,
,
l. Pét. ll, 21. A Krisztus. is 8zEmvedett tiérettetek,
nektek példát hagyván, hogy az ő nyomdokit követnétek.
J é z U S a m i p é l d ~~k é p ü n k. Példája követésére buzditani titeket: beszédem czélja. Krisztus nemcsak azért jött a vi .. l a, hogy minket a vallás ismeretére vezéreljen; az isteni bölcs gondviselés őt azért küldötte, hogy a vall á s t a z ő s a j á t s z em é l Y é b e n i s m e r t e s s e m e g vel ü n k. Krisztus nem azért jött, hogy beüljön egy törvény terembe s onnan csak kihirdesse a törvényeket és igéreteket. Ö nem pusztán csatorna, melyen az Istennek némely közleményei átszivárognak; nem is pusztán követ, hogy csak elmondja nekünk, a miket hallott, aztán eltünjék s küldetése ezzel teljesen bé legyen végezve. Ö nemcsak tanitni jött minket beszéd által, han.em hogy legyen az ö vallásának élő nyilatkozata, , l e g y e n, ugy szólván, m a g a a vall á s. 'És ez különösen méltó a figyelemre. A keresztény vallás nem csupán törvénykönyv, nem is egy elvont rendszer, a minőt ebből theologusok csináltak, hanem élő és megtestesült vallás. Emberi alakban jő hozzánk, szemeinket és füleinket egyaránt foglalkoztatja, előttünk él és mozog. A keresztény vallás több mint parancsolat: példa és cselekedet. Ki ne ismerné a példa jelentőségét? Mily nagy romlására van igen sokaknak közülünk is az, hogy oly emberektől vagyunk körülvéve, a kiknek társasága, társalgása és szelleme aljas. A kisértet igen nagy arra, hogy a t á r s a d a l o ID n a k, a m e l y b e n élünk, csak középszerüjellemei után induljunk s megelégedjünk azokkal a tulajdonságokkal , melyek a sokaság részéről a becsületes ember nevet biztositják számunkl'a. Másfelől, ki nem tapasztalta közületek is, mily nagy ereje van a nagy jellemü, határozott elvü emberek társaságának, társalgásának és péI~ ,
,
•
•
, ,
•
Ilf
...,
•"
l
•
20
dáJának arra, hogy habár pil1anatra is kiragadjon köznapi hangulatunkból, megszokott gondolkozásmódunkból s vágyat öntsön belénk valami nemesebb után törekedni, a mit elérni hatalmunkban áll ? És e tekintetben talán nem is szükség mondanom, hogy lehetetlen magunkat üdvösebb béfolyás alá engedni, mint Jézus példája. Az ő példája a legmagasabb rendü erényekre vezet s igeJ? alkalmas alTa, hogy eg~sz lelkünket felrázza, megelevenitse. Nincs semmi, a mi biztosabban megsemmisithetné azokat a közönséges, önző és érzéki béfolyásokat, a melyek erős hullámai kkal körültünk csapkodnak, a mi alkalmasabb lenne arra, hogy a kötelességről való fogalmunkat tisztázza s előnkbe állitsa ama tökélyt , a melynek megvalósitása vágyaink és reményeink állandó czélja kell hogy legyen. Azonban van egy körülmény, a mi nem kis mértékben gyengíti a Krisztus jelleme és példája hasznos béfolyását, és ezt meg ."' kell veletek ismertetnem. Ez pedig ebből áll. A sokaság s fáj- I .... . dalom ez a sokaság igen is nagy olyan lénynek tartja Jézust, a kit inkább bámulni, mint megközeliteni lehet. Ezeknek holmi ferde fogalmaik vannak az ó természete és jelleme dicsőségéről s ennélfogva nem is mernek arra gondolni, hogy őt mint példányképetmagök elébe állithassák. Krisztus olyan távol áll tőlök, hogy reájok nézve nem sok jót tehet. Sokan ugy vélelkednek , hogy a Jézus Krisztus követése szoros értelemben véve teljes lehetetlen, hogy őt mint példányképet állitaniaz emberek elé, szónoki beszédnek megj ár, "de a gyakorlati "" életben alkalmazásba venni képtelenség. Azt hiszem, högy ezzel a megjegyzéssel egy óly tevedésre mutattam, a mely sokak lelkére káros befólyással"van. A-mig az em· berek nem olyánilak tekintik a Krisztus vallását és jellemét,mint a maly rájok n~zve is teljesena:1kalmazásba vehető, a "melynek czélja folytonosan hatni, a melyet "az emberiségnek mintegy :vété.. vé :kell változtatnia, addig Krisztustól kevés jó 'sz;átmazik. 'Az em.. berek ázt- hiszik, hogy tiszteletet mutatnak · j ézus iránt azzal iba öt oly magasra helyezik magok fölé , hogy még csak megkisérteIlÍ sem merészlik hozzá közelíteni. Pedig ezek éppen lealázzák Krisztust. Ezek nem fógt~k fel az ö jellemét, s oly fényt borítottak rá, a mely valódi képét ~gészeIi "eltakarja. Ez az 'Ütes bámulás a "leggyarlóbb tiSztelet, á melylyel Krisztusnak adózhatnak. "~ . Az a mód,a hogy sokan J ézust felfogják, a "hogy sokan róla _ rá émtékeztet arra; 'a mitgyakraIil'6het Iátnlltao
.
