1
ЪА ь
Ъ
с
А
IPARGAZDASÁGI • SZEMLE
TARTALOM
IPARGAZDASÁGI SZEMLE KÜLÖNSZÁM 1974-1975. TERMELEKENYSEG HATÉKONYSÁG
ELŐSZÓ
7
A TERMELÉKENYSÉGI KÖZPONTOKRÓL ÉS SZÖVETSÉGRŐL
11
Nemzetközi tanácskozás a t e r m e l é k e n y s é g növelésének i d ő s z e r ű k é r d é s e i r ő l A Norvég T e r m e l é k e n y s é g i Intézet távlati t e r v e
18
Hogyan látja a közvélemény a t e r m e l é k e n y s é g e t az Egyesült Államokban
27
A társadalomtudományi kutatások gyakorlati hasznosításának problémái 33 VEZETÉS, SZERVEZÉS
41
Vállalatok közötti összehasonlítások U j - Z é l a n d b a n G y o r s m ó d s z e r a vezetés é r t é k e l é s é r e A tanácsadó é s az ügyfél kapcsolata
43
47
54
Belgiumi f e l m é r é s a vállalatok s z e r v e z é s i tevékenységéről 60 Dániai k í s é r l e t e k az üzemi d e m o k r á c i a f e j l e s z t é s é r e 70 MUNKAERŐGAZDÁLKODÁS
77
A munkás-továbbképzés F r a n c i a o r s z á g b a n A munkaerőmobllltás Dániában R é s z i d ő s foglalkoztatás
82
85
Rugalmas m u n k a i d ő r e n d s z e r MŰSZAKI HALADÁS
78
88
93
K u t a t á s - f e j l e s z t é s , gazdasági növekedés é s t e r m e l é k e n y s é g Innováció a holland vállalatoknál
102
A műszaki f e j l ő d é s t á r s a d a l m i h a t á s a i SZEKTORÁLIS POLITIKA Szektorális vizsgálatok
94
108
117
118
A kanadai feldolgozóipar s t r u k t u r á j a é s t e r m e l é k e n y s é g e Szektorális e l e m z é s e k é s s z e k t o r á l i s politika
128
122
12
ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS,
RACIONALIZÁLÁS
Szervezett önköltségcsökkentés Racionalizálási példák Gyártmánypolitika
141
142
148
153
E N E R G I A - ÉS ANYAGTAKARÉKOSSÁG
165
Az e n e r g i a m e g t a k a r l t á s i t ö r e k v é s e k r ő l
166
V á l l a l a t i l e h e t ő s é g e k e n e r g i a - é s anyag m e g t a k a r í t á s r a 169 K ö r n y e z e t v é d e l e m é s c s o m a g o l á s 180
UTÓSZÓ
189 Szerkesztőbizottság: BOTOS BALÁZS, C O T E L K O R N É L , GERGELY ISTVÁN, KOMONYI Z O L T Á N , LENDVAI ISTVÁN, NYITRAI F E R E N C N É , PARÁNYI GYÖRGY, POLONKAI JÁNOS, RABI B É L A , ROMÁN ZOLTÁN ( f ő s z e r k e s z t ő ) , SIK GYÖRGY, T R E T H O N F E R E N C , VÁNYAI P É T E R N É , VÉGSŐ BÉLA A k i a d á s é r t felel a z A k a d é m i a i Kiadó i g a z g a t ó j a Technikai s z e r k e s z t ő SZÍJ R E Z S Ő
S z e r k e s z t ő s é g : M a g y a r Tudományos A k a d é m i a I p a r g a z d a s á g t a n i Kutatócsoport B u d a p e s t , V . , S z é c h e n y i rkp. 3. I. e . T e l . : 121-969. M e g j e l e n i k n e g y e d é v e n k é n t . E l ő f i z e t é s i á r a egy é v r e 2 5 0 , - F t . T e r j e s z t i a M a g y a r P o s t a . Előfizeth e t ő a Posta Központi H i r l a p I r o d á n á l (KHl. B u d a p e s t , V. , J ó z s e f nádor t é r 1. p o s t a c í m : 1900 B u d a p e s t ) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint á t u t a l á s s a l a Kill. 2 1 5 - 9 6 1 6 2 p é n z f o r g a l m i j e l z ő s z á m á r a . - I n d e x s z á m : 25.394
7 5 o 6 5 o - Kossuth Könyvkiadó Sokszorosító Üzeme
Содержание
Специальный выпуск 1974-1975 Производительность тивность
Введение
гг.
эффек-
производства
7
О центрах и ассоциации производительности Международное
совещание
производительности Перспективный
труда
щественным наукам Управление,
Института
консультантами
обследование
деятельности
исследований
в Новой З е л а н д и и
Скоростный с п о с о б оценки у п р а в л е н и я Бельгийское
предприятий
относительно
Технический
организационной
демократии
в Дании
77
занятость
система
прогресс
78
82
(Нидерландский
рабочего
Научное и с с л е д о в а н и е , (США)
43
(Ирландский Центр)
Повышение к в а л и ф и к а ц и и р а б о ч и х в о Ф р а н ц и и
Эластичная
27
об-
60
Движение р а б о ч е й силы в Дании Нецелодневная
по
в США
( И р л а н д с к и й Ц е н т р ) 47
и клиентами
Эксперименты р а з в и т и я п р о и з в о д с т в е н н о й
Вопросы т р у д а
труда
is
41
между п р е д п р и я т и я м и
К о н т а к т ы между
производительности
производительность
использования
12
зз
организация
Сопоставления
повышения
I9VI г . )
(Балатонфюред,
оценивает
Проблемы п р а к т и ч е с к о г о
и
по а к т у а л ь н ы м в о п р о с а м
план Норвежского
Как о б щ е с т в е н н о с т ь
ность
труда,
времени
Центр)
85
(Италянский Центр)
88
эз экономический рост
и
производитель-
94 3 —-
MAGYAR
.TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ч KÖNYVTARA
70
54
И н н о в а ц и я на п р е д п р и я т и я х Н и д е р л а н д о в Общественные п о с л е д с т в и я Секториальная Заседание
политика
технического
прогресса
(Центр ФРГ)
Снижение с е б е с т о и м о с т и , снижение
Образцы р а ц и о н а л и з а ц и и Политика р а з в и т и я
us
т р у д а в промышленных с е к т о р а х Канады
Опыт б у д а п е ш т с к о й к о н ф е р е н ц и и
Организованное
(А.Ц.Губэр)
рационализация себестоимости ( Ц е н т р ФРГ)
122
12в
141 (Английский Центр)
142
148
продуктов и ассортимента
(Английский
юз
Экономия э н е р г и и и м а т е р и а л о в
165
О с т р е м л е н и я х экономии э н е р г и и Возможности материалов
(Нидерландский Центр)
предприятий в области
166
экономии э н е р г и и и
( Ц е н т р ФРГ) 169
Охрана окружающей с р е д ы и у п а к о в к а
(Центр ФРГ)
Заключительное
секретаря
слово
юв
117
э к с п е р т о в по с е к т о р и з л ь н ы ы о б с л е д о в а н и я м
Производительность
Центр)
юг
генерального
4
iso
Ассоциации
юэ
CONTENTS
SPECIAL ISSUE. 1974/1975 PRODUCTIVITY,
FOREWORD
7
ON THE PRODUCTIVITY CENTRES AND THE ASSOCIATION T h e a n n i v e r s a r y m e e t i n g of the A s s o c i a t i o n , T h e p e r s p e c t i v e plan of the NPI
27
P r o b l e m s of social s c i e n c e r e s e a r c h t r a n s f e r
33
MANAGEMENT 41 I n t e r f i r m c o m p a r i s o n in New-Zeeland
43
Evaluation of m a n a g e m e n t p e r f o r m a n c e (IPC) Consultant - client relationship (IPC) Organization in Belgian e n t e r p r i s e s
LABOUR
77
Workers'
retraining in F r a n c e
60 70
78
Labour mobility in D ä n e m a r k
82
P a r t - t i m e employment (COP)
85
Flexible working-time (INIP)
47
54
Danish experiments in industrial d e m o c r a c y
88
TECHNICAL PROGRESS 93 D, growth and productivity (US)
Innovation in Dutch e n t e r p r i s e s
94
102
Social i m p a c t s of technical p r o g r e s s (RKW) 108 SECTORAL POLICY
117
EANPS' s meeting on s e c t o r a l s t u d i e s
118
Productivity in Canadian manufacturing
122
R e p o r t on the Budapest Conference (A. C. Hubert) 128
5
11
Balatonfüred 1971.
18
Opinion survey on productivity in t h e US
R^
EFFICIENCY
12
COST REDUCTION
141
Organized cost reduction C a s e studies (RKW) P r o d u c t policy (BPC)
(BPC)
142
148 153
ENERGY AND MATERIAL SAVING
165
On energy saving a t t i t u d e s (COP) 166 C h e c k - l i s t s f o r energy and m a t e r i a l saving (RKW) 169 E n v i r o n m e n t protection and packaging (RKW) 180 POSTCRIPT
189
6
E LŐSZ Ó
A Nemzetközi G a z d a s á g i
Kapcsolatok
Bizottságának h a t á r o z a t a alapján az MTA
Ipargazdaságtan! K u t a t ó c s o p o r t j a 1969-ben csatlakozott a Nemzeti T e r m e l é k e n y ségi Központok E u r ó p a i Szövetségéhez, pasztalatot
s az eltelt hat év alatt sok hasznos
ta-
szerzett.
A t e r m e l é k e n y s é g i központok (intézetek) többsége az európai
tőkésországokban
az ötvenes évek e l e j é n , M a r s h a l l - s e g é l l y e l jött l é t r e . Felállításuknak kettős
cél-
ja volt: e g y r é s z t a h á b o r ú utáni gazdaságok h e l y r e á l l í t á s á n a k m e g g y o r s í t á s a , t e r m e l é k e n y s é g növelésének elősegítése, m á s r é s z t a s z a k s z e r v e z e t e k és a
a
mun-
káltatói s z e r v e z e t e k közötti együttműködés e r ő s i t é s e , ehhez - a t e r m e l é k e n y s é g gel összefüggő k é r d é s e k tekintetében -
szervezeti keret
biztosítása. A
további
években t e r m e l é k e n y s é g i központok s o r á t hozták l é t r e m á s kontinenseken i s . A t e r m e l é k e n y s é g i központok nem n y e r e s é g r e dolgozó intézmények, fő f o r r á s u k a t az á l l a m i költségvetés a d j a . Közös vonásuk, hogy a növekedését kivánják szolgálni,
társadalmi
nézőpontokat
bevételi
termelékenység
is figyelembevéve. Az
egyes központok tevékenységi k ö r e , jellege, m é r e t e azonban - igazodva az o r s z á g gazdaságának problémáihoz
f e j l e t t s é g é h e z , intézményi r e n d s z e r é h e z ,
adott
célkitűzéseihez,
- e l é g g é különböző.
A Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Központok Európai Szövetségének jelenleg 17 o r szág a tagja: h á r o m s z o c i a l i s t a o r s z á g (Bulgária, J u g o s z l á v i a , Magyarország) é s 14 t ő k é s o r s z á g . E kiadvány a
fejlett t ő k é s o r s z á g o k t e r m e l é k e n y s é g i központjai-
nak tapasztalataiból ad i s m e r t e t é s t ,
részben összefoglalva,
azokat az i n f o r m á c i ó k a t , amelyeket tagságunk hat éve alatt
részben
kiegészítve
különböző csatornákon
adtunk k ö z r e . Az Ipargazdaságtan!
Kutatócsoport
1968-70 és 1971-75 évi kutatási terveinek
középpontjába a t e r m e l é k e n y s é g , a hatékonyság k é r d é s e i t állította. ilyen alakításánál abból indultunk ki, vekedéséhez a gazdaságpolitika kedvező feltételeket t e r e m t h e t , Helyzetünk, e r e d m é n y e i n k mazkodáshoz, további
Programunk
hogy a t e r m e l é k e n y s é g , a hatékonyság n ö -
és a g a z d a s á g i r á n y í t á s r e n d s z e r é n e k
fejlesztése
de ezek k i h a s z n á l á s a céltudatos munkát
kiván.
é r t é k e l é s é h e z , a változó körülményekhez való
alkal-
feladataink k i j e l ö l é s é h e z , 7
m ó d s z e r e i n k megújításához,
a
gazdaságpolitika é s a g a z d a s á g i r á n y í t á s r e n d s z e r é n e k f o r m á l á s á h o z e ból i s több i s m e r e t r e , - kutatásokra s
szempont-
e z e k eredményeinek e l t e r j e s z t é s é r e
s z t i k s é g . A T e r m e l é k e n y s é g i Szövetségben való tagságunk segítette
van
törekvésünket,
hogy s z e r é n y eszközeinkkel h o z z á j á r u l j u n k ehhez. A t e r m e l é k e n y s é g i központok tevékenységének egyik fő tanulsága számunkra
-
é s e z t kezdettol fogva hangsúlyoztuk - hogy a tőkésországokban is f e l i s m e r t é k : a g a z d a s á g i növekedés, az életszínvonal a l a k u l á s a , a v e r s e n y k é p e s s é g s z e m p o n t j á ból v é g s ő fokon nem az egyes vállalatok p r o f i t j a , hanem a t e r m e l é k e n y s é g vonala é s növekedése a meghatározó.
szín-
A t e r m e l é k e n y s é g növekedését a l e g f e j l e t -
t e b b tőkésországok s e m bízzák t e l j e s e g é s z é b e n a piaci h a t á s o k r a , a k o n k u r r e n c i á r a , a vállalatok spontán t ö r e k v é s e i r e . Szükségesnek t a r t j á k , hogy központilag i s foglalkozzanak a t e r m e l é k e n y s é g
növelésének
lehetőségeivel,
ösztönzésével,
elősegítésével. T a n u l s á g o s az i s , hogy a t e r m e l é k e n y s é g i központok e célra sokféle, tos módszert alkalmaznak;
fő hivatásuknak
m e g ú j í t á s á t tekintik. Legfontosabb t ö r e k v é s ü k
e módszerek f e l t á r á s á t az
változaé s állandó
e l ő r e l á t á s , az u j k ö v e t e l m é -
nyek időben való f e l i s m e r é s e , k e z d e m é n y e z é s , t á j é k o z t a t á s ,
szemlélet-formálás.
Tevékenységüket j e l l e m z i a sokoldalúság (a gazdasági és t á r s a d a l m i életnek s z i n te minden
jelenségét vizsgálják abból a szempontból, hogy milyen hatást gyako-
r o l n a k a t e r m e l é k e n y s é g növekedésére)
é s a p r o f e s s z i o n a l i z m u s (minden
v i z s g á l a t á h o z , minden akció m e g s z e r v e z é s é h e z a leghivatottabb
kérdés
szakértőket
ve-
s z i k igénybe; m e s s z e m e n ő e n t á m a s z k o d n a k társadalomtudományi k u t a t á s o k r a , e l ő t é r b e helyezve az e m p i r i k u s és az i n t e r d i s z c i p l i n á r i s vizsgálatokat). Az Ipargazdaságtan! Kutatócsoport I p a r g a z d a s á g i T á j é k o z t a t ó j a , majd I p a r g a z s á g i S z e m l é j e és egyéb kiadványai eddig i s nagyszámú I s m e r t e t é s t közöltek a t e r m e l é k e n y s é g i központok
é s a Szövetség tevékenységéről. Több kutatásunk
ezek
h a z a i a l k a l m a z á s á r a i s javaslatot t e t t , igy többek között az ОТ Hosszutávu v e z é s I p a r f e j l e s z t é s i Bizottsága r é s z é r e k é s z í t e t t tanulmányunk: "Az ipar lékenységének távlati T Í j "koztató 8. s z . ,
alakulása és növekedésének m e g g y o r s í t á s a "
Terterme-
(Ipargazdasági
1969 d e c e m b e r ) .
J e l e n kiadványunk az Előszón
é s az Utószón kivül 25 közleményt
tartalmaz,
t a p a s z t a l a t o k a t 12 o r s z á g b ó l . A Szövetség ujabban s z o r o s kapcsolatokat épített n e m - t a g és nem e u r ó p a i
országokkal,
illetőleg intézményekkel i s . Ez tette 8
ki le-
hetővé, hogy Belgium, Dánia, F r a n c i a o r s z á g , Hollandia, Í r o r s z á g , Norvégia,
az
NSZK é s O l a s z o r s z á g mellett Anglia, az Egyesült Államok, Kanada és Uj Zéland tapasztalatai is helyet kapjanak e kötetben.
Valamennyi központnak - és a S z ö -
v e t s é g fó'titkárának, A. C. Hubertnek - szeretnék
ezúton
is köszönetet
monda-
ni, mind a most m á r sokéves egyUttmliködéslink során tanúsított állandó s e g í t ő k é s z s é g ü k é r t , mind h o z z á j á r u l á s u k é r t
a közlemények magyarnyelvű
publikálá-
sához. A közleményeket hét csoportba
soroltuk:
A t e r m e l é k e n y s é g i központokról és s z ö v e t s é g r ő l . Vezetés,
szervezés.
Munkaerőgazdálkodás. Műszaki haladás. S z e k t o r á l i s politika. Önköltségcsökkentés,
racionalizálás.
E n e r g i a - és a n y a g t a k a r é k o s s á g . Néhány rövid megjegyzés s e g i t i
m a j d az olvasót, hogy tájékozódjon:
egyes közlemények tárgya és h á t t e r e . Az Elősző e folytatását azonban m á r tördeltük: e m e g j e g y z é s e k a hét r é s z bevezetőjeként találhatók meg.
mi
az
szét-
Javaslato-
kat a külföldi tapasztalatok, m ó d s z e r e k , ötletek a l k a l m a z á s á r a ehelyütt n e m a d tunk: r e m é l j ü k a kötet tanulmányozásának enélkül is l e s z ilyen h a t á s a .
9
A T E R M E L É K E N Y S É G I K Ö Z P O N T O K R O L ÉS SZÖVETSÉGRŐL
A t e r m e l é k e n y s é g i központokról é s s z ö v e t s é g r ő l első Ízben az I p a r g a z d a s á g i
Tá-
jékoztató 8. számában ( T e r m e l é k e n y s é g i
1969.
de-
adtunk r é s z l e t e s t á j é k o z t a t á s t . Az Ipargazdasági Szemle 1970-74.
évi
cember)
öt évfolyamában közel f é l s z á z közlemény talatainkkal. Az alábbi
kutatások é s tapasztalatok,
foglalkozott ily módon s z e r z e t t t a p a s z -
négy közlemény mindezt csupán felvillantja, illetőleg
ki-
egészíti. E l s ő közleményünk a Szövetség Balatonfüreden t a r t o t t , ötéves j u b i l á r i s ü l é s é ről szóló b e s z á m o l ó .
A második
közlemény a Norvég T e r m e l é k e n y s é g i
Intézet
- a Szövetség 1973. tavaszán t a r t o t t Igazgató T a n á c s ülésén bemutatott - távlati t e r v é t i s m e r t e t t e . (Ez az ülés a t e r m e l é k e n y s é g i központok é s a Szövetség t á v lati t e r v e z é s é n e k kérdéseivel foglalkozott.) T a p a s z t a l a t a i nyomán felvetettük egy termelékenységi koncepció é s t e r v gozásának gondolatát (Ipargazdasági S z e m l e ,
1973. 4. s z á m ) ,
kidol-
de ez n e m talált
nálunk kedvező f o g a d t a t á s r a . Egy é r d e k e s a m e r i k a i
termelékenységi
m e r t e t i a h a r m a d i k közlemény, szatérő problémájával
közvéleménykutatás e r e d m é n y e i t
is-
mig a negyedik a központok egy á l l a n d ó a n v i s z -
foglalkozik (lásd Ipargazdasági Szemle, 1971. 3 . ,
1973.
3. szám): hogyan biztosítható a - s a j á t maguk által folytatott, s z e r v e z e t t
vagy
m e g i s m e r t - t á r s a d a l o m - t u d o m á n y i kutatások eredményeinek minél g y o r s a b b minél s z é l e s e b b körű h a s z n o s í t á s a .
11
és
NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉNEK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL (A Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Központok Európai Szövetségének balatonfüredi ü l é s e , 1971. s z e p t e m b e r 7 - 9 . )
Az európai t e r m e l é k e n y s é g i központok munkáját h o s s z ú ideig az OEEC-hez t a r t o zó Európai T e r m e l é k e n y s é g i
Ügynökség
nyitott szervezetet hoztak l é t r e , a
koordinálta.
1966-ban önálló,
teljesen
Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Központok Európai
Szövetségét. A S z ö v e t s é g célját abban rögzítette, hogy " . . . e l ő s e g í t s e
és növelje
az i n f o r m á c i ó - é s t a p a s z t a l a t c s e r é t , továbbá együttműködést s z e r v e z z e n
a részt-
vevő intézmények k ö z ö t t , különösen a tudományos kutatás t e r é n . " A Szövetség b a l a t o n f ü r e d i ülésére fennállásának ötéves évfordulója alkalmából k e r ü l t s o r . Az ülésen a tagországok
képviselőin kívül az NDK-ból,
Lengyelor-
s z á g b ó l , Romániából, a Szovjetunióból, továbbá az Egyesült Államokból, dából é s Svédországból i s részt vettek vendégek.
Kana-
Nemzetközi szervezetek, ezek
között az ENSZ E u r ó p a i Gazdasági Bizottsága i s képviseltették magukat. Az ülést az MTA Elnöksége
nevében
F r i s s István akadémikus nyitotta
meg.
Megnyitójában k i e m e l t e , hogy a közgazdászok f e l e l ő s s é g e különösen nagy korunkb a n , m e r t a tudományos-technikai
f o r r a d a l o m e r e d m é n y e i t az e m b e r i s é g j a v á r a
kell forditani. A t e r m e l é k e n y s é g növekedésének mennyl országban f o n t o s
előmozdítását - mondotta - v a -
feladatnak tekintik é s e t é r e n a különböző
rendszerű
o r s z á g o k között is gyümölcsöző lehet az együttműködés. A termelékenység l é s é b e n az egyes o r s z á g o k igen sok
növe-
hasonló é s e l t é r ő , s a j á t o s tapasztalatot
i s m e r e t e t halmoztak f e l . E tapasztalatok é s i s m e r e t e k k i c s e r é l é s e ,
és
megvitatása
kölcsönösen h a s z n o s l e h e t és ha a t e r m e l é k e n y s é g növelésének feladatait tudomán y o s m ó d s z e r e s s é g g e l akarjuk megközelíteni, n e m nélkülözhető. A nemzeti g a z daságokat egyre több s z á l kapcsolja ö s s z e a világpiaccal
és a világgazdasággal,
az együttműködés t e n d e n c i á i t ez i s e r ő s í t i . A Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i t i
Európai Szövetsége jelentősen h o z z á j á r u l h a t ahhoz, hogy ez
Közpon-
az együttműkö-
d é s a t e r m e l é k e n y s é g növekedésének e l ő s e g í t é s e t e r é n i s fejlődjék. A tanácskozás e l s ő napján négy előadás hangzott e l , mindegyiket kérdések é s hozzászólások k ö v e t t é k . Az első előadó
Edward F . 12
Denlson
professzor
(The
Brookings Institution, Washington)
az o k t a t á s és az i s m e r e t e k
gyarapodásának
termelékenységnövelő s z e r e p é v e l foglalkozott. E két tényező s z e r e p é r e vonatkozóan előbb legutóbbi, az Egyesült Államok é s 8 európai
tőkés o r s z á g gazdasági növekedésének f o r r á s a i t összehasonlító köny-
véből (Why growth r a t e s d i f f e r , 1967)
idézett
néhány
adatot, majd most folyó
ujabb kutatásairól számolt be. Uj tanulmánya az Egyesült Államok 1929-1969 k ö zötti gazdasági növekedésének f o r r á s a i t e l e m z i , alapvonásait, de s z á m o s finomítást vezetve b e .
1
megtartva eddigi
módszerének
A növekedés f o r r á s a l t m o s t
is
két nagy csoportba s o r o l j a : r á f o r d í t á s o k (munka, tőke, föld) é s hatékonysági t é nyezők; az utóbblak között a legfontosabbnak az oktatás é s az Ismeretek g y a r a podása mutatkozik. Az oktatás h o z z á j á r u l á s á t a t e r m e l é k e n y s é g növekedéséhez változatlanul annak f e l t é t e l e z é s é v e l közelíti m e g , hogy ez tükröződik a k e r e s e t i arányokban. bi m ó d s z e r é t azonban azzal finomította,
hogy megkísérelte k i s z ű r n i a
arányokat befolyásoló egyéb tényezők s z e r e p é t ,
éspedig ö s s z e s e n
32
Korábkereseti
csoportot
képezve, 4 k o r c s o p o r t , f e h é r e k é s f e k e t é k , 2 f ö l d r a j z i egység, valamint
mező-
gazdasági és nem mezőgazdasági k e r e s ő k s z e r i n t . Ily módon 9 képzettségi
ka-
t e g ó r i á j á n a k k e r e s e t i a r á n y a i r a s t a n d a r d i z á l t adatokat kapott, melyek az alsó k a tegóriákban közelebb, a f e l s ő kategóriákban távolabb kerültek egymástól. Uj s z á m í t á s a i s z e r i n t a k é p z e t t s é g s z i n t j e a vizsgált 40 é v e s időszakban m i n t egy évi 0 , 6 százalékkal
nőtt és
a
t e r m e l é k e n y s é g növekedéséhez évi
0,4-0,5
százalékkal j á r u l t hozzá. Az eddigi kutatások a r r a még nem adtak választ,
hogy
milyen a s z e r e p e az oktatás t a r t a l m á n a k , különböző fajta iskolák elvégzésének. Az i s m e r e t e k gyarapodásának s z e r e p é t
u j tanulmánya is a maradvány
d i u m ) - m ó d s z e r r e l v i z s g á l j a , vagyis a t e r m e l é s növekedéséből
azt
(rezi-
tulajdonítja
ennek a tényezőnek, amit s e m a r á f o r d í t á s o k , s e m a hatékonyság egyéb t é n y e zői n e m m a g y a r á z n a k m e g .
Korábbi,
az Egyesült Államok é s 8 európai
tőkés
o r s z á g gazdasági növekedését ö s s z e h a s o n l í t ó tanulmányában eléggé egybehangzóan
X/
A könyv 1974-ben jelent m e g . merteti.
Az I p a r g a z d a s á g i Szemle 1975. 1. s z á m a 13
is-
a z t az eredményt kapta, hogy az
ismeretek
gyarapodása
évi 0 , 8 - 1
t e r m e l é k e n y s é g növekedést e r e d m é n y e z . (Dorothy Walters K a n a d á r a k o s é r t é k e t kapott). U j vizsgálatainak
százalékos Ötszázalé-
e l ő z e t e s adatai s z e r i n t az Egyesült
Álla-
m o k b a n hosszabb (40 éves) távon 1 % e tényező s z e r e p e . D e n i s o n p r o f e s s z o r megemlékezett Zvi G r i l i e h e s azon ujabb
vizsgálatairól,
m e l y e k a kutatás é s f e j l e s z t é s h o z z á j á r u l á s á t k í s é r e l i k meg kimutatni. E v i z s g á latok az ilyen kiadások m a g a s (az egyik m ó d s z e r szerint 30 % körüli) m e g t é r ü r ü l é s l r á t á j á t mutatták ki,
összhatásuk
m é g i s viszonylag c s e k é l y , nem több évi
0 , 1 3 %-nál. Ez azonban nem mond ellent annak, hogy az i s m e r e t e k s á n a k hozzájárulása évi 1 % körül
gyarapodá-
lehet, az i s m e r e t e k gyarapodásában
ugyanis
bennfoglaltatik a nemzetközi eredmények á t v é t e l e , a vezetési é s s z e r v e z é s i
tu-
d á s f e j l ő d é s e , a m á r ismert, m ó d s z e r e k s z é l e s e b b körű a l k a l m a z á s a i s . Az e l ő a d á s befejezésül az európai
országok termelékenységnövekedésének
meggyorsí-
t á s á r a nézve s z ű r t le néhány következtetést. Solomon F a b r i c a n t p r o f e s s z o r Y o r k ) a t e r c i e r (szolgáltató) e l ő a d á s t . Mindenekelőtt gyelmet. A tercier
m i n t 50 %-a ezekben
ágazatok
súlya
Egyesült
New
termelékenységének problémáiról tartott
néhány alapvető t é n y r e
ágazatok
g y o r s a n növekszik, az
(National B u r e a u of Economic R e s e a r c h ,
és ö s s z e f ü g g é s r e hivta fel a f i -
(ideértve az oktatást, egészségügyet
Államokban
stb.)
ma m á r a foglalkoztatottak több
az ágazatokban dolgozik. A t e r m e l é k e n y s é g növekedése a
t e r c i e r ágazatokban az átlagosnál l a s s ú b b , b á r ennek megállapításánál a t e r m e l é k e n y s é g m é r é s é n e k p r o b l é m á i ( e l s ő s o r b a n az output oldalán, a minőség
vonat-
kozásában) ó v a t o s s á g r a intenek. A t e r c i e r szektorok t e r m e l é k e n y s é g i p r o b l é m á i nak helyes megközelítéséhez e g y r é s z t f i g y e l e m b e kell venni, hogy milyen d a l m i környezetben milyen s z e r e p e t
töltenek
be
a g a z d a s á g egészében,
r é s z t , hogy sok szempontból e r ő s e n különböző ágazatokat sorolunk ide. g á l t a t ó jelleg m e l l e t t n y e g e s e n kisebbek,
társa-
A
közös vonásuk, hogy az üzemnagyságok itt általában mint p l .
az i p a r b a n ,
e g y é b n e m - n y e r e s é g r e dolgozó egységek
s igen nagy az á l l a m i valamint
s ú l y a . Ugyanakkor például a
másszolléaz
tőkeigény
s z . pontjából lényegesen különböznek e g y m á s t ó l . N e m érvényes minden szolgáltató é s a termelékenység-növekedés
ágazatra
az s e m , hogy a műszaki f e j l ő d é s
üteme l a s s ú b b az átlagosnál. A c o m p u t e r - s z o l 14
gáltatásoknál például szinte p á r j á t
ritkító a miiszaki f e j l ő d é s t e m p ó j a , s h a s o n -
lóan a banküzemek tevékenységének több ágában i s . E m e l l e t t történelmi tendenciák változásával is számolni kell. Az Egyesült Államok mezőgazdaságában dául a csökkenő hozadék törvénye a 3 0 - a s évek közepén hirtelen
pél-
ellenkezőjére
fordult. Az előadó több példával i l l u s z t r á l t a ,
hogy a t e r c i e r ágazatok t e r m e l é k e n y s é -
gének növelése t e r é n még igen nagy lehetőségek vannak. ö s z t ö n z é s megfelelő f o r m á i
Az anyagi é s
erkölcsi
itt még távolról s e m alakultak ki. Gyakran különbö-
ző elavult hatósági szabályozások akadályozzák, hogy a r a c i o n a l i t á s utat
törjön
magának. A t e r c i e r ágazatokban nemcsak a t e r m e l é k e n y s é g m é r é s e , hanem é s s z e r ű n ö v e l é s e is bonyolult p r o b l é m á k a t vet f e l . Az itt kifejtett munka eredményének l e n t ő s r é s z e ugyanis közvetett módon, m á s u t t
jelentkezik.
Az oktatás
je-
például
n e m c s a k a t e r m e l é s b e n végzett munka hatékonyságát f o k o z z a , befolyása van m á s (többek között az egészségügyi)
szolgáltatások
befogadására és
eredményesebb
h a s z n o s í t á s á r a i s . Éppen e z é r t a szolgáltatások f e j l e s z t é s é n e k é s s z e r ű
előirány-
z á s a különösen ö s s z e t e t t , sok tényező és h a t á s m é r l e g e l é s é t kívánó feladat. Befejezésül F a b r i c a n t p r o f e s s z o r a National Bureau of Economic R e s e a r c h témakörben folyó k u t a t á s a i r ó l és az Egyesült
Államok azon ujabb
e
törekvéséről
s z ó l t , hogy egy Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Bizottság é s helyi (regionális)
bizott-
ságok utján i s e l ő s e g í t s é k a t e r m e l é k e n y s é g g y ^ r s ü t e m ü növekedését. 1. L. Manyevlcs p r o f e s s z o r , a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdaságtudományi Intézetétől
"Az anyagi é s e r k ö l c s i ö s z t ö n z é s hatása
a
munkater-
m e l é k e n y s é g r e " c i m m e l t a r t o t t előadást. Előadásának e l s ő r é s z é b e n röviden szólt a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g szovjetunióbeli alakulásáról s az anyagi é s erkölcsi tönzésnek a t e r m e l é k e n y s é g e t
befolyásoló tényezők
között betöltött
ösz-
szerepéről.
Hangsúlyozta, hogy a t e r m e l é k e n y s é g e t meghatározó valamennyi fontosabb t é n y e ző - igy a műszaki h a l a d á s , a t e r m e l é s - é s
a
munkaszervezés
szakképzettség fokozása s t b . - mind s z o r o s a n összefügg
fejlesztése, a
az anyagi é s
erkölcsi
ösztönzéssel. Előadásának következő r é s z é b e n a szovjet Iparban a l k a l m a z o t t anyagi z é s i formákat e l e m e z t e .
ösztön-
A különböző b é r e z é s i f o r m á k a l k a l m a z á s á n a k m é r t é k é -
ről s ennek v á l t o z á s á r ó l a következő adatokat Idézte: 15
% D a r a b b é r b e n dolgozók a r á n y a É v
összesen
sima
Időbérben dolgozók a r á n y a
prémiuösszesen mos
darabbérben
sima
Mind
prémiumos
összesen
időbérben
1938
74,6
43,1
31,5
25,4
15,4
10,0
100,0
1962
60,5
26,9
33,6
39,5
5,5
34,0
100,0
1965
57,6
23,2
34,4
42,4
4,6
37,8
100,0
1969
56,6
15,8
40,8
43,4
2,4
41, 0
100,0
Az igen lényeges arányváltozások
fő okaként a műszaki h a l a d á s és az
auto-
m a t i z á l á s következményeit jelölte m e g . Utalt ugyanakkor a r r a , hogy egyes
ága-
z a t o k b a n a kép az átlagostól e r ő s e n e l t é r ő , például a f a - , c i p ő - , r u h á z a t i -
vagy
az építőiparban a d a r a b b é r e s munkások a r á n y a 80 % felett van. Az egyes b é r e z é s i
f o r m á k r ó l s z ó l v a , elmondotta, hogy a p r é m i u m o s
darab-
b é r n é l ritka a p r o g r e s s z i ó , inkább a minőség és az a n y a g m e g t a k a r i t á s a
premi-
z á l á s alapja. A k k o r d - b é r t főleg h a t á r i d ő s munkáknál ( s z á l l i t á s l - r a k o d á s i
felada-
t o k n á l , a bányászatban, az építőiparban) alkalmaznak. T e r j e d ő b e n van a k ö z v e t e t t d a r a b b é r (főként a kisegitő- k i s z o l g á l ó tevékenységet végző munkásoknál) a c s o p o r t o s d a r a b b é r (a vegyiparban, a p a p í r i p a r b a n , gépipari n á l ) . A sima
időbér
nagyon r i t k a ,
és
szerelő-munkák-
az időbérben dolgozóknak m a m á r 90 %-a
p r é m i u m o t is kap, itt i s gyakori a c s o p o r t o s p r e m i z á l á s . A gazdaságirányítás fejlesztése során
bevezetett uj intézkedések
a bérfor-
m á k m e g v á l a s z t á s á t a szovjet i p a r b a n t e l j e s e n a vállalatok jogkörébe utalták é s e r ő s e n megnövelték az anyagi ö s z t ö n z é s lehetőségeit. A vállalatok a ből é s egyéb f o r r á s o k b ó l f e j l e s z t é s i , l a k á s é p i t é s l alapot képeznek.
anyagi ösztönzési és
szociális-kulturálls-
Az előadó konkrét vállalati példákat idézett
a n y a g i ösztönzési alapok m é r t é k é r e ,
felhasználására és a hatásukra
s z á m í t á s o k r a . Szólt az un. S c s e k i n o - i k í s é r l e t r ő l , latra.
nyereség-
700 e z e r dolgozóra t e r j e d t k i . Az
az
vonatkozó
mely 1971 e l e j é n 121 v á l l a -
ösztönzés e f o r m á j á n á l a vállalat a
l é t s z á m c s ö k k e n t é s b ő l nyert b é r m e g t a k a r í t á s n a k mintegy k é t h a r m a d á t h a s z n á l h a t j a f e l . A Scsekino-i
gyárban
1000 főnyi l é t s z á m m á s munkahelyekre való f e l 16
szabaditásával a t e r m e l é k e n y s é g e t 80 %-kal növelték, a bérek 24 %-os e m e l é s e m e l l e t t . A Szovjetunióban egyidejűleg m á s hasonló k í s é r l e t e k Is folynak s az e l ő adó néhányról ezek közül i s m e g e m l é k e z e t t . Az előadás befejező r é s z e az e r k ö l c s i ösztönzés f o r m á i r ó l , f e j l e s z t é s i l e h e t ő s é g e i r ő l , az anyagi és e r k ö l c s i ö s z t ö n z é s ö s s z e k a p c s o l á s á n a k é s még hatékonyabbá tételének p r o b l é m á i r ó l s z ó l t .
17
A NORVÉG TERMELÉKENYSÉGI INTÉZET TÁVLATI TERVE
A Norvég T e r m e l é k e n y s é g i Intézet (NTI) munkájához legutóbb a Storting (a n o r vég parlament) 1969 jullus 17. - i h a t á r o z a t a tékony megvalósítása szükségesnek
szabott meg irányelveket. Ezek h a -
m u t a t t a , hogy az NTI hosszabb távra Is k é -
szítsen tervet. A különböző NTI p r o g r a m o k azt a tendenciát m é r e t ű e k , egyre h o s s z a b b az időtartamuk és
jelezték,
hogy egyre
nagyobb
egyre költségesebbek i s .
Egy r é -
szük túlnyúlik a jelenlegi éves és négyéves t e r v e n . Az NTI környezete a k o r á b binál gyorsabban változik. Az NTI-től úttörő tevékenységet, kezdeményezést
és
azt v á r j á k , hogy azok előtt j á r j o n ,
akiket kiszolgál. Az uj gondolatokat,
fordu-
lópontokat időben fel kell i s m e r n i e .
Egy intézet,
foglal-
amely a változásokkal
kozik h á r o m - n é g y é v e s periódusnál h o s s z a b b Időhorizonttal kell, hogy
rendelkez-
z é k . Ez nem jelenti a z t , hogy az NTI most m á r a következő tlz é v r e készít a k c i ó p r o g r a m o t . J e l e n l e g inkább a r r a
t ö r e k s z i k , hogy f e l t á r j a környezetének azon
k r i t i k u s pontjait, ahol az elkövetkezendő években olyan lényeges változások
vár-
hatók, amelyek befolyásolják a különböző iparágak é s s z e r v e z e t e k helyzetét. Ez a " k e r e t t e r v " tehát e l s ő s o r b a n azt c é l o z z a , hogy amennyire csak l e h e t s é g e s , j é k o z t a s s a a munkavállalókat és a
munkaadókat munkafeltételeik várható
tá-
válto-
zásairól.
Az NTI céljai és jövőbeli orientációja Sokan azon a nézeten vannak, hogy mag v e z é s i folyamat, amely
a t e r v kevésbé fontos, mint a t e r -
s o r á n az adott s z e r v e z e t jövőbeni munkáját
z á k . A t e r v e z é s i folyamat
körvonalaz-
jelentőségének hangsúlyozása e l s ő s o r b a n a t e r v e z é s -
ben közvetlenül r é s z t v e v ő s z a k e m b e r e k s z á m á r a lehet nagyon é r t é k e s . A jövőben f e l m e r ü l ő kérdések megoldásának u g y a n i s - a l a p f e l t é t e l e , hogy
a tervezők r e á l i s a n
körvonalazzák é s k o n k r e t i z á l j á k a lehetőségeket é s a várható feladatokat.
Ez a
s z e m l é l e t m ó d az NTI s a j á t hosszutávu tevékenysége szempontjából is n a g y j e l e n t ő s é g ű , s az Intézet munkáját jelentős mértékben befolyásolta m á r a 60-as évek e l s ő felétől kezdve. Ennek a nézetnek is vannak azonban k o r l á t a i , amelyek e l s ő 18
s o r b a n a célok megfogalmazásánál jelentkeznek é l e s e b b e n . Ilyenkor ugyanis n e m mondható, hogy a cél kitűzése fontosabb,
mint maguk a célok. T e r m é s z e t e s e n
Itt i s fontos, hogy az elérendő célt világosan fogalmazzák m e g . A Norvég T e r m e l é k e n y s é g i Intézet c é l j a i t
e l s ő s o r b a n az Intézet
alapszabálya
f o g a l m a z t a m e g . Ennek érdekében az NTI fő feladata, hogy "olyan irányban f o l y t a s s a a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é r e irányuló tevékenységét - a dolgozók, illetve a munkaadók s z e r v e z e t e i v e l együttműködve - , hogy az a fogyasztók, a dolgozók é s a munkaadók s z á m á r a egyaránt a legtöbb haszonnal j á r j o n " . Az alapszabály e z e n kívül a cél e l é r é s é n e k m ó d j á r a vonatkozó irányelveket i s körvonalaz. Az alapszabályok bizonyos t e r m e l é k e n y s é g i koncepciót is megjelölnek.
Ennek
é r t e l m e z é s e - az alapszabály s z á m o s m á s pontjával ellentétben - bizonyos
ru-
g a l m a s s á g o t enged. Ez elvben jogosulatlannak tűnhet, amennyiben a t e r m e l é k e n y séget a kibocsátás (output) é s a r á f o r d í t á s (Input) közötti viszonyként
definiáljuk.
A gyakorlatban azonban e m e g h a t á r o z á s o k alapján i s a r á f o r d í t á s o k a t egyes konkrét helyzetben - a kívánt
eredményekhez
minden
viszonyítva kell figyelembe
venni, vagy megfordítva azt kell vizsgálni, hogyan lehet adott r á f o r d í t á s s a l a
le-
hető legjobb e r e d m é n y e k e t e l é r n i . A hagyományos t e r m e l é k e n y s é g i koncepciót j e l e n t ő s m é r é s i p r o b l é m á k t e r h e l i k , ugyanis nem t e r j e d ki s z á m o s befolyásoló
té-
n y e z ő r e , mint p l . a m i n ő s é g r e . A gazdasági növekedésnek előfeltétele a t e r m e l é k e n y s é g növekedése. k o r e g y r e inkább e r ő s ö d i k az a f e l i s m e r é s ,
Ugyanak-
hogy a pusztán mennyiségi
jellegű
g a z d a s á g i növekedés n e m biztosítja a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i célok e l é r é s é t . E z é r t mind nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a vállalatok b e l s ő é s külső
környeze-
t e , valamint az e m b e r i s é g á l t a l á n o s életfeltételei közötti kapcsolatoknak i s , p l . az i n f r a s t r u k t ú r á n a k , az egészségügyi é s s z o c i á l i s intézményeknek, stb.
Az, hogy
egy bizonyos konkrét esetben milyennek ítéljük a t e r m e l é k e n y s é g színvonalát, nagy m é r t é k b e n attól i s függ, hogy a r á f o r d í t á s i , illetve a k i b o c s á t á s i oldalon
milyen
mennyiségi é s minőségi tényezőket kívánunk figyelembe venni. A t e r m e l é k e n y s é g m é r é s e tehát elkerülhetetlenül t a r t a l m a z bizonyos s z u b j e k tív e l e m e k e t . Még abban az e s e t b e n i s , ha c é l j a a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e k e d é s
ob-
jektiv b e m u t a t á s a . A termelékenység mérésének
alapelvei,
normatívái állandó változásban v a n -
nak. E z é r t n e m fogalmazható meg egy olyan általános, e l l e n t m o n d á s m e n t e s 19
terme-
l é k e n y s é g i koncepció, amely az Intézet munkájának meghatározná. A termelékenység
vezérfonalát
részleteiben
is
koncepcióját é s m é r é s i k r i t é r i u m a i n a k t a r t a l -
m á t e z é r t mindig az Intézet alapszabályából kiindulva, az egyes vizsgálatok k o n k r é t célkitűzéseinek megfelelően kell kialakítani.
A z NTI tevékenységének jellemzői A z NTI olyan független intézmény, amelyben a dolgozók, illetve a munkaadók s z e r v e z e t e i , valamint az oktatási
intézmények
képviselői
vesznek r é s z t . Ez a
s z e r v e z e t i keret e g y r é s z t fokozott l e h e t ő s é g e t nyújt a r r a , hogy az NTI ló s z e r e p e t játszón a különböző
felek között,
koordiná-
m á s r é s z t lehetővé t e s z i , hogy
a
k ö z ö s igényeknek m e g f e l e l ő e n kidolgozott p r o g r a m o k v é g r e h a j t á s á b a n közvetlenül i s r é s z t vegyen. Az N T I - t az állami k ö l t s é g v e t é s f i n a n s z í r o z z a , e z é r t minden egyéni é s c s o p o r t é r d e k t ő l független. Az Intézetet j e l l e m z ő s e m l e g e s s é g egyaránt n y e s ü l a feladatok k i v á l a s z t á s á n á l é s a p r i o r i t á s o k
érvé-
meghatározásánál.
A z NTI nincs f o r m á l i s kapcsolatban á l l a m i s z e r v e k k e l , m é g i s v á r h a t ó , hogy a k ö v e t k e z ő években s z o r o s a b b
l e s z a k o r m á n y és az Intézet közötti együttműkö-
dés. S z á m o s s z e r v e z e t é s intézmény j e l e n t ő s e r ő f e s z í t é s e k e t t e s z a
termelékeny-
s é g n ö v e l é s é r e s a j á t tevékenységi t e r ü l e t é n . Az NTI-nek f o l y a m a t o s a n f i g y e l e m m e l kell kisérnie e munkákat, hogy m e g í t é l h e s s e ,
hol h a s z n á l h a t j a fel a
lehető
l e g j o b b eredménnyel s a j á t f o r r á s a i t . A z NTI tevékenysége egy vagy több " f e l h a s z n á l ó c s o p o r t " s z á m á r a is é r d e k e s l e h e t . A tervezeteknek (projecteknek) azonban nem k r i t é r i u m a , hogy minden e s e t b e n közvetlenül és e g y f o r m á n szolgálják a fogyasztók, a dolgozók é s a a d ó k hasznát. Kiválasztásuknál az NTI a r r a t ö r e k s z i k , hogy több s z a k m á t ,
munkaillet-
ve i p a r á g a t érintő közös témákat á l l í t s o n vizsgálatai középpontjába. Az NTI-nek a z o r s z á g o n belül k i t e r j e d t kapcsolatai vannak az i p a r i , a k u t a t á s i , é s á kormányzati s z e r v e k k e l , s jelentős kezik.
20
nemzetközi
közoktatási
kapcsolatokkal is
rendel-
A fejlődés j e l l e m z ő i a 8 0 - a s évek felé haladva Az NTI m á r korábban is
k i f e j e z é s r e juttatta azon n é z e t é t , hogy a m a i -
méginkább a holnapi világnak az a s p e c i á l i s vonása, hogy olyan változások
és men-
nek végbe, a m e l y e k folyamatosan még több változáshoz vezetnek. Ez a f o l y a m a tos átrendeződési folyamat képezi az NTI
jövőbeli
tevékenységének h á t t e r é t
és
t á v l a t a l t . Ez a folyamat alapvetően m á r a 7 0 - e s é v e k r e is é r v é n y e s . A globális f e j l e s z t é s i munkák várhatóan nagyobb érdeklődést és figyelmet f o g nak kelteni az eddiginél, ugyanis a m ű s z a k i - g a z d a s á g i k é r d é s e k e t és rek közötti kapcsolatokat egyre többen kezdik
az
embe-
nemzetközi összefüggésben is e l e -
m e z n i . Ebben a vonatkozásban fontos r é s z p r o b l é m a a
multinacionális
vállalatok
növekedése, s ennek hatása a fogyasztókra, a dolgozókra é s a munkaadókra. Egy másik fontos általános fejlődési irány a t á r s a d a l o m változó
.rtéketre;vo-
natkozik. A f e j l e t t ipari országok által biztosított anyagi jólét ugyanis toztatta a t á r s a d a l o m s z á m á r a
r e n d e l k e z é s r e álló e r ő f o r r á s o k
kapcsolatos e m b e r i m a g a t a r t á s t . Ezt
megvál-
felhasználásával
mutatjn a környezeti problémák é s az úgy-
nevezett fogyasztói m a g a t a r t á s kérdéseinek megnövekedett fontossága. A fenti tendenciák a következő évtizedben
várhatóan még
Általános v é l e m é n y , hogy e változások a közös igények
tovább
erősödnek.
egyre nagyobb p r i o r i t á -
sának irányába m u t a t n a k . Ez várhatóan növeli majd a k o r m á n y s z e r v e k
bekapcso-
lódását, illetve r é s z v é t e l é t a t e r m e l é k e n y s é g i p r o g r a m o k b a . Változások v á r h a t ó k az ipari struktúrában
i s , amelynek szintén
alkalmaz-
kodnia kell a változó feltételekhez. További s a j á t o s s á g , hogy a fejlődési trendek a nagyobb koordináció z ö s s é g e n belüli nagyobb együttműködés Irányába
mutatnak. A g y o r s
következtében megnövekszik az állami s z e k t o r s z e r e p e , közvélemény alakul k i , valamint ző t e r v e z é s i m ó d s z e r e k e t .
és a köváltozások
tudatosabb é s
aktívabb
egyre s z é l e s e b b körben alkalmazzák a különbö-
E fejlődés következményeként növekszik a
különböző s z e r v e i n e k é s csoportjainak
társadalom
kölcsönös e g y m á s r a u t a l t s á g a . Ezzel p á r -
huzamosan nő a t e r v e k é s tevékenységek k o o r d i n á l á s á r a irányuló igény i s . Ez a f e j l ő d é s nem vezet s z ü k s é g s z e r ű e n a c e n t r a l i z á c i ó növekedéséhez. A műszaki f e j l ő d é s a 70-es években is nagy jelentőségű az NTI munkája s z e m pontjából. Uj i p a r i é s k e r e s k e d e l m i ágazatok kialakulása bizonyos szektorok 21
át-
a l a k í t á s á t Igényli, s esetleg foglalkoztatási p r o b l é m á k a t l s maga után von; uj z e t é s i é s e l l e n ő r z é s i módszereket Igényel; uj fogyasztási
strukturák
ve-
kerülnek
e l ő t é r b e . A s z á m í t ó g é p e s technológia különös fontosságra t e s z s z e r t . Az oktatás - az alapoktatás é s a f o l y a m a t o s továbbképzés - s z e r e p é n e k k e d é s e szintén j e l l e m z ő lesz az elkövetkező 10 l e g s z é l e s e b b é r t e l e m b e n vett - s z a k m a i
évre.
növe-
E g y r e növekszenek -
k é p z é s s e l szemben t á m a s z t o t t
a
követel-
m é n y e k , ugyanis c s a k Így biztosítható hatékony segítség az i p a r jelenlegi és jövőbeli feladatain,,к é s problémáinak
megoldásához. Az oktatáspolitikai k é r d é s e k
v á r h a t ó a n nagyobb figyelmet é s k i t e r j e d t e b b e l e m z é s e k e t igényelnek, mint eddig. F é l r e é r t h e t e t l e n jelek mutatnak a r r a a t é n y r e l s , hogy folyamatos súlypont t o l ó d á s megy végbe a p r i m e r ágazatoktól
el-
a szekunder és t e r c i e r ágazatok
n y á b a . A következő 10 évben várhatóan a szolgáltatási
Irá-
ágak növekedése l e s z a
l e g g y o r s a b b . E folyamatok a technológiai é s a piacgazdasági változásokkal k o m binálva az általános
s t r u k t u r a alapvető változásaihoz vezethetnek.
f e j l e s z t é s i , 111. t e l e p í t é s i politika,
A
regionális
valamint a v á r o s - és t e r ü l e t i t e r v e z é s
r e p e - a vállalatok, a helyi közösségek
é s az egyén szempontjából -
sze-
várhatóan
u g y a n c s a k növekszik. A m i az egyén t á r s a d a l o m b a n elfoglalt helyét illeti, egyaránt hallhatunk tív é s b i r á l ó véleményeket. Kétségtelen, hogy az eddiginél
nagyobb
pozi-
növekedés
megy végbe az anyagi javak é s az o k t a t á s i színvonal tekintetében. Ezzel p á r h u z a m o s a n azonban e g y r e sokasodnak a k ö r n y e z e t i
ártalmak és a stressz
problé-
m á k . Az NTI ezzel kapcsolatos f e l a d a t a , hogy figyelmét az egyénnek, mint dolgozónak é s fogyasztónak a h e l y z e t é r e ö s s z p o n t o s í t s a . T e r m é s z e t e s e n annak tudat á b a n , hogy ezt a két szempontot n e m lehet egymástól, vagy a t e l j e s
életmódtól
elszigetelten vizsgálni. A s z e r v e z é s r ő l é s v e z e t é s r ő l alkotott bizonyos mértékben eddig i s
nézetek ls gyorsan változnak.
figyelemmel k i s é r t e
az NTI,
Ezeket
azonban a következő
tiz évben e tevékenységi területek s z e r e p e várhatóan jelentősen növekszik.
22
Az NTI jövőbeli munkaterületei Alapszabályainak megfelelően, az NTI munkáját a következő négy fő tevékenységi t í p u s r a : a m e g f i g y e l é s r e , a k e z d e m é n y e z é s r e , a koordinálásra és az i n f o r m á c i ó r a oszthatjuk f e l . A t e r v e z ő é s az operatív
munka átfogja mind a négy fő
tevékenységi t e r ü l e t e t . Az NTI megfigyelő funkciója várhatóan k i t e r j e d t e b b l e s z . Ehhez s z o r o s a n k a p csolódnak majd az un. jövő-tanulmányok. Egyes norvég érdekcsoportok s z e r i n t ez az a t e r ü l e t , ahol az NTI-nek a következő években az
eddiginél
nagyobb r é s z t
kell vállalnia. Ami a kezdeményező tevékenységet illeti az intézet munkájának pontja az e l ő k é s z í t é s és a
tervezetek
végrehajtásában
koordináló funkció várhatóan elősegíti a
különböző
való
egyik
súly-
segédkezés l e s z . A
intézmények közötti fokozott
együttműködést. Általános vélemény s z e r i n t az NTI-nek különösen a dolgozók a munkaadók s z e r v e z e t e i , valamint a kormányzati s z e r v e k tevékenységének
és
koor-
d i n á l á s á r a kell t ö r e k e d n i e . Az i n f o r m á c i ó s munkát abban az
irányba kell k i t e r j e s z t e n i , hogy ne c s a k
az
NTI tevékenységét, hanem m á s s z e r v e z e t e k t e r m e l é k e n y s é g i e r ő f e s z í t é s e i t is i s m e r t e b b é tegye b e l - é s külföldön e g y a r á n t . Ami a 70-es é v e k r e vonatkozó konkrét feladatokat illeti, az NTI
erőforrásait
e l s ő s o r b a n az alábbi tevékenységi t e r ü l e t e k r e c é l s z e r ű koncentrálni:
Globális problémák - A t e r m e l é k e n y s é g alakulását befolyásoló külső tényezők alakulásának
elemzé-
s e . Az ezzel kapcsolatos információk s z é l e s körű i s m e r t e t é s e . - T á j é k o z t a t á s a multinacionális t á r s a s á g o k tevékenységéről, fejlődésük
értéke-
lése. - H o z z á j á r u l á s a t e r m e l é k e n y s é g i munkán belüli nemzetközi kooperáció k i s z é l e sítéséhez.
23
G a z d a s á g i növekedés é s t á r s a d a l m i f e j l ő d é s - Az ezzel a p r o b l é m a k ö r r e l
foglalkozó különböző s z e r v e z e t e k és
intézmények
tevékenységének f i g y e l e m m e l k i s é r é s e é s ha s z ü k s é g e s , tevékenységük k o o r d i nálása. - T á m o g a t n i a g a z d a s á g i növekedés feltételeinek a megfelelő
társadalmi
fejlő-
d é s s e l ö s s z e f ü g g é s b e n történő f e l t á r á s á t é s t u d a t o s í t á s á t . - Elősegíteni az i p a r á g a k é s a gazdasági élet m á s tényezőinek a változó
környe-
z e t i feltételekhez való alkalmazkodását.
A ráfordítások koordinálása - Hozzájárulni az e r ő f o r r á s o k é s s z é l e s körben
p a z a r l á s á v a l j á r ó veszteségek
minimalizálásához
tudatosítani a t á r s a d a l m i e r ő f o r r á s o k gondosabb kezelésének
fokozott s z ü k s é g e s s é g é t . - Elősegíteni a t e r v e z é s i munka javítását a meglévő,
Illetve uj t e r v e z é s i
mód-
s z e r e k publikálásával é s felhasználásuk s z o r g a l m a z á s á v a l . - Prognózisok é s tanulmányok k é s z í t é s e , e z e k segítségével - az ilyen
alapinformációk nyújtása
támogatást
igénylők
-
ahhoz, hogy
kiegészíthessék terveik
adatbázisát. - Bizonyos m e g h a t á r o z o t t területek - p l . a közoktatás, a h í r k ö z l é s ,
a szállítás
é s a számítógépes technika - potenciális, vagy m á r meglévő műszaki é s egyéb változásainak e l e m z é s e é s bemutatása.
Oktatás - F e l kell tárni az o k t a t á s i r e n d s z e r jelenlegi fejlődésének általános É r t é k e l n i kell ezek v á r h a t ó hatásait, ezen
belül is e l s ő s o r b a n a
tendenciáit. dolgozókat
é r i n t ő következményeket. - Hozzá kell járulni ahhoz,
hogy
az
Ipari
struktura
átalakulása az oktatási
r e n d s z e r fejlődését Is e l ő s e g í t s e . -Az
általános oktatáspolitikai kérdésekben koordinátorként kell felépíteni a
kü-
lönböző é r d e k c s o p o r t o k között. - R e g i s z t r á l n i é s e l e m e z n i kell az oktatás különböző s p e c i á l i s területeit - p l . 24
az
oktatási technikát
hogy ezek alapján f e l t á r h a s s á k az oktatási
tevékenységgel
szemben t á m a s z t o t t u j követelményeket, é s jobban megalapozzák az NTI e
te-
rületen végzett tevékenységének t e r v e z é s é t é s v é g r e h a j t á s á t .
Strukturális racionalizálás - Figyelemmel kell k i s é r n i az ágazati s t r u k t u r a á t a l a k í t á s á t
é s racionalizálását
célzó tevékenységeket, é s az ezeket befolyásoló tényezőket. - Információkat kell nyújtani az á t r e n d e z é s i folyamat megkönnyítéséhez. l i s esetekben közvetlenül is hozzá kell járulni az á g a z a t i s t r u k t u r a sához,
Speciá-
átalakítá-
racionalizálásához.
- E r ő t e l j e s e n ösztönözni kell a k é z m ű i p a r g y á r i p a r r á történő átalakítását. - El kell t e r j e s z t e n i az á g a z a t i , szakmai
és
regionális s t r u k t ú r a változásokkal
kapcsolatos i s m e r e t e k e t , é s tudatosítani kell az Ilyenkor i s betartandó t e r m e lékenységi megfontolásokat.
Vállalati t e r m e l é k e n y s é g - Elő kell segíteni az á l t a l á n o s vezetés magasabb s z i n t r e való e m e l é s é t . Ide
so-
rolható a v e z e t ő k é p z é s , a különböző v e z e t é s i m ó d s z e r e k é s funkciók jobb
el-
sajátítása. - A t e r m e l é k e n y s é g növelését célzó uj m ó d s z e r e k é s e l j á r á s o k e l t e r j e s z t é s e . Ez a munka magába foglalja a vállalat t e r m e l é k e n y s é g é t befolyásoló uj e l j á r á s o k , a k í s é r l e t e k é s e r e d m é n y e k s z é l e s körű
megismertetését.
- Segíteni kell a vállalat változó működési köréhez való alkalmazkodást. t e r j e d az általános f e j l ő d é s i tendenciák e l e m z é s é r e , a vállalati szinten kező következmények é r t é k e l é s é r e , valamint a t e r m e l é k e n y s é g növelését
Ez
ki-
jelentcélzó
egyéb e r ő f e s z í t é s e k r e vonatkozó információk k ö z r e a d á s á r a .
Az egyén jóléte - Tovább kell f e j l e s z t e n i a munkába való beleszólást é s azokat a t e v é k e n y s é g e ket, amelyek m e g j a v í t h a t j á k az egyén közvetlen é s közvetett befolyását
saját
munkájára és munkafeltételeire. - Támogatni kell az é r t e l m e s é s t á r s a d a l m i l a g hasznos munkásélet e l i s m e r t e t é s é t . 25
- Hozzá kell j á r u l n i
pozitiv munkahelyi környezet kialakításához.
- T i s z t á z n i kell a vezető
funkcióit a megváltozott környezet
követelményeinek
megfelelően. - E l ő kell segiteni az olyan akciókat,
a m e l y e k e g y r é s z t elősegítik
jobb betekintését a t e r m é k e k é s a k i s k e r e s k e d e l e m
a fogyasztó
fejlesztésébe,
másrészt
hozzájárulnak a t e r m e l é s r e és az e l a d á s r a gyakorolt befolyás e r ő s í t é s é h e z .
T e v é k e n y s é g i teriiletek módosulása, a k e r e t t e r v v é g r e h a j t á s a Előreláthatóan az NTI két tevékenységi t e r ü l e t e módosul a 7 0 - e s évek f o l y a m á n . Az Intézet audiovizuális r é s z l e g é n e k tevékenységét egy m á s i k , e r r e a l k a l m a s a b b szervezet v e s z i á t . A helyi t e r m e l é k e n y s é g i munkát pedig annak l e m b e vételével v i z s g á l j á k felül, hogy kevesebb számú, de nagyobb l e h e s s e n kialakítani. Ennek célja, hogy a regionális
figye-
egységeket
egységek kevesebb
számú
t é m á n , elmélyültebben dolgozhassanak. A keretterv azon feladatok
m e g o l d á s á n a k segédeszköze, amelyekkel
v á r h a t ó a n az 1 9 8 0 - a s évekig t e r j e d ő időszakban
találja
az NTI
majd magát szembe. A
t e r v e t - amely n e m tekinthető a k c i ó p r o g r a m n a k - szabályos
időközönként felül
kell vizsgálni. A k e r e t t e r v egyaránt t á r g y a l j a azokat a t e v é k e n y s é g i t e r ü l e t e k e t , ahol az NTI m á r é r d e k e l t , valamint a t e l j e s e n uj munkákat i s . Az NTI konkrét tevékenységét - m i n t eddig is - az éves p r o g r a m m e g . Emellett egy négy éves
tervben
jelölik ki az elvégzendő
határozza
munkát,
és
s z ü k s é g e s p r i o r i t á s o k a t , valamint nagy vonalakban előirányozzák a pénzügyi
a
esz-
közök f e l h a s z n á l á s á t . Az NTI várhatóan e g y r e s z é l e s e b b k ö r ű feladatokkal fogja szembetalálni g á t , különösen a megfigyelési funkció é s a vizsgálatok,
akciók Inditása
t é n . Az Intézet tevékenységi köre m á r m o s t is
szélesebb,
sokkal
terüle-
mint
1 9 7 0 - i g . Ez a f e j l ő d é s egyúttal az NTI m u n k a t á r s a i v a l s z e m b e n támasztott nyek növekedését i s j e l e n t i . Ennek h a t á s a i t figyelembe kell
venni
a
ma-
1969igé-
négyéves
t e r v kialakításánál. Az NTI tevékenysége - jobban,
mint
eddig b á r m i k o r
-
interdiszciplináris
m e g k ö z e l í t é s t , v a l a m i n t a hagyományos belső s z e r v e z e t i f e l é p í t é s t o v á b b f e j l e s z t é s é t igényli. 26
HOGYAN LÁTJA A KÖZVÉLEMÉNY A TERMELÉKENYSÉGET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN
Az Egyesült Államok Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i végeztetett a r r ó l ,
Bizottsága
közvéleménykutatást
hogy milyen kép él a t e r m e l é k e n y s é g r ő l a közvéleményben, a
t á r s a d a l o m különböző rétegeiben. A vizsgálattal a r r a k e r e s t e k v á l a s z t , hogy lyen t e r ü l e t e k e n , milyen lehetőség kínálkozik a
termelékenységgel szembeni
miál-
talános attitűd pozitív irányú b e f o l y á s o l á s á r a . A vizsgálat m ó d s z e r e a s z e m é l y e s berében és októberében került
sor.
kikérdezés
volt, a m e l y r e 1972. s z e p t e m -
Ö s s z e s e n 1578 fot kérdeztek meg, a
legkü-
lönbözőbb t á r s a d a l m i rétegek képviselőit. A k é r d é s e k r e kapott válaszokat f e l d o l gozták földrajzi t e r ü l e t , k é p z e t t s é g , k o r , n e m , f e h é r e k - f e k e t é k , jövedelem nagys á g , foglalkozás, a f i z e t é s
f o r m á j a , a t e r m e l é k e n y s é g r ő l alkotott néhány kiemelt
véleménytípus s z e r i n t , s ezen felül
a s z a k s z e r v e z e t i tagok válaszalt külön
cso-
portban i s . Az első k é r d é s kapcsán a megkérdezettek a r r a választoltak, hogy mit é r t e n e k az a l a t t , hogy a t e r m e l é k e n y s é g növekszik. A f e l m é r é s azt m u t a t t a , hogy a m e g kérdezettek 18 s z á z a l é k a , a z a z minden ötödik-hatodik e m b e r , nem tudott választ adni e r r e a k é r d é s r e . A m e g k é r d e z e t t e k különböző Ismérvek alapján képzett p o r t j a i között a különbségek e tekintetben lasztadók aránya az
cso-
elég jelentősek: a "nem tudom"
egyes csoportokban 9 % (üzletemberek) és 32 % (8
vá-
Iskolai
osztályt végzettek) között változik. A leggyakrabban adott v á l a s z o k a t , egyes kiemelt csoportok s z e r i n t a következő táblázat foglalja ö s s z e .
