az isteni akarat jutott kifejez6sre, az eg|sz teremt6st az isten hatalmas kiipes6nek fogt6k fel.aa
}tI T6RT6NIK A HAL]II, UTiN? Amint a fiitdi haland6 szemeit a hal6l lezitta, teste megszfint mozogni s az ember tehetetleniil fekfldt. Mi tiirt6nt vele? Ogy magyariztik a teol6gusok, hogy elhagyta az a valamije, amit k6t pSrhuzamosan felfele tartott i."o"i irtJli, a k6t t<art alul hosszrira nyirjtott t6glalap alakir idommal k6tve iissze (k6p: 3?m. 231). Ez idom kiizepe al5 gyakran m6g egy kis mer6leges .rrorr"Ii.6t is hriztak (p1. 24m. ?3). Sokat tiin6dtek a szakemberek .1r11on mik6nt kell e titokzatos jeleket kiolvasni 6s f6k6nt milyen "rorr, 6rtelmet tulajdonitottak neki az egykorriak. A jeleket 6bec6re igy irt6k 6t: KA. Azt gondolt6k, hogy a sz6 ez,6s az ember mSsodik 6nj6t (doubte) jelenti. Ezt a magy arizatot azonban nem mindenki fogadta el' A kritikusok
szerint az embert a hal6l pillanat6ban nem m6sodik 6nje hagyja el, hanem valami szellemi k6pess6ge ,az izomer6 ,6s izommozgas forr5sa.u45 Az6ta egy m6sik tud6s eszreveite, hogy a felemelt karokkal k6pezett hieroglifa uSrr"" azt jelenti ,,karok" (arms), m6skor viszont ezt: ,,akarok" (will) (lim. 23f sD. Ezzel keziinkben is van a kulcs, hogy a k6rd6ses hieroglif6kat hetyesen el tudjuk olvasni. A k6t kar AKARA, a t6glalap alalni r6szleg a Ta. Ha e leleket az emlitett als6 rn'6r6leges voniska kieg6sziti, a jelek szinte kinos pontoss6ggal irjSk a sz6t: AKARA-T-A' Ami teh5t az egyiptomi biilcsel6k szerint az embert hal5la pillanata,ban elhagyja, teiregtuleniil az illet6 "akarata.c Ime tehht az egyiptol6gia egy iriabb azt ", fontos k6rd6set oldottuk meg a magyar nyelv segits6g6vel. A halottr6l az 6szrev6tel ,Lelke.u Ez LELK-E: a is mondt6k, el6llt a l6legzete, elszSllt is helyt6ll6, mert a l6legz6s megsziinte a halSl mSsik jellemz6 szimptoelm5ja. Mind a k6t megfigyel6s szerint valami kiment az emberb6l 6s Olv. 37m. 41; 9l rn. 715; 23m' r6mai 155. Mindazokon a terijlefeken, ahova az 6shazai magyar faita katasztr6f 5ia utdn sz6t6radt, a kitp6snek 5ldSssal val6 6sszef ijgg6se a mai napig megmaradt. Ez a szok5s egyebek k6z6tt szint6n 44;
kalauzul szolgSlhat t6rt6netiik nyomozSsSra. Az afrikai Nagyravak k6rijl 616 nrSpekn6l, ielesill Da MASAI nev6 n6pn6l a k6'p6s a legnagyobb i6sziSncl6kot
6s a legszfv6lyesebb i6kiv5ns5go't
fe-
iezi ki. Kop6s helyettesfti az iinnepek alkalnTSval szok6sos ijdv6z!etet 6s bo!cseblc itt a kisasszonyt lekopni, mint megcs6kolni. Kiipni kell, amikor az
ember 6sszetal6lkozik valakivel 6s ugyanezt kell
tenni, amikor t6le elb6csfzik. Az alkut ugyan-
ezen a m6don kell megpecs6telni. (23m. r6mai 155). A franci6kn6l is fennSll a szokSs 6s min-
denki tudia, mit ielent a riurer-crachern kifeiez6s. N6lunk, magyarnak maradt magyarokn5l is sZo' kdsban van, hogy alku megkot6se alkalm5val K6p urat hfvi5k taniul, belekiipve a marokba s azt6n: rKezet r5!. De a teremt6ssel is osszefi-igg ez a kifeiez6s min6tunk, hiszen sokszor mondiuk valakire: ' KikdpiStt apia*, vagyis szakasztott m6sa apiSnak.
+5; What the KA really was has nct Ye? been decided, and Egi'ptologists have noi yet come to an agree'rnent in their views on the subiect. Mr. Griff ith thinks (HiroglyPhs, p. l5) that ,it was from one point of view regarded
os the source of muscular movement and .. (24m. 74).
po-
\,ver'. .
155
szdllt m6shov5. Mi lett a sorsa e kett6v6l6s ut5n ktildn a l6leknek 6s kiiltin a testnek? A l6lek tovSbbi sorsar6l sok 6s bonyolult k6pzetiik volt a negiehrek. szerintiik a halSl ut6n a l6lek felszillt a napisten birodalm6ba Zs megjelent a Mindenhat6 ft6t6sz6ke el6tt, hogy fiildi 6let6rdl beszirnoljon. Ez a beszdmolSs gy6nris volt, a bfiniik el6sorol6sa az isteni frnok, Toth-Tud6 jelenl6t6ben, aki a vallom6st kez6ben tartott tollal azonnal frSsba foglalta. A gy6n6s folyamSn a halottnak mintegy flLsziz k6rd6sre kellett feleletet adnia. A biinitk sokf616k, mert tudott dolog volt, hogy uA rossz irr tesz komiszat.uac A Halottak Kdnyv6ben felsorolt gyakori v6tkek kdziil n6hdnyat meg6rttink abban a tijred6kes StirSsban is, amiben az iratokat olvas6 tud6s kdzdlte. A gy6nas els6 k6rd6se az volt, b6ntotta-e a halott fdtdi 6let6ben az UsHEK NEMMAT: ,6s6k nern6t?o A harmadik isy hangzott: elktivetett-e szem6rmetlen dolgokat FENTL azaz szent helyekuent Az dtddik k6rd6s: tett-e NEHA-HAU: ,N,6hao csirnya dolgokat? Nyolcadik k6rd6s: vajon szolgSl6 n6peit NEBAntotta? Kilencedik: uszitkoz6-e* SETQESU az isteneket? A harmincharmadik: a vizek szabad foly5sit a csatorndkban nem ,bdntottau: NEBABUI? V6gtil igen fontos a harmincnyolcadjk k6rd6s: nem tagadta-e meg az istent az 6 megnyilv6nulisaiban 6s az ,iltrir hit6t" UTURE-KHIT hiven vallotta-e?al A gy6n5s utdn azonnal kiivetkezett az it6let. Ezt Egyiptomban a napisten Magrirr minds6g6ben, MezopotSmiiban utur rnin6s6g6ben hozia (115m. 132, 135). Az it6lkez6s dr6mai pillanat vort: az elhunyt ember erkdlcsi 6rt5k6t jelk6pesen, egy hier,oglifikkal telefrt ed6ny alakj6ban rmSzsac (MACHSA) nevii m6r,legre hetyezt6k. Most d6lt el, mi lesz a halott lelk6nek tov5bbi sorsa: iiriik jutalom, vagy 6riik k6rhozat. Tdbb egyiptomi papirus meg6rdkiti ezt a jelenetet (129m. rII. 268 ut6n; 2Bm. 27-t6L 35-ig 6s 13?-145). A m6zsSnak k6t serpeny6je van. Az egyikben az isten Magar 6s Hung5r rnin6s6g6ben mint a j6sag r.6s becsiiletess6g srilyegys6ge foglal helyet. Nev6t a fej6n 1,6v6 madirtoll hieroglifa MAT 6s isteni alakja AR jelzi (MAT-AR), vatamint a t6rd6n l6v6 oNK az isteni AR alakkal (ONK-AR). A Magar-Hungar serpeny6j6ben az isten alakja helyett n6ha csak madirtoll MAT szerepel, ami azonban a serpeny6 kerek AR alakj6val vilSgosan jelezte az it6t6bir6 nev6t. Ezzer az isteni ,MagarHungaro sirlyegys6ggel kellett legal6bb egyenl6nek 1enni a rn6rleg mdsik serpeny6j6be helyezett l6lek fijldi 6let6nek 6rt6ke. A jelenet kieg6sziil az isten irnokSnak, Tud6nak alakjSval, aki n6zi a mSzsa billen6s6t, jegyzi 46) A 23m. r6mai I 59. oldaton kdz6lt hie. roglifSk sz6tagos 5tirdsa: AR-RA-SERTES KAM-
-MI-SAT. A sz6vegben nincs sz6 fekete malacr6l, mint ahogyan 6rtelmez6i gondolidk. A sert6s k6pe nem sz6 hanem hangcsoport 6rt6kben 6lt, de egyfttal sugalmazza a diszn6sdg, gondolat6t.
