Ö R Ö K S É G V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y H O S S Z Ú H E T É N Y É P Í T É S Z E T I É R T É K E K HÜBNER TERVEZŐ KFT

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY HOSSZÚHETÉNY ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

HÜBNER TERVEZŐ KFT

HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET

dr. Hübner Mátyás DLA vezető tervező TT/1É-02-0107 dr. Baracsi Viktória DLA okl. településmérnök TT/02-0655 Berkecz Balázs okl. településmérnök

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLETEK

RÉGÉSZET

Böszörményi Krisztina okl. kertészmérnök K/1 02-0031 Gábor Olivér PhD régész SZ 59/3003; V 25/2003

KÉSZÍTETTE:

HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u. 8. 2015. december hó

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1. VIZSGÁLAT 1.1 Hosszúhetény városfejlődésének történeti leírása 1.2 Tájtörténet, természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések 1.3. Településkép és utcaképek 1.4. Településszerkezet és területhasználat 1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok 1.6 Védettségek 1.6.1 Hosszúhetény műemlékei (országos védettség) 1.6.2 Helyi védettségek 1.6.3 Régészeti örökség 1.7 Az Épített örökségi értékek elemzése 1.8 Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében 2 VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 2.1 Településhálózati és tájhasználati változás 2.2 Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás 2.3 Infrastrukturális változás 2.4 Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása 3 HATÁSELEMZÉS 3.1.Történeti településhálózati következmények 3.2 Természeti, táji hatások 3.3 A településkép feltárulásának változásai 3.4 Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei 3.5 Történeti térbeli rendszerek alakulása 3.6 Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében 3.7 Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei 3.8 Településkarakter változásának hatásai 3.9 Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései 3.10 Folyamatok iránya, visszafordíthatósága 3.11 Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei 4 ÖSSZEFOGLALÓ 5 NYILATKOZAT 6 MELLÉKLETEK/ÉRTÉKLELTÁR 6.2 É 1. Melléklet Hosszúhetény örökségvédelmi hatástanulmányához

BEVEZETÉS A kulturális örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi munkát megalapozó szakmai anyag, mely a településfejlesztési koncepció hosszú távra megfogalmazott, a város rendszereire vetített átfogó célok, célok, feladatok és eszközök értékvédelemre vonatkozó jelentőségét és az arra gyakorolt általános hatásait mutatja be. Az örökségvédelmi hatástanulmány részletes tartalmát az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 39/2015 (III.11.) számú kormányrendelet 12. melléklete rögzíti. A hatástanulmány alapvetően a műemléki és a régészeti szakterületi munkarészekből áll. Hosszúhetény község önkormányzata a település közigazgatási területén lévő kulturális örökség feltárásának, feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának érdekében az előzőekben bemutatott elvárásoknak megfelelően készítteti jelen hatástanulmányt.

1. VIZSGÁLAT 1.1. HOSSZÚHETÉNY FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI LEÍRÁSA Ásatások alapján ismert, hogy már a kőkor népe otthonra talált itt, a festői szépségű Zengő és a Hármashegy lábánál elterülő területen. A római korban Pannónia egy kisebb, de jelentős települése volt. Egy III-IV. századból való római villa nyomait 1937-ben tárták fel. 1091-ből származik az első írásos feljegyzés Hosszúhetényről, amely a pécsváradi apátsághoz való tartozását igazolja. Árpád-kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették. A község lakosai szerint a falu nevét Hetény vezérről kapta, akinek itt birtoka volt. A megkülönböztető Hosszú- előtag a falu kiterjedésére, elnyúlt alakjára utal. Szóban és írásban is léteznek különböző változatai: Hetény, Villa Heten, Hetin, Hőszű Hetyny, Hoszu Heten, Hoszu Hetteny, Hoszszu Hetény, H.Heteny, Hoszuhetény, Hoszszu- Hetény, Hoszszú-Hetény, H.hetény, Thetey, Hethen. A népvándorlás korából a Dunántúlon alig vannak leletek. Hosszúhetényben semmilyen lelet nem került elő. A harcok során elnéptelenedett vidékre bajorok, főként pedig szlávok telepedtek le. A különböző népek összeolvadása elég hamar bekövetkezett. A Gesta Hungarorum szerint Baranyát Ete törzse kapta meg, a pusztaszeri gyűlés után. Mások szerint ezt a területet a Botond-törzs kapta. A hetényiek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy ezen a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye. István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi Bencés apátság alapítása (1015) a Zengő alján. Az apátság számos falut kapott a királytól, ezek között volt Hosszúhetény is. A Vas- hegy környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Hetény községet először a Szt. István király pannonhalmi és pécsi alapítólevelének felhasználásával készült pécsváradi Bencés apátság alapítólevele említi. Az alapítólevél szerint Hetény már 998-ban az apátság birtoka volt. A tatárjárás pusztított, de nem

annyira, mint az Alföldön, itt a lakosság el tudott bújni az erdőkben. Hosszúhetényt a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. Egy 1292-97 körüli tanú névsorban az apátság 10 hetényi nemes jobbágyát is felsorolják. 1543-ban Pécs elestével török kézre kerül a terület. A török megszállás idején Hosszúhetény lakossága nem pusztult el, köszönhetően természeti környezetének (a hegyek oltalmazták). A töröktől való visszafoglalása után jól gyarapodott a település. A falu a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. A mai község területén több falu alakult ki, melyek már elpusztultak vagy beleolvadtak Hosszúheténybe. Ezek a kis falvak már nem tudtak többé feléledni, neveiket határ- és dűlőnevek őrzik. Ezek a következők: Kovásséde, Becő, Nádas, Perény, Ormánd. Ormánd egy védett völgyben helyezkedik el, Hosszúhetény déli részén. Szerepel a pécsváradi apátság alapítólevelében (1015: Villa Vrmandy). A pécsváradi apátság alapítólevele szerint I. István adta az apátságnak. Kisebb falu lehetett, mint Hosszúhetény, mert 1333-35. évi pápai adóívekben nem szerepel, itt csak Hetényt említik. Hosszúhetény, Ormánd abban az időben még külön falu volt, mára összeolvadt Hosszúheténnyel. Hagyományosan földművelő falu, a földművelés azonban mára visszaszorult, bár a szőlőtermelés jelentős. A mecsekaljai borvidék pécsi körzetéhez tartozik. Lakosainak jelentős része dolgozik a falun kívül, főképp Pécsett és Komlón. A mára lehanyatlott mecseki bányászat fellendülésével a 19. századtól egyre több bányász élt a faluban, akik közül sokan úgy települtek be. A településen is mélyítettek aknákat, sőt az 1950-es években arra is készültek tervek, hogy Komlóhoz hasonlóan lakótelepekkel átalakított bányavárossá alakítják, ezek a tervek azonban nem váltak valóra és a falu megőrizte a természetes környezetbe simuló képét.

Hosszúhetény egykori képeslapokon

Hosszúhetény egykori képeslapon

Monostory György, Budapest IX. Lónyai u. 17. A Hosszúhetényi Sport- és Ifjúsági Egyesület kiadása 1930 k.

A török kiűzésekor írták le a település mai elnevezését, a Hosszúhetényt. Védett fekvésének köszönhetően aránylag könnyen átvészelte a hódoltságot, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Német családok csak a múlt század második felében jelentek meg nagyobb számban. Püspökszentlászló Püspökszentlászló középkori magyar falu. A török hódoltság alatt elnéptelenedett és csak 1750 táján települtek ide német családok. Ma Hosszúhetényhez tartozik. A szájhagyomány szerint Szent László királyunk nagyon szeretett a környéken vadászni. Egyik alkalommal nagy vihar kerekedett, ami elől egy barlangban keresett menedéket. A barlang helyén később az itt lakó remetéknek egy templomot építetett. Egy 1235-ből fennmaradt királyi adománylevélben szerepelt először a település megnevezése, mint “Szent László egyháza”. II. Endre királyunk 1235-ben adományozta ezen királyi birtokot Bertalan pécsi püspöknek. 1327 és 1525 között Szent Lászlón bencés perjelség is volt. Az 50 éves török uralom alatti időszakról írásos feljegyzések sajnos nem maradtak fenn, de egy, a hosszúhetényi plébánia anyagában fellelt, 1721-ből származó, “visitacio canomica”, azaz egyházközségi látogatási jegyzőkönyv romtemplomként említi a szentlászlói első kis kápolnát. Ebben az időben telepedett le és élt itt a Zengő oldalában egy ferences remete, Fr. Joannes Reinhard Uhl, aki remetetársaival 1725 körül az első kápolna romjaiból újabb kis templomot emelt Szentlászlón. Az 1760-as években a német telepítések eredményeként már 120 főnyi lakossága volt Szentlászlónak. A benépesült kis település polgárainak kérésére és segítségükkel emelték a jelenleg is álló, immár harmadik templomot 1797-ben. Építtetője gróf Eszterházy Pál László pécsi püspök, aki ezzel egy időben egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort is építetett itt. Ezt a nyaralókastélyt és környezetét hozatta rendbe az 1890-es években, Hettyey Sámuel pécsi püspök. A nyaralót övező mintegy 6 kh parkban különleges fákat és díszbokrokat ültettek, amelyet alácsöveztek, hogy a fákat öntözni lehessen. Ennek érdekében a kastéllyal szembeni oldalon egy 16 köbméteres víztározót építtetett. Ebből látták el ivóvízzel a kastélyt, és a parkban létesített díszes Zsolnay szökőkutat is. Mindezzel megalapozta a ma látható arborétumot, amely 2011-ben nyitotta meg újra, nagy felújítás és tereprendezés után a kapuit. Püspökszentlászlónak egyetlen utcája van, a völgyfalak miatt csak egyik oldalán állnak házak. A falu közepén kis harangtorony áll.

Püspökszentlászló az 1900-as évek elején és a múlt század második felében.

Kisújbánya Kisújbánya a Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye Óbányával köti össze a falut. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Története az üvegkészítéssel függ össze. Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe) bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek. A falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. A kisújbányai üveghuta 1762-1784 között működött. Sváb lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu a Kisújbánya nevet a kiegyezés után kapta a Neuglashütte fordításaként és a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül. A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen, az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható vályogházakat, szerszámaikat is maguk készítették még a 60-as években is. A szocializmus alatt a kistelepüléseket elsorvasztó állami politika Kisújbányát is majdnem eltüntette a föld színéről, mint néhány más baranyai kistelepülést. Az általános iskolát és a boltot felszámolták, közutat nem építettek (csak földutak voltak a lovaskocsiknak). A falu út hiányában az 1970-es évek elejére elsorvadt, és a lehetetlen helyzetbe hozott német őslakosság elvándorlásra kényszerült, házaikat üdülőnek vették meg, főként városi emberek. 1.2. TÁJTÖRTÉNET, TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT - TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK A mai községkép jellemzően mutatja, történeti kialakulását, nevezetesen azt, hogy nem telepített falu. A patak medrét követő község főutcájának vonalvezetése, a domborzat által meghatározott halmazos szórtsága, a telkek méretei és formája jellegzetes dombvidéki település képét mutatja.

Katonai felmérés

Hosszúhetény tájtipológiailag a Mecsek-hegység kistáj területén fekszik. A településtől északkeletre található a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő (682 m). A táj alacsony- és középhegységi jellegű, DDNy-ÉÉK-i csapásiránnyal. A Mecseknek erre a részére jellemzőek a Dobogó-Zengő középpontokból sugarasan kiinduló sasbércsorok. A déli hegységperemen 450-470 m tszf. térszínű hegylábfelszín, majd 250-380 m tszf. magasságú abráziós felszín található. A hegység átlagos reliefe 110 m/4km², de helyenként 250-300 m/km²-t is eléri, a nagyobb platókon viszont alig több, mint 50 m/km². Hosszúhetény település külterületét természeti adottságai alapján az alábbi különböző táji adottságú területekre tagolhatjuk: I. A hegységi területek, a településtől északra találhatók, jellemzően 380-680 m tszf. magasságúak, erdővel borítottak (kivéve a két irtástelepülés, Püspökszentlászló és Kisújbánya környékét). A kelet-nyugatias hátak között azokkal párhuzamos völgyek futnak: a Vár-völgy, a Singödör, a Hidasivölgy, a Takanyó. Jelentősebb magaslatai a már említett Zengő (682 m), a Hármas-hegy (577 m, 604 m, 591 m), a Köves-tető (463 m), a Cigány-hegy (524 m), a Miske-tető (475 m), Hárs-tető (545 m), Róka-hegy (497 m). A szűk völgyekben hűvös, nedvességre hajló és szélcsendes helyi klíma alakul ki, különösen a zárt erdővel borított területeken. A lejtők 25% és annál meredekebb kategóriába tartoznak. II. A lejtőzóna a hegységi területek alatt, kb. a 330-380 m tszf. térszínen található. A Zengő mintegy 200 m relatív magasságú „fala” kitűnő védelmet ad az agresszív északias légáramlásoktól, az összefüggő erdőterület helyi klímája pedig mérséklően hat a hegyi szelek hőmérsékletére, csökkentve ezzel a tavaszi és az őszi fagyveszélyt. A terület mindössze 6-8 % lejtésű, déli kitettségű, optimális a szőlő- és gyümölcskultúrák számára. III. A hullámos hegylábi felszín 270-380 m tszf. magasságú, 8-10%-os lejtésű, egymást követő kisebb (320-340 m) tetők (Illés-hegy, Bence-hegy, Butyka-hegy, Nádasdi-hegy, Aranyhegy) és a köztük levő völgyek (Monyoródi-völgy, Rácok gödre) tagolják. Szintén elsősorban gyümölcskultúrák számára optimálisan és hagyományosan hasznosított.

