Miért hagyod, hogy 56 legyen?

„Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk.”

A nemzeti ellenállás lapja 2006. július 11.

Dsida Jenõ

Ne csak beszélj, cselekedj is! III. évfolyam 14. szám

167 Ft

Miért hagyod, hogy ’56 legyen?

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA III. fejezet A köztársasági elnök 29. § (1) Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett.

FR NT

2

Éljük át újra? Hihetetlen nyomor képe ijeszti az országot, a kivételezetteken kívül mindenki aggódva néz a jövõ felé. Nem dúlta természeti csapás hazánkat, bankárok sem hullottak a toronyházak ablakaiból világgazdasági válság elõl menekülve. Háború sem gyötört minket, leszámítva az erkölcsi gyalázatot, ami egy megszálló háborúhoz nyújtott segítség miatt éri Magyarországot. Mi indokolja hát, a tervbe vett pénzsajtoló intézkedések meghozatalát? Milyen jogon teszik tönkre az országot, vetõdhet fel a kérdés, s itt a jogon van a hangsúly. Hazánkban nem gazdasági, hanem alkotmányossági válság van. Ilyen esetekben a köztársasági elnök feladata, hogy õrködjön az ország, az államszervezet demokratikus Gyurcsány: A magyarok többet akarnak kivenni a közösbõl, mint amennyit betettek A miniszterelnök a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének szentendrei küldöttgyûlésén szólalt fel. Mint mondta: a magyarokban nincs megfelelõ adótudatosság, mindenki többet vár el, mint amennyit a közösbe belead... (2006-06-27 13:24:30 vg.hu) Gyurcsány Ferenc jelenleg is fennálló közvetlen vagy közvetett tulajdonú cégei: 1. Altus Rt. 2. ROTAB Kereskedelmi Kft. 3. ALDO Ingatlanfejlesztõ és Hasznosító Tanácsadó Kft. 4. Magyaróvári Timföld és Mûkorund Kft., illetve jogutóda a MOTIM Rt. 5. Gép- és Felvonószerelõ Vállalat, majd Gép- és Technológiaszerelõ Rt., végül ARK Vagyonkezelõ Rt. 6. Béta-Roll Hengergumizó Rt. 7. Tisza Mûtalp- és Gumigyártó Kft. 8. Acélkar Kft. 9. Dunántúl Termékenység Egyesülés 10. EMO-WIND Kft. 11. M-Automatika Kft. 12. MOTIM Mûkorund Kft. 13. MOTIM-Kádkõ Kft. 14. MOGÉPSZER Kft. 15. MESZ Kft. 16. MAVIKA Kft. A múltbeli közvetett vagy közvetlen tulajdon: 1. ACCES V. Vagyonkezelõ Kft. 2. DÉTELL Szolgáltató Kft. 3. GPS Vagyonkezelõ és Gazdasági Tanácsadó Kft.

mûködése felett. Ám mit várhatunk Sólyom Lászlótól? Emlékeztetõül néhány döntés amiben közremûködött: – megakadályozták a kommunista bûnösök felelõsségre vonását, megerõsítést kapott az alapvetõ tétel, a magyarirtás nem büntetendõ cselekmény – a liberális abortusztörvény nagymértékben hozzájárul a magyarság fogyásához – megakadályozták az egyes állami és pártfunkciót betöltött, illetõleg betöltõ vezetõk vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét – elszabotálták a kárpótlást A fenti pár gyöngyszembõl is kitûnik, hogy olyan ember felügyel a demokráciára Magyarországon aki a rendszer mûködésében érdekelt. A Magyar Nemzeti Front egyedüli pártként tüntetett Sólyom beiktatása ellen, ma már biztos tömegek állnának mellette. 4. Balassagyarmati Fémipari Kft. 5. Fönícia Kereskedelmi Kft. 6. Fittelina Ingatlanbefektetési és hasznosító Kft. 7. FORTUS Rt. 8. ROE Vagyonkezelõ és Szolgáltató Kft. 9. SZÍV-ÕR Egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 10. Perfekt Rt. 11. Bakonyi Bauxitbánya Kft. 12. BAUXIT Bányavagyonkezelõ Kft. 13. Nomentana Kft. 14. Agóra Marketing Tanácsadó Kft. 15. Altus Consulting Gazdasági Tanácsadó Kft. 16. Altus Luxemburg S.A.H. 17. PARTAGAS MANAGEMENT Kft. 18. PERTIA Könyvvizsgáló Rt. 19. PERFEKT-Akadémia Oktatási és Szolgáltató Kht. 20. ÁRKÁDIA-HOTELS Üdültetési Kft. 21. Enviroinvest Kft. 22. Hír-Rádió Kft. 23. M.A.B . Ingatlanhasznosító Kft. 24. TMI Kft. 25. LBS ECONET Rt. 26. Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. 27. Perfekt Karrier Kft. 28. Bajalog Kft. 29. Elsõ Magyar Timföldipari Kft. 30. GER-COM Kft. 31. MOTIM-KERLANE Kft. 32. MOTIM Alumíniumszulfát Kft. 33. Balassagyarmati Fémipari Rt. vezetõ tisztség betöltése a múltban (felügyelõ bizottsági tagság): 1. NSZ 1999 Lapkiadó Rt. 2. Hidrotechnika Rt. 3. Sárvári Mezõgazdasági Rt. 4. Vasiterv Tervezõ Rt. 5. MOGÜRT Rt.

2006. július 11. Ma egyre több indulat feszül az emberekben, hiszen látják, hogy a politikai „elit” összeborulva maszatolja el a felelõsséget, és tünteti el a pénzt. Azonban a beígért nyomorítások, a növekvõ munkanélküliség nosztalgikus érzéseket keltenek az emberekben. A Gyurcsány kezében növekvõ hatalom, a mindent igazgató félelem, a szegénység az ötvenes évekre emlékeztet. Akit az egyívású média nem tud ellehetetleníteni, vagy elhallgatni, azt az állam valamelyik terror szervezete veszi kezelésbe. APEH, rendõrség NBH – egyik szervezetrõl sem mondható el, hogy valóban „független” lenne. A bíróságokról és a meghozott ítéletekrõl pedig igen szõrmentén fogalmazva szabad csak írni, ha valaki nem akar többmilliós tételeket kifizetni, azért mert hitt a szólás és sajtószabadságban. Éljük hát át újra az ötvenes éveket, a nyomort és a félelmet? Ennyire tehetetlen a magyar, hogy hagyja még a bõrt is lenyúzni magáról? Nem nem hiszem, bízom abban, hogy egyre több emberben kezd buzogni az akarat és elõbb-utóbb cselekedni is fog. Hiszen tenni kell azért, hogy biztonságba és jólétben élhessünk, és le kell törni a szándékot mely ettõl meg akar fosztani minket. Addig kell cselekednünk, míg szépszerével lehet, keressük egymást, építsünk szövetségeket. Mert ha elszabadulnak az indulatok, akkor nosztalgiából ’56 szele is feltámadhat közöttünk. Az pedig vért és szenvedést hozhat közénk, megnyomorítóinknak pedig a legrosszabbat. Bár ki tudja, a magyar nép tán elkerülheti az ’ 56-ban elszenvedett veszteségeket. A Vörös Hadsereg már a múlté... Szabó Tamás

A Magyar Nemzeti Front és könyvtárának címe: 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. III. e. / 336. Magyarok Háza Telefon: (06-1-267-45-10) 300-as mellék A könyvtár nyitva kedden és csütörtökön 15 és 19 óra között. honlapcím: www.nemzetifront.hu Jelentkezzen az MNF elektronikus hírlevelére a [email protected] címen.

Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket!

III. évf. 14. szám

FR NT

Hová lett a pénz? A miniszterelnök bejelentette: az államháztartás súlyos helyzete miatt jövedelem-elvonásra készül a kormány. Jövedelmet vonnak el az áfaemelésen keresztül, az energiaáremelésen keresztül, az szja-emelésen keresztül a lakosságtól mint fogyasztóktól, a gazdasági társaságokat érintõ adó- és járulékemelésekkel a lakosságtól mint vállalkozóktól. Hogy öszszességében ez mekkora jövedelemelvonást jelent, hatásvizsgálat híján nem tudjuk. Becsléseket azért lehet tenni: 2006 második félévében kb. 300-350 milliárd forint pluszbevételt jelenthet az államnak. A mindenkit érdeklõ igazi kérdés persze nem az, hogy meg kell-e hozni a megszorító intézkedéseket, hanem az, hogyan került az ország, az állam olyan helyzetbe, hogy a kiáramló jövedelmeket az eddigi arányoknál nagyobb mértékben kell központilag elvonni. Magyarázat vagy inkább ideológia természetesen van: az állam túlköltekezett, túl nagyvonalú volt, a polgárok (mint fogyasztók és mint vállalkozók) így túlzott jövedelemhez jutottak. De valóban igaz-e, hogy az állam túl nagyvonalú volt, s a polgárok túl jól jártak? S igaz-e, hogy az államháztartási hiány tarthatatlan mértéke (9-10 százalékos GDP-arányosan) ennek következménye? Tényleg, hova lett az államadósság 5000 milliárdos növekedése és az 1000 milliárdos privatizációs bevétel? Gyurcsány Ferenc vitákban, interjúkban szónoki fogásként maga is többször feltette a kérdést: hol a pénz? S minden alkalommal frappánsan és következetesen válaszolt: ott van a közszféra béremelésében, a családi támogatások növelésében, a nyugdíjak növelésében és végül a „példátlan méretû” autópálya-építésben. Az állampolgárnak ezek után könnyû dolga van: végig kell néznie, hogy valóban annyival több pénzt költött el a MedgyessyGyurcsány-kormány az alábbi területekre, hogy ezek összege kiadja az államháztartási hiány növekedését? Ha így van, a miniszterelnök magyarázata korrekt, a megszorítások

szükségszerûek, a közös kötelezettségvállalás igénye megfontolandó. Most tehát vegyük sorra, hogy a kiszámolt, a megszokottnál, arányosnál nagyobb államháztartásihiány-növekedés (2000 milliárd forint) mekkora részét teszik ki a miniszterelnök által megnevezett tételek. Számítási módszerünk a következõ: a miniszterelnök által megnevezett kiadásnövelõ tételeket levonjuk a 2000 milliárdos rendkívüli adósságnövekedésbõl. Így 858 milliárd forint el nem számolt államháztartási hiány adódik. Ha korrekt elszámolást akarunk készíteni az államháztartási hiány tételeirõl, nem elégedhetünk meg a Gyurcsány Ferenc által adott elszámolási instrukciókkal. Szemügyre