1
Second Annual R e p o r t , March alapján.
1973
(National 27
Commission
on
Productivity)
Mit jelent a t e r m e l é k e n y s é g növekedése?
A magasabb termelékenység
= nagyobb t e r m e l é s ,
Üzletember
Összesen
2/
Szakkép- E g y e t e met zetlen végzett munkás
Szakszervezeti tag
több
termék
28
31
25
33
29
10
13
7
15
8
9
6
12
8
10
8
11
8
9
6
7
7
14
6
10
6
11
3
11
4
18
9
22
20
17
= ugyanannyi e m b e r többet termel = többet, gyorsabban kell dolgozni = több t e r m e l é s ugyanannyi idő alatt - a megélhetési költségek növekednek = több t e r m é k lesz a piacon = n e m tudom
A következő k é r d é s k a p c s á n
a r r ó l kellett véleményt mondani, hogy kire vagy
k i k r e nézve j á r előnnyel a t e r m e l é k e n y s é g növekedése. deriil ki, hogy a közvélemény
a részvényeseket
Az ö s s z e s válaszból
az
(és közel hasonló arányban
a
vezetőket) tekinti a t e r m e l é k e n y s é g - j a v u l á s legfőbb haszonélvezőinek. 70 % s z e r i n t ez a haszon n a g y m é r t é k ű ,
21 % s z e r i n t pedig csak kisebb m é r t é k ű . Ugyan-
a k k o r csak 20 % vélekedett ugy, hogy a dolgozók maguk is jelentékenyen r é s z e sednek a magasabb t e r m e l é k e n y s é g e r e d m é n y e i b ő l . E k é r d é s t abból a szempontból is v i z s g á l t á k , jelentkeznek a m a g a s a b b t e r m e l é k e n y s é g n e k .
hogy milyen előnyei, hátrányai
Többféle választ fogalmaztak meg
e l ő r e , s a következő t á b l á z a t az ezekkel egyetértők a r á n y á t mutatja be:
Az egyes csoportokban adott ö s s z e s válasz = 100. 28
Mivel j á r együtt a t e r m e l é k e n y s é g növekedése
Az e g y e t é r t ő válaszok aránya ( ö s s z e s válaszadó = 100)
Válasz-lehetőségek
Ha a t e r m e l é k e n y s é g növekszik, magasabb l e s z a vállalatok p r o f i t j a
88
Az általános gazdasági növekedésen keresztül a n e m zet e g é s z e élvezi a magasabb t e r m e l é k e n y s é g h a tását
73
A vállalatok a m a g a s a b b t e r m e l é k e n y s é g előnyeihez a dolgozók t e r h é r e jutnak hozzá
67
A t e r m e l é k e n y s é g növekedése érdekében gépekkel h e lyettesítik a munkásokat,
és igy sok e m b e r e l -
veszíti munkáját
59
A t e r m e l é k e n y s é g növekedéséhez sokkal többet kell dolgozni
59
A m a g a s a b b t e r m e l é k e n y s é g nagyobb m u n k a n é l k ü l i s é get e r e d m é n y e z
43
A növekvő t e r m e l é k e n y s é g előnyei az e m b e r e k
szá-
m á r a az alacsonyabb árakban é s a kisebb m é r t é kű Inflációban jelentkeznek
42
A t e r m e l é k e n y s é g növekedésével a dolgozók f i z e t é s e 35
ls magasabb lesz
B á r a válaszadók 73 %-a szerint a t e r m e l é k e n y s é g javulása a nemzet
egészét
a gazdasági növekedésen keresztül kedvezően é r i n t i , a közvélemény jelentős r é s z e ugy véli, hogy
a t e r m e l é k e n y s é g növekedése az átlagos a m e r i k a i
helyzetét
tekintve Inkább negativ hatásokat hoz m a g á v a l . A t e r m e l é k e n y s é g r ő l alkotott vélemények i s a környezet é r t é k r e n d j é t
tükrözik.
Ezek az értékek é s a munkával kapcsolatos t ö r e k v é s e k azonban jelentős
változá-
sokon mennek k e r e s z t ü l . Több ilyen irányú vizsgálat azt j e l z i , hogy a
korábbi
Időkhöz képest ma sokkal több a m e r i k a i elégedetlen a z z a l , a m i t munkája 29
során
csinálnia kell, vagy a z z a l , ahogyan csinálnia k e l l . Egyes s z e r z ő k s z e r i n t ennek oka a z , hogy a m u n k a e r ő minősége sokkal
gyorsabban változott, mint a
munka
j e l l e g e és m i n ő s é g e . Egy 1972-ben az e g é s z s é g ü g y i , oktatási é s jóléti m i n i s z t é r i u m gondozásában "A munka Amerikában"
cimmel készített tanulmány az
elé-
gedetlenség két o k á r a mutatott r á . Az egyik "a taylorizmus anakronisztikus j e l l e g e " , a másik pedig "a csökkenő l e h e t ő s é g , hogy az e m b e r s a j á t maga
főnöke
l e g y e n " . (Az 1 8 4 0 - e s években a gazdaságban tevékenykedők kevesebb, mint fele élt bérből vagy f i z e t é s b ő l ,
1950-ben ez az arány 77, 1971-ben pedig
kereken
86 %). Összefüggésben az előbbiekkel,
a f e l m é r é s két további k é r d é s t
is
vizsgált.
E g y r é s z t azt, hogy a megkérdezettek hogyan látják saját termelékenységük v o n a l á t . M á s r é s z t p e d i g , hogy
szín-
milyen f e l t é t e l e k mellett lennének hajlandók t ö b -
bet é s jobban dolgozni. Az első k é r d é s t illetően a válaszadók kb. egynegyede (26 %) nyilatkozott ugy, hogy t e r m e l é k e n y s é g ü k növelhető. Az e g y e s csoportokon belül ez az arány 14 % (szakképzetlen munkások és órabérben dolgozók) é s 33 % (üzletemberek) változott.
56 % v é l e m é n y e volt az,
hogy jelenlegi termelékenységük
között
egészében
m e g f e l e l ő , 15 % s z e r i n t viszont túlságosan " h a j t j á k " őket. A második k é r d é s n é l 10 válaszlehetőséget következő táblázat nyújt tájékoztatást:
.30
adtak
meg e l ő r e . A válaszokról a
Milyen feltételek mellett dolgoznának többet é s j o b b a n ? 3 ^ Az évi jövedelem Feltételek
Ha f i z e t é s e növekedne
Összesen
5000 $ alatt
15 000 $ felett
Szakképzetlen munkás
Saját termelékenysége növelhető
64
59
70
56
73
61
65
63
57
71
59
61
63
44
69
58
54
54
57
66
53
51
51
48
60
52
56
56
60
58
51
19
11
43
54
51
52
53
36
58
46
41
49
45
50
46
42
48
31
51
Ha nagyobb beleszólása lenne abba, hogy mit é s hogyan csináljon Ha lehetőséget kapna t o vábbi iskolai é s szakmai képzésre Ha függetlenül dolgozhatna Ha jobb berendezésekkel vagy jobb munkakörülmények között dolgozhatna Ha a többlek is jobban é s többet dolgoznának Ha n e m kellene aggódnia, hogy elveszíti munkáját Ha a munkavégzés s z a b á lyozása rugalmasabb lenne Ha hetenként egy nappal kevesebbet kellene d o l goznia , mint most Ha e z z e l nem járulna h o z zá ahhoz, hogy valaki m á s e l v e s z í t s e munkáját
1
Az ö s s z e s válaszadó s z á m a az egyes csoportokban = 100, 31
A termelékenység növekedésének
leggyakrabban említett két feltétele tehát a
m a g a s a b b fizetés é s a munkafeladatok kialakításába való nagyobb beleszólási l e h e t ő s é g . A végzendő
munka t a r t a l m á b a
és mikéntjébe való nagyobb
i r á n t i Igény több, az előbbi táblázaton is s z e r e p l ő feltétellel egylltt
beleszólás a munka, a
munkafeladatok és a munkakörülmények uj s t r u k t u r á j a Iránti törekvéseket t ü k r ö z i . Az e feltételek t e l j e s ü l é s é t kívánatosnak t a r t ó válaszok a r á n y a azt is
jelzi,
hogy a t e r m e l é k e n y s é g további növekedése nagy mértékben e feltételek függvénye. A vizsgálatból azt is l e s z ű r t é k ,
hogy a termelékenységgel kapcsolatos t á r s a -
dalmi klímát javítani k e l l , s ehhez további k í s é r l e t e k r e ,
a pozitív példák s z é l e s -
körű i s m e r t e t é s é r e , a s z a k s z e r v e z e t e k b e v o n á s á r a , a m e g f e l e l ő információs b á z i s é s információs r e n d s z e r m e g t e r e m t é s é r e van szükség.
32
Л T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y I KUTATÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK
GYAKORLATI
PROBLÉMÁI
Általánosan elfogadott nézet, hogy a társadalomtudományi kutatások a gyakorlati gazdasági munkát, a t á r s a d a l o m - é s gazdaságpolitikai döntéseket igen h a t á s o s a n segíthetik, a k u t a t á s i eredmények tényleges
hasznosítása
azonban mégis
eléggé
alacsonyfoku. Milyen tényezőkkel m a g y a r á z h a t ó ez é s mit tehetnek - többek között a t e r m e l é k e n y s é g i központok - ennek megváltoztatása
érdekében?''
A társadalomtudományi kutatások t e r m é s z e t é b ő l öt olyan jellemző vonás
kö-
vetkezik, amely megnehezíti gyakorlati felhasználásukat: - a kutatás gyakorlati f e l h a s z n á l á s a f e l e s l e g e s s é tesz korábbi I s m e r e t e k e t
és uj
I s m e r e t e k , uj m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á t követeli meg, - az uj kutatási e r e d m é n y e k ráépülnek a régebbi s z ü k s é g e s s é t e s z i , hogy az a l k a l m a z ó
tudományos
elméletileg
Ismeretre,
ami
k é p z e t t , a tudományokban
kellően j á r t a s legyen, - a társadalomtudományi kutatások - komplex
jellegük .miatt - viszonylag n e h e -
zen érthetők m e g , - a felhasználó s z e m s z ö g é b ő l nézve az uj kutatási eredmények nem " t e s t r e
sza-
bottak", hanem további adaptációt igényelnek, - a kutatási e r e d m é n y e k egy r é s z é t n e m , illetve
csak kivonatosan
publikálják,
a m i megnehezíti s z é l e s körű f e l h a s z n á l á s u k a t . A társadalomtudományi kutatások s o r á n l e s z ű r t következtetéseket és a kutatók által javasolt diagnózist általában nehezebb elfogadtatni, mint a t e r m é s z e t t u d o m á n y i kutatások e r e d m é n y e i t . Ennek egyik oka, hogy a kutatások t á r s a d a l m i viszonyokkal foglalkoznak és igy - a tőkés t á r s a d a l o m b a n - ideológiai
érdekeknek,
a
társa-
d a l m i csoportok e l t é r ő nézeteinek vannak alávetve. Egy m á s i k ok, hogy a
kuta-
tások tárgya és f e l h a s z n á l ó j a közötti különbségtétel gyakran n e h é z , a kettő
egy-
b e e s i k . Továbbá: a természettudományokhoz 1
viszonyítva a társadalomtudományok
' A T e r m e l é k e n y s é g i Szövetség egy munkacsoportja (A. C. Hubert, W. R u i g r o k , L. Six, p . S c h u h , D . Walsh) esettanulmányok alapján behatóan elemezte e p r o b l é m á t . Az alábbi összefoglalót jelentésük fő mondanivalóinak felhasználásával G e r gely István k é s z í t e t t e . 33
k e v é s b é d e t e r m i n i s z t i k u s a k , az
eredmények egy r é s z e specifikus - csak
f e l t é t e l e k között é r v é n y e s . Ehhez kapcsolódó p r o b l é m a , tudományokban kialakult é s bevált társadalomtudományok a "próbák
megközelítési
adott
hogy mig a t e r m é s z e t -
módok alkalmazhatók, addig a
és t é v e d é s e k " során át jutnak
el, változatos
megközelítési utakon a végkövetkeztetésekig. Végül pedig a társadalomtudományi kutatások eredményei s z e m é l y r e tartásának megváltoztatását
szólók,
az érintett s z e r v e z e t é s egyén
követelik meg,
maga-
ami nagyobb feladatot jelent,
mint
e g y s z e r ű e n az uj e l j á r á s o k é s m ó d s z e r e k alkalmazásba v é t e l e . Konkrétan vizsgálva a társadalomtudományi kutatások alkalmazásbavételét f é kező-szabályozó k ö r ü l m é n y e k e t , a következők emelhetők ki: A felhasználók k ö r é b e n gyakran jelentkező m é n y nagyon s p e c i f i k u s , tul szűkre
probléma,
hogy a kutatási
s z a b j a a vezetők tevékenységét,
ered-
csökkenti
s z e r e p é t és ezzel é r d e k e l t s é g é t az e r e d m é n y f e l h a s z n á l á s á b a n . Egy másik p r o b l é m a azzal kapcsolatos,
hogy a társadalomtudományok olyan
m a g a s elvárásokat t á m a s z t a n a k , amelyeket nehéz kielégíteni. Ehhez az i s , hogy a p o t e n c i á l i s felhasználóval
kapcsolódik
s z e m b e n az e r e d m é n y e k hatékony f e l -
h a s z n á l á s a igen m a g a s követelményeket t á m a s z t . H a r m a d s z o r , m a g á v a l a társadalomtudományi kutatással szemben is gyakori n e g a t i v " h o z z á á l l á s " . Ennek e g y r é s z t az az
oka,
hogy
a kutatásokhoz
a
számos
e m b e r t ő l és intézménytől állandóan é s s z e r v e z e t l e n ü l különböző formában s o k f é l e adatot kérnek ( k é r d ő i v e k ,
b e s z é l g e t é s e k , az információt gyűjtő kutatók
látogatásai stb.). Ráadásul a
kutatók nagyon gyakran n e m gondolnak a r r a , hogy
a megkérdezetteket utólag t á j é k o z t a s s á k r á b b i negativ t a p a s z t a l a t i s .
eredményeikről.
További ok lehet
sürU
ko-
Például előfordulhat, hogy adott gyakorlati p r o b l é -
mához nem s i k e r ü l t t a l á l n i kutatót, vagy - ami még r o s s z a b b - a kutatás
nem
oldotta meg a p r o b l é m á t . Nagyon gyakran n i n c s a szervezetekben megfelelő "befogadó l é g k ö r " . A s i k e r e s felhasználáshoz az
érdekelt
vállalaton,
intézményen
belül i s ki kell a l a -
kítani a kutatást h a s z n o s í t ó r e n d s z e r t . Amennyiben a s z e r v e z e t b e n vannak olyanok, akik i s m e r i k é s megértik a k u t a t á s eredményeit, é s hajlandók is a gyakorlatban a l k a l m a z n i , még mindig m a r a d n a k problémák. G y a k o r i az ellenállás vagy éppenséggel a m e g é r t é s hiánya. Az 34
okok e g y r é s z t személyekhez kapcsolódhatnak, m á s r é s z t azonban ahhoz a
módhoz,
ahogyan a kutatási eredményeket megfogalmazták. Az egyetemi oktatók é s a kutatók körében is sok körülmény akadályozza, hogy a kutatási e r e d m é n y e k gyakorlati f e l h a s z n á l á s r a k e r ü l j e n e k . Az egyik ok, hogy az oktatói és a kutatói pályán deti tudományos munka.
való e l ő r e h a l a d á s a l a p j a az elméleti jellegű é s e r e -
A publikációkban sok kutató e l s ő s o r b a n e l é r t
nyeinek i s m e r t e t é s é r e törekszik é s nem
eredmé-
mutatja be munkájának kapcsolódását a
korábbi kutatásokhoz - ami megnehezíti az olvasó s z á m á r a a gondolatmenet k ö vetését és ezzel a l k a l m a z á s á t .
Gyakran e m i i t i k ,
hogy a
kutatási
beszámolók
s z a k m a i zsargont használnak é s nem a mindennapi élet nyelvét. A második p r o b l é m a az egyetemek, a kutatók e l s z i g e t e l t s é g e . Ez
az " e l e f á n t -
c s o n t t o r o n y " - k o m p l e x u m jól I s m e r t é s jelenleg i s eléggé e l t e r j e d t . Végül meg kell említeni a tanácsadókkal kapcsolatos p r o b l é m á k a t . A t a n á c s adók h a j l a m o s a k a r r a , hogy ne vegyék igénybe eléggé, é s abban a helyzetben, hogy igénybe vegyék
a
gyakran nincsenek i s
társadalomtudományok
így nincsenek f o r r á s a i k tanulmányaik m e g í r á s á r a .
eredményeit,
Ez utóbbi gyakran azt e r e d -
m é n y e z i , hogy az uj eredmények az iparban h o s s z a b b vagy rövidebb Időre l á t h a t a t lanok m a r a d n a k . A kutatók é s a felhasználók (az iparban é s m á s s z e r v e z e t e k n é l működő nek é s csoportok) e l t é r ő szemléletének é s s z e m b e n á l l á s á n a k
egyé-
főbb jellemzői
az
alábbiakban foglalhatók össze:
A kutató (a) hangsúlyozza, hogy szükség van munkájának m a g a s m é r c é j é r e és a s z a k m a i pontosság m i a t t a tudományos " z s a r g o n t " n e m a k a r j a mellőzni; (b) ragaszkodik tudományos közlésének hagyományos módjához: publikációja, jon t e l j e s képet a felhasznált
koncepciókról,
módszerekről
ad-
és eredmények-
r ő l , a tudományos beszámolók elfogadott m ó d s z e r e s z e r i n t ; (c) tudatában van a jelenségek komplexitásának
é s ezt hangsúlyozza,
felfedni é s m e g m a g y a r á z n i a sok ható tényezőt; 35
igyekezne
(d) munkája a t á r s a d a l m i jelenségek bonyolultsága miatt h o s s z a d a l m a s , fontosabb a jelenségek
megmagyarázása,
számára
mint a határidők b e t a r t á s a ;
(e) a felhasználóban olyan tipusu e m b e r t l á t , aki akadályozza a kutatói
szabad-
s á g o t , korlátozza a tudományos m u n k á t ; (f)
a kutató s z á m á r a a társadalomtudományi kutatás az e m b e r e k , a
szervezetek,
s t b . alapvető p r o b l é m á i r a irányul.
A felhasználó (a) é r t h e t ő nyelven a k a r j a megkapni a tudományos eredményt t a r t a l m a z ó anyagot é s nem nagyon é r d e k l i a felhasznált tudományos m ó d s z e r , ha a kutatót " m e g bízható"-nak t a r t j a ; (b) s a j á t gondjainak megoldását k e r e s i a kutatásban és ezen kivlil mindent
feles-
l e g e s é s túltengő információnak t a r t ; (c) c s a k azokat az e l e m e k e t t a r t j a fontosnak,
amelyek
problémája
megoldása
szempontjából é r d e k e s e k ; (d) s e g í t s é g e t k e r e s aktuális p r o b l é m á i
megoldásához, e z é r t s z á m á r a a
megol-
d á s i javaslatok slirgősek; (e) a kutatóban olyan e m b e r t í p u s t l á t , aki e g y r e csak " s z ö v e g e l " , hogy a dolgokat bonyolultabbá tegye, mint a m i l y e n e k ; (f)
s z á m á r a a társadalomtudományi k u t a t á s " l u x u s " . A műszaki f e j l e s z t é s üzlet i szempontból sokkal sürgősebb é s hasznot hajtóbb. Mint minden j e l l e m z é s , ez Is e g y s z e r ű s í t i é s k a r i k í r o z z a a helyzetet. Vannak
k u t a t ó k , akik hajlandók é s képesek
m e g é r t e n i a felhasználó érdekeit é s képesek
a l k a l m a z k o d n i , mint ahogyan vannak f e l h a s z n á l ó k , akik képesek é s hajlandók bonyolult tudományos jelentéseken á t r á g n i m a g u k a t . A fenti sarkított j e l l e m z é s
cél-
j a , hogy megvilágítsa a helyzet á l t a l á n o s p r o b l é m á i t . A kutatás támogatójának egyes e s e t e k b e n fontos s z e r e p e lehet a k u t a t á s i
ered-
m é n y e k é s általában a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i i s m e r e t e k f e l h a s z n á l á s á b a n . A kutat á s fel nem h a s z n á l á s á h o z vezethet, ha - a felhasználók n e m készültek fel
m e g f e l e l ő e n az eredmények
alkalmazására,
n i n c s politikájuk s e m az á t ü l t e t é s r e , s e m a r r a a belső s t r u k t u r á r a , amely 36
a
k u t a t á s követelményeihez jól Illeszkedik, é s ráadásul kevés gyakorlatuk van a tudományos e r e d m é n y e k f e l h a s z n á l á s á b a n , - a támogatók - akiknek viszonylag kevés befolyásuk van ugyan a
társadalomtu-
mányokra - még a meglévő lehetőségeket s e m használják ki kellően a k u t a t á s i eredmények e l t e r j e s z t é s e é r d e k é b e n . A főbb tennivalók a társadalomtudományi I s m e r e t e k jobb e l t e r j e s z t é s e é s f e l h a s z n á l á s a érdekében a következőkben foglalhatók ö s s z e : Az eredmények e l t e r j e s z t é s é t javítani lehet az nyos eszközeivel vagy pedig az i n f o r m á c i ó s
Információ-áramlás hagyomá-
technológia ujabb eszközeinek
(pl.
adatbank) a f e l h a s z n á l á s á v a l . Mivel a társadalomtudományok l e h e t s é g e s felhasználója gyakran nehéznek t a l á l j a , hogy különbséget tegyen az alapvető szempontból hibás - de formailag jó é s az Igazán tudományos vizsgálat között, mindenekelőtt a r r a van szlikség,
hogy
a k é s z tanulmányokat t é m a é s felhasználhatóság s z e r i n t e l l e n ő r i z z é k . így a g y a korlatban m á r igazolt i s m e r e t e k gyűjthetők ö s s z e . Az eredmények h a s z n o s í t á s á n a k
előfeltétele, hogy a felhasználók
fogékonyak
legyenek az uj a l k a l m a z á s á r a . Sokat tehetnek ennek érdekében az olyan " ö s s z e kötő", "közvetítő" s z e r v e z e t e k , a m e l y e k feladata az a l k a l m a z á s e l ő k é s z í t é s e . a funkció működhet mint önálló lnformácló-Ugynök(ség), vagy a vállalatok,
Ez
Intéz-
mények keretében működő l n f o r m á t o r s z e r v e z e t . Az Egyesűit Államokban például
a Közoktatási Kutatási I n f o r m á c i ó s Központ
t e r ü l e t i (clearing house) hálózatát építették ki. Az irodákban szakképzett m u n k a t á r s a k nézik át a dokumentumokat
minőségük é s jelentőségük szempontjából. Az
Így kiválogatott dokumentumokat kivonatolják é s c l e a r l n g - h o u s e - b ó l s z á r m a z ó valamennyi
rendszerbe
foglalják. Az un.
dokumentum-tömöritvényt,
kivonatot,
c í m s z ó t é s bibliográfiai Információt á t a d j á k számítógépi f e l d o l g o z á s r a , majd k ö z zé t e s z i k . Az alapgondolat a z , hogy összegyűjtsék a publikálatlan anyagokat úgy, mint a kutatás a l a t t lévő uj
gondolatokat.
s z a k e m b e r e k felszabadulhatnak a s z ü k s é g e s
épp-
Ha ez a r e n d s z e r kifejlődik, a
információk
felkutatásának
nehéz
munkájától é s minden e r e j ü k e t a k u t a t á s i eredmények r e n d e z é s é r e , é r t e l m e z é s é re és alkalmazására fordíthatják. A Studiengruppe f ü r S y s t e m f o r s c h u n g (NSZK) 37
módszeresen
vizsgálta, hogyan
t e r e m t h e t ő meg az o p t i m á l i s i n f o r m á c i ó f e l h a s z n á l á s i
s t r u k t u r a a komplex s z e r -
vezeteken belül. M ó d s z e r ü k fő jellemzői a következők: - Az alkalmazás e l ő f e l t é t e l e i t vizsgáló tanulmányok elemzik a felhasználók
spe-
cifikus jellemvonásait., beállítottságukat az információ b e f o g a d á s á r a (felhasználó-tipológiák), motívumaikat és a l e h e t s é g e s közlési c s a t o r n á k a t - az előállító (küldőtől a fogyasztó) fogadó felé menő adatok ú t j a i t . Ezeket a tanulmányokat egybevetik - az eredmények f e l h a s z n á l á s á v a l . Itt a z z a l foglalkoznak, hogy az információkat az Intézmények miként használták f e l . - Egy harmadik k ö z e l í t é s i mód a felhasználó igényeit nézi. Ha a felhasználó i g é nyeit i s m e r i k , a k k o r m á r tudják, hogy miként lehet ezeket kielégíteni. Ezeknek a tanulmányoknak a célja a z , hogy m e g h a t á r o z z a a meglévő r e n d s z e r r e l vagy egy k i f e j l e s z t e n d ő r e n d s z e r r e l s z e m b e n támasztott Igényeket s ez könnyíti, hogy az i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r
szolgáltatásait a szükségletekhez
megido-
mítsák. A kutatási e r e d m é n y e k e l t e r j e s z t é s é n é l követendő
módszerek
kidolgozásához
h a s z n o s támpontot nyújthat a tanulási é s a kommunikációs e l m é l e t i s . Az e l m é l e t szerint: - A gyakorlati a l k a l m a z á s hatékonyságát a f e l h a s z n á l á s "leggyengébb
láncszeme"
korlátozó tényezőként szabja meg. - Az információk h a s z n o s í t á s á t nem
c s a k a felhasználó s z e r v e z e t
szükségletei
határozzák meg, h a n e m az a k é p e s s é g e , hogy mennyire tudja magába aktivan magáévá tenni az uj m ó d s z e r e k e t . Ehhez
némi
szívni,
támpontot ad, hogy a
múltban hogyan fogadott uj m ó d s z e r e k e t . - Különböző e m b e r t í p u s o k
különbözőképpen tanulnak.
Számos tanulási
rendszer
van; pl. az aktiv t a n u l á s , a p a s s z i v m ó d s z e r e k k e l való tanulás (például,
ami-
k o r ugy olvasunk egy könyvet, hogy n e m készítünk róla jegyzeteket). Az a tény, hogy eltérő foglalkozások a különböző embertípusokat m á s - m á s tanulási s z e r e k r e k é s z t e t i k , konzekvenciákhoz
vezet a kutatások gyakorlati
mód-
alkalma-
isában. - Az uj i s m e r e t e k e l s a j á t í t á s á t meg kell kevesebbet foglalkozzanak k e r e s é s s e l . 38
könnyiteni a z é r t i s ,
hogy az
emberek
Ugyanakkor azonban bátorítani kell
a
felhasználók kutatásait Is, mivel a s a j á t maga által f e l i s m e r t tapasztalat
meg-
győző e r e j e nagyobb. A gyakorlati a l k a l m a z á s során a kutató, a f e l h a s z n á l ó é s (esetleg) a k ö z v e t í tő kertil e g y m á s s a l kapcsolatba. A felhasználó szempontjából - elméletileg - a kutatási e r e d m é n y f e l h a s z n á l á sának öt lépcsője lehet: - a felismerés, amikor ráébred a r r a ,
hogy a k u t a t á s gyakorlatilag hasznos l e -
het s z á m á r a , - az i n f o r m á l ó d á s , a m i k o r érdeklődni kezd a k u t a t á s i r á n t , - az é r t é k e l é s , a m i k o r potenciális felhasználóként m é r l e g e l i a kutatási e r e d m é n y várható hasznát é s m é r l e g e l n i kezdi az a l k a l m a z á s l e h e t s é g e s a l t e r n a t í v á i t , - a k í s é r l e t , a m i k o r m e g s z e r v e z i az e l m é l e t gyakorlati a l k a l m a z á s á t olyan
kö-
rülmények között, amelyek hasonlóak s a j á t f e l t é t e l e i h e z , - az a l k a l m a z á s , a m i k o r az elméletet f e l h a s z n á l j a s a j á t specifikus feltételeihez idomítva. A felhasználó s z á m á r a hasznos előkészítő munkát végezhetnek az i n f o r m á c i ó k e r e s é s s e l , a k u t a t á s i eredmények m e g i s m e r é s é v e l
megbízott s z e r v e z e t e n
lalaton) belüli s z a k é r t ő k . A tanácsadók nem a vállalaton bellii működnek, egyetemi, kutatói k ö r b ő l kapcsolódnak a vállalathoz.
A felhasználó
(válhanem
szervezetnek
az uj iránti fogékonyságát fokozzák a m u n k a t á r s a k s z á m á r a s z e r v e z e t t
különböző
s z a k m a i tanfolyamok, vezetőképző é s egyéb Iskolák i s , ahol uj i s m e r e t e k
szer-
z é s é r e és a hallgatók közötti t a p a s z t a l a t c s e r é r e nyilik módjuk. A kutató é s a felhasználó kapcsolatában jó e r e d m é n y h e z
vezetnek a
kutatás-
a l k a l m a z á s i r á n y í t á s á r a s z e r v e z e t t komplex bizottságok. A tapasztalatok azt m u t a t j á k , hogy nem valószínű, ban irányitani fogja a munkát. Ez minden
hogy ez a bizottság v a l ó -
e s e t b e n a kutatók feladata.
Jelentős
s z e r e p e t játszhat azonban a bizottság az e r e d m é n y e k a l k a l m a z á s á n a k f o l y a m a t á ban f e l t é v e , ha minden r é s z t v e v ő hajlandó e r ő f e s z í t é s t tenni a munka s i k e r e é r dekében,
mivel:
- a bizottság r e n d s z e r e s ö s s z e k ö t t e t é s t biztosit a r é s z t v e v ő k , a különböző mim kacsoportok között;
39
- a bizottság segít abban, hogy a k u t a t á s a "földön" m a r a d j o n , a m i megkönnyíti a kutatási e r e d m é n y e k későbbi a l k a l m a z á s á t ; - a bizottsági munka növeli a nem
t u d ó s tagok általános
társadalomtudományi
m ű v e l t s é g é t , e l ő s e g í t i , hogy m e g é r t s é k a problémát é s továbbfejlesszék t á r s a dalomtudományi I s m e r e t e i k e t . A kollektiv munka ezenkivlfl " s o k s z o r o z ó s ú " i s , mivel a jó együttműködés r é v é n lehetővé.
40
hatá-
kedvezőbb e r e d m é n y e k e l é r é s é t t e s z i
VEZETÉS,
SZERVEZÉS
A vállalatok közötti ö s s z e h a s o n l í t á s o k
segítik a vezetést a vállalat helyzetének
é r t é k e l é s é b e n , a t a r t a l é k o k f e l t á r á s á b a n . Nálunk
mégis nehezen nyernek t e r e t .
E l s ő Ízben az I p a r g a z d a s á g i Tájékoztató 3. s z á m á b a n (1965. s z e p t e m b e r ) tettük a tőkés o r s z á g o k ezlrányu
Ismer-
(angliai) t a p a s z t a l a t a i t , m a j d az Ipargazdasági
Szemle 1974. 3. s z á m á b a n egy hazai viszonyokra adaptált
módszert
mutattunk
b e . Az itt közölt rövid beszámoló Uj-Zéland t a p a s z t a l a t a i r ó l s z ó l . A T e r m e l é k e n y s é g i Szövetség 1974. rendezett a vezetői t a n á c s a d á s r ó l .
májusában
Ennek
Dubltnban
anyagából s z á r m a z i k
ményünk: egy g y o r s m ó d s z e r a vezetés é r t é k e l é s é r e .
41
tapasztalatcserét második k ö z l e -
Az Ügyfél és a tanácsadó
kapcsolata
nem
mindig h a r m o n i k u s .
Szempontjaik
n e m azonosak, az Igazi, őszinte együttműködést nem könnyli m e g t e r e m t e n i .
Har-
m a d i k közleményünk ehhez ad néhány j a v a s l a t o t . A P á r t és a Kormány ü z e m - é s m u n k a s z e r v e z é s i h a t á r o z a t á n a k
megvalósítá-
s á t elősegítendő, sok módon próbáltuk hasznosítani a t e r m e l é k e n y s é g i központok t a p a s z t a l a t a i t . T ö b b külföldi tanulmányutat g a z d a s á g i Szemle 1973. 3.
1971. 4 . ,
s z á m á b a n található
1973. 4 . ,
szerveztünk,
többek között az
1975. 1. s z á m á b a n ,
az
Ipar-
Ipargazdaság
e z e k r ő l b e s z á m o l ó , az ezekből l e s z ű r t t a p a s z t a l a -
t o k r ó l cikk a Munkaügyi Szemle
1973.
8.
közleményünk egy 32 belgiumi vállalatnál
é s 1975. 4. s z á m á b a n . Itt
szereplő
végzett vizsgálat t a p a s z t a l a t a i t ö s s z e -
g e z i . A vizsgálat e l s ő s o r b a n az alábbi k é r d é s e k r e k e r e s e t t választ: Milyen pusu szervezőkre,
milyen s z e r v e z é s i
r é s z l e g e k r e van szükség a
Milyen a s z e r v e z ő k f e l a d a t k ö r e , m u n k á j a ?
tl-
vállalatoknál?
Milyen kapcsolat van a s z e r v e z é s é s
a vállalati e r e d m é n y e k között? A vezetés p r o b l é m á i a legtöbb t e r m e l é k e n y s é g i központot élénken
foglalkoz-
t a t j á k . Egy nagyon é r d e k e s - a v e z e t é s i s t í l u s s a l é s az üzemi légkörrel f o g l a l k o z ó - Í r o r s z á g i v i z s g á l a t r ó l az I p a r g a z d a s á g i
Szemle 1973.
3. számában s z á -
moltunk be. Ujabban különösen nagy f i g y e l e m irányul az üzemi (ipari) d e m o k r á c i a k é r d é s e i f e l é . Ennek a tőkés g a z d a s á g korlátai között t e r m é s z e t e s e n eléggé s z ü k t e r e van, de a m o z g á s t é r
k i h a s z n á l á s á n a k nagy jelentőséget tulajdonítanak.
A vezetésben való r é s z v é t e l különböző f o r m á i mellett s z á m o s országban (főleg
a
skandináv államokban) é r d e k e s k i s é r l e t e k folynak a munkahelyi önállóság n ö v e l é s é v e l , a csoportmunka uj f o r m á i v a l , oldottabb üzemi l é g k ö r kialakításával k a p c s o l a t b a n . Közleményünk egy dániai k i s é r l e t tapasztalatait i s m e r t e t i . A tőkések a z üzemi d e m o k r á c i á t ó l
elsősorban a
termelékenység
s z e r v e z e t e k k e l való konfliktusok c s ö k k e n t é s é t v á r j á k , zolja is reményeiket. A szakszervezeteknek - bár e z e k b e n a k í s é r l e t e k b e n - az üzemi d e m o k r á c i a t a r t á s a i k vannak; g y a k r a n hangot adnak
növekedését és a
szak-
s s z á m o s tapasztalat Igaáltalában
együttműködnek
egyes f o r m á i v a l szemben f e n n -
olyan aggodalmaknak, hogy a munkások
t ú l s á g o s a n s z o r o s kötődése tőkés üzemükhöz, együttes politikai munkájukra
hát-
r á n y o s lehet. T a p a s z t a l a t a i k azonban mindenképpen figyelmet, tanulmányozást é r demelnek. 42
VÁLLALATOK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK UJ-ZÉLANDBAN ^
A Termelékenységi
Központ
sikeres
k e z d e m é n y e z é s e é s aktív
közreműködése
e r e d m é n y e k é n t Uj-Zélandban egyre s z é l e s e b b körben alkalmazzák a vállalatok k ö zötti ö s s z e h a s o n l í t á s o k
módszerét.
Ahogy az összehasonlítások eredményei
e g y r e nyilvánvalóbbakká válnak,
ugy
kezd e m ó d s z e r ujabb é s ujabb ágazatokban Is t é r t hódítani. Az a tény, hogy a T e r m e l é k e n y s é g i Központ költségvetésének jelentős r é s z é t ilyen ö s s z e h a s o n l í t á s o k r a költi, önmagában is m ó d s z e r milyen jelentőségű az
mutatja,
egyes iparvállalatok
hogy
e
diagnosztikai
termelékenységét
jellemző
e r ő s é s gyenge pontok f e l t á r á s a t e r é n . Az ö s s z e h a s o n l í t á s o k sikerének egyik a l a p f e l t é t e l e , hogy a résztvevő v á l l a l a tok é s az adott Iparágat képviselő
s z e r v e z e t e k bizalommal legyenek
t ö r e k v é s e i i r á n t , s ehhez megfelelő lalatok s z á m á r a viszont
a Központ
t á m o g a t á s t Is nyújtsanak. A résztvevő v á l -
biztosítani kell a r e n d e l k e z é s r e bocsátott
Információk,
illetve eredmények b i z a l m a s k e z e l é s é t . Az összehasonlító vizsgálatok lehetőséget nyújtanak a vállalatoknak a r r a , h o g y objektív m é r c é h e z viszonyítsák tevékenységük főbb jellemzőit (például a n y e r e s é g e t , anyagköltségeket, bérköltségeket, k é s z l e t s z i n t e t , m e g t é r ü l é s t s t b . ) . A T e r m e l é k e n y s é g i Központ tevékenységének első
évében - 1973-ban -
csu-
pán két ilyen vállalatok közötti ö s s z e h a s o n l í t á s t végeztek, emellett azonban
szá-
m o s további vizsgálat m e g a l a p o z á s á r a is s o r k e r ü l t . 1974-ben 11 összehasonlító vizsgálatot indítottak be, m a j d n e m r é s z v é t e l é v e l . (Egyes ágazatokban a r é s z v é t e l
600
vállalat
100 % - o s . ) Ezzel p á r h u z a m o s a n
előkészítették az 1975 évi p r o g r a m o t .
Az ö s s z e h a s o n l í t á s o k m e g s z e r v e z é s e é s v é g r e h a j t á s a A T e r m e l é k e n y s é g i Központ hogy r e n d e l k e z é s r e bocsátja az l
ilyen irányú tevékenysége lényegében abban összehasonlítás módszerét,
áll,
majd figyelemmel
* I n t e r f l r m C o m p a r i s o n s . APO News, Tokyo, 1975. 1. s z á m alapján. totta: d r . Sternthal J á n o s . 43
Összeállí-
k i s é r i , segíti annak a l k a l m a z á s á t . A tényleges összehasonlításokat tapasztalt z e t é s i szaktanácsadók végzik, akiket az I p a r á g képviselőivel folytatott
ve-
konzultá-
ciók alapján jelölnek k i . Ezek a tanácsadók azután minden résztvevő vállalat s z á m á r a r é s z l e t e s é s b i z a l m a s jelentést k é s z í t e n e k , amelyben megjelölik tevékenységlik azon kritikus p o n t j a i t , amelyekben
e l t é r n e k m á s vállalatoktól, s egyúttal
utalnak ennek okaira i s . A T e r m e l é k e n y s é g i Központ m á r az ö s s z e h a s o n l í t á s o k előkészítése s o r á n
szo-
r o s a n együttműködik a tanácsadókkal, valamint az i p a r á g , illetve a vállalatok k é p v i s e l ő i v e l . Mindig közösen alakítják ki az adott Iparág igényeinek és s a j á t o s s á gainak megfelelő, gyakorlatban is a l k a l m a z h a t ó e l e m z é s i m ó d s z e r t és kérdőivet. Általában a r r a t ö r e k s z e n e k , hogy a
kérdőív a lehető legegyszerűbb
és l e g r ö v i -
debb legyen, hogy még a legtapasztalatlanabb résztvevőt se r i a s s z a e l . T ö b b n y i r e 20-30 mutatót (viszonyszámot)
vonnak be összehasonlító
taik k ö r é b e , amelyekből legalább 5 mutató n e m pénzügyi jellegű. többnyire a t e r m e l é s hatékonyságára,
vizsgála-
Ez
utóbblak
az ö s s z e h a s o n l í t h a t ó alapműveletek
idejé-
r e , a t e r m e l ő l é t s z á m n a k az ö s s z e s foglalkoztatotthoz viszonyított a r á n y á r a , vagy m á s hasonló jellegű m u t a t ó k r a vonatkoznak.
B i z a l m a s jelleg Az eredmények b i z a l m a s
jellegét e l s ő s o r b a n azzal biztosítják, hogy a r é s z t -
vevő vállalatokat kódszámokkal vezetek végzik. E z á l t a l
jelölik.
A kódolást az Iparágat képviselő
szer-
biztositható, hogy e g y r é s z t maguk a tanácsadók se t u d -
ják melyik vállalat adataival dolgoznak, m á s r é s z t viszont az iparági s e m jutnak az e r e d m é n y e k
szervezetek
birtokába, m e r t azok a tanácsadóknál vannak l e z á r t ,
kódolt borítékokban. Az ö s s z e h a s o n l í t á s alapját képező j e l l e m z ő k viszonyszámokban való k i f e j e z é s e - a m e l l e t t , hogy b i z t o s í t j a az összehasonlíthatóságot - tovább e r ő s í t i a
bizal-
m a s jelleget. Az iparági szintű adatokat csak' negyedéves bontásban közlik. Ezáltal
blzto-
s i u i a t ó , hogy a r é s z t v e v ő vállalatoknak c s a k s a j á t magukról legyen t e l j e s képük.
44
Végrehajtás A T e r m e l é k e n y s é g i Központ képviselői azon az állásponton vannak, hogy a
vál-
lalatok közötti összehasonlítások potenciális előnyeit csak akkor lehet r e a l i z á l n i , ha az e l e m z é s e k kiterjednek a f e l t á r t
hiányosságok okainak, ezek
kiküszöbölést
módjainak m e g á l l a p í t á s á r a i s . Emellett a T e r m e l é k e n y s é g i Központ segítséget k í ván nyújtani a különböző - tudományos, technikai, pénzügyi, problémák m e g o l d á s á r a
vezetési,
stb.
-
a legmegfelelőbbnek l á t s z ó intézmények k i v á l a s z t á s á h o z ,
illetve a k a p c s o l a t felvételéhez. A T e r m e l é k e n y s é g i Központ
képviselői
s z e m é l y e s kapcsolatokat építenek
ki
időnként f e l k e r e s i k a vállalatokat, s
a v á l l a l a t i vezetőkkel,
szakemberekkel.
Emellett r é s z t vesznek az érintett iparág é v e s ö s s z e j ö v e t e l e i n , és s p e c i á l i s mináriumokat rendeznek vállalati s z a k e m b e r e k
sze-
számára.
Az ö s s z e h a s o n l í t á s o k haszna Az
eddigi vizsgálatok eredményei é s az abban résztvevőktől kapott
nyek egyaránt azt m u t a t j á k , hogy a
vállalatok
vélemé-
közötti összehasonlításoknak
ko-
moly gyakorlati jelentőségük van. A vállalatok közötti összehasonlító e l e m z é s e k alapvető haszna abban f o g l a l h a tó ö s s z e , hogy tudatositja a vezetőkkel, hogy az i p a r á g m á s vállalataihoz milyen hatékonysággal dolgoznak.
képest
Az e r ő s é s gyenge pontok f e l t á r á s a pedig
hetőséget ad a vállalatoknak a r r a , hogy tudásukat é s e r e j ü k e t
olyan
le-
területeken
v e s s é k be, ahol m a x i m á l i s hatást é s e r e d m é n y e k e t lehet e l é r n i . Emellett e l ő s e gítik a r e á l i s f e j l e s z t é s i célkitűzések m e g a l a p o z á s á t i s . Az ö s s z e h a s o n l í t ó
vizsgálatok nemcsak a vállalatok, hanem az egész
s z á m á r a Is igen hasznosak lehetnek.
Az ö s s z e h a s o n l í t á s o k
eredményei
Iparág ugyanis
rávilágíthatnak bizonyos iparágak s t r u k t u r á l i s h i á n y o s s á g a i r a , kedvezőtlen d e l m e z ő s é g i f e l t é t e l e i r e , a túlzottan a u t a r k
gazdálkodás
veszélyeire
stb.
jöveAz
i p a r á g képviselői azután e z e k r e az e r e d m é n y e k r e hivatkozva sürgethetnek k ö z b e lépést a kormánynál. Az ilyen tipusu e l e m z é s e k további j á r u l é k o s h a s z n a , hogy felhívja a v e z e t é s figyelmét - különösen kisebb vállalatoknál - a r r a , hogy elengedhetetlenül
szük-
s é g van a pénzügyi é s t e r m e l é s i mutatók a l a k u l á s á n a k folyamatos m e g f i g y e l é s é r e . 45
Igen é r d e k e s (ovábbl t a p a s z t a l a t , hogy az iparágak legjobb és l e g r o s s z a b b
vál-
l a l a t a i között többnyire igen nagv a különbség. M á s r é s z t viszont még az ö s s z e h a s o n l í t á s alapját képező
kulcs-mutatók tekintetében legjobbnak bizonyuló
válla-
latoknál i s napfényre kerültek gyenge pontok, illetve alacsony hatékonyságú
tevé-
k e n y s é g e k . Ezek a tények felhívják a figyelmet a r r a , hogy a hatékonyság
növe-
l é s é n e k tartalékai az iparban még igen j e l e n t ő s e k .
Néhány következtetés Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható,
hogy a vállalatok közötti
össze-
h a s o n l í t á s ebben az o r s z á g b a n a T e r m e l é k e n y s é g i Központ legjelentősebb é s l e g nagyobb gyakorlati haszonnal járó tevékenységévé
vált.
A Központ évi
költség-
v e t é s é n e k mintegy felét ilyen jellegű p r o g r a m o k f i n a n s z í r o z á s á r a f o r d í t j á k . Ezek eddigi e r e d m é n y e i alapvetően abban foglalhatók ö s s z e , hogy - f e l h í v j á k a figyelmet a r r a ,
hogy hogyan támogatható az i p a r bizonyos t e r m e -
lékenységnövelés! akciók révén; - i p a r á g a k a t , vállalatokat é s egyéneket von be a termelékenység növelését
célzó
programokba; - l e h e t ő v é t e s z i a T e r m e l é k e n y s é g i Központ s z á m á r a , hogy közvetlen é s pozitív kapcsolatokat alakítson ki az iparágakat képviselő s z e r v e z e t e k k e l , illetve v á l lalatokkal; - módot nyújt a t e r m e l é k e n y s é g s z e m p o n t j á b ó l gyengébbnek vagy erősebbnek
mu-
tatkozó területek f e l t á r á s á r a ; - ö s z t ö n z i az i p a r t , illetve a vállalatokat a t e r m e l é k e n y s é g e l j á r á s o k és m ó d s z e r e k i g é n y b e v é t e l é r e .
46
növelését
szolgáló
GYORS MÓDSZER A VEZETÉS É R T É K E L É S É R E ^
A vállalatok tevékenysége sokféle bonyolult folyamatból tevődik ö s s z e . Ezek é r t é k e l é s e r e n d s z e r i n t elmélyedt
munkát, hosszabb időt igényel. Bizonyos e s e t e k -
ben m é g i s szükség van a vállalati tevékenységek "jóságfokának" g y o r s á t t e k i n t é s é r e . Ilyenkor azonban fennáll a v e s z é l y , hogy az egyes tevékenységek gyors
ér-
t é k e l é s e nem l e s z eléggé megbízható. E z é r t az é s s z e r ű e l j á r á s fokozott j e l e n t ő ségű, a k á r maga a vállalat, a k á r külső tanácsadó végzi az é r t é k e l é s t . Egy vállalat " g y o r s m ó d s z e r r e l " való é r t é k e l é s e során a vezetés munkáját az
ir aláb-
biak s z e r i n t értékelték: 1. táblázat Az értékelt v e z e t é s i tevékenységek
1.
Vállalatpolitika, s a vállalati célok m e g h a t á rozása
Nagyon rossz
Megfelelő
X
alkalmassága
X
4 . A vállalati s z e r v e z e t kialakítása
X
5. A v e z e t é s i tevékenység e r e d m é n y e s s é g e 6. A vezetők képzettsége,
X
gyakorlata
X
7. A gazdasági é s t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t r ő l való tájékozottság
X
8. A vállalat közép é s hosszabb távú f e j l ő d é s é nek t e r v e z é s e
X
9. A vállalaton belüli Ínformáció á r a m l á s 10.
Jó
X
2. Az igazgatótanács személyi ö s s z e t é t e l e 3. A vezetők r á t e r m e t t s é g e ,
Rossz
A vállalati tőke f e l h a s z n á l á s a
X X
A táblázatból kitűnik, hogy a vállalati v e z e t é s é r t é k e l é s e s o r á n a l e g r o s s z a b b m i n ő s í t é s t a vállalatpolitika, a vállalati célok kialakítása kapta. Ezzel k a p c s o l a t ban é r d e m e s felfigyelni egy, a tőkés vezetéstudományi
szakirodalomban
^ A z I r T e r m e l é k e n y s é g i Központ " V á l l a l a t i tanácsadó s z o l g á l a t a " által zott m ó d s z e r t a n alapján; ö s s z e á l l í t o t t a : d r . Komonyl Zoltán. 47
elégge kidolgo-
á l t a l á n o s m e g á l l a p í t á s r a . A r r a , hogy különböző s z e r z ő k hosszabb t á v r a e t e v é kenység súlyos fogyatékosságait (sok vállalatnál t e l j e s hiányát) hangsúlyozzák. A példa szerinti v á l l a l a t é r t é k e l é s é t végző e r r ő l a tevékenységről.
tanácsadók
véleménye i s hasonló volt
Kiemelték, hogy a vállalatnál n e m tapasztalható tudatos
t ö r e k v é s a vállalati politika k i a l a k í t á s á r a .
Az egyetlen é r d e m l e g e s cél az
volt,
hogy a vállalat működése ne legyen r o s s z a b b , mint korábban. További négy tényező (lásd a t á b l á z a t 2 . , 7 . , 8. é s 10. sorát) kapott az é r é r t é k e l é s során " r o s s z " osztályzatot. Az igazgatóság
személyi
összetételével
kapcsolatban a s z a k é r t ő k rámutattak a r r a , hogy a c s a l á d i vállalat öt tagu
veze-
t ő s é g e két idősebb, továbbá h á r o m , a család érdekeit képviselő fiatalabb e m b e r ből áll. Utóbbiak jóképességü fiatal t i s z t v i s e l ő k , akik azonban elmerülnek
a vál-
l a l a t napi p r o b l é m á i n a k intézésébe; igy n e m tekinthetők v e z e t é s r e alkalmas s z e mélyeknek. A v e z e t é s leggyengébb pontja: az
értékesítési
(és marketing)
szak-
é r t e l e m hiánya. A táblázaton hetedikként s z e r e p l ő
tevékenység szempontjából a z é r t kapott
v e z e t é s " r o s s z " o s z t á l y z a t o t , m e r t n e m veszi
figyelembe
a
a vállalat gazdasági,
illetve t á r s a d a l m i környezetében végbemenő változásokat, fejlődési tendenciákat. A v á l l a l a t f e j l e s z t é s - közép— é s h o s s z ú t á v r a szóló - t e r v e z é s é t i s negatívan é r tékelték (8. s o r ) . A középtávú f e j l e s z t é s e k e t csak a l k a l o m s z e r ű e n vitatják meg a középszintű vezetőkkel. lehetséges fejlesztések,
Nem dolgoznak ki olyan t e r v e t , amelynek alapján illetve ezek
következményei
a
becsülhetők, értékelhetők
lennének. A v á l l a l a t n e m készül fel megfelelően a j ö v ő r e . Az idézett p é l d á b a n alkalmazott
m ó d s z e r t az
"Vállalati t a n á c s a d ó szolgálata" több
Ir Termelékenységi
Központ
vállalattal együttműködve alakította k i . Az
e l j á r á s lényege, hogy "diagnózist" készítenek egy s o r minősitik ezek színvonalát a vállalati gazdálkodás
vállalati tevékenységről:
egészének szempontjából. A
m ó d s z e r két f e l a d a t r a Irányul: 1. A r r a t ö r e k s z i k , hogy külső
s z a k é r t ő k által k é s z í t e t t , minél objektivebb,
fogó é r t é k e l é s t adjon a vállalat e g é s z m u n k á j á r a .
Ezáltal
jelölje
meg
áta
szükséges f e j l e s z t é s fő i r á n y a l t . 2. Biztosítsa, hogy a vállalatnak
adott ajánlások ne a r e á l i s igényektől
kadtan, h a n e m a vállalat tényleges vezetőket.
problémáit .a
f e l t á r v a segítsék
elsza-
a vállalati
A m ó d s z e r t az I r T e r m e l é k e n y s é g i Központ s z é l e s körűen a l k a l m a z z a . mányuk ezt két példával i l l u s z t r á l j a ; az
Tanul-
egyik középvállalat, a másik kisvállalat
é r t é k e l é s é t mutatja be. (Írországban k e v é s nagyvállalat van;
a tanácsadó
szol-
g á l a t a kis é s középvállalatokkal foglalkozik, módszerüket i s e r r e dolgozták k i . ) A mintapéldákban fiktív vállalatok s z e r e p e l n e k , de az é r t é k e l é s eredményeit
meg-
h a t á r o z ó tényezők s jelenségek v a l ó s á g o s a k : a tanácsadó szolgálat utóbbi 10 é v ben s z e r z e t t s z é l e s körti t a p a s z t a l a t a i b ó l felmérését, értékelését
származnak.
A vállalatok
helyzetének
a t a n á c s a d ó szolgálat szakértői végzik. Ezt megelőzően
a vállalat hozzájárul ahhoz, hogy minden szükséges adatot, okmányt a f e l m é r é s t k é s z í t ő szakértők r e n d e l k e z é s é r e b o c s á t . A szakértők a vállalatok vezető b e o s z t á s ú dolgozóival " m é l y i n t e r j ú k a t " k é s z í t e n e k . Az egyes vállalatok f e l m é r é s e
so-
r á n n y e r t , é r t é k e l t adatok a l a p j á n , a tanácsadó szolgálat ö s s z e f o g l a l ó e l e m z é s e ket i s k é s z í t . Egy-egy k i s - vagy közép vállalat gyors é r t é k e l é s e
e módszerrel
3 - 5 napig t a r t . Mind a közép, mind a kisvállalatoknál külön értékelik a vállalati hat fő t e r ü l e t é t : a v á l l a l a t v e z e t é s i ; a pénzügyi; t e r m e l é s i ; a s z e m é l y z e t i és munkaügyi; az
a kereskedelmi
tevékenység
(marketing); a
ügyviteli tevékenységet. Ezeket
to-
vábbi (3-15) r é s z t e r ü l e t e k r e o s z t j á k . Az egyes r é s z t e r ü l e t e k e n végzett t e v é k e n y ségek színvonalát, é s s z e r ű s é g é t külön minősítik. Négy l e h e t s é g e s osztályzat van: j ó , m e g f e l e l ő , r o s s z , nagyon r o s s z . A vizsgált hat f ő t e r ü l e t mind a k ö z é p - , mind a kisvállalatoknál azonos. A f ő t e r ü l e t e k e l e m z é s e azonban középvállalatok esetében jóval r é s z l e t e s e b b e n nik, mint a kisvállalatoknál. A t e r m e l é s i
törté-
tevékenységet például a kis v á l l a l a t o k -
nál 9, a középvállalatoknál 15 vonatkozásban
vizsgálják,
értékelik.
Ez
szempont a következő: a munka t e r m e l é k e n y s é g e ; a megfelelő munkaerő k e z é s r e á l l á s a ; az előfeltételek b i z t o s í t á s a ; a t e r m e l é s h e z
a 15 rendel-
s z ü k s é g e s ingatlanok
(telek é s épületek); üzemek, f e l s z e r e l é s e k , b e r e n d e z é s e k ; a s z ü k s é g e s
anyagok
é s szolgáltatások r e n d e l k e z é s r e á l l á s a ; a t e r m e l é s s o r á n a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e k ; g é p p a r k kialakítása é s a n y a g m o z g a t á s ; a r a k t á r o z á s é s
szállítás;
a
termelés
tervezése és irányítása; a termékspecifikáció és a minőségellenőrzés; a b e s z e r z é s i tevékenység; a k é s z l e t g a z d á l k o d á s ; az sa, pótlása; a környezetszennyezés
üzemfenntartás,
vizsgálata. 49
a gépek n a g y j a v í t á -
Ismertetésünkben a középvállalati példa néhány
r é s z é t m u t a t j u k be. A példa
s z e r i n t i gépipari vállalatot 1934-ben alapították. Éves t e r m e l é s i értéke 700.000 „ 2) f o n t , létszáma 185 fo. Fentebb e vállalat vezetését é r t é k e l ő példát mutattunk
„
be. A vezetési t e v é k e n y s é g értékeléséből
i s kitűnhetett: az egyes területek
érté-
k e l é s e során sem h a g y j á k teljesen figyelmen kívül a m á s t e r ü l e t e n végzett t e v é k e n y s é g színvonalát, i l l e t v e annak
h a t á s a i t . A k e r e s k e d e l m i (marketing)
k e n y s é g például - mint említettük - önálló egyik kritériuma - az igazgatóság
részterület.
személyi
tevé-
Ugyanakkor a vezetés
ö s s z e t é t e l e (1. táblázat 2. sor)
negativ minősítésnél, a k e r e s k e d e l m i (marketing) s z a k i s m e r e t e k
hiánya
-
fontos
s z e r e p e t játszott. A vállalat k e r e s k e d e l m i tevékenységét az alábbiak s z e r i n t értékelték: 2. táblázat Az értékelt k e r e s k e d e l m i tevékenységek 1.
Nagyon Rossz rossz
Az é r t é k e s í t é s i s t r a t é g i a m e g h a t á r o z á s a
Megfelelő
X
2 . P i a c i lehetőségek
X
3 . Tájékozottság a p i a c alakulásáról és f o l y a m a tairól
X
4 . Költségelőirányzat é s árpolitika, illetve m ó d szerek
X
5. Az é r t é k e s í t é s n ö v e k e d é s e
X
6. A vevőkör ö s s z e t é t e l e
X
7. T e r m é k v á l a s z t é k
X
8. É r t é k e s í t é s i s z e r v e z e t
X
9. Az é r t é k e s í t é s e l e m z é s e és irányítása
X
10. É r t é k e s í t é s i e l ő r e b e c s l é s
X
11. R e k l á m m ó d s z e r e k
X
12. A gyártott t e r m é k e k színvonalának e m e l é s e
X
13. Uj piacok s z e r z é s e , t e r m é k e k f e j l e s z t é s e é s diverzifikáció
X
2)
Jó
Hazánkban az ilyen l é t s z á m ú vállalatokat inkább kisvállalatnak tekintjük. A T e r m e l é k e n y s é g i Központ példájában s z e r e p l ő kisvállalat csupán 25 fős l é t s z á m ú . 50
A szakértők - a k e r e s k e d e l m i tevékenységen bellii - nagyon r o s s z n a k m i n ő s í tették a m á r meglévő t e r m é k e k színvonalának javítását (2. táblázat 12. s o r ) ,
to-
vábbá az uj piacok m e g s z e r z é s é t , t e r m é k e k k i f e j l e s z t é s é t szolgáló, valamint
a
d i v e r z i f i k á c i ó s tevékenységet (13. s o r ) . Az é r t é k e l é s Időpontjában is gyártott mékeknél a negativ m i n ő s í t é s fő oka az volt, hogy m á r évek óta nem ták a t e r m é k s t r u k t ú r á t : nem szüntették meg régi,
illetve n e m
ter-
változtat-
kezdték meg u j
t e r m é k e k g y á r t á s á t . E z é r t a t e r m é k e k számottevő r é s z e k o s z e r ü t l e n n é vált. 2. táblázat 13. sorában s z e r e p l ő tevékenység
a z é r t kapott "nagyon r o s s z "
tályzatot, m e r t a -vállalat évek óta elmulasztotta átfogóan felUlvlszgálnl kelt; illetve nem dolgozott
A osz-
termé-
kl hosszabbtávú t e r m é k f e j l e s z t é s i koncepciót. Sem u j
t e r m é k e k b e v e z e t é s e , s e m uj piacok m e g s z e r z é s e nem s z e r e p e l t
a vállalat
ter-
veiben az é r t é k e l é s időpontjában. Négy k e r e s k e d e l m i tevékenységet minősítettek a szakértők " r o s s z n a k " . Ezek 2, táblázat 1 . , 6 . , 9. é s 10. s o r á b a n
szerepelnek. Az é r t é k e s í t é s i
a
stratégia
m e g h a t á r o z á s á v a l kapcsolatban főként a változó körülményeket is figyelembe v e vő r u g a l m a s koncepciót hiányolták
az é r t é k e l é s s o r á n .
A vállalat az utóbbi
évben lényegében véve ugyanazokat a t e r m é k e k e t t e r m e l t e , többé-kevésbé
15
válto-
zatlan technológiával. A szakértők megállapítása s z e r i n t a vállalat illetékesei tájékozottak a piaci f o lyamatok és lehetőségek r é s z l e t e l t illetően.
Ezeket az információkat nem h a s z -
nálják fel a f e j l e s z t é s i politika k i a l a k í t á s a s o r á n . A vevőkör ö s s z e t é t e l é n é l
előny-
telennek t a l á l t á k , hogy a vállalat csupán két nagy m e g r e n d e l ő j é r e számithat k o molyan (akik a t e r m e l é s 70 %-át v á s á r o l j á k meg). Az é r t é k e s í t é s é s a t e r m e l é s e l e m z é s e , i r á n y í t á s a nincs m e g f e l e l ő e n összehangolva. Az é r t é k e s í t é s e l ő r e b e c s l é s e megfelelő az á r a k
kialakításához,
de
nem ad kellő alapot az é r t é k e s í t é s
irányításához. A tanácsadó szolgálat s z a k é r t ő l a t e r m e l é s i tevékenységet a 3. táblázat s z e rint értékelték:
51
3. táblázat Nagyon Rossz rossz
Az értékelt t e r m e l é s i tevékenységek 1.
Megfelelő
A munka t e r m e l é k e n y s é g e
Jó
X
2. A megfelelő m u n k a e r ő r e n d e l k e z é s r e állása
X
3. Az előfeltételek b i z t o s í t á s a
X
4 . A t e r m e l é s h e z s z ü k s é g e s Ingatlanok (telkek é s épületek)
X
5. Üzemek,
X
berendezések
6. A szükséges anyagok, szolgáltatások k e z é s r e állása
rendelX
7. A t e r m e l é s s o r á n alkalmazott m ó d s z e r e k
X
8. A géppark kialakítása é s anyagmozgatás
X
9. R a k t á r o z á s és s z á l l í t á s
X
10. A t e r m e l é s t e r v e z é s e é s Irányítása
X
11. T e r m é k s p e c i f i k á c i ó é s m i n ő s é g e l l e n ő r z é s
X
12. B e s z e r z é s i tevékenység
X
13. Készletvlzsgálat
X
14. Üzemfenntartás, a gépek nagyjavítása, p ó t lása 15. Környezetszennyezés
Figyelemreméltó,
X
ellenőrzése
hogy egyetlen
X
termelési
r o s s z " minősítést. Az ennél enyhébb:
tevékenység s e m kapott "nagyon
" r o s s z " osztályzatot adták a szakértők a
t á b l á z a t 8. , 1 0 . , 12. é s 13. sorában s z e r e p l ő feladatok v é g r e h a j t á s á n a k . S z á m o s gépet éveken át n e m használtak kl megfelelően; az é r t é k e l é s szerint az anyagmozgatás l s j e l e n t ő s j a v í t á s r a s z o r u l . A vállalatnál n e m folyik r e n d s z e r e s é s szisztematikus t e r m e l é s t e r v e z é s .
Elvileg a t e r m e l é s ü t e m e z é s e a
t á r i árukészletekből t ö r t é n ő kiszállítást követi.
rak-
T é n y l e g e s e n ö t l e t s z e r ű "gyors
Intézkedésekkel" I r á n y í t j á k a t e r m e l é s i tevékenységet. Ez a m ó d s z e r károsan b e folyásolja a termelési folyamat egységét.
A beszerzési eljárásmódok
megfele-
l ő e k ; megvalósításuk azonban sokkal kevésbé e r e d m é n y e s a l e h e t s é g e s n é l . nek oka a t e r m e l é s t e r v e z é s (említett), valamint az 52
En-
a n y a g p r o g r a m o z á s - előbbi-
bői folyó - hiánya. A k é s z l e t v l z s g á l a t
a z é r t nem hatékony,
v á n t a r t á s elavult; t a r t a l m a s e m m e g f e l e l ő .
m e r t az anyagnyil-
Egyes cikkekből a szükségesnél
ki-
s e b b , másokból nagyobb a r a k t á r k é s z l e t . A többi h á r o m (pénzligyl, s z e m é l y z e t i , k e l é s é r e n e m t é r ü n k kl r é s z l e t e s e n .
ügyviteli)
vállalati tevékenység
érté-
Ennek többek között oka az Is, hogy e t e -
vékenységnek egyetlen t e r ü l e t e s e m kapott "nagyon r o s s z " m i n ő s í t é s t (sem a k ö z é p - , s e m a kisvállalatnál). Befejezésül s z e r e t n é n k aláhúzni a m ó d s z e r n e k azt a j e l l e m z ő j é t , hogy a nősítésnél n e m áll meg: annak fő okait
mi-
is m e g k e r e s i és a f e j l e s z t é s fő i r á n y a i -
r a i s t ö r e k s z i k javaslatot tenni.
