: 3irbrn(iörgrn. ÄuSgtgtlka nnb btijtnbtt aín 9. eptraiíti V ;V: «èanbetg? unb Sdjiffafyrté^cttrag

E rdélyt illétö

E iuctinsJ nB€pn«jRi npoBinmie

p n iifs-llfjjjfn iK íjsb latt

O RSZÁ G O S

/

K O RM Á N Y LA P; :

IÜ S O h III í. évi';:'*::..'::.

1 .- j -

juntpo

A P » E A â ö. i.;

3irbrn(iörgrn.

Amus i s s e .

I. '

R é s z. X'. darab.

•

Kiadatott és gzétküldetett septam ber 9-kén*1856.

-

.•

•'>■■■ I.

L 21 f> t $ c I I u tt g.

'

C B r i H I Ö N B.

v /

X. .m^nönKls. .

X.

Ectpadats mi tpim icS jpn 9. C entem ipe.1856.

Ä uSgtgtlka nnb b tijtn b tt aín 9. © ep traiíti 1856.

- )

118. szám.

Kereskedelmi és hajózási szerződVény

V ;V:

118.

.

«èanbetg? unb Sdjiffafyrté^cttrag

V Np. 118.

...

TpantatS de Kömmepiíö mi d e ;

n a B Í r i .H i ö n e

az ausztriai császárság és a német* jtotf4>cn fccm Äatfettljum e ß t f l c v : ^ ntpe i»inepífi.iö Aöctpicí mi pemalföldi királyság között 1 8 5 0 május *etd> titt& fcem Äimtatetdje í>cr Sfctcs nsaS iiepe.iop5 de skocS din 15.Hlaí& 1856. 15-röI. . fcerlanfcc vont 13. SJíai 1 8 5 6 . Megköttetett Hágában 1855 december 29-kén. 9%ffd(jIof]en im am 29. 2)ecem6er 1855, ^VnKeiats jjrn Haág jp.n 29. DeiemBpe 1855. A jóváhagyásokban kicseréltetett ugyanott 1856 3 n ben Oíatiftcationen áuSgémedjfelt ekttbafclljfl PatiíiKiM Ísniie pecKimBate totS anoio jpa 15. ■ Mai» 1856. ' május 15-kén. ' am 15. 9ttai 1856v f ; / . A birodalmi törvénylap XXIX. dar. 119. sz 3m 9leúf)3geff$í)Iatte XXIX. ©töd1 ülő. 119, -f\n E8jetin«js imnepiaje mtnsnKÍBj8 XXIX, Np. 119, eclpadats 12. I»jie 1856. kiadatott julius 12-kén 1856. auggegefcen ant 12. 3»It 1856.

Nos Franciscus Joseplws Primus, Nos Franciscus Josepks Primus, Nos Franciscus Joseplius Primus, divina

favente clémentia Austriae divina favente clementia Austriae divina favente clementia Austriae

Imperator; Hungáriáé, Bohemiae, Lombardiae et Venetiarum, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, Galiciae, Lodomeriae et Illyriae R ex ; Archidux Austriae; Magnus Dux Cracoviae; Dux Lotharingiae, Salisburgi, Styriae, Carinthiae, Carni oliae, Bucovinae, superioris et inferióris Sile siae; Magnus Princeps Transsilvaniae; Marchio Moraviae; Comes Habsburgi et Ttrolis etc. etc. Notum testatumque omnibus et singulis, quorum interest, tenore praesentmm facimus: Posteaquam a Nostro cum Suae Majestatis Regrs Belgii plenipotentiariis,' fine stabiliendarum inter Utriusque Nostrum ditiones commer< cii navigationisque - relationum, die vigesima nona mensis'Decembris anni elapsi Hagae conj ventio in viginti trés articulós distributa inita í et signata fűit, tenoris ad verbum seguentis: ü

Im perator; Hungáriáé, Bohemiae, Lombardiae Im perator;. Hungáriáé, Bohemiae, Lombardiae^ et Venetiarüm, Dalmatiae, Croatiae, Slavo et Venetiarum, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae,. n ia e, Galiciae, Lodomeriae et Illiriae R ex ; Galiciae, Lodomeriae et Illyriae Rex; Archi Archidux Austriae ; M agnus. Dux Cracö dux Austriae; Magnus Dux Cracoviae; Dux viae; Dux Lotharingiae, Salisbúrgi, Sty Lotharingiae, Salisburgi, Styriae, Carinthiae, riae, Carinthiae Bucovinae , superioris et in— Carnioliae, Bucovinae, superioris et inferioris ferioris ’ Silesiae; Magnus Princeps Transilva Silesiae; Magnus, Princeps Transilvaniae; Mar niae; Marchio Moraviae; Comes Habsburgi, et chio Moraviae; Comes Habsburgi et Tirolis etc. etc. ; Tirolis etc, etc. Notum testatumque ómnibüs ; et singulis, quorum interest, tenore praesentium facimus: Posteaquam â Nostro cum Suae Majestatis Regis Belgii plenipotentiariis, fine stabiliendarum ac ampliandarum inter Utriusque Nos trum ditiones commercii navigationisque . rela tionum, die vigesima nona inensis Decembris anni elapsi Hagae conventio . in viginti trés articulós distributa inita et signata fűit, tenoris ad verbum sequentis: .

Notum testatumque omnibus et singulis, quorum interest, tenore praesentium' facimus: Posteaquam a Nostro cum Suae Majestatis Regis Belgii plenipotentiariis, fine stabiliendarum ac ampliandarum inter Utriusque Nostrum ditiones commercii navigationisque relationum, die vigesima nona mensis Decembris anni elapsi Hagae conventio in viginti trés articulósdistributa inita et signata fűit, tenoris ad ver bum sequentis: ,

í

I. 1856,

39

Sa. Majesté I’ Empereur d’ Autriche, R oi d eH o n g rie et Bohém é etc. ete. etc. et " C. V Sa Majesté le Hoi des Pnys-R as, etc. etc, etc. également animés du désir de régler par un traité spécial, d’ une manièrel dur.able et réciproqueraent avantageuse pour leurs sujets respectifs, Jes relations de commerce, et de navigalion entre lés deux Pays, qui, jusqn’ ä ce jo u r, n’ ctuient basées que sur de simples déclarations, échangées successivemient en 1817, 1837 et 1850 pour 1’ assimilation des pavilloBS, de préciser aiivsi plusparticuliérement les droits réciproques de Leurs sujets respectifs, d’ affermir leurs relations - eommérciales ët de leur assurer, par une protection efficace t o u s l e s d é v e loppements dönt elles s.ont susceptibles, et enfin, pour reserrer encore davantage les liens; d’ ancienno et très sincère amitió, qui subsiste si heureusement entre les deux Gouvernements, ont résolu de conclure un tráité dans ce but, et ont nőmmé pour Leurs Plénipotentiaires

[

respectifs, savoir: .; . . .'. ' /;■, . ' . Sa Majesté l’ Empereur d’ Autriche^ le Baron Antoine de D d b l h o f f - D i e r , Commandeur de 1’ Ordre du Lion Neerlandais, et de 1’ Ordre Royal et destingué de Charles III. d’ Espagne, Son Enyoyé Extraordinaire et Ministre Plénipoteniiaire â la Cour des Pays-B as; “f" et Sa Majesté le Roi des Pays-Bas, {le Sieur F l o r e n t A d r i é n v a n H a l l , Chevalier Grand’ Croix de 1’ Ordre du Lion Neer landais, de 1’ Ördré de la Couronne de Chéne, de 1’ Ordre du Faucon,Blanc de Saxe-W eim ar,' de 1’ Ordre de Léopold de Belgique, de '< 1’ Ordre de la branche Ernestine de la Maisoa de Saxe, de T Ordre Impérial Russe de T Aigle Blanc et de 1’ Ordre des Guelphes de Han o v rë ,Son Ministre d’ Etat et des A ffairesétrangères.; ^ ; ‘;,í ' ; •': / 1 ^ ' le Sieur A g n i t e s V r o l i k , Commandeur de 1’ Ordre du Lion. Neerlandais, de 1’ Ordre de -la Couronn^ de, Chëne, de 1’ Ordre de St. Maurice et de St. Lazare de Sardaigne,- Chevalier de F Ordre de 1’ Eloile Polaire de Suède, Son Ministre des Finaaces, et le Sieur C h a r l e s F e r d i n a n d P ä b u d , Chevalier Grand’ Croix de 1’ Ordre du Lion Neerlandais, de V Ordre de Léopold de Belgique, et de 1’ Ordre de F Aigle Rouge de Prusse, Son Ministre des Colonies; ' < . Lesquels, après avoir échangé leurs pleins-pouvoirs, trouvés en bonno et due forme, sont convenus dós articles suiyants:.

II y aura liberté récipróque de nayigation et de commerce entre les sujets de Sa Majesté Impériale et Royale Apostoliq ceux de Sa Majesté le Roi des' Pays-Bas. t ' V ’ “ ' V > '

' A r t . ' 2.' / / ’ ; / ’> • E n conséquence, les navires des Etats de 1’ Empire d’ Autriche qui airivent sur lest ou ëhargés dans les ports Neerlandais, mëme les navires du Royaume des Pays-Bas qui arrivent sur lest ou chargés dans les ports Autrichiens, quelle que soit leur provenance oü leur destination, seront traités, tant tt leur entrée qu’ a leur sortie et pendant leur séjour, sur le mème. pied que les navires nationaux, ct ne seront ássujeltis â ’dos droits de tonnage, de balisage, de pavillon, dè port, d’ aneragè, de pilotoge, dó remörque, de phare, d’ écluse, dë cánaux, de quarantaine, de sauvetage, d’ entrepöt, ou ä d’ autres droits ou chargos do quelque nature ou dénomination que ce soit, perQus au nom ou au profit du Gouvernement, des fonctionnaires publices, des communes ou d’.établissements quelconques, autres ou plus considéräbles que ceux qui sont actuellement ou pourrons par la suite ëtre imposés aux navires nationaux â le u r; entrée et pendant leur séjour dans’ ces porté, ou â leur sortie, 'soit pour la nayigation directè öu indirecte. . , -■Vv;

-■

:

v

:

v’- ;

■' "

Â^Vt .

'3. '

^

V ."/'

. -

En tout ce qui concerne le placement des navires, leur chargement ou _déchargement dans les ports, rad es, liavres et bassins, e t 'généralem ent'pour toiites les formalités et dispositiöns quelconqués, auxquelles peuvent ëtre soumis les navirès de commerce, leuréquipage ët 'leur chargement , il est convenu qu’ il
; A r t . 4. ' : V ' / •' ^ La nationalité des bâtiments sëra admise de part et d’ autre d’ après les lois et règlements particuliers è chaque pays, au moyen de titres et patentes, délivrés par les aulorités compétentes aux capitaines, patrons et bateliers. Dans le'cas ou F une des Haules Parties contractantes: viendrait â chânger- les réglements relatifs aux lettres de mer ele. il en sera donné eommunicatioh a 1’ autre Partie, pour autant que la connaisance de ces changements pourrait étre de quelque intérët pour Elle. ’ i A r t. 5. Tous les produits et autres objets de commerce, dönt 1’ importation ou F exportation, pourra légalement avoir lieu dans les Etats des Hautes Parties contractantes par navires nationaux, pourront également y étre importés ou en étre exportés par navires appartenant i F autre Partie. ' ,

Les marchandises importées dans les portó de 1’ Empire d’ Antriebe ou du Róyaume des Pays-Bas pár des nayires appartenant a T ü n é ;ou 1’ áutV Partie, pourront y é tre .destinées â Iá consojtnmation^ au transit ott a laTéexportatión, o u é n f i n ' e t r e mi s e s en entrepőt, au' gr'é äu pröpriétáire ou de ■ses ayant cause,. l e ; iout *ux mémes conditions: et sans étre afesujetties k des dróits de niagasinage, de sur-r veülance Öü /áutres de cette natúré plus forts que. ceux aux qtíeís ■sont soumiseis les marchandises'áppörtées pár.návires nationaux ou : entreposées pár les sujets du Pays, méme. . ; ■■ , v ■■

■ ; : A' 'r t .f 6 . ~ ■ ■ , ; . II ne sera donné directement ou indirectement, pár Pun des deux Gouvernements.,: ni pár aúcnn ágent, ícömpagnie ou Corporation, agissánt en son nőm ou sous son aütorité, aucune, próférenee pour Pachat. ou la vente des prbduits brüts o ü :mariüfacturés, •prdveiianrdes’'.’ pösséssiöns de 1’ une des deux Hautes Parties. contractantes, -et importés dans ie tërritoire' de 1’ autré^ ä causé ou* en considération dé l a . ! natiohaUté du havire; l’ intention des Hautes Parties jcontractantes étant, qu’ aucuné différence óu distínction quëlconque n’ ait lieu â cet égard. ::

^ \ — . L; l

V

' A r t. -7.

. .

i

Les nayires autrichieHS, entrant dans un des ports aeerlandais, et íes nayires' neerlandais entrant dans un des ports autrichiens, et qui ne voudraient: déchargér qu’ une partié de leur cargaison,.vpourront en se conformant aux lóis et réglements des Etats respectifs, conserver ä r leur bórd la partié de leur cargaison qui serait déstinée ä ün antre port, soit du méme, pays soit d’ un autre, èt la réex portér sans étre astreints á .payer pour cette partié de la cárgaison aucun droit de douane sauf lés frais dé surveillánce. :

Les nayires'dé 1’ une des Haüies Parties córitractaiites , entraat en rèlache forcée dans Y un. des ;ports de P autre , n’ y ! paieront soit pour le návire soit pour son chargeirient, que les droits auxquels les nationaux;,sönt r assujettis; dans.: le m ém e/.cas, pourvú que la nécessité de la reláche soit légaleriient constatéc,. que ces nayires ne . fassent ancüne operatknr de commerce, et qu’ ils né séjoúrnent pás dans le port plus longtcmps qúe ne P exige le molif qui a nécessité la reláche. ^ : / í r q ;; ; ;v Les dóchargements et rechargements motivés pár le, besoin de réparer, les batiments, ne seront point considérés come opération de commerce. :

:

- : ' V
V-’- . : - :

.

1 ’

v

'

.v

■ ;■ ■ -V'. ■ " * ' ' ' ’: - A rt 9. r ' . ' , • ; : En cas d’ echoúement ou de naufrage d’ u a nayire1de 1’ úne des Hautes Parties contractantes dans les Etats de 1’ autre , il sera prëtéjtouteraide eV assistance a^ Gapitáine eV a F éqüipágé^ tant pour les personnes, que pour le navire et sa cargaison. Les opérations relatives au sauyetage.aurönt lieu cönformement,_aux lois du P ay s, et il ne sera payé de frais de sauvetage. plus forts que ceux aux quels les nationaux seraienV tenus en pareil c a s . , ! V; , ; ; ; Lés marchandises sátivées ne seroiit soumises, â,aucun droit, â moins qu’ elles ne soienV livrées, ä la coiísommation.' < ; í - Pouir cé qui régárde 1’ application de cet artieíe au commerce et ä, la navigation dans -.les Colonies neerlandaises y il est entendu'/ que selön la législatión en vigúéür aux cólonies, íes marchandises sauvées sont, soíimises au droit.d’ entrepót général en cas:de.réexportation^

Les navires, marchandises,: et effets, appartenant aux sujéts autrichiens ou neerlandais, qui áuraient été pris pár des pirates dans les limites de la jurisdietion de 1’ une des deux Parties contractantes, ou en haute mér,, et qui seraient conduits o u ; trouyés dans les ports, riviéres, rades ou baies de la domination de 1’ ántre Partie contractante, seront remis á leurs propríétaires v«ren -jpayant , s’J L y a Jieu, les frais de reprisé, qui seront déterminés pár les tribunaux compétents, iorsque le droil de propriété aura été prouvé devant ces tribunaux, et sur la réclamation qui devra en étre faite dans le délai d’ un an pár les intéressés, pár leur fondés de pouYoir, ou pár les âgents des Gouvernements respectifs. : : : ' ; .'z' A r L li. . En ce qui cOncerne la navigalon sur les íleuyes, riviéres, canöux ou autres voies d’ eau uavigables,’ soit naturelles soit’artificielles, appartenant â une, des Hautes Parties contractantes, ou touchant aux iimibs.' de ieur Pays, il a été'convenu: et stjpulé que le sujets et les navires des deux Etats respectifs, ainsi que leur cargaison,-'. parliciperont, sous tous les rapports, aux libertés; franchisns, priviléges, exemptions ou réductions de droits quelcónques, de quelque. natúré qu’ ils soient, qui auront été accordés, soit pár la lói sur-ia navigation, pár des traités spéciaux ou autres, soit pár des rcglements el ordónances aux sujets et aux navires de la nation. élrangère Ja plus favoriséé, se trouvant en pareille circonstance.; : ( , •. . • ....... '.y • /'

•//.:. :■■■ r t . ' Í2 . r"' :: '.r ' : v":.' " ................ . Les sujets de chacune des Haules Parties conlraclantes se conformeront respectivement en ce qui cohcerne 1’ éxercice du cabotage et le transport des personnes et des marchandises d’ un port A l’ aút reT; dans les Etats respectifs dós Hautes Parlies contractantes, aux lois qui régissent actuellement, ou qui pourrónt régir pár la suite .celle matiére, dans chacun .des. Etats-des deux Ilautes Parties-con tractantes et dans les- possessións d’ óutre mer öu .colonies neerlandaises. ■ -•••• : • •• ■ 39*

390 A r t . 13. % Los marchandises de toute éspècé sans distinctiond’ origine, importées do quelque pays que ce soit, par navires de 1’ Empire, d’ Autriche dang les ports neerlandais’ ou par naVire du Royaume de Pays-Bas daus les ports áutrichiens, de inéme le s - marchandises de toute espéce, sans distinction d’ origirie, éxportées pour quelque déstination que ce soit, des ports neerlandais, ou des ports neerlandais par navires áutrichiens, ne paiéront dans les ports respectifs d’ autres ni de plus forts droits d’ en trée, de sortie oii de transit, imposés actuellementv ou â imposer â l’ ayenir, que si l’ importation ou l’ exportation avait lieu par navires nationaux. / ' A r t 14. • .V . '"T. ' ■' Les exémptions, primes, restitutions de droits ou autres faveurs ou avantages de co genre, qui sont, ou qui pourTaient è 1’ avenir étre accordés dans les Etats de 1’ une des Hautes Parties contractantes aux.nayires nationaux ou ä leur cargaison, soit pour 1’ entrée, soit pour la sortie ou pour le transit,seront également accordés tant aux nayires de 1’ autre Partie qu’ â leurs cargaisons, sans égärd aux pays d’ oü ces navires ou leurs cargaisons /viennent, ou pour lesquels ces navires ou leurs cargaisons sont destinés. Ges dispositions ne dérögent pas â 1’ exemptiön du droit de tonnago et è autres fareurs spéciales de la mérne natúré, dönt jouissent dans cbaque Etat les navires eraployés â la péche nationale. ^ ■ / ,

" :v ' ■' ..-Art.' 1 5 .’ . \ ' ■ ■'■ : v' ' Les produits du sol et d e T industrie de l’ un des deux Etats ou de leurs colonies ou possessions, ne paiéront dans 'l ’ autre Etat ni dans ses colonies ou possessions, d’ autres ni de plus forts droit d’ entrée, de sortie et de transit, qué les produitssim ilaires de toute autré nation la plus.favorisée; et si une des Hautes Parties contractantes accordait par la suite k quelqu’ autrö Etat des faveurs spéciales dans cette matiére, les mémes faveurs seront acquises k l’ áutre Partié gratuitement, si la eoncession est gratuite, ou en donnant un équK valent, si la concession est conditionelle. ; ; II est fait excepfion á^cette régle seulement en ce qui concerne les faveurs spéciales, accordées ou k accorder par la dans les Colonies N eerlandaisesdes Indes Orientales, aux nations asiatiques, pour 1’ importation dea produits de leur sol et de leur Industrie ou pour leurs exportations. ••.' , / .\ Egalement tous les produits transatlantiques quelconques, exportés des ports de 1’ un des deux Etats, et impörtés dans les ports de 1’ autre Etat, n’ y paiéront lors de leur importation, d’ autres ni de plus forts droits, que si ces produits étaient importés directement des lieux de provenance. . > . ' Les dispositions du présent article ne dérogent pas â la faculté que T Autriche se reserre expressément, de traiter les produits du sol et de I’ industrie des Etats de T unión döuanière allèmande plus favorablement que les produits similaires de tóute autre provenance' Á r t. 16. V ; Les sujets des deux Hautes Parties contractantes ne paiéront point k raison de leur commerce ou de leur industrie dans les ports, villes ou lieux quelconques des Hautes Parties contraetantes, soit qu’ Us s’ y établissent, soit qu’ ils y résident ou séjournent temporairement, des droits, taxes ou impőts autres ou plus élevés qne ceux qui se percevront sur les nationaux;,et les priviléges, immnnités et ’ autres faveurs, dönt jouiront en matière de commerce ou d’ industrie les sujets de T u n e des deux Hautes Parties contractantes, seront communs k ceux de 1’ autre, avec 1’ Obligation de se soumettre aux mémes lois et réglements. ■ : A r t. 17. " ", Les sujets áutrichiens jouiront dans les Colonies Neerlandaises de toutes les faveurs qui sont ou qui seront accordées aux sujets de tout autre Etat européen le plus favorisé. ~ ( . "

A r t . 18.

■

'

■" , ;

:

Les navires áutrichiens, ainsi que leurs cargáisons, seront traités dans les possessions d’ outre mer ou Colonies Neerlandaises gur le mérne pied que les navires nationaux et leurs cargaisons, sans égard aux pays d’ ou les navires ou leurs cargaisons viennent, ou pour lesquels les navires ou leurs cargaisons sont destinés: / ' . ' r 1. par rapport aux droits pesant sur la>coque des navires á leur entrée, pendaut leur séjour ceux qui sont désignés â 1’ article 2 du présent traité;'

qu

è leur sortie, hommément tous

2. par rapport â la faculté d’ importer et d’ exporter des produits et objets de commerce, cónformément a 1’ article 5 du p résent traité; 3. par rapport aux droits quelconques imposés actuellement ou â imposer k l’ avenir aux produits et objets dé commerce im portés ou exportés, conformément á l’ article 13 du présent traité. De mérne les stipulations contenues dans les articles 3, 6, 7, 8 , 9 et 14 s’ appliqueront au commerce et â la navigation avec les possessions d’ outre mer et Colonies Neerlandaises et vice versa. _ A r t 19. . ~. Chacune des Hautes Parties contractantes accorde â V autre la faculté d’ entretenir dans les porta et places maritimes de com - ; merce oü d'autres Gouvernements étrangers jóuissent déjâ de la mdme prérogative, des Consuls Généraux, Consuls, Vice-Consuls ou

Agents commérciaux, qui jouiront de tonte 1« protection et recavrönt toate; l’ asstotanee nécessaire pora* remplir döment leurs fonetions. L e t Consuls, de quelque classe qu’ ils soient, döment nommés par leur Gouvernement respectify et après ayoir obtenu l’ exéquatur de c e lu d ans'le territoire duquel ils doiyent résider, jouiront dans l’ un et 1’ autre p ay s, tant dans le u rs: personnes que pour 1’ exerciee de le « « fonctions des priviléges dönt jouissent les Consuls des nations les plus favorisées. L’ exéquatur sera delivró sans préleyer une taxe ou autres droits. v

\ f- ' ' A r t 20. ‘ — Les Consuls respectifs pourront faire arréter et renvoyer, soit â bord, soit dans leur pays, les matelots qui auralnnt désorté de« bâtiments de 1leur nation dans un des ports de 1’ autre. A cet eífet ils b’ adresseront, par écrit, aux autoritás locales compétentes, et justifieront par 1’ exbibition en original, ou en copie dűment certifiée, des régistres du bâtiment o u d u r ó l e d ’ équipage ou par d’ autre« documénts officiels, que les individus qu’ ils réclament faisaient partié du dit équipage; sur cétte demando ainsi justifiéé, la remise ne pourra leur étre refusée. ; . ' •: H leur sera d o n n é-toute aide pour la recherche e t 1’ arrestation des déserteurs, qui seront méme détenus et gardés dans les maisons d’ arrét du pays, è la réquisition et aux frais des Consuls, jusqu’ â ce que cés agents aient trouYé une occasion de les faire partir. Si pöurtant cette occasion ne se présentait pás dans un delai de deux mois’ â compter du jour de 1’ arrestation, les déserteurg seraient mis en liberté, et ne pourraient plus Ötre arrótes pour la mèmo cause. ' H est entendu que les marins, sujets de 1’ autre Partie, seront exceptés de la présente disposition, á moins qu’ ils ne soient naturalisés citoyens de l’ autro Pays. ' , Si le déserteur avait commis quelquet délit ou crime, son extradition sera diíférée jusqu’ á ce que le tribunal qui a droit d’ ea connaítro, ait rendű son jugement et que celui-ei ait eu son effot. ■r A r i 21. . . ' r Sur 1’ admission des Consuls Généraux, Consuls, Vice-Consuls ou agents commerciaux et sur leurs attributions dans les Colonie* Neerlandaises sera conclu une convention spéciale. ^ ^ ■ ■ A r t - . 22. • :.'■'• Le présent traité sera en vigueur pendant cinq années, â compter du jour de 1’ échange des ratifications, et si un an avant l’ expiration de ce terme ni l’ une ni 1’ autre de deux Hautes Parties contractantes n’ annonce par une déclaration officielle son Intention’ d’ en faire cesser lés effets, le dit traité restera encore obligatoire pendant une année pour les deux Parties, et ainsi de suite jusqu’ i J’ expiration des douze mois qui suívront la déclaration officielle en question, ä quelque époque qu’ elle ait lieu.

-- ■ ■ A r t ' . 23.. _ . Le présent traité sera ratifié par Sa Majesté 1’ Empereur d’ Autriche et par Sa Majesté le Roi des Pays-Bas, et les ratificaUoa ■en seront échangées p la Haye dans un délai de six mois, ou plus tőt si faire se peut. : En fői de quoi les Plénipotentiaires 1’ ont signé et y ont apposé lo sceau de leurs armes. . , Fait â la Haye, en double original le vingt neuvième jour du mois de Décembré de T an de grâce mii hűit cent cinqu?®íö

Dobllioff

Fordítás. Ö Felsége az1 ausztriai Császár, Magyarés Csehország Királya s a t. és Ö Felsége Németalföld Királya s a t . s a t . s a t . egyenlő képen azon óhajtástól lelkésitve, miszerint a két ország közötti kereskedelmi és;, hajózási viszonyokat, mellyek eddig csak 1817, 1837 és 1850 években kicserélt, a lobogók egyen lősítésére czélzó egyszerű nyilatkozatokon ala pultak, egy külön szerzödvény által tartós, és mindkét részröli alattvalóikra nézve egyenlőkép előnyös módon szabályozzák, illy módon illető alattvalóiknak kölcsönös jogaikat szorosabban megállapítsák, kereskedelmi viszonyaikat szi lárdítsák, s ezeknek erélyes oltalom által azon kifejlődést, mellyre ástok képesek, ^megszerez nék, s végre olly czélból, hogy a két kor-

m._ p.

Uelicrfttgttitg»,

van Vall

m. p.

Vrolik

m. p.

Pahnd

m. p.

TpadöHepe.

© e i n e SWaj éjiät ber Ä a i f c r » o n 0 c * Maiectatea Ca ^mnepatei» Asctpiel, peqeê ft er rei <§, Äf l ni g » o n U n g a r n u n b toon Snrapieí mi ai» Boemiei m. n. â. mi Maiecta© ö f j n t e n : e . jc . j c . ' unb © e i n e ^STOajefiát (tea Ca pefleje jjepejops de jkoc8 m. i. x dob e t J t ö n i g ber S í t c b e r l a n b e jc . jc . jc . in pind» a penua jjmtp’sns modä dspttop« mi gleicher SBctfe »on bent SBunfê befeelt, bic jjvntoKina «fojocitop» nentps csdijjil din am snânbelS* utib: ©cfjtffaljttäfcejieijmtgett . jwtfên do5e ctateje npin »nS tpantats ansme cnpe bcibeit Säitbent, toel<$e bisher nur auf einfachen jaieacta, peiepinueje de Kommepvis mi de bic @Iei<$fieűu«g ber flaggen Be^cecfenbett, in naßini'ilsno întpo amsndose jjepeje, Kapi nini> beit Sauren 1817, 1837 unb 1850 auâge* anam epas Eacatè nsmai no deKiapiqlsnuo ice^feltcn ©rflárungen Bcgrörtbct lcaren, burc^ pecKimsate în anil 1817, 1837 mi 1850 qe einen eigenen ^ractat ln bauetfyaftet unb für aneä de cKons eKajitaton ijam speiop^, uonlps ifire, beiberfeitigen Untettâncn gíet^ »orêilâf* Ka în aqectji mod» c i ce detepmine mal kk t«:Sß]eife-. ju regeln, auf biefe 2ltt bie Werfel* deamipjntsjS dpentspue peiiupone tu e p e feitigeit ^ Siebte % er ictreffeitben Untertanen cnentiuLiopS jo p í csdijií, c% ce Koncojideze itäljet:;feftiu{WIen, i^rc ânbelStoertinbüngen ju jientepeae Kommepiiaal in! anectopa cs ai ce t>efcfitgen unb biefen burc^ einen fröftigen ©cfciife acceKBpe npin snS am pim ^ntö nstepni^ a<(éA

mány között olly szerencsésen «fennálló régi s jette @nttoie; ber ralién. unb aufrichtigen $teunbf$aft,: weldje fogIücflic§ bakká tétessenek, e végre egy szerződés kö beiben '^Regierungen befielt, no<| enger tését elhatározták s meghatalmazottakul kine ju géfunbeH, 511 vezték, még pedig , v ,- ^

biefem Cnbe rthe^läSic^âiiVgtt'^^rte^étt, ’u n b .' ben ju 3 ^ ren . ©eboümäc£)ttgten bafut ernannt, unb jW at: :; " ©eine- SWajefiát • bér .ftaifet tfott 'Ce}lettetc$, í '.ö Felsége az; ausztriai Császár. Báró D o b b l h o f f - D i e r Antalt a németalföldi orosz ben greiberrn Sínton ® .o ü l ) ©ff- 25 i e t , -(Sorit* lán rend, s a spanyol, királyi III. Károly-rend manbeur be3 nieberidnbif<$en üíöwen-Crbené unb közép keresztesét s Ö, Felségének a német beő .fönigí. fpanifásen Otbenő Gatlő III., Sittet* alföldi udvarnál! rendkivüli követét s ; megha ifjöc^ft ^ t e n cui£etorbentIic$eri'. ©efa'nbten unb talmazott ministerét; . éeöpttmáíittgteR SDíinifier am niebetl(tnbif$en ^ o fe ; unb ' ;/v •: ■■■ : • , Ö Felsége Német-Alföld Királya van Hall :©eine STOajejldt, bet Jtfinig bet üJKeberíanbe Adóiján Florentet a németalföldi oroszlán-rend, ben ^ e r r tt. $íorent âbrtait toan J p a l l , ©ro§= B a cserkoronarend, a szász-weimari fehér freuj beő nteberlänbifên Síwen-’órbenő únb beő solyom -, és a.belga Lipót-, és a szász-er- Dtbenő bet Stcfyehfronc; beő fftcjjftföSB e i m at* nesli házirend ^ az orosz császári fehérsas-, s fêri- toeifm falién* > 1beő "belgifcên Seopoíb* a hannoveri Guelv-rend nagy-keresztesét, ö unb beő fd<$ítf$*etneftínifc(?en .§au 8=Otbenő, beő Félségének állam- s külügyi ministerét;- to faifetl. ntfftfcên'raetfien Éblet-DtbenS unb beő vábbá V rö l i k Agnitest, a németalföldi orosz í>aunoöetfd)en Ouetpên^Drbenő, Sereit ©taatő* lán- s cserkoronarend, a szárdiniai sz. Móricz^ minifiet Unb üDiimfter bet auëwättigen 3íngele* és Lázárrend középkeresztesét, a schwéd éj genf;eiten j banrt ben • Jgertn: Stgníteő’ a 3 t o l t f , szaki csillagrend lovagját, ö Felségének pénz (Sontmaitbeut beő nieberlänbifiên Íöwen-Ctbenő, ügyi- ministerét, és P a li u d Károly Ferdinandot, béő' Drbenő bet ©cfjénftone, beő fatbinifên © t, a németalföldi oroszlánrend, a belga Lipót- s Stfaitrtttuőí unb ■Sajatuő» O tbenő, Witter beő a porosz veres-sas-rend középkeresztesét, Ö fd)toebif$en 9iotbffrtn*£>rbenő, 3 ^ « » .SWintflet bet Felségének gyarmatiügyi ministerét; kik is meg- ginanjen, unb ben .§errn Garl getbtnanb 1>a * batalmazványaikat egymással kölcsönösen kö Ij ub, (Stofjfreuj beő níebetíáttbtf($en £ötóen*£)r* zölvén és azokat jó és kellő alakuaknak ta benő, beő belgtfd&.en Seo^ólb- :unb beő ^renfriícbett lálván, következő czikkekben állapodtak meg. totóén ,3tbíet*Dtbenő, 3 $ ten 2Jítmfiet bet (Soío* nien; — m eí$e, nadjbent fte ft<^ medjfelfeítig tf;re. íBoííinacbiett ‘mitgetí;eilt, unb btefelben in guter unb gehöriger ^ptm . befunben Ijaben, über bie na^folgenben Qittifel ubéreingefommen ftnb:

•*

, 1 . czikk.

r".