3 kell vennünk a központi költségvetés további tételeit, valamint megfelelõen és az esetleges halmozódásokat figyelembe véve a társadalombiztosítás és az önkormányzatok költségvetését. Ha mindezeket a számításokat elvégezzük, egy jól megalapozott választ kaphatunk eredeti kérdésünkre: hová lett a pénz? ....döntõ részben az éves, törvénybe foglalt zárszámadási adatok, valamint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai alapján számított kiadásnövekedés-hiánynövekedés egyenleg több mint 1000 milliárd forintos különbséget mutat két év alatt. Nem kis összegrõl van szó. Egyévnyi GDP 5 százalékáról vagy kétévnyi központi költségvetés 8,3 százalékáról, vagy ha úgy tetszik, egyévi teljes lakossági befizetésrõl, de úgy is mondhatnánk, hogy egyévi teljes társasági adó több mint kétszeresérõl. Ami az egyes tételeket illeti, vegyes a kép. Elsõsorban nem igaz, hogy a közalkalmazotti béremelés tette tönkre a költségvetést (bár tagadhatatlanul volt egyensúlyrontó hatása), az sem igaz, hogy a Medgyessy-kormány túlságosan megerõltette volna magát a családi támogatások emelésével, és az sem igaz, hogy a megnövelt nyugdíjkiadások súlyos problémát okoztak volna. (A 260 milliárdos többletkiadás a rendkívüli, nem arányos államadósság-növekedés 13 százaléka.) Végezetül az elérhetõ adatok alapján az sem igaz, hogy az autópálya-építés meglódulása olyan nagymértékû lett volna. Ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy a kamatkiadások csökkenése jelentõsen javította a költségvetés és az államháztartás helyzetét. Valószínûleg az el nem számolható adósságnövekedés 2005-ben is tovább folytatódott. Ezt legalább 2006 õszére, a zárszámadás nyilvánosságra hozatalakor megismerhetjük. És akkor még ott vannak 2006 elsõ felének folyamatai, valamint a rekordösszegû privatizációs bevételek! Jogos hát a kérdés: hová lett a pénz? A régi-új miniszterelnöktõl új, meggyõzõ válaszokat várnak az állampolgárok. Részletek Varga István cikkébõl. A szerzõ közgazdász, egyetemi oktató Heti Válasz 6. évfolyam 26. szám


FR NT

4

2006. július 11.

Közpénzek felhasználásának problémái Magyarországon I. Bevezetés Az állami megrendeléseknek korábban is volt szerepe, de nem gazdaság élénkítõ hatású illetve szociális hatású programokként jelentkeztek. Az állami megrendelések elsõsorban a hadiipart jellemezték. A közjóléti beruházások általánosságban individuális befektetésekként, jól körülhatárolható érdekcsoportok vállalkozásaiként illetve egyházi és diaszpórális segélyként léteztek. Az 1860-as évektõl a világon elõször a történelemben kevesebb volt az munkahely, mint ahány munkás volt. A társadalomban szociális szelepet illetve a szociális feladatokat a XIX századig az egyházak vállalták magukra. Az egyház helyzetének meggyengülése során a szociális szelep eltûnt, meggyengült. A társadalomban hirtelen megjelenõ munkaerõ felesleg ellátását meg kellett oldani. Az állami beavatkozás a piaci folyamatokba ezért ehhez az idõszakhoz köthetõ. Az állami szociális kiadások egyáltalán nem léteztek a 1850-es évekig, ehelyett az közvetlen Önkormányzatiságban jelentek meg a szociális intézkedések. Az állami szociális felelõsségnek a gondolata és felelõssége egyértelmûen ugyan a francia fölvilágosodáshoz és ezen belül is a jakubinusokhoz köthetõ, azonban valóságos megjelenése, mint költségvetési tétel a kommunisztikus ideológiák erõteljes társadalmi megjelenésétõl számítható. A korábbi állam fölfogás – hagyomány, önvédelem – mellett megjelent az új elem a gondoskodás. A Magyarországon használatos modern újra elosztási rendszer kialakítása Földes Béla nevéhez köthetõ. Földes Béla 1870-tõl vett részt a magyar közéletben. Meghatározó szerepe volt, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közgazdászaként, a Kiegyezés utáni Magyarország illetve Ausztria-Magyarország pénzügyeinek rendbetételében. Az általa kialakított újra elosztási rendszer lényege az állam mint megrendelõ megjelenése a gazdaságban új elem volt, a XIX században. A közpénzek elosztásának módja Magyarországon tulajdonképpen 1990-ig lényegesen nem változott meg. A rendelkezésre álló pénzek elköltése eseti háttér megállapodások alapján történt, melyrõl a nyilvános egyeztetések után a politikai döntés született.

Földes Béla

Ez a rendszer fennmaradt 1990-ig. A közpénzek felhasználásának módja az állam decentralizációjával jelent meg fokozottan. Ez idõtõl lehet számítani a közpénzek felhasználásának valódi problematikáját. Ekkor lehetett elõször vitatni az elosztás technikát és a hozzákapcsolódó szabályozásokat. A közpénz elosztáshoz kapcsolódó alapelvek Az állami pénzek elosztásnak két elvrõl beszélhetünk: egyrészrõl szociális, másrészrõl gazdasági elvrõl. A szociális elvet a legtöbb szakirodalomban adottnak veszik. A szociális elven a rászorulók támogatását illetve szociális intézmények támogatását értik. Ezen felfogás szerint, az elosztásnak a társadalmi kiegyenlítõdésben kulcs szerepe van. Az elosztás folyamata biztosítja a társadalom egységességét és a társadalmi békét és a társadalmi mobilitást. Az újraelosztás során a kedvezményezett arra használja fel a megszerzett jogosultságát, amire akarja. Ez a felfogás elsõsorban Kontinentális-Európára jellemzõ az 1920-as évektõl. A szociális elosztási rendszerrel szemben kialakult az angol-szász elosztási rendszer, mely elsõdlegesen gazdasági elosztási rendszer. A gazdasági elosztási rendszer szerint a munkahelyek megteremtése megoldja a társadalmi egyenlõtlenségeket, mivel a munka megteremti a társadalmi kiemelkedést és meggyorsítja a társadalmi mobilizációt. Az újra elosztás során a kedvezményezett kizárólag az állam által elõírt feladat ellátására

használhatja fel a megszerzett jogosultságát. A jogosultság mûködtetése során jön létre munkahely illetve bevétel. Ez a felfogás elsõsorban az angol-szász birodalmakra jellemzõ a XIX századtól (Anglia, USA). Ezt az elosztási elvet követi Japán és újólag Kína. A két rendszer szintéziseként jött létre az 1960-as években a jóléti piacgazdaság a skandináv gazdasági közösségben. Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország által kidolgozott rendszert vette át elõször Svájc majd a II Világháború után az Európai Vasés Acél Közösség államai. Az EU államaiban az elosztás kettõségébõl adódóan hatásköri átfedések alakultak ki, melyek mára átláthatatlanná tették, a rendszert. Ebbõl adódóan alakult ki a jóléti piacgazdaság válsága. Az elosztás – az eljuttatás – alapján két fõ elvet lehet megkülönböztetni rászorultsági elvet és a kedvezményezési elvet. A rászorultsági elv alapján az állami elosztási rendszerben kizárólag a rászoruló kapja meg a kedvezményes összeget. Ennek felhasználását nem korlátozza a jogosultságot biztosító szervezet. A rászorultsági elv alapján mûködnek az állam által fenntartott szociális intézmények illetve egészségügyi szolgáltatások. A rászorultsági elv alapján kiosztott pénzek elsõsorban személyhez és szociális helyzethez köthetõek. A rászorultsági elv alapján megkülönböztetünk társadalmi egyenlõség alapján biztosított jogokat (pl. kórházi ellátás) illetve pozitív diszkrimináció alapján biztosított jogokat (pl. nagycsaládosok kiemelt támogatása vagy a hátrányos helyzetûek számára elérhetõ támogatások rendszere) A rászorultsági elv alapján szociálpolitikai célokat ér el az állam. A kedvezményezési elv alapján korlátozott a szerzett jogosultság fölhasználása. Ez esetben bizonyos célok megvalósítása a fõ cél. A célzott, meghatározott felhasználási módok lehetõséget biztosítanak az álamnak illetve az önkormányzatoknak politikai célok érvényesítését az elosztási rendszerben. A kedvezményezési elv elsõsorban bizonyos gazdasági célok elérését reméli a program végrehajtásától (pl.: New Deal, Széchenyi-terv) A kedvezményezési elv elsõsorban fölzárkóztatásra illetve szerkezet átalakításra alkalmas. omega-alfa következõ számunkban folytatjuk



FR NT

Nyílt levél dr. Sólyom Lászlónak Excellenciás Köztársasági Elnök Úr! A mai magyarországi társadalom csalódott. Mind Önben, mind a hazudozással kampányoló MSZP-SZDSZ koalícióban. Magyarország ma az erkölcstelenség, a jognélküliség, a létbizonytalanság és rosszhiszemûség országa, amelynek népét a végrehajtó hatalom és a legfõbb közjogi méltóságok vezették félre, alázták meg és teszik tönkre. Ma mindegy, hogy ki melyik társadalmi osztályhoz tartozik, Önök közösen minden társadalmi osztályt – kivéve a milliárdosokat, azaz, a hatalmin lévõket – megcsonkítanak, életvitelüket és életlehetõségeiket semmivé teszik. Ön nem él azon államfõi jogával, miszerint a ma regnáló kormányt, annak fejét és parlamentet leváltsa, feloszlassa. Ön tehát, cinkos mindabban, ami ma a magyar nemzettel történik, amit ma a magyar nemzet mások súlyos bûnei, törvényszegései és választási csalásai okán elszenvedni kénytelen. Ön is tudja, látja, hogy hazug és jellemtelen politikusok vezetik ma az országot, akiknek nem lenne szabad hatalomban maradniuk, hiszen Önnel együtt az egész nemzetet, azaz a határokon belülre szorult magyar nemzetrészt lejáratják. Gyurcsány Ferenc és közvetlen munkatársai, magyarés keresztényellenessége, mérhetetlen és arcátlan hazudozása immár de facto túl lép minden határon. Gazdaságunk az õ hibájukból romokban hever, a forint árfolyama mélyponton van, a gáz és egyéb lakossági szolgáltatások árai az égbe szöknek. Szinte minden magyar állampolgár hiteleket nyög, napról-napra él, mérhetetlen problémákkal küzd. Ön úgy tesz, mintha semmirõl sem tudna. Ön nem reagált Gyurcsány aljas kijelentésére, miszerint el lehet menni Magyarországról..., azóta sokan mentek el, és számos cég székhelyét teszi át Szlovákiába, Romániába. Ön hallgat a kampányban elhangzottakról, arról, hogy bûncselekményt követtek el a szocialisták, és Gyurcsány Ferenc, amikor olyan állításokkal vezették félre a szavazókat, amelyek szerint az ország gazdasági helyzete kiváló, nem lesz adó és áfa emelés, hogy nem lesz tandíj stb... Magyarul, ez a kormány szélhámossággal nyert választásokat, s máig nem ismerte be és el, hogy hazudtak, s nem keresi a felelõsöket. Az is érthetetlen sokak