53
A TANÁCSADÓ ÉS AZ ÜGYFÉL KAPCSOLATA ^
A t a n á c s a d á s a t a n á c s a d ó és az Ügyfél közötti viszony, amelyben a tanácsadó az ügyfelet segíteni p r ó b á l j a . Mlg ez a
viszony olykor simán alakul, máskor
e l é g hatékony. Néha a tanácsadó nagyon jól együtt
nem
tud működni egyik ügyféllel,
m l g - é r z é s e s z e r i n t - nagyon hatástalanul egy másikkal, még olyankor is, a m i k o r minden jel a r r a mutat, hogy az ügyfelek p r o b l é m á i alapvetően hasonlóak. Ahhoz, hogy m e g é r t s ü k az ügyfelek és
tanácsadók közötti viszonyt,
áttekinteni néhány, a viszonyt befolyásoló szempontot.
hasznos
Az ügyfél és a tanácsadó
közötti kezdeti kapcsolatokat belépési fázisnak nevezhetjük. Ez az a fázis,
amely-
nek során megvitatják a tanácsadó k ö t e l e s s é g e i t é s s z o l g á l t a t á s a i t , majd a z ő d é s hatályba l é p . E szerződésnek két aspektusa van: e g y r é s z t f o r m á l i s d é s , ami azt j e l e n t i , hogy a tanácsadó
bizonyos,
mondjuk
szer-
szerző-
napi 25 font d í j é r t
négy héten k e r e s z t ü l az ügyfél r e n d e l k e z é s é r e fog állni. M á s r é s z t - s e r r e v e s e b b figyelmet f o r d í t a n a k - pszichológiai s z e r z ő d é s , a m i k o r e l v á r á s a i végiggondolja a t a n á c s a d ó és az ügyfél, t o t , ml legyen a f e l a d a t eredménye, stb.
ke-
alapján
hogy hogyan kell végrehajtani a f e l a d a -
hogyan
kell
mindkettőjüknek
viselkedniök
Viszonylag könnyű megkötni a f o r m á l i s s z e r z ő d é s t , de n e m könnyű
megbir-
kózni ezekkel a " r e j t e t t " elvárásokkal-, a feleknek még beszélni i s nehéz
ezekről.
R e j t e t t e k abban az é r t e l e m b e n i s , hogy nem fedhetők fel a belépési szakaszban, a munka folyamán, sőt általában akkor é r n e k be, a m i k o r r a a munkát elvégezték. A problémát az o k o z z a , hogy az ügyfél gyakran becsapva é r z i magát, n e m azt kapja, a m i t e l v á r t , hanem ő n e m volt képes kidolgozni. Ez az
olyan uj megoldást ajánlanak neki, az Ugyféltipus,
amikor amelyet
amely egy idő után képes
m i n d e n szembejövőnek szidni a t a n á c s a d ó t , elmenni egy másikhoz, ahol ugyanez a s o r s vár r á .
D. Walsh, az I r T e r m e l é k e n y s é g i Központ egyik vezető munkatársának e l ő a d á s a a T e r m e l é k e n y s é g i Szövetség 1974. évi, a vállalati t a n á c s a d á s r ó l tartott t a pasztalatcsere szemináriumára. 54
Az Ilyenfajta nehézségek e l k e r ü l é s é r e a józan ész azt diktálja a hogy k í s é r e l j e meg az ügyfél elvárásainak
megismerését.
tanácsadónak,
Ez azonban nem m i n -
dig könnyű, m á r csak a t a n á c s a d ó költségszempontjai m i a t t s e m . Mind az ügyfélnek, mind a
tanácsadónak vannak egyéb olyan szempontjai
amelyek r é s z i n t r e j t e t t e k , r é s z i n t kevésbé jól megfogalmazottak,
de
is,
nagyon Is
jelentősek kettőjük viszonya s z e m p o n t j á b ó l . Tekintsünk át néhány ilyen szempontot.
Az ügyfél szempontjai Nem f o g - e " l e é g e t n i " ? Az I r T e r m e l é k e n y s é g i Központ T a n á c s a d ó Szolgálatának (a továbbiakban a B u s i n e s s Advisory S e r v i c e rövidítése) tipikus ügyfele az a k i s családi k o z á s , ahol az alapító tulajdonos
még
aktiv.
BAS, vállal-
Neki valószínűleg nincs f o r m á l i s
Iskolázottsága; viszont a tipikus tanácsadó felsőfokú v é g z e t t s é g ű s z a k e m b e r - J e l e n t ő s i p a r i vagy k e r e s k e d e l m i tapasztalatokkal. R e n d s z e r i n t fiatal (sokkal labb, mint az ügyfél é s magabiztos). Könnyű belátni, hogy a tanácsadó
fiata-
magatar-
t á s a s o r s d ö n t ő jelentőségű az ügyfél r o s s z é r z é s e i n e k enyhítésében vagy f o k o z á sában e g y a r á n t .
Azt t e s z i - e , amit kívánok? Általában az e m b e r e k kételkednek a tanácsadóban. T ö r t é n e t e k n e m váltott
Ígéretekről,
keringenek be
a tanácsadó intervenciójának h a t á s t a l a n s á g á r ó l é s a r r ó l ,
hogy nincsenek az ügyfél s z a k t e r ü l e t é n gyakorlati t a p a s z t a l a t a i . Ez azt e r e d m é n y e z heti é s m á r e r e d m é n y e z t e i s , hogy az ügyfél túlzottan e l l e n ő r i z n i a k a r t a a t a n á c s adót, ami
a tanácsadó
részéről
elkötelezettségi
válthat ki.
55
problémákat
és aggályokat
M e g l e h e t - e blznl b e n n e ? A bizalom k é r d é s e t e r m é s z e t e s e n s z á m o s t é m á r a vonatkozik. Például az Ügyf é l n e m tudhatja, hogy magánjellegű és s z e m é l y e s Információi - tekintve, hogy a BAS klienseinek nagy r é s z e c s a l á d i
vállalat - átadhatók-e olyan valakinek, a k i -
v e l m é g eddig s o h a s e m t a l á l k o z o t t .
A t a n á c s a d ó szempontjai H a s z n o s lehetek-e n e k i ? A tanácsadó feladatai l e g t ö b b s z ö r rövid Időtartamúak é s az Ügyfél szemében d i j a k általában n*gyok. E z gyakran olyan n y o m á s t gyakorol
a t a n á c s a d ó r a , hogy
" b r i l l í r o z z o n " , mondjon el mindent és m u t a s s o n meg mindent, m u t a s s a meg l y e n kiváló s z a k e m b e r . A m i k o r ezt t e s z i , az ügyfélben fokozhatja azt az hogy könnyen " l e é g e t h e t i k " , így
a
mi-
érzést,
az ügyfél ős a tanácsadó között m á r eddig is
m e g l é v ő ellentét alaposan megnövekedhet. E z a probléma t e r m é s z e t e s e n csak
uj
s o r ügyféllel folyamatos viszonyt t a r t fenn,
ügyfél esetén m e r ü l f e l . A BAS egy a m i k o r a s z a v a h i h e t ő s é g és a k ö l -
c s ö n ö s bizalom t é m á i m á r n e m igényelnek nagy figyelmet.
Hogyan segíthetek a l e g j o b b a n ? A tanácsadó a következő dilemma ü g y f e l e t , ha f e l t á r o m a p r o b l é m á t ,
előtt
á l l : "Mikor s z o l g á l o m legjobban
az
m a g a m dolgozom r a j t a é s megoldást p r o d u -
k á l o k , vagy akkor, ha s e g í t e m őt abban, hogy k i f e j l e s s z e k é p e s s é g e i t saját p r o b l é m á i m e g o l d á s á r a ? " A d i l e m m á t még nehezíti az ügyfélnek az az e l v á r á s a , hogy a t a n á c s a d ó fogja megoldani p r o b l é m á j á t . Revans, Argyris, Harrison,
Gouldner, akik e kérdésekkel foglalkoztak, a t a -
n á c s a d ó k a t h á r o m fő k a t e g ó r i á b a sorolják: - a tanácsot adó s z a k é r t ő , - beosztott technikus, - p a r t n e r a p r o b l é m a megoldásában. 56
Az e l s ő esetben egyoldalú a kapcsolat: a s z a k é r t ő megvizsgálja a p r o b l é m á t é s produkálja a megoldást.
Ennek hátrányai - az említett s z e r z ő k s z e r i n t - a k ö -
vetkezők: - a p r o b l é m a megoldását az
érintett n e m
é r z i s a j á t j á n a k , a j e l e n t é s a polcon
fog p o r o s o d n i ; - ugyanerre
az e r e d m é n y r e vezet a m e g o l d á s megértésének hiánya;
- az ügyfél s z á m á r a
n e m érthető az a
k i f e j e z é s i mód, amellyel a megoldást
megadják; - R o s s z é r z é s van az ügyfélben az e m i i t e t t megközelítés által keletkezett
függő-
ség é s tehetetlenség m i a t t . A beosztott technikus, miután az ügyfél meghatározta a p r o b l é m á t , a m i t a k a r vizsgálni (pl. egy t e r m e l é s s z e r v e z é s i
és -ellenőrzési
meg
rendszer megterve-
z é s e és f e l á l l í t á s a ) , megvizsgálja a h e l y z e t e t , előállítja a megoldást s akkor az ügyfél szabadon eldöntheti, be a k a r j a - e vezetni a z t , vagy s e m . Ez a t é s v á r h a t ó a n jól működik, ha az ügyfél pontosan t u d j a , n á c s a d ó p e d i g megérti a tőle v á r t s z e r e p e t . különbség a z , hogy mig ott ugy tűnik,
megközelí-
hogy mit a k a r , a
ta-
Az előbbi esethez képest az
egyik
mintha a tanácsadó lenne okos é s
szak-
képzett, az utóbbi esetben az ügyfél l á t s z i k Ilyennek. A t a n á c s a d ó akkor p a r t n e r a p r o b l é m a
megoldásában,
ha az
ügyfél egyenlő
t á r s k é n t v e s z r é s z t annak megfogalmazásában é s a megoldás kidolgozásában.
Va-
lószínűleg ez az a l t e r n a t i v a a leghatékonyabb,
igy értékeli a BAS s z á m o s tagja
i s . T e r m é s z e t e s e n ez n e m jelenti a z t , hogy e
megoldás minden e s e t b e n
mazható vagy alkalmazandó. Rendkívül súlyos
helyzetekben, g y o r s
alkal-
beavatkozás
s z ü k s é g e s s é g e esetén valószínűleg s e m az ügyfelek, s e m a tanácsadók n e m t a r tanák megfelelőnek ezt a megközelítést. Ryenkor az ügyfelek s a j á t sikertelenségükből
következően tehetetlennek
magukat. A z é r t hívják a tanácsadót, hogy nekik ne kelljen további lépéseket
érzik ten-
n i , mivel m á r eddig l s elég nehézséget okoztak.
Az I r Központ t a p a s z t a l a t a i r ó l A tanácsadók és ügyfelek közti viszony lényege az I r T e r m e l é k e n y s é g i pontban az együttműködés, Konfuciusnak 57
a r r a a m e g f i g y e l é s é r e alapozva,
Közhogy
"hallok és f e l e j t e k , látok é s e m l é k e z e m ,
csinálom és megértem".
Következés-
képpen a hangsúly mindenütt a gyakorlati m e g i s m e r é s e n van. Fontos, hogy maguk a tanácsadók i s m e g i s m e r j é k é s elemezzék munkájuk
ta-
p a s z t a l a t a l t , azokat a tényezőket, amelyek h o z z á j á r u l n a k a munka hatékonyságához és amelyek csökkentik a z t . E
tényezők egy r é s z e a külső környezettel van
kapcsolatban, egy m á s i k halmaza a konzultáló s z e m é l y e s képességeivel k a p c s o l a t o s . Ez utóbbi m e g i s m e r é s e a z é r t fontos, mivel
a tanácsadónak ez
utóbbiak
m e g v á l t o z t a t á s á r a , m e g j a v í t á s á r a és k i f e j l e s z t é s é r e van közvetlen lehetőségük. A tanácsadók k é p z é s i p r o g r a m j á t az ügyfél é s a tanácsadó közötti viszonyra é s a viszony t e r m é s z e t é b e való b e t e k i n t é s r e összpontosították. A gyakorlatok tanulási lehetőséget nyújtanak a meghallgatás, a konzultálást stílusok, a
nem
értékelő
v i s s z a c s a t o l á s é s a kölcsönkapcsolatu m a g a t a r t á s t e r é n . Egyik gyakorlat például konzultáló hármasokicai folyik, ahol az egyik s z e m é l y a tanácsadó, a m á s i k az ügyfél, a h a r m a d i k pedig a t a n á c s a d á s i folyamat m e g figyelője, majd c s e r é l i k ezeket a s z e r e p e k e t . Ez lehetővé t e s z i , latot s z e r e z z e n e k a r r ó l , milyen a z , ha az e m b e r a van, valamint ha v i s s z a c s a t o l á s t kap
hogy t a p a s z t a -
t a n á c s a d á s fogadó
oldalán
egy h a r m a d i k féltől a segítségadásról
- k a p á s r ó l . A p r o b l é m á k , amelyekkel a h á r m a s o k foglalkoznak, r e n d s z e r i n t
és
olyan
feladatok, a m e l y e k k e l általában a tanácsadók a gyakorlatban i s foglalkoznak. E g y e s esetekben azt t a p a s z t a l t á k , hogy a " t a n á c s a d ó " által használt nyelv m e g z a v a r j a az "ügyfelet". P é l d á u l olyan m e g j e g y z é s e k után, mint "ez nagyon buta dolog
volt"
vagy " m i é r t n e m gondolt e r r e vagy a r r a " , g y o r s a n megromlott a viszony
é s Így
a tanácsadók világosabban m e g é r t e t t é k , hogy milyen nagy a felelősségük a jó szony f e n n t a r t á s á b a n . Sok esetben az ügyfélnek b i z t a t á s r a Is szüksége van, k o r tul nagynak é r z i p r o b l é m á j a s ú l y á t .
viami-
A gyakorlati foglalkozások egyik e r e d -
ménye az volt, hogy jobban f e l i s m e r t é k az ügyfélre gyakorolt nyomást, a m i k é p e s s é tette a t a n á c s a d ó t a r r a , hogy érzékenyebben r e a g á l j o n az ügyfél a g g á l y a i r a . Külön figyelmet szentelnek a t a n á c s a d á s i s t í l u s r a . Számos stilus van, ugy mint é r t é k e l ő , kutató, t á m o g a t ó , m e g é r t ő s t b . , s általában az e m b e r e k csak egy kettőt szoktak f e l h a s z n á l n i . A t ö r e k v é s
az,
hogy a tanácsadóban
tudatosítsák,
hogy lehetőség van az ügyféllel szembeni m a g a t a r t á s különböző stílusaival és
58
vagy
ut-
jaival való k í s é r l e t e z é s r e . Mivel az ügyfelek
különbözőek, a különböző
helyze-
tekben különböző megközelítési módok a megfelelőek. Legújabban Rackham é s t á r s a i egy r e n d s z e r t f e j l e s z t e t t e k kl azon m a g a t a r t á s e l e m z é s é r e é s m é r é s é r e , amely különösen hasznos lehet a tanácsadóknak. Ők a szóbeli m a g a t a r t á s t e l e m z i k , s e r r e s z á m o s kategóriát használnak fel: tevő, építő, támogató, e g y e t n e m é r t ő , védekező, támadó,
gátló,
javaslat-
összegező,
f o r m á c i ó t k e r e s ő , Információt adó s t b . Ezek a kategóriák felhasználhatók
Inarra,
hogy (a) v i s s z a c s a t o l á s t nyújtsanak é s (b) segítsenek abban, hogy az e m b e r s a ját m a g a t a r t á s á t
elemezze. E magatartási
könnyítéséhez m a g n ó s z a l a g r a
vett
meghallgatásakor világosan k i d e r ü l t , ban az alkalmazott m a g a t a r t á s i magatartást alkalmazzák,
kategóriák
beszélgetéseket
meghatározásának
h a s z n á l t a k fel,
meg-
amelyeknek
mi történhet az ügyfél-tanácsadó v i s z o n y á -
kategóriáktól függően. Ahol a
támadó/védekező
r e n d e s e n m e g t o r l á s játszódik l e , amely a viszony e l -
r o m l á s á h o z v e z e t . Ahol a támogató é s épitő kezője Igaz. Rackham megközelítésének
m a g a t a r t á s t a l k a l m a z z á k , az e l l e n -
egyik nagy előnye, hogy könnyen
meg-
é r t h e t ő é s r u g a l m a s ; de r é s z l e t e s e b b tapasztalatokról még n e m számolhatunk b e .
59
BELGIUMI FELMÉRÉS A VÁLLALATOK SZERVEZÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
A Belga T e r m e l é k e n y s é g i Központ vizsgálatot készített az 1000 főnél többet fogl a l k o z t a t ó belga vállalatok s z e r v e z é s i t e v é k e n y s é g é r ő l , h a j t á s á r ó l és a s z e r v e z é s t végző a p p a r á t u s r ó l . zött 32 vállalat bevonásával végezték.
ennek j e l l e g é r ő l ,
végre-
A vizsgálatot 1968 és 1969 kö-
(Ezek az 1000 főnél többet
foglalkoztató
belga vállalatoknak mintegy egyötödét k é p v i s e l i k . ) A s z e r v e z é s i t ö r e k v é s e k e t egy kérdőíves f e l m é r é s segítségével kísérelték meg számszerűsíteni. A kérdőiveket a
meglátogatott vállalatok
s z e r v e z é s é r t felelős
v e z e t ő i töltötték ki. A s z e r v e z é s i t e v é k e n y s é g r e é s a s z e r v e z é s t végző l y e k r e vonatkozó i n f o r m á c i ó k a t pedig
a kiválasztott vállalatok
szemé-
vezérigazgatóival
é s s z e r v e z é s é r t f e l e l ő s vezetőivel folytatott i n t e r j ú k segítségével igyekeztek ö s z szegylijteni. "Szervezőnek" a vállalatok azon dolgozóit tekintették, akiknek elsőrendű funkc i ó j a s z e r v e z é s i vizsgálatok v é g r e h a j t á s a ,
s z e r v e z é s i javaslatok kidolgozása é s
bevezetése. A f e l m é r é s a s z e r v e z é s " k l a s s z i k u s " t e r ü l e t e i - az igazgatási munka, a k é s z l e t e z é s é s a t e r m e l é s s z e r v e z é s e - mellett a könyvvitel, a pénzügyek, az
érté-
k e s í t é s és a s z e m é l y z e t i ügyek s z e r v e z é s é r e is k i t e r j e d t .
A s z e r v e z é s i tevékenység mutatója A f e l m é r é s során
minden
megvizsgált vállalathoz egy kódszámot rendeltek,
a m e l y e t "a s z e r v e z é s i tevékenység mutatójának" 2 , 3 vagy 4 értéket veheti
neveztek e l .
f e l , attól függően, hogy
az
E kódszám az 1,
adott vállalatnál
hány
s z e r v e z é s i intézkedést vezettek be belső s z e r v e z ő i k s e g í t s é g é v e l . E mutató egyértelműen korrelációban állt a
vállalat m é r e t é v e l - amennyiben
azt a foglalkoztatottak s z á m á v a l jellemezzük - tehát minél többen dolgoznak egy v á l l a l a t n á l , annál nagyobb m é r t é k b e n vezetik be a gozott különböző s z e r v e z é s i javaslatokat.
belső s z e r v e z ő i k által kidol-
A felvétel s z e r i n t a vállalat f ö l d r a j z i
e l h e l y e z k e d é s e , ágazati h o v a t a r t o z á s a viszont n e m befolyásolja e mutató é r t é k é t . 60
A f e l m é r é s b ő l az Is megállapítható volt,
hogy e mutató viszonylag magasabb
a k k o r , amikor egy vállalat üzletpolitikájában
valamilyen e r ő s e b b fordulat követ-
kezik be. A vállalatot például egy m á s csoport vonja e l l e n ő r z é s e a l á , vagy vékenységi t e r ü l e t e változik; megváltoznak piacai, uj v e z é r i g a z g a t ó lép ba, stb. A s z e r v e z é s i mutató alacsonyabb a régebbi - n a g y r é s z t t e r m é k e k e t előállító - vállalatoknál, amelyeknél az utóbbi kb. 20
te-
hivatal-
hagyományos év
folyamán
nem történt f o r r a d a l m i változás a vállalatpolitikában, s n e m történt lényeges s z e m é l y c s e r e a vezetésben s e m . A s z e r v e z é s i mutató változásán alapuló egy szubjektív jellegű t a p a s z t a l a t t a l :
megállapításokat
c é l s z e r ű egybevetni
vagyis a z z a l , hogy a m e g k é r d e z e t t
igazgatók milyen é r z e l m e k e t f e j e z n e k ki a kapcsolatban. Azoknál a vállalatoknál,
vezér-
s z e r v e z é s i tevékenység fontosságával
amelyek
hagyományos
l é p é s r e " fejlődtek é s nem ütköztek nehéz problémákba, séget kevésbé t a r t j á k fontosnak. Gyors f e j l ő d é s ,
módon
"lépésről
a szervezési
tevékeny-
vagy a vállalati jelleg m e g v á l -
tozásának (fuzló, koncentráció, d e c e n t r a l i z á c i ó , s t b . ) e s e t é b e n viszont l é t f o n t o s ságúnak tekintik a s z e r v e z é s t .
A s z e r v e z ő k tipusal A f e l m é r é s s o r á n a s z e r v e z é s i tevékenységet folytatók h á r o m alaptípusát
kü-
lönböztették meg: - "A" tipusu szervezők: specializált s z e r v e z ő k , akik t i s z t á b a n vannak szervezési módszertani kérdéssel,
minden
s a gyakorlati a l k a l m a z á s lehetőségeivel.így
a s z e r v e z é s minden t e r ü l e t é n igénybe vehetők, függetlenül attól, hogy egyébként milyen munkaterületen vagy milyen osztályon dolgoznak. - " B " tipusu szervezők: egy-egy t e r ü l e t s z a k e m b e r e i , tevékenységük csak
er-
r e a t e r ü l e t r e vagy o s z t á l y r a korlátozódik. - " C " tipusu szervezők: olyan
s z a k e m b e r e k , akik csak esetenként foglalkoz-
nak s z e r v e z é s s e l , egyébként m á s a feladatkörük. Megállapítható, hogy a v i z s g á l t vállalatoknál bevezetett
s z e r v e z é s i javaslatok
33 %-a az " A " , 10 %-a a " B " é s 57 %-a a "C" tipusu s z e r v e z ő k t ő l
származott.
Az "A" tipusu szervezők a r á n y a nagyobb (55-57 %), az Igazgatást, a 61
termelést
é s a készletezést é r i n t ő s z e r v e z é s e k n é l ;
a k e r e s k e d e l m i é s személyzeti
munka
t e r ü l e t é n viszont igen alacsony (14-15 %). A vállalatok között m a r k á n s különbségek
figyelhetők meg abban a tekintetben,
hogy milyen tlpusu s z e r v e z ő k e t vesznek leggyakrabban igénybe. Így például a l e g nagyobb m é r e t ű vállalatok gyakran kizárólag "A" tlpusu s z e r v e z ő k k e l dolgoznak. S z e r v e z é s s e l c s a k esetenként foglalkozó s z a k e m b e r e k e t r é s z b e n a családi v á l lalatok (amelyekben a család s z á m o s aktív tagja tevékenykedik), részben
pedig
olyan vállalatok foglalkoztatnak, amelyeknél az energikus felsőszintű vezetés m a ga végzi a s z e r v e z é s t , vagy a s z e r v e z é s i
tevékenységet j e l e n t ő s mértékben d e -
centralizálták (ebben az - egyébként ritka - esetben jelentős szerepük van a " B " tlpusu szervezőknek, pl. osztályvezetőknek,
akik osztályukon belül
szervezőként
i s dolgoznak). Az interjúk m e g e r ő s í t i k azt a tényt, hogy
ritkán fordul elő az az eset, hogy
a s z e r v e z é s i funkciót kizárólag "B" tlpusu s z a k e m b e r e k l á t j á k e l . E g y r e gyakoribbá válnak viszont a " B " tlpusu káderekből álló s z e r v e z é s i kacsoportok, tanulmányi bizottságok. (A mintában s z e r e p l ő
mun-
32 vállalat közül
27-
ben legalább egy ilyen munkacsoport működött.) Ugy tlinlk,
hogy
a "B" tipusu
szervezők
(akiknek s z e r v e z ő i
egyetlen t e r ü l e t r e , vagy o s z t á l y r a korlátozódik) kevésbé sokoldalúak,
tevékenysége de
ugyan-
a k k o r igen t e r m e l é k e n y e k : egy " B " tlpusu s z e r v e z ő általában több s z e r v e z é s t v e zet be saját tevékenységi t e r ü l e t é n , mint egy "A" tipusu s z e r v e z ő . A " C " tipusu szervezők viszont általában sokoldalúbbak, mint a "B" típusúak. Az "A" tlpusu s z e r v ® ők kompetenciája ugy tűnik tipikusan az igazgatási m u n k a , valamint a k é s z l e t e z é s é s a t e r m e l é s t e r ü l e t e i r e t e r j e d k i . A szakképzett segéderőkön olyan s z e m é l y e k e t értünk, akik n e m felelnek a s z e r v e z ő r e adott definíciónak, viszont j á r t a s a k a s z e r v e z é s i m ó d s z e r e k
meg alkal-
m a z á s á b a n és közvetlenül közreműködnek a s z e r v e z é s i feladatok végrehajtásában. A vállalatok 28 %-a n e m a l k a l m a z t e l j e s munkaidőben s z e r v e z ő i segéderőket. A vállalatok általában annál több s z e r v e z é s i s e g é d e r ő t foglalkoztatnak, minél " C " tipusu (esetenkénti feladatokat ellátó) s z e r v e z ő v e l dolgoznak.
62
több
A s z e r v e z é s s e l foglalkozó vállalati egységek A mintában s z e r e p l ő s z e r v e z é s i egységek (osztályok, c s o p o r t o k , s t b . )
többsé-
gét c s a k nemrégiben hozták l é t r e ; 62 %-ukat 1960 után, é s csak 8 %-uk
létezett
1940 előtt. A f e l m é r é s azt mutatta, hogy a s z e r v e z é s i
egység
létrehozásának célját
v á l l a l a t v e z e t é s gyakran csak Igen á l t a l á n o s módon fogalmazza meg (például: ják meg a fejlődés által felvetett p r o b l é m á k a t , hatók viszont azok az e s e m é n y e k , amelyek
a old-
s t b . ) . Sokkal jobban k ö r ü l h a t á r o l -
döntő
s z e r e p e t játszottak
az
adott
egység l é t r e h o z á s á n á l . Ilyen esemény lehet p l . egy külső s z e r v e z ő iroda m u n k á j a , vagy valamilyen u j egység l é t r e h o z á s a , amelyhez s p e c i á l i s s z e r v e z é s i t a n u l mányokra volt szükség. Igen gyakran e l ő f o r d u l , hogy a döntést egyetlen
ember
h o z z a . E s e t l e g egy vezérigazgató, aki i s m e r i a vállalat s z e r v e z é s i s z ü k s é g l e t e i t , vagy pedig valamilyen dinamikus k á d e r , aki a r r a t ö r e k s z i k , hogy maga j á t s s z a
a
szervező szerepét. A f e l m é r é s b ő l levonható következtetések alapján ugy tűnik, hogy a
szervezési
egységeket általában nem valamilyen nehezebb időszakban, hanem a vállalat
bő-
v ü l é s é n e k , fejlődésének Időszakaiban hozzák l é t r e . A p r o b l é m á k k a l küszködő v á l lalatok s o k s z o r m á r működő s z e r v e z é s i egységeiket Is m e g s z ü n t e t i k , függetlenül a t t ó l , hogy ezek potenciálisan milyen
m é r t é k b e n járulnának hozzá a vállalat
ne-
h é z s é g e i n e k megoldásához. A s z e r v e z é s i egységek f e j l ő d é s é r ő l a
felmérés
alapján
három fő tendencia
r a j z o l ó d i k ki: - az elszigetelt s e j t e k , amelyek a múltban a vállalat e g y e s r é s z l e g e l
számá-
r a dolgoztak, fokozatosan ö s s z e o l v a d t a k ; - a tevékenységi területek é s a technikák diverzifikálódnak, ez
megköveteli,
hogy m á s tudományágakban j á r a t o s s z a k é r t ő k e t ls Igénybe vegyenek; - a múltbeli - gyakran e s e t l e g e s é s
koordinálatlan - r a c i o n a l i z á l á s i é s t a k a -
r é k o s s á g i e r ő f e s z í t é s e k helyébe a vállalat globális jövedelmezőségének
nö-
v e l é s é r e való t ö r e k v é s l é p . Azok a s a j á t o s s á g o k , amelyekkel
a
szervezési
egység
egy adott időpontba=
r e n d e l k e z i k , egyúttal e m b e r i tényezőktől l s függnek. A vezérigazgató
személyi-
s é g e , s koncepciói (hogy koncentrálni i g y e k s z i k - e a s z e r v e z é s t , vagy e l l e n k e z ő 63
l e g , decentralizálni ó h a j t j a ) döntő módon
meghatározhatja a szervezési
egység
h e l y é t é s f e l a d a t á t , A vállalatnál működő s z e r v e z ő s z e m é l y i s é g e , képzettsége é r d e k l ő d é s i köre b e f o l y á s o l j a a s z e r v e z é s i egység
tevékenységi
és
területét é s az
á l t a l a vizsgált p r o b l é m á k típusát. A m i a s z e r v e z é s i egységek jövőjét Illeti, az t ö b b s é g e olyan központi
erre
vonatkozó
s z e r v e z é s i s z o l g á l a t r a utal, amelyben
előrejelzések kellő
s z e r e p e l n e k a különböző kiegészítő tudományágak képviselői é s amelyek
számmal koordi-
n á l j á k a különböző szektorokban működő s p e c i á l i s s z e r v e z é s i egységek t e v é k e n y s é g é t . Szinte: minden válaszadó hangsúlyozta a számítógépek s z e r v e z é s i célú f e l h a s z n á l á s á n a k e g y r e fokozódó jelentőségét. A s z e r v e z é s i egységek az általuk foglalkoztatott s z e r v e z ő k s z á m a é s z e t t s é g e tekintetében e r ő s e n különbözők. (A s z e r v e z é s i egységek 50 %-a
szakképlegfel-
j e b b h á r o m s z e r v e z ő b ő l áll, de ezekhez s e g é d e r ő k is t a r t o z n a k . ) E g y e s vállalatoknál a s z e r v e z é s i egységek
m á s osztályokon dolgozó " l e v e l e -
z ő k e t " vagy t ö b b é - k e v é s b é állandó konzultánsokat l s foglalkoztatnak. Ezek t o v á b b r a l s korábbi osztályukhoz t a r t o z n a k , viszont a
konkrét helyzetnek
megfelelően
t ö b b é - k e v é s b é s z o r o s kapcsolatot t a r t a n a k fenn a s z e r v e z é s i egységgel. l a s z t á s u k annak a l a p j á n t ö r t é n i k ,
hogy
mennyire
Kivá-
I s m e r i k munkaterületüket
és
hogy milyen pozitív befolyást képesek gyakorolni vezetőjükre é s m u n k a t á r s a i k r a , amennyiben változásokat kell v é g r e h a j t a n i . A szervezők m u n k a m ó d s z e r e l A vezérigazgatók é s a szervezők többsége hangsúlyozta azoknak a m a g a t a r t á s i szabályoknak a f o n t o s s á g á t , amelyek l e h e t ő v é teszik a s z e r v e z ő i t e v é k e n y s é g g e l összefüggő p s z i c h o l ó g i a i jellegű n e h é z s é g e k csökkentését, például: "meg
kell
n y e r n i az e m b e r e k e t a változás gondolatának, el kell é r n i , hogy kívánják a v á l t o z á s t " , vagy "el kell hitetni, hogy ők maguk találták meg a megoldást" s t b . A s z e r v e z é s i munka egyes fázisaival k a p c s o l a t o s főbb tendenciák a következők: - A szervezést a vállalatvezetés,
a s z e r v e z ő k , vagy m á s vállalati
egységek
kezdeményezik. - A kapcsolat f e l v é t e l e általában közvetlenül t ö r t é n i k , a s z e r v e z é s i egység é s az " ü g y f é l - o s z t á l y " Illetékese között. közli a b e a v a t k o z á s c é l j á t .
64
Ez utóbbi m u t a t j a be a s z e r v e z ő t é s
- Az Információk ö s s z e g y ű j t é s é t é s a p r o b l é m a e l e m z é s é t általában a
szer-
v e z é s i egység végzi (egyes esetekben az adott munkaterületen dolgozók k ö z reműködésével). - A megoldásokat általában a s z e r v e z é s i egység é s az "ügyfél-osztály"
kép-
viselői együttesen dolgozzák И . - A megoldás k i v á l a s z t á s á r a vonatkozó döntést általában a felsőszintű
válla-
l a t v e z e t é s , ill. az á t s z e r v e z e t t t e r ü l e t különböző szintű felelős vezetői
hoz-
zák. Ez a döntés gyakran csupán m e g e r ő s í t i a s z e r v e z é s i egység és a m e g bízó osztály közötti megállapodást.
A f e l s ő s z i n t ű vezetés általában csak
a
nyilvánvaló n é z e t e l t é r é s e k esetében funkcionál döntőbíróként. - A kidolgozott s z e r v e z é s i javaslatok a l k a l m a z á s á t
leggyakrabban a
szerve-
z é s i egység I r á n y í t j a az adott t e r ü l e t dolgozóinak támogatásával. - A s z e r v e z é s i intézkedés hatásalt a s z e r v e z ő k csak ritkán k í s é r i k
közvetler-
nül f i g y e l e m m e l . Ami a s z e r v e z é s i egységnek a vállalat
h i e r a r c h i á j á b a n elfoglalt helyét i l l e t i ,
a s z e r v e z é s r e szakosított egység többnyire tanácsadóként, ötletek é s
módszerek
szállítójaként funkcionál, s a döntés é s a f e l e l ő s s é g az operativ vezetést t e r h e l i .
A s z e r v e z ő k feladatai A v á l l a l a t v e z e t é s által a s z e r v e z ő k r e rótt
feladatok 6 fő kategóriába
sorol-
hatók: 1. Megfigyelési feladat - szüntelenül felül kell vizsgálni a meglévő
szervezetet
é s v é g r e kell hajtani a szükséges v á l t o z t a t á s o k a t . 2. T a n á c s a d ó i feladat - a szervezőknek s e g í t s é g e t kell nyujtanlok azoknak a k á d e r e k n e k é s vezetőknek, akik tanácsot k é r n e k tőlük a r r a vonatkozóan,
hogy
hogyan végezzék jelenlegi é s jövőbeli tevékenységüket a legkisebb k ö l t s é g r á fordítással. 3. T a n á c s a d á s a f e l s ő s z i n t ű vezetésnek - tanácsokat kell adniuk vezetésnek é s el kell végezniök a
döntések
a
felsőszintű
előkészítéséhez szükséges v i z s -
gálatokat. 4 . A döntések továbbításának feladata - továbbítani kell a vállalat különböző e g y s é g e i felé a f e l s ő s z i n t ű vezetés d ö n t é s e i t . 65
5. I n f o r m á c i ó s s z e r e p - csoportosítani é s
továbbítani
kell az Információkat
a
vállalat minden s z i n t j é n és s z e k t o r á b a n . 6. T á r s a d a l m i szabályozó s z e r e p - meg kell könnyíteni a kapcsolatok l é t r e j ö t t é t a különböző s z a k m á k képviselői között, s harmonizálni kell a vállalati
légkört
é s a munkafeltételeket. A f e l m é r é s s o r á n k é r d é s e k e t tettek fel a s z e r v e z ő k r ő l alkotott f e l f o g á s r a
vo-
natkozóan l s . A vállalatvezetők által adott válaszok csaknem egyharmadából az a v é l e m é n y tükröződik, hogy vállalatuknál a s z e r v e z ő k e t
fenntartások nélkül
vezően é r t é k e l i k . Ugyanakkor a s z e r v e z ő k többségének ezzel ellentétes
ked-
a véle-
m é n y e . Többnyire azonban e l i s m e r i k , hogy a szervezőket egyre jobban befogadj á k , különösen akkor, a m i k o r beavatkozásaik következtében a vállalat k é z z e l f o g ható eredményekhez jut. A s z e r v e z ő k tevékenységét a f e l m é r é s a l a p j á n megkönnyíti: - ha a vállalatnál f i a t a l káderek dolgoznak; - ha a s z e r v e z ő a vállalat
valamelyik
o p e r a t í v szektorából
jön, s jól
Ismeri
a z o k a t a p r o b l é m á k a t , amelyekkel foglalkozik; - ha a v á l l a l a t v e z e t é s hisz a s z e r v e z ő k tevékenységében é s t á m o g a t j a a z t ; - ha a vállalat alkalmazottal szenvednek a jelenlegi helyzettől é s v á l t o z á s r a
tö-
rekednek. A s z e r v e z ő k tevékenységét akadályozza: - az az e l l e n á l l á s , amelyet az e m b e r e k á l t a l á b a n a változásokkal szemben f e j t e nek k l . Különösen, ha autonómiájuk vagy p r e s z t í z s ü k csökkenésétől
tartanak,
vagy ha n e m I s m e r t é k fel a t e r v e z e t t m ó d o s í t á s o k s z ü k s é g e s s é g é t ; - ha n e m sikerült az "ügyfél-osztály" dolgozóinak támogatását m e g s z e r e z n i ; - ha a s z e r v e z ő k n e m rendelkeznek m e g f e l e l ő h i e r a r c h i k u s pozícióval; - ha a vállalat s t r u k t u r á j a túlságosan s z é t a p r ó z o t t . A f e l m é r é s s z e r i n t a szervezői munka ö r ö m e azzal a ténnyel k a p c s o l a t o s , hogy éz a s z a k m a lehetővé t e s z i bizonyos dolgok megalkotását é s megvalósítását olyan s z e m é l y e k közvetítésével, akik fölött a s z e r v e z ő egyébként nem rendelkezik
köz-
vetlen hatalommal. Az elégedetlenség okai viszont lényegében azzal kapcsolatosak, hogy nehéz t ö k é l e t e s h a r m ó n i á t megvalósítani a s z e r v e z ő 66
alkotó törekvése é s annak a k ö r n y e -
zetnek a befogadó képessége között, a m e l y r e
a
s z e r v e z ő tevékenysége
Ez a k ö r n y e z e t gyakran csalódást kelt e l l e n á l l á s a , tehetetlensége,
Irányul.
közömbössé-
ge m i a t t .
A s z e r v e z ő k pályája A m e g i n t e r j ú v o l t s z e r v e z ő k rövid é l e t r a j z a a következőképpen jellemezhető: - 80 %-uk 31-45 é v e s ; ebből
a
legnépesebb
korosztály
(a s z e r v e z ő k 30 %-a)
36-40 é v e s ; - a s z e r v e z ő k 65 %-a egyetemi végzettséggel rendelkezik (30 %-uk mérnök); - többségük (88 %) egy évnél hosszabb gyakorlattal rendelkezett, mielőtt a s z e r v e z é s i egységhez került volna. Ezt vagy m á s vállalatoknál, vagy ugyanannak a vállalatnak m á s osztályain, vagy mindkét módon s z e r e z t é k ; - vezetőik többsége (72 %) nem dolgozott beosztottként az általa vezetett s z e r v e z é s i egységben; 57 %-uk maga hozta l é t r e azt a funkciót, amelyet betölt; - 68 %-uk 1960 előtt, 32 %-uk később lépett be a vállalathoz; - 70 %-ukat 1960 után nevezték kl a s z e r v e z é s i r é s z l e g vezetőjének;
kétharma-
duk a k k o r 30 évesnél Idősebb volt. Az i d e á l i s s z e r v e z ő tulajdonságaira vonatkozó k é r d é s r e kapott válaszok
sze-
rint a s z e m é l y i tulajdonságokat sokkal fontosabbnak t a r t j á k , mint az iskolai
vég-
z e t t s é g e t , vagy a szakmai gyakorlatot. A s z e m é l y i tulajdonságok között ban a jó k a p c s o l a t - t e r e m t é s l k é s z s é g e t , a meggyőzőképességet,
elsősor-
a változás
el-
f o g a d t a t á s á r a való k é p e s s é g e t , a h a t á r o z o t t s á g o t , a céltudatosságot, a k i t a r t á s t , a b á t o r s á g o t értékelik s o k r a . Sokan hangsúlyozzák a vállalaton belül s z e r z e t t korábbi
tapasztalatok f o n t o s -
ságát l s . Kisebb jelentőséget tulajdonítanak viszont a m á s vállalatoknál s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k n a k . Ugy tünlk tehát, hogy a megvizsgált
vállalatoknál a
szervező
hitele nagyobb mértékben függ a vállalattal való Integrációjától, mint attól a k é p e s s é g t ő l , hogy a dolgokat f r i s s s z e m m e l n é z z e . A v i z s g á l t vállalatok többségénél nincs olyan s z e r v e z ő képzési politika, amely a s z e r v e z é s i tevékenység követelményeinek világos meghatározásából Indulna k l . A s z e r v e z ő n e k sok esetben magának kell
törekednie
a r r a , hogy
meghatározza
s z e r e p é t , f e l a d a t k ö r é t és hogy f e j l e s s z e a tevékenységéhez s z ü k s é g e s k é p e s s é g e k e t 67
A legjobb m ó d s z e r ugy látszik a külső s z e r v e z ő melletti inaskodás, vagy egy " b a r á t i " vállalat belső s z e r v e z ő i mellett eltöltött idő, ill. a specifikus s z ü k s é g letnek megfelelő s z e m i n á r i u m o k o n , vagy tanfolyamokon való r é s z v é t e l . A s z e r v e z ő k képzésében az információfeldolgozás é s a speciális
szervezési
m ó d s z e r e k oktatása közel azonos (25-25 %) súllyal s z e r e p e l . Ez általában m e g f e lel a válaszokban k i f e j e z é s r e juttatott igényeknek. A könyvviteli, a pénzügyi, lamint a t e r m e l é s i é s k é s z l e t e z é s i k é r d é s e k
i r á n t mutatkozó érdeklődés
telműen kisebb annál, mint amit a jelenlegi oktatás
va-
egyér-
nyújt. A p s z l c h ó - s z o c l o l ó -
glai m ó d s z e r e k iránt mutatkozó igények viszont jóval nagyobbak, mint a tanulási lehetőségek.
A f e l m é r é s néhány egyéb eredménye Mire jó a s z e r v e z é s ? E r r e a k é r d é s r e a vizsgálat alapján kétféle válasz a d ható, attól függően, hogy az é r d e k e l - e bennünket, k é r d e z e t t s z e m é l y e k , vagy pedig az,
mit gondolnak e r r ő l a
meg-
hogy milyen következtetések vonhatók l e a
m a g a s , i l l . az alacsony s z e r v e z é s i mutatóval rendelkező vállalatok ö s s z e h a s o n lításából. A m i a véleményeket illeti, elmondható, hogy a vállalati vezetők nél gyakrabban alakítják ki azt az e l k é p z e l é s t , hogy a c é l j a a vállalat globális irányításának
megjavítása.
a
szervezési Viszont a
szervezőktevékenység
termelékenység
növekedésének e l ő s e g í t é s é t a vezetőknek c s a k igen k i s r é s z e sorolta
a
szerve-
z é s i célok közé, noha a szervezők 45 %-a ezt fontos célként é r t é k e l t e . Ugy tlinik, hogy a v e z e t é s sokszor n e m a r r a a
k é r d é s r e a k a r választ, hogy
*
hogyan lehet pénzt m e g t a k a r í t a n i , hanem
Inkább a r r a , hogy hogyan lehet
"pénzt
csinálni". A r r a a k é r d é s r e , hogy m i r e jó a s z e r v e z é s , m á s válasz v é l e m é n y e k r e , hanem a tényekre támaszkodunk.
adható, ha n e m a
A különböző s z e r v e z é s i
muta-
tóju vállalatok ö s s z e h a s o n l í t á s a alapján felállítható az a hipotézis, hogy a s z e r v e z é s mindenekelőtt a r r a szolgál,
hogy v a l a m i f é l e hatalmat biztosítson.
n e m maga a s z e r v e z ő t ö r e k s z i k h a t a l o m r a ,
hanem a
s z e r v e z ő olyan
Persze fórumok
szolgáltaiéban á l l , a m e l y e k valamit meg a k a r n a k változtatni a vállalaton belül. A s z e r v e z ő inkább ügynöke, s e m mint m o t o r j a a változásnak. 68
Az információfeldolgozási tevékenység egyre növekvő térhódítása talán azzal is m a g y a r á z h a t ó , hogy a vezetés fő c é l j a i t : "a vállalat globális Igazgatásának m e g javítását" és a "hatalom megszerzését,
ill.
növelését" e funkció igen jól
szol-
gálja. A vállalatok é r d e k l ő d é s e az i n f o r m á c i ó f e l d o l g o z á s ,
ill.
mindaz i r á n t , amit a
s z e r v e z é s területén az i n f o r m á c i ó f e l d o l g o z á s segítségével lehet tenni, külön
meg-
jegyzést é r d e m e l . Ez az érdeklődés m á r olyan m é r t é k ű , hogy helyénvaló f e l t e n ni azt a k é r d é s t , hogy a s z e r v e z é s
jövője nem fonódik-e ö s s z e a
a l k a l m a z á s á n a k k i t e r j e d é s é v e l , vagy éppen nem
számítógépek
rendelődik-e alá a számitógépek
a l k a l m a z á s á n a k . E r r e utalnak a következő tények: - az információfeldolgozási egységekben több
s z e r v e z ő található,
mint az egyéb
osztályokon; - az 1963 után l é t r e h o z o t t I g a z g a t á s - s z e r v e z é s i osztályoknak nem ugyanaz a f e l adatuk:
mint az 1960 előtt alapltottaknak.
nyok, s z e r v e z é s i javaslatok s t b .
A
régebbiek
elsősorban tanulmá-
k é s z í t é s é v e l foglalkoztak. Az ujabban
létre-
hozott egységeknek viszont e l s ő s o r b a n az információfeldolgozás a f e l a d a t a ; - a vizsgált 32 vállalat által a közeljövőben megoldani t e r v e z e t t s z e r v e z é s i p r o b l é m á k 45 %-a bizonyos ö s s z e f ü g g é s b e n van é r t e l e m b e n , hogy a számitógép veti fel
a
számitógéppel;
ezeket
megoldásukhoz számitógépet kell igénybe
a
vagy abban az
problémákat,
vagy
pedig
venni. A f e l m é r é s f e l t á r t a azt
is,
hogy a megoldandó feladatok 27 %-a az Igazgatás s z e r v e z é s é n e k t e r ü l e t é r e t a r tozik, mlg a k é s z l e t e z é s és t e r m e l é s
"klasszikus"
problémái
csak 14 %-ot
t e s z n e k ki; - az i n f o r m á c i ó f e l d o l g o z á s a s z e r v e z ő k s z a k m a i képzésében s z e r e p e l (egynegyed r é s z ) ,
ugyanolyan
súllyal
mint az ö s s z e s többi s p e c i á l i s s z e r v e z é s i m ó d s z e r
oktatása. A s z e r v e z é s i javaslatok b e v e z e t é s é r e , ennek pszlcho-szoclológlal
módszerei-
r e vonatkozó képzési szükségleteket a m e g k é r d e z e t t e k mintegy n é g y s z e r b e c s ü l t é k , mint a m e k k o r a helyet ezek a
akkorára
tárgyak a jelenlegi tananyagban t é n y l e -
gesen elfoglalnak. Az egyik m e g i n t e r j ú v o l t vállalatvezető véleménye s z e r i n t "ke v é s b é fontos a s z e r v e z é s i m ó d s z e r e k o k t a t á s a , mint a z , hogy kiképezzük a s z e r vezőket a r r a , hogy e l ő k é s z í t s é k az e m b e r e k e t hogy ez a vélemény igen általánosan e l t e r j e d t . 69
a változásra".
Bebizonyosodott,
DÁNIAI KÍSÉRLETEK AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA
FEJLESZTÉSÉRE 1 ^
Dániában a II. világháború után a vállalatoknál együttműködési
tanácsok
alakul-
t a k , fele r é s z b e n a munkások, fele r é s z b e n a vezetők képviselőiből. E tanácsok funkciója é s jogköre kezdetben a munkásokra vonatkozó - különösen t e r v e k és döntések m e g v i t a t á s á r a t e r j e d t ki.
szociális -
Később tevékenységlik, önállóságuk
é s befolyásuk növekedett. Az llzemi (ipari) demokrácia célját az 1970-ben rögzített alapelvek a kezőképpen h a t á r o z t á k meg: Az üzemi d e m o k r á c i a célja a vállalat
követ-
versenyképes-
ségének és a dolgozók megelégedettségének b i z t o s í t á s a . Ennek e l é r é s é h e z a l k a l m a t kell adni a dolgozóknak, hogy
r é s z t vehessenek a munkájukkal
kapcsolatos
döntésekben é s h a t á s t gyakorolhassanak az e g é s z vállalatot é r i n t ő döntésekre. Az üzemi d e m o k r á c i a változatos, ujabb f o r m á i n a k k i k í s é r l e t e z é s é t a dán g é p i p a r i s z a k s z e r v e z e t , a munkáltatók s z e r v e z e t e é s a miivezetők egyesülete
kez-
d e m é n y e z t e . A k í s é r l e t e t hét gépipari vállalatnál
folytatták 1971-1973 között, s
c é l j a a modern m a n a g e m e n t elméletek g y a k o r l a t i ,
üzemi demokráciával
párosí-
tott alkalmazhatóságának vizsgálata volt. E l m é l e t i háttérnek A r g y r i s és H e r z b e r g munkáit, valamint a norvég kutatók, főként T h o r s r u d és
Emery
-
különösen
az autonom (pontosabban viszonylag autonom) munkacsoportokra vonatkozó - v i z s gálatait tekintették. A ' d s é r l e t e t a h á r o m kezdeményező s z e r v e z e t képviselőiből
alakult
bizottság
v e z e t t e , az é r i n t e t t vállalati t a n á c s o k r a t á m a s z k o d v a . A k í s é r l e t e k pontos t a r t a l m á t é s időzítését a vállalatoknál
k i v á l a s z t o t t műhelyek, i l l . k í s é r l e t i csoportok
h a t á r o z t á k meg a Szociológiai Intézet, v a l a m i n t a Közgazdasági é s Kereskedelmi Iskola kutatóinak s e g í t s é g é v e l . A résztvevőknek csak kevés pszichológiai ill. s z o ciológiai e l m é l e t i t á m o g a t á s t nyújtottak,
mivel az volt a c é l , hogy saját e l k é p -
z e l é s e i k e t valósítsák m e g . A k i s é r l e t m á s f é l évi időtartama alatt végig ragaszkodtak a munkások k e z d e -
^ A dániai t e r m e l é k e n y s é g i központtól kapott Í r á s o s anyagok alapján; ö s s z e á l l í t o t ta: Ványai P é t e r n é d r . 70
m é n y e z é s é h e z , minden változtatási javaslat tőlük
eredt.
Ez azt
eredményezte,
hogy az újítások viszonylag kisebbek, könnyebben bevezethetők voltak, é s sokkal egyszerűbben lehetett alkalmazni azokat a vállalat m á s műhelyeiben,
vagy
más
vállalatoknál l s . A k í s é r l e t b e n hét vállalat egy-egy műhelye vett r é s z t , melyekben a dolgozók s z á m a 15-150 fő között váltakozott.
A vállalatokat önkéntes jelentkezés
alapján
választották kl, több k r i t é r i u m megfelelése e s e t é n . így például követelmény volt az Üzemi d e m o k r á c i a f e j l e t t színvonala, amely elviselhetővé t e s z i a k í s é r l e t á l tal valószínűleg fellépő e r ő s f e s z ü l t s é g e t , nak hatékony működéi e , a vállalat m é r e t e , Az üzemi d e m o k r á c i a uj f o r m á l elvileg
a vállalatok együttműködési
tanácsá-
stb. minden
vállalatnál bevezethetők, de
s z á m o s feltétel befolyásolja ezek hatékonyságát. E f e l t é t e l e k a k í s é r l e t e t i r á n y i nyitó kutatók s z e r i n t a következők: a) A vállalat m é r e t e . A k í s é r l e t s o r á n azt t a p a s z t a l t á k , hogy a kisebb v á l l a latok nagyobb' haladást é r t e k el az üzemi demokrácia u j f o r m á l n a k k i f e j l e s z t é s é ben é s k i p r ó b á l á s á b a n . b) A munjtafolyamatok technikai színvonala. Egyes esetekben a munkások vékenysége kevés v á l t o z a t ó s s á g r a ad lehetőséget, s e m b e r i kapcsolataik ls
tesivá-
r a k . A b a r á t s á g o s a b b hangnem a munkások é s vezetők között ugyan segíthet v a l a m i t ezen a helyzeten, azonban a technológia elszigeteli
és gépeikhez láncolja
az e m b e r e k e t . Ha a t e r m e l é s t olyan technikával, technológiával sikerül
megva-
l ó s í t a n i , amely többet követel a munkástól, lehetőséget ad m u n k a - v a r i á c i ó k r a , ez a fordulat változást hoz az e m b e r i kapcsolatokban l s . Azok a k í s é r l e t i c s o p o r t o k , amelyek az autonómia bizonyos fokát e l é r t é k ,
fő-
ként szakmunkásokból á l l t a k . Az azonban meglehetősen tipikusnak bizonyult,hogy az üzemi d e m o k r á c i a uj f o r m á i v a l nem csak a szakmunkások érhetnek el nagyobb önállóságot. A t e r v e z é s nagyobb szabadságával,
a c s o p o r t o n belüli t á m o g a t á s s a l
a betanított munkások átvállalhatják a könnyebb
műveleteket és egyben bonyolul-
tabb műveletek b e t a n u l á s á r a képezhetők. c) A munkaerő ö s s z e t é t e l e . A munkaerő ö s s z e t é t e l e é s jellemző komoly hatást gyakorolt a változások bevezethetőségének
magatartása
gyorsaságára.
d) Előző k í s é r l e t e k , információk és k é p z é s . A r é s z t v e v ő vállalatok közül 71
há-
r o m n á l m á r korábban ls k í s é r l e t e z t e k az üzemi demokrácia u j f o r m á l n a k zetésével, s
ez azt e r e d m é n y e z t e , hogy az uj kísérletben
b e n képesek voltak v á l t o z á s o k r a , mig a többi
m á r rögtön k e z d e t -
vállalat csak a k í s é r l e t i
u t o l s ó néhány hónapjában vitt véghez é r d e m l e g e s
beve-
periódus
változásokat.
A k í s é r l e t kezdetén mind a hét vállalat általános tájékoztató é r t e k e z l e t e t t a r t o t t , de ezeken kevés lehetőség volt k é r d é s e k r e , v i t á k r a , a c é l o k r a é s az elkövetkezendő k í s é r l e t e k r e vonatkozó bizonytalanság c s ö k k e n t é s é r e . Később az egyes vállalatoknál az i n f o r m á c i ó s z á m o s c s a t o r n á j a alakult ki; s p e c i á l i s k e t , tanfolyamokat t a r t o t t a k . Világosan a k a r j á k vonni a döntéshozatalba,
kitűnt,
értekezlete-
hogy ha a dolgozókat jobban
be
szükségük van az ehhez m e g f e l e l ő t u d á s r a , a m i -
h e z képzést kell b i z t o s í t a n i . A képzési p r o g r a m o k vállalatonként e l t é r ő e k m u n k á s o k és művezetők
voltak. A leginkább beváltak a
r é s z é r e k ö z ö s e n rendezett 2 - 3 napos tanfolyamok.
A képzés egyik nehézségének bizonyult a pszichológiával s z e m b e n i
tartózko-
d á s é s a tapasztalatok azt mutatták, hogy az Ilyen jellegű k é p z é s t jobb e l h a l a s z t a n i addig, amig a csoport, azt n e m k í v á n j a .
E l ő s z ö r tehát a szükségletet
kell
megteremteni és elismertetni. e) Újítások, k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g . l a t , hogy semmit s e m lehet e l é r n i ,
Mind a hét vállalatnál az volt a t a p a s z t a -
ha a résztvevők p a s s z í v a k .
Természetesen
n e m lehetett e l v á r n i , hogy a munkások e g y s z e r r e elkezdjék ontani a jó
ötleteket,
j a v a s l a t o k a t , csak a z é r t , m e r t a v e z e t é s ezt most rájuk b í z t a . Nagy e r e d m é n y e k e t ott értek el, ahol olyan egyének voltak, d e m é n y e z é s é r e , hittek a k í s é r l e t e k
akik képesek voltak uj dolgok k e z -
sikerében.
f) A k í s é r l e t i t e r ü l e t k i v á l a s z t á s a . A legjobb olyan t e r m e l ő e g y s é g e t k i v á l a s z t a n i , amelynél a c s o p o r t k ö t e l e s s é g e é s f e l e l ő s s é g e pontosan körülhatárolható. A c s o p o r t nagysága 5 - 1 5 fő között változhat, de a kisebb csoportokon belül a k a p c s o l a t o k általában jobbak. Fontos az i s , m á c i ó jobb á r a m l á s a érdekében - hogy
- a kontaktus s i k e r e s s é g e és az I n f o r a
kiválasztott
csoport azonos f ö l d r a j z i
h e l y e n dolgozzék. tr) Időtényező. A k í s é r l e t kezdetétől jelentős vagy eredményeket é s z l e l t e k . E jelenségből
idő telt el,
amig
változásokat
kétféle következtetés adódik: e g y -
r é s z t a z , hogy óvakodni kell a túlzott optimizmustól, m á s r é s z t a z , hogy a j á n l a 72
t o s megvizsgálni, vajon egyáltalán h e l y e s - e a
probléma
gyorsabb
megoldására
javasolt m ó d s z e r . h) Költségek. A k i s é r l e t bizonyos pénzáldozattal j á r t , például az é r t e k e z l e t e k alatt kieső t e r m e l é s , a tanfolyamok költségei miatt. A vállalatok a k í s é r l e t
tény-
l e g e s időszakában átlagosan a résztvevő miihely, csoport bérének 1 , 5 - 2 %-át
köl-
tötték e l , ez a jövőben feltehetően 1 % körül stabilizálható.
Az üzemi d e m o k r á c i a uj f o r m á l t e r é n a változások fő t e r ü l e t e i a következők voltak: A munkák s z é t o s z t á s a , t e r v e z é s e é s e l l e n ő r z é s e vonalán nagy változások t ö r téntek. A k í s é r l e t e k azt bizonyítják, hogy a munkások önállóságának növelése s i k e r r e l j á r . Az N F o s s ' E l e c t r i c
gyárnál
ó r a i I d ő t a r t a m r a adták ki a munkát, ma
például pedig
korábban a művezetők
1-20
előfordul, hogy 2 hónapra.
Ez
azonban nem á l t a l á n o s , a tipikus t e r v e z é s i időhorizont 1 h é t r e növekedett. A b é r f o r m á k a t illetően határozott t ö r e k v é s volt r a b b é r r e n d s z e r e k t ő l a csoport b é r e z é s , ill.
megfigyelhető az egyéni
a bérezés
nagyobb fix
da-
részének
megállapítása f e l é . A tapasztalat az volt, hogy ez végülis
a bérköltségek
nyezte, mivel egyes béreket emelni kellett, s ugyanakkor
emelkedését e r e d m é a csökkentés az
ala-
csonyabb teljesitményűeknél nem ment könnyen. A k i s é r l e t tanúsága szerint az a l é g k ö r , amelyben az üzemi demokrácia m e g valósul, döntő hatást gyakorol az alkalmazott b é r r e n d s z e r r e . Azok a vállalatok, ahol a t e r m e l é s különböző szintű r é s z t v e v ő i bizalommal é s m e g é r t é s s e l
vannak
e g y m á s i r á n t , n e m kényszerülnek a b é r ö s z t ö n z é s " e r ő s z a k o s " f o r m á l n a k b e v e z e t é s é r e . Azt i s é r d e m e s
figyelembe
függő b é r e z é s i r e n d s z e r e k e t gyakran
venni,
hogy a munkások a teljesítménytől
egy bizonyos - korábban
megállapított
-
m u n k a m ó d s z e r é s normaidő velejárójának tekintik, é s ez k o r l á t o z z a a hatékonyság j a v í t á s á r a irányuló e l ő f e s z i t é s e l k e t . Amint a darabbért az Időbér, vagy b é r f o r m a váltja f e l , amelynek jelentékeny állandó r é s z e van, világosan
olyan
felismer-
hető az újítási kedv növekedése. Az e m b e r i kapcsolatok a munkások között javultak, a segítőkészség növekedett. E z a tény a t e r v e z é s é s v é g r e h a j t á s uj m ó d s z e r e l n e k alkalmazását t e t t e lehetővé. 73
A személyzeti v e z e t é s t nagyon é r d e k e l t e , hogy az lizeml demokrácia
jelenlegi
f o r m á l milyen hatást gyakorolnak a fluktuációra és a h i á n y z á s r a . E r r e
vonatko-
zóan megalapozott következtetés l e v o n á s á r a
azonban n e m volt lehetőség, a m u n -
kaerőhelyzet megváltozása miatt, amelynek következtében megnőtt az újonnan lépők s z á m a . Mivel az újonnan belépők között a hiányzás
általában
be-
gyakoribb,
Így nehéz volt elkülöníteni a k í s é r l e t h i á n y z á s r a gyakorolt hatását. A vállalatoknak azonban az volt a véleményük, hogy az
üzemi d e m o k r á c i a javított f o r m á l e
vonatkozásban pozitív hatásúak. Ami a fluktuációt Illeti, a munkások s z e r i n t a fluktuáció alacsony színvonalának e l é r é s e n e m c s a k célja a k í s é r l e t n e k , hanem a s i k e r e s s é g előfeltétele. A művezetők s z e r e p e alapjában megváltozott, hiszen a kísérletek egyik célja a művezetői kötelességek egy r é s z é n e k a munkásokra való áthárítása volt. A m ű vezetők uj feladatai: a hosszabbtávú t e r v e z é s ,
a költségalakulás figyelemmel k i -
s é r é s e , m u n k a m ó d s z e r változtatások, a d m i n i s z t r á c i ó , értekezleteken való elnökl é s , s t b . Munkakörük módosulását
alapvetően az
jellemzi,
kenységükben a koordinátori, konzultációs feladatok
hogy vezetői t e v é -
domináltak.
A
kísérletek
egyik é r d e k e s tanulsága volt, hogy a dolgozók Információ-éhségének k i e l é g í t é s é r e az Í r á s b e l i Ínformációk nem elegendőek. E z é r t ugy vélik, hogy a
művezetők
egyik legfőbb jövőbeli feladata é r t e k e z l e t e k t a r t á s a , a munkások t á j é k o z t a t á s a . A t e r m e l é k e n y s é g általában növekedett, de nem
közvetlenül, hanem olyan t é -
nyezők h a t á s á r a , mint p l . - az uj dolgozók t e r m e l é s b e állításánál a
teljesítmény-csökkenés
kisebb
volt,
mint azelőtt; - a kieső Idők csökkentek; - több m u n k a m ó d s z e r újítást vezettek b e ; - a munkások többfajta gép kezelését ls elvállalták; - a pozitív attitűd, a nagyobb f e l e l ő s s é g é r z e t ,
a minőség javítását, a p a n a s z o k ,
kifogások, a k ö l t s é g e s " f é l r e é r t é s e k " csökkenését e r e d m é n y e z t e . Az előzőekben f e l s o r o l t változások f a j t á l t akkor é r t h e t j ü k meg, ha figyelembe v e s s z ü k , a k í s é r l e t b e n résztvevők mit t a r t o t t a k fontosnak munkájukban. Az a l á b bi táblázat az e r r e vonatkozó véleményeket rangsorolva foglalja össze:
74
Sorrend
A munka é s munkával kapcsolatos feltételek jellemzői
Munkások
Művezetők
É r d e k e s é s változatos munka
4
4
A képességek kihasználásának lehetősége
7
2
J ó munkabér
5
6
Lehetőség túlórával többletkeresthez jutni
-
-
J ó kollegiális kapcsolatok
1
3
Olyan művezető, aki csak időszakos e l l e n ő r z é s t gyakorol
3
5
T á r g y i l a g o s f e l e t t e s , aki elfogadja az érveket
2
1
Kellemes műhely, büfé é s öltöző
6
7
E l ő r e j u t á s i lehetőség
-
-
A munkások véleménye bizonyos m é r t é k i g
ellentétes
a legtöbb s z a k i r o d a l m i
f o r r á s s a l . Nem a m a g a s b é r t , n e m az é r d e k e s , változatos munkát, s nem a k é p e s s é g e k kihasználásának Igényét találjuk a r a n g s o r nak Ítélt tényező a megkérdezettek kb. 75 %-ánál a
e l e j é n . A két legfontosabbmunka
szociális k ö r ü l m é -
n y e i r e vonatkozott. A művezetők által felállított s o r r e n d m á r sokkal inkább
össz-
hangban van a m o d e r n motivációs e l m é l e t e k k e l . Az érdekeltek a k í s é r l e t e k e t e g é s z é b e n
s i k e r e s n e k minősítették
- a többi skandináv országhoz hasonlóan - folytatni kívánják ezeket.
75
é s Dániában
MUNKAEROGA ZDÁ LKOD ÁS
A t e r m e l é k e n y s é g i központok tevékenységében, a fejlett t ő k é s országokban, a t e r melékenység n ö v e l é s e é s ennek humánus - szociális ö s s z e f ü g g é s e i szinte azonos súlyt kapnak. E z é r t figyelmük középpontjában többnyire a termelékenység e m b e r i tényezői á l l n a k . Mindenütt növekvő érdeklődés fordul a képzés, a továbbképz é s , az egész é l e t e n át t a r t ó képzés p r o b l é m á i felé.
Első
közleményünk
ezzel
kapcsolatos f r a n c i a tapasztalatokat I s m e r t e t . A munkaerő m o b i l i t á s kérdéseivel a Szövetség s z a k é r t ő i ülésen is foglalkozott (lásd Ipargazdasági Szemle, 1974. 1. szám) és további akciókat
tervez e
témá-
ban. Második közleményünk egy dániai m o b i l i t á s - k u t a t á s r ó l tájékoztat. A munkaerőgazdálkodás ú j s z e r ű f o r m á i t t á r g y a l j a az egyik a r é s z i d ő s foglalkoztatás
további két közleményünk:
hollandiai t a p a s z t a l a t a i r ó l , a másik a
m a s (csúsztatott) m u n k a i d ő r e n d s z e r olasz k í s é r l e t e i r ő l s z á m o l be.
