[ Éves jelentés ] Az ország fejlesztési bankja

[

Éves jelentés

]

2007 Az ország fejlesztési bankja

[

Tartalom

5

Köszöntô

6

A Bank mûködési környezete 2007-ben

13

Az MFB Zrt. eredményei

14

Független könyvvizsgálói jelentés

15

Mérleg (eszközök és források) és mérlegen kívüli tételek

16

Eredménykimutatás

17

Nemzetközi számviteli standardok szerinti mérleg

18

Nemzetközi számviteli standardok szerinti eredménykimutatás

19

A magyar számviteli szabályok és az IFRS szerinti saját tôke

közötti különbség

20

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

25

Az üzleti tevékenység alakulása 2007-ben

25

Célkitûzések és eredmények

26

Hitelezés

Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram

Agrárfejlesztési Hitelprogram

Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram

Közvetlen hitelek

42

Befektetések

43

Forrásbevonás

45

Az MFB Bankcsoport

49

„Globális kihívások – fejlesztési dilemmák” az MFB Zrt. fejlesztéspolitikai

konferenciája 2007

55

Függelék

56

A Magyar Fejlesztési Bank Igazgatósága

57

A Magyar Fejlesztési Bank Felügyelô Bizottsága

59

A Magyar Fejlesztési Bank vezetése

Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ÉVES

JELENTÉS

02

MFB

ZRT.

ÉVES

3

JELENTÉS

]

[


]

[

]

Köszöntô Az MFB Zrt. és Bankcsoportja az elmúlt években végrehajtott szervezeti, mûködési átalakításnak köszönhetôen napjainkra a kormányzati fejlesztéspolitika megvalósításának hatékony intézményi hátterévé vált. A korábban is sikeres programokat a megváltozott európai uniós szabályoknak megfelelôen átalakította, a kis- és középvállalkozók és az önkormányzatok számára új kedvezményes hitelekkel jelent meg a piacon. A Bank az Európai Unió és a Kormány fejlesztéspolitikai céljainak megvalósítását az európai fejlesztési banki standardoknak megfelelôen segíti elô, jelentôs szerepet játszva a magyarországi fejlesztésekben. Így a Bank újabb eredményes évet zárt az elfogadott stratégia végrehajtása során. A Bank a kedvezôtlen beruházási környezetben is dinamikusan növelni tudta üzleti aktivitását, több mint 144 milliárd forint hitelt folyósított. Mérlegfôösszege – az autópálya hitelek törlesztését nem számítva – a tervezett 30%-nál dinamikusabban, 44%-kal nôtt. A mérlegfôösszeg növekedése a jövôben azonban lassulni fog, mivel a türelmi idô lejártával egyre jelentôsebbek a törlesztések. A Bank hitelezési tevékenysége 2007-ben gyors ütemben fejlôdött, alkalmazkodott az EU közösségi rendeleteihez és kiegészült az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kedvezményes hitelprogramokkal. A vállalkozásfejlesztést, az önkormányzati infrastruktúrafejlesztést, valamint a mezôgazdasági vállalkozásokat segítette a hitelcélok átstrukturálása és bôvítése. Az élô programok keretében jóváhagyott hitelkérelmek száma az év végére meghaladta az 5200-at, értékük 316 milliárd forint volt. A kereskedelmi banki partnerek közvetítésével kihelyezett hitelek állománya mintegy 208 milliárd forintot tett ki, a közvetlenül, illetve az ügynökök bevonásával folyósított hitelállomány pedig megközelítette a 350 milliárdot. A Bank továbbra is költséghatékonyan és nyereségesen mûködik. A 10,6 milliárd forintos eredménye meghaladta a tervezettet, és a saját tôkéjét is gyarapította, amely 130,5 milliárd forint volt az év végén. Az MFB Zrt. a költséghatékonyság javítása, valamint az üzleti folyamatok racionalizálása érdekében 2007-ben folytatta a Bankcsoport szervezeti mûködésének finomhangolását. Jelentôsen átstrukturálta fejlesztési tôkebefektetési stratégiáját, az év során hét, összesen 2,6 milliárd forint nyilvántartási értékû tôkebefektetést értékesített. A tôkefinanszírozási kérelmek menedzselését az átalakítást követôen a Bankcsoport egyes társaságai végzik az igénylôk és a tôkeigény nagysága szerint. A jövôben a fejlesztési tôkefinanszírozás az Európai Unió szabályrendszerével összhangban, elsôsorban a piaci befektetôk – többségi tulajdonrész megszerzését célzó – bevonásával létrehozott kockázati tôkebefektetési alapokon keresztül történik.

Erôs János

Zdeborsky György

Czirják Sándor

2007-ben kialakultak és üzemszerûen mûködtek a Bankcsoport támogatásközvetítéssel foglalkozó cégei, tisztult és egyszerûsödött a Bankcsoport tulajdonosi struktúrája. Az MFB Zrt. továbbra is ôrzi kedvezô nemzetközi megítélését. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminôsítô a Bank 2007. évi teljesítményei alapján két kategóriában is megerôsítette kockázati besorolását. A Moody’s minôsítése fontos jelzés a nemzetközi tôkepiaci szereplôk számára, és kedvezôen befolyásolhatja az MFB nemzetközi forrásszerzési lehetôségeit. A Bank elônyös feltételek mellett, stratégiai jellegû finanszírozási kapcsolatok kiépítése révén folyamatosan tudta biztosítani a gazdaságfejlesztési feladatok ellátásához szükséges forrásokat, a lejáró forrásállomány javuló árazási és futamidô-feltételekkel történô megújítását. Az eszköz- és forrásoldal összhangjának megteremtése során igyekezett kihasználni a pénzügyi piacok kínálta származékos mûveleti lehetôségeket. A 2007. év során a Bank összesen 456 millió euró értékû forrást vont be. A nemzetközi pénzpiacon kialakult turbulencia ellenére a Bank képes volt és 2008-ban is képes lesz a források refinanszírozására, a Bank aktivitása bôvüléséhez, illetve a nagyprojektek várható finanszírozásához szükséges források biztosítására. Kedvezményes hitelprogramjain keresztül, valamint az állami és uniós támogatások kanalizálásával az MFB Zrt. és Bankcsoportja eredményesen tudja támogatni a gazdaság- és térségfejlesztési törekvéseket, a vállalkozások és az önkormányzatok finanszírozási igényeinek kiszolgálását. Budapest, 2007. december 31.

Erôs János vezérigazgató

Zdeborsky György az Igazgatóság elnöke

MFB

ZRT.

ÉVES

4

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

5

JELENTÉS

Czirják Sándor vezérigazgató

[

Az MFB Zrt. mûködési környezete 2007-ben

]

Az elmúlt években az USA növekedése és más országok fejlôdése közötti kapcsolat gyengült, azonban néhány ország továbbra is nagymértékben függ az USA importjától, amit jelentôsen befolyásol az amerikai lakossági fogyasztás alakulása. Ezért az Egyesült Államok gazdasági zavarai

Az MFB Zrt. tevékenységét meghatározó nemzetközi gazdasági és hazai makrogazdasági feltételek 2007-ben az elôzô évekhez képest kevésbé egyértelmûen stabil és kedvezô jellegûek voltak. A tágabb értelemben vett mûködési környezetünket több világgazdasági bizonytalansági tényezô, illetve a magyar gazdaság makrogazdasági stabilizációs folyamataival összefüggô viszonylag kedvezôtlen növekedési folyamatok határozták meg. Összességében a nemzetközi gazdaság fejlôdéséhez kapcsolódó kockázatok növekedtek, egy esetleges világgazdasági korszakváltás

továbbra is nagymértékben befolyásolják a nemzetközi konjunktúra alakulását. Ugyancsak ezeket a hatásokat erôsítheti, ha a pénzügyi piacokon a helyzet még kedvezôtlenebbre fordul a szigorodó hitelfeltételek és a romló likviditás következtében. A pénzpiaci problémák tovaterjedése, s az ahhoz kapcsolódó reálgazdasági lassulás egyre biztosabbnak tûnik. E hatás mérséklésére irányul a különbözô likviditásnövelô és gazdaságélénkítô konstrukciók kialakítása egyes országokban, illetve nemzetközi összefogásban. CZ\nZYkZh<9EckZ`ZYhZaokVodcdhcZ\nZYk]ZoèZhi!

több jele is befolyásolta a nemzetközi pénzpiaci, strukturális és növekedési folyamatokat, a

Negyedéves GDP növekedés (elôzô év azonos negyedévéhez képest, %)

magyar gazdaság teljesítménye pedig – részben a belsô stabilizációs kényszer, másrészt a külsô bizonytalanabb feltételek, illetve e két hatás összekapcsolódása miatt is – ellentmondásosan

)

(!.

alakult. A világgazdaság 2007-ben viszonylag dinamikusan, de az elôzô évekhez képest már kevésbé gyorsan, 4,9%-kal nôtt, az év utolsó negyedévében azonban visszaesett a növekedés. Az év folyamán erôsödô gazdasági bizonytalanságok egyre inkább azt jelzik, hogy a világgazdaság egyes fejlett, a magyar gazdaság számára strukturálisan meghatározó térségeiben megnôtt a stagfláció kialakulásának a veszélye, ami közvetlenül a hitelválság kumulatív, és a reálgazdaságot

(!* ( '!*

is erôteljesen érintô hatásainak, illetve a nyersanyag- és energiahordozók árának drasztikus emelkedésének a következménye, de egyúttal a gazdasági korszakváltás, a strukturális átalakulások felgyorsulásának lehetôségét is magában hordozza. Magyarországon ez, a nemzetközi pénzpiaci

'

(!( (!' '!, '!+ '!&

(!(

(!, (!(

(!'

(!' (

(

( '!.

'!-

'!,

'!) '

'!)

'

'

'!+

feltételrendszer kialakulásával fenyegethet.

'!+ '!*

'!)

'!'

&!*

&!-

&!.

&!,

&!*

'!* '!&

'!*

&!.

&!.

'!+

'!-

'!,

'!&

'!.

'!.

'!.

és növekedési folyamatok strukturális, valamint a költség- és keresleti viszonyok átrendezôdésével is járó folyamat a belsô növekedési feltételek változásával együtt ugyancsak egy stagfláció közeli

(!(

(!'

(!&

&!-

&!(

& >#

>>#

>>>#

>K#

>#

'%%+

A magyar gazdaság számára meghatározó térségekben 2007-ben – 2006-hoz képest – némiképp mérséklôdött a gazdasági növekedés üteme, de az Európai Unió egészében (EU27) 2,9%, a közép-kelet-európai országokban pedig jóval gyorsabb volt a gazdaság bôvülése, mint

>>#

>>>#

>K#

'%%,

JH6

?Ve{c

CbZidgho{\

;gVcX^Vdgho{\

:\nZhai@^g{anh{\

D:89

Forrás: OECD adatbázis alapján MFB összeállítás

Magyarországon. Az új közép-európai tagállamok (9 ország) általában 6% feletti gazdasági növekedést értek el. Az USA gazdasági növekedésének 2006-os fokozatos mérséklôdése 2007 elsô negyedévében megállt, s a második és harmadik negyedévben újra gyorsulni kezdett az amerikai

A gazdasági növekedés fékezôdése a reálgazdasági folyamatok jelentôs kamatcsökkentés-

gazdaság. De az utolsó negyedévben már ismét mutatkoztak a gazdasági lassulás jelei, és a GDP

sel történô élénkítését indította el az Egyesült Államokban, ami a dollár árfolyamát továbbra

növekedése 2007-ben összességében 2,2% volt. Japánban a gazdasági növekedés 2006 harmadik

is erôteljesen befolyásolja és az amerikai valuta folytatódó leértékelôdését eredményezte. 2007-ben

negyedévéig tartó lassulása után újabb konjunktúra kezdôdött, s némi megtorpanás után 2007

a meghatározó árfolyam alakulás a dollár gyengülése volt a fontosabb valutákkal szemben

harmadik negyedévében ismét 2% feletti ütemben bôvült a gazdaság, az éves növekedés azonban

(az euróhoz képest mintegy 15%), az árfolyam- és kamatvolatilitás növekedése miatt pedig a

itt is viszonylag alacsony, 1,9% volt. A növekedési kilátások 2007 negyedik negyedévében a fejlett

kockázatok is nehezebben kalkulálhatóvá váltak. Emellett az energiahordozók, nyersanyagok

országokban, elsôsorban az USA-ban romlottak, de ennek kedvezôtlen következményei az év

és mezôgazdasági termékek árának jelentôs emelkedése mind költségoldalról, mind pedig az

utolsó negyedében is még csak mérsékelten jelentkeztek.

inflációs veszélyek erôsödése révén 2007-ben gátolta a nemzetközi folyamatok kedvezô irányú változását.

MFB

ZRT.

ÉVES

6

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

7

JELENTÉS

Mindezek hatására 2008-ban a világgazdasági növekedési ütem csökkenésére lehet számítani, s

A hazai mûködési környezet makrogazdasági feltételei 2007-ben összességében növekedési és

egyre nagyobb annak a veszélye, hogy az alacsony gazdasági növekedés hosszabb távon is viszony-

beruházási szempontból romlottak, a makrogazdasági stabilizáció eredményeinek hatásai viszont

lag magas inflációval összekapcsolódva stagflációs jellegû helyzet – bár közgazdasági értelemben

kedvezôek voltak. Egyre erôsebben érzôdött az a kettôs hatás, hogy a romló nemzetközi pénz-

nem valódi stagfláció – kialakulásához vezet, mind a világgazdaság meghatározó centrumaiban,

ügyi és konjunkturális folyamatok egyszerre jelentkeztek a belsô egyensúlyjavító intézkedések

mind pedig Magyarországon.

növekedés-visszafogó következményeivel, amelyek a korábbi elôrejelzésekhez képest erôsebbnek bizonyultak, a beruházásokra és a háztartások végsô fogyasztására gyakorolt visszafogó hatások

$)"

számottevôek. A gazdasági növekedés üteme mindössze 1,3% volt. A munkanélküliség az év

Euró/forint, dollár/forint árfolyamok

során ellentétes irányokba mozgott, az év végén továbbra is 7,8% volt, a foglalkoztatási ráta pedig

;i

csökkent. A magyar költségvetés konszolidációja negatívan befolyásolta az állam kiadásait, késôbb $'')

$'"

:jg$[dg^ci!Ydaa{g$[dg^ci{g[danVbd`

$&)"$ $'%($

$'#$*

$'#*)

$&++#

$&(+)

$'%&%

$'"+'

$'&"(

$&')*

$'*"+

$'))*

$($#)

A legerôsebb hatás az állam kiadásai által érintett ágazatok beruházásaiban jelentkezett.