számára, hogy Ön hajlandó volt Gyurcsányt kormányfõvé kinevezni, noha a szocialisták között lett volna arra érdemes ember. Ön ezzel a tettével az egész magyar társadalmat lejáratta és tönkre tette éppen úgy, mint a fasiszta kormányfõt kinevezõ szlovák kollégája. Az Ön segítségével Gyurcsány Ferenc, Szálasi Ferenc politikai és közigazgatási felépítményét, berendezkedését valósítja meg ma azzal, hogy saját hivatalához összpontosít minden hatalmat, minden ellenõrzés nélkül. Alig van – ha van egyáltalán –, tehát különbség Szálasi és Gyurcsány között. Hosszan sorolhatnánk Gyurcsány és kormánya bûneit, elévült cselekményeinek sorát, haza és nemzetárulását (2004. dec. 5.). Ám, ezt Önnek sokkal jobban kellene látnia, a nemzet érdekeit figyelembe véve és ismerve, mint az újságírónak, a felháborodott és önkéntes számûzetésbe készülõ újságírónak, a félrevezetett magyar állampolgárnak, és a sokmillió szegénységre ítélt magyarnak, valamint a következõ generációnak, amelyet Gyurcsány és kormánya következetesen kizár a továbbtanulás, a felsõoktatás lehetõségébõl. De Önnek azt is látnia kell, hogy nem a gazdaság dübörög, hanem az egyházellenesség, az erkölcsellenesség, a magyarságot megtizedelõ meddõvé tétel aljas és nemzetgyilkos terve... Kérem tehát Önt, hogy gondolja végig a leírtakat, és ne vegyen részt ebben a nemzetrontó hadmûveletben, amelyet a hazai milliomosok és szélhámosok óhajtanak kivitelezni Magyarország ellen. Oszlassa fel Excellenciád a parlamentet és írjon ki új választásokat, mert az még mindig kevesebbe kerül mint a kormány hozzá nem értõ és erkölcstelen reformnak nevezett magyarellenessége, és nem követel vért. Ha azonban Ön továbbra is hallgat, s államfõi munkája mindössze a vendégekkel való mosolygó kézszorításokra szûkül, akkor ebben az országban a nincstelenség miatt lázadás, forradalom tör ki, amely magyarok vérét követeli, ugyanis ez a kormány nem habozik majd bevetni a lakosság ellen akár a tûzparancsot sem. És ez az Ön személyes bûne lesz, mert Ön nem a nép, a nemzet érdekei szerint látja el hivatalát. Mint államfõtõl, Excellenciádtól elvárható, hogy meghozza radikális és a nemzet jövõjét szolgáló,

5 törvényben biztosított lépéseit a mai regnáló kormány ellen, és feloszlassa a parlamentet. Ugyanis Gyurcsány Ferencnek és közvetlen munkatársainak bíróság elõtt kell számot adniuk a nemzet vagyonának hûtlen kezelésérõl, a lakosság félrevezetésérõl, ami választási csalás(!), és a magyar nemzet érdekei ellen való lépéseikrõl. Nem bízom abban, hogy levelem eljut Önhöz, s abban sem, hogy Ön képes lesz a nemzetközi nyomás ellenében a magyar nemzet érdekeit, a hazai magyar társadalom nyugalmát képviselni és ebben a kérdésben tárgyilagosan, magyar államfõhöz méltón cselekedni. Ám, prejudikálni sem kívánok, tehát mégis valahol ott a remény, hogy Ön mégis az, akinek államfõvé választáskor örömünnepet ültünk. Eddig Ön egyetlen egyszer sem bizonyította, hogy ez az örömünnep méltó volt Önhöz. Hiszen Ön eddig, az Önbe vetett bizalmat úgy játssza el a társadalom elõtt, mint a régi arisztokraták a birtokaikat... Õk Kártyán, Ön politikai kártyapartiban... Csakhogy a régi arisztokraták, amikor földönfutók lettek, még a parti éjszakáján tudták mi a teendõjük... Kérem Önt, mint a népfelkelést egyedül megelõzni, törvényesen megakadályozni tudó legfõbb közjogi méltóságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, ugyanis Excellenciás Államelnök Úr jól ismeri a mindenkori magyar államfõ jogait. Kérem kiegészítésül nagy elõdeinek munkásságát is tanulmányozza. Mert Önnek nem csak államfõi jogai vannak, de államfõi, emberi, erkölcsi kötelezettségei is a nemzettel, a magyarországi magyar társadalommal és a velünk együtt élõ hazai nemzetiségekkel szemben. Adjon ehhez Önnek az Úr Isten erõt, tiszta elmét és bátorságot... Budapest, 2006. július 1. Stoffán György mariaorszaga.hu


FR NT

6

Radics Géza

1956 és elõzményei I. Minden forradalomnak és szabadságharcnak elõzményei és alapos okai vannak. Az emberek ugyanis nem ok nélkül kockáztatják életüket, személyi szabadságukat és vagyonukat. Az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot is csak akkor lehet teljességében megérteni, ha az elõzményeit is ismerjük, amelyek kitörésének okozói voltak. A II. Világháború befejezése nemcsak egy újabb vesztes háborút jelentett a magyarság részére, hanem egy újabb teljes kiszolgáltatottságot, a legkegyetlenebb zsarnokság kezdetét is. A szovjet szuronyokra támaszkodva a magyarországi kommunisták az 1947-es választásokon sok csalással – a kék lapokkal ott és annyiszor szavaztak, ahányszor akartak – megkaparintották a hatalmat, és kezükbe vették az ország irányítását. A legkegyetlenebb eszközökkel számoltak le nemcsak ellenségeikkel, hanem ellenfeleikkel is. Ezreket végeztek ki vagy vertek agyon, tízezreket küldtek a börtönökbe és kényszermunkatáborokba, csak azért, mert magyarok voltak. Szovjet parancsra eszelõs iparosításba és fegyverkezésbe kezdtek, amely megvalósítása érdekében kiszipolyozták mind a munkásréteget, mind a parasztságot, amelyet termelõszövetkezetekbe kényszeríttetek. Gyökerestõl fordították fel a társadalmi rendet, és az ifjúságot a szovjet érdekeknek megfelelõen nevelték.

A nép széles rétegei körében azonban egyre fokozódott az elkeseredettség, sõt az ellenállás is. 1952-re, mikorra a magyar parasztságot az újabb és újabb könyörtelen beszolgáltatásokkal kifosztottak mindenébõl, felsepertették a padlásokat olyannyira, hogy még vetõmagot se hagytak. A kilátástalanságba és reménytelenségbe ûzött parasztság akarva, nem akarva, a könyörtelen megtorlások ellenére is ellenállt, vagy nagyon egyszerûen már nem volt mit beszolgáltatnia, nem tudta teljesíteni az újabb követelményeket. Országszerte az ÁVH (Államvédelmi Hatóság, melynek politikai szárnya a hírhedt Államvédelmi Osztály, vagyis az ÁVO) parancsnoksága alatt mûködtetett kényszermunkatáborokat elõször a Horthyrendszerben társadalmi vezetõ vagy rendfenntartó szerepet betöltõ emberekkel töltötték meg, valamint a vagyoni alapon ellenségnek, „osztályidegennek” nyilvánítottakkal. Amikor ezekbõl kifogytak, akkor sorra kerültek ama általuk földhözjuttatott kisbirtokosok, napszámosok vagy béresek, akik ragaszkodtak a földhöz, és nem akartak belépni a termelõszövetkezetekbe. Nem kegyelmeztek a Szovjetunióból hazatérõ hadifoglyok egy részének (csendõrök, rendõrök és hadbírók) sem, mert „hazatérésük” után a legkegyetlenebb ÁVH-sok parancsnoksága alatti táborokba küldték õket. Herendi Ödön, a szovjet hadifogságból hazatért és a kazincbarcikai táborba hurcolt kiszolgáltatott magyar így jellemzi a táborban uralkodó helyzetet:

2006. július 11. „Hangsúlyoznom kell, hogy a szovjet és az ÁVH-s fogság mérlege a szovjet javára billen. Ott csak fogva tartottak - igaz, mostoha körülmények között -, de nem volt tancél a megalázás. Az ÁVH-nál pedig éppen ez volt a fõ szempont. Szovjet fogságból levelezhettünk, szovjet és magyar újságokat kaphattunk, az ÁVH-nál abszolút hírzárlat volt, nem is beszélve a fenyítésekrõl.” Meg kell jegyezni ugyan, hogy a Szovjetunióban mint hadifoglyoknak a nemzetközi szerzõdések némi védelmet biztosítottak, míg a barcikai táborban a „tábor operatív tisztje” volt az élet és halál ura, aki a következõkkel vigasztalta a kiszolgáltatottakat: „Elõször tönkretesszük magukat fizikailag, azután majd lelkileg, végül felakasztjuk magukat. Mi ebben az országban azt csinálunk, amit akarunk!” A kazincbarcikai tábor 1951. október 6tól 1953. szeptember 16-ig mûködött. A táborok feloszlatása után „szabadlábra helyezettek” „legveszélyesebbjei” ki lettek tiltva a nagyvárosokból, és csak nagyon nehezen kaptak munkát – rendszerint nem képzettségükhöz méltót –, valamint sokan közülük rendõri megfigyelés alatt állt egészen 1989-ig. Hogy milyen könyörtelen éveket élt át a magyarság az úgynevezett Rákosi-idõkben – aki még a szovjet által elõírtakat is igyekezett túlteljesíteni, azt a szovjet titkosrendõrség – NKVD – vezetõjének, Lavrentii P. Berija-nak 1953. június 13-án Rákosinak Moszkvában felrótt adataiból is felmérhetjük: „Elfogadható az, hogy Magyarországban – mely országnak 9 500 000 lakosa van – a hatóságok 1 500 000 ember ellen emeltek vádat? 1 150 000 embert bûntettek meg két és fél év alatt." E számok mutatják, hogy a belügy, az igazságszolgáltatás szervei és az ÁVH nagyon rosszul mûködik, …” Nikolai A. Bulganyin, a szovjet hadügyminiszter pedig a honvédségnél történt visszaélésekkel hozakodott elõ: „1952-ben és 1953 elsõ negyedében 460 tiszt és tábornok lett leszereltetve politikai okok miatt. A honvédség nem 1952-ben lett felállítva. Miért kellett leszereltetni ennyi embert politikai okok miatt? … Becsületes emberekbõl hazaárulók lettek. 1952-ben 370 katonaszökevény volt. 177 000 büntetett volt egy és negyed év alatt.” következõ számunkban folytatjuk


FR NT


M. István

Szabadság , egyenlõség , testvériség II. Az idõ haladtával lassan ki is haltak a valódi kõmûvesek de maga a társaság fennmaradt, õrizve a régi kõmûvesi kifejezéseket az egymás közötti érintkezésben és szertartásokban. A szabadkõmûvesség fennmaradásában és fejlõdésében fontos szerepet játszott 1717 júniusában négy londoni páholy megalakulása. Ezek a páholyok „A koronához”, „A libához”, „Az almafához”, „A római polgárhoz” címzett vendéglõkben tartották gyûléseiket és neveiket is innen nyerték. Hamarosan új nagypáholy is alakult és 1723-ban elkészült alkotmánytervezetük is amely alapja ma is az egész világra kiterjedõ szabadkõmûvesség szervezetének. Ezek az újabb páholyok épületek építésével már nem is foglalkoztak, de régi szokásaikat, jeleiket, kifejezéseiket megtartották és azokat jelképesen magyarázták.

