme a
293
felsbb fokán az alakulás szabadabb
lét
jegyek, melyek a
fajt
önállóbb;
s
alkotják, határozottak
fogalmi
a
de a konkrét kialaku-
;
lásnak tág teret nyitnak.
Hasonlóképen
új világ nyilik
meg
az állatországgal.
letesebb elv lép föl benne, mely megindítja s a
az
érz
Egy tökéfolyamát
élet
növényeknél önállóbb, egyedibb, befejezettebb alakokat
Ez alakok tevékenysége függetlenebb,
világba.
állít
a
egysége egyedibb,
zártabb s a legteljesebb függetlenséget s befejezettséget az értelmes,
szabad tipusban, az emberben
éri
Az
el.
állat a
természet alakító
erejének tökéletesebb produktuma, mint a növény. Az alakító
ugy-e
sajátsága
hogy
az,
egyikét a másiktól
mintegy külön
fejti
a többitl
önmagáévá, önállóvá
tegye.
A
úgy
:
alakot
az
teszi
belül
független,
s
mástól
önmagán
az
hogy
megkülönbözteti
elfejtse
is
er
különböztessen,
élesen
ugyancsak az a sajátsága,
elválassza s
határozottá
valamint kívül
vonalaival
s
vagyis
önmagát
álló, s
biró alak a non-plus-ultrája a fejldésnek.
meghatároznunk az alakok tökéletesséhogy a szervetlen testek mozgattatnak s nem mozognak a növények mozognak, alakulnak, de csak a bels fejldés irányában s spontán mozgásaik nincsenek; az állatok mozognak a térben is vágyaik s benyomásaik szerint, de nincs szabadságuk az ember végre egészen a magáé, független, egyedi és Ezen a mércén
gét.
Leolvassuk
kell
róla,
;
;
A
öncél.
ségessége.
tevékenység tökéletességének megfelel a szervezet egyA növényben is van szervezet, de egységes központi
szerv nélkül
mig az állatban minden történés a központi szervben,
;
az agyban találkozik.
A
központi szerv
funkciókat, belle ágaznak letességével
lépést
tart
kiszabottsága az utolsó
A
növénynél a
faj
feje,
;
;
ki
füle,
lehet,
képe határozza meg, hogy hány szárnya, gyomra legyen. Amit a növé-
keze, lába,
faj
nyeknél a tipus határozatlansága tökély kizárja. ilyen alak
E felsbb
elvisel, azt
az állatoknál a felsbb
tökéllyel jár együtt az önállóság
önmagáé, egy-egy különálló
tevékenységének okát és
pontos
meghatározottsága,
növényeknél ez nincs meg. meg nem határozza, hogy hány ága, amennyi tetszik, amenyit term ereje
ellenben az állatnál a
szeme,
Az
a szervek, az érzékek.
egésznek
állati
alak töké-
részletekig; a
fogalma
levele, virága legyen elvisel
az
és igazgatja az
intézi
célját
és befejezettség az állatoknál
is
világ,
önmagában
mely
birja;
ez
minden
;
maga a
tesz s
teljesség
jelentkezik mintegy kísérletezve, az
emberi öntudatban és szabadságban pedig teljesen
kifejlik.
;
294
A lét három világa tehát három szuverén s pozitív tény; három er, mely az anyag fölött uralkodik s azt majd jegecekbe majd a jegecekbol ismét növény- s állat-alakokat épít. a növény s állat szerves részei. Ki nem bámulta meg a jégvirágok gyönyör formáit? Lenau szerint a jégvirágok az ablakon a nyár kimúlt virágainak szellemei
fagyasztja,
Apró jegecekbol épülnek
talán megfordítva van
latos hasonlóság
mély összefüggést
a jégvirágok a virágoknak hullái.
;
él
természet
a
növényei
elbb nem ismertünk
melyet
sejttet,
A bámu-
a jégvirágok közt
s
csak a
s
természet játékának tartottunk s ez az összefüggés azon a tényen
hogy mindkét virág, a mezei-virág s a jég-virág, kristályokból tevdik össze. Az állatnak s növénynek szerves részei finom mikroszkopikus kristályokból állnak. Az anyagot jegecekbe szorító errl gondolják a materialista természettudósok, hogy ez az er az él formáknak kikezdését képezi s hogy képes apró, kis organizmusokat formálni, anélkül, hogy különös élet-erre szorulna. Tény, hogy a jegecesít er a szervetlen anyagnak legtökéletesebb alakító ereje; titokzatos er, melyrl Quenstedt írja „Gewiss dammern hier die Anfánge jener heimlichen Kraft, épül
föl,
:
nimmer ruhenden, die das todte in Bewegung zu setzen vermag und das lebendige wieder zum Tode führt die sich im jener
;
Steine zur
Form
erhöht, es
in
Natúr,
dass
(Sonst und
noch
sie
fortebt
zum
der Pflanze
und das Tier zur Empfindung steigert im Boden schláft, die Pflanze starb und in
.
.
.
erstarrte,
niedrigsten
ihren
bringt
Saftlaufe
Wáhrend der Wurm zeigt
uns die
Geschöpfen."
minden élne, mert a jegec az élet utolsó alakja; a növény meghal s az állat elpusztul, de az életer, mely szöveteiknek s rostjaiknak jegeceiben rejlik, meg
nem
Jetzt.
59.
1.)
Eszerint
hal.
A tudomány vert föl
szenzációs
hogy Ottó
az,
v.
az ázsiai kolera bacillusaiban sajátos jegeceket
akartak
kifogásunk,
s
közt a múlt évben nagy port
él késbb
;
fölismerni,
nizmusában arterin-jegeceket
mozognak
hirei
Schrön
látni,
jegeceket akart fölfedezni
azután minden
a
melegvér
melyek
azután nyomtalanul elvesznek.
st
egy
A
bacillusban
állatok
orga-
darabig izegnek-
jegecek ellen nincs
valószín, hogy a szervetlen anyag kifejldésének
lép bele az organizmusokba; de az annak sajátos élete az életernek köszöni létét. Szóval errefelé még sok meglepetéssel szolgálhat a jöv, a
legtökéletesebb
alakjaival
organizmus maga
s
295
mi
ugyan
letörheti
hagyományos
nehézkes alkot-
nézeteini
mányát, de minden le'pten-nyomon
közelebb hoz
igazsághoz.
az
evolúciónak problémája olyan ma Mindezek után az szemeinkben, mint tágas építési telek, melyen folyik a munka. Téglarakások állják mindenfelé utunkat, mészgödrök és földhányások éktelenitik el a teret, falak épülnek, köveket faragnak, de az épületrl s annak harmonikus kivitelérl még nem igen van fogalmunk. Azonban méltán szeget üt a fejünkbe a természettudományok nyomában jelentkez nagy hajlandóság az evolúciónak
hogy a természettudományok divatja most az evolúciót pártolja s nincs tudós vagy iskola, mely az evolúció helyébe ez id szerint más vonzó gondolatot állíthatna. Reflektáljunk els sorban szent Ágostonra és sz. Tamásra, kiknek fölfogása bizonyára nem áll messze az evolúciónak föltevésétl. Megengedhetnek tartják, hogy az Isten nem teremtett „in actu" vagyis minden egyes állatot és növényt különálló, kifejlett elfogadására
tény,
;
hanem „potentialiter" vagyis teremtette a képességeket, melyekbl kifejlettek az alakok. Ez a „képesség" természetesen a
alakban,
meg éppen lett,
de
evolúcióvá,
gondolat mégis csak készült,
veend
értelemben
legtágabb s általános
nem
utat,
régiek seholsem jelezték.
melyet a
Nem
is
készüld
tehették,
mert
határoztatik
is
tulajdonképeni
a
állt
el, hanem
alak
befutott, a
hogy az alak nem készen
az,
bár ezt az
s
már mindegy;
az
nem
a természet-
tudományos alapon álltak, hanem az írást magyarázták s arra iparkodtak, hogy e felötl nehézségeket magyarázatukkal eltüntessék. Az evolúció konkrété mondja ki azt, amit a filozofáló ész általánosabb kifejezésekbe foglal, s
azoknak fölléptérl,
midn
Isten terveinek
potenciákról
természetes
kiépülésérl,
az
élet
alak-
jainak szerves összeköttetésérl beszél. Mi az a természetes poten-
cia? mily alakban jelent
meg
a földön?
hogyan
lett
elemekre
az
Ágoston benyomást
osztott anyagból szerves lény ? ezeket a kérdéseket szent
nyomában az írás-magyarázat teszi
mindez,
még
kitágítani
megfér
hogy s
a
is
feszegette.
„species"-rl
odamagyarázni,
való
hogy
a
Rám
azt a
Aristotelesi
bels
tant
átváltozás
lehet
elve
vele.
Különben meg vagyok gyzdve, hogy az apriorista, filozofáló múltnak géniusza enged majd a „species" vasszükségébl hajtis, mely a rendszerben ugyan jó szolgálatokat tesz, de nem ható túl más a species az elváltozás után, mikor már nem ;
296 fejldhetik tovább s
A
tovafej ldés
más
melybl még valami
az a species,
lehetsége szintén az
species
illet
lehet.
természetéhez
tartozik.
Az ugrásszer vagyis heterogén evolúciónak úttörje Kölwürzburgi embryologus és anatómus, ki 1887-ben az anatómiai társaság lipcsei közgylésén rámutatott az örvényre, mely az evolúció hívei közt nyílik. Az egyik oldalon Darwin táborozik,
liker,
a másik parton
a
kisebb,
mérsékelt
Askenasy természettudósok
Snell,
rész
foglal
K.
élén,
von
E.
helyet:
Nágeli,
Baer,
kikhez
mindenféle árnyalatú filozófus szegdik, milyenek Fechner, Lange,
Hartmann. Ott a természetes kiválasztás, alkalmazkodás és öröklés, plasztikus erk viszik a vezérszerepet. itt bels, Kölliker heterogén nemzése abban áll, hogy a szervezetek maguktól elüt alakokat hozhatnak létre vagy úgy, hogy a megtermékenyített tojások fejldésük közben bizonyos körülmények behatása alatt felsbb formákba mennek át, vagy pedig úgy, hogy
si
késbbi szervezetek megtermékenyítés nélkül (parthenomás szervezeteket hoznak létre. Kölliker késbb némileg megváltoztatta nézeteit, de a fsúlyt mindig a szervezet bels fejhogy a mondja Kölliker ldési elveire helyezte. „Remélem
az
s a
genesis)
—
—
folyamatoknak beható tanulmányozása,
melyek a szervezeteknek
keletkezését s legels átmeneti fokozataikat jellemzik, rákényszerít
majd
hogy az alakulást bels okokra vigyük
arra,
kimutatására pedig, hogy
új
alakok
mint
Annak
vissza.
keletkeztek
alkalmaz-
kodás és kiválasztás nélkül a régiekbl, nem találunk majd szemléltetbb s bizonyítóbb példát, mint a metamorfózis s a metagenesis bámulatos eseteit." Albert Lange
hasonló eredményre
is
nem képzdtek lassú hanem ugrásszeren. A
Fölfogása szerint a
jut.
szervezetek
átváltozások
lyamán,
darwinista
kereke úgyis a
való küzdelem, amely
létért
és
öröklések fo-
lendit
fejldésnek
nem
lép föl annyira a
létföltételeknek állandó egyensúlyában, mint inkább az elváltozások
korában.
Ha
a létföltételek
fajok foglalják
el
nem
az élet terét
változnak, akkor a legalkalmasabb s
további
épp a változatlan külvilág. Uj alakok csak
fejldésnek a
útját
létföltételek
szegi
elváto-
zásával lépnek föl; de ha a létföltételek elváltoznak, akkor az
alakoknak keletkezése lása
nem
s a
fejldésre képtelen
lassan, évezredek csigalépésével,
san megy végbe. Az
új
világban
új
fajoknek
új
kipusztu-
hanem aránylag gyor-
élet lesz.
297
Hartmann
híve. Az összesem remél annak a
ugrásszer evolúciónak
szintén az
hasonlító embryologiától Hartmann semmit
kérdésnek tisztázására, vájjon az evolúció lassú átváltozások révén
vagy ugrásszeren ment-e végbe, egyik alakból a másikba, (ezt
meg), sokkal nagyobbak,
mert
csak
a
az
embryónak átmenetei
semhogy abból
az ó'salaknak
embryologiailag indifferens csírasejtekbl veszi kezdetét gyakorlat
s
átváltozá-
Csak amennyiben az állatnak minden szerve
saira következtessünk.
a használat
engedjük
nézve
külalakra
való
által
s
nem
utal
annyiban
csak
keletkezésre,
az embryologia heterogén nemzésnek bizonyságául. Hamann, Entwicklungslehre und Darwinismus. 149. 1.)
szolgálhat
(Ottó
igen jellemz az a mérséklet, mely a nagy természettudósoknak eljárásában és állásfoglalásában mutatkozik; érzik a kérdésnek
fontosságát
s
ismerik az élet titkozatosságát s
igen
azért
tartóz-
kodva nyilatkoznak. Kölliker, Virchow, Baer minden alkalommal kijelentik, hogy hypothesisrl van szó, s az evolúció nincs bebizonyítva. Ugyanez a szerény tartózkodás jellemzi Oswald Heer-t, veszi a ki az állat- s növényvilágot két párhuzamos vonalnak sorok kiindulása körül a határozatlanság oly nagy, hogy szinte lehetetlen széjjeltartani a kettt s nem tudni, hogy mi állat s mi növény azután megered a két sor s mindenféle irányban elága;
:
zódik, átlag fölfelé tör,
de
ágai
olyan
kuszáltak,
mint
az
erd
Grund der Entwicklung der Naturwelt muss ihr angeboren sein, muss vom einem bestimmten Pláne nach lombsátora. „Der innere
Schöpfer
in
sie gelegt sein
.
.
Obwohl
.
die typischen Unterschiede
der Pflanzen und Thiere nicht durch áussere
Verháltnisse,
weder
Nahrung erzeugt werden, sind diese von grosser Bedeutung. Sie müssen sich der Aussen-
durch das Klima noch die
doch
für sie
welt anpassen,
um
der Schweiz. 594.
in 1.)
derselben
lyított
Ezeket a
zu
Tehát a fejldés oka
ereje a szerves világban tervezet.
lében
leledz
Teremt
er
können." (Die s
Urwelt
tulajdonképeni hajtó
és a szervezetekbe lefektetett
isten fektette bele.
Mint
a
fölgombo-
fonal az orsón, úgy pihen a szervezetben a fejldés képes-
mely az alakok sorában ismét legömbölyödik. A külvilág az alakulásnak, hanem föltétele s azért van azután párvilág s az élet közt; amily arányban fejlik a világ, az életföltételek rendszere, abban az arányban fejlik ki egyszersmind
sége,
nem oka huzam a az
élet.
Éppen
kipusztulásnak
oly
végs
kevéssé
képezi
a
külvilág
az
okát. Katasztrófák pusztítanak
elhalásnak
s
világokat, de
298 is kihalnak a fajok. Fölvehetjük, hogy a fajoknak csakúgy van meghatározott életkoruk, mint az egyedeknek; mikor ezt átélték, elvesznek. Ezek Oswald Heer gondolatai. Az evolúciónak még sok nézeteltéréssel kell megküzdenie,
katasztrófák nélkül
még sok
nehézséget
kell
megoldania, míg a kedélyeket megnyug-
tatnia sikerül.
Vesszük
észre,
s kiváltkép azért,
hogy többen csak
félreértések
mert a Darwinizmus az
miatt
ellenzik
szögletességeivel
túlzásaival sérti logikájukat s tücsköt-bogarat
és
egybekever s hegyeket
áthelyez hitet kivan a tudományban, tehát rósz helyen. Többeket a mechanikus evolúció ijeszt; gondolom, ilyen Louis Aggasiz is. Legalább amit az evolúció ellen fölhoz, azt csak a mechanikus evolúció ellen lehet érteni. Kiindul abból, hogy könnyelm tévedésnek vagy némelyiknél készakaratos hamisításnak az
állítást,
mely
szerint az állatvilágot
a
is
mondja
palaeontologiában
szakadatlan egységes sort szeretik föltüntetni, amely
a
azt
mint
legtökélet-
lenebb alakon kezddik s a legtökéletesebbel végzdik. Nincs elkerülhetetlen ismétldés,
Más
nincs mechanikus fejldés a természetben.
összefüggés a palaeontologiai egymásutánban nincs, mint
az,
mely minden célszer és sok részbl álló tervezetben észlelhet. Van hasonlóság az egyes részek közt, de csak annyi, amennyi az egy s ugyanazon gondolkodó alkotónak mveit és tevékenységét jellemezni szokta. Azontúl szabad alkotás, független,
teremt
tevé-
kenység, szabad mozgás jellemzi a természetet, mint ahogy mindez
szemben a kiszabott, mathematikai pontossággal mechanizmusokkal. „Wenn wir dieses grosse Epos des organischen Lebens in seiner Gesammtheit betrachten, so leicht und so mannigfaltig, ja sogar spielend in der Vielheit der Erscheinungen durchgeführt, will es uns dünken, als würden wir an die grosse Composition eines Dichters oder Tonkünstlers erinnert, in welcher der Grundton der Fundamenthalharmonie durch allé Schattirungen des Rythmus und des Liedes hindurchklingt. So jellemezni szokta a
szellem
életét
mköd
gross
ist
die Freiheit, so unáhnlich der physischen Evolution, dass
wir endlose Widersprüche, endlose
chronismen
in
Störungen,
jener ununterbrochen
sein
erstaunliche
Ana-
Reihe
fort-
sollenden
schreitender Ereignisse finden, welche von den Vertretern des Trans-
mutations-Dogma vertheidigt und Unvollkommenheit
heit
müssten, kennt
man
wird. Thiere welche nach der Einfachihrer
als einer spátern
Organisation
die
Ahnen
sein
Schöpfungsperiode angehörig;
209
vollkommen
die
organisirten
Typen erscheinen háufig ganz
die einfachen spáter ... Ich glaube
bestimmt,
Beziehungen zwischen den verschiedenen lischen
Lebens
Anfang
bis
die
die instinktive
ist
dem Wirken
Anerkennung
unseres
Geistes:
A
sie
die
mit unserem eigenen
Qeiste
(Der Schöpfungsplan. Vorlesungen über die natür-
ist."
Ki ne Írná alá a nagy természettudósnak
kozatát?
vom
der
Grundlagen der Verwandschaít unter den Thieren.
lichen
anima-
einer geistigen Macht, die sich uns
der Schöpfung offenbart und
verwandt
sind,
die
all'
des
mit Selbstbewustsein ein Zie! verfolgt. Diese
Ansicht steht im Einkiang mit
in
dass
Richtungen
Kundgebungen eines Geistes
zum Ende
und
zuerst
nem
természet
gépies és
e
szegényes
fölséges
163.
1.)
nyilat-
mechanismus;
a
természet Eposz! „Kundgebungen eines Geistes", megnyilatkozásai
teremt szellemnek. Az az evolúció, mely gondolatot nem lát indítja meg az élet érthetetlen rugóit, az az evolúció, mely a meg nem fejtett anyag szükséges mozgásaiból támaszt
a s
mely vaktában
ki
célszerséget
világot s a
föl
nem
elégiti
Nem, mi nem számzzük nekünk
is
szerencsével
az emberi észt s
bámulatos
magyarázza, bizonyára
szk
látókörre
mutat.
a természeten végighúzódó gondolatot;
Eposz a természet, mely egy-egy gondolatot,
egy-egy
mintát variál s azt minden változaton és árnyalaton és alakuláson keresztül hajtja.
szeren
azért,
De mi
a gondolatot az
mert fölöslegesnek
stipusokba
fektetjük, egy-
látszik az oly közel álló elválto-
zásoknak megteremtésére mindannyiszor egy-egy isteni aktust fölléptetni s mert a tényleges, palaeontologiai egymásután, ha azt a metamorfózis s a metagenezis tüneményeivel összekapcsoljuk, az evolúció gondolatát igen
kedvez
világításba helyezi. Agassiz
szellemtelen, vaktában neki induló,
tet s
élettl
;
ilyen élet
csak azoknak
kell,
nem
mechanikus szükségességgel
létezik sehol
;
ilyen
fél
a
tör-
fejldés képtelenség
kik a gondolattól s a szellemtl iszonyodnak.
Másokat is lehetne talán az evolúció ellenségeihez számítanunk, kik azonban szintén csak a csapongó, logikátlan Darwinizmust ellenzik. Bántja a gondolkozókat a faj fogalmának teljes számzetése, melyet a Darwinizmus elvben elfogad, bár azután a tényleges fejldésben szintén elismer oly alakulásokat, melyek más elváltozásokat teljesen
kizárnak s így valóban
ben a fejldés kiindulásában azt
faji
jellegeket tüntetnek
tartják,
lehet; de mihelyt a fejldés útját vette,
fel.
Kezdet-
hogy mindenbl minden akkor másfelé nem igen
mehet; ezek a határozott, változhatatlan irányok adják a
fajokat,
300
Azonban nem
elég a
fajt
csak tényekbl magyarázni
a fajok
;
nem lehet más alakot formálni lehetnek közelálló fajok, melyek nem nyitnak új irányokat s egy alaptípusnak változatait képezhetik; de lesznek más alakok, melyeken osztályok s rendek épülnek, s ezekbl átmenetek nem léteznek. Ha ez lehetséges volna, akkor eltnnék a természet törvényszeralakok
sége.
az egyik alakból
s
—
„A Darwinizmus
;
irja
Scheffler
—
,
mely a metamorfózist
meg nem
hirdeti s a
természetnek törvényszerségét tagadja,
bözteti az
alakokban a változatlan, állandó mennyiséget a változó
külön-
mennyiségtl ennek következtében a variációkat a változatlan, állandó mennyiségnek tudja be s a külalakban észrevehet inga;
dozásokat lényegben járó elváltozásoknak tartja. Mit mvel ez által egyebet mint zoológiai alchymizmust? „Seine Lehre entbehrt ganz
und gar der wissenschaftlichen Strenge, da er von den Thatsachen, welche er lehrt, z. B. von der Verwandlung eines Fisches in einen Vogel oder von der des Affen in einen Menschen keine durch Thatsachen, sondern nur durch Behauptungen und zwar in einer Weisebeweist, welche ebenso leicht das entgegengesetzte Resulíat ergeben
könnte." (Die Welt nach menschlicher Auffassung. 585.
A
1.)
Schefflernek e mathematikai analógiája ellen semmi kifogásunk. természet alakjai összehasonlíthatók er-rendszerekkel, melyek-
ben vannak állandó, a lényeget jellemz tételek s mások, melyek változandók; ez utóbbiak a variációk hordozói, az elbbiek a törvényszerségnek képviseli. A tervszerinti, bels elvekbl kiinduló evolúciónak e felfogás ellen semmi kifogása sem
S
hogyan
áll
evolúciónak
az
térfoglalása
a
lesz.
keresztény
táborban ?
Az evolúció a keresztények közt a legnagyobb rokonszenvnek Franciaországban örvend. Másfelé még nagyon tartózkodók vele szemben. Hertling, a müncheni filozófus, ismételten sikra szállt ellene s akik rokonszenveznének az evolúcióval, nem igen mernek szint vallani. Nem azért, mintha morális bátorságuk hiányzanék e lépéshez, hanem inkább azért, mert a kérdés tényleg még túlsók nézeteltérésnek és szenvedélyes
nem
érett,
— még nem
érdekhajszának
világos eléggé.
A
küzd
keresztény
tere.
Még
érzelm tudó-
mely a formáknak ilyetén átváltozásain talán botránkoznék; azután meg nagy nehézség az ember; mit csináljon vele a keresztény érzület evolúció? E kér-
sokat egyrészt a filozófia
dést
késbbre hagyom
;
is
de
feszélyezi,
gylátszik,
hogy
ez
a
legkényesebb
301 pontja az egész teóriának. Míg ez ira'nyban nincs megtörve az
út,
addig a
határozottabb
nem
Az evolúció kérdésében épp oly nehézségekkel küzmodern keresztény tudomány, mint ezeltt egyáltalában a
állásfoglalás
bizonytalanság
esélyeit
ki
zárhatja.
ködik a
genezis teremtését illetleg.
ezid
értéke
szabadság
szerint
lúció kérdésében
szabadságot
A
genezis elbeszélése s annak történeti
már eléggé
tisztázva van
elttünk
az Írásmagyarázó s a természettudós felé
int
gyzdve, hogy
majd
a
s a ;
legtágabb
meg vagyok
nem zelotáskodó tudomány az evobiztosítani fogja maga számára a szükséges
a higgadt s is
megnyugtató világnézetre tesz
s az ellentéteket teljesen
szert.
kell mutatnom e kérdés tisztázásának lassú tempóelhaladásának okára. Mi volna ennek oka más, mint az, hogy nem tudjuk, hogy mi az élet, mi az életer? Beszélünk evolúcióról, az élet alakulásáról, de nem tudjuk, hogy mi az élet. Tudományunk arra terjed, hogy a mozdulatokat észrevegye, de mi az a titkos valami, aminek változataiból teóriákat formálnak, annak
Végül rá
jára s e lassú
fáiyolát föllebbenteni
nem
Nem
képes.
képes ez
id
szerint s
nem
tudjuk, lesz e képes valamikor.
A
problémát mechanikus alapon akarják megoldani és sem-
mire sem mentek vele; 40 év óta dolgoznak
rajta s
alig
vannak
valamivel tovább mint a nagy lelkesüléssel megkezdett s folytatott
munkának els
napján. Szolid eredmények helyett érdekes eszme-
futtatásokkal találkozunk, melyek
tudományosságra igényt sem
hatnak. Például szolgáljon Perger
W. dolgozata, melyet
tart-
a „Natúr
hogy a mindenség kezdet nélküli, örök mozgása mer élet, s hogy a protoplazma az intenzív életet él, izzó planétának valamiféle háncsa, melybe az élet szorult, miután a most szervezetlennek mondott anyag különvált A halál fagyának rögei ezek a szervetlen testek, amely halálban megdermedtek azok az si, óriás organizmusok, melyeknek lehelete izzó vasgz, melyeknek vére olvadt arany s tápláléka meteorok und Offenbarung" idéz
:
„Azt
állítjuk,
.
.
.
voltak."
„A
legerélyesebb s legintenzívebb életet a nap
éli
s
jóllehet
a mi földünk csak holdja a napnak, szerény kísérje és udvarlója,
mégis világosságot az s életet is az
világosságából,
életébl vesz;
nem
melegébl
meleget az
mer
képzelet
azt
gondolni,
hogy mi is az égbolt tüzének gyermekei vagyunk. Nem érezzük már az sélet izzását ereinkben, nem pattannak már ki a lelkesülés
;
302
nem válik tzlánggá, a szellem izzása nem lángol föl a ragyognak s a szenvedélyek nem villámai létnek éjében. De ki tudja, vajjon-e képek nem többek-e képeknél, vájjon nem takarnak-e nagy valóságot? agyunkból, az érzés melege
szikrái
ész,
„Vérünk meleg. Csak míg az meleg, addig gondolkodik az addig dobog a szív. Mi sokféle mozgást változtatunk át hvé
kalapácsainkkal a hideg ércet izzásra birjuk séges,
sait váltja ki. így
(47. k. 459.
megfordítva
is
lehet-
az élet az eró'vel s a mozgással együtt halhatatlan."
1.)
Ez úton nem
A
id
:
hogy a mindenség örök melege bennünk a Psyché mozgá-
értjük
meg
az életet.
nem akarnak ez még nem tudományos eljárás. A növény- és állatteremtését nem akarják metafizikai ténynek elismerni,
természeten kivül álló okra visszanyúlni
;
szerint ez
világnak
hanem a világmindenség önmagában
szárazmalmában járnak metafizikai fátyollal szemeiken. Minket ezek a tudományos tekintetek és aggodalmak nem feszélyeznek; mi az okság elvének erejében kilépünk a természetbl a
zárt,
metafizikai
hatók világába
megtesszük következetesen minden ponton, hol a
világ
s azt
érthetsé-
gének igénye e lépést követeli. De bár az életert metafizikai tényeznek s a növény- és állatvilágot két, pozitiv, metafizikai ténynek tartjuk, mégsem hízeleghetünk magunknak, hogy ezáltal az életert s az életet mélyebben megismertük. Van egy oksági fogalmunk, de nincs szemléletünk.
Ez mindenütt hiányzik
;
az
snemzésben ép úgy mint
a terem-
tés teóriáiban. Ott is annyit tudnak az életrl, mint mi; csakhogy mi azt is tudjuk, hogy az élet keletkezését snemzéssel magyarázni
nem
lehet.
bocsátkozom az snemzés jelenlegi chanceainak méltánylásába. Vizet hordanék a Dunába, ha fogadkoznám, hogy a természet semmiféle érvvel nem szolgál az snemzés mellett s hogy
Nem
csupa lemondás érte a nagyremény kikezdéseket. Claude Bemard és Pasteur kísérletei tényleg levették az
tudomány napirendjérl; bármily denütt ugyanaz
terére
snemzés léptünk
kérdését az exakt az életnek, min-
a tapasztalat kisért sötét árny gyanánt,
hogy akár
az Entozoák, akár az Infusoriumok, akár a spórák életpirkadását kutattuk,
nem
Ez az árny a
jutottunk
az
snemzésnek
helytelen, alaptalan
ragyogó, tündökl felh.
legcsekélyebb nyomára.
reménynek árnyéka
;
nekünk pedig
:
303 Errefelé az élet szemléletéhez
sem
oda
vezet
nincs
;
nem érünk
s a
el
hogy az optika
kilátás,
mikroszkóp
a szervezeteknek
szöveteit s a folyamatok történetét jelentékenyebben föltárja a tudó-
sok szemeinek. Különös, de kapui mellett azt
mondja
a
el
igaz,
hogy az
a metafizikai
fölkutatása a szemlélet zárt
élet
fogalmak szellemi világába
nyugtalankodónak
:
itt
vezet, s
pihenj meg.
A fáradt ember körülnéz s kezdi belátni, hogy a fizika bizonyos pontjain metafizikai kapcsolatok tünedeznek föl s azt mondja ez valóság, miért ne fogadhatnók el ? Ez érintkez pontokon már a kiváló természettudósok is méltányosabbak s mint Hamann Ottó, azzal csitítják a zelotákat: megálljatok; szappanhabbal és glicerinnel életet eddig nem támasztottunk, csak a kezünket mostuk meg; gondolom, hogy ez irányban tovább nem mehetünk, hiszen már az abszurdum-hoz értünk. Azután így folytatja „Vannak emberek, kiknek oksági érzékük ki van elégítve, ha azt mondják, hogy :
az élet tüneményeit mechanikusan kell magyarázni s ezek a mate-
... De
rialisták
akik ezzel be
nak behatolni a történés nincs jogunk attól
mányszaka kat, kik
hogy
érik,
hanem mélyebben
megirigyelhetnk
a
kíván-
a természet mivoltába, azokat
Akinek e részben
eltiltani.
elég, azt szinte
azt hiszik,
nem
titkaiba s
;
tudományszakok
az össztudománynak. Minden tudományszak,
saját speciális tudo-
de ne bántson másoalá
vannak rendelve
a mechanika, fizika
chemia, biológia, mely ismét psychologiára, zoológiára, botanikára oszlik, a
természetnek csak egyes,
részletes oldalait
karolják
föl.
Csak az a tudomány, mely mindezeket összefoglalva világnézetet képes alakítani, adhatja a teljes bepillantást a dolgok összefüggésébe."
azok, kik szaktudományuk egyoldalúságában megnyugodni nem tudnak, a filozófiához. Filozófiát egyetlen egy szaktudománynak keskeny talapzatán, fölépíteni nem lehet. Mikor a materialisták azt állítják, hogy a mechanika, mely a dolgoknak csak egy oldala, elégséges a filozófiai világnézet megalkotására, akkor máris zsákutcába jutottak, melybl mivel kiút nincs, azt képzelik, hogy a szellemnek egyáltalában nincs „így jutnak
el
és korlátoltságában
más
útja."
„Oksági érzékünk a világ
mely a
vallás
félreértésnek,
ösztönével
még
végs
közeli
okát keresi
rokon,
pedig a természet
el
meg nem
;
ezt az ösztönt,
lehet fojtani, de csak
értésének árán.
Nem
304 kis részben
okozhatjuk ezért azokat a természettudósokat, kik szak-
tudományosságukon
hanem
számára,
nem
épült filozófiájukat
mveletlenek voltak azok, kik
nagy garral
ezt a
meg maguk
tartották
tömegek közé dobták. Akár
a
mií'veltek,
akár
hirdetett bölcse-
séget bevették, mérget nyeltek s kárt szenvedtek, melyért a mate-
Az
rialisták viselik a felelsséget.
leikükön szárad, ha ezren és
százezren elidegenedtek vallásuktól, mert hittek nekik, kik állítólag
tudományt
tiszta
nem ért közönségnek melyeket bebizonyítani nem lehet s leg-
árultak, holott a kritikához
oly dolgokkal szolgáltak,
jobb esetben hipotézis számba juthatnak." Érti ez alatt kivált a zést.
darwinizmust
m. 266.
(i.
1.)
a sarkában járó
s
snem
Hiszen ezt szokták a vásáros természettudósok ráadásul adni
a darwinizmusra. Mintha azt
elmélet
;
mondanák
uraim, a darwinizmus szép
:
maguknak is tetszik, hát fogadják el ezért a szép snemzést is kegyelmesen. Ne nézzék, hogy nem
tudjuk,
elméletért
az
lehet azt bebizonyítani
;
gondoljanak
hogy nélküle a darwi-
arra,
csak szép álom. Egészen így beszél Haeckel „Wenn Sie die Hypothese der Urzeugung nicht szólítja meg hallgatóit, így annehmen, so müssen sie an diesem einzigen Punkte der Entwick-
nizmus
is
:
—
—
zum Wunder
Schöpfung Ihre einem jeden von Ihnen, zwischen dieser Vorstellung und der Hypothese der Urzeugung zu lungstheorie
Zuflucht
nehmen
.
.
.
.
einer
übernatürlichen
Ich überlasse es
wáhien." (Natüriiche Schöpfungsgeschichte. 309.
Ez
jenai elfogultság, de
ság szerencsésen kihalóban van. Quenstedt szettudós eltt annyit tesz mint látni következtetéseket. vezet
De ha manapság
sem támadhat
józan akar
lenni,
szerves csira
emberig
jatok vele legalább addig,
mig
irja
:
s
ez az elfogult-
„Érteni a termé-
ez alapon vonhat
csak
s
utolsó, rongyos, kis szer-
az
nélkül,
aki állítani merné,
állatvilág föl egész az
1.)
nem tudományosság
ki
lesz az
hogy az
a föld hideg
élet,
tudós, ha
a
a növény- és
méhébl
való?
Vár-
De némeTeremt a szer-
ezt a kérdést eldöntötték.
a gondolat, hogy a tömegekbe az élet leheletét lehelte bele, hogy inkább abszurd álmokban ringatódznak, csakhogy diadalt aratni látszassanak." A következ sorokat pedig nem akarom lefordítani, hanem si
lyiknek oly kiállhatatlan az vetlen
erejükben irom ide; Quenstedt folytatja
:
„Man
lese
nur die Werke
Lauge des Versandes alles nur von menschlichen Regungen gegen
derjenigen, die sonst mit der schárfsten
zu beizen pflegen, was sich
abstracte Naturgesetze in uns
aufthun
will,
man
lese,
wo
es sich
305
von organischen Anfángen handelt, wie dann im Busen der altén Formationen plötzlich aller Dreck von Lében wimmelt und die Allmacht der toten Erde im Schaffen nicht satt werden kann Erlauben sich Philosophen solches, so kann man darüber hin.
.
.
wegsehen Als Naturforscher dürfen wir jedoch nur aus richtigen Beobachtungen schliessen, müssen aber dabei stets die Schranke bezeichnen, über die nichts hinausgeth." (Sonst und Jetzt, 233. 1.) S minél tovább haladunk, annál szerényebbek leszünk többet és alaposabban fogunk tudni s kielégítbb világnézetre teszünk szert. A közeledés megtörténik majd mindkét részrl, s az ellentétek és szélsségek el-eltünedeznek. „Wir sind inzwischen hierin bescheidener geworden" mondotta a berlini egyetem nagy aulájában 1899-ben Oskar Hertvig egyik beszédjében. „Szerényebbek", ez különös egy szó a természettudományban Mi köze van az exakt biológiának, a mikroskopnak s a reagenciáknak, mathematikának és mechanikának a szerénységhez? Hisz az igazság mindig szerény. Az igazság mindig az, de az ember nem mindig az. Valamint az egyes ember életében találni korszakokat, melyekben elkapatottá lesz egyes sikerektl és vívmányoktól úgy a tudomány fejldésében is vannak idk, midn szerencsés fölfödözések következtében vérmes remények izgatják a közvéleményt s föltétlenül bíznak a tudomány hatalmában ilyenkor a vágy szüli a gondolatot, az .
.
.
;
!
:
;
rontja le a választófalat a valóság s a költészet közt, az ver hidat
a lehetséges
s
közé.
lehetetlen
ezt az ideális lelkesülést.
A
Nem
szabad rósz néven vennünk
természet fölismerésének határai nagyon
elmosódottak, másrészt pedig a tudomány annyi ragyogó fölfedezést szik
tett, ;
hogy az optimizmus a tudomány terén is jogosultnak látis az elfogulatlan optimizmus hatalmas hajtó er,
különben
melyet sehol sem nélkülözhetünk.
Az
elfogult,
az
irányzatos
mondja, hogy szerényebb
mányunkra
a mérséklet.
nagy ert
a
:
szervetlen
a szerves világot
lett.
(Natúr
lét
Fogadjuk
érti
k.
Hertwig
a négy nagy tényt,
el
anyagot a jegecedés
458.
1.)
s róla
:
a négy
titokzatos erejével,
a növény- és állatországot s
kikezdéseivel.
Ez a tények valósága
Prohászka: Föld és ég.
Offenb. 46.
Arra ráfér a szerénység mint tudo-
három országával
az embert a szellemi
u.
optimizmust
s a tudás szerénysége.
20
;
XVll.
A föld korszakai. A
föld lett; rétegei
a fauna és flóra alakjai el
egymásután
alakultak.
egymásután
tünedeztek
Az
élet is fejlett;
föl
s pusztultak
ismét.
A
föld ábrázatainak s életének történelmét
De
megírnunk.
birja az élet
ki
évezredekben hömpölygött,
folyamát,
megrögzíteni ?
föltn
ábrázatainak
azon
a
töri
fejét,
Ki birja e
tarka világ
ez
mozgalom, fejldés, különbözség a föld természetesen
mind egymásután
sorait
;
egyre le
sze-
s igazi földtörténelmet
az emberiség életének történelme helyett.
Nem
is
korszakokra
meg
jött
világok
retné fogni s osztályozni a írni
tarkaság és
A tudomány
vonása.
hogy mikép
már most rég elmúlt
képeit képzeletünk elé varázsolni ? Elváltozás,
alakulás a föld életének jellege,
kellene
amint az a
:
Ó-,
tudomány e kísértésnek s fölosztotta három korszakot külömböztetett
állhatott ellen a
a föld
történetét;
közép- és új-kort
;
ezeket ismét több idszakra osztotta
így nyertük azután a föld életének furcsa nev, tarka idszakait, melyeknek sora egyre növekszik a kambrit, szilurt, devont, kar:
bont, diaszt, triászt, a jurát és krétát s a harmad-korszakot alosz-
még föl nem derített, homályos évezredeivel. E korszakoknak megrajzolták térképét, a tenger s a szárazföld föl-
tályaikkal, a diluviumot
osztását, összeállították faunáját s flóráját s bemutatták ez idegen-
szer képeket a modern embernek, hogy álmélkodva lássa, miféle más világ s más élet volt a történelmi idk eltt a földön. Mindenesetre voltak más, különböz világok a földön, csakhogy ismereteink nagyon hiányosak s azért ha valahol, úgy bizonyára a geológiai korszakok meghatározásában és jellemzésében nagy óvatosságra és tartózkodásra van szükség. Akik a mérséklet tempóját házat épit
meg nem s falakat
tartják,
emel,
úgy járnak, de
folyton
mint az
szknek
s
a
kmives,
ki
célszertlennek
307 bizonyodván be
geologusok
mve,
nem alaposan
;
cára vinni
s
le
is
A
ront.
zelóta-
tetszetsen dolgoznak,
a rendszeresítés póstamunkái látszatosak s a
a világ fölértésével
de
modern
is
gyorsan haladni kivan, eltorlaszolja
s mialatt
az utat.
Ismertetni
fogom most
külömböz
a
korszakokat,
de
hogy a tudomány haladásával ezek
megjegyzem,
járóban
annyit
épít,
g>'orsan
„tudomány" is szereti a kelendség s a mutatósság piaportékáit. Az ember szeretne nagyhamar készen lenni
életben a
magának
amennyit
így tesznek;
is
elöl-
a föl-
Épp a geológiai idgyermek-tudomány összes hibáit és hiányait hordozza önmagán s már eddig is tapasztaltuk, hogy a régi séma elégtelen. Átlag az a baj, hogy az ember túlságosan egyszersíti könnyvé kivánja magának tenni a és elszegényíti a természetet osztások lényeges változást szenvedhetnek.
fölosztás az, mely a
;
föladatot a
lehetleg
s
kevés
korszakot, mikor az ércek lettek s
együgybben
mondták, hogy legrégibbnek
világot s azt
korszak
korszakokra osztja
általános
s
még
Kezdetben
világfejldést.
harmadiknak
ezután
;
termékei közül legrégibb a gránit, trachyt, bazalt s végre a láva.
ily
utána
a
tartanunk az Érc-
kell
következett
a Só-korszak, mint
föl
koncipiálták
a
Kszén-
ahogy a vulkanizmus porphyr,
jön a diabas,
fölosztások most méltán gyere-
keseknek látszanak. Higyjük fölosztáson
A
el,
hogy
még sok gyerekes vonás
lesz
a mai
id-
is.
az életet nagy
természetet s
nem
léniákat, rovatokat
ismer.
tarkaság
jellemzi
fiókokat,
;
Az ember pedig folyton ezekkel
jön a természet segítségére.
Naumann
is
említi
némely geológusnak
nevez
leteket azt,
ki
s
rögtön kész
eljárását,
aki egy
kzet korszakát vezérkövüítélettel, nem gondolván meg
csigahéjból mindjárt meghatározza a
;
az
hogy bizonyos alakok más-más vidékeken vagy tengerekben
különböz korszakokban
is
annyira nyomatékozza, hogy
sében
is
szem eltt kivánja
spalakzetek akkortájban mikor sekélyes öblökben
(Naumann
A
i.
m. 45.
élhettek.
még tartani
Dumont
távoli ;
megítélé-
szerinte lehetséges,
keletkeztek a
ezt a figyelmeztetést
korszakoknak igen
mély
hogy az
tengerekben,
Liasz- s a Jura-formáció
képzdött.
1.)
másik túlzás a
korszakoknak fölépítésében az, hogy az hogy az alaptípusokat is egy-
állatok sorát úgy akarják fölállítani,
20*
308 másból származóknak gondolják s annak következtében úgy véleels korszakokban alsó fokú állatok léteztek, azután tntek csak föl pl. a gerincesek. Említettem már, hogy manapság egyféle faunát valamennyi korszakban senki sem vesz m. 158.), valamint hogy a sorokban van tökélesföl (Bomelli bülés s a mi állat- s növényvilágunkhoz való közeledés; de ezt a gondolatot annyira túlhajtani nem szabad, hogy még az alaptípu-
kednek, hogy az
i.
soknak
létezését
eltagadják
is
pl.
a világ ó'skorában. Agassiz hatá-
rozottan állást foglalt e fölfogás ellen a neufchatteli akadémia fölkifejtette, hogy tévednek azok, kik azt gondolják, hogy az els idszak csak alacsony szervezet, pl. kephalopod állatokkal díszeskedik hanem azt kell gondolnunk, hogy az skorszakban
avatásán, mikor
;
is is
megvoltak az állítja,
alaptípusok,
tehát a
gerincesek
is.
Agassiz azt
hogy az állatvilágnak a gerinceseknél alsóbb többi osztá-
nem
tökélesbülés
lyaiban tulajdonképeni
esett
meg, hanem csak
különféle elváltozás.
Túlzás az egyforma állatoknak egy tása.
korszakba való beszorí-
Egy ammonites vagy toxaster föltünése valamely rétegben
sok százezer évvel
A
korszakát.
fölrugtatja
vagy lenyomja
kzet eredésének
hol egy belemnitre bukkannak, ott a kzetet a Liasz-
korszak számára
foglalják
le,
bár
egynem
folytatásával, melyre a triász pecsétjét
megjárja az
a
Egyesült-Államok
sében. Lépten-nyomon
térképén,
mindenféle
a sziklának
nyomják de
kivételt
rá.
nem kell
azzal
a
Ez a léniázás az élet fejldé-
tennünk,
melyet
ránk kényszerít a tengerek, a vidékek különbözsége s az életnek rendetlensége. Ugyanazon formáció más ábrázatot mondjuk
—
—
ölt föl az
Alpesekben,
s
helyi értékkel birnak s
mást Németországban. Egyes típusok csak nem jellemzik annak a korszaknak életét
az egész vonalon. Ez kivált a
Az
élet a tagoltság
már
magasabb fokán
változik s igen különbözik.
tagoltabb földre és életre
illik.
vidékek és földségek szerint
így a triász az
Alpesekben mutat oly
melyekrl azt gondoltuk, hogy a triászban már kihaltak s egyszeren azért gondoltuk azt, mert a német triászban nem akadtunk rájuk. Az alpesi triász ránk cáfolt s oly alakokkal állt el, melyek a mi sematizmusunkban régiebbek s nemkülönben
típusokat
is,
melyek a mi rendszerünk szerint késbb tnnek föl. faunának örvendett, mely részben ó-kori, részben közép-kori más szóval, a külömbségek elmosódnak s nem lehet éles határvonalat húzni az ó- és közép-kor közé.
olyanokkal
Az
is,
alpesi triaszi tenger tehát oly ;
309 Igy
vagyunk a diasszal is. Az európai diaszt szorgalmasan 200 állat-fajt tudtak benne fölfödözni azt mondhogy szegényes, elhaló élete volt, mely átmenetül szol-
átkutatták s csak ták tehát,
;
A rendszerbe ez nagyon bevált; hogy a diaszban elváltoztak az életviszonyok s még meg nem szilárdultak, aminek következménye az lett, hogy a régi
gált az
ó-korból a közép-korba.
elképzelték,
állatok kipusztultak s az ujak
katasztrófáknak
mvészek nítették
tz
is
kellett
még nem
nem mindenütt
életet villám és
volt szegény s
már gazdagabb
hullám üldözte
s
vulkanikus
azonban kimutatták, hogy a diasz azért a
mostani fölfogás szerint a
nyugalmasabb életnek hazája; Németszegényesebb a benne tengett életnek marad-
országban
ugyan
ványa, de
Ázsiában
élete,
A
a diaszt mint orkánoktól sepert tengerparti vidéket jele-
meg, hol az
emésztette. Újabb kutatások
diasz
tudtak meghonosodni.
segédkezet nyújtaniok s a geológiai fest-
s
csodálatos
bségben
s
pompában
fejlett
ki
mint ezt a kövületek bizonyítják.
körülmények közt a klasszifikáció ugyancsak hamis; a föltn és önkényes s maga után vonja szükségét
Ily
nézethullámzás
a folytonos javítgatásoknak.
Gander példaképen a kambri-formáció
A
kambri-formációval
lépnek
föl
esélyeire utal.
a réteges kzetek, melye-
ket egyesegyedül a kövületek szerint osztályoznak.
els három idszaka:
a kambri,
sziluri
Az skorszaknak kzetre nézve
és devoni,
egyformák s nehezen különböztethetk meg a még régibb spalahegységtl is, mely nem réteges s kövületeket nem tartalmaz. Már most lássuk a geológusoknak e pontban való ingadozását. Werner ezt a három idszakot, mondjuk formációt, még nem igen különbözteti meg egymástól s egyszeren „átmeneti formációnak" teljesen
Murchison ez átmeneti formációból külön kiemelte s önállósította a szilurt s késbb a devont. Sedgwick külön fogta a legalsóbb réteget s azt kambrinak keresztelte, jóllehet, ezek közt határt vonni még a kövületek nyomában sem lehet. Barrande nem akarja a kambrit a szilurtól elválasztani s ami kevés szerves maradhívja.
ványt föltüntet a kambri-formáció, azt csak a tulajdonkép és flóra elfutárának tartja.
Az
els fauna
szemeiben a fauna és flóra hajna-
lodása a szilurba esik. Lyell megfordítva az alsó szilurt a kambrirétegekhez sorolja s mindennek a nézethullámzásnak erkölcsi tanul-
sága bizonyára az a korban
is
lesz,
nagy az
hogy helyek s vidékek szerint ugyanabban hogy a fauna és flóra egyféleségét
eltérés s
;!
:
310
nem szabad
egyszer s mindenkorra az egyidejséggel összezavarni.
(Gander, Erdschichten und Erdgeschichte. 47.
A
túlságos fiókozással s léniázással
ez elvet
:
1.)
szemben
állítsuk föl tehát
elváltozások a földön, de a kor-
voltak világok, voltak
szakok sémáit csak nagyjában s általánosságban lehet elfogadnunk. Fölfogásunk következ A faunának és flórának sorai, életüknek évezredei megkövülve állnak elttünk.
tzben vagy
Vannak skzetek, melyekrl nem tudni, hogy skzetekben nincsenek kövületek
vízben lettek-e s ez
ezeknek tehát azoikus jellegük van, élettelenek.
Vannak kzetek, melyek kétségenkivül melyeknek kövületei az
lettek s
élet
rétegesek, tehát vízben
fejldését tüntetik föl többé-
kevésbbé idegenszer alakokban.
Végre nek faunája
vannak lazább, és flórája
törmelékes
képzdmények,
melyek-
szemlátomást közeledik a föld modern
életéhez.
