* A közgyűlés, meghívás alapián, lehetőleg mindig valamelyik vidéki városban tartandó. 1*

A KÖZGYŰLÉS.

l

JLXőskölteménvi mozzanat marad a magyar közművelődési mozga­ lom történetében az E. M. K. E. lobogó-avató közgyűlése. Testvériség jelképes ünnepe: a Magyarország asszonyai ajándékozta nemzeti lobogó alatt. Tavalyi jelentésünkben már előadtuk e negyedik rendes közgyűlé­ sünknek Szamosujvár sz. kir. város részéről az alapszabályok értelmében* történt meghívása előzményeit, mit ottani fiókválasztmányunk kezdemé­ nyezett s minek alapján a városi képviselő testületből kiküldött tagokkal s egyleti tagokkal is kiegészített fiókválasztraányunk. mint rendező bizott­ ság, már hónapokkal elébb megkezdte tevékeny működését és előkészüle­ teit. Ezúttal, egyidejű tudósítások s a rendelkezésünk alatt álló hivatalos adatok alapján, egybeállítjuk az 1889 év aug. 3-iki emlékezetes nemzeti ün­ nep lehető rövid és áttekinthető leírását Szamos-Ujvár. A közgyűlés s a vele kapcsolatos ünnep egészen megváltoztatták a város arczulatiát. A rendező bizottság már hetek előtt hozzáfogván fárad­ ságos munkájához, a mit e derék hazafiak végeztek s a mit fáradozásaik eredményében felmutattak, az valójában méltán lephette meg az odaérkező közönséget. — Az érkező vendégekkel hetekkel előbb folytatott levélbeli érintkezés, valamint a rendező bizottság 3 tagjának — Nóvák Geró', Mártonffy Lajos és Páll Sándor tanár uraknak. — napokkal elébb Kolozsvárra érkezése, kik a vonaton is együtt jöttek s kivel-kivel személyenként intéz­ ték el a közleni valókat, — oly példás és kifogástalan rendet eredménye­ zett, hogy daczára a zajos napnak, a legkisebb zavar, vagy közbejött aka­ dály sem fordult elő. A szamosvölgyi vasút rendes személyvonatán délelőtt 10 órakor ér­ kezett meg a Kolozsvárról és ebből az irányból Budapest és Brassó fe­ lől jövő vendégek és hivatalosak zöme. A vasúti pályaháztól bevezető utczán és a főtér mind a négy oldalán, valamint a mellékutczákon, cser- és lombfíizérrel átfuttatott árboczfák he­ lyeztettek el. melyeken nemzeti zászlók tarkállottak. Az utcza bejáratánál „Éljen az E. M. K. E." felirattal ellátott, czimerekkel és zászlókkal csinosan földíszített diszkapu volt felállítva. A há­ zak kivétel nélkül fellobogózva, s főkép a bevezető utczán és téren igen sok épület szőnyegekkel, apró zászlókkal, czimerekkel és lombkoszorukkal volt felékesítve. Az örmény szertartású katholikus főtemplommal szemben díszes ha­ disátor volt felállítva. A sátortól ki az utvonalat a templomig, valamint a távolabb fekvő ref. templomig nemzeti zászlók szegélyezték. * A közgyűlés, m e g h í v á s a l a p i á n , l e h e t ő l e g m i n d i g v a l a m e l y i k vidéki v á r o s b a n tartandó. 1*

— 4 —

Az indóház előtti tért és az odavezető utczákat már í'l óra körül nagy tömegekben lepte el a fogadó közönség, mely a város és környék ünneplő lakosságából s a más irányból már megérkezett vendégekből ál­ lott. Testületek lobogóik alatt voltak kivonulva. Az állomástól balra volt felállítva a városi zenekar, mely midőn a vonat az óriási közönség éljenriadala között beérkezett, a Kákóczi-indulóra zendített. — Az első vágány mellett helyezkedett el — élén Voith Miidós elnökkel — a rendező bizottság teljes számban. Mikor a vendégek — a sajnos baleset következtében betegségtől vissza­ tartott elnök Bethlen Gábor gr. távollétében — élükön Horváth Gyula és Béleli Ákos gróf alelnökökkel kiszálltak a kocsikból, a közönség viharos éljenzésben tört ki, mely midőn elcsendesedett, előlépett Bárány Lukács rom. kath. plébános, a fiókválasztmány alelnöke és ennek nevében hazafias érzéstől áthatott lelkes beszéddel üdvözölte az anyaegyletet, annak vezé­ reit, a velők érkezett táborkart s a vendégeket. Az érkezők s az E. M. K. E. nevében Horváth Gyula alelnök mondott rövid és gyújtó hatású beszédet. .Mi — monda többek között - örömmel jöttünk ide, mert tudjuk, hogy. hála istennek, midőn ide érkezünk, haza jövünk. Mióta az első kis örmény-telep ez ország határait átlépte, azóta jó és balsorsban, a mit az ég adott, hiven osztakozott velünk. így volt ez eddig s reméljük ezután is igy lesz. Törekvéseink olyanok, hogy mindazoknak, kik hazájukat sze­ retik és magasabb műveltségre törekszenek, támogatniuk kell." A szívélyes istenhozottat, isten áldásával viszonozva, zajos éljenzés követte e szavakat, mely után a vendégek a városi zenekar indulója mellett és szakadatlan éljenzés közt vonultak be a városba. A főuteza bejáratánál felállított diszkapunál a menet megállapodván, e helyen líacsintár Dávid polgármester a város nevében magvas és esz­ megazdag beszéddel mondott üdvözletet, a fényes fogadtatással ellentét­ ben álló nemes szerénységgel hangsúlyozván, hogy „habár tudta a város közönsége, hogy a helybeli physikai nehézségek miatt, melyektől hazánk többi kis városai sem mentek, méltólag el nem fogadhatja az egyesületet, mégis vendégszerető falai közé hívta, mert meg volt győződve arról, hogy a szíves jóakarat elnézéssel l^sz a város szerény helyzete iránt, melynek törzsla­ kosai, az örmények, lemileg— a magyar

letelepedésük közművelődést,

óta nemcsak pártolták — anyagilag hanem működtek is annak áldásos

és szel­ téréin."

E szívélyes üdvözletre Horváth Gyula alelnök köszönetet mondva az épen páratlan vendégszerető fogadtatásért, „nem is fényt keresni jöttünk mi ide—jegyzé meg — hanem munkás jobbot nyújtani: dolgozni jöttünk ide; nekünk a fény nem kell, mi a munka emberei vagyunk." Ismétlé, hogy mióta ez örmény telep itt van, azóta ugyanazon eszmék lelkesítették velünk e telep lakóit, ugyanazon imádságot mondták Magyarország boldogságáért velünk; nincs küzdelem, melyben az örménység velünk részt ne vett volna Folyton megújuló tapsok és éljenzásek közt impozáns menetben történt meg most a bevonulás a városba: elől az összes ezéhek és társulatok, lo­ bogóval, a zeneegylet zenekarával, mely hazafias indulókat játszott. A menet a piaezra. a város főterére vonulván, itt a szállásoló bizottságtagjai szállásukra kalauzolták a vendégeket. A lobogóavatás. Félóra múlva már kezdetét vette a Magyarország, asszonyai ajándé­ kozta lobogó ünnepélyes felavatása a főtéren felállított hadisátorban. Tekintettel az egyesület tisztán nemzeti jellegére, melynélfogva alapsza­ bályai értelmében minden hazafias felekezetet segélyez, s tekintettel az egyesü-

— o

let czéljának a történelmi folytonosság megszentelt alapján- állására: a választmány ugy intézkedett, hogy minden felekezet lelkésze emeljen imát az egek Urához a honpolgári testvériség e jelképének felavatásakor s a felavatás ős magyar történelmi szokás szerint Isten szabad ege alatt tá­ bori hadisátorban folyjon le. Ennek megfelelőleg állapította meg a választ­ mány a résztvevő lelkészek felekezeteinek történelmi sorrendjét és pedig Erdély szempontjából legkitűnőbb magyar történészünkkel, Szabó Károlylyal. Kovács Ferencz miséje. A harangok összehúzása után fénjes egyházi ornátusban vonult ki először is a templomból nagy segédlettel a róm. kath. püspöK megbízottja, az egyesületnek megalakulása óta egyik legbuzgóbb, odaadóbb és lelkesebb vá­ lasztmányi tagja, Kovács Ferencz marosvásárhelyi apát-plébános, és a sá­ torban felállított oltárt felszentelve, ünnepélyes misét mondott. Mise alatt a városi zenekar és dalárda egyházi dalokat adtak elő s mikor a miso véget ért, a czelebráló apát-plébános megáldotta a lobogót. Ezután Fülöp Géza szászvárosi ev. ref, lekész, az erdélyi rész leg­ kitűnőbb ref. egyházi szónoka, papi palástban, a sátorban kiteritettlobogó fejéhez állva, férfias megjelenésével, rokonszenves hangján és szárnyaló szel­ lemével mondott nemzeti érzéstől alhatott oly felavató beszédet, hogy a jelenlevő minden felekezeti legelőkelőbb közönség, daczára az istentisztelet pillanatának, nem bírta magát korlátozni, hanem könyek között ismét és ismét tapsokban tört ki s végül a legmelegebb üdvözletekkel halmozta el a szónokot. Fülöp Géza beszéde. „Magas hegyre menj fel te örömmondó Sión! Emeld föl szódat ma­ gasan, te örömmondó Jeruzsálem és ne félj!* — Mondjad, hogy a ma­ gyar nemzetnek ünnepe van m a ! —• „Hirdesd az Ur jókedvének eszten­ dejét! A szegényeknek a váltság evangéliumát, a foglyoknak szabadulását, a megkötözötteknek a tömlöcz megnyílását! Magas hegyre menj fel te örömmondó Sión és mondjad, hogy a költőt, a jóst, isteni sejtelme nem csalta m e g : — elnémult a régi szenvedés, elmúlt a régi gyász, zivataros századok után elkövetkezett egy jobb kornak r e g g e l e ! . . . Örök hála legyen a kegyelem Istenének, hogy e napot megengedte érnünk! Örök hála legyen neki, a népek őriző pásztorának, hogy annyi veszély és viszontagság között felettünk őrködni, meg nem szűnt soha! Látott e nemzet rosz napokat, „itta sokszor a keserűség poharát!" Volt idő, midőn ez édes, drága, szeretett haza nagy részben lakatlanná vált, hol napi járó földeken nem volt található egyéb, mint temető talpából elpusz­ tított faluk és városok füstölgő romjai; midőn a jó Béla királynak, e hon­ ban, nem volt hová fejét lehajtania! Volt idő, midőn ez ország fölött két ellenfél osztozott, és a magyar tulajdon hazájában zsellér és száműzött vala. adót fizetve jobb és bal felé! Éi midőn ezen sötét emlékekkel szembe állítjuk a mát, a mai napnak örömét, dicső reményeit; nr'dőn látjuk, hogy nemzetünk újra él, számban és erőben meggyarapodott; midőn látjuk,hogy nevünk a mivelt európai nemzetek sorában újra becsült, és tisztelt, és tiszteletet parancsoló: ki ne ismerné el, hogy mindez az isteni bölcs gondviselés csodás munkája vala, mely birodalmakat emel föl s másokat ismét visszaejt a porba! . . az Istené, ki sokszor titokteljes és viszontag­ ságos utakon vezérli a népeket az élet és dicsőség boldog Kánaánja felé? Azért örökhála legyen a nagyhatalmú Istennek, áaek nagyságos és csodálatos dolgai rajtunk nyilvánvalók! Es örök hála és elévülhetetlen örök emlékezet nektek, világverő hő-

—

6

—

sök, szenvedő' martyrok. vérrel és élettel áldozó eldődök árnyai! A ti küz­ delmeitek, a ti szenvedéstek nem volt iiiában való ! Tirajtatok és Máltaia­ tok beteljesült az írás szava : „Elvettetik rothadandó test. és föltámasztatik rotíiadhatatlan!" A ti véretekkel áztatott mezők felett új élet virul! Letűntek a népirtó harczoknak gyászos esztendei, elültek, elpihentek a sö­ tétség rémei: kelet bérczei fölött világosság dereng! Nem pusztító tűz­ nek rémes világa az. hanem egy új napnak föltámadása, a hamvaiból új életre kelt Phoenix szárnya villanása, a hazaszeretet tüzében összeforrott szivek lelkesedésének magas lobogása. Üdvözöld, oh magyar! örömmel e ragyogványt. ez a második ezer esztendőnek szép napot ígérő hajnala! . . . És ennek a hajnalnak lágy szellői fuvalmn alatt megzendülnek a Memnon szobrok; a régi nagyság emlékkövei megszólalnak és ezt mond­ ják nekünk: „Magyar nemzet! ki ezer csatában véreztél és tudtál meg­ h a l n i , — most már tanulj meg élni és élve áldozni, a h o n é r t ! — Magyar nemzet! ki eddig pazarul ontád hősi véred, keresd fel és ne engedd el­ veszni véredet, mely e hazában támogató karjaidra vár! Magvai' nemzet! a harcz nem szűnt meg. csak módja változott! Eddig küzdöttél karddal, buzogánynyal, ezután kflzdened kell a szellem, a lélek és igazság fegyvereivel!' És megérti e nemzedék az intő szózatot. A válaszfalak eltűnnek, leomlanak. A főúr, ki származási fáját ezer esztendőre, viszi viszsza a ve­ zérek koráig; és az egyszerű kézmíves, ki távol idegen országból csak teg­ nap jött ide, de szivével már összenőtt e haza szentelt földje: a tudós és a napszámos, a költő, kinek híre meszszi országokra hat. kit bármely nemzet büszkén ölelne keblére; és a napnak terhe alatt megbarnult föld­ földmíves; öreg és ifjú. férfi és n ő : gyermek és hajadon, mint egy nagy beláthatatlan tábor, áll fel a haza oltára körül ! Es mint agykor Kóma leányai, ékszereiket áldozták oda a szorongatott haza védelmére : úgy látjuk most a honfiáldozatnak nagyszerű, szívet megható tényeit! . . . Csöndes magányában, súlyos hazafiúi gondok közt megőszült fejével ül és vár a szívben lélekben nemes fejedelmi agg ! vár és kérdi a prófétával: „Őrálló, mit mondasz az éjszakáról: Messze van-e még a reg­ gel ?" És midőn látja feltűnni a jobb idők jelet, megmozdul szivében egy nagy és szent gondolat: őseitől öröklött, híven megőrzött, bölcs takaré­ kosság által megszaporított javait . . . . odaadja . . . mind ! . . . Maga sze­ gényül marad és ajakán boldog mosolylyal, így szól a vén Simeonnal : „Mostan Uram ! bocsásd el a te szolgádat békességgel, mert látták az én szemeim a te idvezitődet ! — Polgári szülők gyermeke, egy hosszú éle­ ten keresztül izzad és fárad ; és élete végén fölmagasztalja őt az a gon­ dolat, hogy Isten áldásától kisért, becsületes munkája gyümölcsét oda­ adhatja a haza oltárára! . . . Mert szükség, hogy a k i k a hazától áldást vettek, azért viszont mindent áldozzanak ! És az ö példájukat követik má­ sok, százak és ezerek, és a k i semmi egyebet nem adhat: odaad ja-önmagát, szive-lelke legjobb erejét, akaratát, munkásságát! É s . . . oh a legdicsöbb p é l d a ! . . . A trón lépcsőjéről leszáll a nagy és bölcs király, kinek neve egykor ott íog ragyogni a nagy Mátyásé mellett, és királyi szavával mond áldást a népre, áldást az Isten szent nevében elkezdett m u n k á r a ! i

Oh ti, kiknek szemeiből e nemzet sorsa felett sokszor bus remény­ telenségnek könyüi hulltanak, dicsőült szellemek! Örüljetek az égben, mert ime beteljesült e népen Ezekiel próféta csodás látománya : „Szólott az Ur : íme én adok ti belétek lelket és éltek! És ime, a nagy mező, mely borítva vala csontokkal és holttetemekkel, ime, egyszerre niegélede,

és egybe ménének a tetemek, mindenik tetem az 6' tetemékez és álla az ő lábára felette igen nagy sereg!" — És örüljetek ti élők, és áldoz­ zatok az Urnák hálaadásai, hogy megengedte érnünk e napot, melyen Magyarország távol vidékeiről is összegyülekezve, itten, mint testvérek, nemzeti ünnepet ülhetünk, hogy felavathatjuk és rendeltetésének átad­ hatjuk a lobogót, melyet országos egyesületünknek Magyarország leányai ajándékoztatlak. Hányszor emeltek lobogót — istentelen czélból! Lobogót, mely alatt hódítók indultak véres hadjáratra, népek romlására, országok pusz­ títására ! Mikor egy-egy ilyen véres lobogó, trombiták harsogása és zsák­ mányra éhes csapatok fegyvercsattogása között kibontatott: — a népek remegve vonultak meg rejtekeikben, mint üldözött vad, és reszketve su­ sogták egymásnak, hogy ismét urat fog cserélni a világ! Az ilyen lobo­ gónak nyomán csak jajkiáltás átok és siralom vala! A mi lobogónk az igazság és békeség lobogója! Nyomában élet és áldás virul! Harczot hirdet ugyan, de vérnéküli harczot; nem fajok ellen, hanem a sötétség és tudatlanság ellen ! Nem támad meg senkit csöndes otthonjában: nyelv és vallás különbség nélkül csak arra hiv mindenkit, hogy szeresse a hazát és adjon kezet a munkára: Isten országa, az igazság a szabadság országa építésére ! Nem hirdet irtó há­ borút: sőt szent czélja az. hogy a népek milliói éljenek boldogan, egyességben. testvéri szeretetben ; hogy a miveltség és felvilágosodás hatalma, a hazaszeretet mindeneket legyőző ereje kösse össze, forrassza össze elválbatatlamü ennek tagjait! És midőn látjuk, hogy ennek a zászlónak zászlóalja egy egész nem­ zet: a koronás főtől le a napszámosig, ellenállhatatlan erővel támad fel lelkünkben az a szent és erős meggyőződés, hogy ennek a lobogónak minket diadalra kell vezetnie! „Mert nem lehet, hogy ész, erő és oly szent akarat, hiában sorvadozzanak egy átok suly alatt." És ez a lobogó bizonynyal diadalra is fog minket vezetni, ha hivek leszünk hozzá! Eskünni, mint a katonák szoktak a zászlóra, nem esküszünk ugyan, de e szent órában az eskü erejével és szentségével kell hogy birjon az a hazafiúi érzet, az a lelkesedés és elhatározás, hogy e zászlót vészben és viharban jó és rossz napokban el nem hagyjuk soha ! Híveknek kell lennünk e zászlóhoz, mert e zászló a nemzeti becsü­ let zászlója! A lelkesedésnek nem szabad csupán ideig óráig tartania, hanem át kell hatnia mind szélesebb körökben, a társadalomnak minden rétegét! Az áldozati lángnak a haza oltárán nem szabad soha kialunnia. E zászlónak nem szabad, nem lehet lehanyatlania, mig a czél elérve, a diadal kiküzdve, e zászló a megostromolt vár falára kitűzve, nem leend! Föl hát magasra. — Isten nevében! — azt a z á s z l ó t ! — Soha még szentebb ügyért emberi kezekben zászló nem lobogott! — Legyen azért e lobogón Istennek áldása, legyen az mindig igaz lelki diadalnak hirdetője, hazaszeretetnek védőszárnya, egy dicső jövendőnek reménye, — záloga! — ü g y legyen. Amen. A beszédre vallásos érzéstől áthatott, költői szép és magas gondola­ tokban gazdag imát mondott Péterfi Dénes kolozsvári unitárius lelkész. Imádságában a magyar érzés a hittel egyesült s imára termett ihlett komoly hangja mély megilletődéssel töltötte be a sziveket. Péterfi D é n e s imája. Isten, végetlen, örök szellem! te vagy éltető lelke a bámulatos vi­ lágnak, mely felettünk és körülöttünk elterjed; örök forrása e nagyszerű-

— 8 —

ségeknek, melyek mindenséged ölén egymást váltva terjengnek és megbű­ völnek . . . A csillagok ragyogása, a melyből születtek, az eszmének a fé­ nye ; napod világa, miből a végtelen űrben e fénylő központ támadott, egy hatalmas nagy eszmét súgárol vissza; e csodás rend, melyet myriád lények s ezer égi testek követnek; e fenséges öszhang, mely e megszánilálhatlan különtéleségeken tükröződik, egységes, örök nagy gondolataid mozgalmai . . . Tebenned találja örök forrását, a mi az ember világban, a népek és nemzetek életében is nagy és isteni: a sziv lángbuzgalma, ne­ mes aspiratiók, akaraterő, fényes tettek, nagy művek. A mi a nemzetek történelmében megragadó, próféták, költők, had­ vezérek miveletei, mind a te isteni ihleteid voltak. Istenséged érzete al­ kotta a mult nagyságát; te veled munkáljuk a jelen dicsőségét; a te szel­ lemed hatását érezzük e magasztos ünnepély fölemelő jelenségeiben; a jövő diadalát általad reméljük: és e jelvényt, e zászlót, melyet népednek prófétáid által adtál, erre avatjuk föl a te szentséges nevedben. Légy velünk Isten! egy örök hatalom mindörökké! Ámen. A kolozsvári ág. ev. hitv. egyház első lelkésze Grátz Mór, arczán papi jósággal, nemes lélekről tanúskodó rokonszenves hangján mondott most felekezete részéről hazafias, lendületes imát.

Grátz Mór hymnusz-imája. Oh nézzétek, mi int fole'nk ottan? Harcmezőn állunk-e vagy templomban? Álmodunk tán ? . . . nem . . hisz igazvaló : lm előttünk ott leng a lobogó ! Ám legyen, az ellen készen talál, Ki reánk vár a hon határinál. Eajta, akár élünk, akár halunk: Hisz „élni-halni régi jelszavunk ! 11

Nem, nem jött még el a csata napja Szent vallásunknak vagyok ma papja ; Jó Szamosujvár nem harc mezeje S a templom . . . Istennek szabad ege. Kezeink kulcsolva hő imára: E lobogót az. Isten megáldja, Adjon neki sok fényes diadalt, Mely nagygyá tegye ismét a magyart. Európa vedfala volt egykoron, Győzött a törökön és mongolon; Yiyja s nyerje most a szellem harcát: A magyar szellemnek diadalát.

— 9 —

Egyletünknek fényes szép jelvénye, 01), ints minket honfi szent erényre, S hányszor feléd fordítjuk az arcunk Diadalmas legyen a mi harcunk. S a merre majd hordozunk tégedet, Szálljon oda béke és szeretet; Dőljenek le ott a válaszfalak. Melyeket nyelv és hit támasztanak. Azért legyünk mind egy sziv és lélek, Mind hű és hazafi jó testvérek ; EÍJIJ hazánk van, eijif szivünk imája.

Legyen boldog a magyar hazája! A kolozsvári ize. hitközség rabbijának, dr. Klein nyelvű hazafias áldása következett erre.

Jakabnak

magyar

Klein Jakab dr. b e s z é d e . Zakariás

próféta

14. f.

t.

v.

„Est idején világosság támad." Ki ne ösmerné korunk állapotát? Mely polgár ne ösmerné hazánk viszonyait? Ki ne tudná megitélni legújabb történelműnk minden mozzanatát? Hatalmas forrongások, világrészünk határain messze túlterjedő forra­ dalmak jellemzik a világtörténelem utolsó szakát. Gyökeres állami és még gyökeresb társadalmi forradalmak tüze gyujtá föl a kedélyeket és bujtá föl a szenvedélyeket. Künn a nagyvilágban és itt benn hazánkban kemény harezokat vivtak apáink s ha néhol az elnyomó erő túlnyomó erővel ren­ delkezett is, még sem ért el egyebet, minthogy a szabadság bajnokainak ritkuló sorai uj lelkesedést öntöttek a túlélők ereibe, s ha a bajnokok mesjíogytak is, az eszmék hatalma nem tört meg : a kik megaláztatának a vérmezőn, a kiknek szemeláttára lehelték ki a szabadság hősei a vérpa­ don nemes leikeiket, azokat az ur csodás uton felemelé, mert „ő meg­ megmenti az üldözöttet az erősebb kezebői és az elnyomottat kényura igája alól fölszabadítja!" A béke és nyugalom még nem állt b e ; még nem járt le a forradalmak ideje; még forr a népek nagy tengere, a tűz­ okádó hegyek katlanai még nem hűltek ki mindenütt. A középkor nyugton viselte a hatalmasak békóit; ha a föld népe föl­ lázadt, mi mást ért el, mint azt, hogy még nagyobb elnyomatás nyűge alatt csörtette azontúl bilincseit? És ezen keserű kehely, melyet a zsi­ dóság gyakran fenékig kiürített, szomorú osztályrésze volt a magyar nem­ zetnek, hazánknak, mely s ö t ' t bélyeget sütött irodalmunkra és nyelvünkre. Helyesen mondja mély fájdalommal JJérai András: „A jövevény idegen nyelvén kapkodnak és nemcsak unalmas lett a magyar szó, hanem ha tudják is, szégyenlik a hazában használni." Xem ugy korunkban ; a hol eddig sötétség és világosság viaskodtak, ott a világosságnak kellé győznie ; a hol attól kellé tartani, hogy beáll

— 10 —

az éj sötété, ott a hajnal pírja elboritá az eget, mert .est idején vilá­ gosság támad." És csakugyan e század elején — est idején világosság tá­ madt, midőn a legnagyobb magyar, felejthetlen tizú-henyink ajakáról e szó hangzék : ,művelődjünk", és ime mint egy varázsintesre egy tespedező nép fölocsudott álmából, mintegy varázsintésre ujéletre ébredt egy már halói­ nak képzelt nemzet. De est idején világosság támadt, és komoly és kemény testi és szel­ lemi harczok. küzdelmek és vívódások után, csak egy felszázad leteltével is édes hazánk Európa müveit államai közt mint egyenrangú sorakozhatott. E-< ma hatalmas egyleteket és egyesületeket létesített hogy a megkezdett munkát sikeresen folytathassuk, hogy a műveltség nem az egyes válasz­ tottak (kiváltak), hanem a nép. az összesség tulajdona legyen Ebben rej­ lik az Emke főérdeme. hogy a magyar nyelvet az összeség, a nép kin­ csévé akarja tenni, mert a nép a legbiztosabb védbástyája a hazának, E legmagasztosb czélt tűzte ki magának az Emke egyesület, melynek zász­ lóját ma fölavattuk. Azért mindenki, a kiben még csak egy szikra hazafias érzelem pis­ log", örömmel sorakozik e zászlóhoz, s igy mi is a próféta hirdetésével élünk, örömmel milvánitjuk Őszinte kívánságunkat: „Emeljétek magasra e zászlót !'• hogy lássa kedves hazánk minden népe. minden felekezete, hogy gyülekezzenek, egyesüljenek és csoportosuljanak e lobogó alá, melynek jel­ szava: Isten, emberiesség és haza! És hazánk zsidósága, mely az embe­ riesség szolgálatában áll, az Isten eszméjéért küzd, gyülekezik és csopor­ tosul e lobogó alá. hogy vállvetve küzdjön és harczjljon a sötétség és előítéletek ellen, hogy összeomoljanak mi-'d a válaszfalak, melyek ember és ember, testvér és testvér közt még mindig fennállanak, hogy romba dőljön az utolsó bástya is. melyet balhiedeleni, jogtalanság és vakszenvedély elfoglal. És e zászlón, mely diadalra, győzelemre vezet, látom fel­ hasadni a jobb kort, melyet Ezájás próféta hirdet: „Mind a népek — a fele­ kezetek — kedves hazánkban e zászló alá fognak gyülekezni* és megszűnik minden harcz és pártviszály, mert mint a viz a tengert borítja, az igaz­ ság és a jog uralkodni fog, az Isten ösmerete elterjed a földön ; s hazánk­ ban az Emkében kifejezett nemes törekvések és azok előmozdítása által, mindenki magyar embernek és hazánk hű fiának fogja érezni magát. És te az egek Ura! Áld iu<-g törekvésünket, álld meg az Emke vezérférfiait. elnökségét, mind a népeket, kik e zászló alá csoportosultak és azokat kik bár meg nem jelenhettek ez egyesületet támogatják: áld meg kedves hazánkat, áld meg urunkat, felséges királyunkat, a ki e zászlót fen­ nen lobogtatja! Ámen. Ámen. A lelkészek egyházi közreműködésének befejezte után kezdetét vette A s z ö g e k beverése. A lobogó egész munkája, tekintettel a már hangsúlyozott történelmi jellegre, az országos képtár és a nemzeti múzeum szintén legrégibb ilynemű nemzeti hagyományos mintái után, arany és színes selyem tűfestéssel készült. Nehéz nemzeti szinü kettős selyem. Egyik oldalára Magyarország czimere, közepén az egykori Erdély czimerevel (együtt az egyesölet pecsétje) himezve ; másik felére Magyarország védasszonya Szent-István koronájával fején. A czimer pajzsának rajza Mátyás király budai templomának egyik faragványáról, a gyermekét ölelő édes anya — a szeretet—képe pedig Dürer­ nek egyik legszebb festményéről mintázva. Köröskörül e jelképeket lti-ik szá­ zadbeli magyar motívumok, szintén aranyban kivivé, folyjak körül s az

— 11 —

egész mű aranyozott lombfaiagványnyal ékített sudár-nyélhez illeszthető. A nyél tetején ugyancsak a leirt czimert ábrázoló hatalmas lándzsa, melyről két óriás fehérselyem szalag omlik alá e fölirattal: .Magyarországasszonyai az E. M. K. E.-nek." A szögek beillesztése a nyél aranyozott lombfaragványainak megfelelőleg felülről lefelé haladó 4 sorban történt és — pedig mindenik szög ma­ gyar czimer alakkal és a nevek vésctével — az alábbi rendben és jelszavak­ kal. A legmagasabb, magasabb és magas megbízások és fölhatalmazások alapján először i s : 1. i. Ó Felsége a király nevében: gr. Bethlen Gábor elnök helyettesitőjeként Horváth (lyula alelnök. 2. Jt'cxrf főheiv/eg ő fensége nevében: (Hasonlóképen ) ?>. Ti.-<~
alelnök. í>. 6 7. 8. Szarvad)

]\'cl:er/e

Sándor

dr. penzügyminiszt.-r nevében. Béleli

Ákos

gróf

Teleki (h'za gróf belügyminiszter nevében. (Hasonlóképen ') Szapáry Gyula gróf földmivelési miniszter nevében. (Hasonlóképen ) Boros* Giíbor kereskedelmi miniszter nevében. (Hasonlóképen.' < 'fák;/ Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében : Tál alispán.

9. SzíliUjtfl

Ihzxő

alelnök. 10. Tejérvári/ Tál alispán.

igazságügvminiszter

Géza. báró

nevében: Béleli

honvédelmi miniszter

Akos

nevében:

gróf

Szarva.ili

11. Lukács Béla államtitkai- nevében: Plaesiutár Dávid polgármester. 12. A Magyar Tudományos Akadémia nevében: Goncha Győző dr. :

.A M. T. A. alapitójának fenkölt szelleme vezessen " II. 1. Magyarország asszonyai nevében: nemzeti viseletben a 7 éves Ka bős Frzs

ike.

2. Kovács Ferencz apátplébános, felavató lelkész, az erdélyrészi róm. kath. egyház nevében -. .Isten, haza és a magyar nemzet dicsőségére" mondással. ri. Fülöp Géza felavató lelkész a ref. egyház nevében : „Légy mindig igaz lelki diadal hirdetője." 4, l'ctcrfi Dénes felavató lelkész : „Az unitáriusok nevében, kik egy Istent hisznek, egy hazát szeretnek .'" 5. Grátz Mór felavató lelkész, a lutheránusok nevében : „Győzel­ münk jelvénye légy. hódits sziveket!" 0. Dr. Klein Jakab felavató lelkész, az izraeliták nevében : .Emel­ kedjék és magasan uralkodjék az Emke." 7. /Sáriin;/ Lukács az örmény kath. egyház nevében : „Legyen hit. kultúra vezércsillagod," 8. Zászlótartó gróf Bethlen Bálint: .Nyelvében él a nemzet." 9. — ? — 10. Gróf Kuiin

Gézáért.

11. Gróf Bethlen András át a nemzetet kultúrájában. 12. A Kisfalud.;/-társaság

III. 1. Gr. Kun Kocsárd zászló.") 2. Gr. Bethlen

Gábor

főispán : „A lovagiasság nevében: Csiky

szelleme

hassa

Gergely.

t. elnök nevében (Sándor.József titk.: „ Az ő neve elnök nevében (Horváth

Pál: „Virágozzék egyletünk!" 4. Horváth soha fel ne érje e zászlót." 5. Gróf Béldi

Gyula

aleln.) 3.

Pökk

Gyula alelnök: „A visszavonás Ákos alelnök : .Működésedben

— 12 —

légy erős, hogy kitűzött ezélodat elérjed." 6. Grói

Teleki

elnökért

Béla

7.

Bartha

Miidós

alelnősért

8,

Biró

Domokos

al­

kanonok,

dir.

tag megbízásából: „Egyházakkal karöltve haladó mfiködésvezessen tovább is diadalra!" 9. Felméri Lajos dr.. dir. t a g : „Nem s z ó . hanem tett az igazi hazaszeretet !• 10. IL Gál Domokos alispán : „Magasan lo­ bogva büszkén hirdesd egykoron, hogy nemzeti törekvéseink eredménye kitartó szorgalom — munkásság gyümölcse." 11. (,'oucha Győző dr. vál. t a g : „Őrizd hiven. okosan legdrágább kincsünket., 12. Az orsz. nemzeti kaszinóért. IV. 1. Kossuth

Lajosért.

2. A magyar sajtó nevében Sándor

József:

„A sajtó gyermeke vagy!" 3. A néptanítók nevében egyik E. M. K. E. tanitó, Makfalvy Ferencz. 4. A kolozsvári nemzeti kaszinó nevében Bar csai Domokos megbízott képviselő. 5. Az Erdélyrészi Háziipar és Ipar­ fejlesztő Egylet nevében alelnöke Goncha, Győző dr. (j. Országos szinészegyesület nevében Bényey István igazgató. 7. Szamos-Újvár sz. kir. város nevében Piac sintár Dávid polgármester : „Rendületlen hűséggel apostoli királyunk iránt." 8. Szamos-Ujvár városi fiók-választmány és rendező bizottság nevében Molnár Antal a város orsz. képviselője : „Erősítse e szög elválaszthatatlanul lobogónkhoz a magyar örménységnek a magyar haza iránti törhetlen ragaszkodását és szeretetét." 9. Jókai Mórért. 10. Gróf Komis Viktor: „Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar." 11. Sigmond

Dezső

direktóriumi tagért. 12. Hallév

Rezső

jogtanácsosért (Ke

menyi Antal.) 13. Gróf Bethlen Pál választmányi tag. 14. Orbán Balázs b á r ó : „A hány öltést e lobogón gyöngéd női kezek tettek, annyi áldás kövesse és siker koronázza ügyét!" l ö . íleyediis János: A nagy-enyedi Bethlen fótanoda nevében es képviseletében: „Legyen az E. M. K. E. működése e lobogó védelme alatt minden időkre áldásteljes és nagy sikerül!" 16. Dr. Kovács Ödön vál. t a g : „Maradj mindig a haza és emberszeretet jelvénye-" 17. Szabó Sámuel vál. t a g : „Erős akarat és kitartás győzelemre vezet". 18. Török Bertalan vál. t a g : „Az Emke alsó-fehérmegyei választmánya nevében, mely nem­ zetünk jövője iránti rendithetlen bizalommal munkálkodik egyletünk szellemében hazánk javára." 19. Id. Gáspár János: „A növekedő ha­ zafias nemzedék nevében". 20. Kovács Gyula, polgármester, vál. tag. 2 1 . Deáky

Albert,

vál. tag. 22

Szoboszlay

Károly,

vál.

tag. 2 3 .

Szath-

máry Györgyért, (ifj. Horváth Mihály): „Légy oltalmazója a magyar szellemi életének: siker legyen diadalmaid czélja." 24. Sándor József, vál. t a g : „Legyen e lobogó a hazatiasság védbástyája". 25. Dr. Weisz hjnácz, vál. t a g : „Összetartás és egyetértés vezérelje e zászló híveit". '2ti. V ak szög. 27. ifj. Gáspár János, jegyző. 28. Török István, jegyzőért (Nagy János ügyvéd): „Csak az lehet: Magyar birodalom, Hol magyar a nép, nyelv és irodalom." 29. Dr. Gsernátoni Gyula jegyzőért (Bácskay Béla dr.) 30. Szterényi József, j e g y z ő : „A nemzeti jóllétnek alapja: nemzeti kultúra és ipar." 3 1 . Merza Lajos, főpénztáros: „Előre bátran!" 32. Sándor József, főtitkár; „Légy mocsoktalan tiszta!" T

Bárány L u k á c s áldása. Most a szamosujvári hölgyek nevében Zakariás Szidi és Ilona k. a.-ok vésettél ellátott gyönyörű ezüst babér koszorút helyeztek a rúdra, mire befejezésül Bárány Lukács örm. kath. plébános vallásos és hazafias ihlettel teljes, emelkedett szellemű áldással bocsátotta útra a lobogót, melyet a választmány részéről fölkért zászlótartó, gróf Bethlen Bálint

— 13 —

vál. tag. festői díszmagyar Zrínyi viseletben, a diszmagyarba öltözött törzsközönség a papok és az óriási nép közepette, magasra emelvén a sátor előtt először meglengetett. „Ragyogó napsugár csókdosta gyöngé­ den a zászlót és ezerek üdvkiáltása fogadta. Leírhatatlan lelkesedés szállta meg mindenki kebelét a jelenetnél. Köröskörül meghajtogatták a testü­ letek és a tömeg lobogóit s a harsogó és morajló éljenzugás a harangok föl/.engése közepette a zenekar szózata mellett, elől a zászlóval s utána a tisztikarral, választmánynyal és tagokkal, déli 1 órakor megindult a beláthatatlan menet a közgyűlés helye, a ref. templom felé." Szakadatlan embersorfalak, éljenzés s kendők lobogtatása közt a közgyű­ lés helyéhez, a ref. templomhoz érkezvén, bár a templom volt a legnagyobb alkalmas hely a városban, hamar belátható volt. hogy a közönségnek csak kisebb része férhet be, minek következtében Horváth Gyula alelnök belé­ pés előtt visszafordulva, e szavakkal, hogy „a közönség nagyobb része is legalább jelképileg a gyűlésen az egyesülettel lehessen," Bárány Lukács plébánosnak, mint a helyi uralkodó felekezet lelkészének gondjaira bíz­ ván, átadta a lobogót, hogy a főtéren a sátor előtt kitűzve a nép köz­ szemléje tárgyává tegye. A plébános kifejezvén, hogy szeretettel ör/.endi, a mig gondjaira és hűségére van bízva, átvételig a lobogót, a zenekar élén visszavitetett az a főtérre, a sátor táborhelyére, hol egész nap hul­ lámzott a közönség. A templomban pedig az alatt folyt az ünnepélyes köz­ gyűlés. Magáról a közgyűlésről szószerint adjuk a felvett jegyzőkönyvet azzal a megjegyzéssel, hogy a jelenlevőket névszerint nem mind sorolhat­ juk fel, minthogy a mozgalmas nap következtében ez nem is volt szabá­ lyosan megállapítható.

A közgyűlés. Jegyzőkönyv

az E. M. K. E. 1889 s z e p t e m b e r 3 - á n S z a r a o s u j v á r t t a r t o t t I V . rendes közgyűléséről.

Elnök: Horváth Gyula alelnök. Előadó: Sándor József titkár. Jegyző: Szterényi József jegyző Jelen vannak: A részvételre jogosítottak, az egyesület alapító- és rendes tagjai közül, az ország minden vidckéről s a fiókok területiről. A magyar tudományos Akadémia képviseletében Gsiícy Gergely, Goncha

Győző

ár. A

Kisfaludy-társaság

képviseletében:

Gsiky

Gergely.

Az országos szinészegyasület nevében: Bényei István igazgató; a kolozs­ vári Nemzeti Casinó képviseletében Barcsai Domokos; Horváth Gyula, orsz. képv. és gróf Bélái Ahm Kolozsmegye főispánja alelnökök; gvöíBethlen András Brassó- és Szeben na egyék főispánja: Bükk IMI Sajó-Ládról. (Bor­ sodmegye): gróf Bethlen Bálint Gyéres-Szentkirályról (Torda-Aranvosmegye); gróf Bethlen. Pál (Bethlen), gróf Komis Viktor a szolnokdobokamegyei gazd. egyesület elnöke (Szent-Benedek) Szolnok-Dobokamegyéből; Kovács Ferencz apát-plébános Marosvásárhelyről: Bárány .Lukács örm. szert. róm. kath. plébános Szamos-Újvárról. Fülöp Géza. szászvárosi ev. ref, Péterfi Dénes kolozsvári unit., Grátz Mór kolozsvári luth. és dr. Klein Jakab kolozsvári izr. lelkészek, az egyesületi lobogó fölavatói; 11. Gál Domokos Kisküküllőmegye , Szarvadi. Pál SzolnokDobokamegye és Szoboszlay Károly Nagy-Küküllő-megye alispánjai; dr.

— 14 —

Felméri Lajos; dr. Kovács Ödön és Hegedűs János theol. akad. taná) ok : id. Gáspár János kir. tanácsos, tanfelügyelő : dr. Bartók György ref. lelkész Xagy-Enyediől (Alsó-Fehérmegyej; Orbán Balázs és Molnár Antal

orsz. képviselők; Placsintár Dávid Szamosujvár es Kovács Gyula, XagyEnyed polgármesterei; A'. Sándor József kir. közjegyző Déváról, Reményi Antal jogtanácsos Budapestről ; számos előkelő tisztviselő, az egyleti tisztikar stb. stb. 1. Az elnöki megnyitó előtt jegyző felolvassa gróf Bethlen Gábor el­ nök levelét, melyben tudatja, hogy balesetből származott betegség miatt nem lehetvén jelen a közgyűlésen. Horváth Gyula, alelnököt kérte fel a közgyűlés vezetésére, valamint a lobogó felavatásánál O Császári és Apos­ toli Kiályi Felsége és ő Császári és Királyi Fensége József főherczeg Ur képviseletére, kik ezzel az elnököt bizták meg. A közgyűlés mély megilletődéssel fogadja az el­ nök levelet. 2. Horváth Gyula elnöklő alelnök hosszabb megnyitó beszédében viszszapillantást vet a lefolyt közgyűlési évre. s annak nevezetesebb mozza­ nataira. Ismételten megemlékezve a balesetről, mely az egyesület szeretett elnökét, gróf Bethlen Gábort érte, indítványozza, fejezze ki a közgyűlés fájdalmát és sajnálatát a baleset fölött, mely megfosztja a gyűlést attól az örömtől, hogy az egyesület nagyérdemű elnökét körében láthassa. Beszéde további folyamán fejtegeti a magvai- közm ivelődési mozgalom jogos voltát, kiemelve, hogy ezzel a társadalom csak a haza iránti köteles­ séget teljesít, mig azok. kik — bár módjukban volna áldozni — még ma is visszatartják magukat e mozgalmaktól, a házi és nemzet iránt vétkeznek. A legnagyobb fájdalommal emlékszik meg arról a nagy és megmér­ hetetlen csapásról, a mely Rudolf trónörökös halála által a trónt és nazát sújtotta. A közgyűlés fájdalmát tolmácsolja az udvarhelymegyei nőválasztmány elnökének. Török Albertné-Zeyk Lenkének s a kolozsvári fiók­ választ, elnökének. Bánjfy Béla grófnak halála fölött, kikben az egyesület fáradhatatlan, buzgó támogatókat vesztett el. Végűi megemlékezve a mult évi brassói közgyűlésről, indítványozza, hogy fejezze ki a közgyűlés elismerését és köszönetét a brassói közgyűlés oly fényes rendezése körül tanúsított fáradozásukért Bethlen András fő­ ispánnak, Koós Ferencz fiókegyleti elnöknek és Szterényi, József fiókegyleti titkárnak. Ezzel a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. A közgyűlés zajos éljenzéssel fogadván a meg­ nyitót, annak kapcsán fájdalmának és őszinte rész­ vétének ad kifejezést az elnököt, Bethlen Gábor grófot ért baleset tölött, mely megfosztja a köz­ gyűlést azon örömétől, hogy szeretett elnökét köré­ ben tisztelhesse. E határozat elnök gróffal jegyző­ könyvi kivonat alakjában közlendő. Ugyanekkor elismerésének és köszönetének ad kifejezést a mult évi brassói közgyűlés rendezése

— 15 —

körül tanúsított fáradozásukért s buzgalmukért gróf Bethlen

András

főispán.

Koós

Ferencz

kir. ta­

nácsos, tanfelügyelő, választmányi elnök és Szterényi József fiókválasztmányi titkár uraknak, mely határozat velők jegyzőkönyvi kivonat alakjában közlendő. Végül kimondatik, hogy Horváth Gyula alelnök megnyitó beszéde az évi jelentésben kinyomatandó és a megyei választmányoknak megküldendő, vala­ mint a sajtó utján is közzéteendő. 3.

A mult évi közgyűlés jegyzőkönyve a kiküldött hitelesítők által hi­ telesítve lévén, a jegyzőkönyv felolvasottnak tekintetik

•Sándor József titkár bemutatja az általa szerkesztett évi jelentést, mely a tagoknak nyomtatásban már szétosztatott Tekintettel arra. hogy a jelentés a tagoknak már előre megküldetett, tehát közkézen forog, a köz­ gyűlés az évi jelentést már felolvasottnak tekinti. Ugyanekkor a közgyűlés Sándor József titkárnak azon önfeláldozó, odaadó munkásságért es lelkese­ désért, melylyel az egyesület érdekeit — mint ed­ dig — a lefolyt közgyűlési évben is szolgálta, osz­ tatlan elismerést és köszönetet szavaz. 5. A választások szükségessé,

eszközlesére

kandidáló

kiküldetnek Bethlen Bethlen mokos,

zsef

bizottság András

gróf

kiküldése

válván

elnöklete

alatt

Fái gróf, Bartók Györijy dr.. H. Gál Do­ Kovács Gyula, Szabó Samu és Sándor Jó­

titkár. 6.

A pénztári jelentés felülvizsgálatára is bizottságot kellvén kiküldeni, kiküldetnek Gonrlvi Győző dr. elnöklete alatt id. Gáspár János, lázs báró, Reményi

Komis Antal.

Viktor

gróf, Orbán

Ba­

I.

Kovács Ödön dr. a választmány megbízásából megtartja emlékbe­ szédét néhai Rökk Szilárd felett, méltatva ugyanekkor Rökk Pál érdemeit.

Kovács Ödön dr. emlékbeszéde. Egyletünknek rövid, alig 5 évre terjedő élete számokban kifejezhető, kézzel megfogható u. n. reális eredményekben sem szegény, de igazi gaz-

— 16 —

dagságát mégis azon lélekemo'ő erkölcsi sikerek alkotják, melyekkel min­ denekfelett dicsekedhetik; lióditó ereje azon eszményi hatalmakból ered, melyek már bölcsőjét körülállották, melyek növekedésének és majd férfiúi alkotásainak is egyedüli erőforrásai maradnak. Es én ugy érzem, hogy ezen erkölcsi siker örvendetesebb. ezen eszményi erő duzzadó forrása biz­ tatóbb mint az. mit számokban kifejezhetnénk vagy szemmel láthatólag felmutatni tudunk. Távol van tőlem, hogy ezeket is kicsinyelném. Jelent­ sen az a szám akár embert, auár pénzt; álljon szemünk előtt akár egy közművelődési, közgazdasági intézmény, akár csak egy uj név- vagy czégtábla. Úgyde mindezek csak eszközei egy magasabb, eszményi czél elérésének; annyit érnek, mennyivel amaz eszményt közelebb hozzák, csak ugy és annyiban előteremthetők, ha és a mennyiben ;-z eszme már tényleg él és működik a lelkekben. Itt az eszme, czél és mozgató erő; az első és az u t o l s ó ; belőle születik minden, még az anyag i s : bele tér vissza, azzá alakul át minden, még a pénz i s ! A valódi humanismuson az ember okos. erkölcsi szeretetén nyugvó nemzeti kultúra eszméje szülte egyletünket; ezen eszme gyarapodása gya­ rapítja tagjainak, pénzének, intézményeinek számát; melyek viszont az eszmék a humánus nemzeti kultúrát valósítják és jutattják uralomra. Es, ha igaz azon állítás, mit napjainkban oly gyakran hallunk és olvasunk, hogy korunk eszmékben szegény, az eszmények iránt érzéketlen : akkor ezáltal minden további magyarázat nélkül meg van fejtve egy másiR mindennapi szomorú jelenség: az. hogy daczára a szünetnélküli lázas kapkodásnak, a szerfeleti erőfeszítésnek, mit kifejtenek egyesek és külö­ nösen az egymásra szaporodó társulatok, mégis oly kevés a maradandó siker, oly sok az elcsiiggesztő, szégyenitő bukás. Hogy a természeti élet törvényei áthághatlauok, azt mindenki elis­ meri: és a szántóföldről senki sem remél aratást, szántásvetés, eső és napfény nélkül. Miéit nem akarják hát belátni, hogy büntetlenül a szel­ lemi élet törvényeit sem lehet megsérteniV Az emberiség társadalmi élete a szellem törvényeit követi. Itt sem lehet az aratáson kezdeni: nincs aratás vetés és napfény nélkül. A szellem vetőmagja, éltető napfénye az eszme. A ki az eszmét megveti, az a társadalmi fejlődés életfeltételét Ölte m e g ; csuda-e. ha csak dudvát arathat ? Midőn egyletünk eddigi életfolyamán végig tekintek, önkéntelenül lelkem elé merül ifjúkorom egy régi emléke. Vándor lépteim a Feketeerdőségben egy kis érhez vezettek. Jelentéktelen kis patak volt. milyet naponta többet hagytam hátra, milyet minden völgveeske bocsát ki ke­ beléből. Közönyösen ugrottam át rajta és haladtam partjai mentében: mig megtudtam, hogy az a Duna. A kis patak egyszerre átalakult szemeim előtt és oly érzelmekkel tekintem, mintha ama hatalmas folyam hömpö­ lyögne előttem, mely hivatva van hazánk összes folyóvizeit kebelébe fo­ gadni, hátán nemzetek kincsét és országok hadait hordani. Ilyen jelenték­ telen kis érnek látszott kezdetben egyletünk is; közönyösen haladtak mel­ lette legtöbben, némelyek cs ntalan gyerekek módjára átugrottak rajta. Nagy folyóvá bizony még most sem vált. S hátán még csak könnyű jár­ müveket hordhat, ereje egyszerű gépezeteket hajthat. De azért ma már oly érzelmekkel tekint rá mindenki, mint ama nagy folyóra, mely éltető és irányadó eszméjénél fogvn hivatva kebelebe ölelni vagy megterméke­ nyíteni hazarészünk összes kulturális tényezőit. A titkári jelentés szemünk elé tárja ezen folyó egy évi útját. Meg­ számlál minden vízcseppek mely növelé. minden munkát, mit végze. Ugy:

— 17 —

de nekiink nem elég látnunk a mát; tekintenünk kell a múltra, néznünk a jüvöl>o. A jelen tízszeresen biztató lesz. ha összehasonlítjuk a kezdettel: minden akadályt legyőző, hegyeket, sziklákat, vaskapukat áttörő hatalom kútforrása, ha lelkünk elé idézzük a jövőt. A multat és jövőt egyszerre átölelő, megjelenítő látás isteni tulajdon. Istennek ezen ereje az eszme, mely kezdetben vala. istennél vala és isten vala. Az ember pedig azért isten nemzetségéből való, mert képes felismerni és magába felvenni az es/mét. Knv kell hát vetnünk tekintetünket: ezt kell táplálnunk; ebből kell táplálkoznunk: további munkánkra erőt és megszentelést merítenünk. Azonban az eszme a maga isteni örökkévalóságában a föld fiára nézve olykor olyan mint a téli nap. alig érzünk valamit fényéből és me­ legéin!, olykor meg miként tikkasztó nyárnak sugara, perzsel és vakít. Az eszmének, hogy felismerhető legyen, előbb testet kell öltenie; hogy terein!ő erejét emberekre gyakorolhassa, emberileg kell megjelennie, emberré lennie Ezért kellett istennek is emberré lennie, hogy megismer­ jük a fiúban az atyát és fiákká tegyen minket is. Ezért a hódolat a tel­ jes női fenség eszménye, a szeplőtelen tisztaság és az anya elválhatlan egyesülése, a szíízanya előtt Ezért marad egy Cato és Brutus a szabad­ ság e s z m é n y k é p e e g y Mátyás az igazság képviselője; ezért fűződik hazánk valódi szabadelvű és önálló fejlődését czélzó minden vágy és törekvés Kossuth Lajos emlékéhez: és míg erény marad a hajthatatlan, de bölcs megfontolással párosult, minden áldozatra kész és abszolúte önzetlen hazaszeretet: ezért fog tündökölni és vezérelni Deák Ferencz szelleme. Valaki az emberi nem eme nagy I alakjaira tekint, egy-egy isteni eszmét lát: és a ki az eszmét akarja ismerni, őket kell megismernie. Valaki őket követi, az eszméhez közelit, és a ki az eszmét akarja valósítani, az ö képökre és hasonlatosságokra keil átalakulnia. Nemzetünk, sőt az egész emberi nem pantheonjának egyik legkimagas­ l ó b b polczára egy uj. bámulatosan magasztos, eszményi fenségben tün­ döklő alakot helyezett a nemzetek sorsát, az emberi faj nemesedését ve­ zérlő gondviselés. Á kerepesuti temetőben, közvetlen az Arany János nyughelye mel­ lett egy uj sírhelyet jelölt ki mult év őszén a főváros hálája; az uj hant szürkés-fekete márvány obelis/.kjére a testvéri kegyelet eme szavakat vésető: EÜKK

SZILÁRD

a nagy

«Ss. 1799.

aiaj.

21-én,

emberbarát.

f

1888.

szeptember

24-én.

Egyszerű, de mély értelmű szavak: és ha képesek lennénk jelenté­ sének egész mélységében megmérni, megértenők, hogy ez a legnemesebb és a legtöbb, a mit emberről elmondani lehet. Igaz, hogy ha az emberszeretetnek, a jótékonyságnak a mi gyarló­ ságunkról vett és közönségesen használatban levő mértékét alkalmazzuk: akkor gyakran és nem is keveset találunk, kikre ezen mérték ráillik. Csakhogy azon mértékkel aztán Rökk Szilárdot megmérni, őt a szerint felfogni nem lehet. Mi mérjük egymást méterrel: a csillagász mérték­ egysége a naptávolság. 2

— 18 —

Ha igaz, hogy az eszmét csak megtestesüléséből foghatjuk fel: a nagy emberbarát mértékét és mély jelentését is csak annyiban leszünk képesek bár valamennyire sejteni, a mennyiben ezen eszmének hü. csaknem pá­ ratlan megtestesülésében, Rökk Sz. életében és személyiségében szemléljük. A maga teljességében felfogni, bizony igy sem tudjuk; beláthatatlan ineszszeségbe terjed és bizonyos mértékig talány marad az ő élete és alakja, nemcsak az én rövidlátó és távolról néző szemeim előtt, hanem azoknak is, kik az ő nagy lelkéhez a verség és lelki rokonságnál fogva közelebb állottak. Azonban legalább egyes sugarait felfoghatjuk, egyes vonásait lelkünkben megeleveníthetjük és a kép, mely élőnkbe áll, igy is oly nemes, lelkünk legszentebb aspiráczióit oly mód-n kielégíti, hogy láttára egy egész nemzet hálája és bámulata adja az egyszerű siriratnak ezen értelmezést: Rökk Sz. nemzetünk büszkesége, az emberi nem disze, a jóság megtestesülése a földön. Kilenczven évet elt fáradhatlan munkásságban; előbb mint a világ leglelkiismeretesebb ügyvéde, majd a főváros közügyeinek, kulturális és humán intézmények érdekeinek szolgálata között; de oly igénynélküli sze­ rény visszavonultságban, hogy a távoli világ még csak buzgó tevékenysé­ géről sem tudott, anyagi áldozatairól peöig még a hozzá közel állók sem, legtöbbször azok sem, kikért áldozott, sőt talán a szó szoros értelmében nem tudta balkeze, mit tett jobbkeze. Egész életében oly következetes ta­ karékosságot fejtett ki hogy mig . a haza oltárára, embertársai javára" ezereket áldozott, maga irányában a krajczárokat megtakarította, saját ké­ nyelme emelésére eredeti egyszerű életmódján soha nem változtatott. Százezerekről szóló adományleveleit azon egyszerű ij váltó forintos asztalon irta, melyen a kezdő ügyvéd első keresetlevelét készité Es a mi mindenekfelett jellemző tulajdona, az a szigorú önuralom, mely nemcsak a közönséges emberi gyarlóságokat irta ki lelkéből, de áthághatlan bölcs korlátok közé tudta szorítani még azon érzelmet is, mely­ nél már fajunk nemesebb tulajdonai számlálását szoktuk kezdeni, az ő életének pedig összehasonlíthatatlanul nemesebb értelemben, éltető levegője volt. Tudjuk hogy még a legelvadultabb természetnek is van valakije a kit szeret, kiért áldozni .jól esik; másfelől pedig bármily messze terjessze is valaki az ember általános szeretetét, marad kit másként, mert egyénileg szeret. Rökk Szilárdnak is voltak. Valami megragadó szép látvány az a bensőies, gyöngéd szeretet, mely a Rökk és néhány baráti család tagjait összefűző. A komoly, mun­ kás apa, ki csekély vagyonából fiainak a legkiválóbb nevelést adja, az a tiszteletet parancsoló méltóságteljes anya. a k i . midőn fenkölt lel­ két már férfiúvá fejlődött fiainak látása a legmagasztosabb örömre ragadja: az anya nemes büszkeségével buzdítja keresztfiát: látod, olyan légy, mint Szilárd és P á l ! — Az a mély fájdalom, mely az ag­ gastyánná lett Szilárd lelkére borul, midőn néhány év előtt kedves nővé­ rét, kivel folyvást együtt lakott, eltemeté, az a megindító kegyelet, mely a nővér szobáit állandólag a régi rendben hagyja, hogy ott töltött óráiban annál inkább közelében érezhesse az elköltözöttet. Az a hő testvéri vágy, mely Szilárdot minden év nyarán a Pál magányába viszi, hogy a falu és testvéri szeretet áldott légkörében találjon enyhülést és üdülést, az a bi­ zalom, melylyel felhívja a testvért, hogy teljesítse végső, - jobban mondva egész élete egyedüli akaratát; és az a kegyelet, melylyel teljesítve lön még az is, mi kifejezve nem volt. Sem a Rökt, sem a baráti családok tagjai nem voltak gazdagok. Mindeniknek saját munkájával kellett életfentartó pályát nyitnia. RökkSz. az édes atya gondosságával állott oldaluk mellett, hogy a munkára tért

— 19

-

nyisson, segitette bölcs tanácscsal, napokat, heteket igénybe véve fáradt­ sággal, de pénzzel, - d a c z á r a , hogy százezereket gyűjtött csak azért, hogy embertársain segítsen, soha. Ki értené meg az önuralomnak, a leggyöngé­ debb szeretet kitartó korlátozásának ezen magas fokát? Kilenczven év munkásságának, takarékosságának és önuralmának ta­ lánya megfejtést nyert az élet bevégz.'désével. miként az emberfia egye­ düli dicsőségét is csak halála után ismerte meg a világ. Mindnyájan e m ­ lékezünk, hogy a mult év szept. 25-én elkezdve, egyszerre, a mi viszo­ nyaink között csaknem hallatlan nagy hagyományok hírét olvasók, miket a boldogult R. Sz. kulturális és humán intézmények javára tett. Olvasánk 1—2, majd 3 százezer írtról, mit aztán heteken át mindennap ujabb ösz szegekkel nevelt. Mekkorára növekedett? egész bizonyossággal összeszámí­ tani ma sem tudjuk, mert a hagyományok nagyrésze már régóta kamatozólag volt elhelyezve, de bizonyos, hogy felülhaladja az egy millió frtot. Ime egy élet talányának kulcsa! De csak az egyik. Az, mely fel­ tárja a R. Sz. egész életének végc'„élját. De hol az a másik kulcs, mely rávezetne a rugóra, mely felmutatná az eredetet, az indító okot, a moz­ gató erűt? ki adhatná kezünkbe a kulcsot, egy ily jellem fejlődésének megfejtéséhez? De hát ki volt képe valaha teljesen kimagyarázni az em­ beriség óriásainak, a nagy eszmék kimagasló képviselőinek előállását? .Születés, család, neveltetés, környezet, korszellem és kortársak befolyása igen sokat, nagyobb részt mindent megmagyaráz, de emezeknél? Hiszen ha minden tényezőt összeadsz, vagy akár összeszorzasz. még sem jő ki az eredmény. Avagy próbáljuk meg csak az emberi jóság megfejtésének szokott kulcsait! Sokan mondják, hogy a legnemesebb cselekvéseknek is önzés a rivója. No hát nyissák fel ezen zárt, a R. Sz. jellemét, az önzés kulcsával! Úgyde — tódítják mások — van nemesebb, okos önzés, mely arra törekszik és ezen jót is tesz. hogy lássák, híreszteljék, tömjénezzék! a hiúság es nagyravágyás önzése. Meglehet. De én aztán nem tudnék szi­ gorú erkölcsbiróként pálezát törni azon hiúság és nagyravágyás felett, mely czélját az emberszeretet művei által igyekszik elérni: még ha fel­ tehető volna is. hogy ily esetekben hiányozhatik az emberszeretet magasabo rugója. Én legalább ugy tapasztaltam, hogy a puszta, szeretet nél­ küli hiúság és nagyravágyás más eszközöket használ; míg másfelöl ter­ mészetesnek, emberileg érthetőnek találom, ha jótékony lelkek gyönyörüségöket. mondjuk, hiúságukat találják abban, hogy embertársaik őket méltányolják, szeressék, magasztalják. Ezen öröm nyújtása a társadalom­ nak, élvezete, az egyénnek egyik nemesebb vonása. Irtsd ki ezt és az em­ berek nagyobb részéből kiölted a jótékonyság fentartó erejét. De R. Sz. emberszeretetének még ezen örömre s: .m volt szüksége; nemcsak nem kereste, de következetesen elzárta magától. Korunk egyik elterjedt bölcsészeti iránya részvétnek nevezi azon er­ kölcsi erot, mely a rosztól megóv és minden jóra serkent. Ha részvét nem lakoznék a szívben — mondja a mester — az önzés oly hatalomra kapna, hogy megölnek az embert csak azért, hogy hajával sarunkat ken­ j ü k ; ellenben a részvetnél fogva annyira beleéljük magunkat mások hely­ zetébe, hogy nyomorukat ugy érezzük, mintha mi szenvednők, épen ezért készek leszünk megosztani utolsó falat kenyerünket és ha jól tartottuk az éhezőt, ugy érezzük, mintha mi laktunk volna jól. És én vallom, hogy a részvét a lélek legnemesebb virága, és méltán nevezik követői a határtalán, még az állatokra is kiterjedő részvét vallásának alapitóját, Budd!

j

2*

hát, a teremtés virágának. Es minő mély, milyen élénk részvét élhetett E Sz. nemes lelkében, ki évtizedeken át fárad és nélkülöz, hogy segít­ hesse a nyomorultakat, szenvedőket, a gyenge nőket, a gyámoltalan gyer­ mekeket, a betegeket, a társadalom kebeléből kilökötteket, sőt még a kín­ zott állatokat is. Egyedül a részvét kulcsa még sem nyitja eme zárt. Hi­ szen a részvét magában inkább a nyomor percznyi enyhítésére, a jóté­ konyság naponként megújuló gyakorlására, az egy falat kenyér folytonos megosztására vezetne és nem képes megfejteni azt az önuralmat, mely messzekiható positiv alkotások, állandóan felsegítő intézmények létesítése kedvéért—hogy ugy mondjam — még magát a részvét érzetét is elnyom­ ja, vagy korlátolja. De minek folytatnám a keresést? Mondtam már. hogy a nagy em­ berbarátot csak a K. Sz. mértékével lehet mérni; igy a H. Sz. jelleme megértéséhez is a kulcsot csak nála magánál kereshetjük. Egyik végrendeletében azt írja, hogy „kora gyermekségétől fogva mindig oda törekedett, hogy magát a tudományban lehetőleg kiképezze, hogy egykor a hazának hasznos polgárává válva, a közjó előmozdítására szellemileg hathasson ; de miután szomorúan tapasztalta, hogy a termé­ szet ezen adományából kevesebb jutott részére, semhogy e téren valami kitűnőbb erőre vergődhetett volna: oda törekedett, hogy, ha már szelle­ mileg nem", legalább anyagilag legyek képes hazám javára valamiben szolgálni s annak oltárára némi áldozatot hozni. Iparkodtam tehát isten segedelmével, munkásságom s fösvénységgel páros takarékosságom által, gyakori nélkülözések mellett némi kis vagyont összegyűjteni,, hogy holtam után annak bizonyos része a haza oltárára letétessék." Ez a kulcs l i Sz. jelleméhez. Egy eszme, mely megragadta, hatal­ mába kerítette már a gyermek le'két és minden más érzelem felett ural­ kodó erővel vezérelte a férfi és aggastyán életét. Hoyy életét méltó áldo­ zatul

tehesse

a haza

oltárára!

És a mit szellemi

képességeinek mérlege­

léséről mond, azt én, bár tudom, hogy a legmagasabb, európai miveltség színvonalán állott, még sem tudom a közönséges szerénykedés szokásos nyilatkozatának tekinteni; én hiszem, hogy ő komoly és tartós önmegpróbálás után valósággal ezen önmegtagadó eredményre jutott. Csakhogy vegyük eszünkbe, hogy ő a Kisfaludiak, Kölcseiek, Vörösmartiak, Szé­ chenyiek, Kossuthok és Deák Ferenczek kortársa volt: ezekhez mérte magát, mert az áldozat, mit hozni szeretett volna, szellemileg sem lehetendett kisebb, mint a mit meghozott anyagilag. A szerzés módjának megfelel a kiosztás bölcsessége. Az öregség minden gyengeségétől ment megfontolással mérlegeli és megfelelő arány­ ban segélyezi a már meglevő intézményeket; hol czéljainak megfelelőt nem talál, de egy újnak körvonalai tisztán állanak szemei előtt: intézke­ dik létesítéséről: ott. hol ő maga nem tudta magát elhatározni, nem birt eszméivel tisztába jőni, „tudva — mint irja — hogy az idő halad és nem vár inig én eszméimmel kellőleg tisztába jövök és határozottan körülírva kijelölöm szándékomat" — ott, nagyobb összegeket biz az illetékes ható­ ságokra, pl. a közoktatásügyi, igazságügyi miniszterre, a fővárosi tanácsra, hogy ők határozzák meg, „melyik azon kizárólag hasznos és szükséges jótékonyságit czél. melynek akar újbóli megalakítására, akár egy már lé­ tezőnek támogatására fordittassék. Mert csak ezen vitat találtam legüdvösöbbnek és magamra legmegnyugtatóbbnak a haza oltárára hozott áldo­ zatom biztosítására; . . . igy teljesülhet azon buzgó óhajtásom, hogy em­ bertársaim javára, jótékonyságot gyakorolhassak." *

*

— 21 —

Már aggastyán éveit élte. midőn a különféle közművelődési egyletek alakulása kezdetét vette. A nemzetet miveltség által védeni, — saját éltető eszméje is volt: hiszen egy maga többet gyűjtött e czélra, mint évek alatt az egész nemzet. Érdeklődéssel nézte hát ezen egyletek keletkezését; de számok nagyobb, életök kezdetlegesebb vala. semhogy életrevalóságuk, horderejűk és eszmei tartalmuk felöl kellőleg tisztába jöhetett volna. Kü­ lönösen leverőleg hatott lelkére a közös congressus tartalmatlansága és meddősége. Minek mondjam tovább? Tudjuk, hogy ő mindenek felett tisztázott eszméket keresett és azon megnyugvást, hogy a haza oltárára letett áldozata üdvösen fog gyümölcsöztetni. Nos hát, midőn vagyona fe­ lett rendelkezett, ezen egyesületek körében még sem egyiket, sem mási­ kat nem volt képes megtalálni. Azonban utolsó óráiban, midőn a fájdalom által meggyötört test kötelékeiből menekülő nemes lelke már egy fensőbb légkör isteni ihletét érezé. megengedtetett neki. hogy egv jós tekintetet vethessen a jövőbe, hol felismerte az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyletet áldásos mű­ ködése jövő nagyságában! és ekkor, miként a lenyugvó nap végsugarát veti a megtermékenyített földre, elhaló ajkai egy utolsó áldó szót rebeg­ nek feléje. Nem volt abban említés hagyományról, nem megbízásról; a földről már elbúcsúzott, a jövő látománya által ihletett lélek túlvilági kinyilatkoztatása volt csupán : de a revelatio rokon lelket hoz ihletségbe, az áldó szót testvéri kebel fogja fel és foganatosítja aként, hogy míg az Emkének „közművelődési és humánus" czélokra 20.000 frtot hagyományoz, a többi közművelődési egyletek között is ugyanannyit oszt ki. Nagy összeg. Minden megelőző adománynál jóval nagyobb. Az első jelentékeny víz, mely egyletünk még kicsiny folyóját gazdagitá. Es már ezen körülmény is örökre emlékezetessé teszi a nagygyá leendő folyam még hoszu-hoszu utjának földrajzában. De lélekemelő hatásának titka mégis egyébben rejlik. A bűnös nő, midőn Jézustól eme szavakat hallá: „Bízzál, a te bűneid meg vannak bocsátva:" bizonyosra vette, hogy bű­ nei megbocsátvák, mert a bűntelen emberfia monda ki. Mi bizonyosan tudjuk, hogy egyletünk meg van áldva, törekvése megszentelve, jövő nagy­ sága biztosítva, mert Kökk Sz.. a közművelődésnek és emberszeretetnek szeplőtelen főpapja, kimondta felette az áldás jós szavait. Maga a nagy összeg aztán ugy tekinthető, mint az ő áldásának első foganatja. És ki lett volna méltóbb, — és ki tudta volna az áldó szót nagylelkübben megtermékenyíteni, mint az édes testvér, t i ép oly hiven szolgálta, ép oly lángolón szereti hazáját és embertársait, áldozatul hozva egy a testnek és léleknek bámulatos épségében eltöltött 80 éves élet szakadatlan munkásságát, vérét és vagyonát, mikor erre volt szükség; kit a honszeretet 40 év előtt osztogatott jutalmától, mit az önkény a sza­ badság nagy vértanúival együtt rá is kimondott volt, csodás úton men­ tett meg az isteni gondviselés, mely fentartá egy nemzet osztatlan elis­ merésének és hálájának hervadhatlan koronájára, mit ő ép ugy nem vár, életében ép oly következetesen távol akar tartani magától, mint boldogult nagy testvére, ezt vallván: „emlékezzenek meg rólam, ha méltó leszek, halálom után !" Nemes kikének tilalma előtt tisztelettel kell meghajolnunk és ajka­ inknak hallgatást parancsolnunk. De nem tilthatja meg és mi sem akadá­ lyozhatjuk meg, hogy annál ékesszólóbban ragyogjanak feléje a szemek és tolmácsolják a szivek lángoló és olthatatlan élő emlékezetét, melyet egyletünk minden tagja szent ereklye gyanánt őriz és szállít át az uno-

kákra; és miután az egylet évkönyveinek ezen megemlékezést nyilvánosan is ki kell fejezniök: bocsássa meg, hogy az egylet igazgató választmánya nevében indítványba hozom, hogy neve évkönyveinkbe az egylet első' tisz­ teletbeli tagja gyanánt örökittessék meg. Kérjük a kegyelem atyját, hogy a tilalmat, mi most ajkainkat l e ­ zárja, még késő évek szabadítsák f e l : mikor aztán vallomást fogunk tenni, hogy a család, melyhez ő és boldogult testvére tartoznak, nem hogy kihalna, de bennök és általok újból alapíttatott. Ezen család, a j ó lelkeknek nemesi családja, szaporodni fog nemzedékről nemzedékre ; mi­ nél nagyobbra no", annál büszkébben fog hivatkozni családfájára, és d i ­ cső ősei pantheonjáoak megszentelt csarnokában mindig a hála és ke­ gyelet glcriájával övedzendi a Rökk Szilárd és Kökk Pál nemes alak jait. Elmondám. A gyűlés élénk tetszéssel fogadja az emelkedett szellemű, gyönyörű emlék beszédet s előadó indít­ ványára általános lelkesedéssel megválasztja Rökk Fái borsodmegyei birtokost az egyesület első tisz­ teletbeli tagjául s ugyanekkor köszönetet mond Kovács Ödön ur előadónak remek beszédeért. A k ö z g y ű l é s folytatása. 8. H. Gál Domokos indítványt terjeszt be az iránt, hogy keresse meg az egyesület jelen közgyűléséből kifolyólag hazánk összes törvényható­ ságait az iránt, hogy az egylet czéljaira és eddig elért nagy sikereire való tekintettel, vessenek ki területökre az egyesület számára közműve­ lődési pótadót. A közgyűlés indítványozó javaslatára elhatározza, hogy az egyesület javára közművelődési pótadó kivetésére fogja felkérni Magyarország összes tör­ vényhatóságait. Ezen kérés szerkesztésére kikül­ detik Rökk Fái elnöklete alatt Bethlen II. Gál Domokos, Placsiutár Dávid,

Bálint yvóf\ K. Sándor

József és Sándor József titkárból álló bizottság Az elnökséget Béldi Akos gróf alelnök veszi át. 9. Horváth Gyula, mint a székely szakosztály elnöke, előadó távollé­ tében jelentést tesz a .gróf Kun Kocsárd székelytelep alapítvány'-ról, valamint a székely telepítés kérdéséről. E jelentés alapján a gyűlés jóváhagyja az igaz­ gató választmánynak a „gróf Kun Kocsárd szé­ kely-telep a l a p í t v á n y - r a vonatkozó összes hatá­ rozatait s egyúttal maga részéről is kifejezést ad hálájának és köszönetének a nemes gróf iránt, pár­ j á t ritkító fejedelmi ajándékáért. A székely telepitő szakosztály javaslatira kimondja a közgyűlés: a) hogy az igazgató választmány előnyös felté­ telek mellett birtokot vásárolhat, melyekre székely munkások lesznek alkalmazandók;

— 23 —

b) az egyesület járjon közbe az állami telepíté­ sek dolgában s ajánlja fel szolgálatait feliratilag a íöldmivelésügyi miniszternek; <•) az igazgató választmány igyekezzék gyárak és egyáltalában ipar teremtését a Székelyföldön tőle telhetőleg előmozdítani; cl) a székely munkásoknak Komániába való ván­ dorlása helyett ezen munkás vándorlás az anyaor­ szág s neveseteken az Alföld felé terelendő, mely czél anyagilag is segélyezendő esetleg; e) a székely cselédeknek az anyaország felé való terelésére az egyesület munkáljon közre teljesen megbízható székely-cseléd szerző-helyek létesí­ tésével; / ) a „gróf Kun Kocsárd székelytelep alapít­ v á n y czéljainak előmozdítása a nemes alapitóval egyetértőleg eszközlendő: végül (j; az esetben, ha a telepítés czéljaira nem állana a szükségelt költség rendelkezésre utasittatik az elnökség, illetve választmány, azt az egyesületi ál­ talános pénztárból előlegezni. Kapcsolatban ezzel hálával értesül a közgyűlés arról a nagy horderejű utazási kedvezményről, me­ lyet a székely munkásoknak az anyaország felé való utazására Baross Gábor kereskedelmi minisz­ ter a zónatarifán belül engedélyezett s indíttatva érzi magát ugy ezen, valamint eddig minden alka­ lommal az egyesület iránt tanúsított kegyéért és pártfogásáért Baross Gábor kereskedelmi miniszter ur iránti köszönetét és háláját fejezni ki, kérvén ő Nagyméltóságát, hogy az egyesületet hazafias törek­ véseiben továbbra is magas támogatásában része­ síteni méltóztassék. A közgyűlés köszönete és kérése a jegyzőkönyvi kivonat csatolásával feliratilag hozandó ő Nagy­ méltósága tudomására. 9. József

A kandidáló bizottság nevében Bethlen András gróf és Sándor megteszik jelentésüket. E jelentés alapján egyhangúlag és közfelkiáltással — gróf Bethlen Gábor elnök és Sándor József titkár 6—(j évre lévén megválasztva — megválasztattak az 1889/90-iki egyleti évre:, A 1 e 1 n ö k k é: gróf Béldi Ákos főispán (Kolozsvár), Horváth Gyula, orsz. képviselő (Budapest), Bartha, Miklós, orsz. képviselő, szerkesztő (Kolozsvár), gróf Teleki Domokos, orsz. képviselő (Kozárvár, Szolnok-Dobokamegye). J e g y z ő k k é : Dr. Gsernátoni Gyula, főgymn. tanár (Kolozsvár), ifj. Gáspár János, megyei első

— 24 —

aljegyző (Nagy-Enyed), Szterényi József, szerkesztő (Brassó), dr. Tövük István, főgymn. igazgató (Ko­ lozsvár). F ő p é n z t á r o s s á : 3/ersu Lajos, mérnők (Kolozsvár). J o g t a n á c s o s o k k á : Központi egyleti jog­ tanácsossá Hallév Rezső, ügyvéd, a kolozsvári ügy­ védi kamara elnöke; Reményi Antal, ügyvéd (Bu­ dapestre); Rádl Ödön, ügyvéd (Nagy-Váradra). Számvizsgálókká:

< rámán

Zsigmond,

a kolozsvári keresk. és iparkamara titkára.: Szői-s Géza, az „Egyesült Erdélyi Takarékpénztár* és „Hi­ telbank és Zálogkölcsön Társulat" főkönyx vezetője. Választ m á ny i

t ag o k ká:

. Ui/ar/i


kir. tanácsos, polgármester i Kolozsvár): báró /«//;//// Zoltán,

főispán (Maros-Vásárhely);

Ilenigni

Samu,

nagyiparos (Kolozsvár): gróf Ilethlm András, fő­ ispán (Brassó); gróf liethlm JSálint, birtokos (liyéres-Szentkirály): dr. Goncha. Győző, egyet, tanár (Kolozsvár); id. Dániel Gábor, főispán (Udvarhelyi; Ferencz József, unit. püspök (Kolozsvár): dr. Fel­ méri

Lajos,

egyet, tanár (Kolozsvár); Fvdi'gi

Géza.

ref. lelkész (Szászváros); id. Giis/nír János, kir. tanácsos, tanfelügyelő (X.-Enyed;; II. Gál Domo­ kos, alispán (Dicső-Szent-Márton); gróf ll.JW Jenő, orsz. képviselő (Medgyes); dr, Hegedűs István, egy. tanár (Kolozsvári; Horváth László, tanfel­ ügyelő (Segesvár); Koós Ferencz, kir. tanácsos, tan­ felügyelő (Brassó); gx6iKm-nis Vidor, birtokos i SzentBenedek); Kovács Ferencz, apát.-plébános (MarosVásárhely); dr. Kovács Ödön, theol. akad. tanár (Nagy-Enyed); gróf Kuuu Géza, birtokos (MarosNémeti); Lünhart Ferencz, r. kath. píisp. (GyulaFehérvár); Xagg Gyula, kir. erdőfelügyelő (Brassó): Rétiig Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő (Dévai: K.

Sándor

Dezső,

József,

kir. közjegyző (Déva):

orsz. képviselő

főgymn.

tanár

(Kolozsvár);

(Kolozsvár);

Siymond

Szabó

SZÓLSZ Domokos,

Samu, ev.

ref püspök (Kolozsvár); Szoboszlay Károly, alispán (Segesvár); Török Bertalan, megyei főjegyző (NagyEnyed); gróf Teleki Árvéd, ' birtokos (Drassó.) ; Zeyk

József,

birtokos

(Gombás);

Ugrón

Gábor,

orsz. képviselő (Székely-Udvarhely). 11. A kiküldött számvizsgálóbizottság nevében dr. Goncha Győző elnök jelenti, hogy a közgyülésileg kiküldött rendes számvizsgálók a számadá­ sokat megvizsgálták, azokat, valamint a könyveket példás rendben vezetetteknek és pontosaknak találták. A közgyűlés ennek alapján megadja a pénztá­ rosnak a fjlmentvényt, — ugyanekkor elismerését es

-

2-5

-

köszönetét fejezve ki Merza Lajos főpénztárosnak, hogy a pénztárosi teendőket ingyen és oly nagy buzgalommal vezeti. 12. Az alapszabálvok értelmében az első i is'.teleti tagok megválasztandók levén, Sándor József titkár előterjeszti a választmány azon indít­ ványát, hogy válaszsza meg a közgyűlés az alapszabályok értelmében az cijijesidet körül szerzett nniji) érdemeik elismeréséül: Kossuth ross Gábort s dr. Kormos Bélát tiszteletbeli tagokul. A közgvülés. elismeréséül

zett

érdemeiknek,

nagy

tagjaivá választja: Kossuth

Lajost,

Ba­

az e/p/esület L'örül

lelkesedéssel Lajost.

szer­

tiszteletbeli

Baross

Gábor

keresked -lemíigvi t n . k. minisztert és dr. Béla verseezi kir közjegyzőt.

Kormos

13. Szterényi József jegyző előterjeszti a választmány következő j a ­ vaslatát: Tekintettel egyrészt az egyesület általános ügyeinek folyton növe­ kedő forgalmára, másrészt a gróf Kim Kocsárd alap, telepítés és Kár­ pát-osztály által még inkább felszaporodó tömérdek és terhes munkára, indítványt tesz a vá.asztmány a közgyűlésnek az iránt, hogy hatalmazza fel a választmányt a jelenlegi thkár mellé és segítségére egy uj titkári állás szervezésére, melynek az egész működési szervezethez való viszo­ nyát annak idejében a választmány állapítja meg. A közgyűlés hozzájárul a választmány ezen iuditditványához, felhatalmazva az uj igazgató választ­ mányt egy uj titkári állás rendszeresítésére. Ugyanekkor a közgyűlés egyhangúlag és közfel­ kiáltással Sándor József eddigi titkárt az E. M. K. E. főtitkárává választja. 14. Sándor József főtitkár előterjeszti Déva sz. kir. város közönségének átiratát, melylyel az egyesületet jövő évi közgyűlésének Déván leendő megtartására hívja meg. A közgyűlés örömmel és köszönettel fogadja e meghívást és a jövő évi rendes közgyűlés helyéül Déva sz. kir. várost jelöli ki. 15. Sándor József főtitkár előterjeszti a választmány indítványát, hogy engedtessék meg a megyei választmányoknak és fiókoknak, az alapító és örökös tagok dijainak kivételével, összes bevételeikből 2 5 % - o t olyképen levonni, hogy annak hovaforditására hozandó határozatukat tartoznak fo­ ganatosítás előtt az igazgató választmányhoz jóváhagyás végett beter­ jeszteni.

— 26 —

Az igazgató választmány megengedi a megyei és városi választmányoknak, valamint azok köreinek, hogy összes bevételeikből — kivéve az örökös és alapító tagdijakat és azok kamatait —levonhassák az alapszabályszerü 2 5 % - o t . azonban oly kikötéssel, hogy ez összeg egyelőre csak óvókra fordítható, re­ mélve, hogy ezen Kedvezményt, csakis az exponált nemzetiségi helyeken levő választmányok és körök fogják igénybe venni. Ugyanekkor határozatképen kimondatik, hogy minden választmány vagy kör tartozik a 2 5 / hova fordítására vonatkozó határozatait foganatosítás előtt az igazgató választmányhoz jóváhagyás czéijából beterjeszteni. 0

0

16. Szterényi József jegyző felolvassa a „Magyar Tudományos Akadé­ mia-, „Kisfaludy-társaság". „Országos magyar iskola egyesület", írók és művészek társasága" és „E. M. K. E, Háromszékmegyei választmánya" üdvözlő iratait. A közgyűlés örömmel veszi tudomásul ezen meUgliangu lelkes üdvözleteket. 17. Horváth Gyula, elnöklő alelnök indítványt tesz az iránt, hogy mond­ jon a közgyűlés hálás köszönetet: Magyarország azon _ leányainak, kik a lobogót adományozták; nemkülönben dr. Kovács Ödönnek emelkedett szellemű szép emlékbeszédeért s azon lelkészeknek, a kik a lobogót fel­ szentelték, illetve felavatták: a közgyűlés rendezéseért, azzal járt fárado­ zásaikért Szamosujvár sz. kir. város közönségének és Placsintár Dávid polgármesternek, a Szamosujvár városi választmánynak, rendezőségének és különösen Voith Miklós elnöknek. dr, Mártonffy Lajos, Nóvák Gergely. Vásárhelyi Boldizsár, Osztián Kristóf,

Bárány Lukács, Sirnay Gergely, Gopcsa Joachim, Bartalis Miklós, Ló'rinczy Menyhért tagoknak stb.

A közgyűlés őszinte háláját nyilvánítja a lobogó szíves adományozásáért Magyarország leányainak; őszinte köszönetet mond a lobogó fölszentelése i l ­ letve fölavatásáért Kovács Ferencz marosvásárhelyi apátplébános. Fülöp Géza szászvárosi ev. ref. lel­ kész. I'éterfi Dénes kolozsvári unitárius lelkész, Grátz Mór kolozsvári ág. ev. lelkész, dr. Klein Jakab

kolozsvári izr.

lelkész, és dr. Kovács

Ödön

theol. akad. tanár urnák szép emlékbeszédeárt; a közgyűlés rendezéséért s az azzal járó sok fára­ dozásukért Szamosujvár sz. kir. város közönségé­ nek, F'lacsintár Dávid polgármesternek, a Szamos­ ujvár városi válaszmányuak, rendezőségének és kü­ lönösen V o i t h Miklós választmányi elnök urnák s a felsoroltaknak.

— 27 —

18. Kapcsolatban ezzel indítvány tétetik az iránt, hogy fejezze ki a köz­ gyűlés hálás köszönetét Horváth Gyula alelnöknek a közgyűlés tapinta­ tos vezetéseért. A közgyűlés mély köszönetét és háláját fejezi ki Horváth Gyula, alelnöknek a közgyűlés tapintatos vezetéseért. Több tárgy nem lévén, elnök megköszönte a tagoknak a megjelenést és a gyűlést bezárta. K. m. f. Szterényi

József,

s. k.

Horváth

jegyző.

Gyula

s.

k.

elnök. Befejezés.

A közgyűlés után átvétetett Bárány Lukács plébánostól a lobogó s miután a tisztikar Rökk Pál tiszteletbeli tagnál tisztelgett, délután 4 órakor a város pompás népkertjének Aréna nevű részében nagy csínnal földíszített óriási sátor alatt, hölgyközönség részvételével ünnepi díszebéd volt. Ez alkalommal osztatott ki a vendégek közt Szongott Kristóf „Armenia"-jának alkalmi száma, nemzeti színű borítékkal és hazafias Közlemé nyeivel. Az első felköszöntőt, mit a közönség állva hallgatott végig, a közgyűlés elnöke, háromszoros dörgő éljenzés közepette, Urunk, kirá­ lyunk ő felségére, felséges hitvesére, Erzsébet királyasszonyra s József főherczeggel az egész uralkodóházra mondta. Azután szívből jövő meleg köszöntések mondattak Magyarország asszonyaira (Kovács Ferencz apát­ plébános), gróf Bethlen Gábor elnökre, a magyar kormány tagjaira, gróf Kun Kocsárd tiszteleti elnökre, az Ünnepélyen magukat képviseltetett testületekre, a tiszteleti tagokra, a jelenlevő Rökk Pálra, (Goncha Győző dr igen szépen) az ünnepélyen részt vett egyházi férfiakra, Horváth Gyula és Béldi Ákos gróf alelnökökre, a főtitkárra, a tisztikarra, a városra, majd a jelenlevő kiváló notabilitásokra, a rendező bizottságra stb. A felköszöntők közül, szelleménél és irányánál fogva, mint a nagy nap leírásának méltó záradékát, ideigtatjuk Szamosujvár város polgár­ mesteréét. A polgármester felköszöntője ez volt: „Midőn Szamosujvár szab. kir. város képviselő testülete az E. M. K. E.-t meghívta, hogy ez idei közgyűlését annak falai közt tartsa m e g : közönségünk „kultur-missiót" teljesített, mert e hazafias tettével ország­ világ előtt azt mutatta meg. hogy e város örményajku polgárai szívvellélekkel pártolják a magyar közművelődési törekvéseket." „A hazai örménység, mely az őshazából való kiköltözés után előbb Krímben, Pododoliában, Lengyelországban és Moldvában tartózkodott, utóbba beszterczei és csíki havasokban pihent meg, végre négyszázados baran­ golás után tömegesen 1672-ben jött be e hazába, hol 1. Apafi Mihály erdélyi fejedelem által szabad kereskedelmi joggal ruháztatott fel. Egyik részét ide, hol ma nemzeti fényes ünnepet ülünk, telepitette le boldog emlékű örmény püspökünk: Verzereszki Oxendius. ki Kómából hozott mérnök által készíttette tervezetét és I. Lipót magyar király engedélyével 1700-ban tette alapját annak a városnak, mely akkor „örmény város" (Armenopolis) névvel bírt. E város: Szamosujvár lakossága ma otthoná­ ban magyar vendégszeretettel fogadta a hontadó, lovagias magyar nem-

zetet, mely hónába jött, hogy testvérével az örménynyel együtt munkálja a közművelődés áldásos munkáját." „A hazai örménység korán átlátta azt, hogy az államnyelvét: a ma­ gyart művelni kell: azért „magyarnyelv-művelési czélra" 1792-ben két ezer darab aranyat adott. Az 184-8—1849-diki dicső években pedig, midőn a magyar nemzet élete és függetlensége kétessé tétetett, az örménység — egytől-egyig — azonosította

magát

a magyar

nemzet

küzdelmeivel

és hála Istennek — büszkén mondhatom el, hogy mártírokat

adott a szent

ügynek,

örménység

de árulót

egyet

sem!—

Ekkor olvadott

bele a hazai

a

magyar nemzetbe örökre és mint ilyen tud is. akar is küzdeni ott. hol arról van szó. hogy a magyar kultúrát hazánk bármely részében meg kell védeni." „Mivel az E M. K. E. is, melynek nem az czélja, hogy más nem­ zetiségeket kulturtörekvéseikben megakadályozzon, hanem azért alakult, hogy védje meg a magyar kultúrát ott, hol az veszélyeztetve van: a hol pedig e veszély fenn nem forog, fejlessze, terjessze azt: azért magam és városom nevében az E. M. K. E. felvirágzásáért, gyarapodásáért ürítem poha­ ramat, midőn lelkem egész melegével kívánom, hogy az egek ura segé­ lyezze kegyelmével ezen nélkülözhetlen egyesületet és kisérje Isten áldása vezetőinek hazafias munkásságát; önöknek pedig uraim adjon boldog hosszú életet!" Este 9 órakor még fényes tánczvigalom volt s ez fejezte be a fel­ emelő szép és emlékezetes napot.

c AZ IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY.

j\'f int az általános bevezetés során kifejeztük, legegyszerűbben meg­ győződhetni az igazgató választmánynak mind feldolgozott kérdéseiről c's anyagáról, mind pedig benne a különböző szakosztályok, bizottságok, kül­ döttségek és meghízottak, valamint a direktórium és a főtitkári hivatal munkásságáról. — ha naplókivonatban adjuk az egyes választmányi ülé­ sek leírását. Csak a főbb kérdésekre tekintettel azonban ezt is, s csak érintőlcg, mert különben nemcsak a felvett különböző nagyszámú választ­ mányi és előkészítő jegyzőkönyveket kellene közölnünk, hanem a sok nagy­ szabású előadó munkálatot is. melyek a kérdések körül a különböző ol­ dalról beadattak, valamint be kellene mennünk legalább a kiválóbb egyes ügyek főbb mozzanatainak elősorolásába, a mi azonban gazdag levéltá­ runk képtelen földolgozását jelentené Azonban ezen. habár vázlatos vonások is. azt hisszük, ily alakban legjobban tájékoztathatják az ahoz értőt az egyesület egy évi élete érlüktetéséről, a feldolgozott anyagról s e körül egyenként a szervületek ténykedéséről és az ügy munkásairól, azért csupán a szükséges legálta­ lánosabb bevezetést, az organismusra vonatkozó tájékozást bocsátva előre, adjuk a naplót, a mint alább következik. A tájékoztató elébb ez. Az igazgató választmány — élén az elnökkel — az alapszabályok értei mében állott az idén i s : a tisztikarból, közgyülésileg választott 32 tagból, az örökös tagok képviselőiből (kik legalább egy évre jelentendők be) s a sze­ mélyi (nem testületi) alapitókból. Részt vett egy vagy más ülésen 31 alapító, a választottak közül 22 tag. az örökös testületek képviselői közül 1. A választott tagok névsora, a közgyűlési tudósítások kapcsén, a hazai hír­ lapokban megjelenvén, tartatott — rendszeresen Bethlen Gábor gr. elnök személyes vezetése alatt, mitől csak súlyos betegség, vagy rendkivüli ki­ vételes körülmény tarthatta vissza — a kezdet óta fennálló gyakorlat alapján, az idén is minden hó 12-én d. u. 3 órakor Kolozsvárt a város­ házán (egyizben az Iparos-egylet palotájában, hol a főtitkári hivatal van) egyszerű hírlapi jelzés s minden különleges meghívó nélkül, 11 rendes ülés. Rendkívüli ülés tartására egyszer sem volt szükség. A rendes ülé­ sek közül minthogy indítvány következtében a választmány szünetet határozott, — nem hivatott egybe a jul. 12-ki. Folytatólag két napig tar­ tott azonban Bethlen Gábor gróf elnöklete alatt az 1889. nov. 12-ki ülés. Az elnök sajnos betegsége következtében szept. 12-kén Teleki Domokos gróf. jan. 12-én Horváth

elnököltek. Az ügyek

Gyula

és jun. 12-én Béleli

a főtitkáron,

mint rendes

Ákos

gróf alelnökök

előadón kivül,

a szak-

— 32 —

osztályok, különböző bizottságok, egyes fölkért előadók és a direktórium által készíttettek elő s a fő titkári hivatal által az elnökkel gyakori levele­ zés, személyes találkozás és az ellenjegyzendő vagy előre látamozandó fontosabb iratoknak, utalványozásoknak mindig csomagonként Segesvárra küldése s expediezióra vissza várása utján láttattak el. Ez alapja annak, hogy — a sürgönyöket, személyes értekezéseket, tanácskozásokat kivéve, — csak beható, részletes levél az elnök gróffal, Kolozsvárt történt hónapokig való tartózkodásán, több napra legalább 15-ször bejövetelén Kiviil, az évfolya­ mán közel 40 váltatott. A helyettesítést leggyakrabban Béldi Alim gróf, aztán Horváth

Gyula,

Bartha

Miklós

és Teleki

Domokos

gróf gyakorolták.