$'$+'

$'##%

$%"

A korábbi évekhez képest bekövetkezô lefékezôdés felhasználási oldalról a fogyasztás visszaesésének az eredménye, amit a felhalmozás emelkedése és a kedvezôen alakuló külkereskedelem

$#"

#+(%+

csak részben tudott ellensúlyozni. A termelési oldalon mind az árutermelô, mind a szolgáltató

#*'"$ #+$*#

#+" #*+$'

#*'+(

#*#+$

_Vc#

[ZWg# b{gX#

{eg#

b{_#

#*&%

#)()%

#*#"*

#)" #'"

a lakosság fogyasztásának és megtakarításainak alakulását (a reálbérek csökkenése miatt).

_c#

#*'++

_a#

#)#)*

#)&"#

Vj\# hoZei# dì#

cdk#

#(&*' #)$&+

#)$(

YZX#

ágazatok hasonló, az átlaggal közel egyezô mértékû bôvülésére került sor. A beruházások nagyon

#)%'#

_Vc#

[ZWg# b{gX# {eg#

'%%,

évek átlagosan 5% feletti növekedéséhez képest visszaesést jelez. A feldolgozóipar viszonylag dinamikus beruházás bôvülése mellett lényegében az összes többi szektor beruházásai csökkentek, különösen az állami kereslet által meghatározott beruházási területeké. A háztartások végsô

'%%-

:JG

szerény mértékben, éves szinten 0,3%-kal bôvültek, ez 2006-hoz képest javulást, de a korábbi

fogyasztása a reálbérek 6,8%-os visszaesésének következtében 2,1%-kal csökkent. Ugyanakkor

JH9

kedvezô jelenség, hogy a belsô és külsô egyensúly jelentôsen, a vártnál is nagyobb mértékben javult,

:jg$Ydaa{g{g[danVb

az államháztartás hiánya a konvergencia programban elfogadotthoz képest alacsonyabb, a GDP

Euró/dollár árfolyam #(

5,5%-a lett, ezenkívül a külkereskedelem egyenlege is kedvezôbbé vált.

JH9 #'(

%$#''

#''('

#' #&))(

#&((&

#&*"%

#&' #&"'%

#& #%)(* #%&(#

#%'

#%')& #%

{eg#

#&&)%

#&*#%

#&%)&

#%*"%

#%("(

#%&# b{_#

_c#

_a#

Vj\# hoZei# dì#

cdk#

YZX#

YZX#

_Vc#

[ZWg#

'%%,

[ZWg# b{gX# {eg# '%%-

Forrás: az MNB, illetve ECB adatok alapján MFB összeállítás

MFB

ZRT.

ÉVES

8

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

9

JELENTÉS

<9EhWZgj]{o{h^kdajbZc^cYZmZ`BV\nVgdgho{\dc &%%2ZaokVodcdh^YhoV`V

A beruházások alakulása szempontjából fontos tényezô, hogy a 2007-ben kialakult amerikai jel-

GDP és beruházási volumenindexek Magyarországon (100=elôzô év azonos idôszaka) &%.

zálogpiaci válság tovagyûrûzô hatásaként a nemzetközi pénzpiacokat bizonytalanság, – a jelentôs FED kamatcsökkentések ellenére – a források korábbiakhoz képesti és viszonylagos szûkössége,

&%-!,

ezenkívûl a bizonytalanságok miatti drágulása jellemezte. A likviditás relatív csökkenése, illetve

&%.!,

a forrásköltségek emelkedése, valamint a növekvô pénzpiaci bizonytalanság különösen érzéke-

&%,

nyen hathat a kis- és középvállalkozások mûködésére, amelyek gazdasági konjunktúra esetén &%)!.

&%* &%(

&%)!(

&%)!&

is viszonylag nehezebben juthatnak forrásokhoz. A kedvezôtlenebbé váló hitelfeltételek miatt a

&%(!.

&%(!,

finanszírozók is szigorítanak a hitelezés feltételein, s ennek tovagyûrûzô hatásaként a beruházá-

&%)

&%&!'

&%'!-

&%(!&

&%'!) &%&

&%%!-

&%&

&%%!,

sok területén a kivárás a meghatározó. A forrásbevonás és a banki finanszírozás szempontjából lényeges jelenség, hogy a jegybanki és pénzpiaci kamatok szintje közötti olló világszerte szélesedett. Míg a jegybankok megközelítésében egyre több helyen került elôtérbe a gazdaságösztönzô

..!+

..

szempontok érvényesítésének igénye, a pénzpiacok a likviditás- és bizalomhiány következtében a

.,!*

kamatok emelésével reagáltak. Ennek következtében miközben a jegybanki alapkamatszintek a

.,

.+!'

fejlett gazdaságok jelentôs részében csökkentek, illetve nem változtak, a források költsége folya-

.+!)

.*!*

.* '%%* F(

'%%* F)

'%%+ F&

'%%+ F'

'%%+ F(

'%%+ F)

7Zgj]{o{h^kdajbZc^cYZmZ`

matosan növekedett, s ennek folytatódására lehet számítani 2008-ban is. '%%, F&

'%%, F'

'%%, F(

'%%, F)

Külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei (100=elôzô év azonos idôszaka) 124,8 120,3 120

119,2

121,1 119,6

118,5

118,7

110

116

115

115,2

112,3 114,5

113,8

115

114,7

108,1 111,9

108,8

107,2 107,5

106,9

106,5

105

119,4

118

113,2

115

104,2 100

jan.

febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

Alapkamatok alakulása / 2006-2007

Alapkamatok alakulása (hónap végén) 2006. január - 2007. december

<9EkdajbZc^cYZmZ`

Külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei (100=elz év azonos idszaka)

125

júl.

aug.

szept.

okt.

2007

nov.

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

%

7,75 6

6

6

5,25

2,25

6

jan.

2,25

1,25

márc.

8

8

8

5,25

5,25

5,25

5,25

5,25

5 2,5

2,75

1,25

1,5

máj.

júl.

3

3,25

3,75

3,5

3,5

1,75

1,75

2

2

szept.

nov.

jan.

márc.

2,25

máj.

2006 FED

ECB

ZRT.

jan.

kivitel

ÉVES

10

JELENTÉS

7,5

5,25 4,5

4

4

2,5

2,5

júl.

szept.

MNB

Forrás: KSH adatok alapján MFB összeállítás

MFB

5,25

Forrás: Különbözô adatbázisok alapján MFB összeállítás dec.

7,75

2007

2008

behozatal

7,75

6,75

4,5 4,75

8

MFB

ZRT.

ÉVES

11

JELENTÉS

SNB

4 2,75

nov.

Bankközi (3 hónapos) kamatmarzsok alakulása (havi átlag) 7Vc`ò^`VbVibVgohd`$'%%+"'%%, 2006. január - 2007. december #""

")&

"(" "$" """ "$"

]

Az MFB Zrt. eredményei

"*" "&"

[

"&) "$( "#"

"#)

"%+ "#+ "#(

""#

""&

_Vc#

b{gX#

b{_#

"%&

"%'

"%'

"$' "#$ "## "#' "#'

"#%

"$' ""%

""#

_a#

hoZei# cdk#

_Vc#

"%$ "#& "#" ""#

"#( "##

b{gX# b{_#

$""(

"$$ "$$( "##

_a#

")(

"(&

alapvetô célja, hogy a fejlesztéspolitika által preferált célterületek – döntôen a KKV-szektor és "&( ""* """

hoZei# cdk#

$"")

(]Vk^JH9A>7DG

(]Vk^:JG>7DG

Az MFB Zrt.-nek mint klasszikus fejlesztési banki funkciókat ellátó szakosított pénzintézetnek,

(]Vk^8=;A>7DG

az önkormányzati szféra részére, illetve egyes kiemelt nagyméretû projektek – finanszírozására kedvezményes forrásokat biztosítson. A Bank e célokat részben saját tevékenysége, részben az MFB Bankcsoporthoz tartozó intézmények révén valósítja meg. A Bank hitelportfoliója az elmúlt években folyamatosan bôvült. Az MFB 2007-ben a gazdasági növekedés mérséklôdése ellenére is jelentôs aktivitást mutatott, refinanszírozási hitelezésben a folyósítások értéke 59 milliárd forint, a közvetlen hitelezésben 85 milliárd forint volt. A Bank autópálya hitelek nélküli hitelportfoliója a 2006. évi 484 milliárd forintról 2007. év végére 554 milliárd

Forrás: Különbözô adatbázisok alapján MFB összeállítás

forintra – a folyósításoknál jóval kevésbé – emelkedett, mivel ebben az évben már jelentôs volt a hitelek törlesztése az autópálya hiteleken túl is. Figyelemre méltó, hogy a hitelállomány minôsége folyamatosan javul, a hitelportfolióra képzett értékvesztés-állomány mind abszolút értékben, mind

Mindezen külsô és belsô folyamatok ellenére Magyarországon a vállalatfinanszírozás kedvezôen

a portfolióra vetítve csökken.

alakult 2007-ben, de ez a növekedés nem érte el a korábbi évek élénk keresletbôvülési ütemét.

A Bank 2007-ben is takarékos költséggazdálkodást folytatott, a költségek közel 10%-kal csök-

2006-ban a hazai bankok mérlegfôösszegének bôvülése 19,9% volt, ez 2007-ben 16,6%-ot ért

kentek az elôzô évhez képest. Az adózás elôtti eredmény a tulajdonosi elvárást meghaladta és

el. Ezzel egyidejûleg a források szûkülésére mutató informális jelzések száma megszaporodott

elérte a 10,6 milliárd forintot.

az utóbbi idôkben, ami azt jelzi, hogy a Magyarországon mûködô bankok külföldi forrásbevonási lehetôségei romlanak, és a kedvezôtlen nemzetközi folyamatok áttételesen már hazánkban is éreztetik hatásukat. Az MFB 2007-es makrogazdasági elôrejelzéseinek megfelelôen a romló nemzetközi pénzügyi helyzet gyors javulása nem várható, és a kedvezôtlen forrásbevonási lehetôségek és a makrogazdasági stabilizáció következtében az MFB Zrt. mûködési feltételei várhatóan csak kismértékben módosulnak az elkövetkezô egy-két évben.

A Bank gazdálkodásában és a bankcsoporti tagok mûködésében egyaránt kiemelt hosszú távú cél az állami feladatok teljesítése, de amellett a saját tôke reálértékének középtávú megôrzése is. A Bank saját tôkéje a 2002. év végéhez képest napjainkig több mint 37 milliárd forinttal, azaz közel 40%-kal emelkedett. Az éves növekmény 5,3-7,3% között volt, eközben a Bank 17 milliárd forint osztalékot is befizetett a költségvetésbe. A Bank leánycégeitôl osztalékot nem kívánt elvonni, ehelyett tôkeerejük, kockázatvállaló képességük növelését helyezte elôtérbe.

Az MFB Zrt. magyar gazdaságban betöltött szerepe 2007-ben, az elôzô néhány évhez hasonlóan

A Bank jövedelmezôsége évek óta stabil. A 2007. évi mérleg szerinti eredmény közel 8 milliárd

továbbra is jelentôs, arányaiban és nagyságrendileg hasonlítható azon nyugat-európai fejlesztési

forint, kismértékben meghaladja az elôzô évit.

bankokéhoz, amelyek már hosszú múltra tekinthetnek vissza és hatékonyan mûködnek, mint

Az MFB Zrt. jegyzett tôkéje és saját tôkéje

például a spanyol ICO, vagy a német KfW. (Bár ez utóbbinak a súlya a német gazdaságban nagyságrendileg nagyobb, mint az MFB-é a magyarban.) A Bank meghatározó célja, hogy a gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló források kihelyezésével jelentôs multiplikátor hatást érjen

Saját tôke

Jegyzett tôke

el, s a hazai vállalatok további beruházásai számára kedvezô feltételeket teremtsen. A Bank

(millió Ft)

(millió Ft)

tevékenységének sikerességét jelzi, hogy 2007-ben a magyarországi KKV-k hitelállományából több mint 7%-ot finanszírozott, illetve a hazai beruházások mintegy 3%-a az MFB fejlesztési hiteleibôl valósult meg.

MFB

ZRT.

ÉVES

12

JELENTÉS

2002

93 369

87 570

2003

100 151

87 570

2004

105 492

87 570

2005

113 466

87 570

2006

121 710

87 570

2007

130 541

87 570

MFB

ZRT.

ÉVES

13

JELENTÉS

[

Független könyvvizsgálói jelentés

]

[

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság A magyar számviteli elôírások szerint összeállított mérleg és mérlegen kívüli tételek ESZKÖZÖK (aktívák) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív idôbeli elhatárolások Eszközök összesen

FORRÁSOK (passzívák) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív idôbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tôke Jegyzett, de még be nem fizetett tôke (-) Tôketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (±) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény (±) Források összesen

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

ZRT.