77
rugal-
A MUNKÁS-TOVÁBBKÉPZÉS FRANCIA ORSZÁGBAN 9
A felnőttek k é p z é s e , továbbképzése napjainkban egyre nagyobb t e r e t kap a d a l m i , gazdasági é s műszaki változások felgyorsulásának n ő t t k é p z é s különböző céllal
jelenik
következtében. A
meg annak megfelelően,
kapcsolódik-e a munkához (szakképzés, továbbképzés,
társafel-
hogy az s z o r o s a n
á t k é p z é s ) , vagy
hogy az
á l t a l á n o s képzés folytatásának, k i e g é s z í t é s é n e k tekintik-e. Gyakran találkozhatunk a folyamatos k é p z é s fogalmával i s , ami n e m
azonos a
felnőttképzéssel,
hiszen
m a g á n a k az egész oktatási r e n d s z e r n e k alapjaiban történő megváltoztatását f e l t é t e l e z i , s e tekintetben inkább koncepciókról, mint gyakorlati tapasztalatokról b e szélhetünk. A T e r m e l é k e n y s é g i Központok munkájában is t é r b e kerülése, különböző
súllyal
ugyan,
kifejeződik a felnőttképzés
de
elő-
mindegyik központ p r o g r a m j á b a n
s z e r e p e l ennek a tevékenységnek a k u t a t á s a , é r t é k e l é s e , k é s z i t é s e . A központok között a f r a n c i a központ,
módszertani x)
a CNIPE
anyagok
programjában
nagy súlyt kap a munkás-továbbképzés s e g í t é s e , amelynek alapját az p o d á s képezte, amit 1969-ben irt alá a munkáltatók szövetsége
és a
igen
a megállaszakszer-
v e z e t e k . Az egyezmény kitért a r r a , milyen mértékben s z ü k s é g e s a felnőttképzés á l l a m i és vállalati költségvetésből t ö r t é n ő t á m o g a t á s a , melyek legyenek a továbbk é p z é s f e j l e s z t é s é h e z szükséges s z e r v e z e t e k .
Az
egyezmény
alapján az uj t o -
vábbképzési r e n d s z e r t minden m i n i s z t é r i u m maga dolgozta ki egy koordináló b i z o t t s á g felügyelete a l a t t , s 1972-ben léptették életbe. A CNIPE legfőbb feladatának azt tekinti, hogy maguknak a munkásoknak n y ú j t son információkat
a vállalatok s z e m é l y z e t i , oktatási
z e t e k e n , a munkaerő közvetítő hivatalokon
osztályain, a
szakszerve-
k e r e s z t ü l , igénybevéve a sajtó, a TV
s e g í t s é g é t is.
**Az alábbi i s m e r t e t é s t a CNIPE (Centre national d ' i n f o r m a t i o n p o u r le p r o g r e s economiquel 1974. f e b r u á r j á b a n k é s z í t e t t tájékoztatója alapján d r . Vlszt E r z s é bet készítette. 78
Lényegesnek t a r t j á k , hogy a t á r s a d a l o m különböző rétegeinek nyújtott
Infor-
mációk differenciáltak legyenek, még a k k o r l s , ha tartalmuk lényegében
azonos.
Követelmény
továbbá, hogy azokat az Igényekhez
(helyzethez) Idomítsák. Annak
a munkásnak például, akit elbocsátottak, mások az Információs Igényel, mint a n nak, aki hosszú ideje azonos cégnél dolgozik. Az i n f o r m á c i ó s jellegi! tevékenységet tanulmányokkal készítik elő. KUlönösen r e n d s z e r e s Információs c s a t o r n á k r a vonatkozóan készítenek
tanulmányokat
a és
használnak fel különböző eszközöket azok alkalmnzása é r d e k é b e n . Az információs munkát megelőzően k i v á l a s z t j á k a technikai eszközöket, m e g h a t á r o z z á k az információk t a r t a l m á t , m a j d szakértőkből álló t e a m - e t hoznak l é t r e a különböző m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á r a . A team tagjai: - foglalkoztatottsági é s vezetési k é r d é s e k h e z é r t ő közgazdászok, - munkajogban j á r a t o s jogász, - szakképzési tanácsadó, - szociológus, - pedagógus, - I n f o r m á c i ó s kérdésekben j á r a t o s s z a k é r t ő . Megnehezíti a munkát, hogy a dolgozók hozzállása sok e s e t b e n negatív, a t o vábbképzést az esetleg s i k e r t e l e n Iskolai évek folytatásának tekintik. Gyakori az l s , hogy nem tekintik a továbbképzést, á t k é p z é s t az
előmenetel,
munkahelyi feltételek e l é r é s e eszközének; az a szemlélet ls
vagy
a jobb
általános, hogy
a
tanulás a magasabb t á r s a d a l m i rétegek k i v á l t s á g a . A termelésirányítók,
művezetők esetében a kép
sokkal
kedvezőbb,
aminek
egyik oka, hogy ez a r é t e g az iskolát általában jobb eredményekkel z á r t a . A zésben való r é s z v é t e l t érdekesnek t a l á l j á k ,
kép-
é r t é k e l i k , hogy ez nagyban különbö-
zik a megszokott, napi munkától. A szakszervezetek
a szakképzés
hangoztatták, hogy még sokat kell
kiterjesztését
sikerként könyvelték e l ,
de
tenni annak érdekében, hogy a szakképzésben
való r é s z v é t e l jogának m e g t e r e m t é s é t a gyakorlati
lehetőségek kialakítása
k ö v e s s e . Bírálták, hogy a munkaadók t e l j e s e n önállóan, a s z a k s z e r v e z e t e k nása nélkül alakíthatják képzési politikájukat, A munkaadók s z e r v e z e t e a szakképzést 79
is bevo-
költségvetésüket.
a munkaerőpolitika
r é s z é n e k tekinti,
amelynek s z ü k s é g e s s é g é t abban l á t j á k , hogy az oktatási r e n d s z e r nem fed l e egy s o r , az Ipar s z e r k e z e t é n e k megváltozásából adódó u j terllletet. Ennyiben a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i h a l a d á s eszközét l s l á t j á k benne. A felsőszintű Irányító s z e r v e k a s z a k k é p z é s eredményeként jelölik meg a m u n k á é rőmobllltás é s a t á r s a d a l m i előmenetel lehetőségeinek növekedését, a helyi kapcsolatok é s a munkakörülmények javítását é s
munka-
az oktatási r e n d s z e r m ó -
dosításához való h o z z á j á r u l á s t . A Központ azon t u l , hogy Információt n y ú j t , tevékenységéhez tartozik a
tele-
fonon és helyszínen adott konzultáció, a "Szakképzési Információ" szolgálat k e r e t é b e n . Havonta kb. 100 telefonos és k b . 20-40 helyszíni konzultációt folytatnak. Ujabban, 1973 óta tevékenységüket v á l l a l a t i Információs értekezletek z é s é r e is k i t e r j e s z t i k . K a t a l ó g u s r e n d s z e r t i s kialakítottak,
amely
szerve-
a
képzéssel
kapcsolatos törvényeket foglalja magában. Kéthavonként kiadványuk a
munkajogi
k é r d é s e k r ő l , s z a b á l y o k r ó l , a munkaadók é s s z a k s z e r v e z e t e k tevékenységéről, s z a k k é p z é s r e vonatkozó statisztikákról ad I s m e r t e t é s t ,
a
valamint a témával k a p -
c s o l a t o s közgazdasági é s vezetéssel ö s s z e f ü g g ő tanulmányokat közöl. A CNIPE a továbbképzést s z e r v e z ő
Intézmények s z á m á r a l s
s e g í t s é g e t , e m e l l e t t filmeket k é s z í t , i n f o r m á c i ó s üléseket
ad konzultációs
szervez.
Munkajogi
k é r d é s e k k e l , a munkajog alkalmazásával foglalkozó é r t e k e z l e t e l k e n a s z a k k é p z é s i Intézetek, a vállalatok képzéssel foglalkozó s z e r v e k képzésééi foglalkozó m u n k a t á r s a i
vezetői,
a felsőszintű
Irányító-
mellett szaklapok tudósítói l s
részt-
vesznek. A munka t o v á b b f e j l e s z t é s e megkívánja az eddigi tevékenység é r t é k e l é s é t . M e g oldandó kérdésként jelentkezik, hogy a s z a k k é p z é s c é l j a i r ó l a dolgozók még d i g n e m kellőképpen tájékozottak. B á r jól
min-
i s m e r t e k a képzésben résztvevők
g a i általánosságban, k e v é s s é i s m e r t e k a konkrét
k é p z é s i lehetőségek,
jo-
irányok.
Ennek a tevékenységnek javítása é r d e k é b e n a d e c e n t r a l i z á l t , a munkahelyhez
kö-
z e l e s ő munkaerőközvetltő hivataloknak kellene nagyobb s z e r e p e t vállalnlok. Az l s nehézséget j e l e n t , hogy a dolgozóknak a képzéshez való hozzáállása v á l t o z o t t , de az l s világos, hogy a k o r l á t o k f e l s z á m o l á s a az Információs
80
alig rend-
s z e r javításán k e r e s z t ü l csak r é s z b e n hozhat s i k e r e k e t . A sikernek olyan további f e l t é t e l e i ls vannak, mint például a képzésben r é s z t v e v ő k anyagi é s egyéb j u t t a t á s a i n a k általánossá t é t e l e . Sikerként könyvelhető e l , hogy a CNIPE
tevékenysége a felsőbb szervek és a
vállalatok Irányában az elmúlt két évben k i s z é l e s e d e t t .
I s m e r i k munkáját,
amit
m u t a t , hogy az I n f o r m á c i ó s és konzultációs igény megnövekedett. A munka
ered-
m é n y e s e b b é tétele érdekében azonban elengedhetetlen a t e r ü l e t i hatóságokkal
va-
ló s z o r o s a b b együttműködés. A jövőben a továbbképzés jogi és pénzügyi k é r d é s e i mellett foglalkozni k í v á n nak annak t á r s a d a l m i , gazdasági hatásaival l s , ami várhatóan m á c i ó , s uj m ó d s z e r e k i r á n t vet fel igényeket.
81
egy s o r uj I n f o r -
A MUNKAERŐMOBILITÁS DÁNIÁBAN
Dániában a munkaerőhelyzet é r t é k e l é s e é s a munkaerőkérdésekkel foglalkozó kut a t á s o k előtérbe k e r ü l t e k az elmúlt néhány évben. Lényeges alapnak tekinthető az az OECD jelentés, amely annak e l l e n é r e , hogy nem voltak kiélezett
munkaerő-
p r o b l é m á k , igen k r i t i k u s hangvételű volt. (Megjegyzendő, hogy ma m á r a kaerőhelyzet k o r á n t s e m ilyen p r o b l é m a m e n t e s ,
tekintettel
az
mun-
elmúlt 1-2 évben
kialakult s a többi nyugateurópai tőkés országokhoz viszonyítva is
magas
munka-
nélküliségre. ) Az OECD jelentésben felvetették, hogy - ellentétben m á s tőkés országokkal Dániában nincs k i f e j e z e t t munkaerőpolitika,
ennek s z e r v e z e t i k e r e t e i ,
a l a p j a és személyi feltételei Is hiányoznak, s ez
pénzügyi
e l s ő s o r b a n a jövő s z e m p o n t j á -
ból helyteleníthető. K r i t i z á l t á k , hogy k e v é s súlyt helyeznek Dániában e r ő területi b e f o l y á s o l á s á r a , aminek következménye egyes f ö l d r a j z i
a munkaterületeken
m u n k a e r ő f e l e s l e g , m á s u t t - főként a f ő v á r o s körzetében - munkaerőhiány.
Ebből
következően elég nagy a heti é s a s z e z o n á l i s ingázás. Nemcsak regionálisan, h a n e m szektorok s z e r i n t i s e l t é r ő a m u n k a e r ő e l l á t á s , s nem elég hatékony a
mun-
kaerőhiánnyal küzdő szektorok felé irányuló mobilizálás. Hiányolták, hogy - m á s országokhoz képest - egyrészt gyenge k é p z é s , m á s r é s z t a rövidtávú igényeknek megfelelően t ö r t é n i k .
a folyamatos
Ezt különösen a
szolgáltató szektor további várható növekedése miatt hiányolták, mivel a képzés m a még az i p a r i s z e k t o r igényel s z e r i n t t ö r t é n i k . Tanulmányozandónak tekintik a s v é d tapasztalatokat, ahol - e l s ő s o r b a n a képzésen k e r e s z t ü l k i n t v e foglalkoznak a munkaerőproblémák
- hosszútávra
te-
megolásával.
A munkaerőproblémák é s a m u n k a e r ő m o b i l i t á s jelentőségének f e l i s m e r é s é t t ü k r ö z i , hogy a
témában a
dán T á r s a d a l o m t u d o m á n y i
1976) terv alapján sokirányú munkát k e z d e t t .
Az
Intézet
több
éves
(1972-
Intézet a közelmúltban
k ö z z é a munkaerőmobilitással k a p c s o l a t o s kutatásainak
eredményeiről
tette
készített
m á s o d i k jelentését. Vizsgálatuk c é l j a i a következők voltak: 1 . Öt mobilitási tipus (munkahelyi, m u n k a k ö r i , iparági, f ö l d r a j z i é s felmérése,
számszerűsítése. 82
társadalmi)
2. A mobilitás gyakoriságát növelő vagy csökkentő tényezők m e g h a t á r o z á s a ,
va-
lamint e tényezők és kombinációik e l e m z é s e a m o b i l i t á s r a gyakorolt h a t á s u k szempontjából. 3. Annak f e l t á r á s a , hogy melyek é s milyen feltételek mellett pozitívak vagy n e gatívak a mobilitásnak az egyénre é s c s a l á d j á r a gyakorolt következményei. A kutatásról szóló első jelentés a mobilitást
tárgyaló
szakirodalmat i s m e r -
t e t t e , a második jelentés pedig két k í s é r l e t i vizsgálat eredményeit foglalta ö s z s z e a megközelítőleg 3.000 s z e m é l y r ő l készített
reprezentatív
adatgyűjtés
és
mélyinterjúk alapján. A kutatás e szakaszának az volt a c é l j a ,
hogy
a
vizsgálat következő f á z i s a
s z á m á r a hipotéziseket adjon. Vizsgálatuk alapján a következő fontosabb h i p o t é z i s e k e t állították fel: - a munkások gyakrabban változtatnak munkahelyet, mint a havidíjas t a k , többek között a z é r t , m e r t utóbblaknál
a
munkakörök
alkalmazot-
differenciáltabbak,
ami a munkahelyváltoztatást megnehezíti; - a fiatalok gyakrabban változtatnak munkahelyet,
mint az idősebbek,
amelynek
fő oka, hogy az idősebbeknek kevesebb lehetőségük van a munkaerő piacon; - a nősek é s a f é r j e z e t t e k mobilitása alacsonyabb, mint az egyedülállóké, bek között a z é r t , m e r t a csládtól,
egye-
s a j á t lakáetól való függőségük k ö v e t k e z t é -
ben nagyobb a t á r s a d a l m i biztonság-igényük; - a munkahelyek közötti mobilitás gyakoribb a városokban, a munkahelyi l e h e t ő ségek s z é l e s e b b k ö r e következtében; - a munkakörök közötti mobilitás
nagysága összefüggésben van a vállalat
tech-
nológiájával; - a foglalkoztatottak Inkább ragaszkodnak egy-egy
munkatlpushoz, mint az I p a r -
ághoz , hacsak nincs nagyon . specifikus - iparághoz kötődő - szakmai
képzett-
ségük; - az e m b e r e k nagyon kötődnek ahhoz
a környezethez, amelyben laknak,
család-
juk é s b a r á t a i k köréből nem a k a r n a k kiszakadni; - a munkások t á r s a d a l m i mobilitása igen alacsony, mlg
az
alkalmazottaké
gas; - a nők t á r s a d a l m i szempontból kevésbé mozgékonyak, mint a f é r f i a k ; 83
a bérnövekedés m o b i l i t á s t kiváltó tényező azok s z á m á r a , akik kevesebbet
ke-
r e s n e k azoknál, akikhez hasonlitják m a g u k a t ; a d a r a b b é r a munkásokat gyakran indíthatja munkahelyváltoztatásra, mivel sok dolgozó nem t a r t j a kedvezőnek ezt a b é r e z é s i típust; a mobilitást kiváltó okok között ritkán s z e r e p e l döntő okként az e g é s z s é g k o c kázata; a dolgozók közötti jó személyi kapcsolat fékezi a mobilitást; a tekintélyelv alapján tevékenykedő vezetők
gyakran
késztetik
a
dolgozókat
munkahelyük m e g v á l t o z t a t á s á r a ; a munkakörben megkívánt önállóság a l a c s o n y foka munkahelyváltoztatáshoz v e zethet; a n e m önkéntes m u n k a k ö r c s e r s (rotáció) munkahelyváltoztatáshoz vezethet; a dolgozók általában k e v é s i s m e r e t t e l
rendelkeznek a helyi munkaerőpiac f e l -
tételeiről; az i s m e r e t h i á n y bizonytalanság é r z e t h e t vezet és korlátozza a mobilitást; c s a k kevesek s z á m á r a
kínálkozik sok, a többség s z á m á r a csak egyetlen
mun-
kahelyi alternatíva; a munkahelycsere g y a k r a n a kínálkozó eredménye.
84
lehetőség
és nem a racionális döntés
RÉSZIDŐS FOGLALKOZTATÁS
A COP (Holland T e r m e l é k e n y s é g i Központ)
k e z d e m é n y e z é s é r e 1974. d e c e m b e r é -
ben konferenciát t a r t o t t a k a r é s z i d ő s foglalkoztatás
kérdéseiről. A munkaválla-
lalásnak ezt a f o r m á j á t különösen a f é r j e z e t t nők munkábalépésére (munkába v a ló v i s s z a t é r é s é r e ) nyújtott lehetőség szempontjából vizsgálták. A r é s z i d ő s foglalkoztatás olyan önkéntesen vállalt és szabályos napi vagy h e ti időszakokban végzett
munkán a l a p s z i k ,
sosnál lényegesen rövidebb. Ezt
amelynél az össz-munkaidő a
szoká-
a m u n k a f o r m á t , a lakosság e g y r e nagyobb c s o -
p o r t j a i v á l a s z t j á k . A legnagyobb és a l e g e r ő s e b b e n növekvő csoportot a c s a l á d o s nők alkotják. A r é s z i d ő s foglalkoztatás mellett a dolgozók r é s z é r ő l s z á m o s érv hangzik de ezeknek esetenként klilönböző p r i o r i t á s t adnak. fokon a g a z d a s á g i előnyöket m é r l e g e l i k
A munkaadók általában
el, első
é s ezek az adott tevékenység t e r m é s z e -
tével ösezhangban különbözőek. A részidőben
foglalkoztatott dolgozók
helyzete
e r ő s e n fUgg attól, hogy milyen szektorban foglalkoztatják, milyen szinten dolgozik, milyen a m u n k a b é r e , milyenek a munkafeltételek, milyenek az e l ő r e h a l a d á s i lehetőségek, milyen képzési igényei és lehetőségei vannak. A konferenciát előkészítő vizsgálat a Berenschot tanácsadó iroda széleskörű
hároméves
k u t a t á s á r a épUlt. E kutatás az alábbi következtetésekre jutott:
- Az a s z e m l é l e t , amely a r é s z i d ő s
foglalkoztatást k i z á r ó l a g szlikség e s e t é n
alkalmazott m a r g i n á l i s jelenségnek tekinti, nincs ö s s z h a n g b a n e m u n k a f o r m a
tár-
sadalmi é s gazdasági jelentőségével. - Az a tény, hogy r é s z i d ő s
munkát s z í v e s e n vállaló dolgozókat nem f o g l a l -
koztatnak, valamint a z , hogy m a g a s
szakképzettségű
dolgozókat
alacsonyabb:,
kvalifikált munkakörökben foglalkoztatnak r é s z i d ő b e n , k a p a c i t á s , munka és s z e l lemi kihasználatlanságot e r e d m é n y e z . 85
- A r é s z i d ő s munka - bizonyos f e l t é t e l e k mellett - Igen nagy s z e r e p e t j á t s z hat bizonyos népességi kategóriák,
n e v e z e t e s e n a családos nők további e g y e n j o -
gúsításában. - A j á n l a t o s a r é s z i d ő s munkával kapcsolatban megvizsgálni a r u g a l m a s nyugdijbavonulás k é r d é s é t . Az ilyen módon m e g ü r e s e d ő munkaköröket fiatalabb
rész-
idős dolgozók tölthetnék be. - A r é s z i d ő s munkából s z á r m a z ó j ö v e d e l e m ö s s z e t e v ő j e é s annak gyakran hosszú távon i s
a családi
költségvetés
lényeges
alapját képezheti. Ilyen esetekben
azon intézkedések lehetőségét is vizsgálni k e l l , amelyeket abban az esetben
al-
k a l m a z n a k , ha a c s a l á d i jövedelem e l é n y e g e s r é s z e k i e s i k . A r é s z i d ő s dolgozók munkanélküliségét a k k o r lehet megelőzni: - ha a felajánlott munka megfelel a munka nélkül álló r é s z i d ő s dolgozók k é p e s s é geinek é s t ö r e k v é s e i n e k ; - ha a foglalkoztatottság nélkül álló r é s z i d ő s dolgozóknak
több információt
i r á n y í t á s t nyújtanak a munkaerőpiacon fennálló lehetőségekről é s k o r l á t o k r ó l ,
és s
ez szelektív képzéshez vezet m a j d ; - ha munkábalépésüket a vállalatoknál m e g f e l e l ő e n előkészítik é s s z a k s z e r ű i r á n y í t á s segitl beilleszkedésüket. A konferenciát több célkitűzés s z e m e l ő t t t a r t á s á v a l s z e r v e z t é k m e g . E l ő t e r j e s z t e t t é k és. megvitatták a Berenschot t a n á c s a d ó iroda j e l e n t é s é t , amely többek között feldolgozta a vezetők és a dolgozók
véleményét a r é s z i d ő s foglalkoztatás
előnyeiről és h á t r á n y a i r ó l . Nagyon hasznosnak látszott s z e m b e á l l í t a n i az i p a r i é s állami munkaadók v é l e m é n y é t , gondolatait é s kívánságait a foglalkoztatottak -
különösen a
nők -
ta-
p a s z t a l a t a i v a l , érveivel é s kívánságaival (ide é r t j ü k t e r m é s z e t e s e n a l e h e t s é g e s foglalkoztatottakét is). E z é r t meghivtak i p a r i vezetőket, kel foglalkozó állami intézmények,
a munkaügyi k é r d é s e k -
v a l a m i n t a nők, főiskolások és dolgozó f i a t a -
lok különböző s z e r v e z e t e i n e k képviselőit. A vita ösztönzése érdekében h á r o m t é m a k ö r b e n a következő téziseket t e r j e s z t e t t é k vitára:
86
A r é s z i d ő s munkával kapcsolatos e l v á r á s o k és ajánlások - A r é s z i d ő s munka növekedése végeredményben h á t r á n y o s lehet a nők e g y e n jogúsítása tekintetében. - A munkához való jog magában foglalja a z t , hogy
annak a sok e m b e r n e k , aki
h a j l a n d ó , sőt a k a r dolgozni, joga van képzettségének megfelelő r é s z i d ő s m u n k á ra. - A kollektív s z e r z ő d é s e k e t kl kell t e r j e s z t e n i a r é s z i d ő s
foglalkoztatottakra.
A r é s z i d ő s munka é s i vállalatok kapcsolata - É r d e m e s lehet r é s z i d ő s foglalkoztatottaknak folyamatos a l k a l m a z á s t
felaján-
l a n i ; f r i s s szemléletmódjuk növelheti a s z e r v e z e t r u g a l m a s s á g á t és e r e d m é n y e s ségét. - A r é s z i d ő s dolgozókat k i z á r j á k a vezető
pozíciókból é s a fontos
funkciók-
ból, n e m a tények és a lehetőségek komoly e l e m z é s e , hanem előítéletek - Az egésznapos munkát n e m kívánó, vagy
alapján.
nagyon heterogén jellegi! f u n k c i ó -
kat valószlnliieg jobban láthatnának el r é s z i d ő s foglalkoztatottak. A r é s z i d ő s munka és az állami munkaerőpolltlka - A r é s z i d ő s munka megoldás lehet olyan emberek f o g l a l k o z t a t á s á r a ba való v i s s z a h e l y e z é s é r e ) ,
(munká-
akik r é s z l e g e s e n munkaképtelenek lettek.
- A munkaerőköz veti tő Irodák Információk
gyűjtésével é s s z é t o s z t á s á v a l j e -
l e n t ő s m é r t é k b e n hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a r é s z i d ő s dolgozók m e g f e l e l ő munkahelyet t a l á l j a n a k . - A k o r m á n y , az o r s z á g legnagyobb munkaadója, nyújtson példát r u g a l m a s é s megfelelő s z e m é l y z e t i politikával
törekedjék a részidős
az Iparnak, munkahe-
lyek számának lényeges n ö v e l é s é r e . A konferencián e tézisek felett élénk vita alakult kl, de abban e g y e t é r t é s t a t k o z o t t , hogy a r é s z i d ő s mi jelenség,
mu-
foglalkoztatás növekvő fontosságú g a z d a s á g i - t á r s a d a l -
s mind a vállalatoknak, Intézményeknek, mind a kormányzatnak s e -
gítenie kell kölcsönösen előnyös k i t e r j e s z t é s é t .
87
RUGALMAS MUNKAIDŐRENDSZER
A félénk k í s é r l e t e z é s Ideje után,
1)
amikor s o k s z o r Inkább az újdonság s z e r e t e t e ,
m i n t a meggyőződés h a j t o t t a előre az ö t l e t e t , a r u g a l m a s munkaidő
rendszere
v é g l e g csatát n y e r t . A nagy Ipari komplexumok sokaságában ugyanugy,
mint
a
k i s e b b Üzemekben külföldön é s legújabban O l a s z o r s z á g b a n ls bevezették m á r vagy készülnek rá. Mint I s m e r e t e s , a r u g a l m a s munkaidő n é m e t találmány. E l ő s z ö r Európában a M e s s e r s c h m i t t cég v e z e t t e be az NSZK-ban 1968-ban. Azóta c s a k az NSZK-ban m i n t e g y kétezer ü z e m a l k a l m a z z a ,
amelyek ö s s z e s e n több mint egy millió
főt
foglalkoztatnak. A z NSZK példát c s a k n e m valamennyi v e t t e . Az első o l a s z cég a milánói
nyugateurópai o r s z á g é s az USA i s k ö -
F r l d e n volt, a Singer r é s z l e g e .
A
Friden
u t á n jött sok m á s ü z e m : P e r u g i n a , P l a s m o n , Mondadorl, P i r e l l i , I t a l s i d e r , F l a t . A m i a munkások k a t e g ó r i á j á t illeti, a r u g a l m a s munkaidő a l k a l m a z á s á r a
csak
s z ó r v á n y o s eseteket l e h e t találni, Igazi a l k a l m a z á s i területe az Ipar, a bankok, közhivatalok a l k a l m a z o t t a l . A r e n d s z e r k i t e r j e s z t é s e a tulajdonképpeni t e r m e l é s r e - legalábbis j e l e n l e g , figyelembe véve
a t e r m e l é s s a j á t o s ritmusának é s a
szalagmunkának a követelményeit - nagy n e h é z s é g e k b e ütközik. A rugalmas munkaidő bevezetésével k a p c s o l a t o s előnyöket é s hátrányokat n e héz számszerűsíteni,
de a r e n d e l k e z é s r e álló adatok é r d e k e s e k . Mint láttuk, az
e l s ő vállalat, a m e l y b e v e z e t t e , a M e s s e r s c h m i t t
volt
1968-ban
Ottobrun-ban
(NSZK), egyik nagy, több mint 4.000 foglalkoztatottal dolgozó aeronautlkai g y á r á b a n . Öt évvel a b e v e z e t é s után a r r a a k é r d é s r e ,
hogy a
munkakörülmények
j a v u l t a k , változatlanok m a r a d t a k vagy r o m l o t t a k - e a r u g a l m a s munkaidő b e v e z e t é s é v e l , a dolgozók 67 százaléka azt v á l a s z o l t a , hogy
javultak (az ö s s z e s
vála-
s z o l ó k 75 százaléka volt diplomás). A javulás motívumai között a következők s z e r e p e l t e k :
1
*Raffaella Mandolini cikke az Olasz T e r m e l é k e n y s é g i Központ "Produttivitá" h a v i folyóiratában. (1974. 9. s z á m . ) 88
c.
- jobb egyensúly a munka é s a magánélet között (30 %), - a közlekedési problémák e g y s z e r ű s ö d é s e (23 %), - a t e r m e l é s igényeinek é s a munka r i t m u s á n a k egyeztetési lehetősége (21 %), - nagyobb egyéni autonómia é s szabadság (12 %), - a c s u c s f o r g a l m i idő kikerülése (6 %). A különböző okok miatt kieső munkanapok száma 50 százalékkal
csökkent, az
ezzel magyarázható termelékenységnövekedést 2 s z á z a l é k r a becsülik. Még mindig az NSZK-ban m a r a d v a : az egyik legnagyobb vállalat, amely a l k a l m a z t a ezt a m ó d s z e r t , a Lufthansa volt, 6 . 0 0 0 dolgozóval. Ezeknek 95 %-a n y i latkozott kedvezően a r u g a l m a s munkaidőről. A Kölni T a r t o m á n y i Hivatal a l k a l m a z o t t j a közül 77 % csak s e m m i l y e n előnyt é s 2 %•
előnyöket,
13 %
1.400
előnyöket é s hátrányokat, 4 %
csak hátrányokat látott e r e n d s z e r b e n .
Az u j munkaidőrendszer a l k a l m a z á s i módozatai
eléggé k ö z i s m e r t e k , h i s z e n a
s z a k s a j t ó b a n é s az egyéb kiadványokban s z é l e s publicitást kapott a kevésbé
szak-
é r t ő közvélemény r é s z é r e I s . É r d e m e s azonban a fogalom világosabb
magyará-
zata érdekében néhány szót szólni a r r ó l , mit i s kell pontosan é r t e n i a
rugalmas
munkaidő a l a t t . A munkaidő egy különös típusáról van s z ó , amely lehetővé t e s z i a dolgozóknak (egyénenként vagy csoportonként),
hogy s a j á t maguk v á l a s s z á k ki a
nap kezdetének é s befejezésének Időpontját
az üzem által rögzített bizonyos k i -
kötések m e l l e t t . Az üzem által megállapított időt (core time), vagyis azt az időt,
munka-
határok
amelyen
munkahelyen kell lennie, hogy biztosítsák az
belül üzem
r ö g z í t e t t idő előtt vagy után viszont a dolgozó
saját
képezik az
un. rögzített
valamennyi dolgozónak normális
a
funkcionálását. A
személyes preferenciái
igényel s z e r i n t választhatja ki, hogy m i k o r jön é s megy, az e l ő i r t munkaidő
és ki-
töltése mellett. Nyilvánvaló, hogy a rögzített és változó
idő
közötti
kapcsolat egy k o m p r o -
m i s s z u m o t képvisel a dolgozók követelményei (a lehetséges legnagyobb a s a j á t munkájuk s z e r v e z é s é b e n ) é s az üzem
követelményei
szabadság
(valamennyi
dolgozó
egyidejű jelenléte) között. A gyakorlatban a r u g a l m a s munkaidőnek különböző f o r m á i é s variációi l é t e z nek, amelyeket igy lehet összefoglalni: 89
1. Rugalmas munkaidő napi kiegyenlítéssel A legnépszerűbb r e n d s z e r csak a napi munkaidőn belüli változtatásokat e n g e di m e g . Kétféle módon lehet alkalmazni: vagy rögzítve mindenkinek az ebédidőt é s r u g a l m a s s á t é v e a reggeli és délutáni ó r á k a t ; vagy rögzíteni egy Időtartamot a reggeli órákban é s egy másikat a délutánlakban, megengedve a
munkábalépés,
az ebédszünet é s a távozás szabad m e g v á l a s z t á s á t . Ez a f o r m a , mindkét cióban, különösen alkalmasnak l á t s z i k a v á r o s i
üzemek s z á m á r a ,
variá-
ahol mind a
t ö m e g - , mind a m a g á n közlekedés növekvő nehézségeivel küzdenek. A munkába való jövet és a munkából
való távozás folyamatának
mind a tömegközlekedési eszközök z s ú f o l t s á g a , mind
elosztásával
a gépkocsi forgalom
"du-
gói" enyhülnek.
2 . Rugalmas munkaidő heti kiegyenlítéssel Ebben az e s e t b e n a dolgozó s a j á t maga s z a b j a meg munkaidejét ugy, hogy az e l ő i r t heti munkaidőn belül egyenlítse kl h i á n y z á s a l t . Ez a r e n d s z e r az
előzőhöz
k é p e s t nagyobb s z a b a d s á g o t ad, hiszen függetlenül attól, hogy aznap mikor
kez-
d e t t dolgozni, f e j e z h e t i be napi munkáját.
3. Rugalmas munkaidő havi kiegyenlítéssel Ebben a r e n d s z e r b e n a dolgozóknak joguk
van napi é s heti munkaidejüket is
szabadon f o r m á l n i a havi kiegyenlítés lehetőségével é s kötelességével.
Alkalma-
z á s á n á l azonban a munkaórák nyilvántartásához az előbbieknél komplexebb
admi-
n i s z t r á c i ó s a p p a r á t u s r a van szükség, mégpedig két okból. E l s ő s o r b a n azért, m e r t egy hosszabb i d ő s z a k alatt a többlet vagy hiányzó órák
nyilvántartásának
s é g s z e r ű e n pontosabbnak kell lennie. M á s o d s z o r , m e r t a munkanapok száma n a p r ó l hónapra változik és e z é r t a dolgozónak pontosan kell tudnia,
mennyi
szükhóórát
t e l j e s í t e t t m á r é s mennyit kell még t e l j e s í t e n i e az adott hónapban. E z a r e n d s z e r nagyon előnyös ••
ugy
az
üzemnek,
.nnyiben minden m á s r e n d s z e r n é l jobban t e s z i
mint a munkavállalónak,
lehetővé
a
tényleges munka
s z e r i n t i m e g t e r h e l é s t é s az egyéni igények figyelembevételét. Feltételezhetően vannak a r u g a l m a s
munkaidőnek 90
az emiitettek mellett
más
f o r m á i i s (például egy hónapnál h o s s z a b b kiegyenlítési s z a k a s s z a l ) ,
de a
legel-
t e r j e d t e b b a fenti három megoldás. Vizsgáljuk meg most röviden a r u g a l m a s m u n k a i d ő - r e n d s z e r előnyeit é s k e l l e m e t l e n s é g e i t az üzemek nézőpontjából. Rövid távon a legfigyelemreméltóbb e l ő nyök a következők: a) a munka á t l a g o s termelékenységének növekedése
mind
k é s é s e k és a hiányzások csökkenésén k e r e s z t ü l (mindkettőt magával hozza s s z e r bevezetése), mind a dolgozók
s a j á t munkájukat illető nagyobb
ge r é v é n . Néhány üzemben végrehajtott
rend-
elégedettsé-
m é r é s e k szerint a t e r m e l é k e n y s é g 2 %
körül növekedett; b) a túlórák m e g s z ű n é s e , amennyiben a be munkaidejüket, hogy többet vannak
a
dolgozók ugy
osztják
benn a csúcsidőszakokban és k e v e s e b b e t a
r u g a l m a s periódusban; c) az üzemi l é g k ö r javulása, a belső beosztottak é s főnökök viszonyának j a v u l á s á v a l ,
kommunikáció,
az együttműködés
és
a
udvarias-
ság fokozódásával; d) jobb munkakörülmények kialakulása; mivel nincs bent
min-
denki, jobban lehet koncentrálni, k e v é s b é z a v a r j á k egymást a m u n k a t á r s a k . Hosszú t á v r a az üzemek s z á m á r a
jelentkező előnyöket az jelenti,
hogy
ü z e m r ő l a külvilág kedvezőbb képet alakit ki, ami a kvalifikált munkaerő zőbb k i v á l a s z t á s á t t e s z i lehetővé; jobb az üzem és a m i talán a legfontosabb, h o z z á j á r u l h a t
a
kapcsolata a külső
az
kedve-
szervekkel;
közlekedési problémák
megoldá-
sához. T e r m é s z e t e s e n az előnyökhöz - az üzem szempontjából - csatlakoznak a elhanyagolható kényelmetlenségek,
sőt többletköltségek i s .
s é g e k , amelyek a ledolgozott ó r á k nyilvántartásából t á s többletköltségei, a s e g é d s z e m é l y z e t
Például azok a
nem költ-
fakadnak, a f ű t é s é s v i l á g í -
megnövekedett költségei, akiknek h o s z -
s z a b b időre kell szolgálatukat e l l á t n i . P r o b l é m á k adódnak azokból a n e h é z s é g e k ből i s , hogy a munkások s z á m á r a bonyolultabb a rugalmas munkaidőt
bevezetni.
Ugy tűnik, ez örök ütközőpont l e s z a s z a k s z e r v e z e t i tárgyalásokon, m e r t
ebben
a munkások az alkalmazottaktól való megkülönböztetésük ujabb jelét l á t j á k . V a l ó s z í n ű , hogy a vállalatok jövőbeni e r ő f e s z í t é s e i t olyan s z e r v e z é s i és
technológiai
m e g o l d á s o k r a kell irányítani, amelyek a r u g a l m a s munkaidő előnyeinek
élvezé-
sét a munkások s z á m á r a is lehetővé t e s z i k . De milyenek a r u g a l m a s munkaidő bevezetésével
91
kapcsolatos
eredmények
O l a s z o r s z á g b a n ? Igen k e v é s adat áll r e n d e l k e z é s r e , hiszen az olasz t a p a s z t a l a t o k f r i s s e k még: e l é g emlékeztetni, hogy a F i a t 1973. f e b r u á r j á b a n v e z e t t e be mintegy 2 5 . 0 0 0
a
rugalmas
munkaidőt
csak
dolgozójának. Egy előzetes é r t é -
k e l é s szerint a g é p i p a r üzemelnek 28,7 % - a , az é l e l m i s z e r i p a r üzemelnek % - a vezette be a r e n d s z e r t , ezután jön
az
14,3
e l e k t r o m o s Ipar (14,2%), a
könyv-
k i a d á s (7,1%) é s a t e x t i l i p a r (7,1%). Az első olasz ü z e m e k közé tartozott a Mondadori, amely m á r két éve a l k a l m a z z a ezt a munkaidő r e n d s z e r t mintegy 1 . 1 0 0
dolgozója s z á m á r a . A heti
e g y e n l i t é s e s m ó d s z e r t h a s z n á l j á k . A b i z a l m a t l a n s á g pillanatai után csaknem
kimin-
d e n alkalmazott k i h a s z n á l j a e lehetőséget. Az üzem tökéletesen elégedett az e r e d ményekkel: rövid időn belül eltűntek mindazok a p r o b l é m á k , amélyek
a
munka-
idővel kapcsolatban eddig voltak (elég c s a k a z o k r a az anyákra gondolni, akiknek gyermeküket az óvodába, bölcsödébe kell vinni). M á s r é s z t jelentősen csökkent
a
t ú l ó r á k száma i s . A m i a dolgozók á l t a l választott munkaidőbeosztást illeti, a Mondadori-nál
két
j e l l e g z e t e s s é g e t figyelhetünk meg: a többség reggel korán kezdi a munkát é s k o r á n megy el, egy k i s e b b r é s z e az alkalmazottaknak viszont későn kezd é s sokáig b e n t m a r a d munkahelyén. A F i a t - M i r a f i o r i t a p a s z t a l a t a i is azt a n é z e t e t t á m a s z t j á k a l á ,
hogy
az
ola-
s z o k nem s z e r e t n e k k o r á n kelni. A g y á r s z e m é l y z e t i osztályának adatai alapján a z o k n a k száma, akik reggel 8 óra után kezdenek dolgozni, hónapról hónapra p r o g r e s s z í v e n nő. Befejezésül: a r u g a l m a s munkaidő r e n d s z e r é t az
üzemeknek nem szabad ugy
t e k i n t e n i , mint e l s z i g e t e l t kezdeményezést,
vagy
dolgozók
hanem mint
által k l k é n y s z e r i t e t t
engedményt,
v e l é s é n e k egyik e s z k ö z é t , amely
a hatékonyság
ami
még rosszabb, mint a termelékenység
növelése t e r é n
c s a k m á s eszközökkel s z o r o s kapcsolatban vezethet e r e d m é n y r e .
92
a nö-
természetesen
MŰSZAKI HALADÁS
< A m ű s z a k i haladás a t e r m e l é k e n y s é g i központokat két szempontból i s e r ő s e n l a l k o z t a t j a : e g y r é s z t , mint a növekedés alapvető f o r r á s a ,
fog-
m á s r é s z t mint l é n y e -
g e s t á r s a d a l m i változások előidézője. E l s ő közleményünk e témakörben egy j e l e n t é s , amelyet az
Egyesűit
N e m z e t i T e r m e l é k e n y s é g i Bizottsága r é s z é r e a Nemzeti Tudományos (NDSF) k é s z í t e t t . Mit tudunk
Állami
Alapítvány
és m e n n y i r e megalapozott tudásunk a k u t a t á s - f e j -
l e s z t é s , valamint a gazdasági növekedés é s
termelékenység
összefüggéseiről?
Megitélhető-e, hogy mi a K+F r á f o r d í t á s o k c é l s z e r ű n a g y s á g a ? A jelentés e l s ő s o r b a n e k é r d é s e k r e ad - f i g y e l e m r e méltóan m é r t é k t a r t ó - v á l a s z t . A második közlemény egy hollandiai kutatásról számol be, amely a vállalatok ujitó (innovációs) tevékenységének k ö r ü l m é n y e i t , feltételeit, jellemzőit v i z s g á l t a . A vállalatok műszaki f e j l e s z t é s i munkájának intenzivebbé, gyorsabbá tétele
lát-
hatóan még a f e j l e t t tőkés o r s z á g o k b a n Is gondot okoz. A műszaki f e j l ő d é s jelentős t á r s a d a l m i
hatásokkal j á r .
Az ezt elemző nagy-
s z á m ú vizsgálat közül l s kitűnik az NSZK termelékenységi központja által
1963-
1968. között s z e r v e z e t t s z é l e s k ö r ű , i n t e r d i s z c i p l i n á r i s k u t a t á s , a m e l y n e k
ered-
ményeit 8 nagy kötetben é s több tucat résztanulmányban tették közzé. A k u t a t á s rövid r e z ü m é j é t az Ipargazdasági Szemle 1970.3. száma t a r t a l m a z z a . szefoglaló kutatási beszámolóból egy olyan r é s z l e t e t
Itt az ö s z -
közlünk, amely a
változásoknak a munka j e l l e g é r e gyakorolt hatásával foglalkozik. 93
technikai
KUTATÁS-FEJLESZTÉS,
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 1
ÉS T E R M E L É K E N Y S É G '
N e m u j a kérdés, hogy valójában mit i s tudunk a kutatás és f e j l e s z t é s , valamint a gazdasági növekedés é s a t e r m e l é k e n y s é g közötti ö s s z e f ü g g é s r ő l . Bizonyos idő ó t a a k u t a t á s - f e j l e s z t é s é s a közgazdaságtan
képviselői e g y a r á n t
érdeklődéssel
f o r d u l n a k e kérdés f e l é . A téma kutatását néhány közgazdász az 50-es évek k ö z e p é n kezdte el. A National Science Foundation (NSF) r é s z b e n mint a e g y i k jelentős f i n a n s z í r o z ó j a , részben mint
kutatások
tudománypolitikai feladatokat ellátó
kormányhivatal, f o l y a m a t o s a n foglalkozik a t é m á v a l . A m i k o r azzal a k é r é s s e l fordultak az témáról,
NSF-hez,
hogy nyújtson áttekintést a
az a p r o b l é m a k ö r t a következő k é r d é s c s o p o r t o k r a bontotta:
1 . Mit tudunk a k u t a t á s - f e j l e s z t é s , valamint a gazdasági növekedés és a t e r melékenység összefüggéséről? 2 . Hogyan é r t é k e l h e t ő a t é m á r a vonatkozó jelenlegi i s m e r e t a n y a g ? 3 . Megitélhető-e a g a z d a s á g i növevkedés és a t e r m e l é k e n y s é g szempontjából, hogy az Egyesült Á l l a m o k tul sokat vagy tul keveset költ-e k u t a t á s r a és f e j l e s z tésre ? 4 . Mi lehet a k ö v e t k e z ő logikai l é p é s , amellyel elmélyíthetjük
Ismereteinket
é s megbízhatóbb következtetésekhez juthatunk? A vizsgálat c é l j a e l s ő s o r b a n nem a t e r ü l e t i s m e r e t a n y a g á n a k jelentősebb
gya-
r a p í t á s a volt, hanem s z e r é n y kísérlet a r r a , hogy áttekintsük a t é m á r a vonatkozó g a z d a s á g i aspektusu
ismereteket,
é s azok főbb hiányait. Ezt megelőzően
azon-
ban egyértelműen r ö g z í t e n i kell két fontos dolgot: " E l ő s z ö r Is, a k u t a t á s - f e j l e s z t é s gazdasági hatásainak központba állítása n e m j e l e n t i azt, hogy a k u t a t á s - f e j l e s z t é s i tevékenységnek csak ezek a hatásai fontos a k é s vizsgálandók. Ellenkezőleg:
i s m e r e t e i n k g y a r a p í t á s á n a k nagy jelentősége
van a szűken é r t e l m e z e t t gazdasági hasznon tul is. Mégis, a jelen célunk kizárólag a k ö z g a z d a s á g i ö s s z e f ü g g é s e k
tanulmányban
vizsgálata. Másodszor: a g a z d a -
Nemzeti T u d o m á n y o s Alapítvány (NSF) által az Egyesült Államok Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i B i z o t t s á g a r é s z é r e k é s z í t e t t összefoglaló tanulmány. 94
8ág é s a t e r m e l é k e n y s é g növekedési ütemét vizsgálva, s e m explicit, s e m cit módon nem tételezzük f e l , maximalizálnia.
Voltaképpen
hogy
a gazdaságpolitikának
impli-
egyszerűen ezt kell
bizonyos növekedési litem kívánatossága attól függ,
hogy milyen módon é r i k azt e l , a
terméktöbblet milyen módon kerül e l o s z t á s r a ,
hogyan mérik e növekedést é s még s z á m o s egyéb t é n y e z ő t ő l . " (Mansfield
tanul-
mányából. ) A kitűzött cél megvalósításához az NSF tanulmányokat k é s z í t t e t e t t a téma v e zető kutatóival: F e l l n e r , G r i l i c h e s , Mansfield é s Stewart p r o f e s s z o r o k k a l . E t a nulmányokat azonban s z ü k s é g s z e r ű e n korlátozta maga
a
célkitűzés,
valamint a
rövid határidők é s a uzerzők m á s elfoglaltsága. Az alábbiak négy kutató véleményét ö s s z e g e z i k , először rövid áttekintést
ad-
va főbb következtetéseikről, m a j d r é s z l e t e k e t mutatva be tanulmányaikból a
kö-
vetkeztetések a l á t á m a s z t á s a é s m a g y a r á z a t a céljából. 1. Mit tudunk a k u t a t á s - f e j l e s z t é s , valamint a gazdasági növekedés és t e r m e lékenység közötti k a p c s o l a t r ó l ? J ó l l e h e t I s m e r e t e i n k a k u t a t á s - f e j l e s z t é s , valamint a gazdasági növekedés t e r m e l é k e n y s é g közötti kapcsolatról
e r ő s e n korlátozottak, minden
és
rendelkezésre
álló tényanyag a r r a utal, hogy a kutatás é s f e j l e s z t é s fontos mozgatója a g a z d a sági növekedésnek és a t e r m e l é k e n y s é g fokozásának. Az e t é m a k ö r b e n eddig
vég-
zett vállalati, á g a z a t i é s makroökonómiai kutatások egyaránt azt mutatják,
hogy
a kutatás és f e j l e s z t é s h o z z á j á r u l á s a a gazdaság és
a
termelékenység
növeke-
d é s é h e z pozitív é s jelentős. "Különböző tanulmányok s z á m o s elmélet m e g a l a p o z á s á r a tettek k í s é r l e t e t . Megvizsgálták a k u t a t á s - f e j l e s z t é s i idősorok, valamint a t e r m e l é k e n y s é g alakulása k ö zötti k o r r e l á c i ó t . Az esetek nagy r é s z é b e n pozitív és jelentős k o r r e l á c i ó t találtak. Többen a k u t a t á s - f e j l e s z t é s i b e r u h á z á s o k hozadékát és határhozadékát is
kiszá-
m í t o t t á k . Ezek általában magasak voltak, de az egyes e r e d m é n y e k e r ő s e n e l t é r nek e g y m á s t ó l . " (Stewart.) "...
világos, hogy az e t e r ü l e t e n eddig s z e r z e t t i s m e r e t e k n e m tesznek l e h e -
tővé határozott b e c s l é s t . Mégis - az eddigi eredmények Is - levonhatók bizonyos nyok nyújtanak j e l e n t ő s
következtetések.
hibalehetőségei
Különösen az ökonometrlai t a n u l m á -
bizonyítékokat a r r a nézve, hogy a
jelentős hatása van a t e r m e l é k e n y s é g növekedési ütemére a 95
melle*
kutatás-fejlesztésnek vizsgált Iparágakban
é s időszakokban." "
e tanulmányok s z á m o s ökonometriai
n y é r e épülnek, a m e l y e k azt m u t a t j á k ,
hogy az
vizsgálat
eredmé-
egyes i p a r á g a k , valamint
egyéb
vizsgált területek e s e t é b e n a k u t a t á s - f e j l e s z t é s r e fordított beruházások h a t á r h o z a déka meglehetősen m a g a s . " (Mansfield.) "A kérdés valamennyi áttekintést módja a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e vezet, hogy
a
hozadéki arányok ö s s z e h a s o n l í t v a a szokásos t ő k e m e g t é r ü l é s i becslések e r e d m é nyeivel, igen m a g a s a k . " ( F e l l n e r . ) "A kutatásra f o r d í t o t t b e r u h á z á s mind a magán, mind az állami szektorban egy f ő r e jutó t e r m e l é s növekedésének egyik legfőbb f o r r á s a ebben az
az
évszázad-
ban é s jó befektetésnek bizonyult. Hozadéka éppen olyan m a g a s , sőt gyakran g a s a b b , mint az á l l a m i vagy
ma-
m a g á n s z e k t o r egyéb b e r u h á z á s a i esetében. Bár
kijelentések csak r é s z l e g e s adatokra é s s o k s z o r
másodlagos f o r r á s o k r a
e
építhe-
tők, mégis bizonyítottnak t e k i n t h e t j ü k . " ( G r l l i c h e s . ) A k u t a t á s - f e j l e s z t é s h o z z á j á r u l á s á r a , valamint h o z a d é k á r a vonatkozó tásokat csak akkor
lehet
helyesen é r t e l m e z n i ,
vizsgálat milyen e g y s é g r e irányult (például
számí-
ha figyelembe vesszük, hogy
egyes
a
ú j í t á s o k , vállalat, i p a r á g ,
g a z d a s á g egésze); m i volt a m é r é s t á r g y a (például a gazdasági növekedéshez
a va-
ló h o z z á j á r u l á s , h o z z á j á r u l á s a népgazdasági t e r m e l é k e n y s é g h e z , az iparág vagy a vállalat t e r m e l é k e n y s é g é h e z ) , és milyen m ó d s z e r t a l k a l m a z t a k (direkt
ökono-
m e t r i a i vizsgálat; aggregált r e z i d u á l i s m é r é s i m ó d s z e r ) . Az alábbiak
néhány
s z á m i t á s e r e d m é n y é t i s m e r t e t i k , idézve a
megértésükhöz
szükséges
szöveg-
részleteket is. "A feldolgozóiparból Mansfield
é s Minasian a kutatás é s fejlesztésből s z á r -
m a z ó határhozadéki arányt a vegyi-
és
a
kőolajfeldolgozó iparban
elemezték.
Mansfield e r e d m é n y e i azt m u t a t j á k ,
hogy a határhozadéki arány 40%, vagy még
több a kőolajfeldolgozó iparban é s kb. 30 % a vegyiparban, ha a technológiai v á l tozások beruházásokkal is j á r t a k (kevesebb, ha e r r e n e m k e r ü l t s o r ) .
Minasian
eredményei 5 0 % - o s határhozadéki
arányt
Továbbá,
Mansfield némi bizonyítékot
arra
talált
mutatnak a v e g y i p a r r a .
nézve, hogy a határhozadéki arány v i -
szonylag magas (15 % vagy több) az é l e l m i s z e r - és a b ú t o r i p a r b a n . " (Mansfield) "Az American Economic Review 1970. m á r c i u s i s z á m á b a n leirt módon mitva a k u t a t á s i - f e j l e s z t é s i közé esett." (Fellner.)
szá-
r á f o r d í t á s o k átlagos hozadéka 1966-ban 31 é s 55 % 96
"A bizonyítékok f o r r á s a h á r m a s : egyes tanulmányok hozadékszámitásai,
ipar-
ági tanulmányok é s aggregált reziduális s z á m i t á s o k . Az egyes ú j í t á s o k r a v o n a t kozó b e l s ő m e g t é r ü l é s i r á t á k meglehetősen
magasak (10-50%), annak
ellenére,
hogy általában m é r t é k t a r t ó feltételezéseken a l a p u l n a k . " " . . . M i g a z iparági t a n u l mányokat egyenként s z á m o s f e n n t a r t á s s a l
kell kezelnünk, együttesen
valamennyi
viszonylag m a g a s (30-50 %-os) hozadékot mutat mind a magán, mind pedig az á l l a m i kutatásokra fordított beruházások v o n a t k o z á s á b a n . " (Griliches.) "így anélkül, hogy egyértelműen i s m e r n é n k a k u t a t á s é s f e j l e s z t é s ,
valamint
a t e r m e l é k e n y s é g változása közötti kapcsolatot, biztonsággal juthatunk a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e , hogy jelenlegi m é r é s e i n k a t e r m e l é k e n y s é g v á l t o z á s r a
vonatkozóan
alábecsülik a k u t a t á s - f e j l e s z t é s h o z z á j á r u l á s á t . " ( S t e w a r t . ) 2. Hogyan értékelhető a t é m á r a vonatkozó jelenlegi i s m e r e t a n y a g ? A jelenlegi kutatási eredmények é r t é k e l é s é t
illetően jelentős véleménykülönb-
ségek vannak, de ezek inkább az egyes becslések megbízhatósági fokát
érintik,
n e m pedig azok irányát é s n a g y s á g r e n d j é t . Kétségtelen azonban, hogy a
jelenle-
gi i s m e r e t a n y a g n e m elegendő határozott becslésekhez a k u t a t á s i - f e j l e s z t é s i f o r d í t á s o k h o z z á j á r u l á s á n a k s z á m s z e r ű m é r t é k é t illetően,
az ilyen
rá-
számitások
e r e d m é n y e i jelentős hibaszázalékot t a r t a l m a z h a t n a k . Mégis, a tanulmányok
szer-
zői egybehangzó pozitív konklúziókra jutottak. "A tudományosság m é r c é j é v e l Ítélve egyes e l e m z é s i eredmények nem hetők t e l j e s e n bizonyítottnak, különösen ami a f e j l ő d é s t
generáló
tekint-
tevékenységek
elégtelen b e r u h á z á s i p r e f e r á l t s á g á t illeti. A következtetéseket tehát ennek
megfe-
lelően kell megfogalmazni. A gyakorlati döntési p r o b l é m á k esetében azonban k o r n e m tökéletes bizonyítékokra kell támaszkodni, s a következtések,
oly-
melyek
az itt áttekintett anyagokból s z á r m a z h a t n a k , elég meggyőzőek ahhoz, hogy a
gya-
k o r l a t i c s e l e k v é s analógiaként h a s z n á l h a s s a a z o k a t . " ( F e l l n e r . ) " Ö s s z e g e z v e : a technológiai változások bizonyára j e l e n t ő s módon h o z z á j á r u l t a k az Egyesült Államok gazdasági növekedéséhez. Bár a r e n d e l k e z é s r e álló
tanul-
mányoknak nagy pontossággal nem s i k e r ü l t felbecsülniük ezt a h o z z á j á r u l á s t , nak jelentőségét meggyőzően j e l e z t é k . " "Továbbá, jóllehet az ökonometriai mányok a k u t a t á s é s f e j l e s z t é s , valamint
a
hogy
tanul-
t e r m e l é k e n y s é g növekedése közötti
k a p c s o l a t r a vonatkozóan s z á m o s korlátba ütköztek, viszonylag meggyőző tékot szolgáltatnak a r r a nézve,
an-
a kutatás-fejlesztésnek 97
jelentős
bizonyíhatása
volt é s van a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e k e d é s é r e a
vizsgált
Időszakban é s
iparágak-
b a n . " (Mansfield.) A fent i s m e r t e t e t t kutatások több fontos korlátba ütköztek, ezeknek két fő
tí-
p u s u k van: a) Az egyes eredményekkel é s
m ó d s z e r e k k e l kapcsolatos k o r l á t o k . Például: a
technológiai változás (a műszaki fejlődés)
hozzájárulásából
a
kutatás-fejlesz-
t é s s p e c i á l i s h o z z á j á r u l á s á h o z való e l j u t á s p r o b l é m á j a ; a k u t a t á s i - f e j l e s z t é s i b e r u h á z á s o k , valamint a gazdasági e r e d m é n y ü k
közötti időtényező b e c s l é s e ; a k u -
t a t á s - f e j l e s z t é s i kiadások á r v á l t o z á s á n a k megfelelő k o r r e k c i ó j a . b) Általánosabb k o r l á t o k , melyek ha n e m is valamennyi, de a legtöbb v i z s g á l a t n á l szerephez jutottak.
Például az
egyes
tényezők (igy a k u t a t á s - f e j l e s z t é s )
h a t á s á n a k elkülönítése a gazdasági növekedést é s a e g y é b tényezők komplex
kölcsönhatásától;
tükröző mérési módszerek problémája;
a
t e r m e l é k e n y s é g e t befolyásoló
minőségi változásokat
elégtelenül
pozitív korrelációk, amelyek nem
d e n e s e t b e n t a r t a l m a z n a k okozati ö s s z e f ü g g é s e k e t . Az alábbi
min-
tanulmány-részletek
e m á s o d i k tipusu korlátokat foglalják ö s s z e . "Ismeretanyagunk a k u t a t á s - f e j l e s z t é s , k ö z ö t t i összefüggés m é r é s é r e
valamint a t e r m e l é k e n y s é g - n ö v e k e d é s
e l s ő s o r b a n a z é r t nem e l é g s é g e s , m e r t 1. a kuta-
t á s - f e j l e s z t é s (vagy azok a gazdasági e r ő f o r r á s o k ,
melyeket a
termelékenységre
vonatkozó lényeges i s m e r e t e k f e j l e s z t é s é r e szántak) nem egyetlen f o r r á s á t zik a t e r m e l é k e n y s é g növekedésének; é s 2. a k u t a t á s - f e j l e s z t é s é s a m á s f o r r á s a i kölcsönösen összefüggnek e g y m á s s a l . A e z e n egyéb tényezői magukban foglalják a s z e r v e z é s
képe-
növekedés
termelékenység-növekedés és
vezetés f e j l e s z t é s é t ,
a
n a g y s á g r e n d i m e g t a k a r í t á s o k a t , az u r b a n i z á c i ó t . Ezek h o z z á j á r u l á s á t azonban h a s o n l ó a n nehéz m e g á l l a p í t a n i . A legfőbb n e h é z s é g e t , ugy tűnik, e tényezők
inter-
d e p e n d e n c i á j a okozza. " (Stewart.) " E l ő s z ö r is az a t e r m e l é s - n ö v e k e d é s i ü t e m ,
amelyen ezek a b e c s l é s e k
ala-
p u l n a k , komoly hibában szenved; n e m f e j e z i ki kellően a t e r m é k e k é s szolgáltat á s o k minőségében jelentkező javulást, tatás-fejlesztés eredményének r a d t volna függetlenül
ez a javulás pedig nagymértékben a
ku-
tekinthető. Például a növekedési ütem azonos m a -
attól, hogy az antibiotikumokat f e l f e d e z t é k - e avagy s e m ,
vagy akkor i s , ha a Hold k u t a t á s á r a f o r d í t o t t összegeket közkiadásokra
fordítot-
t á k volna. Általában ténylegesen m é r h e t ő h a t á s a a gazdasági n ö v e k e d é s r e csak a 98
m á r gyártott végtermékek költségeit csökkentő technológiai változásoknak van. A nemzeti jövedelem
kimutatott növekedése n e m
tükrözi a választék
bővítésének
kedvező hatását s e m " (Mansfield) "Vannak olyan nehézségek i s ,
amelyek
abból a tényből következnek, hogy a
k u t a t á s - f e j l e s z t é s jelentős r é s z e katonai é s Űrkutatási célokhoz kapcsolódik.
Pél-
dául néhányan r á m u t a t t a k a r r a , hogy a k u t a t á s - f e j l e s z t é s i kiadások a háború u t á ni években jelentősen megemelkedtek, s a r r a a
következtetésre
jutottak,
hogy
miután az Egyesült Államokban a t e r m e l é k e n y s é g ebben az időszakban nem
nö-
vekedett g y o r s a b b a n , mint korábban, a k u t a t á s - f e j l e s z t é s n e k a gazdasági d é s r e gyakorolt hatás;
növeke-
s z ü k s é g s z e r ű e n c s e k é l y . Ezek a megfigyelők azonban e l -
feledkeztek a r r ó l , hogy a k u t a t á s - f e j l e s z t é s i kiadások
túlnyomó r é s z é t h a d i - é s
Űrkutatási l é t e s í t m é n y e k r e költötték, s hogy az ilyen jellegű kiadások csak
meg-
lehetősen korlátozva járulhatnak hozzá a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s h e z . " (Mansfield) "Még ha a k u t a t á s - f e j l e s z t é s i adatok t e l j e s e n megbízhatóak i s lennének, a k k o r i s volna lehetőség h a m i s k o r r e l á c i ó k m e g f i g y e l é s é r e . Vállalatok é s iparágak, m e lyek viszonylag nagy összegeket forditanak k u t a t á s r a és
fejlesztésre,
általában
haladó, előretekintő vezetőket alkalmaznak. A t e r m e l é k e n y s é g növekedése ö s s z e f ü g g é s mennyiben tudható be ennek, é s mi a z , ami magának a
közötti
kutatás-fej-
l e s z t é s n e k a h a t á s a ? Nyilvánvalóan nehéz a v á l a s z , hiszen a v e z e t é s
minőségé-
nek m é r é s e meglehetősen bonyolult. Mégis a legtöbb kutató, ugy tlinik, bizlk ban, hogy a vizsgált kapcsolatot csupán k i s r é s z b e n
befolyásolják ilyen
ab-
össze-
függések." "Bizonyos iparágakban megvalósított k u t a t á s é s f e j l e s z t é s nagy arányban zetett m á s iparágakban i s t e r m e l é k e n y s é g e m e l k e d é s h e z . iparágon vagy vállalaton belül a kutatás é s ségnövekedés tés
fejlesztés,
Következésképpen
veegy
valamint a t e r m e l é k e n y -
közötti kapcsolatok csupán egy r é s z é t képezik a kutatás és f e j l e s z -
valamennyi hatásának
Továbbá, a kapott b e c s l é s e k , annak az
nak i s függvényei, amely a kutatás és f e j l e s z t é s megvalósítása
és
időtartama
termelé-
kenység-növekedés jelentkezése között telik e l . Ez az eltolódás gyakran
jelentős.
Sajnos, azok a modellek, amelyeken a s z á m í t á s o k alapulnak, gyakran csak durva f e l t é t e l e z é s e k k e l élnek ezt az időtartamot i l l e t ő e n . " (Mansfield) "A népgazdasági t e r m e l é k e n y s é g r e vonatkozó tanulmányok különböző t e r ü l e t e t ölelnek f e l . Néhány a magán, nem mezőgazdasági - jellegű tevékenységre 99
korlá-
t o z ó d i k ; m á s o k a t e l j e s m a g á n s z e k t o r t v i z s g á l j á k ; i s m é t m á s o k pedig a közületi s z e k t o r t ls f i g y e l e m b e v e s z i k . Ez utóbbi k i z á r á s a a vizsgálatokból a z z a l
magya-
r á z h a t ó néhány t a n u l m á n y e s e t é b e n , hogy a z output m e g f e l e l ő m é r é s é r e itt lehetőség, ezért a termelékenység
nincs
változásának vizsgálata sem valósitható meg.
E z é r t azok a t a n u l m á n y o k , amelyek a k ö z ü l e t i
s z e k t o r r a l ls s z á m o l n a k , a
ter-
m e l é k e n y s é g n ö v e k e d é s t valószínűleg a l u l - é r t é k e l i k . " (Stewart) " A m ű s z a k i h a l a d á s n a k egyaránt v a n n a k k á r o s é s h a s z n o s m e l l é k t e r m é k e i . A k á r o s m e l l é k t e r m é k e k általában n e m - p i a c i e r e d m é n y e k b e n jutnak k i f e j e z é s r e , m e l y e k e t negativ
nem-piaci
értékként kell k e z e l n i . E negativ tételek
gyakran mellőzik, s gyakran nem világos,
értékelését
hogy milyen m é r t é k b e n vannak
kap-
c s o l a t b a n a m ű s z a k i h a l a d á s egyes f á z i s a i v a l . " ( F e l l n e r . ) " E g y g y á r vagy b e r e n d e z é s k a p a c i t á s - k i h a s z n á l t s á g a ciklikus változásokat eredményez a tőke- é s a teljes a h o s s z u t á v u trend a t e l j e s e b b
Ez
t e r m e l é k e n y s é g b e n . De
ha
t ő k e k i h a s z n á l á s irányába
k e n y s é g növekedése k i s s é m a g a s a b b l e s z , ne."
igen e l t é r ő l e h e t .
hat, a t e l j e s
termelé-
mint a k i h a s z n á l t s á g adott fokán
len-
(Stewart)
3. M e g i t é l h e t ö - e a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s é s a hogy az Egyesült Á l l a m o k tul sokat,
vagy
termelékenység
szempontjából,
tul k e v e s e t k ö l t - e k u t a t á s r a é s f e j -
lesztésre? A s z e r z ő k e g y e t é r t e n e k abban, hogy a z Egyesült Államok a p o l g á r i ban v a l ó s z i n ü l e g k e v e s e b b e t fordít k u t a t á s - f e j l e s z t é s r e ,
szektor-
mint amennyi p u s z t á n a
g a z d a s á g i növekedés é s a t e r m e l é k e n y s é g s z e m p o n t j á b ó l indokolt l e n n e . Az a z o n ban n e m állapitható
meg,
hogy
t ö b b e t f o r d í t a n i . C s u p á n annak
kutatás-fejlesztésre
területen
feltételezése látszik megalapozottnak,
diverzifikált pótlólagos kutatás-fejlesztési magas megtérülést
milyen
kellene
hogy
r á f o r d í t á s o k a korábbiakhoz
jól
hasonló
eredményeznének.