A direktórium tartott minden hóban a választmányi gyűlést meg­ előzőleg, rendszerint a választmányi gyűlés napján délelőtt, deczember, márczius és augusztus hóban előző nap délután 1 — 1 rendes s ezenkívül 1889. október 17-én és 1890. április 20-án. május 23-án és augusztus 2-án 4 rendkívüli, összesen tehát 15 ülést. Ezek közül rendszeresen Bethlen Gábor gróf elnökölt 7 rendes és 1 rendkívüli ülésen. Bíhli Akos gróf, 2 rendesen és 3 rendkivülin, Horváth Gyula — ezenkívül két rendkívüli ülésen is jelenlévőn - 1 rendesen és Teleki Domokos gróf alelnök 1 rendesen. A direktórium tagjai—előadóján és jegyzőjén Sándor József főtitkáron, valamint Merza Lajos központi főpénztároson kívül — az idén is, a nov. 12-iki választmányi ülésben közfelkiáltással megválasztatva : Biró Béla kanonok, az erd. r. kath. státus előadója, ujabban kolozsvári r. kath. plébános; Felméri Lajos dr. egyetemi tanár és SiymonilD&is'ó orsz. képviselő, a kolozsvári keresk. és iparkamara elnöke, valának. A főtitkárt betegség miatt, folyó év január és február 12-én, ugy márczius 11-én az előadói tisztben is Merza Lajos főpénztáros helyettesitette. E gyűléseken a jegyzőkönyveket Gsernátoni Gyula dr.jegyző vezette; két ízben, úgymint: október 12-én és április 12 én. az előadó mellett Szterényi József jegyző. Jogügyek tárgyalásakor Haller Rezső jogtanácsos véleménye rendszerint kikéretett. Június 12-én a brádi óvó ügyében az ülésbe meghivatott K.

Sándor

József

választmányi tag.

A szakosztályok tekintetében a korábbi évek szervezete és névsora változatlanul fentartatott. Legfontosabb feladat háramlóit ezek között a székely-szakosztályra. Horváth Gyula alelnök, mint szakosztályi elnök veze­ tése. Bartha Miklós alelnök, mint szakosztályi előadó előadósága alatt. Tartott Kolozsvárott az igazgató választmányi ülését megelőzőleg 1 8 8 9 . november 12-én, 1890. április és augusztus 12-én összesen 3 ülést. Az ülések egyikén vagy másikán részt vettek: Bethlen Gábor gróf elnök, id. Dániel

Gábor

főispán, Gálffy

alispán, gróf Komis Kovács

jos

Ferencz

Viktor

Sándor

apátplébános. Kovács

főpénztáros.

Réthy]

jószágigazgató. H. Gál

birtokos, Kovács

Domokos

országgy. képviselő, Merza

La­

Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő, K. Sándor

Jó­

zsef kir. közjegyző. K. Sándor Lajos Szabó József birtokos. Szabó Sámuel

Ödön

Albert

theol. akad. tanár,

főszolgabíró, Sándor József gymn. tanár. Tormay Béla

főtitkár, miniszt.

megbízott, illetve a földmivelésügyi miniszter részéről az algyógyi földmives iskola ügyében kiküldött szakértő előadó, és Vörös Sándor gazd. iskolai igazgató. E szakosztály, illetve az előadó javaslata alapján küldte ki november 12-iki üléséből az igazgató-választmány gróf Kun Kocsárd elnöklete és Bartha Miklós alelnöklete alatt az algyógyi alapitvány intéző bizottságát (tagok : Gálffy Sándor, Horváth Gyula, Jakab Mózes, K. Sán­ dor József, K. Sándor Lajos, Vörös Sándor) s e kiküldetéssel kapcso­

latban Bartha

Miklós,

K. Sándor

Józseffel,

másnap (nov. 13-án) kiszálva

Algyógyra. ott Kun Kocsárd gróf tiszteleti elnök uttmitatásával és A". Sándor L'ijiM segédkezésével. nov. 14 —18 napjain nagy munkával fel­ vette az alapítvány leltározását, becslését elkészítette a kezelés tervezetét. Apr. 12-én Horváth

G'i/iJti

alelnöknek gróf Bethlen

András

földmivelés-

íigyi miniszterrel előleges értekezése alapján. Torma;/ Béla min. tanácsos jelenlétéhen és előadósága mellett — e szakosztályból indult meg az al­ gyógyi földmives iskola kérdése, melynek ügyében az e napi vál. ülésből —

Tonnái/

Béla.

csatlakozásával — Bartha

Miklós,

Merza

Lajos,

K.

Sándor József és Sándor József tagokból álló bizottság küldetik Al­ gyógyra. a midiin is gróf Kun Kocsánl eredeti ajándéklevelét a földmi­ ves iskola érdekében nem csak módosítja, hanem az iskola fölállítása esetére fVlajánlja az eddigiekhez szászvárosi két házát is. Végül a szak­ osztály. Tonnát/ Béla elkészített munkálata alapján az iskola ügyében atig. 12-én véglegesen határoz s fesz javaslatot az ig. vál. elé. Javaslatára az iskola fölállítását kimondja a választmány s a t o ­ vábbiaknak a közgyűlésig előkészítésére kiküldi Bethlen (Líhoi- gróf e l ­ nököt, lhrviíih

(1 i/iila es Bartha

Miklós

alelnököket s Karács

Albert

orsz.

képviselőt. A határozatnak gróf Bethlen András földmivelési miniszter­ hez Bethlenbe másnap megvitelére Horváth Gyula és Komis Viktor gróf küldetnek ki. Xagy buzgalmat fejtett ki Kinin (lém gróf elnöklet;} alatt az idén is az irodalmi szakosztály. T a tott nov,. deez.. j a n . , jun. és aug. hónapok!)-u mindig a vál. ülést megelőzőleg 12-én cl. e. 11 órakor ö ülést s hozott 8 0 határozatot. Tevékenységének s a kebeléből Szabó Samu elnöklete alatt kiküldött albizottságnak, az u. n. könyvtároizottságnak köszönhető a választmány határozatainak egy jelentékeny része. Utóbbi, mindig az írod. szakosztály üléseit előkészítendő, tartott 3 ülést, u. ni, nov. ő én, 7-én s márcz. 7-én s hozott 33 határozatot. J e g y z ő előadóvá - miután egy darabig a fótitkár volt az, előadó — (.'serw.it oni Gyula dr. választatott meg. E Í a szakosztály, illetve bizottság, bírálta cl a népkönyvtárakra beérkezett összes segélykéréseket, vizsgálta át a beérkezett könyvtárkezelési válaszokat, kezdte meg a dalos-kö­ rök alapítása ügyét s tette meg javaslatát az irodalmi ügyekben a vá­ lasztmány számára. Tekintettel a töméntelen apróiékosssággal járó min­ dez ügyekre, működése valóban tevékeny és áldásos volt. Ülésein részt vettek dv. ('seru'ítoni Gyula dr. Felméri Lajos, dr. Heijedüs István. Kozma Ferencz. Merza Lajos, Sándor József, Szabii Samu, Szterényi József és dr. Török István.

A más három szakosztály közül az idén is pihent, teendője a főtit­ kári hivatalra hárulva, a yyüjtő szakosztály; a közgazdasági szakosz­ tály teendőit pedig egy u. n. pénzügyi bizottság látta el. A közműve­ lődési szakosztálynak hatásköre az összes szakosztályokból alakult u. n. segélyező bizottságra ment lassanként át. Épen ez utóbbi bizottságra esik, szintén Bartha- Miklós alelnök elnöklete alatt s 11. Gál Domokos elöadóságával, az idén is az össz­ munka egyik oroszlán része. Resztvettek ennek üléseiben : Biró Béla, dr. Ilci/ei/üs

István,

Merza

Lajos.

Sándor

József

(egyúttal jegyző,)

Szabó

Samu, s mint meghívott egyizben Kozma. Ferencz kir. tanfelügyelő. Tar­ tott összesen 5 ülést, u. ni. márcz. 18-án egyet s máj, 10-én és 11-én foly­ tatólag 4 ülést. Feldolgozta az idén segélyezésre beérkezett összes k é ­ relmeket s a vál. elé terjesztette, egyéb indítványaival, 75 pont alatt. Ugyan c bizottság viselte az idén is egy ízben 89. jan. 8 án a ref.

— 34 —

igazgató tanácsosai Szász Domokos ref, pLispiik elnöklete alatt az al­ kudozó bizottsági tisztet, jelen lévén az egyesület, részéről: gróf Beth­ len Gábor elnök, Sándor gedűs István dr és Szabó

József Samu

főtitkár, Merza vál. tagok.

Lajos

főpénztáros,

He­

Kiküldött bizottság.ik voltak még gróf Bethlen Gábor elnöklete alatt, az egyesület vagyona elhelyezése ügyében az említett pénzügyi bizottság, s a titkáriállás betöltése ügyében egy másik bizottság. Előbbi 89. január 2o-áu, utóbbi 89. deczember 2-án ülésezett s jelen voltak mindkettőn az elnö­ kön

kívül : dr

Felméri

Lajos,

Sándor

József

s Merza

Lajos.

A

p.

ü.

bizottság javaslata következtében a Kolozsvár tanácsával esetleges ház­ építés ügyeben érintkezés végett kiküldettek: Gsemátoni Gyula dr., Deáky

Albert,

Merza

Lajos

és Sándor

József.

A kárpátosztályt előkészítő bizottság, minthogy a fótitkár kárpátegyleti tanulmány útját csak közvetlenül a közgyűlés előtt tehette meg, az idén nem ült egybe. Egy ad hoc bizottság jött össze Biró Béla elnöklete alatt 1890, ápril 21-én Orbán Balázs végrendelete felbontása ügyében. Jelen voltak Haller

Rezső

jogtanácsos. Merza

Lajos,

Szabó

Samu

és Radnóti

Dezső

irodatiszt, mint jegyző. Küldetett ki még bizottság az alapítók hátraléka, a sombori iskola, a közoktatásügyi miniszterhez felterjesztendő óvó-felirat ügyében, úgy még tavalyról az olvasókönyvkészitő bizottság s még korábbról az erdelyrészrol készítendő s a kormányhoz benyújtandó felirat ügyében, ezek azonban a tárgyalásoknak még nem ejtették sorát. A számvizsgáló bizottság Szőcs

állott az idén is s a pénztár külöu

Géza

és Gánián

megvizsgálására

Zsigmond

külön

urakoól

kiküldettek

egy izben id. Gáspár János és Nagy László, egy izben pedig 116ry Bé­ la. Horovitz Sámuel, Szoboszlay Károly és Török Bertalan.

A naplóban névszerim levén elősorolva, itt csak felemlítjük a gróf Szapáry Gyula és később a giót Gsáky Albin miniszterek előtt tisztel­ gett, majd a Mátyás emléktábla leleplezése, a kolozsvári orth. iskola megnyitó ünnepélyén reszt \ett küldöttségeket, a debreezeui és szentesi rióí megalakulásakor történt diszes képviseletet, a beszterczei, m.-n.-sombori és balázsfalvi iskola megnyitásán történt kK/.ponti képviseleteket. A ba­ lázsfalvi iskolánál külön azc. Hogy Szabó Samu vál. tag, mint fölkért gondnoksági elnök és megbízott, majdnem minden hóban saját költségén a helyszínére utazott, vezette a gondnokság üléseit, az iskola ügyeit, végezte a központból a levelezéseket s állandó előadó volt álla­ potairól. Nagyszámuak ezen kívül a vál. részéről a központból adott megbí­ zatáson és kiküldetések. Fölemlitendők ezek közt: Bethlen Gábor gróf elnöknek fölkéretése, gyakori Budapesten tartózkodásai alkalmával a bi­ zalmasabb személyi ügyekben eljárni ; Horváth Gyula alelnök hasonló fölkéretései a debreezeui és szentesi vál. megalakulásának, a kölcsöusorsjáték esföldinives iskola ügyének személyes előkészítésére ; Á". Sándor Józsefnek Márkossy László főszolgabíróval a brádi óvó ügyében jun. 9-én 13radon kiszállása. Zakariás Dániel alapitóval tárgyalása s orrot jelen­ téstétele ; főtitkárnak a Kárpát-egylet ügyében a Szepességben egy hóna­ pig végzett tanulmány irtja, a brassói, debreczeni és nagy-ktiküllói vá­ lasztmányok területein deczember 5-én. június 16-án és ápril 21-en sze­ mélyes kiszállásai. Orbán Balázs temetésére Sz.-Udvarhelyre kiküldeté­ 7

se ; Bartha

Miklós

alelnöknek ez alkalomból Budapesten

Szabó

Sámuel

vál. tagnak hasonló megbízása Kolozsvárit gyászbeszéd tartására, s Fü­ löp Géza temetésére Szászvároson máj. 21-én gyopár koszorú vételére s a ravatalra helyezésére ; Merza Lajos föpénztárosnak jun. 10-én látogatása az aratIi választmánynál. Felméri

Lajos

dr. fölkérése

a

h.-m.-vásárhelyi

fiók megalakulása előkészítésére stb. Ezeken kívül képviselt°tésünk 1889. okt. 27-én Brassóban a Székeli/ Mózes emlék leleplezésén Koós Ferencz és Szterényi .József által; a marosvásárhelyi iparkiállitáson Korács Fe­ rencz és Deák Lajos által; a szász-városi ipar- és női-munka kiállításon máj. 20-án Dózsa Dénes fiókelnök által: Kovács Albert orsz. képv. föl­ kérése, hogy az orsz. szinészegyesálet színé
Györyy

és Gyertyánffy

István

föl-

kérései, hogy a tanítók orsz. nagy gyűlésén f. év Szent-István napján Budapesten képviseljenek. A diskrét megbízatásokról nem emlékezünk meg. Hasonlóképen csak röviden emiitjük föl — Reményi Antal buda­ pesti és Rádl Ödön nagyváradi jogtanácsosaink gyakori megbízatásán s Deáky Albert vál. tagtársunknak egy fontos jogi esetben fölkérésünk kö­ vetkeztében eljárásán felül — az egyes külmegbizottaknak sürü fölkérését, igy többek közt lelkes és buzgó tagunknak és gyűjtőnknek Kapácsy Dezsőnek Egerben a Kanizsayféle hagyaték, Dr. Szőts Andor ügyvéd tagtársunknak Székes-Fehérvárt. Horváth Ödön KÖZ- és váltó ügyvédnek, jog. akad. dé­ kánnak Eperjesen ott helyi jogügyekben, az ország főszolgabiráinak több ízben köriratilag így az „Imádság története" darusításakor hazafias föl kéréseit. Megemlítve még végül, hogy a vál. jegyzőkönyveit a jegyzők a kö­ vetkező sorrendben vezették: nov. decz. ápril és máj. hóban Szterényi József; okt. nov. 13, márcz. és jun. hóban Csernátoni Gyula dr.; január hóban es folytatólag niáreziusb:. Ileniyiii Sámuel nagyiparos. * 7. .Bctlil.cn Bálint gróf, birtokos, Gyéres-Szjntkirály (TordaAranyosmegye.) 8. Bethlen Ödön gróf, birtokos. * 9. Goncha, Győző dr., egyetemi tanár, Kárpát-bizottság e l n ö k e . 10- Gsiki, Viktor dr., egyetemi tanár. " 11. Id.. Dániel Gábor főispán, Székely-Udvarhely (Udvarhelym.) 12. Deáky Altiért ügyvéd. ÍM. Ditrói József mérnök. i 4 . Doryó Albert kir. közjegyző. * lf>. Felméri Lajos dr., egyetemi tanár •"Ki Fülöp Géza, ev. ref lelkész. Szászváros, (Hunyadm ,'gye.) * 17. / / . Gál Domokos, alispán, Dicsö-Szentmárton, (K.-Küküllőm.) *

— 36 —

* 1 8 . Id,

Gáspár

J á n o s kir. tan., tanfelügyelő. Nagy Enyed.(AlsóFeli crm egye.) 1 9 . II. Ilaller Károly dr., egyetemi tanár. " 2 0 . Hegedűs István dr., egyetemi tanár. 2 1 . Háry Béla, Kolozsvármegve árvaszéki elnöke. TI. Horocitz Sámuel nagyvállalkozó. 2 3 . P. Horváth Gábor, birtokos. K -Széplak. (Kolozsmegye.) * 2 4 . Jíorrátli László, kir. tanfelügyelő". Segesvár, (X -Küküllőm.i 2 5 . P. Horváth Kálmán birtokos N.-Xsuk, (Kolozsmegye.) 2G. Incze József ügyvéd. 2 7 . Jósika Lajos báró, Branyicska iflunvadniegye.) 2 8 . Jósika Sámuel báró. 2 9 . Korbuly József lapszerkesztő. * 3 0 . Kovács 3 1 . Karács * 32. Kavics

Ferencz apátplébános, Maros-Vásárhely. iM.-Tordam.) Gyula, polgármester. N.-Enyed. (A Isó-Fehérmegye.) Odöu dr., t h c o l . akad. tanár, Nagy-Enyed. íAlsóFehérmegye ) * 3 3 . Komis Viktor gróf, birtokos, Szent-Benedek (Szolnok-Dobokamegye, i • 3 4 . á'««ÍÍ Géza gróf, b i r t o k o s Maros-Németi, (llunvadmegye.) 35. Lázár J e n ő gróf. orsz. képviselő, Medgyeslálva i M.-Tordanr) Í.6. Magyari Mihály szerkesztő. 3 7 . Miitskiisi Pál. kolozsnifgyei árvaszéki ülnök. * 3 8 . Xngy Gyula, kir. erdőtelílgyolő. Brassó. 3 9 . Pekri Sándor, birtokos. Dicső Szentmárton. (Kis-Küküllőm.) * 4 0 . A". Sándor József, kir. közjegyző Déva (Hunyadmegye.j * 4 1 . Siymond Dezső birtokos, orsz. képviselő. 4 2 . Szabó József birtokos. Szász-Fenes, (Kolozsmegye i. * 4 3 . Szabó Sámuel ev ref. tanár. 4 4 . Szcnkocidi Márton birtokos. * 4 5 Szoboszlay Károh alispán. Segesvár, (Kis KíikiUlőut.) 4 6 . Toroczkai Miklós gróf. birtokos. Kern vesd. i Huuyadmegye); * 4 7 . Tárok Bertalan, m. főjegyző, Nagy-Enye 1. i Alsófehérmegye) : * 4 8 . Ugrón Gábor orsz. képv.. Sz.-üdvarueiy i Udvarhelyiuegye): 4 9 . Wass Béla gróf, birtokos. Czege. (Szolnok-Dobokam.,) 5 0 . Yályi Gábor dr., egyetemi tanár. 5 1 . Vörös Sándor, gazd. akad. igazgató, Kolozs-Monostor. (Ko­ lozsmegye.) 5 2 . Weisz Ignácz dr. ügyvéd, Brassó. 53.

Weisz

József.

M i n t meghívottak részt vettek még a választmány egyik, vagy másik ülésében : a föklmivesügyi miniszter megbízásából Tormag Béla min. ta­ nácsos, Budapestről; Eszaky Károly, áll. vasúti felügyelő a közlekedés­ ügyi miniszter részéről: továbbá Tamóvzi Gusztáv orsz. képviselő, Szőcs András a fővárosi szeretetház igazgatója, Apor István báró. Lázár István gróf stb. mint vendégek. Ezek után aztán részletesebben de a lehető vonva, vál. működésének leírása következik :

legrövidebben

egybe­

— 37 —

1889. X. S z e p t .

12.

A közgyűlés utáni első rendes választmányi g y ű l é s e n — g r ó f Bethlen Gábor elnök az őt ért baleset következtében még mindig beteg lévén. — az elnöklést. mint helyettesítő. Teleki Domokos gróf alelnök töltötte be. 0 elnökölt a délelőtti direktóriumi gyűlésen is. Rendes előadó Sándor József főtitkár. Jegyezett: Gáspár János jegyző. Gyűlés elején elnöklő alelnök hálatelt szavakkal tolmácsolta a vá­ lasztmány részéről is az egyesület háláját, Urunk Királyunk 0 Felsége legmagasabb tenyeén. hogy felséges személyét a lobogó szenté-lésen a vá­ lasztmány kérésére képviseltetni méltóztatott. Egész gyűlés fölállva hall­ gatta végig az elnöklő gróf előterjesztését s végül hossz.as éljenzés közt mondta ki, hogy a hódolat nyilvánítás megfelelő uton 0 felségéhez j u t tattassék : hasonlóképen hódoló köszönetét mondta ki a választmány Jó­ zsef föherczeg ö fensége, valamint a magyar kormánytagjaival szemben is a szentelésen való magasabb és magas képviseltetésért. Sándor József főtitkár jelentést, tesz a lefolyt hó forgalmáról. E z alkalommal számol be a főtitkári hiv italnak a közgyűlés és különösen a lobogóavatás előkészítése körül végzett, rendkívüli munkájáról, melynek a nehézségek es hihetetlen akadályok egész lánczolatával kellé megküzdenie. O felségéhez a királyhoz, József föherczeg ő fenségéhez, a magyar kor­ mány összes tagjaihoz külön-külön folyamodvány és kérelem állíttatott k i ; igy a r. kath. püspökhöz, a lobogó fölavatást teljesített lelkészekhez, az ország főbb intézményeihez, számos előkelő egyesekhez, a kolozsvári honv. parancsnoksághoz. Közgyűlés előtt főtitkár személyesen is leutazott SzamosÚjvárra az ottani helyi rendező bizottsággal való végleges megegyezés végett: a lelkészekkel külön levelezett és személyesen is találkozott. Daczára e közgyűlésnek, melynek ügyintézési háttere az eddigiek közt a legterhesebb vala, az összes ügyek nemcsak elláttattak, de a tagoknak tagdijaik iránti felszólítása is megszakítás nélkül állandóan folyt és foly. Jelenti, hogy a közgyűlésre vonatkozó és azután is fölmerült összes sajtónyilatkozatokat, még a legkisebbet is — mint az egyesület megalakulása óta mindig — geybegyüjteté. hogy ezek részint az egyesület történeteként, részint tájé­ kozás végett rendelkezésre álljanak : hasonlóképen egybekérte a levéltár szá-nára a lelkészek lobogó-avató imáit és beszédeit. A „Magyar Sálon" a közgyűlésre E. M. K. E. számot adván ki, számára — az egylet érde­ kéién — minden szükséges adatot kézhez szolgáltattunk. Gondoskodás történt, hogy a jövő évi naptárakba is az egylet czimtára és ismertetése vétessék föl. A Kárpát-osztálvnak a közgyűlés után leendett első' kirán­ dulása é'-dekében hetekig leveleztünk, ugy a lobogó időre való elkészülése s szükséges fölszerelvényeivel, a szögeknek a nevek véseteivel pontos ellá­ tása végett. A menetrend érdekében az állam-vasutakhoz és a szamos­ völgyi vasúthoz több kérvényt küldtünk. Jelen ülésre a tagok mindhárom kolozsvári lapban a teljes névsor közzétételével hivattak meg, miután fő­ titkár már a közgyűléskor gondoskodott, hogy a névsor lehetőleg az egész hazai sajtóban közzététessék. ürömmel vétetik tudomásul ugyancsak a jelentés alapján, hogy gróf Szapúi-y Gyula földmivelésügyi miniszternek szept. 2-án Kolozsvárt történt magas látogatása alkalmával, gróf Béldi Akos és Horváth Gyula alelnö­ kök, valamint Sándor József főtitkár az egyesület nevében testületileg

— oo —

tisztelegtek s ez alkalommal a miniszter örömét és elismerését fejezte ki az E. M. K. E. működése és eredményei fölött, melyeket — úgymond — az országgal együtt figyelemmel kisér s mind a kormány, mind saját nevé­ ben minden lehető támogatásról biztosít. A .Mátyás emlék tábla" leleplezésére Kolozsvár város törvényható­ sága az, E. M. K. E. t hivatalosan meghiván. a nemzeli ünnepélven gróf Béleli Akos és Horváth Gyula alelnökök, Rökk Pál, Orbán Balázs báró. Felméri Lajos dr., Reményi Antal és Merza Lajos képviselték, jobbára

díszmagyarban. Merza Lajos főpénztáros jelentése szerint a vagyon augusztus hóban 13.000 frt 8 krral szaporodott. A róm. kath. püspökhöz kérő átirat ment a csertés-hondoli iskolá­ nak a segélyezések érteiméten leendő átalakítása tárgyában. Bemutattatnak a ref. ecgylmz ker. ig. tanácsának átiratai. E szerint a harmadik segélyező turnus alkalmával f. é. május hóban megszavazott segélyek az alkudozó bizottságok érintkezésbe lépése nélkül elfogadtatnak. Tekintettel pedig arra. hogy csak 10 éves segélyek szavaztattak meg, vá­ lasztmány ugy mint a többi egyházakkal szemben, az összegeket közjegy­ zői szerződés nélkül folyósítja. A feketéi, iskola ügyeben több átirat készült. Örvendetes tudásul vétetett az unit. egyház kerületi tanácsának át­ irata, mely szerint a Szabódra adott évi 150 frtot elfogadván, örömmel beleegyezik, hogy felekezeti iskolájára E. M. K Efölirafos tábla alkaltnaztassék. A balázsfalvi iskola ügyéről tesz jelentést Szabó Sámuel választ­ mányi tag, kinek fáradhatatlan személyes utánjárásának és saját költsé­ gén oda utazásainak köszönhető ez iskola létesülése, Az iskola kész; a balázsfalvi fiók tagjai lelkesedéssel munkálkodnak a 15000 frton vett pompás épület átalakításán; a nép lelkesedéssel hordja dijtalanul a szükséges anyagot; a fölszereléseket az alsófehérmegyei választmány N.Enyeden jó és olcsó rabmunkával készítette el. A pálvázat kiíratván, öszszesen 7 pályázat érkezett be. Gróf Csáky Albin közokt. miniszterhez ké­ relem ment a balázsfalvi iskola tanítója fizetésének engedélyezése ügyében; hasonlóképen folyamodványban ajánltuk föl Baross Gábor keresk. ügyi miniszter urnák ez iskola üres részeit a vasúti alkalmazottak gyermekei számára. Ugyancsak a közoktatási miniszterhez kérelem ment tanszerek ajándékozása ügyében. A tanítás még e hóban kezdetét veheti. A beszterczei óvó megnyitásáról tesz jelentést Sándor József fő­ titkár. Választmány örömmel értesül az óvó ügyének befejezéséről s a szept. 4-én történt megnyitás szép nemzeti ünnepéről, melyen részt vett a beszterczei hazafias közönség színe-java, s melyen a központból a fő­ titkár, Merza

Lajos

főpénztáros, dr. Bácskai

Béla

Aradról, és ifj.

Horváth

Mihály Segesvárról voltak jelen. Köszönetet szavaz Kenyeres Adolf kir. törvényszéki elnöknek a buzgó és odaadó fáradozásért, mellyel az egye­ sület ez intézményét életre hozta. A fiók választmányokat köriratilag fölkértük a népkönyvtárak ügyé­ ben folyamondványaiknak szept. 30-ig beküldésére. Debreezeui dalegylet­ nek a 700 frt alapítványért meleg köszönet ment. Ezeken kívül még számos intézkedésről, átiratról ad számot a jelentés. Rökk Pád, nagy alapitónk szept. 1-én Kolozsvárra érkezvén, az induló háznál Horváth Gyula alel­ nök, Sándor

József

főtitkár

és Merza

Lajos

fogadták s tisztelegtek ké­

sőbb, itt léte alatt kalauzolván. Örvendetes tudomásul vétetik a brassómegyei választmány jelentése

— 39 —

a brassói két óráról. E szerint a két intézetben összesen 192 növendék volt felvéve a lefolyt évben. A haladás a legszebb. Az ördögkuti óvó-iskoláról a Wesselényi egylet számadásai elfogad­ tatnak, elvárjuk azonban a szellemi haladásiéi a jelentést Zalathnára a bányafőnökséghez kérés ment. hogy a verespataki óvót 109 írttal segélyezze. A maros vásárhelyi helvi érdekű székéig ipari:iállitásról Deák Lajos kir. tanfelfigyelő, mint az egyesület felkért képviselője meleg hangú jelen­ test tevén, választmány örömmel értesült e kiállítás sikereiről és különö­ sen Kovács Ferencz apátplébános választmányi tagnak, mint intézőnek a székely nép kultúrája érdekében e téren is kifejtett sikeréről. Óhaját fejezi ki a választmány, vajha ily mozzanatokról a megyei választmányok elnö­ kei és a tanfelügyelő urak az egylet használatára jelentéseket küldeni szí­ veskednének, mint pl. Horváth László tanfelügyelő ezt kezdet óta teszi a megyéje területén előforduló mozzanatokról. Az orsz. színész egyesület beadványa következtében kimondatik, hogy a fiókok köriratilag kéretnek föl a vándor színészek erkölcsi támogatására. Dr. Weisz

Ignácz

Brassóból jelentést

tesz

a

Soltész-Xagg

János­

iéle 2000 frtos hagyaték ügyében, melyet mint fölkért jogtanácsos veze­ tett eddig a brassói kir. törvényszék előtt. Választmány tudomásul veszi a jelentf'st s fölkéri dr. Weisz Ignácz alapító-választmányi tagot, hogy a Brassóban előfordulandó egyéb E. M . K E. ügyekben is jogügyi tanácsosként eljárni s az egylet és választmány szolgálatára lenni szíveskedjék. Bejelentetik, hogy a debreezeni d a h ' g d e t értesített, mik ép a debreezeui jiók megalakítása sikeresen halad előre. Ugyancsak fiőkalakitást illetőleg tett kezdeményező kijelentést a közgyűlés alkalmával Rökk Pál az egylet nagy alapitója, Miskolczra és Borsodmegyére vonatkozólag. Vá­ lasztmány határozatilag kimondja, hogy e fiókok megalakítására minden szükséges lépés mielőbb megtétessék. Az országos közegészségügyi egyesületet értesítjük, hogy az L. M. K. E. fölkérésére és kezdeményezésére íratott és kiadott népies közegész­ ségi munkát (2ö év Markusfalva történetéből) népkönyvtáraink utján ter­ jeszteni s a fiókokat is köriratilag hasonlóra fölhívni fogjuk. I I . Ols-t.

12.

Nagy érdeklődéssel folyt le ez ülés is, melyen gr. Bethlen Gábor felgyógyulása után először elnökölt. A gróf elnököt beléptekor a tagok hosszason éljenezték. Előadó: Merza Lajos. Jegyzett Csernátoni Gyula dr. jegyző. A napirend előtt Bartha Miklós alelnök kérvén szót, üdvözli gr. Bethlen Gábor elnököt és gr. Kuun Gézát'az E.M.K.E.irod. szakosztályá­ nak elnökét, mint a kik mindketten a ref. egyházkerület főgondnokainak választatván, e kitüntetés által az egyesület tekintélyét is nevelték. Kéri egyszersmind, hogy a választmány ez örömének jegyzőkönyvileg is adjon kifejezést. Gr. Bethlen Gábor elnök midőn a saját és a Kuun Géza gróf nevében köszönetet mond. hangsúlyozza azokkal szemben, kik fele'.ezetiességgel szokták vádolni az E. M. K. E.-t. hogy az egyházi életben elfoglalt uj méltósága mellett épp ugy mint eddig ezutánra is hü tud maradni az E. M. K. E. minden

felekezetiesséyet

kizáró

törekvéseihez.

kes éljenzés után egyhangúlag csatlakozik a Bartha ványához.

A választmány lel­

Miklós

alelnök indít­

— 40 —

A főtitkári i r o d a ügyintézéséről Sándor Merza

Lajos

és Szterényi

József

József

főtitkár betegsége miatt

referáltak. A jelentés három főbb m o z ­

zanatról emlékezik meg. Egyik a tagdíj iránti felszólítások befejezése, másik az évi jelentés szétküldése és a m e g y e i pótadó ügyében fölhívások szét­ küldése a vármegyékhez. Felszólittatta* fizetésre nem csak az anyaállam­ beli minden örökös alapító, rendes és pártoló tag egyenként névre czimzett levélben, hanem a fiókok tagjai is, a felszólítások készen kiállítva s czimezve a fiókpénztárosoknak postáraadás s saját könyveikkel egybehasonlitás. esetleges kiigazítás végett megküldetvén. Ily uton a pontosan vezetett központi nyilvántartáshoz igazithatják a fiókok saját könyvvezeté­ seket. Az évi jelentés sokszorosított kisérő levél kapcsán megküldetett az összes fiókoknak, testvér-és rokonegyleteknek, örökös tagoknak, a nagyobb áldozatot hozott alapitóknak, a kiválóbb közéleti előkelőségeknek, választ­ mányi tagoknak. A vármegyei pótadó kivetése ügyében összesen 44 vár­ megyéhez ment kérelem, t. i azokhoz, melyek részéről a múltbeli kessrii tapasztalatok alapján megtámadástól nem tarthattunk, épen e czélra köny­ veinkből egybeállítottuk a vármegyék és városok eddigi összes áldozatait áttekintés végett. Egyúttal fölkértük a kezdeményező Kis•Küküllö várme­ gyét, hogy közgyűléséből maga is fölhívást intézzen ez ügyben a várme­ gyékhez, a mi a nemes megye részéről már meg is történt. Mindezt éjjel­ nappali munkával. Hogy a megyék az őszi közgyűlésen tárgyalhassák. A vidéki színészet pártolása érdekében a fölhívás az összes fiókok­ hoz elküldetett. Korábbi elvi határozat értelmében az egyházi főhatósá­ gokhoz átirat ment. hogy segélyiránti javaslataikat, decz. 31-ig mindig nyújtsák be, a fiókokhoz pedig körirat, hogy ugyanazt mindig márcz. l-ig tegyék meg; az egyházi javaslatok véleményezés végett a fiókokhoz min­ dig át fognak tétetni. Debreezeui fiók megalakulása ügyében több nemű érintkezés történt s a hangulat bizonysága, hogy a „Debreczeni Ellenőr ' seramiféle magánjellegű hírt (pl gyászjelentés, hymenhir stb.) nem vesz fel a nélkül, hogy azért a szerkesztőségbe kitett E. M. K. E.-perselybe bizonyos összeg ne fizettetnék. A főtitkári hivatal számára az összes erdélyrészi hírlapok a közönség kívánsága figyelemmel kisérése végett küldésre ké­ rettek s a szerkesztők mindnyájan küldik is a l a p o t ; ujabban G-yurtyánffy István a „Néptanítók Lapját" bocsátotta rendelkezésre, úgy Yértessy Ar­ 1

nold, a „Debreczeni Ellenőr"-t. Dr. Kormos

Bélához

m i n t alapitóhoz a ne­

véről nevezett iskoláról jelentést küldtünk Még több mint 50 átiratról tesz a főtitkár jelentést, melyek a lefolyt hóban kimentek. Előterjesztetik gr. Kun István Hunyadmegye közgazdasági előadójá­ nak beadványa, mely javasolja, hogy gróf Kim Kocsárd adományozta bir­ tokon egy gazdasági intézet állittassék tel. E kérvényt a földmivelési mi­ niszterhez előzőleg már felküldvén. most ennek pártolását kéri. A választ­ mány az ügyet, miután elnök gróf kijelentette, hogy a dologról Kun Ko­ csárd gr. tiszt, elnöknek tudomása van, a székely kitelepítési szakosztály­ hoz teszi át. Egyszersmind fölkéri a székely kitelepítő szakosztályt, hogy működését kezdje meg. Olvastatik Román Mirou gör. kel. metropolitának aug. 26 ról Nagy­ szebenben Kelt következő átirata : „ M é l t ó s á g o s grúf I'-gyleti Elnök U r ! K ö z t u d o m á s ú dolog, h o g y az E. I I . K. E., m i n t e d d i g i m ű k ö d é s e is bizonyítja, k i z á r ó l a g a m a g y a r fuj numzelinéiji érdekeinek elő­ m o z d í t á s a czéljából j ö t t létre, a m á s n e m z e t i s é g ű h o n p o l g á r o k m ű v e l ő d é s i érdekeit p > d i g csak a n n y i b a n h a j l a n d ó felkarolni, a i n e i n y i b e n k i l á t á s a l e h e t arra, h o g y s i k e r ü l n i fog ezeket a k i z á r ó l a g o s m a g y a r m ű v e l t s é g révén az e l m a g y a r o s o d á s n a k m e g n y e r n i és

— 41 — ez u t o n a m a g y a r fajla b e o l v a s z t a n i . M i n t h o g y é n u g y is, m i n t az erdélyi g ü r . k e l . román egyház föpásztora, hazafias k ö t e l e s s é g e m t u d a t á b a n , a h a z á n k b a n m e g k í s é r t h e t ő minden a k á r vallási, akár n e m z e t i s é g i m e s t e r s é g e s á'térí'énneh b e v a l l o t t elveim és m e g ­ g y ő z ő d é s e m n é l fogva nyílt ellenzője v o l t á n m i n d e n k o r ; a z E . M. K. E . - t ő l , e m l í t e t t m ű k ö d é s i i r á n y á r a való t e k i n t e t t e l , szándékosan t á v o l t a r t o t t a m m a g a m a t , m é g p e d i g annál k ö n n y e b b e n , m e r t a viszonyok t e r m é s z e t e b ő i kifolyólag az e m i i t e t t közműve­ lődési e g y l e t é r d e k e b e n eddigelő senki részéről és s e m m i szín a l a t t h o z z á j á r u l á s ­ ra fölhiva n e m v o l t a m . M o s t a z o n b a n m e g v a l l o m , egészen v á r a t l a n u l l e p e t t m e g M é l t ó s á g o d n a k e hó -21-én 50.8. sz. a. h o z z á m i n t é z e t t , különbéi! i g e n beesés levele és az a b b a n kifejezett azon óhajtása, h o g y a n e v e z e t t k ö z m ű v e l ő d é s i e g y l e t n e k f. é szept. 3-án fSzaiiio.sujvartt t a r t a n d ó k ö z g y ű l é s é n , i l l e t ő l e g z á s z l ó s z e n t e l é s i ü n n e p é l y é n a t ö b b i hazai h i t í é l e k e z e t e k sorában a görög-keleti is k é p v i s e l v e legyen és e n n e k részéről Mo/'/oriín Dcui-ir segesvári t s p e r e s i h e l y e t ' e s a l k a l m i b e s z é d e t t a r t s o n . M é l t ó s á g o d ­ n a k ezáltal i r á n y o m b a n t a n ú s í t o t t n a g y b e c s ű b i z a l m i e n g e m ő s z i n t e h á l á r a k ö t e l e z ugyan, de a jelen esetben mély s a j n á l a t t a l vagyok k é n y t e l e n t i s z t e l e t t e l j e s e n k i j e l e n ­ teni, h o g y M é l t ó s á g o d e m l í t e t t ó h a j t á s á t a fennebb j e l z e t t o k o k n á l fogva n e m telje­ s í t h e t e m ; ez azoi.ban a n e v e z e t t esperes! h e l y e t t e s t l e g k e v é s b b é s e m g á t o l t a a b b a n , h o g y ó. h a m a g a is j ó n a k találja, az e m l í t e t t k ö z g y ű l é s e n , m i n t mayán enyén r é s z t ­ v e h e s s e n és saját neveben beszédet is t a r t h a s s o n . "

Az átirat hangja a választmányban a legnagyobb megütközést kel­ tette s elhatároztatott komoly hangú válasz intézése, melyben a metropolitának egyletünket illető nyilatkozatai a leghatározottabban visszautasí­ tássá nak. Megtörténvén a beszterczei óvóról a jelentés, a választmány a b a ­ lázsfalvi iskola ügyét vette tárgyalás alá. A megnyitás napjául folyó hó 20-a tüzetett ki. mely ünnepélyen való részvételre a központot Szabó Samu és Merza Lajos, továbbá a megyei választmány tagjai képviseler.dik. Ezenkívül meghivatik a gyulafehérvári választmány és a vasúti üz­ letvezetőség. Az iskolához gondnoksági elnöknek Szabó Sámuel kolozsvári ref. tanár, alelnöknek Enyedi Lajos balázsfalvi kir. járásbiró választat­ tak meg A balázsfalvi állásra Pallos Veronka kitűnő képesítést nyert oki. tanítónő választatott meg. Az irodalmi szakosztály javaslatára vidéki választmányokhoz községi dalkörök alakítására lelkes felhívás kibocsátása [tataroztatott e l ; a költsé­ geket a választmány utalványozza. A kárpát-szakosztály működésének megkezdésére felhivatott. A brassómegyei választmányi közgyűlésre és Székeli/ Mózes emlék­ táblájának leleplezési ünnepére a választmány képviselőkül Koós Ferenczet és Szterényi

Józsefet

bizza meg.

Közgyülesileg kimondatván, hogy az eddigi titkár, mint főtitkár mellé és segítségére egy uj titkári állás szervezetik, az állás betöltését és ha­ tásköre körleirását illetőleg gróf Bethlen Gábor elnöklete elatt gr. Bélái Akos,

Ilartha

Miklós,

Felméri

Lajos,

Sándor

József

és Merza

Lajos

ta­

gokból álió bizottság ja"aslattételre kiküldetik. III.

2SToTre2an.Toer 1 2 - 1 3 .

Folytatólagosan két napig tartott a nagy tárgysorozat következtében ez ülés, melyre a vidékről újra nagyszámban jelentek meg. A tanácsko­ zást mindkét nap gróf Bethlen Gábor elnök vezette. Eendes előadó: Sándor

József

főtitkár. A jegyzőkönyvet

sodnap dr. Gsernátoni

Gyula

viszi.

első

nap Szterényi

József, m á ­

Elnök a gyűlést megnyitván bejelenti Román Miron metropolitának az egylet tiltakozására adott válaszát, melyben kijelenti, hogy: „a folyó évi augusztus hó 26-án eln. 5511. sz. a. az egylet elnökéhez intézett vá­ laszlevele kiindulási pontját nem puszta föltevésből, hanem az E. M. K. E. és vidéki választmányai létrejötte alkalmával tartott beszédekből és az öszszes magyar sajtónak azokhoz fűzött kommentáraiból mentve és a közvet­ len megfigyelés eredményével kiegészítve állította oda: az igazgató vá­ lasztmány határozott nyilatkozata után azonban csak örülni fog, ha annak ellenkezője az egyesület működési körében élő tényekben is nyilvánulni fog. A gyűlés napirendre tér a válasz felett. Ugyancsak elnök — mint­ hogy több pinczeegyleti ajándék-papírunk van — bejelenti az Erdélyi Pinczeegyletről a közönség körében elterjedt híreket. E kérdés kapcsán általában az egyesület vagyoni érdekeinek kérdése merülvén fel, választ­ mány ismételten megbízza a directoriumot. az e tekintetben való őrkö­ déssel s miután az uj egyleti évvel szabályszerűit a directorium ujr.i szervezendő, egyhangúlag újólag megválasztatnak a megelőző évi tagok, 4

u. m. Biró

Béla,

dr. Felméri

Lajos

és Sigmond

Dezső.

Sándor József főtitkár havi jelentése ezúttal kiválóan nagyobb ter­ jedelmű volt. Kiemelte, hogy nagyobi) ügyforgalom, mint a lefolyt nőban az egyesület megalakulása óta nem volt; csak önálló nagyobb jelentőségű átirat a köiiratokon, meghívókon, pénztári levelezésen kívül 107 darab fogalmaztatott. A jelen egész gazdag tárgysorozatai ülés ügyének előké­ szítése, a bizottságok megmozgatása a lefolyt hó munkája volt. Gróf Bethlen Gábor elnök ket hétig Kolozsvárt tartózkodván, megmozgattattak az összes függő bizottságok. Bemutatja az ellátott ügyekről szóló kimu­ tatást. A népkönyvtári javaslatot be nem küldött fiókok okt. határ­ idővel köriratilag újból felszólittattak. Goncha Győző dr. a Kárpát-bizott­ ság elnöke felkéretett a bizottság munkálatának megkezdésére. Kiállíttatott több köszönő-irat A hétfalusi nyári menhelyek óvókká változtatása ügyé­ ben kérelem ment a közoktatásügyi miniszterhez. Folytatólag a tagdíj behajtására bekértük az összes bárczakönyveket tulajdonosaiktól, vagy azok elszámolását kértük. Az alapitókhoz ismét kérést intéztünk hátra­ lékaik lefizetése végett. A tagok kilépési nyilatkozatai az illető fiókokhoz tétettek. Köritatot küldtünk a szolgabiróságokhoz Kuun Géza gróf „Imád­ ság történelme* elárusitása ügyében. Bemuttattatik az eddigi összes tagdíjhátralékosokról szóló részletes és pontos kimutatás, kik — bár a főtitkári iroda, mióta az egyesület könyvei rendbehozattak, évenként kétszer fölszólította — mégis hátralé­ kosok s bár a fölszólitások alkalmával mindannyiszor figyelmeztetve vol­ tak az alapszabályokra, mely szerint az aláírás által minden tag aláve­ tette magát bármely járási, illetve községi bíróság illetőségének. A vá­ lasztmány kimondja, hogy a tagok záros batáridőn belül ismételten felszólitandók azzal a figyelmeztetéssel, hogy hátralékaik meg nem fizetése esetén az egyesület alapszabályai és az aláírások értelmeben fog eljárni : utasítja egyszersmind a főtitkárt, hogy a korábbi vál. határozat értelmé­ ben a hangulat ébrentartása s a gyűlések egy »ehivása végett körútját mi­ nél hamarabb kezdje meg s a választmányokat, köröket és fiókokat öszszehiván és ügyeiket rendezvén : odahatni törekedjék, hogy a lanyhább vidéki választmányok élete, és munkássága ujolag rendbe jöjjön. Merza Lajos főpénztáros jelentése szerint a lefolyt hóban az egye­ sület bevétele 2628 frt 91 kr. volt. Most Bartha Miklós, alelnök, a székely kitelepítő szakosztály elő-

— 43 —

adója teszi meg jelentését, illetve javaslatát a szakosztálynak d. e. tar­ tott ülése nevében, melyen jelen voltak : H. Gál Domokos, gróf Komis Viktor és Gálffy Sándor jószágigazgató Gernyeszegről. A gyűlés majdnem 2 órán át hallgatta végig az előadó nagy és szép munkálatát, mely a kővetkező indítványokat terjeszti elő: 1. A gróf Kun Kocsárd székely telepítési alap, illetve az tlgyógyi birtok ügyeinek intézésére küldjön ki az igazgató-választmány egy Intéző Bizottságot: ennek hatáskörét és teendőit előadó egyúttal részletesen is kifejti és körvonalozza; 2. hatalmazza fel a választmány az intéző bizottságot, hogy magát alku szerint díjazandó mérnökkel, erdészszel és épitészszel kiegészítse ; 'S. az intéző bizottság tagjainak az alapítványi birtok ügyében tett úti-költségei megtéríttetnek ; 4. a jószágigazgató alkalmazása sürgős szükség lévén, utasittassék az intéző bizottság, hogy ez iránt tegyen a deczember havi ülésnek elő terjesztést; 5. a székely-telepitő-szakosztály több tagja : a szakosztály határo­ zatából még július 28—29-én kiszállván Algyogyon, ott gróf Kun Kocsárd vezetése alatt gyűléseket tartott (ezeknek jegyzőkönyveit előadó csatolja); ugyanekkor e bizottság leltározta az alapítványi birtokon levő gulyát, számszerint hatvan drbot. a melyeket egyenként megbecsülve a becsérték összesen kétezer háromszáz hatvanöt frtot tett ki. a mely összeg kifizeté­ sére nézve a bizottság Ígéretet tett a nagynevű alapitónak, a ki ezt rokona gróf Kun István hunyadmegyei birtokosra ruházta át; gróf Kun István kezeihez az összeg kiutalványozását a szakosztály kéri; 6. az alapítványi birtoknak, a rajta lévő vetéseknek és épületeknek, malmok- s komposnak, a gaz lasági eszközöknek, fölszereléseknek s az ezekkel együtt ajándékba kapott igás marháknak rendszeres leltár melletti átvételére, a házbérszerződések megkötésére, felmondására és megújításába, a tiszt- s számtartó szerződések megalapítására, minden felmerülhető gazdasági folyó kérdés elintézésére, az ajándékozási szerződésben a telek­ könyvek hiányos bejegyzései nyomán tévesen fölvett némely földrészletek­ nek telekkönyvi kiigazítására s végre az alapítványi levélben kijelölt erdők eladására az intéző bizottság két tagja küldessék ki haladéktalanul Algyógyra ; 7. a telepítésre vonatkozó javaslatok — tekintettel az ügy fontos­ ságára — egy későbbi, külön gyűlés napirendjére tűzessenek s végül 8. gróf Kun Istvánnak az egyesülethez beadott és véleményes jelen­ téstétel végett a szakosztályhoz áttett javaslatára, hogy az algyógyi bir­ tokon a székelytelepités helyett állami segélylyel gazdasági intézet állittassék, a szakosztály azon javaslatot terjeszti elő, hogy mondja ki az igaz­ gató választmány, miszerint kiküld egy bizottságot az Algyógyia ajánlatba hozott gazdasági szakiskola létesítésének feltételei s módozatai kidolgozá­ sára, egy gazdasági- s tanügyi szakférHakbó! álló bizottságot; — utasítva ezt, hogy tervezetét oly módon készítse, hogy ezen szakiskola felállítása es fenntartása a székely telepítést, se meg ne akadályozza, se el ne odázza. A szakosztály jelentésében komoly aggodalmaknak ad e szakiskola tárgyá­ ban kifejezést, kijelentve, hogy csak ugy 'janija azt. ha a kormány ma­ gára vállalja az iskola beállításának, gazdasági fölszerelésének s a fenntar­ tásnak összes költségeit s haszonbélbe veszi a szükséges mintagazdasághoz a megkívántató 40—50 holdnyi területet s bennlakásul a kastélyt. Az előterjesztés alapján az igazgató-választmány elfogadván az 1 - 7 .

— 44 —

pontokat a birtok igazgatására és a kitelepítés végrehajtására Kun Ko­ csárd gr. elnöklete és Bartha Miklós alelnöklete alatt egyhangúlag megvá­ lasztatott egy állandó Intéző-Bizottság, melynek tagjai: Horváth Gyula alelnök, Vörös Sándor gazdasági akadémiai igazgató. Gálffy Sándor jó­ szágigazgató. Sándor Lajos főszolgabíró, K. Sándor József kir. közjegyző, Jakab Mózes algyógyi ref. lelkész. A birtok jövedelme terhére a szóban lévő összeg azonnal folyósittatott is. Bartha Miklós és K. Sándor József A gyógyra való kiszállásra kérettek föl. A gyűlés e tárgya után. melynek következtében Bartha Mik­ lós alelnök már másnap el is utazott Algyógyra, hová menetelét K. Sán­ dor József egyidejűleg sürgönynyel jelezte, — több fontos folyó ügy kö­ vetkezett. Szánó Sámuel tesz jelentést a balázsfalvi iskola ünnepélyes megnyi­ tásáról, valamint a taaitás megkezdéséről. Szabó Sámuel választmányi tag ujabban ismételten kiszállott Balázsfalvára. s mint gondnoksági elnök a legörvendetesebb jelentést teszi. A növendékek még a falvakról is irat­ koznak be, minek alapján különösen fontossá vallott Baross Gábor keres­ kedelmi miniszterhez intézett ama kérelem, hogy az államvasutak a nö­ vendékeket díjtalanul szállítsák Balázsfalvára. A részletes terjedelmes elő­ terjesztés nagy örömmel vétetett tudomásul, s Szabó Sámuelnek a vá­ lasztmány ez ügyben tanúsított odaadó és fáradhatatlan buzgalmáért kö­ szönetét nyilvánítja. Igazgató választmányilag már előzőleg kimondva lévén: hogy az egyesület javait lehetőleg egyenlő arányban : 1. papirjáradékban, 2. vala­ mely városi épületben. 3. földbirtokban helyezze el. ennek alapján gon­ dolkodásra és javaslattételre 1838. decz 12-éu egy bizottság küldetett volt ki. A 2-ik pontra vonatkozólag időközben elkészithetés végett egy konkrét eszme kerülvén föl, a bizottság meghívók alapján mult hó 23-án elnök gróf elnöklete alatt ülést tartván (jelen voltak Felméri Lajos dr.. Sándor

József,

Merza

Lajos)

a

direktórium

hozzájárulásával

kimondani

javasolja : lépjen érintkezésbe a választmány Kolozsvár város törvényható­ ságával, hajlandó volna-e a város az egyesületet megfelelő kedvezmény­ nyel támogatni, ha az egyesület valamely nagyobb szabású építkezést esz­ közölne a város területén, tőkéi egy részével 'i A jelenleg közszükségletet képező egyik építkezés Kolozsvárit egy szálló reduttal kapcsolatban. A városi tanácscsal való érintkezés végett kiküldetnek elnök gróf elnöklete alatt dr. Csernátoni

Gyula,

Deáky

Albert,

Merza

Lajos

és Sándor

József.

Jelenlevő brassói tagok fölhozzák, hogy Brassó város épen a napokban biztosított a brassói takarékpénztárnak 5 százalék jövedelmet, ha a város emelése szempontjából egy szebb bérházat emel. A magy.-nagy-zsombori iskola f. hó 17-ére tűzvén ki az iskola meg­ nyitását, a központ részérő! képviselőknek Sándor József és Merza Lajos küldetnek ki. A debreczeni választmány megalakítása érdekében gr. Degenfeld J ó ­ zsef főispán f. hó 17-ére értekezletet hiván egybe, az azon való részvé­ telre a vílasztmány Horváth Gyula alelnököt kéri föl. Az irodalmi szakosztály a népkönyvtárak ügyében ugyancsak f. hó 12 d. e. gr. Kuun Géza elnöklete alatt gyűlést tartván, i jelen voltak többek közt: Szabó Károly, Kozma Ferencz. dr. Felméri, dr. Hegedűs István, dr Csernátoni. Szterényi stb.), tárgyalta a Szabó Samu elnöklete alatt előkészített könyvtárbizottsági munkálatot, s az idén könyvtár felál­ lítására ajánl összesen 17 helyet. A népkönyvtárakba Deádi Gerő dalgyüj-

— 45 —

teménye — Pál Ferenc.?: és Boér Gergely kolozsvári tanitóképezdei taná­ rok véleményt; alapján — felvétetik, hasonlóképen az egvesület iskolái­ ba is dr. Töröli István népies ,Magyarország; története''. Kimondatik. hogy a népkönyvtárak, hol meddő elhelyezés mutatkoznék, elvétetnek s más helyekre tétetnek, azért a jelentések a fiókoktól szabályszerűen bovárandók. A szászvárosi óvó számára az évi 200 frt, valamint az algyógyi muiikatanitónöknek az évi 100 frt folyósítása kimondatik. IT7\ D e c z . 12. B gyűlés a szokott érdeklődéssel Horváth Gyula alelnök elnöklete alatt folyt le. A városházán városi közgyűlés lévén, az ülés az iparosok főtéri palotájának dísztermében tartatott meg. Folyó ügyek előadója Sán­ dor József főtitkár. Jegyzett Szterényi József jegyző. Főtitkár a lefolyt hó eletéből kiemeli, hogy a bárczukönyvek és a tagdijak bekérése van folyamatban. Ez alapon a fiókok nyilvántartásának folyton nagymérvű rendezése eszközöltetik. A 4 tiszteleti tagnak a meg­ választásról emlékiratszerüleg fogalmazott okmány állíttatott ki s külde­ tett meg. Örvendetes tudásul vétetik a bejelentés a kolozsvári orth. hit­ község magyar nyelvű uj iskolájának nov. 24-én történt megnyitásáról, melyen az E. M. lí. E.-t gr. Bélái Ákos. Sándor József és Merza Lajos képvi­ selték. Az iskola meghívóiban annak adott kifejezést, hogy az , E . M. K. E. szellemében* létesítette s akarja vezetni ez iskolát. Borbély Lajosnak a salgótarjáni va.->mü részvénytársaság vezérigazgatójának, hogy negyedik­ szer lépett be 100—100 forinttal alapitónak. ;.öszönet küldetett. Merza Lajos főpénztáros jelentése szerint a lefolyt hóban bevétetett, 2.754 frt 91 kr. Bartha Miklós alelnök, mint az algyógyi birtok kezelésére kiküldött Intéző Bizottság elnöke előterjeszti részletes ós beható jelentését ós javasla­ tát, melyet a mult választmányi ülés után történt személyes kiszállása alapján Algyógyon kimutatásokkal, leltárral, becsléssel, kezelési utasítással s költ­ ségvetéssel készített. Intéző Bizottság rendezte az 1890 jan 1-ével, lejáró szerződéseket, eszközölte a szükséges telekkönyvi kiigazításokat, leltározta es megbecsülte a birtokot. Ezen leltár áll 155 tételből s magában foglal 2ISO hold földet. 34 épületet. 2 kompot. 82 drb. szarvasmarhát s külön­ böző gazdasági eszközöket, melyeknek értékét az Intéző Bizottság 221.537 frtra becsüli. Jelenti alelnök, hogy gróf Kun Kocsárd ujabban ismét gya­ rapította fejedelmi adományát, a mennyiben az egyesületnél?: ajá.idékozta teljes takarmány-készletét, mely 2022 frt értéket kép\isel. átadott 44 hold őszi vetést s adott annyi gabonát, a menynyire a cselédségnek 1890. július l-ig szüksége lesz. Végül előterjeszti a gazdaság kezelésére vonat­ kozó javaslatát s indítványt tesz jószágigazgató és pénztáros választása tár gvában. Jelenti, hogy vál. megbízásából mindjárt nov. 14-én A'. Sándor József kir. közjegyzővel kiszállott Algyógyra s ott e hó 14. 15, 10. 17 és 18-án gróf Kun Kocsárd atyai útmutatásával, K. Sándor Lajos járási fő­ szolgabíró szíves segélynyújtásával leltározta és megbecsülte az alapítvány összes fekvőségeit, épületeit, igás és tenyészállatait, gazdasági és pincze fölszerelését, takarmány, magtár és szántás-vetés" készletet. A fölvett leltá­ rokat táblázatokat két példányban állította ki A választmány köszönetet mondva Bartha Miklós alelnöknek lelkes, odaadó és ügybuzgó fáradozásaiért, hálás köszönetet mond gróf Kun

— 46 —

Kocsárd tiszteleti elnöknek ujabb nagylelkű adományáért, a birtok becs­ lését tudomásul veszi, de nem kiindulási alapul, hanem csak tájékozásul; megszavazza a kért befektetéseket s jóvá hagyja az 1890 évre vonatkozó kezelési javaslatot, de mindezekért a felelősséget az Intéző Bizottság kezeibe tevén le-ép ezért a részletes tárgyalásba nem is bocsátkozik ; megválasztja jószágigazgatónak Sándor Lajos algyógyi főszolgabírót, az alapítványi birt ) k pénztárosínak Jakab Mázsa algyógyi ev. ref. papot; végül kimondja, hogy ezen határozatok csak az 1890. évre szólnak, minthogy a választmány még nem ismeri annyira a viszonyokat, hogy a birtok jövőjére nézve vég­ leges határozatot hozhatna. Kapcsolatban ezekkel bemutattatik gróf Kun Kocsárdnak az egyesülethez intézet levele, melyben kijelenti, hogy az esetben, ha nem sikerülne a birtok telepítése, beleegyezik abba, hogy arra egy gazdasági iskola állíttassák s ha ez sem sikerülne, hogy a birtok j ö ­ vedelme egy székely szeretetházra fordíttassák. Dr. Wekerle Sándor pénzügy­ miniszternek az egyesület kérelmére kelt rendelete, mely szerint elengedte a birtok átruházási költségeit, köszönettel fogadtatik. Debreczen városában gr Deyenfeld József főispán egybehívására, Horváth Gyula alelnök jelenlétében, mult hó 17-én megtartatván a fiók­ választmány alakítása ügyében az előértekezlet, ügyrend készítése végett Nemes Kálmán ügyvéd elnöklete alatt bizottság küldetett ki s a megala­ kulás jan. 19-ére tüzetett ki. Az igazgató-választmány képviseletre ké­ retvén fel, a megalakuláson gr. Bethlen Gábor elnöklete alatt küldöttség fog megjelenni. E pontnál köszönettel vétetett tudomásul Horváth Gyula, alelnök azon további bejelentése, hogy kezdeményezésére jan. hó végén Szentes városában is meg fog alakulni a liókválasztmány Az irodalmi szakosztály délelőtt gróf Kuun Géza elnöklete alatt ülést tartván, dr. Csernátoni Gyula szakosztályi jegyző előadja a nép­ könyvtár ik ügyét, mely szerint a költségvetés túllépésének elkerülése vé­ gett az időn 14 teljes népkönyvtár létesíttetik. A Mező-Madaras községével politikailag és egyházilag egyet képező u. n. feketéi praedium ref egyházi és kulturális szükségleteiről, tekintet­ tel a helyzetre, maga az egyház illetve község és lakosság gondoskod­ hatván : választmány kimondja, hogy tekintettel saját anyagi helyzetére, számtalan más teljesen elhagyatott es veszélyeztetettebb pontra, ez ügyet a mondottak értelmében leveszi napirendről s teljesen az érdekeltek kö­ rébe utalja s ajánlja. A mayyar-nayy-sornbori

iskola megnyitásáról Sándor

József

és

Merza

Lajos kiküldöttek megtévén jelentésüket, a megnyitás örvendetes tudomá­ sul vétetik és Sombori Lajosnak fáradozásaiért köszönet szavaztatik. Az épités elszámolását a választmány tudomásul veszi és a 74 forint túlköl­ tekezés! többletet ezúttal kivételesen megszavazza. Örvendetes tudomásul vétetnek, illetve jóváhagyatnak : a beszterczei óvó elszámolása, a fogarasi óvó megnyitása, a mező-szengyeli leányisko­ láról szóló jelentés; Gogánban a ref. egyházkerület kicserélvén a korábbi tanítót egy képesített tanítóval, ez alapon a megszavazott 125 frt segély folyósittatik; Ágostonfalvára az egylet kérelmére gróf Csáky Albin kul­ tuszminiszter a körülmények megfelelő alakulásával állami iskolát helyez­ vén kilátásba, ez a m e g y i választmánynyal közöltetni fog; Magyar-Lápos, óvója érdek.-ben soron kívül kérelmezvén, gróf Komis Viktor megyei vá­ lasztmányi elnök meleg pártoló felszólalása következtében az ügy a di­ rektóriumhoz tétetik. Az egyesület tűzbiztosításainak ügye a közgazdasági szakosztályhoz utaltatik, melynek elnökéül gróf Béldi Akos fölkéretik.

-

47 —

Tárgysorozat rendén bemutattalak az októberi gyűlés által a főtitkár mellé és segítségére adandó tisztviselő hatáskörének kidolgozására kikül­ dőit bizottságnak egyhangúlag hozott javaslata és a direktóriumnak szintén egyhangú hozzájáruló határozata. A tárgyalás folyamán előterjesztett indít­ vány alapján a választmány ez időszerint nem bocsátkozik e javaslat tárgyalásába, hanem utasítja a direktóriumot, hogy dolgozzon ki s ter­ jesszen annak idején a választmány elé, a főtitkár meghallgatásával és javaslatára, az egyesület egész szervezetét felölelő egész ügyrend szabály­ zatot, melynek keretébe egy megfelelő javadalmazásit. — a főtitkár alá rendelt, megtelelő hatáskörrel biró másodtitkári állás is felveendő. Ugyan­ akkor kimondja a választmány a tárgyalás alapján egyrészt, hogy ennek jogérvénybe léptéig uj intézkedést nem lát szükségesnek. 1890. T7\ T a n . . 2-2.

Tagok, az elterjedt járványszerü betegség daczára is szépen képvi­ selve voltaK. Elnök betegsége következtében a gyűlést Horváth Gyula alelnök vezeti; jegyez dr. Túrok htrún jegyző; a főtitkárt pedig, ki szinten beteg, Merza Lajos főpénztáros helyettesíti, ki e minőségben megteszi a szokott jelentést a főtitkári iroda munkásságáról. A jelentés szerint elküldöttük Algyógyra a jószágigazgatói és ezzel kapcsolatosan a pénztárosi kinevezési okmányt; köszönő iratok mentek gr. Deyenfeld

József

főispánhoz.

Kiss

Albert

orsz.

képviselőhöz

és

Nemes

Kálmán ügyvédhez Debreczenbe, a választmány megalakítása körül tettfáradozásokért ; a Kolozsvár városi választmányt értesítettük kezelési költségére vonatkozólag, a közgyűlési s választmányi határozatról, mely szerint 25°/ -át túllépni nem szabad; a kis-sebesi iskolának keszletünk­ ből szemléleti képeket küldtünk; a balázsfalvi és sombori iskolának ka­ rácsonfájára a főtitkári iroda készpénzben és Írószerekben 22 frtot gyűj­ tött; karácsonfa-ünnepély vajda-hunyadi óvónkban is rendeztetett. E. M. K. E. bálokat rendeznek a bejött értesítések szerint a tél folyamán : a budapesti, kolozsvári, debreczeni. aradi és gyula-fehérvári hókválasztinányok; a deczember havi bevétel 0350 forint 13 krajczár. Az Emke iskola- és óvó-épületeinek tűzbiztosítására vonatkozó be­ nyújtott ajánlatok, a közgazdasági szakosztály ajánlatára olykép fogad tattak el, hogy miután az összes felkért biztosító intézetek az egyesület czelját tekintve, messzemenő kedvezményeket tettek, az egyesület min­ denik biztosító intézetnél fog biztosításokat eszközölni. Olvastatott Torda-Arauyosmegye főispánjának egy Toroczkón felál­ lítandó faszerszámyyár érdekében beadott segély kérése. Egyelőre a kérés határozott javaslatot nem tesz; csak elvi kimondását kéri a segélyezésnek. Igazgató választmány elfogadja erre vonatkozólag a közgazdasági szak­ osztály javaslatát, mely szerint az egyesület minden hazafias czelu törek­ vést elvileg és erkölcsileg mindig hajlandó támogatni, azonban midőn vállalatokat elvileg előre kizár, ez irányban előbb konkrét tervet és költ­ ségvetést tart bevárandónak, addig a segélyre vonatkozólag nem nyilatkozhatik. Toroczkó különben is még mindig n e m számolt el szabatosan az egyesülettől kapott segélyről. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a „Hajduvármegyei és Debrereozen városi választmány" megalakulása ünnepére Debreczenben a leg lelkesebben készülnek. Deejenfeld Jószef főispán már kibocsátotta a meg0

— 48 —

hívókat. Választmány az ügy jelentuségéhez méltó küldöttséggel kívánja magát az alakuló gyűlésen képviseltetni s ez okból megalapítja a kül­ döttség névsorát. Ezzel kapcsolatban Horváth Gyula elnöklő alelnök bejelenti, hogy — választmányi megbízásból való eljárása folytán — Szen­ tesen február 9-én alakul meg a fiók. s kívánatos, hogy itt is az alföld megmozdulása jelentőségéhez méltó küldöttséggel jelenjünk meg. A méltó képviseltetés kimondatván, a küldöttség névsorát megállapítjuk A balázsfdvi iskolában a ref. vallás tanítás a pap előhaladott kora miatt fennakadást szenvedvén, ref. püspök kéri. hogy az egyesület a val­ lás tanítás terhét vállalja magára. Választmány, tekintette] a felette fontos helyre, belenyugszik abba. hogy az egvesület tanítója tanítsa a vallást, de azért az egyház részéről megfelelő díjazásban részesítendő. A pócstelki állami birtok megvásárlásának ügye, miután a pénzügy­ miniszter válaszolt, hogy a birtokot 28.057 frtért hajlandó eladni, a szé­ kely kitelepítő szakosztályhoz tétetett át. Az unit. egyházkerület átiratára választmány tudomásul veszi a szlndi és komjátszeyi segélyek elszámolását. A Szindre megszavazott 100 frtot folyósítja. A folyó évre beadott javaslatokat pedig átteszi a segélyző bizottsághoz. A nayykvködlmneyyei választmány a bolyai szegény tanulóknak meg­ szavazott 15 frtot kéri, valamint ugyanakkora összeget kér a nagy-selyki szegény gyermekek részére is. Mindkét kérés' megadatott. A ref. egyházkerület, felépítvén az egyesület segélyével a csomafái iskolát, kéri. hogy 100 frtnyi túlköltekezésére- fordíthassa az 18-SO. é\re a tanító részére kapott segélyt, mivel a tanítót csak a folyó évben állit­ hatja be. Megadatott. Számos folyó és kebli ügy tárgyaltatik. melyek felsorolása szük­ ségtelen. "VI.

IF'eTor.

12.

Elnökölt gróf Bethlen Gábor elnök, ki betegen jött le a rJiasini szállóból, hol jan. hó 17-ke óta feküdt. Sándor József főtitkárt, ki még mindig beteg. Merza Lajos főpénztáros helyettesíti Jegyez ifjú Gás­ pár János jegyző. Elnök megnyitván az ülést bejelenti, hogy a házépítés ügyében ki­ küldött bizottság érintkezett Kolozsvár város megbizottaival és kedvező megállapodásra jutott. Főtitkár helyettese jelenti, hogy Szentes város polgármesteréhez kétizben átirat ment a fiók megalakítása ügyében, azzal a javaslattal, hogy a megalakulás idejét márcz. végére helyezze át. A kereskedelmi miniszterhez válasz ment a balázsfalvi iskolának adott segélyt illetőleg, az egyesület elfogadván, hogy a gondnokságba az államvasutak kolozsvári üzletvezetőségének egy központi közege is beválasztassék. A lobogó alap­ ra még mindig jőnek a gyűjtések. Kolozsvár városnak a megkötött szer­ ződés értelmében vashidi-kölcsön fejében, mint második részlet 20,000 frt lett ki fizetve, a kamatok január 14-étől folyósítva vannak. A köl­ csönösszeg törlesztése idei decz. 16-tól kezdve 5000 frtos részletekben történend. K. Sándor Lajos algyógyi főszolgabíró nem fogadván el a j ó ­ szágigazgatói tisztet, lemondását javaslat végett áttettük a székelyszak­ osztályhoz. Kádi Ödön n.-váradi ügyvédet értesítettük, hogy a szamosujvári Közgyűlés jogtanácsosnak választotta meg. ugyancsak Kádi Ödönnek köszönő irat küldetett, hogy a Véyh János féle hagyaték ügyét elintézte

-

49

-

és a felmerült tetemes költségeket a sajátjából fedezte. A balázsfalvi j á ­ rás főszolgabirája egy községben Raiffeisen-féle szövetkezetet akarván fel­ állítani, megfelelő' alapszabályokat küldtünk. Ditrói Mór igazgató a ko­ lozsvári nemzeti színházat és személyzetét egy ingyen előadásra az egye­ sület javára felajánlta. A Kanizsay féle hagyaték ügyében a tisza-igari járásbíróság kiutaló végzést hozott, a hagyaték felvettetése végett Kapácsy Dezső ügybuzgó tagunk megkerestetett. Az unit. püspöknek a s&rdi és komjátszegi segélyek elküldettek : úgyszintén a brassói segélyek is. Dr. Kovótesy Sándor Budapestről, buzgó gyűjtőnk és alapitónk, atyja emlé­ kére ujabb 100 frt alapítványt tett. A január havi tiszta bevétel 5268 frt 11 kr volt. A fővárosi választmány bálja 2000 frtot jövedelmezett, a deb­ reczeni választmány bálja 545 frt 90 kit jövedelmezett. Hosszas éljenzés kíséretében olvastatott fel azután Bükk Pál tiszteletbeli tag levele, mely­ ben köszönetét fejezi ki. hogy a közgyűlés őt tiszteleti tagnak válasz­ totta. Szterényi József, a választmánynak egyik buzgó jegyzője m i n t i p a r lelügyelő Budapestre helyeztetvén át, jegyzői tisztéről lemondott. Választ­ mány a lemondást nem fogadja el, hanem reményét fejezi ki, hogy mint erdéhi iparfelügyelő fog módot és alkalmat találni az egylet ügyeiben részvételre s óhaját nyilvánítja az ig. választmány, hogy tevékenységét ezentúl a fővárosi választmányban érvényesitendi. A r. kath. püspök beküldötte számadásait az 1888 évre kiutalt íolyó se­ gélyekről. Összesen 1920 frt összegről szólnak aszámadások és hiteles nyug­ tákkal vannak felszerelve. A választmány ennek folytán a folyó évre szin­ tén kiutalja a segélyeket. A mult év május havában megszavazott segé­ lyezést illetőleg a püspök még nem nyilatkozván, a válaszig függőben ha­ gyattak, ugy szintén a csertés-hondoli segély is, melyre vonatkozólag az igazgató választmány már régebben felterjesztést intézett a püspökhöz, de válasz még nem érkezett. Olvastatott a brassómegyei választmány újra alakulásáról felvett jegyzőkönyv, mely tudomásul' szolgálván, megerősíttetett a fiókválaszt­ mánynak néhány saját ügyrendjére vonatkozó módosításával. E választ­ mány kérése, mely szerint a két E.M.K.E. ovó segélyezése ügyében a köz­ oktatásügyi kormányhoz küldendő folyamodvány pártolólag terjesztessék fel. teljesíttetett, azonban felhívandó lesz a választmány, hogy gondos­ kodjék társadalmi uton is a fentartásról. ^1 ref. igazgató tanács átiratban értesiti a választmányt, hogy a 32 éves segélyre vonatkozólag elfogadja hozott jegyzőkönyvi határozatot, egy­ úttal bejelenti, hogy a m. n.-sombori tanító részére a dézma kárpótlást folyósította és az iskola költségeire 1889. okt. 1-tŐl kezdve évi 20 frtot szavazott meg. Választmány az évi 20 frt adományért köszönetet mond. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter leirata, melyben elenge­ di a népfelkelési vállalkozás alkalmával felmerült 659 frt 14 kr szállí­ tási dijt, örvendetes tudomásul vétetett és a miniszternek e kegyességeért köszönet szavaztatott. Szűnni nem akaró éljenzés között olvastatik föl a Debreczen városi Hajdumegyei választmány első hivatalos értesítése, mely jelentést tesz a f. év jan. 20-án történt megalakulásról, melyen a központot Horváth Gyula alelnök vezetése alatt Barcsay Domokos, gróf Bethlen Bálint, Beksics Gusztáv, Fejérvári Jenő, Háry Béla, ifj. Horváth Mihály, gról'Komis Viktor, Merza Lajos, Pulszky Károly orsz. képv., K. Sándor József, Tar-

nóczy Gusztáv orsz kepv. képviselték. Főtitkár helyettessé evvel kapcso­ latban vázolja részletesen az ügy előkészítésének történetét, mely a Deb4

-

ÖO —

reczeni Dalegyletnek Nemes Kálmán tiszteleti elnök és Márk Endre elnök vezetése alattaz E.M.K.E. területen tett emlékezetes, hazafias körmja alkal­ mával s a Dalegylet és a debreczeni sajtó, különösen a „Debreczeni El­ lenőr* lelkes buzditásai alapján vette kezdetét. Összegezi az ügy fölkaro­ lását gróf Deyenfeld József főispán és Simonjfy Imre kir. tan. polgár­ mester által s leírja a l e k e s fogadtatás körülményeit, az egész fölemelő nemzeti ünnep lefolyását. Bemutatja az ezt részletesen leíró debreczeni lapokat. Az egész város fel volt lobogózva s az összes testületek zászlóik alatt vonultak d. u. 3 órakor az állomáshoz; 13 egyenruhás 48-as hon­ véd tépett lobogó alatt. A küldötteket a város nevében a város vendégei­ nek jelentve ki, Simonjfy Imre kir. tanácsos polgármester, a ki az egyesü­ let megalakulása évéiien házról-házra az emlékezetes 15.000 frtos gyűjtést eszközölt volt, fogadta hazafias gyönyörű beszéddel, melyre Horváth Gyula alelnök válaszolt. A bevonulás a Bika szállóba, hová az elszállásolás történt, a kö­ zönség folytonos éljenzesei között, a város diszes fogatain ment végbe, elől a vezető elnök gróf Deyenfeld József főispánnal a város liires ötös fogatán. Este fényes ismerkedési estély volt. a melyen részt vett Márkus Emília művésznőnk is. Másnap jan. 20-án d. e. történt a város közgyű­ lési termében a megalakulás A szállóból a fiók-választmány ügyének előkészitője és felkarolója a debreczeni dalegylet kisérte a küldöttséget az Emke lobogó alatt, mely felavattatása után először bontatott ki, s me­ lyet Krasznay Ferencz dalegvleti titkár vitt A küldöttséget a terembe léptekor viharos éljenzés fogadta. Az előkelő és fényes közönségtől zsú­ folt díszteremben megjelentek a város és megye legdókelóbb hölgyei, s legtekintélyesebb alakjai. Gróf Deyenfeld József főispán, a fiókválasztmány ügyének felkarolója és eredményt' - vivője, érzésben és eszmékben gazdag fenkölt beszéddel fejtette ki a czélt, melyért a gyűlés összehivatott, mire Péter Gábor jegyző felolvasta régi első alapitónk egyikének, a fiókvá­ lasztmány megalanitása legfőbb inu.uásának, a székely eredetű tekinté­ lyes és előkelő Nemes Kálmán ügyvédnek alapító levelet, melyben el­ hunyt kedves fia Béla nevére 1000 frtos alapítványt tesz s azzal meg­ kezdi a debreczeni választmány alapját, Perczekig tartott az éljenzés s a jegyzőkönyvi köszönet nyilvánítása után Horváth Gyula alelnök beszélt, ecsetelvén a veszélyt, mely az erdélyi részt fenyegeti, megköszönte Debreczen városának s benne az Alföld magyarságának megmozdulását, mire Márk Endre vál.-titkár, a dalegylet fáradhatatlan, lelkes elnöke, a fiók ügyének h a r m a d k fotényezoje olvasta fel n Nemes Kálmán elnöklete alatt bizottságilag készült ügyrendet, mely egeszében elfogadtatott A tisztikar megválasztása közfelkiáltással egyhangúlag történt. Végül még Zoltai Lajos hírlapíró bejelentvén, hogv a „D •breczeni Ellenőr" szerkesztőségében elhelyezett persely már is megélt, gróf Deyenfeld József emelkedett záró beszéddel fejezte be a megalakulást. Délben ünnepi díszebéd volt a szálló­ ban, hol az elhangzott hazafias és szép köszöntő be-zédeknél fogva a megalakuló közgyűlésnek igazi folytatása volt. A felejthetetlen emlékezetű szép napot fényesen sikerült Emke-bál tejezte b e , me'yen gróf MikóBethlen Póza ő méltósága volt a bál-elnök s az egész táuczvigalom lelke és sikerének előmozdítója. A fényes, de magyarosan fesztelen, jókedvű mulatság reg - el ért véget s az egylet javára beköszöntő bálként félezer frtot jövedelmezett. E>te a színházban díszelőadás volt, melyen az ország méltán híres első dalegylete, a debreczeni dalegylet is fellépett a kül­ döttség tiszteletére Ez alkalommal lobogónkat felvitték a színpadra — s 1

— 51

-

folytonos éljenzés és taps között - • ott mutatták be a közönségnek. A dalegylet tagjai, a közreműködő művészek és személyzet mind gyopárt vi­ seltek mellükön. Mindezek utá-> a választmány, midőn legnagyobb örömének ad ki­ fejezést, a rég óhajtott megalakulás fölött az Alföld fővárosában s ez­ zel az Alföldön az E. M. K. E. ügyének térfoglalása lelkes éljenzéssel fogadtatott; a választmány köszönetet szavaz a városnak a fejedelmi fo­ gadtatásért, az intéző köröknek a fiók előmunkálataiért, a debreczeni dal­ egyletnek s a küldöttség- tagjainak a megjelenésért, Xemes Kálmánnak nagylelkű, nemes alapítványáért, mire kezdetét vette a folyó ügyek tár­ gyalása. A n.-envedi répaezukorgyár birtokainkon termelésre szólitván fel és szerződési ajánlatokat tevén az egyesületnek, mint oda tartozó ü g y át lett téve az algyógyi birtok intéző bizottságához. A fogarasmeqyei választmány a Fogarason létesített óvó megnyitás ünnepéről küldött jelentést. Kéri egyúttal, hogy az óvónak megszavazott 200 írt öt éves segélyt a választmány terjeszsze ki 10 évre, mivel Szőcs István ottani derék és áldozatkész polgár hajlandó egy alkalmas s terv­ szerű óvó épületet emelni, ha legalább 10 évi bérösszegről biztosíttatik. A gyűlés készséggel teljesítette a fiók kérését, és épület terv küldéséről is gondoskodik. A iiuujijar-iijeni leány iskola gondnoksága beterjesztette mult évi szám­ adásait, melyek rendben levőknek találtatván, elfogadtattak. A pénztár­ könyv alakiságára vonatkozólag megbízatott az elnökség megfelelő útba­ igazítás adására. Hosszabb vitát provokált az első erdélyi

gyermekjáték

és

fadiszrnü-

gyár kérelme, melyet a marostordamegyei választmány ajánlattal küldött be. Az igazgató-választmány határozata az. hogy előbb várakozó állást foglal el a gyárral, mint magán vállalattal szemben és ha majd M e g g y ő ­ ződik arról, hogy az uj vállalat biztosítékot nyújthat arra nézve, hogy az oda iskolába a d o t t gyermekek a kívánt OKtatást elnyerhetik, lesz abban a helyzetben, hogy ily kérelmet tárgyaljon. A kis4:iikiUlőriieggei növáldszui>áuyná,\levö pénzek elszámolásának m e g sürgntésére H. Gál Domokos alispán kéretett fel. Végül a direktórium felhatalmaztatok, hogy az algyógyi jószágigaz­ gatói kérdést, miután a felkért szakférfiú az állást nem fogadhatta el, cliőközben is elintézhesse. " V I X . n^Eárczi-u-s 12. Elnökölt Bethlen Gábor gróf, ki betegsége miatt 2 hónapja K o ­ lozsvárit van. A jegyzőkönyvet dr. Török István és folytatólag dr. Csernátoni Gyula jegyzők vezették. Elnök hosszas éljenzesek közt jelenti be. hogy felséges Urunk kirá­ lyunk, a budapesti Emke-bál czimén i m m á r harmad izben 100 frtot volt kegyes magánpénztárából egyesületünk vagyonának gyarapítására adomá­ nyozni. A <áiisztiuány mély hódolattal i k t a t t a köszönetét jegyzőkönyvébe. Ugyancsak az elnök jelenti, hogy dr. Hintz György, a Kolozsvár vá­ rosi választmány pénztárosa, ki az egyesületnek kezdettől fogva lelkes, ügybuzgó munkása volt, elhunyt. Indítványára a választmány részvétét jegyzőkönyvileg fejezte ki. Az elnöki bejelentések után a folyton beteg főtitkár helyett ezúttal 4*

— 52

-

is Merza Lajos főpénztáros olvasta fel a főtitkári iroda jelentését, e sze­ rint az összes előző jegyzőkönyvi határozatok végrehajtattak. A népkönyv­ tárak szétküldettek. A fiók munkássága teréről örvendetes jelenség, hogy a Brassó-, Hunyad-, Kis-Küküllő-. Maros-Tordamegye, Vajda-Hunyad vá­ rosi választmányok, a Gyergyó-vidéki. Bethlen-vidéki és a Bodola-Nyéni fiókok közgyűlést illetve választmányi gyűléseket tartottak. Az aradi választ­ mányt felszólítottuk, hogy évi beszámolását tegye meg. Uj alapító tagul jelentkezett ismét a kalocsai takarékpénztár, miután ezzel immár a ne­ gyedik alapítványt teszi. Választmány köszönetet szavaz s elismerését a hazafias kalocsai takarékpénztár iránt külön is kifejezi. A pénztári jelentés 2582 írt 05 kr havi bevételről számol el. Öröm­ mel szolgál tudomásul, hogy az algyógyi birtok kezelését ideiglenesen maga nagy alapitónk Kun Kocsárd gróf kegyeskedett elvállalni. Sokszoros áldozatait az E. M. Iv. E. iránt ezzel is tetézni méltóztatott. A m.-n.-sombori iskola apró kiadásra kér fedezetet A választmány azonban azt nem szavazhatja meg, hanem felkéri a gondnokságot, hogy az ilyen apróbb kiadások fedezetéről maga gondoskodjék. Az iskola kibő­ vítésére a gondnokságnak a kormányhoz beadandó kérését készséggel fogja a választmány pártolólag felterjeszteni. A balázsfalvi

iskola

ügyeiről Szabó

Sámuel

tesz jelentést.

Baross

kereskedelmi miniszter évi 150 frt adománya köszönettel vétetett. — A gondnokságba az államvasutak részéről Csuszner Ferencz balázsfalvi ál­ lomásfőnők beválasztatott. Örvendetes tudomásul vette a választmány, hogy az iskola folyó kiadásait bevételeiből fedezni tudja. A debreczeni választmány ügyrendje bemutattatván, megerősíttetett. A besztercze-naszódmegyei választmány beterjeszti egy kölcsöntkérő folya modványát. Az egyesület nem lévén pénzintézet, a kérés figyelembe nem vebeto. Az erdélyi gazdasági egyesület a répaczukor gyárakban magyar munkások alkalmazása érdekében támogatást kér. Választmány megígéri a támogatást, de előbb a gazdasági egyesület nyújtson be konkrét tervet, hogy mikép gondolja ezt keresztülvihetőnek. A botfalvi gyárban felállított német iskolára nézve, választmány meg fogja keresni a brassómegyei vá­ lasztmányt. A rám. kath. püspök több átirata tárgyaltatott ezek után. A esertéshondoli segélyt, mihelyt az iskola a követelményeknek meg fog felelni, a választmány folyósítja, ugy szintén a sósmezei körlelkészetet illető segélyt is. A választmány informáczióit a segélyek felhasználásáról nem „mellék­ utakon" szerzi be, hanem, az egyházakkal is közös segélyező elvek sze­ rint, saját fiókjai által. A könyvtár bizottság több jelentéséből felemlítjük, hogy a választ­ mány dr. Török István „Magyarország történeté"-ts „N.-Kükülló'megye föld­ rajzát"-t ajánlani fogja a felekezeti iskoláknak; nemkülönben a vál. kimondta, hogy á már lelállitott népkönyvtárak kibővítése csak akkor eszközöltessék, mikor ujabb népkönyvtárak felállításának szüksége nem áll fenn. A kibő­ vítésre nézve felhívást intéz a közönséghez, hogy népies könyveket ajándé­ kozzanak az egyesületnek, melyeket aztán kiválogatva ily czélra felhasz­ nálni lehessen. Tarnóczy Gusztáv jelen levő orsz. képviselő nyomban két szekrény népies könyvet ajánl fel, melyet a választmány köszönettel foga­ dott. A gazdasági egylet felkérendő, hogy kiadványait ezentúl ingyen bo­ csássa az egyesület rendelkezésére. A m. népdalkörök ügyében az alakításra való felhívás előbb kibo-

-

53

-

esátandó és csak azután fogja a választmány a népdalgyűjtemények kér­ dését eldönteni. A segesvári óvó számadásai rendben találtatván, tudomásul vétettek, fíiíhösil. Gizella óvónő pedig állásában megerősíttetett. Az országos kisdedóvó-egyesület óvóépület terve köszönettel fogad­ tatván, elküldetik a fogarasi óvó felügyelő bizottságának. A szeben megyei választmány kérésére a Nagy-Szebenben felállítandó polgári fniiskola es iparos tanuló-iskola érdekeben pártoló felterjesztés intéztetik a közoktatásügyi kormányhoz. "VIII. . z L p r i l i s 12. Elnökölt gróf Hetiden Gábor; rendes előadó Sándor József főtitkár; jegyzett Szterényi József jegyző. A vál. tagjain kívül jelen van Tormay Béla. min. tanácsos, mint meghívott Főtitkár havi jelentésében kiemeli, hogy az irodával megindította a tagdíj t'ölszólitásokat a f. évre is és pedig fel is szólittattak már az öszszes örökös és alapító tagok, a hátralékos alapitókról részletes kimutatás kapcsán jelentést tesz. A debreczeni választmány a könyvvezetés tanulmá­ nyozására Kolozsvárra küldte Zoltai Lajos váí. tagot; ugyané fiók vál. számára fali és szoba perselyek küldettek. A fővárosi bál jövedelmében 2 0 0 0 irtot meghaladó összeg küldetett be Az aranykuti iskola ügyében gróf Dégenfeltl

Guszfávné

válaszolván.

Kozma

Ferencz

kir.

tanfelügyelő

ten-készítésre felkérftett. A segélyző bizottság márcz. 18-án ülést tartván s H. Gál Domokos alispán előadóvá választatván, az ügyiratok kimuta­ tása a szükséges előző adatok kapcsán hozzá Dicső-Szentmártonba lekül­ dettek. Az aradi és csikmegyei választmányok közgyűlést tartottak. Az alapító okleveleket folyton sürgetvén a közönség, Munkácsy Mihály szá­ mára népviseleti fényképek vetettek föl. Kuun Géza gróf „Imádság tör­ ténelme mind eladatott s az összeg a gróf korábbi alapítványához csatolta­ tott. Hegedűs István dr. „Széchenyi István, mint a társadalom reformá­ tora- czimíí füzetéből 20 drbot ajándékozott. Felmutatván az ellátott ügydarabokról szóló jegyzéket s képet adván a külmozgalomról, utána Merza Lajos főpénztáros jelenti be a rendes havi számadás kapcsán, hogy a lefolyt hóban 1900 írt 94 kr. jött be. Harmath Lujza a magyar író­ nők közreműködésével egy emlékkönyvet szándékozik kiadni az egylet javára. A székely szakosztály Horváth Gyula alelnök, szakosztályi elnök vezetése alatt d. e. ülést tartván (jelen voltak: Horváth Gyula és Bartha -

Miklós alelnökök, Tormay Béla min. tanácsos, id. Dániel Gábor, H. Gál Domokos, Gáffi Sándor, gróf Komis Viktor, Szabó Samu, K. Sándor Jó­ zsef, Merza Lajos) a szakosztály nevében Horváth Gyula jelenti, hogy

az algyógyi birtok ügye uj stádiumba 1 ;pett, a mennyiben a tervbe vett telepítésről egyelőre le kell mondani az egyletnek, míg a viszonyok ked­ vezőbbek lesznek A viszonyok kedvező átalakulásának előkészítésére elő­ térbe lépett egy földmives iskola felállításának eszméje, a melylyel a vá­ lasztmány egy izben foglalkozott is már. Szóló felkérte gróf Bethlen András földmivelésíigyi minisztert ez eszme felkarolására, a ki a legna­ gyobb készséggel ígérte meg közreműködését, leküldve az ügy tanulmá­ nyozására Tormay Béla. min. tanácsost, — a kit a gyűlésnek bemutat. A szakosztály azon indítványt terjeszti a gyűlés elé, küldjön ki egy Tormay Béla,

Bartha

Miklós

s K. Sándor

József

tagokból álló bizottságot, mely

— 54 —

a helyszínén tanulmányozza a kérdést, s érintkezésbe lépvén gróf Kun Kocsárddal is, tegyen a székely szakosztálynak javaslatot, mely az ügyet kellően előkészítve a választmány elé teijesztendi. Torma;/ Béla miniszteri biztos hosszasabban kifejti nézeteit és álláspontját az ügy érdemére nézve, kiemelvén egy ily iskola fontosságát épen az Emke szempontjából. Kifejti az iskola tervezetét, melyek közt a kormány támogatását reméli. A vá­ lasztmány e szakszerű és beható előadás alapján hat lyon kiviil helyezi a földmives iskola táigyában 1889 novemberi ülésében hozott határozatát és a javasolt bizottságot, kiegészítve Sándor József főtitkárral és Merza Lajos főpénztárossal, kiküldi. Ugyanekkor már előre is köszönetét fejezi ki gróf Bethlen András miniszter urnák s Torma;/ Béla min. tanácsos urnák szíves fáradozásaiért. Direktórium jelenti, hogy a megyékhez intézett felkérésre eddig 22 megye válaszolt, részben kilátásba helyezve, részben megtagadva a segélyt. Az igazgató választmány felkérendőnek mondja ki azon megyéket, a me­ lyek a segélyt kilátásba helyezték vagy egyáltalában nem feleltek még, azzal indokolva ezen ismételt kérést, hogy az első bizonyára már elkésve érkezett. Második kérés június végén lesz elküldendő Ezután előterjesztetett a ref. ig. tanács által benyújtott segély-elszá­ molás, melyre vonatkozólag több észrevétel fog a választmány részéről az ig. tanácscsal közöltetni. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a szentesi választmány május 15-én megalakul. A választmány küldöttséggel fogja magát az alakuláson képviseltetni. Ugyancsak ezzel kapcsolatban jelentetett, hogy Zomborban is hajlan­ dók választmányt alakítani. Székely Kocsárdra nézve, miután ott a megyei választmány a fiókot mindeddig nem alakította meg, a központ fogja az alakítást kezdeményezni. Éljenzéssel fogadtatott a Debreczen városi és hajduvármegyei választmány bejelentése, mely szerint Nemes Kálmán 10787 frtos alapítványát már befizette és Márk Endre ügyvéd, a fiók vál. titkára, 500 frttal aJapitó lett. Mindkettőnek köszönő irat küldését határozta el a választmány. Főtitkár jelentést tett, hogy mekkora kamatjövedelem felett disponálhat az egyesület, e szerint a folyó évre járadékokra levonandó 10787 frt 20 kr., egyszersmindenkoi ra szóló segélyekre 1365 frt, népkönyvtárakra 600 frt. Kárpátosztály első kiadására előirányozva 500 frt. a rendelkezési alapra 600 frt s igy megmarad még 4054 frt 98 kr. elkölthető kamat. Választmány e kamat egyharmadát járadékokra, / -é,t pedig egyszersmindenkori segélyekre fogja fordítani. Á még rendelkezésre álló '/ -nyi össze­ get rendkívüli esetekre fenntartja. Az ülés végén Horváth Gyida indítványozta, hogy az egyesület lép­ jen összeköttetésbe a Budapesten kezdeményezett irodalmi mozgalommal, mit a választmány, a részletekre nézve nem lévén kellően tájékozva, vé­ leményadásra és az adatok beszerzése végett az Emke irodalmi szakosz­ tályához tesz át. Az udvarhelymegyei fiók választmány közgyűlésén a reá eső 25%-ban 138 frtot iskola építési segély gyanánt három udvarhelymegyei községnek akarván adni, kéri ennek jóváhagyását, a mi ellen nincs a vál,-nak elvi kifogása, de előbb a fiók számadásainak beterjesztésével a 2 5 % igazolandó. l

3

;)

I X .2vlá/j-u.s 1 2 .