,.

.

;

Sl t t ' 1.

;

Ó cs. k. apostoli Felségének s Ö Felsége ' 3'wfdktt ben Untertanen ©einet f. f. 5iiio= Német-Alföld, királyának alattvalói között köl floíif$ett: ‘SDiajeftöt unb jenen ©einet Siajcftat csönös hajózási és kereskedelmi szabadság lé- beő Jíöntgő ber 9íiéberlanbe foíí eine toec^felfet= tige ©(|tf]fa^rt unb ânbelöfteiêit béfteên.' - ' fezendik. ^ 2. czikk. Ehhez képest az ausztriai birodalőm álla mainak hajói, mellyek akár raktehcrrel akár sulyteherrel megrakva, á németalföldi kikö tőkbe eveznék és hasonlókép a németalföldi királyság hajói, mellyek akár rakteherrel akár sulytelibrrcl megrakva az ausztriai kikötőkbe eveznek, bárhonnan jöjjenek és bárhová men jenek is azok, ugy. megérkezésök mint kievezésök alkalmával a nemzeti "hajókkal egyenlő lábra állitandók, és .sem más, sem magasabb tonna-, b o y -, lobogó-, kikötő-, horgony-, révkalauz-, .vontatási, •világítótorony-, zsilip-, csatorna-1, veszteg-, liajóinentesitési és raktárilletékeket, vagy bármi természetű vagy nem zető más adózásokat vagy dijakat, — ezek akár a kormány, közhivataloskodók, községek vagy. bárminemű intézetek nevében és javára

décBÖiítápe de Kápe Jc sn t Kánátí mi Boindä a KÓncoiida mái1tape ’a e rítíp e ie amwiuieí veiéi Beití iüi qeieí íópte rcinqépí Kape •ecicte l^htp'é amsndoe rsBepmmsnteje •^ntp’cnS mods. ama de íe p iiits, a» á íja ta ks Kaje a ^nKeia cnpe á%ects ckóns jsiíb tpantats iiii"as densmitS cnpe áyeacta ne ípmitopii njeriinstinjji ai cél mi ansine: Mäiëbtâtëa Cá ^m nejátsjS ksctpieí ne Ba-. ponsiS Anton- Doblhoff—Dier kbmmandante de opdineje . j'es'jsí de ijiëpëiè . de *ocs , mi dët opdineje pénejBÍ de Cnania Kapö'jS III., tpt^) micsj§ "ces eetpaopdinape mi njininstepit» mi-, nietpo j a .Ksptea .űepeiops de acocs; mi , ; Máiéctatoa .Ca pepeië. üepéjops de ikoc$l ne; domníJ5 Florent Iladrinn von; Hall, Kaisajeps de Eps’ie« mape a opdinejsi 'je s js i de jjepeíe de ®ocb, mi de opdineje Koponeí de ctefláps, de opdineje‘íajKon?5J5Í ajE* de SaxoWeimár, de opdinejë ßeJijiKs jeonójdínS, de opdineje Kspßel caKconi'ie-epnecline, dé op dineje Bsjtspsjsí ajs» imnepiaje pscécKs mi'j de opdineje Guelphe de Hanovera, minictpsjs ces de ctats mi de tpeEeje ectepne; — aiioi ne domnsjB Agnites V rolik, KOmmíndante de opdineje je sjsí d e . jjepejé de atocs, dó opdr-“ neje Koponeí de cteyap«, dé opdineje Ct. MaspijíTs; mi Jazáps de Capdinia: KaBajeps de opdineje elejei hopdiie de Cisedia, minietpsjs ces de íinanjae, mi ne domnsjs Carl Ferdi nand Pahud, KaBajeps de kjisuoo mape a op- : dinejsí. je sjsí .de yepéie de wocs,. de opdinéie > BejyiKs' jeo n o jd in s mi de op d in eje B sjtsp sjsí T poms de H pscia, m in ictp sjs ces de kojo n ie ; — Kapi d s n i i e m i-a s KommsniKats n jin in s tin u e je jo p s mi j e as a f j a t s a í i ^ n í o p m t Bsnii mi KSBiniti ^ c’a» ^nB oits ^vntpe ciné a - ^ csnpa sp m ito p ü o p s aptiKSJÍ : r

-

Apt i K. 1.

, Întpe csdinií Maiectatei Caje v. p. Anoctoji'ie mi ^vntpe qei ai. Maiectatei caje pe-, uejsí JíepejopS de ®ocs . Ba eeieta jiBeptate de Kommepila mi de namrEsisiie peniapoKS. Apt i K. 2.

. 35ent geihdp toerbeit bie ‘© 1$ ^ bet ©taa= tett beő âifettíjuincő Dej|etreic^,' Wetê tn 93al* iafl- ober fbelaben in- bie. ntebjeriänbtfên -öäffit einlaufen,'unb eben fo bte Skiffe : beö ' Äöntg* bet. Öiieberlanbe voeltê in Sattaft >obet belaben. ttt, bie öfierm$if$ett âfen :etnlaufen, tooijet fte immer fomntett. uttb tuofîn fte iinmet ßci;en mögen, fotwoi;! béi fljret 3tnfunfi, alő bei intern Síuőlaufen • unb.; iuâ|irehb; i^reő- 2íufetttf;aí= teő,. auf bent gleiten û|Íc ntit beit 5íational= fd;i)fen beíânbelt iüerben,- uttb weber aitbcte ttocí; íjöljete Sotttten=, ©oi)Ctt=, glaggen*/ .§afen=, 2ítt? Fer=, Sootfen^, © cÎe^, Sen(|ttîtrtn§=, ©dí)Ieu= fjeit*, Gattaí§=, Guarantane^, S3etgungő=,. Sittre* V()t=@ebü^reit,: ober aitbere wie immer geartete ober genannte, 2%aí>ett unb Síufíageit jtt ent= rieten f;abett, btefeíbeit: ntßgeit int, 9íanten - ober

. Ilpin spmape n i ü e asctpia>ie, Kapí BOps intpa ne^vmapKate (j]\n B ajacts) Op .^.nKtpHate .fn n op tsp ü e y e p e jo p s : de •Hfocs mi ácém inea mi' n i i j e ne^riK^pKate öp jjuiKipKate' d ie jje-/.; p ejo p s -de asocs,vKapi Bops intpa ^ n n öp tsp iie , asctpiaqe cocinds op : de; sn d e mi m ep rsn d s op snde^ c e . Bops tpanta a tx ts j a ;c o c ip e mi iijéKape Kxts mi .în tim u sjs netpeiiep eí jo p s, Ka. mi' mBijé n i'ifen a.ií, iui Bóps f i . csnnsceV tóts Ja a
293 zed essenek is be, — nem lesznek kötelesek fizetni, mint a méllyék a nemzeti hajók, által ezen kikötőkbei- beevezésök s ebbeni tartóz kodásuk sazokbóli kieyezésök alkalmával az égyenes vagy közvetett hajózásért jelenleg vagy jövőre fizetendők.

^

;

ju ©uttffcn ber 9?egietuttg>? öffentlt<$et gunctto*1ecicte aKsm op ce- Ba nsne ^vn ßiitopg ne n i ttäte, tion ©enteinben ober WaS immer für 9tn= u e, niuiBnail aa intpapen jo p s . nri jjui; timnsjjf fiaíten erdőien Perben,' —.. a ls : jene, Welche ben Ksts netpeK^ jf,n anectea noptspl, op; j a emipea 9tottonaIf$iffen Bet istent (Einlaufen, unb waíj* nentps naBiratäsnoa dipeanti, op nedipéantt. . renb ifjreS Aufenthaltes in btefert ..§âfett, ober bei tytem SíuSIaufen, für bie bireete óber inbt* reete gegenwärtig Sufeuíegt ftnb, óber tn ber goíge auferlegt serben.

3. czikk.

S írt. 3.

Mindénre nézve, a mi a hajóknak a ki kötőkben, révekben, horgonyzási helyeken és tengeröblökben leendő felállítását és lerako dását, s átalábaH azon formaságokat és intéz kedéseket illeti, mellytknek a kereskedőhajók legénységük és rakományuk alávetteÖietnek, meg lön állapítva, miszerint a belföldi hajók, semmi előjogban vagy kedvezményben ne ré szeltessenek, mellyben a másik fél hajói ha sonlókép nem részesitetnek, a magas szerződő feleknek akaratjában állván, hogy « tekintet ben hajóik tökéletesén egyenlő bánásmód alá’ vettessenek.

3 « aSejiefjmtg auf 9lííe§, waS bie Qíufflel* íung ber Édjiffe, tljte 2íuf* unb Slíslabung. in ben -§&fen, gebeit, 3tnferÎaên unb. 6ee6ecfett, unb űBerâu^t bte görntli^íeiten unb 3lnorb* nttngen betrifft, benen. bte .§anbeI8f($iffe, i§re 3flannf<§aft únb if)re Sabung unterworfen Wer= ben finnen, njúrbe »»reinbart, bafi ben etníjet* tm f$en. Skiffen fein aSorre^t unb feine 93e= günfttgung ju £§eil werben folt, bie ni($t in gleièer Seife auáj ben <2<$iffen bc§ attbern SêileS gewährt wirb, ittbent eS. ber S itte ber beiben fyol)ett contraíjitenbett £fieite ifi, bafj au<§ in biefer 33ejteljung 3if;re Schiffe auf bent $uf?e einer öoíífomtnenen © le ije it beíjanbelt werben,

4. czikk.

2 lrt. 4

A hajók nemzetisége különösen, mindegyik állam saját törvényei szerint, a hajóskapitá nyoknak, hajó- és bárka-vezetőknek az illető hatóságok által adott okmányok és szabadal makhoz képest leend elismerendő.

35ie SfíationalMt ber @$iffe folt gegenfeitig na$ ben jebem (Staate eigentümlichen ©efelett unb Sínorbnungen, in @ema§f;ett ber öon ben contyetenten ©efjötben ben Sa^ítcinen, (ScíjtffS' unbJBatfertfüfjrettt, üerabfolgten Urfunben uttb ißatente anerfannt werben. , 2>n bem gatte, bafí einer ber .fjofyen contr«* Istenben Steile bie' auf bie ©eeurlunben u. f. W. SSejüg í;aí>enben SBefHmmungen ânbetn würbe, ijl bieüon bent'anbeten Steile, fofetne bie Jtenni* ni^ biefer Stenberung für biefen öom Sttiereffe fe^n fönnte, bie SKittêííung ju makett. ..

Azon esetre, ha a magas szerződő felek egyike a tengerész okmányokra sat. vonatkozó határozatokat megváltoztatná, erről a másik fél, a mennyiben ezen változás tudása őt ér dekelhetné, értesítendő.

5. czikk. Minden termelékek vagy kereskedelmi czikkek, mellyeknek a nemzeti hajók általi b e - é s kivitele ä magas szerződő felek államaiban törvény szerint történhetik, hasonlókép a másik félnek hajói által oda bevitethetnek vagy onnan kivitethetnek. . ■ Az ausztriai császárság vagy a németal földi királyság kikötőiben , egyik vagy másik félnek hajói'által bevitt áruk, a tulajdonos vagy ügynökének kénye szerint akár elhasználásra akár keresztülvitelre vagy ismóti kivitelre ren deltethetnek, vagy végre betároatathatnak, és pedig ugyanazon feltételek alatt,' s a nélkül, hogy magasb raktári-felügyeleti vagy. bármi nemű más dijaknak volnának alávetve, mint a mellyeknek. alávetvék azon áruk, mellyek nemzeti hajók által bevitetnek vagy a saját ország alattvalói által betáróztatnak.

'

'

.;

9lrt . 5.

:

. ", <■

A p t i K . 3:/;

■^Vn npißinua clijta ijsjsi nxijopii, npeKsm m i ^ n npiBinßa ^nKipK’BtJipei mi decKtpKtUspdi Jo p s ^ n n o p tsp i, joKspiae de decBüpisatö, ^vn JOKspiie de' anK ipi mi jpn cinspüe do m ^pi, mi necte tot« în npißinjia tstspopg i o p m ajitojiüopg mi a d icn sceq& nüops, Kipopa nots f i csnnsce n ti.ie de Kommepiis matpomii mi ^vnKipKitspa io p s , c’a iiK s ts ^vnßoiaja, Ka n iiio p s indiijene c% n s ce . Konqédi n iie o npeporatÍBi • mi ni’ie o íaB opipe t o n s c’apH ectinde ?^n tp ’sns acem inea r mods m i, j a m ü e i Meieiiaatew n i p g í ; : íiin d n i >am xndose ; ^ n a ^ te je niipuí Konlpantanjjí BoiecKs Ka n x lio jo p S mi .^n- npißinua aêacta c i ce tpanteze ^ n tp ’sn s m ods CKape. . v ' . . A p t i K . 4.

.. ■.

/

■;

2 ítte ‘©rjeugniffe unb anbere -§anbel§í9írtifel, beten (Sitt= ober 9luSfuf;t burd> nationale @d;iffe in ben Staaten bet í;cí;en contraíjireitben £f;etíe gefeptíj jkttftnben fann, Werben in. gleitet Seife but<$ ©djiffe,. weld?e bem anberen Stjeiíe gehören, baí;tn eingefüf;rt ober batauő auSgefüljirt werben fönnen. 35ie in ben ^âfen beS Äaifertl)um§ Öeftet^tei$ ober beS Königreichs bet’.9HebetIattbe, bur^ ©d;iffe, bie; bem einen ober bent anberen £6etle angef;ßren,, eingefü^rten S a a te n fennen bafelbfl, nad^ 93elieben beS (Eigentümers , ob.er feiner ©eftäftSfü^rer entweber jum aSetbrauê, jur S u rtfu ^ r ober jur SieberauSfufjr bejliinntt, ober enbli^ eingelagert werben, unb jWar unter benfelben Ó3ebíngwtgen unb o^ne i;öêren 3Äaga= jinS=93eauffi^tigung8= ober anberen wie immer gearteten ©ebütjre» unterworfen ju fe^n, als je* nen, benen bie S aaten unterworfen ftnb; welê bur^ nationale Skiffe eingefül)tt, ober but$ U ntertanen beS eigenen CanbeS eingelagert werben.

N ^ ís n a jita te a n i ü o p s ce bb peKsnnoc’io peninpoKajminte d s n i jei,n je mi d icn sceiísn ü e nponpie íitK ip s í ctats n e tem eisj^ doKsmintejo p s dáte de K itps astopitejjLie Komnetinßi K initanijops mi Kondsntopűops de n ii mi de jsn tp i. D ans sna dintpe jjihajté.ie nxpyí Kontpantanijí Ba .ía q e CKimBipí în dicnscenisnue p e ja tiß e j a doKsminte.ie m apine m. 'i. ji. a ts n ií aêctea cKÍmBipi ce Bops KQmmsnÍKa q e je ü a jte n ip jji deKsmBa Bops í i de intepecs nentps d ’inca. . : .. /

A p t i K . 5.

T óté iipodönteje mi ajjjT aptiKSjí de Komm ep ^ís, Kapí r e nots im nópta mi ecnopía de KitpTj nii.ie n síjísn a jf .pn etateje ^ n a jte jo p s n ip n í Kontpanlanüí, ce nots imnopta mi ecnopta .]m aceminea mods mi deK itps n tije q e je ü a jte n ip u í. ; • MT.pii.ie jj\n n o p tsp ü e im nepísisi asctpiaKá op .pn a je {ffemnsjsí ijep ejo p s de acocs, im noptate de K ítp i n t i j e ’ie je ija .ite n ip ß i, ce nots dectina ceas. nentps Koncsms ceas nentps tpancits ceas nentps pecnoptape d sn i Ksm Ba boíí nponpietapsjs op q e js ve nópt® íip m a j s í op ce nots ^ n m ir& z in a ; mir, an»me i i p x Ka c i í i s , csnnsce j a a jte Kondiwsm op j a a jtó lance inaí .m api de marazins de csnepBÍriape op de Bep í e a jts nsm e, deKÄtsr;ja Kapí.CiYint csnnsce mi m tp íi.ic imnoptate de K ^tpi m,ijie n i ’iísnají, op ammezato ^ n m ir tz in s d e KLlpt csdiuit inditiení. .

994 ,r

:'r[ r -/ 6. CZikk. ■

A-:':A ^ A

A'Vr/

.

’

B tt6A

@6 főtt tcebet btrect ito<$ inbirect, íoeber bon Sem közvetlenül, sem k özvetve, sem a két kennány egyike vagy valam elly énnek n e v é - einet bet Beiben {Regierungen, no<£ toon irgenb ken vagy tekintélye alatt cselekvő társaság einem 5tgenten einet ©efeűfdjaft ofcer tfőripet* vagy testület ügynöke által, n y e r s- v a g y k éz- fâaft, toeI<$e irt beten’, Síamen ober unter beren mii tennelékek Vételénél v a g y eladásánál, me Autorität §anbeltv, fúr. ben;9tnfaüf "ebét iBèrlyek a két szerződő fél egyik én ek birtokaiból fauf ' bét 9Ío$* oDer SWanufacfnt * (Stjeugttiffe, származnak, s a másik fé l területébe bővítet welche »on ben SBéftfcungen bé8 einen , bet beiben nek, a hajó nem zetiségének alapján vagy te contraljirenben Steile Jjettű^ten, unb in baS kintetéből sem miféle előn y ne adassék; á ma ©ebiet beS anberen' Sfétleg eingefüljtt serben, gas. szerződő felek- szándoka lévért, miszerint auf ©tűni* ober .in 33erü
z

i

k

k

.

:•

i; A németalföldi kikötők valamellyikébe beevező ausztriai hajók, és viszont az ausztriai kikötők egyikébe, beevező németalföldi hajók, mellyek rakományuknak csak egy részéi akar ják lerakni, az illető államok törvényeinek és rendeletéinek megtartása mellett, rakományuk azon részét, melly ugyanazon ország kikötő jébe vagy más országba volna rendeltetve, hajóikon, visszatarthatják és ismét kivihetik, a nélkül, hogy a rakomány' ezen részéért a főiügyeleti költségeken kivül bármi vámilletéket fizetni köteleztetnének.

...... . 8.- czikk.

A /A

. \ : y S í r t 7.

. S írt. 8. \ •/

; - . -A. a ... ..

A magas szerződő , felek egyikének hajói, a másik fél kikötőjébe! kényszerült heevezés esetére, sem a hajóért, sein annak rakomá nyáért más illetékeket nem fognak fizetni, mint a mellyeknek a nemzeti hajók hasonló esetben alávetvék; a mennyiben a beeyezés szüksége törvényesen be van bizonyítva, ezen hajók kereskedelmi működésekké nem bocsátkoznak s a kikötőbeni tartózkodásukat azon időh túl nem terjesztik ki, mint azt a kényszerült beevezés oka igényli. '

■ $>ie S éiffc beâ einen bcr tjofycit contraljt* tettben £i)eiic werten int ftalte be8 gejttnutge* neu (Sintaufenä; in einen bcr .§äfcn bc§ anberett SljeiícS, toíber für baS ©djiff riodj für beffert Sabuttg attbcrc ©ebübrett entri&tcn, ' als jene, benett bie 9lationaI[(f)tffe in bent gleidjett $aííe unterworfen ftnb; teofertte bie Stfotíitucnbigfeit beS Einlaufens gefefcliá ettuiefett ifi, biefe ©d?iffe fente ,§anbeíSo})etatton . »ernennten, unb ifjrett Sínfentöalt irt bent âfett iticfet über, bie 3 ‘’it verlängern, alá c§ bie ,ba§ gelungene Umläufen »eranlaffeitbe lírfafê rrêifd)t í ' y A hajók kijavításának szüksége által in 1 2)íe 2í6=. .uttb Umlabungen, reelle búré bie dokolt le - és átrakodások, kereskedelmi mű 9?otIjtoenbigfeit berAJÍuSbefferung ber ©cîffe ködéseknek semmi esetre nem fognak tekin begtünbet fínb, »erben fetneënjegâ alS ânbel^ tetni. • Operationen angcfeí;ett. A 9. czikk. , Azon e setre , ha a magas szerződő felek egyikének valamelly hajója, a másik fél álla maiban megfenekelnék vagy hajótörést szen vedne, a kapitánynak és legénységnek, úgy a személyeket, mint a hajót és a rakományt il letőleg, minden nemű segély és gyámolitás nyujtassék. A megmentésre Vonatkozó működések az ország törvényei szerint történendnek, s ma gasabb mentési költségek nem lesznek fize-

.

s ír t. 9.

'

/;

;

3nt gaßc ber (Stranbung ober be§ ©îff= brútêő eine§ ,<Sîffe8 be§ einen bet §ofjen con<* traîreitben íEêiíe in ben ©taaten beS anberen, foíí bem ßapitân uitb ber 2Jíannfcí)aft, foiooí;! für bie Sßerfonen/ alâ für baS ©tîff uttb bie Sabung, jcbe 5írt üon jpiífe unb 23ciflaitb gc= íeiflet tnerbett. Sie auf bie flíettuttg bcjűglicên Operatib* ne» inerben nac^ ben ©efe§en be^ SanbeS jlatt* finben, unb (§ fojjen feine btyem i êttuttgS*

Âptirt. 6.

y

^Ln npißinua niH lsnw itatel dé naié ns ce Ba Konnéde nwe o npeporatißi nentps Ksm-. nipapea mi Bindepea de npödsnte Kpsde uii de m a n sísn tsp e, Kap!. npouin» din tepitopísjS sne! nipjjí Kóntpantaniíí mi ce imnópte in te pitopísj« le ie ü a j t e n tp jjí, n h e deadpents^S ím e indipente, n h e de k it p i snwS din a m sn dose rBBepneie, nwe deK itpi snS apinte aaS sneí cojjietiuí op KopnopiHísní, Kap! iSKpt csb n sm éie op astopitaíeá jo p s, íiindKS intenyísnea înaitejopíí ir&pjjl; Konlpantanjjí e Ka ^ n npiB injja'aHeacta c i ns 1ce
A '..'-'

- S ie in einen ber nieberlânbifc§«t 4jäfen- ein# laufent»en. öftetrretc^tf«ên <5$iffe. unb ebettfo bte in- einen ber fijktxeitfyidjen ^âfen einlaufenben niebetlanbifdjen Scf)iffe, toelctye nur einen 'iöjeil i^rer Sdbüng abfeên toolíen, »erben, unter é t* obadjtung ber ©efefee. unb Sktotbnuitge« ber. be* treffenbeit Staaten, ant SSorb iljrct 6$iffe ben Stí>eií bet Sabúng, 'rcel<$et fut einen anberen fen beëfelben ober.eines anberen SanbeS kfttmmt fe^n foűte, jurücffieâlten unb miebet augfü^ren bűrfeit, ofjtte genöfjiget ju fe^tt, ■■fut btefett $fjdí ber Sabung irgenb. eine 3oíIgebüfyt mit 3tuéttaljnte. bcr Pofiért bet Séaufftí^tigurtg, p ént* riefen. 'A a :;/

:. . : : A Í

.

' A p t i K . 7.

V ;’

N s ü e asctpiaie He Bop» intpa ^vn noptspiae jíepejops de acocS, aceminoa mi n tije . Üepejops d e.x o cs «te Bops intpa în iroptspue asctpiaqe, Kapí Bops boIí a deciapKa nsmaí o . napte a ^nKipKttepël io p 8 , OBöepBandií i e - ' tjije mi dicnsceqísnúe pecnentißejops ctate, BopS nsté peijiné tea j a j t i napte a jpnKi.pK"&tspeí, Kape e dectinati nentps aJtS nopts á js atejeaiui op a js aateí uepi mi o Bops nsté ecnopta eap im í, f ^ p i Ka c e í i i Konctpincs a pecnsnde nentps ; a iea cts napte de jjviiiap- ; KitspT) a i t i taiicr. de BahrE denstS cn eceje de csnepBiriape. , • _

A p tii;. 8. DaKí nxije sneí nipjjt Kontpantaniií Bops ^ í i Konctpince a ^ntpa ^ n noptsjs «tejeiiajte nipjjt, atsOTl ns ce Bops. pecnsnde nite nentps narr, n iie nentps ^nK'BpKitspi aate tance, deK5its t e j e *ie ce pecnsnde jp.n atape 'Kacs mi nentps m ij e n s tís n a jí, deKsmBa ce Ba KomnpoBa jerajm inte neiecitatea intp^péí mi ks atéctea nsí ns jjintpenpinds n ii’o o n epiiisne Kommepqiaje mi ns piiin^nM timns mai .^ndejsnrats deK®ts {line Kasca nentps Kape as íoct« Konctpince a intpa. DecKipKitspeae mi penKipKitspeje qe ce Bops ía 'te din Kasca penapipéí n iijo p s ns ce Bops Koncidepa nindö o n aii a sneT n^pyi Konlpantanjjí Ba nxtimi nasípaqís op ce Ba. apstn;a dene ea ■fl.mapK'&tspa ne ; tepitopísj» u e je ú a jte n^pyí, atsnni ce Ba npecta K initansjai uii matpocimei : tots í e j s jS de aacatstops mi accictinu’B atJ.tS • ^vn npißinija nepcónéjops Kástö mi a n ie í uíi : a ^nKipK^tspei. Ö nep ttísn ü e pejatiBe j a cKxnapea n ie í ce Bops ía 'ie . dönt. je n ü e ijepel tűi ns ce Bops pecnsnde tance de CKínape mái mapi deKstö

tendők, mint a mellyëkët a nem»etbel5«k illy táffcn b e je it toerben, alö jen«, ju toelcfkn He trí êinem atyriliâjen âííe íjtt^pi^tet «etekben fizetni tartoznának.

toaren.

y-

' j :-

A m e g m e n t e U á r ü k sem m i illeték alá nem ' S)íéöérctteic« íffiaaíeri főtten feiner ®ef>ufpc fognak v ettetn i, ha csak azok elhasználás v é ühtertóórfen njrtfcíett, eő iväre beim, bafj bíifelbíit juin 23crbrau#e «flbä belaffen müvbett. . ' i:r gett. o tt nem hagyátnának; • Ami ezen ctikknok a ném etalföldi gyar; j SBaS bie Slnwenbmtg biefeő QtrtifcIS duf* ben matokkal! k eresk ed é sre <5s hajózásrái alkalma i§«ttbíl uttb bie <2á)tffaí?tt in benniebérláhbifdjen zását ille ti, inagától é rte tik , hogy a gyarm a dolontén anbetrifft, fo verfielt (3 ft
terhjorfen ftnb. ,

' "]

.Ilëntp« m ^ p íu é .cK inaté dcKsmea n 8 cé BopS ai.ca aixoao cTipé koncsm ape, n s ce aa |>ecti«nde iii'i’o tanci." ' : vfLn npiBinßa^ an iiíik ip ei a ie c til aptikJí; j á KommepMlaJs mi naBirtnlBneá ^ n K o jo n ieje jiepeiopS de * o c a , cé jjinjiejeije de cinc n i dsni- aejfü e ne ecictS j v n nsm iteje Kolonie, m i p í ü e cK iriat& c*nt cánn8cé j a tanca y in ep aje de* m ^rtzm atikS KácS de a ce peecnoptá.

,

s í r t ío . A z ausztriai vagy ném etalföldi alattvalók: 7 2)te bett öflerreitifcben ober ben nieberlänbi* tulajdonát kép ező hajók áruk és ingóságok, fc$en U n tertan en angefförigen S k iffe , SBaaren mellyek ten g eri rablók által, a szerződő felek unb (Sffecteit, toel<$e b ú r t Seeräuber, lnner§alf> egyikének tö rv ényhatósági határain belül, vagy b burc^ t^rc JBeödím&t* íigtett, ober bur^ bie Stgenten ber betreffenben Oiegienuigeit erhoben loorben ifi. 1 ■ 10. czikk.

aseie < iéce pécnundí ^vn atape kácSm ineii-

;

-■7 - :7 : 7 ;

N i u e , WBp'Pije op e f e n te je cödijjijopí a sc tp ia ií op a j e csdijÍMops y ep ejop» de *octí, Kap! ce BopS npinde. d e K xtpi Kopcapí, ^ n tp e Koníinieje^ *8picdiniÍ8nei sn eí dintpe n ip n jü e Kontpantaniii. op ,jvn mi*J0K8J8 m ip eí', mi ce BOpS döHe op ce BÓpS a í j a ^\n n o p tsp ü e , p i s p ü e , e l l e n i j e de nxt op în cin b p ü e dé m ip í Jajé M ejéijajte n i p y l , fcë Bops da iip o npietapijopS .^n d ep ciits liejaniT. pecnsndepen cffécejops Kascate l e e s n i á 'e e detepniina de K itp i *8déK itopiéje kom netinyí, deKsniBa ’ini BopS KomnpoBa dpentsjS je p g de íiponpietaté ^riaintéa aiectopS acsdeKttopie mi de KcmBa d e Kiitpii inlepecauit öp ^\mnslepiy,ií jo p a op de KiitpT) ayin{jii p ecn en tisejo p s rscepne ce Bops ía 'i e péRjimiHiBní în pectim nsj» tep m in s js í apecKpics. '

_;

7-

11. czikk.

j-

"A m agas szerződő felek területében lévő, v ag y azok h a tá rsz é le it, érintő folyam ok , fo lyóvizek, csato rn ák és m ás term észetes v ag y m esterséges viziutakoni hajózást illető leg , köz m egegyezéssel m eg állapittatott, m iszerint a mindkét ré szrő li alattvalók és azok járm üvei a rakom ánnyal eg y ü tt m inden íékintetben inindazön bárm inem ű szabadságokban, előjogokban, m entességekben és illetékm érséklésekben r é szesüljenek, m ellyek akár a hajózási törvény,; különös v a g y m ás sz e rző d v é n y ek , ak ár sza bályzatok és rendeletek által, a legk ed v ezm ényezettebb idegen nem zet hasonló körülm ények között lévő alattvalóinak és hajóinak mega dattak. í

::

12. czikk.