",."
"
,1
.
..
.
,
"
•
,,'
, .
'. <
.
'
•
,.
,":'
'
,
o
o
"
o.
o
o"
00"
o
o
,
" o
o
o
00
o
o
" ~
.
,
.
.
..
'.
- '- .
.
. ............ ,
. .
. ,
,
"
'1 tboIikus helyeken, a hol a babonás ,papság ~snép azt hiszi ,bogy Szűz Máriának tisiszteletet tesznek akkor, a mikor képétragyogő , drága gyöngyökkel s pompás köntösökkel feléleesitik. Ez eljárás a~ ép izlésii protestánst az első látásra megdöbbenti, s rqintegy profanationak tekinti a Jézus szelid, szerény, nemes, tiszta és. gyöngéd szivü anyjának a szinészies felcziczomázását. S nekem ugy ama hatetszik, bogy valami hasonló. v~~hit . nyilatkozik a · tározatlan, fellengő jelzóiben is, a melyekkel,Jézust sokan elhalmozzák, a minek természetes eredménye aztán, hogy azó jellemének szelid és egyszerüen megható szépségét nem lehet látni. Az ő fönségét, a melyben nincs semmi cziczoma vagy vakitó fény, amely tiszta és minden követelés nélkül való " nem él'zik és .nem hiszik, vagy kereken tagadják ~ hogy Jézus az emberiség példányképe lehessen. Czélom azért jelen értekezésemben m e g ak a d á l Y o z n i a J é z II S K r i s z t u s n a g y s á g a l e ver ő h a t á s át, megmutatván, hogy bármily magasan áll is ő felettünk, mindazáltal nem lebetetlen őt követnünk és utánoznunk. . Fejtegetésemet azzal az általános megjegyzéssel teszem, bogy a val ó d i j e II e m n a g y s á g, ez a legmagasabb rendü nagy .. ság, nemhogy visszataszitó vagy elcsüggesztő, volna, sőt inkább k ü l ö n ö s e n von z Ó él:! le ö vet é s r e i n d i t ó, s a helyett hogy elidegenitene magától másokat, nagyon is alkalmas arra, hogy másoknak barátj ává, példányképévé legyen. Az az ember, a ki ki· vül áll saját faján, a kinek más emberekkel nincsenek érintkezési pontjai, a kinek beszéde, modOl'a megdöbbent és másokat viszszataszit magától, bár minő állást foglaljon is az a ,maga és mások szemei előtt, teljesen nélkülözi a lélek valódi nagyságát, és én ~t hiszem, hogy ezen megjegyzést az emberiségen kivül álló, magasabb rendü lényekl'e, az angyalokra és a Jézus Iírisztusra is ki lehet terjeszteni. A nagy lelket éppen széles kiterjedésü, erős és meleg rokonsz~nvél'ől lehet megismel'ni. A val6di lelki nagyság soha sem foszt meg azoknak társaságától, a kik alttttunk á.llanak, sőt szorosabban öszszeköt velök és bal'!l,tságot önt azoknak keblébe iSt hogy' inkább ragaszkodjanak hozzánk, inkább egyesüljenek velünk. '
Jt-Le J JeJ!Ln!US,r.~.~.g_,,_!J!.I.,.~~l!~.~. _,."tlll ~,J.d ~,n, ~ .~ "~. a, mncs semft\1·~~·, ~zt egy -egyén nem monopolizálhaija, mert az azon erők, és ,teJle~~~k .uagyob"
A jellemnagyság
•
J
.'
. ' . '.
'.'
A: .
