A tartalomból: Iskolánk története 1848/49 eseményei Gödöllőn Petőfi Gödöllőn Magyar tánchagyományok A testnevelés története Rejtvények, viccek, aranyköpések
~1~
Kedves Olvasó! Ünnepi kiadványt tartasz a kezedben. Ezzel a számunkkal hajtunk fejet 1848/49 hősei előtt, s ugyancsak ez a szám emlékezik meg iskolánk fennállásának 280. évfordulójáról. S mivel Gödöllő egykori népe is kivette részét a forradalom és szabadságharc eseményeiből, egyúttal az ő emléküket is megidézzük. Lapjainkon olvashatsz természetesen névadónkról, Petőfiről, iskolánk történelméről, Gödöllő 48-as emlékeiről, sőt, egy-egy totó segítségével a korszakkal kapcsolatos tudásodat is kipróbálhatod. Emlékezzünk méltósággal! A szerkesztőség
Iskolánk történelme Feltételezhetően már a középkorban is volt iskolai oktatás Gödöllőn. Az első írásos adatot azonban egy 1708-ból fennmaradt dokumentum közli, amely az akkori iskola tanítójának nevét és a tanulók névsorát tartalmazza. A névsorban 16 tanuló szerepel. Tudjuk azt is, hogy 1744-ben a ma is álló református templom szomszédságában lévő iskolában kezdődött meg a tanítás. Az iskolában egy tanterem volt, és a kornak megfelelően egy tanító foglalkozott a gyermekekkel. Még az 1870-es években is egymaga tanította a ludimagiszter a kis és nagy gyermekeket egy két tantermes iskolában, pedig a növendékek létszáma ekkor már 180-190 főre emelkedett. Az oskolaszobát padokkal, fekete táblákkal , íróasztallal kellett berendezni, azonkívül spongyát, krétát és téntát kellett beszerezni a törvény szerint. Ám előfordult, hogy csak lóca került a padok helyett az oskolaszobába. Az 1700-as években a szorgalmi idő egész évre kiterjedt .A nagyobbak ugyan csak a téli hónapokban jártak iskolába, hiszen a mezei munkák idején tavasszal, nyáron, ősszel kénytelenek voltak szüleiknek segíteni, hogy a család megélhetése biztosított legyen. A 6-9 évesek számára azonban az egész esztendő tanulással telt el. A tanítás reggel 7 órakor kezdődött. A téli hónapokban minden tanuló vitt magával az iskolába fát és gyertyát. A gyertyát maga előtt a padra csurgatva állította fel, hiszen a kis ablakos iskolateremben máshogy nem lehetett látni. Csak 1875-től véglegesítették a nagyszünetet július és augusztus hónapokra. Ekkor a karácsonyi és a húsvéti szünidő 10-10, a pünkösdi pedig 7 nap volt. Ebből az iskolából nőtt ki a mi iskolánk is, mely 1955. március 15-én vette fel Petőfi Sándor nevét. (Bővebb információt „ A gödöllői iskolák története” című múzeumi kiadványban találhat minden érdeklődő.)
