Minőségbiztosítás BAGMB13NNC (NNB) BAGMB15NNC 3. Gyakorlat (2013)
A folyamatjavítás egyszerű eszközei A 7 vezetési módszer
1
A folyamatjavítás egyszerű eszközei A 7 vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ - S módszer) 2. Egymásközti összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram 2
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti
összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
1. Affinitás diagram (KJ módszer)
Célja - A probléma pontos azonosítása. - A problémaszűkítés (numerikus adatokon alapuló). - Az információhalmazból a legfontosabb meghatározása. - A verbális információk összekapcsolása. Felhasználás - Nagy létszámú vélemény, gondolat vagy kapcsolat rendezésére. - „Mi a probléma” típusú feladatok megoldására. Leírás - Nagy mennyiségű gondolat, javaslat, vélemény összegyűjtése után a módszer alkalmas az információs rendszer szerinti csoportosításra. - A csoportosítást az információ elemek között meglévő természetes kapcsolatrendszerre alapozza. - A módszer ösztönzi a kreativitást és a teljes körű részvételt. Csoport (team) módszer, de a tagok száma a 8 főt lehetőleg ne haladja meg, és gyakorta dolgozzanak együtt. 3
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti
összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
2. Egymás közti összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) A központi gondolatot befolyásoló tényezők logikai és sorrendi kapcsolatának feltérképezése célszerű használni minden olyan esetben, amikor: - egy gondolat elég komplex ahhoz, hogy az elgondolások közötti kapcsolatot nehéz legyen meghatározni, - a management akciók helyes sorrendje 1 5 fontos, - fennáll annak a lehetősége, hogy a probléma csupán szimptóma. 6 Leírás OKOZAT 4 - A központi gondolat meghatározása. - Nagy mennyiségű gondolat generálása (pl. brainstroming), 2 3 7 - A megfigyelt kapcsolat ábrázolása. rendezett 4
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti
összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
3. Fa diagram
- Az elemek közötti hierarchikus és horizontális kapcsolatok
bemutatására alkalmas. - Egy összevont vagy magasabb szintű komponens alkotóira történő lebontásának szemléltetése lehetséges. - Az eredményből vagy a következményből indul ki. - Felhasználása lehet hasonló a halszálka-diagramhoz (ok-okozati elemzés). - Lehetséges hibák, lehetséges okok feltárása. - Gyártmánycsaládfa, hibafa, szervezeti séma. Hibafa - Segítségével ábrázolható minden olyan ok, amely egy nem kívánt esemény bekövetkezését idézi elő. - Általában kvalitatív jellegű, de egyes esetekben számszerűsíthető. - Az ábrázolás könnyen áttekinthető, elemzésre alkalmazható . 5
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti
összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
Logikai hibafa: Az elemek logikai függését már előre figyelembe vesszük. Alesemény: előidézi a hibát, vagy a nem megfelelősséget. Alesemények
Fõesemény B
D
&
F
C
>1
E
•eseményt leíró téglalap •logikai kapuk kizáró VAGY kapu
>1
&
kapu
6
tartalékolt rendszer
NEM kapu
>m
1
=1
ÉS kapu
VAGY kapu
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti
összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
7
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
4. Mátrix diagram vagy kártya
R1 R R3 Q Q 2 1 2 ● P1 ●
Felhasználás Probléma jellemzők elemzése a megoldási lehetőségek, vagyis a rájuk hatással bíró
●
tényezők szempontjából.
Leírás
● P2
●
●
P3
●
●
● P4
●
Q 3 ● ●
●
● ●
P5
A mátrix diagram a probléma jellemzőket és a megoldásokat a mátrix oszlopaiban és soraiban rendszerezi. Az oszlopokban és sorokban szereplő elemek közötti kapcsolat-rendszer részletesen elemezhető. (L alakú mátrix diagram, T alakú mátrix diagram, X8 vagy + alakú mátrix diagram)
Nők
Férfiak
A
B
C
D
1
+
-
-
2
++
+
++
3
-
4
+ -
E
+ ++
-
--
+
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
„L” alakú mátrix diagram:
Q1
A mártix diagram alapvető alakja. Két összefüggő tényező csoport kerül a sorokban és az oszlopokban feltüntetésre. P1 P2 (Az összefüggő tényező-csoportok kapcsolatát mutatja.) Felhasználható bármely operációs terület tényezői P3 közötti kapcsolat kimutatására.
Q2
Q3
Q4
„T” alakú mátrix diagram: R3
R2
R1
Q1
Q2
P1 P2 P3
Q3
Ez két „L” alakú mátrix diagram kombinációja. Azon alapul, hogy két független tényező sor mindegyike kapcsolatban van egy harmadik tényezősorral. Az „A” tényezők valamilyen módon kapcsolatban vannak „B” és „C” tényezőkkel. (Új anyagok kifejlesztésére megfelel.)