. szabástl és általánosabb tevé.kenysége, a me]y minden lélekben honos, . értem a j ó z a n é r t e ] m e t, l e l k i i s m e r e t e t és sz e l'et e t e t,, melyeknek elemei minden lélekben megvan nak. Ez nem valamely sajátságos és kizáró ismeret, a melyet bé lehe.t tölteni egynek vagykeveseknek a fejébe, hanem azon nagy és egyetemes igaz.ságok fogla.latja, a melyek minden értelmes lényt kiválóan foglalko%tatnak. Jenemn~oyságra nem az az ember tesz szert, a ki magát egy különös,. egyebeket kiztÍl'ó tiiI'gynak szenteli, hanem a ki a közérdekeket szolgálja, IS lelke egész odaadtlsával szenteli magát az erény és boldogság szent iigyének, azon ügynek, melyet minden értelmes lénynek a szívén keU hordoznia. A nagyság nem valamely titkos, magánjeUemii elv, a melynek hatása magába lenne 6árva s másokra is ki ne t.eljedne, ellenkezőleg sz és nyilt, nézetei bell széles látkörti, érzelmeiben szabad.ehii. czélja.iban mesz... sze kiható, munkálkodásában iidvárasztó anynyira, hogy természetesen és szükségképpen rokonszenvet ébreszt maga iránt·· és közremüködésre hiv fel. Az önzés taszít viszsza mag~\tól és a valódi nagyságot semmi sem jellemzi in,ább, mint az, hogy teljesen ment mindennemii önző czéloktól. Annyin\ ttlvol áll mindennemii önéI'· dektől, hogy semmit sem kiván magának, il. mit egyszel'smind má~ sokkal is meg nem oszthat. Oly távol van attól, hogy saját tehetségeibe elmerüljön, hogy semmit sem néz nagyobb örömmel és gyönyörüséggel, mint a nagyság nyilatkozatait és jeleit másokban, és semmit sem tart nemesebb munkának, mint nemes érzéseket ébreszteni a kevésbbé tökélyes lelkekben s ezeket arra a% öntudat.. ra vezetni, hogy bennök is isteni erő van. Tudom, hogy akik magokat nagyoknak nevezik e földön, hajlandók különválni RZ alantabb állóktól és a sokaság viszszarettenve a% Ő magas szemöldökei1."től, nem is gondolnak rá, hogy őket példányképül állitsák. De ez azért van, mert a kiket mi nagyoknak nevezünk, nem bírnak helyes fogalommal a fl lelkök fensőbb rendti tehetségei közé sok salak van vegyülve. A valódi nagyságot éppen az egyszerüség , a szerénység,. igénytelenség, mások iránti meleg érdeklődés, a% emberiséghez v~Ió tesnéd ragaszkodás jellemzi, s a ki igazán nagy, az olyan ember tiszte.. lettel viseltetik minden értelemmel biró halhatatlan lény il'ánt éppen azért, mert ezek is keblökben hordják a nagygyá lehetés .csiráit. Egy felvilágosult, a% Isten és világ helyes szemlélete által ve~érelt lélek a maga fensőbb el'öit és meganynyi ka..
"
~~o~nak
baSZnaU'i\
legyen l külöuösen .pedig a_okat másokkal is
tartásaban sem mutat valami mesterkélt méltóságot. Sokkal iukt\bb ismel'i saját fensöbbségét, mint hogy szilksé~e volna magát formasá~ gok és külsőségek alá l'ejteni, és sokknJ nemesebb is tlnnál~ mint hogy ezt még kivánDá is, és a midőn alkalma VlUl uz ily jellemuek a)sóbbak előtt Byilatkozlli, az n. legmegnyel.'öbb, a legközlékenyebb és a. legf.tlkalmasabb 81'1'a) hogy másokban is nemes é:rzéseket éb~ reszszell. N e III i s III e r e k a t ö r t é II e l e nl b e n () l Y It ö n yn y e n f e l f o g b lL t ó e g y é II i s é g e t, Dl i II t a tT é z II S }{ l' i s ztus, mert semmi sem oly könyllyen érthető, mint ft tiszta és minde II önérdek n é lIt: it li szeretet. Nem ismerek ,lényt , a ki oly hatalmat tudna gyakorolni minden rendn lelkekre, mint Ő, ki ft, vHágtahmt, a publikánust és tt bihlöst maga után vonzotta. Ennél fogva nagy tévedés azt gOlldolni, hogy Jé,zus Krisztus sokkal nagyobb annál, mintsem hogy mi vele benső vi~ szonyban állhasounk és öt magunk eleibe példányl{él)tU íUlithassuk Legyen szabad nekem ezt az igazStígot még egy nutsnemU megjegyzés által is megm'ősiteni. Ti azt mondjátok, kedves hall~ gatóim, hogy Jézus Krisz.tus igen nagy arra, hogy nektek példányw képtU szolgálhasson. Én elismel'em a Jézus jellem-fönségét. }~n többnek hiszem öt, mint pusztán emberi lénynek. Valóban, minden keresztény igy gondolkozik Jézusról. Azok is, a ldk azt állitjákI hogy Jézus az ö szUletése előtt nem létezett, nem tekintik őt csak embel'nek, habár ezzel vádolják őket. · Nem, mert ezek is élesen megkUlönböztetik Jézust mtlS embel'ektöl. Ugy teltintik öt) mint a ld Istennel a legszorosabb édntkezésben áll s tőle oly adomtínyokí\t, tehetségeket, segélyt, világosságot nyert, mint senki más, végre pedig büntelen mtu'adt, ugy bogy szeplő az ő erkölcsi tisztaságán egész életében nem esett, a mi a menynyeinek legfensőbb megktUönböz .. tető jegye. Mindenki elfogadja s örömmel vallja a magáénak azt il. hitet, hogy Jézus Krisztus az ő . és jósága által minden mt\s em.. . beri tökélyt homályba bol'itott. daczára azonban ő Nuu't nelb kevésbbé a mi példányképtink, s nem hogy elcsUggeszszen, hanem inkább felemelő reményt lehel belénk; mel't haszinte mesz.. sze felettünk á.ll is, mindazáltal ö is közültlnk való s .._ . vi •
.'.