ÉVES

14

JELENTÉS

0 0 892 55 865 2 092 3 739 0 14 651 29 708 1 037 160

25 000 2 000 988 53 236 2 180 3 940 0 15 620 10 333 891 383

adatok millió Ft-ban 2006.12.31. 2007.12.31. 578 027 367 077 36 664 12 676 270 722 354 690 1 137 1 541 15 857 11 663 3 543 3 695 9 500 9 500 87 570 87 570 0 0 16 256 16 256 4 533 5 416 5 938 13 351 0 0 0 0 7 413 7 948 1 037 160 891 383 adatok millió Ft-ban 2006.12.31. 2007.12.31. 102 287 103 076 251 962 63 214 251 141 83 279

Függô kötelezettségek Jövôbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések

MFB

adatok millió Ft-ban 2006.12.31. 2007.12.31. 7 010 8 959 55 580 141 074 185 099 363 252 682 524 264 801

MFB

ZRT.

ÉVES

15

JELENTÉS

]

[

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság A magyar számviteli elôírások szerint összeállított eredménykimutatás EREDMÉNYKIMUTATÁS 1. 2.

adatok millió Ft-ban 2006.12.31. 2007.12.31. 49 599 59 653

Kapott kamatok és kamatjellegû bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások

31 833

42 416

KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2)

17 766 28

17 237

3.

Bevételek értékpapírokból

4.

Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek

1 088

5.

Fizetett (fizetendô) jutalék- és díjráfordítások

1 151

6.

Pénzügyi mûveletek nettó eredménye

7.

Egyéb bevételek üzleti tevékenységbôl

2 967 617

8.

Általános igazgatási költségek

8 563

9.

Értékcsökkenési leírás

1 111

1 093

10.

Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységbôl

1 442

1 248

11.

Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalék7 768

10 586

14 188 -775

13 710 353

4 514

3 104

képzés a függô és biztos (jövôbeni) kötelezettségekre 12.

1 628 557 964 7 677

12./A Általános kockázati céltartalékképzés és felhasználás különbözete Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévô vállalkozásban való részvények, részesedések után 14.

[

MÉRLEG Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelek és elôlegek, a várható hitelveszteségre képzett értékvesztéssel csökkentve Értékesíthetô értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Fedezeti célú pénzügyi eszközök Tárgyi eszközök Immateriális javak Tényleges adó követelés Halasztott adó követelés Egyéb eszközök Eszközök összesen

adatok millió Ft-ban 2006.12.31. 2007.12.31. 7 514 9 374 184 280 362 837 682 524 55 202 0 56 757 0 3 739 2 092 761 9 41 847 1 034 725

265 688 23 935 141 638 56 224 942 3 940 2 180 747 0 23 311 890 816

578 027 36 664 268 417 8 098 2 168 0 9 308 902 682

367 077 12 676 350 260 4 255 2 673 120 12 066 749 127

Alárendelt kölcsöntôke

9 500

9 500

87 570 18 082 5 908 10 983

87 570 18 082 6 438 20 099

122 543

132 189

1 034 725

890 816

103 346

104 013

Értékvesztés visszaírása követelés után és kockázati céltartalék felhasználása a függô és biztos (jövôbeni) kötelezettségekre

13.

1 087 339

]

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság Nemzetközi számviteli standardok szerint összeállított mérleg

Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévô

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelek által elhelyezett betétek Kibocsátott értékpapírok Fedezeti célú pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Halasztott adó kötelezettség Egyéb kötelezettségek Kötelezettségek összesen

65

1 368

11 395

10 279

Rendkívüli bevételek

2 463

15 661

17.

Rendkívüli ráfordítások

2 721

18.

Rendkívüli eredmény (16-17)

-258

15 285 376

19.

Adózás elôtti eredmény (±15±18)

11 137

10 655

20.

Adófizetési kötelezettség

2 900

1 824

Jegyzett tôke Tôketartalék Kötelezô tartalékok Felhalmozott eredmény

21.

Adózott eredmény (±19-20)

8 237

8 831

22.

Általános tartalékképzés, felhasználás (±) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

-883 0

Saját tôke összesen

23.

-824 0

24.

Jóváhagyott osztalék és részesedés

0

0

7 413

7 948

vállalkozásban való részvények, részesedések után 15.

Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye

16.

Mérleg szerinti eredmény (±21±22+23-24)

MFB

ZRT.

ÉVES

16

JELENTÉS

Források és saját tôke összesen Függô és jövôbeni kötelezettségek

MFB

ZRT.

ÉVES

17

JELENTÉS

]

[

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság Nemzetközi számviteli standardok szerint összeállított eredménykimutatás EREDMÉNYKIMUTATÁS

8 204

4 811

Kapott jutalékok és díj-jellegû bevételek Fizetett jutalék és díj-jellegû ráfordítások Nettó jutalék és díjbevétel

1 088 (1 151) (63)

339 (1 628) (1 289)

Befektetések értékesítésének eredménye Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztések

811 (4 480)

303 (966)

Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés visszaírás

Osztalékbevétel Devizakereskedelem nettó nyeresége Egyéb bevételek Egyéb mûködési bevétel

28 0 3 718 3 746

1 087 101 2 035 3 223

Általános és adminisztratív költségek Devizakereskedelem nettó vesztesége Egyéb céltartalék képzés Egyéb ráfordítások Egyéb mûködési ráfordítások

(10 596) (126) (1 784) (794) (13 300)

(9 594) 0 (2 457) (696) (12 747)

Adózás elôtti eredmény

11 407

11 855

Társasági adó / Halasztott adó

(2 891)

(1 953)

8 516

9 902

Adózott eredmény

ZRT.

[

adatok millió Ft-ban 2006 2007 49 599 60 540 (33 110) (42 020) 16 489 18 520

Kapott kamatok és kamatjellegû bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások Nettó kamatbevétel

MFB

]

ÉVES

18

JELENTÉS

]

A magyar számviteli szabályok és az IFRS szerinti saját tôke közötti különbség levezetése adatok millió Ft-ban

2006. 12.31.

Adózott eredmény 2007

121 710

7 948

1 375

0

Saját tôke

Magyar éves beszámoló Általános kockázati céltartalék átsorolása Általános kockázati céltartalék Általános tartalék Pénzügyi instrumentumok átértékelésének hatása Halasztott adó Nemzetközi éves beszámoló

(551) 9 122 543

MFB

ZRT.

Kötelezô tartalékok

Eredménytartalék

2007.12.31. 883

0

130 541

(353)

0

1 022

(353) 883

0 0

353 (883)

1 553 (129) 9 902

0 0 530

(256) 0 (786)

ÉVES

19

Saját tôke

JELENTÉS

0 0 746 (120) 132 189

[

1. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

A társaság neve:

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô

Részvénytársaság (MFB Zrt.)

Székhelye:

1051 Budapest, Nádor u. 31.

Alapítás idôpontja:

1991. december 1.

Társasági forma:

zártkörûen mûködô részvénytársaság

Tulajdonos:

Magyar Állam (100%)

Részvényesi jogok gyakorlója:

gazdasági és közlekedési miniszter

A Bank vezérigazgatói:

Erôs János

Czirják Sándor

Részvények száma, névértéke:

Törzsrészvények értéke 87 570 000 000 Ft, amely 87 570 db 1 000 000 Ft névértékû

törzsrészvénybôl áll.

A Bank tevékenységi köre:

TEÁOR 65.12 egyéb monetáris tevékenység

TEÁOR 65.21 pénzügyi lízing

TEÁOR 65.23 máshova nem sorolt, egyéb pénzügyi

]

1.2.

Minôsítés

Az MFB Zrt. 2003. május 19-tôl rendelkezik a Moody’s Investors Service Nemzetközi Hitelminôsítô Intézet hitelminôsítéseivel. A Bank elsôrendû, nem biztosított adósságaira megállapított hitelminôsítés megegyezik a magyarországi bankokra megállapított betéti hitelminôsítési plafonnal, azaz ez a minôsítés – 2006. október 30-tól – forintban Aaa, idegen devizában pedig Aa1. Az MFB Zrt. betéti hitelminôsítése megegyezik a szuverén adósság minôsítésével, így a Bank hosszúlejáratú betéti hitelminôsítése – 2007. január 4. óta – A2, míg rövidlejáratú hitelminôsítése változatlanul P-1.

1.3.

Törvényi változások, állami szervezetek ellenôrzései 2007-ben

A 2007. évi LXXVI. törvény 2007. július 1-i hatállyal módosította az MFB-rôl szóló 2001. évi XX. törvényt. Ezzel lehetôvé vált a Bank számára, hogy a mikrohitelezési tevékenységéhez a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt és a Helyi Vállalkozásfejlesztési Központokat ügynökként bevonja. A törvénymódosítás lehetôvé tette az MFB számára befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy és kockázati tôkealap által kibocsátott kockázati tôkealap-jegy vásárlását, így az alapokon keresztüli fejlesztési tôkefinanszírozást.

tevékenység

Az év során a 2007. évi CVI. Törvény – az állami vagyonról – 2007. szeptember 25-i hatályba

Cégbírósági bejegyzési szám:

01-10-041712

lépése következtében a Hitelgarancia Zrt., a Regionális Fejlesztési Holding és a Kisvállalkozás-

BAF engedély száma:

32/1993.

fejlesztô Pénzügyi Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás megszûnt.

ÁPTF engedély száma:

973/1997/F

A Bank információs honlapja:

www.mfb.hu

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) 2007. június 6. és 2007. június 22. között helyszíni célvizsgálatot végzett a Banknál. Ennek keretében az MFB Bankcsoport irányításának belsô szabályozottságát és az eszközminôségben rejlô kockázatokat, illetve azok kezelését ellenôrizte a 2005. december 31. és 2007. március 31. közötti idôszakra vonatkozólag.

1.1.

Jogállás

A PSZÁF a Bank mûködését megfelelônek találta és vizsgálatát felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül zárta le.

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (rövidítve: MFB Zrt. vagy a Bank) szakosított hitelintézeti jogállású egyszemélyes, zártkörûen mûködô részvénytársaság.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) 2006 júliusában a 2004. és

A Bank jogállását, feladatait és tevékenységi körét jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank

2005. évekre vonatkozóan minden adónemre kiterjedô, átfogó vizsgálatot kezdett az MFB Zrt.-

Részvénytársaságról szóló, többször módosított 2001. évi XX. törvény (MFB-törvény), az Alapító

nél. A Bank az APEH végleges határozatát 2007 márciusában kapta kézhez, melynek elôírásait

Okirat rendelkezései, valamint a Kormány által 2004-ben jóváhagyott középtávú stratégia hatá-

végrehajtotta.

rozzák meg.

MFB

ZRT.

ÉVES

20

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

21

JELENTÉS

1.4.

A Bank kommunikációja

• Network of European Financial Institutions for Small and Medium Sized Enterprises (NEFI)

Az MFB Zrt. 2007. évi marketingkommunikációs tevékenysége elsôsorban az új termékekre irányult, és fôként a sokirányú információt közvetítô konferencia-marketing és PR cikkek hatásaira épített a KKV-k és az önkormányzatok széleskörû tájékoztatásaként. Tovább nôtt a Bank ismertsége, általános megítélése változatlanul pozitív volt. A hazai és a nemzetközi szakmai közvélemény felé irányuló kommunikáció szintén eredményesen szolgálta a Bank törekvéseinek megismertetését. Kiemelkedô szakmai visszhangja volt a 2007 júniusában megtartott „Globális

– Kis- és Középvállalkozások Finanszírozásával foglalkozó Európai Pénzintézetek Hálózata

2003 júniusától megfigyelô, a 2004. május 1-jei EU-csatlakozást követôen teljes jogú tag;

• International Capital Market Association (ICMA) Az International Securities Market Association (ISMA) 2005-tôl ICMA néven mûködik tovább

– Nemzetközi Értékpapírpiaci Szövetség 2005-tôl Nemzetközi Tôkepiaci Szövetség, melyben

2003. augusztus 28. óta teljes jogú tag;

kihívások – fejlesztési dilemmák” címû nemzetközi tudományos konferenciának, amelyet a Bank

• International Chamber of Commerce (ICC)

az alapításának 15. évfordulója alkalmából szervezett.

– Nemzetközi Kereskedelmi Kamara

2003 óta tag.

Az MFB-ben folyó tudományos kutatások eredményei, a makrogazdasági elemzések, prognózisok, valamint a Fejlesztés és finanszírozás címû tudományos periodika 2007-ben továbbra is az érdeklôdés középpontjában álltak.

1.5.

Az MFB Zrt. külföldi számlavezetôi

• ABN-AMRO Bank

New York, USA

• Commerzbank AG

Frankfurt, Németország

• Bank Austria Creditanstalt AG

Bécs, Ausztria

• Mizuho Corporate Bank Ltd.

Tokió, Japán

• Royal Bank of Scotland Plc.

London, Egyesült Királyság

• Zürcher Kantonalbank

Zürich, Svájc

1.6.

Az MFB Zrt. nemzetközi kapcsolatai, tagsága

1.7.

Az MFB Zrt. tagsága a hazai szervezetekben

• Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA)

• Belsô Ellenôrök Magyarországi Szervezete

• Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

• Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége

• Hitelgarancia Zrt.

• Magyar Bankszövetség

• Magyar Forex Társaság

• Magyar Kockázati- és Magántôke Egyesület (HVCA)

• Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)

1.8.

A Bank társadalmi szerepvállalása

• European Investment Fund (EIF) Az MFB Zrt. társadalmi szerepvállalása a szponzoráció és az adományozás területére koncent-

– Európai Befektetési Alap

2003. július 9. óta az MFB Zrt. 5 részvényt birtokol az Alapban;

rálódik. A 2007-ben meghirdetett „Esélyegyenlôség Éve” megerôsítette a Bank szponzorációs elveit, melyek szerint a gyermekekkel kapcsolatos programok támogatásának kiemelkedô sze-

• European Association of Public Banks (EAPB)

repe van. A gyerekeknek, és különösen a hátrányos helyzetû gyerekeknek szervezett sport- és

– Állami Tulajdonú Bankok Európai Szövetsége

kulturális események támogatására – koncertek, filmvetítések, drogellenes programok és könyvek

2002 novembere óta tagja az EU köztulajdonban álló pénzintézetei szövetségének;

megjelentetésének és sportolási lehetôségeknek a biztosítására – nagy hangsúlyt fektetett a bank. Kiemelkedô jelentôségû volt a betegségek megelôzésére és a gyógyításra fordított adomány, vagy

• Club of the Institutions in the European Union Specialising in Long-Term Credit (ISLTC)

– Az Európai Unió hosszú lejáratú hitelnyújtásra szakosodott pénzintézeteinek klubja

2003 áprilisától társult tag, 2004. május 1-jei EU-csatlakozást követôen teljes jogú tag;

MFB

ZRT.