Érme

A szabadkõmûvesség ezután viharos gyorsasággal terjedt el egész Európában sõt Indiában is ahová az angolok vitték el. 1725-ben Párisban, 1726-ban Prágában, 1728-ban Madridban, 1729-ben Indiában, 1736-ban Genfben, 1737-ben Hamburgban, 1742-ben Bécsben, 1749-ben Pozsonyban, 1770-ben Pesten alakult szabadkõmûves páholy. A kor humanista szelleme is segítette ezek megalakulását. A humanizmus eszméit lobogtatva hamar szembekerültek a katolikus egyházzal. Az egyház nyílván nem nézhette jó szemmel Isten háttérbe szorítását és az ember önimádatát, helyesen véve észre idejekorán ennek súlyos következményeit az emberiségre nézve. 1738-tól kezdve a katolikus egyház üldözni kezdte a szabadkõmûveseket

Szabadkõmûves kötény

és több pápa is egyházi átokkal sújtotta õket. Ám ennek ellenére a XVIII-ik században Hollandiában, Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Oroszországban, Svédországban, Lengyelországban, Svájcban, Törökországban és Amerikában is elterjedt a szabadkõmûvesség. Ennek a kornak volt egy veszélyes szüleménye az iluminátus szekta megalakulása egy müncheni zsidó, nevezetesen Adam Weishaupt által. Ezek már nem elégedtek meg a trónok és a kereszténység elpusztításával, hanem célul tûzték ki minden vallás és isten minden kormányforma, minden tulajdon, minden társadalmi frigykötés valamint nemzet eltörlését… A francia szabadkõmûvességnek valóságos kovászát jelentették avval szövetkezve. Ezután már tervszerûen készítették elõ a forradalmat, nem riadva vissza semmilyen eszköztõl. A talmudista zsidóság is alkalmas fegyverre talált a szabadkõmûvességben, kereszténység elleni harcához. Egyre nagyobb számban bukkantak fel a páholyokban. Ennek következtében pedig egyre szaporodott a héber elem és kifejezés a szertartások során is pl. Hiram meséje, a jeruzsálemi templom elemei Jákin és Boáz oszlopai a gyertyatartók a szabadkõmûvesi rangok elnevezése stb. híven tükrözi mindezt.

7

A Magyar Nemzeti Front Zuglói szervezete

könyvbemutatóra látja vendégül Patrubány Miklóst a Magyarok Világszövetségének elnökét (Gyújtatlan gyulladjék) Július 20.-án 18.00 órai kezdettel a XIV. Nagy Lajos király útja 185 szám alatti Front irodába. Vendég: a Front egyik vezetõségi tagja.

Édes Hazám Ó édes hazám. Ezernyi sebbõl vérzik áldott, szent szíved. Vicsorgó, vörös sakálok prédája lettél, Mert úgy szerettél, Minden; belõled sarjadó életet. S lám, kit emlõdön neveltél, Most mohó vággyal szürcsöli véredet, És gúnyos gõggel nézi, Fájdalmas könnyedet. Vajon meddig tûröd ezt? Hogy Júdássá fajzott gyermeked, Kifossza saját nõvérét, húgát, Öcsseit, és bátyjait, És tébolyult dühvel tapossa, Nemzetünk álmait. Körötted, Trianon szaggatta testedet gyalázzák, Itt pedig, Mint rothadó hús, Undok hazugsággal fertõzik lányaid, s fiaid. Már csak haldokló gyertyaláng a hit, S a szeretet, mint kivert eb kóborol, A sötét árnyak közt valahol. De ne félj, te drága hon, Mert mi itt vagyunk veled Ezer, és ezer hûséges gyermeked, Kiken nem fogott a sátáni gyûlölet, És bekötözzük minden sebedet. Az égen, ismét fényes szelek ragyognak, A sötétség hordái pedig elkotródnak, És büszkén harsogják majd újra ajkaink, Áldott vagy nekünk drága szent hazánk, Érted bármikor meghalunk, Hiszen, széles e világon, Nekünk ez az otthonunk, Mert mi, Magyarok vagyunk. Sándor Gyula


FR NT

8

2006. július 11.

Magyar Önvédelem

Összeesküvés elmélet Felhívás! Összeesküvés elmélet gyártásában mi magyarok jók vagyunk, de annyi minden bebizonyosodott az elmúlt század magyar történelmében, hogy az már fájdalmas. Amikor függetlenek lehettünk volna 1956-ban, a magát szabadság bajnokaként aposztrofáló, népek megmentõjeként tetszelgõ Egyesült Államok áldását adta, hogy továbbra is vörös elnyomásban, diktatúrában éljen a magyarság. Soha nem álltak ki a világ legigazságtalanabb békediktátuma, Trianon ellen. Semmiben sem különböznek az oroszoktól. Sõt! Talán, ha lenne olajunk, akkor jöttek volna levegõbõl, szárazföldrõl az amcsi tengerészgyalogosok, de az elapadó zalai olajmezõk nem vetekedhetnek a „terrorista” arab országok nyersanyag készletével. Magyarország 1989-es máltai átjátszása az USA-nak (Izraelnek) élénk fantáziánk szüleménye, a rózsadombi paktum pedig kitaláció, úgy ahogy van. Az is véletlen mûve, hogy minden pontja teljesült a megállapodásnak, de ezért nem kell egybõl rosszra gondolni. Itt élünk, látjuk, hogy soha nem volt szabadkõmûves miniszterelnökünk (csak az volt!) és megtörtént a rendszerváltás. Már nincsenek a hatalomban a kommunisták, a békés átmenet mindenkinek dallasi könynyedségeket hozott a Havanna lakóteleptõlÓzdig. A Parlamentben csak olyan erõk vannak, akik a mi érdekeinket képviselik. Magyarország miniszterelnöke egy olyan hazafi, talpig becsületes ember, aki tehetségével és szorgalmával ért el mindent. Az ellenzék vezére a volt miniszterelnök sohasem volt Soros ösztöndíjas, mindig is szívén viselte Trianon minden fájdalmát. (Ezért vonult ki tiltakozásból, nem akarta, hogy könnyei látszódjanak.) A buzi parádé után interjút kért a Magyar Hírlap, nem szoktak hozzá, hogy engedélyek nélkül is lehet és kell fellépni önvédelembõl! (Megjelent az írás július 4-én.) Jó, ha hírt adnak a mozgalmunkról, de miért pont õk?

Nyár van, uborkaszezon. Ilyenkor szokott feltûnni a loch ness-i szörny, a jeti is lábnyomot hagy a hegyekben és a zöldemberkék ellepik a Földet. Talán nincs anyag az újságban, esetleg tényleg érdekesek vagyunk, félnek a Magyar Önvédség felállításának lehetõségétõl, vagy ez netalán figyelmeztetés? Kinek? Számtalan kérdés. Úgy gondolom egész másról van szó. Ébren kell tartania a hatalomnak, hogy mindenhol nácik vannak és él a fasizmus Magyarországon. Erre akarják felhasználni a Magyar Önvédelmi Mozgalmat, ezért akarnak talán Szabó Albert, esetleg Bácsfi Diána utódnak. Jó lenne a hatalomnak, figyelemelterelésbõl ráugrani a MÖM-re és ugyanazt elvégezni mind a Vér és Becsület Kulturális Egyesülettel megtettek. Ki akarnak végezni minket jogilag, agyagba akarnak döngölni, meg akarnak hurcolni. Kinõttem a tini korból, érzem a forgatókönyvet! Nem fog menni. Nem engedjük, hogy bárki is igaztalanul vádolja a MÖM-öt és tagjait! Ha a szólásszabadság és a demokratikus alapjogok semmibevételével betiltott VBKE sorsára akarnak juttatni minket, nem vesszük egyszerûen tudomásul! Ilyen még úgy sem volt Magyarországon! Mûködünk tovább a nevünkön, nem leszünk bejegyezve, de harcolunk még nagyobb elszántsággal és még ennyire sem tudnak ellenségeink megbízottai közelünkbe kerülni. Örülünk, hogy a titkosszolgálatoknak munkát adunk, jó érzés, hogy ez a kis csipet-csapat munkahelyeket teremt már 2006-ban. Ígérjük, egyre több egzisztenciát segítünk. Lehet 2010-ben mi leszünk a legnagyobb munkáltató! Visszatérve egy személyes megjegyzés, ami szemmel is látható. Szabó Albert, Bácsfi Diána és személyem között van egy lényeges különbség: Én magyar vagyok! Kovács Géza

Tagokat toboroz a Magyar Önvédelmi Mozgalom a 20 fõbõl álló „Magyar Önvédség” elnevezésû alakulatába. Várjuk azok jelentkezését, akik útiköltség fejében, 24 órán belül az ország bármely pontjába mozgathatóak. Valóban cselekedni akaró, bátor, okos és legfõképpen fegyelmezett fiatalokra van szükség, akik nem riadnak meg rendõrség vagy meseautó látványától sem. Célunk, egy 20 fõbõl álló, bármikor mozdítható, ütõképes csapat létrehozása, az állandó nemzeti ellenállás megteremtése érdekében! Ébresztõt fújunk – az egzisztenciális vagy egyéb okokból kiállni félõ – magyar testvéreinknek. A jelentkezés feltétele: – min. 2 ajánló MÖM tag – azonnali telefon/internetközelség – kellõ vagányság és szemtelenség a jelenlegi hatalommal szemben Jelentkezéseteket az [email protected] címre várjuk. Magyar Önvédelmi Mozgalom 2006. június 26.

A Magyar Önvédelmi Mozgalom elérhetõségei: Postacímünk: 1399 Budapest, Pf.: 701/62 Villámposta: [email protected] Bankszámlaszámunk: Budapest Bank 1010389854295000-01000000 Honlapunk: www.magyaronvedelem.hu



FR NT

9

Magyarok! Ne féljetek! MÖM a ferde hajlamúak és a hatalommal szemben Magyar Önvédelmi Mozgalom a melegmenet elleni keményebb hangú fellépésével bizonyítani akarta a megtespedt magyarságnak, hogy nem kell félni, lehet engedetlennek lenni ebben az országban! Bár a rendõrség transzparensünket megtaposta, mozgásunkban jogtalanul korlátozott, véleményünket mégis sikerült kifejeznünk, és a botrányra éhes média segítségével sok millió bátortalan – egzisztenciáját, családját féltõ – magyarhoz eljuttattuk az üzenetünket: Nem vagytok egyedül! Ellen lehet és kell állni a liberális mocsok nyomásának!

