Hogy mindenkinek jó legyen

Hogy mindenkinek jó legyen

Vodafone Magyarország Vállalati Felelősség Jelentés 2010/2011

Elnöki köszöntő

Az emberek az év végén nem csak azzal szoktak számot vetni, hogy az év folyamán helyes döntéseket hoztak-e, hanem azzal is, hogy összességében jól érezhetik-e magukat a bőrükben. Valójában az üzleti vállalkozásoknál sincs ez másként: mindig oda kell figyelni arra, hogy a tisztán üzleti céljainkon túl eleget teszünk-e annak a küldetésünknek, hogy jobb világot teremtsünk, és hogy észrevegyük magunk körül a társadalmi problémákat és a rászorulókat. Igazán büszke vagyok, hogy a gazdasági válság ellenére a Vodafone társadalmi programokra elkülönített forrásai csoportszinten és Magyarországon sem csökkentek. Elkötelezettségünket nem csak a hátránnyal élők megsegítésére szolgáló forintok hitelesítik, hanem az az igyekezetünk is, melynek során vállalatunk minden szintjén törekszünk a munkatársakat a problémák kezelésébe bevonni. Egyrészt önkéntesként maguk is egy-egy fontos társadalmi projekt mellé állhatnak. Másrészt a Vodafone technológiai és kreatív tudását felhasználva olyan eszközöket találhatunk ki és oszthatunk meg másokkal, melyek a hátránnyal élők előtt tornyosuló akadályok lebontásában segítenek. 2010-ben mindkét területen sokat léptünk előre. Nagyon jó érzés volt olyan civil szervezetekkel együtt dolgozni, melyek támogatásunkkal fantasztikus eredményeket produkálva bontakozhattak ki. Ebben a Főállású Angyal programunknak kiemelt szerep jutott. Külön öröm, hogy ez a csoportszinten is sikeres program mintaprojektté vált mindazon vállalatok számára, melyek fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalás ügyét.

Dr. Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke

2

Tartalom

A Vállalati Felelősség Jelentés célja ..................................................................................... 49 A fenntarthatóság filozófiája és gyakorlata a Vodafone-nál ........................................... 5 A vállalat és környezete ............................................................................................................... 9 Érintetti csoportok........................................................................................................................ 10 Civil szervezetek....................................................................................................................................... 11 Oktatási intézmények ............................................................................................................................ 12 Munkatársak .............................................................................................................................................. 12 Kormányzati szervek, országos, regionális és helyi hatóságok ............................................. 13 Közösség ..................................................................................................................................................... 13 Partnerségi kapcsolatok .............................................................................................................14 Oktatás ......................................................................................................................................................... 14 Biztonság..................................................................................................................................................... 16 Közösség ..................................................................................................................................................... 19 Fenntarthatóság a számok és trendek tükrében ............................................................... 31 Irányítás és HR........................................................................................................................................... 32 Környezetvédelem.................................................................................................................................. 37 Eredmények és felelős üzleti működés ................................................................................ 43 Díjak és elismerések ............................................................................................................................... 47 Szervezeti tagságok ................................................................................................................................ 48 A Vodafone Magyarország szervezeti működéséről bővebben ...................................49 A jelentés legfontosabb jellemzői .......................................................................................... 50 GRI Index ..........................................................................................................................................51

3

A Vállalati Felelősség Jelentés célja A Vodafone Magyarország (a későbbiekben: Vodafone) meg van győződve arról, hogy egy vállalat hosszú távú sikere szorosan összefügg azzal, hogy mennyire gondolkodik felelősen arról a társadalmi környezetről, amelynek működését termékeivel, szolgáltatásaival segíteni szeretné. Szintén a vállalati siker egyik lényeges feltétele, hogy hogyan viszonyul azokhoz az érintetti csoportokhoz, melyekkel tevékenysége során kapcsolatba kerül. Mivel egy vállalat célja nem lehet más, mint közreműködni egy jobb világ létrehozásában, alapvető, hogy pontosan ismerje működésének a saját munkavállalóira, az üzleti környezetére és a társadalomra kifejtett hatásait, és megfelelően kezelni is tudja azokat. Üzleti gondolkodás és tervezés, vállalati felelősségvállalás, valamint felelős vállalati kommunikáció ezért nem is létezhetnek egymás nélkül. Az alábbi jelentés célja, hogy átfogóan és érthetően beszámoljon a Vodafone ez irányú tevékenységéről. A Vodafone megalapítása óta elkötelezett a társadalmi programok iránt. Az üzleti eredményére is kiható gazdasági válság, valamint a szektort sújtó telekommunikációs adó ellenére a Vodafone nem csökkentette aktivitását ezen a területen. Sőt, a vállalat ezekben a társadalom széles rétegeit is súlyosan érintő időkben még fokozottabban figyel a felelős vállalati működésre. A Vodafone 2010-ben készítette el új Vállalati Felelősség (CR, Corporate Responsibility) stratégiáját, mely igazodik a csoportszintű fejlődési irányokhoz, ugyanakkor a korábbiaknál még egyértelműbben definiálja azokat a fókuszterületeket, melyekre az akciótervek a következő években koncentrálnak. A Vodafone társadalmi programjai három pillérre épülnek. Ezek a közösségek segítését, a hátrányos helyzetűek oktatását és az emberek biztonságának növelését célozzák. A Vodafone arra törekszik, hogy mind a céget körülvevő közösségek, mind az ország, mind pedig a vállalat számára komoly hozzáadott értékkel rendelkező projekteket valósítson meg, és amelyekben legfontosabb értékeivel: munkatársaival és azok szakértelmével vesz részt. A Vodafone a rászoruló közösségek támogatásával jó példát szolgáltat arra, hogy hogyan lehet a legmodernebb technológiai eredményeket innovatív módon fontos társadalmi célok szolgálatába állítani. Az összefogás kiemelkedő példája, hogy a Vodafone - a telekommunikációs iparág többi vezető szereplőjével összefogva segélyvonal révén alig egy hét alatt 130 millió forintot gyűjtött a vörösiszap károsultjainak megsegítésére. A programok sikeréhez a munkatársak mindazonáltal nem csupán szaktudásukkal járulnak hozzá: kreativitásukkal, munkabírásukkal, önkéntes munkájukkal ezernyi jelét adják annak, hogy maguk is elkötelezettek ezen

4

tevékenységek iránt. Büszkék arra, hogy a Vodafone ezeket a társadalmi programokat meghirdeti és a segítségükkel aktívan végigviszi. A vállalat felelős irányítása nem önmagáért való: ami a vállalatnak jó, az egyben a munkatársaknak és a társadalomnak is jó.

A fenntarthatóság filozófiája és gyakorlata a Vodafone-nál A Vodafone fenntarthatósági filozófiája nem konjunktúrafüggő. A 2010-es év üzenete éppen ez: történhet bármi is a világban, a Vodafone mélyen elkötelezett a társadalmi céljainak megvalósítása, illetve társadalmi programjainak végrehajtása iránt.

2011 februárjában a Vodafone Magyarország kapta a leggyorsabb mobil adathálózatnak járó címet. A telekommunikációs szektor vezető európai mérnöki irodájának tekintett P3 Communications mérése alapján ugyanis a hazai mobilszolgáltatók közül a Vodafone hálózatában regisztrálták a legnagyobb le- és feltöltési sebességet és a leggyorsabb webböngészést. Komoly elismerést vívott ki a Vodafone azokkal a fejlesztésekkel is, melyeket az Európai Uniós elnökséghez kapcsolódva végzett. A kiemelt elnökségi helyszínek – a gödöllői Grassalkovichkastély és a budapesti Néprajzi Múzeum – lefedésére a Vodafone jelentősen fokozta a mobilinternet beltéri sebességét, a delegációk pedig a belvárosi 4-5 csillagos hotelekben élvezhették a villámgyors mobilnetezés élményét. Magyarország elsőként, a budapesti Belvárosban létrehozott mobilinternetes szupersztrádája, a 21 megabites elméleti maximális letöltési sebességet nyújtó HSPA+ technológia is a magyar európai uniós tisztviselők és külföldi diplomaták rendelkezésére állt.

5

Rangos díjakat nyert a Vodafone ügyfélszolgálata 2010 novemberében. Mindhárom meghirdetett kategóriában aranyérmet szerzett, és ezzel a „Best of Call Centers” díjat is a vállalat érdemelte ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által alapított versenyen. A felmérés speciálisan képzett telefonos próbavásárlók részvételével zajlott. Az értékelés során számos szempontot vettek figyelembe a GfK Hungária szakértői: figyelmet fordítottak többek között az általános ügyfélkezelésre – így az automata rendszer érthetőségére, az ügyintézőhöz való eljutás sebességére, az ügyintézés hatékonyságára, az ügyintéző segítőkészségére és szakértelmére –, a problémamegoldás hatékonyságára, ezen belül a beérkező panaszok rendezésének arányára és a problémás ügyfelek kezelésére, valamint az értékesítés támogatására is. A Vodafone mindhárom kategóriában, tehát az általános ügyfélkezelés, a problémamegoldás és az értékesítés területén is a legjobbnak bizonyult a távközlési ágazatban, ezért a három aranyérem mellett kiemelkedő teljesítményének elismeréseként a „Best of Call Centers” díjban is részesült. Mindezek mellett az „Együtt a Minőségi Ügyfélkapcsolatokért” díjat is átvehette, mellyel a Humán Erőforrás Alapítvány a Vodafone ügyfélkapcsolati területen végzett kiemelkedő szakmai munkájáért és az együttműködésért mondott köszönetet.

A magyar telekommunikációs iparág legnagyobb hálózatfejlesztési projektjét jelentette be a Vodafone 2011 márciusában. A beruházás eredményeképpen az ország szinte minden lakosa számára elérhető lesz a Vodafone mobilinternet hálózata. A fejlesztés keretében lecserélik a 2G és bővítik a 3G hálózati elemeket, és további közel 400 bázisállomást építenek. Mindezzel a nagy sebességű mobilinternet hálózat lakossági lefedettsége is mintegy 99%-ra bővül. A leszakadó térségek érdekeit figyelembe véve első lépésben olyan területek fejlesztésére kerül sor, ahol korábban egyáltalán nem volt elérhető a nagy sebességű mobilinternet, sőt még a vezetékes internet sem minden esetben. Mivel az új bázisállomások és egyéb hálózati elemek a legkorszerűbb technológiát képviselik, a Vodafone hálózata nemcsak a mobilinternet sebessége és lefedettsége, hanem különlegesen alacsony energiafogyasztása révén is élenjáró lesz.

6

FŐ CÉLKITŰZÉS *Kommunikációs lehetőség biztosítása * Speciális termékek és szolgáltatások

FÓKUSZTERÜLETEK * Oktatás * Közösség * Biztonság

FELELŐS ÜZLETI GYAKORLATOK * Egészségügyi hatások * Beszerzés * Hálózat-fejlesztés * Munkahelyi biztonság

ÉRTÉKVEZÉRELT VÁLLALATI KULTÚRA

A Vodafone Csoport Vállalati Felelősség Stratégiája 2010/2011-ben

A Vodafone magyarországi alapítása óta társadalmi programjainak a célcsoportjai kevéssé módosultak, a mai napig is a hátrányos helyzetűek, így az alacsony jövedelműek, fogyatékkal élők és hátrányosan megkülönböztetettek segítése a fő cél. Ám míg korábban nagyon sok, akár 40-60, főként jótékonysági jellegű CR-akció zajlott, melyekben a Vodafone pusztán adományozóként vett részt, a 2010/2011 üzleti évtől kezdve megkezdődött a hosszú távú eredményekre fókuszáló programok és stratégiai partnerek kiválasztása. Nagyon fontos, hogy a Vodafone-nál a 2010/2011 üzleti évtől vált gyakorlattá, hogy a cég kizárólag a stratégiai problémákra fókuszál, és akcióit stratégiai partnerekkel közösen hajtja végre. A korábbi szerteágazó és kevéssé fókuszált CR-tevékenység letisztult, és az „oktatás – közösség – biztonság” hármas területe áll a középpontban. Az is gyakorlattá vált, hogy az összes projektnek legyen kapcsolata az üzleti tevékenységgel: a projektek a kollégák szakértelmét, a Vodafone-ban felgyülemlett szaktudást használják, illetve más esetekben közvetlen Vodafone-os technológiatranszferrel működő projektekről van szó.

7

Az IT Business „Leadership Award” díját nyerte 2010 szeptemberében a Vodafone kis- és középvállalkozások számára tervezett teljes körű irodai kommunikációs megoldása, a SmartOffice. A megoldás egyszerre több helyiségben is lehetővé teszi a vezeték nélküli internet elérést. Amellett, hogy képes a mobil és vezetékes internetkapcsolat fogadására és megosztására, a vezetékes kapcsolat esetleges megszűnése esetén azonnal és fennakadás nélkül kapcsol át a mobilinternet használatára. Mindezeken túl további kiegészítő irodai eszközök is csatlakoztathatók hozzá, amit a megosztott hálózatot használók a beállított jogosultságoknak megfelelően érhetnek el. A készülék segítségével LAN porton keresztül egy időben több különböző számítógépen is lehetséges az internetezés, Wi-Fi-n pedig további számítógépek számára érhető el a világháló kábelek nélkül. Lehetőség van analóg telefonkészülék csatlakoztatására is, amely segítségével mobil hálózaton keresztül lehet hívásokat indítani és fogadni. A termék a hazai igényeknek megfelelően került a Vodafone Magyarország kínálatába annak érdekében, hogy segítse a magyar kis- és középvállalatok mobil kommunikációját és fokozza azok versenyképességét. A Vodafone legnagyobb szabású programja a Főállású Angyal projekt, amelynek keretében az Angyalok egy éven át a Vodafone finanszírozásában egy nemes ügyért dolgoznak. Bár a program nem magyar Vodafone-os találmány, de az, ahogy ma a cég az Angyalokat a Facebook segítségével a teljes transzparencia és széles társadalmi részvétel mellett kiválasztja, a magyar Vodafone fejlesztése. Ezt az eljárást ma már legjobb gyakorlatként a Vodafone-on belül és másutt is alkalmazzák. A Főállású Angyal nagy szerepet játszott abban, hogy a korábban bürokratikus és papírízű döntéshozatal megváltozzon, és mára valamennyi projekt lényegesen átláthatóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá váljon. Ezáltal javult a Vodafone cselekvőképességéről kialakított imázs is, amely így egy gyorsan reagáló, hatékony, a partnereivel jól együttműködő vállalatirányítást tükröz. A CR-szempontok érvényesítésére sokszor alacsonyabb szinten születnek javaslatok, amelyeknek nemcsak létrejötte, hanem megvalósítása is a munkatársak közös gondolkodásának eredménye. Ezt példázzák azok az ötletek, amelyek időközben nagyobb szabású CR-projektté értek, mint például az önkéntesség szerepe, vagy az olyan egyszerűnek látszó projektek, hogy miképp járhatunk el társadalmilag felelős módon, ha karácsonyi képeslapokat akarunk a partnereknek küldeni. A CR a vállalati kommunikációban is nagyon fontos szerepet kap: a Vodafone sokat tett például azért, hogy a közönség a vállalatot összekösse a háromszoros olimpiai bajnok férfi vízilabdacsapattal. De őket is csak korlátozott számban lehet reklámkampányok alkalmával megmutatni, ha csak nincs olyan társadalmi akció, amelyben az ügy nagyköveteiként léphetnek fel: például a látásukban korlátozottak helyzetére hívják fel a figyelmet azzal, hogy bemutatják, hogyan tájékozódnak és közlekednek a vakok vezetőkutyáik segítségével.