ÉVES

22

JELENTÉS

a vak és gyengénlátó gyerekek támogatására szervezett programok és jótékonysági célú árverés.

MFB

ZRT.

ÉVES

23

JELENTÉS

A Bank társadalmi szerepvállalása elsôsorban azokhoz a kulturális témákhoz kapcsolódik, amelyek tömegeket mozgósítanak. Hagyományosnak mondható a Magyar Nemzeti Galériával kialakult kapcsolat, az „Örökös tagság” elismerés televíziós felvételének támogatása, vagy olyan filmek, könyvek és DVD-k megjelenésének szponzorálása, amelyek kulturális értéket hordoznak. A sport területén a Speciális Olimpiai Szövetség programjait, a gyermeksport utánpótlásnál a

[

2. Az üzleti tevékenység alakulása 2.1.

A 2007. évi üzleti terv fôbb célkitûzései és eredményei

hátrányos helyzetû tehetséges gyerekek támogatását kell kiemelni. A Bank fôbb üzleti törekvései az alábbiakban foglalhatók össze: A vállalkozói kultúra terjesztését célzó programok támogatása is folyamatos: vállalkozói fórumokat, a mûszaki értelmiség különbözô programjait, rádiómûsorokat, és szakmai lapok különkiadá-

• A „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok további mûködtetése, majd az Új Magyarország

sait támogatta a Bank. Ezenfelül két fontos ügyet kell kiemelni: a roma fiatal újságírók oktatási

Vállalkozásfejlesztési Hitelprogrammal a célcsoport versenyképességének erôsítése a hazai

és képzési programjának támogatását és a bankkultúrához kapcsolható egyetemi publikációk,

igények és a közösségi szabályok figyelembevételével; • új, a hitelfelvevôk igényeit szolgáló programok bevezetése, a finanszírozható kör kiszélesítése;

programok és kiadványok szponzorálását.

• egyedi hiteleknél projektek finanszírozása; 2007-ben a Bank társalapítója lett a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájának. Évente

• új fejlesztési tôkebefektetési stratégia kidolgozása az MFB Invest Zrt. bázisán;

10 tehetséges fiatal kiválasztására van lehetôség, a Bank a Díjjal járó összeggel támogatja a

• az MFB Bankcsoport átalakítása, a párhuzamos tôkebefektetôi funkciók kiszûrése;

programot.

• a lejáró források biztonságos pótlása, a tevékenység bôvüléséhez igazodóan új források bevonása;

B;7Ogi#i{bd\Vi{hV^cV`bZ\dhoa{hV '%%,#YZXZbWZg(&"c

• a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kialakított stratégiai kapcsolatok

Az MFB Zrt. támogatásainak megoszlása 2007. december 31-én

továbbfejlesztése; • a mûködési költségek csökkentése az elôzô évhez képest; • az informatikai környezet fejlesztésének elsôdlegessége, emellett a szükségessé váló

(

+

pótlásokat szolgáló beruházások megvalósítása; • felkészülés a CRD (Capital Requirement Directives) elvek bevezetésére.

#" &# ##

A fenti célokkal összhangban 2007. évben átalakult és megújult a Bank termékstruktúrája: - 2007 januárjában a hatékonyabb és specializáltabb tevékenység érdekében befejezôdött a támogatásközvetítés és fejlesztési tôkefinanszírozás leányvállalatba való kiszervezése. - Az EU elôírások módosítását követôen 2007-ben szükségessé vált és megtörtént a régi és az új programok notifikáltatása.

##

#$

(

@VgîVikXad`

+

Hedgi

A Bank meghirdette – az EU új állami támogatási szabályaival összhangban lévô – Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési és Agrárfejlesztési Hitelprogramot. További kedvezményekkel és újabb célokkal bôvült az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram. Elfogadásra és meghirdetésre került az uniós követelményeknek megfelelôen átdolgozott Agrárfejlesztési

#"

:\hoh\\n

##

IjYdb{cnY^{`kZghZcnZ`!hoicY_V`!i{Wdgd`

##

HoV`bV^`dc[ZgZcX^{`!gZcYZokcnZ`

#$

@^VYk{cnd`!`cnkZ`!89"`bZ\_ZaZciZihZ![âb`hoih

&#

@jaigV

Hitelprogram dokumentációja. A törvényes feltételek megteremtését követôen elkezdôdött az ügynöki konstrukcióban mûködô MFB Kisvállalkozói Hitel bevezetésének elôkészítése. 2007-ben tovább bôvült a „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok köre. A Kormány és az Alapító határozata szerint a Bank meghirdette a „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramot, amelyhez az MFB-n keresztül kamattámogatás is társul.

MFB

ZRT.

ÉVES

24

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

25

JELENTÉS

]

Összességében a Bank 144 milliárd Ft hitel folyósításával segítette a nemzetgazdasági szereplôk

A hitelek értékesítése elsôdlegesen refinanszírozási konstrukcióban történik, de a vállalkozás-

beruházásainak megvalósulását.

fejlesztési és az agrárágazat kérelmei 2007-tôl már értékhatár korlátozás nélkül közvetlenül is benyújthatók az MFB Zrt.-hez. A Bank mintegy 40 hitelintézettel, köztük több mint 20 taka-

A Bank a 2007-ben összesen 456 millió euró összegû idegen forrást vont be a lejáró források pót-

rékszövetkezettel áll refinanszírozási kapcsolatban. Ezek hálózatai révén nemcsak a területi

lására, illetve aktivitásának finanszírozására. Az MFB 2007. évi gazdálkodása – igazodva a külsô

központokban, hanem az ország egész területén széles körben elérhetôk a Bank refinanszírozási

és belsô környezet változásaihoz – a tervezettnek megfelelôen alakult. Az év második felében

termékei.

kialakult nemzetközi hitelválságot – amely a Bankot közvetlenül nem érintette – a Bank idôben észlelte és megfelelô likviditási tartalékot képzett nem csak 2007-re, de 2008 elsô félévére is. A 2007. évi üzleti terv fôbb elôírásai teljesültek, a Bank mûködése a tervben meghatározott célok és irányelvek mentén zajlott, és elôsegítve a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. A Bank aktivitásában és gazdálkodási mutatóiban is elérte az üzleti tervben foglalt célkitûzéseit, teljesítette az Alapító elvárásait.

2.2.

[

A „Sikeres Magyarországért” és az Új Magyarország Hitelprogramok összesítése 2007. december 31-én

Hitelezés

Az MFB Zrt. 2007. évi üzleti tevékenységében meghatározó szerepet játszottak a hitelprogramok. A Bank termékstruktúrája lehetôséget ad arra, hogy a gazdaság minden szereplôje igénybe vehesse a forintban biztosított kedvezményes kamatozású forrásokat. A vállalkozások – 2007 júliusától – már méretkorlátozás nélkül igényelhetnek forrásokat beruházásaik megvalósításához az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében. Az agrárágazat sajátosságaihoz igazodó Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram a mezôgazdasági beruházásokat végrehajtó agrár KKV-k fejlesztési lehetôségeit segíti kedvezményes kamatozású, az ágazat sajátosságait figyelembe vevô és az uniós elôírásoknak is megfelelô forrásokkal. Az önkormányzatok és önkormányzati társulások részére meghirdetett „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram az ágazat beruházásaihoz kínál hosszú futamidôre kedvezményes finanszírozást. A lakóközösségek energiamegtakarítást eredményezô fejlesztéseinek forrását a Panel Plusz

Befogadott kérelem

Programok/típusok

Jóváhagyott kérelem db

millió Ft

Egy ügyfélre jutó hitel

db

millió Ft

millió Ft

Hitelprogramok összesen

5 565

366 374

5 274

315 818

60

Új Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram - Ebbôl: Mikrohitel Plusz

3 551 409

214 906 4 070

3 299 322

175 867 3 199

53 10

„Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram

1 475

132 980

1 461

124 012

85

- Ebbôl: Panel Plusz

228

14 766

223

13 547

61

Új Magyarországért Agrárfejlesztési Hitelprogram

332

17 344

316

14 806

47

8

899

8

899

112

25

69

23

64

3

174

176

167

170

1

Hitelprogram és a „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram biztosítja. A természetes személyek hagyományos építésû lakásaik energiamegtakarítását eredményezô beruházásaikhoz és megújuló energia felhasználását biztosító fejlesztéseikhez pályázhatnak az új

„Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram

Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram keretében. A közszférából elbocsátott, vállalkozási tevékenységet indító természetes személyek igényelhetik a Pályamódosító Hitelt, amelynek elônye

Pályamódosító Hitelprogram

a hosszú futamidô és a kedvezményes kamat mellett az állami készfizetô kezességvállalás. A 10 fô alatti mikrovállalkozásoknak meghirdetett Mikrohitel Plusz 2007-tôl ügynöki hálózat bevonásával mûködik, ez a hitel jelenleg 10 partneren keresztül igényelhetô.

MFB

ZRT.

ÉVES

26

JELENTÉS

„Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram

MFB

ZRT.

ÉVES

27

JELENTÉS

]

6ÊH^`ZgZhBV\nVgdgho{\giºhVoØ_BV\nVgdgho{\=îZaegd\gVbd` {\VoVihoZg^ci^Wdci{hV'%%,#YZXZbWZg(&"c

A „Sikeres Magyarországért” és az Új Magyarország Hitelprogramok ágazat szerinti megoszlása 2007. december 31-én (!.

(!*

(!-

'!*

[

Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram A 310 milliárd forint keretösszegû Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram feltételrendszere – az állami támogatási jogszabályok változásával összhangban – 2007 júniusában módosult. A rugalmasabb, nagyobb mozgásteret biztosító feltételrendszer úgy került kialakításra,

*!(

hogy a vállalkozások a lehetô leghatékonyabban tudják a vissza nem térítendô és a visszatérítendô )+!)

támogatásokat – kedvezményes kamatozású hiteleket – felhasználni.

&*!&

A hitelfelvevôk köre a kis- és középvállalkozók mellett 2007-ben kibôvült a KKV-nak nem minôsülô vállalkozásokkal, és lehetôség nyílt új alapítású vállalkozások finanszírozására is. A vállalkozók számára újabb elônyös változás, hogy a maximális hitelösszeg 3 milliárd forintra emelkedett,

&.!*

és akár már 10%-os saját erôvel is részt lehet venni a programban. Ez a forintban igényelhetô '!*

Ho{aai{h!gVì{gdo{h!edhiV!i{kòah

(!*

Ho{aa{h]Zanhoda\{aiVi{h!kZcY\a{i{h

(!- (!.

BZo\VoYVh{\

fejlesztési hitel továbbra is egyedülálló a hazai beruházási hitelpiacon, hiszen kamata (2007-ben

&*!&

>eVg

éves szinten maximum 7-8%) és futamideje (maximum 15 év) a legkedvezôbb forráslehetôséget

weiêVg

&.!*

@ZgZh`ZYZaZb

biztosítja a vállalkozások beruházásaihoz.

>c\ViaVc[Z_aZhoih!\VoYVh{\^hoda\{aiVi{h

)+!)

:\nWò^\Vo\Vi{h!c`dgb{cnoVid`! Z\hoh\\n!dìVi{h!Z\nWhoda\{aiVi{h

*!(

Új hitelcélként került meghirdetésre a mezôgazdasági termékek feldolgozásához és értékesítéséhez szükséges fejlesztések finanszírozása, valamint a pályázatokhoz szükséges önrész biztosítását

6ÊH^`ZgZhBV\nVgdgho{\giºhVoØ_BV\nVgdgho{\=îZaegd\gVbd` g\^c`ci^bZ\dhoa{hV'%%,#YZXZbWZg(&"^\

segítô hitelcél. Az „Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében meghirdetett pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása” és „Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv kere-

A „Sikeres Magyarországért” és az Új Magyarország Hitelprogramok régiónkénti megoszlása 2007. december 31-én

%"

$(&

tében meghirdetett pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása” elnevezésû hitelcélok az ágazat vállalkozóinak versenyképességét erôsítik. A versenyre és növekedésre képes vállalkozások tôkehelyzetét erôsítô, infrastruktúra- és technológiafejlesztést szolgáló beruházások finanszírozására új hitelcélként jelent meg a piacon a „Forrás”

$'

Áthidaló Tôkehitel. Ez a konstrukció lehetôvé teszi, hogy a hitel tartós idegen forrásként funkcionáljon, és a megnövelt 5 -7 év türelmi idô után kelljen csak a tôkeösszeget visszafizetni.

$" #&)

#&$ #'

A MFB Zrt. stratégiájának megfelelôen hangsúlyosan kíván részt venni a vidékfejlesztési beruhá-

#%#

#"'

#$

+#

zások finanszírozásában. Így a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon belül, de önálló feltételrendszerrel került bevezetésre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Hitelprogram, amelynek hitelét az

#"

5000 fô és 100 fô/km² alatti településeken végrehajtott beruházásokhoz lehet igényelni.

'

2007-ben a hitelfolyósítások az országos növekedést meghaladó mértékben, 19%-kal nôttek. Az átlagos hitelösszeg 53 millió forint volt, amely 5%-os növekedést jelent a 2006. évihez képest.