IV. Alacsony dombság/síkság a 270 m tszf alatti, a Basagödörtől és a 6-os útig nyúló terület: hosszú, észak-déli irányú párhuzamos völgyek és hátak a Hosszúhetényre bevezető út nyugati oldalán. A völgyekben általában délnek futó vízfolyások találhatók. Jellemzőek a bányászati tevékenység nyomai, ipari területhasználat, a mezőgazdasági és gyep művelési ágak. Hosszúhetény tájhasználatára a tájstabilitást biztosító övezetes tájszerkezet jellemző. A déli részeken meghatározóan a mező- és kertgazdasági termelés, északon az erdőborítás jellemző, ennek ellenére természetvédelmi, tájképvédelmi, vízvédelmi és turisztikai szempontból kiemelhetők olyan középső tájegységek, amelyek érzékenysége, terhelhetősége eltér a hagyományos mezőgazdasági tájhasználattól. A táj terhelhetősége szempontjából Hosszúhetény területét az eltérő természeti adottságok az ökológiai, természetvédelmi érzékenység és a hagyományos tájhasználat alapján a következő tájegységekre osztjuk fel: - Hegyvidéki üdülőtáj - Kertgazdasági táj - Mezőgazdasági táj A hegyvidéki üdülőtáj a településtől északra található, jellemzően 380-680 m tszf. magasságú, erdővel borított (kivéve a két irtástelepülés, Püspökszentlászló és Kisújbánya környékét). A hegyvidéki üdülő táj területén meghatározóan fontos a növény- és állatvilág védelme, az erdők többfunkciós használatának megvalósítása. Az erdőterületek és az azokhoz szervesen kapcsolódó természetközeli élőhelyek meghatározóan ökológiai folyosóként az ökológiai hálózat kiemelt jelentőségű részei. A kertgazdasági tájban olyan tájgazdálkodás fenntartása a cél, amely biztosítja a szőlők, kertek, legelők, rétek fenntartását az azokhoz kapcsolódó külterjes, környezetkímélő, hagyományos állattenyésztés fenntartását, a füves élőhelyek rehabilitációját, a táj szerves részét képező, tájba illeszkedő présházak, épületek fenntartását. A tájfenntartás mellett azonban fontos a zártkerti, szőlőművelő életforma fenntartása, a génmegőrzés, az ismeretterjesztés is. A hagyományosan árutermelő gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági táj a település déli részének meghatározó része. A mezőgazdasági táj elválaszthatatlan a településektől, hiszen a települések fejlődésében, városiasodásában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe volt. Ma már a foglalkoztatásban az egyes gazdasági ágazatok fontosságában a mezőgazdaság háttérbe szorult ugyan, de a táj fenntartása szempontjából, továbbá a tájhasználatban meghatározó aránya miatt jelentősége távlatban is jelentős marad.

1.3. TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK A település képét alapvetően a falusis lakóterületek morfológiája határozza meg. Utcaképét, térarányait a mindenkori adottságok alakították ki. A jellemzően fésűs beépítés, az azonos épületmagasságok, utcára merőleges nyeregtetős kialakítás rendezett utcaképet eredményez. A településközpont építészeti karaktere – utcával párhuzamos gerinc, magasabb szintszám, sűrűbb beépítés - ugyan eltér a lakóterületi jellegtől, de a falusias hangulatot így is megőrzi.

Településközpont

Fő utca

Hosszúhetény, mint a falusi turizmus jelentős délnyugati központja közigazgatásilag két kistelepüléssel lett egyesítve. A "magyar Svájcnak" is nevezett Kisújbánya Hosszúhetény központjától 6 km-re északra elhelyezkedő falucska. A falun az Öreg-patak folyik keresztül és több forrás is található itt. Az 1970-ben elnéptelenedett falu házait üdülőházaknak vették meg a városiak és azóta is őrzik a hagyományos építészeti formákat, a halmazos beépítési jelleget.

Kisújbánya

Püspökszentlászló 3 km-re északra Hosszúhetény központjától szépen felújított hagyományos házakkal többnyire falusi turizmus színtere. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé teszi. A falucskában 32 telek található, jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházakkal és rendezett udvarokkal, egységes utcaképpel.

Püspökszentlászló

Ma már csak néhány még részben épségben maradt épület sejteti, hogy a településen végig futó patak egykor jól működő malmok egész sorát hajtotta. Egyes források szerint 17 malom volt a faluban. A török hódoltságot átvészelt és mindvégig lakott magyar falu a XVIII-XIX. század első felében két illetve három osztatú házakból állt A lakóépületek gyakran magukba foglalták a gazdasági funkciót is /kamra, istálló, pince/. A lakóházak gerendavázas szerkezettel vagy sárfallal épültek rozsszalmából kötött zsupp vagy nád fedte őket. A XIX. sz. második felében még uralkodó a két-három osztatú lakóház, de ekkor többségében már a középen elhelyezkedő bejárattal szemben lévő konyha felett szabadkémény található – alatta kemence -, amely a másik két helyiség füstelvezetését is megoldotta. A XIX. században német családok is megtelepedtek itt és az ő szerepük a község szerkezetének feszesebbé válásában lett érzékelhető, mint ahogy ez, a telepes falvak Püspökszentlászló és Kisújbánya máig élő településszerkezetén és községképén egyértelműen meghatározó. A XIX. század végén a korábbi lakóépületek mellett a külterületi állattartás csökkenésével legtöbbször nagyméretű, akkor korszerű anyagokkal és szerkezetekkel épített gazdasági épületek /pajta, istálló, fészer, szín, kamra/ születtek, s ezzel kezdődik a község népi építészetének döntő átalakulása, amely a XX. század elején zárul. A lakóházak korszerűsítésére, átalakulására rendszerint csak ezután kerül sor, amelynek során nagyságát, tagolódását, díszítését a reális igényeken túl jelentkező reprezentációs törekvés határozta meg /”tiszta” szoba, oldal tornác, hátsó konyha, füstölő, stb./. Az épületek anyagát akkor már többnyire a téglagyárak biztosították, de részben sokszorosított termék volt az épületek homlokzatán megjelenő gipsz vagy kerámia épületdísz, megmunkált kovácsolt vagy öntött vas kerítéselem, amelynek készítésére városi iparosok specializálódtak. Közvetítésükkel jelentek meg a házakon a különböző építészeti stílusok, népi ízléssel átalakított változatai a községben. Az ezt követő újabb átalakítások és új épület építések, amelynek során az utcával párhuzamos épületszárnyak jelennek meg cserépfedéssel, új homlokzatokkal, már szinte kizárólag iparosok munkái és a városi formákat ültették át. A falu központjának zártsorúvá válása a polgárosodás velejárója a XIX. sz. végén, XX. sz. elején. A XX. sz. első felében jelennek meg azok, a községképben ma is meghatározó szerepet játszó lakóépületek, amelyek jellegzetes formájukkal újból helyi, egyedi jelleget adtak a falunak. Először a meglévő hagyományos nyílásrendet megtartó, tornácos utcára merőleges gerincű és tömegű nyeregtetős lakóépületek tetőzetét kontyolták le az utcai homlokzatoknál és készültek a tornác fölé túlnyújtva attikaszerű falvastagságnyi kiugrások cserépfedéssel, sajátságos formával gazdagítva a falu építészeti karakterét. Ezek az épületek átmenetet biztosítottak megjelenésükkel a hagyományos és a polgárosodó községkép között.

Később már új épületek is készültek ebben a “stílusban”, több esetben már a telekhatáron álló oldalon is kiegészítve a jellegzetes kis tetőépítményekkel, s ezzel tovább gazdagodott az épületek megjelenési formája.

1.4. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT A település szerkezetének kialakulásában a földrajzi környezetnek alapvető szerepe volt, a település az É-D irányú Hosszúhetényi vízfolyás völgyében jött létre, a Hármas hegy és a Zengő szorításában. Ez utóbbi adottság eredményezte azt, hogy a község növekedése elsődlegesen déli irányban, a kevésbé mozgalmas felszínű területek felé történt. A mai 6541 sz. összekötő út (Fő utca) létrejött egyutcás település az idők folyamán a nyugati oldalon a Petőfi, Iskola és Ormándi utcákkal, a keleti oldalon a Zengő és Zrínyi utcákkal bővült, az 1950-es évektől pedig a déli községrész gyarapodott. A településszerkezet alakulása a népességszám növekedésével párhuzamosan történt, hiszen az 1870-ben még 2571 fő 1970-re 3647 főre (+1076 fő) nőtt. Az 1970-es éveket követően azonban a lassú népességcsökkenés (2000-ben 3187 fő) miatt a lakásépítés lendülete is szerényebbé vált, a lakásállomány rehabilitációja nagyobb hangsúlyt kapott. A településszerkezet változására a fenti tényezőkön túl hatással volt a természeti táj (északon az erdőterületek, délen a mezőgazdasági, a lakóterületek közvetlen szomszédságában a zártkerti területek), a szénbányászat (iparvágánnyal), melynek megszűnése elsősorban a munkahelyek vonatkozásában jelentett kedvezőtlen fordulatot. Hosszúhetény község sajátossága, hogy a központi belterület mellett két önálló belterülettel – Kisújbánya és Püspökszentlászló – is rendelkezik. Az egykor önálló települések ma elsődlegesen üdülési funkcióval bírnak.

1.5. TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK Hosszúhetény településszerkezetének fejlődése nagyjából 3 szakaszra tagolódik. Először a vízfolyás által meghatározott völgyi térség szalagtelkes struktúrája jelent meg, majd a már lejtősebb területekre felkúszó kisebb telekméretű, de változatlanul fésűs beépítésű lakóterületek, végezetül a meglévő beépítést kiegészítő, illetve azokat megosztó új kertvárosias jellegű beépítések teszik ki a mai települési térséget. (sematikus ábra) Az utcaszerkezetet a domborzati adottságok, valamint a település É-D-i tengelyén végigfutó hosszúhetényi vízfolyás lehetőségei, ill. korlátai alakították. A hosszú sokszor 300 m-es szalagtelek a lakás, állattartás, kert illetve mezőgazdálkodási területekre tagolódott. Napjainkra az efféle telekhasználat eltűnőben van, a lakosság többsége már nem használja ki a nagy telek adta lehetőségeket. A Fő utca 22 és 50 között végzett telekhasználati vizsgálat is ezt támasztja alá, hisz a szalagtelkek végében létesült szántóterület egyre kevésbé van jelen a telekhasználatban. Az „új” tendencia a hátsókertek összevont művelése. A vizsgált 13 telek közül 10 használja a telke hátsó részét gazdasági termelésre, de ezek a telekrészek a régi szalagtelek megosztásával kerülnek kialakításra.

Szántó

Udvar

Épület

A település lakott területének telekalakulatai jellemzően 2-3000 m2 –esek, mely történeti településszerkezeti örökség. Idővel – kiszolgálva az aktuális igényeket –a nagyméretű telkek egy része megosztásra került, létrehozva ezzel a –második legnagyobb számú - 800-1200 m2-es kertvárosis léptékű teleknagyságot. (Ezek jellemzően az új beépítéseknél mutatnak sűrűsödéseket.) Hosszúhetény különleges települési területét jelenti a két, egykor önálló település: Kisújbánya és Püspökszentlászló. Míg a Cigány hegy lábánál, az Óbányai völgyben fekvő Kisújbánya a domborzathoz maximálisan igazodó, szabálytalan és szabályos utcavezetésével halmos településszerkezettel bír, a zengőhöz közeli, több forrásból táplálkozó Hosszúhetényi vízfolyás ÉNY-i partján létrejött Püspökszentlászló nemcsak épületeivel, hanem egyházi létesítményeivel, arborétumával hívja fel magára a figyelmet. Mindkét település ma elsődlegesen üdülési, pihenési funkciót tölt be. A történeti településrészek beépítési módja alapvetően előkert nélküli, fésűs, változó telekszélességgel és domborzathoz igazodó telekmélységgel. E beépítési mód legszebb példáit helyi védelemben részesítette az Önkormányzat.

