40-45 Hodmezovasarhely
07/8/30
17:52
Page 40
ÚTKÖZBEN, HOGY A JÖVÔ JELEN LEGYEN… HÓDMEZÔVÁSÁRHELYEN JÁRTUNK Van egy város, ahová a távolban lévôk is egyre csak hazavágynak, ahol minden megtalálható ahhoz, hogy az oda érkezô jól érezze magát. Van egy város, amelyrôl azt beszélik, látványos a fejlôdése, ahol példaértékû az összefogás és a tenni akarás. Van egy város, ahová el kell látogatnunk, hogy mindezekrôl meggyôzôdjünk. Hódmezôvásárhely a város, ahol az utak találkoznak.
40
ÖKOkomfort
40-45 Hodmezovasarhely
07/8/30
17:52
Page 41
ÖKOKOMFORT
Szerkesztôségünk elhatározta: sorozatot indítunk, mégpedig olyan önkormányzatokat mutatunk be, amelyek élen járnak a megújuló energiaforrások felhasználásában, és kezdeményezéseik példaértékûek. Elsô utunk Hódmezôvásárhelyre vezetett. Az ország második legnagyobb területû városában az emberek többsége kerékpáron, illetve gyalogosan közlekedik. A fôvárosi zaj után furcsa érzés hallani a csöndet, beszippantani a füstmentes levegôt. Rendezett virágos parkok, ôsfák – Hódmezôvásárhely központjában járunk, a Kossuth téren. A névadó szobra a Magyar Hitel Bank elôtt, nem messze tôle a patinás Fekete Sas Szálló, szemközt az Ybl Lajos tervezte Városháza, amelyrôl köztudott, tornya magasabb, mint a szegedi városházáé. Ebben a vendégszeretô mezôvárosban megannyi látnivaló, történelmi emlék és kulturális hagyaték, a városházán azonban már várnak minket, hogy segítségünkre legyenek. A polgármesteri irodában Almási István alpolgármesterrel és Csáki Imre városi fômérnökkel beszélgetünk, ôket kérdezzük az alternatív energiák hasznosításáról, a jövôbeli tervekrôl és a megvalósult beruházásokról. Mint megtudtuk, a bioenergetikai projekt alapján a tervek szerint a geotermikus energiától a biomasszáig a legkülönbözôbb formában állítanak elô energiát Vásárhelyen.
ZÖLD UTAT KAPOTT A BIODÍZEL Hódmezôvásárhelyen ez év januárjában kapott zöld utat a 125 millió euró beruházású biodízel-présüzem és -finomító építése. Az ausztrál tulajdonú Central EU Biofuels Hungary Kft. (CEB) Európában egyedülálló technológiát alkalmazó növényiolajprés- és biodízelüzemet hoz létre – tudjuk meg vendéglátóinktól. A növényi olajokból elôállított biodízel minden bizonnyal a jövô üzemanyaga. A bioüzemanyagok iránti növekvô igény nem véletlen, a fosszilis energiahordozók felhasználása során keletkezô szén-dioxid okozta környezeti veszély már önmagában is elegendô ok, hogy mielôbb berendezkedjünk a bioüzemanyagok gyártására, arról már nem is beszélve, hogy a rendelkezésünkre álló kôolajkészletekbôl a jövôben egyre nehezebben lehet majd kielégíteni a növekedô üzemanyagigényt. De miért éppen biodízel? – kérdezhetjük. A biodízel üzemanyag használatának számos elônye van, többek között alapanyaga a hazai termelésû napraforgó, a repce, felhasználása során annyi szén-dioxid keletkezik, amennyit megtermelése során az olajnövény felhasznált, nem tartalmaz az egészségre káros anyagokat, a környezetbe jutva könnyen lebomlik, és pozitív energiamérleggel rendelkezik, hiszen egy liter biodízel
ÖKOKOMFORT magazin
41
40-45 Hodmezovasarhely
07/8/30
17:52
Page 42
üzemanyag energiatartalma az elôállításához szükséges energia háromszorosa. Tervek szerint a hódmezôvásárhelyi présüzem évi 500 ezer tonna nyersanyagot dolgoz fel, az üzem alapanyagának mintegy 80 százalékát napraforgó adja, amelyet Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyébôl, valamint a szomszédos vajdasági és romániai területekrôl szereznek be. A napraforgó mellett repcébôl és szójából is elôállítható az autómotor-hajtóanyag. Az eljárásból származó melléktermék is hasznosítható, egy része állati takarmánynak alkalmas, a másik részébôl elektromos áram nyerhetô. A biodízelüzem a tervek szerint 2008 ôszén kezdheti meg próbaüzemét. A második ütemben 2009 végére elkészül egy évi 240 ezer tonna nyersolaj finomítására alkalmas létesítmény, valamint egy biomassza-tüzelésû erômûvet is létrehoznak a telep hôellátására. A biodízel-présüzem és -finomító építése komoly anyagi befektetést igényel az önkormányzat részérôl – mondja Almási István alpolgármester. Hódmezôvásárhely a beruházást a 42