47) A gy6n5s iegyz6ket 23m. r6mai 166-169 oldalakon koz6lt szd,vegbiil vessziik. A nagybetUkkel frt szavakat a kiad6 eredeti egyiptomi
hangalakiukban k6'zli, tgy amint a ieleket olvassa 6s 6b6c6re 6tfria. A szavak azon a m6don illenek a sz6vegbe, amint mi magyarul adiuk.
156
ffi
t
ru,r erdm6nyt 6s gyakran SZEPITI A BETEGET, vagyis nyomja lefel6 a serpeny6t,, hogy meglegyen a m6rt6k. N6ha ott 611 a Tud6 neje is, MAT-AR NU: ,Magyar N6o, aki k6r61eg tartja kez6t, mert a ,betego m5r vitathat' lanul megi.itdtte a m6rt6ket, hiszen a l6lek serpenySje al5sz611t az eg:yen-5s6gi von6l al5. EzutSn kiivetkezett a d,iint6 pillanat: a halott lelk6t a napistennel egyenl6nek, MAGARnak nyilvSnitottSk (140m. 298)' az
tisztess6ges embereknek istenn'6, azaz magyarrS nyilvSnit6sa rop:ant fontos mozzanat a rnag"yar dstiirt6netben. A min6sit6st jelent6 Magyar sz6r6l az egyiptol6gusok sokat vitatkoztak (24m.87,341;22m. 94 sk).
A
Sir wallis Budge a dolgot igy irja le: ,,Miut6n az elhrinyt nev6t vagy lelkiismeret6t a mizsin 1emr5rt6k 6s benne nem talsltak fogyat6kossigot, ]IAAKHERUnak nyivSnitottdk (a szeru6 ide beiktatja a k'6rd6ses sz6 hie' roglif6it). A papirusokon ez a sz6 mindig annak neve utSn kdvetkezik, aki szdmara a papirus ki lett Sllitva" (23m. r6mai 65). A Magyar nevet a szerz6 term,6szetesen nem 6rti, nem tudja hogy az a napisten legfontosabb egyik neve, de az eljdr6st rigy 6rtelmezi, mint valami szentt6 avatisi pert, az isten orszSgSba va16 befogadSst, a napistennel va16 azonosulSst.aE Milyen 6let kdvetkezett a magyarri v6l6s, vagyis az iidvijziiles ut6n? A halott lelke felvitetett ,M6n-rir sz6k6beo (ebb6l ered ,mennyorszSg' szavunk) 6s ott Magar isten korm5nyz6t5rs5v6 lett. 6 is kapott az 697 birodalomban eg'y sz6ket (tr6nust), egy szekeret, egy 6gyat meg egy cs6nakot evez6vel 6s ezentril ezekben a k6nyelmes alkalmatossSgokban elhelyezkedve kis6rhette Napurat utaz6saiban, mesterr-ivel kocsik6zhatott az lgboltozat f6nyes ritjSn nappal 6s vele haj6k6zhatott a f6ldalatti vizeken Z3ie1, mindig kivil5gitSsban, mert a nap tarsas6gaban iiriik vilSgossSg f6nyeskedett felette. Szinrdl.szinre lSthatta az istent 6s rij 6lete 6riik elet lett.ae F6Idi rokonai is rigy besz6ltek r61a, mint istenr6l 6s istenn6, j6 irrr6, magyarr5 vSlSs6nak jel6iit fej6n az istens6g ilr karik6ja ti.indijkiilt. A szentkiinyvek feljegyz6sei szerint az els6 Nilus-viilgyi ember, aki istenn6 vagyis MagyarrS lett, a fiiggetlen Eszak-Egyiptom utols6 kir6lya, 6sirr (osIRIS) volt (23m. r6mai 206). MagyarrS lett azut6n Pap-rir (az egyiptol6gusok Pepi kir6tya) is, aki ,,kapott egy evez6t meg egy sz6ket, ir"iyet togtatt a haj6ban. . . 6s haj6zt a az tJral (Napot) nyugat fel6" (54m. it). Ez u tinatttag k6s6bb az 6jnaza minden lak6j5ra kiterjedt 6s ha151a ut6n minden tisztess6ges ember istenn6 lett s felvehette a Magyar nevet (55m. llsk). Ugyanilyen volt a fejl6d6s MezopotSmi6ban, ahol az istennel yal6 azonosulSs a halSl ut5n kezdetben szint6n a kir6lyokra korlStoz6dott. 4q A MAAKHERU iele'it Budge nyomiin (23m" r6mai 65) a 26. sz. tSbl6nkon a mdsodik sorban, a mSsodik ielcsoporttal megism6teltijk. lgy is olvashatiuk: M5' M-A-K-AR KERU: 'M5r Magyar k6ri.. A 23m. 145. lapon k6z6lt k6p: az ed6ny AB, egyik fiile alakia T, mdsik6 a k6z
eteie K, a klfli alak6 iel ,VIAT 3 alatta az orr AR: 'A beteg maglarlc 49) Herodotos nagyon i6l l6tta, hogy az egyiptomiak voltak az els6k, akik a l6lek iir6kk& val6s5g5t, vagyis a l6tek halhatatlansSgSt megfogalmazt5k 6s hfrdett6k (94m. l. '17n. 157
Az els6 szumer kirSly, aki ,,felszillt az 6gbe", Kis v6rosSllarn Etana nevff uralkod6ja volt, a Kr. e. III. 6vezred elej6n (115m. 43). Istennr-6 lett azutin az I. Or-dinasztia megalapit6ja, majd Lugalbanda, Gilgames ,6s m6sok is (115m. 45, 49 sk) s v6gtil mind.en rendes ember. A hetita kir6lyok szint6n istenn6 lettek (81m. 65). A fejl6dm egy m6sik vonalin eg:yes kir6lyok m6r 6letiikben elnyert6k az ilhitozott Magyar nevet, vagyis azt, hogy 5ket istenk6nt tisztelj6k. A legr6gibb id6kben, amid6n a kir6ly m6r eliiregedett, ritu6lisan megfiatalitott6k. A t61i napfordul6kor t6,rt6nt ez az elj6ris, amikor az llr k6pe, a napkorong a l6t6hatSron ism6t emelkedni kezdett, vagyis rijj6sziiletett 6s rij er6re kapott. A megfiatalit6s az irgynevezett szenth6zass6g (sacred marriage) keret6ben tcirt6nt, rnelynek sorSn a kir6ly egy istenn6vel halt. Miut6n ezen a m6don ,,egyesiilt" az istennel, 6 m6r 6let6ben MAKERUv6 lett. Az elj6r6sra sz6mos p61d6t ismeriink (140m. 298 sk; 184m. B7). A helyzet Mezopot6mi6ban is azonos volt, ahol egy sereg kirSlyt m6r 6let6ben istennek) azaz magyarnak neveztek (115rn. 62; 160m. 43) es igy volt ez Kr6ta sziget6n is (184m. B7). Id6pel ez a