Az előkert nélküli beépítési mód következménye az a tény, hogy a hatályos szabályozási terv csak a legritkább esetben javasolta a közterület bővítését, szélesítését. Az 1960-as évektől kialakított új lakóterületek telekstruktúrája már szabályos, a beépítési mód oldalhatáron álló, előkertes. E területeken a lakóutcák szabályozási szélessége 12-16 m. A kialakult beépítési módot színesítik a hajlított házas, ill. zárt sorban megépített lakó és intézményi funkciójú épületek. Ikerházas és sorházas beépítési módot két helyen találunk, az előbbi a Vasutas utcában, míg az utóbbi épületek a sportpálya keleti oldalán találhatók. TELEKMÉRET VIZSGÁLAT HOSSZÚHETÉNY

TELEKMÉRET VIZSGÁLAT PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ, KISÚJBÁNYA

1.6. VÉDETTSÉGEK 1.6.1 Hosszúhetény műemlékei (országos védettség) Hosszúhetény szabályozási tervének készítésekor (2001) Építészeti örökségvédelmi hatástanulmány és az épített és természeti környezet helyi védelemről szóló rendelet készült, mely többek között meghatározta a település épített örökségének védett illetve védelemre javasolt elemeit, épületeit valamint lehatárolta a helyi védelemre javasolt területeket. Továbbá, rögzítette a védett épületekre, területekre vonatkozó követelményeit. A község műemlékei és védett területei a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján: Országos védelem alatt álló épületek Azonosító

Törzsszám

megnevezése

cím

hrsz.

környezet

60/8, 125, 164/10, 164/14, 164/16, 165/1, 165/2, Római katolikus 11755 11219 Iskola u. 49. 180 169, 179, 181, 182, 183/1, 183/2, 183/3, 187 templom A mai templom a török hódoltság alatt romba dőlt középkori templom helyén épület. 1733 és 1970-ban. Szent Miklós tiszteletére szentelték. A K-en félköríves apszissal, Ny-on toronnyal és az É-i oldalon sekrestyével bővített, téglány alaprajzú templom a település központjában, utak kereszteződésében kialakult, egyik oldalán támfallal megerősített magaslaton áll. A templom homlokzatai díszítetlenek. Az egyhajós belsőt háromszakaszos hevederes csehboltozat fedi. A templom oltárai és szószéke barokk alkotások. A szentélyben Szent Miklós olajképe, két oldalán Gebauer Ernő 1943-ban festett freskói láthatók. Szintén Gebauer készítette a diadalív kompozícióját.

Azonosító

Törzsszám

megnevezése

cím

hrsz.

környezet

Dallos-Böröcz Ormándi utca 294, 295, 296, 348, 400/1, 400/2, 401, 424, 425, 11759 11223 vízimalom és 405 19. 426, 427, 429 gazdasági épület A vízimalom magját valószínűleg a XIX. század elején Dallos Ferenc építette. Később kelet felé három szobával bővítették. Virágkorát a XX. század első felében élte. A malom nyújtott téglány alaprajzú épülete az előtte haladó útra nagyjából 45°os szöget zár be. Kontyolt nyeregtetővel fedett épület főhomlokzata kétszintes, tengelyében vasoszlopokkal alátámasztott tornác helyezkedik el. Az alsó szint a malom céljait szolgálja, míg az emelet egy részében lakás van. A malomtól délre kerekes kút látható. Keletre vakolatlan, lizénákkal tagolt téglahomlokzatos tároló épület, valamint a kocsiszín elnyújtott tömbje, délnyugatra a sertés- és tyúkól valamint a jászol kapott helyet. A malom az 1950-es évek, a Zengő-patak elterelése óta nem üzemel.

Azonosító

Törzsszám

megnevezése

cím

hrsz.

környezet

60/8, 125, 164/10, 164/14, 164/16, 165/1, 165/2, 11957 11220 Mária-kápolna Iskola u. 49. 180 169, 179, 181, 182, 183/1, 183/2, 183/3, 187 A templomtól északra található nyeregtetős kis Mária-kápolna építésének ideje 1783-1829 közé tehető. A homlokzatai díszítetlenek, a benne található Pietá helyi mester alkotása lehet.

Azonosító

Törzsszám

megnevezése

cím

hrsz.

környezet

Immaculata60/8, 125, 164/10, 164/14, 164/16, 165/1, 165/2, 11958 11221 Iskola u. 49. 180 szobor 169, 179, , 182, 183/1, 183/2, 183/3, 187 A templom apszisa mögött helyezkedik el az alacsony posztamensre állított Immaculata-szobor. A Glóbuszon álló és a bűnöket áspiskígyó képében eltaposó, aranyozott csillagos nimbuszt viselő imádkozó Mária szobra valószínűleg a templommal egykorú.

Azonosító

Törzsszám

megnevezése

cím

hrsz.

környezet

Római katolikus 60/8, 125, 164/10, 164/14, 164/16, 165/1, 165/2, 11959 11222 Iskola u. 49. 60/7 plébánia 169, 179, 181, 182, 183/1, 183/2, 183/3 A plébániaépület a templom apszisa mögött, az utcára merőlegesen, utcavonalon áll. A nyújtott téglány alaprajzú épület utcai homlokzatán két ablak és két ovális padlásszellőző nyílik. A homlokzat éleit, a párkányokat és az ablakok közét karcsú vakolatsáv hangsúlyozza. Udvari homlokzata szintén vakolatsávokkal és nyílásokkal tagolt. Az épületbelső átalakított. Az épület udvarában két melléképület áll.

Azonosító

Törzsszám

megnevezése

cím

hrsz.

1427

10458

Lakóház Tájház

Kossuth L. u. 10.

912/2

környezet

874, 878, 913/1, 912/1, 927, 930, 931

Azonosító

Törzsszám

megnevezése

cím

hrsz.

környezet

1428

288

Római-kori villa alapfalai

Somkerék dűlő

0141/9

0141/7

Azonosító

Törzsszám

megnevezése

cím

hrsz.

környezet

1539

hrsz.

1429

289

Püspöki kastély

Püspöksz. Templom tér

Azonosító

Törzsszám

megnevezése

cím

0202, 1535/1, 1538, 1540, 1543

környezet

Római katolikus Püspöksz. 1430 290 1540 1534, 1535/1, 1538, 1539, 1541, 1542, 1543, 1501 templom Templom tér R.k. templom, klasszicizáló késő barokk, 1797. Berendezés: fő- és mellékoltárok, oratórium, szószék, gyóntatószék, orgona, padok: barokk, 18. sz. vége.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 40.§, mely ex lege határozta meg a műemléki környezetet, 2013. I. 1-től hatályát vesztette. A 2015. december 31. napján a III. bírságkategóriába sorolt műemlékek 2016. január 1-jétől nem műemléknek, hanem nyilvántartott műemléki értéknek minősülnek, a műemléki környezetük megszűnik.

1.6.2 Helyi védettségek Hosszúhetény sor

utca, házszám

Helyrajzi szám

funkció

Első fokozatú helyi védelemben ( H1 ) részesült épületek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55.

Iskola utca 23. Iskola utca 27. Iskola utca 28. Iskola utca 30. Iskola utca 34. Iskola utca 39. Iskola utca 86. Iskola utca 90. Iskola utca 92. Fő utca 1/a. Fő utca 21. Fő utca 27. Fő utca 31. Fő utca 33. Fő utca 43. Fő utca 47. Fő utca 55. Fő utca 57. Fő utca 85. Fő utca 99. Fő utca 117. Fő utca 117. előtti Fő utca 139. Fő utca 159. előtti Fő utca 22. Fő utca 58. Fő utca 64. Fő utca 70. Fő utca 74. Fő utca 76. Fő utca 88. Fő utca 92. Fő utca 108. Fő utca 120. Fő utca 122. Fő utca 124. Fő utca 136. Fő utca 154. Fő utca 166. Fő utca 170. Kossuth Lajos utca Kossuth Lajos utca 14. Kossuth Lajos utca 94. Petőfi utca 14. Petőfi utca 16. Petőfi utca 19. Petőfi utca 25. Petőfi utca 36. Petőfi utca 47. Ormándi utca 10. Ormándi utca 24. Ormándi utca 35. Ormándi utca 51. Ormándi utca 55. Ormándi utca 58.

47 49 79/1 82 88/1 56 124 164/14 164/9 438/1 425 422 420 419 410 812/1 269 268 242/2 239/1 227/1 413 208 945 780 802 805 808 870/1 811/1 838 819 829 836/2 84+0 841/1 848 895 902 905 955 915 997 1083 1084 18 15/1 1094 2 286/3 293/1 391 377 374/1 314

lakóépület + melléképület lakóépület + melléképület lakóépület + melléképület lakóépület lakóépület + melléképület lakóépület + melléképület lakóépület társasház lakóépület góré lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület híd lakóépület híd lakóépület lakóépület lakóépület + melléképületlakóépület lakóépület + melléképület lakóépület + melléképület közterületi kút lakóépület + melléképület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület + melléképület lakóépület lakóépület lakóépület kőbánya előtti kereszt melléképület kútház lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület + melléképület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület + melléképület lakóépület

Hosszúhetény sor 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.

utca, házszám Ormándi utca 60. Ormándi utca 62. Ormándi utca 66. Ormándi utca 90. Ormándi utca 94. Ormándi utca 102. Zengő utca 44.

Helyrajzi szám 315/2 323 325 338 340 344 952

funkció lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület

Második fokozatú helyi védelemben ( H2 ) részesült épületek 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69.

Fő utca 29. Fő utca 20. Fő utca 50. Kossuth Lajos utca 43. Ormándi utca 30. Ormándi utca 46. Ormándi utca 104

421/1 779/1 798/1 1024 296 306 345/1

lakóépület gazdasági épület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület lakóépület

Püspökszentlászló Első fokozatú helyi védelemben ( H1 ) részesült épületek 1. 2. 3. 4.

Püspökszentlászló utca 4. Püspökszentlászló utca 17. Püspökszentlászló utca Püspökszentlászló utca 22.

1529 1517 1534 út 1510

lakóépület lakóépület + melléképület harangtorony lakóépület + melléképület

Kisújbánya sor

utca, házszám

Helyrajzi szám

funkció

Első fokozatú helyi védelemben ( H1 ) részesült épületek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kisújbánya utca 12. Kisújbánya utca 21. Kisújbánya utca 24. Kisújbánya utca 26. Kisújbánya utca 47. Kisújbánya utca 51. Kisújbánya utca 53. Kisújbánya utca

1623 1642 1653 1658 1687 1695 1635/1 1615/2

lakóépület + melléképület lakóépület + melléképület lakóépület + melléképület lakóépület lakóépület + kerekes kút lakóépület lakóépület + melléképület templom

1678-1887

beépítés, tömeg

Utcaképvédelem 9.

Kisújbánya utca 38-47.

A tanulmány É 1. melléklete részletezi a helyi védett értékek adatait. 1.6.3 Régészeti örökség A régészeti örökséget önálló munkarészben ismertetjük.

1.7. AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE Hosszúhetény igazgatási területén 9 db műemlék és 8 műemléki környezet található, A 9 db nyilvántartott műemlékből 3 egyházi (2 templom, 1 kápolna), 1 szobor, 1 kastély valamint 1 plébánia, vízimalom, lakóház, rendeltetésű továbbá szintén műemléki védelmet élvez a kastély parkja is. Egyedileg védett 82 objektum és egy utcakép, melyből 50 hosszúhetényi lakó, 14 együttes lakó és melléképület, 1 püspökszentlászlói lakó, 2 együttes lakó és melléképület, valamint 2 kisújbányai lakó, 5 lakó és melléképület, 2 híd, 1 góré, 2 kútház, 1 kereszt, 1 harangtorony és 1 templom.

Hosszúhetény épített örökségeivel a Hübner Tervező Kft által 2001-ben elkészített Örökségvédelmi hatástanulmány foglalkozott, más tudományos megalapozottságú munka ismereteink szerint nem készült. A tanulmány fényképes adatlap formájában mutatta be illetve vette nyilvántartásba a település országos és helyi egyedi értékeit.

1.8. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN A településen, településrészeken kialakult területhasználat általánosságban megfelel az örökségvédelem szempontjainak. Az épített értékek túlnyomó többsége lakó illetve településközpont vegyes területen belül fekszik, de a távolabbi értékek környezete - közpark - sem akadályozza használatukat. A település arculatának formálása, turisztikai vonzerejének növelése céljából szükség van a kutúrális örökség meghatározó, hangulatteremtő épületeinek, épületcsoportjainak megőrzésére és hasznosításuk szempontjából az ideális funkció megkeresésére a telken és környezetükben egyaránt. Hosszúhetény azon szerencsés települések egyike, ahol a műemlékek nagy része - pályázati források igénybevételével – megújult és méltó környezettel szolgálja a lakókat illetve a látogatókat.

2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉK

2.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS Hosszúhetény településfejlesztési koncepciójának átfogó és részcéljai nem igénylik a településhálózat változását. Elképzelése szerint, Hosszúhetény 2030-ra a jelenleg is vonzó természeti környezetének kedvező állapotát fenntartva, a jelentős foglalkoztatási potenciált jelentő városok közelségére és a jó közúti megközelíthetőségére építve társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokat is szem előtt tartva harmonikusan fejlődő, magas képzettségi szintű lakossággal bíró, erős helyi közösséggel rendelkező, tagjai számára magas színvonalú köz- és jóléti szolgáltatásokat nyújtó településsé válik.” Továbbá, részcéljai között fogalmazza meg a meglévő kapcsolatok – Püspökszentlászló, Kisújbánya fejlesztését. Tájhasználati változás a meglévő elkerülő út oldalán az esetleges iparterület fejlesztéséből adódhat de tájképi szempontból értéktelen részén „veszi igénybe” a tájat. 2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS A település kialakult szerkezetének hosszútávú változásával számol a terv. Ugyan jelentős lakóterületi fejlesztés került felülvizsgálatra és vissza „vonásra”, de a gazdaság élénkítése céljából gazdasági illetve intézményi területek fejlesztése is integrálódik a meglévő térbeli rendszerbe. A fejlesztési területek kulturális örökség elemei által nem érintettek. A koncepció nagy hangsúlyt fektet az adottságokhoz illeszkedő, fenntartható fejlesztésre, így a beépítettség változását is a jogszabály által szabott keretek között tartja az épített örökség maximális megőrzése mellett. A műemléki védelem alatt épületek védelmét a településrendezési eszközök is szolgálják. 2.3. INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS A terv hosszútávon sem számol jelentős infrastruktúrális változással. A javasolt kerékpárútfejlesztések, parkolóterületek, és ezzel összefüggésben a gépkocsiforgalom korlátozása egyes területeken a meglévő szerkezethez igazodik. 2.4. NÉPESSÉG, ÉLETMÓD, TÁRSADALOM, KULTÚRA VÁLTOZÁSA A koncepcióban megfogalmazott célok a népesség kfoglalkoztatási szintjének javítását, a stabil, egész éves munkahelyek és ezáltal az anyagi létbiztonság megteremtését, a helyi közösségek erősítését, a helyi identitástudat, valamint az épített örökség nagyobb megbecsülését szolgálják.