E gyűlés volt a legnépesebb az egész közgyűlési évben, minek oka az, hogy a folyó évi segélyezésre beérkezett Kérvény felett történt ebben

— 55

-

a döntés. Gróf Bethlen Gábor elnökölt, ki már 10 ike óta Kolozsvárit volt s a gyűlés után való reggel a szentesi küldöttséget Szentesre ve­ zette. Előadó Sándor

József

• j°gyez Szterényi

József.

Ülés elején elnök meleg szavakkal emlékezett meg br. Orbán Ba­ lázs elhunytáról, alapítványáról s az elhunyt Emke-vezérférfiu emlékének méltó megörökítése ügyében jegyzőkönyvi határozatot indítványozott. Ez­ után lelkes ováczióhan részesítette a gyűlés dr. Felméri Lajost. ,A nem­ zeti nevelés kéz könyvé"-nek megjelenése alkalmából, mely elnök kije­ lentése szerint az „Emke emanatiojának" tekinthető. Főtitkár havi jelentésében a társadalmi mozgalom kedvező haladá­ sáról tesz jelen'ést. A lefolyt hóban a nagyküküllőrnegyei választmány közgyűlést tartván, a rendes tagsági dijaknak lejáró 6 éves cyklusa alkal i.ából ujabb nagyszabású mozgalmat kezdeményezett, midőn kimondta, hogy átiratot intéz az összes társ-fiőkegyletekhez. hogy kérelmezzék kö­ zösen a dévai f. évi közgyűlésen ujabb hatalmas agitáczió megindítását. Az alapitóknak, és rendes tagoknak esedékes fizetéseikre felszólítása ál­ landóan foglalkoztatja az irodát. Főtitkár időközben kiszállott Segesvárit s megvizsgálta a nagyküküllőrnegyei vál. ügyvezetését és pénzkezelését. Időközben tartott a dir. két ülést, a segélyzö bizottság folytatólagosan 4 ülést. A fővárosi vál. f. hó 10-én közgyűlést tartván, ezen jelen volt gróf Bethlen Gábor elnök is. Elnök gróf ez alkalommal több ideig a fő­ városban tartózkodván, a személyileg ellátandó ügyeket eligazito ta. Bejelenti a főtitkár, hogy Beksics Gusztáv képviselő kezdeménye­ zésére Dunántúli közművelődési egyesület alakulása indult meg. J e ­ lentést tesz a nyomozandó bárcza-könyvekr'íl s arról, hogy Xáday Fe­ rencz a fővárosi nemzeti színház színművésze időközben Kolozsvárt ven­ dégszerepelvén, azt az Ígéretet tette, hogy az egyesület javára akár K o ­ lozsvárit, akár másutt, a hol az egylet óhajtja, fellépni hajlandó. Utóbbi bejelentés örvendetes tudomásul szolgál. Prielle Cornélia szintén Kolozs­ várt vendégszerepelvén, nála a kolozsvári választmány, mint ki már há­ rom izben játszott az egylet javára, testületileg tisztelgett. Lépés tétetett M.-Láposon fiók-alakulásra A chablonszerü ügyekan kívül 61 önállóbb és nagyobb jelentőségű fogalmazvány küldetett. Orbán Balázs elhunyta s végrendelkezéséről a direktórium részlete­ sen megteszi jelentését. A vál. helybenhagyólag v°szi tudomásul, hogy a haláleset hírére a dir. azonnal egybefllvén. intézkedett, miszerint az elhunyt alapító temetésére, Székely-Udvathelyre Sándor József főtitkár gyászkoszorut vigyen s ott az egylet nevében a ravatalra helyezze, Kolozsvárit pedig a Budapestről történt átszállításkor gyászküldöttség jelenjék meg az indóháznál, mely alkalommal a koporsónál Szabó Sámuel vál. tag adott kifejezést az egylet fájdalmának, Felolvastatik Orbán Balázs végrendelete, mely szerint az egyesületnek hagyta székely kitelepítési czélból Tövisen fekvő 4000 frtot érő birtokát s ezen kivül ugyan e czélra év 200—200 frtot biztosított, s a direktóriumnak a temetés, valamint a végrendelet fo­ ganatosítása körül tett intézkedései elfogadtatnak. Az egyesület levén, mint egyik örökös a végrendelet foganatosításával megbízva, a gyors lebonyo­ lítás végett a családdal mint főörökössel érintkezésbe lépés kimondatik. A mult gyűlésből az algyógyi földmives iskola ügyében kiküldött bizottság, másnap, 13-án leutazott Algyégyra, hol is alapító gróf Kun Kocsárd tisz­ teleti elnök, K. Sándor József kir. közjegyző által ajándék levelében azt a záradékot csatoltatta, hogy a tervelt földmives iskola létesítése esetén nemcsak eltér korábbi tervétől, de szászvárosi két házát, melyek jövedelme: f

— 56 —

2000 frt, szintén az iskola javára ajándékozza. A bizottság abban állapodott meg, hogy Tormay Béla min. tanácsos a helyszínén látottak s megbeszél­ tek s a választmányban előadattak alapján készítse meg részletes terveze­ tét s küldje be a székely szakosztálynak tárgyalandólag. A választmány a bizottság eljárását tudomásul, a fejedelmi alapítványnak pedig ez ujabb adományozással tetézését már most a legmelegebb hálával és köszönet­ tel veszi. Előterjesztetik Gámán Zsigmond és Szőcs Géza számvizsgálók jelen­ tése a számadások és a pénztár megejtett vizsgálatáról. A jelentés legna­ gyobb elismeréssel emeli ki a példás rendet és pontosságot. A gyűlésből Török Bertalan, Szoboszlay Károly. Horovitz Samu és Hóry Béla váratlan pénztárvizsgálat megtartására küldetvén ki, bizottság még az ülés folyama alatt visszatérve, legnagyobb elismerésének; ad kifejezést a példás hűség és tiszta kezelés fölött. A számvizsgálók egyszersmind indokolt Írásbeli előterjesztés alakjába,] javaslatot tesznek az iránt, mondja ki a választmány, miszerint az összes befolyó jövedelmek tőkésítésére s csak a töke kamatainak felhasználására vonatkozó határozatának fenntartásával a fiókok javára eső 2 5 % - u t is tő­ késíti, még pedig a tőke kamataiból pótolva a fiókok levonását, — mint­ hogy különben a tőke szenved veszteséget. Egyúttal egy számvizsgálati szabályzat is kidolgozandó, mely a vizsgálatnál irányadóul szolgáljon. A számvizsgálók mindkét indítványa egyhangúlag el fogadta tik, utóbbira nézve kimondatván, hogy a kért szabályzat a megállapítandó ügyrend keretébe fog felvétetni. Vidéki választmányi tag részéről felszólalás történvén, miért nem osztja ki a választmány vidéki pénzintézeteknek is egyleti tőkéit, midőn vidéki pénzintézetek igazgatósági tagjai egyetemlegesen kötelező nyilatko­ zatot szoktak kiállítani ? Vita után, miután az egyesület óriás összegei után nem tekinthető egyszerű betevőnek, kimondatik. hogy a fentjelzett biztosíték minden pénzintézet részerői egyformán megkérendő ugy. a mint ez hasonló esetekben a fővárosi pénzintézeteknél iennáll. Kapcsolatban a számvizsgálók jelentésével s a mérlegek és zárlatok előterjesztésével, minthogy a választmány minden tagja és a jelen .evő alapítók mindenike ezúttal is meggyőződött az óriás egylet mozgatása, fentartása s ügyei ellátása költségeinek aránytalanul jelentéktelen voltáról: indítvány tétetik, tegye közzé a főtitkár most is az évi jelentésben és a sajtóban a lefolyt évi mérleg idevonatkozó számadatait, győződjék meg a közönségnek az ügyet szerető része azokból, a választmánynak a szent czél érdekében széisö' takarékosságáról és önmegtagadásáról, a kezelési költségeknek az E. M. K. E.-nél akár viszonylagosan, akár általában a munkához, föladáshoz és végzettekhez képest számbavehetetlen voltáról, mind magában, mind pedig akármelyik intézetéve! egybevetve ; mely is­ mételt felvilágosítás annál szükségesebb, mert daczára a folytonos nyilvá­ nos elszámolásoknak s annak, hogy az egyesület minden izében a közön­ ség szeme előtt dolgozik, vannak, a kik a jogos és elvárható elismerés helyett, tudatlanságból, könnyelműségből, vagy talán épen roszakaratból e pontra nézve is rendszeresen és állandóan vétkeznek az egyesület és ve­ zetői ellen. A segélyező bizottság nevében Gál Domokos előadó terjeszti elé a folyó évi segélyezésekre vonatkozó javaslatot. Összesen 70 alponttal ugyanannyi kérelem tárgyának, indokolt vélemény kíséretében, előterjeszté­ sével számol be a javasl&t. mely lelkiismeretes gonddal ragaszkodván egy-

f> i — felöl a korábban megállapított s érvényben levő segélyző elvekhez, másfelől erős ügyeimet fjrditott az egyesület egyedisége továbbfejleszthetésének szemmeltartására. A mult ülésben megállapított jelentéshez képest 30.000 frt, részben befektetési, részben járadéki tőke, felosztása és lekötése fölött javasoló ezen munkálatot a választmány beható és pontonkénti tárgyalás után osztatlan egyhangúsággal tette magáévá. Az egyházi segélyeken s a korábbi intézmények további fentartásának és gyarapításának biztosításán felül kimondatott összesen 7 uj önálló alkotás létesítése. Az E. M. K. E. segélyek termeszttét jelző feliratos tábláknak az illető iskolákra kitűzése érdekében a felekezetekhez tijolng kérdés intézése határoztatott, minthogy ez irányban tett kérdésünkre még csak az unit. egyházi főhatóság válaszolt és pedig elfogadóTag. Hálás köszönettel fogadtatott Szász Domokosáé szép ajándéka, melylycl a mogyoró-kereki iskola létesítése czéljából telket ajánlott fel; hasonló­ képen gr. Déíjanfvld Gnsztávné ajánlata, mely s/.eriut Aranykuton, szintén iskola létesítése czcljára iskolatelket, rajta levő két szobás épülettel szinten ajándékozni késznek nyilatkozott. Kimondatott számos kérvény és megke­ resés intézése, az előforduló egyes helyek szerint, a kormányhoz és egyes felekezetek

főhatóságaihoz,

kiváló

birtokosokhoz.

Óvók tekinteteoen a közok­

tatási miniszter ur által megindított óvó-törvényjavaslat bevárása kimonda­ tott. Választmány a javaslat letárgyalása után köszönetet szavazott szép munkálatáért a bizottságnak (részt vettük tanácskozásaiban : Bartha Miklós elnöklett és Sándor József jegyzosége mellett dr. Hegedűs István, Lajos és Szabó Samu, továbbá Kolozsmegyére vonatkozólag Kozma

Merza Ferenez

kir. tanfelügyelő, mint meghívott) és különösen H. Gál Domokos alispánnak, mint előadónak. A segélyei; összegezésénél ismét rnegállapittatván, hogy a meglévő s meg várandó vagyon nem elegendő még a legégetőbb szüksé­ gek felsegélésére sem, fölvétetik a sors-jegy kölcsönnek már a megala­ kulás óta vajúdó ügye s egyhangúlag kimondatik, kéressenek föl az ország képviselői idetékes helyen egy ily nagy szabású sorsjáték-kölcsön kieszközlesére. mely a továbbiakra nézve az egyedüli czélra vezető s méltán meg­ érdemelt eszköz. Tekintettel arra. miszerint a közoktatásügyi kormány a kisledóvás ügyének országos íendezésére törvényjavaslatot készít elő, az óvókra megszavazott összegeket a választmány függőben tartandónak hatátározza, remélvén, hogy e javaslat az egyesület óvó terheit csökkenteni fogja; másrészt kimondatik az erdélyi részekre vonatkozó, minden részleté­ ben tájékoztató emlékiratnak a közoktatásügyi min-szterhez intézése, kifej­ tetvén abban a választmány nézetei az óvó-kérdés országos rendezése tár­ gyában. Utóbbinak keresztülvitelét a választmány a segélyző bizottsághoz utasítja. A segélyezéssel kapcsolatban bemutattatnak Fákén L a j o 3 mérnök gyönyörűen kivitt tervei és költségvetései, melyeket az egyesület iskolái­ nak és óvóinak egyöntetű jelleggel építése végett készített. Pákey Lajos a munkalatért járó tiszteletdijat, 240 frtot, a maga és neje nevére alapít­ ványként az egyletnek vissza.ijándékozta, mely visszaajá.idékozás hazafias levél kapcsán lelkes éljenzéssei vétetik tudomásul. Tekintettel az egyesü­ let elért eredményeire, s arra, hugy az 1885-ben belépett rendes tagok első hat éves cyklusa f. év jun. 30-ig lejár, mely után, ha a tag kilépé­ sét be nem jelenti, újra 6 évig az egyesület kötelékében benmaradotlnak tekintendő: választmány kimondja, intéztessék a cvklu3ok végéhez köze­ ledő tagokhoz ez iránt előzékeny emlékeztetés s kérelem, hogy most m á r nem csak az eszme és czél szentségéért, de a kivívott sikereknél fogva is

— 58 —

a tagsági kötelezettséget megujitottnak tekinteni, illetve a felmondást meg nem ejteni szíveskedjenek. Végül felolvastatik Zakariás Dániel nyug. brádi ref. lelkész levele, mely szerint, egy Brádon fölállítandó Emke-óvó számára egy házból s egy külön nagy belső telekből álló 10—12.000 frtot érő birtokát föl­ ajánlja. Az óvó az alapítványt tevő akarata szerint árvaházi jelleggel kapcsolan dó egybe. A gyűlés köszönettel fogadván ez ujabb hazafias áldoza­ tot, az óvó létesítésének előmunkálatai megtételére Brádon kiszállásra kérte fel K. Sándor József kir. közjegyző, választmányi tagot. X-u.n.i-u.s 3 - 2 Elnököl

gróf

jegyzett Csernátoni

Bélái Gyula

Ákos

alelnök;

előadó Sándor

József

főtitkár,,

dr.

Jegyzőkönyv felolvasása s a gyűlés megnyitása után elnök gróf Bélái Ákos meleg szavakkal indítványozza, hogy az egyesület Mária-Va­ léria foherczegnő és Salvatoi-Ferencz töherczeg ő fenségeiknek, közelgő egybekelésük alkalmából, ragadja meg az alkalmat ő fenségeiknek király ő felségéhez intézett fölirattal, üdvözlésére s az egyesületnek ez alkalommal is hűsegének és ragaszkodásának nyilvánítására. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a föliratot a főtitkár megszerkeszti. Ugyancsak elnök szomorúan emlékezik meg a választmány buzgó tagjának, az egyesületi lobogó egyik kitűnő felavatójának, a nemzeti ügylelkes bajnokának, Fülöp Géza szászvárosi ref. lelkésznek időközben tör­ tént elhunytáról, kinek ravatalára a direktórium, azonnal összeülvén, az egylet nevében koszorút helyeztetett Szabó Sámuel vál. tag által, a Szász­ városon május hó 20-dikán történt temetésen. Indítványozza, fejezze ki a választmány részvétét jegyzőkönyvileg és intéztessék az elhunyt özvegyé­ hez részvét átirat. Egyhangúlag eltogadtatik. Sándor József főtitkár havi jelentésében kiemeli, hogy a főtitkári hivatal ügyforgalma a lefolyt hóban volt a legnagyobb e közgyűlési év­ ben, nagyobb miut nov. havi jelentése szerint is. előidézte a forgalmat az 1885. évben belépett tagokhoz intézett 10.000 darab fólszólitás, hogy az uj cyklusra is benn maradni szíveskedjenek. Az irodában május hóban 10 rendkívüli erő fölvételével, összesen 16 dolgozóval folyt éjjel-nappal a munka. Fölkérettek az 1888-ban belépett pártolótagok L, nem különben folyt az alapítók fizetésre felszólítása. A felhíváshoz mellékeltetett az egy­ let eddigi működésének összesített táblázatos kimutatása és egy-egy gyüjtőiv is. A nagy munka daczára kiemeli főtitkár, a csekély rendkívüli kiadást, Bereyszászy

László

könyvvezető

és

Radnóti

Dezső

irodatiszt

ki­

váló munkásságát, minek következtében a választmány elismeréséül a buzgó két tisztviselőt jutalomban részesíteni határozza. Az eredmény már is látszik, mert a felhívásokra a lefolyt hóban közel 10,000 frt,jött be. Gyüjtöivek is érkeznek; ezek közt kiemeli fő­ titkár Szekula Akos alapító tagnak, az Adria hiztositó-társaság erdélyrészi vezérfelügyelójének gyűjtését, ki ivén sokszori gyűjtései és áldozatai után belépett 100 írttal alapitónak, azonkívül másokat is megnyert, ^rendes tagoknak az Adria kolozsvári vezérfelügyelőségének összes tagjait. A lel­ kes gyűjtő, mint az Emke „gyiijlő-szakosztályá'-nak tagja, az összegeket be is küldte. Külön levélben jelentkezett alapítónak Bartók Lajos, a ki­ tűnő magyar költő, ezenkívül erkölcsi és szelJemi szolgálatait az ügynek hazafias levélben felajánlván. Ujabb 100 írttal lépett be a szentesi ref.

— 59 —

egyház, miután már 300 frtot koránban áldozott. A. választmány az ered­ ményeket lelkesült éljenzésse! veszi tudomásul, ünnepélyesen jelenti to vábbá a főtitkár, hogy gróf Kun Kocsárdnak. az Emke nagy alapitójának és tiszteletbeli elnökének arczképét Gyárfás Jenő, kitűnő erdélyrészi festő­ művészünk, a szamosujvári közgyűlés határozata alapján elkészítette s a rendkívül sikerült festménynyel kezdetét vette az Emke nagyjainak arczképcsarnoka. — Nagyágon és Verespatakon dal skörök alakulván, a se­ gélykérést a megyei választmányhoz tettük véleményezés végett. Alapító oklevelek ügyében Munkácsy Mihályhoz elküldetett az oklevél szövege s elküldettek a szükséges népviseleti képek, melyre külön kellett fénykép­ fölvételeket eszközölni; alföldi fölvételeket fölkérésre a debreczeni és szentesi fiók eszközölt. Szászvároson az iparos és munkásegylet máj. 26-án helyi ipari, valamint házi női kézimunka és iparczikkek kiállítását rendez­ vén, dir, erre a főtitkárt küldte ki, ki azonban közbejött akadály miatt nem mehetvén le, a képviseletre s jelentéstételre Dósa Dénes tiókelnök kéretett föl. Zichermann Sámuel egeresi kőszénbánya tulajdonos székely munkásokat óhajtván szerződtetni, számára az erdővidéki fiókhoz ajánló­ levél adatott A tíókmunkásság köréből kiemeli, hogy a fővárosi választmány péntárosa pünkösd első napján Kolozsvárra jött. hogy a pénztárkezelést a központéval összhangba hozza ; Merza Lajos főpénztáros Aradon szemé­ lyesen hasonlóképen intézkedett; dr. Felméri Lajos, választmányi és direktóriumi tag fölkéretett, hogy Hódmező-Vásárhelytt tiókválasztmány alakulását előkészítse; Zomboron közművelődési egylet alakulván, alap­ szabályaiba felvette, hogy leioszlás esetén vagyonának felét az Emkének adja és egyszersmind az Emke intentióit foganatosító közegéül ajánlkozott. Bethlen Gábor gróf elnök f. hó 11-én Kolozsvárra jővén, a legfontosabb ügyek megbeszéltettek. Merza Lajos főpénztáros jelentése szerint a lefolyt hóban bejött 10147 frt 85 kr. Olvastatik a szentes városi és vidéki fiókválasztmány átirata, melylyel a május hó 15-én, a központ küldötteinek részvételével történt megalakulás jegyzőkönyvét megküldi. Az alakuló gyűlésen a központot gróf Bethlen Gábor elnök vezetése alatt Horváth Gyula és Bartha Miklós alelnökök, id. Dániel Gábor főispán, gróf Komis Victor, gróf Bethlen Bálint, dr. Felméri Lajos, Háry Béla, továbbá Sándor József fótitkár. Merza Lajos főpénztáros, ifj. Horváth Mihály és Horváth Károly, Szath-

máry György orsz. képviselő, Vásárhelyi Béla az aradi fiók választmány elnöke képviselték. Fótitkár—-bemutatván a „Szentesi Lap* és „Cson­ grádmegyei Közlöny* valamint a fővárosi és kolozsvári lapok leírásait — részletesen jelentést tesz a megalakulás felemelő és lelkes ünnepe lefolyá­ sáról. Miután Horváth Gyula a.elnök közbenjárása folytán a Alföld ked­ ves városában megindult a mozgalom s miután Sarkadi Nagy Mihály polgármester vezetése alatt Bethlen Gábor gróf elnöknek Budapesten fennlétc alatt küldöttség járt az elnöknél a végleges megállapod sok érdekében: május hó 13-án a választmányi ülés után indult el a Küldöttdöttség s útközben találkozott a vonat elé j ö t t Zsilinszky Mihály főispán­ nal. Második állomásnál a várostól, a rendező bizottság 2 tagja várta a küldötteket. Délután 4 órakor történt a megérkezés. Az indóháznál a polgármester vezetése alatt a város összes értelmisége, a megyétől Balogh János árvaszéki elnök, előkelő hölgyközönség, a testületek lobogójuk alatt a városi zenekarral vártak, honnan a polgármester es elnök lelkes kölcsönös üdvözlő beszedők után s a kétrészről való lobogók kölcsönös

— 60 —

összecsókoltatása után a felavatás óta másodszor kibontott lobogónk alatt történt a bevonulás. Zászlótartó Juhász János városi nyilvántartó volt. A főtérre érkezve, a lobogó a vármegyeház dísztermében helyeztetett el, a vendégek pedig szállásaikra vezettetvén, este rendkívül lelkes ismerkedő estély volt. A küldöttség mindvégi" Szentes város vendége volt. Kedves koro­ nája lett küldöttségünknek Horváth Gyuláné, és Horváth Janka ő nagy­ ságaiknak Budadestről mindvégig az alakulásban jelenlétek és rész­ vételű*. Másnap d. e. 10 órakor a vármegye házáról a lobogó alatt a közgyűlés színhelyére a ref templomba, melybe 7 — 8 ezer lelek fér el, történt a vonulás, a hol felekezeti különbség nélkül akkora volt a kö­ zönség, hogy a pat'üis elleni tiltakozás óta hasonló nem volt. Sarkadi Nagy Mihály polgármester rokonszenves és meleg üdvözlete s azon örvendetes előterjesztése után. hogy már 502 tag van. Bethlen Gábor gróf elnök nyi­ totta meg a gyűlést, mire Felméri LIJOS dr.. Bartha Miklós e.s Horváth Gyula fejtették ki az egytat ezéljait. mikre a közönség nevében Sima I'erencz tanácsos lendületes, imaszerű beszéddel válaszolt. Erre Bethlen Gá­ bor gróf a fiókot megalakitottnak jelentvén ki, befejezésül a polgármester, mint elnök tartott a közönséghez lelkesítő beszédet. I) u. 2 órasor emel­ kedettségre s ünnepélyességre a közgyűléshez hasonló és méltó díszebéd volt. A közgyűlés igazi folytatása volt ez. Itt született egyik legüdvösebb és egészségesebb eszme a további gyűjtések ípódja iránt, s egyik legna­ gyobb áldozat, mely eddig az ügy javára jött. Mindkettő Horváth Gyula alelnökünk részéről: az fejéből, ez szivéből. Indítványozván, hogy a szen­ tesi testvérek aratáskor az Emke javára magtárt alakítsanak, ígérte, hogy a nyáron maga személyesen le log jőni ennek keresztülvitelére, s egyszers­ mind e nap emlékeié s az áldozatok megkezdésére képviselői napidíjának '. -át s laknére '/,-ét ajánlta föl. mig orsz. képviselő lesz Az áldozat er­ kölcsi hatását leirni fölösleges. Ugy a gyűlésen, mint e jelenetnél a szom­ széd városokból is voltat jelen s remélhetjük, hogy a mozgalom innen is — mint Debreczenből kisugárzólag — az Alföldön tovább fog terjedni. D. u. a tiszai védmüvek együttes megtekintése volt s este az egész ünnep­ hez hason ó emelkedettséggel befejezésül bucsu vacsora. Harmadnap reg­ gel küldöttségünket az indóházhoz az összes értelmiség, hölgyek ós férfiak kisérték s ezzel az Alföld e kedves városa is kitűzte az Emke ügye lo­ bogóját. Alapítók lettek az 502 tagon kívül: Szánthó Lajos a ,Csongrád­ megyei Lap* szerkesztője és neje. Sarkadi Nagy Mihály és neje, Sima Ferencz a „Szentesi L a p ' szerkesztője és neje, Filó János ref. lelkész és neje, Nagy Imre tanácsnok és neje, Tóth Kálmán és neje, özv. Csikányi Károlyné, s mások 100—100 írttal. — A választmány midőn a leg­ nagyobb örömmel és lelkesedéssel vette tudomásul a megalakulást, elha­ tározta, szívből jövő jegyzőkönyvi köszönete kifejezését, s az Alföldön a mozgalomnak teljes erőbn'1 folytatását. 1

t

Tormay Béla min. tanácsos az algyógyi földmives iskolára vonat­ kozó munkálatával elkészült. Ez mult hó 13-án megérkezvén, jelenleg Bar­ tha Miklós alelnöknél, mint a szakosztály előadójánál van tanulmányozás végett, mely körülményről Kun Kocsárd gróf is értesíttetett. A választ­ mány kimondja, hogy a javaslat sokszorosittatván, a székely-szakosztály minden tagjának megküldessék s Horváth Gyula szakosztályi elnók fölké­ rendő ez ügynek a következő választ nányi gyűlésre előkészítésére. A ref ig. tanács jun. 6-án megsürgette a f. évben esedékes segélyek megküldését, mely mindeddig— az elszámolási akadályok miatt •—függő­ ben maradt. Az erre vonatkozó átiratban érintve volt a jelző tábláknak az

-

Cl —

egyesület által segélyezett iskolákon való kitétele, továbbá a segélyeknek az egyházi főhatóság részéről rögtöni felhasználása és az abból való min­ den tőkésítő % levonás nélküli egészben való kiadása. Az ig. tanács vá­ laszolja, hogy e segélyeket ezentúl— miután az első nehézségek le vannak küzdve, rögtön felhasználhatja : az eddig fel nem használtakra elfogadja az egyesület propoziczióját A személyi járandóságok egészben kiadására nézve pedig a választmány nem egészen értvén meg az átirat szövegét. Hegedűs István dr. indítványára határozott akaratát fejezi ki az iránt, hogy az egye­ sület nyújtotta személyi járandóságokból minden pap és tanító minden t ő ­ késítő levonás néli;ül egészben kapja ki a neki megszavazott összeget, s ennek megfelelőleg az eddig netalán levonással kiadott összegek is az egyes személyeknek kiutalandók. K. Sándor József választmányi tag a hunyad-vármegyei fiókválaszt­ mány nevében bejelenti, illetve kéri. hogy a folyó évi közgyűlés, mely köz­ tudomás szerint az idén Déván tartatik meg, szeptember 7. és 8-ik nap­ jára tűzessék ki. A választmány egyhangúlag elfogadja, a közgyűlést e na­ pokra kitűzi s Déva város hazafias közönségét, ill tve a hunyad-várme­ gyei választmányt mint házigazdát a közgyűlés rendezésére ünnepélyesen felkéri. A közgyűlés terv szerint kirándulásokkal lesz egybekötve Petrozsénybe s a vajdahunyadi várhoz stb. Az irodalmi szakosztály gr. Kuun Géza elnöklete alatt délelőtt gyű­ lést tartván, ár.'JJsernátoni Gyula tette meg jelentését a szakosztály j a ­ vaslatairól. Az uj cyklusra való felszólítások alkalmából, némely fiókválaszt mányról tett tapasztalás alapján t-zükségessé vált egy körirat kibocsátása, melyben a szükséges szabályok újból felújíttatnak, felkérvén különösen a fiókválasztmányokat, hogy a pénzösszegeket, a központi nyilvántar­ tás lehetségesitése érdekében, az alapszabályok értelmében minden hó 10éig beküldeni szíveskedjék, minden negyed év 10-éig pedig föltétlen el­ számolás és jelentés teendő, utóbbi arra az esetre is, ha nincs is pénz­ ősszeg készletben. Ezután az Emke iskolái felől tétettek meg a jelentések az évzáró vizsgálatok alkalmából, és a titkár, a választmány által korábban meg­ határozott Kárpát-egyleti utjának megtételére kiküldetett. Távollétében Merza Lajos főpénztáros helyettesíti. . Dr. Hegedűs István indítványt tesz. hogy az Emke a millenium al­ kalmából az erdélyi részekben, mint erre a leghivatottabb társadalmi or­ gánum, vegye kezébe egy nemzeti ünnep rendezésének ügyét, a mit a választmány elfogadván gr ói Kuun Géza elnöklete alatt kiküldetett egybizottság, mely bizottságba az erdélyi rész minden vidékéről egy-egy tag bevonandó. A fóprogrammpont volna a hazai összes közművelődési egye sületeknek Kolozsvártt találkozása. Gróf Bethlen Bálint javasolja, hogy tekintettel a nyári szünidőre, július hó 12-én a rendes havi választmányi gyűlés ne tartassék meg. Egyhangúlag elfogadtatik. Augusztus

1.2.

A közgyűlés előtt utolsó választmányi gyűlés folyt le, gr. Bethlen Gábor elnöklete alatt, miután megelőző nap ugyancsak a gróf elnöklete alatt direktóriumi gyűlés, délelőtt pedig Horváth Gyula elnöklet3 alatt székely-szakosztályi és gróf Kuun Géza elnöklete alatt irodalmi szakosztályi ülés volt. Jegyzett: ifj. Gáspár János,

— 62 —

Főtitkár havi jelentése szerint az , emiitett szakosztályi üléseken kivül augusztus 2-án volt gróf Bélái Ákos elnöklete alatt még egy direktóriumi ti.és. Jelenti főtitkár, hogy kárpát-egyleti tanulmány­ útját a lefolyt idöközoen megtette, mely idő alatt Merza Lajos fő­ pénztáron helyettesitette; útjában nemcsak összeköttetési pontokat talált a magyarországi Kárpát-egylet vezetőivel, de az Emke adminisztráczió|ára vonatkozó ag is előnyösen értékesíthető t a p a s z t a l a t u k a t tett; azonkívül ószszekötötte u t a t a debreczeni választmány évi közgyűlésén megjelenésével, a mi némely adminisztrácziónális ügyek közös megbeszélése végett igen helyénvalónak bizonyult. A Kárpát-mozgalom már csak a közgyűlés után levén megindítandó, az e czélra kiküldött bizottságban főtitkár majd bő­ vebben referálni fog. A lefolyt két hóban — miután július hóban vá­ lasztmányi üles nem tartatott — fölötte nagy ügyforgalmat kellelt elin­ tézni. Befejeztetett az összes tagok fölszólítása tagdíj-fizetésre. A pótadó ügyeben a várniogyés újólag feiszólittattak. Köriratban értesítettük a fiók\álasztmányokat, hogy az elhunyt alapítók hátralékait a hagyatékban figyelmesebben biztosítsák. A szentesi fiókválasztmányt megalakulása al­ kalmából üdvözöltük. A földmivelesügyi minisztert fölkértük Tormay Béla „Nádudvari Uram beszélgetései- cz. munkája újból kiadására s népkönyv­ táraink számara belőle példányok ajándékozására. Munkácsy Mihály-ho'i az oklevél számára Denreczenből Komlóssy Arthur ügyved küldött be hozzánk népviseleti képenet. A fiókokat értesítettük a folyó évi segélyezé­ sekről. Nááay Ferenczet fölkértük, hogy az egylet javára Szenté en föllepni szíveskedjék. Kalotaszegi körünk fölkér isűukre megindította a magyarőkereki issola előmunkálatait. Az évi titkári jelentés számára bekértük a fiókok jelentéseit, egyesektől a lobogőavatáskor mon­ dott jelmondatokat. Tormay Béla munkálatát az algyógyi földmives iskola ügyében sokszorosittattuk és a föiiiivásoKat egyenként megküldöttük a székely szakosztály tagjain ik. gr. Kun Kocsárd alapitónak, Horváth Gyula

elnöknek

és Bartha

Miklós

előadónak, Felméri

Lajosnak

es

Vörös

Sándornak, paedagogiai szempontból \w iiatko'.ás végett. A kereskedelmi miniszter az „Emke" czim használatát s az ily czímen feladott küldemé­ nyek elfogadását az összes postanivataloknik meguigedre es elrendelte. Kun

Kocsárd

gróf t i s z t e l e t i elnök. Kossuth

Lajos

és Bökik

Bál

tisztelet

tag arczképeit Gyárfás Jenő megfestvén, (Kossuthot Si<ó Lijos), e fest­ mények az egyesület főtitkári irodájában felfüggesztettek és ezzel az egyesület nagyjainak arczképcsarnoka megkezdetett. Sorsjáték ügyébeui Horváth Gyula alelnököt a kormánynál eljárni felkértük. Tobb mint 500 taggal kellett tagsági dijak kétségbe vonása miatt levelezni. Az összes népköny\tári anyag, mely meg kiosztatlan, rendeztetett és lajstromoztatott. A további részletezést elhallgatva, minden határozat végrehajtatottt s min­ den folyó ügy feldolgoztatott. Merza Lajos főpénztáros szabadságon levén, főtitkár bejelenti, hogy a lefolyt kí3t hóban 20.085 frt és 07 kr volt a bevétel, mivel az egylet vagyona 482.339 frt 23 rra mielkedett, A htinyadmegyei választmány programmja a folyó év szeptember 7-én Dév.n tartandó közgyűlés tárgyában egyhangúlag elfogadtatik, azzal a hozzáadással, hogy Aradra a kiállításra testületi átrándulás fog történni; meghivatnak a közgyűlésre általánosságban a fiókegyletek, a nagyobb t e s véregyletek, a tiszteleti elnök, a tiszteleti tagok, a legnagyobb örökítő tör\enytiaióságok. nevszerint senki, de a sajtó utján mind n alapító és rendes tag, ki esedékes kötelezettségének eleget tett. A közgyűlés egyik 1

-

63 —

főtárgya lesz a kormánytól kieszközlendő Kölcsön sorsjáték ügye, melynek előadójául Horváth Gyula alelnök kéretik fel. Az ügyrend, megerősítés vé­ gett a közgyűlésig nem készülhetvén el. kimondatik az egyik alapvető fő ügyrendi pontnak, a választmány szervezetének a közgyűlésen már most szabályozása. E szerint a választmány harminczkét tagról még félannyival, 48-ra bővíttetik ki. egyaránt buzgó és a gyűlésekre eljárni kész és képes alapító és rendes tagokból, azonfelül még külön minden örökös tagnak és testületek Képviselőinek konsultatív részvétel adatván és biztosíttatván; a közgyűlésnek joga lesz a szükséghez képest évről-évre a számot 100 ig emelni. A közgyűlés ügyével kapcsolatban ujabb agitáczió megindítása lévén szükséges, de egyszersmind a fiók-adminisztráczió rendezése szempontja ból is az igazgató-választmány egyhangúlag kimondja, hogy szeptember 7-ére Dévára hivassanak egybe az ö-'szes fiókok elnökei és titkárai, de különösen pénztárosai, a közgyűlés után nvomban tartandó közös érte­ kezletre, melynek megtartása feltétlen szükségesnek bizonyult. Marosvásárhely szak kir. város törvényhatósága átLata okastatik, mely szerint a közgyűlést jövő évre kebelébe hívja meg. Örömmel fog a dévai közgyűlés elé terjesztetni. A pinczeegylet felszámolását k i m o n d v á n , a továbbiakkal Bartha Mik­ lós alelnök megbízatott. Olvastatik a kolozsvári pénzintézetek válasza az egyesület azon ké­ résére, hogy azt a biztosítékot, melyet a fővárosi pénzintezetekkel szem­ ben a védeki pénzintézetek megadni szoktak s melyet az összes erdélyrészi vidéki intézetek, kivéie a kolozsváriakat az egyesülettel s/.emben m e g ­ adtak, szintén megadni sziveskedienek. Az igazgató választmány sajnálat­ tal veszi tudomásul, h >gv bizalomteljes hazafias kérése, mely az e g y ö n ­ tetű eljárás kedvéért inditványoztatott. a válaszok értelmében teljesíthető nem volt. Előző választmányi határozatban kimondva lévén, hogy az egyesület vagyona részben fek\ősegekben is elhelyezendő, a direktórium, mint kon­ krét javaslat tétellet megbízott választmányi közeg j -lenti, hogy Baross Gá­ bor kereskedelmi miniszter ajánlata alapján az egyesület a kolozsvári üz­ letvezetőség számára emelendő épülettel előnyösen befektetést tehet. — Benató tárgyalás és me vitatás után a választmány oiegbizza és utasítja a direktóriumot az ügylet lebonyolításával a jelentéstételek bevárása mellett. Horváth Gyula alelnök, a székely-szakosztály elnöke jelentést tesz az algyógyi földmives isicoli ügyében megbizatísa folytán a gr. Bethlen András foldmivelési miniszterrel való megegyezésről, melvet gr. Kun K o ­ csárd tiszteleti elnök magáévé tett és a szakosztály is elfogadott. Olvas­ tatik ez ügyben gr. Kun Kocsárd levele, Bartha Miklós előadó jelentése és Felméri Lajosnak paedagogiai szempontból való véleménye Ezek szerint az Emke a földmivelesi miniszterrel egyetértve Tormay Béla munkálata alapján az iskolát felállítja, erre a czélra az egész gr. Kun Kocsárd ala­ pítványt fölajánlja t .vábhá 33.000 fi-t befektetést visszateriteudőleg kiutal es a kérdés további ágazatainak elintézésére és meg ődására kiküldi gr. Bethlen Gábor elnök. Horváth Gyula. Bartha Miklós alelnök és Kovács Albert orsz. képviselő tagokat. Á miniszternek a határozatot Bethlenbe megviendők, a gyűlésből kiküldetnek Horváth Gyula és gr. Kornis Viktor, kik már ma oda utaztak. Az irodalmi szakosztály javaslata alapján a Műbarátok köre felhí­ vása az irodalom pártolása érdekében 1000 példányban ajánlólag fog szét

— 64 —

küldetni a riókválasztmányoknak, hogy azoknak a magyar irodalom fej­ lesztése érdekében propagandát csináljanak. A határozat gr. Csáky Albinná elnökkel közöltetni fog. A jövő évi költségvetés egyhangúlag elfogadtalik. A Gyertyánííy-alapra beérkezett folyamodványok közül az idén juta­ lomra Vén Árpád bodolai állami segédtanító és bodola-nyéni fiókköri tit­ kár, ki 11 év óta szolgál, találtatott érdemesnek, hazafias működéséért. Ezután folyó ügyek voltak, melyek közül kiemeljük a balázsfalvi és m.-n.-zsombori iskola évzáró vizsgáiról érkező örvendetes jelentéseket, va­ lamint azt. hogy a botfalvi magyar czukor-részvénytársaság nemzeti jel­ legű iskola fölállítását megígérte. A beszterczei uj óvónő. Jancsó Eszter megerősit/'se alkalmából a választmány kimondja, hogy az egyesület minden intézménynél a fiókvá­ lasztmányok csak fölterjesztés és ajánlás jogával fognak bírni, de az eldöntést az ig. választmány magának tartja fenn. A n.-rápolti iskolalak felépítése ügyében a fennálló szerződés értel­ mében előzetes kérdés fog az egyházi főhatósághoz intéztetni. A tanítók országos nagygyűlésén az egyesület képviseletére Szathmáry György orsz. képviselő és Gyertyánffy István alapító kéretnek föl. A Mária Valéria főherczegnő védnöksége alatt aug. 15 én megnyitandó orsz. szinészeti kiállítás megnyitási ünnepélyére Kovács Albert o sz. kép­ viselő kéretik föl. A felvidéki közművelődési egyesület szeptemb. 9-én tar­ tandó közgyűlése alkalmából átiratilag üdvözlendő. A millenium ügyében, minthogy annak tárgyát, a közművelődési egyletek találkozóját Zichy Jenő gróf országos programmjána felvette s minthogy egy külön erdélyi ünnep az ország szivében való országos egyiittünnepléssel szemben méltán idézhetné fel a partikulárismus gyűlöletes vádját, — az egyesület részéről egyhangúlag elejtetik. Evvel a közgyűlés előtti utolsó választmányi ülés véget ért. v

*

*

*

Ezekvoltak nagyjában és vázlatosan a választmány igazgató és intéz­ kedő működései. E 11, illetve 12 rendes ülésben határozott 208 fő- s 125 al , összesen 325 pont alatt; tudomást vett ezekben és intézkedett ezekkel együtt, a főtitkári havi jelentések kapcsán, iktatóra érkezett 2000 ügyda­ rabról, az elől elésorolt szakosztályok és bizottságok jegyzőkönyveiben előfordult összes ügyekről, a megbízottak és küldöttségek jelentéseiről; felügyelte, ellenőrizte és igazgatta a fiókválasztmányokat, az egyes intéz­ mények gondnokságait; kezelte a vagyont; szervezte az uj fiókválasztmá­ nyokat s fölállította a közművelődési intézményeket; elvi határozatokat és utasításokat hozott, mind a szervezetre, mind a tagok gyűjtésére, mind pedig a tagdijak beszedésére és vagyon kezelésére nézve; kiutalta és fo­ lyósította a segélyeket; értesüléseket szerzett be azoknak miként történő tölhasználásairól; irányozta az agitaczionalis menetet; s a folyton szaporodó segélyezések kiadásai daczára, melyek kimutatása az intézmények rovatá­ ban, szaporította a törzsvagyont f. év aug. 12-ig 49,880 frt 3 krral. Azonban csak ujabb részletezésbe, s a naplóban elmondottak ismét­ lésébe mennénk bele, ha mindent újra egybefoglal .i akarnánk. A ki nem csak a fenti naplókat, de az egész jelentést minden fejezeteiben végig ol­ vassa, csak annak lehet megközelítő képe az igazgató választmány buz­ galmáról, lankadatlan tevékenységéről, éberségéről és kitartásáról, s ezzel a benne munkált és munkáló férfiak hazafiságáról.

— 65 —

Meg kell csak gondolni a hálózat nagyságát, az intézmények soka­ ságát és sokféleségét, az ügyek ezerféle voltát, a tagok sokaságát és szét­ szórtságát az egész országban, só't a külföldön i s ; figyelemmel kell csak lenni a mindenfelől folyton felmerülő ezer meg ezer prqjectumra, esz­ mére, javaslatra és kívánságra: s tisztában lehet az ahoz értő, a valóban rengeteg teendőről és feladatról, mire az igazgató választmány tagjai a közgyűlés s ezzel a nemzet bizalmából vállalkozának. S midőn erre a teljesített kötelesség önérzetével rámutatnánk, nem tehetjük, mert azt hisszük, itt a helye, hogy záradékul rá ne mutassunk még, mint eddig is minden évben, s a sajtóban is folyton nyilvánosan tevők: mibe kerül az egyesület mindez adminisztrácziója? mennyi az egyesületnek központi főtitkári hivatalára kiadása? E kérdéshez az e fejezetben vázolt anyag és föladat további kiegé­ szítéséül még hozzáadnunk kell a következőket. A közgyűlés, választmány, direktórium, szakosztályok, bizottságok és albizottságok anyaga a csomós rendszer szerint kezeíve, tett az idén 2000 drbot, az aidarabok száma felülmúlván ezt. A hozott határozatnak csak egyenes nagyobb átiratokban 817 drb lett az eredménye, nem véve ide a köriratokat, melyeket kézi gépünkön az idén is k. b. 1000 drbban sokszorositánk. Az évfolytán tartott összesen 51 központi kü­ lönböző ülés meghívói és értesítői sincsenek ezek között, sem a nyomdailag sokszorosított határozatok. Kimondatván az ujabb agitáczió megindítása, a vármegyék kétszeri felhívásain kívül 5000 drb gyüjtőivet bocsátottunk ki az idén is. Az összes tagokat értelmi munkát kivánó számlakivonatokon a fize­ tésre kétszer felszólitván, kibocsátottunk együtt az idén is körülbelől 25 ezer drb levelet és borítékolt küldeményt. Az összesen 71 kisebb vagy nagyobb fiókon, 71 örökös, 1717 ala­ pító. 12.579 rendes s 4921 pártoló, összesen 19,288 tagon s a bonyolult egyházi és egyleti segélyezések sokféleségén kívül, volt ezenkívül az idén is, csak a központnak elhelyezett 1700 drb perselye, pár ezer bárczakőnyve s filléres aláírója. A bejött kerek szám 50,000 frton felül folyton behajtás alatt még künn levő 8.417 frt 24 kr örökös tagsági, 62,700 frt 17 kr rendes és 4.259 frt 48 kr pártoló, összesen 111,674 frt 62 kr értéket kötelező aláirás. A bejött és bevárandó követeléseket a fiókokra esé'leg is, központi­ lag nyilvántartani s hol fiók nincs, közvetlenül beszedni s hol fiók van, beszedését ellenőrizni és szorgalmazni, kezdet óta fennálló, az ügy termé­ szetéből folyó megállapodás. Hangsúlyozni kívánjuk pedig, hogy az egyedül erkölcsi eszközökkel dolgozó jellegnél fogva a kéréseken és ismételt kéréseken kívül más eljá­ rásunk nem lehetvén, általában a legkisebb dologban is a közönséges vagy kevesebb figyelmű eljárással egy pillanatra sem érintkezhetünk, mely kö­ rülmény gondban, utánjárásban és fáradságban még súlyosabbá teszi a munkát. Épen azért a pontos, szabatos és tapintatos nyilvántartás és ellátás lázas munkájának egész terhében megítélését csak az utána gondolástól várhatjuk, s pusztán a további tájékozást óhajtjuk elésegiteni, midőn czimekben röviden elősoroljuk a könyveket, jegyzékeket és kimutatásokat, melyek a dologból, szabályokból és határozatokból kifolyólag föltétlenül szükségesek gyanánt az irodában vezettetnek. 5

— 66

-

1. Főtitkári előjegyzési könyv: a különböző gyűlésekről, tárgyalandó anyagról, eligazitandók rendjéről, feladatok beosztásáról stb. 2. Napi postabevételi napló. Tartalmazza a postai átvétel részle­ tezését, s egyszersmind pénztári beutaló könyv a könyvvezető számára. 3. Pénztári napló, melyben egy tétel feltűnteti a tag nevét, állá­ sát, lakását, tagsági minőségét, aláírási ive számát, fizetése napját és okmánya számát, valamint a kapott nyugta számát. A f. évben volt 7637 tétel. 4. Pénztári főkönyv. A folyó évben volt 80 nyitott lap, egy lapon az egy természetű tételek összesítve. 5. Pénztárkönyv. Tartalmaz minden bevételt és kiadást. 6. Folyó számla-könyv. Készletezi a kiadásokat és a bevételeket. 7. Forgalmi napló. A pénztárkönyv és napló alapján összegezi ha­ vonként a bevételi és kiadási mozgalmat. 8. Folyó \ segélyezések [ Tartalmazzák az 9. Egyszersmindenkorra szóló j könyvei. \ egyesület intézmé­ nyei s az egyházi segélyezések összegét, napja esedékességét, s a czimet, hová a segély megküldendő. 10. Nyilvántartási

napló,

11. Alapítók törzskönyve, tartalmazza az örökös és alapító tagok folyó számláit a jelentkezés időrendjében, a fizetéseket, ezek napját, ok­ mányait, a szükséges mellékadatokat és megjegyzéseket. Van összesen 1788 számlatétel. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Az Az Az Az Az Az Az Az Az Az

1885 évi 1886 „ 1887 „ 1888 , 1889 . 1885 évi 1886 „ 1887 „ 1888 „ 1889 „

rendes tagok törzs­ könyve.

pártoló tagok törzs­ könyve.

Tartalmazza külön kötetekben az iménti pont meghatározása sze­ rint a rendes tagok számláit. Van 12 579 ily számla. Tartalmazza ugyancsak a fenti kö­ rülírás szerint a pártoló tagok szám­ láit. Van 4921 ily számla.

22. Nyugtakönyv a juxtás rendszer alapján. Kiállíttatott az idén 2778 drb központi nyugta. 23. Vegyes adományok könyve. Mutató (indjx) alakban foglalja a napló alapján az egyszersmindenkorra szóló kis összegeket. 24. Alapító

2fj' Pártoló 27* Főkömv oo' -p i >

tagok T

" ' TI

28. bolyo^ számiak^ 29. 30. Folyó segélyezések Equszersm. adom.

mutatója,

" " ' „ „ _

1

Indexek a fent elésorolt pénztári könyvekhez külön-külön, annyi tétellel, mint ( azok tételei összeadva. A rendes tagoké 2 kötet

3 1 . Törzskönyvi nyilvántartó a mozgó számlarendszer alapján me­ gyék és fiókok szerint; külön az alapító tagok, rendes és pártoló tagok, perselyek és filléres aláírások nyilvántartása, u. m. a 10—21 pont a l a t t ; 25,000 ily számla, összesen 75 csomóban. 32. Iktató könyv. Tartalmaz minden uj iigydarabot, a beadvány tar­ talmával, a beküldő nevével, az elintézéssel és ennek idejével. A csomós

— 67 —

rendszer szerint a lefolyt évben volt 850 ügydarab, az egyes rendszer sze­ rint számítva 3000-en felül. 3-1 Ugydarabok mutatója. Tartalmazza betűrendben az iktatókönyv anyagát, egy-egy tárgyat 3—4 czimen bevezetve. 34. Értéklevelek mutatója feltünteti a pénzekről és értékekről szóló irományokat, a beküldő nevével, lakásával és az összeggel. A lefolyt évben 415 ily irat. 35. Gyüjtőivek könyve. Tartalmazza a kibocsátott gyüjtőivek számát, tulajdonosát, s ennek állását, lakását, a kibocsátás és a beküldés idejét, mindig megjelölve, hogy eredménynyel vagy eredmény nélkül érkezett-e be az iv. A lefolyt évben kiment 5000 iv. 36. Gyüjtőivek névmutatója az ivtartókat betűrendben tünteti föl. 37. A yyiijtő-bárczák könyve. Tartalmazza a szelvényes kis gyűjtőkönyvecskék tulajdonosai nevét, állását, lakását, a bárczakönyv számát, kiadása és beküldése idejét. A lefolyt é ben beszedtük a künnlevő köny­ vecskék összegét, vagy a könyvecskéket magukat. 38. Párczakönyvek mutatója. A gyűjtők neveit tartalmazza betű­ rendben. 39. Perselyek könyve. Az elhelyezések adatait tünteti föl a 35 pont szerint. 40. Jeyyzőkönyvek mutatója. A legrészletesebben feldolgozva mutatja a közgyűlések és ig. vál-ok jegyzőkönyveinek anyagát, tárgy és névszerint felsorolva 41. Postakönyv. Tartalmazza a postára adott levelek czimeit, az el­ küldés idejével s röviden — emlékeztetőül — a tartalom jelzésével. Felad­ tunk a lefolyt évben 25.000 drbot 42. Másoló könyv, a főtitkár által hivatalos ügyben kibocsátott fél­ hivatalos levelek másolatait tartalmazza. 43. Helyi kézbesítő könyv. A Kolozsvár város területén szétküldött levelek czimeit és tartalma rövid jelzését tünteti fel. -T

44. Kun Kocsárd

gróf

alapítványi

birtok

iktató

könyve.

Külön iktató e

birtok ügyiratainak, melynek rendszere a főiktatóval teljesen megegyezik. 45. Népkönyvtárak könyve. Az összes népkönyvtárak nyilvántartása a felügyelő testület nevével, a könyvtáros czimével és a könyvtár könyveinek számával. 46. Csomagok postakönyve, Mint a levelek postakönyve, ugyanazokat a rovatokat tartalmazza. Az ilyen küldemények mellé mindig szállítólevél is csatolandó. 47. Használatra

kiadott

gyüjtőivek

naplója.

A választmányhoz

vagy

egyesekhez kiküldött olyan gyüjtőiveket sorolja fel, melyek eredménynyel j ö t t e k vissza, de melyeket tagság és aláirás tagadása, bírósági eljárás vagy más ok miatt az illető előtt felmutatni kell. 48. Jogtanácsoshoz

áttett

ügydarabok

naplója.

Az ügydarab

számát,

tárgyát és a jogtanácsos átvételi elismerését mutatja fel. Külön rovatban a jogtanácsos bevezetése az elintézésről. 49. Népkönyvtári könyvek naplója, A főtitkári hivatalban meglévő s kiosztandó népkönyvtári s ajándékkönyvek jegyzéke betűrendben a szerző nevével és a könyv czimével, a szaporulathoz vagy a fogyáshoz mindig utána vezetve. 50. Postai portókiadások könyve, melybe külön vezettetnek be ha­ vonként és részletezve az összes pénz-, levél-, csomag- és sürgöny-portó kiadások. 5*

— 68

—

Megjegyzendő ezenkívül, hogy a kolozsvári postahivatal szívességéből az egylethez naponta érkező' nagyszámú pénzküldemények számára külön postakönyvünk van ; továbbá, hogy irattári levelezésünk, — a mint emlí­ tettük — a csomós rendszer szerint menvén, minden nagyobb csomagon a bennlevő ügyiratok külön lajstromoztatnak; nemkülönben hogy k é z i g é ­ pen az irodában sokszorosított ülési meghívóink, kézbesítési vevényeink, folyó ügyiratok szétküldéséhez szükséges kisérő leveleink, a fiókokhoz és tagokhoz szóló pénztárosi és könyvvezetői értesítőink stb.stb. vannak, me­ lyekhez társulnak a nyomdailag sokszorosított különféle felszólítások, felszólítások külön az alapítókhoz, a bárczakönyv- és perselytartókhoz; azonkívül külön előjegyezett táblázata van a főpénztárosnak az esedékes segélyezésrőls — irodánkba szívességből küldetve — külön rendben tartjuk, az esetleges E. M. K. E, közlemények figyelemmel tartása végett, az er­ délyrészi hirlapsajtól. Mindezek ellátására, a fogalmazványok és kiadványok készítésére, a rendes előadói folyóügyek előkészítésére stb —-a főtitkáron, és az idén is teljesen díjtalanul szolgált s a főtitkárt decz. jan. és febr. hónapokban betegsége alatt, valamint f. év jun. 16-tól j u l 16-ig kárpátegyleti utja alatt a hivatal főnökségében is helyettesitett ügybuzgó, odaadó föpénztároson Merza Lajos mérnökön kívül—rendelkezésre állott a lefolyt évben 1 könyvvezető, 1 irodatiszt és 2 írnok. (Az uj cyklus megindítása alkal­ mából, mint említők, ideiglenesen s pedig rövid ideig olcsón felfogadott díjnokok dolgoztak ) Valóban, ha az anyagra visszanézünk, lehetetlen a legnagyobb elis­ merés nélkül hagynunk Beregszászi/ László könyvvezető és Radnóti Dezső irodatiszt buzgalmát és lelkiismeretességét, mellyel terhes kötelességöknek megfeleltek: előbbié levén különösen az összes, s példás tisztaságú könyvvezetés érdeme, utóbbié főképen az irattár, s a nem könyvvezetői kimutatások, valamint kisebb levelezések kezelése, különösen pedig a nép­ könyvtárak kitűnő rendezésének és expediciójának érdeme. Névszerint föl kell említenünk Frőhlich Vilmos segédkönyvvezetőt és Muzsnay Béla egye­ temi hallgatót, mint más két állandó szorgalmas munkásunkat. Kendes hivatalos óra a főtitkári hivatalban reggel 8—12-ig, d. u. 2—6-ig; et mindenesetre, vasárnap és ünnepnapokon d. e, is ; — azonban a munkához és szükséghez képest ezen kivül mindenki bármikor dolgozik. Megemlíteni tartozunk, mert épen az iméntiek következménye, hogy fennakadás, hátralék vagy késedelem az összes ügykezelésben az egész évfolyamán nem fordult elé, minden a tárgy természetéhez képest posta­ fordultával elválaszoltatott. E fáradozásnak egyik mutatója az is, hogy az 50 ezer forint vagyonszaporulatból 32,000 forintot a központ gyűjtött és vett be. Mindezek után, a végső túlterheltség ez adataira, nem szükség egye­ bet mondanunk, mint rámutatnunk az F. fejezetre, mely szerint a köz­ gyűlés rendes személyi kiadásra — az egyesület szolgáját is beszámítva — megszavazott volt mind e munka után 3360 frtot, s a lefolyt évben ebből is megtakarítottunk 292 frt 57 krt! . . .

10.

Á FIÓKVÁLASZTMÁNYOK.

j \ . közhasználat ujabban a fiók közös névvel illetvén az egyesület or­ szágos hálózatát, szerveit, őrszemeit: rövidség okáért a czimben ez elne­ vezést használtuk mi is. Az igazgató választmány f. év aug. 12-diki ülése határozatából, az uj cyklus alkalmából egyetemes értekezletre levén egybehiva minden fiók­ választmány elnöke, pénztárosa és titkára: az értekezlet feladata lesz épen a beosztásnak közös tanácskozásban tárgyalása, mely alkalommal véglege­ sen megállapodhatunk az egész szervezet ez alapvető é s — j ó l felfogva—• hivatásában épen az egyesületet fentartó fontos része fölött. Soha sem volt alkalmibb tehát, mint ez minden évi jelentésünkben szokott, maguknak a fiókválasztmányoknak jelentésükben müködésökről megszólaltatása, s az egész jövőt illetőleg alig van jelentősebb fejezet, mint e jelentések olvasása. Bármi lesz azonban az értekezlet eredménye a szabályzat tekinteté­ ben, meg vagyunk győződve, hogy erőteljesen virágozni fog hatalmas fiók szervezetünk, ha minden őrhelyen a siker biztosítékai, oly buzgó egyé­ neink lesznek, mint a lefolyt évben is valának:egy gróf Károlyi Tiborné, özv. gróf Telekig Domokosué, gróf Desseicffy Aurél, gróf Kuun Géza, id. Dániel Gábor, Potsa József, br. Bánffy Zoltán. Vásárhelyi Béla, gróf Degenfelil József, Horváth László, Koós Ferencz, Horváth Mihály, Sarkadi Nagg Mihály, Incze Gerő, gróf Komis Viktor, Nóvák Ferencz, Gyarmathy Sigmond, Ferencz;/ Károly, Jánosi Sándor és Puskás Lajos elnökök ; Kamermayer Károly, Réthy Lajos, Deáky Albert, Csató János az alelnökök

közül ; lovag Falk

Zsigmond,

az év

telén oly váratlanul elhunyt dr. Hintz

György, Nagg Sándor, K. Sándor József', ifj. Gáspár János, ifj. Kristyóry János, Benedek György nv.ezredes. Kabós Sándorné. Csiky Antal. Hor­ váth Miklós, br. Pöllnitz Károly. Petres Antal. Koleszár Lajos, Józsa Mihály, Mihelyes Zsigmond. Benedek Sándor, Löriaczg Menyhért, Molnár Károly pénztárosok: Töröli Bertalan, Kilyéni Endre, Márk Endre, Páll Gábor, Sz'íts Sándor, Nagy József, dr. Turnoicszky Mór, Ku-szkó István Kramer Gyula-, Váró Benjámin, gr. Lázár István, dr. Solymosi Lajos

titkárok valának és mindazok, kiket név szerint elősorolni nem hanem legjobban jelentéseikből ítélhet meg a közgyül's.

lehet

— -fi

—

Nem habozunk kimondani, ha a központ különben megteszi köteles­ ségét, ezek a férfiak — a, fiókválasztmányi tisztviselők egyetemlegesen — azok, kik a nemzeti ügy sikereért első sorban felelősök, a minthogy övék az elismerés és érdem, ha az egyesület föl virágzik és él. A mit kívánunk, ° g y g y legyen! h

u

A megyei és városi választmányok, körök és fiókok jelentései a kö­ vetkezők : I.

Budapest fővárosi választmány. A művelt államok közül talán egynek a társadalma sem kénytelen a kebelében fenforgó bajok oly hosszú sorozatának orvoslására vállalkozni, mint a magyar. Nálunk a nagyközönségnek túlnyomó része a közterhek viselése mellett számot kell, hogy vessen azzal a kötelezettséggel is, me­ lyet a társadalom a hovatovább szaporodó és gyakran égető kérdések megoldása szempontjából reá ró és a mely nem ritkán jelentékeny áldo­ zatot követel a társadalom minden egyes kedvezőbb körülmények között levő tagjától. Másrészt az sem tagadható, hogy fajunk egyik öröklött sa­ játságánál fogva a hangzatos czélok, felkapott esz nék érdekében kibontott zászló alá a lelkes hivek nagy tömege szokott csoportosulni, a könnyen támadó lelkesültség azonban csakhamar át kell hogy engedje helyét az azt nyomon követő, s a kitűzött czélra gyakran végzetessé váló közöny­ nek. Két tényezővel tehát okvetetlen számot kell nálunk vetni minden újonnan alakuló egyletnek: a társadalom túlterheltségével, egyrészt a köz­ jótékonyság által kívánt áldozatok tekintetében, másfelől pedig azzal a nemzeti sajátsággal, a mely már nagyon sok üdvös eszmének és kedvező körülmények között megindult mozgalomnak szegte szárnyát. Hogy az E. M. K. E.-nek eddigelé egyik irányban sincs különös oka panaszra, abban talán része lehet a szerencsének i s ; de mindenesetre bizonyságául szolgál ez a körülmény annak, miszerint az egyesület által képviselt hazafias és nemzeti eszme mélyen bevésődött a társadalom, a nemzet szivébe, s azt onnan sem a közczélok iránt táplált közöny, sem a közjótékonyság forrásának nagymérvű igénybevétele kiküszöbölni többé nem fogja sohasem. Mert mi is az, a mit az egyesület zászlójára irt fel? Nem kisebb czél, mint a nemzetre nézve már-már veszendővé vált er­ délyrészi magyarságnak a megmentése a haza számára: a nemzetiségek tengerében elszórt és éppen azért az idők folyamán az idegen testbe be­ olvadt magyaroknak visszanyerése a művelődés és türelem békés eszközé­ v e l : a köziniveltség emelésével. Nem szenvedhet kétséget, hogy e czél megközelítése is évek mun­ kája, elérése pedig nemzedékek következetes, öntudatos és erélyes törek­ vésének gyümölcse lehet csak és hogy ahhoz az anyagi erők olyan for­ rása szükséges, a mely az egész magyar nemzet soha nem szűnő lelke­ sedéséből fog állandóan és bőven fakadni. Megvagyunk győződve arról, hogy akkor, a midőn magyar

nemzeti

-

73 —

czélokról van szó, a mikor a nemzet ó'sszeségét érintő' kérdések megoldása a feladat, nem lesz szükség arra, hogy az érdeklődés ujabb és ujabb mes­ terséges eszközök segélyével tartassák fenn. Bizonyára szomcru jelenség lenne, ha ennek a szüksége állana be. Az E. M. K. E. folyton növekvő ereje egyesek és a társadalom összeségének áldozatkész támogatása azon­ ban azt tanúsítja, hogy ez idő szerint nincs okunk tartani az érdeklődés csökkenésétől. Az alig öt éves múlttal biró egyesület oly anyagi és erkölcsi erő­ ről adhat immár számot, mely példa nélkül áll a magyar egyletek tör­ ténetében és a legszebb reményekre jogosíthat a jövőt illetőleg is. Ter­ mészetes azonban, hogy mindez még kevés ahhoz, a mi az egyesület ál­ tal kontemplált czélok eléréséhez megkívántatik és hosszú idők vállvetett munkájára van szükség, hogy az anyagi erőnek azon fokával rendelkezzék az egyesület, a mely a teljes erővel való haladás feltétele. A mi feladatunk is az, hogy az egyesületet az erőgyűjtésnek eme fáradtságos munkájában támogassuk. Ebben a körben mozgott tevékenységünk a lefolyt egyesületi évben is. Éppen azért a mikor működésünk harmadik évéről tes/szük meg szo­ kásos jelentésünket, nem beszélhetünk arról, mit tettünk az egyesületi czélok szolgálatában, miből állt az általunk kifejtett akczió? mert ez a központi igazgatás hatáskörébe tartozik és mindössze azt adhatjuk elő, a mit az eszközök előteremtése körül tettünk, számszerű feltüntetésével az eredménynek, a mit elérnünk sikerült. A lefolyt egyesületi évben is gyűjtő perselyek segélyével eszközöl­ tük a pénzgyüjtést, a mely mód, bár tagadhatatlanul sok nehézséggel van összekötve, a iegczélszerübbnek mutatkozik az összes gyűjtési módozatok között. Tavalyi jelentésünkben említettük, hogy a perselyek szerkezete régi alakjában kívánni valót hagyott fenn, a mennyiben ezen szerkezet nem zárta ki azt, hogy a perselyek tartalmához hozzájutni ne lehessen. Ezen hátrány következtében a perselyek átalakításnak vettettek alá, minélfogva jelenlegi alakjukban és szerkezetükben a czélnak teljesen megfelelőkké váltak. A perselyek összes tartalma kitett 2236 frt 84?krt Tagsági dijakban befolyt az egyesületi évben . 2399 . — , E két tétel összege kitesz tehát 4635 frt 84 krt. Jövedelmünk legfőbb alkatrészét azonban az elmúlt egyesületi évben az á l t a u n k rendezett bál szolgáltatta. Női választmányunk buzgó elnöknője gróf Károlyi Tiborné folyó évi január hó folyamán széleskörű mozgalmat indított meg egy E. M. K.E. bál rendezése érdekében. Miután a lady patronosso tisztére Dusseiofy Aurélné grófnőt megnyernünk sikerült, a rendező bizottság is megalakult Zichy Antal gróf elnöklete mellett és abba 91 tag lépett be. A bál, mely f. évi február hó 3-án tartatott inig, anyagi eredmény tekintetében oly fényes sikert ért el, mely csaknem példa nélkül áll az ujabb időben. E kiváló siker tényezői között az első hely azt a lelkes tevékenységet illeti meg, a me'yet a bál ér.lekében női választmányunk elnöke: gr. Károlyi Tiborné kifejteni kegyes '.olt. Valóban a lelkes buzgalomnak, a fáradhatlan és odaadó tevékeny­ ségnek ilyen mértéke kevésbbé jó sorsra érdemes ügyet is diadalra segí­ tett volna, bálunkat pedig oly sikerültté teve, hogy annak eredménye méltán büszkeséggel tölthette el a rendező bizottságot, mely a grófnő

— 74 —

iránti hálájának Köszönő iratban sietett méltó kifejezést adni. Az áruba bocsátott jegyek közül eladatott összesen 319 drb : ezek közül Károlyi Tiborné gróinő részéről elárusittatott 249 drb 1245 frt értékben, mely összeghez a grófnő kezeihez felüladakozásokból befolyt 035 frt 50 kr., e két tétel kitesz tehát összesen . . . . . . 1880 frt 50 krt elárusított jegyekből és felüladakozásokból befolyt . . 811 frt 17 krt a bruttó jövedelem tehát 2091 fit 04 kr a kiadások ezzel szemben 077 frt 44 krra rúgnak, tiszta jövedé em, tehát 2014 frt 20 kr Felüladakoztak: 0 Felsége ti. Király 100 frtot, József főherezeg ő 1

Fensége 50 frtot, gróf F)essevjfy

48

frtot,

Odescalchi

Kégl

György

Gyuláné

Aurélné

45 irtot.

15 frtot,

Thán

50 frtot. gróf

Károlyi

Tibomé

Hegedűs

Sándorné

20 frtot. herczeg

Károly

15 frtot.

Egyenként 10 frtot

fizettek felül: gróf Apponyi Albert. Arany László, ifj. gróf Batthyányi Géza, dr. Brüll Ignáez. Csávolszky Lajos, Csávossy Béla, gróf Csekonics Endie. Csengery Lóránt. Dániel Ernő, dr. Darányi Ignáez, Dárday Sándor, gróf Dessewffy Aurél. Elek Gusztáv, id. Emich Gusztáv. Fafk Miksa, Fenyvessy Ferencz. Fernbach Antal, Feszty Árpád. Gajári (klön. gróf Hadik Endre, Hagara Viktor. Harkányi Frigyes. Hegr-düs Sándor. Horváth Gyula, Jálics Ignáez, Jókai Mór. Kamermayer Károly, gróf Károlyi Sán­ dor, Latinovits Ernő, László Mihály, ifj. Miklós Gyula. dr. Xaisz Gyula, báró Nicolits Fedor, dr. Országh Sándor, Pucher József, dr. Pulszky Ágost, Káth Károly. Kévay Gyula, l í o t t Józsefné, Rupp Zsigmond. Rupp Zsigmondné. dr. Schnierer Aladár. Sigmond Dezső, gróf Szapáry László, ifj. Tisza Kálmán, gróf Tisza Lajos, dr. Végh Arthur, gróf Zichy Antal. Öt forintot fizettek: Bertényi Iván, gróf Csáky László, gróf Eszterházy Sándor, Gencsy Albert, báró Huszár Károly. Josipovicli Imre. Király F e ­ rencz, Cs. Kiss Károly. Králitz Béla. báró Nopcsa Elek, liohonyi Gyula, Sándor Miklós (Komárom), Tarcsay Jánosné, Tisza Kálmán. F/gron Gá­ bor, Wahrmann József, Wahrmanu Mór, gróf Wenckla-im Frigyes, végre hárman, kik magukat megnevezni n e m akarták egyenként szintén 5 frtot. Ezenkívül felül fizettek : gróf Pálffv M.-né 4 frtot, báró Podmaniczky Fri­ gyes 3 frtot, Kátli Gyula 3 frtot. Smialovszky Valér 2 frtot és L. G. 50 krt. A felülfizetések összege tehát, 0 Felsége adománvával egvütt, ki­ tesz 840 frt 50 krt. E helyütt tartjuk felemlitendőknek mindazok neveit a kik a bál czélja iránti tekintetből nagyobb mérvű engedményekkel járultak az anyagi eredmény fokozásához. így lovag Falk Zsigmond kir. tanácsos ur az öszszes báli meghívókat, borítékokkal együtt, és a beléptijegyeket, szóval az összes nyomtatványokat díjtalanul bocsátotta a bizottság rendelkezésére; Károlyi György papírkereskedő a női tánezrondek felszereléseért munka­ bért nem számított fél; az osztrák légszesztársulat igazgatósága a bál al­ kalmából fogyasztott légszesz árának megtérítését nem kívánta, SzennáiJózsef virágkereskedő pedig a virágokkal való díszítéseknél tett jelentékeny engedményeket. Ámbár a rendező bizottság n e m mulasztotta el. hogy ugy a most nevezett uraknak, valamint ifj. Kanimer Ernő urnák, a ki az ülések czéljaira a „Vadász-kürt* szállóban egy termet bocsátott a bizottság rendel­ kezésére, továbbá Foris Károly urnák, a VI.—VII. kerületi kör titkárá­ nak, Kinek szintén t ö b b rendbeli szívességeivel volt alkalma a rendező­ ségnek találkozni, benső köszönetet ne mondjon, mindazonáltal kötelessé­ get vélünk teljesíteni, ha az említett uraknak, illetőleg igazgatóságnak

— 75 —

lekötelező szívességeikéit a választmány' nevében e helyütt is hálás kö­ szönetünknek adunk kifejezést. A fenti összegeken kivül befolyt még ez évben az Egyesült budapest fővárosi lakartkpénzlár adománya fejében . . . 50 frt — kr. az E. K. E. levélpapír eladásából . • . 24 frt 90 kr. 74 irt 90 kr. Hozzáadva ezen összeget a fentebb kimutatott persely-gyűjtésekből és tagsági-dija' ból befolyt- . . 4635 frt 84 kr. hoz, továbbá a bálutáni . 2014 Irt 20 kr. tiszta jövedelemhez, kitesz a bevételek összege . . 6724 Irt 94 kr. A kiadások ezzel szemben: aj Tiszti fizetések: a pénztárnok fizetése . . 499 frt 92 kr. pénzbeszedök fizetése 963 frt 05 kr. jegyzői tiszteletdíj . . . . . . . . . 100 frt — kr. I>) Egyéb kisebb kiadások : zámlák szerint . . 19 frt 80 kr. Összes kiadás: 1582 frt 77 kr. Levonva ezen összeget a fentebb kimutatott 6724 frt 94 krhől, ma­ rad tiszta jövedelem 5142 frt 17 kr. szóval: Ötezer egyszáz negyvenkettő forint és i 7 kr.. mely összeg­ ből a központba 4873 frt 70 kr" szállíttatott be. A mult évi eredményhez képest, ezek szerint, némi csökkenés m u ­ tatkozik ugyan, ez azonban koránt sem oly jelentékeny, hogy komoly aggo­ dalomra adiiatna okot, ha tekintetbe veszsziik amaz. általunk is többször hangsúlyozott körülményt, hogy nagyközönségünk folyton ujabb és ujabb adománynyokkal kénytelen áldozni a közczélok előmozdítása érdekében. A tagok számában a lefolyt egyesületi évben emelkedés mutatkozik. A mult évben volt ugyanis 1502 t a g ; uj tagokul beléptek 11 - e n . Összesen: . . 1513. frt Ezzel szemben, elköltözés és elhalálozás utján kevesbedett a tagok száma négygyei, az ezidő szerinti létszám tehát 1509. A tisztviselői karban nem merült fel változás. Választmányi elnök: Gróf Dessewjjy

Aurél;

Horváth

országgyűlési képviselő;

Gyula

nok: Kluiyll

Elemér,

alelnökök: ellenőr: dr.

Kamermayer

Károly

jegyző:

Wagner

liéuyi

polgármester és

Dezső;

pénztár­

^Géza.

A pénztári kezelés és ügyvitel feletti főfelügyeletet a lefolyt évben is lovag Falk Zsigmond királyi tanácsos ur volt szíves gyakorolni, ki ugy ebbeli feladatának betöltésében, valamint általában az egyesület érde­ keben más irányban is tanúsított buzgó és sikeres tevékenységeért a vá­ lasztmány részerői f. évi május hó 4-én tartott ülésében egyhangú jegyző­ könyvi köszönetben részesült. A kerületi elnöknők és a l e l n ö k n Ő K sorában sem történt változás. Az I. kerületben elnöknő: zer

Ottó né és Szelestey

Országh

a II. kerületben elnöknő: llupp a 111. kerületben elnöknő: Jiadáuy bacher

Enilréné,

és Tatay

Józsefié,

Takács

alelnöknők:

Schvar-

Zsigmondné; Dezsőm:; alelnöknők:

Weissen-

Adolf né ;

a IV. kerületben elnöknő: Hosszú

Sándorné;

Gézáué ;

Lajosáé

báró

Kemény

és Bischitz

az V. kerületben elnöknő : Brüll

lynáczné;

Kálmánné:

alelnöknők:

Dávidné; alelnöknö: Nyiry

Lajosné;

— 76 —

a VI. kerületben elnöknő özv. Jálics Krausz

Izidorné

a

VII.

és özv. gróf Bánffy

kerületben

elnöknó':

Ignáczné,

alelnöknó'k: megyeri

Béláné;

Tarcsay

Jánosné;

alelnöknó':

Trux

Hugóné;

á VIII. kerületben elnöknó': Hampel Sándorné

és Kod. a Mihály

a IX. kerületben elnöknő: Schnierer Imréné,

Szilassy

Aladárné

és Rökk

a X. kerületben elnöknő: Natter Arminné

és dr. Bereczky

József né; alelnöknők:

Hegedűs

né;

Aladárné;

alelnöknők:

Jordán

Istvánné;

Ferenezné;

alelnöknők :

Fáczányi

Endréné.

A mi azonban magát a választmányt illeti, itt egy súlyos veszte­ ségről kell megemlékeznünk, mely váratlanul érié az egész közeletet és egy buzgó tagjától fosztotta meg választmányunkat is. Visi Imre elhalá­ lozását értjük, kit férfikora delén és a közügyek terén buzgó munkássá gának közepette ragadott el a végzett az élők sorából. Ez idő szerint a választmány a következő tagokból áll: Németh Imre, gróf Teleki Józset. Emich Gusztáv, Helfy Ignáez, Darányi Ignáez. Bánó István, Eenyvessy Adolf. Királyi Pál, Országh Sándor, Jókai Mór, Beksics Gusztáv, báró Kaas Ivor, Aebly Adolf, Brázay Kálmán, Pucher József. Eadocsa János, Schönberg Ármin. Mendl István, Kérni Kóbert, Schweiger Márton. Légrády Károly, Wodiáner Béla, Szokoly Gyula. Csávolszky Lajos, Nagy Miklós, dr. Neményi Ambrus, Csukássy József, György Aladár, Tóth Béla, Szokolay Kornél, Borostyám Nándor, dr. Sonnenfeld Zsigmond, Szathmáry György, Hegedűs Sándor, Zichy Antal, Szász Károly és gróf Lázár Jenő. Ezekben volt szerencsénk működésünkről, — a mely mint fentebb is emiitők, kizárólag az erőgyűjtés körében mozgott — röviden számot adni. Mielőtt azonban jelentésünket befejeznők, ismételve is hangsúlyozni kivánjuk azt, hogy az E. M. K. E. kitűzött czéljainak megvalósítása felé csak abban az esetben haladhat gyorsabb lépésekben, ha folyton a nem­ zet osztatlan támogatásában részesül és állandóan rendelkezésére fognak állani azon anyagi eszközök, a melyek nélkül hathatós és eredményekben gazdag működés nem is képzelhető. Épen azért mi is újból felhívjuk a főváros közönségének figyelmét ezen körülményre, s a midőn a lefolyt egyesületi évben tanusitott támogatásáért őszinte köszönetet mondunk, ama biztos reményünknek adunk kifejezést, hogy hazafias törekvésünk ugy egyesek, mint társulatok é=s intézetek részéről a jövőben még fokozottabb anyagi és erkölcsi támogatásban fog részesülni. Végezetül köszönetet kell még mondanunk a tővárcsi sajtónak, mely ugy az E. M. K. E.-bál alkalmából, mint általában a lefolyt egyesületi év folyamán újból tanújelét adta annak, hogy rokonszenvét, jóindulatát és támogatását birjuk, s az számunkra biztosítva van a jövőre nézve is. Budapesten, 1890. május 31-én. Fényi

Dezső

jegyző.

s. k.

Gróf

Deseicffy elnök.

Aurél

s. k.

— 77 —

II.

Arad városi és megyei választmány. — Székhely: Arad. —

Az anyaállamban időrendileg legelőször megalakult c választmányunk évi működése titkári jelentésében foglaltatik, mely felolvastatott a f. évi márcz. 23-án tartott közgyűlésén. Adjuk a dr. Tolnai János h. titkár készítette e jelentést, következőkben. Tisztelt választmány! Midőn, mint az Emke aradvárosi és megyei választmányának m e g ­ tisztelő bizalma által helyettesitett egyleti titkár, először önök elé lépni szerencsém van, hogy választmányunk lefolyt félévi történetéről számot adjak, a szomorú kötelesség szavai azok, melyekkel jelentésein kezdenem kell. Alig hogy fiókunk eredményes működését megkezdette, már egy megrendítő gyászesetről kell számot adnunk. Választmányunk diszelnöke és alapító tagja, Bohus-Szögyéni Antónia, a magyar hölgyek e tündöklő mintaképe, f. évi január hó 5-én jobb létre szenderült. Hogy mi volt Bohus-Szögyéni Antónia egyesületünknek, azt magyaráznunk fölösleges. Hisz ott volt ő mindenütt, hol a hazafiság lelkesedésének tüzét kellett éleszteni, s ott, hol a közművelődés ügyét kellett előre vinni. Egyletünk éléről sem hiányozhatott a lelkes honleány, kinél még soha senki sem igazolta jobban költőnk szavait, hogy „magyar hölgynek születni nagy és szép gondolat!" A gyászeset bekövetkeztekor az elnökség indíttatva érezte magát a választmány istenben boldogult diszelnöknojének ravatalára, ke­ gyelete jeléül, diszes koszorút helyezni, s azt hisszük, hogy a választ náuy csak önmagát tiszteli meg, midőn Bokus-Szögyény Antónia urno elhunyta feletti gyászának jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Választmányunk félévi történetére térve át, lehetetlen, hogy eddigi működésünkre visszatekintve, büszke önérzettel ne hivatkozzunk azon ne­ mes és felemelő áldozatkészségre, melylyel egyletünk ügyét, vagy jobban mondva, a lelkes hazafiság és közművelődés szent ügyét Arad városának és Aradmegyének közönsége felkarolta. Büszkén állithatjuk, hogy az Emke érdekében tett egyetlen felhívó szó sem volt a puszták semmiségébe kiáltott szózat; büszkén mutathatunk rá, hogy sikerült a nagy közönséget meggyőznünk arról, hogy egyesöletünk a magyar kultúra legvitálisabb érdekeit a legönzetlenebbül szolgálja, s büszkén jegyezzük meg, hogy alig van város és megye, hol az Emke ügyének annyi lelkes apostola és előharczosa volna, mint a mi városunkban s a mi megyénkben. Egy évi mű­ ködésünk után csakis a pénztárosaink által ezen jelentéssel egyidejűleg beterjesztett kimutatásra kell utalnunk, melynek végösszege szerint a vá­ lasztmány pénztárában jelenleg 2603 frt 53 Jer, és két drb Jósziv-sorsjegy áll rendelkezésre. Ezen eredményt már azért is kedvezőnek kell jelez­ nünk, miután ez összegben az 1890. évi tagsági dijak még egyáltalán nem foglaltatnak, mi után azok beszedése most van folyamatban: másrészt fel kell hivnunk a figyelmet arra is, hogy még a mult év tagsági, nyugtáinak egyrésze is, és főleg a vidéki tagokéi különféle gátló körülmények folytán csak most kerülnek beszedésre, és igy a mult év javára még meglehetős összegű bevételre van kilátás.

-

78 —

Ezen kimutatott összegben már bennfoglaltatik a . évi február hó 8-án tartott Ernke-bálnak 325 frt 88 h-t tevő tiszta jövedelme is. Az Emkebálról szólva mindenekelőtt örömmel kell megjegyeznünk, hogy az idei farsangi vigálmunk is bizonyságát nyújtotta annak, hogy az E m k e bálok kiváló j ó hire immár teljesen állandósulva van, s hogy azok az aradi farsangi vigalmak legkedveltebbjei közé tartoznak. A lebruár 8-iki Emkebálon is. bár a farsangi vállalatok legtöbbjei a fellépett járvány és a közönség közönyének hatása alatt, sokat szenvedtek, fényes és nagy­ számú közönség gyűlt egybe, s az anyagi eredmény, az idei kedvezőtlen körülmények Között, kitűnőnek mondható. A bál fényes erkölcsi és anyagi sikerének elérésében a főérdem a bál lady patronesse-é Vásárhelyi Béláné ő nagyságáé és nagyságos Véyh Aurél, bálbizottsági elnöké, kik egy lelkes rendező bizottság élén. nem kiméivé semmi fáradságot, a leg­ lelkesebb buzgalommal s nagy befolyású társadalmi tovékenységökkel közre­ hatottak a fényes eredmény elérésére. Azt hisszük, hogy a választmány egyhangú helyeslésével találkozunk, a midőn azt indítványozzuk, hogy Vásárhelyi Béláné ő nagyságának, továbbá nagyságos Véyh Aurél urnák, valamint a közreműködött bálrendező bizottságnak a választmány kösz:nete jegyzőkönyvileg kifejeztessék. Választmányunknak még egy másik vállalatáról is kell jelentést ten­ nünk, mely azonban fájdalom, nem járt a kivánt anyagi eredménynyel. Képsorsjátékunkat értjük. Mult évi június hó 2-án tartott választmányi ülésszak elhatározta, hogy az ugyanakkor Aradon tartott képkiállitáson 640 frt áru festményt vásárol, s azokat 1000 drb. egy frtos sorsjegy ki­ bocsátása mellett kisorsolja, némi hasznot remélvén ezáltal az egyletnek hajtani, indirekté pedig a hazai képzőművészetet gondolván pártolhatni A közönség azonban a sorsjegyek kibocsátása idején oly sokoldalulag volt igénybevéve, hogy az 1000 sorsjegyből csak 632 forinttal szemben 81 forint 34 krajczár kiadás (ebben 50 forint nyereményadó és lottódij, 20 forint nyomdaköltség stb) állván, a képsorsjáték tiszta bevétele 550 forint 66 krt tesz ki. s igy fiókunk vesztesége a képsorsoláson 80 forint 34 kr. A képsorsjáték ügyével kapcsolatosan nem hagyhatjuk emlités nélkül, hogy annak sok gonddal és fáradsággal jáió administratióját a hazafias czél iránti tekintetből Wallfisch Ármin, aradi banküzlete vállalta el és eszkö­ zölte az elnökség utasításai nyomán teljesen díjtalanul, s a választmány nem is fog késni Wallfisch Ármin urnák ügybuzgó működéséért jegyző­ könyvileg is köszönetét kijelenteni Hogy mennyire összeforrt az Emke a közönség szivével, azt legjob­ ban azon körülmény is igazolja, hogy mult évi augusztus 30-án, tehát még a holt idény teljes közepén a debreczeni dalárda által az Emke ja­ vára, választmányunk közrehatásával rendezett dalestély óriási sikerrel járt s a csekély belépti dij mellett is 278 frt 50 krt jövedelmezett, mely összeg a debreczeni dalegylet pénztárosa által felvétetvén, a debreczeni dalárda által egyenesen a központba be lett szállítva, s igy számadásaink­ ban nem is szerepel. Működésünk első éve lejárván, elérkezett annak ideje, hogy a ren­ delkezésünkre álló összegből az illető hányadot a központnak beszállítsuk. Miután azonban a tavalyi tagdijak egy részének beszedése még jelenleg folyamatban van. s igy részletes, a pontos leszámolás alapjául szolgálható pénztári kimutatás nem volt kidolgozható, van szerencséin az elnökséggel megegyezőieg a tisztelt választmánynak javaslatba hozni, hogy a rendel­ kezésre álló 2603 frt 53 krnyi összegből 2000 frt. a központnak bcszál-

-

79 —

littassék. azon megjegyzéssel, hogy a végleges elszámolás a központtal később fog megejletni. Ezen 2000 frtban özv. Purgly Jánosné és néh. B o hus Szögyényi Antónia 100 —100 frtos alapítványa s a borossebesi kaszinó 25 írtos alapítvány törlesztése is bennfoglaltató. A mi a választmányt illető 25 százaléknak hovaforditását illeti, eddigelé a következő segélyezések eszközöltettek : A nagyhalmágyi iskola segélyeztetett 92 frttal. Az arad-gáji gyermekkert segélyeztetett 25 frttal. A jövendőben eszközlendő segélyezésekre nézve van szerencsénk az elnökségnek. Aradmegye tanfelügyelőiével egyetértőleg megállapított követ­ kező javaslatának elfogadását kérni: Szavazzon meg a választmány : a) A szentleányfalvi iskola felszerelésére egyszersmindenkorra 25 frtot. b) A nagyhalmágyi iskola 1389 — 90. tanév költségeinek részbeni fedezésére 100 frtot. c) A szintyei magyar iskola 1889—90. tanév költségei­ nek részbeni fedezésére 50 frtot. d) A kovaszinczi magyar iskola 1889—90. tanévi költ­ ségeinek részbeni fedezésére 50 frtot. e) A bokszegi magyar iskola 1889—90. tanévi költsé­ geinek részbeni fedezésére 50 frtot. f) A gáji gyermekkert 1889 - 9 0 . tanévi költségeinek részbeni fedezésére . 50 frtot. s hatalmazza lel az egyleti pénztárost ez összegek folyóvá tételére. Ez előterjesztés elfogadását annál melegebben ajánljuk a tek. választ­ mánynak, mert az elnökség a legilletékesebb forrásból van értesülve arról, hogy az illető helyeken a megszavazandó segélyre égető szük­ ség van Egyébként is az elnökség ezen indítványa szorosan ragaszkodik azon segélyezési programúihoz, melyet a tisztelt választmány mult év jun. ha­ vának másodikán tartott ülésen mint követendőt megjelölt. l)e teljesen megnyugodva ajánlhatjuk a azért is. mert választmányunknak nem czélja az év folyamán beállható segélyezésekre még rad a választmány rendelkezésére s attól a ügyét eddig is oly lelkesen felkarolta, annak

fentebbi segélyezéseket már nagyobb tőkék gyűjtése, s mindig csinos összeg m a ­ közönségtől, mely az Emke további pártolása is várható.

Ez rövid vonásokban képe fiókunk lefolyt félévi történetének. Sze­ rénytelenség nélkül hivatkozhatunk működésünk eredményeire. Ha itt-ott a siker nem is volt teljes, a hazafias lelkesedés egyik cselekedetünknél sem hiányzott, s addig raig a hazafiasság és közművelődés terjesztésének jelszavai alatt működünk, s szent czéljainkra a zajtalan, de becsületes munkálkodással hatunk közre, teljes a bizalmunk abban, hogy a kivánt eredmény nem fog elmaradni, s ügyünktől a jó szerencse nem fog el­ pártolni.

III.

Debreczenvárosi és Hajduvármegyei választmány. — Székhely: Debreczen. — 25.)—9!)

Folyó évi január hó 30-án "yi^áö" szám alatt kelt nagybecsű felhí­ vására válaszolólag fiókegyletünkről a következőkben van szerencsénk a Nagytekintetü központi választmányt tisztelettel értesíteni. Fiókegyletünk a folyó év jan. hó 19-én tartott közgyűlésben az alábbi „ Jegyzőkönyv" szerint alakult meg sválasztá meg ugyanekkor a tisztikari és választmányt. A tisztikar és választmány e révsorát azzal a megjegyzéssel van szerencsénk tisztelettel helyesbíteni, hogy Materny Lajos helybeli ágostai egy­ házi lelkész hozzánk intézett levelében kijelentvén, hogy az „Emke" tagjai sorába be nem lép, — neve a választmányi tagok sorából töröltetni ren­ deltetett. — Az egyleti tagok száma jelenleg a következő: örökös tagok száma 4, alapító tagoké 5 4 . rendes tagoké 424, pártoló tagoké 140. Fiókegyletünk megkereséseket intézett a Debreczen városi és hajdú vármegyei lelkészek, tisztviselők, előkelőbb egyénekhez tagok gyűjtése s az Emke sorába belépés iránt. Ezen megkeresések részben csak legközelebb történvén, az eredmény­ ről még Ítéletet nem mondhatunk. Az egyleti vagyon gyarapítása czéljából az alakulás napján tarta­ tott egy tánczvigalom. mely 545 frt 90 kr. tiszta jövedelmet eredménye­ zett, azonban azóta tánczvigalom. vagy hangverseny rendezése, — midőn nyáron a város értelmisége távol van —• nem mutatkozott czélszerünek. ez irányban azonban a téli saisonban fiókegyletünk megteendi kötelességét. A fiókegyletet illető ^ 5 " / részben leihasználtatik az alkalm.izott ír­ nok és eljáró díjazására. Választmányi ülését a fiókegylet f. évi június hó 16-án tartotta meg, a melyen e „Jegyzőkönyv" után következő másolat szerinti jövő évi költségvetés elfogadtatott. 0

J e g y z ő k ö n y v,*) f e l v é t e t e t t D e b r e c z e n b e n 1890. évi j a n u á r 19-én az „Erdélyrészi Magyar K ö z m ű v e l ő ­ dési E g y e s ü l e t " D e b r e c z e n városi és H a j d u m e g y e i fiókjának m e g a l a k í t á s a t á r g y á b a n tartott közgyűlésből.

Jelen

vo 11 a k.

Gr. Degenfeld József, gr. Degenfeld Józsefié, gr. Róza, Lééb Pálné, Joó Istvánná, Berger Henrihié, gr. Komis özv. Kovács Dánielnét. özv. Veress László né, Sirnonffy Imre,

Bethlen-Mikó Zsigmondné, Karap Mór,

*) A m e g a l a k u l á s felemelő n e m z e t i ü n n e p e e l ő k é s z í t é s é n e k s kiiis í lefolyás í n a k l e ­ í r á s á t 1. az ig. v á l a s z t m á n y j e l e n t é s e i b e n a 38, 40. 44, 4ti. 47 és 49 lapon. A k e z d e t leírását p e d i g a debreczeni d a l e g v i e t erdélyi k ö r ú t j a a l k a l m á v a l t a v a l y i évi j e l e n t é s ü n k b e n . — Főtitkár.