8

A társadalmi programok a munkatársak cég iránti lojalitása, munkahelyi motivációja miatt is fontos. Ennek révén olyan impulzusokat kaphatnak, melyekkel a hétköznapi életükben nem vérteződhetnek fel: ilyen az árvízi mentés vagy az iszapkatasztrófa során nyújtott segítség. De ilyen volt az a csapatépítő tréning is, melynek során egy Győr melletti, fogyatékos gyerekeknek dedikált óvoda építésében vettek részt a Vodafone munkatársai. Annyira erős érzelmi impulzusokkal járt a nap, hogy még a helyszínen elindult a gondolkodás, hogy milyen mobiltechnológiai eszközzel lehetne elérni, hogy ne kelljen egy gyermeket több száz kilométert utaztatni, anélkül, hogy tudnák, valóban szükség van-e a helyszíni orvosi vizsgálatra. A fenntarthatóság szempontjai a cég egészét áthatják: az alapterméktől kezdve (melynek szimbóluma egy energiatakarékos mobilkészülék épp úgy lehet, mint a Vodafone zöld bázisállomásai) a vállalat energiafogyasztásán át az újrahasznosított berendezések, irodai papír, illetve az e-dokumentumok használatáig vagy a szelektív hulladékgyűjtésig. Mindezeknek a vállalat minden szintjén megvannak a felelősei és így a szemlélet áthatja a mindennapokat.

A vállalat és környezete Nehezedő feltételek, fokozódó felelősség A Vodafone számára a 2010/11-es üzleti év nem bizonyult könnyűnek: a piac bővülésének tempója lelassult, a beszerzések üteme visszaesett, mind az üzleti, mind a lakossági szféra fogyasztói jóval árérzékenyebbek lettek. A fogyasztók – a technológiafejlődést és az éles versenyt kihasználva – a folyamatos költségcsökkentés lehetőségeit keresik. Mindez egyértelművé tette, hogy csakis folyamatos megújulással lehet helytállni a versenyben. A megelőző év látványos munkahely teremtési beruházásának megismétlésére a 2010/11-es üzleti évben nem nyílt mód. A Vodafone mégis komoly eredménynek tekinti, hogy nem volt szükség a munkatársak létszámának csökkentésére. A Vodafone munkatársi gárdájának képességeit és odaadását dicséri, hogy a nehezebbé váló körülmények ellenére a csapat képes volt a kiemelkedő teljesítmény elérésére. A gazdasági helyzet okozta nehézségek ellenére a Vodafone helyt állt a versenyben, és az üzleti részesedést tekintve különösen eredményesnek bizonyult. A mobil adatforgalom esetében 2010 májusában intenzív növekedés kezdődött. Így az aktív adat előfizetések tekintetében – az NMHH adatai alapján – a Vodafone lett a 2010-es év nyertese a 49,2%-os ügyfélszám növekedéssel. Mindezt a kiemelkedő színvonalú mobiladat hálózat, valamint az okostelefonok Magyarországon elérhető legszélesebb kínálata is segítette. Mindebben az az elv tükröződik, hogy a Vodafone minden felhasználó számára igyekszik a gyors, egyszerű és kényelmes mobilinternetezés lehetőségét biztosítani. 9

A Vodafone helyzetét az sem könnyítette meg, hogy 2010 októberétől a távközlési tevékenységet terhelő különadóval is szembe kell néznie. Bár a vállalat megértette a kormányzat azon szándékát, hogy a költségvetés számára további forrásokat kívánt előteremteni, mégis úgy vélte, hogy az ország versenyképességét is veszélyezteti, ha az olyan fontos területek, mint a harmadik és negyedik generációs mobilhálózatok fejlesztése veszélybe kerül. A Vodafone felismerte, hogy a minőségben és feltételekben versenyképes szolgáltatások előtt - az adott gazdasági körülmények között is - új lehetőségek nyílnak. A vállalat a kihívásokat mérlegelve és a lehetőségeket felismerve három fő területet azonosított, ahol versenytársait megelőzve kíván teljesíteni. A vállalati figyelem középpontjába az innovációs és fejlesztési munka, a minőség és az ügyfélkiszolgálás került. A kiemelt figyelem a Vodafone esetében gazdasági értelemben is igaz. Ennek példájaként a Vodafone a 2010/11-es üzleti év során olyan beruházásokról döntött, melyek révén a Vodafone magyarországi összbefektetéseinek értéke eléri a 1,5 milliárd eurót. A kihívások ugyanakkor megerősítették a Vodafone-t abban, hogy küldetésének bizonyos elemeit különösen kiemelten kezelje. Ennek megfelelően tekintette elsődlegesnek a kommunikációs lehetőség biztosítását az ország és a társadalom minél szélesebb rétege számára, és hogy speciális termékek és szolgáltatások kialakításával tudjon egyedi igényeket kielégíteni. A vállalat a 2010/11-es évben minden korábbit meghaladó figyelmet szentelt a felelős működés feltételeinek és kereteinek megteremtéséért, a mindennapok felelősségének érvényesítésért. Mindezt annak tudatában tette, hogy a társadalom, az érintetti csoportok és a Vodafone sikerei csakis közösen valósíthatóak meg.

Érintetti csoportok A Vodafone 2010-ben megújított Vállalati Felelősség stratégiájában meghatározott négy fő területének egyike az érintettek erőteljesebb bevonása az őket érintő ügyekbe, rendszeres és strukturált kétirányú kommunikáción keresztül. Az érintettekkel való rendszeres párbeszédből indult, fejlődött ki és ennek rendszerességére támaszkodva folytatódott több projekt. A Vodafone meggyőződése, hogy a párbeszéd a hosszútávon fenntartható, sikeres működés alapja, hiszen a cél olyan megoldásokat találni, amelyek mind a vállalat, mind az érintettek számára értéket teremtenek. 10

A Vodafone 2007 tavaszán elindította az „Érintetti felmérés és párbeszéd” programot, amelynek első lépése az érintettek feltérképezése és a működéshez köthető legfontosabb témák azonosítása volt. A Vodafone érintettnek tekinti mindazokat, akikre működése – közvetlen vagy közvetett módon – hatással van, illetve akik valamilyen módon hatással vannak a vállalatra. Az érintetti csoportok közül a civil, nonprofit szervezetek munkáját támogatja leghangsúlyosabban a Vodafone. Ennek számos formája létezik, az anyagi támogatástól a technológiai háttér biztosításán át pro bono tanácsadásig és szaktudás biztosításáig.

Civil szervezetek Főállású Angyal program A Főállású Angyal program lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmi célok iránt elkötelezett emberek egy éven át csak az általuk vállalt, a közjó érdekében végzett tevékenységükre koncentrálhassanak. A Vodafone Magyarország erre az időre fizetést biztosít az Angyaloknak.

Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat “Biztonságosabb internet!” programja az internethasználat kockázataira hívja fel a figyelmet, valamint praktikus tanácsokkal segíti a szülőket, tanárokat és gyerekeket. A Vodafone 5 millió forinttal támogatta a szervezet munkáját, részt vett a karácsonyi jótékonysági esten, megjelent a Városligetben rendezett gyermeknapon.

Humanitárius Alap A vállalat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével hozta létre a Vodafone Humanitárius Alapot, melynek forrásait elsőként Kolontáron, a vörösiszap által elöntött településen használták fel.

Somlai Angyalka Alapítvány 11

A Somlai Angyalka Alapítvány vakvezető kutyák kiképzésével foglalkozik, tevékenységéhez a Vodafone 2010-ben 5 millió forinttal járult hozzá, amit egy adományszerző munkatárs foglalkoztatására fordítottak.

Vodafone a Nők biztonságáért A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesülettel összefogva a Vodafone a mobiltechnológia segítségével biztonsági programot indított a párkapcsolati erőszak áldozatainak támogatására.

Oktatási intézmények Több támogatott szervezet munkája kapcsolódik az oktatáshoz és oktatási intézményekhez.

Romaster A program olyan, középiskolás éveik végén járó roma fiatalokat támogat, akik felsőfokú oktatási intézményben szeretnék tanulmányaikat folytatni. A Vodafone Magyarország a Romaster program keretében négy roma diákot segít egyetemi éveik végéig havi tanulmányi támogatással, valamint azzal, hogy egy-egy szakmai mentort biztosít számukra.

Junior Prima A Junior Prima díjat a magyar oktatás és köznevelés kategóriában minden évben 10, 30 év alatti tehetség kapja meg a Vodafone támogatásával.

Munkatársak Vodafone Önkéntes Közösség A Vodafone munkatársai negyedévenként egy munkanapot pályázhatnak meg önkéntes munkavégzésre, és maguk dönthetik el, milyen önkéntes tevékenységet választanak. Az önkéntesek többek között adományokat osztottak szét a vörösiszapkatasztrófa károsultjainak és segédkeztek az árvíz sújtotta településeken.

12

Kormányzati szervek, országos, regionális és helyi hatóságok Vodafone a Nők biztonságáért A program előkészítéséhez és a tesztfázis indításához a NANE Egyesület tapasztalata és háttértudása mellett szükség volt a hivatalos szerv, a XI. kerületi Rendőrkapitányság együttműködésére is.

Vodafone karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás A környezettudatosságra hívta fel a figyelmet a vállalat karácsonyi képeslapküldő akciója. A kiültetett facsemeték gondozását a Főkert vállalta.

HELP – életmentő pont a WestEndnél A HELP életmentő és információs pont egy olyan multimédiás eszköz, amely egy defibrillátort tartalmaz, kivetítőjén pedig hírek és hirdetések futnak. A Vodafone Magyarország kiemelt technológiai partnerként, a mobil adatátviteli szolgáltatással segíti a HELP pontok magyarországi kiépítését. A program együttműködői között több állami és egészségügyi intézmény található.

Közösség Vodafone Felelősségvállalás a Facebookon A közösségi oldalon létrehozott csoportnak köszönhetően a Főállású Angyal program pályázatainak elbírálása teljesen nyilvánosan, a csoport tagjainak részvételével zajlott. Ez a közösségi tér tette lehetővé további civilszervezetek munkájának támogatását, és itt vált követhetővé az önkéntesek munkája is.

Vodafone Társadalmi Felelősségvállalási díja A Vodafone Magyarország fennállásának 10. évfordulóján létrehozta a Vodafone Társadalmi Felelősség Díjat. Az 5 millió forint támogatással járó díjjal minden évben a társadalmi felelősségvállalásban élen járó vállalatokat, alapítványokat és civil szervezeteket jutalmazzák.

13

Partnerségi kapcsolatok

1. Oktatás 1.1. Romaster Mi a Romaster? A Romaster – Esélyprogram a Jövő roma vezetőiért nevű tehetséggondozó programot a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum, HBLF) 2007-ben indította útjára. A Vodafone Magyarország 2010-ben csatlakozott az ügyhöz. A program célja, hogy a roma társadalomban bővüljön a versenyképes piaci tudással rendelkező felsőfokú végzettségűek köre, akikből a jövő roma vezetői is kikerülhetnek. Ezért a program olyan, középiskolás éveik végén járó roma fiatalokat támogat, akik jogi, közgazdasági, műszaki vagy egészségügyi felsőoktatásban készülnek továbbtanulni és vállalják roma identitásukat.

A Vodafone és a Romaster A Vodafone Magyarország a Romaster programon belül négy tehetséges roma diákot segít, akik az egyetemi évek végéig rendszeres havi tanulmányi célú támogatást, valamint egy-egy szakmai mentort segítségét kapják maguk mellé. A diákok a mentoruktól folyamatosan kérhetnek tanácsot karrier-építéssel vagy bármely más kérdéssel kapcsolatban, nyaranta pedig szakmai gyakorlaton is részt vehetnek a Vodafone-nál. A program 2010 tavaszán kezdődött, a mentorok ősszel ismerkedtek meg mentoráltukkal. Azóta rendszeres a kapcsolat a mentorok és az első évfolyamos Romasterek között. Ez utóbbiak köre várhatóan a későbbiekben bővülni fog.

14

Arckép: Bogdán Bianka 18 éves, Kaposváron érettségizett a Táncsics Mihály Gimnáziumban 2011-ben. A reklám és a PR érdekli, ezért a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtani Karára jelentkezett. A háromgyerekes családban ő a legidősebb testvér, és az első, akinek egyetemi diplomája lehet. 2011 nyarán két hónapos szakmai gyakorlatot abszolvált a Vodafone-nál, a vállalati szponzorációval kapcsolatos projektekbe szállt be. „Péter (Lakatos Péter, mentor) rengeteget segített abban, hogy melyik egyetemre és milyen szakra jelentkezzem. Erről többször is sokat beszélgettünk, és nem hagyta, hogy a könnyebb utat válasszam. Ugyan elsőre nem sikerült bejutnom, de az irány jó volt, jövőre újra nekivágok. Nagyon sok dolog volt most az életemben, amivel meg kellett birkózni: érettségi, nyelvvizsga, de bármikor küldhettem Péternek egy e-mail-t, hogy beszéljünk – rövid időn belül biztosan visszahívott.”