folyamat is demokratizSl6dott 6s minden id6sebb urat m5r 6let6ben Magyarnak neveztek (140m. 293), aautln pedig kor6t6l fiiggetleniil m6r mindenki 6let6ben Magyar lett. Igy lett ez a n6v, eredetileg a napisten neve, n6pn6w6, minden magTarok iisszefoglal6 fajtabeli megnevez6s6v6. BODOG a BETEG sz6nak mdsodik olvasisa A boldogutt magyar istennel t6rsulva, k6nyelmes 6letet folytatott a m6svil5gon. Ugyl6tszik, nem is kellett neki az istent minduntalan kist6rgetni az figboltozaton 6s alvil6gon tett napi utaz6sa k6zben. Egy masik elk6pzel6s szerint ugyanis a ,,magyarok" odafenn ARJA TAPORokban: uArja t6borokban(, olyan Paradicsom-f6l6ben 6ltek. Az els6 sz6mir t6borr6l a hieroglif6k tijbbek kriziitt ezt mondj6k: (1. sor ) ,Arja T6bor I-ben tur6ni 6s
A mi olvarSsunk
1bB
q
jelenetbenlStjuk,mindegyikhezir5scsatlakozik'amitigyolvasunk:1'k6p: j6 kikiiti, azt6n ba" 'atja 2' Bika''Iehenek' nagyura "A m6n a tehenet ettek' 3' UrAt *"g"ogtu (mgnjja az egyik teh6n)' az. Sz6n6t tehenek (sz6l az masifti' +' e h6tamra n6zett OstorSt k6ne elszedniink (v5las"ol a amelyik Erre v6laszol az" kapar6sok a teh6n, amelyik hatl;;;;t "annak' Ma a m6n t' " ta''61 sandin ord.a,lra veti, fej6t is arra forditva:) szem6t,
Demitiirt6ntazzai.,ai
m6zs6n kiinnyfinek
irieroglifaval irtiki iezirt aBENNUmadSrelej6velBE6rtelemben6s,befejezteasortatak6hely c'sak az els6 k6t 6rtelemmegh attuoz6ii' E sziiveeb6l 1' "Svintofldrs-o| k6t jel egymis alatt fVfi"Ji "ttO elemet olvass6k: PeQ, a Be n6lkiil' "' *"et"gi:l h"-fl :-};],*" a Po-K6-Ba: van, m61y hangz6val ol"assuk' iev teh6t nem szl5v eredetfi' hanem rpokolbac ,r"""t"ttfzl+-*] ;''z; ; potot mi 6seink sz6t6rib6l vettek kiilcsiin' 6si magyar ,"o, "*it a szl5vok a aholannakteljeseti.mol6giSja*"eau'pi't'at6,Lz..a,lvil6gibirntet6hely ittott 6s sztirnyeteg form6jibanA kapujiban ,""*ery"t"" rt"g* istent por
lrimadja., egy m6sik ra hajamat etten es igy tov6bb (28m. r6mai 116). voltak ott olyan als6bbrendfi isteni tev6k is, akik k6seikket szurkdltik a bfinhfi6ket, r6mitgett6k a n6ket 6s veliik szexu6lisan vissza6ltek (28m. r6mai 138). A mezopotSmiai 6smagyarok k6pzetet6ben is pokoll| v6rt a biintet& hely (143m. 2g). ott azonban egy n6 tciltdtte be a f6szekiroz6 szerepet, akit ,Sllatnakc: ALLATU nevezt6k (10m. r. 1?6 6s 129m. Irr. 21g, ill. a k6v. 1.). Feje kutyafej vo1t, pofaja olyan hatalmas, hogy abba egyszerfi.en bekapta 6rkez6 vend6g5t. Az alvil6g 6re ezekkel a szavakkal szokta 6rke_ z6j6t fogadni: ,,Be16pni, h
IIL
220 sk).
Amig a l6lek elszSllt meg6rdemert 6rijk lak6hely6re, mennyorszigba vagy a pokolba, mi t6rt6nt a j6 magyar test6vel, amely megmenekiilt a bikaszemfi csrisz6-m5sz6 6tv6gyht6r? A papirusokon tal6it magyar nyelvff feljegyz5sekb6l kidertil, hogy a test, miutan akarata megsziint, tovibbra is 6lt (91m. 719; 150m. 169 sk), csakhogy 6ppens6ggel mozdulailanul fekiidt: aludt. Az 6lomra utal a sirban tal6it sok oryan festett jelenet, amelyen a halott halSszik. Ezbizonyira az6rt van, mert a hal6szik H n6lkiili alakja iisszecseng az Aluszik hangz6s5val. ugyanezen dsszefiigg6s miatt dbr6zoltak a sirkamr6kban halakat mert a Hal iisszecsengett a HAI sz6val. A magyar nyelwel va16 magyatilzat k6zenfekv6, hiszen a hal egyiptomi 6s 6s mezopot6miai neve egyformSn KHAL, HAL. A hal rajzival irt6t< egy6rk6nt a Holttest sz6t is, mint p6ldSul ebben a kifejez6sben IrAr-A-TU Te-srE: rHalott testeu (jelei 23m. r6mai b9). Ha a hal jel6t nem ideografikusan, hanem hang6rt6kben olvassuk: H-A-T-Te-ST, fonetikusan,H6ttest.c [\{jvsl a ha161t csak alvisnak v6lt6k, azaz Stmeneti allapotnak, egy fajta betegs6gnek, ez6:rt a hal jel6nek m6sodik olvasSsa a BETU(g): ,Betegc lett (25m. 69 No. 3). A ,beteg' ir6sara azonban 6ltal6ban a szokv6nyos hieroglif5kat hasznSlt6k. Az elhunyt sirban fekv6 test6r6l is rigy eml6keztek meg mint magyarr6l. Ezt bizonyitani lStzik a sirba helyezett sok madirfigura: k6b6l, agyagb6l, f6mb6l, csontb6l kifaragva vagy akSr rajzolt, festett abr6zol6sban, ed6nyre 6getve. sfrba helyezett madarakat, azaz magyarokat mir a r6gibb k6kor v6ge fel6 is talAltak s azok att6l kezdve szakadailanul ei6fordulnak, nemcsak Egyiptomban, hanem Ir6nban, Mezopotimiiban 6s 160
q
t-\ |
* -l 1-
l-
Sziri6ban is, sz6val az 6shaza eg6sz teriiletr6n. U,gyancsak istenn6, azaz magyarr6 v6l6st jelk6pezt6k azzal, hogy a sirba helyezett holttestre olyan port hintettek, amely oxidSl6dva besziv6rgott a csontokba s azoknak vtjrd,s szinezetet adott. Ez a szokils is megfigyelhet6 m6r a r6gibb k6korban 6s magyar5zata taI6n az, hogy a viirijs sz6 r6gies ir6ssal 6s bizonyira kiejt6ssel is (UARUS) iisszecsengett az llt6s sz6val, ami alatt els6sorban isteneket, illetve istenn6 lett magyarokat 6rtettek (v.ii. 139m. 9?).