Városaink: Körmöcbánya

Körmöcbánya ( szlovákul Kremnica, németül Kremnitz, latinul Cremnicium): város a mai Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában. Az egykori Magyar Királyság egyik legfontosabb bányászvárosa, aranybányaközpontja és pénzverõhelye. 2002-ben 5800 lakosa volt a településnek. Selmecbányától 40 km-re északra a Bisztrica és a Körmöc patakok völgyében fekszik. A várost sziléziai és türingiai német telepesek alapították a 12. században. Lakói 1328-ban kapták kiváltságaikat Károly Róbert királytól. A város fontossága miatt mindig a királyok kegyeit élvezte. 1433ban elfoglalták és kifosztották a husziták. 1449-ben Hunyadi János sikertelenül

ostromolta, a várost ekkor már magas kõfal és vizesárok védte. Pénzverdéje már 1450 körül már pénzverõ mûhely volt, ahol 700 éve folyamatosan verik az érméket. 1462ben békekötéssel szerezte vissza Mátyás király. A késõbbi támadásokat is könnyen kivédte, 1560-ban azonban tûzvész pusztította el. 1604-ben Bocskai serege elõtt elõször nem nyitott kaput, de 1605-ben mégis behódolt. Bethlen Gábort is beengedte falai közé. 1849-ben a téli hadjárat során határában ütközött meg Görgey a Habsburgokkal, majd egy bányaátjárón tört át Besztercebánya felé. Védmûveit jórészt 1872-ben bontották le. 1910-ben 4515 lakosából

1514 német, 1501 magyar és 1482 szlovák volt. A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. A város híres látnivalója a megmaradt a nyugati és déli oldalon megmaradt falai, valamint a déli városkapu és a délkeleti és délnyugati saroktorony. A pénzverde mellett a 13. századi ferences templom és a szintén 13. századi Szent-András körtemplom felbecsülhetetlen érték. A kettõs védfallal övezett Szent-Katalin plébániatemplom Szûzanya szoborral 1465-ben épült. Ezt Storno Ferenc 1885-ben renoválta. A városban született 1660-ban Hofstetter János Ádám dán orvos, író, 1804-ben Bátori-Sulcz Bódog honvéd ezredes és 1885-ben Ferenczy Valér festõ, grafikus.


FR NT

10

Tehetetlen vágyak

Önvédelmi Mûhely Magna Hungária a magyar õserõ A Magna Hungária 1995-ben alakult Budakalászon. A kezdetekben Egészséges Fejbõr számokat játszottak, elsõ koncertjüket Szentendrén adták a Fejbõr vendégeként, akinek sokat köszönhetnek. Az út elején Zoránékkal ( E.F. megj:szerk.) és az Új Hajnallal koncerteztek. A zenekar életében az 1998-as év mérföldkõ, ekkor jelenik meg elsõ albumuk: „Õseink földjén” címmel. Ebben az idõben vidéki fellépéseken elsõsorban a Titkolt Ellenállással és a Stratégiával játszanak. 1999-ben második összeállításuk a „Mi magyar zenére” címmel jelenik meg. Koncertek jönnek sorban, majd 2001-ben az Ifjú Magyarok Egyesülete megkeresésére nyolc dalból álló revíziós válogatás nagy sikert hozott, de kevesen tudták, hogy az alapokat a Magna Hungária adta. Ezután kisebb szünet, majd a 2002-ben a „Betiltott Magyarok” címû CD-n két számuk is hallható. Napjainkban Hajzer Lajos (ének), Flosz Gábor (bass gitár), Vadas Tibor (szoló gitár), Sánta János (dob) összeállításban harcol zenéjével és szövegével a nemzetünkért a Magna Hungária. Kész van a zenekarnak az új albuma, 13 vadonatúj szám kiadásához szponzorokat

Sziva Balázs (Romantikus Erõszak)

2006. július 11.

Magna Hungária

és segítõket keresnek. A körülbelüli 290 ezer forint hiánya miatt csúszik a megjelenés. Ezért aki tud, segítsen a Magna Hungáriának, hallgathassuk a harmadik önálló válogatást, legyen magyar feltámadás! Kapcsolat: Magna Hungária, tel: 06-30859-15-92. www.magnahungaria uw.hu

Rock Stone (Felvidék)

„Mindenkinek, de valakinek nagyon” Nem akarta elhinni az üzenetet, amit kapott. Fájt a lelke a fiúnak, tudta, hogy baj van és nagyot hibázott, de nem gondolta ennyire a szakadék szélére sodródott közös életük. Azt mondták egymásnak, õk ketten egészek, együtt alkotnak egy teljest. Szeme elõtt a nyírfás volt, ahol elõször csókolta meg Annát, úgy 3 éve. Titkos és fájdalmas viszony volt, amiben sokat bántotta a lányt, de most kezdett igazán érezni, azt, amit mindig kellett volna. Érezni és mutatni! Egy dalfoszlány járt az agyába és az értelmetlen küzdelem, amit nem érthetett és tudhatott idegen. Fájt a lelke, szíve, sírt és átkozta magát. „Tehetetlen vágyak sorakoznak sorba Falra írt szövegek hullnak a porba Kitárt karok záródnak össze Felejthetetlen szavak vettnek térdre” Minden szabályt felrúgva vezette autóját, az elmúlt két napot gondolta át könynyek között. A szerelem elvette az eszét, közben még nagyobbakat hibázott. Belül remegett, égetett minden szó az sms-ben. Nem! Kövek gördültek le, zuhant minden és a fájdalom szívet tört. Átkozta Istent, magát, vérzett a szája széle. Arra gondolt mennyire rossz volt Annához. Hideg, érzéketlen, gonosz. Harapta száját, az autóban a sebességmutató 160-at mutatott, nem félt. Már nem. Pedig mindig tartott az autóvezetéstõl, mióta borult, most nem félt a haláltól. Hiába hívta a lányt, az döntött. Nem vette fel. Nem! A kompra várni kellett, a hívások kinyomva állandóan. A telefonüzenetekre kõkemény, elutasító válasz. Legszívesebben meghalt volna a fiú, de ahhoz gyáva volt. Nem akarta elhinni, hogy mindent lerombolt. Túl hiú volt és öntelt, nem vette észre mekkora kincs a párja. Nem! Már késõ! A pár perces kompút óráknak tûnt. Mindenkit ellenségnek tekintett a fiú, haragja az egekig ért. Pedig csak magára haragudhatott. Könny és kétségbeesés,


III. évf. 14. szám tudta elszúrta. Ennek ellenére ment. Hányszor várták egymást a túlparton és jöttek egymás elé és mentek önzetlenül. Volt szerelem. Anna késett. Nem szokott, de most igen. Tudta a fiú ez a vég. A sok kinyomott telefon a szerelem elmúlását jelezte. Megjött a lány, mindketten sírtak. Anna elmondta, elmúlt minden. Nem akarta elhinni a fiú. A nyírfásról beszélt, de arról már más jutott eszébe a lánynak. Reményt kért a fiú, csak reményt, hiszen szerelemmel szeretett. A lány szikláról beszélt, ami belül a szívét jelentette. A fájdalom és a tehetetlen vágyak könynyeket csalt újra és újra a fiú szemébe. Semminek nem látta az értelmét a jövõben. Szédelgett. Nem értette õt Anna és már nem is akarta. „Ha szeretsz elmész, nem vársz meg.” A szavak fájdalmasak voltak, ennél a kötél általi halál is jobb lehet, erre gondolt. Tehetetlen vágya ismét dühé alakult át. Könnyhegyek között távozott. Az úton minden járókelõ láthatta valami nagy baj lehet. A fiút nem érdekelte, nyelte a könnyét, halálán volt. Lassan kellett volna menni, de menekült a világból. Még szemét törölte és lába ráragadt a gázpedálra, arra gondolt hol van a kis ház, gyerekek, a közös jövõ? Alig bírt fékezni, életveszélyesen elõzött nem látta be a kanyart. Megállt az útszélén, feltépte az ajtót, besietett a zöldbe. Gyomra émelygett, keze, lába remegett és félt. Egy kisfába kapaszkodott és gyomorsavat hányt. Nyírfásban volt. Egyedül. Kovács Géza

FR NT Szõke István Atilla:

A születés Úsznak, felhõhajók az ég tengerében, Fehérlik csipkéjük teljes egészében, Mindegyiknek ragyog gyémántos uszálya, Hatalmasra duzzadt feszes vitorlája. Hasukat csiklandja a Kárpát teteje, Felettük nevetgél Napunk kerek feje, Sok csábító sugár viháncolva örül, S tekergeti mindet aranyszállal körül. Dorbézol a dús fény boldogít fát, felhõt, Csillogva köszönti az ébredõ szellõt, Amely libben lágyan s lebben lelkesedve, Táncától csilingel mezõk harmat-nedve. Álom-csengettyûk szép halkan muzsikálnak, Reszketnek, cseppennek, elolvadnak, szállnak, Fûszálak serege a melegtõl szárad, Folyók lusta vize imbolyogva árad. Minden hajnal s reggel ily igaz-csodálat Zenél a természet éled ember s állat, Derûsen terjed szét a fenséges élet, „Szüless meg” – így szól az égi ítélet. S egy szegényes háznak kicsiny szobájában, Gyermek született meg a csöndes homályban, Már alszik a kisded pihenve-szuszogva, Anyja kebelére bújva-kuncorodva. A gyermek apja csak nézi õt s felsóhajt, „A Jóisten néked milyen sorsot szán majd?” Magasztos mosolyra húzódik a szája, S könnycsepp perdül barna, pedert bajuszára. Kimegy az udvarra s nyújtózik vidáman: „Falum, kedves Kõrös, legszebb a világban, Új rügyed pattant, ki híres leszel tõle, Nem tûnik el neved a Nagy Süllyesztõbe.”