Ezeket az általános fokozatokat eldisputálni az Ó-, közép- s új-korra
bátran föntaríhatjuk, de
egyes alosztályokban a
való
ki
is
a
nem föld
lehet s azért
fejldésének
tüzetesebb s részlegesebb fölosztást
különböz lépcsknek
érheti sokféle kifogás, kivált helyi s
fölosztását
abból
a
egykorúságát.
s
hogy
e
tenni
nem
s
az
méltán
nagyon is azok alapján mondják
részbl,
vidékszer jellegeket általánosítják
a távolfekv rétegeknek
felállítását
Ezt
lehet
Ahol a rétegek helyben egymás fölött tornyosulnak mint egy amerikai háznak 20 25 emelete, ott a dolog világos, mert az egymást váltó világok nyomait eltörülhetlenül látni s látni azt is, hogy melyik a régibb, melyik a késbbi, bár az idközt, mely az egyes rétegeket elválasztja, ismét nagyon nehéz meghatározni. De ha a rétegek nem egymás fölött terülnek el, hanem egymás mellett vagy éppen egymástól nagyon távol ha például Anglia és Ausztrália vagy Kamtsatka és Afrika rétegeirl van szó, ott a kövületek szerint az egykorúságot a rétegekrl kimondani nem lehet; ott lépcsket különböztetni s zónák által elválasztott vidékek faunáját és flóráját a tongri, oeningeni, aquitán vagy helvét lépcsre tartozónak
—
;
nem szabad ha teszik, az többé-kevésbbé csak játékszámba A világ tagoltsága nemcsak a kzeteket, hanem az élet alakjait is tagolja s a különböz vidékeken az alakok egykorúsága mögé sokféle kérdjel tornyosul. Nagyon is könnyen akarták ezt ítélni,
;
jöhet.
a kérdést megoldani azok, kik a
„vezér kövületek" (Leitfossilien)
311 megjelölésével kívánták a világ korszakait megállapítani
sem
nem minden
általános;
A szaporodó
;
ez a szer
bajra s hiányra jó.
tapasztalatok a kormeghatározást sajátos nagy
nehézségeiben tüntetik elénk
elégtelennek bizonyítják a vezérl
s
kövületeknek kritériumát.
A
rétegek korát a részleges,
sével s latbavetésével lehet csak
tengerekrl
nag>' kiterjedés
öblökkel csipkézett
Meg
kell
körülmények
kideríté-
Ki kell deríteni, vájjon
szó, vagy sokféleképen tagolt
van-e
pelagusokról s
vájjon partvidéki vagy mély
nyegen.
konkrét tisztázni.
óceánokról.
tengerfenéki
állapítani egy kérdéses
Ki
kell
deríteni,
sz-
rétegek forognak-e
kzetrétegrl, vájjon
álta-
nagyon is korlátolt kiterjedés-e, meg kell állahogy hogyan függtek össze régen a földségek s mily rétegek felelnek meg azok közül egymásnak, mint azt például most teszik Norvégia, Grönland s Észak-Amerika partvidékeivel. A híres párisi minta-medence rétegeit összehasonlíthatjuk a bordeauxi vagy a londoni medence rétegeivel s megállapíthatjuk, vájjon különböz vagy összefügg tengerek lerakódásai. A londoni medencében a formációknak majdnem teljes sorát látjuk a legrégibbtl a leglános, vagy csak pítani,
újabbig, kivéve a triásznak
egyik
a londoni medence a kölnivel
formációját.
Összefüggött-e
ez
mikor függtek össze? E kettre nézve megengedik, hogy a kréta-tenger egyidben mindkettt boríthatta; más formációk idejében ismét különállóknak látszanak. A kutatásoknak ekként giai
kell a részleiekbe
középkorban már nagyon
szerek klímája ;
még
s
hatolniok.
A
világ a geoló-
tagolt volt, azért kövületei
is
vidék-
elváltozó félben volt s az élet föltételei hullámoztak
;
kszén-formáció uralkodhatott a tzeg-flóra jellegeivel, más helyen már a jura pompázott s talán az eocén hajnalodott. Azért a geológia sürgeti, hogy az egyes területeket önálló tanulmányok tárgyává tegyük, s csak azután lehetne az egyes fölegy helyen
a
kutatott vidékeket egységes, egykorú
ábrázattá egyesíteni.
Ó-KOR. /.
Kambri,
szilurí,
devoni formáció.
Ezek elre bocsátásával eléggé megvilágítottuk kritikailag a most következ leírásokat s mérsékeltük azoknak a geológusoknak képzeletdús leírásait, kik inkább meseköltk, mint térképrajzolók és vidékleirók.
312 Mieltt az
megjelent a földön, akkor
élet
mas sgnájz-rétegek, akkor ténésnek nincs
nem
élet,
is
is
alakultak hatal-
épültek spalahegységek, de e tör-
Az élet írja a föld történetét ahol Az öspala-rétegekben nincsenek kövü-
volt történetirója.
ott nincs történet.
;
azok még csak küszöbét képezik a réteges formációknak, melyeken látni, hogy vízben képzdtek s kövületeket tartalmaznak. letek
;
Ezek az alsó rétegek ezeltt egyszóval „átmeneti formációnak" mondattak, de idvel három formációra osztattak, a kambri, sziluri és devonira. Ilyen formációra ráakadtak Walesben és Cumberlandban (a régi
kambriak tartományában);
szilurok földjén s van
Devonshire-ben,
seket vettek észre kövületeiken, jeleznek neveikkel
:
alakokat, akkor a
ha ezentúl kambri,
miféle
kzetek
is
els
formációhoz még
devon!
s
sziluri
alkotják ez
gek
külön
áll.
réteges formációkat ? Petro-
a föl
palák különféle változatban
vannak szakítva
át
mélyébl
gránittal,
hatolva megfagyott.
Épp úgy
;
van
találni
ott
homok-
közbe-közbe e
mely eruptiv kzet
kitörve, szétvetette a
új
„old red sandstone"-nal, a
grafiailag mindenféle kzettel találkozunk kezdet óta;
k, mészk, vannak
régi
találnak
vörös homokkvel, mely már
S
a
három különálló idszakot más kövületekben elüt
azért is
osztályokat soroznak. így vagyunk az régi
van
ilyen
s mivel valamiféle eltéré-
s
réte-
mint ilyen
réteges kérget s hasadékaiba
már
ez
átmeneti
rétegekben
kszenet fészekszeren, ami nem is csoda, mert ha növényzetbl keletkezik a kszén, a föld fejldésével ez a „k" is fejldhetik. Magán a kzeten el nem igazodhatunk, ha arra a kérdésre akais
runk
felelni:
mely
korból való
Oszkár Fraas-t:
—
ez
a réteg?
Halljuk
e
részben
—
irja O. Fraas lásst sich somit „An der Art der Steine weder diese noch irgend eine andere Formation erkennen, habén wir doch nichts anderes vor uns, als was die Flötzgebirge allé bieten eine Aufeinanderfolge von Sandstein, Kaikén, Mérgein, Schiefern und Thonlagern aber um so sicherer sind die organischen Leitsterne, die vom Cap der Guten Hoffnung bis Gothland, vom Ural bis Bolivia eine seltene Uebereinstimmung der Charaktere zeigen, wie wir sie in jüngern Schichten nicht wieder finden." (Vor :
;
der Sündfluth 127.)
E
vezércsillagok alatt
páncélú srákféléket
itt
Fraas a hires trilobitákat, a három
melyeknek klasszikus kutatója és ismerje Barrande. Mellettük föltnnek a kefalopodáknak képviseletében érti,
313 az
(ogrog egyenes, xegag szarv) a
orthokeras
görbe); az elbbi típusnak 150
nek tehát a
sziluri
hivják.
kövületek sora már
A devonban
sokfélébb
;
A szilur említett kefalopodák tnnek föl a szinen
az orthokeras s a kyrto-
tribolita,
keras az úr; mihelyt az élet tarkább, azt
devonnak
(xvQxog
rétegek? Sziluri rétegeknek hivják a geológusok
azokat a kzeteket, melyekben a
vélik s
kyrtokeras
ismerik a szilurban. Mik lesz-
faját
a természet, azaz a föltalált
vonásai
kokat mutatnak.
már késbbi alakulásnak
mvészibb
tarkább,
ala-
alakjain kivül a nautilus-féle hires
csigavonalba van
;
a héjuk s Klymenia és Goniatit névre hallgatnának.
kuncsorodva
E
csigák héjának
jellemz vonásai a haladás jelziül szolgálnak. A sziluri kefalopodáknál egyszer s egyenes szél a csigahéj alakulásának vonala, a Klymenia azonban már hajlott, görbe vonalokkal ékeskedik a ;
vonal
Goniatitnál a
már
megy
cik-cakba
ammonitáknál
az
át;
pedig gazdag, tarka kacskaringóságba ágazódik.
Legfontosabb azonban ebben az skorszakban sek föllépte.
A
coccosteos {xoxxog
{megóv szárny), kefalaspis
héj,
(xs(paXt] fej,
is
a gerince-
ooxeov csont), a pterychtis
aomg
vért) esetlen,
állatok, a sokféleség határozatlanságával. Látni rajtuk,
kombinált
hogy kezdk,
s hogy sokféle irányzat küzködik bennük, olyanok mint egy copftemplom, mindenféle stilus, góth, román, renaissance van rajta. Halaknak tartanok, de páncéluk van s szinte kísértetbe esnénk ket a rákok rokonainak tartani mások meg mintha teknsbékákká szeretnének gömbölyödni. Tény, hogy oly vonásokat veszünk észre rajtuk, melyek máshol önálló típusokban lépnek föl. ;
Nem
ereszkedem
sebb leírásába hasonlításába. átvisszük az
ez svilág
faunájának
s flórájának tüzete-
s még kevésbbé a sziluri s devoni faunának összeHa e fokozatokat, melyeket az élet alakjaiban látni,
id
igen bizonytalan,
egymásutánjába
zsombékos
s
korszakok jelzésére használjuk,
A dolgot máskép is nem szükséges korkülönbsé-
talajra
álltunk.
lehet fölfogni s az élet különbségeit
gekké minsíteni. Miért ne gondolhatnók, hogy a sziiur-rétegek mély tengerekben rakódtak le, hol az élet is egyszerbb s elmaradottabb s hogy ugyanakkor voltak szárazföldek és sekélyebb tengerpart-vidékek,
hol
más
állatok
s
tökéletesebb
melyeket most devoni formációnak hívnak? leteivel
úgy sem
lehet elkezdeni a
találtatnak szárazföldi állatok
úszkál a
pompás
trilobita,
is,
A
formák
éltek,
sziiur-rétegek kövü-
világfejldés sorát.
A
szilurban
stücskök, skorpiók; a szilurban
hatalmasan
kifejlett
szemeivel. Ki kez-
314 dené
Még
az élet sorát ez alakokkal?
el
inkább megrendül a kor-
meghatározás kártyavára a gerinceseknek a legrégibb korban való föllépése
A
által.
rendszer
devonban
csak a
lépnek
mondták,
kedvéért azt
Bomelli
föl.
irányzatos
hogy a halak
mvében
(Die
Geschichte der Erde) olvassuk: „Das aufíailendste und bezeichnendste
Moment
der devonischen Thierwelt
alsó der ersten
und untersten
wissen, habén sie zwar schon
so ármlichen Spuren, dass waren." (320.
1.)
das Hervortetten der Fische,
ist
Klasse
der
oberen
in
noch
damals
sie
Aki ezt olvassa,
Wirbelthiere.
azt a
völlig
már
mi az
a devonba,
in
bedeutungslos
benyomást
a geológia az egész föld kérgét átkutatta volna
mi tartozik a szilurba, mi
Wie wir
begonnen, aber
Silur
veszi,
mintha
s tudná,
alsó-,
mi
hogy
a fels-
benyomást veszi, mintha egyáltalában a szilur s a devon, az elbbi a maga rákjaival, az utóbbi az shalakkal egyegy pontosan elkülönözhet világ volna. Pedig napról-napra tapasztaljuk, hogy „hamis a klasszifikáció" s hogy egyre módosul az szilurba; azt a
A
svilágról szóló fogalmunk. 1891
-iki
sziluri
rétegeiben
„Nature" hires angol
Walcot
évfolyamában Ch.
folyóiratnak
hogy Colorado állam kzetet homokkövek képe-
értesít,
halnyomokra akadt.
A
melyek közvetlenül az azoi rétegek fölött terülnek el. Az itt konstatált fauna teljesen megegyezik New-York és Wiskonsin álla-
zik,
mok
rétegek faunájával. Ezzel
sziluri
ces állatok típusa
épp oly
régi,
van mutatva, hogy a gerin-
ki
mint
a
gerincteleneké s az
világnak elkülönülése a legtökéletlenebb s szerint ott
kezddik, ahol az
Még érdekesebb
a
élet
másik
állat-
a legtökéletesebb típus
maga.
lelet,
melyre White akadt (American
Journal of Science, 1887.); a Lamaric-rétegekben ugyanis, melyeket eddig a cambri-formációhoz soroztak, egy
Dinosaurus kövületére
akadtak; már pedig a Saurusok
s a
Dinosaurust
különösen
a
a jurába
kréta-formáció
krétába valók s a
vezérl-kövületének
tartották.
után a klasszifikáló tudósok tenni? Meghogy a Lamaric-rétegeket kinevezik krétakorszakbeli rétegekké, ha ugyan nem találnak bennök kizárólagos kambrikövületeket de ha olyanokra akadnak, akkor nincs más hátra, mint kimondani, hogy a Kambri-korszak a jurával jobban függ össze, mint ahogy azt gondolták, s hogy különösen az az elszigeteltség, melyet az állatvilág típusai közé teremtettek, csak a geológiai könyvekben érvényesül, de a természetben nem.
Mit fognak ezek
tehetik azt,
;
315
Ha
geológus-festk szilur-tájképeit ne'zzük, látjuk a vigasztalan óceánt s néhány lapos szigetet rajta, melyeken rákok s kefaAnnyi bizonyos, hogy ez a lopódák sütkéreznek. Ez az svilág a
!
kép hamis; a képre szárazföldeket és hegyeket
volna festeni,
kellett
megfelel állata tengerbl kollegiumot, mert bogarak nem léteznek elszigetelten vetdjenek föl halak s emeljék föl fejüket a habokból asaurusok; „Szilur-tájkép." az így kijavított kép alá bátrabban írhatják oda Erre figyelmeztet a különben szintén rendszereket szolgáló Neumayr: a szárazföldekre
skorpiókat
tücsköket,
nekik
s
;
:
„Wohl
ist
die ZahI der
uns bekannten
Landbewohner mögen, so Land vorhanden
silurischen
eine sehr geringe, aber so dürftig die Resté auch sein
sie doch mit Bestimmtheit, dass festés und dass es bewohnt war. Wir können aber weiter noch schliessen, dass sogar ein reiches tierisches und pflanzliches Lében geblüth habén muss; denn es wáre absolut widersinnig anzunehmen, dass
beweisen
nur
je eine
Art von Insekten und von Skorpionen existiert
das Vorhandensein so hoch organisierter und
lm Gegenteile
zeigt
differenzierter
Formen,
anderer,
muss
;
tiefer
ja,
dass
stehender
wir werden auch zu
Menge
áhnlicher und Land bewohnt habén
grosse
eine
Tiere dass
feste
dem unabweisbaren
dass Kontinente und kontinentale Silur
habé.
Organismen
begonnen habén, sondern schon
sehr
in
Schlusse geführt,
nicht etwa erst viel
im
früherer Zeit
vorhanden gewesen seien. Allerdings wollte man aus dem fást vollstándigen Mangel an Formen des festen Landes schliessen, dass das Meer als eine ununterbrochene Fláche die ganze Erdkugel in der Silurzeit bedeckt habé. Dass dies eine falsche Voraussetzung ist,
dass das Auftreten von
Thonschiefern,
Sandsteinen,
Konglo-
Vorhandensein von festem Lande voraussetzt, Denudation das Sedimentmaterial geliefert wurde, ist schon früher hervorgehoben worden, und das thatsáchliche Vorkommen von Landpfianzen und Landtieren, so selten sie auch sein meraten
etc.
das
durch dessen
mögen, idézi
spricht ebenfals in der deutlichsten Weise." (Erdgeschichte;
Qander, Erdschichten und
Az evolúciónak
Erdgeschichte 35.
lelkes barátjai
nem
I.)
veszik szívesen e tájkép-
sugalmazásának tulajdonítják, ha s azoknak a mai tudomány által a nagy közönség számára vetített képeiben kételkedik. Tényleg a rendszer fogva tartja a nagy geológusokat is s nehezen válnak meg
javításokat;
ellenséges
valaki a geológiai
érzület
korszakokban
tle; de az események
ersebbek mint
az
emberek
s a
tények
316
gyznek
rendszerek
érhet
— nem
hanem
Nem
fölött.
—
ellenséges álláspont
hiszen
az evolúcióval szemben elfoglalt
minket már csak ez a gyanú
kiváltkép a józanság beszél bellünk, mely
világokat a
tudományban nem tr
lelkesülés iránt,
mondva
s ellenszenves olyatén
csinált
beteges
mely tendenciákból táplálkozik. 2.
Az átmenetinek ismertettük,
tályát
nem
az ellenséges álláspont az, mely e reflexiókra jogosít,
Kszén-formáció.
nevezett formáció után, melynek
következik
a
Kszén-korszak,
melyben oly könnyen sülyedt helyenkint a hatnók róla, hogy fürdött kiemelte lápos ;
természet elborította
tzeg-flórájával,
három
szénenyét s a körlég a növényzetbe fektette éltet
bukjék
nyelte s
mond-
hogy miután a
víz alá
mohón
osz-
a korszak,
föld, szinte azt partjait,
ismét
korszak, melyben a föld termképessége
az
el
;
az a
a körlég
melegít
erejét,
hogy kés évszázadoknak él gyermekei melegedjenek s éljenek belle az a korszak, mikor szz erdk borították a kontinenseket s a pampa még ismeretlen volt; mikor még a sarkokon is a föld erdkoszorzott volt, mely erdk talán a nap melegétl vagy a föld hevétl zöldeltek szóval mikor a növényzet nemcsak gazdag ;
;
és buja, de pazar
pompában
terjedt el a földön.
Mindenekeltt megjegyzem, hogy kszén nemcsak a Kszénkorszakban, hanem más korszakokban is képzdött. Kszén-korszaknak ez a formáció azért neveztetik, mert feltnen sok kszén képzdött benne. Épenúgy helytelen az a nézet, hogy a Kszénkorszaknak más kzete ne volna; hiszen kszén csak kréteg présében keletkezik, kellett tehát alapozó s egyúttal beföd krétegeknek képzdniök. Úgy is van. A kszén-formációnak legfontosabb kzete a homokk és az agyagpala; elfordul benne ezenkívül konglomerát, mészk és dolomit s e kzetek is át vannak törve eruptív telepekkel, fészkekkel s folyosókkal. Palák, homok- és mészk-rétegek közé vannak ékelve a kszén-telepek. Egy réteg egymagában ritkaság; 3—10, 10—20, 30—50, st néhol száz van egymás fölött, megszakítva homok- vagy mészk-rétegekkel. A mészk-alapozást a tenger adta; a konglomerát, a vízben képzdtek.
De hogy
zet, el-elsülyed
s ismét
kell
homokk
és
agyagpala szintén
elképzelnünk ezt a buja növény-
felbukkanó világot?
Lehetséges, hogy
az óceánokból kontinensek és szigetek emelkedtek, melyek isme-
317 egészen vagy részben elsülyedtek s ismét fölemelkedtek. Ezek az emelkedések kivált a már fönálló, hegyes kontinensek
telten,
szakadazott
körül elnyúlt, lapos, tele
partvidékeket képeztek,
melyek
voltak öblökkel, lagunákkal. Minden kszéntelep egy-egy öböl,
vagy laguna,
vagy
sekélyes,
mocsaras tenger,
melybe hatalmas
folyók szakadtak s döntötték az ess, nedves, felhs klimának csapadékát, telve iszappal és görgeteggel.
A
Nilus, Missisippi,
Hoangho
fogalmat adnak arról a rengeteg iszap-szállítmányról, mely a Kszénkorszak ess világában a folyókon a sekély deltákba és lagunákba
hömpölygött
s
mész-
homok-padokat
s
A kiemelked,
alkotott.
lápos lapályokon a növényzet buján tenyészett s tzeget képezett,
melyet fölváltva mész, homok-iszap vagy görgeteg temetett el. A szénnek sok emelete mutatja a földnek hullámzását. Ideiglenes
nyugalom periódusaira zavar és föifordulás következett; lehethogy magasabban fekv tavak vagy tengerek törték át
séges,
partjaiknak gátjait;
lehetséges,
hogy a
föld
emelkedett és sülye-
fölváltva.
dett
A Kszén-korszak agyagpalatábláin s mészköveiben sok kövüA kszén maga chemice elváltozott s megkövült növénytömeg, mely azonban el nem árulja, hogy mibl lett. A bels let
van.
chemiai elváltozás ugyanis pépet csinált az egész tömegbl, mint
ahogy azt a tzegnél látjuk. Csak azok a növények alkotják a Kszén-korszak kövületeit, melyek az agyagpalába vagy a homokks mészk-iszapba kerültek s ott finoman lenyomódtak.
Az agyagpalatáblák
szinte
tábla egy-egy lap, rajta a régi
forgatásával lép elénk.
A
herbáriumot alkotnak; minden pala-
lenyomat
kehlheimi
;
az srégi flóra e lapok
palatáblákkal
sókon mily gyönyör, finom lenyomatokat
söpr
látni
kirakott folyo;
csizmatalp és
pusztítja a millió éves, tiszteletreméltó emlékeket.
A mészk
inkább a fauna alakjait szolgáltatja.
Sokat hánytorgatott kérdés a széntelepek keletkezésének kér-
Honnan kerül a lápokba s lagunákba ez óriás növény-tömeg? Helyben ntt-e, vagy a folyók úsztatták egy helyre? Vannak ada-
dése.
taink,
melyek arra figyelmeztetnek, hogy ne képzeljük a szén keletelször is az anyagot tekintve. Vannak nagy
kezését egyformának,
medencék, melyek átlag Sigilláriákból valók; a Sigillária-fatörzsek vastagok voltak s így a bellük alakult szénréteg is hatalmas; máshol ismét a Lepidodendra-, Stigmaria-, Calamita-fajok jutnak
jó
túlsúlyra.
318 Átlag a kszén-flóra a mocsarak, ingoványok, lápok
A
lyes tengerpartok flórájára emlékeztet.
s
seké-
Calamiták törzsei össze-
vannak hányva, keresztül-kasul egymásra torlaszolva, néhol
vissza
lapos deszkává nyomva; leveleiket, virágaikat, ágaikat
nem
ismer-
minden ékességüktl megfosztva kövültek meg s most esetleg külön név alatt mint Anularia, Hippurita, Volkmannia szerepelnek egy s ugyanazon alaknak különböz darabjai. A homokkben, mely a szénréteget borítja, sokszor igen jól konzervált törzseket látni, melyek nincsenek összenyomva. Híresek a Le Treuil-i hatalmas Equisetacea- és Calamita-törzsek. Máshol is, mint például Angliában s Belgiumban találni egyenesen álló 6 8, st 25 láb magas törzseket, Skócziában meg épen 60 70 láb hosszú, 4 6 láb vastag törzseket. A legtöbb ily megkövült törzs azonban bizonyos szög alatt ferdén áll s azt a benyomást kelti az emberben, mintha az özönl agyag-iszap vagy homok meghajlította s bizonyos magasságig beföldelte volna, fels részüket pedig az ár elsodorta volna. Utóvégre abban ugyancsak nincs túlzás, ha nagy felhszakadásokat vagy más katasztrófákat képzelünk el magunknak, melyek a mocsajük,
—
—
ras
tzegképzdés csendes
s a törzseket
30
— 40
—
folyamatait hébe-korba megszakították
foknyi elhajlással beiszapolhatták.
Különben sehol annyi részleges és vidékszer körülmény, mint a kszén-képzdésben. a szénnel s mindenütt,
ahogy
teszi,
sekély
tavakban most
káka,
folytatja
is
zavartalanabbul és
mint régen
elszigeteli
teheti,
félretesz
a
belle.
A mód
is,
Lápokban és ugyanazt a csendes mködését, célszerbben végezhetett. Moha,
vizifonál s mindenféle hinár
sás,
a vízbe,
természet ügyesen takarékoskodik
kifogyhatlan elmésségének találmánya.
elbb
melyet
ahol
A
s
levegtl
tzeggé
ugyancsak
s
ma
is
csak úgy sülyed
válik.
A
víz
el
befödi s
e csendes sírjában erjedni kezd a növény-
Az évek járnak, századok ugyanazon sekélyes lagúnák és lápok
réteg s a széneny a könenynyel egyesül. s
ezredek váltakozhatnak
fölött;
réteg
réteg
után
sülyed
le
a vízbe
s
ott
fölhalmozódik.
Régen talán a Stigmariaknak nevezett fajok játszhatták a kszén keletkezésében a fszerepet. Ezek kiterjesztették cafatos, elnyúló, s egymásba kapaszkodó gyökereiket a vízen s a puha iszapon s úszó szigeteket képeztek, amilyenek most is vannak a mérsékelt s forró égöv alatt sekély viz, lagunás tavakon. Hozzájuk szegdtek a Calamiták, melyeknek törpe ivadékát árkokban s nedves réteken részvéttel szemléljük, ezek a zsurlók. Meglátszik alkatukon,
319 idegenszeren ütnek el a körhogy nem a mai világ gyermekei nyezettl. Mikor az úszó-sziget már szilárdabb s összefüggbb lett, akkor a Calamitákhoz szegdtek még a Lepidodendonfa-féle páf;
rányok. Azért találjuk a stigmariák gyökereit az amerikai s európai
kszénrétegek alján. Valamint most a tzegnek alapozó rétegét a tözegmoha (Ophagnen) alkotja úgy akkor a Stigmaria. így úszkált a sziget sokáig, mig végre elsülyedt. A trópusokban most nem képzdik tzeg, de a meleg zónákban igen, pl. Virginiában, Tunis:
ban, Algírban.
A
nem
természetrl
az,
áll
amit az Odyssea az istenekrl
mond, hogy nem szeretnek kópiázni kópiáztatnak
nései tényleg
ma
is,
a természetnek régi törté-
;
csakhogy a méretek kisebbek.
Louisiana cyprus-mocsarai megújrázzák a kszénkorszaknak
kszent képz
folyamatait.
A
mocsári cyprus (Taxodium dubium)
legmélyebben nyomul a lápokba reit.
Ott, hol a föld csurom-vfz,
s
buján tekeri össze-vissza gyöke-
terem
meg
a legjobban, a Missisippi
öbleiben és szurdokjaiban, Virginia és Carolina mérhetlen mocsaraiban.
A
nnek, de mikor már törzsökösebbekké
fák szépen
súlyosabbakká
elmerülnek
lesznek,
függélyesen sülyed
puha iszapba
a
le
és
hogy némelyik egészen a fák egymás hátán nnek
úgy, ;
a termékeny talajban s költi rendetlenségben borulnak egymásra, mihelyt súlyuk alatt a puha iszap enged; több ezer év alatt ez úton mélyebb medencék is kitöltdnek. Néha azonban nagyobb
vízáradáskor betör a folyó árja a csendes medencékbe s partokat szaggatva s az uszó-szigeteket (snakes)
tokon torlaszolja
föl
nagy fatorlaszokat,
hátára véve,
mindenestül
néhol megunva a nagy rakományt, a par-
sodorja a tenger felé; a
fát,
de kivált a torkolatnál
melyeket beiszapol
s lehetséges,
képez
óriási
hogy
kés
évezredek az elváltozott világban a Missisippi régi deltáiban kszén-
bányákat nyitnak.
Még más
folyamatra figyelmeztet Abich, Frassnál, melyarány-
talanabbul,
csendesebben megy végbe.
mélységgel.
E csendes vizekben bven tenyész
hogy a déloroszországi tavak túlnyomóan nagy részét nem nézhetjük másnak, mint 100 lábnyi a régi mészrétegek kimosott s beszakadt kátyúinak, 80 Beszéli,
—
vizirózsák ringanak a víz tükrén
kedik a paréj
;
;
a vízifonál, hinár;
a partokról egyre beljebb eresz-
sokéves rétegein bokrok zöldéinek
vegetáció borul az egész tóra;
vízbl semmit sem
látni
;
káka,
sás,
f
;
lassanként
buján
n
sr
rajta s a
ez a vizén ringó vegetáció, gyökér, fonál
320
ers burkot képez, hogy ember, állat megy el rajta, anélkül, hogy tudná, mily hamis a hségesnek s biztosnak látszó talaj. Egy napon ismét arra ébrednek a környék lakói, hogy a tó megint tiszta a teher ugyanis oly túlságos lett, hogy mindenestül a mélybe szállt. Mindezek a folyamatok zavartalanul s óriási mérvekben mehet-
oly
;
A képzelet valami meseszer bájba növényzet korszakot; de annyi bizonyos már a priori, hogy nem volt embernek való az a pompás világ. A tudomány úgy gondolja, hogy a föld hmérséklete a Kszén-
tek végbe a Kó'szén-korszakban.
szeretné öltöztetni azt a dús
korszakban oly nagy nagyobb.
A
nap
hullámait, mert a
volt,
úgylátszik,
még nem
alatt,
st
annál
A
igen engedte át a napsugarat.
rengeteg nagy mérvet öltöttek s az
még
árasztotta a földre fényének
felhk tömege sa körlég szénenynyel
srsége nem
telített
mint akár a trópusok
es nem
s.
párával
lecsapódások
cseppekben, de
víz-
s néha özönökben szakadt. A természet magára azt a bájt, mely csak a kifejldés magasabb fokain a különféle tényezknek harmóniájában érhet el. Ahol napsugár
még nem
fonalakban öltötte
nincs,
ott
nincsenek színek,
még nagyon
szegényes
lesz.
A
maga ép
azért,
flóra
„Die Flóra der carbonischen eine grosse
ott az élet buja lehet,
de okvetlenül
nem igen gazdag. entfaltet írja Naumann wenn man sie mit dem
mert mocsárflóra, Periode —
Armuth und Einförmigkeit,
—
Reichthum und der Mannigfaltigkeit der Flóra der Jetztwelt ver(Lehrbuch der Geognosie I. 551. 1.) Hasonlítsuk össze a
gleicht."
virágos rétnek s az tani
erd
berkeinek és csalitjainak flóráját a mos-
mocsarak és lápok növényzetével s ugyanarra a különbségre S mégsem ugyanarra. A mai lápokban ott virít a vízi
akadunk.
rózsa s a
vízi
liliom,
a szironták s gólyahír
aranyos pártája; a
Kszén-korszakban vagyis azokban a rétegekben, melyek a tudomány kszén-korszakát jellemzik, virágra, sziromra nem akadunk. A Kszén-korszak vegetációjának jellege inkább a mennyiség és bség, mint a változatosság, inkább az egyfélének hatalmas mérve, mint a sokféleség. A páfrány-félék akkor 500 fajban fejtették ki pompájukat a mai Európában, holott mostanság csak hatvan fajjal találkozunk.
mint
A
egyszer
fcsoportjukat
szerény páfrányok, bármily
füvek
terjeszkednek
különböztetik
meg,
a a
jiTEQov szárny), sphenopterist (o(p}]v ék),
elegánsak
bokrok
is
leveleik,
között.
Három
neuropteris,
pekopterist
(vevqov {jiey.oco
ideg,
fésülök.
;
321
Ami most
hitványán
i
magas törzseken
az akkor
a földön,
emelkedett az ég felé; de tulajdonképeni ágak mintha
volna azokon a fákon
;
a
nem
voltak
magas törzsek meztelenül emelkedtek
csak legfölül viseltek valamiféle lomb-üstököt.
A
s
pikkely-fák (lepi-
dodendron; lem? pikkely, öevöqov fa) a mostani korpaf-félék (Lycopodium) óriás sei voltak; a trópusok alatt még most is egész
három láb magas epigonjaik kérkednek ben s mohos, tzeges helyeken már csak
még
ágait
felegyenesíti s
a fosszil
A mai tek
;
a földön kúszik a
korpaf
mind a szárán, mind az ágain keskeny
pikkelynem faveleket hajt. A Calamiták lehettek. Humbold Dél-Amerikában öt látott,
de a mi fenyves erdink-
;
példányok
egy
elegáns, magas, szikár fák lábnyi
vastagok
láb
magas Calamitákat 40
s
láb hosszúak.
teremtésnek zsurlói a föld régi korszakaiban faalakot öltöt-
hogy
hol
régen a hatalmas calamiták s
álltak s tenyésztek
apró
hséges
utódjaik
equiseták,
azt
mocsaras,
nedves helyeket kedvelik
tradícióiból
ma
is;
megtudjuk; a
ott emelgetik sárgás-
barázdás, ízekre osztott száraikat, melyeknek bunkóalakú kúpos fejébl hullanak a spórák, hogy miután ez a szár elvégezte
barna,
föladatát, a
spórák megérlelését, más zöldszin, elágazó szár fakad-
jon gyökerébl.
A
Calamiták és Equiseták mellett azután
páztak a Sigillariák;
különös,
sem pálmák, sem páfrányok
tör
;
feltnen
leveleik
idegen
ott
pom-
fiziognomiával;
tövükön leváltak a magasba
szárról s pecsétlenyomat-féle mélyedésekkel bontották be az
onnan nyerték a fák nevüket. ugyancsak egyhangú egyhangú, mint sok tropikus mocsaras erd. A mi erdeink fáinak változatos alakjaiban teremt, mvészi alkotás nyilatkozik minden bokor, cserje, fa más egyik sem hasonlít a másikhoz. A mi élénkszín s tarka és más virágjaink akkor még nem tárták ki szirmaikat s nem képeztek
egész törzset
Az
;
ilyen flóra
;
;
;
még
kellemes
kontrasztot
A kszénformáció
a
vidék
sötétebb,
zöld
alapszínével.
mind virágtalan (Cryptogam), melyeknek apró magvai (spórák) kis kapszli forma hüvelyekben zártak. A mai erdknek bodros, lombos és tlevel fái mind hiányoztak. „Es liegt eine unendliche Schwermuth auf diesem Bilde der Kohlenden es fehlen ihm nicht alléin fást allé Blüthenpflanzen, zeit, sondern auch allé höhern Thiere; noch wiegten sich keine Vögel flórája
Báume, und keine Sáugethiere belebten das Dazu kommt die Schwüle, mit Dünsten der heisse, dampfende Boden, die lautlose Stille, die
auf den Zweigen der
Dickicht des Waldes. erfülite
Luft,
Prohászka: Fold és
ég.
21
322 noch durch keine Töne belebter Wesen, nur durch das Plátschern in den Wipfeln der dunklen, steifbláttrigen Báumen unterbrochen wird." (Oswald Heer, Die
des Régens und das Heulen des Windes
Urwelt der Schweiz. 16.
Egész
föl a
1.)
sarkokig, a Spitzbergákon épp úgy, mint a
„medvék
egyhangú
flóra ter-
szigetén", Ausztráliában s Indiában ugyanez az
Hogy
a sarkokon hogyan teremhetett oly hatalmas vegegeológusok megmagyarázni nem tudják. Nem tudjuk, váltakozott-e akkor is a sarkvidéki hónapos éj a hosszú, unalmas
jengett.
táció, azt a
vagy talán az északi fény fejlesztette a Kszén-korszaknak legalább fucus-féléit? A klima rejtélyei eddig érthetetlenek. Ugyanez az egyféleség jelentkezik a Kszén-korszak rétegeiben a faunára nézve; mondhatjuk, hogy a Kszén-korszak faunája Európában, Amerikában s Ausztráliában ugyanaz. Nem is csodál-
napokkal
;
kozhatunk ezen, hiszen ez a fauna
is
többé-kevésbbé igen korlátolt
nem igen lesz képviselve kszén alapját képez mészkben, mely tengeri képzdmény, sem pedig a homokkben, mely tengerpartvidéken, sekélyes lagunákban
jelleg vidékrl lesz való
;
a szárazföldi élet
a
vagy
lápokban
üllepedett
A
le.
geológia azt
klasszifikáló
hogy a kszén-korszakban találkozunk legelször
tartja,
édesvízi lakókkal.
Édesvízi, ártatlan fogazatú halakat födöztek föl rétegeiben s ezeltt
sgyíkban a gyíkok születése napját is Kszén-korszakba helyezték. Mióta azonban kitnt, hogy már a szilurban s devonban is találni valóságos saurusokat, azóta a az „archegosaurus"-ban, az a
kszén-korszaki saurus s
megsznt sapa Hasonló
elvesztette
tartózkodással
Lapparent költi
nemesi elnevét, az „archegot",
lenni.
leírását,
kell
fogadnunk
ének még nem hallatszott a csalitban
meg
a
földön
a
hüllk
rejtztek mocsaraikban
;
a
különben
jeles
melyet a kszén-korszakról nyújt: „Madár;
osztályából,
a szénsavval
néhány
jövevény jelent
még
ezek
de
telített
uj
levegt
félénken
szél talán
nem
igen mozgatta s ijeszt csend honolt a világon s alig szerezhetünk
magunknak fogalmat nem
ságáról, hacsak
a tájak s vidékek
sétálunk
el
szomorúságáról
araucaria-erdejébe." (Traité de Geologie 829. Briart
mégis
rok zümmögését,
egyhangú-
I.)
mélabús csendben hallja a rovaélesebb cirpelését s e hangokban elhír-
hall valamit a itt-ott
s
Uj-Seeland valamely páfrány- vagy
;
nökeire ismer a késbbi, általános világharmóniának. (La formation houillére.
—
Natúr und Offenbarung. 1896. 584.
1.)
323 Bármily
híres
nevek
állanak
mögött, ez alkotásokat
tásai
mer
költeménynek.
gatódzó kiindulás képe.
Egy-két
fzdik
s
Kszén-korszak eltt;
ilyetén alko-
tekinthetjük egyébnek, mint
bizonytalan
készen
adathoz
néhány tapo-
korszaknak jellemz
a
áll
már régen zümmögtek,
hogy a rovarok
Tudjuk,
a képzeletnek
is
még sem
hogy
tudjuk,
a
saurusok,
ha
táj-
még a még
talán
is voltak, jövevények Lapparent értelmében nem voltak s ahhoz is sok szó fér, vájjon igazán oly félhomályban borongott-e a Kszén-korszakban a világ, mikor a régibb korszakokban a trilobita szeme fényrl és nem sötétségrl tanúskodik. A geológia mindezen adatokból még nem bir egységes s tájékoztató képet alkotni. Hasonlít a musthoz, mely nem forr, de nem
félénkek
A
átlátszó.
mában
kutatások mindezideig az erjedésnek kezdetleges stádiu-
leiedzenek s a
tudomány
serd
ben úgy
áll,
modik
vezérl kövületeknek
a
mint egy
a
Kszén-korszak
eltt;
ki
könny
nem
flórájával
szem-
ismeri magát. Folya-
szeréhez, de abban éppen-
egynemsége hosszú évezredek keretében nem egykorúságra, hanem a körülmények ugyanazonságára utal. Hogy Ausztráliában s a Spitzbergákon ugyanazokat a növényeket találják a mészk lapjain lenyomva, abból nem az séggel nincs köszönet, mert a flórának
következik, hogy Ausztráliának s a Spitzbergáknak flórája egykorú,
hanem csak
hogy hasonló körülmények uralkodtak valamikor melyek máskor Ausztráliában megvoltak. Azt sem azonban állítani, hogy semmiféle kapcsolat nem létezik az,
a Spitzbergákon,
akarom
Ausztrália s a Spitzbergák közt. Bizonyára létezik s azt
lehetne mondani,
korszakai
hogy Ausztrália
Spitzbergák kszéntelepeinek
s a
annyira esnek távol egymástól,
nem
már nem
mint a Kszén-korszak
hogy a Spitzbergák Kszén-korszakban s Ausztráliának kszéntelepei a Jurában lettek? Két távoles vidéknek szoros egykorúságát a flóra egynemsége csak hozzávetleg bizonyítja nagy kilengéseket kell ilyenkor az idmeghatározás számára biztosítanunk. Ez a bizonytalanság még növekszik azokban a kérdésekben, melyek megoldásában kiváltkép a növény-kövületekre támaszkodnak. A. Schenk ezeket írja: „lm allgemeinen wird man nicht in Abrede stellen können, dass die meisten grössern und kleinern s a
diluvium
kszénrétegei
;
de
lehetne-e azt mondani,
a
;
Lokalfloren, welche bis heute erschienen sind, eine durchaus unge-
nügende Bearbeitung gefunden habén dies wenig kritisch gesichtete Matériái bildet aber die Qrundlage der Anschauungen über die ;
21*
324
ihrer klimatischen
untergegangenen Vegetationsperioden und
der
Eigentümlichkeiten
Bedingungen
.
.
.
Es
liegt
auf der Hand, dass eine
Grundlage dieser Art nicht zu richtigen Schlüssen führen kann Was alléin für grössere Gruppén Bedeutung hat, Biüten und .
.
.
und so sind denn auch die meisten (Handbuch der Paláontologie. A növényeket kövüAbtheilung, Paláophytologie. Vorwort.) 11. leteik után igen nehéz osztályozni fajok, rendek, osztályok szerint. A levelek természetesen nem ülnek az ágon s még kevésbbé van Früchte
fehlen
Deutungen
uns
meist
fossiler Resté fraglich."
—
ágon virág és gyümölcs. Hiszen víz sodorta az ágakat s hányatva-vetdve értek le az iszapba. Kedvez körülményeknek kell köszönnünk, ha az ágon levél vagy virág van. Azonkívül a kövületeken a botanikai meghatározásoknak éppen jellemz vonásait nélkülözzük a leggyakrabban s csak dilettantizmus veheti magára, hogy a bizonytalan adatokra, melyeket a növénykövületekbl gyjt,
az
tudományos meghatározásokat Azért jegyzi lapján
:
meg
„Schlüsse
méltán ugyanez a
über
das
tudomány ezt nem teheti. szerz az idézett mnek 407.
építsen
;
geologische Altér pflanzenführender
Schichten auf Blattbestimmungen alléin gegründet, sind
weniger unzuverlássig." Már az eddigiekbl világos
az,
mehr oder
hogy mennyi óvatosságra van
szükségünk a kövületekbl vont kormeghatározásokban. A legkitnbb geológusok is kompromittálják magukat, midn e térre lépnek. Azért nem is igen lépnek rá tudományos komolysággal, hanem inkább költi képzelettel. Valahányszor a régi világok tájképfestésérl van sz, a tudomány helyett a költi licentiához folyamod-
nak és teremtenek. A paláontológok ki nem fogynak a téves paláontologiai meghatározásokból. Még az a csapás is érte ket, hogy régi formációknak vezérl kövületeiben végre most is él szervezeteknek variációira ismertek.
Máskor algáknak nézték az össze-
tört magasabb rend növényeknek porát. Ha Szibériában rá nem akadunk a befagyott mammutra, amelynek bundája protestált az ellen, hogy az elefánttal egy kalapba dobjuk s Szibériát a diluviumban nem tudom milyen meleg zónának tartsuk, vagy ha azt nem
más kibúvót keressünk a helytelen tézisnek védelmére: akkor még egyre tovább folyt volna a tudományos szószátyárság
tesszük,
mammut
Továbbá, ha a Ginkgo biloba manapság már kihalt volna, senki sem gondolná, hogy páfrányféle levele a tlevel fák osztályába sorozza a Gink-
árja,
melyet a bundás
alaposan
lecáfolt.
325 gót;
hogy
biztos,
páfrányfélének
nézték
volna
föltevésre
e
s
alapították volna a klasszifikációt.
Tehát egy szó, mint száz lassan a testtel. A természet sokkal gazdagabb lehetett az skorban is, mint ahogy a rendszer miatt szeretnék a geológusok. A rendszer minél kevesebb alakot akar ;
régen
látni
rámondhassa terül el
;
azt a
fajt
késbbi rétegekben,
a
is,
a föld kérgét alaposan mely a nagy óceánok alatt
vennünk a földkéreg hullámzását,
tekintetbe kellene
jedést.
A
különböz
föld
sülye-
és növény-elter-
állat-
részeiben nagy különbség lehetett régen
a faunában s a flórában, amely különbség bevándorlás folytán
s a
klimák elváltozása folytán egyre tarkázta a föld
der
m. 32.
i.
felületét.
Újra kijelentem, hogy
evolúció mily mérvekben
növényvilágban.
Részleges
sürget az eddigi tudás;
lépten-nyomon korlát
míg
(Gan-
1.)
nem vagyok
ellensége az evolúciónak,
de alapos és tárgyilagos kimutatást sürgetek arra nézve, mehetett vagy ment végbe az evolúciót
állat-
minden valószínség
de a korlátlan
áll.
hogy az s a
szerint
evolúció elébe mindenütt,
S addig nem nyilatkozhatunk döntleg,
a kövületeket teljesebben s a világ összes rétegeibl, legalább
nagyjában föl
hogy
De elbb
részét
emelkedését s az azzal járó geográfiai
dését,
is
ime a fejldés.
:
ismernünk,
kellene
j
több
minél
s
nem
ismerjük. A^ost dirib-darabkákat ismerünk;
néhány négyszögméternyi
földet, ott
sejébe s ez adatok alapján formációkról beszélünk. cióink
a
régi
világ
A Kszén-korszak
organizmusainak
itt
törünk
fúrunk be mélyebben bel-
kis
tört
A
mai formá-
részét képviselik.
formációja képviseli a sekélyes tavak és lagúnák
lápok flóráját és benlakó vagy bevetdött faunáját; más formációk ismét bizonyos tengerek és tengerpartok világát szolgáltatják s néhány kevés szerény darabját a szárazföld életének. Mily távol állunk tehát attól, hogy általános Ítéleteket kockáztassunk s a föld életének fejldésérl tiszta képet alkossunk. Annál nagyobb joggal állíthatjuk ezt, minél inkább tapasztaljuk, hogy a tökéletesebb formákat, melyeket elbb késbbi formációkba állítottak bele, és
kénytelenek voltak visszehelyezni az skori formációkba; így tör-
hogy a gerincesek tényleg már ott szerepelnek a szilur és devonban s épp úgy lehetséges, hogy a zárvaterm, virágos növények már az skorszakban illatoztak; jóllehet, a rendszer s a klasszifikáló geológia a föld középkorába teszi eredésük idejét. A Kszénkorszak tájképfesti s a költ-geologusok ki is emelik mindannyitént,
326
helyekbl is kiviláglik, hogy a Kszénmég nem nyílt, szomorú volt a tájék; azonban hogy e leírásokat s költeményeket nem vehetjük
szór, mint az általam idézett
korszakban virág
tudnunk kell, komolyba. Halljuk e részben a botanika terén nagy hírnek örvend Kerner Marilaunt „Aki nem hiszi el, hogy a zárvaterm virágos növények csak a föld középkorában teremtettek s aki nem fogadja el azt a még nagyobb csodát, hogy a virágos növények a virágtalanokból (kryptogamae) keletkeztek, arra a meggyzdésre jut, :
hogy
a föld
sehol
sem
skorszakában
kell emelnünk, hogy melyek a virágtalanokat a virágosokkal összekötnék. A tulipánfa, fügefa, pálmafa levelére rögtön ráismerünk, de nem akadunk rá oly alakra, mely a pálmát vagy a fügefát a tlevelekkel vagy a virágtalanokkal összekösse.
Ha
is
megvoltak. Ki
átmeneti formákat,
találni
összehasonlítjuk a növényvilág jelenét a múlttal s kérdezzük,
éltek-e
él
most
vájjon a
osztályok
avagy
már,
id
és
korszakokban
törzsek a régi
folytával
meggyzdésre
snemzés vagy
is
átváltozás által
hogy bizony megvoltak Az ügynevezett „felsbb rend" növények nem alakultak ki az „alsóbb rendekbl", hanem a felsbb s alsóbb rendeknek törzsalakjai kezdet óta egymás mellett tenyésztek oly keletkeztek-e, arra a
azok már az skorban
jutunk,
is.
kölcsönös viszonyokban, melyeken a növényország (Pflanzenleben,
II.
60.
léte
nyugszik."
1.)
hogy Kerner a növényvilágot illetleg ugyanarra a végeredményre jutott, amelyre Agassiz, Hamann és mások ébredÉrdekes,
tek az állatvilág kövületeinek kutatásában,
kezdet óta megvoltak; virágos
féregbl,
virágtalan
s
a
virágos
flóra
3.
i.
a törzsalakok
árnyékában,
hogy
is
éltek a
tehát a gerincest a
is.
A
A Kszén-korszakhoz Permi formáció
t.
növényt a virágtalanból magyarázni nemcsak
lehetetlen, de fölösleges
zett
hogy
csigák, férgek, gerincesek régen
s ezzel
Dyas-formáció. csatlakozik a Dyas- vagy az úgyneve-
záródik a föld skorszaka. Dyas-nak
vagyis kettsnek hívják a benne elforduló két
kzetnemrl. Permi
formációnak
oroszországi
pedig
azért,
mert fhelye
az
Perm-
tartomány, hol 18,000 n-mértföld területet foglal el. Penái-nek is akarták hivni (ji^-í;? szegény), mert igen szegény szerves alakokban
németek nemzeti formációnak is tartják s „rothliegendes"-nek hivják a thüringiai vörös homokkrl, melyet e formációba helyeznek.
s a
327
A Dyas-nak glomerátok,
kzeteit
palák,
homok-
alkotják
dolomitek,
ércek
Erzsébet" wartburgi várhegye állítólag
festi hegy
és mészkövek,
mintha építve volna, mert a hegyes, szögletes homok-
;
porphyr-kdarabok sötétvörös, agyagos péppel vannak össze-
és
homokknek
ragasztva. Vaséleges, rozsdás a szine a dyasi
hogy erupciók
azt gondolták, is
kon-
kszén. A „kedves sz. Dyas-képzdmény. Különös, és
ragadták ezt a gondolatot
trált
mvekben,
szülöttje. s
A
ahol dyasi
háborgó tengerek,
ott
s azért
dyasi tájképfestk
találkozunk
tájjal
kitör vulkánok
meg
illusz-
egész
s
hálót alkotó villámok szerepelnek.