. ■ ' ■ ■ -■ ■ '

’A m a g a s j szerződő felek m indegyikének alattvalói, an nak tekintetében a mi a parthajóz^js g y ak o rlását s a szem élyek .és áruknak, a magas szerződő felek illető állam aiban egy kikötőből a m ásikba leendő szállítását illeti, azon törv én y ek h ez fognak alkalm azkodni, me lyek m indkét m agas szerződő fél államaiban s németalföld tengerentúli birtokaiban és gyar mataiban ezen tárgyat jelenleg Szabályozzák, v« g y -jö v ő re szabáíyozandják.

I. 1856.

;

S írt. 11. ''

AptiK. 10. ‘ ^

..

#

,r j . 7

v

', 7 7

1

,

• A p t i K . 11.

. -T

. **

-7 7 7 ,

•§ in ftttíit ber SBefabrung ber in beit tfk* -j JJVn npißinua naB iri'iísneí ne f e i i i e j e , p ia bieten ber bobén cotttraîrettbcn Steile befínbíi* p ü e , ne K anajeje mi n e a jte kt>jí de a n i te n oberbiefelbenbetü^renben ©trőnie,ftlüffe,6a* natspajü op a p t i í h ia j í,. ne ce a í-ís ne te p itmle unb ánberer itatürliêr ober fűnftíiájer tópi8.i8 nipsiüopH K ontpántanjii. op Kap! ce SBafferftrafíen, ifi man übeteingefomtnen unb mj.pijinecK8 kb a ie c l8 ‘ tepitopís, c’a íf>K8t« ^ n tuurbe fejlgefefct, baji bie beiberfeitigen Untertba* B o ia ji mi c’a ctinspats, Ka.,c8dijiüop8 m i-nxinett:^nb'! béren- ga^rjeüge , :faimut ber! éábun^ ’.in Jö p s ctatejo p s pecneiitise upeK8ai mi. .^nK Ípaííen Sejie^úngett’v jbott1- aífén -tóté1inimèr^geätf k itsp éio p S c i ce kóniie a d i jjin tóté'npiBinjjeje-' teten ^greiêiteit, '35orre
■■.•■'■75írr. 1*2. ■ "77' • AptiK. 12. 7 T)te U ntertanen eiríeő jebeit ber Iiol;en con* Csdiijií'din aniAiidoé ctateô Koulpai/lanjií, traí;ireitben 5.'í)éiíe werben ftd) rücfftc^tlicb beffen, jjmí■ npißinua KaEOlayíöJöí mi a ljnmc;iopl8,!«í iuaő bie Qíuőűbwng ber .ííüfíénfcbiffaíjvt mtb ben de nepeóne mi de m ap íe din »ns nepts .jvu ’éiíiice op io ^raitäp o tt ber ^érfoltéit unb üüaaren v»on einem ajl«j8 , ce B0 p8 -n in é de ce Bops ■ etnile vj\n. ßiitop» .'.jvn .áfna>ndosc cta ^ a f e n ' junt. anberett in ben ■bejügliten ©taaten t e j e : mi ^vn iipccecísnúe nocte mape op ber ijoljeh contrgí/ireiibeit Tbeile bctrijft, itad; beit '©efelett rieten , melege in jebein ber 0 taa? Ko.ionieje uepejop« dfl::!K0C8. ten bev bei ten í)of)en fontvaí)ivent)eu ^beiie, unb út, ben ü 6erfeeiftí;eit 23efi(3ungeu ober (Soíouint ber ííiebévlanbe biefeit ©egenftaiib geijentinirtig.. nv geín ober-in ber Scígt’ regein tuerben. 40

13. czikk.

—

Bánul nemű áruk, szám ozásuk különbsége nélkül, möllyek bármelly országból az ausz triai császárság valamelly hajóján a németal földi kikötökbe, vagy a németalföldi királyság valamelly hajóján az ausztriai kikötökbe bevi1 íetnek, és hasonlókép bármi nemű árak, szármozasuk különbsége nélkül, mellyek bár melly rendeltetésre, az, ausztriai kikötőkből németal földi hajókon, vagy németalföldi kikötőkből ausztriai hajókon kivitetnek, az illető kikötőké ben . se más, se magasabb .be-, k i-, vagy át viteli illetékeket, akár legyenek ezek most akár jövendőben kivetve, nem fogbak fizetni, mint fizetnének azon- esetben , ha a ki- és bevitel nemzeti hajók által; történnék.

'

UX;..

14. czikk.

V"'v

_v

. .. . .. .

13»

; , SBaaren {ebet @ űttmtg, ó $ n e‘ Unter* fdîeb be8 UtfaruitgeS, w elê au 8 w a 8 tmmet för einem ?anbt ,a«f einem © $iffe be8 Jtaifer* tûmeS Oeficrreic§ itt bie. niebétlánbif<$en jpifen ober auf ttttem;.<5îffe beS Ä&ttijtel^tS bet -Kit* berlaitbí in. bíe ifiétfciîföen^>§äfen tingefül^rt, efcenfo bie S a a te n jebet (Sattung, o^ne Un* terfáieb be« Urfjjrungeí, Wel<$e; ju w a 8 immer főt einet ©efHmmung auő bttt ßfierrei$ifc§ëtt <§4fen auf nieberlánbiföen ©Riffen, ober au í ben nieberlänbiföen >§äfen au f ßjletteiîfên ©cfcijfett auSgefübrt werben, folleu iu b
. 2trt. 14. Azon mentességek, jutalomdijak és illeték— ; . £>ie Befreiungen, Arámién uub 9lü
15. czikk.

'

9irt. 15»,.

j

A két állam egyikének vagy gyarmatainak és birtokainak föld- vagy ipartermelékei, a másik államban és gyarmataiban Vagy birto kaiban, se más, se magasb b e - , k i-, és át viteli illetékeket nem fizetendnek; mint a leg inkább kedvezményezett nemzetek valaraellyi,kének hasónnemü termelékei; s ha a magas szerződő felek egyike jövőre valamelly állam nak e tekintetben különös kedvezményeket nyújtana, ngy a hasonló kedvezmények a má sik félnek is megengedtessenek, még pedig ingyen, ha az engedély ingyenes, vagy hasonérték mellett, ha az engedély föltételes volt.

jEzen szabály alól, kivételnek csak azon különös kedvezményekre vonatkozólag van helyej mpllyek a kelet-indiai németalföldi gyar matokban az ázsiai nemzeteknek, saját föld vagy ipartermelékeik bevitele vagy azok ki viteli) tekintetében már megadattak vagy jö vőre megadathatnának. ■*v

;

AptiB.13.

.

I ' Dentp« totö ie jB jg de m apê, i i p » d ic tia -^ de npoBininßi, Kap! ce BopS imnöpla din sep í e h«»P^v cea^ ne 0 naie asctpiaKi noptjpLio ßepeaopS de socS êe«8 ne o naie a r ßepejopg de soeS ^ n noptepiae asctpiaqe, tipe- . KBm nri nentps totó íe js a S de m a p ie , f ip i, dietinpepe de npoBiriinjj'C, -Kapi ee BopS ecnopta ; cnpe Bep cKonl ee«g din noptspüe asctpiaqe;ne o naie a jjepeaopg de so c8 , . cea8 din nop- ; teplje QepejopS de »oeS ne o naie asctpiatn», ns ce BopS peensnde în peenentiBeje noptspi niqe aate taneé de im nopti, ecnoptS op tpan- , eitó niqe mai m apí, deni&tS a m ie *ie e« peensndS’ nu nentps n s iie niq isn ail j a itnnopt« mi ecnoplü, i i i aqeete tance imnsce assm op 9 epe

Biitópe.

;

Ap t i K. ’ 14.

,

■J ' j

C ßstipüe, n p em ieje mi péetitsipLie de tatice op a jte iaBopipt mi i o j o c e de a«ieetS f e jg , Kapí* e * n t Konqece op ce BopS Komedo ^tn uiitopS jfji ctatc je Kontpantanui n ilio p â n i i l s n a jl op .fnKipirBtspejopii dene e je , i i i nen tps imnoptó op i i i nentps ecnoptë mi tpancits, ce Bopß Koniede ^ n acem inea modS mi n i i jopS din H ejajajtS ctató mi ^nH ipK itspeJop^ de ne e j e , i i p i dinctinvepe de jje p e je de snde : BÍn2 aqectea nxl op .pnKipKxtspe op snde •cjuit dectihate a mepye.

.|Vnce aqectea dienseeqisn! ns deporB ckstipei de tanca de töne mi de aite íaBopipí cnejjiaji de üe n^qisnaji de necKsftS. ’

Apt i K. 15.

<. S>ie. (Srjeugniffe be8 93oben3 ttttb ber 3n* Ilentps npodsnteje de n’BmsntS mi de in bufftie beë einen bet beiben ©taaten ober feinet dsctpii din snsjg dintpe ctateje Kontpantanui ßolonien ober 33eftf}ungen, főtten in bem anbe* op din Kojonieje ini nocceclsnije j s t , ns ce ren ©taate unb ' in feinen ßolonien ober 33eft* BopS pecnsnde ^vn qejajajtS ctatS op ^ n kojungen feine anbetn nodj fe e re n (Sin*, 9íu3* jo n ieje mi nocceclsnije ca je, ajte tance mal unb íDurtfu^rgebő^ren eutn ^íen /alá bie gletc§* mapi de ininoptö, ecnopta uii tppncits, deKstó artigen fërjeugmffe trgenb einer anberen am ntei* aqeje 4 e ce pecnsnds nentps atap! npodsnte jleti begönfligten Nation; unb Wfttn einet bet mi de K itpi n i 4Í8nea i o c e BSKspx de qeje ôêtt cottttaîrenben £fjeile itt ber golge irgenb mai m sjte í a B o p i p í ; mi deKsmnn biisjS dintp« einem ©taate freciette'Següttfliguitgen itt-biefer etateje Konlpantany,! Ba Konqede ^n ßiitops 33ejief)ung gewähren würbe, fo főtten bie. glei* Bp’snsi ctatg ‘ßaßopipl - cnejjiaji ,^n npißinjja <$en Segünfliguttgett auc^. bem anbettt ^êile aqeacta, awect&a iaßopipi ce Bopg HOii’iede roi jugeflanben, fe^n, unb jWat, unentgeltlich, wenn q e je iia jte nipjji mi ansme rpatic op n e js n r v baä 3uge|läitbnip ein unentgeltliches,, ober gegen sn 8 eKBÍBajentS d sn i Ksm BopS i i Konqece ein Slequitialent, wenn baS 3ugeflânbnifj ein be* mi qejsijaJtS ctató ctpiinS. bingteS ifl. Deja. aqeacte persj^ ce ßa iaqé ecgen■ (5ine Qluëttaljme uon biefer Siegel ftnbet nur bejüglidj berjenigen fêcietteit 93egünfligungett qlsne nsmai ^n npißinya aqejop^ iaßopipl cne- . © tatt, welche in ben nieberlänbiften ßolonien liiaji, Kapl csnt Konqece op ce ßopS Konqede in Ofiinbien, ben afiatifcben Stationen , für bie jjin ßiitopä, nxqisnüopS aciatiqe în Kojonieje (Stttfu^r bet (Srjettgttiffe i^reö ©obenS obet iljtet jjepejopÜ de socs J^n India opiëntaje, nentps 3nbufhie, obet für beren 2iit8fufjr Öfgcu* imnoptSJÖ npodsntejopg de ne niimxntsjS jopS wärtig jugeflanben ftnb, ober in ber golge ge* op nentps indsctpia jopS mi nentps ecnoptapea JopS. löä^rt werben bürftett.

'“•■'■'v Minden bárminemű tengerentúli termények; ’:mellyek-Jm indkét: állam • egyikének ‘ kikötőiből 1 ki- s a másik állam kikötőibe bevitelnek, b e ! vitelük alkalmával sö m á s, se magasb illeté• keket nem fizetendnek, mi nt' azon* esetben fizetnének, ha közvetlenül származási helyükről • lettek volna bevitelve; : Jelen ezikk határozatai az Ausztria részé ről világosan fenntartott azon jogosítványt nem csorbítják, melly szerint a német vámszövetség / államainak föld- és. ipartermelékéit kedvezmé nyesebb bánásmódban részesítse, mint más bárhonnan származó hasonnemW termelékeket.

Sllle tottí í imntcr fiör " trariSatláritifiBíí" <Sr* jeugniffe; ;wtíd?i'; atté- .15éri;>$äfén;. bt& einen ber éèiben. Staaten 'aué*; uftiD -'itt: jetc, «§äfrri b<8 anbereri S taates eingefüljrt Werben, foHen, Bei tyrer (SinfuBr Weber attberé tto
:

■

10. caikk.

Mind két magas szerződő iéi alattvalói, a • magas szerződő felek kikötőiben, városaiban J vagy bármelly más helyein, ott akár letele pednek/akár csak ideiglenesen tartózkodnak i kereskedelmi vagy iparvállalataik tekintetéből ■ sem más, sem magasb illetékeket, dijakat, vagy adókat nem fizetendnek, mint mellyek a belföldiektől szedetnek b e , és mindazon elő jogok, mentességek és más kedvezmények i mellyeket a magas szerződő felek alattvalói a ' kereskedelem és iparügyéberi élveznek, a má sik fél alattvalóira nézve is közösök leendnek, azon kötelezettséggel, miszerint' ők magukat ugyanazon törvényeknek és szabályoknak alá vessék.,.

Sírt. 16. j ®ic UntertBatten ber Beiben ôljen coHtraíji* renben Steile foiien in beit ^äfen , -Stäbten ober fonfiigett- ißlaên bcr ôên contraîrcnben S te ile , fte mögen ftc^ , bafelBfl förmlich nieber* Iaffen ober nur -jeitli4 aufâlten, auS bem@umbe if?rer .§aitbelé ■= ober Snbufirie* Unternehmungen feine’ anberen ober Böseren (SeBüfjrett, Barett ober Siuflagen enteilten, als jene, weI
-IJcntjw, Wte s c j e ia it e npodsnte tpancaüantiíé, Kapí cé BopS eenopta din noptíspije sn&í clató Kónípantante.'.'mi ee BopS itnnopla ^.n noplspiie ■lejHijaató ctaúi, hs ce BopS pecnsnde a ite tance mai mapí, deKfitS a i e j e , Kapí apS í i a ee pecnsnde atensí KÍRndg aneclea npodsnt« c’apS imnopta deadperrtB.tó din joköjÍí

ppoBÍningeÍ JopS. / 1 ^Pfn diencceiisniae aêetsí/ apÜKSj^ n» c depóra íaKJutatcí s e mír a pecepcatg, Aaclpia ecnpeeS, de o tpanta npodsnteje de m.m*ntö mi de Índíetpht din cla leje din pesnísnea y e p n u u ii de Banri. ^ntpsnS modS mai í a ’Bopitopís, déK*tó aote npodsute de a*}ejamí f e j » de Bep «ie a j t i npOBÍnÍTijj£. ; -A p t i K . 16. jCsdiyu am *nd»opö etatejo p á Kontpantanuí, ♦ii. a m rn e zem sn tejá, jo p á ío p m a je op nsm aí timnspape, na BopS pecnsnde în npißinija ^vritpenpinceiopS iopS . ^.ndsctpiapí op Kom m epHÍa.ií jfri} n o p tep iie, 'ie tijiu e op .jin n jte .is Kpspí aae nxpjjuopS Kontpantanuí, aJte KOtn uetinjje, tance op d tp í mai map! deKatS a n e je i e ce pecnsndS mi de K itps indwení, mi n p e porflÜBeae, cKstipijë mi aate íaBopipí «ie ceBÓpS ííori'téde -CBdÍHUopS snsí ctatS Kontpantante ^vn opiBihßâ tpeBejopS Kommep_4ÍaJÍ mi in d s ctpiapí, ce BopS'Konnede mi csdijiüopä q e js í.ia.itó ctatS Kontpantante, n e i* n i”B OBjirB'iísnea Ka c i ce c s n n s n i t o t ó - J a aicuea .ieyí mi

iipecKpúrtfl. ■. :

S lrt. 17. ! 'V

’

17- ezikk.

;v Az ausztriai alattvalók a németalföldi gyar matokban mindazon kedvezményeket élvezendik, mellyek bármelly más leginkább kedvez ményezett európai állam alattvalóinak engedvék vagy jövőben engedtetni fognak.

" SDic tfftemifBtfcBen Untcrtfianen foiien in ben -nicbcrIânbif(Beu Kolonien alle jene ©cgűnfii* gungen genießen;/. Welê ben Untertliancn jcbcS anbern ant hteijien Bcgättfiigteri europaifên StaateSi fôtt gegenwärtig gewährt ftnb, ober in ber ôlge gewährt Werben. ■

;-v:

18. ezikk.

Az ausztriai hajók, valamint rakományaik, a németalföldi tengertuli birtokokban vagy g yar. inatokban a nemzeti hajókkal és azoknak ra kományaikkal, tekiutet nélkül azon országokra, . honnan ezen hajók vagy rakományaik jőnek vagy hova a hajók vagy rakományaik rendelvék :- - egyenlő bánásmódban részesüljenek: 1. a hajótesten a beevezés alkalmával, a tartózkodás alatt s a kievezés alkalmával fekvő . illetékekre, névszerint mindazokra nézve, me lyek jelen, szerződvény 2, czikkében kijelclvék; 2. termelekek és kereskedelmi tárgyak be-, és kivitelére! jogosítványt illetőleg, jelen szerv »ödvény 5. czikkéhez. képest; f ' j,. ■ 3. bárminemű illetékek tekintetében, me lyek a b e - , és kivitt termelékek és kereske delmi czikkekre jelenleg rovatnak, vagy azokra jövében rovatni fognak, jelen szerződvény 13.

; V' ;

/

Aptiít."-17.

Csitiüií Bsctpia’tí ee BÓpS BöKspa jjin k o j o nie.ie BepeJopS,de atocS de tóté í a B o p i p ü e , Kapí cxnt Kori'tece eaíí ee BOpS ko íme ele BiitopS csdifiijopS; Bepí ^Kipsí a.itsí ctats e sp o neanS w é íaBopicatö mai nmiUL

91 n . 18. A p t i K . 18.

- -.SDic' öjietrei<$if<$en S k iffe, .fowie i^re J?a* ?Tii.ie asctpiave ini ^HKipKitepejé jops, bungett, foiien in ben meberIänbifpKi.t8péjé aopS, wolter bie SiBiffe ober i^rc Labungen Tonttuctt, ,4h>pi;dinctimjepe dé íiepeje' de ande BÍriS n iü e ober wofjitt bie Skiffe ober i^rc íaburigen Be* mi JpnKipKilspeje op snde c«íit dectinate a flintntt ftttb, Beânbclt werben: z mepije: , • 1. Sri betreff bcr auf bera S<$iffSfßrper I. jjvn npißinga tawceiopS i e cisnt a' ce bei ber. (Einfahrt, Wäljrcnb beS SlufcntâltcS ober timnsjS Bei bent SluSlaufen Iaficttbcn 0cBüi;rctt, uantent* pecnsnde -nentps n ii j a intpépë, li$ aller berjdtigen, weli^c int élrtifel 2.- beö netpe'jepel mi ja nspiedepea. JopS mi ansme gegenwärtigen'Vertrages BcjeitBnct ftttb ; V. '.'i' jjvn npiBÍnjía fclspops atejopá, de K a p í é Bopca 2. 3 « ^Betreff ber 93ere
«likkéhex képest. Hasonlökép a 3, 6.-7. 8. 9 és 14. czikkben foglalt kikötések, a németalföldi ' terigertoli ‘ biztosok . és gyaftnatökkali kereskedésre és' hajózásra és .megfordítva alkalmaztatandnak. : ) .

gén 93ertrage3. íDefjgletchfn főtten bte ín tett tpantats. Aceminoa ce BapS annjiK» etfospv. i&tttífín 9. unb; 1.4. enth«ft?nen' visnue. Ksnijpince în aptíKSjií 3, 6, -7,- 8 ,.. 9 'Stimulationen auf ben ^jattbel unb bte ©chiff* mi 14, ,mi Ja Kommep.ilsj« mi naßinwisne« fa&rt mit ben' .niëberlânb.ifchen űBerfeeifchen 93t* ks noccecíínUe, mi Kojonieje de neete map« aje uepfijopÉ de.ôc», . 011 din Kontpa. • ft&ungen uttb (joloniett, unb utpgefehrt/ bung fittben. : y; ; ;

19. ,czikk.

Sírt. 19.

A p tiK . 191

.

-'""Y

A magas szerződő felék- mindegyike jogot ad a másiknak arra 4 hogy azon kereskedelmi és tengerihelyeken, hol más idegen kormá nyok ezen előjogban részesülnek, fő-ügyelő ket, ügyelőket és’ alügyelőket vagy kereske delmi ügyvivőket tartson, kik hivataluk gya korlatára megkivántató minden oltalomban s gyámolitásban részesitendők.

Sebet ber fytshxi ccntrahirettb?n 3$eile.geftehjt bent anbern baö Oíetí^t j u , in beit âttbelä^äfett mtb ©eeplátjeit, wo anbere frembe ^Regierungen ft# fehon biefeS íBorrcd^teő* erfreuen, @eneral= (Sottfttín, ßonfuin, S3tee*6onfuItt ober .§anbcí8* agentett ju Befielien,; welche allen jur gehörigen 2íu8üButtg ihrer gtmetiottett nötigen ©chufc unb íSeijlattb erâített foííen. v /

Bármelly rangú ügyelék, kik illető kormá nyuk által kellő módon kineveztettek, az exequalurrnak azon kormány részéről i vétele után, . mellynek területében székelendnek, mind az egyik mind: a másik,országban úgy személyeik .mint hivataluk gyakorlása tekintetében mind azon előjogokat élvezendik, a mellyekel a legtnkáhb kedvezményezett nemzetek ügyelői él veznek. . . .. v: V • .;v: ^

£ . i®íe (Sonfuln ;jebweben: langes, ;welche »on tre r ietreffenbett (Regierung út gehöriger SBeife densmiiii Kam ce Kade de j a t p i pecnentÍBeje ernannt .ftttb, főtten na# (Manguttg be3 <&ce* jiopS raBepne,'dsni se Bop» k inita exequatur .quatur »ott ©eite jener Oíegieruttg, in beren de K itpi a'iej» rsbepn» jpn aj» Kipsi tepitopís Biete fte ju reftbiren h«fon, itt bem einen uttb a» a pemedé, ce Bopa BSK»pa jjintp’amandose bem emberit i’anbe, fowohl rücfftchtlich ihrer 3ßer* jjepeê atat« .f.n npißinua nepcónejops K«t mi főtten, al§ a u ^ rű tfft^ tli^ ber 2lu3üButtg iljtet jjvn npißinjja eceptitipeí íanqfenijop« 4 0 ps, dö gímctipnett, atfe ffiorrechte, Vt>ie bie tëonfulit ber ;óte npeporatiBeje de Kapí ce BBKspi mi sonqttt itteijlett Bcgüttfligteit Stationen genießen. > csiü niMisnuops sie a» lejf* mai msJte ía-

í»iiKape dintpe jjvnaateje ffBpüí K&ntpantanuí konnede «fejieüajtè nspijí, dpente.18 d« a întpeQiné Koncsjl yinepajl, Koncsai, Bitékonewí op afljij}|i de KommepHfc Jpn Beptspyo mi JOKBpüe mapine de Kommeptls, 4U1 Kapt ce ESKipi mi ajte racepne ctpiine de anécti npeporatißi, mi nsmiyüop» Koncait mi aijingl j í ce Ba da accictinjia mi npotennísnea dejinn nentps jjimniinipea, tstspop» ígnHlsniiops aopí. Koncsiil de Bep ne panrs , Kap! Bops í i

B O p ip í.

S)a8 (Srequatur főtt evtêtít werben, ohne Exequatur ce Ba Kon«iede í i p t Ka c i #ii Â7- exevualur megadassék, a nélkül;hogy azért valafiielly ; díj vagy más illetékek sze hiefür eitte ,^ftrf ■lobet anbere; ©eBüljtett ju er* deainci a ce pecnsnde nentps aveacta Bp’o 7 ° '\ ' tanci op aite Komnetiniíe. detnének. , .. .■; :\ heben. ■■ ■ •> . 7

20.. czikk.

'

91rt. 20 .

■.

AptiK. 20.

35te Beiberfettigen (Sonfuln fönnett bie 3)ia* PecnentiBÜ Koncsai Bops nsté appecta mi Az illető ügyelők azon matrózokat, kik az illető nemzeti hajókról a másik'fél kikötőjében trofett, melege von ben Bezüglichen 9lationaIfchif= petpimite óta naie op jjvn jjeapa jops ne mabe* tpocií, ne Bop» decepta deaa pecnentiseae n ii ' elszöktek, elfogathatják, s ,őket vagy a hajóra fen in einem ber âfen be8 anbern vagy országukba küldhetik. E végre kötele- fertírt ftnb, . feflncl;men laffen, unb fte enttoeber nm isnaii jjin Bp’sns nopts ais Mejeüajte nipni Cnpe aqects cKons ce Bóps adpeca jjuí • sek az illetékes helyi hatóságokhoz írásban att ©orb ober in t^r Sattb jurüeffîefen. 3u /folyamodni, s a hajó- vagy .legénységi laj- biefent Sehufe âl>eit fte ft^ . fc^riftlic^ an bie cKpics Jta Komnetiniieje astopittul joKají mi í stromnak vagy más hivatalos okmánynak ere contpetenten Socal&e^örben ju voenben, uttb bút* Bops. KomnpoBa npin opiyinaas op npin oKonii detiben vagy kellőleg hitelesített másolatbani SBortceifung beS Originals ober einer gehörig Ie= dsni peflectpsjis de n ii jcrajicati Ksm co előmutatása mellett bebizonyítani, hogy .az ál galifirten SiBic^nft ber <@d;ipregiíier, ober ber Kade, op npin poja de matpocime op npin taluk visszakövetelt- egyének az érintett le ÜJíannfchaftSroÚe ober anbeter amtlicher 3)ocu* aite doKsminte o ííit ia jí, Kt nepeóneae nentps génység egy részét képezik; s az ekkép in mente bett SBetoetâ ju liefern, bap bie ton t * Kapí ce fa ié peKiamapea ce jjins de matpofeer ge® cimea nsmite. JJVn spma peKjam^pei actíeií dokolt kívánat folytán >a Akiszolgáltatás tőlük nen reclamirten Sttbbibuett einen meg nem tagadtathatik. ;; bachten 3)iannfâft feilbeten; auf Welch folcher* ísndate, ns ce Ba nsté peísca eetpadapea. gefialt Begrünbeteâ ’ ,93cgehren ihnen bie 9lu8lie* fermtg n it t verweigert toerbett fatttt. ; ! ' ’■ ■ Jíi ce Ba npecta accictinija deainci nentps A szökevény fölkeresése és letartóztatása - (S8 fotl ihnen aüer 53eiflanb jur 3luffu^ttng végeit nekiök, minden segély nyújtandó s a unb 9trtetinmg ber ©eferteure géleifiet, unb bte petepKapea mi appectapea deceptopüops, Kapi szökevények a kereskedelmi ügyelők kivána- leiteten follett felbjl itt ben Qtrreflen beâ Sanbeé ^vn spma «lepepei mi ne cneceje Koncsjsjsl tára és költségére még az ország fogházaiban auf SSerldngen unb auf Sofien ber Gorifuln an* ce Bops dej|iné mi ce Bops csnepBiria jp.n apis letartózlatandók s őrzendők mindaddig, mig gehalten unb Bewa^t werben, Bis biefe Slgenten pecteje uepeí, n t n i Kxnds apnßii Bops aÍJ* ezen-ügyelők azoknak honukbai, küldésére al eine ©elegenheit ju beren 9lBfenbung in bie get* oicacisne de aí petpimite jjuí natpii. mat gefunbett h ^w . kalmatosságot találnak. Ha azonban illyes alkalom két hólnap alatt,Sßentt jeboch biefe ©elegeidéit intterhalB jWeier ^Vnce deKsmBa a’jeacti oKacísne ns .ee, ,M á letartóztatás napjától számítva, nem adná SWonate, »om âge ber gejittehntung an gerech® a í ja ^vn pectimns de dose jsne ^ n ’iensndit magát elő, úgy a szökevények szabadságba net, ft^ nicht ergeben würbe, fo foilett bie 35e* din ssisa appectipeí,, deceptopil ce Bops ejisepa, helyzendők, és ők ugyanazon ok miatt ismét ferteure in Freiheit gefegt Werben, unb e3 fann mi ns ce Bops appecta eapiml tots nentps el nem fogathatnak. beren Slrretirung wegen berfelBen Urfaê nich aíoautí Kascs. Ce jjinjíejreqe de ciné, k i anectoa dicnsWteber fiattftnben. . / . <S8 »ergeht ftch, baf bie Sftatrofen ,, welê ceiísní ns ce Bops annJÍKa Ja matpocií, Kapi Magában értetik, hogy azon matrózók, kik a másik fél alattvalóib a fennebbi' határozd Uttterthanen. be8 anbern ^ h c* ^ ftn^ ücm ber csnt csdiui ai
1

í |

|

299 Ha a szökevény valamelly bűntettet vagy yétséget követett volna el, ugy a kiadás mindaddig elhalasztatik, mig az illető bíróság íté letet nem hozott s ez végre, nem .hajtatott.;

4?5tte bet ©eferteut.SSergeben ober ein 33«* ” 'DeKBmua deceptopniB Ba .î Kommicif >snX Bremen begangen, fo wirb feine .9iu3lieferung fo dejintg op 6 Kpimi, atönil ectpadapea J5Í co lange öerfd)o6ett bleiben, bis baS contyetente ®e= Ba npejiKnqi nxni atxnil, n i n i kxnds ’iní na ti<$t .fein Úrtijejí .gefâüt ; ^feJeS feine Sß)ir* nponsMk acjdeKBtopia Komnetinte cintinjja ca mi asoacta ’mí Ba aßé eíenteJ» caie. fung gehabt tyat. , 9trt. 21 .

21. .pzikk.

:

AptiK . 21.

7

' :Fő-Ügyelőknek, Ügyelőknek, alügyelőknek Ueber bte 3 Kfof?«ng ber *General * (Senfttln, Decnpe admitep&a Koncíjüopa ijiinepajl, a . fés .kereskedelnii ügynököknek a németalföldi tëortfuln, IBice =(Sonfuln -ober ânbelöagenten Koncwüóp», BÍieKoncsjüops op a ayingüopäi . gyarmatokbai bocsátása s ezek jogai iránt kü unb ' übet beten 9Utributionen itt ben itteberlän= Kommepiiají mi deenpe aUpÍBS'tíBnüe jop* jjm lönös szerződvény fog köttetni. bifdjen (Kolonien tmrb ,ein befonberer ©ertrag ab= Kojonie.ie de necte Mape aie jjepejopj de gefdjtfoffen toerben. *ocS ce ea fané »n» tpantató cnejjiaje. 1

22. czikk.