ÖKOkomfort
város ipari parkjában 10,6 hektáros területtel, valamint az alapinfrastruktúra megteremtésével támogatja. Mintegy 500 millió forintba kerül az építési terület víz- és gázellátása, az ipari terhelésre méretezett bekötôút, valamint az iparvágány megépítése. A legfontosabb szempont, hogy számítások szerint a beruházás közvetlenül, illetve közvetve több mint 3000 munkahelyet teremt: a térség gazdálkodóinak felvevôpiacot, a helybelieknek pedig munkalehetôséget. A FÖLD HÔJÉBÔL TÁPLÁLKOZÓ FÛTÉSRENDSZER Hódmezôvásárhely a megújuló energiaforrások hasznosítására stratégiai tervet dolgozott ki, ennek keretében már eredménnyel is büszkélkedhetnek. Nem is kevéssel. A geotermikus hôenergia hasznosítására törekedtek – elsôsorban függetleníteni szerették volna magukat az egyoldalú földgázfelhasználástól –, ugyanakkor saját helyi lehetôségeik hasznosítására is. Ennek a törekvésnek az eredményeként született meg az az Európában is egyedülálló geotermikus egység, amelynek köszönhetôen jelenleg közel 4000 lakás fûtése és használati melegvíz-
40-45 Hodmezovasarhely
07/8/30
17:52
Page 43
ÖKOKOMFORT
elôállítása történik. Erre a rendszerre kapcsolódtak a belvárosi közintézmények is –mondja Csáki Imre fômérnök. Elsôk között az önkormányzat és a Bethlen Gábor Gimnázium épületében valósult meg a termálvizes fûtés, majd több mint 3000 házgyári lakás kapcsolódott a ma is mûködô rendszerhez. A termálkutak a város hôfogyasztásának háromnegyedét adják. Minden új beruházást, ha csak lehet, ebben a rendszerben oldanak meg. Nem egyoldalúan használják fel a termálvizet, hanem visszasajtolják, ami tulajdonképpen egy megújuló folyamatnak a része. A termálvíz leadva a hôenergiáját vegyileg tiszta marad, egyrészt gyógyászati célokra alkalmas, másrészt akár visszasajtolható a termelôrétegbe. Az évek során több termelô és visszasajtoló kutat fúrtak, és csak annyi földgázt használnak, amennyi a hidegebb napokon szükséges. Ôszig új termálkutat fúrnak a város határában, ahonnan számos közintézményt és áruházat is bekapcsolnak a föld hôjébôl táplálkozó fûtésrendszerbe. A fûtéskorszerûsítés 600 millió forintba kerül, egyébként a mostani fûtésrendszer közel ötmillió köbméternyi földgázt
helyettesít évente, ez összesen mintegy négyszázmillió forintos költségmegtakarítást jelent. KINCSES VÍZ MEGÚJULÓ ENERGIÁVAL Kurunczi Mihállyal, a Magyar Termálenergia Társaság elnökével a városi strandfürdôben találkozunk. A geotermikus energia a napenergiához hasonlóan korlátlan, azaz nem fogy el, kitermelése viszonylag olcsó, a levegôt nem szennyezi. Továbbá megújuló és környezetbarát, s ami igencsak fontos: a város sajátja, sok-sok elônye van, amivel élni lehet és kell – sorolja a megújuló energiaforrás elônyeit az elnök. Mint mondja, Hódmezôvásárhelyen jelenleg tíz termálkút üzemel, amelyekbôl három ipari létesítményeket, hét pedig városi közintézményeket és távfûtéses lakásokat lát el hôenergiával. A városban az elsô 1000 méteres kutat 1954-ben fúrták a strandfürdô ellátására. Az 54 éves kút ma is mûködik, 60 m3/h mennyiségû 44 fokos vizet hoz a felszínre. 1992-ben kezdôdött annak a termálprojektnek a kiszélesítése, amelynek a hagyományai sok évtizedes múltra tekinteÖKOKOMFORT magazin
43
40-45 Hodmezovasarhely
07/8/30
17:52
Page 44
A Sallai-lányok Hódmezôvásárhely úszóbüszkeségei
nek vissza. Az új termálkutakat fûtési céllal mélyítették le, ezekbôl már 80-86 Celsius-fokos hôközeget lehet kinyerni 2000 méter mélyrôl. A strandfürdôt is ezzel fûtik, a legalacsonyabb hôfokot is kihasználják, például az uszoda körüli széles járdaszakaszt becsövezték, így télen nem kell havat takarítani. Jelenleg a helyi távfûtési rendszer 52 százalékát tíz termálkút fedezi, azonban ezt az arányt az új beruházások hamarosan 75 százalékra fogják javítani. A geotermikus energia felhasználásával elôállított hô költsége jóval alatta marad a földgáz árának, hosszú távon, ahogy a beruházások megtérülnek, ez még kedvezôbb. A tényszámok magukért beszélnek: amíg a földgáz-felhasználású távfûtô mûvekben többnyire 2400-2600 forintba kerül 1 gigajoule hôenergia, addig termálhôbôl ezt minden költséggel együtt 700 forint önköltségi áron állítják elô. A városvezetôk nemcsak idôben felismerték a termálvíz adta lehetôségeket, hanem éltek is vele. A hódmezôvásárhelyiek lényegesen kevesebbet fizetnek a távhôszolgáltatásért és a használati melegvíz-ellátásért, mint például a fôvárosban lakók. 44