" 9a"6a[aY

9a" 9jc{cia

whoV`" 6a[aY

MFB

whoV`" BV\nVgdgho{\

ZRT.

ÉVES

28

@oe" 9jc{cia

JELENTÉS

@oe" BV\nVgdgho{\

Cnj\Vi" 9jc{cia

A jóváhagyott kérelmek fele 25 millió forint alatti.

MFB

ZRT.

ÉVES

29

JELENTÉS

]

Ø_BV\nVgdgho{\giK{aaVa`do{h[Z_aZhoih^=îZaegd\gVbd` g\^c`ci^bZ\dhoa{hV'%%,#YZXZbWZg(&"c

A maximális, 15 éves futamidôt a vállalkozások 6,5%-a használja ki, leggyakoribb az 5 és 10 év

Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramok régiónkénti megoszlása 2007. december 31-én

közötti futamidô választása. A kérelmek megyénkénti eloszlását tekintve az igényelt hitelösszeg 33%-a Budapestre és Pest megyére koncentrálódik, a második helyen álló Gyôr-Moson-Sopron

megyét Hajdú-Bihar megye követi. A 11 fô hitelcélon belül a legjellemzôbb a mûszaki technológia korszerûsítésével, a termelô infrastruktúra fejlesztésével és a kereskedelemmel összefüggô beruházások megvalósítása.

%'

%#&

%" $'

A „Sikeres Magyarországért” Vállaklozásfejlesztési Hitelprogramok ágazat szerinti megoszlása 2007. december 31-én

A „Sikeres Magyarországért” és az Új Magyarország Hitelprogramok ágazat szerinti megoszlása 2007. december 31-én

$"

#'&

#' 4,3%

6,6%

#"+

0,7%

#%%

*)

)*

#"

6,8%

#$'

'

6,8%

37,3%

"

8,4%

9a"6a[aY

9a" 9jc{cia

whoV`" 6a[aY

whoV`" BV\nVgdgho{\

@oe" 9jc{cia

@oe" BV\nVgdgho{\

Cnj\Vi" 9jc{cia

29,2% 0,7%

BZo\VoYVh{\

4,3%


6,6%

>c\ViaVc[Z_aZhoih!\VoYVh{\^hoda\{aiVi{h

6,8%


6,8%

weiêVg

8,4%

:\nWò^\Vo\Vi{h!c`dgb{cnoVid`! Z\hoh\\n!dìVi{h!Z\nWhoda\{aiVi{h

2007-ben tovább bôvült a program felhasználását segítô ügynökök száma. A budapesti és a helyi

29,2%

>eVg

vállalkozásfejlesztési központok közremûködésével értékesített konstrukció keretében 10 ügynök

37,3%

@ZgZh`ZYZaZb

fogadja közvetlenül a kérelmeket. A program feltételrendszerérôl, a nyomtatványok kitöltésérôl

[

Mikrohitel Plusz Program

]

valamennyi megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál adnak tájékoztatást. 2007-ben 113 új kérelem érkezett, összesen 1,3 milliárd forint hiteligénnyel. Ezzel 3,2 milliárd forintra nôtt a program indítása óta elfogadott kérelmek összege, ezzel több mint 300 mikrovállalkozó részesült hitelben. A hiteligénylôk 80%-a gazdasági társaság volt, a fejlesztések 46%-a ingatlan vásárlásra, építésre és átalakításra irányult. A fejlesztések legnagyobb arányban kiskereskedelmi tevékenység fejlesztéséhez kapcsolódtak.

MFB

ZRT.

ÉVES

30

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

31

JELENTÉS

[

Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram

]

Ø_BV\nVgdgho{\6\g{g[Z_aZhoih^=îZaegd\gVb`ZgZiWZc`^]ZanZoZii]îZaZ` g\^c`ci^bZ\dhoa{hV'%%,#YZXZbWZg(&"c

Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében kihelyezett hitelek régiónkénti megoszlása 2007. december 31-én

A mezôgazdasági termelést, értékesítést és feldolgozást végzô, agrár kis- és középvállalkozások

%"

részére meghirdetett „Sikeres Magyarországért” Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében 2007. június végéig 315 kérelem került jóváhagyásra közel 15 milliárd forint összegben. A beruházások

$')

$'

40%-a a termelési költségek csökkentését célozta, míg a kérelmek 39%-a a termelés hatékonysá-

#+

gának növelésére irányult. Az átlagos hitelösszeg 47 millió forint, míg az átlagos futamidô 10 év

#+$

$"

volt. A hitelek összegét tekintve a legnagyobb aktivitást a hagyományos mezôgazdasági megyék #$+

#'

– Békés, Fejér, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar és Somogy megye – mutatták, ugyanakkor a kérelmek darabszámát tekintve Baranya és Somogy megye az elsô a rangsorban.

#"

*& #" &*

2007 júliusától a program feltételrendszerét – összhangban az uniós támogatási jogszabályok'

kal – átalakította a Bank, amely részben az elôírások egyszerûsödését, részben a fejlesztési lehetôségek bôvítését jelentette. A program neve Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogramra

"

változott.

9a"6a[aY

9a" 9jc{cia

whoV`" 6a[aY

whoV`" BV\nVgdgho{\

@oe" 9jc{cia

@oe" BV\nVgdgho{\

Cnj\Vi" 9jc{cia

A hitelfelvevôk továbbra is kis- és középvállalkozóknak minôsülnek. A fiatal agrárvállalkozók mezôgazdasági termelôtevékenységük fejlesztéséhez igényelhetnek kedvezményes hitelt, maximum 1 milliárd forint értékhatárig, legfeljebb 15 év futamidôre. A kamatfeltételek azonosak az ágazaton kívüli vállalkozásokéval, a hitelkamat éves szinten 7-8%-os mértékû. A Hitelprogram célrendszerében az Agrárforrás Hitel önálló program, amely lehetôvé teszi, hogy a hitel tartós idegen forrásként funkcionáljon, és 2 év helyett 5-7 év türelmi idô után kell csak a tôkeösszeget visszafizetni. Annak érdekében, hogy az agrárszektor részére is lehetôség nyíljon az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatokhoz kedvezményes hitelforrás biztosítására, az MFB

[

„Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram

bevezette az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében meghirdetett pályázatokhoz szükA 2004 novembere óta mûködô „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúra-

séges önrészt biztosító hitelt.

fejlesztési Hitelprogram a hitelállomány növekedését tekintve az MFB Zrt. legdinamikusabban fejlôdô hitelkonstrukciója. A hitelcélok szerint differenciált, évi 6-7%-os kamatozású, 20-25 éves lejáratú hitel a Bank megítélése szerint jelenleg a legkedvezôbb forint konstrukció a piacon. A finanszírozó hitelintézetek között erôs verseny alakult ki, amely a hiteldíjak még további csökkenésének irányába hat. A konstrukció keretében 2007 végéig 705 önkormányzat és önkormányzati társulás részesedett a rendelkezésre álló 235 milliárd forint összegû forrásból. Az év végéig jóváhagyott hitelkérelmek száma a program indítása óta 1461 darab, amely 124 milliárd forintos hiteligényt testesít meg.

MFB

ZRT.

ÉVES

32

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

33

JELENTÉS

]

A Hitelprogramba tartozó hét hitelcél bármelyikébôl finanszírozható infrastruktúra-fejlesztési beruházás. A legszélesebb kört az általános beruházási célok ölelik fel, ezért a kérelmek közel fele e

[

Panel Plusz Hitelprogram

]

hitelcél keretében került befogadásra. A konkrét ügyleteken belül legnagyobb arányú a közutak építésére, önkormányzati tulajdonú létesítmények felújítására benyújtott kérelmek száma. Alkalmazkodva az Új Magyarország Fejlesztés Terv által megnyíló fejlesztési lehetôségekhez, és ehhez kapcsolódóan a növekvô volumenû önkormányzati beruházások által generált finanszírozási igényekhez, a hitelprogram 2007-ben két új hitelcéllal bôvült. „Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai keretében meghirdetett pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása” és „Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatokhoz szükséges önrész biztosítása” bekerült a hitelcélok közé. Ezzel egyidejûleg a feltételrendszer is módosult, a 10%-os saját erô 5%-ra csökkent, és lehetôvé vált a saját erô nélküli finanszírozás is az olyan projektek esetén, amelyek forrásai között állami támogatás is szerepel. Ugyanezen projekteknél lehetôség van 25 éves futamidô alkalmazására, 5 év türelmi idô és 4 év rendelkezésre tartási idô mellett.

A „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram részeként meghirdetett, de feltételrendszerét tekintve önálló, 20 milliárd forint keretösszegû hitelprogramból az iparosított technológiával épített lakóépületek energiamegtakarítást eredményezô fejlesztéseihez igényelhetô kedvezményes forrás. A hitellehetôség nemcsak a korszerûsítést, felújítást végzô lakóközösségek – lakásszövetkezetek és társasházak – forrásainak a kiegészítését, pótlását szolgálja, hanem egyedülálló módon a pályázati források finanszírozását is lehetôvé teszi az önkormányzatok részére. A Hitelprogram keretében 2007. év végéig 223 kérelem alapján 13,5 milliárd forint került jóváhagyásra. 2007-ben ez a program igen dinamikusan bôvült, az elôzô évhez képest közel 75%-kal növekedett a jóváhagyott kérelmek értéke. Az igényelt forrás felhasználásával közel 40 milliárd forint értékû felújítás valósulhatott meg. A Hitelprogram mintegy 54 ezer lakás korszerûsítéséhez biztosított forrást, az egy lakásra jutó átlagos hitelösszeg 222 ezer forint volt. A hitelfelvevôk 74%-a társasház vagy lakásszövetkezet, a további 26% önkormányzat volt. A területi eloszlást

6ÊH^`ZgZhBV\nVgdgho{\giºyc`dgb{cnoVi^>c[gVhigjìgV[Z_aZhoih^ =îZaegd\gVbd`g\^c`ci^bZ\dhoa{hV'%%,#YZXZbWZg(&"c Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési

A „Sikeres Hitelprogramok régiónkénti megoszlása 2007. december 31-én

$"

Hitelösszeg szerint a legnagyobb hiteligény Csongrád megyében, Budapesten és Borsod-AbaújZemplén megyében jelentkezett. 2008-ban, az új panel pályázatok feltételrendszerével összhangban továbbra is lehetôség van a

$%%

$'

tekintve a legtöbb hitelkérelmet Fejér megyében (19%), Budapesten és Csongrád megyében (11-11%), valamint Gyôr-Moson-Sopron, Somogy és Veszprém megyében (8-8%) nyújtották be.

kedvezményes forrás igénylésére.

#(% #%'

#'

#%

##&

##%

##$

#" ' " 9a"6a[aY

9a" 9jc{cia

whoV`" 6a[aY

MFB

whoV`" BV\nVgdgho{\

ZRT.

ÉVES

34

@oe" 9jc{cia

JELENTÉS

@oe" BV\nVgdgho{\

Cnj\Vi" 9jc{cia

MFB

ZRT.

ÉVES

35

JELENTÉS

[

„Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram

]

[

Pályamódosító Hitelprogram

Az MFB a hagyományos építésû lakóépületek energiamegtakarítást eredményezô fejlesztéseihez

A Hitelprogram keretében az MFB Zrt. a közszférából elbocsátottak vállalkozóvá válásához

kíván kedvezményes forráslehetôséget biztosítani a 2007 áprilisában meghirdetett „Sikeres

biztosít kedvezményes forrást. Az egyéni vállalkozás indításához, valamint kft., rt. alapításához,

Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram keretében. A kizárólag refinan-

illetve részesedés vásárlásához igényelhetô 3 millió Ft összegû hitelhez állami készfizetô kezesség-

szírozással mûködô konstrukció a „Lakossági energiamegtakarítás és a megújuló energiahordo-

vállalás kapcsolódik. A 10 éves futamidô, az évi 6-8%-os kamat és a két év türelmi idô lehetôvé

zó-felhasználás növelése” pályázattal együtt került meghirdetésre. A hitelfelvételi jogosultságot a

teszi, hogy a hitelfelvevô a vállalkozási tevékenységébôl kitermelt jövedelembôl biztosítsa a hitel

pályázaton való részvétel biztosítja.

költségeit és törlesztô részletét. A Hitel segítségével létrejött vállakozás igénybe veheti az MFB

]

vállalkozásfejlesztési hiteleit. A hosszú futamidejû, saját erô nélküli, lakóközösségek és természetes személyek által igényelhetô konstrukció kamata évi 6-7%. Így a lakossági, hasonló célú hitelek piacán az egyik legkedvezôbb

2007-ben a hitelfelvevôk 43%-a egyéni vállalkozás, 32%-a pedig kft. alapításához, míg 25%-a

finanszírozási lehetôséget jelenti, amely az energiamegtakarítást, a megújuló energiafelhasználást

kft-ben történô tôkeemeléshez igényelt hitelt. A vállalkozások tevékenységi körét tekintve 57%-os

célzó beruházásokhoz áll rendelkezésre.

a szolgáltatási ágazat, 25%-os a kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység és 18%-os a gyártási tevékenység aránya.

A Hitelprogram keretében 2007. december 31-ig 167 db kérelem alapján – összesen 170 millió forint került jóváhagyásra. A hitelkérelmek túlnyomó részét természetes személyek nyújtották be, míg a lakóközösségek részérôl mindössze négy kérelem érkezett. A hitelek célja jelentôs részben energiamegtakarítást eredményezô beruházás volt, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásokhoz közel 20 millió forint hitelösszeget igényeltek a kérelmezôk. 2008-ban az újonnan meghirdetett pályázatok feltételeihez igazítva folytatódik a program, de a folyamatban lévô, 2007. évi pályázatok esetén is lehetôség van hitelkérelem benyújtásra.