Jelen szerződvény a jóváhagyás kicseré lése napjától számítandó öt évig hatályban marad, s ha ezen határidő eltelte előtt egy évvel, a magas szerződő felek közül sem egyik *em másik ezen szerződvény hatályosságának megszüntetésére czélzó szándékát valamelly hivatalos nyilatkozvánnyal ki nem jelenti, ugy ezen szerződvény mind a két félre nézve még égy további évig, és így tovább az emlitett . bármikor történendő hivatalos nyilaíkozvány után tizenkét hónapig marad hatályban.

9lrt. 22. A p tiK . 22. 3>er gegenwärtige ©ertrag fotf mâ^renb fünf Anects tpaniat» Ba pim sné ^ n antiBitate Sagten, üonbem£age bet 9iattftcaitoiiâ*3iuâtüe(^§* în «tinví aní Komu«t*nds din zisa pecKímB^pel Iung an geregnet, in’ Ätafi bíetbett, uttb tuen« patiíiKiuísniiop», mi deKBmBa Bp’ena dintpe ein Saljr »or Siblauf biefeő Sernmtâ webet bet .jvna.ite.ie nip a í Kontpantanjaí ns ce Ba deKiápa eine itodj bet anbere bet beiben Ijofyctt eontraíji* o ííhiajm inte m sn» an» ^nainte de ecnipapea tenbeit ^ e tle butc^ eine âmtltê dtflätung feine a<ject»í tepmins, Ka c i jjvnveteze aiects tpan9lbjtcfjt funb gibt, bie 3Bitfungen beSfelben auf* tat», Ba pirnsné ^vnKi. ne »nX an» OEJirstop» fjßtctt ju laffen, fo fotf biefer ©ertrag ,fät bie nentp» amandose nípjjüe , iui amia mai j^nbeiben Steile burdj ein Weitere? 3 aí;r binbenb Kojo n in i *ie Bops tpeue doseenpezeve jsne bleiben, unb fo fort bté jura 9tbíaufe bon dsn’h we ce Ba deKiapa Bp’sna din aiectea jwßlf SWonaten nac§ einet, wann immer fiatt* nipBÍ. finbenben ßrllärung bet befagten 2lrt. '■ ^

Y

- "*

23. czikk.

Jelen szerződvény Ő Felsége az Ausztriai -Császár és Ő Felsége Németalföld Királya által jóvá fog hagyatni s a jóváhagyások Haagában, ,hat hónapi időszak alatt, vagy. ha lehet még «előbb kicserélendők. : ' Minek hitelességéül a meghatalmazottak ezt aláírták s pecsétökkel megerősitették. :

9trt. 23. A p tiK . 23.

íDet gegenwärtige ©ertrag Wirb butdj ©eme üftajefiat ben Jtaifetr tioit Oeflerrei^, unb butdj ©eine üWajeflât ben .ítihug bet íítebetíattbe ra* tifteirt, unb bíV SÍatiftfűticnen foűen in âag in bem 3 «traume »on fe$§ 2)ionaten, ober wo möglich ltoc^ frönet, auëgewe<$felt Werben.

Aiects tpantat» ce Ba patiíiKa de K itpi Maiectatea Ca ^mnepalKJK Asctpieí mi de Kttps_ Maiectatea Ca peife.w uepejops de zcocs, mi patiíiKiiísnüe ce Bops pecKimBa jjin Haag în pectimn» de mece jsne op dakí ce Ba 3 u t Beglaubigung beffen Rabéit bie S3e»oíí= nsté mi mai Kspands. • raadjttgten it)« unterjeie^ntt uub bemfelben; ifjte Cnpe .>jvnKpeclinjiape njenuratmjjiapií a's cke©iegel beigebtutft. > • cKpicb aiects tpantat» mi a» nscS ne ea» ci©o. gebeijeit ju âag, in boêlter 9luö*. yüeje jop». ■ Kelt Haagában, két példányban december fertigung am neun-unb jwanjigfieit Sage be8 Data .jui Haag, .jvn opiyinaj» daius jjin' hó huszonkilenczedik napján az Urnák ezer SWoitateS ^December, jm; 3 a^re :be3 êiB ©n* dosezeii mi nőse aje jsnel J8i Deêmcpe nyolezszáz ötvenötödik évében. taufenb adjííjunbett fiutfjtg fünf. ; . an».i8 msntsipeí »na műi. onts c»te linHÍzeHÍ mi «iin
D o b ltíö fF s. k van Ifall s. k. Vrolik s. k. Páliad s. k.

Nos visis et perpensis omnibus et singulis conventionis hujus articulis, illos omnes rátos gratosque habere hisce proíitemur; verbo No stro Caesareo prominentes, Nos ea omnia, quae In illis continentur, fideliter executioni mandaturos,. nec, üt iisdem ulla ratione a Nostris contraveniatur, permissuros esse. In quorum fidem praesentes ratihabitionis labulas manu Nostra signavimus, sigilloque Nostro Caesareo Regio firmari jussimus. Dabantur in Imperiali űrbe Nostra Vienna, die tindecima mensis Mártii anno Domini mil-

m. p. Im it IfcaU m. p. 3 3 * P Ítf m. p. m. p.

DoblhotF m. n. Hall m. íj. Vrolik m. n. !

Nos visis et perpensis omnibus et singulis conventionis hujus articulis, illos omnes ratos gratosque habere hisce proíitemurverbo Nostro Caesareo promittentes, Nos ea omnia, quae in illis continentur, fideliter executioni mandaturos, nec, ut iisdem ulla ratione a Nostris contraveniatur permissuros-esse.

P a lin d m. n.

Nos visis et perpensis omnibus et singulis conventionis huius articulis, illos omnes ratos gratosque habere hisce proíitemur; verbo Nostro Caesareo promittentes^ Nos eá omnia, quae in illis continentur, fideliter executioni mandaturos, nec, ut iisdem ulla ratione a Nostris contraveniatur, permissuros esse.

In quorum fidem praesentes ratihabitionis In quorum fidem praesentes ratihabitionis tabulas manu Nostra, signavimus, sigilloque tabulas manu Nostra signavimus, sigilloquo Nostro Caesareo Regio firmari jussimus. Nostro Caesareo Regio firmari jussimus. Dabantur in Imperiali urbo Nostra Vienna, Dabantur in Imperiali űrbe Nostra Vienna, die undecima mensis Mártii anno Domini mil- die undecima mensis Mártii anno Domini mii»

300 • •1esimo oetingentesimo qwÍH
age5Ímosexlo,R ég- ieslibo öetingentesimo quinquagesimo ; Dorum Negtrorum ot tn o ^ . :;v Regnorum Nostrorom oetâvo.

v

}>'::' f'nfcuetseos.»losepbiii*; -

Franeteea« Jösephiw

”•, •

Sexte, lesbno

m. p.

mandatum Sacre, Cdesareae et Regiae .Apostolica Majestatis. proprium: : JEqiie# Iilclim ann ä Palmrode m. p. ; î:;. . >; Gons. Aul. et Ministerialis, : '

Ad mandatum Sacrae Caesareae et Regiae Apostolicae Majestatis proprium:

Ad mandatum Sacr. Caes. et Reg. Apostolicae Majestatis proprium:

g. Kques Iiiehmann a Palmrod© m. p. lg. Eques Liehm am i a Palmrode m.n. >. Cow. Au), et Hinist«rillte.

@ 01ID

E g y éz v é n y

lä - r ö l, a z a u s z tr ia i ü g y e lő i k iv a ta ló k n a k a n é m e ta lfö ld i g y a r m a t o k b a n fftlá llitá s a ir á n t .

C II H

Cons. Aul. et Ministerialis.

’

2ßc. 119.

i u A u s z t r ia i C s á s z á r s á g . s a Xcmeta lfö ld i K ir á ly s á g k ö z ö t t 1 8 5 6 m á ju s

' '

Comes m Buol-NebauensteUu

119, «»ám.

;

(L. s.)

Comes a Buol-Schftnensteiu m. p.

Huol-Scliaucnstein m. p.

IV < ’lr

Francisco» Íóseplia«.

;;

(LS) . ' " f Comes a

oetingentesimo qninquagesimo sexto, Régnoriim Nostronxm oetavo. : v *

' ■■

N P .:

ilih

Konneii'iiiine

0 U

!

I

jwífdKn dem JOefíetteícf) intpe imnepíöjft aöctpianS m i $.ntpe pemnfijä gepe.iop& de híocö din IS. ttttfc bent Jftontflmcfjeber vom 15. m ai 185te Maíö 1856, decnpe Inctit&ipea de a&ctpia*ie í Sluffleűuttft í>fletmd)if4>et ©onfulor: o«^^ÍHÍe RÖncöaapí Ú e m t c r in beit tuc&crloufctfcÍKu ■ ,

Kojonlejie jiepeAöpÄ de asooS.

© M pttictt«

Megköttetett Haagában 1855 deeemb. 29-kén 2l%f<§Ioffen iro $aag am 29. 2>eemibtr 1855. ÛKeíats .jm Haag ,|in 29. Deqemupe 1855. A jóváhagyásokban kicseréltetett ugyanott 1856 3 « “t>m ÍWatifteaiionen auőgcwf^fclt ffcnbafelbfl Patiíih“BHl8nije pecEiniEale tots ákojo .jvn 15. : május' 15-kén. Mais 1856. , am 15. ©iái 1856. A birodalmi törvénylap XXIX. dar. 120. gr, 3m S?ric|8geff^blattf XXIX. ©türf 9to. 120,, aw§ ^ n bsjetiiisjS imnepiiue mxnsuKiiijS XXIX, . v r kiadatott julius 12-kén 1856.' ' .120, ectpadats în 12. ls.iie 1856, gfílfbm am 12. Suli 1856.

N os F m c is c u s d iv in a

Jo g e p h iis P r iiú ú s ,

fa v e n te , c le m e n tia

A u s tr ia e

Imperator; Hungáriáé, Bohemiae,. Lombardiae et Venetiarum, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, Galiciae, Lodomeriae et IUyriae Rex ; Archidux Aptriae; Magnus Dux Cracoviae; Dux ■ Lo. liumngiae, Salisburgi, Styriae, Carinthiae, Car. iiioliae^ Bucovinae, superioris et inferioris Si lesiae; Magnus Princeps Transsilvaniae; Mar ciié Moraviae; Ccmies Hahshurgi. et :Tirolis etc. etc.

Nos Franciscus Jóscphus Primus, Nos Franciscus Josepiiiis Prirnusv divina favente clementia Austriae divina Imperator; Hungáriáé . Bohemiae, Lombardiae, èt Venetiarum, Dalmatiae, Croatiae; Slavoniae, Galiciae, Lodomeriae et Illiryae Rex; Archidux Austriae, Magnus Dux Cracoviae; Dux Lotharingiae. Salisburgi, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Bucovinae, superioris et inferioris Silesiae ; Magnus Princeps Transilvaniae; Marchiö Moraviae; Comes Habsburgi el Tirolis > etc. etc.-" : ■

favente clementia Austriae

Hungáriáé,. Bohemiae, Lombardiae et .Vene tiarum, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, Galiciae, Lodomeriae et Illvriae Rex; Archidux Austriae« Magnus Dux Cracoviae: Dux Lotharingiae, Salisburgi. Styriae, Carinthiae, Car nioliae . Bucovinae. superioris et inferioris Silesiae ; Magnus Princeps Transilvaniae: Mw--. chio Moraviae: Comes Híibsbnrgi et Tiro, . . lis éle. etc. .

Notum testatumque omnibus et singulis, Notum testatumque " omnibus et -singulis, vNolúni ' testatumque omnibus el singulis, quorum interest, tenore praesentium, facimus ; quorum interest, tenore praesentium facimus; quorum interest, tenore praesentium facimus,: Posteaquam » Nostro et a Suae Majestatis Posteaquam a Nostro et a Suae Majestatis Posteaquam a Nostro et a Suae Majesiafe Regis Belgii Plenipotentiariis die 20 Decem-. Regis Belgii Plenipotentiariis, die 29. Decem Regis Belgii Plenipotentiariis, die 29. Decem bris anni elapsi specialis, in quindecim arti— bris anni elapsi specialis, in quindecim arti— bris ' anni elapsi specialis, in quindecim articulós eulos distributa, conventio, eo fine, ut rés con- culós distributa, conventio , eo fine, ul rés distributa;, conventio, eo fine, ut rés consularcs suláres Austriacae in coloniis Regni Belgii cönsülárés Austriacae in coloniis Regni Bel Austriae in coloniis Regni Belgii dara et diclara et distineta ratione determinarenlur, Hagae gii clara et distineta ratione determinarentur, stincta l*atione determinarentur, Hagae initn ct inita et signata fűit tenoris sequentis: 1 Hagae inita et signata fűit, tenoris sequentis; signata fűit, tenoris sequentis: V.-;

í

/ " i\ ’ ' ’ i

■ ■

901

>

Sa Májesté le Roi de Pays-Bas étó. ele. eto, Voultmtreaserrer le» llèns d’ amitié existants ëtitre le Róyaume des Pay»-Bas eí PEmpire d’ Autrichey et assurér aux rélatíons, de eommeree si heüreuseméül étaklies entre les deux nations lé dévelöppement lo plus ample possiblé, a, pour atteindre eó bút, et poar satisfaire á un désir itératívement exprimé par le Gouvernement de Sa Majesté 1’ Empe reur d’ Autriche, eonseriti á admettre de» eonsuls antriehiens dans les prwclpaux ports des Colonies Neerlandaises, sous la réserve toutefote, âe faire de cette Concession 1’ objét d’.unó Convention epéeiale, qui determinál d’ trae maniére daire. et précise les droits, devoírs et im-njottüès de ees Consuls dans les dites Colonies. \ *' A 1’ effet de négoeier et de eonelure eette Convention Leurs trasdltes Majestés ont nőmmé des plénipotentiaires, savó»: Sa Majesté T Empereur d’ Autriehe, le Baron Antoine de D . o b l h o f f - D i e r , Commandeur de 1’ Ordre. du Liua Neeriandals et de P Ordre Royal et distingué des Charles III d’ Espagne, son Envoyé Extraordinaire el Ministre Plénipoténtíairé â ía Cour des Pays-Bas; ■ Sa Majesté le Roi des Pays-Bas, le Sieur Florerit A d r i é n van Hall, Chevalier Grand’ Croix de 1’ Ordre du Lion Neerlandais, de I’ Ordre de la Couronue de Chénë, de T Ordre du Faueon Bianc de Saxe-Weimar , de T Ordre de Láopold de Belgique, de f Ordre de la Branche Ernestine dé la Maison de Saxe, de P Ordre Impériale Russe de 1’ Aigle Blanc et de 1’ Ordre des Guelphes de Hanovre, Son Ministre d’ Etat ét des Affaires Etrangères, et le Sieur Charles Ferdinand P a h u d , Chevalier Grand’ Croix de 1’ Ordre du Lion Neerlanpais, de l’ :Ordre- de Léopold de Belgiqae et de l’ Ordre de TAigíé rouge de Prusse, Son Ministre des Colonies. Lequels, aprés s’ étre eommunique leurs pleins-pouvoirs, trouvéfr en bonne et due forme,; sont conveöus des Articles1 suivante: ;• ; C . v' ■ ; A r I. 1. ; 7 .7 : ' 7 i j;’ j ' . Les Consuls-Généraux, Consuls, Vice-Consuls et Agents eonsulaires Áutrichiens seront admis dans tous-les ports des Posses sions d’ outre mer ou Colonies des Pays-Bas, qui sont ouverts aux aavires dé toutes nations. ■■-■-'•-í . ;7 /. '■ I Art. 2. . Les .Consuls-Généraux, Consuls, Vice-Consuls et Agents eonsulaires Áutrichiens, sonL eonsidérés eonune des Agents eommereiaux, Protecteurs du Commerce maritime de leurs nationaux, dans leg ports de la conscription de leur arondissement eonsulaire. . Ils sont sujets aux lois tant. civilos que criminelles du pays ou ils résident, sauf les exeeptions que la présente Convention établit en leur faveur. ■ ; Y- V ■

. ! 7-

-7 : \

■'A 't i ; 3:.

■' ’

"

•

-Y ; .

Les Consuls-Généraux, Consuls et Vice-Consuls, avant d’ étrë admis â 1’ exercice de leurs fonctions , et de jouir des immunités

qui y sont attachées doivent produire une Commission en due forme au Gouvernement de Sa Majesté .le Roi des Pays-Bas. Après avoir obtenu 1’ Exéquatur, qui sera: aüssi prómptement que possible contresigné par le Gouverneur de la Colonie, les dita» fonctionnaües eonsulaires de tout grade auront droit a la protection du“ Gouvernement et â l! assistanee des autorités locales pour le libre : exercice des leurs fonctions. ' Le Gouvernement, en aeeordant 1’ Exequatur se réserve la faculté de le retirer, oa faire retirer par le Gouverneur de^la Colonie, en indiquant les motifs de cette 'mésure. ^ , ' / -7 7 . ' A r t. 4. ' ■' / ? Les Consuls-Généraur, Consuls et Vice-ConsHls sont autorisés â placer audessus de la porté exlérieure de leur maison im tableau aux armes de leur Gouvernement avec T inscription: Consulat ou Vice-Consulat d’ Autriche. ; ; II est bien entendn, que cette marque-extérieure ne pourra" jamais ëtre considérée eommé donnant droit d’ asile ni eommo pou-* vant soustraire la maison et ceux qui 1’ habitent aux poursuites de la Justice territoriale.

: '

V .';..:. A r t. 5. , " ' ' II est néanmoins entendu que les archives et documens relatifs aux affaires eonsulaires seront protégés contre toute recherche, et qii'aucunè autorité ni aucun magistrat ne pourra d’ une maniére quelcouque, et sans aucun prétexle les visiter, les saisir ou s’ en enquérir •'

. A r t.

6.

Les Consuls-Générau.x, Consuls, Vice-Consuls , et Agents eonsulaires ne sont investi’ d’ aucun earactóre diplomatique. Toute demande â adresser au Gouvernement Neerlandais devra avoir lieu par 1’ entremise de 1’ agent diplomatique résidant á la Ilaye. A défaut , d’ un tel agent et en cas d’ urgence, le Consul-Général, Consul et Vice-Consúl peut faire lui mérne la demande au Gouverneur de la Co- . lőnie, en prouvant 1’ urgence, et en exposant les motifs pour lesquels la demande no saurait étre adresséo aux autorités suhalternes. ou «n démontrant que les deiuandes antérieuroinont adressécâ á ces autorités seraient restées sans effet.

30* .-. ■

7' ’7 •7 :• ' ’v ' A r’ t 7 . ' ’■ . -- ■ " . . ..... ' V7, Les Consuls-Généraux, Consüls el Vice-Consuls ont la faculté de nommer; des Agents consulaires dans les ports mentionnés è

r article premier. 1 7; 7 ■; • Les Ágents consulaires pourront étre indistiirctíment des siyets NéerlándaiSf des'Autrichieíísrröiá dés: nátionaux dé' tont autre pays,' résidont, óu pouvant aux- termes des'lois locales, étre admis â fixer leur résidencedans le port$ oü 1’ Agent cönsulairé seiía nomnré:7 • Les Agents consulaires, dönt la nominátion* serâ soumise â 1’ appröbatíofl dü Gouverneur1de la'Coloniéf seront munis d’ un breyel’ délivré* par 1«_, Consul, soüs les ordrcs duquel ils exerceront leurs fonctions. 7/ 7: , 7 ■ Le Gouverneur de la Colonie peut en tout cas retirer aux Agents consulaires ^ ren coiömumqtiant ; áu'; Consul Général öu' Gonsul lés inolifs d’ une teile raesure, 1’ approbation dönt il.viént d’ étre parié. ■

7

.

;

.7'.'7 • ■■ .'7 ■ ■ . 7‘ 7'7 A r t . B: 7...... ,-..7 . ■~'v‘ 7. ■ ' ' Les passeports"délivrés óu visés pár les förictíonnairés consulaires de íóut grade, ne äispensent. nuíiement de se raunir de-tous

les -acíéV ré^pafe' p«r”lesi ‘lois.{djcaíésV 'Jtöur." voyégèir ou" s1établír -dans lés’ Colöníes.. ,, 7; Au Gouverneur de la Colonié est resérvé íe droit de défendre le sejouír dans li« Colonië, ou d’ ordönner la sortie de 1’ individu auquel séráit délivró un ‘ passeport. ...' -

7-

;

7 7

•

\y/v.7-" ^ Ar t . ; - 9. * !'y ; ; :7 ; ' ,7 . ,, 7 ' / 7Lorsqu' un navire Autrichien viendrá a’ échouer sur les cótes d’ uné des ’ Colonies Néérlaridáisés', lé Cónsul Général^ Cónstíl,•

Vice-Consül ou Agent; consulaire présent sur le lieu mème du naufráge ou dü säüvetagé^ prendrá en P abserice oü dtfs corisentenient du Capitaine^ toutes les mesures nécessaires, propres â sauver le navire, la cargaisön et tout ce qui y appartient. ’ ; En P absence du Consul-Général, Consul, Vice-Consul ou Agent/consulaire, les autorités Neerlandaises du lieu oü le navire aura écKóué, prendront les mésüres prescrites par les lois dé Iá Colonie. ' . 'Y

,

>.

,

, 77

■' 7 A r t. 10. 7 .■ ’s . . '• ^ Les Consuls-Généraux, Cönsuls, Vice-Consuls et Agents consulaires peuvent, pour autant que P extradatioh de déserteurs de

navires TAîítricliiens, marchands óu de guerre a été stipulée pár tráité, requérir P assistance des autorités locales pour P arrestation, la de-; tention et P eniprisorihémenl des désertëur^ de ces navires; ils s’ adresseront a cet elfet; aux fónctionnaires compétents et réclanierontvlea dits déséríéurs par écrit, én prouvant pár les registres du navire, les röles d’ équipage, ou par tout autre document authentique, que les. üidividus réclamés faisaient partié'des /équipages. ^ . 7 La réclámation étant áppuyée de cette manière, F extradition sera accordée, è moins que 1’ individu doni -il s’ ágit ne . soit, sujét de la nation á laquelle on le réclame. Les autorités, locales seront tenues a exercer toute 1’ sütorité qu’ elles possèdent'afin' que T arreStation des déserteurs ait lieu. ; 7 ; 7 .-' 7 J77 . 7-'. 7-• 7 Ces déserteurs ;.arrèlès seront mis â la disposition des fonclionnáires consulaires et pourront étre écroués dans les prisonS publiques, â la réquisiUon et aux fráis de ceux qui les réclament, afin d’ étre dirigés sur les navires auxquels ils appartiennent, ou sur d’ autrës ; navires de la mème nalion. Mais s’ ils ne sont pás renvoyés dans les trois mois â partir dü jour de leur arrestation, ils seront mis en liberté, et ne pourront plus étre arrétés pour la uiéine cause. , ’ II est eteudu toutefois, que si le tléserteur se trouvait avóir comniis quelque crinie, délit óu contravention, il pourra étre sursis; á son extradition, jusqu’ a ce que le Iribnnal saisi de 1’ aiTáire, ait rendű sa sentence, et que celle-ci ait recu son exéciition. .

•

A r t.

11.

Lorsqu’ un sujet autrichien vient â décéder sans laisser d’ héritiers connus, ou d’ exécuteure testainentaires, les autorités iNéerlandais.cs, chargées, selon les lois de la Colonie, de P administration de la succession, en donneront avis aux fonclionnáires consulaires, afin de transmettre aux intéresseés les, informations 'nécessaires. •.. X ' 7 " ' 7. Avr t. ^12. .7 ' . v " ..«? v 7 Les Conynls-Généraux, Consuls, Vice-Consuls et Agents consulaires ont,' en cette qualilé, pour antant que la législation autriehienilé le permet,'le droit d’ étre nommés arbitres dans. les differends,/qui pourront s’ élever entre les capitaines et les équipages des navires Autrichiens, et ce sans 1’ intervention des autorités locales, á níoins que la conduite des équipages 011 du -capttaine n’ ait élé de natúré íi troubler P ordre et la tranquillité du pays, ou que les Cónsuls-Généranx, Consuls, Vice-Consuls et Agenls consulaires ne requiérent P assislance des (Jites autorités, pour mettre leurs décisions a exéeuiioii, ou en maintenir P autorité.

II est toutefois eütendú que

ce jugemerít ou arbitrage spécial ne privera pás les parlies en litige du droit, d’ éri. appeler, á. leur tour« aux auiórités judiciaires de leiír propré páysv qimnd la législation de ce dernier leur reconnait ce droit. A r t. 13. Les Consuls-Généreaux, Consuls, Vice-Consuls et Agents consulaires qui ne *ont point sujets lies Pays-Bas, qui au inoinenl de leur nominátion ne sont polnt établis comme habilanls dans le Uoyanme des Pays-Bas ou ses Colonies, et qui n’exercent ancune

303 f#nction, i rofession ou commerce, outre leurs fontion consulaires, sonti, pour autant qu’en Autriche les mëmes faveurs seraienl accoräées anx Consuls Généraux, Consuls, Vice-Consuls et Agents'consulaires des Pays-Bas, exempts du logement militaire, de l’ impót personne], et de plus de toutes les impositions publiqúes ou municipales, qui seraint considérées étre d’une nalure personnelle. Cette exemption ne peut jamais s’étendre aux droits de douane ou autres impöts indirect ou réels. ' , Les Consuls-Généraux, Consuls, Vice-Consuls et Agents consulaires qui ne sont point indigénes ou sujets reconnus des PaysBas, mais qui exerceraient conjointement avèc. leurs fonctions consulaires^ une profession ou un commerce quelconque, sont tenus de supporter et de payer comme les sujets Neerlandais et autres habitants, les charges, impositions et contributions. : Les Consuls-GénérauX, Consuls, Vice-Consultf et
^.

_

V

' .

-

”■■ ' ' v ' ' -v A r t. 15. La présente Convention restera en vigueur pendant cinq ans , a paríir de l’ échange des ratifications, lequel aura Jieu dans Ie

délai do six mois, ou plutót, si faire se peut. ■ Dans le-cas oü ni l’ une ni P autre des Parties Contractantes n’ aurait notifié , douze mois avant Y expiration de la dite période ie cinq ânnées, son intention d’ en faire cesser les effets ,1 a Convention continuera ä rester en vigueur pendant cncore une année, á partir du jour oü 1’ une ou l’ autre des Parties P aura dénoncée. > ' En foi de quoi les Plénipotentiaires respectifs ont signé la présente Convention et y ont apposé le sceau de leurs armes. Fait â la Haye, en double original, le vingt-neuviéme jQur du mois de Décembre de T an de grâce miile hűit cent cinquant cinq. (L. S.)

D o b lh o f f m. p.

Forditás.

(L. S.)

V a n H a ll m. p.

ttei>erfV£ui»ßv

Seine 3ftajeflät ber Jtßnig bet 9UebetIanbe , ö Felsége Németalföld Királya sat; sat. k. k. k. in ber 9Ibftd)i, bie 33anbe ber jtoi* sat. olly czélból, hogy a Németalföldi Király ság s az Ausztriai Császárság között fönálló fdjén bem .Síörtigreiê ber 9lteberlanbe unb bem barátság kötelékei még, szorosabbakká tétes .ftaifertímnie =Oefterrcicf> beftelicnten greunbfâft senek, s a két nemzet között olly szerencsé rto$ eitger ju fd)Iief;ett, unb ben'jtoifên beiben sen fönálló kereskedelmi viszonyoknak a le-f Nationen fo gíücfíid) befiefienben .ipanbeiâßejie* hető legnagyobb kifejlődés biztösitassék, ezen jungen bie größtmögliche ènttüitflung $u ftd;etn, czél elérése, s 0 Felsége az Ausztriai Csá íjaben jur (Erteilung 'biefeë 3 'ê(fcö, unb in szár kormánya által ismételve nyilvánított kí Sffiiílfaíjrung 'eitteS bon ber Síegierung ©einer vánat teljesítése végett beleegyezett abba, högy SDíajefiat beS J?atfer§ »on Dejlemt^ rmebetôlt a németalföldi gyarmatok jelentékenyebb ki auőgebriicften 2Bunf$e§ eingetoitíigt, ,in ben be* kötőibe ausztriai ügyelők bocsáttassanak, de beutenberen ^äfeit ber nieberiänbif$en..Kolonien azon föntarlássál, hogy ezen engedély külön üfícrrctcí)if(í>e ©onfuín mulaffen, unter bem 33or= egyezvény tárgyává tétessék, mellyben ezen bemalte jebodi), biefeë 3 M0fpnbni§ jum @egeit= ßonüention ju madjen, figyelőknek az említett gyarmatokbani jogai, fianbe einer kötelességei és mentességei világoson és ha treibe in Harer unb beflinimter Seife bie ölelte, tározottan kifejeztessenek. Áz alkudozás -és í?fíi^teit -unb 3 immuntaten biefer (Soitfuín in ' ezen egyezvény megkötése végett 0 Felségeik ben befagtcn dolouten . fcjíptfielíen ^ätte.. 3 «hi 3 toetfe ber UnteVíânblung unb beS 2íbfcí;Iuffe§ meghatalmazottakat neveztek, jelesen : biefer féontteiition, I;aben obengenannten 3)ia= jeflaten JBeüoíímcícbtigte ernannt, mib jti?ar : Ö Felsége az Ausztriai Császár Báró D o b 1h o f f - D i e r Antalt, a németalföldi oroSzlánrend s a III. Károlyról nevezett spanyol ki rályi rend középkeresztesét, Ö Felségének a németalföldi udvarnáli rendkívüli köveiét ’ és meghatalmazott ministerét; és Ö Felsége Németalföld Királya van H a l l I . 1856.

Seine SDíajefMt ber Jfaifer -bon Deflerreic^, ben $teií)etní 2tntou vioit S o b í í j o f f ^ S t e r , (5onnnanbeur beS niebfrlahbifd)en Sö»üen=£>rben§ unb beő föitigl. fâitifc^cn £>rben§ ßarlë III., 9lílerí;M;ft 3í;ten auêrorbentlid;eu (Sefanbten unb bei)oíInmd;tigten 5D?inifter ont ôfe ber 9íie*= bcríanbe; unb

(L. iS.)

F . P a h n d m. p.