Major Jenőné (iskolánk nyugalmazott tanára)
Kisszótár E szavakat Petőfi korában sűrűn használták a diákok. Mára nagyrészt már kikoptak nyelvünkből, pedig szép latinos hangzásuk vagy tájnyelvi eredetük miatt legtöbbjük érdemes lenne a megőrzésre. Te hányat ismersz közülük? mementó = emlékeztető biléta = bélyeg bifláz = magol koperta = boríték eminens = kitűnő diák, első tanuló kecskebuka=bukfenc tángál = elver taksál = értékel titulál = címez tallóz = böngész, keresgél pulpitus = emelvény, katedra
papundekli = vastag kartonpapír spongya = táblatörlő rongy/szivacs lénia = vonalzó kádencia = rigmus bugyli = fanyelű bicska litánia = délutáni istentisztelet plajbász = ceruza, tintaceruza dorgó = tornacipő taksa = díj, ár, adó fáma = hír Boncz Luca 7.c
~2~
A hétköznapi Petőfi A Petőfi-hétre és az iskola fennállásának 280. évfordulójára tekintettel iskolánk könyvtárából a Petőfi Sándorról szóló és a Petőfivel kapcsolatos kiadványokat ajánlom figyelmetekbe. Legérdekesebbnek a legkorábban és a legutóbb megjelent könyveket találtam. Izgalmas olvasmány a feltételezhetően a XIX. század végén megjelent „Petőfi és a szabadságharcz” című könyv. A Dolinay Gyula előszavával és Linek Lajos rajzaival jegyzett könyvben olvashatunk arról, hogy mennyi baja volt Petőfinek az öltözködése miatt. Ellenségei ráfogták, hogy mindenáron fel akar tűnni, szándékosan hajszolja a különcködést. Felhúzta a katonai egyenruhát, de nyakkendőt nem kötött. Ez hallatlan megsértése volt a katonai fegyelemnek, a vén generálisok ugyancsak összeráncolták a homlokukat. Petőfi erre azt mondta, hogy nem a nyakkendő védi meg a hazát, hanem a hősi bátorság és a lelkesedés. Kossuthnak tengernyi munkája között nem csekély gondot okozott a költő, aki közben a vezérkari főnökkel is összeveszett, ugyancsak a nyakravaló miatt, kesztyűtlenséggel súlyosbítva a dolgot. Petőki Nyakravaló című versében így írt erről: „Nyakravaló nélkül akarod megvédeni a hazát? Oh, te szamár te, minő ostoba képzelet ez! Honszeretet, bátorság s más, mind kófic: az a fő A katonában, hogy nyakravalója legyen.” Bem apó, aki fiaként szerette, megértette a költőt, elnézte nyakkendőtlen voltát, táborában szívesen látta. Petőfi egyetlen napot sem hagyott úgy elmúlni, hogy ne alkotott volna valamit, folyton tanult is. Gondoljuk csak el, hogy mennyi időbe, fáradságba kerül csak egy nyelvet is elsajátítani úgy, hogy abból szabatosan fordítani tudjunk! Petőfi németből, franciából, angolból és olaszból fordított, ötödik nyelvnek vehetjük a latint, amelyet szintén jól megtanult. Jókai Mór írt arról, hogy jó színész volt-e barátja, Petőfi. Egy vidéki városban színre került Shakespeare: Lear király című drámája. Petőfi a bohóc szerepét alakította, de a hozzá fűzött várakozás ellenére igen szomorúra vette a figurát. Komoly „filozófot” játszott benne, egy cseppet sem álcázta magát. Egészen Petőfi volt, ezért nem is tetszett a publikumnak, hiszen ebben nem volt semmi bolondos! G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn címmel 2007-ben megjelent könyvében a költő megjelenéséről olvashatunk. Prielle Kornélia /1826-1906/, a Nemzeti Színház örökös tagja lehetett az utolsó megmondhatója, hogy legkevésbé sem hasonlított ahhoz a költőideálhoz, amelyet korának asszonyai, lányai festettek maguk elé. Korábbi szerelmének, Etelkának nővére, Csapó Mária így fogalmazott: „Arcszíne sápadtbarna volt, komoly kifejezésű szemei feketék, tömött sötét haját homloka fölött egyenesen fölfelé fésülte, s mindig bizarr, szokatlan öltözeteket viselt. Női társaságban tartózkodó, csaknem ügyetlen volt, és kevés beszédű lévén,