..
A ::
Ez nagy igazság, megkisértem . ldfejteni. Talán semmi által sem tudom jobban ldf~Jezni gondolatimat, mintha azt mondom, hogy én ugy teldntem az olms lényeket, mint a melyek mindnyájan e g y családhoz tartoznak. Midőn mi magosabb rendü lényekről, angyalokról és árlmngyalokl'ól beszélünk, hajlandók vagyunk ugy tekinteni ezeket, mint egy egészen más fajhoz tartozó lényeket, a kik tőlünk és egymástól is áttöl'hetlen korlátok által vannak elválasztva. Pedig a dolog nem ugy áll'~~ , !~, l,~,~lrlll i n d egYCSttl á d h o z t ar toz n a.k,A , ~z~nelllt:v.ilágbannincsenek,oly,v,áJ falak, mint az anyagivilágbaI!, ,~~",_~1:l:r~gt_,~i!~gQ~!l_J:LI~)!Y_~lr!!~ egészen különböző osztálya,ivalta,J~!~Q~~,Ilk. ,A~ ,á~v~ny nem növény s nem is hasonlit hozzá: a természet ezen két nagy országa megmérhetlen távolság által van egymástól elválasztva. Hasonlóképpen, ha az állatol{ különböző fajait tekintjük, jóllehet mindnyájan birnak azzal a titokszerü tulajdonnal, az é l e t t e l; de mily' nagy és áthidalhatlan .különbség van egy féreg és egy oroszlán, között, Nincs közöttül{ .semmi egyesifő kötelék, lehetetlen, hogy egymással bárminő viszonyban legyenek. Azok a kis állatocskák, a melyek a nap sugáraiban egy nyári nap játszodoznak s aztán elvesznek, az évezrek folytán még egy hajszállal sem közeledtek az erdők kb'ályához. Ámde az értelmi világban nincsenek ily korlát()k. Lényegben minden •léleknek u gy a n a z az eredete, természete, u gy'ii:iaz az isteni láng heviti mindeniket, s' .........."', .. ''Ugy 'a n'az()ll' eg y czélra és boldogságra törekesznék: 'Ez anagylgazságráiJr nézve minden igazságok' között a legnagyobb, a mely minden vallás és minden remény alapját teszi, nemcsak a józan észben nyer kielégitő b i z o n y i t é k o k at, hanem. e mellett egyike saját természetünkpen gyökerező l e· g m é l y e b b ö s z t ö n ö k n e k.Észrevétlenül áthat ez mindennemű isteni tiszteletet, lllely~kkiilö:Q.b$ég ~élkiil azon a lIleggyő~§
•
éppen ez az ösztön tette a vallásokat· tévesekké, másfelől ugyancsak ez adta meg azoknak a megtisztitásra szükséges erőt. De eltekintve ettől az ösztöntől, a mely annál kevésbbé van kitéve a·· tévedésnek, minél felvilágosultabb az értelem, a lelkek e g y s é.. g é n e k vagy egymáshoz való h a 8 o n l a t () 8 S á g á n a k., igazsa,gát bé lehet bizonyitani abból is, hogy az I g a z 8 á 8, a lélek . a és tápláléka, eg y és v á l t o z b a t a t l a n, ugy anynyira, .,'
"',
"
,:,;.,! (~,, : '\, : :' :
.._,
-
.... : "......,
- "
-
," ' , ' " '. ; ' .
--
• "
O
" .
.
"
.
:,:" . '
'
" .
.. :",. , - "" , -
" ,
'O"
. --
'
.
,
.
"
'~;', ' , ' . ~
'..
-''''
,--
•
, ,
;n:I!