Lakatos Péter, Stratégiai, Márka és Kommunikációs Vezérigazgató-helyetttes: Szerencsém volt, az iskolai és a szakmai pályafutásom alatt mindig mellettem volt 2-3 tapasztaltabb ember, akikre felnézhettem, és akik mindig hajlandóak voltak tanácsokat adni. Amikor döntési pontokhoz értem a beszélgetésekből felgyülemlő gondolatok sokat segítettek abban, hogy a lehető legjobbat húzzam. Biankával furcsa újraélni ugyanazokat a dilemmákat, melyek ennyi idős koromban engem is izgattak. És nagyon örülök, hogy valamit visszaadhatok abból a sok segítségből, amit én is kaptam.” Péter szerint attól, hogy Bianka roma, nagyobb a felelőssége, mert ha sikeresen építi fel az életét, roma fiatalok tucatjai számára mutathat utat. És remélhetőleg a nem-romák is nyitottabban viselkednek a roma emberekkel.

1.2. Junior Prima A Vodafone a Prima Primissima Alapítvánnyal közösen 2007 óta minden évben 10, az oktatás - köznevelés iránt különösen elkötelezett 30 év alatti fiatalt díjaz, akik már ennyi idősen kiemelkedő eredményt értek el az adott területen. A 7000 euró odaítélésével az oktatásban és nevelésben végzett tanári munka rangjának, erkölcsi és anyagi megbecsülésének növeléséhez szeretnének hozzájárulni. A díjazottakat köztiszteletben álló tudósok, akadémikusok és üzletemberek választják ki. A nyertesek névsora itt olvasható.

15

2. Biztonság 2.1. Biztonságosabb internet! Mit jelent a Biztonságosabb internet? A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az Európai Unió által társfinanszírozott Safer Internet („Biztonságosabb internetet!”) Program (2009−2011) magyarországi koordinátora. A program célja, hogy felhívja a figyelmet az internethasználat kockázataira, az internetes felületek „csapdáira”, a közösségi média előnyeire, hátrányaira és veszélyeire. A Safer Internet praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket, a szülőket és tanárokat abban, hogyan lehet biztonságosan böngészni a virtuális világban, valamint széles összefogást szervez az ott megjelenő káros tartalmak elleni harcban. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat iskolai érzékenyítő és oktatási projektje keretében megtartott előadásokon országosan összesen 8000-nél több gyerek és 400nál több szülő vett részt. A Magyar Tartalomipari Szolgáltatók Szövetségével, a Theodore Puskas Alapítvánnyal valamint a Kék Vonal Alapítvánnyal közös konzorcium több segélyhívó központot is működtetett, ahová szintén több ezren fordultak felvilágosításért. Az alapítvány többek között megjelent májusban a Városligeti Gyermeknapon, ahol a Biztonságosabb internet! sátorban a témakörbe tartozó számítógépes játékokkal, kvízjátékokkal, vetélkedőkkel, hasznos tanácsokkal várták az érdeklődő fiatalokat. A Vodafone decemberben jelen volt a Gyermekmentő Szolgálat által szervezett nagyszabású karácsonyi jótékonysági esten is. 2010 őszén a Vodafone Magyarország támogatásával a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által patronált Magyar Lovasterápia Szövetség rendezvényén 100 olyan fogyatékos gyermek vett részt, akik a hatékony lovas foglalkozások és terápiás kezelések segítségével könnyebben élik mindennapjaikat.

2.2. Humanitárius Alap A Vodafone Humanitárius Alapot hozott létre a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével. Az alap forrásait elsőként Kolontáron, a vörösiszap által elöntött településen használták fel. Mi a Humanitárius Alap? A Vodafone 10 millió forintos hozzájárulásával indított Humanitárius Alap célja, hogy katasztrófahelyzetekben azonnali segélyt nyújtson a rászorulóknak és támogassa a helyreállítási munkálatokat. A segélyszervezet a kapott összeghez gyorsan, rövid egyeztetés után hozzáfér, vagyis egy katasztrófa esetén semmilyen elnyúló hosszú jogi

16

procedúra sem késlelteti vagy akadályozza az összeg felhasználását. Eddig az összeg felét, 5 millió forintot használt fel a segélyszervezet. Az Ökumenikus Segélyszervezet már a vörösiszap-katasztrófa utáni napokban irodát nyitott Kolontáron, amely lehetővé tette, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki a helyi önkormányzattal és lakossággal. A rászoruló kolontári családoknak szánt tartós élelmiszerekből, tisztító- és mosószerekből álló adományt a helyszínen a Vodafone önkéntesei és az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai osztották szét. Öt hónapon keresztül havonta egy-egy 20 kg-os segélycsomagot kapott 35 kolontári család, akiknek lakóterét közvetlenül érintette a vörösiszap. Az önkéntesek csapatához a kollégákon kívül csatlakoztak a Facebook csoport tagjai is. Az anyagi segítségen túl önkéntesek munkájával is segített a Vodafone. A vállalat munkatársait munkaidő-kedvezmény lehetőségével szeretné ösztönözni a társadalmi célok érdekében elvégzett önkéntes munkára. Nemcsak Kolontáron, hanem az árvíz sújtotta településeken is közreműködtek önkéntes csapatok a védekezésben és a segélycsomagok szétosztásában.

2.3. HELP – életmentő pont a WestEndnél A HELP életmentő és információs pont, egy olyan multimédiás eszköz, amely egy defibrillátort tartalmaz, kivetítőjén pedig hírek és hirdetések futnak. A Vodafone Magyarország kiemelt technológiai partnerként, a mobil adatátviteli szolgáltatással segíti a HELP pontok magyarországi kiépítését. A szív- és érrendszeri megbetegedés, ezen belül is a hirtelen szívhalál a vezető halálok Magyarországon. Erre hívja fel a figyelmet a HELP program, amely egyesíti a sürgősségi életmentés, az információszolgáltatás és az újraélesztés oktatásának modern követelményeit, tudásanyagát és eszközeit. Közterületen először a WestEnd Ferdinánd téri bejáratánál helyezték el a digitális terminált, amely információt szolgáltat és életet ment. A kültéri HELP pont valójában egy új digitális médium: beépített defibrillátora és az automatikus riasztási rendszer az életmentést szolgálja, technológiai vívmányai (3G, adatfeltöltés, távvezérlésű tartalomkezelés, hűtő-fűtő rendszer, vandál-biztos kiképzés) pedig városismertetők, hírek, kereskedelmi üzenetek, hirdetések, bűnmegelőzési információk közzétételét teszik lehetővé. A Vodafone Magyarország felismerte, hogy a HELP által létrehozott kezdeményezés különösen fontos társadalmi ügyet képvisel, ezért kiemelt technológiai partnerként, mobil adatátviteli szolgáltatással segíti a fővárosi és később az országos hálózat létrejöttét.

17

2.4. Somlai Angyalka Alapítvány A Vodafone Magyarország Alapítvány évek óta segíti a vakvezető kutyák kiképzésével foglalkozó Somlai Angyalka Alapítvány munkáját. 2010-ben 5 millió forinttal járult hozzá a szervezet tevékenységéhez, amit egy adományszerző munkatárs foglalkoztatására fordítottak. A Somlai Angyalka Alapítvány vakvezető kutyák képzésére jött létre. Vasteleky-Einbeck Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott: „A vakvezető kutya az egyetlen olyan állat, amelyre döntést bízhat a gazdája. Az egyetlen olyan élő rehabilitációs „eszköz”, amelynek segítségével partnere munkába járhat, oktatási intézménybe juthat el, napjai biztonságban telhetnek.” Egy vakvezető kutya kiképzése minimum 2 évet vesz igénybe és mintegy 2 millió forintba kerül. A magas költségek miatt ez a segítség keveseknek adatik meg, több száz látássérültnek kell várnia. Magyarországon 100-120 speciálisan kiképzett kutya „dolgozik”. Erre a tényre a Vodafone egy látványos eseménnyel hívta fel a figyelmet: az általa támogatott olimpiai bajnok vízilabdacsapat tagjai mutatták be a vakvezető kutyák kiképzésével foglalkozó alapítvány fontosságát. Varga Dénes, Varga Dániel, Madaras Norbert és Gergely István bekötött szemmel, vakvezető kutyákra hagyatkozva próbáltak leküzdeni a látássérültek számára mindennapos utcai akadályokat. A vízilabdások örökbe is fogadtak egy kiskutyát, aki a válogatott ajándékaként kap kétéves kiképzést. Dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány és Gothárdi Ibolya, a Vodafone HR vezérigazgatóhelyettese egy frissen kiképzett kutyát adtak át látássérült tulajdonosának. A Vodafone Magyarország 6 év alatt közel 30 millió forinttal járult hozzá a vakvezető kutyák kiképzéséhez. A legutóbbi 5 millió forintos támogatás célja kifejezetten az volt, hogy az alapítvány számára lehetővé tegye egy adományszerző alkalmazását.

2.5. Vodafone a Nők biztonságáért (A program előkészítés alatt áll) A Vodafone Magyarország, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesülettel összefogva a mobiltechnológia segítségével indított biztonsági programot a párkapcsolati erőszak áldozatainak támogatására, melynek előkészítése 2010-ben és 2011 első felében zajlott. A statisztikai adatok szerint Magyarországon hetente egy nő halálát okozza a párkapcsolaton belüli erőszak. A Nők biztonságáért program egy mobiltechnológiát alkalmazó segélyhívó bevezetésén alapul. Az apró, gyufásdoboz nagyságú készülék vészhelyzet esetén gombnyomásra elküldi a veszélyben lévő személyes adatait, illetve tartózkodási helyét egy központba. A jelzés a hatóság azonnali beavatkozását teszi lehetővé. A program a NANE Egyesület és a XI. kerületi Rendőrkapitányság együttműködésében valósul meg. Rajtuk kívül a magánszektor két képviselője is részt vesz a programban: a 18

Top Cop Security Kft. több éves távfelügyeleti tapasztalatira alapozva a diszpécser szolgálatot működteti, az iData Műszaki Informatikai Mérnöki Iroda Kft. pedig a nyomkövetési rendszer kidolgozásáért felelős. A programot a Vodafone kezdeményezte és a vállalat biztosítja hozzá a technikai és anyagi támogatást. A program a 2010/11 üzleti évet követően indul egy pilot-projekttel: a kísérleti szakaszban 30 veszélyeztetett nő kap majd GSM hálózaton működő mobil vészjelző készüléket. A Vodafone reméli, hogy a Nők biztonságért program nemcsak veszély esetén jelent nagy segítséget, hanem visszatartó erőként is működhet.

3. Közösség 3.1. Főállású Angyal program A Főállású Angyal program lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmi célok iránt elkötelezett emberek egy éven át csak az általuk vállalt, a közjó érdekében végzett tevékenységükre koncentrálhassanak. A Vodafone Magyarország erre az időre fizetést biztosít az Angyaloknak, akik egy nonprofit szervezettel közösen pályáznak – egy olyannal, ahol korábban nem voltak állásban, de a szervezet céljai megegyeznek a jelentkező célkitűzéseivel. A Vodafone Magyarország az Angyalokat kizárólag pályázati úton választja ki.

Így kezdődött A Főállású Angyal programot a Vodafone Új-Zéland hirdette meg először, később Ausztrália, Hollandia és Írország is bevezette. A Vodafone Magyarország 2008-ban csatlakozott. A program ekkor még a Vodafone Magyarország „Többet érsz”-kampánya keretében futott. A cég az első évben négy, a másodikban pedig hét Angyalt támogatott. A Főállású Angyal program esetében nem hagyományos pénzbeli támogatásról van szó: a Vodafone tapasztalt szakembereket bocsát a civil szervezetek rendelkezésére, akiknek segítségével a szervezetek hosszú távon alkalmazható stratégiákat sajátíthatnak el, például hogy optimalizálni tudják a költségeket, több donort tudjanak szerezni, tervezhetőbbé váljon az adományokból befolyt összeg. Munkája megkezdése előtt minden Főállású Angyal egy média- és kommunikációs tréningen vesz részt, hogy felkészüljön a közszereplésre. Az egy év során a Vodafone folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít, specialisták és tanácsadók állnak a Főállású Angyalok rendelkezésére. A program ideje alatt negyedéves beszámolók rögzítik a történéseket, a problémákra pedig a Vodafone szakemberei pro bono tanácsadással segítenek megoldást találni.

19

2010-ben a program lebonyolítása és kommunikációja is nagy változáson ment keresztül: a pályázatra jelentkezés és a többlépcsős kiválasztási folyamat is teljes egészében a nyilvánosság előtt, a Facebookon zajlott. Jelentkezni úgy lehetett, hogy a pályázónak először csatlakoznia kellett a Vodafone Felelősségvállalás oldal rajongói táborához, majd ezen a Facebook oldalon kellett - egy erre a célra elkészített honlap, blog vagy videó formájában - közzétennie pályázati anyagát. Ezt követően a közösség tagjai „lájkolták” a hozzászólást, azaz megnyomták a nekik tetsző pályázat esetében a tetszik gombot – remélhetőleg minél többen.

Pályázat A pályázatra 151 pályamunka érkezett. A pályázatok közül 10 kerülhetett az elődöntőbe, amelyből hármat a rajongók szavazatai – azaz a „lájkok” mennyisége –, hetet pedig a zsűri döntése alapján választottak ki. A három győztest, akik 2010/2011ben Főállású Angyalként állhattak munkába, további két lépcsőben választotta ki a szakmai zsűri. További újdonság volt, hogy ezúttal a Vodafone Magyarország dolgozói is pályázhattak egy külön eljárásban, így egy kollégának megadatott a lehetőség, hogy negyedikként ő is kipróbálhassa magát Főállású Angyalként. Az újszerű pályázati eljárást, ami legjobb gyakorlatként akár világszerte is elterjedhet a vállalaton belül, közel 14000 rajongó követte figyelemmel a Facebookon. „Nagyon professzionális és látványos volt a kiválasztási eljárás. Ami pedig a végeredményt illeti: a szakmai zsűrinek volt bátorsága igazán trendi projekteket támogatni.” – mondta Rosta Gábor, 2010/2011 egyik Főállású Angyala. A program kommunikációja 2010-ben végleg elszakadt a „Többet érsz”-kampánytól, amely ezzel a címmel megszűnt.