Miért akarják a geológusok a Dyast, mint a föld
külön
szakát
szerepeltetni?
Dyas faunája
getik a külön osztályba való sorozást, jóllehet, a
még nem mutat
flórája
határozottan
új
zoischen Fauna vor."
(Naumann
m.
i.
és
kiindulásokat. „Die Fossi-
der Perm-Formation führen uns die letzten
lien
skorának
Azt mondják, hogy a kövületek sür-
I.
656.
Formen 1.)
A
der paláo-
Dyas-
flóra a
rétegekben többé-kevésbbé hasonlít a Kszén-korszakéhoz; a fauna is
inkább odahúz, mint a Triászhoz vagyis a földfejldésnek követ-
kez
korszakához.
brachiopodákat és
Csak
tengeri
állatokat
mutat
föl,
köztük a
A
br>'ozoákat {(ioayiov kar; ^qvov moh).
bra-
chiopodák közül a Productus horridus a vezérl kövület, bryozoák pedig érdekes alakjukkal vonják magukra a figyelmet. Kolóniákban
melyek mint a moh épp úgy, mint a moh, élnek,
k
s a is
zuzmó,
ellepik a tengerpart köveit;
szeretik az eleven,
gördül hullámot. Úgy látszik, hogy
a
lógós szerepre,
mint a Kszén-korszak
Igen valószín, pl.
melyet
A fels
hogy nagy tavaknak
egyszeren onnan vidékek
egyidben
lehetett.
van,
a
arra a
függeléke játszik.
s elzárt tengereknek,
dyas flórája már középkori
szárazabb
vizet,
Dyas méltán van kárhoztatva
a Fekete- vagy a Kaspi-tenger, rétegeit birjuk
cióban.
hullámzó
a
jelleget
amilyen
Permi formámutat;
de ez
hogy nem kizárólag mocsár-flóra, hanem
takarója.
A szárazabb
vidék a mocsár-flórával
Különben sem hisszük, hogy a Kszén-korszakban csupa mocsár terjengett volna a földön. Rendesen azt veszik föl, hogy a Kszén-korszakban nem voltak ugyan nagy kontinensek, hanem sok sziget és szigetecske emelkedett az óceánokból a szigeteken magas hegyek voltak, melyeket széles öv ;
gyanánt körítettek messze elnyúló lápok és lagúnák. volt volna
is
a világ arculata,
akkor
is
volt
Még ha
ilyen
rajta elég tér a szá-
;
328 razföldi életnek.
az a
hogy
te'ny,
St
a flórának
az az
elváltozása, vagyis
a mocsár-flórán kivül más, új alakokat
inkább
mutatnak
be a dyasi rétegek, egyszeren úgy magyarázható, hogy más, nem lápos helyeken ezek az alakok díszelegtek, vagy hogy odavándo-
máshonnan, miután a lápok kiszáradtak. A flórának vándorkedvérl bizonyságot tesznek a nyárfák és fzfák pelyhes magvai bizonyságot tesz a szerbtövis, mely lovak farkaiba s sertések sertéibe kapaszkodva ellepte Európát s Ázsiából Románián, Szerbián, Magyarországon s Németországon át följutott Skóciába; bizonyságot tesz a kókuszdió, mely az Indiai- s a Csendes-Oceán legroltak
elhagyatottabb koráiszigetén mihelyt talpalatnyi földet
A mocsaras
megveti lábát. Mihelyt
is
talál,
gyökeret
hol
vidéken elváltozik a flóra
;
új
tér nyilik,
ereszthet,
megteszi.
ez az elváltozás abban
áll,
hogy jövevény-fajok vonulnak az alkalmas talajba. E lehetség ell még az olyan irányzatos geológus, amilyen Bommeli, sem hunyhat szemet s azt írja „Jedermann wird die Möglichkeit zugeben müssen, dass der auffallende Fiorenwechsel am Ende des paláozoischen Zeitalters ganz wohl durch blosse Wanderung erfolgt sein kann. Wenn zwei bis dahin getrennte Continente in Verbindung treten, so wird die Pflanzen- und Thierwelt gewaltige Umgestaltungen erleiden Stellen wir uns vor, Európa würde durch einen Meeresarm, der sich vom Schwarzen bis zum Eismeer hinzöge, von Asien, seinem Mutterlande, abgetrennt und es tráte dafür mit Nordamerika in Verbindung welch' grossartigen :
.
.
.
:
Einfluss müsste dies auf
europáische Pflanzenwelt ausüben."
die
(Die Geschichte der Erde. 398.
Mindebbl
1.)
következik, hogy a
korszakot a földön s nagyon
Dyas éppen nem jelez külön ha a föld skorával egybe-
jól teszik,
Hogy mennyire kell az általánosításoktól s a korszakoknak siets meghatározásától óvakodnunk, arra például szolgál maga Bommeli, mikor a Dyasról szóló fejezetét ekkép végzi „Kétséget
foglalják.
:
nem
hogy a fejldés a Dyasban sem akadt meg; ezt bizonyítja a felsbb gerincesek egyik képviseljének föllépte. Ez az
szenved,
sgyík a Proterosaurus, mely középhelyet
krokodilok
kombinált
s a
kiveszett
típusoknak,
saurusok
közt;
melyeket ismerünk;
foglal el a gyíkok,
egyike
a leghíresebb,
azért
nagy szerepet
(I. m. 599. 1.) német tudósok, kik 1898-ban írnak „Erd-
játszik a fejldés-történetben."
így
sülnek
föl
geschichte"-t; klasszifikálnak korszakokat; kijelölik a fauna és flóra
;
329 fejldésének
hogy egy-két év múlva ismét más
útját,
fölosztást
más utakat nyissanak a fejldésnek. így került pensgyík is, mert kitudódott, hogy nem új alak, hanem régi.
csináljanak s
zióba az
A be,
Proterosaurus valóságos saurusnak bizonyosodott
dyasi
de nemesi elnevét, a „protero"-t, melyet bitorolt
a saurusok közt elsséget tulajdonított, örök idkre
s
mely neki
elvesztette.
KÖZÉP-KOR. A
/.
A tudomány
Triász.
korai sematizmusait a leghatásosabban
maga
a
természet szokta szétszakítani, mikor szemeink elé újabb adatokat s oly
nem
a geológiai
korszakoknak
De
szerülünk.
komplikációkat
várt
bár ez
elkedvetleníthetne,
a játék
melyeknek
állít,
kikészített
következtében
megváltoztatni kény-
képét
meg
sokszor esik
mégsem hunynak szemet
velünk
s szinte
a föld nagy elválto-
hogy más-más világok következtek egymásra egy s ugyanazon helyen tény, hogy más-más tengerek gördítették hullámaikat ugyanazon vidéken tény, hogy más-más klima dajkálta az elváltozott faunát és flórát korszakok elejétl kezdve a teremis. Ha meg is vannak a régi zásaival s az élet fejldéseivel szemben. Tény,
;
tésnek típusai, de a típusok számtalan s
ágazatba differenciálódnak
mindegyiknek van ismét fejldési, virágzás!
s elhalási
kora
;
van
maximum, melyet szerencsésen elérnek s azután visszafejldnek; erejükkel vész a számuk is; némelyek teljesen kihalnak, mások satnya alakokban tengetik életüket. Tekintsük pl. a hüllket; számuk napról-napra fogy, habár a krokodil s az alligátor még egy
mindig tekintélyes és veszedelmes alak
;
tény az
saurus-teremtéssel szemben valóságos kis Miskák. osztálya
vannak
:
is,
hogy a
A hüllk
régi
négy
krokodilok és teknsbékák kihalásra közép-korában ez a tipus uralkodott sok-
a gyíkok, kígyók,
ítélve
;
a föld
Fajaik változatosak, lékeztetnek,
erejük
;
számtalan
kal több osztályban
nemet és
fajt
léptetett
a világba.
számuk számtalan volt. Méreteik házakra emmesék országába csal. Némelyek emls
a
a cetek mások szárazföldi, mások vérszomjas ragadozók. Némelyek hátsó lábaikra állva magas fáknak leveleit legelték le; de voltak kisebb és csinos alakú gyíkfélék is. A levegben sár-
állatok
voltak,
növényev
mint a
állatok
kányok repkedtek,
delfinek
voltak;
s
;
ismét
utálatos pterodactylusok
;
mellettük föl-fölrepült
330 az
„smadár",
az
késbb
melynek
archaeopterix,
tüzetesebb természet-
szerencsém adatokkal szolgálni. Mindebbl most csak emléknek maradt fönt mai hüll-világunk. Ezen a nyomon járnak a természetnek egyéb tipusai is. A harmadkorban virágzott az emls állat, mely más nemeket és fajokat
rajzáról
lesz
mint a most
tüntetett föl,
él
A negyedkorban,
fauna.
bátran
mond-
minden egyebet háttérbe szorít. Ugyanezt mondhatni a flóráról is. Más világ volt az, mikor a kalamiták 80 láb magasra nttek ugyancsak messze áll s equisetumok 40 ettl a pompától a mi barna csuhás szerény zsurlónk. Más világ volt az, mikor a páfrányok a mai Európa helyén bükk-magas
ember
hatjuk, virágzik az
s
—
erdket képeztek
s
;
benve
pálmákkal volt
a tájék
;
ily
elváltozások
ell szemet nem hunyhatunk. Még ha a holt természetre szorítkozunk, akkor a világ elváltozásainak gondolata.
nagy, hosszú
téneti szirtek;
beszélnek.
Bölcsjük
A
mi szikláink és
megszáll
is
szirtjeink tör-
s más-más tengerekrl rzik anyjuknak emlékét.
korszakokról híven
a tenger s
Csendes emlékei a szirtek a tengerek uralmának, határkövei kiterjedésüknek, mauzoleumjai életüknek. A rétegek különfélesége, a mészk, márga, homokk, fölváltva s különféle kiadásokban egys legalább is hosszú és különböz tengereknek regélnek. Impozáns méreteikben a váltakozásáról viszonyoknak és végtelenbe húzzák ki évszázadaikat. Aki Prágából Drezdába utazott, az kábultan szemlélhette az Elba két partján azokat a fönséges
máson tornyosulnak
homokk-falakat, melyeket nem cyklopsok, de óceánok építettek, mikor a leveg, napsugár, es szétszedte Csehország kovasziklás óriás hegyeit s a folyók leszállították az stenger partjaira a homokot.
Ez
is
Egy
világ volt,
még
sajátosan
ily
nem
pedig
jellemzett
a mostani.
világ,
A
három
föld közép-korát ismét
korszak
vagy
középkora, melyet mezosoikusnak (középs
élet)
részre
a
föld
hívhatunk.
osztják
Triászra,
:
Jurára, Krétára. A Triász a Dyasra következett; Triásznak azért hívják, mert midn Németországban ezt a rétegcsoportot elször
tanulmányozták, rendesen három a „keuper"
;
a
tarkahomokk
középs
tagban
a kagylómész
(Buntsandstein).
találták.
A fels
(Muschelkalk)
Európában eléggé
;
elterjedt
emelet
az alsó a ;
ellenben
Észak-Amerikában úgy a Triász, mint Jura oly alárendelt, hogy a kettt csak összefoglalva Júra-triasznak mondják. (Szabó J. Eladások a geológia körébl. 316.
1.)
A
természetben a rétegeknek
331
ez a katonás sora
ben sokféle kzet
elzárt
képzdményeknek képzdések. A
anhidrit,
formációt
A nagy
melyek
ezeket
;
sótelepek
triaszi
homokk,
kszén,
só,
krétegek,
oly
szárazföldi
is
gervízben 3 százalék só van, pedig 27 százalékot bir
A
képzdhetnek.
tavakban
el
nagy
szárazföldi
tengerekben só sehol sem üllepszik
eszerint csak párolgó
külön-
;
van benne dolomit,
is;
tengerekben képzdtek
hívják.
nyilt
formációt
gipsz,
Jellemzik ezt a
tavakban vagy
jellemzi a Triászt
hellyel-közzel
agyagpala,
konglomerát,
mészk.
csak
tarkítja ezt a
;
le.
A
ten-
sórétegek
triászban annyi
sótelep képzdött, hogy sokan Só-korszaknak kívánták elnevezni;
nem annyit jelent, hogy máskor só nem képhanem csak azt, hogy a triaszbelí sótelepek rendkívül
ez természetesen
zdött,
hatalmasak.
A régi sóképzdést alighanem úgy kell elgondolnunk, mint ahogy az manapság megy végbe. Vannak pusztai tavak, lefolyások nélkül, melyekbe a patakok a környékez földrétegeknek alkatrészint elszivárog, részint elpárolog
A
Kaspí-tenger
Elton-tó a s két
partján van
Wolga
mértföld
gázolhatunk
keleti
rajta.
e tavak
;
vize
Leghíresebb
2000.
az
Ez a tó három mértföld hosszú
partján.
Ezt a nagy
is
só leüllepszik a fenéken.
s a
sós tó
ilyen
de oly
széles,
van a só
közt
ez alkatrészek
részeit szállítják,
hogy mindenütt
sekély,
egy folyó
víztükröt
keresztül
alkotja,
mely
melynek vize 29, st 30 szávíz telítve van sóval, mihelyt zalék sót tartalmaz. Mivel pedig a 27 százaléknyi só van benne föloldva, a nyári párolgás alkalmával a tó partján 5 10 centiméternyi sókéreg rakódik le. Ez egy tóból sóhegységen keresztül vájta medrét
s
—
980.000 métermázsa sót nyer Oroszország évenként. így
meg
új
képzdhetett
is
helyezkedhettek
rétegek
sekély sós
régen
tavak
só
a el
keletkezését, segítségünkre sietnek a
sós tavak.
A
talmaznak
vizei
egymás
nem magyarázhatnák
ha
a
s
Jordán valamikép
Holt-tenger vize elpárologna, ott
fölött.
a
S
ha
j
talán a
hatalmas sórétegek
Holt-tengerhez hasonló mély
Holt-tenger 360 méter mély ;
ki
sülyedésével
fenék
s a
25 százaléknyi sót
más
irányt
venne
tar-
s a
már hatalmasabb sóréteg emel-
kednék.
Ezek után érdekes képet nyerünk, ha Holt-tenger-féle nagy képzelünk a mai Ischl, Hall, Hallein, Wielicka, MarosÚjvár festi tájaira; nem kevésbé érdekes elképzelni azt a kavarodást, mely a gyönyör Berchtesgaden sóbányáit megteremtette.
tavakat
332
Kavarodásnak mondom, mert ott a só össze van keverve az a hegybe vájt folyosók oldalait a kacskaringós, vöröses
agyaggal
;
só-erek és só-szalagok tarkítják. Ahelyett,
hogy a Triász térképét bizonytalan pontozással
ki-
rajzolnók, tekintsünk szét faunájában és flórájában.
A Encrinus
kagyló-mészkó' liliiformis
pompázik
tengereiben
nem növény, hanem
;
tenger lilioma,
a
állat.
Szára akár csak
gyökér volna, a fenék talajába kapaszkodik, mialatt az
állat teste,
mely összehúzódott liliomra emlékeztet, a víz szinén rengett. Ezek az állatkák meszet választanak ki a tengervízbl s lábnyi magas mészrétegeket alkotnak héjaik Baseltl Braunschweigig s Lunevilletl Krakkóig.
A puhányok
ször a hires ammonitákat, a ceratites a világ középkorát
kitnen
elnodosus alakjában, melyek
osztálya a
jellemzik.
A
Triászban
saurusok
lépteti föl
kezdik ellepni
is
a földet s fölléptetik az ichtyosaurust, ezt a rövid nyakú szörnyet, szinte csrré vékonyodott fejérl nagy, szaru-gyrvel szem villog felénk. Ez a szem oly látószer lehetett, melylyel homályos és zavaros vizekben is láthatta prédáját. A nothosaurusnak hosszú, kigyóforma nyaka volt; kis nyúlánk feje; szájában éles fogak soraival. A Triászban találni azokat a lábnyomokat
melynek körített
is,
melyeket
Owen
a labyrinthodonnak tulajdonított. Sokféle talál-
gatásokra adtak e lábnyomok alkalmat, de keletkezésük nyomára
lábnyomok keletkezésének lehetségét, ha a faluvégi vályogvetk pocsolyái körül az iszapban a kutya vagy liba nyomait látja, de hogy mint lett az iszapból homokk s mily véletlennek köszönhetjük a lábnyomok
nem
igen vezettek.
megrzését, az
Az ember hamar
iránt
elképzeli e
szétágazók a vélemények.
sem mutat valami nagy bséget. A Keuper-erdt (Keuper német neve egy triaszi kzetnek) a Zámiák jellemzik, melyek
A
flóra
a Sago-fák családjából valók. Európában most nincsenek, de Dél-
Afrikában
bven
las bokrétát
;
kerek, hengerded pikkelyü törzseiken nagy, tol-
hordoznak. Azután feny-féle
fákat találni s Kauri-fákra
fák
Voltziákat és páfrány-
emlékeztet fenyket
Új-Seelandban vannak otthon
;
(Albertiák).
A
kauri-
gyönyör, oszlopszer törzsön
emelik a magasba lombos koronájukat s úgy uralkodnak az erdk fölött. E hatalmas fák árnyékában magas zsurlók (Equisetum are-
naceum) jellemzik a Keupert.
A
Triász-korban
terjengtek a
tavak,
különféle
mai Európa helyén
s
beltengerek
Magyarországot
is
és
óceánok
tenger bori-
;
333
Hogy merre
totta.
meghatározni nehéz
de a
lesz,
triaszi
félesége eléggé mutatják vagy azt,
egymástól,
kzetek
vagy
azt,
belle szigetek, azt képzdések s azoknak külön-
emelkedtek
hol
s
járt
hogy a
ki
hogy a tengerekel voltak választva különböz lévén, elüt
partvidék
keletkezését eredményezte.
gömöri Bakonyabauj-tornai mészfensíkok triaszi tengerekben képzdtek. A ban a triaszi rétegcsoportot mész és dolomit s ez alatt márga
A
központi
érchegységtl
kárpáti
keletre,
a
híres
ugyanazokban a vonulatokban ismeretes a tarkahomokk, mely e vidéket különféle irányokban szegi. Az iránt tehát biztosak vagyunk, hogy a Triász-korban tenger födte Magyarországot, mely keletfelé Dél-Oroszországon vonult
alkotja
;
Nyugat
el.
felé ez
a Triasztenger az alpeseknek Triasz-réíegei
tarkahomokk-rétegekben rakta
határoltatott s a hallstatti két.
A
hogy
Triász-rétegek
ez a tenger
különfélesége
nem
szaknak különféle periódusaiban
csjén a Triász-tengert úgy Magyarország s Oroszország a
középs fokon
nyilt
pedig a
arra
változott; a
látszik
szigetek
nyilt,
;
a kor-
zárták
lépel
a
terjed világtengertl
úgylátszik
óceánt képezett egész kiterjedésében
hanem
fels Triász alsó
szigetcsoportok
fölött, kelet felé
által
emlé-
enged következtetni,
is
mindig egyformán
volt
le
eltntek
s a tenger
ezt a rétegeknek
egyenl
vagy különböz faunájából következtetik. 2.
A
Triász
tulajdonkép
A
Jura.
semmi más, mint
a Jura
tornáca, a
középkorának bekezd idszaka. A Triász névnek alapul szolgáló háromság hasonlóképen semmit sem jelent; nem egyéb az, mint vidékszer tünet. Németországban meg volt ez az elhelyezkedés, máshol nincs meg s tarka sokféleség jellemzi a
föld
Triászt
is.
Még nagyobb
változatosság s vidékszerség jellemzi az úgy-
nevezett Jurát. Jurának hivják Svájc lefelé
egész Genfig terjed
;
mivel e vidéken ismerték
zetes alakulást, mely az ó- és azért a korszakot a svájci szetes,
hogy
a korszak
nyugati részét, mely Baseltl
újabbkori
Juráról,
képzdései
világ
föl azt a jelleg-
közt foglal helyet,
Jurának nevezték el. Termémásutt is, még pedig bven,
föllelhetk s hogy a geológiai Jura a geográfiai Jurával nem azonosítható. „Jurái", ez a szó, ez elttünk jelzi azokat a bizonyos
körülményeket
és
viszonyokat,
melyek a középkori faunára és
;
334 nézve kedvezk különböz idben
flórára
helyen
melyek
voltak,
természetesen
más-más
jelentkezhettek.
Tehát a Jura-tengerek voltak bölcsi azoknak a szikláknak és krétegeknek, melyeket most Jura-rétegeknek hívunk; ami most Juraréteg, az a Jura-korszakban tenger volt; e tengernek partjain és szárazföldjén emelkedtek azok a hegyek és magaslatok, melyeknek iszaprészben a jurái szirtek
jából s kavicsaiból lettek tengeri állatok,
száma
légió.
fleg korallok
össze
mészk
pedig
Jura-rétegek
köles- és lencsenagyságú golyócskákból
márgák,
tákolva),
részben
A
következnek egymásra mészkövek,
Végtelen sorban
oolithok (szintén
;
építették föl azokat.
agyagok, gyantás
palák,
homokkövek,
homokos mészkövek aszerint, amint változik a kzet neme, változik a réteg képzdés alakja is s ha még ehhez hozzávesszük a ;
korall-szirteknek zavaró elhelyezkedését e tömkelegben, képet alkot-
magunknak
hatunk
ezeket
az
változatosságáról és tarka
Buch a fonálból van szve. Leopold
V.
jurái
a
képz tényezknek
kzeteket
rendetlenségérl
is.
Azért
krétegeket sznyeghez,
hasonlította
mely sokszín
Azért osztják föl magát a Jurát alsó vagy fekete (ezt Liasznak e rétegis mondják), középs vagy barna, fels vagy fehér Jurára csoportok ismét lépcskre s minden lépcs megint zónákra osztatik föl. Csak tájékoztatásul említem, hogy a sváb geológusok ;
Quenstedt példájára minden rétegcsoportot hat lépcsre osztanak. Más-más tájakon majd az egyik, majd a másik lépcs hiányzik,
vagy más rendben következnek egymásra tes, részletes kutatás állapíthatja meg.
A nyítja.
csak tüze-
sokféle kzet az alakulás színhelyének különbözségét bizoNagy mészkrétegek mindig mélyebb tengerekre utalnak, a
különféle
agyag
tenger idejében
s
homokk
Európa csupa
des öblök nyomulnak táján
s ezt a sort
akadunk
az
ellenben
partmellékekre.
A
Jura-
sziget lehetett; széles lagúnák, csen-
szigetek közé. Európa minden melyek a Jura-tengerekbl valók,
elnyúlt
sziklarétegekre,
Jurának nevezett Svájcban, épúgy mint a tulajdonképeni Alpesekben, a Kárpátokban s a Balkánon, a Kaukázusban, Európa összes országaiban hellyel-közzel, kivált Württembergben
kiváltkép a
és Bajorországban. Ázsia
nem kevésbbé gazdag
Szibéria, Kina, Japán, Nyugat-India,
Európával. Madagaszkár
mint Új-Seelandban
s
Arábia,
Jura-rétegekben
Kis-Ázsia vetekednek
szigetén ép úgy találtak Jura-rétegeket, Észak- és Dél-Amerikában is.
335
A
rétegek
jurái
határolták
;
kontinensek
úgy ;
észak
kiterjedését
látszik,
és kifodrozva,
mint
ma
s
felé foglaltak helyet
még nem
a Skandináv-félsziget
Amerikával
legfölebb csekély tengeri összeköttetés
hatalmas földségek
felé
hogy akkor észak
nagy
úgy kicsipkézve még összeért vagy
volt
talán
arra felé a jurái alsó
volt
Ez az északi tenger Ázsiából lenyúlt Turánig s Turkesztánig s benyomult a mai Kínába. A Kaspitengertl keletre találni jurái kszenet; ez azt mutatja, hogy arra
tengerek s
az
északi tenger közt.
vagy
szárazföldek
lápos
biának sivatagos,
nyugaton a nagy
jedelm ország
nagy
szigetek lápja
is
lenyúlt
dél-afrikai kontinenst
volt s régiségének jeleit
jóformán
E
voltak.
közt
szigetek
közt s Ará-
a tenger
India felé s
mosta, mely akkor nagy
ter-
szembetünleg mutogatja. Magyar-
víz alatt volt
;
észak és északnyugat
felé álltak
már magasabb magaslatok rt, kivált a triaszi hatalmas mészhegyek és fönsíkok; túl a Dunán is, Baranyában sa Bakonyban is lehetriaszi hegység s fönt is, lent is e száraztett már kiemelked földek vagy szigetek közé ékeldtek
A
öblei.
mának lata,
is
jura!
korszak egyik
a jurái tengerek szorosai és
periódusából, melyet
rhaeti
a Pilis, a Gellért-hegy, Sváb-hegy, s János-hegy
erre felé
sziszté-
neveznek, a tenger járásáról tanúskodik a Vértes láncotenger
terjengett
s ki
tudja, hol
akkor tehát
;
emelkedett
Bakony
a
vidékén egy-egy kúp magányos sziget gyanánt a tengerekbl.
E tengerekben
A
alakult ki a
most Jurának nevezett réteg-csoport.
sokféle alakulásból ki kell emelni
els sorban
a töméntelen
sok
kszenet. Magyarország területén a Liaszban vagyis a fekete Jurában becses kszéntelepeink vannak; ezeket fejtik Resiczán, Aninán,
Baranyában Pécs-Váralján, Brassó
pedig
táján
Újvár-Törcsvárott.
Pécs-Váralján 25 rétegben 26 méter vastag kszéntelep kínálkozik a kiaknázásra. Rengeteg
kiterjedést
azonban
ölt
birodalma a Kaukázusban, Persia, Túrán
és
a
kszén
jurái
Turkesztánban, Dél-
Szibériában, Kina és Japánban, Tonking és El-Indiában, Új-Holland
kzetekben sok érc, külöJurának a mészk is. Jellemznek
és Új-Seelandban. Azonkívül van a jurái vas. Jellemz kzete a mondhatom, bár minden formációban
nösen
réteges, táblás
alakulása
miatt,
melyet
található, a
jurái
kivált
mész
bizonyos
föltüntet.
A
Jurában vannak mindenféle mészpadok, nagy tömeg-sziklák közbeközbe vannak hosszúra nyúlt korall-szirtek s azután sokszoros ;
rétegben egymás fölött elterül táblák.
Íme elttünk állnak a tenger
mélyeinek különböz
képz-
;
336
A
dései.
korall-szirteket a korall-polipok építik; a leghatalmasabb
finom mészporból keletkeztek, mely Ezek a nagy mészk-rétegek, melyeket
világépítk; a tömeg-sziklák a tengerben leüllepedett.
nem
magukban kövületeket ezekrl hogy a tenger mélyeiben képzdtek, ahol élet nem igen volt. Hiszen a tengerben is vannak sivatagszer vidékek, ahol élet nincs s máshol pedig megvan az élet csodálatos s változatos megoszlása. Ahol folyók és patakok áradnak a tengerbe, ott a víz ahol a partot az apály órákon kiédesül s az algák elszaporodnak át kiteszi a leveg s a napsugár behatásának, ott ismét más lakók telepednek le. A sekély víz zónája 30 40 méter mélységig hazája korallok építettek, alig zárnak
;
azt gondoljuk,
;
—
az
állati
és növényi életnek.
Itt
sötét olívzölden (laminaria,
rózsaszínben
fuci),
vagy
díszlenek
terülnek
el
erdk
a vízalatti bizarr
mialatt a
florideák
ibolya-
és
öltözködnek. Puha
karmin-bíborba
keblükön hordozzák a tenger-csillagokat, a bíborcsigákat. Ugyannem nagyon mély vizekben épülnek a korall-szirtek üre-
csak
;
geikben laknak
a tenger
trogloditái,
rákok, csigák. Lejebb a sötétségben
merengnek
mindenféle férgek,
fácsikák
;
az élet
más puhányok
A
korall.
terjeszkednek;
mély-tengeri expedíciók
50 méternyire a víz
;
tették
bryozonok
hazájukból való a vörös-
élet
élet
alább ezek teljesen
a korall-féle
;
bizonyítják ezt a legújabb
szerény
ragyogó napfény
alatt a
;
is
nincs világossága
mint vöröses-sárga
200 méternyi mélységben már örök
;
oszlopait.
A
éj
honol
is.
jurái szirtek hirdetik,
Európa
is
az
van
de ez az
a tropikus nap delelésekor
A
is
még
;
;
nagy mélységekben
pirkadás jelentkezik
bokrok terjeszkednek; a
és
már ritkábbak szkül de még ott
tengeri füvek és florideák
és
önfényük mécsénél plumu-
villamos
a világoskodó állatkák. Lejebb a sertuláriák és
láriák tenyésznek, mint kis
elmaradnak
giliszták,
hogy az
'korukban korallok épí-
korallok meszes építménye bizarr vona-
megkövült méhsejteket és gombákat, össze-visszakúszált bokrokat vagy szétágazó fákat. Ez a meszes építmény a korall-polip háza. Az él állat puha hártyaszer kölakat és alakokat tüntet föl
:
itt-ott kis be, amely köpeny az állat maga melyekbl csápok nyúlnak ki az élelem befoki. gására. Néhol a köpeny dudorodik s rügyezik s ott új állat s szilárd ki Sok polip-fajnál a köpeny bels oldalán mész válik mészforma képzdik ezek a mészfigurák azután fákká, bokrokká
penyben mutatkozik
;
nyílások tarkázzák,
n
;
nnek
össze s így támad a polip-törzs. „Es kann der Polypen-Stock
j
!
:
337
Baume
mit einem
verglichen werden. Bei diesem
an der Peripherie,
ist
das Lében nur
der Rinde und den zunáchst der Rinde gele-
in
genen Holzringen, wáhrend die innern Partién abgestorben sind gerade so ist auch beim PoÍypen-Stoci< das Lében alléin in dem rindenartigen Mantel und seinen
Urwelt der Schweiz. 117.
morból
Knospen und Thierchen." (Heer, Die
Ezek a szerény
1.)
csápokból állnak, ezek a
s
a korall-szirteket. Geológiai jelentségüket csakis
hogy kolóniákban laknak kényesek
A
;
sós és
melyek gyo-
állatkák,
kis gallert-tömló'cskék építették
annak köszönik, erre nagyon
hazájuk
víz a
tiszta
;
iszapos víz megöli ket.
;
korall-szirtes jurái tengerekben tehát iszap
nem
úszott; az
azokba beszakadó folyók távol hömpölyögtették a kontinensek durvább mésziszapját, mely szintén sziklákat, nagy tömeg-szirteket képezett; a finomabb mészpor elúszik mindenfelé s kitöltögeti az atollokat s
korall-szirteket,
a
a
kagylótörmelék
s
szétmosott
a
korall-atolok iszapja szintén szolgáltatott építési anyagot. Így tak
azok a mészktömegek, melyekbe bele vannak ékelve
támadhellyel-
közzel a korall-szirtek.
Legjellemzbb azonban
nézve az a réteges, táblás
a Jurára
mészk, mely majd a legfinomabb iszapból, majd durvább és szemcsésebb mészkporból és homokból képzdött. Ide tartozik a világhír solenhofeni mész-palak. Páratlanul finom, litografikus palái valami csendes öbölben szárazföldség
öbölbe
s
terült
kányok
Itt
s
libellákat,
röpködtek szívesen nagy
egyik-másik
eltemettetett az iszapba,
itt
ahol
szakadtak
hozták a finom mészport,
tották a szöcskéket, a
élhetnek.
képzdhettek, Arról
el.
a
nagyobb
a közelben
patakok
folyók az
és
de egyszersmind azok szállíálcái csak édesvízben
melyeknek
a pterodactylusok,
szerencsénkre belefúlt
a
repül
az
sár-
öbölbe
szállongott a hires archeopterix, az
s
s-
is törik a mészk-palákat, de a solenhofeni a legdurvább szem palák folyosóinkat s templomaink kitnbb; a talapzatát borítják. Qondolatlanul sietünk végig rajtuk s megkopogtatjuk sarkunkkal sok százezeréves tábláikat. De ha lassan s mé-
madár. Másfelé
lázva
megyünk
végig
megakad
folyosóinkon,
ammonita-csigákon, melyek a
kbe
a
szemünk a
kis
kövültek bele s azokon a sok-
szor szép példányokban lenyomódott páfrányszer leveleken vagy
moh-
és moszatféle csipkéken.
A
Ime a
régi
világ emlékei
Jurának faunája és flórája egyre teljesebb átnézetben kerül Bronn 3831 jurái állat-fajt számított össze; melyeknek
napvilágra.
Prohászka: Föld és
ég.
^^
338 legnagyobb része tengeri puhány (2362) izállat volt 324, hal 373, emls csak 3. Azóta már sokkal több van. A puhá;
hüll-faj 108 s
nyok közt legnevezetesebbek az ammoniták, keztet csigaházaikkal. Van kicsi, van nagy; ember eltörpül a 2 3 méteres átmérj, a vonalban tekerdz, kkorongok eltt, melyek
—
házai s néhol vörösek, néhol fehérek,
vörös
mészkbe
alakok, új fodorral, új
középpontból csigaaz ammoniták csiga-
aszerint
vagy márványba kövültek
tozataiknak száma kifogyhatlan
lapos csigára emlé-
van olyan, hogy az
amint fehér vagy Fajaiknak és vál-
bele.
el
minden évben kerülnek
s
új
csipkével eltérleg hegyezve vagy ellapulva
zoológusokat, kik rémülnek a neveknek sorától, mely a fölfedezések folytán napról-napra hosszabbodik. Az ammoniták társai a belemnitek, ezek a furcsa, ékszer kephalopodák; alakjuk miatt a nép isten nyilának vagy ördög ujjának nevezi. Jeles liaszi osztriga a Gryphae arcuata is, mely rengeteg mennyiségben
s kétségbe ejtik a
el; azonkívül a Pecten s a Terebratula numinismalis. Bronn átnézetébl begyzzük újra már föntemlített állításunhogy a kövületek a szárazföldi élet képét még távolról sem
fordul
kat,
adják. Szárazföldi
állat
csak
esetlegesen
veszett
el
vagy
került
döglötten a vízbe; azért a szárazföldi életnek kevés formáira s a
korszakokban való
régi
teljes
hiányára következtetni a kövületekbl
nem szabad s annak bizonyítására a kövületekre hivatkozni nem lehet. A jura kövületei különben sejtetik a szárazföldi életnek arányait
mert ahol bogarak, sáskák repkednek, ahol
is,
libellák
ismerünk razföldet
megfelel
A A
—
veti elre árnyékát a sem vagyunk hajlandók
lakatlanul hagyni
finom
— ennyit
már három emls faj jövend, új világnak, ott
szárnyain játszik a napsugár s a hol
;
lesz
a szá-
azon
is
élet.
s a rém-gyíkoknak korszaka. hogy szörnyeket léptessen a
Jura-korszak a sárkányoknak
természet
kedvét
találta
benne,
hogy a borzalmasnak és rémületesnek alakot adjon. meghökkenve állnak e teremtés eltt s kérdemire való ez mind ? Az emberi gondolkozás ugy tekinti ezt
világba
s
Filozófia, teológia zik
:
a sárkány-világot, mint a góth nyílásait, s a
dómoknak
vízfogóit
melyekre képzeletes torzarcokat és
csúnyát
is
kiegészít részül
szer harmóniájába. Legjobb er méltó mveit látjuk, bár nyal fordul
el
tudja
és
állatfejeket
beállítani
csatorna-
alkalmaz
a vonalak nagy-
ha a szörnyekben is a teremt a mi esztétikánk undorral s iszony-
lesz,
tlük; de hiszen lépten-nyomon
tapasztaljuk,
hogy
;
339 az igaz
nem
a jó a természetben
s
ölti
magára mindig a sym-
föl
metria ünnepi ruháját.
Nem csodálkozom
azon,
alakok a geológusoknak
is
hogy
idegenszer
e furcsa,
költi lendületet adtak
ket
s
rém-
a
nagy
természetnek mint költ remekmnek szemléletére ragadták. Agassiz gyönyör gondolatát már említettem, de még inkább meglep a józan Naumannak fölfogása, ki már hskölteményt lát a termé-
sárkányokat és rém-gyíkokat sem
belle „Jené und Odyssee, das Nibelungenlied und der Ossian der allwalíenden Natúr und der Paláontolog ist bemüth, den Text zu ergründen, die richtige Lesart
szetben
s a
veti ki
untergegangene Schöpfungist gewissermaassen die
herzustellen, zu verhessem,
versteinerten
ken mehr,
zu
erláutern.
Mit
:
llias
der Kentniss jedes
Wesens gewinnt der Text eine Zeile und einen Gedanimmer erhabener, verstándlicher und deutlicher
und
der Sinn und die Bedeutung jener früheren Schöpfung heraus.
tritt
Von
Kundé
diesen Standpunkte aus erscheint uns die
vorweltlicher
unendlich interessant, jener Geschöpfe einer Zeit,
Wesen
noch kein Puls eines fühlenden
Menschenherzens das
in
welcher
unaufhalt-
same Weiterschreiten der Zeit zum Bewusstsein brachte, wo das Meer an ganz andern Stellen wogte und brandete und das Festland an andern Stellen die Zinnen seiner Gebirge emporstreckte." (Lehr-
buch der Geognosie
Ez sejteti
az
volt
velünk,
ember
még
a
I.
815.
1.)
legigazabb
s
legszebb felfogás
;
a természet
hogy nem emberi gondolatokkal dolgozik s hogy darabja annak az országnak, melyben
világa csak egy
az isteni gondolat alkot nagyot,
rémületest,
kedveset, szépet, csi-
nosát és komikusát. Hálával világok
kell
eltelnünk az „anya-természet" iránt,
emlékeit
ereklyekép
megrzi
és
mely a
mindennem
régi
fortéllyal
törekszik kijátszani az enyészet hatalmát. ide tartoznak
mindenekeltt
a jégben teljesen
megrzött
állat-
példányok. Jég a legkitnbb „kzet" az eltnt világ alakjainak megrzésére. Jégbe fagyva vagy jeges agyagba ágyazva évezredeken át megmaradtak bröstül-szröstül a Rhinoceros tichorhinus s az
A Lena-folyó néha egész mammutot mosott még mammut-szeletet is lehetett kapni. Ezekbl példányokból tudtuk meg, hogy a mammut szrös volt. Azt
Elephas primigenius. ki
a
partjaiból. Ott
csontjaiból Cuvier
sem
Kitn megrz
süthette
közeg a
ki.
borostyánk
s a
foszil-gyanták 22*
340 ezek átlátszó kebelükbe zárták, mint
öntött üvegkoporsóba a kis
bogárkákat, legyeket s teljesen megrizték számunkra.
A meg
már durvábban bánnak
tulajdonképeni kzetek
A mészk;
maradványokkal.
organikus
került
a pala, az
állatokat a
herbáriumok, melyek
lenyomatai
a beléjük
növényeket legjobban rzi pala-rétegek
a
adják a
régi
lapjai
flórák
maradványt a mészk, a kréta rzi. Úgy képzeljük azt el magunknak, hogy a finom iszapba
legtöbb
kész
alakjait.
A
állati
esik a levél, a csiga, a tücsök; az iszap lerakódik
körülötte,
bele-
meg-
részek, st ami nem kemény héj, kemény héj vagy csigaház egészen összeforr a kzettel s a bels szétfoszlott részeket, a bels formát is esetleg egészen kitölti a beszivárgó iszapoldat. Az alakot tehát látni, de az állatból vagy növénybl már semmi sincs benne.
keményedik
;
késbb
a
puha
maga
szétfoszlik,
elvész,
a
A folyosók kirakására hasznáU vannak apró, kisebb-nagyobb ammoniták
Inkább öntvénynek mondhatnók. fehér
mészktáblák
tele
öntvényeivel.
Tulajdonképeni
kövület
melyben
az,
a
növény vagy
állat
vannak valami kzetoldattal, mely bennük lerakódott. A szénsavas mész vagy a kovasav vagy a vaskova oldat alakjában behat az organikus alakba s kimossa tömecseit s lerakódik helyükbe. így aztán megmarad az állat vagy növény sejtszövedékeinek, rostjainak, szerveinek legparányibb méretekben is alakja, csakhogy mészben vagy kovában. Ez a szó maradványai
impregnálva,
szoros értelemben
A kszén nem
vett kövület.
kövület, de a
is
elváltozott alakban.
böztetni
A
kövületei alatt alakjait,
A
alatt teljesen
mikroszkopikus kutatások birták csak
organikus
nem is magát a mészkben,
maradványokat
chemizmus behatása
szénben a növénymaradványokat megkülön-
lehet; hosszú,
konstatálni a szénnek
foszil
áthatva
eredetét.
a szenet,
palában,
A kszénformációnak
hanem
a
kszén ágyának
homokkben
föltalált foszil
értjük.
melyek löszben s agyagban pihennek, szintén maradványok, de kövületeknek azokat senki sem hívja. Végül az ásadékoknak különálló nemét az állatok nyomai képezik, melyeket az agyagos homokk rzött meg számunkra. A geológiai tankönyvekben ezek eredetét azzal magyarázzák, hogy az állatok apály idején jártak az agyagiszapos parton néhány óra csontok,
foszil
;
alatt
a lábnyom
megszáradt
s
a
dagály azt
lassankint kitöltötte
341 ülledékkel. Sokkal jobban kitöltéssel; a lassú
magyarázzuk nem lassú, de rögtön beálló a lábnyom elmosódik, ha 20-szor
mveletben
30-szor öblögeti azt a dagály hulláma; de ha valami katasztrófa-
szer özön egyszerre
lepte
a
el
nyomokat meszes, homokos
ce-
akkor ez a nagy víznyomás mellett kvé keményedett bennük s most elválik az alatta fekv másféle kzettl. Bizonnyal igaz, hogy a növények leveleinek lenyomatait mentfélével,
nem
igen lehet lassú iszapolással magyarázni
ahhoz gyors eliszaposodások kellenek. Ugyancsak gondolhatjuk, hogy a természet bármily finoman dolgozik is tömecseinek mhelyében, a letört, elhullt növény- és állatmaradványokkal nem bánik kesztys kézzel. A törzsek csupaszul, levelek nélkül, a levél szállt
maga egyes
;
részeiben, töredékeiben
reánk. Virág-kövület ritkaság; gyümölcs gyakoribb.
A
17.
és 18. század sok oktalanságot
sütött ki a kövületek
Még nagyon
körül általában s kivált az sállatok csontjairól.
gondolkoztak
s a természetet
nem
kutatni,
A
beri képzeletek szerint konstruálni törekedtek.
egyáltalában
nem
apriori
de elvek szerint s em-
k
kövületekben
hanem
nézték a régi világ maradványait,
„lusus
naturae", „fructus matériáé pinguis", „fermentatio", „generatio et filitatio
lapidea" s
A
föld
többször segítségül
hitt
más semmitmondó szavakkal
titokzatos nemzési erejét s a csillagoknak
behatásait csodálták a
kövületekben.
érték
be.
Mikor pedig már valóságos
is akadtak, mikor a mammut-elefántnak, vízilónak, harmadkori bálnáknak csontvázaira a „lusus naturae"-t s a „fermen-
csontokra
tatio"-t
égbl
nem
ráfogni
rekrl való
hit
lehetett,
e
csontokat a
szívesen
támaszkodott a
óriások,
régi
angyalok csontjainak tartották.
letaszított
Az
kiásott,
óriás
st
az
embe-
hatalmas cson-
hogy Ajax csontvázát Miletnél kiásták s hogy oly nagy volt, mint egy diszkusz, melyet a görögök játékaikban használtak. Herodot is beszéli, hogy az óriás Orestes csontvázát Tegeában megtalálták, mikor kutat ástak s hogy a csontváz 7 rf hosszú volt. Agrigenti Empedokles jelen volt az óriások csontjainak kiásatásánál mondani is fölösleges, hogy e csontok mind sállatok csontjai voltak. Megtörtént az is, hogy e csontokat a templomok tornácaiban fölakasztották, mint amelyek az akkori fölfogás szerint a bibliának óriásaival tokra. Pausaniás
10
rf
hosszú
írja,
s
térdkalácsa
;
összefüggésben
lehettek.
Még
nevetségesebb
mely a bukott angyalok csontjait
volt
kereste s találta
az
meg
a
babona, a földön.
;
342
A
luczeriii városi
hogy a város határában az égbl letaszított angyalok csontjai
tanács 1577-ben azt
kiásott mammut-csontok még Behemoth csontjait
találta,
megtalálták, melyeket a „porosz király
is
a szentírás iránt való kegyeletbl drága pénzen vett meg." (Fraas,
Vor der
Sündfluth. 353.
Lehet,
hogy
itt-ott
I.)
tényleg ereklyekép tisztelték ezeket a cson-
amit Bommeli
ír, hogy Valencziában a Vince-egyháznak kanonokjai nagy mammut-csontot vittek körmenetben, hogy az isten est adjon a száraz földnek. Ebbl csak az a tanulság, hogy mennyire szükséges a kritika s a tudományos
tokat s talán igaz az
is,
sz.
hozzáértés mindenütt s hogy iparkodjunk a tévelyeket kiirtani a tévedezk lelkületének sérelme nélkül. Máshol már tartózkodóbbak voltak s ha föl is akasztották a templom falára a mammut-csontot, a kutató szkepszis tekinte-
mint
tével néztek rá,
mammut-agyar
Hallban
pl.
a
Mihály-templomban, ahol
sz.
függött láncon a falról a
következ
aláírással:
Tausend sechshundert und fünf Jahr
Den Dreizehnten Február ich gefunden vvar in dem Hallischen Land Am Bühler Fluss zur linken Hand Sammt grossen Knochen und láng Gebéin, Sag, Lieber, was Arth ich mag seyn. Bey Neubronn
Ez a
balhit sokáig tartott.
montricourt-i tön
homokbányában
ráfogták,
hogy
a
régi
a
Még mikor Mastodon
óriások
1623. január 11-én a
csontjaira akadtak, rög-
maradványai
kerültek
meg.
Mazurier, chirurgus, kisütötte, hogy ez az állítólagos óriás, a ger-
mán „Teutobochus
rex" volt s impresszáriók nélkül a
kálára vállalkozott a nyugalmában
körutat tenni
Európában
medicusai és chirurgusai óriások életérl
s
még
s
azt pénzért
ezek
maga
sza-
megbolygatott Teutobochussal
után
öt
mutogatni. álló évig
A Sorbonne
veszekedtek az
a 18. században a természettudomány úgy
vadászott óriásokra, mint ahogy a mai tudomány vadász átmeneti
majmokra.
A
A
divat kegyetlen,
józanságot azok képviselték,
nem
Már 1691-ben
de
az
kik a
a jó
benne,
hogy
változik.
hevenyészett fölfogásoknak
írja Leibnitz, hogy oktalanul tesznek, inanem vocem confugiunt vei ad seminales nescio quas ideas, inania philosophorum vocabula." (Protogáa.) E gyermekbetegségekbl szerencsésen kiláboltunk már s tudjuk, hogy a kövületek a régi világok múmiái s ha nekünk nem tetsze-
engedtek.
„qui ad naturae lusus,
;
343 nek, bátran föltehetjük azt
formákon
hogy
is,
a természet ez esetlen és töké-
tökéletesebb
alakítások világába úgy mint a festészet, mely a bizánci merev formákból kivetkzve, Giotton és Cimabuen át a Rafaeli szépségnek s kellemnek pomletlen
át törtetett
;
tett
pájába öltözik. fölvilágosodott
Ily
szemmel tekintünk
Jura-korszak sárká-
a
nyos teremtésére.
Az ichtyosaurusról ismerjük
még
a plesiosaurus, a
mind 20
— 30
s a
nothosaurusról már megemlékeztünk
a teleosaurust, a tökéletes sárkányt (reXeog tökéletes),
kígyóhoz hasonló sárkányt
uszonyféle lábakkal.
rodactylus) s a dinosaurusok
A
természet a
(jiXeoiog
legközelebbi);
karmos lábakkal vagy néha inkább Ezekhez csatlakoznak a repül sárkányok (pte-
lábnyi hosszúak,
rémületes) különálló rendje.
(deivog
dinosaurosokban
alkotta
meg
a
legnagyobb
állati
organizmusokat. Az atlantosaurus 100 láb hosszú és 30 láb magas
hústömeg, mely négy oszlopszer lábon nyugodott és mozgott. brontosaurus, azatosaurus 50 60 láb hosszú, a megalosaurus s az iguanodon szintén roppant nagy ez utóbbi egy óriási reptilia,
—
A
;
mely kenguru-féle
állással birt
;
tápláléka növény, hal és rovar volt.
Mindezeknél pedig fontosabb
smadár.
az archaeopterix, az
Mikor ez smadár a tudós Európa látóhatárán megjelent, lázba ejtette a tudományt s a riadalom behatolt a laikus körökbe is; híre járt, hogy ráakadtak benne a hüllk s a madarak összeköt típusára. Volt
kbánya
is
keleté a páratlan kövületnek
az egyetlen példányt 12,000
;
a solenhofeni pala-
márkáért adta
a londoni
el
múzeumnak. 1877-ben Eichstádt mellett még egy példányt sikerült kiemelni, mely nagyobb is s jobb karban is volt s ezt 20,000 márkáért adták el a berlini múzeumnak.
A
berlini
példány
egy
solenhofeni
palak-táblán
mely 460 milliméter hosszú és 380 milliméter széles egy tizednyivel kisebb mint a londoni példány, a londonin hiányzik. Kezdetben
meg
voltak
kombinált alak tényleg kapcsolatot képez a közt s az evolúció gondolatának
ez
nyugszik, körülbelül
s
feje is van,
amely
gyzdve, hogy reptiliák s a
ez a
madarak
az archaeopterix adott szár-
nyakat. Azóta a berlini példánynak eddig kivehetlen részeit, melyek a palatáblába kövültek bele, nevezetesen a madártípus megítélésére
oly fontos mellcsontot, a
váll- és
medencecsontot nagy gonddal
kivésték a palából s lehetségessé tették a csontváznak tökéletesebb s
alaposabb megítélését. Valóban els tekintetre
megdöbbent
egy
344
Kétharmadban madárnak s egyharmadban hüllfélének látszik. a bordák reptiliákra emlékeztetnek a fark a gyík farkához hasonlít, a fej pedig madárfejre és csrre emléalak.