szép érces hangja csak akkor tűnt ki, ha költeményei egyik
vagy másikát szavalta, mit kifejezésteljesen és szabadosan tett.” Farkasné Kozma Krisztina
Csapó Etelka arcképe
könyvtárostanár
~3~
Az 1848/49-es események Gödöllőn A gödöllői gazdák rendszeresen részt vettek a pesti vásárokon. Így történt, hogy a március 15-én kitört forradalom hírét Gödöllőre a József-napi országos vásáron résztvevő vásározó parasztok, fuvarosok hozták. A település nagy lelkesedéssel fogadta a naponta érkező híreket. Sajnos, a német iparosok és a királyhű uradalmiak közönyösek maradtak, ahogyan azt a későbbi helytörténetírók is megjegyezték. Az 1848-as jobbágy-felszabadító, áprilisi törvények értelmében a Batthyány-kormány sürgette az úrbéri perek megegyezés útján történő befejezését. Lónyay János zárgondnok és Viczay Károly földesúr, a Grassalkovich-birtok örököse megegyezett a parasztokkal. A nép reménykedett és életkedvre derült, Gödöllőn felszökött a házasságkötések száma, ahogyan azt a besnyői zárda Historia Domusában olvashatjuk. Ekkor jöttek a megpróbáltatások: Jellasics betörése és Windischgraetz támadásakor Gödöllő 230 nemzetőrt állított ki. A nemzetőr zászlóaljat Erdélyi Ferenc református lelkész (Petőfi barátja) és Arndorffer Alajos katolikus pap vezette. Jellasics támadásának hírére sokan menekültek Pestről Gödöllőre. Windischgraetz január 4-én bevette Pestet, és január 6-án elfoglalta Gödöllőt, ahol Jellasiccsal együtt rendezték be főhadiszállását a Grassalkovich -kastélyban. Jellasics horvátjai és az osztrákok vandál pusztítást végeztek a kastélyban és a parkjában: kirabolják a kastélyt, a híres agancsgyűjteményt eltüzelik. Nánási Istvánt – a leggazdagabb gödöllői parasztcsalád fejét - saját lakásán verték agyon. 1849. április 6-án Gödöllő község határában zajlik a tavaszi hadjárat döntő ütközete, az isaszegi csata. Az isaszegi csata másnapján Gödöllő népe is a feltámadásra virradt: az utcákon magyar sereg, a kastélyban vezérek, déltájt pedig megérkezik Kossuth is. A családokban sütnek-főznek, a katonákat látják vendégül. A kastély körül a tömeg Kossuthot éljenzi. Kossuth Lajos Gödöllőn igen aktív volt: a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazása mellett április 7-én és 8-án 11 felhívást, tudósítást, kinevezést és rendeletet adott ki. Görgey Artúr is több napiparancsot, kitüntetést adott át az isaszegi csata hőseinek. Külön említésre méltó a gödöllői Hegedüs-család levéltárában megőrzött irat: Görgey nagypénteki levele Dányból. Kossuth emlékét Gödöllőn emléktáblával ellátott, róla elnevezett utca őrzi. Gödöllő vezetőinek és lakosságának hazafias érzelmeit igazolja az a tény, hogy 1848/49 eseményeit és nevezetes személyeit 1945 előtt 39 utcanévben örökítették meg. A gödöllői gimnázium 1958-ban felvette Török Ignác aradi vértanú nevét, a máriabesnyői általános iskola pedig 1976-ban Damjanich János aradi vértanú, honvédtábornok nevét. Tormay Károly, a kastélyban berendezett honvédkórház szervezőjének nevét 2000-ben Gödöllőn az Egészségügyi Központ és az azt támogató közhasznú alapítvány vette fel. Gödöllő 1848/49-hez kapcsolódó legnevezetesebb utcája a Damjanich, ahol Damjanich özvegye, Ivánka honvédezredes és az ágyúöntő Gábor Áron leszármazottai laktak. Rendik András 7. c
~4~