— 81 —

Nemes Kálmán, Bészler Lajos, dr. Kola János, Búzás Elek, id. József, Csiliij Lajos, Géressy Kálmán, Joó István, Lengyel Imre, Márk dr. Oláh Miklós, Komlóssy Arthur, Medve Kálmán, Nánássy Fráter Imre, dr. Popper Alajos, Serly Ede, Sesztina Lajos, Sámuel, Tóth Sámue', Balogh Ferencz, Vértessy Arnold, Beke Tóth Béla, dr. Varga Géza, Jóim Dániel, Kovács Károly, Tordiy bor, Balogh György, Varga Imre, /Szilágyi János, Balogh Lajos, Bálint, Krasznaig Ferencz, Ilarinuth. Gergely, Steinacker Sándor, József, Péter Gábor, Il-ixtoKxzky LAszbj, Bárdos Géza, Donorján Ormod y Lajos, Tóth Károly, Tóth Imre, Pap Ferencz, Szabó Váczy János s t b . stb.

Csanak Endre, Ferencz, Simonjfy Mihály, Gá­ Arrnos Tikos István, Sámuel,

1 Gr. Deyenfeld József főispán ur ő méltósága röviden előadván azon mozgalom történetét, mely városuntban és vidékén az „Erdélyrészi Ma­ gyar Közművelődési Egyesület" fiókjának megalakítása érdekében meg­ indult s hivatkozván az e tárgyban 1889 évi november 17-én megtartott előértekezlet azon határozatára, mely szerint ezen hazafias czélu egylet iránt városunk és vidéke is melegen érdeklődvén ennek fiókját itt meg­ alakítani szükségesnek látja, a mai napra a megalakulás végett összehí­ vott ezen közgyűlést megnyitja s jelenti, hogy a megalakulás ünnepé­ lyességének emelése czéljából a kulfuregylet központi választmánya által egy küldöttség neveztetett ki, mely küldöttség Horváth Gyula kulturegyleti alelnök vezetése alatt meg is érkezett s őket a közgyűlésnek bemu­ tatja. E küldöttség tagjai: Kénosi Sándor József kir. közjegyző Déváról, Merza

Lajos

a kuiturogylet tőpénztárosa: Barcsay

Domokos

birtokos, fő­

rendiházi t a g : Háry Béla Kolozsmegye árvaszéki elnöke; Szterényi Jó­ zsef erdélyrészi m. kir. ip irfelügyelő. központi jegyző : Feiiérváry Jenő birtokos; dr. Pulszky Károly orsz. képviselő; gr. Komis Viktor birto­ kos, mint a szolnok dobokamegyei választmány elnöke; Beleden Gusztáv orsz. képviselő; Tarnóczy Gusztáv orsz. képviselő; Radnóti Dezső a kulturegylet tisztviselője. Ezek után a jelen közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére felkéri Péter Gábort. A megjelent küldöttségi tagokat a közgyűlés lel­ kes éijenzéssel fogadja. Péter Gábor a jegyzői széket elfoglalja. 2. Oivastatik debreczeni polgár és ügyvéd Nemes Kálmánnak gr. Deganfeld József Hajdumegye s Debreczen város főispánjához, mint az E r ­ délyrészi Magyar Közművelődési Egyesület ezen vidéki választmánya el­ nökéhez intézett alapitó oklevele, mely szerint annak emlékére, hogy az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület Debreczen városi és hajdumegyei fiókválasztmánya megalakult és egyszersmind az utódoknak is buzdító például 1000, azaz ezer forint alapítványt tesz, csupán csak azt kötvén ki, hogy ezen alapítványa elhunyt fia nevéről „Nemes Béla ala pitvány czimen kezeltessék. A felajánlott alapítványi összeg befizetése idejének s addig is miként leendő biztosításának meghatározását a meg­ alakult Debreczen városi és hajdumegyei választmánynyal egyetértőleg kí­ vánja elintézni. G

— 82 —

A tiszta honszeretet sugalta eme nemeslelkii alapítványról a kulturegylet központi választmánya átiratban értesitettetni rendeltetik. A fenkölt gon­ dolkodású alapitónak pedig hazafias tényéért jegy­ zőkönyvileg hálás köszönet szavaztatik. s erről jegyzőkönyvi kivonatban értesíttetik.A kebelbéli vá' lasztmány ezsn alapitványozásrói a továbbiak elin­ tézése végett jegyzőkönyvi kivonatban értesíttetik. S. Elnök felhívja Horváth Gyulát, a kulturegylet jelenlevő alelnökét az egyesület nevében mondandó beszéde megtartására. Majd a nagyszabású s hazafias lelkesedéstől áthatott beszéd elhangzása után indítványozza, mi­ szerint az ügyrend elkészítésére, a nov. 17-iki értekezletből kiküldött bi­ zottság által beadott tervezett vétessék tárgyalás alá. A Aem.es Kálmán,

dr.

Varga

Géza,

Veresné-

Szathmáry Teréz urnő, Komlóssy Arthur, Márk Endre és Lengyel Imre által aláirt és beadott ter­ vezeti javaslat felolvastatván, átalánosságban a tár­ gyalás alapjául elfogadtatott, a részletes tárgya­ lásnál is csupán azon módosítás tétetett, hogy a szervezetről szóló IV. czim első bekezdésében a választmány tagjai létszámára nézve javasolt 4 0 férfi tag helyett 5 0 férfi tag tétetik : egyebekre nézve ugy általánosságban, mint részleteiben a javaslat elfogadtatik. 4.

Gróf Degenfeld József ur Őméltósága, miután az „Ügyrend" eképen elfogadtatott, most már a tisztikar megalakítását látja szükségesnek s felhívja a közgyűlést, miszerint a most elfogadott „Ügyrend" értelmében először is elnököt válaszszon. Lengyel Imre lelkes éljenzésektől kisért indítvá­ nya folytán elnökké egyhangúlag gr. Degenfeld József— Debreczen város és Hajdumegye főispánja választatott meg.

Főispán ur Ő méltósága az elnöki tisztet elfogadván, felhívja a köz­ gyűlést, hogy két alelnököt válasszon. Javaslatba hozza Debreczen sz. kir. város részéről Simon ffy Imre kir. tanácsos polgármestert és Hajdumegye részéről Karaj) Mór h.-böszörményi birtokost. Simonffy

Imre

és Karap

Mór

egyhangú lelkese­

déssel alelnökökfll megválasztatnak. 0.

Elnök a titkári állásra javaslatba hozza Márk Endre ügyvédet. Márk Endre egyhangúlag titkárrá választatik.

-

83 —

7. Elnök a két jegyzői állásra javaslatba hozza Debreczen város részé­ ről Péter

Gábort,

Hajdnmegve részéről dr, Oláh Péter Gábor és dr. Oláh

Miklóst. Miklós jegyzőkké egy­

hangúlag megválasztatnak. 8. Elnök a pénztárnoki állásra Bészler ros gyámpénztárnokát hozza javaslatba. Bészler Károly választatik.

Károlyt,

Debreczen sz. kir. vá­

pénztárnokká egyhangúlag meg-

9 Elnök az ellenőri állásra Tóth Tóth Béla

Béla

gyógyszerészt ajánlja.

ellenőrré egyhangúlag megválasztatik. 10.

Elnök az ügyrend értelmében a választmányi tagok és pedig 50 férfi és 20 női tag megválasztására teszi meg indítványát. Előterjeszti és fel­ olvassa egyenként mindazok neveit, kiket a választmányba meg választatni inditványoz. A közgyűlés elfogadja az elnöklő főispán ur által elő­ terjesztett javaslatot s e szerint választmányi tagságra köz­ felkiáltással megválasztattak a következők : Hölgyek: üebreczenbőh Gr. Bethlen-Mikó Róza, gr. De­ genfeld Gusztávné. gr. Degenfeld Józsefné. gr. Kornis Zsigroondné, özv. Leéb Pálné, Csiffy Katalin. Htízly Lujza, Hollender Gyuláné, Jóó Istvánná, Berger Henrikné, dr. Kola Jánosné, Kaszanyitzky Endréné. Zzv. Kovács Dánielné. Sesztina Lajosné, özv. Veres Lászlóné. Vidékről: Fogthüy Jánosné Szoboszlóról: dr Losonczy Álmosné H.-Böszörményből ; Nábráczky Istvánné Nádudvarról; Szöllősy Imréné Földesről; Ujváry Ödönné N á násról. Férfiak: Debrevzenhől: Békéssy László. Bészler Lajos. Búzás Elek. id. Csanak József. Csiby Lajos. Feiscbl Károly, Géressy Kálmán. Harmath Gergely. Kardos László, dr. Király Ferencz. Kiss Albert lelkész. Komlóssy Arthuv, Kuczik Gá­ bor. Krasznay Ferencz. Lengyel Imre. Materny Lajos lelkész, Medve Káliuán, Nánássy Ferencz. Nemes Kálmán. Némethy Lajos lelkész, dr. Popper Alajos. Serly Ede. Sesztina Lajos, Simonfty Sámuel, Steinacker Sándor, ár. Szikszai Szabó J ó ­ zsef. Szakszó Rezső. Szepessy Gusztáv. Tarkányi Péter. Torday Gábor. K. Tóih Kálmán lelkész. Tóth Sámuel tanár..dr. Varga Géza, Vécsey Imre. Vértessy Anold. Vidékről: Dr. Boda Gyula P.-Ladány ; Csohány László Nánás; Danilovich János D o r o g ; 6*

— 84 —

Dávidházy János K á b a ; Ferenczy Elek Debreczen; Horváth Kálmán Kaba ; Kasztl László Tetétlen ; Kiss János Egyek ; Nábráczky István Nádudvar ; Padrah Sándor Szoboszló ; Paksy Károly Böszörmény; Simay János Ősege ; Soltész Farkas Te­ tétlen ; Soltész László Szoboszló: Tury Albert Szoboszló. Az ekként megválasztottak mindenike jegyzőkönyvi kivonaton ér tesitendó'. 11. Elnök indítványozza hogy a tisztikar és választmány ilyen módon lett megalakításáról a központi igazgató választmány értesíttessék. Határoztatik. miszerint az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egylet központi választmánya a deb­ reczeni és hajdumegyei fiók megalakulásáról a köz­ gyűlési jegyzőkönyv egy másolati példányának át­ küldése mellett átiratilag értesíttessék. 12. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére, az elnökségen és jegyzőn kívül még két tagot kér választani. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökség és jegyzőn kívül Fráter Imre és Beke Mihály kiküldetnek. Mi­ ről nevezettek jegyzőkönyvileg értesitendők. 13. Zoltai Lajos, a helyben megjelenő „Debreczeni Ellenőr" czimű lap szerkesztősége nevében a közgyűlés asztalára leteszi azon Emke perselyt, mely a nevezett szerkesztőségben — e városban legelőször — mintegy 4 hónappal ez előtt volt elhelyezve, s mely azóta csaknem egészen megtelt. Megválasztott pénztárnok Bészler Károly jelen nem lévén, a persely Tóth Béla ellenőrnek átadatik oly czélbóí, hogy azt a pénztárnokkal együtt fel­ bontván, tartalmát a fiók pénztárába helyezzék el s jelentésüket annakidején az igazgató választmány­ hoz adják be. 14. Több tárgy nem lévén, Elnök köszönetet mond a küldöttségi tagoknak, de köszönetet mond a gyűlésen oly impozáns szám­ mal megjelent érdeklődőknek is, kérve mindnyá­ jukat, hogy a lelkesedésnek igy fellobbant lángja ne legyen csak szalmatűz, hanem lobogjon az. mint a Vosta láng örökké s a hazaszeretet melegénél viruljon és éljen a haza, éljen a szabadság, egyen­ lőség és testvériség. Gr.

Dégenfekl

József,

Péter

elnök.

Béke

Mihály,

Gábor,

m.

k.

jegyző.

m. k.

Fráter

Imre,

m.

k.

— 85 —

A jövő 1891 évre szóló költségelőirányzat a következő: I. Hevételek: 259 rendes tagtól á 2 frt = 5 1 8 frt: 40 rendes tag­ tól á 10 frt 400 fi-t: 151 pártoló tagtól á 1 frt - 151 frt. Mulat­ ságokból 300 frt. Adományokból 200 frt, Persely gyűjtésekből 150 Irt. Bevételek összege 1719 frt. Ezen összegnek a fiókválasztmányt illető 2 5 % - a 429 frt 75 kr. II. Kiadások. Írnok fizetése 120 frt. eljáró fizetése 72 frt. eljáró jutaléka 30 fit-. Nyomtatványokra 20 frt. Előre nem látható kiadás 80 frt. Kiadások összege 322. Levonva ezen 322 frt összeget a választmány rendelkezésére álló 25°/ jutalék 420 frt 75 krból, marad a választmány rendelkezésére a jövő évekre 107 frt 72 kr. Kelt Debreczenben, 1890 jun. 16-án. Bészler Károly pénztáros. JA/V/, Endre titkár. Debreczen. 1890. Július 14. 0

Gróf

Dég tfeld lu

elnök.'

József,

Dr.

'

Oláh

Miklós,

jegyző.

IV.

Szentes városi és vidéki választmány. S z é k h e l y : Szentes. —

Van szerencsénk jelenteni, miszerint .Szentes városi és vidéki vá­ lasztmány" név alatt f. évi május hó 15-én az E. M. K. E. fiókegylete városunkban k. b. 500 taggal megalakult. Az alakuláson a központ kül­ döttei gr. Bethlen Gábor elnök vezetése alatt jelentek meg s a gyűlés lefolyá­ sáról a következő jegyzőkönyv vétetett föl: Jegyzőkönyv.*) F e l v é t e t e t t S z e n t e s e n , 1890 évi m á j u s hó 15-ik n a p j á n az E. M. K. E . S z e n t e s városi és vidéki v á l a s z t m á n y á n a k az ev. ref. t e m p l o m b a n t a r t o t t a l a k u l ó g y ű l é s é r ő l .

Jelen voltak : gróf Bethlen

Gábor

az Emke elnöke, Horváth

Gyula

és Bartha Miklós alelnökök, id. Dániel Gábor főispán. Sándor József fő­ titkár. Merza Lajos főpénztáros. Komis Viktor és Bethlen Bálint grófok, dr. Felméri Lajos, Szathmáry György, Háry Béla, Vásárhelyi Béla arad­

megyei vál. elnök és ifj. Horváth Mihály az Emke küldöttei; Sarkadi Nagy Mihály polgármester vezetése alatt Szentes város tisztikara és az egész templomot betöltő ugy helybeli, mint a vidékről összesereglett k ö ­ zönség. 1. Sarkadi Nagy Mihály polgármester meleg szavakkal üdvözölvén az Emke küldötteit, ugy a nagy számban egybegyűlt közönséget, beje­ lenti, miszerint a kibocsátott 72 tag gyűjtő-ivek közül 30 már beérkezett s ezeken mintegy 500 tag irt alá. Kéri tehát gróf Bethlen Gábort, mint az Emke elnökét, hogy a Szentes városi és vidéki választmány megala­ kítása tekintetében a további intézkedéseket megtenni szíveskedjék. *) A debreczeni m e g a l a k u l á s m é l t ó p á r j á n a k külső lefolyását 1. leirva az i g . v á a s z t m á n y fejezete a l a t t a 4 6 , 4 8 és 59 lapon. Főtitkár,

— 80 —

Gróf Bethlen Gábor örömmel veszi tudomásul, miszerint Szentesen, az ország egyik legmagyarabb városában már eddig is oly szép számú tag jelentkezett s remélhetőleg a tagok száma folyton növekedni fog, s igy a megalakulásnak semmi akadálya nem lévén, midőn a mai alakuló gyű­ lés jegyzőkönyvének vezetésére dr. Filó Tihamért kéri fel, egyszersmind felkéri dr. Felméri Lajost, hogy a közönségnek minél alaposabb felvilá­ gosítása érdekében ismertetést adjon az Emke czéljáról s eddig kifejtett működéséről. A vett felszólítás folytán dr. Felméri Lajos, kolozsvári egyetemi ta­ nár hosszabb beszédben fejtegette az Emke czélját s eddigi működését s a czélok elérésére szolgáló eszközöket s vázolta az erdélyi szomorú álla­ potokat, melyek minden igaz magyart kell, hogy oda sorakoztassanak azon sereg zászlója alá, mely veszedelmes áramlat ellen küzd Majd Bartha Miklós országgyűlési képviselő állott fel s egy óránál tovább tartó lelkes, minden szivet a könnyezésig megindító beszédben ecse­ telte azon szomorú viszonyokat, melyek nemzetiségi tekintetben az erdélyi részeken fennáilanak s melyek ellen az Emke a harczot felvette s mint­ hogy ezen küzdelem nem csupán az erdélyrészi magyarok küzdelme, az összes magyarságnak együtt kell harczolnia a szent czél érdeké­ ben, buzditólag felszólítja a közönséget az Emke minél hathatósabb tá­ mogatására. Ezután Horváth Gyula lelkesen buzdító szavai és Sima Ferencznek az erdélyi küldöttekhez intézett s megjelenésükért köszönetet mondó b e ­ széde után Bethlen Gábor gróf felhívja az egybegyűlteket a választmány megalakítására. Ezen felhívás folytán elnökké közfelkiáltással egy­ hangúlag Sarkadi Nagy Mihály polgármester, első alelnökké Sima Ferencz Tisza-szab. társ. szakasz­ igazgató, másodalelnökké Baloy János várm. árva­ széki elnök választattak meg. Gróf Bethlen Gábor üdvözölvén a megválasztott elnökséget, székét Sarkadi Nagy Mihálynak adja át s felkéri őt a gyűlés tovább vezetésére. 2. Sarkadi Nagy Mihály megköszönvén a kitüntető bizalmat s Ígéretet tevén az Emke ügyét tőle telhetőleg támogatni, elfoglalja az elnöki szé­ ket s a további választások megfejtésére hivja fel a közgyűlést. Ennek folytán egyhangúlag közfelkiáltással válasz­ tattak meg : titkárrá: dr. Filó

Tihamér

városi főjegyző,

pénztárossá: Szánihó Lajos csongrádmegyei hi­ telszövetkezeti pénztáros. számvizsgálókul: Hegedűs

Sándor

főszámvevő és Sarkadi

főpénztárnok; ügyészül: Szathmáry

Ede.

Tisza-szab.-társ. Nagy

Antal

várm.

-

87 —

Választmányi

tagokká:

Aradi Kálmán Szentes, Bányai József Szentes, Burián Lajos Szentes, Eszes Mátyás Csongiád, Fábián Tóth István Szentes, Feiler Márton Szentes, Fekete Márton Szentes, Gerőcz Lajos Szentes, dr. Götzl Bertalan Szentes, Héjjá Lajos Szentes, Juhász János Szentes, Jurenák Béla Szentes, Kanász Nagy Imre Szentes, Kátai Pál János Szentes, dr. Kele­ men Béla Dorozsma, Keller Lajos Mindszent, Kiss Zsigmond Szentes, Kovács ImreMágócs, dr. Lakos Imre Szentes, Magyar József Szentes, Mészáros István Szentes. Majzsuk Lajos Szentes, Nagy Imre Szentes. Nyári László Szentes, Petrovics Soma Szen­ tes, dr. Polácsek Albert Szentes, Pólya Ferencz Szen • tes, Soós Ferencz Szentes, Szeder János Szentes, Szépe Kálmán Szentes, Szvoboda Ferencz Csongrád, Tóth Kálmán Szentes, üdvardi Sándor Szentes, ifj. Vecseri János Szentesi, Ziguri László Szentes, Zsol­ dos Ferencz Szentes. Jelen jegyzőkönyv egész terjedelmében közlendő az Emke elnökségével Kolozsvártt, a megválasztottak pedig megválasztatásaikról levél utján értesitendők. Az értesítések eszközlésével Sarkadi Nagy Mihály vál. elnök és dr. Filó Tihamár titkár bízatnak meg. Sarkadi

Nagy

Mihály

s. k.

elnök.

Dr.

Filó

s. k.

Tihamér titkár.

Fiókválasztmányunk eddig még akcziót nem fejthetett ki, mert jelenben is még a taggyüjtés folyik. Pénztárunk gyarapítása czéljából a helyben időző színtársulat igaz­ gatóságát felkértük, hogy e nyár folyamán az E. M. K. E. javára egy előadást rendezzen, mit ő készséggel megígért és teljesíteni is fog. A tisztviselők névsorában ez ideig változás nem történt. Egyéb feltett kérdésekre, minthogy fiókegyletünk még egészen uj, s igy eddig nagyobb mérvű tevékenységet nem fejthetett ki, választ nem adhatunk, reméljük azonban, hogy a kezdet nehézségeinek leküzdése után a hazafias czél érdekében kifejtett tevékenységünk a legszebb eredménye­ ket érendi el. Szentesen, 1890. Július hó 30-án. Sarkadi

Nagy elnök.

Mihály

;

Filó

Tihamér, titkár.

— 83 —

Az erdélyi részben, v.

Alsó-Fehér megyei választmány, — Székhely: S a g y - E n y c d . —

Az 1889—1890 év története az E. M. K. E. életében bizonyára a legje­ lentősebbek egyike lesz azon tervek valósulása folytán, melyek már a kez­ det elején, mint nemzeti tekintetből igen fontosak és általános mivelődési szempontból is kiválók, tervezetünkbe fel voltak v é v e . — Választmányunk működése főleg ezen teendőkre szorítkozott, s hálás elismeréssel valljuk be, hogy az igazgató választmány bőkezűsége, gyors elhatározása folytán az ige testté lön. Igy első sorban a Balázs/alván létesített fiu és leányiskolát említ­ jük fel nemcsak vármegyénk, hanem az Emke működési köre tekintetében is a legfontosabb és nevezetesebb alkotásnak. Miután az Egyesület által itten létesített magyar tannyelvű elemi iskola részére egy valóban minden tekintetben alkalmas épület 14.500 fo­ rinton Szabó Sámuel igazgató választmányi tag ügybuzgó fáradozása s a megyei és balázsfalvi választmányunk több tagjainak közreműködésével megvásároltatott, és egyleti tagtárs Griinn A. Samu által eszközölt gyűj­ tésekből befolyt 133 frt 60 kr. pénzbeli adományok és a megyei t. vá­ lasztmány által beszedett tagsági dijak után az alapszabályok értelmé­ ben benntartani engedélyezett 2 5 % 277 frt odaforditása s az igazgató­ választmány által e czélra utalványozott összegekkel az iskola belső fel­ szerelése megtörtént: végre a mindnyájunk által annyira hőn óhajtott és várt iskola 1889 ik évi október hó 20-án Csató János kir. tanácsos-alis­ pán, megyei választmányi alelnök, Gáspár János kir. tanácsos, tanfelügyelő. Török Bertalan megyei főjegyző m. választmányi titkár, Szabó Sámuel tanár igazgató választmányi tag. valamint helybeli és vidéki igen diszes közönség jelenlétében ünnepélyesen megnyittatván. Hencze Imre tanitó és Pallos Veronka tanitónő vezetése alá adatott, kik is a hozzájuk kötött reményeknek, hogy mindenben megfeleltek, bizonyítja a f. június hó 29-én megtartott vizsga fényes eredménye, melyen a 36 fi és 32 nő tanítvány szabatos és értelmes feleleteikkel a hallgató közönséget meglepték. — A megnyitás napján az iskolagondnoksága is megalakittatott, Szabó Sámuel főgondnok. Enyedy Lajos kir. járásbiró és Török Bertalan társ-algondnok, Tornya Lajos jegyző gazdagonunok, ifj. Gáspár János megyei aljegyző, Simonffy Alajos főszolgabíró, Dániel István, Simberger Salamon s Pataki György gondnoksági tagok személyeben, Kik is az év folyamában teljesí­ tek a rájuk ruházott teendőket. A kezdet nehézségei már le vannak győzve s hazafias reménynyel nézhetünk a jövőbe s biztosan hisszük ezen való­ ban üdvös intézmény megizmosodását s tovább fejlődését, annyival is in­ kább, hogy nemcsak az itteni csekélv számú magyarság pártolja ezt, de román és német ajkú honfitársaink is belátván ennek szükségét, gyerme­ keiket feles számmal adták iskolánkba, a mennyiben a lefolyt évben 20 román és 10 szász ajkú fi- és leánygyermek látogatta azt, s jövőben az előjelekből következtetve—számuk meg növekedni fog. Az E. M . K . E. iskola első felszerelésére, a már kimutatott pénzbeli összegeken kivül, az egylet fedezete a fenntartási költségeket. A tanulók segélyezése és jutalmazása tekintetében pedig örvendetes mozgalom indult

— 89

-

meg, a vidék de különösen Balázsfalva város területén, a mennyiben a szegénysorsu tanulók felruházása czéljából nemeskeblü úrhölgyek, névszerint özv. Benedek Károlyné 46 frt 60 krt. Pongrácz Simonné 37 frt 50 krt, Tornya Lajosné 15 frt 40 krt gyűjtöttek aláírások utján e czélra. s ezen felül líadnóti Dezső Kolozsvárról 2 frt 20 krt készpénzt. írószerek s apróságokban 10 frt 80 kr értékűt gyűjtött, melyhez hozzáadván az ugyancsak azon czélra Balázsfalván rendezett műkedvelő előadás tiszta jövedelmét, 35 frt 60 krt. összesen 141 frt 30 kr készpénz folyt be s ezen összegből ruhanemüek, lábbelik, karácsonfa, írószerek s egyéb tárgyak szereztettek be, összesen 105 frt 2 kr értékben s ezek a de­ czember 24-diki karácsonyfa ünnepélyen a tanulók között kiosztattak. A fenn maradt 31 frt 60 kr pedig mint a műkedvelők iskolai alapja, gyümölcsözés végett takarékpénztárba lett elhelyezve. Az Emke balázsfalvi könyvtára jelenleg áll leltár szennt felvett 307 miiből 453 darabban, melyek értéke 700 frt 96 krt teszen. Ezeken kivül a közelebbi időben még gyarapodott 16 müvei 46 darabban özv. Pepelóvies Miklósné, Kosléder Ferencz, Pap Ferencz és Szántó Sándor szíves adományaik folytán, de ezek még leltárba nem vétettek fel. A könyvtár használatát a lefolyt évben igénybe vették negyvenegyen. Készpénz kiadás fordíttatott a könyvtár számára 111 frt 79 kr, mely a folyó év telén tartott tánczvigalom jövedelme 40 frt 60 kr, a többi pedig befizetett kölcsön dijak. A mult évben Singer és Wolfner budapesti könyvKereskedőczégnél megrendelt könyvek ára 70 frt 99 kr, valamint az előtti adóssága is a könyvtárnak ezen fennebbi összeggel teljesen törlesztetvén, jelenleg az mivel sincs terhelve. Vármegyénk területén az Emke két óvodát segélyez, melyekre nézve az alvlnczi következőleg nyilatkozik: Az E. M. K. E. segélyeinek folyósítása az alvinczi és borbándi óvódáknál, évi 150—150 frt. 1888 évben kezdetett meg. A borbándi óvo­ dánál az óvó helyiség megszerzése iránt van jelenleg a mozgalom fo­ lyamatban, mely rövid idő alatt teljesen rendben lesz, mivel csak az örök vásári szerződés megkötése s az átkebelezés eszközlése iránti munka van hátra, Az alvinczi óvodánál is egy elég tágas egészséges és czélszerü óvo helység megszerzése iránt folynak a tanácskozások. Jelenlegi helyiség te­ kintettel a már mostani számra is elégtelennek bizonyult; egy az anyagi helyzetnek tekintetbe vételével megfelelő helyiség elkerülhetetlen, mert különben helyszűke miatt az idegen ajkúak csak elidegenítettnek a jelent­ kezéstől, s igy czélját még idő multával sem éri el. Az E. M. K. E. segélyével tartatik fenn Magyar-Igenben egy leány­ iskola, mely évről-évre jobban tölti be hivatását. Választmányunk, igaz kívánatosnak tartja, hogy a tanítónő 400 frt fizetésben részeltessék, mint a balázsfalvi is. Tervezve van Verespatakon és Vízaknán egy-egy óvó létesítése, mely az illető vidéki választmányokat foglalkoztatja. A népkönyvtárak felállítása is a folyó évben történt meg, Vízakna, Verespatak és M.-sz.-Benedek részesültek ezen jótéteményben. Óhajtandó lenne, hogy ezek szaporittassanak s e végből a népszerű, de kiváló ala­ possággal és figyelemmel szerkesztett müvek írásával nevesebb íróink s ezek kiadásával a M. T. Akadémia és a többi irodalmi társulatok nagy szolgálatot tehetnek. A vízaknai választmány jelentékeny feladatott teljesített az által,

— 90 —

hogy a ruhái Soltész X. János elhaltával árván maradt könyvtárt Alamorról Vízaknán felállította, újra rendezt; és bővítette, ugy, hogy most 075 mii 1611 kötetben áll az olvasó közönség rendelkezésére. Az E. M. K. E több rendbeli segélyt szavazott msg a felekezetek­ nek. Ezek között, a m.-szt-király és sz.-ujfalusi iskolának s tanítónak megszavazott segélyre nézve jelezzük, hogy M.-SztKirályt az iskolaház jelenleg épülőben van, s az uj tanévre el is készül; a lelkész a közellevő Szászujfaluban fog lakni, ott levén a jelenleg egyesitett lelkészi javadalom nagyobb fekvó'sége is. Választmányunk kebelébe tartozik jelenleg 3 örökös, 53 alapító, 621 rendes és 1 Í 5 pártoló tag. A pártoló tagok nagyrésze azonban az első 3 évi cziklus lejárta után a további dijakat, nem tizetvén, törlendők lesznek. Uj tag s z a p o r o d ' s : 4 ; ebből 2 pártoló tagból lett, rendes taggá. A tagok sorából több buzgó férfi dölt ki. Elhaltak N a g y-E n y ed e n : Bokor Mózes, k ö r b e n : Bellovári

Lőesey Sp. Lajos, Szabó Ferencz: a maros újvári István; az a 1 v i n c z i k ö r b e n : Teleky József v.

elnök, főszolgabíró; a b a l á z s f a l v i körben : Finna István főszolgabíró. A pénztári kezelést illetőleg mellékeljük az 1889. augusztus 1-től 1890. julis hó,31-ig terjedő forgalmi kimutatást. Kimutatás. Bevétel: 1. Pénztári készlet 1889 augusztus 1-sején 9 frt 80 kr; 2, Tagdijakból befolyt: aj közvetlen a választmány pénztárába fizetve 260 frt, b) a nagy-enyed városi vidéki kör utján beküldve 186 frt, c) a maros-ujvári vidéki kör utján beküldve 133 frt. d) a balázsfalvi vidéki kör utján beküldve 38 frt 79 kr, e) a magyar-igeni vidéki kör utján beküldve 121 frt 97 kr, f) a vízaknai vidéki kör utján beküldve 41 frt, összesen 780 frt 76 kr, melyből 14 frt 28 adomány; 3. A lobogó alapra NagyEnyedről 108frt 25 k r ; 4. A balázsfalvi iskola helyreálitására külön gyűj­ tés időközi kamatjával 133 frt 60 k r ; 5. A balázsfalvi iskola fölszere­ lésére a takarékpénztáriig kezelt 2 5 % - b ó l felvétetett (1889. augusztusig való megtakarításából) 300 frt; összesen 1332 frt 41 kr. Kiadás: 1. Mint különféle tagdíj és adomány a központi pénztárba beküldetett a 2 5 % levonásával 687 frt 28 k r ; 2. Lobogó alapra a központi pénztárba 108 frt 25 k r ; 3. A balázsfalvi iskola helyreállítására az e czélra eszközölt külön gyűjtés kiadatott 133 frt 60 k r ; 4. A megyei vá­ lasztmány részéről a balázsfalvi iskola részére 100 ülésre iskolai padok, bútorok készíttetése és elszálittatása 354 frt 73 kr, 5. A balázsfalvi is­ kola kerítéséhez sasfák beszerzésére 36 frt 79 kr. Az 5. bev. tét. alatti 300 frton felüli összeg fedeztetett az ez évben befolyt r. és p tagdijak 25%-ból. 6. 25%-hoz takarékpénztárra tétetett 10 frt; 7. Pénzes levelek postai bérmentesítésére kiadatott 1 frt 86 kr a 25°/ -ból; összesen 1332 frt 50 k r . Levonva az 1332 frt 50 kr kiadást az 1332 frt 41 kr bevé­ telből, mutatkozÍK több kiadás 9 krral. Nagy-Enyed, 1890 július 31-én. 0

Tóth

Miklós,

ellenőr.

Ifj.

Gáspár

János,

a megyei választmány pénztárosa.

Tagdijakból — a kedvezőtlen körülmények miatt — 386 frt 76 kr­ ral kevesebb folyt be, mint az előző évben. A megyei választmány fennállása óta f. évi július 31-ig 25%-ban. az időközi kamatokkal együtt, szabályszerűen 602 frt 64 krt tartott

— 91 —

vissza. Ebből ez idő alatt kiadatott" a balázsfalvi könyvtár alapítására: 50 frt; Marosujvárt egy nem magyar nyelvű gyermekeket nevelő derék bányamunkásnak: 50 frt jutalom; a m u l t közgyűlés óta a balázsfalvi i s ­ kola részére felszerelés és építési segélyben 391 frt 51 kr; takarékpénz­ tárban van elhelyezve: 76 frt 82 kr; a többi 34 frt 29 kr postaköltsé­ gekre, nyomtatványokra és irodai felszerelésre adatott ki. A megyei és vidéki, választmányok tagjainak jegyzéke következő: 1. A

megyei

választmány:

Elnök: Zeyk Jószef, alelnök: Csato János, kir. tanácsos alispán, tit­ kár: Török Bertalan, jegyző: Váró Ferencz tanár, gymn igazgató, pénz­ t á r o s : iij. Gáspár János, ellenőr: Tóth Miklós. Választmányi tagok: K o ­ vács Sándor, Müller Mihály, Pávai V. Elek. br. Splényi Henrik. Szász József. Továbbá az egyes fiókkörök részéről: dr. Botz József, Hegedűs János. dr. Kovács Ödön, dr. Magyari Károly, Szilágyi Farkas, Scheidel József, Vájna István, dr. Boér Jenő, Csató Ferencz, Zeyk Endre, Kákosy Lórincz, Blaska Ubáld. Elekes Albert, ifj. Benkő Elek, Enyedi Lajos, Za­ lányi Farkas, Baranya' István, Deák György, Dékáni Ernő, Kendeffy La­ jos, Tokos Sándor, Nagy Károly, Damó Vilmos. 1. A l v i n c z i

kör:

Elnök: Damó Vilmos, alelnök: Batta Bertalan, jegyző : Székely Lehel, pénztárnok: Heltner Frigyes. Választmányi tagok: Br. Horváth Ödön, Szőcs Károly, Glück Mór, Glück Samu, Glück Adolf, Barcsay Gábor, Barcsay Miklós, Szőcs Imre, id. Péterfi László, Dékáni Ernő, André Lajos, Deák György, Barducz Samu, Szabó József, Kendeffy Lajos, Gondol Dániel, Komáromy Viktor, Czitron József, Tankó József, Fara József, Csűrös József, Csóka Miklós, Pucher Anaklét, Jóvián Miklós. 2. B a l á z s f a l v i k ö r : Elnök: Balogh János, alelnök: Enyedy Lajos, jegyző: Tőrök Bálint, pénztárnok: Dániel István, könyvtárnok: Tornya Lajos. Választmányi tagok: Ágoston Mózes. Szöllősy Samu, Simberger Salamon, dr. Nagy Albert, Papp Ferencz, Cseresznyés Ödön, Kovács N. Ferencz, Grünn A. Samu, Dobolyi József, Dobolyi Sándor, Varga Lajos, Gál Miklós, Nagy András. 3. M a g y a r i g e n i k ö r : Elnök: Tokos Sándor, alelnök : Lukáesffy Victor, jegyző: Tánczos János. Választmányi tagok : Köblös Miklós, Nagy Károly, Imreh Károly, Veres Sándor, Szöllősy Károly. Kozma Gyula, Péter Pál, Bodor Lőrincz, Sánta János, Körösi Sándor, Tyukodi Lajos. 4. Marosujvári

kör:

E l n ö k : Juchó Ferencz kir. tanácsos, főbánya igazgató; alelnök; br. Kemény Endre ; pénztáros: Veress Gyula. Választmányi tagok: Ifj. Benkő Elek, Bartha Mózes.

— 92 —

5. Nagy-Enyed városi k ö r : E l n ö k : Kovács Gyula polgármester ; alelnök: Török Dániel, id. Winkler J á n o s : jegyző: dr. Bartók György; pénztáros: Böjtbe Sigmond. Választmányi tagok: Sebesi Ádám, Horváth József, Hegedűs János. Sebestyén Sándor. Schedel József. Czirner J. József, Ungár Sámuel. Gráf János. Incze Sámuel, dr. Bocz József. Kerekes Mihály. Dancs Sámuel, Váró Ferencz, dr. Kovács Ödön. Szilágyi Farkas, Lázár Károlv. Folyovics Sándor. Feiier Farkas, dr. Magyari Károly, Müller Mihály, Fodor Miklós, dr. Winkler Albert, Kovács Sándor, dr. Dárdai Sándor, Vájna István, Makkai Domokos. 6. Nagy-Enyed vidéki k ö r : E l n ö k : Zeyk Gábor, alelnök: Szalánczi Ló'rincz; jegyző: Sándor János. Választmányi tagok: Dr. Boér Jenő, Csató Ferencz. Frits Vilmos. Gruzda Domokos. Imreh József, Löwi Sámuel. Morágyi István. Slafkovics Jáczint. Salamon Simon. Szász József. Tóth Miklós. Török Bertalan. 7. V e r e s p a t n k i

kör:

Elnök: Apostol Alajos; alelnök: Moldován Lajos; jegyző: Janki K á l m á n : pénztáros: ifj. Kornya György. Választmányi tagok: Ebergényí Mózes, Füstös Béla, Ajtai János, Dregán János. Bartha András. 8. Vízaknai

kör:

Elnök : Timár Károly ; alelnök : Kremniczky Ámánd : pénztárnok : Benedek Kálmán ; jegyző • Ambrus Károly. Választmányi tagok: Sylveszter Domokos, Szőcs Sándor; Bakk Endre, ifj. Keithoffer Alajos, Koppándi Péter. Nagy-Enyeden, 1890. augusztus hó 1-én. Csató

János,

Török

kir. t a n á c s o s , a l i s p á n , alelnök.

Bertalan. titkár.

VI.

Gyula-Fehérvár városi választmány. Az E. M. K. E. gyulafehérvári fiókkörének 1889-ik évi jelentését van szerencsénk a következőkben előterjeszteni: Az 1889-ik évbe egyletünknek volt alapitó tagja 9. rendes tagja 202. Ezek közöl az 1889-dik évben elhalálozott és eltávozott rendes tag 10, és igy körünk 10 taggal apadott. Megemlíteni kívánjuk, hogy fiókkörünket ennek tevékeny alelnöke Halász Jakab elhalálozása miatt nagy veszteség érte. Tartottunk ez évben egy köz- és 4 választmányi ülést, melyek mind­ nyája a fiókkör érdekébe előforduló ügyeket tárgyalta.

— 93 —

A mult év deczember havában és jelen év első negyedében előfor­ dult járványos betegség megakadályozott abban, hogy az egylet érdeké­ ben tervezett és már határozattá emelt mulatságokat megtartsuk, mind­ azonáltal tevékenységünk miben sem csökkent, mert ez év folyamán is a néH;iil, miszerint az alapszahályilag engedélyezett 2 5 % - o t igénybe vettük vo/im, tisztán az egyleti tagoktól nyert segélyekből a helyi kisdedóvódát, és iparos casinot segélyeztük. Ez évben bevételünk volt: rendes tagdijakból 263 frt. mulatságok­ ból H frt, összesen 276 frt. mely összeg

egészben

a központba

lett

beszál­

lítva; a hátralékok behajtása iránt választmányunk határozata alapján a szükséges lépéseket megtettük. Egy pár tagot ösmeretlen helyre lett eltá­ vozása miatt, a tagok sorából a nagytekintetű választmány által töröl­ tetni kértünk. A mi eljárásunkat illeti, városi fiókkörünk első sorban a hatáskö­ réhez tartozó területre kivánta figyelmét kiterjeszteni a nemzeti irányú nevelés öregbítésével, és e tekintetben a hozzá intézett leiratokban meg­ említett irányt, a mennyiben azok fiókkörünk viszonyaihoz irányítva czélszeríiekuek mutatkoztak, nem csak követni, de szigorúan végrehajtani is rendelte. Mi ezen irány kifejtését különösen a kisdedek és senlülteknél kisér­ tük figyelemmel, mert pár évi törekvésünk azon tapasztalatra juttatott, hegy valamint nyelvében él a nemzet, ugy a nemzet iránt nagyobb köte­ lességet nem róhatunk le, mintha a kisdedeket és serdnlteket. ily külön­ böző elemű és nyelvű városban, a nemzeti nyelvre tanítjuk, ha azokat abba neveljük, és utat nyitunk azon rég táplált óhajunknak, miként, a nemzet nyelvének megtanulása, megértése es terjesztése az egyetértés szent czéljának mielőbbi elérhetését mozdítsa elő. Es hogy ebbe nem csalatkoztunk, élő példa a Gyula-Fehérvár sz. kir. város által megalapított, az egyleti tagok által segélyezett kisdedovoda és ipariskola, melyekre nézve büszkén állíthatjuk azt. hogy minden tekintetben hivatásuknak a szakszerüvezetés és nevelés által megfelelnek, sőt megtörténik az, hogy a kisded. elsajátított nyelvismerete által magát a szülőt kényszeríti arra. miszerint édes hazánk nyelvén megérteni tanulja azt. mit ő az iskolába megtanult és otthon neki elmond. Fiókkörünk évenként nem szűnik és nem szűnt meg a tagok gyara­ pítása védett munkálkodni, s az e végből alakult női, választmányunk el­ járását időnként a nagytekmtetű választmánynak bejelentettük. Most azon­ ban, midőn a hat éves cyklus egyes tagokra nézve lejár, midaddig mig az be nem végződik, azt, hogy az egylet tagjai közül, kik lépnek ki számba nem vehetjük, s igy a tevékenységet kimutatni nem tudjuk. Pénzbeli gyűjtésünk adatait a fennebbiekben adtuk elő. Jelenlegi választmányunk tagjai. 1. Elnök Novak Ferencz, kir. t a n á c s o s ; 2. alelnök dr. Elekes Vik­ tor; 3. pénztárnok Mihellyes Zsigmond,; 4. ellenőr dr. Cserni Béla; 5. titkár Issekutz János; 6. ügyész dr. Mohay Sándor.

Választmányi tagok: Ávéd Jákó, Szabó István, Jónás Adolf, dr. Tódor József, dr. Náthán Bernát, Fuchs Dávid, Kainay Ignáez, Salmenn Frigyes, Jakabfy Albert, Frölich Gyula. Gáli István, Strasser Lajos. Kováts Samu, Baruch Albert. Az É. M. K. E. gyulafehérvári fiókkörének 1890. július hó 27-én tartott üléséből. Nóvák

Ferencz clnük.

Issekutz titkár.

János.

— 94 —

VII.

Besztercze-Naszód vármegyei választmány. — S z é k h e l y : Besztereze. —

Négy éve, hogy vármegyénkben az Emkének fiókja létesült, oly sze­ rényen, oly csendben, hogy a nagy közönség alig vett róla tudomást. Akkor aligha mertük volna megjósolni, hogy rövid négy év múlva tár­ sadalmilag számottevő' intézmények fogják itt az egyesület életrevalósá­ gát, szándékainak nemességét hirdetni. Pedig a dolog, hál' Istennek, igy van. Nem a választmány érdeme gyanánt hozom ezt fel. ámbár tagadha­ tatlan, hogy a választmány egyes fáradságot, nem ismerő tagjait e részben szintén nagy köszönet illeti meg. a miért befohásuk. tevékenységük, jó­ akaratuk teljes latbavetésével igyekeztek a központot a vármegyei magyar­ ság támogatásának szükségességéről meggyőzni; mégis legfőképen a köz­ pontnak, a központ ismert jóindulatának köszönhetjük, hogy ma már büszkeséggel mutathatunk az Emkének oly alkotásaira, melyek még az egyesülettel nem rokonszenvezőknek is. akarva nem akarva, kell, hogy elismerését, megbecsülését kinyerjék. Lehetetlen is, hogy az egyesületet az elismerésnél egyéb illethesse, akkor, midőn látjuk, hogy Beszterczén óvót

alapit,

midőn lehetővé

teszi,

hogy

a

naszódi

róni.

kath.

hivek

anya­

egyházat szervezhessenek, midőn a beszterczei magyar iparosok önképző és betegsegélyező egyesületében a vidéknek is hozzáférhető könyvtárt állit s a magyar községekben megyeszerte daltársulatok életbeléptetésén fáradozik. N'ncs ugyan még táblával megjelölve, de ismerjük igy is valameny • nyien az u. n. „Kis Ring--nek azt a házát, a mely a nemzet filléreiből immár barátságos otthonává lett az Emke óvónak. Ez intézetnek kettős a czélja: egyrészt lehetővé teszi, hogy a helybeli magyarság még nem tanköteles korú gyermekeit magyar intézetben készíttethesse elő a komo­ lyabb iskoláztatásra, másrészt pedig alkalmat nyújt a nem magyarajku polgártársaknak, hogy az állami nyelvet gyermekeikkel mintegy játszva elsajátíttathassák, illetve ehhez az alapot lerakhassák, a mire itt néhány évvel előbb még gondolniok sem lehetett Az intézet tehát hézagot pótol, ámbár koránt sincs még mindennel ugy ellátva és felszerelve, a mint az ilynemű intézetnél kívánatos lenne. E részben az óvó felügyelő bizottságának még elég teendője lesz Eddigelé szép, világos, szellős, jól fűlő. tehát az egészség követelményeinek telje­ sen megfelelő tantermünk van csak. Igaz, hogy kert nélkül sem szűköl­ ködünk, de hiányzik benne egy megfelelő nyitott csarnok, hol a gyerme­ kek esős időben és nagy meleg idején meghúzódhatnának, hiányzanak az árnyas fák, a szükséges tornafelszerelés és a szabadban való játékokhoz az eszközök Az épület utczai részében, a földszinten szabad lakása van az óvónőnek, mig az emelet május 1-je óta évi 380 frtért bérbe van adva. Az Emke tehát mikor a házért 8600. az átalakításokért pedig 400 frtot fizetett, helyes befektetést tett. és csak azt kell kívánnunk, hogy a mini igy anyagilag sikerült itt lábát mesrvetnie, az erkölcsi térfoglalás és hó­ dítás se maradjon el. A kezdet erre nézve eiég biztató. Az 1889. szept. 4-kén, a szamosujvári nagy gyűlést követő napon a vármegye főispánja, a kir. tanfelügyelő és szép számú érdeklődő közönség jelenlétében Sándor József központ ' főtitkár által megnyitott és Kenyeres Adolf törvényszéki elnöknek, mint az óvó felügyelő bizottsága elnökének átadott intézetbe 44 növendék iratkozott be, kilépvén 6, maradt 37. köztük 18 nem magyar ajku. 1

— 95 —

A gyermekek az egész tanév al»tt Halasi Etelka óvónő gondjaira voltak bizva. Hogy e gondozás teljesen megfelelő volt, arról, eléggé tanús­ kodnak mind a szülők dicsérő elismerése, mind a felügyelő bizottságnak az intézet látogatásakor szerzett tapasztalatai, mind a jun. Iió 29 én nagy közönség előtt végbe ment vizsga is. melyen a kicsinyek dalok éneklésé­ vel, versmondással, társasjátékokkal stb. igyekeztek évközben szerzett ismereteikről beszámolni. Sajnálni való. hogy Halasi k. a. családi körül­ mények miatt állásától megvált. Utódja Jancsó Eszter jul. hó 2-ka óta van Beszterczén és vezeti az intézetet a megkezdett irányban továob. Re­ méljük és kívánjuk, hogy az ő fáradozását, is siker koronázza. A felügyelő bizottság minden hó első hétfőjén tartja rendes üléseit, melyeknek állandó tárgyai az intézet látogatásáról szóló jelentések, azon kivül pedig minden ügykezelési kérdés. A pénzügyeket illetőleg: rendes jövedelmünk volt az idén az Emkeház emeletének lakbére, mely máj. l-ig 25 frtot tett havonta, azóta pedig 31 frt 66 krt, a m i az óvónő fize­ tésére szolgál, ki évi 300 frtot élvez: aztán a növendékek havidija, a mi havonként átlag csak 16 frt 33 krt tett. mivel a gyermekek nagy része egészen ingyenes vagy féldijas Ebből meg az ápoióné (dajka) fizetése (180 frt) sem igen került volna ki. holott ezenkívül még fűtésről, szerel­ vényekről s egyéb apróbb kiadások fedezéséről is kellett gondoskodnunk. A dolgok ilyen állapotában a felügyelő-bizottság kötelességet vélt teljesí­ teni, midőn a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz és az országos kisdednevelési egyesülethez folyamodott támogatásért. Öröm­ mel jelenthetem, hogy kérésünk nem maradt eredménytelen. A miniszter ur a Ilökk Szilárd alapból 150, az ország, kisdednevelési egyesület pedig 100 frtot kegyeskedett rendelkezésünkre bocsátani, mely összegekkel az intézet any. gi helyzete a folyó évben teljesen biztosítva van. A felügyelő bizottság élén mint már emiitettem Kenyeres A . tör­ vényszéki elnök áll, a gazda teendőit Kőszegváry Gyula rendőrkapitány, a pénztárnokét Vertik Gábor törvényszéki bíró. a jegyzőséggel járókat Krarner Gyula polg. isk. tanító végzi; rajtok kivül még Kellner Ignáez kir. közjegyző, Sill Henrik járásbiró és Weisz Ignáez kir. mérnök osz­ toznak az intézet felügyeletében. — Létesítése óta a felügyelő bizott-ág 14 ülést t a r t o t t : iktatóra került 1890-ig 72, azóta 34, összesen tehát 106 ügy darab. A naszódi rom. kath. lelkészséget illetőleg meg kell említeni, hogy fennállásának már második é.ét tölti be, tehát, az Emkének a beszterczei óvónál egy évvel korábbi alkotása Alapítása előtt a naszódi róm, kath. egyház a beszterczeinek volt leánygyülekezete; templommal és pa­ pilakkal rendelkezett ugyan, de nem annyi jövedelemmel, hogy önállósít­ hatta volna magát. Az Emkéé az érdem, hogy vármegyénkben a Szamos­ völgyén, most már az ó-radnai mellett még egy önálló magyar nyelvű kath. egyház van. Az Emke 300 frtnyi évi támogatása tette lehetővé, hogy Szelke Józseí előbb beszterczei segédlelkész s most már második éve Naszód állandó lakója, mint önálló lelkész gondoskodhatik a hívek lelki üdvéről, sokkal sűrűbben részesítheti őket an}jok nyelvén a hit ma­ lasztjaiban és ébren tartván bennök ezáltal is a nemzeti önérzetet, meg­ óvja őket attól, a mire eddig az erdélyi részekben szinte minden nap akadt példa, — hogy a nemzetből kivetkőzzenek. A czél még jobban, még könnyebben lenne elérthető, ha sikerülne a plébánia mellett magyar tannyelvű iskolát létesíteni, a hova a magyar tisztviselők és iparosok mindenesetre a legörömestebb adnák be gyerme-

— 96 —

keiket, sőt hiszem, akadnának, a román ajkú polgártársak között is olyanok, a kik, mivel a román nyelvben való elóhaladás Naszódon amúgy is biz­ tosítva van s a román tannyelvű iskolák különben szerfelett népesek, szí­ vesen a magyar iskolában taníttatnák gyermekeiket. Legalább tu lünk rá esetet, hogy egy odavaló, igen tekintélyes egyén gyermekét más községállami iskolájának igazgatójához adta a magyar nyelv alapos megtanulása kedvéért. A beszterczei magyar iparosok egyesületében elhelyezett Em'kekönyvtár szintén missziót teljesít. Van ugyan az egyesületnek külön könyvtára is, d , ez épen az egyesület privát tulajdona és csak a tagok­ nak áll rendelkezésre, míg az Emkekönyvtár a központ beleegyezésével, sőt határozott rendeletére a vidéknek is hozzáférhetővé fog tétetni. Az intézmény még sokkal ujabb, sem hogy elég széles körben ismerhetnék, aztán meg a nyári időszak sem igen alkalmas arra. hogy olvasóközön­ séget gyűjtsünk, lévén ilyenkor a falusi embernek sok minden más teen­ dője. Hanem reméljük, hogy a mezei munka megszűntével szívesen fog­ nak élni a kedvező alkalommal s mentől többen s mentől sűrűbben vesz­ nek ki szépirodalmi vagy ismeretterjesztő olvasmányokat, hogy otthon, a családi tűzhely mellett a léleknek is megadják a maga táplálékát, azt a táplálékot, a mely a szellemi látkört szélesbiteni, a szivet nemesíteni, a miveltségneií minél tágabb körben utat egyengetni van hivatva. A könyv­ tárt az iparosok egyesületének tagjai is-'ziveseu használták. Xnyy Arjaid kezelésévei az Emke háláját érdemelte ki magának. Évközben a Könyvtár a szerző szívességéből a Veress A'.-féle Bukaresti magyar naptárral gya­ rapodott. A dalkörök alakitásáeal a központ igen üdvös mozgalmat kezde­ ményezett. Az az i g y kezet, hogy oly magyar községekben, melyek nem­ zetiségekkel \annak körülvéve, vagy a hol a magyarság vegyest el a más nyelvüekkel, de meg általában tiszta magyar vidéken is a magyar népdal müvelésére társulatok szerveztessenek, egyfelől a nemzeti érzületet fogja erősíteni, más felől pedig nemesebb időtöltésre nyilván alkalma a népnek, erkölcsi és szépészeti tekintetben is áldásos következményekkel fog járni. A szervezkedésre szinten csak az Ősz lévén alkalmas, e részben érdem­ leges intézkedést még nem tettünk. Ha azonban vármegyénk állatni isko­ láinak tantestületei az ügyet lelkesen télkarolják s a lelkész urak sem vonják meg tőle becses pártfogásukat, jövőre ilyenkor bizonyára örvende­ tes jelentést terjeszthetünk a közgyűlés elé. Így csak annyit mondhatunk, hogy a mi rajtunk áll, azt szives örömest megtesszük s nem hagyjuk szó nélkül azt sem, hogy a beszterczei magvar iparosok egyesületének már van ilyen daltársulata, mely Mihály Gábor áll. isk. tanító buzgó vezetése alatt áll s már többször nyilvánosan is szerepelt. Ime az Emke alkotásai vármegyénkben, a mint egyrészt már tényleg létezn- k és áldásos működést fejtenek ki, részint majd ezután fognak lé­ tesíttetni, gy ü m öl esőzni. Ez alkotásokat látva, következményeiket mérlegelve, lehetetlen <. legőszintébben nem kívánnunk, vajha a társadalom is mindent megtenne, a mi az egyesület virágzásának, fejlődésének előmozdítására szolgálhat. Teendőink e részben uj tagok gyűjtése s az arra irányuló törekvés, hogy a régiek továbbra is az egyesület kötelékében maradjanak s kötelezettsé­ güknek pontosan eleget tegyenek, az egyesület javára színi előadások s más mulatságok rendezése, adományok gyűjtése s a központ minden ide­ vágó kezdeményezésének támogatása r

97 —

Ha vizsgáljuk, hogy e téren mennyire felelt meg a vármegyei ma­ gyarság kötelességének, nem találjuk azt a lelkesedést, a melyet az egye­ sület nagy áldozatával szemben jogosan el lehetne várni. De másfelől, nehogy igazságtalanok legyünk, azt is el kell ismernünk, hogy inkább a viszonyokban, mint az egyénekbon rejlik a hiba, inkább rászorulnak a támogatásra, semhogy mi nyújthatnánk támogatást. A mi e részben a kedvezőtlen viszonyok daczára is megtörtént, azt röviden a következőkben loglaljuk össze : A tagok létszáma nem igen változott, mert igaz ugyan, hogy egy­ nehány uj tagot nyertünk, de néhányan viszont elköltözködtek. Az 1890. év elején a vármegyében az Emkének volt 6 alapitó, 76 rendes és 37 pártoló tagja. Az 1890-dik évben a választmányt megillető 2 5 % levonása után a központba szállítottunk 205 frt 20 krt. Ha ezt az összeget a tavaszi kimutatásban feltüntetett 3 évi összeggel, illetve ennek a 2 5 % levonása után számítandó évi átlagával összehasonlítjuk, 9 frt többletet találunk az idei befizetés javára. Nagyobb támogatásnak örvendett az Emke-óvó, mely a már említett nagyobb összegű külső segélyezésen kivül még a következő adományok­ ban részesült: 1. Báuffy Dezső báró főispán úrtól deczember 17-én . . 40 frtot. 2. A Eóhrlich S. czég által újévkor jótékonyczélra fel­ ajánlott összegből főispán ur utalványára . . . . 25 frtot. 3. Donaubauer György helybeli ácsmestertől szintén ú j ­ évre Kenyeres A. törvszéki elnök ur közvetítésével . 25 frtot. 4. A Magyar kaszinó által 1887-ben megszavazott éven­ kénti 20 forint egyszerre kifizetve 80 frtot. 5. A helybeli műkedvelők egyesületétől a „Czigány" nép­ színmű előadásának fél tisztajövedelme június 11. . 24.90 kr. 6. A fiók-választmányunkat megillető 25%-ból . . . 15.44 kr. Összesen 210 frt 34 kr. melyért fogadják a mélyen tisztelt adományozók e helyütt is hálás köszö­ netünket. A választmány kebelében a lefolyt év alatt az a változás történt, hogy elnöke Havas Gyula dr. mindnyájunk nagy sajnálatai a tisztéről lemondott s Szongott Vilmos másodjegyző kinevezés folytán elköltözvén, szintén letette hivatalát. Megürült időközben lemondás folytán egy választ­ mányi tagsági hely is. A július 6-ki közgyűlés e tisztségeket betöltvén, a vármegyei választmány ez időszerint a következőleg van megalakítva: Elnök : Incze Gerő törvényszéki bíró ; Alelnök: Vályi Elek nyug. ev. ref. esperes; Jegyzők: Kramer. Gyula polg. isk. tanitó és Szőcs Alcos dr. törvényszéki aljegyző, Pénztáros: Kovacsik János polg. isk. tanitó; Ellenőr: Béléi János vármegyei pénztári ellenőr; Választmányi t a g o k : Algáczi Lázár, Beregszászi Albert, Kellner Ignáez, Kenyeres Adoll és Muzsnai Károly mint alapítók és alapítványokat képviselők; Barkassy József,Köszegváry Gyula, Petracsele Ferencz, Schmidt Lajos, Szongott Gergely és Tergovics Ede mint választott tagok. Ha még megemlítjük, hogy a választmány az idén összesen 7 ülést tartott, hogy ezeken 55 határozatot hozott és 87 ügydarabot intézett el mindent elmondtunk, a mit a lefolyt év történetekép el kellett monda-

— 98

-

nunk. Zárjuk jelentésünket azzal a kiváltattál, hogy az egyesület a kezdett uton minél nagyobb sikerrel haladjon előre!

meg­

Beszterczén, 1890. július hó 10-én. Kramer

Incze Gerő, elnök.

Gyula, jegyző.

1. Ó-Radna vidéki kör. — Székhely: Ó - k a d n a . —

Fiókkörünk határszélén. — e megyében, melynél a nemzeti művelődés szempontjából, égetőbb pont bízvást nem létezik — távol a nemzeti tár­ sadalomtól fontos küldetésében elhagyottan magára utalva működik. Az itt lakó néhány magyar tisztviselőnek, kik választmányunk tagjai, meg nem szűnő lelkesítő munkálkodást kell kifejteni, hogy az Emke részére összetoborzott tagok száma ne csökkenjen. Ily működés következtében a tagok száma e jelen évben is ugyan az, mely eddig volt. Összesen: 20 rendes és 25 pártólótag. A választ­ mány a 2 5 % - k o t nem használta fel abból az indokból, hogy a központba ezzel is több pénzt küldhessen be. Az Emke érdekeit, a testvériséget a nemzet eszméjében, választ­ mányunk ugy segítette elé, hogy az állami iskolában járó sz>gény tanu­ lók felsegélyezése érdekében mozgalmat indított adakozásra, s az igy begyült 90 fnal a magyarul nem beszélő, ruha nélküli szegény tanköte­ les gyermekeket (40 tanulót) ruhával látta el s igy tette lehetővé szá­ mukra az iskolába járást. Az eloláhosodott magyar bányászok körében fenn a bánya műve­ letnél, hol a munkások egész héten vannak, a választmány jó népies könyveket osztott ki. azzal az utasítással, hogy azokból hangosan olvas­ sanak fel s e jó és hasznos könyvek hatása alatt e testvéreink erkölcse javuljon s a felolvasások és a magyarázások következtében ősi nyelvük és a magyar szokások körökben tért hódítsanak. Ezen működéseink fe említésével kiemeljük, hogy választmányunk és az állami iskola gondnoksága — a czél egy levén — mindég együttes működést fejtenek ki. Ez együttes működésből kifolyólag választmányunk­ nak egyfelől azon örvendetes tapasztalata van, hogy az állami iskolát a nyelv elsajátítása érdekéből nagyon sok más nyelvű tanuló látogatja. A mult évben 378 oly tanuló kívánt oktatást nyerni, kiknek /'io"de nagy részint eloláhosodott magyarokból s részint tiszta oláhokból áll. Másfelől azonban azt is tapasztalta választmányunk, hogy annyi más nyelvű tanuló­ nak (5 tanító lévén, egyre esik 75'6) a jelenlegi tanerő teljességgel nem elégs épen ezért mert tudomásunk van, hogy az iskolai gondnokság épen most harmadízben a magas kormánytól újból kért egy uj tanerőt s a kérelem jelenleg fent van : kérjük az igazgató választmányt, hogy—helyismerete és a szükségességnek részéről is erősithetése következtében — a tanerő megnyerhetését a magaskormánynál támogatni méltóztassék. Ezen kívül a többször hangsúlyozott óvó felállittását. mint égetően szükségeset ismét a legmelegebben ajánljuk és kérjük. Ó-Radnán, 1890, július hó 18-án. ü

Guzman elnök.

János,

Bedö

Dénes, jegyző.

— 99 —

VIII.

Brassómegyei választmány. — Székhely: B r a s s ó . —

A hrassómegyei választmány az évzáró közgyűlésen felmerült kelle­ metlen súrlódásokat kellő tapintattal kiegyenlítvén s az egylet tevékeny­ ségét reiules medrébe ismét visszaterelvén, a lefolyt egyleti évben is az Emke magasztos czéljaihoz méltí meleg érdeklődéssel és hazafias buzgó­ sággal igyekezett a reábízott feladatot megoldani. Pontossággal és kése­ delem nélkül hajtotta végre az igazgató-választmány rendeleteit s a maga részéről is megtette a szükséges dolgokban kezdetnényaző lépéseit. Meggyőződvén arról, hogy az Emke támogatásával felállított intéz­ mények alapja nem elég szilárd s hogy azoknak esetleges hanyatlása igen kedvezőtlen színben tüntethetné fel intéző körünket városunk nemzetiségi lakói előtt; másfelől megyénk területéről égető segély iránt kérés se­ honnan nem intéztetvén : minden igekezetét arra fordította a választmány, hogy a meglevő intézetek már folyósított fentartási költségeinek biztosí­ tása, ujabb források szerzése, fölösleges költekezések megakadályozása és benső fejlesztés által azok fennállását biztosítsa. E czélból ujabb intéz­ mények létesítése iránt javaslatot nem tett s igy ez egyleti évben is csak a következő pénzbeli segélyezések voltak választmányunk területén : a) A brassói két Emke óvó részére kiutaltatott 200—200 frt. b.) A brassói magyar kereskedők társulata által fen tartott alsófoku kereskedelmi iskola részére 200 frt. e) A m. kir, állami közép faipar-iskola tápintézete javára 100 frt. Igy az évi segélyösszege 700 forint Mindezen segélyek kivétel nélkül sikeresen használtattak fel a jelzett czélokra. E pénzsegélyeken kivül választmányunk könyvsegélyekben is részesült. Igy a brassói magyar polgári kör, a brassói iparos ifjak önképző és b e tegscgélyző egylete és Apácza községe kapott egy-egy teljes népkönyv­ tárt, a Csernátfaluban és Zajzonban eddig is fennállott hasonló könyv­ tárak pedig folytatólag szaporittattak. E könyvtárak vidéken az állami is­ kolák igazgatóinak, helyben az illető könyvtárosnak kezelése alatt állanak s azok jelentése szerint oly nagy keresletben és hjsználatban vannak, mi­ szerint népünk mivelődésének érdekében nagyon óhajtandó volna, ha azok­ nak tetemesebb gyarapítása is munkálatba vétethetnék. A két óvoda egy Koós Ferencz elnöklete alatt Nagy István, Orbán Ferencz, dr. Weiss Ignáez, Jánó Lajos és Killyén Endre tagokból álló bizottság gondozása és ellenőrzése s szakértő óvónők vezetése alatt folyr vást fejlődik s különböző nemzetiségű gyermekek azokat annyira láto­ gatják, hogy a tanhelyiségek többet már nem fogadhatnának magukba. De miután ez óvodáknak közel 2000 forintot tevő költségvetése a központból nyert évi segélylyel csak igen kis részben van fedezve, holott az intézetek fejlődése még költségemelkedést is helyez kilátásba: a vá­ lasztmány minden eszközt megragadott e fentartási alap biztosítására. Igy több ízben tett indokolt kérésével nagym. vallás-; és közoktatásügyi­ miniszter urnák f. évi 1536 eln. sz. a. kelt magas rendeleti kapcsán Emke óvóink ez évi fenntartási költségcinek fedezésére 400 'forint segélyt: eszközölt ki. 8

— 100

-

Szeretve tisztelt volt főispánunk gróf Bethlen András m. k. földmivelésügyi miniszter ur eltávozása emlékére 500 forintot adományozott óvo­ dánknak saját pénztárából Fogadja mindkét nagylelkű adományozó e he­ lyen is választmányunk hálás köszönetét. Ugyancsak az óvodák érdekében már két izben kerestük szágos kisdedóvó egyesületek elnökségét s reményünk van az a hazafias egyesület a kért 200 forint évi segélyt óvodánktól megtagadni. A választmány a 25%-o-t is, a csekély kezelési költség az óvók fentartására forditotta.

meg az or­ iránt, hogy nem fogja levonásával,

Az egylet kebelében alakult szinészeti szakosztály támogatásával tar totta városunkban Míklóssy Gyula színtársulata az 1889. év őszén sike­ rült előadásait s bár egyéb életjelt ez év folytán nem adott magáról, de remélhetőleg az őszön kínálkozó kedvező alkalmat fogja felhasználni arra, hogy az Emke magasztos czéljai iránt körünkben az érdeklődést fentartsa s az egyleti tőke gyarapításához is hozzájáruljon. Uj szakosztály vagy vi­ déki választmány körünkben nem alakult. Erőgyűjtés tekintetében a választmány intézkedett az iránt, hogy a künn levő gyüjtőperselyek bevonassanak és ujakkal felcseréltessenek, e czélra felkérvén a helyi jótékony nőegyletek támogatását i s ; továbbá hogy az óvók javára tett ajánlatok pontosan felszedessenek s a vidéket illetőleg bizottságot küldött ki, mely jótékony czélu előadások, társas öszszejövetelek, gyűjtések stb. utján az egylet anyagi és szellemi czéljait közelebbről is felkarolja. Gondosan ellenőrizte a tagok létszámát, többször megsürgette a tagsági dijak és hátralékok fizetését; az elhaltak törlése és az eltávozottak átírása által hozzájárult az ügykezelés könnyítéséhez és munkálatba vette ügyrendjének átnézését és módosítását. Elismeréssel kell itt feljegyeznünk, hogy a brassói magyar protes­ táns jótékonysági nőegylet, mely eddig is mindig szíves készséggel támo­ gatta az Ernkét hazafias működésében, támogatását jövőre is nemcsak ki­ látásba helyezte, hanem érdemes elnökének Bauer Jánosné őnagyságának indítványa és buzgó tevékenysége következtében száz forinttal az egylet alapító tagjai sorába lépett, képviselésével tiszt. Molnár János ref. lel­ kész urat bízván meg. Eésztvett választmányunk a területén történt minden hazafias ünne­ pélyben. Az eddigi gyakorlathoz híven márczius 15-én a nemzeti kegye­ letnek gyönyörű ünnepélyt rendezett, mely az elnök megnyitója, a Dalárda hazafias dalai, Baráczy Sándor f>gymn. tanár hazfias ihlettséggel tartott alkalmi beszéde és Binder Jenő főreálisk. tanár remek szavalata által hat­ hatósan mozdította elő a hazafi érzelem ápolását Az igazgató választmány kezdeményezésével mind a helyi sajtó ut­ ján, mind közvetlenül is megindította a mozgalmat vidéki daloskörök ala­ kítása tárgyában. Ugyancsak a nemzeti kegyelet ápolása czéljából igen szép ünnepélyt rendezett választmányunk : a nemzeti önállóságunkért küzdött s városunk határán elesett Székely Mózes erdélyi fejedelem emlékét megörökítő em­ léktáblának leleplezésével. Ez alkalommal Koós Ferencz királyi ta­ nácsos, tanfelügyelő mondott emlékbeszédet, Végh Mátyás polgárisk. ta-

-

101 —

nitó pedig saját alkalmi költeményét szavalta el. A fáradhatlan elnökünk buzgósága folytán létesült csinos márvány táblán ezen felirat látható : 1603. H ő s Székely Mózes feje i t t p o r l a d t k o s z o r u t l a n , Á m d e a h ű k e g y e l e t k ő b e i r a t t á nevét. E. M. K. E. 1889.

Ugyancsak Koós Ferencz elnök ur buzgósága következtében mozgal­ mat indított választmányunk, hogy az 1848 —49. évben elesett 48 csángó emlékére Usernátfaluban egy emlékoszlopot emeljen. A 37a méter magas stylszerü emlékkőnek 500 írtra tervezett költségeire közadakozásból már 156 forint gyűlt be. Jelenleg van körünknek 1 örökös, 14 alapító, 252 rendes, 20 pár­ toló és 11 gyámolító tagja. Létszámapadás a mult évivel szemben más fiókba való távozás folytán 22. A meglévő 298 tag után bevételi elő­ irányzat volt ez évre 960 frt 3 1 7 kr. Ebből bevétetett 155 tagtól 643 frt 3 1 7 kr. Hátralékban van 143 tagnál 317 forint. Választmányunk ez ügyek intézése czéljából tartott a lefolyt évben 9 választmányi és 3 közgyűlést s ezekben hozott 112 határozatot. A vá­ lasztmány és tisztikar a következő: I. Tisztikar: Elnök: Koós Ferencz kir. tanácsos tanfelügyelő ; alelnök : dr. Vájna Gábor ügyvéd ; I. jegyző : Kilhjéni Endre állami polgárisk. t a n á r ; II. j e g y z ő : dr. Illyés Lőrincz kir. aljárásbiró; pénztáros: Józsa Mihály evang. h i t o k t a t ó ; ellenőr: Ágoston Lajos gymn t a n á r : ügyész: Harmath Lajos ügyvéd. II. Választmány, a) helyből: Fellner Lajos mérnök, Gencsy István pénzügyigazgató helyettes, Kovács Károly törvsz. biró, Lázár Gerő nagy­ kereskedő. Mayer József kir. tanácsos ügyvéd, Skita Mihály kir. járásbiró, Vargyasi Ferencz gymnasiurai igazgató, Vizy József kir. törvsz. biró és Phleps Ferencz királyi ügyész ; b) vidékről: Borcsa Mihály evang. lelkész (Bácsfalu), Bartha Károly ig. tanitó (Tatrang), Deák Sándor evang. lel­ kész (Tűrkös), Fejér Gyula ev. lelkész (Pürkerecz), Gödri János ügyvéd (Hosszúfalu), Masznyik Gyula ev. lelkész (Hosszúfalu) és Pap János igazg. tanitó (Csernátfalu). III. Alapító tagok: A 3 falusi tanítói kör, képv. Bitai Sándor; a szini szaxosztály, képv. Binder Jenő ; hosszufalusi felsőnépiskola ifjúsága; képv. Bede Dániel; brassói áll. főreálisk. tantest, képv. dr. Hoffmann Fri­ gyes ; a brassói magyar polgári kör, képv. Kűrthy J á n o s ; brassói ágost. evang. magyar egyház, képv. Moór Gyula; brassói áll. el. isk. tantest., képv. Orbán Ferencz; a brassói magyar kaszinó, képv. dr. Vájna Gábor; a magyar protest. jót. nőegylet, képv. t. Molnár János. Továbbá: Járossy János iparos, Nagy István "pénzintézeti igazgató, Nagy Gyula kir. erdő­ felügyelő. Papp Ferencz iparos, Rombauer Emil kir. reálipk. igazgató, Stadach Gyula állami tanitó, Vasadi József magánzó, dr. Weisz Ignácz ügyvéd. 3

a

IV. Örökös tag: A brassói csizmadia társulat, képviselője Pap Elek, Az egylet irattárát Killyéni Endre I. jegyző kezeli. Irattárra érkezett a lefolyt évben 160 ügydarab, melyek valamennyien elintéztettek és ren­ desen levéltározva vannak. Brassó, 1890. július 30-án. Koós

Ferencz,

elnök.

Killyéni

Endre,

jegyző.

— 102 —

IX.

Csikm egyei választmány. — Székhely: Csíkszereda. —

A lefolyt egyleti évben megyei választmányunknak a tagsági dijak behajtása és a Központi igazgató választmányi határozatok érvényesítése mellett, kiható tevékenysége tárgyát GyimesbirfJ: vegyes lakosságú határ­ széli községben állítandó és már az előző évben folyamatba tett községi elemi iskolaügy képezte. Ebben a községben ugyanis a magyar csángó családok saját magyar r. kath. iskola hiányában a g. kath. felekezetű oláh iskolára vannak szorulva, mely égető bajon egy jól szervezett állami elemi iskola lett volna hivatva alaposan segíteni. Az ennek érdekében választmányunk által tett lépés azonban sikertelen maradt, s az állami pénzügyekre való tekintetből az elemi iskolák létesítésében beállított szü­ net megokolásával kellett beérni. De a jelzett körülmény miatt ezen isko­ laügy sem végleg elejthető, sem elhalasztható nem lévén, megyei választ­ mányunk lépést tett községi iskola létesítése czéljából. mire a község elhatároita, hogy az 5 % pótadót megajánlja és az iskolát felépiti, ha ahoz helyet és anyagot nyer és a tanitó fizetését az E M. K. E. magára vállalja. Ennek folytán a választmány egyik gyűlésében határozatilag ki­ mondotta, hogy Csik-Szt,-Miklós község, mint a telepitvényesekből alakult Gyimesbükk terület tulajdonosa, a nemes czélra iskola-hely és faanyag ajánlására, a központi igazgató választmány pedig a tanitó fizetésének és az 5 % - o s pótadót esetleg meghaladó évi szükségletek megszavazására kéressék meg, mit választmányunk a jövő segélyezések megállapítási ha­ táridejét előzőleg külön feliratban és a siker reményével fog teljesíteni. A 25-°/ -ból fiókegyletiink 148 frt 85 kr vagyonnal rendelkezik, melyet a f. évi aug. 4-re kitűzött közgyűlés által megállapítandó elv szem előtt tartásával az egylet czéljának megfelelőleg és a központ jóvá­ hagyása mellett választmányunk már fel fog használni. A pénztári bevétel az előző évek bevételeihez képest csökkenést mutat, mit a nagyobb részben már befolyt alapítványi részletek ritkuló fizetése és némileg a tagdijak hanyagos törlesztése okozott; a jelen év 7 hónapja alatt azonban a bevétel már 151 frt. Ezen lefolyt egyleti évben elhalálozás folytán két tekintélyes alapító tagot: Fodor Ignáez ügyvédet és Nagy Lajos esperes-kanonokot, két ren­ des és egy pártoló tagot vesztett egyletünk. A tagok száma jelenleg: 16 alapító, 150 rendes és 20 pártoló tag, ide nem értve az önálló gyergyóvidéki kör tagjait. A tisztikar és a válaszmány a tavalyi; ezeket a néhány nap múlva tartandó közgvülés fogja megújítani. Csík-Somlyón, 1890. július 29-én. | j S

0

Pál

Gábor, titkár.

1. Gyergyóvidéki kör. — S z é k h e l y : Gyergyó-Szent-Miklós. —

A választmány a lefolyt évben tartott 2 választmányi és egy közgyű­ lést, melyeken a központi választmány által időközönként leküldött hatá­ rozatok mikénti végrehajtásai s érvényesítései tárgyaltattak.

— 103 —

Nevezetesen elhatároztatott, hogy még ez év őszén a gyergyó-szentmiklósi ifjúság közt és az iparos önképzőkörben is népdalkör állíttassák fel. Az elnökség azon jelentése, hogy Bélbornak népkönyvtárt adományo­ zott az Emke, hálásan tudomásul vétetvén, egyszersmind helyeslőleg fo­ gadtatott az a lépése is. hogy a békási magyarság részére hasonló ado­ mányért folyamodott. A f. évi július 19-én tartott közgyűlésen az elnök megnyitójában visszapillantott az Emke lefolyt egyleti életére, s örömmel eonstatálta, hogy azon nagy nemzeti mozgalom, melyet az Emke 6 éves működésével kifejtett. Gyergyő vidékének érdekében is áldásos működést végzett s j ó ­ tékonyságában e vidék is teljes részt élvezett. A határszéli községek is­ kolái és lelkészének segélyezése tetemes összeget tesz ki és újból kilá­ tásban van. hogy a havasok közt levő Ditró-Hódos községben, az oláh lakosság között szétszórtan élő székelység részére ideiglenesen felállított iskola is jövőre segélyezésben fog részesülni. Továbbá jelzi a választmánynak jövőre azon nevezetes feladatát, hogy a határszéli oláh községekben szétszórtan élő számos székely lakosság a magyar nemzet­ nek megtartassák. Ennek alapján a választmány szükségesnek látja, hogy Csikmegye által a békási katholikus székelységnek adott szép telken építendő kápolna, segélyezése végett a központhoz — honnan kérelmezők elvi szempontból elutasittattak — újból felir, a segélyezést azon okból kérendő, hogy a tölgyesi lelkész, ki épen azért nyert segélyt, hogy Bé­ kásba átjárhasson, ott a híveket oktatván, magyarságukban megtartsa, feladatát csak ugy oldhatja meg, ha egy kápolnát építenek, melyre Csik­ megye faanyagot ajándékozott, s igy az Emke a kápolna felépítésére nyúj­ tandó segély által épen azt az elvet valósítja meg, melyne elérésére már eddig is oly elismerésre méltó áldozatot hozott Választmányunk ezen alkalommal elhatározta azt is, hogy az emlí­ tett kápolna javára az elnökság még ez évben gyűjtést rendezzen. A fentebbiekből kitetszik, hogy az Emke működése Gyergyó vidékén is igen áldásos hatást gyakorol és kiváló eredményt mutat fel. Nevezete­ sen Tölgyesen az Emke által segélyzett r. kath. iskolában nemcsak az eddig oktatás nélkül levő székelység gyermekei, hanem számos román gyermek is oktatást nyer ugyanezen iskolában, s ha még az iskola is fel­ épül, remélhető, hogy itt a népnevelés vallás és nemzetiségi különbség nélkül fel fog virágzani. Békás, Dómok, Zsedánpatak községekben szétszórt r. kath. széke­ lyek, kiknek nagy része már eloláhosodott, a tölgyesi lelkész által havon­ ként egyszer összegyűjtetnek s egyik Wiwirsky nevű hivő által e czélra ideiglenesen felajánlott szűk és ronda helyiségben isteni-tiszteletet hall­ gatnak és magyar nyelven tartott kensztény tanításban részesülnek. Nagyságos Benedek György őrnagy, egyleti pénztáros urnák a köz­ gyűlésen tett jelentéséből, melyet idecsatolva küldünk, kitűnik, hogy fiók­ körünknek jelenleg van 3 alapító, 17—10 frtos, 96 rendes, 14 néptanító díj nélkül, 20 pártoló, összesen 150 tagja. 1890 évben az egylet egy uj taggal növekedett. Fiókkörünknek elhalt öt tagja, kik közül Boga Bálint gyergyófalvi felső népiskolai igazgató és tanitóegyleti elnök halála érzé­ kenyebb veszteségnek mondható. Vagyona pedig áll: 337 frt 21 krból, miből a központnak küldetett 1889 jul. 30-tól fogva 154 frt 53 kr; különböző kiadásokra fordíttatott 3 frt 52 kr; takarékpénztárban elhelyezve 25°/ czimén 177 frt 80 kr; tagsági dijak hátraléka 274 frt. ,r

0

— 104 — 0

A 25 / -r/ól keletkezet 177 frt 80 krt a választmány a következő módon határozta felhasználtatni: A tölgyesi r. katk. iskolának 50 frtot, a ditró-hódosi iskolának 25 frtot. a Békáson építendő' kápolna részére azon­ nal megszerzendő harangra 80 frtot a d o t t ; költség előirányzatba 15 frt vétetett fel. Elnök: Főtiszt. Ferenczi Károly plébános; alelnök: Ferenczy György, 0

titkár: HochschildLajos, jegyző: Kálmán István,pénztáros: Benedek ügyész: Lázár Menyhért. Választmányi tagok: Lázár Gyula, Kedves Tamás, Görög Nagy Tamás, Gencsy Alajos, dr. Szentpéteri Kristóf, Simon dr. Fejér Dávid, Kiss Antal ezreiles. ifj. Vákár István. Csiky id. Tiltscher Ede. P ó t t a g o k : Kuncz Kornél, Demeter Domokos, Deér

György, Joáchim, Balázs, Dénes, Venczel.

Gyergyó-Szent-Miklós, 1890. július 29 én. Hochschild

Lajos,

Ferenczi

titkár.

Károly,

elnük.

X.

Fogarasmegyei választmány. — Székhely: Fogaras. —

Az Emke fogarasmegyei választmánya fenállásának jelen hatodik évében egy maradandó, nemzeti czélu intézet létesítése körül hosszanb idő óta kifejtett törekvésének érte örömét. Fogaras városában az állam és község segélyezése mellett is csak rövid ideig tudta magát fentartani egy magyar kisdedóvó. Megyei választmányunk átlátván annak kiváló fon­ tosságát, minden irányban fölemelte kérő szavát, mely az Emke központi igazgató-választmányánál is viszhangra találván, évi 200 frt segély sza­ vaztatott meg 5 évi időtartamra már az 1889-ik év folyamán s tétetett folyóvá ugyanazon év szeptember 1-től. Majd midőn a kisdedóvó állandó s a saját czéljainak megfelelőleg épitendő bérhelyiségbe való elhelyeztetése került tárgyalásra, az ügylet megköthetése végett az öt évre biztosí­ tott segélyt 10 évre terjesztette ki. Az Emke és állami segélylyel ekép létrejött fogarasi kisdedóvó f. évi január 2-án nyílott meg s ma már virágzóuak mondható; több mint 60 kisded tanul benne jó erkölcsöket, szokásokat, magyar szót, dalt és érzést. Választmányunk az erőgyűjtés első éveiben a 25°/ felhasználásáról lemondva, azt a központi pénztárba j u t t a t t a ; mióta azonban a kisdedóvó felállítása s kellő módon való fölszerelése tüzetett ki anyagi támogatása fő czélja gyanánt, adminisztratív kiadásainak levonása után, a fenmaradt összeget két éven át takarékpénztáriig kezeltette s a központi directorium jóváhagyása következtében az ekkép rezervált összeget a kisdedóvó felszerelhetése és fontosabb dologi szükségleteinek fedezhetése végett annak rendelkezésére bocsátotta, utólagos számadás kötelezettsége mellett. 0

A magyar dal ápolása és terjesztése érdekében választmányunk bi­ zottságot küldött ki, melynek javaslata alapján e fontos ügy felkarolása érdekében minden lehetséges intézkedés meg fog tétetni. A tagsági dijak beszedése körüli nagyobb tevékenység főkép a mult évekről tetemesen fölszaporodott hátralékok behajtására irányult. A be­ folyt és várandó tagdijakból származó idei, egy évi jövedelem nem ha-

— 105 —

ladja meg a korábbi évieket; minek oka egyfelől néhány tag elhalálozása, többnek nagyobb fokú szegénysége, részint pedig más vidékre történt átköltözködése. Az 1888 és 1889-ik évi tagsági-dij é3 tőketörlesztési hátra­ lékok fejében 282 frtot küldött be választmányunk közvetlenül a központi Emke pénztárba, Választmányunk áll 5 alapító, 89 rendes és 6 pártoló tagból. Mult évi jelentésünk óta elhalálozott 3 rendes tag. A választmány tisztviselői: elnök Horváth. Mihály Fogarasmegye főispánja; alelnökök Rottler József állami ménesuradalmi igazgató és Pánczél Károly ev. ref. lelkész; jegy­ zők Váró Béni, Vécsei János, ellenőr dr. Dániel Ödön.

Borosnyay

Béla;

pénztáros Fleissig

Gyula,

Fogarason, 1890. július 30-án. Váró Béni, jegyző.

XI.

Háromszékmegyei választmány. — Székhely : Sepsi-Szentgyörgy —

Elnök: hatolykai Potsa táros : Forró

József

főispán, titkár: Vájna

Miklós,

pénz­

Béla.

Alapitó tag van 18, rendes tag 95, pártoló tag 17. A íiókegylet kellő alap hiányában működését csak is taggyüjtésre terjeszthette ki Sepsi-Szentgyörgy, 1890. július 29-én. Forró Béla, pénztáros.

1. Erdővidéki kör. — Székhely: Barótli. — Elnök: Bartha

Sándor,

titkár és pénztáros: Zöld

2. B o d o l a - n y é n i

Sándor.

flök.

A fiókkör kötelezettségének eleget tett annyiban, hogy a rendes évi dijakat fizetve, kevés persely-pénzt gyűjtött, a bárcza-könyvből szelvé­ nyeket adott el, a Gr. Kuun Géza „ Imádság Története" czimü becses füzetből elárusított 5 darabot. A fiókkör tagjai közül egy néhány évi tartozását egészben vagy részben felküldötte a központba, mások a helybeli pénztároshoz s onnat lett felküldve. A perselypénz gyűjtésben legtöbb buzgóságot fejtett ki, Kaufm.an Manó bodolai postamester, ki a kézbesítésért járó fiietést e czélra felajánlotta a m ult évben is, ugy a jelenben is. Tagokban szaporodás nem történt, sőt a hat évi cyklus lejártával, a jövőre nagyon is leapad, mert többen a fiókkör tagjai közül visszalé­ pésüket bejelentették s inkább mint pártoló-tagok óhajtanának tagjai lenni Ebben pedig ugy állapodott meg a fiókkör idei június 15-én tartott gyűlésében, hogy ez év végéig, akik pártoló-tagok akarnak lenni,

— 106 —

jelentkezzenek a fiókkör elnökénél, addig is a fiókkör elnöke és titkára a „TaggyüjtőiV-vel eljárnak az egyes családokhoz felkérni és megmagya­ rázni e nemes czélu intézmény hazafias küldetését, áldásos és hasznos czélját nemzeti érdekeink megvédése és megerősítése szempontjából s ez által a fiókkörnek megnyerni a jövő cyklusra tagjául. A fiókkör a központi választmány részéről, tekintve, hogy ez a kör nemzetileg teljesen kitett helyen van, egy népkönyvtárban részesült, a mely megajánlott 106 drbból álló népkönyvtárért nagy hálával tarto­ zunk. Eef. székely népünk innen a munkaidő megkezdésétől késő őszig Oláhországban barangol lapszámmal segíteni nyomorult helyzetén s ez idő alatt a „Czárá"-ban — igy hívja népünk Oláhországot — nyelv, de különösen vallástekintetében elszomorító idegen vonásokat vesz fel, minek főoka az, hogy a romániai oláh ,pogánynak, istentagadónak csúfolja őket. Sokat kell e miatt alólirottnak küzdenem. E könyveket a fel­ nőtt ifjúság mindkét részen haszonnal olvasta, mert a fiókkör buzgó tanítói es tanügybarátai közreműködésével az olvasáskedv szépen halad. N e ­ vezettek, azon is fáradoztak, hogy e becses népkönyvtárt időnkint hasznos folyólapokkal, füzetekkel, ujabb könyvek ajándékozása és megvétele utján gyarapítsák s ebből koronkint a beállott téli estvéken és nyári munkaidő szüneten népszerű felolvasásokat tartsanak, — a minek már idáig is szép jeleit adták a tanitó urak. Különösen megemlítésre méltó Uodolán Vén 1-

Árpád,

Kis

Lajos

és Benke

Irma

tanítók

működése, a hol még a más -

ajkúak is megkedvelték a magyar könyvek olvasását és a magvai nép­ dalok tanulását, éneklését, mit vegyes dalkarban Vén Árpád vezetése alatt igen szépen énekelnek. Bodolai oláhajku testvéreink (mintegy 400 lélekszám) büszkék arra, hogy az ő gyermekük magyarul ir, olvas és énekel s bár saját nyelvöket és vallásukat nem tagadják meg, a hazának becsületes jó fiai. Ezt pedig a derék tanítóknak, papoknak, s a nép értelmesebbjeinek lehet köszönni, a kik arra tanítanak, hogy mi testvérek vagyunk, egy magyar hazának gyermekei. A 2 5 % csak nagyon kevés részben lett visszatartva ez évben; mind felküldetett a központba. A fiókkör tagja jelenleg 22, kik közül eltávozott Csidák Lajos ed­ digi volt titkár. Alvinczre az állami iskolához lett kinevezve igazgatónak. Tisztviselők Puskás L,ajos nyéni ref. pap, elnök. Kiss Lajos bodolai áll. iskolai igazgató, titkár. Vén Árpád bodolai állami iskolai tanitó, jegyző. Mátyás Lajos nyéni községi iskolai vezértanitó, pénztáros. Nyén, 1890, j u l . hó 11-én. Puskás Lajos, elnök.

XII.

Sepsi-Szent-Győrgy városi választmány. — Székhely : Sepsi-Szent-Gyürgy. — Elnök: Császár András.

Bálint.

T i t k á r : Barmaik

Domokos.

Pénztáros :

Deák

XIII.

Kezdi-Vásárhely városi választmány. Fiók választmányunk az igazgató választmány határozatait lehető pontossággal igyekezett végrehajtani. Nagyobb akcziót azért nem fejthe­ tett ki, mivel fiók választmányunk területén a magyar állameszméhez kü­ lönben is buzgón ragaszkodó székelvek laknak, miért választmányunk területén kivül eső Sósmező oláh községbe igyekezett magának működési tért szerezni, s czélját. hogy Ojtozból a magyar r. k. pap Sósmezőre he­ lyeztessék, s ott bár ideiglenesen egy r. kath. imaház és magyar iskola felállittassék, a nagyon tisztelt igazgató választmány befolyásos közreműködé­ sével el is érte. ugy azt is, hogy az ottani r. kath lelkész tanitó részére évi 100 frt segélydij az E. M. K. E. pénztárából folyósittassék. Ez évközben két választmányi ülés tartatott. Választmányunk a szabályszerű 25%-c-t, mely 1885 ik évtől mosta­ nig 151 frt 25 kr tőkére szaporodott, csak részben használta fel, abból anyagszerekre és szolga fizetésre kiadott eddig összesen 61 frt 79 krt, pénztári kezelés alatt van 89 frt 46 kr, mely takarékpénztáriig ke­ zeltetik. Ez év közben fontosabb mozgalom nem indíttatott. Az erőgyűjtés kevés szaporodást mutat. Itteni elhalálozás miatt az E. M. K. E.-t különös veszteség nem érte. Elnök: Molnár Józsiás birtokos, alelnök: Fejér Károly kir. jbiró, id. jegyző: Csíki József ügyvéd, pénztáros': Nagy Ferencz szappanos Választmányi tagok: Székely János ref. pap, Kovács István ref. se­ géd pap, Barthos Károly, Bánffy Zsigmond, Csiki József ügyvédek, P o nori Sándor kir. trvszéki elnök, Sólyom Miklós kir. ügyész, id. Zoth Ist­ ván birtokos, Vájna Károly tanitó, Szőcs József kereskedő, Nagy Ferencz szeszgyáros, Székely Jánosné. Kezdi vásárhely, 1890. aug. 15 Fejér Károly, alelnök.

Csiki József, id.jegyző.

XIV.

Hunyadmegyei választmány. — Széhely: Déva. —

Választmányunk az 1889—90-ik év folyama alatt is lankadatlan buzgalommal igyekezett megfelelni azon honfiúi magasztos feladatnak, mely a gondviselés kegyéből és a hunyadmegyei Emke tagok bizalmából neki osztályrészül jutott. Különös gondot fordított arra, hogy a vezetése alatt álló fiókkörök tagjainak lelkesedése állandóan megmaradjon, sőt a hol és amennyiben lehetséges és szükséges, az Emke magasztos czéljai iránt, kül- és belterjileg fokozódjék. S ha az elért eredmények mégis sok tekintetben mögötte maradnak a várakozásnak s a tenni és alkotni való még ma is fölöttébb sok: ez bizonyára nem a buzgalom és a jóigyekezet hiányának, hanem a rendelkezésére állott anyagi erő csekély voltának tu­ lajdonitható.