A
gerinc csigolyái s
de mindkét
keztet,
evez
;
állkapcsában
tollakat viselt,
vannak.
Mels
ellátva;
végtagjain
hátsó vég-
de teste alighanem meztelen
tagjait szintén tollak födték,
Mihelyt az
fogai
karmokkal voltak
ujjai
volt.
egyes részeit tövirl-hegyire átvizsgálták, meg-
állat
az osztályozás fölött. Némelyek valóságos madárnak tartották, mely már jó messze áll attól a ponttól, hol a madarak a hüllkbl kiszakadtak. Szerintük az archaeopterix
eszmecsere
indult az
nem
is
valami szörnyszülöttje a természetnek,
sikerült alkotás,
testrészeknek.
A
hanem
nem
valami rosszul
kombinációja különböz fejlettség
tarka
végtagok részint lábak, részint szárnyak, a mell-
csont részint madárra, részint hüllre emlékeztet; azért legújabban C. H. Herst az archaeopterixet
nemcsak madárnak nem
tartja,
hanem
fákon mászó négylábú állatnak, mely csak a közelbe repülhetett; erre enged következtetni a test
nagy súlya, azután az a körülmény, hanem tömöttek s végül az is, hogy a szárnyizmok gyöngék voltak, mert a mellcsont alkata ers izmok odakapcsolására helyet nem ad. (Natúr. Science. Vol. VI. 1895.) Mindkét vélemény tehát lefokozza a hires archaeopterixet s
hogy
a csontok
smadarat nem
nem
Iát
üresek,
benne. Az
st
keresni kell még.
Hanem
igen,
kombinált típust látunk benne, amilyen sok volt a hüllk, tekns-
békák s emls állatok közt is. Az archaeopterix egy prófétai alak, melyben késbbi különálló rendek és fajok jellegei még egyesítve vannak az iránt azonban ez a próféta sem nyilatkozik, hogy mily ;
úton
a hüllbl smadár; azt az egyet határozottan nem az az óhajtva keresett smadár,
lett
hogy
3.
Térjünk most
át a föld
A
kimondja,
Kréta.
közép-korának
utolsó periódusára,
a Kréta-korszakra.
Krétának
neveztetik,
Rügen szigetének nak nevezett Angliának
való.
a tenger
mossa
szét
mert
ez
a
fehér
kzet
e korszakból
épp a kréta-sziklák fehérségérl Albione régi korszakról mesélnek. Most azokat s visszaviszi oda, ahonnan jöttek, a s
partjai
hogy esetleg új átalakulásoknak szolgáltassanak új kréta-rétegeket. Különben a Kréta-korszak kzetei és hegyei épp mélységbe,
oly változatosak, mint a Jura-korszakbeliek.
Vannak
itt
partmelléki
345
vannak sekély s mély fenéken képzdött rétegek, melyek más-más faciest adnak a vidéknek. A változatosság a kzeteket össze-vissza ékeli egymásba ugyanaz az emelet itt mészk, ott márga, tovább agyag, máshol homokk. Kzetileg a Krétakorszak rétegeiben szintén nagy a változatosság s ugyancsak a zavar; „differences enormes", mondja Alcide d'Orbigny, s hozzáteszi, „mais tout se semplifiera par les caractéres paleontologiques." Ez „óriási külömbségek" folytán sok alosztályra oszthatni az egyes lépcsket is, ami ugyan igen érdekes s világosan föltünteti, hogy mily változatos volt akkor már a világ, de szét is szakítja a formációnak egységes jellegét. A szakadást ismét a paleontológiának és mély tengeri,
;
kell
áthidalnia és „egyszersíteni" a tarka világot.
Csakhogy minél közelebb esik egy korszak hozzánk, annál nagyobb változatosságot mutat az organikus világ is. Az elkülönítés tért foglal s nemcsak a geográfiát differenciálja s annak
nyomában
hanem
a klimát,
az
életet is
elkülöníti a csa-
tarkítja;
ládokat, szétfeselteti a rendeket és nemeket, úgy tesz mint a tavasz,
minden ágazik, bokrosodik, különül.
A
világnak egységes fölfogása
a faunát és flórát úgyis csak kitevnek, funkciónak nézi
alakulás képezi
a
faunának
nemeknek
emészti a fajoknak s
úgy hogy kihalnak
hanem
s flórának
fészkét
életerejét
a világ-
;
id
bár az
föl-
s kipusztíthatja azokat,
de az elváltozásokat úgy
;
s
látszik,
nem
az id,
az elváltozott világ teremti meg; az elváltozott klima, atmosz-
féra, a talaj- s
az életviszonyok determinálhatják a
alkalmas organizmusokat, hogy
új
még
alakot öltsenek.
elváltozásra
Az idk
e folyá-
midn
minden megszilárdul s tartós, s lesznek ismét olyanok, midn minden hullámzik és elváltozik. Ezekben a hullámzó korszakokban a flóra is, a fauna is hullámzik, máskor megint megizmosodik s buja, gazdag élete mutatja az életkellékeknek megizmosodását is. így tart ez jó darabig; sában lesznek korok,
azután ismét hanyatlik, gyengül, elfonnyad, mert megrendült lábai alatt a talaj,
elváltozott
a
Hogy
világ.
hanyatlott
equisetum arenaceum mocsárparti zsurlóvá!
nak
ily
részben pilula,
Krétában.
elváltozását tapasztalni a elváltozik, turrilites,
jurái flóra
részben
baculites,
hatalmasan
új
alakoknak,
ptychoceras,
kifejlik
s
a
nyit
A A
le
a
hatalmas
faunának és
flórá-
jurái tengeri
fauna
milyenek tért.
a
toxaster,
Hasonlókép a
Kréta-korszak közepéig
terjed,
de úgy, hogy hanyatlását észrevenni már a Kréta-korszak kezdetén. Mialatt az hanyatlik, új alakok lépnek a régieknek helyébe.
;
346
A az.
A
Kréta-korszak arculatát tekintve, sajátos
egy világ lehetett
Jura-világ csupa sziget és atoll volt, talán olyan, mint a mai
Óceánia. Szárnyas level sago-fák, hatalmas
araucáriák díszlettek
ers, páncélos krokodilok és saurusok hsöltek árnyékukban. A tengerfenéken csodás korall-erdk terjengtek, melyeknek partjain
;
poliptörzseibl millió kis állatka
eregette
srjében sokszín kagylók
bozót
Kréta-korszakban ezek a szigetek
s
ki
és csigák
atollok
fogó-csápjait; a éltek
kA
csendéletet.
összennek, földségek
buknak
ki nagyobb terjedelemmel, tavak s nagy folyók képzdnek melyeknek épp a Weald-formációban így hívják a Krétának egyik szárazföldi képzdményét nagy a szerepük. A tündökl, fehér Kréta-sziklákat a foraminiferák különböz fajai alkották; apró héjaik nagy szerepérl már volt szó a „víz mhelyében." Ide tartoznak azok az impozáns homokksziklák, melyek Drezda és Csehország közt a Szász-Svájczot világhír nevezetességgé teszik. Tiszta, kvarc-homok alkotja e szirteket. Mennyire üt el e kép-
—
rajtuk,
—
zdménytl ságban
az angol Gault (fazekas agyag),
messzire s
terjed jó
svájci vidékek
mely száz helyett
láb vastag-
alkalmas sub-
stratumául szolgál unalmas
mocsaraknak, melyeket a vízáthatlan agyag fölött a megszorult vizek képeznek. Angliából a Kréta-rétegek Franciaországba s Westfáliába nyúlnak. Nálunk a Kárpátok
homokkövének tetemes ban
is
találni
ers
le s a Bakonyugyanakkor azonban szárazföld
része szintén ekkor rakódott
Kréta-rétegeket,
létezésére vall a széntelep Ajkán.
A
kréta-rétegek
különbözsége nagy nehézséget
az
gördít
osztályozás útjába. D'Orbigny bár említi a „differences enormes"-t, mégis öt lépcsre iparkodott beosztani a kréta-rétegeket; a legalsót
neokom-nak
egyes vidékekrl
;
hívja,
Neufchatel régi nevérl
a fels Krétát
épp
;
így a többit
három lépcsre
ismét
osztja
:
a
cenomani (Cenomanum, Lemas régi neve), turoni (Tours) és senoni (Sens) lépcskre az egyes lépcskben ismét nagy a változatosság hogy csak egyet említsek a cenomani lépcsbe sorozzák a zöldhomokköveket Essen vidékén. Szász- és Csehország alsó homokkszikláit s Angliában is bizonyos Green-Sand-kzeteket. Azon;
:
Európában a Kréta alatt akadunk, melyek egy északi s egy
kívül
itt
két tengert szétválasztó földséggel. rites
tömeges
föllépte jellemzi
;
niták s belemnitek uralkodnak.
a
klímának
déli
A
déli
külömbségeire
Kréta-tengerre
is
utalnak, e
Kréta-rétegeket a hippu-
az északiban pedig
még
az
ammo-
347 Képzeljünk
mas
teliát
magunknak Európa közepén
mely Angliától
földséget,
végig egy hatal-
indul s azután Paris alatt az
lefelé
európai kontinensen áthúzódik, de ügy, hogy a mai Paris vidéke tengerfenék. Aachen tengerparti vidék s Aachentl Prágáig húzódik az északi Kréta-tenger partvidéke darabját foglalja
úgy, hogy
le
gerek és tengeröblök
van kötve
terülnek
még
tengerfenék
s
vidékére s
öbleiben ott
is
terjedését.
Pontosabban a
ország
Tény, hogy jellemzik kívül
a
magában
Anglia
tehát
szintén
korban
e
ten-
össze
Spanyolországot
Kréta-tenger
déli
Európa az
lehet.
nagy emelkedések nagy földség. Azon-
tájain
táján lehetett
Kréta-korszakban
nem
megrajzolni
arculatait
világ
Közép-Európa a
vidékén
tenger
a
Kréta-korszakot
a
kivált
;
déli
Magyarország egy
lefelé
Apennin kivételével Olaszbelenyomul a mai Alpesek kréta-képzdményekkel jelöli régi ki-
Franciaországtól,
választja el
innen
Kárpátok
el.
A
kontinenssel.
a
;
a
lépcskön
egyes
változ-
hatott a tenger járása. Magyarország ekkor bizonyára tenger volt,
mely majd nagyobb, majd kisebb Duna-völgy irányában Bajorországba Földközi
mostani
lehajolt
a
Brüssel,
Köln pedig
víz
de
;
hogy
kvarc-hegységek
volt
alatt
azt
s
A
s
Paris,
Genf
felé
Orieans,
hatalmas öblét képezték az
északi
a
mai
mai
a
képezett
onnan Zürich
Az Alpesek
Csehország
terültek,
s
tengerbe.
akkori nagy északi tengernek. léteztek
nyúlványt
s
a Pirenék
határától
Szász-Svájcz
lefelé
még nem hatalmas
homokk-sziklái
bizonyítják.
A
szárazföldi
kréta-képzdményeknek,
den-nek magyarázatára pedig fölveszik, hogy
kivált az ott,
hol
angol Weal-
most az
Atlanti
Óceán görditi hullámait, hajdan, pl. a Jura-korszakban nagy kontinens terült el, melynek folyói az akkori tengerekbe, tehát a mai Európa
és
Amerika vidékeire szakadtak. Az angol Wealden
hannoveri Deister-formáció hosszú, keskeny vonalat képez
s
s a
ezt
kontinensnek folyamaival magyarázzák. Az akkori Missouri- és Missisippi-féle folyamok ugyanis szintén hatalmas deltákat képeztek, még pedig a mai Angliának s Hannovernek
annak az
helyén
;
atlanti
itt
rakták
hozzá e deltás
le
az úsztatott fatörzseket és iszapot. Képzeljünk
folyamokhoz
elnyúlt korall-szigeteket, svájci
a tengerben
képzd
kiemelked nyúlványokkal
Jurában; képzeljük
el
továbbá a széttört
atollokat
és
a mai sváb és
s elúsztatott
mész-
a képzdött hegységeket; nyugat Provence napsugaras magaslatait s a Pirenék helyén kiemelked
szikláknak finom
porából
felé
348 régi északi lejtöket;
s
néhány vonással ismét gazdagítottuk a Kréta-
korszak egyik periódusának térképét.
Ezen a névtelen földségen és szigeteken pompázik a jurái mely alakokban szegényes. Még a páfrányoké s a zsurlóké a világ, mely tehát szegényes s egyhangú világ volt, dacára a
flóra,
buja tenyészetnek.
De már
a Kréta közepén jelentkeznek Európában
a pálmák, jegenyék és nyárfák, gesztenyék és platánok váltakoznak
magnóliákkal. Ez
új
világalakulás megérzik a faunán
más jellemz
niták eltörpülnek s helyükbe
az említett hippuritek, melyek vezérl-kövületeit tának. Ahol a
magas hegyek
szirtjeibl
is
;
az
ammo-
csiga-félék lépnek föl,
egy-egy
a
Kré-
hippurites
kan-
alkotják
ott a szikla keletkezésének ideje iránt tisztában vannak. saurusok virágzása is végét járja; a természet sereje e szörnyeknek teremtésében kimerült s más irányt vett. A szellemdús
dikál
ki,
A
Victor Scheffel így Es rauscht
írja
le
a pusztuló reptiliák melancholiáját:
Schachtelhalmen, verdáchtig leuchtet das Meer, mit Thránen im Auge ein Ichthyosaurus daher. Ihn jammert der Zeiten Verderbniss, denn ein sehr bedenklicher in
Da schwimmt War
neuerlich eingerissen
in
Ton
der Liasformation.
Der Plesiosaurus, der alté, er jubelt in Saus und Braus Der Pterodactylus selber flog jiingst betrunken nach Haus. Der Iguanodon, der Lümmel, wird frecher zu jeglicher Frist, Schon hat er am hellén Tagé die Ichthyosaura geküsst. Mir ahnt eine Weltkatastrophe, so kann es ianger nicht gehn! Was soll aus dem Lias noch werden, wenn solche Dinge geschehn? So klagte der Ichthyosaurus, da vvard ihm kreidig zu Muth, Sein letzter Seufzer verhallte im Qualmen und Zischen der Fluth.
—
Es starb zu derselben Stunde die ganze Saurierei kamen zu tief in die Kreide, da ward es natürlich vorbei.
Sie
Végül tartsuk szemeltt
itt
éppúgy, mint a többi korszak jellem-
hogy a kövületek csak hiányos s szaggatott vonásokban ismertethetik a régi korszakok életét s abból, hogy kevés a kövület, még nem következtethetjük azt, hogy az akkori fauna és flóra is szegényes volt. Annál kevésbbé gondolhatjuk azt, hogy a vidékszer flórának maradványai az egész akkori világ növényzetét adják. zésénél,
A
hirtelenkedés,
mellyel
korszakokat jellemezni
és
osztályozni
elbbre a tudományt, st ellenkezleg akadályozza elrehaladását. Manapság már utat tör magának a gondolat, hogy a fölfedezéseket lokalizálni kell s csak egyes vonásoknak kell azokat néznünk, melyeknek összetételébl alkothatni
szokás, semmivel
sem
viszi
fogalmat az akkori világnak fiziognomiájáról.
349
ÚJ
-
KO
R.
Harmad-korszak.
/.
A Harmad-korszakot kainozoinak {xaivog szakának hívják.
új),
az
élet
új
kor-
Méltán mondhatjuk újnak az elzkkel, ezekkel az idegen, a miénktl annyira elüt világokkai szemben. Azok régi világok, ez az új világ. Ebben épül ki a mai Európa s készül a modern fauna és flóra. Minél tovább haladunk elre a Harmad-kor változatos századainak kozik
évezredeinek sorában, annál határozottabban bonta-
s
a mai világ; a régi világok idegenszersége
ki
úgy
mint a tavaszi reggelnek vékonyodó ködfátyola;
szét,
foszlik
állatformái
már a mai ismert faunának árnyékait vetik elre növényzete pedig már úgy szabja alakjait, úgy csipkézi s fodrozza leveleit, hogy szinte eltaláljuk, hogy mi lesz a késbbi flórának divatja. ;
A Harmad-korszaknak
számítatlan
nelmet zárnak magukban, mely
lépcst
beszél s aszerint különféle
A
gekben.
a
föld
évezredei
számtalan
tüntet föl
törté-
elváltozásairól
a harmad-kori
mely már a Jurában
vidékszerség,
roppant
réte-
a Krétában tar-
s
kázta az életet s megnehezítette az osztályozást s a rendszeresítést,
még nagyobb mérvet
ölt s rákényszeríti
a
tudományt
a
lokális
faunának és flórának tüzetes tanulmányozására.
Rendesen három idszakot különböztetnek meg a Harmadkorban az eocént {ecog hajnal, xmvo^ új, az újvilág hajnala), a :
miocént több
;
(/leiov
kevesebb
;
a
még
kevéssé újvilág), a pliocént {nXeíog
a már inkább újnak mondható világ). Mások még oligocént és pleistocént különböztetnek
egyik ismét több emelettel s lépcsvel bvelkedik.
dékomban
e
korszakoknak
és
emeleteknek
Itt
tüzetes
csak vezérl gondolatom illusztrálására, a föld és
élet
s
mind-
nincs szánismertetése;
fejldésének
kiemelésére foglalkozom velük.
Iparkodjunk képet alkotni a Harmad-korszaknak színpompás
Európa a Harmad-korban egy szakadozott, tengerjárta sok és változatos öböllel. Terjedelmes lerakódások kép-
világáról.
földség,
zdnek
tengeri és édesvízi képzdések. tenger kerül fölül. Az öblök majd Ugyanazon helyen majd édesvíz, lápokká sekélyesednek; nagy, hatalmas folyók kígyóznak bennük, mint a trópusok mocsaras alföldjein, India, Jáva, Sumátra, New-
óceánjaiban
és tavaiban
;
Orleans folyam-deltáira emlékeztet torkolatokkal. Aranyos életük
350 lehetett ez
smocsarakban
a krokodilok, gavfálok, kigyók,
tekns-
békák csúszó-mászó faunájának; kedvükre hemperedtek Európának akkor meleg vizeiben.
A Harmad-korban
különféle tengerek terültek
a mai szá-
el
más Óceánok terjeszkedtek az ingatag s lesüppedt fenéken. Különben a Harmadkornak arculatát, amennyiben ez arcról a fátyol lehullt, nem helyén;
razföld
idvel visszavonultak
jellemzik nagy kiterjedés tengerek,
ismét
s
nummulita-tengert
a
kivéve,
mely rézsút átvágott Európán abban a vonalban, melyet Nizzától Krimig húzhatunk. Ez a tenger nagy középtenger volt, mely DélEurópát,
Észak-Afrikát,
Kinába
egész
be.
Kis-Ázsiát,
Több
Perzsiát
helyen Ádria-szer
borította
s
elnyúlt
beszögellésekkel sza-
meg az akkori európai földséget. E tengerben képzdött a nummulita mészk a nummulitok csigahéjaiból. E héjakat a latinok nummus-nak, pénznek hívták sokkal jellemzbben hívhatnók kövesült lencsének, bár néha a lencse jól megtermett, mert
kította
;
hüvelyknyi
átmérj
is
találkozik.
rhizopodáknak gondolják
azért,
A
polythalamiákhoz sorolják;
mert a
él
most
rhizopodák a
is otthonosak s mivel a nummulitok S ime, most a nummulita mészk az Alpesekben s a Himaláján 10,000 lábnyi magasban dacol a viharral. Mikor a nummulitok éltek, akkor azok a magaslatok még nem léteztek; a magaslatok helyén csendes, sötét tengerfenék terjedett, melyen a héjak rétegekké tornyosultak.
tenger legnagyobb mélyeiben is
a mély tengerekben éltek.
Más tenger, rint
tengereket
is
emlegetnek, milyen a tongri s a molassz-
melyek kiterjeszkednek
tavak képzdnek.
A
harmadkori medencék
is.
viz
s az
emelked
talajviszonyok sze-
ismét visszavonulnak, mialatt a kiemelkedett szárazföldön édes-
nagy
talajingadozást
jellemzik
a híres
Ezek öblök lehettek, melyek a tengerrel összeköttetésben voltak, majd ismét el lettek vágva a tengertl s a beléjük szakadó folyók ülledékébl képzdtek bennük azok a sokszoros, egymást váltó rétegek, melyekrl Habenicht azt mondja, hogy úgy néznek ki, mintha egymásra rakott hatalmas tányérok volnának. E jellemz öblök vagy medencék (Becken) helyén állnak a mai világvárosok. Paris, London, Brüsszel, Köln, Bécs. A Harmad-kort különben is a fvárosok formációjának is hívták, mert a nagyvárosok átlag harmadkori talajon állnak; ilyenek a nevezetteken kivül
még
Madrid, Turin, Budapest, Kairó, Kalkutta.
Ugyanily joggal nevezhetnék a mi egész
világunkat,
munkáink
s
;
351 terét harmadkorinak, hiszen a mai világ fáciese s annak jellemz vonásai közül a hegyek harmadkoriak. A nagy folyamok is, milyenek a Themse, Rajna, Szajna, Duna, Eufrat, Tigris, Ganges, Missouri, Amazon, javarészben harmadkori kép-
haladásunk
zdésekbe
vájták bele ágyukat.
Leghíresebb
a
melynek
medence,
párisi
rétegeit a Szajna
E rétegek tele vannak fosszilvastagszem mészk híres e tekintetben,
partja néhol átmetszetben láttatja.
maradványokkal,
melybl
kivált a
a párisi paloták épülnek.
Ez a
mészk
van cerithiu-
tele
mok, turritellák, nummulitok törmelékeivel. Mikor kitörik a követ, akkor puha a levegn lesz kemény, ahol a mész elnyeli a szénsavat s kvé fagy, mint a malter. A híres Montmartre gipszrétegeit már századok óta törik; innen kerülnek ki azok a fosszil;
alakok, melyeken Cuvier géniusza fölragyogott.
A
Valamint Paris durva, fehér
culata. díszít,
londoni medencét eléggé jellemzi
farag világvárost: úgy
London városának
mészkbl
London csupa
agyag szerepel, de amely agyag épp úgy harmadkori képzdést, mint a durva mészk
tégla; hirdeti s a
ar-
abból alkot,
épít,
gipsz
helyett
kövületeivel a
montmartre-i gipsz.
harmadkori medence fölött emelkedik. Agyagos homokjában a nummulit s a néha két láb hosszú, tornyos cerithium beszél régi tengerekrl. Ezek a medencék nagyon változatos történetrl beszélnek az egész vidék tengerjárta, lápos, majd kiédesült, majd ismét sóssá Brüsszel
is
majd nyilt, majd zárt tengereknek világa volt. A Harmadkorban tehát e fvárosok vidékén a mai Európa belsejébe nyúlezeken kivül pedig a tenger itt-ott mély tak a partvidéki öblök lett,
;
Európa földségébe. Numnummulita padok vannak szerteszéjjel, hol a barna szenet ássák. Ezek rakták le az alapot a harmadkori szénképzdésnek, mely a föl-
bevágásokat eszközölt
a
szakadozott
mulita sziklákkal találkozunk a Kárpátokban, az Alpesekben
emelkedett fenéken a mocsárciprus,
tölgy s
fénybl
s
hináras flórájából képzdött, hogy újra elborítsa azt a víz
a
;
lápok
homok-
és mész-iszappal, vagy konglomeráttal.
Az eocén végén a tenger visszavonul s Európa összekaphogy a mai Alpesek vidéke, mint magas fön-
csolódik. Meglehet, sík
emelkedett
ki,
(mert
Alpesek
még
Ugyanekkor északról
és
különféle sós
emlékeztet palák képnyugatról egy új tenger el-
tavakkal borítva, melyekben a sós vízre
zdtek.
nincsenek)
352
nyomulását vehetjük
melyet Tongri-tengernek hívnak. Ez öblö-
föl,
ket váj a Kontinensbe, újra elönti
Genttl
a
párisi
medencét, Belgiumot
Lüttich és Mastrichig; Wesztfália irányában köríti
a
régi
Fels-Rajna völgyén fölér a svájci Juráig, keskeny és fodrozott Ádria-szer tengert képezve. A miocénben újra eltör az Óceán, s elönti Európa jelentékeny részét, most délnyugatról északkelet és kelet felé. Ezt Molassz-tengernek hívják. A rétegek különbözségei s egymásutánja a tengerek váltakozását hirdetik s egyszersmind a talaj mozgására, szakadásaira s horpadásaira utalnak, melyek nyomában Harz-hegységet
s
a
járt a tenger.
De
kiváltkép hirdeti a talaj ingadozását
a
Ázsia s Amerika nagy hegyláncainak kelte, mely
A
modern Európa, a harmadkorba
s méhémagasságba nek s velük együtt, mint fodrokat a Pirenéket, az Appennint és a Kárpátokat. E hegységek csúcsait átlag gránit alkotja. Létezett már a Jura- s a Triász-korszakban is emelkedés a mai Alpesek vidékén,
esik.
Ekkor
születtek a
mai földségek.
bolygó vajúdott
konvulzióiból szorította ki az Alpeseket a mostani
s a gránit
födték
;
akkori
szerény
kúpjait
az
els tengerek
lerakodásai
de a harmadkorszakban az addig szerény gránit- és gnajz-
tömegeket a bels forrongás fölszorította a Montblanc s a Qerlachcsúcsmagasságáig; máshol meg a bazalt s a trachit-kúpok
falvi
emelkednek a magasba nitok, gnajzok, dioritok
tak a föld
méhében,
s
;
ugyanis a régi kristályos kzetek, a grá-
nem
tudni
mily
oknál
fogva, megolvad-
mint különféle bazaltok és trachitok árad-
tak kifelé.
Magyarország területén a trachit els megjelenése az alsó mások szerint a fels eocénbe esik. A harmadkorban nyer átlag alakot Magyarország is. Ekkor emelkednek trachithegyeink is; ha nem is oly magasra, mint a Chimborazo és az Ararát, de széles és hosszú vonalban. Legelterjedtebb a trachit Tokaj s Eperjes közt, ahol számos kúppal törte át a régi képzdményeket s lágyan odasimul a régi mészfönsíkokhoz Qömörben s Abaujban. A vulkáni tevékenység, tudjuk, hogy nagy intenzivioligocénbe,
tással lép föl a tengerfenéken
vagy a tengerpartokon.
A Harmad-
kor régibb szakaiban a mi zempléni, abauji s honti trachithegyeinknek helyén még tenger terjengett. Ezt azért kell felvennünk, mert harmadkori rétegeket találunk a kúpokon vagy azok elhegyein. így pl. a honti trachit-hegyek oldalában gazdag mészpadokat talá-
;
:
353 harmadkori kagylókkal, melyek mintegy felgyrt fodrai A Kárpátokban sokféle harmadkorszakbeli
lunk, telve
az eruptív csúcsoknak.
réteg van, melyeket így szoktak megkülönböztetni
akvitáni
:
(oligocén), els vagy alsó, fels vagy második mediterrán
(miocén),
szarmata-
vagy
cerithium-lépcs
(miocén),
lépcs lépcs
kongeria-
rétegek (pliocén).
Végre a pliocénben a Molassz-tenger elvonul sankint mai körvonalait
ölti
A
fel.
s
Molassz-tengert
Európa
las-
bizonyára az
körülfekv földségek emelkedése szorította vissza lehet, hogy ez nagy erszakkal történt, s így torlódhattak föl azok a törmelékbl képzdött hegyek, amilyenek a Rigi. A Rhone, Pó és Dunavölgye még hatalmas Ádria-szer öblök lehettek. Magyarországot is még tenger födi, melybl azonban hódítólag emelkednek már ki a Kárpátok redje, a Bakony, a Vértes, a Pilis, a baranyai régi hegység, s a trachit kúpok.
Alpesek
s a
A modern
világ kialakulásának e vajúdásait
Kárpátokba
s kivált az
kori világvajúdásnak
nem
kell a
kép-
a képzeletet megszégyeníti egy kirándulás a
zeletbl merítenünk;
Alpesekbe. Az Alpesek képezik a harmad-
még
a napsugár s a szélvihar
sértetlen emlékét; a víz, fagy és
még nem
leveg,
koptatta el szirtjeiket és gerin-
geológusok szerint az Alpesek még fiatal, ép hegyeknek benyomását teszik. Ezekrl a még le nem koptatott kfalakról és gerincekrl kell leolvasnunk a harmadkorszakbeli forradalmak történetét. Ezek is tzzel, de nem petróleummal, hanem izzó ceiket; a
bazalttal és trachittal dolgoztak kifeszítették oldalait;
;
romba döntötték
óriás földdarabok
a törés helyén kimeredtek
a
gránitfalak
hajították, föl-legörbítették a fölöttük
Quinet
rajtuk s mint
kúp, egyre
emelked
a régi világot,
szálltak le a s
mélységbe
s
össze-vissza hányták,
elterül
rétegeket,
áttörtek
mondja: a Montblanc helyén dudorodás, hegy képzdött, azután áttörte a fölemelt
rétegeket s kidugta rajtuk gránit-fejét.
Hsnek
nézhetjük, ki leveti
hogy küzdjön. harmadkori világ e vajúdását írta le Viktor Scheffel élces költeményében, melynek címe „Der alté Gránit" palástját,
A
In
unterirdischer
Kammer
Sprach grollend der alté Gránit: Da droben den wássrigen Jammer,
Den mach
ich jetzt lánger nicht mit!
Langvveilig vválzt das Prohászka: Föld és
ég.
Gewásser 23
!
354 Seine salzige Fluth übers Land, Statt stolzer und schöner und besser, Wird alles voll Schlamm und voll Sand. Das gab' eine mittleidwerthe Geologische Leimsiederei. Wenn die ganze Kruste der Erde Nur ein sedimentáres Gebráu! Am End wird noch Fabel und Dichtung Was ein Berg, was hoch und tief Zum Teufel die Flötzung und Schichtung Hurrah! ich werd eruptiv. Er sprach's und zum Beistand rief er Die tapfern Porphyre herbei Die kristallinischen Schiefer
Riss höhnisch er mitten entzwei.
Das
zischte
und lohte und
wallte,
Als nahte das Ende der Welt; Selbst Grauwack, die züchtige Alté,
Hat vor Schreck auf den Kopf sich
Auch Steinkohl und Zechstein und
gestellt.
Trias,
Entwichen, im Innern gesprengt, Laut jammert im Jura der Lias, Dass die Gluth ihn von hinten versengi. Auch die Kalke, der Mérgei, die Kreiden
Sprachen spater mit wichtigen Ton: Was erstickte man nicht schon bei Zeiten
Den Keim dieser Revolution Doch vorwarts trotz Schichten und Seen, Drang siegreich der feurige Held, Bis dass er von sonnigen Höhen Zu Füssen sich schaute die Welt, Da sprach er mit Jodein und Singen: Hurrah! das wáre geglückt! Auch Unsereins kann's zu was bringen,
Wenn Ily
er nur herzhaftiglich drückt.
mozgalmas korszaknak
térképeit megrajzolni vajmi nehéz
nagy tartózkodást tanúsítanak. Saporta írja: „A tenger födte Európa sok pontját, mikor a Harmad-kor nagyszer periódusa kezddött. Jóllehet, sok és lesz,
s
azért e részben a
geológusok
is
mélyen behatoló tengeröblök hasították szét a kontinenst, azért Európa mégis kontinenst alkotott. A hegységek láncolata, mely a
modern Európának csontvázát
még nem
emelkedett
ki,
méreteket
helyén emelkedés, az csak szerény is Talán az Alpesek helyén akkor más hegységek emelkedtek,
vagy ha volt öltött.
képezi,
355 melyek azóta elpusztultak. De ezt csak tapogatózva mondhatjuk nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy a harmadkorszak
s bizonyítani
bekezd periódusában
az Alpesek s a Pirenék hosszában tengerek
melyek a földségbe belenyúltak és szigeteket környészigeteket, melyeknek irányában emelkedtek ki a késbbi, modern hegyláncolatok. A harmadkorszak további folyanyúltak
el,
keztek,
oly
mán különböz
más
tengerek
az európai kontinensbe
;
és
más bevágásokat eszközölnek magán édesviz
azonkivú'l a kontinensen
melyek épp úgy változtatták helyüket, mint a tengerek. Hozzájárul, hogy a tavak nem léteztek mind egy idben s gyakran megtörtént, hogy a tónak feneke fölemelkedett s ismét tavak keletkeztek,
száraz
virányt
képezett,
mialatt
mellette új
vagy
tenger
új
tó
mélyedt. Ezek a harmadkori tavak, valamint a tuffák és vulkanikus
hamurakások
szállítják
a
botanikának,
harmadkori
a
érdekes alakjait." (Die Pflanzenwelt. 205.
flórának
I.)
E gondolatok világánál merengve nézzük a harmadkori Európa térképeit; figyelemmel kisérjük a tengerek partjait s öszszevetve azokat a jelen Európa térképeivel, meghatározzuk, hogy mely országok, városok vidékei képezték akkor a tenger fenekét. Térjünk most át a harmadkori élet jellemzésére. Dacára a sok kövületnek, senki sem mondhatja, hogy a flóra s a fauna sorai hézagtalanúl állnak szemeink eltt. Van sok réteg, mely
bségesen
dönti a régi élet bizonyságait, de aztán találkozunk ismét
melyek életébl semmi nyom sem maradt reánk. Óvakodtehát még a harmadik leletek láttára is attól, hogy a lokális
rétegekkel,
nunk
kell
flórát az
akkori flóra egész világával ne azonosítsuk
flórákból egymást
Kezdjük az
követ korszakokat ne
s
a
hogy a
lokális
állatvilággal.
Az eocént „hajnal korszaknak" alakulásnak
s
alkossunk.
mai
hívjuk,
mert
a
mai
világ-
életnek hajnala pirkad benne. Csodálatos
melyeken egyre megütközünk újdonságuk miatt s mégis úgy vesszük észre, hogy nem egészen ismeretlenek s idegenek elttünk. Azok a tölgyek, borostyánok, bükkök úgy néznek ránk, mintha ismerseink volnának még nem a mieink, de a jöv fejldésének alakja már ki van pontozva rajtuk. Valakikezdésekkel van
tele,
;
hogy
el
vannak nyújtva, nagyobbak, mint a mieink, de egy ügyes
kéz a mi formáinkat varázsolhatná bellük. Mintha bennük aludnék a
jövend
élet.
melyekben sok
Vagy szál
olyanoknak
tnnek
van összebogozva,
s
föl,
mint
egymásba
a
csomók,
kötve
;
ezek 23'
356
csomó megoldódik, külön
a
mihelyt
az egyes szálak,
fejlenek,
vagyunk az állatokkal is meglepnek els tekintetre, de azután észrevesszük, hogy ismersök. A tapir, az elefánt, az orrszarvú, azok a valahogyan azokat a harmadkori állatokat utánozzák néha disznó-félék, néha karcsúbb és kecsesebb, furcsa ló-félék és így
;
;
nehézkesebb
és
mintha
alakulásban,
fejletlenebb
csak
alakok volnának. Ügy vagyunk a kérdzkkel is. Az eocén a vastagbrek közül a Paláotheriumot
prófétai
lépteti föl.
Ezek a vastagbrek tapir-féle állatok, elrenyúlt ormánnyal, melyet mozgathatnak. A Paláotherium mellett lép föl az Anoplotherium
nemnek
jellegét
Ha
ismerjük
kérdzk
a
a fegyvertelen állat;
{ÖTiXov fegyver),
patások összfoglalata.
most él alakokhoz
a
orrszarvúak,
rajta;
föl
és
hasonlítjuk, tevék,
sok-
sok
disznók
hasonlítanak hozzá; nagy, vastag farka evezésre való volt.
Az Anchitherium a lónak eldje
A kérdzk, gazella,
nek
;
(|í93og
Hypopotamus
a
mai faunát még hiányzanak. Szép termete milyenek
a
a
jellemzik, volt
a disznóé.
Xiphodon
a
z,
szarvas,
gracile-
kard): gazellákra emlékeztet; nagy, mint a zerge; feje
mint az zikéé; nyaka, lábai karcsúk; farka rövid.
A
fákon már
ott
zörögtek a mókus-félék
vadásztak legyekre, rovarokra a nagy ragadozók
Az
még
eocénben
a
föl
;
a macska-félék
s az is
egerek
jelentkeznek
már ;
de
nem tntek.
Kréta-korszak
korálljai
mind
kivesztek;
nem akadunk többé rájuk az eocén-rétegekben. Nemcsak fajok, de nemek s családok is kipusztultak. Az ammonitok, belemnitok, melyek a második világkorszakban teljes virágzásra jutottak, kiveszcsak az egy Nautilus maradt meg hírmondónak. A csigák közül szerepel a Cerithium, a nagy Planorbis Helix,
tek,
Limnacus; a kagylók közül pedig a Cardium, Venericardia, amilyenekhez hasonlókat a nápolyi, gaétai piacokon kosarakban kínálgatnak, mint nevük mutatja, szív formájú kagylók. A tengernek ez igénytelen lakóin kivl az eocénben megjelennek a cetek:
kocsirakományszámra találni. Európa még jobban kiépül s a klima egyre a mi klímánkhoz közeledik. A harmadkorszak elején melegebb volt; a miocén elején még olyan lehetett, mint manapság
csontjaikat
itt-ott
Azután
jött
a miocén. Alatta
Louisianában
s a
Dél-Kinában
a miocén végén
;
Kanári-szigeteken vagy
mint
hasonlíthatott
Malaga klímájához. Közép-Európában
Észak-Afrikában
s
Madeira
s
Sziczilia,
átlag ilyen lehetett, de észa-
357
kon már hidegebb
volt.
már
Islandban hiányzott
de
a borostyán,
ciprus és sequoja volt még.
A
klima a flórára
a figyelmet.
tereli
Az svilágkorszakokban sem
volt a föld takaró nélkül.
Tro-
A
K-
pikus páfrányfák, óriási zsurlók lepték
szén-korszak
a
s
Keuper
maiaktól teljesen elütnek s a Jura
már lombos
fák,
sem
a kréta
s
földet.
alakokat mutat, melyek a szolgáltat
olya-
A Harmad-korszakban
nokat, melyek közel állnának a mieinkhez.
tyán,
szzies
a
el
oly
flórája
cédrusok és ciprusok, pálmák, bambusz, boros-
mimózák, akáciák, késbb
és
nyír-
dió-,
égerfák,
tölgyek,
jegenyék, fügék és platánok takarják a földet.
A miocénban már
oly közel jutott a flóra a mai flórához, hogy
ugyanazt
latot
mutatja.
A
legtöbb
sorozhatjuk. Az akkori
akkori
nemek közül
az
arcú-
mai flórának nemei alá
a
fajt
hat
teljesen
kiveszett s az
A megmiocén s a modern flóra közt csak a nemekre egyezés azonban a terjed s nem a fajokra; homológ-fajoknak nevezi ezeket Heer s az élfajok satyáinak tartja. Ezek genetikus összefüggésben állnának; vannak azonban, melyek távol esnek egymástól s ismét mások, melyek teljesen elütnek ilyen a nagy zsurló, az Equisetum procerum s némely pálmafaj nagyon elüt némely tölgy-, füge-, éger- és nyírfa-féle is. A sequoják a harmadkori serdk fenyféléi, általános elterjedésnek örvendenek; Grönlandban, Kamcsatkában övezték a poláris vidékeket. Most már csak két fajuk szorult meg a föld szerény zugolyában: a Sequoja sempervirens s a Sequoja gigantea. Az elbbi Kalifornia partvidékein nagy erdket Új-korban, a mi modern világunkban
nem
föl
lelhet.
;
;
képez; az utóbbi pedig, melyet mammutfának nia belsejében fordul
el 300 — 320
átmérj törzsekkel. A rétek takaróját helyeken a nád, káka
láb
is
magas
s
az egyszikek képezték. s a
hívnak,
20
— 30
A
Kaliforláb széles
vizes,
nyirkos
cyperaceák díszlettek; fkontingensét a
flórának azonban a kétszikek adták, miáltal a Harmad-kor a mi
világunkhoz tavakat
is
közelebb
áll,
mint
a
Kréta-korszakhoz.
Víz volt elég; tavak, lápok, folyók
miocén-
tarkították a kontinenst,
olyan parttalan folyók, mint a mai Orinoko, kúszik.
A
vízirózsák lepték.
E mocsarakban
rétegesedett
föl
szénné, mely annyi foszil alakot s néhol
a
mely
mocsári hatalmas
mocsarakban flóra
barna-
fatörzseket
is
rzött meg számunkra, amilyenek Nógrád agyagos vízmosásaiból
;
358 kerülnek napvilágra. Barna-szén
nálunk
van
is
elég;
a
tokodi,
kszéntelepek is e korból valók akkor tehát a Géta s a Gerecse körül csendes medencék vagy tengeröblök terjengtek, melyeknek ellaposodott partjai körül képzdött a barna-szén. A miocént végig kisérhetjük Európán mindenfelé találunk kisebb-nagyobb medencéket s száz s még annál több mértföldre terjed telepeket. Ide tartoznak Galícia, Magyarország, Erdély, Románia, Szicília sóbányái a híres wíelickai sódorogi,
nagy-gallai
sárisápi,
;
;
miocénbl
rétegek szintén a
A
valók.
miocén-tenger csiga- és kagylóbségével elnyomja a geo-
nem
lógust;
találni általános vezér-kagylót. Egyes helyeken egyikmásik csigahéj segélyével még csak eligazodni valahogy a rétegek
közt, de ezek a foszíl-alakok helyi
általános szempontokat.
A
jelentségek s nem nyújtanak lépcsre osztják be a mio-
svájciak öt
cént: a tongri, aquitán, szürke-molasz, helvét és oeningeni lépcsre;
máshol, mint nálunk terrán-emeletet, a
II.
is,
megkülönböztetik elször az alsó
mediterrán-emeletet,
medi-
vagyis a Lajtameszet, a
fels, úgynevezett szarmata-emeletet, melynek legjellemzbb kövü-
különösen a Cerithíum pictum
letei
és
C.
rubígínosum.
„Buda-
pestnek épületei és kfaragó anyaga legnagyobbrészt a cerithíum-
Kbánya, Promontor, Kís-Tétény
mész.
és Sóskút bányái évenként
knek, melynél jobbat könny, nemcsak faragható, hanem
tetemes mennyiségét szolgáltatják egy oly alig kívánhatni.
Elbánni vele
frészelhet
a légbeliek hatásának erélyesen ellenáll,
is;
a tulajdonsággal
növekszik.
st
a
Hogy
bír,
hogy
a
st
azzal
bányából kivéve, szilárdsága a légen
a falazáson kívül mennyire alkalmas kfaragásra,
szobrászati
mvekre,
a
lánchíd
oroszlánjai, a Margit-híd
mfaragványai, az alagút homlokzata, az akadémia palotája bizonyítják." (Szabó J. Eladások a geológia körébl.)
Az therium
egyre hasonlóbb lesz a mienkhez. A PaleoLophiodon, melyeknek az eocénben több fajuk volt,
állatvilág is s a
gyérülnek.
A vastagbrek
alakjaik a
Mastodon
az
emlsöknek
az elefántok eldjei; alkatukra,
letes)
felét teszik.
Tekintélyes
Dinotherium (eivog rémükoponyájukra és hatalmas
(jiaoTog csecs) s a
agyaraikra nézve egy tipust alkotnak. Zápfogaik a rágó felületükön
sorban
álló,
kúpalakú dudorodásokkal birnak,
a
kemény
és ros-
tos növényzet
megrlésére; onnan a nevük, csecsfoguak. Még nagyobb volt a Dinotherium, állkapcsában két
hajlott
agyarral.
Elnyúló nagy orrmányuk
lehetett,
lefelé
mellyel
a
359 agyarak
hajlott
dacára
Az Anchitherium
volt az orrszarvúaknak. (kutya-féle), a
táplálékukhoz
is
Hypopotamus
(sertés-féle)
Legtöbb
juthattak.
faja
Amphicyon az eocénbl átmennek a az
(ló-féle),
A Hipparion igen közel áll már lovainkhoz, de karcsúbb kecsesebb. A sertésekre emlékeztet az Anthracotherium nagy,
miocénbe. és
;
mint az ökör: alakja
mánynyal
hátrahajtott,
;
elnyújtott,
sertés-féle
orr-
vadkanra emlékeztet agyarakkal. Ezek a
mind a tapirok,
tipusok
hosszan
sertés,
orrszarvúak,
elefántok,
lovak,
kutyák,
mindig zöld erdkben a Mesopithecus pentelicus,
a mio-
sertések s-alakjai.
A céni
majom
ugrált;
pentelicusnak hívják, mert az
Pikermiben, a Pentelikon-hegynek lábánál
Württembergben, Salmedingen mellett
is
els csontvázat
találták. Találtak
késbb
majomcsontokat.
Raga-
dozó kevés van; virágzási koruk a pliocénbe esik. Föltnik a Machairodus (^uayatga kés) óriás macska, mely a bengáli tigrisnél nagyobb volt s fogairól, melyek késeknek is beillenék, késesmacskának hívható. Vannak még más állatok, melyek hiénákra, vidzibet-macskákra emlékeztetnek.
rákra,
Nem
genben (Baden) letet
a
a
találták
diluviális
vízözönnek;
orvosnak
meg
feledkezhetünk
salamandákrói
az óriás
sem,
miocén faunájáról szólva azokról melyeknek egy példányát Oenin-
a
meg. Scheuchzer, a zürichi orvos, e kövü-
ember kövületének
erre
tartotta,
vonatkoznak elbúsult
ki
tanúja
versei
is
lehetett
a geológus-
:
„Betrübtes Beingerüst von einem armen Sünder,
Erweich' das steinerrj Herz der neuen Bosheitskinder."
Valóban furcsa érzelmekkel áll meg az ember az s-szalamandra megkövült alakja eltt, ha azt a zürichi polytechnicum múzeumában Scheuchzer érzelmeivel nézi valamint hogy nem állhatja meg, hogy ne mosolyogjon az öreg, derék Scheuchzernek ;
világraszóló baklövésén,
Cuvier ismerte
föl
a
ki
s-embernek
szalamandrát
nézte.
a kövületben a szalamandra-tipust s „Salamandra
gigantea" nevet adott neki, melyet azután
„Andrias
névre változtattak, andrias vagyis ember-féle
;
más
Scheuchzeri" szóval
:
alak,
melyet Scheuchzer embernek nézett.
A harmadkorszaknak hozzánk
legközelebb
es
periódusa a
pliocén.
A vonalait
pliocénben a molassz-tenger elvonul s Európa ölti
föl.
A
klima
a
mienkhez
mai
kör-
hasonul, európaivá
lesz.
360
Az eocénben még örök nyarunk de
még
csak olyan madeirái s
A miocén
jéggel vonul be.
volt; a
algiri
tél
miocénben már hltünk, járt;
a pliocén
már hóval
végét s a pliocén elejét jellemz
világot az úgynevezett congeria-rétegekben
állat-
melyek
találni,
kivált-
kép a közép- és az alsó Duna-völgyben, Közép-Olaszországban s Dél-Franciaországban terülnek el. Csigák és kagylók, melyek még ma is élnek, jellemzik a pliocén-rétegeket, melyek néhol igen hatalmasak. Különben a ló'szben
sága vagy
nem
vékonysága
mammut
masztodon vagy
homokban
s a
a rétegek vastag-
Néhol mélyen akadunk egy csontjaira, máshol alig néhány lábnyira dönt.
a földfelülettl.
Az
állatvilágot
fevk, különböz
nagy
elefántok
azután ragadozó állatok, hiénák, barlangi medvék,
ursus pelaeus jellemzik.
A
pliocén-ló
alakká; az Equus fossilis
középs
parion s a mai
Marcellin
ló
közt.
a
miocénbl
helyet foglal
A
a
miocéni
mai Hip-
rétegekben
magukban
a
farkas,
jellegeit.
flóra a
sequoják,
spelaeus,
fejlik
Boule a pliocéni
oly kutya-félékre akadt, melyek egyesítették
sakál és róka
a
lovak,
és
felis
miocénben
vízi-liliomok
s
Európában aranykorát. Pálmák, lotus-virágok tarkították. Senegambia élte
folyóihoz, Gujana szavanáihoz, India lagunáihoz kell elzarándokol-
nunk, ha fogalmat akarunk róla alkotni. elszegényedett, a
pálma
elköltözött.
A
A
pliocénben a flóra
már
pliocénben már a Zsílvölgy-
nek nem volt az a flórája, melyet Staub M. a magyar geológiai intézet évkönyveiben ismertetett, s mely mostanában Dél-Amerikát jellemzi. A barna-szén-korszaknak (miocén) pálmái akkor Sziléziá-
—
ez utóbbi helyen a barna-szén homokkövében ban s Teplitzben már nem pompáztak. akadtak 1889-ben állítólag pálma-törzsre Az egyre keményebb telek a növényzet kényes részét dél felé szorították s az azeltt lombjukat nem hullató, örökzöld fák s cserjék helyett, szkor lombhullató s téli álmot alvó alakokat léptettek az idegenszerség s föl. A világ színe így lassankint elváltozott;
—
meseszerség színpompás jelen
faunának
s
fátyola lehullt róla
flórának vonásait.
A
tényt
s
nem
magára
öltötte a
tagadhatjuk, hogy
az alakok folyton közelednek egymáshoz, érintkeznek s egymásba
olvadnak; ami most fajok és
él,
az régen
nemek; régebben nem
még tovább haladunk és családjaira
itt
éltek
nem élt; nem éltek ezek a még a tipusok sem s ha
a szürke múltba, akkor a
sem akadunk. Ezt
maiak csoportjaira remény-
hirdetik az evolúciónak
361
teljes
lát
s
mások
Marilaun e véleményben ftipusoknak kezdet óta való léte-
Kerner vagy
kiterjeszti, mialatt
csodahitet
a
is
zését tanítják.