Visszajelzések A Főállású Angyal projekt célja a fenntarthatóság, vagyis hogy az év során olyan tudásra, tapasztalatra tehessen szert egy-egy szervezet, amelyet a program után is hasznosítani tud. 2008 óta tizennyolcan tevékenykedtek Főállású Angyalként, közülük többen az egy év letelte után is maradtak, dolgoztak, dolgoznak a szervezetnél. A programban eddig 18 szervezet vett részt, akik közül a visszajelzések alapján több az egy év alatt megszerzett tapasztalatokat, szaktudást előnyére tudta fordítani, előmozdítva ezzel a szervezet fejlődését. A Facebook nyilvánosságot biztosított a programnak – a pályáztatási rendszerben a közösségi portálon alakított csoport tagjai is szerepet tudtak vállalni az értékelésben, lehetőséget teremtett a párbeszédre az érintetti csoportokkal, ugyanakkor becsatornázta más területek szakértőit is. Ezen a költséghatékony, nagy tömegek 20

számára könnyen hozzáférhető csatornán a vállalat találkozhatott negatív kritikával is, ki volt téve a követők véleményének, amelyekre igyekezett 24 órán belül elfogadó, magyarázó stílusban válaszolni. Az elmúlt egy év tapasztalata szerint a Facebook csoport rajongó tagjai maguk reagáltak az esetleges igazságtalan vádakra. 2011 márciusában a Vodafone egy 300 főre kiterjedő kutatást végzett: a számítógép irányította telefonos felmérés (Computer Aided Telephone Interviews) során a 18−55 év közötti válaszadókat kérdezték arról, hallottak-e a Főállású Angyal programról. A válaszadók egy része (24%) hallott már az önkéntességről, de mindössze 4% ismerte a Vodafone Alapítványt. Az érdeklődés és a szimpátia azonban nőtt, amint többet megtudtak a programról, válaszaik szerint 76% biztosan meg is pályázná. A Főállású Angyal program azoknak tetszett leginkább, akik maguk is végeztek már korábban önkéntes munkát vagy éppen munkanélküliek, az érdeklődők 74%-a kért folyamatos tájékoztatást a programról, többségük sms-ben (52%), 19% pedig a Facebook-on követi a Főállású Angyalok munkáját.

Esettanulmányok / Portrék

MATOLCSI ZSUZSA Iskolai Közösségi Szolgálat

Probléma: Noha számos terület akad, ahol nemcsak krízis helyzetekben lenne szükség segítő kezekre, Magyarországon mégsem elég elterjedt az önkéntesség. Nyugat-Európában már az elvárás, hogy az önéletrajzban benne legyen, milyen társadalmi célú munkákat végzett eddig a pályázó, nálunk talán lassan elkezdenek a témával ismerkedni a középiskolás diákok. Matolcsi Zsuzsa középiskolai tanár, a Főállású Angyal programba az iskolai közösségi szolgálat népszerűsítésével nevezett. Önkéntes közösségi kezdeményezéseket mentorál, tanárokat képez, az érintetteknek hírleveleket szerkeszt. Szeretné, ha egyre több középiskolás próbálná ki, miért jó másokért tenni, mire jó a közösségi szolgálat. A projektben a Demokratikus Ifjúsági Alapítvánnyal dolgozik együtt.

„Jó lenne, ha a gyerekek legalább egyszer megéreznék, amikor az önkéntes munkára dobban a szív.” Video interjú Matolcsi Zsuzsával

Megkérdeztük..... 21

Hogyan jött az életedbe az önkéntesség? 5 évig tanítottam matematika-angol szakos tanárként egy alapítványi gimnáziumban. Ott kezdtem el lelkesedésből önkéntes tevékenységet szervezni, de módszertanilag ez még nem volt igazán megalapozva. Viszont a munka során kapcsolatba kerültem a Demokratikus Ifjúsági Alapítvánnyal (DIA), és egy idő után azon törtem a fejemet, hogyan kerülhetne be szélesebb körben a közösségi szolgálat a középiskolák pedagógiai programjába, és miképp lehetne ez a tevékenység fenntartható. Ekkor jött a képbe a Vodafone, amely megadta a lehetőséget, hogy egy évig csak ezzel foglalkozzam.

Mit takar az iskolai közösségi szolgálat? Ez szinte bármi lehet, ami egy iskolai közösséget megmozgat, önkéntes alapon szerveződik, és valamilyen jó ügyet segít. Van olyan iskola, amely önkéntes napot szervez, máshol egy évfolyam számára van előírva kötelező szolgálati munka, másutt pedig önkéntes osztályok működnek, félévenként váltva egymást. A tevékenységek is sokfélék: gyakori, hogy állatmenhelyre mennek kutyát sétáltatni, idősek otthonába ott lakókkal beszélgetni, udvart rendbe tenni. Szalay Kriszta színésznő ötlete volt a Kapcsolda, amikor egészséges gyerekek viselik gondját egy-egy sérült gyereknek egy napig. De különböző kreatív munkák is előfordulnak: egy gimnáziumban például ülőbútorokat készítettek újrahasznosított anyagokból. A lényeg, hogy közösen kitalált feladat legyen, amihez mindenkinek kedve van, és a diákokat, valamint a fogadó intézményeket is felkészítsék. Ne forduljon elő, hogy egy gyerek állatmenhelyre menne, de egy haldokló mellett találja magát egy idősek otthonában. Mert így a dolog visszájára fordul, és az önkéntes tevékenység rossz élményként marad meg.

Mi a napi munkád? A DIA-n belül az Iskolai Közösségi Programot (IKSZ) vezetem. Bár sokan azzal keresnek meg, hogy vinnék a gyerekeket önkénteskedni, adjak címeket, de valójában ezt mindig az érintetteknek kell megoldaniuk. Én abban tudok segíteni, hogy hogyan kell a tevékenységet megszervezni, hogy az minden szereplő számára sikeres legyen. Megyek előkészítő órát tartani, segítem a fogadószervezettel való tárgyalást és résztvevők felkészítését, és módszertant kínálok arra is, hogyan kell az eseményt értékelni, és milyen visszajelzéseket kell adni. Budapesti középiskolákat mentorálok, de a hírlevéllel a DIA regionális segítőin keresztül több, mint 30000 diákot elérek.

Mit szólsz az illetékes minisztérium javaslatához az önkéntesség kötelezővé tételéről? 22

A DIA üdvözölte a kezdeményezést, de számos szakmai kérdés tisztázását is javasolta. Jó, hogy már nem kötelező önkéntességnek hívják, hanem közösségi szolgálatnak, jó, hogy a tervezett kötelező óraszámot levitték hatvanról ötvenre, és hogy van benne 5 előkészítő és 5 feldolgozó óra. Jelenleg az iskolák hatodában, mintegy kétszázban van valamilyen közösségi önkéntes tevékenység, de talán egyikben sincs olyan, hogy az érettségi feltétele lenne ötven óra kötelező szolgálat. Szerintem fokozatosan kellene a közösségi szolgálatot bevezetni: először minden iskolában lehetne egy önkéntes csoport, amely elkezdené. Idő kell ahhoz is, hogy kialakuljanak az intézményekkel a kapcsolatok, és mindenki beletanuljon a szerepébe. Ezen kívül fizetni kellene iskolánként egy félállású szakembert, aki ezt helyben koordinálja. Ez most még csak egy törvénytervezet, meglátjuk, hogy a Parlament elfogadja-e és ha igen, lesz-e az egészre forrás. Nem gondolom azt, hogy ettől egyszerre majd mindenki önkéntes közösségi tevékenységet vállal, de jó lenne, ha a gyerekek legalább egyszer megéreznék, amikor erre dobban a szív.

Mik a terveid? Szeretnék doktorálni, majd egyetemen tanítani: azt kutatnám, hogy az iskolai közösségi szolgálatnak, mint pedagógiai eszköznek milyen mérhető eredményei vannak. Jót tenne az ügynek, ha valaki ezt tudományos alapon megvizsgálná. Ezen kívül még az idén jó lenne akkreditáltatni az iskolai közösségi szolgálatot segítő pedagógusok képzési programját, ami a DIA szellemi terméke.

JAKAB ÁRON Fruit of Care

Probléma: Magyarországon ma a fogyatékosok jóval kisebb arányban találnak maguknak munkát, mint nyugat-európai társaik. Kevés a lehetőség, és sok esetben a társadalom sem elég nyitott a munkába állásukhoz. Jakab Áron, designer, társadalmi vállalkozó, a Fruit of Care kitalálója. A Fruit of Care – egy társadalmi vállalkozás neve és egyúttal a vállalkozás által forgalmazott termékek márkaneve. A cég minőségi ajándéktermékeket fejleszt, gyártat és forgalmaz, melyeket designerek terveznek és fogyatékosok állítanak elő. Jakab Áron az egyik bedolgozó műhely, az autistákat foglalkoztató, tatai Esőemberekért Egyesület támogatásával pályázott a Főállású Angyal címre.

23

“A társadalmi célok úgy valósulnak meg, ha minél több fruit of care terméket adunk el”. Video interjú Jakab Áronnal

Megkérdeztük..... Honnan jött az ötlet, hogy fogyatékosokkal dolgozz együtt? Eredetileg designer vagyok. 2000-ben nyertem egy ösztöndíjat azzal a feladattal, hogy egy fogyatékosokat foglalkoztató kézműves műhelynek végezzem el a termék fejlesztését. A projekt végeztével ottmaradtam a szervezetnél. Hamar kiderült: attól, hogy jók a termékek, mert iparművész tervezi, még nem biztos, hogy sikeresen tudjuk a piacon értékesíteni. Ki kellett azt is találni, hogy hogyan működhet ez az egész üzletileg. Sokat segített a NEST, egy amerikai-chilei hátterű fejlesztő szervezet, amely társadalmi vállalkozásokat szervez Latin- és KözépAmerikában. Ők vezettek rá, hogy hogyan lehet a társadalmi célokat az üzletiekkel összeegyeztetni. Ennek megfelelően készült el az üzleti terv, amit komoly piackutatás előzött meg. Rájöttem: ahhoz, hogy legyen elég pénz termékfejlesztésre, marketingre, értékesítésre, nagyobb árualapra van szükség, amihez több műhelyt kell bevonni a gyártásba - hiszen a tevékenységnek meg kell termelnie akkora árbevételt, hogy végül minden szereplőnek megérje. Erre a felismerésre épül a Fruit of Care koncepciója is: a stratégiai tervezést, a marketinget és a kereskedelmet egy nonprofit vállalkozás végzi (ez maga a Fruit of Care Nonprofit Kft), melyhez láncszerűen csatlakoznak a gyártással megbízott egyes védett műhelyek.

Hogyan jött a képbe a tatai Esőemberekért Egyesület? A Vodafone-pályázat feltétele volt, hogy a pályázó ne álljon az adott szervezet alkalmazásában. Az a műhely, ahol korábban voltam, amúgy is más stratégia mentén képzelte a jövőt, így ez a váltás kapóra jött. Egyébként az Esőemberekért Egyesület a Fruit of Care-ben egyrészt mint az egyik legfontosabb beszállító is részt vesz, illetve a cég egyik tulajdonosa is.

Mit tűztél ki és mit sikerült elérni erre az évre? A Fruit of Care pénzügyi és társadalmi céljai azzal valósulnak meg, ha minél több Fruit of Care terméket adunk el. Főként karácsonyi szezonális termékeket kínálunk, az első pénzügyi évben 7, a másodikban pedig 20 millió forint fölötti árbevételt értünk el, tehát üzletileg is elkezdett a dolog működni. Szerettük volna növelni a márkaismertséget is. Szerencsére nagyon sok sajtómegjelenés volt, így ebben is előreléptünk. Újabb műhelyekkel tárgyalunk, a termékskála szélesítésére

24

21 designerrel dolgoztunk együtt, a Vodafone-nal pedig közösen tervezünk egy design-pályázatot a jövőben.

Mivel láthatólag működó koncepcióról van szó, a civileknek mennyire jön be a Fruit of Care mintaként? Magyarországon a tapasztalatom szerint nagyon nehéz a társadalmi vállalkozás koncepciót civilek között megszerettetni. Ennek szerintem két oka van: az állam egyrészt túlzottan benne van a finanszírozásban, és a pénzéért mást kíván meg, mint a piac. Az állam azért fizet, mert fogyatékosokat foglalkoztatsz, de nem kéri számon tőled, hogy mekkora az árbevételed. Sőt, vannak olyan esetek, amikor csökken a támogatás, ha nő az árbevétel. A másik ok inkább kulturális: a posztkommunista országokban húsz évvel a rendszerváltás után is van egyfajta vállalkozóellenes hangulat. Az a civilek számára rendben való, hogy az állam mások által megtermelt profit adójából támogassa a tevékenységét, de amikor nekik kéne üzletileg valamit felépíteniük, az kellemetlen. Vagy legalábbis a sokféle szempont közül - például, hogy fogyatékosokat foglalkoztasson, értelmes munkalehetőséget kínáljon, élessze fel a régi magyar mesterségeket - általában a pénzügyi fenntarthatóság szenved csorbát.

Milyennek képzeled a vállalkozásod 3 év múlva? A Fruit of Care addigra 60-70 millió forint árbevételű, stabil vállalkozás akar lenni, melynek holdudvarában – éppen az árbevétel növekedése miatt – egyre több fogyatékos van. A kérdés, hogy tudunk-e ennél is nagyobb forgalomnövekedést elérni, valamint hogy csak értelmi fogyatékosokkal és autistákkal dolgozzunk-e együtt, vagy vonjunk-e be másokat is. Egy társadalmi vállalkozás esetében a legfontosabb a hitelesség: az ajándékpiacon is feltehetőleg a társadalmi küldetésünk miatt döntenek mellettünk, nem pedig feltétlenül a termékek minősége vagy a marketing miatt.