au
•
hogy ,az értelmes lények 'egészesa:ládjántikugyanazon m~zetekkel; ugyanazon indokokkalés ugyanazon, ,egyetemes tÖl'ekvésekkel keH birnia. ,Például, ' egymenynyiségtani "igazság, nemcsak ezen a földön :és ' nemcsak előttünk , igazság, ' hanem igazság mindenütt, igazság az ,égen" , igazság" ,az ' Isten ' előtt, ki a maga \1i1ágát ezen egyetemes tudomány törvényei szerint teremtette. Ném különben a b o I do g s ág és n 'y o mot, melyeken az erkölcs alapszik, minden értelmes ,Iényrenézve éppen azok, a mik ' reánk nézve, egyiket mindnyájan óhajtjuk s elérni reméljük, a másikat , mindnyájan kerüljűk saUól félünk; 'é skikételkedhetik azon, hogy erény és vétek az egész földön ugyanazok, hogy bárminő társaságban az a lény, a ki magát a közjó előmozditására szenteli, nagyobb tiszteletben részesül, ' inint aki a közjót saját érdekének alárendeli. E szerint minden lélek egy természettel bir, egyik a másikkal rokonságban áll. Én nemcsak az , emberi nemhez, ' hanem az Isten fönséges családjához is tartozom. Nincs oly fenkölt szellem, a melylyel közös gondolataim és közös érzéseim ne lennének. Az a fogalom, melyet én Istenről, mint az em bedség ' közös atyjáról magamnak alkottam, kinek szeretete minden dolognak forrása és l{özpontja, a legnagyobb és legfelségesebb nézetekre vezérel engem, és ha gyermeki szeretettel tekintek ezen lényre, keblemben a legnemesebb ,érzések és örömök fakadnak fel mindazok közül, a melyek e világon léteznek. , Ennélfogva' valamely lény nagysága engem nem ,vá· laszt el tőle és nem teszi őt rám nézve megközelíthetetlennek. A J é z u s K r i s zt u s l e l k e és a t i l e l k e t e k, kedves h~llga .tóim, u g y a n a z o n c s a lá d h o z t a (t o z n a ,k, s n e in i s vol t a J é z u s l e l k é b e n s e m m i, a m i n e k c s i r á i t t i i s n e b i r n á t o k. Ezt a meggyőződést szándékszik ő az emberekben felébreszteni. Jézus soha sem tartotta magát oly 'lénynek, a kit követili és megközelitelli ne lehetne; 'éppen ellenkezőleg) ő szüntelen azt mondotta, hogy magát másokImI közölni jött. Főtö rekvése volt az emberekben maga iránt hitet és bizalmat ébreszteni, hogy úgy ők is részesei legyenek annak a 'fönséges, menynyei szellemnek, a mely őt elevenítette. "Kövessetek engem,« ez az ő tp,nitása. Az a viszony, a melyet Jézus önmaga és az emberiség között megalapitani törekedett, nem az ur es szolga, hanem a l}amtok' közötti ,viszony. Ő magát amaz isteni ' jóság ' szellemében, " ' neki sajátja volt, a szőllőtóhoz ' hasónIitja" a ' mely, a mint tudjátok",saját nedvét, a melylyel ő ' m.agatáplálko!?l~k, " ,4gaiban is ,
,
,
,
,
,
'
,
,
• ,
. ...: ,..:,'" ' ',>" .. ", "
. ".'> . "
".
.
•
-.
•
OA KRISZTUS .
elterjeszti. Abban az imában, melyet tanitványaiért intézett meny .. nyei atyjához, eine nevezetes szavakat is olvassuk: "Én a dicsősé get, melyet adtáJ nekem, nekik adtam" . " és én meg vagyok győződve, hogy Jézus nem birt oly dicsőséggel, olyerénynyel, oly hatalommal és oly nemes érzéssel, a melyet lassanként az ő tanitványai is el ne sajátithassanak. Ezért mondja az apostol is: "Az a lélek lakozzék bennetek is, a mely a Krisztusban is volt". Azt mondám, hogy miután a lelkek kivétel nélkül mind e g y családhoz tartoznak, a Krisztus lelki nagysága nem rettenthet viszsza minket attól, hogy öt-példányképül állitsuk magunk eleibe. Hozzáteszem most azt is, hogy van a léleknek egy tulajdonsága, a melyre hivatkoztam, amely különösen alkalmas minket arra lelkesiteni, hogy magunk eleibe éppen oly fönséges példányképet állitsunk, mint a minő Jézus Krisztus. Értem az emberi természetben rejlő t ö k é l e s e d é s i e l vet Mi fejlődésre, növekedésre vagyunk . teremtve. Tehetségeink oly csírák, a melyek végnélküli fejlődésre vannak hivatva. Lelkünknek az igazság, az ismeret és boldogság iránt érzett szomja, a melyet soha sem elégithetünk ki teljesen és a mely minket szüntelen a jövőre utal, kétségbevonhatlan bélyege a lélek határtalan fejlődhetésének. A test csakhamar eléri a maga határait. De az értelem, érzés, erkölcsi erély, . a mint nevekednek, abban az arányban mind nagyobb fejlődésre igyekeznek és a . . megszerzett ismeretek csak ösztönül szolgálnak . valami magasabb . után ' törekedni . . Midőn az emberi léleknek ezt a ·tehetségét szemlélem, nem tudom elfojtani keblemben az . abból önként fakadó reményt. Ekkor. mind elenyésznek azok a választó falak, melyeket a képzelet emelt .az emberek s magasabb rendü lények közé. Nem .. a magunkévá látok többé·· semmit, a mi minket . jó volt e földön. Valóban, tenni mindazt, a mi Jézusban nagy és , . en nem birom felfogni azt, a mit örök fejlődésre hivatott lelkünk , elér~i képesitve van. ~~en ~átokhozzá az ember Jök~l~.t~§p."~.: léséhez .az...ö.rö kk é Ya.l ó' 8~á g 'eszméJéi--és- ekkor' léteeredménye n~m~sak ..a~ .. emberi ,, ~J'l~iielii''' az ' '-angjali''~ fógaImaris'' __"., . ~._ .• . •
,
•
•
.°l _JJl~gf()gh~J~tl~1,llesz, mint maga Isten. Hogy mi ezen gondolatok és remények iráiif-bátorltasr--jlye'i'jünk, ' .'. . .' '. elvének minda külső termés~etben, mind .az ;;= most js megható példáit állitja előnkbe. A .t e r· mé s z .e tbe n . találkozunk ilyenekkel. Tegyiik fel, bQgyegr rmbert. 'aki '. . . .. ." :'
-- -,
'
~ :, .~ <
::. ' ,
..'