mab61,
^za-
nAr Lnul
i6s
Mivel a betegs6g csak 6tmeneti 6llapot, felt6telezt6k, elj6n majd az id6, amid6n a beteg meggy6gyul r5s a holttest sz6tporladt darabjai, v6lla, h6ta, nyaka, lSba rijra 6'ssze5ll emberalakkS, mikr6nt iisszeSllt Osiris sz6tvagdalt teste is. A felgy6gyulSst, azaz felt|madSst, Osiris bizonyos testr6sz6nek rajz6val jelezt6k, amelynek hieroglifikus hang6rt6ke a T'ETnek irt ,gy6gy. sz6. A felt6madisban vetett hit jetk6p6iil a sirba tett holttest mell6re mindig gy6gyoszlop figur5t helyeztek (23m. r6mai 185). Ha a hal5l csak 6tmeneti Sllapot 6s utina valamikor bekdvetkezik a felt5madSs, akkor az 6letben 16v6 rokonok kiiteless6ge gondoskodni arr6l, hogy a beteg a gy6gyul6s6ig eltel6 id6t min6l k6nyelmesebben tijlthesse eI. Mindenekel6tt 6vni kellett test6t az eny6:szett6l (bebalzsamoz6s), t6vo1 kelett t6le iartani az 5rt6 fiildalatti f6rgeket (im6dkoz5ssal, varSzsig6kkel, k6hSzba helyez6ssel), vele ketlett adni kedvenc t6rgyait (6kszereit, munkaeszkdzeit, birtorait, fegyvereit, szolg6it, Sllatait, t6nylegesen vagy jelk6pesen), aszerint kinek mi volt foglalkoz6sa. Gondoskodni kellett tov6bb6 rendszeres tipl5l6s6r61 (sirra helyezett 6telekkel, italokkal), tehet6v6 kellett neki tenni, hogy n6ha-n6ha lSthassa a napf6nyt (err6l a15bb) 6s f6leg vigy{zni arra, hogy senki ne zavaria 6s b6k6ben nyugodhass6k (6rs6g6llit6s). R6szletes leir6s helyett csak egy-k6t. mozzanal.ot hangsirlyozunk, ahol az 6ltalunk elolvasott szavakkal tudjuk a helyzetet ecsetelni. A halott lgyl6tszik ftt6zott a fdldalatti stit6ts6gt6l, ez6rt gondoskodni kellett arr6l, nogy id6nk6nt bejusson hozzh a napf6ny. Ezt a probl6mit szellemesen rnegoldott6k azon a gondolati v6g6nyon, hogy a sz6 e,gyenl6 a tettel, a szimbolum azonos a val6s5ggal: tettek egy 16tr5t a halott sirjSba, vagy iegal5bbis egy papirust, amire j6 nagy l6tr5t festettek. A Halottak Krinyv6ben tiibb ilyen 16tr6t 6br6zolnak a papok (23m. 296, r6rnai ?3, leirSsa r6mai 152). A l6tra az flsszecseng6s alapj6n LET-RA: ,L5t Ra", negnyugtatta a beteget, hog}r siit re5 a nap. Azt milr tudjuk, hogy sirj5b6l a halott levelezgetni 6s i.izengetni is l6pes volt, hiszen id6ztiik a IV. dinasztia papkir5lynak idev6g6 1eve16t, amelynek tartalrna a jelen fejezet ismeret6ben v6lik igazin 6rthet6v6. -\z ilyen levelek 61land6 t6mAja az ennival6 siirget6se. Keny6r, hris, ziildicjzei6k 6s sijr a legink{bb kivSnt 6telek, mert - igy sz61 az :u:zenel aB-aB-oT JU efES-$SAT-ek (23rn. r6rnai 126): ,A b5'bot j61 ettess6161
tek!. Egy masik beteg kiiliin meghagyja, hogy Te-Te-Se-N AS2-T6 Ki-S $UR-ABOT AMEN (58m. 19): ,Tetessen azt6', kis siirhabot a m6n!. Amikor a beteg ideges, grinyot6dik: A-N-N-aK AHA-Ma-K-O-N KI-O-UL Te-Te-T, Te-Me-N-T TEME-KESE (58m. 19): "Adnak a homokon kiviil tettit, tiimj6nt t$megesenc, de nyilv6n nem el6g ennival6t. Ism6t mSskor igy s6hajttzik: pa-N-UT SAT-UR. A JO Ko-Ma-JA-NaK IR (23m. r-6mai zot): ,genat gytitiir. A j6 komSj6nak ir." sok a panasza, de legink6bb nyugtalanitia a uatua (mirmia) behatol6 ob6bszriu: A Ba-aB'SZU, melynek se"teit ,srQUETn csak a napsug6r dfrdSja k6pes megiilni (23m. r6mai 115). Ami utSn a halott m6gis a legjobban v6gyott, legalSbbis ahogyan az
6l6k elk6pz elt6k, az k6ts6gteleni.il a nyugalom 6s b6kess6g,volt. Ez a k6re' lem szSzieg srLzesetbenll6fordul. NyilvSn gondoltak a sirokat fosztogat6 gondoltak a tolvajokra, a sot kincsvadSszra, akkori nyelven matat6kra, bibszfra, sokfeie giliszt6ra 6s f6regre, amely sz6tmarja a hu115t, a komisz zav^rnyugalmSt amelyek lehet6s6gekre, a tetvekre 6s egy6b borzalmas meg hogy imadkozik, az6rt mindig j6k, test6t rongaljak. Ez6tt a halott talSljuk m6don ,b6keo sz6t sokf6le i"gy"r, a BA-KU-je (28m. r6mai 146). A visel6 hieroglif6kkal megciriikitve. IrSs6ra leggyakrabban a *911*." b6bit6t ut6nd BAK, ismeretlen madSr szolg5lt, amelynek hieroglifikus hang6rt6ke jele, kis mer6leges vonalat-szoktak hfzni, ami egy befejez6 magenhangz6 rb6kec leggyakrabban A vagy E, s e kett6 egytitt helyesen hangz6sitva: a BA vagy BE jelmt6sfi (ffi r6mai 115). E;; mlsik gyakori ir6smfija jobbr6l 6s balr6l get jelent6 eaerryUe rajzolt foUo'SO tang Ed, mellette a BE-EGkis karika, tiibbessza;ran gssnr. Az elemek egybekapcsolva kiv6ns6got a -ESSEK: 'B6kess6gu sz6t irj6k (25m' 91 No' 39)' Ugyanezt uiL" 6br6zohJ5val is ki lehetett fejezni, BAK annak szak6llat os, ed6nyben s a kompozici6 ezt "sy E-5 rajzolva 6s eteje lobog6 EC tangot BE irta: ,B6kess6gben" (23m- 272\'62 A TEIIETKEZESI }IELYEI(R6L
piramis volt az egyiptomi kirSlyok i.innep6lyes temetkezr5si helye' A kirSlya emeltette a Delta alatt' legels6t a III. dinasztil-ez 6sfr (ZOSER) Sokat foglala Memfisszel szembenl6v6 SzakkarSban Kr. e. 2686 t5j6n'nyelv szava-e egyiptomi sz6 piramis a kozt6k a szak6rt6k azzal, vajon 62)