— 108 —

Örömmel kell egyébiránt bevallanunk. hogy egyesületünk központi igazgató választmánya készséggel adta meg ugy erkölcsi, mint anyagi tá­ mogatását mindazon törekvéseinkhez, melyekkel egyesületünk közművelő­ dési és hazafias erdekeit ez idegen nemzetiségek lakta megyében ápolni és biztosítani igyekeztünk. J ó l esett tapasztalnunk, hogy az Emke nagy­ érdemű vezérkara megérti és meghallgatja hozzá intézett szózatainkat s nem késik segitő jobbját nyújtani nekünk, midőn arra az Emke érdekei­ nek védelme és előmozdítása végett szükségünk vagyon. Megyei választmányunk nevében a köriratilag közzétett kérdésekre a következőkben adjuk meg felele'einket: 1. A központi iga.gató választmány összes határozatai végre lettek hajtva s leiratai egytől-egyig teljesítve vannak. Az Emke segélyezése tényleg megkezdetett a csertés-hondoli és a dobrai róm. kath. egyházaknál, a n.-rápolti, hosdáti és harói ev. ref. is­ kolánál, továbbá a szászvárosi kisdedóvodánál és a dévai állami főreáliskolánál. Az elért eredmény mindenütt kielégítő s a segélyezés hatása és áldása valamennyinél szembetűnő, kivéve a csertés-hondoli róm. kath. egy­ házat, illetve iskolát, melynek körében, a mult évhez viszonyítva is, viszszaesés és hátramenés tapasztalható, a mennyiben a mulhatlanul szüksé­ ges második tanterem nem építtetett fel s az addig működött kántor­ tanító is elbocsáttatván, most már csak egy szűk szobácskában és egye­ dül a lelkész által végeztetik a tanköteles gyermekek oktatása. Ez ügy­ ben egyébiránt külön felterjesztést küldöttünk az igazgató választmányhoz. A megyénkbe küldött Emke népkönyvtárak közül 2, nevezetesen a dévai és a brádi immár tényleges használatban van ; a harmadik, a brettyekitidi reform, lelkészi állomás betöltéséig, a dévai városi tanács őrizete alá helyeztetett. Uj segélyek szavaztattak meg a m.-ilyei róm. kath. kántortanító ré­ szére 50 frt és a piskii reform, körlelkész részére (a Kis-Barcsára való gyakoribb beszolgálásért) szintén 50 frt. A nyári gyermekmenhelyek felállítása végett küldött 300 frt segély a kitűzött czélra felhasználtatott, miről a nyár végén külön jelentést és elszámolást tehet választmányunk. A dévai petrozsényi és a piskii kisdédóvók részere megszavazott se­ gélyek kiutalása még nem kéretvén, nem történt meg. Előkészítés alatt állanak a) a brádi, hátszegi, körösbányai és maros-ilyei kisdedóvók; b) egy róm. kath. le'készi állomás szervezése Lindzsinán ; c) a kis-barcsai reform egyházközség és a hosdáti ev. ref. iskola fölsegélése; d) népkönyvtárak állítása Szászvároson és Petrozsényben; vé­ gül e) töb'^ iparos és iíjuságf önképző egylet támogatása, illetve segélye­ zése a megye emporiális helyein. 2. Megyei választmányunk a szabályszerű 25%-hól megjutalmazott 6 olyan megyeoeli tanítót, kik a magyar nyelvi tanításban és terjesztés­ ben legtöbb eredményt értek el, egyenként 30 írttal és a magyar tan­ nyelvű iskolák szegénysorsu tanulói között tan- és Írószerekre kiosztott 150 frtot. tehát jutalmakra és segélyezésekre fordított a rendelkezésére maradt 2 5 % - o ó í összesen 300 frtot. 3. Külön mozgalmat választmányunk nem indított; kivéve azt, hogy az Emke ez évi közgyűlése Déván tartassék meg, mely mozgalomnak óhaj­ tott sikere is lesz, amennyiben a szamosujvári közgyűlés a mozgalmat örömmel üdvözölte s a meghívást köszönettel elfogadta, minek folytán az

— 109 —

ez évi, sorrendben ötödik, rendes közgyűlés szeptember 7 és 8 napjain Déván fog megtartatni. Ezen kivül figyelemmel kisérte az u. n. csángó-telepités ügyét Dé­ ván és Vajdahunyad'on. A Debreczeni Dalegylet erdélyi kőrútjában, illetve dévai hangversenye alkalmával ünnepélyesen fogadta, tagjait elszállásolta s a legnagyobb vendégszeretetben részesítette. 4. Egyesületünknek van jelenleg Hunyadmegyében 1 örökös, 48 ala­ pító, 568 rendes és 103 pártoló, összesen 720 tagja. Szaporodás a mult év óta 9. Bevétele tett 1885-től 1890. január l-ig összesen 9950 frt 50 krt, kiadása 780 frt 17 krt. pénztári készlete, mely pénztáriutéze'eknél gyü­ mölcsözik 9170 frt 33 k r ; hátralék követelése aláírásokban 2077 frt. Va­ gyoni állás a folyó év elején 12,147 frt. Hozzáadva a folyó évben bevett és ki nem adott 521 frt 46 krt, tesz a vagyon jelenleg 12.668 frtot és 46 krt. Gyarapodás a hátralékkövetelésekkel 2957 frt 43 kr, azok nélkül 19 frt 57 kr apadás. Dusán kárpótolja azonban a veszteséget azon valóban fejedelmi ado­ mány, melyekkel megyénk legnagyobb fia és fiókválasztmányunk tisztelet­ beli elnöke gróf Kun Kocsárd gazdagította az Emke vagyoni állását. 5. Megyei választmányunkat nagy veszteség érte Fülöp Géza szász­ városi reform, lelkész és ottani fiókkörünk buzgó alelnökének váratlan és korai halálában, ki a magyar közművelődésnek megyénkben egyik leglánglelkübb apostola és törhetlen bajnoka volt. Nyugodjék békével! 6. Megyénkben, választmányunkon kivül még két választmány fáradoz az Emke czéljainak előbbviteléért, u. m. a „Huoyadmegyei nőválasztmány" és a „Vajda-Hunyad városi választmány". A fiókkörök száma H u ­ nyadmegyében 9. Ezek tisztikarának névsora a következő:

A) Megyei választmány. Tiszteletbeli elnök: Gróf Kun Kocsárd. Elnök: Gróf Kuun Géza. Alelnökök: RétM Lajos és dr Sólyom Fekete Ferencz. Pénztárnok: K é nosi Sándor József. Titkár: Szőts Sándor J e g y z ő k : Fodor Gyula és Ba­ log Sándor. Ellenőr: Kolumbán Sámuel. Ügyész: Lázár György. Számvizsgálók : Andersen László és Keéz György. Választmányi tagok: Pogány György, Barcsay Kálmán, Béla, Dáné Károly, Dobay Károly, Dobay Ferencz, Dósa Dénes, Arnold, Csulay I^ajos, Huffner Tivadar, hihoff Mór, Issekutz ifj. báró Jósika Lajos, Hajtman Pál, Hetyey Gábor, Hirling Hollaky Arthur, Józsa Sándor, Király Pál, Kun Róbert, László László Zsigmond, Lukács József, Mailand Oszkár, Márkossy Molnár Sándor, Dr. Nagy László, Daruvári Baulé Lván, dr. berger Zsigmond, dr. Biró József, Tájtsik Ferencz, Téglás Gábor, Bertalan és L'onori Török Árpád.

Barcsay Adriányi Antal, Mihály, Ignácz, László, ReichenTerbocs

B . Fiókkörök: 1. A l g y ó g y i k ö r : Tiszteletbeli elnök: gróf Kun tárnok : K. Sándor

Lajos.

Kocsárd.

T i t k á r : Jakab

Elnök: Bcdog Mázsa.

József.

Pénz­

— 110 —

2. H á t s z e g i k ö r : Elnök: gróf Thoroczkay Herczeg

Miklós.

Titkár : Janó

Ignáez.

Alelnök Bernád

Miklós.

Pénztárnok:

Albert.

3. K ö r ö s b á n y a i k ö r :

Szabó

Elnök: Márkossg István.

László.

Titkár:

Koncz

Domokos.

Pénztárnok:

4. Nagyági k ö r : E l n ö k : Huffner pénztárnok: Ilévay

Tivadar. Károly.

Alelnök:

Steinhauer

Ferencz.

Titkár és

5. P e t r o z s é i r y i k ö r : Elnök: Henrik.

Goró

Ede.

Titkár:

Nagy

Miklós.

Pénztárnok:

Wagner

6. P i s k i i k ö r : E l n ö k : Daruvári Lichtensteiger Albert.

Paulé

Iván.

T i t k á r : Szathmáry

Elek.

Pénztárnok:

7. P u j i k ö r : E l n ö k : Fonori

Torok

Árpád.

Titkár: Sárrnási

Kund.

8. Szászvárosi k ö r : Elnök: n o k : Deák

Dózsa

Dénes.

Alelnök:

(betöltetlen).

Titkár

és

pénztár-

Gerő.

9. Maros-illyei k ö r : Elnök: Ifj. báró Jósika

nok: dr. Korber

Endre.

Lajos.

Alelnök: Benedikti

Titkár: Lady

Lajos.

Pénztár­

Gyula.

Kelt Déván, 1890. j u l . hó 29 én. Gr, Kuun

Géza,

Szöts

elnök.

Sándor

titkár.

XV.

Hunyadmegyei nőválasztmány. — Székhely: Déva. —

Elnök: Barcsay Kálmánné. Pénztárnok: K. Sándor József.

Alelnök: dr. Sólyom

Fekete

Ferenczné.

— 111 —

XVI.

Vajda-Hunyad városi választmány. Válasz!Hiányunk ez év folyamán is tovább munkált az Emke k i t ű ­ zött ezéljának sikerre vezetésén és pedig első sorban kisded óvója által. Ebben öszpontosult működésének minden szála és ez az eredmény nem is maradt el. E', intézet felügyelő bizottságának lankadatlan fáradozása által mindig szebb és nagyobb eredményeket ér el. elannyira, hogy maholnap az övonczok nagy száma miatt az óvonczok fölvételét b e k e l l szüntetnünk vagy pedig az épület átalakítása által azt kitágítanunk. Az óvonczok nemzetiség tekintetében felei észben magyarok, felerész­ ben pedig oláhok és németek. A kisdedóvó föntartására az Emke 2<J0 frtot. V.-Hunyad városa 100 frtot ad évenként. Ez évre segélyeket adtak m é g : a nagyméltóságú m k. vallás- és közoktatásügy i miniszter ur a Rökk Szilán]dele alapból 150 frtot. Az or­ szágos kisdedóvó-egyesület 100 frtot. A vajdahunyadi takaiékpénztár ez éyben is 30 frtot adott e czélra. Ez intézet támogatására alakult a Kisdedóvó Segélyző Egylet. Eme egylet már most 50 tagot számlál s igy kilátás van reá, hogy évenként legalább 5 0 - 80 frttal fogja kisdedóvónkat segélyezni. A fentiekből látható, hogy választmányunk törhetetlenül halad meg­ kezdett munkájában s minden eszközt megragad, mi által elvállalt köte­ lességének minél buzgóbban megfelelhet. Ez idő szerint ismét 3 Kérvény küldetett el. mely a kisdedóvó támogatását kéri. A választmány a 2 5 % - o t a kisdedóvó részére használta fel. Választmányunk ez év lefolyta alatt, habár nem közvetlen, hanem legbuzgóbb tagjai által indította meg a Kisdedóvó Segélyző Egyesület létesítését, mely f. évi jul. 18-án Dósa Károlyné elnöklete alatt megala­ kult s működését megkezdte A létesítés körül kiváló érdemeket szerez­ tek maguknak: özv. Vfátyásfy Zsófia, itj. Török Antalné és Csiky Antalné. A már 1888-ban megindított mozgalmon — egy iparos tanoncziskola létesítésén — annyiban tovább munkált, hogy a helybeli takarék­ pénztárhoz kérvényt intézett, egy ezen czélra megszavazandó segély vé­ gett, mely kérelem eredménynyel járt. a mennyiben a takarékpánztár e czélra 25 frtot adományozott. Időközben az iskola létesítését a város vévén kezébe, a takarékpénztárilag gyümölcs;ztetett 65 frt a város pol­ gármesterének adatott át. Az Emke pénztárába 118 frt 54 kr küldetett be. Választmányunkat s általában a helybeli magyarságot nagy c s a p á s érte Tornya Sándor kir. járásbiró elhunytával, ki mint az egylet helybeli választmányának tagja fáradhatlanul működött közre czéljaink sikerre vezetésén, de más különben is, mint a városi képviselet egyik tekintélyes tagja a maroknyi magyarságnak vezetője volt s a kisdedóvó segélyezése ügyében határozott föllépésével biztosította a kisdedóvó részére 10 évre a 100 frt évi segélyt. Szivünkből gyászoljuk ő t . ki annyira megérde­ melte volna, hogy még tovább is örüljön az egyletnek s nékünk mun­ kásságunkban támaszunk legyen. Legyen emléke örökké áldott! A f. év jan. 5-én tartott tisztújító közgyűlésen a tisztikar a követ­ kezőképen alakult meg:

— 112 —

E l n ö k : Yárady t á r o s : Csiki/

Antal,

Bertalan,

alelnök: dr. Biichler

jegyző: Tusa

Mór, titkár

és pénz­

Béla.

Választmányi tagok: Butsy Lipót, Böhm Róza, Benkő Gyula, Benkő Gyuláné, Béra Jánosné, Csiky Antalné, Czintay Albert, Dósa Károly, Dósa Károlyné, Fiischholcz Árpád, Frischholcz Árpádné, Gál Sámuel, Gál Ilonka, Helm Gyula, Márkup Ferencz, özv. Mátyásfy Zsófia. Nehéz János, Nehéz Jánosné, Pataky Ignáez, Schalát József, Strauss Nándor, Straus's Nándorné. Szász Lajos, özv. Tornya Sándorné, Vadas Gyula A tagok száma a következő : 1889. év július végén volt 115 tag. Az év folyamán belépett 2 tag. Összesen 117. Meghalt 2, a választmány területéről eltávozott 2 1 , kilépett 1. Tehát a választmány jelenleg áll 9 3 tagból. Vajda-Hunyad. 1890, július hó 19 én. Csiky Antal, titkár.

Várady

Bertalan. elnök.

XVII.

Kis-Küküllő vármegyei férfiválasztmány. — S z é k h e l y : Dicsö-Szent-Márton. —

Mindjárt az E. M. K. E. első óráiban alakult e választmány, mely­ nek legrégibb fiókja a dicsőszentmártoni. ezt követte a hosszuaszói. Elnök: Bethlen Gábor gróf, alelnökök: Gál Domokos és Frits Bezső, titkár: Csató Gábor, jegyző: Gyöngyössy István, pénztáros: Nyárádi Dénes, ellenőr: Horváth Ákos. Választmányi tagok: Apor István báró, Bethlen Árpád gróf, Dersi János, Fekete György, Felszegi Gábor, Felszegi János dr.. Gáspár György, (xerendy

István.

Gyárfás

Károly, Gyárfás

Lajos. Haller

Jenő gr.,

Horváth

Albert, F. Horváth Gábor. Horváth Gyula. Pekry Gábor, Fekry Sándor, gr. .firon'aíAVTkoldy Lajos, Kovács Elek, Kovácsy Károly, Atauks Gyula, Splényi Árpád báró, Szentkereszty György báró, Rédiger Árpád, Windt Lajos (eltávozott más vármegyébe.) E szerint a választmány intéző testületében két halálozási eset for­ dult elő. az egyik Felszegi János dr. vármegyei főorvos, a másik Mauks Gyula kir. közjegyző személyében, kik mindketten buzgó munkásai voltak ügyünknek. Legyen emlékezetük áldott! Windt Lajos kir. mérnököt pedig jelenlegi uj lakhelyére kisérje az ügy érdekében itten kifejtett buzgalma. A vármegye közönségén, mint tízezer frtos örökös tagon kivül, volt a választmánynak az 1885 — 1890 cyklusban: 8 alapító, 101 rendes és 11 pártoló tagja. Önálló választmány a vármegye területén még az „erzsé­ betvárosi" választmány és a „kis-küköllőmegyei női választmány." A választmány a kívánalmakhoz képest elintézte a központból hozzá áttett ügyeket s mindig érintkezésbe állott a fiókokkal. Véleményt mon­ dott továbbá a nyerendő segélyezésekre nézve, melyek kevés kivétellel foganatosítást nyertek a központnak májusi üléséből. A segélyezett inté­ zetekre nézve a kir. tanfelügyelőségnek idei jul. hóban a kis-küküllővármegyei közig, bizottsághoz benyújtott félévi jelentéséből örömmel lehet meggyőződni mind a magyarnyelvben, mind a más tanítási tárgyakban elért szép eredményről. Legújabban a következő cyklusra fejtettünk ki nagyobb buzgalmat a t a g gyűjtésben. Dicső-Szentmárton, 1890. jul. hó 28 án. Gyöngyössy jegyző.

István,

XVIII.

Erzsébetvárosi választmány. Választmányunk hatásköre csupán Erzsébetváros területére szorít­ kozván, e területen végrehajtandó akczióra vonatkozó központi intézkedés ez év folyamán nem volt. Városunk területén ez ideig intézmény segé­ lyezésben nem részesül. A 25°.o felhasználva csak a folyó év folyamán lesz és pedig egyleti ügyviteli költségek fedezetére. Választmányunk területén ez idő szerint 4 alapitó, 84 rendes és 21 pártoló tag van. Ebből láthatólag tagjaink száma szaporodott. Halálozás elő nem fordult. Folyó évi bevételek összege 19 frt, pénztári állapot 21 frt 14 kr. Választmányi tagjaink névsora: Elnök: G Hlyén Lajos, alelnökök Lengyel Márton. Aveclik Lukács, titkár Lssekutz Viktor dr., jegyző Gorove János, pénztárnok: Szenkovics Lajos, jogtanácsos Márkovich László. Erzsébetváros, 1890. jul 21-én tartott választmányi ülés megbízá­ sából Gorove János, jegyző. XIX.

Kis-Küküllőmegyei nőválasztmány. — Székhely: Dicsó'-Szentmárton. —

Folyó hó 24-ről szám alatt kelt becses fölszólítása folytán van szerencsém mély tisztelettel jelenteni, hogy a kisküküllőmegyei női választmány a lefolyt egyleti évben a vármegyénk közönsége részéről b e ­ fizetett 10,000 frtos közművelődési pót-adó következtében szándékosan tartott egy kis pihenőt. A jövőben azonban minden törekvéssel oda fogunk hatni, hogy a magasztos ügy iránti kötelességünknek a legteljesebb mér­ tékben megfelelhessüuk. Dicső-Szentmárton, 1890. jul. hó 26-án. Dr.

Szabó Mihály, titkár.

XX.

Kolozsmegyei választmány. — Székhely: Kolozsvár. —

Megyei választmányunk a lefolyt egyesületi évben is az E. M. K. E. magasztos czéljait hazafias buzgósággal igyekezett előmozditani. Sajnos azonban, hogy a mult évben már kilátásba helyezett munka-programm be nem fejezése miatt, programmszerii tevékenységről nem számolhatunk és annál kevésbé, mert választmányunk pénzkezelési jogát — mini ezt mult •évi jelentésünkben kifejtettük — egyöntetű eljárás czéljából a központi

— 114 — hivatalra átruházván, a 25°/ mondott.

{j

rendelkezési

jogáról

is a központ

javára,

le­

Igyekezetünk abban összpontosult, hogy az egvesiilet anyagi erejét, a tagok számának szaporítása, erkölcsi erejét, bordereivel bíró törekvései­ nek sikerre juttatása által — gyarapitsuk. Különös gondot fordit választ­ mányunk, hogy az adott segélyezések czél- és okszerű felhasználása által a segélyezett intézetek, mint a magyar-nagy-sombori, kolozs-barakkai. kissebesi községi, illetve állami elemi iskolák, a gyalui kisdedóvó felvirág­ zásra jutva, megyénknek, amúgy is a magyarságra nézve kedvezőtlen nem­ zeti viszonyai között, sikeres működést tudjanak felmutatni. Anyagi téren a tagok gyűjtése mellett igyekeztünk a fiókok által rendezendő mulatságok, gyűjtések, sorsjegyek, könyvek elárusitása, per­ selyek kiosztása utján, hazafias kötelességünknek eleget tenni. Az egyesület nagy eszméjének ébrentartása és a tevékenység élén­ kítésére szükségesnek tartván választmányunk az E. M. K. E. minél szé­ lesebb körben ismeretét, szűk körében is hét fiókja mellett Mócson egy 8-iknak felállítását kezdeményezte és remélhetőleg annak, valamint a női választmánynak sikeres megalakulását nemsokára örömmel jelenthetjük. Sajnálattal kell választmányunknak megemlékeznie id. Sikó Lajos septéri nagytirtokos alapitótagnak elhalálozásáról, ki. az EMKE czéljaiért lelkesülve, számtalan jelét adta az egyesület iránti meleg érdeklődésének. Választmányunk

Lázár

Elnök: Gróf Béldy Akos, alelnök: István, jegyző : Csiszár Gyula. Választmányi

tisztikara. Gyarmatiig

Miklós, titkár:

grót

tagok:

Br. Bánffy Ernő, P . Horváth Kálmán, Gaál Gyula, Ajtay Péter, Bá­ nyai Mihály, dr. Rózsahegyi Aladár. Kozma Ferencz. Hóry Béla, Deáky Albert, Sándor József, dr. Haller Károly, Sigmond Akos. Bónis István, Benkő Mihály. Matskásy Pál, Szigethy Miklós, Bakó Ferencz, gr. Ester­ házy Dénes, Duha Imre. 1. K a l o t a s z e g i k ö r . — Székhely: Báiiffy-Hnnyad. —

Erake-körünk fennállásának 4-ik egyesületi éve járt le ez évvel, mely­ nek rövid képét a következőkben mutatjuk fel. Körünk választmánya beható tanácskozást tartott egy B.-Hunyadon létesítendő E. M. K. E. népkönyvtár tárgyában, melyért a központhoz folyamodtunk is. A népkönyvtár felállításának eszméjével azonban választ­ mányunk már eleve hangsúlyozni kívánta, hogy valódi czélját csak ugy véli elérhetőnek, ha a könyvtár nemcsak egyszerű könyvkiadás és besze­ dés leend, hanem az minél jobban kihasználtatok a nép lelkének és szivé­ nek nemesítésére, fejlesztésére. E czél elérése végett a választmány segítségül hívta a b.-bunyadi állami népoktatási tanintézetek tantestületét, melynek javaslata alapján határozatilag kimondta egy népkönyvtár és olvasókör létesítését és ezek vezetésére egy állandó könyvtár-bizottság alakítását. A könyvtár-bizottság

-

115 —

tagjai: a kör elnöke, titkára, jegyzője, a bánffy-hunyadi egyházak lelké­ szei, az állami iskolák igazgatója, a város birája, mint a kiktől személyi­ ségük és a néppel való közvetlen érintkezésük folytán hasznos és üdvös siker várható. Továbbá e bizottság kiegészíttetik az áll. iskolák tantestü­ letéből 3 évre választandó egy taggal, a helybeli iparosok és földmivesek közül 2—2 taggal és a b.-hunyadi iparos dalkör 1 tagiával. A könyvtárt az áll. iskolák igazgatóia által kijelölt egyik isk. terem­ ben elholyezve, a bizottság könyvtárosival kezelteti. Ezen E. M. K. E. népkönyvtár s az áll. iskolák ifjúsági könyvtára egymás kölcsönös segé­ lyére áll. Ugy a könyvtár-bizottság, valamint a könyvtárnok teendői külön sza bályzatban foglaltatnak, melyből ezúttal csupán azt emeljük ki, hogy a nép közt az olvasási kedv felébresztése és az értelmi erő fejlesztése vé­ gett a könyvek kiadásán kivül, időnként a téli ünnepnapokon társalgó órák rendeztetnek, melyeken a bizottság által előre felkért egyén 1 vagy 1'/., óra hosszat felolvas, értelmez valamely vonzó, népies irodalmi m ű ­ ből egyes részletet; élőszóval társalgási alakban ismertet valamely köz­ hasznú irodalmi munkát, vagy oly társadalmi mozgalmat, melyről hiányos vagy hibás nézetek vannak a nép közt elterjedve; ismeretterjesztés czéljából az ily társalgási órákon felvettetik oly tétel is a tárgyalás alapjául, melyek közvetlenül a földmives nép vagy iparosok foglalkozása körébe tar­ tóznak s a melyek természetesen érdeklik is. Mi teljes reménynyel vagyunk, hogy ily módon az Emke-népkönyvtár áldásos hatású szellemi tápláléka leend a népnek! A Magyarókerekén tervbe vett Emke-iskola részére mélt.j Szász Domokosné- Nagg Ilka ő nagysága a község központján egy gyönyörű fek­ vésű 2 hold 985 • öl kiterjedésű telket ajándékozván, választmányunk tüzetesen hozzáfogott, hogy ott egy a kor szinvonalán álló iskolaház és tanitói lak építtessék a társadalmi erők szives közremunkálása alapján, házi kezelés mellett a nemzeti szent tőke kímélésének megfelelően. E czélból körünk titkára, dr. Albrecht Lajos ügyvéd, mint magyarókereki birtokos, Kertész Samu járási főszolgabíró, Királyi József ura­ dalmi ellenőr és választm. tag társaságában június 13 án személyesen kiszállott Magyarókerék községébe, hol a község házánál népes értekezle­ tet tartott, melyen úgy az ő, valamint a társaság többi tagjainak lelkes, buzdító beszédeire, ígéretet tett a lakosság, hogy az építéshez szükséges kő- és porond-anyagot a jövő évi márczius hó l - i g kitermelik s behord­ ják a kijelölt helyre. Igy most már biztat a remény, hogy legkésőbb az 1891—92. tanév elejére felépíthetjük s megnyithatjuk Magyarókerekén a már több mint száz év óta nélkülözött magyar népiskolái, melyre, mint egyesületünk őr­ szemére, fontos missió vár! A tagsági dijak beszedése némi nehézséggel járt, mivel a körünk területéhez tartozó községekben lakó tagtársaktól posta utján kellett az évi dijakat bevenni s igen sok helyt a kérő és nyugtázó levél feledésben maradt. A hátralékos tagdijak felszedésénél kénytelen vala választmányunk a bíróság beavatkozását igénybe venni, mely esetekben körünk képviselő­ ségét Agh Ferencz ügyvéd, választmányi tag ur volt szives minden dij nélkül elvállalni, miért fogadja e helyen is forró köszönetünket. A szabályszerű 25%-ból csupán az irodai szükségletek fedeztettek; az ezen kiadásokon felül levő összeg takarékpénztáriig kezeltetik. Körünk területéről itt nyilvántartott alapitó tag van 18, rendes tag, 8'

— 116

—

leszámítva az eltávozottakat, 8 1 , pártoló tag 3 s több gyámolító. Össze­ sen a tagok száma 102. Ez év folytán egyesületünk rendes tagjainak sorába lépett Bessenyei József r. kath. plébános, dr. Albrecht Lajos ügyvéd (B.-Hunyadról). Fájdalommal kell megemlékeznünk Gandalovits Mátyás (B.-Hunyad) iparos, a'apitó tagtárs elhalálozásáról és Kovács Károly (Csúcsa) ura­ dalmi ellenőr elhunytáról, ki mint választmányi tag tevékeny részt vett körünk munkálkodásában. Körünk tisztviselőinek névsora: Tiszteletbeli elnök: báró Jósika Samu, Lipótrend keresztes, cs. és kir. kamarás, nagybirtokos. Elnök: Gyarmatin) Sigmond kir. tanácsos, takarékpénztári vezérigazgató. Alelnökök: Barcsay Domokos főrendiházi tag. nagybirtokos, a kissebesi Emke-iskola gondnok­ sági helyi elnöke: Szabó Gyula nagybirtokos (M.-Bikal). Titkár és pénz­ t á r o s : Koleszár Lajos, ab.-hunyadi áll. polgári fiu-. felső leány- és elemi iskolák igazgatója. Jegyző: Ravasz György, b.-hunyadi áll. polgári fiu- és felső leányisk. tanár. Választmányi tagok a kör területén lakó alapító tagokon kivül: Máthé János járási orvos, az aranyérdemkereszt tulajdonosa, dr. Magoss Károly államvasuti és városi orvos, Ignáez Károly ev. ref. pap, Agh Fe­ rencz ügyvéd, Gajzágó Antal Károly kir járásbiró. Berger

ügyvéd, Fekete János áll. isk. tanitó. Telegd.y Adolf kereskedő, Veress Mihály kir. járás-

birósági iktató. Királyi

József

szerész. Király

iparos. Bágyi

György

uradalmi ellenőr. Schiveiger Miidós

Nándor

iparos, Lob Enzel

gyógy­ fakeres-

kedő, Kaszó Dénes körjegyző (Csucsaj. A választmány az 1889—90. egyleti évben 3 gyűlést tartott, melyen 35 jegyzőkönyvi határozatot hozott. Iktatókönyvre érkezett 58 ügydarab, melyek 1 kivétellel mind elintéztettek. Kelt Bánffy-Hunyadon. 1890. évi július hó 3 1 . napján. Gyarmatiig

Sigmond,

Koleszár

k i r . t a n á c s o s , elnök.

Lajos,

titkár.

2. G y a l u i k ö r . Ez évben a kör munkásságának egy részét a tagsági dijak behajtá­ sára fordította, részint egy pár nyári mulatságot rendezett a Gyaluuin felállítandó egyesületi óvó javára. Az egyik mulatság tiszta jövedelmo 92 frt 91 kr és a másiké 45 frt 59 kr volt, együtt tehát 138 frt 50 kr, mely összeg takarékpénztáriig kezeltetik. Elnök: Deési Gyula, jegyző: Fintha Gyula, pénztáros: Adám. Választmányi t a g o k : Féchi Elek, Bocz István, Sigmund dr. Betegh Márton és Hankó Antal.

Csákány József

Jelenleg van a körnek: alapító tagja 6 ; tízforintos tagja 8 ; rende3 tagja évi 2 Írttal 29. Összesen 4 3 . Gyalu. 1890. j u l . 30. Deési

Gyula, elnök.

3. Egeresvidéki k ö r . — Központ : E g e r e s . —

Mozgalmat eddig a fiók nem indított. A tagok száma nem szaporo­ dott, sőt apadt elköltözés és halálozás által 8-al Igy van 15 tagunk és pedig nincs valamire való egyén, ki tag ne volna.

-

117 —

A 25" - o t 1885—86-ról visszatartottuk, egy jótékony bál előkészü­ leteire fordítottuk, s pecsétnyomót vettünk rajta. 0

Darőcz, 1890. jul 30. Biró

András, elnök.

4. Alniásvidéki k ö r . — Székhely : M.-S.-Sombor. —

Tisztikara:

Tiszteletbeli

elnök:

Gróf Bethlen

bort) Lajos, alelnök: Bányay Mihály, jegyzők: retlay Gyula, pénztárnok : Császár Sámuel, Választmányi tagok : Bányai János, Hozmán Jakab, Gombos Mihály, Fosztó

Ballá

Kása János, Ferencz.

Ödön,

elnök:

Károly

Som­

és

Majthényt

Sze-

Sándor,

Fiókkörünk az elmúlt egyleti évben az igazgató választmánynak időn­ ként közölt határozatait végrehajtani és érvényesíteni minden tekintetben igyekezett. A fiókkör területén azonban semmiféle nemzeti vagv felekezeti intézmény segítésére be nem folyt, — annyival is inkább, mert önerején ezt nem tehette, a központ segítségét pedig igénybe venni nora akarta, ismeretes lévén előtte a központ erejének sokfelé való kiterjesztése. Igy egy alkalmasabb időre tartja fenn a működés megkezdését, mind saját, mind pedig a központ erejének segítségével. Saját hatáskörében csak is jótékony bálokat rendez, még pedig az E. M. K E. czéljain kivül valamely humán intézet felsegélésére. A tagok száma megfelelő a mult évinek. hátralékok felgyüjtésével.

A bevétel

szaporodott a

A fiókkört veszteség ez elmúlt évben nem érte. a mennyiben közül senki meg nem halt,

tagjai

Hidalmás, 1890. jul. 3 1 . Ballá

Károly, jegyző.

5. Türe-Kapusvidéki k ö r . — Központ:

Nagy-Kapus. —

Fiókkörünk alapító tagjai: 1. Simay Ferencz alelnök, lakása Türe. 2. Türe. 3 Mákó és 4. Magyar-Sárd községek, melyek még semmit sem fi­ zettek. 5. Valler József ev. ref. lelkész, titkár, lakása Makó. A tagok az 1889. év végéig befizettek összesen 352 frtot. A 12 trtot — melyet ez évben későn fizettek be — mult hó 9-én utalványnyal postáia tettem. Tisztikara: Elnök: Bónis István Kolozsmegye főjegyzője; alelnök: Simay Ferencz, Lázár István, ki e fiók területéről eltávozott; titkár: Valler József, pénztáros: Benedek Sándor. A központhoz bátorkodtam a tagok szerzésére nézve egy p. ü. ter­ vet terjeszteni.

— 118 —

Szellemi tevékenységünk még nincs, de a mennyire ismerem tagjaink anyagi körülményeit, az eddig befizetett összeg elég eredmény. Nagy-Kapus, 1890. július 31-én. Benedek

Sándor,

pénztárnok.

6. T e k e v i d é k i kör. — Székhely: Teke. —

Tisztikara: Elnök: Dózsa Endre, jegyző : Münstermann tárnok: Gyula.y Miksa. V á l a s z t m á n y i t a g o k : Az alapító tagok.

Győző, pénz­

Kolozsvártt, 1890. augusztus 5-én. Gr.

Lázár

István,

Gr.

titkár.

Béldi

Akos,

elnök.

XXI.

Kolozsvár városi férfiválasztmány. Mint mult évi jelentésünkben is emiitők, választmányunkat helyzete egyetemi városunkban a közművelődési ügyek magasabb színvonalon álló ágának müvelésére ösztönzi s midőn figyelmét egyúttal az erő gyűjtésre is fordítja, tekintettel van arra, hogy Kolozsvár nem termelő város, értelmi közönsége a legértékesebb tőíe : a szellem erejével áldozik Erdély köz­ művelődési ügyeinek felvirágzásáért. E szempontok által vezettetve mű­ ködését mindig akként igyekszik intézni, hogy a munkásság változatossá­ gával állandóan ébren tartsa a közönség előtt az egyesület iránti érdeklő­ dést és ragaszkodást s egy-egy jól teljesitett munka után pihenőt is tart, hogy a felmerülő ujabb szebb működésnél, a lélek a magasabb szár­ nyalásra megszerezhesse a szükséges rugékonyságot. Választmányunk munka- programmja a mult évek jelentéseiben, a teljesitett munkák beszámolóiban minden irányban körvonalazva van. E munka- programm keretében dolgoztunk a lefolyt évben is. Kulturális ünnepélyek rendezésére 1889. nov. 2-án tartott gyűlésben gr. Teleki Miklósné.

Domokosné Inczédy Sámuelné, Gyarmathy Miklósné, Bartha gr. Béldi Akos, dr Haller Károly, Vörös Sándor úrnők s urak y

személyében bizottságot kértünk fel. m-dy bizottság már decz. 7-én nagy gonddal kidolgozott bál, felolvasó-estély, hangverseny megtartására vo­ natkozó szép tervezettel számolt be. E tervezetből a városunkban uralkodott járvány miatt csak az első volt keresztülvihető. Választmányunk hálával emlékezett s emlékezik meg a nőválasztmány elnöke gr. Teleki Domokosné ő méltósága nemes áldozat­ készséggel párosított munkásságáról, melylyel mozgalmat teremtett és szerepet vitt ügyünk a legnehezebb viszonyok között is s kedvezőbb körül­ mények mellett e munkássággal programmunknak minden pontja, ha a megvalósítás terére vitetik, teljes diadalt aratott volna. A mi azonban a lefolyt évről elmaradt, nem maradt el végkép. A közelebbi idényben terveink megvalósítása napi rendre van téve. Hazai ki­ váló erők szives közreműködése lett megkereséseinkre kilátásba helyezve. A nemzeti színház igazgatója Ditrói Mór ur szintén szives volt a színházat

-

119 —

és színházi személyzetet egy esti közreműködésre falajánlani ama kijelen­ téssel, hogy egyesületünk s a nemzeti színház közös czéljaik kivitelében egymásnak még sok hasznos és üdvös szolgálatot fognak tehetni. A nevelésügy terén a kétvizkö/.ti iskola felállítása iránt éber figye­ lemmel és buzditólag működött a választmány. A végeredmény még füg­ gőben van. a mennyiben a nagyutczai iskolának a róm. k. status kezelése alá átbocsátása kérdésével függ össze ennek a megoldása. Növendékek cseréjét a lefolyt évben is sikerrel létesítette a választ­ mány s örömmel jelenthetjük, hogy ez eléggé alig méltányolható kultu­ rális ügy időről időre nagyobb mérveket ölt. A választmány buzdító fel .ivást intézett tagjaihoz az iránt, hogy a központtal való közvetlen és gyakoribb érintkezés szempontjából a köz­ havi gyűléseken megjelenjenek, nemkülönben bizottság küldetett ki arra is, hogy a havi gyűlésekre beránduló vidéki látogatók szóraKoztatásáról, barátságos estélyek tartásáról gondoskodjanak. Az erőgyűjtés módozataira nézve intézkedtünk az alapítványi összeg gek tisztába hozatala és a kamatfizetésekre nézve; teljesítettük a t a g ­ sági dijak beszedését s tervbe van véve alólirt alelnök által, hogy a jövő évben ujabb szervezettel uj pénzforrásokat nyújtó intézkedések létesíttes­ senek. Az évi pénztárállapot a következő eredményt tünteti fel: Alapítvány és kamat czimen befolyt 1116 írt. Eendes tagdíj után 504 frt. Persely gyűjtés czimen 589 frt 96 kr. Összesen : 2209 frt 96 kr. Eendes tagdíj és persely-gyűjtés után levonatott a szabályszerű 2 5 % = 250 frt 99 kr, igy a központija beterjesztetett 1958 frt 97 kr. Szomorú kötelességet teljesítünk, a midőn bejelentjük, hogy ez év­ ben vesztesége is volt választmányunknak. Ügybuzgó és tisztelt pénztár­ noka, dr. Hintz György, meghalt s benne egy derék oszlopot és tevé­ keny férfiút veszített az ügy. A választmány pénztárnokul Dalmai Gézát, a kolozsvári leszámítoló bank igazgatóját választotta meg. Egyéb tekintetben a választmány tisztviselői és tagjainak névsora a mult évi jelentésben foglalt névsortól eltérést nem mutat. Kolozsvár, 1890. aug Deáhy

20-án.

Albert,

Kuszká

alelnök.

István, titkár.

XXII.

Kolozsvár városi nőválasztmány A nőválasztmány kerületekre osztva, a mult évek jelentéseiben fel­ sorolt elnökségek vezetése alatt, az egyesület Ugye iránti szeretettől áthatva, odaadással teljesítette városunkban a filléres gyűjtés munkáját. Ezenfelül több rendbeli ünnepélyek és felolvasások tartására dolgozott ki részletes terveket. E tervek közül csak a Il-ik közművelődési bál megtartása valósittatott. A bál 1889. január 25-én a redouteban rendeztetett. Az ép azon időben uralkodott járvány miatt anyagilag nem éretett el az a siker, a mit választmányunk hasonló munkásság mellett az I. Emke-bálnál kiví­ vott. Egyéb ünnepélyek, hangversenyek stbre kidolgozott részletes p r o grammjaink megvalósítására szintén a fenti okok miatt időt nem nyertünk.

— 120 —

Női választmányunk azonban a nehéz viszonyok között sem lankadott s mindamellett, hogy nagyobb akczióra a lefolyt egyesületi évben tért nem talált, nem pihent, hanem érintkezésbe lépett hazánk legkitűnőbb egyéneivel, igyekezett és sikerült az Emke iránti általános áldozatkészségnél fogva ígéreteiket megnyerni arra. hogy estélyeken közre fognak működni. A mint e tervek megvalósítására az alkalmas idény beáll, nőválasztmányunk. támogatva az eddigi módon a férfiválasztmány t. tagjai által, rendezendő ünnepélyeivel remiéli. hogy nem csupán anyagi erejét fogja gyarapitani szent ügyünknek, hanem városunk uri közönségének élveze­ tekben páratlan estélyeket szerzend s igy a kulturális czélnak és városunk műizlésének megfelelő vonalba fog szolgálatot tenni. Kolozsvár, 1890. augusztus 16. Özv.

gr.

Teleki Domokosáé', elnök.

Kusxhí István, titkár.

XXIII.

Kolozs városi választmány. Semmi fontosabb mozzanat nem fordult elő, mit külön is ki kellene emelnünk. Az állami iskola könyvtárának, a központ részéről két rendbelileg adott könyveket köszönettel vettük. Segélyezések nem tétettek; a szabályszerű 25°/ -ot egészen nem vettük igénybe; ujabb mozgalom az erő gyűjtés terén nem indult m e g ; lényegesebb halálozási eset nem fordult elő s tisztviselőink a régiek. Kolozson, 1890. július 26-án. 0

Zabulik

László, elnök.

XXIV.

Marostordamegyei-marosvásárhelyi választmány. — Székhely:

Marosvásárhely. —

E buzgó és munkás választmányunk 1890. június hó 15-én tartotta meg Marosvásárhelyt, a megyeház nagytermében, rendes évi közgyűlését. Évi jelentésben közgyűlési jegyzőkönyvét küldte be, mely kihagyás nélkül itt következik: Kovács Ferencz apát-plébános ur, a választmány alelnöke, elnök br. Bánffy Zoltán főispán ur ő méltóságának távolléte folytán elfoglalván az elnöki széket, rövid szavakkal ecseteli az E. M. K. E. czéljait és törek­ véseit és választmányunk tevékenységét, hangsúlyozza, hogy a mai köz­ gyűlés feladata beszámolni az első cziklusban kifejtett működésünkről s a megjelenteket ismételten üdvözölve a közgyűlést megnyitottnak nyil­ vánítja. Következik a titkár jelentése. Tisztelt közgyűlés! Az E. M. K. E. név alatt a magyar nemzeti szellemű kultúra fej­ lesztésére és megmentésére az erdélyrészi magyar társadalom által meginditott és az egész magyar állam hazafias szellemű lakossága által lel-

— 121 — kesén támogatott hatalmas társadalmi mozgalom első cziklusa ezen évben lejárván, helyi választmányunk kötelességének tartja beszámolni ezen első cziklus alatt kifejtett működéséről és elért eredményeiről. Es daczára an­ nak, hogy csak szerény adatok állnak rendelkezésünkre, hogy arányiig kevés az," a miről beszámolhatunk, választmányunk m'»gis megelégedéssel tekint vissza eddigi működésére, mert nyugodtan elmondhatja, hogy kö­ telességeit és feladatait mindig pontosan és lelkiismeretesen teljesítette. Ez minden, ez veleje mindannak, a mivel egy ily nagyterjedelmü és bo­ nyolódott szervezetű társadalmi mozgalomnak egyik szerve, szerény ténye­ zője, beszámolhat Az egész mozgalomról, elért eredményeiről és sikerei­ ről beszámolni nem lehet, feladatunk. — ez csak ott lehetséges, hol a hálónak összes fonalai központosulnak, honnan az egész áttekinthető. Ez részben már meg is történt ama rövid kimutatásban, melyet az ig. vá­ lasztmány a mult héten a tagoknak megküldött; minden bizonynyal ter­ jedelmes és kimerítő je entés is fog nemsokára t. tagtársainknak és az egész nagy közönségnek beszámolni az E. M. K. E. eddigi működéséről. Azt azonban ezen első cyklus végén már itt is örömmel jegyezhetjük, hogy egyesületünk — támogatva az egész haza áldozatkészsége és lelke­ sedése által — eddigi működésével, törekvéseivel és egész programmjával bebizonyította, hogy a hazafias irányú társadalmi fejlődésnek már is leg­ fontosabb és leghatalmasabb tényezője, mit eszközeink és harczinodorunk nemessége által lefegyverzett és elnémított ellenségeink is kénytelenek be­ vallani. Választmányunk 1885 augusztus hó 10-én történt megalakulása óta tartott egy közgyűlést, 27 rendes és rendkívüli ülést. Ezen ülések alkal­ mával elintézést nyert 251 ügvdarab, — a titkár által elküldetett 169 levél. Legelső feladatain, a megalakuláson, szervezkedésen és taggyüjtésen, egyszóval a kezdet nehézségein túlesve, választmányunk azonnal hozzá­ fogott működéséhez, melyet röviden a következőkben lehet összegezni : az egyesület eszméinek és elveinek terjesztése és népszerűsítése, tagok gyűj­ tése, egyeseknek és testületeknek buzdítása ez egyesületnek és töiekvéseinek támogatására; jutalmak kiosztása olyanoknak, kik az egyesület czéljainak megvalósítása és előmozdítása körül érdemeket szereztek; hazafias magyar kulturális és humánus intézmények hathatós erkölcsi és anyagi támogatása, népkönyvtárak felállítása, az exponált pontok iskoláinak se­ gélyezése és tanítóinak buzdítása és jutalmazása, minden az E M. K. E. anyagi és erkölcsi érdekében megindított mozgalom pártolása és elősegí­ tése és a központi igazgató választmány intézkedéseinek lehető pontos végrehajtása Választmányunk javaslata folytán jött létre Maros-Tordavármegye területén két népkönyvtár: Vécs és Gernyeszeg községekben; — nemsokára egy harmadik fog felállíttatni Görgény-Szt.-lmre községben. Ezen nép­ könyvtárak jótékony hatása a népre már is észrevehető. .Annyit örömmel jelezhetek" — írja nekünk a vécsi népkönyvtár ügybuzgó kezelője évi jelen­ tésében, — hogy a nép értelmesebb része nagy örömmel fogadta a könyvtár felállítását s most is van a könyvtárnak, habár a tavaszi mun kák megkezdődlek — olvasója. A tavaszi oltások és ültetések alkalmával pedig a gazdasági munkák hasznoi felvilágosításokat nyújtottak, a mit egy pár értelmesebb gazda örömmel jelzett nekem." Az iskolák ügyét választmányunk különös figyelemben részesítette és behatóan tanulmányozta, megalakulásának első perczétől fogva. Ebben

— 122 —

nagy segítségére volt, mint szakavatott és nélkulözhetlen. mert a körülmé­ nyeket és viszonyokat a legkisebb részletekig ismerő, tanácsadó Deík La­ jos kir. tanfelügyelő ur. ki 25 megyei községre részletes ethnográfiai adatokat állított össze, melyek alapján lehetséges volt a központi választ­ mánynak tájékozást nyújtani, hogy megyénk mely pontján legszükségesebb az Emke támogatása. Fogadja a királvi tanfelügyelő ur hazafias, buzgó és fáradhatlan munkálkodásáért mindnyájunk őszinte köszönetét. A kir. tanfelügyelő úrtól nyert adatokon kivül választmányunk az egyházmegyei főhatóságok utján is szerzett magának áttekintést és tájé­ kozást az iskoláknak és népoktatásnak állapotáról, hiányairól és azon he­ lyekről, hol a segélyezés leginkább szükséges és a gyengén javadalmazott iskolák és tanitók érdekében gondos, kellően indokolt javaslatokat tett az igazgató választmánynál, mely javaslatok folytán máris néhány iskola és tanitó részesült segélyezésben, és többeknek segélyezése kilátásba van he­ lyezve, a minek tényleges bekövetkezése fölötte kívánatos és szükséges. Szintén választmányunk lankadatlan fáradozása és hathatós erkölcsi támogatása következtében sikerült két nagyobb szabású, az E. M. K. E. javára rendezett, fényes erkölcsi és anyagi eredményt felmutatott, nyilvá­ nos mulatság. A helyi „Sz. T. S. E." és az iparos tanonczok munkakiállitása min­ den évben pénzsegélyben részesittettek. Kisebb jutalmak osztattak ki szor­ galmas, j ó erkölcsű s a magyar nyelvben haladást mutatott növendékek közt, — pénzbeli segélyben részesittetett több néptanító hazafias szellemű egyesületünk törekvéseit előmozdító működéséért Ezen segélyezések fölemlitésénél, melyek a választmányunknak az alapszabályok értelmében, rendelkezésére álló pénzösszegből eszközöltet­ t e k , nem hagyhatom említés nélkül Nagy Sándor választmányi pénztár­ nok ur fáradhatlan tevékenységét és hazafias ügybuzgalmát, melylyel egy­ leti ténykedéseink minden mozzanatában élénken közreműködött, mindenütt az elsők közt volt. Tartsa meg a gondviselés még soká fáradhatatlan pénztániokuukat, lelkes munkatársunkat a „második honfoglalás" nagy müvében! Az utóbbi időben választmányunk a második cziklus érdekében alap­ szabályaink szétküldése és azok a tagsági kötelezettség tartamara vonat­ kozó pontjának feltüntetése által mintegy kérdést intézvén tagtársainkhoz, örömmel tapasztalta, hogy elenyészően csekély, alig számbavehető azok száma, kik az egyesület tagjainak sorából, leginkább anyagi súlyos hely­ zetük miatt, kilépni óhajtanak. Egyszerűen registrálva ezen tényt, mely kétségkívül egyesületünk, illetve választmányunk további fenmaradásának és eredményekben gazdag jövőjének főgarancziája, befejezem az Emke első cziklusában végzett munkásságunk vázlatát. A megalakuláskor táp­ lált reményeink sok tekintetben már meg is valósultak; a magyar társa­ dalom minden rétegének lelkes pártolása által megizmosodott egyesüle­ tünk a legszebb reményekkel kezdheti meg második cziklusát. Dr.

Turnoivszliy

Mór

titkár.

A titkári jelentés tudomásul vétetvén, Nagy Sándor választmányi pénztárnok előterjeszti követkeiő pénztárnoki jelentését: Tisztelt közgyűlés! Mielőtt tulajdonképeni pénztári jelentésemet megtenném, választmá­ nyunk tagjai számáról, minőségéről és egyéb viszonyairól van szerencsém jetentésemet a következőkben megtenni:

-

123 —

Választmányunk megalakulása óta volt összesen 702 tagunk u. m. 1 örökös, 71 alapító, 5.37 rendes. 93 pártoló. A megalakulás óta történt tagváltozások: A l a p í t ó eltávozott 5, elhalt 2. nem hozzánk tartozott 1; r e n d e s tag elhalt 15, eltávozott 42, kilépett 3 ; p á r t o l ó t a g elhalt 7, eltávo­ zott 8, kilépett 25. Ezek szerint 1890 május 1-én tagjaink száma ma­ radt 594 és pedig: örökös 1. alapító 63. rendes 477, pártoló tag 5 3 . A 702 tag közül volt férfi 535, nő 25, község 119, egyesület 2 3 . Községek szerint volt Marosvásárlie yen 2 6 1 . Mezőbándon 24. tízászrégen­ ben 2 1 . Magyarrégenben 15. Ny.-Szeredában 12. Kibéden 11. Mezőma­ daras-, Oláh-Topliczán 10—10. "Erdő-Szt-György-, Gernyeszeg-, M.-Fülpösön 8 — 8 . Görgény.-Szt-Imre-, Póka, Szabédon 7—7. Disznajó-, Hó­ dos-, Nyárádtőn 6—6. Ákosfalva-. K.-Szt.-Miklós-, Körtefáján 5-5. Erdő-Csinád-, Jedd-, Maros-Jára-, M.-Csávás-, Sámsond-, Pagocsa-, PókaKeresztur-, Eatosnya-, Sáromberke-, Székes- és Vajda-SLt-Ivány 4 — 4 . Böő-, Beresztelke-, Déda-, Ebed-, E.-Szengyel, Folyfalva-, Felfalu-," Gyalakuta-, Kaal-, Kis-Lekencze-, Köszvényes-Remete , Lukafalva-, Malomfalva-, M.Szt-Király-, M.-Szt-György-, Makfalva-, Mező-Kövesd-, Megyesfalva-, Nyárád-Karácsonfalva-, Nagy-Erese-. Péterlaka-, Sárd-, Sárpatak-, Somosd-, Sóvárad-, Szt-Geiicze-, Szt-Háromság- Szovátán 3 — 3 . Bergenye-, CsikSzt-ívány-, Csókfalva , Harezó-, Hétbükk-. Holtmaros-, Ikland-, Jobbágy­ telke-, Iszló-, Kis-Görgény-, Koronka-. M.-Keresztur-, Magyaró-, M.Böíkény-, M.-Kölpény-. M.-Ménes-, Rücs-, Mikeháza-, Mojos-, N.-Ölyves-, Gálfalva-. Peteie-. P.-Almáss Radnótfája-, Rigmány-, Tompa-, Toldalag Vaja-, Vadad-, Vécsen 2—2. 71 községből 1—1. 50 községből még egy tagunk sincsen. Örökös tagunk Marosvásárhely sz. kir. városa 500 forinttal. Alapító tagjaink : Legnagyobb" alapitónk Gróf Teleky Gézáné 1100 írttal, Máriaffy Albert és neje 800 írttal. Gróf Bethlen Istvánné M.-Sámsond és Gróf Teleky Sámuel 500—500 írttal, Báró Bánffy Zoltán és neje Gróf Teleky Elíz ő méltósága 200 írttal, marosvásárhelyi Takarékpénztár 200 írttal, szászrégeni és magyar-régeni magyar ifjúság 168 frt 43 krral, Báró Bálintit József 150 frttal, marosvásárhelyi zenekedvelők egylete 148 frttal, nyárádszeredai „hirlap irodalmi pártoló kör" 115 frttal; a következők lOOfrtos alapítóink: Baruch Adolf, Baruch Sámuel, Gróf Bethlen Gyula (Vaja), Burdács Alajos, Bürger Albert, Csongvay Lajos, id. Czakó József, itj. Czakó József, Desbordes Victor (Gerebencs), Dézsi Zoltán (M.-N.-Öly­ ves,) Dósa Elek, Dósa Endre, Draveczky Adorján. Dr. Fabiny Ferencz, Fekete Gábor, Gállfy Sándor, Hügel Lipót, Ilyes Lajos, ifj. báró Kemény Domokos, Kerekes Sámuel, özv. Knöpfler Vilmosné, Kovács Ferencz apát, Kovács Ferencz apát 25 éves papi jubileuma emléke. Köszvényes-Remete község, Lázár Ádám, gróf Lázár Jenő, Máriaffy Dávid, mirosi ref. egy­ házmegye, marostordamegyei áll. tanitó testület, marosvásárhelyi Casino, Erdélyi kereskedelmi és hitelbank, marosvásárhelyi ev. ref. egyház, maros­ vásárhelyi ev. ref. kollégium tanári kara, marosvásárhelyi róm, kath. gymnázium tanári káva, marosvásárhelyi st. quo ante izraelita hitköz­ ség, marosvásárhelyi kereskedő mint ipartársulat, marosvásárhelyi zene­ kedvelők egylete, Mező-Bánd község, Mező-Madaras község, NyárádSzereda és vidéke székely takarékpénztár részvénytársaság, özvegy Nagy Domokosné Ny.-Szt.-László, Nagy Sándor gyógyszerész, Népfelkelők 1887-ik évi huszártiszti tanfolyama hallgatói, Oberschall Adolf, Sán­ dor Kálmán, Sándor László alispán, Szabó János ezredes, ifj. Báró :

— 124 —

Szentkereszti Zsigmond, Szentkirályi Gyula (Pagocsa), Szentiványi Gyula, Szentmariay Dezső, özv. Gróf Toldalagi Victorné, Tolnay Regináid, Tolnay Gábor és Vitályos Samu közjegyző. A rendes tagok között a 2 frt tagdíj helyett többet fizettek: Báró Kemény Karolina (Malomfalva), özv. gróf Kornis Ferenezné és gróf Teleky József (Sárpatak) 50—50 frtot, Harasztkerék község 30 frtot. Yécsey Róbert és Kappel József 30 - 3 0 frtot. Kibe 1 község 25 frtot. Losoncai Dénes főmérnök 24 frtot. Makfalva, Sóvárad. Szováta községek es Biás István ügyvéd 20—20 frtot. Boér Gábor telekkönyvvezető, Disznajó és Magyaró községek 1 8 - 1 8 frtot. 68 tag a 2—2 frt évi tagdijat 10 frt egyszeri lefizetéssel váltotta meg. Adományokkal járultak: Desbordes Viktor gyűjtött 2 frt 50 k r t ; Tolvaj Ferencz gyűjtött. 4 frtot: Varga János adománya a „Maros Vidék" utján 7 frt; B. Bornemissza András (Abafája) 10 frt; Váradi István ado­ mánya a „Maros-Vidék" utján 3 frt 33 kr: Vadasdy Kálmán (VajdaSzt-Ivány) 16 frt: Iklandi tánczvigalom jövedelme 15 frt 20 kr; A .Ma­ ros-Vidék" szerkesztő és kiadóhivatala •> frt 40 kr; Roznyai György fUd­ varfalva) 11 frt 50 kr; Szakács József (Marosvásárhely) 5 frt; Szász Béla szolgabírói irnok 1 frt; Dr M. G. 50 kr; Nagy L. Ferencz 2 frt 50 kr ; Gubódi Gyula két ízben 2 frt 31 kr; Szakács Sándorné 5 frt; Dr. Stein Lázár gyűjtése 2 frt 50 kr; Dájbukát János 1 frt; Ignátz fópinczér a Transsylvania kávéházban 1 frt; Makay Lajos körjegyző 1889. márczius 15 én M.-Bándon gyűjtött 6 frt 50 k r t ; Vadasdi Kálmán Vécsről 7 frtot. Elhaltak:

A l a p í t ó t a g o k : Hiigel Lipót (Szász-Régenj. Máriafjy Albert (M.-Szt.-György.) R e n d e s t a g o k : Balázs Antal kereskedő, Ballá József in. pénz­ tárnok, Balogh Gyula szolgabíró, Csíki Márton birtokos, Czakó Józsefné, Dudutz János kereskedő, Feuerstein Adolf rézműves, Gruber Mihály tanár, Hirchmann Adolf magánzó, Iszlai Elek körjegyző (Éhed), Kacsó Gá ior m. ellenőr. Kovács Károly birtokos (Mező-Bánd), Szathmári S. Ferencz gépész, Csiky Ferencz birtokos (Galambod), dr. Péterffy József m. főorvos. P á r t o l ó t a g o k : Bokos János orvos (Ny.-Szereda), Dudutz Za­ kariás kereskedő (M.-Vásárhely), id. Gergelytí Sámuel birtokos (Kibéd), Illyés Albert kereskedő (Sóvárad). Kovács György birtokos (Kibéd), dr. Kronstein József körorvos (Nyárád-Szereda) Sylvester Géza magánzó (M.-Fülpös.) Pénztári

forgalom

az 1885.

aug.

10-től

1890.

májas

1.

B e v é t e 1: 1885-ben 400 frt. 1886-ban 1807 frt 33 kr. 1887-ben 1715 frt 87 kr, 1888-ban 1989 frt 05 kr, 1889-ben 14 frt 1890-ben 525 frt 92 kr, összesen 7811 frt 54 kr. Kiadás: Központi pénztárba . . . . Nyomtatvány és könyvekre . .

6618 fit 96 kr. 95 „ 1 7

-

125

-

Szolgának 123 frt 80 kr. Szegény tanulókat segélyző' egyl. 80 ., — . Andrásfalvi iskolának . . . . 20 , — ., Komesz Györgynek . . . . 50 „ — , Papp Ferencz tanítónak . . . 20 „ — . Vécsei népkönyvtárnak . . . 23 „ 34 . Iparos tanonczok kiállítására . 30 „ — „ Máthé J. m.-szt.-györgyi tanít . 20 „ — . Postadijjak 5 „ 08 „ Betét a keresk. bankba . . . 656 , 41 . Pénzmaradváuy 67 , 70 . összesen 7811 frt 54 kr. Vagyoni

állás:

A választmánynál aláirt összeg 16.695 frt 43 krt képvisel. Ebből befizettetett hozzánk 6998 frt 66 kr » központba 7300 „ 63 , Hátralék és várandó 1540 , 14 „ Leírandó . . . . 856 „ — „ összesen: 16.695 frt 43 kr. Az Eid. keresk. és hitelbankban van 617 frt 3 kr. Marosvásárhely, 1890. június 15-én Nagy

Sándor,

pénztárnok.

Tudomásul vétetik és határoztatik, hogy mindkét jelentés egész terjedelmében vétessék jegyzőkönyvre. A számvizsgálók jelentéséből kitűnvén, hogy ugy a pénztárkezelés­ ben, mint az elkönyvelésben az. egész idő alatt a legnagyobb pontosságot s a lelkiismeretességet találta, közgyűlés megadja a választmánynak a felmentvényt, minek megtörténte s a választmány lemondása utáu követ­ kezik a tisztújítás. Az E. M. K. E. Marostordamegye—marosvásárhelyi választmányá­ nak tisztviselői és választmány tagjai: Elnök: Báró Bánffy Zoltán. Alelnökök: Györfi Pető. Kovács Ferencz, báró Kemény Domokos. Titkár: gróf Lázár Kálmán, Dr Turnowszky Mór. Pénztárnok: Nagy Sándor. Jogtanácsos: Darkó Ákos. J e g y z ő : Végh József. Választmányi

tagok:

Választottak: Bihari Sándor, Deák Lajos, Dr. Engel Imre, Filep Kálmán, Kelemen Albert, Kozma Gyula, Lázár Banedek, Losonczi Dénej, Molnár József, Gáspár Gyula, Geréb Béla. Deák Lajos kir. tanfelügyelő ur indítványa folytán a közgyűlés egyhangúan határozatilag kimondja: óhajtja, hogy az E. M. K. E. következő, 1891. évi közgyűlése Marosvásárhelytt tartassék meg. Titkár megbizatik, hogy a városi közönséget erről átiratilag értesítse és kérje, hogy a meghívó irat a Déván ez évi szeptember első napjában tartandó köz­ gyűléshez intéztessék, mely a jövő közgyűlés helye fölött határoz.

-

126 —

Végül határozván, hogy ezen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesíté­ sével a legközelebbi választmányi ülés bizatik meg, elnöklő alelnök ur a közgyűlést bezárja. XXV.

Maros-Tordamegyei nő-választmány. — S z é k h e l y : Marosvásárhely. —

Ez évben a tagdíjak beszedését eszközölte, mit 500 frt 84 kr öszszegben a pénztárnok Mentovich Elek 1889. decz. hóban kimutatással együtt a központba beküldött, Elnök: Báró Bánffij Zoltánnégróf Teleki Eliz. Titkár: fíodoUa. Gábor.

Pénztáros : Mentovich

Elek.

XXVI.

Nagy-Küküllőmegy ei választmány. — S z é k h e l y : Segesvár. —

A választmány működésének nevezetes részét ama határozatoknak végrehajtása képezte, melyek a tekintetes igazgató válaszímánytól, részben annak tájékoztatása, részben pedig a már életbe léptetett intézmények előbbre vitele érdekében küldettek le. részben pedig az egyleti életet s annak érdekeit általánosságban érintették. E tekintetben igyekezett választ­ mányunk szigorú pontossággal járni el annyira, hogy beérkezett 85 ügy­ darab mindenike lehetőleg gyorsan láttatott el, periig azoknak legtöbbje többféle intézkedést, ivekre menő javaslatokat igényelt s többféle kiadványozást vont maga után, ugy hogy a kézbesítő könyvvel kiadott s részben postán szétküldött darabok száma a lefolyt évben 459-re rúgott. Az előkészített tárgyak rendesen választmányi ülésekbe vitettek s az itt hozott határozatok, illetve javaslatok eredményeképen jöttek létre azok a közhasznú intézmények megyénk területén, melyek az Emke segélye nél­ kül vagy későre, vagy talán sohasem létesülhettek volna, melyek tehát életüket egyenesen az Emkének köszönhetik, s támaszt nyert sok olyan már meglevő intézmény, mely e támogatás folytán megújult erővel foly­ tathatta tovább munkásságát a magyar nemzeti művelődés széles területén. Legszebb és eredményeiben leggazdagabb alkotás a segesvári Emke óvoda, mely választmányunk javaslata és tervezete alapján megalakítva, már teljes berendezéssel s évről ^vre fokozódó eredménynyel működik s áldásos hatása már is érezhető. Évi segély czimén nyer az Elnkétől 350 frtot; az ezen felül szükségei összeget társadalmi uton szerezzük be, ré­ szint pedig a gyermekekért beszedett havi dijakból felezzük. Az óvodát ez évben 25—30 gyermek látogatja, köztük 9 szász nemzetiségű, kik egy ki­ tűnően képzett óvónő Siikösd Gizella vezetése alatt játszanak, játszva dol­ goznak és tanulják a magyar szót és magyar dalt. . A nemzeti művelődés terjesztésére nem csekély befolyással vannak az Emke által adományozott könyvekből alapitott „Ernke-könyvtárak*, Bürkösön, Medgyesen, Kőhalomban és Halmágyon. E könyvtárak mindenütt az iskolában vannak elhelyezve, s az illető tanítók kezelése alatt a közön­ ség részére ingyenesen állanak rendelkezésre.

A folyó évben nyittattak meg a mesye területén felállított nyári (lyermekmenlipb/ek, mely czélra az Emke 272 frtot bocsátott rendelkezésre. Ezen összegből 4 menhely állíttatott fel és pedig Kis-Kapuson, Bolyában, Nagy-Selyken és Bürkösön. Az első berendezés mindenütt ügybuzgó igaz­ gató alelnökünk Horváth László kiv. tanfelügyelő személyes utasítása alap­ ján a községi elöljáróságok segélyének igénybe vételével történt, s a men­ hely közvetlen felügyelete s vezetésére mindenüvé egy fizetéses gyermek­ felügyelő és egy felügyelő-bizottság szerveztetett. Kis-Kapuson megnyílt a menhely folyó év június 2-án, 9 gyermek­ kel. A létszám július havában felnövekedett 2l-re. A menhely a legszük­ ségesebb bútorzattal el van látva. A felügyelettel Ba.tha Mózes ág. ev. tanitó és segédlelkész ur van megbízva, ki azt teljes készséggel vállalta magára. Bolyában szintén ez év június 2-án nyílt meg a menhely, melybe 35 kis gyermek van felvéve, magyar, szász, román és izraelita nemzetiségű, kik egymással békében megférnek. Ez a menhely gróf Bethlen Kálmán rendkívüli érdeklődésének tárgya, a ki Karda István róm. kath. lelkészszel együtt gyakorolja a felügyeletet, A legszükségesebb bútorzattal ez a men hely is el van látva. A nagyselvki menhely megnyittatott június 3-án 40 gyermekkel. Azóta felszaporodott a létszám 5Ó-re, kik csaknem kivétel nélkül szász nemzetiségűek. A legszükségesebb bútorzattal el vannak látva. Felügyelő Koncz József áll. tanitó ur. A bürkösi menhely megnyílt június 15-én 15 gyermekkel, mely szám azóta 20-ra szaporodott. A gyermekek magyarokon kivül szász és román nemzetiségűek. A felügyelet itt Horváth István ref. lelkészre van bizva. ki azt nagy gonddal gyakorolja s igyekszik az ügyet mentől nép­ szerűbbé tenni. E menhelyek általában mindenütt kedvezően fogadtattak, s napról­ napra nagyobb érdeklődésnek lesznek tárgyai. Azok az intézmények, melyek nem az Emke alkotásai, de annak se­ gélyét jótékonyan erezik, első sorban a segesvári ref. egyházközség, mely papjának fizetése javítására évi 100 frt segélyben részesül. Ez egyházköz­ ség csak is e segély által lett képes papi állomását betölteni s igy mint teljesen rendezett s e városban az egyetlen tiszta magyar egyházközség, a. nemzeti ügynek szolgálatába lépni. Továbbá a medgyesi ref. egyházközség, melynek papja szintén 100 frt évi segélyben részesül. Mindnét egyház­ községnek a segély 1889. évtől kezdve folyósittatott s 32 évig tart. Évi segélyben részesül még a héjasfalvi ref. egyházközség, mely tanítója fize­ tése gyarapítására 20 frttal javadalmaztatok. A héjasfalvi ref. egyházközségnek a rendes évi segélyen felül meg­ szavazott az Emke, választmányunk ajánlatára iskola épületre is 400 fo­ rintot ; de ez összeg még nem folyósittatott, miután nevezett egyházközség még nem tudott tisztába jönni azzal a kérdéssel, hogy építeni szándékolt iskola-épületét hová fogja építeni és a már megajánlott 400 ftton felül még szükséges összeget honnan fogja beszerezhetni. Tervben levő alkotása lesz az Emkének megyénk területén a sár­ pataki Emke-iskola, mely czélra a szükséges összegek első részlete meg van m^r szavazva, de a végrehajtás még a felekezetekkel való megegye­ zéstől s némi kérdések megoldásától van függővé téve. Az elősoroltakból kitűnik, hogy választmányunk azon helyekre irá­ nyította az Emke segélyező figyelmét, hol arra legnagyobb szükség volt,

hol az igen csekély száma magyarság túlnyomóan nemzetiségek közé be­ ékelve van, mint Kőhalom. Héjas falva, S^gesvár^ Sírpatak. Medgyes, KisKapus, Nagy-Sdlyk, Barkós és a Bdyjvölgya. E J oly intézményeket lé­ tesített, melyek a magyar nemzeti művelődést, a magyar nyelv terjedését előmozdítani s a nemzeti önérzetet ébren tartani vannak hivatva. Az Emke mindezen itt felsorolt alkotásai nem is maradtak kedvező eredmény nélkül. Intézményeinket kezdik igénybe venni más ajkú polgár­ társaink is s főként óvodánk és menhelyeink látogatóinak igen nagy száma ezek közül talik ki. — sőt egy helyen (Nigy-Selykj egészen szász. Kezdik belátni, hogy alkotásainknak minden honpolgár hasznát veheti s igy az a nagy fokit bizalmatlanság, mely első fdlépésünket kisérte, apadóban van. Tagjaink száma a megye egész területén 455, köztük 1 örökös. 16 alapitó, 404 rendes és 34 pártoló, kik egy — külön e czélra készitett törzskönyvben vannak nyilvántartva, külön feljegyezve lévén abban minden tag foglalkozása, lakhelye, belépési ideje, az önként megajánlott összeg, úgyszintén a már teljesitett fizetések is. A nyilvántariást azonban nagvon megnehezíti ama körülmény, hogy a tagok, midőn lakhelyüket változtatják, sem az eltávozásnál, sem uj lak­ helyüknél nem tartják szükségesnek jelentkezni, hogy a változás felje­ gyeztessék. Választmányunknak egyik legfontosabb feladatát képezte a tagdijak begyűjtése, mely ci.'lból mint minden évben, ugy ez évben is megkeres­ tettek az egyes tagok tartozásaik teljesítésére. Az eredmény azonban, fáj­ dalom, nem volt nagyon kedvező, mert míg az 1888. évi pénztári bevéte­ lünk 964 frt 75 kr Volt, addig az 1889. évi bevétel csakis 222 frt 73 kr összeget tüntet föl. A hat év alatt lefizetendő 8130 frtból ez ideig 4059 frt 60 kr, s igy még befizetendő hátralék 4070 írt 40 kr. Igaz ugyan, hogy ezen hátraléknak egy nagy része elenyészik az által, hogy tagjainknak jelentékeny része (a bürkösi fiókkör egészen) fize­ téseit a központban teljesiti; s többen el is távoztak vagy elhaláloztak, de mégis oly tekintélyes összeg marad még fenn. melynek felszedése vá­ lasztmányunknak kiváló gondját kell, hogy képezze. Az évenként bejövő tagdijaknak 2 5 % ' í t megyei választmányunk a segesvári Emke-óvó segé­ lyezésére szokta minden évben fordítani. A folyó évi június havában ragadta el közülünk a halál egyik ala­ pitó tagunkat, 3Iauks Gyula dicsőszentmártoni kir. közjegyzőt, ki egyle­ tünknek mindig buzgó tagja volt. A megyei választmány és fiókkörök tisztviselőinek névsora a kö­ vetkező : ;

Nagyküküllőrnegyei E l n ö k : gróf Bethlen

Gábor.

Bálás Imre. Pénztárnok: Sieghardt, Elek.

Kispál

választmány.

Ig. alelnök: Gábor.

Horváth

Ellenőr: Mázsa

László.

Titkár:

Imre.

Jegyző:

Választmányi tagok: Somogyi István, Horváth Mihály, Fodor Lázár, Weisz József, György Pál, Lattenberg Lajos, Kedves István, Kohn Nán­ dor. Bocskor Árpád, Bergay József, Gross Károly, Benedek Mihály. 1. Kőhalmi fiókkör. E l n ö k : Bod Gyula. Alelnök: Pénztárnok : Lukowszky József.

Boér Mihály. Jegyző: Téglás István

— 129

-

2. Medgyesi fiókkör. Elnök: dr. Kein Adolf. Jegyző: Árpád. Könyvtárnok: Csiki István.

Jenné

Ede. Pénztárnok:

Péchy

3. Kiskapusi fiókkör. Elnök: gróf Bethlen Kálmán. Jegyző: Konez Bartha Mózes.

József.

Pénztárnok:

4. Btirkösi f i ó k k ö r . Elnök: Horváth István. Jegyző: Tiszowszky Dániel. Pénztárnok: Zsigmond Gyula. Könyvtárnok: Szacsva János. Ezekben sorolván elő az utóbbi év fontosabb eseményeit egyletünk életé­ ből, mielőtt jelentésünket bezárnék, még felemiitjük megyei választmányunk­ nak a folyó év május 10-én tartott közgyűlése azon nevezetes határozatát, miszerint kimondatott, hogy egy ujabb 6 évi cziklusra megalakulunk s a megalakulás az uj tisztikar megválasztásával azonnal keresztül is vitetett. Ezzel a ténynyel tehát megyénk területén egyletünk élete a jövő 6 évre is biztosítva van. Vajha ez a 6 év megfeszített munkásságot, kitartó áldo­ zatkészséget hozna nekünk, s közelebb vinné egyletünket kitűzött nemes czéljai megvalósításához!! Segesvártt, 1890. évi július hó 31-én. Bálás Imre, titkár.

XXVII.

Szebenmegyei választmány. — Székhely: Nagy-Szeben. —

Az E. M. K. E. szebenmegyei fiókegyesülete választmányának meg­ bízásából, tisztelettel beterjesztjük a következő jelentésünket: Az E. M. K. E. szebenmegyei fiók-egyesülete, az alapszabályok, a munka-kör keretében , valamint a központi választmány határozatainak végrehajtása- és érvényesítése érdekében, minden törvényes és jogos esz­ közt felhasznált egyesületünk erkölcsi és anyagi gyarapítására; felügyelt arra, hogy a folyósított segélyeket, az illetők czéljuknak megfelelően hasz­ nálják, és különösen az állami népoktatási intézetekben, a szegény tanu­ lók részére kiosztott 100 frt segély kiváló becse, a kérdéses magyar jellegű iskola iránt való érdekeltséget jelentékeny mertékben fokozza. S habár a szakadáti nyári óvó E. M. K. E., valamint a Nagy­ szebenben felállítandó polgári fi- és iparos tanoncz iskola, állam-költsé­ gen való létesítése, melyet választmányunk olyan melegen ajánlott az in­ téző körök figyelmébe, nem sikerült is, de reményt nem veszítettünk, a kérdéses intézetek jövőben való felállításának kieszközlésére; annyival is inkább, mivel igénytelen nézetünk szerint, kizárólag a magyar jellegű egyházak és iskolák közvetlen és közvetett támogatása által eszközölhető, ezen az exponált helyen, egyesületünk czéljának megvalósítása. Fiók-egyesületünk: 1889-ik év augusztus 1-től — 1890 július vé­ géig, i, 2 5 % levonásából bevett: 48 frt 25 krt, ebből saját ügyvitelére fölhasznált 17 frt 40 krt; a fenmaradt 30 frt 85 krt, hozzáadva a mult 9

— 13Ü —

évi összeghez: fiók-egyesületünk, 1885-től fogva a mai napig, a 2 5 % levonásából, gyűjtött: 125 frt 99 krt. Fiók-egyesületünk választmánya, m u é n t a megelőző években, ugy a folyó évben is egyesületünk tagjait fölhivta kötelezettségeik teljesítésére; a fizetésre képteleneket, ugy szintén az egyesületünk területéről eltávozott tagokat a maga idejében bejelentette a központi választmánynak; továbbá fiók-egyesületünk összes tagjait fölhívta azon szándékuk nyilvánítására, hogy a következő cyclusra tagjai óh:jtanak-e maradni egyesületünknek, avagy nem ? 1889 aug 1-től— 1890 július végéig begyült és a központba b e kiildetett: 247 frt; 113 frt 9Ü krral kevesebb mint a megdóző évben; minek oka abban keresendő, hogy egyesületünk területéről számos tag eltávozván, kötelezettségüknek nem itt tettek eleget' néhány tag pedig hátralékát a központba fizette be. 1885 tői—1890 július végéig az összes hátralék: 3 1 1 f r t : kevesebb mint a mult évben: 332 frttal. A választmányi tagok számát illetőleg, annyi változás történt, hogy Bene Róbert és Bergay József, egyesületünk területéről eltávozott. A választmány tagjai: a) választás utján: elnök: Jánosi, Sándor ; alelnökök: Kinyer Ignáez, Veress Ignáez; titkár: Kngy Józsrf; jegyző: Székely István d r : pénztárnok: Horváth Miklós; ellenőr: Szállíts Albert; t a g o k : Gidófalvy Géza, Hatfaludy István, Ludwiyh Ferencz, Nagy Dénes, Rubinstein Sámuel; h) mint alapító tagok: Bonunyói L. Béla dr., E. Kis Károly, Fülöp Ferencz, Kábdebó Mihály, Kábdebó Péter, Polliik Jakab, Strasser Zsigmond, Szalag Ferencz, Szakáts Albert, Szabó István, dr. Elischer József, Tóthi Szabó Sándor.

Az E. M. K. E. szebenmegyei fiók-egyesülete választmányának, f. 1890 július 29-én, Nagy-Szebenben tartott gyűléséből. Jánosi

Sándor,

Nagy

elnük.

József, titkár.

XX I I I .

Szilágymegyei választmány. — S z é k h e l y : Szllágysouilyó —

Az E. M. K. E. fiókja mult évben Lajos napján — Kossuth Lajos nagyhazánkfia névnapján — s a f. é. márczius 15-én hazafias ünnepélye­ ket rendezett Ez estélyek szellemileg igen szépen sikerültek, az anyagi eredmény azonban, mely az E. M. K. E. szent czéljaira lett volna fordítandó, nem volt ennek megfelelő. Ez ünnepélyeket megelőzőleg tartott választmányi gyűléseken a vá­ lasztmányi tagok pontosan jelentek meg, mi reményt a,5 arra, hogy a legközelebb megejtendő elnök-választás után a fiók-egylet uj, tevékeny korszaknak néz elébe. Tudvalévő ugyanis, hogy elnökünk, a mindenki által rajongásig szeretett, nemesielkü báró Bánjfy György a mult évben ki­ ejtette kezéből az egylet zászlaját s azóta az alelnök vezeti az elnöki tisztet is. Az ősszel tartandó közgyűlés alkalmával összeszedetnek a rég ki­ osztott perselyek, melyek — ugy hisszük—szép összeget hoznak az E. M. K. E. czéljaira.

— 131 —

A tisztikar következő:

Elnöki

hely:

üresedésben;

alelnö­

k ö k : Xayy László és Györffy Pál báró ; j e g y z ő k : Hulimha Sándor és Wischán Elek • n é n z t á r o s : Bartha Icán; e l l e n ő r : dr. Ajtay Endre. A választmány: Bethlen Ferencz gróf, Réner Albert, Xayy Domokos, Ajtay Albert, Somoqyi Kálmán.

A régi tagok közül az egylet senkit nem vesztett el. Szilágy-Somlyó, 1890 augusztus 2-án. Iínlimka

Sándor,

Xayy

jegyző.

László,

alelnök. XXIX.

Szomok-Dobokamegyei választmány. — Székhely: D e é s . —

Megnyugtatásul szolgálna nekünk, ha az Emke szolnok-dobokamegyei választmányának mult évi működéséről, a jól teljesitett munka tu datával. a kitűzött feladat helyes megoldásának önérzetével nyilatkozhat­ nánk, a mint azt — hisszük — több helyen meg is tehetik. Mi — táj dalom — nem voltunk ilyen kedvező helyzetben. A nagyon csekély eredmény, me'yet a magyar nemzeti ügy némi térfoglalásában s az ez irányú működés eszközeinek előállításában talán elértünk, egyálta­ lában nem áll arányban a megyei választmány sok jó akarattal kifejtett működésének értékével. Báiha elismerjük, hogy a választmány nem fejtett ki oly mérvű t e ­ vékenységet, nem aknázta ki a helyzet előnyeit ugy. a mint azt az Emke országosan méltányolt czéljai megkövetelték: mindazonáltal különösen tár­ sadalmi uton olyan eredményeket ért el. melyeket kicsinyléssel mellőzni nem lehet. Feltűnő tevékenységet a mult év működéséből nincs, mit feljegyezni; hiányoztak az erre szükséges eszközök s különösen akadályul szolgált azon körülmény, hogy a vidéki fiók-körök szervezetéhez a szükséges őszhangot megteremteni s a megkívántató ügybuzgó tisztviselőket megtalálni — a kivételektől eltekintve — mindeddig nem sikerült. Mindazonáltal meddőnek az elmúlt évben kifejtett működést mon­ dani nem lehet, mert az apróbb segélyezéseken kivül az Emke anyagi támogatásával lehetővé tette azt, hogy Kis Iklód községében az ev. ref. iskola az 1889. év folyamán kellően felszerelve megnyitható volt. Kilátás van továbbá arra, hogy ugyancsak az Emke segítségével M.-Láposon kis­ dedóvoda létesíttessék. Szóval, habár lassúbb ütemben, de minden irány­ ban e vármegye területén a haladás tünetei félreismerhetetlenül m u t a t ­ koznak. Deésen, 1890. évi július 31-én. Gr.

Komis elnök.

Viktor,

Biró

Antal,

jegyző9*

— 132 —

1. B e t h l e n vidéki k ö r . — Székhely: Bethlen. —

Gyula,

Elnök: gr. Bethlen Pál, jegyző : Rácz László.

alelnök: Gyárfás

Albert,

pénztáros:

Midőn tudatnék, hogy a szabályszerű 25%-ból semmit használtunk, fölemiitjük, hogy nevezetesebb halottunk Simon alapitő volt. Bethlen, 1890. július hő 31-én. Gróf

Bethlen elnök.

Pál,

Biró

föl nem Kálmán

Biró Gyula, pénztáros

2. Nagy-ilondai fiók. Elnök: Simó

Lajos.

Pénztáros : Vajda

3 Magyar-láposi

Péter.

fiók.

Megalakítására a járási szolgabírót fölkértük. XXX.

Szolnok-Dobokamegyei nőválasztmány. — S z é k h e l y : Deés. — Elnök gr. Bethlen Pálné-Tisza táros : Kabos Sándorné.

Jolán.

Titkár:

Hollaki

Zoltán.

Pénz­

XXXI.

Deés városi választmány. Az 1889. évi működése az egyletnek kizárólag a helyi kezelésben állott. Nyilvántartotta, beszedte az egyleti tagdíjakat és beküldte azo­ kat a központnak, a kezelési ügyekben és megkeresésekben megadta ugy a központnak, mint a társegyesületeknek a kért felvilágosításokat. A deési ifjúság által rendezett tánczmulatság sikerülésére társadalmi uton megtette a szükséges kezdeményező lépéseket és hathatós támoga­ tásban részesítette azt, mi által az egjdet részére 82 frt bevételt ért el. Kezdeményező lépéseket határozott el a fiók pénzkezelésének rend­ behozás, a 2 5 % kezelési költség következetes visszatartása és a fiók culturális czéljainak segélyezése iránt. Megkeresni határozta el a központi elnökséget a magyar népviselet terjesztése iránti kezdeményezésre. A fiók tisztikarában az a lényeges változás állott be, hogy a két éven át elnök: Balázs Máté. és az öt éven át 4 s ő jegyző: dr. Bónis Árpád, pénztáros: Ilosvay Jenő állásaikról a közgyűlés elismerése és jegyzőkönyvi köszönete mellett lemondottak s az uj tisztikar és választ­ mány a következőleg alakult meg: Elnök: Róth Pál. I. Alelnök: Bándy György. I I . , Alelnök: Nagy Benedek. I. Jegyző: Kádár József. II. Jegyző: Csizér Akos. Pénztárnok: Miklós Gábor. Ellenőr: Nayy Kálmán.

-

133 —

Választmányi

tagok:

Balázs Máté, Biró Antal, Budai Elek, dr. Bónis Árpád, Dombora András, id. Gaál János. Göczi Károly, id. Ilosvay Lajos, Ilosvay Jenő, Kolozsvári Albert, Kustár Károly, Német János, Pál István, Pölnicz Károly báró, Pfeiffer János, Sámi József, Szalacsi Szabó Lajos, Szarvadi Pál, Szemmári József, Szombatfalvy Győző, Tornán József, Tusa Gyula, Vass Antal, Veres Dezső. Deés, 1890. aug. 1-én Róih

Pál,

Dr.

elnök.

Bónis

Árpád,

helyettes jegyző.

XXXII.

Szamosujvár városi választmány. A szamosujvári városi választmány 1889—90. évi működése tulaj­ donképen a negyedik rendes közgyűlés rendezésével kezdődik, mely 1889. szept. 3-án tartatott Szamosujvári. E közgyűlés s az ez alkalomból ren­ dezett ünnepélyességek — kiválólag a lobogóavatás — kimagasló mozzanatai maradnak választmányunk életének s legszebb és legnevezetesebb napjait képezik városunk történetének. Soha Szamosujvár oly fényt és pompát nem fejtett ki, mint a mi­ lyent a negyedik közgyűlés alkalmából 21 E. M. K. E. tiszteletére. Az egész város nemzeti lobogók tengerében úszott, az egyenes utezákon és a főtéren két oldalt emelkedő s magyar czimerekkel, nemzeti lobogókkal díszített oszlopok összekötve díszes virágfonatokkal, a felállított diszKapu, a főtéren a zászlószentelésre készült díszes tábori sátor stb. stb., oly ün­ nepélyessé és díszessé varázsolták kis városunkat, a minő még soha sem volt. A rendezésre állaudó bizottság volt kiküldve, mely naponként gyű­ lésezett, ember feletti munkát végezve a siker biztosítására. Nem czélunk itt az ünnepélyt részletesen leirni, de kötelességünk kiemelni annak egyik pontját, , a lobogóavatás"-t. Kis városunk esemény­ dús történetének legfényesebb pontját képezi az E. M. K. E. zászlójának 1889. szept. 3-án tartott negyedik közgyűlése alkalmával történt ünnepé­ lyes fölavatása, mely alkalommal a város hölgyei a zászlóra diszes ezüst babérkoszorút tettek. Kisérje e babérkoszorú a késő jövőben is, az egye­ sületnek mindenütt hódítva előhaladó diadalmi jelvényét, a zászlót! Legyen megengedve köszönettel adózni e helyen városunk közönsé­ gének azért a meleg érdeklődésért, őszinte buzgalomért és áldozatkészsé­ gért, melylyel mint minden magyar ügyet, ugy ezt is felkarolni, előmoz­ dítani és segíteni szives volt. De mindenek felett hála és köszönet a központi igazgató választ­ mánynak, hogy meghívásunkat elfogadva, megjelenésükkel megtisztelték városunkat. Áttérve az 1889—90-ik évi jelentésre, egy kis szünetről, pihenésről szólunk: de annál inkább biztat a remény, hogy az intézőknek munkába lépése által jövőre többel dicsekedhetünk. Az igazgató választmány rendeleteinek választmányunk mindenben a legpontosabban eleget tett, határozatait és utasításait a körülményekhez képest végrehajtotta.

Semmi segélyt nem vettünk igénybe, mivel a város mint kegyúr által fentartott magyar nyelvű és tökéletes magyar jellegű gymnásium, fiu- és leány-népiskola és kisdedóvóda van városunkban, a mely iskolák a magyar nyelv és magyar nemzeti jelleg terjesztésében küldetést teljesíte­ nek, a mennyiben a közeK és távolabbi vidékekről a tanulóknak 55—60°/ -át képező oláh gyermekek jőnek tanulni, s itten elsajátítják a magyar nyelvet s neveltetnek tiszta nemzeti szellemben. A szabályszerű 2b% még csak az 1889 —90-ik évről tartatott vissza, de nem lett elköltve, hanem gyümőlcsözés végett takarékpénztárba tétetik. Sajnos tudomására jött választmányunk annak, hogy a jelen évvel a hat évi tagkötelezettség lejárván, az igazgató választmánynak minden egyes taghoz küldött felszólítása következtében több tag bejelentette ki­ lépését, de elhatározta választmányunk erős tevékenységbe lépni, hogy városunk részéről az erő-gyűjtés ne csökkenjen, hanem a mit elvesztettünk tagok kilépése által, kárpótolhassuk más uton. Oly elhalálozás a tagok közül, mely az E M. K. E.-re nézve kü­ lönös veszteséggel járna, nem fordult elő. A választmány tisztviselői és tagjai mind a mult éviek. Ezekben van szerencsénk vázolni választmányunknak a lefolyt egyleti évben történt mozzanatait s midőn kívánjuk, hogy az Ernke legszentebb és magasztos czélja minél szélesebb körben valósuljon és létesüljön, Ígér­ jük, hogy mi is, mint az egyesület igénytelen munkásai anyagilag es er­ kölcsileg törekedni fogunk csekély erőnkhöz képest e magyír nemzeti szent czélt előmozdítani. Szamosujvártt 1890. Július 30-án. 0

Voith Miklós, elnök.

Nóvák

Gerő, titkár.

XXXIII.

Torda-Aranyosmegyei választmány. — Székhely: Torda.

—

Ha m u l t év folyamán, Torda-Aranyosmegyei fiókkörünkben anyagi fejlődés, erőgyűjtés tekintetében elért eredmény nem mutatja is a fokoza­ tos haladást, még is a megelégedés bizonyos jól eső érzésével tesszük e jelentésünket. Megyénkben az E. M. K. E. nemes czélja, mint már meg­ fogant növény, mely egyes tagjaiban leveleiben hézagot, anyag-apadást mutat, — alapjában, gyökereiben meg van annyira erősödve, hogy kevés ápolás mellett is a jövőben a virágozást biztosan remélhetjük. Mig városunkban egyfelől mozgalom indult meg egy női-választmány létrehozása érdekeben, s ez sokszorosan megnyugtatókig h a t o t t ; megtudjuk, hogy az oly ügy, melyet a nők pártfogolnak, vezetésében fáradoznak, czéljáért lelkesülnek, fennakadásra nem j u t h a t ; másfelől örömmel értesültünk, a már évek óta fennálló szinügypártoló egyesület azon határozatáról,— mely szerint ezután időközönként az E. M. K. E javára előadásokat fog rendezni. Fiókkörünk névkönyvében mult évben örökös tagnak 1, alapitónak 46, rendes tagnak 347 és pártoló tagnak 57 egyén volt bejegyezve, s ezektől tagsági illetékbe 112 frt befizettettvén, ez összeg az alapszabályszerű 2 5 % igénybevétele nélkül, pénztárnok által központi kezelés alá be­ számoltatott.

-

135 —

Mult évben általunk két beküldött persely nyugta szerint 41 frt 21 krral gyarapitotta a központi pénztár készletét. Az egyesület segélyével épült, illetőleg támogatott maros-ludasi. komjátszegi és szindi iskolákban értelmes és hazafias érzelmű tanítók ve­ zetése alatt nyernek oktatást a növendékek. Fiókkörünket mult évben Zudor^ Akos alapító és választmányi tag halála által érzékeny veszteség érte. ü mint a topánfalvi járás főszolgabirája, tapintatos eljárása és lekötelező bánásmódja által, idegen ajkú polgártársainkkal szemben is minden hazafias érdeknek érvényt tudott szerezni Választmányunk jelenlegi névjegyzéke következő : Tiszteleti elnök : Br. Kemény György, náez, Weress Dénes.

Elnök: Gr. Bethlen Géza. Alelnökök: Gergely Ig­ T i t k á r : Nagy Balázs. P é n z t á r n o k : Érsek Lajos.

Tagok: Thoroczkai Sándor, Zsakó János. Pálfi János. br. Jósika Andor, Betegh Ferencz. Sándor János.. Szabó Ferencz. Ferenczi József, Gál Mózes, gr. Mikes Miklós, dr. Dávid Lajos. Löwi Dávid, gr. Zichy Ist­ ván, Mészáros István. Nádudvari László, Betegh Sándor. Bédiger Béla, Velits Ödön, dr. Wolff Gyula, Dulló János és Nagy Miklós. Tordán, 1890. augusztus hó 18-án. Nagy

Balázs, titkár.

1. T o r o c z k ó i k ö r . Elnöke elhunyván, uj elnökválasztásig szünetel. XXXIV.

Felvincz városi választmány. E l n ö k : Mészáros ScJiiessel Albert.

István,

titkár:

Magyart

Efraim,

pénztáros:

XXXV.

Udvarhelymegyei és városi választmány. — S z é k h e l y : Székely-Udvarhely. —

A választmány a legutóbbi év alatt is kellő buzgalmat fejtett ki az egyesület érdekében. Tartott két választmányi és egy közgyűlést. Elnök id. Dániel Gábor főispán úr a közgyűlést megnyitó beszédében főképen amaz irányelvek fejtegetésével foglalkozott, miképen volna a legczélszerfíbben országrészünkben a nemzet megszilárdítása elérhető, hogyan lehetne a nagymérvű halandóságot meggátolni s hogy lehetne a székely-kiván­ dorlást a székelyeknek nyugatra befelé való telepítése által megakadá­ lyozni s e telepítést milyen formán lehetne a legczélarányosabban kivinni. A választmány a saját területén beszedett tagsági dijakból az őt megillető 25%-ot, mely 138 forint 34 krt tett, egy bizottság ajánlatára három oly /özségnek adta ki, melyek épen iskolákat építettek, azzal a kikötéssel, hogy az építkezésnél kisdedóvó létesítésére is tekintettel tartoznak lenni. A községek eboeli kötelezettségeik teljesítésének ellenőrzésére választ­ mányunk a megyei tanfelügyelő urat kérte s nyerte meg.