3. HATÁSELEMZÉS 3.1 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK A koncepció és szerkezeti terv, fejlesztésre javasolja Hosszúhetény „belső” településhálózati kapcsolatait Püspökszentlászló és Kisjbánya irányába. Az út mentén a területek felértékelődésével, beépítésre szánt területfelhasználások megjelenésével – a terepadottságok illetve korlátozások miatt – nem kell számolni. 3.2 TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK A koncepció óvja a természeti értékeket, a célok megvalósítását a természeti és táji értékek védelme mellett tervezi. Az oltalom alatt álló táji elemek zöldfelületi rendszerek beépítése, nem tervezett. Hosszúhetény tájszerkezetében a jelenleg és közeljövőben is várható tendenciák : - a mezőgazdaságilag hasznosított területek arányának csökkenése - az erdőterületek növekedése - a kertövezet (zártkert) területén a szőlő, gyümölcsös művelési ág rohamos csökkenése, a megműveletlen ingatlanok számának gyarapodása, beerdősülése. Fenti – általános - hatások azonban hosszú távon sem eredményezik a község tájszerkezetének jelentős módosulását. 3.3 A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A fejlesztési illetve rendezési dokumentumok (tervek) a település illetve településrészek védett értékeit érintő változásával nem számolnak. A városképi szempontból is meghatározó védett épületek és környezetük megőrzését, a tervek kiemelten kezelik. 3.4 RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓ- SÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, pusztulásának lehetőségét a régészeti munkarész taglalja. 3.5 TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA A hagyományos térbeli rendszerek nem változnak, a fejlesztés ezeket jelentősen nem érinti. 3.6 MŰEMLÉKI EGYÜTTESEK, MŰEMLÉKEK ESZMEI, HASZNÁLATI ÉS ESZTÉTIKAI JELENTŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA A TÁJBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN, ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN, A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN A település átfogó fejlesztését szolgáló célok mint: 1. Erős helyi közösség kialakítása 2. A természeti erőforrások és épített örökség körültekintő használata 3. Élhető települési környezet biztosítása mindegyike szükségessé teszi a műemléki értékek felmérését és védelmét. A településfejlesztési koncepció részcéljai közül pedig, Intézményracionalizálás, közösségi funkciójú létesítmények fejlesztése, a helyi építészeti és természeti értékek védelme, a belső

megközelíthetőség feltételeinek javítása az épített értékek feltérképezését és a regisztrált értékek védelmét és bemutathatóságát segíti elő. 3.7 MŰEMLÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI Szerencsére a védett műemléki értékek megbecsülése egyre inkább általánossá válik. A koncepcióban megfogalmazott célok mentén meg lehet találni azokat a funkciókat, amelyek a műemléki értékek megőrzését gazdaságilag is fenntarthatóvá teszik. 3.8 TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A hagyományos településkarakter nem változik tekintve, hogy a fejlesztési területek az eddig is fejlesztett területek részei. A történeti településkarakter megőrzése érdekében a szabályzatban olyan követelmények kerültek rögzítésre, amelyek biztosítják az új építések utcaképbe illesztését, a környezethez illeszkedő tömeg kialakítását a műemlékek környezetében, a település központi területein. 3.9 KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A környezeti terhelések (zaj. levegő, víz) nem veszélyeztetik az épített örökség műszaki állapotát, sőt a tehermentesítő út megépülését követően a környezeti károkozás lényegesen csökkent a településközpont környezetében. 3.10 FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA Hosszúhetény nagyságrendjéhez képest is számos védett építészeti értékkel rendelkezik. A község egyik célja a turizmus fejlesztése, melynek egyik záloga lehetne a gazdag régészeti, építészeti és természeti örökség megőrzése, bemutathatósága. A jelenleg üresen álló, kihasználatlan védett épületek, használaton kívüli területek az örökség állagromlását és így az értékek pusztulását gyorsítja fel. Kiemelt feladat kell legyen a műemléki értékek helyzetbe hozása, következetes és céltudatos fejlesztése, hogy a folyamat visszafordíthatóvá váljon. 3.11 KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Kárenyhítés csak gondatlan, a vonatkozó jogszabályoknak meg nem felelő viselkedést követően válhat szükségessé. Az épített örökséget olyan módon kell védeni, hogy a pusztulás megelőzhető legyen. A jelenlegi folyamatok – talaj bolygatása, fokozatos állagromlás, felújítások elmaradása – visszafordítása az örökségvédelem hivatalos szerveinek, az önkormányzatnak, az érintett befektetőknek a konstruktív együttműködésével történhet. A településfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket a kormányrendelet szerint önkormányzati főépítész készíti elő, aki a napi „településszépítési” munkában is hatékonyan részt tudna venni. Sajnos nemcsak Hosszúhetény, hanem számtalan település sem rendelkezik ilyen szakemberrel.

4. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Hosszúhetény épített örökségéről, műemléki értékeinek védelméről szóló örökségvédelmi hatástanulmánya 2001-ben készült. 2015-ben a város új Településfejlesztési Koncepciót készítetett, melyhez szükségessé vált új Örökségvédelmi Hatástanulmány felülvizsgálata is.A település átfogó fejlesztését szolgáló célok egyik alappillére az Élhető és fenntartható települési környezet illetve a A természeti erőforrások és épített örökség körültekintő használata, mely szükségessé teszi a műemléki értékek felmérését és körültekintő védelmét is. A településfejlesztési koncepció az átfogó célok mellé részcélokat rendel, mely célok megfogalmazásakor, beavatkozási területekre vetítésekor az örökségvédelem prioritást élvez. A megfogalmazott településfejlesztési javaslatok egyértelműen alkalmasak arra, hogy a műemléki értékek megfelelő szerephez jussanak, így a védelemnek fenntartható gazdasági bázisa legyen.

5. NYILATKOZAT Alulírott Dr. Hübner Mátyás, mint Hosszúhetény 2015-ben készülő Településfejlesztési Koncepciójához készített örökségvédelmi hatástanulmány készítője nyilatkozom arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány épített örökség munkarésze elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Pécs, 2015. december Dr. Hübner Mátyás okl. építészmérnök vezető tervező Ybl díjas építész

Ö R Ö K S É G V É D E L M I H ATÁ S TA N U L M Á N Y HOSSZÚHETÉNY RÉGÉSZET

Gábor Olivér Janus Pannonius Múzeum, Pécs Szakértői eng. sz.: Sz59/2003, V25/2003 Pécs, 2014.

I. VIZSGÁLAT (valamennyi érintett kulturális örökségi elem számbavétele)

Hosszúhetény (1219/1340-49: Hetin. Györffy I. 316.; Pesti J. 1982. I. 581.) A község területéről őskori, római kori és középkori leletek, valamint temető- és településnyomok ismertek. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakták.

A település történetével kapcsolatos általános irodalom - Csánki Dezső, Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, II. Bp, 1894 49.p. - Dallos Nándor, A hosszúhetényi lakosság tájszavai, néprajza és helytörténeti monográfiája századunk első felében, (Kézirat, Hosszúhetény 1998.) - Györffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I., Bp, 1963. 316-317.p. - Káldy-Nagy Gyula, Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai, (A Magyar nyelvtudományi Társaság kiadványai 103.) Bp, 1960. 75.p. - Pálfay Mária, Hosszúhetény településföldrajza, (Specimina No.190. – Geographia Pannonica No.40) Pécs, 1940. - Reuter Camillo, Hosszúhetény község helynevei, (MTA Dunántúli Tud. Int. Közl. 5.) Pécs, 1968. - Vendégváró. Látnivalók Pécsett és Baranyában, Miskolc, 1998. 165.p. - Pesti János (szerk.), Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 581-589. - JPM RégOszt. Adattár, 1734/84., 2297/2007., 2130/2007.

II. FOKOZOTTAN VÉDETT ÉS NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK:

1. Hosszúhetény – Baglyas-hegy Lelőhely azonosító: 54908 Hrsz: 0251 Jelleg: őskori telep Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 584. (76-77.) - JPM RégOszt. Adattár, 2157/2007. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. Leírás: a hegy D-i oldalának emelkedőjén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet ÉNy-i határán, erdő, földút. Paleolit kőmegmunkáló? A késő neolit lengyeli kult. telepe? 2. Hosszúhetény – Hidasi-hát (Hemma-szurdok) Lelőhely azonosító: 54909 Hrsz: 0251 Jelleg: telep? Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 584. (85.) - JPM RégOszt. Adattár, 2156/2007. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. Leírás: a Komló-Magyaregregy úttól jobbra 1 km-re, a tájvédelmi körzet területén. Paleolit kőmegmunkáló hely? Neolit telep? 3. Hosszúhetény – Szamárhegy Lelőhely azonosító: 32100 Hrsz: 062/4. (Máza: 0201.) Jelleg: bánya Forrás: - Gábor Olivér – Bíró T. Katalin – Kraft János: A mecseki bányászat története a honfoglalás koráig. in: Romváry Ferenc (szerk.): Pécsi Szemle 4/2000. 4-15. Pécs. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Leírás: Kisújbányától É-ra, Dobogótól K-re. A késő neolit lengyeli kultúra bányahelye (csiszolt kőalapanyaghoz). 4. Hosszúhetény – Ormánd Lelőhely azonosító: 62538. Hrsz: 016/5,7,8,9,10. 099., 111., 347/2. Jelleg: telep, temető. Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 588. (281.) - Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp, 1963. 352. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Leírás: A település DK-i sarkánál. A késő neolit lengyeli kultúra telepe és sírja, valamint bronzkori telep. A középkori Ormánd falu feltételezett helye.

5. Hosszúhetény – Máté-part Lelőhely azonosító: 58947 Hrsz: 0262 Jelleg: telep? Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I.. 1982. Pécs. 585. (101.) - JPM RégOszt. Adattár, 2368/2008. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Leírás: őskori telep és kőmegmunkálóhely? 6. Hosszúhetény – Dömös oldal Lelőhely azonosító: 78771 Hrsz: 867, 873, 913/2, 914-916, 917/1-2, 918/1-2, 919/1-2, 920/1-2, 921/1-2, 924/1-2, 925, 947/1, 947/2, 947/13-27, 3374, 3375, 3380, 3388/2, 3395, 3396/1-2, 3397, 3399, 3400/4, 3400/6, 3406/3, Jelleg: telep Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 588. 586-587. (201, 211, 215.) Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Leírás: A falu főutcájától É-ra, a Bakonya nevű K-Ny irányú hegy D-i lábánál. Bronzkori település gödrei. 7. Hosszúhetény - Somkerék/Somberek-dűlő1. Lelőhely azonosító: 24708., 24715., 30962, 71163 Somkerék-dűlő1 (római villa) Hrsz: 0141/3., 0141/5-16., 0142. Somkerék-dűlő2 (római telep) Hrsz: 0142., 0143/2., 0143/12-13. Somkerék-dűlő2 (római telep) Hrsz: 0141/15-20. Somkerék-dűlő3 (Traianus pénze a régi vasútállomásnál) Hrsz: Jelleg: villa-komplexum Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 588. (300.) - Bíró Mária: Roman Villas in Pannonia. ActaArchHung 26/1974. 23-57. Bp, 54.p. - Dombay János: A megye története a honfoglalás koráig. in: Baranya (szerk. Kolta János) Pécs, 1958. (48-49.p.) - Dombay János: Késő római temetők Baranyában. JPMÉ 1957. 181-324, Pécs. 182.p., 306307.p. - Fülep Ferenc, Burger Alice: Baranya megye a római korban. in: Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig (szerk: Bándi Gábor). 1979. 221-317, Pécs 273.p., 302.p., 308.p. (Spätrömische Friedhöfe im Komitat Baranya. 325-330.) - Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető. in: JPMÉ 1958 103-127. (A hosszúhetényi villát a Sopianae-Aquincum útvonalra helyezi.) - Genthon István: Magyarország műemlékei. Bp, 1951. 112.p. - Graf A.: Übersicht der antiken Geographie von Pannonien. Bp. 1936, DissPann II/5. 119-120.p. (140.= Hetény-puszta) - JPM RégOszt Adattár 272/77 - JPM RégOszt Adattár 273/77 (Fejes Gy.) - JPM RégOszt Adattár 275/77.