,' · .f
':., !
.
.
'. ' .
. '.'. .
'
.
,,
. .'.
'
..' .'.,:
": <,;--
. ..
-, --
•
•
•
•
.IL .'
meretlen a növényzettel, kivinnétek magatokkal erdeinkbe s ott J'.C{,-c vele a legmagasabb fa előtt megállnátok . s mialatt ő azon fának ... .~. nagy kiterjedését s dús lombozatát bámulná, ti felvennétek a földről, -il ':".'~ ~. a fa tövéről egy gyenge kis · portékát; mit a lehellet is kifujoa ke- . t\.~eJ, i zeitekből és azt móndanátok embereteknek : ime ez a fa egykor \'.;~'é,-::·' : ', egy ilyen kis mag volt, mint ez itt, ebből nevekedett s egykol" i.tJ J, " ,:' csak ezen finom sejtekben, ezen szük korlátok l{özött élt: minő .1~c~\. ., . kétely teljes bámulással teldntene reátok l És ha a képzelet erejével, . a mihez minden esetre amolyan keleti képzelődő tehetségre volna szül<ség, feltennők, hogy ez akis mag egyszerre csak gondolkozni tudna s azt mondaná, hogy ő idő folytán szintén olyan hatalmas fa lesz, ágal
•
tani a szenvedély kitöréseit, midőn b:ezeiből a legItisebb bábot kiragadták. Avagy az ember nem futott-e meg már. az éle~ben oly ,. nagy tért, mint a minő őt az angyaloktól elválasztja? MIért kellene bát megállapodnia ? E tekintetben a legmeI'észebb gondolatok . sem alaptalanok. Bizonyára mi egyek lehetünl{ I{l'isztussal, az ~ égi szellemét mi is elsajátithatjuk. Ö a ,mi testvérünk, egy a lDl
hát ö " mi állandó példányképttDk.
Jladd •
•
.
A
28 •
•
.,..., .. ZTt1S
•
A most fejtegetett tannak van azonban egy rosz oldala, és ez rnondhatnám az e g y e t l e n, a mit ellenvetésül fel lehet hozni .
Ez a tan t. i. tulontul felcsigázhatja a fogékony lelkeket s azokban oly nagyszerű vágyakat és reményeket ébreszthet fel, a melyek végeredményökben éppen annak a fejlődésnek állják útját, a melyre munl{álni hivatva vannak. Az ilyen lelkeknek azt mondanám: igye· kezzetek Krisztushoz hasonlitani, de igyekezzetek saját természetetek törvényeinek megfelelőleg. Valamint a test, ha mindjárt minden eréjét öszszeszedi is, nem képes egy hegyet egyszerre elhordani : ugya lélek sem szabadulhat meg minden akadálytól és nem juthat tökélyre egyszerre, bármenynyire akarja is. Erre mindenesetre nagy és hoszszas küzdelem kívántatik, még l)edig olyan, a melyet tényleg megbírunk, a mely fokonként nagyobbakra tesz alkalmasabbá, és a mely szellemi erőnket nem meriti ki, hanem gyarapitja. A lelket is tul lehet terhelni, éppen ugy, mint a testet, . és ez gyakran megtörténik, főleg a rendkivüli vallásos mozgalmak idején, a minek aztán szomoru és az egész életen át helyre nem hozható káros következménye van mind az ész, mind a sziv szerkezetére nézve. Én az emberi természetet illető reményeket, a melyeket most kifejeztem , a nevekedés elvére fektetem, és a nevekedés, a mint jól tudjátok, fokonkénti fejlődés, nem rohamos kitörés, a mely évek müvét .egy pillanat alatt elvégezze. Nagy eredményekhez csak lassanként jutunk el. Szintoly könynyen lehetne valamely tudományt a gondolatnak e g y erőfeszitése által meghóditani, mint a bünt a töredelemnel{ e g y e t l e n harcza által meggyőzni. Folytonos kitartó küzdelem, bölcs határozat által vezéreltetve, legjobb eszköze a szellemi előbaladásnak.A vallásban, valamint a küzönséges életben, a puszta erőszak vagy indulatosság, soha . . . sem helyettesiti a józan bölcseséget. Ugy tetszik nekem, hogy azt a tant, melyetkülönösen hangsulyozni igyekeztem ebben a beszédben, hogya lelkek m i~ d e g y c s al ád h o z t a rto z n a k, hogy mindnyájan testvérek vagyunk s hova-tovább mind közelebbi öszszeköttetésbe jövünk Is. tennel, Jézus Krisztus . leginkább érezte, és ha az ő nagyságának ismertető jegyét akarnám meghatározni, . azt mondanám, hogy .az éppen ebben a meggyőződésben állott. Ö érezte az ő fönségét, de soha sem mutatta, hogy ez a fönség őt embertársaitól elkülöniti. Jézus nem azzal az érzéssel jött közinkbe, mint a minóvel némely nagy ember .egy szénbá~yát . ,vagy n .tildatlanok· és megr~lijlottJk ,
-
. ~-'
.