Tpadöêpe. •Maiectatea Ca peueje ijep'uops de hcocs m. 4. J. Boinds a Konco.iida mai tape amiiiijia ne ecicte intpe pemnsja nepijops de 5kocb mi intpe imnepts.iB qsctpiaKS, mi a acceiispa
nsjsí Maiectateí caje ^mnepatsjsí Aisctpieí, c’a j|vnB0 it8 Ka c i admite koiicbjí asctpiaií în, noptspúe veje de mai mape încemnitate a je Kojoniejops íjepijops de jkocö; .pnce ks peT cepca v Ka jjvn npißinna a'iectel Komiecísni cs ce i á m o KonBenîsne noss, ^vn íjape ex ce detepmine mai Kiaps mi mai npciicS dpentsp ü e , detopinijeje mi im B niiiyüe aêctops KonC8JÍ ^ n nsmiteje uojonie. üentps .nerojiixpi.ie dejirict uii nenlps inüéiapea a'ieclei Konnenuisni, as densmits mai C8C8 nsmiteje Maiect7>iii njeninslinjiiapi, mi ansme:

Maiectaloa Ca ^mnepal«js Asclpiei ne capon8J8 Anion von Doblhoff-Dier, Kommandant© de opdincje jesjsí de jjepije de híocb, mi do

opdineje pevejsí de Cnania Kapojíi III. tp^mic8j8 ces eclpaopdinapc mi n.iiniiiblepitB minictp8 ja K8p(oa jiepljopij de ®oc8, mi

Seine üftajefiat ber Jíönig ber ÖZieberlanbe, ^'Maiectaloa Ca peijeje uepijopg de acocg 41

3Ö 4 Flórent A d o r j á n t , néinelalföldl ■ -oroszlánre'nd, a töIgykoronaVrend, ;'a fzász-weimari fejér solyom-rend. a belga Lipót-rend, a szász-ernestí házi-rend, az orosz császári fejér sas-rend s a hannoverai Guelf-rend nagykeresztesét, 0 Felségének állam-: és; külügyi mihisterét,' és F a h u d Károly F e r d i n a n d o t a németalföldi oroszlán-rend, a belga Lipót-rend; és a porosz vörös' sas-rend nagykeresztesét, 0 Felségének gyarmatUgyi miriistérét;

ben \§erm--glovent .§abrtMt a a M , fteuj beS uteberláttbifcíjett Zömeit = Drbfttö, beő Őíbenő bet- ©(ênfrone, beő facbilfit^Detmarfdfjett Wfifjen Ralfen*, beő bélgtfcêtt Seopolb*, Desjad;ft[cf)== enteftmifdKn <§auő =Dtberiő'V béé fatfetlí<$ m ffk fcíxu \yei§en íJtbíer =OcbettS* utib beő íjatutobet* ftöert ®ite(p()en-Crbcuö ,• 3 &ren Staatőminitler unb Ü-Viitifter bet auőroartigett 9íttgelegettf)eitétt, unb ben .§evrn C5arí gerbtnanD ■ a í) u b , fteüj beő'meberiönbif<$ert ?öu3en*Drb'enő, beő‘'Bel* giften Seojtoíb* uttb i>eő ^reu§if(êtí , rőtben13íb* íer=Orbens, 3 fjten SDíinifter bet (Solottiett;

ne doinnsiö Floront Hadrian van H a ll, Kaiia^ jeps de Kpsuea mape a opdinejsí .ies.JKi. de. ijepüe de acocs, m i dé opdineje Koponeí dé ctepápsé dé opäineië íá*ÍKöíl8.i«í a'iBS de SaxÓ~ W eim ar, de opdinëjë BèjyiKS .íeonó.idin^. dÖ opdineie K8pi|et caKcdni'ie epnectine, de op dineje jBB.itspsJsí aJB8' imnepiaje pscecKs uil de opdineje Guelphe de Ilanii(m:ra. _ininictps.is ces de ctats mi de tpeßije ectepne, mi né doninsjg Cári' Ferdinand Paliud , Kauajeps de Kpsuea niapé a öpdihejfií JéB.isí" de jjepije d# íkocS, de opdin≤ jieai,iiK» .leonojdinB mi dé ppdine.ie Bsitspsjsí poms de llptteia. ininictpö.is: ces de Kojronie ; ; r.; kik is fölhatalinazványaikat egymással kö mclffye; tmcfybent fte fíc$ tí;re 93oIíntad)tett mitge* - Kapi dsut >te ini-ai: Korhmsniiíats lueninszölvén, s azokat jó és kellő alakunknak ta tí)cüf, mtb btefelbett'ttt guter uttb gehöriger $ornt tinuejfr jops mi .ie a« « ‘Pjatfi a í i .]vn. •fopini lálván, következő csikkekben állapodtak m ég : befuttbeit Rabéit, über bie rtad^folgcnbett #rtifel Esni mi KBBinite, c5as .^tníoitb .^ntpe ciné ac»npá übereiitgefommen ftnb: . - ■ spnr&topüops aptiKSJi: ,

1.

A németalföldi tengertuli birtokok vagy gyarmatoknak mindazon kikötőibe; mellyek fhiridén nemzetek hajói előtt riyitvák, ausztriai főiigyelök,; ügyelők alügyelök és: . ügyvivők bocsálandók- be. "

~ '■ ' '

;

'

2;

1.

S írt.

czikk.

.

A p t i K . 1.

befletrei^ífê ©etteral = ßotifuln, Sonfultt, 93ice=(£oitfuItt utib (Sonfuíár * 9tgentett főtten tu alten, jettett Jpafen bet ttiebetlanbifdjett üt>etfeei= fdjen Q3eft§mtgett ober .Solótttett- jugelajfett toer= betv uxlcfee ben Schiffen nítet Nationen geöff^ itet fttt'b. , • -, .

czikk:

f-

A z ausztriai főügyelök, ügyelők,; aliigyelők és ügyvivők, az ügyélősegi járásukban fekvő kikötök területében a nemzelökbeliek tengeri kereskedésének ügyvivői és védőikép tekin tetnek. . -. ■

S írt.

2.

AptiK.

Ok :azon országnak,. mellyben székelnek, (Sie ftnb fotooljl ben 6 iöit= aíő bett ©traf= mind polgári, mind pedig büntető törvényei gcfeiictt beő Sattbeő,: wo fte teftbirett, utttettüot= alá vetvéfe, azon. kivételek fönmáradása mel fett / unbefâbet bet 9íit3ttaf)mett, tt:elcí)e bie ge= lett, mellyek jelen égyezvényben az ö javukra gentóartige (Soitöention ju if;rett (Suttfien fefí= ffelfr, megállapittattak. , r

3. czikk.

■ ,

2.

'

;

-

Koncsjií vinepapí, kocsjü , BÍ4eKoncs.in m i' auinijií Koncsjapí asctpianí, ce Bops Küiicidepa Ka ayinyí KÖmmep'iiají* mi npotentópí aí KommepmMsí mapitims a.is n'tnüini.iop« jops .]vu tioplspije 'le ce aÍM i .jin ectincisnea 'iepKsiidapísjsí jops Koncs-iape. E í CiTiiit csnnsmí .íeyi.iopü ’iiiii.il mi iiena.it ^ n íaBopea ,iops pimitins jjvn nstepe. ;K

■

í í r t . B.

A p tiK . 3.

-Die ®ettetal = Sonfultt, (Sottfuín unb SStce= (Sottfultt ntüffcn, í'e'jot fte ju t 2íuőübuttg tfjtct (5UttCítonett: jugeíaffen Wetbett, uttb; itt ben ©e= mtp Der camit öetbűttbenén ffiotte^te' treten, bet Óíegierítttg ©eíttet 9)íaief!ai' beő áönigő bet Sítebetíattbe ettte êftaííüngőuríimbe út gehöriger ôvnt 'DotWeifen. Waä} (Sríattgmtg beő ©requa* ■tut, weldics fo féiemtty -alő mßgit^ oott bent ©Duíetneut bet Kolonie conítaftgnití Wetbett folt , werben bie .befagfetw (Sonfulatfunfttonätc jébmebe.it Síangeő auf ben bet Megíenmg uttb attf beit ffieijtanb bet yocaíí'e^örbett, beûfő bet freien 9íuőitímitg iljter gunetíoitett, Qínfptué ítabett. ' ' .

Koncsjií íjinepapí, Koncsjií mi BweKoncsjií, jjinainte dé te ,’mi Bops intene ÍBnuisnüe ca.ie mi de a ce BSKspa de npeporatißeje .]vmnpe8nate ks auectiea, Bops jjm fejinia rsBepnsjsí Maiectatei ca.ie pei,tejsí nepi.iop« de wocs sns doKsniÄnts de dönsmipe .^n íopma KSBinit'B. DsriT. ie Bops Kirítta exequatur,
. •

■A főügyelök, ügyelők és áliigyelők, mi előtt hivfiíalös mülvödéseílí gyakorlására bócsáltatnának,vs az ázzál egybekapcsolt ~előjo gok élvezetébe lépnének, kellő alakú kineve zési okiratót tartoznak 0 Felségé Németalföld Királya kormányának előittutatni. A z „Exequaturi; megnyerése l i l á n , . melly a gvamuil kormányzója állal lehető gyorsasággal ellen jegyzendő, az emlitett ügyelői hivataloskodók, bármelly ranguak legyenek is azok,' működéseik szabad gyakorlása végett a kormány ólaimat $ a helybeli hatóságok segélyét igényelhetik.

v]\ íi noptspije iioccecífini.iops op KOJOniejops de necte- Mape a.ie uepi.topS de '
;

2 ) te őfíemtc^ífcên ©enetaí = (Sonfuírt, (Sott= fűin, SStce = Sonfultt unb Sonfu[ar=3ígeuten c e t ben aíő <§attbeíő=2ígente:tt uttb 33efcíjit|$er beő @ee= fjanbelő t$rer: 9?atíonaíert tir bett' im Umfange itm ő (Soitfuíarbejirfeő gelegenen Reifen betrautet.

'

,

Kontpa-cemna Ksts ce sa nsté de KépsndS de KBtpi' r8Bépm&top8.i8^ Kójoniejops, nsmijöiií ísn'lionapí .Koncsjapí; de nép >ie panrs Bops aßé dpents a npetinde .]\n npißinija .]\nden.iinipeí •

ísn>iísnLiop8 :iops npótenqísnea rBBepnsjsí mi accictinna deperttopieJopS .lOKa.ií. -- ■ •

-n'

' ■ ’

.

35ie Oiegierung betelt fí^», ittbem fte baő A kormány az „Exequatur“ megadásánál rsBepiisjs 'iiií pecepBt dpentsjs de a peTöntartja magának azon jogot, hogy azt visz- (Srequatuv erteilt, baő 0fieá)t v ö t, eő;jutütfju* tpaye eceKBatüpa, op de a demsnda rsBepmfezavéhesse vagy a gyarmat kormányzója által jiebett ober Dtívd)' bett ©ouöettteut ber (Kolonie topsjsí Kojoniejeps Ka c% o petpars, indiKsnd^ ' visszhvétetbesse, ezen intézkedés Okainak elő— güriicfjie^ctt ju laffen, unter Síttgabe bet Őrültbe motine.ie aiectei nn»cspe. biefer SNafittaímte. ' . ^ “adása mellett. 4. czikk.

!

A főiigyelök, ügyelők és.alü^yelőknek jo--

'

'

íWrt. 4.

-

Die ©ettetal ^ (Sottfttlrt, (Soitfultt, uttb aStce=

A p t i K . 4. Koncsjií yinepají, Koncs.tii m i BiêKoncsjü

1<>

305 gában áll házuk kül /'kapuja 'föíölt kormányuk Gonfuht ftnb ,ermächtigt, roberí;aÍb beS Suflern czimerével s ezen fölülírássál: „Ausztriai ügye— 3ôre§ iljreS >§aufeő eitt (Sdjilb ntit bem ,2£a£= íőség vagy alügyelőség“ ellátott táblát fölál— j>«t tyitt ^Regierung unb ber Űnterf$rift: ;£DefÍeic= litani. ’ V’ ’ ' reidjnfcijeë Gonfulat ober 93ice =(Sottfuíat attfgu=

cxnt^ aistdpfacajji ;a :ii»ne deacsnpa iiopjiei Kacèl Jops taEja de apmipii a rsnephsjöi Jiops ks incKpinqisho»: ; KonQBjatBJH op Bi
fíffíen.

Magában -értetődik, hogy ezen külső jel soha sem tekintethetik úgy , mintha; az menedéki jogot adna , Yagy a házat s lakósnit a ,

területi törvényszolgáltatás föllépései álul el vonhatná.

i-:, ;; ■ i " ; 0

' r>. czikk.

.. <■ ':

■V JMind á ^mellett magában érlelődik, hogy az tigyelőségi ügyletekre vonatkozó levéltárak és írőmánydarabök minden nyomozás ellen védve lesznek, és hogy azokat semmiféle hatóság és semmiféle hivatalos személy semmi módon és semmiféle ürügy alatt meg nem vizsgálhatja, le nem foglalhatja és nem fürkészheti. ;

'

6 - czikk.

A főügyelők, ^ügyelők, .alügyelők és ügy■ vivők követségi characterrel nem ruházvák föl. A németalföldi . kormányhoz intézendő minden kérelem a Hágában székelő ügyvivő közlönye által terjesztendő elő. Illy ügyvivő hiánya* és sürgősség esetében, a;főügyelő, ügyelő vagy ajügyelö V sürgősség bebizonyítása s azon okok előadása mellett, mellyek miatt a. kérelmet nem léheteit az alárendélt hatóságokhoz intéznie, vagy annak kimutatása“ mellett, hogy az ezen hatóságokhoz már korábban ‘intézett követelé sék. teljesitetlénül maradtak, kérelmével ma gához a gyarmat .kormányzójához fordulhat.

'

7. czikk.

.

(?:i i>erjW)t ftcfc öon frlbfí, Daf; DiefcS áufíerc öe ^vnijeje!i,ie de: îne ;tes din a'ieacti mapKi üflíerftnal niemals fo angefeben, werben biitrfe, eptepiops ns?pecsits dpenlBJs de aeüs, . op aí§ ob eé eírí 9ifylre<$t »erleide, ober ba§ <§au8 Kl Kaca mi ioKöitopii ei n’aps fi cHnnsmi.jia unb feine 23ewofyner /ben (Sinfdjreitungen ber fntpeBinipüe ®sdeiatopie.iopB jöKa.ii. ■ £erritoriaI==;3ufli$ entheben Tömte. Sitt. 5. 9?ic$fá bejfaweniger öerfleí;t e§ ft<$, bafrbíe auf bie (Sonfulargefc^áfte bezüglichen 9ír$iöe tutb Síctenfiűcfe. ttot. atter SRac^forfcíjung gefcpfct fe^n Werben,, unb bajj feine ffleijörbe; unb feine 9ímt§* êrfon auf irgenb eine SBetfe unb unter trgenb einem JBotWanbe fte unterfitcben, itt 93efcblag nehmen, ober .barnacfy formen- bűtfe. ” . ;

;Ap tiK.

Aceminea ce ^niiejeiie de eine, Ki apxiBeje ini anteje oííiHiaJí peiatiBe ia tpecuc Koncsjapi, Bopü »Pi ciralite de j;ep ’ie penepKape^.mi ks nhe snei a?;topilT>ni mi iti'ie snei nepcóne .oiiiqiaji. ns-’i Ba i i ncipmic» ,pn ni
A ,p t i k. G. ' ;• 9 írt. 6. ”: V ■ - r . . , ■/;; '*/■'. :íDíe ®eneral*(£onfuín, (Sonfuln, 7 îce*(£o,n» •;-;.5 -JKonc8Jiii i,iinepají, KoncBjií, BiieKoncsaií mi fultt- unb \6onfuIar=9ígentpn ftnb mit ifetnetn/bi* ayinijií .Koncsjapi n’as ;nilie biís ;Kapanteps f e plomattfcijen <Sf)arafter BefIcíOet. 3 ebe$ an bie nie? njomatÍKö. Tóté ’iepepi.ie Kitp'L rsEepmus beriânbifdê Regierung jtt riíí;tenbe ,53ígeí;ren nepi.iopii de ;koc;í ce Bops ía>ie npin ayintene foll bur^/ba§ Organ beö -in <§aag reftbirenben 'ie pemede jjvn Haag. J|\n jinca snsí atape 3lgettten êfdjcßett. 3 « (Ermanglung eine§ foI= aqinte uii .|in i:ac?ipi ^TiteHÍlópo ce Ba nsté : cfyen 9igenten uttb in 3jriitg[tc(;feitëfäiien fantt adpeca -Koncsjsjs pnepa.se, Konc8.58.Js, op Ri'ie, ber 7 @eneral=(Sonful, SoitfuI ober SQice=(?onfitf, Koncsjb’is,. ‘deadpenl8Í 8 äa/-r8Bepiistöps4l',K0.unter 9?a$weifung ber 3)rhtgíicf)feü unb unter aohiejopS,.. KomiípoBfinds ..nntenitatea JSKpsjsl Darlegung ber SSeweggrünbè, um berentWíííen mi apitißnds .motiBeae nentps Kapi ns c’aps baë ©egeljren nic^t Woíjl att bte untergeorbneten nsté .faiíe lepepea iá astopitíitüe csBopdiiiaté^ ©eí;örbeit gerietet ju werben öermi>$te, obér op KomnpÓBiYinds k í ripetincÍ8nije .]in npÍBÍnj|á unter 9?ac^Weifung, bafj bie an letztere ©eperben Kipopa c’a ,ííks18 adpecapaa mai .^nteís .?a Bereite früher gerichteten gerberungen erfolglos aqectea aBtopit'Biu :aS p^fnacS .«Hpi pecsitats. geblieben, feien, mit feinem '-Begehren ftcfc felbfi an ben Gouverneur ber Kolonie wenbett. * - > / ' 9i ft.

- .

>\-i

‘

. Api í k. 1:

■

Koncsjii i,iinepa.n, kohch.iíÍ mi BÍiieKonc8.iií Sie •@eneral*(5oufuIn, féonfuln unb '.©ice? A főügyelők, ügyelők és alügyelőknek jo C iT iiit aslopizam cnpe a densmi aijinuí koiícößpnfuln ftnb befugt,, in ben im 1 . Sírtifeí er= gában áll, az 1 . §-ban említett kikötőkben wähnten âfen (ionfular=9(gentcn ju ernennen. .lapi ^vn nopEspuc^ de'/Kapi e Böpíá -jin ap~ ügyvivőket kinevezniük. -Az. ügyvivők különbség nélkül,. németal földi alattvalók, ausztriaiak vagy bármelly más ország,polgárai lehetnek, kik azon, kikötőhe lyen, meilyre nézve az ügyvivő kineveztetik, tartózkodnak, vagy kiknek a helybeli törvé nyek szerint az ottani tartózkodás megenged.tethelik. . : : Ezen ügyvivőknek, kiknek kinevezése a .gyarmat kormányzójának megerősítése alá ter jesztendő, azon. ügyelő által kiadott kinevezési okmánnyal kell ellátva lenniök-, kinek, paran csai alatt működéseiket leljesilendik.' :

2)ie ßonfttiar=2igenten formen, ohne Unter« fcfiieo, nieberlânbif(ê Untertanen, Oejierreiêr óber -9íttgeí;őrige irgettb eiue§; anberen Sanbeë fe^n, Welche in Dent .öafenörte, für welchen ber (Sonfuíar*9ígent ernannt' wirb, fté aufi)alten, ober , nach ben 53eftimmuitgett ber ÖocaIgefe|e jum Dortigen 9íufeittí;alte jttgeíaffen Werben fontten.

2 )iefe '(Sonfular=íígenten,

beren Ernennung ber Sivbrobatiou be§ @onöerneur§ ber Kolonie ju unterbieten ift, ftnb! mit einer öont (Sonfui, unter beffen /Befehle» fte ihre Functionen aüâ= juüten l)abcn,; auëgeftefiten drhenitungöurfuube jtt itcrfeí;eit. ' '

Ser (Mmt'oevneur ber O'olotttc fantt itt jebeitt A ;gyarmat .kormányzója az ügyvivőtől a fönemíitelt megerősitést minden esetben meg gaife bent (Sottfuíar=2ígenteu bie oorerwäijitte tagadhatja, az illyes intézkedés okainak a fő- Qi^robation, unter 3}íittí;eilung ber ©raube ügyelővel vagy ugyelőveli közlése mellett. > einer földjeit 3)?afinaf;ine an bett @eneraI=Konfui: ober éonful, cnt$ieí;en. V.

;

(

,

8 . czikk. " A bármi rangú ügyelői hivalaloskodók ál-

9t r t. 8. Sie Von bett ßonfularfunctionäreii jébWebeit I

li K. 1. ./ V ' ' , De. ayiniií Koncs.iapí ce nots densmi:í i p i dictinyepe, csdiní din üepúé de acocs, csdiní asetpiaui, op c?;dim din Bep ue ajts ctatS, napi peineds j|in uoplsjs nentps Kape e a ce de nsmi aiiiüleje Koncx.iape op Kapi dsni. dicnscemsnLie .iei,ii.iops .?oi;a.?í nots cs air.i> .íoiisimja jops aK0.i0. A>iectí ai,iinni KOiicsjapi a Kspops densmipe e a ce csnnsne ja annpor-apea rsBepnstops.isi Kojoniejiops, ce Bops. peBecti ks gns. doKsm/^nts de densmipe, emics dcin>tp,L kohcsjsjs Kipsia as a <í:i cscopdinani ^vn np;einu;i 'ícnMisni.ioph' jops. FsBephstops-is Ko.ionie.iop« nóte déncra .'.a toli J[\iit
. A r l i k. S.

llpin' cinilepoa mi uízapoa nactroptspüops 41 *

306 tál kiadóit vagy Iáttamozott útlevelek teljes s é g g e l nem* mentenek föl az utazás vagy a gyarmatokbani letelepedés végeit a helybeli törvények által kiszabott okmányok, beszerzé sének szükségessége alul. A gyarmat kor mányzójának föntartatik azon jo g , hogy olly egyénnek, kinek útlevél adatott, a gyarmatbani tartózkodást megtilthassa, vagy annak el utazását rendelhesse., : 9. czikk.

Otcingeá auSgejleflten ober tiijtrten «ßäffe entheben Teineâtregä tion bet Síotljtoenbigfett, fí<$ mit beit Sitt 8íeife ober jut SHeberlaffuttg itt ben Golo* riien tton ben Socalgefeên tiotgef^riebenen 2)o= cuntenten ; j u . öerfeí)en. íDern ©outierneur bet (Mottie ifi ba3 |Re^t »otbeâlten , einem 3nbi* tiibuum, toel$ent ein Sßafj Verabfolgt worben, ben 3íufentâít in bet ßolonie ju »erbieten, ober beffen 9íbteife attjuotbitcn. ^ :■

■ 9lrt. 9.

;

de Kitps isniionapii Koncsjapl de Bep He panri, n s . ce deciiinjjeazi ^vntps nimiKö nenecitatet de a ce msni ks ; doKsminteje npecKpice de K itpi jepue JOKají în npißinjja KwitopieiopS mi a animeztpeí JOKsnuíeí jjin Kolonie. TsBepn'&topsjsi Kojoniejops e pecepBats dpentSiS de a denera minepea în Kolonie nii de « demsnda nspnedepea »nel. nepeóne peBectite ks naenopts. . . . ' !

A p tiK . 9.

Dara 0 naie asctpiaKi Ba nttimi nasípayíj SEBentt ettt ÖfietreicljifdjeS Schiff an ben Äü* fien einer nieberlânbifcfjctt ßolonte fcfjeitert, wirb ja jitopa.1e.1e Ko.ioniejop» uepüops de »oc^ ber am Dtte beâ © c^tp tuê â ober bet 23er= atsm i în aBcinga op ks ^jinBoiaâ Kinitans^si, gung attoefenbe ®ettetal=(£onfuI, donful, SSice= koncsisjs yinepaê, Koncsjsj«, BineKoncsiSii tëonful ober ßonfttlat = Qtgent, in 1 Qíbwefenêit op ayinteje Koncsjape, Kape ce ai-it jjvix joober mit (Smtoiöigung be§ (Sa}ritan3, aííe not^* Ksjs snde c’a ^ntimn.iat» nasípayls^ö op ckitoenbigen SDía^tegeln treffen, toel$e geeignet ftnb, napea, Ba nsté jsa töte micspeê deines ba8 ©djiff, bte Sfabung unb atfeö, toaö baju nentps cKinapea niiei, a jjvnKipKitppei mi a tstspops HejopS ne ce jjins de dinca. gehört, ,51t retten. JjVn aEcinija koiícöjISJisí yinepaje, a Kon3 n 2ibWefenêit eirtcS @enetai=GonfitI§, (âonA fölügyelő, ügyelő , alügyelő vagy ügy vivő távollétében, a hajótörés helyén létező fuI 8, S5tte=(Sonfulä ober donfuíar*3tge'nten toer* c s js js i, BiteKoncsjsJsi op a ayintejsi Koncsnémetalföldi hatóságok teendik meg, a gyarmat ben bte ant £5tte, tyo baS ©cfjiff gefdjeitert ifi, jape, astopitBjjüe din jjepüe de acocsi, ne ce befmblt$en "nieberlanbtfdjen 53ei)otbeit, bte »on aí-ít ^ n AOK8J 8 snde c’a ^vntimnâts nasipatörvényei által kiszabott intézkedéseket. ( ben ©efelett bet tëolottie tiotgef^tiebenen Sßot* liisjs Bops jisa micspeê npecKpice npin jeijiüe Kojoniejops. ' ferrungen treffen.

Ha Valamelly ausztriai hajó valamelly né metalföldi gyarmat partjain hajótörést szenved, a hajótörés vagy mentés helyén jelenlevő föügyelő, ügyelő, alügyelő vagy; ügyvivő, a ka pitány távollétében vagy beleegyezésével megteendi mindazon szükséges intézkedéseket, me lyek a hajónak, a rakománynak s minden ahhoz tartozóknak megmentésére alkalmasak. ,

Apt i K. 10. ' 5 Itt. 10. 35ie @ettetal=Gon|uIn, : Sonfultt, 9Sice=(5on= Koncsjil yinepaji, Koncsjil, BÍHeKonc8JÍÍrai A föügyelők, ügyelők, alügyelők és ügy vivők — a mennyiben az ausztriai kereske fűin uttb Sottfulat = 2igenten fömten — ittfofetn ayinnií Koncsjapi, întps K.T.ts Ba i i ctinspati delmi vagy hadi hajókról megszökött egyének bte Auslieferung öon SluSteifjetn öjlemicfjifd)er npin tpantats ectpadapea deceptopuops deja kiadása szerződésileg kiköttetett — az illyes £attbeIS= ober JfriegSfdjiffe tiertragâmâfjig fíiût= n iü e de Kommepqls op Eejine asctpiané, nótí szökevények letartóztatása végett a helybeli litt Rőtben ifi — ben Setjíanb bet Socalbeljötben npetinde accictinjja deperitopiejop« .lOKa.ii nen hatóságok segélyét igénybe vehetik; e végett jut $efínejjntiutg, SSertca^tung uttb gefií;aítmtg tps appectapea, deninepéa mi npindepea decepaz illető hivataloskodókhoz kell fórdulniok,, s bet ÍDefetteute folget ©d)iffe in 9ínf|mt$ nelj* topüops deja atapi naie. Cnpe anects cKonü az említett szökevényeket Írásban visszaköve menj fte toetben ftd) ju-biefem 93ebufe an .bte ce Bops adpeca ja isnHisnapii Komnetinjii mi telniük, a hajólajstromok, legénységi névjegy comêtenten ûnctiotmte toenben, unb bie'befag* Bops peKjama ^.n cKpics ne nsmißu deceptopi, zékek vagy más hiteles iromány által bebizo tett Sefetteure f$tiftli$ teclatniten, inbem fte KomnpoBsnds npin peyectpeje de naie,, npin nyítván, hogy a visszakövetelt egyének a hajós bút# bie ©djiffStegijkt, .SJJaitnfdjaftStoUen ober pójeje de matpocime-op npin ajts doKsmxntö trgettb eitt anbeteS autêntifês ÁctenfHtcf, bat= astentiKs k i nepeóneje peKjamate iaKs 0 napte legénység egy részét képezték. tbun, baf? bie tecíamirten Snbttiibuen einen &í)etí a malpocimei. . bet ©d)ipmannf<3)aft auSntac^tetu' , Áz illy módon indokolt kérelem folytán a /■ 9luf eitt betart begrünbeteS S3egcí;ten foíl J a peKjamapea a c tie j« is n d a t i, ce sa kiadás megengedendő, a mennyiben az illető bte 2íu 8Iíefetmtg jugeilattben ' trétben, icofettt ba§ KÖniede ectpadapea deKsmBa pecnentißejé nep .egyén nem azon nemzethez tartozik, mellytől betreffenbe S^tütlnutm . nidjt 3íngeí;örtger bet eóne ns Bops i i csdiui ai a te je i niHisni deja az visszaköveteltelik. A helybeli hatóságok Jatton ifi, tion tceícêt tnan e.§ tecíamtrt. 3)íe Kape ce peKjami. -AstÖpilr&HÜe jOKají cant kötelesek minden őket illető tekintélyt arra ßoealbeprben . ftnb gehalten, aííe: intett jttfle* OBjirate a .]vntpeBeni ks tóte astőpitatea jops fordítani, hogy a szökevények letartóztassanak. fyettbe Autorität anjuirenben, bamtt bte $efinef;)= nentps Ka cs ce peajiceze appectapea decepntuttg bet AuStetfíer betüerffieííiget werbe. topüops. _ ' - .v.-,, . Ha az illyes szökevények letartóztattak, az SBettn betgletáyett 2)efetíeure fejlgenomutett Anecti deceptopi appectayi ce; Bops da csb ügyelői hivataloskodók rendelkezése alá bocsá- ftnb, foííctt fte jut Verfügung bet (lonfularfunc* dicnscenisnea ísnHísnapijops Koncsjapi, mi Ja tanddk, s azoknak kívánságára és költségére, tionare géfieíít, uttb fßmtett' áuf Verlangen unb Hepepea mi ne cneceje anejopa ne ’i peKjams kik őket visszakivánják, nyilvános fogházakban Sofien betet, lüeít^c fte teclamiren, in bett öf= ce nots deniné .^n iiíKicopije nsBjine nentpi tartathatnak olly czélból, hogy azon. hajóra, feittlicên ©efângniffett »ettva^vt. tcetben, unt auf it teieber többé nem fogadhatnak el. ' , ticrí;aftet Serben. ■■ ©â tierfle^t ftc^ jeboc^, .bafj tcenu bet 25e= Ce înijejeije de eine, kí deKsmBa decepMagában értetődik azonban, hogy ha va lamelly szökevény bűntettet, vétséget vagy fetteur ein ffietbteên, SSetgeêtt ober ejtte Uc- topsjs Ba i i Kommics o Kpimi, dejints op 0 kihágást követelt volna el, kiadatása mindaddig bertretung begangen iiätte, feine Auslieferung fo acatepe, ectpadapea js! ce Ba npejsnyi n in t 10. czikk.

elhalasztathatik, mig azon bíróság, melly előtt az, ügy folyamatban van ítéletet nem hozott s ezen ítélet végre nem hajtatott

>. •

.

*

lange öetfôben bleiben fann, 6i 8 ba8 (Seriét, ttot weícfjem bte ©aáje anhängig ifi, baS Uttêil gefyrocfjien fjaí>en,unb biefeS U rteil jur 93oíí* ffretfung gebracht fei;n Wirb. ;; 9írt. 11.

11* czikk.

Ha valamelly ausztriai alattvaló meghal, a nélkül^ hogy isméretes örökösöket vagy végrendeleti végrehajtókat hagytak volna hátra, a gyarmat törvényei szerint a hagyaték kezelé sével megbízott németalföldi hatóságok az ügye, lói hivataloskodókat tudósítsák, olly czélból, hogy ezek az érdekeltekhez a szükséges ér tesítéseket intézhessék.

2Bettn etn ßflerreiîfêr Untertan flirèt, oíme befanitte (írben ober £eftontent8boííftrecfeT ju J)interlaffen, fo főtten bie n a $ ben ©eftfcen ber (Solonte mit ber JBerWaltung beő 9?a$laffe8 be* trauten nieberlőnbifcên 93e$örben í;ie»on ben ßonfutarfunctionâren Jtenntnif? geben, bantit biefe an bie Sntereffenten bte nötigen SSerflânbigun* gen gelangen laffeit.