-Dunántúl, 1934. ápr. 17. - Fülep Ferenc, Burger Alice: Baranya megye a római korban. in: Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig (szerk: Bándi Gábor). 1979. 221-317, Pécs 273.p., 302.p., 308.p. - JPM RégOszt Adattár 276/77 (Dombay 1937) -JPM-RégOszt Adattár 24/75 -Lányi Vera, Mócsy András: Település, lakás és életmód. in: Pannonia régészeti kézikönyve. 1990. Bp, 231.p. (villa urbana) -Lányi Vera: Villák és vidéki kőépületek. in: Pannonia régészeti kézikönyve. 1990. 222-234. Bp. 231.p. -Mócsy András: Pannonia and Upper Moesia. A History of the Middle Danube Provinces of the Roman Empire. 1974. London-Boston. 301.p. -Radnóti Aladár, Pécs Szabad Királyi Város Majorossy Imre Múzeumának Értesítője 1939-40. Pécs, 38.p. -Székely György: A pannoniai települések kontinuitásának kérdése és a városfejlődés kezdetei. TBM XII. (1957) 10.p. -Tabula Imperii Romani L 34 Aquincum – Sarmizegetusa – Sirmium. 1968, Bp. 65.p. -Thomas Edit: Dir römerzeitliche Villa von Tác-Fövenypuszta. in: ActaArchHung 6. 1955. Bp, 88.p. (A hosszúhetényi villát a táci analógiájaként említi.) -Thomas Edit: Römischen Villen in Pannonien. 1964, Bp. 91.p., 274-278.p., 359.p., 361.p., 365.p., 367.p., 369.p.,375.p. -Visy Zsolt: Die ländliche Besiedlung und Landwirtschaft in Niederpannonien. in: Passauer Universitas Schriften zur Arcäologie 2. 1994. 421-450. Passau. 448.p. Védettség: a villa fokozottan védett régészeti lelőhely és műemlék (0141/9.), a telep nyilvántartott régészeti lelőhely Leírás: Az Aranyhegytől a Diós-dűlő választja el. A területet a villa megmentése céljából Sáfár Sándor (Hosszúhetény, Felszabadulás u. 20.) megvásárolta, és a hosszúhetényi önkormányzatnak átadta. Római kori 4. századi villaépület maradványai. 8. Hosszúhetény – Ráctető-dűlő Lelőhely azonosító: 24709. Hrsz: 0143/2. Jelleg: temető Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I.. 1982. Pécs. 588. (284.) - Fülep Ferenc, Burger Alice: Baranya megye a római korban. in: Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig (szerk: Bándi Gábor). 1979. 221-317, Pécs 273.p., 302.p., 308.p. - JPM RégOszt Adattár 271/77 - JPM RégOszt Adattár 275/77 (Dombay J. ásatása) - JPM RégOszt Adattár 276/77 Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely Leírás: a villától K-re, a dombhát NY-i lejtője, Szűcs József földje. Csokoládépuszta. 4. századi római téglasírok. 9. Hosszúhetény – Zengővár Lelőhely azonosító: 37581 Hrsz: 0190/1,3,4. (Pécsv.: 021/1-2.) Jelleg: telep és motte? Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 586. (155.) - Genthon István: Magyarország művészeti emlékei II. 1959 139.p. Bp. - Kárpáti Gábor: Bronzfibula Zengővárról. Pécsi Szemle, tavasz-nyár/1998. 11.p. 4.

- Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. 1984. 28.p. Bp. - Tolnai Gergely: Középkori várak a Baranyai-dombság területén. (Szakdolgozat, ELTE Régész Tanszék) 1997. 75-76.p., 36.ábr., 7-10.fotó. Bp Védettség: fokozottan védett régészeti lelőhely, ill. nyilvántartott (0190/5.) régészeti lelőhely. Leírás: Római kor, ill. középkori útellenőrző erődítmény (motte)? Sonkoly Károly ásta meg először az 1980-as években, majd Miklós Zsuzsa 1998-ban. Kárpáti Gábor római kori emailos korongfibulát közöl a lelőhelyről. 10. Hosszúhetény – Nyárosházi-dűlő/Fenyős Lelőhely azonosító: 62542 Hrsz: 054/5-6., 055., 056. Jelleg: telep Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 587. (209.) Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely Leírás: 6541. sz. elkerülő út 2. lh. Népvándorláskori telep, Árpád-kori telep. 11. Hosszúhetény – R.k. templom, templomkert és templomdomb Lelőhely azonosító: 58559 Hrsz: 125., 164/16., 179., 180., 181. Jelleg: kápolna, templom Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 582 (7., 9.), 585. (109.). Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely, és műemlék (180.) Leírás: 11. században remeték gyülekezőhelye, majd középkori kápolna, végül templom és alatta temető. A mai templom 1797-ben épült.

II. RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLETEK 12. Hosszúhetény – Barnakő - Sátorkő Lelőhely azonosító: Hrsz: Jelleg: telep? Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 584. (60.) Védettség: régészeti érdekű terület. Leírás: Feltételezhető paleolit lelőhely? 13. Hosszúhetény – Síkvölgy (Sütvölgy, Sívölgy, Farkaskereszt) Lelőhely azonosító: Hrsz: Jelleg: falu Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 587. (252.) - Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok III. Pécs, 1940. 49.p. - Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp, 1963. 376.p. - Pesty Frigyes kéziratos helynévtára IV. (OszK) 282-285.p. - Reuter Camillo:Malomséd. JPMÉ 1963. 143-147. 144.p. (Kovásséd) Védettség: régészeti érdekű terület. Leírás: Hosszúheténytől Ny-ra. A középkori „Kovásséd” falu (Sédfő a 11. századtól) feltételezett helye.

14. Hosszúhetény – Kistóti-dűlő Lelőhely azonosító: Hrsz: Jelleg: falu Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 585. (108.) - Reuter Camillo: Hosszuhetény község helynevei. MTA Dunántúli Tud. Int. Közl. 5. Pécs, 1968. 57-58.p. Védettség: régészeti érdekű terület. Leírás: A középkori Kistóti falu feltételezett helye a Kistóti-dűlőben (Püspökszentlászló közelében). 15. Hosszúhetény – Fonyászó (Sin-gödör) Lelőhely azonosító: Hrsz: Jelleg: falu Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 584. (59) Védettség: régészeti érdekű terület Leírás: Középkori falu feltételezett helye.

III. AZONOSÍTATLAN RÉGÉSZETI TERÜLETEK ILL. NEM RÉGÉSZETI LELŐHELYNEK MINŐSÜLŐ TERÜLETEK

16. Hosszúhetény – Széntöltő állomás Lelőhely azonosító: 24706, 24713 Hrsz: Jelleg: telep Forrás: - Bándi Gábor, F. Petres Éva, Maráz Borbála: Baranya megye az őskorban. in: Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. (szerk: Bándi Gábor). 1979. 9-207. 39.p., 41.p. (Die Urzeit in Komitat Baranya 208-220). - Dombay János: Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony. AH 37. 1960, Bp. (Többször említi e lelőhelyet) - JPM RégOszt Adattár 269/77 (Thoma Andor 1953) - JPM RégOszt Adattár 270/77 (Posta Béla) - JPM RégOszt Adattár 274/77 (Bándi Gábor 1962) - Posta Béla: Baranya az őskortól a honfoglalásig. in:Baranya múltja és jelenje (szerk. Várady Ferencz) II.köt. 1897 5-208, 175.p. Pécs. - Posta Béla: Baranyavármegye története az őskortól a honfoglalásig. 1897, 175.p. Pécs. - Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon. in: Szekszárdi Béry balogh Ádám Múzeum Évkönyve X-XI (1979-1980), 3-58. Szekszárd. 5.p. Védettség: azonosítatlan régészeti terület. Leírás: a 27. fúráspontnál. Az állomástól DNY-ra, a Petőfi-akna felé vezető kötélpálya 4. oszlopával egy irányban, attól mintegy 200 méterre D felé, egy kiemelkedő É-D irányú dombháton, ahol szántás és ugar volt. (Megközelítés: a Hetény-komlói műúton haladva a falu végi buszmegállóig, majd le kell térni egy balra induló makadám útra, amely a töltőállomásra vezet.). Másik leírás, ami valószínűleg azonos helyet jelöl: A községtől NY-DNY-ra kb. 2 km-re, a lösz felszínén. A késő neolit lengyeli kultúra telepe kerámiával, kőeszközökkel.

17. Hosszúhetény – Ismeretlen lelőhely Lelőhely azonosító: 24714. Hrsz: Jelleg: telep? Forrás: - JPM RégOszt Adattár 270/77 (Posta Béla) - Karl Pink: Die Münzprägung der Ostkelten und ihrer Nachbarn. Bp, 1939. DissPann II/15. 2425.p. (térképen + 21. lábjegyzet). Védettség: azonosítatlan régészeti lelőhely Leírás: Kr.e. I. századi kelta pénzek és kővéső. 18. Hosszúhetény – Szentlászló Lelőhely azonosító: 24712 Hrsz: Jelleg: temető Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 581-582. (1.) - Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp, 1963. 318, 388.p. - JPM RégOszt. Adattár, 1733/84. Védettség: azonosítatlan régészeti terület Leírás: késő római sírok. 19. Hosszúhetény – Püspöki szőlő Lelőhely azonosító: 24707, 37425 Hrsz: Jelleg: telep Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 588. (278.) - JPM RégOszt. Adattár, 276/77. - MNM 9 Szi Védettség: azonosítatlan régészeti terület Leírás: 15 m hosszú, ÉNy-DK irányú római falmaradvány az Aranyhegy lábánál. 20. Hosszúhetény – Hírdi vasúti bevágás/Hámori-dűlő Lelőhely azonosító: 24710 Hrsz: Jelleg: temető Forrás: -JPM RégOszt Adattár 276/77. Védettség: azonosítatlan régészeti lelőhely Leírás: A vasúti bevágás Hosszúhetény felé eső végénél. Avar lovassírok. 21. Hosszúhetény – Ismeretlen lelőhely Lelőhely azonosító: 24716 Hrsz: Jelleg: Forrás: JPM RégOszt Adattár 278/77. Védettség: azonosítatlan régészeti terület. Leírás: 16. századi ezüsttallérok (Ferdinánd tiroli tallérjai, 13 db.). 1975-ben Maráz Borbála és Lipusz hadnagy (Pécsi Rendőrfőkap.) nyomoztak a leletek után Bocz Jánosnál (Fő u. 63.).

22. Hosszúhetény – Ismeretlen lelőhely Lelőhely azonosító: Hrsz: Jelleg: falu Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 581. - Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp, 1963. 316.p. Védettség: azonosítatlan régészeti terület. Leírás: A középkori Hosszúhetény falu helye. A hódoltság idején is lakott volt. 23. Hosszúhetény – Hidasi vadászház Lelőhely azonosító: Hrsz: Jelleg: ? Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 584. (78.) Védettség: nem régészeti lelőhely. Leírás: Újkori pénzkincs feltételezett lelőhelye.

24. Hosszúhetény – Pusztabánya-dűlő Lelőhely azonosító: 24711 Hrsz: Jelleg: üveghuta Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 584. (68.) - Imre Mária: Adatok a baranyai üveghutákról. (kézirat az 1989. évi üvegsymposionra készült előadásról) - JPM RégOszt Adattár 277/77 Védettség: nem régészeti lelőhely. Leírás: Újkori (18. század) üveghuták maradványai (1754-ben Mária Terézia záratta be, 1963-ban Kiss A. és Reuter C. írta le őket, az 1980-as évek végén Kárpáti G. megásta, ezek alapján 1995-ben egy részüket műemlékileg helyreállították, és bemutathatóvá tették.

Régészeti lelőhelyek területi elhelyeszkedése

IV. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK ISMERTETÉSE Hosszúhetény nagyközség önkormányzata elfogadta településfejlesztési koncepcióját, mely a helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekben foglaltaknak, a partnerségi egyeztetésben rögzített államigazgatási és helyi szervezetek részvételével történő megvitatásának eredményeként is született. A településfejlesztési koncepció 15-20 évre kitekintő, a település fejlődési irányait meghatározó dokumentum. Hosszútávra tervez, így kiszámíthatóvá teszi és keretbe foglalja a település életét meghatározó fejlesztési tevékenységeket. Hosszúhetény 2030-ra a jelenleg is vonzó természeti környezetének kedvező állapotát fenntartva, a jelentős foglalkoztatási potenciált jelentő városok közelségére és a jó közúti megközelíthetőségére építve társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokat is szem előtt tartva harmonikusan fejlődő, magas képzettségi szintű lakossággal bíró, erős helyi közösséggel rendelkező, tagjai számára magas színvonalú köz- és jóléti szolgáltatásokat nyújtó településsé válik. Nyomvonalas vagy nagyobb beruházás ill. művelési ág váltása az ismert régészeti területeken nem tervezett.

V. HATÁSELEMZÉS Régészeti emlékek feltárhatósága Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden egyes nyilvántartott lelőhelyet érintő munkálat esetében, amikor váratlanul régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, ez esetben javasolható a fejlesztési program felülvizsgálata. Hosszúhetény régészeti lelőhelyeit a vizsgálati fejezet tartalmazza az alábbiak szerint: - fokozottan védett régészeti lelőhely és műemlék: 2 (Somkerék/Somberek dűlő villakomplexum és Zengővár) - nyilvántartott régészeti lelőhely: 9 - régészeti érdekű területek: 4 - azonosítatlan régészeti terület: 7 - nem régészeti terület: 2 A településen és határában ismert régészeti lelőhelyeket külterületen a művelési ág váltásával járó bolygatások, közmű és/vagy útépítés építési földmunkái, a belterület határán a beépítések, ill. a közmű- és útépítéssel járó bolygatások veszélyeztethetik. A tervezett földmunkák kezdete előtt – még a beruházás előkészítési szakaszában - előzetes régészeti kutatással (adatgyűjtés, régészeti terepbejárás, geofizikai mérés, légi régészeti felvételek készítése) meg kell határozni az érintett régészeti lelőhely(ek) jellegét és kiterjedését, ill. a szükséges megelőző régészeti feltárás mértékét. - A védett és nyilvántartott lelőhelyeken földmunkák vagy művelési ág váltás esetén régészeti jelenlét szükséges. - A feltételezett középkori faluhelyek többségét nem lehetett pontosan beazonosítani. A rájuk utaló helynevek révén idevont területeken érdemes többször terepbejárást végezni, amikor azt a növényzet állapota lehetővé teszi. Ezeken a területeken földmunkával járó beruházások esetén régészeti szakfelügyelet szükséges.