Mindnyájan beismerik, hogy jártak különböz viiágok, különflórák és faunák az egyes vidékek fölött. Beismerik azt is, hogy a régi rétegekben idegenszerbbek s a késbbi rétegekben ismersebbek az alakok de beismerik azt is, hogy egy véglegesen
böz
;
érvényes osztályozásra s az egész földre érvényes világkorszakok-
nak megállapítására adataink még nem képesítenek. Világkorszakok de a faunának és flórá-
váltakoztak, tengerek jártak; azt tudjuk;
nak tüzetes meghatározását csak akkor adhatjuk majd, ha mindenrétegeit s ha valamikép megtudtuk azt is,
felé fölkutattuk a föld
hogy szárazföldi gerinces állat nem jelentkezett a földön a kszén-korszak eltt, azt, hogy virágos növény nem volt a kszénazt nem tudhatjuk azt, hogy a Jura- és a Krétakorszakban, azt sem tudhatjuk ami most az óceánok feneke
alatt
rejtzik. Azt,
;
;
korszakban a szárazföldi
meg nem ítélhetjük. viselik magukon adataink,
binációnk
volt,
Még nagyon
szintén legét
milyen
élet
az
s
nem
az eddigi is
a
adatok
után
vidékszerség
biztosít rájuk épített
jel-
kom-
hogy a világkorszakok egymásutánjában
iránt,
s
jellemzésében gyökeres változtatásokat ne eszközöljünk.
2.
Jég és víz jellemzi
e
Diluvium. korszakot.
Vízözön vagy
vízözönök
áramlanak a föld hátán jég borítja Európa nagy részét. Skandinávia hegyeirl leereszkednek a jégárak Fels-Németországba, Holland és Belgiumba. Lyell azt gondolta, hogy Skandinávia sziklapadját a diluviumban tenger vette körül, s hogy e tengeren szállinkóztak le a jéghegyek, mint ma is, s hogy ezek a jéghegyek sziklát, törmeléket hoztak hátukon a Skandináv partokról, melyekrl leszakadtak s azt hintették szét, mikor megolvadtak Fels;
Németország
lapályain. Torell
peltek úszó jéghegyek,
volt
jégárak.
diluviumban
nem
szere-
Nézete szerint a diluvium
környékezte tenger, hanem szárazföldi Németországgal, Angliával s Irlanddal, mint
kezdetén Skandináviát összeköttetése
hanem
szerint a
nem
ahogy a Harmad-korban Grönlanddal és Észak-Amerikával. Annyi bizonyos, hogy sem a Calaisi csatorna, sem a Nord- és Ostsee nem létezett mai alakjában. Mikor tehát a hmérsék egyre szállt,
362
képzdtek a Skandináv-hegyeken s azok leereszkedtek mélyen a mai Németország bensejébe. A skót hegyekrl, az alpesek és Pirenékrl, valamint a Kár-
jégárak
pátokról
is
lenyúltak ezek az óriási jégárak.
Az Alpesekrl lenyúltak Münchenig; a svájci tavak s a bódeni tó, továbbá
Fels-Rajna völgye,
a
a szép bajor tavak,
jégárak voltak. Ezek a jégekék fölszántották a földet vagyis
k-
és iszapsáncokat torlaszoltak föl
maguk
oldalt s
óriási
moránákat
s
eltt,
melyek hajdani birodalmaiknak határvonalait képezik. Azonkívül hátukon kis és nagy sziklákat hoztak a skandináv hegyekrl s az Alpesekrl s azokat szétszórták messze a lapályban. A harmadkorszakbeli rétegeket mindenfelé agyag, homok, kavics, törmelék födi. föl,
Ezeknek magyarázatára ezeltt csak nagy folyókat vettek hogy a folyók legföllebb szállíthatják
de most már rájöttek,
ez anyagot, de tulajdonképeni
A
jégár az
rlött
a jégárakra
alapmoránán csúszik elre, mely
kövekbl
össze-visszakarcolt
s
kialakítása
a
nyomás
iszapból
és
volt bízva. által
meg-
ezzel
áll;
az
mikor egy gyertyatartót gipszporral tisztítunk; a finom porral csupa apró, kis karcolatot eszközlünk a fémes tárgy felületén, melyek a fényt reflektálják, tehát a tárgyat fényessé s tapintásunkra nézve simává alapmoránával kisimítja a
teszik.
sziklákat. Azt teszi, amit mi,
Az alapmoránával
hegységek
szikláit
s e
fényesítette
sima
jégáraknak hajdani uralmát
Ha képes
a
talaj,
ellentállni
felületek
s
simította
els
a
ki
jégár
a
mutatják a
tekintetre
irányukat.
s jelzik
melyen a jégár elre kúszik, laza, úgy hogy nem az elrenyomuló jégtömeg nyomásának, akkor a
jégár teljesen úgy viselkedik,
mint az
eke;
a földbe s
belehatol
néhány méternyire fölemeli, fölforgatja s elretolja a földet. így szántották föl sok helyen a jégárak a fels krétának s a harmadkorszaknak rétegeit; fölhasogatták lazább kzeteiket s egymásra hányták a szikladarabokat. A jégárak tehát hoztak is sokféle kzetet skót s skandináv hegyekrl vagy az Alpesekrl le a lapályba; sokféle gnajz, tarka gránit, porphyr, syenit, diabasz, diorit, bazalt,
kvarc
képezi
kincsüket,
melyet
ajándékba hoztak; ugyanakkor déseibe kerültek, hasogatták,
kben
a e
szegényebb
lapálynak
szikladarabokat, ha a jég repe-
zúzták,
köszörülték,
hengergették s
mángolva hengeredtek
a lent
fekv köveken
elre;
így keletkezett
szem
kavics, mindenféle agyag, lsz, a talajföldnek sokféle kéve-
és
talajon
ezekbl
a
rölve,
megrölt kövekbl
kis s nagy-
:
363
homokot
réke; a jégárak
röltek
nek legfinomabb
iszapját leöblögette s az
finom
megrölt keverék-
s a
alapmoránán végigtere-
gette a víz.
A
sziklarl tevékenysége agyagot. Lehet, hogy máshol más keletkezése jégáraknak
például Richthofen, az óriási
a
sziklák
lsz;
így
a
levegn szétmálnak
a talajviszonyok arra valók,
szél szétviszi s ahol
finom port a
a
volt a lösznek
lsz-padokat a légbeliek be-
chinai
ugyanis
hatásának tulajdonítja; s a
szállította
e
föltorlaszolja.
A
víznek
hogy mikor
nagy szerep
is
jutott a
olvadni
e rengeteg jégárak
folyók vájták bele medreiket a jégbe.
birodalma
volt
a
volt.
Valamint
jég
most
dombok
alkották
;
rengeteg
miféle
millió négyzetkilométer
vastagsága
megfelel
is
hömpö-
folyamok harmadkori ágyakban
a
lyögnek, akkor jégág>'akban és hidrográfiai képet
kezdtek,
Több
jégkéregnek
a
s
diluviumban. Gondolhatjuk,
vájtak
maguknak
akkor a jég torlódása,
utat.
Az
orografiai
jéghegyek és jég-
a
ezek szerint igazodott az akkori folyók iránya
megakadt s tavakat képezett, másutt a jégfeneket áttörte s a földben nagy eróziókat eszközölt. Ki nem gyönyörködött volna, ha Luzernben járt, a „Glethschergarten" nagyszer látványosságain, azokon a hatalmas csupor-alakú kivájásokon, melyeket a jégár hasadékaiba lezúgó víz forgatott kövek segélyével a sziklákban eszközöU. Kinek ne tntek volna föl, ha Fels-Németországban járt, azok a dombok, tavak, azok a furcsa sáncszer néhol a
víz
magaslatok, melyek agyagból, homokból, kavicsból állnak? Ezekrl azt
e
olvassuk Baedekerünkben
vidékeket
teregették
el
a
jégárak
fölöttük
:
eine Moránendlandschaft.
szántották, azt
fodrozták,
a törmelékes
túrták
réteget,
föl
Valóban s azok agyagot,
azt az
tudomány diluviumnak hív. Máshol szemünkbe folyamoknak ágyai, melyek most már szárazak,
kavicsot, melyet a
ötlenek a régi
vagy a modern korban jaik
is
hömpölygetik
még
régi part-
vizeiket,
magas színvonala mutatja részben letnt dicsségüket, részben „Noch jetzt zeigt uns die Bodenkonfiguration
az erozio hatalmát.
der norddeutschen Tiefebene,
ganzen Lage und als die Bette,
alte,
Beschaffenheit
welche die
weite Thalniederungen, die ihrer
nach
nichts
grossen Ströme
der
anderes
vorstellen,
glacialen
Abfluss-
und lockeren Grundmoránenin den welchen boden gerissen habén. Diese breiten Niederungen verlaufen námlich Rande des abschmelin einer Richtung, welche dem jeweiligen
gewásser einstens
;
364 zenden Glethscherstockes der
1892. 170.
war." (Geologische Skizzen aus
parallel
Von
Europas.
Eiszeit
Fr.
dr.
Westhoff.
Natúr.
Offenb.
u.
1.)
Tehát a diluvium
ban járó nagy
diluviális
vizei
nyomukHarmad-
és özönvizei, a jégárak s a
folyamok
korszak után elváltozott világ
redó'zték és fodrozták a
A
felületét.
víz hordta föl a
sokszor
több száz lábnyi ló'szrétegeket; az teregette szét a jégáraktól hentöltötte
meg
csontokkal.
De
aki csak
nagy
nem
föl
a diluviumnak
gergetett s fényes pitykövekké csiszolt
a barlangokat agyaggal, kövekkel
folyókat és áradásokat
jellemz' képét.
A
s
az
képzel,
kavicsot;
fogta
diluviumot összefüggésbe
az
hoznunk
kell
a jég-
árakkal, az északi földteke eljegesedésével, azokkal a jégmedrekben
iramló folyókkal s a jégolvadás
nyomában
föllépett katasztrófákkal
ez a diluvium arculata. Minderró'l értekeztem már,
jeszkedtem az
ott a
a
katasztrófákról szólván. Kiter-
diluvium s az eljegesedések oksági kapcsolatára,
eljegesedések
sejtelmes
okaira,
eljegesedéseknek
az
ismételt
elhatalmasodására.
A
diluviumban a tenger
évszázadaiban
A Sahara
ismét
tenger
megmozdult; a diluvium hosszú
is
nagy és változatos
volt;
Olasz-
és
elárasztások
Franciaországot
is
történnek.
jórészben
Az Appenninek alluviális agyagjában, a Rajna völAl-Duna mellékein sok a tengeri kagyló. Az egész
tenger borítja.
gyében
s az
kelet-európai
nagy
tenger
alföld volt,
a
Kárpátoktól
melybl egy
északra
szigetecske
s
keletre
sem
az Uraiig
emelkedik
ki.
Az Ural-Kaspi vidék s északi Szibiria alföldje csupa víz. ÉszakAmerika nagy része is víz alatt volt. Az ügynevezett Champlainagyag New-York mellett 100 lábnyira van a mai tengerszín fölött, Montreal mellett 500,
a Champlaini-tó mellett 400,
860 s a grönlandi partok északi magasságban.
részén
Labradorban
meg éppen 1800
lábnyi
Hazánk mostani orografiai és hidrográfiai képét a Pliocénkorszaknak végén kapta, midn a Magyarország középs és déli részét elborító édesviz tenger, a levantei tenger, az al-dunai szorosok áttörése után leapadt
idk váltakoztak mammut s a gyapjas
aztán mily tartott a
s a
magyar
hazánk
s
Alföld szárazzá
Európa
fölött
hirdetik,
azt
nem
s
Hogy
meddig
orrszarvü uralma, mikor köszöntött
be az a kor, melyben a jégárak hatalmát a Magas
moránák
lett.
tudjuk.
Ebben a
Tátrában
diluviális
is
a
idben.
365
midn
Magas Tátra
a
hogy elsrend
a
glecserei,
fleg
de
felka-völgyi,
blanc-láncolat,
A
st föl
meg
es
el,
találni
A
féle faj
élt.
míg ellenben most a Mont-
a
jégáraknak óriási
a klima lehlt, a jégárak
vagy ahol
erdnek
délfelé
lehetett,
Arcelin beszéli,
flórát.
hogy az
romjai közt, melyet a jégár
emlsnek, háromféle
csontját sok
elefántnak:
antiquus
és az Elephas primi-
pliocén az elefántok korszaka,
melyekbl akkor sokmely nem ntt
Elephas
az Elephas meridionalis,
geniusnak.
melyek
járt;
pusztították,
s
faunát és
pliocén
angol Cromerben, egy pliocén pusztított
mint
harmadkori nagy világelváltozás;
a
azok a tényezk,
hegyekrl
szorították a
jégbeburkolt havas
is
talán az Új-Seelandi Alpesek.
növekedését eszközölték. Sok lekúsztak a
a
menguszfalu-völgyi
a Dachstein,
bejegesedve,
lehetett
pliocénben történik
akkor léptek
Gyömbér most
lióval-jéggel,
tarpatak-völgyi,
a
kiterjedés
a
körülbelül olyformán, mint
a Magas Tátra annyira
borítva
volt
fehértó-völgyi,
roppant
a
leértek egész a hegység lábáig, volt,
be
annyira
Málta szigetén
is
volt egy
kis elefánt,
nagyobbra, mint egy borjú. Ez elefántok
közül
a leghíresebb az
Elephas primigenius, a mammuth, melyrl a katasztrófákról értekezve, eleget szóltam. A cromeri erdben továbbá ráakadtak a vízilónak
sok
orrszarvúnak,
s két
szarvasnak és lónak,
a
már
Ezek az állatok említett machairodusnak s hódoknak tanúi voltak a pliocéni jégárak elnyomulásának. Az átmenet a csontjaira.
pliocénbl a negyedik korszakba, az úgynevezett kvaternébe, alig észre. A jégárak néha elnyomultak, néha meg visszahúzódtak; a fauna lassankint elváltozott; az Elephas meridionalis mialatt az Elephas fönt kiveszett s Olaszországba húzódott vissza
vehet
;
antiquus és primigenius
akkor
is,
midn
még
magát, s tartotta magát még legnagyobb kiterjedésüket, mikor
tartotta
a jégárak elérték
a Rhone-jégár Lyonig terjedt 400
horn
alatt a jég
hetünk
mely
e
1680
gondolatok
fölött a híres
m.
km.
vastag
világosságában
Furca-út
hosszúságban
vezet
el;
s az Eggis-
Mily szánalommal tekint-
volt.
mostani
a
még most
Rhone-jégárra, is
megigézen
omlanak világos-zöld redi a sziklafalról, de sok ezer év eltt a Rhone völgye le Wallis felé, hol most gyönyör utak kígyóznak, ki
volt töltve
jéggel,
mely
átvetdött
a hegygerinceken
s
végig
összentt a Rajna-jéghúzódott az Aar-völgyén, elhatalmasodásakor ez árral s elkúszott Münchenig. A jégkorszak a leveg bizonyára jól lehlt, de azért nem kell azt gondolnunk. kelet
felé
pedig
;
366
hogy is.
nem
távol a jégáraktól
még Európában
élhettek az elefántok
„Les grands mammiféres, qui vivaient dans
les plaines,
lóin des
centres de glaciation oíi ne s'en approchaient qu'exceptionellement,
n'appartient pas á la fauné boréale. L'éléphant antique continuait
Europe
mastodonte n'avait pas disparu de l'Amerique du Nord. Les mammiféres, de la fauné boréale restaient cantonnés dans l'extréme du Nord, peut-étre dans les plaines de la Sibérie, qui s'étendaient bien plus lóin que maintenant dans la en
a vivre
du nord."
direction
A
jégárak
et
le
alább két eljegesedés volt után ugyanis a jég
deztek
a
az
s
antiquus,
glaciaire.
76.
1.)
vagyunk róla, hogy legEurópában; az els nagy elhatalmasodás
ersebben
lapályokról
Az Elephas
L'époque
(A. Arcelin,
ingadoznak
is
a
s biztosak
kezdett olvadni, a jégárak el-eltüneélet
az
visszafoglalta
Rhinoceros Merckii,
megint Angliáig vetdnek. Sok
es
esik s a jég
elveszett
tért.
Hippopotamus
a is
olvad s óriási
folyók hömpölyögnek, sok helyen hatalmas tufa-rétegek
képzdnek
agyagpadokat és ponkokat. Az Elephas antiquus és a Rhinoceros Merckii csontjait megtalálták vegyesen emberi maradványokkal is, de vájjon a földnek rétegei, melyekben e maradványok rejtztek, nem voltak-e megbolygatva, az iránt a legtöbb helyen kétség forog fönn. A Taubachi leletet mindjárt meglerakja az
s a víz
említem. Általános a vélemény, hogy az után, a klima ismét új
alakot öltött.
A
hogy az iramgím
elváltozott
s
az
els
interglaciális
klima hideg és szárazabb lejött
periódus
európai fauna határozottan
egész a Pirenekig.
lett
Ez
s
ekkor
történt,
idszakban
a jég-
árak újra kiterjedtek, de távolról sem annyira, mint az els periódusban a második jégárnak föllépte, mely újra a klímának rideg;
ségére utal és a sok csapadék pusztíthatta s
utána a
mammutot
S mikor tnik
ki
az Elephas antiquust
is.
föl
az
ember Európában
? Biztos,
hogy
a jég-
korszakban; csak arról folyik a vita, vájjon az els eljegesedést megélte-e már, vagy pedig, vájjon a két eljegesedést elválasztó
idközben jelent-e meg Európa nem nagyon mosolygó virányain? Az általánosabb nézet az, hogy az ember csak az utolsó jégkorszakban s e jégkorszakot megelz interglaciális idközben jelent meg Európában. Az els jégkorszak törmelékes és kavicsos és agyagos képzdéseiben ugyanis a legtöbb geológus nem akar az biztos emberi nyomokra. Vagy jobban mondva
ráismerni
emberi
nyomok
:
csak a nagy eljegesedésnek a peremén találhatók
367
már
ha
pedig,
ember
az
Európában, nem volna
a
nagy
eljegesedés
eltt
is
volna
élt
hogy miért ne akadnánk nyomaira Ez a körülmény magyarázza meg azt is, hogy miért találni annyi ember-nyomot Franciaországban s miért aránylag oly keveset Németországban az eljegesedés ugyanis elborította Németországnak nagyobb részét, míg Franciaország sókkal szabadabb volt s a faunának s flórának, valamint a glaciális emberiségnek menedékhelyül szolgált. Azt tehát bátran állíthatni, hogy a jégkorszakban jelent meg az ember Európában. Némelyek azt is tagadásba vették, vájjon ezeken a jég
által
oi<
rá,
elborított helyeken is?
;
az s-elefántok legszívósabb alakjával,
a
mammuttal
ember. Említettem már, hogy az Elephas meridionalis antiquus
nem
birták ki a
hmérsék
alászállását
s
harcolt-e az
az Elephas
s
elbb
vesztek
mammut tovább tartotta fönn magát a jégtl helyeken. Nem kételkedünk benne, hogy a mammut átélte de a
ki,
jégár-idszakot
az
s
interglaciális
föléledésnek
még
szabad a
nagy
tanúja volt.
hogy az els eljegesedési idszak kiirtotta az Elephantok összes fajait Európában s nem adnak sokat az ellenkez bizonyítékokra. Azt mondják ugyanis: hát hol találjuk az embernek s a mammutnak maradványait vegyesen? Nemde, a
Mások
azt gondolják,
jégkorszak homokrétegeiben, melyeket a jégár teregetett föl
is
túrt; azután a kavicsrétegekben akadunk rájuk,
szét,
de
melyeket a
hatalmas folyamok árja többször fölforgatott; továbbá a löszben,
mely a jégáraknak
s a szélnek
köszöni
létét,
s
melyet a víz sok-
megint szétmosott, úgy hogy némely helyen alig egy méternyi mélységben már ott rejlik a mammutcsont, másvégül a barlangok agyagjában. hol meg száz lábnyi mélységben
szorosan torlasztott
s
;
Bármint kerültek
is
mammutcsontok
a
a
megeshetett, hogy ahol emberek laktak, is
barlangokba, ott
a
könnyen
barlangok feneke
sokféle bolygatást szenvedhetett. Mivel tehát nincs kizárva, hogy
ugyanabba a rétegbe kerülhettek késbbi bolygatás és kevekövetkeztében a mammutcsontok s az emberi maradványok, akár csontok, akár tzk- s másféle szerszámok vagy hulladékok legyenek, azért a leletek közös helye nem bizonyítja az
egy
s
redés
egykorúságot.
A német gylésén
R.
antropológiai társaságnak 1892-ben
Virchow
konstatálta,
korszakán túlra nem
hogy az az
állítás,
mely
tehetjük
az
szerint az
Ulmban
tartott
hogy az ember korát az iramgím eddigi
bizonyítékok
szerint,
s
ember az Elephas primigeniusnak,
368 a
mammutnak
kortársa volt volna,
szemben a
séggel
A
helyet.
nem
állja
meg minden
nehéz-
nehézségeket az imént említettem.
Azóta épp a jégkorszak klasszikus leihelyén, a weimári Taubachban akadtak egy rétegre, mely még nem volt megbolygatva, s
melyben az Elephas antiquus, a Rhinoceros Merckii, a Bison tehát csupa
els
priscus,
jegesedési korszakból való állatnak csontjai közt
E gyermek-fog bizonyítaná, hogy az mammutnak, hanem az Elephas antiquusnak is
egy gyermek-fogra akadtak.
ember nemcsak
a
volt volna kortársa.
Minden egyes adatokból
kell
leletet
külön
aztán a korszakra
megvizsgálni
kell
s
konkrét
a
Hogy sok
következtetni.
lelet
kerül,
a
nem
rétegek érintetlensége ellen emelt kifogások miatt számításba
sok más pedig a diluviumnak esélyekben és változatokban
gazdag tarkasága miatt tájékozást nem
nyújt, azt a priori is elkép-
zelhetjük.
Voltak, kik az embert jégkorszakeló'ttinek, voltak, kik harmad-
korszakbelinek
állították,
de
bizonyítékaik
nem
döntk.
voltak
tekintélyek abban egyeznek meg, hogy szakba tehetjük az ember feltnési idejét Európában. „En resumé, on ne connaít pas actuellement de traces authentiques de l'homme,
az interglaciális kor-
Nagy
remontant jusqa'á la premiere phase glaciaire qui marque les debuts des temps quaternaires: l'homme n'est donc pas préglaciaire
.
.
.
D'une fa^on plus generálé, on peut
arrivé dans l'Europe occidentale á
alors que vivait
la fin
de
la
encore l'Éléphant antique
Merck." (A. Arcelin, L'époque Scientifique des Catholiques,
glaciaire,
affirmer, qu'il est
periode interglaciaire, et
le
1891. Anthropologie. Paris 83.
B. Dawkins, angol palaeontologus szavait citálja
Mensch
II.
k.
458.
1.)
:
„Menschliche
de
Rhinoceros
Compte rend du Congrés 1.)
Ranke (Der
Ueberreste, denen
man
mit
Sicherheit ein höheres als diluviales Altér zuschreiben könnte, hat
keinem Teile von Európa gefunden. Das paláolitische Volk, oder die Völker, trat in Európa zugleich mit der dieser Zeit eignen Fauna auf und verschwand dann nachdem es hier eine Zeitlang gelebt, derén Dauer man aus den ungeheuren physischen und klimatischen Veránderungen entnehmen kann,
man
bis jetzt in
schliesslich wieder.
Es deutet nichts darauf
hin,
dass
es
geistig
niedriger als viele der jetzt lebenden wilden Rassen gestanden hat,
oder náher mit den
Tieren
verwandt war.
Die Spuren,
die
es
hinterlassen hat, gebén uns keinerlei Aufschluss über die Richtigkeit
360 oder Unrichtigkeit der Entwicklungstheorie denn wenn seits behauptet, dass das erste Auftreten des Menschen ;
und nieht
als
menscháhnliches Tier,
so muss
man
treten
der Diluvialperiode
sei
in
zu klein,
sei
man
einer-
Mensch
als
mit diesen Lehre unvereinbar,
andererseits entgegnen, die seit seinem ersten
Qegenwart verlaufene Zeit merkiiche physische und geistige Veránderungen
um
hervorzurufen.
Auf-
und der
Man
darf ferner nicht vergessen, dass wir blos das
Menschen in Európa untersucht habén und nicht die wann überhaupt er zuerst auf der Erde aufge-
Altér des
allgemeine Frage, treten sei
;
zwei Fragen, die
Die höhern Affen sind
Europas
verlreten,
schiedener
jetzt
in
welche
man
háufig durcheinander wirft
.
.
.
den miocánen und pliocánen Schichten in
einigen
iebender Arten
in
Fállen
sich
die
Charaktere ver-
vereinigen, alléin keinerlei
Neigungen zeigen, menschliche Charaktere anzunehmen. Man muss zugeben, dass das Stúdium der fossilen Ueberreste auf das Ver-
Menschen zu den Tieren ebensowenig Licht wirft wie Urkunden. Der Historiker beginnt seine Arbeiten mit der hohen Civilisation in Assyrien und Egypten, und kann der die Stufen, auf denen dieselbe erreicht wurde, nur vermuthen Paláontolog findet die Spuren des Menschen in den diluvialen Schichten, und auch er kann über die Stufen, auf denen der Mensch zu der aus den gefundenen Geráten zu erschliessenden Kultur sich erhoben hat, nur Vermutungen habén. Alléin der Paláontolog hat nachgewiessen, dass der Mensch álter ist, als der Historiker vermutét hatte. Keiner von beiden aber hat etwas zur Lösung des Problems seines Ursprunges beigetragen." E hosszú idézetben sok megszívlelend megjegyzésre akadunk. Egyrészt Dawkins is hangoztatja, amit azután Ranke is elfogad, hogy az ember bizonyára tanúja lehetett a jégkorszaknak, ha nem háltnis des
die geschichtlichen
;
is
az elsnek, legalább a másodiknak.
Ugyanazt
hirdeti
Credner:
„Nincs kétség benne, hogy az ember a
diluviális állatvilágnak kor-
társa volt s szemtanuja az északi félteke
második eljegesedésének." 756. lap.) Azután okos
(Elemente
der
mérséklettel
Qeologie,
mutat
ami az embernek célszeren
rá
a
Leipzig 1887.
paleontológiának eddigi sikertelenségére,
az állatból
hangoztatja
a
való
evolúcióját
különbséget,
illeti
melyre súlyt
s végre igen kell
fektet-
mikor szembe állítja egymással ember a jelent meg az mikor Európában s ember jelent meg az interglaciális az földön ? az elbbire nézve a felelet az, hogy nünk,
s
mely
e két
Prohászka: Föld és
ég.
kérdést
:
24
370 periódusban jelent meg Európában a másikra feleletet még nem tudunk természettudományos alapon. Erre nézve ismerni kellene ;
más
világrészeknek
palaeontologiai
egy Amerikát kivéve, homály
adatait
is;
azokat pedig, az
Amerikában azonban már sok mindenféle adatot gyjtöttek az s-amerikai embernek illusztrálására, melyek bizonyítják, hogy az amerikai ember is régi. A kutatások földerítették azt, hogy Amerikának is volt két, egymást követ jégkorszaka s annyit kitudhattunk, hogy ott is létezett már az ember, ha
nem
az
födi.
els jégkorszak
alatt,
hát bizonyára az inter-
idközben. Az amerikai sieletek azt is bizonyítják, hogy az amerikai ember csontváza teljesen hasonló az európai semberéhez. Ez rendkívül fontos adat s annál meglepbb, mert az emls-állatvilág az
glaciáiis
új s
nem egyforma, st fontos különbségeket hasonlóság vehet észre az emberi mveken
az ó-világban éppen
Ugyanez a ember
tüntet föl. is
;
az amerikai
fegyverei, szerszámai,
az alakokat, változatokat
bögréi
ékítményeket tüntetik
és
ugyanazokat melyeket
föl,
meg els, gyarló kiindulásaiban. „Partout aussi nous voyons les mémes instincts de sociabilité partout les mémes besoins aménent les mémes recherches pour les satisfaire.
az európai kultúra
éleit
;
L'identité
de génié de l'homme dans
les climats,
me
paraít au
moins
tous
les regions,
frappante que
aussi
la
sous tout similitude
de son squelette." (Nadaillac. Les plus anciens vestiges de l'homme en Amerique. pologie 129.
Compte rend du Cong. scientifique 1891. Anthronem szabad szem ell vesztenünk. 1.) Ezt a tényt
Az ember, ami csontvázát s értelmi kultúráját illeti, mindenütt ugyanaz. Az állatok világa nem ugyanaz. Amerikának harmad- és negyed-korszakbeli afrikai
egykorú
emls
faunája
állatvilágtól.
igen
különbözik az európai s ezek
Ausztráliában
a
különbségek
még nagyobbak. Az ausztráliai rágcsálók, a ragadozók, a fevk, ha még oly nagyok voltak is, mint a vízilovak, mind méhlepénynélküliek. S e különböz faunák közt él emberek mégis mind egyforma csontvázzal
birnak;
gibb ausztráliaiak, az óriás lieknek kortársai,
a legrégibb
amerikaiak
vastagbreknek
nem különböznek
az
s
a legré-
méhlepénynélkü-
és
európai,
ázsiai
s afrikai
sembertl. Ugyanezt kell mondanunk az sember géniuszáról. A tzkövön mindenütt egyformán akadt meg tekintete észrevette rajta, hogy ez valamire jó. Mindenütt a tzk volt els fegyvere és ;
I
»
371 is az sember, a tzkövet formálni, nagyhamar megtanulta. S bárhol akadjunk ez akár Szibériának, akár Egyptomnak sírjaiban,
szerszáma; bármily vad volt hasítani s használni
sszerszámokra, akár Görögországban, akár Skandináviában, st származzanak bár Amerikából vagy Európából, Afrikából vagy Ázsiából, annyira hasonlítanak egymáshoz, mintha egy s ugyanannak a kéznek mvei volnának.
Ami pedig
inkább azt a másik kérdést,
hogy az amerikai ember kormögöttünk s még hogy az ember mikor jelent meg a
földön, roppant
számítgatásoknál egyebet
azt a kérdést
illeti,
szaka évszámokkal kifejezve, mennyire fekszik bizonytalan
tudtunk kideríteni.
Meg
határoznunk
kellene
még nem
a jégkorszak
idejét,
hogy az embernek hozzávetleges korát megtudjuk. Szabó József „Eladások a geológia körébl" cím mvének 263. lapján ezeket írja: „Az ember korát, a históriát egyesítve a
prehistóriával,
a
geológia
esztendre,
31,000
mint mérsékelt
Wright Észak-Amerikára nézve a jégkorszak bevég-
számra
becsüli.
zdése
után következ, mostani
viszonyok tartamára a
niagarai
ki, mint eredményt." Ezek „tudományos eredmények" azonban valósággal a szó szoros értelmében együgységeken és egyoldalúságokon alapulnak. Jóllehet ugyanis Szabó J. Lyellnek tekintélyére támaszkodik, aki 35.000
számítás kapcsában 10,000 évet mutat a
évet számított ki a jégkorszaknak
s
az emberiségnek
korául, de
maga nem hoz föl állítása mellett más bizonyságot, hogy bizonyos rétegekben mastodon-fogat találtak, ami
ez a tekintély
mint
azt,
e rétegeknek
diluviumos lerakodását
magasan feküsznek,
hogy
bizonyítja,
lerakodásuk
mostani eséstl hat
mely a Niagarát képezi, a különben kellett terjeszkednie, volna vizeiben
;
már pedig
ezen
a Niagara
egy évet halad: tehát hat mértföld
de e rétegek oly az
idejében
rétegek
Erie-tónak,
elre képzdhettek
mértföldre
nem
medrének eróziója egy évben kivájására
31,000 vagy 35,000
Meg kell jegyeznem, hogy Reclus szerint nem hat mértkilométerrl van a Niagaránál szó. földrl, hanem 5' Valóban mindenütt ers hitre van szükségünk; a Lyell-i „Uniformitáts-Glauben" is ers hitet követel. A tudomány azt mondja, hogy most a Niagara egy lábat váj ki egy évben, nem év
kell.
-
többet; keresztül
a
hozzáteszi, hogy így tett mindig, s 31,000 éven maradt magához. Mit szólnánk ahhoz, ha valaki az
hit
h
Aar nagyszer hasadékát, melyet Meiringen mellett képez, a most 24
372 folyó víztömeg munkájának tartaná s kiszámítaná,
tömeg Aarnak enyhe
hány
mellett
év
ezer
e pokoli útját kivájnia? kételyt,
a hegy
hogy
hasadékába,
nem vehetnk-e
talán a jégárak
vagy
hogy
föl
víz-
azt
a
lágy,
valahogy befurakodott
ekéje
nem vehetnk-e
általában
ily
vakmer
óta sikerült a regényes,
föl,
hogy
mészpad megrepedt? Csodálom a természettudósok nagy mikor valami újat és nagyot kell mondaniok. Különben Lyell óta a jégkorszak tüneteit is már jobban sikerült megértenünk és sokban magyaráznunk is; onnan van, hogy amit Lyell 35,000 évre taksál, annak magyarázatára M. W. Upham már csak 10,000 évet vesz föl s M. Gilbert ezt a maximumot is lefokozza 7000 évre. A többi amerikai lelet korának évszámai, melyeket hozzávetleg iparkodtak konstruálni, M. Gilbert számításának adnak igazat. Dr. Andrews, a Michigan-tavon észlelt kivájások alapján 7500 évrl beszél. Winchell tanár a Missisippi ágyának sziklafalaiból ugyanazt a következtetést hozza le. Ez a hatalmas folyó
talán a hitét,
ugyanis feleútban St.-Luis és Cairo közt, belehatol egy szorulatba,
mely az Ozark-hegységet harántul keresztülvágja 90 méter magas meredeznek a partok fölött s függleges falaikon egészen ;
sziklák
tisztán láthatók a Missisippi folyásától beléjük rótt
Hajdan ezek a sziklák
egy
töltést
Niagaráéhoz hasonló zuhatag omlott
alá
s
mint
folyvást rágcsálta a medréül szolgáló rétegeket.
Rajna, a Duna, egykor
ez, úgy az is, Hasonlóképpen a
fölé helyezett és zuhatagokkal ösz-
medencéknek vagy tavaknak egész sorozatát mutatták.
szekötött
A
319. 1.) Ezekbl az átrágott sziklafalakból hozza 7000—8000 évet. Mindenesetre még óriási a tátongó r, mely ez utóbbi geoló-
(Reclus. ki
egymás
vízmosási vonalak.
képeztek, melynek tetejérl a
föld.
1.
Winchell a
gusokat azoktól választja
el,
kik a jégkorszakot 80,000
st
240,000
évre vetik vissza, vagy akik a Claymonti embernek múltját 150,000 évre becsülik. Nadaillac az idézett helyen fejtegetéseit következleg zárja be:
„peut-étre des études nouvelles permettront-elles d'aller
plus lóin, et je ne serais pas éloigné de dire avec M. Arcellin, un
des nos savants
les
plus conscienscieux
et
les
plus competents,
que des plus amples informations, lóin de prouver la trés haute antiquité de l'homme, établiront, au contraire, que l'extension et la disparition des glaciers sönt des phenoménes plus récents qu'on était
disposé a l'admettre jusqu'á présent."
373
Még nagyobb s éppen nem sember megjelenését a
az
kik
bizonyítékaik nincsenek
föl
földön a Harmad-korba
mert amit
;
igényekkel lépnek
reális
fölhoznak
nem bizonyít; nem lehet
kedvenc
azok, teszik,
gondola-
Harmad-korból emberhogy a pliocéni márgában, Savonában és Castenedoloban talált embercsontok igazán
tuknak támogatására, az
csontjaink nincsenek, vagyis
Épp
Harmad-korbeliek-e. a
tzknek
magától
is
a
tzk
a
állításukat
s
az ember
A
tzk
bizonyára
is
tzkövet hasítani; ami szilánkot amint látta, hogy mint hasad és pattog
nap hevében,
zölni tzzel vagy
nem
meg
tanulta
ez
talált szilánkjaira.
hasad a forró napsugárban
azt fölhasználta s
talált,
oly kevéssé alapíthatják
harmadkorbeli rétegekben
a természettl
a
kimutatni,
a
azt azután
megkísérelte
maga eszkö-
ütéssel.
Miután tehát a harmadkorbeli embert pozitív adatokkal föl támaszthatják, többen s köztük a híres Quatrefages is, elméleti
Azt mondják, hogyan is ember a jégkorszak szomorú világában, abban az ess, borzongós klímában, mely sehogy sem mondható alkalmasnak üj fajok képzdésére? ha tehát az ember a jégkorszakban már bujdosik a földön, keletkezését e korszakon túlra, a harmadkornak virágos virányaira kell tznünk. S mikor keletkeztek volna az emberi válfajok, melyek az ismert korban már föltételeztetnek ? ahhoz is roppant sok id kellett. Hozzájárul, hogy nem lehet föltételeznünk, hogy az emberi faj több helyen alakult volna s így az ember eredésében is kozmopolita volna ez ellenkezik a szervezetek történetével. Minél magasabb fokú szervezete van valamely állatnak, annál szkebb els föltünésének színhelye. Az sember sem lesz kozmopolitikusabb a felsbbrend majmoknál,
okoskodásokra
jelenhetett volna
alapítják véleményüket.
meg
az
;
melyek mind Afrika és Ázsia bizonyos zugolyaiban vannak
inter-
nálva. A történeti s kivált a nyelvtörténeti kutatások Ázsia belsejébe utalnak; azt mondják, onnan szakadt ki az ember; s valóban,
e központ körül települtek
detnék
:
nem messze
hogy a jégkorszak,
ide
midn
vándorlásra kényszerítette el
le
az emberi válfajok, mintha azt hir-
van
shazánk.
Ázsiának az
Nem
gondolhatnók-e,
ezt a fönsíkját is elborította,
sembereket
s
hogy akkor lepték
a földet? Lehetséges, hogy az agyag, mely a fönsíkot takarja,
rejti a feleleteket e sürgs, érdekes kérdéseinkre. Csakhogy e feleletekre, úgylátszik, még soká várhatunk. A diluvium tanulmányozása még óriási idt és fáradságot igényel, egyrészt a
rétegeiben
;
374 komplikációknak tömege
melyek zrzavarossá
miatt,
teszik a kor-
szakot s igen megnehezítik a periódusoknak megkülönböztetését;
másrészt azért, mert a diluviumnak s a történeti idket megeló'z kornak tanulmányozása eddig aránylag még igen kevés mvelt magukat a tudotalált. S ezek a mvelk sem emancipálhatták
mány gyermekbetegségei alól. Ami animozitás pezseg a még éretlen és fejletlen kérdések körül, abból bven van az sembert illetleg is. Bámulatos az a könnyelmség,
st
e kérdéseket tárgyalják meglett
mellyel
mi több, tudósok, akiknek pedig a kenyerük tudni
egy-két adatból indukciót csinálni ez adatoknak s
nem
nyit
hogy ember
Római cserepeket tarmammutcsontokra velejükhöz férhogy azokat,
hasította szét
széthasadt
meg
csontjaiban a mai szakácstudomány keres,
Dogma
(Stoppani,
II
esetleg
meg
is,
e le scienze positive 114.
az állatok harapásától
rajzoknak néznek, szítik
;
az elefántoknak az a bizonyos csontvelejük, melyet a
jen, jóllehet,
kérdzk
s hogy maguknak mennyi vélekedésnek
is
ajtót-ablakot.
tanak történet eltti maradványoknak ráfogják,
is
1.)
s
vagy
elefántcsont táblát, melyen több futó
alkalmasan kiegé-
A
vonásokat.
hiányos
se volt.
Karcokat, melyek
kerültek csontokra, emberi
hogy azoknak tarthassák,
elmosódott
az
hogy
lehet
tudományos megbecsülése
szétágazó kritikának
emberek, azt,
mammut
híres
Lartet-i
képét akarták
látni,
nagyon megkritizálta Schaafhausen. (Natúr u. Offenbarung 37. K. 746. 1.) Az eredeti rajzon hiányzik a szem, melyet sokszorosításokra rárajzolnak ott nincs szem, hanem csak egy görbe vonal. ;
A
többi ilyen kép nincs mammut-agyarra,
karcolva s alig gondolható, hogy
tzkvel
karcokat
ily
hódok rágtak meg
friss
hanem iramgím-szarvra
mammut-agyarra lehessen
Durván hegyezett faágról, melyet hogy az sember fegyve-
létesíteni.
így, azt híresztelik,
benne nem hiányoznak különböz embercsont-leletek sem, melyek néhány száz évesek, de azért veszedelemben forognak, hogy a tercierbe csúsztatják vissza. Találtak már harmadkori rére akadtak
hajósnépet
che odia
la
;
is
a savonai
dombokon
Ennek az animozitásnak mieltt az igazság ismeretére tokat kell
kell
s aki
nem
hiszi,
„é un gufo,
luce."
gyjtenünk
s
az
s
lélekgyuladásnak juthatunk.
igaz
le
Valóságos,
adatokból
helyes
kell
hlnie,
igaz
indukciót
csinálnunk, akkor közelebb jutunk majd az igazsághoz.
hiába húztam alá
azt,
ada-
Nem
hogy valóságos s igaz adatokat gyjtsünk
375 mert valóban meglepett, amit a
olvastam di
„A' giorni nostri
:
Európa;
cose fabbricate sono pieni
di
gia s'intende che
fabbricano
si
preferenza quelle,
e tra queste a
di
pagar bene chi
geológia"
cím mvében
különféle állítólagos ily
le
mérsékletre
int
leletet,
che
cose
musei
i
ricercate
cerca, senza
si
azután a jeles szerz azt a
kritizálja
melyekre rendszereket
Virchow, a
pur
naturalista
il
non
le
posson trovare, pronto, trovasse." (i. m. 115. 1.) A „Corso
averle mai potuto trovare, preché s'intende, a
geológusnál, Stoppaninál
jeles olasz
jeles berlini
építettek.
Ugyan-
tanár.
Még kell valamit megjegyeznem a híres „hiatus"-ra nézve, mely a palaeolith-embert a neolith-embertl elválasztja. k-korszakban a Tudjuk, hogy a történeti kort megelz világban az sembert, mint a palaeolith- és neolith-embert különböztetik meg; a régibb k-korszakban ugyanis az ember állítólag csak hasított s darabosan az újabb k-korszakban faragott tzkszerszámokkal rendelkezett pedig már tudott tzköveket élesíteni és simítani, st a fazekassághoz is értett. E fölosztáshoz sok szó fér, már csak azért is, mert e jelleggel nehéz megvonni az elválasztó vonalat s a régi, darabos szerszámok elfordulnak a késbbi korban is. Kellenek tehát más ismertet jelek is, melyek tájékoztassanak a tüzetesebb kormeghatározásban. Poitiers-i Vilmos írja, hogy az angolszászok ;
a hastingsi ütközetben 1066-ban,
még
khegy
nyilakkal s a skó-
Herodot beszéli, hogy a perzsa nyilazók jegyeket karcoltak nyilaik khegyébe. A frank sírokban Namur mellett, római hamvveder mellett kbalták feküdtek. Mily tévedés volna kizárólag e szerszámok és fegyverek szerint intézni a kormeghatározást, kiváltkép ha meggondoljuk, hogy az elszigeteltség s a vidékszerség a régi világban még nagyobb
tok 1298-ban
még kbaltákkal
csatáztak.
Ha azonban
szerepet játszott, mint most.
a geológiai rétegezést
is
tekintetbe vesszük, elfogadhatjuk a palaeolith- s a neolith-embert. A palaeolith-ember az lesz, aki az iramgím a Pirenekig való el-
nyomulásakor, mint troglodyta, barlangokban lakott s mint vadász bolyongott a földön míg a neolith-ember akkor lép föl, mikor az iramgím visszavonult északra, mikor a zerge, marmota felsbb ;
hegyi regiókba költöztek, s lent a völgyben falkák, csordák uralták épít,
követ köszörül,
az
embert.
fazekat
éget,
A
s
a
síkon,
neolith-ember
oltárt
nyájak,
már
lakot
és
síremléket az
Honnan
e változás? s
állít
elköltözötteknek. Itt
lép
föl
a
híres
„hiatus"-kérdés.
376 mi
a hézagot
ki
tölti
hogy
hézaggal
e
Kitn
régészek
nem
s-kkorszakból
az
bevallja,
tud mit csinálni.
idközt vesznek föl, új-kkorszakba meg-
anthropoiogusok nagy
és
hogy az átmenetet
közt? Quatrefages
e két periódus
skori archaeologia
az
az
magyarázzák.
A
neolith-ember bizonyára
túl
van már a
jégkorszakokon,
melyeknek utolsója az azt kisér özönvizekkel alighanem kipusztította az embert Európában. A neolith-ember új jövevény s nem palaeolith-embernek
utódja a
Más vidékekrl
plánta. le
kultúrája
s
ezek
jöttek
a palaeolith-ember puszta hazájában.
gylésez német
Ulmban kimondta
:
idegenbl
is
a pásztornépek
Kollmann tanár az 1892-ben
anthropologiai
társulat
egyik
„Von Asien ging wahrscheinlich nach der
Periode die geistige
umgekehrte
Europas aus, wie heute das Miért ne tehetnk föl, hogy már a
ist."
Ázsiából
is
árak visszavonultak,
ülésén
neolitischen
Wiedergeburt
der Fali
neolith település
átültetett
telepedtek
s
új
ki? mihelyt a vizek s a jég-
indult
térfoglalásra indult ki az
ember
s fölhatolt
Ázsiából az elpusztított Európába.
„Das Diluvium und die Sündfiut" cím értekezégondolja, hogy a palaeolith-ember a vízözön eltti
Elbert
J.
sében
azt
ember
volt,
aki a
vízözönben
s a
velejáró
utolsó eljegesedésben
Európába a kultúrának bölcsjébl, ki már nem „vad" vadász, hanem
elpusztult; utána bevándorolt
Ázsiából
a
neolith-ember,
pásztor volt.
A
palaeolith- s a neolith-embernek ilyetén beállítása
a jégkorszakba, bizonyára
szer vízözön-mondái tett
megengedhet. Az emberiségnek nagyhogy a katasztrófa új rendet terem-
sejtetik,
a föld hátán s hathatósan belenyúlt
sába és
vándorlásába;
megsemmisítette
bevándorlott kultúrában egy át
lépcst
állított
a
nem
palaeolith-ember
az emberiségnek eloszláa
hidalt,
palaeolith-embert s a tehát
világa fölé;
ez
nem
közvetített
az a „hiatus."
E „hiatus" oly tág, hogy ágyában hömpölyöghet a bibliának s a néphagyományoknak vízözöne is. De bár ez a fölfogás mindenképen megengedhet, újra hangoztatom, hogy a geológiai vízözönnel. a végébl.
A
diluviumot
nem
lehet
azonosítani a
vízözön csak egy tünete a diluviumnak,
még
pedig
;
XVllI.
A Mózesi
teremtés-történetnek értelme.
Eddigi geológiai fejtegetéseink alapján most közelebb lépünk a szentírás adataihoz.
A
természet mélyebb és helyesebb fölismerése rásegített, hogy
a szentírás fönséges
kozmogoniájának megértésére az egyedül helyes
szempontra helyezkedjünk. Mi az a szempont?
kinyilakoztatja
Isten
Ádámnak
a világ
teremtését s teszi azt víziókban, mint ahogy a prófétákkal tudatta a
jöv A
eseményeket. viziók e sora
nagyszer
s
melyben
ki
ségnek a teremtésrl, theologiai igazság, de
kedik. Valamint
pedig
természettudományos
tudományos
van
kioktatása az emberi-
emelve néhány jellemz,
azoknak természettudományos
végbemen
valóságban
népszer
elbeszélésébe
tényeket és történéseket
kifejtésben,
hanem
nem
a szentírás bele
igazságokat
metafizikai
kifejtésébe s
hirdet: is,
nem
de
ereszérint
úgy
tüzetes
meg-
a vízióknak, a tableauk-nak
felel szimbolizmussal. Így például határozottan állítja, hogy növényzet serkent, az állatvilág lett, de lett, az atmoszféra lett, a a föld
hogyan
bl
és
lett
a föld,
vízbl az
mikép fejlett az atmoszféra, mikép meddig tartott ez a teremtés,
élet,
alakjai közt az összefüggés, arra
ki
nem
állt
s
terjeszkedik.
el
mi az
A
földélet
végtelen
egyeduralma mutatkozik be a prófétai látomásokban az els embernek s ezzel a nagy igazsággal szemben a részletek eltnnek. „Én vagyok a te Urad, Istened", „minden áltaIsten teljhatalma s
lam
lett",
„a
te
Uradat, Istenedet imádjad s egyedül neki szolgálj"
a vallásos embernek ezt hirdette az Úr, ezt hirdette a víziók fényében az t körülvev világ. Érzéke els sorban a metafizikára fordult s arra a kérdésre, hogy honnan e világ, megkapta a felehiszen értelemre, melyben megérthette letet abban az alakban, :
378 bölcsességre s
nem természettudományra
sége. Neki theologusnak kellett
lennie
els sorban is szüknem természettudósnak;
volt
s
theologiájáról gondoskodott az Úr; természettudását
fejldésre
a
majd ha múlnak az évek, századok és ezredek, megjön az a kor is, s ime most van, midn az ember végre sejteni kezdi az isteni, nagy méreteket, melyekben az Úr a világot megtervezte és bizta;
megalkotta
mánya
akkor nemcsak theologiája, hanem természettudo-
lesz.
is
A
s
vonásokat lépten-nyomon
szimbolikus
napon meglátszik, hogy ez
csinált
Mily kedves
népszer
ünnepl
a szentírásnak
A
hét
épp úgy a teremtést. A napot
lehetne több vagy kevesebb napra beosztani és csillagokat egészen
láthatjuk,
és célzatos fölosztás
;
és kicsinyes szerepben lépteti
a
ez
kozmogóniája,
hat
föl.
napjával
s
hogy ez a hat nap csak készület, hogy csak szent vigiliák a fönséges szabbathra. Az isten bevezeti az embert a világba; megmutatja neki dicsségét, anélkül, hogy a dicsségnek sugarait elemezze s királyi palástjának szálait szétszedje; de minek is volna ez mind, hiszen a hat nap a sabbathba siet s a vízióknak célja az Istentisztelet „A te Uradat, Istenedet sabbathjával
Megérzik
!
rajta,
:
E
imádjad."
célra nézve
szolgálatot teljesít
;
s a holdat, fizikai
:
a cél, tehát a kép, a nyelv
hogy Isten „legyen" szavával „ersséget" épít, az ersség kék sátrára rátzi a napot amazt nappali, emezt éjjeli óramutatóul. Végre a metakidomborítására
célzatnak teljes
velünk szemben az Isten
kitn
fejtegetés.
van abban,
Metafizikai értelem
fényt derít,
tartalma
és
jobban mint egy természettudományos
nem természettudományos
Metafizikai s is.
vízióknak nyelve
a
Isten,
még
mindenütt
a beszél
pedig
közvetlenül
Isten,
„és
mondd
legyen világosság. És Ldtd Isten a világosságot, hogy jó
Mondd még Mondd
.