[

Közvetlen hitelezés

A Bank a 2007. évben is rendelkezésre állt egyedi vállalati projektek közvetlen finanszírozására. A programokon kívüli projektekre, hiteligényekre mintegy 81 milliárd forint összegû új deviza és forint hitelt folyósított és kötvényt jegyzett a Bank. A Bank a magánvállalatok beruházásainak finanszírozása mellett egyre jelentôsebb mértékben finanszírozza bankcsoportjának a forrásigényét is. A 2007. évben a vállalkozások, bankcsoport tagok döntôen deviza hitel igénnyel fordultak a Bankhoz. Az MFB 2007 novemberében egy jelentôsebb forintkötvény kibocsátás lejegyzésével a forint-finanszírozásban is szerepet vállalt. Az év során az ÁKK Zrt. – a Kormány határozatának megfelelôen – újabb hiteleket vállalt át az NA Zrt.-tôl és az ÁAK Zrt.-tôl. Az ÁKK Zrt. az átvállalt autópálya hiteleket elôtörlesztette, 2007 végén a Dunaferr Zrt. összes hitelét a szerzôdés lejárta elôtt visszafizette.

MFB

ZRT.

ÉVES

36

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

37

JELENTÉS

]

[

A nem programszerûen folyósított forint és deviza hitelek1 ágazati és megye szerinti bontása

]

Nem programok keretében kihelyezett hitelek megyénkénti megoszlása 2007. december 31-én

Az elôzôekben tárgyalt programokban meghirdetett hitelezésen túl a Bank nem programszerû, 6cZbegd\gVbhoZgZc[danhidii[dg^cihYZkôV]îZaZ` egyedi hiteleket is nyújtott.

7VgVcnVbZ\nZ

{\VoVi^hbZ\nZhoZg^ci^Wdci{hV

Nem programok keretében kihelyezett hitelek ágazat csoportok szerinti bontása 2007. december 31-én "& &%

7{Xh"@^h`jcbZ\nZ 7`hbZ\nZ 7dghdY"6WV_"OZbeacbZ\nZ

#'

7jYVeZhi

*%

8hdc\g{YbZ\nZ

*' %(#

;Z_gbZ\nZ
#+*

=V_Y"7^]VgbZ\nZ =ZkZhbZ\nZ $## "&

@ZgZh`ZYZaZb

#'


&%

BZo\VoYVh{\

*%


*'

?{ho"CV\n`jc"Hodacd`bZ\nZ weiêVg

#+*

:\nWhoda\{aiVi{hdèco\n^òkZiih! Z\hoh\\n!Z\nWhoda\{aiVi{h

$##

>eVg

%(#

@db{gdb":hoiZg\dbbZ\nZ C\g{YbZ\nZ EZhibZ\nZ Hdbd\nbZ\nZ HoVWdaXh"HoVib{g"7ZgZ\bZ\nZ

A Bank jelen van komplex projektek (pl.: szálloda, gyógyfürdô, szálloda-, bevásárló- és szabadidô-

IdacVbZ\nZ

központ) finanszírozásában is. Az ágazatok között a szolgáltatási szektorban tevékenykedô vál-

KVhbZ\nZ

lalatok aránya a legmagasabb, összesen 55,9%, amely viszonylag kevés számú, koncentrált ügylet

KZhoegbbZ\nZ

eredménye.

OVaVbZ\nZ

Az oktatást az MFB alapvetôen a kollégiumi férôhelyek bôvítésének finanszírozásával támogatja. ""

Az ipar részarányának csökkenésében jelentôs szerepe volt a Dunaferr Zrt. rendkívüli hiteltör-

'"

#""

#'"

$""

$'"

%""

%'"

&""

lesztésének. A bank 2007-ben szerzôdött, de még nem teljes mértékben folyósított hitelei révén várhatóan ez az arány újból emelkedni fog. Jelentôs a vegyipari, a papíripari és az élelmiszeripari

szerep-vállalás is. Emellett az MFB piaci alapon, bankkonzorciumok tagjaként részt vesz egyes új

A hitelek mintegy 65%-át Budapest és Pest megyei székhelyû vállalatok részére folyósította a Bank.

autópálya szakaszok megvalósításának hitelezésében is.

2007-ben az új szerzôdésekkel a vidéki szerepvállalás is erôsödött, több új projekt vidéken fog

A Bank kiemelt figyelmet fordít a megújuló energiahasznosítást és környezetvédelmet célzó pro-

megvalósulni. Somogy és Tolna megyékbôl eddig nem érkezett ilyen típusú hiteligény.

jektek megvalósítására. A Bank a mezôgazdasági ágazatot döntôen programokon keresztül finanszírozza, nem programok keretében az MFB agrárgazdaságok fejlesztési igényeinek finanszírozására biztosít forrásokat.

1

Az FHB kötvény nélkül

MFB

ZRT.

ÉVES

38

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

39

JELENTÉS

A nem programok keretében kihelyezett hitelek 40%-át folyósította a Bank a kis- és középvállalkozói szektornak. A nagyvállalkozások hiteleinek magas aránya döntôen a hitelek koncentrációjának a következménye, amely az állami autópálya finanszírozásban vállalt szerep megszûnésével enyhült, de továbbra is kimutatható.

[

]

Összes hitel Az ágazatok között a szolgáltatási szektorban tevékenykedô vállalatok aránya a legmagasabb, összesen 49,2%, amely viszonylag kevés számú, koncentrált ügylet és az Önkormányzati prog-

CZbegd\gVbd``ZgZiWZc`^]ZanZoZii]îZaZ`X\bgZihoZg^ci^ bZ\dhoa{hV'%%,#YZXZbWZg(&"c

ram sikerének az eredménye. Az ipar részaránya az elôzôekben említett okok miatt átmenetileg

Nem programok keretében kihelyezett hitelek cégméret szerinti megoszlása 2007. december 31-én

csökkent. A mezôgazdaság aránya 15,7%, amely a családi gazdaságoknak nyújtott hitelekbôl, a „Sikeres Magyarországért” Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében kihelyezett hitelekbôl, valamint az egyéb agrár hitelcélra kihelyezett fejlesztési hitelekbôl áll. A Bank kiemelt hangsúlyt helyez

$

e szektor finanszírozására, az eddigi programok mellett 2008-ban bevezeti az Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogramot.

&"

'*

yhhoZh]îZa{\VoVihoZg^ci^Wdci{hV'%%,#YZXZbWZg(&"c

'*

CV\nk{aaVa`do{h

&"

@@KhoZìdg

$

Összes hitel ágazat szerinti bontása 2007. december 31-én

:\nW

&+

$$

'' *&

A KKV szektor részaránya növekvô, a 2006. decemberi 30%-ról a 2007. év végére 40%-ra nôtt, amelyben a KKV szektor növekvô finanszírozása mellett szerepe van egyes nagyobb hitelek elôtörlesztésének is.

&)"

#')

#($

MFB

ZRT.

ÉVES

40

JELENTÉS

$$


&+


''

weiêVg

*&

@ZgZh`ZYZaZb

#')

BZo\VoYVh{\

#($

>eVg

&)"

:\nWhoda\{aiVi{hd`yc`dgb{cnoVi! Z\hoh\\n!Z\nWhoda\{aiVi{h

MFB

ZRT.

ÉVES

41

JELENTÉS

2.3. Befektetések

2.4.

Fejlesztési tôkebefektetések

Az MFB Zrt. forrásszerzés céljából felvett, egy évnél hosszabb futamidejû forrásbevonási

Forrásbevonás

mûveleteibôl eredô fizetési kötelezettségeinek teljesítését az állam az MFB-rôl szóló 2001. évi Az MFB 2007-ben – összhangban a Bank alapítói jogait gyakorló gazdasági és közlekedési

XX. törvény 5. § (1) a) pontja alapján készfizetô kezességgel biztosítja.

miniszter Alapítói határozatával – a tôkebefektetésekkel kapcsolatos elképzeléseit megvalósította, a közvetlen fejlesztési tôkebefektetési tevékenységet az uniós szabályok változásához igazítva

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérôl szóló, 2006. évi CXXVII. törvény 37. § (1)

átszervezte. Ezzel biztosította a befektetési portfolió hatékony vagyonkezelését, illetve az egy-

bekezdése a kezességvállalás maximális összegét a 2007. évre 1 200 milliárd forintban állapította

csatornás fejlesztési tôkefinanszírozási tevékenységet.

meg, amely keretösszeg tartalmazza a Bank által a korábbi években szerzett, de még nem visszafizetett forrásainak összegét is.

A fejlesztési tôkebefektetések egy részét a Bank a tulajdonostársak felé szerzôdéses hozammal értékesítette, egyes társaságokat – piaci értékelést követôen – a fejlesztési tôkebefektetési tevé-

A 2007. évi forrásbevonási tevékenység stratégiai céljai a következôk voltak:

kenység átszervezését követôen az átalakított profilú MFB Invest Zrt. részére értékesítette. A fejlesztési tôkebefektetések fennmaradó részét a Bank vagyonkezelési megállapodás keretében

• Az eszközoldali tevékenység és a lejáró adósságelemek által meghatározott forrásigény

az MFB Invest Zrt. kezelésébe adta.

folyamatos, zökkenômentes biztosítása; • költséghatékony, rugalmasan igénybe vehetô és felhasználható források elérése;

A Bankcsoport átalakítása

• az eszköz- és forrásoldal összhangjának optimalizálása a futamidô, a devizanem és a

A 2006-ban kidolgozott és elfogadott, a befektetési tevékenység egységesítését, összevonását

mûveleti lehetôségeket;

szolgáló intézkedések keretében 2007-ben a Bank megszüntette a Corvinus Zrt. tôkebefektetôi

• az MFB Zrt. kötvénypiaci jelenlétének további erôsítése;

tevékenységét. A meglévô portfoliót a Beszállítói Befektetô Zrt. piaci értékelését követôen

• a stratégiai jellegû finanszírozási kapcsolatok továbbfejlesztése a nemzetközi és nemzeti

megvásárolta. A vásárláshoz szükséges tôkét – a társaság megvásárlását követôen – az MFB

fejlesztési intézetekkel.

kamatozási feltételek vonatkozásában, kihasználva a pénzügyi piacok kínálta származékos

tôkeemeléssel biztosította. A Corvinus Zrt. tôkéjét a Bank a szükséges szintre leszállította, a részvények kormányhatározatban elôírt hányadát a Miniszterelnöki Hivatal részére értékesítette.

Az MFB Zrt. 2007 folyamán összesen 456 millió euró összegû éven túli idegen forrást vont be. A

Ezzel lehetôvé vált a társaság tevékenységének átalakítása, melynek célja a határon túli magyar-

források összeggel súlyozott átlag futamideje 5,57 év, teljes költség alapon számított hozamfelára

ság támogatási feladatainak ellátása.

9,19 bázisponttal haladta meg az EURIBOR-t. A bevont összeg pénzpiaci instrumentumok szerinti megoszlása: kötvény 88%, intézményi hitelek 12%.

A Bank a megváltozott befektetési politikája alapján átalakította az MFB Invest Zrt. szervezetét és a társaságban végrehajtotta a szükséges tôkeemelést. Az MFB Zrt. 2 milliárd forint tôkével 2007

Az MFB Zrt. 2007-ben a következô forrásbevonási mûveleteket hajtotta végre:

áprilisában létrehozta a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-t. 2007. június 21-én az MFB Zrt. a Calyon és a Dresdner Kleinwort fôszervezésében 5 éves futamidejû, 400 millió euró összegû nyilvános nemzetközi kötvénykibocsátást bonyolított le. Kamatozás 4,875%, a Bank a fix kamatozású forrást az eszköz-forrás oldali kamatozás összhangjának megteremtése érdekében, teljes összegben változó kamatozásúra cserélte.

MFB

ZRT.

ÉVES

42

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

43

JELENTÉS

[

6ìkcnWZ[ZìZi^cZ`[aYgV_o^bZ\dhoa{hV

A kötvény befektetôinek földrajzi megoszlása %

%

#

$

3. Az MFB Bankcsoport Az MFB Bankcsoport tagjai az MFB Zrt. által koordinált bankcsoporti stratégián keresztül az

&

ügyfelek számára a pénzügyi szolgáltatások teljes spektrumát teszik elérhetôvé.

*

#(

7Vc`Xhdedgi

(%

7Vc`Êco\n^Xhdedgi

(%

<:G

*

<7G

%

;>C

$

6JI

#(

>GA

&

;G6

%

7:A

#

:HI

A Bank az Európai Beruházási Bankkal (EIB) 2006. november 30-án, a „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram, valamint a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram részleges refinanszírozása céljából megkötött 100 millió euró összegû hitelkeret terhére 2007. március 22-én 50 millió euró összeget hívott le. Ugyancsak az intézményi együttmûködés keretében a Nordic Investment Bankkal (NIB) 2005. február 15-én egy 25 millió euró összegû hitelkeret-megállapodást írt alá az MFB Zrt. A hitelkeretet olyan projektek finanszírozására lehet felhasználni, ahol a finanszírozandó projektekben a NIB tagállamok valamely vállalatának közvetlen vagy közvetett üzleti érdeke fellelhetô, és/vagy környezetvédelmi projektek finanszírozását szolgálja. A hitelkeret terhére az MFB Zrt. 2007. november 22-én 6 millió euró összeget hívott le.

I{bd\Vi{h"òkZiiXhdedgi

BV\nVg:medgi">bedgi7VcÒgi# 74,95%

B6<"BV\nVg
BV\nVg:medgi]îZa7ôidhiOgi# 74,94% BV\nVgK{aaVa`do{h[^cVchogdo{hÔgi# 100%

BV\nVg@kZiZah`ZoZaOgi# 100% 7Zho{aai^7Z[ZìZiOgi# 100%

8dgk^cjhI{bd\Vi{hòkZiiOgi# 100%

B;7>ckZhiOgi# 100% 8dgk^cjh@dX`{oVi^ I`ZVaVe"`ZoZaOgi# 100%B;7>ckZhiOgi#ijaV_Ydc

A 2007. év fontosabb változásai • A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. határon túli befektetési tevékenysége a 2218/2006. (XII.12.) sz. Kormányhatározat alapján 2007. január 1-jétôl megszûnt és törvé-

2007. december 10-én került sor az Európai Beruházási Bankkal (European Investment

nyi felhatalmazás alapján (2006. évi CXXXIV. törvény) az intézmény új feladatot kapott.