Gödöllő hősei 1848/49-ben Arndorffer Lajos (Pest 1818 –1908 Vecsés). Vácott tanult,1841-ben felszentelt pap. 1845-1851ig gödöllői lelkész, majd haláláig vecsési plébános, esperes, kanonok. Erdélyi Ferenc (Váli 1802–1865 Gödöllő) Gödöllői lelkész 1832-1865-ig, egyházkerületi tanácsbíró, Petőfi barátja. Várfogsága után a passzív ellenállás vezéralakja. Gödöllőn temették el, utca van róla elnevezve. Beller József gödöllői nemzetőr, a 2. század kapitánya. Bartal János (Vaszar 1816–1897 Gödöllő) A gödöllői nemzetőrség helyettes parancsnoka hadnagyi rangban. 1848. július 9-én lemond, és honvédként szolgál tovább. 18431869-ig a gödöllői uradalom ügyésze, jószágigazgató. Sírja a központi temetőben van. Seres János (Gödöllő 1825–1849 Gödöllő) mozgó nemzetőr. Gödöllőn halt meg kolerában június 11-én. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvédségében szolgáló gödöllőiek: id. Bényei András (Pécel, 1829–1903 Gödöllő) 48-49-es káplár a Wittenberg-huszároknál, vármegyei díszhuszár. Dolfin Antal (Pozsony 1824–1915 Gödöllő) Pozsonyi egyetemistaként állt be a honvédségbe, az isaszegi csata résztvevője. Gödöllőn gyógykovács és főállatorvos. A Gödöllői Takarékpénztár egyik alapítója. Elhunytakor Gödöllő legidősebb polgára (92 éves). A központi temetőben nyugszik. Hegedűs János (Gödöllő 1831–1917 Gödöllő) Az isaszegi csatában medikusként vesz részt, honvéd főtörzsorvos. Horváth Alajos (1819 –1849 Gödöllő) péceli katonaorvos, a tavaszi hadjárat utáni kolera áldozata. Kócsi Horváth Elek (Nagykorpád 1830–1885 Gödöllő) jegyző. Honvéd főhadnagy, szenttamási futár. A Budai Honvédegylet tagja, nyugdíját onnan kapja. A központi temetőben nyugszik. Horváth Farkas (Székes 1830–1903 Gödöllő) Tüzérhadnagy, Budapest főmérnöke. Kardos József (Gödöllő 1828–1909 Gödöllő) Szabómester, '48-as vörössipkás honvédként részt vesz valamennyi fontos csatában. A királyi váróterem őre. Kárász Pál (Gödöllő 1832–1902 Gödöllő) 15 éves korában beáll honvédnek, 12 csatában vesz részt, közte az isaszegiben is. Komáromban Klapka seregében szolgál, akivel együtt kapitulál. A forradalom után gróf Károlyi István gazdatisztje 1870-ig. Tiszttartóként megy nyugdíjba. Gödöllőn a Takarékpénztár pénztárosa, majd vezérigazgatója haláláig. Kovács Teréz (Szatmárcseke 1830–1901 Gödöllő) '48-49-es nőhonvéd(!) az isaszegi csata résztvevője. 70 éves korában Gödöllőn nagy ünneplésben részesítették. Kubicsek József (Gödöllő 1815–1905 Gödöllő) köztiszteletben álló vendéglős. Honvédként Klapka hadosztályában harcolt. Részt vett az isaszegi, hatvani és kápolnai csatában, ez utóbbiban meg is sebesült. Rendik András 7. c
~5~
Mit tudsz Petőfiről? 1.Hol nem járt Petőfi iskolába? 1. Aszód 2. Gödöllő
X. Pest
2. Melyik regényt fordította Petőfi Gödöllőn? 1. Copperfield Dávid 2. Tom Sawyer
X. Robin Hood
3. Hogy hívták gödöllői szerelmét? 1. Mednyánszky Berta 2. Prielle Kornélia
X. Szendrey Júlia
4. Hány gyereke volt Petőfinek? 1. egy se 2. egy
X. kettő
5. Melyik nem Petőfi verse? 1. A Hortobágy poétája
2. A Tisza
X. Az alföld
6. Ki nem volt diáktársa? 1. Orlay Petrich Soma
2. Jókai Mór
X. Arany János
7. Kihez írta a „Laci, te” kezdetű verset? 1. Nagy Lászlóhoz 2. Arany Lászlóhoz
X. Hunyadi Lászlóhoz
8. Hogy hívták a testvérét? 1. István
X. Mihály
2. Zoltán
9. Hol volt a találkozóhelye a márciusi ifjaknak? 1. Zserbó cukrászda 2. Gundel étterem
X. Pilvax kávéház
10. Ki nem volt kortársa? 1. Táncsis Mihály
X. Csokonai Vitéz Mihály
2. Erkel Ferenc
11. Melyik járművön nem utazhatott volna Petőfi? 1. villamos 2. vonat
X. gőzhajó
12. Kinek volt szárnysegédje? 1. Mészáros Lázár 2. Kossuth Lajos
X. Bem József
13. Hol van Segesvár? 1. Felvidéken
2. Erdélyben
X. Délvidéken
+1. Hol nyugszik Petőfi? 1. Erdélyben
2. Kiskunfélegyházán
X. Farkasréten Összeállította: TMI
Megfejtések a 7. oldalon.