ÖKOkomfort
MINDENKIRE GONDOLNAK A hódmezôvásárhelyi fürdô közel nyolcvan éve, 1930-ban nyitotta meg kapuit, hogy fogadhassa a fürdôzni és gyógyulni vágyókat. A Városi Strand-, Termál- és Gyógyfürdô Hódmezôvásárhely szívében, nagy kiterjedésû, ligetes, parkos környezetben terül el. A korszerû létesítményben Molnár Attila ügyvezetô igazgató kalauzol bennünket. Összesen hét termálvizes medence üzemel télen-nyáron, a fürdôzôk kényelmét szolgálja az új, korszerû, 600 férôhelyes szekrényes öltözô. A fürdô területén masszírozás, víz alatti masszázs, szolárium, szauna, gôzkabin, gyógyúszás, aquafitnesz vehetô igénybe. A strandfürdô 76 °Cos, 2200 m mélyrôl feltörô, alkáli-hidrogénkarbonátokban gazdag gyógyvize elsôsorban mozgásszervi betegségek kezelésében alkalmazható, és kiválóan alkalmas fürdôkúrákra. A strand együtt üzemel a Városi Sportuszodával, a nemzetközi szintû sportversenyek megrendezésére alkalmas korszerû építménnyel. A 2003-ban épült fedett uszoda 50 méter hosszú, 25 méter szélességû 10 pályás, feszített víztükrû 26-28 °C vízhôfokú versenymedencéje rövidpályás versenyek megrendezésére is alkalmas. Az emeleti lelátón 700-an követhetik figyelemmel az eseményeket.
40-45 Hodmezovasarhely
07/8/30
17:53
Page 45
ÖKOKOMFORT
ELSÔK KÖZÖTT AZ ORSZÁGBAN Az országban az elsôk között kizárólag biogázból, azaz teljes mértékben kommunális hulladékból állít elô villamos energiát az a 160 kilowatt teljesítményû erômû, amelyet dr. Lázár János polgármester, országgyûlési képviselô adott át ez év júniusában. Nem mellékes, hogy a 100 millió forint értékû beruházás állami támogatás nélkül valósult meg. Utunkat az A.S.A. Hódmezôvásárhely Köztisztasági Kft. hulladéklerakó telepén folytatjuk, ahol Varga Attila technikai menedzsert kérdezzük a biogáz-üzemeltetésû villamos erômûrôl. Az osztrák minta alapján épült hulladéklerakó telepet 1995-ben helyezték üzembe. A depóniagáz-kinyerô és -hasznosító rendszer összesen 40 hektár területen három ütemben a feltöltéshez igazodóan épült. Másfél hektárt szigeteltek le a kezdetekkor 1995-ben, 2000-ben hozzáépítettek 1,8 hektárt, majd 2005-ben 2,2 hektárt burkoltak le. A depóniagáz tulajdonképpen a szeméttelepi gáz, amiely a kommunális hulladékban lévô szerves anyag lebomlásából keletkezik. Elsôdlegesen lakossági hulladékot gyûjtenek és deponálnak, valamint a környezô ipari létesítményekét – informál Varga Attila. A hulladéklerakó tizenkét éves mûködése során összesen 650 ezer tonna hulladékot helyeztek el a telepen. A depóniakezelô állomásra gyûjtô- és szállító jármûvek viszik a hulladékot, majd erôgépekkel telítik és tömörítik azt. A domb oldalán található gázkutakat folyamatosan emelik a hulladékkal együtt. Körülbelül 20 méteres sugarú kört tud egy ilyen gázkút kezelni. A jelenleg 24 méter magas dombból összesen 17 gázkút segítségével nyerik ki a szemét rothadása során termelôdô biogázt. Az aeorob baktériumok a felsô rétegben oxigénes környezetben bontják a hulladéknak a szervesanyag-részét, míg az anaerob baktériumok az alsó rétegben oxigénmentes környezetben dolgoznak. A gáznyerô kutak hozama óránként száz köbméter, a kinyert gázt egy turbinában alakítják villamos energiává, a metángázt pedig a gázkutak belsejében lévô csôrendszeren keresztül szívják ki és égetik el. Jelenleg óránként száz köbméternyi gázból több mint 150 kilowattnyi áramot termelnek, képletesen szemléltetve ez négyszáz átlagos fogyasztású családi ház áramszükségletét fedezi. A tervek szerint 2008-ban állítják üzembe a második blokkot is, így az erômû teljesítménye 200 kilowatt fölé emelkedik. A Dél-Alföldön egyedülálló kezdeményezés helyi összefogással, állami támogatás nélkül valósult meg. Gajdos Zsóka