Bank, EIB) a „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram,

• Az MFB Zrt. alapításával 2007. augusztus 23-i cégbírósági bejegyzéssel megkezdte mûködé-

valamint a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram részleges finanszírozása

sét a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

céljából 100 millió euró összegû hitelkeret-megállapodás aláírására. A hitelkeret terhére 2007-ben

• A 2007. év folyamán kialakult a Bankcsoport fejlesztési tôkebefektetéseinek egycsatornás

nem történt lehívás.

vagyonkezelése, így a Beszállítói Befektetô Zrt. tevékenysége kiürült, üzleti tevékenysé get nem végzett.

Az ÁKK Zrt. által bejelentett és ténylegesen lebonyolított, a korábbi autópálya-hitelekbôl eredô

• A 2007. évi CVI. törvény 2007. szeptember 25-i hatályba lépését követôen az MFB Zrt.-nek

elôtörlesztések alapján az MFB Zrt. 2007-ben forrásoldalon ugyancsak elôtörlesztéseket hajtott

megszûnt az állam többségi részvénycsomagjához kapcsolódó tulajdonosi joggyakorlása a

végre, mintegy 410 millió euró összegben. A Bank az elôtörlesztések során a forrásportfolió

Regionális Fejlesztési Holding Zrt.-ben (100%), a Hitelgarancia Zrt.-ben (50%+1 szavazat),

magasabb felárral rendelkezô elemeit fizette vissza.

és a Kisvállalkozás-fejlesztô Pénzügyi Zrt.-ben (88,24%).

MFB

ZRT.

ÉVES

44

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

45

JELENTÉS

]

Az MFB Bankcsoportba tartózó társaságok

MAG – Magyar Gazdaságfejlesztô Központ Zrt. A Társaság alapvetô feladata, hogy közremûködô szervezetként ellássa a nemzeti és uniós

Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

támogatási programokból származó vállalkozásfejlesztési támogatások közvetítését. Ennek

Az Eximbank Zrt. és MEHIB Zrt. teljes körûen ellátja a magyarországi vállalatok nemzetköziesedését

érdekében integrálta a támogatásközvetítôi rendszer több közremûködô szervezetét, melynek

elôsegítô finanszírozási tevékenységeket (exporthitel, hitelbiztosítás, fejlesztési segélyezés, fejlesz-

keretében 2006 végén a MAG megvásárolta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-t és az IT

téspolitikai kötelezettségvállalások) és az ezekhez bármi módon kapcsolható programok felada-

Információs Társadalom és Informatikai Távközlési Szolgáltató Kht.-t. Ezzel az integrációval

tait (pl.: az exporthitel-garanciát, a tanácsadást és az exporthitel-biztosítást, politikai kockázatok

létrejött az I. Nemzeti Fejlesztési Terv vállalkozási pályázatok támogatásközvetítési feladatait és

biztosítását).

az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásközvetítési feladatait egy intézményi ernyô alatt

Az exportfejlesztés érdekében az Eximbank célja – az MFB Bankcsoport tagjaként –, hogy olyan feladatokat lásson el, amelyek a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítását szolgálják az exportôr, vagy vevôje közvetlen vagy közvetett finanszírozásával, valamint az országon kívüli befektetések, hitelezések ellátásával. A MEHIB Zrt. az exporthitelezés kockázatának átvállalásával elômozdítja a hitelezési feltételek kedvezôbbé tételét, így az exportôrök versenyképességének javításával az export növelését segíti.

MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelô Zrt. Az MFB Invest stratégiájának középpontjában az MFB Bankcsoport meglévô fejlesztési tôkebefektetési portfoliójának szerzôdéses alapon történô vagyonkezelése, valamint az MFB Invest közvetlen befektetési állománya, portfoliókezelése áll. Az MFB Invest rövid távon integrálja az MFB Bankcsoport hazai és nemzetközi fejlesztési, valamint kockázati tôkefinanszírozási tevékenységét; középtávon elsôsorban kockázati tôkealapok alapítójaként, illetve szervezôjeként lép fel.

ellátni képes struktúra.

Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. A Társaságot a 2007-2013-as uniós költségvetési periódusban a magyarországi mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozási lehetôségeit bôvítô pénzügyi programok kialakítására és mûködtetésére hozta létre az MFB Zrt. A Társaság 2007. augusztus 23-i cégbírósági bejegyzéssel kezdte meg mûködését. A Kormány a 262/2007.(X.4.) Kormányrendeletben kizárólagos joggal a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörûen Mûködô Részvénytársaságot jelölte ki forráskezelô szervezetként a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (4.) pénzügyi eszközök prioritásának, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program (1. 3) pénzügyi eszközök intézkedésének végrehajtására. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. fô tevékenysége a kezességvállalás, egyéb tevékenységként támogatásközvetítést végez. A 2007-2013-as költségvetési periódus elsô két évére a Társaság a következô visszatérítendô pénzügyi programokat hirdette meg:

Magyar Követeléskezelô (MKK) Zrt. A Magyar Követeléskezelô Zrt. (MKK Zrt.) kiegészítô szolgáltatásokat nyújt, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódnak a Bank által kitûzött gazdaságfejlesztési célokhoz. A 2005. évi LVI. törvény alapján átvett APEH-követelések kezelésén túlmenôen, stratégiai célja, a meglévô portfoliójából származó megtérülés maximalizálása. Emellett feladata az MFB Zrt. által közvetlenül folyósított hitelek egy részéhez kapcsolódó követeléskezelés. Az MKK Zrt. jövôbeli tevékenységének egyik stratégiai célja az európai uniós pályázatokhoz kötôdô követeléskezelés rendszerének kialakítása.

• Mikrohitel program

• Portfoliógarancia program

• Kockázati tôkeprogram

A programokat nyílt pályázati felhívással hirdeti meg, melynek alapján kiválasztásra kerülnek azok a pénzügyi közvetítôk, amelyek segítségével a program forrásai eljutnak majd a végsô kedvezményezett mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz. A programok alapszerûen mûködnek, a visszatérített pénzügyi eszközök ismételten felhasználhatók a programok futamideje alatt. A Társaság 2007-ben kialakította az alaptevékenysége mûködtetéséhez szükséges szervezeti struktúrát és meghirdette a Mikrohitel programot.

MFB

ZRT.

ÉVES

46

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

47

JELENTÉS

Corvinus Támogatásközvetítô Zrt. A Társaság meglévô befektetési portfoliója a csoporton belül átstrukturálásra került, azt a további-

[

Az MFB Zrt. fejlesztéspolitikai konferenciája Budapest, 2007. június 28.

akban a Bankcsoport fejlesztési tôkebefektetéseinek vagyonkezelését végzô MFB Invest Zrt. kezeli. A Társaság átvette a korábban az Új Kézfogás Közalapítvány által ellátott közhasznú feladatokat,

„Globális kihívások – fejlesztési dilemmák”

melyeket a jövôben a nonprofit gazdasági társasággá átalakuló Corvinus Támogatásközvetítô Zrt. lát el. Az MFB Zrt. a Társaságban lévô többségi tulajdonrészét 2007. november 30-án értéke-

A Magyar Fejlesztési Bank jogelôdje, a Magyar Fejlesztési és Befektetési Részvénytársaság

sítette a Miniszterelnöki Hivatalnak. A Társaság határon túli, legalább egy éve mûködô egyéni, vagy

1992-ben kezdte meg mûködését. Az MFB Zrt. a 15 éves jubileum alkalmából konferenciát

társas vállalkozásoknak, valamint egyéb szervezeteknek nyújt állami támogatást. E tevékenység

szervezett, amely a fejlesztéspolitika és a fejlesztési intézmények, köztük a Magyar Fejlesztési

mellett a Társaság közremûködik a hazai és határon túli mikro-, kis- és közepes vállalkozások

Bank szerepének bemutatásával, a közép- és kelet-európai térség elmúlt idôszakbeli fejlôdésének,

közötti kétoldalú kapcsolatok élénkítésében.

átalakulásának elemzésével, a megváltozott gazdasági folyamatok, valamint a fejlesztési döntések hátterének megvilágításával foglalkozott. Szándékunk volt az is, hogy egy ad hoc – de reményeink szerint hagyománnyá váló – szakmai mûhely létrehozásával következtetéseket fogalmazzunk meg a jövôbeli felzárkózási lehetôségekkel összefüggésben. Bár a rendszerváltozás a kilencvenes évek elején már visszafordíthatatlanná vált, a tartósan követhetô gazdaságfilozófiai és gazdaságpolitikai elvek, módszerek letisztulása még várat magára. A privatizáció stratégiája, az állam szerepe az új és változó gazdasági feltételrendszerben, az európai uniós csatlakozás folyamata, a makrogazdasági egyensúlyi problémák kezelésének kérdései önmagukban is „gazdaságpolitikai identitászavart” eredményeztek Magyarországon és az egész átalakuló közép- és kelet-európai térségben. Az egyes országok eltérô stratégiákkal próbálkoztak, amelyek azonban sok területen – pl. a külföldi tôke bevonásának szükségessége, a makrogazdasági stabilizációs kényszerek – kapcsolódtak egymáshoz. Ma sem állapítható meg egyértelmûen, hogy hosszú távon melyik ország választotta a legsikeresebb átalakítási-felzárkózási stratégiát, miközben látható, hogy valamennyi térségbeli ország hasonló jellegû gazdasági ciklusokat „él át”, csak más-más idôszakokban. A rendszerváltoztatást az elmúlt másfél-két évtizedben ráadásul olyan idôszakban kellett végrehajtani, amikor a gazdálkodóknak és a gazdaságpolitikai intézményeknek a világon mindenütt mélyreható változásokhoz kellett alkalmazkodni: a technológiai paradigmaváltásból és az annak eredményeként is létrejövô globalizációból fakadó átrendezôdésekhez. Ezek a mikro- és a makroszféra minden szereplôjét érintik, vállalati szinten rendkívüli mértékben felgyorsuló termékciklusváltást és szinte világméretû szabad versenyt eredményeztek. Makrogazdasági szinten ugyanakkor a hagyományos, relatíve zárt gazdasági és pénzpiaci feltételek mellett kialakult állami és jegybanki operációk ellehetetlenülésével jártak. Mindez a korábbi komparatív elônyökön alapuló gazdaságösztönzési mechanizmusok hatástalanná válásához vezetett és csak olyan állami ösztönzési eszközök alkalmazását tette hatékonnyá, amelyek piaci alapon szolgálják a vállalkozások komplex és abszolút elônyeinek erôsítését.

MFB

ZRT.

ÉVES

48

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

49

JELENTÉS

]

Ilyen körülmények között nem csak csökkent a „hagyományos” állami beavatkozási eszközök

A jubileumi konferencián döntôen a Bank alakulása óta eltelt idôszak gazdasági folyamatainak

hatékonysága, de ezek részben kontraszelektívvé is váltak. A változások nem csak a kialakulatlan,

elemzésével és az MFB ebben játszott szerepével foglalkozó elôadások hangzottak el. E korszak

gyenge piacgazdasági alapokkal rendelkezô közép- és kelet-európai országokat állították sokszor

meghatározó volt a magyar gazdaság szempontjából, mert az elmúlt másfél évtizedben a rend-

szinte megoldhatatlan feladatok elé, de sok fejlett nyugat-európai gazdaságban is máig nyitott

szerváltoztatást olyan idôszakban kellett végrehajtani, amikor a világ minden vállalkozásának és

gazdaságstratégiai kérdéseket vetettek fel. A Nyugat-Európában korábban kialakult szociális

gazdaságpolitikai intézményének is alapvetô változásokhoz, a technológiai paradigmaváltáshoz és

piacgazdaság fenntarthatósága és a versenyképesség növelésének igénye között nehezen felold-

az abból is következô globalizációhoz kellett alkalmazkodni.

ható ellentmondás alakult ki. A megoldás napjainkban – a korábbi gazdaságpolitikai korszakokhoz hasonlóan – alapvetôen két stratégia mentén képzelhetô el: az állam aktív szerepvállalására építve, tudatos fejlesztéspolitikával elôsegíteni az alkalmazkodást; vagy pedig az állam háttérbe szorításával, döntôen a piaci erôk és az egyéni érdekek érvényesülésének hatékonyság-optimalizáló magatartásában bízva.