11 Varázs-szín pillangó a kerítésre ül, Mintha töprengene, piheg s tovarepül, Minõ káprázat ez, ilyenkor egy lepke, Vajon merre reppen létét ünnepelve? Vajon hová indul, milyen erõt érez? Hogyan közelít majd a végtelen térhez? Hát a kisded, aki most jött, vajon tudja, Mit mutat a székely hitének az útja? Tudja-é? õ lesz a „múltbalátó látnok.” „Taps és pénz nélküli magányos zarándok.” Tudja-e, hogy õ lesz nyelvének királya, S tucatnyi más nyelven is megszólal szája. Érzi-é, hogy amit átnyújt jó népének, Sorsát irányítja sok-sok nemzedéknek, S ezért mi vár reá, mily kínok gyötrelmek? Amit néki szánnak „nagy feledés-vermek.” De a kincs, ’mit talál s amit éltével véd, A csúcsra emelé egyszer majd nemzetét, S onnan a magasból a magyar így kiált: „A múltunk s a hitünk ezer próbát kiállt!” Felnyerít most egy ló, táltosparipa tán? Üzenet hallatszik a négy csengõ patán, „Csoma Sándor tudd meg, Kõrösnek lakója, Jó helyre hozott a hazatérõ gólya.” A kisgyermek alszik, nyugodt arca selymes, Édesanyja sóhajt: „Milyen illedelmes!” A kemence mormog, melegét teríti: „A nagy hideg úgy is sokszor keseríti!” Tizenhat év múlva változik a század, A naptár majd mutat épp’ ezernyolcszázat, A Szelek havának elejénél járunk, S Kõrös falu fölött örömöt találunk. Kõrös falu fekszik székelyeknek földjén, Háromszék megyében, hol õsi a törvény. Aki itt látja meg a Napnak világát, Az elsõ embernek bírja rokonságát.

Künn a vén diófán madarak dalolnak, Körötte a kutyák szelet szimatolnak, A mohazöld fûben félénk virág pislog. „Megõrzöm” – suttogja – „megõrzöm a titkot.”

A székely-magyarnak, ennek a jó népnek, Szülõfészke felé évezredek lépnek, Ott született, ahol a világnak vége, S szabad szemmel látni a végtelenségbe.

Szelíd szirmán szorgos méhek beszélgetnek, Hopp! az egyik elszáll egyenest keletnek, A többi ott marad s bámulják a társuk, Aztán elzümmögnek – nincsen maradásuk.

A kisded megmoccan, cseppen-csurran nyála, Édesanyja szundít, nincs boldogabb nála Úgy is este van már, csillagok szikráznak, Holdfény-nõvérükkel csendet vacsoráznak.


FR NT

12

Szabó Dezsõ

Elkergetett Istenek XI. Egész sajátos módszere volt az életharcban a zsidó fajnak. A zsidó Franciaországban szenvedélyes francia, Angliában temperamentumos angol, Németországban felfokozott német, Olaszországban crescendo olasz volt és így tovább. És volt mindenütt: totális zsidó. Kedves fesztelenséggel tagadta, hogy faj volna és csak felekezetnek mondta magát mindenütt. Sajátos felekezet, melynek nemcsak hittartalma azonos, hanem egész lelkialkata, minden életeszköze és: testi ismertetõjegyei is. Kétségtelen: még egyetlen más felekezet sem tudta ennyire vinni a verbum caro factum est diadalát. Nincs itt hely arra, hogy ismertessük azt a ma már közismert tényt, hogy hogyan szerezték hódításuk eszközévé, tényleg kitûnõ stratégiával és taktikával: a növekvõ kapitalizmus õrhelyeit és ugyanakkor az ezzel párhuzamosan fejlõdõ kizsákmányoltak viharosan növekvõ elégületlenségének, irányítását. Hogyan került kezükbe a bank, a gyár, az üzlet, a sajtó, a szellemi áruk piaca, a gazdasági élet, némelyik országban olyan arányban, mely jogossá teszi azt a sejtést: hogy némely nemzetet e természet megfosztott az életösztön minden figyelmeztetõ erejétõl. Itt csupán liberalizmusuk egykét jellemzõ vonására mutatok rá. Felállították az antiszemitizmus védõ tabuját. Jellemzõ, hogy õk, akik tagadták fajiságukat és csak felekezetnek mondták magukat: az ellenük tett mozdulást vagy védekezést ezzel a faji elnevezéssel szörnyülködték az embertelenség legnagyobb bûnévé. És az is

jellemzõ, hogy nem a pontos antijudaista kifejezést használták, hanem az egész sémi fajt kanyarították maguk köré megbántottnak, melynek õk csak jelentéktelen töredéke. Mintha az ellenük itt-ott felmozduló védekezõ kísérlet a hatvan vagy nyolcvan millió arabság ellen készülõ merénylet lett volna. Mi volt ez az antiszemitizmus? Ha egy galíciai elkergetett bement egy faluba, ott lassankint alkoholistává mérgezte a parasztokat, elszedte kis földjeiket, állataikat a felnövekvõ hitelbe, ügyes pillanatokban kész kölcsönéivel elszedte a könnyelmû és bûnös nemes úr õsi kúriáját, földjeit, fiai már szerkesztõk, bankigazgatók, képviselõk, fõrendiházi tagok lettek: ez liberalizmus volt és csodálatos emberi megértés. Ha pedig ez ellen feljajdult valaki s követelte a kizsákmányolt nép védelmét: az antiszemita volt, klerikális, középkori sötétség, aki a Gyûlöletet hirdette nagy Gy-vel. Hát az a szegény galíciai nem ember, nem kell annak is élnie? Egy falu, egy nép élete árán. Ha õk, visszaélve a kritika jogával, sok tényleges helyes kritika mellett: igyekeztek szétrágalmazni, szétoldani, bûnbakká rémíteni a nagylelkûen befogadó nép múltját, hitét, nemzeti nagyságait, szolidaritása fenntartó erõit, hagyományait, sajátos lelkét: az progresszivitás volt, természettudományos világnézet, szociális felfogás és ajróperség. De a róluk mondott legtárgyilagosabb, legszerényebb bírálat, csak egy jelentéktelen írójuk el nem ismerése is – csak jelentéktelen írójuk volt- antiszemitizmus, embertelen elfogultság és más efféle volt. Nincs miért sokszorozni a példákat. Egy világuralomra törõ totális lelki alkatú faj

2006. február 21. Európa több országában teljesen a maga hódítása tankjává sajátította a liberalizmust. Vagyon és hatalom szerzõ útjában egyaránt vonta érdekkörébe a múlt túlélõ hatalmi tényezõit, az arisztokráciát, az Egyház fõpapjait és az új világrendre éhes proletárok szervezeteit. Totális történelmi módszere nem tûrt liberalizmust. A liberalizmusnak számára egyetlen értelme, egyetlen tartalma volt: korlátlan hódításai és uralmi lehetõség a saját fajtája számára. Milyen befolyása volt a liberalizmusnak a társadalmi osztályok kialakulására és egymás közötti viszonyára? A liberalizmusnak lényeg szerinti feladata az lett volna: hogy a bárhol található emberi érték mozgósításával, bevalorizálásával az õt megilletõ helyre a közös nemzeti munkába: feloldja az osztályok kereteit, megszüntessen nemcsak minden születési kiváltságot, de minden helyzetelõnyt az utódok számáras folyton új és új tehetségeket állítson a nemzeti feladatok elvégzésére. Így a liberalizmus a nemzet erõit egy nagyszerû belsõ imperializmusban érvényesítette volna: folyton-folyvást többet, különbet termelni. Mindinkább lehetõvé tenni, hogy a nemzet lehetõleg minden tagja megélhesse minden életét, – minden értékét. Ez a frazeológiában körülbelül így is volt és igazán semmi elméleti gátja nem volt, hogy pId. minden kubikus fia megyefõnök, tábornok vagy miniszter legyen. Csak éppenhogy a valóságban nem biztosították intézményesen ezt a lehetõséget. Nem, a liberalizmusnak sem voltak semmiféle intézményes biztosítékai demokrácia elsõ szakaszában. Az új kapitalizmus hatalmasai összefogva a letûnt világrend történelmi élõsdiségének átmentett tényezõivel: legalább is olyan kiváltságos és elõnyös helyet tudtak maguknak és utódaiknak biztosítani az államéletben, a nemzeti jövedelem részesedésében, a kiválasztás meghatározásában, mint a múlt rendisége. A középosztály, mely az új korban a történelmet irányítószerepre lett volna hivatva: tényleg nagyobb számban szívta fel magába az alsóbb rétegek egyedeit is. De igen sok országban magát a középosztályba feljuthatást s minden egyes elõrelépést a középosztályi pályákon: az elõbbi felsõbb rétegek kegye határozta meg. Ez aztán egy olyan famulus lelkû középosztályt hozott létre ezekben az országokban, mely igazán nem jelentett sem liberalizmust, sem demokráciát az alsóbb osztályoknak. következõ számunkban folytatjuk



Kedves ismeretlen szerzõ, amit a Front 2006. május 30-i számában leír, az szép. S még igaz is. A világnak tán minden pontján, de nem e csonka „hazában”. Mert nálunk Kati néni hiába varrt gyönyörû ruhácskát, tetszetõs ágynemût, egyebet, s Feri meg Pisti hiába húzott föl abszolút egyenes falat, õk csak minimálbért kaptak. A haszon az külföldre, ismeretlen adóparadicsomokba vándorolt a cégek simlis tulajdonosai, vezetõi által. Kati néninek meg – mert alig tudott megélni a kis bérébõl – magas lett a cukra, a vérnyomása, idõnként furcsán vert a szíve. A Pistik meg a Ferik ugyanezért rászoktak az italra. S idõvel megnagyobbodott, majd végül, velük együtt elfolyt a májuk. S körülöttük minden lepusztult, sivár lett. Vegyük már észre, hogy „uralkodó osztályunk” ezer év óta nemzetidegen! Azóta, hogy a renegát Vajk sváb zsoldosokkal vágatta honfitársait. köztük a saját rokonait is. „Levágtad Koppány nagybátyámat? Magyar gróf leszel!” S ez azóta is így történik Koppány gyilkosa, vencelin, mennyiben lett magyar fõúr? Megjelenítõje, harcosa a magyar érdekeknek? A jobbágyságba kényszerített egykori szabad magyaroknak? De az a hajdani pápái panel patkány az mennyiben magyar vezetõ? Mi jót, mi hasznosat tett ennek az országnak? S ha eddig csak egy pancser tolvaj és pojáca volt, ezután mitõl lenne jobb? Mit várhatunk tõle? S miben állt eddig a „gazdasági tevékenysége”? Az, hogy a zsíros falatnak tûnõ dolgokat pénz nélkül „megvásárolta”, majd amit lehetett, azt eladott, s ezzel egyidejûleg a dolgozókat az utcára rakta, az nem nevezhetõ gazdasági tevékenységnek. Vagy más történt nála és a hozzá hasonszõrûeknél? Fentiek fenti eljárásai miatt szinte a fél ország az utcára került a 90-es évek elején. S akkor jött – sajnos nem a Tenkes kapitánya- hanem a lengyel piac. Ahol – többnyire magyarul beszélõ – ukránok is árultak. De kínaiaknak még híre-hamva se volt. Ezeken a lengyel piacokon egészen minõségi termékeket Iehetett venni. PI ekkor 3 éves kicsi fiamnak itt 100 Ft-ért kaptam 3 db kis bugyikát. Ugyanennyi pénzért kereken 1 db-t kaptam az Áfész helyi áruházában. S mit tettek ezzel az extra profittal a helyi Áfész vezérek? Fejlesztettek? Jótékonykodtak? Á, dehogy! Átalakultak részvénytársasággá! A vezérek lettek, természetesen a fõ részvényesek,