Az
egyipto|6gia nagy |ud6sai,
a mer6sz Sir Wallis
szertartSst szerkesz|. Bonyolult szerencs6re m5s sem 6rtetfe meg 6r "t6"d6ret nem is laPasztaltuk, hogy bdrki is 6tvette volna meg5llapir6sait. Ellenkez6leg, tal6ltunk €gy meg'
kiiztUk giai,, temet6si
gudge,- akinek meglStSsai
6urirn"k-iizonyultak, " totr' ui f6lre6*i, elemeikresz6tvagdosga6skiiliinbesz6lahalottBAiegyz6st'amelyBudgenev6nekemlit6sen6lkUl 6sKAdolgair6l,megegy6bsemmik6ppenrcm'gyan'denyilvSn6re5c6lozvamegmondia'hogy '!s sem vil6gos" (54m' 34)' gondolarkiir
t6lnyom6r6szben
tesr, akarar, b6ke, grb, ,r.uut
gr"u"k"t'ial5l ki, indokolhat6 olvasatokat 6gyhogy val6s6ggal egy mSsodik' "egyiplol6
ez a
"r6volr6l
t62
H
_--_-
'q,f,li,
,silr|F
mi tulajdonk6ppeni 6rtelme. Mivel a rejt6lyt nem tudt6k megoldani, a sz6t Stutalt6k a gtirtig nyelv sz6t6rhba.63 E nagylelkfis6g nem indokolt, hiszen a sz6 etimol6giSjSt a g
{ \
:, e
r'6lgy magyar n6pe, amely val6sSggal tobz6dott nevek ad6s5ban, ne maga ta151t volna nevet olyan eredeti alkot6sSnak megjel6l6s6re, amit m6r annak idej6n is a vilSg h6t csod5ja k6zdtt emlegettek. Megfigyelhetti.ik, hogy amid6n Nilus v6lgy6ben 616 6seink neveket alkottak, a dolgokat feltfin6 saj6ts6gaikr6l vagy rendeltet€siikr6l keresztelt6k el. Igy alkottSk meg az fgiek, Fentiek, Nagyurak, OriSsok nev6t, a napisten Utrir, Sz6kirr nev6t 6s igy mondott5k ,,az ami a kijrmdt eszi" (f6reg), ,,az ami a szob6kat bekijti" (oszlop). Azt is tudjuk, hogy egy-egy dolognak vagy szem6lynek tijbb nevet is adtak, aszerint milyen vonatkozSsban gondoltak r5. Ha m6r most ismerji.ik a r6giek sz6alkot6si m6dj5t, el6re v6rhatjuk, hogy a piramisnak is t6bb nevet adtak, a szemi.ikben legjobban feltiin6 saj6ts6gainak megfelel6en. Amikor a piramis az egyiptomi szinen el6sziir megjelent, m6g a mezopot6miai naptemplomhoz hasonlitott. Emeletei egym6s frildtt egyre kisebb 6s kisebb alapir n6gysziigiin emelkedtek, aminek kiivetkezt6ben minden szinten egy kiirbefut6 perem keletkezett. Ez volt az els6 piramis. Mintegy szbz esztend6vel ut6bb, az 6pitm6ny alakja megv6ltozott; ezuthn is n6gysziigletes alapon emelt6k u.gyan, de t<jbb6 nem peremesen, hanem hSromsziig alakri hatalmas o1dalIapok k6pz6s6vel. Mivel a legr6gibb piramisnak ilyen peremes kik6pz6se volt 6s az 6piilet meredeken emelkedett, e k6t tegjellemz6bb sajits6ga miatt arra gondoltunk, hogy a piramis sz6 voltak6ppen ,peremes'. Az egyiptomi nyelvben az rijabb kutat6k a PEREMUS sz6t meg is talSlt6k, m6ghozzi egy m6rtan);cinyvben, azzal a hozzhadott magyarizattaL ,,az ami felfel6 megy" (54m. 231). Ugyanez a perem sz6 a finnugor nyelvekben is megvan, ahol a Baltitenger peremvid6k6n lak6, ma m5r kihalt magyar eredetii n6pet 1ak6hely6r6l peremi, permi n6pnek nevezt6k. Ezekre a kdriilm6nyekre va16 tekintettel mi a ,piramis' eredet6t a ,peremes' sz6ra vezetjtik vissza.da Ezt a p€remes piramist az egyiptomi magyarok k6t egymSsnak 53) Plramis: for which a satisfactory Egye tian derivation has often been soLrght, but in vain. Ez|rt: it seems better to regard pyramis as a purely Greek word which had no etymological connexion with the Egyptian language (54m. 231 . Ugyan igy 129m. ll. | 6n. 64) A finnugor nyelv6szek persze a perem sz6t is k6lcs6nsz6nak tekintik a magyarban, ez
fenne ,F k6z6pfeln6met Braem sz6 osztrdk-baior
vSltozar6nak 5rv6tele" (l8Bm. 20). HiSba azonban
ez az iieszt6en pontosnak felt6n6 meghat6rozist mi azt nem hisszijk €1, mert ha ez a perem sz6 m5r az 6shaz5ban megvolt 6s a Kr. e. 6vezredekben elvSlt magyar n6pdgak kiil6n-ki.il6n 6rzik
ma is sz6tSrukban, akkor nem 5llhat helyt az 6vezredekkel k6s6bb kialakult ,,osztrdk-baior" (?) sz6b6l val6 eredeztet6s. De hogyan is k6lcs6,n6zhett6k volna ezt a sz6t a permi maEyarok, akik az osztr5kbaiorok l6trei6tte el6tt m5r elpusztultak? 163
hSttal forditott l6pcs6vel 6s el6je irt M 6s R hieroglifikus jellel irt6k' E h6rom ir6sjelet a tud6sok eddig m6g nem tudtSk hangz6sitani s bel6le ugyanezen Lpiilet mSsodik nev6t kiolvasni, ez6rt csak igy itt6k 5t 5b6c6re v6ve e1,,ili1";R',, ai ut6na ruizoIt l6pcs6t pedig 6rtelemmeghatSroz6nak Ha a sz6ban(54m.237-236). ii"gyi"t ,.rrem t6ve hozzit a MER r6szleghez aligha l6pcs6 a forgO f<et m6ssalhangz6t sz6tagosan olvassuk: MeRe, akkor (dek) r6szleget. A l6pcs6 fokai ielenthet m5st, minia sz6b6l hiilnyz6 TEK val6ban az egyiptomi T jelekb6l ijsszerakott figurinak tiinnek fel, teh6t titbb T.6, ttbuesben ,,I6k". Igy az ir6sjelek elemz6s6b6l megkaptuk Me-Re-T.ek: rMeredek* sz6t. Az egyiptomi kir6lyok temetkez6hely6t a ,,peremes" 6s "meredek" neveken tintn *ar megjeliil6sekkel is illett6k' Az 6pitm6ny ugyanis tSvoiil6 alkal1abbr61 n6zve azt a benyomSst keltette, mintha valami hatalmas fel s matoss6g volna. Ez6rt eg6s z termlszetesen isten sz6k6nek fogtSk (5ttm' is nevezt6k ,Nagyrir sz6k6nek* ennek riegfelel6en NETER. SEKH: 16 6s a maguk nyelv6n 109 sk). Az arabok ma is ezt a fogalmat alkalmazzilk piramiskomplexueg6sz sz6knek mondj6k. A kerit6ssel kiiriilvett padnak, -mot ,Nagyfr kert' kifejea r6giek a temet6 jelent6sfi NETER KIIERT: z6ssel illett6k (23m. 4l;3?m. 120)' A csircsos piramis nev6nek ir6sa az emlitett meredek sz6 h6rom hieroglifikus jel6vel tiirt6nt, amihez azonban rn6g egy negyedik jelet is ilieszpiramis egyik h6romszdg6t talapzat6val egyiitt. A h6romtetltek: jelent6se " "rir.ro, szrig talapzat n61t