"Annak m e g b í z h a t ó m e g í t é l é s é h e z , hogy bizonyos t e r ü l e t e k e n c s e k é l y , vagy dig túlzott k u t a t á s - f e j l e s z t é s v a l ó s u l - e m e g , k e v é s alapunk van. Mégis l a t i l a g minden e k é r d é s t vizsgáló
tanulmány a r r a a következtetésre
pe-
gyakor-
jut - e l t é r ő
h i á n y o s s á g g a l ugyan - , hogy a g a z d a s á g p o l g á r i s z e k t o r a i b a n bizonyos k u t a t á s fejlesztési
területeken
kevesebbet
invesztálnak
100
- MAGYAR T DG.YANYCS AÖ\DJML4 KÖNYVTÁRA
a szükségesnél s a
pótlólagos
kutatás-fejlesztési
ráfordításoknak
meglehetősen
magas
hozadékuk
lenne."
(Mansfield) "Józan becslések a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e
vezetnek, hogy a hozadék az a m e r i -
kai gazdaságban Igen m a g a s . E z é r t jól alátámasztható az az é r v e l é s , hogy a daságban növelni kell a fejlődést generáló b e r u h á z á s o k a t . Az utóbbi időben
gazazon-
ban inkább az ellenkező irányba haladunk." (Fellner) "A legtöbb közgazdász, m e g k é r d e z é s e e s e t é n , hangsúlyozná, hogy a
magáncé-
gek kutatásai esetében a b e r u h á z á s a szükségesnél alacsonyabb szinten á l l ,
mert
a kutatási produktum nagy r é s z e nem kamatoztatható s z á m u k r a " . (Griliches) "Az első következtetés a z , hogy miután a kutatási eredményeknek gyakran csak kevés közvetlen hasznuk van a kutatást finanszírozó
vállalat s z á m á r a ,
viszont
nagy értéket jelentenek m á s o k n a k , elegendő okunk van annak feltételezésére,hogy s a j á t m e c h a n i z m u s á r a hagyva a piac tul kevés f o r r á s t allokál k u t a t á s - f e j l e s z t é s r e , különösen ami az alapkutatást illeti. A második következtetés a z , hogy miután az egyes cégek s z á m á r a a k u t a t á s f e j l e s z t é s meglehetősen kockázatos, a kockázattól m e c h a n i z m u s á r a hagyva a piac tul kevés f o r r á s t T e r m é s z e t e s e n az egyéni beruházó
való
t a r t ó z k o d á s miatt
allokál a
saját
kutatás-fejlesztésre.
kockázata nagyobb mint a t á r s a d a l o m é , hiszen
elképzelhető, hogy a k u t a t á s - f e j l e s z t é s eredményei nem s a j á t magának, hanem v a laki másnak lesznek h a s z n o s a k , s nem
l e s z képes megkapni a felhasználótól az
általa adott információ t e l j e s é r t é k é t .
Miután a gazdaság r e n d s z e r e korlátozza
kockázat átvállalásának m ó d j á t , a szükségesnél kevesebb
kutatás-fejtesztésl be-
r u h á z á s valósul m e g . Ugyanezért feltételezhető, hogy az Ilyen r á f o r d í t á s o k t e l e n s é g e e l s ő s o r b a n az a l a p k u t a t á s i ,
a
elég-
vagy ahhoz közelálló t e r ü l e t e k r e j e l l e m z ő . "
(Mansfield) 4. Ml lehet a következő logikai l é p é s ,
amellyel elmélyíthetjük
ismereteinket
é s megbízhatóbb következtetésekhez juthatunk? Valamennyi közreműködő e g y e t é r t e t t
abban, hogy a tanulmányokban áttekintett
korlátozó tényezők annak következményei, hogy
eddig meglehetősen csekély
gyelmet szenteltek a téma kutatásának. A jelenlegi eredményekkel elégedett, s tanulmányaikban a téma e r o s e b b p r e f e r á l á s á t j a v a s o l j á k , ben is kidolgozott elképzelések s z e r i n t . 101
egyikük
fisem
részleteseb-
INNOVÁCIÓ A HOLLAND VÁLLALATOKNÁL
A hollandiai Ipari Kutató Szervezet (TNO)
a
holland
termelékenységi
központ
megbízásából, a Gazdasági Minisztérium pénzligyi támogatásával - s z á m o s é r t ő é s néhány kutatóintézet közreműködésével - 45 vállalat körében végzett a vállalatok innovációs tevékenységének e r e d m é n y e s s é g é r ő l
szak-
felmérést és
módsze-
reiről, A kutatás során - tudatosan s z é l e s e n mindazokat a f e j l e s z t é s i döntéseket m e g o l d á s , módszer;
s z é l e s körű
t o s a b b jellemzője az a változás,
értelmezve
- innovációnak
é s tevékenységeket,
tekintették
amelyek valamilyen uj
alkalmazásához vezetnek. Az innováció legfonamelyet
kivált
a termék,
a technológia»
a
sztikségletkielégités é s életmód, a piaci verseny stb. korábban kialakult f e l t é t e leihez képest. Döntő s z e r e p e t játszik kialakulásában a t e r m e l ő munkán és a b e fektetett tőkén ( b e r u h á z á s i módon) kivül az alkotó e m b e r i tevékenység, ú j s z e r ű e n " s z e l l e m i hozzáadott é r t é k " - n e k
amelyet
(knowledge-value added) neveztek el.
E l e m e i az alkotó f a n t á z i a , a m ű s z a k i - g a z d a s á g i ú j s z e r ű s é g és a szakmai t a p a s z talat. Az innovációkat h á r o m f é l e szempontból csoportosították: a t e r m e l é s i ágak (agr á r - k i t e r m e l ő , i p a r i é s szolgáltató ágak),
a hatásterületek (termék,
f o l y a m a t , piaci (marketing) m ó d s z e r , s z e r v e z é s i e l j á r á s s t b . ) é s
előállítási
az ú j s z e r ű s é g
m e g j e l e n é s i helye (pl. u j technológia, u j r é s z p i a c kialakulása s t b . ) s z e r i n t .
Ha
az innovációt a k u t a t á s - f e j l e s z t é s , mint kiindulópont és az általa érintettek köre h i e r a r c h i á j á b a n á b r á z o l j u k , akkor
kitűnik,
h a t á s á t . A séma a következő:
102
hogy milyen s z é l e s skálán
érezteti
Társadalom egésze T á r s a d a l m i csoportok Az érintettek k ö r e
Felhasználók meghatározott k ö r e
Az Innováció h a s z n á l ó i
Közvetlenül é r i n t e t t e k köre Ipari a l k a l m a z á s Technológia f e j l e s z t é s Kutatási szintek
Az Innováció f o r r á s a i
Ipari kutatás Alapkutatás
Az innováció f o r r á s a i és használói közötti kapcsolat alapján - a fenti s é m á ból kiindulva - alakítottak kl egy gondolati r e n d s z e r t az Innovációk t i p i z á l á s á r a . Néhány példa: "A" - a számítógép, alapkutatásból
jött l é t r e és hatása az e g é s z
t á r s a d a l o m b a n érvényesül. "B" - alapkutatás keretében
kidolgozott uj
mérőbe-
r e n d e z é s , amely szűk körben pl. bizonyos vegyi folyamat szabályozásánál h a s z nálatos. " C " - Ipari kutatásban kidolgozott ú j s z e r ű
ő r l ő - k e v e r ő malom,
amely
az Iparban meghatározott felhasználói körben alkalmazható. "D" - különböző t a t á s i szintek együttes e r ő f e s z í t é s e révén uj alapon l é t r e . " E " - egy találmány (pl.
ku-
működő vegylgyárat hoznak
a golyóstoll) s z é l e s k ö r ű alkalmazása. " F "
egy s p e c i á l i s c é l r a kidolgozott megoldás (pl. az Űrhajó
o r r á n lévő hőálló
-
védő-
p a j z s anyagának) s z é l e s körű (pl. konyhaedény hőálló bevonatként való) a l k a l m a z á s a . "G" - adott ágazatban alkalmazott ú j s z e r ű megoldás (pl. darabolási
mód)
e l t e r j e d é s e egy másik ágazatban. A vállalati vizsgálatok tapasztalatalt ö s s z e g e z v e a r r a az általános
következte-
t é s r e jutottak, hogy több tényező e r ő s e g y m á s r a h a t á s a alapozza meg a vállalatok innovációs tevékenységének hatékonyságát. A tényezők egyik csoportja megalapozó jellegű és a vállalati háttér, az e r ő f o r r á s o k , az Innovációs potenciál k ö r é b e sorolható, a mozgató e r ő k , a s z e r v e z é s i é s motivációs talták,
hogy
az
innovációs
m á s i k tényező-csoport a
hatások k ö r é b e t a r t o z i k . Ugy t a p a s z -
munka h a t á s á t lényegében az innováció-orientált
s z e m l é l e t , az uralkodó légkör alapozza meg é s az Innovációra fordított ö s s z e g e k nagysága é s az Innovációs eredmény között nincsen s z o r o s k o r r e l á c i ó . A t é n y e zők - n e m t e l j e s - s é m á j a a következő: 103
Szer- I n f o r - Együtt- T a l á - F o g é vemáműkökonyság lézés ciódés kony- a szük- stb. áramségletek ság lás iránt
T é ny e z ő к
Műszaki h á t t é r Marketing és e l a d á s i h á t t é r Pénzügyi h á t t é r Technikai háttér Tapasztaltság Szakmai e l i s m e r t s é g stb. Az innovációs tevékenység évenkénti hatékonyságát ugy határozta meg a k u t a t á s mint az öt évnél n e m idősebb innovációk r é v é n előállított u j t e r m é k e k r é s z a r á n y á t a vállalat ö s s z f o r g a l m á b a n . (A választott mutató abból i s adódott, hogy technológiai f e j l e s z t é s viszonylag kevés v o l t . ) Azoknak a tényezőknek a s z e r e p é t v i z s g á l v a , amelyek hozzájárulhatnak az i n novációs tevékenység
nagyobb hatékonyságához, a korreláció s z o r o s s á g á t
a l a p u l . Négy csoportot képeztek: a s z o r o s , jó, megfelelő és l a z á n k o r r e l á l ó nyezők c s o p o r t j á t . A korreláció fokát az j e l l e m z i , hogy az ujitó
vették té-
vállalatoknál
milyen m é r v ű az egyes tényezők e l ő f o r d u l á s a .
Szoros korreláció Az innovációs tevékenység annál hatékonyabbnak bizonyul, minél inkább - exportképesek az uj t e r m é k e k , - lehet bevonni közreműködőket ( s z a k é r t ő k e t , ill. kooperáló termék kialakításába, gyártásába, ill.
vállalatokat) az u j
forgalombahozatalába,
- törekednek a vállalaton belül uj megoldások, termékek l é t r e h o z á s á r a , - megnyilvánul aktiv törekvés a p i a c i Igények f e l m é r é s é r e , - áll r e n d e l k e z é s r e bőséges választék, sok ötlet, javaslat, amelyek között gatni lehet.
104
válo-
Jó korreláció Az innovációs tevékenység hatékonyságát növeli, ha - az innovációs tevékenység n e m s z é t f o r g á c s o l t , hanem s p e c i á l i s vagy m e g h a t á rozott piacokra koncentrált, - a vállalati К + F é s m a r k e t i n g munka költségelőirányzat é s t e r v alapján s z e r vezett, - a sikertelen innovációk okait gondosan elemzik, - a vállalat a konstrukció k i a l a k í t á s á r a
helyezi a hangsúlyt é s a szükséges e l e -
m e k e t , a l k a t r é s z e k e t kooperációban s z e r z i be, - a t e r m é k f e j l e s z t é s nagyobb m é r e t ű , mint a g y á r t á s i mód f e j l e s z t é s e . Megfelelő k o r r e l á c i ó tapasztalható az innovációval: - a fogyasztók-felhasználók bizonyos köre s z á m á r a gyártott t e r m é k e k n é l , - ahol a vállalati vezetés fogékony az uj i r á n t , - amennyiben a vállalat a pillanatnyi é s várható piaci igények k i e l é g í t é s é r e
tö-
rekszik, - ahol a gyakorlottság tanulni vágyással p á r o s u l , - a vezetők jól képzettek, - a vállalathoz belépő uj alkalmazottak uj ötleteket hoznak, - a külső információk, ötletek jelentős r é s z e közvetlen t a p a s z t a l a t r a é s s z e m é lyi kontaktusra épül. Laza k o r r e l á c i ó tapasztalható az innováció hatékonysága é s a következő tényezők között: - a vállalat t e r m e l é s i , é r t é k e s í t é s i , választéki politikájának t e r j e d e l m e sége,
(széles-
diverzifikáltsága),
- a vállalat m é r e t e és növekedési üteme, - a vezetők átlagos életkora é s a vállalatnál töltött évek s z á m a , - a t e r m é k f e j l e s z t é s i osztály fontosságának e l i s m e r t s é g e . É r d e k e s t a p a s z t a l a t volt - többek között - , hogy - az egyedi g y á r t á s t folytató vállalatok növekedési üteme az 1 9 6 6 . - 7 1 . években e l m a r a d t a s o r o z a t - és tömeggyártó vállalatok mögött, 105
- a m á s vállalattól függő ("leány-") vállalatok nem kevésbé ujitók, mint az
ön-
álló vállalatok, - az innováció s i k e r e s e b b , ahol korszerlibb a f e l s z e r e l t s é g , a g y á r t á s i lógia s i k e r e s s é g é t viszont csökkenti , ahol
techno-
" a u t a r c h " jellegű a vállalati t e r m e -
lés és értékesítés, - az Innovációk hatékonysága kedvezőbb, ahol azok pénzalapja
hosszabb
távon,
t a r t ó s a n biztosított, - a vállalati b e z á r k ó z á s , b e f e l é f o r d u l á s fékezi az innovációt, - n e m volt f e l i s m e r h e t ő s z o r o s kapcsolat az
innovációs költségek és
a
tevé-
kenység e r e d m é n y e s s é g e között. A 45 vállalat körében végzett vizsgálat fő tanulságalt
é s következtetéseit az
alábbiakban foglalták ö s s z e : 1. Az innovációk nélkülözhetetlenek a vállalatok v e r s e n y k é p e s s é g é h e z . 2. A vállalatok ujitó tevékenysége csak ott bontakozik kl, ahol a vállalat
veze-
t ő s é g e Igényli é s t á m o g a t j a e z t . 3. Az innovációnak nincsen egyetlen
utja,
vagy egyetlen k i z á r ó l a g o s m ó d s z e r e .
A s i k e r alapja az alkotószellemű, ú j s z e r ű érzékeny kezdeményezőképesség. 4 . Azok a tényezők, amelyek k o r r e l á c i ó j á t
a
kutatás v i z s g á l t a , nem
tekinthe-
tők meghatározó, k i z á r ó l a g o s vagy nélkülözhetetlen faktoroknak - az
Innová-
ciók sikere m á s tényezőktől ls függ. 5. Az innovációk s i k e r é t
nem a t e r m é k e k alacsony eladási á r a határozza meg,
hanem a s i k e r e l s ő s o r b a n az innováció r é v é n létrehozott t e r m é k e k használhatóságán és k e r e s e t t s é g é n múlik. 6. IJgy tűnik, hogy különböző tevékenységű
vállalatok céltudatos együttműködése
hasznosnak bizonyul egy-egy innováció s i k e r e s megoldásához. 7. A nagy f o r g a l o m r a építő és az exportorientált innovációk bizonyultak
a leg-
e redményesebbnek. 8. A t e r m é k v á l a s z t é k , a piacok, a fogyasztókör bizonyos fokú szűkítése révén a vállalati erők jobban koncentrálhatók, s ez elősegíti az Innovációs
tevékeny-
ség hatékonyságát. 9. Az innovációkat kiváltó ötletek, a lehetőségek f e l i s m e r é s é n e k 80 - 90 %-a a
106
piaci Igényekből, a potenciális k e r e s l e t
f e l i s m e r é s é b ő l indul ki és
csak a
m a r a d é k vezethető vissza műszaki k e z d e m é n y e z é s r e . 10. Minél inkább irányul az Innováció jövőbeni (és nem pillanatnyi) e l é g í t é s é r e , annál inkább
nő a
kockázat
igények k i -
é s van szükség vállalaton bel Uli
f i n a n s z í r o z á s i f o r r á s o k igénybevételére. 11. A mliszakl megoldás a vállalaton bellii r e n d s z e r i n t team-munkában születik. Az innovációra ösztönző információk é s a megoldási ötletek r e n d s z e r i n t e g y é ni ismereteknek és tapasztalatoknak tulajdonithatók. 12. Az innovációk t i p i z á l á s a , a tevékenység
pontos körülhatárolása
úgyszólván
lehetetlen. 13. Az innovációnak minősülő
tevékenységek é s költségek elkülönített
figyelése
hasznos ellenőrző eszköz a vállalatvezetés kezében. 14. Az innovációs tevékenység hatékonyságát növeli, ha a vállalaton belül minél többen segítik s i k e r é t közreműködésükkel é s tanácsaikkal. 15. A gyakorlottság é s s z e r v e z e t t s é g nem c s a k a vállalati munkatársak i s m e r e t é t , tapasztaltságát növeli, hanem fokozza alkotó kezdeményezési
készségü-
ket i s . A jelentésből kitiinik, hogy a bizottság
körültekintéssel dolgozta fel az
inno-
vációs tapasztalatokat é s a r r a törekedett, hogy s z é l e s alapból kiindulva, a zető, a gazdasági, a m ű s z a k i , a k u t a t á s - f e j l e s z t é s i ,
a pszichológiai és
d a l m i , s t b . vonatkozásokat áttekintve r a g a d j a meg a s i k e r e s é s sikertelen lalati innovációs munka tüneteit.
107 к
ve-
társavál-
A MŰSZAKI FEJLŐDÉS TÁRSADALMI HATÁSAI 1 *
A munka jellege é s a munkával való elégedettség
A miiszaki fejlődés sokrétű hatást gyakorol a gazdasági és t á r s a d a l m i élet e g é s z é r e . E hatások közül igen f i g y e l e m r e m é l t ó a munkások tudatának, sának változása. Világosan
hozzáállá-
kimutatható például, hogy a munkával való
megelé-
gedettség különböző m é r t é k ű a végzett munka s z e r i n t . A technikai fejlődés á l t a lában csökkenti a munkások fizikai é s s z e l l e m i - i d e g i vekszik azoknak a
munkásoknak
aránya,
akik
m e g t e r h e l é s é t é s igy nö-
elégedettebbek munkájukkal. Ez
utóbbi különösen két munkástipusra j e l l e m z ő : a képzett és automatagépeken dolgozó munkásokra, valamint a
méréseket
végző
munkásokra. Ezt s z e m l é l t e t i az
1. s z . ábra:
X
*Az NSZK t e r m e l é k e n y s é g i központja, az RKW öt másik jelentékeny intézet r é s z v é telével "A műszaki f e j l ő d é s gazdasági é s t á r s a d a l m i következményei az NSZKban" címmel nagyszabású e m p i r i k u s é s i n t e r d i s z c i p l i n á r i s jellegű kutatást s z e r vezett, amelynek eredményeit 8 kötetben, 41 kutatási jelentésben tette közzé. A kutatási e r e d m é n y e k rövid ö s s z e f o g l a l á s á t az Ipargazdasági Szemle 1970. 3. s z á m a közölte. Ez az ö s s z e á l l í t á s (Mausecz Z s u z s a munkája) a Wirtschaftliche und soziale Aspekte des technischen Wandels in d e r Bundesrepublik D e u t s c h land" c. tanulmány (Europäische V e r l a g s a n s t a l t , RKW, 1970) 1. kötetének "Soziologischer Untersuchungsteil" c. f e j e z e t é n alapszik. 108 *
A munkával v a l ó m e g e l é g e d e t t s é g m e g í t é l é s e MR
fii
elégedett belenyugvó
ее határozatlan 92
I
elégedetlen
nem válaszolt
RT SF ЛК QA
MT méréseket végzók IN hagyományos karbantartók MR méró é s s z a b á l y o z ó r e n d s z e r e k e t karbantartók BI a m e g k é r d e z e t t e k ö s s z e s e n
monoton részmunkát v é g z i k Irányítók és vezetők automatagépeket a l l e n ó r z ó k k é p z e t t és automata-gépeken d o l g o z ó munkások 1. ez.
A legelégedettebbeknek bizonyuló
ábra
munkások csoportja ma még meglehetősen
k i c s i , mivel az Ilyen munkahelyek száma é s aránya alacsony. A jelenlegi m u n kával való elégedettség s z ó r ó d á s a a munkások között Igen nagy és erősen ftigg a korábban végzett tevékenység jellegétől. Meglehetősen nagy a munkával való
elé-
gedetlenség foka azoknál a munkásoknál, akik korábban szakmunkákat, most
pe-
dig monoton r é s z m u n k á k a t végeznek és azoknál
az
automata gép eket
ellenőrző
munkásoknál, akik korábban gépeket Irányítottak. Viszonylag alacsonyabb az elégedetlenség az ellenőrző munkát végzőknél, lamint a modern b e r e n d e z é s e k k a r b a n t a r t ó i n á l . Ez utóbbi csoport szerepe 109
va-
jelen-
t ő s e n növekszik az automatizálás t e r j e d é s é v e l ; t e c h n i k a magasan képzett s z a k e m b e r é v é
egyrésztik
a modern I r á n y í t á s -
s z e r e t n e válni,
e l s ő s o r b a n azonban ott,
ahol a k a r b a n t a r t á s , gépjavítás m e g ő r i z t e hagyományos
jellegét é s a munkahelyi
k ö r ü l m é n y e k jelentősen javultak. Amennyiben azonban ezeknek a
munkaköröknek
p r e s z t í z s e csökken - é s ez a várható tendencia - ez erősen hat majd a
megelé-
gedettség mértékére is. A munkával való megelégedettség és a munka jellege közötti ö s s z e f ü g g é s k u l á s á r a hatással van a z , hogy mennyire aktivan
vesznek
ala-
r é s z t a munkások a
t e c h n i k a változásában é s milyen hatást gyakorol az konkrét m u n k á j u k r a . így t e hát két egymással ellentétes tendenciát figyelhetünk meg: 1. A korábbi munkahely szigorú és e r ő s e n behatárolt
munkarendjét a munkások
egy részénél olyan uj munka váltotta f e l , ahol kisebb a fizikai, s z e l l e m i
meg-
t e r h e l é s , ugyanakkor viszont magasabb képzettséget igényel. (Pl. valaki képz e t t és automatagépen dolgozó munkás l e s z , mig korábban csak monoton
rész-
m u n k á t végzett.) A munkás s z á m á r a ez jelentősen javítja a munkahelyi
körül-
ményeket és a munkával való megelégedettségük sokkal jobban növekszik, m i n t ha ebbe a munkakörbe egy korábban
szakképzettséget
igénylő
munkakörben
dolgozó munkás k e r ü l t volna. 2. A növekvő munkamegosztás következtében egyre több munkahelyet tudnak z e t l e n munkásokkal betölteni. kézi
munkáról
az
Ismétlődő
Jellemző
kép-
ez például a k e v é s s é gépesitett, un.
részmunkákra,
vagy a gépek k e z e l é s é r ő l
automatagépek e l l e n ő r z é s é r e való á t t é r é s n é l . A karbantartó tevékenység d a r d i z á l á s a é s n o r m á z á s a l s megjelenik é s ez rontja az érintettek
az
stan-
munkahe-
lyi közérzetét. A munkásoknál - akik alapvetően bérükből
élnek - a munkáról alkotott
m é n y n e m c s a k a tevékenység jellegétől, h a n e m sokkal Inkább a b é r
véle-
nagyságától
é s a munkahely biztonságától függ. A t e r m e l ő é s a karbantartó munkások
moti-
v á c i ó j a azonban ebben ls e l t é r ő ; mlg a t e r m e l ő munkásoknál a t e r h e l é s
mérté-
ke é s a munkafeltételek játszanak döntő s z e r e p e t , a karbantartóknál elsődleges a m u n k a jellege (önállóság, szakképzettség). A t e r m e l ő munkásoknál ez a
vizsgá-
l a t - a f r a n c i a Iparszociológia eddigi megállapításaival ellentétben, amely
sze-
r i n t az automatagépeken dolgozók a m u n k á s o s z t á l y uj rétegét képezik, akik ö n t u d a t o s a k és t e r m e l ő i büszkeséggel i s rendelkeznek - azt mutatta, hogy a m u n 110
kával való megelégedettség m é r t é k e alapvetően a munka nehézségi fokától é s az Uzeml feltételektől függ. Mivel ezeket alapvetően maga az tizem határozza meg, szubjektív kötődés alakul ki az tizem é s a munkás között;
ez azonban fordított
é r t e l e m b e n is igaz, a munkások tisztában vannak azzal, hogy helyzetük könnyen változhat é s könnyen pótolhatók. Nem fejlődhet ki bennük tehát a
szakmai öntu-
dat, az e l l e n ő r z é s i feladat nem ad elég lehetőséget az egyéni képességek kibontakoztatására. Az automatagépeken dolgozó é s a t e r m e l ő munkások t ö b b s é g é r e egyaránt j e l l e m z ő , hogy a munkát eszköznek tekintik önfenntartásukra é s fogyasztói vágyaik kielégítéséhez. A munkához való hozzáállás pozitívvá v á l á s a túlnyomórészt a karbantartóknál figyelhető m e g , e l s ő s o r b a n
itt is azoknál,
csak
akiknek munkája
é r d e k e s , önálló é s szakképzettségüket fel tudják használni.
A technikai változásokhoz való hozzáállás
Az automatizálás nemcsak technikai t a r t a l m ú változást j e l e n t , kai, t á r s a d a l m i színezete van m á r magának a szónak i s .
Számos vita folyt a r -
r ó l , hogy az automatizálás milyen t á r s a d a l m i következményekhez s o r b a n az Egyesült Államokban, de később
hanem p o l i t i -
Nyugat-Európában,
vezet, - e l s ő Így
az NSZK-
ban i s . A vizsgálatba vont munkások többsége azonban a fogalmat különbözőképpen " s e m l e g e s definíciót"
ismerte
az
automatizálás
fogalmát,
definiálták. A m e g k é r d e z e t t e k közel fele un.
használt - de később értékítéletet fűzött hozzá, - további
1 / 3 - u k nem é r t é k e l t e az a u t o m a t i z á l á s fogalmát é s kis r é s z ü k g á l t . Kb. fele a megkérdezetteknek
érzékenyen
rea-
tehát negatívan Ítélte meg az automatizálás
várható h a t á s a i t . Az automatizáláshoz pozitívan hozzáállók közül i s csak k e v e s e n gondoltak
an-
nak t á r s a d a l m i , gazdasági k ö v e t k e z m é n y e i r e , sokkal inkább a technika fejlődését é s a munkások gazdasági, t á r s a d a l m i helyzetének változását r e m é l t é k . A t e c h n i kai fejlődést valamennyien kedvezőnek tartották, nem volt azonban egyértelmű m e g í t é l é s az egész munkásosztály, helyzetét tekintve.
az 1
egész t á r s a d a l o m ..
a
gazdasági-társadalmi
A válaszokban ez kétféleképpen fejeződött ki: 1. Az automatizálást a politikai h a r c jelszavaként é r t e l m e z v e a munkások különböző elképzelésekkel r e a g á l t a k , méghozzá meglehetősen érzékenyen. Az autom a t i z á l á s l e h e t s é g e s t á r s a d a l m i következményeit az
NSZK-ban sokkal inkább
negatívan, s e m m i n t reménytkeltően Ítélik meg a munkások. 2. Az automatizálás a munkások érdekeivel s z o r o s kapcsolatban van. Csak kevesen érzékelik az e g é s z t á r s a d a l m a t é s a munkásokat közvetlenül érintő p e r s pektívát. A többség véleménye s z e r i n t ,
az automatizálás e l s ő s o r b a n csak az
i p a r i technika é s a munka vagy a munkahely változása. A munkások véleményének e l e m z é s e a
következő fontosabb megállapításokhoz
vezetett: A technikai f e j l ő d é s közvetlenül befolyásolja az Ipari munka jellegét.
Elsősor-
ban a nehéz fizikai munkák csökkenését é s egyben a s z e l l e m i követelmények növekedését v á r j á k . A m o d e r n technikai folyamatról azonban a munkások l é s e i bizonytalanok, még nem alakultak ki
elképze-
t e l j e s e n . Mivel azonban az automati-
zálástól elsősorban a fizikailag kevésbé m e g t e r h e l ő munkát é s a munkafeltételek l é n y e g e s javulását r e m é l i k , a munkásoknak csak 10 %-a volt p e s s z i m i s t a a v á r ható hatásokat tekintve. A munkások többségénél a technikai fejlődésnek
a munka önállóságára
és a
s z a k k é p z e t t s é g r e gyakorolt hatása nem volt vita tárgya a z é r t , m e r t e r r e vonatkozó elképzeléseik meglehetősen bizonytalanok és ellentmondásosak. A
korábbi-
hoz képest u j , e l l e n ő r z ő é s "felügyelői" munkaköröket az I p a r i munka egyik v a r i á c i ó j á n a k és nem olyan átalakulásnak tekintik, amely a munka jellegét alapvetően megváltoztatja é s korábbi képzettségüket, előrejutási lehetőségeiket alapvetően k é r d é s e s s é t e s z i , m e g v á l t o z t a t j a . A munkások többsége s z á m á r a pedig s z é l y t jelenthet, csökkentheti önálló ságultat,
munkájuk
szakképzettségi
ve-
szintjét.
Reménykednek azonban abban, hogy az automatizálás m e g s z ü n t e t i a túlzott munkamegosztást,
alapvetően megváltoztatja a s z a k m a i , intellektuális követelménye-
ket é s megszünteti a szakképzett és a betanított munka közötti különbséget. A munkásoknak c s a k k i s r é s z e (29 %-a) m e g v á l t o z á s á t , amelynek legfontosabb
érzékeli
jellemzője
l e m i munka közötti különbség csökkenése, Illetve funkciójának alapvetően intellektuális
az
ipari munka
alapvető
n e m c s a k a fizikai és a s z e l megszűnése,
hanem a munka
tevékenységgé való á t a l a k u l á s a . Éppen igy 112
a k i s e b b s é g (a m e g k é r d e z e t t e k : 23 %-a)
s z á m o l az e g y e s munkakörök
szakkép-
z e t t s é g i k ö v e t e l m é n y e i n e k további c s ö k k e n é s é v e l . A m e g k é r d e z e t t m u n k á s o k h o z z á á l l á s á t a technikai f e j l ő d é s n e k az Ipari m u n k á r a való h a t á s á r ó l
a 2. s z . á b r a
szemlélteti:
A munka egyes jellemzőinek megítélése
A munka fizikai megterhelése I
A szakkép- A munka settség Bnéllóa ága mértéke
A munka Jövője
[pozitív
ITTTfingadozó
29
36
>i6 62
eemral v é l o z á s t nem remél (negativ inlnca é r t é kelhető válasz
H ВйЯ
2. se.
u w ábra
A munkások v i s z o n y l a g r i t k á n b e s z é l n e k nyek v á l t o z á s á n a k m i l y e n h a t á s a van
arról,
társadalmi
a z o n b a n két rendkívül e l l e n t é t e s f e j l ő d é s i
helyzetükre.
perspektíva
n a g y m é r t é k b e n k o n k r é t munkahelyi k ö r ü l m é n y e i k egy r é s z e a z t r e m é l i ,
hogy a munkahelyi k ö r ü l m é -
hogy a s z a k k é p z e t t s é g i
rajzolódik
kl,
határoznak meg. A szintek
szakképzettségi szint növekedésével t á r s a d a l m i
Elképzeléseikből amelyet munkások
"közeledésével"
pozíciója,
és a
szakmai előrejutási
l e h e t ő s é g e é s é l e t k ö r ü l m é n y e i Is j a v u l h a t n a k . A m u n k á s o k n a k e z a r é s z e bizlk t á r s a d a l m i I n t e g r á c i ó b a n . A munkások m á s i k r é s z e e z z e l e l l e n t é t e s
a
véleményt
k é p v i s e l : a t e c h n i k a i f e j l ő d é s következményeként a s z a k k é p z e t t s é g é s a t e r m e l ő s z f é r á b a n betöltött s z e r e p c s ö k k e n é s é t v á r j a .
Ez a c s o p o r t a t á r s a d a l m i
zet, a szakmai előrejutási lehetőségek és az
életkörülmények várható
s á t negatívan Ítéli m e g . Az a v é l e m é n y ü k , hogy n ö v e k s z i k rizáltsága é s a munkások szerepe
visszaszorul. 113
hely-
alakulá-
a társadalom
pola-
Az automatizálás következtében az i p a r i munka átalakulása azonban m á s
vál-
t o z á s t is hoz: á l t a l á b a n javitja a munkások helyzetét a z z a l , hogy a fizikai m u n k a csökkenése a munkások általános s z o c i á l i s e t t ő l önmagában a t á r s a d a l o m b a n még
helyzetét jelentősen javitja,
bár
n e m megy végbe tényleges integráció
és
a s s z i m i l á c i ó . H o z z á j á r u l ehhez még az i s és e r ő s i t i a munkások helyzetének
ja-
vulásába vetett h i t e t , hogy az anyagi javakkal való ellátottság a történelem
fo-
l y a m á n állandóan e m e l k e d e t t . Ez a tendencia
az
embereket
a jövőt Illetően
ls
optimistává t e s z i . Az uralkodó vélemény az, hogy a technikai fejlődés a m u n k á s s á g helyzetét v i t j a . Bár nem o l d j a meg lényeges t á r s a d a l m i p r o b l é m á i t , n e m vezet
ja-
társadalmi
egyenlőséghez, de ugyanakkor az üzemekben és a t á r s a d a l o m b a n ma fennálló f e l t é t e l e k e t javltja. A munkások többségénél azonban ez az é r t é k e l é s nem jelenti a z t ,
hogy
álta-
l á b a n optimisták a f e j l ő d é s p e r s p e k t í v á i t Illetően, mivel a technikai fejlődés
egy-
b e n munkaerőfelszabadltást (tehát elbocsátásokat)
eredményez
és a társadalom
n e m tudja mindenki s z á m á r a biztosítani a megfelelő m u n k a a l k a l m a t . A munkások t ö b b s é g e fél a munkanélküliség növekvő é s r e á l i s veszélyétől.
Különböző csoportok véleménye
A vizsgálatban é s a tanulmányban s e m sikerült pontosan körülhatárolható
ka-
t e g ó r i á k a t képezni. A munkások h o z z á á l l á s á t a technikai f e j l ő d é s h e z azonban h á r o m csoportba o s z t h a t j u k : a m e g k é r d e z e t t e k túlnyomó többsége (63%) ambivalens, Ingadozó, bizonytalan a
várható
hatásokat tekintve é s c s a k k i s részének (18 %)
p o z i t í v , 16 %-uknak pedig negatív a hozzáállása a várható technikai fejlődéshez. A megkérdezettek többsége tehát a technikai fejlődésnek pozitív é s negatív h a t á s o k a t i s tulajdonit é s bizonytalan abban, hogy melyik tendencia l e s z e r ő s e b b . Az egyes munkásoknak a technikai fejlődéshez való h o z z á á l l á s á r a a
vizsgálat
a következő l é n y e g e s e b b tapasztalatokat foglalta össze: - A véleményeket n e m befolyásolja
az
életkor, a családi
helyzet, iskolai
szakmai végzettség. (Ez m e g e r ő s í t i a korábbi, hasonló vizsgálatok tásait.)
114
és
megállapí-
- A munkások v é l e m é n y é r e legjobban a végzett
munka jellege és a s z e r z e t t I s -
m e r e t e k hatnak. Különösen egyes munkáscsoportoknál mutatható ez kl.
Például
az automatagépeket ellenőrző munkások c s o p o r t j a ,
fejlődés
következményét e l e ő s o r b a n a munka szigorúbbá munkáscsoportoknál p e s s z i m i s t á b b a k .
akik a
technikai
válásában tapasztalják,
más
A k a r b a n t a r t ó munkások véleménye p o -
zitív, mivel s z á m u k r a a technikai f e j l ő d é s
felemelkedést jelentett, csupán
a
munkahely biztonságát illetően voltak k é t s é g e i k . Azok a munkáscsoportok akik az automatizálástól pozitív h o z z á á l l á s t tanúsítottak, ellentétben végzők), akik a technikai fejlődés
helyzetük javulását v á r j á k ,
azokkal (pl. monoton
következtében a
részmunkákat
korábbinál kevésbé
kedvező
helyzetbe k e r ü l t e k . A technikai változásról alkotott vélemény tehát az egyéni t a pasztalatoktól é s elvárásoktól függ. Amennyiben a technika komplex
megértésé-
hez s z ü k s é g e s t á j é k o z t a t á s nem kielégítő, akkor megfigyelhető az e l v á r á s o k
bi-
zonytalansága, tehát az un. ambivalens é r t é k e l é s . A 3. s z . á b r a a technikai fejlődéshez való hozzáállás é s a munkások m u n k a helyi körülményei közötti összefüggést s z e m l é l t e t i (lásd a következő oldalon). - A munkás " s a j á t t a p a s z t a l a t a " nem k i z á r ó l a g o s tényező a fejlődési
perspektí-
va é r t é k e l é s é b e n . A munkásmozgalmi s z e r v e z e t e k (pl. szakszervezetek) h a t á sa i s megfigyelhető é s ebben a tekintetben
lényeges s z e r e p e t játszik. A l e g -
lényegesebb e l t é r é s abban tapasztalható, hogy az ipari munka jövőjét a s z a k s z e r v e z e t i tagok kevésbé Ítélik meg pozitívan (53 %-uk a n e m
szakszervezeti
tagok 70 %-ával szemben). - Ö s s z e f ü g g é s van a technikai fejlődéshez való hozzáállás valamint - a t e l j e s e n pontosan n e m tisztázható - politikai
é r d e k l ő d é s é s érdekek között. A p o l i t i k a
i r á n t érdeklődő munkások az automatizálástól a t á r s a d a l m i struktúrában lalt helyzetüknek, valamint általános életkörülményeiknek
sokkal nagyobb
elfogmér-
tékben v á r j á k javulását, mint a politikai e s e m é n y e k i r á n t közömbösek vagy n e m érdeklődők.
115
A technikai változásról va l l o t t váleraány HL 16
л ,
általános
ж
20
it 73
•
pocit Ív
70
sí
Ш ы
ü
A aunkésok h e l y z e t e a t á r s a d a l m i
Ingadozó
RT
semmi v á l t ó s á é t nem értékel
62
SF
AK
MT,
II etruktúréban Ж
s6
negativ Ine« é r t é 1 kelhető a válaes
IS
S6
77
79
№ШШJ
0
As i p a r i munka J ö v ő j e RT
SF
AK
$2
67
50
i n s
OA
MT
IK
70
65
69
1 В
MR
03
H
RT monoton r é o t a u n k á t végzők SF i r á n y í t ó k és v e s e t ő k AK automatagópeket e l l e n ő r z ő k
MT méréseket végzők I N hagyományos k a r b a n t a r t ó k MR mérő és szabályozó r e n d s z e r e k e t karbantartók
QA kápsett ás automata-gépeken d o l g o s é munkások J.sz.ábra
116
SZEKTORÁUS POI.ГПКА
T ö b b t e r m e l é k e n y s é g i központ munkájában - különösen
a kisebb
országokban
fontos helyet kap a s z e k t o r á l i s politika. Ez alatt e g y r é s z t gazdasági ágak,
-
ipar-
ágak belső s t r u k t ú r á j á n a k f e j l e s z t é s é t é r t i k , m á s r é s z t azzal is foglalkoznak, hogy az i p a r f e j l e s z t é s b e n milyen ágazatokat r é s z e s í t s e n e k előnyben, kedvezményekben. A kedvezmény-nyújtást azonban igen szigorú követelményekhez k a p c s o l j á k . 1972-ben egy s z a k é r t ő i ülésen t á j é k o z t a t t á k egymást a
termelékenységi
pontok, milyen c é l l a l , milyen tipusu s z e k t o r á l i s vizsgálatokat
végeznek,
s z e r v e k kezdeményezik e tanulmányokat, s ml lesz a h a s z n o s í t á s u k . Első
közmely közle-
ményünk e t a n á c s k o z á s r ó l ad rövid b e s z á m o l ó t . A s z e k t o r á l i s politika t é m á j á b a n 1974-ben
Budapesten rendezett a Szövetség
k o n f e r e n c i á t - az Ipargazdaságtan! Kutatócsoporttal közösen t ő k é s é s s z o c i a l i s t a o r s z á g c s e r é l t e ki t a p a s z t a l a t a l t .
A
és
ezen s z á m o s
konferencián
szovjet
s z a k é r t ő k is r é s z t v e t t e k és a kanadai Iparügyi Minisztérium t e r m e l é k e n y s é g i o s z tályának vezetője i s b e s z á m o l t m u n k á j u k r ó l .
Második közleményünk egy kanadai
termelékenységi elemzés összefoglalása. A " S z e k t o r á l i s e l e m z é s e k é s s z e k t o r á l i s politika" c i m m e l r e n d e z e t t cia 12 előadását (és d r . Hetényi István á l l a m t i t k á r megnyitóját) az
konferen-
Ipargazdasá-
gi Szemle 1974. 2. s z á m a t a r t a l m a z t a . Harmadik közleményünk a Szövetség f ő t i t k á r á n a k , A. C. Hubertnek a konferenciához fűzött reflexiólt adja k ö z r e . 117
SZEKTORÁLIS VIZSGÁLATOK
A Nemzeti T e r m e l é k e n y s é g i Központok s z a k é r t ő i ülésen t e k i n t e t t e át az egyes
Európai
Szövetsége
a
közelmúltban 1 1
központokban folytatott s z e k t o r á l l s (ága-
z a t i ) tanulmányok t a p a s z t a l a t a i t . A T e r m e l é k e n y s é g i Központok az utóbbi időben elég sok ilyen tanulmányt k é s z í t e t t e k és továbbiakat készítenek elő. E tanulmányok közös gyűjtőneve n o s í t h a t ó közös v o n á s o k r a utal, de
emellett
általá-
sok vonatkozásban - például a t a -
nulmányok k é s z í t é s é n e k indítékaiban, m ó d s z e r t a n i
é s technikai lebonyolításában,
a tanulmányok e r e d m é n y e i n e k a gyakorlatba t ö r t é n ő á t ü l t e t é s i
módjában, a
n u l m á n y k é s z í t é s f i n a n s z í r o z á s a , a " m e g r e n d e l ő k " , a közreműködők s t b . - eléggé l é n y e g e s e k az e l t é r é s e k az egyes
ta-
tekintetében
országok között. E tanulmányok
t ö b b s é g e mikroökonomiai jellegű, de több o r s z á g b a n
- például
Belgiumban,
az
NSZK-ban - a T e r m e l é k e n y s é g i Központok az egyes ágazatok helyzetét és p e r s p e k t í v á i t felölelő e l e m z é s e k mellett lényegesen s z é l e s e b b k ö r r e , több ágazatra t e r j e s z t e t t és a g a z d a s á g hosszabb időtávlatban várható s t r u k t u r á l i s
ki-
változásalt
t á r g y a l ó tanulmányokat Is készítenek. A tipikusabb, e g y e s ágazatokat l ó , k e v é s s é fejlődő, r e n d s z e r i n t
e l e m z ő tanulmányok c é l j a általában a s t a g n á kis- és
közép-vállalatokat t ö m ö r i t ő
ágazatok
f e j l ő d é s é n e k diagnosztizálása és e l ő s e g í t é s e . (Van olyan o r s z á g is - például B e l g i u m - ahol e m e l l e t t domináns szempont
a
területi
elhelyezkedés,
e l e m z é s e i s . ) A tanulmányok k é s z í t é s e s o r á n főleg a következő
fejlesztés
kérdésekre ke-
r e s n e k választ: - milyenek a vizsgált ágazat s t r u k t u r á l i s ( t e r m e l é s i , foglalkoztatottsági, b é r , t e r m e l ő e s z k ö z , s z e r v e z e t i , irányítási) j e l l e m z ő i ;
1)
1 9 7 2 . Hofheim (NSZK). 118
- milyen miiszaki f e j l ő d é s , a k e r e s l e t
milyen változásai valószínűsíthetők a j ö -
vőre nézve; - az előrelátható miiszaki é s piaci v á l t o z á s o k r a hogyan kellene reagálnia a
vál-
lalati m a g a t a r t á s n a k , az üzleti életnek; - milyen Intézkedések szükségesek az á g a z a t fejlődésének e l ő s e g í t é s é h e z , milyen módon lehetne
e r ő s í t e n i a vállalatok alkalmazkodóképességét,
rugalmasságát
annak érdekében, hogy a fejlődéssel l é p é s t t a r t s a n a k . Ezek az e l e m z é s i szempontok bizonyos fokig meghatározzák az e l e m z é s e k l e bonyolítási módját l s . Az első lépés r e n d s z e r i n t f e l m é r ő jellegű. Az ágazat
vál-
lalataitól - lehetőleg minél nagyobb r e p r e z e n t á c i ó t biztosítva, kérdőívekkel vagy m á s módon - bőséges i n f o r m á c i ó s anyagot gyűjtenek be. (Az i n f o r m á c i ó k s e g í t ségével elemzik az ágazat t e r m e l é s i ,
koncentráltsági,
z é s i , munkaerő ellátottsági, f e l s z e r e l t s é g i ,
műszaki,
termelékenységi,
bére-
f o r g a l m a z á s i színvonalát,
pénzügyi helyzetét, a korábban m á r bevezetett uj technológiák által kiváltott h a t á s o k a t , versenyképességüket s t b . ) Az Információk
körét, a begyűjtött
adatok
jellegét é s r é s z l e t e z e t t s é g é t tekintve Igen nagy e l t é r é s e k tapasztalhatók az egyes o r s z á g o k gyakorlatában, sőt egy-egy. o r s z á g o n belül az egyes ágazatok között Második lépésként általában az
ágazatnak
s z e r e p é t , helyét, a t e r m e l é s b e n , a h a z a i r é s z e s e d é s é t e l e m z i k . É s végül - ami d é s Irányzatait, a piaci lehetőségek
az ország gazdaságában
is.
elfoglalt
é s külföldi k e r e s l e t ellátásában való
a leglényegesebb - a
technikai
fejlő-
p e r s p e k t í v á i t , a k e r e s l e t változásához való
r u g a l m a s alkalmazkodás lehetőségeit k u t a t j á k , a hatékonysági optimum
elérésé-
nek, a v e r s e n y k é p e s s é g fokozásának l e h e t s é g e s módozatalt t ö r e k s z e n e k f e l v á z o l ni. Ezeknek az ágazati tanulmányoknak
egyik fő közös j e l l e g z e t e s s é g e , h o g y
jövőre orientáltak, sok vonatkozásban p r o g n ó z i s jellegűek, vagy legalábbis a t a p a s z t a l a t a i , a jövő fejlődési i r á n y z a t a i a l a p j á n távlati hipotetikus
a
mult
következteté-
sekhez igyekeznek eljutni a vizsgált á g a z a t r a vonatkozóan. Ilyen tanulmányok k é s z í t é s é r e a k e z d e m é n y e z é s egyes országokban e l s ő s o r b a n a szakmában érdekelt vállalatoktól Indul kl,
más
országokban ezeket
nagyobb
arányban a kormány gazdasági vezető s z e r v e i kezdeményezik. Ennek megfelelően a tanulmányok következtetéseinek, a j á n l á s a i n a k egyes
119
esetekben az
a deklarált
c é l j a , hogy azokat az o r s z á g gazdasági p r o g r a m j á n a k kialakításakor a k o r m á n y zat lehetőség s z e r i n t vegye figyelembe, gondoskodjék azokról a p r e f e r e n c i á k r ó l , gazdasági i n s t r u m e n t u m o k r ó l ,
amelyekkel központilag Is elősegíthető az ágazat
g y o r s a b b f e j l ő d é s e . M á s esetekben a s z ü k s é g e s n e k vélt változtatások, i n t é z k e d é s e k " c í m z e t t j e i " a szakmához tartozó vállalatok. A gyakorlatban azonban ez
ko-
r á n t s e m választható Ilyen ölesen
ké-
Hollandiában néldául a tanulmányok
szét
s z í t é s é n e k k e z d e m é n y e z ő i r e n d s z e r i n t a s z a k m a vállalatai, Illetve az azokat t ö m ö r i t ő s z e r v e z e t e k , ugyanakkor a k o r m á n y gazdaságirányitó s z e r v e i is
ösztön-
z i k , elvárják e munkákat és végeredményben a kidolgozott ajánlások n e m c s a k vállalatoknak s z ó l n a k , hanem részben a központi gazdaságirányításnak
a
I s . (Más
k é r d é s az, hogy az o r s z á g gazdasági p r o g r a m j á n a k , költségvetésének kidolgozás a k o r ezeket a k o r m á n y z a t tekintetbe v e s z i - e vagy s e m . Mindenesetre olyan telezettségeket n e m vállal - még- a tanulmány
esetén
sem,
hogy beépíti p r o g r a m j á b a az a j á n l á s o k a t . ) De a r r a is van példa, hogy bár a
kez-
d e m é n y e z é s a k o r m á n y z a t t ó l (gazdasági
anyagi
m i n i s z t é r i u m o k t ó l ) indul ki, az a j á n l á -
sok j ó r é s z e a vállalatok követendő m a g a t a r t á s á r a Tulajdonképpen e z e k a kapcsolódások
támogatása
kö-
vonatkozik.
tükröződnek a tanulmányok
finanszíro-
z á s á b a n i s , vagy például abban, hogy milyen s z e r v e k képviseltetik magukat a t a nulmány kidolgzását irányító bizottságokban. Belgiumban é s az NSZK-ban a tanulmányok költségeinek kb. a felét,
Hollandiában
é r i n t e t t vállalatok. A fennmaradó költségeket
például
egyharmadát viselik
az
nagyobbára a költségvetés v á l l a l j a .
Van olyan o r s z á g - például T ö r ö k o r s z á g - ahol a
költségek t e l j e s fedezetét
az
á l l a m viseli. A tanulmányok e r e d m é n y e i n e k , a j á n l á s a i n a k r e a l i z á l á s á t illetően jelenleg még c s a k szórványos t a p a s z t a l a t o k állnak r e n d e l k e z é s r e (ami összefügg azzal, hogy e tanulmányok k é s z í t é s e még nem tekint v i s s z a hosszú m ú l t r a ) . Ismét csak p é l d a s z e r ű e n : Hollandiában a tanulmányok e r e d m é n y e k é n t " i r o d á t " l é t e s í t e t t e k , amelynek f e l a d a t a a vállalatok
egyes
szakmákban
olyan
közti kooperáció k i s z é l e s í -
t é s é n e k , illetve különféle kooperációs f o r m á k kialakításának kezdeményezése. A tanulmányok a j á n l á s a i alapján néhány s z a k m á b a n
közös piackutató irodák l é t e s í -
t é s é t határozták e l . Sor került néhány e s e t b e n k o r m á n y - b e a v a t k o z á s r a i s n e t i pénzügyi t á m o g a t á s , kedvezményes
átme-
hitelnyújtás f o r m á j á b a n , " u n f a i r " külső
120
v e r s e n y elleni h a t á s o s a b b védelem b i z t o s í t á s á v a l ,
vagy például az NSZK-ban a
cipőipar t á m o g a t á s a érdekében (a fő p r o b l é m a itt a gépek avultsága volt) pénzalapokat bocsátottak h o s s z ú l e j á r a t ú hitelek
f o r m á j á b a n a vállalatok
állami rendel-
kezésére. A s z e k t o r á l i s vizsgálatok s a j á t o s
típusait képviselik a vállalatok közötti ö s z -
s z e h a s o n l l t á s o k , továbbá azok a tanulmányok,
m e l y e k a mliszaki fejlődés
t á s a i t e l e m z i k egyes ágazatokban. I s m é t m á s f o r m á i a szocialista készített vizsgálatok az ágazatok liatékonysági
hatá-
országokban
r a n g s o r o l á s á r a vonatkozóan,
az
i p a r ágazati s t r u k t ú r á j á t elemző kutatások. A
Nemzeti
T e r m e l é k e n y s é g i Központok E u r ó p a i Szövetsége 1974-ben k o n -
f e r e n c i á t r e n d e z e t t a s z e k t o r á l i s tanulmányok t é m á j á b a n .
A konferencia t a p a s z -
t a l a t c s e r é t kivánt biztosítani e s z e k t o r á l i s tanulmányok valamennyi f o r m á j á t letően.
121
il-
A KANADAI FELDOLGOZÓIPAR STRUKTURÁJA ÉS TERMELÉKENYSÉGE 1 *
A v á l t o z á s o k r ó l röviden a következő ö s s z e f o g l a l á s adható: A hozzáadott értékkel j e l l e m z e t t t e r m e l é s Kanada feldolgozóiparában 1961-1969
között 93 % - k a l ,
á t l a g b a n 8 , 6 %-kal növekedett. Az egyes ágazatokban - az e l e m z é s I p a r 20 f ő c s o p o r t j á r a , e z e n belül 87 1 , 2 % é s 9 , 2 % között változott.
ágazatra
Még
nagyobb
s z á m á n a k alakulását i l l e t ő e n . Itt az á t l a g o s
terjed
a feldolgozó-
ki - a növekedési
a szóródás a
évi
ütem
foglalkoztatottak
2 , 7 %-os évi növekedési
ütem az
á g a z a t o k - 2 , 2 % é s 6 , 3 % között változó ütemeiből adódik. A l e g g y o r s a b b növek e d é s a szállítási eszközök gyártása é s a g é p g y á r t á s ágazatban figyelhető meg; a r a n g s o r végén a b ő r i p a r , valamint a
kőolaj- és
szén feldolgozóipar foglal
l y e t . Általánosan é r v é n y e s ü l ő tendenciának tlinik, hogy
a termelésüket
he-
gyorsab-
ban n ö v e l ő főcsoportokban a foglalkoztatottak s z á m a ls gyorsabban növekedett. A r á n y a l t tekintve 1969-ben a legnagyobb á g a z a t az é l e l m i s z e r i p a r , a s z á l l í t á s i e s z k ö z ö k g y á r t á s a , a fémfeldolgozás, a z elektrotechnikai, valamint a
papír-
i p a r v o l t . A hozzáadott é r t é k mintegy f e l é t ( 4 8 , 4 %-át) ez az öt f ő c s o p o r t
adta,
a foglalkoztatottak 4 6 , 3 % - á v a l . Az öt f ő c s o p o r t b a n a munkatermelékenység s z í n v o n a l a a feldolgozóipari átlagnál tehát m i n t e g y 5 %-kal magasabb. A 87 ágazatot t a r t a l m a z ó
c s o p o r t o s í t á s ugyancsak e r ő s ágazati
m u t a t : a 13 legnagyobb ágazatban előállitott
hozzáadott érték
a
koncentrációt feldolgozóipar
e g é s z é n e k 43 %-át t e s z i k i . A z 1961-1970 közötti időszakban a
feldolgozóipar
egészét nézve a
termelé-
k e n y s é g közel évi 4 % - k a l növekedett; az egy ó r á r a jutó t e r m e l é s 3 , 8 %, az
egy
2)
f o g l a l k o z t a t o t t r a jutó t e r m e l é s 3 , 6 %-kal.
A növekedés t e r m é s z e t e s e n n e m
volt
e g y e n l e t e s , v i s s z a e s é s azonban egyetlen évben s e m következett b e . Az elvégzett
1
*A k a n a d a i Ipari é s K e r e s k e d e l m i M i n i s z t é r i u m T e r m e l é k e n y s é g i o s z t á l y a által k é s z í t e t t "Canadian Manufacturing I n d u s t r i e s , Structure and P e r f o r m a n c e with 1 a r t i c u l a r R e f e r e n c e to Productivity" (Ottawa, 1972) tanulmány a l a p j á n . (Öszs z e á l l i t o t t a : d r . Végső B é l a . ) 2) „ A m a g y a r feldolgozóiparban ugyanebben a z időszakban mintegy 3 , 4 % volt a n ö v e k e d é s i ütem. 122
ö s s z e h a s o n l í t á s o k mindkét mutató alapján azt Jelzik, hogy a feldolgozóiparban m u n k a t e r m e l é k e n y s é g a nem mezőgazdasági jellegll terUletek
a
termelékenységénél
gyorsabban növekedett. További ö s s z e h a s o n l í t á s o k s z e r i n t a kanadai feldolgozóipar munkatermelékenységének évi növekedése átlagban mintegy 0, 7 %-kal haladta meg az a m e r i k a i f e l dolgozóipari t e r m e l é k e n y s é g - n ö v e k e d é s t .
Az egy ó r á r a számított k e r e s e t e k
nö-
vekedése mindkét o r s z á g b a n meghaladta a termelékenység - egy ó r á r a jutó t e r m e l é s - növekedését. A Kanada feldolgozóiparát
jellemző változások itt i s
na-
gyobbak. Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott szében átlagosan 11 089 dollár volt. d o l l á r o s sávval fogják k ö z r e . Az alsó
é r t é k a kanadai feldolgozóipar e g é -
Az ágazatok ezt az átlagot 5812 - 19 595 é r t é k e t a ruházati i p a r , a felsőt a kőolaj
é s szén feldolgozóipar a d j a . Ez utóbbi a z é r t i s érdemel külön figyelmet, m e r t
a
t e r m e l é k e n y s é g magas színvonala m e l l e t t a növekedés itt volt a l e g l a s s ú b b . A t e r m e l é k e n y s é g színvonalának ágazatok közötti e l e m z é s e t e r j e d t ki, é s az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott F e l h a s z n á l t a k egy m á s i k , un. t e l j e s
érték
a 20
főcsoportra
mutatóján alapult.
t e r m e l é k e n y s é g i mutatót is: a foglalkozta-
tottak + a foglalkoztatottakra á t s z á m í t o t t állótőke felhasználás e g y s é g é r e jutó h o z záadott é r t é k e t . Ez utóbbi esetben, ha t e h á t a t e r m e l é k e n y s é g színvonalát l e m z ő mutató nevezőjében az állótőke f e l h a s z n á l á s t is figyelembe
jel-
v e s s z ü k , az
igy s z á m í t o t t t e l j e s t e r m e l é k e n y s é g i szinvonalat jellemző é r t é k e k é r t e l e m s z e r ű e n alacsonyabbak lesznek: az átlagos színvonal 9318 dollár. A legalacsonyabb
és a
l e g m a g a s a b b színvonal ez esetben: 5711 d o l l á r (a ruházati ipar) és 14 605 dollár (dohányipar). Lényegesen s z é l e s e b b a s z ó r ó d á s i m e z ő ,
ha nem a 20 f ő c s o p o r t o t , hanem a 87
ágazatot vizsgáljuk. így a legmagasabb (egy foglalkoztatottra számított) t e r m e l é kenységi színvonal 36 042 dollár ( s z e s z i p a r ) , az átlag több mint h á r o m s z o r o s á t , a legalacsonyabb színvonal 5360 dollár ( f é r f i ruházati cikkek g y á r t á s a ) 3) felét sem őri el.
A teljes termelékenység
színvonalát tekintve a
az
átlag
különbségek
v a l a m e l y e s t ebben az ágazati c s o p o r t o s í t á s b a n i s kisebbek. A m a g y a r i p a r b a n a két s z é l s ő é r t é k hasonló dezaggregálást véve alapul: 345 400 Ft (dohányipar), és a negatív é r t é k e k e t figyelmen kívül hagyva 12 400 Ft (tőzegbányászat).
A kétféle t e r m e l é k e n y s é g i mutató alapján értékelhető ágazati sorrend mindkét ágazati csoportosításnál, mutat bizonyos e l t é r é s e k e t , két esetben igen s z o r o s és pozitív e l ő j e l ű . kapcsolatot j e l l e m z ő k o r r e l á c i ó s együttható
de a rangkorreláció
mind-
A főcsoportok két rangsora közötti értéke
0,805, a 87 ágazat
alapján
pedig 0 , 9 . (Mindkettő 1 %-os szinten i s s z i g n i f i k á n s . ) Néhány további tényező figyelembevétele az ágazati r a n g s o r o k közötti függések mélyebb v i z s g á l a t á r a nyújtott l e h e t ő s é g e t .
össze-
E z e k r ő l adnak áttekintést az
alábbi táblázat r a n g k o r r e l á c i ó s együtthatói, amelyek a 20 főcsoportnak az e g y e s 4) mutatók alapján adódó s o r r e n d j e i közötti kapcsolatokat j e l l e m z i k .
(Az e g y ü t t -
hatók egy kivétellel 1 %-os szinten szignifikáns kapcsolatokat jeleznek.) A különböző mutatók s z e r i n t i s o r r e n d r a n g k o r r e l á c i ó ja (a 20 f ő c s o p o r t alapján) Munkatermelékenység
Technikai f e l szereltség
Állóeszközhatékonyság
-
- 0,962
T e l j e s termelékenység
+ 0,805
+ 0,471 X )
Átlagkereset
+ 0,872
+ 0,717
Mutatók
0,678
x) 1 %-os szinten n e m szignifikáns.
A főcsoportok különböző mutatók s z e r i n t i s o r r e n d j e
egy kivételtől eltekintve
s z o r o s k o r r e l á c i ó t m u t a t . Külön f i g y e l m e t é r d e m e l a két negativ előjelű k o r r e l á c i ó s ö s s z e f ü g g é s . Az egyik azt m u t a t j a , hogy a
viszonylag magas
melékenységi színvonallal általában viszonylag alacsonyabb s á g l , azaz v i s z o n y l a g magasabb á l l ó e s z k ö z - i g é n y e s s é g i vetve ez a r r a u t a l , hogy az é r i n t e t t főcsoportok
magas
színvonalát j e l e n t ő s r é s z b e n az élőmunka h e l y e t t e s í t é s e
munkater-
állóeszközhatékony-
színvonal p á r o s u l . K ö z munka t e r m e l é k e n y s é g i eredményezi. A
másik
negatív előjelű k a p c s o l a t m á s oldalról világit r á e r r e . A technikai f e l s z e r e l t s é g 4) ' A magyar i p a r r a vonatkozóan hasonló e l e m z é s e k e t ad Román Zoltán "A t e r m e l é s és t é n y e z ő i n e k k o r r e l á c i ó j a " cimü cikke (Statisztikai Szemle, 1970.5. s z . ) 124
r a n g s o r á b a n elől álló főcsoportokban az állóeszközhatékonyság alacsonyabb, viszont a munkatermelékenységi
tendenciaszerűen
színvonal viszonylag magasabb. A
munkatermelékenység és a technikai f e l s z e r e l t s é g s z e r i n t i rangsorok között
tehát
pozitiv előjelű k o r r e l á c i ó s kapcsolatnak kell lenni. A tanulmány e r r e nem t é r ugyan, de ha a megfelelő s z á m í t á s o k a t elvégezzük, a k o r r e l á c i ó s együttható téke valóban pozitív előjelű, s é r t é k e : 0,81, ami s z o r o s k a p c s o l a t r a szében hasonló k ö v e t k e z t e t é s e k r e adnak lehetőséget a 87 á g a z a t r a
utat.
ki ér-
Egé-
vonatkozó h a -
sonló s z á m í t á s o k eredményei i s . A t e r m e l é k e n y s é g változását ágazatok szerint nézve a legnagyobb - Í96Í-1969 között 99 %-ot - az autóipar
mutatta.
növekedést
A legkisebbet a
műtrágya-
g y á r t á s : itt a t e r m e l é k e n y s é g 11 %-kal csökkent. É r d e m e s megemlíteni, hogy előbbi ágazat a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g i színvonal
s z e r i n t i r a n g s o r 9. helyén
az utóbbi pedig a 20. helyen. Ebből tehát nehéz lenne a t e r m e l é k e n y s é g nala és a növekedés közötti k a p c s o l a t r a
következtetni.
s z á m í t á s e r e d m é n y e is azt m u t a t j a , hogy nem sok
az áll,
színvo-
A megfelelő k o r r e l á c i ó -
alap van ilyen kapcsolat
fel-
t é t e l e z é s é r e . A k o r r e l á c i ó s együttható értéke ugyanis m i n d ö s s z e 0,27. Figyelmet é r d e m e l , hogy a munkatermelékenység
általában
zatokban növekedett g y o r s a b b a n , amelyekben a t e r m e l é s
azokban az á g a -
maga i s gyorsan n ö v e -
kedett. A két mutató alapján s z á m í t o t t r a n g k o r r e l á c i ó s együttható é r t é k e 0,622. Azokban az ágazatokban, ahol a t e r m e l é s gyorsabban
növekedett,
mint
rábban m á r láthattuk, a foglalkoztatottak számának növekedési üteme i s volt. Az előbbiekkel együtt ez azt jelenti, hogy a
t e r m e l é k e n y s é g és
koztatottak számának változása között pozitív előjelű kapcsolat van.
magas
a foglalMegerősíti
ezt az i s , hogy a 22 l e g g y o r s a b b a n növekvő t e r m e l é k e n y s é g ű ágazat közül csupán egyben csökkent a foglalkoztatottak s z á m a , a többi ben. Ez m e g k é r d ő j e l e z i azt a g y a k r a n hangoztatott
ko-
csu-
65 ágazat közül
felfogást,
hogy
10-
a növekvő
m u n k a t e r m e l é k e n y s é g általában alacsonyabb foglalkoztatottsági szinthez vezet. A t e r m e l é k e n y s é g változása befolyásolja a költségek és az á r a k alakulását i s . A költségek s z e r k e z e t é t tekintve, a feldolgozóiparban a legnagyobb arányt a v á s á r o l t anyagok költségei k é p v i s e l i k . A termelőegységeken belül l é t r e j ö v ő
költ-
ségek legnagyobb hányadát a m u n k a b é r e k teszik ki: az ö e s z k ö l t s é g 24, s a
hoz-
záadott é r t é k 55 % - á t . Az állótőke felhasználás
költségei ehhez képest
n y a k , m i n d ö s s z e a munkaerővel kapcsolatos költségek 14 %-át é r i k e l . 125
alacso-
A 87 ágazat átlagos k ö l t s é g s z e r k e z e t é t ő l az egyes ágazatokban
jelentős
r é s e k figyelhetők m e g . Az anyagköltségek aránya a
legmagasabb a
legalacsonyabb a c e m e n t g y á r t á s b a n .
az
Az
előbbiben
elté-
húsiparban,
é r t é k e s í t é s 82 %-át, az
utóbbiban alig 16 %-át t e s z i k ki. A vállalatokat kívülről é r i n t ő árváltozásoknak azonban csak egy, b á r mint az á t l a g o s költségarányokból i s látható, jelentős r é s z e kapcsolódik az anyagfelhaszn á l á s h o z . A másik r é s z e a külső szolgáltatások á r á n a k , a kamatok, a járulékok,
a
közvetlen adók változásán k e r e s z t ü l jelentkezik a
a
vállalat
költségeiben. Ha
hozzáadott értékből levonjuk a munkabéreket, olyan mutatót kapunk, amely közel í t ő e n ezek hatásáról ad k é p e t . (Azért c s a k közelítőleg, m e r t az emiitett különbségben olyan elemek i s s z e r e p e l n e k , mint a m o r t i z á c i ó , p r o f i t , s t b . ) Az Így
szá-
m í t o t t költséghányad (az é r t é k e s í t é s százalékában kifejezve) c s a k n e m akkora, mint a munkabérek a r á n y a . Ugy tűnik, hogy azok az ágazatok ( s z e s z i p a r ,
cementgyár-
t á s , s ö r i p a r , h á z t a r t á s i vegyicikkek g y á r t á s a , gyógyszeripar), amelyekben ez az a r á n y m a g a s , ott á l t a l á b a n a munkatermelékenység színvonala is m a g a s . Ez ö s z s z e f ü g g é s b e n állhat a z z a l , hogy ezekben az ágazatokban a technikai m a g a s a b b , vagy, hogy (a c e m e n t g y á r t á s
felszereltség
kivételével) jelentős összegeket költenek
külső tényezők (anyagok, szolgáltatások) v á s á r l á s á r a . A különböző k ö l t s é g j e l l e g ü
tényezők é s a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g változása kö-
zötti összefüggések k a p c s o l a t á t (az 1961-1969
közötti növekedési ütemek alapján
s z á m í t v a ) az alábbi r a n g k o r r e l á c i ó s együtthatók
jellemzik.