Hogyan látod a Vodafone-pályázat szerepét ebben a folyamatban? Egyrészt láthatóságot, nagyobb ismertséget köszönhetek neki. Az sem volt mellékes, hogy egy fizetésnyi költséggel kevesebbet kellett kitermelnie a cégnek. De nekem személyesen és a Fruit of Care-nek is mindenek előtt önbizalmat és lendületet adott a Főállású Angyal program: azt az érzést, hogy érdemes csinálni. Egyébként társadalmi vállalkozóként abból is rengeteget lehetett tanulni, hogy egy nagyvállalat hogyan és milyen szervezeti szinten foglalkozik egy ilyen kezdeményezéssel, mint a mienk.

25

ROSTA GÁBOR Közösségi kertek Probléma: Zsúfolt a város, az emberek elszigetelődtek egymástól, rendszeres együttműködésről szó sincs. Alig van olyan közcél, melynek érdekében sokakat lehetne egyszerre mozgósítani, vagy amelyben emberek önkéntes hozzájárulása révén látványos eredmények várhatóak. Rosta Gábor közösségi kertépítő, főiskolai tanár, kommunikációs szakember. Közösségi kertek létrehozásával foglalkozik. Városi tanya címmel könyvet írt az “urban farmingról”. A fővárosból szerinte két dolog hiányzik: a zöldterület és a közösségi együttlét. Az általa javasolt városi kertek mindkét problémán segítenének. Blogja a varositanya.blogspot.com

„Tíz százalék mezőgazdaság és kilencven százalék közösségépítés.” Video interjú Rosta Gáborral

Megkérdeztük..... Mi a közösségi kert lényege? A világban nagyon sokféle helyszínen, céllal és módon működnek ilyenek. A lényege, hogy egy kihasználatlan, általában köztulajdonban lévő városi telken emberek saját örömükre és felhasználásra zöldségeket, gyümölcsöket vagy virágokat termesztenek. A kert közös kezelésben van, mert még akkor is vannak közös feladatok, ha külön parcellákban művelik meg a földet. Tehát ahhoz, hogy az egész működjön, együttműködésre van szükség. Mivel a termés általában a saját igények egy részét elégíti csak ki, azt szokták mondani, hogy a közösségi kert 10 százalékban mezőgazdaság és 90 százalékban közösségépítés. Nyugat-Európában és a tengerentúlon nagy hagyományai vannak a közösségi kerteknek, Magyarországon idáig nem volt benne a közgondolkodásban.

Hogyan reagáltak a programra a budapesti önkormányzatok? Fontosnak tartottam, hogy legális, széles körben támogatott, jól működő kertek alapjait teremtsem meg. Örömteli, hogy minden önkormányzatnál a legmagasabb szinten foglalkoznak az üggyel, és látják, hogy gyakorlatilag nincs olyan szereplő, aki számára a közösségi kert ne

26

jelentene előnyöket. A kialakítása jóval olcsóbb, mint egy közparké, a fenntartása pedig az önkormányzat számára nem kerül semmibe. Ellenben nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a közösségi kertek környékén felmennek az ingatlanárak és csökken a bűnözés. A forintban nem mérhető pozitívumok közül mégis azt emelném ki, hogy olyan új közösségi tér jön létre, ami alkalmas különböző korú, helyzetű emberek párbeszédének és együttműködésének a megteremtésére. A Vodafone név jól csengett, amikor „főállású angyalként” bemutatkozva azt akartam, hogy cégek és önkormányzatok felelős vezetői meghallgassanak.

Hogyan lehet meggyőzni az embereket, hogy álljanak neki kertészkedni? A közösségi kertek önkéntes alapon működnek. A motiváció a legkülönfélébb lehet. Egyrészt teljesen más az íze annak, amit az ember maga megtermel. Van, akinek elege van a konzumkultúrából, helyi élelmiszert fogyasztana vagy egyszerűen a tévézés helyett mást csinálna a szabadidejében. De olyan levelet is kaptam, amelyben egy nyugdíjas azt írta, hogy nagyon várja a kert megnyitását, mert nem futja a pénzéből mindarra, amit itt megtermelne.

Milyen szabályok szerint működnének a kertek? Vannak jó gyakorlatok, de a szabályokat végső soron a tagok írják. Érdemes az elején elfogadtatni, hogy a közösségi kertben termelt áru nem piacra való, és biokertészet folyik. Vagy hogyan válasszanak vezetőt a feladatok koordinálására, és miképp szankcionálnak, ha valaki nem teljesíti a vállalt feladatait. Lényeges, hogy parcellákat alakítanánk ki, amin mindenki azt termel, amit szeretne – így a végén nincs vita, hogy ki mennyi munkát tett bele és hogyan osszák el a megtermelt javakat.

Milyen eredményekkel számolsz a program végére? Az önkormányzati választások miatt 2010 kurta évre sikeredett. Már 2011 tavaszán jártunk, mire a kapcsolatfelvétel mindenhol megtörtént. Most van 6-8 olyan önkormányzat, amely hajlandó a projektet - legkésőbb a 2012-es - költségvetési tervezésébe belevenni. A VI és a XIX. kerületben viszont már idén nyáron nyílhatnak közösségi kertek. A Westend 2 helyén a Ferdinánd-hídnál a beruházó Trigránitnak köszönhetően Közép-Európa legnagyobb közösségi kertje jöhet létre 5500 négyzetméteren. Azt várom, hogy ha az elsők elindulnak, akkora sajtójuk lesz, hogy máshol is kedvet kapnak az önkormányzatok, és egyre-másra nyílnak újabb városi kertek.

27

SÁGI ANDREA Fogyatékosok integrációja

Probléma:

A közintézmények akadálymentesítését Magyarországon legkésőbb 2017-ig el kell végezni: ezalatt nemcsak azt kell érteni, hogy például a kerekesszékesek be tudjanak jutni az épületekbe, hanem azt is, hogy a siketek kiszolgálására is legyen jelnyelvi tolmács.

Sági Andrea öt éven keresztül volt a Vodafone Magyarország Zrt. munkatársa. Már 2009-ben is szívesen pályázott volna, és amikor egy évvel később lehetővé vált, hogy egy Vodafone-os is csatlakozzon az Angyalokhoz, nem habozott. Andreát leginkább az foglalkoztatja, hogy milyen iskolai programokkal lehetne a fogyatékkal élőket leghatékonyabban integrálni a normál rendszerű iskolákba, és hogyan lehet megszervezni az ehhez szükséges segítséget. Angyalként a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány munkájában vett részt.

„Aki Angyal akar lenni, annak érdemes magát kipróbálnia előtte annál a szervezetnél, amellyel pályázik.” Video interjú Sági Andreával

Megkérdeztük..... Miért jelentkeztél Vodafone-osként a Főállású Angyal-pályázatra? 2010-ben fordult elő először, hogy a cég munkatársai is részt vehettek a pályázaton. Én már régóta ki akartam magam próbálni a civil szférában. A Vodafone-nál egy nagy szervezetben voltam egy kis kapocs. Itt viszont saját magam indíthatok el és kísérhetek végig pozitív folyamatokat, amivel segítek embereken, hogy nekik jobb legyen.

Miért pont fogyatékosügy? Nagy szerelmem a jelnyelv, eredetileg siketek iskolai integrációját szerettem volna angyalként támogatni. Jelenleg a tanítóképzőre járok, a pedagógiai munka közel áll hozzám. A siketek általános iskoláját működtető alapítványnál, amit gesztorszervezetnek magamnak kinéztem, azonban nem tudtak teljes munkaidős státuszt biztosítani, ezért a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál helyezkedtem el a kommunikációs 28

osztályon. A szervezet eddig főként forrásközvetítéssel és érdekérvényesítéssel foglalkozott. A közalapítványi forma megszűnésével idén nonprofit vállalkozássá alakul át, és ezzel a szervezeti működése és a profilja is megváltozik: nemcsak pályázatokat ír majd ki, hanem több saját, egyedi projektet is indíthat, valamint nem állami forrásokat is bevonhat a saját finanszírozásába.

Mi volt a feladatod? Alapvetően a belső és külső kommunikációt kellett helyretennem. Amikor idejöttem, azzal szembesültem, hogy nem tudnak az alapítványról, nem tudják, mivel foglalkozik. Nagyon sok szülő, illetve szervezet keresett fel minket, hogy közvetlen anyagi támogatást kérjenek tőlünk – pedig a tevékenységünk nem erről szólt.

És mit tudtál előbbre mozdítani? A honlapunk januárra megújult, van most már rendszeres belső hírlevél, valamint egy másik hírlevél a külső szakértőknek. A Facebookon való megjelenést is én erőltettem, az Angyal projektnek köszönhetően is javult az ismertségünk. Noha van egy 2012-ig szóló kommunikációs stratégia, a szervezeti átalakulással a kommunikációnak is változnia kell – úgyhogy akadna még tennivaló bőven. A kommunikáción kívül egy középiskolai mentorprogram koordinálását segítettem még, amely siket gyerekek iskolai integrációját hivatott szolgálni odatelepített fejlesztő szakember támogatásával. Erre a célra pályázati úton nyertünk pénzt, egyelőre pilot jelleggel működik: a mentor feladata, hogy a tanárokat és nemfogyatékos diákokat összehozza a tanulni vágyó siketekkel, a fogyatékos fiataloknak és szüleiknek pedig segítsen reális célokat megfogalmazni, amiket a gyerek sikerrel végig tud vinni. Kíváncsian várjuk, a projekt mennyire lesz hatékony.

Maradnál tovább is? Ha a státuszra tudunk forrást találni, akkor örömmel, de abban az esetben sem esem kétségbe, ha mondjuk vissza kell mennem a Vodafone-hoz. Én már a pályázati beszélgetésen mondtam, bárhogy is lesz, jól járok.

Ha a nonprofit szférában folytatod, hol látod a helyedet pár év múlva? A mostani feladathoz nem ártana valamilyen gyógypedagógiai szakképesítés. De a szervezeten belül más területen is el tudnám magam képzelni: ilyen a leszakadó fiatalokat támogató Dobbantó-program vagy a közintézmények nyelvi akadálymentesítése, azaz a jelnyelvi szolgáltatások hozzáférhetőségének támogatása.

Mit tanácsolnál azoknak, akik utánad lesznek Angyalok?

29

Nagyon gondolják át, hogy mit szeretnének csinálni. Sok lehetőség van arra, hogy önkéntesként kipróbálják előtte magukat valahol. Esetleges csalódást spórolnak meg, ha olyan szervezettel pályáznak, amellyel már dolgoztak együtt.

Hogyan lehetne javítani a programon? Az, hogy a Vodafone állta egyéves fizetésemet, óriási segítség. De a hatást meg lehetne sokszorozni, ha az ügy, illetve a szervezet is anyagi támogatást kapna – akár az angyalok fizetésének rovására is.

3.2. Vodafone Önkéntes Közösség A Vodafone munkatársai negyedévenként egy munkanapot pályázhatnak meg önkéntes munkavégzésre és maguk dönthetik el, milyen önkéntes tevékenységet választanak. Ebben az Önkéntes Központ Alapítvány is segítséget nyújt nekik. A Vodafone munkatársainak nem kell szabadnapot kivenniük, ha önkéntesként szeretnének részt vállalni egy katasztrófahelyzet mentési, helyreállítási munkálataiban, évente ugyanis összesen négy fizetett munkanapot pályázhatnak meg önkéntes munkavégzésre. Az önkéntes tevékenységet maguk választhatják ki, azoknak pedig, akik tanácstalanok, az Önkéntes Központ Alapítvány, a Vodafone civil partnere nyújt segítséget. Az Önkéntes Központ Alapítvány célja, hogy a magyarországi önkéntesek és az őket foglalkoztató szervezetek munkáját információval, tanácsadással, képzéssel támogassa, és ezzel elősegítse az önkéntesség kultúrájának terjesztését és integrálását a hazai társadalmi környezetbe. Az önkéntes programokhoz projektenként 100 000–400 000 Ft közötti összeget is megpályázhatnak a kollégák. Az évenkénti négy önkéntes munkára szánt munkanap 1200 munkatárssal számolva akár évi 38 400 óra társadalmi munkát jelenthet, melynek értéke minimálbéren számolva is eléri a 24 millió forintot. Már az Önkéntes Közösség megalakulása előtt is végeztek önkéntes munkát a Vodafone munkatársak. „Alulról jövő kezdeményezés volt, hogy elmehessünk Felsőzsolcára, és segítsünk az árvíz miatt bajbajutottaknak” – meséli Takáts Zoltán, Vodafone aktivista, aki az év folyamán a kolontári iszapkatasztrófát követő adományosztásban, valamint a májusi szemétszedő programban is részt vett önkéntesként. Felsőzsolcán több mint húszan voltak, homokzsákoztak és segédkeztek a kármentésben: értékes eszközöket, ruhákat mentettek, a megrogyott, lakhatatlanná vált házakból összegyűjtötték a még használható elemeket. Egy felsőzsolcai házról a még ép cserepeket Vodafone önkéntesek pakolták le, hogy befedjenek egy villám sújtotta lakóépületet Ercsiben, aminek a megkárosodásáról a sajtó is beszámolt. 30

A Vodafone önkéntes korábban Budapesten a Római-parton segített homokzsákok cipelésével. „Nekem azóta ez a hobbim!” – állítja – „Nagyon jó érzés úgy adni, hogy nem várunk viszonzást, mégis, akinek adunk, többet nyújtana annál, mint amennyit mi tudtunk. Mindenki megfeszítve dolgozik, de valahogy mindig kerül pogácsa, zsíros kenyér. Emberi tragédiák körülöttünk, de az összefogás láttán csupa mosolyt kapunk. Ez az, amit nem lehet szavakba önteni!”