• ..•
..-
' •
.~
-.' .
o, .
,,"
."
.o:.
.
"
,
:
.
~
'
.:'
,-
.... ' o'
. ; ' ...
,
' .
_ , .,
, 0,.,<. ,-
;
:.
- ,, ., ~
~;"'
, "'. '
. .\
."
•
't . .I
•
•
•• <
'" ",
,' ,
.
,",
'
,*. .
.
.
. .'
•
,
•
•
taqáj'át 'JIleglátggt\~i szokta,; ,'(j ., ;nem 'követelt , magá :siániára nágy. ságot, 'nem ·nezett' le 'in?ásokat ,é& nem tekintette . azt; midőn masokkal jól tett. Ugy élt és Jártközöttűnk, mint haráttrok :éá testvérunkMindenembert alkalmasnak tartott arl'a, 'hogy az .ő .saját dicsőségének részése legyen. Az " embereknek . c s ak e g y o szt ály a ir án t vo]t s z i g o r u, a kik megvetéssel tekintettek anépsokaságra. Jézus tisztelet.ben tartotta az emberi ' termert érezte, hogy "'á~_~~~~z'Ös ' -;~~. ' ő~é;;l.-- -Ebbe;-~'iiiött a tpészetet , - ,-- ----- 2 • -", '-, ,,'-----.---<.-- "It--'-'-u '-~-' -- ' , "'-''''-.-~,, --,,--' , ---- .-, "" Jézüs Krisztus nagy~~g~~_~~le~teL ~iI,l~~..§~~ki" .!!l~~, . ' ', ~ogy_,~~ J~g~~z emberi ,. nem lelkileg ,. egy nagy .család9t ." ~ép~?" ."érezte, .', llQgy" az .,.ér~ . telenuiek és "h~~~~!~~,!~~_, ~,~~n~m!l~~ ___ !!g:Y~JlazQn , szikrája , tqU«Qldik tÍJTiiae'n"emoer keblében, ami az, ', 9'Jreblét . . i~ . h,~vitette. '" " 'Jézl1s:rúik eme' leIíemnagyságára különös sulyt fektetek,. nem csak azért, mivel ez bátorságot önt sZÍvünk be arra törekedni, hogy i g Ye k e z z ü n k h o z z á h a s o n l ó k l e n'n i, hanem azért is, mert ez igen alkalmas bennünk iránta sz e r e t e te t ébreszteni. Ha én Jézust mint valamely méltóságos ' idegent tekintem, ' a ki a lényeknek -' az enyimtől egészen különböző osztályához tartozik, nem levén velem egyetlen közös gondolata vagy érzése, · nem levén több "rokonszenve irántam, mint nekem egy ' nálamnál alsóbb rendüálIás iránt: akkor szeretet .és bizalom helyett félelemmel tekintenék reá; mert az a nagy távolság, .mely köitemés . közte tátongana, elfojtaná keblemben a barátság 'és bizalom érzését. ' De a midőn meg vagyok győződve a felől, 'hogy a lelkek mind e g y családot képeznek, hogy en . ugyanazzal a ' természettel . birok, amelylyel Jézue birt, ' a ki azért jött, hogy tanitása, példája es közbenj'á:rása által velem saját lelkét közölje 'és mindazt keblembe lehelje, 'a .mi benne szép, boldogitó és fönséges volt: akkor azzal aszeretéttel tudók rajta ·csüngeni, aminővdlmás lényen " nem, . kivéve azt az egyetlen egyet, a -ki Jézus Krisztusnak is és a keresztényeknek is közös ' atyja. .Igy gondolkozván, érzem, hogy bár Jézus , ~ . menynybe ment, szivünkkel őt mégis megtalálhatjuk, hogy ő · most is . ugyanazzalazérdekeltséggel ·viseltetika mi ,sorsunk iránt, mint a .midőn meglátogatta a szegények kunyhóit, a ·bünösökkel asztalhoz ';ült és megmosta tanitványainak 'lábait; hogy végre ·nincs .egyetlen lény js, amely megközelithatö .volna anynyira; mint ö, nincs egy'is, .a"kivel a jovóéletben oly bizalmas társalgást ' élvez~etnén~';mint · vele . . 'Abbiul a meggyő1iődésben, hogy ~b.~szédemben uem,hasz-náltam sallangos ; kifejezé8éket,hanemszól~ttamj ' a\:níint :8z igagság.és 'n1'1I,", .