FR NT a tagságot meg jól kisemmizték! (Errõl pecsétes Legfelsõbb Bírósági ítélet is van. De hogy mennyire felülrõl vezérelt dolgok voltak ezek, azt mutatja az is, hogy az a Legfelsõbb Bíróság, amelyik megállapította a jogsértés tényét, az elfelejtett intézkedni a jogsértõ állapot megszüntetése érdekében.) Tehát, kedves ismeretlen szerzõ, ha én ennek az Rt-nek az áruházában vásárolok, akkor Ön szerint a magyar kereskedelmet támogatom, a magyar munkahelyeket védem? Mert szerintem csak a profitot biztosítom a fentebb említett részvényes hölgyeknek és uraknak. S ez tényleg olyan fontos? De ami a legnagyobb baj: ebben az áruházban is ugyanazt a kínai árut kapom, de sokkal drágábban, mint a most már tényleg kínai piacon. S megnézhetjük! Míg a mi kiváló hagyományos élelmiszeriparunk semmivé lett, elárasztanak bennünket pl. a viszonylag olcsó lengyel portékák. Száraz sütemények, pudingok, sütõporok egyebek. Érdekes módon õk – szállítási és egyéb plusz költségek ellenére is jóval olcsóbban tudják adni, mint a hazai termelõk Vajon miért? Szerintem azért, mert a magyar árut megterheli az elõállító cég vezéreinek az extra jövedelme és az állami extra adók, járulékok extra sok és extra magas garmadája. Tehát ha a magyar vásárló el is követi azt, amivel az „ismeretlen szerzõ” vádolja, azt bizony kényszerbõl teszi. Arról nem is beszélve, hogy antidepresszánsok, szeszek és gagyi tévék serege gondoskodik arról, hogy még véletlenül se lásson, gondolkodjon tisztán. Tehát kedves ismeretlen szerzõ, szerintem az nagyon kevés ha az Ön cédulácskáját csak az egyes portékákra rakjuk ki. Megoldás az lehet, ha az egész országra – s ezen belül ipari, mezõgazdaságra, kereskedelemre egészségügyre, oktatásra - kirakjuk, hogy Made in Hungary. S ki ezt nem hajlandó tudomásul venni, azoknak mi is megmondjuk „el lehet menni Magyaror szágról” . EI, a vencelinekneknek, a gyurcsányoknak molnárlajosoknak és társaiknak. De még az õsáruló vajknak is! egy másik ismeretlen szerzõ

IMPRESSZUM Kiadja és a kiadásért felel: Szkíta Mûhely Fõszerkesztõ: Szabó Tamás Szerkesztésért felelõs: Szabó Tamás Szerkesztõség címe: 2120 Dunakeszi, Bocskai u. 16. Nyomda: H.A.ZS. HU ISSN 1786-8408 Telefon: 06–20–494–4513 Elektronikus levél: [email protected]

13

Az újság kapható: Országszerte a nemzeti könyvesboltokban és a budapesti újságárusoknál. Elõfizethetõ rózsaszín csekken a 2120 Dunakeszi, Bocskai utca 16. címre. Az újságot zárt borítékban küldjük elõfizetõinknek. Éves elõfizetés: 4000 Ft Féléves elõfizetés: 2000 Ft Negyedéves elõfizetés: 1000 Ft Telefon: 06-20-494-4513 Elektronikus levél: [email protected] honlap:

www.arpadvonal.hu Önkénteseket várunk a Frontra! Újságírókat, fotósokat, terjesztõket várunk a szerkesztõségi csapatba! Fizetést sajnos belátható ideig nem tudunk adni, csak jó szót és sok munkát. A lapnál mindenki ingyen dolgozik a közös célért, hazánk felszabadításáért. Valljuk, élet-halál harc folyik most hazánkban. Ebben a harcban hathatós fegyver lehet egy hiteles és radikális nemzeti újság. Fegyverforgató önkénteseket várunk, akik segítenek felrázni, és tartást adni az apátiába süllyedt magyarságnak.

KÖZÉLETI HAVILAP

Keresse a fõvárosi és vidéki Relay és Inmedio nevû hírlapüzletekben, valamint egyes nemzeti könyvesboltokban. A legbiztosabb hozzájutás az elõfizetés: 2900 Komárom, Mártírok u. 17/b.

Minõségi autófényezés: 06 20 487-28-41


FR NT

14

A LEUCHTER-JELENTÉS V. A kék elszínezõdések ebben a szobában megegyeznek a birkenaui tetvetlenítõ berendezésben talált kék elszínezõdésekkel. A szobának két tetõszellõzõje van, amelyet a tetvetlenítõ eljárás után szellõztetésre használnak. A Zyklon B-t kézzel helyezték a padlóra. Világos, hogy ez nem kivégzõkamra. Van légáramoltató felszerelése, de nincs kémény a szellõztetésre. Ezt, miként a többi létesítményt, nem kivégzési célra szánt gázkamrának tervezték, és ilyen használatra nem is alkalmas. Az épület hátsó részén találhatók az állítólagos kísérleti gázkamrák. Itt szellõzõút, szellõzõfülke és két szoba van. Egy harmadik szobát lepecsételtek, nem hozzáférhetõ. A két megtekinthetõ kamra sajátos: mindegyikben csõvezeték van az állítólagos szénmonoxid gázhoz, amit a fülkékbõl ellenõriznek. Az egyik kamra mennyezetén rejtett szellõzõ van, amit nyilvánvalóan sohasem vágtak át a tetõn. A másik kamrának fûtõ-keringetõ berendezése van, ami arra szolgál, hogy a fûtött levegõt mozgásba hozza. E keringetõ rendszert hatástalanra tervezték, a be- és kimeneti nyílásokat pedig túl közel helyezték és nem látták el szellõzõvel. Mindkét kamra esetében figyelemre méltó a négy acélajtóba vágott, a tömítés behelyezésével megegyezõ vájat vagy horony. Mindkét kamrát állítólag Zyklon B-re vagy szén-monoxidra használták. Ez nem lehet igaz. A két kamra közül az egyiket nem fejezték be, és szén-monoxiddal sohasem használhatták volna. HCN-re sem tervezték, ámbár állítólag erre a célra használták. A nagyobb kamrát nem HCN-re tervezték. Annak ellenére, hogy az ajtón az a felirat áll, hogy „kísérleti”. Ez a kamra sohasem lehetett alkalmas arra, hogy CO-val hajtsanak végre benne kivégzést, mivel a megkövetelt 2,5 atmoszféra nyomáson 4000 ppm-t (a halálos mennyiség) kellett volna elõállítani. Egyik kamra sem felel meg a szellõztetési, fûtési, áramoltatási és szivárgási követelményeknek. A téglákat, vakolatot és maltert sem belül, sem kívül, soha sehol sem burkolták tömítõ-anyaggal. Ezen épületegyüttes egyik igen figyelemreméltó jellegzetessége, hogy ezeket a kamrákat három oldalról öntött betongát vette körül. Ez teljességgel összeegyeztethetetlen az ésszerû tervezéssel, mint-hogy a szivárgó gáz összegyûlik ebben az árokban, és mivel szélárnyékban van, nem oszlik el. Ez az egész területet, fõként HCN esetén tökéletes csapdává teszi. A szerzõnek így arra a következtetésre kellett jutnia, hogy ezt a létesítményt soha, még korlátozott mértékben sem tervezték HCN gáz felhasználására. Krematóriumok Figyelembe kell venni mind a régi, mind az új krematóriumokat, hogy meghatározzuk mûködõképességüket a nekik tulajdonított feladataik végrehajtásáról. A halottégetés nem új fogalom. Számos kultúra sok évszázadon át gyakorolta.

Jóllehet már évezredekkel ezelõtt alkalmazták, a katolikus egyház elítélte egész az utóbbi idõkig, mígnem a XVIII. század végén enyhült az egyház ellenállása. Az ortodox judaizmus tiltotta a hamvasztást. A korai, 1800-as évek Európájában korlátozott alapon újra alkalmazták a halottégetést. Elõnyössé válik betegség féken tartásakor: sûrû népességû területeken földet tesz szabaddá, és télen, amikor fagyott a talaj, megszünteti a hullatárolás szükségességét. Európa korai halottégetõi szén- vagy koksztüzelésû kemencék voltak. A hullaégetésre szolgáló kemencét és kohót kazánnak szokták nevezni. A korai kazánok csupán kemencék voltak, amelyek minden nedvet kiégettek a hullákból és elhamvasztották. A csontokat nem lehet elégetni, és még ma is porrá kell õrölni. A régen használatos mozsarat és mozsártörõt mindazonáltal zúzógép váltotta fel. A modern kazánok fõként gáztüzelésûek, bár néhányat még olajjal táplálnak. Az Egyesült Államokban és Kanadában már egyet sem mûködtetnek szénnel vagy koksszal. A modern, téglasoros acélkemencék tulajdonképpen egy csõvégen át tüzet fújnak a maradványokra, meggyújtják õket, gyulladást és gyors égést okoznak. A modern kazánoknál van egy másod- vagy utánégetõ, hogy a meggyulladt gáznemû anyagban minden szennyezõ dolgot újra elégessen. Ez a másodégetõ a levegõszennyezésért felelõs: állami követelmény. Megjegyzendõ, hogy a szennyezõdést a fosszilis tüzelõanyag okozta. Elektromos kemencével, ámbár üzemeltetése drága, nem keletkezik szennyezõanyag. A modern kazánok vagy krematóriumok 2000 °F hõmérsékleten, az utánégetõk pedig 1600 °F-on égnek. Manapság fakoporsókat és papírdobozokat a testtel együtt égetnek, de a magas hõfok miatt ekkor nincs szükség hosszabb idõre. Néhány európai gépegységet hagyományosan alacsonyabb hõfokon, 800 °C (1472 °F) és hosszabb ideig mûködtetnek. 2000 °F vagy még magasabb hõfokon egy 2500 cfm-es (köblábperc) ventilált levegõ kívülrõl történõ adagolásakor a modern kazánok 1,5 óra alatt hamvasztanak el egy hullát. Elméletileg egy 24 órás idõtartamra ez 19,2 tetem. A normális mûködtetésre vonatkozó gyári elõírás és bizonyított felhasználás három vagy kevesebb hamvasztást engedélyez naponta. A régebbi, mesterséges huzatú, olaj-, szén- és koksz- (de nem közvetlen láng alkalmazásával