azegyiptomipiramisvolt.Mivelapiramisnakmindaziitismertneve:
p""uilur, meredek, nagyrir sz6ke, nagyrir kertje 6s meredek csoda 6rthet6 t"Sy""..rt, ez6rt b6s6$sen bizonyitott dolognak vehetjilk' hoSy a sz6banmagyar csoda volt' forg6 csoda A piramisok belsej6ben a csodSlatos dolgok hosszir sor6t fedezt6k fel a r6g6szek. Tijbbek torttt tal5ltak ott falakra taizolt szines k6peket, ametlet emberalakok, fegyverek, jSrmfivek 6s m6rtani figurSk sokas6git abrSzoljSk.MamsrtudjSk,hogyezektulajdonk6ppenfelnaryitotthieroglifikus jelek 6s a tratott 61et6re vonatkoz6 feljegyz6seket tartalmaznak (bim. s). .Az a szok5s, hogy a piramisok bels6 falait feliratokkal l6ss6k el, idej6b6l igen r6gi 6s az egykoroah maguk is emlitik. Az egyik I. dinasztia ,Istent6l eredt magyar n6pek eled6 iit erre n1iu"tudatja veliink, hogy az a halott honft beszenSzokSs vakargatnak. kazarnatt6ikban k6pbetffket
olvastak el' de annyit m5r telni.u56 Szakember.t nyutt feliratokat m6g nem
tudnak,hogyafalakon"h"tottalakjamindignagyobbar6nybanszerepel, legalibb mint a ti1bbi i"Sriut (58m. 13; 91m. ?19). Mi rnegkis6reltiik, hogy a legszebb darabot egy ilyen feliratot eiolvassunk. Megit6l6siink szerint 164
ffi
ffi ;.E loie ere
I
ei-
ian"
-l.t. 51ra
lKai ahat
:tuk i.ek"
il'oIkal-
:el s 5,1m.
1r,6n
exuiej e-
hie.
54-
^U
:'cm:l
tese sos
-i c
asb6l )Dpen
neve:
';het5 oban-
ik fel reket, is
ag6t
:
hie-
aznak
ak €1, ej6b6l nepek
-e
vettiik vizsg6lat al6, a Nefert5rinak olvasott kirAlyn6 felirat6t (Id. 27. sz. tiblankat 6s 58m.20. k6pet), aki II. Ram6s kirSly hitvese volt, de nem egyiptomi sziilet'6sfi, hanem a Tigris vid6k6r6l keriilt a f6ra6k orszig5ba. Az irSs h6t mez6re tagol6dik. A jobboldalon I6v6 h6rom mez6t a kiiz6pr6l iriindulva jobb fe16 haladva kell olvasni; a kiiz6pt6l balra es6 n6gy mez6t pedig bal fe16 haladva, amint az irSsjelek fordulSsa mutatja. A jelek hangz6s 6tir6sa oszloponk6nt, jelr6l-jelre igy: 1. EST-HON UT-U-R-AT' NEP-ET, TE-TA EGYEB NEP-ET SAT-ATA; 2. Me-Kes-MER-T6 Te-Te JOSAG-AT IST-EN HANA; 3. ESZT Te-METi HONUR. A (NAGY) Ta-MA Ne-MR-UT URNE; 4. SU-TA-TA Na-ON ET-KA-
-M-AT, KUR-Ja-M PEN-ET POTO-KAT; 5- SU-TA-TA
Na-ON ATA EST-AN UR-AT" 6. KURUL-IIAZ T-UR,-AN 1,OOO,OOO UR-M6-NET NEP-ET; ?. Pe.Te-KERT JOSAG-AT (SOK) NATUR NEPe Ke-SURKE. tr{ai helyesir6sunkkal a sztiveg a nag'y dim6r6l ezt mondja: rEsthon ritur6t (6rtsd: napkir6ly6t), n6p6t, Delta egy6b n6p6t csod6lta. Megismertt6 tette j6s6g6t Isten honnal. Ezt (a hitvest) temeti Honrir. A nagy d6ma Nimr6d urn6. csod6lta nagyon 6tkemet, kriri6m f6ny6t, boitokat. csodSlta nagyon Tur6n egymilli6 rirm6n6t, kirSlyi hiz ur5t, atyaisten n6p6t. Betekert (mrimi6ba tett) j6s6git sok nagyirr n6pe kesergi.u Akinek nem futotta vagyon6b6l, hogy test6t nagyrirkertben 6s k6szobAban helyezz6k iirtik nyugalomra, de 6let6ben valaki m6gis volt, annak ietem6t barlangba vitt6k, vagy szikl6ba v6jt iiregben helyezt6k el. A bejiratot aztSn elz6rt6k 6s el6tte oszlopot Sliitottak em16k6re, bizonyit6k5ul annak, hogy a ri5gi term6kenys6gi hit szokSsai a t6rsadalom sz6les r6tegeiben rn6g sokiig megmaradtak. Az ilyen oszlop mer6legesen 611t, rnint Osiris oszlopa is, arinya 6s kidolgozhsa az elhrinyt rangja szerint vSltozott. A r6g6szek az oszlopot kippusz vagy cippus nr5wel emlitik. Tal6n ebben is, mint a magyar kopjafSban, az elhf.nyt f6rfi mivolt{nak jelk6pet kell l6tnunk. A jelens6g pSrhuzamba 6ltithat6 azokkal a k& oszlopokkal, amelyeket m5nhireknek neveznek 6s Sziria, Fdnicia, Eti6pia teriilet6n nagy sz5mban fordulnak e16. ,,Ar6mi nyelven" a kippuszt, ha ei5kel6 s neves szem6ly emtr6k6t jel
SSZen-
:t m6r :repel, 1aI6bb
arabot
66) A vonafkoz6 hieroglif6k 59m, 86 fig' z6se: ESTAN-TU HERE T TUT.S'AR NEBek 49. Sztivegiink a r6bl5n a viilaszt6vonalt6l balra Ka,Sa.Maf.T.A.ABA KEP-BETu-KET; 2. oszlop: es5 r6szleg. ltt a ielek k6t oszlopban szerepelnek, Fa-KERU-KET(nsk). SZU-KESE halott Ho-NAT az oszlopokai iobbr6l balra halad6 sorrendben, Be'SZET'ONi. felii116l lefel6 kell olvasni. Az l. oszlop bet0'
165
sz6 ideografikus ir6s6ra vnlgSl6 125 az EgTa-N ir6s6t).