Egy-egy nagyobb területet érintő bármely beruházás esetén célszerű külön hatásvizsgálat készíttetése. A légifotó, az adott teljes felületet érintő szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés alkalmazásával, a lelőhelyek kiterjedése, jellege és intenzitása viszonylag jól meghatározható. A folyamatok iránya, visszafordíthatósága, kárenyhítés lehetőségei Hosszúhetény nagyságrendjéhez képest is számos régészeti érdekű területtel bír, melynek megkutatása, feltárása a jövő feladata. A nagyközség egyik célja a turizmus fejlesztése, melynek egyik záloga lehetne a gazdag régészeti, építészeti és természeti örökség megőrzése, bemutathatósága. A jelenlegi folyamatok – talaj bolygatása, fokozatos állagromlás, felújítások elmaradása – visszafordítása az örökségvédelem hivatalos szerveinek, az önkormányzatnak, az érintett befektetőknek a konstruktív együttműködésével történhet. A településfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket a kormányrendelet szerint önkormányzati főépítész készíti elő, aki a napi „településszépítési” munkában is hatékonyan részt tudna venni. Sajnos nemcsak Hosszúhetény, hanem számtalan település sem rendelkezik ilyen szakemberrel.

VI. ÖSSZEFOGLALÁS A kutatások a település területén a hódoltság időszaka kivételével minden régészeti korszak leleteit kimutatták. Ezek közül kiemelkedik a római kori Somkerék-dűlői római villa a középkori Zengővár és az újkori Pusztabánya.

VII. NYILATKOZAT Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi része a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 66. § alapján, az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet szerint készült. Minden javasolt megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi rész készítője a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik, okl. száma: okl. szám: 14/2010.

Pécs, 2014. október 9. Gábor Olivér phd. régész-főmuzeológus Janus Pannonius Múzeum, Pécs

É1 MELLÉKLET HOSSZÚHETÉNY ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYÁHOZ

1. Iskola u. 23. hrsz.: 47 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Hagyományos utcára merőleges, nyeregtetős, oromfalas, nagykiülésű, ereszaljával képzett nyitott tornácos parasztház a múlt század elejéről, részben átalakítva. Az épület mögött keresztbe fordított, áthajtós csűr istálló, füstölő helyezkedik el. A lazán zártudvaros port a mívesen megmunkált kovácsoltvas kerítéssel és kapuval együtt védendő településtörténeti és képi érték. Korrekciós javaslat: Az utcai homlokzat eredeti arányú állóablakos nyílásrendjének visszaállítása jelentősen növelné a porta és a községkép értékét, a kovácsoltvas kerítés és kapu egységes, zöld mázolásával együtt. A fotó készítése óta történt fehér homlokzatképzés javított megjelenésén.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Nyeregtetős utcára merőleges gerincű, oromfalas, nagy kiülésű ereszaljával képzett, nyitott tornácos parasztház, változtatás nélkül fennmaradt nyílásrenddel és nyílászárókkal az épület mögött elhelyezkedett gazdasági épületekkel. A soros, udvaros porta a szépen megmunkált kovácsoltvas kerítéssel és a kapuval együtt településtörténeti és községképi értéket jelent. Megmaradása feltétlenül fontos. Korrekciós javaslat: A lakóház és a gazdasági épületek egyaránt eredeti formájukban újítandók meg. A kovácsoltvas kerítés, kapu, valamint a nyílászárók egységes, hagyományosnak tekinthető zöld mázolásával együtt.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A különös telekosztás következtében önálló de közvetlen közterületi kapcsolat nélküli, hagyományosan nyeregtetős vályog lakóépület nagy kiülésű ereszaljával képzett nyitott tornáccal nyílás nélkül oromfallal a XIX. sz.-ból. Valószínűleg a település egyik legrégebbi épülete, településtörténeti érték. Feltétlenül megtartandó. Korrekciós javaslat: Az épület megtartása érdekében célszerű lenne tulajdonos váltás után az épület mielőbbi eredeti formában való helyreállítása esetleg új funkcióba állítása. Indokolt a felújítást megelőző falkutatás elvégzése.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Hagyományos nyeregtetős oromfalas, nagy kiülésű ereszaljával képzett nyitott tornácos egyszerű parasztház. Az épület telken való elhelyezkedése nem szokványos, de tömegével és környezeténél fogva mégis településtörténeti értéket képvisel. Korrekciós javaslat: Az utcai homlokzat eredeti arányú állóablakos nyílásrendjének helyreállítása simított felületen való meszelés jelentősen segítené az épület és a településkép vonzó megjelenését.

5. Iskola u. 34. hrsz.: 88/1 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Nyeregtetős utcára merőleges gerincű, oromfalas, nagy kiülésű ereszaljával képzett, nyitott tornácos parasztház, amely megtartotta hagyományos tömegét, anyagait és nyílásrendjét. A soros udvaros porta a pincével településképi és történeti érték. Feltétlenül megtartandó. Korrekciós javaslat: Felújítás esetén az eredeti formák megőrzése és anyaghasználata szükséges.

6.Iskola u. 39. hrsz.: 56 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Hagyományos, nyeregtetős, oromfalas, nagy kiülésű ereszaljával képzett, nyitott tornáccal formázott parasztház, udvari homlokzatán megmaradt arányos nyílásrenddel és vésett ajtószárnyakkal. A soros elrendezésű porta a míves kovácsoltvas kerítéssel és kapuval együtt településtörténeti és községképi értéket jelent. Feltétlenül megtartandó. Korrekciós javaslat: Az utcai homlokzat eredeti arányú állóablakainak visszaállítása és a simított felületen való fehér festés vagy meszelés és kovácsoltvas munkák rozsdátlanítsa és szakszerű javítása utáni zöld. barna vagy fekete mázolása jelentősen növelné s porta és a községkép vonzerejét.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A szép arányú és finom homlokzati vakolatdíszítéssel ellátott oromfalas, nyeregtetős, nagy kiülésű ereszaljával képzett tornácos múlt század első feléből származó épület a település történeti és utcaképi szerepe alapján feltétlenül védelmet érdemel, léckerítésével együtt. Korrekciós javaslat: A romló műszaki állapotú lakóház sürgős eredeti formában történő felújítást érdemel. Az anyaghasználat, a színezés, a formák megőrzése feltétlenül fontos. A falusi turizmus céljára is jó lehetőséget biztosíthat.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az iskola épület megtartását, védelmét, kiemelt településtörténeti értékén túl a községképben elfoglalt, betöltött jelentős helye is feltétlenül szükségessé teszi a kerítésével együtt. Korrekciós javaslat: Az épület valamely arra érdemes közcélra való hasznosítása és lehetőség szerinti, mielőbbi helyreállítása fontos, amelynek során az épület tömege, nyílásrendje, anyaghasználata nem változtatható, a homlokzatképzése eredeti fotók vagy analógiák alapján végezhető el.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az eredeti tömeget őrző jó arányokat mutató épület helye és utcaképi szerepe és a még fellelhető eredeti pillér tornácos déli homlokzat utcai nyílásrendje, az utca felöli homlokzatról nyíló pincelejáró, a súlyos pillérekkel tagolt kerítése feltétlen védelmet érdemel. Korrekciós javaslat: Helyreállítása során feltétlenül törekedni kell az eredeti tornác arányok és formák, valamint a nyílásrend helyreállítására. Javasolt a megfelelő funkció esetén a pince hasznosítása utcai megnyitása, a fém előtető kiváltása után.

10. Fő u. 1/a hrsz.: 438 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A keményfából készült, díszített cserépfedésű építmény u.n. „hidas” disznóól. Ma már ritka településtörténeti és néprajzi érték. A használaton kívüli építmény feltétlenül védendő. Korrekciós javaslat: Ha a megóvás helyben nem biztosított, akkor elszállításáról és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell.

11. Fő u. 21. hrsz.: 425 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos elrendezésű és nyílásrendszerű, faragott faoszlop tornácos lakóépület a múlt század első felének jellegzetes falusi építészeti emléke. Feltétlenül megőrizendő. Korrekciós javaslat: Az utcai homlokzatos simított felületen egyszínű lehetőleg fehér festéssel vagy meszeléssel kell kezelni. Az épület jellegétől idegen hegesztett vaskerítés és kapu keskeny léckerítés felhelyezésével javítható, fontos a cserépfedés helyreállítása is.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos elrendezésű és nyílásrendszerű, széles ereszaljával alakított tornácos lakóépület a XX. század első felének jellegzetes falusi háza. Megőrzése az utcakép szempontjából jelentős és az egységes utcaszakasz részeként is. Korrekciós javaslat: Rontott homlokzat esetén fotók alapján rekonstruálható.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű oromfalas, hagyományos elrendezésű és nyílásrendszerű faragott fa oszloptornácos lakóház a múlt század első felének jellegzetes falusi épülete. Megőrzése a vonzó községkép szempontjából jelentős és az egységes utcaszakasz részeként is. Korrekciós javaslat: Rontott homlokzat esetén a régi fotók alapján rekonstruálható, javasoljuk a vakolt ablak keretezés alkalmazását és simított felületen fehér festést vagy meszelést. A tető héjjalás cseréje alkalmával égetett cserép héjjalás készítendő.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos elrendezésű és nyílásrendszerű, tornácos lakóház a múlt század első felének jellegzetes falusi háza, amely a vonzó falukép és az egységes utcaszakasz részeként is megtartandó. Korrekciós javaslat: Az épület utcai homlokzatának újra meszelése az ablakok kialakított érdekes, de a falusi épület jellegétől idegen kör alakú festés mellőzésével és a tornác utcai nyílásának kibontásával javítható az utcakép.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos falusi lakóház, nyitott fa oldaltornáccal eredeti nyíláskiosztással és nyílászárókkal településtörténeti érték a XX. sz. első feléből. Korrekciós javaslat: Jelenlegi formában történő megtartása indokolt.

16. Fő u. 47. hrsz.: 412/1 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A múlt század első felében készült kiegyensúlyozott tömegével, homlokzatával, annak sajátosan szerkesztett elemeivel, barokkos attikával, kerámia díszeivel, a cizellált bádogos kovácsoltvas kerítésével a két háború közötti időszak gazdasági fellendülésének polgári ízlését tükröző építészeti emléke. Korrekciós javaslat: Eredeti formában való megtartása javasolt.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos elrendezésű és nyílásrendszerű széles ereszaljával alakított tornácos lakóépület a XX. sz. első felének jellegzetes tömegű falusi háza. Megőrzése a községkép szempontjából fontos. Korrekciós javaslat: Az árakott utcai homlokzat javítható simított felülettel és világos, fehér festéssel vagy meszeléssel. Tetőfelújítás esetén cseréphéjjalás javasolt. Az épület jellegétől idegen hegesztett kerítés jobb megjelenést eredményező léckerítéssé alakítható.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A múlt század első évtizedeiben készült, utcára merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos nyílásrendszerű, széles ereszaljával alakított tornácos lakóépület homlokzati vakolat díszeivel jellegzetes építészeti emlék a településnek. A településtörténeti jelentőségű épület megtartása fontos. Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A múlt század első évtizedeiben készült, utcára merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos nyílásrendszerű, széles ereszaljával alakított tornácos lakóépület homlokzati vakolat díszeivel jellegzetes építészeti emlék a településnek. A településtörténeti jelentőségű épület megtartása fontos.

19. Fő u. 85/b. hrsz.: 242/2 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A belterületen előkertben szokatlan pincehelyezés értékét az arányos tömegformáláson, terepre ültetésen,anyaghasználaton, szép vésett ajtóképzésen túl az adja, hogy község sajátos halmazos szerkezetű részének megtartását segíti. Korrekciós javaslat: Eredeti formában történő megtartása.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A kiegyensúlyozott arányos, hagyományos, oromfalas, nyeregtetős épülettömeg, visszafogott homlokzatképzés, megtartott a környezethez illő léckerítés. Értékét növeli, hogy létével a sajátos halmazos jellegű településszerkezetű községrész megmaradását segíti. Korrekciós javaslat: Eredeti formában való megtartás javasolt meszelt felületképzéssel.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A településen jellemző hosszanti épülettömeg és kontyolt tetővázlatot, a sajátos megjelenést adó a pillérsoros tornác fölé nyúló attikaszerű tetőkiüléssel ez esetben az épület ellentétes oldalán is megjelenik, ritka formát mutatva, községképi jelentőséggel. Korrekciós javaslat: Az épület felújítása sürgős. A színezéssel is kiemelt vonalas homlokzat díszítés merevségét enyhítheti a simított felületen készülő egyszínű világos festés, meszelés.