,
,
"
..":'
~.
,
•
,
'
i
, ,
..
,
". '
•
,
..
80 .
•
•
- '
"
" .
--
' . ' .....
"',,',,',',,' i ':." . ,,- " .
godt megfontolás sz6lanom. parancsolta, barátságosan, dekomolyan.,':,' i intelek: legyetek teljes erővel azon, hogy .Jézus Krisztust példány- . '. "(" . képül válaszszátok és fogadjátok el. Intelek, hogy határozz átok el . .'. magatokat a Jézus követésére, de nem ugy, a mint. talán már t~bb- ' ... ,•.• . ször megtettétek, minden komolyabb és erősebb szándék nélkül, ha- . nem · azzal az erős meggyőződéssel, hogy egész boldogságtok attól . az állhatatosságtól és buzgalomtól függ, a melylyel Jézus mennyei útmutatásaihoz ragaszlwdtok. Barátim, ezen kivül nincs boldogság• . Ne engedjétek elszédittetni magatokat azon hamis nézet által, meIy a keresztény világban uralkodó hogy Krisztus titeket idvezithet . másként is, mint csak az által, hogy ha az ő erényeit eIsajátitjátok és belétek az ő lelkét lehelIi. Ne gondoljátok, hOgy a Jézus iránti hit és szeretet megtarthat titeket másként, mintha ezzel a szeretettel az ő szeplőtlen tisztaságát és tántorithatatlan igazságát magatokban kifejtitek, Fogadjátok el mint változhatlan igazságot azt, hogy mind ebben, mind a jövő életben csak abban az arány-:- . ban lehettek boldogok, a mily arányban jellemetek tisztaságát és szentségét munkálni képesek vagytok. Senki se higyje, hogy Jézusnak, vagy bárkinek másnak támogatása vagy pártfogása által bé két vagy egyéb jót megnyerhet', ha ő maga nem igyekszik lelkét nevelni a világosságban, szeretetben és szentségben, '. Ne várjatok Jézustól semmi jót másképpen, mintha az ő jellemét felöltözitek. Jézus semmit sem nektek oly drágát, mint önmagát, mint az ó lelkét, és higyjétek el nekem, kedves hallgatóim, ' hogy az . ő . lelke lakozhatik bennetek. Az ő dicső erényei a A;iétek lehetnek. Fogadjátok el és üdvözöljétek ezt a nagy 'igazságot. .Tekintsetek az Isten dicső fiára azzal a .meggyőződéssel, hogy ti , ér- . ~ésben, erőben és szentségben vele egyek lehettek. .' Az ő jelleme áldás lesz reátok nézve, a menynyiben bennetek ezt az öntudatot, ezt a reményt felébreszti. ,.t\_!9I
-/. :
•
•
t
4
•
.
,
.
- --
• ".
' -
.-
. ~_.:,-
....
. .
.
, -'> .
~ .. .
.
.",
.
"
-
.' •
'"
•
. •
II
és .szégyent, sziikséget, kínzást és a nemeit kiállották. Ebből megtanulom , hogy ezekn.ek
az embereknek lelke az Isten képére volt formálva s alkalmas ar~ raJ hogy az ő fia fönségét és nagyságát a tegye. Barátim, mi mindnyájan megközelíthetjük Jézus Krisztust. Mert ő mindnyájunkért meghalt, példát adván nekünk, hogy az ö nyomdokiba lépjünk. Komoly szándék, küzdelem, vigyázás és imádkoz.ás, a keresztény ijéretekben va},ó hit, azon égi segély és támogatás által, a melyet mindenki megtalál, a ki kerest mindnyájan 1" hetünk a szeretet kötelékében Jézussal" ~~.eret1íetünfugy mint ö ...-.. szeretett, az Ő '~lve(szerint munkálkodhatunk, az ő türélmével szen* ved'hetillk~-"'beavathatJnk magunkat az ő czéljaiba, rokonszenvezhe.. tilnk velé az Isten és emberek ügye iránti önfeláldozásban, és szellemi basonlatosságunknáI fogva készíthetjük magunkat arra az idiire, melyben vele, mint állandó barátunkkal találkozunk . . . ... .
'
.
.
"
"'"
..
- .. ..
.-
,,'
".
•
2
'''.
,
•
•
..•