3.2.1 Felsőzsolca, árvízkárosultak A Vodafone által szponzorált háromszoros olimpiai bajnok vízilabda válogatott tagjai adománnyal segítették a családokat az árvízszerű esőzések által sújtott Felsőzsolcán. A helyreállítási munkákban részt vettek a Vodafone önkéntesei is. Az árvízszerű esőzés több észak-magyarországi településen okozott helyrehozhatatlan károkat 2010 nyarán. Talán Felsőzsolcát sújtotta leginkább a természeti katasztrófa, ugyanis a település házainak mintegy 80 százaléka sérült meg. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabda válogatott félmillió forint értékben adományozott tartós élelmiszereket a település lakóinak, a csomagokat a csapat két tagja, Hosnyánszky Norbert és Biros Péter személyesen adta át a rászorulóknak Felsőzsolcán. „Mindannyian együtt érzünk az árvízkárosultakkal, hiszen többünknek barátai, családtagjai élnek a katasztrófa sújtotta területen. Ezért is éreztük különösen fontosnak, hogy közvetlenül mi magunk juttassuk el a csapat ajándékát a legsúlyosabban érintett településnek” – hangsúlyozta a háromszoros olimpiai bajnok Biros Péter. Az esőzés és árvíz sújtotta településeken a Vodafone önkéntesei is részt vettek a védekezésben, a segélycsomagok szétosztásában. A Vodafone közreműködésével létrehozott közös távközlési adományvonalra beérkező hívásokból pedig rövid idő alatt több mint százmillió forint gyűlt össze.

Fenntarthatóság a számok és trendek tükrében

31

Irányítás és HR

A Vodafone irányítását az elmúlt üzleti év során a vezérigazgatóval együtt 9 tagú menedzsment végezte. Az Igazgatóság tagjai közül ketten függetlenek, vagyis nem tagjai az operatív menedzsmentnek: Dr. Beck György és Paul Wybrow. A vállalati társadalmi felelősségvállalásért (CR) Gothárdi Ibolya Humán Erőforrás Vezérigazgatóhelyettes felel. Az igazgatókat és a fontosabb részterület felelősöket is magában foglaló kibővített vezetői csoport soraiban 2 nő és 30 férfi dolgozik, a 32 felsővezető között 27 helyi és 5 külföldi munkatárs található. A vezetőség tevékenységének felügyelete, a számviteli és pénzügyi jelentéskészítési gyakorlat szabályszerűségének biztosítása, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésének felügyelete a vállalat Felügyelő Bizottságának feladata. A Bizottság elnöke évente legalább egy alkalommal köteles a Bizottság tevékenységéről és elvégzett feladatairól az Igazgatóság részére jelentést készíteni. A Vodafone Magatartási Szabályzata (Code of Conduct) egyértelműen rögzíti az összeférhetetlenség eseteit és kizárja ezek bekövetkeztét. A szabályzat és így az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások tudomásul vételét és betartását minden munkatárs aláírásával igazolja. A vezérigazgató munkáját a Vodafone Csoport regionális igazgatója, a vezérigazgatóhelyettesekét pedig a vezérigazgató értékeli. Az ún. ICR (In-Country Review) keretében negyedévente történik a regionális menedzsmenttel átfogó értékelés, ahol az üzleti stratégia, a teljesítmény, valamint a legfőbb kezdeményezések kerülnek elfogadásra, illetve szükség esetén felülvizsgálatra. A felsővezetők bérezése - a többi Vodafone munkatárséhoz hasonlóan - teljesítmény alapján történik. Bár a megelőző évihez hasonló, jelentős létszámbővítésre nem nyílt lehetőség, az év során a Vodafone a fluktuáció jelentős csökkentése révén, mégis meg tudta őrizni munkatársi gárdáját és a foglalkoztatási létszámot. A munkatársak 41%-a fiatalabb 29 évesnél, további 48%-uk pedig a 30-39 éves korosztályba tartozik. Különösen a fiatalok között magas a nők aránya, majdnem kétszeresen haladja meg a hasonló korú férfiak létszámát. A Vodafone Magyarország kiemelt figyelmet fordít a munkatársak folyamatos

32

szakmai ismeret és készség jellegű felkészítésére. A képlet egyszerű: felkészült és elkötelezett munkatársak nélkül nincs kiemelkedő szolgáltatás, enélkül pedig nincs helytállás az éles piaci versenyben. A folyamatos megújulás igénye azt is megköveteli, hogy az elavuló tudások helyébe - a rendszeres frissítések révén - új ismeretek kerüljenek. A vállalat az elmúlt üzleti évben 2174 képzési órát fordított a vezető munkatársak fejlesztésére, míg a beosztott szellemi dolgozók felkészítésére 14554 órányi képzés jutott. A tartósan távol maradó munkatársak között magas a gyermekgondozási támogatáson lévők száma, míg munkahelyi baleset vagy foglalkozásból eredő megbetegedés miatt senki nem kényszerült távolmaradásra. A betegségek megelőzésében fontos szerepet játszik, hogy a vállalat saját üzemorvosi és szemészeti rendelési szolgáltatást biztosít. A vállalat a béren kívüli juttatások széles körét biztosítja: ezek egy részét minden munkavállaló igénybe veheti (mobiltelefon, Cafeteria szolgáltatások, önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár), más részük meghatározott vezetői szint felett érvényes. A juttatásokból - időarányos számítással - természetesen a részmunkaidős kollégák is részesülnek. A Vodafone Group egyedi ötletgyűjtő platformot vezetett be. A Catalyst célja, hogy összegyűjtse és hasznosítsa a különböző egyedi kezdeményezéseket. Ezek összehangolt hasznosítása a vállalat folyamatos innovációjának egyik fontos elemét alkotja. A működésre vonatkozó különböző észrevételek és javaslatok összegyűjtésével az operációs vezető foglalkozik. Aki pedig a vállalat működésével kapcsolban esetleges szabálytalanságot tapasztal, ezt a “Speak Up” keretében a Vodafone Magatartási Szabályzatában (Code of Conduct) részletesen leírt módon teheti szóvá.

33

Irányító testület összetétele

Irányító testület %-os összetétel) Korosztály (év)

Nők

Férfiak

Összesen

30-39 40-49

3,13% 3,13%

37,50% 37,50%

40,62% 40,62%

50-59 Összesen

0% 6,25%

18,75% 93,75%

18,75% 100%

Irányító testület (fő) Korosztály (év)

Nők

30-39 40-49 50-59 Összesen

Férfiak 1 1 0 2

Összesen 12 12 6 30

13 13 6 32

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Helyi felsővezetők aránya (%) Összes felsővezető (fő) Helyi felsővezető (fő)

Helyi középvezetők aránya (%) Összes középvezető (fő)

81,25% 32 26

82,35% 34 28

84,37% 32 27

98,73% 157

98,58% 141

99,29% 141

155

139

140

Helyi középvezető (fő)

Fizetések

A férfiak és nok alapfizetésének egymáshoz viszonyított aránya beosztási kategória szerint

E F G H

Nő 68% 93% 80% 94%

Férfi 147% 108% 125% 106%

Szakmai hierarchia szerinti bontásban

34

Humán erőforrás adatok 2008/2009

2009/2010

2010/2011

Átlagos dolgozói létszám

1 212 fő

1 305 fő

1 293 fő

Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma

6 fő

3 fő

5 fő

4 fő 32 év 53 % férfi 47 % nő 14,43%

5 fő 32 év 51 % férfi 49 % nő 16,78%

6 fő 32 év 52 % férfi 48 % nő 14,69%

Megváltozott munkaképességű dolgozók száma Átlagéletkor Nemek megoszlása Fluktuáció

2008/2009 Nő Férfi Összes Részmunkaidős

5 1 50 Teljes munkaidős 4 702 50 Összesen 9 703

2009/2010 Nő Férfi Összes

2010/2011 Nő Férfi Összes

6

3

0

3

5

0

5

1 206

639

663

1 302

614 674

1 288

1 212

642

663

1 305

619 674

1 293

Életkor szerinti megoszlás

Átlagéletkor Korosztály (év) -20 20 -29 30 -39 40-49 50 -59 60 Összesen

2008/2009 32 év

2009/2010 32 év

2010/2011 32 év

0 436 666 85 20 5 1 212

1 494 690 96 22 2 1 305

1 530 623 116 21 2 1 293

35

Nemek szerinti megoszlás

Korosztály (év) -20 20 -29 30 -39 40-49 50 -59 60 Összesen

Nő 0,07% 25,29% 19,79% 2,32% 0,30% 0,00% 47,87%

Férfi 0,00% 15,69% 28,38% 6,65% 1,23% 0,15% 52,13%

Összesen 0,07% 40,98% 48,17% 8,97% 1,53% 0,15% 100,00%

Fluktuáció 2008/2009 14,43%

Kilépők Életkor (év) 20 -29 30 -39 40 -49 50 -59 60 Összesen

Nő 14 28 1 0 1 44

Férfi 13 24 2 1 0 40

Összes 27 52 3 1 1 84

2009/2010 16,78% Nő 25 48 6 3 1 83

Férfi 22 80 27 4 3 136

Összes 47 128 33 7 4 219

2010/2011 15,78% Nő 41 54 10 2 1 108

Férfi 33 47 14 1 1 96

Összes 74 101 24 3 2 204

Új belépők

2008/2009 Életkor (év) 20 -29 30 -39 40 -49 50 -59 60 Összesen

Nő 42 25 1 0 0 68

Férfi 24 23 2 1 0 50

Összes 66 48 3 1 0 118

2009/2010 Nő 158 36 8 0 0 202

Férfi 90 40 9 1 0 140

Összes 248 76 17 1 0 342

2010/2011 Nő 168 48 7 2 0 225

Férfi 60 48 9 1 0 118

Összes 228 96 16 3 0 343

36

Tartós távollét

2008/2009 2009/2010 2010/2011 Távolmaradás oka GYES/GYED Egyéb Összesen

108 30 138

110 15 125

136 23 159

Munkahelyi biztonság

2008/2009 Munkahelyi balesetek száma Foglalkozásból eredő megbetegedések miatt kieső napok száma Halállal végződő munkahelyi balesetek száma

2009/2010

2010/2011

1

2

0

0

0

0

0

0

0

Képzés

2010/2011 Vezetők létszám (fő) képzési óraszám Beosztott szellemi dolgozók létszám (fő) képzési óraszám

172 2 174 1 120 14 554

Környezetvédelem

37

A Vodafone működési rendszereinek alakítása és működtetése során kiemelt fontosságúnak tartja a környezet szempontjainak előtérbe helyezését. A vállalat meggyőződése, hogy a környezet védelmének kulcsa a mindennapokban rejlik. Csakis a kis lépéseken alapuló szemlélet alkalmas arra, hogy hosszú távú, lényegi változásokat lehessen elérni. Az üzleti döntések környezetre kifejtett hatásainak előzetes mérlegelése és utólagos mérése ehhez a szemléletváltáshoz járul hozzá. A lényegi változások a hétköznapi munka folyamatainak rendszeres ellenőrzésével és – ha szükséges – módosításával érhetők el. A Vodafone életében az új beruházások feltételeinek megítélése során fontos szerepet töltenek be a környezetvédelem szempontjai. A Vodafone a hálózat modernizációját célzó beruházásai során kiemelten fontosnak tartja az energia felhasználás csökkentését és a megújuló energiaforrások használata lehetőségének megteremtését. A tavaly indított fejlesztés eredményeként létrejövő új, környezetbarát hálózat 50%-kal alacsonyabb energiafogyasztással működik majd. Szintén a működés feltételeinek sorába tartozik a bázisállomások környezeti előírásoknak megfelelő létesítése és üzemeltetése. Ezeket a vállalat kizárólag villamos energiával és automata üzemmódban működteti. A helyszínek kiválasztása, engedélyeztetése, kivitelezése és üzemeltetése során a Vodafone a jogszabályok maradéktalan betartásán felül, ha szükséges, a környezet adottságainak megóvása érdekében speciális infrastruktúrát alakít ki. A Vodafone becslése alapján tornyainak átlagos alapterülete 150 m2, ezek összesen pedig mintegy 1 hektárnyi területet tesznek ki. Hasonlóan szigorú elvek és belső gyakorlatok szolgálják az elektromágneses mezőkre vonatkozó előírások betartását. Az ehhez kapcsolódó tevékenységekről szóló tájékoztatásra a Vodafone forrásokat különített el. A mindennapi működést átható felelős környezeti szemlélet mellett a nagyszabású, kifejezetten a környezetvédelem ügyét szolgáló programoknak is megvan a maguk létjogosultságuk. Ezek alkalmasak arra, hogy a téma fontosságára, a környezet ügyének mindenkit érintő vonatkozásaira széles körben felhívják a figyelmet. A Vodafone az elmúlt évben is bizonyította, hogy nyitott a szűkebb és tágabb környezet, az emberi és a természeti környezet védelmét szolgáló kezdeményezésekre.

38

Vodafone karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás Mit jelent a karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás? A Vodafone vállalta, hogy minden ötvenedik, a mobilszolgáltató weboldaláról elküldött képeslap után egy örökzöld fát ültet. A karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás a tudatos környezetvédelemre hívja fel a figyelmet. A facsemeték a Karácsony Parkban, a budapesti Millenárison gyűltek a kívánságok számának növekedésével, ezt a Vodafone honlapján naponta frissülő fotók segítségével bárki nyomon követhette. Tavasszal, április 21-én 777 fát ültettek el a főváros játszó- és közterületein, ahol a legnagyobb szükség volt természetes zöldterületekre. A fák gondozását a Főkert segítségével egész évben végezte a Vodafone.

A Vodafone a 2010/11-es időszakban a környezet megóvása érdekében számos területen tett fontos lépéseket:  egy év alatt kétszeresére növelte a begyűjtött mobilkészülékek darabszámát  több mint 15%-kal csökkentette a gépkocsihasználattal szükséges elfogyasztott üzemanyag mennyiségét  mérsékelte a tevékenységhez kapcsolódó széndioxid kibocsátást  teljes mértékben átadta újrahasznosításra az irodáiban keletkezett papír- és műanyaghulladékot  a kibocsátott ózonkárosító anyagok súlya 3 kg HCFC x 0,055, azaz 0,165 ODP volt  nem bocsátott ki NOx, SOx vagy más légszennyező anyagot.