12. czikk.

atrt. 12.

atsnn!, n u n Ksndü XBdeKitopia ja Kape c’a »pzit8 Kasca ’uii Ba nponsntia cantinjja, mi nxnx wsndg aieacti cantinjji ce Ba eceKSta.

A p t iK . 11.

:'
; .

DeKsmna Ba ' mspi «ns csditS asctpisKS, i ip x Ka c i i i i jicats dsni eine epezl Kín— nocKBjíi óp eceKstopi tectamentap!, atsnii deperitopieje jiepüops d e ' »ocs dectinate dsnx je ijü e din Kojonii nentps adminictpapea pxmacejop» dsni mópte, Bops KommsniKa a’ieacta isntiBnapijops 'Koncsjapi, nentp«Ka atectiea cfr încviinöeze ne intepecajjx decnpe aneacta..

A p t iK . 12.

: A főügyelők, ügyelők, alügyelök és ügy vivőknek mint illyeneknek jogában álland, a menuyiben ezt az ausztriai törvényhozás meg engedi , az ausztriai hajók kapitányai és le génységei között keletkező perlekedésekben választott birákkép itélniök, még pedig a hely beli hatóságok közbejötté nélkül, ha csak a legénység vagy a kapitány magaviselete nem olly minőségű, hogy az által az ország rende és nyugalma háboriltathatnék, vagy a főügye lők, ügyelők, alügyelök és ügyvivők az em lített hatóságok segélyét határozataik végre hajtása vagy föntartása végett igénybe nem ■veszik. -

\ SDie @enerat=(5onfuIn, tëonfutn, ffiiceôn* Koncsjii qinepaj!, konc5Jil, BheKoncsjil fűin unb (Sottfular^ígenten főtten alá foI#e baS rai apinjjii Koncsjapí Ka atapi, -jMKÄts nepmitä 9ieá)t Rabért, in főttjeit bie öfierreiîfcê @efefc* je y ije aBctpiaie, Bops aßé dpents de a nsté gebung bie^ gefiattet, bet ©treitigfeiten, wet<$e í i aj jenit de »sdeKitopi apcitpi ^tn npo'ieceje jWtfájen ben Gittemen uttb bett 3J?amtfc(jaftett nxcKSte .pittpe Kanitanií mi intpe matpocimea ber öfleneiá)tfcên ©cfjiffe entfielen, aI8 <Sáneb8= niijops ásctpiaie, mi aneacta í ^ p i de ^vntperi<$ter gewählt ju werben, unb btcfj oljne $)a* Benipea deperiitopiejop» JOKají, deKsmua ns jwifdjenfunft ber £5rt3bel)örben, wenn ttic^t etwa Bá f i nsptapea matpocimeí mi a K^nitansjsí baS Benehmen ber SOíannfcâften ober beë.Sa* de ö natspi npin Kape c’aps nsté tspsspa op:pitán§ tton folget Sefâffentjeit wate, bafj fiier= dinoa mi natfjaltung t^rer (Sntfdjet&ungen in 2íttft)m$ neunten. 1 - .

Azonban magában értetődik, ho_gy ezen választott bírósági Ítélet vagy határozat a per lekedő feleket nem fogja megfosztani azon őket illető jogtól, hogy ők , maguk részéről saját országuk birói hatóságához forduljanak^ ha országuk törvényhozása nekiek ezen jogot megadja.

©8 öerjíeíjt ft<§ jebodj, bafr.. biefe 3lrt bon U rte il ober fcbieböri<$terítdjet féntfdjeibwtg bie flreitenben Steile be8 ií)nen jufleênben Üfe<§te8 nidj't berauben wirb, iljrerfeitS ári bie ritterliche SBeljörbe tfjreS eigenen 2anbe§ ft$ ju wenben, Wemt bie ©efe&gebuttg biefeS teueren ibnen biefeS 3íe$t juerfettnk J

13. czikk.

;.v

'

Ce ^tnêjeve de ciné k i npin aieacte cantinjp op deiicísne apeitpape, irapjgije ie noptT. npoiecsjs ns-’mí nepds dpentsjs de a ce. ádpeca ja acsdeKitopieje din ijeapa jops, deKsmBa jeijüe din jjeapa jops je peKsnnocKS anects dpents. .

étrt. 13.

A p t iK . 13.

•Azon felügyelők, ügyelők, alügyelök és , ügyvivők, kik nem németalföldi alattvalók, kik kineveztetésök idejekor mint lakosok Német alföldön vagy gyarmataiban nincsenek megte lepedve, s kik ügyelői müködésökön kivül egyéb működéseket, ipart vagy kereskedést nem folytatnak,-- a mennyiben Ausztriában á németalföldi főügyelők, ügyelők,; alügyelök és ügyvivők ugyanazon kedvezményekben részesittetnek, — a katonai beszállásolástól, a személyi adótól, s ezenkívül a személyi adó zások minőségével biró minden köz- vagy községi adózásoktól mentesek. Ezen mentes ség azonban a vámilletékekre, s más közvetett vagy dologi adózásokra soha sem terjedhet ki.

2)te (SeneraI=(5onfultt, (fonfuítt, S3ice*(5ottfuIn unb (5onfuIar®3tgenten, wetdjte itiá)t Untertanen ber SRieberlanbé ftnb, Welche ,jur Beit itjrer (Sr= ttennung nic^t alá ©tttWofjtter itt bem Königreiche ber SJÍiebetlanbe ober feinen Goloitten anfäptß ftnb, unb Weldje aufjer if;ren ßoitfularfiutctionen feine anbern S3erri<Jjturigen, fein ©ewerbe ober <§anbel betreiben, ftnb — in foferne in Cefierrei^ bte gleiten JBegüitfHgungen ben nieberlänbifdjen (Setteral-ßonfuitt, ßottfuln unb ßonfutar=2tgenten jugefkttben werben — öon ber ü)?ilttâr*(Itnquar= tierung, ion'bér íperfottalfieuer, unb überbiefj von aiteit öffentlichen ober ©enteinbe=9tuf(agen, welche bie digenfdjaft »ott êvföttltcBett Auflagen íjaben, befreit. 35tefe SSefteiuitg fann. ft<$ aber niemals auf bie 3oIIflfbühren, ober anbere inbirecte ober 9íeaí=3í6gaben erflrecfen. . 1 .

Koncsjií yinepají, Konc8JÍí, BhemncsMl mi aqinaií Koncs.iapt i
Azon főügyeíük, ügyelők, álügyelők és ügyvivők kik nem "belföldiek vagy Németal földnek nem elismert, alattvalói, kik azonban ügyelői hivataloskodásaikkal együtt ipart vagy valamelly kereskedést űznek, kötelesek a ter heket* kivetéseket és adókat a németalföldi

3)ie @eneraI*(5onfuin, éoitfuln, aSice=6 onfuIn tntb (5oitfiiIar*2tgenten, welche nic^t ©in^cimifê ober liiert anerfatttttc Untertanen ber 9lieberlanbe ftnb, welche aber juglei^ mit if;rctt ßonfttlar^ functionen irgenb ein ©ewerbe ober einen <§an= belSjweig betreiben, ftnb gehalten, bie Saflen,

Koncsjií yinepají, KOncsjií, BÍ4eKonc8JÍi m ayinuií Koncsjapí, Kapí ns cxnt Jjvndiijení o csdijjí peKsnnocKsjjí aí [jepijops de * o c » , u Kapí totdeodats ks Í8niiÍ5nije jops Koncsjaj ce OKsnt mi kb Bp’o npoíecísne op kb Bp’su pamg de Kommep'UB, c»nt OBJtiraui a pecnBnd

iűattvalókkaí ?és-Vm ás ,lakosokkal egyiránt vi selni ,és fizetni.. Azon főitgyélők, ügy,előle, alügyelők és ügyvivők,^ kik németalföldi/alattvalók, kiknek azonban az, ausztriai kormány által reájok ru házott ügyelői működések gyakorlása megeno-edtetoll, . kötelesek minden bárminemű kivelésekei‘és adókat fizetni. 5. !

14. czikk. Az ausztriai főügyelők, .ügyelők, álügyelők és ügyvivők a németalföldi gyarmatokban mind azon egyéb előjogokat, .mentességeket és ki váltságokat élvezendik, mellyek utóbb a Iegkedvezmény esebb1nemzeték ugyanazon rangú ügyvivőinek fognak :engedtetni.

Auflagm mtb Steuern ‘g íc > e n : nieí>evtant>ifc^cn Unterbauen :tínt> .anbérn @tmpDÍ;ne«t ju tragen uttb ju entrichten. . . • ' été @etteraí=Sonfuln/(£onfuln, ffiicc=6 on[uín unb Sonfuíar* Agentetf, ,tyeíá>e: iiiebcrlfinbifê Untertanen ftnb / benen' aber jktoilfigét. nmrte-, bie/-i^nen ’ ;-i>icjöfterreiîfdjie Oíegierung tier* Iieí)eiten; ©oiifularfunctionenîuSjuübett, ftttb :tiet= ^»fftc&tet; • aííe ‘tóié *immer gearteten -Auflagen vrníb ©tettem û entrichten. : , ' :3(ri. 14. -V.-;". íDte ^fierret(í;ífêtt @citeral*(áon|ulit, 'Gfon* fuht, 9Stce*ßonfitIn uttb ßonfuIar=2tgenten lucr* ben út beit uieberiäiibtf$en .ßolottien aííe űbri= gett Sßomcfcte, Befreiungen unb ^ntinunitaten ge= nief;en, iDéídje in ter fvÎgc ben Agenten be§= felben 0íange§ ber ant nteifíeit begünfttgten 9?a* tion gcit>äf>rt •tt'erbeit. ’ ; •

j p i.a uspta cpejstÛüe,,d ip ije uii KóiitpiBSHÍjjni ie Ka mi csdijjií ppüopg^^ de *pc« .iíii ,i>a ájjjpí

J0K8Ít0pí. Koncsjií íjinepají, koiicöjíÍ. RiMOKOiicsaií úti aijiniiií Koncsjapí, Kapí camt csdijai aí üepijops de atocs, mi Kipopa .11 c’a dats boíí Ka 6% jfindéiuineacKí ‘ísnTOnije 'Köncsjapi íKoníepite jop« de Kitps rBBepnBjs asctpíaKB, iCÄiit ÖBjirajjl a pecnönde í totíejsjS ’de dipí mi KOn-í tpii;«'ji8ní. ■ ■ ■■ -A p t i K. 1

'

' -■ A rt. 15.

■ -■ ■ ■

.

■ ‘>t‘

Koncs-iií yinepa^í, koíicö’i íi , in'ieKoacöjií mi aijinjjil Koncsjapí ascfepiaií ce Bops BSKspa .pií Kojonieje nepüops de acocs de tóté a«ie.ie npeporatiBe, cKStipí mi immsnit'Ejií, Kapí ce Bops Koniiede ,]\n isiitop« aijinijijopB -de avejaiíii panrs aí iiiiísnuo ps „ve á« le jé maí ms.ite 4'anopipí. i '• ’

15. CZikk.

4

...

i

Apti K.. 15.

- ' ;■ ■■;

$5tc gegenwärtige ßonticntiott foíí tvaí)renb Aneacti KoiiBenuíöne Ba hbó ustepé ne liiin! Jelen egyezvény a hat hónap alatt vagy fünf 3a|ven , ,00111 ’£agc ber Jftatiftcatiótt3=Au§= ha lehet még korábban megtörténendő -■ jóvá ani Komnstaijí din zisa peei;imin.peí patiíiinihagyás-kicserélés ’ napjától számítandó öl i\jg «.'céSliutg. att - - U'elcÍH’ itt bem Beitraitntc von HÍBiiüopB, Kape ce Ba ía>ie ^vn pectimiis de fe^g oitaten; ' ober^' tuo ;ntöglt no,í& früher iuece Jsne cas de ce Ba nsté mi mai íaarad hatályban. ; ,

Azon esetben, ha az említett r öt évi idő köz eltelte előtt a szerződő felek: közül egyik sem nyilvánítaná abbeli szándékát, hogy ő jelen egyezvény hatályait megakarja szüntetni, az még-egy további évig érvényes‘ marad azon naptól számítva, mellyen az egyik vagy másik fél. részéről fölmondatik. , -

flattjuftnbenfJât — itt to tft bíeibeu. v 3 n ) bent âffe, Dajj it'cber ber eine ítodj bev anbere bet cmitraîrenben .‘íbeiíe jivßlf Monate ijór 'Ablauf ber-5efagtcit êriobe ti ott fünf 3aí)= rett feítte Abftcbt fttttD gegeben íjftttc, bie 3öir= fuítgett biefer. ßotttienttou auf hören ju íaffen, foíí biefeíbe; itocf) búré cin iveitereő fyaíir in Äraft keiben na6 jenem £age, atu íveljem ber eine ober ber anbere .Ibeil fte gefünbigt hätte. “ ;

Minek hitelességéül, az illető luegiuvlahua3ur Beglaubigung c-effcn babén bit betreff zollak jelen egyezvényt aláírták s pecsótükkel fettbett ©etißflmäcfytigteit bie gegenwärtige <$on= megerősítették. -^ tientton unterjeid)net, unb berfelbén tí^re ©fegeí beigebriteft. ; ©0 gefdxf)en ju -âag,. itt 'bereiter Auë* Kelt Magában, két példányban, december; ;hó huszonkilencze’dik napján áz Urnák ezer fertigung, am :neuit unb jânjigften Sage beè ■nyolczszáz ötvenötödik évében. SDibnates december int ^ a ^ beS <6etl§ (Sitttrtufcnb a(í)tÍHtitbert ■fttttfjig' fünf. \ (P. IL) S ío b lh o S r s. k. (P. H.) v a n H a l l s. k. (P. II.) P a l i n i l s. k.

.

' i: :

: ( i ; S.) ' (L. S.) J>aii (L. SO'--

in. -.p.,,'m. p. m. p. -

•Nos visis et perpensis omnibus et singulis Nos visis el perpensis omnibus et singulis conventionis hujus articulis, illos omnes valós conventionis hujus articulis. illos omnes ratos gratosque haber.e hisce profitemnr lac declara- gratosque , habere hisce profüemur ac declamus verbo Nostro Caesareo-Regio spondentes, rainus verbo Nostro Caesareo-Regio spondenNos ea omnia', quae in illis continenlur íideli— tes, Nos ea omnia, quaë in illis coiüinenlur Her executioni inandaturos, n e c , ut illis ulla fideliter executioni mandaturos, nec, ul illis ratione a Noslrís contraveniatur, pennissuros uUä ratione a Nostris contraveniatiir, permisesse. In quorum fidein praesentes conventionis suros esse. In quorum fülem praesentes contabulas inanu, Nostra signavimus, sigilloque veitlionis tabulas. manu Nostra.signavimus. si Nostso appenso muniri jussimus.. gilloque Nostro appenso muniri jussimus. , . Dabantur in Imperiali űrbe Nostra Vienna, Dabantur in imperiali urbe Nostra Vienna, die -undccima mensis Mártii anno Domini mil- die lindecima mensis Mártii anno Domini mil-

D a n i dosecnpeze'ie .isne ^nainle de ecnipapea; iie p iód sj«! nsmits de >iinií a n í, na ce Ba d ér

Kiapa ni'ie sna dintpe .juuute.ie ni.pní Kontpantaniji k i Böiecie Ka ct, îimetë aweacti. KonBenmsne, Ba pT.m,7,né ,j\n anliiiilate .]\dk'í, ne 8118 ans KoinnsUnds din, a>íéa zi ,jvn Kape Bp’sna. din awectca in/pní c’aps l i deiíiapats. ;

Cnpe ^.nKpedinnape pecneutiBií íi.ieninstinUiapí as c8BCKpic8 a>ieacl'r> KonBeiiMÍsne mi a,» m;cí) ne ea cii,ii.ie.ie .-lop«., r Dats .p.11 Ilítag jj\n opii,un;utí dbii.ib, ■jjiii doKezeqí mi nőse aje .isneí jbí De«iemBpe ansj8 mantsipeí ana miirj> out«. c«te limnzeii mi ’iíiimí. : .■

.

( I C.) líoblhofl* m. t i, (.1. C.J yv a n H a l l 111. n. (.1. C.

..

;

I*ahí5d ni. n.

Nos . visis et perpensis omnibus, el singulis conventionis huius articulis, illos omnes raloS gratosque habere hisce proíitemur ac declaramus verbo Nostro Caesareo-Regio spondèntea^ Nos ea omnia, quae in illis continentur fideliter execütioni mandaturos, nec, ut illis ulla ratione a Nostris contraveniatur, pennissuros, esse. In quorum íidem praesentes conventio nis tabulas mami Nostra signavimus, sigilloque Nostro appenso muniri jussimus. -. Dabantur in Imperiali urbe Nostra Vienna’, die undecima mensis Mártii anno Domini mii-

309 lesimo .octingentesimo quinquagesimo Regnorum Nostrorum octavo.

sexto, lesimo, octingentesimo ,quinquagesimo,; sexto, lesimo. . octingentesimo quinquagesimo sexto Regnorum Nostrorum octovo. , ' . • V. Regnorum Nostrorum öctavo.

1 Franeiscus Josephus.

F r a n c is c u s

Iosepliiis» ,

;Franciscns Joseplius.. ; v;:.

a . so Comes a /

Bnol-Scliauenstein m. p.

Ad mandatum sacrae Caesareae ac Apostolicae. Majestatis proprium:

Comes: a Bnol-Schauenstein. m. ír.

C'oines a B u o l- S c liá u e n s te iii m; p; Ad

mandatum sacrae Cáesaréae et, Regiae Apostolicae Majestatis. proprium: . ' m. p. lg . E q u e s L ie h m a n a P a lin r o d e m. p.

Cons. Aul. et Ministerialis.

Gons. Aul. et Ministerialis.

Ad mandatum Sacr. Caes. et. Reg. : Apostolicae Majestatis proprium: jg.E qnes Lichmann a Palmrode m. n. ! . Cons. Aul. et Ministerialis.

120. szám.

Wo. 120.

Np. 120.

C sá sz ári r e n d e l e t

$aiferlicf)e $km*ímumj

OpäiirfcHJönea

igi Eqiies Lichinann a Palnirode

1856 ju n iu s 25-röl, a velenczei tar tn?m 2 5 ; íanni 1 8 5 © , in SScttcff fccö .|iiiiiicp'i>teacKT> din 25; lőnie 1856, tományokban „P c n s i o n a t i c o” ni- ttt ftett ncitcttrtittfdicu mis deenpe dpentörá de in>c«iÍ6ne 'íe evezet alatt létező legeltetési jog tár- tér öctu 'íírtiucn „Pensionatico4* fte* eácte .fkii iipoHiiiMie.ie nineigiane cöií gyábaiir • fíefieii&ctt êt& erec^téő* íiAine.ic„Pettsionatico .44 A birodalmi törvénylap XXIX. dar. 121. sz. kiadatott julius 12-kén 1856.

121. szám.

Heu lelete

Öíei<|§gefe&Watte XXIX. Stiuf 91c.. 121, ^\n BBjetinsjs imnepiaje msn8nKÍ8J8 XXIX, Np. auögegeímt am l í . 3üli 1856. 121, ectpadatB în 12. I»jie 1856.

,

v

.

s»o. 121.

,■ ■:

'

,

33 c í o r & n u n ß

Np. 121.

Opdine'ííöiitíá

a belügyi ministeriumnak 1856 jii- £>c0 íîiiufícriumő É>ce inneni #om minictepíö.iöí de intepne din nius 28-ról, -- J88. S ü n i ■ Isaie 1856, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve,

.

•

tottlfaut tűr beit gaitjeu Utufaug beä Steife« mit-2tu8ti«^tne: d e n t p s bet SMtíitfogranje,,

tó te g e p e íe

28.

im n e p i s jS a f u p t ] d e K o n - fin iíJ * m i j i U p e ,

a katolikus egyletek és társulatok ÍJctrcffcits) &ie S $ d )< m M u u $ pet fős deenpe tpantapea peöiiiöiiiwiopä op fí)í?ítfcfje« V e re tn e o& eí JB ru & e t: kal! bánás tárgyában. Kon]î.iop5 itato.iiue.

fdxíften.

A birodalmi törvénylap XXIX. dar. 122. sz. 3m öícítí;9gefe|fclarte X X IX . Stücf 9io, 122, !vjVn BsaetinB.tB imnepia.ie'minsimíB.!»' XXIX, Np. ; kiadatott julius 12-kén.1856. > auSgegefccu ant 12. Suli 1856. ' L 122, ecIpadalB
3 n S els]e 3ü[erí;őcí;fter (líntfcbííejjimg ttent 27. 3unt 1856 ipit'D i'int bent f. f. iWtitifícrfitin be§ 3»nertt, ntt @iiii'eriteí;men mit bem. t f. SDíinifierium für (5ultu§ unb Untervícftí unb ber f. f.' okrfh'it ôlijeií'efjorbe, itt ©ejug auf bte. 93ef)attbímtg ber •fatí;oltfên SSereine ober ©rubetfÍKifteit ôIgeitbe3 fefigefe&t:-. 9íuf Sßcreinc öon ^vatf)oüt‘eii, ineldê fid) utt= tér geiftlicêv l’eitung, uitb oîte -babwrc^ eiite aíecínSüerbinbliitfeit eiitjitgeí;en, ju íIBerfett ber $ri}ntmigfeit uitb 9fäci;fteitliel'e üerínnbett, finbet ba3 faiferlidn’ patent vom 26..5?ovember 1852 ÜRo.. 253 bei |Kcié8*<$efcj}*S?Iattiâ.' feilte Sín* ivenbuitg. derlei ©ereitic unterliegen ber @éiteí;ntigititg utib Dterleitiutg bcöfeitigen ®ifcôfS, iit beffett Siöcefe fíc tíjveit ©i{3 jattéit, nur ift ber Getrcf« feitbe Vanbeőctjef fon,1obi lunt ber erfolgten 0)e* itcl)niigttttg, aí§ aucfy üoit bent' ©egettftatibc ttitb ber Orgaiiifa'fioit beő SBereincS fogleicb in .ffenitt? itifj ju fejeit. '

ííé (einefe.fK pecKpint».isí .pinnepítecKö din 27. Isnie 1856, p. niimclépís de intepne^ .j\n .pnijejevépe kb- 'j. p. minictepÍB de üb.ií» mi .]\nB'i)m,ni,Y,nlb mi kb >i. p. cfiiinomn aBtopitate de-'nojíuii-, -a t e kb luue a deíepmina Bpmstópejo ,]\n npÍBitina tpanfepeí pesníöiiLiopí op Kon'í’palepnilsiji.iopö Kaioai'ie: ' ♦ llatenta .pmuepsteacK'B din 26. Noeinupe 1852 ( bb.i . imn. N. 253) iib ce Ba aniuka .ia acconiwiiBni.ie Kato.ii'ie. Kapí cbg dipuiinjp npueacKí .|\iux‘ ísps oi;.iin>'nsní jerají, co BiierKî ^npe. cKOiiBpi nie mi íüarilponi'ip.

Alapi pesníönl jo na annpoua mi 4e »a KondB'ie a||(MB eiiicKonü .jin a Kipöi íjicMeci, ce a'l’.u. pemediíijiíi Jops, mi pecncnlini;.isí j’Kr.epnTitepí)' ce ua KomniBniKa nainai dei;.Y.t5 atiY.lB amipoiiapoa, K.Y.ta mi ouieiilB.iB mi opr ranici'iísnon pcBnÍBiieí.

310 Egyébiránt az illy egyletek egyházi vezetőinek szabadságukra liagyatik, saját felelösségök alatt s az általuk helybenhagyott egyleti szabályokhoz képest, az egyleti ügyek veze tésére világi tagokat is rendelni, vagy az egy letnek az egyleti tagok választásából szárma zott világi alkalmazottjait, mint illyeneket meg erősíteni. ' . ; \ / Az illy egyletnek saját belföldi megyéspüspökétőli teljes függése külföldi hasonnemü vagy; hasonló égyletekkeli összeköttetés által csorbulást nem szenvedhet; ellenben meg van engedve, miszerint a püspök saját felügyelete és felelőssége alalt belföldi egyházi egyletek nek illynemü külföldi egyletekhezi viszonyait annyiban helybenhagyhassa, a mennyiben ez netalán egyházi czélok által feltételeztetnék.

2>m Settern folttyer ÍBeteine Bitiét e8 übrigens unbenommen, unter ityttr íöerant* Wortung unb nacty SNafjgabe ber ,'bon ionéit ge= ne^migten; Sßereinâfaûttgett, ju r. Sitzung ber SßereinSgeftâftè auch Weítliê SOíitglieber ju be» flelíen,! ober: áuS Söatylen bet ffieretnSmttgíteber tyetbotgegangene; weltíittye Qíngejietíte beő S3er= eincS al§ folttye ju betätigen. $)ie fcolle Sltângigfeit eineS folttyeit ffier* eincS son bem -eigenen iitlchtbifttyen 2)töcefan= bifetyofe barf burcty eine 33etbinbung, mit auâlân* bifttyen gleittyartigett ober ähnlichen Seremen nietyt beeinträchtigt werben; hingegen wirb gebattet, bafj ber ©ifctyof unter feiner Slufftctyt unb Sßet= antwortung Beziehungen iniänbifcêv firc^licêr Vereine ju berartigen auSlättbifctyen Vereinen in foweit gertefjntige, als foltê etwa burtty firctylictye 3Wecfe bebittgt fe^tt foiiten. Minden Illyés felállításról az illető ország-, / SBon jeher folgen (Errichtung ift gleichfalls bern betreffenben íanbeSéef 3JJittf;eiluitg ju főnök azonnal értesítendő. maiién. ■r Báró

Bach s. k.

;:

Császári rendelet

U li -jjin npißinua aiectopa ce Ba fa ié KommBniKape pecnentißBJBi TBEepnitopS a « ijepet

Wo. 122. 'r

EaponBJB de

■.

feorn 1 S£« %uli 1 8 5 6 , m i t welcfyev bie &rmtbfäüc tüdftd)tiidi &cv> mcl)= teten: ^ e t f o n e n evtfyciUett $lad)fidfrt fceé a n d S ln la # &cr tu &cm & 3 n ig ? c tc f)e U ttg a tn nn& &ctn f ü r f t c n t lm m e 0 iel»en(>üvgen in &en S a g t e n 1 $ 4 8 ttit& 1 8 4 9 frtg é re c ^ts lidE> D c rijm tQ tc n & c r m í? 8 c « s m f a í í c ö fc e fa n n t g e m a c h t ip ct& ein -A. birodalmi'•törvénylap XXX. dar. 123. sz. 3m 9íeicty§gefe|blatte X X X . ©tücf 9io. 123, kiadatott julius 15—kén 1856. aitSgcgeben ant lö ; S u l i '185,6. .

Bax

■.

Opdinwöne .j^m uepi.teacK T , -'din 1 2 . lóaie 1850, npin itape ce iiöií-ííkt, npinninieje decnpe ie p ta p e a könúe'ci maí 1115.1top5 nepeóne .^.n iipininua aitepeí Hé. aí c’a «f»oct& ^5at5 dfiin. ne,ii*ie din i;aöca peBO.itxpeí peiniíö .íö ö n r a p ia mi ^vn m a p e ae npin* «linatö Apdca.iö.i& .p.11 a n i í 1 8 4 8 m i ■ r'

1840.

'

JJVn liSJetinöJB im nepiaje mraBiiKÍBJB XXX, .Np. 123, eclpadats ^vti 15. Is jie 1856. -

-• '33efiufâ: ber- eutfptectyenben Durchführung ber, Cnpe a eceKöta j^ntp^nB mods Koppecuisnmit SWement gleid;jeitig an deinen ^manjmi* zetops ieptapea Kon>iecs mai msjtopB nepeóne nijier ergetyenben, âttbfchreibm mehreren Sperfo^: ^ n npißinija aBepeí ie .ii c’a íoctB jsats dsn^ neu -erteilten 9ca(i;ftd)t be§ friegäte^titch ‘ ber* .seijue Bejiiié, decnpe Kape totdeodate tpimits tyättgtett aSermpgenëberfa£fe§, ftnbc 3'd) foígettbe mi .ia miiiiclpü.iK inog de íinanjíe BnS iiüet* ©runbfafce jur Oiidtfdmur tiorjufetyreibett: de ia,Y,m.. af.iB ks Ka.íe a íipecKpie spmítópeje npiniiisie dpentó-nopnit :-'

, 1. A kéziratomhoz A. alalt mellékelt jegy zékben nevezett személyeknek haditörvényszé kileg elkobzott s az álladalom birtokában lévő vagyona, azon állapotban, mellyben az az át adáskor létezendik s épenugy az akkor jtnég be nem szedett hasznok és járadékok, végre a megszűnt urbériségekért a többi földbirto kosoknak biztosított kárpótlás is, a nyiltparancs értelmében kitudott kárpótlási tőkétől járó, s ezen rendeletem kelte napjától számítandó já radék huzásárai igénnyel együtt, kegyelemből kiszolgáltatnak. V

m. n.

■ Np. 122.

âifcriti^c ißerorbnung

1850 Julias 12-röl, mellyel a Ma gyarországban s az erdélyi nagy-fejcdeleniségben az 1848 es 1849 évi forradalom folytán haditörvényszékileg elrendelt vagyon elkobzásnak több személyekre nézve lett elenge dését tárgyazó alapelvek közzététel ■nek. ^ .

Olly czélból, hogy a haditörvényszékileg elrendelt vagyonelkobzásnak, pénzügyi minis■leremhez cgyideiileg intézendő kéziratommal több személyekre nézve történt elengedése kellőleg végrehajtassák, sinormértékül a kö vetkező alapelveket találom előszabandóknak:

Deniina CBBopdinape a sneí atapí pesnísní, énicKonBJBí die>iecanB, ns e nepmicB a ce uo~ piRMÍta npin snÍBní kb accouiiMÍBnl acemine op de aiearní natBpt din jjepi ctpîríe; înce ce Konnede Ka enicKonBJB' cbb c?snepBÍriape«i üii pecnsnzetatea ca ce annposeze peíepinjjeje pesnísnijops eKJeciajti'ie in tépne rátpi pesniínue omoi/ene din jjepí ctpiine ^ iiksiIh Ba f i a'ieacta deiincB nentps cKonspí Eicepiiecii. ‘ •

^reihert bon SSrtcf) m. p.

122. szám.

:

DipentopiI OKieciacti'i! de atapl pesnísnl, a« dpents de a densmi csr. pecnsnxetatea jo p í mi jjin Koníopmitate kb ctatsteje. pesnlsiiel annpoBate dé eí , mi .memEpií ceKBiapí nentps dipiijinjia tpeÉijopB pesníBneí, op de a annpoBa ne, o ííifia m ií ceksjapí- aí peBiiíaneí ne Kapi i-aS ajjiecB memepi pesniBneí.

1.

;

'

Da§ frieg§re
•

, , ;.-;s

311 *■ ' ’ . ' * 1"*’ j 2, 2)iefe @ttabenBen)iíIigmtgetfh;ecft fith aucrwaitung be§ Staates bis jur QittStragung beS gatási számadási per elintézéséig, továbbra is abmtHtfiratiüen 1He(hnungâ^roccffeâ ^ fortjubauertu fenmarad. A kitüdott tartozás lerovása után, SJiach Slbftattung ber ermittelten ©d)ulbigíeit ifi a .vágyon í s illetőleg a fönmaradó követelési baâ SSermßgen uitb rü
bte anhängigen 9{e4'tâftreite bei ben orbentlicben (Senaten fortgeießt' werben. .' ; • : ,: - .