Az á r a k , a költségek é s a munkatermelékenység változása közötti rangkorreláció (a 87 á g a z a t növekedési ütemei alapján) Munkatermelékenység
Eladási á r
Eladási ár
-0,481
1,000
Átlagos k e r e s e t
+0,121
-
T e r m é k e g y s é g r e jutó b é r k ö l t s é g
-0,849
+ 0,572
T e r m é k e g y s é g r e jutó anyagköltség
-0,510
+ 0,486
Tényezők
Az adatok meggyőzően s z e m l é l t e t i k , hogy a fajlagos költségek csökkentése s z o r o s összefüggésben áll a t e r m e l é k e n y s é g á r a k b a n i s tükröződik.
126
növekedésével, s
ez
az
értékesítési
A jövedelmezőség é s a munkatermelékenység közötti ö s s z e f ü g g é s e k alapján az tlint ki, hogy a jövedelmezőség
elemzése
(a lekötött eszközök, vagy a h o z z á -
adott é r t é k e g y s é g é r e jutó profit) pozitív előjelű kapcsolatban áll a m u n k a t e r m e lékenység színvonalával. A statisztikailag é s t a r t a l m i l a g megbízhatóbb s z á m í t á sok azonban még c s a k a 20 f ő c s o p o r t r a
készültek
el,
a további,
jobban
de-
zaggregált s z á m í t á s o k eredményei még n e m állnak r e n d e l k e z é s r e . A világkereskedelemnek a 6 0 - a s években végbement jelentős
növekedésében
különösen fontos s z e r e p e t játszottak a feldolgozóipar t e r m é k e l . Kanada a v i l á g k e r e s k e d e l e m ilyen jellegű bővülésének az export és I m p o r t vonatkozásában a r á n t aktiv r é s z e s e volt. Az export egészében
egy-
gyorsabban növekedett, mint
az
i m p o r t , és az exporton belül a feldolgozóipari t e r m é k e k a r á n y a is növekvő t e n denciájú volt. Ebben s z e r e p e t játszott lárt
1961-ben l e é r t é k e l t é k .
Ez a
az a körülmény i s , hogy a kanadai
dol-
kanadai exportot az á r a k szempontjából k é t -
ségtelenül v e r s e n y k é p e s e b b é t e t t e . Az export növekedéshez azonban a feldolgozói p a r fejlődése i s vitathatatlanul h o z z á j á r u l t . A r é s z l e t e s s z á m í t á s o k alapján ugy tűnik, hogy a t e r m e l é k e n y s é g é s a
feldol-
gozóiparhoz kapcsolódó külkereskedelmi tevékenység
(export é s Import)
között
nincs vagy csak l a z a , pozitív előjelű kapcsolat van.
E z n a g y r é s z t azzal m a g y a -
r á z h a t ó , hogy a k ü l k e r e s k e d e l e m ebből a szempontból Inkább az országok
közöt-
ti t e r m e l é k e n y s é g i különbségek függvénye, semmint az egy országon belüli á g a zati t e r m e l é k e n y s é g - k ü l ö n b s é g e k é . Azonban a t e r m e l é k e n y s é g csökkenése vagy v i szonylagos l e m a r a d á s a m á s hazai ágazatokhoz
képest azt e r e d m é n y e z h e t i ,
a t e r m e l é s egységköltsége abszolút vagy relatív módon növekszik. S ez a belföldi piacon
csökkenti a v e r s e n y k é p e s s é g e t ,
A hiányzó vagy csak laza k o r r e l á c i ó
hogy
nemcsak
hanem a külföldi piacokon i s .
mögött meghúzódó folyamatok, a
nemzet-
közi I p a r i t e l j e s í t m é n y e k é s a v e r s e n y k é p e s s é g meghatározó tényezőinek f e l t á r á s a a t e r m e l é k e n y s é g oldaláról további e l e m z é s e k e t Igényel.
127
S Z E KT ORÁLIS ELEMZÉSEK ÉS SZEKT ORÁLIS POLITIKA 1 *
M a j d n e m h á r o m évtizeden k e r e s z t ü l g y o r s
gazdasági növekedésen mentek át az
e u r ó p a i országok. Ez a növekedés r e n d s z e r i n t többé vagy kevésbé egyenlő a r á n y b a n származott a felhasznált e r ő f o r r á s o k mennyiségének növekedéséből, az e r ő f o r r á s o k minőségi javulásából
é s ezek jobb kombinálásából. B á r a r r ó l nem
h e t s é g e s pontos é r t é k e t adni,
hogy milyen e r ő f o r r á s e l t o l ó d á s o k zajlottak le
s z e k t o r o k között, minden b e c s l é s a r r a mutat, (például S. M u k h e r j e e a P E P G r o a d s h e e t
hogy
ez
jelentős volt.
lea
Egyesek
1974. m á r c i u s i , 543. számában m e g -
j e l e n t "A s z a b a d k e r e s k e d e l e m jó, de mi l e s z a m u n k á s o k k a l ? " c. cikke)
rámu-
t a t n a k a r r a , hogy azok az o r s z á g o k , amelyek határozottan törekszenek a munkae r ő átcsoportosítására
a mezőgazdaságból
g y o r s a b b a n növelték t e r m e l é k e n y s é g ü k e t ,
a szekunder é s a t e r c i e r mint azok,
amelyek a
szektorba, hagyományos
mezőgazdasági é r d e k e k e t óvták. A szabad k e r e s k e d e l e m - különösen az Európai Közösségen belül - szintén eltolódáshoz
vezetett
a szektorok közötti foglalkoz-
t a t á s b a n minden é r d e k e l t fél g a z d a s á g i h a s z n á r a . Egy olyan világban, amely - t a l á n még jobban, mint a múltban, amikor
még
n e m volt ennyire nemzetközi - megköveteli a t e r m e l é k e n y s é g növelését, ha
nem
i s egyetlen c é l k é n t , a szektorok é s az Iparágak közötti eltolódások bizonyos p o l i t i k á j á t követeli m e g a kormányoktól - a m u n k a e r ő , a tőke és a szakképzettség é s s z e r ű allokációja érdekében. Ebből az iparpoltika következik. De a k o r m á n y csak az egyik fél
jelentőségének
az iparpolitika
növekedése
kialakításában
és
megvalósításában.
1
A . C. Hubert, a T e r m e l é k e n y s é g i Szövetség főtitkárának cikke a fenti címmel Budapesten, 1974. m á r c . 1 9 . - 2 2 . között, a T e r m e l é k e n y s é g i Szövetség é s az Ipargazdaságtan! Kutatócsoport közös rendezésében t a r t o l t konferencia t a n u l s á g a i r ó l (Integrátor, 1974. 2. s z . ) . 128
A s z e k t o r á l i s e l e m z é s e k jövőbeli orientációjához figyelembe veendő korlátok
A t e r v e z é s h e z j e l z é s e k r e van szükség a r r a mit hoz m a g á v a l . E z é r t a várható jövő
nézve,
e l ő r e j e l z é s e é s megítélése nagy f i g y e -
l e m tárgya l e t t . De ezek az e r ő f e s z í t é s e k a dolgok vázolására aligha lesznek
hogy a jövő valószínűleg
valószínű alakulásának
fel-
könnyebbek az idő m ú l á s á v a l . Ennek valószínűleg h á -
r o m oka van: - az e l ő r e j e l z é s e k t e r m é s z e t e s e n azon alapulnak, amit m á r Ismerünk. tatják, hogy a valószínűség s z e r i n t
Azt
mu-
minek kell történnie annak alapján, ami a
múltban t ö r t é n t (extrapolációk), egyesítve azt a jövőre vonatkozó t a l á l g a t á s o k kal és b e c s l é s e k k e l (vagy egyszerűen csak r e m é n y e k k e l ) . " A jövő megítélésében a legnehezebb feladat a z , hogy különbséget tegyünk a jelenkori
trendek
között:
megkülönböztessük azokat a múltbeli e r ő k e t , amelyek befolyásolják a jelent, de l a s s a n eltűnnek, azoktól az egyéb erőktől, amelyek várhatóan továbbra is f e n n állnak é s hatnak a jövőre,
m e r t vagy uj valóságokat fejeznek ki, vagy
s a k . " (William P f a f f , Vision, 1974. m á r c i u s ) . Még akkor i s , amikor nagyobb változásokat látnak,
hogy
m i k o r és milyen
sorrendben
tartóegyesek
következnek
be ezek, ténylegesen nem állapítható meg. - A futurológusok vagy nem képesek vagy nem akarnak elég figyelmet a társadalmi
változások dinamikájának.
Mégis éppen
a
változásai (ideértve a meglévő formált m e g s z i l á r d u l á s á t fejlődési folytonosság-hiánynak,
szentelni
magatartási
formák
is), a fő okai mind a
mind a műszaki f e j l ő d é s dinamikájának. De a
t á r s a d a l m i változások olyan komplexek és annyira kölcsönhatásban állnak e g y m á s s a l , hogy - még ha k í s é r l e t e t teszünk is e r r e - a z , hogy ö s s z e s l e h e t s é g e s e l ő r e j e l z é s ü k b ő l mi válik majd v a l ó r a , n e m i s m e r e t e s . - Az e l ő r e j e l z é s e k r e n d s z e r i n t
komoly m é r t é k b e n az é r i n t e t t területek s z a k e m -
b e r e i r e épülnek. De ezeknek az embereknek többnyire nincs általános képük a f e j l ő d é s r ő l , s e m szakterületüknek a többi s z a k t e r ü l e t t e l való k ö l c s ö n h a t á s á r ó l . A nehézségek e l l e n é r e az alapvető közgazdasági
probléma - a
szűkös
erő-
f o r r á s o k allokációja - fennmarad é s a kormányoknak foglalkozni kell vele. E cf r a ökonometrlal modellekkel próbálkoztak mind o r s z á g o s , mind regionális s z i n t e n ; de a p r i o r i t á s o k r ó l döntve a kormányoknak 129
nemcsak
a gazdasági,
hanem
v a l a m e n n y i politikai aspektust is f i g y e l e m b e kellett venniük. E " n e m - g a z d a s á g i " nézőpontokat nem tekinthetjük
"torzulásoknak",
" o p t i m á l i s " fejlődés m e g v a l ó s í t á s á t .
amelyek
megakadályozzák
az
Mint ahogyan Aujac előadása kimutatta,
a
g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i tervek a politika kifejezői.
A fogalmi rendszer
A s z e k t o r á l i s e l e m z é s első s z i n t j e a
" p r i m e r " , a "szekunder" és a
"ter-
c i e r " szektorok s z e r i n t i e l e m z é s (néha ehhez hozzáveszik a k o r m á n y z a t i m i n t " k v a n t e r n e r " s z e k t o r t ) . Ha ilyen szinten elemezzük n y o k a t , r e n d s z e r i n t elkerülhetetlen változásokat
munkát
a foglalkoztatási
látunk: a m e z ő g a z d a s á g ,
aráés
a
b á n y á s z a t abszolút számokban is csökken, a feldolgozóipar enyhén növekedik, de a r á n y a a gyorsan növekvő szolgáltatási s z e k t o r h o z képest csökken. A táblázat ezt "elkerülhetetlenül" a g a z d a s á g növekedésével v e l e j á r ó
mozgás-
n a k m u t a t j a . " E l k e r ü l h e t e t l e n " , de a t r e n d változatlansága - n e m i s beszélve k í v á n a t o s s á g á r ó l - m e g k é r d ő j e l e z h e t ő . P é l d á u l Van Den Panhuyzen előadásában Így é r v e l t : mivel a feldolgozóipari t e r m e l é k e n y s é g biztosltja, hogy s z o l g á l t a t á s o k hasznát élvezze anélkül, hogy tul nagy
a társadalom
a
áldozatot hozna e z é r t ,
a
f e l d o l g o z ó i p a r t a jövőben a mostaninál jobban kell támogatni. B e r g utalt a j e l e n l e g Svédországban folyó v i t á r a , amely m e g k é r d ő j e l e z i azt, hogy az i p a r i foglalk o z t a t o t t s á g csökkenése valamiféle " t e r m é s z e t i törvény" é s " a z t , hogy egy f a j t a gazdaságpolitika a svéd ipart az o r s z á g o n belül a foglalkoztatott n ö v e l é s é r e motiválhatná". Ez ellen a z z a l érvelnek (lásd például a T h e
más-
létszám
Economist
s z e m l é j é t "A nemzetközi k e r e s k e d e l e m j ö v ő j é " - r ő l , 1972. j a n u á r 2 2 . - e ) , hogy
a
jövő nagy hozamú á g a z a t a i azok, a m e l y e k a "tudás t e r j e s z t é s é v e l " é s az
"isme-
r e t e k feldolgozásával" foglalkoznak, s az iparosított európai o r s z á g o k a t
illetően
m é g a modern feldolgozóipari ágak i s lényegében a multat képviselik. E z elvezet bennünket a s z e k t o r á l i s e l e m z é s e k
második
s z i n t j é r e : azokhoz a
t ö ' - ' ^ - k e v é s b é homogén nagy a g g l o m e r á t u m o k h o z , amelyet Nekola előadása emlit. A központi tervgazdálkodást folytató o r s z á g o k feltérképezik, hogy a r e n d e l k e z é s r e á l l ó e r ő f o r r á s o k a t hol, hogyan é s m i k o r o s s z á k fel az iparágak é s a régiók 130
A s z o l g á l t a t ó á g a z a t o k látzzámának v á l t o z á s a
F o r r á s I OECD, Dánia g a z d a s á g i
helyzete
között. A KGST-országokban csökkennek az ipar struktúrájában jelentkező különbs é g e k , de növekedik az a l s z e k t o r o k közötti megkülönbözteti " a t e r m e l ő é s a
nemtermelő
ilyen nagyvonalú o s z t á l y o z á s ad> e v a l a m i t p o l i t i k a i o r i e n t á c i ó j a s z á m á r a . Sokkal ha h a s o n l ó t hasonlóval a k a r u n k
differenciálódás.
Darvas
szolgáltatásokat".
előadása
Kérdéses,hogy
a nemszocialista országok
r é s z l e t e s e b b e l e m z é s e k e t kell
gazdaságkészíteni,
összehasonlítani.
így mintegy 100 á g a z a t r a t ö r t é n ő
szektorális 131
bontáshoz
jutunk el az
ország
m é r e t é n e k és s t r u k t ú r á j á n a k megfelelően.
Simán előadása példát ad a r r a ,
m i l y e n ágazati b o n t á s t t a r t a n a k c é l s z e r ű n e k f e j l e s z t é s i tanácsok é s az Ipari képzési
Magyarországon, mlg a
hogy
gazdasági-
bizottságok s t r u k t u r á j a az Egyesült
r á l y s á g b a n azt j e l l e m z i , milyen aggregátumokat
vizsgálnak
Ki-
Itt az elemzések a
gazdaságpolitikai d ö n t é s e k s z á m á r a . A konferencia e l ő a d á s a i világosan mutatták, hogy a szektorok é s az ágazatok f o g a l m a és o s z t á l y o z á s a a gazdaság
r e n d s z e r é n e k megfelelően különböző.
Több
s z o c i a l i s t a o r s z á g b a n az ágazat lényegében egy t r ö s z t t e l vagy éppen egyedi nagyvállalattal esik egybe, a piacgazdaságot folytató országokban azonban ez nem Ilyen v i l á g o s . Itt bonyolítja a helyzetet, hogy n e m c s a k a multinacionális társaságok r e k s z e n e k d i v e r z i f i k á c i ó r a , hanem s z á m o s kisebb
é s helyi vállalat
tö-
le. Például
- mint Comerford egy n e m r é g e n megjelent cikkében kimutatta - számos Í r v á l l a l a t a függetlenség óta ugy fejlődött, hogy kicsiny, védett piacot szolgáljon kl; vállalatokat s z á m o s t e r m é k s o r o z a t g y á r t á s a
jellemzi,
s
e
e t e r m é k e k különféle
szektorokhoz t a r t o z h a t n a k . E súlyos deflnicós p r o b l é m á k e l l e n é r e az "ágazati f e j l e s z t é s " fogalmának nagy jelentőséget tulajdoníthatunk. Ez különösen kidomborodik, ha az ágazat
szocioló-
g i a i szempontból l s f o n t o s egység, mint például a m i k o r egy területen
egyetlen
I p a r á g dominál f o g l a l k o z t a t á s i f o r r á s k é n t , vagy szakmai
szövetségként,szakszer-
vezetként.
K o r m á n y z a t i c é l k i t ű z é s e k é s gazdaságpolitika
T ö r t é n e l m i l e g a s z e k t o r á l i s alapon t ö r t é n ő
tervezés
a II. világháború
után
kezdődött el azzal a t ö r e k v é s s e l , hogy ú j r a mozgásba hozza a különböző o r s z á g o k a t . Henrlksen e l ő a d á s á b a n kimutatta Norvégia g a z d a s á g - é s t á r s a d a l m i polit i k á j á n a k fő c é l j a i t e z e n Időszakban, a m e l y e k c s a k hangsúly
szempontjából
lönböznek a többi, az é r t e k e z l e t e n képviselt o r s z á g céljaitól: a munkaerő t e l j e s m é r t é k ü foglalkoztatása; - a t e r m e l ő k a p a c i t á s o k é s a t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s o k t e l j e s hasznosítása; - egyenletes és g y o r s gazdasági növekedés; 132
kü-
- s z o c i á l i s Indítékú j ö v e d e l e m e l o s z t á s . A u j a c l e í r t a az általános alapgondolatokat. v e r s e n y é s az együttműködés
de nem Irta le a m ó d s z e r e k e t .
A
két e g y m á s s a l szembenálló a s p e k t u s , amelyek j e -
lentős s z e r e p e t játszottak a nemzetközi k e r e s k e d e l e m é s a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e kedésének
ösztönzésénél.
De s z á m o s országban a célkitűzések
t e l j e s s é g é t és eszközeik
érvényességét
megkérdőjelezték: A u j a c például a "több" célkitűzéssel s z e m b e n a "jobb" é s " é r t e l m e s e b b " érdekében é r v e l . E célkitűzések a
termelékenység
növelésével,
ahogyan azt a múltban vizsgálták, e l l e n t é t e s e k , de valójában nem állnak ben a t e r m e l é k e n y s é g é s s z e r ű növelésével.
így
például
az
az
szem-
Egyesült Államok
egészségügyi, közoktatási é s népjóléti m i n i s z t e r e legutóbbi jelentésében ("A munka Amerikában") nyilvánvaló bizonyítékokat sorakoztat t á r s a d a l o m b a n túlnyomó munkatlpus, b á r a
fel a r r a , hogy
múltban megnövelte a
s é g e t , az egyénre m á r n e m hat Ilyen Irányban, a munkahelyeken munkából való t á v o l m a r a d á s , a gyenge
az
ipari
termelékenynövekszik
a
minőségű t e r m é k e k g y á r t á s a , a m u n k á -
sok Idegenkedése a r á j u k bízott feladatokkal s z e m b e n . Ráadásul e r ő s mutatható kl az Ilyen munka é s a fizikai é s
korreláció
s z e l l e m i e g é s z s é g csökkenése
kö-
zött, ami a közösségnek nagy költségeket is okoz. Mint Henrlksen Norvégia vonatkozásában kimutatta,
" a z elnéptelenedés é s
a
c e n t r a l i z á c i ó t á r s a d a l m i következményeinek jobb I s m e r e t e é s figyelembe vétele" által v e z é r e l t regionális politikának kell csökkentenie azokat a rövidlátó é s s z ű kebben é r t e l m e z e t t gazdaságpolitikai
törekvéseket,
amelyeket az egyes i p a r á g a k
f e j l e s z t é s é b e n érdekeltek képviselnek. Jónéhány évvel ezelőtt az volt a
vélemény,
hogy a falvakból való elvándorlás lényegében előnyös, m e r t az e m b e r e k e t
hasz-
nosabban (vagyis nagyobb értéktöbblettel) tudják foglalkoztatni a v á r o s i t e r ü l e t e ken. De a városok túlnépesedésének p r o b l é m á i - amelyek egyaránt
fizikaiak é s
é r z e l m i e k - ma olyan reakciót váltanak kl, amelynek lényeges emocionális, t á r s a d a l m i , valamint gazdasági aspektusai vannak: az o r s z á g s z á m á r a a többletköltségek egészében véve nagyobbak, mint az urbanizációtól várható előnyök. A változó világ r é s z b e n Irányítható az egyes tényezők s z á m á r a kívánatos nyokban, de részben c s a k reagálni l e h e t e t t e változásokra; egyetlen európai kés) o r s z á g s e m önellátó,
b á r a n e m z e t k ö z i k e r e s k e d e l e m fontossága
s z á m u n k r a , aránya Igen m a g a s a
irá(tő-
különböző
Benelux-államokban é s Skandináviában, 133
jóval
alacsonyabb F r a n c i a o r s z á g b a n . A v á l t o z á s
azt jelenti, hogy az országok hagyo-
m á n y o s ipari s t r u k t u r á j a vagy módosul, vagy t á m o g a t á s t , 111. védelmet kell k a p n i a kormányától. Az ILO, az OECD é s а В LS
(Egyesült Államok) által
végzett
különböző s z á m i t á s o k például bebizonyították, hogy a k ü l k e r e s k e d e l e m által e l ő i d é z e t t változás h a t á s a csak körülbelül
egyhetede annak, a m i t a belföldi
l é k e n y s é g változása hoz magával. Mégis, egyes országokban
ezek a
terme-
változások
lényegesek lehetnek é s s z á m o s i p a r i o r s z á g nagyon g y o r s a n s t r u k t u r á l i s m u n k a nélküliségi p r o b l é m á t ó l szenvedne, ha a k e r e s k e d e l m e t liberalizálnák például c i p ő - és ruházati i p a r b a n , a b ő r i p a r b a n , a villamosgépiparban é s m á s dolgozóipari ágakban. A svéd adatok s z e r i n t
fémfel-
1968-ban a gyárak b e z á r á s a
által
é r i n t e t t munkások e g y h a r m a d a a t e x t i l - , a r u h á z a t i - , a b ő r - , a g u m i - és a feldolgozóiparban dolgozott, s 1970-ben a munkások k é t h a r m a d a
a
fa-
vált f e l e s l e g e s -
s é ezekben az i p a r á g a k b a n (PEP id. m ü , 70-71. oldal). E helyzetben - é s valószínűleg ilyen helyzetekkel gyakran találkozunk a vőben - a kormányok e g y r é s z t megpróbálhatják
jö-
a változást megállítani vagy l e -
l a s s í t a n i - s a munkaadók és szövetségeik, valamint a munkások é s
szakszer-
v e z e t e i k nyilvánvalóan s z e r e t n é k e z t . Ilyen gazdaságpolitika azonban aligha g y a korolható nagy a r á n y o k b a n anélkül, z a v a r n á meg d u r v á n a gazdasági not a t á r s a d a l o m n a k
sem,
hogy az országokat ne
közösségeket é s r e n d s z e r e k e t . Nem hoz h a s z -
mivel
e l f o j t j a a jövedelemképződést.
ugyanakkor az I s , hogy a t á r s a d a l o m h a s z n a költségeit nem v i s e l h e t i k csupán
vinné csődbe é s ne
azok,
akik
érdekében
Nyilvánvaló
szükséges
szerencsétlenségükre
Iparágakban dolgoznak. Ezt szem előtt t a r t v a , a kormány olyan
változások az
érintett
gazdaságpolitikát
a l k a l m a z h a t , a m e l y előidézi a v á l t o z á s t , de segíti i s , másokkal együtt, hogy költségek és hasznok megfelelő e l o s z t á s á t b i z t o s í t s a .
Az
ilyen
célokat
a
kitűző
" i p a r p o l i t i k a " uj j e l e n s é g : a legtöbb piacgazdaságban e m b r i o n á l i s állapotban van é s nincs általános k o h e r e n c i á j a . Mint ahogyan Hillige említette előadásában,
az
iparpolitikának n i n c s " s t r a t é g i a i gyújtópontja", e l s ő s o r b a n a megfelelő i p a r i
in-
f o r m á c i ó k , a jelen é s a jövő világpiaci t r e n d e k ,
egyes
termékekre
vonatkozó
adatok hiánya m i a t t . Oppenländer k i m u t a t t a , hogy a gazdasági túlfűtöttség d u s a i b a n e l s ő s o r b a n a s z e k t o r á l i s s t r u k t ú r a p o l i t i k a s z o r u l h á t t é r b e és
perió-
hosszutá-
vu előnyöket g y a k r a n feláldoznak a rövidtávnak. Valójában ezek a rövidtávú d ö n t é s e k gyakran l é n y e g e s hosszutávu befolyást gyakorolnak a gazdasági n ö v e k e d é s r e . 134
Román előadásában alapvetően a központi t e r v e z é s t folytató gazdaságok léletével e l e m e z t e a p r o b l é m á t é s ugy l á t t a , hogy a leginkább szet azon s z a k e m b e r e k hiánya, akik a s z e k t o r o k r ó l
szllk
keresztmet-
objektív képet adnak,
lően figyelembe veszik a szektorok s a j á t o s s á g a l t , s a fontos központi kat s e m tévesztik s z e m elől.
szem-
kel-
aspektuso-
Ráadásul e g y r e világosabbá válik, hogy - b á r o r -
szágos Iparpolitikára van szükség - az Iparpolitika gyakran a r r a
Irányul,
hogy
bizonyos számú dinamikus vállalatot k r i s t á l y o s í t s o n kl,
b á r ily módon a
prog-
r e s s z í v é s hanyatló szektorok közötti megkülönböztetés
lassan-lassan elmosódik.
Mint ahogyan Oppenländer mondta: " N i n c s óles határvonal válságterületek é s m ű szakilag haladó t e r ü l e t e k között, mivel ez utóbbiak különösen h a j l a m o s a k a
vál-
ságra." Mégis e g y r e nyilvánvalóbb, hogy
a
piacgazdaságokban
irányban s z e r v e z i k munkájukat, hogy a jövőben
f e j l ő d é s é t e r ő t e l j e s e n ösztönözzék.
olyan
koherensebb s z e k t o r á l i s s t r u k t ú -
rapolitikát folytassanak. A japánok addig mennek el, lábat állapítanak meg szektoronként,
a kormányok
hogy m á s é s m á s
kamat-
annak érdekében, hogy bizonyos
ágazatok
E u r ó p á b a n a holland b ő r i p a r e l e m z é s e a r r ó l
győzte meg a kormányt, hogy ennek az Iparágnak a kilátásai oly s i v á r a k , a Rajnába dobott pénz lenne kisegíteni e z t az
hogy
ágazatot. E körülmény, az
egyre
súlyosabb " a szennyező fizet" elve, s a külföldi verseny e l l e n é r e a két l e g d i n a mikusabb vállalat e szektorban m e g k í s é r l i az alkalmazkodást. J e l e n l e g a piacgazdaságok é s a központi tervgazdaságok s z e k t o r á l l s jának Inkább a m e g k ö z e l í t é s e , mint a t a r t a l m a utóbbiak a r r a hajlanak, hogy a felülről
politiká-
különbözik egymástól: mig
l e f e l é haladva dolgozzanak - " m i az
az az
ö s s z l p a r i s t r u k t u r a , amit a k a r u n k " ? - , a piacgazdaságok inkább az alulról f e l felé Irányuló munkára hajlanak. Ezzel eljutunk
a vállalatok közötti ö s s z e h a s o n -
lításokhoz.
A vállalatok közötti összehasonlítások t a p a s z t a l a t a i Megalakulása óta s z á m o s t e r m e l é k e n y s é g i
központ készített vállalatok
ö s s z e h a s o n l í t á s o k a t . Például Hollandiában az 5 0 - e s években a kormány
finanszí-
rozta egyes Iparágak ilyen k e z d e m é n y e z é s é t . Az NSZK-ban, mint ahogyan ki e l ő a d á s a i s m e r t e t t e ,
közötti
Iblels-
szintén adtak k o r m á y z a t i támogatást Ilyen c é l o k r a . 135
Bár
e z e k kezdetben s e r k e n t ő l e g hatottak, h o s s z a b b távon nem bizonyultak t a r t ó s
ha-
t á s ú n a k , s z á m o s okból kifolyólag: - esetenként a k o r m á n y egy bizonyos fokig kelletlen I p a r á g r a erőltette e z t ; - az Iparág é r d e k l ő d é s é t hosszabb (több mint 2 éves) t e t t f e n n t a r t a n i , a f i g y e l e m gyakran főként
arra
Időszakra nem Igen l e h e -
irányult,
hogy k i t a l á l j á k , a
kódjelek melyik vállalatot jelentik; - ezek az ö s s z e h a s o n l í t á s o k lényegében visszatekintőek é s befelé orientáltak
vol-
tak; - n e m tudták - vagy c s a k nagyon közelítőleg tudták - f e l m é r n i a vezetés
minő-
ségét. A különböző " s t r u k t u r á l i s megújítási" é s " c s o p o r t o s gazdasági"
tanulmányok
e z e k r e a t a n u l s á g o k r a épültek: - az i p a r környezete - a gazdasági, a s z o c i o l ó g i a i , a t e r m é s z e t i stb. zet - egyre döntőbb s z e r e p e t játszik, a m i n t az
környe-
igények a mennyiségtől a m i -
n ő s é g felé tolódnak e l , é s a kormány é s s z e r v e i n e k fontossága növekszik; - a számok mögé kell látni; az adatokat viszonylag könnyű összeállítani, de azok a helyzetek, a m e l y e k e n segíteni hivatottak, e g y r e bonyolultabbak; - a szűk k e r e s z t m e t s z e t e k mindig a c s ú c s o n találhatók; ha ezen a szinten é r z i k , hogy a v á l t o z á s r a szükség van,
n i n c s é r t e l m e , hogy lejjebb
nem
próbáljuk
azt megoldani; - a változást n e m elég meghirdetni, azt f o l y a m a t o s a n segíteni kell. A " m o d e r n " s z e k t o r á l i s közelítésnek sokkal összetettebbnek kell lennie, eddig volt. Az u j s t r u k t ú r á k n a k , amelyek m o s t
jönnek
létre,
mint
számos szerepet
k e l l magukra vállalniuk - mint ahogy azt az angol " g a z d a s á g f e j l e s z t é s i t a n á c s o k " - az EDC-k - következő tanulmányából vett idézet dec.
mutatja
(The T i m e s ,
1972.
1.):
"A G a z d a s á g f e j l e s z t é s i Tanácsok h á r o m
különböző s z e r e p kombinációját
j á k el: a t e r j e s z t é s , a képviselet és a t a n á c s a d á s
szerepét,
A t e r j e s z t é s i funkció magába foglalja a vállalatok
egy-egy c s o p o r t j á r a n é z v e
a '-özös p r o b l é m á k m e g h a t á r o z á s á t és azoknak az elgondolásoknak a s á t é s e l t e r j e s z t é s é t , amelyek segítik
kidolgozá-
e p r o b l é m á k megoldását. Tipikus
ennek a modern v e z e t é s r ő l , a k é s z l e t e l l e n ő r z é s i
lát-
módszerekről, a vezetés
igényelt s z á m v i t e l r ő l é s a marketingről s z ó l ó b r o s ú r á k . 136
példái által
A t e r j e s z t é s i funkció felölelheti munkaeró'statisztika, pénzügyi áttekintések egyéb, a vállalatok s z á m á r a közvetlenül n e m
és
hozzáférhető s t a t i s z t i k a i i n f o r m á -
ciók ö s s z e á l l í t á s á t . A t e r j e s z t é s i é s a képviseleti s z e r e p t ő l
eltérően, amelyek egyedi
tek - vállalatok, kormányhivatalok - döntéshozatalának
szerveze-
befolyásolására irányul-
nak, a t a n á c s a d á s i tevékenységek az á g a z a t ö s s z e s s z e r v e z e t é n e k aktív
együtt-
m ű k ö d é s é r e épülnek azzal a céllal, hogy diagnosztizálják közös p r o b l é m á i k a t é s megfelelő politikát dolgozzanak ki m e g o l d á s á r a . A folyamatot két egymásnak ellentmondó példával i l l u s z t r á l h a t j u k . Az egyik a gyapjulpari G a z d a s á g f e j l e s z t é s i T a n á c s által készített tanulmány az i p a r á g
jövő-
j é r ő l , amely önkéntes r a c i o n a l i z á l á s t
javasolt és f e l i s m e r t e , hogy a
textilipar
hagyományos szálanyag é s technológia
szerinti felosztása jórészt értelmét v e s z -
t e t t e . A második példa egy különleges munkacsoport l é t r e h o z á s a azon p r o b l é m á k e l e m z é s é r e , amelyek a nagyméretű I p a r i építkezéseken (például e r ő m ü v e k , finomítók építésénél) l e z a j l ó munkálatok kölcsönös összefüggéséből
olaj-
származnak;
e munkacsoport kimutatta, hogy s z ü k s é g van e tevékenységek közös
problémái-
val foglalkozó s p e c i á l i s i p a r i i n t é z m é n y e k r e . A f e l s z í n e n a két helyzet nagyon különböző: az egyik esetben egy régen
egybe-
f o r r o t t i p a r á g r ó l , mlg a másikban nagyban é s egészében egy háború utáni j e l e n s é g r ő l van s z ó , ez utóbbi egy olyan u j
"iparágról",
amelyre
a
munkacsoport
l é t r e h o z á s a előtt n e m i s gondoltak, de végülis igen nagy gazdasági jelentőséggel blr. Közös jellemvonásuk, hogy mint egyedi s z e r v e z e t e k n e m képesek ni a p r o b l é m á k k a l , szükségük van a r r a , hogy
megbirkóz-
s z é l e s körű önkéntes m e g á l l a p o -
d á s r a j u s s a n a k abban, hogy miképpen j á r j a n a k el a jövőben. A Gazdaságfejlesztési Tanács e
szükségletnek egy olyan m e c h a n i z m u s l é t r e -
hozásával tudott megfelelni, amely lehetővé tette, hogy az é r i n t e t t csoportok t a lálkozzanak e g y m á s s a l . Azzal, hogy r é s z t v e t t e k a p r o b l é m á k definiálásában é s a velük való m e g b i r k ó z á s stratégiáinak kidolgozásában, az é r d e k e l t felek fontos
ta-
p a s z t a l a t o k a t osztottak m e g . E problémákon az e g y r e növekvő s z e r v e z e t i ö s s z e f ü g g é s v ö r ö s fonala fut gig, s ez annak tulajdonítható, hogy a z üzleti müveletek 137
vé-
mérete, hordereje nö-
v e k s z i k , s a s z a k s z e r v e z e t e k és a kormány az s ú l l y a l vesz r é s z t . E g y r e kevésbé
Ipari döntésekben mind nagyobb
l e h e t s é g e s , hogy az egyedi s z e r v e z e t e k b e f e -
l é forduljanak, m e r t valamennyien függenek egymástól é s e r ő s külső hatásoknak vannak kitéve." Néhány más o r s z á g b a n (Norvégiában, Hollandiában, Svédországban például) sok k ö z ö s vonás figyelhető meg a létrejövő
s t r u k t u r á k kettős jellegében: az
e l e m z é s e k e t v é g r e h a j t ó intézmény (ezek sokkal Inkább rábban, s rendszeresen naprakésszé
dinamikusak,
egyik
mint
ko-
t e s z i k tanulmányalkat) é s egy m á e i k l n t é z -
m é n y feladatát képezik a változáshoz s z ü k s é g e s különböző kezdeményezések. Ann a k , amit elvégeztek, a legjobban dokumentált p é l d á j a a svéd textilipar c i ó j a (lásd: P E P , id.
adaptá-
mü).
1970-ben egy k í s é r l e t i ötéves p r o g r a m o t indítottak be, hogy ahol e r r e s é g volt, m e g j a v í t s á k a ruházati i p a r nemzetközi v e r s e n y k é p e s s é g é t á r é s a t e r m é k s t r u k t ú r a t e r é n . Ez azt mutatta c é l s z e r ű n e k , hogy m ű területek felé é r t é k e s í t s e n e k ,
lehető-
a minőség, nagyjövedel-
" a m i r u g a l m a s és ujltó v e z e t é s t követel n e m -
c s a k a piackutatásban, h a n e m a t e r m é k e k alakításában é s a t e r m e l é s i f o l y a m a t b a n i s . " Két akció s o r t indítottak a változási folyamat l é t r e h o z á s á r a : - egyet a s z a k k é p z e t t s é g f e j l e s z t é s é r e , különös k é p e s kapacitásának n ö v e l é s é r e , valamint a
tekintettel az Iparág e x p o r t -
vezetőképzésre
(valamennyiérintett
vezetőnek látogatnia k e l l e t t egy s p e c i á l i s a n s z á m u k r a s z e r v e z e t t tanfolyamot); - egy máslkat a t u l a j d o n és a vezetés
r a c i o n a l i z á l á s á r a . A kibocsátás azelőtt
i n k á b b a cégek r é v é n növekedett, m i n t s e m a s t r u k t u r a f e j l e s z t é s e utján és ez a m e g l é v ő t e r j e s z k e d é s i f o r r á s o k p a z a r l á s á v a l j á r t . Most ösztönzik a fúziókat,
és
m e g i s m e r t e t i k az é r i n t e t t e k e t az e r r e vonatkozó tudnivalókkal. E z további példa a r r a , hogy miként kell kombinálni a k u t a t á s t , az i n f o r m á c i ó t , a képzést és a t a n á c s a d á s t , é s még sok m á s dolgot, amelyekkel a r e n c i a előadásai f o g l a l k o z t a k . De mit mondjunk azokról a k r i t é r i u m o k r ó l , l y e k e t annak eldöntésénél használnak f e l , hogy melyik ágazatot kell
konfeame-
preferálni?
E z e k k e l az eddigiek s o r á n m á r foglalkoztunk bizonyos m é r t é k b e n , de nem
szabad
alóbecslílntink annak a f o n t o s s á g á t , amit a dinamikus v e z e t é s é s egy e r ő s s t r u k t u r e jelent a változás e l ő i d é z é s e szempontjából.
138
Az a l k a l m a z á s t biztosító esélyek javítása
A p r o b l é m á k után illő levonni azokat a tanulságokat l s , amelyek a k o n f e r e n cia előadásaiból és vitáiból a jövőbeli c s e l e k v é s r e nézve szűrhetők le: 1. Mind több e m b e r t hozzunk közvetlenlil kapcsolatba a s z e k t o r á l i s
tanulmá-
nyok k é s z í t é s é v e l , olyan k o r á n , mint az csak l e h e t s é g e s . Ez e l s ő s o r b a n k é t o k ból l á t s z i k feltétlenül szükségesnek: - az e m b e r e k e t fokozatosan vonják be azokba az intézkedésekbe,
amelyek
a
változások bevezetéséhez s z ü k s é g e s e k ; igy valószínűbb, hogy m e g é r t i k az emögött r e j l ő elgondolást, m e r t nem h i r t e l e n
találják magukat
s z e m b e egy s o r " b r u t á -
lis" ajánlással; - az ágazatban dolgozók ennek funkcionálásáról é s p r o b l é m á i r ó l
valószínűleg
többet tudnak, mint a kívülállók. Ez nem jelenti a z t , hogy a tanulmány vitása fokozódik, hanem a z t , hogy sikerül leküzdeni a
objekti-
való helyzet f e l t á r á s á n a k
komoly p r o b l é m á i t . 2. A tanulmányok g y o r s a s á g o t követelnek. A r é s z l e t e k r e szükség van, de ha az adatok ö s s z e g y ű j t é s e sok időt vesz igénybe,
a m e g v a l ó s í t á s Időpontjára
el-
vesztik i d ő s z e r ű s é g ü k e t . A svéd iparosok reakciója az I p a r i m i n i s z t é r i u m s z e k t o r á l i s tanulmányaira ez volt - idézzük Berget:
"Elég
jó
helyzetfeltáró képet
kaptunk s z e k t o r u n k r ó l , b á r a s z á m o k , s a j n o s , m á r két vagy h á r o m évesek voltak, a m i k o r közzétették a z o k a t . " 3. Az elemzéseknek é s a p r o g r a m o k n a k átfogóknak kell lenniük. Nem szabad a közpénzből finanszírozott p i a c k u t a t á s i e l e m z é s e k r e korlátozódniuk, b á r t e r m é s z e t e s e n a piac fejlődése fontos j e l l e m z ő ; a
p r o g r a m o k n a k n e m szabad
lagosan i n f o r m á c i ó n y ú j t á s s a l vagy csupán pénz vagy közvetlen segély
kizáró-
Igénylésé-
vel megelégedniük. 4. Szükség van s z e r v e z e t i l é p é s e k r e i s .
A dinamizmus szemmel
nehezen t a r t h a t ó fenn anélkül, hogy a s z e k t o r mel k í s é r n é . A kormányok
a változásokat állandó
módosítják m i n i s z t e r i á l i s
láthatólag figyelem-
s t r u k t ú r á j ú k a t , hogy
job-
ban feleljenek meg a változó helyzetnek. 5. A gazdaságpolitika o r s z á g o s k e r e t e s z ü k s é g e s ahhoz, hogy a " f e l s z a b a d u ló e r ő f o r r á s o k a t " t e r m e l é k e n y e n használhassák f e l . 139
ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS, RACIONA LIZ A LÁS
Az önköltségcsökkentés a t ő k é s vállalatok
rendszeres,
Nem divatirány (nálunk az utóbbi időben keveset
s z e r v e z e t t tevékenysége.
foglalkoznak
vele), de a g y a -
korlatban nélkülözhetetlen, a v e r s e n y k é p e s s é g egyik a l a p f e l t é t e l e . E r r ő l p r ó b á l tunk
képet adni "A v e r s e n y k é p e s vállalat" c .
ötkötetes sorozatunk
c s ö k k e n t é s " c. kötetével, az angol t e r m e l é k e n y s é g i ni ü kiadványával. E kötetből itt két r é s z l e t e t csökkentés m e g s z e r v e z é s é v e l ,
a másik
"Önköltség-
központ, a BPC hasonló
közlünk:
az
ennek egyik fontos
ci-
egyik az önköltségeszközével,
az un.
gyártmánypolltlkával foglalkozik. Az önköltség b e r u h á z á s o k nélküli c s ö k k e n t é s é r e uj m ű s z a k i , s z e r v e z é s i m e g oldások, racionalizálások s z á m t a l a n
lehetőséget nyújtanak. Az NSZK
termelé-
kenységi központjának egyik kiadványából idézünk e r r e négy p é l d á t . E központ,
az
RKW, nevében is viseli a r a c i o n a l i z á l á s s z ó t . A Kiadvány 123 példájából igen
so-
kat ma az é r t é k e l e m z é s ( f u n k e i ó A ö l t s é g e l e m z é s )
k a t e g ó r i á j á b a sorolnánk,
valójában e m ó d s z e r r é g i gondolatok u j , s z e r v e z e t t e b b f o r m á b a való öntése. 141
de
SZ ERVEZETT ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENT ÉS ' '
A h h o z , hogy egy vállalatnál az önköltség c s ö k k e n t é s é r e Irányuló munka
szerve-
z e t t és hatékony legyen, a kezdeményezésnek a legfelső s z i n t r ő l kell kiindulnia. A z akció operativ Irányításán kiviil Itt
kell döntéseket hozni a vállalati
r á s o k optlmállR h a s z n o s í t á s á r a , a t e r m e l é s tárgyának é s helyének s á r a , az é r t é k e s í t é s i és b e r u h á z á s p o l i t i k á r a Is.
erőfor-
meghatározá-
A költségcsökkentési
szemléle-
t e t minden uj tevékenység k i f e j l e s z t é s é n e k m á r a legkorábbi fázisában é r v é n y e s í t e n i kell, mivel a t e r m e l é s t p r o f i l r a , az előállítás h e l y é r e , az é r t é k e s í t é s l á c i ó i r a és m ó d o z a t a i r a , valamint a b e r u h á z á s i
javak
beszerzésére
re-
vonatkozó
döntések b e h a t á r o l j á k a költségek további csökkentésének lehetőségeit ls. Fontosobb döntések előtt a befolyásoló tényezők hatását r é s z l e t e s e n kell m e z n i , értékelni. Nagyvállalatoknál
a
költségcsökkentéssel
foglalkozó
részleg
maga ls képes mélyrehatóan vizsgálni a költségek c s ö k k e n t é s é r e kidolgozott vek c é l s z e r ű s é g é t , közép- és kisvállalatoknak
azonban
g y a k r a n külső
ele-
ter-
szakértő
s e g í t s é g é t c é l s z e r ű Igénybe venni.
Beruházások
A döntéseknél mindig a vállalat e g é s z é t kell szem előtt t a r t a n i . így pl. az é r t é k e s í t é s r e , vagy gyártmánypolitikára vonatkozó döntéselméi vizsgálni kell,
hogy
különböző forgalom mellett hogyan alakulnak a költségek é s a jövedelmezőség. Ennek egyik gyakran használt I l l u s z t r á l á s !
módja a
nyereségküszöb-diagram,
a m e l y a f o r g a l o m kívánt szintjét rögzítve veti ö s s z e az é r t é k e s í t é s i e r e d m é n y e ket a t e r m e l é s költségeivel. Az alábbi ábra e r r e mutat be p é l d á t .
X
'AZ angol t e r m e l é k e n y s é g i központ (British Productivity Council) "Cost Reduction" с. kiadványának II. f e j e z e t e a l a p j á n . A kiadványt az Ipargazdaságtan! Kutatócsoport 1969-ben magyarul is k ö z r e a d t a , "A v e r s e n y k é p e s vállalat" c. s o rozatának 3. " Ö n k ö l t s é g c s ö k k e n t é s " c. köteteként. 142
Árbevétel
Jd &
Ö3S z k ö l t ség Értékesítési
költség
И VT Anyagköltség 4D >
Munkabér
®
о
Egyéb v á l t o z ó Állandó
l o o 2oo Зоо 4oo 5oó
költségek
költségek
boo 7oo
A t e r m e l é s mennyisége l.ábra Az átfogó k ö l t s é g c s ö k k e n t é s i kampány f e l t é t e l e z i az I g a z g a t ó t a n á c s által k i t ű zött célok é s a v á l l a l a t i politika ú j r a é r t é k e l é s é t .
A gyakorlatban
természetesen
olyan I n t é z k e d é s e k k e l i s j e l e n t ő s m e g t a k a r í t á s o k é r h e t ő k e l , a m e l y e k az
Irányí-
t á s a l s ó b b s z i n t j e i n s viszonylag g y o r s a n v a l ó s í t h a t ó k m e g . Maguknak az v e t ő céloknak
az ú j r a é r t é k e l é s e ,
amihez hozzájárul a változtatások
gyakorlati
k i v i t e l e z é s é h e z s z ü k s é g e s Idő l s . Az e r e d m é n y e k c s a k ennek e l t e l t e után k e z h e t n e k . Ez e l k e r ü l h e t e t l e n n é t e s z i , hogy e l ő r e politika v á r h a t ó h a t á s a l t ,
-
mérlegeljék
még mielőtt megváltoznának
alap-
jelent-
az
alkalmazott
a politika
módosítását
Igénylő k ü l s ő tényezők: a p i a c i f e l t é t e l e k vagy a f o g y a s z t ó i
szokások.
A k ö l t s é g c s ö k k e n t é s m e g s z e r v e z é s é r e egyébként n i n c s s z a b v á n y ; s a j á t o s k ö r ü l m é n y e i n e k m e g f e l e l ő m ó d s z e r t kell a l k a l m a z n i . g a t ó t a n á c s r a h á r u l annak a fontos f e l t é t e l n e k a b i z t o s í t á s a ,
a
vállalat
Általában a z i g a z hogy a
szervezett
k ö l t s é g c s ö k k e n t é s é r t f e l e l ő s s z e m é l y e l é g j e l e n t ő s b e o s z t á s ú legyen ahhoz, együtt d o l g o z h a s s o n a m a g a s a b b rangú v e z e t ő k k e l , é s r é s z t v e h e s s e n az
hogy
Igazga-
tótanács megbeszélésein is. A költségcsökkentés kulcskérdése a vállalat ö s s z e s tevékenységének ö s s z e h a s o n l í t ó f e l m é r é s e . A f e l m é r é s n e m c s u p á n a vizsgálandó k ö r ü l m é n y e k r e h í v j a f e l a f i g y e l m e t , h a n e m egyúttal l e h e t ő v é t e s z i a z t á r g y á t k é p e z ő tényezők
értékelését;
egyébként
összehasonlítást, 143
csak
véleményalkotás
objektív
megközelítést
b i z t o s i t . Segítséget nyújt ezenkívül az e r e d m é n y e k s z á m b a v é t e l é h e z , é s lényeges e l l e n ő r z é s i s z e r e p e van. A f e l m é r é s c é l j a a következőkben foglalható ö s s z e : 1. A legnagyobb közvetlen m e g t a k a r í t á s i
lehetőségek
kimutatása.
Fontos, hogy
rövid időn belül kimutatható legyen bizonyos fokú m e g t a k a r í t á s , mivel ez h o z z á j á r u l a költségcsökkentési kampány a l á t á m a s z t á s á h o z , é s további
lépésekre
bátorít. 2 . A, jelentősebb jövőbeli potenciális m e g t a k a r í t á s o k k i m u t a t á s a . Nyilvánvalóan ez a fő cél. 3 . A s o r r e n d i s é g m e g h a t á r o z á s a . Általában s z á m o s t e r ü l e t van, ahol tások érhetők e l . Az e r ő f e s z í t é s e l a p r ó z á s á n a k
elkerülése
megtakarí-
megköveteli
a
rangsorolást. Általában e l ő n y ö s , ha Időről-időre - lehetőleg
egy-két
évenként - készítünk
ilyen f e l m é r é s t . A g a z d a s á g i feltételek állandóan változnak, és ez a
költségszer-
k e z e t folytonos v á l t o z á s á t hozza magával. A kölcségcsökkentési lehetőségek átfogó e l e m z é s e nyomán s z ü k s é g e s s é válhat a v á l l a l a t egész tevékenységének és politikájának
felülvizsgálata.
Sor kerülhet az
alapfeltételek é s a s z e r v e z e t f e l ü l v i z s g á l a t á r a I s . Tulajdonképpen idővel a
válla-
l a t működésének e g é s z é n változtatni kell, - ha azt a k a r j u k , hogy valóban r e n t á b i l i s a n működjön. Ha m á r eleve n e m adódna valamilyen magától
értetődő intézkedés, akkor az
e l e m z é s t a legnagyobb költségcsökkentési lehetőséget nyújtó tevékenységi
körre
k e l l irányítani, m a j d r é s z l e t e i b e n f e l m é r n i , elemezni a hozzá kapcsolódó
folya-
m a t o k a t . Számos e s e t b e n c é l s z e r ű a költségcsökkentés lehető l e g s z é l e s e b b s k á l á j á n a k vizsgálata é s egyidejűleg több t e r v k é s z í t é s e . a j á n l a t o s kijelölni, akik t e l j e s munkaidejüket
Ezzel olyan
e r r e tudják f o r d i t a n i .
személyeket A költség-
csökkentési p r o g r a m fő felelőseként olyan s z e m é l y t bízzunk m e g , aki legalább
a
f e l m é r é s Idejére t e l j e s munkaidejét ennek a feladatnak
a
c é l o k és az e l é r t e r e d m é n y e k folyamatos
szentelheti, és képes
ujratértékelésére.
Csak ilyen módon
biztositható a p r o g r a m b a n résztvevők m e g f e l e l ő i r á n y í t á s a . Fontos továbbá,
hogy az általános f e l m é r é s ne szorítkozzon a g y á r t á s
terü-
l e t é r e . Foglalkozni kell a g y á r t m á n y f e j l e s z t é s i osztállyal, az é r t é k e s í t é s i s z e r v e k k e l , é s az a d m i n i s z t r a t í v részlegekkel
(beleértve a könyvelést) i s .
a számviteli r e n d s z e r felülvizsgálata s e m k e r ü l h e t ő el, 144
mert
Gyakran
enélkül n e m t e -
kinthető át, hogy t e l j e s m é r t é k b e n h a s z n o s i t j á k - e a r e n d e l k e z é s r e álló i n f o r m á ciókat a vezetés munkájának támogatása érdekében é s az egyes osztályok
tevé-
vékenységének é r t é k e arányban á l l - e fenntartásuk k ö l t s é g e i v e l . Elkerülhetetlen a gyártmányok önköltségszámltásának
é s az önköltség s z e r -
kezetének felülvizsgálata, az általános költségek e l e m z é s e . Azt is vizsgálni
kell,
hogy a k ö l t s é g t e r v e z é s m ó d s z e r e l m e g f e l e l n e k - e a követelményeknek. A t e r m é kek önköltségére vonatkozó, valamint általában a t e l j e s í t m é n y e k r ő l a vezetőkhöz jutó információk szolgáltatásának megjavítása révén g y a k r a n
világosan f e l t á r u l -
nak a költségcsökkentésben végrehajtandó intézkedések i r á n y a i . Felül kell vizsgálni a vállalati
s z e r v e z e t hatékonyságát, az irányító é s funk-
cionális osztályok l é t s z á m á n a k s z ü k s é g e s s é g é t ,
tisztázni kell, hogy a
személyi
állomány milyen mértékben felel meg az általa betöltött funkciók által t á m a s z t o t t követelményeknek. Ebben a munkában segítséget nyújthatnak a vállalatok
közöt-
ti ö s s z e h a s o n l í t á s t szolgáló viszonyszámok é s egyéb adatok l s . A f e l m é r é s fő c é l j a , hogy lehetővé tegye a költségek c s ö k k e n t é s é r e tevékenységek m e g t e r v e z é s é t , a s z ü k s é g e s teendők r a n g s o r o l á s á t .
irányuló
A terv
teszi
lehetővé a költségek c s ö k k e n t é s e érdekében tett intézkedések e l l e n ő r z é s é t , s l é nyeges s z e r e p e van abban, hogy a kifejtett
erőfeszítésekkel
maximális
ered-
ményt é r j ü n k el. A t e r v e z é s átfoghat néhány hónapot, egy évet, de h o s s z a b b időszakot i s , a t t ó l függően, hogy milyen gyakorisággal szándékozunk v é g r e h a j t a n i ujabb f e l m é r é s e s e k e t , illetőleg mekkora az adott f e l m é r é s alapján elvégzendő munka volumene. A készítendő f e l m é r é s jellege j ó r é s z t attól függ, hogy a s z o k á s o s , rűen végzett e l e m z é s e k milyen adatokat nyújtanak.
rutinsze-
Minél kevesebb a r u t i n j e l l e -
gű e l e m z é s , annál átfogóbb általános f e l m é r é s r e van s z ü k s é g . Ha egy
vállalat-
nál a r e n d s z e r e s e n végzett e l e m z é s e k igen nagy t e r ü l e t r e t e r j e d n e k ki,
akkor
elegendő, ha az általános f e l m é r é s csak a különböző tevékenységek e r e d m é n y e i ről r e n d e l k e z é s r e álló adatok e l l e n ő r z é s é r e és a
vállalati tevékenység s z á m á r a
előnytelen t e l j e s í t m é n y i é s költségtrendek k i m u t a t á s á r a A költségcsökkentési f e l m é r é s abban is
segít,
r e n d s z e r e s , rutinjellegű m e g f i g y e l é s e k e t c é l s z e r ű
hogy
szorítkozik. meghatározzuk: milyen
bevezetni
annak
érdekében,
hogy a vállalati vezetők kellő információval rendelkezzenek az e l l e n ő r z é s h e z . A vezetési igényeket kielégítő s z á m v i t e l 145
kifejlesztésével
minden
adatgyűjtés
v é g s ő soron a vállalati k ö l t s é g t e r v e z é s e l l e n ő r z é s é n e k r é s z e l e s z . A költségelői r á n y z a t minden vállalati tevékenység költségkihatásának m e g t e r v e z é s e , tehát t u lajdonképpen nem m á s , mint az előirányzott vállalati tevékenység t é s e egy meghatározott I d ő s z a k r a . Az e l s ő lépés általában
számszerűsí-
az adott
időszakban
é r t é k e s í t e n d ő volumen e l ő r e j e l z é s e t e r m é k f a j t á k s z e r i n t , ezt követi az é r t é k e s í t e n d ő volumen e l ő á l l í t á s á v a l é s f o r g a l m a z á s á v a l
kapcsolatos költségek meghatá-
rozása. A vállalati költségelőirányzatot - b á r m i l y e n legyen i s az alkalmazott t e l j e s í t m é n y m é r é s i m ó d s z e r - mindig r é s z l e t e k b e
menően kell kidolgozni. A tervekben
megfogalmazott feladatok s z á m s z e r ü s i t é s é n - mint elsődleges célon - tul, a költs é g e l ő i r á n y z a t l e h e t ő s é g e t ad a vállalati tevékenységek e l l e n ő r z é s é r e , és
előse-
g í t i a vállalati t e r v e k v é g r e h a j t á s á t . A tényleges eredmények ily módon ul.
ösz-
s z e v e t h e t ő k a t e r v e z e t t e l , az e l t é r é s e k okai elemezhetők é s a s z ü k s é g e s k o r r e k ciók végrehajthatók. A költségelőirányzat költségnormák nélkül is elkészíthető, de r é s z l e t e s e b b és hatékonyabb k ö l t s é g e l l e n ő r z é s feltételezi Ilyen normák kidolgozását. A munka-
és
a z anyagfelhasználási tanulmányokra épülő költségnormákat minden t e r v e z é s i idős z a k kezdetén ú j r a meg kell állapítani, ill. felül kell vizsgálni é s csak s é g e s módosítások után alkalmazhatók
a szük-
ezek az előirányzatok k é s z í t é s é h e z .
így
l e h e t ő v é válik a t e r m é k e k egységönköltségének r e á l i s m e g h a t á r o z á s a , és az egyes r é s z l e g e k t e l j e s í t m é n y é n e k e l e m z é s e . A költségnormákat ugy kell megállapítani, hogy - normális k ö r ü l m é n y e k e t véve figyelembe - betarthatók legyenek. így a z u t á n - a t e l j e s í t m é n y e k m é r c é j e k é n t - felhívják a figyelmet a t e r v e z é s i hibákra, a n e m megfelelő m u n k á r a é s a v e s z t e s é g e k r e . A költségnormák b e t a r t á s a b a n még nem jelenti a potenciális költségcsökkentési f e l t á r á s á t . Ezek a n o r m á k ui. a vállalat egy adott a l a p u l n a k , tehát s t a t i k u s a k , holott a vállalat
lehetőségek
azon-
maradéktalan
időpontban f e l m é r t helyzetén
változik. Mindezek e l l e n é r e a t e l -
j e s í t m é n y e k r ő l a k ö l t s é g n o r m á k k a l való ö s s z e v e t é s utján
nyerhető
Információk
rendkívül é r t é k e s e k . A költségelőirányzatok é s a k ö l t s é g n o r m á k k é s z í t é s e j e l e n t ő s segítséget nyújt a költségek c s ö k k e n t é s é h e z . A t e l j e s í t m é n y e k é s a
normák rendszeres összeha-
s o n l í t á s a és az e l t é r é s e k okainak k i d e r í t é s e megmutatja ahol potenciális k ö l t s é g m e g t a k a r í t á s o k k a l számolhatunk. 146
azokat
a
területeket,
A költségellenőrzés
a
további költségcsökkentés alapja, de önmagában
még
n e m vezet automatikus költségcsökkentéshez. A k ö l t s é g e l l e n o r z é s a d a t a i r a épülő költségcsökkentési kampány
viszont a különböző költségnormák f e j l e s z t é s é t
ls
eredményezi. A vállalat é s az egyes s z e r v e z e t t egységek é s vezetőik r é s z é r e évenként m e g határozott önköltségcsökkentési céloknak
r e á l i s a k n a k é s elérhetőknek kell
niük. Minden év végén - és lehetőség s z e r i n t negyedévenként - a
len-
költségcsök-
k e n t é s é r t f e l e l ő s s z a k e m b e r e k jelentéseket t a r t o z n a k készíteni az e l é r t e r e d m é nyekről az osztályvezetők r é s z é r e . A s i k e r e s költségcsökkentési kampány fő előfeltételei tehát a következők: 1. a legfelsőbb vezető és az igazgatótanács folyamatos t á m o g a t á s a ; 2. a költségcsökkentési stratégia kidolgozása az igazgatótanács r é s z é r ő l ; 3. az önköltségcsökkentési s z e r v e z e t n e k a
vállalat s a j á t o s s á g a i h o z Igazodó
ki-
alakítása; 4. a t é m a m e g i s m e r t e t é s é r e l e g a l k a l m a s a b b propaganda a l k a l m a z á s a a k ö l t s é g csökkentés jelentősége m e g é r t é s é n e k e l ő s e g í t é s é r e ; 5. r e á l i s célok kitűzése a vállalat minden egysége s z á m á r a , különös gondot dítva a r r a , hogy a vezetők és az üzemek
irányitói világosan l á s s á k f e l e l ő s -
ségüket, feladataikat; 6. az e r e d m é n y e k gondos e l e m z é s e , m e g v i t a t á s a ,
147
for-
értékelése.
RACIONALIZÁLÁSI
PÉLDÁK
Az alábbiakban az NSZK t e r m e l é k e n y s é g i központja, az RKW által kiadott
önkölt-
1
ségcsökkentési p é l d a t á r * 123 megoldásából közlünk néhányat.
Szabványos e l e m f e l h a s z n á l á s a egyedi g y á r t á s helyett
A mérnök f e l a d a t a annak vizsgálata, hogy a k e r e s k e d e l e m b e n kapható
szabvá-
nyos a l k a t r é s z e k felhasználhatók-c a g y á r t m á n y h o z . Monoton c s ő c s o n k t a r t ál.y k i f o l y ó r é s z é r ő
i,
"
'V
^ Mostl k e t t ő s vágmonotü szabványos c s ő t o l d a t ogyika megvásárolva és kettévágva.
K o r á b b a m varrat nélküli húzott cső lodarabolva ós monatmotszőgápon roagmunkilva.
Egy t a r t á l y o k a t előállító tizemben
kífolyócsonkok s z é l e s körli
volt szükség. Ezt az üzemben v a r r a t n é l k ü l i
3/8
hüvelykes
alkalmazására
csőből
darabolták.
Egyik végére a gyártmányhoz s z ü k s é g e s menetet vágtak, m á s i k végét b e h e g e s z tették a t a r t á l y m e g f e l e l ő helyére (lásd a baloldali á b r á t ) . onként 2250 DM b é r k ö l t s é g e t igényelt.
Amikor felmerült,
Ez a munka 100 d b hogy ez
a
csődarab
e s e t l e g s z a b v á n y a l k a t r é s z k é n t készen v á s á r o l h a t ó lenne, kiderült, hogy b á r egyik végén m e n e t e s csonk ebben a m é r e t b e n , mint szabványos a l k a t r é s z nem
1
*123-mal H e r s t e l l k o s t e n gesenkt. F r a n k f u r t (Main): d e r Deutschen W i r t s c h a f t (RKW) е . V. , 1966. 148
kapható,
Rationalisierungs-Kuratorium
de kb. k é t s z e r e s hosszúságú, mindkét végén menetelt csőtoldatok vannak.
Eze-
ket, készen m e g v á s á r o l v a , csak ketté kellett vágni, é s ugy hegeszteni. A költségek alakulása: Költségelem
Korábban DM/1000 db Jelenleg D M / 1 0 0 0 db
Anyagköltségek
158
120
G y á r t á s i bérköltség
225
80
G y á r t á s i általános költség
405
120
E l ő á l l í t á s i költség ö s s z e s e n :
788
320
vagyis az előállítási költségcsökkenés mintegy 60 % - o s .