~6~
Petőfi Gödöllőn Petőfit személyes szálak is fűzték Gödöllőhöz. 1843 augusztusában tartózkodott itt először hosszabb ideig, amikor is a Robin Hood fordításán dolgozott. Az egykori szállásának helyén álló házat emléktábla jelöli. 1845 augusztusától októberéig több alkalommal is töltött Gödöllőn egy-két hetet. A költő barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél ismerkedett meg Mednyánszky Bertával, a Grassalkovich-uradalom jószágkormányzójának leányával. Hazautazása után levélben kérte meg Berta kezét, de a lány apja elutasította őt. Mednyánszky Bertához írt verseit Petőfi a Szerelem gyöngyei című ciklusában gyűjtötte egybe. A Petőfi-szobor
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma után az országban számos helyen állítottak emléket Petőfi Sándornak, a költőnek és szabadságharcosnak. Gödöllőn 1955. augusztus 21-én leplezték le a két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot, Turáni Kovács István alkotását. A szobor a róla elnevezett téren található. Fekete Balázs 7. c
Megoldások az 1848/49-es totóhoz: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.
X X 2 X 1 1 X X 2 2 2 2 1 X
Megoldások a Petőfi-totóhoz:
A Petőfi iskola megújult homlokzata és füves sportudvara
~7~
1. 2 2. X 3. 1 4. 2 5. 1 6. X 7. 2 8. 1 9. X 10. X 11. 1 12.X 13. 2 +1. 1
Mit tudsz 1848-49-ről? 1.Mi volt Görgey Artúr iskolai végzettsége? 1. Ügyvéd 2. Vegyészmérnök
X. Elemi iskola
2. Az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere: 1. Deák Ferenc 2. Batthyány Lajos
X. Kossuth Lajos
3. 1848. szeptember 28-án a pesti hajóhídon a felbőszült tömeg áldozatául esett: 1. István nádor 2. Lamberg Ferenc X. Metternich 4. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökévé választják: 1. Széchenyi István 2. Mészáros Lázár
X. Kossuth Lajos
5. Császári, királyi tábornagy, 1848 októberétől 1849 áprilisáig az osztrák haderő parancsnoka: 1. Windischgraetz 2. Welden X. Haynau 6. 1848. december 26-án itt szenved vereséget Perczel Mór: 1. Mór 2. Schwechat
X. Buda
7. Világosnál őelőtte teszi le a fegyvert Görgey: 1. Windischgraetz 2. Paszkievics
X. Rüdriger
8. Hány embert végeztek ki 1849. október 6-án? 1. 13-at 2. Egyet sem
X. 14-et
9. Milyen rangot kapott Haynau az apjától? 1. Nádor 2. Báró
X. Ezredes
10. Hogy nevezték I. Miklós orosz cárt 1849 után? 1. Zsoldos 2. Európa zsandára
X. Hóhér
11. Mivel köszönte meg a segítséget Ferenc József I. Miklós orosz cárnak? 1. Hűbérese lett 2. Kézcsókkal X. Galíciával 12. Mi volt a legnagyobb címlet a Kossuth-bankók között? 1. 50 2. 100
X. 200
13. Mit adtak elő 1848. március 15-én a Nemzeti Színházban? 1. Bánk bán 2. A helység kalapácsa X. Az ember tragédiája
+1. Milyen eseményre tervezték a márciusi forradalmat? 1.Az országgyűlés kezdetére 2. V.Ferdinád látogatására
X. A József-napi vásárra Összeállította: Bíró Ákos 7. c
A totó megoldása a 7. oldalon.
~8~