•«-«?>• y i 2. A»ieaclTi rpajjis ce ectinde mi ja mac-, ce.ie >ie ce a i.ii csr» neptpantapo de KonKspc^ »sdeKitopecKa, npiüinjia Kxpopa Ba ^vn'ieta penpecintapea npin npoKspátspejre #inanijiapi. IA'ieactT) pectilsipe din rpaijii a a'iectops niacce,. ce Ba f ane í i p i dapea de p iiís n í d in " naptèa dper&topiejops meje adminictpatiue nentpK timnsa» deKxnds c’as asat», npeKsm mi i i p i de Eep 'ie a .ü i rapanjjii din naptoa ctaIsjK i, uii töte Kontpante-ie >ie je Ba i i .jvnKeiat« ctalöjs ^.n timnsj« noccecisnei jjvn npiBin{ia a'iectops macce Bops. pimsmé jjin. antißitatc.

I 4. Aßepüe, ^\n npißinna Kspopa noccecopii dè mai ^vnainte .pn timn'sj» ’ peBOJsmnei as Kim.tat» anliqinate de, Bani din Kacceje ctátölisi mi ^vn npißinna Kipopa n in i aKsm ^nKt ns c’as isKStö, Komnstspije, Bops pirnsné csb > adminictpMiöne ce'iectpatopis ;dé ctatö n in i ja ^tiKoiapea npo'iecsjsi de pü'iísní adminictpa- , lißö. ])Kir& 'ie ce Ba pecnsnde detopia ce Ba péctitsi .nsmai deKsts: aBepea mi pecnentiÈe' pectsJs anliBs. , . i 51 Ilentps Ka* de ó napte noccecopii de, alapi npelincuitil, laipi ns c’as Komnjanats’ ne Kaje adminictpate de iimnezipe, qi c’as tp^- ■ ': mies cnpe dciidepe ja ;KsdeKT.topie, c i .ce ;■ .'; cKSteacKi de cneceje snsí npoiecs nos, eap’

de ajte napte C/Yintsniieje npon^niiate ct. ns ce nsns în nepiK SJS mi cs ns ce petpars deja Kspcsjs de fopspi npecKpics ^n npißinija j aieacta, a ij» .ks saie.tß detepmina Ka, äie.ie npoiece, Kapi .pn npißinna atspops npetincism , de aiicpi ftadsie 'ie ' c*nt a ce pectitsi aKsm •pndepeiits, dsni dicnscenisnije 0pdin1.1 isni.50p5 ,j meje din 20. Mapte 1851 mi din 23. Mapte 1853, cant spzite ja decnipijiininteje deje-; rate aje tpiusnaaejops din Cíbüs mi Üecta mi pecneiilhse ja tpiesnajeje annejatiße, c i ce Köntinse tots ja aieclea JKsdem&topie, deKsmBa ns ,ce Bops ^nBoti nspijije intpe eine Ka npolecsjs ; ^niensts es ce .Köntinse ja acsdeKitopieje opdinapL, ; ; -

f Ks eccKstapea aiectei ; opdinxuísní c*nt Ezen rendeletem végrehsjíárával bel-, igaz iöiit.ber ffioiljichnng'bteier ©erorbrtung.'jinb incip'iinaiji minictpil mei de intepne.de ®sság- és pénzügyi ministerium vannak megbízva. SKeine SWinifter be8'3nnern,.bVr ' • • s' • înanjett beauftragt. ; ctinii. mi de «l'inanye. .{' JaKcensspr, j|in.. 12. Isjie 1856., Kelt Laxenburgban 1856 julius 12-kén. Sarenburg ben 12. ,1856. " T e r e iic z J ó z s e f , s; k.

"'

Gr. B iio l- S c lia iie iis íe m s.k, í \ ' Báró Ö a c li s. k. i j Báró Ü r a u s s s. k. ; ; Báró B r a c k s, k. Legfelsőbb rendeletre: R a iis e n h c t s. k. r. ' ■ ; -■

$ ra«5

: I

,

m. -p.

V

;

.

« ^ p a n 'iic c ö l o e i ^ ö m. n.

^

\ @raf &$apl:@d>(uietfffeitt m. p. ^reif;err öon' "■in. p. Freiherr toon fö r a it# m. p: ■ grei^rr. t'on S>r3i$f m. p. • r 5htf 2((fcrf;öd;fie. 2ittorbttung: $ to n fip im c t m. p.

j . ' i 1

I. 1856.

Din mandals ^vmnep’BtecKS: P a n c o n n e t m. n. ■1: :!

j■

<*::•; /: üh üíj' : ; ,.c . . ‘.-.v

Kom. B ő o .i- iIía ö c n c te in m. n. . Baponsjs de B a x m. n. Baponsjs de l i p a ö c m. n.: Baponsjs de B p ö it m. m. :

--—

■ ;

'i ...

.- i

.

r ,!f r. ,

n

L

.

,,

■ :■ ■

' '

42

,>

-

- ■S'. 123.

; « Császári rendelet

:

1856 ju n iu s 1 S-röl, mellyel aas alsóausztriai mérték é« euly W ézia herczegségben egyedüli törvényes mér téknek és súlynak nyilvánittatlk.

»©. 123. ■;v

,

Np. 123.-:

■

(jpdinviíöne

^ & a ife rÍid jc *$ c ro rb !tu n 8

15. 3mti 1 S 5 6 , womit baß ^.mnejp%teáeK'£ din 15. lőnie 1856, nUbét&flttttiâtifâe SSJfo# unb. <8t'- npin Kape n o n d i# mi rn icip a din toidjt itt bem Jperjogtljumt A&etpia de ee «^ntpödöie sa ölő aütin QefV#lídj«$ Wtúfc uttb ®es einrfipS nondS ml nrf.eöp'i. jieraae .fja döKat&.i& Ciêcia. V w iAt ttUatt wirb. t>PNt

A . birodalmi .iörvénylap XXXI. dar.. 124. w. aíw «eiêfföWatte XXXI. Stütf «Ho. 124, /fin i;sjetÍQ8j2 imnepiaje m^nsnKlsjS XXXI, Np. kiadatott julius. 19-kén 1856. . j ; au&gegeben am 19. 3 UÚ 1856. 124, ectpadatí 19. Iwie 1856.

- ■

124. szám.

v

;

Kcndelctc a* igazságügyi ministeriumnak 1856 ju liu s '-'1 1 -ről,

sío.

124 .

Np. 124.

5$ c r ő t b tt u ti n

Öpdin’BHiönea

be<3 îttfiijmittifteriumè bőm I I . Suli 1 S 5 6 , V. ■

m ln ie te p íö a ö í de jK ö c tin ií, lő a ie 1 8 5 6 ,^

d in

II. ,

ktháM mimlen koronaerst.’.gokr# * li»ton*i hnlárfirtéget ki- Wtrffara füt att« Srontanfctr, mit 2lu8naíimt btr-STcifitörgranjc, n«ntp« tóté gcpej« iraneplaisl a f » p i d« Ron-finlsji mLfitap«, - ■véve, '

mellyel, a bírói hatóságok iáital az 1854 junius 16-kán kelt büntető bí rósági utasítás (birod. törv. lap 165. ez.)' folytán benyújtandó néhány ügymutatók egyszerüsitései rendeltetnek,

A birodalmi iörvénylap X X X I., dar. 125. kiadatott julius 19-kén 1856.

se.

womit 2Jcrctnfodûit<5cn rncfftdjtUdj einiget tooti ben ©etic^tét»é^örbeii »etmöge ber StrafQcitcbíő: tiott toom 16. 165 beő êid)6-'(*5efe^:$Blöiteö, ju erfiatí tënbett 19cfcbnfföoiiöU)cife mtgeórb; ^ tteí werbéir. ftieic$3gefe§bíatte- XXXI. @tücf Sic. auögegeben am 19. 3ult 1856.

n p in

Kape ee o p d in í. c i m n j i ^ i E ^ p í n p iiiin n a a n o p S K o n cn e iite de

tpeB Í

né e & n t a cé *Pa«ie de u i t p i

a s to p itB g is e 3K&deKrbtopecH! n e te-m e íw S in e tp ö in iő n e í n e n tp s JKödeije a e n e n a j í d in i 6 . Iö h ie 1 8 5 6 («fix. im n . N . 1 6 5 ) .

125, 4^n BSjètincig imnepiaje minsnKlsJS XXXÍ, Np. 125, ectpadats 19.. Isjie 1856.

Cnpe a ^ninsjjina msJto cKpicitspi mi3ut SBcrminberuvig tton -S^teibarfeeiteu ftn* Ax iráaxati ügyek kevésbitéae végett, aa nicteplsjig de xsctiyb ks Kaje á opdina bet baé ^íwflijminrflermm anûorbnert: igazságügyi ministerium rendelendőnek. találja: Bpnv&tópeje: " a)'3 n 3ufiutft ftttb in bic Don ben @e* a) ^jVn taeejeje de Ipeuí (•fopmsjap8 IV ),; a) Jövendőre a törvényszékek által.a* 1854 junius 16-kán kelt büntető bírósági uta ric^t^öfen na# SSorföríft ber %%. 36 unb Kap! dsni npecKpinteje §§. 36 mi 37 • ‘ 37 bet- StrafgeridjtS'Snílructúm. som 16. din itictpBi'iIsnea nentps VKsdeue.ie nenaxi sítás (birod. törv. lap 165. sz.). 36 és 37 §§. szerint a* országos főtöryéliyszék 3uni 1854, 9íp. 165 beő 9teicfc8=@efefc* din 16. Isnie 1854 (bsj. imn. N. 165) 9;latte8, an baâ Dkriänb.eëgertét torjuk* elé térj eszteii dó ügy táblába (IV. minta) canl a ce , npec.6nta de Kitpi tpiesnaje^ geiíoe (Mcfdmftátabeííe (fturmuíare IV) bte* azon büntetőügyek, mellyek iránt a'bün KBpjíel annejatiBo, Kasceje nena.il jp.ii npijenigen ©ttaffaräen, toorüber baő ©traf^ tető eljárás nem magánál a törvényszék Binjia Kipopa ns ce Ba npoiede Kiaps ja »erfahren niefct bet bem (Sert^tâ^öfe felbfí nél-tarfatik, többé nem a vizsgáló bíró : IpiBsnaie, de aKsm .jinainte ns ee BOpS mai deKonia mi tpancKpie din Koncnenteje ságoktól a 9. §. szerint a törvényszékhez '\ gepflogen wirb,: nicbt tr.cfyr auë \ben von bett Unterfucfymgëgerictten; nad? §. .'9 an beérkező havi iigyálnézetekből (II. minta) . d e .tpeEl («fopmsjaps II.) Kap! dsnt §. 9 - ben @ertdjtöl)of ctnjuf^ícfenben mottatíiéen írandók le s veendők át, hanem maguk éisnt a ce tpxmite ne tóti .nsna de K&tps ezen ügyátnézetek minden félév eltelte : (ScfcbäftSüberft^ten (Formular II.) abju* . acsdeyeje de . inBectir&Hlsne ja tpissnaie, útán az országos főtörvényszékhez béfcbreiben unD ju übertragen / fonbern biefe ma KiapS aiectea Koncneiite de tpeiü dsin küldendö IV. sz. mintához csatolandók» s (Seféäftâ'überfiâ)tcn feíbfi ttaé Ablaut eitteé -r ve Ba tpeê o Ksmitate de ans ce BopS a főtörvényszók által megvizsgáltatván, a '{eben falben Saures ber an ba§ Oberían* ajiitspa a&ni’i taBeâ N. IV ie e a ce , IV. sz. félévi táblával együtt a 39. §. tpxmite ja Ksplea annejatiß'£. Kape anoi beëgeric^t eitijufdjüfettben âbeűc 9ío. IV szabálya^ szerint a törvényszékhez viszbetjulegett, utib tton biefenr náfy. beren p'rü* dam» *je'-je,Ba. ecaniina jc Ba péctitsi : szaküldendők. fung faiumt ber âlbjabreőtabeííe 9?o. IV IpiBsnajeiopS dinnpesni ks tar>eja de na* áSorfcbrift beő §. 39 ben © eri^tS ^ »bmitate de an8 N. IV. dsirt npecKpintBJÍ fen jurürfjufteűen. §-jsI 39. . ; Hogy azonban azon büntető ügyek te ' 35amit aber in Sínfebuttg Cerjentgen ílentpe Ka ^ ir-« .pn npißinua a>ie.iopS kintetében, mellyek Iránt a vizsgálati el ©traffacben, Vorüber baS Unterfu^üngöijer* Kasce nenají, decnpe Kapí npo'iecspa de . fairen bel ben UnterfucbungSgericbten ge* járás a vizsgáló bíróságoknál tarlatott, az , iiiBectimlsne c’a íikbIs ja »sdeueje de Vfíogen uûrte', au^ bie batüber tiott bem országos főtörvényszék az azok iránt a inBectirtMisne, KBptea anneiatÍBi ct. nóti ; @ertcbt0f>ofe eingelríteten Símtőânblungen ecamina mi JSKpipije oííiuiají spzíte de törvényszékek által tett hivatalos cselekvényeket is megbírálhassa, a II. minta K^tpi tpicBnajg în npißinaa aieacta, ee Mit bem OSerIanbeőgeri<|íe geprüft tcerben ; f5nncn, ftnb bet ,@ef$aftöüberftá>t, gormu^ szerinti UgyáVnézethey. még két rovat csaBopS mai axiitspa ^vnisi jann. Koncnen-

313 tolandó, s az országos főtörvényszékhezi beküldése előtt maga a törvényszék által betöltendő, t. Y a z egyik a törvényszéki előadó nevének kijelelése, ■a másik pedig azon állás előadása végett, mellyben a büntető ügy a tábláknak az országos fő törvényszékhezi fölterjesztése idejekor ma gánál a törvényszéknél létezik, mihez képest a II. sz. ügyátnézet jövendőre az ezen rendelet méllelti függelékben ideesatolt minta szerint lesz vezetendő.

tar« II, nt^.‘ $wei Stubrifeu beijugeben unb ' taai de tpeBl, fopm ajapS II, dose ps' öot ityrer Qíbgabe an baS DberlattbeSge* npwe Kapi ^mainte de »ie ce BopS ri<$t »ott bent ©cric§t8íjófc fclbfl auSju* tpm ite j a Ksptea • annejaÜBi ce BopS fMen, nimlicty bie érne für bie Angabe , Jfmnjé Kiap« de KXtpi. tpiBsnajg, adeKS fc«8 9íamen8 beS Referenten be8 •©«iájtS* ' în »na cq Ba indina nsmejo p e ie pin ; $ofe8, unb bie Sínbere für bie/©ejeittynung tejsl ja . tpiEsnaiS, eap .pn «loajajti co ber Sage, in Welcber ftcty bie ©traf« ■Ba indiKa nöceqlan&a în Kape ce a f j s factye jur ’êt SSorlegung ber bábelien Kaeca nenaje ja tpicsnaj» ^vn timn«jS an ba8 Dberlanbe8geri$t bei bem @eriftytS= K&nd» ce tpimita tacejeje ja Köptoa an— tyofe felbfi befxnbet, Worna$ baljer bie ©e* nejatiffB, npin »pmape KonciieiitBjS do ftő ’ftSüberficbt 5ío. II, itt 3ufimft nacty bem tpeßi N. II., do aKsmii ^nainte ce Ba im Stntyange ju, biefer üBerorbnung beige* ■Pa'ie dönx iopmsjapBJs ajjxtspatö dpentë fugten gormuldrè ju ftííjren fetyn wirb. / additimintS .ia aneact-B opdinislBne.1 -

Ennél magában értetődik, hogy azon sommás átnézetek, mellyeket a törvényszék a 4. jegyzet szabályához képest a IV. sz. félévi tábla végéhez csatolni kö teles, jövendőre is ugy ezen IV. sz. tábla, ' mint a vizsgáló bíróságok hozzámélléklendő hat hónapi ügyátnézetének (II. sz. : -tábla) összes eredményeiből lesznek öszszeállitandók. \ v'

. b) A: büntető bíróságok által, az emlitett utasítás 137. §. s a XYI. sz. minta sze rint, mindenik félév végén, a félév foly tában a költségek megtérítésére jogereü. leg elitéit személyeknek s áz általuk meg térítendő költségeknek az álladálmi szám vevőséghez beküldendő főjegyzéke, jö vendőre azon esetek közléséré szorítandó, mellyekre nézve a büntető bíróság a bün tető perrendtartás . 343. §-hoz képest a költségek behajthatlanságát előre ki nem nyomozta s a fölött, nem határozott.

Báró K ra u s t* s. k.

'

j

-

I

i ; Ce ^njjejetie de eine,

3)abei »erfiefyt ftd) »ou felbft, bafj bie* k i aneje Könjenigen fummarifctycn Ueberftctyten, welche cnente esmapi, ne Kapi dsns npecKpinteje ber ©eri$t81jof na$ S3orf$tift ber 9iit«= adnoliHÍsnel 4, tpÍBBnajBjs ape a je a j j i merfung: 4 am © ^luffe b e r tyalbjatyrigeit tspa Ja KanetBJB tacejeí de »sm itáte de Tabelle Sßo. IV beijufugeit íjat, au<$ fünf* ; I anS N. IV., mi de aKsmäînainte ce Bops tigljin au8 ben ©efammtetgebniffen foWoijl Komiiija din pecsjtateje csmapí atets a jo biefer Tabelle 9ío. IV , alâ ber bcijulegeit« - laÈejei N. IV. katS uii aje Konenentejops ben fe^Smonatliityen @ef
:

. tion unb Formular 9?o. XVI mit (Snbe cineS jeben íjalben 3a§reö an bie ©taat§* buctyíjaltung j u 'überfenbénbe âu^töerjeit* nifj ber im Saufe beö Ijalben redjtäfrâfttg jum .ffofienerfafee veruxtf)(iU ten *Perfonen, unb beS ©etrageâ ber ifjnen jum (Srfafce auferlegten Sofien ifi itt! 3 «s funft auf bie 2Jíittí)eilung jener ^âUe ju befd^ränfen, welker baè. ©traf* geriet nitt.’fctyon im aSorauâ nadj» 3Kafj* gäbe beö. §. 343 ber ©trafyrecefj*£}rbnung bie Uneinbringlictyfeit ber ßofh'tt erhoben unb entfliehen Ijat.

V

;

$tet§etr üon Ä tO U ^ m. p.

b) KoncuentBJB yinepaje decnpe iiepcöneje ; Kondemnate dsns Jene ^n pectimns de ! o SKBinitate de anS cnpe deedamnapea cnecejopg uii deenpe; c»ma de deedamnape ne Kade acsnpa jop», Kape dsn% npecKpintBJB §-jbí 137 din nsmita in; ctpshisne nii dsni fopmBjapsjB N. XVI,. J e a cé tpimite Ja KanetsjS íiiK ipeí *bmitate de anS de Kitpi acsdejjeje nenajf .ja pviiairtpia de ctats, ce Ba mipqini de aKsmS ^.nainte nsmal ja aneje KacBpi, jjui npißinjja Kipopa »sdcKxtopia nenaje né temeÍBJB §-jbÍ 343 din pérBJ. npóq. nenaje n’a Konctatats mi n’a deiicS înäinte neacceKspanya cnecejops. BaponsjS de K p a ö c m. n.

42*

314 'J J

V

II* sa. m inta az 1854. ju n iu s 16-kán kelt büntető bírósági utasítás (bírod. törv. lap 165.; sz.) 9 .

a vizsgáló bíróságok által a büntető perrendtartás 62. §. szerint benyújtandó "V. . : -átnézeteknek^ " : i;: ■ ■ ■ ■ !■ ;'--vi" 2;

■7

4

:

a

Napja, a; vádlott átvételének

Napja. -

a;

*3...

■!

*5*

's í-

' *0 * ..£3>-Q

*€8 • S3 xn

•O ' *o &H-

SD

& >*• a

<■

S .;■. . C . V uD■ » : t/i; a?
bD

t/i s: <

. '

■i

03' 'CS

be

■ a>-

s

a

ül s

>

■ tfl

...0 ) C3 * r—3 *03

a

I 3 ■ '% *3• C

•*-»

xn

^13 ' ’.-i

-ö l JÓ ö • :0 .13

Ct: C vf ^03. Ol

•cS

1 ..Ä . v-c • o . ' ■o

■

PU a

:■ e3

í '5 3 ; ■ 2:

CA

‘

v 5

í '03

0 5 -v

■ ’S)". S ‘■'CW 1: bD >-0

m eg

©,• ■ > ©

10

C 3 *

■ 33 ' bD\ f ,Wi ' •S ‘ l«4 > ;-05.

‘ ■o •nr ■':kC3

o 03 05 bo

A büntető ügynek a törvényszéknéli állása; A végtárgyalás napja vagy a büntető ügy egyébkériti befejezésének módja

£® B; : -O ■nS . c ö *o .

A i büntető ügynek á vizsgáló, bíróságoknál a hónap végéni állása.Azon ok, melly miatt a vizsgálat még be nem fej ezt el el l vagy azon nap előadása, mellyen a. büntető ügy végleges elintézés végett a tör vényszék elé terjesz tetett :

11

‘O ' ö . M>, *

65

az első félév

xn

V > t-i .

a második félév

SO

végével

*3 © NV

>y bO -©

í;:

J e g y z e t.

A büntető ügyelt a táblábaidörendszerint iktatandók be.

szakadatlanul .vezetendő. I

'

• V

'' V.

V

; V

V-

Áz első rovatban foglalt folyó szám az egész éven át ,

Azon büntető ügyeknél, mellyek már vaiamellyik táblába beiktatvák, elegendő a későbbi táblában,-a 4, 5 és 6, rovat tekintetében az előbbi;.táblára; hivatkozni^:sr csak a netalán történt változásokat följegyezni.

Több ,

v á d lo tta k

közül a későbbi táblában a 3. rovatban csak égynek neve soroltathatik elő.

011y büntető ügyek, mellyekbeh a vizsgáló bíróság a följelentést, bűntett vagy vétség tényállásának hiánya,

Vagy a gyámnokok jelentéktelensége miatt a törvényszék határozata alá (terjesztette, továbbá olly büntető ügyek, melylyekben a vizsgáló bíróság a vizsgálatot a büntető perrendtartás 190 és 191 §§,- szerint befejezte, s a törvényszékhez küldötte, a vizsgáló bíróságnál befejezetteknék tekintendők s a legközelebbi havi táblába-többé nem veendők föl.

Ha

azonban a törvényszék azj illyes följelentésre vagy a .vizsgák} bíróság által befejezett vizsgálat 'kiegészítésére nézve a vizsgálati eljárás megindítását rendeli, ugy a büntető ügy az eredeti följelentés napja szerint ismét a folyamatban levő büntető ügyek közé sorozandó. A 10 és 11 rovat.a törvényszék által töltendő be.

•/

.

. ~ V.

> ,

315

f

f

f

I

i

$

„ Srormttlate Sfco* II, j« §♦ 9 f o r @itafQtticf>1:é:!$nf$ructiott vcét 16*

1 1 8 5 4 , m ; 1 6 5 be* 9teid>&

Formulare bet *>on beit Untcrfitûnflégcnc^tcn ttadj §. 62 ber ©trafproccfíDrbnuttíj $x ttöetteidjcnben ntonat* M)cn ®efd)äftö4tel)erftc^ten. .

CO

», x>

«s>

--O V* •

.§

i§*: ‘C so s

.2? jS

13'Si* ‘o S? a$>

« 0C5U>'

. »« . y— *+•**» . ~V O fco

£ct £>

Ö

s Ö e. <s •

« ‘ »«S • .5 S?

. ber ' eittge* leiteten über* ©êciai® Unter* fucûng

. ber

2lnjeige

;■ 'cinft* weilige ffler* toalj*' rung

Sage ber ©traffadjé Sage bet ©traffaâje 6et bem ©eric^tőíjofe. tS ' bei ben UntetfudjungS» o. © ... “ £ag ber öorgettom* «5 gerieten am (Snbe bcâ -O menen. ©^lujjöer* . üDionatek— Utfaê bet "3 *> -V tt ’ • flige • SBeenbigungS* 33eenbigung bet Unter*» f :s; terfu= ■c be§ £ageâ, an Wildem *> mit mit -V» " bie ©traffacbe gut be* 8S ' 5 $ung3= . S ©^lufj ' Scfylufj « S «o <ji: ftttittoett (Sríebiguríg eâ erftett beä ^weiten j=>-*S»*- bem ÖSeri$t3f;ofe üor* . O S ' âft « f gelegt würbe: 5 ■ a âlbjaljreä -V ' ■ss *

9t>n:m e r f u tt g : '35ie (Straftaten ftnb in cBronoIogifcêr Crbnilng in bte 5â6cííc einjutragett. tette fortlaufende Kummer ift bttré ba§ gattje 3 a^r ittutnterßroi^cn fortjufüi;ren.

■ ■, : ' _

11

í£ág bet Ue* bemannte be§ 93ef<$ulbigten in

u?.

■ CO .n-

ca

£ a 8

10

8

6

<3> C■ Ú

W -» V* • <* *

&

Sie" in bcr erfleit ©ofumne entâl* (

S3et ©traffaên, toel^è Bereits in einer £af>efte! eingetragen' iWb', genügt cé^ fí$ 'u t einer fyâtnm SabeUe he* jftglicO ber 4. 5. uttb 6. Oiufcrif auf bie fritiere i£aM ie ju Sèjie^tt; unb ttur bie aíímfafíő ftattßefimbencii Síenberungen aitjunterfen. ' r-' ■"v' ■ . ’" :

- 53ei. ßomÎieitâten fattn itt bet fráteren £a&elfe ttttt bcr 9?ante eines ber ©efiûíbigteit itt bet 3, Oiubricf angeführt loerben.

;

. ©traffaên in tuelcên baS Unterfu^üngSgeric^t bie ííttjeigc Wegen 9)iattgeI8 ,be§ 3;f;atbe{tanbe3. eines SSerfereênä ober 3ßcrgei;ctt3, ober wegen Utter^cbli^feit ber S3etba(^tőgtűnbe! ijet; Ötttfêibung beS ©ericfytöfiofcâ öorgelegt ât; bantt Straffa(|ett, itt welcBett baS UnterfudjungSgeridjt bie Urtterfu^üitg na^; §§. 190 uttb 191; ber (StrafyrocefcDrbmntg ge*

' >

fc^foifett, unb att ben ©eri^tâôf eingefenbet ât; ftnb 5ei bem Uhtcrfu(§ung3gcri^te aI3 Beenbiget attjufeljcn unb .in bie â* fceííe beő tta^fien 3Jionate3 iti^t mefjr aufjune^men. SBentt iebbtfi ber #eri^tâi;of bie Oittíeituttjg beâ Unterfuîmgâoerfa^renS

^

v

über; eine foii^è ^nseige' ot)er über bie @rgänjung; ber too’n bem Uriterfuûngögeri^te gefÎoffenen Unterfuûng anorbnet, fo ift bte ©traffaê nacb bem £age bet utfrrüttgliên Slttjeige unter bie noeb anhängigen ©traffacên toteber einjttteiên. 2)ie Oiubrifen 10 uttb 11 fittb toott bem ©eric^tSôfe attSjufnííen.

316

4>opni&jájp&a& X. 11, aa §. 9 din inctpöiMÍftnea uentp& Htöilejieae nena.ii dili 16. lőnie 1854 (iíöa. inm. N. 165). opm ö.iapíí.ig

K o n c n e n te ^ o p K

;

de- t p e É i , ■n o p e

t ó t i. .is n á

de

d s n i.

§.

62

Kbtp7» J K ö d e iie ^ e

de

Zisa jjui Kape CO c’a .löats aKKB- .5 c . catsjí ■ '0O 3 • V’

Zisa

CQ tí

-

•S

’S »• u

xo

a*

t*

E to

&

SO / sC oU.■ ;• *u;5 -r

90 *n. »'r'5 Ü » 1

o

.*■ s© e

. »0 o cu

s. w*

•« 0>. ■ ■ *1 <x> •S • io

o

s t

*K.

.Ä •

. 03

/ jjmnape © e c’a indiiá-

c

.

,pn

■fn

«pzitB

e CS:. ■g'.'

date

•s <

ez. V >r~ >• - 03 X ■ ‘:2 " '•4 . 3CS .-' -« ? S■ ,■ g -r£ w ■N 3

inB.ecti- tlejji— rvrisne nepe cneiliajf

së

appecls de inBectirí-

•JÍ8I10

1 >; .

d in

Vy- '

•

p e r ö J í.

n p o ii.

nen^

: ,

e

a

ce

da

in B e c tim lö n e .

10

Ílsceiíanea Kascel ne m ű i ja acsdeKítopieje de inBectin&qísne ja KanetöJB JSneí.' Kasca nentps Kape m, c’a lep-

Ctatsjs Kasceí uenají ja. tpiEsníuS. 'Zisa Jjvn Kape c’a ^vntpenpincS neptpantapea, de înKeiape op aats modö de tepminape a Kascel nenaií

w

.eu ' 'Ä • , *t 90

niinats ihBectirvnsnea op indiKapea ziaeí jjui* napé c’a npecxntalB KascfL nenaje aa tpiusnajs cnpe deqieísne

. deíinitiBi

^ j

8

6

2

c

;■/: ;:

'&<

<Ü

ja Kane-

IöjS JKsmetalel

0>

re,. S ■» ■

:^nteia

ja Kané-

tím&'Biirt-

ET •r?

tatel a dósa

■I

1 A d h o l %>n 8 n é : Kasceae rtenaaí ce Bop# tpe*ie jpi. taBea* jpn .opdinea KponojoyiKi. - Nsmip&rö- Kspinle din Koaemna plel* ce »â Kontinua ne^ntpepsnt» iiéct« tolS ansa«. r. # . ^\n npißinp KáscejopS nenaaí, Kapi c*nt tp m te odate

xh j)ejaliB7» .ia psupina 4 ,

5 mi 6 c% ce i a » HpoBOKiwiane ja

CKÍmr>i»piJO **e ce nops *Pi íiköIS. - ,

’,

;

o taj:ea7», e de 'aaoKHnc» Ka taBeaa de inai ^vnainle, mi

taiscja mal tep-

ce eopg adnola nsmai

-

.

,

J a KömiuiHÍlijií ce. Ba iisté indiKa jpn taeeja mai lipzit nsiriaí i)»nie.ie «liöi' aKKBcat« ^.n psspiKá 3. Kaöceáé nenaai, ne Kapí »ídeKitopia de inBectimÍHiie îindK i^n«

c'a iiBlsl» KomupoBa o Kpimi op «n i de-

jinlS, op nenlps kviíb c’a» nslöt« Konctala moliBeie de c8cnÍHÍ8ne ae Ba tpim ile cnpe denidepe Aá IpiEsnaag, npeKsin uii k«8ceae n e n a jí,

în

Kapí »sdeKilopia

de iiiBectirBHÍöne dsn i

§§. 190 mi

191 din per8>.. npoi. nenaae a ijkcS,'kanetó

inBectirB^íBneí uii-je a tpiinic» aa IpiEsnaag, ce Bops Koncidepa na lepminale aa »»deKxtopia de inKectiraiísne, mi n« ce Bops cecnene mai msats jjin taßéieae asneí seaet mai deanpóne.