.
.
Legyen ersség a vizek között ... és ers... és nevezé Isten az ersséget égnek
az Isten
séget alkota az Isten
áll
:
pedig az Isten
.
:
gyljenek
egybe
a
vizek
...
.
.
és nevezé
a hetedik napon Ez gyönyör, dramatikus eladása a világ eredetének, amelyet megértett az emberiség, s mely számára „én vagyok az Úr, engem kidomborította a theologiai igazságot Isten
a
szárazat
földnek ... és
munkáját és megnyugovék
.
.
befejezé Isten
."
:
imádj
s
nekem
szolgálj."
Különböztessük
meg
tehát
a vallási
természettudományos vonatkozásoktól, fizikai
igazságokat emeljük
ki
s
s
vigyük
s erkölcsi
tartalmat a
ne ezeket, hanem a metaát
drága kincsül theologi-
;
379
hogy a szentírásban nem lesz semmis minden a költi szimbolizmus költi szolgálatára fordíttatott. Vannak a szentírás elbeszélésében is a természetes történésre vonatkozó pozitív és objektív adatok, milyen pl. az az egymásután, hogy elször alakult a föld, azután az atmoszféra a tengerbl kibukkant a száraz s növényzet ánkba. Az
féle
nem
annyit jelent,
természettudományos, objektív elem
;
hüllk, emlsök jelentek meg a színen s a teremtmény a szentírás szerint is az ember ezek mind
serkent rajta legifjabb
halak,
;
;
objektív s
értékes adatok,
de ez adatok a víziók keretében
valók arra, hogy bellük tanuljuk történetét.
Bár elismernék
nem
a természet kialakulásának
mindenütt
ezt
a szentírás magyarázatában,
meg
s
tznék
ki
vezérelvül
akkor nem találkoznánk oly
kijelen-
hogy Ádám vagy Mózes nagyszer geológus volt, s hogy a szentírás is bizonyítja a modern tudományok korszakfölosztását. Bármily tekintélyes részrl hangozzanak is ily kijelentések, mondjuk mindig, hogy ezen a fölfogáson szerencsésen túl vagyunk már s ha akadunk is megegyezésekre szentírás s tudomány közt, a megegyezések nem hatalmaznak föl arra, hogy a szentírásból tanultésekkel,
junk természettudományt. Azért ne becsüljük
Cuvier-nek szavait
túl
„Mózes oly kozmogoniát hagyott ránk, melynek pontossága Mózes könyvei bizonyítják, hogy napról-napra szembeszökbb tökéletes fogalma volt a természettudomány legfbb kérdéseirl. Kiváló figyelmet érdemel kozmogoniája, me^t ugyanabban a sor-
sem
:
.
.
.
lépteti föl a teremtések korszakait, melyben a természettudomány." Ampere szavait sem fogadjuk el abban az értelemben, mintha a szentírás természettudományos fejtegetést nyújtana a világ teremtésérl; pedig félre lehet érteni, midn mondja: „Mózesnek
ban
vagy oly tökéletes természettudományos ismerete dern századnak, vagy pedig inspirációból beszél"
;
volt,
igen,
mint a
mo-
abból beszél,
nem adott neki természettudohanem theologussá és prófétává.
de a természetfölötti megvilágosítás
mányt,
nem
avatta
t föl
tudóssá,
Az egészen más. Nagyjában szentírás
nem
s általában
most már mindenütt
hirdetik,
nyújt természettudományos fejtegetést.
hogy a
Buckland, az
angol geológus például figyelmezteti a szentírás olvasóit, hogy ne
keressenek benne fölvilágositásokat
a
Teremtnek azon
részletes
mveirl, melyeket réges-régen az embernek megjelenése eltt végzett. Hiszen ez esetben arról is panaszkodhatnánk, hogy miért nincs szó a szentírásban Jupiter
holdjairól
s
Saturnus
gyrirl
380 vájjon ez okból ket a
is
hiányos a szentírás elbeszélése? Keressük eze-
tudományok encyklopádiájában, de ne
a hittant nyújtja s erkölcsi életünk lehet a
sem
theologusok
kerülték
a
el
az
ezt
oly könyvben, mely
szabályozásának szolgál. Jól-
irányelvet
általában
elfogadták,
még
hogy ne keressenek a szentírásban
kísértést,
több természettudományt, mint amennyivel a legáltalánosabb értesülés beérheti.
így például disputálni kezdtek
elleneinkkel
a
fölött,
hogy mit ért a szentírás az alatt a világosság alatt, mely az elsó' napon tnt föl? miféle világosság legyen az? a nap világossága-e vagy más fényforrásból pl. az izzó földtömegbl származó fényt ért-e azalatt az írás? Bizonyítani kezdték, hogy nap nélkül is van fény s hogy a szentírás nem a napfényt érti. Mások a nap, hold és csillagok teremtésérl a negyedik napon terjesztettek csodálatos nézeteket, melyeket alább is érintek. Itt csak azt említem, hogy teljesen fölösleges volna a genezis elbeszélése miatt
a
modern asztronómiát
s
Keppler
kritizálni
megreformálni
törvényeit.
Aki
ily
merész vállalatokra kiindul, az nemcsak az eredményekért felels, melyek magyarázatait jellemezni fogják, hanem a helyes rendszer ellen vét, mely soha sem engedheti meg, hogy a szentírási elbeszéléseket természettudományi fejtegetéseknek nézzük.
Mások
is
legalább a periódusokat,
a
teremtésnek világkor-
Hugh
a hat nap párhuzamba, úgy hogy a szentírás napjainak a következ formációk feleltek volna meg: az 1. napnak az azoi korszak, a 2. napnak a sziluri és devoni, a 3. napnak a kszénformáció, a 4. napnak a permi s a triász, az 5. napnak a jura és kréta, a 6. napnak a harmadkorszakait akarták a szentírásból kiolvasni.
egymásutánjával a világkorszakok
sorát
Miller
állítja
hogy ez a párhuzam tarthatatlan, a napoperiódusoknak mondták, melyek egymásba átmennek s így a nap reggele a jellemz alakulásnak vagy történésnek csak kiindulását jelezné, de estét nem érne a másik szak. Miután belátták,
kat
nem
zárt,
hanem
nyilt
napnak reggele eltt, s ezzel együtt folyna tovább bizonytalan messziségbe. Ez id szerint már ezt a magyarázatot is leszerelik s a vajúdásoknak kínzó határozatlanságából gyzelmesen lép el a rendet
teremt gondolat, mely
kioktatás mezejét nyitja
szettudományt tekintetektl.
egymást.
Nem
az
Most is
meg
s
illetéktelen,
lesz
már
a szentírásnak a vallási s erkölcsi
ugyanakkor fölszabadítja a termémetafizikát fizikával összekever
szabad
ezután
hit
mindakett, nem feszélyezik tudomány, genezis és geo-
és
381
mindkett meg
logia közt ellentmondás s
lehet elégedve
fölséges
föladatával.
Ez legyen legalább a cél, melyre törekedjünk, s ezt a célt abban a mértékben érhetjük el, melyben kimutatjuk, hogy a hitnek s a tudománynak nincsenek oly gyakori érintkezési pontjai s nincs annyi közös ügye s közös tárgyi köre, mint a hogy ezeltt gondolták. Az emberi tudománnyal különben sem lehet állandó változók s s végleges békét vagy szerzdést kötni, mert theoriái aki a theoriákra alapítja a hittéteknek bizonyítását vagy theoriák-
hogy a
kal akarja kimutatni,
dogmái
hit
mennyire
egyeznek a
tudománynyal, gyakran nagyon megjárja; mert néhány év múlva az addig divatos elmélet elveszti népszerségét, más theoria lép helyébe s a theologusnak ismét
seken
Ha
kell törnie fejét.
új
sikerül
megegyezéseken és békéltetéis
neki
az
kiegyezés,
ismételt
mégis furcsa fényt vet eljárására az a körülmény, hogy gyakran ellentmondó elméletek egyformán megegyeznek a dogmákkal.
—
„Lajstromba szedhetnk, nesi egyetemi tanár, tokat, melyeket
—
mondja méltón Edouard Jordán,
azokat az egymással
ügy emlegettek, hogy
ren-
ellenkez gondola-
vagy azt a dogmát csomár belátni, hogy kevés
ezt
Mikor fogjuk ha azt tartjuk róluk, meggyzdéseinket, becsülésben részesítjük hogy könnyen alkalmazkodnak a változó, tudományos nézetekhez?
dálatosan
illusztrálják.
Azok, kik annyi tehetséget, annyi finom elmeélt, annyi tudást pazarolnak erre a sisyphusi munkára, gyanúba kerülnek az iránt, hogy nem igen ismerik a tudománynak természetét. A tudomány inkább ismereté-
törekvés az igazságnak megismerésére, mint az igazság
nek bírása. Mit érünk nincs ellentmondás a nincs, az
holnap
el
vele,
ha kimutatjuk, hogy ez
tudomány
lehet.
St
dogma közt, nem is tanácsos
s a
talán
id
szerint
hiszen a mi a
dogmák
ma
bizo-
tudomány alatt fzzük a a ki nem forrott elméleteket); elítéaz annak kapcsot, modern tudomány s a hit közt a tudománynak letnek is adhatunk tápot, hogy a hit akadályozza a haladását. Ezzel szemben nem annyira annak bizonyítására kell törekednünk, hogy ez vagy az az elmélet megegyez a dogmával, mint inkább annak a lehetségnek kimutatására, hogy a hit szelleme nyítására érveket a tudományból meríteni (értve
mert
mann
Grauert,
igen
itt
szorosra
mely elfogultság nélkül töreknem aggódik a következmények fölött." (Her-
egyesíthet a tudományos szik az igazságra s
ha
Aus der
irányzattal,
kath. Gelehrtenwelt. Wissenschaftiiche
Bei-
382 lage der Qermania.
1900. 48.
a
tudomány ne tördjék
hetlen volna legalább
a hittel
;
e szavainak
Jordán
sz.).
nincs az az értelmök, hogy a hit
ne
bizonyára
tördjék a tudománnyal
s
hiszen az képtelenség, s kikerül-
abban az esetben,
ha
egyik a másikát
az
hanem csak azt akarja, hogy ne zavarjuk össze a hit s a tudomány határvonalait, ne fogjuk le a tudományos elméleteket a dogmák bizonyítására, mikor azok még csak elméletek, ne kössük össze szorosan a dogmát a tudományos nézetekkel,
tagadná;
— —
—
oda nehézségképen az elméletek elé a szentmelyek asztronómiába, geológiába, zoológiába vágnak. Ha ezt szem eltt tartjuk, megtiszteljük az írásnak fönséges tekintélyét, biztosítjuk a tudománynak szabadságát viszont ne állítsuk
írásnak
népszer
s elkerüljük
értesítését,
a szenvedélyes határvillongásokat,
ily
fölfogás mellett
egyszersmind divatját múlja majd az a különös törekvés, melynél fogva némelyek a tudománynak vívmányairól s fölfedezéseirl azt
mondani, hogy ezt meg azt a szentírás már régóta tanítja, vagy hogy az evolúció már sz. Ágostonnak gondolata s más ilyesmit. Az ilyen nézetek az illetk tudományára is furcsa fényt vetnek s utat nyitnak annak a gondolatnak, hogy ahol ily nézetek kapósak, ott a tudományos haladást s az új ismereteket legalább is gyanús szemmel nézik, s azt szeretnék, ha a bibliában minden megvolna. szeretik
A
s
történetét
emberért
Isten az
emberi
az
szentírás
kifejlését
s
adja.
mint építette
helyezett bele ebbe a rendbe
rend a természeten épül lata
üdvnek,
föl
:
s
a
természetfölötti rendnek
elmondani,
Célja ki
tant,
hogy mit
Nem
hséggel Úr Jézus életét,
csal sehol,
jól
s a világ történetébe
cselekedeteit s tanát.
Nem
Érint
embe-
értesült mindenütt.
igazi,
beszéli el a pátriárkák, a zsidó
téneti
kapcso-
a világ életében folyik le;
Kivéve, hogy kisebb dolgokban a kritika az
van kétségben. Történetet ad
az
kegyelmet, ert, csodát. Ez a
van a világgal, az emberiséggel, a természettel.
reket, helyeket, tényeket.
tett
a természetfölötti rendet s mit
s szöveg iránt ékeldik;
népnek
tudom, hogy
tör-
sorsát, az ily
fölfo-
mitl féltsük a szentírás megbizhatóságát. Az által, hogy nem keresünk természettudományt az ó-szövetségi szentírásban époly kevéssé, mint az evangéliumban, s hogy a szentírásnak a természettudományt érdekl részeit nem nyoma-
gás mellett, hol
tékozzuk mit
s
nem
sem vonunk
kaput
annak
a
s
tartjuk el
az
természettudományos fejtegetésnek, semírás szavahihetségébl s nem nyitunk
racionalizmusnak,
mely
a
csodát kiküszöböli.
383
Hogy
is
fizikai
cselekvés, a végtelennek oksági
lehetne azt ránk fogni
a csoda
is az.
Aki teremtést
a végtelent ható-okul
állítja;
teremtés oly közel
;
maga egy meta-
hiszen a teremtés
viszonya a természethez s
az
tanít,
csodát
a
lehetségesnek
is
már pedig
be,
állítja
ez
okhoz
a
mint a csoda.
áll,
De ugyancsak ezért a csoda sem tartozik a természettudományhoz, mint magyarázandó folyamat; hiszen e folyamat a végtelenbl szakad ki. A természettudomány csak bámulva és konstatálva állhat e folyamat partján s kinyilváníthatja, hogy az, ami itt történik, elttünk érthetetlen s természetes erkbl kimagyarázha-
A
tatlan.
csoda mint tény, a történetnek tárgya; az ó-szövetségi
elbeszélések az emberiségnek s a zsidó nép történetébe, az evan-
géliumnak pedig az Úr Jézusnak
vágnak
:
akkori korszaknak
s az
tehát történeti kritika alá esnek.
hogy az emberiség életében mi történt is
megadja:
meg
ez
történt;
ez
A
A természettudomány törvényei
s
s
Krisztus ötezer embert
pl.
azt kutatja,
szentírás
a
evangélium
s a feleletet az
kenyérrel kielégített, Lázárt föltámasztotta,
eri
életébe
történelem azt kutatja,
maga
is
öt
föltámadt.
hogy mik a természetnek hogy a természeti
mondja,
azt
mi történt egyszer, hogy mit mvelt az Isten. Hogy borzadhatna ettl a természettudomány? hisz ez nem tartozik
erkön
Hogy akarna dönteni ebben?
hozzá.
fekv
túl
A
hatóról van szó.
er nem
mint esemény, sem a természetfölötti
Az esemény
szettudomány keretébe.
tényez a metafizikát s a mánynak nem marad más hátra, mint ezt nem értjük, vagy mondja ki, ha jól
mányos
hozták
Különben egyáltalában
hogy lehetsége
A
fizikai
majd
elismerést
az,
természettudo-
hogy vagy mondja
konstatált
:
ki:
ezt természetes
a
a
természettudomány
csodával
abból
a
célból,
döntsön.
józan methodus, mely beéri
téktelenül
a termé-
metafizika.
foglalkozik fölött
a
vallást;
reméljük, hogy nemsokára
nem
tartozik
Amit ezenkívül hozzáad, az természettudo-
létre.
filozófia,
;
a történelmet érdekli, a ter-
mészetfölötti
erk nem
erin túl sem a tény
hiszen a természet
csoda természetfölötti tény
tárgyával
s
nem
tör be
ille-
más tudományok birodalmába, napról-napra nagyobb vív ki magának. Oskar Hertwig egy általános tünetet jellem-
„Wir sind inzwischen bescheidener geworden." Kivált az hangol szerénységre, hogy a sokat igér elméletek is csak részben válnak be s a világ mélyebb, mint ahogy gondoltuk.
zett,
mikor monda
:
!
384 viel tiefer als der Tag gedacht, Weh, Lust tiefer noch als Herzeleid, Weh spicht: vergeh. Doch allé Lust will Ewigkeit,
„Die Welt
Tief
ist tief,
ihr
ist
(Nietzsche.)
Will tiefe, tiefe Ewigkeit."
mélyebb mint a hogy gondoltuk, azt nemcsak az élet, de az anyag is bizonyítja. A mechanikus elméletre a modern fizikusok gyanakodva néznek s elektrikus elméletet kezdenek emlegetni. Ettl sem várnak végleges kielégítést s Kirch-
Hogy
a világ
hoff Gusztávval s Poincaré-val
got a tömegmozgás ép
figyelmeztetnek, hogy a vilá-
arra
oly kevéssé teszi érthetvé, mint az elek-
trikus történés, de az se baj, mert utóvégre
nem az a célja, hogy a dolgok hanem hogy a történéséket leírják
nek zák,
tassák. Poincaré e kijelentése józan
kegyetlen
Ez álláspontot nem
!
elfogadtatni,
mert aki ezt
kényszerül lemondani a
meren
Nem,
;
nem
lehet
tehát azt a kellemetlen,
rabimus.
A
De
nem
fizika
ez
szinte
s
a fizikai elméletek-
megmagyaráz-
s összefüggésüket kimu-
szerény
könny
is,
de sokakra nézve
tudományos világgal elfogadja, több nagyzó, modern gondolatról mondania fleg arról, hogy le kell neki volt
meg
mechanikai elmélettel
a világot
is,
is
lényegét
lehet
a
magyarázni a
világot.
azzal megmagyarázni. Ismételnünk kell
feszélyez bevallást: adja nyilt
meg
Ignoramus
et igno-
a világ megértését!
bevallás
által
viszont sokat nyerhe-
hogy határozottabban ismertük föl a természettudományos ismeretnek határait. Rászoktunk szigorú ellenrtünk
;
azt nyertük,
zés alá venni a következtetéseket,
melyekkel az adatok alapján a
konkrét ismert világból a metafizikai világba szoktak átrándulni s illetéktelen állításokkal a vallási
rég
még
divat volt, de
S mit kutat
téren
most már
is
illetlen
a történet? a tényt, az
zavart
okozni. Ez
nem
viselkedésnek bélyegzik.
eseményt
s az
azok közt
az
emberiség
való összefüggést.
Az ó-szövetségi életében
A tik
szentírás
tények a történeti kritikának velük s az
s
természetfölötti
föllépett
az evangéliumok
tényeket
szemeink
állítják
elé.
tárgyai; tehát bátran foglalkozha-
feladata lesz a tényeknek történeti bizonyosságát
Kutassa tehát a történet a tanúskodásnak, mely a természetfölötti tényekért sorompóba lép, hitelességét, a tanúknak
kideríteni.
megbízhatóságát, az tatta,
hüvelyezze
téneti eljárás
ki
okmányoknak romlatlanságát a tanúskodásból a tényt.
s
ha ezt kiku-
Ez methodikus,
tör-
; :
385
A hanem
azonban sok képviseljében nem
történeti kritika filozófiai
föltevésekbl indult
kritériumokat
ki s
így
tett,
állított föl,
kritériumokat, a tényeknek a priori való megitéle'sére. Ez
filozófiai
az eljárás
magában véve
thodusnak. Hegel szavait
esztelenség
és
fittyet
félre lehet érteni,
is
hány minden memikor azt mondja
„was das blos Geschichtiiche, Endliche, Aeusserliche die hlgen Geschichten wie profáné zu betrachten,
dass Wissen gemeiner,
wirklicher
az egész
hiszen az
Úr föltámadása
mely bizonyosan elbeszéléseket
Geschichten
evangéliumot
az elvvel
gemeine,
„eine
hithez tartozik.
a
nem venné
nichts an."
ócska vashoz
az
wirkliche
Hegel
Ezzel
dobhatnók Geschichte",
az
tehát
valóságos történeteknek,
bolikus magyarázatokban párologtatná
sind
betrifft,
den Glauben geht
s
evangéliumi
azokat szim-
el.
Strauss Dávid szerint a történeti kritikának az elve ez legyen
„ami
nem
hihetetlen, az
történt
radikális elv, de a történelmi
meg."
tudomány
:
Ez igen gyönyörséges és ilyesmit
el
nem
ismerhet.
sohasem volt történeti elv, már csak azért sem, mert rendkívül relativ érték álláspontra helyezi a szemlélt. Nem is kell itt arra gondolnunk, hogy az indiánok mit tartanának hihetetlennek, mit nem arra a kesre sem kell hivatkoznom, melyet a francia akadémia a múlt században anyóka-mesének deklarált, 300 szemtanúval szemben jellemzésül elegend megemlíteni azt, hogy ez nem történet, hanem mer dogmaíizmus. Dogmatizmus az is, ha a racionalisták ezzel a dilemmával mennek neki a szentírásnak: ha az evangéliumok történeti okmányok, ki kell bellük Az
ilyen
elv
;
;
ha pedig azt a szentírásból nem lehet eltáakkor a szentírás nem történeti okmány. No hát történelmet így nem lehet nyomozni, mert az világos, hogy aki racionalista föltevésekbl indul ki, az rationalista eredményekre jut. Tehát minden hatalmasságnak elismerjük a jogkörét s meg-
selejteznünk a csodát
;
volítani,
hajlunk
mányt
tekintélye tiszteljük,
eltt, de
csak
becsüljük, de
történetet nagyra tartjuk, de
telünk benne s mikor így
ugyanakkor megóvtuk kességét
is.
A
dományt nem nek történeti
nem
adatait,
Prohászka: Föld és
ég.
methodust
A
természettudo-
össze filozófiával; a
nem dogmatizmust
s
szabályoztuk
e
tudománynak
a
határszabályozás
tudományos
tanít,
közt.
zavarjuk
a szentírásnak szavahihetségét
szentírás
lógiai részletezésbe
határai
nem
alapján,
fejtegetéseket
elegyedik, de
hol tényekrl,
nem
is
tisz-
határait,
és
illeté-
természettuad,
kozmo-
ugyanakkor az emberélet-
átélt
dolgokról van szó, tör2d
386 hséggel
téneti
els sorban azokat
közli s
a tényeket
elénk,
állítja
melyek a mi ismeretünkben a
mint félreismerhetlen eseményeket,
természetfölötti rendnek oszlopai és kritériumai, értem a csodákat.
S
el
nem
fojthatom
modern
kivált a
világ
magamban
a csodákat mint az isten kiáltó
A
csodák tz-oszlopok
melyek az
mveit
Isten
érthetk
Ha néha nagy
életében.
és
Úr Jézusnak életében
:
helyezkedméltányolni
metafizikai éjében,
A csodák
fizikában
ért-
a történetben, az emberiség
sok csodával állunk szemközt, mint a
zsidók kivonulásakor Egyptomból, az
s
azokat
ha
az emberiség
megvilágítják.
hetetlenek, de annál inkább
tekintsék, kérem,
:
pusztában
szavait a
jenek a csodák korába s körülményeibe, akarják.
melyet
figyelmeztetést,
a
gondolkozóihoz intézek
vagy
gondolják
Illés
prófétának s végre
csodák észszerségének
e
el
melyben egy népnek, tudatlansága, fanatizmusa, romlottsága sötétlik ennek megvilágosítására, e nyers, lelketlen tömegnek megmozgatására, a szellemnek e sárözönben való meghonosítására, mely formát, életet s erényt teremtsen az alaktalan molesbe, ezért ragyognak, íznak a csodák tzoszlopai ezért hangzik rémemegítélésére azt a sötét, borzalmas háttért,
st
emberiségnek
az
babonája,
;
;
sen, de tiszteletet parancsolóan
ben.
A modern
kor gyermeke
alatt ellenszenvvel
magának
zen
tekint a
történeti
szavuk
kiáltó
a
világtörténelem-
természettudomány benyomásai
a
csodákra
érzéket
s
ajánlom neki, hogy szerez-
;
ne irtózzék
a
metafizikától
s
hogy elvész ellenszenve. Ezek után kifejtem, hogy mi a szentírás els fejezetének
tapasztalni fogja,
tartalma.
A és
szentírás
Teremtjére
kivül van,
amint
nem
A
lett
végtelen
s érti
lénynek
bizonyos
amint az Úrnak
s
mvével,
„látta az Úr,
szentírás a világnak ezt
nek mondja, hívja,
gondolkozó észt mindenek okára hogy a föld s minden, ami istenen
fejezete a
hanem
örök,
isten akarta
volt elégedve
a
els
utalja; tanítja,
alatta a
fölfogásunkat meghaladó
jónak
hogy
s
látszott,
úgy
ki
lett,
meg
is
jó."
a metafizikai viszonyát teremtés-
semmibl
érthetetlen
kezdetben
való
melylyel
A
végtelen
titok.
A
alkotást.
aktusa,
a lét
teremtés
világot is
az,
létbe
ha
azt
hogy micsoda önmagában s ha látni kívánod valóját. Látni nem láthatod, de tudod, hogy van. Ez ell a metafizika ell nincs menekvés az örökkévaló s a végtelen az idbl s a térbi merednek ránk, melyeknek analógiájából alkotjuk meg az örök-
kutatod,
;
;
387 kévalónak
végtelennek
a
s
magában fölfoghatatlan, szer fogalom, melynek kell
lennie,
fogalmat
fogalmát.
Jóllehet
a
tehát
végtelen
azért mégis ránk
erszakolja magát. Észtárgyáról tudjuk, hogy van, látjuk, hogy hasonlóságokból csinálunk magunknak hozzávetleges
nem
de valóját
róla,
észszer gondolkodástól követelt e mást, ami csakugyan észszertlen de
titkot,
A
világot.
az
teremtés
fogadja
nem
el
az
magának
választ
titok nélkül
;
Isten teremtette a
nem
értjük föl. Aki
lehet.
a végesnek a végte-
lenhez való viszonya. Lépés a metafizikából a fizikába. Valamikép kell
beállítani a végest a
fejezzük
ki
S hogyan
a függést.
Mi a
végtelenbe.
teremtés
viszonyával
be mások, kik a terem-
állítják
nem akarnak, a végest a végtelenbe? azt mondják, hogy a véges a végtelennek része. Mily durva, esztelen fölfogás. Mi azt mondjuk, hogy a véges a végtelennek szabad alkotása tésrl hallani
mily szellemi,
A
metafizikai gondolat ez!
lelki,
teremtés következtében a világ bár Istené
még sem Ö. Minden nemcsak
a formai tökély,
nem
van, de
az.
akaratát így fejezi
hanem
Ez az
ki,
t.
i.
a
s
belle
való,
még
pedig
tle származik,
tökéletessége
lét
is; ez mind tle hogy gondolatait és
tartalma
Isten sajátossága,
a világ létrehívásában. Valamint a szó-
noki eladásnak, melyet hallgatunk, összes értelmi tartalma, nyelvi
szépsége a szónoktól van, bár az eladás, mint
nok maga, hanem a hang hullámzása önmagát a teremtésben. Van azonban
:
nagy különbség; mert
nem
alakítja
hanem
de az anyagot
hanem
a
lét
is
adja
nem
a szóIsten s az
szónok a levegt nemcsak az alakot, az egész valóság nemcsak a formai tökély,
Isten teremtése közt
teremti,
m,
úgy fejezi ki az a szónoki eladás
;
;
tartalma szerint
míg az
is,
a
Isten
az Isten szava.
Ez a szolid szó térben és idben „hangzik", bár az Isten nincs térben sem idben, nincsenek részei, nincsenek különálló mint aktusai, benne minden egy; olyan Ö, mint a szükségesség, a metafizikai igazságok mindenben van, de nem kiterjedésképen, ;
gondolata, úgy van mindenütt, mint az egyszer-egy. A világ az az képe; nem maga az Isten, hanem csak öltözete s takarója.
E
jól
fogalmazott, értelemmel,
szóban van kifejezve az gondolatát és akaratát
Isten
meg s
ervel
gondolata és akarata.
ellátott
Aki az Isten
akarja ismerni, az forduljon a termé-
szethez, hallgassa az Isten szavát.
egy felsbb, fölségesebb
tartalommal,
Van azonkívül
egy
más
szó,
kegyelmesebb gondolat és akarat, 25*
de
388 ez kizárólag
az
világrendben
erkölcsi
csak alapozásul használja
ezt
s
áll
fönn
a természetet
s
kinyilatkoztatásnak s természet-
rendnek hívjuk. Ezek a nagyszer kérdések mind a theologiába valók, mely a természetbl is meríthet fényt s irányítást, hogy a Teremt nagyságán s mvének fönségén eligazodhassék s bizonyára meg nem bánja, ha e forrásból is meríti inspirációit. Annál könnyebben nélkülözheti majd a mózesi kozmogoníának természettudományos tartalmát s túlad az egyes napoknak olyatén magyarázatán, mely a napnak mvét a világalakulásnak valamely mozzanatával azonosítja. így pl. nem fogja azt kutatni, hogy Mózes a teremtésnek melyik történésérl érti azt, hogy világosság lett az els napon. Nem fogja azt kutatni, vájjon a föld kigyuladását érti-e
fölötti
vagy
els
napvilágnak
a
Nem
átszürönközését.
fog szimatolni
melyekben az Úr Mózesnek kinyihogy mi a fény s nem fogja elhinni azt, amit Baltzer állít, hogy a világosság alatt az els napon Mózes az imponderabiliáknak aetheri részét érti. Nem ereszkedik majd bele annak vitatásába, vájjon a világosság a nap eltt lett-e s épp oly
csodálatos
reveiációkat,
fizikai
latkoztatta volna,
kevéssé szegdik Reusch hívei közé, aki a szentírás verseibl azt hozza le, hogy „Gott hat bewirkt, dass die Erde, schon ehe sie in ihr jetziges Verháltniss
Dieses Licht war
.
.
,
zur Sonne gesetzt war,
so beschaffen,
erhellt
brachte Vegetation bei demselben existieren konnte."
Natúr 155.
wurde.
dass die von Gott hervorge(Bibel
und
1.)
harmadik napot a mi theologiánk nem úgy magyarázza majd, hogy akkor kezddött s végzdött a föld domborzatának
A
kialakulása s azontúl csend s háborítlan rend volt a föld
Azt sem
vitatjuk majd, vájjon a flóra
összes soraiban, s azon
sem
Ádám
egyéb, mint
adja az embernek, hogy nélkül,
hogy az
mondanom
A
az ötödik s
nem
volt
egyik viziója, a
élet titkát s
negyedik
Mózes, illetleg
túl
fejldés?
melyben
csodálatos
flóra
A az
általa
színén.
fejldött-e ki
harmadik nap Isten
értésére
alkottatott a
fejldését érintette volna. Ugyanezt
hatodik napról
nap fejtegetésében
Ádám
harmadnapon
a geocentrikus
kell
is.
nem
vitatjuk
majd,
vájjon
vagy heliocentrikus asztro-
nómiának híve-e. Aki azt a genezis nagyszer fejezetébl ki nem olvassa, annak úgy sem lehet azt megmagyarázni. Az írás mindig úgy beszél, hogy a föld áll s a nap forog, s hogy a föld miatt
;
389 van a nap, hold és a csillagok.
A
a teremtésrl, ki ezt a földet oly
lagokat oly kicsinyeknek
látja,
világa.
embert oktatja napot, holdat, ki
itt
a földön
Több theologus
ki
csilél,
állította
hogy a föld csak a negyedik napon lépett abba a viszonyba melyben most áll addig tehát a világosság sem volt
a naphoz, a
s a
embert,
azt az
küzd és meghal, kinek e föld a azt,
szentíra's az
nagynak
;
nap világossága
s az est és reggel
beszél, csak képletesen lalás,
értend.
is,
mert e szerint a mózesi elbeszélésbl
az aggregáció
az
melyró'l
folyton
írás
Ez igazán igen érdekes
állásfog-
formálhatnánk
érvet
elmélete mellett.
Az aggregáció elmélete szerint a bolygók összeverdhettek tömegekbl, melyeknek nem kellett a nap stömegébl kiszakadniok, hanem a mindenség végtelen ösvényein kóborolva találkoztak s a nap vonzási körébe kerülve, bolygóivá lettek. Valóban ez is gyönyör gondolat s igen szépen magyarázná a bolygóknak fizikai különbözségét, melyet újabban nagyon hangoztatnak s a mechanikus Kant-Laplace-elmélettel szemben érvényesíteni iparkodnak. Említettem már, hogy ez az elmélet csak akkor szerez majd nagyobb érvényt, ha az egyes bolygóknak s a bármiféle
holdnak
fizikájáról lehull a
mostani titokszerségnek
De
leple.
ki
hogy a genezisben ki van nyilatkoztatva az Pedig Reusch s más theologusok alighanem így értik azt, hogy a föld nem függött mindig a naptól volt tehát id, mikor más pályákon haladt s a nap nem fogta
merné
azt gondolni,
aggregációnak elmélete?
még
le
!
a földet vonzási körébe.
elméletét, de a szentírásból azt
taniok,
egyszeren
azért,
Tlem nem
valamikép hozni
nem szabad bizonyínem akar asztronómiai
mert a szentírás
állításaiból
keztetésben semmiféle bizonyító
aggregáció
lehet s
kinyilatkoztatásokat közzétenni s következleg, ezt
az
tarthatják
vagy azt a
er nem
tant,
ha az
le
is
lehetne
ilyen
Természettudományos tartalmat keresve a genezisben, a írás tekintélyének is ártottak s a
követ-
rejlenek.
szent-
természettudósoknak ellenszenvét
magukra uszították. Viszont a természettudósok is hozzászoktak a gylölködéshez s az írás értelmezknek hibája miatt magát az írást akarták hitelétl megfosztani. Ez is, az is betegség. A tudois
mány, legyen az theologia vagy geológia, lassan-lassan átesik a gyermekbetegségeken s csak azután nyer határozott s megállapodott tipust. Míg a vajúdásokon át nem esett, addig tartózkodva fogadjuk állításait s ne vegyük készpénznek tanait, de ne is elle-
390 nézzük, ha
nem ütköznek
más igazságokba. A
bele
határozatlan-
ságnak stádiumában megeshetik velünk, hogy sokáig
ki
téve kínzó bizonytalanságnak
látszólagos
le
a
leszünk
terhét,
az az ellentmondás ujabb álláspontra segítette
mányt, ahonnan a szétágazást
összhangba
terelheti.
s az
Találóan
Döllinger: „Tiefer graben,
ellentéteket
szépen
és
emsiger,
etwa furchtsam zurückweichen,
wo
wenn
Flucht ergreifen,
gehaltener Satz
chung
dem
in
mondja
nézve
erre
und nicht rastloser die Forschung zu unwillkomist
die Signatur des áchten
scheu
dialektischen
sich zu verflüchtigen scheint,
Processe
Untersu-
seiner
oder eine vermeinte Wahrheit
irrthum sich zu verkehren droht. Jenen Wilden wird
nicht gleichen wollen, welche eine
ohne
tudo-
egységbe
und ángstlich den Fuss auf eine Natter getreten wáre und die ihm einmal ein bischen für unantastbar
Theologen. Er wird nicht gleich zurückziehen, als ob er
a
föl
felsó'bb
prüfen,
menen Ergebnissen führen möchte, das
in
viselnünk
;
maga és
kell
el
melyet megoldani nem tudunk. Ez a kín önmegtagadása; bántja t, de nem lohasztja tudós embernek tovább dolgozik s lehet, hogy megéri, hogy buzgalmát azért
ellentmondásnak a
s
Eklipse
er
doch
können,
sehen
nicht
Angst zu gerathen für das Schiksal der Sonne. (Die Ver-
in
gangenheit und Gegenwart der kath. Theologie.
27.
Hasonló
1.)
csakhogy más irányban, intézhetünk a természettudósok cimére. Türelem, kimélet, törekvés és kritérium kell a tudománynak, s akkor míg egyrészt az igazságot fel nem adja, másrészt a intelmet,
nem
vallást
sérti.
nem a tudomány. Nem kicsinyhanem mély meggyzdésbl és tapasztalatból. Nagy dolog a tudomány s önmaga ellen vét, aki kevésre becsüli vagy a tudományszomjat magában nem éleszti. De azokra a kérdésekre, hogy honnan és hová és minek, a tudomány ma épp oly
A
lésbl
mondom
kevéssé ad leges
ad értelmet az életnek,
vallás
ezt,
feleletet,
állapotokról,
mint kétezer év eltt. Kioktat ugyan a tényföltárja
látkörök magaslatára,
az
ellenmondásokat,
fölvilágosít
érzékeink
de hogy hol és hogyan kezddik a világnak
s
bolája s hová görbül e csodálatos vonal, arról sítást.
Se
baj
;
ha
tiszteljük
erkölcsi világunkban folyton
azokat a nagy
fölvetdnek
s
kiemel
az
életnek para-
nem ad
fölvilágo-
gondolatokat,
minket
tágabb
tanúságáról,
relativ
a
melyek
végtelennek
örökkévalónak jegye alá állítanak; ha meggyzdünk arról, hogy az életnek értéket csak az Isten s a felebarát iránti szeretet
s az
391
ad
s az
Istent s egymást szeret lelakkor a tudománynak lángoló tiszpárosítjuk majd az élet mvészetét, mely örök forrásokból
emberiség tökéletesedése az
keknek közössége teletével
felé
halad
:
merít eszményeket, s iparkodik megvalósítani azokat.
seknek
célja
harmonikus
itt
a
földön
lét
s
benne azontúl az
az
Isten
gondolatai élet virága,
E törekvé-
szerint kialakított,
a boldogság.
;
XIX.
A A
szellemek oszlása.
mózesi teremtés-történet, mint kimutattam,
megvilágí-
uj
nyer azoknak a csillogó
tást s ugyanal
is
modern gondolatoknak befolyása
melyeket eddig a föld
alatt,
Úgy
kulásáról s az élet fejló'désérl kifejtettem.
gondolatok gyzelmes, diadalmas
utat futnának
látszik,
be
;
mintha a
szorítanák visszafelé a bizonytalanságok s a metafizikának
A modern
lyába. s
árán, de
bár félreértések s animozitások
ert
vesz
nézetek az
vallási
hitet
homá-
világnézetre tagadhatatlan dönt' befolyásuk volt
nekik tulajdonítandó a korszellem igézete
ala-
mintha e
az
embereken
uj
világosságban
mikor
s
egészben véve
mégis
materialista
látják,
elmaradt
A
iránya.
s
haladás
hogy bizonyos fölfogásnak
naiv
bizonyulnak, csakhamar készek ezt az Ítéletet megkülönböztetés nélkül mindenre kiterjeszteni, ami vallásnak neveztetik. Hatásuk tehát az emberiség lelki világában bizonyos idegenkedésben s bizal-
matlanságban nyilvánul a vallás letet
s
nevezetesen a kinyilatkoztatás
tanulmányoznunk kell bontanunk, hogy elemeire
E
befolyást
s
a
nyomában ébred
tisztán Ítélhessünk
ség természete, mint a vallásnak tárgyi értéke
érzü-
úgy a jelen-
A
fölött.
iránt.
vallástalan
elsrangú alkotó eleme s mint ilyen már magában is megérdemli érdekldésünket de különben is bevallom, hogy mindezek a fejtegetések tulajdonkép a világnézetnek tisztázását célozták. E fejtegetések elttem csak oltárlépcs számba mentek, melyeken fölhaladva, meggyújthatjuk már a legfbb ismeretnek s vagy
áramlat
vallásos
a
egy mindent összefoglaló
s a
dést
egyik
világnézetnek szent lángját.
tudományos geológiai
az volt, hogy
meg akartam
korszellemnek
világítani a geológiai
fejtegetéseket
Célom nem hanem
írjak,
tanokat a természetbölcseletnek
kereszténységnek fényével. Mindezek után a legfontosabb kér-
tzöm
ki,
mely abban kulminál, megegyeztethet-e a keresz-
393
modern
tény vallás a a
világnézettel ? Föntartható-e
még
a szentírás
modern tudománynyal szemben? S miben áll az a megrendülés, mondjuk változás, melyet a modern ember vallásossága
vagy
szenved ?
Mindenekeltt arra a feszültségre
figyelmünket
kell
fordí-
tanunk, mely jelesen a múlt századnak közepétl kezdve egyrészt a keresztény érzés, másrészt
természettudományok közt lábra
a
kapott. Valamiféle idegenkedést s
vennünk a
reményekben
iránt táplált
volna
föl
emberiség
az
találjuk
föl.
elhomályosítani készülne. Sokaknak
vívmányai
további
s
Mintha
csillagzat
uj
mely
látóhatárán,
szellemi
lehetett észre-
melynek okát a termé-
gyzelmes elhaladásában
ismeret
szetes
bizalmatlanságot
természetfölötti hittel szemben,
szemeiben
el
a
kelt
fényt
régi
homályosult
is
nem ugyan az uj fénytl, hanem a helytelen fölmely kísértetbe jutott a régit becsmérelni s az ujat egye-
ez a régi fény, fogástól, düli
fényforrásnak
tartani.
becsmérelnie sem az ujat;
kettt a maga s
saját helyére s
megtarthatták volna a
Mi
mány
Pedig
volt
kellett
szabad volna
sem
a régit
állítania
mind-
akkor örvendhettek volna az újnak
régit.
gondolkozunk; nekünk a kinyilatkoztatás
így
is,
a tudo-
kincs és fény!
is
Fény, verfény a tudomány;
munka,
értelmi
nem
hanem be
melyet
végzett!
óriási
s
tiszteletreméltó az az
Elragadtatással szemléljük,
mint
nagy gondolatait, mint válik kezei közt gondolattá hegy, réteg és kszirt s életté fakéreg és kövület; titkos hieroglifek merednek rám minden oldalról, melyek Fénynek, az szemeiben betkké, gondolatsorokká változnak teremtésrl az
sikerült neki leolvasni a
Isten
!
verfénynek mondhatom térfoglalását!
Hová
lesz ez uj
hat napjával s csendes
verfényben
Teremt
a
természettudományos fölismerésnek e fényben
ünnepl
a
szentírás
szabbathjával ?
kozmogoniája
Hová tnnek
el
a
nap munkájáról? Gyermeki elbeszélései a „legyen" szavával fényt derít, azután „ers-
leírásai a hat
Istenrl, ki
séget" épit, az „ersségre" rátzi a napot, holdat nappali s
éjjeli
óramutatóul?
Mennyien voltak, kik e fönséges két okmány közt, a tudománytól elvesztették a hitet, vagy a hittl megvetették a tudomá-
mányt Hányan s okmányát, a !
fölfogása szerint
voltak, kik helytelen
rendszerüknél
fogva a
hitet
tudományos könyvnek nézték s a népek induló és az emberiség nyelvén beszél szent-
bibliát,
394 tudományos, geológiai, kozmogóniai, vagy asztronómiai Mindezek megfeledkeztek arról, hogy az élet nem a tudományban, hanem annak a nagy, erkölcsi föladatnak megoldásában rejlik, amiért az ember él, s ennek az
írásnak
fejtegetéseket tulajdonítottak
erkölcsi föladatnak az
!
irányítója
keress benne tudományt;
nem
és
Ne hogy tudós légy ; keresd keresd azt, hogy miért élsz s vezérkönyve a szentírás.
azért élsz,
benne azt, ami után szived vágyik, minek s hogyan élj? Ha e nagy vezérelvet kezdet óta szemeltt
tartjuk,
végtelen
keser harcot kerültünk volna el. Ha e határvonalat a tudományos ismeret s az emberiségnek theologiája közt megvonjuk,
sok,
nem hullt volna le annyi lélek reményének koszorúja porba s nem szállt volna lelkükben nyugvóra a keresztény hit csillaga.
s
remény a legnagyobb érdek, hiszen bellük fakad a megnyugvás s a boldog élet. Ezért a nagy érdekért mondjunk le inkább a tudományról, ha meg vagyunk gyzdve, hogy a modern Pedig a
a
hit s
tudománynyal az örökkévalóságba irányuló
mondjunk
a tudományról, mert
le
összes
meg nem fér; nem boldogít-
tekintet
kincsei
naggyá az embert. Vagy ha azt tenni bn volna és istenkáromlás, hát keressük föl azt a szempontot, melyre hatják s
állva
nem
tehetik
egymásba
tudománynak
folyni látjuk a
csodálatos köreit, azt a
két
s a vallásos életnek
melyet két fénysugár
kört,
sugara
egyikét az észnek, a másikát az Istenszeretetnek le
azt a
ír
le,
az
vágjuk
s
szentségtör kezet, mely hogy az egyiknek fényét növelje,
a másikát kioltja.
Hogy e kérdésben világos fölismerésre szert tegyünk, tekintmeg azokat a szellemi mozgalmakat, melyek vagy a tudományt vagy a vallást félreértve, egyoldalúan indultak meg s nem áldást, hanem átkot és zavart hoztak ránk. Elször is meg kell említenem, hogy voltak jóindulatú, de
sük
túlzó, szellemi tatást féltve,
a
belül,
tudománynak
a világról
tévtanoknak tartották.
mány
közt
s
nézeteit
Voltak,
ellenkezést a
világnézet közt.
kik
örvényt
átestünk
fejldtek az
a
dolgok,
s az evolúcióról
láttak a
tudomány haladása
Mondom, hogy
voltak ilyenek
az
els összetzések
onnan van, lázán
inkább a vén óriások, mert hiszen az
uj
s s
;
a
hit
a
s
tudo-
keresztény
remélem, hogy
késbb nem
nincsenek többé, de bizton tudom, hogy ennyire
melyek a kinyilatkoz-
áramlatok az egyházon
lesznek.
Hogy
hogy szerencsésen
fiatal
óriások
vagyis
irányzatokkal öreg emberek
395 ellenszenveskedni,
szoktak
már lehtötték
óriások
vén
a
lázas
fejüket s olcsóbban kezdik adni kizárólagosan egyoldalú teóriáikat;
hogy késbben teljesen megértik legalább tanítványaik a modern tudomány igényeit. Az egyháznak hivatása régen úgy mint most ugyanaz: a vallásos élet nevelése; e minségben jár a népek élén, ne hintsük e félreértések töviseit lábai alá. Szövétneknek akarta t az Úr; ne borítsunk homályt biztató, enyhe reméljük tehát,
uj
eszmék nem
értése, az
elfogultság, az
gondolkozás,
maradi
olajmécsére. Értelmetlenség,
kor szükségleteivel való megismer-
uj
kedésnek hiánya az a véka, mely alá a keresztény igazságnak szövétnekét kritikus korokban rejteni lehet.
Az igazság
régi s az
marad, de az igazság fölértése, az esz-
mék, gondolatok, nézetek, irányzatok változnak akkor, mikor a tudomány latnak. szati
Ily
kilátásokat
uj
gondolat-forduló
például
volt
nyit
a
;
s
változnak kivált
az
emberi gondo-
Kopernikusi
csillagá-
modern geológia és az evomozgalmas idkben, mikor az
rendszer; ilyen gondolatforduló a
lúció gondolata.
forgalmas és
Ily
egyik rész körömszakadtáig ragaszkodik a régihez, mikor ráesküszik a
hagyományosra
s
pedig vérszemet kapva
nem fogad
semmi
el
ujat,
szenvedélylyel
szenvedélyt
sen törtet elre és reformokat sürget;
a
a másik rész
cáfol
le,
túlzások ugyan
el
lelke-
nem
hogy meg nem maradhatnak. Az szinte, komoly, egyházi tudomány csakhamar fölismeri az idk szükségleteit, észreveszi az eszmék sodrát, s foglalkozik maradhatnak,
velük.
de az
is
Komoly munka
bizonyos,
tudja tartani az igazságot a pá-
után szét
magtól
tosztól, a hüvelyt a
kikezdés
s a
gondolatoknak határozatlanságai közt
hogy se ne tagadjon
mindent,
se
tani s örüljön
behatolása
gondolatnak
a
uj,
vegyen
ne
dent; ne ragaszkodjék fölfogásokhoz,
uj
helyes irányt,
készpénznek min-
melyeket fölösleges föntar-
eddig
ismeretlen régiókba való
fölött.
De ne haragudjunk nagyon azokra buzgalom
bizonytalanságai s az
eltalálja azt a
s
a hév
kik
elragadott, s
a
a thologusokra, kiket a féltett
hit
animozitásával
modern tudomány ellen azokra se nehezteljünk, tózkodva a modern gondolatoktól, ósdi nézeteik mellett léptek a
tottak s várták,
;
hogy mikor
kel
föl
újra az
kik tarvirrasz-
tudományosságuk-
nak lealkonyodott napja. Ne nehezteljünk rájuk s ne vessük meg ket, st inkább méltányoljuk kitartásukat és hségüket. Volt nekik sok okuk, hogy miért bizalmatlankodjanak s még több
396 okuk, hogy miért zárkózzanak
el bizalmatlankodtak, mert meggondolatok álltak eléjük, s elzárkóztak, mert a modern gondolatok egyház- és vallásellenesen voltak kihegyezve. A tudo-
lepen
mányos mozgalom tzzel lépett ségben lichen
;
uj
föl,
Baltzer.
oly fiatalkori
volt,
hogy fejletlenségének nyersesége vad szenvedélyes-
hitetlenségben
s
Qlaubens
rohamos
oly eró'szakos és
ist
„Die Zerstörung der
nyilvánult.
christ-
das Pathos der Wissenschafft", mondja találóan
Nagy gyöngeség, de eltagadhatatlan tény A tudomány tempóban s bizalmat ébreszt józansággal fejldhetett !
mérsékelt
volna, de az érzelmeket
animozitása s a
szenvedélyeket
s a
századnak oktalan
kölcsönzött érdekességet
mozgalomnak,
a
ingerelte
a
irányzata,
öntötte
ez
tudósok
a
hitetlenség.