2006. július 11. mûködõ) kazánok rendes körülmények között minden egyes hulla elégetéséhez 3,5-4 órát használtak fel. Elméletileg egy 24 órás idõtartam alatt ez maximum 6,8 tetem. A rendes mûködés maximum három hamvasztást tesz lehetõvé egy 24 órás idõszak során. E modern kazánok mind acélépítésûek és kiváló minõségû, tûzálló téglával béleltek. A tüzelõanyagot egyenesen a kazánba vezetik, és minden ellenõrzés elektromos és automatikus. A szén- és koksztüzelésû kazánok nem égnek egyenletes hõfokon, állandóan kézi úton kell táplálni, és fel-le égésszabályozóval kell fölszerelni õket. Minthogy a lángot nem vezették közvetlenül a tetemre, a ventilátor a lángot szította és növelte a kemence hõfokát. Ez a kidolgozatlan eljárásmód feltehetõleg egy kb. 1400 °F átlaghõmérsékletet eredményezett. A megvizsgált német létesítményekben használt krematóriumok régebbi típusúak voltak. Vörös téglából meg malterból építették és tûzálló téglával bélelték. Mindegyik kemence több kazánból állt. Néhányat ventiláltak (bár egyik sem volt közvetlen égésû), egyik sem rendelkezett utánégetõvel és mindegyik széntüzelésû volt, kivéve egy majdaneki létesítményt, amely már nem létezik. Az összes helyszínen megtekintett és megvizsgált kazánok közül egyet sem terveztek többszöri hullaégetésre. Meg kell jegyezni, hogy ha ennek ellenére folyamatosan használták, a kazán nem emésztette el a hullákat. Az egy hamvasztásos krematóriumra jutó elméleti és valóságos napi (24 órás) teljesítmény a II. sz. táblázatban található. II. táblázat Elméleti és valós, maximum 24 órás idõtartamra becsült krematóriumi teljesítmények


III. évf. 14. szám A HCN, cián-vegyületek és krematóriumok tör vényszéki értékelése Mint már említettük, tégla-, habarcs-, betonés üledékmintákat vettünk a lengyelországi helyszínekrõl. A cianid és cianidvegyületek hosszú idõszakon át megmaradhatnak egy adott helyen, és ha nem lépnek reakcióba más vegyi anyagokkal, a téglában és a habarcsban is szétterjedhetnek. Harmincegy mintát vettünk a Krema I, II, III., IV és V feltételezett gázkamráiból, véletlen kiválasztás alapján. Egy kontrollmintát vettünk a birkenaui tetvetlenítõ berendezésbõl, ahol köztudottan ciánt használtak. Ez szemmel láthatóan kék elszínezõdésû volt. A 32. sz. kontrollminta vegyvizsgálata 1050 mg/kg ciántartalmat mutatott ki, ami gyenge töménység. Azon területekrõl, ahonnan e mintákat vettük, a kontrollmintával azonosak a viszonyok: hideg, sötét és nedves. Csupán a Krema IV és V különbözött ettõl abban, hogy a helyiségeket érte a napsütés (az épületeket lebontották), és a napfény meggyorsíthatja a cianid szétesését. Téglában és habarcsban a cián egyesül a vassal és ferri-ferrocianid vagy berlini kék elszínezõdéssé válik, ami nagyon tartós összetett anyag: vascianid. A helyiségeket, ahonnan az elemzett mintákat vettük, a III. sz. táblázat tünteti fel. III. táblázat (a minták helyszínei) Auschwitz I.: Krema I. 25-31. sz. minták Birkenau (Auschwitz II): Krema II. 1 - 7. sz. minták Krema III. 8-11. sz. minták Krema IV 13-20. sz. minták Krema V 21-34. sz. minták A 12. sz. tömítésminta a birkenaui ún. szaunából. A 32. sz. minta a birkenaui 1. sz. tetvetlenítõ berendezés kontrollmintája. Figyelemre méltó, hogy csaknem az összes minta negatív volt, és a kevés, ami pozitívnak bizonyult, alig haladta meg az érzékelési szintet. Az 1050 mg/kg-os kontrollmintával összevetve megállapítható, hogy e berendezések nem voltak kivégzési célra szolgáló gázkamrák. A kimutatható kis mennyiségek azt jelzik, hogy néhány esetben ezeket az épületeket – mint ahogy az összes épületet mindezen koncentrációs táborokban – Zyklon B-vel fertõtlenítették. Továbbá, a kék elszínezõdésû területek magas vastartalmat mutatnak, vagyis nem hidrogén-cianidot, hanem ferri-ferrocianidot jeleznek. Magasabb cianidtartalmat várhattunk volna az állítólagos gázkamrákból vett mintákban (az állítólagosan ott felhasznált nagyobb mennyiség miatt), mint amit a kontrollmintákban találtak. Minthogy épp az. ellenkezõje igaz, a vizsgálat során nyert összes többi bizonyíték összekapcsolásával arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ezek a berendezések nem kivégzésre szolgáló gázkamrák voltak. Nincs bizonyíték a Krema mûködésére, mivel a Krema I. kemencét

FR NT újraépítették, a Krema II.-t és III.-t hiányzó elemeivel együtt részben elpusztították, a Krema IV és V-nek nincs nyoma. Majdanekben egy krema tökéletesen eltûnt, és a második kremát a kemencék kivételével újraépítették. A majdaneki salakrakó emlékhely vizsgálata különös színt mutat. Az állítólagos emberi hamvak – a szerzõ saját vizsgálatai szerint – osztrigaszürkék. Vagyis: a majdaneki emlékhely keverékében homok is van. Ami pedig az állítólagos égetõgödröket illeti, a szerzõ személyesen vizsgálta meg és fényképezte le Birkenauban. E gödröknél igen figyelemreméltó a magas vízszint: talán 1,5 láb a talajszint felett. Hullákat nem lehet víz alatt égetni, mesterséges gyorsítók (benzin) használata esetén sem. A hivatalos múzeumi térképeken a megjelölt gödörhelyeket mind megvizsgálta, és mivel Birkenaut ingoványra építették - az összes helyiség 2 lábnyi talajvízben állt. Szerzõ véleménye, hogy Birkenauban nem léteztek égetõgödrök. Auschwitz, Krema I. A Krema I. állítólagos kivégzésre szánt gázkamrájának részletes tanulmányozása és a múzeumi tisztviselõktõl szerzett másolatok részletes elemzése mutatja, hogy az állítólagos gázosítások idején ez az épület halottasház, késõbb pedig légoltalmi óvóhely volt. E jelentés szerzõjének rendelkezésére bocsátott, Krema I-t ábrázoló rajzot a tábor felszabadítása után láthatóan újraszerkesztették. Ennek ellenére mintegy 7680 köbláb méretû hullaházat mutat két ajtónyílással: egyik sem kifelé nyílik. Egyik ajtó a krematóriumba nyílt, a másik a mosdóba. Nyilvánvalóan egyik nyíláson sem volt ajtó, de ez nem volt igazolható, mivel egy falat utólag lebontottak, és egy nyílást pedig máshová tettek. Meg kell jegyezni, hogy az auschwitzi Állami Múzeum hivatalos ismertetõje ezeket mondja: az épület valójában abban az állapotban maradt fenn, mint amilyenben 1945. január 27-én, a felszabadítás napján volt. A hullaház területén 4 tetõszellõzõ és 1 tüzelõkürtõ volt. A kürtõ nyitva van, semmi bizonyíték sincs arra, hogy valaha is bezárták volna. A tetõszellõzõket nem tömítették, és az új épületfa azt jelezte, hogy nemrég építették újra. A falak és a mennyezet gipszvakolat, a padló öntött beton. A mennyezet gerendázott és a padlón látható, hogy honnan távolították el a légóhelyiség falait. A világítás nem volt robbanásbiztos és most sem az. Talajcsövek vannak a kamra padlójában, amelyek a tábori fõvezetékhez és a szennyvízcsatornákhoz csatlakoznak. A gázkeringetéshez személyenként 9 négyzetláb terület szolgál, amelyik mindazonáltal nagyon szûk, feltételezve, hogy egyszerre 94 embert zsúfoltak ebbe a szobába. Úgy tájékoztattak, hogy ez a szoba még 600 embert is befogadott. Az állítólagos kivégzõkamrát, mint korábban megállapították, nem ilyen használatra tervezték. Ebben az építményben nincs bizonyíték szellõzõrendszerre vagy bármely típusú ventilátorra. Az állítólagos gázkamra szellõzõrendszerét egyszerûen négy szögletes tetõszellõzõbõl

15 képezték ki, amely kevesebb, mint kétlábnyit szellõztet a tetõfelületen. A HCN gáz ilyen szellõztetése kétségtelenül azt eredményezné, hogy a mérges gáz elérné az út másik oldalán kis távolságra levõ SS-kórházat, s így a betegek és a fenntartó személyzet halálát okozná. Azon tény miatt, hogy az épületnek a szivárgás megelõzésére nincs tömítõanyaga, és nincsenek tömített ajtói a krematóriumot elérõ gáz megelõzésére, hogy csõhálózata révén a tábor minden épületét eléri a gáz, hogy nincs fûtõrendszere, keringetõ rendszere, szellõztetõ rendszere vagy kéménye, nincs gázelosztója, viszont állandó nyirkosság van; hogy nincs a kamrákban megfelelõ áramoltatás, és nincs mód arra, hogy megfelelõen vezessék be a Zyklon B anyagot – így merõ öngyilkosság lett volna megkísérelni, hogy ezt a hullaházat gázkamraként használják. Az eredmény robbanás lett volna vagy szivárgások, melyek az egész tábort elgázosítják. A szellõztetésnek legalább 20 órán át kellene tartania, és kísérletet végezni annak eldöntésére, hogy biztonságos-e a kamra. Kétséges, hogy elszívó berendezés nélkül a gáz akár egy hét alatt is kiürül. Ez teljesen ellentmond a kamra naponta többszöri használatának. A Krema I. és az állítólagosan kivégzésre szolgáló gázkamrák maximális teljesítõképességére vonatkozó, kiszámított, feltételezett és valós idejû használati arányszámokat a IV.táblázatban közöljük. IV. táblázat A Krema I. feltételezett, kivégzésre és hamvasztásra vonatkozó arányszámai Kivégzési arányszámok: 94 személy/hét (feltételezett) Hamvasztási arányszámok: 286 személy/hét (elméleti) 126 személy/hét (valós idejû) következõ számunkban folytatjuk

A KÕRÖSI CSOMA SÁNDOR MAGYAR EGYETEM (www.korosi-egyetem.hu) felvételt hirdet hároméves levelezõ tagozatára, ahol magyar néptanítói szakon felnõtt képzés folyik. Érdeklõdés és jelentkezés (felbélyegzett válaszborítékkal) 1576. Budapest, Postafiók 70. Oktatóink: Dr. Bakay Kornél, Jankovics Marcell, Kiss Dénes, Dr. Kiszely István, Makovecz Imre, Molnár V. József, Dr. Pap Gábor, Szörényi Levente, Dr. Varga Tibor, és a többiek.


16

FR NT

2006. július 11.

Miért hagyod, hogy 56 legyen?

Recommend Documents