^Vuce deKKinea tpiiswiaasj« Ba opdina »pzipe«

iipoiecBpeí de iiiBeclirEiiöiie -jvn iipißinua üiieí alapi indinspí op ^vn iipÍBÍni|a csnnainipeí inBeclirxHisnei ûiKeiate de ' K»tpi Äsdeusa« de inBectimí«ne ^ alsnMl Kasca nenaae nenaaí nedeMico.

.

dsm *i»a indiK^péí dinteís ce Ba ipeqe eapwiii ^vntpë Kasceae

j

Parpiieae 9 mi 10 ce Bops .jimiué de r ,.i;vi. IpiGsnn.i«.

.

.

/

,

-

125. szára;

Np. 125. -

S e t o r b n u h fl

Rendelete

«belügyi mJnisterinmnak 1850 Julias í>eő SPítntfiermmö í>eo 14-röI, 14. 3 tilM 8 5 6 , . ftilMtó W ind«n: bofOUKorsiágokrn,

■ kstonai

batárflreéget

' ' hirirt,

Opdin^HÍsnea »om minictepíö.iftí de intepne din 14. I&üie 1856, V ‘

für alte Äicniänber, mit Sluina^mt .btr SOJilttärgränjc. nentps tót# népété ünnepls-ist, »fapi do »onfinhuS . . ^ • Jitape, ^ ü b t t b ie R e g e lu n g b e t W tiU tätbes decnpe perfijiapea enAtipel de uiLrt-

mellyel a katolika egyház egyház» rendi feleltjeinek és világi szerzete fteiuuQ bet Ganbibaten be& flciflW jlh, ^ n iipininjja i;andidnnUop6 de seinek a katonai szolgálattóll <men <$en <3tatrëed unb bet SZaienfttübet ctatö.iö iipeojjecKS mi npininga tessége sxabályoztatik. , fcer fatljoltfdjen ßtrdje. Kon^pajjúiopft ja i'il ai liicepinel natojiqe. A birodalmi törvénylap XXXI. dar; 109. sz. 3m 8iet<$ëgefe{jblatte XXXI. ©tücf ülo. 126, ' kiadatott julius 19-kén 1856. ' auSgegeben am 19. 3ult 1856. Ö es. k., apostoli Felsége, ólly czélból, hogy a katolika egyház egyházrendi jeleltjeinek 9 világi szerzeteseinek á katonai szolgá latba lépéstőli mentességét tárgyazó eddigi ha tározatok: átaíánosan és egyformán szabályoztassanak,^ 1856 julius, 9-kén kelt legfelsőbb határozványával a következő, tüstént hatályba lépő rendeléseket méltóztatott jóváhagyni: A katolika egyház egyházrendi jëleltjei, a szertartás különbsége nélkül, a katonai szol gálatba lépéstől felmentvék, ha ők: a) valamelly egyházmegye ordinariusa által papnöveldéjébe növéndékekkép felvétet tek, vagy

©eine f. f. 9íôfioIi[ê SKajeflât Ijaben jut allgemeinen uttb gletdjrtnäfHgen Regelung ber êrtgen ©efHmnumgen über , bte Befreiung ttom éintritte in ben ÜMitärbienft für bie Ganbibaten be8 geiflli<$ett ©tcmbeS itnb bie Saienbrübet ber fatbolifdsen .Ritcê mit Slűetljödjflét (Sntfd)Uc§ung ttom 9.( 3uli 1856 folgenbe, jogiéig ín Üßitf* famfeit tretenbe Sínorbnungen Síílergtiábigfl.. ju genehmigen geruht. 2Me ßânbibaten beő getfllidjén ©tanbeő ber fatfjoltf($en .Rircfje oíjne Unterbiet» beő Ötituä, ftnb tton bem Eintritte in bén äJZilttärbienft be= freit, wentt fte : . •, < • a) fcoit bem Orbinariuő einer ©iőcefe in fetit < ©eminar als Sííumnen aufgenommen, ober

BÄietinsjg imnepia-ie minenKlJuS XXXI, Np. 126, ectpadatg 19. I»4ie 1856. . Cnpe a perBJa \jintp’8n8 modS yinepaje m i. snifopm» diciiBceitsiiLie dé m>m ansm decnpe CKBtipea de cepeiysjS müitape .pn npisinga Kandidajjijop^ de ctatBJ^ npeojjecK» ini în npiBÍnua Konipaiiüops jainl ai ßicepwei Katojiqe, Maiectatea Ca h. p. Anoctoaijti ripin pecKpint5J5 ^vmnepxtccKB din 9. Isnie 1856 a Eine Boit» a annpoBa Bpmitópejte dicnsceqlsní, .«api Bops intpa1HBináí deifisits «jin anÜBitate. Kandidayii de ctatsj» npeouecKS aa8 uicephe! Katójáé "fops dictinijepe de pitö, Bop8 í i ckstiuí de cepEÍíjBjg muitape, daKi:

a) de Kitpi opdinaplöjg »nef dieiece. BopÄ' í i cscienBHÍ Ka ajötnnl ^tn ceininaplgjä ce«, op " b) daKi Bops i i intpatS ^ntp’sn^ opdinS annpOBat» de sicepiKt, c) daki i i p i Ka c i i i^ cBCHensuI jjmtp’snS ceminaps op opdin» (Ka ectepnictí) ce Bop'á OKsna ks ctsdiejo teoaotjiie .ia snS inctitöt« nsBaiKB de ctsdie, jpnee .f.n a•tects Kacs o dejinci acceKspapea anticts, .isi die'iecans ks dsni tepminapea ctsdiejops ’l Ba cscHeite ^vn wepsjs ceg die— . «jeeans, ini aia p i de' aieartn deco cs ce mal .teyitiiiie ^vnKi ks attectate de ctsdie, din Kapi cTi ce kbiihockt.. kí. Ka ectepnictí -.fitt 'ièi doí aiií.din «pms de ctsdie ne— o Kjact nstrh de mopajitate Kinitats din tóté ctsdieje oejirate 'ie.iS—' iisiíins ^vnteia Kjacs de nporpecS: d) anectea íaBopipí ce Bops KÓnsede iui KandidaijijopS de ctatsjS npeouecKs de pitwS rpeKJÍ, Kapí aü tepminatS ctsdieje caje teojoyí'ie .fnce ns csnt c*njjiuT înKi, deKsmBa ce Bops jevitima npin ans altectats din naptoa opdinapiatsjsí JopS irt ctf.nt \pttK7. KjepiMÍ aí dieêceí ca.io.

b) az; egyház által helybenhagyott rendek b) in etitem öon ber ,í?irée a^robirten Dr* egyikébe beöltöztettek, vagy ben eingefleíbet worben ftnb, ober c) a hittani tanulmányokkal, valamelly nyil c) ben tljeologifdjen ©tubien cm einet 6f= vános tanintézeten, foglalkoznak, habár a . fentliéen ©tubien=>3tnflaít obliegenjwat nélkül, hogy valamelly pap növeldébe o§ne in ein ©entittat ober DrbenäfjauS aufge* vagy szerzetes házba felvétettek >.volna ttommen ju fe^tt ((Srterhifien), jebot^ ftcb (externisták), de magukat valamelly egy mit bèr" 3uftdjerung eineő 3)iőcefan=SÖotftan^ házmegyei főnöknek az iránti biztositásábeö, fte nac§ abfoMrteit' ©tubien itt fei ; vál, miszerint ez őket a tanulmányok be nen i5cefan*(SieruS aufttefmien ju wollen, végzése után egyházmegyei papságába unb mit ©tubien=3eugntffen auSweifen, áu8 felvenni fogja s olly tanulmányi bizonyít . benen ju erfelbeit ijl, Dafí fte alá (Srtenti* ványokkal igazolják, mellyekből kiderül, fien in ben lelten , jwei ©tubienbalbja^ren miszerint ők externistákkép a két utolsó tiebfi; ber guten ©ittenelaffe alő áttett ob* félévben jó erkölcsi osztályzaton kivül a ; Iigaten Seíjrgegenfttutben wemgjfenä bie erfie köteles tantárgyakból legalább első elő• ôrtgangőclaffe erhalten, babéit; . meneti osztályzatot nyertek; ^ tf) ugyanazon kedvezmény a görög szertard) bie gleitbe íBegfntfligitng wirb au$ jenen tásu egyházi ;rend azon jelelljeinek is Ganbibateit beS geifííicéett ©tanbeS beS grte* cîfebett aíititá belaffen, welcbe ibre têolo* I megadatik, kik hittani tanulmányaikat már ' gifêtt ©tubien bereits öofíenbet, aber bie bévégezték, de még fel nem szenteltettek, SBetíien nodb niebt empfangen âben, wettn ha magukat ordinariatusok áss iránti bizo fte ftdî mit einem 3fugniffe tbreö ÓrbinariateS, nyítványával igazolják, miszerint ők még egyházrmegyéjének papságához tartoznak. , ba§ fte ito(í ,l?lerifér feiner 3)ii5cefé ftttb, auSweifen. De cepBÍusjg müitape bopS í i cKstijjI mi Die Befreiung ttom Eintritte itt ben Ü)?ili* A katona szolgálatba lépéstóli mentesség az egyházilag helybenhagyott rendek világi tärbienfi ât au^ ben íaiettbrübern ftrd>licâ}>= Kon^pajjií jaiqí din opdineje. aimpocato do szerzeteseit még pedig ugy a fogadvány le íproBirter Drbett, unb jwar fowobl ttaá) abgeleg* BÍcepiKi mi ansme at*tS dsiis densnepoa notétele után, mint a novitiatu*, ideje alatt is tér ^rofefi, a!3 aucb wabrettb be§ 9?oüiciateöju= tsjsí de npofectf K*t» mi jjvn timnnjg noBiUiatsjsí. jufonimen. illeti ( Kandidauií do ctatsig npeouecKÜ mi Kon' (Sanbibatcn beá geiflli^én ©tanbeő unb .ítlo* Az egyházirend azon jeleltjei, ö azon zárdái világi szerzetesek, kik még a katonaságra
318 nek, vagy a. katon^gtólr;mentességnek itt megállapított föltételeit nem teljesítik, a kato nakötelezettség alá azon korosztályba esnek, mellybc tartoztak volna, azon esetben, ha az igénybe í vett mentességi czim őket nem illette volna. vVr.

ruf Wählen,-ober bieD!$íet/ifeftgefefcten Sßebin* gütigen ber SftiiMt&efmung nicf?t erfüllen, un* terliegen ber SKilitär^fli^t in jener StiterScIaffe, in WeMje fte eitt&ejogen worben wären, wenn iijnen, ber angefptotfyene SöefteiungStitel nic^t $u ©tattert gefommen wâit;J ■;

.

Báró B a c h s. k.

.

Steigert ton

’ml BöpS ajjeye aits npoieclsne, op Kapí ns BopS ^mnjini Kondiiísníje deíinte *iui nentps cKstipea de m iiiu ii, ce Bops csnnsne ia oeiira'iisnea de a mijita jpn a
m. p.

.;-:i

'A-'ü :

126. szám. ’

'

....... ‘

2Rc. 126,

’

--

. .10 c r o r í> il u n ß i: fterideJete v/a belügyi niinisíeriuimiak 185ÍI ju- beö 2}?tntficrtuüiè fcea ^ n n e n t

Hisnea

•

....... litts 1 4-röI, v. kiható minden koronaországokra,;« határőrséget klvérè,

,

: ; j i 4 . 3 u ii; lÉ ® ő e ,- .-

v::

ttPtn .

minictepiöJTöi de intepne din 14; lö, aie 1 8 5 «,

toitffam füt alte Stcnßnfcet mit Suënafyme bet. SJÍilitörgrSrtje, nentps tóté Qepeje imnepTsjsI, a ia p i de ronfinisi8 m P ' ' -

-.

Jitapc,

,

mellyel a görög nem egyesült hit vallás egyházreüdij eleitjeinek éá vi lági szerzeteseinek, továbbá az ágos tai cs helvét, s az im itária hitvallás cgyháferendij eleitjeinek a katonai szolgálattól! mentessége szabály oz■ ’ r1 v tátik.' ■ -

übet ö tc R e g e lu n g & cr 2? fiítfő ríJC ' f m u u $ bet (£< m & tö a te n &eé g e iftti:

d e c n p e p e rö îa p e a cK ötip ei de m ű i-

Öcő # c iftlid )m .0fotti>cé ö e r

de ctatöaS npcoijecK ft de i;on«ßeciö-

A birodalmi, törvénylap XXXI. dar. 127. sz. . - kiadatott julius 19-kén 1856.

^m „

g i i . p n p iß in j^ a K a n d id a g ijo p ö de cí)cit iin& S ttte n lm fö e « c ta tö J ö n p e o ije c iiö iu i a Kon^jsassi^ tte c ín fc fm ü d itm tu rtc tt ©íati&citS'- a o p ö jia í'ií de p c iip iö n & A rpi'KT» iiföf c c f c iu if íu f M , &í»ntt & c r < £a«& i& ate n nit'B, m i , p n p m in i^ a it a n d id a u ljo p ö

$ífd?«nt íin D í)d í> e í ifib e n - C o n f e f f t o n n e a a ö r c B ö p r ^ iu i ëJBctiK'b n ii de itn& fres nnitnnféiíeit ^jímibembe-p é a fy fo iie a ö n ita p e . ' 0íei$3gefe§í>íatte XXXI. © tűcf' 9ío. 127, j|ln Bsjetinsjs imnepiaje minsnKÍsJs XXXI, Np. auSgcgcbeit am 19. 1856/ 127,. ectpadats .^n 19. Isjie 1856.

ö cs. k. apostoli Felsége, oíly czélból, ©eine f., I. 9fyofiolif$e SÖiajeflät f;aben jur hogy a ■ görög nem egyesült hitvallás egyház- Ütegímtg ber bisherigen SSefltmmungen über bie rendi jeleltjemek s világi szerzeteseinek, to ^Befreiung ttom Eintritte in : ben QJíilitarbienft vábbá az ágostai és helvét, s az unitárius für bie (Sanbibaten be§ geifrliíbett ©tanbeS unb lutvellás egyházrendi jeleltjeinek a katonai szol bie Saienbrüber be§ grieîf^m^Hmirten (Slau= gálatba lépéstőli mentességét; tárgyazó ^ eddigi bengbefenntttijfeg, bann bie (Sanbibaten beg geift= határozatok szabályoztassanak 1856 julius 9- Iiá)en ©taitbeB ber aug§burgifá>en unb fyelüèti» kén kelt legfelsőbb határozványával következő, fêtt (Sonfefflon unb be§ unítarifên (SlauBenS* tüstént hatályba lépő rendeléseket méltóztatott tcfenrituifféS irat 3íííerí;ö^fter (Sntfcpefjung tiom jóváhagyni: ! 9. 3uíi 1856- tta$fiei)ettbe, foglefc^ in SBirf* fauifeit tretenbe íínofbniu^cn. Éííergnabigfi :ju gencíiniigcn geruíit: '• A görög nem egyesült hitvallás, egyház 2 )ie ©anbibaten beő ' geijili'ên ©tanbeg beë rendi jeleltjei,a katona szolgálatbai lépéstől a grie(|if(^=ní(|t=uniríen ©íauBenákfentttníffeS ftnb következő feltételek, alatt fölmentvék,' lia ők : Don bem Eintritte itt beit Mtlitárbíenft unter

Cnpe a p e rsja d icn sce iísn üe de n i n i ansm dècnpe cistipea de cepBi{j5J« m üitape ^ n npißinjia Kandidaijiiops de ctatsis npeoneciiä iui a K o nípaaüops iá r a de péiinísnea rpéK i nesn i t i , npeKsm m i ^ n npißinija KandidajiüopS de ctatsjs npeoyecK» de Koníecísnea asrcEBprt úti c jb c Iík í, mi de pejiuísnea snitape, Maiectatea Ca h . p. Anoctoiiia npin pecKpintsJS ^m nepttecKs din 9. Is jie 1856 a Bine boíIs a annpoEB spm stópeje dicnsce^ísní, Kapí nops intpa nsmaí. deK
folgettben SBébingungen Befreit, wenn fte:

a) valamelly egyházmegye ordinariusa által papnöveldéjébe növendékekkép felvéteti lek, vagy b) velamelly egyházilag helybenhagyott szer zetbe béÖItöztettek, vagy •; c) valamelly nyilvános tanintézeten, a hit— tani tanulmányokkal foglalkoznak, habár . a nélkül, hogy valamelly szerzetes házba felvétettek volna (externisták), de ma gukat valamelly egyházmegyei főnöknek az iránti biztosításával, miszerint ez őket a tanulmányok bevégzése után egyház megyéi papságába felvenni fogja, s olly tanulmányi bizonyítványokkal igazolják, mellyekbol kiderül, miszerint ők exter-

■ •* , , á ) daKii. de in.tpi. opdinapísjg sue í. dieuece Bops í i cscqensjií, Ka ájsm nl ^ n ceminspÍBJS ces, op -■ r : b) daKí nops if>i intpats întp’sn^ opdiní .. eiaecinctÍKS annpocals, op c> daKB Í ip ii Ka ci. íít > csciensíjí Jjintp’sns ceminaps op opdins (Ka ectepní) ee nopS OKsna ks ctsdieae. teoapnine ja sns in-.

a) öon bent £)rbinariú8'einer 2)tocefe in;-fein ©eminar als Alumnen aufgeitommett, ober b) in einem fir
. nonunen ju feim (^rterniften), jeboc^ fid; ' mit ber Sufi^rung eines 2)iöcefan=93or* jtanbeS, fte na^ abfobirten ©tubien in feinen 2 >ißcefan*6 Ieru§ auftteífinen ju wol* len, unb : mit ©tubien * 3 «ugniffen . auö= weifen, au§ beitett $u erfetjeu ift, ba§ fte als ©rternifien in ben lebten jwei ©tubien-

: ctitsts nsEjÍK« de ctsdie, ^jince ^n a'iectS Kacs e defilier. acceKspapea antictöJSÍ dienecans, ks dsn^ tepminapea ctsdiejops ’í Ba cscuene jj^n iuepsis .ceg dieiecans, :' mi aíaps de a'iencta der.e ct. ce. nuú . v

.ieijitime ^mti. ks atleclate de ctsdie, din Kapí ct ce KsnnocKi k i , Ka ectepnictí,

nistákkép a két utolsó iskolai félévben jó l fyalbjafiren nefifl ber guten Gittencíaffe ■au§ erkölcsi osztályzaton kívül, a köteles tan 'aííen obligaten 2cf;t'gegcitftänbeu weuigfkítS tárgyakból legalább az élső. előmeneteli ■bte erfic ôrtgangScíaffe erhalten fyabeu; osztályzatot nyerték, dj ugyanazon kedvezmény ezen - hitvallás d) bie glei(í)é SöegunfHgung wirb aucfr’ jenen egyházrendi azon.jeleltjeinek is megada (janbibaten beö geifHid)cn <3tanbe§ .bicfcS. tik , kik hittani tanulmányaikat már ’beMaubenábcfenntniffeS bcíaffcu, wc(d)c iíjre 7 végzették, de még fel nem szenteltettek, tf|coíogifd)en Stubien bereits »oííenbet, aber ha magukat ordinariatusok az eránti bi- . ,. bíe SÖeííjen nőd) nid)t empfangen Rabéit, zonyitványával igazolják, miszerint ők wenn fíe ftcfy mit. einem 3 e«â»ifTe még egyházi megyéjének papságához tar Drbinariateő, baj? fte ito<$ Jíícrtfer fetttec toznak. ' : . SDiöcefe ftnb, auáweifert. Ä katona szolgálatba lépéstőli mentes Befreiung _»om (Sintritte tn ben SÖ?i=* ség az egyházilag helybenhagyott zárdák Htiirbienft hat aúcb ben Saienbrübern fircí)= . világi szerzeteseit, még pedig úgy a fo 'íi$*approbiríer :£>rben§flöf}er ttnb <$war fo* gadvány letétele után, mint a novitialus tt)of;l ttací) abgelegter ^rofcfi al3 Wätyrenb ideje alatt is .illeti." , ' . be3 JJÍDöicíateő jujufotnwcn. : v . Az agostai s helvét és unitaria hitvallás S i e 1(Sanbibaten , beő getftltêu Stanbeő ber cgyházrendi jeleltjei a‘ katona szolgálatba! lé augőburgifdjen unb f;eíbcd[cí>en_ (Soufeffion uitb péstől a következő feltételek alatt mentesek : be§ unitarifeênv @íauben§í'efenntniffeS ftnb öott

bem ' (Eintritte t n b e n 2)?üít«rbieu|T unter ben folgeuben 93ebingungen befreit:

jjvn >iel dói aní din 8pmi de cladio noji
a) ha magukat valamelly hittudományi tana) wenn, fte ftd> mit einem tton tí;rem ©u* a) dam. ce copl jeijilima npin sna atlectats ' intézel elöljárójának, superintendensök vagy ' perinienbenten ober - feinem ©teíbertréter datS de iatpii antictsjiö snuí mclitets teor ennek helyettese által megerösitett bizo .befiätigten 3 cuflntffc beő rSSorfleêrá ei# joijíks mi annpoBats din naptea csnepinnyítványával igazolják az iránt, miszerint tter tíjcologífdjcn .£cf;tanfkűt baruber aus= tendinteJiBÍ .iopö op a cöBctitstKJSí kx ' ők a hittani tanulmányokkal megfelelő ’ Weifen, ba| fte mit cntfpred)eitbem gict^ íaK» ctödiejie teojoijiie ks o di-winus szorgalommal és sikerrel foglalkoznak és f;e .unb (Erfolge ben tf;eoIogifdjen ©tu= mi ks sns npórpécs Koppeciisnzetops^ mi magukviselete tekintetében semmi ártal v bien obliegen, unb f;útftdjtítd) tf;reő 93etra^ ks ns ecicte nimius ^vn Kontpa nsptxpeí mas fenn nem forog, vagy •\ ge§ ni$íá 9iad;tfjeiltge3 borlteget, ober' jops, op ; , b) ha magukat superintendensök vagy he b) »penn fte fid; ntit /einem 3cugntffe tf;re8 b) daKE ce Bops jeyitima npin B.ns attecíaí« lyettesének bizonyítványával igazolják, az ©uperintenbenten ober feineő ©teiitiertre» din naptea cBnepintendintejBí op a csbiránt, miszerint ők a hittani tanulmányo ter3' barüber auőweifen, bafí fte bte tíjeolD* ctitötöJöí js í , k i 'idMtns.ús do tpeí aní dat ,az rezen superíntendentiában érvényes . gtfdjen Stubtennad; beit für biefe Super* . „ a s . tepminalS ctsdicjie teojoiji'ie ks ckkszabályok szerint legfeljebb három év előtt ; intettben^. geítenben ffiorfcfyriften üov Iang= »lecs r.sn» dsni,-npecKpinteê íe ccictö jó sikerrel végzetlék légyen, hogy ők az fteu§ brei Saíjve mit gutem (Erfolge abfol* • nentps a'ieacti. csnepintendinnii, k i ct . egyházi rend jeleltjei közé tartoznak, s i'irt í)abcn, unter bie ©anbtbaten be§ get*fí=! ( üins de Kandidajjií de ctatsJiB npeo{ieci;ö, maguk részéről mindazt megtették, a mi licbeit Stanbes gcí;őren unb ií;rerfeit§ 5(1* r mi k i din naptea Jiops.as imnjinits totS, a fennálló szabályzatok szerint tölök meg«íe- dsrit npccKpiuleJie 'ie ecictií c’apsnsté le§ erfüllt âben, wa§ nad; ben bcficlienbctt i. kivántatik a végre, hogy a lelkészeiben , a3orf(|riften tion tanéit geforbert wirb, um j npetinde deja dsnmií, nentpsna ct, Ka- ' alkalmazást nyerhessenek. ' eine Óínfteílmtg' in ber, ©eelforge erlangen nete o clíiMÍsne. nacfopa-ie. p . íöttnen. ' ' .1 . Az egyházi rend jeleltjei s azon zárdái Kandidáyií de ctatBiS npcoyecKK mi Kon,(Sanbibaten be§ getfHtdjen 0tanbe§ unb világi szerzetesek, kik még a katonaságra * .RÍofíer=2atení'rübcr, »oel(fje;uo<Jj bor bem ‘Ppayií jai'n din mwitctipí, Kapí îni;s ^nainte kötelezett-kor betöltése előtt más hiva jurücfgelegíen militar^fli^tigen 3ÍIter einen de a tpe’ie necte etatea csnnsci ia mtiinfa tásba lépnek, vagy a katonaságtőli men anberen. 93éruf tnä^len, ober bie íjter fcp ’mí Bops ajjcye a'jilí npoíecísne, op Kapí ns ^ tességnek itt megállapított feltételeit nem gefegten JBebingungen ber 3Mitaríefreiung Bops jjuniutini Kond i'iÍBnije deíinte ai'ií nentps , teljesitik, a katona kötelezettség alá azon ni(|f erfüllen, unterliegen ber 3MitärpfM;t cKstipea de müiiiis , cc nops csnnsne aci oekorosztályban esnek, mellybc tartoztak in jener 3íltcr3cíaffé, ín melée ;fte eiubejo* iiriiísnea de a müita Jjvn anéa K-iacs a etaíeí, volna azon esetben,' ha az igénybe-vett -geit íüorben wären, wenn ií)»en ber ange* ^\n i:ape aps 4;i íocls nsmi deKBmna ns j í mentességi czirn őket nem illette volna. fV>rod;cnc ÖefreiungStitel nid't ju '■Statten c apa (í i íocts Kon'iecS Iíübjb de cKBtipe de gcfcntnten wäre. Kape e nopua ai'ií. Báró B a c li. s. k.

127. számi

: gretfjert Dón Söcicb m. p .,

9io. 127.

Rendelete

ct ot bn u n ő

a z ig n z s A g tíg y i m in is t c r in m iia k 1 8 5 6 j ú l i u s ’ 1 4 - rő l,

îifííjmutífíctimuő vom 14. S 11W 1 N 5 6 ,

kilmtó Magyar-, Horv&t-, Tálországra, a Szerbvajdaíágra a a temesi bánságra és Erdélyre,

I . 1856.

Jíapons’jis de B a x >ii. W;

Np. 127.

OpdinTí’iíönea !íssi!Uícj>íí>,;^
Í H 5 « r

tvirffaut fiiv llitgaru, Ävoaticn, ©(aíonicn, bic faliiftfye SBojwob« nonlpk Knrfl|iin, KpOdtia, ('nianonin, UoinoJatKiS cepsfK# mi mit bem Sentefcr Söanatc unb für StcbenMraeit, IIinntB.ilt tiiiiimianS uii nenlps ApdeiiiS,

43

320 azon kérdés értelmezése végett, hogy milly határidő alatt és melly ható ságnál légyenek a bírósagoknak az ügyvédek fegyelmi ügyeiben tett in tézkedései elleni folyamodások be nyújtandók.

ju t ©rlnutermiß í>et $rage, binnen tuclcfier Jynft u itb bei »welcher J 8 es gegen Slérfíígungen í>er ;'®ers#te tn &tedpUttav-Mn$clcgenf)etiett J)er 2 í&Docaíen ímjúbtins ■V.. feien. ■ -\

A birodalmi ■ törvénylap XXXI. dar. 128. sz. 3nt Oíei^égefetjMatte XXXI. 0tiuf 9fo. auggegeben: ant 19. 3ult 1856.' kiadatott junius 19-kén 1856.

nentpö ecnaiitapea .jyntpei;i,pei, ^ isape tepniiiiö m i .ia ne aötopiturf ei&nt a ce da peiíöpce.ie .íinKontpn dicnöceiísniaopS »tödeK’btopiejopS tpéuke dicnliiainapi de adno. Eí|3(í'*

128,

Ueber bie entflanbèneVgrage, binnen weídjéf .Iá .]vntper>apoa nscKstt, 4111 al§ toott ben etWá babéi beteiligten ajui naptrananßi (§ § . 26 mi 54 din persj. lek . (ügyvédi rendtartás 26 és 54. §§.) ré- ârteten (§§.-26 unb 54 ber 9íbiiűcaten=£>rb* de adB0 K.) .]\n 14 züe dsni zisa .jintimspeí, szérőli folyamodások is, a kézbesítés napja ttung) binnen ' 14 Sagen nacfe bent $age ber ja aiea deperxfopis npin Kape c’a ítKsts^nutáni 14 nap alatt azon hatóságnál, melly által 3ufíeííung bet betjeni gén Setyötbe, butdJ'roelê bte limap&a, mi ' aêacts deperstopis jo Ba tpxmite az értesítés eszközöltetett, benyújtandók és ez SSerftanbigung erfolgt ifi, anjúbringeit, unb tón anoí cnpe devicísne mai ^vnajti. által felsőbb elhatározás végett felterjesztendők. biefer jur leeren ©ntf<§eibung öorjulegeit ftttb., . S)iefe" 99efHnintung ifi aucb auf . biefenigen Ezen határozat azon folyamodásokra is al— , Aieacts dicnscevísne ce Ba ann.iii;a mi ja • kalmazandó, melljek netalán a főtörvényszé Oíecurfe' anjutoenben, welche etwa gegen bie tton peKspceje, Kapí ce Bops íaqe J|\n Kontpa dekeknek előfordult panaszok fölött hozott hatá ben D&ergeri<$ten über tiorgefomntene' 33ef<§Wer* licísnijopS KspuijopS annejatÍBe, vjm Kontpa rozatai ellen a legfőbb törvényszékhez vagy ben gegen ©efdjlüffe ber 2lbij<>eatenau§f
Báró K rauss s. k. 'S

;• 128; szám.

$retyetr tton

Atfttt# m.

p.

BaponsjS de

Kpaftcc

m. n.

' .r

" •

.. m . 128. ,

;

-

Np. 128.

Rendelete

25 e r o x í> it u n g

OpdinxHísneé

az igazságügyi ininistérininnak 1856 Julius .'14-rÓl, mellyel a stanislaui kerületi törvényszéket illető bányatörvényhatóság kirendelt biróságkép a czernowitzi országos törvényszékre riiháztatik.

fcéő ^Mftíjiiitutfícrtumé »ont 1 4 . ^ itít l!s<56> tuotutí Öi<*, bent Ürctögcridíte jtt Stanislau jnftcÍKU&c SSerggetícljtős bítrfeit Öeíegötíonőnieífe ou &aö Saits fceőgettdit ín Czernowitz übertragen

miuictepiö'iö! de asöctiîe din 14. löîe 1856, npin Kape notectate« acödeiCBtopeacKTi minepape iie kőid* nete fpircftna.30.10i din Stanislau cc tpanc«ilepec«ie 4^11 mod6 de dea^rü* MÍöiie .iá tpiuöiia,iö.i6 öpnánS din

■

ttntfc.

Hepii-Bögl. • A birodalmi törvénylap XXXI. dar' 129. sz. 3m SReic^Sgefe^blatte XXXI. ©tücf 9ío. 129, j]Vn BBjetinsjS ímnepiaje msnsnKlsjS XXXI, Np. kiadatott junius 19-kén 1856. . auőgegeben am 19. 3uli 1856. 129, eetpadatg .fn 19. Isjíg 1856.

©ebrutft bet S ^ e o d o t 0 te itt^ a u # e m !

•

: 3irbrn(iörgrn. ÄuSgtgtlka nnb btijtnbtt aín 9. eptraiíti V ;V: «èanbetg? unb Sdjiffafyrté^cttrag

Recommend Documents