„X” vagy „+” alakú diagram:
Azon alapul, hogy két független tényező sor mindegyike kapcsolatban van egy további harmadik és negyedik tényezősorral. (Ellentmondás, következetlenség kimutatására.) 9
S3 S2 S1 R3
R2
R1
Q1 P1 P2 P3
Q2
Q3
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti
összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
5. Mátrix adat elemzés A mátrix diagram adatainak grafikus elrendezése a jellemzők közötti kapcsolatok szemléltetésére.
Elsősorban marketing és termék kutatás céljára alkalmazzák. Hirdetés és a termék bevezetése a megcélzott vásárlói szegmens számára optimalizálható. Leírás: páronként hasonlítjuk össze a tényezőket (termékeket, értékelési tényezőket, stb.). Piacok Zöldségfélék
Lehel-téri
Kispesti
Újpesti
Fény utcai
Hunyadi-téri
Átlagár
Szórás/ átlagár
Burgonya
-7,3
-7,3
3,1
13,4
-2,1
38,8
0,086
Hagyma
-18,6
-1,2
-1,2
16,3
4,6
34,4
0,126
Paradicsom
5,2
-2,9
-9,4
13,3
-6,1
61,8
0,092
Paprika
2,6
2,6
-10,3
15,4
-10,3
78
0,107
Saláta
-11,8
2,9
-11,8
17,7
2,9
34
0,123
Sárgarépa
-14,2
0
0
14,2
0
70
0,101
10
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti
összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
6. Folyamat döntési program kártya Folyamat döntési program kártya - „ha, akkor” jellegű problémák módszere. - Folyamatábra: ideális eset. - A folyamat minden eseményénél vizsgálat: kedvezőtlen, váratlan esemény, akadály. - „menekülő utak”. PDPC (Process Decision Program Chart) típusai: - a folyamat világos, áttekinthető, a cél ismert és pozitív, - a folyamat világos, a nem kívánt célt fogalmazzuk meg, - a folyamat nem világos, zavaros, de a kívánt cél ismert és pozitív, - a folyamat nem világos, zavaros, a nem kívánt célt fogalmazzuk meg. 11
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti
összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
Eljárás: megvilágításra kerülő gondolatok meghatározása (papíron)
kapcsolódó tényezők generálása (Affinitás diagram alapján) kapcsolódó tényezők nyilakkal való jelölése nyilak mennyisége meghatározza a kulcsfontosságú tényezőt (ennek
12
jelölése) kulcsfontosságú tényező(k) további elemzése (pl.: fa diagram) fa diagram egy ágának kiválasztása, kérdések feltétele: „mi sikerülhet rosszul?”, „milyen nem várt következmények lehetnek?” kérdésekre válaszolni (eredeti ághoz további elágazások) cselekvések, szükséges ellenintézkedések jelölése többi ág vizsgálata (addig, ameddig csak lehetséges).
A 7 „új” vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymás közti
összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram
7. Nyíl diagram Felhasználás Egy feladat vagy az időbeosztás megtervezése. A módszer kb. a Gantt diagrammal (kártyával) egyforma súlyú. A nyíl diagram segít egy ismétlődő tevékenység hatékonyságának javításában. 1 2 3 4 Akció 1 Akció 2 Akció 3 Akció 4 Akció 5
13
Akció 6
5
6
A minőségjavítás, -fejlesztés helye, kapcsolata a piaccal és a minőségköltségekkel A minőségfejlesztés tevékenysége a minőségirányításnak fontos része, amely a termék minőségtulajdonságainak javításán keresztül a szervezet piaci versenyképességét növeli. „Minőségfejlesztés: a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít.” A minőségfejlesztés irányulhat: termék (javításra) fejlesztésre folyamat (javításra) fejlesztésre rendszer javítására, fejlesztésére (hatékonyság és az eredményesség növelésének érdekében) 14
A minőségjavítás, -fejlesztés helye, kapcsolata a piaccal és a minőségköltségekkel
A minőségfejlesztés eszközei:
minőség-felülvizsgálat (audit) minőségköltség-elemzés rejtett problémák feltárása (PDCA, folyamatjavítás technikái, problémamegoldás) minőségcél meghatározása: folyamatos javítás vagy az áttörés.
A minőségjavítás feladata:
- a termelési folyamat bármely fázisában keletkező vagy valószínűsíthető hibák, hiányosságok és a hibák okainak feltárása, - valamint megfelelő helyesbítő intézkedések megtétele, - valamely minőségfejlesztési cél eléréséhez vezető legcélszerűbb módszer, megoldás feltárása.
15
A hibák feltárását és a problémamegoldást elősegítő technikák Hiba: az előírt, előirányzott, elvárt paraméter, jellemző vagy funkció (minőségi követelmény) nem teljesülése, hiánya, tökéletlensége vagy meg nem engedett eltérése.