Egy régi gép és egy u j ötlet
A konstrukció é s a technológia m ó d o s í t á s á v a l elkerülhetővé vált k ö l t s é g e s t e r m e l ő b e r e n d e z é s e k é s szakmunkások igénybevétele. Csóvégek
zárása
Korábban
^
B
*z6ß6
hegesztési varrat
&
furat
támaszték
Csóvég felhegesztve munkadarab
nyomógörgő
Melegalakitás készülékkel
esztergapadon
Állványcsöveket előállító, valamint f ű t é s - é s k a z á n s z e r e l ő vállalat egyik ü z e ménél állandóan szükség volt kupakokra a csővégek l e z á r á s á h o z . Ezt a - 149
követke-
z ő módon oldották m e g . Az 1000 x 2000 m m - e s 3 és fél m m vastag feldarabolták 230 m m s z é l e s 2000 mm h o s s z ú t o l t a k , majd mélyhuzógépen állították
csíkokra,
elő a zárókupakot.
táblalemezt
ezekből t á r c s á k a t
saj-
Ezt ráhegesztették
c s ő v é g e k r e (lásd az á b r a bal oldalát). E z az e l j á r á s viszonylag drága volt,
a
ma-
g a s gépóraköltségli sajtológépeket, k ö l t s é g e s vágó é s mélyhuzó s z e r s z á m o k a t I g é n y e l t é s a hegesztő munkahely Üzeme Is k ö l t s é g e s . Az uj megoldásban melegalakltási technológiát alkalmaztak. E r r e a c é l r a
egy
r é g i esztergapadot alakítottak át. A k e r e s z t s z á n r a egy alakos nyomógörgőt s z e r e l t e k , a k é s t a r t ó r a pedig
egy gázégőt a csővég f e l h e v i t é s é r e . A csővég
r e m e z é s e után m a r a d ó k i s lyuk egyéb c é l r a , például használható volt. Az u j e l j á r á s
légtelenítő furatként
bepefel-
felszabadította a hegesztőt fontosabb m u n k á k r a ,
e z t a gépet pedig s e g é d m u n k á s is tudja k e z e l n i . á t a l a k í t á s s a l a d r á g a gépeket helyettesítette.
Az ö r e g e s z t e r g a p a d m i n i m á l i s
Az
eredmény
számszerűen a kö-
vetkező: Korábbi Jelenlegi költségek DM/100 db
Költségelemek G y á r t á s i anyag é s üzemi általános költség
21
2
G y á r t á s i bérköltség
63
27
Ü z e m i általános k ö l t s é g
73
15
E g y é b gyártási á l t a l á n o s költség
20
14
177
58
100 db csővég e l ő á l l í t á s i költsége A m e g t a k a r í t á s 67 %.
A tul magas t í p u s s z á m d r á g í t j a a g y á r t á s t
Egy egyszerli a l k a t r é s z több konstrukciós c s ö k k e n é s a költségek 46 %-os m e g t a k a r í t á s á t
módosítása révén elért
típusszám
eredményezte.
Egy vállalatnál különféle készülékekhez é s célokra zsákmenetil s z á r n y a s a n y á k a t használtak M l 0 - t ő l M24-es m é r e t i g . Minthogy a szabványos, készen t ó kivitel nem felelt m e g , ezeket egyedileg t e r v e z t é k . a l a k u l t ki; s o k s z o r a z o n o s
rendeltetésű 150
és
Összesen
14
m é r e t ű anyák különböző
kapha-
féle típus változatai
Tipusszáncsökkentés
Korábban; lé-féle egyedi rajzszámos konstrukciójú változatot állítottak elő.
Most; a választékot 7-ro csökkentették, az összes tipust egy mérottablázatos rajzzal állítják elő
(lásd az ábra bal oldalát). A racionalizálás
első
lépéseként a 14 tipust
7-re
csökkentették, de valamennyi típusnak ugyanazt az a l k a t r é s z - és s z e r e l é s i zot Írták elő mérettáblázattal. Ennek használata kötelező volt valamennyi rukciós osztálynak. Ugyancsak előírták, hogy csak a
raj-
konst-
kereskedelemben állandóan
kapható (járatos) és fényesrehuzott anyagot alkalmazzanak. VégUl előírták a m i nimális gyártási szérianagyságot és az
egységesített elemekhez célkészülékeket
terveztek. A bevezetés egyértelműen csak előnyöket eredményezett.
Az évi 7200 külön-
böző szárnyasanyához ö s s z e s e n felhasznált anyagmennyiség a korábbi 2080 ról 1409 k g - r a csökkent, azaz 32 %-kal. ről 44300 p e r c r e csökkent,
kg-
A normaidő felhasználás 85300 p e r c -
48 %-kal. Mindent összevetve az évi gyártási
költ-
ségek 22195 Г'M-ről 11935 D M - r e , 46 %-kal csökkentek.
Állásidőből Képfutási idő
Egy
e l e m z é s eredményeként egyszerű intézkedésekkel megnövekedett a drága
gépek kihasználása. Egy m ű s z e r g y á r t ó vállalatnál 7 célgépen az l r ó m ü v e s r e g i s z t r á l ó m ű s z e r e k hez szükséges bonyolult diagramhálós szalagokat állítottak elő. A gépek kapaci151
t á s a n e m volt e l e g e n d ő , n e m utolsó s o r b a n a z é r t , m e r t a változó t e r m é k e k k o r i átállást tettek szükségessé.
gya-
Egy u j a b b gép b e s z e r z é s e m i n t e g y 90 000 D M -
b e k e r ü l t volna, u g y a n a k k o r ennek m e g f e l e l ő
kihasználását
nem lehetett
volna
állandóan biztosítani. A m u n k a f o l y a m a t e l e m z é s e r á m u t a t o t t az á t á l l á s i d ő k e m i a t t jelentős k a p a c i t á s k i e s é s r e .
A m e l l é k t e v é k e n y s é g m i a t t i g é p á l l á s t az által
s i k e r ü l t c s ö k k e n t e n i , hogy az á t á l l á s i készítés formájában szervezték l e t g y ü j t ő k e r e t r e " volt s z ü k s é g
rendkívüli m é r t é k é r e , s
m ű v e l e t e k egy r é s z é t g é p f u t á s alatti
m e g . Ehhez
elő-
m i n d ö s s z e 4 db k i e g é s z í t ő " k é s z -
1000 DM é r t é k b e n . E z e n a k ö v e t k e z ő munkához
szükséges s z e r s z á m k é s z l e t beállítása a gépfutási
idő alatt t ö r t é n h e t .
Gépállás-
i d ő ezután c s a k a s z e r s z á m k e r e t k i c s e r é l é s é b ő l adódik. Az e r e d m é n y - éppen a g y a k o r i , műszakonként többszöri átállások és s z e r s z á m c s e r é k l e n t ő s . A hét gép n a p i p r o d u k t i v i d e j e 3 3 - r ó l g é p á l l á s i d ő 34 % - k a l c s ö k k e n t , a gépek
42 ó r á r a , a z a z
kihasználása
Host á t l a g o s napi gépéllásidő
71 56
átlagos napi g é p f u t á s i idő / t e r h e l t és üres gépfutáa/
A f ő i d ő 15 % - k a l n ö v e k e d e t t a k ö v e t k e z ő Borozat g ó p f u t á s i i d ő a l a t t i előkészítése révén.
152
27 % - k a l n ő t t .
56 % - r ó l 71 % - r a ;
15 %-kal növekedett. Ezt mutatja a következő ábra:
% Korábban 100-
m i a t t - igen j e A
azaz
G Y Á R T MÁNYPOLITIKA1'
Az igazgatótanács feladatai a gyártmánypolltlka
terén
A gyártmánypolitika m e g h a t á r o z á s a döntően az igazgatótanács feladata. E
tanács-
nak kell meghatároznia a vállalat tevékenységi körét é s piaci törekvéseit, ill. e n nek alapján a gyártandó t e r m é k e k e t . A gyártmánypolitika körébe azokat
a dönté-
seket s o r o l j u k , melyek meghatározzák a t e r m e l é s i profil s z é l e s s é g é t , a t e r m é k választékot, az uj gyártmányok b e v e z e t é s é t s
azt,
hogy
az uj termékek a
már
korábban is gyártott t e r m é k e k h e z képest milyenek legyenek, mennnyiben s z ü k s é g e s egyes régi gyártmányok ú j r a t e r v e z é s e , vagy előállításuk
megszüntetése.
A gyártmánypolitika t e r m é s z e t e s e n s z o r o s a n kapcsolódik a vállalat 2) politikájához.
marketing
Ez többek között a következő k é r d é s e k megválaszolását
igényli:
milyen piacok e l l á t á s á r a törekedjék a vállalat, milyen követelményekkel kell s z á molni ezeken a piacokon, mekkora a vállalat
piaci r é s z a r á n y a és milyen
e l é r é s é r e kell t ö r e k e d n i e , milyen árpolitikát kövessen hozzáilleszkedni a piachoz - figyelembe véve
a vállalat, hogyan
arány képes
a v e r s e n y t á r s a k a t - , hogyan lehet
a f ö l d r a j z i adottságokhoz igazodva ellátni a piacot,
mennyiben c é l s z e r ű a
e g é s z é r e koncentrálni, milyen marketing s z e r v e z e t r e van szükség az
piac
értékesíté-
si képviselet, az á r u r a k t á r o z á s , az e l o s z t á s é s a rendelések t e l j e s í t é s e
szem-
pontjából ? Egy
U
J gyártmánnyal (vagy egy jelentősen módosított régi termékkel)
kapcso-
latos marketing feladatok a következőkben foglalhatók ö s s z e : - g y á r t m á n y k u t a t á s (a gyártandó t e r m é k m e g h a t á r o z á s a ) ; - g y á r t m á n y t e r v e z é s é s f e j l e s z t é s (a t e r m é k e k olyan j e l l e m z ő
tulajdonságai-
nak m e g h a t á r o z á s a , amelyeknek megfelelően a vállalat azokat n y e r e s é g e s e n tudja m e g t e r v e z n i , előállítani é s é r t é k e s í t e n i ) ; **Az angol t e r m e l é k e n y s é g i központ (British Productivity Council) "Cost R e d u c tion" с. kiadványának Ш. f e j e z e t e a l a p j á n . A kiadványt az Ipargazdaságtani Kutatócsoport 1969-ben magyarul is k ö z r e a d t a . "A versenyképes vállalat" c . sorozatának 3. "Önköltségcsökkentés" c. köteteként. 155 A gyártmánypolitika és a marketing k a p c s o l a t á r ó l m á s f é l e felfogások is vannak. 153
- p i a c k u t a t á s (az egyes t e r m é k e k r e nézve tapasztalt fogyasztói szokások é s a rájuk jellemző értékesítési módszerek elemzése); - árpolitika; -
reklám;
- r a k t á r o z á s , készletgazdálkodás é s e l o s z t á s ; - értékesítési szervezet; - s z e r v i z t e v é k e n y s é g és p ó t a l k a t r é s z e l l á t á s . Ezeknek a tevékenységeknek az e l l á t á s a a következő
vállalati munkákat t é t e -
l e z i fel (ezeket a végleges tervben ls rögzítik): - az é r t é k e s í t é s i s z e r v megadja a kívánt specifikációt és a volument, a k u t a t á s segítségével adatokat s z e r e z a v á s á r l ó k é r t é k í t é l e t é r e és a
piac-
verseny-
t á r s a k t e v é k e n y s é g é r e vonatkozóan, valamint a belföldi é s a külföldi p i a c o kon egyaránt m e g t e r v e z i az é r t é k e s í t é s t ; - a g y á r t m á n y t e r v e z é s (ide tartozik a k u t a t á s és f e j l e s z t é s is) kidolgozza végleges konstrukciót és - megfelelő f e j l e s z t é s és kipróbálás után - a
a
pro-
totípust, különös tekintettel a g y á r t m á n y t e r v e z é s révén e l é r h e t ő k ö l t s é g m e g takarításokra; " a g y á r t á s i r á n y í t á s , a gyártási k a p a c i t á s , s z e r s z á m , munkaerő és let Iránti Igények tanulmányozása,
valamint
az előállítandó mennyiség, a
t e r m e l é s ü t e m e z é s e és költségkalkulációk alapján m e g a d j a , szükség az előirányzott t e r m e l é s
alapterü-
hogy m i r e van
megvalósításához;
- a pénzügyi r é s z l e g e k biztosítják a l e h e t s é g e s pénzügyi f e d e z e t r e , az
önkölt-
s é g r e és az á r r a , valamint a b e r u h á z á s o k g a z d a s á g o s s á g á r a vonatkozó a d a dokat. L é n y e g e s a f e l s o r o l t tevékenységeket ellátó
szervek közötti s z o r o s együttmű-
k ö d é s , nagy időigényű vagy komplex feladatok esetében a r é s z l e t e s konzultáció.
154
A gyártmánypolltlka módosításának
szükségessége
Néhány évtizeddel ezelőtt a vállalatok még meglehetősen biztosak lehettek ban, hogy az általuk előállított jól bevált gyártmány vagy g y á r t m á n y c s o p o r t alább néhány évig változatlan f o r m á b a n és módon állítható elő, mivel a
ableg-
fejlődés
Üteme a miiszaki színvonal é s a fogyasztói szokások változása tekintetében
egy-
a r á n t meglehetősen l a s s ú volt. Ma m á r a vállalatok j a v a r é s z e nincs ebben a
vi-
szonylag biztonságos helyzetben. Napjainkban s z á m o s változás lényegesen gyorsabb Utemli. A külföldi piacokon bekövetkezett á l t a l á n o s politikai é s gazdasági változások miatt az egyes kek eladhatósága gyorsan csökken,
esetenként
termé-
t e l j e s e n eladhatatlanokká válnak,
tehát u j t e r m é k e k r e van s z ü k s é g , vagy el kell hagyni a régi piacokat és uj
pia-
cokra kell uj t e r m é k e k k e l b e t ö r n i . Európában - nálunk é s m á s u t t ls - a
növekvő p r o s p e r i t á s
és a
r é s z l e g e s ú j r a e l o s z t á s a t á r s a d a l m i változásokhoz vezettek, a m i azt t e , hogy egyre több e m b e r rendelkezik szabadon
jövedelmek eredményez-
elkölthető jövedelemmel,
amit
olyan áruk m e g v á s á r l á s á r a f o r d í t , amelyeket korábban n e m engedhetett meg m a gának. Példa e r r e a kiskocsik m e g j e l e n é s e és v á s á r l á s a , vagy a ruházati
cikkek
f o r g a l m a . Néhány esetben t e l j e s e n u j piacok keletkeztek: mint például a n é p s z e r ű t á n c l e m e z e k é s az olcsó l e m e z j á t s z ó k p i a c a . A műszaki f e j l ő d é s üteme növekszik. Számtalan példát lehetne felhozni vonatkozóan, hogy az uj t e r m é k e k
előállítását e r e d m é n y e z ő uj anyagok
arra
és e l j á -
r á s o k k i f e j l e s z t é s e hogyan befolyásolja a t e r m e l ő k e t . Példa e r r e az olceó
kiadá-
sú, " p a p e r b a c k " könyvek m e g j e l e n é s e é s a hagyományos könyvek e l ő á l l í t á s á r a k i a d á s á r a gyakorolt h a t á s a , vagy a
műszál
megjelenésének h a t á s a a
és
hagyomá-
nyos t e x t í l i á k r a . Beszélhetnénk az é l e l m i s z e r i p a r i gyártástechnológia és m a r k e ting t e r é n e l é r t e l ő r e h a l a d á s r ó l , vagy a műanyagoknak a különböző fémeket
fel-
használó könnyűipari á g a z a t o k r a gyakorolt h a t á s á r ó l . Számos vállalat f e l i s m e r i ezeket a változásokat é s h a t á s u k a t , de nagyon
ke-
vés v e s z i őket figyelembe a tudatos t e r v e z é s s o r á n abból a célból, hogy azonosuljon ezekkel a változásokkal, é s azokat s a j á t javára f o r d í t s a . Bármelyik i p a r á g r a nézve megállapítható, hogy éppen a l e g s i k e r e s e b b 155
vállalatok veszik
flgye-
l e m b e ezeket a k ö r ü l m é n y e k e t . Számos vállalat,
bár tudatában van a megfelelő
t e r m é k v á l a s z t é k f o n t o s s á g á n a k , ugy gondolkodik, hogy a vezetőség e t é r e n
tulaj-
donképpen nem sokat t e h e t . Másutt az a vélemény, hogy e r r e csak a nagyvállal a t o k képesek; ezt azonban s z á m o s
példa c á f o l j a . B á r m e n n y i r e nagy múltja
ls
van Angliában a k e z d e m é n y e z é s n e k és a technikai érzéknek, a vállalatvezetők t u lajdonképpen még nem m é r t é k fel
annak fontosságát, hogy a gyártmányt a piaci
igények maximális figyelembevételével
kell kialakítani. Ez n e m
magyarázható
r u g a l m a s marketing - é s
gyártmánypoli-
s e m m i f é l e belső, objektív okkal.
Célok és stratégiák
A változó piaci igényekhez igazodó,
tika szükségességének á l t a l á n o s e l i s m e r é s e e l l e n é r e is s z ü k s é g e s n e k látszik i s m e r t e t n i a gyártmánypolitikát illetően é r v é n y e s ü l ő két - egymá stól alapvetően e l t é r ő - álláspontot, még a k k o r i s , ha a két különböző megközelítési mód a gyak o r l a t b a n összefonódik. Az első meglehetősen a g r e s s z í v jellegű, é s viszonylag v á l l a l a t i e r ő f o r r á s o k t e l j e s kihasználása
kielégítő helyzetben a
e s e t é n Is a jövedelmezőség
t ö r e k s z i k . A vállalatok c é l j a ekkor vagy a z ,
javítására
hogy még nagyobb e r e d m é n y r e
tö-
r e k e d j é k az adott t e r m é k v á l a s z t é k o n belül, - például egy g y o r s fejlődési i d ő s z a kot követően esetleg éppen a választék csökkentésével, - uj
termékeket
dobjon
a m á r meglévő p i a c o k r a , vagy pedig - az expanzió jegyében - uj piacokra t ö r e k s z i k bejutni. Az első e s e t b e n a jövedelmezőség optimalizálását kell megoldani, a későbbiek során megvitatandó m ó d s z e r e k k e l , a második e s e t b e n fel kell mérni p i a c o t a lehetséges u j t e r m é k e k felkutatása céljából és n y e r e s é g t e r v e t kell s z í t e n i annak I g a z o l á s á r a , hogy a f e l f e j l e s z t é s megvalósítható é s a
a ké-
jövedelmező-
s é g kívánt szintje e l é r h e t ő . A második - Inkább d e f e n z í v jellegű - f e l f o g á s célja a f o r g a l o m adott
szint-
j é n e k f e n n t a r t á s a , vagy p e d i g , a forgalomban bekövetkezett k i e s é s pótlása a j ö vőbeni nyereség b i z t o s í t á s a érdekében. Előfordulhat ugyanis, hogy az n i n c s e n e k t e l j e s m é r t é k b e n kihasználva, vagy kihasználatlanságuk 156
eszközök
előrelátható.
Ebben az esetben a vállalatnak uj t e r m é k e k e t kell előállítania, vagy uj p i a c o k r a kell behatolni - a piac f e l m é r é s e alapján
é s n y e r e s é g t e r v e t kell készítenie a
jövedelmezőség fenntartása vagy javítása céljából. Adott g y á r t m á n y ö s s z e t é t e l esetén a vállalat többféle g y á r t m á n y - s t r a t é g i á t
foly-
tathat: 1. növelheti a nyereséget a gyártmányösszetétel
az önköltség t e r v s z e r ű és Intenzív
csökkentésével,
optimalizálásával;
2. bővítheti meglévő t e r m é k e l piacát az adott zottabb k i h a s z n á l á s á v a l , vagy a t e r m é k e k
é r t é k e s í t é s i lehetőségek
foko-
olyan módosításával, hogy az uj p i a -
cokra való behatolás biztosítható legyen; 3. az adott t e r m é k v á l a s z t é k mellett kapacitásbővítéssel,
a gyártandó
mennyiség növelése
belső
illetőleg m á s vállalatok f e l v á s á r l á s á v a l .
Uj t e r m é k e k bevezetését vagy piacok
megnyitását ezen klvlll az alábbi
stra-
tégiák teszik lehetővé: 4. egyes t e r m é k e k - részben vagy egészben - alvállalkozókkal készíttethetők; 5. licencek vásárolhatók; 6. a t e r m e l é s vagy a m a r k e t i n g - t e v é k e n y s é g i n t e g r á l á s a , illetőleg
a
kocká-
zatnak d i v e r z i f i k á l á s utján való c s ö k k e n t é s e érdekében, m á s vállalatok b e o l v a s z tása; 7. a jelenlegi t e r m é k e k h e z kapcsolódó uj vagy kiegészítő gyártmányok
beve-
z e t é s e a meglévő piacokon; 8. u j piacok m e g s z e r z é s e e g é s z e n
uj t e r m é k e k s e g í t s é g é v e l ,
leszkedhetnek a meglévő g y á r t m á n y ö s s z e t é t e l b e , de attól
amelyek b e i l -
teljesen eltérőek
is
lehetnek. A l e h e t s é g e s s t r a t é g i á k közti v á l a s z t á s fő k r i t é r i u m a a vállalat adott
helyze-
t e , de figyelembe veendő tényező az egyes alternatívák időigénye is. A 7. é s alatt e m i i t e t t módok é s bizonyos m é r t é k i g a 2. stratégiában l e i r t s z e t é t e l - v á l t o z t a t á s megvalósítása
8.
gyártmányösz-
meglehetősen időigényes, elég sokáig t a r t h a t ,
míg e r e d m é n y e jelentkezik. A 4. é s 5. stratégiákat viszonylag gyorsan meg l e het v a l ó s í t a n i . A f o r g a l o m és (vagy) a n y e r e s é g növelésének s ü r g ő s s é g e m e g h a t á r o z ó tényező a
fontos
kiválasztandó s t r a t é g i a szempontjából.
Ahhoz, hogy egy gyártmánypolltikal elképzelés s i k e r e s l e h e s s e n , még a 157
fel-
m é r é s eló'tt meg kell h a t á r o z n i és az é r d e k e l t e k k e l I s m e r t e t n i az alábbi követelményeket: - a f o r g a l o m - é s nyereségnövelés kívánt s z i n t j e é s Időpontja; - a g y á r t m á n y ö s s z e t é t e l változtatását k o r l á t o z ó tényezők (figyelemmel a r r a , hogy az u j termékek, a meghódítandó piacok milyen mértékben kapcsolódnak a m e g lévőkhöz, melyek a m é r e t b e l i és komplexitásbeli korlátok vagy a vállalat
szer-
v e z e t i korlátai, mi a miiszaki, szakmai é s v e z e t é s i h o z z á é r t é s számításba
ve-
hető mértéke); - a beruházás pénzügyi k o r l á t a i és ezek h a t á s a a várható f o r g a l o m r a és a nyer e s é g szintjére.
A gyártmány8kála é s a választék csökkentése
Sok vállalatnál a t e r m é k e k egynegyede
hozza az
árbevétel
75 %-át,
gyon kevés t e r m é k a d j a a nyereség z ö m é t . Az s e m r i t k a , hogy egyes
és
na-
termékek
gyártása veszieseges. E n n e k oka általában a z , hogy az évek s o r á n a gyártmány skála uj termékekkel b ő v ü l , azonban a r é g i cikkek gyártását n e m szüntetik be, é s meg s e m kísérlik
a
t e r m é k s k á l a s z ű k í t é s é t , a n y e r e s é g e s s é g n ö v e l é s e céljából. Az uj termékek b e v e z e t é s e és a r é g i t e r m é k e k további g y á r t á s a oda vezethet, hogy a t e r m é k s k á l a s z ű k í t é s e a p r o b l é m a súlyossága miatt m á r külön e r ő f e s z í t é s t követel. A t e r m é k v á l a s z t é k szűkítésének h a t á s a különösen
akkor
lehet jelentős, ha a
t e r m é k f a j t á k jelentős r é s z é n e k a j ö v e d e l m e z ő s é g e k i c s i . A kis mennyiségben t é k e s í t e t t és kis t é t e l e k b e n gyártott t e r m é k e k r e
viszonylag sok rezsiköltség
érés
á l l á s i d ő jut. Ráadásul az i s l e h e t s é g e s , hogy ezek a viszonylag rosszul é r t é k e s í t h e t ő termékek s p e c i á l i s nyersanyagok, s z e r s z á m o k k é s z l e t e z é s é t követelik meg. Mindez olyan tárolóhely é s tőkelekötéssel j á r , a m i t egyébként hatékonyabban l e h e t n e felhasználni. R a k t á r o z n i kell a k é s z t e r m é k e k e t és valószínűleg a ai '..-'„részeket i s . Az ilyen termékek
tartalék-
e l a d á s a túlzott m é r t é k b e n megoszthatja az
é r t é k e s í t é s i , f o r g a l m a z á s i é s hirdetési t e v é k e n y s é g e t , csökkentheti ságot. 158
a hatékony-
T a l á n a legkedvezőtlenebb hatást m é g i s a g y á r t m á n y t e r v e z é s b e n , a ben é s a költségszámításban tapasztalható
nehézségek
(pl.
termelés-
statisztikai
adatok,
r a j z o k , g y á r t á s i okmányok. Időnormák,
költségadatok s t b . Iránti e l ő r e nem
tott igények) okozzák, mert kizökkentik
rendes
- ami talán még fontosabb - a vállalat
lá-
kerékvágásából az ügyvitelt, é s
minden szintjén, igazgatótanácstól az e l -
lenőrző szervekig, zavarják a tisztánlátást. A választék szllkltése igen sok vállalat s z á m á r a előnyös lehet, és vően javíthatja a pénzügyi e r e d m é n y t . A nehézséget a p r o f i l s z ű k í t é s
számottemértékének
megállapítása jelei ti. A vállalat r a c i o n a l i z á l h a t j a saját t e r m e l é s é t , de csak
kor-
látozott mértékben képes az é s s z e r ű s é g é r v é n y e s í t é s e érdekében befolyásolni
ve-
vőit, 111. szükségleteiket. A t e r m é k v á l a s z t é k szűkítése a vevők számának kenéséhez vezethet, - hacsak ugyanakkor nem s z e r e z
a
csök-
vállalat uj vevőket
szűkebb t e r m é k v á l a s z t é k r a . Egyes esetekben a választék szűkítéséből
a
származó
költségcsökkenés lehetőséget t e r e m t a fogyasztói á r m é r s é k l é s é h e z , ami az é r t é k e s í t é s i volumen növekedésének i r á n y á b a hat, ellensúlyozva
a vevők s z á m á n a k
a választékszűkltés következtében beállott csökkenését. Ha az á r csak kis m é r t é k b e n befolyásolja a vásárlói döntéseket, akkor molni kell az é r t é k e s í t é s i volumen c s ö k k e n é s é v e l , ami
szá-
egyúttal a v e r s e n y t á r s a k
s z á m á r a t e s z i lehetővé s z é l e s e b b választék kialakítását az á r u f o r m á j a , m i n ő s é ge vagy csomagolása tekintetében. Megtörténhet az Is, hogy változatlan t e r m é k v á l a s z t é k e l l e n é r e i s csökken az é r t é k e s í t é s , - amennyiben a vevők ö s s z e s I g é nyűket egyetlen f o r r á s b ó l kívánják kielégíteni. Néhány Iparágban ez igen
jelentős
tényező. Speciális p r o b l é m á t jelent az e x p o r t é r t é k e s í t é s is. Az a t e r m é k , amely felel az angol piac igényelnek, n e m feltétlenül állja a v e r s e n y t
a
meg-
tengerentúli
piacokon, ős s z á m o s iparágban az exportálni kivánónak bővítenie kell a v á l a s z t é k o t Ilyen módon a g y á r t m á n y v á l a s z t é k m e g t e r v e z é s e k o r - e s e t l e g piackutatási móds z e r e k k e l - elsőként azokat az igényeket kell t i s z t á z n i ,
amelyeket
a meghódí-
tandó hazai é s külföldi piacok t á m a s z t a n a k a g y á r t m á n y ö s s z e t é t e l é s a különféle tipusu változatok tekintetében. E z t követően a választék s z ű k í t é s e által e l é r t t a k a r í t á s o k a t kell ö s s z e h a s o n l í t a n i a választékredukciónak az t e l r e é s a j ö v e d e l m e z ő s é g r e gyakorolt h a t á s á v a l .
értékesítési bevé-
Mindezek után lehet
vezni egy olyan g y á r t m á n y l l s t á t , amely a lehető legkevesebb alapanyagot 159
meg
megterigényli,
d e e g y e s s z e r k e z e t i e l e m e i (komponensei)
ugyanakkor - megfelelő
kombinációk
r é v é n - minél több f a j t a , piaci pozíciót kedvezővé tevő k é s z t e r m é k e t t a r t a l m a z . L e l k e s s z a k e m b e r e k sokat beszéltek - akárcsak a
munkatanulmányokról
és
Írtak m á r a választék
szűkítéséről
de hangsúlyoznunk kell, hogy egyik e l j á -
r á s s e m használható fel bármilyen körülmények között; e m ó d s z e r e k
hasznossá-
ga - az adott helyzettől függően - e l t é r ő l e h e t . E z e n a téren é s s s z e r ü döntések a m e l y e k e t a vállalatnak e s e t l e g
csak olyan információk birtokában
speciális
hozhatók,
módon kell biztosítania, de
amelyek
nélkül a m a r k e t i n g - é s gyártmánypolitika kialakítása nehézségekbe ütközik. A szükséges i n f o r m á c i ó k közül a legfontosabb a t e r m é k e k vagy
termékcsopor-
tok s z e r i n t i é r t é k e s í t é s i volumen, amit aztán az egyes t e r m é k f a j t á k r a
jellemző
p a r a m é t e r e k szerint kell e l e m e z n i . A vállalat által előállított gyártmányok s o r á b a n r e n d s z e r i n t vannak olyan c i k k e k , amelyek m e g f e l e l n e k a l e g k o r s z e r ű b b
technikai követelményeknek
a legutolsó divatnak, m á s t e r m é k e k viszont
hosszabb
ideje
illetőleg
változatlanok. Egy
e g y s z e r ű - például m é r e t s z e r i n t i - e l e m z é s könnyen k i m u t a t h a t j a , hogy a piac azt a t e r m é k e t r é s z e s i t i előnyben, amelynek a m é r e t e i t
legújabban
határozták
m e g . Helytelen lenne azonban ebből a vállalatnak olyan következtetést
levonnia,
hogy szükségképpen ez a l e g k e r e s e t t e b b m é r e t , hiszen könnyen meglehet,hogy
a
v á s á r l ó k nem a m é r e t e , hanem a k o r s z e r ű s é g e miatt k e r e s i k a k é r d é s e s t e r m é k e t . Ehhez a m é r e t h e z való ragaszkodás és a többi m é r e t g y á r t á s á n a k t e t é s e olyan következményekkel j á r h a t , piacon a versenytárs
megszün-
hogy az uj modellt h á t t é r b e s z o r í t j a
elavultabb g y á r t m á n y a ,
egyszerűen a z é r t , m e r t annak
m é r e t e kedvezőbb. Kiderülhet tehát, hogy a v á s á r l ó k csak l á t s z ó l a g
a a
részesítenek
előnyben egy bizonyos m é r e t e t . A volumen t e r v e z é s e k o r csak ritkán c é l s z e r ű a meglévő modellek é r t é k e s í t é s é r e alapozni. Egy p i a c i f e l m é r é s , a m e l y többnyire e g é s z e n e g y s z e r ű , é s l s k ö l t s é g e s , könnyen f e l t á r h a t j a a meglévő é r t é k e s í t é s i m u t a t h a t j a , hogy m i é r t r é s z e s í t e n e k a v á s á r l ó k m i l y e n jellemzőik m i a t t k e r e s i k azokat.
előnyben
s z e r k e z e t okait,
nem meg-
e g y e s modelleket
és
Évente legalább e g y s z e r c é l s z e r ű ilyen
f e l m é r é s t végezni, hogy ellenőrizni tudjuk a fogyasztói igényben és
követelmé-
nyekben bekövetkező v á l t o z á s o k a t , é s l á s s u k : mennyiben van szükség a t e r m é k e k m ó d o s í t á s á r a , Gyakrari előfordul, hogy egy 160
meglévő k e v é s s é s i k e r e s
termék
g y á r t á s á n a k leállítását, elhalasztjuk a helyettesítő, uj modell k i f e j l e s z t é s é i g .
En-
nek - a vevői hűség m e g t a r t á s á t szolgáló - politikának költségei azonban j e l e n t é kenyek lehetnek. Figyelemmel kell
lenni
azonban
arra,
hogy - amint azt a következő r é s z b e n
megmutatjuk - az é r t é k e s í t é s volumene n e m mindig az egyetlen
érvényesítendő
szempont.
A nyereség optimalizálása A választék csökkentésével és a gyártmányválasztékkal
foglalkozó
tanulmá-
nyoknak ki kell t e r j e d n i ü k a n y e r e s é g r e é s az é r t é k e s í t é s i v o l u m e n r e l s . Viszonylag e g y s z e r ű e l e m z é s s e l ls kimutatható, hogy egyes t e r m é k e k
jól eladhatók, mig
mások n e m , és az egyes t e r m é k e k n y e r e s é g e s s é g e , - Illetőleg
veszteségessége-
e l t é r ő . Ritkán elegendő azonban, hogy a gyártmánypolttikát csupán az Ilyen s z e r ű e l e m z é s r e alapozzuk. Első l á t á s r a ugy tűnhet, hogy a n y e r e s é g
egy-
maxima-
l i z á l á s á t célzó - helyes - politika az ö s s z e s v e s z t e s é g e s t e r m é k gyártásának
le-
á l l í t á s a . Ez az álláspont azonban nem v e s z i figyelembe a v e s z t e s é g e s t e r m é k e k r e z s i v i s e l ő k é p e s s é g é t . Ha
az általános
költségeket egyedül a n y e r e s é g e s t e r -
mékeknek kellene fedezniük, akkor a v e s z t e s é g e s t e r m é k e k g y á r t á s á n a k t e l j e s l e á l l í t á s a esetén - a r e z s i k ö l t s é g e k viszonylagos az eddigi
megnövekedése következtében
-
n y e r e s é g e s t e r m é k e k haszna j e l e n t ő s m é r t é k b e n csökkenne.
A r r a ls gondolni k e l l , hogy egyes e s e t e k b e n
lehetséges,
hogy valamely t e r -
mék csupán a r o s s z u l megállapított á r miatt v e s z t e s é g e s , é s ekkor csak a s e n y t á r s a k hasonló t e r m é k e i v e l való ö s s z e h a s o n l í t á s
ver-
mutatná meg, hogy az
e m e l é s milyen m é r t é k b e n befolyásolná az illető t e r m é k h e l y z e t é t . Az ls
ár-
lehet-
s é g e s , hogy a t e r m é k a m a g a s előállítási költségek következtében veszteséges, é s az önköltség radikális csökkentésével n y e r e s é g e s s é t e h e t ő . A fentieken kívül azonban azt is felül kell vizsgálni, hogy mennyiben az e l e m z é s b e n felhasznált költség és n y e r e s é g a d a t o k .
helyesek
Az önköltségszámitásl e l -
j á r á s o k csak megközelíthetik a valóságot, de - az a l k a l m a z o t t e l j á r á s t ó l függetlenül - mindig k o m p r o m i s s z u m o t jelentenek a megbizható információk z é s é n e k költségigénye é s a kívánt pontosság között. az üzemi r e z s i k ö l t s é g e k t e r m é k e k s z e r i n t i 161
megszer-
Különösképpen érvényes ez
e l o s z t á s á r a . E g y e s rezsiköltségeknek
a g y á r t m á n y o k r a való felosztása a r á n y l a g könnyű, de másoknál a különböző önkén y e s szabályokra alapozott felosztás - mint például az elfoglalt g y á r t á s i a g y á r t á s i Idő, vagy a közvetlen költségek
terület,
arányában - egyes t e r m é k e k e t
túl-
z o t t a n terhelhet, é s e l t o r z í t h a t j a a t e r m é k e k jövedelmezőségéről alkotott képet. Minden vállalatnak meg kell találnia a
sajátosságainak leginkább megfelelő ö n -
k ö l t s é g s z á m i t á s l e l j á r á s t ; a z t , amelyik a lehető legkisebb m é r t é k b e n torzítja el az e g y e s termékek jövedelmezőségi a d a t a i t .
Ser milyen gyártmánypolitikai k é r -
d é s t n e m lehet addig eldönteni, amíg - az é s s z e r ű megközelítő pontosság k ö v e t e l m é n y é n e k szem előtt t a r t á s á v a l - n e m
ellenőrizték az ö n k ö l t s é g i - és n y e r e -
s é g a d a t o k helyességét. Csak ennek m e g t ö r t é n t e után lehet a gyártmánypolitikát
a
h a t á r k ö l t s é g e k szempontjából felülvizsgálni. Az alábbi ábra 3 t e r m é k e t tüntet f e l . Az első
n o r m á l i s n a k tekinthető n y e r e -
s é g e t biztosit. A m á s o d i k termék á r b e v é t e l e fedezi a változó költségeket m u n k a b é r stb.) és bizonyos m é r t é k i g h o z z á j á r u l a fix költségek ( r e z s i ) s é h e z l s . A harmadik t e r m é k é r t é k e s í t é s é b ő l s z á r m a z ó bevétel
(anyag, fedezé-
még a változó
k ö l t s é g e k e t sem f e d e z i , é s a g y á r t á s f e n n t a r t á s a semmivel s e m indokolható. (Hac s a k a z z a l nem, hogy az u j - h e l y e t t e s i t ő - t e r m é k k i f e j l e s z t é s é i g szükség van r á . ) E g y e d ü l a második t e r m é k az, amelynek f e n n t a r t á s á r a , ill. m e g s z ü n t e t é s é r e n é z ve n e h é z dönteni. Euaási
P
4
1 íz,
2 SZ
TERMEK
TERMÉK
162
3SZ TERMÉK
Ha az á r n e m emelhető, é s az önköltség sem csökkenthető számottevően, lamint az adatok pontossága ls megfelelő az egyes t e r m é k e k közti
va-
összehasonlí-
t á s s z e m p o n t j á b ó l , akkor további kérdések m e r ü l n e k f e l . Továbbra is
célszerU-e
marketing-meggondolásokból - vagyis a vásárlók bizalmának m e g ő r z é s e , ill. t e l j e s t e r m é k v á l a s z t é k f e n n t a r t á s a , esetleg m á s t e r m é k e k é r t é k e s í t é s i
lehetőségé-
nek b i z t o s í t á s a érdekében - továbbra is piacon t a r t a n i a t e r m é k e t ? Ha igen, kor fel kell t á r n i , hogy az ilyen jellegű m a r k e t i n g - d ö n t é s milyen
ak-
nyereségcsök-
kenést Idéz e l ő , é s milyen mértékben fontos egy uj - n y e r e s é g e s -
termék
be-
v e z e t é s e a p i a c i igények k i e l é g í t é s é r e és mi ennek a költségekre gyakorolt
ha-
tása. Ha marketing-meggondolások nem indokolják a t e r m é k m e g t a r t á s á t , akkor
ml
a teendő a g y á r t á s m e g s z ü n t e t é s e e s e t é n ? B l z t o s i t h a t ó - e a t e r m e l ő k a p a c i t á s m á s Irányu, n y e r e s é g e s e b b k i h a s z n á l á s a , - feltételezve a terméklöbblet
értékesíthe-
t ő s é g é t ? Ha ez a helyzet, akkor felül kell vizsgálni, hogy van-e mód a f i x - k ö l t ségek viszonylagos emelkedésének e l k e r ü l é s é r e e g y e s termelőegységek é s
gépek
eladása vagy a g y á r t e r ü l e t egy r é s z é n e k b é r b e a d á s a r é v é n . Ha e r r e nincs
mód,
a k k o r meg kell h a t á r o z n i , az általános költségek u j f e l o s z t á s a miképpen
befolyá-
solná a többi t e r m é k n y e r e s é g e s s é g é t . Gyakorlatilag t e r m é s z e t e s e n nem lehet b i zonyos t e r m é k e k további g y á r t á s á t m á s t e r m é k e k é t ő l elkülönítve eldönteni, m á r ceak a többi t e r m é k potenciális n y e r e s é g e s s é g é r e Az o p e r á c i ó k u t a t á s i e l j á r á s o k - így például a
gyakorolt hatása miatt
sem.
lineáris programozás - alkalma-
z á s a nagyon megkönnyítheti az ilyen kérdések e l d ö n t é s é t . A n y e r e s é g - és költségadatok birtokában - l i n e á r i s p r o g r a m o z á s s a l - m e g h a tározható a legtöbb n y e r e s é g e t biztosító
termékválaszték,
bár a t e r m e l é s i
nyezők bizonyos komplikációkat okozhatnak. A különböző t e r m é k e k ugyanis leg ugyanazokat a kulcsfontosságú gépeket, köthetnek le r a k t á r i k a p a c i t á s t , 111. tőkét.
e l j á r á s o k a t igényelhetik,
téeset-
egyformán
Egy s z é l e s k é s z t e r m é k - vagy
r é s z v á l a s z t é k o t előállító gépműhely esetén a korlátozó tényezők r e n d s z e r e
alkatrend-
kívül bonyolult l e h e t . A l i n e á r i s p r o g r a m o z á s e s z k ö z é v e l azonban még a k k o r m e g h a t á r o z h a t ó az optimális g y á r t m á n y v á l a s z t é k ,
ha a feldolgozandó
nyereség-
ée költségadatok mennyisége nagy é s sok a fizikai é s pénzügyi korlátozó zők s z á m a i s . 163
is
ténye-
ENERGIA- ÉS ANYAGTAKARÉKOSSÁG
A t e r m e l é k e n y s é g növelése t e r m é s z e t s z e r ű l e g n e m c s a k az élő, hanem az átvitt munkával való t a k a r é k o s s á g o t Is jelenti. Az e n e r g i a - é s anyagtakarékosság l é m á j a m é g i s u j hangsúlyt kapott - r é s z b e n az energiahiány, e n e r g i a - é s a n y a g á r e m e l k e d é s e k miatt.
A termelékenységi
részben központok
proba
nagy
megujult
f i g y e l e m m e l fordulnak e p r o b l é m a f e l é . E r é s z b e n e l ő s z ö r egy hollandiai k u t a t á s r ó l közlünk rövid b e s z á m o l ó t . t a t á s f e l t á r t a , hogy a vállalatoknál nagy
A ku-
e n e r g l a m e g t a k a r i t á s l lehetőségek
van-
nak, de az energiaköltségek e m e l k e d é s e az infláció mai üteme mellett n e m
ösz-
tönzi a vállalatokat komoly m e g t a k a r í t á s i e r ő f e s z í t é s e k r e , többségük
egyszerűen
tovább kívánja h á r í t a n i az e n e r g i a á r a k e m e l k e d é s é t . A második közlemény szempontokat, ötleteket ad az e n e r g i a - ,
villamosener-
g i a - ős anyagtakarékossághoz. A 3 x 25 " e l l e n ő r z ő k é r d é s t " német vállalatok r é s z é r e állították ö s s z e , de a m a g y a r vállalatok s z a k e m b e r e i t
is
elgondolkoztat-
hatja. Végül a h a r m a d i k közlemény egy e l l e n t m o n d á s o s
problémát, a
környezetvé-
d e l e m ée a c s o m a g o l á s ö s s z e f ü g g é s e i t t á r g y a l j a . Szerzői a c s o m a g o l á s s a l ben felvetett k ö r n y e z e t v é d e l m i aggályokat túlzottnak, de az e r r ő l az oldalról m a s z t o t t követelmények egy r é s z é t Jogosnak é s teljesitendőnek l á t j á k . 165
szemtá-
AZ ENERGIA MEGTAKARÍTÁSI TÖREKVÉSEKRŐL
1973 végén é s 1974 elején Nyugateurópa e n e r g l a k r i z l s e n ment keresztül é s ez
kü-
lönleges e r ő s s é g g e l é r i n t e t t e Hollandiát. A holland
Termelékenységi
Központ
(COP) ekkor a helyzet é s a tennivalók
kutatási megbízást
adott
elemzésére
a
K r e k e l , Van d e r Woerd és Wouterse T a n á c s a d ó Irodának. A szakértők v é l e m é n y c s e r é j e ebben az Időben a következő h i p o t é z i s r e vezetett: A holland vállalatok
vezetőinek gondosan elemezni kell az uj helyzetet.
Újra
meg kell vizsgálniuk g y á r t á s i profiljukat é s az alkalmazott technológiákat; át kell tekinteniük, hogy az energiahelyzet mindezt milyen módon é r i n t i , nem klván-e tározottabb Irányú alkalmazkodást
töltik. Ehhez a r r a van szükség, hogy
kezzenek a m e g f e l e l ő adatokkal é s Információkkal t á s r a , kapacitásuk várható k i h a s z n á l á s á r a ,
és
ebből az
ha-
rendel-
energiafogyasz-
a foglalkoztatottság a l a k u l á s á r a
vo-
natkozóan következtetéseket tudjanak l e s z ű r n i . Minden valószínűség s z e r i n t
Ilyen
Ínformációk n e m állnak kellő m é r t é k b e n r e n d e l k e z é s t i k r e , minthogy a múltban
az
e n e r g i á r a , mint t e r m e l é s i tényezőre k e v é s figyelmet fordítottak. E hipotézisből kiindulva, a kutatás azt t ű z t e kl c é l j á u l , hogy a helyzet r á s a alapján olyan I n f o r m á c i ó s r e n d s z e r r e
feltá-
tegyen javaslatot, amely az e n e r g i a -
hiány k ö v e t k e z m é n y e i r e és h a t á s a i r a vonatkozóan kvantitatív adatokat
szolgáltat
é s ennek alapján az i p a r é s k e r e s k e d e l e m
elemzések
különböző
ágaiban olyan
készülhetnek, a m e l y e k az egyes vállalatokat, ágazatokat é s a kormányt m e g f e l e lő intézkedésekre késztetik. A m i k o r az o l a j t e r m e l ő országok bojkottjukat 1974 elején lazították, giahiány, mint mennyiségi k o r l á t , veszített jelentőségéből, ugyanakkor
az
enernagyobb
s z e r e p h e z jutott az á r a k változása. H a m a r o s a n t á r s u l t ehhez az a p r o b l é m a , hogy n e m c s a k az e n e r g i a , hanem a legfontosabb
a l a p - é s nyersanyagok á r a i n á l l s j e -
l e n t ő s e m e l k e d é s s e l kell számolni. A p r o b l é m a ilyen k i s z é l e s e d é s e a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e v e z e t e t t , hogy a kutatás k ö z é p p o n t j á b a az alábbi k é r d é s t c é l s z e r ű á l l í t n i ; milyen i n f o r m á c i ó k r a van s z ü k s é g ahhoz, hogy az e n e r g i a - é s
anyagtaka-
r é k o s s á g t e r ü l e t é n a helyzetet a vállalatok helyesen Ítéljék meg és megfelelő Intézkedéseket tegyenek. 166
A kutatás egy s o r vállalat munkájának
tanulmányozása
a l a p j á n az alábbi kö-
v e t k e z t e t é s e k r e jutott: A vállalatok vezetősége k e v é s
figyelmet szentel az e n e r g i a f o g y a s z t á s é s az
energiaköltségek m é r é s é r e . A vállalatok nem takarékoskodnak kellően az
ener-
g i a f e l h a s z n á l á s vonalán. Ugy tűnik, hogy az e n e r g i a á r a k nagyobb
mértékll e m e l k e d é s e s e m
ösztönöz
eléggé e n e r g i a t a k a r é k o s s á g r a . Az infláció nagymértékben hozzászoktatta a v á l l a latokat ahhoz, hogy az á r e m e l k e d é s e k e t
továbbhárítsák a f o g y a s z t ó k r a .
Amikor
a m a g a s a b b e n e r g i a á r a k által kiváltott problémák megoldása felől tájékozódtak a kutatók, szinte minden vállalat ezt a megoldást e m l í t e t t e . Ugyanakkor kitltat, hogy az e n e r g i a f o g y a s z t ó , - á t a l a k í t ó ilyen folyamatok megváltoztatása vonalán Igen hatékony,
berendezések
és az
g y o r s a n megtérülő b e -
r u h á z á s o k r a van lehetőség. Azt t a p a s z t a l t á k , hogy a vállalatok rendkívül érzékenyen reagálnak az
ener-
giamennyiség kvantitatív k o r l á t o z á s a i r a é s ebben az e s e t b e n a m e g t a k a r í t á s i l e hetőségek f e l t á r á s á r a g y o r s akciókat indítanak. Megállapították többek között,hogy a világítási energiánál kellő gondossággal
lényeges
m e g t a k a r í t á s o k érhetők
ugyanígy egyes energiaigényes folyamatok gondosabb e l l e n ő r z é s é v e l , esetleg
el, más
technológiákkal való h e l y e t t e s í t é s é v e l . Nagy e n e r g i a m e g t a k a r i t á s i lehetőségek vannak egyes
energiahordozók k é s z l e t e z é s e t e r ü l e t é n , továbbá a f ű t é s vonalán, jobb
h ő s z i g e t e l é s , f ű t é s i technika é s e g y e s technológiai folyamatok f e j l e s z t é s e Nagyok a m e g t a k a r í t á s i l e h e t ő s é g e k a s z á l l í t á s vonalán i s ,
mind
a
utján.
szállítási
utak jobb m e g v á l a s z t á s a , mind jobb e l o s z t á s i é s k é s z l e t e z é s i politika r é v é n . A kutatók e tapasztalatokból a z t s z ű r t é k le, hogy c é l s z e r ű volna
kiválasztani
egy ágazatot és m e g k í s é r e l n i itt annak m e g v a l ó s í t á s á t , m i r e vezethet egy ban gondosan kontrollált e n e r g i a f e l h a s z n á l á s i akció. E g y r é s z t igen nagy
való-
beruhá-
z á s i költségek nélkül i s jelentős m e g t a k a r í t á s o k r a lehet s z á m í t a n i , m á s r é s z t sok g y o r s a n m e g t é r ü l ő b e r u h á z á s i s mindenképpen kedvezőnek mutatkozna. Meg kell győzni valamelyik ágazat vállalkozóit, hogy vegyenek r é s z t egy ilyen akcióban,
a
következő módon: 1. Készüljön e l ő s z ö r i s egy vállalatok közötti ö s s z e h a s o n l í t á s , amely s a n m e g m u t a t j a , hogy az egyes vállalatok az
e n e r g i a f o g y a s z t á s tekintetében h o -
gyan viszonylatiak az átlaghoz é s az ágazat m á s vállalataihoz. 167
világo-
2. Készítsenek a vállalatok egy kollektiv középtávú p r o g n ó z i s t é s t e r v e t vonatkozóan, hogy h i r t e l e n energiahiány vagy á r e m e l k e d é s e s e t é n milyen
arra Intéz-
k e d é s e k k e l hldalhatók át a nehézségek. 3 . Készítsenek egy h o s s z a b b távú t e r v e t a r r a
vonatkozóan, hogy az e n e r g i a -
hiány milyen módon hidalható át vagy az e n e r g i a á r e m e l k e d é s milyen módon k o m p e n z á l h a t ó az ágazatban anélkül, hogy a foglalkoztatottságot é s a t e r m e l é s i
szin-
v o n a l a t csökkenteni k e l t e n e . Ennél figyelembe kellene venni az árváltozásokat, az á r e l a s z t l c l t á s o k a t é s a h e l y e t t e s í t é s i lehetőségeket
e g y a r á n t , mind
a termelési
t é n y e z ő k , mind a t e r m é k e k é s az e l o s z t á s i f o r m á k tekintetében. Ugy tűnik - b á r e r r e k í s é r l e t e k e t a k u t a t á s
nem
végzett
a vállalkozókat
n e m c s a k az e n e r g i a k o r l á t o z á s o k ösztönzik gyorsabb I n t é z k e d é s e k r e , hanem d e n bizonnyal é r z é k e n y e n reagálnának olyan p r e m i z á l á s i
vagy
min-
kedvezményezési
r e n d s z e r r e i s , a m e l y a jobb s z i g e t e l é s t vagy f o l y a m a t h e l y e t t e s l t é s e k e t
jutalom-
b a n r é s z e s í t e n é . Bizonyos propagandisztikus eszközök l s Ígérnek bizonyos e r e d ményeket.
168
VÁLLALATI LEHETŐSÉGEK ENERGIA- ÉS ANYAGMEGTAKARITÁSRA 1 *
Hatékony energiagazdálkodás
J ó l l e h e t vannak kevésbé é s e r o s e b b e n energiaigényes ágazatok, valamennyi v á l l a l a t s z á m á r a é r v é n y e s e k azok az e l ő r e j e l z é s e k , a m e l y e k nálás
és
az
energiaköltségek
vátlalati
gazdálkodásban
Ipar-
az e n e r g i a f e l h a s z -
betöltött
szerepének
növekedését p r o g n o s z t i z á l j á k . (Egyes I p a r i ágazatokban az energia költségek
már
ma i s jóval magasabbak a b é r k ö l t s é g e k n é l . ) Mindezzel p á r h u z a m o s a n fokozott i n t e n z i t á s s a l kell érvényesülniük az energiagazdálkodás hatékonyságát szolgáló t ö r e k v é s e k n e k i s . E követelmények gyakorlatban
való kielégítéséhez mindenekelőtt
azt s z ü k s é g e s tisztázni: mit l s jelent az energiával való c é l s z e r ű vállalati
gaz-
dálkodás? B á r az egyre növekvő Igények miatt a "hatékony e n e r g i a f e l h a s z n á l á s "
fogal-
m a m a v i l á g s z e r t e az energiával való t a k a r é k o s gazdálkodást jelenti, m é g i s
vi-
l á g o s a n meg kell különböztetni az é r t e l m e t l e n e n e r g i a p a z a r l á s t az egyéb e r ő f o r r á s o k a t kiváltó e n e r g i a f e l h a s z n á l á s t ó l . Azaz a hatékony e n e r g i a f e l h a s z n á l á s i s j e l e n t i , hogy e s e t l e g az eddigieknél több energiát használunk anyagköltséget takarítunk m e g , k o r s z e r ű s í t j ü k
a
fel,
de
azt ezzel
g y á r t á s i e l j á r á s t , pótoljuk
a
hiányzó munkaerőt, s t b . Mindenképpen c é l s z e r ű megközelítésnek tekinthető, ha a vállalat törekszik: - a f e l h a s z n á l á s i célnak legmegfelelőbb energia k i v á l a s z t á s á r a , - az elsődleges energiahordozók h ő - , mechanikus vagy v i l l a m o s e n e r g i á v á v a ló átalakításának m a g a s h a t á s f o k á r a , - az energiaszolgáltató é s felhasználó b e r e n d e z é s e k
optimális
dimenziójának
kialakítására,
1
*Az NSZK T e r m e l é k e n y s é g i Központja "Anleitungen f ü r den B e t r i e b s b e g e h u n g s dienst z u r Wahrnehmung b e t r i e b s t e c h n i s c h e r Schwerpunkte" c . s o r o z a t á n a k ( F r a n k f u r t (Main) R a t i o n a l i s i e r u n g s - K u r a t o r i u m d e r Deutschen W i r t s c h a f t e . v . (RKW), 1972, 2. ü b e r a r b e i t e t e F a s s u n g . ) 3 . , 5. és 6. f ü z e t e alapján. Ö s s z e állította: d r . Botos B a l á z s . 169
- az e n e r g i a f e l h a s z n á l á s t e r v e z é s é r e , i r á n y í t á s á r a és e l l e n ő r z é s é r e , - az e r ő f o r r á s o k leggazdaságosabb h e l y e t t e s í t é s é t
figyelembevevő e n e r g i a f e l -
használásra. S z á m o s konkrét példával lehetne a l á t á m a s z t a n i , hogy
a legtöbb vállalatnál az
e n e r g i a k ö l t s é g e k j e l e n t ő s m e g t a k a r í t á s i lehetőségeket r e j t e n e k magukban. E
le-
h e t ő s é g e k k i h a s z n á l á s a t e r m é s z e t s z e r ű l e g m ű s z a k i , gazdasági é s s z e r v e z é s i
In-
t é z k e d é s e k egyidejű foganatosítását követeli. Igen fontos,
hogy Időben c s e l e k e d -
j ü n k , m e r t az e r e d m é n y e k általában c s a k h o s s z a b b időszak után jelentkeznek. Melyek a hatékony energiagazdálkodás I s m é r v e i , követeiményel
és
eredmé-
n y e i ? A jelentősebb tényezőket i s nehéz hiánytalanul f e l s o r o l n i : - Kedvező s z á l l í t á s i s z e r z ő d é s e k k ö t é s e az elsődleges energiahordozókra v o natkozólag l é n y e g e s megtakarításokat h o z h a t . - Az üzemi k ö r ü l m é n y e k alapján j a v a s l a t tehető a l e g c é l s z e r ű b b e n h a s z n o s í t ható e n e r g i a f é l e s é g e k r e . - Az e n e r g i a k ö l t s é g e k jól időzített, e s e t e n k é n t i e l e m z é s e ugyancsak
felesle-
g e s kiadásoktól védhet meg. - Az e n e r g i a s z o l g á l t a t ó b e r e n d e z é s e k hatásfokának
folyamatos
ellenőrzésére
van szűkség. - " E n e r g i a - m e n e t r e n d " ö s s z e á l l í t á s á v a l e l k e r ü l h e t ő a t e r h e l é s i csúcsok
kiala-
kulása. - A c é l s z e r ű e n e r g i a k i h a s z n á l á s e g y ü t t j á r az energiavezetékek jobb h a s z n o s í tásával, ami b e r u h á z á s i m e g t a k a r í t á s o k a t i s e r e d m é n y e z h e t . - Az egyes b e r e n d e z é s e k e n e r g i a f o g y a s z t á s á n a k egyedenkénti e l e m z é s e
előse-
gíti az üzemi á l t a l á n o s költségek megbízható m e g á l l a p í t á s á t . - A csővezetékek hibás tömítéseinél n e m c s a k az e n e r g i a ,
hanem
a
vállalati
nyereség egy r é s z e is " m e g s z ö k i k " . - A tényleges e n e r g i a k ö l t s é g e k m e g á l l a p í t á s á n a k előfeltétele az e n e r g i a f o g y a s z t á s technikailag pontos m é r é s e . - Energiagazdálkodásban j á r t a s s z a k e m b e r e k klképeztetésének költsége á l t a l á ban rövid Időn belül m e g t é r ü l . - Sok esetben az e n e r g i a - t ö b b l e t f e l h a s z n á l á s gazdaságosabb, mint RZ e n e r g i a megtakarítás. 170
A fenti szempontok jól bizonyítják, hogy a hatékony e n e r g i a k i h a s z n á l á s
nem-
c s a k az üzemi t e r m e l ő folyamat z a v a r t a l a n s á g á r a van jó h a t á s s a l , hanem a
vál-
lalati gazdálkodás egészének e r e d m é n y e s s é g é r e l s . Az energiagazdálkodás vállalati helyzetének f e l m é r é s é h e z é s é r t é k e l é s é h e z s e gítséget adhat az I. az. k é r d é s s o r o z a t
megválaszolása.
Hatékony gazdálkodás az e l e k t r o m o s á r a m m a l
Az energiagazdálkodás egészén belül kiemelkedő az e l e k t r o m o s á r a m f e l h a s z n á l á s s z e r e p e . F o g y a s z t á s a mind a b s z o l ú t mértékben, gia f e l h a s z n á l á s t tekintve rohamosan n ö v e k s z i k . Az
mind pedig az
összener-
NSZK-ban például az
60. közötti évtizedben az egy f ő r e e s ő e n e r g i a f e l h a s z n á l á s
60 % - o s
1950-
növekedés
m e l l e t t az e l e k t r o m o s energia f o g y a s z t á s a 200 %-kal nőtt. A vállalatok
hasonló
mutatói között pedig még nagyobb a különbség. Az olcsóbb é j s z a k a i á r a m - t a r i f á k k i h a s z n á l á s á v a l , a c s ú c s t e r h e l é s i időszakok f e l s z á m o l á s á v a l , a valóban csak s z ü k s é g e s kapacitású e l e k t r o m o t o r o k a l k a l m a z á s á v a l é s még s z á m o s m á s , a hatékony gazdálkodást elősegítő intézkedés jelentős költségmegtakarítási tartalékok
révén
t á r h a t ó k fel.
Csak egy példán é r z é k e l t e t v e az elmondottakat: az e l e k t r o m o s fűtést a l k a t m a zó b e r e n d e z é s e k (pl. s z á r í t ó k , o l v a s z t ó k , edzőkemencék, lakkozók) n á l á s a - különösen m a g a s üzemi h ő m é r s é k l e t
áramfelhasz-
mellett - igen számottevő.
a folyamagosan üzemeltetett, de nem állandóan
kihasznált
ilyen
Ezért
berendezések
e s e t é b e n megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az olcsóbb é j s z a k a i á r a m ill. hőtárolók f e l h a s z n á l á s i lehetőségének. Az NSZK-ban egyes á r a m s z o l g á l t a t ó k p é l dául é j s z a k a i f o g y a s z t á s esetén 50 % - o s
árengedményt
adnak.
Célszerű
tehát
gondosan m é r l e g e l n i a b e r e n d e z é s e k k i h a s z n á l á s á n a k
é s az optimális k ö l t s é g k i -
hatásoknak az összehangolhatóságát. É r d e m e s azt is
alaposan megfontolni:
mi-
lyen b e r e n d e z é s e k e t kifizetődő a kisebb-nagyobb munkászünetekben kikapcsolni é s melyeket c é l s z e r ű terheletlenül i s bekapcsolva hagyni. Az ilyen irányú tevékenys é g é r t é k e l é s é h e z é s a beavatkozást igénylő pontok k i j e l ö l é s é h e z а П. s z . d é s s o r o z a t adhat s e g í t s é g e t . 171
kér-
Hatékony anyaggazdálkodás
Egy gyártmány előállításának anyagköltségét sok körtllmény befolyásolja,
úgy-
mint - a felhasznált nyers-alapanyag(ok)
mennyisége,
- a n y e r s - a l apanyag(ok) b e s z e r z é s i á r a , - az általános segéd-anyagköltségek s z í n v o n a l a , - a gyártási s e l e j t m é r t é k e , - a g y á r t á s i anyaghulladék a r á n y a ,
stb.
A fenti tényezők p u s z t a f e l s o r o l á s a is j e l z i , hogy az anyaggazdálkodás j a v í t á s a érdekében a vállalatnak technikai-technológiai p r o b l é m á k k a l ugyanugy
foglal-
koznia kell, mint például s z e r v e z é s i vagy b e s z e r z é s i k é r d é s e k k e l . Bizonyos p é l d á u l , hogy az a n y a g f e l h a s z n á l á s hatékonyságát növelhetjük többek között: - az optimális anyagfajták k i v á l a s z t á s á v a l , - a felhasznált mennyiségek c s ö k k e n t é s é v e l , - a m e g m u n k á l á s i hányadok r ö g z í t é s é v e l , - az anyagféleségek számának c s ö k k e n t é s é v e l , - az a n y a g v e s z t e s é g i hányad m i n i m a l i z á l á s á v a l ,
stb.
Az alapanyagok o p t i m á l i s kiválasztásához a technikai haladás figyelemmel s é r é s e ugyanugy h o z z á t a r t o z i k , mint a f o l y a m a t o s
ki-
a n y a g e l l á t á s , vagy az
anyag
k o n v e r t á l h a t ó s á g á n a k k é r d é s e . Például a műanyagok e g y r e s z é l e s e b b körű
térhó-
d í t á s á v a l egyes ágazatokban alapvetően megváltozott
a
felhasznált
alapanyagok
strukturája. A felhasznált mennyiségek c s ö k k e n t é s é r e
konstrukciós
ugyancsak többféle e l v i lehetőség kínálkozik. Szóba olyan m ó d o s í t á s a , a m e l y a n y a g m e g t a k a r i t á s t
intézkedések
révén
k e r ü l h e t a gyártási folyamat
e r e d m é n y e z , de elérhető a t e r m é k
konstrukciójának olyan átalakításával i s , a m e l y csökkenti a hulladék k e l e t k e z é s é t . A megmunkálási hányadok rögzítésén a g y á r t á s e l ő k é s z i t é s é r t e n d ő k , amelyek biztosithatják az a n y a g v e s z t e s é g e k
azon
intézkedései
m i n i m á l i s szintjét.
p é l d á u l a keverékanyagok pontos, e l ő z e t e s k i m é r é s e a gyógyszeriparban, s z a b á s m i n t á k o p t i m á l i s t e r í t é s e a konfekcióiparban. 172
így
vagy a
A felhasznált anyagféleségek s z á m á n a k csökkentése s z á m o s előnyt kínál: a b e s z e r z é s i , s z á l l í t á s i , r a k t á r o z á s i költségek alacsonyabb s z i n t j é t ő l egészen a m é k csomagolását e g y s z e r ű s í t ő lehetőségekig. Az ágazat
jellege
ter-
természetsze-
rűleg Itt Is különböző lehetőségeket kínál. Az anyagveszteségl hányad m i n i m a l i z á l á s á t
azok az intézkedések
szolgálják,
amelyek a nemkívánatos anyaghulladék é s a selejt e l k e r ü l é s é r e irányulnak.
Nem-
c s a k az előzetes anyagvizsgálat t a r t o z i k ide, hanem a munkafolyamat egyes
ele-
meinek anyaggazdálkodási szempontból történő előzetes h a t á s v i z s g á l a t a Is.
Pél-
dául öntvényrészek vizsgálata a p o r o z i t á s é s a m é r e t á l l a n d ó s á g tekintetében vagy a p a p i r előzetes minőségi e l l e n ő r z é s e a nyomdaiparban,
stb.