A három község a következő: Béihfalva,

Fenyéd

és

H.-Szent-Péter.

A választmány minden lehető alkalmat megragadott arra, hogy tagjai számát szaporítsa, de a megyét ért elemi csapások miatt nagy sikert elérnie nem sikerült. Mindazonáltal 31 uj taggal gyarapította tagjai számát. A választmány területén van az egyesületnek 29 alapító és 250 rendes tagja. Nagy veszteség érte nemcsak a választmányt, hanem magát az egyesületet Orbán Balázs báró halálával Az egyesület egyik igazi baj­ nokát veszítette el benne, ki szellemi és anyagi erejével munkálta előme­ netelét és népszerűsítését. Hogy mennyire szivén hordozta az egyesület érdekeit mutatja az, hogy utolsó perczeiben se feledkezett meg róla, szerény vagyonából ide is juttatott egy jelentékeny összeget. Elnök: Vargyasi id. Dániel Gábor, Udvarhelymegye főispánja; ^ e l ­ nökök: Török

titkár: Solymosi mathy

Ferencz,

Albert

Lajos

dr., Ugrón

Gábor,

dr., jegyző:

pénztáros: Molnár

Tamás Károly;

Pap

János

Albert,

Sebesi

Ákos;

jogtanácsos:

és

Gyar-

van 56 választmányi tag.

Székely-Udvarhely, 1890, aug. 1-én. Dr.

Solymosi

Lajos,

titkár.

XXXVI.

Udvarhelymegyei nőválasztmány. — Székhely: Udvarhely. —

Az ügybuzgó lelkes elnöknő, a felejthetetlen emlékű néhai dr. AlbertnéZeyk Lenke elhunyta miatt újraszervezésre vár.

Török

AZ INTÉZMÉNYEK.

j \ z előkészületek és viszonyok következtében, lényegében s a segélyek­ nek legalább két harmadában, tavaly. 1889. jan. 1-én kezdhetvén meg az egye­ sület a segélyek rendszeres folyósítását, igy az eredményekkel számolható ténykedés is, a közművelődési feladatokra nézve, valójában csak innen veheti kezdetét. A ró.n kath. felekezet egyházi segélyeit és az unit. felekezeti segélyek egy részét már 1888 ban folyósítani kezdtük ugyan, a ret. fele­ kezetét azonban az egyházi főhatósággal való előleges tárgyalás miatt csak tavaly februárban kezdhettük meg; a. önálló egyesületi alkotások folyóvá tétele pedig, a közgazdasági mozgalmon kivül, a tér szükséges előkészítése következtében — valósággal csak a jelen közgyűlési évvel indulhatott meg Az egyesület közgazdasági működése tudvalevőleg, mondhatni, egyidejűleg indult meg az egyesülettel s erről bővebben is számoltak eddigi évi je­ lentéseink: a közművelődési akczióról azonban, az eredményeket is tekintve, most a helye, hogy részletesebb képet adjunk. Ezt tesszük —- a közgazdasági működésre csak érintőleg pillantva viszsza — az alábbiakban, midőn e jelentés kerete, az anyag bősége és az indo­ kok^ elhallgatásának szüksége következtében a lehető legtömörebben ugyan és az áttekinthetés kedvéért községenként betűrendes sorban elősoroljuk az egyesület alkotta, segélyezte, vagy erkölcsi befolyásával és közbejárá­ sával létesítette közmivelődési intézményeket és külön a legfontosabb ide­ vágó némely intézkedéseket. Nem mindent, s a fenntiek értelmében nem a kellő részleteséggel ugyan, de mégis ugy. hogy lássa mindenki és legyen kénytelen elismerni törekvéseinknek nem csak jogosultságát, hanem szent­ ségét is. Igy tömör alakban is azt hisszük oly impozáns anyaggal lép föl a nemzeti erő, hogy minden beszéd helyett méltán irható e fejezet fölé: „saxa hquuntur"; s viszont csak megadással lehet eljárásainkai szemben, ha figyelembe vételre számot akar tartani, az egyesület legfelrevezetettebb ellensége is. Nincs ez alkotások, intézmények és intézkedések között egyetlen egy is, mely az illetők részéről esdő folyamodványban ne kéretett volna s egyetlen egy sincs, mint hogy az egyesületi élet kényszer-eszközökkel nem bíró természeténél fogva nem is lehet, mely rá erőszakolással jött volna létre. Sőt ellenkezőleg legalább még háromszor ennyi kérelem s ügy fordult meg s van levéltárunkon, melyeket anyagi erő hiányában fáj­ dalmasan és keservesen kellett mindezideig elSjegyezve, vagy egyelőre el­ utasítva félretenni. Ez utóbbiakat, a többé kevésbé előjegyzett, vagy u. n. működési

vonalainkba fölvett községeket, a mutatvány kedvéért egy pár fontosabbnak kivételével, nem is soroljuk itt elé. nem mind azokat, melyekre a bővebb adatok, beszerzését kimondottuk, melyek előjegyezve vannak az egyes fiókválasztmányoknak a központihoz alkalmazott saját külön munka-programmjokban. Az ismétlések elkerülése végett, nem soroljuk újra elé, vagy nem részletezzük azt sem. mit a fiókválasztmányok vagy az igazgató választ­ mány működése C. és D fejezete alatt az intézményekre és a különböző közművelődési intézkedésekre nézve már elmondánk. A tiókválasztmányok jelentései bővebben részleteznek sok oly dolgot is, mit mi alább csak jelzeni fogunk, igy a saját bevételeik 2b°/ -ának alkotásokra miként föl­ használásait is. melyekről mi itt hallgatni fogunk. Csak azokat az egyesületi, községi, állami vagy egyházi iskolákat, továbbá óvókat, menhelyeket, papisegélyeket, munkatanitónői állásokat, népkönyvtárokat, iskolai ösztöndijakat és jutalmakat soroljuk föl rendsze­ resen ugyan, de azt is lehető legrövidebben, melyek általában az egye­ sület központjából indultak ki, létesültek, vagy juttattak létesülesre s állanak fenn; a helyeket, hová az egyesület erkölcsi befolyásával vagy eset­ leges anyagi segélyének kilátásba helyezésével, állammal, egyházzal, köz­ séggel vagy birtokosokkal, a szükséges intézményeket életre jőni mun­ k á l t a ; azokat a fontosabb egyszersmindenkorra szóló támogatásokat, és intézkedéseket, melyeket—ujabb adatainknál fogva— megemlíteni méltóbb. Az elősoroltakban is legfőbbképen a lefolyt év eredményeinek j e ­ lentéseire támaszkodunk, s visszahak'dag csak ugy, a mennyiben a már megelőzőleg megindított állandó alkotásaink vagy adott segélyeink jelen eredményeiről, a'„ intézmény állapotáról és ismertetéséről van szó. Egész segélyző eljárásunknak s ezzel kimutatásainknak is megérté­ séhez azonban okvetlenül szükséges lévén munka-programmunk legáltalá­ nosabb elveinek — melyek helyességének megérvelése nem ide tartozik — megismerése, előadjuk bevezetésül a legfontosabb szempontokat s utalunk ezeknek az egé«z kimutatások végig szemmel tartására. Az E. M. K. E. működése megértéséhez tudnivaló alaphatározatok, hogy : 0

Az

eyyesület

1. Első sorban a közművelődési szempontokat nézi s másod sorban a közgazdaságiakat, mely utóbbiakat közvetlenül vagy közvetve — anya­ gi támogatásával is, de főként erkölcsileg befolyásával és gerjesztőleg iparkodik előmozdítani. 2. Közművelődési törekvéseiben az intézmények létesítését és segélye­ zését tartja szem előtt, melyeknek áldását sokan élvezhetik s lehetőleg kizárja az egyesek támogatását, vagy csak az intézmények czimén eszközli ezt, 3. Főeszközei eddig: a pap, tanitó, óvó, a gyermekmenhely-vezető, a népkönyvtár és daloskör, de az iménti pont értelmében nem a szemé­ lyek csekély érvényű jutalmazása, hanem állásuknak*) megteremtése, biz­ tosítása és állandósítása által. *) Ez a l a p o n a m u n k a p r o g r a m u l a megfelelő j e l l e g ű e g y e s ü l e t e k r e , (pl. V e r e s ­ k e r e s z t e g y l e t stb.), k ü l ö n g y ű j t é s e k r e bizza a r ö g t ö n i j e l l e g ű a d o m á n y o k n y ú j t á s á t . M e g i n d u l á s a ó t a m é g s e m z á r k ó z o t t : el az alföldi v i z k á r o s u l t a k k a l s a t o r o c z k ó i é g é s ­ sel s z e m b e n , o d a 500, i d e 300 frtot, m i n d k é t h e l y r e aval a kikötéssel, h o g y iskolai czélra fordítsák, szavazván m e g .

— 141

4. Ez intézményeket vagy maga az egyesület önállólag létesiti, vagy az intézmény természete szerint hazafias magyar egyházi főhatósá­ gokkal, községgel, más erkölcsi testületekkel vállvetve, fiókválasztmányai munkásságának s az ottani helyi érdekeltek és társadalom közreműködő áldozatkészségének mindig lehető megnyerésével. 5. Az egyesület egész működésében a magyar állam-eszmét és nemzeti egységet törekedvén hatáskörében diadalra juttatni, a hol csak lehet irikéri az állam támogatását s szolgálatait fölajánlja. 6. Mind közvetlen, mind pedig közvetett alkotásaiban az állandó­ ságra s eként a hatályosságra törekedvén, ennélfogva az intézmények fentartásáról mindig különszakitott tőke által gondoskodik, miért is nem az esedékes tagdijakra, hanem ezek tőkésítése utján egybe hordott alapvagyon terhére és terhéig alkot. 7. A tiszta nemzeti szempontra s a közvetlen befolyhatásra való tekintetből lehetőleg az önálló alkotásokat tartja szem előtt, azonban az imént elésorolt tényezők támogatásának mindig kikérésével, vagy legalább ennek megkísérlésével. 8. Az egyházakkal vállvetve létesitett, vagy fentartott intézmények­ nél az egyesület az egyházi főhatósággal érintkezik, azonban az ellenőrzési jogot fiókjai révén biztosítja. Az évjáradékokat rendsze.int 10 évi tar­ tamra adja, mely idő alatt az egyház a szükséges további fentartásról gondoskodhatok. A befektetéseket vagy egyszerre maga adja, vagy az egyházi főhatóság fekteti be s e kiadásai helyreállítására az egyesület a kiadott tőke után az egyháznak 32 év folyamán át 5 % kamatot fizet. 9. Az intézmények létesítése rendszeres irányban történik s czéljok a nemzeti szigetek egybekapcsolása a székelységtol az Alföldig. 10. Első figyelmét e vonalok vegyes ajkú községeire fordítja, s ha ezekben egyházilag látja szükségét az eljárásnak, két magyar felekezet fenállása esetén a kettő közül mindig az aránylag erősebbet erősiti. 11. Az egyesület, jövedelmei fokozódása erejéig — a régiek erősí­ tésén kívül—évről-évre, a már kész terv szerint ujabb alkotásokat kezd s e czélból minden évben bekéri a fiókválasztmányok és egyházi főható­ ságok javaslatait. 12. Mind a közvetlen, mind pedig a közvetett alkotások és intéz­ mények, a segély természetéhez képest, az egyesület egyénisége fokozásául az E. M K. E. betűit viselő táblával láttatnak el s elvileg kimondott törekvés, hogy az egyesület a saját épületeit külsőleg is mindenütt lehe­ tőleg egyforma jellegzetes, bár egyszerű stylusban, létesítse. Ezek előrebocsátása után, ismételvén, hogy az E. M. K. E. segé­ lyek rendszeres folyósítása mult 1889 év jan. 1-től vette kezdetét, tehát az eredményről csak ez évi jelentésünkben számolhatunk,—rátérünk egye­ nesen az anyagra, a fentiek értelmében való intézmények és intézkedések elősorolására, melyek itt következnek : I. A l g y ó g y i székelyjellegtt földmives i s k o l a . (Hunyadmegye.) Ez

iskola

évi fentartási

költsége

eddig évi

14.802

solva. Lényegénél közgazdasági s csak iskolai jellegénél lődési intézmény. Ez utóbbiért adjuk itt,

fHban

fogva

van

javas-

közmive-

— 142 —

Az erdélyi rész közgazdasági és közvetve nemzeti érdekében nem lehet elegendőképen méltatni ez épen most előkészités alatt álló s a közelgő közgyűlés által véglegesen elhatározandó intézet jelentőségét. A székely telepités legbiztosabb, leghasznosabb s az erdélyi részekben százados módja oldatik meg ezzel, miként ezt a nagyenyedi Bethlen-főtanoda száza dókon át tette: a tanitás utján való rajeresztés szét a megyékbe. A köz­ gyűlésen a székely-szakosztály, illetve az igazgató választmány nevében külön előadóval a legfőbb kérdést képezvén ez ügy. itt csak röviden s inkább a nagy közönség számára tájékozásul összegezzük a következőket. Az igazgató választmány és székely szakosztálya, gróf Kun Kocsárddal, a fejedelmi alapítvány tevőjével együtt, hosszasan keresvén a székely tele­ pités czéljából nagy lelküleg ajándékozott alapítványi birtokra a telepités legczélravezetőbb módozatait: végre elsőbben gróf Kun Istvánnak, Hunyadvármegye közgazdasági előadójának kezdeményezésére fölmerült egy székely jellegű földmives iskola létesítése azzal a czélzattal, hogy egyszerű, közönséges székelyek, a falvaikban otthon szokásos viselet és életmód meg­ tartásával, az erdélyben dívó gazdasági ágak mindenikére gyakorlatilag megtaníttatván, az illetők szerte az országrészben a kisebb birtokosoknál alkalmaztassanak s ez által nemcsak a magyar föld müvelése és megtar­ tása biztosittassék. de az intézetből kimenő rajok fokozatosan és biztosan a nemzeti elemnek erősítésére szolgáljanak. Ily jellegben az eszme és a terv kidomboritása Tormay Béla min. tanácsosé volt, a ki Horváth Gyula alelnök és székely-szakosztályi elnöknek gróf Bethlen András földmivelésügyi mi­ niszterrel való tárgyalása következtében — a mint ezt a B. fejezet alatt előadtuk — szakszerű, beható, kitűnő munkálatban felfejtette az egész kér­ dést, kidolgozta a tanítási tervezetet, a költségvetést, napirendet, élelme­ zési tervezetet stb. E tervezet saját meghatározása szerint az iskola czélja: „képezni oly gazdákat, kik egy kisebb, azaz terjedelménél fogva a régi telek és fél telek nagyságával biró gazdaságot lehetőleg jól, azaz a létező vi­ szonyok között a leggyümölcsözőbben kezelni tudnak; ezért az iskola növendékei megfelelő oktatásban részesülnek, Kiképeztetik kézi ügyességük, begyakoroltatnak minden gazdasági, kerti és szölőszeti munkába, kifej­ lesztetik munkaedzettségük, megtaníttatnak azon tényezőkkel számolni, melyek a kis gazda üzletvitelében szerepelnek, megtaníttatnak a munkák vezetésére, hogy mint szolgálatba lépők a munkák végrehajtására és ve­ zetésére, mint önálló gazdák vagy telepesek birtokaik okszerű és lehető­ leg nagy hasznot állandóan biztosító kezelésére képesittessenek. Az isko­ lának az elmondottakon kivül még egy igen fontos és nagy horderővel biró czélja, helyesebben feladata: megtartani a növendékeket eredeti népiességükben, távol tartani a legkövetkezetesebben mindent a mi a darocz-posztót bordók osztályából való kivetkezést előmozdítaná és fenntar­ tani ruházat, élelmezés és jó szokásokban mind azt, a mi az erdélyi ma­ gyar és székely népnél jellemző."

Mind a nagy alapító Kun Kocsárd gróf elvben magáévá tévén e ter­ vezetet, mind pedig az igazgató választmán} ugyancsak elvben elfogad­ ván azt. a folyó év aug. 12-iki utolsó választmányi ülésből a C. fejezet 63-ik lapján megnevezett bizottság küldetett ki, hogy a miniszternél és a kegyes alapitónál eljárva, a szeptember 7-én tartandó közgyűlésre elfo­ gadás végett végleges megállapodásokat terjesszenek elő. E jelentés ké­ születe pillanatában Horváth Gyula javaslata alapján a tervezet a követ­ kezőleg á l l : 1. Az iskola az egyesület által állítandó föl és mind a birtok, mind az azon fölállítandó intézet az alapító rendelkezésének megfelelőleg az egyesület tulajdona marad. A birtokból befolyó jövedelmek első sorban az intézet fönntartására fordítandók, amennyiben ezenfelül fölösleg marad, ez a be­ ruházások kamatozására és törlesztésére fordittatik; az ezen felül meg­ maradó rész pedig az alapító rendelkezéseinek megfelelő czélokra. . 2. Az intézet felügyelete és vezetése a Tormay Béla min. tanácsos benyújtotta munkálat elvei alapján készítendő s a földmivelési miniszter és az egyesület között kölcsönösen elfogadott terv szerint a földmivelésügyi miniszternek adatnék át. 3. Az egyesület felügyelő és ellenőrző jogát 3 évről 3 évre válasz­ tandó felügyelő bizottság által gyakorolja. E bizottság elnöke, az egyesület elnöke, az alelnököt a földmivelésügyi miniszter nevezi; az alelnök köteles egyszersmind a bizottság kebelében megállapított, a miniszter és az egye­ sület által jóvá hagyott ügyrend szerint a bizottság határozatainak végre­ hajtásáról gondoskodni. A bizottság négy tagu, s az a tag, ki az ülések­ ről kellő indokolás nélkül elmarad, lemondottnak tekintetik s helye az igazgató választmány által azonnal betöltendő. 4. E bizottság felügyel arra, hogy mind a tanterv, mind a gazdasági üzem-terv végrehajtassák; szükség szerint a földmivelési miniszternek, vagy az egyesületnek előterjesztéseket és javaslatokat tesz; évenként leg­ alább kétszer a földmives iskola vezetését és a gazdaság vitelét a helyszinén megvizsgálja s vizsgálatai eredményét nr'nd a miniszternek, mind az egyesületnek jelentésbe foglalva előterjeszti. 5. A Bartha Miklós alelnök székelyszakosztályi előadó által 221,557 frtra becsült öszszes birtok kezelése (részletezése F. fejezet alatt) és az ez alapokon befolyó jövedelmek átadatnak a földmivelésügyi miniszternek, a ki fenntartja az intézetet és a mennyiben ezenfelül felesleg marad, azt az egyesület pénztárába beszolgáltatja. A költségvetés szerint beruházá­ sokra kiván+ató 33.000 frtot az egyesület visszatéritendőleg a kormány­ nak rendelkezésére bocsátja. 6. Az államkincstár a Tormay Béla munkálatában előirányzott költség­ vetési különbözetet állandólag magára vállalja. 7. Az -'ntézetbe a tanulókat az E. M. K. E. választmánya veszi fel. Ez intézetnek a terv szerint különösen nagy hordereje lesz az anya-

— 144 —

állammal egybekötő két legveszélyeztettebb vármegye: Hunyad- és Alsófehérvármegye viszonyaira. Tormay Béla munkálata pedagógiai szempontbői véleményezésre Felméri Lajos dr.-nak és Vörös Sándor gazdasági akad. igazgatónak kiadat­ ván, a beérkezett vélemények az egész hat sürü nyomtatott ivre és egy külön Dyomtatott füzetre terjedő tervezettel együtt, a közgyűlés részéről leendő elvi elfogadás után, a végleges kivitel tárgyai.

H. A l g y ó g y i á l l . i s k o l a mnnkatanitónó'je. (Hunyadmegye.)

A marosi kultur vonalban rendkívül áldásos működést fejt ki az algyógyi áll. iskola. Az iskola mellett 1888. évig munkatanitónő is volt alkalmazva a közoktatási kormány által, azonban a szűkös pénzügyi vi­ szonyok miatt a munkatanitónői állás beszüntettetett. A megyei választmány előterjesztésére az Emke ez állást újból rendszeresítette, évi 100 frtot szavazván meg e czélra. HL Algyógyi E . M . K.E.-óvó. (Hunyadmegye.)

A szervezés folyamatban. A költségvetés elkészítésére és az előintézkedések megtételére a Hunyadmegyei választmány algyógyi köre által Koncz Imre elnöklete alatt öt tagu bizottság van kiküldve, mely Bányai Lajos, Sándor Lajos, Varga József és Jakab Mózsa tagokból áll. Az ig. vál. ez óvó felállítását legsürgősebb teendői közé sorozta.

IV Abosfalvi róm. kath.

iskola.

(Kisküküllőmegye.)

A lefolyt évben tanítót változtatott, a mennyiben Lőrincz Péter eddigi kántor tanitó helyébe Bakó Elek oki. tanitó választatott meg. Az egyesület évi segélye 100 frt, eddig kifizettetett 300 frt. Az abosfalvi tanitó — hja a püspöki átirat — némi helyi forrás­ ból alig birt 100 frt jövedelemmel, a más ajkúak között élő magyarok is szegények. Az Emke segélye tehát biztosította az iskola fenntarthatását. Az iskolaépület kijavítása végett a róm. kath. püspök legközelebb intézkedni fog. Abosfalva a küküllői kultur vonalnak fontos helye.

— 145 — V. A l s ó - i l o s v a i ref.

iskola.

(Szolnok-Dobokarnegye. i

Asó-llosvának 140 ref. hitvallású lakossága részére egy iskolára leltétlenül szüksége van. A z E . M.K. E. meg is szavazott e czélra300 frtot, melyből az első félévi részlet ki is fizettetett. A ref. főhatóság jelentése szerint e segély a végleges intézkedésig takarékpénztárilag kezeltetik. A más ajkú (oláh) lakosság száma 380. VI. Alpestesi E . M . K. E . g y e r m e k m e n h e l y . (Hunyadmegye.)

Az elolábosodott magyar községek közé tartozik. Előzőleg óvót akart ide egyesületünk felállítani, de a megyei választmány czélszerübbnek véite a gyermekmenhelyet. A lakosság száma 733, melynek nagy része eloláhosodott m igyar. A gyermekmenhelybe a 3—6 éves gyermekek vétetnek fel, k k itt őseik nyelvét játszva tanulják meg. VII. A l s ó - p o r u m h á k i r. k a t h . k ö r l e l k é s z e t . (Fogarasmegye.)

A lefolyt évben az évi 100 frt segélyt ketten élvezték. Az első félévben P. Sass Constantin lelkész-tanitó, azután pedig Ferenczi Bene­ dek h. lelkész. Porumbáknak 17 rilialeja van, melyek közül különös figyel­ met érdemel Kercsesora, hol a magyar lakosok az őket körülvevő más ajkúak közzé beékelve veszélynek vannak kitéve. A segély különösen épen Kercsesorára való tekintettel adatott, kötelessége levén a lelkésznek e helyre minél gyakrabban ellátogatni VIII. A l s ó - s z i l v á s i E . M. K . E . g y e r m e k m e n h e l y . (Hunyadmegye.)

A több tanítóval működő állami iskolának jó szolgálatot tesz az idén felállított gyermekmenhely. A lakosság nagyobb része földmives és igy ez intézményre nagy szükség volt. mert a munkaidő alatt az otthon maradt gyermekek gondozásban és nyelvökön beszélgetésben részesülnek. IX. Alsó-töó'ki ref.

iskola.

(Szolnok-Dobokamegye.)

A szamosujvári járás területén fekszik, az egyesület által meghatá­ rozott kultur hálózat északi vonalában. A 207 más (oláh ajkú) közt 130 ref. magyar. Tankötelesek száma 28. Az iskola építésre megszavazott se­ gély a ref. főhatóság által egyelőre takarékpénztárban kezeltetik. 10

— 146 — X. A l v i n c z - l i o r b e r e k i E . M . K . E . óvó. (Alsó-Fehérmegye.)

Az E. M. K. E. alvinczi fiókkörének buzgósága következtében ez óvónk 1887. május havában nvilt meg. Ügyeit a fiókkör elhunyt elnöke, Teleliy József vezette, kinek mult évben történt halála után Damó Vil­ mos főszolgabíró lett ugy a fiókkör, mint az óvó felügyelő bizottságának elnöke, Mellette elismerésre méltóan buzgólkodik Székely Lehel fiókköri titkár. Az óvónői állás az idén megürülvén, az igazgató választmány ez állásra f. aug. havi gyűlésében Filep Zsuzsanna oki. óvónőt választotta meg. A központi pénztár ez óvóra eddig 450 frtot folyósított, Az óvó jelenlegi helyisége nem felel meg a követelményeknek, mi­ nél fogva a felügyelő igazgatóság egy czélszorü és egészséges helyiség iránt folytat tanácskozásokat. A beiratkozottak száma most is nagy. Az elért eredmény teljesen kielégítő. XI. A n d r á s f a l v i községi n é p i s k o l a . (Bukovina.)

Az andrásfalvi (Bukovina) községi népiskolát 200 iskolás és még két annyi vasárnapi tanuló látogatja A tanitó taneszközök hiányában a köve­ telményeknek nem tud megfelelni, holott az iskola czélja, hogy a ma­ gyarság megmaradjon jellege mellett. Az ig. vál.-hoz a f. évben benyúj­ tott kérés következtében, bár a község az egyesület területén kivül fekszik, tekintettel véreinkre megszavaztatott a kért segély, mely taneszközökre fordítandó. A lelkes és derék tanitó, valódi önfeláldozással tanítja a nö­ vendékeket. Neve Molnár János. Xll. Apáczai E . M . K . E . n é p k ö n y v t á r . (Brassómegye.)

E könyvtárt az egyesület ajándékából a brassómegyei választmány helyezte el és annak felügyelete alatt áll. A könyvtár kezelését Pál Fe­ rencz állami isk. igazgató-tanító végzi. Olvasó közönség oly szép számmal van, hogy a könyvtár kibővítése csakhamar szükségessé válik. A művelő­ dés érdekében fontos küldetést teljesít e könyvtár Brassóvármegyének ez elszigetelt magyar községében. A könyvtár értéke 107 frt 25 kr. XIII. A r a n y k n t i E . M. K . E . i s k o l a . (Kolozsmegye.)

Gr. Deyenfeld Gusztávné egy két szobás lakást és / holdas kertet ajánlván föl az egyesületnek, az igazgató-választmány kimondta az iskola sürgős létesítését. E czélból a kiadásokat az egyesület fedezi, esetleg ki1

l

— 147 —

bővíti az iskolát még egy szobával, a tanító fizetésének folyósítására pedig a közoktatási minisztert kéri fel. Az ig. vál. költségvetésébe fölvett már ez iskolára 515 frt befektetési összeget és 98 frt évi járulékot. XIV. Ágostonfalvi á l l . i s k o l a . (Nagyküküllőmegye.)

Az egyesület, nagyküküllőmegyei fiók választmányánakjelentése alap­ ján, e veszélyeztetett helyre állami iskolát kért a vallás- és közoktatás­ ügyi minisztertől, ki meg is ígérte, hogy a körülmények megfelelő alaku­ lása mellett az iskolát felállítja. XV. l í a l á z s f a l v i E . M . K . E . fin- és l e á n y i s k o l a . * ) (Alsófehérmegye.) — J e l e n t é s Balazsfalváról. —

Az Emke megalakulása után mindjárt hozzálátott, hogy kijelölje azokat a főbb pontokat, hova felépíthesse a nemzeti érzület fentartását előmozdító őrbástyákat. Megállapította a kulturvonalokat, melyeknek men­ tében aztán megkezdte a működést. A kulturvonalok megállapítása sok utánjárás alapján történt. A már megalakult: fiókoktól bekérettek az adatok az úgynevezett kérdőpontok által. Az a.lsófehérmegyei választmány 1886. jul. 5-én az egész megyét felölelő emlékiratban adott számot a megye közművelődési hiányairól. E z emlékirat szóigált alapul, hogy Balázsfalva a küküllői vonalban, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes után, mint első főpont felvétessék. A kulturvo­ nalok megjelölése után a hiányokról kezdett az Emke igazgató-választ­ mánya gondoskodni. Tanulmányozás végett kiadta a hetas segélyző bi­ zottságnak a megyei fiókok beadványait. Ezek közt volt a Csata János alispán alelnök és Török Bertalan megyei főjegyző, titkár által aláirt fo­ lyamodvány is, mely Balázsfalvára vonatkozólag javaslatba hozta, hogy az Emke terjesszen a vallás- ós közoktatási miniszterhez kérést egy állami fiu- és leányiskola létesítése végett és jelentse ki, hogv a maga részéről 400 frt segélylyel kész járulni az iskola költségeihez, Érdekes és jellemző adatként sorolta fel a fiók-beadvány azt, hogy van ugyan a ref. egyház­ nak Balázsfalva faluban egy ujabb iskola épülete, de abban csak 25 nö­ vendék fér el, holott az ev. ref., r. kath., luth. és izraelita tankötele­ sek száma meghaladja a 100-at. Az alkalmazott tanitó 90 fttot huz és már 30 éve szolgál képzettség nélkül Az igazgató választmány 1887 április 23-án vette érdemleges tár­ gyalás alá a beadványt és méltányolva a felhozott okokat, a kért 400 frtot azon esetre, ha oda az állam fiu- és leányiskolát szervez megszavazta. E határozatról értesíttetett a megyei választmány, melynek kötelessége volt az ügy tovább fejlesztésén és sikeres vezetésén teljes erővel munkálni. A választmány ezt nem is mulasztotta el. A kir. tanfelügyelő utján kérvényezett a miniszterhez, hogy az iskolát minél előbb szervezze és m á s ­ felől a balázsfalvi kör által bérházat kerestetett. Azonban bérház nem volt *) E g é s z é b e n közüljük, a t é r s z ű k e d a c z á r a , e j e l e n t é s t , m i n t e g y i k arról, m i k é p l é t e s i t i az e g y e s ü l e t i s k o l á i t .

mutatványt 10»

-

148 —

található, csak a ref. egyház iskolája állott, mint legalkalmasabb, melyet pótépitkezések által állami iskolának berendezni lehetett volna. E pótépitkezések költségeit, hogy a miniszter nagyon megterhelve ne legyen, gyűjtés által igyekezett a balázsfalvi hazafias érzelmű lakosság összehozni. Összesen gyűlt ilyeténképen aláírásokban 400 frt. Igy állván a dolog a balázsfalvi kör a ref. egyházközséggel megkezdte az egyezkedést az isko laház és telek átbocsátása iránt. Az egyezkedés 1 8 8 8 . jul. 22-ig annyira haladt már. hogy az egyházközség felterjeszthette határozatát a ref. egy­ házkerület igazgató-tanácsához Az igazgató-tanács 1888 aug. 29-én kelt leiratában beleegyezett az iskola átadásába. A miniszteri határozat azon­ ban még mind késett, ugy hogy a fiókválasztmány kezdett az iskola ügyében más forrásokat és támogatást keresni. Félretette a bevételeiből e fiókot megillető 2ő°/ -ot és miután a balázsfalvi magyarság legbuzgóbb apostola Grün A . Samu időközben Nagy-Enyedre költözött, általa az építkezésié 130 frtott gyűjtött. Végre 1889. márcz. 31-én érkezett meg a miniszter válasza, mely egyenesen elutasító volt. A miniszter ugyanekkor a ref. egyházkerülethez is intézett megkeresést, melyben felszólítja, hogy egyelőre az Emke segélyével, a ref. iskola kibővítésével gondoskodjék a magyarajku tankötelesek iskoláztatásáról. A tíókválasztmány 1889. máj. 3-án Török Bertalan titkár és ifj. Gáspár János aláírásával mindezeket felfejtvén, folyamodtak a központi választmányhoz, hogy miután Balázsfalván felekezeli iskolát a helyi vi­ szonyokat figyelembe véve nem tanácsos szervezni, az iskolát állítsa fel önállóan az Emke és felajánlja e végett a befektetendő tőkének tőkésítés utján olyképeni helyreállítását, hogy a megyei 2 5 ° ' - b ó l a központi pénz­ tárba annyi összeget fizet be. mely 30 ev alatt 4'/., % kamatoztatással a tőkét helyreállítja. Az Emke központi pénztárát igy csak a tőke kamatja terhelné. Az ajánlatot a segélyező bizottság több gyűlésen keresztül tár­ gyalta, mig 1889. május 12-én javaslattal áttette az ig. választmányhoz. Az ig. választmá"y ennek alapján elhatározta egy Emke-iskola fel­ állítását Balázsfalván. E czélból a szükséges adatok beszerzése és a ba­ lázsfalvi értelmiséggel való közvetlen érintkezés végett kiküldte Szabó Sámuel kolozsvári ref. collegiumi tanárt és igazgató választmányi tagot. E határozat aztán, miután a ref. egyház is mozogni kezdett, sürgősen kö­ zöltetett a ref. egyházzal is, kérvén, hogy iskola telkét ilyen czélra meg­ állapítandó feltételek mellett az egyesületnek átengedje. A ref. egyház is közölte föltételeit, melyek sok tekintetben lelekezetiességre támaszkodva, nem voltak eléggé kedvezők. Szabó Sámuel június 6-dikán szállt ki Balázsfalvára és itt főként 0

0

Tornya

Lajos

és Enyedi

Lajos

szives vezetése

alatt és N.-Enyedről

Török

Bertalan és ifj. Gáspár János támogatásával a szükséges adatokat be­ szerezte és a jun. 12-iki ig. választmányi gyűlésen már jelenthette, hogy ez adatok alapján a megyei választmány ajánlata a ref. iskola feltételes átvételét illetőleg elfogadhatlan. Vagy át kell hogy vegye az egyesület a kérdéses telket örök áron az ev. ref. egyházkerülettől, vagy pedig szó­ lítsa fel a közoktatásügyi minisztert az iskolának létesítésére. így hatá­ rozott aztán az ig. választmány is, hozzá tevén, hogy a szükséges költ­ ségekhez az Emke is hozzájárulni kész A részletes és indokolt felterjesztés az ig. váloszlmány nevében elküldetett aztán a miniszterhez. A felterjesztés njilt őszinteséggel tárta fel a veszélyt, mely Balázsfalván iskola hiányában a magyarságot fenyegeti. Az új miniszter nem is zárkózott most el a kérés elől és június hó 24-ikén értesítette az egyesületet, hogy ha az Emke

—

149.—

szervezi az iskolát, az egyik tanitó részére tárczája terhére felvesz évi 400 frtot. Ez alapon aztán széles mederben megindult az iskola létesítésének munkája. Szabó Sámuel a helyszínére kiküldve, miután időközben a helybeli megbízottak u. m. Enyedi

Lajos

kir. járásbiró,

Tornya

Lajos

körjegyző

fáradságos utánjárásának sikerült egy alkalmas épületet nemcsak találni, hanem a vétel iránti alkudozásokat elő is készíteni, a megbízott megjele­ nésekor megköttetett a szerződés és az Emke bár drágán, 16 ezer forin­ tért, egy oly hatalmas épület birtokába jutott, mely minden tekintetben megállja helyét, mint a nemzeti művelődés csarnoka. Július első felében Sándor József fö'.itkár személyesen rándult le az épület megnézésére s az igazgató választmányhoz jelentés tételére Gróf L'sáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter ur az egye­ sület kérelmére az egyik tanerő fizetésére évi 400 frtot engedélyezett s az államilag kiadott tanszereket utalványozta. Lázas tevékenység indult meg ezután. Az idő már nagyon előre lévén haladva, nagyon sietni kellett az épület átalakításával, az iskola felszerelésével és berendezésével. Az alsó-fehérmegyei fiókválasztmány a 25%-ból bútorral látta el az iskolát. Messze vinne kimerítően leírni kü­ lönösen azt a sok fáradtságot és lelkes kitartást, melyet Szabó Sámuel, Tornya

Lajos

és Enyedi

Lajos

a megoldás

érdekében

kifejtettek.

Míg

Balázsfalván javában folytak a munkálatok, a központ pályázatot hirdetett két tanítói állásra, mely pályázatnak eredménye lön. hogy Hencze Imre és Pallos Veronka megválasztattak tanítóknak. Október havában már anynyira elkészült az átalakítás és be lett szerezve a szükséges felszerelés, hogy az iskola megnyitására lehetett gondolni. A gondnokság köveikezőleg alakíttatott m e g : fó'gondnok: Szabó Sámuel, ev. ref. collegiumi tanár Kolozsvárról; algondnok: Enyedi Lajos, kir. járásbiró Balázsfalvárói; társ-algondnok: Török Bertalan, megyei főjegyző Nagy-Enyedről: gond­ nokok: ifj. Gáspár János, t. megyei főjegyző Nagy-Enyedről; Tornya Lajos István

gazda-gondnok, körjegyző; Simon ffy Alajos kereskedő : Sinberger Salamon kereskedő

főszolgabíró ; Dániel é.j Csuszner Ferencz,

vasúti állomás főnök, mindannyian Balazsfalváról és Pataki György, falusbiró Balázsfalva faluból, 1889. október 20-dikán jelentek meg Balázs­ falván Szahó Sámuel az iskola főgondnoka. Merza Lajos pénztárnok, mint a központ kiküldöttei, továbbá Csató János alispán, Török Bertalan me­ gyei főjegyző, ifj. Gáspár János tiszteletbeli megyei főjegyző, idősebb Gáspár János kir. tanfelügyelő, mint az alsó-fehérmegyei választmány képviselői, Éjszaki Károly, a m. kir. államvasutak igazgatóságának k i ­ küldötte és a nevezetteken kivül Alsó-Eehérmegye értelmiségének szinejava. k szépen feldíszített nagy terem nem győzte befogadni a közönsé­ get, melynek tömeges részvétele és hangulata nemzeti ünneppé avatta e napot. A szívig hatott a lelkesültség, melyet Szabó Sámuel fögondnok beszéde előidézett. Az iskola alapításának czélját előadván, az iskolát és ennek vezetőit a közönség jóindulatába ajánlotta, s az iskolát megnyitottnak nyilvánította. A megnyitás után következett a tanítók felesketése, az iskolai gond­ nokság megalakítása és végül közebéd, utána táncz, melynek a késő éjjel vetett végett. Hogy hire futamodott a városban és a vidéken az iskola megnyitá­ sának, rohamosan szaporodni kezdett iskolánk népessége. A megnyitás

előtt beiratkozott 40 tanköteles száma néhány hét múlva m gkétszcreződött, s minthogy tekintettel kellett lenni az iskola uj voltára, felvételek még közvetlen az év vége előtt is történtek, s ezekkel együtt a beiratko­ zottak száma 96 volt. Általános volt az öröm iskolánk gyarapodásának láttára, de csakhamar elkedvetlenített némileg az, hogy nemes törekvé­ sünkkel szemben ellentörekvéseket kellett tapasztalnunk: népboldogitók áldástalan és az eszközökben nem válogatós munkálkodásuk által hatni kezdtek és ez maga után vonta az ezelőtt majdnem a legnagyobb elemet képező románajku növendékeknek a legnagyobb részben való kimaradását, ugy hogy év végére a néhány (11) nem tankötelessel együtt a létszám 68-ra apadt. A íiugyou is különböző értelmi fejlettségű növendékekből csak nehe­ zen sikerült mindkét iskolában az első három osztály felállítása, melyekkel október vége felé meg lehetett kezdeni a rendszeres tanítása. X héz és fáradságos munka volt, részint a későn kezdés miatt, részint a tél folyamán a szegény somiaknak gyakoribb kimaradása miatt, a követelményeknek teljesen eleget tenni, de munka és szeretet legyőzte az akadályokat, mert alig vettek körünkben tudomást az iskolalátogatás akadályairól, már is mozgalom indult meg a szegény gyermekek segélyezése iránt. Részint gyűjtésből, részint egy e czélra rendezett műkedvelői előadás bevételéből begyült annyi, hogy az iskolai karácsonyfa ellátta a szűkölködőket a leg­ szükségesebb ruházatokkal. Elmulaszthatlan kötelesség itt újból köszö­ netet fejezni ki özv. Benedek Károlyné, Pongráez Simonná és Tornya Lajosné úrhölgyeknek a gyűjtés körüli fáradozásukért, valamint Simonjfy Alajos főszolgabírónak a műkedvelői előadás főrendezőjének. Hálás köszönet illeti azonban mindenek fölött Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszteren kivül Baross Gábor közlekedésügyi miniszter urat, ki a vasúti alkalmazottak gyermekeinek tanításáért és bizonyos feltételek mellett való heti ellátásáért az iskolát 150 frttal se­ gélyezi és 20 köbméter fát és 100 kilogramm petróleumot engedélyezett önkezelési árban. Az ev. ref., gör. cath., ev. luth.. r. cath. és, mózes vallású növen­ dékek vallásoktatására bejártak az évfolyamán: Ágoston Mózes balázsfalvi ev. ref. lelkész. B.rbat György balázsfalvi gör. cath. lelkész, Klein Adolf monorai ev. luth. lelkész, Gál Miklós türi r. cath. lelkész és Bothstein Fábián izraelita tanitó. F. év jun. hó 29-ikén tartatott meg az első nyilvános vizsga. Jelen voltak ez alkalommal a központ részéről Szabó Sámuel főgondnok. NagyEnyedről Török Bertalan és ifj. Gáspár János és Balázsfalva nagyszámú érdeklődő közönsége. Az eredmény kielégítő volt a tanulásbeli előmene­ telben, a nyelv elsajátításban Az a közönség, mely örömmel üdvözölte az egyesületet midőn bevonult, megelégedve távozott el most annak iskol íjáb í . 1

XVI. B a l á z s f a l v i E . M . K. E . k ö l c s ö n k ö n y v t á r . (Alsófehérmegye.)

A balázsfalvi fiókkör mindjárt a megalakulás után hozzálátott egy könyvtár szervezéséhez. A központtól nyert 50 frt segélylyel megvetvén alap­ j á t a könyvtárnak, évről-évre gyarapította azt, ugy hogy ma már 307 mű 4 5 3 drbban áll a közönség rendelkezésére. A közelebbi időben a könyv-

tár gyarapodott még 16 művel 46 darabban özv. Pepelovics Miklósné, Kosléder Ferencz, Papp Ferencz és Szántó Sándor szives adományaik folytán. A lefolyt évben használta a könyvtárt 50 tag. Készpénz kiadás volt 111 frt 79 kr. A könyvtár jelenlegi értéke 700 Irt 96 kr. Könyvtárosa a minden közügyben oly lelkesen és tevékenyen közreműködő Tornya Lajos körjegyző. XVII. B á b o n y i ref.

tanitó.

(Kolozsmegye.)

Az Pl M. K. E. Dévai Mihály ref. tanítónak a tanitás érdekében tett buz­ galmáért egvszersmindenkorra szóló 25 frt jutalmat szavazott meg. Ez összeg kifizetésével a ref. egyházi főhatóság az idén számolt el. XVIII. B é k á s i r. k a t h . egyház. (Csikmegye.)

Tekintettel az ország legkeletén a határszéli székely magyarság égető szükségletére, a róm. kath. püspök előterjesztése alapján ? gyergyó-tölgyesi lelkésznek körlelkészetért az egyesület évi 200 frt fizetést szavazott meg. E jelentékeny nagyságú segélyt Balogh Lajos lelkész kapja, ki anyagi bajokkal küzdve is, „nagy szolgálatot tesz a nemzeti ügynek e veszélyezz tetett helyen*. Az évi 200 írtból kiutalványoztatott eddig 3 részlet, aza600 forint. A segély különösen azért adatott, hogy a lelkész Békásra átjárván és a hiveket oktatván, magyarságában megtarthassa. — A gyergyóvidéki fiókkörünk kezdeményezésére most utóbbi helyre diszes imaház épül, melyre Csikroegve faanyagot adott és a fiókkör 25 ^ - á b ó l 80 frtot óhajt adatni. Ez a fiókválasztmányi intézkedés — elvi akadály állván föl — még tárgyalásra vár. XIX. B é l b o r i E . M. K . E . népkönyvtár. (Csikmegye.)

E népkönyvtár a gyergyóvidéki fiókkör felügyelete alá tartozik. E l ­ helyezését és rendezését a központ küldeményéből a fiókkör most esz­ közli, ugy hogy a tél folyamán átadhatja a használatnak. A könyvtár ér­ téke 107 frt 25 kr. XX. B e s z t e r c z e i E . M. K . E . óvó. (Besztercze-Naszódmegys.)

Az egyesületnek mind áldozatra, mind p e l i g hivatásra kiváló eme virágzó intézetéről részletes jelentést tesz D. fejezet 94-ik lapján a Besztercze-Naszódvármegyei választmány. Ismétlések elkerülése végett utalunk

— 152 —

tehát oda, de kérjük is a szives elolvasást. Összesen 9,058 frt 68 kr kiadásába került az E. M. K. E.nek ez alkotása is s szintén egyik tőbüszkeségünk. I t t is kiemelvén a felügyelő bizottság elnökének. Kenyeres Adolf kir. törvényszéki elnöknek hazafias buzgalmát és fáradozását az óvó létre­ hozása s fennállása körül, ismételjük a lelkes bizottság névsorát, mely következő: Gazda : Kőszegváry Gyula rendőrkapitány; pénztárnok : Vertik Gábor törvényszéki biró; j e g y z ő : Kramer Gyula polg. isk. tanitó. Tagok: Kellner Ignáez kir. közjegyző, Sül Henrik járásbiró és Weisz Ignáez kir. mérnök. A Halasy Etelka óvónő távozása következtében megürült 6\ónoi állást az igazgató választmány f. év aug. 12-iki ülésében a felügyelő bi­ zottság ajánlatára Jancsó Eszter, szintén képesített óvónővel töltötte be. XXI. B e s z t e r c z e i E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Besztercze-Naszódmegye.)

A jelentést róla lásd D. fejezet alatt a 96-ik lapon. XXII. B o d o l a - n y é n i E . M . K . E . népkönyvtár. (Háromszékmegye.)

A jelentést lásd D, fejezet alatt a 106-ik lapon. A 106 drb. szépirodalmi, történelmi és egyéb közhasznú könyvek­ ből álló népkönyvtárt Puskás Lajos ref. pap, a bodola-nyéni fiókkör elnöke kezeli. Olvasó közönsége oly nagy, hogy nemsokára szükség lesz a könyv­ tár kibővítéséről gondoskodni. XXIII. Boldogfalvi ev. ref. iskola. (Kisküküllömegye )

A község mind a megyei választmány, mind pedig az egyházi fő­ hatóság részéről ajánltatván, az egyesület évi 25 frt segélyt szavazott meg azon esetre, ha az igazgató választmány biztosítást nyer az iránt, hogy az alkalmazott személy a segélyre érdemes. Eddig kiutaltatott 25 frt. A segélyt Papp János ref. tanitó élvezte. A szabályos elszámolást a ref. főhatóság a f. évben küldte be. XXIV. B o l y a i E . M. K . E . n y á r i

gyermekmenhely.

(Nagyküküllőmegye.)

Megnyílt f. év. június 2 - á n ; összesen 35 kis gyermek van felvéve, magyar, szász, román ajkú és izraelita. A lakosok békében megférnek

egymással. Gróf Bethlen Kálmán, Karda István róm. kath. lelkészszel együtt gyakorolja a felügyeletet. A legszükségesebb bútorzattal el van látva. Az egyesület e menhely czéljára évi 68 forint segélyt folyósított. XXV. B o l y a i iskolás

gyermekek.

( N a g y k ü k Ü11Í5 megye.)

A bolyai szegény iskolás gyermekeknek 30 frt egyszersmindenkori segélyt adott az egyesület, meit különben ruházat hiányában nem látogathatnák az iskolát. A fiók választmánynak idei jelentése szerint a kiosztott segélyt a legszegényebb növendékek élvezték.*) XXVI. B o r b á n d i E . M. K . E . ó v ó . (Alsófehérmegye.)

Alsófehérmegyei választmányunk gondoskodása hozta létre e felette fontos intézményt. Felügyelő bizottsága alvinczi fiókkörünk tisztikara. Évi járuléka a központból 150 frt. Kiutaltatott eddig 375 frt. Bővebben D. fejezet alatt a megyei választmány jelentésében. XXVII. Borbereki ref. tanitó. (Alsófehérmegye.)

A tanitó fizetésének javítására évi 50 frt segély szavaztatott meg. A tanítást most a ref. pap végzi, a segély egy későbbi határozatnál fog­ va tőkésittetik, mig egy tanitó fizetésére elegendő lesz. XXVIII. B r a s s ó i első E . flf. K . E . ó v ó . (Bvassómegye.)

A belvárosi Emke óvó 1886-tól működik teljes megelédésére a magyar közönségnek. Az óvóba járó gyermekek száma 120—130 körül forog. Évi segély 200 frt, kiutaltatott eddig 800 frt. Az óvó felügyelő bizottságának Koós Ferencz kir. tanácsos az elnöke, kinek nemes buzgalma, ember- és hazaszeretetének eredménye ezen és a kö­ vetkező óvó i s ; tagjai: Nagy István, Orbán Ferencz, dr. Weisz Ignácz, Janó *) Megkívánjuk j e g y e z n i , h o g y az ily m u l ó t e r m é s z e t ű s e g é l y e k e t a k ö z p o n t előleges beterjesztés és j ó v á h a g y á s u t á n t ö b b n y i r e afiókok 2 ö " / - á r a s á z o t t helyi t á r s a ­ dalom b u z g a l m á r a , az u. u . „szegény iskolás g y e r m e k e k e t felruházó e g y l e f - e k r e s z o k t a u t a l n i . A m u n k a p r o g r a m m n é z e t e ezen kivül, hogy az e g y l e t a szülők i s k o l á z t a t á s i és e g y h á z i t e r h e i n k ö n n y í t v e , ezzel is k ö n n y e b b e n v i s e l h e t i k g y e r m e k e i k r u h á z á s a g o n d ­ j á t . A m e g i n d u l á s ó t a azonban az e g y e s ü l e t ily czélokra is szavazott m e g k ö z p o n ­ t i l a g 90 Irtot, ú g y m i n t Kaczkóra ( S z o l n o k - D o b o k a m e g y e ) 20, és N a g y - O l y v e s r e (MarosT o r d a m e g y e ) 10, s m i n t h á t r á b b eléjön, N a g y - S e l y l í r e 30 frtot. 0

— 154 —

Lajos és Kilyéni Endre. E virágzó óvóról lásd a brassómegyei vlasztmány jelentését D) fejezet alatt a 99-ik lapon. Az óvó számára Nagy István alapító tag az egyesületnek ajándékozta 1200 frt befektetési járandóságát oly kikötéssel, hogy a fiók vál. a törlesztést évi 100 frttal eszközölvén, 12 év múlva a 2 ezer forintra növő tőkének kamatjai évről-évre az óyó fenntar­ tására foidittassanak. Ez óvó f. évi aug. hó 20-án d. e. 9 órakor tartotta évzáró vizs­ gáját. A vizsgálaton — mint e jelentésnek sajtó alatt léte pillanatá­ ban vesszük — az Emke fiÓKválasztmányának elnökségén és a felügyelő bizottság tagjain kivül igen s<~ép érdeklődő közönség volt jelen, különösen a szülők k'réből. A vizsgát közös imíval kezdették, azután dalokkal ve­ gyítve bemutattak egy beszéd- és értelemgyakorlati leczkét. egy Fröbolféle foglalkozást, több verset, elbeszélést, imát, éneket és társas játékot. Nagy érdeklődéssel szemlélte a közönség az apróságoknak játszian fe­ gyelmezett csapatát; gyönyörködtek az egyeseknek ügyes fellépésében, hangos, értelmes feleletében, kedves dalaikban és játékaikban. Elismerés illeti mindezekért az óvó derék vezetőjét. Kollár Ilona, kisasszonyt. Ez óvót az év folytán 59 fiu, 53 leány, összesen 112 kisded látogatta, kik közül a űzsgán 60—70-en voltak jelen. XXIX. B r a s s ó i második E . M. K . E . ó v ó . (Brassóniegye.)

A magyarság érdeke megkívánta, hogy a Brassóban létező 5 szász kisdedóvó közepette egy második magyar óvó is létesíttessék. Az óvó 1887. július hó 1-én nyílt meg s teljes megelégedésre működik. Évi segély 200 írt. Eddig kiutaltatott 600 frt. * A brassómegyei választmány pártoló fölterjesztés végett beterjesztetvén a vallás- és közoktatási m. kir. miniszterhez mind ezen, mind pedig az előbbi óvórak 600 frttal való segélyezése iránt való kérését, a kérés a választmány részéről pártolólag fölterjesztetett. Bővebben lásd a brassóvármegyei fiókválasztmány jelentését. E jelen­ tés sajtó alá adása pillanatában a f. hó 24-én megtartott vizsgáról a következő jelentést vesszük: Aug. hó 24-én vasárnap tartotta meg zárvizsgálatát az E. M. K. E. bolonyai kisdedóvója az elöljáróság és az érdeklődő közönség nagy rész­ vétele mellett. Közel hatvanan voltak a kis múzsának a virágokkal ez alkalomra szépen feldíszített tanteremben. A vizsga a szokásos énekkel és imával kezdődött, majd Veszprémi Ida k. a. óvónő szakértő vezetése mellett szemléltető és kérdve kifejtő módszer szerint bemutatták szerzett ismereteiket. Aztán kis versikékben mutatták be, hogy értelmesen, hango­ san és tiszta kiejtéssel tudnak beszélni, a játékszekrényből vezényszó mellett felépítettek egy tornyot, végül a komoly foglalkozást dalokkal és társasjátékokkal fűszerezve, mondottak istenhozzádot a nagyszámú hall­ gatóságnak. Az intézetet 41 fiu és 41 leány, összesen 82 kisded látogatta, köztük több más ajku. Az egésznek lelkiismere~.es és tapintatos vezetéseért méltán illeti meg Veszprémi Ida kisasszonyt a jelen volt szülők meleg elismerése, az E. M. K. E. pedig, mely ezen két óvodának fentartásával, ezen kisdedek felkarolásával és nevelésével minden honpolgárra nézve egyaránt áldásos, humánus módon igyekszik hazafias missiót gyakorolni körünkben, büszke lehet nemes feladatára s megérdemli, hogy ezen haza-

fias törekvésében mindnyájunk által odaadólag támogattassék. dákban az uj tanév szeptember 1-én kezdődik.

Az óvo­

XXX. Brassói harmadik E . M. K . E . óvó. (Brassómegye.)

Tervben s buzgó választmányunk előkészítése alatt van. XXXI. Brassói állami kereskedelmi

akadémia.

(Brassómegye.)

A brassói állami kereskedelmi akadémia tápintózeti ösztöndija 100 forint évenkint. Az egyesület azért alapította, hogy az intézetet erősítse s a székely, csángó és magyar ifjaknak a tanulhatást a kereskedő szakban előmozdítsa. Az összeget a tanári-kar által megjelölt legjobb magaviseletű és tanuló szegénysorsu másod vagy harmadéves növendék az ellátásért és benlakásért kapja havi 10 frtos összegekben. Eddig kiutaltatott 300 forint, Élvezték

az ösztöndijt:

1.

Baka

Sándor

és

Sipos

András

két

egyenlő részben 1887—1888. tanévben. 2. Sipos László, csángó születésű, ág. ev. vallású növendék a mult tanévben ; 3. A folyó évről még nincs jelentésünk XXXII. Brassói magyar p o l g á r i k ö r . (Brassómegye.)

Könyvtárt, illetve segélyezést kért és kapott. A választmány elentése szerint a könyvtárt a kör tagjai buzgón használják. Brassóban a lakosság egyenlő arányú, magyar, szász és oláh ajknakból állván, a magyar polgári (iparos) osztály támogatása és erősitése nemzeti kötelesség. XXXIII. A b r a s s ó i i p a r o s i f j a k önképző' és betegsegélyző egylete. (Brassómegye.)

Könyvtárt, illetve könyvtára segélyezését kérte és kapta. E könyv­ tárt szintén buzgón használják. Az iparos ifjak nemzeti szellemben meg­ tartása hazafias feladat. XXXIV. B r a s s ó i kereskedő i f j a k k ö r e . (Brassómegye.)

Egyesületünk a brassói kereskedő ifjak körének 50 frt segélyt sza­ vazott meg. E kör czélja, hogy a tagokat a magyar szellemben tovább képezze. Megelőzőleg a szász egyletnek voltak tagjai, azonban épen a nemzeti szempont miatt közmegegyezéssel lassankint békésen kiváltak s külön körré alakultak.

XXXV. B r a s s ó i alsó p o l g á r i k e r e s k . i s k o l a . (Brassómegye.)

Brassói alsó polgári keresedelmi iskola fentartására: 200 fo­ rintot szavazott meg az egylet. Eridig kiutalt 200 forintot. A segély indoka, mert Brassó város magyar kereskedői kényszerítve a más ajkú kereskedők által. 1881-ben kiléptek a „Graemium" nevű közös egyletből, mely egy ily iskolát fenntartott. A magyar keres­ kedők ugyanis elszaporodván, azzal a jogos kéréssel léptek föl, hogy a nevezett egyesület által fenntartott keresk. iskolába, tekintettel reájok. a magyar nyelv is bevétessék. A felelet az lőn. hogy kimondatott, mikép azok, kik németül nem tudnak, többé nem vétetnek föl az iskolába. A magyar kereskedők erre kilépve a .Graemium--ból uj egyesületet alkot­ tak, mely egy alsó fokú magyar keresk. iskolát tart fenn. Az üzletek pan­ gása azonban kénytelenitette őket segélykéréssel fordulni az E. M. K. E.-hez, mit az egyesület örömmel teljesitett. XXXVI. Brassói magyar

l i i t h . egyház.

(Brássómegye.)

Az erdélyi ág. ev. hitv. szász püspökségből hosszas ellenállás után kiléptek a csángó magyar községek s a tiszai egyházkerület alatt külön­ álló főesperességgé szervezkedtek. A főesperes a brassói ág. ev. hitv. lelkész Moór Gyula levén, az esperesség támogatása czimen az egyesület évi 200 trtot szavazott meg. Az első évi részlet folyósittatott is. XXXVII. B r á d i E . M . K . E . óvó. (Hunyudmegye.)

Zakariás Dániel nyug. brádi ev. ref. lelkész egy Brádon létesítendő kisdedóvó felállítására felajánlta az egyesületnek Brádon levő, 14,000 frt értékű ingatlanait — melyeknek haszonélvezetét haláláig magának tartja fenn — oly feltétellel, hogy az egyesület az ő vezetése és felügyelete alatt Brádon 8400 frt költséggel óvót építsen, mely összegnek fele, illet­ ve 4000 frt után ö 5°/ -os kamatot fizet az egyesületnek. Az ingatlanok egy emeletes ház s egy nagy kert a piaczon. Az óvó oly méretű lenne, hogy esetleg árvaházzá is átalakítható legyen. 0

Az igazgató választmány köszönettel fogadta az ajánlatot, s ki< mondta a létesítést. Az ügy épen most van előkészítés alatt. K. Sándor József kir. közjegyző, választmányi tag a helyszínén kiszállásra kéretvén föl, az ő, valamint Márkossy László főszolgabíró együttes jelentése, illetve ja­ vaslata alapján kimondatott, hogy a létesítendő óvó épület részletes ter­ vét, melynek nagyságra és beosztásra nézve az alapító által bemutatott

tervvel lényegileg meg keil egyeznie — az ig. választmány saját felkért szakértőjével készítteti e l ; továbbá, hogy az igazgató választmány az épü­ let kivitelét árlejtés utján biztosítja s az építkezés felügyeletére a kegyes alapitót kéri fel. Az épületet, melynek költségei az előirányzott 8400 frtot tul nem haladják, köteles a vállalkozó az árlejtés napjától számítva, egy év alatt az E. M. K. E.-nek átadni. Zakariás Dániel alapító ez ügyben ismételten Kolozsvárit j á r t . A végleges megállapodás szempontjából a főtitkár a közgyűlés alkalmá­ ból kiszállással bízatott meg. Ez óvó szintén egyike lesz az egyesület legfontosabb intézményeinek.

XXXVIII. 15rádi E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Hunyadmegye.)

A 107 frt 25 kr értékű könyvtárt a központ ajándékából a hunyadmegyei választmány helyeztette el és az ennek felügyelete alatt áll. O l ­ vasó közönsége szép számú. XXXIX. B u i i i ref.

iskola.

(Kisküküllömegye.)

A ref. tanitó számára, hogy állása rendszeresíthető legyen, 50 írt évi segélyt kért a ref. püspök Tekintettel a fontos pontra, megadatott. Eddig kiutaltatott esedékes 50 frt. XL. Buzás-boesárdi r e f .

iskola.

(Alsófehe'rmegye.)

A ref. tanítónak megszavaztatott évi egyesületi segély 50 f r t ; kiutalványoztatott eddig 50. A tankötelesek száma 8 1 . A község 1160 oláh ajkú lakosa közt van 19 róm. kath. és 440 ref. magyar.

XLT. B f i r k ö s i E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r . (N.-Küküllőmegye.)

Nem csekély hatással van e népkönyvtár felállítása a lakosságra. A tanfelügyelő jelentése szerint a könyvtár az iskola helyiségében van elhe­ lyezve s a tanfelügyelőség felügyelete alatt a tanitó kezeli.

XLIl. B i i r k ö s i E . M. K . E . g y e r m e k m e n h e l y . (Nagy-Küküllőmegye.)

Megnyílt f. év június 15-én 15 gyermekkel, mely szám azóta 20-ra szaporodott fel. A gyermekek a magyarokon kivül szász és román a j ­ kúak. A felügyelet itt Horváth István ref- lelkészre van bizva. ki azt nagy gonddal gyakorolja s igyekszik az ügyet mentől népszerűbbé tenni. A menhelyek e megyében általában mindenütt kedvezően fogadtattak, s napról-napra nagyobb érdeklődés tárgyai. XLITI. Cserna-kereszturi

óvó.

(Hunyadmegye.)

Az egyesület ide is óvót tervezett, s erre 150 frt évi segélyt sza­ vazott meg. A megyei választmány előterjesztésére azonban az összeg menhelyekre utaltatott ki. XLIT. (Jsernátfalusi

E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Brassómegye.)

Adtunk egy népkönyvtárt 107 frt 25 kr. értékben. A könyvtár a brassó­ megyei választmány felügyelete alatt áll. Elhelyeztetett az iskola épület­ ben; kezeli a tanitó. A falu a csángó Hétfalu közepén fekiivén, gazdag használat tárgya. XLV. Csertés-hondoli r ó n i . k a t h .

iskola.

(Hunyadmegye.)

E községnek volt r. kath. iskolája, melyben a pap tanított, A fiók­ választmány az iskola erősítését s e czélból egy kántor-tanitói állomás szervezését ajánlotta. A javaslat alapján ez állomás szervezésérc évi 200 frtot szavazott meg az igazgató választmány s két részletet azaz 400 frtot már ki is fizetett a r. kath. püspök kezéhez. Ez összeget eddig Steinhauer Ferencz lelkész vette fel. Az iskola szervezésének kérdése a r. kath. p ü s ­ pökkel épen most van tárgyalás alatt. XLVI. Csomafái ref.

tanitó.

(Kolozsmegye )

A ref. tanitó részére évi 50 frt segély szavaztatott mag. Kiutalta­ tott eddig 50 frt Csomafája község közvetlen közelében van Gyula és Hosszú-Macskás községe. E három község lakossága közül 1312 oláhajku, magyar 3 1 1 . Az egyesület által segélyezett pap köteles mind a há­ rom község tanköteleseit tanitini, kiknek száma 36. Egyesületünk 300 frt befektetési segélyt, illetve ennek 5°/ -át, 32 évig 15 frtot szavazott meg 0

a ref. iskola felépítésébe/, is. A ref. igazgató-tanácsnak megkeresése kö­ vetkeztében, minthogy az iskola építésénél 100 frt túlköltekezés volt s a tanitó csak jövő évben állíttatik be, a választmány beleegyezett, hogy a tanitó számára kiutalt első 50 frt e túlköltekezés törlesztésére fordittassék. XLYII. Csüdó'telki r e f . t a n i t ó . (Kisküküllömegye.)

Az ev. ref igazgató-tanács Dicső-Szentmárton székhelylyel egy kör­ lelkészséget szervezett, melybe beosztotta a csüdőtelki leány-egyházközsé­ get. A törekvő ref. egyház ezután iskolát is állított fel. de miután a templom épités kimerítette, tanítójának csak 113 frt 95 krt fizetett. A lakosság / , részben nem magyar lévén, szükségesnek mutatkozott a t a ­ nítói állomás megerősítése és e végett egyesületünk a tanitó fizetését 200 frtra emelte. A tanfelügyelő jelentése szerint örömmel lehet meggyőződni ez iskolában ugy a magyar nyelvben, mint a más tanítási tárgyakban elért szép eredményről, és pedig 1890. jul. 1-tŐl 1891. jun 30-ig 86 frt 05 krt szavazván meg, s fenntartván magának, hogy az elért eredmények szerint ezen segélyt évről-évre megadhassa, vagy megtagadhassa. i

r

XLVIII. Dévai E . M. K . E . ó v ó . (Hunyadmegye.)

Ez emporialis helyen egy óvó létesítése a legszükségesebb intézke­ dés arra, hogy csekély magyarsága egyéb közművelődési intézetei mellett megállhasson s előrehaladhasson. Lakosságából 1442 magyar, 1794 oláh, 457 német. A dévai polgármester tudósítása szerint, a pénzügyminiszter az óvó részére egy a város közepén fekvő házastelket örök időkre ingye­ nes használatra átenged. Az egyesület magáévá tevén az ügyet, legközelebb az óvó fel fog állíttatni. É czélra megszavazott évi 200 frt segélyt. XLIX. D é v a i E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Hunyadmegye.)

A népkönyvtár értéke 107 frt 25 kr. A könyvtárt a megyei fiók­ választmány felügyelete alatt Kövendi János ev. ref. kántor-tanitó ke­ zeli és a városházában van elhelyezve. Igen nagy olvasó közönséggel bír, különösen az iparos osztályból. L. D é v a i fó'reálisk. tápintézet. (Hunyadmegye.)

A dévai áll. reáliskola tápintézetének szegónysorsu tanulók segélye­ zésére évi 150 frtot szavazott meg az egyesület. A ki ismeri Hunyadme-

-

160 —

gye viszonyait, tudni fogja e segély szükségét és jelentőségét. Eddig ki­ utaltatott 6 0 0 frt. Élveztek ez összeget az 188S—89. tanévben Kercsedi Árpád. Schuller Vilmos és Pálm.ay Győző; a folyó tanévről jelentést még nem kaptunk. II. Dicíó'-szentmártoni E . JFF. K . E . óvó. (Kis-Küküllömegye.)

Kisküküllőmegye területén ez az egyedüli magyar kisdedóvó Kisküküllőmegyei férfi es nő-választmányunk, különösen H. Gál Domokos al­ elnök, igazgató választmányi tag buzgólkodása utján jött létre. Elnök Szilvássy Sándor, jegyzője Gyöngyössy István. E kisdedóvó a Eökk-féle országos alapból 1 5 0 frt segélyt nyert. Az egyesület központilag 2 5 0 fo­ rintnyi összeget folyósított eddig számára; a kis-küküllőmegyei nőválasztmány pedig fölhatalmaztatott. hogy jogos 2 5 % - á t e czélra fordíthassa. LII. Ditró-hódosi

iskola.

(Csikmegye.)

Az egyesülettől kérték egy iskola alapitását. A választmány azon­ ban Ditró Szárhegy községhez, mint Borszék fürdő tulajdonosához inté­ zet átiratot az iskola felállítása végett. Most van a megyei választmány ellátása alatt LIIl. D o b r a i r. k a t h . körlelkéssset. ( H u n y a d i ? egye.)

A róm. kath. püspök előterjesztésére e fontos ponton körlelkészetért évi 1 2 0 frt segélyt vett föl az egyesület. E plébániához 2 5 leányegyház tartozik. A lelkész azonban a segélyezés előtt, minden buzgósága mellett is. melyet tanúsított, kellő megélhetés hiánya miatt, nem fejthette ki azon minden községére kiterjedő munkásságot, melyet a vallási és nemzeti ér­ dek megkívánt. E fizetés javítást eddig Miske Gyula lelkész kapta, meg­ felelvén mindazon követelményeknek, melyeket ily különböző ajkú helyen, a magyarság érdeke megkíván. Kifizettetett eddig 3 6 0 frt. LIV. É r - k á v á s i ref. t a n i t ó . (Szilágymegye.)

E fontos helyre, hol a tanitó anyagi körülményei nagyon gyengék, az egyesület egyszersmindenkorra szóló 5 0 frt jutalmat szavazott meg Diószeghy Mór ref. paptanitőnak, ki fáradhatatlan buzgalmával és tevé­ keny szorgalmával ezt egészen k i é r d e m e l t e . A ref. püspök az idén számolván el e segélyről is, itt emiitjük föl.

— 101 — LV. Ér-mindszenti ref.

tanitó.

(Szilágymegye.)

Az egyesület Török Ferenc?: ev. ref. paptanitónak 50 frtot szavazott meg. mint egyszersmindenkorra szóló jutalmat, tekintettel buzgalmára és a község helyzetére. E segélyről is az idén számolván el az egyházi főha­ tóság, fölemii tettük. LVI. Felső-szálláspataki

E . M. K . E . g y e r m e k m e n h e l y . (Hunyadmegye.)

Az állami iskola mellett és annak helyiségében helyeztetett el e gyermekmenhely, melynek költségeire egyesületünk 50 frtot, a kormány pedig 17 frtot adott. Felsó-Szál 1 ásp itak erős állami iskolával rendelkezik s igy tontos intézmény a menhely, mert a gyermekek a magyar nyelvet már itt megtanulják s igy az iskola könnyen fejlesztheti ezt. LVII. F o g a r a s i E . M. K . E . ó v ó . (Fogarasmegye.)

Fogaras városa az egyetlen hely az egész Fogaras vármegyében, magyarság lakik. Az igazgató választmány tehát legmelegebben pártolta megyei fiókválasztmánya buzgó törekvését egy óvó létesítése ügyébe. Es főleg Horváth Mihály főispán elnök, Váró Béni titkár és Szőcs István áldozatkész polgár fáradozásai alapján, miután a központ évi 200 frtot elébb 5, majd 10 évre biztosított s beleegyezett, hogy a fiókválasztmány 25-°/ -ai is e czélra fordíttassanak, létre is jött s megnyílt f. év jan. 2-án. Részletesebb leírását a fiókválasztnaány jelentésében a 104-ik lapon olvashatni. hol

0

LVIII. Gernyeszegi

E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r .

(Maros-Tordamegye.)

E könyvtárt a központ utalványozásából a maros-tordamegyei- marosvá­ sárhelyi választmány he'yezte el az. ev. ref. iskolában. Kezelésével a tanítót, a felügyelet gyakorlásával pedig az ev. ref. iskolaszéket bizta meg. Gernyeszeg egy központi község az országút mentén, honnan az olvasás kedve legkönnyebben terjeszthető tovább. A könyvtár értéke 107 frt 25 kr. LIX. fiógáni

ref.tanitó.

(Kis-Kúküllőmegye.)

A ref. tanitónaK 10 évre 125 frt évi segély szavaztatott meg azzal a kikötéssel, ha a hely alkalmas egyénnél töltetik be. E ldig kiutaltatott 62 írt 25 kr. 11

LX. G y a l u i E. M. K . E. ó t ó . (Kolozsmegye.)

Az erdélyrészi nyugati belhavasok tövében fekvő s a nyugati culturvonal fontos pontját képező nagyközségben mindjárt legelején kimondta a választmány egy óvó létesítését. E czéíból meg is szavazta az óvó fizeté­ sét évi 300 fiiban. A gyalui fiókkör most a további szükségleteket gyűjti. Az idén is két nyári tánczmulatságot rendezett. Az egvik mulatság tiszta jö­ vedelme 92 frt* 91 kr, a másiké 45 frt 59 kr. együtt 138 frt 50 kr, mely összeg takarékpénztárilag kezeltetik. LXI. G y e k é i ref. i s k o l a . (Kolozsmegye.)

A mócsi járás területén. Gyekében, a ref. püspök előterjesztése sze­ rint sürgős szükség volt a ref. felekezeti iskola fölállítására, minthogy a 40 tanköteles más ajkú iskolába volt kénytelen járni. A tanítói javada­ lom csak 100 frt lévén, az egyesület megszavazott még 150 frtot 10 évre, ki is utalta az első félévi részletet. Minthogy az iskola ennek da­ czára sem volt létesíthető, későbbi intézkedéssel a szintén ref. jellegű magyarókeréki E. M. K. E. iskolára fordíttatni [tataroztatott.

LXII. G y e r g y ó - t ö l g y e s i r. k a t h . t a n í t ó n ő . (Csikmegye.)

A fennállott r. kath. iskolában az egy személyből álló tanerő az igé­ nyeknek nem tehetett eleget. Ennek alapján a r. kath. püspök előterjesz­ tése alapján szükségessé tette a második tanítói állás szenezé 'ét. hogy e minden tekintetben, de különösen nemzeti szempontból veszélyben levő határszéli helységben a magyarságot az elnemzetietlenedéstől megmentse. Az egyesölet évi 300 frtot szavazott meg s az állomást a püspök egy tanítónővel töltötte be. A tanítónő Röszler Janka. Évi javadalmazásában eddig kifizettetett 900 forint. A tölgyesi róm. kath. egrházközség a f. év tavaszán hálás köszöne­ tét fejezvén ki a segélyért, további támogatást kért egy iskola-épület létesithetése végett is. A megyei választmány nagyon elismerőleg nyilatkozott a már adott segély felhasználásáról, megjegyezve, hogy az iskola alapjára már gyűjtöt­ tek 3000 frtot, a r. kath. püspök adott 2000 frtot, a megye pedig fát adott. Tekintettel Tölgyesnek nemzeti szempontból fontosságára, a választmány hajlandónak nyilatkozott segély megszavazására. Előbb azonban bevárja az iskola költségvetését. Egyúttal kérni fogja az egyesület a közoktatás­ ügyi minisztertől a szükséges tanszereket is.

LXIII. Gycrtyánffy I s t v á n

alapítvány.

A magyarországi tanítók Eötvös alapjánál kezelés végett letett 1000 frt alapítvány, melyet Gycrtyánffy István, a m. kir. áll. paedagogium igazgatója, az orsz. tanszer-múzeum főfelügyelője és a tanszer-múzeumi állandó bi/.ottság elnöke azzal a meghatározással tett, hogy kamatjai év-.nkint oly tanítónak, vagy tanítónőnek adassanak, kik az egyesület ezéliai szempontjából kitűntek s az Eötvös-alapnak is tagjai. A kiirt pályázatok folytán e kitüntető jutalmat eddig kapták: a) Bartha Károly áll. népiskolai igazgató Tatrangon 1887-ben ; b) Kom esz György maros-szent-annai gör. kath. tanitó 1888-ban; c) Szighárdt Elek áll. tanitó Segesvárt 1889-ben; és d) Vén Árpád áll. segéd-tanító Uodola-Xyéuen 1890-ben. A jutalmazottakról az alapító mindannyiszor értesíttetett LXIY. H a d r é v i ref. i s k o l a . (Torda-Aranyosmegye.)

A ref. iskola kiépítésére 500 frt befektetés, illetve évi 25 frt tőké­ sítő kamat szavaztatott meg 32 évre. Eddig kifizettetett az első részlet. LXV. H a l m á g y i E. M. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Nagy-Küküllomegye.)

A központ által utalványozott 107 frt 25 kr értékű népkönyvtár a nemzeti művelődés terjesztésére 1161T1 CS6'\ ély befolyással van e helység lakóira. A könyvtár az iskola helyiségében van elhelyezve. Kezelése en­ nek tanítójára bízatott. A felügyeletet a megyei választmány gyakorolja. LXVI. H a r i i ref.

tanitó.

(Alsó-Fehémiegye.)

Az egyesület a harii ref. tanitó fizetésének javítására évi 100 frtot szavazott meg. Ebből az egyházi főhatóság csak 50 frtot fizettethetett még eddig ki. A segélyt Császár Gyula ref. tanitó kapja. Tankötelesek száma 31 magyar. LXVI1. H a r ó i niiinkatauitónő. (Hunyadmegye.)

Az egyesület évi 100 frt segé'yt folyósított a ref. iskolában teljesí­ tendő munkatanitásra. Élvezte Lecliki Mari férj. Csiszér Pálné munkatanitónő. E segély megszavazása iránt való kérelmét a hunyadmegyei fiók­ választmány nyújtotta be, kiemelvén, hogy a női munkatanitás nemcsak közművelődési, hanem nemze gazdasági fontosságú is s Hunyadmegyében egyik fontos nemzeti eszköz lehet ez is. 11*

— 161 — LXVM. K a j á n t ó l ref.

iskola.

(Kolozsmegye.)

E község 799 lakosából 250 magyar; a tankötelesek száma 27. — Iskolaépítés czéljából a ref. egyház főtanácsának az egyesület kiutalt 600 frtot, illetve évi 30 írtnak 32 évig fizetésére kötelezte magát. LXIX. Kis-baresai ref.

egyház.

(Hunyadmegye.)

Ref. czélokra 550 frt befektetés és 50 frt évi segély. E falu fekszik a Hunyadi János telepítette eredetileg székely lakosságú Csernavölgyében; alig évtizedekkel ezelőtt tekintélyes számú ref. magyar lakta, kiknek szervezett egyházuk volt egé-z 184-8 ig. A pusztítás és rom­ bolás árja elborította akkor a Csernavölgyével együtt őket is. A megme­ nekült néhány magyar család az után elfeledte anyanyelvét, kivetkőzött nemzeti jellegéből — eloláhosodott: csak neveikkel és arczok jellegével bizonyítják máig is, hogy egykor magyarok voltak. A legújabb időben azonban fölébredt bennök a vágy: visszatérni őseik hitére s megtanulni és hangoztatni újból őseik nyelvét, E törekvést érvényre juttatni törekszik az egyesület központilag és buzgó megyei választmánya, valamint az egy­ házi főhatóság utjá'i. Ez alapon szavazott meg a központ a szomszéd piskii körlelkésznek átjárásáért s a hívek gondozásáért évi 50 frtot, adott 550 frt befektetést s hagyta helyben a megyei választmány erre vonatkozó gyűjtését, intézkedéseit. A községben állami iskola is van. A piskii ref. körlelkész e segélyért, mely a f. évben szavaztatott meg, Kis-Barcsára hetenként egyszer a hiv°k gondozása végett átmenni tar­ tozik. A lelkész jelenleg Juhász Izidor. Kiutalása azonban a ref. püspök ez ügyre vonatkozó feleletéig függővé tétetett. LXX. K i s - b a r c s a i E . M. K. E . g y e r m e k m e n h e l y . (Hunyadmegye.)

Hunyadmegyében sehol, oly pusztitást nem vitt véghez az elnemzetlenedés, mint e községben. Épen ezért az imént emiitett ref. egyházi se­ gélyen kivül szükségesnek mutatkozott a gyermek-menhely felállítása is, a mi megtörtént. IXXI. Kis-fiilpösi iskola. (Kolozsmegye.)

Az ev. ref. egyházközség segélyt kért egy lasztmány megkérdezte a tanfelügyelőt, van-e a iskola. A válasz szerint Kis-Fülpösön jó karban tett gör. kath. iskola van s a sokkal hátrább

iskola építéséhez. A vá­ községben más valamiféle álló és rendszeresen veze­ álló ev. ref. elemi iskola

-

165 —

méltó volna építkezési czelból a segélyezésre, azonban a költségvetést nem ismervén, a segélyezési összeg iránt nem nyilatkozhatok. A választmány az illetékes egyházi főhatósággal már csak jövő évben tárgyalhatja a kérdést. LXXII. K i s - k a p u s i E . M. K. E . g y e r m e k m e n h e l y . (Nagy-Küküllőmegye.)

Megnyílt a menhely folyó év június 2 án 9 gyermekkel. A létszám július havában felnövekedett 21-re. A menhely a legszükségesebb bútor­ zattal el van látva. A felügyelettel Bartha Mózes ág. ev. tanitó és segédlelkész van megbízva, ki azt teljes készséggel vállalta magára. LXXIII. Kis-Ikl
iskola.

(Szolnok-Dobokamegye.)

Az egyesület ez ev. ref. leányeyjház község részére 100 frtot utalt ki az egyházközség iskolaépítése befejezése czéljaira. A lakosságnak csak egy harmada magvar, a magyar tankötelesek száma 15. Az elszámolás ez összegről is az idén történvén, itt emiitjük föl. LXX1V. H é j a s f a l v i ref.

iskola.

(Xagy-Küküllőmegye.)

Iskolaépítés czéljából megszavazott az egyesület 400 frt tőkét, illetve ennek 5"/ át .'12 évre, azaz évi 20 frtot. Ez összeg azonban az egyház főhatóságánál még nem folyósittatott, miután nevezett egyházközség még nem állapodott meg, hogy iskolaépületét hová fogja építeni. 0

LXXV. Hosdáti m u n k a t a n i t ó n ő . (Hunyadmegye.;

A munkatanitónő fizetése javítására az egyesület évi 50 frt segélyt szavazott meg. Élvezi ez idő szerint Sármási Ida, ref. munkatanitónő. E segély megszavazását a hunyadmegyei fiók-választmány közgyűlése kérte. LXXVI. Horgospataki E . M . K . E . n é p k ö n y v t á r . (Szolnok-Dobokamegye.)

E könyvtárunk elhelyezésére Vasa Imre m.-láposi főszolgabírót kér­ tük volt fél. ki ezt kiváló buzgósággal teljesítette. P. évi május 6-án öszszehivta a horgospataki lakosságot és megválasztotta a felügyelő-bizottsá­ got, mely Lacheta János bányafőuök elnöklete alatt Kende Dániel, Szántó

— 166 — Kálmán, Buzeskó

Marcsán Sándor,

János, Sneff József, Debreczeny József, Orosz János, dr. Imre Béla, Barthos Lajos tagoktól áll. A felügyelő

bizottság jun. 8 án kidolgozta a szabályzatot is. melyet irod. szakosztályunk már megerősített, és választott magának Balogh Lajos oláhláposbányai tanitó személyében jegyzőt. A könyvtár kezelése Páll Ferencz kincstári tanítóra bízatott. LXXVII. Hossznaszói r ó m . k a t h . l e l k é s z . (Kis-Kükiillőmegye.)

A róm. kath. püspök évi segélyt kért a hosszuaszói lelkész-tanító részere. ki önálló iskolát vezet, melyben különféle ajkú gyermekek hazafias oktatásban részesülnek. A segélyező bizottság javaslatára e czélra 50 frt segély szavaztatott meg oly meghatározással, hogy a segély az elérendő eredményhez képest évről-évre megszavazható. LXXVIII. Ilosvai ref. tanitó. (Szilágymegye.)

A megszavazott évi 50 frt segélyalapnak 1889. évre esedékes járu­ léka Juhász Sándor körlelkész tanítónak utaltatott ki. A tankötelesek száma 02. LXXIX. Kis-sebesi E . M . K . E . i s k o l a . (Kolozsmegye.)

A kis-sebesi kőbánya telepen a tulajdonos Glasner és Eibeschitz czég hazafias áldozatkészségével alapított ez iskolánk második évi vizs­ gáját tartotta az idén. Ez alkalomból a gondnokság jelentését szószerint adjuk az alábbiakban: A kir tanfelügyelő urnák május hó 13-án kelt átirata értelmében iskolánk nyilvános közvizsgálata május hó 20-án megtartatott. Jelen voltak a vizsgálaton: Kozma Ferencz kir. tanfelügyelő és Boga

Károly

kir. s. tanfelügyelő, méltóságos Barcsay

Domokos

gondnok­

sági helyi elnök és Mansberger Sámuel gondnok urak, továbbá főtiszt. Bessenyei P. József r. kath. plébános, mint hittanoktatő. A vizsgálat V 9 órakor imával és a Hymnus-sal vette kezdetét s a tanfelügyelő ur elnöklete és vezetése alatt tartott ' / 1 óráig. Az eredmény 2

2

jóval széli

túlhaladta nyelvünket,

a mult évit; mert már minden növendék s értelem tekintetében is meglátszik rajtok

kielégítően a két évi

be­ isko­

lázás. Ezelőtt 14 növendék volt olyan, ki teljességgel nem tudott magya­ rul és csak 10 a ki jól tudott, a többiek csak kisebb-nagyobb mértékben beszélték az államnyelvet; most a vizsgán azonban az idegen nyelvűek is bebizonyították, hogy a tanévet igyekeztek felhasználni, mert mindnyájan értelmesen és — tőlök kívánható — elég magyarsággal feleltek. Nyelvre nézve volt: magyar 13. német 15, oláh 8, tót 2, olasz 1, összesen 39. Vallás szerint: r. kath. 23. g. kath. 8, izraelita 7, luther 1, összesen 39.

E 39 növendék 4 elemi és egy ismétlő osztályba volt beosztva. Megjegyezzük még, hogy ez évben már torna vi::sga is volt, a mi ugyanaz nap délután tartatott meg a tornaszerekkel teljesen berendezett iskola udvaron. Iskolánk jó tanuló növendékei számára e tanévben is kellő mennyi­ ségű jutalomról gondoskodtak a szives adakozók. Nevezetesen: a Glasner és Eiheschitz czég 20 frtot ajándékozott, melyből 15 írtért ruhát. 5 írtért könyveket vettünk. Glasner Józsefné ő n.-ga 6 frtot. Glasner Antalné ő n.-ga 2 frtot és Mansberger Sámuel gondnok ur 2 frtot voltak szívesek ajándékozni. Ezen jutalmakat részint •posta-takarékpénztári könyvileg, ré­ szint

jiitulomkönyvileg

adtuk

a szorgídmasabb

és jobb

tanulóknak,

gond­

nokságunk a szives adakozóknak köszönetét fejezvén ki. Kis Sebesen. 1890. június 2-án. Mansberger Sámuel, gondnok.

Makfalvi Ferencz, tanitó. LXXX. Kolozs-alagnti iskola. (Kolozsmegye.)

A nagyvárad-brassói vasúti vonal mentén Kolozsvártól nem messze fekvő ezen iskoláról rendszeres külön évi jelentések adatnak ki a m. kir. államvasutak üzletvezetősége által, mely üzletvezetőség tisztviselői buzgólkodásának köszönhető az iskola létrejövetele Czélja: a vonal mentén a vasúti alkalmazottak gyermekeit hetenként a vonattal fölvévén, őket az iskolába szállitván, oktatni. Évzáró vizsgáikra Kolozsvárról mindig tekin­ télyes számú közönség rándul le. Az egyesület 100 frt évi segélyt nyújt s eddig már kifizetett 400 frtot. LXXXI. K o l o z s m o n o s t o r i r. k a t h . i s k o l a . ['Kolozsmegye )

Kolozsmonostor Kolozsvár városával egybeérő. de a megyei köz­ igazgatás alá tartozó, nagyobbára oláhajku község. Miután ismételten si­ kertelenül tétettek kísérletek az egyesület részéről is. hogy a község Ko­ lozsvárral egyesittessék: az igazgató választmány az erdélyi róm. kath. status igazgató-tanácsához folyamodott, hogy tekintettel a helyi felekezeti viszonyokra, mint. kolozsmonostori birtokos itt egy népiskolát szervezzen. Az igazgató-tanács, egyletünkhez intézett átiratában jelenté, hogy a kez­ deményezést örömmel fogadta és a népiskolát felállítja, a m i tényleg meg is történt. LXXXII. K o l o z s v á r i i z r . magyar egyház. (Kolozsmegye.)

Az egész erdélyi részben nem volt egyetlen-egy magyar nyelvű (neol.) izr. hitközség. A kolozsvári lelkesebb hitközségi tagok ennek kö­ vetkeztében kiváltak a német nyelvű erőteljes orth. hitközségből s nagy erőfeszítéssel magyarnyelvű hitközséget alakítottak. Az egyesület a törek­ vést azzal mozdította elő, hogy a hatóságilag engedélyezett kölcsön-

— 168 —

részvényeiből, melyeket ez alkalomra a hitközség megalapítása ezéljából kibocsátott, megvett 5000 frt értékűt. Ezzel az egyesület hosszú (20 éves) lejáratra 5000 frt olcsó és előnyös kölcsönben részesítette a hit­ községet, mely segélyével, kezdeményezésével és példájával lehetővé tette az egész elhatározás sikerültét. Ma Kolozsvártt a vasúttól bejövet a nagy-utczán ott áll az izr. magyar díszes templom, benne magyarul dicsérik az Istent és áldják a hazát. Rabbijának, dr. Klein Jakabnak, kit időközben Szentesre választottak meg. E. M. K. E. lobogó-avató szép beszédét olvashatjuk e jelentés 9 ik lapján. A hitközség hálájának bizo­ nyítékául egy-egy Emke perselyt helyezett el a templom mindkét bejára­ tához s a szószékre is az áldozattal segítendő czélok közé fölíratta az egyesület nevét. A kivált magyar egyház példájától az orth. is áthatva, és a kir. tanfelügyelő szorgalmazására, az idén korábbi német iskoláját, ti osztályú magyar iskolává alakította át, melynek megnyitása az egyesület küldöt­ teinek is jelenlétében hazafias szellemben folyt le. iL. 45. lap.) A meg­ hívót azzal bocsátották ki. uogy az iskola „az E. M. K. E szellemében ' müködend. Az istentisztelet nyelve azonban még mindig német. E helyen emiitjük meg. hogy mindjárt működése megindulásakor 5 0 — 5 0 frt segélyben, illetve jutalomban részesítene az egyesület a deési izr. iskolát s hazafias szelleméért az entradami iskola izr. tanítóját. -

LXXXIII. Koiujátszegi u n i t á r i u s i s k o l a . (Torda-Arauyosmegye.)

Az unitárius egyházkerületnek e községe a nyugati kulturvonalban fekszik. A gör. keleti jól szervezett iskolával szemben az unitárius egyház által is a magyar ajkúak .számára featarto't magyar iskola nem tölthetvén be teljes erővel hivatását, egyesületünk uj iskola létesítésére a maga részéről 600 frt befektetést és a tanítónak 50 frt évi segélyt szava­ zott meg. A befektetésen kivül kiutaltatott már három évjáradék részlet. Él­ vezi Imecs Lajos lelkész-tanitó. LXXX1V. K ó r ó d i ref.

iskola.

(Kolozsmegye.)

A szomszéd kajántói ref. tanítónak azzal a kötelezettséggel szavaz­ tatott meg 32 évig é\i 50 frt, hogy K ó r o d községbe átjárva, a tanítást eszközölje. Kiutaltatott 50 frt, mely összeget Xlikó Lajos ref. tanitó vet'e fel. „ki hivatását teljesen betölti . Az egvhiz ezzel széniben kötelezi magát, hogy a kóródi iskola javára e név alatt a megtelelő tőkét létre hozza. 14

LXXXV. K ó r ó d - s z e n t - j u á r t o i i i községi i s k o l a . (Kis-Kiiküllömegye.)

A községi iskolára a megye felső vidékén nagy szükség van, miután épen a megyei ut fővonalában és több kisebb iskolai község szomszéd-

— 109 —

ságában fekszik. A tanitó fizetését nagyon rendetlenül kapja, sokszor a tanfelügyelő segítette, hogy nyomorát enyhítse. Az egyesület 25 frt röktöni segélyt szavazott meg, hogy a tanítón segítsen s a szükséges intézkedé­ sek megtételére a megyei választmányt kérte fel. L X X X VI. K ő h a l m i E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r .

(Xagy - K iik ii 11 ö in egy e.)

Értéke 107 frt 25 kr. Az iskola helyiségében van elhelyezve : kezeli az iskola tanítója: a felügyeletet pedig a megyei választmány gyakorolja. LXXXVII. K ü k ü l i íí v Ari E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Kis-K ükiilloinegye.)

Összesen 107 frt 25 kr értékű könyvtár az állami elemi iskola heluségénen van elhelyezve. A felügyeletet az iskola gondnoksága gyako­ rolja. Olvasója egész márczins 8-ig 40 volt: azóta számuk folyton nö­ vekedett LXXXTIII. K f í k i i l l ő v á v i ref. egyház. (Kis-K üküllőm egye.)

E helyre rünk az iránt, 100 frt segély Józm Ferencz

az esetre, ha az illetékes hatóság részéről biztosítást nye­ hogy az itt alkalmazott lelkész a segélyre érdemes, évi szavaztatott meg. Eddig 100 frt kiutaltatván, az összeget lelkész élvezte. LXXXIX. K i i k i i l l o v á r i á l l . elemi iskola. (Kis-Küküllömegye.)

A megye tanfelügyelője a kormánytól ide még egy tanerőt kért. a kormány azonban a kérést csak ugy volt hajlandó teljesíteni, ha egy má­ sodik tanterem felszerelése és fentartása költségeit az egyesület hordozná. Az igazgató választmány tekintve azt, hogy az áll. i s o l á n a k felállításá­ val az összes felekezeti iskolák beszüntettettek, a kért 140 frtot 1888-ban folyósította. Miután azonban a tanitó mindezek daczára nem neveztetett ki. egyesületünk ez iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez kérel­ mezett. A tanitó beállítását hivatalos jelenlés szerint még ma se esz­ közölték. Küküllövár igen fontos pont. a mennyiben 180 tankötelese közül a nagyobb rész oláh. Lakosainak száma 1289. melyek között számos eloláhosodott magyar család van. v

XV. Lindzsinai róm. kath.

lelkészet.

(Hunyadmegye.)

Lindzsina községben, mely az elolálosodás utján van, néhány ma­ gyar kath. család még megtartotta róm. kath. vallását és magyar voltát.

— 170

-

Mindkettőre nézve azonban előbb-utóbb biztosan el fog veszni, ha a rótn. kath. lelkészi állomás nem szerveztetik. Ez ügyben egyesületünk felter­ jesztési intézett a róm. kath. püspökhöz. XII. L o z s á d i E . M . K. E . g y e r m e k m e n h e l y . (Hunyadmegye.)