22. Fő u. 117 előtt hrsz.: 413 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A völgyi falunk végigfutó patak fölé épített téglaboltozatos hidak rendkívül fontos, értékes, feltétlenüleredeti formában megőrzendő elemei a vonzó községképnek. Korrekciós javaslat: A romló téglaboltozat folyamatos karbantartása elengedhetetlen. Bontott nagyméretű téglával pótlandók a hiányok. A beton alkalmazását és a cement simítást feltétlenül kerülni kell, csakúgy mint az oda nem illő fugázást.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A kiegyensúlyozott, arányos, hagyományos elrendezésű, nyeregtetős épülettömeg, visszafogott finom oromfalai és utcai homlokzati vakolatdíszítéssel, a faoszlopos tornáccal és a míves kovácsoltvas kapuval. Jelentős eleme a terjedő községi Fő utcának. Korrekciós javaslat: Felújítás esetén a hiányzó homlokzati elemek helyreállíthatók a fotók alapján. A túl sötét utcai homlokzati kiemelése és nyílászárószínek helyett a tornác világos színű harmóniája ajánlott, míg a kovácsoltvas kapu anyagszerűbb sötétebb színezése célszerű.

24. Fő u. 159 előtt hrsz.: 413 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A völgyi falun végigfutó patak fölé épített téglaboltozatos hidak rendkívül fontos, értékes, feltétlenül eredeti formában megőrzendő elemei a vonzó településképnek. Korrekciós javaslat: A romló téglaboltozat folyamatos karbantartása elengedhetetlen. Bontott nagyméretű téglával pótlandók a hiányok. A beton alkalmazását és a cement simítást feltétlenül kerülni kell, csakúgy mint az oda nem illő fugázást.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A XX. sz. első feléből származó hagyományos hosszanti elrendezésű épülettömeg, pillérsoros tornáccal, kontyolt utcai tető, jellegzetes tornác felöli attika szerű kiüléssel, az utcai homlokzat nyílásrendje, tömör kerítése utcaképi jelentőségű. Korrekciós javaslat: Az utcai és udvari homlokzat egységes világos lehetőleg fehér színezése a falazott kerítéssel és a tornácpillérekkel együtt színkiemelések nélkül tetőhéjjalás cseréje esetén cserépfedéssel javasoljuk.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Hagyományos tömegű, hosszanti elrendezésű faoszlopos tornáccal, homlokzati vakolatképzéssel a XX. sz. első feléből. Fontos utcaképi jelentőséggel bír. Korrekciós javaslat: Újabb felújítás esetén, a leegyszerűsített homlokzati elemek visszahelyezését, valamint a tető csere esetén feltétlenül égetett cserepet javaslunk, az épület jellegétől idegen hegesztett vas kapu egységes sötétebb színre mázolása lenne célszerű.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Hajlított ház arányos nyílásrenddel, tágas kapuáthajtóval, finoman díszített utcai homlokzatával, vésett fakapuval. Eredeti tömegű gazdasági épületekkel, visszafogott téglaarchitektúrával a település polgárosodásának jelentős emléke a XX. sz. elejéből. Feltétlenül védendő porta. Korrekciós javaslat: A falakon látható állapot megtartása illetve helyreállítása javasolt.

28. Fő u.70. hrsz.: 808 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Jó arányú, hagyományos tömegű és elrendezésű hosszanti épület, faragott faoszlopos tornáccal, visszafogott jellegzetes XX. sz. elejei homlokzat díszítéssel és gazdasági épülettel. Védendő érték. Korrekciós javaslat: Jelen formában megtartandó.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Hagyományos hosszanti elrendezésű széles épülettömeg mellvédes, szegmensíves pillérsoros tornáccal, kontyolt utcai tető jellegzetes tornácfeletti attikaszerű kiüléssel, arányos nyílásrenddel. Téglaarchitektúrával díszített gazdasági épület, valamint egyszerű de míves munkával készült vaskerítés. A polgárosodó település jellegzetes épülete. Korrekciós javaslat: Jelen formában megtartandó.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A hagyományos tömegű, hosszanti elrendezésű, faragott faoszlopsoros tornácos, csonkakontyolt tető, arányos homlokzati nyílásrend, gazdasági épület a lakóházzal egybeépítve, lábazatos léckerítéssel és a kapuval utcaképi jelentőségű. Korrekciós javaslat: Simított fehér homlokzat festés vagy meszelés.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A hagyományos hosszanti elrendezésű és tömeg faoszlop tornácos épület utcaképi jelentőségű. A gondos bádogos munkával készített ereszcsatorna dob megőrizendő. Tetőcsere esetén cserép héjjalás javasolt. Korrekciós javaslat: Az átalakított homlokzat hármas ablaka helyett eredeti arányú két álló ablak visszahelyezését javasoljuk külső zsalukkal a tornácoszlopokkal azonos színű mázolással. A külső felületképzés simítva fehér festés vagy meszelés legyen. A hegesztett vaskapu azonos színű mázolás javasolt.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcával párhuzamos tömegű, városi előképek alapján készült lakóház, arányos nyílásrenddel és kapuáthajtóval, igen jól választott eklektikus homlokzattal, rendkívül dúsan díszített cizellált asztalos munkával készített fa kapuval a polgárosodó falu legjelentősebb emléke a múlt század első évtizedéből, a teljes porta feltétlenül védendő. Korrekciós javaslat: Az épségben megmaradt homlokzati elemek és fotók mintái alapján sürgős helyreállítást igényel az épület, a fakapu felújítása sem halasztható.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A hagyományos hosszanti tömegű csonkakontyolt tetejű fa oszlop tornácos megőrzött nyílásrendű épület fontos eleme az utcaképnek. Korrekciós javaslat: Az épület megjelenését javíthatja az egységes sima, világos festés vagy meszelés, visszafogott vakolt ablakkeretezés és osztópárkány, valamint cseréphéjjalás. A fotó elkészülte óta megtörtént az épület festése, így megjelenése az utcakép szempontjából jobb lett.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A településre jellemző hosszanti épülettömeg és kontyolt tetőváltozata a sajátos megjelenést adó tornác fölé nyúló attikaszerű tetőkiüléssel ez esetben az épület ellentétes oldalán is megjelenik az utcai homlokzat felől. Korrekciós javaslat: A megmaradt homlokzati tagozatok alapján helyreállítandó. Sokat javítana az épület utcaképi megjelenésén a közvetlenül előtte álló garázs épület elbontása és az ugyanezen telken lévő üzletként használt épület hagyományokat tartó megújítása, esetleg bontása.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az oromfalas, hagyományos hosszanti elrendezésű, saroktelken álló, utca felé nyíló tornácos épület megőrizte homlokzati nyílásrendjét, tagozatait. Jelentős utcaképi szerepe van. Korrekciós javaslat: Az épület utcaképi szerepe fokozható a tető égetett cserépfedésével, és a homlokzat tagozatainak helyreállításával festve agy meszelve.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az oromfalas hagyományos tömegű épület nagy kiülésű ereszaljával eredeti homlokzati tagozataival, valamint az utcaképben betöltött szerepe miatt feltétlenül megtartandó. Korrekciós javaslat: A tagozatok helyreállításával, feltétlenül egyszínű festéssel vagy meszeléssel a jelen kerítés megtartásával az épület utcaképi szerepe fokozható.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A településre jellemző hosszanti épülettömeg és kontyolt tető, a sajátos megjelenést adó faoszlopos tornác fölé nyúló attikaszerű tetőkiülés, arányosan megnyitott kis üzlethelyiség, jelentős településképi érték volt. Sajnos az épületet mára átépítették: a tornácot félig beépítették, ablakait eltolták és kicserélték. Így csak a lakóépület folytatásaként megépített tégladíszítéses gazdasági épület a XX. sz. első feléből a védendő érték. Korrekciós javaslat: Javasolt az üvegezett vaskapu helyett a falsíkból hátrahúzottan fa kapu beépítése.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A kétszintes jelentős tömegű épület meghatározó szerepet tölt be a község központjában. A múlt század első harmadában a fogadó, vendéglő épület eredeti formában jó arányú szolid eklektikus díszítésű homlokzati nyílásrenddel készült. A Fő utca tengelyében még az átalakított épület is jelentős. Feltétlenül megtartandó. Korrekciós javaslat: Az épület felújítása feltétlenül az eredeti homlokzati elemek helyreállítását kell jelentenie. A vízszintes osztópárkányok, ablak szemöldök és nyíláskeretezések, befalazott nyílások lebontása, az indokolatlan elépítés eltávolítása, egységes a környezettel harmonizáló simított felületen történő festés.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A Községháza, amely a nagy kapuáthajtóval, arányos nyílásrendjével ma is a községközpont egyik jelentősebb épülettömege, eredeti funkcióban. Az eredetileg eklektikus homlokzatú épület jelentősége ma is fontos az utcakép szempontjából. Feltétlenül megtartandó. Korrekciós javaslat: A jó műszaki állapotban lévő épületet homlokzat helyreállítási terv alapján fokozatosan kell az eredetiállapotban visszaállítani,cserépfedéssel, hogy méltó legyen változatlan funkciójához és példát mutasson a helyi védelem lehetőségéről.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A XX. sz. első felében épült, a polgárosodó falura jellemző nagy kapu áthajtós, városi díszítő jegyeket képviselő, nagyméretű, arányos ablakkiosztású épület. A községközpont meghatározó épülete. Ez az épület az orvosi rendelő. Korrekciós javaslat: Az épületet eredeti formájában kell megtartani funkcióváltás esetén is.

41. Kossuth u. hrsz.: 955 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az egykori kőbánya szélén a Kossuth L. u.-ban álló XIX. sz.-i feszület és a talapzatán kifaragott egyszerű piéta fontos településtörténeti érték. Feltétlenül védendő. Korrekciós javaslat: A korpusz és a talapzaton romló állapotban lévő piéta sürgős helyreállításra szorul. Csak szobrász és restaurátor köreműködésével.

42. Kossuth u. 14. hrsz.: 915 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az egyszerű lakóépület a település jelentős részére egykor jellemző utcára merőleges nyeregtetővel épült, oromfalas, nagy kiülésű ereszaljával képzett udvari homlokzatú, eredeti nyílásrendű. Településképi értéket jelent még az épülettel keresztbe fordított gazdasági épület. Korrekciós javaslat: Karbantartása során a rendszeres fehér meszelés célszerű.

43. Kossuth u. 94. hrsz.: 997 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A telken az előkertben álló jellegzetes karakterű kútház településképi és történeti értéket képvisel. Feltétlenül védendő. Korrekciós javaslat: Eredeti formában megőrzendő.

44. Petőfi u. 14. hrsz.:1083 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A múlt század első felében épült nyeregtetős, oromfalas, hagyományos formákat őrző, arányos nyílásrenddel bíró, kiegyensúlyozott utcai homlokzatú, fa oszlop tornácos lakóépület és a hátsó keresztszárnyként épült áthajtó pajta és istálló teljes portát jelent, amely a településtörténet és a községkép szempontjából egyaránt értéket jelent. Korrekciós javaslat: Tetőfelújítás esetén égetett cseréphéjjalás javasolt.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A hagyományos tömegformálású, oromfalas, nyeregtetős, arányos utcai homlokzattal és széles ereszaljával készült jellegzetes falusi lakóház a XX. sz. első feléből. A településkép fontos megmaradt emléke. Korrekciós javaslat: Az épület utcaképi értéke simított felületen világos vagy fehér egységes festéssel, meszeléssel és a tető cseréphéjjalásával fokozható.

46. Petőfi u. 19. hrsz.: 18 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű, oromfalas, klasszikus arányokat mutató, hagyományos nyílásrendet és nyílászárókat tartó lakóépület, fa oszlopsoros tornáccal és kútházzal jelentős település történeti őrzendő érték. Korrekciós javaslat: Felújítás esetén a fenti értékek eredeti formában őrzendők meg.

47. Petőfi u. 25. hrsz.: 15/1 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A hagyományos hosszanti tömegű, kontyolt nyeregtetős, a településre jellemző fa oszlo tornác fölé nyúló attikaszerű, cserépfedésű tetőépítménnyel készült lakóház klasszikus nyílásrenddel és nyílászárókkal. Településtörténeti és községképi értéket képvisel. Korrekciós javaslat: Felújítás esetén az értékeket meg kell őrizni, az utcai homlokzat egyszerű simított vakolattal való képzése javasolt, fehér meszeléssel.

48. Petőfi u.36. hrsz.: 1094 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A múlt század első felében jellegzetes Hosszúhetényi lakóház ritka példája, amely magán viseli valamennyi ismertető jegyet, kontyolt nyeregtető, a tornác fölé túlnyúló attikaszerű, cserépfedésű tetőépítmény ez esetben az épület ellentétes oldalán megismételve, arányos utcai nyílásrend és nyílászárók, de az általánosnál jelentősen rövidebb épület. Védendő. Korrekciós javaslat: Az épület és jelen állapotmegőrzése, megújítása helyreállítás esetén.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A hagyományos hosszanti tömegű, kontyolt nyeregtetős, a településre jellemző tornác fölé nyúló attikaszerű, cserépfedésű tetőépítménnyel készült lakóház, arányos nyílásrenddel és nyílászárókkal. Községképi értéket képviselő épület. Korrekciós javaslat: Jelen formában megtartandó az épület, a homlokzatokat változatlanul fejér festéssel vagy meszeléssel javasoljuk kezelni.