39

40

Energiafogyasztás

2008/2009 2009/2010 2010/2011 Villamos energia fogyasztás 188 156 GJ Hálózat Irodaterületek Márkaboltok Hálózat Irodaterületek Márkaboltok

169 087 GJ 15 161 GJ 3 908 GJ Gázolajfogyasztás 536 GJ 536 GJ 0 GJ 0 GJ

204 843 GJ

213 868 GJ

185 039 GJ 15 763 GJ 4 041 GJ 376 GJ 376 GJ 0 GJ 0 GJ

197 627 GJ 12 519 GJ 3 722 GJ 1 025 GJ 0 GJ 0 GJ 0 GJ

Közlekedés

Vállalati gépjárművek száma Gépjárművek benzinfogyasztása Gépjárművek gázolaj fogyasztása Munkatársak által megtett repülőutak száma Munkatársak által összesen megtett repülőút

2008/2009

2009/2010

2010/2011

345 db

239 db

245 db

15 564 GJ

12 350 GJ

7 165 GJ

16 464 GJ

13 040 GJ

14 291 GJ

636 db

491 db

451 db

1 497 000 km 1 257 782 km 1 728 343 km 41

Szén-dioxid kibocsátás

2008/2009

2009/2010

2010/2011

Villamos energia fogyasztásból származó széndoxid (1kW/h=0,42 kg széndioxid) 21 951 527 kg 23 898 576 kg 23 877 776 kg Gázolajból származó széndioxid (1 liter=2,63kg széndioxid)

1 226 440 kg

967 908 kg

955 902 kg

Benzinfogyasztásból származó széndioxid ( 1 liter=2,30 kg széndioxid)

1 084 050 kg

779 192 kg

452 012 kg

Összesen

24 262 tonna 25 646 tonna 25 286 tonna

Hulladékkezeléssel kapcsolatos adatok Rádiótelefon Egyéb IT Rádiótelefon Távközlési készülék eszközök, akkumulátoro berendezése kiegészítők k k kg

kg

db

1 596 20 387 139 1 531 499 10 561

0

0

Előkezelésre került mennyiség 1 596 20 387 139 1 531 499 10 561 Hasznosításra került mennyiség (kg) 1 456 112 181

0

0

Begyűjtött, elszállított mennyiség

Újrafeldolgozásra került mennyiség (kg) Hasznosítási arány Újrafeldolgozási arány

db

kg

db

kg

db

0

1 456

112

181

0

91% 91%

81% 81%

36% 36%

0% 0%

Égetéssel ártalmatlanításra került mennyiség (kg)

0

0

0

0

Lerakással ártalmatlanításra került mennyiség (kg)

140

27

318

0

Keletkezett hulladék Papír Műanyag

Irodáinkban 2 500 kg 2 364 kg

Újrahasznosított mennyiség 2 500 kg 2 364 kg

42

Eredmények és felelős üzleti működés A Vodafone a 2010/11-es üzleti évben is teljesítette kötelezettségeit. Felelős vállalatként tevékenységével hozzájárult az ország teljesítményéhez, eleget tett adó- és járulékfizetési kötelezettségeinek, hozzásegítette partnereit sikereik megvalósításához, részt vállalt az érintetti csoportokkal közös munkában. A Vodafone meggyőződése, hogy eredményeihez a partnerek sikerein keresztül vezet az út. A munkavállalók érdekeit és az állam iránti kötelezettségek teljesítését jól jelzi, hogy a vállalat egy év alatt 12%-kal növelte a bér- és személyi jellegű kifizetések és járulékok összegét. Ebben az időszakban a vállalat az ügyfélszám és árbevétel alapján egyaránt növelni tudta piaci részesedését és tovább bővítette ügyfelei számát. A 2010 májusa óta tartó folyamatos növekedésnek köszönhetően az aktív adatelőfizetések tekintetében – 49,2%-os ügyfélszám növekedéssel – a Vodafone lett az év nyertese.

Üzleti eredmények 2008/2009

2009/2010

2010/2011

Értékesítés szerinti nettó árbevétel (millió HUF)

143 977

128 525

126 238

Ügyfelek száma (millió fő)

2,5

2,6

2,7

20,83%

22,03%

22,52%

22,27%

22,22%

23,30%

22

22

23

209

206

210

Piaci részesedés (ügyfélszám tekintetében) Piaci részesedés (árbevétel tekintetében) Saját márkaboltok száma (db) Viszonteladói üzletek száma (db)

43

A gazdasági értéktöbblet felosztása

Érdekcsoport Tulajdonosok

Kifizetés jellege

Osztalék Munkavállalók Bérkifizetések, személyi jellegű kifizetések, járulékok Állam Közvetlen és közvetett adók Vállalat Eredménytartalék amortizáció Civil szféra Támogatások

2008/2009 üzleti évben

2009/2010 üzleti évben

2010/2011 üzleti évben

589

7 364

0

12 858

12 024

13 454

26

283

0

- 61 308 33 377 129

- 61 308 31 645 45

- 60 220 30 557 68

Teljes tőkésítés (millió HUF)

Források összesen Saját tőke Idegen tőke Működési költség Visszatartott nyereség

2008/2009 199 096 150 707 14 608

2009/2010 198 745 150 707 26 174

2010/2011 190 043 146 505 20 000 125 064 0

A Vodafone a lehető legnagyobb mértékben épít azokra a helyi beszállítókra, akik képesek a vállalat által elvárt minőségben teljesíteni. A vállalat fokozta a helyi beszállítók arányát, és 50% fölé tornázta a helyi beszállítók szállításai értékének arányát. A vállalat a Páratlan Ügyfélélmény világán keresztül célozta meg azt, hogy a legkedveltebb telekommunikációs szolgáltatóvá váljon. Ennek keretében a Vodafone olyan egyedi élményt kínál, mely túlmutat az ügyfelek elvárásain és a telekommunikációs piac többi szereplőjének színvonalán. Mindennek alapját a vállalat munkatársainak elkötelezettsége biztosítja. A program a Vodafone iránti lojalitás és elkötelezettség növelését szolgálja, sikerét pedig számos elismerés, valamint a kezdetektől érkező, a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok és észrevételek bizonyítják. A felelős marketing elvének megfelelően a Vodafone nyílt és egyértelmű kommunikációt folytat az ügyfelekkel, támogatja őket abban, hogy megalapozott

44

döntéseket hozhassanak. A fogyasztók tisztességes tájékozódáshoz való jogát és a személyes adatainak védelmét törvényi előírások is védik, de a vállalat a törvényi kötelezettségen túl is biztosítja, hogy az ügyfelek kiigazodhassanak a szolgáltatások között és biztonsággal használhassák azokat. A vállalat változatlanul a felelős viselkedés részeként tekint a jogszerű működésre. A Vodafone elfogadta, hogy az év során 2 fogyasztói marketing kampány kapcsán - a jogszabályoknak való megfelelés hiánya miatt - a hatóságok 65 millió forint bírságot róttak ki. 2008. elejére zárult le az a folyamat, melynek köszönhetően a Vodafone csoporton belül minden leányvállalat bevonásával kidolgozásra és elfogadásra kerültek az új felelős marketing irányelvek. A vállalat felelős marketing irányelvei kiterjednek többek között a digitális marketing, az önszabályzó testületekkel történő együttműködés, a biztonságos és felelős mobilhasználat, valamint az előfizetői adatok védelmének témakörére. A felelős marketingre vonatkozó irányelvek a Vodafone honlapján érhetőek el. A fogyasztói érdekek szem előtt tartása és a felelős marketing elveinek követése érdekében a vállalat folyamatosan tájékoztatja az érintett osztályokat az esetleges jogszabályi változásokról, a hatósági és bírósági joggyakorlatról, továbbá a konkrét ügyekről és az abból következő kötelezettségekről és tanulságokról. Esetenként ismétlődően, illetve kérésre a marketing kommunikációval foglalkozó munkatársak írásos tájékoztatót kapnak kézhez, előadásokon vesznek részt és szükség szerint bekapcsolódhatnak a hatósági egyeztetésekbe. Előkészítésre került továbbá egy kapcsolódó belső folyamatleírás is, amelynek felülvizsgálata és aktualizálása még folyamatban van. A jogszerűség mellett az etikus működés kritériumainak is kiemelt szerepet szentel a vállalat, hiszen ez teremti meg azt a bizalmat, amelyre a hosszútávú partneri kapcsolat épülhet. A vállalat felelős viselkedésének egyik fontos belső fokmérője az etikus beszerzés elveinek és gyakorlatának követése, amit a vállalat minden egyes beszállítója felé érvényesít. A Vodafone etikus beszerzésre vonatkozó gyakorlatának fontos dokumentumai itt tekinthetők meg: Itt található a Vodafone beszerzési Etikai Kódexe és az Etikai Kódex kitöltését szolgáló útmutató.

45

Etikus beszerzés

Helyi beszállítók aránya összes beszállító beszerzési érték helyi beszállító beszerzési érték Helyi beszállítók aránya (beszerzési érték alapján)

2008/2009

2009/2010

2010/2011

60% 1100

60% 900

62% 803

660

540

29,3 milliárd HUF 497 15 milliárd HUF

50%

50%

51%

A Vodafone többek között az alábbi kezdeményezéseket tette a felelős és etikus működés részeként: -

-

-

Felmérte, és ellenőrizte a korrupciós kockázatokat, minden munkavállalóra kiterjedő képzést indított a korrupcióellenes üzletpolitika és eljárások ismertetésére. A fogyasztók felelős tájékoztatását szolgálja a díjak és tarifák interneten történő, áttekinthető közzététele és az ügyfelek tájékoztatása a felelős, költséghatékony és környezetbarát megoldásokról. Minden előfizetője számára lehetővé tette a gyors, egyszerű, biztonságos és környezetbarát e-számla igénylését. Az e-számla itt tekinthető meg. A vállalat külön figyelmet szentel az idős és a megváltozott képességű emberek kiszolgálására és igényeinek kielégítésére. A vállalat elfogadta és alkalmazza a felelős marketing iránymutatásait. A biztonságos internet és az ehhez kapcsolódó felelős marketing tevékenység érdekében a Vodafone aktív részt vállalt a különböző hazai és nemzetközi felvilágosító programokban. Erről bővebb információt például itt talál.

46

Díjak és elismerések A Vodafone Magyarország sikeres és felelős működését 2010/2011-ben is számos elismerés jelezte. A vállalat az eddigi munka megerősítését látja abban, hogy független szakmai és civil szervezetek részéről érkezett a pozitív elismerés ilyen formája. A 2010/2011-es üzleti év során a Vodafone az alábbi díjakat, kitüntetéseket és elismeréseket nyerte el: 

Best of Call Centers Díj (Gfk Csoport, a telefonos ügyfélkiszolgálásért)



Kultúra a CSR-ben Díj (Summa artium, a Sziget Fesztivál kultúra központú és

innovatív támogatásáért) 

Leadership Award (IT Business, a SmartOffice megoldásért)



Leggyorsabb Magyarországi Mobil Adathálózat Tanúsítvány (P3 Communications)

A Vodafone létrehozta és első alkalommal odaítélte a Vodafone Társadalmi Felelősség Díjat, amivel minden évben a társadalmi felelősségvállalásban élen járó vállalatokat vagy alapítványokat jutalmazza. A díjat elsőként a Robert Burns Alapítvány vehette át a beteg, rászoruló gyermekek számára végzett adománygyűjtés, a kulturális csereprogramok szervezése, valamint a vállalati felelősségvállalás fontosságának hangsúlyozása elismeréseként.

47

Szervezeti tagságok •

Brit Kereskedelmi Kamara

•

GSM Association

•

GSM Europe

•

Hírközlési Érdekegyeztető Tanács

•

Informatikai Vállalkozások Szövetségének

•

Magyar Üzleti Vezetők Fóruma

•

Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége

•

Munkaadók Országos Szövetsége

•

Német - Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

•

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

48

A Vodafone Magyarország szervezeti működéséről bővebben A szervezet neve: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Elsődleges márkák, termékek, és/vagy szolgáltatások: Közcélú rádiótelefon szolgáltatás és ahhoz kapcsolódó hálózat tervezése, fejlesztése, építése és működtetése, híradás- és számítástechnikai termékek nagy- és kiskereskedelme, karbantartása és javítása, távközlési és műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés. A szervezet központja: 1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6. A tulajdonjog természete: Vodafone Europe B.V. 100% A tulajdon jogi formája: Zárt körűen működő részvénytársaság Működési terület: Magyarország A kiszolgált piacok: Magyarország

49

A jelentés legfontosabb jellemzői 

A jelentés a 2010/2011-es üzleti évben megvalósított kezdeményezésekről számol be. A működést leíró szöveges és számszerű adatok minden esetben a 2010/2011-es üzleti évre vonatkoznak, hacsak másképp nem jelezzük.



A jelentés a Global Reporting Initiative (GRI) által kidolgozott jelentéstételi rendszer alapján került összeállításra, megfelelési szintje „GRI B". A jelentés a kötelező és választható GRI indikátorok mellett több távközlés-specifikus indikátort is tartalmaz.



A jelentésben bemutatott adatok a Vodafone belső nyilvántartó rendszereiből származnak.



A jelentés kizárólag a Vodafone Magyarország kezdeményezéseiről szól, bár ezek egy része csoportszintű kezdeményezésekhez kapcsolódik. A jelentés nem tartalmazza az önálló vállalatként működő Vodafone Szolgáltató Központ és a Miskolci Regionális Ügyfélszolgálati Központ adatait, valamint a viszonteladók mutatóit.



A jelentés ezen a linken érhető el. A jelentés részét képezik olyan információk is, amelyek a vállalati felelősségvállaláshoz, illetve a vállalati működéshez kapcsolódó hosszú távú programokat ismertetik, és korábbi jelentésben is szerepeltek.



A környezeti terhelés csökkentése érdekében a jelentés a korábbi évekhez hasonlóan online formában készült, a Vodafone Magyarország honlapjáról PDF formátumban letölthető.

A jelentéssel, illetve annak tartalmával kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit a következő elérhetőségen várjuk: Vállalati Felelősség Csoport Vodafone Magyarország 1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6. +36 1 288 3288 [email protected] A kiadvány elkészítésében a PeppeR PR Ügynökség nyújtott szakmai segítséget.

50

GRI Index Indikátor

1 1.1. 1.2.

2 2.1. 2.2.