A megyében e község tartotta még meg magyar jellegét, utóbbi időben azonban itt is észlelhető az elnemzerl-nedés. Egyesületünk óvót akart ide. a megyei választmány előterjesztésében azonban egyelőre men­ helyet kért. A gyermekmenhely az állami is!:ok mellett van felállítva. XC'II. L ő r i n c z - r é v e i ref.

tanitó.

(Alsú-F ehérmegye.)

Az egyesület az ev. ref. egyházkerületnek a lőrincz-révei iskola he­ lyiség bérlésére 5 évig. évi 25 frtot szavazott meg. ezen kivül iskolai fölszerelésre az 1888/89 iskolai évre 30 frtot utalt ki. E község a Maros balpartján folytatását képezi M. Szt. Király és Szászujfalu köz­ ségeknek. Összes népessége 288. ebből magyar: 1 7 8 : miből ref. 1G3. Van egyébként jó karban levő ev. ref. egyháza; azonban iskolája nem volt. Az egyházközség szegény, ugy. hogy évek hosszú során nem volt képes rendes lelkészt tartani. Most ifjú lelkészszel be van töltve a hely. E segélyen felül a választmány felkérte Tolnay L'eyiuáld földes urat, hogy a községet az iskola épitésben hathatósan támogatni szíveskedjék. Folyósittatott eddig egy részlet, átvette I'éter Antal lelkész. XC11I. M a g y a r - c s a h o l y i ref.

iskola.

(Szilágymegye.)

A ref. iskola fölépithetésére 3G0 fit befektetést, illetve 32 évig 15—15 frt tőkésítő kamatot szavazott meg az egyesület. Kiutaltatott egy részlet. A körülbelől 17.000 román ajkú népesség közé beékelt mintegy 668 r<jf. magyarságnak központja. Van 31 tankötelese, melynek alig egy harmadát volt képes befogadni a magyar iskola. Ezen állapot megváltoz­ tatására szavaztatott meg a segély. XCIV. M a g y a r - i g e n i E . M. K . E . l e á n y i s k o l a . (Alsó-Fehérmegye.)

E községet az 1848. óv dúlásai előtt tulnyomólag magyar nép lakta. Most 300 magyar mellett 1000 oláh található. Van ref. és kath. népis­ kolája. A lakosság áldozatkészsége és az egyesület támogatása 1888-ban létre hozták a harmadik iskolát a leányok számára. Immár két éve, hogy

— 171 —

az intézmény a czélnak teljesen megtelelőleg működik. A lefolyt évben Szentjánosjj Kornélia volt a tanítónő. A központ a tanítónő fizetését fedezi évi 300 írtban. A megtartott évzáró vizsgáról Köhlös Miklós gondnok­ sági elnök f év jul. 28-ról a következőket jelenti: „Az évzáró vizsgák megtartattak jun. hó 22 én. Az iskolába beiratkozott leányok száma 29. eb'MÍl időközben kimaradt 5, nemzetiségre volt 22 magyar, 7 oláh. Az előhaladás teljesen kielégítő volt. s örömmel jelezhetem, hogy az idegen, ajkúak is a magyar nyelvben meglepő haladást értek el." XCV. M a g y a r - g o r o s z l ó i ref.

iskola.

(Szilágymegye.)

A ref. iskolalak fölépítésére 200 frt befektetés, illetve 32 évig 1 0 - 1 0 frt tőkésítő kamat szavaztatott meg. A lakosságból 428 magyar, kiknek megvédésére első sorban ez iskola van hivatva, mely segélyünk előtt egy szalmás fedelű viskóba szorult, Kiutaltatott eddig egy részlet. XCV1. M a g y a r - l a p o s i E . M. K . E . ó v ó . (Szolnok-Dobokamegye.)

A magyar-láposi fiókkör elnöke egy óvó felállításáért folyamodván s a megyei választmány melegen ajánlván a kérést, az ig. választmány elvben kimondotta a kért óvó létesítését és utasította a főtitkárt, hogy ez ügyben Magyar-Láposra kiszálljon. A költségvetésbe az egyesület, ha az ügy a tervelt orsz. óvótörvénynyel nem rendeztetnék, ezen óvó czéljaira 2008 írtnak felvételét határozta el. Az óvó czéljára gr. Esterházy István 10 öl széles és 20 öl hosszú belső telket ajándékozott. Magyar Lápos a szomszéd Domokos községgel egyedüli nemzeti sziget messzi vidéken. xcvir. M a g j a r - n a g y - s o m b o r i E . M. K. E . i s k o l a . (Kolozsmegye.)

Kolozsmegye Almásmenti járásában ős magyar község M.-N.-Som­ bor, a szomszéd kis Zutor faluval, mely adatok szerint egyszer város volt. Szintén közelben Kendermái. Sombornak mint központnak 1848-ban szétdulatván iskolája is, azóta mind a három község teljesen elhagyatva tengett s lakosai eloláhosodtak. Az egyesület 2069 frt 76 kr befektetéssel a Sombory Lajos bir­ tokos ajándékozta telken s kifejtette hazafias fáradozással — mint tavalyi jelentésünkben előadtuk — megépítvén az iskolát, ez 1889. november 17-én nagyszámú érdeklődői s a központ képviselői jelenlétében ünne­ pélyesen megnyittatott. Az iskolát a z E . M . K. E tartja fenn, megengedte azonban — a község ref. levén — hogy tanítója az ev. ref. kántori teendőket is magára vállalja, a miért a ref. egyh.-tanács egy belső telek s 84 frtnyi kárpótlásból befolyó jövedelmet engedett át a tanítónak. A

lakosság szintén hozzájárult az iskola költségeihez 189 frtnyi aláírással, azonban ez összeg mindez ideig behajtható' nem volt. A gondnokság áll: Sombory Irijos elnök, Szered ay Gvula elnök-helyet­ tes. Papp Gábor tanitó, .jegyző és l'ásztohy Ákos, Piispöky Mihály, Majer Ignácz. Simon Ábrahám, Lengyel Simon. Pálffy Tódor gondnoksági ta­ gokból. Az iskola első évzáró vizsgája f. év június ló-én tartatott meg nagyszámú helybeli és vidéki közönség részvételével. A növendékek a hozzájok intézett kérdésekre szabató-, értelmes feleleteket adtak. Különö­ sen feltűnt a más ajkú tanulóknak nagy haladása. A gyors eredmény Papp Gábor tanitó buzgóságát dicséri. Nem hagy­ ható figyelmen kivül az. hogy Papp EÓ7.a. Papp Gábor tanitó nővére, okleveles munkatanitónő az. iskolába járó leányokat díjtalanul kézi mun­ kára tanította. A növendékek mindenike jutalomban részesült, mely részint az igazgató választmány, részint a vizsgán jelen volt hallgatóság által ajándékozott könyvekből állott. A központi titkári hivatal különben már évközben is küldött a szegény tanulók részére több írószert és játékot. Az 1889 — 90 tanévre beiratkozott összesen 90 gyermek, 58 liu és 37 leány, kik közül 51 magyar és 39 oláh, vallásra nézve 7 r. kath., 39 görög kel.. 18 ev. ref.. 20 zsidó: első osztályba járt 7 1 , másodikba 18. harmadikba 5 és ötödikbe 1. évközben kimaradt 23. rendetlenül járt 10. A három szomszédos község tankötelese meghaladja a 200-at. Xt'VIII Magyar-sárosi u n i t . i s k o l a . (Kis-Küküllömegye.)

Az unitárius püspök kért 200 frt segélyt a M.-Sáms községben fel­ állítandó iskolára s 10 évre évi 50 frtot az ottani tanitó részére. A megyei választmány melegen ajánlta a kérést. A segélyező bizottság javaslatára az igazg. választmány megszavazott az iskola építésére egyszáz — 100 — frtot egyszersinindenkorra. a tanitó javadalmazására pedig 1890. jul. 1-től 1891. jun. 30-ig ötven frtot, fenn­ tartva magának, hogy e segélyt az elért erelményhez képest évről-évre megadhassa vagy elvonhassa. xeix. X a g y a r ó k e r e k i E . M. K . E . i s k o l a . (Kolozsmegye.,!

A Mugyaró-Kerekén tervbe vett Etnke-iskola részére Szász DomokosnéNagy Ilka őnsága a község központján egy szép fekvésű 3 hold 985 • öl kiterjedésű telket ajándékozván, s az igazgató-választmány f. év aug. 12-ki ülésében 2000 frt építési költséget, évi 18 fit tani tód nyugdijilletéket s a még szükséges 103 frt évi járandóságot megszavazván, a kalotaszegi kör a központ megbízásából erélyesen hozzáfogott, hogy ott a kor színvonalán álló iskola létre jöjjön. A társadalmi erők közremunkálása. mint mindenütt az egyesület alkotásainál, itt is igénybevétetvén, a törekvés az, hogy házike-

-

173

-

zelés mellett a nemzeti vagyonból az iskola és tanítói lak minél jutányosabban ujittassék meg. Az iskola a jövő tanévvel e buzgalom következtében megnyitható lesz. ismétlések elkerülése végett, lásd az intézkedések leírását a Kalota­ szegi kör beszámolójában a 115-ik lapon. 0. Maros-bogáti E . 31. K . E .

népkönyvtár.

( T o r d a - A r a n y o s u l egye.)

A könyvtár kezelője Tokaji János ev. ret. pap. Év elejétől május hő 17-éig kivétetett 120 kötet, azután a kivevők száma csökkent, de ez a beállott mezei munka sürgősségének tudható be. Cl. Maros-gezsei ref.

iskola.

(Alsó-Feh érmegye.)

Maros-Gezse község a maros-ujvári járás területén fekszik. A 964 lakosból k. b. 160 ref magyar. A tankötelesek száma 15. Bethlen Sán­ dor gróf saját udvarán az iskola számára helyiséget s tanítói lakást aján­ lott fel. Egyesületünk a ref. tanitó javadalmazásához járul 32 éven ke­ resztül évi 50 frttal. A segélyt a mult évben Molnár István tanitó kapta. (II. M a r o s - i l y e i r. k a t h .

iskola.

(Hunyadmegye.)

A róni. kath. püspök a maros-ilyei kántor-tanitó részére rendes évi segélyt kér. A megyei választmány is pártolja a kérést. A választmány a segélyző bizottság javallata alapján 1890. július 1-től 1891. június 3Ő-ig ötven frtot szavazott meg a maros-ilyei róm. kath. kántor-tanító részére, föntartván magának, hogy az elért eredményhez és vett jelentéshez képest a segélyt ismételhesse.

cm. Maros-szt.-benedeki E. 31. K. E. n é p k ö n y v t á r . (Alsó-Fehérmegye)

E népkönyvtárt Bartalus Samu ref. lelkész indokolt javaslatára sza­ vazta meg a választmány. A község már előzőleg gyűjtött könyveket, többször rendezvén e czélra mulatságokat. A könyvtár értéke 107 forint 25 krajczár. 01V. M a r o s - s z t . - a u n a i ref.

iskola.

(Maro s - T o r d a m e g y e . )

A 740 számú lakosból 250 ref. magyar. Tankötelesek száma 50. A gyengén szervezett magyar iskola hiányán igyekezett segíteni egyesü-

letün'c a megszavazott segélylyel, mely a ref. iskola építésére 300 forint befektetésből, illetőleg 32 évig. évi 15 frt tőkésítő kamatok megszavazá­ sából állott. Kiutaltatott az egyházi főhatóság kezeihez az első részlet. €V. M a r o s - s z t . - k i r á l y i ref.

iskoia.

(Alsó-Fehe'rmegye)

A 492 lélekből 143 ref. magyar, kiknek iskolájuk alig volt képes magát fentartani A magyar tankötelesek száma 2 1 . A tanitó javadal­ mazásának pótlására évi 50 frtot szavaztatott meg 32 évi időtartamra. Az összeget a mult évben Benedek Tivadar tanitó élvezte. Az iskola jókarba hozására, további 300 frt befektetésnek megfelelő 15 frt tőkésítő kamatot szavazott meg egyesületünk 32 évre. A ref. püs­ pöknek ez év elején kelt értesítése szerint az iskolaház épülő félben s az uj tanévre elkészül. CVI. A medgyesi ref.

körlelkész.

(Nagy-Küküllömegye )

Magábm Medgyesen 3470 német és 1909 román ajkú közt 219 ref. magyar. Helyben is szükség lóvén a ref. hívek gondozására, azonban a lelkész szolgálati köre Pócstelke. Darlócz és Balázstelke szomszédos falvakra is kiterjedvén, hol mintegy 90 migyar elszórva él, az igazgató 100 frt hozzápótlással tette az állást lehetővé. Kiutaltatott eddig egy részlet 1889. évben, mit Péchy Árpád ref. kőrlelkész élvezett.

evn. Medgyesi E . M. K . E . n é p k ö u y v t á r . (Nagy-Kükükiillőmegye.)

E fontos helyen 107 frt 25 kr értékű könyvtárunknak kiváló hiva­ tása van. a mit a könyvtár lelkes fogadtatása is bizonyít. A könyvtár az állami iskola helyiségében van elhelyezve és a me­ gyei választmány és tanfelügyelő felügyelete alatt, az állami iskola igaz­ gató tanítója kezeli. Medgyesre Láng: „Magyar-német nyelvtana"-ból már korábban is adtunk szükséges számú könyvet.

evin. Mezó'-madarasi-feketei i s k o l a . (Maros-Tordamegye.)

Mező-Madaras ref. egyház községe folyamodván, hogy a vele poli­ tikailag, jogilag ós egyházközségilegegyet kép.-ző u. n. feketéi praediumra, a község határára kiköltözött híveknek egy második iskolát állítsunk fel: az egyesület, minthogy kérelmező egyházközség tiszta magyar és a mellett vagyonos, a kérelmet elutasította. Felemlítettük mint oly kérdést, mely

— 175 —

sok tanulmányozással és ügyirat H a l m a z z a l hónapokig foglalkoztatta a választmányt s a ref. egyházi főhatósággal is jó ideig tárgyalás alapját képezte. Most az egyházi főhatóság intézkedése következtebea az iskola önerőn létesíttetik. CIX. M i h á l y f a l v i E . M. K . E . g y e r m e k m e n h e l y . (Nagy-Küküllíímegye.)

Egy gyermekmenhely fenntartására ü8 frtot folyósítottunk. A menhely még nincs felállítva, de a köze! jövőben létesíthető lesz. A megyei tan­ felügyelő jelentése szerint a menhely eszméjét a lakosság különbség nélkül pártolja és gyermekeit készséggel fogja oda küldeni. Népességi viszonya: 550 lakos közül 92 magvar. CX. Mocsi E . [>I. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Kolozsmegye.)

Kezelője Benczédi János áll. elemi isk. igazgató tanitó. A könyvtár nagy virágzásnak örvend; 1889 október 15-től 1890 május 15-ig 51 rendes olvasója volt, kiknél ezen idő alatt 479 drb. könyv fordult meg. CXI. Mező-szengyeli r. k a t h . l e á n y i s k o l a . (Torda-Aranyosmegye.) — A g o n d n o k s á g j e l e n t é s e . *) —

Méltóztatott mult évi november 1-én kezdődőleg a kath. püspök u t ­ ján évenkénti 300 frt tanítónői fizetést, a m.-szengyeli róm. kath. j e l ­ legű népiskola müködhetése érdekébe — folyósittatni. Egyházunk, midőn püspök urunk ő nagyméltósága utján értesült iskola szükségleteinket pótló ezen nemes adományáról, azt nem beszéddel, hanem valóságos tényeket mutatva fel. akarta bálás köszönetét érte kifejezni, tudva: hogy az Emke hazafias igazgatósága a mutatkozó sikerek, és nem a sokat mondó, de sem­ mit se bizonyító szavak által lesz kielégítve. Most tehát elérkezvén az idő. midőn az 1 év történetéről beszámolni módunkban áll, jelentésünket a következőkben megtenni szerencsések vagyunk. Miután egyikünk, Beteyh Sándor az egyesülethez beadott kérelmé­ ben már akkor jelezte a külön leányiskola nem létét, az eddig iskolának használt szoba kicsinységét, és egészségi szempontból épenséggel rendőr­ ellenes minőségét, ez okon első sorba szükségessé vált az oskola építése. Egyházmegyénk, mihelyt a nőtanitó részére egyesületileg folyósított évi 300 frt fizetés valóságos ténye felöl értesítve lett, ezen folyó év tavaszán kezdődőleg egy minden tekintetben jó. alkalmas, sőt külső csínnal is épí­ tett uj népiskolát állított fel. Az épület magába foglal a fiuk részére 1, leányok részére más t a n *) S z i n t é n szószerint adjuk e j e l e n t é s t , m i n t m u t a t v á n y t a S'>k közül a r r a m i ­ k é n t b u z d í t h a t j a fel az egyesület, h o l hazafias ferflaink v a n n a k , á l d o z a t a i v a l a t o v á b b i t á r s a d a l m i á l d o z a t k é s z s é g e t egy-egy a l k o t á s k ö r ü l .

— 176 -

termeket, ezen kivül van 3 osztálya, s pinczével ellátott tanítónői lakása. A zsendely-fedelü épület hossza 14. szélessége 5 /.,, falak magassága 2 öle­ sek, széles tornáczezal ellátva. Az uj iskola épület, oda értve némely mellékes kiadásokat, u. m. telek cserét, és annak 100 frttal való pótlását, valamint az illető cserélő félnek érdekébe lebontott régi lakóházának újból való felépítését 58 forint 33 krért, összesen került 2027 frt 76 krba. melyeken kivül Betegh Fe­ rencz és Sándornak kőben, égetett és égetetlen téglában, karóban és ker­ telő vesszőben tett ajándékaik 116 frtot képviselnek. — Az egyházmegye tagjai teljesítették e felett a kézi és szekeres szükséges napszámokat. A készpénzbeli kiadások következőkép lettek fedezve: 1-ször: Püspök urunk ő nagyméltósága saját pénztárából kegyes volt adományozni 617 frt 58 kr. 2-szor: Betegh Sándor ajándéka 100 frt — kr. 3-szor: M-Szengyeli róm. kath. egyház magtárból ide lett fordítva 814 frt 83 kr. 4-szer : néhai, Szengyélben elhalálozott Szőke Ferencz lelkész hagyatékából fennmaradt 59 frt 50 k r : és annak összehalmozott kamatjai —püspöki engedély ós utalvány alapján — 128 frt — kr. Összes bevétel ( 1660 frt 41 kr. Fedezendő hiány maradt \ 367 frt 35 kr. Összeg 2027 lrt~76~ki~ 1

Az előre bocsátottakból tehát kitűnik, hogy a m.-szengyeli róm. kath. egyház tagjai, midőn az „Emke" igen tisztelt Igazgatóságának évenkénti 300 frtra terjedő nő tanítói fizetés ajándékáról tudomást vett, hasonló buzgósággal, és lelkesedéssel tényekkel határozta a nemes adományt megköszönni azon reményben, hogy az oktatásban részesülendő ifiak egykor hálás emlékkel fognak megemlékezni az értök munkálni és áldozni kész nemes adakozó hazafiakról. Végül van szerencsénk tudomásra hozni: mik ép a fiúiskolába mai napon 29-en, a leányiskolába 30-nál is többen járnak, és mert minden dolognak csak a kezdete nehéz, bizton hisszük, hogy erőltetés és szigor nélkül még ezen a télen és a télfol ama alatt, a tanulók számi a 80-at felül mulandja, kiknek egy részét a 300 frttal ellátott Walez Erzsébet okleveles tanítónő, másoüik részét a 60 frttal és 20 hold gyenge minő­ ségű canonikával ellátott kántortanító Máthé Lajos volt praeperandista ok­ tatják, azon komoly utasítás és feltétel mellett, hogy a nyári időszakban a tanítónő egyszersmind „Kisded-óvó", gyermekeit foglalkoztatni.

vezetőkép

is tartozzék

a község

apróbb

Mielőtt tisztelettel tett ezen jelentésünket zárnók. azon óhajunknak aka­ runk kifejezést adni. vajha az igazgatóság sajátkebeléből méltóztatnék egy tisztelt

tagját

ide M.-Szengyelbe

szemlélődés,

és elbírálás

deni, hogy meggyőződjék, miszerint nemes tos,

exponált

helyen

az óhajtott

hazafias

tekintetéből

ajándéka e/.en nayyon

czélt

eszközölni

fogja.

kikül­

is

fon­

*j

Alázatos szolgái: Betegh

Sándor,

Incze

fögondnok. *) K i s z á l l á s r a s j e l e n t é s t é t e l r e f ö l k é r e t e t t m á n y i t a g , a m e g y e i v á l a s z t m á n y elnöke.

András,

plébános. gróf

Bethlen

Géza főispán, v á l a s z t ­ Főtitkár.

— 177 — CXII. Nagyági E . 31. K . E . d a l o s k ö r . (Hunyadmegye.)

A daloskörök alakulása csak épen most indulván meg, örömmel jelent­ hetjük már a nagyági fiókkör' értesítését, hogy Nagyágon a daloskör 24 taggal megalakittatott s működését már meg is kezdette. A központból 10 drb. Bartalus-Gyertyánffy-féle énekes könyvet s 30 iv kóta papirt kér­ tek. A jelentés szerint — mint az egyesület is véli — Nagyágon is, hol különböző ajkú lakosok vannak, az ilyen daloskörök megalakítása igen fontos tényező lesz a hazafias érzés ápolására nézve. A kört különben Hujfner

Tivadar

elnök és Révai

Károly

titkár

vezetik.

exiii. Xagy-rápolti munkatanitónő. (Hunyadmegye.)

A nagy-rápolti ref. magyarok minden oldalról más ethnographiai elemmel levén körülvéve, ezeknek befolyása nagyon észrevehetővé lett rajtok. Az egyesületi évi 100 frt segély oly czéllal szavaztatott meg, hogy a ref. iskola mellett nemzeti szempontból is buzgón működő tanítónő Péter Albertné Miüler Lujza föladatára ez által m é g jobban serken­ tessék. Eddig kiutaltatott 200 frt. CXIV. Jíagy-selyki

kisdedovó.

(N.-Kükütlőmegye.)

E helyen egy óvó felállítását az egyesülat elvileg kimondotta, a megyei választmány azonban az áll. iskola jókarban helyezését tartja szükségesebbnek. Az egyesület föliratot intézett ez ügyben a közoktatás­ ügyi miniszterhez.

cxv. J i a g y s e l y k i E. 3 I . K . E . g y e r m e k m e n h e l y . (X.-Küküllőmegye.)

Megnyittatott június 3-án 40 gyermekkel. Azóta a létszám fel­ szaporodott 50-re. A gyermekek csaknem kivétel nélkül németajkuak. A legszükségesebb bútorzattal elvannak látva. Felügyelő Koncz József áll. tanitó. CXVI. N a g y - s e l y k i szegény i s k o l á s g y e r m e k e k . (N.-Küküllőmegye.)

A küküllőmegyei választmány javaslatára a n.-selyki áll iskolába járó szegénygyermekek részére két izben 1 5 — 1 5 frt szavaztatott meg. 12

— 178 —

A kiosztást, meleg élelem alakjában, a legutóbbi két év tele folyamán Koncz József áll. tanitó a gyermekek iránti igazi szeretettel eszközölte.

CXVII. Nagy-Szebeni ref.

lelkész.

(Szebenmegye.)

A nagy-szebeni kisded magyarság, csekély számit értelmiség és iparos elem, e fontos ponton mondhatni a nemzeti érzület hitvallásában él. Nagy társadalmi áldozatot visel. E mellett ref. egyházat tart fenn, a hazafias és nemzeti szellem őrbástyáját. Lelkésze Nagy József nem csak jó pap, fiókválasztmányunknak buzgó titkára, de körlelkészi szolgálatot végez a körűilevő Disznód. Rennár és S«elistye községekben elszórt cse­ kély számú magyarság lelki gondoz ISA végett. Utóbbi czimen szavazott meg az egyesület évi 50 frtot a lelkész számára. A folyósításra az egyházi fő hatóság válaszát várjuk. CXVIII. Nagyszebeni á l l . n é p i s k o l á k .

A szebenmegyei választmány a legmelegebb ajánlattal terjesztette be a szebeni áll. népiskolák tantestületének kérését a szegény tanulók r é ­ szére segély megszavazása végett. A magyar lakosság szegény, gyermekeit tankönyvvel, ruhával stb. nem láthatja el. Az iskolában az 1889—90.-ik tanévben járt 312 fiu és 152 leány, összesen 464 növendék. Ezek közül 204 migyar, 162 német, 92 román, 3 e g y é b ; vallásra nézve 141 róm. kath., 22 gör. kath., 7 0 gör. kel., 101 ev. ref., 69 ág. ev.. 4 unitárius. 5 7 izraelita. Kitűnő volt 43. jeles 83, jó 118. elégséges 74, elégtelen 86. Helybeli volt 259, vidéki 205. Év­ közben elhalt 1, kimaradt 26, eltávozott 25. Az egyesület elébb 1889-re sz;vazott meg 100 frtot. Ez összeget lábbeli és ruhanemükben azon szegény sorsú tanulók között osztották ki, kik a magyar nyelvben és magyar történelemben a legsikeresebb előmenetelt tanúsították. A kiosztás a megyei választmány megbízottja, Nagg József fiókválasztmányi titkár ref. lelkész jelenlétében és ellenőrzése mellett történt 15 fiu és leány-tanuló között. Az igazgató-választmány 100 frtot a f. 1890. évre is megszavazott. -

CXIX. Nagyszebeni i p a r o s í t j á k , (Szebenmegye.)

Az „Iparos ifjak betegsegélyző egyletének" egyesületünk 100 frt egyszer s mindenkori segélyt szavazott meg és utalt ki. Kísérlet ez, a megyei vá­ lasztmány azon beterjesztése következtében, hogy az iparos ifjúság ilynemű segélyezése nemzeti szempontból szükséges A tapasztalás eredményét az igazgató választmány elvárja.

-

179 —

cxx. Nagyteremi E. M

K. E . n é p k ö n y v t á r .

(Kisküküllőmegye.)

A könyvtár kezelője A7s Mózes állami néptanító A felügyeletet az iskola gondnoksága teljesiti. A nagytereim ifjúság a könvvtár javára tánczmulatságot rendezett. A tiszta jövedelmet. 30 frtot, központunkhoz, küldték be. s ez összegért egyesületünk 50 frt értékű bekötött könyvvel szaporította e könyvtárt, mely 157 frt értéket meg halad. CXXI. Naszódi r ó m . k a t h . l e l k é s z - t a n i t ó és k ö r l e l k é s z . (Besztercze-Naszódmegye.)

Naszódon a magyar elem egy kis sziget s körös-körül a lalvakon elszórtan szintén találhat") magyarság. Eóm. kath vallásúak több­ ségre nézve. A kisebbség ref. A róm. kath. püspök előterjesztése alapján, annál az elvnél fogva, hogy az egyesület egy helyen mindig csak az egyik és pedig a számra nagyobb, hazafias felekezetet segiti, az igazgató­ választmány tanításért és körlelkészetért megszavazott évi 300 frtot 10 évre, Ez alapon a róm kath. püspök szervezte az iskolát s ifjú erővel, Szelhe József lelkészszel töltötte be a helyet. Kiutaltatott eddig 900 frt. Az iskola építéséhez, felszereléséhez is 100 frt megszavazásával járult az egyesület. A püspök értesítése szerint a lelkész kötelességének buzgón megfelel. CXXII. Xéniái ref.

iskola.

(Szolnok-Dobokamegye.)

Néma a szamosujvári járás területén fekszik. Hajdan anyaszentegy­ ház volt. de a magyarság kipusztulása következtében a papi javadalom nagyon leapadván, most üresen áll. E javadalmat élvezi a tanitó és en­ nek pótlására szavazott meg egyesületünk 32 évi időtartamra évi 50 frt segélyt, melyet most Móra I éter ev. ref. tanitó élvez. A lakosság száma megközelíti a 600-at. melyből alig 120 magyar. A magyar tankötelesek száma 16. J

CXXIII. Nyaradtól i s k o l a . ( T o r d a - A r a n y o s megye.)

Nyárádtő, Marosvásárhely város közelében, a székelység szélén, Marosvásárhelylyel az összes kulturvonalak voltaképi kiránduló pontja. A marosi ev. ref. egyházraegye esperese kérést nyújtott be, hogy a ref. is­ kola építésére 5—600 frtot, tanítói állomás rendszeresítésére 100 — 150 frt évi segélyt nyújtson az egyes"ílet. A megyei választmány ezt t á m o ­ gatván, ezen kivül javaslatba hozta a rom. kath. iskola tanítója részére is 100 frt évi járadék megszavazását. A választmánynak rég kifejezett szán­ déka az levén, hogy Nyárádtín - tekintetei a helyi viszonyokra — e g y Emke iskolát állítson, minthogy elvi határozatainál fogva, egy községben két felekezetet nem segélyezhet: a kéréseket nem vehette tekintetbe, azon­ ban tekinttel a kulturális fontosságra, felkérni határozta mindkét érdekelt egyházi főhatóságot, hogy a két iskola java lalmazását adja át az egye12*

— 180 —

süléinek, melylyel szemben az egyesület ott erőteljes, a kor színvonalán álló Emke iskolát fog létesíteni. Hasonló irányban értesítette a megyei választmányt is. Az egyesület 500 frt befektetést és 30Ü frt évi járulékot szavazott meg előre is. Az ügy még függőben. CXXIV. N y é n i községi i s k o l a . (Háromszékmegye.)

A községi iskola épületére egyesületünk jelentékeny összeget. 500 frtot szavazott meg. Fontos hely e község is, mert a székelység a kárpátok délkeleti oldalán nemzetiségi lakosok közé van beékelve. A lakosság az iskola költségeire költsönt is vett fel. Az iskola ma már — jelentés szerint — „derekasan működik."

cxxv. O l á h - n j f a l u s i ref.

egyház.

(Fogarasmegye.)

Oláh-Ujfalu a déli kulturvonalban az alsó-árpási járás területén fekszik. Összes lakosságának száma közel áll a 900-hoz, melyből alig 100 a magyar és pedig református. A magyar tankötelesek száma 23, kik az állami iskolából kilépve, a gör. keletiek közé keveredtek, idegen templomba kezdnek járni, mivel oly csekély jövedelemre, minő a ref. egyházé volt, nem kaptak papot. Ezen segitendő, hogy az állás betölthető legyen, sza­ vazott meg egyesületünk 32 évre évi 50 frtot a leliészi javadalmazás pótlására. A segélyt jelenleg Pál Károly lelkész élvezi. CXXVI. O r l á t h i r. k a t h .

lelkész.

(Szebenmegye.)

A kevés számú r. kath. magyarságnak nagyon gyenge iskolája volt s nem tudott megállani szerencsésebb társa, a gazdag szász luth. iskola mellett. Segélyért folyamodtak. A róm. kath. püspök előterjesztésére a tanitó fizetése megjavítására évi 50 frt szavaztatott meg 10 évre. Kiutal­ tatott eddig 150 frt. A segélyt Georgievits Sándor róm. kath. lelkész tanitó élvezi. CXXV1I. Ó-brettyei E . M . K . E . n é p k ö n y v t á r . (Hunyadmegye.)

Az egyesület 107 frt 25 kr értékű könyvtára még nem adatott át a használatnak, mert a már előre kiszemelt könyvtáros, a bretye-kitidi ref. lelkész időközben más helyre választatott meg papnak s igy nem volt kézbesíthető Az intézkedések azonban már megtétettek. Brettyében már volt egy gyenge könyvtár, azonban kipótlása s kor-

-

181

-

szerűvé tétele szükségesnek mutatkozott, mivel a könyvtárra fontos miszszió vár, a Sztrigy mentén e község lévén a tulajdonképeni központ. CXX VIII. Ó-radnai E . M. K . E . ó v ó . (Boszterczc-Na szód megye, j

O-Radna az erdélyi rész északkeleti részén utolsó nagyközség Buko­ vina felé. Bányahely. mely hajdan h i t i l m a s város volt. mielőtt IV. Béla király alatt a tatárok szét nem dúlták. Van erőteljes, mindazonáltal még erősbitésre váró állami iskolája. Okvetlenül szükséges egy óvó. A választ­ mány a szükséges befektetési és járadékösszeget előjegyezte s az orsz. óvó-törvény miként eldőlésétől függ a további. CXXIX. Ü r d ö g k n t i d r . K o r m o s E . M. K . E . ó v ó i s k o l a . (Szilágymegye.)

Az egyesületnek megalakulása után ez iskola volt els'í alkotása. Kormos Béla dr. verseczi közjegyző, tiszteleti tagunk adománya követ­ kezteben. hálából az ö nevén nevezve, jött létre e fontos intézmény. Kor­ mos Béla dr. évi 150 frtot 5 évig felajánlván s az anyaállammal egybe­ kötő köz 'pvonalra rámutatván, egyesületünk a szilágymegyei Wesselényiegytet fölkérésével és szives közvetítés 'vei az iskolát 1886-ban megnyi­ totta 35 gyermekkel. Az intézet számára helyiséget Lázár Ferencz ördögkuti birtokos 5 évre ingyen engedett át. Ördögkut, nemzeti szempontból nevezetes pontja Szilágymegyének, túlnyomóan gör. kel. oláh lakosság lakja s igy nemzeti szempontból is telette szükséges volt az óvó-iskolá­ nak felállítása. Az egyesület évente 370 frtot áldoz ez iskolára, a szi­ lágymegyei Wesselényi-egylet pedig évente 100 frtot. Az iskola ügyeit a Wesselényi-egylet intézi el s a jelentéseket ő küldi be az E. M. K. E.-nek.

cxxx. Pagocsai ref.

iskola.

(Maros-Tordamegye.)

A ref. püspök azzal az előterjesztéssel, hogy az egyházközség ön­ erején képes az iskolát fölépíteni s a tanítót évi 100 frttal javadalmazni, a tanitó fizetéspótlásához segélyt kért, Megszavaztatott évi 150 frt 10 évre, ki is utaltatott egy fél évi részlet. Minthogy azonban az iskola e segély daczára sem létesülhetett, az összeg későbbi határozattal a ref. jellegű magyarókeréki E. M. K. E. iskolára fordíttatott. CXXXI.

Pánczél-cselii körlelkészet. (Szolnok-Dobokamegye.)

Pánczél-C'seh szerfölött fontos állomása a Szilágyságba vezető kul­ tur vonalnak; lakóinak száma 1010 s ebből csak 207 magyar, a többi

-

182

-

nagyobb részben oláh. A ref. pap 11 községben papi teendőket s 500 református lelki gondozását végzi, fizetése csak 227 frt volt s igy az egyesület segélve, mi 100 frt 32 évre, jó helyre jutott. Kiutaltatott eddig 100 frt; felvette Miklósi József ref leikész. * (•XXXII Petrozsényi E.M.K.E.óvó. (Hunyadmegye.)

Felállítása már csak idő kérdése. Megszavazva 250 frt évi segély . A szervezést a Hunyadmegyei választmány és a petrozsényi fiók közösen eszközük. Az óvó felállítása nemzeti szempontból okvetlen szükséges. Kilátásban van, hogy a bányakincstar. a község és a brassói bányatár­ sulat is segélyezendik ez óvót. Az óvó az u. n . Deákgyarmatban lenne felállítandó, hol az idegen nyelvű bányamunkások gyermekei is felvételt találnának. CXXXIII. P i s k i i óvó. (Hunyadmegye.)

Piskibe az egyesület óvó felállítása czéljából mindjárt legelején meg­ tette intézkedéseit, föltételesen előjegyzett a megyei választmány beterjesz­ tése alapján évi 200 frtot és megbízta e megyei választmányát, illetve ennek piskii körét az ügyek és a költségvetés előkészítésével. Időkőzben kérelemmel fordult az egyesület a kormányhoz és az országos óvó egyesülethez az ügy támogatása és fölkarolása végett. A me­ gyei választmány alelnökének, a kir. tanfelügyelőnek 1890. jul. 17-én egye­ sületünkhöz intézett jelentése szerint az óvót a közoktatásügyi miniszter felállította és a fentartásról a kereskedelmi miniszter hathatós közreműkö­ désével gondoskodand s igy egyesületünk segélye innen más pontra for­ dítható. CXXX1V. P u j i E . M. K . E . g y e r m e k m e n h e l y . (Hunyadmegye.)

Puj társadalmilag is nevezetes község. Állami hivatalokkal rendel­ kezik ; van jól berendezett állami iskolája. A megyei tanfelügyelő a gyer­ mekmenhelyet a központ megszavazása alapján a puji kör segítségével szervezte. A segélyezés az egyesület részéről 50 frt,

cxxxv. P u s z t a - k a m a r á s i ref. k ö r l e i k é s z e t és i s k o l a . (Kolozsmegye.)

Az erdélyi ev. ref. egyházkerület 1887-ben beadott segélyező javas­ latában a puszta-kamarási körlelkészséget illetőleg ugy nyilatkozott, hogy

— 183

-

itt hajdan viiuló magyar egyház volt, de idők folytán templom és paplak romba dőlt. A felekezeti iskola a romba dőlt papi lak egy zugában teng. A tankötelesek száma 33. A templom restaurálására a kerület 3000 frtot utalt ki, s a munka folyamatban is van. Br. Kemény Gyula buzgólkodik az ügy élén. A papilak s abban egy a kalmas tanhelyiség épitése czimén egyszersmindenkorra 300 frt folyósítandó. P a p - tanítói állomás szervezését elintézi a kerület. E beadvány alapján az igazgató választmány megszava­ zott körlelkészi lak és iskola építésre 300 frtot, azaz 32 évre évi 15 frtot. E határozat közöltetett a r e egyházkerülettel, s a többi segélyek folyó­ sítása alkalmával az első részlet erre nézve is folyosittatott. Az egyház kerüLet f. évi elszámolásában, jelezvén, hogy a létesítést még nem eszkö­ zölhette, az átirat ujabb adatairól értesít. Ezek közt, hogy az egyházke­ rület segélyévet felépült a rombadölt templom; de nincs sem papiíak. sem alkalmas iskolahelyiség. A papi állomás régóta üresen áll, mert a rendelkezés alatti javadalom érteke csak 247 frt, A tanítói állomás is csak ideiglenesen van betöltve, mert a fizetés csupán 145 frt, s okle­ veles pályázó nem jelentkezik. A ref. egyházkerület egy paptanitói állomás szervezését vette tervbe es pedig oly kepén, hogy a mostani javadalom egészíttessék ki 500 frtra. Erre azonban csak azon esetben lehet képes, ha az Emke a tanítói kötelesség teljesítése czimén 32 évi időtartamra évi 150 frtot folyositni szíveskedik. Hajlandó a kerület a paptanitói lakás és iskola felépítésére 2000 frt tőkebefektetést eszközölni, ha ennek 100 frtnyi kamatját biztosítja az egyesület. Az igazgató választmány elismerte hogy Puszta-Kamarás fontos hely, azonban az ügyet már csak a jövő évben fogja tárgvalhatni. f

CXXXVI. R a d n ó t i óvó. (Kis-Kiiküllőmegye.)

Szükségesnek bizonyulván egy óvó, minthogy itt az erdélyi róm. kath. statusnak nagy u.adalma van, az egyesület folyamodott, hogy az óvót a sta­ tus felállítani szíveskedjék. A válasz ezután érkezendő meg. CXXXVII. R é c s e i ref.

tanitó.

(Szilágymegye.)

Kécse község az északi kultur vonalban fekszik. Lakossága megkö­ zelíti a 800-at s ebből ah> 130 magyar. Iskolája nemcsak hogy meg nem felelt a kor igényeinek, de a lehető leggyengébb volt, az egyesületi se­ gély előtt. Egyesületünk a ref. püspök előterjesztésére, 32 évi időtartamra, a ref. tanitó javadalmának pótlására évi 50 frt segélyt szavazott meg, mely segély által lehetővé tette a magyar tanköteleseknek magyar isko­ lába járhatását, s ez által az elnemzetlenedéstől, mely már kezdetét vette, megmentését. Eddig kiutaltatott 50 frt. CXXXVIII. Sárdi unitárius iskola. (Nagy-Kiiküllőmegye.)

E vegyes ajkú községben a kevés számú magyaroknak, kik főként unitáriusok, nem volt megfelelő iskolájuk. Az egyesületi segély tette, hogy

-

184

-

a magyar-nyelvű tankötelesek most anyanyelvükön tanulhatnak, meg­ mentvén őket ez által az elnemzetlenedéstői. Az egyesület segélye 530 frt építési összeg utalványozása volt. A sárdi összeg átvételét a gondnokság nyugtázta. CXXXIX. S á r p a t a k i E . M. K . E . i s k o l a . (Xagy-Küküllőmegye.)

A sárpataki r. kath. egyházközség 100 frt évi segélyért folyamodott tanítója számára. Azonban az egyesület utánjárására kitűnt, hogy nem a tanitó fizetésében van a hiány, hanem abban, hogy oly kis községben két magyar felekezeti, u. m. r. kath. és ev ref. iskola van. mind a, kettő gyenge. A megyei választmány a két gyenge felekezeti iskola helyett, a helyi viszonyoknál fogva egy eiőteljes E. M. K. E. iskolát javasolván: a választmány kimondta, hogy kérést intéz az egyházi főhatóságokhoz isko­ láik beszüntetésére, létező dotatióiknik az egyesületével a fentartásra egyesítésére, mely- eljárás az eddigi előző eseceknek inegfelelőleg a tulaj­ donjog s más kikötések szerződésileg biztosításával eszközöltetnék Az egyesület a maga részéről felvett egyelőre a tanító fizetésére évi 300 frtot, feltételesen azonoan 10,370 frt tőkének megfelelő 518 frt évjáradékot. Az ügy most van ellátás alatt. Ha az említett két felekezet erőit az egye, sületével egyesítené, a harmadik gör. kel. iskola is. mely szintén gyenge­ csatlakoznék. Sárpatakra az egyesület már korábban óvó kezdeményezését határozta el. <JXL. S e g e s v á r i E . M. K . E . óvó. (Kis-Kükullőmegye.)

Ez óvóról a legújabb jelentés olvasható a megyei választmány be­ számolójában a 126-dik lapon. A központ segélye évi 1150 frt járadék. Kiutaltatott eddig 725 frt és külön 100 frt egyszersmindenkorra szóló segély. Bővebben f. év febr. 18-ról a felügyelő bizottság, illetve buzgó elnöke és megyei választmányi elnök Horváth László tanfelügyelő a követ­ kezőket jelenti: A nagy-küküllőmegyei választmánynak az 1888-dik évi óvóról szóló be­ jelentése kapcsában, az 1889-dik év január havában adott 4 heti szünidő után. megkezdett működéssel az óvó látogatottsága növekedett A bi­ zottság abban állapodott meg, hogy a szabályzatok értelmében engedé­ lyezendő még 4 heti stünidőt augusztus havában adja meg, bárha a kiseede/i már június végével egy kis sikeres vizsgát tettek, melye- nagy ér­ deklődő közönség nézett és hallgatott; a vizsgán ki voltak áilitvagi kis­ dedek munkái; volt szavalat, j á t ' * stb. Ez alkalommal ki voltak állítva azon táigyak is. n r l y e k e t a budapesti országos kisdelneveb--i kiáMtrísra gyűjtött a felügyelő bizottság. Ezek nemcsak a kisdedóvókra vonatkozó minden adatokat és rajzokat tartalmaztak, hanem kis ethnographiai gyűj­ temény is volt; felöltöztetett bábuk és rajzok Nagy-Küküllő vármegye különböző vidékeiről nemzeti szokásos öltözetekben, sőt szabási mintázat is volt azokhoz csatolva. Ezen tárgyak a kiállításon érdekeltséget keltett

tek, s ennélfogva a segesvári E M. K. E. óvó arany díszoklevéllel tüntettetett is ki. A gyűjtésért Horváth László tanfelügyelő és bizottsági elnök is hasonlóan arany díszoklevél! d tüntettetett ki. Kömöcsy Mária óvónő ezen kivül gyűjtés után vásárolt arany-perecz emlék tárgyat is kapott, mi neki ünnepélyesen adatott át. Kömöcsy Mária óvónő Kolozsvárra a r. kath. iskolához tanítónőnek választatván meg. pályázat köröztetett az állomás elnyerésére. Két pá­ lyázó közül megválasztatott a felügyelő bizottság által Siikösd Gizella. ki 1889. szeptember 5-én foglalta el hdyét. A növekedő hideg s az azzal föllépett influenza járvány miatt a kisdedek szánta alant maradt, ugy. ho«y a deczember közepén tett szép sikerű vizsgák után. január hó közpéig 4 heti szünidő adatott. Ennek végeztével az óvó újra megnyílt. Jelenben a gyermek létszám 1.0, ezek között többen ingyenesek Az óvónő és dajka magukviselete kifogástalan Az intézet helyisége tiszta es egészséges Berendezése teljes. Jövedelme kevés ugyan, de az mégis ele­ gendő lesz a felmerülő költségeket fedezni. Igaz. hogy az 1889-dik évről megmaradt (IS frt 58 kr maradékkal a szükséges kiadásokat fedezni nem lehet de remélhető, hogy a tavasz teljes beáltával a kisdedek létszáma szaporodni fog, inert a szász versengő .Kinder-Garten"-nek semmi kert­ je nincs. Segesvárit. 1890. évi február 18-án. Horváth László, b. elnök.

Bálás Imre, b. titkár. CXLI. Segesvári ref. egyház. (Kisküküllomegye.)

Azok közül az intézmények közül, melyek nem közvetlenül az egye­ sület alkotásai, de támogatásával létesülhettek, vagy állhatnak helyet betöltőleg fenn, egyik kiváló a segesvári ref. egyházközség. Ez egyházközség csak is e segély által lett képes papi állomását betölteni s igy mint tel­ jesen rendezett s e városban az egyetlen tiszta magyar egyházközség a nemzeti ügynek szolgálatába lépni. A segély évi 100 frt, az 1889. évtől kezdve 32 évig. Kiutaltatott már egy részlet. Élvezi Bálás Imre ref. lelkész, megyei választmányunk titkára, kinek magának jelentése a 126 ik lapon CXLII. Sósmezó'i r.

kath. lelkész.

(Három?zékmegye )

Sósmezőre a választmány még 1887-ben felhívta figyelmünket, java­ solván, hogy az ojtozi vámnál lakó kincstári r. kath. papnak ide áthelye­ zését eszközöljük ki, mivel a vám ott telhagyatván, Sósmezőn vannak a hívek. Később Kézdivásárhely városi választmányunk is intézett ez ügyb3n hozzánk előterjesztést, melynek alapján aztán f.dúlunk a földmivelés-, ipar­ és kereskedelmi miniszterhez és a r. kath. püspökhöz. A miniszter figyelembe véve a felsoroltakat, a lelkészt még 1888-ban

áthelyezte. Egyesületünk igazgató-választmánya pedig részére 100 frt évi segélyt szavazott meg. melyet jelenleg Szigethi István lelkész-tanitó élvez, kinek a róm. kath. püspök jelentése szerint, a legnagyobb veszélylyel fe­ nyegetett magyarságot, 3 évi ott működése alatt kiváló buzgalmával és ügyszeretetével munkálva, sikerült a végveszélytől megmenteni. CXLIII. Szakadáti l u t h , egyház. (Szebenmegye.)

Szebenmegye ez egészen elszigetelt helye. ág. ev. magyar papjának 100 frtot szavazott volt meg s fizetett ki egyszersmindenkorra az egyesü­ let. Ez egyházközség viszonyairól ujabb adataink nincsemk. A megyei vá­ lasztmány azonban egy menhely, illetve óvó fölállítását partja szükségesnek. €XL1V. Szamosfalvi h i l f e l e k e z e t i i s k o l á k .

Kolozsvár tőszomszédságában fekvő ezen község ref. tanítója szá­ mára már régebben 25 frt segélyt, illetve jutalmat szavazott meg az egye­ sület. Azután kérelemmel fordultunk mind a ref. egyházi főhatósághoz, mind pedig a kolozsv ri r. kath. esperességhez, hogy egykor jókarban állott iskoláikat, nemzeti érdekben is. helyreállítani szíveskedjem; 'Í. Most öröm­ mel jegyezhetjük föl, hogy mindkét iskola időközben nemcsak létesült, illetve a ref* jókarba hozatott, a r. kath. - mely megszűnt volt — újra leitámasztatott: de a Kolozsvár közelében megindult elnemzetlenelés meg­ akadályozásaként derekasan működik. Köszönet és elismerés illeti mindkét egyházat, Szász Domokos ref. püspököt azért is,hogy az egyházat is, lel­ kész-tanítóval ellátva, egészen újból restaurálta. CXLV. Szász-régeni ref.

iskola.

(Maros-Tordamegye.)

Szász-Régen, a keleti kulturvonalban fekszik. Ez 5652 lélekszámú rendezett tanácsú városban az egyedüli magyar iskola az összesen 764 lélekből álló reformátusoké. Ez eddig oly szük volt, hogy a magyar tan­ kötelesek nagy része nem magyar tannyelvű iskolába volt kénytelen járni. Az egyesületi segély e baj orvoslására szavaztatott meg és pedig 600 frt építési tőkének megfelelő tőkésítő kamatot 30 forintban 32 éven keresztül. Eddig az egyházi főhatóság kérelmére kifizettetett az első részlet. CXLVI. Szász-sebesi r.

kath. tanitó.

(Szebenmegye.)

Szebenmegye ez elszigetelt rendezett tanácsú városa csekély magyar­ ságával fölötte igen igényelte a támogatást. A r. kath. püspök előterjesz-

— 187 —

tésére az egyesület megszavazott a tanitó javadalmazására évi 100 frtot 10 évig. Eddig kiutaltatott 300 frt. Élvezte a püspök számadása szerint Osváth

Mózes

kántor-tanitó. CXLVII. Szászsebes! E . M . K . E . n é p k ö n y v t á r . í'Szebenrnegye.)

A könyvtár kezelője Weinhold Károly áll. iskolai igazgató-tanító. Mult évi augusztus havától a könyvtárt 50 különböző állású egyén hasz­ nálta CXLT1II. Szász-ujfalusi r e f . i s k o l a . (Alsófehérmegye.)

Szász-Újfalu a n.-envedi járás területén és a marosi kultur-vonalban fekszik; Maros Szt.-Király társegyháza. Lakossága 308. melyből 88 ref. magyar. Iskolája egészen elhagyatott, rendezetlen állapotban, tanítója pedig nagyon gyengén volt javadalmazva az egyesületi segély előtt, ugy hogy mind az iskola, mind a tanitó. az ily kitett helyen szükséges köve­ telményeknek a legkevésbé sem feleltek meg. Egyesületünk e bajon segí­ tendő szavazott meg iskola építésre 200 írtnak megfelelő s 32 évig tartó évi 10 frt tőkésítő kamatot, a tanitó javadalmazásának pótlására pedig 32 évi időközre 50—50 frt évi segélyt. CXLIX. Szászvárosi ó v ó . (Hunyadmegye.)

A szászvárosi hazafias társadalom Lészay László dr.-né vezetése alatt már rég tervezte az óvó felállítását. Lassankint egy kis alapot teremtett, úgy hogy ezelőtt két évvel már hozzálehetett fogni a szervezéshez. Mindenekelőtt megalakult a kisded-óvó egyesület, melynek lelke, megteremtője az ott helyi fiókkörünk alelnöke, Fülöp Géza ref. lelkész volt. Egyesületünk felejthetetlen emlékű választmányi tagjának, szászvárosi fiókkörünk alelnökének, az év folyamán oly váratlanul elhunyt Fülöp Géza tagtársunknak emlékét hirdeti ez óvó Az első munkálatok megtétele után az intézőség hivatalosan kije­ lentvén, hogy .^óvóját

az egyesület

felügyelete

11

alá helyezi ,

4000

frt

ka­

matjának megfelelő 200 frt évi rendes segélyt kért és pedig Fülöp Gézá­ nak oly emlékiratszerü indokolásával, mely Szászvárosnak, Hunyadvármegye e második fontos nemzeti pontjának a legbecsesebb történelmi adaléka. Képe a beadvány annak, miként pusztult el és hanyatlott le vi­ dékenként az erdélyrészi magyarság. Fülöp Géza előadván, hogy ma a lakosság számaránya: 2352 román, 1691 szász, 1084 magyar és 341 ve­ gyes, elmondja mikép a város a szabadságharcz előtt, bár a szászföldhöz tartozott, magyar jellegű volt és a nemesség a városi jómódú és tekinté­ lyes magyar értelmiséggel uralkodó szerepet vitt. Központja volt a város

— 188 —

a vidéKi nemességnek, melynek vagyonosabb családai, a gróf Kuunok, báró Wesselényiek, Barcsayak, Főldváryak, Sándorok és a köznemességből szá­ mosan ott urdakkal bírtak. Magyar emberek töltötték be a királybírói, székbirói, tanácsi és egyéb fontos hivatalokat és a magyarság irányadó szerepének betöltésében nagy szolgálatot tett ezek mellett, a nemzeti fejedelmek, jelesen: I. Rá­ kóczy György és T. Apaffy Mihály által alapított és illetve dotált főiskola, a jelenlegi nyolcz osztályú „Kun-kollegitim és ugyancsak a dicső emlékű nemzeti fejedelmek által lekintélyes javadalmakkal"ellátott szászvárosi ref. egyház és papság. Mindezen tényezők együttvéve és egymással egyetértve erőteljes, virágzó magyar életet teremtettek és tartottak fenn, mely ér­ telmi, erkölcsi és anyagi fölényének kaze'ismerése által békében imponált és a más ajkúak tiszteletét birta. fc

Az 1848-iki események következtében, az absolut korszak alatt a nemzeti elem lehanyatlott. Ma már e város utczáin szertejárva, a tekin­ télyes, hajdan gazdag magyar birtokokat, uii házakat és telkeket, igen nagy részben, idegen kezén látjuk. A nemzetiségi izgatásnak, román szem­ pontból, egyik fészke és központja kezd lenni. Fülöp Géza vigasztalólag sorolja elé az erőfeszítéseket, miket a ma­ gyarság tesz, a gróf Kun Kocsárd fejedelmi áldozatával, k. b. 15O.000 frttal teljessé tett .Kun-kollégium" hivatésát és hatását; a ref. egyház nagy horderejű küldetését e helyen : a róm. kath. zárdafőnök és egyház­ tanács nemzeti érzületét; a magyar polgári olvasó-egylet és takarékpénz­ tár küldetését, valamint az áll. 'leányiskolát, s az iparos polgárok Haza­ fias irányú viselkedését és szerveződését. Csak az óvó !~ellett még föltét­ lenül és haladéktalanul. Az igazgató választmány egyhangúlag szavazta meg és folyósította a kért összeget. Az óvó a legszebben viráguk. CL. Szászvárosi iparos i t j a k . (Hunyadmegye.)

Az iparos ifj. olvasó egyletének 50 frtot szavaztunk meg. Azonban a kör eddig csak szervezés alatt áll s igy a segély nem utaltatott ki. Szászvárosi fiókkörünk egy iparos szövetkezet létesítésén is fáradozik.

CLI. S z e n t - m a r g i t a i ref.

iskola,

íSzohiok-Dobokarnegye.)

Szent-Margita a deési járás területén fekszik. Az 1169 lélekből 290 magyar, jobbára ref. vallású. A ref. iskola magy tr tankötelesei száma meg­ haladja a 49-et. de az iskola hdyiség oly szíik volt, hogy nern fogadhatta magába mindeniket. A ref. püspök előterjesztésére 3í)0 forint szavaztatott meg iskola építésére, mely 32 év alatt 15 frt tőkésítő kamattal fizetendő. Kiutaltatott az első részlet.

— 189 — CL1I. Szilágycselii E . 31. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Szilágy vármegye.)

A megyei tanfelügyelő javaslatára az igazgató választmány részéről Szilágy-Csehen egy szép népkönyvtár felállítása kimondatott. A népkönyv­ tár készen van s a megyei választmány szükséges intézkedései után a t é ­ len már átadatik rendeltetésének. CL1II. Szilágy-megyei második E . M. K . E .

óvó.

(Szilágymegye.)

Az igazgató választmány, tekintettel a vármegye helyzetére kimondta, hogy a dr. Kormos Béla nevéről nevezett óvó iskolán kivül egy második önálló Emke óvót is hajlandó felállítani. Erre nézve a javaslat beváratik. CUV. Szindi unitárius! skola. (Torda-Aranyosmegye.)

Az unitárius iskola felépítésére 600 frt befektetést szavazott meg az egyesület. Azonkívül, a lelkésznek évi 50 forint segélyt ad tanításért. Kiadatott eddig 150 frt évjáradék s a 600 frt befektetés. A magyar elem e községben nagyon veszélyeztetve volt az unitárius egyházközség gyen­ geségénél fogva. Püspöke utján e^vesiilitíiaknez fordult segélyért. Az évjáradékot Szathmáry Mózes pap-tankó élvezi. CLV. Szováthi E . M. K . E . n é p - k ö n y v t á r . (Kolozsmegye.)

E könyvtár.kezelését az ott Deák Ferencz elnöklete alatt megala­ kult könyvtár felügyelő-bizottság Dézsi Mihály unitárius lelkészre bízta. A könyvtár értéke 107 frt 25 kr. Elhelyeztetett az unitárius papilakban. O'.vasó közönsége szép számú. CLVI. Tasnád-szarvadi ref.

tanitó.

(Szilágymegye.)

Az egyesület előterjesztés következtében 50 írt. segélyt szavazott meg a ref. tanítónak. Kiutaltatott s felvette Köpeczy Domokos ref. tanitó. Az egyházi főhatóság az idén számolván el, itt megemlítettük.

— 190 — CL V I I . Topánfalvai róm. kath.

körlelkészség.

(Torda-Aranyosmegye.)

.A kath.leik ész a Topánfalván és a legközelebbi falvakban elszórtan lakó magyarok majdnem egyedüli vigasztalója és lelkesítője — mondja a püspöki átirat, — de az egyesület segélye nélkül a legnagyobb szükség­ gel kellene küzdenie". Az Emke 10 évre évi 100 —100 frt járadékot sza­ vazott meg az erdélyi részt az anyaállatától középen elválasztó havas és vadon lelkes nemzeti őrszemének és munkásának, Kovács Gyárfás róm. kath. lelkésznek. Eddig kiutaltatott 300 frt. CLV1I1. T o r o e z k ó i községi u n i t á r i u s i s k o l a . ( T o r d a - A r a n y jsmegye.)

A község iskolája számára évi 200 frt járadékot s egyszersruindenkorra 300 frtot szavazott meg az egyesület. Kiutaltatott eddig 500 frt. CLIX. T i i r k ö s i n y á r i óvó. iBrassómegye.)

Brassómegyében különösen fontos hely Türkös községe, mely köz­ vetlen közelében Báesfalu községnek, egymaga 149 gyermeket küld az óvóba s ezek között 38 más ajkút. Egyesületünk a gyermekek számát és a község készséget, melylyel lakást és fűtést hajlandó adni az óvónak, ha állandósittatik — figyelembe véve, felirt a kormányhoz, hogy az óvót állandó­ sítsa, mi ha nem történnék meg, a m.ig.i részéről 10 évig évi 100 frt­ tal kész az óvót segélyezni. Jellemző adatként hozzuk fel, hogy az inté­ zet állandósítását az oláhok is óhajtják, sőt a háromtagú óvó bízottság­ ba két oláh is beválasztatott. CLX. Uzdi-szt.-péteri ref.

körlelkész.

(Kolozsmegye.)

A körlelkész javadalmazására 32 évi idő-tartamra 100 frt évi se­ gélyt szavaztunk meg. A statisztikai adatok a magyar faj pusztulását tüntetik fel, a mennyiben 1005 lakos közül már csak 164 magyar falál­ ható, holott évtizedekkel ezelőtt majdnem fele a lakosságnak magyar a j ­ kú volt. A ref. vallást követők szíma 260, a melyből eltagadhatatlanul látszik, hogy az eloláhosodás nagy mérvű. Uzdi-Szentpéterre áll. iskola és óvó kezdeményezése is kimondatott. CLXI. Vajda-huuyadi E . M . K. E . ó v ó . (Hunyadmegye.)

Ez óvó ügyéről részletes jelentést te3z a fiókválasztmány fáradha­ tatlan titkára és pénztárosa, Csiky Antal mérnök, a Vajda-Hunyad városi

— 191 —

választmány fejezete alatt a 111-ik lapon. Ismétlések elkerülése végett, utalunk oda, kiemelvén, hogy a vajdahunyadi magyarságnak és fiókkö­ rünknek ez alkotása, a központ évi 200 frt járadékának biztosításával, melyből kifizettetett már 600 frt. vált lehetővé. Ezenkívül megszavazott még a központ 50 frt beruházási költséget s jóváhagyta 2 5 % - k a ideforditását. CLX1I.

Vámos-udvarhelyi E . M. K . E. iskola. (Kis-Kük üllőm egye.)

Vámos-Udvarhely kis-küküllőmegyei község egy iskola építésére se­ gélyt kért. Az egyesület f év. máj. hőoan ki is mondta, hogy kész 515 frt befektetéssel és 318 frt évi járulékkal önálló E. M. K. E. iskolát léte­ síteni s a szükséges előkészületek és javaslattételére a megyei választ­ mányt megbízta. CLXIII. Verespataki E . M. K . E . óvó. (Alsó-Fehérmegye.)

Verespatakon már évek óta iparkodtak társadalmi uton egy óvó létesítésére. A bányaváros szegénysége miatt azonban ez nem volt lehet­ séges. A csekély magyarság, de különösen a bányamunkások gyermekei, kiket szüleiknek egész napra el kell maguktól hagyniok, már-már nyel­ vüket is elfeledték. Az óvó ügyét a központ fölkarolta és megbízása kö­ vetkeztében most az alsó-fehérmegyei választmány készíti elő, segítségére lévén ebben a verespataki fiók-kör. Kimondatott, hogy támogatására föl­ kéretik az államkincstár. A létesítésre szükséges 200 frt befektetést s 300 frt évi segélyt az óvó fentartására az igazgató-választmány meg­ szavazta. CL X I V . Verespataki E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Alsó-Fehérmegye).

A népkönyvtár a verespataki fiók-kör felügyelete alatt áll, melynek elnöke Apostol Alajos plénános és titkára Janid Kálmán. Nevezettek a legnagyobb buzgalommal és nemzeti ügyünkhöz méltó ügyszeretettel követ­ nek el mindent, hogy e könyvtár hivatását teljesíthesse. CLXV. Vécsi E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Maros-Tordamegye.)

E könyvtár kezelője Tályai György tanitó. A könyvtár használatra bocsáttatott 1889. április hó 20-án ; ez idő óta a könyvtárnak 97 helyi és vidéki olvasója volt. Az olvasók ezen száma, tekintve a körülményeket,

-

192 —

szép. Az olvasási kedv különösen télen fokozódik, mikor a mezei munka szünetel. A tavaszi oltások és ültetések alkalmával a gazdasági munkákat az értelmesebb gazdák örömmel tanulmányozzák. CLXVI. Yinsránli iskola. (Alsú- F e l i é r m e g y e . )

A ref. püspök ide iskolai segélyt kérvén, kimondatott, a nagryenyedi főiskolának, mint birtokosnak egy patronatusi iskola fölépítésére folkéretése. (JLXVII. V í z a k n a i óvó. ( A l s ó - F e h é r megye.)

Ez ügy most foglalkoztatja a megyei választmányt, mely előterjesz­ tését ez ügyben a jövő évben fogja megtenni. CLxvin. Vizaknai könyvtár. (Alsó-Fehérmegye.)

E népkönyvtár felállítása a f. évben történt. A felügyeletet a vizaknai kör gyakorolja. Megyei választmányunk jelentése szerint, vizaknai körünk jelentékeny szolgálatot tett az által is, hogy e könyvtárunkon ki­ vül felállította az egyesület 1000 frtos alapitója, a néhai Soltész Nagy János elhalálozásával hátramaradt kölc3önköuyv -árt is, melyet Alamorról szállítva Vízaknára, s újból rendezvén s kibővitvén azt, most már 975 míí 1011 kötetben áll a közönség rendelkezésére. t

CLXIX. Zajzoni E . M. K . E . n é p k ö n y v t á r . (Brassómegye.j

A brassómegyei választmány felügyelete alatt áll, E választmányunk a könyvtárt az állami iskolában helyezte el és annak tanítóját kérte tel a kezelésére. Olvasóinak száma eddigelő is kielégítő.

Közgazdaság. Mint a fentiekből, a főreáltanodai, ipar és kereskedelmi iskolai ösz­ töndijakból, az iparos és kereskedelmi ifjúsági társulatok támogatásából, a munkatanitó állásokból látszik, a közgazdasági szempontokról, más-más s minden lehető alakban, mindig gondoskodik a választmány. Gondoskodott legutóbb is, a szék dy-telepités sok irányú tanulmá­ nyozásában, melynek concrét és reális eredménye épen —- a gróf Kun Kocsárd tiszteleti elnök nevét örökre hirdetendő — az állammal, gróf Bethlen András földmivelésügyi miniszterrel együtt létesitett algyógyi székely jellegű fóldmives iskola felállítása lett, e nagy horderejű intézeté, melynek

— 193 —

az egész erdélyi részre hatása mind gazdasági, mind pedig nemzeti szem­ pontból a lehető' legszebb reményeket igéri. Méltán járul ez iatézet s múlja felül az egyesület minden eddigi közgazdasági ténykedéseit milye­ nek voltak: 1887. aug. 2 5 - 3 1 - i g Sepsi-Szentgyörgyön székely-ipar- és gazdasági kiállítása, azelőtt egy negyedévvel az orsz. kiállítási iparcsar­ nokban hetekig tartott erdélyi bazárja; 1888-ban a népfelkelési és csend­ őrségi bőr,-szijnemü munkák és posztó szállításai ; aztán a romániai vámháboru alkalmából különösen a textil-ipar ügyében kifejtett sikeres propagandája ; a kolozsvári határszéli iparkiállitás kezdeményezése ; törek­ vései iparunknak belforgalomban nyugatra is terelése végett; az ipari megrendelések ezreinek közvetítése; az orsz. kereskedelmi múzeumban egy külön erdélyi szoba kieszközlése, a kalotaszegi varrottas album anya­ gi támogatása stb. E földmives iskola mellé méltán társul a másik szintén közgazda­ sági mozgalom, a Kárpát-egyleti, melynek kérdése, fokról-fokra tisztázód­ ván, kiszámíthatatlan horderejűnek Ígérkezik az erdé'yi rész mind közgaz­ dasági, mind pedig nemzeti tekintetéből Épen e kérdés lesz a következő év egyik legfontosabb teendője és megoldani valója. És ha nem sikerült egyesületünknek, mit mindjárt legelején megkí­ sértett volt, egy erdélyrészi földhitelintézet államsegélylyel engedélye­ zésének kieszközlése, iparkodott az igazgató választmány az erdélyrészi pénzkérdést az elmúlt évben is azzal szolgálni, hogy régi és szolid vidéki magyar pénzintézeteknek a központi vagyonból elhelyezést adott, s az u. n. mezőgazdasági hitelszövetkezeteket nem csak népkönyvtárai, de fiókjai u t ­ ján is propagálta. Népkönyvtáraink folyton a leggazdagabb választékban terjesztik az összes erdélyrészi gazdasági ágakat tárgyaló népies munkákat, melyek ha­ tása és eredménye, a bejött jelentések szerint, az illető helyeken már is észlelhető. Jelenthetjük azonban, hogy e kérdésben az egyesülethez a legbecse­ sebb munkálatok és javaslatok érkeznek s oly férfiak ajánlják föl s z o l g á ­ lataikat, kiknek közreműködése a sikernek már is biztositéka. E mozga­ lomnak megfelelőleg épen a legjobb időben érkezik gróf Bethlen András földmivelésügyi miniszternek a kincstári erdőkben nyári üdülőtelepek e n ­ gedélyezése iránt való elhatározása. Mint az igazgató választmány fejeze­ tében előadtuk, az egyesületben egy állandó bizottság dolgozik az egész k é r ­ dés helyes előkészítésén s f. év nyarán a főtitkár épen e czélból a Ma­ gyarországi Kárpátegylet alkotásainak tanulmányozására s férfiaival való értekezésre kiküldetett. Állandóan foglalkoztatja az egyesületet, mint uralkodó kérdés a szé­ kely ipari és mezőgazdasági munkásoknak s cselédeknek kérdése is, mely­ lyel székely szakosztályunk folyton foglalkozott. 13

— 194 —

Egészen az egyesület ezen törekvéseinek és czéljainak megtel előleg érkezik é kérdéshez e jelentés lezárása pillanatában az egyesület nagynevű tiszteleti tagjánik, a nemzet osztatlan közvéleménye által méltán magasz­ talt Baross Gábor kereskedelemügyi miniszternek az egyesülethez inté­ zett alábbi leirata, melyet — jövő évi választmányunk egyik fő teendőjé­ nek alapja gyanánt — a közgyűlés számára is szőszerint közzétenni tar­ tunk szükségesnek, a mint következik : Sz. 68451— VI. 1389.

Az E r d é l y r é s z i M a g y a r K ö z m ű v e l ő d é s i

Egyesületnek Kolozsvárit.

A külföld és jelesen a Románia felé irányuló kivándorlás már hosszú idő óta, állandó baját képezi a székely népmozgalomnak. Ezen ügy a sajtóban, mint társadalmi téren is már régebb idö óta megbeszélés tárgyát képezte ugyan, gyakorlati eredmény azonban mai napig alig volt elérhető. Az ügy fontosságánál, és annak főkép ipari és közgazdasági jelen­ tőségénél fogva kötelességemnek ismerem azzal behatóbban foglalkozni s azt különösen oly irányban tenni megfontolás tárgyává, bogy lehetséges-e és minő eszközökkel lehetséges ezen jobbára munkakeresésen alapuló ván­ dorlási áramlatot kelet, illetve Románia helyett inkább nyugot felé, vagyis a magyar korona országainak belső területére irányítani és ezt az annyira becses, nemzeti szempontból is fontos népet hazánk és nemzetünk számára megtartva, értékesíteni? Ennek lehetősége az illető tényezők rendszeres együttműködése mel­ lett, előttem gyakorlatilag, annyival is inkább keresztülvihetőnek bitszik, miután most már az új személy dijszabás következtében a foglalkozás- ke­ resés lehetetlensége, melyet eddig a magas utazási költségek okoztak, mondhatni teljesen megszűnt. A jelenleg fennálló igen mérsékelt személy­ szállítási dijak ugyanis alig képezhetnek most már nehézséget arra nézve, hogy a legszerényebb anyagi viszonyok közt levő székely iparo3 vagy munkás is, az ország bármely vidékére eljuthasson és hogy a meg­ élhetés és anyagi gyarapodás eszközeit itthon is megtalálhassa, nem kellvén e miatt a külföldre vándorolnia és idővel ott, lehet, jóllétet szerezni, de ezzel aranydrága nemzetiségét esetleg elveszteni. Hogy pedig megvannak itthon is a megélhetésnek bőséges módjai, csak azon tényre utalok, bogy sajnosán tapasztalható, miszerint nagyohb vállalatokhoz, épitkezésekhez. ipari és gyári foglalkozásokhoz még mindig jelentékeny számmal hozatnak be munkások a külföldről, a mi azt mu­ tatja, hogy az ország számos vidékén hasznot hajtó foglalkozás bőven található. De azt is tapasztalom, hogy a gyárak keletkezése és ezek által a munkás kéznek nagyobb mérvű igénybe vétele következtében, mezőgazda­ ságunknak is fokozottabb mérvben kell — legalább az ország egyes részei­ ben — munkás hiánynyal küzdenie. Mindezekre időszerűnek tartom az egylet figyelmét fölhivni, eleve kijelentvén, miszerint azon, mindenesetre csak elismerést érdemlő törek­ vését, hogy a székely népnek az ország határain belül foglalkozást ke­ reső tagjai czéljok elérésében a lehetőségig támogattassanak, a magam

részéről elősegíteni kötelességemnek ismerném, és hogy a szükséghez ké­ pest az ország határpin belől munkakeresés czéljából utazó székely ipa­ rosok, illetve munkások részére a jelenleg fennálló olcsó személyszállítási dijaknak s esetleg munka eszközeik szállítási dijainak még további mér­ séklésére is hajlandó volnék. A jelzett irányban és a fentebbiek kapcsán tehát a következőket ajánlom az egyletnek. 1. Tény, hogy már is fontos közgazdasági tényezőt képező több nagyobb gyárral bírunk és ezenfelül örvendetesen tapasztalható, hogy ujabban több jelentékeny gyár van keletkezésben. Ezen gyáraknál jó munkás elemek, szorgalmas iparos munkások ál­ landó, biztos keresetforráshoz juthatnának s én kész örömmel nyújtanék segédkezet az egyletnek oda irányuló törekvéseihez, hogy a székelységnek ipari foglalkozásra, gyári munkásságra hajlammal biró tagjai ezen gyárak­ nál leendő alkalmaztatásukat illetőleg czéljuk elérésében lehetőleg elősegittessenek. 2. Az ipari és kereskedelmi pályára képességgel és kedvvel biró székely ifjakat, jelesebb és kiválóbb iparosoknál kiképzés végett leendő alkalmaztatásukat czélzó törekvéseikben, szintén hajlandó volnék támogatni s esetleg a rendelkezésemre álló anyagi erők mérvéhez képest ösztöndi­ jakban is részesíteni. 3. Kiváló figyelmet és gondot kívánok továbbá fordítani arra is, hogy a székely vármegyék területén oly iparágak létesíttessenek, melyek­ nek természetes alapfeltételei a helyi viszonyokban megadvák, s a melyek iránt a lakosságban is a hajlam feltalálható; nemkülönben arra, hogy a már létező iparágak fokozatosan fejlesztessenek illetve megszilárdittassanak, a gyártmányok eladása lehetővé tétessék, illetve megkönnyittessék. Minthogy azonban ezen intentiók legsikeresebben a társadalmi tevé­ kenység terén valósithatók meg, bizton számithatni vélek az egyletnek ugyanezen szellemtől áthatott buzgó tevékenységére és hazafias közre­ működésére. 4. A székely vármegyék területén kivül eső mezei munkára való utazás tekintetében, úgyszintén netaláni telepítések megkönnyítése érde­ kében a magam részéről szintén kész vagyok lehető támogatást nyújtani mindabban, a mi hatáskörömbe esik. Mindezeket csak általánosságban kívántam jelezni, mint oly módo­ zatokat, melyek ezen figyelmet érdemlő kérdés kívánatos megoldásánál beható megfontolás tárgyát képezhetik és a bajt ha nem is teljességgel, de legalább részben orvosolni képesek. Egyébiránt a baj orvoslásainak módozatai legczélszerübben és ered­ ményesen csakis a helyi viszonyok gondos megfigyelése alapján ismer­ hetők fel. Ennélfogva midőn ezen ügyet, tekintettel annak közgazdaságilag nagy fontosságára, az általam jelzett irányban is az egylet figyelmébe ajánlanám, s minekutána tudomásom van arról, hogy az egylet szintén foglalkozik ezen kérdéssel, támogatásomat az ügy érdekében ezennel készségesen fel­ ajánlom, s amennyiben ez irányban concret javaslatai lennének, melyeknek foganatosítása czéljából az én hatáskörömbe eső intézkedésekre is szükség van, felkérem az egyletet, hogy bizalommal fordulván hozzána, azokat esetről esetre hozzám felterjeszteni szíveskedjék. Budapest, 1890. évi augusztus 20-án. Baross Gábor. 13*

— 196 —

A miniszter ezen nagyhorderejű s államférfiúi mély belátásról és a nemzet emeléséről tanúskodó intézkedésére nem itt a helye a válasz meg­ adásának. A jövő év munkásságának föladata lesz az Jó megkülönböz­ tetnünk azonban már előre a munkás és cseléd kérdést. És épen e rovat alá tartozik megemlítenünk, mint a lefolyt évnek szintén egyik eljárását, hogy nagy alapitónk és tiszteleti tagunk Rökk Pál Borsodmegyében ne nes szi­ vétől indittatva élére állván az anyaállam felől egy székely cselédszerződ tető mozgalomnak, iparkodtunk, mint kezdet óta, ujolag is még positivebb adatokban kimutatni, hogy ez a kivánt áramlat csak akkor vezethet si­ kerre, ha a szerződtetési bérek is segítségre jőnek. Miután e tekintetben a székely megyék vezérei részéről, Háromszékmegyéből Potsa József főis­ pántól, Csikmegyéből Becze Antal alispántól, a székely fiókoktól stb. már korábban bő és gazdag adataink voltak, hasonlók egybegyűjtésére és szol­ gáltatására kértük föl az erdélyrészi kir. iparfelügyeló't, egyik jegyzőnket, Szterényi József urat s minthogy gyakorta érkeznek, különösen az Al­ földről az egyesülethez ily irányban kérdések, helyén valónan tartjuk épen e közlések alapján ujolag is kiemelni, hogy a mi különösen a cselédség Ro­ mániába vándorlását illeti, ennek okát a közelségen s a megszokáson kivül épen a magas bérek idézik elé. Az alföldről és anyaállamból kapott ren­ des ajánlatok nem csak nem állanak arányban ezekkel, de még helytt a székelyföldön

is sokkal

nagyobbak

az

árak.

Más kérdés — ismételjük — a gyári és gazdasági munkások ügye, mely, lehet, idővel amazt is maga után fogja vonzani. A lefolyt évben is az erdélyi gazdasági egyesület kifejtvén, hogy az erdélyi részekben tervbe vett nagy mérvű répa-czukor gyárakhoz magyar és székely munkások alkalmazása lenne kívánatos s a czél támogatását az egyesületnek is figyelmébe ajánlván : a választmány fölszólította neve­ zett testvéregyletet, hogy e munkások nevelésére módozatokat is ajánljon, mivel a székely munkások ez idő szerint még nincsenek a répa termesz­ tésbe annyira betanulva, hogy a külföldiekkel versenyezhessenek. Minde­ nekelőtt a munkások nevelése lévén a főczél: kimondta, hogy e tekintet­ ben az E. M. K. E. — fiókjai utján —• minden lehetőt elkövet. Az egeresi kőszénbánya tulajdonosa székely munkások közvetítését kérvén, nevezettet e kérdésben egybeköttetésbe hoztuk erdővidéki fiókunk vezetőivel. Ipari és közgazdasági kérdésekben részvételét bizonyította az egye­ sület azzal is, midőn az év folyamán történt két, u. m. a marosvásárhe­ lyi és szászvárosi iparkiállitáson, jelentések elvárása mellett, magát .kép­ viseltette s dévai közgyűléséről testületileg megjelenését mondta ki Arad­ ra a ,Délmagyarországi iparkiál]itás"-on. A szebenmegyei választmány egy Szebenben felállítandó polgári fiu és iparostanoncz iskola érdekében hivta föl az egyesület közbenjárását. Ez ügyben feliratot intézünk a közoktatási miniszterhez. Az év folyamán is mindig elválaszolta az egyesület az erdélyrészi iparkérdésekben még külföldről is érkező tudakozásokat, s különböző se­ gélyeiben mindig szem előtt tartotta a befolyást, mit nemzeti szempont­ ból az iparos,- bányász,- és gyármunkás elem a különböző helyeken gya­ korolhat. A marostordamegyei választmány a f. évben pártolólag terjesztette be a Marosvásárhelytt létesült „első erdélyi gyermekjáték és adiszmügyár"

— 197 —

tulajdonosainak azon kérését, hogy miután szülék előítélete és közönye folytán az üzlethez szükséges gyermak munkásokat minden utánjárás mel­ lett se tudja beszerezni, a fontos iparág meghonosítása érdekében az egy­ let összeköttetéseivel hasson oda, miszerint a székely föld városaiból és köz­ ségeiből 10 alkalmas szegény fin 3 évre terj edő tanoncz idő alatt 100 —120 frt évi élelmezési segélyben részesittessék, Míg ezen magán vállalat életképességét és iparfejlesztése hatását be nem bizonyítja, addig az egylet csak várakozó állást foglalhat el. Egyesületünk a, f. évben értesülvén, hogy a botfalvi (Brassómegye) czukor-gyártelep, daczára székely munkásainak, német iskolát tart fenn, megkerestük magyar iskola beállítására. Épen legutóbbi időben vettük e meg'reresésre a kedvező választ, illetve ígéretet.

Intézkedések. E közgazdasági szempontoknak — mint előre jelzők — inkább csak érintése, mint kimerítése után, pótlólag még az intézményekhez, elősorol­ tunk néhány főbb közművelődési intézkedést, mely e beszámoló kiegészí­ téséhez a legszükségesebbnek látszik. Ezek futólag érintve a követ­ kezők. 1 Óvók. A fent elésoroltakon kivül — fokozatos tárgyalásai során — óvókat mondott ki szükségeseknek és kezdeményezendőknek az igazgató választ­ mány többek között a következő helyekre: 1. Bereczk (Háromszékmegye). 2. Bodola (Háromszékm,) 3. Kolozs (Kolozsm.) 4. Kőhalom (Nagy-Küküllőm.) 5. Körösbánya (Hun*adm.) 6. Kerelő-Szentpál (Kis-Küküllőm.) 7. Kudu (Dobokam.) 8. Hátszeg (Hunyadm.) 9. Mócs (Kolozsm.) 10. M a ros-Ilya (Hunyadm,) 1 1 . Ugra (K.-Küküllőm.) 12. Vízakna (Alsó-Fehérm.) stb. Mindezek, résznen még csak a fiók választmányok javaslatai gyanánt, most vannak az illető fiókoknál előkészítés alatt. 2. 0 v ó-e m 1 é k i r a t. Az óvók ügyében a képviselőházhoz benyújtandó törvényjavaslathoz az igazgató választmány szükségesnek mondta ki, hogy u. n. segélyező bizottságával az erdélyi részekre vonatkozólag egy emlék-iratot dolgoztas­ son ki. s azt a közoktatásügyi miniszterhez benyújtsa. Addig, illetve az óvó törvény eldőléseig — a mi tudvalevőleg az őszszel fog történni — a már kész óvókon kivül az ujabbak létesítésével a várakozás mondatott ki. 3. Állami

iskolák.

Mint a fenti intézmények lajstromából is kitűnt, egyesületünk a hol ezt nemzeti szempontból és a körülmények egybevetéséből feltétlenül szük­ ségesnek tartja és csak ezt tartja szükségesnek, kérelemmel fordul a köz­ oktatásügyi miniszterhez. Igy, mint okvetlenül szükségesek érdekében, k i ­ mondta a kérelmezést többek közt a következő községek érdekében: 1. Alsó-Ucsa (Fogarasm.) 2. Bürkös (N.-Küküllőm.) 3 . Diód (Alsó-Fehérm.) 4. Egeres (Kolozsm.) 5. Gombás (Alsó-Fehérm.) 6. Gyimes-Bükk (Csikm.) 7. Kis-Sármás (Kolozsm.) 8. Krakkó (A.-Fehérm.) 9. Magyar-Bagó (A.-Fe-

— 198 —

hérm.) 10. Magyar- (azelőtt Oláh-) Penes (Kolozsm.) Küküllőm.) Ide, annál is inkább, mert itt állami birtok (Alsó-Fehérm.) 13. Sárkány (Fogarasm.) 14. Szelistye kely-Földvár (Torda-Aranyosai.) 16. Gyergyó-Vasláb e. y részénél esetleg községi iskola kezdeményezendő.

11. Pócstelke (Kisvan. 12. Pókafalva (Szebenm.) 15. Szé­ (Csikm.) stb. Ezek

4. Tanszerek. A közoktatásügyi minisztertől a lefolyt évben több izben kértünk és Dyertíink egyesületi és más iskolák számára körülbelül 200 frt értékit oly tanszert, melyek államilag adatnak ki. Igy küldöttünk bcló'lök töb­ bek közt pl. Kis-Sebesre, Nagy-Somborra, Balázsfalvára, s folyamodás mondatott ki Datk (Nagy-Küküllőm.) számai"', is. 5. Irodalom

terjesztése.

Az irodalom terjesztése érdekében, népkönyvtárain kivül. melynek gondos névsorát alakuló olvasó egyleteknek is rendelkezésére bocsátjuk, többféle alakban intézkedett az igazgató választmány: igy már korábban felhívást intézett a fiókokhoz, szabályzattal és könyvjegyzékkel kapcsolat­ ban, olvasókörök alakítása ügyében. A folyó évben határozatilag kimondta, a „Mübarátok köre" irodalmi vállalatának a fiókok utján terjesztését, mely czélból felhívás kíséretében a vállalatnak 1000 gyűjtő-ivét küldötte szét. Káth Mór népies ponyvájának megindítása alkalmával nemcsak 500 példányt rendeltünk meg azonnal, hanem értesítettük a fiókokat, hogy tömeges meg­ rendeléseiket a központ utján eszközöljék. A népkönyvtárak számára egy­ öntetű szabályzat kidolgozása kimondatott. Ugy az is, hogy jövőre az egy­ let javára, vagy czime alatt csak a központ előleges engedélye alapján adathatnak ki könyvek és nyomtatványok. Az oly népkönyvtár;, mely ren­ deltetésének nem felel meg, más köiségekbe helyezi át az egyesület. 6. Daloskörök. Az alsófehérmegyei választmány népkönyvtári javaslatának beterjesz­ tése alkalmával azt az indítványt tette, hogy a magyar dalok kipusztulá­ sát meggátlandó, a népkönyvtárakba népdalgyüjteményeket is vegyünk fel. Az irodalmi szakosztály örömmel fogadta az indítványt, megtoldván azzal, hogy a fiókok lelkes felhívásban népdalkörök alakítására felszólitandók. Az igazgató választmány szintén helyesnek és fontosnak találta a magyar da­ lok terjesztésének ügyét és az indítványt határozattá emelte, kimondván, hogy a daloskörök szükséges kiadásait is fedezni hajlandó. -- E határozat alapján kibocsáttatott a körirat és az irodalmi szakosztály összeszedte a népdalgyüjteményeket és bírálatra, illetve ajánlásra felkérte Paál Ferencz és Boér Gergely kolozsvári áll. tanitóképezdei igazgató és zenetanár ura­ kat. Ez ajánlás alapján ref. községek számára elfogadtatott Deák Gerő „Magyar Kalliopé" czimü igen értékes és becses gyűjteménye. Deák Gerő különben e czélra egy másik művet is kész kiadni, ennek tervezetét be is küldötte. A könyvtár bizottság azonban a kiadást könyvárusi uton óhaj­ taná ; egyszersmind más gyűjtemények is bírálata alatt állanak.

— 199

-

7. Gyermekmenhelyek. Az egyesület az idén teszi első kísérleteit a gyermek-menhelyekre nézve. Kisérletképen engedélyezett a szükséges segély kiutalásával a h u ­ nyadmegyei választmánynak 6 menhelyet, a nagyküküllőinek 4-et Ezekről részben a fenti sorrendben említés volt téve. egyenként azonban a jelen­ tést róluk csak jövő évi jelentésünkben tehetjük meg. 8. Nemzeti

ünnepek

A nemzeti érzület fejlesztésére és ébrentartására kimondott elv. hogy a fiókválasztmányok iparkodjanak ugy közgyűléseiket ünnepélyesen ren­ dezni, mint más alkalmakat is a czélra megragadni. Kiválóbb ünnepély volt a lefolyt évben Brassóban 1889. okt. 12-én a Székely Mózes emlék­ tábla leleplezése. Több fiókválasztmány márcz. 15-dike megünneplésére és ezzel kapcsolatban az egyesület anyagi jövedelmének szaporítására állandó márczius 15-iki bizottságot alakított. A fenntieknek megfelelőleg a központ nemzeti ünnepélyeknél magát rendszerint képviseltető. Ezért rendezi maga is közgyűléseit mindig más­ más vidéken s mindig emlékezetes és fölemelő nemzeti ünnep jellegével. A nemzeti ünnepek szempontjából mondta ki az igazgató választ­ mány ez év máj. 12-én, hogy élére áll egy erdélyrészi millenium rende­ zésének. Tekintettel azonban gróf Zichy Jenő programmjára, s hogy ez ünnepet a nemzetnek egységesen kell megülnie, e határozatát a választ­ mány később egyhangúlag megsemmisítette. 9. Vidéki

színészet.

A nemzeti szellem hathatós eszköze gyanánt a vidéki magyar szí­ nészetnek támogatására körirat utján hívta fel az idén az igazgató vá­ lasztmány a fiókválasztmányokat. Az országos színész-egyesület köszö.i et­ tél fogadván ez intézkedést, kijelölte és közölte főkép azon helyeket, hol a támogatás a legszükségesebo. Több fiókválasztmány ez ügygyei k a p ­ csolatban mind az egyesület anyagi érdekében, mind pedig a közönség szoktatása czéljából műkedvelő szakosztályt alapított. 10. Elkeresztelések. Az E . M . K . E . lehetőleg figyelemmel kiséri az elkereszteléseket s ha konkrét eseteknek tudomására jön, megfelelőleg intézkedik: átir az ille­ tékes hatósághoz. 11. Népviselet. Egészen imént tartott adat, mint a megtartatása,

uj teendő ez, mely a Deés városi fiók-választmánynak csak közgyűléséből indult ki javaslatképen a központhoz. A fel­ czime mutatja, a magyar népviseletnek vidékenként a néppel mely tekintetben elszomorító és sajnos tünetek észleltetnek.

— 200 —

Az igazgató választmány már csak a jövőben foglalkozhatik e kérdéssel. 12. Sajtó.

érdemlegesen

A közvélemény óhajának, a közhangulatnak, egyes vidékekről jövő adatoknak az E.M.K.E. szempontjából figyelemmel kisérhetéseért, rendszere­ sen szem előtt tartotta a főtitkári hivatal az idén is a kérésünkre az iro­ dának ingyen megküldött lapokat. E lapok a folyá évben a következők voltak: 1. Kolozsvár, 2. Erdélyi Hiradó, 3. Debreczeni Ellenőr, 4. Brassó, 5. Csiki Lapok. 6. Hunyad, 7. Közérdek, 8. Maros Vidék, 9. Néptanítók Lapja, 10. Protestáns Közlöny, 1 1 . Székelyföld, 12. Székely Nemzet, 1 3 . Szilágy-Somlyó, 14. Szolnok-Doboka. Bartha Miklós alelnök a folyó évben az irodának ajándékozta az Ellenzéknek összes bekötött évfolyamait, melyek az egyesület megalakulása óta megjelentek. Rendes havi értesítőt küldött a legutóbbi időkig a „Felvidéki közművelődési egyesület." A nagy számú értesitést,évkönyvet, jelentést, melyek egyesületünkhöz érkeznek és rendszeresen nyilván tartatnak, nem soroljuk fel. 13.

Olvasó

könyv.

Már korábban kimondatván egy nemzeti és különösen az erdélyrészi veszélyek szempontjához alkalmazottan irt olvasó könyv elkészítése, e czélból tanulmányozás végett összegyűjtettek az eddig megjelent legjobb olvasókönyvek, s a kérdéssel egy bizottság foglalkozik. E fejezetnél em­ iitjük meg, hogy az egyesület iskoláiba tankönyveket az irodalmi szak­ osztály megalapítása alapján veszünk fel, s kimondatott, hogy az igy elő­ jegyzett könyveket az egyesület segélyezte felekezeti iskolákban is felvé­ telre fogjuk kérni. Már korábban elfogadtatván Láng Mihály „Magyar nyelvgyakorló a magyar beszéd tanításához" czimü németek számára irt könyve, 50 frt értékben meg is rendeltetett és szétküldetett a medgyesi, nagy-szebeni. szász-sebesi és beszterczei állami iskolák tanítóinak, a fel­ nőttek oktatásánál való használatra. Az idén is Marosán Viktor „Magyar­ román nyelvtan"-a vétetett fel kísérletül egy iskolában. Népies

14. közegészségtan.

Az E. M. K. E felkérésére az „Orsz. közegészségügyi egyesület" által pályázat utján készíttetett népies közegészségügyi munkát („25 év Markusfalva történetéből") iparkodtunk az idén is népkönyvtáraink és fi­ ókjaink utján terjeszteni. Örömmel értesülünk a testvér-egylet jelentéséből, hogy e vállalatból már 10,000 példányt árusított el. Képes

15. magyar

történet.

Épen az iménti eredmény szempontjából csak sajnálható, hogy az E . M. K. E. kérése a „Történeti Társulat"-nál egy képes „Magyarország Története" íratása és kiadása ügyében helyet nem talált. Az igazgató vá­ lasztmány e kérdésnek másként megoldásáról még nem intézkedhetett. Felvette azonban a népkönyvtárakba s a tankönyvek közé dr. Török Ist­ ván kis népies „Magyarország Történeté" -t s belőle megrendeléseket esz­ közölt.

— 201 —

Óvó-

16. és i s k o l a i

épületek.