Istsr
jel volt (v.ii. 25m- ?1 No. 24; 25m'
Nf}IANY 526 A HAI,OTTAK KdNYVEROL
Azegyiptomi6smagyarvil6gtSrgyal6sakorl6pten.nyomonhivatkozi"tott"t Kiinyv6re. Hieroglifikus ir6ssal k6szitett " himnuszokat, s6hajosziiveggyfijtem6ny ez, amelyben istenekhez int6zett ftmutatisokat 6s ritu6lis r."t, i#r."t 6s var6zsig6kei ta151unk, valamint ell6tott gazdagon tiim6rdek ttjrt,6neti feiiegyz6st. Az illusztr6ci6kkal is tiirt6net6nek tarryv a Nilus viilgy6ben 6lt 6kori magyar n6p hittanSnak 6s Iogtalata.Egyessziivegeitm6gadinasztikusid6ketmegel6z6korbanfokijvet6 id6kben galmaztSk meg, de javar6sziiket az eelesit6st kiizvetleniil foglaltakir6sba.Aszdvegekenid6vel.ak6riilm6nyeknekmegfelel6enmil a ki, rigyhogy dositottak, a gyfjtem6"yt tt1"UU darabokkal eg6szitett6k kapcsolatSt' A val6 kiinyv sohasem avult el, hanem meg6rizte az 61ette1 fr"srrrai"tat Kr. e. Bb00-i6I a kereszt6ny id6sz5mit's mSsodik Cytjt.-e"V 's"iiaaaigbezir6lag itazolni tudj6k, teh6t mintegy n6gyezer 6ven kereszttil szakadat]anul.Nincsavilsgonm6gegym6sikirAsgyiijtem6nyvagyszent haszn5latban lett volna' tOrryu, amely ekkora id6n keresztiil mindig titkSra A r6giek eml6kezete szerint a szilvegeket el6sziir-az-istenek munk5j6t. Roppant sz6lesfoglalta irSsba, aki 6gi sugalmaz5sra v6gezte 6s miiv6szetek tudomSnyok kijrfi tud6ssal rendelkzzefi,-6 vort az egyiptomi megalapit6:".f
tunk f6forrAsunkra,
As a whole' 66) 23m. 665 6s r6mai 5l' as the work regarded was Dead the Book of rhe of the god THOT, 'the scribe of the gods' and thus wa; believed
to be of divin
origin' '
view was hetd down to a late period r6mai 50 sk; 24m. r6mai l2)' 166
'
This
(23m'
5?1 T6blSnk
m6n. Bet0z6se Ma-Ha-R-U
iR.
hieroglif6i 24m. 72 No.
2 nyo
fgy, A
NET-UR-AK T|-T-A-RA K|-86-NY-A-AHA-A-TA A Kii
-Fe-T, aRA PEL-lRa F6-6M-E A Be'Tu-(ket) eGY.eB AT-A'T-A, M6-$OK A.SZTA K6.BC NYo-M-Ku-K5-K.
ffi
Tud6 szcivegeit ut6bb irjra meg rijra lemSsoltSk 6s minden jelent6sebb vallSsi kiizpontban 6rizt6k r6szbeni vagy teljes k& pi6j6t. A korunkra maradt egyik legteljesebb mSsolatot Th6b6ban k6szitettek a XVIII. dinasztia idej6ben, kiiri.ilbeliil Kr. e. 1400 t6j6n. Ezt a m6solatot ANI: 'Huni, Honiu kirSlyi titk6r 6s kincstart6 k6szitette (24m. 217_.220), feles6ge hathat6s kiizremtikdd6s6vel, aki mint Am6n isten 6nekese maga is egyhSzi szolg6latban 6llott (24m. 221, 231). A tud6s Hun feles6ge az irSsokban T-U-TU-N6: ,Tud6n6o n6ven szerepel-
A magyarul ir6
t S
t S.
I a t
{
k 1
t a ;I
5
u ;6 Irt
E mSsodik intellektirSlis magyar hazaspar hStrahagyott munkSjSt b6,ng6szve, sokmindent rnegtudunk a r6gi magyarok temetkez6si szok5sair6l. NSla olvassuk, hogy a temet6kertet akkoriban uNagyrir kertj6nek* nevezt6k, odavitt6k a ,halott test6to 6s neki ,temet6sekoru bficstiztat6ul ,altat6 dalt, n6t5t* dtdoltak t6s kez6be adtik Dperiratat( is, hogy segits6g6vel a misvilSgon szepl6telen fijldi 61et6t igazolhassa r5s isten kormSnyz6t6rsa, rrngglgr< lehessen- Szok[sban voilt az is, hogy a sirhoz a halott reml6knapj6n. kimentek, oda or6zs{t iiltettek. 6s a halottnak ,6teleket" 6s ,ruh6kat. vittek. A l6lekr6l rigy tudt6k, hogy a testt6l elvSlva, elindult a maga kiil6n irtj6n mint ,utas. hogy eljusson isten usz6k6hez.. Ez az tft hosszri irt volt, veszedelmes t5jakon haladt keresztiil, ez6rt a ulelkeket Mahar. (magyar) kalauzok vezett6k, akik rcs6nakkalu szSllitott6k 6t 6ket a ,patakonn, igen f6lve a sziirnyetegekt6t, kiilijnijsen a Dcstirgfi kfgy6t6l.. .\z id,6z6jelben kijziilt szavakat hiteles magyar alakjukban tal6ltuk a szent szd,vegekben, bele6rtve a patak sz6t is, b6rmennyire csod6lkoznak rajta e sz6 szl6v eredet6t va116 finnugor nyelv6szek. n6zegetve, ti.izetesebb elemz6s n6lkiil is meg5llapithatjuk azok magyar vo1t6t 6s nem gy6ziink e16gg6 csod6lkozni, mennyire 6rthetS a szd,vegek nyelvezete a mai magyar ernber szimSra is. Ilyen p61dSul Ani e1s6 fejezet6nek a cfme (24m. 331 chapter I.): EL-A-Mi IR-6-K KET-E PER-IR-AT-JA MA-H-AR SUR-AR-A: ,El5mi ir6k k6t perirata magyar sirj6ra.n Ugyanezt a cimet egy mSsik mfsolaton (24m. 224 a
Ani mssolatait
4. sor) igy tal6ljuk: ER-A-Ni-AK 6K-I-RA-Ta. NU-Ta-aT AZ-oK SIR-AST-EGI, ,IrSniak 6kirata. N6t6t azok szerezt6k.. E ,n6ta' bevezet6 r6sze, rnelynek hieroglif6it a 26. sz. t6bl5nkon alul n6gy sorban adjuk (eredetije: 24m. 355 sk), ezt a bejegyz6st tartalmazza: 7. "E16mi irAt tet perirata magyar ir6ssal. UtasitAsok 6s titkos (2.) sz6k. Periratok hely6t el5mi nagyrir kert6sze titkolta s a tekercset sdt6t este rigy csavarta sz6t, kett6tiirtek. (3.) Hirre jiinnek irSstud6k, akik megfejtik a perirat tartalm6t. Ani, a szemfir 6neke igy s261.... A szdveg tovSbbi r6szei leirj6k, milyen Shitattal emelt6k ki a sirb6l az 6smagyar kir6lyt, megmosaatt6t<, fel6r ruh6ba csavart5k test6t, stb. E sziiveg fontossigSra a jiivend6 magyar 6stijrt6rr6szek figyelm6t nyomat6kosan felhivjuk' Ani m6solatainak vI. fejezete ezt a cimet viseli: ER A-Ni IR-A-T. SIR'SO Be-T-UI 16?