Az említett követelmények k i e l é g í t é s é t szolgáló Intézkedések ugyanolyan l e s skálájuak, mint a konkrét e r e d m é n y e k e l é r é s é n e k
szé-
l e h e t ő s é g e i . így a helyes
anyagklválasztás n e m c s a k a közvetlen költségeket csökkentheti, hanem a
gyárt-
mány minőségének javításával növeli a t e r m é k piaci é r t é k e s í t h e t ő s é g é t i s . A f e l h a s z n á l t anyagféleségek s z á m á n a k szűkítésével nemcsak b e s z e r z é s i költségek t a karíthatók meg, hanem a r a k t á r o z á s i é s r e z s i költségek i s csökkenthetők.Ugyanez vonatkozik az anyag á t f u t á s i idejének folyamatos e l l e n ő r z é s é r e i s . Az é r t é k e l e m z é s segítségével f e l t á r h a t ó k azok a
termelési
f á z i s o k , ahol
mennyiségileg
vagy minőségileg csökkenthetjük az anyagigényeket, közvetlenül elősegítve az ö n költség csökkenését, a v e r s e n y k é p e s s é g fokozását. Néhány konkrét példa utalhat a z o k r a - a néha valóban meglepőnek tűnő -
le-
h e t ő s é g e k r e , amelyeket a vállalati hatékonyságnövelés ezen t e r ü l e t e kínál. - Egy fémfeldolgozó üzemben nagy sorozatban gyártott a l k a t r é s z e k e t 3 m m - e s l e m e z b ő l vágtak ki. A t e r m é k k o n s t r u k c i ó s változtatásával olyan mértékben s i k e r ü l t az anyaghulladékot csökkenteni, hogy a fajlagos anyagköltségekben
51 % - o s
megtakarítást értek el. - Egy fafeldolgozó vállalatnál a hulladékforgácsot hagyományos módon e l é g e t t é k . Gyártástechnológiai intézkedésekkel e l é r t é k , hogy a hulladékforgács
mintegy
20 %-át felhasználhatták a s a j t o l t l e m e z előállításához, anélkül, hogyannak n ő s é g e romlott volna. Az e r e d m é n y : évi 32 000 m á r k a m e g t a k a r í t á s
mi-
az anyag-
költségekben. - Egy csokoládégyárban, a m e l y
évente több 173
mint 1000 t nyerskakaót
dolgoz
f e l , a kakaóbab h á m o z á s á h o z használt gép konstrukciós néhány százalékkal a
tiszta
kakaóbab
változtatásával
kihozatalt javítani.
Ez az
slkerltlt
Intenzivebb
n y e r s a n y a g f e l h a s z n á l á s évi 25 000 m á r k a m e g t a k a r í t á s t e r e d m é n y e z e t t . - Egy gépipari vállalatnál e l e k t r o s z t a t i k u s s z ó r ó b e r e n d e z é s t alkalmazva a f e s tékkihozatal 45-ről 90 % - r a emelkedett.
л
. . . ^ t a k a r í t o t t festékköltségek révén a
gép b e s z e r z é s i k ö l t s é g e két éven belül m e g t é r ü l t . - Egy félautomatikus palackozó b e r e n d e z é s t üzemeltető é l e l m i s z e r i p a r i ü z e m b e n az üvegtörést hányad 3 , 2 % volt. Eltekintve az ebből s z á r m a z ó g y á r t á s i z a v a r o k t ó l , ez a k ö r ü l m é n y az üveg é s a nagyértékü,
palackozásra
kerülő
v e s z t e s é g é t tekintve komoly gazdasági p r o b l é m á t okozott a vállalatnak.
Ital
Részben
a mechanikus b e r e n d e z é s e k javításával, r é s z b e n az üvegek gyártói felé é r v é n y e s í t e t t hatékonyabb m i n ő s é g i követelményekkel az üvegtörést mintegy az előző f e l é r e sikerült csökkenteni, ami egy s o r közvetlen é s
közvetett
anyagmegtakari-
t á s t eredményezett. A fenti példák n e m jelentenek k i v é t e l e s , egyedi e s e t e k e t . Hasonló t a r t a l é k o k a t m a j d n e m minden vállalat gazdálkodásában megtalálhatunk. E lehetőségek f e l i s m e r é s é t a h e l y z e t e l e m z é s e k , esettanulmányok mellett jól szolgálhatja - h a s o n l ó a n az energiagazdálkodás esetében elmondottakhoz - egy vállalati teszt
készí-
t é s e , а Ш. sz. k é r d é s s o r o z a t s z e r i n t .
Tesztkérdések
A következő h á r o m k é r d é s s o r o z a t
(egyenként
25-25 k é r d é s )
megválaszolása
s e g í t s é g e t nyújthat a vállalati e n e r g i a - , á r a m - é s a n y a g f e l h a s z n á l á s
hatékonysá-
gának értékeléséhez. A k é r d é s e k különböző fontosságúak é s a várható válaszok megbízhatósága a z o n o s . A teszt e l k é s z í t é s é n e k nem alapfeltétele valamennyi k é r d é s
sem
megválaszo-
l á s a . A vállalat j e l l e g é n e k és nagyságának j ellemzői s z e r i n t a k é r d é s k ö r s z ű k í t h e t ő , bővíthető vagy megváltoztatható. A válaszok t e r m é s z e t s z e r ű l e g nem adnak módot az adott gazdálkodási t e r ü l e t e g y é r t e l m ű " o s z t á l y o z á s á r a " , felhívhatják azonban a figyelmet a r r a , hogy szlik174
ség v a n - e a r é s z l e t e s e b b v i z s g á l a t r a ,
e s e t l e g külső s z a k é r t ő k , tanácsadók
fel-
k é r é s é r e , stb. Minél nagyobb egyébként az "igen" válaszok r é s z a r á n y a az ö s z s z e s feleletekben, annál kedvezőbbnek ítélhető a vállalati lehetőségek
klhaszná-
2)
l á s l foka az adott gazdálkodási t e r ü l e t e n .
I. K é r d é s e k a vállalati energiagazdálkodás hatékonyságának é r t é k e l é s é h e z
1. Foglalkozik-e a vállalatnál valaki h i v a t á s s z e r ű e n energiagazdálkodási p r o b l é mákkal? 2. V e t t - e a vállalat m á r Igénybe energlaügyekkel
foglalkozó szakértőt vagy t a -
nácsadót? 3. F o l y t a t n a k - e t a p a s z t a l a t c s e r é t az e n e r g i a f e l h a s z n á l á s k é r d é s e i r ő l m á s v á l l a latokkal vagy egyéb s z e r v e z e t e k k e l ? 4. Rendelkezik-e a vállalat olyan s z a k f o l y ó i r a t t a l ,
amely
elsődlegesen
üzemi
e n e r g i a k é r d é s e k k e i foglalkozik? 5. R é s z t v e t t - e m á r valaki a vállalattól a hatékony e n e r g i a f e l h a s z n á l á s r ó l t a r t o t t tanfolyamon,
továbbképzésen?
6. Végeztek-e m á r a berendezéseknél é s gépeknél e n e r g i a f o g y a s z t á s i m é r é s e k e t ? 7. T e s z n e k - e Intézkedéseket az e n e r g i a - c s ú c s t e r h e l é s e l k e r ü l é s e é r d e k é b e n ? 8. Az e n e r g i a f o g y a s z t á s m é r é s é h e z h a s z n á l n a k - e ö n r e g i s z t r á l ó
műszereket?
9. H a s z n á l n a k - e valahol a vállalatnál készüléket az e n e r g i a f o g y a s z t á s
vezérlé-
lésére? 10. T u d n a k - e
a
vállalatnál
arról,
hogy
egyes b e r e n d e z é s e i k , gépeik
lítóeszközeik nagyobb t e l j e s í t m é n y r e k é p e s e k , mint a m e l y e t ki tudnak
szálhasz-
nálni? 11. Uj b e r e n d e z é s e k 111. gépek ü z e m b e á l l í t á s a k o r f e l m é r l k - e azok tényleges e n e r giafogyasztását ?
2)
A t e s z t e k e t ö s s z e á l l í t ó RKW t e r m é s z e t s z e r ű l e g a nyugatnémet vállalatok g a z dálkodási viszonyalt vette alapul, Így m a g y a r körülmények között egyes k é r d é sek talán f e l e s l e g e s e k n e k tűnnek, mások viszont hiányoznak. 1
175
12. I s m e r i k - e , hogy milyen tartalékok vannak az
energiaszolgáltató
és
elosztó
berendezésekben ? 13. Végeztek-e f e l m é r é s e k e t az 'Üzemekben
az e n e r g i a p a z a r l á s
megakadályozá-
sára? 14. Van-e terv a vállalatnál a fajlagos e n e r g i a f e l h a s z n á l á s
rendszeres
csökken-
tésére? 15. Megkülönböztetett figyelmet f o r d i t a n a k - e
a t e r m e l é s s e l öeszefüggő e n e r g i a -
költségekre? 16. I s m e r t - e az önköltségen belül az energiaköltségek a r á n y a ? 17. Az energiaköltségek kimutatásánál figyelembe v e s z l k - e az e l ő á l l í t á s i ,
elosz-
t á s i és f e l h a s z n á l á s i költségeket? 18. I s m e r t - e , hogy a tüzelőanyagköltségek csak az
energiaköltségek egy
részét
jelentik? 19. I s m e r t - e , hogy a t e r m e l é s h e z kapcsolódó energiaköltségek n e m vonhatók be mégegyszer a vállalati általános k ö l t s é g e k b e ? 20. I s m e r t e k - e a j e l l e m z ő ágazati e n e r g i a f o g y a s z t á s i adatok? 21. Gondolkodtak-e m á r azon, hogy a s a j á t előállítású vagy a v á s á r o l t energia a gazdaságosabb? 22. I s m e r l k - e az ü z e m e k é s az egyéb helységek fűtésének k ö l t s é g e i t ? 23. G a z d a s á g o s a k - e a vállalati f ű t ő b e r e n d e z é s e k a technikai
f e j l ő d é s mai
szint-
jét véve f i g y e l e m b e ? 2 4 . Figyelembe v e s z i k - e a modernebb világítástechnika a l k a l m a z á s á r a
vonatkozó
Igényeket ? 2 5 . Készitenek-e e n e r g i a s t a t i s z t i k á t a vállalatnál egyes energiahordozók s z e r i n t ?
II. Kérdések a v l l l a m o s e n e r g i a vállalati felhasználásának hatékonysági értékeléséhez
1
. Foglalkozik-e a vállalatnál valaki h i v a t á s s z e r ű e n a v i l l a m o s e n e r g i a f e l h a s z nálásának hatékonyságával ?
2 . V e t t - e m á r a vállalat igénybe olyan tanácsadói tevékenységet, amely a tékonyabb v i l l a m o s e n e r g i a f e l h a s z n á l á s t célozta? 176
ha-
3. Van-e a vállalatnál ezen k é r d é s e k b e n s p e c i á l i s a n képzett s z a k e m b e r ? 4. Folytatnak-e t a p a s z t a l a t c s e r é t Ilyen k é r d é s e k r ő l m á s vállalatokkal vagy
szer-
vezetekkel ? 5. Olvasnak-e szakfolyóiratokat, amelyek a v i l l a m o s e n e r g i a - f e l h a s z n á l á s
prob-
lémáival foglalkoznak? 6. Végeztek-e s z á m í t á s o k a t a r r a vonatkozóan, hogy s a j á t á r a m f e j l e s z t ő
üzemel-
t e t é s e vagy a v á s á r o l t á r a m a g a z d a s á g o s a b b ? 7. F e l ü l v i z s g á l j á k - e alkalomadtán az E l e k t r o m o s
Müvekkel kötött
szerződése-
ket? 8. I s m e r i k - e a különbséget az Igénybevett t e l j e s í t m é n y
(kW) é s
a felhasznált
á r a m (kWh) á r a között? 9. V é g e z t e k - e f e l m é r é s e k e t az üzemekben az á r a m p a z a r l á s m e g a k a d á l y o z á s á r a ? 10. T u d j á k - e , hogy a vállalati e l e k t r o m o s vezetékek milyen tartalékokat
rejtenek
magukban ? 11. Vannak-e a vállalatnál a tényleges f e l h a s z n á l á s n á l nagyobb névleges
kapaci-
tású e l e k t r o m o s motorok vagy m á s v i l l a m o s b e r e n d e z é s e k ? 12. T i s z t á b a n vannak-e az illetékes vállalati mérnökök é s technikusok a " m e d d ő áram" fogalmával? 13. I s m e r i k - e a " m e d d ő á r a m " üzemen belüli kiegyenlítésének előnyeit? 14. I s m e r i k - e a m a g a s " m e d d ő á r a m " h á t r á n y a i t ? 15. Egy-egy uj gép,
b e r e n d e z é s Uzembehelyezésénél
végeznek-e
méréseket a
tényleges á r a m i g é n y e k r e vonatkozóan? 16. Végeznek-e e n e r g i a f o g y a s z t á s i m é r é s e k e t az e l e k t r o m o s b e r e n d e z é s e k n é l ? 17. T e s z n e k - e Intézkedéseket az igen k ö l t s é g e s c s ú c s t e r h e l é s i időszakok
elke-
rülésére? 18. I s m e r i k - e az u n . m a x i m u m s z á m o l á s
jelentőségét és befolyását az
áram-
számlára ? 19. T u d j á k - e , hogy az á r a m s z á m l á k a t jelentősen
terhelik
az
un.
üresjárati
veszteségek? 20. Az á r a m f e l h a s z n á l á s folyamatos e l l e n ő r z é s é h e z
használnak-e
önregisztráló
műszereket? 21. Végeztek-e g a z d a s á g o s s á g i s z á m í t á s o k a t az izzók zásában?
,__
és
fénycsövek
vonatko-
22. N y i l v á n t a r t j á k - e elkülönítetten a t e r m e l é s t ő l fllggő á r a m f e l h a s z n á l á s t ? 23. I s m e r t - e az e l e k t r o m o s á r a m költségének r é s z a r á n y a a vállalati t e l j e s
ener-
giaköltséghez é s az önköltséghez k é p e s t ? 24. I s m e r i k - e az á g a z a t r a jellemző á r a m f e l h a s z n á l á s t adatokat? 25. K é s z i t e n e k - e s t a t i s z t i k á t a vállalatnál az á r a m f e l h a s z n á l á s r ó l ?
III. K é r d é s e k a vállalati anyaggazdálkodás hatékonyságának megítéléséhez
1. Foglalkozik-e a vállalatnál valaki hivatásszerlien a hatékony anyagfelhasználás problémáival? 2. I s m e r t - e , hogy a vállalati t e r m é k e k önköltségében milyen r é s z a r á n y t képviselnek az anyagköltségek? 3. I s m e r i k - e a fenti adatokat a hasonló vállalatokra vonatkozólag? 4. T u d j á k - e , hogy a felhasznált anyagokból a t e r m é k b e n
milyen
százalékos
részarány marad meg? 5. F i g y e l e m b e v e s z i k - e konstrukcióknál az anyaggazdálkodás követelményeit? 6. F e l ü l v i z s g á l j á k - e alkalomadtán annak lehetőségét, hogy az eddig anyagokat m á s s a l 7. Foglalkoznak-e
alkalmazott
helyettesítsék?
értékelemzéssel?
8. Az anyagok f e l d o l g o z á s r a való e l ő k é s z í t é s é n é l s z á m o l n a k - e kötelező
jelleg-
gel m e g m u n k á l á s i veszteséggel ? 9. Rögzitlk-e az anyagok átfutási i d e j é t ? 10. I s m e r t - e az átlagos r a k t á r i k é s z l e t é r t é k e ? 11. Foglalkoznak-e a z z a l , hogy az
a n y a g f é l e s é g e k számának csökkentésével
az
anyagkészletet alacsony szinten t a r t s á k ? 12. E l l e n ő r z l k - e a fontosabb anyagok á t l a g o s r a k t á r o z á s i Idejét? 13. Megkülönböztetik-e a r a k t á r b a n az állandóan felhasznált és a csak egyes
fe-
ladatokhoz s z ü k s é g e s anyagokat? 1'
I s m e r i k - e a közvetett anyagköltségekben figyelembe veendő tényezőket ?
15. R e n d s z e r e s e n f e l ü l v i z s g á l j á k - e a közvetett anyagköltségek r e a l i t á s á t ? 16. F i g y e l e m b e v e s z i k - e a közvetett költségekben a r a k t á r o z á s miatti heket?
178
kamatter-
17. Különböző közvetett költségtételekkel t e r h e l i k - e
a gyártási
anyagokat é s a
készen v á s á r o l t a l k a t r é s z e k e t ? 18. I s m e r i k - e a legfontosabb t e r m e l é s i fázisok s e l e j t - h á n y a d á t ? 19. A selejtmunkánál m e g v i z s g á l j á k - e az e s e t l e g e s anyaghibák okait? 20. Védik-e az anyaghulladékot a korróziótól
és piszoktól a jobb
értékesíthető-
ség érdekében? 21. Az alapanyag költséghordozói r é s z é r e i r j á k - e
jóvá a
hulladékértékesitésből
származó bevételt? 22. E l l e n ő r z i k - e a s e g é d - é s üzemanyagok f e l h a s z n á l á s á t ? 23. F i z e t n e k - e p r é m i u m o t az a l a p - , s e g é d - é s üzemanyag felhasználásban
elért
megtakarításért ? 24. M e g j u t a l m a z z á k - e a z a n y a g m e g t a k a r l t á s r a vonatkozó használható j a v a s l a t o k a t ? 25. Használnak-e g a z d a s á g o s anyagfelhasználás e l l e n ő r z é s é r e mutatószámokat?
179
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS CSOMAGOLÁS 1 *
A c s o m a g o l á s népgazdasági fontosságát funkcióinak sokasága j e l z i . Jelentős mint s z á l l í t á s i egység, m é r t é k e g y s é g é s t á r o l á s i egység; véd a külső hatások l e h e t ő s é g e t ad lényeges é l e l m e z é s i t a r t a l é k o k l é t r e h o z á s á r a é s azok r a ; h o z z á j á r u l a minőség m e g ő r z é s é h e z ;
ellen;
tartósításá-
i n f o r m á l j a a fogyasztókat é s propagan-
d a c é l o k r a is f e l h a s z n á l h a t ó . Vitathatatlan az i s , hogy
aligha l é t e z n e
önkiszol-
g á l á s előcsomagolás nélkül. A német c s o m a g o l ó e s z k ö z i p a r el,
1970-ben 12 milliárd DM t e r m e l é s i értéket ért
s ezzel nemzetközi ö s s z e h a s o n l í t á s b a n vezető helyet tölt b e . Az aranyon é s a drágaköveken kívül végül ls minden a hulladékba k e r ü l .
így
a h á z t a r t á s o k hulladéka f e l e s l e g e s s é vált csomagolást is t a r t a l m a z . E tény
ko-
m o l y problémákat okoz. Az utóbbi Időben a csomagolóipart több k r i t i k a é r t e . Főként azt
kifogásolják,
hogy feleslegesen sokat költenek a c s o m a g o l á s r a , ezt a fogyasztónak kell m e g f i z e t n i e , továbbá, hogy a hulladék e l t á v o l í t á s á t megnehezíti az e l h a s z n á l t
csoma-
golóanyagok nagy a r á n y a . Ha megvizsgáljuk e kritikák j o g o s s á g á t , azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt t i z e d b e n az előállított csomagolóanyagok
év-
é r t é k e csaknem a r á n y o s a n alakult
az
i p a r i t e r m e l é s s e l , a bruttó t á r s a d a l m i t e r m é k k e l és a l a k o s s á g i f o g y a s z t á s s a l : A mutató megnevezése
Milliárd DM 1962
Milliárd DM Index 1970 1970/196!
Bruttó társadalmi termék
360,1
677,1
188,0
I p a r i forgalom
304,0
529,0
174,0
Lakossági fogyasztás
205,2
371,5
181,0
Csomagolóanyag t e r m e l é s
1
5,95
11,53
193,8
' A z RKW-nak, az NSZK t e r m e l é k e n y s é g i központjának a c s o m a g o l á s r a c i o n a l i z á l á s á v a l foglalkozó bizottsága által ö s s z e á l l í t o t t tanulmánya a l a p j á n . A c s o m a g o l á s különböző funkcióinak é r t é k e l é s é t , c é l s z e r ű f e j l e s z t é s é t illetően ettől e l t é r ő vélemények i s vannak. 180
A c s o m a g o l ó e s z k ö z - g y á r t á s tehát ugy n ö v e k e d e t t , ahogy az m e g f e l e l a z e g é s z népgazdaság fejlődésének. Ezért alaptalan "csomagolás-lavináról"
beszélni.
É r d e k e s képet m u t a t a c s o m a g o l ó e s z k ö z - g y á r t á s á l t a l előállított b r u t t ó
terme-
lési é r t é k m e g o s z l á s a a f e l h a s z n á l t különböző f a j t a csomagolóanyagok s z e r i n t :
A csomagolóanyagipar termelésének megoszlása csomagolóanyagfa.lták szorlnt 1962 63 197o
/Mrd РН/ Textil,
0,06
0,29
Га
l,o2
üveg
2,38
Műanyag
2,44
Tém Papír,
5,33
o,o4
о o o\
hullámlemez
Textil,
gumi
o,26
Га
o,55
liveg I Műanyag
o,46
«м VO o\
rém
1,52 Papir,
3
A jelentősebb iparágak,
gumi
hullámlemez
Így p l . az é l e l m i s z e r i p a r s z á m á r a a c é l s z e r ű
csoma-
g o l á s a v i s z o n y l a g a l a c s o n y önköltség e l ő f e l t é t e l e . E z e n f e l ü l a c s o m a g o l ó e s z k ö z i p a r f e j l e s z t é s e l e h e t ő v é t e s z i a higiénikus m a g o l á s t g y o r s a n működő gépek
é s a r a c i o n á l i s t ö l t é s t , illetve
cso-
segítségével.
A szállító vállalatokkal é s a kereskedelemmel
együttműködve olyan n o r m á z o t t
c s o m a g o l á s i r e n d s z e r e k e t f e j l e s z t e t t e k k i , a m e l y e k r e g i o n á l i s szempontból 181
álta-
l á n o s érvénnyel b í r n a k . E r e n d s z e r e k b e integrálták a csomagolási
segédeszközö-
k e t , a rakodólap m é r e t e k e t , a szállítóeszközöket, valamint a r a k t á r - , a é s a p o l c m é r e t e k e t . Csak e r e n d s z e r e k k e l
képes
jármü-
a csomagolóipar a r r a ,
hogy
g y á r t m á n y a l t r a c i o n á l i s a n kinálja fel a piacon. Ebben az igen bonyolult elosztási r e n d s z e r b e n a használt göngyölegek
Ismételt
f e l h a s z n á l á s a technológiai okoknál fogva többnyire m á r nem g a z d a s á g o s . Még olyan terlileteken i s , amelyek hagyományosan alkalmaznak többszöri
használatra
a l k a l m a s göngyölegeket ( s ö r - és f r l s s l t ő l t a l g y á r t á s ) , meghonosodtak s z e r i használatra a l k a l m a s dobozok é s palackok. l a t i l a g részarányukat a palackozott s ö r é s f r i s s í t ő
az
az
egy-
A s z a k e m b e r e k azonban
táv-
italok t e l j e s
kibocsátásához
viszonyítva nem b e c s ü l i k 15 %-nál t ö b b r e . E z az e l ő r e j e l z é s r e á l i s n a k tekinthető, ha figyelembe s z e r i használatra
vesszük az ilyen
egy-
a l k a l m a s göngyölegek jelenlegi piaci r é s z a r á n y á t . Annak
l e n é r e , hogy ezt m á r mintegy 6 évvel
ezelőtt bevezették, a palackozott
el-
sörnek
m é g mindig 9 5 , 5 % - á t visszaváltható palackban á r u l j á k . Az egész ipar t e r ü l e t é r e érvényes ezenkívül még az l s , hogy a nagyobb f o g a t ú göngyölegeket - mint például a ballonokat,
tér-
(demizsonokat), bádogkannákat
- szintén nagyobb r é s z t többször töltik.
A csomagolás a k e r e s k e d e l e m b e n
A modern á r u f o r g a l o m nem képzelhető
el a t e r m é k e k s p e c i á l i s
n é l k ü l . Ez különösen é r v é n y e s az önkiszolgáló k e r e s k e d e l e m r e .
csomagolása
Itt a
csomago-
l á s (a göngyöleg) á t v e t t e az eladó funkcióját. Informálnia és reklámoznia kell. 1970-ben az é l e l m i s z e r i p a r i k i s k e r e s k e d e l e m b e n az önkiszolgáló boltok
for-
g a l m i r é s z e a r á n y a m á r 88,4 %-ot tett ki. Az önkiszolgálási r e n d s z e r ilyen arányú fejlődésének alapvető előfeltétele volt a z e g y s z e r i h a s z n á l a t r a alkalmas e l ő c s o m a g o l á s . Amennyiben t e l j e s e n l e m o n d a cá.-k az egyszeri h a s z n á l a t r a a l k a l m a s e l ő c s o m a g o l á s a l k a l m a z á s á r ó l és v i s s z a t é r n é n k a kiszolgálási r e n d s z e r r e , ugy az NSZK é l e l m i s z e r i p a r i m é n e k legalább k é t s z á z e z e r pótlólagos m u n k a e r ő r e lenne
kiskereskedel-
szüksége.
Az ezáltal
f e l m e r ü l ő munkabérköltségek 5 , 5 %-kal e m e l n é k az é l e l m i s z e r e k á r a i t . 182
Meg kell e m l í t e n i azt l s , hogy a c s o m a g o l á s
(a göngyöleg)
a
kereskedelem
egész t e r ü l e t é n lényeges s z e r e p e t tölt be a r a k t á r g a z d á l k o d á s , az e l o s z t á s é s árucsoport-jellemzés,
sot még a biztonság vonalán l s .
Ezen oknál fogva a
az ke-
r e s k e d e l e m fokozott mértékben gyakorol b e f o l y á s t a c s o m a g o l á s k i a l a k í t á s á r a .
A c s o m a g o l á s a fogyasztónál
Idővel olyan meghatározott fogyasztási szokások
alakultak
kl,
amelyekben a
csomagolásnak lényeges s z e r e p jut. Ugyanis a csomagolás a fogyasztónak
egész
s o r előnyt biztosit: - az a l k a l m a s göngyöleg az á r u k minőségileg é s mennyiségileg különböző c s o m a golását tette lehetővé; - a géplleg előállított csomagolás hlglénikusabb; - a fogyasztó t e r m é s z e t s z e r ű e n tisztábbnak é r z é k e l i az olyan g ö n g y ö l e g e k e t , a m e lyeket csak e g y s z e r használnak; - az Ipari c s o m a g o l á s lehetővé tette a k o n z e r v e k g y á r t á s á t . Ezáltal a
fogyasztó
s z á m á r a minden évszakban r e n d e l k e z é s r e áll a z , ami korábban csak az
érés
s o r á n , vagy röviddel az é r é s t követően volt felkínálható; - a c s o m a g o l á s az á r u t hosszabb Időn k e r e s z t ü l t a r t ó s l t j a , e z é r t a fogyasztónak kevésbé gyakran kell b e v á s á r o l n i a ; - a c s o m a g o l á s a h á z t a r t á s b a n ls lehetővé t e s z i a m e s s z e m e n ő
racionalizálást
(mélyhűtött é l e l m i s z e r , k é s z é t e l e k , f ő z é s r e k é s z állapotban előkészített é l e l miszerek). A fogyasztó é s a c s o m a g o l á s közötti kapcsolatban lényeges momentumot
ké-
pez az a k é n y e l m e s s é g , amelyét a c s o m a g o l á s nyújt a fogyasztó r é s z é r e . Ez k i f e j e z é s r e jut abban a tényben l s , hogy az Italokat készítő nagyüzemek a váltható palackok s z á m á n a k csökkenéséről s z á m o l n a k be. 1960-ban
vissza-
palackonként
a k ö r f o r g á s általában 30-40-et tett kl, 1970-ben pedig mintegy 1 0 - 2 0 - a t , ill. nél l s kevesebbet.
183
en-
A c s o m a g o l á s é s a hulladékeltávolítás p r o b l é m á j a
Ha azt kívánjuk, hogy az életszínvonal állandóan növekedjék, ugy egyidejűleg növekednie kell az i p a r i t e r m e l é s n e k i s .
Mivel az előállított javak - ha
meg-
tették szolgálatukat - végső soron hulladékká válnak, a növekvő t e r m e l é s
növek-
vő hulladékmennyiséggel l s együtt j á r . Nem kivánunk k i t é r n i a t e r m e l é s s o r á n e s e t l e g e s e n keletkező t a l a j , vlz é s vegő s z e n n y e z ő d é s r e , csak a kiszolgált göngyölegeknek a h á z t a r t á s i betöltött s z e r e p é v e l foglalkozunk. A h á z t a r t á s o k hulladékának
le-
hulladékban
egyharmad
része
elhasznált göngyöleg. A jelenleg a l k a l m a z o t t csomagolóanyagok
gyakorlatilag nem okoznak gondot a
k ö r n y e z e t v é d e l e m szempontjából. Nem váltanak ki m é r g e z ő anyagokat, n e m lelhetők olyan változások a talajban, a vízben, gyi, vagy fizikai r e a k c i ó k idéznek elő.
vagy a levegőben, amelyeket
Ennek előfeltétele a megfelelő
észve-
eltávolí-
t á s . A göngyölegek a környezet s z e m p o n t j á b ó l s e m l e g e s t e r m é k e k , s z e m b e n s z á m o s m á s k ö r n y e z e t i h a t á s s a l . Ezek a k á r o s hatások lényegében akkor
keletkez-
nek, ha a göngyölegeket hibásan deponálják. Technológiailag továbbra i s m e g o l d ható a göngyöleghulladék eltávolítása a gyakorlatban eddig használt m ó d s z e r e k k e l . A műanyag-göngyölegek túlnyomó t ö b b s é g e pollolefinokból áll. Ezek m a r a d é k talanul égnek el vízgőzzé és széndioxiddá.
Amennyiben a h á z t a r t á s i hulladékban a
h a l o g é n t a r t a l m ú műanyagok (pl.: PVC) jelenleg nem nyugtalanító r é s z a r á n y a b i zonyos a l a p é r t é k e k e t meghaladna, ugy s p e c i á l i s intézkedéseket kellene foganatosítani a hulladék e l é g e t é s é n é l . A Szövetségi Belügyminisztériumban mükődő, a hulladék eltávolításával f o g l a l kozó t e r v e z ő c s p p o r t 1971. f e b r u á r 19-1 mennyiségéről és összetételéről. Eszerint mintegy 260 millió tonnát tett ki.
jelentése az
adatokat
NSZK-ban
közöl
a
hulladék
1970-ben a hulladék
Ebből 13-22 millió tonna h á z t a r t á s i
hulladék
(beleértve az utcai s z e m e t e t is), illetve ehhez hasonló i p a r i hulladék. A h á z t a r t á s i s z e m é t alkotó r é s z e i többek között az alábblak: - konyhai hulladék (ételmaradékok), - hamu (csökkenő r é s z a r á n n y a l ) , - p a p í r és k a r t o n p a p í r (nem csomagoló anyagok), 184
- használhatatlan t á r g y a k , többek között
nagyobb t e r j e d e l m ű s z e m é t ,
kerthulla-
dék, csomagolási hulladékok. A b e c s l é s e k s z e r i n t a csomagolóanyagok r é s z a r á n y a
a háztartási
szemétnek
Tulajdonképpen c s a k n e m minden felhasznált csomagolóanyag Ismét
értékesít-
mintegy 34 %-át t e s z i k i . Ebből: papír
21,4 %
üveg
7,5 %
fém
3,1 %
műanyag
2,0 %
összesen:
34,0 %
A c s o m a g o l á s i hulladék mint nyersanyag
hető nyersanyagként. E r r e azonban a hulladékoknak csupán egy r é s z e tó f e l .
használha-
A csomagolóanyagok Ismételt felhasználásának k é n y s z e r ű előfeltétele,hogy
azokat elválasszuk a h á z t a r t á s i szemét egyéb a l k o t ó r é s z e i t ő l . Ez két szinten v a lósulhatna meg: a) a háztartásokban é s b) a hulladékeltávolitó b e r e n d e z é s e k n é l . A h á z t a r t á s i hulladékkal kapcsolatban s z ü k s é g e s l e n n e , hogy eltávolításakor különböző anyagcsoportoknál külön e l s z á l l í t á s t a l k a l m a z z a n a k ,
mint például
a
ma-
napság a nagyobb t e r j e d e l m ű s z e m é t n é l . S z á m o s országban s p e c i á l i s cégek foglalkoznak a hulladékanyagok sával kapcsolatos m ó d s z e r e k
f e j l e s z t é s é v e l . M á r vannak megfelelő
I s . E r e n d s z e r e k e t ugy képzelik el,
hogy
elválasztámegoldások
azokat a s z e m é t f e l h a s z n á l á s s z í n h e -
lyén alkalmaznák. A kiválasztott anyagokat ezt
követően el kellene szállítani az
uj rafelhasználókhoz. Az igy nyert anyagok előállítási költségei
nem haladhatják meg az eddig a l -
k a l m a z o t t nyersanyagok költségeit. A c s o m a g o l á s s a l
s z e m b e n támasztott m a g a s -
foku minőségi követelmények miatt egyes esetekben azonban korlátozott a anyagok r é s z a r á n y a . 185
régi
Nagy jelentőséggel b i r m á r ma Is a r é g i papir f e l h a s z n á l á s a (mintegy 60 %). Üvegcserépként az Üvegipar t e r m e l é s é n e k mintegy 12 %-át t ö b b n y i r e ismét v i s z s z a v e s z i k a palackozó üzemektől. Az üveghulladékot b e o l v a s z t j á k . Ez a r é s z a r á n y n ö v e l h e t ő lenne, ha megfelelő minőségben állnának
r e n d e l k e z é s r e az ü v e g c s e r e -
p e k . A f é m c s o m a g o l á s o k a t bizonyos mennyiségben szintén ú j r a f e l h a s z n á l j á k . A használt csomagolóanyag azonban még m á s módon is f e l h a s z n á l h a t ó . t é m á j ú kutatás minden országban folyik.
Például:
s a j t o l t feszitett l e m e z e k hulladékából, építőanyagok P a c k i n g " с. a m e r i k a i folyóirat 1970.
tivegaszfalt
Ilyen
(az útépítésnél),
hulladékából, s t b . A
"Modern
s z e p t e m b e r i száma az u j r a k i n y e r é s l
r á s o k egész s o r á t Í r j a l e , amelyeket jelenleg Amerikában
kipróbálnak,
eljáilletve
f e j l e s z t e n e k . A n é m e t csomagolóipar s z á m á r a ajánlatos, hogy figyelemmel
kí-
s é r j e az ilyen f a j t á j ú f e j l e s z t é s e k e t é s minden erővel t á m o g a s s a az e r e d m é n y e s n e k tűnő kutatási p r o g r a m o k a t .
A c s o m a g o l á s s a l kapcsolatos viták
A nyilvánosság még m a is túlbecsüli a csomagolás jelentőségét a
környezet-
v é d e l e m m e l kapcsolatos k é r d é s e k b e n . A törvények, a szabványok, a c s o m a g o l á s i v e r s e n y k i í r á s o k é s az rencia
árkonkur-
megakadályozza a végletekig m e n ő csomagolási l u x u s t .
A vitákban azt á l l i t j á k , hogy a hulladékeltávolításban jelentkező szlik k e r e s z t m e t s z e t e k leküzdhetők lennének az e g y s z e r i használatra
előállított
göngyölegek
m e n n y i s é g é n e k k o r l á t o z á s a , sőt m e g t i l t á s a r é v é n . Mint ahogy azt az
előbbiekben
m á r említettük, a m o d e r n á r u s í t á s i r e n d s z e r e k csak az e g y s z e r i h a s z n á l a t r a
al-
k a l m a s csomagolás révén váltak l e h e t ő v é . Ha beavatkoznánk e r e n d s z e r e k b e , v e s z é l y e z t e t n é n k , vagy legalábbis l é n y e g e s e n
megdrágítanánk a l a k o s s á g f o l y a m a -
t o s e l l á t á s á t . Az e g y s z e r i h a s z n á l a t r a a l k a l m a s göngyölegek a l k a l m a z á s á n a k k o r l á t o z á s a révén a h á z t a r t á s i s z e m é t tonnáinak eltávolítása nem lenne e l é r h e t ő ,
ha
a - o k helyére m á s csomagolóeszközök l é p n é n e k . Mint ahogy a z t
a nyilvánosság előtt
folyó
viták
ismételten
mutatták,
sok
ö s s z e f ü g g é s még i s m e r e t l e n . Például: a visszaváltható göngyölegek kovetkezmé186
nye az öblitési folyamatok növekedése a palackozóknál,
s ez megterheli a m á r
amúgy ls rendkívül Igénybe vett vízgazdálkodást. A meghatározott, e g y s z e r i f e l h a s z n á l á s r a alkalmas göngyölegek esetleges k o r l á t o z á s a a hatóságokat súlyos
döntés
elé á l l í t j a egyes meghatározott
m e g t i l t á s a , 111. további engedélyezése
m i a t t . Emellett
anyagok
vizsgálatot Igényel az a
k é r d é s , hogy ha az NSZK-ban bizonyos csomagolóeszközök
forgalomba hozatalát
m e g t i l t j á k , ez az Európai Közösség k e r e t é n belül v e r s e n y t o r z í t ó eszközként
je-
lentkezik-e.
A csomagolás é s a t á j v é d e l e m
A h á z t a r t á s i s z e m é t a modern technológiák segítségével
eltávolítható. Más a
helyzet az olyan hulladékokkal - ide é r t j ü k a használt göngyölekeget is - ,
ame-
lyeket az állampolgárok a t e r m é s z e t b e n
pedig
meggondolatlanul
eldobnak, vagy
"vad" s z e m é t l e r a k ó helyeken hagynak h á t r a . E m a g a t a r t á s alaptalanul rontotta a c s o m a g o l á s hitelét. A p r o b l é m a körül folyó viták során az é r z e l m e k háttérbe
szo-
r í t j á k a logikus gondolkodást. Egyesek például i s m é t e l t e n követelik bizonyos
cso-
magolóeszközök e l t i l t á s á t , mintha a t á j szennyeződésnek azok lennének okozói. Mivel csaknem lehetetlen az nem m a r a d
m á s h á t r a , mint az
I s m e r e t l e n tájszennyezőket
f e l e l ő s s é g r e vonni,
ilyen m a g a t a r t á s súlyos k á r a i r ó l
szóló átfogó
t á j é k o z t a t á s . A legkülönfélébb s z e r v e z e t e k é s hatóságok e t é r e n m á r fontos k e z dő lépéseket tettek. A feladat a z , hogy megfelelően i r á n y í t s u k az ilyen
intézke-
déseket é s hogy az akciókat összefogjuk. Más országokban végrehajtott ilyen f a j tájú akciókra támaszkodva az NSZK-ban
1969.
végétől
kezdődően
" T i s z t a t á j " akció t ö r e k s z i k e feladatok m e g o l d á s á r a . Ezen akció csaknem kizárólag a n é m e t c s o m a g o l ó e s z k ö z - I p a r .
187
wuppertáli
finanszírozója
1
Összefoglalás
A t e r m e l é s m e g f e l e l ő csomagolása l e h e t ő v é tette a m a g a s életszínvonal
szem-
pontjából nélkülözhetetlen differenciált e l l á t á s i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á t . Ezen
el-
l á t á s i r e n d s z e r e k b e t ö r t é n ő beavatkozások olyan hatásokkal b í r n a k , amelyek k ö vetkezményei ma m é g n e m tekinthetők á t . A c s o m a g o l ó e s z k ö z - g y á r t á s fejlődése a mai napig p á r h u z a m o s a bruttó d a l m i termék a l a k u l á s á v a l . A c s o m a g o l á s ugyanannyira, v é s s é hibás a s z e m é t e l t á v o l i t á s i
problémák
társa-
illetve éppen olyan k e -
és a környezetvédelmi
problémák
f e l m e r ü l é s é b e n , mint minden egyéb m á s hulladék a l k o t ó r é s z . A Bizottság j a v a s o l j a , hogy a c s o m a g o l ó i p a r és a közületek - a termékek és a termékeitkel s z e m b e n
t á m a s z t o t t követelmények koncepciójá-
nál a lehető l e g m e s s z e b b m e n ő k i g vegyék figyelembe a környezetvédelem s z ü k ségleteit; - k u t a s s á k és t á m o g a s s á k a használt göngyölegek i s m é t e l t
felhasználására
Irá-
nyuló uj e l j á r á s o k a t ; - mondjanak le az e g y s z e r i f e l h a s z n á l á s r a
szánt csomagolások
reklámozásáról
o t t , ahol é s s z e r ű a l t e r n a t í v á k állnak fenn; - kezdeményezzenek akciókat a " t u l c s o m a g o l á s s a l " s z e m b e n ; - alapítsanak " a k ö r n y e z e t
szempontjából kedvező c s o m a g o l á s " elnevezésű m á r -
kajelet. A Bizottság a r e n d e l e t e k kiadása előtt javasolja - a c s o m a g o l ó e s z k ö z - a l k a l m a z á s h a s z n á n a k é s kárának e l e m z é s é t ; - egy középtávú i d ő s z a k r a vonatkozó, a c s o m a g o l á s további fejlődésével
kapcso-
l a t o s trendek ( m e n n y i s é g , suly, v o l u m e n , összetétel) m e g á l l a p í t á s á t ; - a f a j t a és e l ő f o r d u l á s s z e r i n t különböző hulladékok e l t á v o l í t á s á r a szolgáló b e rendezések és az i p a r fejlődésének ö s s z e h a n g o l á s á t .
188
UTÓSZÓ
"Aki azt hiszi, hogy az exponenciális növekedés egy véges világban örökké f o l y tatódhat, vagy bolond vagy k ö z g a z d á s z " . Kenneth Bouldingnak t e r m é s z e t e s e n ma m á r csak félig van igaza, m e r t az
el-
múlt 20 évben sok közgazdász mutatott érdeklődést tudományának az Iparban
va-
ló a l k a l m a z á s a i r á n t é s ami talán még fontosabb, a gyakorlat iránti süket a "tudós körök" m á r nem bélyegzik meg.
érdeklődé-
Félig azonban még mindig i g a -
za van, m e r t a szakadék a g y a k o r l a t i a s o r i e n t á l t s á g ú közgazdászok, sághűen kívánják l e í r n i az i p a r helyzetét,
é s a mlkroökonomia
akik v a l ó -
túlegyszerűsített
f e l t e v é s e k e n alapuló e l m é l e t i modelljeinek felállítói között, növekedett. Ez s z e m betűnő p é l d á j a annak, hogy milyen különböző végül í8 azonos c é l o k r a törekednek, gazdaságtan
11
Irányú lehet az e l ő r e h a l a d á s ,
ahogyan ezt egy közelmúltban kiadott
bár ipar-
m e g h a t á r o z z a : " m e g f e l e l ő m a g y a r á z a t o k kidolgozása a r r a vonatko-
zóan, hogy az i p a r i s z e k t o r b a n a gazdasági erők milyen módon hatnak". Hogy minden k ö z e l í t é s p a r c i á l i s é s csak néhány fontos j e l z é s t tud adni a p r o b l é m á k megoldásához, ez nyilvánvaló, s a j n á l a t o s ,
de - rövid távon biztosan
m a j d n e m biztosan h o s s z ú távon is - megváltoztathatatlan.
Ennek az a
és
magyará-
z a t a , hogy tárgyát minden megfigyelő valaki olyannak az agyával szemléli, nek k é p z é s e , intellektuális környezete é s helyzete egyedi e s e t e t képvisel.
aki-
Felis-
m e r h e t ő , hogy a világ, amelyet l e í r n a k , pontosan ugyanaz, - mint ahogyan f e l i s m e r h e t ő e n ugyanazt vagy közel ugyanazt a tájat f e s t i meg egy p r e r a f a e l l t a , i m p r e s s z i o n i s t a é s egy e x p r e s s z i o n i s t a f e s t ő .
Minden
közgazdász tudja,
p a r c i á l i s nézőpontból a valóság p a r c i á l i s r é s z é t figyeli meg, ennek ellenére
egy hogy ar-
r a t ö r e k s z i k , a fenti definíció m ó d o s í t á s á v a l , hogy kielégítő magyarázatot adjon a z o k r a a módokra, ahogyan a gazdasági e r ő k az i p a r i
s z e k t o r b a n segítik
vagy
fékezik a hatékonyságot. Az I p a r g a z d a s á g i S z e m l e e külön
száma elsősorban empirikus
kutatásokról
számol be, minthogy azonban az Ipargazdaságtanl Kutatócsoport a Magyar T u d o -
11
T>. I. Devlne (et. a b . ) : An Introduction 1975.
189
to industrial E c o n o m i c s . Allen Unwin,
m á n y o s Akadémia i n t é z e t e , nincs okunk aggódni, hogy a hipotézisek mögött
meg-
húzódó, általában inkább implicit mint explicit módon megtalálható alapvető f e l t e v é s e k helyességét n e m fogják további kutatásokkal e l l e n ő r i z n i . Örömmel
álla-
pitható meg a válogatásból, milyen sok t é m á b a n lát M a g y a r o r s z á g r é s z é r e
hasz-
n o s í t h a t ó tapasztalatokat a Kutatócsoport. A
Szövetségben tömörlilt
valamennyi
s z e r v e z e t nevében sok s i k e r t kívánok e tapasztalatok gyilmölcsöztetéséhez,a
ter-
m e l é k e n y s é g további gyorslitemti n ö v e l é s é h e z . A kötetben ö s s z e g y ű j t ö t t
tanulmányokon
néhány
alapgondolat vonul v é g i g , é s
ezekből néhány következtetés vonható l e a legfontosabb p r o b l é m á k r a é s g e s megoldásokra n é z v e . Szinte s z ü k s é g t e l e n megjegyezni, hogy s z e t s z e r ű l e g e sorok Írójának
h á t t e r e , helyzete és s z e l l e m i
lehetsé-
ez itt
termé-
környezete alapján
kapott m e g f o g a l m a z á s t .
Sokirányú I s m e r e t e k
Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy
az
ipargazdaság m e g é r t é s e a közgaz-
d a s á g t a n o n túlmenő i s m e r e t e k e t kíván. E z kitűnik mányokból, mind a legtöbb " k ö z g a z d a s á g i "
mind a kötetben közölt t a n u l -
kutató intézet s z é l e s
Hogy csak két példát említsünk, az a m e r i k a i N . B . E . R .
tematikájából.
(Nemzeti Gazdaságkuta-
tó Intézet) fő t é m á i között a gazdasági é s t á r s a d a l m i t e l j e s í t m é n y e k , az u r b a n i z á c i ó é s a t e r ü l e t f e j l e s z t é s p r o b l é m á i , a z e m b e r i m a g a t a r t á s és
a
társadalmi
i n t é z m é n y e k , a p é n z ü g y i - és ipari i n t é z m é n y e k és folyamatok, valamint a
méré-
s i m ó d s z e r e k é s e l j á r á s o k s z e r e p e l n e k . A Svéd Gazdaságkutató Intézet jelenlegi k u t a t á s i p r o g r a m j a a következő fő t é m á k a t t a r t a l m a z z a : a vezetésben való vétel é s s z e r v e z e t f e j l e s z t é s ; vezetés é s s z e m é l y z e t i s z á m v i t e l ; üzemgazdaságtan; m a r k e t i n g ; m á c i ó f e l d o l g o z á s ; gazdaságpszichológia;
munka;
közigazgatás;
pénzügyek
sok különböző
és
gazdaságföldrajz; infor-
makroökonómia é s i p a r i újítások.
Az az igény azonban, hogy az i p a r i s z e r v e z e t e k tevékenységét jobban é s ehhez
rész-
tudományág eredményeit h a s z n o s í t s u k ,
m e g n e h e z í t i a tudományos kutatást. F e l m e r ü l v a n - e a r r a , hogy ily sok heterogén t é n y e z ő
lényegesen
ezért a k é r d é s , valóban
szűkség
segítségével próbáljunk m a g y a r á z a -
tot kapni az i p a r v a l ó s á g á r a . Ez ugyanis ellentétes 190
megért-
azzal az iránnyal,
ahogyan
közel 100 évig fejlődött a tudomány: mind szűkebb területek mind nagyobb r é s z l e t e s s é g g e l való vizsgálata irányában.
Itt p á r h u z a m o t vonhatunk a m u n k a s z e r v e -
z é s s e l . Adam Smith hangsúlyozta, T a y l o r r é s z l e t e s e n kidolgozta o s z t á s l e g m e s s z e b b m e n ő a l k a l m a z á s á t , m o s t viszont a tozatosabbá
a
munkameg-
munka gazdagítása,
vál-
tétele az általános tendencia. T a l á n a tudománynak is követni kell a
gyakorlatnak ezt a t a p a s z t a l a t á t az előttünk álló Időszakban. A k í s é r t é s k o n s t r u á l á s a i r á n t rendkívül nagy, de hogy ez
modellek
hasznos is legyen, ahhoz a t u d o -
mány é s a gyakorlat sokkal s z e r v e s e b b k a p c s o l a t á t kell biztosítani.
Az I s m e r e t e k
hasznosítása
Az akciók I s m e r e t e k e n alapulnak é s e z é r t
általában feltételezik, hogy
több Ismeretünk van, annál hatásosabb é s hatékonyabb sok tényezőt kell még figyelembe venni. Az adatok
l e s z az
minél
akció.De igen
többnyire nem m é r n e k m i n -
dent, ami egy akció é r t é k e l é s é h e z s z ü k s é g e s , c s a k azt, ami viszonylag e g y s z e rűen m é r h e t ő . Példaképpen említhető e r r e a
hiányzások p r o b l é m á j a . Az
elmúlt
20 év s o r á n a hiányzások miatt k á r b a v e s z e t t munkanapok s z á m a a fejlett
ipari
országokban m e g k é t s z e r e z ő d ö t t . Több nyugateurópai
országban
1973-ban 10%-ot
ért e l . Nem szabad tehát csodálkozni azon, hogy igen sok e m b e r t
foglalkoztat,
hogy ne mondjuk: a g g a s z t , ez a j e l e n s é g . Az ez irányú kutatások rámutattak a r r a ,
hogy a hiányzások
okai igen k o m p -
lexek, a munkához való attitűd változásától, attól a kisebb pénzügyi és t á r s a d a l mi kockázattól k e d z v e , a m e l y ma a hiányzásokhoz
fűződik, e g é s z e n addig,
hogy
változtak annak n o r m á l , hogy mit tekintenek "betegségnek", továbbá a m u n k a e r ő 3 t r u k t u r á j a é s az egészségügyi e l l á t á s j a v u l á s a folytán ideig dolgoznak, de sűrűbben és t a r t ó s a b b a n
lesznek
az
emberek
hosszabb
távol a munkától. A t ö r -
vényhozásnak is fontos s z e r e p e van. 1972-től az NSZK-ban a munkások elbánásban r é s z e s ü l n e k , mint az alkalmazotti kategória és ily módon nem ken k e r e s e t ü k a betegség első napján;
ennek következtében
viszont
hasonló csök-
hiányzásuk
a r á n y a számottevően megnőtt. Az NSZK-ban a munkanélküliség e r ő s n ö v e k e d é s é vel viszont m o s t csökkent a hiányzások s z á m a é s ez valószínűleg m á s o r s z á g o k ban l s megfigyelhető l e s z , igy többek között Dániában. 191
Milyen k ö v e t k e z t e t é s e k r e , Intézkedésekre juthatunk mindebből? EgyszerUen el kell fogadnunk, hogy a hiányzások magas a r á n y a a gazdasági növekedésen á t m e nő t á r s a d a l m a k szlikségszerli v e l e j á r ó j a ?
Véglil is s z á m o s tényezőt, amely
a
hiányzások növekedését e r e d m é n y e z i , nem tudunk t e r v e z é s s e l vagy gazdaságpolitikai eszközökkel befolyásolni. A kutatások
arra
ls r á m u t a t t a k , hogy
nemcsak
különböző vállalatok között figyelhetők meg nagy e l t é r é s e k a hiányzások a r á n y á ban, de ezek a különbségek hosszabb távon is m e g m a r a d n a k . Az egy-egy
szer-
vezetben uralkodó légkör olyan jelentős s z e r e p e t j á t s z i k , hogy ennek alapján ha várható komoly v á l t o z á s , ha csak egyetlen
tényezőhöz kívánunk
a r r a is tekintettel, hogy ennek a légkörnek igen
sok egyéb
alig-
hozzányúlni,
megnyilvánulása
ls
van. A kutatások a probléma megoldására t e l j e s választ még nem adtak.
Integrált közelítések
A tapasztalatok s z e r i n t ahhoz, hogy h e l y e s Intézkedéseket
vagy akciókat s z e r -
vezzünk, n e m elég e g y s z e r ű e n az ehhez kapcsolódó információk számának n ö v e l é s e . Több t e r m e l é k e n y s é g i központ
a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, hogy fő
adatának ne ls azt t e k i n t s e , hogy uj kutatásokkal uj I s m e r e t e k h e z jusson, hogy minél jobban h a s z n o s í t s a mindazt, a m i t
a
kutatás
hanem,
m á r eddig is nyújtott.
Más t e r m e l é k e n y s é g i központok abban az irányban
indultak el,
m e r e v megkülönböztetést kutatás, az i n f o r m á c i ó k
elterjesztése,
hogy a
túlságos
tanácsadás
képzés között, f e l o l d j a . Ez t e r m é s z e t e s e n n e m azt jelenti, hogy a kutató
t e r m e l é k e n y s é g i központok szerepük b e t ö l t é s é b e n kenységet kell hogy folytassanak.
192
leszűrhetjük,
r u g a l m a s é s többirányú
és
tanács-
adó l e s z és Így tovább. Számos t a p a s z t a l a t t a n ú s í t j a , hogy az ú j s á g í r ó r o s s z n á c s a d ó , a kutató r o s s z oktató, stb. De azt m i n d e n e s e t r e
fel-
ta-
hogy a tevé-
F e l k é s z ü l é s a lövőre
Az e n e r g i a k r i z i s különös élességgel hivta fel a figyelmet az e l ő r e l á t á s s á g á r a . A tapasztalatok azt mutatják,
hogy
a
futurológia a politikai
fegyvertárának lényeges e s z k ö z e , de hogy meggyőzőbb
fontosdöntések
legyen, a jövőben h á r o m
korábbi gyengeségét l e kell küzdenie: - következtetéseit n e m alapozhatja e x t r a p o l á c i ó k r a é s r e m é n y e k r e ; - a futurológusok nem támaszkodhatnak alapvetően az egyes s p e c i á l i s letek tudósainak a v é l e m é n y é r e ,
szakterü-
és
- a t á r s a d a l m i változások dinamikáját nagyobb m é r t é k b e n kell tekintetbe venniük. A t e r m e l é k e n y s é g i központok munkája szempontjából nagyon fontos, hogy
ami-
kor hosszabb távú kutatást s z e r v e z n e k , nagy valószínűséggel számolhassanak zal, hogy m i r e a k u t a t á s eredményei
rendelkezésre
állnak,
a probléma
azmég
mindig aktuális m a r a d . Ezzel kapcsolatban megemlíthető a dániai ipari
demok-
rácia k u t a t á s . Ez igen é r t é k e s eredményeket adott, de bevezetésük m a ,
amikor
a munkanélküliség a r á n y a növekszik, az
infláció k a t a s z t r o f á l i s m é r e t e k felé h a -
lad, e r ő s e n k é r d é s e s s é vált. Ezzel szemben mákat, hogy a vállalatok vezetői
ma e l s ő s o r b a n ott éreznek p r o b l é -
rendelkeznek-e azokkal a különleges
gekkel é s k é s z s é g e k k e l , amelyekkel
biztosítani tudják vállalatuk
képessé-
fennmaradását
ebben a nehéz p e r i ó d u s b a n . E téren hiányosságok tűntek s z e m b e Norvégiában ahol azonban ezeket kevésbé látják fenyegetőnek, inkább egy hasznos
is,
ösztönző-
nek ahhoz,hogy komoly f e j l e s z t é s t é r j e n e k el a v e z e t é s minden s z i n t j é n . Azzal kell számolnunk, hogy
mint a múltban, ugy a jövőben is lesznek
tozások, melyeket kedvezőnek tartunk é s lesznek olyanok, leneknek Ítélünk, de bekövetkeznek. Ez
amelyeket
vál-
kedvezőt-
azt jelenti például, hogy nemcsak a b e -
ruházások, hanem e l l e n t é t j ü k , a megszüntetések
is fontosak. A t á r s a d a l m i
jelentős r é s z e - é s tőke alatt é r t j ü k most n e m c s a k az állóeszközöket, hanem
tőke az
e m b e r i tudást is - elavul é s f e l e s l e g e s s é válik. A legtöbb esetben c é l s z e r ű b b , ha nem alkalmazkodunk a meglévő tőke valamilyen még elfogadtatható a l k a l m a z á s á hoz, hanem sokkal határozottabban az uj - ha
nem is g y ö k e r e s e n uj, de az
tendenciáknak megfelelő k o r s z e r ű - felé fordulunk. A holland kormány ebben
uj az
irányban halad ( é r d e k e s j e l e n s é g , hogy J a n T i n b e r g e n " p r ó f é t a a s a j á t hazájában" 193
/ Г
é s elfogadják j a v a s l a t a i t ) é s ennek a l a p j á n a
szelektív
fejlesztési
politika
hat
alábbi elvét rögzítették: - m a g a s egy f o r e jutó hozzáadott é r t é k , - m a g a s szakképzettségi Igény, - k o r s z e r ű i s m e r e t e k i r á n t i igény, - hatékony e n e r g i a - é s nyersanyag f e l h a s z n á l á s , - környezetvédelmi
szempontok,
- a nemzetközi m u n k a m e g o s z t á s által megkívánt tendenciák figyelembevétele. E követelmények valószínűleg minden f e j l e t t ipari o r s z á g s z á m á r a E z e k változást kívánnak, de valószínűleg
érvényesek.
n e m olyan m é r t é k ű t , hogy valamilyen
" j ö v ő sokk"-ról beszélhetnénk. T e r m e l é k e n y s é g é s hatékonyság sok o r s z á g b a n nem n é p s z e r ű fogalmak. Sokan t á r s í t j á k ezeket a k i z s á k m á n y o l á s s a l ,
a múlttal (többek
között
a
háború
utáni
h e l y r e á l l í t á s időszakával), munkahelyek e l v e s z t é s é v e l . B á r tudjuk é s bizonyítani is k é p e s e k vagyunk, hogy a jólét és az életkörülmények e m e l k e d é s é t végül is a t e r melékenység és a hatékonyság e r e d m é n y e z t e (magas
termelékenységű
országok
á l t a l á b a n magas életszínvonalon é s m a g a s foglalkoztatottsággal élnek),
többnyire
m é g s e m tudjuk eléggé meggyőzővé tenni. A tapasztalatok s z e r i n t a
termelékeny-
s é g előmozdítását ezeknek az ö s s z e f ü g g é s e k n e k a hangsúlyozásával általános k a m pányok keretében nehéz előbbre vinni.
Hirtelen nagy növekedést n e m is
várha-
tunk, b á r gyakran halljuk a z t , hogy 25, vagy 50 % - o s m e g t a k a r í t á s t lehet elérni ilyen vagy olyan e l j á r á s s a l ; ezek azonban t e g ó r i á j á b a t a r t o z n a k . Változás
általában a rövid életil jelszavak
ka-
e l é r é s e - különösen, ha a negativ s z o c i á l i s
kö-
vetkezményeket el a k a r j u k kerülni - nehéz feladat, é s csak s z e r é n y e r e d m é n y e k kel számolhatunk. E z z e l kapcsolatban talán leghelyesebb annak a kiváló
ameri-
kai közgazdásznak a munkájából idézni, akinek szinte egyedülálló I s m e r e t e i vannak a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e k e d é s é r ő l . E d w a r d Denison munkájában a következőket í r j a : "Legfőbb tanulságként e kutatásból - a r r a nézve, hogy milyen módon hatunk a hosszutávu növekedés ütemén - azt s z ű r h e t j ü k l e ,
változtat-
hogy sok k i s , de é r -
t é k e s változtatás e r e d m é n y e i t kell f e l h a l m o z n u n k . " A. C. Hubert a Szövetség főtitkára
194
Р Е З Ю М Е
Нэ.учно-исследоватольский институт экономики промышленности Венгерской Академии Наук присоединился к Европейской Ассоциации национальных центров производительности труда в 1969 году. Ассоциация в настоящее время насчитывает в своих рядах 17 стран: три социалистические страны (Болгария, Югославия, В е н г р и я ) и 1 4 капиталистических стран. Настоящее издание содержит обзор опыта центров производительности труда развитых капиталистических стран на основе нашего сотрудничества с ними в периоде 1969 - 1974 гг. Специальный выпуск кроме введения и заключительного с л о ва содержит 2 5 сообщений, опыт 1 2 стран. Ассоциация в последнее время создала тесные контакты с организациями стран, являющихся нечленами и неевропейскими. Благодаря этому представлялось возможным поместить опыт и таких стран как Англия, США, Канада и Новая Зеландия, помимо опыта Бельгии, Дании, Франции, Нидерландов, Ирляндии, Норвегии, Ф Р Г и Италии. Директор Института экономики промышленности в Введении выражает благодарность всем центрам и главному секретарю Ассоциации, А.Ц. Губэру, как за помощь, оказанную в течение многолетнего сотрудничества, так и за и х содействие публикации сообщений на венгерском языке. Из опыта деятельности центров производительности труда Введение обращает внимание на то, что и в капиталистических странах стало ясным, что с точки зрения экономического роста, динамики жизненного уровня в конечном счете является определяющим не прибыль отдельных предприятий, а уровень и темпы роста производительности труда. Даже в наиболее развитых капиталистических странах повышение производительности труда не оставляется исключительно делом рыночных эффектов, конкуренции и стихийных стремлений отдельных предприятий, и здесь считают нужным заниматься и в центральном порядке возможностями, 195
стимулированием и поддержкой повышения производительности груда. Поучительным я в л я е т с я и т о ,
что центры
д л я э т и х ц е л е й применяют м н о г о о б р а з н ы е ной з а д а ч е й они с ч и т а ю т р а с к р ы т и е уклонное обновление. предвидении,
Их г л а в н о е
производительности методы;
э т и х методов и их
стремление
с в о е в р е м е н н о м о с о з н а н и и новых
инициаторстве,
предоставлении
своей
информации,
главне-
заключается
в
требований, формировании
взглядов и подхода.
Деятельность центров характеризуется многогранностью (почти все явления экономической и общественной жизни они подвергают анализу с точки зрения, какое влияние они оказывают на рост производительности); а также квалифицированным подходом (для изучения любого вопроса или организации любой акции они привлекают самых компетентных специалистов; широко опираются на исследованиях общественных дисциплин, ставя на передний план эмпирические и междисциплинарные исследования). Сообщения следуют друг за другом по семи группам. В начале каждого раздела имеется краткое введение, в котором излагаются предмет и фон отдельных сообщений.
196
SUMMARY
T h e R e s e a r c h Institute f o r
Industrial
E c o n o m i c s of the Hungarian Academy of
Solences joined the European Association
of
National
Productivity C e n t r e s
1969. T h e Association includes now 17 m e m b e r countries g a r i a , Yugoslavia and Hungary) and
fourteen
capitalist
t h r e e socialist ones.
in
(Bul-
T h i s publication
r e v i e w s the e x p e r i e n c e s of the productivity c e n t r e s In the developed
capitalist
c o u n t r i e s in the period 1969-1974. In addition to the Foreword and P o s t s c r i p t It contains 25 publications
surveying
the e x p e r i e n c e s of 12 c o u n t r i e s . Recently, the Association has established c l o s e links a l s o with the n o n - m e m b e r and n o n - E u r o p e a n
countries.
T h i s allowed that
beside Belgium, D e n m a r k , F r a n c e , the N e t h e r l a n d s , Ireland, Norway man F e d e r a l Republic,
and Italy
the
experiences
United S t a t e s , Canada and New Zealand
of the
the
Ger-
United Kingdom, t h e
should be reviewed in the volume.
d i r e c t o r of the Institute e x p r e s s e s his thanks In the F o r e w o r d to every
The
Centre
- and to the S e c r e t a r y General of the A s s o c i a t i o n , M r . A. C. Hubert - both f o r t h e i r help during the cooperation extending to
several
years
and
for
the
p e r m i s s i o n to publish the p a p e r s and r e p o r t s in Hungarian. F r o m among the l e s s o n s of the activity of productivity c e n t r e s the
Foreword
s t r e s s e s that it h a s been recognized also In the capitalist countries: f r o m
the
point of view of economic growth and the development of living s t a n d a r d s in
the
l a s t r e s o r t it i s not the p r o f i t s of the Individual e n t e r p r i s e s that a r e
decisive,
but the level and growth of productivity.
capitalist
Even In the most advanced
c o u n t r i e s the growth of productivity l s not e n t i r e l y left to the spontaneous e f f o r t s of the e n t e r p r i s e s , to m a r k e t e f f e c t s , to competition. It
ls held n e c e s s a r y that
the p o s s i b i l i t i e s , stimulation and promoting of r a i s i n g of productivity should
be
a l s o c e n t r a l l y dealt with. It l s s i m l l a r y I n s t r u c t i v e that the productivity c e n t r e s apply f o r this
purpose
s e v e r a l d i v e r s i f i e d methods: and they believe t h e i r main duty i s to explore 197
these
m e t h o d s and d e v i s e new ones. T h e i r m a i n
effort
recognizing the new r e q u i r e m e n t s in t i m e , a s well
is
aimed at f o r e s i g h t ,
as
to
take
develop and d i s s e m i n a t e new methods, a p p r o a c h e s . T h e i r activity is by complexity (almost every pehnomenon
of
the
initiative,
at to
characterized
economic and social
life is
analyzed by them f r o m the aspect of t h e i r effect on the growth of productivity); and the p r o f e s s i o n a l approach (the most competent e x p e r t s a r e employed f o r the analysis
of
every
p r o b l e m , f o r the
r e s e a r c h e s a r e much relied on,
organization
of
actions;
social-science
with e m p i r i c a l and interdisciplinary
investiga-
tion In the f o r e g r o u n d ) . T h e publications a r e classified into s e v e n g r o u p s . Each of them i s
preceded
by a short introduction about the subject and background of the individual lications.
MAGYAR ~ TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTARA v-" "
pub-