Hiba: „egy szándék szerinti vagy előírt használattal kapcsolatos követelmény nem teljesülése.” – a felhasználásra vonatkozó követelmény nem teljesülése – van jogi következménye. „Nemmegfelelősség: egy követelmény nem teljesülése.” 16
A hibák feltárását és a problémamegoldást elősegítő technikák A termékelőállítás során csak a véletlen változékonyságból adódó kis amplitúdójú eltéréseket engedjük meg, a kritikus és durva hibákat nem. Véletlen hiba: elszórt hiba, nem lehet szabályozni,
cél a folyamat szórását csökkenteni.
Szisztematikus hiba: megállapítható, lehet
szabályozni, pl.: szabályozókártyával.
Kritikus hibák: amelyek egy okra visszavezethetőek
és az ok megszüntetésével kiküszöbölhetők.
Durva hibák: drasztikus behatások miatt jönnek
létre, létrejöttüket meg kell előzni.
17
A problémamegoldás „8 D” módszere
18
A problémamegoldás „8 D” módszere D1 A csoport létrehozása
Projektgazda (felelős) kijelölése. A csoport vezetőjének kiválasztása. A csoporttagok kiválasztása. A csoporton belül a szakértelem ellenőrzése és a funkció-átfedések megszüntetése. D2 A probléma leírása Műveleti definíció, folyamatok leírása. Információs adatbázis létesítése (igen/nem). A folyamat blokkdiagram ellenőrzése/aktualizálása. Okhatás diagram készítése. Beszámoló. D3 A hiba/probléma elszigetelése (gyors, ideiglenes elhárítás). A probléma okozta jelenség azonnali elszigetelése. A blokkdiagramon a jelenség megszüntetése. Adatgyűjtés. Az elszigetelés hatásának ellenőrzése a régi és újabb adatok összevetésével. A tevékenység bejelölése a Paynter-diagramon (Gantt-diagram). Beszámoló. D4 Hibát/problémát előidéző okok feltárása, igazolása A különbségek azonosítása. A változások meghatározása. Elméletek kidolgozása. A lehetséges kiváltó okok áttekintése, tesztelése, 19 elvetése. A felderített kiváltó ok igazolása. Beszámoló.
A problémamegoldás „8 D” módszere
D5 A végleges hibajavító, problémamegoldó
intézkedés(ek) kiválasztása A legjobb megoldás kiválasztása és igazolása. Megerősítés. A korábbi és az utóbbi adatok összehasonlításával. A tevékenység bejelölése a Paynter-diagramon (Gantt-diagram). Beszámoló. D6 A végleges hibajavító, problémamegoldó intézkedés(ek) megvalósítása Cselekvési terv kidolgozása. A megelőzési és védelmi intézkedések tervezése. Megerősítés (eredeti problémajelzés adataival). FMEA és más kapcsolódó dokumentumok aktualizálása. A tevékenység bejelölése a Paynter-diagramon (Gantt-diagram). Beszámoló. D7 Visszacsatolás. Az ismételten előforduló rendszer-problémák megelőzése A probléma megelőzését lehetővé tevő ok elemzése. Rendszerszintű probléma-megelőzési intézkedések, lépések meghozása. Folyamatjavítási-team létrehozása. Felelős vezető kijelölése. Beszámoló. D8 A csoportmunka sikerének elismerése A megfelelő elismerési mód meghatározása. Ünnepség. Beszámoló. 20
A problémamegoldás „8 D” módszere
Eszközök: Ok – hatás diagramok. 5W 1H, 5 miért? Műveleti definíció (műszaki specifikációk). Adatgyűjtés. Ellenőrző lapok. Pareto-diagramok. Hisztogramok (dot plot, steam és leaf plot, box és whisker plot). Ellenőrző kártyák (x – R, x – s, középérték, p, c, u, np kártyák). Grafikonok (kör- oszlop-, halmozott oszlop-diagram, rajzos grafikonok, trend-kártya, idősor, folyamat-blokkdiagram). Hibafa analízis. Teljesítmény jellemzők (üzemi trend-diagram, vevőszolgálati/jótállási diagram, tesztek eredményei). Ellenőrzés és felügyelet folyamat közben ( SPC, teljesítmény jellemzők, hisztogramok, ellenőrző lapok, naplólapok). Igazolás, megelőzés, kivizsgálás (folyamat-jellemzők, statisztikai folyamatszabályozó kártyák, teljesítmény jellemzők, hisztogramok, ellenőrző lapok, naplólapok, kísérlettervezés-DOE, regressziós analízis, folyamati blokkdiagram, Taguchi-analízis, Paynter diagram, hibafaanalízis). Előrejelzések, előre nem látott események jelzése (FMEA, 21 kísérlettervezés-DOE, Regressziós analízis, Megbízhatósági analízis)