ASZ-SZAT-aK, 6N $EGI-ITT-eM: NETER.KERT.eSZU: ulrSni irat. A szerzl bettii aszottak, 6n segitem: Nagyrir kert6szeu (hieroglif6i: 24m. 224 kozertn). M6s szdvegeket is kibetiiztiink, ime azokb6l is n6h6ny sor: 'Altat6 n6t6t irok 5t neked. Elment a macska, m5r nem f6lnek az egerek. Kinyitni nem merem irSsait, a Tud6 bi.inteti. Ime altat6 n6t6t irok 6n a hal6lr6l. Birval kelek, 6jszaka pecseny6ket siitiik, kacs6t a t6bor het6re. Altat6 bircsri e16g lesz h6t neked, mert Estrir alszik. T6th a tud6s magyar 6gyazik m6r est6re* (hieroglif 6i 24m.426 sk a C.1 6s C.2). Befejezztik egy gonosz szSm6ra k6szitett sziiveggel (24m. 367), melynek pattog6 riivid mondatai ti.ikrdzik a haragot: ulr6ni iratot ir Ani. A Szemrir irnoka utast hoz be. Nagyurak! Mindek! Enek igy sz61: Magyar a neve, ma Nagyrir kert6szei temetik. A sorsa sirban Ra-kos m6sa. ki tossza a mrimiSt. fudassa Tud6 sorsit a sir rirral.. Miut6n az 6smagyarok hitvilSgSt kinyomoztuk, alapelveit n6gy pontban dsszegezhetjiik. (1) Ebben a hitvil6gban jelenik meg el6sziir az emberis6g istenfogalma 6s isten l6t6nek tana. Alatta egy emberalakban elk6pzelt iiriikt6l fogva 1€tez6 l6nyt 6rtettek, aki a vilSgot teremtette, akinek megjelen6si formSi (szem6lyei) sokf6l6k voltak, aki mindent lStott, mindent tudott 6s mindeniitt jelen volt. Leggyakoribb neve ilr, Magyar r5s Hun96r. (2) Mivel az emberek rigy 6reztdk, hogy sorsuk a mindenhat6 istent6l fiigg, 6letbenmaradSsuk 6rdek6ben sziiks6gesnek tartottik, hogy neki udvaroljanak, segits6g6t 6s t5mogatSs6t k6rj,6k. Erre szolgSltak az im6ds6gok, a dics6it6 himnuszok, az isten tisztelet6re 6pitett szenth6zak 6s a szolg6lat6ra felSllitott papi rend. E[ett6k az istent ismertet6 jelv6nyekkel is, melyek legfontosabbika a feje fiil6 illesztett kis karika, az llt jele volt. (3) Vallott5k, hogy az ember testb6l 6s l6lekb6l 6ll, hogy a l6lek a halSl ut6n elv6lik a testt6l, felszSll isten tr6nusShoz 6s ott fdldt 6let6r6l gy6n6s keret6ben besz6mol, hogy azonnaii it6let6t megkapja. Ha az ember fiildi 6let6ben j6 volt, elnyerte m61t6 jutalm6t: megkapta a magyar nevet 6s bebocs6t6st nyert a mennyek orsz6g6ba; ha pedig rossz volt, megkapta bi.intet6s6t: ment a pokoiba. (4) Az 6smagyar hitvil6gban jelent meg el6sz6r az a t6tel is, hogy az embernek 6riik 6letff lelke van 6s hory a test sem eny6szik el v6gleg, hanem lesz felt6mad6s, amikoris a halott poraib6l emberi alakjSban irjra 6letre kel.
Az a sok magyar sz6, ami vizsg6latunk sor6n l6pten-nyomon tiimegesen el6nk bukkant, csalhatatlan bizonyit6k, hogy a vall6st az 6smagyar n6pek tal5lt6k ki, az 6kori tudom6nyos fogalmaiknak megfelel6en, tehft 6k azok, akik az emberi nemet ezzel a hallatlanul nagy lelki t6nye-
z6vel, a t6rsadalom 6s 5llam tart6oszlop6val megajind6koztSk. Az sem keriilheti el figyetrmi.inket, hogy az Sltaluk megfogalmazott hitt6teleket az els6t6l az utols6ig Stvette a kereszt6nyseg, amelynek kiizponti alakjak6nt azt a Jlzust tisztelji.ik, aki tanul6 6veit 6ppen Egyiptomban' a magyar n6168
,ffi
pek legszebb keleti orsz5g6ban tiiltiitte 6s akire rigy emlS'keztek, rnint MATAB-IOSra:'Magyar j6sra.. Az iisszefiig#sek szfidit| l6tv5nyt t6rnak el6nk: kideriil, hogy a kereszt6nys6g az 6kori pogSny magyar vil6g egye. nes folytatSsa, minden l6nyeg6ben a magyar szellem vi15grasz616 alkot6sa.68
68) A magyar tud6sok egyik legfontosabb tSrhinettudom6nyi feladata az egyiptomi Biblia tanulm6nyoz6sa kell legyen. A magyar nyelvnek qz a legr6gibb 6s legmonumentiilisabb emltS'ke, bel6le az eg6sz vilSg meritett. Kiil6,n vizsg6lat t5rgy6v6 kell tenniink az emberis6g els6 tud6sSnak, a magyar Tud6nak 6fet6t, akire a szent iratokban sz6z meg sz6z r.rtalSst taf dlunk. A Tud6 meg6rdemelne egy-egy eobrot szokdsos Sbr6zolSsaiban egyetemeink rampuszSn. Mi6rt ne hirdessiik, hogy a tudom6ny magyar nyelven indult el titbb mint 5000 6wef ezel&t? M6rt ne hird6ssiik, mit adtunk mi
u.
emberis6gnek, hogy lelki.lkben fel6bressztik a gondolatot: mit kaptunk 6rte? A mi Tud6nkat igV m6ltati6k a nem-magyarok: Endowed with compfe+e knowledge and wisdom, Thoth invented all
the arts and sciences: arithmetic, surveying, geometry, astronomy, soothsaying, magic, medicine, surgery, music with wind instruments and strings, drawing and, above all, writing, without which humanity would have run the risk of forgetting his doctrines and of losing the benefit of his discoveries (57m. 82). Thoth was the keeper of the divine archives and a? the same time patron of hisfory. He carefully noted the succession of the sovereigns, on the leaves of the sacred tree at Heliopolis, wrote the name of the future pharaoh whom the queen had iust conceived after union with the Lord of Heavens. 0gV mondott6k az egykorfak: Ra has spoken, Thoth has written (57m. 85). A Tud6t tehSt 6gy is tekinthefiUk, mint ncisen
a
szelle,mtudom6nyok
a t6rt6nettudomSny legf6bb
s
kiil6-
v6dn6,k6t.
169