A bevezetô elôadásban Erôs János, a Bank vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság elsô jogelôdje, a Magyar Fejlesztési és Befektetési Részvénytársaság 1991-ben a hazai gazdasági átalakulás folyamatának felgyorsítása, segítése céljából jött létre. Kiemelte, hogy az MFB tevékenysége szorosan összefonódik a gazdaság modernizációjának és felzárkózásának folyamatával. Éppen ezért az MFB Zrt. 15 éves mûködése

Ez a globális folyamat térségünkben a felzárkózás követelményével egészült ki, amelynek idôszük-

kapcsán nem annyira magáról a Bankról, mint inkább a magyar gazdasági átalakulás jellegérôl,

ségletét, horderejét a kilencvenes években szinte mindenki alábecsülte. Mára világossá vált, hogy

eredményeirôl, nehézségeirôl, más térségbeli országokkal való összehasonlításáról, a felzárkózás

a felzárkózás további jelentôs áldozatokat, és még hosszú idôt igényel. Az elmúlt tizenöt évben

eltérô módjairól és lehetôségeirôl, és elsôsorban ezek jövôbeni hatásáról is szólt a konferencia.

egyszerre jelentkezett három kihívás: az átalakítás, a felzárkózás és a mindenki számára elkerülhetetlen globalizációs alkalmazkodási kényszer. Ez elvileg elônyös is lehet a gazdaságpolitika és

A közép- és kelet-európai térség nemzetközi összefüggések-

egyes szektorok számára, a sikerhez azonban stabil, hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitika

be ágyazott fejlôdését elemezte Berend T. Iván akadémikus,

szükséges, ami képes a társadalmi áldozatokat minimalizálni.

a UCLA professzora, aki nagy, átfogó „tablót” vázolt fel a

Ebben a helyzetben nyilvánvaló, hogy egy olyan intézmény, amely az állam fejlesztési céljait

választott gazdaságpolitikai stratégiákról, a felzárkózás folya-

piaci impulzusok révén, az állam közvetlen beavatkozása nélkül és a magántôke erôsítésével,

matáról. Elôadásában hangsúlyozta, hogy Közép- és Kelet-

a piaci tényezôáramlások alapján, azok elôsegítésével éri el, az átalakulás és felzárkózás egyik

Európa majd kétszáz éven át – mióta statisztikailag mérni

meghatározó szereplôje lehet. Márpedig a Marshall-segély folyósítása idején kialakult nyugat-

tudjuk – kisebb ingadozásokkal Nyugat-Európa egy fôre jutó nemzeti jövedelmének, fejlettségi szintjének mintegy 40-50

európai fejlesztési banki modellek továbbfejlesztett „változatai” ennek pregnáns megtestesítôi. A Magyar Fejlesztési Bank tevékenysége és a magyar felzárkózás, átalakulás folyamata tehát elvileg szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az eltelt 15 évben az MFB – a gazdaságpolitikához

Fekete János, az MFB Zrt. fôtanácsadója, Berend T. Iván akadémikus, az UCLA professzora és Gál Péter egyetemi tanár, az MFB Zrt. vezetô közgazdásza

százalékát érte csak el. 1993-ban azonban – addig még soha nem volt mélypontra – a nyugat-európai szint alig több

hasonlóan – számos stratégiai irányváltást élt meg. Mûködése során a gazdasági és gazdaság-

mint 30 százalékára esett vissza. Megtorpanások és átmeneti

fejlesztési szempontok sokszor alárendelt szerepet játszottak, és ez akadályozta fejlesztési

visszaesések az eddigi sikeres átalakulási utat járó országokban is nemegyszer korrekciós

céljainak hatékony megvalósítását. Számos jogi és intézményi átalakulás után csak 2002-tôl jött

intézkedéseket követeltek. Ilyeneket végrehajtottak Csehországban, Szlovéniában, korábban már

létre a gazdaságfejlesztési prioritásokat piac-konform módon elôsegítô jelenlegi struktúra. Az MFB

Magyarországon is, nem is említve a balkáni országokat, amelyek újraorientálták politikájukat

Zrt. stratégiája és tevékenysége alapján napjainkra úgy tûnik, valóban olyan bankká vált, amely

az 1990-es évek legvégén. Elemzése szerint a térség

a globalizált gazdasági feltételeket és a szabad pénzpiaci viszonyokat figyelembe veszi, azokat

országainak még hosszú utat kell végigjárniuk, hogy valódi és

alkalmazza, és ezáltal a vállalkozások fejlesztéseinek szûk keresztmetszeteit és a fejlesztés-

tartós felzárkózási folyamatról beszélhessünk.

politika céljait képes összekapcsolni. A Magyar Fejlesztési Bank a magyar bankrendszer szerves része, de nem versenyez a kereskedelmi bankokkal, hanem kiegészíti azok tevékenységét, és mûködése során kihasználja a gazdaságpolitika és banki mechanizmusok közötti szinergiákat. Így ténylegesen az átalakulás és a folyamatos alkalmazkodási szükségletek intézményeként igyekszik

Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank elnöke elôadásában gyakorlati tapasztalatai alapján ismertette a sikeres gazdaságfejlesztési eszközöket és stratégiákat.

ellátni piaci funkcióit. Erôs János, az MFB Zrt. vezérigazgatója és Philippe Maystadt, az EIB elnöke

MFB

ZRT.

ÉVES

50

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

51

JELENTÉS

Hozzászólásában – a többi elôadótól eltérôen – nem a magyar gazdasági átalakulás sajátossá-

Gál Péter – a Magyar Fejlesztési Bank vezetô közgazdásza, egyetemi tanár – beszélgetôpartnerei

gaira tért ki, hanem az Európai Beruházási Bank tevékenységét és a magyar gazdaságnak kínált

Bod Péter Ákos, Inotai András, Pulai Miklós, Peter Berger, Hetényi István, Palánkai Tibor és Oblath

fejlesztési, finanszírozási lehetôségeit elemezte.

Gábor voltak.

Az állam és a piac viszonyát részletezte elôadásában Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Véleménye szerint az állam „éjjeliôr” funkciója mellett fejlesztô, szolgáltató szereppel is bír, amely a „piaci megoldások hiányában” erôsödhet fel. Az állam beavatkozási céljai mellett (pl. a közlekedési infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem) az elôadás kitért azok végrehajtási módjára is. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elôadás közben

Gál Péter vitaindítójában a magyar gazdaság másfél évtizedes történetének négy olyan alapvetô folyamatára mutatott rá, amelyek kihatnak az alkalmazkodására. Az elsô az átalakulás és a belôle fakadó feladatok megvalósítása, amire ráadásul egy olyan idôszakban kerül sor, amikor a világban mindenütt a technikák, a kínálati struktúrák, egész tevékenységek átalakulása figyelhetô meg. A második a technológiai és globalizációs változásokhoz való társadalmi és gazdaságpolitikai alkalmazkodás kényszere. A harmadik alkalmazkodási kényszer az európai integráció, vagyis egy olyan szervezeti rendszerben való részvétel, ami egyúttal kötöttségeket és lehetôségeket is jelent a gazdaság minden szereplôje számára. A negyedik, ami természetesen a rendezvény talán legfontosabb témája, a felzárkózás „kényszere”.

Ebben az összefüggésben a piac-konformitást, a piaci verseny torzításának elkerülését, az arányosságot és

Inotai András az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója rámutatott, hogy

a kiszámíthatóságot emelte ki alapelvként. Gondolatmenetének egyik fô fonala az volt,

a növekedési központ a világgazdaságban egyértelmûen áttolódott Ázsiára, de ez

hogy a magyar gazdaság versenyképességének csökkenése nagyrészt a nem megfelelô

nem jelenti azt, hogy Európának nincsenek növekedési esélyei. Az elôadó szerint

költségvetési politikára vezethetô vissza.

nagy és egyelôre feloldhatatlan ellentmondás van az európai szociális modell és a világméretekben növekvô szerepet játszó versenyképességek között. A globalizáció

A fejlesztési bankok gyakorlati mûködésének elemzésével foglal-

további fontos következménye, hogy Európában teljes egészében szétvált a nem-

kozott Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-

zetállami gazdasági fejlôdés és a vállalati fejlôdés dinamikája. Míg az elôbbi alig

ja, de arra is reflektált, hogy az állam és a piac viszonyára vonat-

1-2 százalék, addig az európai vállalatok rekordméretû profitokat zsebelnek be

kozó felfogás hogyan alakult át Magyarországon és ez miként

világszerte. Palánkai Tibor egyetemi tanár ugyanakkor – a felzárkózás mérésével

hatott az MFB konkrét mûködésére. Kiemelte, hogy az 1990-es

kapcsolatos dilemmákra koncentrálva – az egy fôre jutó GDP alapon való össze-

évek elején még az volt az elképzelés, hogy a nagy transzfor-

hasonlítás mellett a versenyképességet komplex módon mérô mutatókat emelte

mációt a politikai rendszerváltás után mindenképpen valamilyen központi állami bank segítségével célsze-rû véghezvinni. Ebben az idôszakban zajlott a bankkonszolidáció, és ennek keretében

Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója

ki. Ebben az összefüggésben fontosnak tartotta a lisszaboni folyamattal kapcsolatos feladatokat Veres János pénzügyminiszter, Czirják Sándor és Erôs János, az MFB Zrt. vezérigazgatói

és a megoldatlan problémákat is. Véleménye szerint a lisszaboni program a globális kihívásokra próbált valamiféle európai uniós választ adni.

speciális szerepet szántak az állami fejlesztési banknak, ezért a portfoliójába vett számos állami céget. Ugyanakkor – hangsúlyozta – a Banknál a 2003-as stratégia elfogadását követôen jelentôs

Bod Péter Ákos egyetemi tanár hozzászólásában visszatért a gaz-

profil-, funkció- és tevékenység tisztításra került sor. Ennek eredményeképpen ma már a Bank

daságpolitika és a monetáris politika viszonyának kérdésére, s úgy

nem állami forrásokat ad a vállalkozásoknak, hanem nemzetközi piaci forrásokból származó

ítélte meg, hogy a magyar gazdaságpolitika eddigi általános hibája

pénzt helyez ki kedvezô, de piac-konform feltételek mellett.

elsôdlegesen nem a költségvetési kiadások nagyságában, hanem az anticiklikus gazdaságpolitika hiányában rejlik. Rámutatott arra is, hogy

A gazdaságpolitika elvi és kutatási eredményeinek alkalmazását és egy tudományos jellegû fórum

Magyarország az elmúlt években a gazdaságpolitika eszközeivel nem

lehetôségét teremtette meg az a kerekasztal-beszélgetés, amelyben olyan szakértôk fejtették ki

törekedett a regionális és szociális különbözôségek leküzdésére, illetve

véleményüket, akik az elmúlt 15-20 év során a gazdasági átalakulás folyamatának különbözô

a kialakult nagy deficit nem annak tudható be, hogy K+F-re vagy a

aspektusait kutatták, vagy annak alakításában közvetlenül is részt vettek. A beszélgetésen

szociális kohézióra rendkívül sokat költött volna az ország. Oblath Bod Péter Ákos egyetemi tanár

MFB

ZRT.

ÉVES

52

JELENTÉS

Gábor, az MNB Monetáris Tanácsának tagja szerint viszont a magyar

MFB

ZRT.

ÉVES

53

JELENTÉS

gazdaság növekedésének jelenlegi lassulása elsôsorban makrogazdasági okokra, döntôen a fiskális politika expanziójára vezethetô vissza, miközben hangsúlyozta, hogy nincsenek egységes receptek a felzárkózásra. Ebben az összefüggésben a gyorsan fejlôdô Szlovénia és Szlovákia eltérô fejlôdési

[

Függelék

jellemzôire hívta fel a figyelmet. Hetényi István címzetes egyetemi tanár és Peter Berger, a WU Wien egyetemi tanára egyaránt különösen fontosnak tartotta az átalakulási folyamatok, reformok levezényléséhez szükséges alapvetô társadalmi egyetértés megteremtését. Ennek hiánya talán a magyarországi folyamat egyik legfôbb jellemzôje. Gál Péter az MFB Zrt. vezetô közgazdásza

MFB

ZRT.

ÉVES

54

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

55

JELENTÉS

]

[

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság Igazgatósága

]

[

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság Felügyelô Bizottsága

Dr. Zdeborsky György, az Igazgatóság elnöke

Heller Judit, a Felügyelô Bizottság elnöke

Nagy Tamás, az Igazgatóság alelnöke

Kovács Flórián László, a Felügyelô Bizottság tagja

Benke Ákos igazgatósági tag

Mészáros László, a Felügyelô Bizottság tagja

Czirják Sándor igazgatósági tag

Dr. Poczkodi Balázs, a Felügyelô Bizottság tagja

Erôs János igazgatósági tag Dr. Varga Sándor igazgatósági tag

A Felügyelô Bizottság dolgozói tagjai: Almási Ákos Fábián Lajos László Dr. Zakar Ágnes

MFB

ZRT.

ÉVES

56

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

57

JELENTÉS

]

[

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság vezetése

Czirják Sándor vezérigazgató Erôs János vezérigazgató Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes (Termékfejlesztési és Kormányzati Koordinációs Divízió) Lex Zoltán vezérigazgató-helyettes (Üzleti Divízió) Merfelsz Gábor vezérigazgató-helyettes (Pénzügyi Divízió) Almási Ákos ügyvezetô igazgató (Üzleti Koordinációs Igazgatóság) Dr. Gál Péter ügyvezetô igazgató (Vezetô Közgazdász) Huray Kinga ügyvezetô igazgató (Fôkönyvelôség) Lakatos Zsolt ügyvezetô igazgató (Hitelezési Igazgatóság) Orosz Sándor ügyvezetô igazgató (Banküzem Igazgatóság) Palicskó Csaba ügyvezetô igazgató (Brüsszeli Képviselet) Penzné Lajta Katalin ügyvezetô igazgató (Humánpolitikai Igazgatóság) Dr. Sándor Béla ügyvezetô igazgató (Kockázatkezelési és Monitoring Divízió) Szelényi György ügyvezetô igazgató (Pénz- és Tôkepiaci Mûveletek Igazgatósága) Dr. Szentgyörgyi András ügyvezetô igazgató (Jogi Igazgatóság) Mizsák Márta igazgató (Belsô Ellenôrzési Igazgatóság) Ôry Kovács Katalin igazgató (Kommunikációs Igazgatóság)

MFB

ZRT.

ÉVES

JELENTÉS

MFB

ZRT.

ÉVES

59

JELENTÉS

]


1051 Budapest, Nádor u. 31. Levélcím: 1365 Budapest, Pf. 678 Telefon: +36-1-428-1400, +36-1-428-1500 Fax: +36-1-428-1490 Kék szám (Call Center): 06-40-555-555 E-mail: [email protected] Website: www.mfb.hu Reuters: MBFB

S.W.I.F.T. Code: HBID HUHB

Látványterv, grafikai munkák: DRAFTFCB Nyomda: Atlantis Print Kft. 2008

MFB

ZRT.

ÉVES

JELENTÉS

[ Éves jelentés ] Az ország fejlesztési bankja

Recommend Documents