Hogy az egyesület óvói és iskolái egyöntetű tervszerint készüljenek, a lefolyt évben Pákey Lajos kolozsvári épitész-mérnök, fölhívás következ­ tében meg is készitette a rendszeres és kidolgozott épület-terveket. Az óvókra nézve pedig az „Országos kisdedóvó egyesület*-tői kért megfelelő óvó-terveket. Pákey Lajos a gyönyörű tervekért járó 250 frt tiszteletdi­ ját a maga és neje nevére alapítványul tette le. Itt említjük meg, hogy Merza Lajos főpénztáros, mérnök ugyancsak ezen használatra elkészítette az E. M. K .E. működésének kulturvonalak szerinti térképét, minden se­ gélyezett pontot egy megfelelő lobogócskával jelölve meg. 17. Oklevél. Az egyesület saját és segélyezet intézményeit az E M. K. E. be­ tűivel jelölendő táblákon kivül, az egyesület eszméjét s ezzel a nemzeti érzületet lesz hirdetendő az alapitó tagok oklevele is. melyet Munkácsy Mihály épen ez idő szerint készít. A nagy művész eszméje szerint az ok­ levél Magyarország nő-alakját fogja ábrázolni, a mint meghordja az E. M. K. E. lobogóját, s alája, mint a nemzeti művelődés lobogója alá gyűl­ nek hazánk lakosai. A szükséges népviseleti képeket és felvételeket vala­ mint az E. M. K. E. lobogója képét pár hóval a közgyűlés előtt küldöt­ tük el a nagy művésznek. 18. Karácsonfa-ünnep. Az egyesület iskoláiban karácsonfa-ünnep rendezésére tan- és írósze­ rekben, játékszerekben, kendőkben stb. körül-belfll 70 frt értékűt gyűjtött a tél folyamán a főtitkári hivatal. Ez ajándék-tárgyak elküldettek ^ balázsfalvi és m.-n.-sombori iskolákhoz, hol az intézó'ség fáradozásával és áldozásával a szegény szülők és gyermekek örömére díszes karácsonfa állíttatott. Lásd ezt bővebben az illető fiókválasztmányok jelentéseiben. Mindezek után még áttekinthetőbben egy táblázatban foglaljuk egy­ be f. év aug. l - i g mind azon intézmények és czélok kimutatást, melyekre e működés megindulta óta összegeket folyósított, vagy különszakitott az egyesület. Együtt van e táblázatban rovatonként kimutatva — az önálló alkotások feltűnőbb betűvel szedve—minden befektetés, évjáradék és egyszersmindenkorra szóló segély, oly felekezeti befektetés azonban, melynél az egyház eszközölte befektetésért az egyesület évtizedeken át a tőkésítő kaniategyenértéket fiz.ti, csak e kamat van feltüntetve évjáradék alakjában. E kimutatásban fel van tüntetve az eddigi népkönyvtárak valódi értéke, nincsen azonban saját tulajdonunkat képező intézményeink leltár és becs­ lés szerinti értéke, miután ez még eddig nem eszközöltetett, hanem csak az az összeg szerepel, mely kiadatott ezekre. Utóbbiak értéke, természe­ tesen sokkal nagyobb, sem mint az egyesület egyenes kiadása volt, mert tekintetbe veendők az ajándékozások, házilag kezelés stb. A kimutatás je­ lentőségének teljes megértése végett ismételten utalunk az e fejezet be­ vezetésében eljárási elveinkről mondottakra, s az egyes tételeknek betű­ rendes sorban fent bővebben eléadott ismertetésére. ^

T á b l á z a t . Járadék

1 2) 3 4 5 6! 7 8: j' 9 10 11 12 13 14

' A l g y ó g y i s z é k e l y j e l l e g ü földmives i s k o l a A b o s f a l v a ( K i s k ü k ü l l ő m . ) r. kath. t a n i t ó 100 '• A l g v ó g y ( H u n y a d m . ) áll. isk. m u n k a t a n i t ó n ő ÍOO;A l s ó - I l o s v a ( S z o l n o k - D o b o k a m . ) ref. isk. épités 15A l s ó - P o r u m b á k ( F o g a r a s m . ) r. kath. körlelkész 100A l s ó - T ö ő k ( S z o l n o k - D o b o k a m . ) ref. isk. épités 15! • AIvincz-Borberek (Alsó-Fehérm.) Euike-óvó 150A n d r á s f a l v a (Bukovina) m a g y a r i s k o l á n a k könyvekre A r a n y k u t (Kolozsmegye) Emke-iskola 98 — 515 A p á c z a (Brassóm.) 911 Balázsfalva (Alsófehérm.) 15312 — B á b o n y (Kolozsm.) ref. t a n í t ó n a k Bélbor (Csikm.) Besztercze (Besztercze-Xaszódm.) E i n k e 9058 68 óvó 15' Boldogfalva ( K i s k ü k ü l l ő m . ) ref. t a n i t ó — — 25 — 16 B o d o l a n y é n ( H á r o m s z é k m . ) 17 B o l y a i (Nagykükülló'm.) g y e r m e k m e n h e l y — — 68 18 Bolyai ( N a g y k ü k ü l l ő m . ) i s k o l á s s z e g é n y gyer! mekeknek — — 19 B o r b á n d ( A l s ó - F e h é r . ) Emke-óvó 150 20 B o r b e r e k (Alsófehérm.) ref. tanitó — 50 — 21 B r a s s ó ( B r a s s ó m . ) e l s ó ' b e l v á r o s i Emke-óvó —í 200 22 B r a s s ó (Brassóm.) második Emke-óvó 200'— i 23; B r a s s ó i (Brassóm.) két E m k e k ö n y v t á r 24: B r a s s ó i ( B r a s s ó m . ) m. kir. áll. k ö z é p i s k o l a 1 tápintézeti ösztöndija .— J i 100 25| B r a s s ó i (Brassóm.) keresk. ifjak k ö r é n e k 26Í B r a s s ó i a l s ó p o l g . keresk. i s k o l a f e n t a r t á s á r a 200 — 27 B r a s s ó i luth. lelkésznek 200 — 28 B r á d ( U n n y a d m . ) E m k e - ó v ó (Előjegyezve) 8400 r — — 29,; B u n ( K i s k ü k ü l l ő m . ) ref. t a n . ii 5 0 — 301 B ü r k ö s ( N a g y k ü k ü l l ő m . ) 311 B u z á s - B o c s á r d (Alsó-Fehérm.) ref. t a n . — — LO = 32; Csernátfalu (Brassóm.) . 200 3 3 ; C s e r t é s - H o n d o l ( H u n y a d m . ) r. kath. leik. 1; 3 4 , Csomafája (Kolozsm.) ref. tan. 50 — 35j Csomafája (Kolozsm.) ref. i s k o l a 15 36 C s ü d ő t e l k e ( K i s k ü k ü l l ő m . ) ref. t a n . — Ij 86 37! C s i k - K o z m á s (Csikm.) égettei r é s z é r e (Külön Ü gyűjtés a v á l . tagjai közt.) — 38 D é v a ( H u n y a d m . ) Emke-óvó 200 391 „ „ népkönyvtár 40í Dévai főreálisk. tápintézet — — [ 150 41] Deési ( S z o l n o k - D o b o k a m . ) izr. tanitó 42 Dicsó'-Szentmártoni ( K i s k ü k ü l l ő m . ) óvó j; 43; D o b r a ( H u n y a d m . ) r ó m . kath. lelkész 120 441 É r k á v á s (Szilágym.) ref. tan. 45| É r m i n d s z e n t (Szilágym.) ref. t a n .

-

;

300Ö 100—, 15—; 300— lő 375—

1

:

Z — — — — 50-

908 33

107 2.!. 50 — — 107j25

25— -

107Í25 25 — 107 25 68 _

375 50 800 600

—' — — — —

30 -

214 50 300 —, 5 0 — ij — 200 — 200 — 107 25

1

50 — 107 25 50 — — ; 107 25

1

400 — 50 — 15-

1

Átvitel

33285' 68|: 3603

-;l

10 10 107 25

600 — 50 350 —

11

360'-! 50

6156 33 665 10! 1122 50

*) E n a g y s z a b á s ú i n t é z m é n y n e k alapját K u n Kocsárd grófnak 220.557 frtra b e c s ü l t fejedelmi a l a p í t v á n y a k é p e z v é n , itt c s a k m e g e m l í t j ü k : de — m i n t h o g y itt a t ö b b i e g y e s ü l e t i t ö k e f ö l h a s z n á l á s á t m u t a t j u k ki — ö s s z e g e t u t á n a n e m s z e r e p e l t e t ü n k .

-

203 —

Egyszer-; s min- j denkorra! > szóló ! segélyek, 5 * •a .S jutalmak stb.

Járadék

Athozat

33285 68 3603 - 6156"33, 665: 10 1122,50

E n t r a d á m i (Besztercze-Naszódm.) izr. tan. Fiókok 2 5 % - a k ö z p o n t i l a g j ó v á h a g y o t t saját czéljaikra 47: 48 i F o g a r a s (Fogarasmegye) Einke-óvó 4 9 G e r n y e s z e g (Marostordam.) k ö n \ v t á r 50 Gógán (Kis-Kü küllő) ref. tan. 51 G y a l u (Kolozsm.) óvó 52 Gyeké (Kolozsm.) ref. tan. (Ujabb h a t á r o z a t alapján M a g y a r ó k e r é k r e f o r d i t a n d ó 53 Gy.-tölgyesi (Csikm.) r. k. lelkész (Békásért.) 54 Gy.-tölgyesi r. k. t a n i t ó n ő 55 Gyertyánffy István a l a p í t v á n y a évi 50 forint; kapták eddig : a., Bartha Károly t a t r a n g i áll. tanit. 1887-ben b., Komesz G v ö r g y g ö r ö g kath. tanitó 1888-ban c , Szighart Elek áll. tanitó Segesvárt, 1889-ben 56 H a d r é v ( T o r d a - A r a n y o s m . ) ref. isk. 57 H a l m á g y (Nagyküküllőm.) k ö n y v t á r 58 Hari (Alsófehérm.) ref. tan. 59 Haró ( H u n y a d m . ) ref. tan. 60 Héjasfalva (N.-Küküllőm.) ref. isk. 611 H o s d á t ( H u n y a d m . ) kath. m u n k a t a n . - n ő 62 H o r g o s p a t a k ( S z o l n o k - D o b o k a m . ) k ö n y v t á r 63 í H o s s z u a s z ó (Nagyküküllőm.) kath. lelkész. i 64! Hunyadmegyében 6 községnek m e n h e l y r e Ilosva (Szilágym.) ref. tan. Í60: 66 Iskola tervekért 67 Kajántó (Kolozsm.) ref. t. (Kórodért.) 68 Kajántó (Kolozsm.) ref. isk. 6 9 Kaczkói ( S z o l n o k d o b o k a m . ) s z e g é n y g y e r m . Kalotaszegi v a r r o t t a s a l b . K á r p á t o s z t á l y első k i a d á s a i r a 72 Kis-Barcsa (N.-Küküllőm.) ref. czélokra 73 K i s - K a p u s (Nagyktikiilló'iu.) g y e r m . m. h . 74 Kis-Iklód ( S z o l n o k - D o b o k a m . ) ref. egyh. Kis-Sebes ( K o l o z s m . ) E m k e - i s k o l a 75: Kőhalom (Nagyküküllőm.) k ö n y v t á r 76 K o l o z s - B a r a k k a (Kolozsm.) áll. isk. 77 i Komjátszeg ( T o r d a a r a n y o s m . ) unit. isk. 78; K o n g r e s s u s r e n d e z é s e é r t iskola-egyletnek 79 i K ü k ü l l ó v á r (Kisküküllőm.) ref. leik. 801 K ü k ü l l ő v á r (Kisküküllőm ) áll. isk, b e r e n d . 81!! Kórod-Szt-M.-árton (K.-Küküllőm.) áll. isk. 8 2 i Lőrinczréve ' A l s ó - F e h é r m . ) ref. isk. 83 Lőrinczréve (Alsó-Fehérm.) felszerelés 84,| Magyar-Csaholy (Szilágym.) ref. isk. 8 5 M a g y a r - G o r o s z l ó (Szilágym.) ref. isk. 86' M a g y a r - I g e n (Alsó-Fehérm.) l e á n y - i s k o l a Magyar-Lápos (Szolnok-l)obokainegye) Emke-óvó

•i

46

:

I

50 — !

T

.—

1 0 0 - 100—;

—

125-

—

300-

9861 25 — 107 25

200 300'-

6250

— :-

j. ~

600 — — — 900— — :

25 —

25 —

100100 — 2 0 50p

100100 — 20 — 50 —

só;—

~

107 25

|

107 25

—

50 —

50—;

50 — 3 0 -

só-;

250,-

— — 1

_ i

30 — i ,

i i 68—:

Átvitel

— - '. 2 6 8 ' — 4 2 3 5 0 1 600 — i >~~

• ~

\~

v

'

í.

íoo'-

6 0 107.25

1 0 0 - 400— 50 — 150 — 18 87,

_ |_ '"• ~

~20j200!-

600 — 5 0 -

550 —

1

M.-N.-Sonibor ( K o l o z s m . ) E m k e - i s k o l a

1

3001— 30O —

i

58

89

—'

- — . 50 — 1 5 0 -

;

!

—

100-

100107 —

30—

—

_ • ii

5

l \z

_

140 '25—

!

j

25

15 — 15 10 — 10 — 300 — 6 C 0 — |

2ol s _ ,2069 76 143 — :

33210

;38523'!44 7172 ~ 11182 43

1718 75

— 204 —

Járadék bi", l>

Áthozat

:

3

w

5

11182 43 11360 22 1718,75

38523 44 7172;-

| 100M a g y a r - S á r o s ( K i s k ü k ü l l ő m . ) unit. isk. 2018Magyaró-Kerék (Kolozsm.) Emke isk. Maros-Bogáth ( T o r d a - A r a n y o s m . ) M.-Szt.-Benedek ( A l s ó - F e h é r m . ) M a r o s - G e z s e ( A l s ó - F e h é r m . ) ref. t a n . Maros-Ilye ( H u n y a d m . ) r. kath. t a n . M a r o s - S z e n t - A n n a ( M a r o s - T o r d a m . ) ref. isk. M a r o s - S z e n t Király (Alsó-Fehérm.) ref. isk. M a r o s - S z e n t - K i r á l y (Alsó-Fehérm.) ref. t a n . M e d g y e s (N'agyküküllőm.) ref. körlelk. 1 0 M e d g y e s i , syebeni. sz.-sebesi, beszterczei áll. isk.-nak k ö n y v e k r e 101 M e z ő - S z e n g v e l : T o r d a a r a n y o s m . ) kath. t a n . - n ő 102 M i l i á l y f a l v a (N.-Küknlló'megye) gyermek­ menhely 103 Mocs ( K o l o z s m e g y e ) n é p k ö n y v t á r 104 Nagy-Rápolt ( H u n y a d m e g y e ) ref. i s k o l a m. tanítónő 105: N a g y - Ö l y v e s i ( M a r o s - T o r d a m e g y e ) áll. iskola tanulói 106; iVagy-Selyki ( X . - K i i k i i l l ö megye) gyermek­ _ menhely. 107,; N a g y - S e l y k (N.-Küküllöm.) s z e g é n y t a n u l ó k C: 108: N a g y - s z e b e n i (Szebenm.) ref. lelkész N a g y - s z e b e n i ip. ifj. b e t e g s. e . 1091 N a g y - s z e b e n i n é p i s k . int. s z e g é n y t a n u l ó i n a k 110'! Nagy-teremi (Kis-Küküllőm.) n é p k ö n y v t á r Hl N a s z ó d (Besztercze-Naszódm.) r. k. leik. 112 ^ N é m a ( S z o l n o k - D o b o k a m . ) ref. tan. 113! N é p k ö n y v t á r a k r a évi 1141 500 Nyárádtó' ( M a r o s - T o r d a m . ) E m k e - i s k o l a 115!' 500, N y é n ( H á r o m s z é k m . ) községi isk. 116' 1515 _ : 117 Ó . - B a d n a i (Besztercze-Naszódm.J óvó 118,1 O-Brettye ( H u n y a d m . ) 119; Oláh-Ujfalu ( F o g a r a s m . ) ref. leik. 120 Orláth ( S z e b e n m . ) r. k a t h . lelkész Ö r d ö g k u t ( S z i l á g y m . ) E m k e - ó v ó . Dr. Kor­ 124: m o s Béla a l a p í t v á n y á b ó l 122lj P á n c z é l - C s e h ( S z o l n o k - D o b o k a m . ) ref. leik. 123! Petrozsény ( H u n y a d m . ) Emke-óvó 124! P i s k i i ( H u n y a d m ) ref. köri. 125;| Piskii h o n v é d - e m l é k (Külön gyűjtés a v á l a s z t ­ m á n y tagjai közt.) 1261! P a g o c s a ( M a r o s - T o r d a m . ) ref. isk. (Ujabban M.-Kerékre h a t á r o z v a ) 127. P u s z t a - K a m a r á s (Kolozsm.) ref. isk. 128* Récse (Szilágym.) ref. t a n . 50012f S á r d (N.-Küküllőm.) u n . isk. 515;— 130 S á r p a t a k (Nagyknkiilló'm.) E m k e - i s k . 131 S e g e s v á r (N'agyküküllőm.) ref. leik. 132 Segesvár ( X . - K ü k n l l ó ' m . ) Emke-óvó 133 S ó s m e z ő ( H á r o m s z é k m . ) r. k a t h . leik. 90 91 92 93 94 95 96 97

'•3

Egyszer s min­ denkorra szóló segélyek, jutalmak stk.

50,-

168 107,25 107 25 50 — 50 15 15 50 100 -

50

—

15 1550100

1

-

j — 107,25 50

0

Átvitel

300-

650 -

68,'-

68-

10o!-

1"

;

-

100 — 100; ,

68 —

107 25

—

lo]—j —

68 — —

—'

JÓ-!

j.

50

—

-' 100 — -' 200 —I 107'25 300;. 50600 • 300-

900SO;.

218—1

— —

;

— 50!50J370 100 250 50

í

I

- ! ; 107 25

50-: 150

|—,;

1663 85: 100 — !

1 ii I

15 50

-

— I ! 25 • 75 15 50 3 0

100 350! 100!

100 725 100;

1 -

'_ '-

!

•; 100 —

; 4417144 11209 •,16277 28 12005 2212392 25 1 I !

— 205 —

Járadék

Áthozat 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155; 156 157 ! 158 159 160

mülM

j Egyszer !• ~~; s min­ denkorra szóló se gól vek, jutalmak . stb.

11Z09 -.16277.28 12005 22 2392 25

Szamosfalva (Kolozsm.) ref. t a n . — :— Szakadáti (Szebenm.) á g . ev. l e l k é s z — Szász-Régen (Marostordam.) ref. leik. — !— Szász-Sebes (Marostordam.) ref. i s h . — — Szász-Sebes (Szebenm.) n é p k v t . — — Szászujfalu (A.-Fchérm.) ref. t a n . — j— Szászujfalu (A.-Fehérm.) ref. isk. — ;— Szászvárosi ( H u n y a d m . ) ip. ifj. o l v . e. — — Szászvárosi (Hunyadm.) óvó — ]— S z é k e l y - U d v a r h e l y i ( U d v a r h e l y m . ) g y e r m e k k e r t — !— Szent-Margita ( S z o l n o k d o b o k a m . ) ref. isk. — j— Szilágy-Cseh (Szilágym.) n é p k ö n y v t á r — :— Szind ( T o r d a a r a n y o s m . ) unit. t a n . 600 — Szováth (Kolozsm.) n é p k ö n y v t á r — — T a s n á d - S z a r v a d (Szilágym.) közs. tan. — — T o p á n f a l v a ( T o r d a a r a n y o s m . ) r. k a t h . lel k. — — T o r o c z k ó ( T o r d a a r a n y o s m . ) unit. isk. 300 — T ö m ö s i h o n v é d - e m l é k (Külön g y ű j t é s a v á l . — — tagjai közt) T ü r k ö s (Brassóm.) nyári ó v ó n a k — —, Uzdi-Szentpéter (Kolozsm.) ref. leik. — — Vámos-Udvarhely ( K i s - K ű k i l l l ó ' i n e g y e ) Emke-isk. 515 — Vajda-Hunyad (Hunyadm.) óvó — — V e r e s p a t a k i ( A l s ó f e h é r m . ) Emke-óvó 500—] Tiszai á r v í z k á r o s u l t a k n a k (külön e czélra renJ !j dezés alapján) — j— Vécs ( M a r o s t o r d a m . ) — ,— V í z a k n a (Alsófehérm.) — — Zajzon ( B r a s s ó m e g y e . ) — |—

'—: I-

30100-

30300'-

50,10-

5o!-

1

25'— 100 -

107 25

J00-

i°L 20o|—

_

I

5 0 —

55 —

15150

150-

100 •

300 200

50 200; •

;

25 100 100^ 318200 300!

!

100

600 —

—

-!

50

500

:

46086:44 13082 —

1823Z 281Z860 Z2

A 13.082 frt é v j á r a d é k n a k 2 6 F 6 4 0 frt lekötött t ő k e felelvén m e g s ehez h o z z á a d v a a befektetési ö s s z e g évi kamatát, 2304 frt 32 krt, e g y ü t t 15'387 frt 32 kr az e g y e s ü l e t föltétlen évi kiadása, mely előre évekre m e g s z a v a z v a s k ü l ö n t ő k é b e n k i s z a k í t v a v a n . A lekötött tőke 307,726 frt. A f e n m a r a d ó t ő k e j ö v e d e l m e előjegyzett i n t é z m é n y e k , e g y s z e r s m i n d e n k o r r a szóló segélyek, j u t a l m a k , a t o v á b b i m ű k ö d é s , segélyezés és az e g y e s ü l e t f e n t a r t á s á r a s z ü k s é g e s k i a d á s o k fedezésére fordittatik. K ü l ö n rendelkezési (tartalék) a l a p u l v a n k i s z a k í t v a „ M a g y a r ­ o r s z á g a s s z o n y a i n a k l o b o g ó alapja," ez i d ő s z e r i n t 11.297 frt 25 kr. é r t é k b e n . A tőke f e n m a r a d ó j ö v e d e l m é b ő l restitualtatik a fiókválasztmányok 2 5 % k i a d á s a is, s eként az e g y e s ü l e t m i n t a következő fejezet alatt kitűnik, m é g csak 908 frt 3 kr é v j á r a d é k fölött r e n d e l k e z i k , mely a z o n b a n az előjegyzett s e g é l y e k r e és a l k o t á s o k r a m e g k ö z e l í t ő l e g sem elég. A gyűjtést folytatni a hazafias á l d o z a t k é s z s é g g e l fokozni kell, s erre s z o l g á l , teljes hittel leméjlük, mindenekfölött é p e n ez évi j e l e n t é s is.

A VAGYON.

V JLJ fejezet alatt részletes és beható képet adni az egyesület vagyoná­ ról és annak nyilvántartásáról, törekvésünk. Közöljük a végből először is aztán az ingatlan és ingó vagyon kimutatását, a nyereség- és veszteség szám­ lát, valamint a mérleg számlát a legutóbbi polgári év végéről; a vagyon elhelyezése részletes kimutatását és a nyers mérleget f. év ápril 30-ról, t. i. a legutóbbi félévi számvizsgálat idejéről; az előirányzatot; aztán a szám­ vizsgálók jelentését; végül a tagok fizetésre fölszólitása egy mintáját, milyen­ nel ez évben is kétszer találtuk meg az összes tagokat. Mind e kimutatások elején itt is utalunk a vagyon kezelés pontosságára és tisztaságára s arra a munkára, melylyel azt, bonyolult természeténél fogva, rendben tartani kell. Megjegyezvén, hogy a készpénzek illetve a takarékpénztári könyvek és papírok Kolozsvár város polgármesteri szobájában egy tűzmentes nagy Wertheim-ban vannak elhelyezve, minek fő- és ellen-záros kulcsai a főpénztáros és ellenőrnél vannak letéve, valamint hogy a kézipénztár számára külön vasszekrény van a hivatalban : e helyen is kiemeljük azon körül­ ményt, mely szerint tartatott az évbeu két számvizsgálói s két bizottsági könyv- és pénztárvizsgálat s mindannyiszor a legszebb rend, példás pon­ tosság és hűség bizonyittatott. Az igazgató választmány május 12-diki nyilt határozatából utalunk e hivatalos számadások rovataira: győződjék meg azokból minden tag arról is, aránylag mily jelentéktelen kiadásba kerül akár magában, akár más intézményekhez viszonyítva, e rengeteg egyesületnek, a maga óriá3 feladataival és szervezetével fentartása, s uyerjen a vezetők és intézők ez önfeláldozásából is, a lelkesedés után, az ügy iránt bizalmat és hitet! 14

V a g y o n . a)

Ingatlan.

I . Gróf K u n Kocsárd alapítványa. — Felvette és leltározta 1889. nov. 14—18-án Bartlia Miklót alelnök, a székely szak­ osztály előadója és a birtok intéző bizottsága alelnöke. —

1. Föld: 6 kert Algyógyou 71 hold; 1 kert Homoródon 430 • ö l ; 5 szöllő Algyógyon, Csigmón és Homoródon 19 hold; 3 szántó (AlgyógyFalurét) 169 hold ; 2 szántó Szászvároson (Úrikért) 4 hold 400 • öl: 1 szántó (Homoród-Sálta) 25 hold 940 • ö l ; 1 szántó Gyalmáron 62 hold 800 • ö l ; 5 szántó Csigmón 8 hold 1243 • ö l ; 19 vegyes mű­ velés (Homoród) 26 hold 176 • ö l ; 1 berek (Algyógy-Falurét) 30 hold; 1 berek (Algyógy, a révnél) 4 hold; 1 rét Gyalmáron 46 hold ; 3 rét Csigmón 5 hold 1264 Q öl; 1 nádas Gyalmáron 4 hold; 1 legelő Algyógyon 423 hold; 2 legelő Csigmón 14 hold; 17 erdő Algyógyon 356 h o l d ; 6 erdő Homoródon 105 hold; 11 erdő Porkurán 362 hold ; 1 erdő Nadestján 60 bold; 12 erdő Bózesen 80 hold; 6 erdő Csigmón 80 h o l d ; 7 erdő Kengeten 38 hold; 10 erdő Mádán 171 hold; 5_ erdő Erdőfalván 59 hold: 13 erdő Cseben és Nagy-Almáson 56 hold. Össze­ sen 2190 > o l d . 2. Épület: Kastély kőből 23 osztálylyal, torony (gabonás) 2 o., istáló 22 dbra 4 o., kocsiszín deszkából; kertiház kőből 2 o., kovácsház kőből 2 o., Klébersberg-féle ház kőből 10 o., takácsház kőből 6 o . ; csűr; istálló külső majorban 32 drbra 4 o., istáló belaö majorban 26 drbra 3 o., tisztilak kőből 5 o., szekérszin és pincze köböl; csűr fából kőalapon, béres lak kőből 2 o., béres lak sövényből 5 o., 6 málékas léczből, 1 sövényből; kovácsház sövényből 2 o., piaczi szögletház és pajta kőből 7 o., csendőrlaktanya és pajta kőből 6 o., piaczi vámház sövény­ ből 3 o., Kun Károly-féle ház és istáló kőből 5 o., ugyanott bolti helyiség kőből 2 o., malomszerkezet és ház kőből 2 o., Csikler ház kőből 2 o., vinczellér ház és présszin sövényből 2 o., vinczellérház és sajtószin Homoródon sövényből 2 o . , Csigmón lőből 1 o., révház és kocsiszín Gyalmáron kőből 5 o., majorház Gyalmáron 3 o., istálló Gyalmáron 40 drbra 1 o., ház és csűr a szántó sövényből 1 o., kerülő lak a faluréti lakban 1 o. 3. Regálétoké: Malom, vásár és révjog Algyógyon, révjog Csigmón. 4. Allé üzleti tőke: 20 drb jármas ökör, 5 drb. mustra ökör; 53 guryabeli marha, 112 drb. pinczekészlet, 160 drb gazdasági eszköz. 5. Forgó üzleti tőke: Takarmány készlet 2622 frt értékben, magtár­ készlet 208 frt 50 kr. értékben, szántásvetés készlet 765 frt 40 kr. érték­ ben, pénzkészlet 405 frt 85 kr. M. j . A nagy alapító arra az esetre, ha az algyógyi földmives is­ kola létesül, felajánlta ezeken felül 1890. ápr. 14-én a Szászvárosi piaczsoron levő Bregyán-féle emeletes és Algyógy felé vezető uton tekvő föld­ szintes házát is.

II. Báró Orbán Balázs hagyatéka. Néhai Orbán Balázs báró hagyatélca Tövisen 28 hold 413 • öl szántó és kaszáló, 847 • öl belsőség, 251 • öl udvar, 1 puszta telek, regale-jog és Csáklyán 1 szöllő.

— 211 —

III. Egyéb ingatlanok. Iskoláink, óvóink épületei, telkei és fölszerelései megbecsülve nincsenek.

véglegesen

még

b) Tőke. 1 Egyesült Erdélyi Takarékpénztárban 2 Kisegítő Takarékpénztár szövetkezetben 3 Hitelbank és Zálogkölcsön társulatban 4 Leszámitoló-Bank részvénytársaságban

elhelyezve

„

Iparos Hitelszövetkezetben Kolozsvári Takarékpénztárban Kereskedelmi-Bankban Nagy-Enyedi Kisegitó'takarékpénztárban Dévai Takarékpénztárban Dévai eló'Iegezési szövetkezetben Hunyadmegyei Első Takarékpénztárban Pesti Hazai Első Takarékpénztárban Tőzsdei-értékpapirokban Magán-értékpapirokban „ Bekeblezési-kötvényekben Magán-kötvényekben „ Kolozsvár sz. kir város törvényhatóságának kölcsön Emke 1 Balázsfalvi Emke-iskola = 15312 '== 18. ingatla- > Beszterczei Emke-óvó 8600 nokban ) M.-N.-Zsombori Emke iskola = 1500 1 9 Gróf Kun Kocsárd székely-telep alapítvány előleg 2 0 Emke-lobogó és felszerelésekben 0

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17|

7173oJ44 6 9 1 5 6 51 6 8 0 8 5 91 3 6 7 4 4 13 36188 53 3 4 7 8 1 14 2 8 6 0 2 15 10000 — 4923 68 4648 23 836 40 285 85 29991 10 4400 — 5000 500 — 45000 —

—

25412

—

3 6 6 3 29 2389 87 482339 23

r-

" - -

-1

azaz: Négyszáznyolczvankétezerháromszázharminczkilencz frt 23 kr. Kolozsvár, 1 8 9 0 . július 31-én. Sándor

József,

főtitkár, mint ellenőr.

Merza

Lajos,

főpénztáros.

Seregszászy

László,

könyvvezető.

c) Nyereség

és vesz

1889.

TARTOZIK.

deczem

676582 47 Folyó segélyezések rovatnak, segélyezésekért; 48 Egyszersmindenkor­ 2463 44 ra szóló segély „ „ 58 Népkönyvtárak rovatnak könyvek megvé­ 145779 teleért Fiók-választm. 2 5 % kez. költ. levonás 45 1488'81 rovatnak levonásokért 265Í54 42 Felszerelesek rovatnak 10% leírásért 3090 46 Eendes kezelési költségek rovatnak 319,84 44 Irodai költség rovatnak 65 Nyomtatványok és papir keresk. anyagok 443 62 rovatnak 13421 66 Posta, és portó kiadások rovatnak 280 — 67 Tagdíj behajtás s fiókok adminisztrácziója rovatnak 209i31 70 Igazgató válm. agit. intézkedés, rovatnak! 6800079! 1889. évben tőkésítésért 35 1889. évben lobogó-alapra gyűjtés tőkésítésért 5691 56 54 9 7 5 8 . 8 2 frt lobogó-alap után 6% tőkésítésért 585.54 6277 10 74277 S9 .! 17907 18 77 Mérleg rovatnak segélyekre

• a

Í109103 45

József,

Kolozsvár 1889. Merza

főtitkár, mint ellenőr.

főpénz

Sándor

A jelen nyereség és veszteség számlát megvizsgáltuk, annak egyes pénztárkezelési szabályzat Kolozsvár, 1 8 9 0 . Gámán

Zsigmond,

számvizsgáló.

— 213 —

teség

számla. KÖVETEL.

ber hó 31-én.

I

rovattól áthozatalért j j tőkésítésért!;

11699140 12749:52 3522687 10881 50 1161

43 Mérleg 12, Örökös tagsági 59' Alapító tagsági 60 Rendes tagsági 61 Pártoló tagsági Magyar nők Emke-lobo 5691:56 gó-alap „ 5016163 63'Vegyes adományok „ 2018:26 76|Emke-lobogó „ 876:10 17) Tőzsdei értékpapír ,, nyereség 365(11 49;Persely-gyűjtés „ V2 jöved. 347 80 71S Bárczaköny v „ 100 75 i Székely kitelepítés ., 9758.82 frt lobogó-alap után 6%: 585 54 tőkésítésért í § 11699.40 írtból megmaradt összeg M© 1012 35 tőkésítésért 1 7 2 2 3 38! 18821 27 I segélyekre 2258 32 25, Értékpapír-kamat rovattól „ 1525 53 Magán-kötvény kamat „ „ 3 6 5 11 6

4

1

49; Persely-gyűjtés

l

„ kjnvei.

„

1 0 9 1 0 3 45 17907 18

J78;| Mérleg rovattól, áthozatalért Deczember 3 1 . Lajos,

Beregszászy

táros.

László,

könyvvezető.

tételeit a fő- és segédkönyvek eredményeivel egybetalálónak szerint készültnek találtuk május 9-én. Szőcs

Géza,

számvizsgáló.

s a

— 214 —

d) Mérleg 1889. deczem

TARTOZIK.

9097 24 Örökös tagok rovatnak 3 8 7 2 6 33 Alapító tagok „ 70401 17 Rendes tagok „ 4 7 1 4 48 Pártoló tagok ,. 70409 98 Egyesült Erdélyi Takarékpénztár „ I 69469 89 20 Kolozsvári Kisegítő Takarékp.szövetk. „ ! 62999 80 ,, 21 Hitelbank és Zálogkölcsön társulat ! 4 1 1 3 2 05 8 Kolozsvári Iparos Hitelszövetkezet „ í 36937 29 19 Kolozsvári Takarékpénztár ! 29139 57 36 KolozsváriLeszámitoló-bank részvényt. „ 11 Kereskedelmi-bank (ezelőtt Kolozsvári ! 27787 02 Népbank) 10000 „ 27 N.-Enyedi kisegítő takarékpénztár 4512 12 32 Dévai takarékpénztár részvénytársaság „ i 3900 08 „ 33 Dévai előlegezési szövetkezet 836 40 „ 69 Hunyadmegyei első takarékpénztár 285 85 „ 24 Pesti hazai első takarékpénztár ; 29991 10 17 Tőzsdei-Értékpapirok „ 4400 18 Magán-Értékpapirok 5000 „ 40 Bekeblezési kötvény 500 Magán-kötvény „ 50 25000 72 Kolozsvár sz.k. város törvényhatósága „ „ 73 Emke ingatlanok 15312 a) Balázsfalvi Emke iskola „ 8600 b) Beszterczei Emke-óvó „ 1500 25412 c) M.-N.-Zsombori Emke-iskola „ 74 Gr. Kun Kocsárd székely-telep alapitv. 2506 34 (előleg) 2655 41 | nyers mérleg szerint 42 Felszerelések (belééi tve az > 1 265 54 1 2389 87 Emke-lobogótis) j 1 0 % leírásért !! 392 32 rovatnak 38 Előleg | 4 6 3 50 Pénztár „ 56 1576404 40 68 54 55 62 7

1

Kolozsvárit, 1889 Sándor

József,

Merza

főtitkár, mint ellenőr.

főpénz

A jelen mérleg-számlát átvizsgáltuk, annak egyes tételeit a fő'- és segéd litást a pénztárkezelési szabályokban meg Kolozsvár. 1890.

Gámán

Zsigmond,

számvizsgáló.

- 215

számla. KÖVETEL.

ber hó 31-én.

35 Tőke rovatnak ] Meglevő tőke és 1889. 4218-% 64 ( évben tőkésítésért [ Magyar-nők Emke-lobogó 52 1 0 3 4 4 36)432181 J (rendelkezési) alapért rovattól 9097 24 12 Örökös tagsági 3 8 7 2 6 33 59 Alapitó tagsági 7 0 4 0 1 17 60 Rendes tagsági 4 7 1 4 48 61 Pártoló tagsági 3377 28 Függő tételek 17907 18 34 Nyereség és veszteség

5 7 6 4 0 4 40 deczember 31-én. Lajos,

Beregszászy

tárnok.

László,

könyvezetö.

könyvekkel összehasonlítván, azokkal teljesen megegyezó'knek s az összeálhatá ózott elvek szerint készültnek találtuk, május hó 9-én.

Szőcs

Géza,

számvizsgáló.

— 216 —

e) Vagyon,

elhelyezés.

K i v o n a t a fő- é s folyószámla k ö n y v b ő l 1890. ápril 30-ról. a)

Elli.el37-ezéselr:

1000 sz. b. k. elhelyezve! 39406 97 8542|18 1338 „ „ 841814 1767 , 658833 1627 „ 351L08 1138 „ 1943 28 68409 98 1427 , 33615 52 Kolozsvári Kisegito ta­ 2157 14116 89 karékpénztár szövetke­ 2350 8970^99 3773 zetben 721895 1176 190465: 3794 1642 89; 67469 89 1211 Egyesült Erd. Takarékpénztárban

Hitelbank és Zálogköl­ csön társulatban

Kolozsvári Tak.-pénztárban

Kolozsvári Iparos (391) [Hitelszövetkezetben (613) (712) (679) (196) 6: Kolozsvári Leszámitolóbank részvénytársaságban (90)

30638162;

479 748 612 866 657 722

9459'85l 904518; 6400—:í 3118 3 1 : 246l|82 1676|0g. 2883448' 3651 25 752 72| 360 67! 338 17 11015 22 9360 33; 4771 01! 3462 61 2522 6262 54 5873 93i 5303 16 3166 15 ! 3063 32; 1708 39;| 1474 64i 1150 18;! 749 93 327 331 8890 90 i 7791 85t 4018 60i; 3671 19i 3126 17| 245 97: 42 34 !

8090 7963 9114 8722 8364 688 772 803 138 634 274 295 159 392 345 304 284 19 230 222

62799 80

33937 29

31132 05

!

Keresked.-bankban (257) 369 (ezelőtt Kolozsvá- (232) 368 ri Népbank) 125 532 284 (230) 448 144 Átvitel

29139 5 7

27787 02

1:320675 60

320675 60

Áthozatal

10

11;: ji ü 121

Nagyenyedi kisegítő taka­ rékpénztárban Jótállási nyilatkozat" értelmében Dévai takarékpénzt, rész73 sz. vénytársaságban 41 124/163 224 Dévai előlegezési (242) 108 (376) 109 szövetkezetben 692 (458) 110 Huuyadmegyei első t a - 1442 karekpénztárban 1742 1917 Pesti hazai első taka­ 38875 rékpénztárban

10000 — b. k. elhelyezve j 3133:27 682Í90 „ „ 695 95 , , . :. 411'56 2137 30, 1139 23 74815, 623 55 687|23! 94:91,1 54 26'|

4923 68

4648 23

836 40 285 85

b) T ő z s d e i értélrpa,pIrol£"toa,33.20 drb 1000 frtos 4 % - o s magyar földhitelintézeti záloglevél sz. 6150—6169-ig máj.19350 novemb. esed szelv á 967.50 10 drb 1000 frtos 4 % % - o s magyar földhitelintézeti záloglevél sz. 11892; 12394/5/6 7 / 8 / 9 ; 12400/3; 2 8 4 4 4 ; á p r l — o k t esed. szelv . á 1000 10000 2 drb. 100 frtos 5 % - ° s kisbirtokosok országos földhitelintézeti alapitv. részvény BZ. 352. 204 és 118. jan.—jul. esed. szelv. á 102 1 drb. 100 frtos 4 % o s magyar jelzálog hitelbank nyeremény kölcsön kötvény sz. 99 017,0520 jun.—deczemb. esed. szelv. 1 drb. 100 frtos 5%-os magyar papirjáradék kölcsön kötvény sz. A. 72605, jun.—decz 98 esed. szelv 1 drb. 100 frtos 1860-iki osztrák államadóssági nyeremény kölcsön kötvény sz. 15676 143 ny. sz. 1 6 ; máj.—novemb. esed. szelv. 12 drb. Basilika sorsjegy sz. (358 010, 0 1 1 , 012 . Z344 038, 039, 040"sz. 5000 058, 059, 060 96 2090 061, 062, 063 á 8 frt :

29991 10

r

c) ^v£ag áaa.-érté3spa,piro3sToa»..

26 drb. 200 frtos erdélyi pincze-egyleti részvény V értékben á 100 frt 15 drb. 100 frtos kolozsvári tornavivődai rész­ vény á 100 frt 2

Átvitel

2600 1500 4100,

371360 86

— 218 —

Áthozatal 3 1

.

.

4100

86 J371360

drb. váltó Matskásy Pétertől (Eosenberger 300

4 i 2 drb. 50 frtos központi ipartársulati hitelin­ tézeti részvény (értéktelen) 5 4 drb. 50 frtos kolozsvári gyermekkert-társulati részvény (értéktelen) 6 1 drb. 500 frtos Szamosvölgyi vasuttörzsrész- 1 vény (értéktelen) i 7 V drb. 125 frtos Szainosvölgyi vasuttörzsrész- [ vény (értéktelen) 8 ! 1 drb. 50 frtos szolnok-dobokamegyei magy. nemz. szinh. társ. részv. sz. 224. (értéktelen)

4400 —11 i

|

:

4

d) B e l c e t o l e z é s i

üsötTrén-yelsTsen..

i 50 drb. 100 frtos 5 % - ° 9 kolozsvári neol. izrl hitk. kölcsön-kötv. sz. 51 —100 ig á.100 frt

5000

e) I f c v ^ a . g ' á m . - l E ö t - v - é n . y e l s ' t o e i } . -

1 Kolozsvár sz. kir. város törvényb. félévi előle­ ges 6%-ra adott 10 év alatt visszafize; tendo vashid-kölcsön kötelezvénye . . 2 1 Erdélyrészi Háziipar és Iparfejlesztő egyesület

45000 500

15312 8600 1500

c) M.-N.-Zsombori Emke-iskola

25412

g) S e f e l E t e t é s e l s I s e a a . .

1 i Gróf Kun Kocsárd-székelytelep alapítványba j visszatérítendő készpénz előleg befektetés 2 Emke lobogó és felszerelésekben „ Összesen

. . . .

3663 29 2389 87 457726 02

az az : négyszázötvenhétezer hétszázhuszanhat frt 02 k r . Kolozsvár, 1890. április 30-án. Sándor József, Merza Lajos, Beregszászy László, főtitkár, mint ellenőr. föpénztárrwk. könyvvezető. A fő- és segédkönyvek szerint ielen kicutatásnak megfelelőleg f. 1890. április 30-án a vagyonkimutatás az Emke birtoka gyanánt 457726 frt 02 k r t tüntetvén föl, ennek megfelelőleg a szabályszerűen megejtett pénztárvizsgálat alkalmával, az egye­ sület vagyonát példás hűséggel és tisztasággal mindenben a szabályoknak, számadá­ soknak s hozott határozatoknak megfelelőleg, teljesen hiánytalanul kezelve és meg­ őrizve találtuk. — Kolozsvár, 1890. május 9-én. Gámán Zsigmond, Szöcs Géza, számvizsgáló. számvizsgáló. Az igazgató választmány megbízása folytán, alulírott kiküldött bizottság a pénz­ tárt részletesen megvizsgálván, azt teljesen rendben s a kitüntetett összegeknek meg­ felelőnek találta. — Kolozsvárt, 1890. május hó 12-én. Török Bertalan, Szoboszlai Károly, Hóry Béla, Horovitz Sámuel.

f. Előirányzat 1890—91 évre 1890. Július 31-tól kész tőkénk kamatja után számítva.

BEVÁRANDÓ.

A f. év aug. 1-én kimutatott 4 8 . 2 3 3 9 frt 23 kr takarékpénztári betétJ tőzsdei és magán értékpapírok, bekeblezési és magán kötvények s a vashidi költsön után az 1890 - 9l' 2273115 évi közgyűlési évre %

KIADANDÓ.

1 Előzőleg megszavazott és biztosított f. 11907: évjáradékok segélyekre 2 Kárpátosztály kiadásaira 500, 3 Népkönyvtárakra 1891 évben 300 4 Magyar-nők lobogó-alapja 11297 frt | 28 kr után eső — rendelkezési alap 677 83 2208 29 5 Fiókok 25% helyreálllitására 1500: 6 Főtitkár tiszteletdija 1770 — 7 Kezelő tiszti személyzet 8 írnok, dijnokok, másoláshoz, tagdíjbe­ hajtáshoz stb 900,4009 Nyomtatványok 100;10 Posta és portó 11 Irodahelyiség és lakbérek 810 12 Fűtés, világítás 190300,13 Előte nem látott kiadások 240J 14 Szolga fizetése 928 03 15 További segélyekre fenmarad

|

2273115

i

[22731 15

Készletezve a kezelőtiszti személyzet: könyvvezető 720 forint, irodatiszt 600 frt, s. könyvvezető 450 frt; a lakbérek: iroda 400 frt, főtitkár lakása 200 frt, könyvvezető 150 frt, irodatiszt 60 frt. Kolozsvár, 1890. augusztus 12-én.

(latnán

Zsigmond,

számvizsgáló.

Szőcs

Géza,

számvizsgáló.

— 220 —

g) 68! 54 55Í 62Í 71 20! 2li 19. 8 36; ll; 27j 32; 33! 69> 24! 17Í 18! 40! 50 72 73 !

Nyers 1890. ápri

TARTOZIK.

Örökös tagok rovatnak Alapító tagok „ Rendes tagok „ Pártoló tagok „ Eiíyesölt Erdélyi Takarékpénztár „ Kolozsvári Kisegitó' takarékp. szövetkezet „ Hitelbank és Zálogkölcsön társulat Kolozsvári Takarékpénztár „ Kolozsvári Iparos Hitelszövetkezet „ Kolozsvári Leszámítoló-bank részvénytárs. „ Keresk.-bank (ezelőtt Kolozsvári-Népbank) Nagy-Enyedi kisegitó' takarékpénztár „ Dévai takarékpénztár részvénytársaság „ Dévai előlegezési szövetkezet „ Hunyadmegyei első takarékpénztár „ Pesti hazai első takarékpénztár „ Tozsdei-Értékpapirok „ Magán-Értékpapirok „ Bekeblezési-kötvény „ Magán-kötvény „ Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága Emke-ingatlanok a) Balázsfalvi Emke-iskola 15312 b) Beszterczei Emke-óvó „ 8600 1500 c) M.-N.-Zsombor Emke iskola „ Gróf Kun K. székely telep-alapitv. (előleg) „ Felszerelések és az Emke-lobogó Előleg Irodai költség „ Fiók-választm. 2 5 % kez. költség levonás Tiszti fizetések „ Folyó segélyezések „ Egyszersmindenkorra szóló segélyezések „ Népkönyvtárok „ Nyomtatványok és papir keresk. anyagok „ Posta és portó kiadások „ Tagdij bebajtás s fiókok adminisztrácziója „ Igazgató-választmány actió-intézkedés , Néhai Orbán Balázs báró hagyatéka „ Pénztár „ n

B

8517 24 38674 73 68315 17 463548 68409 98 67469 89 62799 80 33937 29 31132 05 29139 57 27787,02 10000 4923 68 4648 23 83640 285 85 29991 10 4400 5000 500 45000

T

74 42 !38 44 45 46 47 48 58 65 66 67 70 79 56

B

B

25412 3663 29 2389 87 272 32 457 48 540 43 1200 — 3899 69 130!— 219|~ 80 87 29 68 4243 33 80 85'64 23960 585099 58

Kolozsvárt, 1890. Sándor József, Merza főtitkár, mint ellenőr. főpénz A jelen nyers méri. megvizsgáltuk, egyes téteteit a fő- és segédkönyvek eredméKolozsvár, 1890 Gámán Zsigmond, számvizsgáló.

-

221

mérleg.

K Ö V K I KI..

lis 30-ról.

25 28! 49; 531 63l 64 711 78 1

:! 9097 24 Örökös tagsági rovattól 'j 43521 29 Alapitó tagsági » 70797 17 Kendes tagsági ,, ! 4801'48 Pártoló tagsági * 421836 64 Tőke Magyar-nők Emke-lobogó 1 1034436 " (rendelkezési) alap > Meglevő tőke i 11216 73 J 1890. évben adakozás 872 37 Értékpapir-kamat rovattól 227 — Függő-tételek * 3429 25 Persely-gyűjtés „ 226 85 Magán-kötvény kamat , 612 50 Vegyes adományok * 1077 90 Kamat . * 253 25 Bárczakönyv » 9510 Nyereség és veszteség 1790718

585099 58 április 30-án. Lajos, tárnok.

Beregszászy

László,

könyvvezető.

nyeivel egybetalálónaks apénzt.-kezelési szabályzat szerint készültnek találtuk, május 9 én. Szó'cs Géza, számviz gáló.

— 222

-

B.

Számvizsgálók

jelentése.

Mélyen tisztelt közgyűlés! Alólirottak az Erd. Magy. Közművelődési Egyesület 1889. deczember 31-én lezárt számláját és vagyon-mérlegét az élőnkbe terjesztett kimu­ tatások szerint megvizsgálván, annak egyes tételeit a könyvekkel, a fel­ mutatott adatokkal, értékekkel és pénztári készlettel összehasonlítván. miKént a lezárt számlakivonatokon részletesen igazoltuk, ugy e tiszteletteljes jelentésűnkben is készséggel elismerjük, hogy mindezeket összehangzőknak, igazsághűnek s a hozott határozatokkal és a könyvvezetés szabályaival meg­ egyezőknek találtuk. — Csupán azon körülményre vagyunk bátrak a mélyen­ tisztelt Egyesület figyelmét felhívni, hogy ha állandósággal bir azon ha tározata a m. t. Egyletnek, a melyet 1888. Auguszt. 31-én hozott, hogy t. i. minden adomány, tehát az örökös, alapító, pártoló tagok járulékai, az adományokból, perselyekből és előadásokból eredő bevételek s. a. t. mind tőkésitendők és a segélyezések csupán a tőkék kamataiból fedezendők, miután ez intézkedés más tekintetben egész pontossággal keresztül is van vive szükségesnek mutatkozik az alapszabályak XII. 17. §-ának rendelkezését ugy értelmezni, hogy a megyei és városi választmányoknak a bevételezésből saját szükségleteikre fordítható / része is az egyetemes va­ gyon kamatjövedelméből leljen fedezetet s igy a tőkésítendő bevételek a 2 5 % csökkenéstől megóvassanak. l

4

Kolozsvárt, 1890. Május hó 9-én. A kiküldött vizsgáló-biztosok: Gámán

Zsidmond.

Szőcs Géza. C.

A tagdíjfizetésre

felszólitás.

(Bemutatunk egy számlakönyvi kivonatot, milyennel összes tagjainkat ugy a fiókok területén lakokat, mint a többieket, névre czimezve, zárt borítékban, évenkint kétszer felszólítani szoktuk.)

Magyarország jobb keze, az erdélyirész magyarnak megtartása nagy és szent ügyéhez az 1882 év havában Tekintetes Fekete György kir. járásbiró

ur (lakik:

Budapest

Uj-utcza 4 sz. I.

emelet 7 ajtó)

917

sz.

ivén 1 2 frt tagság aláírásával méltóztatott járulni. A jelentkezés az Igazgató Választmánynak az alapszabályok V. 5. §-a értelmében ho­ zott fölvételi határozatával a Tagok T ö r z s k ö n y v é b e , ^ ' alatt haza­ fias örömmel bevétetett és beigtattatott. E hazafias kötelezettség alapján , a közakarattól ránk ruházott bizalmi tisztből és kötelességből kifolyólag — kérésül, illetve emlékeztetésűl — Törzskönyvünkből az eddig történt befizetéseket a következőkben kivonatoljuk: 34a

18

—

223 —

Levélbeli válasznál kérjük az e tételre való s z í v e s hivatkozást.

( L a p) /888

tétel.

Tekintetes

Magyary

Károly

Ügyvéd

urnák Budapest. IX. Külsö-téT, 14. sz.

T e h e r Tartozás

frt

Törlesztés

Az 1885. évben fizetendő volt

2

Fizettetett

Az 1886. évben fizetendő volt

2

Fizettetett

frt

2

-án

frt

—

IV. hó 12-én — hó

A z 1887. évben fizetendő volt

2

Fizettetett

IV. hó 30-án

frt

4

Az 1888. évben fizetendő volt

2

Fizettetett

I. hó 2-án

frt

2

Az 1889. évben fizetendő volt

2

Fizettetett

IX. hó 1-én

frt

2

frt

—

2

Az 1890. évben fizetendő volt

— hó

Fizettetett

Összesen fizetendő volt frt

„ Merza Lajos, főpénztáron.

10

12 frt

Tehát eddigi teher ... ,

-n

Összesen fizettetett frt

12

.,

törlesztés „

törlesztendő

é

é

T

Í

v

i

2

írtjával m

e

1890. évi

g

v

4

U

Í

8

U

,

J0_M_ 2 frt Beregszászi László, könyvvezető.

Ez összegező és emlékeztető kimutatás alapján az esedékes, iletve hátralékos tagsági dijnak fa mellékelt kész) postautalványon (vagy bérmentesített levélben) való szives beküldését kérjük ; egyszersmind előjegyezni kérvén, hogy a további 2 frt alapszabályszerüleg 1891. január 1-ével esedékes, minek az év közepéig be nem küldését belenyugvásul vészük, hogy az összeget az esetleges egyébb kiadásokkal együtt Tagtárur t e r h é r e p o s t a i m e g b í z á s u t j á n s z e d h e s s ü k b e . Való­ ban nagyi összegek volnának a szent czél javára megtakaríthatók s nagyon megkönyülne a kezelés, ha a tisztelt Tagtársak kötelezettségeiket elője­ gyeznék s önként beküldenék: második adakozás volna ez. Bizonyságául nyilvántartásunk tisztaságának, tehát fenti adataink szabatosságának s ekként hitelességének is, — melyeknek esetleges panasz előtt figyelemmel elolvasását kérjük — idézzük a közvetlenül a felszólí­ tás előtt megejtett könyv-, szám- és pénztárvizsgálat jóváhagyó záradékait: A mérleg-, nyereség- és veszteség-számlát — irja a záradék — át­ vizsgáltuk, annak egyes tételeit a f ő - és s e g é d k ö n y v e k k e l össze­ hasonlítván, azokkal teljesen megegyezőknek s az összeállítást a pénitárkezelési szabályokban meghatározott elvek szerint készültnek találtuk. A fő- és segédkönyvek szerint f. 1890. április 30-án a vagyonkimutatás az E. M. K. E. birtoka gyanánt 457,726 frt 02 krt tűntetvén föl, ennek megfelelőleg a szabályszerűen megejtett pénztárvizsgálat alkalmával, az egyesület vagyonát is példás hűséggel és tisztasággal mindenben a sza­ bályoknak, számadásoknak s hozott határozatoknak megfelelőleg, teljesen hiánytalanul kezelve és megőrizve találtuk. Kolozsvár, 1890. május 9-én.

Gámán Zsigmond a. k. számvizsgáló.

Szőcs Géza s. k. számvizsgáló*

-

224 —

Az igazgató választmány megbizása folytán, alulírott kiküldött bi­ zottság a pénztárt részletesen megvizsgálván, azt teljesen rendben, a ki­ tüntetett összegeknek megfeleló'nek találta. Kolozsvár, 1890. május 12-én. Török

Bertalan

Akó-Fehérmegye főjegyzője, ig. vál. tag.

Szoboszlay

Károly,

Nagy-Kükülltüvármegye alispánja, ig. vál. tag.

Horovitz

Sámuel

nagy vállalkozó ig. vál. tag.

Ifóry

Béla,

Kolozsmegye árvaszéki elnöke, ig. vál. tag.

Teljes alapszabályainkkal — a csatolt kivonaton kivül — bárkinek ingyen, évi jelentésünk kötetével tagjaink számára 20 krért szolgálunk.

OK

X \ agyszámu átiratainkból, emlékiratszerü felhívásainkból, kéréseink­ ből, üdvözleteinkből és kiválóbb fogalmazványainkból, minőt — minta főtit­ kári hivatal működésénél kiemeltük — százakat bocsátottunk ki a lefolyt évben is, idezárunk, mint az előző években is, történelmibb jellegű, vagy általánosabb érdekű egynehányat azért, hogy azokból, mint az egye­ sület irányának vallomásaiból az eddig adott kép kiegészített és lehe­ tőleg befejezett legyen. I.

Üdvözlő felirat. Mária-Valéria föherczegnő és Salvator-Ferencz főherczeg ő fenségeik egybekelése alkalmából. (Kelt az.ig. választmány 1880. j u n . 12TÍki ülése határozatából.)

C s á s z á r i és K i r á l y i A p o s t o l i

Felség!

Legkegyelmsebb Urunk! Egyesületünk, a magyar nemzet alkotása és társadalmi intézménye gya­ nánt hü kifejezője egyszersmind megalakulása óta Felséged magyar nemzete érzületének, melynek a föld minden népe és nemzete közt első sorban törté­ nelmi hagyományos jellemvonása: a királya iránt való hűség és hódolat. A magyar nemzetnek, magyar hazának a műveltség eszközeivel erősítésére alakult egyesületünk, nemcsak ez által Felséged dicsőséges trónja erősítésének is egyik tántoríthatatlan szolgája és eszköze, hanem jól esik megalakulásunk óta visszatekintve, tudnunk, hogy ügyünk kezdete óta Császári és Királyi Apostoli Felségednek és Fenséges családjának minden örömében és bánatában osztozkodó részes volt, és búban, örömben egyaránt sohsena mulasztot­ tuk el, hogy érzelmeinket Felséged legmagassabb szine elé juttatva, tudomására is hozzuk. Ennek akarunk kifejezést adni most is, a Felséged legmagasabb családjában készülő örömünnep, Mária Valéria föherczegnő és Salvátor Ferencz Főherczeg ő Fenségeiknek közelgő násza alkalmából, alattvalói legmélyebb hódolattal esedezvén, hogy Felséged, igaz hűségünk és búban, örömben együttérzésünk kifejezését ez alkalommal is legkegyel­ mesebben elfogadni s Fenséges leánya illetve a Fenséges főherczegi pár szives tudomására juttatni atyailag kegyeskedjék. Mely alattvalói esedezésünk ismétlésével vagyunk Kolozsvár 1890. július 12-én az Igazgató Választmány üléséből Császári és Királyi Apostoli Felségednek legalázatosabb szolgái Gróf

Bélái Ákos, alelnök.

Sándor

József, főtitkár. 15*

— 228 —

II.

Román Miron metropolltához. — Az előzményeket lásd a 40-ik lapon. —

Nagyméltóságú és főtisztelendő érsek Metropolita ur! Mély sajnálattal és megütközéssel vette igazgató választmányunk Nagyméltósájgodnak f. év aug. hó 26-áról 5511. eln. sz. a. kelt főpásztori válaszát, melyben elnökségünk fölkérésével szemben a magyarországi gör. kel. egyház áldását í. évi szept. hó 3-án Szamosujvárott felavatott egye­ sületi lobogónktól megtagadni méltóztatott. Megtagadni méltóztatott" a Magyarország czimerét, koronáját és védasszonyát ábrázoló ama lobogótól, melybe a legmagasabb és magasabb személyek nevében illesztettek az első szögek, mely lobogót Magyarország asszonyai ajándékozták egyesületünk­ nek, melyet az erdélyrészi többi összes felekezetek lelkészeinek imádságai közben avatánk föl, s megtagadni méltóztatott pedig akkor, midőn a föl­ avatásra egyik g. k. román esperes már előre készséggel ajánlkozott s éppen csak az egyházi hyerarchia törvényei értelmében az egyházfői hiva­ talos magas engedélyért folyamodánk. Tette pedig ezt Nagyméltóságod azért, mert köztudomású dolog — írják saját pásztori szavai, — hogy az Emke, mint eddigi működése is bizonyítja, kizárólag a magyar faj nemzetiségi érdekeinek előmozdítása czéljából jött létre, a más nemzetiségű honpolgárok művelődési érdekeit pedig csak annyiban hajlandó fölkarolni, a mennyiben kilátása lehet arra, hogy sikerülni fog ezeket a kizárólagos magyar műveltség révén az elmagyarosodásnak megnyerni és ezután a magyar fajba beolvasztani; nagy­ méltóságod pedig főpásztori és hazafias kötelessége tudatában a hazánk­ ban megkísérthető minden, akár vallási, akár nemzetiségi mesterséges áttéritésnek bevallott elvei és meggyőződésénél fogva nyílt ellenzője. Hazafias kötelességünk tudatában kénytelenek vagyunk Nagyméltósá­ godnak ugy e tényével, mint tisztán föltevésekből kiindult ez indokolásai­ val szemben a leghatározottabban állást foglalni, ide csatolván mindenek­ előtt a m. kir. belügyminiszter által 1885. május hó 21-én 27.59P/V1I. sz. alatt megerősített és jóváhagyott alapszabályainkat, mttyek ismételten nyilvánosan napvilágot láttak a hazafias, sajtóban s melyek közel fél millió példányban forognak a közönség kezén Meggyőződbetik Nagyméltóságod ennek II. 2. §-ából, bogy egyesüle­ tünk czélja a „hazafiságnak fejlesztése nemzeti irányú művelődés által", a legjogosabb és törvényszerűbb tehát, a mi honpolgárok részéről csak kitűzhető, midőn e hazafiság azonos éppen a felséges trón iránti hűség­ gel, miként ez, egyesületünknek Urunk Királyunk ő Felsége által Kolozs­ várott történt fogadása alkalmával, a hódoló beszédben hangsulyoztatott is. Szükségtelen pedig magyaráznunk, hogy a hazafiság az országban csak oly művelődés által fejleszthető, mely nemzeti, mely kizárólag alkotmá­ nyunk és magyar állameszménk beczikkelyezett sarkalatos alapelvében ta­ lálja fundamentumát, törvényhozásilag is kimondva s fölségileg szentesítve lévén a természetes alap, mély szerint Magyarország összes honpolgárai politikai tekintetben csak egy magyar nemzetet képezhetnek, csak az „oszthatlan egységes magyar nemzetet;" a hazafias érzület fejlesztésének tehát más forrása és alapja, mint ez, nem lehet.

— 229

Ugyanezen alapelv következményének az 1844. II. tvcz.-nek 1—9. §§-ai s más korábbi és késébbi ismételt czikkelyeknek értelmében ugyancpak beczikkelyezett és szentesitett törvény lévén pedig, hogy a nemzet uolitikai egységénél fogva az államnyelv a magyar, minek következtében sgyane tvcz. is, de később az 1879. XVIII. tvcz. kötelezővé is tette a magyar nyelv oktatását ez ország minden iajta iskoláiban: logikai követ­ kezmény tehát, hogy egyesületünk első sorban e törvényczikkely megha­ tározásához simuljon s hatáskörében elősegítse az államnyelv megtanul hatását ott, hol az érdeseitek ezt kérik s a társadalom ez áldozatkészsé­ gét hálás köszönettel elfogadják. Midőn ezt tesszük, nemcsak jogot telje­ sítőnk vele, de oly állampolgári és hazafias kötelességet, melyben nemcsak az államrendszer szolgái támogatására számithatunk, de melyben legalább közreműködést és munkatársi fáradozást a haza minden fiától elvárhatni, testvérségi és honpolgári jogunk. Pozitív alapokon az államért és törvényért, ez ország egysége haza­ fias hitvallásáért, a honpolgárok együvé tartozása testvéri érzületeért mun kálván tehát, kényszer nélküü, társadalmi s tehát nem aggressziv eszkö­ zökkel, a világosság és szeretet kulturális és közgazdasági intézményeivel: erőszakkal és rejtett czélzatokkal vádolni minket senkinek sincs joga, legkevésbbé pedig Nagyméltóságodnak, mint törvény szerint ugyan e fel­ adatok állami hordozójának és viselőjének, mig székében megerősítve ül és főpásztorkodik. Hogy ott, hol „akár vallási, akár nemzetiségi mesterséges áttéritések" nyomára jövénk, hogy ott bevallott elveinknél 8 meggyőződésünknél fogva, ennek nemcsak nyílt ellenzői, de hatáskörünk erejéhez képest meg­ akadályozol és visszaállitói is vagyunk, azt hisszük, annak helyességében épen Nagyméltóságod szavai erősítenek meg s következetlenség vádja nél­ kül kérésünket ez alapon Nagyméltóságod meg nem tagadhatá. Az azonban, hivatkozunk programmunkra, öt éves működésünkre, összes jelentéseinkre, a nyilvánosság előtt történő fölösen köztudomású összes fényeinkre, az azonban, mondjuk, egyetlen legkisebb konkrét jelből sem bizonyítható, nem áll: hogy mi akár felekezeti, akár nemzetiségi áttéritést eszközöltünk volna és eszközölnénk; nem áll, hogy egyesüle­ tünk a honpolgárok művelődési érdekeit csak annyiban hajlandó fölka­ rolni, a mennyiben őket az elmagyarosodásnak megnyerheti; nem áll, hogy az egyesület törekvése beolvasztás volna a magyar fajba; s n e m áll, hogy egyesületünk kizárólag a magyar faj nemzetiségi érdekeinek előmozdítása czéljából jött volna létre. Mindez sem nem „köztudomású", ezt sem „lét­ rejöttünk", sem pedig .eddigi működésünk* nem bizonyítja, csupán a szélső nemzetiségi izgatók alaptalan ráfogásai ezek. Az Emke létrejöttének oka és létezésének fundamentuma egyenesen és kizárólag a történelmi és törvényes egységes magyar nemzeti állam­ eszme, e valóság, az a szilárd sziklakő, „melyre — az irás szavaival élve — a ki ráesik, megüti magát, a kire pedig ez a szikla esik, összetöri azt!" Mindezek alapján Nagyméltóságodnak magatartását és állításait, mint olyanokat, melyek legnagyobb mértékben alkalmasok a honpolgárok közti béke, testvéri egyetértés és szeretet megzavarására, egyesületünk magától ünnepélyesen elutasítja s az épen nem várt oldalról és módon jött fölte­ vések és gyanúsítások ellenében a leghatározottabban tiltakozik!

—

230

—

Az igazgató választmánynak Kolozsvárott 1889. okt. 12-én tartott gyűlése határozatából. Nagyméltóságú és főtisztekndő érsek-metropolita ur hazafias szolgái Gr.

Bethlen

Gábor,

Sándor

elnök.

(

József,

főtitkár.

(Az érsek-metropolita választás 1. a 42-ik lapoD.)

111. A tiszteleti tagok értesítése

megválasztásukról.

1.

Kossuth Lajoshoz. Mélyen t i s z t e l t nagy

hazánkfia!

Isten segedelmével és a magyar nemzeti áldozatkészségéből egye­ sületünk megérte, hogy létezésének s hazafias tevékenységének 5-ik évé­ ben oda fejlődött, miszerint f. év szeptember hó 3-án Szamos-Újvárt tar­ tott közgyűlésén fölavathatta országunk czimerét feltüntető s ez által a czélt és eszmét jelképező lobogóját, melyet lelkes honleányaink adomá­ nyaiból készítettünk. Emelni kívánta e történelmi emlékezetű ünnepélyesség jelentőségét és fényét Egyesületünk, a midőn alapszabályaink értelmében tiszteletbeli tagjait választotta meg azon buzgó hazafiak sorából, kik Egyesületünk megalkotásánál legtöbb érdemeket szerezték, mondhatni úttörők voltak a kezdet nehézségeivel való küzdelmeinkben. Gondolhatott-e közgyűlésünk méltóbbra, a midőn elsősorban s lel­ kesült egyhangú felkiáltással Kossuth Lajost tette az ,Erdélyrészi Ma­ gyar Közművelődési Egyesület" első tiszteletbeli tagjává. Azt a férfiút, ki hatalmas szózatával a nemzet figyelmét, e társadalmi mozgalomra első hivta fel, ki az elsők között volt, alakuló közgyűlésünkre messze földről alapitóként jelentkezésével s a ki a magyar és minden hazafi szivéhez szólott, a midőn kiadta jelszavát Magyarország Jobb keze* érdekében. Egyesületünk, mély hálával tartozik azokért a biztató lelkesítő nyi­ latkozatokért, melyeknek egyesületünk érdekében minhenkor kifejezést adni méltóztatott. Mély köszönettel és hálával bir tudomással arról a figyelemről, melylyel egyletünk működését kisérni méltóztat, ugy azokért az elismerő nyilatkozatokért, melyek fáradozásainkban oly gyöngéden és lelkesitőleg érintenek. Mindezekért közgyűlésünk' hálájának csak esekély részét róhatta le, a. midőn lobogójába nagy hazánkfiának — Kossuth Lajosnak'— mint egyesületünk tiszteletbeli tagjának nevével .díszített szeget illeszthetett s a midőn, hála Istennek, óriásilag felszaporodott tag­ jainak névjegyzékét Kossuth Lajos alapító és tiszteletbeli tag nagy nevével kezdheti meg. Az egyhangú választás felkiáltás utján megtörtént; a szeget zász­ lónk nyelébe beillesztettük, első tiszteletbeli tagunk neve ott díszlik könyveinkben. S most kedves kötelességünknek tartjuk a közgyűlés nevében és' megbb.ásából kérni, méltóztat egyesületünk érdekében és díszére hálánk és tiszteletünk e csekély jelét kegyesen elfogadni s méltóztat az E. M. K. E

-

231 —

nagy és szent ügyét vezérlő és iránytadó támogatásában továbbra is vál­ tozatlanul kegyesen megtartani és részesíteni. Kelt Kolozsvárt, 1889. decz. hó 17. Hazafiúi üdvözlettel! alázatos szolgái Gr.

Bethlen

Gábor,

Sándor

elnök.

József,

főtitkár.

2.

Baross Gáborhoz. Nagyméltóságú

Miniszter

Úr!

Az Emke lobogó-avató f. évi közgyűlése emlékezetes mozzanat lévén a nemzeti társadalom szervezése történetében, az ünnepi közgyűlés alkalmából, mint álló pontnál vissza- és körültekintett egyesületünk: munkásságára és munkásságának első tényezőire. Emelni az ünnepélyt s fokozni az egyesület diszét ez alkalommal választotta meg egyesületünk legelső tiszteleti tagjait. Visszaemlékezve pedig azon sokszoros támogatásra, melyben ügyünk Nagy méltóságod részéről bármely kérésünkben folytonosan és állandóan részesült; visszaemlékezve, hogy Nagyméltóságod magas hatáskörében nemcsak egyesületünk czéljai szellemében alkotott és teremtett, fényes si­ kerekkel, kezdet óta mind máig, de közvetlenül egyesületünket is nem­ csak sokszoros alakban támogatni méltóztatott, hanem mindjárt legelején a kezdet nehézségeivel való küzdelemkor nevével és anyagi áldozatával egyenesen alapitóink közé lépni kegyeskedett: magát vélte közgyűlésünk megtisztelni azzal, kedves kötelességének vélte Nagy méltóságodat egy­ hangúlag tiszteleti tagjának megválasztani és ezzel még szorossabbra fűzni a kapcsot Nagyméltóságod és egyletünk közt, kifejezést adni azon tiszteletnek, melylyel ügyünk, a magyar ügy Nagy méltóságoddal szemben tartozik. Szerencséseknek érezzük magunkat, hogy nekünk jutott a tiszt a közgyűlés e határozatát Nagyméltóságod tudomására juttatni és kérni, hogy a tiszteleti tagságot elfogadva, addig is míg erről Igazgató-Választ­ mányunk a szabályszerű diszokmányt kiállíthatná, ügyünk hálájának és mély tiszteletének e csekély bizonyítékát kegyesen fogadni méltóztassék. Kolozsvárt, 1889. decz. 17-én hazafias szolgái Gr.

Bethlen Gábor, elnök.

Sándor József, főtitkár.

3.

Sokk Pálhoz. MélyentiszteltNagyságosur! Hálával és köszönettel emlékezve vissza az ujabb áldozatra, hogy folyó évi emlékezetes közgyűlésünket Nagyságod, Istentől oly méltán meg­ áldott, előre baladott kora daczára, a köztisztelet fölemelő érzését keltő jelenlétével, fölkérésünkre, fokozni s igy a lobogó-avatás történeti napjait valóban díszessé és teljessé tenni méltóztatott: kedves kötelességünknek tartjuk ugyancsak a közgyűlés határozatának ez uton is közlését, nehogy

— 232 — Nagyságod ismert szerénysége következtében, mely a történt határozatról talán tudomást se vett, közgyűlésünk akarata és kérése végrehajtatlanul Nagyságod kegyes tudomása és beleegyezése nélkül maradjon. Óhajtottuk már elébb a megfelelő és szokásos okmányszerű alakban e határozatot kifejezésre juttatni, minthogy azonban közbejött kiviteli aka­ dályok miatt ezzel rövid ideig még késni leszünk kénytelenek: addig is és egyelőre e formát ragadjuk meg mély tisztelettel kérni, hogy a köz­ gyűlés egyhangú határozatából egyesületünk tiszteleti tagságát elfogadni s ezzel ügyünket a hozott nagy anyagi áldozaton felül megtisztelni mél­ tóztassék. Egyesületünk mélyen emlékébe és szivébe véste, hogy Nagyságod volt az első, ki Erdély nagy és szent ügyének segítségére az ügyhöz méltó nagyságú áldozattal sietett s épen az anyaállambeli magyar birto­ kos osztály részéről sietett, példát és útmutatást adván ezzel halhatatlan emlékű vér- és szellem testvérének hatása alatt, az ország áldozni képes és hivatott osztályainak, hogy miKént kell valójában fölfogni, fölkarolni és győzelemre segíteni ügyünket, mely az egész nemzet és haza ez idő­ szerűit való legfontosabb társadalmi ügye. Egyesületünk közgyűlése e nagy és iránytadó tényre vonatkozó egyéb határozatai mellett, melyek fogana­ tosítását a maga hatáskörében eszközölheti, azzal is óhajtotta Nagyságod hazafias nagylelkűségét megköszönni, azt ügyünkre vonatkozó súlyánál és jelentőségénél fogva az ország előtt kiemelni: hogy Nagyságod orszá­ gosan ismert nevével hozta legelső tiszteleti tagválasztását kapcsolatba. Tudva azt, hogy az, ki akkora áldozattal jött zászlónk segítségére, ki évei terhe daczára eljött a jelképes zászló tényleges kibontása munká­ jára, hazafias készséggel fogja nevét is tiszteleti tagjaink elsői közé en­ gedni s addig is, míg a legelői emiitett nyilatkozási formát megtalálnók, mély tisztelettel kérjük a közgyűlés e határozatának elfogadását és szives tudomásul vételét. Kolozsvártt, 1889. decz. 17. Honfiúi üdvözlettel Gr.

Bethlen elnök.

Gábor,

Sándor

József,

főtitkár.

4. Kormos Béla dr -hoz.

Mélyen tisztelt Nagyságos

ur!

Alapszabályaink intézkedése szerint egyesületünknek tiszteleti tag­ jává választhatja a közgyűlés azokat, kik az egyesület körül kiválóbb ér­ demeket szereztek. Folyó év szept. hó 4-dikén Sz.-Ujvártt tartott IV. évi rendes közgyűlésünk élt először e joggal, ezzel is emelni akarván lobogó­ avatásunk emlékezetes ünnepének díszét és fényét. Visszatekintve öt esztendős multunkra, egyesületünk hálásan emlé­ kezett vissza a megindulás nehézségeiben és kétségeiben tapasztalt bátor és biztató támogatásra s nem feledheté azt a szellemi útmutatást és anyagi áldozatot, melylyel aggódó megindulásunk kezdetén az anya-állammal való összeköttetés első vonalát kijelölni s azon a legelső Fmke-intézményt ha­ talmas évi segélylyel létesítésre juttatni méltóztatott. Az úttörők legöntudatosabb s áldozatra kész kiváló tagjainak elsejét a közgyűlés egyhangúlag tiszteleti tagjává kiáltotta. Midőn a közakarat e nyilvánulását szives tudomásra hozni bátorko­ dunk, kérjük addig is, míg igazgató választmányunk az okmányszerü ok-

— 233

-

levelet a közgyűlés e határozatáról kiállíthatná, méltóztassék a tiszteleti taggá történt megválasztást elfogadva srives tudomásul venni, s minket az elfogadásról szives soraival megörvendeztetni. Kolozsvárit, 1889. decz. 17. Honfiúi üdvözlettel: Gr.

Bethlen

Gábor,

Sándor

elnök.

József,

főtitkár. IV. K ö s z ö n ő Irat

Szamos-TJjvár

sz. kir.

város törvényhatóságához

Tek. k é p v i s e l ő

a

közgyűlésért.

testűlet!

Eszméinek és törekvéseinek jelképe gyanánt lobogót avatott föl, a f. évben, működésének és — hála Isten! — sikereinek ötödik esztendejében az Emk6, Az alapszabályok értelmében bármelyik erdélyrészi városé volt a jog, hogy a felavatást eszközlő egyesületi évi rendes közgyűlést kebelébe meghívja. Maga a központ is ezúttal különösen súlyt fektetett a meg­ hívásra, jelképezni akarván a lobogó-bontás esetében, hogy ügyünk akkor lesz nagy, akkor éri el czélját, ha a vidéken lesz otthon, ha országrészünk minden vidékén tulajdonnak, saját legféltettebb tulajdonnak tekintetik. Szamosujvár sz. kir. városa volt, ki képviselőtestületi közgyűlése által legelső érvényesité e jogot, és egyesületünket a város közönsége nevében az ig. vál.-hoz intézett oly szép és hazafias levél alapján kebe­ lébe raeghivá. Örömmel ragadja meg ig. választmányunk e meghívást, mert nem csak oly oldalról jött, melylyel szemben hagyományos hazafisággal találkozhatánk, mert ezzel hol ne találkoznánk, ahol magyar lakik; de gondviselésszerüleg oly példával, mely méltán állhat hazánk összes népei és nem magyar ajkú lakosai előtt. A két száz év óta hazánkba jött és testvéri karjaink közé fogadott örmény-magyarság óhajtotta a magyar nemzeti kultúra lobogóját városában legelőszőr Mbontatoi és felavatva látni; óhajtotta akkor, midőn nemzetünk által vendégszeretőleg sokkal régebben befogadott és kiválóbb előnyökben részesített népek vezetői ellenszenvet hirdetnek a magyar állam egységén dolgozó törvényszerű és honpolgári társadalmi munkálkodás ellen. És bár szomorúan emeli ki a meghívó levél, hogy az utóbbi idők viszonyainak kedvezőtlen alakulása folytán Szamosujvár sz. kir. városa anyagi és szellemi érdekeiben kimondhatlan sokat szenvedett," igaz hon­ fiúi örömmel győződtünk meg a tapasztalt lelkesült fogadtatásból a város közönségének emelkedett érzelmeiből, hogy anyagi érdekeiben amint saj­ nosán tudjuk is, bár a vendégszeretet gazdagsága és a szív fénye azt nem árulá el a puszta szemlélő előtt, ha veszített is a város: de szellemi érdekeiben, a mi a polgárok tiszta és hazafias érzületét, emelkedett szelle­ mét illeti, nem, ha pedig ez változatlanul fennáll, meg kell ott fordulnia szükségképen az idők során a többi viszonyoknak is. Hálás köszönettel emlékezünk vissza az összes lakosság részéről tapasztalt lelkesedésre, a munka napján az egyesületért teljesen ünnepi szint öltött városra, a képviselőtestület utján hozott áldozatra s nem fogjuk felejthetni, hogy e városban román ajkú polgártársaink is meg­ nyitók a vendégek fogadására hajlékaikat és oly zavartalan és szép ünnep

— 234 —

kiséré mindvégig a lobogó első kibontását, hogy méltán lehet ez egy diadalmas s végül is sikerre vivő munkautnak jele'. És a mely polgárság kötelez e köszönetre, annak emelkedett és nemes lelkülete ne lehetne-e j e l ? Jól monda a város kitűnő polgármestere, hogy Szamosujvár vértanu­ kat adott a hazának, de árulót egyet sem. A hol árulók nem teremnek, de magukat a jóért és igazért mindig feláldozni kész férfiak: annak a városnak legyen bármi a sorsa a jelenben, fiaiban föl kell virágoznia. Az Emke lobogóavató közgyűlésének nevében óhajtjuk és kívánjuk, hogy ugy legyen! Kolozsvár, 1889. okt. 25. Honfiúi üdvözlettel Gr.

Bethlen

Gábor,

Sándor

elnök.

József,

főtitkár.

Fölhívásaink. a) Magyarország

vármegyéihez.

Az egyesület javára pótadó megszavazása tárgyában. L. 22. és 40. lap,

Az 1-ső

Tek.

felhívás.

törvényhatóság!

Mult évi inkább általánosságban tartott s talán épen azért sikerte­ lenül elhangzott felhívásunk*) után, f. szeptember hó 3-án tartott törté­ neti emlékű országos közgyűlésünk egyhangú határozatából, ezúttal concrét formában, ismételten újra felemeljük kérő szózatunkat. Magyarország asszonyainak kezéből, Urunk királyunk ő felsége, József föherczeg ő fensége, a magyar kormány összes tagjai, a Magy. Tud. Akadémia és az ország egyéb nemzeti intézményeinek képviseletében az emlékezetes országos gyűlésben avattuk föl, az összes magyar egyház­ felekezetek imádsága és áldása mellett, az Emke lobogóját. Az ujolag ébredő, az egységes, erős nemzeti állammá törekedő Magyarország bésés, építő, testvéresitő egyesületének jelvényét. Visszanézve ez alkalom­ mal a magyar kultur-mozgalom lefolyt öt esztendejére s végig tekintvén a társadalom által végzett munkán, a nemzet érdekének és a közgyűlés­ nek adott kifejezést Ns. Kiskűküllővármegye alispánja, midőn saját me­ gyéje példájára hivatkozva, a vármegyék közönségéhez e kiáltvány kibokibocsátasát inditványozá. Az országért és nemzetért vivott félezer éves szakadatlan harczok alatt elpusztult és lesülyedt az egykori Erdély államalkotó alapeleme, a történelem oknyomozása szerint: falvai százával enyésztek el a föld­ színéről ; ugyanoly újak nem alakulának : a megmaradottaktól pedig a harczok elszegényitő talaj vesztésével együtt az államalkotó öntudat és és együvé tartozásuk fundamentális érzete is az enyészeté leve. Hazánk­ nak az egészet föltétlenül veszélyeztető eme bénult és beteg ujabb alak­ zata felé fordult alkotmányos életünk rohamosan munkálkodó ez éveiben, a nemzet és az ország közfigyelme. Három század után sírjából kihangzani hallszott a nagy Bocskay fejedelem végrendelete: Erdély egyesüljön *Tszám 4001—88 ( L . 1889—89. évi jelentés 86. lap.)

az anyaállam mai és Magyarország sz egyesültet el ne hagyja! Közakarat­ tal és közlelkesitéssel indult meg a munka, melynek feladata a hazafias műveltség, erkölcs és közgazdaság eszközeivel önön magában lábra állítani, a míg az idő és a gondviselés nekünk kedvez, az összeségre nélkülözhetlennek bizonyult országrész honalapító lakóit. Működésünk megindításá­ val a vidéki viszonyokkal bővebb megismerkedés egész nagyságában kezdte föltárni a sebeket, a teendőket. Az egyesek önkéntes adakozása, fillérei, bár szokatlanul folytak be az egyesületi mozgalmak terén, pehelyként ragadtattak ol az elkerülhetlen szükségletek alatt valóban sisiphusi küzdelemben. Mint a mellékelt jelentésből kitűnik, az E. M. K. E., — önmaga föntartására számba nem vehető kiadással — fölhasználta a leggyakorlatibb módon a rendelkezésére adott összegeket s a főlhalmazo't adatok s programm kivitelének sikeres s biztató kezdetén halad. Gróf Kun Kocsárd fejedelmi ajándéka alapján, az egyházak, iskolák, óvók, menhelyek, nép­ könyvtárak, iparkérdések s Kárpát-mozgalom ügyén kivül, a székely kite­ lepítés óriás feladata előtt is áll legújabban az egyesület Egy darab föld az anyai talajból már van, ujakat kell szerezni, a népmozgositás beruhá­ zási föladatára Uj forgótőkék, alapforrások és nemzeti vagyon kellenek. Az általá­ nos munka folytatásában a falvak nagyobb száma van uátra, sem a menynyi,|szükösen bár, segélyeztethetett. Az öt év óta folytatott gyűjtő eljárás a végletig menő erőfeszítés­ sel is a föladathoz képest elégtelennek, késedelmesnek bizonyult. Bár­ mennyit gondolkozunk, nincs más czélravivőbb, egyszerűbb, jogosabb és hatalmasabb erőforrás, mint hazánk legősibb szervezetéhez , ezer éven át a honvédelem és fajfentartás döntő védváraihoz, a vármegyék közönségé­ hez folyamodni. Kisküküllővármegye, midőn az ügy javára 2°/ -os pótadőt szavazott meg és erre nézve kivívta az elvi előzményt alkotó felsőbb jóváhagyást: megmutatta az utat, melyen legkisebb fáradsággal, legkevésbé megérezhetőleg, legméltóbban az összeség részvétele által, mégis az egyéni önelhatározás közszellemet teremtő hatáskörében az E. M. K. E. feladatának megoldása lehető és bizonyos. Ügyünk és feladatunk adottságát ismerve, mint annak ügybarátaink és elvtársaink — és a nemzet — akaratából letéteményesei és feielős őrállói, a legmélyebD nemzeti kötelességérzetből kifolyólag kénytelenek vagyunk kérésünkkel ez irányban a Nemes vármegye hazafias közönségéhez for­ dulni. Az általunk is jól ismert közterhek daczára kérjük a tekintetes vármegyét, méltóztassék Kisküküllő vármegye példájára határozatilag kimondani, hogy magyar közművelődési czélokra egy bizonyos százaléktól pótadóból begyült alapítványi összeggel járul az E.M.K.E. tőkéje növeléséhez. 0

Nem szűkkeblűség vezet, a midőn szavunkat kizárólag csak egyesü­ letünk javára emeljük f e l ; azonban nem érezzük magunkat sem hivatva, annál kevésbé felhatalmazva, más hasonirányu egyesületek nevében kérel­ mezni s nekünk, kiknek működésünk körét legjobban kell ismernünk, el­ odázhatatlan kötelességünk a legégetőbb hazafias czélokra még nem elég­ séges köznemzeti vagyont tőkénk gyarapításáról gondoskodni. Kelt a Szamos-üjvár sz. kir. városában 1889. szepti 3-án tartott közgyűléséből. Hazafias üdvözlettel: Gróf Bethlen Gábor, Sándor József, elnök.

főtitkár.

— 23(5 —

b) A fölhívás

ismétlése.

(L 62. lap) Tekintetes

Törvényhatóság!

Hazafias felhívással fordultunk mult év szeptember 3 án tartót évi közgyűlésünkből Magyarország összes vármegyei törvényhatóságaihoz az iránt, hogy a jelenben legnagyobb és legégetőbb fontosságú nemzeti ügyet, az E. M. K. E. ügyét, Kis-Küküllő és Szatmár vármeg} ék példájára, várme­ gyei pótadóval támogatni méltóztassék. Fájdalommal kellett tapasztalnunk hogy kérésünknek az őszi közgyűlés előtt későn szétküldése következté­ ben, a törvényhatóságok az ügyet választmányilag elő nem készíthették s ekként a nemzet osztalan közvéleményétől nemcsak eszméjében, de tevé­ kenységében is elismert legfontosabb és legelső nemzeti társadalmi ügyünk, a kért támogatásban a vármegyéktől nem részesülhetett. Kellő időben elháritandók e formai akadályt, van szerencsénk — hivat­ kozással emiitett napon kelt 4298— 889. sz. kérésünkre, melyet egy pél­ dányban újólag itt mellékelünk — közgyűlésünk nevében hazafias kérésün­ ket ismételten megújítani, a mihez ujabb indokolással csatoljuk működé­ sünkről szóló tömör kimutatásunkat. E kimutatásunkból kitűnik, hogy az egyesek áldozatkészségéből összeadakozott teljes tőke a nemzeti veszé­ lyek elhárítására egészében fölhasználtatott és bogy tehát most már csak az ősi magyar vármegyének hagyományos, hazafias és nemzeti áldozat­ készségével jöhetünk abba a helyzetbe, hogy a fölismert s erőnket túl­ haladó föladatoknak, azokat orvosolva, minden irányban megfelelhessünk. Kolozsvártt, 1890. június hó 20-án. Honfiúi Gróf

Bethlen

üdvözlettel

Gábor,

Sándor

József,

főtitkár.

elnök.

c) A 1 . A tagsági

tagokhoz.

kötelezettségek megújítása

érdekében.

(Az 1890. m á j . 12-ki v á l . ü l é s h a t á r o z a t á b ó l m e g k ü l d e t e t t az 1885. é v b e n belépett összes r e n d e s és pártoló tagoknak.)

Tisztelt

Tagtársak!

Nincs magyar ember, ki fennen ne hirdetné és vallaná, hogy a ha­ záért és nemzetért, ha kell, életünkat és vérünket, vagyonunkat és csalá­ dunkat, mindenünket föláldozni tartozunk. Nemzetünk, ez uralkodó jellem­ vonását egész múltjával, az örök önfeláldozás szakadatlan tetteivel és té­ nyeivel igazolta és bizonyította. Bizonyság erre a jelenben is a leghazafiasabb és legnemzetibb ügy, az E. M. K E. ügyének általános, országos áldozattal fölkarolása s ez áldozatok árán folyton növekvő sikere és diadala. A mit megindulásunkkor erős meggyőződéssel, teljes hittel reméltünk, egyre fokozattabban kezd teljesülni: a magyar társadalom megmozdult; tagjaink nem fogynak, hanem szaporodnak; társadalmi hálózatunk n ő ; al-

-

237 —

kutasaink naponként sokasodnak; diadalunk mind biztatóbb és reményteljesebb. Tagjaink áldozása és részvétele, tisztikarunk és fiókjaink önfel­ áldozó munkálkodása egyre magasabbra emelik jelképes lobogónkat A ha­ zafias sajtó révén a nyilvánosság szine előtt munkáló ügyünk — melynek állandó és szigorú évkönyve épen e sajtó — mindenfelé, fönn és lenn, csak elismeréssel találkozik s eként a nemzet minden egyes tagjával szemben az eszmén kivül a siker kettős valósulására hivatkozhatunk. Ha akárme­ lyikünk, mint már tag, egy még nem tagot belépésre hiv föl, ennek viszszalépnie vagy vonakodnia immár erkölcsileg lehetetlen. Csak mi teljesít­ sük hiven és lelkiismeretesen továbbra is föladatunkat, kik a zászló alatt vagyunk, s nemzetünknek ujabb nagy diadala, a második honfoglalá-nak a szeretet és főlvilágosodás fegyvereivel folytatott nagy küzdelme löbbé nem lehet kétséges a bizalmatlankodók és csüggedők előtt sem. Csak mi tegyünk elvállalt anyagi s még inkább erkölcsi kötelezettségeinknek eleget s a nemzeti társadalom. Isten segedelmével, megadandja azt a tanúbizony­ ságot ellenségeink és a világ előtt, melynek ígéretével, a zászló kitűzése s a közművelődés lobogója alá föliratkozásunk következtében, mi, az első tízezer tag, a legszentebbül és a legkomolyabban elkötelezve és terhelve vagyok. A hazafias lelkesedés után, a hazafias kitartás és felelősségérzet e reményében és tudatában fordulunk a tagsági kötelezettségnek első cyklusa alkalmából Tisztelt Tagtárshoz, kik együtt indulánk: szíveskedjék közös nagy nemzeti ügyünkben, az ügy fenntartásában és tovább fejlesz­ tésében, elv-, tag- és munkatársi szövetségünket rendületlenül fönntartván, hatáskörében és környezetében, mint megbízottunk, részvételre és áldo­ zatra tovább izgatni, buzditni: mely czélból csatolva zárunk ide: 1 mű­ ködésünk tömör kimutatásával, 2. törzskönyvi számlájának s alapszabá­ lyainknak 3. kivonatával egy gyűjtő ivet is. E végből kérjük, kegyeskedjék a fejezetek alatt foglaltak figyelmes átolvasásával, / . év június 30-ig az ivet — hogy a nyár végén tartandó közgyűlésünkben már bejelenthessük, — szives sorai kíséretében hozzánk Kolozsvárra beküldeni. Az ellenséges irányú, nemzetiségi közművelődési egyletek évenként való jövedelme sokszorosan haladja meg összes vagyonunkat: szabad-e, engedhetjük- e. hogy a fáradságos és fényes kezdet után félúton megáll­ jon saját hazánkban a testvériség eszközeivel dolgozó és fáradozó ügyünk ? ! . . K o l o z s v á r i t , 1890. május hó. Az igazgató választmány nevében honfiúi üdvözlettel Gróf

Bethlen

Gábor,

Sándor

elnök.

József,

főtitkár.

2. A tagsági dijak

fizetése

tárgyában.

(Megküldetett az év folyamán kétszer az összes tagoknak.)

Tisztelt

Tagtárs!

Alapszabályainknál fogva a tagok kezébe lévén letéve az egyesület­ nek mind kormányzása, mind fóntartása, a ránk ruházott bizalmi tiszt­ ből kifolyólag tartozó kötelességünknek véljük, a közszellem és nyilvá­ nosság érdekében, m ű k ö d é s ü n k k i m u t a t á s á t , szives kezeihez

-

238

-

megküldeni s egyszersmind becses figyelmét alábbi alapszabályainkra s az alábbi törzskönyvi kimutatásra tisztelettel fölhívni. Valóban, Tisztelt Tagtárs, nem habozunk kimondani, bogy ügyünk győzelmétől semmi sem választ­ hatna el, ha egyes tagok, kiken az egész óriási nemzeti ügy nyugszik, jogaik és kötelességeik állandó tudatában nem szűnnének meg hatáskö­ rükben velünk a központtal, a közbizalom letéteményeseivel, kitartóan és következetesen együttmunkálni, kötelezettségeiknek maguk is szabályszerüleg eleget téve, másokat is a zászjó alá sorakozásra buzdítani. Ez volna csak az igazi önkormányzati szervezet, a nemzet egyes tényezőinek erköl­ csi öntudatán milliók részvételével, miliók akaratából és közreműködésé­ ből alakulva, erőt és lelkesedést adva nekünk a munkához, s az egész függő kérdést Magyarország földszínéről rövid idő alatt ellenálhatatlanul elseperve. Abban az erős hitben és meggyőződésben, hogy Tagtárs ur velünk együtt igy fogja fel a kérdést, ismételten ajánljuk a fent jelzette­ let szives figyelmébe, tudván, hogy mint hazafias érzésű férfiút ez emkékeztetéssel csak köszönetre kötelezzük, :

Kolozsvárt,

1890. június 8-án, Honfiúi üdvözlettel

Gr.

Bethlen

Gábor,

Sándor

elnök.

főtitkár.

* K ^

100C. JAíJ.-i. V

József,