Ez
azzal a
le
pikáns savval a tudományt, mely izgatta a rossz szenvedélyeket s
számára
biztosította
az
alacsony
sikereit s az
utca
népszer
s
irányzatok szolgálatában álló
sajtónak
hogy honnan
komoly tudományba az efemer
magát
vette
a
méltatlan animozitás, okul
eszmezavarból
Az hogy
s a
csak
elfogultság mindenütt nagy
magát
valaki beleélte
bven, közéletben
föl,
hogy ez
is
s
az
szenvedély ösztöneibl vette eredetét.
nyítette a tovafejleszthet
is.
hozhatjuk
azt
S ha kérdezzük,
tetszését.
részben
s
gondolatot.
abból
származik,
meggyzdéssé kemé-
saját nézeteibe s
Elfogultság
mindenütt van
tudományban is, a természettudományban Mindenütt vannak forradalmi eszmék vagyis inkább forradalmi is,
igazságok, melyek a régi nézeteket ket szétrobbantják s uj világításba
igazságoknak mindenütt vannak
szettudomány történetében harc és félreértés vár.
Nem
hogy akik az
tudósok,
elfogadják az
uj
látjuk,
ledöntik,
ellenségei
s
hogy az
uj
aszerint
illet
a csinált
rendszere-
E forradalmi magában a termé-
helyezik a világot.
gondolatokra
ott is
csoportosulnak körülöttük a
tudománynyal foglalkoznak, azok
eszméket, a többi pedig, aki
nem
ért
hozzá, távol
magát tlük, nem aszerint történik a csoportosulás, hanem aszerint, vájjon okos mérsékletre vagy oktalan erszakoskodásra
tartja
hajlanak-e a szellemek.
Midn vas-darab
könyvet
1751.
hullt
le
Horvátországban
május 26-án a
égbl
s
a
zágrábi
nagy meteor-
konzisztorium jegyz-
az esetrl, a természettudósok nevették a szemkonzisztóriumnak együgységet, hogy jegyzkönyvileg konstatálnak egy lehetetlenséget. Még késbb is így ír egy vett föl
tanuknak
s a
geológus: „Dass das Eisen
vom Himmel
gefallen sein soll,
mögen
397 der Naturgeschichte Unkundige
1751
Deutschlands
selbst
Ungewissheit
herrschenden
geglaubt habén
aber
;
párizsi
Akadémia
bizonyított s egy
es nicht, eine
bei
der
damals
Naturgeschichte
und
Physik
Köpfe
der
in
wáre
unsern Zeiten
in
solche Márchen auch
mögen wohl im Jahre
glauben,
aufgeklártere
nur warscheinh'ch egy
viccel
kes
tudományos
ganze
fölött,
folyóirat
Municipalitát
zu
azt
durch
unverzeichiich,
es
1790-ben a
finden."
melyet 300 szemtanú írta
„Wie
:
traurig
Protokoll
ein
ist
aller
in
Form Volkssagen bescheinigen zu sehen, die nur zu bemitleiden Was soll ich einem solchen Protokolle weiter beifügen? Allé Bemerkungen ergeben sich dem philosophischen Leser von sind.
wenn er dieses autentische Zeugniss eines oífenbar falschen Faktums eines physisch unmöglichen Phánomens liest." íme a tudományos elfogultság szózata Ki tehet róla, hogy a meggy-
selbst,
!
zdés
nem
s az igazság
A tudomány mesének, ami
sokat
nem
egymást.
födik
már babonának és sokat tartott sem mese, ami valóság volt,
nézett
babona,
volt
csakhogy a hagyományos s divatos nézetekkel ellenkezett. Vannak, kik merészek s nem tördnek a meggyzdésekkel, de azoknak sehol sincs jó dolguk. Copernicus hívei, kik a ptolomaeusi szférák ellen hadakoztak, sok gúnynak voltak kitéve, nevették ket, no de mi haszna
Copernicus
sköd
volt?
A
rendszere,
hipotézisévé
szférák mégis
mely S mi a
fejlett.
letntek
s
kozmogóniában lesz,
helyükbe a
lépett
Kant-Laplace
ha valaki ez utóbbi
ellen lép
szándékozik majd, hogy a föld s a hogy hogy aggregáció által lettek, hogy a hold hegyei nem a föld soha sem volt hevenyfolyó, vulkánok, hanem jégkraterek? Mi lesz sorsa ez új Columbusnak? Ha nem is lánc és kötél, de bizonyára gúny és nevetség. S ez a régi elfogultság még egészen modern. Megengedem, amint már említettem is, hogy a theologusok
föl?
Mi
lesz,
ha kimutatni
bolygók máskép
lettek,
—
—
—
beavatkoztak természettudományos kérdésekbe tékességüket sok
oly térre,
hol
illetéktelen theologizálás ellen
mészettudósok
s
akarják
a
kötni
kutatást. Ezt
ahhoz, ha
protestáltak
szentírásnak
nem
s kiterjesztették ille-
voltak mérvadók.
méltán emelték
föl
korai és
theologusok
hogy a népszer kifejezéseivel
az ellen,
A
szavukat a a
ter-
meg
szabad
semmiesetre sem volt szabad tenniök. De mit szóljunk
a természettudósok
Vogtról, hogy
inkább
theologizálnak ? Jól
theologus
és
mondják
azt
misszionárius mint termé-
398 szettudós, mert ahol csak keire és
propagandát
lehet,
csinál
az
a theologiának
betör
atheizmusnak.
így
határvidé-
lesz a termé-
szettudományból tendencia, mely mindenütt kirí; így kapják Vogt mvei azt az utálatos mellék- és utó-ízt, mely eladásait élvezhetetlenekké
Ha
teszi.
Haeckel-nek
olvassuk a radikális
mveit, mindenütt kirí ténység gylölete. Mikor „A patak élete" ratikus Reclusnak
forrásokról
nem
értekezik,
fojthatja
el
vagy a szociáldemoka
tendencia,
a keresz-
c.
mvében
a kristály-
magában
a
következ,
nagyon is zavaros forrásra utaló kitörést: „A közép-kor siralmas századain át a szenvedés átalakította az embereket; torzképeket láttak ott, ahol seikre istenek mosolyogtak; a pokol tornácának képzelték azt a vidám helyet, mely a helléneknél az Olimpus lába volt. A fekete mágusok, sejtve, hogy a népek természetszeretete szabadságra vezetne, a Földet alvilági szellemeknek áldozták gonosz szellemeket, kísérteteket varázsoltak a tölgyekbe, hol azeltt driádok laktak és a forrásokba, melyekben a nimfák fürödtek. Az eltör vizek partján jelentek meg a kísértetek, hogy jajgatásuk a fák panaszos susogásával s a vizek tompa morajával vegyüljön ide gyülekeztek esténként a ragadozó vadak és itt leselkedett az ördöngös porkoláb a bokor mögött, hogy az arramenk hátára ugorhasson és megnyergelje. Hány „ördögforrás" van Franciaországban, melyet a babonás és „pokolmocsár" ;
;
parasztok rajta,
kikerülnek,
mint
(Reclus,
A
a hely
patak
semmi egyéb
pedig
vad fenségét és a vizek
élete,
7.
pokolit
nem
találtak
sötétzöld örvényét."
1.)
Mily máskép Ítélne Reclus a középkornak szellemérl, ha a
német Minne-Sángereknek
Provence troubadourjainak színpom-
s a
pás, mez-illatos dalait olvasta volna,
Szz
szemeire
s a
szarkalábban a
melyek a nefelejtsben a szent
sz.
Szz
saruira,
s a tejutban
a lelkek útjára ismernek.
Mennyi naivságot termelt a természettudományban az evolúciónak hatalmas
s
dani, jeles, objektív
nyomon
gyönyör
gondolata
tudósok
I
Naivságot,
merem mon-
nyomában, melyet Virchow
lépten-
üldöz s melyre vonatkozólag Entz Gyula legújabban Búza
János „Állattanának" bírálatában mondja, hogy az „átmenet" kifejezés a szerzknél nem egy esetben bizony nem egyéb puszta frázisnál.
S mivel Búza János
is
ritka
az átmeneti alakok fölfödözésében,
a
szerencsével dicsekedhetik
tle fölhozott további
két
!
!
399
következkép bírálja el. „Felesleges lenne állítás, hogy a kacslábúak s a lábaséppen oly naiv képtelenség, mint pl. az, hogy
átmeneti alakot Entz a
bizonyítanom, hogy ez a két
—
fejek átmenetek, a denevérek átmenetek az
emlsök
és halak közt."
emlsök
és madarak, vagy a cetek az
(Hivatalos
Közlöny, 1901.
3.
sz.
63.
1.)
íme a tudósok is naivak lesznek, ha hamarkodnak St a gylölködésig elfogultak lesznek. Példa erre a berlini filozófiai fakultás, mely dr. Spahn Márton, jeles katholikus tudóshoz, mikor az egyetemen a magántanárságot kereste, kérdést pápa csalatkozhatatlanságát a intézett, vájjon vonatkoztatja-e a tudományra is. Történt ez az üdv 1899. évében s a tudományegyetem elfogulatlanságának jegyében atheizmus, megvetés,
Ellenséges érzület,
hamarkodás, ez
zás, elfogultság,
tudósnak tott,
s ez a
mert a
kevélység, fönhéjá-
psychológiája sok modern
volt
psychológia a valódi tudományra rossz
kereszténység
—
indulatot
is
ködöt borí-
nem ugyan
látott
—
a
hanem a tudósokban. annak indulata nincs tudományban, Észrevette, hogy temetésre készülnek. Úgy is volt. A természettudomány egész vonalán egyre félreverték a vészharangot; kongattak és csendítettek;
a
fiatal
óriások
minden jellemzbb fázisánál mozgalomnak, végrohamra buzdították a haladás
a
ütni a világ fenekét s
egy-egy hipotézis
ragyogó
rakétája
fogás méltóságos, mélységes díteni akartak. lett;
nem
Csendítettek
temetésre,
egére, is,
tudományos Amikor
híveit.
készültek és csen-
de a csendítésbl húsvéti harangszó
hanem föltámadásra
szor készült csendíteni a
akarták
a keresztény föl-
emelkedett temetésre
ki
theologiának;
a
szólt.
A
geológia sok-
zoológia fleg a Dar-
winizmusban szerzdtette azt a „pompe funébre"-t, melyet hozzánk méltónak tartott; hiszen szerinte halott van az emberiség gondolatainak nagy házában; meghalt a gazda; a theologia embere
A majom-elméletet az animozitás dajkálta jóllehet hamar száradó emlin a majom-poronty emberré nem nhetett soha. A pathosz azonban törtetett tovább s credója
haldokolt,
majom
lett
belle.
;
valóban az Istentagadás
lett.
Ezeknek a folytonos támadásoknak, ennek a méltatlan, hamis vádaskodásnak
s
ellenségeskedésnek megvolt nemcsak társadalmi,
erkölcsi, vallási kihatása,
hanem
mély behatása
volt psychologiai,
a theologiának, vagyis inkább a theologusoknak lelkületére.
ségeskedés
ellenségessé
tesz;
a
rossz
indulat,
a
Az
ellen-
méltatlanság
400 elidegenít, visszataszít;
lealázása fájós
eszmék
tiszteli s
elfogulttá
is
tesz.
a legszentebb s a legfölségesebb
eszméknek
nagy távolságot, nagy rt szakít az az eszmék megveti közé s mondjuk ki nyiltan, A theologusok közül többen a psychologia
érzetet
kelt,
révén a természettudományok ellenségeivé lettek; ellenszenv dött ki leikükön a
tudomány
e
szakai ellen, s az
hideg gyanakodás a psychológiából
tekben
s
támadó állásfoglalásban
kilépett
félreértések schismát készültek szakítani
kereszténység
örökérvény
igazságai
kiegyenlítések mezejére; lázították, zést
A
zsörtöldések és
a természettudomány s a
Ködöt
közé.
st
tudományos néze-
s
jelentkezett.
borítottak
fordul
meg
a dolog, kiviszik
ságban ellenmondás
nélkül
egyes ágai és szakai
közt
papiroson
gondolni
a
megszakították az érintke-
theologia és természettudomány közt, s ha egyes
dókon
ver-
ellenszenv s a
sem
összeköttetés
azt,
lehet,
nincsen,
buzgólko-
amit a való-
hogy
a
tudás
hanem inkább
ellentmondás.
Azonban az érzések ez állásfoglalása nem tartós; nem is lehet az. Az emberiség nem tr meghasonlást leghatalmasabb érzései s legfbb érdekei közt. A vallásnak a tudománnyal ki kell békülnie.
Diszkreditálni a
tudományt nem szabad
;
nem
az
romjaiból
templomunk és oltárunk; ellenkezleg szomjazzuk igazságait s testvéri örömmel nézzük haladását. Ha tényleg téved, ha megfontolatlan, ha vakmer, ha az imént ecsetelt szilajsággal indul is meg útján s nagyokat gondol s még nagyobbakat mond: akkor ugyanaz a komoly tudományosság, ugyanaz a mély hozzáépült föl
széleskör tájékozottság, melyre a theologiának a természettudományban szert tennie kell, féken tartja majd az elbizakoértés és
dottságnak kitöréseit; de diszkreditálni az
egésszel
szakítani
s
alaprajzával,
homlokegyenest ellenkezésbe
magát a tudományt, vagy melyet
már annyi
adat
nagyon oktalan és éretlen fölfogásra vall. így tett a tradicionalizmus, mely hogy a fészkeld tudománnyal elbánjon, az észt magát akarta diszkreditálni s Lammenais-i szellemességet használt tévelyeinek fölpiperézésére. De mi haszna volt belle, még az „Essaie sur l'indifférence" parfümje sem volt elég a józan észnek és ítéletnek megtámogat,
állni
tévesztésére.
Elismerem azonban, hogy van abban valami hsies vonás, ha kimondjuk, hát vesszen az ész, vesszen a tudomány, ha a hittel
401
meg nem
valóságos
fér;
keresztes hadak halált
hívó
élethalálharcra
trombita-szó;
a
szomjúhozó szelleme; de
önfeláldozást
s
mind túlzás és tévely?! Joubert is monha a „tudomány" nem fér meg s nem egyezdott valami ilyesmit tethet össze az emberi akaratszabadsággal, akkor egy percet sem habozunk s eldobjuk magunktól az állítólagos tudományt, mert tudjuk, hogy foszlányokat dobunk el, nirvánát és fatamormit használ az, mikor ez :
ganát szakgatunk
datunk
nem
ténye,
vetjük.
de a szabad akaratot, mely közvetlen öntu-
szét,
egyéniségünk
kincse
méltóságunk
s
közvetlenül átérzett
azután
nem
zelótákat,
tudomány
a
s
hit
a hitnek teszünk vele
meg
ségnek hódítjuk
midn
a
írja
:
gondolat
szanék aknákat húzni nemcsak
tudomány
alá
is,
;
de ez az
tompa,
akár a
helytelen,
népek
célszernek
Veszeked
hanem
lát-
az ész
egészet, szakítsunk a
A
akár
filozófia,
fakardot.
alaktalan
a hitetlen-
veszedelmes
eljárás
ott
figyelmezteti a
a filozófiai tévelyek,
hatatlanul többet ártana, mint használna.
rossz és
óva
magaslatait,
hogy felrobbantsuk az
rothadt penészfészekkel
hanem
szolgálatot, is
mert
;
hitetlen filozófia lefoglalta a
mikor a
nem
de ezt az eljárást
összehasonlítására
Jourdain
világot.
eszejárását s megszállta a
s a
el
állít
az igazságot annál ragyogóbban kiemelje;
szabad átvinni a
koronája,
szembe a legfontosabb igazsággal s valósággal; azért a tévelyt el is vetheti, hogy
tévelyt
Itt
kimond-
s
mindig
skepticizmus a
theológia
zsoldosok
kezeli
e
használhatják,
lovagok megvetik.
A tudományoknak egymásra sokáig fog
sem
végs
a
természettudományos kifejlésüket;
nézetek
mindkét tudomány
fokain ellenkezésben látszhatnak;
mint simulnak
el
már gyakran
ellentétei,
nem akadunk meg
sítjük
gylöletes
ki
üdvös visszahatása
való
bizonyos,
mert annyi
tartani,
a
az
az
hogy sem a
nem nem
a
el
még
eddig
fejldésük bizonyos
baj;
írás s
látszatos
gyanúsításokká
érték
fejlik;
még
theológiai,
tudván
azt,
hogy
tudomány átmeneti
nehézségeken,
nem élehanem
ismeretünk hiányait,
türelemmel várjuk az igazság teljesebb ránkhasadását. Jól mondja idevonatkozólag
Whewel
:
„A
Szentírás
értelmezése
az
illet
természetesen senki se értse a
korszaknak fogalmaitól függ, (ezt dogmákról): így azután beáll az a furcsa helyzet, hogy akik a kinyilatkoztatást védeni akarják, hogy azok tulajdonkép nem azt, hanem saját egyéni nézetüket védik, amely ismét tudományos elhaladottságuk Hrohászka:
vetülete.
l'old és úg.
A természettudomány
haladása a Szent26
402 írás
több helyének
olyatén
fölfogását
télye az
alatt
szenvedne."
404. Reusch, Bibel
(History
Natúr 64.
u.
A természettudomány a theológiának;
t
segíti
of
hogy
inductive
the
az
a Szentírás tekin-
sciences
I.
I.)
ezentúl
is
nagy szolgálatokat fog tenni
szentírásnak
a
mely
eredményezheti,
eddigi értelmezésrl különbözik, a nélkül,
helyes
értelmezésében
mindazon pontokon, melyek a természet ismeretére vonatkoznak. A hittudomány, épp azért, mert tudomány, maga sem fogja lezárni a tudományos ismeret és behatolás útját; a zárókövet sehol sem fogja letenni fölséges alkotására. Ahol spekulációról és természettudományos dolgokról van szó, ott szent Ágoston lángszelleme is egyre keres, kutat tovább a nélkül, hogy valamely ponton beérhetné addigi munkájával, vagy más valakitl meg akarná vonni a szabad kutatás és fölfogás jogát. „Sokat kerestem, keveset találtam, is
szent Ágoston (Retract.
írja
a kevesebb van bebizonyítva,
111.
24.) s a
többi hypothetice
a
kevésben
odaállítva."
Tartsuk tehát nagyra a tudomány kultuszát, szeressük
s mozhogy a hitetlenségnek szolgálója hanem ellenkezleg tüntessük föl, hogy mennyire segíti kihámozni a természet mveinek hüvelyébl a gondolatot. Lesznek a tudománynak is kicsinyes, céhbeli elmaradásai; lesznek maradi,
dítsuk
el tlünk
telhetleg; ne
vádoljuk,
;
elfogult
mveli,
ideális tervrajzot
kik
inkább csak
nem
értik;
kalapálnak,
maltert
kevernek,
zajongnak, vizet és
de
az
homokot
hordanak; lesznek bizonyos korokban hitetlenked velleitások és rugdalódzások, de ez nem a tudomány, ez az indulat. Veit Stoss, nürnbergi mester köténye is piszkos volt, kalapácsa fabunkó volt, de azért a gondolat, szent
Lrinc templomának sacramentariuma,
gyönyör
filigrán
szép s
a
k
hajlékonyságot nyert a nyers munkától. így vagyunk az ideális fölfogás hiányának tekintetében a természettudósokkal; nem mutatnak néha érzéket a teremt is
de azért tényleg szolgálnak az igazságnak. korszakok viszketege is elmúlik, mint egy lázas, bete-
isten fölismerésére;
A
hitetlen
ges állapot s a
nézettisztulás
összeköti
lelkes ápolását a kinyilatkoztatás
szólóan ad kifejezést
e
természettudósoknak
és
a
alázatos,
fölfogásnak
természettudományok gyöngéd hitével. Ékes-
Daubemy
Károly,
az
angol
orvosoknak Cheltenhamban, 1856-ban tartott gylésén: „Remélem, elmúlt az id, amikor a természettudományokat azzal gyanúsították, hogy elmozdítják a vallástalanságot. Oly országokban, oly korokban, midn és ahol a hitet-
403 lenség járványszeren lépett a természettudósok
föl,
nem csodálkozhatunk
hitetlenkedtek.
is
Azonban
azon, hogy
ezt a tünetet
nem
tudománynak. A Teremt csodamveinek fölkutatása sokkal alkalmasabb a mély alázat fölkeltésére, mely a mely azt gonhit útjait egyengeti, mint a kevélység ápolására,
tulajdonithatjuk a
hogy nem szorul
dolja,
jöv
a természetfölöttire
.
.
Azt tanítja a
.
hit,
boldogok ffoglalkozása a végtelen Isten imádás és dfcséret-e az is, ha nagy törvényhozó törvényeit a Teremt mveit csodáljuk és kutatjuk? S ha ez így van, nem rejlik-e boldogságunk egyik forrása, az igazság után vágyódó lelkünknek egyik jutalma épp lelki tehetségeinknek olyatén kifejldésében, hogy amit most csak kutatunk és sejtünk s tisztába hozni végleg nem birunk, mindez tisz-
hogy a
életben a
imádása és dicsérete. De hát nem
Nem alkalmasak-e a természettudomámajd elénk? Azért alázat bennünk való meggyökeresítésére ? szakukat és águminden tudományokat; ne kicsinyeljük a pozitiv olyan a természettudomány kat nagy haszonnal mvelhetjük; földje, mint Kánaán, melynek minden vidékét, minden darabját mvelés alá lehetett fogni. Az izraelitáknak nem kellett Kánaánt
tán
áll
nyok
.
.
.
az
!
mveletlenül bitangjószágkép hevertetniök, volt
fertztetve elbbi
lakniok,
az
isteni
lakóitól,
azért,
.
.
.
mert földje
hanem mvelniök
kellett
törvényeknek engedelmeskedniök
s
meg
azt
és
munkájuk
zsengéit istennek ajánlaniok."
Meg vagyok gyzdve, hogy kozás egyre tágabb kölcsönös
tért
tiszteletnek s
kinyilatkoztatás
és
hódít útját
tudomány
a
tisztult,
ennek
a
tudományos gondol-
méltányos
egyengeti a
Részvéttel
közt.
tekintetnek és
tökéletes
harmóniának le majd
tekintünk
akkor azokra a félreértésekre, melyek az emberi szellem hirtelenkedéseibl származnak s egyfell az Isten mveit emberi méretekbe szorítják, másfell türelemmel sem birnak arra, hogy egyéni nézeteiket s
nehézségeiket
türtztessék
s
a
haladás
és
a
kiegyezés
lassú lépteivel közeledjenek a megoldások távoles pontja felé. Részvéttel fogunk akkor letekinteni azokra a hsködésekre, melyeket a könny fegyverzet, animozitással bven rendelkez tudomány magának megengedett, sajnálattal léptetjük el majd lelki szemeink
eltt a
szkkeblség
kétféle híveit
is,
az egyik
fajtát,
mely a tudo-
mányt félreértve, a talmit a színarannyal összezavarva, az egészre az anathemát mondta ki, s a másik fajtát, mely az anathemának erélyességével
sem
rendelkezett, miután
elvesztette lábai alól a hit26*
404 nek
Ez
talaját.
lógiának. Ez
a legszégyenletesebb képviselete a rationalista theo-
fél
tudomány bibliát s most
a
nem
a tudománytól s
kiütötte
a
szégyenében
ott áll
bízik a kinyilatkoztatásban;
rationalizmusnak
hatalom, a rationalista theologia.
elvi
s a bizalmatlanságot
kezébl
reszketeg
a
tehetetlenségében a nagy ész-
s
Schleiermacher,
Híven
kifejezi
midn
így
a lemondást
egyik barátjá-
ír
„Ha Ön
a természettudományok jelenlegi hatalmi állását s szemügyre veszi s azt látja, hogy ez a tudomány nagy világnézeteket alakít, ugyan milyen gondolat, mily sejtelem szállja meg lelkét; mit gondol, mi lesz theologiánkból, mi lesz evangélikus kereszténységünkbl Azt sejtem, hogy soktól kell megválnunk, sok mindenféle nélkül beérnünk, amit most még a kereszténység lényegének tartunk. Nem akarok a teremtés hat napjáról szólani, csak azt kérdem, ugyan meddig képes magát föntartani magának a teremtésnek fogalma, a természettudományos kombinációnak elretörtet árjával szemben, melynek mvelt ember ki nem térhet? ... Mi lesz akkor kedves barátom? Én nem élem meg azt az idt s nyugodtan fekhetem le; de mit szándékozik Ön s mit szándékoznak kortársai tenni ?" (Theologische
nak
:
terjeszkedését
.
Studien
u.
Nem
.
Kritiken. 489.)
sajnálatos,
így történik,
st
szégyenletes hangok és szózatok ezek? áll ha leszegezi gonha leenyvezi szárnyait
ha valaki helytelen álláspontra
dolatait a deszkához,
a
.
lépes-vesszhöz,
mely koporsója
nem
melyet
;
lesz,
de
tart,
amely
t
fogja
le.
„Infirmaeprovidentiaenostrae", gyönge, betegesgondolatok, melyeket
szk
a fölfogás írhat,
nem
aki
látköre
s
a Szentírást a
félelem inspirál.
a
bethöz
köti
s
a
csak az
Ilyeneket
természettudományt
ismeri.
A
félelem rossz tanácsadó
szettudományt a dolgozzék
theologiának
gzervel; betzze
betket, sorokat
;
állítsa föl
az
;
nincs mit félnünk
;
st
a termé-
elcsarnokában szívesen
az Isten
látjuk;
gondolatait, rakja össze a
Úr eszméinek
kifejezéseit
;
tárja ki a
föld rétegeit, mint összehajtott, elgörbült pergament-hártyát; elevenítse föl a régi flóra színeit;
got;
állítsa
támassza
össze kilúgozott csontjait,
föl
a megkövült állatvilá-
hogy nagy, minél nagyobb
fogalmat alkossunk magunknak az Istenrl.
XX.
Nagyrabecsülés és fegyverbarátság. Valóban képtelenség volna elgondolni, hogy a theologia elvbl megvesse vagy kicsinyelje a természettudományt vagy hogy elzárkózzék termékenyít befolyásai ell. Ellenkezleg meg vagyunk gyzdve, hogy a theologia rámutat a természetre, mint az isten képére s hogy fölszólít s lelkes érdekldéssel tölt el e lefátyolozott Isten-arcnak tanulmányozása iránt. Sehol sincs oly sára s a
természet
legtökéletesebb
gondolat
A
szeretetére,
az isteni
mint a
theologiában.
emberi
intelligencián
gondolatnak anyagba
teremtésben rejl gondolat fölszabadul
Az emberi
—
képes
ezt keresi
;
az
mindenütt,
mert
tüze.
lélek
által.
—
fölszabadítani
mert vére
rokona,
is,
;
az
isteni.
körülmények, melyek közt
hogy lehetnek
Említettem már,
a természettudományok
bizonyos ellenszenv támad az egyházban
mveli
ellen
ban
múlt század közepe táján
a
föl
földelt
emberi
az
királyleányt
elzárt
Szerinte a
ragyog
széles e világon az anyag-
lélek az egyedüli lovag, ki
ban rejl gondolatot
is
az
isten-képen,
alakjában
a természet tanulmányozá-
ideális kiindulás
s a
;
theologiának
ilyen ellenszenvrl beszélhetünk a renaissance korá-
sem
a
;
de azt
nem
róhatjuk
föl
sem
természettudománynak, hanem a tudósok
egyéni hangulatának és a közvéleménynek. Ellentétet mindenütt teremthetünk helytelen állásfoglalásunkkal, ott
is,
ahol az
semmi
ellentétnek
hetünk Isten és természet közt helytelen vagy túlzóan
látlan élvezetét"
tartották
fölszabadítani a theologia
is
mészetet; félre lehet
Ellentétet
sincs.
ahhoz nem
fölfogás.
természetesnek
nygétl
az
in italien.
I.
keli
Bizonyára
egyéb, mint helytelenül
s ez irányban
életet.
222.)
teremt-
kik a „világ kor-
úttöri a természetet,
Die Cultur der Renaissance
sül szellemeknek
is;
egyoldalú
fogták föl a renaissance
helye
készültek
(Jákob Bruckhardt,
A
természetért lelke-
nagyon könnyen félre lehet ismerniök a terismernünk a természet céljait, ösztöneinket,
406 hajlamainkat, annyira, hogy tönkre
is
nek félreértésétl. Hányan mentek rosszul örvendtek és élveztek rálta e téves
A
!
fölfogást, legalább
mehetünk épp
tönkre,
a természet-
rosszul
kik
nem
természet bizonyára
nem
is
az
szerettek, inspi-
természet, mely a
a
haladást s a kultúrát sürgeti s az áldozatot s az önmegtagadás! a szellemi
magasabb igényeire való tekintetbl követeli. el azonban attól a föltevéstl sem, hogy
lét
Nem zárkózom
valamint túlságosan derült világnézettel félremagyarázzuk a termé-
épp úgy lehetséges, hogy sötét gondolatokkal elborítjuk a
szetet:
nem
világot s
ketizmus
találunk
mely
is,
örömöt
Van
és élvezetet benne.
mindent megkeserít; uralkodhatik
számtalan babona a rósz
rosznak hatalma alá
mely
szellemekrl,
állitja
a
világot
megfosztja a természetnek
s
sötét asz-
sok
balhit,
szinte
a
ked-
tiszta,
ves örömeitl. Korszakokon keresztül húzódhatik a szellemi világ-
nak valami komor, epés vonása, mely azután elmosódik derültebb nézeteknek
ad
Az az
helyet.
támaszt oly költket, mint amilyen
nem fakadnak
félhomályában
a
assisi
„fioretti
sz.
Ferenc volt
San
di
s lelkibb,
nem
bizonyára
irányzat
s
felhs
Francesco",
Ferenc virágai. Mi inkább ebben a virágos világban akarunk bár tudjuk, hogy az hardt
i.
nem
m.)
sz.
élni,
„ungehemmte Freudé an der Welt" (Burckhanem épp oly túlzás, mint ha a
bölcsesség,
tudományt közveszélynek
tartjuk.
Fra Girolamo Savonarola
péjét
sem fogadjuk
mára
szerette volna lefoglalni, mialatt a többinek a
el,
ki
reci-
a tudást csak egyes szellemi atléták szá-
és katekizmussal (sacrae literae) kellene beérnie.
grammatikával
Ez mind gyerekes
gondolat, melyet a fejldés szerencsésen legyzött.
Mennyivel különb a mi világnézetünk, hogy az értelem értelemnek
leánya,
következleg
nem
a
tudomány,
a
Istenbl
végtelen
gondolatokat keresnek
isteni
s az
valók,
s
mindenütt. Föladatuk
teremteni küldte ket az Úr de olvasni, Úrnak az örök, hséges gondolatait, „cogitationes aeternas, fideles." Az Úr föltárta gondolatait a természeta teremtés
nem
;
;
utána gondolni az
ben
is;
hogyne, hiszen a természet az Isten gondolatainak termé-
szetes föltárása.
Az
Ó
napsugár, a hajnal, az csakis az értelem.
szava éj.
S
Az értelem
hallja,
;
alatt
nagyjában
nem
érti
lem szemléli mveit. Kontemplálja az hanem gondolatainak lenyomataiban s e fátyol
szava
a természet; e beszédet
észreveszi
a vas, a víz, a a világon senki,
Úr szavát; az
az
Istent,
nem
érti
de látja
arcának
nem
érte-
szinrl-szinre,
arcát,
de fátyolát,
körvonalait.
Nem
;
!
407
hogy van nem át óceán hullámai lábát csókolják s a mélység titkaiból gyöngyökkel kedveskednek neki. E csendes kontemplációja túlcsordul örömtl, élvezettl s boldogságtól a tudomány élvez, mikor a természetbl kiváltja a gondolatot az Isten csókját érzi homlokán minden uj észrevevésnél, minden uj belátásnál s nem tud eltelni az örök-szépnek a végtelent, de a végtelen partján jár s tudja,
látja
fogja
karjaival
tengert, az
a
de
óceánt,
;
az
;
;
csodálatával és szeretetével.
Ha ez a theologiának fölfogása a természetrl, honnan venné magát a gyanú, hogy ugyanaz a theológia, mely költészetté válik, mihelyt az alkotó, a teremt, tehát a költ isten mvére gondol, a természettudományt kicsinyelje vagy éppen megvesse? Nem
nem
kicsinyli,
A
veti
geológia
is
meg, hiszen az
Isten
az Isten logikája.
A
képét
látja
benne.
palaeontológia az Istennek
megkövült gondolatait, a zoológia s botanika az Istennek eleven elénk, s így vagyunk a többi tudománnyal is. S mindez a logika, mindez a sok szó a természet nagy könyvébe van beleírva. A könyvre vonatkozó hasonlat sehol sem oly igaz, gondolatait tárja
mint a geológiában
;
a föld rétegei valóságos lapok
geket forgatják, azok az Úr nagy
akik e réte-
;
A
könyvében lapoznak.
termé-
Úr könyve. Van neki még más szava, van még más kinyilatkoztatása is, mely teljesen a szellemi világban foglal tért s a
szet az
fizikában csak
természetes
a
Istenrl s az Istennel jár,
fölismerhetségének védjegyeit
kritériumát,
ez a kinyilatkoztatás
való
meghaladó
ismeretet
birja;
tan az
mely a természetnek nem s kegyelemnak hívjuk. ez az Istenség két könyve.
érintkezés,
ezt természetfölötti kinyilatkoztatásnak
Természetfölötti
tépnk
Miért
Ne
rend
össze az egyiket a másikért ?
tépjük össze,
Az egyik könyv
gyönyör
természet,
s
hanem gyönyörködjünk bennük. a
kinyilatkoztatás
természetfölötti
iniciálékból indul
ki.
Krisztus
monogrammja
könyve,
els
az
ragyogó aranyos háttéren, színpompás vonásokkal, teljes harmóniában és symmetriában van kirajzolva; a könyv beszéde magasztos és egyszer s a tradíció egy fölséges intézményben betje;
rt
áll
A
mellette s jegyzeteket
ír
szövegéhez.
másik könyv a természetes kinyilatkoztatás
lapja van, bármily palimpszesztnél s hieroglifnál
elnytt
lapjai
hiányosak, sok helyen rongyosak
össze-vissza dobált sorait,
st
néha betit
is.
;
könyve
;
sok
kikutathatlanabb
össze
Ha össze
kell is
szedni
szedtük
408 a dirib-darabokat,
még
azért
elolvasni sikerült, tágra nyílik s
ügylátszik,
nem tudjuk olvasni az írást; de ha örömtl s meglepetéstl szemünk,
mintha theológiánk
konkrétebbé válnék;
teltebbé,
is
mintha a tudományról fénysugár esnék theológiánkra
mohón
Ezt a fénysugárt
kell elnyelnie
mondani?
Mit akarok ezzel
s
legmerészebb gondolatainkat
emberi
kikorrigálni
hogy amit a természetbl
Azt,
kibetzünk, az mind meglep minket, s
is
meghaladja
várakozásunkat
rákényszerít
lépten-nyomon
Észrevesszük,
fölfogásainkat.
fogalmaink elnyomorítják az isten nagy gondolatait arra a belátásra tivek s
hogy a
s azért
nem
is
s
hogy emberi következleg
hogy benyomásaink túlságosan relaazoknak keretébe beleszorítanunk nem lehet szabad. A természettudományok alkalmas anyagot jutunk,
is
világot
szolgáltatnak a hatalmas, de
fogalmaknak,
giai
is.
theológiánknak.
önmagukban
milyenek
a
végtelen,
elképzelhetetlen theoló-
az
örök,
a
bölcs,
a
minden és segítik az emberi fölfogást arra, hogy szerencsésen megóvja az Isten koncepcióinak nagyságát. A természettudomány adatokkal látja el a theológiát nagy és fölséges fogalmainak szemléltetésére. S erre valóban nagy szükségünk van. Tekintsünk csak önmagunkba s azonnal észre fogjuk venni, hogy dacára alakilag
szép, a
helyes fogalmainknak a végtelenrl, a mindenhatóságról, a mindena
tudásról,
hamar átcsapunk
nagyon
jóságról,
anthropomorphizáljuk az
A
istent.
ki.
Azt
mondom, nagyon
is
hogy utóvégre minden gondolat, tatlan évezredeibl, az
bl
is,
megóvnak
mely a mindenséget korlátai
közé
s
szorítja.
az
is,
emberi ingredienciákból mert
;
jól
tudom,
melyet a geológia számíemberi, de ezek
formáját tekintve
attól az elfogult
az Istent
A
is
emberiekbl
melyet a csillagvilágok mérhetlen mélyé-
merítek, minden gondolat
a nagy méretek,
s
kereteket formailag, logice, jói
megalkotjuk, de kitöltésük már nagyon kerül
emberibe
az
is
anthropomorphismustól,
egészen az
természettudomány
emberi
viszonyok
mindenütt
töri
s
mély és fönséges gondolatokat ad Úr csodáit; megaláz, hogy fölemeljen s a nagy Istennek hozzánk való leereszkedéseit ismertetve, olvadékonnyá s szeretvé üldözi a relativet
;
;
elénk tárja
az
teszi
szivünket.
Tekintsük
tudomány
meg
a nagy szolgálatokat,
a theológiának tesz.
melyeket
Szolgálata abban
minket fölemelkedni theológiai gondolatainkhoz.
áll,
a természet-
hogy
segít
409
A
Teremt nagy-
theológiának gondolatai a mérhetlenség, a
sága, gazdagsága,
teremtés hatalma
a
az örökkéhogy e logikailag jól megalkotott, de elvont fogalmakat a természettudomány illusztrálja legjobban. Vegyük a valóság.
régi
Merem
állítani,
ptolomaeusi
ez
hanem
melyben a föld
csak porszem,
is
is
a
nagy
emberé
nem
Isten
gon-
más
;
világot alkotott, azt,
forog
is
más
világ
és
fogalmaink
az
melyet a koper-
az,
hogy meg-
mindenhatóságáról! Ezt
is
a
természettudománynak köszönhetjük.
Nem tett-e midn logice jól
ez a
trációt szerzett?
Mintha szétdobta
s a helytelen
mérhetlenségérl,
nagyságáról,
Isten
bele a
iramlik
nikusi rendszer tár elénk s ebben az igazi, isteni világban,
nyúlnak
a
Nem
Isten
az
mérhetlen mélységbe. Ugyancsak
központjában
világ
Istennek.
az
az ember.
a
le
nagy
a
hanem Az
Istené ez a bizonyos világ, ki,
Szúrjuk
szisztémát.
földet! Mily kicsiny világa
dolta azt
egysége,
és
tudomány nagy
szolgálatot a theológiának,
megalkotott gondolatának a végtelenrl
írásmagyarázat
illusz-
ily
volna az anthropomorphizmus alkotott
által
deszkafalat,
kilátást
s
Egy végtelen kilátás örömérzete és élvezete tölt el minket Senki sem magyarázhatja azt oly megragadóan, hogy az Isten végtelen, mint a tudomány Az is templomot nyit nekünk a végtelen pitvarába állít bele minket s gyönyörködünk a szemünkbe ötl méreteken. nyitott
volna
végtelenbe.
a
!
!
;
Mily haladás az Isten fölfogásában, ha a természettudományok eltti korszakot a mi korunkkal hasonlítjuk össze! Kinek köszönjük ezt?
Ugyanezt
kell
mondanunk
ember az
mvén nem
Az örökké-
az örökkévalóságról.
valóság mindig nagy, mindig kimondhatatlanul nagy
de
;
elbb
az
úgy észre az örökkévalóság vonását, mint most a természettudomány égise alatt. Isten
vette
A természettudományok
összetörik
az
anthropomorphizált
theológiai fogalmakat, vagyis inkább e fogalmak számára alkotott
csigaházainkat, melyeken a subjektivizmus
s
relativ létünk folyton
sem
dolgozik. Parányiságunk közvetlen érzete sehol lelket oly
élénken,
mások alatt. Id sem áll oly éles történetébl, a
és örökkévalóság, arasznyi ellentétben,
báb- és álcaszerüsége, az egymást el
élet,
igazán
számsorait;
;
olvassuk
kövült lapjairól
századok és ezredek kifogyhatatlan törpül
és örök
a
relativ
követ világoknak
a
benyo-
vett
mint a teremtés történetében
sok formációnak
változatosságában
lét
meg
szállja
mint a természettudományokból
sehol a föld le
a
létnek
csodálatos
szégyenletes semmiséggé
;
a
;
410 végtelen a
betk
lét ;
gazdagságáról beszélnek az eltnt világok, a kövületek, világokról, eltnt életrl mesélnek.
régi
Mily nagy az isten
bódulva nézünk a végtelenbe
!
lünk örökkévalóságának óceánjában
s
elmerü-
a
teremt
I
De menjünk tovább A természettudomány magáról !
gondolatunkat
Istenrl való
tágabbá
is
ragyogóbbá
s
s a
tette
teremtés aktusának egységét s metafizikai természetét öntudatunkra
teremt ernek
hozta! Ad-e a
egységes, s mindent egyben átölel,
fölkaroló aktusáról valami a földön és
az égen tüzetesebb képet,
sködbl
mely az
mint az evolúció tana,
való fejldésekben s egymásból való
egymásután
kiindulva,
alakulásokban
a vilá-
kifejti
got minden teremtményével, minden alakjával ? Egyetlen egy
gondolatnak
benn
potencialitásában
isteni
egész világ s most
az
volt
belle aktusokban, ami összehajtva, összezsugorítva parányi méretekben bennfoglaltatott, mint magban a fa, a lomb, a virág. kifejlik
Van-e exegeta, ki az Isten gazdagságát s bségét valaha oly ragyogóan szemléltette volna, mint a természettudomány? Kövü!
bségét mutatja
leteiben a régi élet kifogyhatatlan lan
sorokban
Isten,
.
.
fogy; millió formát
kat s újakat alkot.
nem
vázlatok játékait.
omni tempore, ludens
.
nem
játékaiból ki
a
föl
állítja
„ludens
A
a jövt, de a multat mutatják
adatait,
óriási
hol olvassa
s a földrl,
az
játszik
terrarum",
s
ismét összetöri azo-
le
s
a
teremt
Isten végtelen
éle-
el.
munkába
kövekrl,
hogy azután vakító
rbe
geológia régi világai valóságos viziók, melyek
tének sejtelmével töltenek
S mily
Valóban
in
alakít,
be, s beláthat-
tudománynak. Hol
kerül ez a
szedi
gondolatait? Gondolatait leolvassa az égrl hártyákról,
fényt öntsön
fölszínrl
s
mély
rétegekrl,
Tehát ne zárkózzunk el az isteni gondolatoknak e bséges forrása ell. Furcsa theológia volna az, mely az Isten képét a természetben fölismerni vonakodnék s nagy méreteinek földerítését vonakodva fogadná.
Öreg emberek nem
rendszereket, mert írtóznak a
szeretik
lelki,
dolatainak megreformálása okoz olyan, mint a
szellem,
megreformálja a
hogy a
régi
régit s
mely
az írás
;
nem
gondolataira.
találmányokat
a
szellemi
de a
s
tudomány mindig
irtózik a
odaadja cserébe az
az
új
munkától, melyet gon-
munkától;
újért,
fiatal
szívesen
mihelyt megtudja,
tévely s az új az igazság.
Tehát türemmel kell lennünk s tovább kell dolgoznunk, míg a lehetleg teljes összhangot hit és tudomány közt megértjük.
!
411
A
mez,
természet beláthatlan, nagy
tudomány végigbukdácsol ezen
csupa dirib-darab. Az emberi töméntelen
a sok,
diríb-darabon,
mint a szekér a fagyos úton, mint a lépeget varjú a törés-földön.
Az emberi ismerése
ész vajúdik a föladat
emberi
az
A chaoszban
világrend.
nehézségei közt. Az igazság
észben is
alakul
úgy csupa
mint
ki,
csupa
rész,
föl-
a chaoszból a
dirib-darab,
csupa
zrzavar, romok, darabok kóvályognak kell egység és egymásbafogódzás nélkül békülnek,
hatók lesznek
késbb
;
tartósak,
mindenségben a gondolat lép a dolog a tudományban is.
bl
A
fölépítjük a világot, de ez a
hanem inkább
árja,
kal
akkor kész a
m
csak ideiglenes,
mert ime, a fölfödözések
sátor,
világ.
így
rendelkezésünkre álló ismeretek-
nem
épület
ütéseitl meg-
tudományos adatok mint láva-ár kitör az eddig ismeretlen mélységekbl s elpusznézeteinket a tudomány elárasztja adatokkal, infusoriumoka folyóiratok, a természettudományos bulletinek telvék bámu-
reped a
títja
Csak
föl.
áll
az,
kiegyenlítések megbíz-
a
sokaságban az egység, az anyagban a forma, a
a
;
részek illeszkednek, az elemek
azután a
összeköttetések
az
talaj,
melyen
fölfogásunk
a
épült,
;
;
latos apróságokkal,
halmazok; amit hoz látnunk.
csupa
új
szállítmány s összefüggéstelen adat-
építettünk, azt megint
le
kell
törnünk
s új
dolog-
Az idea ilyenkor fuldoklik. Megsiratjuk az emberi ész elkémost romlásnak indult mvét. Be kár érte, mondjuk, be kár a nagyszer fölfogásért. Mi lesz velünk, ha a föld nem a világ központja ? Ha azok a csillagok nem azért ragyognak, hogy álmainkat hímezzék? Ha a föld régi történetéhez képest az ember megjelenése e földön egy szempillanat? íme a tudomány lávája szétszült s
repeszti a tündérvilág talaját, elárasztja teggel s az
ész
válni
kényszerül
építéséhez fog. Keg>'etlen sors
nak
e változását
De minden
megérnünk?
legyünk
fázisa az
!
e
kedves fölfogást görge-
megalkotott
S hányszor
világától
kell
s
újnak
az idea-alakulás-
Beláthatatlanul sokszor!
meggyzdve, hogy e gondolatkialakulásnak Isten mvét ragyogóbb, szebb, fönségesebb szín-
ben mutatja be.
Ne fussunk kat
!
Legyünk
el
tehát ideánkkal a
készek. Egyre készülnek
lesznek
hegyekre;
meggyzdve, hogy örök ;
ne
féltsük azo-
értékek, de
még nem
teljesebbekké, igazabbakká, isteniebbekké
XXI.
A modern ember Mindazok
vallásossága.
elz
mondottunk, a hogy öntudatunkra hozzuk, vájjon megváitozott-e a modern természettudománybehatása alatt az embernek helyzete a természetfölötti hittel szemben ? után,
amiket
cikkeinkben
legérdekesebb kérdés fejtegetéséhez jutottunk,
Más
lett-e
a vallási igazságoknak inventáriuma? Föl kellett-e egyikét-
adnunk? S mit gondolunk,
másikát
hogy
milyen irányt vesz a
és sikeres mvelétudománynak fölrónunk azt,
vallásos élet a természettudomány szerencsés
sének korszakában
? Kell-e
magának
a
hogy hideg közöny borult a vallási életre, vagy benyomások játékának s az emberi gondolat- és
talán csak a
érzelmi-világ
sajátos fejldésének kell azt a decrescendo-t tulajdonítanunk, mely
a vallási életben uralkodik?
Vész-e a vallásos
élet
a
tudomány
kíséretében járó valamiféle psychologiai visszahatás miatt?
A lyást
természettudományok fellendülése tagadhatlanl mély befo-
gyakorolt
a
vallásos
Érzületet
érzületre.
mondok
és
nem
dogmát; a dogma nem változott meg, de az érzület igen. Azt sem állítom, hogy a vallásos élet csökkenését kizárólagosan a természettudománynak kell tulajdonítanunk nem, azt nem állítom, csak azt mondom, hogy abban, amit korszellemnek hívnak, fontos szerepe van a természet mélyebb és teljesebb ismeretének. Ez az ismeret magában véve is visszahathat az ember vallási érzelmeire; de ha valaki visszaél vele s a materialista irányzat szolgálatába szegdteti, akkor meg éppen pusztító hatást kell az ilyen irányzatos „tudománynak" tulajdonítanunk. A legtöbb darwinista iró e zászló alatt evez. Ennek a felületességnek leghangosabb tipusa ;
Haeckel.
A szót
is
mányt
visszaélés
maga-magát itéli el s emészti föl fölösleges arra De vegyük magát a komoly természettudo;
pazarolnunk. s
kutassuk befolyását a
vallási életre.
!
413
A természettudománynak ban érvényesül, az egyiket
mondanám. Az elbbi
befolyása a vallási életre két irány-
szubjektivnak,
nyal való sikeres foglalkozás az
mondjuk psychologiájára
másikat objektivnak
a
értem, hogy a természettudomány-
alatt azt
embernek
lelkületére, hajlamaira,
hat; az utóbbi alatt az objektív föladatot
értem, melyet az értelemnek, a nehézségeknek
magyarázásában
s
embernek mélyebb fölfogásában meg kell oldania. A természettudomány bénítólag hathat a vallásos irányzatra mint hajlamra, mint érzületre azok miatt a benyomások miatt, melyeket a lélekre tesz, az
—
ez a szubjektív elem
melyeket
miatt,
;
vallásos elmélyedés iránt
Vegyük az
A
azok miatt az igények mélyebb fölfogása nyomában a
s bénítólag hathat
természetnek
a
is
emel
;
ez az objektív elem.
elsó't
A nagy
természet az, amit világnak hívunk.
és föltalálások a
embernek szemeit
s
mészetnek nagysága
mezején elkápráztatják az csodálatos ingert gyakorolnak lelkére. A ter-
s
erinek hasznosítása imponál az embernek.
A lélek szinte vívódik a benyomások nem is gyzné befogadni s lefoglalni világ oly
nagy
s
fölfödözések
természettudományok
oly mély,
e szikrázó özönével,
mintha
az eléje táruló világot. Ez a
hogy a legnagyobb tehetségek gyümöl-
csöztetleg fektethetik bele munkaerejüket; tényleg óriási munkát
végeznek
mely azután közvetlenül mint hódítás, mint az emberi
is,
szellemnek
gyzelme anyag
és
erk
fölött
mutatkozik be a világnak.