Megnevezés, rövidített leírás

Stratégia és analízis Nyilatkozat arról, hogy a fenntarthatóság miért fontos a szervezet és a stratégiája számára A kulcsfontosságú hatások, kockázatok és lehetoségek bemutatása

Szervezeti profil A szervezet neve

Utalás a jelentésben

4 - 5. oldal 4 - 5. oldal

54. oldal 54. oldal

2.3.

Elsodleges márkák, termékek és/vagy szolgáltatások A szervezet muködési szerkezete, ideértve a fobb részlegeket, muködo cégeket, leányvállalatokat és vegyesvállalatokat

2.4.

A szervezet központjának helyszíne

54. oldal

2.5. 2.6. 2.7. 2.8.

Azok az országok, amelyekben a vállalat muködik A tulajdon természete és jogi formája A kiszolgált piacok

55. oldal 55. oldal 55. oldal 40. oldal, 50. oldal

2.9.

A szervezet méretében, szerkezetében vagy tulajdonviszonyaiban a jelentéstételi idoszak alatt történt jelentos változások

2.10.

A jelentéstételi idoszak alatt kapott kitüntetések és 53. oldal díjak

3

A jelentés paraméterei

3.1. 3.2. 3.3.

A jelentéstételi idoszak meghatározása A legutóbbi jelentés dátuma A jelentéstételi ciklus meghatározása

A jelentéstevo szervezet mérete: alkalmazottak száma; nettó árbevétel; teljes tokésítés tartozásokra és részesedésekre lebontva; gyártott termékek mennyisége, vagy szolgáltatások mértéke

38., 55. oldal

55. oldal

55. oldal 2010.december éves

51

3.4.

Elérhetoség azok számára, akiknek kérdése van a 56. oldal jelentéssel, vagy a jelentés tartalmával kapcsolatban

3.5.

Azon folyamat bemutatása, amely során a jelentés 55. oldal tartalmának meghatározása történt

3.6. 3.7.

A jelentés határa A kiterjedési körrel és a határokkal kapcsolatos bárminemu korlátozás bemutatása Azon szempontok ismertetése, amelyek alapján a szervezet jelentésében azon vegyesvállalatok, leányvállalatok, bérbe adott létesítmények, kiszervezett tevékenységek és egyéb egységek teljesítményét lefedi, amelyek jelentosen befolyásolhatják a jelentés idobeni és/vagy más szervezetekkel történo összehasonlíthatóságát

3.8.

3.9. 3.10.

55. oldal 55. oldal nincs ilyen

Az adatmérési technikák és számítások alapjainak 55. oldal bemutatása A korábbi jelentésekben már szerepelt információk 55. oldal újraközlésének indoklása és hatásának magyarázata

3.11.

Az elozo jelentéstételi idoszakhoz képest a jelentés nincs ilyen kiterjedési körében, határaiban, vagy mérési módszerekben bekövetkezett jelentos változások

3.12. 3.13.

GRI Tartalmi index

4

Irányítás, kötelezettségvállalás és kötelezettségek

4.1.

A szervezet irányítási struktúrájának bemutatása

37. oldal

4.2.

A legfelsobb szintu irányító testület elnöke ügyvezetoi szerepkörrel is rendelkezik-e

37. oldal

4.3.

A legfelsobb szintu irányítótestületben résztvevo független tagok száma Mechanizmusok arra, hogy a részvényesek és az alkalmazottak javaslatokat tegyenek a legfelsobb szintu irányító testület számára

37. oldal

4.4.

Külso tanúsítással kapcsolatos gyakorlat

56. oldal A jelentés nem kerül külső tanúsíttatásra

39. oldal

52

4.5.

Kapcsolat a legfelsobb szintu irányító testület, a felsovezetok és ügyvezeto igazgatók díjazása és a szervezet teljesítménye között Összeférhetetlenségek elkerülése a legfelsobb irányítás szintjén A szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos stratégiáját meghatározó személyeknek milyen képesítéssel és tapasztalattal kell rendelkezniük

38. oldal

4.8.

Belső nyilatkozatok a szervezet küldetéséről, értékeiről, viselkedési normáiról és egyéb alapelveiről

37 -39. oldal

4.9.

A szervezet legfelsobb szintu irányító testülete hogyan felügyeli a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítmény azonosítását és menedzselését

37 - 38. oldal

4.10.

38. oldal A szervezet legfelsobb szintu vezetése hogyan értékeli saját teljesítményét különös tekintettel a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményre

4.11.

Az elovigyázatosság elve hogyan érvényesül a szervezeten belül

37 - 39. oldal

4.12.

Charták, alapelvek vagy egyéb kezdeményezések, amelyeknek a szervezet tagja vagy támogatója

nincs ilyen

4.13.

Tagság egyesületekben (pl. szakmai/ágazati egyesületek) és/vagy nemzeti/nemzetközi érdekvédelmi szervezetekben

53 - 54. oldal

4.14.

Azon érintettek listája, amelyekkel a szervezet bármilyen formájú párbeszédet folytat

8 - 9. ,11 -13. oldal

4.15.

Az érintettek kiválasztásának módja és alapelvei

8 - 9. ,11 -13. oldal

4.16.

Az érintettek bevonására alkalmazott módszerek 8 - 9. ,11 -13. oldal bemutatása Kulcsfontosságú témák és kérdések, amelyek az 8 - 9. ,11 -13. oldal érintett felekkel folytatott párbeszéd során merültek fel

4.6. 4.7.

4.17.

37 - 38. oldal Releváns törvényi előírásoknak megfelelően

53

5

Vezetési szemlélet

EC EC1

Gazdasági teljesítményindikátorok A keletkezett és felosztott közvetlen gazdasági 49 -50. oldal érték, beleértve a bevételeket, muködési költségeket, munkavállalói jövedelmet, adományokat és egyéb közösségi befektetéseket, a visszatartott nyereséget, a befektetoknek és az államnak tett kifizetéseket

EC2

Az éghajlatváltozásból eredő, a szervezet nem releváns tevékenységeit érintő pénzügyi következmények, egyéb kockázatok és lehetőségek A szervezet által meghatározott juttatási csomagból 48 - 50. oldal eredő kötelezettségek fedezete Az államtól kapott jelentősebb pénzügyi támogatás 48 - 50. oldal

EC3 EC4 EC6 EC7

EC8

LA LA1 LA2 LA4 LA5

LA7

2., 37 - 39. oldal

Helyi beszállítók aránya 52. oldal A felső vezetésben alkalmazott helybeliek aránya és 37 - 40. oldal az alkalmazásukra vonatkozó eljárások a szervezet jelentosebb telephelyein. Közhasznú infrastrukturális befektetések és nem releváns szolgáltatások fejlesztése és hatása.

Munkaügyi gyakorlat és tisztességes munkakörülmények A munkaero teljes létszáma a foglalkoztatás típusa, 40. oldal a munkaszerzodés és régiók szerint 41. oldal A teljes munkaero fluktuációja Kollektív szerzodés hatálya alá tartozó munkatársak 40. oldal aránya Releváns törvényi A szervezeti muködésben bekövetkezo jelentos előírásoknak változások bejelentésére vonatkozó minimális megfelelően értesítési ido, illetve, hogy ez a kollektív szerzodésben meg van-e határozva. Sérülések, foglalkozásból eredo betegségek, kiesett 42. oldal napok és hiányzások aránya, illetve a halállal végzodo munkahelyi balesetek száma régiónként

54

LA8

Oktatás, képzés, tanácsadás, megelozés a súlyos betegségekkel kapcsolatban Az egy fore eso éves átlag képzési óraszám alkalmazotti kategóriánkénti bontásban. Az irányító testületek összetétele és az alkalmazottak csoportosítása nem, életkor, kisebbségi csoporthoz való tartozás, s a sokféleséget jelzo egyéb tényezok szerint

39. oldal

LA14

A férfiak és nok alapfizetésének egymáshoz viszonyított aránya beosztási kategória szerint.

40. oldal

HR HR1

Emberi jogok

LA10 LA13

43. oldal 39 - 41. oldal

Jelentos befektetési megállapodások emberi jogi szempontok alapján Azon jelentos beszállítók és alvállalkozók százalékos aránya, akiket emberi jogi szempontból, illetve ilyen irányú tevékenységeiket tekintve átvizsgáltak A hátrányos megkülönböztetést alkalmazó esetek száma, a kiküszöbölésüket célzó intézkedések Az egyesülésre és kollektív szerzodéshez való jog sérülése és védelmére tett intézkedések Gyermekmunka alkalmazásának kockázata

nincs ilyen

HR7

Kényszermunka és kötelezo munkavégzés elofordulásának kockázata

nincs ilyen

PR PR5

Termékfelelosség A vevoi elégedettség elérését célzó gyakorlatok és 50 - 51. oldal eredményeik A marketingkommunikációra - beleértve a hirdetést, 50 - 51. oldal promóciót és szponzorálást is - vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak és önkéntesen vállalt normák való megfelelés érdekében indított programok Büntetések pénzben kifejezett összege 51. oldal

HR2

HR4 HR5 HR6

PR6

PR9

52. oldal

nincs ilyen nincs ilyen nincs ilyen

55

SO SO1 SO2

SO3

SO4 SO5 SO8

EN EN1 EN2 EN3 EN4 EN7

Társadalom A tevékenység által a helyi közösségre gyakorolt 43 - 44. oldal hatásokat értékelo és kezelo programok A korrupció kockázatával kapcsolatosan megvizsgált 39., 52. oldal üzleti egységek száma és százalékos aránya A szervezet korrupcióellenes üzletpolitikájának és eljárásainak témakörében képzést végzett alkalmazottak százalékos aránya. Korrupciós eseményekkel kapcsolatos válaszlépések Közpolitikai álláspont, részvétel a közpolitika kialakításában és lobbi tevékenységekben A törvények és jogszabályok be nem tartásából adódó jelentosebb bírságok pénzügyi értéke és a nem pénzügyi szankciók száma

Környezeti teljesítmény indikátorok A felhasznált anyagok mennyisége súlyban és térfogatban kifejezve A felhasznált anyagokon belül a visszaforgatott anyagok százalékos aránya Közvetlen energiafelhasználás elsodleges energiaforrások szerinti bontásban Közvetett energiafelhasználás elsodleges energiaforrások szerinti bontásban A közvetett energia-felhasználás csökkentésére irányuló kezdeményezések és az ezekkel elért energiafogyasztás-csökkenés

52. oldal

nincs ilyen nincs ilyen nincs ilyen

nem releváns nem releváns 46. oldal 46. oldal 46. oldal

EN8

Összes vízkivétel források szerinti bontásban

nem releváns

EN11

Biodiverzitásban gazdag élőhelyeken folytatott tevékenység nagysága és elhelyezkedése

43 -44. oldal

EN12

Biodiverzitásban gazdag élőhelyeken folytatott tevékenység környezeti hatása A közvetlen és közvetett módon kibocsátott üvegházhatású gázok súlya Egyéb közvetett módon kibocsátott üvegházhatású gázok súlya A kibocsátott ózonkárosító anyagok súlya

nem mérhető

EN16 EN17 EN19

47. oldal 45., 47. oldal 45., 47. oldal

56

EN20 EN21 EN22 EN23 EN26 EN27 EN28

NOx, SOx, és más jelentos légszennyezo anyagok kibocsátása típus és súly szerinti bontásban Az összes vízkibocsátás minoség és befogadók szerinti bontásban Összes hulladék mennyisége súlyban és típusok szerint A jelentos kiömlések száma és összes térfogata A termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak mérséklését célzó kezdeményezések A visszanyert eladott termékek és a visszanyert csomagolás százalékos aránya kategóriánként Jelentosebb büntetések összege

45., 47. oldal nem releváns 48. oldal nem releváns 44 - 45. oldal 48. oldal nincs ilyen

Távközlés-specifikus indikátorok IO Belso muködés IO3 Gyakorlatok, amelyek biztosítják azoknak a a megelőző évvel dolgozóknak az egészségét és biztonságát, akik az megegyezően adótornyok, bázisállomások, kábelek és egyéb kültéri létesítmények telepítését, muködését és karbantartását végzik IO4

Megfelelés az ICNIRP (Nem Ionizáló Sugárzás Elleni a megelőző évvel Védelmet Szabályzó Nemzetközi Bizottság) megegyezően mobilkészülékek rádiófrekvenciás hullámainak erosségére vonatkozó irányelveinek

IO5

Megfelelés az ICNIRP (Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelmet Szabályzó Nemzetközi Bizottság) bázisállomások rádiófrekvenciás hullámainak erosségére vonatkozó irányelveinek A mobilkészülékek SAR (specific absorption rate specifikus elnyelési arány) értékére vonatkozó irányelvek és gyakorlatok Az adótornyok elhelyezésére vonatkozó irányelvek és gyakorlatok, beleértve az érintettekkel való konzultációt, az állomások közös használatát és a vizuális hatások csökkentését

IO6

IO7

a megelőző évvel megegyezően

a megelőző évvel megegyezően a megelőző évvel megegyezően

57

PA PA2

Hozzáférés biztosítása A telekommunikációs eszközökhöz való hozzáférés a megelőző évvel akadályainak leküzdését célzó irányelvek és megegyezően gyakorlatok

PA3

A telekommunikációs eszközök folyamatos rendelkezésre állását biztosító irányelvek és gyakorlatok

a megelőző évvel megegyezően

PA4

A telekommunikációs termékek és szolgáltatások elérhetoségének szintje azokon a területeken (régiókban, országokban), ahol a vállalat muködik

link a lefedettségi térképhez

PA6

A telekommunikációs termékek és szolgáltatások 18 - 19. oldal rendelkezésre állásának biztosítása vészhelyzet és katasztrófa esetén A telekommunikációs eszközök elérésével és a megelőző évvel használatával összefüggésben felmerülo emberi jogi megegyezően kérdések kezelése

PA7

PA8

44. oldal Az elektromágneses mezokkel (electromagnetic fields, EMF) kapcsolatos nyilvános kommunikációra vonatkozó irányelvek és gyakorlatok

PA10

A díjak és a tarifák átláthatóságára vonatkozó kezdeményezések Az ügyfelek tájékoztatása azokról a termékjellemzokrol és alkalmazásokról, amelyek felelos, költséghatékony és környezetbarát megoldást nyújtanak

PA11

51 - 52. oldal 51 - 52. oldal

58