50. Ormándi u. 10. hrsz.: 286/3 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A nyeregtetős, oromfalas, hagyományos tömegű és nyílásrendű déli fa oszlopos tornácos jellegzetes parasztház a XX. sz. első feléből tiszta soros elrendezésű udvarral, gazdasági épületekkel és míves munkával készült kovácsoltvas kapuval együtt védendő porta. Korrekciós javaslat: Az épület és településkép jelentős javítását szolgálná a hagyományos hódfarkú cserépfedésű tető és a simított felületkezelésű utcai homlokzat fehér, világos halvány egyszínű festése, meszelése és az egységes zöld mázolású kapu és kerítés.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Utcára merőleges gerincű, oromfalas nagy kiülésű ereszaljával, nyitott oldaltornácos épület, eredeti nyílásrenddel és nyílászárókkal a XX. sz. elejéről. Településtörténeti és képi érték, lehetőség szerint megtartandó. Korrekciós javaslat: Tulajdonosváltás után eredeti formában való helyreállítása javasolt. A homlokzati tagozatok fotók alapján rekonstruálhatók. Különös gondot kell fordítani az ajtók, ablakok restaurálására, csere esetén mérethelyes újrakészítésre.

52. Ormándi u. 35/a. hrsz.: 391 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A viszonylag széles épülettömeg csonkakontyolt tetővel és megmaradt homlokzati elemeivel összefüggést sejtet a szomszédos telken lévő volt malom épületekkel. Településszerkezetben elfoglalthelye és feltárandó településtörténeti szerepe miatt a XIX. sz.-i épület helyi védelemre javasolt. Korrekciós javaslat: Levéltári és helytörténeti kutatás után eredeti formában való helyreállítása javasolt.

53. Ormándi u. 51. hrsz.: 377 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Településképi jelentősége van a régi Ormánd falu részén az útra és egyben a patakra merőleges gerincű oromfalas, fa oszlop tornácos utcai homlokzatán megőrzött álló ablakos lakóépületnek, a portán álló kútháznak és melléképületnek. Korrekciós javaslat: A fehér meszelés és az égett cserépfedés sokat javítana a község vonzó képén.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára és a vele párhuzamosan futó patakra merőleges gerincű és tömegű, oromfalas, csonkakontyolt, nyitott oldaltornácos hagyományos nyíláskiosztású lakóépület és gazdasági épületek valamint a kútház településképi jelentőségű. Korrekciós javaslat: Javítaná a vonzó településképeket a fehér meszelés és az égetett cseréphéjjalás.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára és a rétegvonalakra merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos nyíláskiosztású és eredeti formájú nyílászárókkal bíró lakóépület településképi jelentőséggel bír. Korrekciós javaslat: Az épület jelen formában megőrzendő.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A településre jellemző hosszanti tömegű lakóépület fa oszlopos oldal tornáccal, a lekontyolt utcai tető jellegzetes tornác feletti attikaszerű kiüléssel eredeti nyílásosztással és védett ajtókkal, ablakokkal a XX. sz. első feléből. Korrekciós javaslat: Jelenlegi formában megtartandó.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű, hagyományosan oromfalas, eredeti nyílásrendjét megtertó épület helyi védelmet érdemel. Korrekciós javaslat: Eredeti formában való helyreállítása javasolt.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára és a rétegvonalakra merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos nyíláskiosztású fa oszlop tornácos lakóépület településképi jelentőséggel bír. Korrekciós javaslat: A fotó elkészülte után végzett felújítás megőrizte az épület jelzett értékeit.

59. Ormándi u. 90/a. hrsz.: 338 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára és a vele párhuzamosan futó patakra merőleges nyeregtetős, oromfalas, nyitott tornácos, hagyományos nyílásrendet őrző épület településképi érték. Korrekciós javaslat: Az épület jelen formájában őrzendő meg, új mázolás esetén javasolt az ideges sötét barna helyett a hagyományos okker vagy zöld szín alkalmazása.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A településre jellemző hagyományos hosszanti tömegű lakóépület fa oszlopos oldal tornáccal, lekontyolt utcai tető jellegzetes tornác fölé nyúló attikaszerű kiüléssel eredeti nyílásosztással a XX. sz. első feléből. Korrekciós javaslat: Jelenlegi formájában megtartandó, a pálcás vaskerítés a ráhelyezett léckerítéssel tehető vonzóbbá.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Utcára merőleges gerincű, hagyományosan oromfalas, eredeti nyílásrendjét megtartó épület helyi védelmet érdemel. Korrekciós javaslat: Eredeti formában való fenntartása javasolt.

62. Zengő u. 44. hrsz.: 952 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A településre jellemző hagyományos hosszanti tömegű lakóépület, fa oszlopos tornáccal, kontyolt utcai tető, jellegzetes tornác feletti attika szerű kiüléssel, eredeti nyíláskiosztással, ablakokkal, párkánytagozatokkal a XX. sz. első feléből. Korrekciós javaslat: Jelenlegi formában megtartandó.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű, oromfalas épületrész őrzi az egységes beépített módot a XX. sz. első feléből. Megtartása a községkép szempontjából jelentős és az utcaszakasz egysége érdekében is. Korrekciós javaslat: Az arányok és a nyílászárók megtartása mellett jelentős a sima homlokzati felületképzés és a festés vagy meszelés.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Hagyományos elrendezésű és tömegű pajta istálló épület. Korrekciós javaslat: Az épület újrafestésénél javasoljuk az idegen kék szín helyett a középbarna, esetleg zöld színek használata a pajta és istálló kapu, ajtók festésénél.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Hagyományos hosszanti elrendezésű épülettömeg, pillérsoros tornáccal, lekontyolt utcai tető, jellegzetes tornácfeletti attika szerű kiüléssel, eredeti ablakokkal az utcai homlokzaton a XX. sz. első feléből. Utcaképi jelentőségű. Korrekciós javaslat: Az utcai homlokzat simított fehér festése, meszelése, szerény ablakkeretezés, vakolat kiemelés, az utcai tornácnyílás kibontása és a fotó elkészülte után elhelyezett lemezfedés cserépfedésre történő cseréje. Az idegen jellegű hegesztett vaskapu egységes sötét színezése.

66. Kossuth u. 43. hrsz.:1024 védettségi fok: H2

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A település egyik legjellemzőbb portája volt az utcára merőleges gerincű romfalas, nyeregtetős, széles ereszaljával készült udvari homlokzattal, zsalus utcai ablakokkal és a lakóépülettel párhuzamosan épített – már lebontott sütőházzal (a képen még látható), míves munkával készült kovácsoltvas kerítéssel és kapuval. A melléképület elbontása és átalakítása után sokat vesztett értékéből, de a község építés története és az utcakép miatt így is védendő. Korrekciós javaslat: A megmaradt részeknek eredeti formában való fenntartása. Igény esetén megfontolandó a volt gazdasági épület visszaállítása is.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára merőleges gerincű, oromfalas, hagyományos tömegű és nyílásrendű, mellvédes pillér tornácos lakóépület a XX. sz. első feléből míves kovácsoltvas kerítéssel és kapuval. Településtörténeti és utcaképi érték. Korrekciós javaslat: A rossz műszaki állapotban lévő lakóépület műszakilag felújították, részben átalakították. Eredeti formában való helyreállítása, feltehetőleg csak tulajdonos váltás után lehetséges.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A hagyományos utcára merőleges gerincű és tömegű, a csonkakontyolt tetővel és nyitott tornácával hagyományos nyílásrendjével a környezetében lévő lakó és malom épületekkel együtt jellegzetes XX. sz. elejei illetve a XIX. sz.-i településkép hangulatát adja. Megtartását is ez indokolja. Korrekciós javaslat: Egységes halvány homlokzatfestés vagy meszelés ajánlott.

69. Ormándi u. 104/a. hrsz.: 345/1 védettségi fok: H2

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Az utcára és a vele párhuzamosan futó patakra merőleges, hagyományos tömegű, nyeregtetős, csonkakontyolt fa oszlop tornácos épület településképi értékként védendő. Korrekciós javaslat: A rontott homlokzat jelentősen javítható és ezzel a településkép is, a hármas ablak helyett két arányos álló ablak elhelyezésével és egységes simított felületen való halvány világos színű festéssel vagy meszeléssel.

PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ

P1. Püspökszentlászló u. 4. hrsz.: 1529 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Szépen felújított, egyszerű 3 sejtes alaprajzi elrendezésű oldalhatáron álló, tornácos parasztház, a településre jellemző –páros ablakos, kifutó tornácablakos – homlokzati kialakítással. Korrekciós javaslat: Az épület jelen formában megőrzendő.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Püspökszentlászló még felújításra váró eredeti tömegű és részletképzésű népi építészeti emléke. Szimmetrikus utcai homlokzata, páros-ablakos homlokzatszervezése, kifutó tornácablaka, alaprajzi elrendezése felújítást követően is megőrzendő. Korrekciós javaslat: A párhuzamos beépítésű gazdasági épület eredeti tömegének illetve nyílásszervezésének megtartása javasolt.

P3. Püspökszentlászló u. hrsz.: 1534 út védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A szentlászlói harangtorony az egyutcás település meghatározó épülete. Négyszög alaprajzú egyszerű építmény homlokzatát íves záródású nyílások illetve széles kiülésű párkány osztja. Szépen felújított, építészeti emlék. Korrekciós javaslat: Az épület jelen formában megőrzendő.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A település egysoros fésűs beépítésű utcájának, szépen felújított eredeti részleteket őrző parasztháza. Széles, utcai homlokzata, lábazati pincelejárata, kontyolt fedélszerkezete, vakolat sávos díszítése 3+1 sejtes, két bejáratos oldal tornácos alaprajzi elrendezése, gazdagabb – polgárosodó portáról árulkodik.

KISÚJBÁNYA

K1. Kisújbánya u. 12. hrsz.: 1623 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A halmazos beépítésű településrész utolsó épülete. Az oldalhatáron álló, faragott oszlopos tornácos hosszúház őrzi eredeti tömegét, nyílásrendjét. Keresztbe fordított különálló gazdasági épülete a főépülettel azonos stílusjegyeket hordoz, együttes védelmük javasolt. Korrekciós javaslat: Eredeti formában való fenntartása javasolt.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A szabálytalan telekstruktúrájú településrész, 3+1 osztatú két bejáratos, kifutó tornácos parasztháza népi építészeti éték. Eredeti nyílásrendje, tömege, anyaghasználata, beépítési módja –oldalhatáron álló, páros beépítésű – a sváb építészet szép példája. Korrekciós javaslat: Eredeti formában való fenntartása javasolt.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A településre jellemző, fésűs beépítésű, faragott oszlopos kifutó tornácos, 3+1 osztatú, eredeti nyeregtetős parasztház. Páros ablakos és füstlyukas utcai homlokzatát, a markáns vízvető párkány, az íves homlokzati tornácbejárat valamint egyszerű vakolatdíszek tagolják. Az épület terméskő lábazatához igazodó kerítés, az épülettel együttesen védendő. Korrekciós javaslat: Az épület jelen formában megőrzendő.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A település egyetlen, utcával párhuzamos gerincű, egymenetes, 3+1 osztatú tornácos épülete. Egyszerű faragott oszlopos oldaltornáca, eredeti homlokzatú struktúrája szokatlan módon az utcafronti főhomlokzat, mely a nagy méretű telek ellenére a terepadottságok miatt alakulhatott így. Korrekciós javaslat: Az épület jelen formában megőrzendő.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A szép ritmusú fésűs beépítésű „fő” utca egy eredeti állapotában megőrzött, szépen felújított, kifutó tornácbejáratú parasztháza. Szimmetrikus tömegű utcai homlokzatát páros, vakolt keretes nyílások, széles kiülésű osztópárkány tagolja. Korrekciós javaslat: Az épület jelen formában megőrzendő.


Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A halmazos fejlődésű településrész egy kistelkes, oldalhatáron álló, eredeti részletképzésű beépítése. Az épület valamint a kerekes kút együttesen védendő. Korrekciós javaslat: Az épület jelen formában megőrzendő.

K7. Kisújbánya u. 53. hrsz.: 1635/1 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A halmazos beépítésű településrész, védendő oldalhatáron álló eleme. A szimetrikus nyiláskiosztású – páros ablak, páros füstlyuk – utcai homlokzatot széles kiülésű párkány osztja. A jelenlegi faluház, a tornácos parasztházak fejlődés történetének polgárosodó szakaszának védendő példája, a kontyolt fedélszerkezettel a beépített tornácrésszel. Korrekciós javaslat: A nyílászárók és az oszlopok átszínezése - a településre jellemző földszínekre – javasolt.

K8. Kisújbánya u. hrsz.: 1615/2 védettségi fok: H1

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: A klasszikus sváb parasztfalu dombján a lakók 1794-ben templomot építettek Szent Márton tiszteletére. Az egyszerű, szimmetrikus tömegű egyhajós kis templom, négyzet alaprajzú, fa burkolatos harangtoronnyal készült. Az épületet szépen felújították. Korrekciós javaslat: A templom, a Szűz Mária szobor illetve a kereszt együttesen védendő.

K9. Kisújbánya u. 38-47. hrsz.: 1678-1887 védettségi fok: Utcakép

Leírás, Jellemzők, védendő értékek: Kisújbánya rendezett, fésűs beépítésű utcájának védendő szakasza. A közel azonos szélességű telek és épület homlokzatok- arányos tömegek szép ritmusa - telepítésének jellege megőrzendő. Korrekciós javaslat: Az utcakép épületei – tömeg és beépítés - jelen formában megőrzendő.

Ö R Ö K S É G V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y H O S S Z Ú H E T É N Y É P Í T É S Z E T I É R T É K E K HÜBNER TERVEZŐ KFT

Recommend Documents