Ettl a nagy értelmi munkától, mely a természet kihasznosítását veszi célba s melynek vívmányaitól finomul az élet s halad az emberiség, szinte elhalaványodik az a másik értelmi munka, mely
ködébe vész
a metafizika
s
mely mindenféle kiadásban a túlvilágba
irányul.
mélynek fölismert természet mint az óceán ingerli s csalogatja a partján ül embert, mintha mondaná; itt is vannak mélységek; duc in altum, evezz ki a mélyre! Az érdekl-
íme a nagynak
s
dés, az inger, a vágy, az ambíció, a kíváncsiság a világ figyelmét
a természetre fordítja, logiája
aminek következtében az emberiség psycho-
bizonyos meghidegülést mutat a
s
hit,
a vallási élet iránt.
Mondjuk: az ember világias lesz; ez értelemben hardt
mond
:
„die
Füllé
von
Reiz,
welche
die
igaz,
amit Burck-
Entdeckung der macht
áussern und der geistigen Welt auf den Menschen ausübt, ihn überhaupt vorwiegend weltlich."
födözi a természetet, fölfödözi
(i.
önmagát
m.
II.
261.)
s az életet;
Az ember
föl-
csoda-e, ha ez
;
414 az
nagy benyomást gyakorol,
világ reá
új
melytl a
a túlvilágnak megszokott gondolata fényét veszíti ?
nyomában
gondolatok,
új
új
törekvések,
járnak; mindezek a hangulatos alatt állnak;
ldés másfelé emberiségrl
:
emelked
gondolatot
sejtelmek s világtervek
új
benyomások
a
„világnak"
e jelensége a világtörténelemben
Mindannyiszor találkozunk
jegye
így
el
az emberek
van az most,
nem
fehér
valahányszor a közérdek-
vele,
fordul. így volt ez a renaissance korában,
gondolatok özönlötték s az
régi világ s
fölfödözések
csoda-e, ha világiassá teszik a lelket?!
Az elhidegülésnek holló.
A
a
fejét
midn
midn
természetrl
s
új
az
a természet kihasznosítása
társadalmi osztályok érdekei tartják fogva az emberi
s így lesz
ez
még
ezentúl
mondhatjuk,
s bátran
is,
hogy akárhányszor. Maga a dolog, amelyrl szó van, nem ellenkezik a vallással, de a benyomás, melyet a lélekre gyakorol, olyan hogy tle tényleg csökken a vallás imponáló nagysága s az iránta való érdekldés.
Ezt a psychologiai hullámzást szem eltt kell tartania annak, ki
a kor lelki életét helyesen akarja megítélni.
hogy
mivel
benyomásokról
s
azoknak
Az megérti
hullámzásáról
azt
is,
van szó,
nem maradandók s bizonyos id múlva elváltoznak. Találóan jegyzi meg erre nézve Burkard „Wie bald und auf welchen Wegen den Menschen das Porschén zu Gott ezek a
lelki
állapotok
:
zurückführen, wie es sich mit der sonstigen zelnen
in
Religiositát des Ein-
Verbindung setzen wird, das sind Fragen,
nicht nach allgemeinen Vorschriften erledigen lassen."
welche sich
m. II. 264.) Ez volna az az elváltozás, melyet a természettudomány jelen(i.
leg a lelkületre gyakorolt.
Meg vagyok gyzdve, hogy nem
érvényesül sokáig
s
apadóban van. Leginkább a természettudományban
nem mondom
Nem
hogy már a
hanem E.
3
szemben
tért foglal
Darwinizmussal szemben.
Baerre,- Nágelire,^ kik kez-
hanem
azokra, kik
az
utolsó
Wigand, Der Darwinizmus und die Naturforschung Newton's und 1876—77. Lásd Stölzle, K. E. v. Baer und seine Weltanschauung. 1897. Nágeii, Mechanisch-physioiogische Theorie der Abstammungs-
Cuvier's.
lehre.
v.
a
kulminációját; az ár
az a józan fölfogás, mely
Darwinizmussal
a leszármazással,
hivatkozom Wigandra,^ K.
2
elérte
illusztrálja ezt
det óta ellenezték a Darwinizmust, ^
ez a csábító, egyoldalú befolyás
1884.
415 évtizedben foglaltak
álla'st
Dubois-Reymond,
Orr,
Wolff, A. Goette, Fleischmann,
—
Stumpf.
Keményen
ilyenek
ellene,
itél
Claus,
Henslow,
Quatrefages,
Driesch,
Yves
H. B.
Deláge, G.
Weismann, Reinke, O. Hertwig és „Etwa gar noch
ezek közül Driesch^:
auf die Prátensionen der widerlegten sogenannten Darwin'schen Theorie einzugehen, wáre eine Beleidigung des Lesers. Es genügt
zu nennen Wigand, der DarwinisNaturforschungNewton's und Cuvier's; Nágeli, Mechanisch-physiologische Abstammungslehre; Wolff, Beitráge zur Kritik hier
den
Titel dreier Schriften
mus und
:
die
Wann
der Darwin'schen Lehre. Biologisches Centralblatt. X.
man
und aufhören,
in
diese
und
der Wissenschaft zu erblicken?"
andere
Driesch a Darwinizmust a XIX.
század egyik kuriózumának tartja; Hegeli filozófia
man Ítélet
—
!
Henry
nem
:
Nase
führt." Elszánt és
kemény
B. Orr, angol természettudós, a természetes kivá-
tartja a
haladás eszközének
inkább a fejldés korlátjának
nem
másik kuriózum szerinte a über das Thema Wie
a
„beidé sind Variationen
:
eine ganze Generation an der
lasztást
wird
Werke berücksichtigen der Darwinischen „Theorie" ein gesichertes Gut
einmal anfangen,
;
szerinte
a
kiválasztást
tartanunk bizonyos irányban, de láthatunk benne hathatós tényezt, mely a haladást elmozkell
—
Dubois-Reymond az utolsó beszédében, melyet még hogy a mámor s a lelkesültség kábulása, melybe a Darwinizmus a világot beleringatta, tünfélben van, mert a rend-
dítja.
kiadott,
bevallja,
szernek bizonyítékai
ellen
egyre
több
—
kétely támad.
Herbert
Spencer annak a meggyzdésének adott kifejezést, hogy a természetes kiválasztás nem tölti be a hozzáfzött reményt; Weismann tagadja a szerzett
tulajdonságoknak
Dubois-Reymond
átöröklését.
—
így
állván a
hogy mindezek után mi legyen a természettudósnak világnézete s arra az eredményre jut, hogy nem lehet más, mint a supernaturalizmus. Ez alatt érti az dolog,
istennek, mint
soknak
fölveti
a kérdést,
megvallását. Isten
teremtette
anyagot melyek az ssejtnek adtak létet s kedvez körülmények közt ugyanannak az ssejtnek olyatén kifejlést, hogy sbacillusbói pálmaerd, s az s fölszerelte azt
mindazokkal az erkkel
az
s kellékekkel,
smikrokokkosból Suleika kecsessége s Newton agyveleje fejldött ki. Ez utón beérnk a teremtésnek egyetlen egy napjával, s 1
1893. 31.
Driesch, 1.
Die
Biologie
als
selbststándige
Grundwissenschaft,
416 a régibb s az ujabb vitalismus kizárásával,
magyaráznók a szerves természet Quatrefages „Peut-étre
le
is látja
jour n'est
mechanikusan
tisztán
keletkezését.^
közeledni a Darwinizmusnak
pas trés éloigné
il
ou
végs
napját:
darwinisme,
le
si
sera simplement mis au rang des
bruyamment acclamé naguére,
on a cherhé á exliquer l'orion fairé rejaillir sur l'auteur le discredit, qui aura atteint ses theories."- Henslow határozott ellensége a kiválasztásnak, mint fajképz tényeznek.^ Yves Deláge a kiválasztást alárendelt elemnek tartja, mely képtelen az életet fejleszteni.-* G. Wolíf, ki már 1870-ben éles kritikát mondott hypothéses diverses, par
les quelles
gine des espéces, peut-etre alors
a Darwinizmusról, utóbb, kivált
reményének adott
abbeli
voudra-t
Weismann mveinek
kifejezést,
hogy nemsokára
bírálásában
teljesen lesze-
relhetjük a Darwinizmust.^
A. Goette
már nem
ragaszkodik
leszármazás magyarázatainak
Name Darwin
That wird der
teljes
Darwinizmushoz
a
szabadságot követel
einen Markstein
unserer Wissenschaft bilden, nur nicht
in
dem
in
der
:
a
s
der
„In
Geschichte
Sinne, als
wenn
die
Descendenzlehre von ihm herrührte; ihm gebürht aber das grosse Verdienst, die Wahrheit der Descendenz evident gemacht zu habén und diese Bedeutung wird der Name Darwin für allé Zeit behalten. Die Beweisführung aber, die er zu jenen Zwecke unternahm, das was man schletweg den Darwinismus nennt, gilt schon heute nicht
mehr allgemein anderen
ger Zeit
führ einwandfrei, und dürfte
Auffassungen
weichen.^
in
nicht zu lan-
még
A. Fleischmann
el a Darwinizmussal s hegyibe még a leszárregényszámba men költészetnek minsíti."^ Legkevésbé rokonszenveztek a botanikusok a Darwinizmussal; Wigand már a hetvenes években üzent neki hadat, a legújabban ismét Kerner
kiméletlenebbül bánik
mazást
1
is
Sitzungsberichte der kgl. preussichen
Akademie der Wissenschaften
Halbband. p. 638. zu Berlin. Jahrgang - Quatrefages, Darwin et ses précurseurs francais. 1892. 289. 3 Idézi Weismann, Ueber Germinalselection etc. 1896. 65. 4 Yves Deiage, La structure du protoplasma, et les theories sur 1894. Zweiter
1.
grands problémes de la biologie générale. Paris 1895. G. Wolff, Der gegenwártige Stand des Darwinismus. Leipzig 1896. 28. 1. A. Goette, Ueber Vererbung und Anpassung, Rectoratsrede. Strass-
l'heredité et les 5 6
burg, 1898. 22. 7
1.
A. Fleischmann,
Lehrbuch der Zoologie. Wiesbaden,
1898.
379.
1.
^
:
417 V.
Bécsben és
Marilaun
Miután
Reinke
Reinke Berlinben nyilatkoztak ellene.
J.
fölhozta
Dubois-Reymond, Baer,
Sachs,
Nágeli,
Askenasy, Herbert Spencer, Krönig, Wolff nehézségeit, arra a következtetésre jut: „Dass aber durch die obigen Mittheilungen aus der
am
Selectionsprincip geübten Kritik
das
tiefste erschüttert vvird,
Hauptiehre Darwin's auf
die
dürfte sich
ohne weiteren Commentar
ergeben."^
id
Igy állnak ez
szerint a
Darwinizmus chanche-ai
Bota-
!
nikusok, zoológusok fönhangon hirdetik, hogy a Darwinizmus
meg
oldja titkait
s
nem
föl
az
problémát
leszármazási
a
Másfelé
tárja.
mélységein
életnek
fordul
okulva
mélyebb elvek fölvevésével
kezd
s
tehát
elfordul
nem
célszer alakulásnak
a
gondolat
a
a
iránya
mechanizmustól
rokonszenvezni
;
beigazul
s
rajta
a Nietzschei szó
„Die Welt
ist
tief,
Viel tiefer als der s
Tag gedacht;"
mélyértelmú'nek találjuk Burchardtnak föntidézett gondolatát
„Wie bald und auf welchen Wegen den Menschen das zu Gott zurückführen, wie es sich mit des Einzelnen
der
sonstigen
Religiositát
Verbindung setzen wird, das sind Fragen, welche
in
sich nicht nach allgemeinen Vorschriften erledigen lassen."
bizonyára
is:
Porschén
de
fordul,
fordulatait
elre meg nem
A
világ
jelölhetjük; a
Darwinizmus körül 50 év alatt teljesen megfordult. Térjünk át már most a másik elemre, melyet úgy jellemeztem, hogy az elmélyed természettudomány a vallási élet elmélyedését is követeli, amit pedig nagyobb értelmi tevékenység nélkül eszközölni lehetetlen.
A
természettudomány mélyebb ismeretet nyújt a természetrl
s tüzetesebb felvilágosítással kezd szolgálni a földnek s az életnek
történetérl
;
kitágítja
ismereteinknek látóhatárát s a naiv
fölfogást sok helyütt leszereli.
ember
például
nézeteire, a földnek központi helyzetérl
kozmogoniának
a mózesi
szentírásban totta bele.
1
Gondoljunk
J.
is
Nem
hat napjáról.
a
Az ember
a
emberi
középkori
világban vagy e nézeteket
olvasta s azokat a vallásos érzés szentélyébe
voltak ezek
dogmák
soha,
de
Reinke, Die Welt als That. Berlin 1899. 385.
az
a
állí-
ember hozzá-
I.
Darwinismus u. der Darwinismus an der Jahrhundertwende. Wissenschaft. Beilage zur Germania. Nr. 41. 2
R. Hötzle. A.
Prohászka: Föld és
V.
ég.
Kölliker's Kritik des
27
!
418 szokott a szentírás idevágó helyeinek ilyetén fölfogásához. Az egyik
A
gondolat a másikat adja.
hív
tésbe hozta a
hogy ez mind
lagokat s azt gondolta, csillagok fényének lyást a földre
s
összekötte-
föld központi helyzetével
az egész mindenséget, a napot, holdat és
nem
maga
saját
csak
életére,
van s ha a
miatta
különös befomécsesekre vagy
valami
tulajdoníthatott
is
csil-
legalább
ragyogó ékkövekre ismert bennük, melyekkel a Teremt' az éj homályát és dísztelenségét tarkítani kívánta. S ezek meleg, bensséges gondolatok voltak. Az Úr Isten közelebb látszott lenni, mint most, mikor a föld oly kicsinynyé s mi magunk a semmiséghez közel álló parányokká törpültünk. Hol van az az isten, ki ügy viselte gondunkat, hogy a nagy világban mi voltunk a szemefénye s ki úgy szeretett minket, hogy a napot melegít kemencéül és ragyogó mécsesül, a holdat éji óramutatóul s havi idjelzül s a csillagokat arany szegekül
ret, az a minket kegyel
Mintha
nagyon
távol,
tzte az égboltra? Hol van az a szes érzésünkhöz oly közel álló Isten?
így érez az ember, aki
nem
is
be
vallja
azt.
S mialatt
idegenbe
lötte a világ;
szeretni készül
tlünk?! az Istent is embernek gondolja, ha
távol esnék
így érez, hideg,
sötét
lesz
körü-
szíve érzelmeivel s inkább küzdeni, mint
áll
I
már most a végtelen Isten a természet nagyságát fölismer hívtl, mint azeltt? Nem áll távolabb most is kimondhatatlanul közel áll közel annyira, hogy
S valóban távolabb
áll-e
;
;
benne vagyunk, mozgunk, élünk; közel annyira, hogy a világ, ez a nagy világ is végtelenül kicsiny s nem is jön számba az a különbség a csillagok valóságos távolsága s a gyermek képzeletébe vetd méretek közt; de az embernek igazabb, teljesebb képet kellene alkotnia
magának a végtelenrl
s
beérnie az emberi alakra faragott Isten-képpel.
semmi
végtelennek
nem merül milliót, ki
;
nem
közel;
az a végtelen
ki
csökken, ha egy embert melenget vagy
egy világot teremt vagy
az Istenrl való gondolatainkat
hanem inkább
semmi
sincs messze,
szeretete
nem volna szabad Annak a valóságos
milliót. s
Korrigáljuk
vallásosságunk
s tágítsuk
ki
nem
fog lehlni,
lángra gyúlni.
Csakhogy képes-e a metafizikai gondolkodáshoz nem szokerre? Vagy legalább nem melegednék-e föl hamarább vallásos érzésre, ha az emberi gondolatok és nézetek bölcsjében ringatná bele magát az Isten szeretetébe ?
tatott ész
41Q
íme egy hatolás
vár
nagy munka, vallásos
a
metafizikaivá kell válnia.
elmélyed
s
az
Istent
nagy
életre;
átalakulás,
me'lyebbé,
vagyis inkább be-
mondjuk
igazabbá,
A
természetnek mélyebb ismeretével csak igazabban koncipiáló vallásosság tarthat
lépést.
Az együgy, alázatos írásból
A
útjáról. áll-e
belle alkotta
hanem
az Istenrl s kegyelmérl,
vagy
nem
nap
lagászati
köznyelvébl
szentírás
Mózestl
s
alatt
valóság
a fizikai
hit
olvasta ki nézeteit s
a föld
?
S a
a szent-
is
történetérl s
akarta megtudni,
tudakolta,
ment-e végbe
terén
világnézetét
nemcsak a napnak a
nap
vájjon a teremtés hat
csil-
szerint,
vájjon
amint e kérdésekrl
tájékozódhatott a szentírás alapján, megalkotta s megszerette nézeteit. Ez az eljárás és ez a gondolkozás azt eredményezi, hogy az
ember
a szentírásnak így értett
mint egy aranyos kupolával pihent alatta. Mikor
fölvilágosításaival beérte s hitével
befödte a világot s
önmagát
s
meg-
kérdéseket önállólag s külön tanul-
aztán e
mányozta
s a hagyományos feleletek helyett más nézetekre bukúgy tetszett neki mintha ez az aranyos kupola fölemelkedett volna szédít magasságba s mintha sugárzásával már nem birná
kant,
átfogni s földeríteni az életet.
A halat,
az Isten távolodni látszik.
hit elvonulni,
dolgozott; teremtett aranytollú
fát,
füvet,
madarat
s
bokrot;
formált
Elbb
itt,
állatot,
köztünk pikkelyes
most valahogy a természetnek titoksejtenek, melyek a Terem-
zatos mélyeiben plasztikus életerket
ttl
létbe híva,
ismeretlen
átváltozások
útján
a
teremtés sorait
S hol marad a teremt Isten ? Nem gyúr, nem emel, nem kever, nem formál? S ha ezt nem teszi, hát mit tesz? Mit tesz az, hogy teremt? íme az egyszer hit az Istent mindig fizikai oknak, fizikai hatónak módjára gondolja s mikor itt is, ott is bekezdi látni, hogy az Isten nem fizikai ok s hogy nem lök, húz, nem emel semmit, hanem az mind a természet erivel történik, úgy érzi magát, mintha az az Isten messze elvonulna, messze, az epikuri isteneknek távoli világába. Pedig, ismétlem, „non est procul ab unoquoque nostrum" de az Isten nem fizika, nem a természet, hanem a természeten túlfekv s mégis a természetben él végtelen valóság, mely a természet lényegét átjárja, létét és lehetségét hordozza, melybl való minden s mely nélkül tényleg is, lényegileg is, tevékenységben is, semmi sem létezik. Olyan az Úr, alkotják.
;
27*
420 mint a kétszerkett négy;
mint a szükségesség s a lénye-
olyan,
gesség a kör vagy a háromszög képletében
nem
de azért
;
Spi-
nozának sáilaga, melyet a matematikai szükségesség jellemez minden mozzanatában, sem másnem, a világgal azonosított selv, az él Isten, aki a világot gondolta s szabadon alkotta, nem, a világ folyását intézi
;
általa van, áll
és hat minden.
Ez az igazi metafizika. E metafizika erejében áll fönn és mködik minden de ez a metafizikai ható lökve, nyomva, emelve, ;
lendítve, vagyis fizikai lendítésekkel
sehol
nem
ahol föllép,
;
A
természet.
ott
csoda
történik.
az
erkölcsi
szellemi,
külön befolyása a lelkekre az Istennek
hanem
a természetnek,
csoda pedig csoda és különálló
/zíö^/Y csodáknak
eltekintve, az Istennek //z/^a/
nem
A
világban van az Istennek
a befolyások
ezek
;
lép föl az anyagi világban
aktusai
mindaz, amit kegyelemnek hívnak. Ezektl
idetartozik
;
nem
csoda
tartjuk; a
közvetlenül az Istennek aktusa.
Tehát a természet folyásában, mondjuk
nem
a mechanikai történésben, az Isten
tol,
még világosabban, nem lök, nem emel az ert nem lehet;
semmit; tapintani, megfogni, mérlegelni ezt magát nem a fizikai konstatálás, hanem a metafizikai gondolat
t
ismeri
a
föl.
világ
Az
ismeri föl a
rendjét,
a
lét
célját,
de
gondviselést;
az
élet
mindezt
erkölcsi törvényeit,
nem úgy
gondolja,
mintha egy tologató, foltozgató, rendezked Úrnak mve volna, hanem mint metafizikai hatót, mint célt, mint szabad akaratot, fogja föl a természetes történésnek keretében.
Az
erkölcsi világ
is
a fizikának
keretébe van beleszve; ott
ébred öntudatra, ott akar, ott érvényesül, ott küzködik és zúzódik, ott vágyik és imádkozik; hogyne, hiszen a lélek is a világban
van! S most figyeljünk Szárazság van, e villámtól
est
küzköd
e
sébe
itt
megmeneküljön s
hogyan,
befolyni?
imájára!
Mit kér?
kér; vihar van s szentelt gyertyát gyújt, hogy
Nézzétek ezt a meleg,
!
közvetlen hitet és épüljetek rajta
akar ez
léleknek
mily
Bizonyára
;
behatás
nem
bensséges,
de azután kérdezzétek által
:
hát mit
akar a dolgok történé-
mechanikus
behatással,
hanem
metafizikával, mondjuk, behatással a gondolat és az akarat révén. Igen,
az Isten irányát,
itt
nem gondolja, hogy kérésére belenyúl most a felhk járásába, hogy megfordítja a szél
de már csak és
hogy felht küld
s
megváltoztatja
ezt a vallásos hiedelmet
nem
szorítja-e
a
légsúlyt s
est ad
a
S ha gondolja, vájjon majd ki a meteorológia,
szárazföldnek? Vagy igazán gondolja azt?
!
421
mely valamikor
ki ?
egyszer hiv
Felelet: az
hogy ez mind a mechanikai
fogja mutatni,
ki
ta'n
történés útján váltódik
földnek s megint kideríti
ess, felhs
az
hogy az
igenis azt gondolja,
belenyúl a felhk közé s ha buzgón imádkozik,
est ad ha
eget,
Isten
a száraz
szükség
erre
van. Közvetlen, szószerint való értelemben veszi
„Ha bezárva
lesz az
es nem
ég és
esik
kozván e helyen bnbánatot tartanak a
meg ket
est
.
.
hallgasd
.
földedre." (Kir.
így
111.
v.
8.
est sem kapnak?
talán
hogy imádsága
érti,
ha nem imádkoznék
s
:
nevedben
te
mennyben ... és adj est 35. 36.) S ha nem imádkoznak? Akkor Mondom, az egyszer hiv ezt igenis a
miatt ad az isten
Salamon szavát bneik miatt, és imád-
nem adna
lehetsé-
;
hogy közvetlen belenyúlást is gondol magának Isten részérl a felhk s a szelek s a villamos feszültség állapotába s hiszi, hogy ezt az állapotot Isten most megváltoztatja s a változás
ges,
es
következtében
De
esik a földre.
az Istennek ilyen ember
következ
metafizikai fölfogás a
nem ragaszkodik
a theologia
formára való
elgondolásához.
Az
igazi
a világrendbe igenis, föl van véve
:
az erkölcsi tényeknek befolyása, tehát a kérés, az érdem, az erény
nem menne minden
nem
de
érvényesülése a világban,
olyképen, mintha
mechanikai
a
olyképen, hogy a mindent
rendez
szükségesség
Az olvasó razság idejében
már
azt
es
mondja
így van beállítva a
toztatja
rend
s
:
az Isten
Az
ismeretet
intézkedést,
Örökkévalónak,
nem
következleg
s
latba,
ami
lában nincs
csak s
;
ami
mondják meg nekem
hat. :
nincs
Képzeljük
s
az
volna? ugy-e, hogy
nem
egymásután
s
csak
nincs,
hanem
lehetne,
az
nem
nem
egész
számít
lesz,
is
világot
az
;
mert
egyálta-
elmúltnak;
mi van abban az elmúlt világban megrögzítve?
mi gyakorolt befolyást, mi érvényesült? volna, az
mindig
egymásutánt
való
szabad cselekvésbl csak az
csak lehetne, és
lehetne
nem
id ami
aszerint igazodik,
ami van
idben
az
kiben
a szerint, a mi van. Nála az emberi
lehetett
nem imádkozom, mert azt most már nem vál-
mind anthropomorphizálnak;
nehézségek
ilyen
tulajdonítják az
hiszen,
a dolog, akkor szá-
áll
meg.
az emberi
esik
a világ rendjét.
intézték
is
ha így fog esni akkor is, ha erre
hanem
rendjén,
tudásban kezdet óta ezek
isteni
a valóságos faktorok, ezek a kérések
a fizikában
hatott s az
az,
ami
nem
jött
az,
volt;
ami
volt
vagy
az,
ami
mert ami csak lehetett
számba. Épp úgy az Örökké-
422
jövend emberi szabad
valónak intézkedéseiben, melyek a
cselek-
véssel összefüggnek, csak a tényleges cselekvés, a valóságos való
szerepel tényezként, nincs, az
nem
ami csak
vagy
lehetne
lehetett
volna,
az
érvényesül.
Az emberi
ész a történést szükségképpen egymásután fogván hozzá a szabad akaratot olyannak, mely máskép is tehetne, mint ahogy tényleg tesz, okvetlenül megbotlik s belebonyolódik az isteni tudásnak e szövedékében de tudnia kell, hogy az emberi tudásnak egészen más természete és rendje csinálja a zavart! föl
s
;
es vagy dögvész vagy földrengésre vonatkozó imák úgy értendk, hogy az isten mégis csak tényleg belenyúl az ima miatt a mechanikai hatók közé s hogy nemcsak a kezdet óta, Ha
pedig az
a teremtés itt
szerepet,
óta
befektetett
hanem
új, isteni
nem szabad csodáknak
erk
mechanikai lebonyolódása
aktusok lépnek
hanem
kvalifikálnunk,
játszik
akkor ez aktusokat
föl,
ez esetben ez isteni
benyúlások valóban a jelenleg fönálló rendhez tartoznának, nem kevésbé, mint az erkölcsi világban érvényesül behatások, melyeket
kegyelemnek hívunk. Csodák tehát nem volnának, bár természetbenyúlások volnának; mert a csoda nemcsak természetfölötti
fölötti
behatás,
hanem a
behatás.
A dolgok
jelen
rend keretén
természetének,
kívül
például
álló,
a
természetfölötti
felhk, a
villamos feszültség természetének rendjén ugyan kívül behatás, de az egész világnak,
az
anyagi
s az
nem
rendjén kívül ugyanaz az isteni behatás
az isteni
erkölcsi
világnak
állna az esetben,
az isten úgy akarta volna, hogy az imának, az erkölcsi
emelkedéseinek megfeleljenek
új
légsúly, a
áll
ha
világ föl-
s a
mechanikába befolyó,
még
ki
isteni
aktusok.
A dönt ne
látná,
imának
szót e kérdésben
hogy mily
s a
kérésnek
fölfogni akarjuk.
sem az,
metafizikai
viszonyát
nem mondhatjuk. De
.az
istenhez
Az eredmény nem az
lesz,
ki
van szükség, ha az
elmélyedésre s
a
világ
rendjéhez
hogy ne imádkozzunk,
az, hogy az imát képtelenségnek nyilvánítsuk, hanem hogy belássuk a krisztusi szónak átvitt értelemben vett
találó-
Ne csodálkozzunk
azon,
ságát: duc in altum, evezz
ki
a mélyre!
hogy mikor minden elmélyed körülöttünk, hogy mikor
a
igenis
tudo-
mányok behatolnak a dolgok rejtekeibe s a világ mélyeibe, ugyanakkor a vallás sem lubickolhat a naiv fogalmak és közvetlen érzések sekélyes vizein, hanem annak is el kell mélyednie. El kell mélyednie az isten ismeretébe,
föl
kell
fognia az isteni élet s az
423 emberi
élet,
az
gondolat,
isteni
akarat
s az
emberi gondolat
s
nekünk úgyis csak hozzávetleges, csak hasonlatosságszer fogalmaink vannak; de a tökéletlen ismeret mögött örök s árnyképekkel dolgozunk végtelen valóság rejlik, melynek színrl-szinre való látása után vágyódunk. S ugyan hát hidegebb, ridegebb lesz-e a vallás e mélységekben s nem válik-e annál bensségesebbé s borzalmasabbá, minél mélyebbre hatolunk? Mondhatja-e valaki, hogy az a naiv, anthropomorph vallás, mely az Istent embernek gondolja, igazibb megnyugvást szerez s a lelket jobban tölti ki ? Ez a tudatlanság s az öntudatlanság evangéliuma. Ez ugyanaz a bölcsesség, mely a akarat közti végtelen
mely dolgokról
különbséget,
;
gyermeket mondja a legboldogabbnak,
boldog-
legnagyobb
a
s
örömöt s az élvezetet a gyermek araszával mérnek s kimérnek, az sok nem lehet. A boldogsághoz a jónak, az örömnek és élvezetnek lelket kitölt teljes öntudata kell; az élet s nem az álom a boldogság állapota. az
ságot, a tudást,
No,
méri.
Épp
amit
így
így állunk a vallással;
keressük a minél teljesebb ;
távol esnek a mi gondolataink
hogy mivel tart a
Istentl, s mégis ügy érezzük,
az
végtelen, kimondhatlanul közel
létben, s
kimondhatlanul
s
lesz ez
áll
hozzánk, áthat,
rajongón lehet
gyönyörködni, érte hevülni lélekben
Nem
kegyelme-
hozzuk öntudatunkra a naiv fogalmaknak hogy amennyire távol áll az ég a földtl, annyira
sebb korrektúráját a próféta szavát,
s
úton hidegebb
t szeretni,
eltölt,
benne
!
ridegebb a vallás,
és
de mivel
tényleg elveszti naiv formáit, azért többek eltt hidegebbnek látszik,
némelyekre nézve pedig, akikben a vallásos elmélyedés nem tud lépést tartani a tudománnyal, a vallás el is vész; képtelenségnek, lehetetlenségnek, meghaladott álláspontnak nézik.
Ebbl
mondom
a szempontból
mányok behatása
másik naiv fogalmon folyik,
;
a
kell
túl
vallásnak
adnia
ne dolgok hogyan állanak törjenek
mondjuk
pálcát, s
hogy ez
elvál-
mélyednie, egyik-
mialatt pedig ez a kialakulás
;
nem szabad
szélsségével a legmélyebb dolgok
k
is el kell
addig az embereknek gondolkozniok
a mélyebb fölértés után s
a természettudo-
vallásos érzülete mintha
Értjük már,
elváltozott és sérülést szenvedett volna.
tozást minek tulajdonítsuk
hogy
azt,
modern közönség
a
alatt
s
törniök
az egyoldalú
fölött pálcát ki
tisztán,
kell
magukat
benyomások
törniök.
világosan,
S hogy hogy a
ne ragaszkodjunk a hagyományos naivi-
424 mihelyt mélyebb értelmüket
táslioz,
mózesi kozmogóniával szemben Képzelhetjük ugyanis, hogy
modern irodalom
a
melynek
sajtó behatása alatt álló szellemi világ,
mányok imponálnak tetbe esik, ha
leginkább vagy
a kereszténységet
szembe
nyaival
állítva
nem rokonszenvez
benyomásoktól óvni
és
Ezektl
kell
a napi
és
a természettudo-
kizárólag, mely kísértermészettudományok vívmá-
ha úgy
neki,
tetszik
hogy az
a teljesen hiábavaló látszatoktól
a hitben gyönge nemzedéket.
nem hozhatok
ségletnek illusztrálására
a
talán
a
vagy
látja,
velük.
Ez a föladatunk
fölfogtuk.
is!
E
szük-
mint azt az
föl találóbbat,
Németországban a protestáns munkások közt rendeztek, hogy az „iparos-munkásoknak vallás-erkölcsi gondolatviankétet, melyet
lágát" kipuhatolják. íveket osztottak
désekre kértek
A
feleletet.
egyházról s a papságról?
ünnepekrl? dákról?
6.
mit a halálról
az embernek
tartatott
tart
a
s halál
után való életrl?
mi az
ideálja
8.
mit az
mit a kereszt-
7.
embernek? s hogy kell szó nemes értelmében igazán az
kongresszus tárgyalta.
A
minket érdekl pontra, hogy
Istenrl, világteremtésrl és a
érzéknek
Az
zárja
mózesi
ki,
való
hanem mint
igazodik
felé
kozmogóniát
történetet, ne
erejét,
hanem készségesnek
egyház ragaszkodik a firmációra
csodákról, szintén érdekes
Istent illetleg, szintén
kipusztíthatlan
dacára mégis az Isten
nem
3.
az
váljék
feleleteket adtak. fizikai
taft
hogy a belle? Ezeket s más hasonló kérdéseket említenem sem kell, hogy ez az ankét protestáns részrl meg. Ennek az ankétnek eredményét az 1898. evangélikus-
szociális
mit
mit
értékérl?
mit a prédikálás
kialakulnia,
ember
intéztek;
2.
1.
a szentírásról? 5. Istenrl, világteremtésrl és cso-
4.
tény jótékonyságról?
derék
melyeken érdekes kér-
szét,
kérdések ilyenek voltak:
az
magyarázathoz,
oktatásban
a mózesi
útbaigazítást
—
Teremt
meta-
tévelyek
nemcsak
s
hogy az evangélikus kívánják, hogy a kon-
teremtéstörténetet ne mint
mint történeti elbeszélést adják vallási tant a
látni a
bármiféle
elfogadására; de a mi
látszik
sajnálkoznak,
illeti,
régi
s
megindító
mely
el
a világfejldésrl,
Istenrl. „Es wird ein grosser
mondja a különben teljesen racionalista Harest dahin kommt, dasderSchöpfungsbericht lediglich nach der religiösen Seite gewerthet wird." Ez az, amit mondtam, Fortschrift sein
nack,
— wenn
vallási
oldalról kell a mózesi
elbeszélést vennünk,
annak
a hitnek:
Belle van minden, övé minden;
szolgálj neki.
Isten
az Úr,
mint
kifejtését
!
425
Valóban a modern gondolat
A
nünk, s
nem
mózesi teremtéstörténetet
meg
e szükségletének vallási oldalról kell
kell felel-
bemutatnunk
geológiai, palaeontologiai vagy asztronómiai tartalma szerint.
Az iskolákban
meg kell mondani s miután a theomagáévá tette, juttassuk a müveit népbett, hanem az értelmet. Ezt kívánja a haladó
ezt világosan
logia ezt a felfogást úgyis
rétegekbe
nem
a
mveltség, mely e kérdéseket
megbolygatta
nakodnék s benyomást ébresztenk, hogy
bizalmatiankodnék,
s
mint történeti elbeszélést
ha
veszedelmesen gya-
huzakodva
szentírást e helyen
a
kell
s
hallgatva és
azt a
betszerint
is
értenünk.
Ezzel az észszertlen tartózkodással csak a vallásnak ártanánk, ott, ahol azt megkötni nem lehet, rajta, értsük át; magyaAmit érteni magyarázni szabad. s rázzuk meg. Szivárogjon a tudomány fénye mindenfelé nyissanak neki ajtót-ablakot. De a mellett neveljük azt a mélyen vallásos szellemet, mely a legmélyebb tudománnyal is megfér; só't mely
mert megkötnek az emberi gondolatot
;
sehol és senkiben
sem emelkedhetik oly
galmas öntudattá, mint éppen abban, szerint
is.
Ugyanez a
problémáknak
már amennyire
;
ott
azzal a sóhajjal konyítja
De ha
rá
is
mélyen
fölségesen nyulát
a
tudomány
kimélyített vallásos irányzat képesíti és segíti
az embert a legnagyobb látására
tiszta és
ki
le
lehetleg világos
s
emberi lángész
ahol az
Mehr Licht modern kornak vallási
fejét
mutattunk a
tiszta
lehet,
látni :
krízisére,
mely
magunk
mély fölfogást sürget; ha meg is engedtük s hogy az igazabb, mélyebb fölfogással meg nem egyez, naiv nézeteket tisztáznunk kell azért a keresztény álláspont megelmélyedést is
s
sürgettük,
:
dönthetetlen szilárdságában
megmarad
változik s mi föltétlen odaadással s
ezentúl
még
is;
helyzetünk
nem
fokozottabb bizalommal
rábízzuk magunkat a kinyilatkoztatásra, Krisztusra s az egyházra.
A nem
vallási életnek ez
selejtezett ki
inventáriuma a
Vallás van és lesz: ez a lélekbl sejtelem,
mint metafizikai
nem egyéb
az,
régi,
abból a tudomány
semmit, semmit, egy mákszemnyit sem.
mint az
érzék,
mint
fakad,
mint ösztön, mint
gondolat,
értelmes léleknek
mint odaadás;
eligazodása a világban
s a végtelenségben.
Krisztus nekünk az igazság, a jóság, a szentség, a kegyelem, az üáv. Emberi természetben az isteni valóság, mely után vallásosságunk vágyott, melyet hitt, mely után tapogatózott a tudás, a
törekvés labirintján keresztül.
!
426
5 az egyház ? az nekünk az az tusi tan és életet
adó
kegyelem
van téve!
le
A
intézmény, melyben a kriszChristos-nak, a Fölkent-nek,
alabástrom edényben van zárva;
s gyógyító kenete ez
nem
mindenki élvezheti, de azt szétönteni
gondoskodott Bár
róla.
tisztába jutna a
Egyház
Vallás, Krisztus,
akkor ezeket
modern gondolat
iránt!
e
három nagy valóság:
Bár értené meg önmagát, megértené
is
Értse hát
meg
hogy az ember ami eddig volt, hogy a
magát, értse helyzetét
haladás és tudomány dacára föld föld, az ég ég s az
A
Az Úr maga
szabad.
csak
is
az,
;
értse,
ember ember maradt,
természet tüzetesebb
a technika
fölismerése,
haladása, a
fölhalmozódott találmányok és fölfödözések megváltoztatták a föld színét; kijavították a természetrl való
népeket elzárkózottságukból
;
de
az
kiemeíték a
ismereteinket,
emberi
lélek
s
az
életnek
Az srégi kérdések, hogy mi e világnak s e létnek értelme, hogy honnan jött s hová megy, hogy minek élünk, ezek a kérdések úgy ragyognak bele az ember gondolatvilágába, mint az állócsillagok a mi naprendszerünkbe; mondhatjuk róluk, hogy más világba tartoznak, de le nem akaszthatjuk azokat egünkrl soha. Soha! A metafizika ott van az emberi gondolat els ébredésében s mikor az ember kinyitja száját s beszélni akar, az ösztönei a régiek.
els szó
a fizikus, az asztronómus, a chemikus, a
fogalom, milyen a lény, valóság, senki
sem ismer
s
nem
is
geológus ajkán oly
okság, melyeket senki
lét,
ismerhet önmagukban,
sajátságaikban, tehát reánk való hatásaikban ismerünk.
retünkbl lépten-nyomon
lát,
A
mi isme-
metafizika, mint a szeg a zsák-
kibújik a
ból s aki abból kivetkzni készül,
sem
melyeket csak
hasonlít ahhoz, ki
önmagának
árnyékától menekszik. Ez ablakon át nyílik a kilátás a végtelenbe s ez ablakot lefátyolozni
gönyökkel, sem nietzschei azt lefüggönyözni ?
hogy a modern
nem
lehet,
sem
pesszimista, fekete füg-
káromkodásokkal.
Vagy mily alaptalan
s
S minek
is
volna
fölösleges azt remélni,
rohamosság, az idegeknek ez ostromállapota, a gazdasági élet küzdelmeinek kuszált szövedéke, másfelé foglalkoztatja majd az embert? Nos, és azután? Kitölti-e a metafizikát s oltja-e a léleknek éget szomját, mely a végtelenbe néz s lát akkor is, ha behunyja szemét? Vagy megjött-e már az 1000 éves ország, melyben nem érzik már, hogy mi a megváltás, mert bnük sincs? Úgy nézünk-e ki? S oly sikerrel járt-e köztünk élet
fogalma, ez a
:
:
427
a
bnnek
s a
megváltásnak tagadója, „der grossejasager," Nietzsche? ... a bolondok házába.
járt s eltalált
Tehát mi kivül ? Élet,
kell
nekünk tudományon, mvészeten, kultúréleten
mely nemcsak
a természettel ölelkezik,
azzal a másik, fizikán túl
is,
fekv
nem tudunk máskép.
így érzünk s
hanem
Istennel
valósággal. Ez psychologiánk;
Bó'rünkbol
ki
nem
bújhatunk.
Ezt érzi minden gondolkozó, mert a gondolatnak metafizikai vére van. Ezt érzi akár botanikus, akár asztronómus legyen; csak ne káromkodjék, mint Nietzsche s ne rjöngjön, mint Haeckel.
hideg és mérsékelt, mint Saporta, akkor így fog beszélni
Ha
„Wenn man aber von Erscheinung
zu Erscheinung sich über
und zunáchst liegenden Dinge der Aussenwelt erhebt, so scheint es, als müsse man nothwendig zu einer unveránderlichen höhern Einheit gelangen, welche der höchste Ausdruck die veránderlichen
und der
letzte
Grund
absolute
schiedenheit sich
in
alles
Lebens wáre und
wo
die Ver-
der Einheit auflöste. Ein ewiges Problem, das
die Wissenschaft nicht lösen kann, das sich aber
Hier
von
selbst
fánde
dem
sich
die
wahre Quelle des religiösen Ideals; aus diesem Gedanken spránge in lichtvoller Weise jené Vorstellung unserer Seele,
ent-
menschlichen
Bewusstsein
Namen
wir instinktmássig den
zenwelt vor
Ha
gegenüberstellt.
dem Erscheinen
der
„Gott" gebén. (Saporta, Die Pflan-
des Menschen. 337.
az aetherrezgés színérzést vált
ki
1.)
szemetekben, azt mond-
van szemünk s e csodálatos készüléknek ez a természete, ha más hullámok ht, hogy az aetherrezgésre így reagáljon mások hangot ébresztenek; ha az ember lelke hangos lesz a sok
játok
:
;
igétl, melyet
k,
hajnal kiált feléje;
olvad körülötte a így van, az
fa,
virág,
folyam,
tenger,
csillag,
pacsirta
és
színpompás képbe s dalba igen, mondjátok az váltja ki életté, ami nem él
ha harmóniákba, világ,
ember az
ezt
mind
igazi élet,
értitek s azt
:
mvész, az a fényképíró, aki, ha nincs, megvolna ugyan ez mind, de nem gyjtene össze senki s nem fejezné ki gondolattá a valóságot, nem értené azt, ami van. Hát higyjétek el, azaz, hogy hinnetek nem kell, hisz azt látjátok, hogy a fizikának alapja, oksága, mélysége van, melyet ti nem láttok az élet az a költ, az a
színben, képben, hangban, dalban s annak is
van érzéktek e szónak a fölfogására
a lelketek, ösztöneitek errefelé s a
nyomában
is
;
is
van szava
e szótól
is
s
nektek
hangos
lesz
irányulnak s ez ösztön és érzék
járó ismeret, vágy és érzelem
vallásnak neveztetik.
428 Ti,
leveghullámoí
kik az aether- és
nyelvét értitek:
nem
ti
fölfogjátok,
kik a fizika
ti,
értenétek azt, amit a metafizika kiált? Hisz
ez képtelenség!
Fogadjátok
mely
arra
mondom,
tlem
el
bizonyos
a
világosabban
s
hogy a
a definíciót,
metafizikára is
reagál,
megmondom,
vallás az az élet,
arra
a
bizonyosra
hogy
a
vallás
élet
Istennel!
változatban
Millió
bizonyos, mélységes morfózisaival sein.
A
hogy
megnyilatkozásban
s
élet.
A
ez
a
megsiratja eltorzulásait, örül szerencsésebb fejldé-
;
szerencsésebb fejldés mindig arrafelé
büntet
amit említettem,
tart,
a vallás élet legyen Istennel, a végtelen, a
a boldogító,
eló'ttünk
áll
történelem bajlódik alakjaival és meta-
gondvisel, a segít,
S ez elemeket kitapogatja az ember világból; benne a világ az Isten gondolataivá virágzik ki s vonásait látja rajta, melyeken gyönyörködni, melyeket szeretni s a jobb után vágyódni megtanul. Gondolat és világ okból kiindulva, okba siet; mit metafizikai érzéke
Istennel.
t
az
körülvev
s
is
akarna
örvény
kivüle? Végcél
s fölöttünk
int
s
mindenfell,
húz,
és
int
elhangzik a szózat: bízzál.
Az
élet,
mint
az
az az érzé-
keny, az a szenved, vágyódó, az a szabadakaratú élet, a fizikai rend vaslécei közé van pányvázva; bámulatos forgókon és kríziseken áthaladva meghajolni, szenvedni s mégis mást akarni s
másra
törni kényszerül
;
a két
rendnek,
rendnek összeütközéseit a szellem
a fizikainak s a morális
erejében kiegyenlíti, a szenve-
déseket az erkölcsi szépnek kategóriájába emeli s mikor a rosszat, mint büntetést tekinti a rosszért, ugyanakkor a harmóniák kútfejében, a gondviselésben nyugszik
meg.
Az élet ez iránya vallásnak hívatik. S a kereszténység s a Krisztus hol marad
A
keresztény vallás élet Istennel Krisztus
dája szerint. Mi
nem
?
által
;
általa és pél-
tehetjük ujjainkat sebeibe, mint szent
apostol, de mi mégis szoros és
szétszakíthatlan
Tamás
összeköttetésben
vagyunk Vele a legszentebb s legbiztosabb hagyományok által. Messze van Krisztus tlünk az idben, de szellemi világunkban nincs messze; képe ragyog, az idk patinája nem homályosította ragyogását. Harcok,
szenvedélyek és szenvedések sok törmesok lim-lomot halmoztak föl körülötte; de a kritika, kivált a mai kor kritikája szétrobbantja s le hordja a szemetet s ha bele-
el
léket,
fúr a mélybe,
mindenütt
ers
sziklarétegre
akad;
ez
a
réteg a
429 katholikus igazság. Ezért
már csak
is,
ezt az eleven életet, ezt az eszményt.
nem
tása
hanem
rablánc,
Végül harmadik helyen az összeköt Krisztussal, tanával, az
ernek
az az intézmény, mely minket
A
görög
„tanait a
kegyelmével, áldásával.
tannak, az életnek, az áldásnak,
foglalata van, kerete van ;
taní-
amit látunk, amiben vagyunk,
áll,
szellemével,
közvetítés, ez foglalat.
sok a kifogás
követjük az Urat,
is
nekünk nem teher;
biztosíték és korlát!
az a közönséges anyaszentegyház,
Ez nem
ezért
Ö
;
egyháznak
ezt
filozófia
hívják.
hálózata
Ez
vette
ellen
körül",
„intézményeiben a római jogi szellem befolyása rögzdtek
meg",
így panaszkodnak, hogy elidegenedhessenek tle. De ezek rossz psychológok és rossz történészek. Hát nem lehet a görög filozófia
nyelvén
is
keresztény igazságot hirdetni
módjára
beszél, vájjon az az
Nézzék,
mi
róla
ám
s
igazságot
?
S
aki görögül és filozófus
kivetkztetni kényszerül ?
modern nyelven beszélünk a kereszténységrl, de a hlt helyérl vagy a tagadásról. S miért nem
nem
lehetne ezt görögül s görög fölfogással tenni ?
gondolkoztak a róla,
nem
róla s
kereszténységrl
s
Lám
régen görögül
mi modernül gondolkozunk
másról.
Mi tehát vallásosak, keresztények s katholikusok vagyunk, tudományt szerettük, érte lelkesülünk, az igazságot kutatjuk, a világot Isten képének s végtelen sok tiszta öröm forrásának, ugyanakkor a küzdelmet a jobb, a nemesebb után kötelességünknek s az üdvözülést biztos reményünknek tartjuk. Itt annak a sötétbe, a kuckóba vágyó, az alacsonyt, a gyöngeséget szeret a
annak a beteges és ájuldozó s a mellett világot gylöl azok fognak ránk, kik az evangéliumot csak olvasták, de nem élik, semmi nyoma. „Spiritus et vita", szellem ez és élet, mely az evangéliumból való, él s piheg körülöttünk párosítja a szabadságot okos mérséklettel, hogy ne hübele-Balázsmódjára gázolni, hanem észszeren haladni, nem törni, zúzni, mindent bemocskolni, hanem a meglevt szerencsésen fejleszteni
léleknek,
lelkületnek, melyet
;
s tovaépíteni s a zavart s kételyt tisztázni
még nagyobb, még
Kell-e
nak nagyrabecsülése is
szeretete
iránt,
s a
biztosabb
képesek legyünk. garancia
a
tudomány-
szabadságnak, tehát a szabad kutatásnak
melyet
a
lélek
megbecsülhetetlen
kincseinek
tartunk s lelkünkben az szinte vallásossággal párosítunk? Aki e
könyvben
lapozgatott,
az
méltán
Nietzsche szavait: „Selbst bei
dem
megvetéssel
utasíthatja
bescheidensten
vissza
Anspruch auf
!
430 Rechtschaffenheit Priester, mit lügt
.
.
.
Auch
es keinen Qott freier
Wille,
Macht.
I.
muss man heute
jedem
Satz,
nicht nur
irrt,
sondern
der Priester weiss, so gut es Jederman weiss, dass
mehr
sittiiche
gibt,
keinen Sünder, keinen Erlösser,
Weltordnung Lügen
Antichrist. 38. sz.)
A
vész.
sind."
— dass
(Der Wille zur
szegény ember megrült; nyomain
csak a boiondházba juthatni, ahol
örök éjébe
wissen, das ein Theologe, ein
den er spricht,
A tudomány
az
elfogultság
szeretetének
még
az
rültségnek
sokféle elfogult-
megküzdenie; küzdenie kell elfogult hívkkel s elfogult tudósokkal mi sem ennek, sem annak a branchenak nem vagyunk sággal
kell
barátai
;
;
hanem
vágyódunk
elfogulatlan
hit
és
elfogulatlan
tudomány után
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
H&SS A
4702
